8. sz. a Hungaropharma Zrt. információs lapja

a Hungaropharma Zrt. információs lapja www.hungaropharma.hu

HungaroGarden – a kellemest a hasznossal ötvöztük Márciusig befejeződik a Hungaropharma logisztikai rendszerének átalakítása – helyzetértékelés Dombóvári István, Szállítási igazgatóval A 2012. év patikája – interjú a miskolci Szent Rókus Gyógyszertár vezetőjével Európai patikai kitekintő – 2012. első félév 2012-ben a Kedvenc Patikám a pesterzsébeti Cédrus Gyógyszertár

XX. évf. 2012/8. sz.

Tartalomjegyzék HungaroGarden – a kellemest a hasznossal ötvöztük

2.

Márciusig befejezôdik a Hungaropharma logisztikai rendszerének átalakítása

4.

A gyógyszertári kiszállítás változatlan formában folytatódik

A 2012. év patikája „Mindig is patikus akartam lenni”

5.

Interjú dr. Argay Mártonnal, a miskolci Szent Rókus Gyógyszertár vezetôjével

Európai patikai kitekintô – 2012. elsô félév

7.

Egy patika, két díj, egy nagyszerû csapat – 2012-ben a Kedvenc Patikám a pesterzsébeti Cédrus Gyógyszertár

9.

E-recept, gyógyszerezett életünk nyitott könyve

11.

„Az ország kinyújtott karjai”

13.

Életmentések és mentôautók

Keleti és nyugati egyensúly

16.

Tudományos kishírek a nagyvilágból Keresztrejtvény

18.

A Hungaropharma Zrt. információs lapja Szerkeszti a Szerkesztôbizottság Elnök: Dr. Feller Antal Felelôs szerkesztô: Hollauer Tibor A Szerkesztôbizottság tagjai: Dr. Lázár Szabolcs, Korpás Gizella, Hollauer Tibor Címlapfotó: Dr. Feller Antal Kiadja: Press GT Kft. Terjeszti: Hungaropharma Zrt., Budapest Felelôs kiadó: Dr. Feller Antal vezérigazgató Nyomdai elôkészítés: Press GT Kft., 1139 Budapest, Üteg u. 49. Tel.: 349-6135 Fax: 452-0270 E-mail: [email protected]

20.

Tisztelt Gyógyhír Olvasók! E havi írásainkat ismét próbáltuk az Önök számára hasznos és érdekes témakörökbôl összeválogatni. Rögtön az elsô cikkben a Hungaropharma siófoki sikerérôl olvashatnak. A Gyógyszerészek Országos Kongresszusán, a helyszínt biztosító szálloda által megrendezett standszépségversenyen cégünk HungaroGarden standja gyôzedelmeskedett! Mindez azt bizonyítja, hogy idei standbeli koncepciónk, amely átgondolt, széles termékkört átfogó akciókra, értékes nyereményekre, színvonalas szórakoztatásra és szakmai eszmecserére épült, elnyerte a szakma tetszését. Az itthoni helyzetelemezést követôen kitekintünk az európai patikai helyzetre, amibôl többek között megtudhatjuk, hogy az osztrákok több pénzzel gazdálkodhatnak, a dánoknál új nyereségkulcs került bevezetésre, míg a franciáknál jövô évtôl új támogatási rendszer lép életbe. A görögöknél új árak, alacsonyabb árrések dominálnak, a svédeknél pedig a növekedô patikaszám ellenére is bevételnövekedés realizálódott. Helyzetjelentünk a Hungaropharmát érintô logisztikai rendszer nagy ívû átszervezésérôl: a Hungaropharma a logisztikai rendszerének teljes megújítását a kereskedôházakra alapozott elosztási rendszer megváltoztatásával kezdte, megszûnt a Pécsi és a Békéscsabai Kereskedôház, létrejöttek a rendszer részeként az átrakó raktárak és megkezdôdött a bérszállításra való átállás. A Gyógyszerészet címû rovatunkban most a pesterzsébeti Cédrus Gyógyszertárat mutatjuk be, melynek vezetôjével való beszélgetésbôl megtudhatjuk, hogy milyen szakmai szemlélet mentén lesz egy gyógyszertár 2012-ben a vásárlók kedvence. A 2012-es Év Patikájáról sem feledkezhetünk meg: etikus betegszemlélet és mindig friss szakmai tudás jellemzi a miskolci Szent Rókus Gyógyszertárat. Az Életmentések és mentôautók címû riport az életmentések tudományos történetét vázolja fel és a rohamkocsik izgalmas, korszakalkotó éveirôl mesél. Ha gyógyulás, akkor hit! Vajon létezik-e a keleti és nyugati orvoslás között átmenet? E havi lapszámunkból megtudhatják. Jó olvasást kívánunk és ôszintén reméljük, hogy érdemesnek találják a következô havi találkozást is! Hungaropharma Zrt.

Nyomdai kivitelezés: Pharma Press Kft. Megjelenik: 3000 példányban

1

hungaropharma

HungaroGarden – a kellemest a hasznossal ötvöztük 2012-ben a Gyógyszerészek Országos Kongresszusa okt. 11–14-e között került megrendezésre. A tavalyi nagy sikerû, méltán népszerû HungaroCafe stand után nagy kihívás volt, egy színvonalában hasonló, egyúttal a Hungaropharma klasszikus eszmeiségét továbbvivô, de az idei új arculatot és szemléletváltást is megjelenítô stand kialakítása. Fontosnak tartottuk, hogy mindez ne csak külsôségekben, hanem tartalmilag is megnyilvánuljon. Ennek eredményeképpen született meg a HungaroGarden fantázianevû standunk, melynek részét képezte a Gyöngy Patikák terasz. A standon igyekeztünk helyszínt biztosítani a szakmai eszmecsere mellett az innovatív szórakoztatásnak is. Ennek fényében hirdettük meg az ún. Mindball Bajnokságot. A Mindball a gondolat erejének egy különleges megjelenítése. Az agyhullámokat a játékosok által viselt fejpántokhoz erôsített szenzorok rögzítették. A játék lényegét adó golyók mozgását a szenzorok által közvetített, majd egymással összevetve analizált agyhullámok befolyásolták, míg a játékosok agyi elektromos tevékenysége a játékhoz használt kivetítôn grafikusan került megjelenítésre. Tehát két játékos versenyzett egymással, s a cél az volt, hogy minél ellazultabb és fókuszáltabb állapotba kerüljenek, így vonva irányításuk alá a játék lényegét adó golyót. Akinek a relaxálás jobban ment, annál valószínûbb volt, hogy Ô talált bele a másik „hálójába”. A bajnokságot 32 játékos körében játszottuk le, ahol a végsô összecsapást az ácsi Viola Gyógyszertárból Dr. Tóthné Szkok Violetta és a nagykanizsai Keleti Gyógyszertárból Molnár Ferenc

2

vívta. A döntôsök a játékvezetôk és a népes közönség ámulatát is kiváltó ádáz csatát vívtak. A versenyt a kanizsai gyógyszerész nyerte. Az Ô ajándéka egy iPad készülék,

hungaropharma

sumer Health, Sandoz, Sanofi-Aventis Zrt., SCA Hygiene Product, Semper-Veritas Kft., Walmark Kft.) közös akciójában az engedményeken túl garantált volt a Hungaropharma által biztosított plusz ajándékok valamelyike. A játék a résztvevôk tetszését is elnyerte, ezt bizonyítja az átadott értékes ajándékok szép mennyisége. Standunkról senkit nem engedtünk el üres kézzel.

míg a második helyezetté egy Samsung okostelefon volt. A bravúros, több fordulón át tartó játékukhoz és értékes nyereményeikhez ezúton is gratulálunk! Standbeli elképzelésünk részét képezte az átgondolt, széles termékkört átfogó akciók meghirdetése is. Az idei év újdonsága az Akció Rulett játékunk volt. A HPH és partnereink (A1 Pharma, Boehringer Pharma, Coordwell Kft., Egis Nyrt., Ibsa Pharma Kft., J&J, Medis, Novartis Con-

Talán mindezek az összetevôk járulhattak hozzá ahhoz, hogy 2012-ben a leglátogatottabb stand a HPH HungaroGarden standja lett. Sôt! A Kongresszusnak minden évben helyszínt adó szálloda, a siófoki Hotel Azúr idén a mi standunkat találta a legszebbnek! Ezt alátámasztandó hirdette Facebook oldalán, fotókkal illusztrálva standunkat, mind a Kongresszuson résztvevô partnereknek, mind a Hotelben megszálló vendégeknek. „ …Mivel a Hotel Azúrnak rendezvényei minôsége és kiállítói profizmusa is fontos szempont, most is végignéztük az összes cég standját, hogy kiválaszthassuk a legjobbat. Ezen a hétvégén a gyôzelem nem is volt kérdés, hiszen volt egy team, akik mindenki túlszárnyaltak. Egy egész kerthelységet építettek fel kávézóval, szerencsekerékkel, agyhullámokkal játszható gyöngyös játékkal, pincérekkel készültek. A hely hangulata elvarázsolta az odalátogatókat, hogy sokan ott is maradtak egy finom kávéra vagy süteményre. Gratulálunk ezúttal is az ötlethez, a kifogástalan kivitelezéshez, a profi marketinghez a Gyöngy Patikák terasznak, a Hungaropharma standjához.” A lap hasábjan mi is szeretnénk megköszönni a Konferencia résztvevôinek, a gyártói partnereinknek, a HPH-s kollégáknak és valamennyi, a HungaroGarden megálmodásában szerepet vállalt embernek a sok kreatív ötletet és kemény munkát. Mi már tudjuk, hogyan folytassuk 2013-ban! Hungaropharma Zrt. Üzletfejlesztési és Marketing Igazgatóság 3

hungaropharma

A gyógyszertári kiszállítás változatlan formában folytatódik

Márciusig befejezôdik a Hungaropharma logisztikai rendszerének átalakítása A tavalyi év során a Hungaropharmánál – sok más szakterülethez hasonlóan – megkezdôdött a logisztikai rendszer teljes átszervezése. Dombóvári István Szállítási igazgatót arról kérdeztük, hol tart most, illetve mikorra fejezôdik be ez a szerteágazó tevékenység. Az elmúlt évtizedben a Hungaropharma minden partnere világos képpel rendelkezett a cég logisztikai rendszerérôl. A termékek a budapesti, Tündérfürt utcai központi telephelyre érkeztek be a gyártóktól, onnan pedig kamionok szállították ezeket a hat vidéki kereskedôházba: Miskolcra, Debrecenbe, Békéscsabára, Pécsre, Kaposvárra és Veszprémbe. Budapestrôl és a felsorolt megyeközpontokból azután a cég saját gépjármûvei juttatták el a komissiózott megrendeléseket a patikákba. Milyen lesz az új szisztéma? A Hungaropharma logisztikai rendszerének teljes megújítását a kereskedôházakra alapozott elosztási rendszer megváltoztatásával kezdtük. Megszüntettük a Pécsi és a Békéscsabai Kereskedôházat, ugyanakkor megjelentek a rendszerben az úgynevezett átrakó raktárak. Kereskedôház Átrakó raktár

