2014. (II. 07. MÁV-START Ért. 8.) sz. vezérigazgatói utasítás a. MÁV-START Zrt. Tűzvédelmi Szabályzata

2014/8. SZÁM TARTALOM Utasítások

oldal

19/2014. (II. 07. MÁV-START Ért. 8.) sz. vezérigazgatói utasítás a MÁV-START Zrt. Tűzvédelmi Szabályzata ................................................

2

20/2014. (II. 07. MÁV-START Ért. 8.) sz. vezérigazgatói utasítás a MÁV-START Zrt. Környezetvédelmi Szabályzata .....................................

62

21/2014. (II. 07. MÁV-START Ért. 8.) sz. vezérigazgatói utasítás a Nemdohányzók Védelmének Szabályzata....................................................

89

22/2014. (II. 08. MÁV-START Ért. 8.) sz. vezérigazgatói utasítás a MÁV-START Zrt. Baleset- és kármegelőzési Jutalmazási Szabályzata ...

101

8. szám Budapest, 2014. február 07.

ÉRTESÍTŐ 2

Utasítások

19/2014. (II. 07. MÁV-START Ért. 8.) sz. vezérigazgatói utasítás a MÁV-START Zrt. Tűzvédelmi Szabályzata 1.0 AZ UTASÍTÁS CÉLJA A szabályzat célja MÁV-START Zrt. (továbbiakban: Társaság) tűzvédelemi tevékenységének szabályozása és az ehhez tartozó munkáltatói és munkavállalói feladatok, kötelességek, felelősségek és szempontok meghatározása. 2.0 HATÁLY ÉS FELELŐSSÉG MEGHATÁROZÁSA 2.1. Az utasítás hatálya 2.1.1. Az utasítás személyi hatálya kiterjed: a) a MÁV-START Zrt. valamennyi szervezeti egységére és munkavállalójára, b) a MÁV-START Zrt-vel munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban (pl. szakmai gyakorlaton, képzésen részt vevő, tanulóviszonyban) álló, továbbá c) a Társaság utas- és ügyfélforgalom elől elzárt területére (a továbbiakban: üzemi terület) bármely célból a vonatkozó szabályok szerint belépő vagy engedéllyel ott tartózkodó más természetes és jogi személyre, jogi személyiséggel nem rendelkező egyéb szervezetekre, továbbá a Társaság területén bármilyen céllal tartózkodó, vagy tevékenységet végző (szállító, javító, karbantartó, szolgáltatást igénybe vevő, ellenőrző, szerződésben levő más vállalkozás, vállalat, stb.) személyére abban az esetben, ha részükre a szabályzat átadásra került, vagy annak tartalmáról tájékoztatást kaptak. 2.1.2. Az utasítás területi hatálya kiterjed: a) a MÁV-START Zrt. által üzemeltetett járművekre, b) a MÁV-START Zrt. által használt ingatlanok területére. 2.2. Az utasítás kidolgozásáért és karbantartásáért felelős Az utasítás kidolgozásáért és karbantartásáért a MÁV-START Zrt. Biztonság vezetője felelős.

3.0 FOGALMAK MEGHATÁROZÁSA 3.1. Tűzvédelmi szolgáltató: a vasútüzem területén a tűzvédelmi tevékenységet is felügyelő, valamint a Társasággal kötött szolgáltatási szerződés alapján a tűzvédelemben közreműködő, feladatokat ellátó szervezet. 3.2. Ingatlan-üzemeltetési szolgáltató: az ingatlanok bérletével, üzemeltetésével kapcsolatosan, szerződésben foglaltak szerint eljárni jogosult szervezeti egység. 3.3. Építmény: olyan ideiglenes vagy végleges műszaki alkotás, amely általában a talajjal való egybeépítés (az alapozás) révén vagy a talaj természetes állapotának, természetes geológiai alakulatának megváltoztatása révén jöhet létre (válhat ingatlanná). A talajtól elválasztva eredeti rendeltetésének megfelelő használatra alkalmatlanná válik. 3.4. Épület: olyan szerkezetileg önálló építmény, amely a környező külső tértől épületszerkezetekkel részben vagy egészben elválasztott teret alkot, és ezzel az állandó, időszakos vagy idényjellegű tartózkodás, illetőleg használat feltételeit biztosítja. 3.5. Helyiség: minden irányból épületszerkezetekkel körülhatárolt, önálló légtér. 3.6. Jármű: vasúti munkagép, vasúti személyszállító kocsi, motorvonat, vontató és vontatott vasúti, üzemi, illetve közúti jármű és gépjármű. 3.7. Közösségi épület: kereskedelmi, oktatási, művelődési, kulturális, társadalmi, igazgatási, vendéglátási, sport és egyéb szórakozási célú, szolgáltatási, szociális és egészségügyi célú épület. 3.8. Létesítmény: egy építési telken álló építmények és szabad terek összessége. 3.9. Műtárgy: az épületnek nem minősülő építmény. 3.10. Szabadtér: helyiségnek nem minősülő térség – beleértve a nyitott fedett színeket –, ahol termelést, raktározást vagy ezekhez kapcsolódó tevékenységet végeznek.


ÉRTESÍTŐ 3.11. Robbanásveszélyes állapot: az „A” vagy „B” tűzveszélyességi osztályba tartozó anyag olyan mennyiségben való jelenléte, valamint előfordulási módja, állapota, mely esetén az égés, robbanás feltételei közül legalább még az oxigénkoncentráció vagy a gyújtási energia adott. 3.12. Tűzszakasz: az építmény, illetve szabadtér tűzvédelmi szempontból meghatározott olyan önálló egysége, amelyet a szomszédos egységektől meghatározott éghetőségű és tűzállósági határértékű tűzgátló szerkezetek, illetve a jogszabályban előírt tűztávolságok választanak el. 3.13. Tűztávolság: az építmények, illetve a szabadtéren tárolt anyagok függőleges vetületei, illetőleg az épületek homlokzati kontúrjai közötti legkisebb távolság. 3.14. Tűzveszélyes tevékenység: az a tevékenység, amely a környezetében lévő éghető anyag gyulladási hőmérsékletét, lobbanáspontját meghaladó hőmérséklettel, és/vagy nyílt lánggal, izzással, parázslással, szikrázással jár. 3.15. Üzemeltető, fenntartó: az a szervet, amelynek feladata a létesítmény, építmény, épület, technológiai helyiség, gép, berendezés, jármű vagy egyéb vagyoni érték üzemeltetése, kezelése, karbantartása, ellenőrzése. 3.16. Használó: az a természetes személy, vagy szervezet, aki, vagy ami egy birtokot (ingatlant és ingóságot) rendeltetésszerűen, kizárólagosan használja, de az üzemeltetés, fenntartás, karbantartás nem feladata. 3.17. Tűz (tűzeset): az a nem irányított, nem szabályozott térben lezajló, lánggal vagy izzással járó égési folyamat, amely veszélyt jelent az életre, a testi épségre vagy az anyagi javakra, ill. azokban károsodást okoz. A vasút területén, vasúti létesítményekben, járművekben, egyéb vasúti tulajdonban, vagy a vasút kezelésére bízott javakban keletkezett, technológiától eltérő égés, vagy égési folyamat, függetlenül attól, hogy a dologi kár bekövetkezésével, vagy anélkül szüntették meg, vagy szűnt meg. 3.18. Tűzvizsgálat: azon szakmai tevékenység, amely a tűz keletkezési, helyének, idejének, okának, valamint az ezért esetlegesen felelős személyének felderítésére irányul.

3 3.19. Veszélyességi övezet: helyiségben vagy szabadtéren lévő anyagnak, gépnek, berendezésnek, tűzvédelmi szempontból önállóan értékelendő környezete, térrésze. 3.20. Zárt rendszer: amelyben a veszélyes anyag közvetlen környezetétől elhatárolva van jelen úgy, hogy üzemszerű körülmények között hatásai nem veszélyeztetik környezetét. 3.21. Beépített tűzjelző berendezés: az építményben, szabadtéren, illetve vasúti vontató és vontatott járműveken elhelyezett, helyhez kötött, a tűz kifejlődésének korai szakaszában észlelést, jelzést önműködően végző berendezés. 3.22. Beépített tűzoltó berendezés: az építményekben, szabadtéren, illetve vasúti vontató és vontatott járműveken elhelyezett, helyhez kötött, a tűz oltására, a beavatkozás könnyítésére, a tűz terjedésének megakadályozására, a tűzkár csökkentésére alkalmazott önműködő berendezés. 3.23. Beépített tűzvédelmi berendezés: a tűz észlelésére, jelzésére, oltására, valamint a tűzeset során keletkező füstnek és forró égésgázoknak az elvezetésére kialakított, helyhez kötött berendezés. 3.24. Tűz elleni védekezés: (a továbbiakban: tűzvédelem): a tűzesetek megelőzése, a tűzoltási feladatok ellátása, a tűzvizsgálat, valamint ezek feltételeinek biztosítása. 3.25. Tűzmegelőzés: a tüzek keletkezésének megelőzésére, illetőleg a tűzoltás alapvető feltételeinek biztosítására vonatkozó, a létesítés és a használat során megtartandó tűzvédelmi jogszabályok, szabványok, hatósági előírások rendszere és az azok érvényesítésére irányuló tevékenység. 3.26. Tűzoltási feladat: a veszélyeztetett személyek mentése, a tűz terjedésének megakadályozása, az anyagi javak védelme, a tűz eloltása és a szükséges biztonsági intézkedések meg-tétele, továbbá a tűz közvetlen veszélyének elhárítása. 3.27. Tűzvédelmi szakértő: a Biztonság szervezetének felsőfokú tűzvédelmi képesítésű munkavállalója.


ÉRTESÍTŐ 3.28. Védelmi szakelőadó: a Társaság Biztonság középfokú tűzvédelmi képesítésű munkavállalója. 3.29. Alkalomszerű tűzveszélyes tevékenység: minden olyan – végzési helyét tekintve – nem üzemszerű technológia, eljárás, tevékenység, amely az adott környezetre nézve viszonylagos magas hőmérséklettel, és/vagy nyílt lánggal potenciális tűzkeletkezési tényező, iniciáló gyújtóforrás lehet. 3.30. Menekülési útvonal: a veszélyeztetett tűzszakasz elhagyásának útvonala. 4.0 AZ UTASÍTÁS LEÍRÁSA 4.1. A Társaság tűzvédelmi szervezetének felépítése 4.1.1. Általános rendelkezések 4.1.1.1. A Társaság tűzvédelmi tevékenységének irányítását a Biztonság vezetője útján a Társaság vezérigazgatója látja el. 4.1.1.2. A Tűzvédelmi szolgáltatónak a Társaság területi szervezeti egységei, ill. létesítményei számára Helyi Tűzvédelmi Szabályzatot, és a 30/1996. (XII.6.) BM rendelet 4. § (1) bekezdésben meghatározott alapján Tűzriadó Tervet kell készíteni a jelen szabályzat 13. számú melléklete szerint. 4.1.1.3. A Helyi Tűzvédelmi Szabályzatban az adott egységre vonatkozóan kell részletesen leírni: 1. a tűzvédelmi feladatokat is ellátó személyek feladatait és kötelezettségeit, 2. a tűzvédelmi szervezet feladatára, felépítésére, működési és irányítási rendjére, valamint a finanszírozására vonatkozó szabályokat, 3. a létesítmény (létesítmények), építmények, tűzszakaszok, illetőleg a helyiségek, szabadterek, veszélyességi övezetek tűzveszélyességi osztályba sorolását és az azokra vonatkozó eseti tűzvédelmi használati szabályokat, előírásokat, 4. a tevékenységre vonatkozó tűzvédelmi használati szabályokat, előírásokat, 5. az alkalomszerű tűzveszélyes tevékenység végzéséhez szükséges írásbeli feltételek meghatározására, illetve előzetes egyeztetésére jogosult személyek felsorolását,

4 6. a tűzvédelmi oktatással kapcsolatos feladatokat és a munkavállalókra vonatkozó tűzvédelmi képesítési követelményeket, 7. a munkavállalóknak a tűzjelzéssel, tűzoltással, műszaki mentéssel kapcsolatos feladatait; 8. a létesítményi tűzoltóság működésének, szolgálatellátásának, tagjai díjazásának szabályait, 9. a tevékenység helyszínét képező és 50 főnél nagyobb befogadóképességű helyiséget tartalmazó önálló rendeltetési egység vagy önálló rendeltetési egységen belüli, helyiségcsoport (építményrész) esetében a - kiürítési számítással vagy azzal egyenértékű módon igazolt - megengedett maximális befogadóképességet, 10. valamint a 9. pont szerinti esetekben a megengedett maximális befogadóképességnek megfelelő helyiséghasználat módját és felelősét. Amennyiben Tűzriadó Terv készítésére a területi szervezeti egység, ill. a létesítmény nem kötelezett, ki kell egészíteni: 1. a mentésre, kiürítésre, menekülésre vonatkozó általános szabályokkal, 2. a tűzjelzésre vonatkozó helyi szabályokkal, 3. a létesítmény helyszínrajzával, melyen megléte esetén fel kell tüntetni: a) a tűzvédelmi szempontból fontos berendezéseket, b) központi elzárókat, c) vízszerzési helyeket, d) tűzoltási felvonulásai utak, e) tűzszakasz határokat, f) kiürítési útvonalat, vészkijáratot, g) kézi tűzoltó készülékek helyét. 4.1.1.4. Felelősségre vonás kezdeményezése A szabályzatban foglaltak nem megfelelő végrehajtása, vagy be nem tartása a hatóság részéről helyszíni bírság kiszabását, szabálysértési vagy büntetőeljárást, a Társaság részéről pedig fegyelmi és kártérítési eljárást vonhat maga után.


ÉRTESÍTŐ 4.2. A Társaság tűzvédelmi tevékenységében közreműködők feladatai 4.2.1. A Tűzvédelmi szolgáltató feladatai A feladatokat, az azzal járó kötelezettségeket a Társaság és a szolgáltató között létrejött szolgáltatási szerződés részletesen tartalmazza. 4.2.2. A vezérigazgató feladatai 1. A jogszabályokban és kötelezően alkalmazandó szabványokban meghatározott tűzvédelmi követelmények érvényesítése. 2. Tűzvédelmi szolgáltatási igények költségeinek a biztosítása. 3. A munkavállalók tűzvédelmi oktatási feltételeinek biztosítása. Rendszeres szakmai oktatásra nem kötelezett munkavállalók időszakos és újfelvételes oktatásának a biztosítása. 4.2.3. Vezérigazgató-helyettes feladatai 1. Együttműködés a Biztonsággal a tűzvédelmet érintő jogszabályok, nemzeti szabványok és belső utasítások szerinti működtetés, a használatra vonatkozó tűzvédelmi szabályok betartása, betartatása érdekében. 2. A munkavállalók tűzvédelmi oktatáson történő részvételének biztosítása. 3. Biztosítani a tűzvédelmi szabályozási folyamathoz kapcsolódó adatszolgáltatást. 4. A hatósági tűzvédelmi ellenőrzések helyéről, idejéről a kapcsolattartón keresztül értesíteni a Biztonságot és a Tűzvédelmi szolgáltatót. 5. A területén megvalósuló technológiai változásokról, valamint fejlesztésekről tájékoztatni a Biztonságot. 6. Intézkedni a tűzbiztonság érdekében tett javaslatok végrehajtására. 7. Az üzemeltetett technológiában történt lényeges változás bejelentése - annak megkezdése előtt 15 nappal - a Biztonságnak és a Szolgáltatóknak. 4.2.4. Biztonság vezetőjének feladatai 1. Biztosítja a Tűzvédelmi szolgáltató részére a tűzvédelmi szabályozási folyamathoz kapcsolódó adatszolgáltatást. 2. A hatósági tűzvédelmi ellenőrzések helyéről, idejéről a kapcsolattartón keresztül értesíti a Szolgáltatót. 3. Az ellenőrzések során a szolgálati helyek használatával, tűzbiztonsági állapotával, felszereltségével kapcsolatos megállapításokról a

5 a

kapcsolattartón keresztül tájékoztatja Szolgáltatót. 4. A Társaság területén megvalósuló technológiai változásokról, valamint fejlesztésekről tájékoztatja a Szolgáltatót. 5. Meghatározza a tűzvédelmi szolgáltatási igényeket, megrendeli az időszakos tűzbiztonsági ellenőrzéseket, tervezi a tűzvédelmi feladatok költségeit. 6. Intézkedik az üzemeltetett létesítményre, építményre, épületre, gépre, berendezésre, technológiára előírt tűzvédelmi eszközök, készülékek, berendezések arányos biztosítására, fejlesztésére. 7. Megrendeli a Tűzvédelmi Szolgáltatótól a területén történő beruházások, létesítések, fejlesztések tervdokumentációinak társasági tűzvédelmi szakmai véleményezését. 8. A tűzvédelmi jogszabályok, nemzeti szabványok és belső utasítások szerinti működtetés, a használatra vonatkozó tűzvédelmi szabályok betartatása. 9. Intézkedik a tűzbiztonság érdekében tett javaslatok végrehajtására. 10. A munkavállalók tűzvédelmi oktatási feltételeinek biztosítása. Rendszeres szakmai oktatásra nem kötelezett munkavállalók időszakos és újfelvételes oktatásának a biztosítása. 11. Munkavállalók foglalkoztatása tűzvédelmi követelményeinek az érvényesítése, az alkalomszerű tűzveszélyes tevékenység személyi és tárgyi feltételeinek a biztosítása. 12. Területén történt tűzesetek vizsgálataiban való közreműködés, tűzbiztonságot érintő adatszolgáltatás a Tűzvédelmi szolgáltató tűzvédelmi szervezete részére. 13. Tűzoltó készülékek, eszközök, berendezések felülvizsgálatának, karbantartásának biztosítása. 14. Az üzemeltetett technológiában történt lényeges változás bejelentése - annak megkezdése előtt 15 nappal - a tűzvédelmi hatóság és a Szolgáltatók felé. 4.2.5. Az Üzemeltetés vezetőjének feladatai 1. Együttműködni a Biztonsággal a tűzvédelmet érintő jogszabályok, nemzeti és vállalati szabványok, belső utasítások szerinti működtetésben, belső szabályozások, technológiai utasítások kidolgozásában a tűzvédelmi szabályok betartása, betartatása érdekében.


ÉRTESÍTŐ 2. Biztosítani a területükön a jogszabályokban előírt tűzvédelmi követelmények érvényesülését, a használatra vonatkozó tűzvédelmi szabályok betartatását, szükség szerint intézkedéseket kezdeményezni a tűzvédelmi tevékenység végrehajtási szintjén. 3. Vezetői ellenőrzés útján rendszeresen és kimutathatóan ellenőrizni, ellenőriztetni a szolgálati helyek használatát, az állagba tartozó vasúti járművek tűzbiztonsági állapotát, felszereltségét. 4. Biztosítani a tűzvédelmi szabályozási folyamathoz kapcsolódó adatszolgáltatást. 5. A hatósági tűzvédelmi ellenőrzések helyéről, idejéről a kapcsolattartón keresztül értesíteni a Szolgáltatót és a Biztonságot. 6. A területükön megvalósuló technológiai változásokról, valamint fejlesztésekről –annak megkezdése előtt 15 nappal- tájékoztatni a Szolgáltatót és a Biztonságot. 7. Intézkedni a tűzbiztonság érdekében tett javaslatok végrehajtására. 4.2.6. Területi szervezeti egység vezetőjének tűzvédelmi feladatai 1. Köteles gondoskodni a Társasági és a helyi tűzvédelmi szabályzatban foglaltak végrehajtásáról és érvényesülésük rendszeres ellenőrzéséről. 2. A vezetői és munkafolyamatba épített ellenőrzés útján rendszeresen és kimutathatóan ellenőrizni, ellenőriztetni a felügyeletük alatt működő szolgálati helyek használatát, az állagba tartozó vasúti és közúti járművek tűzbiztonsági állapotát, felszereltségét. 3. Biztosítani a munkavállalók tűzvédelmi oktatáson történő részvételének feltételeit. 4. Biztosítani a tűzvédelmi szabályozási folyamathoz kapcsolódó adatszolgáltatást. 5. A hatósági tűzvédelmi ellenőrzések helyéről, idejéről értesíteni a Szolgáltatót és a Biztonságot. 6. A területükön megvalósuló technológiai változásokról, valamint fejlesztésekről – annak megkezdése előtt 15 nappal - tájékoztatni a Szolgáltatót és a Biztonságot. 7. Részt venni a hatósági tűzvédelmi ellenőrzéseken. 8. A területén keletkezett tüzesetekről nyilvántartást vezetni, kárértékükre való tekintet nélkül minden esetben jelentést tenni a Biztonság vezetőjének, a Tűzvédelmi

6 szolgáltatónak, gondoskodni a jogszabályok által előírt értesítési kötelezettségről. 9. A helyi tűzvédelmi szabályzatban meghatározott kötelezettsége alapján biztosítani a munkavállalók előírt időközönkénti tűzvédelmi oktatását, biztosítani az ezzel kapcsolatos nyilvántartást, az oktatáson, vizsgáztatáson való részvételt. 10. Negyedévente értékelő jelentést készíteni a tűzvédelmet érintő állapotról és eseményekről, és azt megküldeni a Társaság biztonsági igazgatójának. 4.2.7. Közvetlen munkahelyi vezető tűzvédelemmel kapcsolatos feladatai 1. Köteles gondoskodni a Társasági és a helyi tűzvédelmi szabályzatban foglaltak végrehajtásáról és érvényesülésük rendszeres ellenőrzéséről. 2. Köteles az irányítása alá tartozó területen a munkát úgy megszervezni, hogy a tűzvédelmi előírás, utasítás mindenkor végrehajtást nyerjen. 3. Veszély esetén köteles a munkafolyamat leállításáról saját hatáskörben intézkedni. 4. Köteles a tűzvédelmet érintően a felettes vezetője felé jelezni: a) a tűzvédelmi hatóság intézkedésének (ellenőrzés, stb.) idejét, b) a tűzoltó készülékek hiányát, rendszeres ellenőrzési idejének lejártát, selejtezésének megtörténtét. 5. Köteles gondoskodni arról, hogy az új munkavállaló a munkába lépése előtt tűzvédelmi oktatásban részesüljön. 6. Biztosítja a munkavállalók előírt időközönkénti tűzvédelmi oktatáson, vizsgáztatáson való részvételét. 7. Gondoskodik arról, hogy a munkahelyen felesleges, vagy tüzet okozható tárgy, felszerelés ne legyen, a tűzoltó felszerelés, eszköz, készülék állandóan a kijelölt helyen legyen, azt rendeltetésszerűen, tűz oltására használják. 8. A munkát közvetlenül irányító vezető munkakezdéskor, befejezéskor, műszakonként legalább egy alkalommal köteles meggyőződni arról, hogy a helyi tűzvédelmi szabályzatban előírt feladatok a követelményeknek megfelelnek-e.


ÉRTESÍTŐ 9. Köteles részt venni a működési területén tartott tűzvédelmi hatósági szemlén, ellenőrzésen, tűzvizsgálati eljáráson, biztosítani a szemle, ellenőrzés feltételeit. 10. Felelős a hatáskörébe tartozó hiányosságok megszüntetéséért. 11. Működési területén meghatározza az alkalmi tűzveszélyes munka végzésének szabályait, szükség esetén saját munkavállalóiból felügyeleti szolgálatot biztosít. 12. Tűz esetén a tűzoltóság megérkezéséig irányítja a tűz oltását, a személyek eltávolítását, az éghető anyagok mentését. 13. Felelős az irányításuk alá tartozó területen: a) a munkahely rendjéért, tisztaságáért, a tűz- és robbanásveszélyes anyagok raktározásának, tárolásának előírás szerinti végrehajtásáért, a dohányzás és nyílt láng használata tilalmának megtartásáért, a dohányzóhely kijelöléséért; b) azért, hogy a munkavégzés során a közlekedési út, ajtóhoz, ablakhoz, a tűzoltó felszerelésekhez vezető út szabad legyen; c) az éghető folyadékból a munkahelyen csak a szabályzatban engedélyezett mennyiség kerüljön tárolásra; d) a tűzoltó készülékek, felszerelések, eszközök hiánytalan meglétéért, épségéért, megőrzéséért, hozzáférhetőségéért. e) a tűzvédelmi szabályzatok, körlevelek, egyéb rendelkezések mindenkor hozzáférhető helyen legyenek, és az ellenőrző személy kérésére azok átadásra kerüljenek; f) a tűzvédelemmel kapcsolatos (6. számú mellékletben felsoroltak) nyilvántartások, dokumentációk meglétéért.

7 a tűzvédelmi betartani, a

4. Munkavégzés során szabályzatban foglaltakat dohányzási tilalmat megtartani. 5. A rendelkezésre bocsátott járműveket, gépeket, berendezéseket, egyéb eszközöket és anyagokat munkakezdés előtt a kezelési utasításoknak megfelelően megvizsgálni, azokat rendeltetésszerűen használni. 6. Munkahelyén rendet, tisztaságot tartani, és minden olyan körülményt megszüntetni, amely tüzet okozhat. 7. Amennyiben tűz- vagy robbanásveszélyt észlel, köteles azt megszüntetni, közvetlen munkahelyi vezetőjének azonnal jelenteni. 8. A munkahelyen a tűzoltó készülékeket, felszereléseket, eszközöket a szabályzatban foglaltak szerint használni, meglétét ellenőrizni, a hiányról felettesét a legrövidebb időn belül értesíteni. 9. A szabályzatban előírt időszakonként köteles részt venni az általános, munkahelyi, ismétlődő tűzvédelmi oktatáson, képzésen, vizsgán. A tűzvédelmi szakvizsgavizsga bizonyítványt köteles megőrizni, szükség esetén azt a munkavégzés során az ellenőrző szerv rendelkezésére bocsátani. 10. A veszélyességi övezetből, helyiségből, szabadtérről, a gépekről, berendezésekről, eszközökről, készülékekről a munkavégzés során keletkezett éghető anyagot, hulladékot folyamatosan, de legkésőbb a munka befejezésekor eltávolítani. 11. Az alkalomszerű tűzés robbanásveszélyes munkavégzéshez engedélyt kérni, és azt a munkavégzés során magánál tartani. A munkavégzés során az engedélyben foglalt előírásokat köteles betartani. 12. Tűzveszélyes tevékenység végzésekor a tiltó táblát és anyagot a munkahelyen elhelyezni és a veszélyeztetett övezet határán belül tartani. 13. A kijelölt menekülési útvonalakat, ajtókat, átjárókat köteles folyamatosan használható állapotban tartani (eltorlaszolni még ideiglenesen sem szabad). 14. Munkahelyén az anyagtárolásra vonatkozó előírásokat köteles maradéktalanul betartani.

4.2.8. Munkavállaló tűzvédelmi feladatai 1. Minden munkavállaló köteles a Társaság Tűzvédelmi Szabályzatát és a helyi tűzvédelmi szabályzatot ismerni, a munkavégzéséhez szükséges tűzvédelmi előírásokat megismerni és azokat betartani, a tűzeseteket megelőzni. 2. A tűzesetek megelőzése érdekében a munkahelyen a biztonságos munka végzésére alkalmas állapotban megjelenni. 3. Munkakörének betöltéséhez szükséges, illetve azzal kapcsolatos tűzvédelmi oktatáson és szakvizsgán részt venni. 8. szám Budapest, 2014. február 07.

ÉRTESÍTŐ 15. Minden munkavállaló, aki tüzet vagy annak közvetlen veszélyét észleli, illetve arról tudomást szerez, köteles telefonon (a 105-ös, vagy 112-es segélykérő telefonszámon), vagy a helyben szokásos módon, a területileg illetékes katasztrófavédelmi szervezetet értesíteni, és a veszélyeztetett térben tartózkodókat távozásra felszólítani. Köteles továbbá a közvetlen munkahelyi vezetőjét azonnal értesíteni, és saját megítélése alapján, de kizárólag egészsége, testi épsége kockáztatása nélkül, a rendelkezésére álló tűzoltó eszközökkel – ha még lehetséges –, a kezdeti állapotú tüzet megfékezni. 4.3. Tűzvédelmi oktatás, vizsgáztatás A Társaság dolgozóinak tűzvédelmi oktatását a Baross Gábor Oktatási Központ végzi a szerződésben foglaltak szerint, a tűzvédelmi tevékenységben részt vevő vezetőkkel történő előzetes igényegyeztetés alapján. A Társaság területén minden munkahelyi vezető köteles biztosítani, hogy valamennyi munkavállaló a tevékenységi körével kapcsolatos tűzvédelmi ismeretet megszerezze, tűzvédelmet érintő feladatait - munkába állás előtt, majd az ismételt rendszeres oktatás keretén belül elsajátítsa, bővítse, korszerűsítse valamint a meghatározott időn belül a részére előírt tűzvédelmi szakvizsgát letegye. Az ismétlődő tűzvédelmi oktatás tartalmi követelményeit a 3. számú melléklet tartalmazza. 4.3.1. Tűzvédelmi képesítési követelmények 4.3.1.1. Tűzvédelmi előadók A Társaság tűzvédelmi előadóinak legalább középfokú, OKJ szerinti tűzvédelmi végzettséggel és legalább 3 éves vasúti gyakorlattal kell rendelkezniük. Feltétel hiány esetén, megbízástól számított kettő éven belül kell megszerezni a szükséges képesítést. 4.3.1.2. Tűzvédelmi szakvizsgára kötelezettek 1. A tűzvédelmi jogszabályban meghatározott munkakörökben csak tűzvédelmi szakvizsgával rendelkező munkavállaló foglalkoztatható, illetve szakvizsgával kell rendelkeznie a munkájukat irányító vezetőnek is. 2. A munkáltató azokat a munkavállalókat, akik a munkakörükhöz szükséges tűzvédelmi szakvizsgával nem rendelkeznek - annak megszerzéséig - az adott munkakörben nem foglalkoztathatja.

8 3. A tűzvédelmi szakvizsga képzésére vonatkozó előírásokat a tűzvédelmi jogszabály tartalmazza, a szakvizsgával rendelkező személynek ötévenként kötelező tűzvédelmi szakvizsgát tenni. 4. A területi szervezeti egységeknél a szakvizsgára kötelezettekről nyilvántartást kell vezetnie. 4.3.1.3. A munkavállalók tűzvédelmi oktatása 1. A Társaság üzemeltetésében, használatában lévő vagyontárgyak védelmének alapvető feltétele, hogy a munkavállalók megismerjék a tűzoltás szabályait, azokat a gyakorlatban is alkalmazni, valamint az eszközöket használni tudják. Ennek érdekében fontos, hogy a munkavállalók a munkakörükből, a létesítmény használatából, tűzveszélyes anyagok tárolásából eredő tűzveszélyre és az azzal összefüggő megelőzési, mentési feladatokra folyamatos felkészítés keretében oktatásban részesüljenek. 2. A Társaság minden munkavállalóját a munkakörének megfelelő általános, differenciált vagy speciális tűzvédelmi oktatásban kell részesíteni. 4.3.1.4. Újfelvételes munkavállalók oktatása Munkába állítás előtt gondoskodni kell minden új munkavállaló tűzvédelmi oktatásáról. Ennek keretében biztosítani kell mind az elméleti, mind a gyakorlati oktatást. Az oktatás megtartásáért az illetékes munkahelyi vezető felelős. Az újfelvételesek megfelelő ismereteiről visszakérdezéssel kell meggyőződni. 4.3.1.4.1. Elméleti oktatás Az elméleti oktatásnak a következőkre kell kiterjedni: - a Táraság tűzvédelmi szabályzata, az ahhoz kapcsolódó jogszabályok, szabványok, utasítások munkavállalókra vonatkozó részeinek ismertetése, - a munkahely és munkafolyamat tűzveszélyességére, - a tűz esetén követendő magatartásra, a tűzjelzéssel, riasztással, mentéssel, tűzoltással, kiürítéssel kapcsolatos feladatokra, - a tűzvédelmi berendezések, eszközök használatára, kezelésére,


ÉRTESÍTŐ - a tűz- és robbanásveszély lehetséges okaira, - a dohányzási tilalom szabályának előírásaira, - a tűzvédelmi szabály, illetve előírás megszegésének jogkövetkezményeire. Az oktatás tekintetében újrafelvételesnek kell tekinteni és soron kívüli oktatásban kell részesíteni azokat a munkavállalókat is, akik: - tűzvédelmi ismeret hiányában a munkától eltiltást kaptak, - a szervezeten belül munkahelyet, vagy munkakört változtattak, - munkahelyén tűzvédelmi szempontból jelentős technológiai változás történt, - ha a tűzvédelmi hatóság, vagy a tűzvédelmi vezető azt elrendeli, - hat hónapnál hosszabb távollét után lépnek ismét munkába. 4.3.1.4.2. Gyakorlati oktatás Ennek keretében a munkavállalót a következőkre kell kioktatni: - a munkahelyen és közelében lévő anyagok, eszközök tűzveszélyességére, - tűz- és robbanásveszély lehetséges okaira, azok megelőzését biztosító intézkedésekre, - a tűzjelzés módjának lehetőségére, a riasztás jelére, tűzoltó készülékek, berendezések elhelyezésének helyére, az eszközök kezelésének módjára, - a kijárat, vészkijárat helyére, a menekülési út és a kiürítési lehetőség biztosítására, - tűz esetén az ember- és anyag mentésére vonatkozó előírásokra, - az elektromos berendezések használatából eredő tűzveszélyre, működésük szabályaira, - a munkahelyen tartható éghető folyadék, gázpalack kijelölt helyére és tárolható mennyiségére, - az épületekben és járművekben elhelyezett hordozható tűzoltó készülékek használata és működése. 4.3.1.5. Ismétlődő oktatás Valamennyi munkavállalót a munkahely vagy a tevékenység tűzveszélyességi osztályától függően („A-C” Tűzveszélyességi Osztály esetén félévente 2 óra, „D-E” Tűzveszélyességi Osztály esetén félévente 1 óra) ismétlődő tűzvédelmi oktatásban kell részesíteni. Az

9 adminisztratív és ellenőrzésre nem kötelezett munkavállalókat évenként 1 óra kötelező oktatásban kell részesíteni. Az ismétlődő oktatások végrehajtásáért a munkahelyi vezetők a felelősök. Az ismétlődő oktatáshoz oktatási tervet kell készíteni. Az oktatási terv összeállításáért a Társaság biztonsági igazgatója a felelős. Az oktatási tematikát a 3. számú melléklet tartalmazza. 4.3.1.6. Az oktatás megtörténtének dokumentálása Valamennyi tűzvédelmi oktatás megtörténtét Tűzvédelmi Oktatási Naplóban kell dokumentálni, melynek a következő adatokat kell tartalmaznia: - az oktatás helyét, időpontját, - az oktatásra kötelezettek számát, - az oktatáson megjelentek számát, - az oktató nevét, beosztását, - az oktatás jellegét (újrafelvételes, ismétlődő, rendkívüli oktatás), - az oktatás formáját (elméleti, gyakorlati), - az oktatás okát (tűzvédelmi szabályzat előírása szerint, egyszeri különleges munka, új anyag, gép, berendezés beszerzése, tűzeset utáni, stb.), - az oktatás tárgyát, tematikáját, - a visszakérdezés eredményét, - az oktatásban részesültek nevét, aláírását, - az oktató aláírását. A tűzvédelmi oktatást követően az oktatási naplót az oktatást végző köteles megőrizni, irattárazni. A Tűzvédelmi Oktatási Napló mintapéldányát a 4. számú melléklet tartalmazza. 4.4. Idegen kivitelezők, szolgáltatást végzők munkavégzésének tűzvédelmi szabályai A Társaság által bérelt területen, épületen, építményen, bármilyen átalakítási, felújítási munkát csak a bérbeadó előzetes írásbeli engedélyével lehet végezni. A kivitelezők, szolgáltatást végzők valamennyi, szükséges jogerős hatósági engedély birtokában végezhetik a munkájukat. Idegen kivitelező munkavállalói saját vezetőjük irányításával önállóan csak zárt építési, szerelési területté nyilvánított, a Társaság által írásban átadott munkaterületen végezhetik tevékenységüket.


