ErdŐjáró X. évf. 1–2. szám
A DALERD ZRT. TÁJÉKOZTATÁSI KÖZPONTJÁNAK LAPJA
2011. október
Erdők Hete 2011 Az Erdők Hetének megünneplését az idén fennállásának 160. évfordulóját ünneplő Országos Erdészeti Egyesület Erdészeti Erdei Iskola Szakosztálya kezdeményezte 1997-ben. Az erdei iskolák által összeállított programokból kinövő országos rendezvénysorozat megtartásáról ma már az Erdőtörvény is rendelkezik, időpontját és témáját a vidékfejlesztési miniszter határozza meg. Dr. Fazekas Sándor miniszter úr 2011-ben az október 3. és 9. közötti hetet jelölte meg az Erdők Hete időpontjaként. A rendezvénysorozat idei megnyitóját 2011. október 2-án, a Nógrád megyei Szendehely-Katalinpusztán tartotta az ünneplő erdész közösség és a nagy számú gyermeksereg. Részletek Zambó Péter OEE elnök itt elhangzott nyitóbeszédéből: „Ökoturisztikai fejlesztések színhelyén vagyunk, ökoturisztikai fejlesztések megvalósulását ünnepeljük. Ebből a turisztikai rész egyértelmű, hiszen a közeli és távolabbi környék lakosságának pihenését, kikapcsolódását szolgálják az új létesítmények. De mi az „öko-„, mi a „természeti”, a „zöld” ezekben a fejlesztésekben? Maga az erdő! Az erdő, mely a legösszetettebb, a legtöbb természeti értéket hordozó ökoszisztéma, azaz életközösség. És ezen a ponton kapcsolódnak az ökoturisztikai fejlesztések az Erdők Hete gondolatvilágához: céljuk a gyermekekhez, a családokhoz, a társadalom széles rétegeihez közelebb vinni az erdőt. Kiváló eszközt jelent ebben a turisztika eszköztára, az erdei játszóterek, sportpályák és tanösvények, a különleges rönkvárak és fahidak vagy éppen az erdei kávézó és a piknikező-, letelepedő helyek. Éppen ezért az erdőpedagógiai módszereket használó erdei iskolák mellett az ökoturisztikai központok a legfontosabb helyszínei az Erdők Hete programjainak, melyeket idén országszerte több mint harminc helyszínen rendeznek meg. 2011-ben külön hangsúlyt ad az Erdők Hete rendezvényeinek, hogy erre az évre hirdette meg az ENSZ az Erdők Nemzetközi Évét. Az Erdők Éve alkalmából hazánk-
ban az erdők fenntartásának felelőssége kap kiemelt hangsúlyt. Magyarország ugyanis abban a szerencsés helyzetben van, hogy határainkon belül nem az erdők fogyására kell ráirányítani a társadalom figyelmét, hanem arra, hogy becsülje meg, tanulja meg értékelni, és felelősen felhasználni ezt a gyarapodó nemzeti értéket. Mert az erdő, a fa nemzeti vagyon. Ennek a vagyonnak a használatáról a világ többi országához hasonlóan nem mondhat le Magyarország sem. Faállományunk olyan érték, mely nem csak az ökológiai körforgásnak része, hanem a magyar nemzetgazdaságban is fontos erőforrás, a nemzeti jövedelem egy részének alapja. A világon 1,6 milliárd ember, vagyis a Föld lakossága mintegy egynegyedének megélhetése függ közvetlenül az erdőktől. Magyarországon ez az arány kisebb, mégis az erdők munkahelyteremtő képessége, vidékfejlesztésben betöltött szerepe komoly lehetőséget jelent a szegénység felszámolásában. Minderre csak példaként hadd említsem itt az állami és magánerdőben egyaránt sikeres, több ezer főt foglalkoztató közmunkaprogramot vagy a leginkább rászorulók számára már tavaly is több ezer köbméter téli tüzelőt biztosító programot. Az erdők környezeti szempontból is fenntartható kezelése az erdész szakemberek feladata, megóvásukban azonban az egész társadalomnak felelőssége és szerepe van. Az erdők helyes használatát, javainak környezettudatos hasznosítását már a gyermekeknek meg kell tanulniuk, hiszen a több száz évig élő erdőállományok esetében a hosszú távú gondolkodás alapvető követelmény. Magyarországon az erdőgazdálkodás a fenntartható üzem mintája, amelyen keresztül a legteljesebben bemutatható az UNESCO fenntartható fejlődésre nevelés évtizedének „gazdaság-társadalom-környezet” hármas egysége. Az erdőpedagógia módszereit használó erdei iskolák mellett erre nyújtanak kiváló lehetőséget a turisztikai eszköztárat felvonultató ökoturisztikai központok.” -dk-
Árvízi károk helyreállítása Amennyire áldás volt 2010-ben a közel 1000 mm csapadék a homokvidéken és a Békés megyei erdőkben, annyira volt átok a Tisza és a Maros völgyében. A szokatlanul csapadékos esztendőben hónapokig tartó hullámtéri elöntések nehezítették meg az erdészek dolgát. A jég leborotválta a fiatal erdőket, a hosszan tartó elöntésekben pedig
megfulladtak, „megfőttek” a csemeték. Már több éve ígéretesen fejlődő fiatal erdők is eltűntek a föld színéről. 2011. a helyreállítás éve. A DALERD Zrt. Szegedi Erdészeténél 330 ha-on most folyik az árvízi erdőkárok felszámolása. A kipusztult növényzet helyén már elkészült a talaj-előkészítés. A lombhullás után kezdődhet az ültetés. PL
2
E r dŐj á ró
2011 az Erdők Nemzetközi Éve
