4.sz. a Hungaropharma Zrt. információs lapja

a Hungaropharma Zrt. információs lapja www.hungaropharma.hu

Az új logisztikai stratégia bevezetésre kerül Kelet-Magyarországon is Informatika a Hungaropharmánál Interjú dr. Szabó Sándorral, az MGYK örökös tiszteletbeli elnökével Új járvány: az elhízás Lényeges változások a kórházi gyógyszerbeszerzések rendszerében – a központosított közbeszerzés egyes részletszabályai Küszöbön az új marketingkommunikációs trend? Vegy(es) érzelmek A frankok ma is köztünk vannak

XX. évf. 2012/4.sz.

bevezetô

Tartalomjegyzék Az új logisztikai stratégia bevezetésre kerül Kelet-Magyarországon is

2.

A Hungaropharma Zrt. aktívan részt vállal a jövô magyar gyógyszerpiacának formálásában

A maga nemében unikum

4.

Informatika a Hungaropharmánál

„A legnagyobb kitüntetés a gyógyszerészek szeretete”

6.

Interjú dr. Szabó Sándorral, az MGYK örökös tiszteletbeli elnökével

Új járvány: az elhízás

8.

Lényeges változások a kórházi gyógyszerbeszerzések rendszerében – a központosított közbeszerzés egyes részletszabályai

10.

Küszöbön az új marketingkommunikációs trend?

12.

A gyógyszercégek tavalyi reklámtevékenysége: költöttek is, meg nem is

Vegy(es) érzelmek

15.

A frankok ma is köztünk vannak

17.

Keresztrejtvény

20.

A Hungaropharma Zrt. információs lapja Szerkeszti a Szerkesztôbizottság Elnök: Dr. Feller Antal Felelôs szerkesztô: Hollauer Tibor A Szerkesztôbizottság tagjai: Dr. Lázár Szabolcs, Korpás Gizella, Hollauer Tibor Címlapfotó: Dr. Feller Antal Kiadja: Press GT Kft. Terjeszti: Hungaropharma Zrt., Budapest

Tisztelt Gyógyhír Olvasók! Kihívások, megoldandó problémák vannak, voltak és lesznek. Gondoljunk például egy fogalomra, egy népbetegségre vagy – ahogy szebben hangzik – egy civilizációs ártalomra, az „elhízás”-ra, mely szó szerint olyan méreteket öltött, hogy az ellene küzdôk világnapot neveztek el róla. Május 22-én (s nem csak ezen a napon) aggódhatunk, mert sok ember már csak kiengedett övvel tud létezni, ugyanis az egészségre legveszélyesebb módon, hastájékon terebélyesedett el annyira, hogy képtelen azt bekapcsolni. Másrészt oly sokunknak, kedves Gyógyszerész Kollégák, kevésbé meglepô módon, de összébb kell húznunk azt a bizonyos nadrágszíjat. S hogy miért? …mert a világ gyógyszerpiacának jövôjével foglalkozó elemzések minimális növekedést, bizonyos területeken pedig stagnálást vetítenek elôre. A Gyógyhír mostani számában ezen „problémás területekre” írunk fel gyógyírt. Elôbbire a MOMOT, a Magyar Obezitológiai és Mozgásterápiás Társaság szállít kész recepteket. A dr. Bedros J. Róbert PhD elnökkel készített interjúból megtudhatjuk, milyen eszközökkel veszik fel a harcot a felesleges kilók ellen, milyen módon publikálják eredményeiket, s azt is, hogy a házasság is kockázati tényezônek számít. Utóbbi esetében pedig a Hungaropharma Zrt. vezérigazgatója próbál meg gondoskodni a megoldásról. A nemzetközi tapasztalatokat áttanulmányozva ad útmutatást, miként tudunk a jövô szûk esztendeire felkészülni, ahelyett hogy megpróbálnánk a következô éveket „csak” átvészelni. A tengerentúl ma már nemcsak az elhízás, de a hamisított gyógyszerkészítmények tekintetében sem követendô példa. Ahogy táplálkozásunk, úgy munkánk mozgatórugója is legyen a tudatosság és a helyes választás, aminek alapja, hogy utánajárunk/olvasunk a dolgoknak.

Felelôs kiadó: Dr. Feller Antal vezérigazgató Nyomdai elôkészítés: Press GT Kft., 1139 Budapest, Üteg u. 49. Tel.: 349-6135 Fax: 452-0270 E-mail: [email protected] Nyomdai kivitelezés: Pharma Press Kft. Megjelenik: 3000 példányban

Máris kezdhetjük… Hungaropharma Zrt. 1

hungaropharma

A Hungaropharma Zrt. aktívan részt vállal a jövô magyar gyógyszerpiacának formálásában

Az új logisztikai stratégia bevezetésre kerül Kelet-Magyarországon is A világ gyógyszerpiacának jövôjével foglalkozó elemzések egyöntetûen elôrevetítik azt, hogy az utóbbi évtizedek két számjegyû – de minimum 6–10%-os – növekedést felmutató idôszakának vége. Kismértékû – 1–2%-os – növekedéssel, bizonyos területeken stagnálással számolhatunk a legjobb esetben is az elkövetkezô években. Ennek oka elsôsorban a pénzügyi és gazdasági válság, amelynek következtében szinte valamennyi kormány megszorító (politikusabb kifejezéssel élve „a nagy ellátórendszereket átalakító”) politikát folytat, a gyógyszerárak, a kiáramló támogatás és a terápiás költségek csökkentése érdekében. Ennek keretében vannak országok, ahol a termelôi árakat, van, ahol a nagy- és kiskereskedelmi árréseket, van, ahol a támogatási kulcsokat csökkentik, s van, ahol ezeket az intézkedéseket kombinálják. Ezek az intézkedések együttesen forgalom- és árréstömeg-csökkenést okoznak a piacon. Mindemellett szokás számolni a lejáró szabadalmak okozta ár- és forgalomcsökkenéssel is. Úgy is fogalmazhatunk, hogy nincs ezekben semmi új, talán csak intenzívebbé váltak a folyamatok. Igen, azonban van néhány olyan új jelenség, ami még borúsabbá teszi a képet: • a kutatási költségek gyors ütemû, folyamatos emelkedése mellett évek óta csökken a piacon megjelenô új molekulák száma (fokozottan igaz ez az antibiotikumokra); • folyamatosan növekszik a gyógyszerhiányok száma – az elmúlt év utolsó negyedében világméretû hiány mutatkozott az alap onkológiai termékekbôl; • ezzel egy idôben egyre jelentôsebb számban jelennek meg a hamisított készítmények a zártnak és védettnek hitt amerikai és nyugat-európai piacokon. Ennek a folyamatnak a megakadályozása súlyos terheket fog róni a gyógyszergyártás és -forgalmazás valamennyi szereplôjére (egyedi dobozok nyomon követése a gyártótól a betegig), úgy, hogy mindezeket a terheket csökkenô fedezetbôl kell kigazdálkodni. A világpiacon megfigyelhetô jellemzôk Magyarországon sem ismeretlenek – a hamisítás kivételével. A magyar gyógyszerpiacot érô kedvezôtlen változások ebben az évben is folytatódnak. Hónapról hónapra drasztikusan csökken a patikai piac forgalma, és ezzel együtt a szektorban realizálható fedezettömeg is. 2012. április 23-án a kormány bejelentette a Széll Kálmán Terv 2.0 2

Dr. Feller Antal, a Hungaropharma Zrt. vezérigazgatója

változatát, amely a gyógyszertámogatásból 2012-ben további 10, 2013-ban pedig további 40 (azaz 10 + 40 = 50) Mrd Ft megtakarítást irányoz elô. Tudjuk, ebben a helyzetben a gyógyszertárak fennmaradásának egyik meghatározó alapja, hogy a nagykereskedôk által a patikáknak utólagosan nyújtott engedmény – amely a gyógyszer-kiskereskedelmi szektorban 2010-ben realizált 7,5 Mrd Ft-os eredményhez képest 10 Mrd forintnyi összeget tett ki – ne csökkenjen. A Hungaropharma nem abban látja a folyamatosan romló üzleti feltételekre adandó választ, hogy a gyógyszerpiac szereplôi újraos�szák az ágazatban megtermelhetô jövedelmet, azaz más szereplôk jövedelmét magukhoz csoportosítsák át.

hungaropharma

Meggyôzôdésünk, hogy a gyógyszeripart, és ezen belül a gyógyszer-kereskedelmet érintô megszorításokra az ágazat akkor adhat megfelelô választ, ha minden szereplôje saját lehetôségein belül dolgozik költségei csökkentésén és jövedelmezôsége fenntartásán. Az új körülmények között természetes, hogy újszerû válaszokra, megoldásokra van szükség. Másképpen fogalmazva, a jövôre kell felkészülnünk, nem pedig a következô éveket kell átvészelnünk! Ehhez szükségesek a nemzetközi tapasztalatok, hogy világosan lássuk a lehetséges fejlôdési irányokat. A piaci környezet változásaira reagálva, vállalatunk már tavaly, új logisztikai stratégiájának kidolgozása és bevezetése kapcsán megtette az elsô lépéseket a mûködési költségek csökkentése érdekében. Szempontjaink – elsôsorban a szereplôk ismert egymásra utaltsága miatt – a következôk voltak: • költséghatékonyabban mûködô, a párhuzamosságokat megszüntetô logisztikai rendszert hozzunk létre, úgy, hogy • a szolgáltatási szintünk egyáltalán ne vagy csak racionális mértékben változzon; • az engedményeket ne kelljen csökkenteni (természetesen egy hatósági árrés-korrekció új helyzetet teremt). • megoldásaink elôremutatóak legyenek, egy változó – romló fedezetû – környezetben is mûködjenek. A fentieknek megfelelôen, a 2011-ben – Dél-Dunántúlon – megkezdett ésszerûsítési programot folytatva, kelet-

magyarországi raktározási és kiszállítási tevékenységünket is újragondoltuk. Ennek eredményeként döntés született ezen a területen is raktározási tevékenységünk koncentrálásáról, és az ebbôl eredô méretgazdaságossági elônyök kihasználásáról. Békéscsabai Kereskedôház