ÉRTESÍTŐ Az építési, szerelési területté nyilvánítást a telephely vezetője, vagy az általa írásban megbízott személy határozza meg. Abban az esetben, ha a munkaterület nem választható le más területtől, akkor az idegen kivitelező munkavállalói saját vezetőjük irányítása mellett is csak a területileg illetékes munkahelyi vezető, vagy az általa kijelölt személy jelenléte és felelőssége mellett végezhetnek munkát. A kivitelező köteles a Társaságra vonatkozó előírásokat, a szerződésben meghatározottakat betartani. A szerződésben meg kell határozni: - kinek a feladata a munkavégzéshez előírt mennyiségű és minőségű tűzoltó készülék biztosítása, - az alkalomszerű tűzveszélyes tevékenység végzésének szabályait, - a helyi tűzvédelmi szabályzatban foglalt előírások megismertetésének módját az idegen kivitelező munkavállalói részére. 4.4. Létesítmények, anyagok tűzveszélyességi osztályba sorolása A tűzvédelmi rendelkezés megállapítása és alkalmazása szempontjából az anyagot, tevékenységet, veszélyességi övezetet, épületet, létesítményt - a helyi tűzvédelmi szabályzatban - tűzveszélyességi osztályba kell sorolni. Az osztályba sorolásnál az Országos Tűzvédelmi Szabályzat alapul vételével a tevékenység során előállított, feldolgozott, használt vagy tárolt anyag tűzveszélyességi jellemzőit, illetve a rendeltetésszerű tevékenységet kell figyelembe venni. - fokozottan tűz- és robbanásveszélyes A" - tűz- és robbanásveszélyes "B" - tűzveszélyes "C" - mérsékelten tűzveszélyes "D" - nem tűzveszélyes "E" A tűzveszélyességi osztályba sorolást helyiségenként és szabadterenkénti bontásban, a tényleges körülményeket figyelembe véve a Tűzvédelmi szolgáltató készíti el. Új létesítmények, valamint a már meglévő létesítmények átalakítása után az osztályba sorolást módosítani kell. 4.6. Beruházás, felújítás, során követendő eljárás

rekonstrukció

szükséges valamennyi hatósági beszerzése a beruházó feladata.

10 engedély

4.6.1 Idegen kivitelező esetén. A tervezőtől és a kivitelezőtől a tervdokumentáció készítése, illetve a kivitelezés végrehajtása során tűzvédelmi nyilatkozatot kell kérni arról, hogy a vonatkozó tűzvédelmi előírásokat maradéktalanul betartották-e. Amennyiben eltért, annak mi volt az oka, és milyen engedélyek alapján tette. 4.7. Tűzeset vizsgálata 4.7.1 A tűzvizsgálat célja Olyan tűzmegelőzési, tűzoltási beavatkozási tapasztalatok megszerzése, következtetések levonása, melyek alkalmasak a megelőzési ismeretek bővítésére, a mentési, beavatkozási feltételek javítására, és hozzájárulnak a jogkövető magatartáshoz. 4.7.2 Tűzvizsgálat végrehajtása A Társaság tulajdonát érintő rendkívüli eseményeket (tűzeseteket) a hatósági vizsgálattól függetlenül vizsgálni kell, hogy a vizsgálat eredményeként, a javasolt intézkedések megtételével a hasonló esetek megelőzhetők legyenek. A tűzvizsgálat nem helyettesíti a hatósági vizsgálatot, az csak a Társaság szervezeteire kötelező érvényű. Ha a tűzvizsgálat megkezdése előtt vagy annak során bűncselekmény gyanúja merül fel, értesíteni kell a rendőrséget, valamint gondoskodni kell a helyszín biztosításáról, míg a rendőrség át nem veszi a vizsgálatot. (Megállapodás esetén közös vizsgálat is tartható.) A tűzesetek vizsgálatát a Tűzvédelmi szolgáltató által létrehozott tűzvizsgáló bizottság végzi, a Társaság tűzvédelmi szakértőjének bevonásával. A részletes vizsgálatot mielőbb meg kell kezdeni, és azt a legrövidebb idő alatt be kell fejezni. A károsultnak szóban és írásban nyilatkoznia kell a keletkezett kár értékéről. 4.7.3. Tűzvizsgáló bizottság összetétele A tűzvizsgáló bizottság vezetőből, bizottsági tagokból, szakértőből (szakértőkből) áll. A bizottság összetételét, feladatát a bizottság vezetője határozza meg. Feladata a Társaság területén keletkezett tűzesetek belső vizsgálata.

Az épületek, építmények létesítéséhez, üzemeltetéséhez, átalakítási/felújítási munkákhoz 8. szám Budapest, 2014. február 07.

ÉRTESÍTŐ 4.7.4. A tűzvizsgáló bizottság a tűzvizsgálat során jogosult: - az érintett szolgálati helyekre belépni, - a vizsgálathoz szükséges bizonylatokat, bizonyítékokat - írásbeli átvétel igazolás mellett- bevonni, valamint intézkedni annak megfelelő megőrzéséről, - a károsultat utasítani a hatósági bizonyítvány, vagy igazolás beszerzésére, - videó-, hang-, és fényképfelvételt készíteni, - azonnali helyszíni, valamint további jegyzőkönyvi meghallgatásra, - az illetékes tűzoltósággal a kapcsolatot felvenni, illetve tájékoztatást kérni. 4.7.5. A tűzvizsgáló bizottság feladata: - a tűz keletkezési helyének, idejének, terjedési körülményeinek ok-okozati összefüggéseinek egyértelmű – lehetőleg bizonyított – feltárása, az esetleges személyi felelősség megállapítása, - a vizsgálat során értékelni a tűz keletkezésének megelőzésére, továbbterjedésének megakadályozására vonatkozó előírások érvényesülését, a tűzoltás alapvető feltételeinek meglétét, ennek érdekében, ha szükséges, javaslatokat kidolgozni, - a körülmények tisztázása érdekében vizsgálatot tartani (szemle, tanúk meghallgatása, szakvélemény, fényképfelvétel, helyszínrajz készítése, a tűzeset megelőzésével kapcsolatos szabályozások tanulmányozása, stb.), - a tűzvizsgálatról összefoglaló jelentést kell készíteni (a Tűzeseti Összefoglaló Jelentés tartalmi követelményeit a 9. számú melléklet tartalmazza). 4.7.6. A tűzvizsgáló bizottság vezetése A vizsgálat, a Tűzvédelmi szolgáltató megbízott képviselője vezetésével, a Társaság Biztonság tűzvédelmi szakértőjének, vagy a szervezet vezetője által megbízott személynek a bevonásával történik.

11 megbízott személynek az alábbiak szerint kell eljárni. - Intézkedni kell a terület változatlan megőrzésére, szükség esetén lezárására. - Gondoskodni kell a bizonyítékok megőrzéséről. - Intézkedni kell a tanúk felkutatására, adatok rögzítésére. - Helyszínrajzot és szükség szerint fényképet kell készíteni. - Feljegyzésben rögzíteni kell a helyszínre vonatkozó adatokat, információkat a 11. számú melléklet szerint. Ha nyílt vonalon lévő vonaton, tűzesettel összefüggésben bűncselekmény gyanúja merül fel, vagy a tűzeset során haláleset történt, a vonatszemélyzet felelős vezetője köteles elvégezni azokat a tűzvizsgálatot biztosító cselekményeket, amelyek a vonatforgalom biztosítása miatt szükségesek, és később nem pótolhatók. Erről a tűzeset helye szerint illetékes hívatásos tűzoltóságot haladéktalanul értesíteni köteles. 4.7.8. Szemle A tűzeset keletkezési okának tisztázására helyszíni szemlét kell tartani. A szemle elrendelését megkezdése előtt szóban kell közölni, az érdekeltekkel. A szemle során a helyszínt előbb teljes egészében, összefüggésében, majd az ismert összkép alapján részekre, elemekre bontottan kell megszemlélni. A tárgyvizsgálat, nyomrögzítés során arra kell törekedni, hogy az egyes vizsgálatok a feltárt elváltozásokat lehetőleg ne semmisítsék meg, hanem azok a teljes bizonyításig rendelkezésre álljanak. Ha ez nem érhető el, akkor az egyes részvizsgálatokat olyan mértékben kell dokumentálni, hogy a vizsgálati részeredményeknek legyen bizonyító ereje.

A bizonyításra szolgáló dolgokat, tárgyakat szükség esetén le kell foglalni, és a megtalálás helyének, módjának és állapotának megfelelő rögzítése után biztonságba kell helyezni, hogy a rajtuk keletkezett elváltozások megfelelő módon megőrizhetők legyenek a későbbi szakértői vizsgálat számára is. A tűzeset 4.7.7. Tűz esetén a helyszíni vizsgálat egyéb helyszínén észleltek rögzítése történhet írásszabályai ban, rajzon, fényképen, videón. A szemle során Ha a tűzvizsgálatra jogosult személy nincs a a tanú(k), szakértő(k) bevonásával tisztázni helyszínen, akkor a helyszínen illetékes kell a tűzeset keletkezésére, kialakulására vezetőnek, területi vezetőnek, vagy az általa vonatkozó tényeket, körülményeket stb. 8. szám Budapest, 2014. február 07.

ÉRTESÍTŐ 12 A helyszíni szemle befejezése után összegezni kell a szemle tapasztalatait, hogy azokat a tűzvizsgálati eljárásban megfelelően lehessen felhasználni. 4.7.9. Vizsgálat lezárása A vizsgálat befejezéseként a bizottságnak elemezni, illetve összegezni kell a tapasztaltakat, és közös álláspontot kell kialakítania a tűz keletkezési idejét, helyét, körülményeit, okát, a megelőzését, a tűzkár összegét és a felelősségre vonatkozó megállapításokat illetően. A közös álláspontot Tűzeseti Összefoglaló Jelentésben kell rögzíteni, melyet a vizsgálat vezetőjének meg kell küldeni a Biztonságon keresztül a Társaság Vezérigazgatójának. 4.8. Tűzkárstatisztika A területi szervezeti egység vezetője intézkedni köteles az illetékességi területükön bekövetkezett tűzeseményekkel, a keletkezett tűzkárokkal kapcsolatos nyilvántartás naprakész állapotban történő vezetésére. A vezetett adatokról negyedévente összesítést kell készíteni, melyet meg kell küldeni a Társaság biztonsági igazgatója részére. 4.9. A tűzvédelmi berendezés létesítésére és használatára vonatkozó szabályok 4.9.1 Tűzjelző berendezés A tűz észlelésére és jelzésére szolgáló - a vonatkozó jogszabály előírásainak megfelelő tűzjelző berendezést kell létesíteni az olyan helyiségben, építményben, épületben, vagy járműben ahol azt a személyek biztonsága, a tűz- vagy robbanásveszély, a különleges rendeltetés vagy érték indokolttá teszik, illetve ahol azt jogszabály, tűzvédelmi hatóság előírja. A tűzjelző berendezések fajtáját, elhelyezését a helyi tűzvédelmi szabályzatban kell feltüntetni. Új létesítmények, épületek, építmények, járművek tűzjelző berendezései létesítésére a vonatkozó jogszabályok előírásai az irányadók. A tűzjelző berendezések esetében a létesítményt, épületet, építményt, járművet üzemeltetőnek kell gondoskodni azok állandó üzemképes állapotáról, ellenőrzéséről, felügyeletéről, karbantartásáról.

4.9.2. Beépített tűzoltó berendezések A létesítményekben, épületekben, építményekben, járművekben beépített tűzoltó berendezést kell létesíteni, ha azt jogszabály vagy a tűzvédelmi hatóság előírja. Beruházás esetén a tervező köteles megvizsgálni és előírni a beépített tűzoltó berendezés létesítésének kötelezettségét. Beépített tűzoltó berendezéseket érintő változások, illetve új létesítése esetén az üzemeltető köteles a bérlőt és az illetékes tűzvédelmi hatóságot értesíteni. 4.9.3. Tűzoltó készülékek 1. Építményekben, szabad tereken, járműveken, az adott helyen keletkezhető tűz oltására alkalmas – a vonatkozó jogszabályban és szabványban foglalt követelményeknek megfelelő – tűzoltó készüléket kell elhelyezni. Csak az érvényben lévő hatályos szabványok és jogszabályok szerint gyártott tűzoltó készülék tartható készenlétben: a) az „A” és „B” tűzveszélyességi osztályba tartozó helyiségekben, és veszélyességi övezetekben minden megkezdett 50 m2 alapterület után, b) a „C” tűzveszélyességi osztályba tartozó építmények, és szabadterek a) pont hatálya alá nem eső részein az – „A” és „B” tűzveszélyességi osztályba tartozó helyiség, valamint veszélyességi övezet területével csökkentett – alapterület minden megkezdett 200 m2-e után, de legalább szintenként, c) a „D” tűzveszélyességi osztályba tartozó építmények, és szabadterek a) pont hatálya alá nem eső részein az – „A” és „B” tűzveszélyességi osztályba tartozó helyiség, valamint veszélyességi övezet területével csökkentett – alapterület minden megkezdett 600 m2-e után, de legalább szintenként, d) az „E” tűzveszélyességi osztályba tartozó építmények, és szabadterek a) pont hatálya alá nem eső részein szükség szerint, e) a vasúti járműveken a MÁV Zrt. vállalati szabvány (MÁVSZ 2676, MÁVSZ 2676-1, MÁVSZ 2676-2) szerint kell elhelyezni.


ÉRTESÍTŐ 2. A tűzoltó-készülékek számát és típusát új létesítmények esetén a tervező határozza meg, bérelt létesítményben a változtatást a vonatkozó jogszabályi előírások figyelembe vételével, bérbeadó egyetértésével a Biztonság vezetője engedélyezheti. 3. A tűzoltó technikai eszközt, felszerelést a vonatkozó jogszabályok szerint jól láthatóan, könnyen hozzáférhetően, a veszélyeztetett hely közelében kell elhelyezni, és állandóan használható, üzemképes állapotban kell tartani, a rendeltetésétől eltérő célra használni nem szabad. 4. A készenlétben tartó vagy képviselője az előírások szerint vizsgálja a tűzoltó készülékeket, melynek során ellenőrzi, hogy minden egyes tűzoltó készülék: a) a tervezett telepítési helyen van, b) a tűzoltó készülék látható, a használat nem ütközik akadályba és a tűzoltó készülékkel szemben állva a magyar nyelvű használati utasítás olvasható, c) valamennyi nyomásmérő vagy jelző műszer jelzése a működési zónában található, d) a tűzoltó készülék zárolása sértetlen és ép, hiánytalan szerelvényekkel ellátott. e) a tűzoltó készülék felülvizsgálata esedékes-e. 5. A vontató és személyszállító járműveket az oltás lehetséges módozatait figyelembe véve el kell látni: a) tűzoltó készülékkel, b) központi tűzoltó berendezéssel, c) tűzjelző berendezéssel. 6. A tűzoltó készülék a vasúti járművön állandóan hozzáférhető, vontatás esetén a vontató és vontatott jármű, valamint közelben lévő más jármű tűzvédelmére egyaránt felhasználható legyen. 7. A fentieket alkalmazni kell a Társaság által használt közúti személygépjárművekre, tehergépjárművekre, munkagépekre is. 8. A tűzoltó-készülékek beszerzéséről, tárolásáról, nyilvántartásáról az üzemeltető szervezet, illetve a területi szervezeti egység vezetője köteles gondoskodni. 9. Az építményekben, helyiségekben, szabad téren elhelyezett tűzoltó készülékeket, felszereléseket a 28/2011. ( IX. 6. ) BM rendeletben meghatározottak szerint, a vasúti járműveken

13 elhelyezett tűzoltó készülékeket a MÁVSZ 2676. szerint is ellenőrizni kell. A hordozható tűzoltó-készülékekről nyilvántartást kell vezetni (12. sz. melléklet). A nyilvántartásért a területi szervezeti egység vezetők és az Üzemeltetés vezetője a felelős. A nyilvántartási naplóban a következőket kell feltüntetni: a) a karbantartó nevét, b) az ellenőrzést végző nevét, c) a hordozható tűzoltó-készülék elhelyezésének helyét, fajtáját, gyári számát, d) az ellenőrzések időpontját, a végzett munka rövid leírását, e) azt, hogy a Társaságnál a tűzoltókészülékek ellenőrzését, felülvizsgálatát, javítását, csak erre feljogosított, hatósági engedéllyel rendelkező személy, szervezet végezheti, f) azt, hogy a tűzoltó-készülékek megóvásáért, rendeltetésszerű használatáért és meglétéért, az ellenőrzés megtörténtéért, a tűzoltó-készülékek állagban tartásáért, cseréjéért, az új eszközök beszerzéséért a munkahelyi vezetők a felelősek. 10. A tűzoltó készülékeket, felszereléseket, a tűzjelző és oltóberendezéseket a hatályos jogszabályban, szabványokban foglalt biztonsági - utánvilágító, vagy világítójellel kell megjelölni. 11. A biztonsági jeleket minden esetben, a tűzoltó berendezés, illetve készülék mellett/felett, jól látható módon kell elhelyezni. 12. A tűzoltó-készülékek használhatatlanná válása, illetve hiánya esetén gondoskodni kell azok mielőbbi cseréjéről, pótlásáról. 4.9.4. Tűzoltó vízforrások Az oltóvizet szolgáltató berendezések, víztárolók karbantartásáért, fagy elleni védelméért, a berendezések, felszerelések elhelyezéséért, a jogszabályban meghatározottak szerinti felülvizsgálatokért, az Ingatlan Üzemeltetési Szolgáltató, az ezekről történő nyilvántartások, jegyzőkönyvek, vagy másolataik meglétéért, a megközelíthetőség fenntartásáért, a tűzvédelmi tevékenységben részt vevő vezetők, és a munkahelyi vezetők a felelősek.


ÉRTESÍTŐ A tűzoltó vízforrásokat és a szerelvényeket a jogszabályban meghatározottak szerint, legalább félévenként felül kell vizsgálni. A felülvizsgálatot csak az erre kiképzett szakember végezheti. 4.10. A használat általános tűzvédelmi előírásai 1. A létesítmények, épületek, építmények, helyiségek, szabadterek, veszélyességi övezetek, és az anyagok e szabályzatban külön nem részletezett használati szabályaira, a 28/2011 (IX.6.) BM rendelet előírásai, valamint a vonatkozó szabványok az irányadók. 2. A Társaság által bérelt területeken a részletes tűzvédelmi használati szabályokat, előírásokat az Ingatlan Üzemeltetési Szolgáltató a házirendben rögzíti. Az adott területre, az ebben foglaltak alapján helyi tűzvédelmi szabályzatot kell készíteni. 3. Létesítményt, épületet, építményrészt (tűzszakaszt, helyiséget), csak a használati engedélyben rögzítetteknek, a megállapított rendeltetésnek megfelelően szabad használni. 4. A munkavégzés során bármilyen tevékenységet csak a tűzvédelmi követelményeknek megfelelő szabadtéren, veszélyességi övezetben, helyiségben, tűzszakaszban, építményben, szabad folytatni. 5. Ha a használat során a tűzvédelmi helyzetre is kiható változás következik be, akkor – egyéb megállapodás hiányában - a létesítmény, épület, építmény, gép, berendezés üzemeltetője haladéktalanul köteles azt jelezni az illetékes tűzvédelmi hatóságnak, az üzembentartónak és a Társaság biztonsági igazgatójának, aki azt továbbítja a Szolgáltatóknak. 6. A veszélyességi övezetből, helyiségből, szabadtérről, gépről, berendezésről, az eszközről, készülékről és környezetükből a tevékenység során keletkezett éghető anyagot folyamatosan, de legalább műszakonként, illetve a tevékenység befejezése után el kell távolítani. 7. Veszélyes anyagokkal kapcsolatos tartályok, berendezések, csővezetékek, gépek csatlakozási pontjainak, tömítéseinek a munkafolyamatba épített ellenőrzése, a csepegések, szivárgások megszüntetése. 8. Tűz esetén elsődleges teendő az emberélet mentése, az épületek, helyiségek, járművek, veszélyességi övezetek kiürítése, ezzel egyide-

14 jűleg a katasztrófavédelmi szerv értesítése a 105-ös, vagy a 112-es segélykérő telefonszámon. 9. A tűz továbbterjedését, a rendelkezésre álló tűzvédelmi felszereléssel, berendezéssel, tűzoltó készülékkel – az utasok, vendégek, dolgozók testi épségének és egészségének kockáztatása nélkül –, lehetőleg meg kell akadályozni. 10. A biztonsági és a tűzmegelőzési szabályok betartása, betartatása érdekében a helyiség, szükség szerint a létesítmény, épület, építmény bejáratánál és a helyiségekben jól látható helyen, a vonatkozó előírásokra figyelmeztető és tiltó rendelkezéseket tartalmazó piktogramot, táblát kell elhelyezni. 11. A munkaterület elhagyásakor követendő szabályokat a helyi tűzvédelmi szabályzatban kell meghatározni. 12. Állandó és alkalomszerű tűzveszélyes tevékenységet végezni csak a vonatkozó szabályok és engedélyek betartásával, valamint a megfelelő tűzoltó eszköz, készülék, berendezés biztosításával lehet. 13. Közmű nyitó- és zárószerkezetet, a füstelvezető kezelőszerkezetet, a nyomásfokozó szivattyú kapcsolóját, valamint a beépített tűzvédelmi berendezés kézi kezelő szerkezetét és a tűzjelző készüléket jól láthatóan meg kell jelölni. 14. Az "A"-"B" tűzveszélyességi osztályba tartozó helyiségek ajtóit önműködő csukó szerkezettel kell ellátni, és azt csukva kell tartani. Ha ez üzemeltetési okokból nem lehetséges, a nyitva tartás ideje alatt állandó helyszíni felügyeletről kell gondoskodni, illetőleg füst vagy hő hatására automatikusan csukódó berendezéssel kell ellátni. 15. A munkahelyeken az üzemeltetés alatt az olyan helyiség ajtóit, amelyben emberek tartózkodnak, nem szabad lezárni. Ha a munka jellege az ajtók zárva tartását szükségessé teszi, az ajtók külső nyithatóságát is biztosítani kell. 16. Az oltóvíz ellátását elsősorban föld feletti tűzcsapokról kell biztosítani. Ezeket minden esetben megközelíthetően kell tartani. 17. A tűzcsapok és szerelvények ellenőrzéséről, karbantartásáról jogszabályok, szabványok alapján intézkedni kell. A felülvizsgálatot csak az erre kiképzett szakember végezheti.


ÉRTESÍTŐ 18. A létesítmény, építmény villamos berendezéseit jogszabályban meghatározottak szerint kell létesíteni, használni és felülvizsgálni. Az építmény villamos berendezését központilag és szakaszosan is leválaszthatóan kell kialakítani. Lakóépületben megengedett a főkapcsoló nélküli kialakítás, ha egy helyen csoportosítottan minden áramkör külön leválasztó kapcsolóval lekapcsolható. 19. A biztonsági berendezéshez és világításhoz, továbbá a térvilágításhoz külön leválasztó főkapcsolót kell létesíteni. 20. A csoportosan elhelyezett villamos kapcsolók és biztosítékok rendeltetését, továbbá a kapcsolók ki- és bekapcsolt helyzetét meg kell jelölni. 21. A villamos berendezést, a jogszabályok szerint, tűzvédelmi szempontból felül kell vizsgáltatni, és a tapasztalt hiányosságokat meg kell szüntetni, amit hitelt érdemlően dokumentálni kell. 22. Villám elleni védelmet kell biztosítani az "A" és "B" tűzveszélyességi osztályba tartozó építménynél, valamint ott, ahol azt jogszabály, nemzeti szabvány előírja. 23. A villámvédelmi berendezést jogszabály szerint kell létesíteni és tűzvédelmi szempontból felül kell vizsgáltatni, a tapasztalt hiányosságokat meg kell szüntetni, erről dokumentumot kell kiállítani. 24. A villamos berendezések és a villámvédelmi rendszerek felülvizsgálatáról készült jegyzőkönyvek egy példányát a helyszínen kell tartani. 4.11. Egyéb rendelkezések Jelen szabályzattal el kell látni a Társaságnak a tűzvédelmi tevékenységében részt vevő vezetőit, és oktatás keretében biztosítani kell a munkavállalók részére annak megismerését. A Társaság területi szervezeti egységei, a Tűzvédelmi szolgáltató tűzvédelmi szervezete által, jelen szabályzat mellékleteként helyi tűzvédelmi szabályzatot kötelesek készíteni az adott szolgálati egységre vonatkozóan, a jelen szabályzat és a helyi házirend figyelembe vételével, annak tartalmát nem megismételve. Ezt az érintettek részére ki kell adni. A helyi tűzvédelmi szabályzatok elválaszthatatlan részét képezik a Társaság Tűzvédelmi Szabályzatának.

15 5.0 HIVATKOZÁSOK, BIZONYLATOK MÓDOSÍTÁSOK HATÁLYON KÍVÜL HELYEZÉSEK 5.1. Hivatkozások 1. 1996. évi XXXI. törvény a tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról 2. 2011. évi CXXVIII. törvény a katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról 3. 44/2011. (XII.5.) BM rendelet a tűzesetek vizsgálatára vonatkozó szabályokról 4. 22/2009. (VII. 23.) ÖM rendelet a tűzvédelmi megfelelőségi tanúsítvány beszerzésére vonatkozó szabályokról 5. 30/1996. (XII.6.) BM rendelet a tűzvédelmi szabályzat készítéséről 6. 45/2011. (XII. 7.) BM rendelet a tűzvédelmi szakvizsgára kötelezett foglalkozási ágakról, munkakörökről és a szakvizsga részletes szabályairól 7. 28/2011. ( IX. 6. ) BM rendelete az Országos Tűzvédelmi Szabályzat kiadásáról 8. 10/2008. (X.30.) ÖM rendelet a hivatásos katasztrófavédelmi szerveknél, a tűzoltóságoknál, valamint az ez irányú szakágazatban foglalkoztatottak képesítési követelményeiről és szakmai képzéseiről 9. 259/2011. (XII. 7.) Kormány-rendelet a tűzvédelmi hatósági feladatokat ellátó szervezetekről, a tűzvédelmi bírságról és a tűzvédelemmel foglalkozók kötelező életés balesetbiztosításáról 10. 70/2012. (XII. 20.) NFM rendelet a transzeurópai vasúti rendszerre vonatkozó átjárhatóságot biztosító műszaki előírásokról 11. MÁVSZ 2676 Általános irányelvek a vasúti járművek tűzvédelmére 12. MÁVSZ 2676-1 Vasúti dízel- és villamos vontató, valamint vontatási célokat szolgáló vontatott járművek tűzoltó készülékeinek elhelyezése 13. MÁVSZ 2676-2 Személyszállító vasúti kocsik tűzoltó készülékei és elhelyezése 14. MSZ EN-3 1-7. Hordozható tűzoltó készülékek


ÉRTESÍTŐ 16 15. E 1. sz. Utasítás a vontató jármű személyzet részére 16. E12. sz. Műszaki Kocsiszolgálati Utasítás 17. E101 sz. Általános utasítás a MÁV villamosított vonalainak üzemére

12. számú melléklet: Tűzeseti helyszíni szemlejegyzőkönyv

5.2. Hatályon kívül helyezés A szabályzat közzététele napján az 50/2008. (MÁV-START Ért. 17.) VIG. sz. vezérigazgatói utasítás a MÁV-START Zrt. tűzvédelmi szabályzatáról hatályát veszti.

14. számú melléklet: Tűzriadó terv

13. számú melléklet: A tűzoltó készülékek ellenőrzési és javítási nyilvántartása

15. számú melléklet: Alkalomszerű tűzveszélyes engedélyezése

6.0 HATÁLYBA LÉPTETÉS Jelen szabályzat előírásait a MÁV-TRAKCIÓ Zrt.-nek és a MÁV-GÉPÉSZET Zrt.-nek a MÁV-START Zrt.-be történő beolvadása napjától kezdődő hatállyal kell alkalmazni. 7.0 MELLÉKLETEK 1. számú melléklet: A tűzvédelemmel kapcsolatos a kiadáskor érvényes jogszabályok, szabványok, utasítások 2. számú melléklet: Használatra vonatkozó, speciális tűzvédelmi előírások 3. számú melléklet: Az ismétlődő tűzvédelmi oktatás tartalmi követelményei 4. számú melléklet: Oktatási napló 5. számú melléklet: Nyilatkozat az új oktatásáról

felvételes

tűzvédelmi

6. számú melléklet: Tűzvédelemmel kapcsolatos nyilvántartások 7. számú melléklet: Tűzveszélyességi osztályba sorolás 8. számú melléklet: Tűzesetek nyilvántartása 9. számú melléklet: Tűzeseti Összefoglaló Jelentés 10. számú melléklet: Meghallgatási jegyzőkönyv 11. számú melléklet: Tűzeseti helyszíni szemlejegyzőkönyv


tevékenység

Ungvári Csaba s.k. vezérigazgató

ÉRTESÍTŐ 17 1. számú melléklet A TŰZVÉDELEMMEL KAPCSOLATOS, A KIADÁSKOR ÉRVÉNYES, JOGSZABÁLYOK, SZABVÁNYOK, UTASÍTÁSOK 1996. évi XXXI. törvény a tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról. 1978. évi IV. törvény a Büntető Törvénykönyvről. 2012. évi II. törvény a szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről. 2004. évi CXL. törvény a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól 259/2011. (XII. 7.) Korm. rendelet a tűzvédelmi hatósági feladatokat ellátó szervezetekről, a tűzvédelmi bírságról és a tűzvédelemmel foglalkozók kötelező élet- és balesetbiztosításáról. 253/1997. (XII.20.) Korm. rendelet az Országos Településrendezési és Építési Követelményekről. (OTÉK). 2012. évi XC. törvény a kéményseprő-ipari közszolgáltatásról 30/1996. (XII.6.) BM rendelet a tűzvédelmi szabályzat készítéséről. 28/2011. ( IX. 6. ) BM rendelete az Országos Tűzvédelmi Szabályzat kiadásáról. 2009. évi XXXVII. törvény az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról. 10/2008. (X.30.) ÖM rendelet a hivatásos katasztrófavédelmi szerveknél, a tűzoltóságoknál, valamint az ez irányú szakágazatban foglalkoztatottak képesítési követelményeiről és szakmai képzéseiről. 22/2009. (VII. 23.) ÖM r. a tűzvédelmi megfelelőségi tanúsítvány beszerzésére vonatkozó szabályokról. 45/2011. (XII. 7.) BM rendelet a tűzvédelmi szakvizsgára kötelezett foglalkozási ágakról, munkakörökről és a szakvizsga részletes szabályairól 47/2011. (XII. 15.) BM rendelet a tűzvédelmi szakértői tevékenység szabályairól. 44/2011. (XII.5.) BM rendelet a tűzesetek vizsgálatára vonatkozó szabályokról. 70/2012. (XII. 20.) NFM rendelet a transzeurópai vasúti rendszerre vonatkozó átjárhatóságot biztosító műszaki előírásokról. 2/1998. (I.16.) MüM rendelet a munkahelyen alkalmazandó biztonsági és egészségvédelmi jelzésekről. Szabványok MSZ EN 3-3 Hordozható tűzoltó készülékek MSZ EN 1089-3 Gázpalackok színjelölése MSZ 2364-420:1994 Legfeljebb 1000 V névleges feszültségű erősáramú villamos berendezések létesítése. A villamos berendezés hőhatása elleni védelem MÁVSZ 2676 Általános irányelvek a vasúti járművek tűzvédelmére MÁVSZ 2676-1 Vasúti dízel- és villamos vontató, valamint vontatási célokat szolgáló vontatott járművek tűzoltó készülékeinek elhelyezése MÁVSZ 2676-2 Személyszállító vasúti kocsik tűzoltó készülékei és elhelyezése MÁV-ME UIC 642 A nemzetközi forgalomban közlekedő vontatójárművek és vezérlőkocsik különleges tűzmegelőzési és tűzbiztonsági előírásai MÁV-ME UIC 564-2 Előírások a nemzetközi forgalomban közlekedő személyszállító vasúti járművek, ill. személykocsi jellegű járművek tűzvédelmére és a keletkezett tűz oltására Utasítások E 1. sz. Utasítás a vontató jármű személyzet részére E 12. sz. Műszaki Kocsiszolgálati Utasítás E 101 sz. Általános utasítás a MÁV villamosított vonalainak üzemére


ÉRTESÍTŐ 18 2. számú melléklet HASZNÁLATRA VONATKOZÓ, SPECIÁLIS TŰZVÉDELMI ELŐÍRÁSOK Az itt felsorolt helyiségek használati szabályai iránymutatásként készültek. A területi szabályzat készítésénél az intézmény sajátosságait figyelembe véve kell meghatározni a használati szabályokat. Az alábbi példákban a leggyakrabban előforduló helyiségek szabályzásához kívánunk segítséget nyújtani. A területi szabályzatokba az e szabályzatban, valamint a 28/2011 (IX.6.) BM rendeletben megfogalmazott követelményekhez képest magasabb szintű követelményeket foglalni lehet, alacsonyabb szintű tűzvédelmi követelményeket támasztani határozottan tilos. 1.

Általános előírások 1. Épületekben dohányozni tilos. 2. Az épületen kívül kijelölt dohányzóhelyen a dohánynemű részére nem éghető anyagú hamutartókat kell elhelyezni. A hamutartó tartalmát szemétkosárba üríteni tilos. 3. Alkalomszerű tűzveszélyes tevékenység csak írásos engedély, és eseti tűzvédelmi utasítás birtokában végezhető. Az engedély nem helyettesíti az egyes tevékenységek végzéséhez szükséges tűzvédelmi szakvizsga meglétét. 4. Minden munkahelyen rendet és tisztaságot kell tartani. A munkavégzés alatt keletkezett hulladékot szükség szerint, de legkésőbb a munkaidő végeztével az erre a célra kijelölt helyre kell üríteni. 5. A és B tűzveszélyességi osztályba tartozó anyag tetőtérben és talajszint alatti helyiségben nem tárolható. 6. Csak bevizsgált, kereskedelmi forgalomba hozatali engedéllyel rendelkező, a vonatkozó európai és/vagy magyar szabványnak megfelelő, sértetlen állapotú elektromos fogyasztó, eszköz, szerelvény, berendezés használható. 7. Elektromos berendezések csak felügyelet mellett használhatók. Elektromos fogyasztókat – a hűtőszekrény, direkt kötéssel szerelt elektromos vízmelegítő, szünetmentes tápegység és szerver kivételével – használat után, de legkésőbb a munkaidő végeztével, feszültségmentes állapotba kell hozni. 8. Elektromos berendezésekhez, a fali aljzaton túli hálózati elosztás, csak ellenőrző-lámpával felszerelt elosztóval végezhető. Elektromos elosztóba, hosszabbítóba további elosztó, illetve hosszabbító nem csatlakoztatható. 9. Hálózati áramszolgáltatás kimaradása esetén, szükségvilágításra csak elektromos berendezés használható. (Pl.: tartalék áramkör, akkumulátor, szárazelem táplálással) 10. A MÁV-START Zrt. üzemeltetése alatt álló területen nyílt lángú világítóeszköz (gyertya, fáklya, mécses, olajlámpa, stb.) sem épületen belül, sem épületen kívül nem használható. 11. Menekülési útvonal még ideiglenesen sem szűkíthető le, torlaszolható el. Menekülési útvonalon mindennemű tárolás és raktározás szigorúan tilos.

2.

Irodák, személypénztárak tűzvédelmi előírásai 1. Irodákban, személypénztárakban dohányozni tilos. 2. A helyiségben alkalomszerű tűzveszélyes tevékenységet végezni csak az erre a célra kiadott írásos engedély birtokában szabad. 3. A helyiségben A és B tűzveszélyességi osztályba sorolt anyagokat, tárolni és felhasználni tilos. 4. A helyiségben a közlekedési utakat, a nyílászáró szerkezeteket, az elektromos kapcsolókat és a tűzoltó készülékeket eltorlaszolni még átmenetileg sem szabad. 5. A munkavégzés során keletkező hulladékot az erre a célra rendszeresített papírkosárban, edényben kell gyűjteni. A hulladékgyűjtő tartalmát szükség szerint, de legalább a munkaidő végén arra alkalmas helyen ki kell üríteni.


ÉRTESÍTŐ 19 6. A munkavégzés befejezése után minden munkavállaló köteles a saját munkahelyén, íróasztalán, környezetében rendet hagyni és minden olyan körülményt megszüntetni, amely tűz okozója lehet. 7. A helyiségben használt elektromos berendezések (főzőlap, kávéfőző, hősugárzó, stb.) közelében éghető anyagot elhelyezni tilos. 8. Munkaidő végén a helyiségből utolsónak távozó személy köteles meggyőződni arról, hogy tűzveszélyes körülmény nem áll fenn, valamint a közlekedési utak és a tűzoltó berendezések, készülékek szabadok, illetve hozzáférhetők. Az észlelt hiányosságokat, rendellenességeket haladéktalanul meg kell szüntetni. 3.

Irattár tűzvédelmi előírásai. 1. Irattárban dohányozni tilos. 2. Alkalomszerű tűzveszélyes tevékenység csak engedéllyel, és eseti tűzvédelmi előírás mellett végezhető. 3. Irattárban A és B tűzveszélyességi osztályba tartozó anyagot tárolni tilos. 4. Az irattár kialakításakor a tárolóegységeket úgy kell elhelyezni, hogy a közlekedő utak méreteit tekintve megfeleljenek a 28/2011 (IX.6.) BM rendelet 575.§ (1) a) – d) pontjaiban előírtaknak. 5. Csak bevizsgált, kereskedelmi forgalomba hozatali engedéllyel rendelkező, a vonatkozó európai és/vagy magyar szabványnak megfelelő, sértetlen állapotú elektromos fogyasztó, eszköz, szerelvény, berendezés használható. 6. A helyiségben a közlekedési utakat és a tűzoltásra használt eszközöket eltorlaszolni még átmenetileg is tilos. 7. A raktárban keletkező éghető hulladékot azonnal el kell távolítani. 8. Az irattárat állandóan tisztán, rendezetten kell tartani. 9. A felesleges iratanyagot rendszeresen selejtezni kell. 10. A helyiségből utolsónak távozó személy köteles meggyőződni arról, hogy tűzveszélyes körülmény nem áll fenn, valamint a közlekedési utak és a tűzoltó berendezések, készülékek szabadok, illetve hozzáférhetők. Az észlelt hiányosságokat, rendellenességeket haladéktalanul meg kell szüntetni.