Fotó: internet Az Egyesült Nemzetek Szervezete 2011-et az Erdők Nemzetközi Évének (International Year of Forests – Honlap: www.un.org/ en/events/iyof2011/) nyilvánította. A programot az Egyesült Nemzetek Erdészeti Fórumának (UNFF) február 2-án New Yorkban tartott rendezvényén indította hivatalosan útjára. A 25 év után újra meghirdetett program célja az, hogy felhívja a figyelmet az erdőket érintő veszélyekre, s valamennyi erdőtípus fenntartható kezelésének, megőrzésének szükségességére. Vannak, akik csak legyintenek: megint egy nemzetközi év!… Figyelmükbe
ajánlom az alábbi tényeket: bolygónk csaknem 7 milliárd ember otthona. Közvetve mindannyiunk, de nagyjából 1,6 milliárdunk élete függ közvetlenül is az erdős területektől. Az erdők a szárazföld 30%-át foglalják el, s a biodiverzitás 80%-ának adnak élőhelyet. Ugyanakkor (a FAO, az ENSZ Mezőgazdasági és Élelmezési Szervezete szerint) évente egy Ibériai-félszigetnyi erdőterület (13 millió hektár) megy veszendőbe: mértéktelen, illetve illegális fakitermelés (elsősorban a trópusi esőerdőkben), az erdőterületek mezőgazdasági művelésbe vonása, erdők helyén legelők kialakítása, telepesek erdőirtással járó te-
Tovább nő az erdők aránya Békés megyében Trianon után a fában legszegényebb Békés megye erdőterületeinek aránya az összterülethez képest még a 2%-ot sem érte el. Mára meghaladja a 4,5%-ot. Nyilvánvaló, hogy a környezeti tényezők emberi időléptékkel mérve soha nem teszik lehetővé, hogy szűkebb pátriánk finnországi erdősültséggel rendelkezzen. Az is belátható, hogy az élelmiszertermelésre kiválóan alkalmas területekre nekünk, embereknek is nagyon nagy szükségünk van, de az ésszerű területhasználat mégis csak
nyújt némi lehetőséget arra, hogy az erdőterületek is gyarapodjanak. A DALERD Dél-Alföldi Erdészeti Zrt. 2011-ben rendkívüli szerephez jutott az erdőgyarapítás terén. A jó makktermést kihasználva Sarkad és Gyula határában 300 ha új erdőt hoz létre. A magágy már elkészült. Most folyik a makk gyűjtése. Rövidesen 120.000 kg makk kerül a földbe. Elvárásaink és reményeink szerint közel 15 millió kis fácska indul el évszázados versengésére, aminek végén 120 ezer idős tölgy foglalja el majd a mai pusztaságot. Puskás Lajos
rületfoglalásai, ásványi anyagok kitermelése, víztározók, illetve úthálózatok építése stb. miatt. A Világbank elemzése szerint az erdőirtás mintegy 20%-ban tehető felelőssé az üvegházhatásért, illetve a globális klímaváltozásért. Minthogy a fajok több mint kétharmada az erdőkben él, az erdőirtás következményeként sajnos csökken a biodiverzitás is, egyes becslések szerint naponta 100 fajjal. Mi, Földlakók, sajnos gyakran elfelejtjük, hogy itt „nincs vészkijárat”!… Erre figyelmeztet „Az ember, aki fákat ültetett” című, Oscar-díjjal kitüntetett rövidfilm is, melyet olvasóink figyelmébe ajánlok. A
film 1987-ben készült, Jean Giono 1957-ben írt novellája alapján írta és rajzolta Frédéric Back. (http://vimeo. com/10802353) „Amikor arra gondolok, hogy egyetlen ember – pusztán a saját testi és lelki erőire támaszkodva – kánaánt varázsolt ebből a sivatagból, úgy látom, bárhogy is van, embernek lenni csodálatos. De amikor felmérem, hogy micsoda állhatatosság, lelki nagyság és minő szenvedélyes nagylelkűség kellett ahhoz, hogy erre az eredményre juthasson, hatalmas tiszteletet érzek az öreg, tanulatlan parasztember iránt, aki eme Istenhez méltó művet véghezvitte.” (Frédéric Back) -vk-
Szabad levegős foglalkoztatás Január közepe óta ismét foglalkoztat közmunkásokat a Békés- és Csongrád megye mintegy 28000 ezer hektár állami tulajdonú erdeit kezelő Dalerd Zrt. A tizenegy és fél hónapos programban most 105 munkanélküli dolgozhat az állami erdőkben. A társaság minden erdészete alkalmaz közmunkásokat. Az így munkába állók között jelentős a hátrányos helyzetű foglalkoztatottak és a 45 éven felüliek részvétele, ami különösen fontos érdeme e népszerű programnak. A két megye számtalan települése érintett az erdészeti munkában. Békés megyében a legtöbben Gyuláról, Sarkadról, Dobozról, Bélmegyerről és Tarhosról érkeztek, míg Csongrád megyében ásotthalmi, derekegyházi, dóci,
ópusztaszeri és ruzsai lakosok vannak különösen nagy számban. A munkavégzők feladatai között a turistautak, tanösvények karbantartása, az akácosok, nyárasok nyesése, valamint az erdők takarítása szerepel, de erdőtelepítési és általános erdőművelési tennivalókat is ellátnak. Napi nyolc órás munkájukért havonta a minimálbérnek megfelelő bérre jogosultak, emellett orvosi ellátást, munka- és védőruhát kapnak. A Dalerd Zrt. programjának teljes költségvetése 159 millió Forint, ennek 90%-át a Nemzetgazdasági Minisztérium biztosítja, 10%-át pedig a zrt. önrészként teszi hozzá. -vk-
3
E r dŐj á ró
Csak az erdő örök!
