2.sz. a Hungaropharma Zrt. információs lapja

a Hungaropharma Zrt. információs lapja www.hungaropharma.hu

Szemle Az év gyógyszerésze és a Kedvenc patikám 2011-ben Patikaportré – Idén 200 éves a békéscsabai Sas Gyógyszertár Interjú dr. Nagy Zoltánnal, az OITI új főigazgatójával Megújuló munkajogi szabályozás II. rész Miről vallanak a váci múmiák? Észak Velencéje A Selyemút nyomán

XX. évf. 2012/2.sz.

bevezető

Tartalomjegyzék Szemle 2. Az év gyógyszerésze és a Kedvenc patikám 2011-ben

4.

Patikaportré – Idén 200 éves a békéscsabai Sas Gyógyszertár

6.

„Itthon lehet tartani a fiatal orvosokat!”

8.

Interjú dr. Nagy Zoltánnal, az Országos Idegtudományi Intézet új fôigazgatójával

Megújuló munkajogi szabályozás

10.

2012. július elsô napján lép hatályba az új Munka törvénykönyve (Mt.) – a változások jelentôsége a gyógyszertár-mûködtetô vállalkozások hétköznapjaiban, II. rész

Mirôl vallanak a váci múmiák?

11.

Észak Velencéje

14.

A Selyemút nyomán

17.

Keresztrejtvény

20.

A Hungaropharma Zrt. információs lapja Szerkeszti a Szerkesztôbizottság

Tisztelt Gyógyhír Olvasók! Hiába lépett át országunk határán az influenza járvány és mutatta havazósan harapós kedvét a tél, a betegek ellátása nem szenvedett zavart az elmúlt idôszakban sem. A gyógyszertárak a kedvezôtlen körülményekkel nem törôdve várták és látták el a betegeket, a Hungaropharma pedig a megszokott magas színvonalon biztosította a gyógyszerellátást. Kedves Gyógyszerész Kollégák! A lassan, de biztosan hosszabbodó tavaszi napokon, miután lezárják a kasszát, kiteszik a zárva táblát, leveszik a fehér köpenyt, elküldik modemen a Hungaropharmának a másnapi rendelésüket és lezárják a számítógépet, vegyék kezükbe a legújabb Gyógyhírt! Szemezgessenek az elmúlt bô két hónapban Dr. Feller Antal Vezérigazgató úr által adott nyilatkozatokból, ismerjék meg az év gyógyszerészét és kedvenc patikáját, valamint azt a gyógyszertárat, amely idén ünnepli 200. éves fennállását! Olvassák el az Országos Idegtudományi Intézet új vezetôjével készített interjúnkat és a munkajogi változásokról szóló sorozatunk újabb fejezetét! Feltöltôdés gyanánt repüljenek velünk a képzelet szárnyán „Észak-Velencéjébe” és zarándokoljanak a mesés Selyemút máig varázslatos nyomvonalán! A múltba vágyókat egy izgalmas idôutazásra invitáljuk, melynek során megismerhetik, mirôl is vallanak a váci múmiák.

Elnök: Dr. Feller Antal Felelôs szerkesztô: Hollauer Tibor A Szerkesztôbizottság tagjai: Dr. Lázár Szabolcs, Korpás Gizella, Hollauer Tibor Címlapfotó: Dr. Feller Antal

Bízva abban, hogy a Gyógyhír elsô tavaszi lapszáma segít a felfrissülésben, a következô megjelenésünkig kívánunk jó egészséget és vitalitást!

Kiadja: Press GT Kft. Terjeszti: Hungaropharma Zrt., Budapest Felelôs kiadó: Dr. Feller Antal vezérigazgató

Hungaropharma Zrt.

Nyomdai elôkészítés: Press GT Kft., 1139 Budapest, Üteg u. 49. Tel.: 349-6135 Fax: 452-0270 E-mail: [email protected] Nyomdai kivitelezés: Pharma Press Kft. Megjelenik: 3000 példányban

1

hungaropharma

Szemle Új rovatunkban a cégünkkel és tevékenységünkkel kapcsolatban a médiában megjelent legrelevánsabb információkat gyûjtjük össze és szemlézzük. A rovat gerincét ezúttal a Pirulatrendben megjelent, dr. Feller Antal vezérigazgatónkkal készített interjú adja. Az alábbiakban közel teljes egészében közölt interjú segít megérteni az iparágat érintô változások összetett problematikáját. Ez különösen fontos minden érintett számára, hiszen a már jelenleg is zajló folyamatok alapjaiban határozzák meg a 2012-es üzleti évet.

„Nem tervezzük az engedményszint csökkentését” Interjú dr. Feller Antallal, a Hungaropharma Zrt. vezérigazgatójával Pirulatrend: Kezdjük a kintlévôségekkel: mi a helyzet a patikák tartozásaival? Dr. Feller Antal: A gyógyszertárak lejárt tartozásai összességében két ok miatt csökkennek. Az egyik, hogy a nagykereskedôk a már egészen biztosan behajthatatlan adósságok esetében kénytelenek értékvesztést elszámolni. Ez annyit jelent, hogy ezek az adatok kikerülnek a lejárt kintlévôségek közül. Az elmúlt évben például a DrogeryMed patikalánc valamennyi gyógyszertára bezárt, és a hálózat a nagykereskedôk majd mindegyikénél nagyon komoly tartozást hagyott maga után. Ez esetben nem látjuk esélyét, hogy ez az összeg valamikor is befolyik. […] A csökkenô tendencia a nagykereskedôk aktív tevékenységének is köszönhetô, akik egyre szigorúbb gátakat építettek be, annak érdekében, hogy megakadályozzák a kintlévôségek további növekedését. Miután nehezedô gazdasági körülményekre számítunk, csak azért nem adunk árut, hogy a gyógyszertár majd annak az eladásából esetleg kifizeti korábbi tartozását. Minden partnerünk esetében folyamatos elemzést végzünk, ami az elmúlt idôszakra vonatkozik. Látjuk, hogy mekkora volt az adott gyógyszertár Hungaropharmától rendelt forgalma, milyen volt a fizetési hajlandósága, fegyelme. Mindenkinél beállítunk egy hitelkeretet, ami normál állapotban egyáltalán nem zavarja a mûködést, vészhelyzetben viszont korlátozza a rendelhetô áru mennyiségét. Ahol látjuk, hogy megingott a kiegyensúlyozott üzletmenet, ott azonnal felvesszük a kapcsolatot a patikával, és megbeszéljük, hogy ki hogyan látja a kiutat ebbôl a helyzetbôl […] PT: Hogyan érintik a nagykereskedôket a Széll Kálmán Terv részeként megvalósuló gyártói árcsökkentések? F. A.: Nagyon erôteljesen. E folyamatnak mindig van egy olyan pillanata, amikor életbe lép a csökkentett ár vagy a megváltozott támogatási rendszer. Ez minden egyes 2

alkalommal felveti a készletleértékelés problémáját, illetve azt a kérdést, hogy mi történik a készítmények forgalmával: nem válik-e lassan mozgó vagy immobil készletté azon gyógyszerek köre, amelyeket érintett a támogatásváltozás. […] Egy másik probléma az árcsökkenésbôl adódó forgalomcsökkenés. Ezáltal a mi árbevételünk is alacsonyabb lesz, csökken a realizálható árréstömegünk, illetve az a fedezet, ami ezen a termékkörön a rendelkezésünkre áll. Ehhez szervesen kapcsolódik, hogy a kiskereskedelemben is csökken a forgalom, ami üzleti partnereink, a gyógyszertárak számára is csökkenô fedezetet eredményez. […] A Széll Kálmán Terv intézkedéseinek eredményeként a patikai csatornában összességében mintegy tízszázalékos forgalomcsökkenéssel számolunk. Ebben benne van a közgyógyellátás szabályainak szigorítása, az árlicit és az egyéb árcsökkentések, termékek átsorolása a kórházi csatornába, valamint a vásárlóerô változása is. PT: A patikáknak nyújtott szolgáltatások szintjén terveznek-e bármiféle változást? F. A.: Mivel a hatékony logisztika közös érdekünk, szolgáltatási szintünket a racionalitás keretein belül fenn akarjuk és fenn is fogjuk tartani. Az olyan változások, mint a drága készítmények egy részének kórházi csatornába történô átsorolása vagy az egyszerre kiváltható gyógyszerek mennyiségének egyhavi adagra csökkentése, a patikákban egy kiegyensúlyozottabb készletezés irányába mutatnak… PT: Mi a helyzet az árengedményekkel? F. A.: Ezek nagyságával kapcsolatban irányadó lehet, ha megfontoljuk, hogy a gyógyszer-nagykereskedôk által a patikáknak 2010-ben átadott, 9-10 milliárd forintra tehetô kedvezmény jóval meghaladja a kiskereskedelmi szektor teljes nyereségét, ami ugyanebben az idôszakban mintegy 7-8 milliárd forint volt. Vagyis a gyógyszertárak nyereségességét – kizárólag a számok oldaláról nézve – a nagykereskedôk által átadott engedmény biztosítja. Ha utóbbiak csökkentik az engedményszintjüket, a szektor jövedelmezôsége, illetve a patikák mûködôképességének fenntarthatósága kérdôjelezôdik meg. Ami természetesen a nagykereskedôkre is visszahat. Engedményszintet nem tervezünk csökkenteni, a célunk legfeljebb annak

hungaropharma

a racionális átalakítása lehet, úgy, hogy a kiáramló engedmény szintje ne változzon. PT: Van-e bármilyen hatása a nagykereskedôkre nézve egyes drága gyógyszerek kórházi csatornába történô átsorolásának? F. A.: Ez mindenképpen nagykereskedôi és kiskereskedôi árbevétel- és árréstömeg-csökkenéssel fog járni. Igaz, hogy e készítmények patikai forgalomból történô kivonásával a kiskereskedelmi árréstömeg-kiesés dobozonként 850 forint, de azt se felejtsük el, hogy a nagykereskedelem által a gyógyszertáraknak biztosított, éves szinten tízmilliárd forintnak megfelelô árkedvezmény egy része is elvész azáltal, hogy ezek a gyógyszerek a kórházi csatornába kerülnek át. Az átsorolás által érintett termékkör kórházak általi felhasználása innentôl egy bonyolultabb, hosszabb átfutású, viszont az OEP számára jobban kontrollálható folyamat lesz. Ennek részeként a fizetési technika is változik, hiszen – a jelenleg ismert metódus helyett – a készítmények beszerzési költségét tételes finanszírozás keretében fogják elszámolni. PT: Másfajta logisztikát kíván-e önöktôl a hatóanyag-alapú gyógyszerrendelés bevezetése? F. A.: Az új rendszer egyfelôl megadja a lehetôségét annak, hogy a patikákban racionálisabbá váljon a készletezés, ugyanakkor a bevezetésével kapcsolatos konfliktusok is elsôsorban a tára mellett fognak jelentkezni. A nagykereskedô számára itt egyetlen kockázat van: ha minden patika csak néhány készítményt tart, viszont mindegyik gyógyszertár másik négy-öt készítményt, az számunkra nem jelent készletracionalizálást. Nekünk továbbra is tartanunk kell mindent, és egy-egy hatóanyagcsoporton belül ugyanúgy kiszámíthatatlan lesz a forgalmunk. Ezzel együtt mindent meg fogunk tenni annak érdekében, hogy se a gyógyszertárak, se a betegek szintjén ne jelentkezzenek ellátási problémák.