4.

Öltöző, pihenő tűzvédelmi előírásai. 1. Az öltözőben a dohányzás és a nyílt láng használata tilos. 2. Alkalomszerű tűzveszélyes tevékenység csak engedéllyel, és eseti tűzvédelmi előírás mellett végezhető. 3. Az öltözőt raktározásra használni tilos. A közlekedési utakat eltorlaszolni még átmenetileg sem szabad. 4. Az öltözőben A és B tűzveszélyességi osztályba tartozó anyagot tárolni tilos. 5. A szekrénysorok között legalább 80 cm távolságot kell tartani. 6. Olajos, zsíros, éghető anyaggal szennyezett munkaruha csak nem éghető anyagú (fémlemez) szekrényben tárolható. 7. Az öltözőben rendet kell tartani, napi munkavégzés után a szemetet az arra kijelölt helyen kell üríteni. 8. A helyiségben az alapterülettől függően, de legalább 1 db tűzoltó készüléket kell készenlétben tartani. 9. Villamos kávéfőző, hőfejlesztő berendezés (főzőlap) alá nem éghető anyagból készült tálcát kell elhelyezni. 10. Csak olyan kávéfőző használható, amelyiknél a bekapcsolt állapotot jelzőlámpa jelzi. 11. A helyiségből utolsónak távozó személy köteles meggyőződni arról, hogy tűzveszélyes körülmény nem áll fenn, valamint a közlekedési utak és a tűzoltó berendezések, készülékek szabadok, illetve hozzáférhetők. Az észlelt hiányosságokat, rendellenességeket haladéktalanul meg kell szüntetni. 8. szám Budapest, 2014. február 07.

ÉRTESÍTŐ 20 5.

Raktárak tűzvédelmi előírásai. 1. A raktárban dohányozni tilos. 2. Alkalomszerű tűzveszélyes tevékenység csak engedéllyel, és eseti tűzvédelmi előírás mellett végezhető. 3. A raktár kialakításakor a tárolóegységeket úgy kell elhelyezni, hogy a közlekedő utak méreteit tekintve megfeleljenek a 28/2011 (IX.6.) BM rendelet 575.§ (1) a) – d) pontjaiban előírtaknak. 4. „A” és „B” tűzveszélyességi osztályba tartozó anyagot és éghető folyadékot raktározni, tárolni csak nem éghető anyagból készült állványon, polcon szabad. 5. A raktározás során az anyagokat fajtánként elkülönítve lehet tárolni állványokon, polcokon vagy szekrényben. 6. „A” és „B” tűzveszélyességi osztályba tartozó helyiségben, veszélyességi övezetben az „A” és „B” tűzveszélyességi osztályba tartozó különböző halmazállapotú anyagok együtt nem tárolhatók. Egy helyiségben 300 kg feletti mennyiségű „A” és „B” tűzveszélyességi osztályba tartozó anyag a „C” és „D” tűzveszélyességi osztályba tartozó anyagokkal együtt – ha a vonatkozó műszaki követelmények ettől eltérően nem rendelkeznek – nem tárolható. 7. A raktározás, tárolás során az anyagok maximális tárolási mennyiségét és előírásokat a létesítmény tűzvédelmi szabályzatban meg kell határozni. 8. Raktár céljára a raktározni kívánt anyagok tűzveszélyességi osztályát figyelembe véve: A és B tűzveszélyességi osztályba sorolt anyagok tárolására I-II tűzállósági fokozatú, C tűzveszélyességi osztályba sorolt anyagok tárolására I-III tűzállósági fokozatú, D tűzveszélyességi osztályba sorolt anyagok tárolására I-IV tűzállósági fokozatú, E tűzveszélyességi osztályba sorolt anyagok tárolására I-V tűzállósági fokozatú építmény vehető igénybe. 9. A raktárakban a födém, tetőszerkezet és a raktározott anyag között legalább 1 méter tűztávolságot kell biztosítani, kötényfal esetén a tárolás magassága nem érheti el a kötényfal aljától számított 1 métert. 10. Polcos raktározás esetén, csak nem éghető anyagú polcokat szabad alkalmazni. 11. Munkaidő végén a raktározásért felelős munkavállaló köteles a tűzveszély elhárítása érdekében minden szükséges óvintézkedést megtenni, így: a) valamennyi villamos berendezést feszültségmentes állapotba hozni, b) a tüzelő-fűtő berendezésekben az égést az előírásnak megfelelően megszüntetni, c) a raktár valamennyi nyílászáróját gondosan bezárni. 12. A kulcsok megtalálhatóságáról tájékoztató táblát kell az ajtóra elhelyezni. 13. A raktárban feltűnő helyen és valamennyi bejárati ajtón "Nyílt láng használata és dohányzás tilos!" feliratú táblát, és/vagy a - 2/1998. (I.16.) MüM rendelet a munkahelyen alkalmazandó biztonsági és egészségvédelmi jelzésekről által meghatározott - dohányzás és nyílt láng használatát tiltó piktogramot kell elhelyezni. 14. A tűzveszélyes árukat napfénytől és egyéb hőforrástól védett helyen kell tárolni, és biztosítani kell a megfelelő szellőzést. 15. Az olyan anyagokat, amelyek vízzel érintkezve gyúlékony, vagy égést tápláló gázokat fejlesztenek, hatékonyan kell védeni a nedvességtől. Az ilyen anyagokat általában őrzött helyen, megfelelően rögzített, hibátlan ponyvával lefedve szabad tárolni, raktárépületbe bevinni csak elkerülhetetlen esetben, és hibátlan csomagolásban szabad. 16. A raktár közlekedési, tűzoltási felvonulási útvonalait, területeit, valamint vízszerzési helyekhez vezető útjait állandóan szabadon és olyan állapotban kell tartani, amely alkalmas a tűzoltó gépjárművek közlekedésére és működtetésére. 17. A raktárban villamos berendezés kapcsolóját, közmű nyitó- és zárószerkezetét, tűzjelző kézi jelzésadóját, nyomásfokozó szivattyút, valamint hő- és füstelvezető kezelőszerkezetét, nyílásait, továbbá a tűzvédelmi berendezést, felszerelést és készüléket eltorlaszolni, a közlekedési utakat, ajtókat és a kiürítési utakat leszűkíteni még átmenetileg sem szabad. 18. A raktárt folyamatosan tisztán, rendben kell tartani. a. b. c. d.


ÉRTESÍTŐ 21 19. A raktárban kiömlött vagy elcsepegett tűzveszélyes folyadékok felitatására 1/4 m űrtartalmú száraz homokkal teli ládát, és homokszórásra alkalmas lapátot és seprűt kell készenlétbe tartani. A kiömlött, vagy elcsepegett tűzveszélyes folyadékot lapáttal kivett homokkal fel kell itatni, és azt a veszélyes hulladékok gyűjtésére előírt helyre kell vinni. 20. Raktárban a fűtést a tűzveszélyességi osztálynak megfelelően kell kialakítani, kéményt, füstcsövet átvezetni rajta nem szabad. A raktárhoz tartozó iroda helyiségben ki kell függeszteni a tűz esetén értesítendőket. 21. Hibás elektromos kapcsoló, kábel és szerelvény üzemeltetése, használata tilos. Világítás céljára csak villamos berendezés használható. 22. A raktárban keletkező éghető hulladékot azonnal el kell távolítani. Nem éghető anyagok ömlesztve is tárolhatók. 23. A tűzoltás céljára szolgáló eszközt, készüléket, felszerelést jól láthatóan, könnyen hozzáférhetően, a veszélyeztetett hely közelében kell elhelyezni, és állandóan használható, üzemképes állapotban kell tartani. 24. Vasúti vágánytól 10 méteren belül A és B tűzveszélyességi osztályba sorolt anyag nem tárolható. 25. Az albérletbe adott raktárak esetén, az albérletbeadó és az albérlő tűzvédelemmel kapcsolatos jogait és kötelezettségeit, a bérleti szerződésben kell meghatározni. 26. Az albérletbe adott raktárak esetén, az albérlő A-B tűzveszélyességi osztályba sorolt anyagokat csak az albérletbe adó, és a tűzvédelmi hatóság engedélye alapján tárolhat. A és B tűzveszélyességi osztályba sorolt anyagok tárolására vonatkozó kérelmet – amennyiben az eredeti albérleti szerződésben nem szerepelt –, az albérletbeadóhoz kell benyújtani, amelyben részletesen meg kell jelölni, hogy az albérlő milyen tűzveszélyes anyagokat, milyen mennyiségben és milyen csomagolásban kíván a bérelt területen tárolni. A kérelemhez csatolni kell a tűzvédelmi hatóság határozatát. 27. Az albérlők és munkavállalóik kötelesek a tűzvédelmi hatóság által a tűzvédelmi határozatban, továbbá a Társaság Tűzvédelmi Szabályzata által előírt, a tűzvédelmi intézkedéseket betartani. 28. A bérelt helyiségekben levő tűzoltó készülékek, eszközök, berendezések ellenőrzéséről, karbantartásáról, pótlásáról a bérleti szerződésben kell rendelkezni. 29. A tűzvédelmi hiányosságok megállapítása esetén az albérlőt írásban kell felszólítani annak megszüntetésére. 3

6.

Tűzifa tárolása. 1. A háztartási tűzifát és hulladék fát mindig szabadban, száraz talajon, minél több rakásban kell tárolni. Az egyes rakások legnagyobb mérete: szélessége 4 méter, hosszúsága 15 méter, magassága 3 méter. A rakások között 2 méter térközt és legalább egy 4 méter széles közlekedési utat kell szabadon hagyni. 2. A tároló-helyet a lerakás előtt, a szennyeződéstől meg kell tisztítani, és biztosítani kell, hogy a tárolás alatt idegen anyaggal (rongy, papírhulladék) ne szennyeződjön. A közlekedési utat még átmenetileg sem szabad eltorlaszolni. 3. A rakásokat téglakerítéstől legalább 2m, fakerítéstől 4m, épülettől 10m távolságra kell elhelyezni. A dohányzási tilalmat a tároló valamennyi bejáratánál táblával kell jelölni. 4. Tűzoltó vízforrás fajtáját, méretét minden tűzifa tárolóra külön meg kell határozni.

7. Vasúti személyszállító járművek tűzvédelmére vonatkozó előírások 1. A Táraság személyszállítást végző vasúti kocsijainak, vonatainak átadás-átvételénél be kell taratani az E.12. sz. Műszaki Kocsiszolgálati Utasítás vonatkozó rendelkezéseit. 2. Folyékony és szilárd tüzelőanyaggal működő egyedi fűtőberendezést és gázfogyasztó készüléket csak az erre kioktatott és vizsgázott, a berendezés kezelésével, illetve ellenőrzésével megbízott személyek helyezhetik üzembe és kezelhetik (a berendezés kezelési utasításában foglaltak betartása mellett). 8. szám Budapest, 2014. február 07.

ÉRTESÍTŐ 22 3. Üzembe helyezés előtt mindig meg kell győződni a berendezés hibátlan, üzemkész állapotáról. A vonatkozó tűzvédelmi és a biztonságtechnikai előírásokat be kell tartani. 4. A tűzoltó készülékek elhelyezésére vonatkozóan a MÁVSZ 2676-2 rendelkezik. 5. Olajtüzelésű berendezéssel rendelkező kocsik fűtőolajkészletét az alváz alatt felerősített acéllemez tartályban /esetleg lakattal lezárható acéllemez ládában szabad tárolni. 6. Az alváz alatti tüzelőolaj tartályban tárolható tüzelőolaj mennyiség max. 500 liter. 7. Acéllemez ládában, szabványos kannákban, összesen legfeljebb 100 liter tüzelőolajat szabad tárolni. 8. A tüzelőolaj tartály csavarzattal lezárható min. NÁ 50 mm töltőnyílással és a legmélyebb pontján kialakított leeresztő nyílással rendelkezzék. 9. Az olajkanna-tároló ládán keresztirányú szellőzést biztosító szellőzőnyílásokat kell kialakítani. A szellőzőnyílásokat bepattanó szikra ellen szitaszövettel kell befedni. 10. A tüzelőolaj tartály vagy láda oldalán jól látható helyen "Tűzveszély! Nyílt láng használata és dohányzás tilos!" feliratú táblát, és/vagy a - 2/1998. (I.16.) MüM rendelet a munkahelyen alkalmazandó biztonsági és egészségvédelmi jelzésekről által meghatározott - dohányzás és nyílt láng használatát tiltó piktogramot kell elhelyezni. 11. A tüzelőolajat szabványos szivattyúval, szabványos tömlőcsatlakozással és kézi adagolóval kell a tüzelőolaj tartályba tölteni. Villamos motorral hajtott szivattyú esetén, a töltőcsövön pillanatzárat kell alkalmazni. 12. A tüzelőberendezés füstcső kivezetése a toldásoknál hézagmentes legyen, és biztonságosan kell távtartókkal a falhoz rögzíteni. 13. A tüzelőberendezés és füstcső kivezetése közelében – a hősugárzás által veszélyeztetett távolságban, de legkevesebb 30 cm-re –, semmilyen éghető anyagot nem szabad tárolni. 14. Az olaj- és gázüzemű fűtő- és tüzelőberendezéseket felügyelet nélkül üzemeltetni tilos! Kivétel a biztonsági berendezéssel felszerelteket, amelyet legfeljebb 30 percre, illetve utasokkal elfoglalt kocsiban legfeljebb 15 percre szabad felügyelet nélkül hagyni. 15. A fűtő- és tüzelőberendezés üzemelésének megszüntetésekor a kezelési utasításban meghatározott módon kell eljárni. Ha külön előírás nincs, az olajüzemű berendezéseknél a főés valamennyi elzáró szelepet el kell zárni. 16. Gázfogyasztó készülékeknél mindig a gázpalackszelepet kell először elzárni, majd a vezetékben lévő gáz kiégése után a készülék többi szelepeit. 8. A vonatszemélyzet teendői a szolgálati idejük alatt 1. A vonatszemélyzet indulás előtt köteles meggyőződni a tűzbiztonsági követelmények (pl. tűzoltó készülékek) meglétéről. Hiányosság észlelése esetén, köteles a szükséges intézkedéseket megtenni, és azt jelezni az irányító felé. 2. Menet közben folyamatosan köteles figyelemmel kísérni a járművek tűzbiztonsági előírásainak betartását, az esetleges, vagy kialakuló tűz megfékezése érdekében a szükséges intézkedéseket megtenni. 3. Érkezés után az átvevő felé jelezni kell az útközben történt tűzbiztonsági eseményeket, az észlelt hiányosságokat. A vonat elhagyása előtt meg kell győződni arról, hogy tűzveszély nem áll fenn. 8.1. Teendők vontatott járművek tüzeinek észlelésekor 1. Tűz esetén a vonatot azonnal meg kell állítani, lehetőleg olyan helyen, ahol további tüzet nem okoz és a tűzoltójárművek meg tudják közelíteni (közút, útátjáró közelében). 2. A forgalmi vonalirányítót tájékoztatni kell a tűz keletkezéséről, a tűz oltásának lehetőségéről és szükség esetén segítséget kell kérni. 3. A tűzoltóságot – a lehető legrövidebb időn belül – értesíteni kell, továbbá a tűzesetet haladéktalanul be kell jelenteni a legközelebbi állomásnak, vagy szolgálati helynek, ahol a szükséges intézkedést kötelesek megtenni. 4. Amennyiben a tűzeset motorkocsinál, személykocsinál keletkezett, gondoskodni kell az utasok biztonságba helyezéséről. 8. szám Budapest, 2014. február 07.

ÉRTESÍTŐ 5. 6.

7. 8.

9.

10.

11. 12.

13.

23 A jármű akkumulátor főbiztosítékát ki kell venni, amennyiben van főkapcsoló, azt "ki" állásba kell helyezni. A vonat személyzete köteles az utasokat biztonságba helyezni, saját megítélése alapján, de kizárólag egészsége, testi épsége kockáztatása nélkül, a rendelkezésére álló tűzoltó eszközökkel – ha még lehetséges –, a kezdeti állapotú tüzet megfékezni. Szükség esetén, más járművek tűzoltó készülékeit, illetve berendezéseit is igénybe lehet venni. Alagútban, hídon, továbbá két, vagy több vágányú pályán tartózkodó vonat mellett, állomásokon, a vasútvonalat keresztező országos villamos távvezetéktől mért 40 m távolságon belül szigorúan tilos megállni! Ha a szerelvényben keletkezett tűz olyan mértékű, hogy a mozdonyon, illetve a kocsikon elhelyezett tűzoltó készülékekkel, valamint a helyszínen rendelkezésre álló, egyéb tűzoltásra alkalmas anyagokkal nem lehet eloltani, a vezető-jegyvizsgáló, jegyvizsgáló, vagy a vontatási vonatkísérő, ezek hiányában (CSM közlekedés) a vonatszemélyzet köteles az égő kocsit (kocsikat) saját testi épsége kockáztatása nélkül lekapcsolni, és az égő vonatrész előtt, és mögött lévő kocsiktól, előrehúzással, legalább 30-30 m távolságra eltávolítani. A vonatot, lekapcsolt vonatrészt, illetve részeket, a tűzoltás illetve a mentés befejezéséig megfutamodás ellen biztosítani kell az orsós kézifék behúzásával a forgalmi utasításnak megfelelően. Az égő vonatrészt, az elkülönítés végrehajtása után, a forgalmi utasításban előírt módon fedezni kell. Abban az esetben, ha a tűzeset kétvágányú pályán, a másik vágányon közlekedő vonatot is veszélyeztetné, vagy a tűzoltáshoz a másik vonat személyzetét is igénybe kell venni, a vonatot a veszélyeztetett hely előtt kézi jelzéssel meg kell állítani, és a vonat személyzetét szóban fel kell kérni a tűzoltással kapcsolatos közreműködésre. A helyszínre kiérkező tűzoltóságot – elsősorban a mentéshez, oltáshoz szükséges információk átadásával – a tűz oltásában segíteni kell.

8.2. Tűzoltás a villamosított vonalon Villamosított vonalakon a tűz oltását csak a villamos felsővezeték kikapcsolása és a védőföldelés végrehajtása után szabad megkezdeni! 1. A földelést az E101. „Általános utasítás a MÁV villamosított vonalainak üzemére” szerint kell elvégezni. 2. Távbeszélővel felszerelt nyíltvonali szolgálati helyről, vagy pályatelefon csatlakozóval felszerelt vonalon, a felsővezeték kikapcsolását a mozdonyra rendszeresített pályatelefon útján kell kérni. Ha a forgalmi szolgálattevővel nincs közvetlen értekezési lehetőség, akkor a forgalmi vonalirányító közvetítésével kell a kikapcsolást kérni a szolgálattevőtől. A forgalmi szolgálattevő köteles a nevét, valamint a kikapcsolás tényét közölni, ezt a menetigazolvány megfelelő rovatában (Bejegyzések) elő kell jegyezni. 3. Ahol a vágányhálózat egynél több vágányból áll, tűz esetén az égő jármű vágányától számított 20 m sugarú körben a feszültség mentesítést és a földelést végre kell hajtani. A tűz oltását csak a felsővezeték leföldelése után szabad megkezdeni. 4. A vasútvonalat keresztező, villamos távvezeték kikapcsolására szükség esetén a főirányítón keresztül intézkedni kell. 8.3. Teendők a tűz eloltása után 1. A tűz eloltása után nyílt vonalon, ahol nincs a helyszínen kocsivizsgáló, a vonatszemélyzet erre képesítéssel rendelkező tagja köteles a tűzkárt szenvedett mozdony, illetve kocsi állapotát futóképesség szempontjából megvizsgálni. 2. Ha a mozdony, illetve kocsi futóképes maradt, akkor a vonat a legközelebbi állomásig továbbítható. 3. Futásképtelenné vált mozdony vagy kocsi esetén segély-kocsit kell kérni. A tűzkárt szenvedett járműveket a legközelebbi állomáson tűzvizsgálat céljából ki kell soroztatni. 8. szám Budapest, 2014. február 07.

ÉRTESÍTŐ 4. 5. 6.

24 A járművek tűzesetét, ha nem történt kár, akkor is jelenteni kell a területileg illetékes tűzoltó hatóságnak, tűzvédelmi vezetőnek és a Tűzvédelmi Szolgáltatónak. A tűzeset helyszínét a tűzvizsgálati helyszíni szemle lezárásáig érintetlenül kell hagyni. A vonatszemélyzet részletes eseménykönyvi jelentést köteles írni a tűzesetről.

9.1. Vontatott vasúti járművek tűzvédelme 1. Vontatott vasúti járműveken a jogszabályokban és vállalati szabványokban meghatározott követelményeket kielégítő és kellő számú tűzoltó készüléket kell elhelyezni. 2. A tűzoltó-készülékek ellenőrzését, felülvizsgálatát, javítását, csak erre feljogosított, hatósági engedéllyel rendelkező személy, szervezet végezheti. A tűzoltó-készülékek megóvásáért, rendeltetésszerű használatáért és meglétéért, az ellenőrzés megtörténtéért, a tűzoltó-készülékek állagban tartásáért, cseréjéért, az új eszközök beszerzéséért a területi szervezeti egységek vezetői a felelősek. 3. A vonat átvétele, illetve a közlekedés során a vonat személyzete és a területi szervezeti egység dolgozói kötelesek figyelemmel kísérni az előírt tűzoltó-készülékek meglétét, valamint azok kötelező ellenőrzésének érvényességét. A felmerült hiányosságokat haladéktalanul köteles kiküszöbölni. 4. A tűzoltó-készülékek használhatatlanná válása esetén gondoskodni kell azok mielőbbi cseréjéről. 5. Azokon a vontatott járműveken, ahol tűzjelző készülékek vannak felszerelve, ezeket folyamatosan üzemkész állapotban kell tartani, működésük rendszeres ellenőrzéséről gondoskodni kell. 6. A kocsik vizsgálatánál, különös gondot kell fordítani a fő tűzveszélyt jelentő berendezésekre (pl. villamos berendezések megfelelő szerelése, villamos áramkörök biztosítóinak állapota, akkumulátorok, akkumulátortartó szekrény szellőzése, fékberendezés állapota /szoruló féktuskók/, tűzveszélyt jelentő lerakódott szennyeződések eltávolítása, villamos fűtőtestek környezetében lévő gyúlékony hulladék eltávolítása, stb.). 7. A kocsik villamos fűtőberendezéseinek ellenőrzésénél be kell tartani az E. 12. Utasítás vonatkozó előírásait. 8. Az utasellátó kocsik (háló, fekvőhelyes, étkező, bisztró, stb.) tűzvédelmi szempontból veszélyes berendezéseit (konyhai berendezések, fűtőberendezések, egyéb villamos berendezések) a vonatkozó technológiai előírások alapján kell ellenőrizni. 9. Olajtüzelésű berendezéssel rendelkező kocsik fűtőolajkészletét csak a jogszabályokban és szabványokban meghatározott módon és mennyiségben szabad tárolni, az alváz alatt felerősített acéllemez tartályban. 10. A tüzelőolaj tartály, vagy láda oldalán jól látható helyen "Tűzveszély! Nyílt láng használata és dohányzás tilos!" feliratú táblát, és/vagy a - 2/1998. (I.16.) MüM rendelet a munkahelyen alkalmazandó biztonsági és egészségvédelmi jelzésekről által meghatározott - dohányzás és nyílt láng használatát tiltó piktogramot kell elhelyezni. 11. A tüzelőolajat szabványos kézi, vagy robbanás biztos tokozású villamos motorral hajtott körforgó szivattyúval, szabványos tömlő csatlakozással és kézi adagolóval kell a tüzelőolaj tartályba tölteni. Villamos motorral hajtott szivattyú esetén a töltőcsövet pillanatzárral kell felszerelni. 12. A tüzelőberendezés füstcső kivezetése a toldásoknál hézagmentes és távtartókkal biztonságosan rögzített legyen. 13. A tüzelőberendezés és füstcső kivezetése közelében semmilyen éghető anyagot nem szabad tárolni. 14. Az olaj és gázüzemű fűtő – és tüzelő berendezéseket felügyelet nélkül üzemeltetni tilos! Kivétel a biztonsági berendezéssel felszerelteket, amelyet legfeljebb 30 percre, illetve utasokkal elfoglalt kocsiban legfeljebb 15 percre szabad felügyelet nélkül hagyni. 15. A fűtő – és tüzelő berendezés üzemelésének megszüntetésekor a kezelési utasításban meghatározott módon kell eljárni. Ha külön előírás nincs, az olajüzemű berendezéseknél a fő – és valamennyi elzáró szelepet el kell zárni. Gázfogyasztó készülékeknél mindig a gázpalack szelepet kell először elzárni, majd a vezetékben lévő gáz kiégése után a készülék többi szelepeit. 8. szám Budapest, 2014. február 07.

ÉRTESÍTŐ 25 tűzvédelmi

9.2. Vasúti járművek üzemben tartásának, karbantartásának, javításának követelményei. 1. A vontató járművek üzemeltetése, tervszerű vizsgálata és karbantartása során gondoskodni kell a tűzvédelmi és műszaki előírások betartásáról, illetve betartatásáról. Különös tekintettel a járművek fokozottan tűzveszélyes helyeinek, szerkezeti elemeinek vizsgálatánál. Így elsősorban: a) dízelmotor, kenőolajrendszer tömörtelenségei, b) erőátviteli berendezések /mechanikus, hidraulikus/ - rendellenes működése során fellépő súrlódások, villamos bekötések lazaságai, vezetékek sérülései, c) kis-automaták, olvadó biztosítók állapota, d) akkumulátorok vizsgálata, e) a jármű külső, belső tisztasága, /alvázra felrakódott olajsár, stb./ f) védelmi berendezések kiiktatása. 2. Ellenőrizni kell a tűzoltó készülékek megfelelőségét (MSZ EN 3, MSZ 1040 szabványsorozat) és a tűzjelző berendezések működőképes állapotát. 3. A járműkarbantartások során továbbá be kell tartani a MÁVSZ 2676., a MÁVSZ 2644. és a MÁVSZ 1149. sz. szabványokban foglaltakat. 4. A vontató járműveken végzett hegesztés előtt, minden tűzveszélyes anyagot a géptérből el kell távolítani. A hegesztés közelében lévő berendezéseket nem éghető anyaggal védeni kell. 5. A munkavégzés közelében legalább 2 db 6 kg-os, A-B-C tűzosztályok oltására alkalmas hordozható tűzoltó készüléket kell készenlétben tartani.

9.3. Dízel- és villamos vontató jármű üzemeltetés tűzvédelmi feladatai 1. A vasúti járműbe telepített tűzjelző és tűzoltó berendezések szakszerű karbantartását a járművek kezelési utasítása alapján a karbantartó személyzettel ismertetni kell. 2. A tűzoltó készülékek típusáról, elhelyezéséről és működéséről a javító, karbantartó személyzetet oktatni kell. 3. A mozdonyvezető, illetve a karbantartó személyzet feladata a járművek ellenőrzése a szolgálatba lépéskor, a járművek tisztántartása. 4. Feladatuk továbbá az olajos tisztítóeszközök, kenőolajok szabályos tárolása, a tűzjelző berendezés működőképességének, a tűzoltó készülékek meglétének, lángtölcsérek épségének, olajjal töltött berendezések tömítettségének ellenőrzése. 5. A főmegszakító kikapcsolásáig és az áramszedők leeresztéséig az esetleges tüzet oltani nem szabad! 6. A jármű belső terében elhelyezett hőtermelő berendezések közelében a falakat, illetve az éghető berendezési tárgyakat, nem éghető hőszigetelő anyagokkal és/vagy fém hőterelő lemezekkel kell a hősugárzástól védeni. 7. A hővédő berendezés olyan legyen, hogy a fűtő, illetve tüzelő berendezés teljes terhelése és tartós üzeme esetén se jelentsen gyújtási veszélyt a mögötte lévő gyúlékony anyagra. 8. A jármű villamos hálózatát az üzemelés befejezésekor ki kell kapcsolni kivéve, ha ezek a rendeltetésszerű használathoz szükségesek. 9. A tűzoltó készülékeknek mindig, mindenki által hozzáférhetőeknek kell lenni. 10. Mindazon járműveknél, amelyeknek tűzveszélyes folyadékkel, vagy gázzal működő hőtermelő berendezése van, kezelési és tűzvédelmi utasítást kell kidolgozni, amelyet a kezelési helyen jól láthatóan ki kell függeszteni. 11. A javítás, ill. vizsgálat utáni üzembe helyezéskor ellenőrizni kell a kenőolaj és tüzelőanyag ellátó rendszer tömörségét, a szerelés szakszerűségét, a jármű tisztaságát, a MÁVSZ. 2676-1 és 2676-2 szerint előírt tűzoltó készülékek érvényességét és felszereltségét, továbbá a tűzjelző berendezések működő képességét. 12. Villamos vontató járműveknél, az előírt időszakos karbantartások alkalmával ellenőrizni kell a különböző villamos készülékek (kontaktorok) ívoltó tölcséreit, és a berendezések elektromos vezetékeit, kötéseit, szigeteléseit. 13. Tűzoltó készülékek típusai és elhelyezése a vontató járműveken: 8. szám Budapest, 2014. február 07.

ÉRTESÍTŐ 14.

15. 16. 17. 18. 19.

26 Minden vasúti vontató és vontatási célokat szolgáló vontatott járművet a MÁVSZ 2676-1 szerint előírt típusú, töltetű és darabszámú hordozható tűzoltó készülékkel kell felszerelni, amely az ott keletkezhető kezdeti tűz oltására alkalmas. Minden vasúti személyszállító kocsit a MÁVSZ. 2676-2 szerint előírt típusú, töltetű és darabszámú tűzoltó készülékkel kell felszerelni. A tűzoltó készülékek feleljenek meg a 35 kV feszültség környezetében való tűz oltására. Csak olyan tűzoltó készülék helyezhető el a járműveken, amelyen ez a megfelelőség fel van tüntetve. A tűzoltó készülékeket a MÁVSZ. 2676/1 és MÁVSZ. 2676/2 szerint megjelölt helyen – rendellenes behatásoktól védetten – kell elhelyezni. A tűzoltó készülék feleljen meg az érvényben lévő műszaki előírásoknak. A tűzoltó készülékek kezelésére a vasúti járműveken szolgálatot teljesítő és a karbantartó személyzetet ki kell oktatni és az oktatást dokumentálni kell.

9.4. Hőlégsugaras hóolvasztó berendezés (HLS) 1. A hőlégsugaras hóolvasztó berendezés (a továbbiakban: HLS) alkalmazási, üzembe helyezési, üzemeltetési, üzemanyag utántöltési, üzemen kívül helyezési, beszabályozási, hibaelhárítási, tűz és balesetvédelmi utasítást a 110964/1985. szám alatt kiadott Végrehajtási Utasítás (a továbbiakban: VU.) a HLS hőlégsugaras hóolvasztó gépekhez tartalmazza. 2. A téli forgalmi felkészülési terv végrehajtása során, legkésőbb minden év október 15-ig a HLS kezelőit a VU-ból oktatni, és vizsgázatni kell. Az oktatásokat, és vizsgák megtörténtét a vonatkozó előírásoknak megfelelő módon dokumentálni kell. Az oktatás időtartama 1 – 1 óra elméleti és gyakorlati oktatás. 3. A berendezését csak olyan személy kezelheti, aki a hóolvasztó szerkezeti felépítést és működését jól ismeri, a kezelési – biztonsági előírásokból VU-ban meghatározott módon sikeres vizsgát tett. 4. Ezen felül a berendezés kezelőinek, a berendezés műszaki felügyeletet ellátó vezetőnek (vezetőknek) a 45/2011. (XII. 7.) BM rendelet alapján tűzvédelmi szakvizsgával (1. Hegesztők és az építőipari tevékenység során nyílt lánggal járó munkát végzők.) kell rendelkezniük. 5. Az időszakos vizsgálatokat, karbantartásokat, a szükségessé váló javításokat, működési próbákat végzőknek, a hóolvasztó szerkezeti felépítéséről, működéséről, a biztonsági és a speciális tűzvédelmi előírásokról, a felügyelet ellátó műszaki vezetőnek oktatást kell tartani, és ennek megtörténtét ellenőrizhető módon dokumentálni kell. Az oktatás időtartama 1–1 óra elméleti és gyakorlati oktatás. 6. A javítás, karbantartás, működési próbák során a berendezésre vonatkozó tűzvédelmi előírások legszigorúbb betartásáért, a berendezés mindenkori javítását, karbantartást végző, illetve betartatásáért a mindenkori felügyeletet ellátó műszaki vezető a felelős. 7. A hó és jégolvasztó gépekre rendszeresített üzemi naplóba a VU-ban előírtakon felül - a keltezést is megjelölve – elő kell jegyezni a HLS típusú gépen végzett időszakos vizsgálatokat, karbantartásokat, különféle alkatrészek cseréjét, valamint a működési próbákat és a megállapításokat. 8. Az időszakos vizsgálatok és próbák megtartását, alkatrészek cseréjét, a felügyeletet ellátó műszaki vezető köteles az üzemi naplóban aláírásával igazolni. 9. A berendezést el kell látni 4 db 6 kg töltőtömegű, A-B-C tűzosztályok oltására alkalmas tűzoltó készülékkel, melyet a tárolásukra kijelölt helyen - szabványos felfüggesztőkön feldőlés, rázkódás, sérülés ellen védetten - kell készenlétben tartani. 10. A tűzoltó készülékeket, a vonatkozó előírásnak megfelelően, negyedévente szemrevételezéssel kell ellenőrizni, melynek megtörténtét igazolható módon kell, a tűzoltó készülék ellenőrzési naplóban dokumentálni. 11. A tűzoltó készülékek éves karbantartását végző dolgozónak a 45/2011. (XII. 7.) BM rendelet, 1. melléklete alapján, érvényes, és megfelelő típusú tűzvédelmi szakvizsgával kell rendelkeznie. 12. Az üzembe helyezés előtt ellenőrizni kell a tartályok, csővezetékek, elzáró szerkezetek tömörségét, a tartályok légzőnyílásainak tisztaságát. 8. szám Budapest, 2014. február 07.

ÉRTESÍTŐ 13. 14.

15. 16. 17.

18. 19.

20. 21. 22.

23. 24. 25. 26.

27. 28.

27 Tömörtelenség (üzemanyagfolyás, csepegés vagy szivárgás) és a légzőnyílás eldugulása esetén a hiba elhárításáig a berendezést üzembe helyezni tilos! Az üzemanyagtartályokat legfeljebb azok 90 %-áig szabad feltölteni üzemanyaggal. A berendezés üzemanyaga petróleum, más anyagot (benzin, annak bármilyen származéka, más gyúlékony folyadékot, alkoholt, bármilyen szerves oldószert) a tartályba betölteni tilos! A berendezést üzem közben üzemanyaggal feltölteni tilos. Üzemanyag utántöltés megkezdése előtt a fúvócsöveket sűrített levegővel le kell hűteni. Üzemanyag töltése közben a berendezéstől számított 10 méteres körzetben dohányozni és nyílt lángot használni tilos! Tilos üzembe helyezés közben és az üzembe helyezett berendezést nyílt lánggal 5 méternél kisebb távolságra megközelíteni, 5 méteres körzeten belül dohányozni, kivétel az üzembe helyezéshez szükséges petróleumba itatott égő gyapotcsomó. Tilos működő berendezéssel 10 másodpercnél hosszabb ideig egy helyben megállni, valamint olyan helyen megállni, ahol a sínpárok alatt talpfa van elhelyezve. Tilos a hóolvasztó berendezést az üzemanyag tároló-, feladó-, lefejtő-, átfejtő berendezések, tűz és robbanásveszélyes anyagok tárolására használt szabadterek, és létesítmények, valamint tűz- és robbanásveszélyes anyagot szállító vasúti, és közúti járművek 10 méteres körzetében továbbá fordítókorongokon működtetni. Az üzemanyagtartályra szerelt hőérzékelők működési értéke + 30 C0. Ezt az értéket magasabb hőmérsékletre állítani tilos! Az elfagyott berendezés csővezetékét, elzáró váltóit gőzzel, meleg vízzel vagy meleg levegővel szabad kiolvasztani. A munkavállalók kötelesek: a) A tűzveszély észlelése esetén a rendellenességet, tűzveszélyt azonnali megszüntetni. b) A berendezés által okozott esetleges, tűz vagy az olvasztó berendezés kigyulladása esetén a tüzet haladéktalanul jelezni kell a terület vezetője és a 105-ös telefonszámon a tűzoltóság felé. c) A rendelkezésére bocsátott gépet, berendezést, egyéb eszközt és anyagot munkakezdés előtt a kezelési utasításoknak megfelelően megvizsgálni, azokat rendeltetésszerűen használni. d) A munkahelyen rendet, tisztaságot tartani, minden olyan körülményt megszüntetni, amely tüzet okozhat. A berendezés tárolását a Létesítményi Tűzvédelmi Szabályzatban (továbbiakban: LTSz) kell szabályozni. A hóolvasztó berendezéstől számított 8 méteres távolságon belül a nyílt láng használata és a dohányzás tilos! +25 C0 feletti külső hőmérséklet esetén a tartályokból az üzemanyagot le kell engedni és a Területi Logisztikai Központ tárolójába vissza kell szállítani. Tűzveszéllyel járó javítást a berendezésen, csak az üzemanyag hiánytalan leengedése, tartályok és csővezetékeik teljes kimosása és kigőzölése után, az alkalomszerű tűzveszélyes tevékenységekre vonatkozó szabályok maradéktalan betartásával szabad elvégezni. A berendezés időszakos műszaki felülvizsgálata során a vizsgálatot végzőnek, a felügyeletet ellátó műszaki vezetőnek a tűzvédelmi követelmények érvényesülését is ellenőrizni kell. A lezárt jégolvasztó berendezés kulcsának tárolását a LTSz-ban le kell szabályozni!