A közelmúltban két, szívünkhöz közel álló erdész kollégánktól kellett búcsút vennünk. Az erdészek is mulandók, de vígasztal bennünket, hogy az erdő megőrzi emléküket. Szász Antalné, született Hollós Éva Klára ( 1 9 4 0 – 2010), erdésztechnikus. Az emberség és a szakmaszeretet vezette élete során. Ez szerzett neki megbecsülést a férfias
pályán, és ezzel teremtette meg maga körül a szeretetteljes és tiszteletet parancsoló légkört. Erdőművelőként és erdőfelügyelőként szolgálta az erdőt és a békési embereket. Az „Ember az Erdőért” országos kitüntetés birtokosa.
Október a barcogásé Mint mindig a meleg nyár után most is megérkezett az őszi, hűvösebb idő. Ebben az évszakban is sok gyönyörű látnivaló van a természet iránt fogékonyabb emberek számára. A fák átöltöznek zöld ruhájukból az évszaknak megfelelő változatos színű öltözékeikbe. A fekete dió citromsárga, az egybibés galagonya vörös gúnyát húz, míg a mezei juhar az erek mentén kezd el sárgulni a levelek széle felé. Ilyenkor különösen megéri elmenekülni egy kicsit a városból, megcsodálni a tájat és meghallgatni egy bizonyos állatfaj ilyentájt megkezdődő nászának jellegzetes hangjait. Az erdőkben sétálva hatalmas „lapátos négylábúval” futhatunk össze, ha szerencsénk van, és elég csöndben közlekedünk. Ez az állatfaj a dámszarvas (Cervus dama), amelynek nászidőszaka őszi hidegebb időben kezdődik el. Európában eredetileg őshonos volt, viszont a jégkorszak idején kipusztult, majd a római kortól több alkalommal telepítették vissza Kis-Ázsiából és Perzsiából. A dámszarvas átlagosan 90-96 cm magas és súlya nem több 120 kg-nál. Több színárnyalatban találkozhatunk vele: lehet foltos (vörösbarna, fekete, és porcelánszínű) és nem foltos (barna, dióbarna, szürke, fehér krémszínű). A
bikák a nyarat kisebb csapatba verődve töltik, szaknyelvben ezt rudlinak nevezik, őszi időszakra különválnak. Csapásaikhoz ragaszkodnak. A tehenek a borjaikkal viszont egész évben rudlikban járnak. A bikák minden évben új agancsot növesztenek, amelyekre rápillantva a jó szakember meg tudja állapítani, hogy az egyed milyen idős és milyen a vitalitása. Általában október közepétől novemberig tart üzekedése. Ebben az évben szeptember végén kezdtek el barcogni a szarvas bikák. A barcogás, a párzási időszakban a bika által kiadott jellegzetes hang, amivel talán a teheneket próbálja „elkápráztatni”. A dámbika egy barcogó teknőt készít, amelybe ondóval kevert vizeletet ürít. A barcogás megkezdődéséhez hideg időjárás kell, így a kezdeti időszakban kevésbé lehet erőteljesen hallani őket. A szarvasok leginkább szürkületben és hajnalban aktívak. „Én legfőképpen azért becsülöm ezt a szarvast, mert bőgésének idején legszebb az erdő. A vénasszonyok nyarának aranyködben fürdő októberi hajnalai különbek, tarkábbak, balzsamosak a szarvasbőgés szeptemberi hajnalainál. A bőgő dámlapátos vadászatát a környezet pompája teszi emlékezetessé.” (Széchenyi Zsigmond) Gyenes Veronika
Hirka János (1928–2011), erdőmérnök. A termőföld szeretete határozta meg életét, akár erdészetről, akár kertészkedésről volt szó. Az erdész közösség szívéhez közel álló, igazi közösségépítő
ember volt. Főként erdőműveléssel foglalkozott, a Gyulai Erdészet helyettes vezetőjeként ment nyugdíjba. Az erdész közösség aktív tagja volt, nyitott minden újra egészen haláláig.
