a Hungaropharma Zrt. információs lapja Patikarablások: megelőzés és felkészülés

a Hungaropharma Zrt. információs lapja www.hungaropharma.hu

Kreativitás és optimalizáció – Interjú Németh Tamással, a Hungaropharma Zrt. Trade Marketing Vezetőjével Patikarablások: megelőzés és felkészülés Rend az étrend-kiegészítők körül? – Helyzetelemzés dr. Horányi Tamással, a MÉKISZ alelnökével Kórház a föld alatt – a budapesti Pincekórház bemutatása

XX. évf. 2012/6. sz.

Tartalomjegyzék Szemle 2. Kreativitás és optimalizáció

3.

Interjú Németh Tamással, a Hungaropharma Zrt. Trade Marketing Vezetôjével

A soproni Patikamúzeum és Oroszlán Gyógyszertár

5.

Patikamúzeumok – múzeum patikák

Patikarablások: megelôzés és felkészülés Rend az étrend-kiegészítôk körül?

8. 11.

Helyzetelemzés dr. Horányi Tamással, a MÉKISZ alelnökével

Tudnivalók és teendôk az új Munka törvénykönyve hatálybalépésével kapcsolatban

13.

Kórház a föld alatt

15.

A budapesti Pincekórház bemutatása

Királyi, látványos és rock and roll!

17.

Keresztrejtvény

20.

A Hungaropharma Zrt. információs lapja Szerkeszti a Szerkesztôbizottság

Tisztelt Gyógyhír Olvasók! Egy kihagyott lehetôség – és a következmények Megszületett és augusztus 1-jén életbe lépett az elôször tavaly októberben felmerült nagy- és kiskereskedelmi árrés-átcsoportosítás rendeleti szabályozása. Történt mindez úgy, hogy sajnálatos módon nem készült egy olyan átfogó elemzés, amely mind a nagykereskedelem, mind a kiskereskedelem helyzetét, a Széll Kálmán Tervek azokra gyakorolt hatását feldolgozta volna. Az átcsoportosításra nem kielégítô magyarázat az „árrésolló” nyílása a két szektor között – a nagy- és kiskereskedelem eltérô tevékenységet folytat, s például a gyógyszertárak helyetti készletezés, valamint a szállítási gyakoriság/sebesség iránti növekvô igény (az üzemanyagárak folyamatos, drámai emelkedése mellett) növekvô terhet jelent a nagykereskedelemre. Mindezeken túl, ha növekedett is a nagykereskedelmi árréstömeg (fedezve ezzel a növekvô szolgáltatási szint költségeit), az a rendszerbôl adódóan nem a gyógyszertári fedezet rovására történt. Az a típusú kompenzáció, ami – ha részleges is – a kiskereskedelemben, mint generikus ösztönzô, megjelent, a nagykereskedelem esetében teljességgel hiányzik. A legnagyobb probléma azonban az, hogy az MGYK vezetôi meg sem próbáltak együttesen fellépni a Gyógyszer-nagykereskedôk Szövetsége irányítóival a külsô forrás elôteremtése érdekében! S ez az elszalasztott lehetôség nagy valószínûséggel a távoli jövôbe tolta el az igazi – érdemi segítséget jelentô – árrés-valorizációt!

Elnök: Dr. Feller Antal Felelôs szerkesztô: Hollauer Tibor A Szerkesztôbizottság tagjai: Dr. Lázár Szabolcs, Korpás Gizella, Hollauer Tibor Címlapfotó: Dr. Feller Antal Kiadja: Press GT Kft. Terjeszti: Hungaropharma Zrt., Budapest Felelôs kiadó: Dr. Feller Antal vezérigazgató Nyomdai elôkészítés: Press GT Kft., 1139 Budapest, Üteg u. 49. Tel.: 349-6135 Fax: 452-0270 E-mail: [email protected] Nyomdai kivitelezés: Pharma Press Kft. Megjelenik: 3000 példányban

Következményként nagyon mély konfliktushelyzet alakult ki a két egymásra utalt szereplô között – felesleges energiákat felemésztve, elvonva a közösen megoldandó feladatoktól. Ugyanakkor a gyógyszerpiac, gyógyszerforgalmazás helyzetét, jövôjét látva egyre világosabb: egymás nélkül (s ami még rosszabb, egymás ellenében, délibábos ötleteket kergetve) nem megy! Dr. Feller Antal 1

hungaropharma

Szemle Rovatunkban cégünkkel és tevékenységünkkel kapcsolatban a sajtóban megjelent legrelevánsabb információkat gyûjtjük össze és szemlézzük. E havi lapszámunkban a dr. Feller Antal vezérigazgatónkkal készített interjú alapján olvashatnak az augusztus 1-jétôl életbe lépett milliárdos patikamentô rendeletrôl, annak hatásairól, amelyek alapjaiban rendezhetik át a gyógyszertárak, a gyártók és a nagykereskedôk viszonyát, helyzetét, jövôhöz való hozzáállását, mûködési és alkalmazkodóképességét.

A patikusok a nagykereskedôk zsebében matatnának? […]

Interjú a Hungaropharma vezérigazgatójával, dr. Feller Antallal A gyógyszerpiac szereplôi – gyártók, nagy- és kiskereskedôk – együtt sírnak, együtt nevetnek – érdemes egyáltalán külön venni ebbôl a triumvirátusból a nagykereskedôket? Amennyiben a hazai gyógyszerpiacot nézzük, akkor ez majdnem így van, de azért mégis érdemes különbséget tenni a gyártók és a forgalmazók között. Nem mintha lenne olyan szereplô, akit kevésbé sújtanának a jelenlegi intézkedések, de azért a legfontosabb döntések mégis a gyártók asztalán születnek meg, s még a nagyon nehéz hazai helyzetben is jóval jelentôsebb fedezetbôl dolgoznak, mint a nagy- és kiskereskedôk. Ez utóbbi kettô között viszont már nagyon nehéz határvonalat húzni, hiszen egy adott készítmény nettó fogyasztói árának kevesebb mint húsz százalékán kénytelenek osztozni. Ez az arány kirívóan a legalacsonyabbak közé tartozik Európában. […] Ha ennyire szoros a patikák és a nagykereskedôk kapcsolata, akkor a patikusok miért a nagykereskedôk zsebében kezdték keresni a túlélésükhöz szükséges pénzt? Miért vetettek szemet a nagykereskedelmi árrés egy részére, mondván, ezt csoportosítsák át hozzájuk? Vannak olyan indokok, amelyeket akár racionálisnak is tekinthetünk. Az egyik ilyen, hogy az engedményt a nagykereskedôk a saját árrésükbôl önként adják át, s mindig biztosabb az, ami jogszabályban rögzített módon kerül a gyógyszertárakhoz. De mondhatjuk azt is – bár ezzel ki is merül a kezdeményezés melletti indokok sora –, hogy a gyógyszer-nagykereskedôk az engedményt természetszerûleg a forgalom nagysága után adják, vagyis a kis patikák kevesebbet, a nagyok többet kapnak, az átcsoportosítás után viszont az elôbbieknek is több juthat. A legnagyobb probléma azonban az, hogy ezzel több pénz a rendszerben nem lesz. Külsô forrásokat kellett volna találni és teremteni. 2

Mire gondol? Például a megtakarított támogatási összeg egy részét a patikákban hagyni receptkezelési vagy szolgáltatási díjként, esetleg árrésként. Nekem az a félelmem, hogy ha megtörténik ez az átcsoportosítás, akkor ezzel hos�szú idôre a távoli jövôbe kerül az árrések valorizációja, nagyon kicsi lesz az esélye a pótlólagos forrásteremtésnek. A nagykereskedôk hatékonyságuk javításával, munkaszervezéssel képesek ellensúlyozni azt az árréstömeg csökkenést, ami a forgalomcsökkenésbôl adódik. De ha az árrés további 10 százalékát átviszik a patikákhoz, akkor ez már nem kigazdálkodható. Konkrétan egyébként csak annyi tudható, hogy 3,1 milliárd forintot csoportosítanának át. […] Mennyire kell komolyan venni azokat a fenyegetéseket, hogy kivisznek Magyarországról készítményt? Az idén volt már rá példa, amikor az egyik külföldi cég úgy döntött, a továbbiakban nem forgalmazza nálunk a tápszereit. A vaklicit „eredményeként” nagyon sok generikus termék tûnt el a magyar piacról, mondván, ezen az áron – cserébe akkora piacért, amekkora van – nem éri meg nálunk forgalmazni. A legfájóbb egyébként egy hazai, egyébként innovációdíjas készítmény története, amelyet szintén kivonnak Magyarországról. A spanyol modell mit jelenthet a hazai piac számára? Azt gondolom, hogy ebben az esetben a döntéseket nem gyártó-, hanem termékszinten fogják meghozni. Olyan megoldás született, ami nehezebb helyzetbe hozza a gyártókat, de a forgalmazás szereplôit nem sújtja. S a Széll Kálmán Terv 1.0, illetve 2.0-ban megfogalmazott kiadáscsökkentés? Veszélyezteti a gyógyszerellátás biztonságosságát, ráadásul egy olyan helyzetben, amikor sérülékenyebbé, kiszolgáltatottabbá vált a hazai betegtársadalom, amelyben a legkisebb változások is a korábbinál nagyobb visszhangot váltanak ki. Ha a megszorítások elérik a célként megjelölt szintet, akkor a legnagyobb veszély a már ma is késélen táncoló gyógyszerforgalmazás kockázatainak további, a tûréshatárt erôsen megközelítô növelése. (medicalonline.hu, 2012. 07. 26 05:12. 03 – [23291650])

hungaropharma

Kreativitás és optimalizáció Ezek Németh Tamás, a Hungaropharma Trade Marketing Vezetôjének jelszavai. A fiatal munkatárstól igen távol áll, hogy félvállról venné a munkáját, a nyár kellôs közepének péntek délutánjára beszéltük meg a találkozót, s alig tudtam akár egy órára elszólítani ôt az íróasztalától. A trade marketing fogalma is relatíve új a marketing szakmában, Ön is új a cégnél. Elmondaná hogyan és miért vált szükségessé a Hungaropharmánál egy ilyen pozíció betöltése? A marketing nagyon szerteágazóvá vált az elmúlt idôszakban. A trade marketing – mint a neve is mutatja – a kereskedelemhez és értékesítéshez Németh Tamás, a Hungaropharma Zrt. kötôdô marketing tevéTrade Marketing Vezetôje kenység. A Hungaropharma, mint korszerû nagykereskedô, nemcsak a kiskereskedôk és kórházak számára értékesít, hanem a gyártók, forgalmazók részére is nyújt marketing szolgáltatásokat. Jogos igény ezen szolgáltatások fejlesztése, a folyamatok összehangolása és értékesítésének javítása. Mivel ez nem a nagykereskedelmi alap üzleti tevékenység része, ezért a feladatkör is kevésbé ismert.