9.5. Vasúti segélyszerelvény 9.5.1. Személyzeti kocsi 1. A személyzeti kocsi helyiségeinek (hálófülkék, társalgó, konyhafülke, kazánfülke) tűzveszélyességi osztályba sorolását, valamint a segélyszerelvényre vonatkozó tűzvédelmi előírásokat a honállomásának LTSz-ban kell részletesen szabályozni. 2. A kocsi társalgótermében 1 db 6 kg-os A-B-C tűzosztályok oltására alkalmas tűzoltó készüléket kell készenlétbe helyezni úgy, hogy az bármikor hozzáférhető legyen. 3. A munkaruhát, védőfelszerelést szekrényekben kell elhelyezni. Az olajos munkaruhák számára fémszekrényeket kell biztosítani. 8. szám Budapest, 2014. február 07.

ÉRTESÍTŐ 28 4. A kocsiban az ágynemű váltásához szükséges ágyneműkön és a kazán üzeméhez szükséges egyheti szilárd tüzelőanyagon, valamint a különböző szolgálati okmányokon, dokumentációs anyagokon kívül más éghető anyagot tárolni nem szabad. 5. A személyzeti kocsiban üzemeltetett villamos berendezéseket (rádió, Tv, hűtőgép, villamos főzőlap, világítás, stb.) úgy kell szerelni, hogy a környezetükre tűzveszélyt ne jelentsenek. 6. A villamos berendezések kifogástalan műszaki állapotát rendszeresen ellenőrizni kell. 7. A kocsi közlekedő tereit (folyosót és egyéb közlekedési utakat), villamos berendezések főkapcsolóit szabadon kell tartani. 8. A főzőfülkében elhelyezett villamos főzőlap csak fix villamos bekötéssel és ellenőrző lámpával üzemelhet. Villamos főzőlap környékét a tűzmegelőzés céljából megfelelő hővédő lemezzel kell védeni. Felügyelet nélkül villamos főzőlapot üzemeltetni tilos! 9. Fűtőtestek közelében éghető anyagot elhelyezni csak úgy szabad, hogy a fűtőtest legnagyobb hőterhelése mellett se jelentsen az éghető anyagra tűzveszélyt. 10. Minden segélynyújtó csapatban tűzvédelmi megbízottat kell kinevezni, s nevét a kocsiban ki kell függeszteni. A tűzvédelmi megbízott a készenléti idő alatt felelős a vonatkozó elírások betartásáért. 9.5.2. Szerszám és raktárkocsi 1. A kocsit az ott tárolt eszközöknek megfelelő tűzveszélyességi osztályba sorolását el kell végezni (LTSz). 2. Tilos a kocsikban dohányozni, nyílt lángot használni és tűzveszélyes tevékenységet folytatni. Ezt a kocsi bejárati ajtaján, illetve a kocsi belsejében jól látható helyen elhelyezett tiltó táblával kell jelölni. 3. A kocsikban elhelyezett gépi berendezések üzemeltetéséhez szükséges tűzveszélyes folyadékok fajtáját, mennyiségét és a tárolás módját, a vonatkozó előírások alapján a helyi LTSz-ban kell leszabályozni. 4. Az előzőek szerint meghatározott fajtájú és mennyiségű üzemanyag csak szabványos, üzemanyag tárolás céljára alkalmas, jól záródó edényben tárolható, fajtánként elkülönítve, zárható fémszekrényben. A fémszekrény ajtajára maradandóan fel kell tüntetni a tűzveszélyre figyelmeztető jelzést, az üzemanyag kannákon, pedig azt, hogy milyen anyagot tárolnak azokban. 5. A fémszekrényben tárolt üzemanyag kannákat le kell zárni, és a kocsi mozgása során eldőlés ellen biztosítani kell. A fémszekrényben az előírt fajtájú és mennyiségű üzemanyagon kívül más anyagot tárolni nem szabad. 6. A lángvágási, illetve hegesztési munkákhoz 3 db, legfeljebb 10 kg töltőtömegű acetilén és 6 db legfeljebb 50l űrtartalmú oxigén gázpalack tárolható. 7. A kocsiban tárolt éghető anyagokat (pl. alátétfákat) úgy kell elhelyezni, hogy az éghető anyagú tetőszerkezet és a tárolt éghető anyag között legalább 1 méter távolság legyen. 8. A kocsiban kijelölt közlekedési utakat minden körülmények között szabadon kell hagyni, eltorlaszolni még ideiglenesen sem szabad. 9. A kocsik villamos berendezésének tűzvédelmi szempontból való kifogástalan műszaki állapotáért a csoportvezető a felelős. 10. A szerszám és a raktárkocsi védelmére kocsinként 2-2 db 6 kg-os A-B-C tűzosztályok oltására alkalmas tűzoltó készüléket kell készenlétbe helyezni úgy, hogy az bármikor, bárki által hozzáférhető legyen. 11. A baleseti segélynyújtási munkák során esetleg szükségessé váló tűzoltási munkákhoz 4 db 6 kgos A-B-C tűzosztályok oltására alkalmas tűzoltó készüléket kell tárolni, amelyből legalább 2 db alkalmas 35 kV feszültség közelében végzett tűzoltásra. 12. A segélyszerelvény tűzbiztonságáért a felügyeletet ellátó művezető, valamint a szolgálatban lévő csoportvezető együttesen felelős. 13. A vasúti segélyszerelvények szerszám- és raktárkocsijainak használatára vonatkozó tűzvédelmi szabályokat a LTSz-ban kell részletesen előírni. 8. szám Budapest, 2014. február 07.

ÉRTESÍTŐ 29 9.6. Vasúti járműves daruszerelvény 9.6.1. Dízelüzemű darugép 1. Tűzvédelemre vonatkozó előírások megegyeznek a dízelmozdonyokra vonatkozó előírásokkal, azzal a különbséggel, hogy a kezelőfülkében 2 db, a daru önjáró kezelő terében pedig 1 db 6 kg-os A-B-C tűzosztályok oltására alkalmas porral oltó tűzoltó készüléket kell elhelyezni. 2. Tisztító rongyot és éghető folyadékot a daru gépterében tárolni nem szabad, csak a raktárkocsiban. 3. Villamos ételmelegítő készüléket a darugépen üzemeltetni nem szabad. 4. A kezelési és karbantartási előírások szerint rendszeresen ellenőrizni kell a daruk műszaki állapotát, különös tekintettel a dízelmotor és fűtőberendezés üzemanyagrendszerének, valamint a hidraulikus rendszer tömörségére, a villamos berendezések kifogástalan állapotára. 9.6.2. Személyzeti kocsi A kocsira vonatkozó tűzvédelmi előírások megegyeznek a segélyszerelvény személyzeti kocsijára vonatkozó előírásokkal. 9.6.3. Szerszám - és raktárkocsi, öltözőkocsi 1. A kocsik, illetve helyiségeik tűzveszélyességi osztályba sorolását el kell végezni. 2. A „C” tűzveszélyességi osztályba sorolt (szerszám és raktárkocsi) kocsik helyiségeiben dohányozni, nyílt lángot használni, valamint tűzveszélyes tevékenységet folytatni tilos! Ezt a tilalmat a kocsi bejárati ajtaján, illetve a kocsi belsejében jól látható helyen elhelyezett tiltótáblával kell jelezni. 3. A gépi berendezések üzemeltetéséhez szükséges üzemanyag tárolására a segélyszerelvénynél előírtak vonatkoznak. A megnevezett anyagok közül kivételt képez a 400 liter gázolaj, amely tárolható a nyitott alátétfát szállító kocsi rakterén is. 4. A fedett raktárkocsiban a gázpalackok tárolására a segélyszerelvénynél előírtak vonatkoznak. 5. A lángvágási, illetve hegesztési munkákhoz 1 db legfeljebb 10 kg töltőtömegű acetilén gázpalack, és 2 db legfeljebb 50 l űrtartalmú oxigén gázpalack tárolható, a vonatkozó előírások betartása mellett. 6. A daruszerelvény kocsijában kialakított öltözőnél be kell tartani a LTSz-ban az öltözőkre vonatkozó tűzvédelmi előírásokat. 7. A kocsikban kijelölt közlekedési utakat állandóan szabadon kell tartani, eltorlaszolni még átmenetileg sem szabad. 8. Az öltöző, illetve a kazánfülkével megosztott kocsi védelmére 2 db 6 kg-os A-B-C tűzosztályok oltására alkalmas tűzoltó készüléket, a fedett raktárkocsi védelmére szintén 2 db 6 kg-os, A-B-C tűzosztályok oltására alkalmas tűzoltó készüléket kell készenlétben tartani úgy, hogy az bármikor hozzáférhető legyen. 9. A segélynyújtási munkák során esetleg szükségessé váló tűzoltási munkákhoz 4 db 6 kg-os A-B-C tűzosztályok oltására alkalmas tűzoltó készüléket kell készenlétben tartani. 10. A daruszerelvény fedett raktárkocsijában tartalékként tárolható 2 db 11 kg-os propán-bután gázpalack, a vonatkozó MÁV szabvány előírása alapján. 11. A raktár kocsiban elhelyezett lánghegesztő (lángvágó) berendezés használatára a segélyszerelvényre előírtak vonatkoznak. 12. A segélyszerelvény tűzbiztonságáért a felügyeletet ellátó reszortos, valamint a szolgálatban lévő csoportvezető együttesen felelős. 9.6.4. Daru és segélyszerelvényen elhelyezett szilárd tüzelésű kazán 1. Csak kifogástalan műszaki állapotú fűtőberendezéseket szabad üzemeltetni. A fűtési idény kezdete előtt fűtési próbát kell tartani, és a próba során észlelt hiányosságokat haladéktalanul meg kell szüntetni. A fűtési próba időpontját, a szükséges javításokat és a tett intézkedéseket a daruszerelvény üzemnaplóba be kell jegyezni. A tüzelőberendezéseket csak kioktatott személyek kezelhetik. 8. szám Budapest, 2014. február 07.

ÉRTESÍTŐ 2.

3. 4.

30 A tüzelőberendezés mellett 0,5 méter távolságra vasládában legfeljebb egy heti tüzelőanyag készlet tárolható. Tilos a szilárd tüzelésű kazánba tűzveszélyes folyadékkal begyújtani vagy azzal tüzet éleszteni. A tüzelőberendezés füstcső kivezetése a toldásoknál hézagmentes legyen, és biztonságosan kell távtartókkal a falhoz rögzíteni. A tüzelőberendezés és a füstcső kivezetése közelében 25 cm védőtávolságban semmilyen éghető anyagot nem szabad tárolni. A kazánokat felügyelet nélkül üzemeltetni nem szabad. Ha ezt a baleseti helyreállítási munka nem teszi lehetővé, akkor 30 percenként ellenőrizni kell működésüket. A kazánokból kiszedett forró salakot vízzel le kell hűteni, és olyan helyre kell rakni, ahol tüzet nem okoz.

9.7. Közúti segélynyújtó jármű 1. A járműnél a tehergépkocsikra érvényes tűzvédelmi szabályokat kell figyelembe venni. 2. A segélyt nyújtó csapat-, és a segélyt nyújtó berendezések szállítására szolgáló, zárt felépítmény egymástól elhatárolt két részre: a vezetőfülke-, és konténer tagozódik. 3. A vezetőfülkében 1 db, a konténerben 2 db 6 kg-os A-B-C tűzosztályok oltására alkalmas 4. tűzoltó készüléket kell készenlétben tartani úgy, hogy az bármikor hozzáférhető legyen. 5. A jármű fűtésére szolgáló berendezést, a karbantartási előírásban leírtak szerint, rendszeresen ellenőrizni kell, az észlelt hiányosságokat haladéktalanul meg kell szüntetni. 6. A konténerben elhelyezett berendezésekre (LUKAS hidraulikus emelők, kézi emelők, hegesztő készülék stb.) vonatkozó tűzvédelmi előírások azonosak a vasúti segély kocsikban elhelyezett szerszámokéval. 7. A konténerben dohányozni-, nyílt lángot használni és tűzveszélyes tevékenységet folytatni tilos, ezt tiltó táblával kell jelezni. 8. A lángvágási, illetve hegesztési munkákhoz 1 db legfeljebb 10 kg töltőtömegű acetilén gázpalack, és 2 db legfeljebb 50 l űrtartalmú oxigén gázpalack tárolható, a vonatkozó előírások betartása mellett. 9. A járműben elhelyezett lánghegesztő (lángvágó) berendezést a konténerből üzembe helyezni és onnan üzemeltetni tilos, üzemeltetése csak azon kívül engedélyezett. 10. A gázpalackokat feldőlés ellen rögzíteni kell, ezen kívül be kell tartani a hegesztő berendezések üzemeltetésére vonatkozó tűzvédelmi utasítást is. 11. Legfeljebb, az alábbi tartalék üzemanyag mennyiségek szállíthatók, az egyes berendezések üzemanyagtartályaiban lévő mennyiségen kívül: benzin 20 liter, gázolaj 20 liter, kenőolaj 20 liter, hidraulika olaj 20 liter. 12. A tartalék üzemanyagot csak szabványos, kifogástalan állapotú üzemanyag kannákban szabad tárolni, feldőlés és a kannák sérülését okozó mechanikai hatások ellen, védetten. 13. Az üzemanyag kannákra felírandó, hogy „TŰZVESZÉLYES” valamint fel kell tüntetni rajtuk, hogy milyen anyag van bennük tárolva. 14. A jármű tűzbiztonságáért, előírások betartásáért, a felügyeletet ellátó reszortos valamint a szolgálatban lévő csoportvezető felelősséggel tartozik. 15. A közúton közlekedő, segélynyújtó jármű rendszeres tűzvédelmi ellenőrzését, az esetleges hiányosságok felszámolására szolgáló intézkedéseket, a helyi LTSz-ban kell részletesen leszabályozni. 9.8. Tisztítási technológiák tűzvédelmi előírásai 1. A járműtisztítási munka végzésére vonatkozó vállalkozási szerződések mellékleteiben figyelembe kell venni a LTSz-ban a tisztítási munkákra, tisztító berendezésekre (pl. gépi kocsi mosók, bérelt tisztítási eszközök, stb.) bérelt helyiségekre vonatkozó tűzbiztonsági előírásokat. Ezeket az érintettek részére kimutathatóan oktatni kell. 2. A vasúti tartálykocsik belső tisztítása során tűzmegelőzés szempontjából az OTSZ előírásait kell betartani.


ÉRTESÍTŐ 3.

4.

31 A különböző veszélyes árukat szállító fedett teherkocsik tisztításánál a kocsi kitakarítását követően esetleg vissza maradt veszélyes anyag, valamint a tisztítószer (elsősorban víz) elegyedését, illetve reakcióképességét kell figyelembe venni. Ez a reakció esetenként, az anyagtól függően tűz- és robbanásveszélyt jelent, de fejlődhetnek maró, mérgező, gyúlékony gázok is. Ezért a tisztítás megkezdése előtt tájékozódni kell arról, hogy a tisztításra beállított kocsikban milyen anyagot szállítottak, szállított anyag tűzveszélyességéről, egyéb veszélyes tulajdonságairól, valamint arról, hogy a tisztítótelepre beállított kocsit megfelelően kitakarítottáke. A teherkocsik tisztításának tűzvédelmi előírásait, a megelőzést szolgáló teendőket a helyi LTSz-ban kell részletesen szabályozni. Amennyiben a kocsik tisztítását külső vállalkozók végzik, a vállalkozási szerződés megkötésekor ezekre ki kell térni.

9.9. Tartalék tűzoltó készülékek biztosítása. A KJK-k (illetve azok területi műhelyein), járműjavító egységek a járművekről hiányzó, vagy üzemképtelen tűzoltó készülékek cseréjére megfelelő tartalékot kell képezni és szükség esetén, a cserére intézkedni kell. Ezt részletesen a helyi LTSz-ban kell szabályozni. 9.10. Vonatfűtő berendezések tűzvédelmi állapotának ellenőrzése 1. A vonatfűtő berendezések tűzvédelme szempontjából a különböző vizsgálatok (futójavítások, részlegvizsgák, előfűtési technológia, stb.) végrehajtása során a javítási, karbantartási utasításokban, technológiákban előírtakat kell betartani. Ezek részletesen tartalmazzák a fűtési rendszerek tűzveszély megelőzése szempontjából lényeges részeinek (biztosítók, kapcsolóberendezések, akkumulátorok, villamos fűtőtestek, stb.) ellenőrzését, javítását. 2. A vonatfűtési berendezésekkel kapcsolatban az E.12. sz. Utasítás vonatkozó részében előírtakat kell betartani. A vonatkozó tűzvédelmi előírásokat részletesen a LTSz-ban kell szabályozni. 10.1. Gépészeti épületek, építmények szabadterek tűzvédelmének szabályozása 10.1.1. Mozdonyjavító és személykocsi javító csarnok 1. A mozdonyjavító csarnokban dízel, villamos mozdony, valamint egyéb önjáró vasúti járművek javítása végezhető. A javítócsarnokokat, valamint a csarnokokban levő egyéb helyiségek tűzveszélyességi osztályba sorolását az érvényben lévő jogszabályok alapján el kell végezni. 2. A helyiségekben vonatkozó tűzvédelmi előírásokat ki kell függeszteni. 3. A javítócsarnok és a hozzátartozó egyéb helyiségek területén a tűzveszélyességi besorolásuknak megfelelő számú és típusú tűoltókészüléket úgy kell elhelyezni, hogy az bármikor hozzáférhető legyen. 4. A csarnokok két végén, a padozaton esetlegesen kifolyt tűzveszélyes folyadékok felitatására 11m3 kvarchomokot és szórólapátot kell elhelyezni. 5. A csarnokban, illetve az odatartozó egyéb helyiségek tűzveszélyességi osztályba sorolásától függően, a nyílt lánggal járó munkavégzés lehetőségét és módját, engedélyezését a LTSz-ban kell szabályozni. Munkavégzési engedélyt a terület művezetői, távollétük esetén a tűzvédelmi szabályzatban meghatározott beosztású személy adhat. 6. A fűtő és egyéb hőtermelő berendezés közelében éghető anyagot elhelyezni csak úgy szabad, hogy az a fűtőberendezés legnagyobb hőterhelése mellett se jelentsen gyújtási veszélyt a környezetére. 7. A munka folyamán elhasznált olajos rongyot, gyapotot csak fedővel ellátott "OLAJOS RONGY" feliratú fémedényben szabad tárolni. Műszak befejezése előtt mindenképpen, de a szükségletnek megfelelően, munka közben is ki kell üríteni az erre a célra rendszeresített tárolóba. 8. A-B-C tűzveszélyességi osztályba sorolt helyiségekben csak az ott rendszeresített, tároláshoz, vagy technológiához elengedhetetlenül szükséges, megfelelő védelemmel ellátott, kifogástalan műszaki állapotú elektromos fogyasztó üzemeltethető. 9. Zsírozás, olajozás, egyéb tűzveszélyes anyaggal történő karbantartás közben olajfelfogó fémtálcát kell elhelyezni a lecsepegő olaj felfogására. 8. szám Budapest, 2014. február 07.

ÉRTESÍTŐ 10.

11.

12.

13. 14.

15. 16. 17.

18. 19. 20. 21. 22. 23.

24. 25. 26.

32 A csarnok területén tűzveszélyes folyadékban történő alkatrészmosást, csak fémedényben és a kijelölt helyen szabad végezni! A mosás ideje alatt a nyílt lánggal járó munkavégzés 10 m-es körzetben nem végezhető. A mosás befejezése után a mosóedényt fémfedéllel le kell fedni. A tűzveszélyes folyadékkal történő mosás feltételeit a csarnokban, mozdonyon a LTSz-ban részletesen szabályozni kell. A javítócsarnokban mozdonyon történő benzines vagy egyéb oldószeres mosás alkalmával "VIGYÁZZ! BENZINES MOSÁS!" feliratú figyelmeztető táblát kell elhelyezni a közlekedési irányokban. A mozdonyjavító területén kijelölt közlekedési utakat, menekülési útvonalakat villamos kapcsoló táblákat, közmű nyitó-záró szerelvényeit, tűzoltó készülékeket és felszereléseket állandóan szabadon kell hagyni, eltorlaszolni még ideiglenesen sem szabad. A mozdonyjavító területén a mozdony akkumulátorok töltése megengedett. Az akkumulátorok töltésére vonatkozó tűzvédelmi előírásokat a LTSz-ban kell részletesen szabályozni. Gépjárműveket, motorkerékpárokat a területi műhelyek területén (csarnokokban, szabadterületeken, stb.) csak erre a célra kijelölt helyen, illetve létesítményben szabad tárolni a területileg érintett vezető engedélyével. A vonatkozó tűzvédelmi előírásokat a LTSz-ban kell szabályozni. A csarnokokban, műhelyekben rendet, tisztaságot kell tartani, a felesleges anyagok, valamint a hulladék eltávolításáról folyamatosan gondoskodni kell. Festékszórással történő munkavégzést a LTSz-ban kell szabályozni. A közlekedési utak biztosítása érdekében a szerelőcsarnokokban és műhelyekben 2-2 db vasúti személykocsit (kivéve zárt szerelvény, motorvonat) szabad összekapcsolni, és az összekapcsolt kocsik között legalább 1,8 méter széles átjárást, illetve közlekedést kell biztosítani. A javításra, illetve szerelésre váró kocsikat olyan forgóvázakra kell ráhelyezni, hogy tűz esetén könnyen elvontathatók legyenek. Az asztalos és kárpitos anyagok felhasználásánál, kezelésénél fokozott gonddal kell eljárni. A személykocsik szerelésénél, javításánál a faanyagokat festés, lakkozás, politúrozás után, teljes száradás után szabad felhasználni. A felhasznált anyagok munkaterületen, kocsikban nem akadályozhatják a biztonságos közlekedést. A vasúti személykocsikban, illetve a kocsiszekrényen kívüli hegesztésre vonatkozó tűzvédelmi előírásokat a LTSz-ban kell leszabályozni. A javító csarnokokban, műhelyekben legfeljebb 4 db (maximum 50 l űrtartalmú) oxigén- és 4 db (maximum 10 kg töltőtömegű) acetilén gáz-palackot szabad a felhasználás idején tárolni. A munka befejeztével a palackokat a kijelölt palacktárolóba kell elszállítani. A munkaterületeken a palackokat feldőlés, sérülés ellen biztosítani kell. Gondoskodni kell a csarnokok és a műhelyek megfelelő szellőztetéséről. Rendszeres hegesztési munkavégzés csak az erre kijelölt munkahelyen végezhető, más helyen az alkalomszerű tűzveszélyes tevékenység szabályai szerint kell eljárni. A hegesztés befejezése után a munkavégzés környezetét át kell vizsgálni.

10.1.2. Teherkocsi javító csarnokok és műhelyek 1. A kocsijavítási tevékenység valamennyi szakaszára, műhelyére (bontó, egyengető, tolópad, alváz, szekrényjavítás, bognár részleg, csapágylekötő stb.) vonatkozó tűzveszélyességi osztályba sorolást, valamint a tűzvédelmi előírásokat részletesen a LTSz-ban kell szabályozni. Csarnokban, műhelyben, illetve azokon kívül szabadtérben, javítási munkálatok közben, és azok közelében a dohányzás tilos. 2. Kénszállító kocsi bontási munkáit csavar, pallószorító csavar kötőelemek nyílt lánggal való levágását csak a kocsi gondos takarítása után szabad megkezdeni. 3. Javításos kocsiban a begyulladt ként vízzel oltani tilos! Erre a célra 6 kg-os A-B-C tűzosztályok oltására alkalmas porral oltó hordozható tűzoltó készüléket vagy homokot kell alkalmazni. 4. A levágott alkatrészeket, csavarokat össze kell gyűjteni, vízzel hűteni. 8. szám Budapest, 2014. február 07.

ÉRTESÍTŐ 5. 6. 7. 8. 9.

10. 11. 12. 13. 14. 15. 16. 17. 18. 19. 20. 21. 22. 23. 24. 25. 26. 27. 28. 29. 30. 31.

33 A kiszerelt palló, burkolat deszkákat - minden műszak befejezése előtt - a tárolóba kell szállítani. A bontó területen melegedés céljára csak szárítókályhát (kokszkosarat) szabad használni. A hidraulikus egyengető környezetét állandóan tisztán kell tartani, az elcsepegett olaj eltávolításáról gondoskodni kell. Az egyengetés befejezése után a felmelegített helyeket meg kell vizsgálni, hogy lappangó tűz nem keletkezett-e, és meg kell szüntetni minden olyan körülményt, ami tűz okozója lehet. Szabadban (csarnokban) elhelyezett tolópad járatát állandóan tisztán, gyommentesen, az elfolyt olajtól megtisztítva kell tartani. A tolópadon a kezelőfülkében 1 db 6 kg-os A-B-C tűzosztályok oltására alkalmas tűzoltó készüléket kell elhelyezni. Munka befejezése után a tolópad fővezetékét, áramtalanítani kell. A kerekek kikötése után gondoskodni kell a csapágyak rögzítéséről, hogy a csapágycsészéből az olaj ne csepegjen a padozatra. Szerszámok, alkatrészek tárolására csak nem éghető állvány, szekrény használható. Csúszófelületek kenésére használatos kenőzsíros edényeket lezárva, tűzbiztos helyen kell tárolni. Az elégett vagy meleg szegecs tárolására fémedényt kell biztosítani. A kátrány, bitumen melegítőt felügyelet nélkül üzemeltetni tilos! A melegítő gravitációs szellőzés mellett (kürtővel ellátva) üzemeltethető. A melegítő edények és környezetének rendszeres takarításáról gondoskodni kell. A kocsisorok között fűrészárut tárolni tilos! Minden lecsorgott tűzveszélyes folyadékot (a megszilárdultat is) műszak végén el kell távolítani. A bognár szakaszban csak a napi munkavégzéshez szükséges deszka tárolható, illetve csak a beépítés időszakának megkezdésekor szállítható oda. A bognár szakaszban tilos a kocsik előre mázolása, illetve a szakasz területén festési munkálatok végzése. A csapágycsészék feltöltésénél a kármentő edényt 15 cm magas oldalfallal és két végén fogantyúval ellátva kell elkészíteni, illetve alkalmazni az elfolyás megakadályozására. A keletkezett, illetve szennyezet zsír, olaj stb. tárolását kijelölt helyen kell biztosítani, elszállításukról rendszeresen gondoskodni kell! Az elcsepegtetett, elfolyt csapágyolajat fel kell itatni, a szennyezett homokot kijelölt helyre szállítani. Kenőpárna portárcsa tárolása olajba történő itatására tűzbiztos, fedővel ellátott edényt kell biztosítani. Általános követelmények: Frissen befestett kocsik közelében hegesztést végezni, valamint egyéb, nyílt lángot használni tilos! Ezt az előírt táblákkal. [2/1998. (I. 16.) MüM rendelet] kell jelölni. Olajos kóc, gyapot tárolására megfelelő fémedényt kell használni, elszállításáról rendszeresen gondoskodni kell. Az alkatrészek mosására használt tűzveszélyes folyadék elfolyását, csepegését meg kell akadályozni. Tűzveszélyes folyadékok tárolását üzemanyagkannában szabad végezni, nem éghető szekrényben. Műszak befejezése után, illetve a helyiség elhagyása előtt ellenőrizni kell a tűzvédelmi előírások betartását (a közlekedési utak, kijáratok, vészkijáratok, vészlétrák, tűzoltó készülékek, felszerelések szabadon hagyása, a takarítás, a hulladék elszállítása, a víz-, gázvezetékek elzárása, az áramtalanítás, stb.), illetve meg kell győződni arról, hogy tűzveszélyes állapot nem áll fenn.

10.2. A kocsik villamos berendezéseire vonatkozó előírások 1. A villamos berendezések beépítésekor be kell tartani az érvényes műszaki előírásokat, szabványokat. 2. Csak szigetelt villamos vezetéket szabad használni, kivéve az üzemi és érintésvédelmi célokat szolgáló földelő vezetékek, ahol a szigeteletlen réz-sodrat is megengedett. 3. Az 500 V-nál nagyobb névleges feszültségű villamos vezetéket fém védőcsőben kell elhelyezni. 4. Villamos vezetéket a szellőző járatokban, vagy azokat keresztezve elhelyezni tilos! 8. szám Budapest, 2014. február 07.

ÉRTESÍTŐ 34 5. A villamos vezetékek fékezéskor keletkező szikrák lehetséges útjába alapvetően nem építhetők, de ha az elkerülhetetlen, szikrafogót is fel kell szerelni. 6. A vezeték csatlakozások könnyen hozzáférhetők legyenek, tartós kapcsolatot biztosítsanak. 7. Villamos kábel köteget úgy kell kiképezni, hogy az egymás mellett futó vezetékek párhuzamosak legyenek. 8. Előnyben kell részesíteni a kábel kötegek járműpadló alatti vízszintes elhelyezését. 9. Külső villamos szekrényeket, üzemanyagtartálytól távol, fémből és könnyen tisztán tartható kivitelben kell készíteni. 10. A külső villamos szerelvényeket víz- és hó záró kivitelben kell készíteni. 11. A fénycső lámpatesteket a jármű hossztengelyére merőlegesen, vagy ha azzal párhuzamosak, akkor tűzgátló megszakításokkal kell elhelyezni. 10.3. A fűtésre, klímaberendezésre, szellőzésre vonatkozó előírások 1. A fűtőberendezést, ill. a fűtőtesteket úgy kell kivitelezni, hogy a burkolatuk külső hőmérséklete ne lépje túl a 60 C0 hőmérsékletet. 2. Elhelyezésük olyan legyen, hogy a hőáramlást (elsősorban felfelé) a közelükben elhelyezett tárgyak ne gátolják. A fűtőtestek könnyen tisztán tarthatók legyenek. 3. A szellőző csatornák belső burkolata fémből, vagy nehezen éghető anyagból készüljön. 4. A szellőző csatornák építése és elrendezése olyan legyen, hogy tűz átterjedését akadályozó válaszfalak hatékonyságát ne csökkentse. 5. A villamos fűtőberendezéseknek önműködően ki kell kapcsolniuk, ha a fűtőtest vagy a kilépő levegő hőmérséklete túllépi a kocsikra megengedett értéket. 6. A fűtő-hűtő (klíma) és elszívó csatornákat úgy kell kialakítani, hogy azok könnyen tisztíthatók legyenek. 10.4. Egyéb előírások 1. A hamutartókat, hulladék gyűjtőket, papírtörülköző tartókat és egyéb gyűjtőket fémből, fémfedéllel zárható kivitelben, úgy kell kialakítani, hogy a bennük keletkezett tűz ne terjedhessen tovább. 2. Minden belső éghető alkatrészt, amely nem lángmentesített fából készült, égés késleltető festékbevonattal kell védeni. 3. A járművek ajtói tűz esetén belülről és kívülről is kézzel (szerszám nélkül) nyithatók legyenek. 10.5. Tűzjelző készülékekre vonatkozó előírások 1. A belső égésű motorok részére kiképzett terekben, háló- és fekvőhelyes kocsik fülkéiben, villamos szekrényekben, arra alkalmas helyeken hő- és füstelvezető készülékeket kell elhelyezni, amelynek jelzőberendezését az utazó személyzet által elfoglalt térben kell elhelyezni. 2. Villamos szekrényben külön önműködő tűzoltó készülék elhelyezése ajánlatos. 10.6. Vészfékrendszerek kialakítása 1. A nemzetközi előírásokban meghatározott pályaszakaszokon közlekedő kocsiknál vészfékáthidalási (kézi, vagy automatikus) lehetőséget kell biztosítani. 2. A járműtípusra vonatkozó menekülési utakat és időket az esetlegesen kialakult tűz esetére a konstruktőröknek meg kell határozni. 11.1. Rakodóhelyek tűzvédelmi előírásai. 1. A rakodó helyekre vonatkozó egyedi tűzvédelmi előírásokat a LTSz-ban kell meghatározni. 2. Tűzveszélyes, valamint robbanásveszélyes áruk rakodási területén, továbbá ilyen árukkal rakott kocsikon és azok közelében tilos dohányozni, nyílt lángot használni. 3. A rakodóhelyeken kijelölt közlekedési utakat, valamint a szabad mozgás céljára szolgáló, illetőleg kijelölt helyeket, állandóan szabadon kell tartani. 4. Tűzveszélyes bárcával ellátott, rakott kocsik esetén a vonatkozó utasításokat be kell tartani. 8. szám Budapest, 2014. február 07.

ÉRTESÍTŐ 5.

6. 7. 8.

9.

35 Tűzveszélyes folyadékot tartalmazó tartálykocsik dómfedelét, fenékszelepét, lefejtő szelepeket és váltókat zárt állapotban rögzíteni kell és zárral kell ellátni. A lefejtő-csövek záró sapkáit jól tömítve kell felcsavarni a csőcsatlakozásra. Műszaki hiba esetén a szükséges védelmi intézkedést azonnal meg kell tenni. A tűzveszélyes anyag szabadba jutását meg kell szüntetni. Az árutovábbítás közben keletkezett tömítési hibákat azonnal meg kell szüntetni, ha pedig ez bármilyen ok miatt nem lehetséges, a kocsit ki kell sorozni. Tűzveszélyes bárcával ellátott kocsi közvetlen közelében tilos dohányozni, nyílt lángot használni, gyúlékony anyagot elhelyezni. Meghibásodott tűzveszélyes folyadékkal rakott tartálykocsi átfejtését csak kiképzett és a feladatra kijelölt munkavállalók végezhetik. Átfejtést csak tűzvédelmi szakvizsgával rendelkező munkavállaló végezhet. Tűzveszélyes áru be-, illetve kirakása alkalmával vasúti kocsinként legalább 1 db 6 kg-os A-B-C tűzosztályok oltására alkalmas tűzoltó készüléket kell készenlétben tartani.

11.2. Gázpalack tárolók 1. Gázpalackok tárolásával, szállításával. kezelésével kapcsolatban az OTSZ ide vonatkozó előírásait be kell tartani. A gázpalack tárolók tűzveszélyességi osztályba sorolása a tárolt gázfajtától függetlenül "A". 2. A gázpalackok állandó tárolására csak hatósági eljáráson, raktározásra alkalmasnak minősített helyiség vagy építmény használható. 3. A tároló helyiségnek jól szellőztethetőnek kell lennie. A tároló helyiségben a hőmérséklet nem haladhatja meg a 40 C0-t. 4. Gázpalackot tűzveszélyes anyaggal együtt raktározni nem szabad. A különböző gázokat elkülönítve, a különböző gyúlékony gázokat pedig egymástól és a többi gáztól is, tűzbiztos fallal elválasztott helyiségben kell tárolni. 5. Gázpalack tárolóban csak olyan személyek teljesíthetnek szolgálatot és szállíthatnak gázpalackokat, akik megfelelő képesítéssel bírnak. 6. A gázpalackok szállításával foglalkozóknak tűzvédelmi szakvizsgát kell tenniük. 7. A palacktároló ajtaján a tűz- és robbanásveszélyre figyelmeztető, továbbá a 6 méteres körzetben való nyílt láng használatát, valamint a dohányzást, szikraképzést tiltó táblát - időt állóan - ki kell 8. függeszteni. 9. A mobil hegesztő berendezésekkel végzett tevékenységek tűzvédelmi előírásait a főnökségi LTSz-ban, valamint az egyes berendezésekre vonatkozó kezelési utasításokban kell előírni. 11.3. Asztalos-, kárpitos-, famegmunkáló és gépműhelyek, fűrészpor tárolók 1. Asztalos-, kárpitos-, famegmunkáló gépműhely, fűrészpor tárolóban a dohányzás és a nyílt láng használata tilos és a [2/1998. (I. 16.) MüM. Rendelet] alapján ezt jelölni kell. 2. Asztalos és kárpitos munkához használt szerszámok élesítésére, köszörülésére a köszörűgépet nem éghető anyagból készült fülkében kell elhelyezni. Köszörülési munkavégzés közben a fülke ajtaját csukva kell tartani! 3. Bútorok, faanyagok pácolásához, fényezéséhez, kárpitos anyagok tisztításához, ragasztásához használt tűzveszélyes anyagot, folyadékot csak jól zárható fémedényben, vagy a kereskedelemben forgalomba hozott csomagolásban szabad tartani, illetve tárolni. A tűzveszélyes anyagok, folyadékok részére fémszekrényt, vagy fémládát kell elhelyezni, amelyben 2 napi munkavégzéshez szükséges anyag tárolható. 4. A fémszekrényt a műhelyen kívül olyan helyre kell elhelyezni, ami sem a szekrényre, sem pedig a környezetére tűzveszélyt, illetve robbanásveszélyt nem jelenthet. 5. Tűzveszélyes folyadékot festékszóróval felhordani tilos! 6. Asztalos-, kárpitos-anyagok felhasználásánál, kezelésénél fokozottan ügyelni kell a felhasznált anyagok csomagolásán feltűntetett tűzvédelmi előírások betartására.