Pazarló biztonság Az erdészmunka a természet megfigyelésén és a természetes folyamatok felismerésén alapszik. A természetben gyakran felfedezhető stratégia a „pazarló biztonság”. Gondoljuk csak el, egy tölgy 50–60 éves korától terem 100–200 éves koráig. Még ha bőségesen csak 3–6 évenként is, akkor is hány millió utódot hoz létre! Végül, ha elpusztul, helyét 100–200 év múlva újra csak egy öreg tölgy fogja majd elfoglalni. De mi mindenre szolgál akkor ez a pazarló biztonság? Az elmúlt 20 ezer év során, a jégkorszakban a Földközi-tenger vidékére szorult tölgy visszahódította a Kárpát-medencét. Túlélt sok kedvezőtlen klímaváltozást, számtalan természeti katasztrófát. Mindemellett
fenntartott sokmillárdnyi életet, ami a tölgy fáján, termésén, levelén, az általa megteremtett szűkebb „otthonon” alapult. És mi mindent élt túl, ami az embertől származik: Csörsz árkát, háborúkat, tatárt és törököt, ipari forradalmat, gabona-konjunktúrát és savas esőket. A „pazarló biztonság” a természettől eltanult erdész-fogás az erdeink megőrzése, fenntartása érdekében. A fenntartható élet egyik fontos stratégiai eszköze. Az elv nem ismeretlen a hétköznapi ember számára sem. Bizonyíték erre néhány szólásunk, közmondásunk is: „Jut is marad is.” „A kecske is jóllakik, a káposzta is megmarad!” Puskás Lajos
4
E r dŐj á ró
A Nagy Zöld Fal, Közkincs avagy a spanyolviasz felfedezése Olvasom, hogy tizenegy afrikai ország elhatározta, hogy az elsivatagosodás megakadályozására 7775 kilométer hosszú, nyugat-keleti irányú, tizenöt kilométer széles erdősávot telepít. Ezzel a projekttel próbálják megállítani a Szahara dél felé történő terjeszkedését. A globális felmelegedés és a helyi mezőgazdasági módszerek miatt kiszárad a füves terület, így a sivatag egyes becslések szerint akár évi 48 kilométert is haladhat Afrika belseje felé. A hatalmas telepítéshez szárazságot jól tűrő fafajtákat választanának – szám szerint 37-et –, továbbá más, nagy tűrőképességű növényeket. Főleg szudáni és szenegáli akáciafajták kerülnének az erdősávba. Az elképzelések szerint a fák függönye meggátolná a sivatag további térhódítását, útját állva a sivatagi szeleknek. Megszűnnének a homokviharok, csökkenne a szárazság is, mivel a párolgás segítené az esők kialakulását. Az erdősáv ráadásul (szabályozott fakitermelés mellett) megoldaná a környék lakosságának tüzelőanyag-ellátását is. A talaj kiszáradásának meggátlásával újra termékennyé tenné azt, s ezáltal elejét venné a lakosság kényszerű tömeges elvándorlásának. Gondolkozom. Úgy négy évtizede került szóba először a Föld várható elsivatagosodása. Jobb későn,… Olvasom – máshol –, hogy a tervezett sávtól néhány száz kilométerre délre maga az ember irtja az esőerdőt a nagyobb termőterület megszerzéséért. Mérlegelek. Lehet, hogy hatásosabb lenne ez utóbbi tevékenységgel felhagyni?!…
Molnár Misi rajza – Szarvas, Vajda P. Gimn. 6. o.
Töprengek. A sivatag peremén élő országok legtöbbje szegény, ezért más államok segítségét kérik tervük megvalósításához. Nem holmi szívességet kérnek, érvelnek: a sivatag terjedésének megállítása közös érdek, hiszen ha nem teszik, a homok a mai esőerdők területét is elfoglalhatja. Elmélkedek. Számos segélyszervezet hatalmas mennyiségű élelmiszersegélyt visz Afrika e régiójába. A sivatag elől elvándorolt tízezrek élnek táborokban, s várják a segítséget. A világ meg küldi a humanitárius segélyeket. De miért
halat, miért nem halászfelszerelést?!… Az elmúlt évtizedek alatt Afrikába szállított élelmiszerek árából bőven telt volna a sivatagosodás feltartóztatására, no meg az ott lakók oktatására is, hogy megtanuljanak fenntartható módon gazdálkodni. Megsejtek. A világ fejlett mezőgazdasági nagyhatalmai számára az élelmiszersegély-osztás mindenképpen kifizetődőbb: megszabadulnak raktározott terményfeleslegeiktől, nem kell termőterületet csökkenteniük, a mezőgazdaságban foglalkoztatottak száma országukban állandó marad. (Nem úgy, mint mifelénk, ahol uniós csatlakozásunk néhány év alatt tönkretett több virágzó ágazatot.) Arról nem is szólva, hogy imázsukat is építik a “megsegített” országok, népek, embercsoportok előtt. Summázok. Az afrikaiak felfedezték a spanyolviaszt: azt, hogy a sivatagosodás egyedüli ellenszere, a környezetmegóvás egyedül hatékony módszere, s a nemzeti gazdálkodás fellendítésének egyetlen járható útja az erdőtelepítés! Tanulhatnánk tőlük! Esetleg saját elődeinktől is: őseink az utak mentén fasorokat telepítettek, a homokot akácfaültetvénnyel igyekeztek megkötni, a tanyákat fákkal övezték. Mára a tanyákat felszámolták, az útszéli fákat kivágták. Manapság, a zöldövezetek beépítése és dühödt irtása idején, valakinek ismét eszébe juthatna végre nálunk is a települések erdővel, erdősávval való védelme, mint „vadiúj” felfedezés! Megérdemelné a spanyolviaszösztöndíjat! vidkati