A Békéscsabai Kereskedôház feladatait – elismerve vezetôjének és munkatársainak kiemelkedô és példaértékû szakmai teljesítményét, de figyelemmel a demográfiai, piaci és infrastrukturális indokokra – hamarosan a debreceni, a miskolci és a központi telepünk veszi át. A Hungaropharmára jellemzô, vevôinkhez való közelséget pedig – a már a Dunántúlon bizonyított gyakorlatunk mintájára, az ottani tapasztalatainkat felhasználva, ill. továbbfejlesztve – több átrakó raktár nyitásával biztosítjuk. Az átalakítás során természetesen kiemelt szempontunk, hogy a gyógyszertárak a változásokból lehetôség szerint csak pozitív hatásokat érezzenek. Az sem kérdés, hogy a jelenlegi nehéz és folyamatosan romló gazdálkodási körülmények között jelentôsen felértékelôdött magas szolgáltatási szintet – ahogy fentebb már jeleztem – továbbra is fenntartjuk, utólagos engedményszintünkkel egyetemben. A kelet-magyarországi ellátási struktúra megújítása a már kipróbált és korrektül megvalósult dunántúli megoldásokat veszi alapul. Az új rendszer sikerét mutatja, hogy Dunántúlon a fejlesztés befejezése után megemelkedett gyógyszerész partnereink száma. Az ilyen léptékû feladatok végrehajtása átgondolt, minden lépésében kiérlelt lépéssorozatot feltételez. Ennek keretében természetesen valamilyen formában, valamennyi partnerünkkel idôben felvesszük a kapcsolatot – tájékoztatást nyújtunk és konzultálunk a változásokról, annak érdekében, hogy azok a gyógyszertárak üzletmenetét csak a legkisebb mértékben érintsék, s azt a leginkább rászorulók, a betegek, ne érezzék meg! Dr. Feller Antal vezérigazgató 3

hungaropharma

Informatika a Hungaropharmánál

A maga nemében unikum Az ország vezetô gyógyszer-nagykereskedelmi vállalatánál mintegy 1000 fô dolgozik. A céghez naponta több ezer megrendelés érkezik, s termékek ezrei kerülnek kiszállításra gyógyszertárakba, kórházakba s a vállalat egyéb partnereihez. Ezt a hatalmas volumenû tevékenységet és szervezetet lehetetlen lenne irányítani korszerû informatikai háttér nélkül. De vajon kik azok, akik a Hungaropharma „idegrendszerét” mûködtetik, fejlesztik, karbantartják? Milyen elvek, keretek, törekvések jegyében végzik napi munkájukat, s készülnek a jövô feladataira? Erre kerestük a választ a Hungaropharma Zrt. Informatikai Fôosztályán. Simon Zoltán a vállalat informatikai hátterének mûködtetéséért felelôs fôosztály vezetôje. A 60-as, 70-es években a Hungaropharmánál még teljes egészében „papír alapú” volt az adatkezelés. Lehet azt tudni, hogy ez mikor változott meg? Elég régen lehetett, hiszen amikor én – 11 évvel ezelôtt – beléptem a Hungaropharmához, már komoly számításSimon Zoltán, a Hungaropharma Zrt. technikai háttérrel folyt informatikai fôosztályvezetôje a munka, sôt, éppen verzióváltás zajlott a két évvel korábban bevezetett SAP integrált vállalatirányítási szoftverben. Az ennél korábbi idôszakokra vonatkozóan nincsenek személyes tapasztalataim, de az nem kétséges számomra, hogy az informatika „mentette meg” – gondolom, valamikor a ’80-as évek végétôl – a hatalmas mennyiségû, körülményes és bonyolult manuális munkától a vállalat dolgozóit, s egyben integráltakká és rendszerbe foglalhatókká tette az egyes feladatköröket, munkafolyamatokat. Ugyanakkor azonban – s ezt nem könnyû kimondani – az informatika mégiscsak kiszolgáló funkciót lát el a Hungaropharmánál, amelynek alapvetôen kereskedelmi és logisztikai feladatai vannak. Persze tudatában vagyunk annak, hogy ma már ezek az alaptevékenységek elképzelhetetlenek megfelelôen kialakított és kellôen korszerû informatikai háttér nélkül, sôt, valójában minden egyes szakterület minden egyes dolgozójának a munkája kapcsolódik az informatikához. Hogyan illeszkedik az Informatikai Fôosztály a vállalat szervezeti struktúrájába? A fôosztály szervezetileg a gazdasági vezérigazgatóhelyettes, Kovács Péter úr irányítása alatt mûködik. Két osztályból áll, az egyik az Alkalmazástechnikai Osztály, ahol a fejlesztéseket végzô kollégák dolgoznak, illetve 4

a Rendszertechnikai Osztály, amely a „rendszerközeli” eszközök – szerverek, levelezôrendszerek, asztali számítógépek – felügyeletét és mûködtetését látja el. Hányan tartoznak az informatikai szakterülethez? A Király utcai központban velem együtt 10 fô dolgozik, illetve 4 fô tartozik még hozzánk, akik a legnagyobb telephelyünkön, a budapesti Tündérfürt utcai raktárunkban és a Bogáncsvirág utcai telephelyünkön látják el feladatukat. Az öt vidéki kereskedôházban is dolgozik 2-2 fô informatikus, akik az adott kereskedôház állományába tartoznak. Vagyis összesen 24 szakember fejleszti és mûködteti a Hungaropharma informatikai rendszerét. Elsôre kicsit soknak tûnhet ez a szám, de fontos tudni, hogy a fejlesztéseink túlnyomó többségét házon belül végezzük, mert mind a kereskedelmi, mind a logisztikai folyamatok gyors változására azonnal kell tudni reagálni. Kövessük végig, hogy milyen szerepet játszik az informatikai háttér egy-egy Hungaropharmához beérkezô megrendelés teljesítése során. Amikor telefonon keresztül adja le a rendelését egy gyógyszerész, a számítógépe elôtt ülô rendelésfelvevô kolléga folyamatosan rögzíti az igényeit, s tájékoztatja a cikk minden paraméterérôl (raktárkészlet, lejárat, akciók, rabat, szakmai információk stb.). Itt nyilván nagyon fontos a gyorsaság, a rendszer „válaszideje”, amelynek a legnagyobb forgalom idején is elfogadhatónak kell lennie. És elfogadható? Visszajelzéseim szerint igen, a kérdezô ügyfél azonnal, „real time” megkapja a választ, miközben persze akár 40-50 rendelésfelvevô és sok más felhasználó is dolgozik egyidejûleg. Rendelések persze nem csak telefonon érkeznek… Valóban, vállalatunknál a rendelések már egy évtizede elektronikus úton is feladhatóak, s a rendelési tételeknek ma már több mint 70%-a ily módon érkezik. Büszkék vagyunk arra, hogy minden gyógyszertár rendelkezik felénk elektronikus rendelési lehetôséggel, és arra is, hogy ez a saját szoftverünkön keresztül érkezik be hozzánk, s így a patikai rendszerek-

hungaropharma

bôl – egyedül a Hungaropharma esetében – nem e-mailben, hanem az általunk fejlesztett korszerû technológián alapuló küldô és fogadó alkalmazáson keresztül közvetlenül érkeznek az információk. Minden egyes patikában a mi „kliensprogramunk” mûködik, amivel szavatolni tudjuk az adatforgalom minôségét és biztonságát. Ezek szerint a Hungaropharma informatikai rendszere már a gyógyszertárakban „kézen fogja” a megrendeléseket, amelyeket aztán nyilván összesít és feldolgoz. Valóban, a rendelések összesítése során a Hungaropharmánál ún. „billentési idôszakok” mûködnek, azaz egy bizonyos idôszakon belül a patikákból beérkezett megrendeléseket összesítjük, s azokat egy kiszállítási fázisban teljesítjük. A patikák billentési idôszakban összegyûlt megrendeléseit a diszpécser összesíti, az információkat továbbítja a raktárba, ahol azok már mint „kiszedési feladatok” jelennek meg. Egy másik számítógépes alkalmazás ezeket automatikusan „ládákra” bontja, illetve különbözô raktárterületekre irányítja a kiszedés elvégzése céljából. Természetesen mindvégig elektronikus adatfolyamról van szó, onnantól kezdve, hogy a gyógyszerész a patikában leadja a rendelését, egészen addig, amíg a raktárban a „kék ládák”-ba nem kerülnek a megrendelt termékek. Tehát a kék ládák a kiszedést követôen készen állnak a kiszállításra. Jöhet a számlázás? Erre akkor kerül sor, amikor a patika valamennyi megrendelése bekerül a ládába – vagy több ládába –, a végellenôrzés megtörtént, s az informatikai rendszer visszajelzést ad arról, hogy végül is pontosan mi kerül kiszállításra. Azaz a számla mindig csak a valóban kiszállított termékeket tartalmazza, s amikor a láda a gépjármûre kerül, ezt a csatolt dokumentumot kapja kézhez a gépjármû vezetôje. Fontos megemlíteni – hiszen megkönnyíti a gyógyszerészek munkáját – azt az „elektronikus szállítólevelet” is, aminek a tartalma megegyezik a számláéval, és amit azért küldünk vissza a megrendelônek, hogy néhány gombnyomással készletre tudja venni az általunk kiszállított termékeket, s ne kelljen egyesével rögzítenie azok adatait a saját rendszerében. Milyen technikai és informatikai háttér szükséges egy ilyen nagyságú és jellegû feladat ellátásához? Igyekeztünk minôségi eszközök alkalmazásával biztosítani azt a „redundanciát”, azaz megbízhatóságot, amely rendkívül fontos egy gyógyszer-nagykereskedô életében, hiszen itt akár 1-1 óra kiesés is igen jelentôs veszteséget okozhat. 2010-ben egy menedzsment- és informatikai tanácsadással foglalkozó cég szakterületünk átvilágítása után úgy nyilatkozott, hogy a Hungaropharma informatikai rendszere rendkívül stabil, nagy hibatûrési képességgel rendelkezik, azaz visszaigazolta törekvéseink sikerességét. A rendszer „lelke”, alapja az SAP alkalmazás, ide érkeznek és kerülnek összevonásra a rendelések, ezen készül a számlázás, azaz egészen a raktári ládákra bontásig az SAP kezeli az adatokat, és végzi el a szükséges mûveleteket. Ezen felül természetesen sok más terület feladatait is ellátja (könyvelés,