ÉRTESÍTŐ 7.

8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15.

36 Asztalos és kárpitos műhelyekben, valamint famegmunkáló gépműhelyekben csak annyi fa és egyéb anyag tárolható, amennyi a folyamatos termeléshez, illetve a napi felhasználáshoz szükséges. Az asztalos-, kárpitos-, famegmunkáló gépműhelyek és fűrészpor tárolók világító berendezéseire az MSZ 1600 szabványban előírt követelményeket be kell tartani. A villamos gépeket, berendezéseket a tevékenység után a villamos hálózatról le kell választani. A villamos gépeket a lerakódott portól szükség szerint, legalább 2 hetenként meg kell tisztítani. A villamos berendezéseket, világító testeket tűzvédelmi szempontból 6 évenként felül kell vizsgálni. Az elszívó berendezést folyamatosan karban kell tartani. Ezen pontban felsorolt létesítményekben, helyiségekben csak tűzveszélyt nem okozó jármű használható. Az olajfélékkel, a faiparban használatos oldószerekkel szennyezett rongyot, faforgácsot, faport stb. az erre a célra szolgáló, jól záró fémedénybe kell dobni. A gépi megmunkálás előtt, használt, újra megmunkálásra kerülő faanyagot gondosan meg kell vizsgálni, hogy abban idegen fémrészek (esetleg szegek, csavarok, stb.) kavicsok ne legyenek.

11.4. Forgácsoló műhelyek 1. A forgácsoló műhelyeket csak rendeltetésüknek megfelelő (forgácsolási) feladatokra szabad használni. 2. Területén csak a munkavégzéshez szükséges, szabad közlekedést nem akadályozó mennyiségű anyagok tárolhatók. 3. A gépek üzemeltetéséhez használt üzemanyagokon kívül más tűzveszélyes anyag tárolása tilos! 4. A forgácsoló és egyéb gépeket, berendezéseket, valamint a műhelyt állandóan tisztán kell tartani. 5. A forgácsoló műhely területén csak a szerszámok, eszközök tárolására rendszeresített, fémből készült szekrényeket szabad elhelyezni. 6. Tilos a szekrényekben olajos, zsíros rongyok tárolása. Olajos rongy, kóc stb. csak fedéllel ellátott fémedényben gyűjthető. 7. Amennyiben a forgácsoló műhelyben alkalmanként tűzveszélyes anyagok forgácsolása is előfordul, (pl.: faforgács), a keletkezett hulladékot soron kívül el kell távolítani. 8. Ha a forgácsoló műhely műszak után lezárásra kerül, a kulcsot, vagy a kulcsokat a kijelölt helyen kell elhelyezni úgy, hogy azokhoz illetéktelenek hozzá ne férjenek. 9. Helyiségenként, illetve 600 m2-ként 1-1 db A-B-C tűzosztályok oltására alkalmas, 6 kg-os tűzoltó készüléket kell elhelyezni. 11.5. Kovácsműhely 1. A kovácsműhelyekben végzett különböző tevékenységek (gáz- és olajfűtésű hevítő kemencék kezelése, meleg anyagok tárolása, stb.) tűzvédelmi előírásait a vonatkozó kezelési utasításokban, valamint a LTSz-ban kell részletesen szabályozni. 2. Területén csak a munkához szükséges mennyiségű anyagok tárolhatók. 3. Az anyagokat úgy kell tárolni, hogy a kovácsolt, melegen sajtolt munkadarabok a sugárzó hő által ne okozhassanak tüzet. A melegen tárolt anyagokra elkerítve kell tárolni, és figyelmeztető táblával kell ellátni. 4. A gáz (olaj) fűtésű kemencék begyújtását csak az arra kiképzett, illetékes személy végezheti el a kezelési utasításban előírtak szerint. 5. A kovácsműhely területén csak a meleg megmunkáláshoz szükséges szerszámok, eszközök tárolására rendszeresített szekrényeket, ládákat szabad elhelyezni úgy, hogy azok a tűzvédelmi berendezések, felszerelések, készülékek megközelítését és a közlekedési úton a mozgást ne akadályozzák. 6. A szerszámok, eszközök tárolására fémből készült szekrényeket, ládákat kell használni, azokat rendeltetésüktől eltérő más célokra felhasználni nem szabad. 8. szám Budapest, 2014. február 07.

ÉRTESÍTŐ 7.

37 Gáz- és olajtüzelésű hevítő-kemencék közelében (hőhatástól védve) 1-1 db MSZ EN 3-1 szabvány szerinti, 12 kg-os A-B-C tűzosztályok oltására alkalmas tűzoltó készüléket kell készenlétben tartani.

11.6. Személykocsi fűtési próbaterem 1. A villamos kapcsoló helyiségben 1 db 6 kg-os A-B-C tűzosztályok oltására alkalmas porral oltó tűzoltó készüléket kell készenlétbe tartani úgy, hogy az bármikor hozzáférhető legyen. Ezen túlmenően a vizsgált kocsi, és a villamos kapcsoló helyiség tűzvédelme érdekében 1 m3 homokot és egy szórólapátot kell készenlétbe helyezni, az épület melletti szabad területen. 2. A kezelőhelyiség ajtajára, valamint a helyiségbe jól látható helyen el kell helyezni a dohányzás és nyílt láng használatát tiltó táblát, valamint a tűzveszélyre figyelmeztető jelzést. 3. Az üzemeltetés zavartalan biztosításához szükséges anyagokon kívül a helyiségben éghető anyagot tárolni még ideiglenesen sem szabad. 4. Téli időszakban a kezelőhelyiségben állandó jellegű villamos kályhafűtés közelében éghető anyagot elhelyezni csak úgy szabad, hogy fűtőkályha legnagyobb hőterhelése mellett se jelentsen tűzveszélyt. 5. A bekerített szabadtéri részen és a kerítésen kívül 1 méter távolságban a területet gyommentesen kell tartani. 6. A munka befejezése után a helyiség áramtalanítást a kezelő személyzetnek kell elvégezni. 11.7. Kismunkagép tárolók tűzvédelmi előírásai 1. A kismunkagép tárolók bejáratán jól láthatóan fel kell tüntetni az adott helység tűzveszélyességi osztályba sorolását. 2. A gépeket úgy kell elhelyezni, hogy üzemanyag, kenőolaj, hidraulikai olaj folyása ne fordulhasson elő. 3. A kismunkagép tároló céljára talajszint alatti helyiséget kijelölni, használni tilos. 4. Tilos a kismunkagépekkel együtt üzem és kenőanyagot, valamint más egyéb tűz és robbanásveszélyes anyagot tárolni. 11.8. Üzem és kenőanyag tárolók tűzvédelmi előírásai 1. Üzemanyag tároló helységben vagy kültéri tárolónál a „Dohányzás és nyílt láng használata tilos” táblát jól látható helye kell elhelyezni. 2. Üzemanyagot és kenőanyagot csak jól záró fémhordóban vagy kannában szabad tárolni. 3. A járművek, munkagépek üzemeltetéséhez szükséges üzemanyag mennyiségek átfejtése csak olyan eszközzel végezhető, amely biztosítja, hogy az átfejtés során elfolyás ne fordulhasson elő. 4. Üzemanyag csak olyan szilárd burkolattal ellátott helyen tárolható, ahol biztosított az elszivárgó üzemanyag talajba kerülésének megakadályozása. 5. Tárolásnál vagy átfejtésnél kifolyt üzemanyagot homokkal azonnal fel kell itatni. Erre a célra a tároló nagyságától függő mennyiségben, de legalább 0,25 m3-es ládában homokot és lapátot kell biztosítani. 6. A tárolókban a várható tűzterhelés és a terület nagyságának megfelelő mennyiségű tűzoltó készüléket kell elhelyezni. 7. Üzemanyag tárolóban más egyéb tűzveszélyes anyag nem tárolható. 8. Az üzem- és kenőanyag tároló kulcsát a szolgálati hely kulcsszekrényében kell elhelyezni úgy, hogy tűz esetén hozzá lehessen jutni. 11.9. Munkásszállók 1. A munkásszállók tűzvédelmi szabályzatát az üzemeltetésért felelős szervezetnek kell kiadni. A munkásszálló hálóhelyiségeiben emeletes ágy nem alkalmazható. 2. Szállóépületen belül a dohányzás tilos. 3. Tűzveszélyes folyadékot - még olajkályha fűtés esetén is - a szobában tárolni szigorúan tilos. 8. szám Budapest, 2014. február 07.

ÉRTESÍTŐ 4.

5.

38 Új munkásszálló kialakításánál, illetve más épület munkásszállóvá való alakítása során, a legnagyobb egyidejűségre vonatkozó épület kiürítést kell tervezni. A Tűzriadó Tervet évente legalább egyszer gyakoroltatni kell. A szállóhelyek külföldiek részéről történő igénybevétele esetén, német és angol nyelven is el kell helyezni a kiürítésre vonatkozó szabályokat. A munkásszálló védelmére megfelelő mennyiségű és típusú tűzoltó készüléket kell elhelyezni, a jogszabályban előírtak szerint.


ÉRTESÍTŐ 39 3. számú melléklet AZ ISMÉTLŐDŐ TŰZVÉDELMI OKTATÁS TARTALMI KÖVETELMÉNYEI A tűzvédelmi oktatás személyi feltételei. Munkavállalók részére tűzvédelmi oktatást tarthat: A Tűzvédelmi Szolgáltató, ill. a tűzvédelemi oktatásért felelős vezetők által megbízott, előírt képesítéssel rendelkező személy. Az ismétlődő / éves / tűzvédelmi képzések / oktatások / tartalmi követelményei: 1. 2. 3. 4. 5.

6.

7. 8. 9.

10.

11. 12. 13.

A tűzvédelmi szabályzat, az ahhoz kapcsolódó jogszabályok, szabványok, utasítások munkavállalókra vonatkozó részeinek ismertetése. A gazdálkodó szervezet tűzvédelmi feladata. Építmények, épületek, szabad terek, és járművek tűzvédelmi használati szabályai. (Eszközök használata, raktározás, tárolás, szállítás). Szabadban történő tűzgyújtás szabályai, éghető folyadékok kezelése, tárolása, szállítása. A munkaterület és technológia tűzveszélyessége, helyiségek, épületek és szabad terek tűzveszélyességi osztálya és a jelölés módja. (munkahelyen alkalmazandó biztonsági szín és alakjelek ismertetése.) A tűzjelzés lehetősége és módja: a) Tüzet és tűzre utaló jelenséget haladéktalanul jelenteni kell a tűzoltóságnak a 105-ös, vasútüzemi telefonon, a 905-ös telefonszámon. b) A tűzjelzés tartalma: - Hol keletkezett a tűz, hogyan lehet megközelíteni? - Milyen anyag ég, a tűz mit veszélyeztet? - Emberélet van-e veszélyben? - A bejelentő neve, a bejelentésre használt telefon száma. A munkaterületen lévő tűzoltó eszközök, berendezések, felszerelések használatának ismertetése. A készenlétben kihelyezett hordozható tűzoltó készülékek csoportosítása oltóanyag szerint: víz, hab, por, szén-dioxid és gázzal oltó. A tűzoltó készülék alkalmazhatósága: az éghető anyagok tüzeinek halmazállapot szerinti csoportosítása /tűzosztályok/, az adott környezetben való alkalmazhatósága (hőmérséklet, az oltóanyag elektromos vezető képessége), az ellenőrzés érvényessége. Tűz és káreset esetén követendő magatartás (Tűzriadó Terv). Ismertetni kell, hogy tűz esetén, a létesítmény területén tartózkodó munkavállalóknak mi a feladata.(Riasztás, terület biztosítása, közművek kezelése, anyagi javak mentése, stb.) A tűzvédelmi előírások megszegésének jogi következményei a 259/2011 (XII.7.) Korm. rendelet 1. mellékletének ismertetése. A fentieken túl ismertetni kell az adott munkahely speciális tűzvédelmi előírásait. Az oktatásokat az arra a célra rendszeresített oktatási naplóban kell dokumentálni, amely tartalmazza a tűzvédelmi oktatásra kötelezett munkavállalók létszámát, a ténylegesen megjelent létszámot, az oktatás tárgyát és időpontját, az oktatást végző megnevezését és aláírását, az oktatásban részesült


ÉRTESÍTŐ 40 4. számú melléklet OKTATÁSI NAPLÓ ……….év………………..hó……….nap. Oktatásra kötelezett…………………fő

Az oktató neve: ……………………………… beosztása…………………………………..

Oktatáson megjelent……..……….…fő

Az oktatás jellege:

Az oktatott munkavállalók:

- előzetes (alap) oktatás

- új felvételes,

- ismétlődő oktatás

- munkakört, vagy munkahelyet változtatók (belső áthelyezés, átcsoportosítás) - tartós távollétről visszatérő (1 év. illetve a Tűzvédelmi Szabályzat szerint) - más gazdálkodó szervezet munkavállalói,

- rendkívüli oktatás

Az oktatás formája: - elméleti oktatás - gyakorlati oktatás

Oka: Tűzvédelmi Szabályzat előírása, egyszeri különleges munka, új anyag, gép, termelő-berendezés, új tűz és robbanásveszélyes, illetve robbanásveszélyes technológia, tűzeset utáni, tűzvédelmi hatóság rendelkezése.

Az oktatás tárgya: ............................................................................................................................. szemléltetése: .................................................................................................................................... gyakoroltatása ...................................................................................................................................


ÉRTESÍTŐ 41 Az oktatásban részesülők

Sorszám

neve

Létszám:………..

Megjelent:……….

Megjegyzés aláírása

Távol: ……….

Oktató:…………………… aláírása


ÉRTESÍTŐ 42 5. számú melléklet

NYILATKOZAT új felvételes és más munkakörbe került munkavállaló tűzvédelmi oktatásáról

Alulírott …………………………………….. elismerem, hogy a tűz esetén követendő magatartásra, valamint a munkahelyemre kiadott tűzvédelmi előírásokra-, a tűzoltó készülékek és az egyéb tűzvédelmi berendezések készültségi helyére és használatára az oktatást megkaptam. A tűzeset bejelentésével, valamint a munkahelyemmel kapcsolatos tűzvédelmi előírásokat ismerem.

Kelt……………………………

……………………………………… oktatást tartotta

…………………………………… oktatásban részesült aláírása


ÉRTESÍTŐ 43 6. számú melléklet TŰZVÉDELEMMEL KAPCSOLATOS NYILVÁNTARTÁSOK Tűzvédelmi okmányok, amiket olyan helyen kell tartani, hogy minden esetben - munkaidőn kívül is – át lehessen adni az ellenőrzést végző személynek. 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9.

MÁV-START Zrt. Tűzvédelmi Szabályzat Területi szervezeti egység Tűzvédelmi Szabályzata Tűzriadó terv Házirend Tűzvédelmi oktatással kapcsolatos iratok Tűzvédelmi ellenőrzések másolatai Tűzvédelmi feladatok átadás-átvétel jegyzőkönyvei Az érvényben lévő, tűzvédelemmel kapcsolatos jogszabályok, szabályzatok, szabványok közül a szervezetet érintők Az alkalomszerű tűzveszélyes tevékenység feltételeinek meghatározásával kapcsolatos iratok

A tűzvédelmi hatóság előzetesen bejelentett ellenőrzése során bemutatásra kötelezett iratok, a fentieken kívül 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9.

Felülvizsgálati jegyzőkönyvek.(tartályok, tűzoltó készülékek, oltóvíz kivételi helyek, villamos berendezések, kazánok, villámhárítók, hő- és füstelvezetők, stb.) Tűzvédelmi megfelelőségi tanúsítványok Tűzjelző berendezések napi, ill. a gyártó, vagy jogszabály által meghatározott időszakos ellenőrzései Tűzvédelmi, tűzoltó berendezések időszakos ellenőrzései Tűzkárstatisztika, tűzvizsgálati dokumentumok Építési, gép- és technológiai berendezések használatbavételi, működési, telepengedélyezési terveinek másolatai, tűzvédelmi részletei. Tervezői nyilatkozatok, eltérési engedélyek másolatai Elszívó berendezések karbantartási naplója A vezetők, a tűzvédelemmel kapcsolatos szervezetek címlistája, a Szolgáltatókkal megkötött szerződések, vagy azok másolatai Előzetes hatósági ellenőrzések jegyzőkönyvei

Ezen iratokat, vagy másolataikat minden esetben a területi szervezeti egység vezetőjénél kell tartani!


ÉRTESÍTŐ 44 7. számú melléklet TŰZVESZÉLYESSÉGI OSZTÁLYBA SOROLÁS Helyiségek alapterülete m2- ben Tűzveszélyességi osztályok

Az irányított szerv neve: Sorsz:

Helyiségek megnevezése

A

B

C

D

E

1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 Ö s s z e s e n m2 Összesen % Az épület tűzveszélyességi osztálya.

"

A telek területe: m2 A beépített földszinti terület:

Megjegyzés:

A beépített összes terület:

m

"

tűzv.-i osztályba tartozik

2

m2

Beépítési %: (földszinti alapter. x 100 : telek ter.) %


Összesen:

ÉRTESÍTŐ 45 8. számú melléklet TŰZESETEK NYILVÁNTARTÁSA .......................................................... szolgálati hely TŰZESETEK NYILVÁNTARTÁSA 20...........év

sorsz. idő

tűzesetek rövid leírása

tűzkár keletkezési keletkezési helye és a tűzkár, ok. értéke (e. Ft-ban.)

megelőzésre tett javaslatok, intézkedések.


tűzvizsgálati jegyzőkönyv száma

ÉRTESÍTŐ 46 9. számú melléklet ………………./ .……../20…..

TŰZESETI ÖSSZEFOGLALÓ JELENTÉS

Tárgy: 20 …. év …………………………………… hó ……. -n …. óra ....... perckor ......................................................................................................................................... ......................................................................................................................................... keletkezett tűzesetről. A tűzvizsgálat során keletkezett iratok Mellékletek a .………..../………/20..….. számú összefoglaló jelentéshez Sorszám: Helyszíni szemle – jegyzőkönyv Meghallgatási jegyzőkönyv(ek)

Ügyfélnyilatkozat Szakértői vélemény Egyéb

Lapok száma:

……............. ............…..... ..................... ………......... ..............…... ..............…... ..........…....... ..............…... ..............….. ..............….. ..............….. .............…... ..............…..

...................... …………….. …………….. ...................... ...................... ...................... .........……..... ...................... ...................... ...................... ...................... ...................... ......................

Mellékletek: (fénykép, videó, hangfelvétel, kocsisérülési jkv., kárjegyzék száma, stb.) ………………………………………………………………………………………………. ................................................................................................................................................. ................................................................................................................................................. .................................................................................................................................................


ÉRTESÍTŐ 47 A tűz keletkezési helyére, idejére vonatkozó megállapítások (A vizsgálat szempontjából lényeges tényezők leírása. Az égő anyagok megnevezése, felsorolása. A tűz keletkezési helyével kapcsolatos ok-okozati összefüggések.) ................................................................................................................................................. ................................................................................................................................................. ................................................................................................................................................. ................................................................................................................................................. ................................................................................................................................................. ................................................................................................................................................. ................................................................................................................................................. ................................................................................................................................................. ................................................................................................................................................. ................................................................................................................................................. ................................................................................................................................................. A tűz terjedésével kapcsolatos ok-okozati összefüggések, megállapítások (A tűz terjedését — helyiségben, épületben, építményben szabadtéren— elősegítő, akadályozó anyagok, körülmények, építészeti elemek szerepe, megfelelősége, működése) ................................................................................................................................................. ................................................................................................................................................. ................................................................................................................................................. ................................................................................................................................................. ................................................................................................................................................. A tűz keletkezési okára vonatkozó megállapítások (A bizonyítási eszközök alapján a tényállás (lehetséges tényállások) részletes leírása. A figyelembe vett és a mellőzött bizonyítási eszközök felsorolása, a mellőzés indoklásával. A gyújtóforrás meghatározása.) ................................................................................................................................................. ................................................................................................................................................. ................................................................................................................................................. ................................................................................................................................................. ................................................................................................................................................. ................................................................................................................................................. ................................................................................................................................................. ................................................................................................................................................. ................................................................................................................................................. ................................................................................................................................................. ................................................................................................................................................. ................................................................................................................................................. ................................................................................................................................................. ................................................................................................................................................. ................................................................................................................................................. ................................................................................................................................................. ................................................................................................................................................. ................................................................................................................................................. .................................................................................................................................................


ÉRTESÍTŐ 48 A személyek és anyagi javak veszélyeztetettségére vonatkozó megállapítások (A tűz során közvetlenül, valamint közvett módon veszélyeztetett személyek és anyagi javak meghatározása.) ................................................................................................................................................. ................................................................................................................................................. ................................................................................................................................................. ................................................................................................................................................. ................................................................................................................................................. ................................................................................................................................................. ................................................................................................................................................. ................................................................................................................................................. ................................................................................................................................................. ................................................................................................................................................. ................................................................................................................................................. ................................................................................................................................................. ................................................................................................................................................. ................................................................................................................................................. ................................................................................................................................................. ................................................................................................................................................. A létesítmény tűzvédelmi helyzetének értékelése (A kárt szenvedett létesítmény, építmény, jármű tűzvédelmi helyzetének átfogó, valamint összehasonlító értékelése, figyelembe véve a létesítéskor, illetve az esemény időpontjában érvényben lévő előírásokat. A dolgozók tevékenységének értékelése.) ................................................................................................................................................. ................................................................................................................................................. ................................................................................................................................................. ................................................................................................................................................. ................................................................................................................................................. ................................................................................................................................................. ................................................................................................................................................. ................................................................................................................................................. A károsult (ak) adatai Név, (leánykori név): Neme, állampolgárság: Szül. hely, idő: Anyja neve: Lakcím: Telefonszám:

........................................……………………... ………………………………………………... …………………………………………...…… ……………………………………………...… .........................................…………………….. .........................................……………………..

Sérültek, elhunytak adatai Név, (leánykori név): Neme, állampolgárság: Szül. hely, idő: Anyja neve: Lakcím: Telefonszám:

.........................................…………………….. ………………………………………………... ………………………………………………... ………………………………………………... .................................…………………….......... ..............................…………………….............


ÉRTESÍTŐ 49 A személyi felelősséggel kapcsolatos megállapítások ...................................................................................................................................….....…..... ....................................................................................................................................….....….... ..................................................................................................................................….......….... ...............................................................................................................................….......…....... További intézkedések, illetve javaslatok a megelőzés érdekében ...............................................................................................................................….......…....... .....................................................................................................................................……........ ..........................................................................................................................................…....... .........................................................................................................................................…........ ...................................................................................................................................….....….... ....................................................................................................................................….....….... ..................................................................................................................................….......….... ...............................................................................................................................….......…....... .....................................................................................................................................……........ ..........................................................................................................................................…....... .........................................................................................................................................…........ ...................................................................................................................................….....….... ....................................................................................................................................….....….... Budapest 20.. ……………hó ……nap Tűzvizsgáló bizottság tagjai Delegáltak:

………………………………… MÁV-START Zrt. részéről

…………………………………. Vezető

Vezérigazgatói záradék

Budapest 20…

……………………………….. Vezérigazgató


ÉRTESÍTŐ 50 MÁV-START Zrt.

10. számú melléklet .........................sz.

Területi szervezeti egység …………….. .................................................. tűzvizsgálati jkv. melléklete MEGHALLGATÁSI

JEGYZŐKÖNYV

Tárgy:.......................................................................................................................... ......................................................................................................................... ........................................................................................................................... Felvétel helye:............................................................................................................ Ideje: ........................................................................................................................... Jelen vannak: Tűzvizsgáló bizottság vezetője:........................................................................... Jegyzőkönyvezető: ................................................................................................. ............................................................................................................ .............................................................................................................. .............................................................................................................. .............................................................................................................. A tűzesettel kapcsolatban meghallgatott személy Név:.................................................................................. Anyja neve:......................................................................... Születési helye, ideje:...........................................................

év

Lakása:.........................................................utca.................szám. Szolgálati helye:............................................................................................. Beosztása:.................................................................................................... Aláírások: (tűzvizsgáló, jegyzőkönyvvezető, meghallgatott)


hó

nap.

ÉRTESÍTŐ 51 Nevezett a következőket mondja el: ………………………………………………………….. …………………………………………………………………………………………………………… …………………………………………………………………………………………………………… …………………………………………………………………………………………………………… …………………………………………………………………………………………………………… …………………………………………………………………………………………………………… …………………………………………………………………………………………………………… …………………………………………………………………………………………………………… …………………………………………………………………………………………………………… …………………………………………………………………………………………………………… …………………………………………………………………………………………………………… …………………………………………………………………………………………………………… …………………………………………………………………………………………………………… …………………………………………………………………………………………………………… …………………………………………………………………………………………………………… …………………………………………………………………………………………………………… …………………………………………………………………………………………………………… …………………………………………………………………………………………………………… …………………………………………………………………………………………………………… …………………………………………………………………………………………………………… …………………………………………………………………………………………………………… …………………………………………………………………………………………………………… …………………………………………………………………………………………………………… …………………………………………………………………………………………………………… …………………………………………………………………………………………………………… …………………………………………………………………………………………………………… …………………………………………………………………………………………………………… …………………………………………………………………………………………………………… …………………………………………………………………………………………………………… …………………………………………………………………………………………………………… …………………………………………………………………………………………………………… …………………………………………………………………………………………………………… …………………………………………………………………………………………………………… …………………………………………………………………………………………………………… …………………………………………………………………………………………………………… …………………………………………………………………………………………………………… …………………………………………………………………………………………………………… …………………………………………………………………………………………………………… …………………………………………………………………………………………………………… …………………………………………………………………………………………………………… …………………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………… Aláírások: (tűzvizsgáló, jegyzőkönyvvezető, meghallgatott)


ÉRTESÍTŐ 52 MÁV-START Zrt.

11. sz. melléklet TŰZESETI HELYSZÍNI SZEMLEJEGYZŐKÖNYV

Készült:

20..….év….....................hó.................-n ..........................................................................………………............................... ............................................................................................................................... ( állomás; pálya szelvény; területi szervezeti egység; stb.) Jelen vannak: MÁV Zrt. részéről: …………....................................................................................................... …………………………………………………………………………………………………..... MÁV-START Zrt. részéről: ............................................................................................. ……………………………………………………………………………………………………. Meghallgatottak: (Közlekedő vonatnál a személyzet neve, honállomása ) …………………………………………………………………………………………………………… ……………………………………………………………………………………………………..…… Tárgy: a......................................................................................................................................... 20.... év .................. hó ....… -n kb. .......... óra ............. perckor keletkezett tűzeset helyszínének leírása. A szemle megkezdésének ideje: 200..… év ...……..….... hó ......... -n ......... óra ........ perc. A szemle lefolytatásának körülményei (látási viszonyok, időjárás, helyszín esetleges megváltoztatása, egyéb akadályozó tényezők): …………………………………………………………………………………………. …………………………………………………………………………………………. A helyszín leírása: A tűzeset színhelye, környezete: (építmény, tárgy leírása, vasúti járműtűz esetén: közlekedő vonatnál vonatszám, szelvényszám, vágányszám, kocsinál jármű típusa, pályaszáma, a besorozás helye, vizsgálati idők, honállomás, stb.) .............................................................................................................................….................... ..............................................................................................................................…................... ...............................................................................................................................….................. .............................................................................................................................….................... .............................................................................................................................….................... ............................................................................................................................…..................... ............................................................................................................................…..................... .......................................................................................................................……...................... .......................................................................................................................……...................... .......................................................................................................................……...................... .......................................................................................................................……...................... .......................................................................................................................……...................... .......................................................................................................................……...................... .......................................................................................................................……...................... .......................................................................................................................……...................... .......................................................................................................................……...................... ......................................................................................................................……........................ Aláírások: (tűzvizsgáló, jegyzőkönyvvezető, meghallgatottak)


ÉRTESÍTŐ 53 .......................................................................................................................……...................... .......................................................................................................................……...................... .......................................................................................................................……...................... .......................................................................................................................……...................... ......................................................................................................................……...................... .......................................................................................................................……...................... .......................................................................................................................……...................... .......................................................................................................................……...................... .......................................................................................................................……...................... .......................................................................................................................……...................... .......................................................................................................................……...................... .......................................................................................................................……...................... .......................................................................................................................……...................... ......................................................................................................................……...................... .......................................................................................................................……...................... .......................................................................................................................……...................... .......................................................................................................................……...................... .......................................................................................................................……...................... .......................................................................................................................……...................... .......................................................................................................................……...................... .......................................................................................................................……...................... A keletkezési hely meghatározása szempontjából lényeges tények, körülmények: .............................................................................................................................….................... ............................................................................................................................…..................... .............................................................................................................................….................... .............................................................................................................................….................... ..............................................................................................................................…................... .............................................................................................................................….................... .............................................................................................................................….................... ...........................................................................................................................…...................... ..............................................................................................................................…................... .............................................................................................................................….................... .............................................................................................................................….................... ...........................................................................................................................…...................... Az esemény során égett, károsodott, megsemmisült anyagok leírása: ...............................................................................................................................….................. ..................................................................................................................................…............... ....................................................................................................................................…............. ..........................................................................................................................................…....... .....................................................................................................................................…............ ...................................................................................................................................….............. ...........................................................................................................................................…...... ..............................................................................................................................…................... .............................................................................................................................….................... Aláírások: (tűzvizsgáló, jegyzőkönyvvezető, meghallgatottak)


.

ÉRTESÍTŐ 54 A tűz terjedése, a terjedést befolyásoló tényezők, körülmények: ................................................................................................................................…................. ..............................................................................................................................…................... .............................................................................................................................….................... ...............................................................................................................................….................. ..............................................................................................................................…................... .............................................................................................................................….................... ...........................................................................................................................…...................... A lehetséges gyújtóforrások a keletkezési hely és annak környezete alapján: (Elektromos energia, robbanás, nyílt láng, öngyulladás, hőtermelő eszköz, berendezés, dohányzás, stb.) …………...............................................................................................................….................. ..................................................................................................................................…............... ....................................................................................................................................…............. ...................................................................................................................................….............. …………...............................................................................................................….................. ..................................................................................................................................…............... ....................................................................................................................................…............. ..........................................................................................................................................…....... …………...............................................................................................................….................. ..................................................................................................................................…............... ....................................................................................................................................…............. ..........................................................................................................................................…....... …………...............................................................................................................….................. ..................................................................................................................................…............... ....................................................................................................................................…............. ..........................................................................................................................................…....... …………...............................................................................................................….................. ..................................................................................................................................…............... ....................................................................................................................................…............. ..........................................................................................................................................…....... …………...............................................................................................................….................. Emberi közreműködés: ………........................................…………...........................................................….................. ..................................................................................................................................…............... ....................................................................................................................................…............. ..........................................................................................................................................…....... .....................................................................................................................................…............ ...................................................................................................................................….............. ...................................................................................................................................…..............

Aláírások: (tűzvizsgáló, jegyzőkönyvvezető, meghallgatottak)


ÉRTESÍTŐ 55 Mintavételezés: (módja, pontos helye)

történt

nem történt

........................................................................................................................................…......... ....................................................................................................................................…............. Előfordult sérülés, haláleset (név, szül. hely, idő, anyja neve, lakcím, az orvos nyilatkozata alapján a sérülés foka; Több személy esetén külön adatlapot célszerű felvenni): ..............................................................................................................................…................... .............................................................................................................................….................... .............................................................................................................................….................... ...........................................................................................................................…...................... ...............................................................................................................................…..........…...... ...............................................................................................................................……................ .............................................................................................................................…….................. ................................................................................................................................……............... ................................................................................................................................……............... További vizsgálatra biztosított tárgyak: ...........................................................................................................................…….................... ..................................................................................................................................……............. ....................................................................................................................................……........... ........................................................................................................................................……....... .........................................................................................................................................……...... ........................................................................................................................................……....... A szemle befejezésének ideje:

200...... év .....................hó ........ -n ...…... óra ..….... perc

A jelenlévők lényeges nyilatkozatai: ......................................................................................................................................…......…... .........................................................................................................................................……...... ..................................................................................................................................……............. .......................................................................................................................................……........ ..........................................................................................................................................……..... A jegyzőkönyv a tapasztaltakat helyesen tartalmazza, azt elolvasás után egyetértőleg aláírjuk.

.................................................... tűzvizsgáló

....................................................... jegyzőkönyv-vezető

.................................................... meghallgatott

....................................................... meghallgatott


ÉRTESÍTŐ 56 A helyszín vázlatrajza A vázlaton jelölve: - a tűz által érintett helyiség, épület, építmény, jármű, szabadtér rendeltetése - a tűz által érintett (égett, károsodott) anyagok, berendezések stb. helye - a tűz terjedési irányai, a gyújtóforrás helye(i) - a veszélyeztetett szomszédos helyiség, épület, szabadtér rendeltetése - a bent tartózkodók helye, mozgása

Aláírások: (tűzvizsgáló, jegyzőkönyvvezető, meghallgatottak)


ÉRTESÍTŐ 57 További lényeges információk, körülmények: (A tűzeset helyszínének megközelíthetősége, a mentés körülményei, tűzjelzés lehetősége a helyszínen, a beépített tűzjelző- és oltó berendezések működőképessége, járművekre vonatkozó fontos információk, forgalmi akadály keletkezett-e?; annak időpontja; egyéb) ...............................................................................................................................….................. ..................................................................................................................................…............... ....................................................................................................................................…............. ..........................................................................................................................................…....... .....................................................................................................................................…............ .....................................................................................................................................…............ …………………………………………………………………………………………………. ...............................................................................................................................….................. ..................................................................................................................................…............... ....................................................................................................................................…............. ..........................................................................................................................................…....... .....................................................................................................................................…............ ...........................................................................................................................................…...... …………………………………………………………………………………………………. …………………………………………………………………………………………………. ...............................................................................................................................….................. ..................................................................................................................................…............... ....................................................................................................................................…............. ..........................................................................................................................................…....... ..................................................................................................................................…............... Oltóanyag ellátás:(A bevetett oltóanyagra vonatkozó információk; a tűzoltóság részéről kivonult egység(ek);a részükről vizsgálatot végző neve, szolgálati helye, beosztása; a tűz eloltásában közreműködő vasutas munkavállalók, civilek nevei; stb.) ……............................................................................................................................…............. ..........................................................................................................................................…....... ...................................................................................................................................….............. ...................................................................................................................................….............. .....................................................................................................................................…............ ...................................................................................................................................….............. ...........................................................................................................................................…...... …….……………………………………………………………………………………………. ............................................................................................................................…...................... ....................................................................................................................................…............. ..........................................................................................................................................…....... ..........................................................................................................................................…....... A dolgozók tevékenysége: (a tűz jelzésében és a tűz eloltásban való szerepük, közreműködésük;) ...............................................................................................................................….................. ..................................................................................................................................…............... ....................................................................................................................................…............. ..........................................................................................................................................…....... Aláírások: (tűzvizsgáló, jegyzőkönyvvezető, ügyfél, hatósági tanúk)


ÉRTESÍTŐ 58 12. számú melléklet

Tűzoltó készülékek ellenőrzési és javítási nyilvántartása a készletben tartó neve (telephely): név: az ellenőrzés t végezte:

aláírás

név:

a tűzoltó készülék sorszám készenléti helye gyártá gyártási si éve száma

típusa

aláírás

a javítás t végzők névsor a

név:

az ellenőrzés időpontja (negyedév) I. II. III. IV. dátu aláír dátu aláír dátu aláír dátu aláír m ás m ás m ás m ás

aláírás

javítás

1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. dátum:

.................................................., 20.............................

aláírás: ........................................................................ P.H.


megjegyzés

ÉRTESÍTŐ 59 13. számú melléklet TŰZRIADÓ TERV A Helyi Tűzvédelmi Szabályzat mellékleteként Tűzriadó Tervet kell készíteni: -

az "A - B - C" tűzveszélyességi osztályba tartozó létesítményekre; a művelődési, oktatási, egészségügyi és szociális létesítményekre; azokra a létesítményekre, amelyekben egy tűzszakaszon belül több, mint 300 fő tartózkodhat; kereskedelmi szálláshelyre; az olyan időszakos vagy állandó jelleggel üzemelő zenés szórakozóhelyekre, ahol egy időben 50 főnél több személy tartózkodhat.