Idegenekkel? Nemrégiben több hír is megjelent a sajtóban, hogy egyes szakemberek szerint a klímaváltozásra adott válaszként a jövőben távoli tájak fafajait volna célszerű ültetni a hazai őshonos fajok helyére. Az álláspontot képviselők szerint az őshonos erdők (elsősorban a bükkösök) nem lesznek képesek ellenállni a klímaváltozás hatásainak, ezért határozott erejű erdészeti beavatkozásokkal szükséges a természetben várható változások elé menni. A klímaváltozás ugyan valós környezeti stresszt
jelent erdeink számára, ám ez csak szélsőséges esetekben adhat okot arra, hogy a hazai őshonos fajösszetételű erdőket mesterséges beavatkozásokkal átalakítsuk. Elsősorban a korábban nem megfelelő helyekre telepített ún. „kultúrerdőket” (fekete fenyveseket, nemes nyárasokat, akácosokat) szükséges ellenálló, ám lehetőleg őshonos fafajokból álló erdőkre cserélni. Erdőterületünk kevesebb, mint felét kitevő hazai fafajokból (tölgyek, hársak, kőrisek, bükk) álló természetes erdőinket azon-
ban meg kell kímélni a radikális átalakításoktól. E munkában legfőbb feladatunk, hogy az erdőket változatosabbá, természetesebbé alakítsuk, s így tegyük őket ellenállóbbá. A megjósolt klímaváltozás miatt a Kárpát-medencében az erdőövek (bükkös, tölgyes, cseres, erdőssztyepp, sztyepp, félsivatag) várhatóan eltolódnak: a bükkös helyét tölgyes, a tölgyes helyét cseres veheti át. Őshonos fafajú, természetszerű erdeinkben kerülni kell a tarvágást, helyette az erdő belső klímáját megőr-
ző, folyamatos erdőképet adó szálaló üzemmódot érdemes célul tűzni. A károk minden erdőt veszélyeztetnek. Hosszú távon az egyszerű passzív természetvédelem nem jelent megoldást. Helyesen megválasztott erdészeti módszerekkel – és nem feltétlenül fajcserékkel – azonban mérsékelhető a veszteség és a további pusztulás mértéke. Így fenntartható a biológiai sokféleség, mely egészséges erdőkhöz vezet és csökkentheti a klímaváltozás negatív hatásait. -kat-
E r dŐj á ró
KEDVE S DIÁKOK! az ERDŐK NEMZETKÖZ I ÉVE alkalmából a Dalerd Zrt. Erdészeti Tájékoztatási Központja feladatlapos versenyt hirdet 3-4., 5-6. és 7-8. osztályos tanulók számára.
A versenyen 3 fős csapatokban, egy 30 kérdésből álló feladatlap megoldásával és beküldésével vehettek részt. Ehhez azonban el kell látogatnotok a gyula-városerdei parkerdőbe, Békéscsabára és Gyulára, mert a legtöbb kérdésre csak a helyszínen kalandozva-kutakodva kaphattok választ. Ahhoz, hogy sikerrel járjatok, az elemózsia mellé határozókönyvet, iránytűt, mérőszalagot, íróeszközt és egy kis jókedvet is csomagoljatok a hátizsákba! Bízunk abban, hogy szép őszi idő és kellemes fejtörés vár majd Rátok a városban és az erdőben! Egyéb tudnivalók: Csapatokat egy tanulócsoportba (osztályba) járó gyerekek alkothatnak. A beküldött munkákat korcsoportonként (3-4., 5-6. és 7-8. oszt.) külön díjazzuk. Az első három helyezett csapat tagjai könyvjutalmat és osztályuknak ingyenes erdei iskolai programot (akár több naposat is) nyerhetnek. Beküldési határidő: 2011. november 10.
A megoldott feladatlap beküldése többféle módon történhet: 1.: Postai úton. Cím: Dalerd Zrt. Erdészeti Tájékoztatási Központ 5701 Gyula, Külterület 1226. 2.: A kitöltött lapokat az Erdei Iskola kapuján lévő postaládába is be lehet dobni. 3.: E-mail-ben az
[email protected] címre is vis�szajuttatható. Az eredményhirdetés 2011. december 1-jén 15.00 órakor, Gyula-Városerdőn, az Erdei Iskolában lesz. Erre külön meghívót csak a legjobban szerepelt csapatok tagjainak küldünk, de minden pályázót szeretettel várunk! A nyertesek nevét az eredményhirdetést követően honlapunkon is megjelentetjük. A kitöltendő feladatlap nyomtatásban a Gyulai Hírlap október 14-én megjelenő számának Erdőjáró c. mellékletében jelenik meg. Elektronikusan honlapunkról (www.dalerd. hu) letölthető, de kérésre e-mailben is szívesen továbbítjuk (
[email protected]).