kontrolling, minôségbiztosítás, szállítás, beszerzés). Vagyis ha az SAP-val történik valami, leáll az egész folyamat. De az SAP egy nemzetközileg is alkalmazott nagyvállalati rendszerirányító program, ennek mûködtetése mennyiben az Önök feladata? Lehet, hogy meglepô, de – bár van karbantartásra vonatkozó szerzôdésünk – a teljes SAP rendszer mûködtetése a mi feladatunk. Éppen azért, hogy minél nagyobb kompetenciával rendelkezzünk a biztonságos mûködtetés, illetve az esetleges hibaelhárítások során. Így viszont nem lehet a felelôsséget másra hárítani… Nem is akarjuk. Tisztában vagyunk vele, hogy a Hungaropharma teljes informatikai rendszerének mûködéséért mi vagyunk a felelôsek, de meggyôzôdésünk, hogy csak így lehet az üzlet számára hatékonyan, dinamikusan és megbízhatóan ellátni ezt a feladatot. Nem nyomasztó ez a felelôsség? Hiszen említette, hogy egy rövid leállás is hatalmas anyagi veszteségekkel járhat. Mi átlátjuk ezt a rendszert, és tudjuk azt, hogy mi a feladatunk. Természetesen ez a munka folyamatos rendelkezésre állást igényel, azaz ha elhagyjuk az épületet, akkor sem távolodunk el feltétlenül a munkánktól, mivel a mai technikai lehetôségek mellett bárhonnan és bármikor be tudunk avatkozni a mûködésébe. Részben ezért is alszunk nyugodtan, de azért is, mert az említett „redundancia”, amely mára már meghatározó jellemzôje a rendszerünknek, azt jelenti, hogy egy hálózati eszköz, szerver kiesése esetén egy másik eszköz azonnal át tudja venni a szerepét anélkül, hogy ezt felhasználói oldalról bárki észrevenné. A mi rendszerünk nem olcsó, de stabil és megbízható. Mindemellett van egy saját „katasztrófaelhárítási tervünk” is, amely különbözô vészhelyzetekre vonatkozóan tartalmazza a teendôket, és évente átismételjük, hogy adott esetben ilyenkor kinek mi a feladata. Ugyanakkor azzal is tisztában kell lenni, hogy 100%-ig biztos rendszer nem létezik, vagyis – a kérdésére visszatérve – igen, ez egy „stresszes” munkakör, de az itt dolgozók kompetenciája, valamint a rendszerünk kiépítettsége garantálja a szükséges biztonságot. Hol lehet szert tenni a gyógyszer-nagykereskedelemmel kapcsolatos informatikusi szakértelemre? Magánál a gyógyszer-nagykereskedônél… Ezt úgy kell érteni, hogy hardver és szoftver oldalról, azaz az alkalmazástechnikát tekintve hasonló a rendszerünk, mint más nagyvállalatoké, bankoké. A rendszeren belüli folyamatok szintjén van különbség, s a mi rendszerünk ebbôl a szempontból egyébként is unikum, mert nem nagyon van még egy gyógyszer-nagykereskedô cég, amely a teljes folyamatot az SAP-n belülre szervezte volna. Azaz – bár kollégáink nagyon magasan képzettek, és rendszeres továbbképzéseken is részt vesznek – a gyógyszer-nagykereskedelmi tevékenységgel kapcsolatos speciális informatikus tudásukra a napi gyakorlat során tesznek szert. Hollauer Tibor 5

gyógyszerészet

Interjú dr. Szabó Sándorral, az MGYK örökös tiszteletbeli elnökével

„A legnagyobb kitüntetés a gyógyszerészek szeretete” Dr. Szabó Sándor, a Magyar Gyógyszerészi Kamara örökös tiszteletbeli elnöke az elmúlt negyed században a hazai gyógyszerészi közélet ikonikus alakjává vált. Nem kétséges, hogy a rendszerváltást követô másfél évtizedes – ma visszatekintve egyértelmûen „aranykor”-nak nevezhetô – idôszak gyógyszerészetének szakmai és anyagi felemelkedése szorosan összefügg az ô személyes teljesítményével, törekvéseinek szilárd eszmei hátterével. Elnök úrral – aki ma is aktív résztvevôje a szakmai eseményeknek – otthonában beszélgettünk a múltról és a jelen sürgetô teendôirôl. Elnök Úr, amikor a ’90es évek elején részt vett a gyógyszerészet jövôjét megalapozó jogszabályok megalkotásában, kilobbizásában, ilyennek képzelte a szakma 20 évvel késôbbi helyzetét? Az mindenesetre világos volt számomra – s akkoriban egy interjúban el is mondtam –, hogy a legjobb analógiát a kommunista diktatúrából és Dr. Szabó Sándor, az MGYK szovjet elnyomásból szaörökös tiszteletbeli elnöke baduló országunk helyzetére az a bibliai történet szolgálja, miszerint Mózes 40 évig bolyongott az Egyiptomból szabadult zsidókkal a sivatagban, mielôtt belépett volna az ígéret földjére. Egyiptomból a Vörös-tengerig jó 3 havi gyaloglással megtehetô az út, de akkor vajon miért volt szükség 40 évre – akkoriban matuzsálemi kornak számító idôre – az új honfoglaláshoz? Nos azért, hogy az ígéret földjére csak azok léphessenek, akik már szabadnak születtek, és cselekedeteiket nem befolyásolják a rabságban szerzett reflexek, tapasztalatok. Úgy tûnik, helyes volt a hasonlat, s lehet, hogy jelenleg még mi is csak annak a keserves útnak, bolyongásnak a felénél tartunk, ami mostani reményeim szerint azért mégiscsak kivezet bennünket a „sivatagból” az ígéret földjére… Ön 1990–1998-ig volt a Magyar Gyógyszerészi Kamara megválasztott elnöke. Mit tart e nyolc év legfontosabb vívmányának? Azt, hogy a korábbi évtizedek után – amelyek során méltatlan helyzetbe, egyfajta „kolhozrendszerbe” kényszerítették a gyógyszerészetet – az új jogszabályok és a privatizáció segítségével megtörtént a gyógyszerészet szakmai, erkölcsi és anyagi rehabilitációja, a szakma ismét önálló szellemi szabadfoglalkozássá vált, és visszatérhetett régi hagyományaihoz és méltóságához. 6

Hosszú elôkészítés és politikai csatározások után az elsô szabadon választott parlament hivatali idejének utolsó napján, 1994. április 6-án fogadták el a Patikatörvényt és a Kamarai törvényt. Ilyenre a honfoglalástól nem volt példa, mert ugyan 1950-ben készült egy patikatörvény, azt azonban az államosítás miatt soha nem léptették érvénybe. Az új törvények jelentôségét még a PGEU-ban – az Európai Unió Gyógyszerészeti Szervezetében, amelyben 1997 óta képviselem a kamarát – is többször kiemelték, s mint Európa legjobb gyógyszerészeti jogszabályait emlegették. A törvény-elôkészítô csapatból külön elismerés illeti ezért a széleskörû nemzetközi kapcsolatrendszerrel és kitekintéssel rendelkezô prof. dr. Paál Tamást, az OGYI akkori fôigazgatóját. A személyi jog intézményének és az érdemi kamarai jogosítványoknak a bevezetése, a patikaalapításnál a távolsági és lakosságszám-korlátok felállítása mind olyan vívmányok voltak, amelyek megnyitották az utat az európai gyógyszerészet élvonalához történô felzárkózásunkhoz. Nem véletlen, hogy éppen ezeket az intézményeket semmisítette meg 2006-ban az MSZP–SZDSZ-kormány, ami tragikus hatással volt gyógyszerészetünk fejlôdésére. A szavaiból az derül ki, hogy a jobboldali kormányok általában támogatták a gyógyszerész szakma – ezen belül személyesen az Ön – törekvéseit, míg a baloldaliak szembementek ezzel. Ez tény. Olyannyira, hogy míg 1990–94 között érdemi „politikai hátszéllel” dolgozhattunk a szakma felemeléséért, a hivatalba lépô Horn-kormány képviselôi ’94 novemberéig szóba sem álltak velem, mint a Magyar Gyógyszerészi Kamara elnökével. Csak amikor novemberben ismét fölényesen megnyertem a kamarai elnökválasztást, akkor enyhült valamelyest ez a viszony. Aktív elnökségi idôm alatt, ami 1998 végéig tartott, sikerült is megôrizni a vívmányainkat, s a baloldali kormányzat csak 2006-tól tudta botrányos helyzetbe kergetni a gyógyszerészeket. Ennek ellentmondani látszik a patikák számának 2007-tôl tartó nagyszámú növekedése… Ma is meggyôzôdésem, hogy Magyarországon 5000 lakosonként egy patika alkalmas a kellô színvonalú lakossági

gyógyszerészet

gyógyszerellátásra. A patikák számának felfutása értelmetlen folyamat volt, mert – azon túl, hogy ezzel évtizedes, nagy szakmai múlttal rendelkezô gyógyszertárak léte került veszélybe – a trend megfordulásával napjainkban százszámra zárnak be a gyógyszertárak. Információim szerint már közel 500 emiatt munkanélkülivé vált gyógyszerész keres állást, amire még soha nem volt példa. S a helyzet várhatóan tovább súlyosbodik majd, amiben most a jobboldali kormányzat intézkedései is szerepet játszanak... Minden elismerésem Szócska Miklós államtitkár úré, akit végtelenül becsülök a kitartásáért. A tavaly megjelent „Misce fiat…” címû könyvem egy példányát Seneca gondolatával dedikáltam számára, miszerint „Több erejének kell lennie annak, aki a feladatot elvállalta, mint amit a feladat maga megkíván”… Úgy gondolom, hogy a kórházak államosítása helyes elképzelés, hiszen eddig a megyei közgyûlési elnökök lobbiereje határozta meg, hogy melyik kórház mennyi állami forráshoz jut. Az állami tulajdonba vétellel viszont lehetôség nyílik tisztességesen, egyenlô esélyekkel, korrupciómentesen ellátni a feladatokat, ami azért megnyugtató, mert a gyógyítás egy hivatás, amelyet örömmel és odaadással kell végezni ahhoz, hogy eredményes legyen. Míg ennek feltételeirôl az állam a kórházak vonatkozásában gondoskodni látszik, a háziorvosi és a gyógyszerellátásban ez nem így van. Pedig mindkét területen el kellene érni, hogy a gyógyítás hivatásának gyakorlói nyugodt egzisztenciális körülmények között koncentrálhassanak a közérdek szolgálatára. A jelenleg is érvényes kormányzati tervek szerint a gyógyszerár támogatására idén 83, jövôre pedig 120 milliárd Ft-tal jut kevesebb, ami a gyógyszertárak árréstömegét 9 milliárd Ft-tal csökkenti. A háziorvosok fizetésének 100 ezer Ft-tal való emeléséhez évi 6 milliárd Ft-ra lenne szükség. E két tétel összesen 15 milliárd Ft, s én ezt nem tartanám magas árnak azért, hogy ennek az egész országot átfogó két hálózatnak a helyzetét normalizáljuk. A gazdasági válság ellen küzdô európai kormányok – legutóbb Olaszországban – kezdenek hozzányúlni az etikus patikamûködtetési modellhez, és hasonló liberalizációs lépéseket tesznek, mint ami nálunk történt 2006-ban. Merre megy vajon Európa? A liberális úthengernek szerencsére megálljt parancsolt az Európai Bíróság 2010-es döntése, mely a nemzeti kormányokra bízta a gyógyszerellátás megszervezésének felelôsségét, a mûködtetni kívánt modell megválasztását, és elfogadhatónak ítélte a patikák gyógyszerészi tulajdonlását, mint a szakmai biztonság zálogát. Ez a döntés véleményem szerint Európaszerte felértékelte a gyógyszerész és a gyógyszerészet szerepét. Miben áll ez a szerep Ön szerint a jövôben? Vég Antal professzor úr 1948-ban – akkor még adjunktusként – írt egy cikket, aminek az volt a konklúziója, hogy a gyógyszeripari specialitások térnyerésével visszaszorul a magisztrális gyógyszergyártás, ennek következtében a gyógyszerészek „szellemi munkanélkülivé” válnak. E folyamat 1980-tól, a „pharmaceutical care”, azaz a gyógyszerészi gondozás fogalmának megjelenésével változott meg.