A Hungaropharma kereskedôházai és átrakó raktárai

Mi ezeknek a lényege? Az átrakó raktárakban nincs komissiózás, itt mindössze annyi történik, hogy a körzethez tartozó túrajáratok gépkocsijaira átrakjuk a legközelebbi kereskedôházban komissiózott s egyben ideszállított megrendeléseket. A 2011–12-ben végrehajtott átszervezések után jelenleg a központi raktárbázison kívül összesen négy vidéki kereskedôház, illetve hat átrakó raktár szolgálja ki az ország valamennyi patikáját. Vagyis a kereskedôházak átszervezése, az átrakó raktárak kialakításának folyamata mára befejezôdött? Igen, idén szeptemberre lényegében befejezôdött ez az átszervezés. A két kereskedôház bezárásával koncentrálódott 4

a raktári komissiózó munka, módosításra kerültek az ellátási körzetek, s a változás által érintett területeken teljesen új infrastruktúra került kialakításra. Mindez a gyógyszertárak egy részét is érintette, mert bár a kiszállítások gyakorisága nem változott, az új járat-útvonalak kialakításával néhány helyen a korábbihoz képest kicsit késôbb, de a lehetôségekhez képest a leghamarabb érkezik meg a megrendelés. Partnereink ezt tudomásul vették, s úgy gondolom, kimondhatjuk, hogy az átállás nagyobb zökkenôk nélkül mára megvalósult. Ugyanakkor hátra van még a saját szállítási infrastruktúra átalakítása és a feladat külsô vállalkozóknak való átadása. Valóban, november végéig a vidéki kereskedôházakban erre is sor kerül, s 2013 márciusáig a Tündérfürt utcában is megtörténik az átállás a bérszállításra. Ezt indokolják a költséghatékonysági számítások, s igazolják az eddigi pozitív tapasztalatok a külsô vállalkozók munkáját illetôen. De mindez nem azt jelenti, hogy a jövôben már nem láthatjuk a Hungaropharma-emblémás jármûveket? Nem, hiszen minden vállalkozóval sikerült megállapodnunk arról, hogy átveszik a hungaropharmás gépjármûveket, és a gépjármûvezetôink 95%-a számára is biztosítják a folyamatos munkavégzést. Még a formaruha is marad a régi, azaz a gyógyszertárakba továbbra is a megszokott „hungaropharmás” autó és sofôr szállítja majd ki a megrendeléseket. A vállalkozók kiválasztásánál a fô szempontok között szerepelt a minôségi szolgáltatás, a megfelelô anyagi háttér és személyi állomány, s ezt folyamatosan megköveteljük majd a jövôben is. Megígérhetem, hogy nem fog romlani a megszokott „hungaropharmás” színvonal! Mennyiben maradnak kompetensek a kereskedôházak a kiszállítás ügyeit illetôen? Fordulhatnak hozzájuk a továbbiakban is a gyógyszerészek kérdéseikkel, esetleg kifogásaikkal? Természetesen, a rendszer ebbôl a szempontból is ugyanúgy mûködik tovább, mint eddig. Az illetékes kereskedôházak továbbra is teljes körû felelôsséget vállalnak a hozzájuk tartozó patikák megszokott színvonalon történô kiszolgálásáért. Hollauer Tibor

gyógyszerészet

A 2012. év patikája

„Mindig is patikus akartam lenni” Interjú dr. Argay Mártonnal, a miskolci Szent Rókus Gyógyszertár vezetôjével A Magángyógyszerészek Országos Szövetsége 1993 óta immár 20. alkalommal ítélte oda Az Év Patikája díjat. A pályázóknak – hasonlóan a korábbi évekhez – elsôsorban a gyógyszerészi gondozás jövôjével, további lehetôségeivel kapcsolatban kellett kifejteniük gondolataikat, illetve be kellett mutatniuk a saját gyógyszertárukban folytatott gyakorlatot. Az Év Patikája díjat 2012-ben dr. Argay Márton szakgyógyszerész által vezetett miskolci Szent Rókus Gyógyszertár nyerte el. A fiatal szakember 2005-ben szerzett gyógyszerészi diplomát a Debreceni Egyetemen, majd Miskolcon gyógyszerész közgazdász diplomát. Jelenleg a gyógyszertár irányítása mellett Budapestre jár doktori képzésre. A Szent Rókus Gyógyszertár a Semmelweis Kórház rendelôintézete melletti épületben található. Stílusát tekintve elsô pillantásra inkább kórházi melléképületnek, mint gyógyszertárnak véli az ember. Az épület – melyet 2008-ban vásároltunk meg – eredetileg valóban a kórházhoz tartozott, az alsó szinten a radiológia mûködött, a felsô szinten a pedig a kórházigazgató szolgálati lakását alakították ki. Az évtizedek során ezek a funkciók változtak – volt itt többek között tüdôszûrô állomás, kórházi humánpolitikai részleg –, ám 2008 decembere óta a Szent Rókus Gyógyszertár várja itt a betegeket. Ha kívülrôl nem is, belülrôl igazi gyógyszertári miliô fogadja a látogatót. Az officina klasszikus bútorai, a faragványok, szobrok azt a benyomást keltik, mintha évtizedek óta itt állnának. Az elmúlt években nyílt patikák jellemzôen nem ezt a stílust képviselik… Az officina egy része eredeti antik bútor – a fele Budapestrôl, másik fele pedig Erdélybôl származik –, s ezek stílusában egészítettük ki újonnan a hiányzó darabokat. Az egyes képzômûvészeti alkotások – például a standedényzet – az elmúlt 6–7 év gyûjtômunkájának eredményei. Meggyôzôdésem szerint ugyanis a betegek jobban érzik magukat egy „hagyományos” patikában, amely visszatükrözi szakmánk több évszázados múltját, hagyományait. Ez a berendezés, ezek a tárgyak a gyógyszerészi megbízhatóság, presztízs relikviái is egyben, mely értékeket mi is igyekszünk képviselni és továbbvinni mindennapi munkánk során. Ön fiatal kora ellenére meglehetôsen komplex módon kezeli a szakmai kérdéseket. Egyszerre kelti a gyógyszerészettörténetben elmélyedô „szobatudós”, illetve a szigorú elvek szerint dolgozó üzletember benyomását. Van ennek a szerteágazó érdeklôdésnek családi háttere? Orvos családból származom, a bátyám már a 4. generációt képviseli ezen a szakterületen, úgyhogy az egészségügy iránti érdeklôdés, a betegek gyógyításának vágya nálunk valóban családi hagyomány. Csak én lettem „pályaelhagyó”, mivel mindig is patikus szerettem volna lenni. Nem pusztán gyógyszerész, hanem valódi patikus. Sikerült is

Az Év Patikája címet 2012-ben a dr. Argay Márton szakgyógyszerész által vezetett miskolci Szent Rókus Gyógyszertár kapta

elérnem a célomat, s eközben számomra sohasem volt kérdéses, hogy ha valaki valóban hivatásnak tekinti ezt a szakmát, ugyanúgy kell, hogy érdekelje annak története, mint az aktuális gazdasági környezet – jelenleg a piaci verseny körülményei –, amelynek közepette nap mint nap helyt kell állnunk a munkánkban. Az officinánk bútorzata antik, de a kialakításánál figyeltünk a funkcionalitásra, s beépítettük a XXI. századi technikát. Gazdaságosan mûködünk, és szem elôtt tartjuk az alkalmazható kereskedelmi és marketing megoldásokat, ezek mellett megkezdtük egy patikamúzeum kialakítását az alagsorban, ahol a laikus érdeklôdôk és a fiatal gyógyszerészek egyaránt megismerkedhetnek a gyógyszerészet múltjával, hagyományaival. Számomra ez így együtt jelenti a patikusi létet. 5

gyógyszerészet

Mindeközben, gondolom, Ön is érzékeli, hogy sok kollégája szerint összeegyeztethetetlen a klasszikus gyógyszerészet és a profitorientált piaci verseny... Valójában szerintem nincs ellentmondás, hiszen egyebek mellett a pályázatunkban az etikus marketing eszközök alkalmazásával is foglalkoztunk, ami meggyôzôdésem szerint nagyon is összefügg a gyógyszerészet hagyományaival. Ha pedig a kettô között disszonancia látszik kialakulni, mindenképpen a klasszikus gyógyszerészeti értékekhez kell fordulnunk. Azaz, a mi alapvetô feladatunk a betegek gyógyításában való részvétel, s minden – gazdasági, társadalmi, jogszabályi – körülményt figyelembe véve arra kell koncentrálnunk, hogy ezt minél jobb eredménnyel tegyük. Mit jelent ez Önöknél a hétköznapi gyakorlatban? Arra törekszünk, hogy aktív szerepet vállaljunk az orvos és a beteg kapcsolatában. Vagyis mi a beteg valamennyi felmerülô problémáját igyekszünk pontosan megérteni, s megtalálni rá a lehetô legjobb megoldást. De meg is próbálhatjuk – ahogy valójában történt – utolérni az orvosát, és a konzultációt követôen kiadni a megfelelô gyógyszert, azaz megfelelôen gondoskodni a beteg ellátásáról. A szakmai kompetenciákat egyébként írásban is rögzítettük az itt dolgozó gyógyszerészek és asszisztensek számára. Ez a belsô minôségügyi kézikönyv személyre lebontva tartalmazza az alá- és fölérendeltségi viszonyokat, a feladat- és felelôsségi körök leírását, illetve mindazon tudnivalókat, amelyek folyamatosan és hosszú távon biztosítják a legmagasabb színvonalú betegellátást. Nálunk nincs egymásra mutogatás, hiszen mindenki pontosan ismeri a saját feladatait, amelyek adott esetben számon is kérhetôk.

történô bejelentkezés mellett, hogy elkerüljük a tumultust, várakozást. Gyógyszerész kollégáim elvégezték az ehhez szükséges tanfolyamokat, és munkájuk eredményeként olyan mértékben nô a szûrésekkel, tanácsadással kapcsolatos érdeklôdés, hogy a közeljövôben növelnünk kell a gondozási napok számát.