ADATLAP Csapatnév: ……………………………...........................................................................................................….………………. Korcsoport: ……...................… osztály A csapat tagjai: ………….……………………………………….......…………………………….………..…………………… ....…………………………………………………………...................................................................................................... Iskolátok neve: ………………………………….…………………………………………………………....................………… Címe: …………………………………………………………………………….………………………………………………… E-mail címe: ..…………………………………………………………………………………………………………........……… Telefon/fax: …...…………..…………………………………………………………………………………………............……. Kapcsolattartó tanár neve, telefonszáma: …………………....................................……………………………………………
A FELADATOK
Városerdő 1. Melyik folyó partján található Gyula-Városerdő? …………………....................................................…………………… A folyásirány szerint a ……………. oldalon található. 2. Hogyan nevezik az itt élő erdőtársulást (erdőtípust)? ………………………....................................................………… A folyóhoz közel, magasabb térszinten található, 3 jellemző fafajjal: 1………………………. 2………………….…….. 3………………….……….. A Körös-völgy erdeinek közel ……..%-a őshonos fafajokból, elsősorban tölgyekből áll. (A tanösvény egyik tábláján megtaláljátok a pontos adatot!) 3. Az erdők hármas szerepe: 1………………………. 2………………….…….. 3………………….……….. 4. Hol található talajszelvény-gödör a parkerdőben? …………………..................................................…………………… Írjátok le az itt jellemző talaj típusát! (A tanösvény egyik tábláján megtaláljátok a pontos választ!) …………………………………………………………………………... 5. A G8-as ponttól 5 méterre délnyugati irányba egy őshonos fát találtok. Határozzátok meg a fa faját! ….…………… …...............................................................................................................………………………………………………......
5
6
E r dŐj á ró
6. Számoljátok meg a Poronty Tanösvény útvonalát jelző, élő fatörzsekre felfestett erdei békákat! Hány darabot találtok belőlük? ………………..................................................................……………………………….. Ugyanezen az ösvényen a 12 és 13. erdei béka jelzése között megpillanthattok két nagy méretű őshonos faegyedet, amelyek akár kapuként is szolgálhatnak. Milyen fajú fák ezek? …………………………………..........................…...... 7. Keressétek meg a G13-as megállót! Figyeljétek meg a fahíd szegélyét körülölelő cserjefajokat! Írjátok le háromnak a nevét! ………………………………………………………………………..........................................................……… 8. Az erdei iskolához vezető aszfaltúton sétáltok. Az útelágazásnál, jobb oldalon megtaláljátok a G betűvel jelzett táblát. Innentől számítva haladjatok tovább az úton a kapu felé még 50 métert! Itt 12 méterre befelé az erdőben egy jellegzetes fát fogtok megpillantani. Nevezzétek meg a fát és mérjétek meg a törzskerületét 130 cm-es magasságban! …………………………………………………………………………………………............................................................ 9. A G5-ös ponttól nyugatra több zöld színű műanyag csövet (kartonplasztot) vehettek észre. Mi célt szolgálnak az erdőben? …………………………………………................................................................................................................. 10. A Galagonya tanösvény G11-es pontjától észak-nyugat felé haladva az esőbeállóval szemben (az út túloldalán) egy liánként viselkedő, az ősz vörös színeiben pompázó növényre leltek. Mi a neve? ……………………………………………………………................................................................................... Gyula 11. A város mely közterén olvasható az Erdő fohásza? ……………………………………..................................................... 12. Hol található, s védett-e a Dürer parkerdő? ……………………………………………..................................................... 13. A Kohán sétány egyik elágazásánál 4 tölgyre lelhettek. Kettő közülük furcsán áll. Mi történhetett velük? ……...…… ……………………………………………………………...................................................................................................... 14. A Dürer emlékhely és a Park Hotel között vezető sétány jobb oldalán találhattok egy kétágú, fává cseperedett cserjét. Nevezzétek meg! ……………………………………..................................................................................................... 15. Milyen fafaj található közvetlenül a Bay Zoltán emlékmű mögött? …………….................................................……… 16. Mely fafaj egyedei a leggyakoribbak a Kálvária dombon? ……………………………...................................................... 17. Él-e a városban köztéren tulipánfa? Ha igen, hol? ..………...................................................……………………………. 18. A gyulavári világháborús emlékművet 6 db azonos fajú fa öleli körbe. Nevük? ……………………………………...… …………………………………………………..................................................................................................................... 19. Található-e a városban vérbükk? Ha igen, hol? ………………………………………....................................................... 20. Milyen fafajok övezik Felek Gyula szobrászművész egyetlen gyulai alkotását? ………………………………………… ………………………………………………......................................................................................................................... Békéscsaba 21. Varga Imre szobrászművész bronzból és rézből készült II. világháborús mártír emlékműve (más néven Kulichemlékmű) közelében (dél-nyugati irányban) egy őshonos fafajunk kertészeti, „szomorú” változata él. Melyik fafajt oltották be a kertészek? …………………………………………………………………..................................……………. 22. Milyen fák és cserjék találhatók az erzsébethelyi Kútház 30 méteres körzetében? …………………………………… ………………………………………………….................................................................................................................... 23. Mely fafaj egyedei ölelik körül az I. világháborús hősi temetőt? ………………………................................................... (Érdemes egy pillantást vetnetek a temető különlegességére, a talapzaton álló zászlótartó honvédet ábrázoló téglából készült szoborra!) 24. Mely békéscsabai házon található tetőterasz? (Utca, házszámot, esetleg pontos körülírást kérünk!) ……...…………… ……………………………………………………………………....................................................................................... 25. Melyik csonthéjas gyümölcsünk egy példánya áll a Lencsési lakótelepen felállított Kentaurok harca c. szobor (alkotója Széri-Varga Géza) közelében? ………………….......................................................................................................... 26. Mérjétek meg az Árpád sor 64. sz. házzal szemközt (Élővíz-csatorna partja) legnagyobb tölgy kerületét! …………... 27. Erzsébethely melyik utcájának éke egy kicsinyke szelídgesztenye? …………………....................................................... 28. Az Élővíz-csatorna békéscsabai szakaszán van egy a sérüléseinek lefedésére bebádogozott vadgesztenye. Utca, házszám: …………………………………………... 29. Melyik békéscsabai játszótér dísze két darab, összefordított (3 ágú) akácoszlop? ……………………………………… …………………………………………………..................................................................................................................... 30. A velocipédes városcímer (dombormű) közelében él néhány piramisgyertyán. Melyik utcában? ……...….…………… …………………………………………………..........................................................................................................……… A játék végére értetek. Reméljük, kellemesen elfáradtatok, de közben a legtöbb kérdésre megtaláltátok a választ. Az erdők évszaktól függetlenül szíves vendéglátók. Látogassátok őket gyakrabban!