Hogyan lehet elkerülni a gyógyszerhiányt? Pozitívan fogadták a gyógyszer-nagykereskedôk a szaktárca gyógyszerhiány kezelésével kapcsolatos rendeletét – tájékoztatta lapunkat dr. Feller Antal, a Hungaropharma Zrt. vezérigazgatója, aki egyetért azzal, hogy a GYEMSZI-OGYI koordinálja ily módon a ellátást esetleges kritikus helyzetben. Új és fontos elem a rendszerben a készletjelentés: a GYEMSZI-OGYI-hoz befutó adatoknak köszönhetôen nem állhat fenn az a veszély, hogy a kórházak és a patikák a szûkös kínálat miatt a biztonságos ellátás érdekében minden nagykereskedôtôl rendeljenek a hiányzó gyógyszerbôl, és emiatt fölösleges és eladhatatlan készletek halmozódjanak fel a kereskedôkénél. A jelentésbôl az OGYI-nál tudni fogják, kik kaptak megrendelést, mely kórházakban, patikákban vannak készletek, így lehetôség nyílik a szükséglet szerinti beszerzésre és egyenletes szétosztásra, kiküszöbölve a mai, idônként kaotikussá váló rendszer hibáit. (weborvos.hu, 2012. 01. 02 11:03.50 – [21571198])

Nem apad a kórházak adóssága

PT: Úgy tudjuk, a patikai árrésrendszer maximumsávját a nagykereskedôk kárára tágítanák. Hogyan érintené ez önöket? F. A.: Ez drámai változást eredményezne a szektoron belül, és felesleges konfliktusokat gerjesztene az egymásra utalt szereplôk között. A 850-rôl 1080 forintra történô, 230 forintos emelés alapvetôen nem javítaná a patikák finanszírozási, készletezési potenciálját. Az ennek a fedezetéül szolgáló nagykereskedelmi árrés viszont körülbelül 2,7-3 milliárd forinttal csökkenne, ami a teljes hazai gyógyszer-nagykereskedelmi árrés tíz százaléka. Ha ez az elképzelés megvalósul, az rákényszerítheti a nagykereskedôket az átadott engedményeik vagy a szolgáltatásuk szintjének átgondolására. Egy pénzügyileg pengeélen táncoló rendszerben a belsô források újra-allokációja nem vezet sehová, csak a feszültségek növelésének irányába.

A kormányzati ígéret és a múlt év végén kapott 25 milliárd forintos támogatás ellenére nemhogy kifizetni nem tudták a kórházak a 40-50 milliárdos lejárt adósságaikat, még nôtt is a tartozásuk a beszállítóik felé. Az orvostechnikai eszközöket gyártó cégeknek 10-15 milliárd, a gyógyszerbeszállítóknak 8-10 milliárd, a teljes beszállítói körnek összesen nagyjából 40-50 milliárd forinttal tartoznak jelenleg is a kórházak – tudta meg a Világgazdaság. Az összeg az elmúlt idôszakban sem csökkent, sôt még növekedett is, miután a megyei és a fôvárosi intézmények államosítása miatt gyakorlatilag leállt a számlafizetés. A bankszámlák megszüntetésével járó technikai nehézségeket mára talán sikerült áthidalni, erre utal legalábbis, hogy elindultak a kifizetések – mondta lapunknak az egyik legnagyobb gyógyszer-nagykereskedô cég, a Hungaropharma vezérigazgatója. Feller Antal hozzátette azonban, hogy csak az elmúlt egy hónapban mintegy 10 százalékkal növekedett a kórházak cég felé fennálló tartozásállománya, amely milliárdos nagyságrendû.

(Pirulatrend, Szakmapolitika rovat, 2012/2. 6–8. old.)

(Világgazdaság, 2012. 02. 07 – 6. oldal – [4218419]) 3

gyógyszerészet

Az év gyógyszerésze és a Kedvenc patikám 2011-ben 2011-ben elôször hirdette meg a Nero Solution Kft. „Az év gyógyszerésze” és a „Kedvenc patikám” pályázatokat (lásd Gyógyhír, 2011. 8. szám). Az eseményt szakmailag a Magángyógyszerészek Országos Szövetsége, a Magyar Gyógyszerésztudományi Társaság, a Magyar Gyógyszerészi Kamara és a Gyógyszerészi Gondozás Szakmai Bizottsága, anyagilag pedig a Roche Magyarország Kft. támogatta. A pályázatokat, a tavalyi feltételekhez hasonlóan, idén is meghirdetik.

Az év gyógyszerésze – 2011

A pályázat kiírói Az év gyógyszerésze díjjal szakmai rangot kívántak adni a címet elnyerô gyógyszerész munkájának. A kiírók olyan szakembert kívántak elismerésben részesíteni, aki példát mutat a gyógyszerészi gondozásban nyújtott kiemelkedô szakmai teljesítményével, hatékony megoldások alkalmazásával és betegbarát szemléletével. 2011-ben az elsô helyezettnek járó díjat dr. Dobos Józsefné dr. László Erika, a jászárokszállási Szent Margit Gyógyszertár személyi jogos gyógyszerésze vehette át. Mi motiválta abban, hogy beadja a pályázatát? Pályázó típus vagyok… Arról van szó, hogy a pályázatokon keresztül is szeretek visszajelzést kapni arról, hogy mennyire vagyok jó gyógyszerész. Ez most sikerült? Indokolta a zsûri a döntését? Nem, nem volt ilyen indoklás. A kiírásból persze nyilvánvaló volt, hogy a pályázaton a gyógyszerészi gondozás terén példát mutató gyógyszerészt akartak elismerni. Akkor próbáljuk meg közösen megfejteni a siker titkát. A gyógyszertár az én felfogásomban nemcsak gyógyítással foglalkozó centrum, hanem az egészségeseket – felnôtteket, iskolásokat, óvodásokat – is meg kell tudni szólítania. Annak a gyógyszerészgenerációnak vagyok a tagja, amelynek ezt a szemléletet lépésrôl lépésre kellett kialakítania saját magában és a környezetében is. Nálunk a gyógyszertárban  nagyon jó csapat dolgozik együtt, s mindannyian azért vagyunk, hogy a hozzánk betérô betegeknek és egészséges látogatóknak egyaránt a hasznára legyünk. A pályázati anyagban szerepeltetnie kellett egy tanulságos történetet a gyógyszerészi gondozás gyakorlatából. Az Öné hogy szólt? Két évvel ezelôtt betért hozzánk egy 50 év körüli hölgy, akit már korábbról ismertem. Feltûnô volt, hogy néhány hónap alatt nagyon sokat, mintegy 20 kg-ot fogyott. Mint kiderült, orvosról orvosra járt, ám végül a szakorvosi vizsgálatok azt 4

Az év gyógyszerésze díjátadás: dr. Samu Antal, dr. Szabó Sándor, dr. Dobos Józsefné dr. László Erika, Prof. dr. Vincze Zoltán és dr. Mikola Bálint

állapították meg, hogy „képzelt beteg”. Gyógyszereket ezért nem kapott, s állapota nem javult. Szagokra, illatokra fokozottan érzékeny volt, hányinger, étvágytalanság gyötörte, és továbbra is fogyott. Arra bátorítottam, hogy váltson szakrendelôt, és folytassa a vizsgálatokat. Ezt követôen végül is megállapították, hogy az epeutakban férgek vannak, amire az orvos két doboz Kliont írt fel. Az állapotában azonban a gyógyszerek beszedése után sem tapasztalt változást a beteg, ezért ismét tanácsot kért tôlem. Megismerve a zárójelentését, saját felelôsségemre Vermox tablettát adtam neki, napi kétszer egyes adagolással. Három nap múlva vis�szajött, hogy javult az állapota, ismét tudott enni, a szagok nem ingerelték tovább, a hányingere megszûnt. Egy hónap után mélységes hálával mesélte, hogy két év óta fennálló betegsége meggyógyult, s már vissza is nyerte eredeti súlyát. Mindezt két doboz Vermox tablettával értük el! Gratulálok ehhez az eredményhez, bár nem tudok szabadulni a gondolattól, hogy az eredményes gyógyszerészi gondozás mögött ezek szerint néha egy inkompetens egészségügyi ellátás húzódik meg. Ezt úgy is meg lehet fogalmazni, hogy a gyógyszerészi gondozás is része kell, hogy legyen az egészségügyi

gyógyszerészet

ellátásnak. A beteg szempontjából mindegy, hogy ki gyógyítja meg, az orvos vagy a gyógyszerész, a lényeg, hogy valaki megtalálja a helyes gyógymódot. S mi ezért vagyunk. Nem egy, magát egészségesnek gondoló embert szûrtünk már ki azok közül, akik csak úgy betértek hozzánk  a patikába, vagy részt vettek  a méréseinken. Szerintem már érthetô a zsûri döntése. Valószínûleg megérezték, hogy Önben megvan az a szakmai szenvedély, ami a sikeres gyógyszerészi munkához elengedhetetlen. Kell a szakmai szenvedély, de nemcsak nekem, hanem a patika teljes csapatának ilyen felfogásban kell dolgoznia, hogy megfelelô színvonalon tudjuk ellátni a feladatunkat. S hol találtak méltó helyet a díjnak? Itt a patikában. Kiállítottuk az officinában. Nagyon jólesik, ha a betegek gratulálnak hozzá, de az igazi elismerés számomra az, ha azt mondják, képzelje, gyógyszerésznô, meggyógyultam attól, amit ajánlott.

mérettettük magunkat, mert kíváncsiak voltunk a hozzánk fordulók véleményére. A végeredmény megnyugtató vis�szaigazolása az Arany Kígyó Gyógyszertárban végzett tudatos team-munkának. Azért ilyenkor a kudarc is „benne van a pakliban”, nem?  Elvileg igen, de ilyesmire nem is gondoltunk. Egy nagyon felkészült és elhivatott csapattal dolgozom ugyanis együtt, s nekem magamnak is több szakvizsgám van. A mindennapi munkánk során nagy szerepet szánunk a gyógyszerészi gondozásnak, és mindig igyekszünk figyelembe venni a betegek kéréseit, elvárásait. A hozzánk járók jelentôs részével kiemelkedôen jó személyes kapcsolatunk van már évtizedek óta. Sok energiát, tudást, odafigyelést fektetünk a munkánkba, és erre alapoztuk a sikerbe vetett hitünket is.