„Szükséges, hogy ezen marketing fejlesztések idôtállóak legyenek, és hasznot hozzanak minden szereplônek.” Akkor kérem, hogy ossza meg velünk! Feladataim központjában a gyártói partnerekkel való kapcsolattartás áll. Azt szeretnénk elérni, hogy nagykereskedelmi tevékenységünk túlmutasson a gyógyszerek gyógyszertárakba való eljuttatásán. Hatékonyabb és szorosabb együttmûködés a cél, természetesen marketing és kereskedelmi vonatkozásban is. Mivel rajtunk keresztül áramolnak a gyártók termékei a patikákba, így sok eszközt tudunk a gyógyszergyártó cégek kezébe adni, amivel hatékonyabban tudják elérni a célcsoportjukat, gondolok itt az álta-

lunk biztosított kommunikációs csatornákra, valamint az általunk szervezett kereskedelmi akciókra, melyek jellegükbôl adódóan kölcsönösen hasznosak lehetnek a gyártók, a gyógyszertárak és a Hungaropharma számára is. Akkor elmondhatjuk, hogy a piaci helyzet szülte a pozícióját? Egyrészt piaci igény miatt vált szükségessé a létrejötte, másrészt ez a fajta megközelítés, attitûd az, ami teljessé teheti a Hungaropharma számára az együttmûködési felületet a piaci szereplôk között. Fontos számukra a fejlôdést pozitív irányba mozdító folyamatok elôsegítése és akár a megszokott kerékvágást elhagyva, az új teremtése is. Pár mondat erejéig összefoglalná jelenleg milyen szolgáltatási csomagokat kínálnak a gyártók számára? A két éve futó „Beszerzési társulás”, valamint Gyöngy akciós program középpontjában a Hungaropharma egyik kiemelt partnercsoportja, a Gyöngy Patikák állnak. Mi ezt a 600-as patikaszámot ajánljuk fel a gyártónak, azaz azt, hogy jól kialakított, meghatározott és ellenôrzött kereskedelmi akciós rendszeren keresztül juttathatják el termékeiket a gyógyszertárak kiemelt csoportjához, illetve a fogyasztókhoz. Nagyon jó bizalmi kapcsolatunk van a gyógyszertárakkal, fontos, hogy a forgalmazókkal is az legyen, mert csak úgy mûködhet optimálisan a rendszer. S feltételezem, ez az akcióban szereplô patikáknak is jó, mert abban az esetben, ha minél többen vesznek részt az akcióban, annál nagyobb kedvezménnyel kaphatják meg a termékeket. Lényegében igen. A programok jellemzôje, hogy minden résztvevô jól jár, ha tesz érte. A gyártó kedvezményt biztosít, a patika tudatosan értékesít, a Hungaropharma pedig szervez, keretet ad és kommunikál, akár a fogyasztók irányába is. A lényeg, hogy mindig megtaláljuk a közös érdekeket, ehhez pedig mindenkitôl be kell gyûjtenünk az információkat, visszajelzéseket. A gyártói kapcsolattartásnak is ez a mozgatórugója. A piaci környezet folyamatosan változik, így ez is kiemelt szempont, hiszen lehet, hogy valami, ami mûködött korábban, az holnaptól már nem fog. Ennek szellemében választottuk külön a vényköteles termékeket és igazítottuk a támogatási rendszer diktálta ütemhez a Beszerzés Társulás programunkon belül. Idén négy alkalommal indítunk Beszerzési Társulás programot, a Gyöngy havi akciók folyamatosak, a gyártókkal pedig közös akciókat szervezünk. Mi mind, akik a marketing osztályon dolgozunk, feladatul tûztük ki olyan új termékek kidolgozását, melyek segítségével még profitabilisak tudunk 3

hungaropharma

lenni, s még szorosabb, hatékonyabb kapcsolatunk lesz a gyógyszergyártók és a gyógyszertárak irányába. Szükséges, hogy ezen marketing fejlesztések idôtállóak legyenek, és hasznot hozzanak minden szereplônek. A termékeket érintô akciókon túl még Önhöz tartoznak a Hungaropharma saját gondozású lapjai, a Közlemény és a Gyógyhír hirdetési felületeinek értékesítése. Kapott-e már pozitív visszajelzéseket azóta, hogy személyesen keresi fel a cégeket, és havonta ismerteti a következô hónapban megjelenô lapszámot? Elmondhatom, hogy igen. A promóciós eszköztár, amit biztosítani tudunk a gyártók számára, felöleli a fogyasztói, szakmai és kereskedelmi kommunikáció vertikumát, és ez fontos, mert a hatékony promóciós mixbôl a gyógyszeriparban egyiket sem lehet már kihagyni. Ennek elemei a gyógyszerészeknek szóló szakmai lapjaink, a Gyógyhír és a Közlemények. A direkt mail és call center szolgáltatásunk ismertségében is vannak tartalékok, a szolgáltatást igénybe vevôk köre bôvíthetô, ez is a feladataim része. Nagyon nagy szükség van arra, hogy minden gyártó személyes felvilágosítást kapjon az éppen aktuális akciós/hirdetési lehetôségekrôl. Én ezeket képviselem, összeszedve csomagként viszem el ôket személyesen. Természetesen a beszerzési kapcsolatok eddig is léteztek és jól mûködtek, de azok az értékesítési tevékenységek nem terjedtek ki ezen pluszszolgáltatásokra. Miért pályázta meg ezt az állást, illetve miért gondolta – csúnyán fogalmazva –, hogy hasznára válhat a cégnek? Itt kanyarodnék egy kicsit az elôéletemhez. A Hungaropharma elôtt is a gyógyszeriparban dolgoztam, egy gyógyszertári média és patikalátogató cégnél. Ott is hasonló munkát végeztem, felkerestem a gyártókat, kiajánlottam a médiamegjelenéseket, kereskedelmi patikalátogatásokkal kapcsolatos együttmûködéseket dolgoztam ki, amiket operatív szinten menedzseltem. Ott olyan tapasztalatokat gyûjtöttem, amiket itt is kamatoztatni tudok, például az értékesítést támogató marketing szolgáltatásainkat bemutató anyag készítésénél hasznát vettem a média/kreatív ügynökségi tapasztalataimnak. A kapcsolati tôkét az erôsségeimhez sorolom, ami által ma sok ismerôs arccal ülök le tárgyalni, csak most már a Hungaropharma színeiben. Igazságos szeretnék lenni a következô kérdéssel: mit adott Önnek eddig a Hungaropharma? A HPH egy név a piacon, korábban is sokszor hallottam róla, mint a meghatározó gyógyszer-nagykereskedelmi cégrôl, azok a patikák is, amelyekkel régebben együtt dolgoztam, mind együttmûködôi partnerei voltak. Így amikor jött a lehetôség, nem sokat gondolkodtam. Megtisztelô számomra, hogy itt dolgozhatok, úgy érzem, nagyon sok lehetôség van itt a fejlôdésre, a tanulásra, ami nekem, mint fiatalnak nagyon motiváló. Nem unatkozom, van mit csinálni. Tudok menni, nem kell egy helyben ülni, beszélek, tárgyalok, együttmûködési kapcsolatokat alakítok ki és ápolok. Ez az, ami igazán én vagyok. 4

Úgy hallottam a kreativitás sem áll Öntôl távol. Szeretek újdonságot kitalálni, azt véghezvinni, majd még több újdonságot kitalálni, s azokat is mind véghezvinni. Már eddig is voltak ötleteim, bízom benne, hogy lesznek is még a kereskedelmi akciókra vonatkozóan. A piac nagyon jól mutatja, hogy aki nincs benne a folyamatos megújulásban, alkalmazkodásban, az lemarad, végül kimarad. A felsôvezetés feladata, hogy megszabja a fô irányvonalakat, s mi ehhez tesszük hozzá azokat a lépéseket, melyek ezeket elôsegítik. Jól együtt tudunk dolgozni az osztályon, nincsenek titkok, mindent meg tudunk beszélni egymással, mind munkában, mind emberileg, én jól érzem magam itt.

„A piac nagyon jól mutatja, hogy aki nincs benne a folyamatos megújulásban, alkalmazkodásban, az lemarad, végül kimarad.” Ha örül, hogy mehet tárgyalni, emberekkel találkozni, feltételezi, hogy Ön kifejezetten társasági ember. Nem vagyok, az a „társaság középpontja” típus, inkább csendben vagyok, és figyelek. Ha kell, reagálok, ha van egy gondolatom, ötletem, ami elôrevisz valakit, vagy érdemes megosztanom, azt megteszem. Ha megtalálom a helyemet, és az összes körülmény adott hozzá, hogy ez a fajta nyitottságom meg tudjon jelenni, akkor jól tudok együttmûködni. Az alap már adott, szeretem ezt a piacot, szeretek a gyártókkal beszélni, s akkor ez a cégnek és nekem is jó. Életfilozófiája hogyan segíti a munkáját? Sok mindent köszönhetek neki, de errôl akár hetekig is tudnék mesélni. Nemcsak a munkahelyi feladatokban, de a hétköznapokban is hozzájárul ahhoz, hogy hatékonyabb és boldogabb legyek. Olyan módszerek, mint például a meditáció támogatnak abban, hogy kiegyensúlyozottá, nyitottá tudjak válni, s az adott pillanatban, ne pedig a múltban vagy a jövôben éljek. Feltételezem a meditálásra a munkahelyén nincs lehetôsége. Ha ott vagyok abban a feladatban, amit éppen csinálok, nem pedig 100-felé szállnak a gondolataim – ez is egyfajta meditáció. Ezek nem varázslatok, csupán tanulható módszerek. Másrészt, vagy talán épp ezért, szeretem a dolgokat leegyszerûsíteni, racionalizálni. Ha valami kevesebb erôforrással és idôigénnyel is megoldható, akkor azt át kell strukturálni s így az eredmény ugyanolyan jó vagy még jobb lehet. Egy ilyen nagy cégnél az optimalizálás elengedhetetlenül fontos, sôt elkerülhetetlen, van több ez irányú elképzelésem, bízom a megvalósításuk lehetôségében. B. R. Katalin

gyógyszerészet

Patikamúzeumok – múzeum patikák

A soproni Patikamúzeum Sopron – sokak szerint kedvezô fekvésének és szorgalmas polgárainak köszönhetôen – mindig is kiemelkedô helyet foglalt el a hazai települések rangsorában. A város gyógyszerészetének története kiválóan illusztrálja ezt az állítást: gondolná-e Ön, kedves olvasó, hogy az 1700-as évek közepén Magyarországon mindössze öt patika mûködött, s abból mindössze kettô Budán, három viszont Sopronban? Sopron régi gyógyszertárai közül néhány ma is látogatható. Van, ahol csak nézelôdni lehet, hiszen patikamúzeum, s van olyan múzeum-patika, ahová ma is betérhetnek a betegek. Sopron ódon belvárosában, a Fô tér 2. szám alatt található az az épület, amelyhez Magyarország elsô „mûemlékvédelmi” intézkedése fûzôdik. II. Lajos királyunk idején a városi tanács le akarta bontatni az épületet, a nagyobb tér érdekében. Ám a király nem adta meg erre az engedélyt, mondván, a tér hangulatát rontaná a ház hiánya. A korabeli feljegyzések szerint a Mühl Nándorné dr. Horváth Margit XVII. század közepétôl mûködött gyógyszertár az épületben, és ettôl az idôtôl fogva gyógyszerész és orvos családok lakták. Az egyik leghíresebb lakója Gensel Ádám (1677–1720) orvos-meteorológus volt, aki munkássága során felfedezte az idôjárási frontok hatását az emberi szervezetre. A ház mai alakját 1850-ben nyerte el. Az 1966–67-es mûemléki helyreállítás után – mint az ország elsô gyógyszerészeti múzeuma – 1968. június 11-én nyílt meg újra. A Fehér Angyal Gyógyszertár sorsát a múzeummá alakításig Mühl Nándorné dr. Horváth Margit – aki jelenleg a Segítô Mária gyógyszertár vezetôje – közvetlen közelrôl kísérhette végig, hiszen édesapja volt a még mûködô gyógyszertár egyik utolsó vezetôje. Valóban így volt. Édesapámat, dr. Horváth Dénest az államosítás – 1950. július 28. – után Lövôrôl áthelyezték Sopronba, a Fehér Angyal Gyógyszertárba. E gyógyszertár tulajdonosa akkor Dobsa Mihály volt. A hatvanas évek közepén már nem lehetett halogatni a több évszázados patika felújítását, így ahhoz az akkori megyei gyógyszertári központ hozzá is fogott. Mivel azonban az épületet magát idôközben mûemlékké nyilvánították, a felújításra is a régi építészeti stílusjegyek – mint például a „lábasház” egykori oszlopai – helyreállításával került sor. A rekonstrukciót követôen a patika már nem igazán volt