Tartalmi követelmények: Tűzjelzés módja munkaidőben, illetőleg munkaidőn túl: - távbeszélőn, o személyesen a tüzet észlelő személy, o vagy az általa értesített szolgálattevő, - átjelzéssel az épület felügyeleti rendszer kezelője, - automatikus jelzés a tűzoltóságnak. A létesítményben tartózkodók értesítése: - szóban - hangosító rendszeren keresztül - telefonon - egyéb módon A riasztandó személyek köre: - az irányításban résztvevők - a védelemben szakfeladatot ellátó személyek, műszaki szervezet, biztonsági szolgálat, munkavédelmi- környezetvédelmi szervezet, - munkavállalók, - bent tartózkodó külső személyek. A létesítmény elhagyásának módja: Épületenként, tűzszakaszonként, (szintenként) tételesen fel kell tüntetni: - a menekítési útvonalakat, - a szabadba vezető kijáratokat, - az átmeneti védelmet biztosító tűzszakaszokat (füstmentes lépcsőház, tető, stb.) A létesítmény elhagyását biztosító speciális intézkedések: - a kiürítést irányító, eligazító és segítő személyek feladatainak a meghatározása, - a személyfelvonó használatának korlátai.


ÉRTESÍTŐ 60 A munkavállalók teendői: Tűzjelzés, tűzriadó: - tűzjelző berendezés bekapcsolása (pl. kézi jelzésadó) - telefonos tűzjelzés adása - veszélyeztetett tér elhagyása - kimenekítéskor segítségnyújtás A tűzoltás, mentés: - a tűzoltás előkészítése: tűzoltóság fogadása, információk átadása - mentési feladatok: kizárólag tűz és füst által nem érintett, csak közvetett módon veszélyeztetett terekből, a dolgozó egészségének és testi épségének kockáztatása nélkül! - hordozható készülékek, fali csapok használata: kizárólag tűz és füst által nem érintett, csak közvetett módon veszélyeztetett terekből, a dolgozó egészségének és testi épségének kockáztatása nélkül! - veszélyeztetett anyagok eltávolítása: kizárólag tűz és füst által nem érintett, csak közvetett módon veszélyeztetett terekből, a dolgozó egészségének és testi épségének kockáztatása nélkül! Rendfenntartás: A létesítményben tartózkodó személyek biztonságos eltávolítását segítő személyek kijelölése. Energia ellátás korlátozása, megszüntetése: A villamos, hő, gázenergia központi elzárása, szakaszkapcsolóval történő leválasztása. A főbb veszélyforrások megjelölése: Tevékenységből, munkaeszközből, technológiából, anyagból eredően veszélyeztethet. Létesítmény helyszínrajza: Szintenként kell elkészíteni, tartalmazni kell: a tűzvédelmi szempontból fontos berendezéseket központi elzárókat, vízszerzési helyeket, tűzoltási felvonulásai utak, tűzszakasz határokat, kiürítési útvonalat, vészkijáratot, hordozható tűzoltó készülékek helyét. A Tűzriadó Terv gyakorlása: Szükség szerint, de évente legalább egyszer gyakoroltatni kell. A gyakorlat elrendelését a területi központ vezetője engedélyezteti a Társaság biztonsági igazgatójával. Szükség esetén rendkívüli gyakorlat is elrendelhető. A gyakorlatról jegyzőkönyvet kell készíteni.


ÉRTESÍTŐ 61 A Tűzriadó Tervben foglaltak összehangolt végrehajtása érdekében: - felkészítésként biztosítani kell az érintettek oktatását, képzését; - a gyakorlatok elkészítésébe, szervezésébe célszerű bevonni az érintett védelmi szakterületek képviselőit; - a gyakorlat tapasztalatai és az értékelés alapján a szükséges mértékben a Tűzriadó Terv módosítható. Alapszabályok a veszélyhelyzetben történő cselekvésre: -

Tűzriadó alkalmával fegyelmezetten, és haladéktalanul meneküljön a tartózkodási helyéhez rendelt menekítési útvonalon! Segítse a nehezen közlekedőket, vigyázzon társaira!

Ha nincs mód a menekülésre: -

A helyiség nyílászáróit (ablakok, ajtók, szellőzőnyílások) csukja be, de kulcsra semmi esetre se zárja! A nyílászárók réseit vizes ruhával tömítse el, amennyire lehetséges! Telefonon kérjen segítséget a 105-ös telefonszámon, higgadtan mondja el, hogy hol van pontosan, és hajtsa végre a tűzoltóság ügyeletesének minden utasítását! Ha nem tud telefonálni, kiáltson többször hangosan segítségért, megjelölve tartózkodási helyét! Ha a helyiségbe füst jutott, maradjon a füst alatt, a padozat közelében! Hasaljon a padlóra! Nedves, jól kicsavart ruhát tartson a szája és orra elé, azon át lélegezzen! Csapjon zajt ütemes kalapálással, hangos zörgéssel, hogy könnyebben megtalálják a mentésére indult tűzoltók!


ÉRTESÍTŐ 19/2014. (II. 07. MÁV-START Ért. 8.) sz. vezérigazgatói utasítás a MÁV-START Zrt. Környezetvédelmi Szabályzata 1.0 AZ UTASÍTÁS CÉLJA Az utasítás célja, hogy a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvénnyel és a hozzá kapcsolódó jogszabályi elvárásokkal összhangban, szervezett és szabályozott keretek között biztosítsa a MÁVSTART Zrt. (továbbiakban: Társaság) környezetvédelemmel kapcsolatos feladatainak végrehajtását. 2.0 HATÁLY ÉS FELELŐSSÉG MEGHATÁROZÁSA 2.1. Az utasítás hatálya 2.1.1 Az utasítás tárgyi hatálya kiterjed a Társaság működési területén végzett minden olyan tevékenységre, melynek során környezethasználat történik. 2.1.2. Az utasítás személyi hatálya kiterjed: a) a Társaság valamennyi szervezeti egységére és munkavállalójára, b) a Társasággal munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban (pl. szakmai gyakorlaton, képzésen részt vevő, tanulóviszonyban) álló, továbbá c) a Társaság utas- és ügyfélforgalom elől elzárt területére (a továbbiakban: üzemi terület) bármely célból a vonatkozó szabályok szerint belépő vagy ott engedéllyel tartózkodó más természetes és jogi személyre, jogi személyiséggel nem rendelkező egyéb szervezetekre, továbbá a Társaság területén bármilyen céllal tartózkodó, vagy tevékenységet végző (szállító, javító, karbantartó, szolgáltatást igénybe vevő, ellenőrző, szerződésben levő más vállalkozás, vállalat, stb.) személyére abban az esetben, ha részükre a szabályzat átadásra került, vagy annak tartalmáról tájékoztatást kaptak. 2.1.3. Az utasítás területi hatálya kiterjed: a) a Társaság által üzemeltetett járművekre, b) a Társaság tulajdonában álló vasúti járművekre, c) a Társaság által használt ingatlanok területére.

62 és

2.2. Az utasítás kidolgozásáért karbantartásáért felelős Az utasítás kidolgozásáért és karbantartásáért a Társaság Biztonság vezetője felelős. 3.0 FOGALMAK MEGHATÁROZÁSA

3.1. Szolgáltató: MÁV Szolgáltató Központ Zrt. Beszerzés és Logisztika Üzletág Környezetvédelem (MÁV SZK Zrt. BLÜ Környezetvédelem). 3.2. Határérték: az egyes környezeti elemekben megengedhető, illetve eltűrt szennyezőanyag koncentráció. 3.3. Technológiai dokumentáció: normatív, munkafolyamati előírásrendszer (beleértve a kezelési-, karbantartási utasítást, a technológiai leírást és az üzemnaplót), amely tartalmazza a tevékenység fázisait és a munkafolyamatok végzésének műszaki és környezetvédelmi jellemzőit. 3.4. Környezetvédelmi alapadat: azok az értékek, amelyek összesítésével a különböző jogszabályokban, a hatósági adatszolgáltatásra kötelezett tevékenységek bejelentését a Társaság teljesíteni tudja. Környezetvédelmi alapadat továbbá az egyes telephelyeken végzett tevékenységek meghatározása is. 3.5. Környezet: a környezeti elemek, azok rendszerei, folyamatai, szerkezete. 3.6. Környezeti elem: a föld, beleértve a talajt és a földtani közeget; a felszíni, vagy felszín alatti víz; a levegő; az élővilág; valamint a táj és az épített környezet, továbbá ezek összetevői. 3.7. Kibocsátási határérték: a környezet vagy valamely eleme jogszabályban vagy hatósági határozatban meghatározott olyan mértékű igénybevétele, melynek meghaladása a mindenkori tudományos ismeretek alapján környezetkárosodást idézhet elő. 3.8. Környezeti veszélyeztetés: a környezetvédelmi előírások megszegése (tevékenység, vagy mulasztás), amely környezetkárosítást idézhet elő. 3.9. Környezetszennyezés: a környezet bármely elemének a kibocsátási határértéket meghaladó terhelése.


ÉRTESÍTŐ 63 3.10. Súlyos környezetszennyezés: az a bármely ok (pl.: baleset, vagy üzemzavar) miatt adódó környezetterhelés, amely a környezet egy, vagy több elemét oly mértékben károsítja, hogy a veszély elhárítása, illetve mérséklése, azonnali beavatkozást tesz szükségessé. 3.11. Környezetszennyezést okozó havária: az a balesetből, rendkívüli eseményből adódó környezetszennyezés, amely a környezeti elemek bármelyikében a jogszabályok által előírt határértéket meghaladja. 3.12. Környezetvédelmi szaktevékenység: a különböző jogszabályokban környezetvédelmi végzettséghez, szakképesítéshez kötött feladatok ellátása. Ilyen tevékenységet a Társaság környezetvédelmi végzettséggel rendelkező munkatársán kívül a Szolgáltató végez, az 1. sz. melléklet szerint. 3.13. Végrehajtó szolgálati hely: minden végrehajtói szintű alapegység, amely környezetvédelmi feladatok ellátásában érintett. 3.14. Környezethasználat: a környezetnek vagy valamely elemének igénybevételével, illető-leg terhelésével járó tevékenység. 3.15. Idegen kivitelező: minden olyan a Társaságon kívüli vállalkozás, amelynek munkavégzéséhez két fél által aláírt vállalkozási szerződés vagy megrendelés kapcsolódik. 3.16. KIR: Környezetközpontú irányítási rendszer, melyet az MSZ EN ISO 14001 szabvány előírásai szerint építettek ki, és tanúsítottak. 4.0 AZ UTASÍTÁS LEÍRÁSA Az 1. pontban rögzített cél megvalósítása érdekében, valamint a MÁV Csoporton belüli szabályozási összhang fenntartása érdekében jelen Szabályzatot a csoport környezetvédelmi szolgáltatói feladatait ellátó szervezet készítette. A szabályzat tartalmáért a szakmai felelősség a Szolgáltatóé, a végrehajtás ellenőrzését a Biztonság végzi.

4.1. Alapelvek 4.1.1. Környezetvédelmi alapelvek A környezethasználatot úgy kell megszervezni és végezni, hogy a legkisebb mértékű környezetterhelést és igénybevételt idézze elő, megelőzze a környezetszennyezést, kizárja a környezetkárosítást. A környezethasználatot az elővigyázatosság elvének figyelembevételével, a környezeti elemek kímélésével, az anyagok és energiák takarékos használatával, továbbá a keletkező hulladék mennyiségének csökkentésére törekedve kell folytatni. A technológiákból kikerülő hulladékok növekvő arányú visszaforgatása és újrafelhasználása legyen szempont. A megelőzés érdekében a környezethasználat során a leghatékonyabb megoldást, továbbá a külön jogszabályban meghatározott tevékenységek esetén az elérhető legjobb technikát kell alkalmazni. 4.1.2. A Társaság környezetvédelmi tevékenységének általános elvei a) A Társaság vezetése felelős a környezetvédelmi tevékenységhez szükséges források biztosításáért. b) A Társaság Biztonság nevű szervezetének feladata a környezetvédelmi tevékenységének irányítása, a feladatok ellátásához a szolgáltató felé a szükséges megrendelő-képesség biztosítása. c) A Társaság és szervezeti egységei részére valamennyi telephely esetében a környezetvédelmi szolgáltatást - szolgáltatási szerződés alapján- Szolgáltató látja el. d) A Társaság és a Szolgáltató közötti kapcsolattartás a Biztonság nevű szervezete közreműködésével, vagy tájékoztatása mellett történik. e) A Szolgáltató garantálja - amennyiben a Társaság környezetvédelmi tevékenységének irányítása a feladatok ellátásához szükséges teljes körű információt átadja-, hogy munkatársai a Társaság részére a szolgáltatási szerződés keretében elvégzett feladatokat valamennyi szolgáltatási szinten gondossággal, legmagasabb szakmai színvonalon, a hatályos jogszabályoknak, szabványoknak, utasításoknak, szakmai elvárásoknak megfelelően látja el.


ÉRTESÍTŐ f) Mindazon esetekben és ügyekben, ahol a Szolgáltató munkatársa részt vesz vagy jelen van (pl. hatósági ellenőrzés), szakmai segítséget nyújt a Társaság képviselője részére. g) A Társaság felelős az általa üzemeltetett berendezések és technológiák környezeti hatásaiért. A Társaság a környezet védelme érdekében köteles együttműködni a Szolgáltatóval, ennek során köteles – kérésre, vagy belső szabályozás alapján – a környezet-védelmi kockázatot jelentő tevékenységekkel kapcsolatos információkat írásban a Szolgáltató rendelkezésére bocsátani. A Társaság a környezet védelme érdekében köteles együttműködni a tevékenysége során vele kapcsolatban álló vasútvállalatokkal. h) Valamennyi új beruházás, technológia vagy berendezés tervezésekor be kell vonni az előkészítésbe a Társaság Biztonság nevű szervezetét, és a Szolgáltatót. Azon szervezeti egységeknél, melyeknél KIR működik, a KIR vezetőt is be kell vonni a beruházás előkészítésébe. i) A Társaság és a Szolgáltató közötti kapcsolattartás pontosítását a helyi szabályozásban kell részletezni. j) A Társaság valamennyi munkavállalójának ismernie kell a tevékenysége által okozott környezetterheléseket és a jogszabályokban, illetve egyéb szabályozásokban a környezet védelmében előírt, munkakörével járó feladatokat. 4.2. A Társaság környezeti kockázattal járó tevékenységei, technológiái A Társaság Szervezeti és Működési Szabályzatában foglaltak alapján a 2. sz. mellékletben található környezeti kockázatot magukban hordozó tevékenységeket végzi. A Társaság fő tevékenységeit, a környezetterhelést okozó legfontosabb tevékenységek hatásait és az abból adódó környezetvédelmi feladatokat is a fent nevezett melléklet tartalmazza. 4.3. A Társaság általános környezetvédelmi feladatai A környezet védelmével kapcsolatos feladatokat, jogokat és kötelezettségeket a különböző jogszabályokban megfogalmazott elvárások alapján a következők szerint teljesíti a Társaság:

64 - Az „elérhető legjobb technika” adaptálása és közelítése a vasúti járműjavítási és karbantartási valamint járműgyártási tevékenység sajátosságaira. - A környezetvédelmi elvárások, érdekek és költségek érvényesítése a gazdasági partnerek, illetve a szolgáltatást igénybevevők felé. - A Társaság gazdasági érdekeinek érvényesítése a Társaság használatában lévő, de más gazdasági társaság által is használt területeken történő környezethasználatok esetén, illetve az esetlegesen bekövetkező környezetkárosításokkal szemben. - A Társaság hosszú távú környezetvédelmi érdekeinek érvényesítése a fejlesztések, beruházások tervezése, azok hatósági engedélyezése és kivitelezése során. - A Társaság működési területén szerződés alapján munkát végző (kivitelezés, karbantartás stb.) valamennyi külső munkához kapcsolódó vállalkozási szerződést környezetvédelmi melléklettel (3. sz. melléklet) kell ellátni. A mellékletet minden munkához, végzett tevékenységhez és helyi sajátosságokhoz igazítani kell. 4.4. Egyes környezeti elemekkel kapcsolatos feladatok Az alábbi szabályozásban foglaltakon kívül azon szervezeti egységeknél, ahol KIR is működik, ott az Integrált Irányítási Rendszer dokumentációjának vonatkozó elemeiben előírtakat is figyelembe kell venni. 4.4.1. Levegőtisztaság-védelem Követelmények: a) A levegő szennyezését okozó berendezéseket, létesítményeket úgy kell üzemeltetni, a munkafolyamatokat úgy kell megszervezni, hogy a légszennyezést okozó emisszió minimális legyen, és ne haladja meg a kibocsátási határértéket. b) Törekedni kell a berendezés üzemeltetéséhez szükséges anyagok és az energia hatékony felhasználására. c) Tilos a környezeti levegő bűzzel való terhelése. d) Hulladékok nyílt téri égetése tilos, hatósági bírságot von maga után. Engedély nélküli nyílt téri égetésnek minősül, ha (elemi kár kivételével, bármely más ok miatt) a hulladék kigyullad.


ÉRTESÍTŐ e) A rendkívüli levegőszennyezés elkerülése érdekében a tisztító, elszívó, leválasztó berendezéseket a technológiai előírásoknak megfelelően, gondosan és folyamatosan kell üzemeltetni, valamint biztosítani kell rendszeres karbantartásukat. Feladatok: a) Új, légszennyezést okozó berendezés beszerzését és üzemeltetését megelőzően be kell vonni a Szolgáltatót, amely meghatározza a beruházás és az üzemeltetés környezetvédelmi elvárásait. b) Az egyes telephelyekre vonatkozó levegőtisztaság-védelmi feladatokat az egyes telep-helyekre vonatkozó helyi végrehajtási utasításban kell rögzíteni.

65 nem

jogszabályokban előírt határértéket haladja meg. c) Szükséges a járműmosáshoz valamint a víztisztító berendezésekhez használatos vegyszer beszerzésének felügyelete a keletkező szennyvizek minőségi paramétereinek folyamatos biztosítása, a határérték alatti kibocsátások érdekében. d) A járműtisztítási és egyéb szennyezést okozó tevékenységeknél a Szolgáltató bevonásával fel kell mérni a szennyvízbe kerülő anyagok mennyiségét és minőségét. e) A szennyvíztisztító berendezés üzeme során keletkező szennyvíziszap megfelelő elhelyezéséről a végrehajtó szolgálati helynek, illetve a tevékenységet szerződéssel végző üzemeltetőnek kell gondoskodnia. Amennyiben a keletkezett iszap hulladéknak minősül, annak előírás szerinti elhelyezéséről gondoskodni kell.

4.4.2. Felszíni és felszín alatti vizek védelme Követelmények: a) A technológiai berendezéseket, létesítményeket úgy kell üzemeltetni, hogy a tevékeny4.4.3. Hulladékgazdálkodás ség ne okozza a felszíni és felszín alatti vizek A hulladékgazdálkodás komplex tevékenység, szennyeződését. mely magában foglalja a Társaság különböző b) Használt, illetve szennyvizet közvetlenül tevékenységei során keletkező hulladékok vagy közvetve felszíni vízbe kibocsátó létesítkeletkezésének felügyeletét, a keletkező hullamény létesítéséhez, bővítéséhez, illetve a külön dékok megfelelő módon történő gyűjtését, jogszabályban meghatározott jelentős váltotárolását, elhelyezéséről történő gondoskodást. zással járó fejlesztéséhez, valamint a műköA környezetkímélő hulladékgazdálkodás az désének megkezdéséhez és működtetéséhez, a alábbi alapelvek és prioritások figyelembelétesítményt engedélyező hatóságok engedélye vételét jelenti: szükséges. - A Társaság minden tevékenységét úgy kell c) A szennyvíztisztításra (előtisztításra) létemegtervezni és végezni, hogy a keletkező sített műtárgyakat a technológiai dokumentáhulladék mennyisége és veszélyessége a lehető cióban (kezelési és/vagy karbantartási utasítás) legkisebb legyen. előírt követelmények betartásával kell - A keletkező hulladékokat a lehető üzemeltetni. legnagyobb arányban hasznosítani kell. d) A rendkívüli, váratlan szennyezés, - A nem hasznosítható hulladékokat szennyeződés elkerülése érdekében a technolókörnyezetvédelmi jogszabályokban foglalt giai előírások betartását és a berendezések előírások szerint ártalmatlanítani kell. műszaki állapotát fokozottan és folyamatosan ellenőrizni kell. Követelmények: a) A Társaság és a Szolgáltató által kötött Feladatok: Szolgáltatási Szerződés értelmében a telephea) A különböző technológiai folyamatokból lyek területére MÁV Zrt. Hulladékkikerülő szennyvizek összegyűjtését és a gazdálkodási Folyamatszabályozása hatályos. szükséges mértékű tisztítását, előkezelését b) A Társaság minden telephelyén be kell biztosítani kell. tartani az érvényben lévő jogszabályokban előb) A vízszennyezést okozó technológia csak írt - a hulladék termelőjére, birtokosára vonatolyan szennyvíztisztító berendezéssel, műtárkozó - kötelezettségeket, valamint a hulladékgyakkal (pl.: olajfogó, ülepítő, semlegesítő) gazdálkodás alapelveinek, előírásaiban üzemeltethető, amelyek során a tevékenységből foglaltak szerint kell tevékenységét folytatnia. származó szennyezőanyagok mennyisége a befogadóban (közcsatorna, élővíz, vagy talaj) a 8. szám Budapest, 2014. február 07.

ÉRTESÍTŐ Hulladék csak környezetvédelmi engedéllyel rendelkező kezelőnek adható át. c) Az üzemszerűen keletkezett nem veszélyes, és veszélyes termelési hulladékokat szelektíven, külön-külön tárolóeszközben kell gyűjteni. A hasznosítható hulladékok értékesítéséről gondoskodni kell. d) A nem hasznosítható veszélyes, és nem veszélyes hulladékok kezelésre történő átadásáról gondoskodni kell. Feladatok: a) A Szolgáltató a Társaság végrehajtó telephelyein elvégzi a tevékenység során keletkező hulladékok besorolását, meghatározza a hulladékkezelés környezetvédelmi elvárásait, és teljesíti a nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettségeket b) Kommunális hulladék elszállításáról az ingatlan üzemeltetője gondoskodik. c) A Társaság működési területén Idegen kivitelezők által végzett tevékenység során keletkezett hulladékról a 3. sz. melléklet szerinti környezetvédelmi mellékletben kell rendelkezni. d) A veszélyes hulladékgyűjtés tárgyi feltételeinek (munkahelyi gyűjtőhely kijelölése, gyűjtőedények beszerzése) biztosítása, az üzemi gyűjtőhely üzemeltetési szabályzatának kiadása az adott szervezeti egység feladata. A gyűjtőhelyek üzemeltetési szabályzatának kidolgozása a Szolgáltató feladata. e) A hulladékok külső fél felé való átadása jellemzően az anyagbeszerzéshez kötötten a MÁV SZK Zrt. BLÜ közreműködésével történik. A megfelelő háttérrel (üzemi gyűjtőhely, személyzet) rendelkező MÁV SZK Zrt. BLÜ feladata üzemi gyűjtőhelyeken a hulladék-tároló hely biztosítása és az átadás szervezése. f) A jogszabályokban szereplő nyilvántartási feladatokat, valamint a hatósági adatszolgáltatás előkészítését a Szolgáltató végzi, és gondoskodik a teljesítésről. 4.4.4. Talaj és földtani közeg védelem Követelmények: a) Csak olyan tevékenységek végezhetők, melyek a föld minőségét és folyamatait, a környezeti elemeket nem szennyezik, nem károsítják.

66 b) Törekedni kell azon munkafolyamatok kiváltására, módosítására, amelyek végzése során a talaj hulladékkal, szennyvízzel, vagy egyéb technológiai anyaggal szennyeződik. Ha a technológia megváltoztatása műszaki, vagy gazdasági okok miatt nem lehetséges, akkor olyan védelmi berendezéseket, műtárgyakat kell létesíteni, amelyek a szennyeződést megakadályozzák. c) A technológiai fegyelem szigorú betartásával minimálisra kell csökkenteni a járművekből, tárolókból történő üzem-, fűtő- és vegyi anyagok szivárgását. Feladatok: a) Minden szolgálati helyen a területi adottságoknak megfelelő helyi végrehajtási utasításban kell rögzíteni a földtani közegre kockázatot jelentő technológiákat és meghatározza az elvégzendő feladatokat. b) A föld igénybevételével járó közlekedési-, ipari-, vagy egyéb tevékenység befejezését követően a terület ütemezett helyreállításáról, rendezéséről, illetőleg újrahasznosításának feltételeiről gondoskodni kell. 4.4.5. Zaj és rezgés elleni védelem Követelmények: a) Zajterhelést és rezgést okozó létesítmény csak akkor üzemeltethető, engedélyezhető, illetve bármely tevékenység csak abban az esetben folytatható, ha az általa okozott környezeti zaj, illetve rezgés a zajkibocsátás mértékére vonatkozó, mindenkor hatályos rendeletben meghatározott védendő létesítmények környezetében, az ezen rendeletben és ennek mellékleteiben előírt határértéket nem haladja meg. Feladatok: a) A zajterhelést okozó, vagy káros vibrációs hatást kiváltó berendezést üzemeltető végrehajtó szolgálati helyen a Környezetvédelem szervezettel közösen fel kell mérni a tevékenység környezetterhelését. b) A határértéket meghaladó környezeti zajt, vagy rezgést okozó esetekben intézkedési tervet kell készíteni a környezeti zaj hatásának mérséklésére. Az intézkedési tervet a Szolgáltató készíti el a Biztonság nevű szervezet bevonásával. Az intézkedési terveket és a végrehajtás hatékonyságát az intézkedési tervben nevesített szervezeti egységnek évente felül kell vizsgálni.


ÉRTESÍTŐ 4.4.6. Környezetterhelési és termékdíj A környezetterhelési és termékdíj fizetésével és bevallásával kapcsolatos feladatokat külön folyamatszabályozásban kerül szabályozásra. 4.5. Egyéb rendelkezések 4.5.1. Környezetvédelmi ellenőrzés A Társaság részéről a jogszabályok és jelen utasítás által megkövetelt környezetvédelmi feladatok végrehajtását ellenőrizni szükséges. 4.5.1.1. Ellenőrzés szintjei a) Szolgálati hely vezetője Rendszeres ellenőrzései kiterjednek az irányítása alá tartozó tevékenységgel érintett területen a környezet általános rendjére, a hulladékgyűjtés rendezettségére (a gyűjtőedények környezetére, ill. megfelelő befogadó képességére, és szelektivitására). Ellenőrzi, hogy a rendelkezésre álló erőforrások elegendőek-e a feladatok kifogástalan ellátására. b) Szolgáltató Környezetvédelmi szakmai szempontból ellenőrzi a feladatok végrehajtását, segíti a talált rendellenességek javítását, figyelembe véve a MÁV Csoport érdekeit. c) Biztonsági szervezet - Átfogó ellenőrzést (előre egyeztetett ütemterv szerint) a Szolgáltatóval együtt tart, ennek során úgy a Szolgáltató munkáját, mint a Szolgálati helyen történő végrehajtást ellenőrzik. - Tematikus ellenőrzés során egy-egy kiválasztott rész-terület (pl.: takarítás, hulladékgyűjtés) részletes, előre be nem jelentett ellenőrzését végzi.

67 c) Az átfogó, a munkafolyamatokhoz kapcsolódó környezetvédelmi ellenőrzéseken a 4. sz. mellékletben foglaltak alapján vizsgálják az ellenőrzött szolgálati hely környezetvédelmi tevékenységét és készítenek írásos javaslatot, amelyekben megfogalmazzák észrevételeiket és javaslataikat. 4.5.2. Oktatás, továbbképzés a) Minden munkavállaló részére kell környezetvédelmi oktatást tartani, a betöltött munkakör környezetre gyakorolt hatásának megfelelő gyakorisággal. Az oktatást újfelvételes esetén soron kívül, egyébként évente szükséges megtartani. b) Az oktatásokat úgy kell megszervezni, hogy az oktatásra fordított idő 50 %-ában – a napi tevékenységhez kapcsolódó – környezetvédelmi feladatokat kell elsajátítani. c) Környezetvédelmi oktatást csak felsőfokú környezetvédelmi képesítéssel rendelkező személy tarthat. d) A környezetvédelmi oktatás javasolt szakmai tematikáját Szolgáltató állítja össze a helyi sajátosságok (kockázatos technológiák, fokozottan védett területek) figyelembe vételével. e) A Társaság megbízásából, a MÁV Csoport vállalatai kivételével valamennyi külső fél által végzett, környezetvédelmi relevanciával bíró tevékenység esetén oktatásban kell részesíteni a külső fél munkavezetőjét. Ennek során: - az oktatás és vizsgáztatás rendjét a külső féllel a tevékenység végzésére megkötött szerződésben rögzíteni kell, - a külső fél munkavezetőjének oktatása a MÁV SZK Zrt. BLÜ Környezetvédelem feladata, - a külső fél munkavállalóinak oktatása a külső fél munkavezetőjének feladata.

4.5.1.2. Az ellenőrzés során az alábbiak szerint kell eljárni a) Az ellenőrzés tényét, a megállapításokat és a szükséges intézkedéseket a végrehajtó szolgálati helyre rendszeresített „Ellenőrzési Naplóban”, vagy a „Felügyeleti könyvben” rögzíteni 4.5.3. Rendkívüli események bekövetkezése kell. esetén teendő feladatok b) Az ellenőrzés során feltárt hiányosságok a) A Társaság működési területén, a tevémegszüntetése érdekében az ellenőrzött végrekenységéből eredő, és környezetszennyezéssel hajtó szolgálati hely vezetője az előírt határidő járó balesetek, rendkívüli események bekövetletelte előtt köteles intézkedni. Az intézkedéskezése során a helyi végrehajtási utasításában ről az ellenőrzés során megállapítást tevőt szabályozott értesítési rend, illetve KIR-t írásban tájékoztatni kell. A hiányosságok felműködtető szervezeteknél a KIR rendszerdokuszámolására tett intézkedések végrehajtásának mentáció részét képező „Veszélyhelyzeti Terv” vizsgálatára az ellenőrzést végző szervezeti alapján kell eljárni. egységnek szükség esetén utóellenőrzést kell tartani. 8. szám Budapest, 2014. február 07.

ÉRTESÍTŐ b) Amennyiben a környezeti károsodás olyan sürgős beavatkozást igényel, amelyet még a vizsgálat lezárulása előtt meg kell tenni, akkor az elhárítás megkezdésére azonnal intézkedni kell. A kármentesítési munkálatokkal kapcsolatos összes teendő a MÁV SZK Zrt. BLÜ Környezetvédelem feladata. c) Az 1995. évi LIII. törvény értelmében a környezetkárosítással járó rendkívüli események bekövetkezéséről a területileg illetékes környezetvédelmi hatóságot a MÁV SZK Zrt. BLÜ Környezetvédelem értesíti, a Biztonság egyidejű értesítése mellett. d) Súlyos környezetszennyezés esetén a beavatkozás szükségességének megítélése és azonnali teendők meghatározása a SZK BLÜ Környezetvédelem vezetőjének feladata. 4.5.4. Hatósági ellenőrzések a) Minden telephely vezetője köteles a telephely környezetvédelmi tevékenységével kapcsolatos ügyekben a Társaság által foglalkoztatott, nyilatkozattételre jogosult képviselőjét kijelölni, és erről a Szolgáltatót, valamint a Társaság Biztonság nevű szervezeti egységét tájékoztatni. b) Az előre bejelentett ellenőrzéskor az ellenőrzésen részt vevők kijelölése a Biztonság nevű szervezeti egység feladata. A Szolgáltató bevonása kötelező. c) A hatósági ellenőrzésen részt kell vennie az érintett telephely vezetőjének. Az előzetes értesítés alapján tartott hatósági ellenőrzésen a Szolgáltató képviselője részt vesz, és szakmai támogatást nyújt a nyilatkozattételre jogosult képviselőnek. d) Amennyiben a hatósági ellenőrzés előzetes bejelentés nélkül történik, úgy az ellenőrzött telephely illetékes vezetője azonnal értesíti a Szolgáltatót. e) A telephely vezetője gondoskodik a biztonságos belépés feltételeiről az ellenőrzött tevékenység valamennyi helyszínén. A tárgyra vonatkozó iratokat, bizonylatokat, nyilvántartásokat köteles a vizsgálatot végzők rendelkezésére bocsátani. f) A telephely vezetője, vagy kijelölt képviselője, továbbá a Szolgáltató az ellenőrzés során köteles közreműködni.

68 kiszabását

4.5.5. Határozatok, bírságok követő feladatok Valamennyi végrehajtó szolgálati hely, amennyiben ő a kötelezés címzettje, a környezetvédelmi hatósági kötelezés kiszabását követően azonnali hatállyal köteles a határozatot a Szolgáltató és a Biztonság nevű szervezet részére megküldeni, valamint a saját hatáskörben meg-tett intézkedésről tájékoztatást adni. 4.5.6. Helyi szabályozás Jelen Utasítás elválaszthatatlan részét képezi a Helyi Végrehajtási Utasítás (továbbiakban: HVU), melyet minden terület részére el kell készíteni, az 5. melléklet szerinti tartalommal. A Helyi Végrehajtási Utasítás elkészítéséért a MÁV SZK Zrt. környezetvédelmi szakelőadó, a kiadásáért a központ vezetője felelős. A HVU szerkezetét, felépítését a Társaság környezetvédelemi szakértője, KIR vezetője és a Szolgáltató által közösen kialakított mintában rögzítik, mely alapján készítik el a szakelőadók a helyi szabályozást. Külön HVU-t kell készíteni minden olyan telephelyre, szolgálati helyre, melynek tevékenységei ill. azok környezeti hatásai mástól eltérnek. Azon szervezeti egységeknél, ahol KIR rendszer működik, ott jelen szabályzat valamint a helyi végrehajtási utasítás mellett a KIR dokumentáció előírását is be kell tartani. A két szabályzás egymástól eltérő, valamint kettős szabályzást nem tartalmazhat. Meglévő KIR szabályzás esetén mind a HVU-ban, mind a KIR dokumentumokban szereplő feladatnál a HVU-ban a KIR dokumentumra annak pontos megnevezésével kell hivatkozni, mint a tényleges információk forrása. 5.0 HIVATKOZÁSOK, BIZONYLATOK, MÓDOSÍTÁSOK, HATÁLYON KÍVÜL HELYEZÉSEK 5.1. Hivatkozások Jogszabályok - 1995. évi LIII. törvény a környezet védelmének általános szabályairól és a végrehajtására vonatkozó szakági rendeletek - 2012. évi CLXXXV. törvény a hulladékról és a végrehajtására vonatkozó szakági rendeletek


ÉRTESÍTŐ 69 - 1996. évi LIII. törvény a természet védelméről és a végrehajtására vonatkozó szakági rendeletek - 1995. évi LVII. törvény a vízgazdálkodásról és a végrehajtására vonatkozó szakági rendeletek

4. sz. melléklet: Környezetvédelmi ellenőrzések tematikája 5. sz. melléklet: A Környezetvédelmi Szabályzat helyi szabályozásának tartalmi követelményei

Utasítások - 21/2010. (VII.01.) VIG számú vezérigazgatói utasítás a MÁV-GÉPÉSZET Zrt. Környezetvédelmi Utasítása - 31/2008. VIG. sz. vezérigazgatói utasítás a MÁV-TRAKCIÓ Zrt. Környezetvédelmi Utasítása - IIR- Integrált Irányítási Rendszer dokumentációja - O1 Oktatási Utasítás 5.2. Hatályon kívül helyezések Jelen utasítás hatályba lépésével egyidejűleg hatályát veszti a 41/2008.(VI. 19. MÁVSTART Ért. 13.) VIG. sz. vezérigazgatói utasítás a MÁV-START Vasúti Személyszállító Zrt. Környezetvédelmi utasítása, valamint annak helyi függelékei. 5.3. Együtt alkalmazandó belső szabályozás Jelen szabályozást együtt kell alkalmazni a MÁV Zrt. alábbi szabályozásaival: - Hulladékokkal kapcsolatos folyamatszabályozás 6.0 HATÁLYBA-LÉPTETÉS Jelen szabályzat előírásait a MÁV-TRAKCIÓ Zrt-nek és a MÁV-GÉPÉSZET Zrt-nek a MÁV-START Zrt-be történő beolvadása napjától kezdődő hatállyal kell alkalmazni. 7.0 MELLÉKLETEK 1. sz. melléklet: Környezetvédelmi szakképesítéshez kötött feladatok 2. sz. melléklet: A Társaság tevékenységei 3. sz. melléklet: Környezetvédelmi melléklet munkavégzésekhez

külső

feles



ÉRTESÍTŐ 70 1. sz. melléklet Környezetvédelmi szakképesítéshez kötött feladatok A környezetvédelmi szakképesítéshez kötött feladatok ellátása a MÁV SZK Zrt. Környezet-védelem szervezet feladata. Általános feladatok:

Állásfoglalás, jogszabály értelmezés, környezetvédelmi ügyekben. A MÁV-START Zrt. területének környezeti állapotát jellemző mérések végzése, az adatok gyűjtése, rendszerezése (szennyezettségi kataszter számítógépes feldolgozása), nyilvántartása. Környezeti kárenyhítés és -felszámolás során a műszaki ellenőri feladat ellátása. Munkafolyamatok, berendezések, létesítmények környezetvédelmi követelményeinek meghatározása. Beruházások, létesítmények üzembe helyezése során a környezetvédelmi szem-pontok érvényesülésének vizsgálata. Beszerzési folyamatok környezetvédelmi követelményeinek meghatározása. A munkafolyamatok, berendezések üzemeltetése során fellépő környezeti hatások vizsgálata, műszeres eredmények értékelése. A különböző technológiai folyamatokhoz kapcsolódó anyagmérleg készítése számítás, műszaki becslés, vagy műszeres mérés alapján. Környezetvédelmi képzés, továbbképzés környezetvédelmi ismereteinek oktatása. Környezetvédelmi ismeretekkel nem rendelkező, de szakmai oktatást végzők fel-készítése, továbbképzése. A munkahelyi vezetés tájékoztatása az üzemvitel méréssel igazolt környezetvédelmi állapotáról, különös tekintettel az üzemmenet környezetvédelmi szempontból kritikus pontjaira. Részvétel az üzemeltetéssel kapcsolatos környezetvédelmi célú előírások és kárelhárítási tervek (pl.: vízkár-elhárítási terv, hulladékgazdálkodási terv) kidolgozásában. Környezetvédelmi adatok, információk gyűjtése és közvetítése a Társaság kijelölt kapcsolattartója részére. Hatósági adatszolgáltatás űrlapjainak szakszerű kitöltése a gyűjtött és a Társaságtól kapott alapadatok felhasználásával. A különböző létesítmények, berendezések üzemére vonatkozó környezetvédelmi engedélyek, kibocsátási határértékek, és az egyéb hatósági előírásokban megfogalmazott követelmények betartásának ellenőrzése. Hatástanulmány, környezeti kárfelszámolási műszaki terv, környezetvédelmi tény-feltárás véleményezése. Rendszeres kapcsolattartás a környezet- és természetvédelmi, vízügyi hatóságokkal, valamint az államigazgatási szervekkel. Részvétel a hatósági bejárásokon, a hatósági határozatok végrehajtása, illetve a végrehajtás ellenőrzése. Rendkívüli környezeti esemény bekövetkezésekor annak megítélése, hogy a környezetszennyezést okozó havária vagy súlyos környezetszennyezés. A kialakult helyzet alapján annak eldöntése, hogy milyen mérvű beavatkozás szükséges. Be-avatkozás szükségessége esetén intézkedni a kár felszámolásáról. A Helyi Végrehajtási Utasítás elkészítése az 5. sz. melléklet szerint.