Ennek értelmében a gyógyszerészet már nem a termékre, hanem a betegre fókuszál. Ma ez jelenti a szakma jövôjét, s ebben mi Magyarországon élen járunk, hiszen velünk ellentétben még egyetlen európai országban sincs törvényileg és rendeletileg szabályozva a gyógyszerészi gondozás. A Gyógyszerészi Gondozás Szakmai Bizottságának Ön volt az egyik elsô elnöke, azaz ismét ott találjuk a szakma jövôjének megalapozói között… Ez természetes, hiszen naponta 600 ezer ember fordul meg a gyógyszertárakban, s ezért a patikáknál nincs jobb helyszín a népegészségügyi feladatok ellátására. A gyógyszerészi gondozás így az a szakterület, ahol a gyógyszerészet és a társadalom érdekei teljesen átfedik egymást. Csakhogy a szûkülô források közepette a gyógyszertár, tulajdonosoknak ehhez is pénzt kellene elôteremteniük, miközben 2017-ig vissza kellene vásárolniuk a patikai tulajdonrészüket 50%-ig. A mostani viszonyok között nem látok erre esélyt. Persze ezt a törvényi kötelezettséget ki lehet játszani egy szindikátusi szerzôdéssel – aminek megkötéséhez azért a gyógyszerész is kell –, ám én itt is valamilyen elôrevivô megoldást keresnék. Még dr. Gógl Árpád orvosi kamarai elnöksége idején, 1996 körül közösen – osztrák és német mintákat alapul véve – kidolgoztuk egy orvos-gyógyszerész bank létrehozásának koncepcióját. Ezt én most ismét a minisztérium figyelmébe ajánlottam, hiszen az érintett több százezer fôs potenciális ügyfélkör és a több ezerre tehetô vállalkozás meggyôzôdésem szerint a siker záloga lehetne. Ez a gyógyszer-kiskereskedelem hosszú távú finanszírozását is megoldhatná. Ön számtalan szakmai elismerés és megbízás birtokosa. Képviseli Magyarországot a PGEU-ban, az Europharm Fórumban, a Pharmacia Alapítvány elnöke. Idén március 15-tôl magas rangú állami kitüntetés birtokosa is, hiszen megkapta Magyar Érdemrend lovagkeresztjét. Az elmúlt években a gyógyszerésztársadalomtól valóban minden megbecsülést megkaptam. A legkomolyabb, miniszter által adományozott szakmai elismerés a BatthyányStrattman-életmûdíjam, de nekem ítélték az MGYK Aranyérmét, a Pharmacia Alapítvány részérôl a Pro-Pharmacie kitüntetést, a MOSZ-tól pedig megkaptam a Gyógyszerészetért díjat. Ezeket tetôzi be a Magyar Érdemrend lovagkeresztje. A rendelet szerint, akinek ezt odaadományozzák, az a következô 10 évben nem kaphat állami kitüntetést, csak ha valami soha nem látott hôstettet hajt végre a hazáért… Azt gondolom, Ön már végrehajtott egy hôstettet, mégpedig azt, hogy életpályája, tevékenysége, eredményei osztatlan elismerésben részesülnek, s élvezi a gyógyszerészi világ valamennyi meghatározó személyének respektjét… Örülök, ha ez a véleménye, mindenesetre én is érzékelni vélem a gyógyszerésztársadalom szeretetét és tiszteletét. Úgyhogy módosítom, amit az imént mondtam, valószínûleg ez a legnagyobb kitüntetés, amiben részesültem. Hollauer Tibor 7

egészségügy

Új járvány: az elhízás Az elhízás korunk egyik népbetegségévé vált hazánkban is. A magyar lakosság kétharmada – körülbelül ötmillió ember – túlsúlyos vagy elhízott. Ennek kapcsán beszélgettünk dr. Bedros J. Róbert PhD, címzetes egyetemi docenssel, a Szent Imre Kórház fôigazgatójával, a Magyar Obezitológiai és Mozgásterápiás Társaság (MOMOT) elnökével, aki 2007-ben alapította a társaságot, mely idén március 23–24-én VIII. kongresszusát élte meg. Milyen célokkal alapította a Magyar Obezitológiai és Mozgásterápiás Társaságot? A társaság célja – összhangban a Nemzeti Népegészségügyi Programmal – az elhízás elterjedésének visszaszorítása, az aktív testmozgás elterjesztése, a mozgásban gazdag életmód kialakítása, illetve az egyre általánosabb gyermekkori elhízás megelôzése. Nemzetközi elôadásokon és folyóiratokban publikáljuk tudományos eredményeinket, kutatásokat végzünk az elhízás elterjedtségének megállapítására, és fontosnak tartjuk a társszakmák tudományos társaságaival való együttmûködést.

masnak tartott a saját irányelvei számára. Ennek keretében a MOMOT továbblépést tervez, és új, evidence based update adatok alapján a vitatott diétás kezelésben markáns állásfoglalást készít elô. Nemcsak az energiabevitel csökkentését, hanem a tápanyag-összetétel változtatását, a low-carb – high-protein diéta új trendjének felvállalását is megfogalmazzuk. Belföldi tevékenységben elôrelépésként könyveljük el, hogy meghívást kaptunk az idei V. Magyar Kardiovaszkuláris Konszenzus Konferenciára, ahol többek között az elhízás és kapcsolódó rizikófaktorainak prevenciója, mozgásterápiája, kezelése is téma lesz.

Milyen eredményekkel büszkélkedhet eddig a MOMOT? Jelenleg több száz taggal rendelkezünk, az elmúlt öt évben hét sikeres – nagy látogatottságú és pozitív visszhangot kiváltó – országos kongresszust rendeztünk több száz elôadó és több ezer hallgató részvételével, ezen kívül három regionális továbbképzô konferenciát szerveztünk. 2008 ôszén egy útmutatót állítottunk össze az elhízás kezelésére, amelyet a Belgyógyász Szakmai Kollégium alkal-

Milyen következményekkel, betegségekkel számolhatunk elhízás esetén? A szív- és érrendszeri betegségek kockázati tényezôi közül a magas vérzsírszint, az elhízás, a cukorbetegség és a magas vérnyomás szorosan összefügg a táplálkozással, ezek a szívés érrendszeri betegségek 30–80%-ában játszanak szerepet. Európában a daganatos betegségek 30–40%-a lenne megelôzhetô egészséges táplálkozással, de csökkenthetô a csontritkulás, fogszuvasodás és a dentális erózió elôfordulásának a kockázata is. Az elmúlt évtizedekben a hatékony megelôzés és részben a gyógyszeres segítség hatására a nyugati országokban a koleszterinszint és a vérnyomás jelentôsen csökkent, az elhízás aránya – hazánkban is – viszont több mint 10%-kal nôtt. A fenti nemzetközi tapasztalatok alapján az állati eredetû zsírbevitel csökkentése csak részeredményt hozott, ezért az energiabevitel – amely hazánkban is a nyugati országokéhoz hasonlóan növekvô tendenciát mutat – csökkentésére, az energialeadás növelésére, vagyis a mozgásra is hasonló gondot kell fordítani. Több vizsgálat szerint az alacsonyabb súllyal született gyerekek felnôttkorukban nagyobb arányban híztak el. Az utóbbi idôben egyre több az elhízott gyermek, többet néznek televíziót, kevesebbet sportolnak, passzív életmódot folytatnak. Ezzel együtt többet nassolnak, sokat járnak gyorsétterembe, és az utóbbi idôben ugrásszerûen nôtt a körükben az ízesített, cukrozott üdítôk fogyasztása is. Az elhízás szempontjából a házasság éppúgy kockázati tényezô, mint a terhesség. Tévhit, miszerint várandósság idején kétszer annyit kell enni.

Dr. Bedros J. Róbert PhD, a MOMOT elnöke

Mit tehetünk még azért, hogy elkerüljük az elhízást, vagy, ideálisabb esetben, fenntartsuk egészséges súlyunkat? Nagyon fontos az életmód megváltoztatása, amely egyrészt a mozgásban gazdagabb életet és a táplálkozási szokások módosítását is jelenti. A jelenlegi ajánlások szerint 8

egészségügy

A díjazottak: Halmy László, Monspart Sarolta, a B. Braun Avitum vezérigazgatója, Horn Péter, Rubint Réka és Mága Zoltán dr. Bedros J. Róbert társaságában

hetente legalább háromszor-négyszer kell harminc-negyven perces aerob mozgást végezni, hogy a zsírégetô hatás érvényesüljön. A megfelelô motiváció fenntartásában a beteg követése és pszichés vezetése is alapvetô fontosságú. A diétás kezelésben is nagy átrendezôdést figyelhettünk meg az elmúlt évtizedekben: az alacsony kalóriatartalmú diétától a jelenleg széles körben népszerû és hatékony alacsony szénhidráttartalmú diétáig bezárólag. Kérem, említsen pár elôadástémát a márciusi MOMOTkongresszuson elhangzottak közül. Az idei évben újdonság volt és örömünkre szolgált, hogy gerincgyógyászati szekcióval bôvült tudományos programunk. Többek között szó esett az elhízás irányelveirôl és következményeirôl, vagyis az elhízás és kardiológia, gerincgyógyászat, diabétesz és vérnyomás kapcsolatáról, az elhízás elleni hatékony mozgásformákról és a fogyasztói társadalmak elhízásra tett hatásáról. Nem utolsósorban pedig dr. Pados Gyula PhD, a MOMOT fôtitkára a diétás irányelvekrôl tartott érdekes elôadást. Április 12-én XXI. alkalommal rendezik meg a Diabétesz konferenciát, május 22-e pedig az Európai Elhízás Elleni Nap. Mennyire tartják fontosnak a többi szervezettel való szoros együttmûködést? Két évvel ezelôtt szervezték meg az elsô Európai Elhízás Elleni Napot (European Obesity Day, EOD), a társaság alapítóinak célkitûzése sok pontban megegyezik a miénkkel, mint például, hogy az elhízás nem csupán esztétikai probléma, hanem komoly egészségügyi kockázati tényezô. Az V. Magyar Kardiovaszkuláris Konszenzus Konferenciára 2011. november 25-én került sor a Stefánia Palotában, ezen a MOMOT is részt vett közel húsz más társasággal együtt, melyeknek fô és közös célja az egészségesebb életmódért való változtatás lehetôségeinek vázolása.