alkalmas arra, hogy korszerû gyógyszertárként mûködjön. Az egyik alternatíva az volt, hogy „gyógyszerszoba”-ként mûködik tovább, ahol csak a speciális készítmények kiadása zajlik, ám ez nem nyerte el a soproni gyógyszerészek tetszését. Ekkor döntöttek úgy az itt dolgozó gyógyszerészek – édesapám, valamint dr. Nikolics Károly és a városi múzeum igazgatója, dr. Domonkos Ottó –, hogy ebbôl a nagy múltú gyógyszertárból létre kellene hozni az ország elsô patikamúzeumát. Az elképzelést a megyei gyógyszertári központ akkori igazgatója, illetve az Egészségügyi Minisztérium is támogatta, s így – szinte az egész szakmát megmozgató, odaadó elôkészítô munkát követôen – 1968. június 11-én megnyithatott ez az addig egyedülálló intézmény. Kialakítása során nagyon sok segítséget kaptunk az orvos- és gyógyszerészet-történet kiemelkedô tudású szakembereitôl, egyebek mellett Antall József egykori miniszterelnöktôl, aki akkoriban a Semmelweis Orvostörténeti Múzeum fôigazgató-helyettese volt. A patikamúzeum szakmai irányítója egyébként létrejöttétôl kezdve dr. Nikolics Károly volt, aki haláláig lelkes gondozója maradt a gyûjteménynek. Munkássága elôtti tiszteletünk és köszönetünk jeléül a múzeum falára elhelyeztük emléktábláját. Dr. Kelemen István történész és Kuslics Katalin közmûvelôdési szakember a Soproni Múzeum munkatársai. Mit tudhatunk a gyógyszertár elsô tulajdonosairól? K. I.: Az elsô soproni gyógyszerészrôl, bizonyos Sixtusról 1495-ben tesznek említést. Azt, hogy ô hol is dolgozott pontosan, nem tudjuk, viszont ebbe az épületbe 1642-ben, az egyik szemközti házból költözött át az ott 1573 óta mûködô patika. Itt tehát, ahol most állunk, 1642-tôl mûködött gyógyszertár, amit Gensel Kornél gyógyszerész, a tulajdonos 1643-ban nevezett el Fekete Elefántnak. S bár a gyógyszertár 1696-ban bezárt ugyan, de rögtön a helyére költözött a Templom utca 4.-bôl az 1629-ben nyílt Fehér Angyal Gyógyszertár – a mai napig ez a patika neve. K. K.: A régi gyógyszertárak általában két helyiségbôl álltak, az officinából és a laboratóriumból, s hozzájuk tartozott még egy „drogpadlás” is, ahol a gyógynövényeket tartották, szárították, hiszen ezek begyûjtése szintén a gyógyszerész – és családja – feladata volt. Az elmúlt században az egymást váltó gyógyszerészek és családjaik 5

gyógyszerészet

Fehér Angyal Patikamúzeum

általában a patika fölötti lakásban éltek, aminek az volt az oka, hogy egyedül a gyógyszerészek tarthattak nyitva és adhattak el termékeket vasárnap, ünnepnap és éjszaka is, igaz, csak gyógyszert, egyéb „fûszerszámot” nem. K. I.: A kiállítás anyaga – kevés kivételtôl eltekintve – soproni patikákból lett összegyûjtve. Az officina bútorzata a XIX. század elejérôl származik, az Angyal Gyógyszertár edényzete pedig Bécsben készült, Altwien gyártmány. A legrégebbi – fából és üvegbôl készült – tégelyek a XVIII. századból valók, és a soproni Oroszlán Gyógyszertárból származnak, illetve részben a Storno család gyûjteményét képezték. Ezen kívül több más soproni gyógyszertárból, illetve a Soproni Múzeum anyagából is kerültek ide XIX–XX. századi üveg-, porcelán- és fatégelyek.

K. K.: Azaz a múzeum nem egy konkrét hajdani patikát mutat be, hanem a soproni gyógyszerészet és orvoslás történetét, tárgyi emlékeit igyekszik bemutatni. Ki vállalja a mostani nehéz idôkben ennek az egyedülálló gyûjteménynek a gondozását? K. I.: Az épület a város tulajdona, a kiállítás pedig a Gyôr-Moson-Sopron Megyei Múzeumi Igazgatósághoz tartozik. Szezonálisan van nyitva, április 1-jétôl szeptember 30-ig, mindennap 10–14 óra között látogatható. Nagy örömünkre szolgál, hogy a magyar iskolás csoportoktól kezdve a külföldi turistákig igen széles spektrumú az érdeklôdôk köre, ami jól mutatja, hogy a gyógyítással, gyógyászattal kapcsolatos kiállítások, történeti emlékek még mindig nagy érdeklôdésre tartanak számot.

Oroszlán Gyógyszertár – 390 éve a betegek szolgálatában A Fehér Angyal Patikamúzeum mellett az Oroszlán Gyógyszertár Sopron második olyan patikája, melyet a XVII. században alapítottak. 1623-ban nyitotta meg Pralick Péter, de akkor még a Várkerület 31. szám alatt mûködött, Arany Sas néven. 1635-ben kapta az Oroszlán nevet, és 1724-ben költözött jelenlegi helyére, a Várkerület 29. szám alá. (Dr. Koncz Mária: Patikatár). Az Oroszlán Gyógyszertár egyedülállóan érdekes, gyönyörû portálját a pécsi Zsolnay-kerámiagyárban készítették a XX. század elején. A neorokokó stílusú officina bútorzata – bécsi tervek alapján – Freud János és Miszkiewitz Gyula soproni asztalosok munkáját dicséri, 1877-ben rendelte meg tôlük az akkori tulajdonos, Vajkai Molnár Lajos. E múzeumi látványt kínáló környezetben zajlik ma is a munka, a betegek, 6

vásárlók kiszolgálása. A gyógyszertár személyi jogos gyógyszerésze Ragasitsné dr. Susovits Erzsébet. Az utcai portálból, az officinai bútorzatból, de még a kiszolgáló helyiségek boltíves fülkéibôl, apró ablakaiból is sugárzik a több évszázados múlt hangulata. Milyen érzés ebben a környezetben végezni a gyógyszerészi munkát? Kétségtelenül sajátos érzés, ami keveseknek adatik meg. Ugyan nem könnyû összeegyeztetni a mûemléki védettségbôl származó kötelezettségeket a korszerû betegellátással szemben támasztott követelményekkel, de én már el sem tudnám máshol képzelni az életemet. Számomra ez a környezet jelenti „a” patikát, s amíg bírom a gyógyszerészi munkát, itt szeretnék dolgozni.

gyógyszerészet

Hiszen hol lehetne még azt elképzelni, hogy naponta kérnek engedélyt a világ legkülönbözôbb országaiból érkezô turisták az ember munkahelyének, e gyönyörû patikának a lefényképezésére? Mióta dolgozik itt? Több mint 30 éve, 1979 decemberében kerültem az Oroszlán Gyógyszertárba, beosztott gyógyszerészként, majd 1993-ban lettem itt gyógyszertárvezetô, még a megyei gyógyszertári központ égisze alatt. Az 1997-es privatizációs pályázaton egyéni vállalkozóként nyertem el a gyógyszertár mûködtetésének jogát, hiszen azt – egyedüliként a városban – az önkormányzat a mûemléki jellege miatt nem adta el. A mai napig bérlôként üzemeltetem a patikát.

rását követôen átmenetileg kissé javult a helyzetünk, ám az utóbbi idôben ismét sok olyan központi intézkedés történt, ami folyamatosan megnehezíti a gazdálkodásunkat. Szerencsére az indulásától kezdve tagjai vagyunk a Gyöngy Patikák hálózatának, ahová elsôsorban azért lépünk be, mert egy hazai összefogásról volt szó. Az eltelt években a havi akciók, a plakátok, a szóróanyagok, a mérések mind-mind folyamatos segítséget nyújtottak számunkra a betegek, vásárlók megtartásában. Nagyon sokan ezek miatt a pluszszolgáltatások miatt térnek be hozzánk újra, s már elôre kérdezik, hogy milyen Gyöngyakció lesz a következô hónapban? Azt mondja, a „szakmaiság” az, aminek a sikereiket köszönhetik. Pontosan mit ért ez alatt? Velem együtt ketten vagyunk gyógyszerészek, és még négy szakasszisztens kolléganôm dolgozik itt. Sok éve együtt van ez a jól felkészült, magasan képzett és motivált csapat, s mindannyian igyekszünk a legmagasabb szakmai színvonalon kiszolgálni a betegeket. Mindig szakítunk idôt – a rengeteg adminisztrációs kötelezettség mellett is – a velük való beszélgetésre, kérdéseket teszünk fel, igyekszünk a tudásunkkal elôsegíteni a gyógyulásukat, figyelemmel kísérni az egészségi állapotukat. Viszonylag magas készletszinttel dolgozunk, hogy lehetôleg minél kevesebb beteget kelljen visszarendelnünk, bár ez a megnövekedett számú generikum miatt elég nehéz feladat. Nagy számban készítünk saját magisztrális készítményt is, ezeket egy külön kiadványban – a patika történetével együtt – mutatjuk be az érdeklôdôknek.

Fotó: Kránitz József – A képek kizárólag a megbeszélt interjúhoz használhatók fel.