Kedvenc patikám közönségdíj – 2011

A kiírók azért hozták létre a Kedvenc patikám díjat, hogy egy egészséges versennyel ösztönözzék a patikákat az emberségesebb és felelôsségteljesebb gyógyszerellátásra. A felhívás elsôsorban a patikákat látogató vásárlóközönséghez szólt, mivel az ô szavazataik döntöttek a díj sorsáról. Természetesen érintettek voltak a patikákban dolgozó gyógyszerészek, a gyógyszertári szakasszisztensek és asszisztensek is. Az ô felelôsségteljes munkájuk a gyógyszerkészítés- és kiadás mellett a betegek, vásárlók korrekt tájékoztatása és magas színvonalú kiszolgálása. A szavazatokat több formában lehetett leadni: elsôsorban a www.kedvencpatikam.hu weboldalon, továbbá újságokban és a patikákban elhelyezett szórólapok segítségével. A szavazás során adott pontszámokat összesítve nagyon szoros verseny alakult ki, melynek eredményeként végül a soproni Arany Kígyó Gyógyszertár végzett az elsô helyen. A gyógyszertár személyi jogos vezetôjét, dr. Kárpátiné dr. Gangl Terézt kérdeztem az elismerésrôl:   Összesen hány szavazatot kaptak? Közel ezren szavaztak a gyógyszertárra. Miért döntöttek a nevezés mellett? Évtizedek óta mindent megteszünk a betegeinkért, azt szoktuk mondani, hogy a lelkünk is fent van a tárán… Persze szerettünk volna valamiféle objektív visszajelzést is kapni arról, hogy ezt nemcsak mi érezzük így, hanem a betegeink is. Erre ez a szavazás jó módszernek tûnt. Meg-

Az Arany Kígyó Gyógyszertár kollektívája, középen dr. Kárpátiné dr. Gangl Teréz

Mi lett a díj sorsa?  Ezt a mûalkotásnak is beillô gyönyörû kisplasztikát sokáig az officinában, a tára közepén „dédelgettük”, most pedig kitettük a kirakatba az egyéb relikviáink közé. Tudni kell ugyanis, hogy az Arany Kígyó Gyógyszertár a közelmúltban volt 100 éves, aminek kapcsán több módon is feldolgoztuk a történetét. Az egyik nagy kirakatunkban az épületünk 100 éves történetét mutatjuk be képekkel, a másikban pedig a szakmai történetünket, például az alapító gyógyszerész kutyabôr diplomájának másolatát, melynek eredetijét a soproni múzeumban találtuk meg. Ebbe a kirakatba került ez a gyönyörû díj is, Eskulics Tamás kisplasztikája.  A szavazók hogyan fogadták a díj elnyerését?  Nagy örömmel fogadták a betegek is, mert úgy érezték, hogy tulajdonképpen ôk adták nekünk ezt a díjat, ami persze végsô soron igaz is. Hollauer Tibor 5

gyógyszerészet

Patikaportré – Idén 200 éves a békéscsabai Sas Gyógyszertár A békéscsabai Sas Patika idén ünnepli fennállásának 200. évfordulóját. A jelenlegi tulajdonosok – a Tóth család – büszkék a gyógyszertár múltjára, s méltán lehetnek büszkék jelenére is. A Sas Patika ugyanis megôrizte szakmai kvalitásait, s a nagynevû elôdök is bizonyára elismeréssel adóznának a jelenlegi gyógyszerész-dinasztia teljesítménye elôtt. Gerzanitsné dr. Tóth Mónika a család többi tagjával együtt mindenesetre azt szeretné, ha Békéscsaba lakói velük együtt emlékeznének meg a város történetével szorosan összefonódó Sas Patika elmúlt 200 évérôl. A Sas Patika idén saját magazint jelentetett meg. Véletlen az egybeesés a 200 éves évfordulóval? Nem, s ez abból is látható, hogy az elsô – tavaszi – számunkban nagy terjedelemben, archív fotókkal illusztrálva mutatjuk be a Sas Patika történetét 1812-es megalapításától napjainkig. A 27 ezer példányban nyomtatott Sas Patika Magazin reményeink szerint minden békéscsabai otthonba eljut. A patika részletes történetét egy emlékkönyvben is szeretnénk megörökíteni, melyet az év második felében jelentetünk majd meg. Gerzanitsné dr. Tóth Mónika, Tóth Tihamérné és Tóth Attila

A Sas Patika történetének ma már szerves része a Tóth család. Mikortól kezdôdött ez a fejezet? Édesanyám, Tóth Tihamérné dr. 1971-ben végezte el az egyetemet Szegeden, majd 1972-ben beosztott gyógyszerészként lépett be a Sas Patikába, ahol 1984-ben kinevezték vezetônek. A patika mûködtetési jogát pedig az 1996os privatizáció során nyerte el. A dinasztiához azonban a következô generációból is kellett egy gyógyszerész… Attilával ketten vagyunk testvérek, de végül én indultam el a gyógyszerész pályán. Az édesanyja ösztönözte erre? Nem, engem mindig is a biológia érdekelt, és alapvetôen ez határozta meg a pályaválasztásomat. Természetesen édesanyám borzasztóan büszke rá, hogy én is gyógyszerész lettem, és annak is nagyon örül, hogy testvéremmel, Attilával együtt is dolgozunk ebben a vállalkozásban, hiszen ô mindig a család összefogására törekedett! Akkor tehát Önben tisztelhetjük a Tóth dinasztia következô gyógyszerész sarját. Mióta dolgozik a Sas Patikában? Én 2000-ben szereztem meg a diplomámat Szegeden, és még abban az évben munkába léptem. Jelenleg édesanyám a gyógyszertár vezetôje, én pedig a helyettese vagyok. Összesen húszan dolgozunk Békés megye legnagyobb gyógyszertárában, amit mi „családbarát gondozó nagypatikának” nevezünk. Sok-sok munkával és energiával igyekszünk továbbvinni a 6

gyógyszertár jó hírét, rugalmasan, empatikusan és betegközpontú szemlélettel fogadjuk a betérôket, amiért nagyon hálásak is, és – bár az elmúlt években több gyógyszertár nyílt a városban – rendszeresen visszatérnek hozzánk. Nálunk nincs olyan, hogy a beteg ne kapja meg a gyógyszerét, ennek érdekében nagyon széles törzzsel és nagy raktárkészlettel dolgozunk. Kiváló a kapcsolatunk a Hungaropharma Békéscsabai Kereskedôházával, a vezetôtôl, dr. Törôcsik Marikától minden segítséget megkapunk a törekvéseinkhez. Mondanom sem kell, hogy naponta háromszor szállítanak árut, ami nélkülözhetetlen az általunk elképzelt színvonalú betegellátásban. Mit értenek a „családbarát” kifejezés alatt? Szolgáltatásainkkal igyekszünk megkönnyíteni a családok életét, a gyógyszertárban felállított gyereksaroktól kezdve az ingyenes házhozszállításig. Természetesen nálunk is kiemelt szerepe van a gyógyszerészi gondozásnak: a nap bármelyik szakában végzünk vérnyomás-, vércukorszint-, koleszterinszint-mérést, különbözô szûréseket, azaz minden eszközzel igyekszünk részt venni a város lakosainak gyógyításában, egészségük megôrzésében, ahogy ez az elmúlt 200 év során mindig is történt a Sas Patikában.

A 200 éves Sas Patika története

A megyében Gyula és Szarvas után 1812-ben harmadikként nyílt meg Csaba elsô nyilvános gyógyszertára, Aranysas Gyógyszertár néven. Ekkor már Csaba volt a vármegye legtöbb lelket számláló települése, közel 14 ezer lakossal. Csaba elsô patikája a korabeli térkép sze-