A nyár közeledtével sokan már megszokásból tervbe veszik a fogyást, a diétázást. Pedig nem csak ilyenkor kell odafigyelni, pont úgy, ahogyan nem csak karácsonykor kell szeretni egymást. A mozgás, a mérsékletes táplálkozás és felbecsülhetetlen értékû egészségünk megôrzése tôlünk nyugatabbra már nem csupán a bikiniszezon függvénye. Sokan az intelligens életszemlélet velejárójaként említik a tudatos egészségmegôrzést, hiszen a helyes étkezés és mozgás nemcsak közérzetünket, de testünket is élteti. Dr. Bedros J. Róbert is említi: „Nem fogyókúrázni kell, meg kell tanulni az egészséges életmód alapjait, és ezeket beépítve a mindennapjainkba megpróbálni folyamatosan változtatni életmódunkon. Szakemberek felhívják a figyelmet arra is, hogy nem várhatjuk el testünktôl, hogy az 5-10 év alatt felszedett kilókat 2-3 hét alatt leadjuk.” A MOMOT VIII. Kongresszusán öt témakörben osztottak ki díjat. Az egészséges életért végzett tevékenységért 2012-ben elismerésben részesültek: •H  almy László – a Magyar Elhízástudományi Társaság elnöke (tudomány), •M  ága Zoltán – hegedûmûvész (mûvészet), •M  onspart Sarolta – világbajnok tájfutó (sport), •R  ubint Réka – fitneszedzô (társadalmi szerepvállalás) és a •B  . Braun Avitum Zrt. (kiemelkedô szponzor).

Az egészséges életért díj

Szakácsi Eszter 9

jogi szemmel

Lényeges változások a kórházi gyógyszerbeszerzések rendszerében – a központosított közbeszerzés egyes részletszabályai A fekvôbeteg-szakellátást nyújtó intézmények részére történô gyógyszer-, orvostechnikai eszköz és fertôtlenítôszer-beszerzések országos központosított rendszerérôl szóló 46/2012. (III. 28.) Kormányrendelet („Korm. r.”) 2012. március 30. napján hatályba lépett. Ettôl az idôponttól kezdve ajánlatkérôi oldalon nincs akadálya annak, hogy egy kézben összpontosuljanak a kórházi közbeszerzések, amely egyebek mellett lehetôvé teszi a méretgazdaságosságban rejlô elônyök kihasználását – kérdés, hogy az új rendszer valóban meghozza-e a várt kiadáscsökkenést. Az új rendszerben az intézmények saját hatáskörben történô beszerzései leginkább a statim igényekre, és a speciális hatóanyagokra korlátozódtak. A jelen cikkben a Korm. r. legfontosabb szabályait igyekszünk bemutatni:

A Korm. r. hatálya, ill. alkalmazási köre, az ún. önkéntes csatlakozás, a központi beszerzô szervezet

A jogszabály hatálya az Egészségbiztosítási Alapból finanszírozott, fekvôbeteg-szakellátást nyújtó intézmények – azaz klinikák, kórházak, szanatóriumok, szakápolási intézmények, valamint fekvôbeteg-ellátást nyújtó országos intézetek – egészségügyi ellátáshoz kapcsolódó gyógyszer-, orvostechnikai eszköz- és fertôtlenítôszer-beszerzéseire terjed ki.

Dr. Ujfalussy Kristóf ügyvéd

A Korm. r. fontos rendelkezése, hogy bizonyos speciális termékkör esetén (pl. tisztító hatású eszközfertôtlenítô szerek, röntgen-kontrasztanyagok, kötésrögzítô kötszerek, egyszer használatos fecskendôk és injekciós tûk) az E. Alapból finanszírozott, az egészségügyi törvény hatálya alá tartozó egyéb szervezetek – így például a járóbeteg-ellátást végzô intézmények – is a rendelet szabályai szerint kötelesek eljárni. Ezen elôbbi speciális termékkört tételesen a Korm. r. 1. sz. melléklete sorolja fel. A Korm. r. nem alkalmazandó azon gyógyszerek és orvostechnikai eszközök esetében, amelyek beszerzése során külön jogszabály szerint az OEP jár el; továbbá a fent megjelölt intézmények nem kötelesek e rendelet szerint beszerezni azokat a gyógyszereket és orvostechnikai 10

eszközöket, amelyeket az intézeti gyógyszertár közvetlen lakossági (vényforgalmas) gyógyszerellátás keretében szolgáltat ki, vagy amelyek orvostudományi kutatáshoz szükségesek, és a beszerzés finanszírozása a megbízó által történik.

„…a rendelet hatálybalépését megelôzôen megkötött keretmegállapodások, valamint a rendelet hatálybalépésekor folyamatban lévô központosított közbeszerzési eljárások eredményeként megkötött keretmegállapodások vagy keretszerzôdések hatályát a rendelet nem érinti.” Az E. Alapból finanszírozott azon intézmények, amelyek fenntartója nem a magyar állam, költségvetési szerv, helyi önkormányzat vagy önkormányzati társulás, a szóban forgó központosított közbeszerzési rendszerhez nem kötelesek csatlakozni. Ugyanakkor az elôbbi alanyi kör önként csatlakozhat e rendszerhez, amely esetben a Korm. r. elôírásai szerint kötelesek eljárni. A Korm. r. szerint a GYEMSZI-t jelöli ki központi beszerzô szervezetként.

jogi szemmel

A Korm. r. szabályait a 2012. március 30. – orvostechnikai eszközök esetében 2012. október 15. – napját követôen megkezdett közbeszerzési eljárásokra kell alkalmazni, azzal, hogy a rendelet hatálybalépését megelôzôen megkötött keretmegállapodások, valamint a rendelet hatálybalépésekor folyamatban lévô központosított közbeszerzési eljárások eredményeként megkötött keretmegállapodások vagy keretszerzôdések hatályát a rendelet nem érinti.

 GYEMSZI és az egészségügyi intézmények A feladatai, a hatóanyagok és eszközcsoportok meghatározása

A GYEMSZI ellátja a központosított közbeszerzési rendszer mûködtetésével kapcsolatos feladatokat, valamint lefolytatja a központosított közbeszerzési rendszer keretén belül megvalósítandó közbeszerzési eljárásokat; összesíti és adatbázisba rendezi a kórházak gyógyszer-, orvostechnikai eszköz-, valamint fertôtlenítôszer-felhasználására vonatkozó adatokat.

sítható meg az országos központi közbeszerzés az ellátásbiztonság garantálása mellett. A GYEMSZI az eljárások elôkészítése és lefolytatása során az Országos Gyógyszerterápiás Tanáccsal („Tanács”) együttmûködik. A Tanács az országos kórházi gyógyszeralaplistát, az egészségügyi szakmai kollégiumnak az elnöke által kijelölt tagozatai az orvostechnikai eszközök országos alaplistáját évente legalább egyszer kötelesek felülvizsgálni és – amen�nyiben szükséges – aktualizálni.

Az intézmények saját hatáskörben megvalósított beszerzései Az intézmények saját hatáskörben akkor valósíthatják meg gyógyszer-, illetve orvostechnikai eszköz- vagy fertôtlenítôszer-beszerzéseiket, amennyiben – a szükséges beszerzés megvalósítása elôre nem látható okból rendkívül sürgôssé válik, és a közbeszerzés határidôre nem lenne megvalósítható; – a szükséges hatóanyag, orvostechnikai generikus eszközcsoport vagy fertôtlenítôszer vonatkozásában nincs hatályos keretmegállapodás vagy szerzôdés; – lehetôsége van más egészségügyi szolgáltató vagy az Egészségügyi Készletgazdálkodási Intézet készletének átvételére; – a központosított közbeszerzés útján történô beszerzésnél gyógyszer esetében alacsonyabb napi terápiás költséggel, orvostechnikai eszköz vagy fertôtlenítôszer esetében alacsonyabb áron tudja beszerzését megvalósítani, feltéve, hogy a központi beszerzô szervezet által kötött keretmegállapodás alapján az adott gyógyszerbôl, orvostechnikai eszközbôl vagy fertôtlenítôszerbôl idôarányosan az adott intézmény által rendelhetô, az igényfelmérés alapján megállapított mennyiség vagy érték 70%-át elérô mértékben már megrendelés valósult meg;

Az intézmények a GYEMSZI részére kötelesek negyedévente adatszolgáltatást teljesíteni az intézmény által megvalósított gyógyszer-, orvostechnikai eszköz- és fertôtlenítôszer-felhasználás mennyiségérôl és értékérôl, feltüntetve az egyes gyógyszerek, orvostechnikai eszközök és fertôtlenítôszerek tekintetében irányadó értékeket. A központi beszerzô szervezet a fenti adatokkal összhangban megtervezi a központosított közbeszerzési rendszer keretén belül megvalósítandó közbeszerzéseket és a lefolytatandó közbeszerzési eljárásokat. A központi beszerzô szervezet a közbeszerzés tárgyának meghatározása során figyelembe veszi, hogy az országos kórházi gyógyszeralaplistán szereplô mely hatóanyagok és az orvostechnikai eszközök országos alaplistáján szereplô mely generikus eszközcsoportok esetében való-

– finanszírozása európai uniós forrásból történik, és a központosított közbeszerzési rendszerben történô beszerzés nem felelne meg a forrás felhasználásának szabályosságával kapcsolatban a támogató által támasztott követelményeknek. A közbeszerzések központosított rendszeren keresztül történô megvalósításának kötelezettsége nem korlátozza az intézmények lehetôségét adomány elfogadására. Végezetül kiemelendô, hogy az intézményeket a GYEMSZI felé elôzetes tájékoztatási és utólagos adatközlési kötelezettség terheli. Dr. Ujfalussy Kristóf ügyvéd 11

üzlet

A gyógyszercégek tavalyi reklámtevékenysége: költöttek is, meg nem is

Küszöbön az új marketingkommunikációs trend? Vényköteles termékek az orvosi szaklapokban – 179 millió mínusz

Tavaly már csaknem kétszázmillió forinttal kevesebbet költöttek a gyógyszercégek reklámra az orvosi szaklapokban, annak ellenére, hogy a hirdetési árak nem változtak. Horváth Katalin, a ComFit Kft. orvosszakmai médiafigyeléssel foglalkozó cég ügyvezetôjének elemzésébôl kiderül: míg 2010-ben valamivel több mint 1,1 milliárdot fizetett ki a gyógyszeripar, addig 2011-ben már csak alig több mint 900 millió forinton osztozhattak a lapkiadók. A csökkenés egyértelmûen a gyártók/forgalmazók hirdetési intenzitásán múlott, hiszen a folyóiratok száma és a hirdetési árak sem változtak. A 2009. és 2010. év emelkedô reklámköltésével szemben a 2011-es adatok 16 százalékos csökkenése egyenes következménye lehet a gyógyszeripart sújtó hatósági intézkedéseknek, a gazdasági válságnak és részben a szabadalmi védettségek lejártának (lásd még keretes írásunkat Horváth Katalin, a ComFit Kft. ügyvezetôjének véleményével). Öttel csökkent azon cégek száma, amelyek a nyomtatott folyóiratokban közzétett hirdetést mint marketingeszközt alkalmazták 2011-ben, de voltak olyan cégek is, amelyek A nyomtatott médiában reklámra legtöbbet költô cégek rangsora, 2011 Cégek

Megjelenés (hirdetés, db)

Elköltött pénz (Ft)

1

Richter Gedeon Nyrt.