A képen balról jobbra: Bátai Margit, dr. Kránitz-Galambosi Mária, Funyikné Simon Andrea, Ragasitsné dr. Susovits Erzsébet, a gyógyszertár személyi jogos gyógyszerésze, Dávid Tiborné és Heiszenbergerné Zsók Melinda

Akkor valóban nem lehet könnyû az élete, hiszen gondolom, nemcsak a mûemlékvédelemmel, hanem a tulajdonossal is egyeztetni kell egy-egy változtatási szándék esetén… Valóban így van, amire jó példa az utcai portál ablakának átalakítása – abból a célból, hogy ügyeletben is kiadhatóak legyenek rajta keresztül a gyógyszerek –, illetve az elkorhadt bejárati ajtó cseréje. Az utolsó „cirádáig” azonosnak kellett lennie a régivel, ami miatt nehezen találtunk kivitelezôt. Az évszázados bútorok, a vastag falak, a boltívek miatt nekünk lényegesen nehezebb kialakítanunk azokat a szakmai feltételeket, amelyek az újonnan nyílt gyógyszertáraknál eleve adottak. Utoljára egyébként 1985-ben volt itt nagy átalakítás, ami miatt három évig zárva is volt az Oroszlán Patika, s a munkatársak erre az idôre más gyógyszertárakba kerültek áthelyezésre. Én gyesen voltam akkor, a fiam és a lányom is ez alatt a három év alatt született. Mennyire lehet egyáltalán helyt állni egy múzeum jellegû patikában a betegekért folytatott versenyben? A legnehezebb idôszakot 2008-tól éltük át, amikor a közelünkben nyílt egy új gyógyszertár. Mára már csak mi maradtunk talpon, s úgy gondolom, kettônk „párhuzamában” végül a szakmaiság gyôzedelmeskedett. A bezá-

Látom, ezen feltüntetik a különféle szolgáltatásokat is, a vérnyomás-, vércukorszint-, koleszterinszint-mérést, szaktanácsadást. A gyógyszerész kolléganôm elvégezte a szükséges tanfolyamokat, úgyhogy a gyógyszerészi gondozás folytatására hivatalosan is akkreditált patika vagyunk. Azaz a tárgyi és a személyi feltételeket tekintve is minden olyan követelménynek megfelelünk, ami ma egy korszerû gyógyszertárral szemben támasztható. Annyi a különbség, hogy az Oroszlán Patikára ez közel 400 éve jellemzô…. Hollauer Tibor 7

gyógyszerészet

Patikarablások: megelôzés és felkészülés Aki mostanság nézi a híradásokat, azzal szembesülhet, hogy az utóbbi hónapokban egyre több hír érkezik gyógyszertári rablásokról. Mindezt a rendôrségi statisztika is alátámasztja: e szerint ugyanis az idei év elsô hat hónapjában pont kétszer annyi patikarablás történt, mint tavaly egész évben! Lapunk az ORFK-hoz fordult tanácsért annak érdekében, hogy csökkenthetôk, megelôzhetôk legyenek ezek a bûncselekmények.

Az ORFK ajánlásai és tanácsai a patikákban elkövetett rablások megelôzésére Zárt tér, távfelügyelet

A non-stop nyitva tartás éjszakai idôszakára javasoljuk a zárt ajtó – lehetôleg biztonsági ráccsal ellátott – kiadó ablakán keresztüli kiszolgálást. Néhány, most már biztonságos üzemelésûnek mondható patika esetében kiválóan bevált az a módszer, hogy a pénz átadása után kapja meg a vevô a kért árucikkeket, gyógyszereket. A kiszolgáló személy nagyobb biztonságban érezheti magát a pánik/alarm gombbal felszerelt riasztórendszer és a zárt ajtó együttes alkalmazása esetén, mivel így a támadó fizikailag akadályoztatva van. Amennyiben az átadóablakos megoldás kialakítása nem lehetséges, ajánlatosnak tartjuk a távfelügyeleti rendszerbe kapcsolt vagyonvédelmi riasztórendszer kiépítését, amely tartalmazza a stabil és/vagy mobil támadásjelzô egységet is. Ennek jelzését egy kivonuló szolgálattal rendelkezô vagyonvédelmi cég diszpécserközpontja fogadja, ahol megteszik a szükséges, elsôdleges intézkedéseket a rendôrség kiérkezéséig. A gyors reagálás megteremti a rendôrség azonnali intézkedési lehetôségét, és az idôtényezôk rövidsége miatt megnô a várható eredményesség is.

Helyi riasztórendszer, biztonsági kamerák

Az elôzô eszköznél – jellegébôl adódóan – kevésbé hatékony helyi riasztórendszer kiépítése során figyelembe kell venni, hogy rablás esetén a támadásjelzô megnyomásával megszólaltatott hang- vagy fényjel az elkövetôbôl kiszámíthatatlan reakciókat válthat ki, mint pl.: hogy agres�szivitása fokozódik. Ugyanakkor elôfordulhat az is, hogy eláll a szándékától az elkövetô. A támadásjelzô alkalmazásán túlmenôen az üzlethelyiségben történt események ún. digitális rögzítésére alkalmas kamerarendszer felszerelése ajánlott. Az eszköz prevenciós jelleggel bír, hisz a látható kamerának visszatartó hatása van, egy rejtett kamera pedig az elkövetô tudta nélkül képes rögzíteni az eseményeket. A bûncselekmény elkövetésének bizonyítását nagy8

mértékben szolgálja, mivel segítséget nyújt az elkövetô azonosításához. Fontos, hogy a képrögzítô egységhez ne férjen hozzá bárki. Javasoljuk, hogy a berendezést egy zárt helyiségben tárolják. Az üzlettér magánterületnek minôsül, ezért az abban való kameraelhelyezés, illetve a felvételek rögzítése során figyelemmel kell lenni az adatvédelmi szabályok betartására, pl. arra, hogy a technikai eszköz jelenlétére fel kell hívni a figyelmet. A kamera elhelyezésénél ügyelni kell a megfelelô beállításra is.

„A támadó utasításainak vonakodás nélkül tegyenek eleget. Viselkedésükkel tûnjenek közremûködônek, ugyanis az elsôdleges cél az élet és testi épség megóvása.” Széfek

A rablások leggyakoribb elkövetési tárgya a készpénz, ennek megszerzése megnehezíthetô a különbözô idôzáras vagy pénzbedobós trezort tartalmazó széfek használatával. A patikák tulajdonosainak javasoljuk a kereskedelmi forgalomban kapható olyan lemezszekrény beszerzését is, amelybe az alkalmazott a nagyobb címleteket be tudja tenni, de azt kinyitni csak a tulajdonos képes. Ebben az esetben a rabló csak a pénztárban található váltópénzt tudja elvinni, így a kár nagyságrendekkel kevesebb lehet. Az ilyen szekrény használatára a bejárati ajtón matricával kell felhívni a figyelmet, hasonlóan a bankfiókok idôzáras értéktárolóihoz, megelôzve ezzel az esetleges rablásokat. Tapasztalataink szerint a zárás elôtti idôpont kritikus ezen objektumok esetében. Felhívjuk az üzemeltetôk figyelmét arra, hogy még zárás elôtt vegyék magukhoz a bevételt, esetleg a pénzszállítást bízzák profi vagyonvédelmi cégre. Amennyiben ez nem megoldható, a veszélyeztetett idôszakokban emeljék a kiszolgálói létszámot.

gyógyszerészet

Ajánlott magatartási formák

• Kísérjék figyelemmel a munkahelyük környezetében gyanúsnak ítélhetô személy vagy személyek megjelenését, mozgását. Jól nézzék meg külsejét, ruházatát. • Gyanús lehet, ha valaki zavartan viselkedik, észlelhetôen konkrét cél nélkül érkezik az üzletbe, és a viselkedése, öltözéke eltér a megszokottól. A gyanús jelenségrôl a lehetô leghamarabb értesítsék a munkahelyi vezetôt – ha van, a biztonsági szolgálatot –, a helyi rendôrséget, polgárôrséget. • Gyengülô vásárlói forgalom (nyitás, zárás, ebédidô) esetén ne hagyják magukra kollégájukat, sôt, fokozzák éberségüket. • A nagyobb összegû pénzkezelést minden esetben végezzék a vásárlói forgalomtól elzárt helyen. • A pénzkísérés, pénzszállítás céljából megjelenô személyeket, ha kell, ellenôrizzék le az alábbi szempontok szerint: – a szolgáltatás teljesítésére jogosult pénzkísérô érkezett-e, – az érkezô tudja-e igazolni az adott munka elvégzésére való jogosultságát, – amennyiben nem, a biztonsági cég arra illetékes vezetôjénél érdeklôdjenek, hogy kit küldtek a pénzért. • Amennyiben van az üzletben biztonsági ôr, a szükséges mértékig ismerjék meg a munkakörét. Hangolják össze a külsô szemlélô számára nem észlelhetô vészjelzéseiket.

Mi a teendô, ha bekövetkezett a rablás?

• A támadó utasításainak vonakodás nélkül tegyenek eleget. Viselkedésükkel tûnjenek közremûködônek, ugyanis az elsôdleges cél az élet és testi épség megóvása. Jellemzô ugyanis, hogy a rablási esetek többségében az elkövetô már a közvetlen elôkészületi fázisban feszült lelkiállapotba kerül, mely az elkövetés kezdetétôl jórészt tovább fokozódik. Ebben az állapotban váratlan ingerhatásra általa elôre nem tervezett cselekedeteket is végrehajthat. • Lehetôség szerint tanúsítsanak nyugalmat! Kerüljék el a támadó szemszögébôl félreérthetô vagy indokolatlanul gyors mozdulatokat. • Csak a lehetô legkevesebb pénzt adják át a rablónak. Lehetôleg annyit, amennyit a kasszában látni lehet. • A riasztóberendezés mûködésbe hozására – ha az elôzôekben még nem nyílt lehetôség – kihasználhatják a felszólításra történô pénzelôkészítés és átadás nyújtotta mozgási lehetôséget. • Figyeljék meg alaposan a támadó arcát, testalkatát, ruházatát, fegyverét, illetve a fegyverként használt eszközt, és ha van, különös ismertetô jegyét: tetoválás, akcentus, anyajegy stb. A rabló távozása után zárják be az ajtókat, nehogy visszatérjen a tett színhelyére. • Amennyiben mód kínálkozik rá, kísérjék figyelemmel az elkövetô menekülési útvonalát, eszközét. • A rablás után ne kezdjenek semmilyen öntevékeny intézkedésbe. Haladéktalanul értesítsék a rendôrséget a mobiltelefonról is ingyenesen hívható 107-es vagy 112-es segélyhívó számok valamelyikén vagy a helyi rendôrség közvetlen telefonszámán.