ÉRTESÍTŐ 71 Környezeti elemekhez kapcsolódó feladatok: A munkafolyamatok, az üzemvitel vízforgalmának ellenőrzése, a vízhasználat környezetvédelmi racionalizálásának szakmai segítése. A technológiai vízfogyasztás, a szennyvíztisztítás, a kibocsátott víz mennyiségi és minőségi ellenőrzése. A vízkár-elhárítási tervek készítése, ill. véleményezése. Önellenőrzési tervekben, vízjogi üzemeltetési engedélyekben foglalt feladatok végrehajtásában való közreműködés. A hulladékgazdálkodás folyamatszabályozásában szereplő feladatok meghatározása. Munkahelyi hulladék-gyűjtő helyek kialakításának meghatározása, üzemeltetésének szabályozása. A munkafolyamatok elemzése hulladékgazdálkodási szempontból (anyagtakarékos és hulladékszegény technológiák, hulladékhasznosítás, anyagmérleg). A vasúti területen található védett természeti értékek felmérése, nyilvántartása, és állapotának ellenőrzése. A természetvédelmi oltalom alá tartozó területtel (nemzeti park, tájvédelmi körzet, stb.) határos vasútvonalak, vonalszakaszok esetében teendő különleges környezet-védelmi elvárások meghatározása.


ÉRTESÍTŐ 72 2. sz. melléklet A Társaság tevékenységei Általános tevékenységek

résztevékenység megnevezése

Irodai tevékenység

adódó környezetterhelés Kommunális és veszélyes hulladékok (tintapatronok, elektromos és elektronikai) keletkezése. Fűtés, világítás üzemeltetés hulladékai, légszennyezése.

Kommunális és veszélyes hulladékok (tintapatronok, elektromos és elektronikai) keletkezése veszélyes és egyéb anyag raktározás, szennyezett göngyöleg, valamennyi Raktározás, selejtezés felesleges tárgy vagy anyag selejtezésekor keletkező hulladék (teljes vasútra jellemző hulladéklista) Szállítással Kommunális és veszélyes kapcsolatos hulladékok (tintapatronok, dokumentumok elektromos és elektronikai) kiállítása, kezelése Vonatokhoz vontatóés vontatott jármű, Selejtezésből származó illetve hulladékok, kommunális mozdonyvezető hulladék biztosítása Informatikai tevékenység

Vasúti személyszállítás lebonyolítása

környezetterhelést csökkentő feladatok, előírt és kívánatos környezetvédelmi tevékenységek Szelektív hulladékgyűjtés és kezelés, veszélyes hulladékká váló bejövő és kimenő anyagok nyilvántartása; Fűtés és világítás energiatakarékos üzemeltetése, klímaberendezések jelentési kötelezettsége Szelektív hulladékgyűjtés és kezelés, veszélyes hulladékká váló bejövő és kimenő anyagok nyilvántartása. Szelektív hulladékgyűjtés és kezelés, veszélyes hulladékká váló bejövő és kimenő anyagok nyilvántartása.

Szelektív hulladékgyűjtés és kezelés, veszélyes hulladékká váló bejövő és kimenő anyagok nyilvántartása; Selejtezésből származó hulladékok, kommunális hulladék, szárazelemek mennyiségének csökkentése, lakossági zajbejelentés kivizsgálása hulladékok veszélyes zajkibocsátás, selejtezésből részarányának csökkentése, származó hulladékok, lakossági zajbejelentés kommunális hulladék kivizsgálása


ÉRTESÍTŐ 73 Diesel mozdonyok karbantartása, javítása résztevékenység megnevezése

adódó környezetterhelés

Mozdonymosás

Veszélyes hulladékok és szennyvizek: fémtartalmú olajos sár, savas mosószeres olajos, fém-oxidos víz, emulzió és iszap; elfolyás (padozat töredezettsége) esetén talajszennyezés

Járműszerkezeti egységeken végzendő működés ellenőrzések és vizsgálatok

Veszélyes hulladékok: olajosfémes emulzió, kenőolaj, csapágyzsír, ezekkel szennyezett rongy, felitató anyagok; zaj,- és rezgésterhelés; fagyálló

Alváz, ütköző- és vonókészüléken végzendő működés ellenőrző vizsgálatok; mozdony külső-belső tisztítása

Veszélyes hulladékok: festék kaparék, csapágyzsír, fáradt kenőolajok, szennyvíz:lúgos mosószeres víz; levegőszennyezés; talaj: elfolyás esetén talajszennyezés; zaj-és rezgésterhelés

Sűrített levegős és mechanikus fékszerkezet karbantartása a fékszabvány előírásai szerint Járműszekrényen végzendő működés ellenőrző vizsgálatok Villamos berendezéseken végzendő munkák

Hulladékok: hulladék zsír, olaj, ezekkel szennyezett rongy, textil, fémhulladék (tárcsa, tuskó, rugó); zaj-és rezgésterhelés

Veszélyes hulladékok: lúgos víz, mosóbenzin, fúró-csiszoló emulzió; zaj-és rezgésterhelés Veszélyes hulladékok: csapágyzsír, akkulúg; zaj,- és rezgésterhelés hulladékok: alkatrészek; szennyezett felitató anyagok, Forgóváz, kerékpár, fáradt olaj; szennyvíz: lúgoshordrugó stb. olajos-fémoxidos víz, elfolyás végzendő munkák (padozat töredezettsége) esetén talajszennyezés; zaj,és rezgésterhelés;

környezetterhelést csökkentő feladatok, előírt és kívánatos környezetvédelmi tevékenységek Szelektív hulladékgyűjtés és kezelés, veszélyes hulladékká váló bejövő és kimenő anyagok nyilvántartása; szennyvíz olajfogó után csatornába, iszap víztelenítése, talaj: szükség esetén padozat karbantartása, javítása Szelektív hulladékgyűjtés és kezelés, veszélyes hulladékká váló bejövő és kimenő anyagok nyilvántartása; zaj: munkavédelmi eszközök, rugalmas padozat kialakítása gépek alatt Szelektív hulladékgyűjtés és kezelés, veszélyes hulladékká váló bejövő és kimenő anyagok nyilvántartása; szennyvíz olajfogó után csatornába, iszap víztelenítése, talaj: szükség esetén padozat karbantartása, javítása; zaj: munkavédelmi eszközök, rugalmas padozat kialakítása gépek alatt. Szelektív hulladékgyűjtés és kezelés, veszélyes hulladékká váló bejövő és kimenő anyagok nyilvántartása; zaj: munkavédelmi eszközök, Lásd: Sűrített mechanikus karbantartása

levegős és fékszerkezet

Lásd: Járműszerkezeti egységeken végzendő munkák Lásd: alváz, ütközőés vonókészüléken végzendő működés ellenőrző vizsgálatok + festőkabin létesítése


ÉRTESÍTŐ 74 Villamos mozdonyok karbantartása, javítása


Mozdonymosás

Villamos berendezéseken végzendő munkák: Fő transzformátor, vontató motor, segédüzemi villamos forgógépek, egyenirányítók, akkumulátortöltő, főmegszakítók, menetirányváltó, áramszedő, egyéb villamos berendezések Járműszerkezeti egységeken végzendő működés ellenőrző vizsgálatok (feszültség alatt, üzemben lévő járművön): levegős rendszer víztelenítése Járműszerkezeti egységeken végzendő működés ellenőrző vizsgálatok (feszültségmentes állapotban végzendő munkák): futómű, forgóváz, tengelyágy, hordrugó, lengéscsillapító


Veszélyes hulladékok és szennyvizek: fémtartalmú olajos sár, savas mosószeres olajos, fém-oxidos víz, emulzió és iszap; elfolyás (padozat töredezettsége) esetén talajszennyezés

Veszélyes hulladékok: transzformátor olaj, kompresszor olaj stb., csapágyzsír, akkulúg, zaj-és rezgésterhelés

Lásd: Diesel mozdonyok sűrített levegős és mechanikus fékszerkezetének karbantartása

Olajos szennyvíz

Szennyvíz: szennyvízelőkezelés után csatornába, iszap víztelenítése

Veszélyes hulladékok: olajosLásd: Sűrített levegős és fémes emulzió, kenőolaj, mechanikus fékszerkezet csapágyzsír stb. karbantartása zaj,- és rezgésterhelés;

Veszélyes hulladékok: festék kaparék, kenőzsír, tömítések, kábelek, szennyvíz: lúgos mosószeres víz; levegőszennyezés; talaj: elfolyás esetén talajszennyezés; zaj-és rezgésterhelés Veszélyes és nem veszélyes hulladékok, technológiai Vasúti vontatójárművek szennyvizek, zajés üzemeltetése rezgésterhelés, rendkívüli események Alváz, ütközőés vonókészüléken, pályakotrókon végzendő működés ellenőrző vizsgálatok, mozdonyok külső-belső tisztítása

környezetterhelést csökkentő feladatok, előírt és kívánatos környezetvédelmi tevékenységek Szelektív hulladékgyűjtés és kezelés, veszélyes hulladékká váló bejövő és kimenő anyagok nyilvántartása; szennyvíz, olajfogó után csatornába, iszap víztelenítése, talaj: szükség esetén padozat karbantartása, javítása

Lásd. Diesel mozdony alváz, ütköző- és vonókészüléken végzendő működés ellenőrző vizsgálatok + festőkabin létesítése Szabályozások, technológiai előírások alapján történő üzemeltetés, szelektív hulladékgyűjtés, értesítési rend betartása


ÉRTESÍTŐ 75 Vontatott járművek Teherkocsi karbantartása



Veszélyes hulladékok: hulladék csapágyzsír (fővizsga), ezzel Futómű: kerékpár, szennyezett textil, rongy; csapágyazás (csak fővizsga) padozat töredezettsége esetén talajszennyezés;

Kerékpárok: előkészítés Talaj +vízszennyezés: olajos(tisztítás) (csak fővizsga) sáros víz fővizsgánál

Kerékpárok karbantartása: tengely-, abroncs-, tárcsa- és tömbkerék (kerékpár esztergával felszerelt műhelyekben)

Csapágy karbantartás, csere (fővizsga esetén)

Hordmű: ágyvezeték, hordrugó, karbantartás Vonó- és ütközőkészülék karbantartás fővizsga esetén

környezetterhelést csökkentő feladatok, előírt és kívánatos környezetvédelmi tevékenységek Szelektív hulladékgyűjtés és kezelés, veszélyes hulladékká váló bejövő és kimenő anyagok nyilvántartása; zaj: munkavédelmi eszközök, rugalmas padozat kialakítása gépek alatt; talaj: padozat karbantartása, javítása Szennyvíz szennyvízelőkezelés után csatornába, iszap víztelenítés, talaj: kármentő tálca, illetve padozat megfelelő kialakítása

Veszélyes hulladékok: fémmel szennyezett fúró-csiszoló emulzió (kerékpár eszterga), Lásd: teherkocsi futómű ezzel szennyezett felitató (kerékpár, csapágyazás) anyagok (fűrészpor stb.); talaj karbantartása szennyezés padozat töredezettsége esetén, zaj-és rezgésterhelés; Szelektív hulladékgyűjtés és kezelés, veszélyes Veszélyes hulladékok: hulladékká váló bejövő és csapágyolaj, zsír, ezekkel kimenő anyagok szennyezett felitató anyagok; nyilvántartása; Szennyvíz: szennyvíz: szennyvíz, talaj tisztítás után csatornába, szennyezés elfolyás: padozat iszap víztelenítés, talaj: töredezettsége esetén, zaj-és kármentő tálca, illetve rezgésterhelés padozat megfelelő kialakítása, zaj: munkavédelmi eszközök Veszélyes hulladékok: Lásd: teherkocsi futómű zsírhulladék, zsírral (kerékpár, csapágyazás) szennyezett textil karbantartás Veszélyes hulladékok: mosóbenzin, fúró - csiszoló Lásd: teherkocsi futómű emulzió, és az ezzel (kerékpár, csapágyazás) szennyezett felitató anyag; zaj- karbantartás és rezgésterhelés


ÉRTESÍTŐ 76



Veszélyes hulladékok: rozsdátlanító, ferrofixol Alváz, kocsiszekrény, védőréteg; főjavítás felfüggesztő szerkezet járműjavítóban karbantartás (nyitott, fedett) Zaj-és rezgésterhelés, festés estén levegőszennyezés

 élő

állat szállító Szennyvíz: fertőtlenítőszeres kocsiszekrény víz, talajszennyezés padozat tisztítása, töredezettsége esetén karbantartása Hulladékok: vizes tartálytisztítási maradék, iszap,  tartály tisztítása, mely lehet veszélyes is; karbantartása szennyvíz; talajszennyezés padozat töredezettsége esetén Fékberendezés karbantartása,

lásd diesel karbantartása

mozdony

környezetterhelést csökkentő feladatok, előírt és kívánatos környezetvédelmi tevékenységek Szelektív hulladékgyűjtés és kezelés, veszélyes hulladékká váló bejövő és kimenő anyagok nyilvántartása; zaj: munkavédelmi eszközök, rugalmas padozat gépek alatt; levegő: festőkabin (festés mennyiségétől függően) Szennyvíz tisztítás után csatornába, padozat karbantartása Hulladékgyűjtés, kezelés, nyilvántartás, padozat karbantartása, szennyvíz: tisztítás után csatornába Lásd: diesel mozdony sűrített levegős és mechanikus fékszerkezet karbantartása


ÉRTESÍTŐ 77 Személykocsi üzemeltetése, karbantartása, javítása környezetterhelést csökkentő feladatok, előírt résztevékenység adódó környezetterhelés és kívánatos megnevezése környezetvédelmi tevékenységek Selejtezésből származó Személyszállító vonatokhoz hulladékok, kommunális Helyközi vasúti vontatójármű, vasúti hulladék, szárazelemek személyszállítás 4910’08 személyszállítás lebonyolítása, mennyiségének csökkentése, zajkibocsátás lakossági zajbejelentés kivizsgálása Személykocsi takarítás

kevert települési hulladék

Szelektív hulladékgyűjtés és kezelésbejövő és kimenő anyagok nyilvántartása

technológiák előírás szerinti működtetése, megfelelő műszaki védelem kialakítása Ipari szennyvízkezelés, ipari szennyvíz, szennyvíz (üzemeltetéshez, személykocsi mosás (kézi, iszapok, vegyszermaradékok vegyszertároláshoz), gépi mosók) tervezett karbantartások rendszeres elvégzése (napi, heti, havi, éves) Személykocsi mosás (kézi, szennyvíz, gépi mosók) talajterhelés

hulladék, megfelelő vegyszer beszerzése, szakszerű tárolás

Veszélyes hulladékok: rozsdátlanító, ferrofixol Alváz, kocsiszekrény védőréteg; főjavítás Lásd: teherkocsi Alváz, karbantartás járműjavítóban; Zaj-és kocsiszekrény karbantartása rezgésterhelés, festés estén levegőszennyezés Lásd: teherkocsik futómű, Futómű, hordmű, vonó- és Lásd a teherkocsik karbantartás hordmű, vonóés ütközőkészülék karbantartás ütközőkészülék karbantartása Szelektív hulladékgyűjtés és Hulladékok: zsíros víz, felitató kezelés, veszélyes anyagok, hulladék tömítések Világítás, fűtés karbantartás hulladékká váló bejövő és stb.; hulladék világító testek, kimenő anyagok biztosítékok nyilvántartása.


ÉRTESÍTŐ 78



környezetterhelést csökkentő feladatok, előírt és kívánatos környezetvédelmi tevékenységek

Forgóváz karbantartás fővizsga esetén

Veszélyes hulladékok: fémmel szennyezett fúró- csiszoló emulzió, ezzel szennyezett felitató anyag; hulladék zsírok, olajok, zsírsár, olajsár; szennyvíz:, talaj:elfolyás (padozat töredezettsége) esetén talajszennyezés; zaj,- és rezgésterhelés;

Lásd. Diesel mozdony Alváz, ütköző- és vonókészüléken végzendő működés ellenőrző vizsgálatok + festőkabin létesítése

Fékberendezés karbantartása

lásd diesel mozdony karbantartás

Lásd: diesel mozdony sűrített levegős és mechanikus fékszerkezet karbantartása


ÉRTESÍTŐ 79 Egyéb technológiák résztevékenység megnevezése


Fémalakítási műveletek

Levegőszennyezés; zaj-és rezgésterhelés; Veszélyes hulladékok: Fémekkel szennyezett fúró- csiszoló emulzió, hegesztőpálca maradékok

Felületkezelés

Levegőszennyezés; zaj-és rezgésterhelés; Veszélyes hulladékok: Festék kaparék, szennyezett felitató anyagok; szennyvíz: lúgos mosószeres víz, talajszennyezés padozat töredezettsége miatt

Szennyvíz: olajos, tisztítószeres víz; talajszennyezés: elfolyás és Telephely üzemeltetés: padozattöredezettség esetén, padozattisztítás, hulladékok: kenőolajos felitató géptisztítás, takarítás anyagok (főleg rongy), hulladéktömítések, fémhulladékok; olajos föld, homok, faforgács Zárt WC tartályok Kommunális szennyvíz ürítése Akkumulátor vizsgálata karbantartása

Veszélyes hulladékok: hulladék sav, elektrolit, akkumulátor, talaj: elfolyás (padozat töredezettsége) esetén talajszennyezés,

környezetterhelést csökkentő feladatok, előírt és kívánatos környezetvédelmi tevékenységek Zaj: munkavédelmi eszközök, Szelektív hulladékgyűjtés és kezelés, veszélyes hulladékká váló bejövő és kimenő anyagok nyilvántartása.; levegő: elszívó berendezés, kürtőben filter Szelektív hulladékgyűjtés és kezelés, veszélyes hulladékká váló bejövő és kimenő anyagok nyilvántartása; zaj: munkavédelmi eszközök, rugalmas padozat gépek alatt; levegő: festőkabin (festés mennyiségétől és a festék minőségétől függően); talaj: padozat karbantartása, javítása, szennyvíz: olajfogó után csatornába, iszap víztelenítése, Szelektív hulladékgyűjtés és kezelés, veszélyes hulladékká váló bejövő és kimenő anyagok nyilvántartása.; talaj:padozat karbantartása, javítása, szennyvíz: olajfogó után csatornába, iszap víztelenítése, Ürítés kijelölt befogadóba veszélyes hulladékká váló bejövő és kimenő anyagok nyilvántartása, hulladékkezelés; talaj: kármentő tálca, szükség esetén padozat karbantartása, javítása, levegő: elszívó üzemeltetése


ÉRTESÍTŐ 80 3. sz. melléklet KÖRNYEZETVÉDELMI MELLÉKLET a MÁV-START Zrt. és a /……… sz. vállalkozási szerződéshez

Szerződés tárgya: Teljesítés helye: Teljesítés határideje: Munkavégzés jellege: Érintett munkaterület: A környezetvédelmi melléklet főbb jogszabályi alapja a mindenkori hatályos - a környezetvédelemről szóló törvény (jelenleg a 1995. évi LIII törvény), - a hulladékról szóló törvény (jelenleg a 2012. évi CLXXXV. törvény), - a természet védelméről szóló törvény (jelenleg a 1996. évi LIII. törvény), - az építési és bontási hulladék kezelésének szabályairól szóló jogszabály (jelenleg a 45/2004. (VII. 26.) BM-KvVM együttes rendelet), - az építőipari kivitelezési tevékenységről szóló jogszabály (jelenleg a 191/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet) - zaj- és rezgésterhelési határértékek megállapításáról szóló jogszabály (jelenleg a 27/2008. (XII. 3.) KvVM-EüM együttes rendelet) - a veszélyes hulladékokkal kapcsolatos tevékenységek végzésének feltételeiről szóló jogszabály (jelenleg: 98/2001.(VI.15.) Kormány rendelet) KAPCSOLATTARTÓK, ELÉRHETŐSÉGEK A Szerződés teljesítése során környezetvédelmi kérdésekben az alábbi személyek jogosultak kapcsolattartásra: Vállalkozó képviseletében: Cég: Név: Telefon: E-mail: Megrendelő környezetvédelmi szervezetének képviseletében: Szervezet: MÁV Szolgáltató Központ Zrt. Név: Telefon: E-mail:


ÉRTESÍTŐ 81 1.)

Általános környezetvédelmi elvárások

1.1.) Amennyiben az adott kivitelezéshez kapcsolódóan hatóság vagy szakhatóság dokumentáltan (engedély, végzés, határozat, kötelezés stb.) környezetvédelmi követelményeket támasztott, a Vállalkozó (beleértve valamennyi alvállalkozóját és közreműködőjét is) köteles azt betartani és a rá háruló feladatot elvégezni. 1.2.) A vonatkozó MÁV-START Zrt. környezetvédelmi tárgyú utasításaiban foglaltakról a munkakezdést megelőzően Vállalkozó vezetője vagy egy megbízottja részére a MÁV SZK Zrt. környezetvédelmi szervezete oktatást tart, emellett a Vállalkozó a környezetvédelmi követelményekről köteles a munkavégzés valamennyi résztevőjét szakszerű oktatásban részesíteni. Az oktatásról az 1. pontban megnevezett kapcsolattartó ad bővebb felvilágosítást. 1.3.) A Vállalkozó köteles a kivitelezés megkezdése előtt a munkára vonatkozó környezetvédelmi azonosítókat (KÜJ, KTJ, FAVI LAL, stb.) az illetékes hatóságtól megkérni. A továbbiakban valamennyi nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettségét a saját azonosítóinak alkalmazásával kell teljesítenie. 1.4.) A Vállalkozó köteles az építési helyszínt és környékét, valamint az anyagok szállításával érintett területeket tisztán tartani, és a környezetet a legkevésbé károsító technológiát alkalmazni. Munkavégzése során, köteles a tőle elvárható legnagyobb gondossággal eljárni, és mindent megtenni mindennemű környezetkárosítás megelőzése érdekében. 1.5.) Vállalkozó köteles az olyan várható hatásterületet meghatározni (számítással, kísérlettel vagy egyéb módon) a munkafolyamatok megkezdése előtt, amely várhatóan kárt okozhat a környező építményekben (vibrálás, szállítás, stb.). Ha a meghatározott hatásterületen belül épületek, építmények vannak, azok jelenlegi állagát a Vállalkozónak meg kell védeni, és a munkák során keletkezett esetleges károkat az érintettek részére meg kell téríteni. A hatásterületről a jelen dokumentumhoz csatolt nyilatkozatban kell Vállalkozónak nyilatkoznia a munkakezdést megelőzően. 1.6.) A hulladékokkal kapcsolatos valamennyi dokumentumot (tervlapok, nyilvántartás, átadási bizonylatok, befogadó nyilatkozatok, bevallások) a MÁV-START Zrt. és MÁV SZK Zrt. jogosult ellenőrizni. 1.7.) Az építés során keletkezett hulladékokkal kapcsolatosan a mindenkor érvényben lévő [jelenleg: veszélyesnek nem minősülő hulladék esetén a 2012. évi CLXXXV. törvény és az építési bontási hulladékokra vonatkozó 45/2004. (VII. 26.) BM-KvVM együttes rendelet, a veszélyes hulladékok esetén 98/2001.(VI. 15.), Korm. rendelet] jogszabályokban foglaltakat kell betartani. 1.8.) Veszélyes hulladékok esetén vasúti szállítás során a RID1 a közúti szállítás során az ADR2 előírásait kell betartani. 1.9.) Valamennyi (engedélyezési, kiviteli, megvalósulási) tervdokumentáció készítésekor, és a kivitelezés során, a Vállalkozónak folyamatos kapcsolatot kell tartania az érintett hatóságokkal, valamint a MÁV-START Zrt.-vel. A jogszabályok be nem tartásából eredő károkkal kapcsolatos költségek és az érintett hatóságok által kiszabott bírságok, amelyek Vállalkozó közrehatására, vagy munkavégzésére visszavezethetőek, kizárólag a Vállalkozót terhelik. 1.10.)A Vállalkozó köteles a MÁV SZK Zrt. környezetvédelmi szervezetének a környezetvédelmi hatóság felé benyújtott és a hatóság által kiadott dokumentumokból másolati példányt átadni.

1 2

RID: Veszélyes Áruk Vasúti Szállítására Vonatkozó Európai Szabályozás ADR: Veszélyes Áruk Közúti Szállítására Vonatkozó Európai Szabályozás


ÉRTESÍTŐ 82 1.11.)Amennyiben a Vállalkozó nem tartja be a környezetvédelemre vonatkozó rendelkezéseket, a Szerződésnek megfelelően, a Műszaki ellenőr köteles a környezetvédelmi szervezet javaslatát figyelembe véve a jogszabályoknak megfelelően intézkedni. 1.12.)Rendkívüli esemény bekövetkezésekor a környezethasználó, jelen esetben a Vállalkozó köteles a hatályos jogszabály szerint (jelenleg: 1995. évi LIII Törvény 101. §) eljárni. A hatóság tájékoztatásával egy időben a Társaság Biztonsági és a MÁV SZK Zrt. környezetvédelmi szervezetét is értesíteni kell. 1.13.)A Vállalkozónak meg kell előznie, hogy az építési forgalomban a közutakra sár, por vagy egyéb szennyeződés kerüljön. Ha ez mégis megtörténne, a lerakódott szennyeződést a saját költségére azonnal és folyamatosan el kell távolítania. 1.14.)Az építéssel érintett területen a Vállalkozónak gondoskodni kell a felszíni vizek jogszabályokban foglaltak szerinti elvezetéséről. 1.15.)A munkák befejezésekor Vállalkozó köteles a munkaterületet tisztán visszaadni, és a szerződésben vállalt, hatóságok által hiánypótlás nélkül elfogadott, engedélyeket a MÁVSTART Zrt. részére átadni. 1.16.)A Vállalkozó köteles adott munka lezárásakor, a műszaki átadás-átvétel részeként felelős írásbeli nyilatkozatot adni, hogy a kivitelezés során valamennyi környezetvédelmi tárgyú jogszabályban, és más hatóság által kiadott dokumentumban foglalt előírásokat, kötelezettségeket betartotta. 2.)

Hulladékgazdálkodás

2.1.) A kivitelezési technológia során keletkező hulladékokat szelektíven, a hulladék fizikai és kémiai tulajdonságainak ellenálló módon kell gyűjteni. 2.2.) Az építési napló napi jelentés részében a 191/2009 (IX. 15.) Kormány rendelet szerint rögzíteni kell a keletkező hulladékok megnevezését, mennyiségét, EWC kódszám szerinti besorolását, elszállításának tényét, valamint a hulladék kezeléséhez igénybe vett létesítmény nevét, címét, KÜJ, KTJ számát. A hulladék a kivitelezési technológia során keletkezik, ezért valamennyi hulladékkal kapcsolatos feladat végrehajtása a hulladékot termelő Vállalkozó kötelezettsége. 2.3.) A Szerződés teljesítésének megkezdése előtt rögzíteni kell, hogy a keletkező hulladékok kezelését (szállítás, ártalmatlanítás, egyéb kezelés) a Vállalkozó saját maga teljesíti, vagy arra környezetvédelmi hatósági engedéllyel rendelkező alvállalkozónak ad megbízást. Az engedély hatályáról és érvényességéről a megrendelőnek meg kell győződnie. Amennyiben az engedélyek, a munkálatok várható befejezéséig lejárnak, a Vállalkozónak nyilatkozatot kell csatolnia azok meghosszabbításának, vagy az új engedélyek beszerzésének szándékáról. 2.4.) A hulladékokkal kapcsolatos valamennyi dokumentumot (tervlapok, nyilvántartás, átadási bizonylatok, befogadó nyilatkozatok, bevallások) a MÁV-START Biztonság és a MÁV SZK Zrt. környezetvédelem jogosult ellenőrizni. 2.5.) A hulladékokkal való valamennyi tevékenységnél külön kell választani a saját kivitelezési technológiából és a bontásból származó hulladékokat. 2.6.) A kivitelezés során munkát végzők által termelt kommunális hulladékot a technológiai eredetű hulladékoktól elkülönítetten kell gyűjteni és elhelyezésükről gondoskodni.


ÉRTESÍTŐ 83 3.)

Talajvédelem

3.1.) A munkaterület átadás-átvétel során ki kell jelölni a munkálatok során keletkező anyagok és hulladékok ideiglenes tárolóit, magántulajdonban lévő ingatlanokon való deponálás nem engedélyezett. 3.2.) A talajra vonatkozó előírások betartása, feladatok elvégzése a Vállalkozó kötelessége. 4.)

Vízminőség védelem

4.1.) A felszíni és a felszín alatti vizekkel kapcsolatos előírások betartása, feladatok elvégzése a saját tevékenységére vonatkozóan a Vállalkozó kötelessége. 4.2.) Amennyiben szükséges, az élővízbe történő csapadékvíz-bevezetések elé tisztító műtárgyat kell elhelyezni. A kivitelezés során az esetleges tisztító műtárgyak engedélyezéséről, karbantartásáról Vállalkozónak gondoskodnia kell. 4.3.) A vízi létesítmények, vagy műtárgyak hatósági engedélyeinek megszerzése a Vállalkozó feladata. 4.4.) A téli munkavégzésnél csak a jogszabály által nem tiltott síkosság-mentesítő kerülhet felhasználásra. 5.)

Levegőtisztaság védelem

5.1.) A levegőtisztaság védelemre vonatkozó előírások betartása, feladatok elvégzése a saját tevékenységére vonatkozóan a Vállalkozó kötelessége. 5.2.) Ömlesztve szállított anyagok esetében a kiporzásból eredő levegőszennyezést ponyvával való takarással kell megakadályozni. 5.3.) Deponálásnál a kiporzás megakadályozására locsolást vagy takarást kell alkalmazni. 6.)

Zaj- és rezgésvédelem

6.1.) A zajvédelemre vonatkozó előírások betartása, feladatok elvégzése a saját tevékenységére vonatkozóan Vállalkozó kötelessége. 6.2.) Az elérhető legjobb technika alkalmazásával az építési munkálatokat úgy kell megtervezni, végezni, hogy a kapcsolódó valamennyi zajkibocsátás (pld. közlekedés, szállítás, munkagépek, stb.) együttes üzemelése mellett a környezeti zaj- és rezgésterhelési határértékek jogszabályban és hatósági előírásban előírt zajterhelési határértékek maradéktalanul teljesüljenek. 6.3.) A munkavégzés a megfelelő akusztikai számítások, méretezések figyelembevételével kezdhető meg. 6.4.) A kivitelezési munkálatokat időben és térben úgy kell megtervezni, hogy a Felügyelőség által meghatározott határértékek maradéktalanul teljesüljenek. 7.)

Természet- és tájvédelem

7.1.) A Vállalkozó köteles betartani az illetékes szakhatóság által előírtakat (hatásvizsgálat köteles vagy nem az érintett terület, vonalszakasz), amelyek lehetnek tervben, kötelezésben, végzésben stb. meghatározott feladatok.


ÉRTESÍTŐ 84 8.)

Kártérítési felelősség

8.1.) A környezetvédelmi jogszabályokban, valamint a tervekben és a hatósági határozatokban foglalt követelmények nem vagy nem megfelelő hibás teljesítéséből eredő, a MÁV-START Zrt.-t ért közvetlen és következményes károkért (támogatás megvonása, bírság, üzemeltetés felfüggesztése, környezeti károk felszámolása, harmadik személynek kifizetett kártérítés, stb.) a Vállalkozó felel.

Keltezés:.......................................................

__________________________ képviseli:

_________________________ képviseli:

Megrendelő

Vállalkozó


ÉRTESÍTŐ 85 ZAJVÉDELMI NYILATKOZAT Vállalkozási szerződés Környezetvédelmi mellékletéhez Szerződés tárgya: Teljesítés helye: Teljesítés határideje: Munkavégzés jellege: Érintett munkaterület: Érintett munka- és felvonulási (hatás)terület: 1. Alulírott, mint a …………………….………….(cégnév) …………………...képviselője nyilatkozom, , hogy az érintett munka- és felvonulási területen a környezeti zaj- és rezgésterhelési határértékek megállapításáról szóló hatályos jogszabályban és hatósági előírásban (együtt jogforrás) előírt határértékek betartása külön intézkedések megtétele nélkül maradéktalanul/ nem teljesül. 2. Indoklás, elvégzett akusztikai számítások, méretezések: 3. A Szerződés teljesítése során az 1. pontban meghatározott jogforrásokban foglaltak betartásához az alábbi építmények környezetében szükséges külön intézkedést megtétele: Érintett építmények 4. Meghozott intézkedések:

Kelt…

.......................................................................................... (Vállalkozó nevében nyilatkozatot tevő neve)

P.h.


ÉRTESÍTŐ 86 4. sz. melléklet Környezetvédelmi ellenőrzések tematikája 1.

A környezetvédelmi célú ellenőrzések alkalmával az utasítás 4.1. pontjában foglalt előírások szerint kell eljárni.

2.