Dr. Argayné dr. Szatmári Andrea, dr. Argay Márton és dr. Elekné dr. Vörös Zsuzsanna szakgyógyszerészek

Az Év Patikája cím elnyerését követôen milyen új elismeréseket szeretne megcélozni? Az Év Patikája cím valójában az egész kollektívát megilleti, a pályázat elkészítésében részt vett a feleségem, dr. Argayné dr. Szatmári Andrea, aki a patika szakgyógyszerésze, illetve dr. Elekné dr. Vörös Zsuzsanna, a laborunk vezetôje. Szükségünk volt arra, hogy egy elismert szakmai grémium véleményt mondjon arról, hogy amit és ahogy teszünk, az jó, megfelelô színvonalú és támogatásra érdemes. Most, hogy megkaptuk ezt a pozitív visszaigazolást, egyelôre nem akarunk más címeket megcélozni. Hollauer Tibor

A díj odaítélésének indoklása:

Hányan dolgoznak a patikában? Hat fô- és egy mellékállású gyógyszerész, valamint hat szakasszisztens biztosítja a folyamatos betegellátást. A „folyamatos” szón nagy hangsúly van, hiszen állandó ügyeletet nyújtunk. Megnyitásunk óta a hét két napján, hétfôn és szerdán végzünk gyógyszerészi gondozást, elôre 6

A MOSZ kuratóriumának elôterjesztése alapján „A 2012. Év Patikája” elismerésben részesült a miskolci Szent Rókus Gyógyszertár magas színvonalú, gondosan megformált pályamunkája alapján a gyógyszertár vezetôje, dr. Argay Márton.  A gyógyszertár kollektívája tevékenységében az etikus betegellátást követi. A munkatársak, törekedve a minél magasabb szintû szakmai tudás elérésére, szûréseket végeznek, a betegek egészségügyi állapotát dokumentáltan, rendszeresen figyelemmel kísérik. Egészségmegôrzô, felvilágosító programok szervezôi, résztvevôi. Hitvallásuk: hozzáértés, hitelesség, megbízhatóság. Dr. Argay Márton a Patika Múzeum létrehozásával a nagyközönség számára is hozzáférhetôvé teszi ennek a szép hivatásnak az értékeit és kultúráját.

gyógyszerészet

Európai patikai kitekintô – 2012. elsô félév Ausztria Több pénzt kapnak az osztrák gyógyszertárak

Ez év elejétôl nyugati szomszédunk patikái több pénzzel gazdálkodhattak: a gyógyszertárakat érintô díjszabási rendszer megváltoztatásának következtében a kenôcsök, kapszulák és szemcseppek elkészítésének magisztrális díjai megemelkedtek. Az ügyeleti és a kábítószer-expediálás díja is megnôtt. A magisztrális díj például 10%-kal lett magasabb, így a kenôcsökért, krémekért 2,5 eurót, a kapszulázásért, az oldatok és teakeverékek összeállításáért darabonként 1,10 eurót, a parenterális készítmények elôállításáért 7,70 eurót kérnek. Az este 8 és reggel 8 közötti ügyeleti díj 15%-os emelkedés után 3,45 euró lett, vasárnapokon és munkaszüneti napokon mindezért 1,18 eurót kell fizetni. Az Ausztriai Gyógyszerészi Kamara becslése szerint egy átlagos gyógyszertár évente kb. 1000 euróval növelheti bevételét a díjaszabás-módosítás következtében. Az osztrák patikák együttesen további 1,3 millió euró forrást könyvelhetnek el a jövôben. Míg a kamara örül az új szabályozásnak, fôként ebben a megszorításokkal nehezített idôkben, azt is tudnunk kell, hogy az utolsó gyógyszertári díjakat érintô emelkedés 10-15 évvel ezelôttre tehetô. Ilyenformán a növekedés nem elég az elmúlt idôk inflációjának kompenzálására, ahhoz legalább 20%-os módosításra lett volna szükség.

ismételten revízió alá vették a gyógyszertári nyereségkulcs kalkulációját egy patikára vetítve, s ennek hatása márciusban már jelentkezett is. Az új számolás áfa nélkül a következôképpen néz ki: (0,088 x patikai beszerzési ár) + 8,61 dán korona (1,16 euró) általány. Az új kalkuláció egy kismértékû növekedést jelent a januári nyereségkulcsszabályozással összehasonlítva, ami csak a beszerzési ár 0,086-tal való szorzását + általányt vetített volna elô. A patikákban elôállított vényköteles termékeket viszont nem érintette a még újabb szabályozás, ott, ahogy eddig is, maradt a 8 dán korona (1,08 euró) mértékû elôállítási díj.

Franciaország Elfogadták az új gyógyszerkészítési tarifákat

Dánia A gyógyszertári díjszabás revíziójának revíziója

Január végére a skandináv országban egy új – a vényköteles és a kizárólag patikákban forgalmazható OTC termékekre vonatkozó – nyereségkulcs került bevezetésre. Mindezzel együtt már akkor világossá vált az is, hogy egy még újabb díjszabás is aktuálissá válhat, ha a már meglévôvel kialakult gyógyszertári bevétel egy megállapodott kereten belül tartásához ez szükségessé válik. Így is lett,

Egy új, 5 évre vonatkozó patikai egyezmény lép életbe 2013-ban – állapodtak meg az ország gyógyszerész kamarái (FSPF, UNPF, USPO) és a fô egészségbiztosítási alapja (CNAMTS). Az egyezmény márciusban született, május 6-án került nyilvánosságra, és jövô januártól lép életbe. Ez részletesen leírja a vényköteles gyógyszerek új támogatási rendszerét. A gyógyszerészek 0,53 euró + fix nyereségkulccsal számolhatnak minden egyes doboz kiadásakor. Ezen túlmenôen lehetôségük van még a gyógyszer-expediálási díj egy évre vonatkozó maximum 3000 euróra való növelésére, ha elérik az egyénileg elôirányzott terveket. A generikus gyógyszerek például szerepelnek e célszámok között, s ahol ezt elérik, az évi 3000 euró díjból juttatást kapnak, arányosan az általa kiadott generikus gyógyszerek mennyiségével, növekedési rátájával. A többi készítmény expediálási díjáról 2012 negyedik negyedévében döntenek, és hatályba lépésük 2013 különbözô idôpontjaira tehetô majd. 7

gyógyszerészet

Az új díjazás a teljes gyógyszerészi bevétel 25%-át fogja kitenni. Az egészségbiztosítási alap, a CNAMTS becslése szerint az új gyógyszerkészítési díj mértéke eléri majd a 140 millió eurót, és hisz abban, hogy ez finanszírozható az elkészített generikus gyógyszerekbôl és a háromhavi gyógyszeradagokból származó megtakarításokból.

teles termékeknél és a nem támogatott vényköteles medicináknál és OTC készítményeknél. A nagykereskedôk 4,9%-os nyereségkulcsot tehetnek rá a gyártói árra a pozitív listán szereplô termékeknél, 5,4%-ot a negatív listán állók és 7,5%-ot az OTC esetében. A beszerzési árra számított patikai árrések a következôképpen alakulnak: 35% a negatív listán szereplô és az OTC termékeknél, és 32,4% a pozitív listásoknál, utóbbi abban az esetben, ha az ár nem haladja meg így a 200 eurót. Ha meghaladná, akkor e számítások alapján, de maximalizált fix 30 eurós árréssel dolgozhatnak, míg a minisztérium új árlistákra és árrésekre vonatkozó közleménye napvilágra nem kerül.

Svédország Erôsödô verseny és munkaerôhiány

Jelenleg körülbelül 1230 gyógyszertár mûködik országszerte – áll a svéd gyógyszerészszövetség évi riportjában. A patikai piac 2009-es liberalizációja óta 330 új patika nyitotta meg kapuit. Csak 2011-ben 120 új gyógyszertár jelent meg a színen. Az összforgalom mindazonáltal csak csekély mértékû emelkedést mutatott erre az idôszakra vonatkozóan. Míg a piac 2010-ben 33 milliárd svéd

Görögország Alacsonyabb nagy- és kiskereskedelmi árrések

A Görög Egészségügyi és Szociális Minisztérium (YYKA) 2012 áprilisában közleményben tudatta az új gyógyszerekre vonatkozó árakat, ahogy a nagykereskedelmi és kiskereskedelmi (patikai) árréseket is, mely intézkedések annak a hónapnak a végétôl kerültek hatályba. A minisztérium számítása szerint az új árak és az alacsonyabb nagy- és kiskereskedelmi árrések hatására az egészségügyi rendszer legalább 310 millió euró megtakarítást tud majd elérni. Az árrésekre vonatkozóan különbözô díjszabást kell alkalmazni a támogatott, pozitív listán szereplô vénykö-

koronát (3,8 milliárd euró) generált, a rá következô évben mindössze 500 millió svéd korona (55 millió euró) növekedés mutatkozott. Különösképpen a városi régiókban erôsödött meg a gyógyszertárak közötti verseny, mivel vidéken kevesebb új szereplô kezdte el mûködését. A gyorsan emelkedô számú patikák mûködtetéséhez azonban a szükséges számú szakembert már nem tudták a hazai munkaerôpiacról felvenni, így nem egy gyógyszertárlánc külföld felé fordult a képzett munkaerô toborzásának céljából. Fordította és lejegyezte: B. R. Katalin 8

gyógyszerészet

Egy patika, két díj, egy nagyszerû csapat – 2012-ben a Kedvenc Patikám a pesterzsébeti Cédrus Gyógyszertár Megnyertük! – hirdeti büszkén a tábla a pesterzsébeti Cédrus Gyógyszertár bejárati ajtaján, „Köszönjük a szavazatokat!” kitûzô díszíti az ott dolgozók fehér köpenyét. A patika vezetôjével, Jancsa Tibornéval, Ilivel és lányával, Timivel beszélgettünk a Kedvenc Patikám versenyrôl, a betegközpontúságról, az empátiáról és az „ösztönös marketing” fontosságáról. Késô este, zárás elôtt érkezem. Egy mozgalmas és még be nem fejezôdött nap végén próbálom leültetni a két hölgyet az interjúra. A munka közben sem állhat meg… Csörögnek a telefonok, le kell még idôben adni a rendelést; a patikavezetô lánya hol megjelenik, hol a tára mögé áll mosolygósan, amint látja, hogy a kolléganôknek szükségük van segítségre. A kiszolgálás nem lassulhat le, a környékbeliek ezért is szeretnek ide járni.