• A bejelentést követôen a helyszínen várják meg a kiérkezô rendôrjárôrt. • A bûncselekmény helyszínét ne változtassák meg! Ha ez elkerülhetetlen (pl. elsôsegélynyújtás vagy közveszély elhárítása miatt), azt a kiérkezô rendôrnek, illetve a helyszíni szemle bizottság vezetôjének jelezni kell. • Amennyiben a rablás során bankkártyájukat, mobiltelefonjukat is eltulajdonította az elkövetô, a visszaélések elkerülése végett mielôbb tiltsák le. • Lakáskulcs elvitele esetén cseréltessék le az ajtó zárait. A mechanikai és elektronikai biztonságtechnikai berendezések együttes alkalmazása ajánlatos, hisz így a kulcsok eltûnése esetén is a riasztórendszer még nyújt bizonyos védelmet. A rendôrségi feljelentés megtételekor, illetve azt követôen a tanúkihallgatás alkalmával kérni fogják az eltulajdonított értékek listáját, azok sorszámát (mobiltelefon esetén IMEI számot), gyári és/vagy típusszámot, egyedi azonosításra alkalmas jellemzôket. Nagymértékben segítheti a felderítést, ha az üzlethelyiségben lévô értékekrôl korábban készült fénykép vagy videofelvétel, melyet be tudnak mutatni a rendôrségnek. Ebbôl adódóan célszerû a vagyontárgyakról ún. „házi leltárt” készíteni. Lejegyezte: Hollauer Tibor A rendôri eljárásban regisztrált, gyógyszertár helyszínen elkövetett bûncselekmények számának alakulása a 2009–2011. évi és a 2012. I–VI. havi adatok alapján Bûncselekmény neve

2009

2010

2011

2012. I–VI. hó

Személy elleni bûncselekmények Testi sértés – súlyos

2

Foglalkozás körében elkövetett veszélyeztetés

1

Személy elleni bûncselekmények összesen:

3

Házasság, család, ifjúság és nemi erkölcs elleni bcs-k Erôszakos közösülés

1

Közrend elleni bûncselekmények Garázdaság

1

2

3

2

Visszaélés kábítószerrel

0

0

0

1

Közrend elleni bûncselekmények összesen:

1

2

3

3

Vagyon elleni bûncselekmények Lopás

50

63

68

24

Betöréses lopás

25

52

39

22

Rablás

14

27

11

22

Rongálás

4

9

14

5

Vagyon elleni bûncselekmények összesen:

93

151

132

73

Bûncselekmények összesen:

94

157

135

76

9

gyógyszerészet

„Most úgy gondoljuk, mindenre fel vagyunk készülve!” A budapesti Csillaghegy Gyógyszertárat néhány éve egy héten belül kétszer rabolta ki ugyanaz az elkövetô. Az esetrôl dr. Zádori Tamás helyettes vezetô számolt be lapunknak. Elsô alkalommal hátul voltam a laborban, és nem is érzékeltem semmit a rablásból. Úgy szereztem róla tudomást, hogy a kolléganôm feldúltan rohant be hozzám azzal, hogy „elvittek minden pénzt a kasszából”. Ez annyira valószínûtlennek hangzott, hogy elôször arra gondoltam, talán pillanatnyi elmezavar lett úrrá rajta… persze hamar kiderült, hogy valóban rablás történt. Egy férfi álarcban bement az officinából a tárába nyíló kis ajtón, közvetlen közelrôl fegyvert szegezett a kolléganômre, és követelte a pénztárgépben lévô összeget.

Az egész patikát bekameráztuk

amin addig egy kis retesz eltolásával bárki könnyedén átjuthatott. A megvalósításra azonban már nem maradt idônk, ugyanis egy hétre rá ugyanez a férfi – immár egy másik társával együtt – újra megjelent, és ismét hasonló módon kirabolta a pénztárat. Minden ugyanúgy zajlott, ám akkor éppen az üvegajtós irodában ültem, és láttam az egészet. Eléggé elvetemült bûnözôk voltak, mivel a pénz megszerzése után felültek a biciklijükre, s mint utólag kiderült, hamarosan egy élelmiszerboltot is ugyanilyen módon fosztottak ki. Ön mit látott a második esetben? Az egyik álarcos férfi kint várt az officinában, a másik bejött a tára mögé az említett faajtón át, odament a fegyverével a kolléganômhöz, és azt mondta neki, hogy maradjon csendben, és adja át a pénzt. Miután ez megtörtént, mindketten kimentek a patikából, levették az álarcukat, és elbicikliztek.

A kirakatban lévô reklámtáblákat eltávolítottuk, így most már mi is látjuk, mi történik a patika közvetlen közelében. A második alkalomnál egyébként a felettünk lévô orvosi rendelôben az egyik asszisztens látta, hogy megáll elôttünk két férfi és maszkot húz. Ô akkor azonnal hívta a rendôrséget, ezt követte néhány másodperc múlva az én hívásom. Úgy látom, az officina látványosan be van kamerázva. Valóban, az egész patikát látványosan bekameráztuk úgy, hogy ha egy rabló körbenéz, tudhatja, hogy minden mozdulata rögzítésre kerül. Rendelkezünk hangos riasztóval, és némával is, ami egy biztonsági céghez van bekötve. Ôk riasztás esetén 5-10 percen belül kiérkeznek.

Megmagasítottuk az átjáró ajtaját

Milyen fegyvere volt a rablónak? Mint utólag kiderült, riasztópisztoly volt, de olyan típus, ami átalakítható valódi lôszer kilövésére is.

Mennyi volt a rabló zsákmánya? Mintegy 80 ezer forint. Ô markolta ki a kasszából, majd sarkon fordult és távozott. Az egész másodpercek alatt történt, és olyan csendben, hogy az officina ellenkezô sarkában éppen egy patikalátogatóval tárgyaló másik kolléganôm észre sem vette, hogy mi történik. Mit tettek az eset után? Természetesen jelentettük a rablást a rendôrségen, és – az eset tanulságai alapján – elkezdtük megtervezni a szükségesnek gondolt biztonsági átalakításokat. Például eldöntöttem, hogy megmagasítjuk és csak belülrôl nyithatóvá alakítjuk az officinát a tárától elválasztó ajtót,

10

Tudtak személyleírást adni az elkövetôkrôl? A ruházatukról, testalkatukról igen, de az álarc és a sapka annyira eltakarta az arcukat, hogy nem tudtuk volna felismerni ôket. Gondolom, megviselték Önöket a történtek… Mindenki nagyon megijedt, aki tanúja volt az eseménynek. A második alkalomnál az egyik kolléganôm rosszul is lett. Nagyon sokáig megmaradt bennünk a szorongás munka közben, hogy vajon ismét megtörténik-e, hogy fegyvert fognak ránk. Gondolom, ma már sokkal biztonságosabb ebbôl a szempontból a patika. Megtörtént a válaszajtó megmagasítása, és most már csak belülrôl nyitható.

Van valamiféle egyeztetett „válságtervük” rablási helyzetre? A kasszában csak kevés pénzt tartunk. Ha felfedezzük a készülôdô rablást, megnyomjuk mindkét riasztót, és valamennyien hátrafutunk a hátsó helyiségekbe. Ha már a fegyverrel néz szembe valamelyikünk, minden ellenállás nélkül átadjuk a pénzt. Most úgy gondoljuk, mindenre fel vagyunk készülve!

gyógyszerészet

Rend az étrend-kiegészítôk körül? Egyre egészségtudatosabban élünk, tudjuk, hogyan szabadulhatunk meg káros szenvedélyeinktôl, fontosnak tartjuk a mozgást, a sport életünk végéig tartó ûzését, helyes táplálkozásra való törekvésünkben megválogatjuk, milyen alapanyagokból készülô étel kerüljön a tányérunkra, s ha úgy ítéljük meg, hogy étrendünk kiegészítésre szorul, vagy preventív módon óvni szeretnénk egészségünket, étrendkiegészítôket is szedünk. De mi alapján választunk? Elolvassuk egyáltalán, ami a dobozra van írva?

Dr. Horányi Tamás, a Magyarországi Étrend-kiegészítô Gyártók és Forgalmazók Egyesületének (MÉKISZ) alelnöke

Hazánkban az uniós csatlakozás óta a gyártóknak és forgalmazóknak az új termékek piacra való bevezetése elôtt csak bejelentési kötelezettségük van, nincs szükség arra, hogy az OÉTI a benyújtott dokumentumok alapján, engedélyezés formájában döntsön a forgalomba bocsátásról. Az uniós irányelv alapján megalkotott és immár nyolc éve hatályos nemzeti rendelet elindított egy áradatot, s a bejelentett termékkör nagysága 2004 óta 10 000 fölé emelkedett. Bár a cél a készítmények forgalmazásának gördülékenyebbé tétele volt, a rendszeres ellenôrzések korlátai miatt sok visszaélésre is lehetôséget adott. A fogyasztóvédelmet kitüntetett helyen szerepeltetô Európai Bizottság ezért a „megregulázás” mellett döntött, amikor kidolgozta a 2006-os keretrendeletet az élelmiszerekkel kapcsolatos, tápanyag-összetételre és egészségre vonatkozó állításokról, mely decembertôl az összes uniós országban, így nálunk is, kötelezôen alkalmazandó lesz. Sok külföldi és hazai szakember úgy véli, hogy ennek tartalmával a Bizottság úgymond „átesett a ló túloldalára”. A 2006-os keretjogszabályban a fogyasztók magas szintû védelme érdekében meghatározták, hogy a hatóanyagokról milyen tájékoztatás kerülhet a termékek dobozára. A ren-

deletnek akkor még valódi tartalma nem volt, kidolgozásának elsô lépcsôjeként megkérték a tagállamokat, nyújtsák be mindazon tudományosan alátámasztottnak tekintett állításokat, melyeket a termékek csomagolásán szerepeltetni szoktak. Az Európai Bizottság rendszerezte ezeket, a több tízezerbôl közel 4700 állítást kiválasztottak, s átadták az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóságnak értékelésre. Utóbbi hatáskörébe tartozott annak megvizsgálása, hogy ezen állítások megfelelnek-e a valóságnak, el lehet-e mondani, hogy a hatóanyagokhoz eddig hozzárendelt hatások tudományosan igazoltnak tekinthetôk-e. Kezdetben mindenki bízott abban, hogy a hatóanyagokra vonatkozó állítások többsége „átesik a rostán”, s a Hatóság is úgy ítéli meg ezeket, ahogy a tagországok szakemberei. De más történt. Négyéves munkájuk alatt kiderült, hogy az állítások többsége az EFSA tudományos mûhelyében megbukott. „Hatalmas szakmai vita alakult ki – s tart még a mai napig is –, bár ez egy hatósággal szemben nem indul egyenlô esélyekkel. Mégis mindenki azt várta, szakmai kompromisszum születik – kezdi a helyzet elemzését dr. Horányi Tamás, a Magyarországi Étrend-kiegészítô Gyártók és Forgalmazók Egyesületének (MÉKISZ) alelnöke, mutatva azt a kb. 70 különbözô hatóanyagot tartalmazó listát –, melyekre vonatkozó állításokat a csomagoláson, valamint a reklámban szerepeltetni lehet.

„…az étrend-kiegészítôkbe tett hatóanyagoktól betegséggyógyító hatás nem várható, ezek a termékek hosszabb távon tudják egészségmegôrzô hatásukat kifejteni.” „Vitaminokban és ásványi anyagokban erôs a rendelkezés, számukra sok állítást engedélyeztek, s néha sajnos olyan módon megfogalmazva, mely egy átlagfogyasztó számára nehezen értelmezhetô. (például: „A C-vitamin hozzájárul a normál pszichológiai funkció fenntartásához” vagy „A B12-vitamin hozzájárul a normál homocisztein-anyagcseréhez”). Tréfásan úgy is mondhatnánk, hogy a tablettát még csak-csak megemészti a fogyasztó, 11

gyógyszerészet

de ami rá lesz írva, azt már nem biztos. De ez még talán a kisebb probléma, mivel az elôírások szerint az érthetôség biztosítása érdekében át lehet fogalmazni a szöveget’– folytatja dr. Horányi Tamás. Tény, hogy szükség volt a változtatásra, s ezt minden szakember egy emberként üdvözli, sôt azt is, hogy legalább a most publikált állítások hatóságilag is igazoltak. Eddig annak szabályozása, hogy milyen ígéretek kerülhettek a csomagolásra – habár a tudományos alátámasztottság elvárás volt – nem volt kielégítô, sokan beleestek a nagy ígéretek csapdájába, fôként – s talán nem meglepô módon – a potencianövelô és a fogyasztószerek esetében. Mindig is ezek a csoportok voltak leginkább kitéve a „gyártói huncutságoknak”, bár mára már a fogyasztók jobban tudják, hogy az étrend-kiegészítôkbe tett hatóanyagoktól betegséggyógyító hatás nem várható, ezek a termékek hosszabb távon tudják egészségmegôrzô hatásukat kifejteni.