E r dŐj á ró
7
VER SENYFE LHÍVÁS az ERDŐK NEMZETKÖZ I ÉVE
alkalmából 9–10. osztályosoknak A Dalerd Zrt. Erdészeti Tájékoztatási Központja az Erdők Éve alkalmával versenyfelhívást 9–10. osztályos diákok részére. A verseny témája: erdőgazdálkodás, erdőtörténet, Európa erdői, klímaváltozás. Nevezni az alább található 11 kérdésre adott válasz beküldésével lehet. A beküldött megoldásokat egyénileg díjazzuk. Az első három helyezett pályázó könyvjutalomban részesül. Beküldési határidő: 2011. november 10. A megoldások beküldése többféle módon történhet: 1.: Postai úton. Cím: Dalerd Zrt. Erdészeti Tájékoztatási Központ, 5701 Gyula, Külterület 1226. 2.: A kitöltött lapokat az Erdei Iskola kapuján lévő postaládába is be lehet dobni. 3.: E-mail-ben az
[email protected] címre küldhető.
Az eredményhirdetés 2011. december 1-jén, 15.00 órakor, Gyula-Városerdőn, az Erdei Iskolában lesz. Erre külön meghívót csak a díjazottaknak küldünk, de minden pályázót szeretettel várunk! A nyertesek nevét az eredményhirdetést követően honlapunkon is megjelentetjük. A kérdések nyomtatásban a Gyulai Hírlap október 14-én megjelenő számának Erdőjáró c. mellékletében jelennek meg. Elektronikusan honlapunkról (www.dalerd.hu) letölthetők, de kérésre e-mailben is szívesen továbbítjuk (
[email protected]). Eredményes munkát kívánunk!
2011 az Erdők Nemzetközi Éve
ADATLAP Név: ……………………………….……………………………………………………………………………………………...… Korcsoport: ……..........… osztály Lakcím:……………………………………………………………………………………………………………………………... Telefonszám:………………………………………………………………………………………………………………….......... E-mail cím: ….…………………………………………………………………………………………………………………...... Iskola neve: ………………………………….…………………………………………………………………………….…......... Címe: …………………………………………………………………………….………………………………………………… Telefon/fax: ……………..…………………………………………………………………………………………………............. Kapcsolattartó tanár neve, telefonszáma:………………………………………………………………......................................