A Cédrus Gyógyszertár magát és szolgáltatásait elsôsorban egészségügyi centrumként aposztrofálja, s bizonyíték erre, hogy az elsôk között kapcsolódott be a gondozási programba. Minden apró lépésnek örülnek, ami a hozzájuk fordulók gyógyulása felé vezet – ha odafigyelésük, a beteggel történô beszélgetésük során felismerik egy még ki nem alakult betegség elôjeleit, ha rájönnek egy-egy kezeletlen tünet okára, vagy ha elérik, hogy a páciens komolyan vegye ezek fontosságát, és orvoshoz forduljon, vagy változtasson életmódján. Felkérésre egy közeli idôsek otthonába is ellátogattak, ahol elôadást tartottak a gyógyszerek szedési elôírásainak betartásáról, alternatív megoldásokról, s válaszolták meg nagy türelemmel az aranykorúak minden, e témakörben megjelenô kérdését.

Képzések, képzések és képzések

Ars poetica àla Cédrus

Mielôtt rátérek az aktualitásra, a Kedvenc Patikám versenyre – melyen a tavalyi budapesti elsô helyezés után idén az országos elsôséget is sikerült megszerezniük –, a szakma szépségére kérdezek, arra, ami maradt, most, hogy a „hôskorral” ellentétben, többet kénytelenek a gyógyszerészek a költségvetési számokkal foglalkozni. „Minden egészségügyi szakmának megvan a saját szépsége… Ezeknek a szakterületeknek a közös jellemzôje a másik emberen való segíteni akarás, a másik ember problémájának felismerése, megértése, amely nem feltétlenül jár együtt drága gyógyszerek alkalmazásával, illetve javaslatával. Sokszor az empátia is elég lehet ahhoz, hogy a beteg közérzete és a gyógyuláshoz fûzôdô reménye ne inogjon meg, hanem megerôsödjön.”

„A szakmai képzést tartjuk a legfontosabbnak.” Megkérik a velük kapcsolatban álló gyógyszergyárak és a Hungaropharma patikalátogatóit, hogy tartsanak elôadást az újdonságokról. A kollégák pedig munkaidôben, váltott mûszakban meghallgatják ôket. „Nincs fontosabb annál, minthogy naprakészek legyünk, a gyógyszerekrôl és gyógytermékekrôl minden információt beszerezzünk. Ettôl leszünk hitelesek. Ez pedig a már említett empátiával együtt alakíthat ki egy olyan bizalmi kapcsolatot a betegekkel, hogy nemcsak gyógyszerért, de tanácsért, törôdésért is fordulhatnak hozzánk. S ôk ezt, a maguk módján – mint ahogy ez a szavazás is bizonyítja – meg is hálálják.”

Az igazi megmérettetés: a kérdezés

A MOSZ (Magángyógyszerészek Országos Szövetsége) szervezésében, a Roche támogatásával idén második alkalommal megrendezett Kedvenc Patikám verseny a betegek elégedettségére és lojalitására épült. Interneten és nyomtatott szavazólapon lehetett voksolni a szeretett gyógyszertárra. Bár a Cédrus csapata ösztönös marketinggel kampányolt, nem várt segítségre leltek néhány törzsvásárlójukban. Volt olyan helyi körzeti orvos, aki a betegei unszolására tért be végül hozzájuk, mert már an�nyian kérdeztek rá a rendelése alatt, hogy szavazott-e már. Sôt, olyan betegük is volt, aki lakásán épített ki támogató bázist, és hívta át a szomszédokat a szavazólap kitöltésére. 9

gyógyszerészet

A díjon felül – s ezt jól tudják az ott dolgozók – a patika nagyon sok értékes választ kapott. „Ösztönös marketing”-nek hívnám, ahogy a gyógyszerész hölgyek természetes kíváncsisággal kérdeztek rá, mit szeretnek a betegek a kiszolgálás során, mit értékelnek, mi az, amire leginkább szükségük van. Talán ha nincs ez a verseny, vagy nem veszik olyan komolyan, mint ahogyan tették, sokkal szegényebbek lennének mindazon tapasztalatokkal, amelyeket a verseny során kaptak. Ez az a visszacsatolás, amit marketinges nyelven „feed-back”-nek hívnak, és amit piackutató cégek drága pénzért végeznek el. Ôk, a díjon túl, még ezt is megnyerték.

Mûködési politika àla Cédrus

A szakmaiság szintjén a realitásokra visszatérve próbálom újra a hétköznapi mûködésre terelni a szót, hogy az ország „Kedvenc Patika”-ja mégis miként birkózik meg a mindennapi gazdálkodási feladatokkal. „Saját gondjainkat félretéve továbbra is kiemelt figyelmet fordítunk a betegekre, ahogy eddig is tettük. Ez nálunk természetes, nincs erre más speciális receptünk. Igaz, a gyógyszertárak esetében az üzemeltetési költségek folyamatosan emelkednek, ugyanakkor az elmúlt években a patikák a forgalmukat általában nem tudták növelni. Ma már a forgalom fennmaradása is igen jó eredménynek számít. Tehát elsôrendû fontosságú, akárcsak egy családi költségvetésben, a mûködési költségek felülvizsgálata és csökkentése” – hangzik a patikavezetô összefoglalása, majd hozzáteszi: „Természetesen a legnagyobb költséget a munkabér és annak járulékai jelentik. Óvatosan kell azonban a munkaerôvel bánni, mivel az jelentôsen meghatározza a patikai munka szakmai színvonalát.” Mint megtudom, a jelenlegi a harmadik jól összeszokott kollektíva. Jancsa Tiborné szívesen választ fiatal, jó kommunikációs készségû kollégákat, akikrôl tudható, hogy udvariasak, segítôkészek, és egyenrangú félnek tekintik a betegeket. Amikor választania kellett a jelentkezôk közül, megérzés és szimpátia alapján döntött, és sosem hagyták

10

cserben az érzései. Aki náluk kezdett el dolgozni, hamar átvette azt a munkamorált, amit a csapat megkövetelt. Nem kell nagy varázsigékre gondolni, mindössze mosolyra, kedves köszöntésre a betegek irányába, gyors reagálásra, helyzetfelismerésre a munkával kapcsolatban, nem tévesztve szem elôtt a fô célt: „A patikus egyfajta láncszem az orvos és a beteg között. Ebben a kapcsolatban a gyógyszerésznek meg kell értenie az orvos terápiás szándékát, és ezt megfelelô kommunikációval, sokszor leegyszerûsítve kell a betegek felé közvetíteni. Ennek során személyre szabottan mindenkivel szót kell értenie. Ez nyilvánvalóan nem üzleti kérdés.” A Cédrus Gyógyszertár ezt a szemléletet képviseli a környék többi patikájával egyetemben, akikkel összehangolva dolgoznak, egymást segítve mûködnek együtt, hogy kiszolgálják kedvelt városrészük betegeit.

„Sokszor az empátia is elég lehet ahhoz, hogy a beteg közérzete és a gyógyuláshoz fûzôdô reménye ne inogjon meg, hanem megerôsödjön.” Ma már nem magányos a Cédrus

A Cédrus Patika Pesterzsébet elsô magán alapítású gyógyszertára, amely 1992-ben létesült. Megalapításának idei 20. évfordulóját méltó módon koronázza meg ez a díj. Két évtizeddel ezelôtt Jancsa Tiborné férje és a család támogatásával vágott bele ebbe a vállalkozásba, s míg nem tudta, hogy megáll-e a saját lábán, a gyógyszertár nem vett fel munkatársat. „Magányos cédrusként” próbált helytállni, de ma már nincs egyedül… bár Csontváry híres képe most is ott függ az irodája falán. B. R. Katalin

egészségügy

E-recept, gyógyszerezett életünk nyitott könyve Csökkenô adminisztráció és kevesebb sorban állás a patikákban. Az elôzetes terveknek megfelelôen 2013. december 31-ig az e-recept bevezetése megtörténik. A következô két évben mintegy 10 milliárd forintos uniós forrás révén jelentôs fejlesztések várhatók az elektronikus egészségügyben – mondta Szócska Miklós egészségügyi államtitkár. Nem cél és nem is lesz teljes körû az e-recept hazánkban, de a jelenlegi papír alapú rendelést és kiadást valamilyen arányban mindenképpen kiváltja majd az elektronikus rendszer. Az e-recept bevezetésére számos idôpontot meghatároztak már, de most úgy tûnik, valóban megindultak a rendszer bevezetéséhez szükséges konkrét lépések. Árki Kornél, az OEP Informatikai Fejlesztési Fôosztályának vezetôje a határidôre vonatkozóan elmondta, jövô év végére felállhat a rendszer, bár még számos bizonytalansági tényezô van, ugyanis minden attól függ, mennyire csúsznak a projektelemek. Másrészrôl viszont a vélemények megoszlanak, sokak szerint az e-recepttôl független az indokolatlan gyógyszerrendelés, és inkább az orvosi kontrollok digitalizálását vagy egy egységes, a különbözô szolgáltatók között mûködô informatikai rendszer kiépítését kellene elôbb megoldani.

„...hazánkban évente 190 millió vényt váltanak ki a patikákban, amelyek meghatározó része (128 millió) háziorvosi vény.” Az e-recept szerethetô oldala

Az orvos által felírt vény rögtön egy országos adatbázisban jelenik meg, ahonnan bár az országos elérés eddig kérdéses volt, ma már ismert tény, hogy bármelyik patikában le lehet azt hívni, és a kiváltó azonosítása után ki lehet adni a gyógyszert. De hogy az azonosítás miként fog zajlani, ezt még nem sikerült pontosan tisztázni. Az államtitkár az e-recept elônyei közül kiemelte, hogy az nagyban segítheti majd a beteg együttmûködését az egészségüggyel, ugyanakkor hozzátette, ha egy távfelügyeleti rendszerrel követni tudják, hogy a beteg bevette-e a gyógyszerét, az egyúttal azt is jelenti majd, hogy a gyógyszerelhagyásból fakadó problémákat is meg tudják majd elôzni. Az e-recept rendszer továbbá képes lesz azt is megmutatni, milyen gyógyszereket szedett/ szed a beteg. Ez azért lesz elônyös, mert a nemkívánatos mellékhatásokat (például allergia), a duplikált gyógyszerkiváltást is ellenôrizni tudják. Fontos tényezô az is, hogy fôleg a generikus programot és a hatóanyag-alapú rendelést

támogatja az elektronikus vényrendszer, amely így a gyógyszertámogatások hatékonyabb felhasználását is segíti. De az új rendszernek nem csupán az adatok kezelésében, hanem a hibás döntések kiszûrésében is segítenie kell. A statisztikák szerint hazánkban évente 190 millió vényt váltanak ki a patikákban, amelyek meghatározó része (128 millió) háziorvosi vény. A recepteket 7,6 millió beteg váltja ki, az egy fôre esô gyógyszerkiváltás nagysága jellemzôen 50–55 éves korban emelkedik meg. Az OEP 2010-ben 262 millió forintot költött 241 millió darab vény elôállítására. A hazai e-recept program megvalósítása uniós forrásból történik az EKOP (Elektronikus Kormányzati Operatív Progam) keretében, és számítások szerint egymilliárd forint kell a bevezetéshez.