„A jogalkotás során meg kell találni a tudományos szempontok, a fogyasztói érdekek és a gyártói, forgalmazói igények egyensúlyát.”

„Bizonyos értékelések még nem zárultak le, az elfogadott és az elutasított állítások mellett vannak még függôben lévôk. Utóbbiak körébe esik a növényi hatóanyagokra vonatkozó állítások többsége, remélhetôleg esetükben nem lesznek olyan szigorúak az elbírálási szempontok – mint az egyéb hatóanyagok, pl. a glükózamin esetében, mely gyógyszerbe téve bizonyítottan hatásos szer, étrend-kiegészítôben viszont már nem tekinthetô hatásosnak, illetve ezt nem lehet kiírni a csomagolásra a fogyasztónak tájékoztatásául. A EFSA a betegség kezelését, a betegség megelôzését és az egészség megôrzését különválasztva vizsgálja. Azaz, míg betegnél kimutatták, hogy a glükózamin tartalmú gyógyszerek hatásosak a porcokra (enyhe-középsúlyos térdízületi elváltozásokra), addig ugyanazt egy nem beteg ember egészségének megôrzésénél már nem lehet bizonyított módon hirdetni. Az EFSA csak olyan vizsgálatokat fogad el, amelyet egészséges embereken végeznének el, ezzel szûkítve a felhasználható információk körét. Az étrend-kiegészítôket csak egészségmegôr12

zésre lehet szedni egészséges embereknek, de ilyen vizsgálatok nem állnak rendelkezésre, illetve annyira költségesek lennének (a siker csekély reményével), hogy ezeket csak azok a nagy cégek tudnák finanszírozni, akik legtöbbször gyógyszereket is gyártanak. Persze a fogyasztót a tudományos vita nem érdekli, csak az, ami a dobozra van írva” – ad hangot csalódottságának a szakember, aki szerint ugyanígy visszás helyzetet szül, hogy az eddig használt, már a fogyasztók számára ismerôs fogalmak, mint például a probiotikum vagy antioxidáns hatás sem írhatók majd fel a termékekre. „A vitaminokkal és ásványi anyagokkal nagyvonalúan bánt a hatóság (ez persze üdvözlendô), ezért elképzelhetô, hogy a gyártók inkább kényszerülnek vitaminokat és ásványi anyagokat is beletenni a termékekbe a tényleges hatóanyagok mellé, hogy legitim módon megjelenhessen ugyanaz a jótékony hatás a termék dobozán, mint azelôtt. Viszont ezen vitaminoknak és ásványi anyagoknak az optimális mennyiségére már nem kell törekedni, ugyanis a jogszabályi elôírás szerint a napi ajánlott bevitel 15%-a már elegendô az állítás használatához, ez már „hatásos” (jelentôs) mennyiségnek minôsül, ami szakmailag nonszensz.” Miközben meg akarjuk védeni a fogyasztót a megtévesztô tájékoztatástól, addig a rendelet betartásával kön�nyen be is csaphatjuk azt, hiszen nehéz komolyan venni például, hogy 12 mg C-vitamin (a napi ajánlott bevitel 15%-a) valóban „hozzájárul a fáradtság és a kifáradás csökkentéséhez” – hangoznak a kétkedô mondatok az étrendkiegészítô-gyártók és -forgalmazók részérôl. Az még egy csavar az egészben, hogy a listában szereplés mellett a hatóanyag termékben történô használatát a nemzeti hatóságok még felülvizsgálhatják. „Úgy tûnik, az EFSA által képviselt tudomány nem tud, nem akar mérlegelni, igazolni akar, és ha egy lépcsôfok is hiányzik, ha már nem 100% az eredmény, akkor azt mondja, hogy nem igazolt az állítás. Pedig részeredményeket is elfogadhatnánk, hiszen nem gyógyszerekrôl és gyógyításról beszélünk, hanem étrend-kiegészítôkrôl (élelmiszerekrôl) és egészségmegôrzésrôl. Sokszor bebizonyosodott már, hogy a tudományban is szükség van a konszenzusra, sôt a kompromisszumra is, és a gazdasági életre kiterjesztett tudományos megfontolásokat nem árt némi racionalizmussal is ötvözni. Ez a mi véleményünk, és ez nem mond ellent annak, hogy messzemenôkig egyetértünk azzal, hogy a fogyasztók megfelelô tájékoztatása a legelôrébbvaló. A jogalkotás során meg kell találni a tudományos szempontok, a fogyasztói érdekek és a gyártói, forgalmazói igények egyensúlyát. Ami az egészségre vonatkozó állítások kapcsán most kialakulóban van, az véleményünk szerint tarthatatlan helyzetet eredményezhet. Pedig van fogyasztói igény az étrend-kiegészítô készítményekre” – zárja mondandóját dr. Horányi Tamás. Reméljük, nem teljesen igaz az a vélemény, miszerint olyan világban élünk, ahol a vásárlónak az átlagosnál nagyobb felelôssége van: meg kell tanulnia, mit vegyen meg/be és mit ne, minek hatása bizonyított, és mi az, ami csak szóbeszéd. Igaz, létezik az információhoz való jog is. Van, amit a hatóság mond, van, amit a gyártó, és van, amit a doboz… ha tudna. B. R. Katalin

jogi szemmel

2012. július 1. napján hatályba lépett az új Munka törvénykönyve („Mt.”) legtöbb rendelkezése – a változások jelentôsége a gyógyszertár-mûködtetô vállalkozások hétköznapjaiban, III. rész

Tudnivalók és teendôk az új Munka törvénykönyve hatálybalépésével kapcsolatban A jelen cikkben az új Mt.-re való áttérés szabályait – azaz mikortól alkalmazandó az új Mt., illetve mely esetekben és meddig alkalmazandó még a régi –, illetve azt kívánjuk bemutatni, hogy a fennálló munkaviszonyokban a megváltozott jogi környezet kapcsán milyen teendôje lehet a munkáltatóknak.

Dr. Ujfalussy Kristóf ügyvéd [email protected] www.ujfalussy.eu

Cikksorozatunk elôzô részeiben bemutattuk az új Mt. egyes szabályait, jóllehet, akkor még a hatályba léptetô külön törvény rendelkezései nem voltak ismertek. Az Országgyûlés júniusban elfogadta az új Mt. hatályba lépésével összefüggô átmeneti rendelkezésekrôl és törvénymódosításokról szóló törvényt („Mth.”), amely nemcsak az új Mt. fennálló munka- és egyéb jogviszonyokra való alkalmazásával kapcsolatos rendelkezéseket rögzítette, hanem magát az új Mt.-t is módosította, a munkavégzéshez kapcsolódó egyéb törvények (pl. a munkaügyi ellenôrzésrôl szóló törvény vagy akár a gazdasági társaságokról szóló törvény stb.) módosításán kívül.

Elöljáróban megjegyezzük, hogy mivel az Mth. az új Mt. már kihirdetett szövegén is változtatott, a napi gyakorlatban ajánlatos az új Mt. egységes szerkezetû szövegét alapul venni (elérhetô az ingyenes jogszabálytárakban, vagy számos szakmai kiadó akár papíralapú kiadásában – 2012. évi I. törvény a munka törvénykönyvérôl).

A fenti szûk körben tehát nincs jelentôsége annak, hogy egy fennálló munkaviszonyról vagy egy újonnan létesítendô munkaviszonyról van szó, még egy újonnan alkalmazandó munkavállalóval való szerzôdéskötéskor is a régi Mt. rendelkezéseit kell figyelembe venni. Ami a már fennálló munkaviszonyokat illeti, felmerül a kérdés, hogy az új Mt. hatályba lépett szabályai „automatikusan vonatkoznak-e” a munkaviszonyokra és egyéb jogviszonyokra. Az Mth. fôszabályként azt rögzíti, hogy az új Mt.-t a hatálybalépésekor fennálló jogviszonyokra is alkalmazni kell. Két általános kivételt ugyanakkor megfogalmaz: • Az egyoldalú jognyilatkozatokra a közléskor hatályos szabályok irányadóak. Ebbôl az következik, hogy egy munkáltatói utasításra vagy egy felmondásra attól függôen alkalmazandó a régi vagy az új Mt., hogy az 2012. július 1. napja elôtt vagy után került közlésre (átadásra, kézbesítésre). Vagyis, ha például egy rendes felmondást 2012. június 25. napján közöltek, akkor – függetlenül attól, hogy július 1-jével az új Mt. hatályba lépett – a jogkövetkezményekre (pl. felmondási idô, végkielégítés) még a régi Mt. alkalmazandó. E szabálynak természetesen az idô elôrehaladtával egyre kevésbé lesz jelentôsége.

Lépcsôzetes hatálybalépés, átmeneti rendelkezések Az új Mt. szabályainak java része július 1-jével hatályba lépett, azonban azokon a területeken, ahol bizonyos szempontból teljes naptári évet kell alapul venni, az új szabályok csak 2013. január 1. napjától alkalmazandóak, azaz jelenleg még a régi Mt. hatályos – ezek a következôk:

• Az egyoldalú kötelezettségvállalásokra (pl. rugalmas munkarend akár szóbeli engedélyezése) és munkáltatói szabályzatokra (pl. cafeteria-szabályzat) ugyanakkor minden esetben az új Mt. irányadó, tekintet nélkül arra, hogy azokat mikor bocsátották ki.

• munkaszerzôdéstôl eltérô foglalkoztatás szabályai (kiküldetés, kirendelés, átirányítás); • s zabadság, betegszabadság, szülési szabadság egyes szabályai, fizetés nélküli szabadság-típusok legtöbbje; • t ávolléti díj számítási módja.

Itt jegyezzük meg, hogy az elôbbi, a jogosult által kikényszeríthetô egyoldalú kötelezettségvállalás vagy szabályzat az új Mt. egy fontos jogintézménye. A korábbiakhoz képest ugyanis új elem azok jogosult általi kikényszeríthetôsége, illetve az, hogy a kötelezett, 13

jogi szemmel

azaz a kibocsátó (jellemzôen a munkáltató) csak abban az esetben módosíthatja vagy vonhatja vissza, amen�nyiben körülményeiben olyan változás következett be, amely a kötelezettség teljesítését lehetetlenné tenné, vagy az számára aránytalan sérelemmel járna. A jelenlegi gazdasági környezetben a gazdasági mutatók számottevô romlása ilyen lehet. A fentieken túlmenôen az Mth. sorra veszi azokat a jogintézményeket, amelyek esetében az új Mt.-re való, a munkavállalók jogait a lehetô legkevésbé csorbító áttérés érdekében speciális szabályokra van szükség. Ezek közül csak kettôt emelünk ki: • Annak ellenére, hogy az új Mt. megengedi a próbaidô egy ízben való meghosszabbítását, ha a próbaidô (munkaviszony) még 2012. július 1-je elôtt kezdôdött, erre nincs lehetôség. • Mivel az új Mt. a tanulmányi munkaidô-kedvezményeket a régi Mt.-hez képest szûkebb körben biztosítja, az Mth. úgy rendelkezik, hogy a 2012. július 1. napja elôtt megkezdett tanulmányok tekintetében még a régi Mt. 2012. június 30. napján hatályos §-ait kell alkalmazni.