gyógyszerészet

rint az evangélikus nagytemplom szomszédságában, a Patika utcában nyílt meg (ma Eötvös utca), tulajdonosa Hamaliár György okleveles gyógyszerész volt. A következô években a tulajdonosok váltakoztak, de évtizedekig ez a patika szolgálta ki a betegforgalmat Csabán. 1834-ben Majláth Rudolf eladja a patika tulajdonjogát Mudrony Jánosnak, akinek ôsei 1634-ben II. Ferdinándtól kapták a nemességüket a megfelelô birtokadománnyal. Egy 1850-bôl származó vizsgálati jegyzôkönyv a tulajdonost így jellemzi: „Ezen gyógyszertár folytonosan jó hirben áll, s a tulajdonosnak mint tudományos mûveltségével, s kitünô szorgalmával, úgy szelid, s jámbor magaviseletével, s maga alkalmazásával a már régen megnyert közkedveltséget fojtonosan meg is tartani sikerült.” 1855-ben ismételten tulajdonoscsere történt. Mudrony Jánostól Laczay József veszi meg a patikát. A fellelt adatok egyértelmûen igazolják, hogy 1869-tôl Varságh Béla a Sas Patika tulajdonosa, aki 1867-ben kapta diplomáját. Varságh Béla nemcsak Békéscsaba szakmai, de társadalmi életének is egyik kiemelkedô alakja volt. 1925-ben a Gyógyszerészi Hetilap 245–247. oldalán ezt olvashatjuk Varságh Béláról: „Úgyszólván ismeretlenül és egyedül érkezett 56 esztendôvel ezelôtt Békéscsabára, abba a városba, amelynek gyönyörû lendületû fejlôdésénél egyetlen komoly lépés se történt, amelynél ne lett volna irányító tényezô ez a kiváló gyógyszerész.” A patika forgalmának növekedése és Békéscsaba rohamos fejlôdése szinte törvényszerûen hozta magával az igényt arra, hogy a Patika utcai földszintes gyógyszertár helyett egy korszerû, új épületben a kor követelményeinek is megfelelô intézmény jöjjön létre. 1891. április 12-én Michnay Sándor építô tervezetet nyújtott be Varságh Bélának, melyet 1891. április 17-én Sztraka Ernô községi mérnök engedélyezett. Ezután indult meg a Fô téren – a mai Szent István tér 6. szám alatt – az építkezés. 1903-ban készült egy keskeny, hosszú festmény Békéscsaba fôterérôl Filippinyi Sámueltôl szignálva, melyen már mai formájában áll az épület. Varságh Béla társadalmi és kulturális elfoglaltságának ellenére sem felejtkezett meg hivatásáról. 1894-ig vezette a Sas Gyógyszertárat, ekkor visszavonult az aktív gyógyszerészettôl, bérbe adván gyógyszertárát Réthy Bélának. 1894-tôl tehát egyszerre találkozhatunk a Sas Patika történetében a gyógyszerésztársadalom két kiemelkedô személyiségével. Ettôl az évtôl ugyanis 1911-ig Réthy Béla bérli a patikát. Réthy Béla 1862. december 24-én született. 1877-ben, 14 éves korában öt gimnáziumi évfolyam elvégzése után lépett a gyógyszerészi pályára, gyakornok lett Tormajgó Cézár aradi gyógyszertárában. A hároméves gyakornokság után letette a tirocinális vizsgát. Mint nem okleveles segéd 1880. augusztus 16-án a csabai Varságh-gyógyszertárban kezdett dolgozni havi 22 forintért és teljes ellátásért. Varságh Béla nagyon megbecsülte, mégis 1881. szeptember 1-jével elfogadta Rozsnyai Mátyás, már akkor kitûnô hírû aradi gyógyszerész ajánlatát, s kerek egy évig dolgozott ott. Szállása a gyógyszertárban volt. Bérébôl az év végére annyit összegyûjtött, hogy megkezdhette Pesten egyetemi tanulmányait, melyeket 1884-ben kitûnô eredménnyel fejezett be. 1894-ben bérbe

vette, 1911-ben pedig megvásárolta a Sas Gyógyszertárat. Réthy Béla súlyos tüdôgyulladáson esett át, melynek következménye egy életre szóló hurutos állapot lett, ezért rendszeresen élt gyógycukorkákkal, Ausztriából importált útifû cukorkával. Amikor bérbe vette a gyógyszertárat, hozzálátott, hogy ezt a cukorkát saját készítményeivel helyettesítse. Így indult útjára a Réthy-féle pemetefû cukorka. Saját patikájában kifejlesztette a nagyobb méretû laboratóriumi munkát, és megkezdte a pemetefû cukorka, a kámfor liniment, kinavasbor, galenikumok, tablettázott gyógyszerek gyártását, melyeket törzskönyveztek. Ezen készítményeivel nagy sikerekre és elismertségre tett szert. 1922. július 1-jével id. Réthy Béla átadta gyógyszertárának és gyárrá fejlesztett laboratóriumának vezetését három idôsebb fiának – Béla, Károly, István – bérlet formájában. Ezután számos közéleti-gazdasági tisztséget látott el. 1935. decemberében 73 éves korában hunyt el. A békéscsabai Sas Patika

A három utód atyjuk tapasztalatait és tanácsait követve egyre nagyobbra fejlesztette a gyógyszertárhoz kapcsolódó laboratóriumot, és a 20-as évek végén bekövetkezett gazdasági válság idejéig a fejlôdés töretlen volt. A 30-as évek második felében megindult fellendülés idején a családi patika és gyár is erôteljesebb fejlôdésnek indult. A patika épületében illatszertárat is létesítettek. A II. világháború alatt egészen 1944-ig a gyár és a gyógyszertár folyamatosan mûködött. Ezután szomorú idôszak következett, melyrôl a gyulai levéltárban megtalálható anyag tanúskodik: „Békéscsaba m. város polgármesterétôl Alispán Úrnak. Tárgy: a békéscsabai »Sas« Réthy gyógyszertár megújítása hatósági gondnok kirendelésével …tisztelettel jelentem, hogy a békéscsabai »Sas« reáljogú gyógyszertár vezetését 1944. október 6-a után az orosz katonai hatóságok vették át egy orosz kapitány gyógyszerész felügyelete mellett Sárga Barnabás gyógyszerész gyakornok bevonásával… Békéscsaba, 1945. május” A Réthy család elmenekült Békéscsabáról, a gyárat kiürítették, a gépeket Sopronba vitték, azonban a gyógyszertár készlete ott maradt. 1947–1996 között a gyógyszertár állami tulajdonban volt, késôbb 14/1-es Gyógyszertárnak hívták. 1996 óta, a patika privatizációját követôen a Sas Gyógyszertár újra családi vállalkozásban mûködik. Itt végzi mindennapi, szakavatott munkáját a Tóth gyógyszerészdinasztia – méltón a patika 200 éves múltjához. Hollauer Tibor 7

egészségügy

Interjú dr. Nagy Zoltánnal, az Országos Idegtudományi Intézet új fôigazgatójával

„Itthon lehet tartani a fiatal orvosokat!” Az Országos Idegtudományi Intézet ma a harmadik legnagyobb idegsebészeti központ Európában. Évente mintegy 4000 fekvôbeteget kezelnek itt, az ambulanciát pedig további közel 20 000 beteg keresi fel. Az OITI-ben együtt dolgozó idegsebészek, neurológusok, neuroonkológusok, epileptológusok, stroke-szakértôk munkáját 2012. február 1-jétôl az intézet szakmai hírnevéhez méltó személyiség, dr. Nagy Zoltán ideggyógyász professzor irányítja. Lapunk – alig három héttel a hivatalba lépését követôen – arra kérte professzor urat, hogy számoljon be eddigi tapasztalatairól s a jövôre vonatkozó terveirôl. Ön viharos idôszakban volt az Országos Pszichiátriai és Neurológiai Intézet – az OPNI – igazgatója, 2002-tôl egészen annak 2007. áprilisi megszüntetéséig. Mi motiválta abban, hogy ismét intézményvezetôként vállaljon szerepet? Szócska Miklós államtitkár úr kért fel ennek a posztnak a betöltésére, amit azért is fogadtam el, mert így lehetôvé vált annak a szakmai tervnek a megvalósítása, melyet még az OPNI fôigazgatójaként dolgoztam ki. Dr. Nagy Zoltán, az Országos Idegtudományi Intézet új fôigazgatójá

Mi ennek a lényege? Egy olyan klinikai idegtudományi intézetet szeretnék létrehozni, ami a magyar egészségügyben nem ismeretes, de Európa számos országában jól mûködik. Ennek lényege a klinikai kutatások és az alapkutatások összekapcsolása. Magyarországon ugyanis az idegrendszeri kutatások – Szentágothai professzor úr és iskolája révén – hihetetlen magaslatokra jutottak, ám emögött a klinikai kutatások – talán a fokozott eszközigény miatt – lassan háttérbe szorultak. Mára a pszichiátria ugyancsak az idegrendszeri kutatások egyik fontos területévé vált, a neurológia és az idegsebészet mellett, és ezek a területek is rohamléptekkel fejlôdnek. Az lenne a cél, hogy az OITI a klinikai kutatások bázisintézményévé váljon. A betegellátás mellett tehát a tudományos presztízsre is törekednünk kell. Ennek eléréséhez feltétlenül helyzetbe szeretném hozni az itt dolgozó fiatal és középkorú kollégákat is. Akik közül feltételezhetôen sokan inkább külföldi karrierre vágynak… Az OPNI bezárása után a SOTE Kardiológiai Centrumába került a Vasculáris-Neurológiai Tanszéki Csoport. Itt mûködik egy stroke ambulancia, sejbiológiai laboratórium és egy kisállatmûtô. Itt is dolgozom PhD-hallgatókkal és szakorvosjelöltekkel. Számomra az derült ki a velük folytatott beszélgetéskbôl, hogy a távozási szándéknak nemcsak anyagi, hanem szakmai okai is vannak. A fiatalok arról panaszkodnak, hogy nem kerülnek olyan helyzetbe, amelyre egyébként felkészültnek érzik magukat, s ahol érdemben gyakorolhatnák a szakmájukat. Ebbôl a szempontból éppen a Kardiológiai Centrum jó kivételnek számít. Ön ezen változtatni akar az OITI-ben? Igen, erre törekszem. Ha valaki vezetô pozíciót vállal, kötelezô, hogy legyen jövôképe, legyen elképzelése a szakmáját érintô elkövetkezô fejlôdésre vonatkozóan, és érezzen magában annyi erôt, hogy a terveit végig is vigye.