Ami még megoldásra vár

Az aggódók szerint a beteg nyitott könyv lesz a gyógyszerész számára, a patikus ugyanis olyan információkat is kaphat róla a teljes gyógyszerpalettája alapján, amelyeket a beteg esetleg nem szívesen osztana meg vele – ráadásul a gyógyszerészt nem köti orvosi titoktartás. Kérdéses még az e-recept bevezetése kapcsán, hogy miként oldják meg, hogy ha a beteg helyett valaki más váltja ki a gyógyszert. Észtországban ez úgy mûködik, hogy ha valaki bemegy a gyógyszertárba, meg kell mondani a betegazonosítóját, továbbá saját magát is hitelesen azonosítania kell, így mivel minden gyógyszerrôl rögzítik, hogy ki vette fel, megelôzik a visszaéléseket. Emellett viszont a beteg rendelkezhet úgy is, hogy csak ô vagy az általa megnevezett emberek válthatják ki gyógyszereit. Hankó Balázs, az Országos Gyógyszerterápiás Tanács (OGYTT) titkára a gyógyszerészek félelmeit is megfogalmazta: jelenleg nem tudni, miként érinti az e-recept a megszokott orvos–beteg–gyógyszerész kapcsolatot, mennyiben változnak meg a betegek gyógyszerkiváltási szokásai, netán fokozza-e a további eltolódást a városi, kiemelt helyen fekvô nagy forgalmú patikák irányába. Elmondta továbbá: az e-recept bevezetésekor figyelembe kell venni az egészségpolitikai és a finanszírozói oldalt, valamint az orvosok, gyógyszerészek és természetesen a betegek szempontjait is. Utóbbi kapcsán hozzátette: biztosan lesznek, akik elôször idegenkednek az új rendszertôl, azonban a betegek kezelése, gyógyulása szempontjából az nagy haszonnal járhat. A jelenlegi tervek szerint 11

egészségügy

az elektronikus gyógyszerkiváltás során a betegazonosítást követôen a gyógyszerész majd egy központi rendszerbôl hívja le a beteg számára felírt tételt. A gyógyszerész ebben a rendszerben egyúttal azt is láthatja majd, hogy a beteg érzékeny-e valamilyen gyógyszerre, megelôzve ezzel egy esetleges gyógyszerallergiát. Továbbá fontos, hogy a beteg korábbi gyógyszerkiváltásait is áttekintheti, amely alapján egy-egy terápia hatásosságára, illetve eredményességére is következtetni lehet – tette hozzá Hankó Balázs.

Nemzetközi példák

Svédországban, Dániában, Észtországban országos a lefedettség az elektronikus vényfelírásban, de nem minden gyógyszerre. Spanyolországban, Hollandiában, Portugáliában régiós lefedettség mûködik, míg a lengyelek, csehek, finnek és az olaszok még kísérleteznek a rendszer bevezetésével. Az azonosítást többnyire kártyával oldják meg. Surján György, a Gyógyszerészeti és Egészségügyi Minôség- és Szervezetfejlesztési Intézet (GYEMSZI) megbízott fôigazgató-helyettese elmondta: a napokban egy szakmai megbeszélésen észt kollégája ismertette az országában mûködô elektronikus egészségügyi programokat, köztük az e-recept bevezetésének tapasztalatait. Bemutatott egy olyan szoftvert is, amelyet akár Magyarországon is hasznosítani lehet, és amely sokkal takarékosabb megoldás lenne, mint ha a nulláról kellene kezdeni a munkát. Az észt kolléga elôadásával világossá váltak az e-recept észtországi bevezetésének „gyermekbetegségei” is, így például, hogy a hónap elején, ötödike körül nagy leterheltség keletkezett a rendszerben, mivel a nyugdíjasok ekkor kapták meg nyugdíjukat, s rögtön mentek a patikába kiváltani gyógyszereiket. A fôigazgató-helyettes úgy véli: technikai probléma bármikor felmerülhet, ezért a papír alapú gyógyszerfelírás lehetôsége hosszú távon sem fog megszûnni. Az észtek megoldása

12

erre a következô: ha esetleg a gyógyszertárban áramszünet lenne, s emiatt nem férnek hozzá az elektronikus adatbázishoz, a patikus telefonon felhív egy központot, ahol a beteg adatai alapján elmondják, hogy számára milyen gyógyszer adható ki. Surján György elmondta, hogy az észt rendszerben sajnos nincs úgynevezett interakciós adatbázis, amely azt jelzi, hogy mely gyógyszereket lehet együtt adni, melyeket nem, pedig világszerte sok komplikációt, illetve halálesetet okoz a nem megfelelô gyógyszerelés. Sajnos nagy részük interakciós probléma. Összeségében elmondható, hogy a világon eddig még sehol sem sikerült az e-recept bevezetésével teljes mértékben helyettesíteni a papír alapú vényeket. Lehetnek olyan ellátási események, speciális vényfelírási helyzetek, amikor a megtartásuk feltétlenül indokolt lehet (orvosi ügyeletben, beteg otthonában történô gyógyszerfelíráskor, pro família rendeléskor, áramellátási vagy informatikai probléma esetén). A rendszer átláthatósága is nagyon fontos, egyrészt, hogy ki írta fel a gyógyszereket, mennyit és mit, másrészt ellenôrizni lehet azt is, hogy kinek írta fel, ez mennyibe került, és hogy erre van-e fedezet? A biztosító pénztár látni fogja, hogy egy adott pillanatban milyen gyógyszerköltség létezik, és ki mennyit írt fel. Jelenleg viszont nem szerepel az elképzelések között az etaj-kártya alapján történô azonosítás sem. Romániában mûködôképesnek bizonyult az e-recept szoftver, de az orvosok közül sokan még így sem tudják használni. Vagyis itthon is fennáll az esélye annak, hogy miután végre zöld ágra vergôdnek az illetékesek az e-receptek ügyében, rögtön egy újabb problematikával kell majd megküzdeniük: biztosítaniuk kell majd az orvosok számítástechnikai ismereteinek fejlesztését, a rendszer mûködéséhez szükséges szakértelmét. Szakácsi Eszter

egészségügy

Életmentések és mentôautók

„Az ország kinyújtott karjai” Az Országos Mentôszolgálat elsô, tartósan sikeres helyszíni újraélesztése 1963. december 26-án, dr. Felkai Tamás, a rohamkocsiszolgálat akkori fôorvosának vezetésével történt. Nincs nagyobb dolog, mint életekért küzdeni, jó esetben visszaadni azokat. Az újraélesztés és a rohamkocsik története már a kezdetekben is összefonódott. A 18. századra az élet értéke egyre nagyobb jelentôséget kapott, például Mária Terézia már 1769-ben felismerte az újraélesztés törvényi és morális kötelezettségét, így uralkodói rendeletben kötelezte alattvalóit a vízbe fúltaknak és a bajbajutottaknak járó elsôsegélynyújtásra: „A vízbôl kimentettnek a ruháit le kell húzni, testét meg kell szárítani és száraz ruhákkal, takarókkal vagy pokrócokkal betakarni: orrnyílásait befogni és szájába erôsen és kitartóan levegôt kell fújtatni.” Tehát az akkori felfogás szerint a szív újraindítása a légzôrendszer stabilizálásától függött (erre az elvre alapozták a késôbbi kutatásokat és a helyszíni betegellátást egészen az 1950-es évek közepéig). Aztán a 19. század végének felfedezései elfordultak a korábbi módszerektôl, és a szakmai lapokban egymást követték a lélegeztetés kivitelezését tökéletesítô felfedezések publikációi. Az ekkoriban nagy problémát jelentô gyermekhalandóság a gyermekgyógyászatot újraélesztési eljárásokhoz hasonló módszerek kidolgozására ösztönözte. Az életmentô kísérletek és a gyógyító beavatkozások mindennapi gyakorlattá váltak, a régi szemlélettôl való elrugaszkodás bátorsága, a folytonos kísérletezés és gyakorlati tapasztalatok kellettek ahhoz, hogy az 1950-es évek közepén megszülessenek azok az addig nem ismert orvostechnikai eszközök, amelyek a mai napig is a sürgôsségi orvoslás kelléktárát képezik. Már a 19. század végétôl számos eszközzel kivitelezett lélegeztetési eljárást is kifejlesztettek, de kizárólag csak lélegeztetési eljárást, mert a kutatás még ekkor sem ismerte fel a légzés és keringés egymástól elválaszthatatlan együttesének a fontosságát. A keringés újraindításának, a szív pumpafunkciójának stimulációja csak az 1960-as évek elejétôl vált a mindennapok gyakorlatának részévé. Az Albert-, az Ogata- és a Werth-féle módszernél már a szívmozgás újraindítása volt a kitûzött cél, ezek a mellkasfal összenyomatásának elsô próbálkozásai, vagyis a mai mellkaskompresszió elôdjeinek tekinthetôek. De az igazán forradalminak nevezhetô újítások, melyek jelentôs hatással lettek a mai újraélesztés gyakorlatára, az 1950-es évek második felére tehetôek: ezek már a keringés és légzés egyidejû biztosításának és következetes alkalmazásának elvén alapulnak. Az ezt követô évtizedek klinikai felfedezései egymást támogatva és segítve haladtak elôre a korral és a tudománnyal, egyre közelebb kerülve az újraélesztés mai módszeréhez. Így a felélesztendô hasra/hátra/oldalra fektetésétôl a karok tornáztatásán át,

a gumikarikákkal való presszúrázásig, mondhatjuk, hogy az újraélesztés technikája hosszú utat hagyott maga mögött, mire a mai alkalmazásáig elért.