„Az Mth. fôszabályként azt rögzíti, hogy az új Mt.-t a hatálybalépésekor fennálló jogviszonyokra is alkalmazni kell”, illetve „[…] meg kell vizsgálni, hogy a munkaszerzôdések módosítására szükség van-e.” Munkáltatói teendôk Az új Mt. hatálybalépése nem keletkeztet kötelezettséget a munkaszerzôdések vagy kollektív szerzôdések módosítására. Azonban, mivel azok új Mt.-vel ellentétes rendelkezései automatikusan érvénytelennek minôsülnek, a munkáltatóknak érdemes számba venni, hogy a foglalkoztatás az új jogszabályi környezetben mivel jár. Mindezeken túl meg kell vizsgálni, hogy a munkaszerzôdések módosítására szükség van-e, illetve, hogy az új Mt. enged-e eltérést saját szabályaitól (lásd az új Mt. „Eltérô megállapodás”-szabályait). A munkaszerzôdések módosítására természetesen továbbra is csak a munkavállalók egyezô akaratával van mód. Az alábbi esetekben nem mellôzhetô a munkaszerzôdések módosítása: 14

• a munkaszerzôdés olyan jogintézményre utal, amelyet az új Mt. nem ismer (pl. változó munkahelyen történô munkavégzés), vagy a munkaszerzôdés csak paragrafusszerû utalást tartalmaz – pl. „az itt nem szabályozott kérdésekben az Mt. […]. §-ai irányadóak”); • a munkaszerzôdés olyan, a törvénytôl eltérô rendelkezést tartalmaz, amely esetben az új Mt. az eltérést csak szûkebb körben engedi meg (pl. a felmondási idô emelésénél); • a munkaszerzôdés olyan rendelkezést tartalmaz, amely tekintetében az új Mt. kedvezôbb, de eltérést nem engedô szabályt tartalmaz a munkavállalóra nézve, mint a régi Mt. Amennyiben ugyanis a munkaszerzôdések nem kerülnek módosításra, annak ellenére, hogy az érvénytelen rendelkezések helyébe az új Mt. szabályai lépnek, a felek szerzôdéskötéskori akaratára tekintettel a munkaviszony tartalma csak számottevô nehézségek árán állapítható meg. További fontos teendôje a munkáltatóknak a munkavállalók tájékoztatása arról, hogy személyes adataikat milyen módon kezelik – amennyiben a bérszámfejtést „külsôs” végzi, úgy annak adatfeldolgozókénti megjelölése –, továbbá, amennyiben a munkavállalók munkavégzése ellenôrzésre kerül (pl. e-mailek ellenôrzése, videomegfigyelés), úgy arról is elôzetesen tájékoztatni kell a munkavállalókat. Dr. Ujfalussy Kristóf ügyvéd

egészségügy

Kórház a föld alatt A Mentômúzeum részeként az 1956. évi forradalom és szabadságharc 55. évfordulójának emlékére berendezett új kiállítás méltó és hû emléket állít az egykori Pincekórházban szolgálatot teljesítô mentôknek. Az egykori kórház tárgyai mellett az emberi összefogás erejét demonstráló kiállítás lenyûgözô élmény. A budapesti V. kerületi Markó utcai pincekórházi kiállítás létrehozásának célja méltó emlék állítása a mentôtársadalom helytállásának. Az Európában egyedülálló kiállítás fenntartója az Országos Mentôszolgálat. A mentôk a második világháború idején, Budapest ostromakor a Markó utcai Mentôpalota légoltalmi pincerendszerében ideiglenes segélynyújtóhelyet alakítottak ki, ahol ellátták a sérülteket. 1956 ôszén, a súlyos fegyveres harcok idején, hasonló helyzetben kellett megoldást találniuk a mentôknek, mivel az utcai harcok során sérült emberek kórházba szállítása nehézségekbe ütközött. Ezért dr. Orovecz Béla, az Országos Mentôszolgálat alapító-fôigazgatója – felhasználva a budapesti ostrom idején szerzett légoltalmi tapasztalatait – elrendelte a pincerendszer ideiglenes kórházzá történô átalakítását. Az ô irányítása mellett fogadták a mentôk a harcokban megsérülteket, és készültek fel a tömegesen sérültek azonnali ellátására.

Az utolsó csepp vérig

Idôközben megkezdôdött a kórház feltöltése is, gyógyszereket, kötszereket, matracokat szereztek be, mindent, ami a betegellátáshoz szükséges volt. Így hamarosan megkezdhette mûködését a Markó utcai légoltalmi pincerendszerben ideiglenes jelleggel kialakított segélykórház. Minthogy a budapesti utcákon a közlekedés mind nehezebbé vált, a folyamatos tûzharcok idején a mentôk a kórházba szállí-

tásig gyakran itt helyezték el betegeiket. A kórházban egy kisebb mûtô is üzemelt, ahol a súlyosabb sérültek ellátását is sikerült biztosítani. A politikának a mentômunka során helye nem volt, a mentôk mindvégig pártatlanul, részrehajlás nélkül látták el betegeiket, szovjet katonákat ugyanúgy, mint forradalmárokat, járókelôket. Hogy mennyire veszélyes volt a mentôk munkája, azt bizonyítják azok a tragédiák, halálesetek, súlyos sérülések, melyeket szolgálatuk teljesítése során szenvedtek. 1956. október 24-én, az Andrássy úton a mentôautóban lévô Rónafalvi Ödön mentôorvossegéd, Kecskés Sándor mentôápoló, a beteg

15

egészségügy

Debrôdi Gábor igazgató

és egy éppen az autóban tartózkodó nôvér veszítette életét egy szovjet harckocsitámadásban. A gépkocsivezetô, Herczeg László súlyosan megsérült. Néhány nappal késôbb ismét harckocsitámadás érte a mentôket, s ekkor a helyszínen tartózkodó fiatal mentôorvosnô, dr. Lehôcz Veronika élethossziglan tartó sérüléseket szenvedett. A tragédiák ellenére a mentôk mindvégig hôsiesen és önfeláldozón kitartottak hivatásuk, az életmentés mellett.

Pincekórháztól a Mentôkórházig

A pincekórházi kiállítás legfôbb célja, hogy bemutassa a világnak és a múzeum látogatóinak: a mentôkre mindig lehetett és lehet számítani. Gyors helyzetfelismerésüknek, leleményességüknek és összetartásuknak kimagaslóan szép példája a Pincekórház mûködése. A Pincekórház gyors megszervezésével sokak életét sikerült megmenteni – mondja Debrôdi Gábor, a Kresz Géza Mentômúzeum igazgatója. Sok nemzetközi szállítmány, segély érkezett ezekben a napokban, így az ellátáshoz szükséges felszerelések mindvégig biztosítva voltak. A Pincekórház nem volt hosszú életû, a mentôknek hamarosan nagyobb befogadóképességû hely után kellett nézniük. Orovecz Béla a VI. kerületi Szobi utcai, szembetegeket kezelô Trachoma Kórház átvételérôl állapodott meg dr. Constantinovits Milán szemész fôorvossal. Miután a Mentôszolgálat november 2-ával átvette az épületet, egy betegszállító mentôegység még aznap áttelepült a leendô Mentôkórházba. Éppen idejében, mert még a november 4-ei, második szovjet invázió elôtt sikerült az épületet a mentôk sürgôsségi betegellátó tevékenységének megfelelô fogadóképes állapotba hozni. Aznap este már három kórterem volt zsúfolásig tele betegekkel. A forradalom leverését követôen az épületet a Fôvárosi Tanács 1956. november 20-i határozatával immár hivatalosan is a Mentôszolgálat tulajdonába engedte át. Év végére kialakult a sürgôsségi kórház struktúrája: a röntgennel, sebészeti mûtôvel és laboratóriumi háttérrel mûködô sebészeti 16

és belgyógyászati osztályok 24 órás ügyeletben mûködtek, akárcsak a szakambulanciák és a 12 órás, ideiglenes betegelhelyezést lehetôvé tévô betegmegfigyelô helyiség, a kórházi fektetô is. A forradalom leverése után, a sikerek ellenére a hatalom dr. Constantinovits Milánt késôbb állásából elbocsátotta, tudományos karrierjét kettétörte.

Mindenki egyért, egy mindenkiért

Nemcsak a fôvárosban, de az egész országban jelen voltak az Országos Mentôszolgálat mentôegységei: a harcok eszkalálódása miatt feladataik, eseteik száma folyamatosan nôtt. A harcok sérültjeinek ellátásán túl betegszállítási feladataikat és az egyéb betegségekben szenvedôk ellátását is el kellett végezniük. Az ostromállapot, a folyamatos harcok nagyon megviselték a lakosságot. A Pincekórházban és a különbözô helyszíneken az Országos Mentôszolgálat medikusai, orvosai, mentôápolói, gépkocsivezetôi példamutató helytállással látták el a sérülteket. Egyes helyszíneken a Mentôszolgálat mellett egészségügyi szakdolgozókból álló önkéntesek és laikusok is segítettek a sérültek ellátásában. „Akárcsak a Pincekórházban, úgy az ország valamennyi pontján az Országos Mentôszolgálatnál mindenki egy emberként vette ki a részét a mentésbôl. E szervezettségnek és helytállásnak állít emléket a közelmúltban megnyitott pincekórházi kiállítás, amely az ütôképességet és a mentôk összetartását mutatja be a korabeli tárgyak, eszközök, fotók segítségével – teszi hozzá az igazgató. – A korabeli eszközök, az igényesen berendezett mûtô, ágyak, matracok, a fekvôbeteg-ellátáshoz szükséges egészségügyi felszerelések láthatók a Pincekórházban. Minden egyes tárgy nagyon érdekes, hozzám mégis az a dioráma áll legközelebb, mely a pillanat súlyát örökíti meg: ahol mentôorvosok veszik körül a sérültet a mûtôben. Mindig arra gondolok, hogy ebben a nyomasztó, föld alatti pincevilágban az élet mégis mennyire lüktetett.” A múzeum látogatása ingyenes! www.mentomuzeum.hu Szakácsi Eszter

utazás

Királyi, látványos és rock and roll! London

Amit nem sz abad kihagy ni:

Látnivalók : - Buckingh am-palota - Temze - Big Ben - Szent P ál-székeseg yház - Westminst er-apátság - Piccadill y Circus - Downing Street - Trafalga r Square Gasztronóm ia: - English breakfast - Tipikus a ngol pubok Szállás: - Hotel K ensington Cl **** ose

A brit tradíció és a modernizmus városa: a piros emeletes buszok, a szabadon beszédet mondó emberek a Hyde Parkban, az ôrségváltás a Buckingham-palota elôtt, a London Eye óriáskerék és a metró már önmagában izgalmas úticéllá teszi Londont, most azonban a város talán még a szokásosnál is vibrálóbb: a királynô nemrég ünnepelte uralkodásának hatvanadik évfordulóját, és zajlik az olimpia is. Londonban egyszerre van jelen az a fajta brit tradíció, ami a kontinentális európai ember számára kissé régimódinak és egzotikusnak tûnik, és a legmodernebb, legprogres�szívebb mûvészeti szabadság. A gyerekek egyenruhában járnak iskolába, de délutánonként a garázsokban zenekarokat alapítanak, melyekbôl évrôl-évre kitermelôdik egyegy újabb brit popistenség, ahogyan az legelôször talán az egyébként liverpooli Beatlesszel történt. Szóval az országnak és fôképp a fôvárosának különös varázsa van, mely a hagyományos szabályok és sok esetben az etikett betartása mellett mégis olyan szabadságérzetet adhat a látoga-

tónak, melyben kibontakozhat, új utakat kereshet, szabad folyást engedhet a kreativitásának, és akár új emberként térhet vissza; pláne, ha nem csak néhány napot tölt ott. A városnézés azonban nem egyszerû dolog Londonban, mert olyan sok látnivaló van, hogy az ember nehezen tudja kiválasztani, miket és milyen sorrendben nézzen meg. A legfontosabb azonban az, hogy ne üres gyomorral induljunk neki, mert ugyan bárhol bármilyen élelmet be lehet szerezni, de nem árt egy igazi English breakfasttal kezdeni. Ezt általában a hagyományos angol pubokban

Piccadilly Circus

17

utazás

szolgálják fel, és annyi kalóriát tartalmaz, hogy elfogyasztása után nem valószínû, hogy ájultan essünk össze a Towerben, miután legyalogoltuk a lábunkat a belvárosban. Az összetevôk – szalonna, tojásrántotta, sült paradicsom és gomba, vajas toastkenyér kolbásszal és sült babbal – még English Breakfast Tea nélkül is jó idôre feltöltik az energiaraktárakat.