8

egészségügy

Az OITI-ben kiváló szakemberek dolgoznak, de a teammunka, úgy érzem, háttérbe szorult. Pedig az együttmûködés megsokszorozza az erôket, ugyanakkor magam is meglepôdtem azon, hogy a kollégák mennyire nyitottak a változtatásra. Nem egy példa van arra a világban, hogy egy klinikai intézményben idegsebészek és neurológusok olyan szakmai mûhelyben dolgoznak, ahol stimuláló szakmai, szellemi légkör van. Ezt szeretném én is megvalósítani, s akik ennek az OITI-ben részesei lehetnek, azok remélem, hogy nem külföldön akarnak majd boldogulni. Arra törekszem, hogy a fiatalok itt találják meg szakmai kiteljesedésüket. Konkrétan milyen lépéseket szándékozik tenni az itt folyó munka átalakítása céljából? Az intézetben korábban egy angolszász típusú konzultáns rendszer mûködött, ahol a vezetô idegsebészek felvették a konzultált betegüket, megoperálták, majd elbocsájtották. Most visszaállítottuk az osztályszerkezetet, ahol a vezetôk nemcsak szakmailag, hanem anyagilag is felelôsek azért, ami az osztályukon zajlik. Ezzel párhuzamosan klinikai és kutatási egységeket is létrehoztunk – így neuroonkológiai, elektrofiziológiai, stroke és „gerinc” munkacsoportot – amelyek felváltva hetente kutatási beszámolót vagy klinikai esetismertetést tartanak. Azt várom, hogy ezzel a szervezéssel valódi lendületet vesz a tudományos élet az intézetben. Ha jól értem, Ön ambíciót és hitet kíván ébreszteni kollégáiban arra vonatkozóan, hogy érdemes a hazai egészségügyben szakmai karriert tervezniük. Igen, hiszen jelenleg valóban a jövôbe vetett hitre, ambícióra és tisztességre van a legnagyobb szükség az egészségügyben. Beszéljünk a betegellátásról. Mi az a terület, amit ellát az intézmény? Közép- és Északnyugat-Magyarország több mint ötmillió lakosát kell sürgôsségi idegsebészeti ellátásban részesítenünk. A neurológiai és stroke-ellátásban kb. 200-250 ezer lakos tartozik a körzetünkbe. Jól szervezett betegutak, jól felépített logisztika megfelelô informatikai háttérrel biztosítja a sikeres sûrgôsségi betegellátást. Meggyôzôdésem, hogy a jelenlegi szûkös egészségügyi ráfordítás mellett is sikeresebb egészségügyi ellátást lehet biztosítani. Egyébként nagyon örülök annak, hogy a kormányzat végre rálépett az egyetlen helyes útra, és államosítja a kórházakat. Így nem egy helyi önkormányzat ambíciói döntik majd el, hogy kis forgalmú, munkaerô-problémával küszködô, elégtelen mûszeres háttérrel rendelkezô osztályokra, kórházakra épüljön az akut betegellátás. Az OITI-nek lesz pénze, hogy a Ön által kitûzött célokat elérje? Súlyos örökséggel vettem át az intézményt, több mint 800 millió Ft adósságot örököltem, ami várakozásomon felül nagyon nagy összeg, ráadásul ennek csak

töredékérôl volt tudomásom. Ezt az adósságállományt nem lehet „kitermelni”. Nyilvánvaló, hogy az egészségügyi kormányzat segítségére szorulunk. Ugyanakkor 12 éves, OEP által már nem finanaszírozott MRI, felújításra szoruló DSA nehezíti a helyzetet, és az intézet kazáncserére is szorul.

„Közép- és ÉszaknyugatMagyarország több mint ötmillió lakosát kell sürgôsségi idegsebészeti ellátásban részesítenünk.” Mennyi az OITI éves bevétele? Az évi közel tizezres súlyszám alapján, valamint az ambuláns pontokból kell gazdálkodnunk. Ugyanakkor jelentôsen nagyobb igény van az OITI tevékenységére. Az öt és fél millió lakos sürgôsségi idegsebészeti és invazív radiológiai ellátásának finanszírozását meg kell teremteni. Egyre nagyobb szerepet kap a stroke-betegek katéteres ellátása. A mechanikus thrombus eltávolítás az agyi erekbôl ma már az intézetben „rutin-eljárás”. Ezért nyilvánvaló, hogy emelni kell a a volument, az intézetben a speciális ellátások súlyszámait. A költséges beavatkozásokat az OEP-nek „árukon” kell finanszíroznia, s erre már folynak is a sikerrel kecsegtetô tárgyalások. A kórházak államosításával a magánszektor szerepvállalása is háttérbe szorul majd a finanszírozás, beszállítás terén? Nem vagyok a privát tôke résztvállalása ellen. Ugyanakkor tapasztalataim szerint az egészségügybe belépô magántôke gyakran nem a hosszú futamidejû, szolid hasznot kívánja kivenni a rendszerbôl, ami elfogadható lenne, hanem gyorsan irreális magas hasznot igyekszik realizálni, amit ezen a területen nem tartok elfogadhatónak és etikusnak. Felteszem, a gyógyszer-nagykereskedôket nem sorolja az inkorrekt magánpiaci szereplôk közé… Nem, a gyógyszerbeszállításnál nincsenek ilyen gondok, sôt, a folyamatos tendereztetéssel talán már olyan szintre szorítják le az árakat, ami a biztonságos beszállítói hátteret is veszélyeztetheti. Itt mindenképpen el kell kerülnünk, hogy az árverseny miatt esetleg bizonytalan forrású gyógyszerek kerüljenek felhasználásra, ezért ezen a területen is a komoly szakmai háttérrel rendelkezô, megbízható partnerekre szeretnénk támaszkodni. Hollauer Tibor 9

jogi szemmel

2012. július elsô napján lép hatályba az új Munka törvénykönyve (Mt.) – a változások jelentôsége a gyógyszertár-mûködtetô vállalkozások hétköznapjaiban, II. rész

Megújuló munkajogi szabályozás Elôzô cikkünkben bemutattuk a 2012. július elsô napján hatályba lépô új Mt. egyes módosult szabályait, így a részmunkaidôs és atipikus munkaviszonyokkal, a munka díjazásával, a szabadságra vonatkozó eltérô szabályozással, valamint a munkavállalói kártérítési felelôsséggel kapcsolatos új rendelkezéseket. Jelen cikkben pedig a munkaviszony megszûnésének és megszüntetésének fôbb törvényi változásait igyekszünk az Olvasóink elé tárni. Terminológiai változások

A korábbi „rendes felmondás” és „rendkívüli felmondás” megnevezések „felmondás”-ra, ill. „azonnali hatályú felmondás”-ra módosulnak; az azonnali hatályú felmondás fogalomkörébe tartozik immár a korábbi munkáltatói, ill. Dr. Ujfalussy Kristóf munkavállalói rendkívüli felmonügyvéd dás, a munkaviszony próbaidô alatti megszüntetése, valamint a határozott idejû munkaviszony munkáltató általi megszüntetése. (Az, hogy a munkaviszony próbaidô alatti megszüntetését azonnali hatályú felmondásként nevesíti az új Mt., nem jelenti azt, hogy az a jövôben indokolandó lenne.)

Új megszûnési és megszüntetési jogcímek

Éppen az elôzô számban ismertetett atipikus munkaviszonyokhoz kapcsolódóan, munkakörmegosztás esetén a munkaviszony megszûnik, amennyiben a munkavállalók száma egy fôre csökken, vagy a többmunkáltatós munkaviszony esetén a munkáltatók száma csökken egyre. Mindkét elôbbi esetben azonban a (megmaradt) munkavállalót olyan díjazás illeti meg, mintha a munkáltató mondott volna fel. A határozott idejû munkaviszonyt a jövôben a munkavállaló is megszüntetheti felmondással, korábban ezt csupán a munkáltató tehette meg.

Új elemek a felmondással kapcsolatos rendelkezések körében Annak ellenére, hogy fôszabályként a munkaviszonyt bármelyik fél jogosult felmondással megszüntetni, a felek az új Mt. hatályba lépését követôen megállapodhatnak abban is, hogy legfeljebb a munkaviszony kezdetétôl számított egy

évig felmondással nem szüntetik meg a munkaviszonyt. Hasonlóan az új Mt. általános rendelkezései körében foglalt szabályokhoz, az elállás és a feltételszabás jogintézményéhez, szintén a polgári jogi szemlélet erôsödése jeleként értékelhetô, hogy a nem a munkáltatói jogkör gyakorlója által közölt munkáltatói felmondást a munkáltatói jogkör gyakorlója utólag jóváhagyhatja. Továbbá a munkavállaló ezentúl nemcsak személyesen, hanem képviselôje útján is közölheti felmondását. Garanciális szabály, miszerint amennyiben a munkavállaló és képviselôje nyilatkozatai eltérnek egymástól, a munkáltató a munkavállaló személyesen megtett nyilatkozatát köteles elfogadni. Változás, hogy a felmondás közölhetô a betegség miatti keresôképtelenség, a beteg gyermek ápolása miatti keresôképtelenség, valamint a hozzátartozó otthoni gondozása céljából kapott fizetés nélküli szabadság idején is, azonban a felmondási idô csak ezek elteltével – betegségnél azonban legkésôbb a betegszabadság lejártát követô egy év elmúltával – kezdôdhet el.

A felmondási idô és a végkielégítés módosult szabályai

Az Mt. szerinti felmondási idô fôszabályként továbbra is harminc nap. Kollektív szerzôdés vagy a felek megállapodása legfeljebb hathavi felmondási idôt is meghatározhat, szemben a korábbi egyéves maximummal. A jövôben a harmincnapos felmondási idô kizárólag a munkáltatói rendes felmondás esetén hosszabbodik meg, mégpedig a munkáltatónál munkaviszonyban töltött évek függvényében – e körben szintén újdonság, hogy elsô alkalommal az adott munkáltatónál töltött ötödik év után, szemben a korábbi harmadik évvel. Fontos változás, hogy nem jár végkielégítés abban az esetben, amennyiben a munkáltatói felmondás indoka a munkavállaló munkaviszonnyal kapcsolatos magatartása vagy nem egészségi okkal összefüggô képessége. Folytatása következik.

Jelen cikk csupán általános tájékoztatási célokat szolgál, a terjedelmi korlátok miatt sem minôsülhet jogi tanácsadásnak; további, részletesebb tájékoztatásra vonatkozó igény esetén személyes megbeszélésen állunk szíves rendelkezésükre. Dr. Ujfalussy Kristóf ügyvéd 10

tudomány

Mirôl vallanak a váci múmiák? Több mint tíz év telt el azóta, hogy a váci Fehérek templomának felújításakor világraszóló felfedezés híre járta be a világsajtót. A templomrekonstrukció során kiderült, hogy az altemplom több mint kétszáz éve befalazott lejárata egy katakombába vezet, ahol a körülmények különleges összejátszása révén csodálatosan épségben maradt 265 fakoporsóba temetett halott. A leletekbôl nagy sikerû idôszakos kiállítást rendeztek, amelyet Európa több városában, sôt a tengerentúlon is megcsodálhattak az érdeklôdôk. Az egyedülálló leletekkel kapcsolatos tudományos kutatások ma is folyamatosan zajlanak, további újabb információkat szolgáltatva több száz éves elôdeink életérôl. Két nagy csoportra oszthatjuk a múmiákat: vannak természetes és mesterséges múmiák – szögezi le Szikossy Ildikó a Magyar Természettudományi Múzeum antropológusa. Az utóbbiakat emberi beavatkozás tette idôtállóvá a halál beállta után, az elôbbieknél pedig valamilyen éghajlati tényezô akadályozta meg a természetes lebomlást. Ilyen pl. a jégmúmia, a nevezetes Oetzi, vagy a lápi múmiák, ahol az oxigén hiánya akadályozza meg a szerves anyagok bomlását. Vácott a hûvös, állandó hômérsékletû, jól szellôzô pincerendszer segítette elô a testek épségben maradását: az állandó huzat eltávolította a lebontó szervezetek által igényelt nedvességet a testbôl. Kismértékben persze ott is elindultak a bomlási folyamatok, különösen azoknál, akiket nyáron, nagy melegben temettek el, de miután kriptába kerültek, nem folytatódtak tovább. Európa-szerte több hasonló huzatos, hûvös barlang, kripta van, ahol mumifikálódtak a holttestek. A leghíresebb a palermói, ahol hatezer múmia fekszik.