281

12 381 00

2

Egis Gyógyszergyár Nyrt.

145

80 959 200

3

Pfizer Kft.

164

78 198 700

4

GlaxoSmithKline Kft.

119

51 911 000

5

Novartis Hungária Kft

94

45 079 000

6

Servier Hungária Kft.

83

36 398 000

7

Krka

32

35 294 000

8

AstraZeneca Kft.

61

34 565 600

9

Sandoz Hungária Kft.

63

33 623 000

10

Roche Magyarország Kft.

62

30 557 000

11

Boehringer Ingelheim

59

29 778 000

12

Merck Sharp & Dohme Magyarország Kft. (MSD)

67

29 010 800

13

Sanofi-Aventis Zrt.

58

26 567 000

14

Bayer Hungária Kft.

60

24 392 000

15

Lilly Hungária Kft.

38

21 452 000

Forrás: Comfit 12

a csökkenô tendenciával szemben tovább növelték reklámköltésüket. A 2010. évhez képest a költés volumenének nagyobb részét tavaly már a nagy forgalmazók hirdetései tették ki. A teljes költés 73%-át a költési lista elsô 15 helyén álló forgalmazó cég fizette ki – a 2010-es 60%-kal szemben. A Richter és az Egis, ahogy tavalyelôtt, úgy 2011-ben is a Termékek

Ft (elköltött pénz) 2011

1

Cover csoport

35 130 000

2

Xeter

14 348 333

3

Symbicort turbuhaler

13 972 000

4

Twynsta

12 715 000

5

Roxera

12 028 000

6

Glucostabil

11 781 333

7

Nortivan

11 522 333

8

Enbrel

11 112 000

9

Sutent

10 942 000

10

Foster

10 905 000

11

Spiriva

10 840 000

12

Avastin

10 645 000

13

Jurnista

10 437 200

14

Procoralan

10 170 000

Forrás: Comfit

legnagyobb hirdetô volt a piacon. A Richter harmadával növelte a reklámköltségvetését 2010-hez képest, miközben hirdetett termékeinek száma csak kettôvel emelkedett. A 47 reklámozott termék közül 2011-ben is a Xeterre (koleszterinszint-csökkentôjére) fordította a legtöbbet, és (listaáron számolva) újra 14 millió forinttal támogatta szereplését. Az Egis is közel 25%-kal többet költött, ám 2010-hez viszonyítva nyolccal kevesebb terméket promotált szaklapokban. A Cover csoport 16 termékének hirdetésére – a 2010-es 60%-hoz képest – már csak 46%-ot fordított. A Pfizer 50%-kal növelte a hirdetésre fordított összegét, így helyet cserélt a GSK-val, amely 2010-hez képes 15%-kal kevesebbet költött hirdetésekre. A Pfizer költésének közel felét a generikus és second brand termékekre fordította. A generikusok reklámköltésének erôsödésére példa a lista két új belépôje: a Krka, amely 17 helyet lépett elôre 2010-hez képest, illetve a Sandoz, amely 23-at ugrott.

üzlet

Elméleti növekedés, valódi csökkenés – gyógyhatású és OTC költések A Kantar Media listaáras reklámköltési adatai 3%-os növekedést mutatnak 2010-hez képest, de a valóságban milliárdok tûntek el a médiapiacról. Tovább nyílt az olló a listaárak és a médiumok valós árai között. Vagyis a reklámzaj ugyanakkora, csak jóval kevesebb pénzbôl finanszírozzák a hirdetôk.

A tíz legnagyobb gyógyhatású készítmény, OTC-szegmens listaáras reklámköltése, 2011 Pozíció (2010)

Pozíció (2011)

Szegmens

Költés 2011-ben* (ezer Ft)

Változás 2010-hez képest (%)

2

1

Vitamin

17 199 483

+21

1

2

Fájdalomcsillapító

16 272 599

+12

3

3

Köhögés elleni szer

15 380 327

+20

4

4

Emésztést javító készítmény

10 049 921

+17

5

5

Bôrgyógyászati készítmény

9 420 058

+39

6

6

Ízületi bántalmak elleni készítmény

4 411 759

-18

8

7

Egyéb gyógyhatású készítmény

3 541 635

+19

A hirdetôi toplista élén 2011-ben 12 8 Probiotikum, prebiotikum 3 275 033 +140 több mínuszt látni, mint egy évvel 10 9 Vérkeringést javító készítmény 3 157 282 +57 ezelôtt, ami jól jelzi, milyen fényben 9 10 Súlycsökkentô készítmény 3 124 980 +15 látják a magyar piacot a multinacionális cégek. A nagy piaci szektorok Gyógyhatású készítmény, OTC összesen* 101 189 617 +21 közül csak a gyógyászat, a gyógyha- a 2010-essel megegyezô médialefedettség mellett tású készítmények, a kereskedelem és a közlekedési eszközök reklámköltéForrás: Kantar Media se nôtt számottevôen (19, 33, illetve 11%-kal), a többi jó esetben szinten tartotta, de inkább szektorok ranglistáján – nem csoda, hiszen ezekben a csökkentette médiaköltését (távközlés –13%, pénzinté- médiatípusokban érezhetôen csökkentették a költésüket. zetek –2%, élelmiszerek +4%, szépségápolás/háztartási A gyógyszercégek továbbra is, sôt, egyre inkább a telecikkek –5%, italszektor –10%). vízióra fókuszálnak, tavalyi médiabüdzséjük 90%-át itt költötték el” – vázolta a helyzetet Mihalszki Zsuzsa kom„Vagyis, a gyógyszergyártók reklámbüdzséje nélkül a mos- munikációs vezetô (Kantar Media). taninál is nagyobb bajban lenne a médiapiac. A gyógyszeripar az országos televíziókban és a kábeltévéknél is a Kommunikációs szempontból az OTC szegmensek közül legfontosabb hirdetôi szektorrá lépett elô 2011-ben (meg- tavaly a vitaminoké volt a legaktívabb, kicsivel megelôzelôzve a korábbi örökös elsô „élelmiszert”), és a maga- ve a fájdalomcsillapítókat és a köhögés elleni szereket. zinokban, a moziban, valamint az indoor felületeken is A negyedik helyen végeztek az emésztést javító készítménôtt a bevételbôl való részesedésük. Egy hajszálnyit javult nyek, és lejjebb van ugyan a rangsorban, de látványosan a pozíciójuk a köztéren, ám a napilapokban, a rádióban erôsödik a pre- és probiotikumok médiajelenléte (listaés az interneten hátrébb csúsztak a legtöbbet költô piaci áron közel két és félszer annyit költöttek rá a médiában, mint egy évvel korábban). A legnagyobb OTC hirdetô továbbra is a A tíz legnagyobb gyógyhatású készítmény, OTC-hirdetÔ Bayer Hungaria – amely az elmúlt listaáras reklámköltése, 2011 évben a második helyre tornázta fel Pozíció Pozíció Költés 2011-ben* Változás 2010-hez magát a teljes piac hirdetôi toplisHirdetô (2010) (2011) (ezer Ft) képest (%) táján is, megelôzve az Unilevert –, 1 1 Bayer Hungária 17 227 871 +16 tôle származott tavaly az OTC költések 17%-a. Ôt a Sanofi-Aventis, 2 2 sanofi-aventis Rt. 7 771 491 +20 a Reckitt Benckiser és a Novartis kö6 3 Reckitt Benckiser 7 639 749 +92 veti a toplistán. 5 4 Pfizer Hungary 6 235 259 +51 3

5

Novartis Hungária Kft.

5 795 903

4

6

Berlin-Chemie

4 711 275

12

7

Richter Gedeon Nyrt.

4 364 795

8

8

Béres Rt.

4 035 701

11

9

Walmark

3 797 469

9

10

Pharma Natura Group Kft.

3 467 911

Gyógyhatású készítmény, OTC összesen +21 * a 2010-essel megegyezô médialefedettség

101 189 617

-5

Médiumokra lebontva a legtöbb OTC-költés ismét a TV2-ben re+104 alizálódott, amely a szektor teljes +21 költésének több mint egynegyedét mondhatta magáénak 2011-ben, pár +61 százalékkal kevesebbet, mint egy +12 évvel korábban. Idôközben az RTL +21 Klub pozíciója is erôsödött a gyógyszergyártók körében (e vállalatok Forrás: Kantar Media 39%-kal költöttek itt többet, mint -8

13

üzlet

2010-ben), és néhány kábelcsatorna is nagyobb hangsúlyt kapott a médiamixben. A leglátványosabb növekedést a Story TV produkálta, ahol csaknem két és félszer annyit költöttek a gyártók, mint az azt megelôzô évben. A Reckitt Benckiser és a Pfizer például több mint ötszörösére növelte itt a jelenlétét. Emellett a Film+, a Cool TV, a Universal Channel és az AXN részesült még átlagon felüli mértékben a megnövekedett OTC-büdzsékbôl. A magazinok közül a Kiskegyedben, a National Geographicben és a Nôk Lapjában jelent meg a legtöbb gyógyszerreklám, a napilapoknál a Blikk és a Metropol szívja fel a legtöbb OTC-hirdetést, míg a rádiók közül a Class és a Neo vezeti a toplistát – bár 2011-ben mindkettôben csökkent az OTC-költés.

„Összességében várhatóan többet, kevesebbet, vagy ugyanannyit fognak elkölteni az Ön cégénél az alábbi kommunikációs megoldásokra 2012-ben 2011-hez viszonyítva?”

Online a jövô trendje?