Bokor Árpád, a Mentômúzeum kommunikátora és szervezôje

Forradalmi és korszakalkotó lélegeztetési eszközök 1950 és 1960 közé tehetô a légút-biztosítás, lélegeztetési eljárások, a lélegeztetô készülékek elterjedése, a szívmas�százs és a hirtelen szívhalál helyszíni ellátása. Ez utóbbi két technikának együttes fejlôdése változtatta meg a helyszíni keringés- és légzésterápiát. Bokor Árpád, a Mentômúzeum kommunikátora és szervezôje olyan eszközökrôl mesél, melyek a múzeumban is megtalálhatók. „Az elsô helyszínre vitt EKG-készülék a Cardiophot volt, érdekessége, hogy a rögzített EKG-görbét utólag lehetett csak látni, fényképészeti elôhívás után (ez egy ritkaság, a rohamkocsik elsô generációs tagjain volt rendszeresítve). A Mela ET-25-ös készülék a görbe legmagasabb hullámait csipogással jelezte, így következtetni lehetett a mûködô vagy az álló szívre, a kamra-fibrillációra. Ez a készülék alkalmas volt defibrillálásra, sôt pacemaker-kezelésre is! Az MC-3-as készülék már 13

egészségügy

„Az elsô kísérleti rohamkocsi 1954. március 29-én kezdte meg mûködését a budapesti Markó utcai Központi Mentôállomáson.” Orovecz-brigád A jármûveket gépkocsivezetôk, szerelôk, lakatosok társadalmi munkában készítették éjszaka és hétvégén, ill. szolgálatból történô lelépés után. Munkaközösségük, a 04 szocialista brigád még a hatvanas években, a brigádmozgalom idején a Budapesti Mentôszervezetnél (BMSZ) alakult. Az idôközben elhunyt alapító fôigazgató iránti tiszteletük jeléül késôbb Orovecz-brigádra változtatták nevüket.

az összes szükséges „elvezetést” meg tudta jeleníteni, sajnos, nyomtatás nélkül. Manapság már sokkal egyszerûbb, mert az EKG már egybe van építve a defibrillátorral és általában a pacemakerrel is, valamint a betegmegfigyelés más elemeit megjelenítô készülékekkel.” Az orvosi táska is említésre méltó újdonság volt, melyet új gyógyszerekkel szereltek fel. Az oxigénpalack, a vérnyomásmérô, a sebészeti felszerelés és a helyszínre kivitt humán vérplazma is már egy modernebb orvoslás eszközei voltak. 14

Korszakalkotó lépést jelentett az Ambu-ballon, mely számos továbbfejlesztett változatával együtt mind a mai napig alapvetô eszköze a mentôszolgálatok sürgôsségi lélegeztetô felszerelésének. Érdekes tény, hogy szocialista tábor országai közül Magyarország volt az elsô, mely az Ambu-ballont alkalmazni kezdte, és 1962-tôl végleg bekerült az Országos Mentôszolgálat eszköztárába. A mai modern lélegeztetôgépek 1965-tôl jelentek meg a rohamkocsikon. Ha eláll a lélegzet A mai lélegeztetôgépekhez hasonló automatikus gép, a Pulmotor oxigénpalackkal, nyomásmérôvel, átváltó és nyomáscsökkentô szelepekkel ellátott készülék szívó- és nyomótömlôk alkalmazásával, arcmaszk segítségével juttatta be a beteg tüdejébe a 30% oxigén és az 5% szénsav keverékét. A helyszínre is kivihetô formáját az 1940-es évek végén a magyarországi bányamentésben is alkalmazták. Hazai fejlesztésû és gyártmányú volt az az Oxymat névre keresztelt készülék, amely a mesterséges lélegeztetés belégzési fázisát pozitív túlnyomással végezte. Forradalmi újítás volt 1956-ban a dán Ruben-ballon, melynek jelentôsége a tüdôbe juttatható levegô mennyiségének megsokszorozásában állt. A ballon a ’60-as

egészségügy

Inkvizíciós újraélesztés Laborde módszere nemcsak korunk emberébôl, de a kortársakból is megrökönyödést váltott ki: a párizsi fiziológus 1892-ben lépett újításával a közönség elé, melyben az élesztendô személy nyelvének ütemes ki-be húzogatásával az agyi légzôközpontra akart hatást gyakorolni, ettôl remélte ugyanis a halott légzésének spontán újraindulását.

évek elejétôl válik a mindennapi mentési gyakorlat részévé, s végleg kiszorítja az újraélesztés protokolljából a téves eljárásokat. Érdemes megemlíteni a vastüdôt, amely a tartósan kezelés alatt álló betegek és a betegszállításkor folyamatos lélegeztetést igénylô ápoltak ellátásánál volt fontos. A vastüdô ôsét még Drinker mutatta be: henger alakú szekrénybe foglalt készülékhez egy elektromos légritkító tartozott, ha a hen-

Régen és most

gerben csökkent a levegô nyomása, akkor belégzés történt, ha a készülék növelte a hengerben lévô nyomást, létrejött a kilégzés. Molnár István és Völgyesi István mentôdolgozók leleményességének köszönhetôen már 1953-ban elkészült az elsô kézzel üzemeltethetô, portábilis vastüdô, melyben a belsô levegô nyomását egy erôkar által mûködtetett dugattyú segítségével lehetett változtatni. Ezzel lehetôvé vált a maguktól lélegezni képtelen betegek tömeges és szakszerû szállítása. Élet-mentô-autók 1953-ban dr. Orovecz Béla, az OMSZ alapító fôigazgatója összeállította az új speciális mentôgépkocsi mentés-

és orvostechnikai felszerelését. Az elsô kísérleti rohamkocsi 1954. március 29-én kezdte meg mûködését a budapesti Markó utcai Központi Mentôállomáson. A rohamkocsin szolgálatot teljesítô öttagú orvoscsoport elsô fôorvosa Varga István volt. Az új mentôgépkocsi, az egyetlen ekkor a világon (!) a rohamkocsi elsô szótagjainak összeolvadásából a ROKO nevet kapta. Az akkor még egyedülálló szolgálati ág elindítását a kor követelményei tették szükségessé. Varga István utóda 1955-tôl a szintén alapító Felkai Tamás lett. A rohamkocsikban való lélegeztetés lassan a napi tevékenység részét képezte, és az OMSZ fennállásának második évtizedére az ország összes rohamkocsija pacemakerrel, defibrillátorral, respirátorral, a speciális beavatkozásokhoz is alkalmazott gyógyszeregyüttessel, sebészeti felszereléssel, csecsemôk ellátásához szükséges eszközökkel, centrális vénabiztosításhoz szükséges felszereléssel volt ellátva. Gyógyítás útközben A kórházi kutatás már a hatvanas évek közepén élen járt a helyszíni reanimáció, anaesthesia, vénabiztosítás, helyszíni pacemaker és egyéb elektroterápiák kidolgozásában, rutinjában, mert a rohamkocsikon jelentôs ismeretekre tettek szert. Itthon már korán alkalmazták a helyszínen a légzési és keringési újraélesztés különbözô szintû eljárásait, így a shock, az infarktus, a ritmuszavarok, a strokeszindrómák kezelése, a fájdalomcsillapítás és a lélegeztetés a rohamkocsi gyakorlatában lassan a napi tevékenység részét képezték. Minôségi gyógyítás csakis minôségi jármûveken történhet, na de vajon melyik a legjobb, legszebb mentôautó? Bokor Árpád személyes kedvencei a Mercedes-Benz típusú mentôautók. „De az új Crafterek mindent felülmúlnak. Rendkívül jó a felszereltségük, és a mai modern kornak megfelelôen szolgálják a beteget, valamint a bajtársainkat” – mondja lelkesen. A rohamkocsik elsô típusai: a keletnémet IFA Phänomen, IFA Garant, az amerikai International. Az 1970-es évek közepétôl e szolgálati ágban is megkezdôdött a homogén jármûállomány kialakítása. Az OMSZ arculatát sokáig meghatározó, 308-as modellektôl csupán motorteljesítményükben eltérô Mercedes-Benz 310-es jármûvek az 1980-as évek közepén érkeztek. Aztán 2007 nyarán egy tágasabb betegterû változat, a 313 CDI modell állt szolgálatba. Végül 2008 márciusától a 315/36 CDI modell lett rendszeresítve az Országos Mentôszolgálatnál. Debrôdi Gábor tanulmányai alapján írta: Szakácsi Eszter 15

egészségügy

Keleti és nyugati egyensúly A test, a lélek és a szellem szoros egységben és kölcsönhatásban állnak egymással – vallja a holisztikus látásmód. Ázsiában a kínai, Indiában az ájurvédikus orvoslás alappillére e szemlélet. A nyugati orvoslás ezzel szemben racionális: morfológián, alaktanon és anatómián nyugszik. Mégis mûködô és átjárható a két irányzat, bár a kapcsolatot többnyire még a mi feladatunk megkeresni közöttük. Míg a régi látásmód az embert, mint csupán „testet” figyelte, addig az utóbbi ötven évben egyre nagyobb teret és bizonyosságot nyer a holisztika, vagyis kísérlet a jelenségek eredendô teljességének megértésére. E szerint a felfogás szerint a betegségek esetében az okokat kell kezelni, a beteg egész személyével kell foglalkozni, tehát a betegségek pszichés hátterét is meg kell ismerni.