Vácott több mint kétszáz évig zavartalanul pihentek a múmiák.

A felfedezés

Domonkos rendi szerzeteseknek köszönheti egyik legszebb – a barátok csuhájának színe után Fehérek templomának nevezett – mûemlékét Vác. A dominikánus szerzetesek a törökök kiûzése után kezdték építeni és 1713-ban szentelték fel templomukat, melynek föld alatti, boltíves katakombái egy évszázadon át temetkezési helyként is mûködtek a helybéli tehetôs családok és az egyházi személyek számára. Az elhunytakat díszes, kézzel festett koporsókban, fenyôforgács derékaljon helyezték örök nyugalomra. A koporsókat egymás tetejére tették, ahogy teltek az évek, évtizedek, egyre magasabbra emelkedô sorokban, amíg a felvilágosult eszméket valló „kalapos király”, azaz II. József népegészségügyi okok miatt meg nem tiltotta a templomi kriptákba való temetkezést. A váciak ragaszSzikossy Ildikó, a Magyar Természettudományi Múzeum antropológusa

11

tudomány

„...a holttestek túlnyomó része mumifikálódott állapotban vészelte át az évszázadokat, még ruházatuk is meglepôen jó állapotban maradt.” kodtak a kriptában való temetkezéshez, és a tiltás után még jó ideig használták temetkezési helyként az altemplomot. Ám végül a Fehérek templomában is befalazták a kriptákhoz vezetô lejáratot, és az idô múlásával már senki sem emlékezett arra, hogy megboldogult, tekintélyes váci polgárok nyugszanak a padlat alatt. A templom épülete az 1900-as évek végén már alaposan megérett a felújításra. Vizesedtek a falai, repedezett a vakolat. 1994-ben meg is kezdték a munkálatokat, melynek során felfedezték, hogy harangtorony vastag kôfala egy helyen furcsa kongó hangot ad, ha megkopogtatják. Áttörték a feltételezett üreg falát, és egy mélybe vezetô kôlépcsôt fedeztek fel: az egykor befalazott kripta lejáratát. Amikor újra feltárult az altemplomi temetkezô hely majd két évszázad óta lezárt bejárata, Zavetz József plébános lement, és több száz míves fakoporsóba temetett váci lakos földi maradványa tárult a szeme elé. Zavetz atya úgy döntött, hogy haladéktalanul értesíti a váci Tragor Ignác Múzeum munkatársait. Ôk kezdték meg a leletmentést. Nagy segítséget jelentettek a régészek, muzeológusok, néprajzosok számára a halottak mellett talált temetkezési kellékek, ruhadarabok, szemfedôk. A Természettudományi Múzeum a feltárás végén szerzett tudomást a leletrôl. Egy kollégánkat, Susa Éva igazságügyi antropológust kérték föl a váci múzeum munkatársai. Mi is tôle hallottunk a leletegyüttesrôl. Fölvettük a kap12

csolatot a plébániával, és az egyház abszolút partnernek bizonyult. Beleegyeztek abba, hogy a testek a Magyar Természettudományi Múzeum Embertárába kerüljenek, hogy tudományosan vizsgálhassuk ôket. A koporsók nagy részén szerepelt évszám, és a többségükön latin, német vagy magyar nyelvû feliratot is elhelyezett a gyászoló család megbízásából a néhai asztalos. Ezek, illetve az évszázadok óta ôrzött hivatalos okmányok, halotti anyakönyvek és néhány végrendelet alapján egyértelmûvé vált, hogy a kripta 1838-ig szolgált temetkezési helyként a környékbéli családok számára. Az ott nyugvó néhai váciak közül 166 személyt sikerült név szerint is azonosítani. Ez a felfedezés önmagában is tudományos szenzáció lett volna, ám világhírûvé az tette a váci leletet, hogy a holttestek túlnyomó része mumifikálódott állapotban vészelte át az évszázadokat, még ruházatuk is meglepôen jó állapotban maradt. A feltárásban részt vettek az ELTE meteorológiai tanszékének munkatársai is. Az ô feladatuk azt volt, hogy pontos felmérést készítsenek azokról a klimatikus tényezôkrôl, amik megóvták a holttesteket az enyészettôl. A szakemberek megállapították, hogy a kriptákban állandó nyolc-tizenegy fokos hômérséklet uralkodott, egyenletes, gyakorlatilag változatlan páratartalom mellett. A kutatók arra is rájöttek, hogy a mumifikálódási folyamat a már említett körülményeken kívül annak is köszönhetô, hogy a koporsókat egymáson halmozták fel, ami speciális mikroklíma kialakulását tette lehetôvé. Fontos volt az is, hogy az altemplomot szellôzôrendszerrel is ellátták az egykori építôk, így gyenge, de folyamatos légáramlás is akadályozta a szerves anyagok lebomlását. Kiderült, hogy szinte az utolsó pillanatban fedezték fel a múmiákat, mivel az évszázadokon át száraz altemplom vizesedni kezdett. Ha néhány évet késik a felújítás, talán egész más állapotú leletek kerültek volna elô.

tudomány

Azon túl, hogy az elhunytak nevét, életkorát, sok esetben a halál okát is megôrizték a halott anyakönyvi kivonatok, velük temetett személyes tárgyaik, ruháik is rengeteg információt hordoznak arról, hogyan is éltek évszázadokkal ezelôtt a váciak. A Magyar Természettudományi Múzeum Embertani Tárában tovább folytatták a tudományos munkát. Antropológusok, néprajzkutatók, patológusok, radiológusok, mikrobiológusok, igazságügyi orvosok, fogorvosok, orvos történészek vizsgálják a leleteket, ki-ki szakterületén belül adva hozzá az összképhez a saját kutatási eredményeit. A kriptához hasonló mesterséges körülmények között elhelyezett mumifikálódott testek az állandó, gondosan szabályozott hômérséklet és páratartalom miatt gyakorlatilag ugyanolyan állapotban vannak, mint amikor elôkerültek a kriptából. – Nagyon vigyázunk rájuk – mondja Szikossy Ildikó.

melyek minden általunk ismert antibiotikumnak képesek ellenállni. Ez borzasztó veszélyes, hiszen ellenük nincs védekezés. Az orvostudomány természetesen folyamatosan dolgozik az újabb, hatékony antibiotikumok felfedezésén, de az is nagyon lényeges, hogy a már meglévôket megfelelôen alkalmazzuk. Az USA-ban pl. létezik asszisztált gyógyszerbevétel, tehát mindennap orvosi személyzet elôtt kell bevenni az antibiotikumot, nehogy idô elôtt hagyja abba a beteg a kúrát, még mielôtt az összes káros baktérium elpusztult volna a szervezetében. Ha ugyanis nem irtják ki teljesen, a túlélôk rezisztenssé válnak. A váci múmiák ezt a kutatást is segítik. Korábban azt gondoltuk, hogy a tbc 18. századi európai elterjedése a zsúfolt, rossz levegôjû városok kialakulásával függött össze. Eközben Vác egy egészséges éghajlaton fekvô, vízparti kisváros volt, ahol az ipari forradalom hatásai is sok évtizeddel késôbb jelentek meg, mint Nyugat-Európában. A vizsgálatok tehát azt bizonyítják, hogy a tbc terjedése

„...a Fehérek templomában eltemetett néhai váciak majd hetven százaléka tbc-fertôzött volt.”

A múmiák titkai

A vizsgálatoknál is nagyon vigyázunk arra, hogy a lehetô legkisebb károsodást okozzuk a szerves anyagokban. A szövetmintákra azonban szükség van, hiszen ezek segítségével kezdtük el azt a ma is tartó kutatássorozatot, melynek során kiderült, hogy a Fehérek templomában eltemetett néhai váciak majd hetven százaléka tbc-fertôzött volt. Az eljárás azon alapszik, hogy a tbc baktérium DNS-e jól elkülöníthetô az emberi DNS-tôl. Ha egy minta pozitív lett, kimondhattuk, hogy az illetô fertôzött volt. Az természetesen nem biztos, hogy a halálát is ez okozta, sôt, találtunk olyan holttestet is, ahol egyértelmû jelek bizonyítják, hogy a szervezete le tudta gyôzni a tuberkulózist. Ez a kutatás a mai orvostudomány számára is kiemelkedôen fontos. A tbc nem is olyan rég még halálos betegségnek számított. Az antibiotikumok felfedezése után azt gondoltuk, hogy ezt a veszélyt végleg elhárítottuk az emberiség feje fölül. Sajnos azonban kezdenek kialakulni olyan új baktériumtörzsek, melyek rezisztensek az ismert antibiotikumok egy részére, illetve – szerencsére még csak elvétve – akadnak olyan baktériumtörzsek,