A Szinapszis Kft. a MarketingPirula szaklap megbízásából a gyógyszeripari döntéshozók körében készített kutatást azt vizsgálva, milyen várakozással tekintenek a piac szereplôi az idei évre. A válaszadók megközelítôleg 50-60% tervezi, hogy 2012-ben többet költ orvosi online kommunikációra, e-detailingre vagy online betegkommunikációra. Igen magas volt azoknak a száma, akik rendelkeznek már tapasztalattal ezeken a marketingkommunikációs területeken. Eddig mindössze egyötödük vett részt online kommunikációval kapcsolatos tréningen, most viszont majdnem 90%-uk jelezte szándékát, hogy tanulni szeretne. „A korábbi, egyirányú, kizárólag az orvosok felé irányuló kommunikációt mára egy többszereplôs stratégia váltotta

Forrás: Szinapszis gyógyszeripari döntéshozó kutatás, 2012, N=69

fel, amiben a gyógyszerészeknek, a betegeknek és a fogyasztóknak is meghatározó szerep jut. Az online megoldások, a digitális eszközök térnyerése – ahogy számos külföldi példa mutatja – ugyancsak új területeket nyithat meg a gyógyszergyári promóció területén. Kétségtelen tény, hogy a hazai trendek átalakulását jelentôs mértékben felgyorsították az egészségpolitika által hozott döntések, hiszen a promóciós keretek szûkítésével a Magyarországon mûködô cégek életében kritikussá vált a hatékony marketing- és kommunikációs stratégia kialakítása, márpedig kitûzött céljai elérését az új célcsoportok és eszközök bevonása jelentôs mértékben támogatja” –mondta el Kiss Katalin kutatásvezetô. B. R. Katalin (Forrás: weborvos.hu, Népszabadság, mediainfo.hu, MarketingPirula)

„A gyógyszeripari marketing átalakulás elôtt áll – ezt hallani lépten-nyomon. Egyik változásként említik, hogy az online kommunikáció meg fog erôsödni, de a gyógyszeripar számottevôen még nem tud mit kezdeni az online és social media eszközökkel. Viszont az ezekrôl folyó beszéd tovább erôsíti azt a trendet, hogy a nyomtatott médiára kevesebbet költenek. Persze ennek elsô számú oka a marketing-költségvetések szûkülése, és azon belül a reklámkiadások további csökkentése. A nyomtatott médiára fordított keret csökkenése miatt folyóiratok fognak megszûnni, és tovább folytatódik az a tendencia, hogy a kiadók összevont lapszámokat adnak ki. Ugyanakkor ez jót is hozhat. Reménykedem egyfajta tisztulásban, hogy a kevesebb pénz a jó minôséget és tudományos értéket képviselô lapoknál fog koncentrálódni. A gazdag években nagyon felduzzadt a magyar orvosi lapok száma – közel 100 folyóirat létezik ma. Ezek több mint fele nem teljesíti a tudományosság nemzetközi elvárásait, mely a magyar orvosi média megítélésének jelentôs romlásához vezetett. Mind az orvosok, mind a gyógyszercégek többsége lesújtóan nyilatkozik a nyomtatott magyar orvosi média színvonaláról. Ez az imageromlás is egy tényezô abban a folyamatban, melyben a gyógyszercégek kevésbé gondolják hatékony kommunikációs csatornának az orvosi folyóiratokat, így nem is kívánnak költeni e téren. Ha a válság okán elindul egyfajta tisztulás, akkor talán a folyóiratok értéke is emelkedni fog” – értékelte az iparág helyzetét Horváth Katalin, a Comfit Kft. ügyvezetô igazgatója.

14

tudomány

Vegy(es) érzelmek Növô hold és rózsaszirom, ezüstmedál és békanyál – vagy csak egy kis gina a pohárba? A bájitalok és afrodiziákumok hatását vajon nôi fortély, valódi varázslat vagy a tiszta kémia hívja elô? A boszorkányok egyik megnevezése a magyar nyelvi tájakon a bûvös-bájos, bûbájos volt, ebbôl ered a bûvölés-bájolás szavunk is. A bû és a báj gyökérszavak jelentése és kapcsolata a boszorkán�nyal az ótörök „báj” szóból ered, ami nem mást, mint „köteléket”, „szalagot”, „bilincset” jelent, vagyis a bûbájos egy „igézô”, „rabul ejtô” személy. A szerelem csak kémiai reakció?

A szerelem létének bizonyítékát eddig minden emberi kultúrában megtalálták. Mint legszebb és legsötétebb érzéseink okozóját, valaki szerint csak bátran meg kell élni, de például az arab orvostudomány szerint a szerelem kórság, az ókorban élt Rhazés orvos-filozófus szerint a melankólia és a gutaütés fejezetei között kell keresni és gyógyítani. Ha tudták volna, amit az amerikai kutatók ma merészen állítanak, hogy a szerelem általában másfél-két évig tart, lehet, hogy nem keresgélik ennyit a megoldást. Mindenesetre dr. Arató Mihály agykutató pszichiáter egyik vitaindító cikkében kifejtette, a szerelem ködéért a következô kémiai vegyületek nagyon is felelnek: dopamin, amely serkentô, energetizáló hatással bír. A központi idegrendszer egyik fontos ingerületátvivô anyaga, flexibilis molekula, a katecholaminok legtipikusabb képviselôje. Két legfontosabb anyagcsereterméke a noradrenalin és az adrenalin. PEA, vagyis fenil-etil-amin, a „szerelmi szubsztancia”. Olyan külsô jelekért felel, mint a pirulás, tenyérizzadás, szapora szívdobogás, eufória. Az oxytocinkoktél, más néven a „szerelmi hormon” az, amely serkenti a méhmûködést, a hipotalamusz-magvakban termelôdik, és az agyalapi mirigy hátsó lebenyében raktározódik. Végül az endorfinok, vagyis a boldogsághormonok is felelnek a mámoros érzésekért, hiszen ezek az ópiumhoz hasonló hatású fehérjemolekulák okozzák a boldogságér-

Botticelli: Venus születése

zetet, és a szerelem kábulatában is fontos szerepük van. Az endorfint szokás a „ragaszkodás szubsztanciájának” is nevezni, mert megnövekedett mennyisége biztonságérzést és nyugalmat eredményez.

„…amit az amerikai kutatók ma merészen állítanak, hogy a szerelem általában másfél-két évig tart…”

???? ????? 15

tudomány

Vágyfokozás vagy mágia?

A legenda szerint, amikor a szerelem istennôje, Aphrodité megszületett és kilépett a tenger habjaiból, lába nyomán csodás növények keltek ki a földbôl. Ezeket a gyümölcsöket, virágokat és a belôlük nyert illatszereket nevezik afrodiziákumoknak, melyeknek hatása lehet fizikai, érzelmi vagy mindkettô. Szakértôk szerint nincs megalapozott, tudományos bizonyíték az afrodiziákumok hatását tekintve, mégis sokan hisznek benne. A mandragóra, szezámmag, spárga leve, petrezselyem magja, zab, koladió kivonata, zeller, tojás mellett lássuk a legnépszerûbb afrodiziákumokat: Chilipaprika: Juliette Binoche is ismerte fortélyát a chilis édességeknek, a Csokoládé címû francia filmben ezzel élénkítette az egyik házaspár lankadó szexuális étvágyát. A gyógynövényként és fûszerként is használható chili, szájon át fogyasztva serkenti a vérkeringést, külsôleg vérzés-, fájdalomcsillapító és gyulladáscsökkentô hatású. Gyömbér: Fokozza a szexuális érzeteket azzal, hogy elôsegíti a vér nemi szervekbe való áramlását. Vérhígító hatású, gyökerébôl tea fôzhetô: csak másfél evôkanálnyit kell fél liter vízzel leforrázni, majd néhány percig állni hagyni.

relmet hozó illat megalkotásának reményében gyilkolta és nyúzta a nôket. Wagner Trisztán és Izolda címû operájában (1865) a két fiatal, mivel szerelmük nem teljesedhet be, ezért mérget isznak, amelyrôl kiderül, hogy az szerelmi bájital. Röviddel ezután mutatkoznak a tünetek, s szerelmük bár szenvedélyesebbé válik, viszont zavartság és dezorientáció kíséretében. Következô nap Trisztán egy párbajban halálos sebeket szerez, ezt követôen Izolda is hallucinációkat él át, majd meghal. Wagner ezt romantikusan csak úgy nevezi „Liebestod”, vagyis „szerelmi halál”. S minthogy a hatásosság alapja sokszor valóban csak a tudat, a bájitalok olykor placebó formában is remekül szolgálnak: Donizetti Szerelmi bájital címû operájában (1832) a szép Adinának két fiatal férfi udvarol. Dulcamara, a csodadoktor bordói bort ad el az egyik fiúnak bájitalnak címkézve, melynek persze elmarad hatása, nem úgy, mint a falu menyecskéi között villámként terjedô hírnek, hogy a fiú nagybátyja elhunyt, és ô az egyetlen örökös. William Morris festett üvegablaka Trisztán és Izolda történetével

Ginkó: A gyömbérhez hasonlóan vérhígító hatású, a Kínában szentként tisztelt gingko, vagyis páfrányfenyô fa levelét kivonat formájában a vér koleszterinszintjének csökkentésére és az agymûködés, az agyi vérkeringés javítására használják. Osztriga: Már az ókorban is használták vágyfokozóként, magas cinktartalma a fizikum erôsítésére alkalmas, így betegségek gyógyítására használták Kaviár: Mint életenergiát adó hatóanyagot, elôször Erzsébet osztrák császárné (Sisi) használta pakolásként. A halikra sok vitamint és foszfort tartalmaz, ami táplálja az idegsejteket, az élô szervezet számára nélkülözhetetlen aminosavakból és peptidekbôl épül fel. Óriási a foszforés kalcium-tartalma, de lipidekben, zsírsavakban, proteidekben (összetett fehérjékben), és oligo elemekben is gazdag. Vanília: Évszázadok óta keresett kedélyjavító és vágyfokozó szernek számít, a hagyomány szerint Casanova is rendszeresen alkalmazta. Azóta tartják afrodiziákumnak, amióta a spanyol hódító, Cortez elôször látta az azték császárt, Montezumát vaníliával kevert csokoládét inni.