A harmónia évezredes titka

A kínai orvoslás titka és sikere az anyag, a szellem és az energia egyensúlyán nyugszik. Éppen ezért a beteghez való hozzáállása is eltér a nyugati szemlélettôl. A betegség leírásához a tünetek mellett figyelmet fordít az alkatra, a körülményekre, a részletekre. Elsôsorban a diszharmónia okozóját keresi, és fô célja annak visszaállítása. A hagyományos kínai orvoslás, vagyis a Dao elméleti alapja, hogy a világon mindennek két forrása van: Jin és Jang, amelyek az eredetileg egységes Csi energiából születtek. A Jang (fehér szín) tulajdonságai közé lehet sorolni a forróságot, fényességet, lendületességet, erôt, felfelé és kifelé tartó mozgást. A víz minden tulajdonságával pedig a Jin (fekete szín) rendelkezik: lassúság, hidegség, színtelenség, lefelé és befelé tartó mozgás. Ez a két energia ellenáll egymásnak, de közben kölcsönösen függnek is egymástól, egyensúlyuk azért fontos, mert a belsô szervek harmonikus mûködéséért felelnek. Ezt az ellentétet és összefüggést, vagyis az egymásba való átalakulási képességüket jelzi a görbe vonal, a pontok pedig: az egyik eredetének a csírája a másikban. Ha biológiailag közelítjük meg a harmóniát, akkor a Jinhez a nôiesség, a test alsó fele és jobb oldala, a mell, a has és a „tömör szervek” (szív, lép, tüdô, vese és máj) tartoznak. A Jin túlsúlyú emberek gyakran szenvednek attól, hogy fáznak, hideg a kezük és a lábuk, szeretik a meleg égtájakat és évszakokat, szeretik a forró teát és levest, gyakran szenvednek – különösen a nôk – fáradtláb-érzéstôl, a láb vizesedésétôl, 16

gyakran érzik magukat fáradtnak, kedvetlennek, kimerültnek, kialvatlannak. A Jin étrend szerint sült és fôtt ételeket, káposztát, fejes salátát, céklát, zellert, sárgarépát fogyasszunk, az ételek jellemzôi: hideg, nedves, folyékony, édes, tejszínes, zsíros, ropogós, illatos jegyek. A Janghoz a férfiasság, a test felsô fele és bal oldala, a hát és az „üreges szervek” (gyomor, vékony- és vastagbél, húgy- és epehólyag) tartoznak. A Jang jellegû ételek meleget adnak, szilárdítják a testet, feleslegük feszültséget, hevességet, ingerültséget okoz. Alma, sárgabarack, bogyós gyümölcsök, szilva, ôszibarack, szárnyasok, marhahús, heck, hering, kaviár, rák, lazac, makréla, tonhal, zöld tea, kecskesajt, rokfort, camembert, túró, tökmag, szezámmag, szója, tofu, napraforgómag, karfiol, brokkoli, fejes saláta, édeskömény, zöldbab, fejes káposzta, sárgarépa, fokhagyma, karalábé, vöröshagyma, retek, lila káposzta, zeller, spenót, kelkáposzta, póréhagyma tartoznak a Jang étrendbe. Sajnos nem mindig oldható meg a betegség gyökerének kezelése, de az életminôséget jelentôsen javíthatja a tünetek megszüntetése, melynek hatékonysága természetesen a betegtôl és a betegség típusától is függ. A kínai orvoslás diagnosztikája elsôsorban tapasztalatra épül, és 4 alapvetô eleme van. Az elsô: megnézni a beteget: arcát, egész testét, bôre színét, haját, szemét, járását, nyelvét, megszagolni a leheletét, bôrének szagát, meghallgatni a légzését. Olyan kérdéseket is feltesznek a kínai gyógyítók, amelyek egy európai rendelôben nem gyakran hangzanak el, például hogy nem érzi-e hidegnek kezeit-lábait, hideg vagy forró hômérsékletû ételeket, italokat kíván-e inkább. A betegség pszichés hátterére akkor derülhet fény, ha az orvos rengeteg türelemmel és odafigyeléssel fordul a pácienshez. A diagnosztika negyedik eleme a tapintásra alapul; az orvos fájdalmas pontokat, csomókat keres a beteg egész testén. Kínai „specialitás” a pulzusdiagnosztika is, több százféle pulzusállapotot különböztet meg, ezekbôl a gyakorlatban 28-at használnak, melyek információt adnak a különbözô szervek állapotáról is. A kezelés lehet azonnali gyógyhatású, pl. egy fejfájás elmulasztása, de krónikus betegség esetén több alkalomra van szükség. Egy akupunktúrás kezelés körülbelül fél óráig tart, a kezelést a gyógynövények alkalmazása egészíti ki.

Miben hiszünk még?

Akupunktúra: Az akupunktúra néhány évtizede jelent meg Európában, alkalmazásának lényege, hogy bizonyos, meghatározott testfelszínen történô területeket, pontokat mechanikusan ingerelnek. A kezelés lényege energiát juttatni az energiaszegény területekre, vagy elvezetni a kórosan

egészségügy

túltengô, felesleges energiát. Az akupunktúra nagyon sokféle fájdalomra, panaszra lehet gyógyír, többek között a fejfájástól a gerincproblémákon át a szürke hályog gyógyításáig. Az utóbbi 15 évben magyar orvosok is voltak kint tanulni, és kínaiak is tartottak hazánkban tanfolyamot. Jelenleg csupán egy-két kórház van, amelyben akupunktúrás kezelés folyik (pl. Szent János Kórház, Szent István Kórház), néhol szakrendelôkben is elôfordul, de nem ez a jellemzô: leginkább magánrendelôkben vehetô igénybe ez a gyógyító eljárás. Gyógynövény-terápia: A hagyományos kínai orvoslás legismertebb ága. Kínában az ismert gyógynövények száma 2000-3000, ebbôl általános gyakorlatban 300-400 fajtát használnak, az álmatlanságtól az ízületi problémákig szinte minden panasznak megvan a gyógyító teafüve. Masszázs: Napjainkban több mint 80-féle masszázs létezik. Céljuk, hogy ellazítsa a szöveteket, serkentse a vér és az oxigén áramlását, valamint csökkentse a fájdalmat. Meditáció: A belsônkre való koncentrálás egy olyan lelkiállapot, amikor a testet tudatosan ellazítjuk, és szellemünket átengedjük a nyugalomnak. A cél a lelki béke és a megnyugvás keresése. Mikor sikerül a környezetbôl kikapcsol(ód) ni, azt a meditáció megváltozott tudatállapotnak nevezi. A meditáció jelenlét, csak az itt és most számít.

tek ki. Indián kívül elôször a hatha jóga vált népszerûvé a 20. századi nyugati világban, ma már azonban Európában is elérhetô szinten minden ága.

„E szerint a felfogás szerint a betegségek esetében az okokat kell kezelni, a beteg egész személyével kell foglalkozni, tehát a betegségek pszichés hátterét is meg kell ismerni.” Csikung: 1970 óta ismert világszerte ez a fogalom, ôsi kínai energiatornát és meditációt jelent. Serkenti a csi (vagyis az életenergia, belsô csi a testben, külsô csi a természetben) keringését a testben, és javítja az egészséget. A csikung annak az útja, hogy megszabaduljunk a belsô hôségtôl (harag és nyugtalanság), és elérjük a természetes békét és nyugalmat. Rengeteg válfaja van, amelyek egy része lassú, egyenletes mozgást használ, de sok változatában szinte egyáltalán nincs mozgás, csak álló, ülô vagy fekvô testhelyzetben való meditáció. A változatok különbözô elveken nyugszanak, de mind egyetért abban, hogy a csi az élet alapja. A gong jelentése munka, tehát a csikung (chi gong, qi gong) az életerôvel történô gyakorlás vagy a nyugalom mûvelése.

De muszáj-e döntenünk?

Reflexológia: A reflexológia egy 6000 éves múlttal rendelkezô, tapasztalatokon alapuló tudomány. Bôrterületek, pontok, zónák ingerlése. Az ingerre reflex, vagyis visszahatás keletkezik a hozzá tartozó szervben, testrészben. A talpban közel 70 000 idegvégzôdés található. A stimulálás hatással van a központi idegrendszerre, a vérkeringésre és a belsô szervekre. A reflexológia szerint a test három részén tükrözôdik az egész szervezet: a fülön, a lábon és a kézen. A reflexmas�százs meg tudja szüntetni az energiazavarokat, és harmonizálni tudja a szervezetet, tehát betegségmegelôzô hatású. Jóga: Indiában fejlôdött ki a hinduizmus és a buddhizmus kulturális közegében. Mûvelôje a jógi, célja a testi és a szellemi erôk felébresztése, aktivizálása, harmóniába állítása. Egészségjavító és -megôrzô, jó közérzetet biztosít, mentális megtisztulást hoz, és az életminôség javulását eredményezi. Alapvetôen kétféle jógát különböztetünk meg: testi és szellemi jógát. A testi jógának sok változata ismert, amelyeket a különbözô személyiségtípusokhoz fejlesztet-

A keleti és a nyugati orvoslás egysége egyre nagyobb teret nyer a világban. A cél egyszerû: a beteg minél teljesebb és gyorsabb meggyógyítása, melyhez a legjobb, ha az orvos (és az orvostudomány) a keleti és nyugati gyógyítás eszközeit egyaránt fel tudja használni. Nem kérdés, hogy az együttmûködés ígéri a legjobb eredményt. Míg egyre többször fordul elô, hogy egy orvos akupunktúrás kezelésre küldi a beteget, addig az is egyre gyakoribb, hogy a kínai orvosok ugyanígy felhasználják a nyugati orvoslás eredményeit, így pl. szakorvoshoz irányítják a beteget, ha az mûtétet igényel, laboratóriumi leleteket és egyéb modern képalkotó eljárásokat használnak. Tehát igenis szükség van mindkét orvoslásra, látásmódra! A mûszerek és laboratóriumi eszközök elkerülhetetlenek egy pontos kórkép felállításához, mely a keleti orvoslásban sokszor hosszabb idôt, türelmet és kitartást igényel. Abban egyetérthetünk, hogy mindenki a saját betegségéért és gyógyításáért felel. Sokan elhatárolódnak, csakis egyik vagy másik eredetû tudományba vetik hitüket, és pl. csakis a gyógyszereket vagy a mûtétet látják járható útnak. Sokan utolsó reményként, mikor már sem mûtét, sem gyógyszer nem használ, keresnek fel egy-egy keleti gyógyítót. Pedig a problémákra a választ nem egy helyen és kizárólagosan kell keresni, hanem holisztikus szemlélettel nyugaton és keleten is. Szakácsi Eszter 17

tudomány

Tudományos kishírek a nagyvilágból Elektródokkal az epilepszia ellen Állatkísérletekben sikerült koponyán kívül elvégzett elektromos ingerléssel megállítani az epilepsziás rohamok egy bizonyos típusát. A magyar kutatók eredményeit az egyik legrangosabb tudományos folyóirat, az amerikai Science magazin augusztus 10-i számában ismertették. Berényi Antal, a Szegedi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Kara Élettani Intézetének tanársegédje a Kossuth rádióban elmondta, kutatásuk alapvetô célja az volt, hogy bizonyítani tudják: a koponyán kívülrôl érkezô elektromos ingerek segítségével lehet módosítani azokat a folyamatokat, illetve azon információfeldolgozást, amelyek az agyban zajlanak. „Ehhez választottunk egy betegségmodellt, egy epilepsziamodellt, ahol az agy normális mûködési struktúrája felborul, és ezt próbáltuk helyreállítani külsô ingerekkel” – magyarázta Berényi. A kutató szerint kísérletsorozatuk kuriózuma, hogy az elektródokat nem az agyba implantálják, ahogy például azt a Parkinson-kór kezelésében már régóta alkalmazzák, hanem a koponyacsont külsô felszínére. „Ez azt jelenti, hogy a koponyát nem kell felnyitni, a bôr alá, a koponyacsont külsô felszínére ültethetô az elektróda” – tette hozzá.