gyakorlatilag független az iparosodástól. Az is érdekes kérdés, kik és miért élték túl a fertôzést. Van egy kilencvenéves néni a múmiák között, aki valahogy legyûrte a betegséget, kifejlesztett valamiféle ellenálló képességet. Azért is fontos tehát a váci múmiákon végzett tbc-vizsgálat, mert ezek a baktériumtörzsek még nem találkoztak antibiotikumokkal, hiszen azokat jóval késôbb fedezték fel. Bár ezek a DNS-vizsgálatok rendkívül költségesek, reméljük, továbbra is lehetôségünk lesz továbbhaladni ezen a vonalon. Bebizonyosodott, pl. hogy a 18. századi Magyarországon is alkalmazták a császármetszést. Amennyiben ugyanis az anya nem élte túl a vajúdást, az egyház kifejezetten szorgalmazta, hogy mûtéti úton emeljék ki a csecsemôt, hogy megkeresztelhessék. Természetesen erre a nehéz mûtétre csak az anya halála után vállalkoztak, hiszen a korabeli mûtéti technikák, higiéniai feltételek mellett szinte törvényszerûen halálhoz vezetett volna. Egy ritka betegség nyomait is felfedezték: egy másfél-két éves gyermek földi maradványai arról tanúskodnak, hogy a ritkán elôforduló gyermekkori LHC (Langerhans-sejtes histiocytosis), ami ma már eredményesen gyógyítható, akkoriban még végzetes következményekkel járt. A Magyar Természettudományi Múzeum Embertárában, ahol a váci múmiákat gondosan kialakított körülmények között óvják az enyészettôl, ma is folynak a kutatások. Csak remélhetjük, hogy a most zajló folyamatok, pénzügyi és politikai csatározások nem akadályozzák, hanem tovább segítik múltunk megismerését. Víg György 13

utazás

Észak Velencéje Szentpéter

vár

Amit nem sz abad kihagy ni: Látnivalók : - Téli Palo ta - Auróracirkáló - Katalinpa - Ermitázs lota világhírű Borosty ánterme - Az „orosz V er sa ill es” - Szent Iz sá - Vérző M k-székesegyház egváltó tem ploma Gasztronóm ia: - orosz bo rs - csuka, to csleves, pelmenyi, pirog khal és a belőle kész , parfé zakuszki ült kaviár, - vodka, p ezsgő, tea Szállás: - Grand H otel Emera ***** ld

Oroszország második fôvárosát I. Péter cár alapította a Finn-öböl partján, a Néva folyó torkolatában 1703-ban. Jelenleg 4,5 millió ember lakja, ezzel Moszkva után ez a legnépesebb orosz település. A világon egyedülálló abban a tekintetben, hogy ez a Föld legészakabban fekvô metropolisza. Szentpétervár története valóban összeforrt az orosz történelemmel. Alapítója, I. vagy Nagy Péter, egyike a jó emlékezetû orosz cároknak. A hatalmas termetû, kétkezi munkát sem megvetô uralkodó, aki fiatalkorában Hollandiában egyebek mellett a hajóácsi mesterséget is kitanulta, elhatározta, hogy svéd ellenfelei féken tartására északon alapít egy Velence és Amszterdam mintájára épült modern várost. Nem véletlenül tûzte ki mintaként a fenti városokat, mivel a vízi utcák, hajózható belsô csatornák létrehozása az általa kiszemelt helyen talán a legreálisabb építészeti célkitûzés lehetett. A város ugyanis egy alapvetôen mocsaras, lápos területre épült. Ennek köszönhetôen az óváros épületei, terei ma is cölöpökön nyugszanak. Mivel a cár óriási elánnal és hittel vetette bele magát a város létrehozásába, természetes, hogy az arisztokrácia, az elôkelôk számára is fontossá vált egy saját rezidencia az uralkodó, az udvartartás közelében. Ennek köszönhetôen olyan pompás, fényûzô paloták sorát emelték, melyek miatt méltán emlegetik Szentpétervárt nemcsak mint Észak Velencéjét, hanem mint a „paloták városát” is. A város építésének tempójára jellemzô (igaz, hogy a megfeszített ütemû munkába a kortársak szerint bele is halt néhány ezer muzsik), hogy megalapítása után kilenc esztendôvel, 1712-ben Szentpétervár hivatalosan is az orosz 14

birodalom fôvárosa lett, és az is maradt 1917-ig. Akkor a bolsevikok ismét Moszkva mellett döntöttek. A város neve is többször változott. Az alapító cár akarata szerint a Szankt Petyerburg nevet viselte védôszentje, Péter apostol után. II. Miklós, az oroszok utolsó cárja azonban úgy döntött, hogy ez a név nem elég oroszos, ezért 1914-ben hivatalosan átkeresztelte a várost, mely azontúl a Petrográd nevet viselte. No nem túl sokáig, hiszen Lenin halála után a várost ismét átnevezték, és a Szovjetunió felbomlásáig Leningrádként szerepelt a térképeken. Szentpétervár

utazás

A város

A szentpétervári látogatók elôször valószínûleg a híresneves Nyevszkij sugárúttal találkoznak a 2003 óta a világörökség részévé nyilvánított városban. Valahol ugyanis el kell kezdeni az ismerkedést a csodálatos metropolisszal, ahol több mint 250 múzeum és 4000 védett épület állítja szinte megoldhatatlan feladat elé a lelkiismeretes világjárókat. Kihagyhatatlan cél pl. a Szent Izsák-székesegyház, a történelemkönyvekbôl híres Téli Palota, a forradalom jelképé vált Auróra-cirkáló, ahol a fellázadt matrózok elsôként alakítottak forradalmi tanácsot, csatlakozva a felkelô bolsevikokhoz, majd a cirkáló ágyúival részt vettek a Téli Palota ostromában is. A hajó ma múzeumként szolgál, borsos belépô árán fel is lehet rá menni, hogy elgondolkodjunk a világ folyásán. Ha buszos városnézést választ valaki, biztosan elhalad a csodálatos Nyári Kert mellett, átszeli az impozáns Felvonulás teret. A belvárosi gyalogtúra során pedig érdemes átsétálni a Vasziljevszkij-szigetre, megállni a Szenátus téren I. Péter bronz lovasszobra elôtt, majd bekukkantani a Péter-Pál erôdbe is, ahol az orosz cári családok síremlékei is látogathatók. Itt érdemes felhívni a figyelmet arra, hogy az orosz történelmet legalább annyira meghatározzák a csaták, hadjáratok és birodalomépítés, mint a vodka. A szentpétervári vodkamúzeum ezt a párhuzamot támasztja alá. A kiállítóhelyen természetesen nemcsak a szemnek, hanem a toroknak is akad kiadós élmény, amit a turisztikai programok vodkakóstolásként említenek. Legalább egy napot érdemes rászánni arra, hogy meglátogassuk a cári család fantasztikus nyaralóját, a Carszkoje Szelót. Katalin cárnô kedvelt nyári rezindenciája Európa egyik legnagyszerûbb barokk stílusú palotája. Az egykori világbirodalom fényûzést kedvelô uralkodónôje olyan épí-

Katalin-palota

„...több mint 250 múzeum és 4000 védett épület állítja szinte megoldhatatlan feladat elé a lelkiismeretes világjárókat.” tészeti csodákat hagyott az utókorra, mint a Borostyánterem, a Zöld Ebédlô és természetesen a Trónterem. Érdemes egy kirándulást tenni Pavlovszkba, amely II. Katalin és I. Pál kedvelt vadászterülete volt. Az itt található gyönyörû palotát Nagy Katalin fia, Pál építtette. A várostól néhány kilométerre fekvô Petrodvorecben, a tenger partján található az „orosz Versailles” néven emlegetett pompázatos cári nyaralóegyüttes. A világhírû, több szintbôl álló park – szökôkutakkal, vízesésekkel, szobrokkal és pavilonokkal – már a belépéskor lenyûgözi a látogatókat. Téli Palota

15

utazás

Szent Izsák-székesegyház

Szentpétervárott járva, muszáj elzarándokolni a híres Szent Izsák-székesegyházba és a Vérzô Megváltó templomába. Érdemes elôtte egy jó kávét vagy stílusosan inkább teát inni, hiszen a csodálatos mûemlékek bejárása még viszonylag sietôs tempóban is nagyjából három órát vesz igénybe. Viszont közben ledolgozzuk az ebédet.

A Vérzô Megváltó II. Sándor emlékmúzeumaként épült, és a remekmûvû féldrágakövek tárháza, a Szent Izsákszékesegyház pedig a város legnagyobb és legjelentôsebb temploma. Attól sem kell tartani, ha este a szokásosnál kiadósabb vacsorát veszünk magunkhoz, hiszen a program Szentpétervárott éjszaka is folytatódik. Egész évben, minden éjszaka felnyitják a Névát átívelô hidakat a hajóforgalom számára. Ez az esemény a nyári „fehér éjszakák” csúcspontja, a városban sétáló turisták és a szentpéterváriak tömegei még késô este is elidôznek a kiülôs teraszokon, söröznek, és élvezik ezt a furcsa életet, amikor „a nap sosem ér véget”. Nem ejtettünk még szót a világ egyik csodájának számító Ermitázsról. Oroszország és a világ egyik legnagyobb és leghíresebb múzeuma a Néva partján magasodik. Nevét a Nagy Katalin cárnô által építtetett ún. Remete-lakról kapta, ami franciául Hermitage. Nem érdemes néhány óránál kevesebbet rászánni, hiszen olyan valódi lángelmék mestermûvei elôtt gyökerezik földbe a lábunk, mint Van Gogh, Michelangelo, El Greco, Leonardo da Vinci, Rembrandt. Pihenés- és búcsúzásképpen, próbáljunk ki egy hajókirándulást Szentpétervár hangulatos csatornáin és a Néván. Az egyórás sétahajózás közben a vízrôl is megcsodálhatjuk azokat a látványosságokat, amiket az elôzô napokban gyalogosan sétálva vagy városnézô buszról láthattunk, hogy teljessé váljanak bennünk a Nagy Péter városában kialakult, életre szóló élmények. Víg György Katalin cárnô rezidenciája

16

utazás

A Selyemút nyomán Üzbegisztá

n

Amit nem sz abad kihagy ni: Látnivalók : - Bukhara , - Szamark a világörökség része and, a 275 0 éves váro - Timur L en s - Mecsetek k mauzóleuma , minaretek Gasztronóm ia - plovfajt : a - surpa le (az üzbégek nemzeti ves különbö ét ző változa ele) - pilményi, tai szamsza - bárányh ús, - mas, dzsu vadhúsok (fácán, fo goly, fürj) gar - kijomok, bekmeszek, navatok, h halvaszerű alva és édességek - zöld tea , sarvat, gy ümölcspárl főzetek atok- vagy Szállás: - Bukhara : - Khíva: H Hotel Bukhara Pala otel Sheher ce ezade