Wagnertôl Harry Potterig

A pikáns téma a képzômûvészet, az irodalom és a zenei élet nagyjait is megihlette. Míg Harry Potter varázslóiskolába járt, a Parfüm címû film fôszereplôje a tökéletes sze16

A mai kor egy veszélyes „bájitalának” is nevezhetjük a gamma-hidroxi-butirát (GHB) néven ismert ginát, ami a vegyiparban általánosan használt GBL nevû oldószert is tartalmazza, és komoly veszélyt jelent. Kis adagban izomnövelésre használják, nagyobb adagban euforikus állapotot okoz, még nagyobb mennyiségben azonban altatásra is alkalmas, ezért hívják randidrognak. Míg ezeknek a veszélyes, kevert vegyületeknek a hatásait a lehetô legkomolyabban kell venni, addig a természetes vágykeltôk minden bizonnyal továbbra is megmaradnak „az érzékek tárgyának”, mert varázsuk talán épp a titokzatosságukban rejlik. Szakácsi Eszter 16

utazás

A frankok ma is köztünk vannak Németorszá g - Nürnbe rg Amit nem sz abad

kihagyni: Látnivalók : - Szent L őrinc-temlo m - Erények kútja - Miasszon yunk-temp lom - Szép kút - Európa legfényesebb karácsonyi - Regensb vására urg, Bayreu th, Bambe rg Gasztronóm ia: - Nürnberg i kolbász -Nürnbergi mézeskalács Szállás: - Ringhotel ****

Németország számos kisebb és nagyobb városának szépségét illetôen megoszlanak a vélemények. Berlin, a fôváros, bár hatalmas, és manapság Európa legmenôbb városai között tartják számon, nehezen nevezhetô szépnek, Hamburg sem örvend osztatlan népszerûségnek, és ha Drezdáról van szó, akkor is többnyire a II. világháború elôtti erényeit emlegetik. Nem lehet viszont szinte semmilyen ellenérvet találni Nürnberg városa ellen. Semmi nincs, ami elcsúfítaná, szépen felújították a hatvanas években, és a polgárai is úgy vigyáznak rá, hogy az még a derék németeknél is példátlan. Ezen a környéken élnek a frankok, akiknek az az imidzse, hogy keményen dolgoznak, spórolnak, ámde szeretik a gyomrukat. Nürnberg városát a kisebb Pegnitz folyó szeli ketté, ennek következtében a városfalon belül is két óváros található a folyó két partján; melyeket Lorenznek, illetve Sebaldnak neveznek. Nürnberg

Lorenzben található a Szent Lôrinc-templom, mely gótikus stílusban épült a 13. és a 15. század között és Adam Kraft szakramentumházacskájának ad otthont. A neves középkori német szobrász nemcsak egy házacskát épített a templomon belül, de saját magát is odavéste egy megfelelô márványtömbbôl; így a templomban magának a szobrásznak az önarcképét is megtekinthetjük, amint guggolva bizonyítja, hogy akkora hite van, hogy a vállán elbírja magát az Istent is. A templom elôtt található az Erények kútja, melyen megtestesülni látjuk a hét fô erényt: az igazságosságot, a bátorságot, a bölcsességet, a mértékletességet, a hitet, a szeretet és a reményt. Ha ideiglenesen megteltünk a gótika istenképével, és profánabb szórakozásra vágyunk, érdemes átmenni a Sebald nevû városrészbe, melyen egy szikla tetején elhelyezkedô, hatalmas, nemes egyszerûséggel Kaiserburgnak, azaz császári várnak nevezett középkori erôdítmény dominál, melyben utoljára III. Frigyes lakott. Egyik különlegessége, hogy a tornya ötszögletû. A vár Kaiserstallung nevû épületében, melyet eredetileg gabona tárolására használtak, a németektôl megszokott pragmatikus módon ma diákhostel mûködik. 17

utazás

Dürer-ház

Mivel a vásár szlogenje az, hogy „itt otthon van a Kisjézuska”, tényleg elég sokan teszik fel maguknak a kérdést, hogy ez a karácsonyi vásár miben különbözik az összes többitôl, amit ugye már hazánkban is úton-útfélen látunk. Mindenesetre 2,3 millió német, akik tavaly megrohamozták Nürnberg egyéként nem nagy városát a karácsonyi vásár miatt, nem tévedhet. Itt minden, ami valaha is köthetô volt adventhez vagy karácsony ünnepéhez, megtalálható. A hangulat több mint ünnepélyes, egyenesen mesebeli. A szokásos és szokatlan vásári portékák beszerzése is lehet fontos szempont a karácsony elôtt érkezôknek, azonban a legnagyobb különlegesség mégis a karácsonyi Lebkuchen, mely egyfajta mézeskalács, és nürnbergi változatát az egész ország nagy becsben tartja. Kicsit más a helyzet a néha súlyos vitákat kavaró Bratwursttal, azaz kolbásszal kapcsolatosan. Létezik ugyanis a nürnbergi kolbász, melyet szigorúan csak a városhatáron belül lehet elôállítani, valamint a frank kolbász, amit a környéken készítenek. Nürnbergi mézeskalács

A vár tövében található az Albrecht Dürer-ház, melyben a mûvész 1509 és 1528 között élt, és ma a festô emlékmúzeumának ad otthont. A Vestner-kaputól gyönyörû kilátás nyílik az egész városra, de akinek szüksége van még néhány méter pluszra a teljes élményhez, az egy kilátótoronyra is felkapaszkodhat.

„…a legkülönlegesebb élmény, ami az embert Nürnbergben érheti: a karácsonyi vásár, melynek hivatalos neve… Kisjézuska-vásár.” Ha a várból lemerészkedünk a városba, hamarosan a Hauptmarkton, az úgynevezett fôpiacon találjuk magunkat. A város piaca és egyben fôtere nyilván már a középkorban is kereskedelmi szerepet töltött be, és ez most sincsen másképpen. A Miasszonyunk-templom és a Schöner Brunnennek, azaz Szép kútnak elnevezett valóban egy szép kutat takaró építmény megtekintése után jöhet a legkülönlegesebb élmény, ami az embert Nürnbergben érheti: a karácsonyi vásár, melynek hivatalos neve magyarra fordítva a már-már giccsbe hajló Kisjézuska-vásár. 18

A két étel fûszerezése csak némiképp tér el egymástól, de a gyártók és a vendéglôsök presztízskérdést csinálnak belôle, hogy ôk melyiket favorizálják. Természetesen ezek a kolbász-alapú viták nemcsak Nürnberg és környékén szoktak idônként kiélezôdni, hanem más tartományokban is, ahol szintén büszkék a kolbászukra, mint például Thüringiában. De talán az jelzi a nürnbergi népszerûségét, hogy a prágai Vencel téren is azt árulják, méghozzá egészen tiszteletlen módon: német kolbász néven, amit ráadásul a csehek alkalmanként ketchuppal tálalnak, ami egy rendes nürnbergi lakos számára elképzelhetetlen, ôk ugyanis kizárólag tormával eszik. Nürnberg mellett érdemes még ellátogatni Regensburgba, melynek már a neve, „esôvár”, is jelzi a város romantikáját: középkori képét ma is híven ôrzô óvárosa 2006 óta a világörökség része. Itt található a Steinerne Brücke, azaz a Kôhíd, mely 1135–1146 között épült, és melyrôl jóval késôbb a prágai Károly-hidat nemes egyszerûséggel lemásolták. A városban a gótikus stílusban épült Szt. Péter-katedrális a

utazás

leghíresebb, a román stílusú Szent Emmerám-apátságot is érdemes megtekinteni, de a legérdekesebb talán mégis a Kepler-ház. A csillagász Johannes Kepler vetélytársa volt Galileinek. Hiába az elôbbi három törvénye, Kepler manapság kisebb népszerûségnek örvend. Ennek oka nem utolsósorban az, hogy kevésbé tudta eladni magát és tudományát, mint vetélytársa, ráadásul az a szerencsétlenség érte, hogy egy rövid látogatást szándékozott tenni a szép Regensburgban, amikor is hirtelen meghalt. A helyiek hálásak, hogy legalább ennyivel hozzájárult a város fényéhez, így az emlékházában komplett kiállítás látható az életmûvébôl és a 17. század csillagászati eszközeibôl. Bayreuth, Marktplatz

legyen hol bemutatnia az összmûvészeti mûvét, a Gesamtkunstwerket, a négy teljes operából álló Niebelung gyûrûjét. Ez terv szerint történt, ami nem lehetett kényelmes a nézôknek, tekintve, hogy egy-egy mû is négy-öt órás, de ezzel megalapozta, hogy Bayreuth még ma is a világ Wagnerrajongóinak zarándokhelye és fôvárosa is egyben.

Bamberg

Az út az ôsi püspöki székhelyig, Bambergig vezet, mely az ókori Rómához hasonlóan 7 dombra épült, és Németország azon kevés városai közé tartozik, melyet megkímélt a II. világháború. Középkori óvárosa épségben megmaradt, és megfigyelhetjük, ahogy az elmúlt ezer évben fejlôdött a város, ahogy új és új épületek épültek mindig az adott kornak megfelelô stílusban. A város legnagyobb különlegessége a folyóparti „Kis-Velence” negyed. Így hívják azt a valaha volt halászfalut, mely bár sokkal kisebb, és paloták sincsenek benne, mégis kísértetiesen hasonlít Velencére. A régi épületek sorát a 17. században építették a Regnitz folyó keleti partjára, és manapság a legnagyobb bambergi népünnepélynek, a Fischerstechennek ad otthont, mely egy olyan verseny, ahol két csónakos csapat lándzsákkal próbálja meg egymást kitúrni a hajójából. Bamberg

Bayreuth

Felsô-Frankország körzeti fôvárosa Regensburgtól nem messze fekszik, így lehetetlenség lenne kihagyni a Harmadik Birodalom tervezett kulturális fôvárosát, melyet szerencsére nem Hitler, hanem Wagner határoz meg napjainkban. Ô volt az, akinek köszönhetjük a mai Bayreuthi Ünnepi Játékokat, mely rendezvény az opera világának sztárjait termeli ki és buktatja el, ha úgy hozza a szerencse. Wagner a Festspielhaust, az egyik operát maga építtette, hogy

Bayreuth, Wagner-villa

Érdekes lehet a román stílusú városi katedrális megtekintése is, melyben megtekinthetô a középkori német szobrászat egyik legfigyelemreméltóbb alkotása, a „Bambergi lovas” nevû szobor, mely valószínûleg a mi Szent István királyunkat ábrázolja. Németország hazánkhoz képest igen nagy ország, és ebbôl adódóan sokféle táj és város megtalálható benne a magashegységektôl kezdve a tóhátságon át a tengerpartig, vagy éppen olyan metropoliszok, mint Frankfurt, illetve Berlin. De ha történelemre és nyugalomra vágyunk, akkor a Frankföld az egyik ideális úti cél. Persze Bajorországnak ezen részét persze nem lehet leírni két oldalon, ahogyan megnézni sem lehet két nap alatt, de aki egyszer látta, az szinte biztos, hogy másodszor is visszatér. Kessel Krisztina  19

rejtvény

Megfejtéseiket május 29-ig a szerkesztôség alábbi címére várjuk: Cím: PRESS GT Kft. 1139 Bu­da­pest, Üteg u. 49., fax: 06-1/452-0270, e-ma­il: [email protected] A helyes megfejtést beküldôk között a Hungaropharma Zrt. ajándéka kerül kisorsolásra. A 2012. 3. szám ke­reszt­rejt­vényének he­lyes meg­fej­té­se: „Pali bácsi, ehhez a vírushoz C-vitamin helyett a puskát javaslom.” Nyertes: Dobos Natália, budapesti ked­ves olvasónk. Gra­tu­lá­lunk! 20