2011 az Erdők Nemzetközi Éve Versenyfeladatok A következő kérdéseket válaszoljátok meg: 1. Az erdőrendezés kialakulásának fő lépései sok évszázadra nyúlnak vissza. Mikor, kinek a rendelete volt a legkorábbi írásban is fennmaradt emlékünk? 2. Melyik évben lépett életbe az az erdőtörvény, amely egyben az első természetvédelmi törvény is volt hazánkban? 3. Hány százalék volt 1920-ban hazánk erdősültsége? Mennyi napjainkban? Mi a változás oka? 4. Hogy nevezik az erdő kezelésére vonatkozó hosszú távú terveket? Hány évre szólnak ezek? 5. Nézz utána, hogy a kitermelt erdők helyén hány éven belül kötelező felújítani az erdőt! 6. Mit gondolsz, mi a folyamatos erdőborítás? 7. A faanyag felhasználásával és a beépítésével miért védjük környezetünket? 8. Hogyan csökkenthető természetes módon a levegő széndioxid mennyisége? 9. Mi az üvegházhatás? Mely anyagok felelősek az üvegházhatás mértékének a megváltozásáért? 10. Mit nevezünk erdészeti erdei iskolának? 11. Szerepel-e békéscsabai és gyulai terület a Történeti Kertek Adattárában? Ha igen, soroljatok fel közülük ötöt! Kérjük, hogy a válaszok mellett tüntessétek fel a forrást (honlap-link, vagy szerző / cím / kiadó / oldalszám) is! A következő honlapok segíthetik a kutatómunkát: www.oee.hu www.erdo.hu www.erdeszetilapok.hu www.erdo.lap.hu www.mgszh.hu Az Erdők Éve eseményeiről a következő honlapokon olvashattok: www.un.org/en/events/iyof2011 www.oee.hu www.forestpress.hu
8
E r dŐj á ró
PÁLYÁZATI FELHÍVÁS az ERDŐK NEMZETKÖZI ÉVE alkalmából a Délalföldi Erdészeti Részvénytársaság Tájékoztatási Központja „Tovább táncol a tobozmanó” címmel alkotópályázatot hirdet általános iskolás diákok számára. A pályázatra természetes anyagokból (makk, gesztenye, falevél, ág, kéreg, moha, toboz, gubacs, szalma, háncs, csuhé stb.), saját kezűleg készített figurák, játékok, munkák beküldésével lehet nevezni. A népművészekből, pedagógusokból álló zsűri a beérkezett műveket korcsoportonként (1-2., 3-4., 5-6., 7-8. osztályosok) értékeli. Az összegyűlt alkotásokból az erdészeti tájékoztatási központban kiállítást rendezünk, melyet az eredményhirdetéssel egyszerre, 2011. december 1-jén 15 órakor (GyulaVároserdő, Erdei Iskola) nyitunk meg. Szeretettel várunk minden érdeklődőt! Erre az alkalomra külön meghívót már csak a díjnyertes munkák alkotóinak küldünk. A díjazott munkák alkotóit a kiállítás megnyitóján, családias ünnepség keretében jutalmazzuk. (Csoportos díjként ingyenes erdei iskolai programot, kedvezményes szálláslehetőséget, egyéni jutalomként barkács- és hobbieszközöket, könyveket stb. adunk a részt vevőknek.) A beküldött alkotások mellett kérjük egyértelműen
„Erdew” A Körös-völgyben több mint 500 éve az „erdew” és a „kerek” szót hasonló értelemben használták. A kerek szóval is erdőt jelöltek: Dúlkerek – ma: Dúkerék, Hozyokerek – ma Házi erdő. Jó megfigyelők voltak eleink, akárcsak a kerekerdő szót használó népmese-mondók.
A pusztaságban elpottyantott makkból nagy valószínűséggel többé-kevésbé kör alakú erdőnek kell létrejönnie az évszázadok alatt. Ezt a fejlődési utat jelöli ki a fáról lehulló vagy a szajkók csőréből véletlenül kihulló makkok lehetséges térbeli elhelyezkedése. PL
tüntessék fel a munka címét, az alkotó nevét, életkorát, iskolája és felkészítő tanára nevét, valamint értesítési címét, telefonszámát. Kérjük azt is, hogy gyorsan romló, nyers, penészedésre hajlamos anyagot lehetőleg ne használjanak, nagyon elővigyázatosan csomagoljanak, s postázáskor ügyeljenek az alkotások állagának megóvására is! Az alkotásokról digitális archívumot készítünk. A díjnyertes műveket nem tudjuk visszaadni, a többi munkát pedig a kiállítási helyről előzetes időpont-egyeztetés után el lehet szállítani. Megőrzésüket 2012. június 15-ig biztosítjuk, utána a nálunk maradt műveket oktatási intézmények dekorációs céljaira ajánljuk fel. Beküldési határidő: 2011. november 20. Beküldési cím: DALERD Zrt. Tájékoztatási Központ – 5701 GyulaVároserdő, Külterület 1226. sz. Tel.: 06-66-468-907 és 06-30-606-37-93
Aranyköpések Ferike libikókázik, közben észrevesz a hintán egy békát: – Tanító néni! Tessék jönni! Itt palincsol velem egy béka! *** Erdei óvodás program. Közepesen hosszú séta a Poronty tanösvényen. A kisebbek a végére fáradtak és éhesek, s alkudozni kezdenek, szívesen visszamennének már az épületbe. Érvek és ellenérvek követik egymást. A „legütősebb”: – Menjünk vissza! Hallom, már hív a hátizsákom!… *** Hat évesekkel ismerkedünk a fákkal. Megtapintjuk a leveleket, simítjuk a kérget. – Mit éreztek? Milyen a kéreg? – Kedves.
ErdŐjáró – A Dalerd Zrt. Tájékoztatási Központjának információs lapja. A Gyulai Hírlap melléklete. Kiadja a Dalerd Zrt., Szeged, Zsótér u. 4/B. Felelős szerkesztő: Puskás Lajos. Szerkesztõ: Vid Katalin. A szerkesztőség címe: Dalerd Zrt., 5700 Gyula, Kárpát u. 4. Telefon: 0666/468-907. Fax: 06-66/465-655. E-mail:
[email protected]. Nyomdai előkészítés: Gyulai Hírlap Nonprofit Kft., 5700 Gyula, Petőfi tér 3. Felelős vezető: Mocsár-Pörjés József. Nyomtatás: Mozi Nyomda Bt., 5600 Békéscsaba, Luther u. 5/B. Felelős vezető: Garai György.