A világ egykor legkiterjedtebb kereskedelmi hálózata már a múlté, ám interkulturális értékeket közvetítô üzenete idôszerûbb, mint bármikor korábban. A Selyemutat senki sem tervezte, senki sem avatta fel, és soha egyetlen hatalom sem felügyelte kizárólagosan. A modern kort megelôzô idôk leghosszabb kereskedelmi hálózata több ôsi kereskedelmi útvonal lassú összeolvadásából keletkezett. Jól csengô nevét, amely mitikus rangra emelte, csak századokkal az után kapta, hogy dicsôsége leáldozott. Ferdinand von Richthofen német földrajztudós volt a névadó, aki 1877-ben Kína címû munkájának elsô kötetében vetette papírra a kifejezést, továbbá elôadást szentelt a „közép-ázsiai selyemutaknak”. Az általa alkotott

fogalom annyira megragadta az emberek képzeletét, hogy utóbb számos nyelvbe átültették – még kínaiul is létezik. A szerteágazó kereskedelmi útvonal köré idôközben számos történet fonódott. Mesés kalandokról és csodákról, valamint kincsekrôl szóltak ezek a történetek – selyemrôl, jádekövekrôl, prémekrôl, pompás szônyegekrôl, kerámiákról, teáról és fahéjról. A másik irányban viszont a tömjén, a szarvasagancs, a lovak és az ékkövek voltak az áhított értékek. És amit szintén nem feledhetünk: e jelentôs kereskedelmi útvonal a világvallások kiemelt missziós útja is volt. Bukhara–Szamarkand

17

utazás

Taskent

„...e jelentôs kereskedelmi útvonal a világvallások kiemelt missziós útja is volt.” A Kr. u. 1. században Seneca felháborodással írt arról az anyagról, amely idegen népektôl, hatalmas összegekért érkezik Rómába, méghozzá azért, „hogy asszonyaink ugyanannyit mutassanak meg magukból a nyilvánosságnak, mint egy házasságtörônek a hálószobában”. A római divatvilág azonban le volt nyûgözve. Bár selymet már a kora középkor óta készítenek Nyugat-Ázsiában is, az egyedülálló anyag legnagyobb termelôje mégis a Közép-Birodalom marad, a Selyemút igazi valutája pedig – a pénzérmék és a papírpénz bevezetése után is – a selyem. 1405 és 1433 között a Cseng Ho vezette kínai flotta több tucatnyi dzsunkája – India és Arábia érintésével – eljut Afrikába. A császári expedíciók nyomán felvirágzik a kínai tengeri kereskedelem, ami komoly csapást mér a Selyemútra. Igaz, „a tenger selyemútjának” jelentôsége már azóta növekszik a távolsági közlekedésben, hogy 1367-ben véget ért a mongolok uralma Kínában. A megnövekedett biztonsági kockázat és – feltehetôleg – a pestis terjedése sok kereskedô kedvét elvette a karavánutaktól. A Selyemút sorsát végleg Vasco da Gama pecsételi meg, aki 1498-ban felfedezi az Európából Indiába vezetô tengeri útvonalat. 2006. július 6-án a Himalája jeges csúcsai közt, India és Kína határán ismét megnyílik Nathula-hágó, amely egykor fontos állomáshely volt a Selyemút számos mellékösvényének egyikén. A távolsági kereskedelem ôsi útjai évszázadok óta sorvadásra ítéltettek – ez irányban hatott a kommunista éra is. A Szovjetunió összeomlása óta azonban sokan igyekeznek 18

feléleszteni e nemzetközi útvonalakat. Többek közt az Európai Unió, amely a Transport Corridor Europe–Caucasus–Asia keretében 1993 óta több mint 150 millió eurót fektetett a kereskedelmi utak helyreállításába. Hiszen az Új-Selyemút sokkal gyorsabb áruszállítási lehetôséggel kecsegtet, mint a tengeri kereskedelem. Új virágkor hajnala ez.

Taskent

Az ország pénzneme a szum. Alapvetôen biztonságosnak tûnik a város. Nagyon sok rendôr van, minden sarkon, minden lényeges épületnél (pl. a hotel elôtt) állnak. A mecset szent hely, ezért annak környékén kevésbé szívesen fogadják a látogatást. Taskent látnivalói közül kiemelendô a Függetlenség tere, amely impresszív, hatalmas, körülötte nagy és impozáns kormányzati épületek. Igazán nem spóroltak a hellyel. Egy szép parkban lehet sétálni, ahol tilos rálépni a gondosan ápolt fûre. Van egy szép nagy kapu is, rajta az egyik nemzeti jelkép: gólyák. Az Amir Timur múzeum egy kerek, kupolás épület, az 1000 szumos bankó hátoldalán is ez látKukeldash Medresse, Taskent

utazás

ható. Amir Timur, aki a 14. században élt, és 1370–1405-ig uralkodott, a Szovjetunió felbomlása óta nemzeti hôs. Hatalmas birodalmat épített, és folyamatosan hódított, miközben lehetôséget biztosított a szegény rétegeknek is a felemelkedésre katonaként, tisztelte a tudósok, asztrológusok munkáját és a vallást. Egy törvénykönyvszerû viselkedési kódexet írt, melyben leírja uralmának kulcsát is. Ma ôt tekintik az üzbég karakter megtestesítôjének. Khíva

tornyot ígért, és ezért azonnal ledobták saját mûve tetejérôl. A csonka minaret így is a város dísze, bizarr és értelmetlen formájának és színes csempéinek köszönhetôen pedig Gaudí mûvei közt is elôkelô helyen lehetne.

Szamarkand

Elôször akkor érezzük, hogy jó helyen járunk, amikor a bazárban nem a végtelen ruhásstandokba futunk, hanem ennivalóktól roskadozó pultokba. Külön szekciója van a pékeknek, akik meg is érdemlik a díszhelyet, mert Szamarkandban nemcsak üzbég, hanem világviszonylatban is kiemelkedôen jó dolgok kerülnek ki a kemencékbôl. Szamarkand

Khíva

Khíva most is a világ vége, és tulajdonképpen mindig is az volt. Bár ugyanolyan fontos állomása volt a Selyemútnak, mint Bukhara és Szamarkand, ez az oázis soha nem volt kereskedelmi, kulturális vagy tudományos központ. Khíva mindig elsôsorban a bûnözésbôl élt, karavánok kifosztásából, emberrablásból és szimpla gyilkolászásból. Mivel a városba senki be nem tehette a lábát, aki a világ haladásáról hozhatott volna híreket, Khívában egészen a bolsevikok megérkezéséig tartott a középkor. Az elszigeteltségnek köszönhetôen viszont még 1910-ben is olyan téglából emelt, türkizkék mázas csempével borított mecseteket és minareteket emeltek itt, amilyenek akkor már mindenhol kimentek a divatból. Ami azért is érdekes, mert így nagyjából az európai art deco és szecesszió kortársaként ugyanolyan díszítésû épületek készültek Barcelonától a budapesti Iparmûvészeti Múzeumon át Khíváig. Khíva az útikönyvünk szerint az iszlám világ legegységesebb építészeti együttese. A nagyjából három kilométer hosszú városfalak közti óvárosban csak a mellékutcákban van néhány újabb lakóház, a lényeg, a mecsetek, medreszék és a paloták úgy állnak, ahogy építôik itt hagyták ôket. Sajnos szinte egyik sem mûködik már eredeti funkciója szerint, a kivétel az a mauzóleum, ahol a félig mitologikus költô, szôrmekereskedô és birkózóbajnok, Pahlavan Mahmud van eltemetve. Az ô sírjához ma is sokan járnak imádkozni vagy inni az udvaron lévô kút vizébôl. Az itteni viszonyok szép példája a Kalta Minor, a furcsán tömpe minaret. A 19. század közepén a város aktuális kánja kitalálta, hogy ô itt, az isten háta mögött felépíti az iszlám világ legmagasabb tornyát. Forrástól függôen az építkezés vagy akkor állt meg a tervezett 70 helyett 26 méternél, amikor a kánt eltették láb alól, vagy amikor kiderült, hogy a fôépítész titokban a bukharai emírnek még magasabb

A szakma csúcsa a lepény és a kenyér közötti furcsa átmenetet képezô, szezámmal, lenmaggal vagy valami egyébbel megszórt kerek akármi, ami minden étkezéshez jár, és minden sarkon kapható. Van aztán ezernyi gyümölcsés zöldségpult is, természetesen szigorúan elkülönített dinnyerészleggel és végtelen sorokat betöltô kosarak csonthéjasokkal és szárított gyümölcsökkel. Ez utóbbiakat különösen ajánljuk, szamarkandi kirándulásunkat mindenképpen kezdjük egy kilónyi mazsolával, aszalt szilvával, szárított fügével, maggal együtt kiszárított sárgabarackkal (ez a legjobb), pisztáciával, barackmaggal és a furcsa helyi specialitással, ami mandulára hasonlít, csak finomabb és sokkal könnyebb feltörni. És azt is ajánljuk, hogy ne együnk meg egyszerre harminc dekánál többet a zsákmányból, mert annak rossz vége lehet. A nemzeti ünnepnek, a népies táncelôadásoknak és néha giccses tömegrendezvényeknek Szamarkand elképesztô fôterén, a Registanon van a helye. De igazából nem is ez a legnagyobb szám Szamarkandban, hanem az évszázadok óta használatban lévô temetônek az a része, ahol Timur mindenféle rokonai és udvarának elôkelôségei építettek a másikéra mindig rálicitáló mauzóleumokat. A Mohamed kedvenc unokatestvérének állítólagos sírja köré emelt kripták csempedíszítésénél szebb nem nagyon létezik a világon, még Iránt is verik, pedig Timur onnét rabolta a mesterembereket. Aki tehát ôsi falvak és építészeti remekmûvek között szeretne egy misztikus utazást tenni, annak bátran ajánljuk a színes történelmi múlttal rendelkezô Üzbegisztánt! Víg György 19

rejtvény

Megfejtéseiket március 19-ig a szerkesztôség alábbi címére várjuk: Cím: PRESS GT Kft. 1139 Bu­da­pest, Üteg u. 49., fax: 06-1/452-0270, e-ma­il: [email protected] A helyes megfejtést beküldôk között a Hungaropharma Zrt. ajándéka kerül kisorsolásra. A 2012. 1. szám ke­reszt­rejt­vényének he­lyes meg­fej­té­se: „Idegösszeroppanást kapott svájci frank vagy japán jen alapon.” Nyertes: Dr. Kôrösi János, kömlôi ked­ves olvasónk. Gra­tu­lá­lunk! 20