Ôssejtekkel a gyógyítás forradalmasításáért Egy japán és egy brit tudós – Jamanaka Sinja és John B. Gurdon) – kapta megosztva az idei orvosi-élettani díjat, a személyre szabott orvoslásban és ôsejtkutatásban játszott kiemelkedô szerepük elismeréseként. Sarkadi Balázs akadémikus szerint óriási áttörést jelentettek az idei orvosi-élettani Nobel-díjasok kutatásai. A két tudós azzal a felfedezésével érdemelte ki a díjat, hogy az érett sejteket vissza lehet programozni pluripotens (mindent tudó) sejtekké, amelyekbôl a test valamennyi szövete kialakítható. Ma már tudott, hogy az érett sejtnek nem kell feltétlenül örökre az elért specializálódott állapotban maradnia. Sarkadi Balázs rámutatott továbbá arra, hogy Jamanaka Sinja felfedezése nagyon gyorsan elterjedt: „Megismételhetô volt, és szerte a világban több száz ilyen ôssejtvonalat hoztak létre. E kutatási terület egyik kiemelkedô képviselôje magyar, a Kanadában dolgozó Nagy András, aki igen jelentôs eredményeket ért el az indukált pluripotens ôssejtek létrehozásában” 18

– emelte ki az akadémikus. Újraírták a tankönyveket, és új kutatási területek nyíltak meg. Az emberi sejtek újraprogramozásával a kutatók új lehetôségeket hoztak létre a betegségek tanulmányozására, valamint a diagnosztikai és terápiás módszerek fejlesztésére. Eredményeik forradalmasították a sejtek és szervezetek fejlôdésérôl szóló ismereteket. Az éretlen sejtbôl érett sejtté válás folyamatát korábban véglegesnek, vis�szafordíthatatlannak gondolták, de Gurdon és Jamanaka felfedezései megmutatták, hogy bizonyos körülmények között a specializálódott sejtekben megfordítható a „fejlôdési óra”, bár kialakulásuk közben genomjuk változásokon esik át, ezek a változások visszafordíthatók. 2009-ben a két kutató Laskerdíjat kapott az ôssejtkutatás területén elért eredményeiért. A két professzor tudományos felfedezése feltehetôen a jövô gyógyításának alappillére lesz. „Nagyon fontos, érdekes új eszközrendszert kínálnak a gyógyszerfejlesztéshez, illetve a gyógyításhoz az idei orvosi-élettani Nobel-díjasok” – hangsúlyozta Dinnyés András, a Szent István Egyetem tanára. Gurdon 1933-ban született Nagy-Britanniában, és jelenleg a cambridge-i Gurdon Intézetnél tevékenykedik, Jamanaka Sinja pedig 1962-ben született Oszakában, és jelenleg a Kiotói Egyetem professzora.

850 gigabájtnyi viharisten Már sok elmélet látott napvilágot, de lehet, hogy most végre rájöttek Stonehenge titkára a kutatók. Elképzelhetô, hogy a kôkorban a napkultusz miatt emelt építményben a bronzkoriak egy viharistent is tiszteltek. Kiderült, hogy a korai bronzkorban a Stonehenge öt hatalmas kôtömbjébe ábrákat, képeket véstek az akkori mûvészek, vagyis a kôszobrok csoportja akár a történelem elôtti korok képzômûvészeti galériájának is tekinthetô. A képek a szakemberek elmélete szerint a korábbi, kôkori napkultusz után egy bronzkori viharisten tiszteletét fejezhették ki. A lézeres átvizsgálás nyomán összesen 72 vésetet találtak a kutatók öt kôtömbön. Stonehenge hosszú története a késôi kôkortól a bronzkorig ível – így a mostani felfedezés egy a mai korhoz viszonylag közelebbi fejleményre derített fényt. A lézerszkennelésnek köszönhetô, hogy pontok milliárdjainak „mikrotopográfiai” vizsgálatával sikerült azonosítani ezeket a korai alkotásokat, melyek szabad szemmel nem

tudomány

láthatók. Stonehenge elsôsorban egy „szoláris templom”, azaz egy napkultusszal összefüggô építmény volt, amely a téli és a nyári napfordulóknak megfelelôen volt tájolva.

Jeges mamut Egyedülálló mamuttetemre bukkant az oroszországi Krasznojarszk sarkköri vidékén egy 11 éves fiú. A tudósok a század felfedezéseként emlegetik a megközelítôleg 30 ezer évvel ezelôtt elpusztult féltonnás mamutot, melyet a fiú után Zsenyának neveztek el, és amelynek nemcsak a csontvázát, hanem a bôrét, az alatta lévô zsírréteget és a húsát is megôrizte a hó, a jég és a fagyos föld. A koponyában még fellelhetô az állat agyának egy része. Az elsô vizsgálatok több tudományos feltevés mellett azt is igazolták, hogy a mamut „púpja” inkább a tevékéhez hasonló zsírlerakódás, mintsem csontkinövés, ahogy azt korábban feltételezték. „Láthatjuk, hogy az állat kiválóan alkalmazkodott az északi élethez, és minden bizonnyal nyári idôszakban múlhatott ki, mert nem látunk rajta szôrzetet, viszont elegendô zsírtartalékot halmozott fel” – nyilatkozta a Rosszija 24 hírtelevízió helyszíni tudósításában Alekszej Tyihonov, az Orosz Tudományos Akadémia Állattani Intézetének igazgatója. Orosz szakemberek úgy tartják, hogy százévente egyszer van ilyen szerencséjük, hiszen utoljára 1901-ben találtak hasonló mamutmaradványt Oroszország területén. A feltárás egy hétig tartott, a leletmentésben sarkköri kutatók, meteorológusok is részt vettek. Az ôslénykutató szakemberek Moszkvában és Szentpéterváron tovább vizsgálják a leletet.

Férfi DNS-t találtak nôi agyban Némely nôk agya férfi DNS-t és sejteket is tartalmaz, melyek a legnagyobb valószínûség szerint a hímnemû magzataikból maradtak hátra – derült ki egy tanulmányból. A szakemberek számára nem új jelenség, hogy a gyermek a szó szoros értelemben örökké szerves része marad édesanyjának, olyan értelemben, hogy a terhességen átesett nôk szervezetében életük végéig megmaradnak magzatuk/magzataik bizonyos sejtjei. Ezt a folyamatot mikrokimerizmusnak (az anya és a magzat genetikai állományának és sejtjeinek kicserélôdése) nevezik. A magzati kimérizmus korábbi vizsgálatai során úgy tûnt, kapcsolat van a jelenség és az autoimmun, valamint daganatos betegségek között jótékony és egészségkárosító hatás tekintetében egyaránt. A PLOS ONE szakfolyóiratban most közzétett tanulmány az elsô, amely a nôi agyban található férfisejtekrôl beszámol. A seattle-i Fred Hutchinson Rákkutató Központ tudósai a kutatás keretében 59 elhunyt nô agyából vettek boncoláskor mintát; a nôk életkora a halál idôpontjában 32 és 101 éves kor között volt. Közel kétharmaduknál (63%) találtak férfisejteket az agyban, mégpedig annak több területén

is, és nagy valószínûséggel feltételezhetô, hogy a sejtek egész életükben tartósan jelen voltak a szervezetükben, akár még 94 éves korban is ki tudták azokat mutatni. A vizsgált alanyok 33%-a szenvedett Alzheimer-kórban. A feljegyzések szerint az ebben a csoportban lévô nôknél valamennyivel alacsonyabb volt a férfi DNS elôfordulási aránya, illetve a férfi DNS jóval alacsonyabb koncentrációban fordult elô az Alzheimer által leginkább érintett agyi régiókban. Ám a vizsgált nôk relatíve alacsony száma és a gyerekszüléssel kapcsolatos adatok hiánya miatt egyelôre nem lehet egyértelmû összefüggéseket találni az Alzheimer-kór és a magzati kimérizmus miatt az agyban lévô férfi DNS mennyisége között.

Gyógyító szôlôb/por Maria Luz Fernandez és Jacqueline Barona voltak az orvostudományban az elsô kutatók, akik a szôlôpor hatását anyagcsere-tünetcsoportban szenvedô embereken tanulmányozták. Mélyhûtött szôlôszemeket porítottak szét, és az eredeti mellett készítettek a szôlôben lévô, biológiai szempontból aktív hatóanyagokat, polifenolokat nem tartalmazó port is. A vizsgálat eredményeit a Journal of Nutrition szakfolyóirat közölte le. A tanulmányban 30–70 éves, anyagcsere-tünetcsoport miatt kezelt férfiak vettek részt. Az orvosok gondosan követték vérnyomásukat, vércukorértékeiket és testsúlyukat; különbözô laboratóriumi méréseket végeztek rajtuk, tanulmányozták véráramlási adataikat. Véletlenszerû kiválasztás alapján a férfiak fele négy hétig naponta kimért mennyiségben szôlôport, a másik csoport tagjai hatástalan placebót kaptak. Három hét szünet után a vizsgált személyek tudtuk nélkül helyet cseréltek, és a hatástalan port szedôk szôlôpor készítményt kaptak, míg a korábban porított szôlôvel kezeltek placebót kezdtek szedni. Valamennyi vizsgálati alany vérnyomása és vércukorértéke a valódi hatóanyag alkalmazásának idôszakában mozdult jó irányba, és ugyanez vonatkozott a többi mérési adatra is. A szôlôpor fokozta az értágulatot, és csökkentette a gyulladásra jellemzô laboratóriumi értékeket is. „Ezek az eredmények jelzik, hogy a szôlôfogyasztás kedvezô irányban befolyásolja a szív- és érbetegségek kockázati tényezôit” – mondta Fernandez. Fordította és lejegyezte: Szakácsi Eszter 19

rejtvény

Megfejtéseiket december 21-ig a szerkesztôség alábbi címére várjuk: Cím: PRESS GT Kft. 1139 Bu­da­pest, Üteg u. 49., fax: 06-1/452-0270, e-ma­il: [email protected] A helyes megfejtést beküldôk között a Hungaropharma Zrt. ajándéka kerül kisorsolásra. A 2012. 7. szám ke­reszt­rejt­vényének he­lyes meg­fej­té­se: „Állomásfônök Úr, egyértelmû, hogy váltóláz!” Nyertes: Horváth Dori Marianna, fertôdi ked­ves olvasónk. Gra­tu­lá­lunk! 20