A sétát talán a parlamentnél érdemes elkezdeni. Ennek a harangtornyában található a híres Big Ben. A 13 tonnás harang egyébként már a második a toronyban, mert az elsô már a fôpróba alatt leszakadt és felmondta a szolgálatot, miután a maga 17 tonnájával egyszerûen túl nehéz volt. Az új harangnak késôbb már csak a nyelvét kellett könnyebbre cserélni, hogy egyáltalán mozdítható legyen. Így a Big Ben most óránként kong, a dallamot szinte mindenki ismeri, Händel Messiásából származik, és ahhoz, hogy rendszeresen felcsendüljön, egyszerre több szakember is dolgozik a karbantartásán a nap 24 órájában. Parlament

Magában a parlamentben, mely a Lordok házából és az Alsóházból áll, ma is ugyanúgy folyik a munka, mint évszázadokkal ezelôtt. Az épület neve hivatalosan Westminster-palota. Gótikus stílusban építették 1097-tôl kezdve, és mire majdnem kész lett, 1834-ben az egész város leégett a parlamenttel együtt, azonban késôbb a hazafias angolok természetesen újjáépítették. A brit politikai berendezkedésben azonban nemcsak a parlament játszik fontos szerepet, hanem a királyi család és a hasonló sztárstátuszt élvezô miniszterelnök, aki minden esetben a Downing Street 10.-ben lakik. (Az utca 18

többi épületét is politikusok és funkcionáriusok lakják.) Az épületet a híradókból jól ismerhetjük, hiszen az újságírók sokszor állítják meg lépcsôjén a miniszterelnököt. Az utcát az 1860-as években építették. Az eredeti terv az volt, hogy a házak gyalogtávolságra legyenek a parlamenttôl, hogy a képviselôk, vagyis a „persons of good quality”, azaz a jó minôségû emberek reggelente besétálhassanak a munkahelyükre. Korábban könnyedén be lehetett sétálni az utcába a St. James Parkon keresztül, de 1986-ban, Margaret Thatcher védelmének érdekében, kapukat építettek az utca végére, és most mindenkinek, aki arra szeretne járni, biztonsági ellenôrzésen kell átesnie.

„A legfontosabb azonban az, hogy ne üres gyomorral induljunk neki… nem árt egy igazi English breakfasttal kezdeni.” A miniszterelnöknek is jó dolga van Londonban, de persze csak addig, amíg le nem váltják. Ennél privilegizáltabb helyzetben van a királyi család, amely a Buckingham-palotában él idôtlen idôk óta, és ahonnan az értük rajongó angol nép soha el nem akarná ûzni ôket. Különösen a királynô örvend hatalmas népszerûségnek, mely az uralkodásának hatvanadik évfordulójára rendezett ünnepségen ismét bebizonyosodott. A hatalmas bulin milliók vettek részt az esô ellenére, az idôs uralkodó pedig státuszához illô méltósággal, szemrebbenés nélkül reprezentált négy teljes napon keresztül, óránként lecserélve a fehér kesztyûjét, mely folyamatosan szürkült a sok kézfogástól. A királynô esténként a Buckingham-palotában térhet nyugovóra, mely elôtt zászlóval jelzik, hogy éppen otthon tartózkodik-e. Az impozáns épületet eredetileg III. György vásárolta magának 1762-ben, és az azt követô években szépen kibôvítette. Amikor Viktória királynô trónra lépett, a palota mindenkori hivatalos rezidenciája lett az uralkodónak. Az épület elôtt áll a Victoria Memorial, Viktória királynô emlékmûve, mely egy legfelül trónoló gyôzelmi istennôbôl, alatta márványból készült tengeri lényekbôl és persze a királynô szobrából áll. A palota mögött található London legnagyobb magánkertje, mely akár parknak is nevezhetô méretét tekintve. Itt is számos mûvészeti alkotás található; a leghíresebb a Waterloo Vase, egy öt méter magas, húsztonnás márványurna, melyet Napóleon faragtatott ki. Bár London hatalmas város, és a külvárosokból elég sokáig tarthat az út a városközpontba, maga a City belátható méretû. Leghíresebb terei a Trafalgar Square és a Piccadilly Circus. Elôbbi a város közepe, vagy legalábbis titokban az, mert ez a tér a legnagyobb és a legforgalmasabb. Már a középkorban is kedvelt találkozóhelye volt ez embereknek, ahogyan most is az. A tér közepén áll Lord Nelson, nemzeti hôs szobra, a Nelson Column.

utazás

Az említett admirálisnak köszönheti az angol nép a franciák legyôzését a trafalgari csatában. A kapitány szobra egyébként pont olyan magas, azaz 55 méteres, mint Nelson zászlóshajója, a HMS Victory volt, a hajó aljától a vitorla tetejéig számítva. Emellett még az is növeli a tér népszerûségét, hogy itt áll meg a legtöbb emeletes busz, és annyi galamb kedvenc „pihenôhelye”, hogy az talán még a velencei Szent Márk teret is felülmúlja. A teret egyébként 2003-ban, átépítés után nyitották meg újra. City Hall

A másik híres tér a Piccadilly Circus, melynek egyik sarokházán a világ egyik legtöbbet fényképezett reklámtáblája látható. A tér másik látványossága az Eros-kút. A Piccadilly Circust 1819-ben építették, és a Regent Streetet köti össze a Piccadilly bevásárló utcával, így népszerû találkahely és kötelezô látnivaló a turistáknak. A város legfontosabb orientációs pontja, vagy ha úgy tetszik, törésvonala maga a Temze; Southwark és Tower Hamlets között, a folyón pedig az emblematikus Tower híd. Ez a világ legnagyobb felnyitható nyílással rendelkezô függôhídja. Nevét a közhiedelemmel ellentétben nem a saját, két masszív tornyáról, hanem a Tower of London épületérôl kapta. A hidat csak annyira nyitják ki, hogy az adott érkezô hajó átférjen, teljesen felnyitni csak nagy események alkalmából szokták. Tower híd

A londoniak – a hídjuk mellett – különös rajongással viseltetnek Szent Pál iránt is, ugyanis a Szent Pál-székesegyház már az ötödik templom volt, melyet védôszentjüknek szenteltek a városban. A mai épületet az 1666-os tûzvész után kb. negyven éven keresztül építették. A templom sok

London téli megvilágításban Akiknek nincsen lehetôségük a nyári olimpiai játékok megtekintésére, azok se legyenek csalódottak: Londonba az év bármely idôszakában érdemes ellátogatni, egyszer az életben pedig kötelezô. Az idôjárás nem lehet akadály, még télen sem, hiszen legfeljebb az esô esik, mely úgy tartozik a városhoz, mint mondjuk a szmog Los Angeleshez. A helyieknek fel sem tûnik, a látogatók pedig legfeljebb táncolnak egyet a vízben, ha esernyô nélkül vágnának neki az útnak. Az adventi idôszakban többnyire hóesés nélkül telik. Ilyenkor ez a város is, mint sok másik európai fôváros, kivirul, felpörög, és érezhetôen barátságosabb lesz. A bevásárlóközpontokban és az utcán egyaránt minden a közelgô ünnepekre emlékezteti a látogatót, aki vagy a kulináris élvezetekben merül el, vagy a hihetetlen kínálatban, melyet London üzletei nyújtanak. A város lakosai a karácsonyi idôszakot is a maguk fanyar humorával teszik különlegessé a látogató számára. Ott aztán szó sincs nyálas elérzékenyülésrôl, hiszen az angolok bármikor képesek humorral fából vaskarikát csinálni, és ez a tulajdonságuk nem kíméli a kis Jézust sem. Nehéz döntés lehet, hogy maradjunk-e a kontinentális Európában, vagy azonnal vegyük az irányt a szigetország felé.

állami-egyházi ünnepségnek ad otthont: itt házasodott pl. Károly herceg és Diana. Nemrég azonban még az elôbb említett emlékezetes esküvônél is exkluzívabb és nagyobb sajtóvisszhangot keltô esküvônek lehettünk tanúi. Vilmos herceg nyolc év udvarlás után végül elvette feleségül a középosztálybeli Katalint. Ôk, talán hogy házasságuk ne jusson a herceg apjáénak sorsára, nem a Szent Pál-székesegyházban, hanem a Westminster-apátságban esküdtek, ahol az uralkodókat Hódító Vilmos óta koronázzák és temetik az éppen szolgáló canterburyi érsekek. Az épületet III. Henrik 1245-ben kezdte építtetni, korai anglo-francia gótikus stílusban. Az épület olyan sokáig készült, hogy végül az angol gótika mindhárom idôszaka rajta hagyta a nyomát. Az apátságot évszázadok óta keresik fel különféle zarándokok, akiket ma is, mint régen, mindig nyitott ajtók fogadnak nem csupán az apátságban, hanem az egész városban. A királynô gyémántjubileuma után, július 27-tôl újabb látványosságok sorozata vár Londonra, hiszen akkor kezdôdött az olimpia. A város – bár reklámra egyébként sincsen szüksége – így még az eddigieknél is népszerûbb úticéllá válhat; nemcsak a sportrajongók, hanem a nyüzsgésre vágyók számára is. Ez pedig nem is csoda, hiszen Anglia több millió lakosú, multikultúrában, történelemben és ködös romantikában gazdag, de mégis modern és izgalmas fôvárosát lehetetlen nem szeretni. Kessel Krisztina 19

rejtvény

Megfejtéseiket augusztus 21-ig a szerkesztôség alábbi címére várjuk: Cím: PRESS GT Kft. 1139 Bu­da­pest, Üteg u. 49., fax: 06-1/452-0270, e-ma­il: [email protected] A helyes megfejtést beküldôk között a Hungaropharma Zrt. ajándéka kerül kisorsolásra. A 2012. 5. szám ke­reszt­rejt­vényének he­lyes meg­fej­té­se: „Azt mondta a doktor úr, hogy ez a vírus legyengített változata” Nyertes: Kovács Amarilla, dabasi ked­ves olvasónk. Gra­tu­lá­lunk! 20