A teljes körű környezetvédelmi ellenőrzés tartalma az egyes végrehajtó telephelyek vonatkozásában: A szükséges nyilvántartások, bizonylatok megléte, a telephelyen üzemelő technológiák felvételének alapossága. 2.2. A környezetvédelemmel kapcsolatos Társasági belső utasításainak megléte. 2.3. A környezeti kockázatot magukban hordozó technológiák környezetvédelmi előírásainak betartását vizsgáló ellenőrzések dokumentumainak vizsgálata. 2.4. A területen levő, a levegőtisztaságot befolyásoló technológiák vizsgálata. 2.5. A keletkező hulladékok gyűjtőhelyének, szállítási gyakoriság vizsgálata. 2.6. Veszélyes hulladékok tárolásának vizsgálata 2.6.1. A keletkező hulladékok gyűjtésének, a gyűjtőhely előírt műszaki feltételei biztosításának vizsgálata. 2.6.2. A veszélyes hulladékok mennyiségének megállapításához az anyagmérleg meglétének, tartalmának vizsgálata. 2.6.3. A hulladékokkal kapcsolatos nyilvántartások naprakész vezetése (Az utasításokban foglalt követelmények szerint) 2.6.4. A hulladékok hatósági bejelentésének megléte, megfelelősége. 2.6.5. A veszélyes hulladékok üzemi gyűjtőhely naplójának vezetése 2.6.6. A telephelyről kiszállított hulladékok nyilvántartása, éves elszállításának gyakorisága. 2.6.7. A hulladékok szállításra történő előkészítése, csomagolása, a veszélyes hulladékok SZ jegyeinek megléte. 2.6.8. A hulladékok átadásának belső szabályozás szerinti megfelelőségének vizsgálata (átvételi, szállítási engedélyek, stb.) 2.7. Környezetvédelmi költségek nyilvántartása (pl.: bírságok, beruházások, oktatás stb. ráfordításai) 2.8. Környezeti zajvédelmi tevékenység vizsgálata (intézkedési terv, végrehajtási utasítás, parancskönyvi bejegyzések, azok tudomásulvételének dokumentáltsága, speciális zajvédelmi létesítmények használata, állapota, stb.). 2.9. Szennyvízkibocsátással járó technológiák vizsgálata (technológiai előírások betartása, vegyszerhasználat, vízjogi engedélyek, szennyvíz mintavételek, önellenőrzési- vízkárelhárítási tervek) 2.10. Természetvédelemhez kapcsolódó feladatok (egyedileg megítélt vizsgálatok alapján) A környezetvédelmi ellenőrzések jegyzőkönyveinek megléte, az intézkedések megtétele. Környezetvédelmi oktatások dokumentáltságának vizsgálata. Intézkedési tervek (pl. riasztási rend) megléte, annak tartalmi vizsgálata. Idegen munkavállalók, bérlők a Társaság működési területén végzett tevékenységének vizsgálata környezetvédelmi szempontból. A részleges ellenőrzések tartalma a teljeskörű ellenőrzésnél (2 - 7 pontok) leírtak valamely részletére terjed ki. 2.1.

3. 4. 5. 6. 7.


ÉRTESÍTŐ 87 8.

9.

Amennyiben az ellenőrzés olyan hiányosságot tár fel, mely a Társaságra nézve hátrányos helyzetet teremthet (bírságolás, költséges kárelhárítás), akkor intézkedést kell kezdeményezni a kockázat mérséklésére. 8.1. Az intézkedés végrehajtására adott határidő után egy hónapon belül utóellenőrzést kell tartania az ellenőrzést végzőnek. 8.2. A végrehajtás elmaradása esetén az ellenőrzést végzőnek az érintett telephely, és a saját felettes felügyeleti szervét azonnal tájékoztatnia kell. Az ellenőrzések dokumentálását minden alkalommal el kell végezni.


ÉRTESÍTŐ 88 5. sz. melléklet A Környezetvédelmi Szabályzat helyi szabályozásának tartalmi követelményei 1. A telephelyen jellemzően folyó tevékenység felsorolása a TEÁOR szerint, és az SZMSZ szerinti megfogalmazásban. Járműjavítási területen a felsorolás karbantartási, javítási nemenkénti technológiai szintű legyen. 2. Az információáramlás és adatszolgáltatás rendszerének és felelősségi viszonyainak rögzítése (megbeszélések, egyeztetések, levelezések, stb.). 3. KÜJ, KTJ azonosítók. 4. A telephelyek szervezeti felépítése. 5. A folyó tevékenység környezetszennyezést okozó hatása. Víz szennyezésével járó tevékenység esetén fel kell mérni a szennyvízbe kerülő anyagokat. A felmérés az anyagmérleg és az üzemnapló adatainak elemzésére, a berendezés műszaki paramétereinek vizsgálatára és az üzemeltetés körülményeire kell, hogy kiterjedjen. A felmérésről jegyzőkönyvet kell készíteni, amelyet az üzemeltető szolgálati hely képviselője és a Szolgáltató képviselője ír alá. 6. Telephelyi helyszínrajz a releváns objektumok felsorolásával. 7. A környezetszennyezés elleni védekezés, a környezetterhelés csökkentését eredményező napi tevékenység részletes leírása szennyezőanyag fajtánként, különös tekintettel a megelőzésre.  Környezetterhelést okozó technológia esetében rögzíteni kell adott helyen a munkavégzés adminisztratív és műszaki feltételeit, a teljesítendő követelményeket, határértékeket;  Fel kell sorolni a bejelentés vagy engedély köteles technológiákat, azok meglévő engedélyeinek számát és érvényességi idejét, a mérési kötelezettségeket;  8. Keletkező hulladékok felsorolása, EWC kódja, gyűjtésük helye, módja. 9. Rendkívüli környezetszennyezésnél szükséges teendők leírása, területi értesítési rend szabályozása. Azon telephelyeken, ahol KIR működik, ezen információkat a már meglévő Vészhelyzeti Terv tartalmazza. 10. Munkakörökhöz, és Tevékenységekhez rendelt környezetvédelmi feladatok 11. A környezetvédelmi közigazgatásban érintett szervek pontos felsorolása. 12. Az adott telephelyen a Társaság nevében külső fél általi tevékenység környezetvédelmi hatásainak és követelményeinek rögzítése (technológia leírása, szerződés, követelmények rögzítése, ellenőrzési és oktatási rend). 13. Környezetvédelmi oktatások rendjének leírása (újfelvételes, rendszeres szakmai oktatások), az oktatást végző előadók ismertetése (oktatótisztek, szakmai oktatást végzők, környezetvédelmi szakelőadó, stb.), az elsajátítás ellenőrzése (szóbeli visszakérdezés a szakterület követelményeiről). 14. Az adott telephely azon munkavállalójának, valamint a Biztonság munkatársának neve, telefoni elérhetősége, aki a kapcsolattartást és az adatszolgáltatást végzi a környezetvédelmi szakelőadó felé. 15. Az adott telephelyen a környezetvédelmi szakmai feladatokat ellátó környezetvédelmi szakelőadójának neve, telefoni elérhetősége. 16. A telephely vezetőjének neve, telefoni elérhetősége és aláírása, amellyel egyben jóváhagyja a környezetvédelmi szakelőadó által készített környezetvédelmi helyi szabályozást. 17. A telephelyen környezetvédelmi hatóság által kiadott engedély alapján üzemelő berendezés engedélyét a helyi végrehajtási utasítás mellékletében meg kell jeleníteni.


ÉRTESÍTŐ 89 21/2014. (II. 07. MÁV-START Ért. 8.) sz. vezérigazgatói utasítás a Nemdohányzók Védelmének Szabályzata 1.0 AZ UTASÍTÁS CÉLJA Az utasítás célja, hogy szabályozza a MÁVSTART Zrt. (továbbiakban: Társaság) működése során a nemdohányzók védelméről és a dohánytermékek fogyasztásának, forgalmazásának egyes szabályairól szóló 1999. évi XLII. törvény (továbbiakban: Törvény) előírásai alapján végzett feladatainak végrehajtását. 2.0 HATÁLY ÉS FELELŐSSÉG MEGHATÁROZÁSA 2.1. Az utasítás hatálya 2.1.1. Az utasítás személyi hatálya a) a Társasággal munkaviszonyban álló munkavállalókra, b) a Társasággal munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban (pl. alkalmi munka, köz-munka, szakmai gyakorlat, képzés, tanulóviszony, bérelt munkaerő) állókra, c) szervezett társadalmi munkában résztvevőkre, ha a Társaság a társadalmi munka kezdeményezője, irányítója, vagy jóváhagyója, d) a Társaságnál munkát végző, de más szervezet létszámába tartozó magyar, illetve külföldi munkavállalókra szerződés, illetve megállapodás szerint, 2.1.2. Az utasítás területi hatálya a) a Társaság által üzemeltetett járművekre, b) a Társaság tulajdonában álló vasúti járművekre, c) a Társaság által bármilyen jogcímen használt ingatlanok területére, továbbá azon közforgalmú területekre, melyeken jelen Szabályzat hatálya alá tartozó személyek ezen Szabályzat és a Törvény alapján járnak el.

3.0 FOGALMAK MEGHATÁROZÁSA 3.1 Fogalmak 3.1.1. Biztonsági személyzet: a közbeszerzési törvény alapján indított eljárás győzteseként a mindenkori vagyonvédelmi szolgáltatást nyújtó szervezet alkalmazottai, továbbá a Társasággal foglalkoztatási jogviszonyban álló, valamint megbízás alapján a Társaság érdekében vagyonőri, biztonsági őri tevékenységet ellátó, szolgálatban lévő személy, illetve személyek csoportja. 3.1.2. Közforgalmú intézmény: az érintettek számára közfeladatot, illetőleg közérdekű vagy egyéb szolgáltatást, ellátást (a továbbiakban együtt: szolgáltatás) végző természetes vagy jogi személynek, illetőleg jogi személyiség nélküli szervezetnek a szolgáltatás, illetve az azzal összefüggő tevékenység biztosítására szolgáló létesítménye, függetlenül attól, hogy az oda történő belépés a nyilvánosság számára teljesen szabad vagy valamely feltétel teljesítéséhez kötött. 3.1.3. Közforgalmú terület: közforgalmú intézmény területe, továbbá a közforgalom számára közfeladat ellátása, illetőleg közérdekű vagy egyéb szolgáltatás nyújtása céljából rendeltetésszerűen nyitva álló valamennyi nyílt és zárt légterű terület. 3.1.4. Vasutas munkavállaló: a Társaság által munkaviszonyban foglalkoztatott személyek. 3.1.5. Zárt légterű helyiség: valamely műszaki megoldással környezetétől fizikailag lehatárolt létesítmény, eszköz, amelynek a külső környezetből történő folyamatos légcseréje nem, vagy kizárólag nyílászárók, illetőleg egyéb műszaki berendezés útján biztosított.

2.2. Az utasítás kidolgozásáért és karbantartásáért felelős Az utasítás kidolgozásáért és karbantartásáért a Társaság Biztonság szervezetének vezetője felelős, egyetértésben jelen szabályzatban érintett egyéb szervezetekkel.


ÉRTESÍTŐ Alkalmazott rövidítések ÁNTSZ

Állami Népegészségügyi Tisztiorvosi Szolgálat

és

VK-IÜI

MÁV Vagyonkezelő Zrt. Ingatlanüzemeltetési Igazgatóság

VK TK

MÁV Vagyonkezelő Zrt. Területi Központ

KJK

Körzeti Központok

GYSEV Zrt.

Győr-Sopron-Ebenfurti Vasút Zrt.

Járműfenntartási

MÁV IK MÁV Ingatlankezelő Kft. Kft. MÁV SZK

MÁV Szolgáltató Központ Zrt.

MÁV Utasítás

24/2012.(IV. 27. MÁV ÉRT. 10.) EVIG számú Elnök-vezérigazgatói Utasítás: a MÁV Zrt. nemdohányzók védelmével kapcsolatos szabályzata

OTSZ

Országos Tűzvédelmi Szabályzat

4.0

AZ UTASÍTÁS LEÍRÁSA

4.1 Általános követelmények Ebben a fejezetben a Törvénynek azon szakaszai szerepelnek, melyek jelen szabályzat alapját képezik. 4.1.1 A dohányzóhelyek kijelölésének általános szabályai A Törvény szerint a dohányzás számára kijelölt helyek kivételével nem szabad dohányozni, a) közforgalmú intézménynek a nyilvánosság számára nyitva álló helyiségeiben, b) közösségi közlekedési eszközön, c) közterületnek minősülő ca) a gyalogosforgalom számára nyitva álló aluljárókban és egyéb, zárt légterű közforgalmú közlekedő összekötő terekben, cb) a közforgalmú vasúti szolgáltatás nyújtására szolgáló vasúti üzemi létesítmények és a vasúti pálya tartozékainak személyforgalom számára megnyitott területein, közösségi közlekedési eszköz igénybevételének céljából létesített, illetve erre kijelölt megállóban,

90 várakozó helyen, illetőleg helyiségben, valamint nyílt légterű megálló, várakozó hely esetén annak külső határvonalától számított 5 méteres távolságon belül, azzal, hogy ha a dohányzási korlátozás alá tartozó terület külső határvonala nem állapítható meg egyértelműen, akkor a dohányzás a megállót vagy várakozó helyet kijelölő táblától vagy más jelzéstől számított 5 méteres sugarú körnek megfelelő körzetben tilos. A kijelölt dohányzóhelyek megfelelőségét az ÁNTSZ illetékes városi, fővárosi kerületi intézete, illetve tűzvédelmi szempontból a tűzvédelmi hatóság jogosult rendszeresen ellenőrizni. 4.1.1.1. Zárt légterű helyiségben Dohányzóhely nem jelölhető ki: a) közforgalmú intézmények zárt légterű helyiségeiben, b) munkahelyek zárt légterű helyiségeiben, c) helyiérdekű vasúton, menetrend szerint közlekedő személyszállító vonaton. Dohányzásra alkalmas terület jelölhető ki a munkavállalók részére, ahol a munkahelyi klíma zárttéri munkahelyen a külön jogszabályban meghatározott korrigált effektív hőmérséklet a 24 °C-ot meghaladja. 4.1.1.2. Nyílt légtérben Nyílt légtérben dohányzóhely csak az alábbi szempontok figyelembevételével jelölhető ki: - dohányzóhely az utasítás 4.2 pontjában meghatározott helyeken, továbbá az épületek bejáratától számított 5 méteres körzeten belül nem jelölhető ki, - dohányzóhelyet lehetőleg fedett területen kell kijelölni, - a kijelölés során a nemdohányzók védelmét biztosítani kell (pl. nem jelölhető ki dohányzóhely a nemdohányzók által szükségképpen használt területeken), - közterületen dohányzó helyet kizárólag a közterület tulajdonosának/kezelőjének írásos hozzájárulásával lehet kijelölni. 4.1.2. A helyek megjelölésére vonatkozó előírások A dohányzási korlátozással érintett, valamint a dohányzásra kijelölt helyeket, helyiségeket, valamint közterületeket felirat vagy más


ÉRTESÍTŐ egyértelmű jelzés alkalmazásával - tűzvédelmi szempontú tilalom esetén szabványos tiltó táblával, illetve piktogrammal - szembetűnő módon meg kell jelölni. A dohányzási korlátozással érintett, valamint a dohányzásra kijelölt helyeken folyamatosan biztosítani kell a Törvénynek megfelelő, egyértelmű jelölések meglétét. A jelölések lehetnek piktogramok, szöveges felhívások. A jelöléseket jól látható helyeken kell elhelyezni. 4.1.3. Dohányzási tilalom megtartásának ellenőrzése A közforgalmú intézmény feladatkörében eljáró, valamint a közösségi közlekedési eszköz működtetésében hivatásszerűen közreműködő személy (a továbbiakban együtt: rendelkezésre jogosult) a dohányzásra vonatkozó korlátozást megsértőt a jogsértés haladéktalan befejezésére köteles felhívni. A felhívás eredménytelensége esetén a rendelkezésre jogosult az érintett személyt felszólítja, hogy a közforgalmú intézményt, illetve a közösségi közlekedési eszközt hagyja el, illetőleg kezdeményezi az egészségvédelmi bírság kiszabása iránti eljárás lefolytatását. A Törvény 3.§ (2) bekezdése kimondja: Rendelkezésre jogosult felhívására – az eljáró intézkedési jogosultságának igazolását követően - az érintett személy személyazonosságát hitelt érdemlő módon köteles igazolni. 4.1.4. Egészségvédelmi bírság A dohányzási tilalom, valamint ezen tiltás jelzésére továbbá a dohányzóhelyek kialakítására vonatkozó rendelkezések betartását az egészségügyi államigazgatási szerv ellenőrzi, és azok megsértése esetén - a jogsértő természetes vagy jogi személlyel, illetve jogi személyiség nélküli szervezettel szemben egészségvédelmi bírságot szab ki. Az egészségügyi államigazgatási szerv eltekinthet a bírság kiszabásától a belső szabályzatban meghatározott személlyel, ennek hiányában az intézmény vezetőjével, üzemeltetőjével szemben, ha a rendelkezésre jogosult a dohányzásra vonatkozó korlátozást megsértővel szemben a Törvényben rá vonatkozóan meghatározott kötelezettségének bizonyíthatóan eleget tett.

91 Az egészségügyi államigazgatási szervként az ÁNTSZ jár el, ellenőrzi a dohányzással kapcsolatos szabályozás betartását. Egészségvédelmi bírság megfizetésére köteles a belső szabályzatban megjelölt személy is, aki a dohányzásra vonatkozó, a Törvényben foglalt tilalmak, korlátozások betartását feladatkörében nem érvényesíti. Egészségvédelmi bírság csak azon természetes személy ellen szabható ki, aki a cselekmény elkövetésekor 14. életévét betöltötte. Az egészségvédelmi bírság összege a szabályzat készítésének idején a) a dohányzással összefüggő tilalmak, korlátozások megsértése 20.000 – 50.000 Ft, b) a dohányzóhelyek kijelölésére vonatkozó kötelezettség nem vagy nem megfelelő teljesítése, valamint a dohányzást érintő tilalmak, korlátozások megtartására vonatkozó el-lenőrzési kötelezettség elmulasztása esetén, ba) 100.000 – 250.000 Ft az ezen kötelezettségek betartásáért felelős személy tekinttében, bb) 1.000.000 – 2.500.000 Ft az intézmény, szervezet, üzemeltető vagy gazdasági tár-saság tekintetében, c) a helyszínen kiszabott egészségvédelmi bírság összege 30.000 Ft-ig terjed. Az egészségvédelmi bírság kiszabása nem érinti a jogsértésnek megfelelő, külön jogszabály szerinti jogkövetkezmények alkalmazását, így pótdíj kiszabását. 4.2. A MÁV-START Zrt. szervezetei és munkavállalói által használt területekre vonatkozó különös szabályok 4.2.1. Dohányzóhely kijelölésének folyamata A dohányzóhely kijelölésének folyamata a következő: a szolgálati hely vezetője javaslatot tesz a Törvény előírásainak megfelelő dohányzóhelyre, amit az MÁV SZK munkabiztonsági szakelőadó és a VK TK vezetője által kijelölt munkatársa egyaránt jóváhagy. A javaslathoz mellékelni kell az érintett terület helyszínrajzát, a tervezett dohányzóhely pontos megjelölésével. Az így elfogadott javaslat alapján a jelzések kihelyezése valamint a dohányzóhely kialakítása és fenntartása a MÁV Utasításban meghatározott szervezet. feladata.


ÉRTESÍTŐ A dohányzásra kijelölt helyeket, valamint jelen Szabályzat, illetve a Törvény előírásainak betartására vonatkozó helyi sajátos szabályokat Helyi Végrehajtási Utasításban kell szabályozni, amit a dolgozókkal meg kell ismertetni – a helyben szokásos módon. 4.2.2. Nemdohányzó munkahely A Törvény alapján munkahelyeken és a közforgalmú intézményekben nyílt téren kijelölt helyen engedhető csak meg a dohányzás. A dohányzóhelyeket ki kell jelölni és fenn kell tartani, kivéve, ha az üzemeltető, munkáltató nemdohányzó intézménnyé nyilvánítja a helyet vagy tűzvédelmi, munkabiztonsági előírások nem engedik a dohányzóhely kijelölését. Valamely munkahely a Törvény 4/A §-a alapján nyilvánítható nemdohányzóvá, az ott meg-adott feltételekkel. A munkáltató döntése alapján nemdohányzó munkahellyé nyilvánításról szóló döntést kollektív szerződéssel rendelkező munkáltatónál a kollektív szerződésben rögzíteni kell. 4.2.3. Vasútállomások területe A vasúti épületekben, építményekben, irodaházakban, mint munkahelyen, ha azt a Törvény nem tiltja, dohányzóhely kizárólag a nyitott területeken jelölhető ki. Ennek megfelelően a dohányzóhely kijelölhető: a) a nyitott teraszokon, erkélyeken, b) a nyitott átjárókban, c) nyitott légtérre nyíló ajtók előtt, ha az nem az egész létesítmény bejárata, d) az utasforgalom számára nem igénybe vehető üzemi területeken, feltéve, hogy a dohányzóhely nem esik a nemdohányzók szokásos vagy szükségszerű közlekedési útvonalába és a dohányzóhely más tekintetben is megfelel a Törvény előírásainak. 4.2.4. Járműjavítási telephelyek A vasúti járműjavítás által használt telephelyek (Szolnok, Békéscsaba) esetében – mivel ezen ingatlanok tekintetében az VK-IÜI ingatlan kezelési feladatot nem lát el – a dohányzóhelyek kijelölése, kialakítása, valamint a dohányzás, illetve a dohányzási korlátozás feliratainak, jelzéseinek Törvény szerinti kihelyezése, pótlása a járműjavítási vezető felelőssége.

92 4.3. A Közforgalmú területekre vonatkozó különös szabályok 4.3.1. Jelzések, dohányzóhely kialakítása és fenntartása A dohányzási korlátozással érintett Közforgalmú területre vonatkozó megjelölési kötelezettség teljesítése valamint a dohányzóhelyek kialakítása és fenntartása a MÁV Utasításban meg-határozott szervezet feladata és felelőssége. 4.3.2. Vasúti járműveken Valamennyi vontatott- és vontató járművön tilos a dohányzás. A vasúti járműveken érvényes dohányzási tilalomról szóló fedélzeti utastájékoztatás, a Vasúti személyszállítási közszolgáltatási szerződés alapján a Társaság feladata. Ezen feladat teljesíthető írásban, vagy fedélzeti hangbemondással illetve szóbeli tájékoztatással A hangos gépi utas-tájékoztatás keretében felolvasandó szöveget a területi központok által elkészített Fedélzeti Hangos Szövegkönyvek tartalmazzák. Az utazáshoz szükséges információk piktogrammal való megjelenítésének kötelezettségét a vasúti személyszállítási közszolgáltatási szerződés tartalmazza. A piktogramok elhelyezésére, ellenőrzésére és pótlására belső utasítások (E12) vonatkoznak. A vasúti járműveken elhelyezett, a dohányzási tilalomra vonatkozó tájékoztatás (piktogram, matrica) meglétét, állapotát • forgalomban lévő járműveken a Társaság szolgáltatás felügyeletét ellátó szervezete, • javításra kerülő járműveken a Járműmenedzsment szervezet ellenőrzi, valamint gondoskodik a hiányzók pótlásáról. 4.4. A törvényi előírások megtartásának ellenőrzése 4.4.1. Ellenőrzés közforgalmú területen Minden szolgálatban lévő vasutas munkavállaló és a biztonsági személyzet kötelessége a közforgalmú területen a dohányzási tilalmat megszegő személyt szóban egy alkalommal figyelmeztetni a dohányzási tilalomra, és felhívni őt a dohányzás abbahagyására.


ÉRTESÍTŐ A figyelmeztetésre és felhívásra vonatkozó jogosultságot nem kell külön igazolni. Minden további intézkedésre a rendelkezésre jogosult köteles és jogosult. Közforgalmú területen a rendelkezésre jogosult kötelessége a Törvény és jelen utasítás előírásainak betartatása és érvényesülésük ellenőrzésére. 4.4.2. Rendelkezésre jogosult A rendelkezésre jogosult a dohányzási tilalmat a rendelkezési területén megsértő vasutas munkavállalókkal, Biztonsági személyzettel és az utasokkal szemben egyaránt jogosult intézkedni. 4.4.2.1. Rendelkezésre jogosult személy A Törvény 3.§.(1) alapján rendelkezésre jogosult személynek minősül, aki a közforgalmú intézmény feladatkörében jár el, valamint a közösségi közlekedési eszköz működtetésében hivatásszerűen közreműködik. 1) A Törvényben szövegében a közösségi közlekedés működtetésében hivatásszerűen közre-működőnek tekintendő mindazon vasutas munkavállaló, aki szolgálatban van, vagy munkavégzés céljával van adott vasúti területen. Ilyen személyek: a) személyszállító vonatokon: • szolgálatban lévő utazószemélyzet (jelenleg: jegyvizsgáló, vezető jegyvizsgáló, vizsgáló főkalauz, hálókocsi és kusett utaskísérő, fedélzeti jegyellenőr), • biztonsági kísérő személyzet (vagyonőr, fegyveres biztonsági őr, polgárőr), • szolgáltatásfelügyelet munkatársai szolgálati úton, b) állomások területén: • minden szolgálatban lévő, illetve munkaidejében hivatali feladatát végző vasutas munkavállaló, c) munkahelyen: • a munkáltatói jogkör gyakorlója, • a munkáltató ellenőrzésre jogosult munkavállalói. 2) A Törvényben szövegében a Társaság (közforgalmú intézmény) feladatkörében eljáró alábbi munkavállalók jogosultságukat megbízólevélben kapják meg:

93 a) a szolgálati hely vezetője által megbízott munkavállalók, adott szolgálati hely területén, b) a vasútőri feladatokat ellátók vezetője által megbízott vagyonőrök, fegyveres bizton-sági őrök a szolgálati helyükön, c) MÁV SZK vezetője által megbízott, munka- és tűzvédelemmel foglalkozó munkavállalók, d) a Társaság Biztonság szervezetének vezetője által megbízott munkavállalók, e) a Társaság ellenőrzéssel megbízott további munkavállalói (pl.: Szolgáltatásfelügyelet). 4.4.2.2. Rendelkezésre jogosultság igazolása A 4.4.2.1. pont 1) bekezdésében szereplők – az a) pontban szereplők kivételével – rendelkezésre jogosultsága igazolható arcképes igazolvánnyal, és szolgálatban van. A 4.4.2.1. pont 2) bekezdésében szereplők esetében a rendelkezésre jogosultság igazolható: • megbízólevél és arcképes igazolvány, együttes • felügyeleti igazolvány, • megbízólevél és szolgálati jelvény/igazolvány (biztonsági személyzet) együttes felmutatásával. A dohányzási tilalom ellenőrzésére vonatkozó megbízólevélnek a 2. sz. melléklet szerinti tartalommal kell rendelkeznie. A rendelkezésre jogosult feladatainak ellátását a megbízólevelet kiadó vezető jogosult ellenőrizni. 4.4.2.3. A rendelkezésre jogosult intézkedései Amennyiben a rendelkezésre jogosult a rendelkezési területén a dohányzási tilalmat megsértő magatartást (dohányzó személyt) észlel, az alábbiak szerint – e sorrendben - intézkedik: • A dohányzó személyt megszólítja, és igazolja rendelkezésre jogosultságát, amennyiben ez szükséges. • Felszólítja a dohányzási tilalmat megsértő személyt a dohányzás abbahagyására, és figyelmezteti a tevékenység jogi következményeire. • A felhívás eredménytelensége esetén a dohányzó személyt felszólítja a dohányzási tilalommal érintett terület (állomás, megálló stb.) elhagyására.


ÉRTESÍTŐ • Amennyiben a dohányzási tilalmat megsértő személy a területet nem hagyja el, a Törvény 3.§.(2) bekezdésére hivatkozva felhívja őt személyazonosságának hitelt érdemlő igazolására. Amennyiben egyik felhívásnak sem tesz eleget a rendelkezésre jogosult – amennyiben indokoltnak látja – a biztonsági személyzet, vagy a rendőrség intézkedését kérheti. • Az eseményről rendelkezésre jogosult jelen szabályzat 1. sz. mellékletben található D2 Jegyzőkönyvet állítja ki, két példányban, melyből a második példány a jogsértőt illeti meg. • A kiállított dokumentumok további kezelése a) A jegyzőkönyvet – tekintettel személyes adat tartalmára – borítékba kell zárni, és a borítékon szerepeltetni kell az alábbi feliratot: „Nem nyilvános!”. b) A borítékba zárt Jegyzőkönyvet a jegyvizsgáló, szolgálata lejártával a többi nyomtatvánnyal együtt leadja állomáshelyén, leszámolása során. A vezénylet továbbküldi a szokott úton a területi központ vezetőségéhez. c) Az állomáson kiállított D2 Jegyzőkönyvet a kiállító a vezényleten leadja, ahol azt a szolgálati út betartásával az elkövetés helye szerint illetékes területi központ vezetősé-gének zárt borítékban a műszak végeztével elküldi. A dohányzási tilalom megszegőjével szembeni, jelen szabályzatban előírt feladatok végrehajtása során szem előtt kell tartani a Társaságot a közszolgáltatási szerződés alapján terhelő, a közlekedésbiztonságot illetve a menetrendszerű közlekedést érintő kötelezettségeket, illetve az ebből adódó feladatokat. 4.4.3. A munkahelyek ellenőrzése Minden munkáltatói jogkör gyakorló kötelessége az irányítás alá tartozó területen a dohányzási tilalom betartatása. A munkavállalókkal szemben a munkahelyeken a 4.4.2.1 pont 1/c), és 2) alpontjában megnevezett személyek jogosultak ellenőrzésre és eljárás kezdeményezésére.

94 Minden olyan munkahelyen, amely egyben közforgalmú területnek is minősül az a rendelkezésre jogosult is eljárhat, akinek rendelkezési területéhez a munkahely tartozik. A dohányzási tilalmat megszegő munkavállalót fel kell hívni a dohányzás abbahagyására, amennyiben a munkavállaló a felszólításra a dohányzást nem hagyja abba, vele szemben kezdeményezni kell az ÁNTSZ - elkövetés helye szerint - területileg illetékes Népegészségügyi Intézetének eljárását (egészségvédelmi bírság kiszabását). Amennyiben a munkavállaló a dohányzási tilalmat egy hónapon belül három alkalommal megszegi, a munkáltatói jogkör gyakorló köteles a Kollektív Szerződés „A munkaviszonyból származó kötelezettség megszegése esetén alkalmazható hátrányos jogkövetkezmények” szerinti munkáltatói intézkedést kezdeményezni a tilalom megszegőjével szemben. 4.5. Hatóság által lefolytatott ellenőrzés A Társaságunk területein az ÁNTSZ területileg illetékes Népegészségügyi Intézete jogosult ellenőrizni a Törvény, továbbá a Törvény, valamint önkormányzati rendeletben nemdohányzóvá nyilvánított közterületeken a közterületfelügyelet is jogosult ellenőrizni a vonatkozó előírások előírásainak betartását. Az ellenőrzés lefolytatását minden Vasutas munkavállaló és a biztonsági személyzet minden tagja köteles elősegíteni. A hatóság az ellenőrzésről jegyzőkönyvet vesz fel, amelyet az ellenőrzött létesítmény bármely munkavállalója aláírhat és átvehet. Az átvett jegyzőkönyvet a szolgálati út betartásával a jegyzőkönyv felvételének helye szerint illetékes ingatlankezelési területi központ vezetőjének kell meg küldeni, aki azt, annak tartama alapján dönt, továbbítja-e az ingatlankezelő felé. 4.5.1. Részvétel Az ellenőrzés során legyen jelen – adott szolgálati hely megfelelő jogosítvánnyal rendelkező képviselője, – az illetékes vagyonkezelési szervezet képviselője.


ÉRTESÍTŐ Előzetesen bejelentett ellenőrzésről az értesített feladata az illetékes vezetők előzetes értesítése. Előzetesen be nem jelentett ellenőrzés alkalmával a jegyzőkönyv aláírását megelőzően tájékoztatni kell a szolgálati hely vezetőjét. 4.5.2. Hatósági bírság A dohányzási korlátozást azonos időpontban és helyszínen, ugyanazon személy által történő megszegéséért helyszíni bírság és egészségvédelmi bírság együttesen nem szabható ki. 4.5.2.1. Egészségvédelmi bírság A dohányzási tilalom megszegése, a dohányzási tilalom megtartására vonatkozó ellenőrzési kötelezettség elmulasztása, illetve a dohányzási korlátozással érintett, valamint a dohányzásra kijelölt helyekre vonatkozó megjelölési kötelezettség teljesítésének elmulasztása esetén az ÁNTSZ területileg illetékes Népegészségügyi Intézete egészségvédelmi bírságot szabhat ki. A kiszabott egészségvédelmi bírság felelősének meghatározása a hatályos MÁV Utasítás ide vonatkozó rendelkezései szerint történik. 4.5.2.2. Helyszíni bírság A Közterület-felügyelet ellenőrzései során a Törvényben és a vonatkozó önkormányzati rendeletben előírt dohányzási korlátozás megszegőjét, tettenérés esetében helyszíni bírsággal sújthatja, melynek legnagyobb összege a Törvény hatálybalépésekor 30.000 Ft. 4.6. Egyéb feladatok és felelősség 4.6.1. Idegen munkavállalók Telephelyeinken idegen társaságok, vállalkozások munkavállalóinak munkavégzésre irányuló tevékenységét megelőzően a dohányzási tilalomra vonatkozó szabályokat ismertetni kell. A Társaság által használt területeken az idegen személyek belépését a vonatkozó MÁV utasítás (45/2012 EVIG) szabályozza. 4.6.2. Utas-tájékoztatás A személyszállító vonatokon, a közszolgáltatás keretében nyújtott egyéb tájékoztatás mellett a dohányzási tilalomra vonatkozó utastájékoztatás is kell adni. A tájékoztatás egyrészt a személykocsikban elhelyezett matrica révén valósul meg, mely a Társaság feladatkörébe tartozik.

95 A járműveken elhelyezett matricák tartalmáért az Üzemeltetési szervezet felel, részletes szabályozás a 4.3.2 pont szerint. A vonatokon bemondásra kerülő információk között szerepel a „Felhívjuk szíves figyelmüket, hogy Magyarországon, a pályaudvarokon, állomásokon, megállóhelyeken és a vonatokon tilos a dohányzás!” tájékoztató mondat. A bemondandó szöveget a személyszállítás területi köz-pontjaiban elkészített Hangos Szövegkönyvek, valamint a Társaság Technológiamenedzsment szervezete által kiadott körlevelek tartalmazzák. Az állomási hangos tájékoztatás a Pályavasút feladata. 4.6.3. Technológiai területen érvényes szabályok Technológiai területeken a dohányzásra vonatkozó tűzvédelmi vagy technológiai megközelítésű szabályozást az OTSZ, illetve szakmai szabályok tartalmazzák. Amennyiben egy adott technológiai folyamat esetén tűzvédelmi szempontból tiltott a dohányzás, úgy ott a szabványos tiltó táblával, illetve piktogrammal kell a dohányzás tilalmát jelezni. Ilyen területen dohányzó hely kijelölése tilos. A technológiai folyamatokból eredő dohányzási tilalmat jelző feliratok és táblák kihelyezése a technológiáért felelős szervezeti egység vezetőjének feladata, és költsége. 4.6.4. Jármű bérbeadás, különvonatok A nem menetrend szerint közlekedő, különvonatokon érvényes dohányzási tilalom érvényességét a szolgáltatásra megkötendő szerződésben kell rögzíteni azzal, hogy a különvonatra kiterjed a Törvény hatálya. 4.6.5. A Jegyzőkönyv továbbítása az ÁNTSZ felé. Az illetékes területi központ vezetősége a részére beküldött, kitöltött nyomtatványt a Társaság vállalati elektronikus iratnyilvántartási rendszerében (DMS) való iktatás után a területileg illetékes ANTSZ Területi (jelenleg Járási) Népegészségügyi Intézet részére kell továbbítani.


ÉRTESÍTŐ A postázáshoz az állomási területen kitöltött, személyi adatokat is tartalmazó Jegyzőkönyvet dupla borítékba kell helyezni és külső borítékra fel kell írni a „Nem nyilvános” megjelölést. E megjelölés nélkül a postázás tilos! Azon esetekben, amikor a jogsértő érintett személy – bár adatait megadja – de nem írja alá a Jegyzőkönyvet és annak másolati példányára nem tart igényt, azt az első példánnyal együtt meg kell küldeni az ÁNTSZ részére. A kitöltött Jegyzőkönyveket – annak személyes adat tartalmára tekintettel –a postázást megelőző borítékba zárásig elzártan kell tartani. Róla másolat – a DMS-ben történő rögzítés, ill. más, indokolt eset kivételével – nem készíthető. 4.6.6. Nyomtatványok rendelése, elosztása A D2 Jegyzőkönyv nyomtatványokat a rendelkezésre jogosultak részére a MÁV Utasítás mellékletével megegyező módon kell biztosítani, azzal, hogy jelen Szabályzat hatályba lépését követően ez lép érvénybe. A vezényleteken kell lehetőséget biztosítani az utazószemélyzet részére a felhasznált D2 Jegyzőkönyv szükséges pótlására a jegyvizsgálói táskában Egy-egy terület rendelkezésre jogosultjainak nyomtatvánnyal való ellátását az adminisztráció végzi.

96 tartózkodásának, magáncélú fényképfelvétel készítésének, engedélyezésének, a külső vállalkozók MÁV Zrt. területén történő munkavégzésének munkavédelmi feltételeiről és engedélyezésének rendjéről - 23/2011.(VI.03. MÁV Ért. 13.) EVIG sz. utasítás: A közszolgáltatás keretében nyújtott utastájékoztatás - a MÁV-START Zrt. Munkavédelmi Szabályzata - E12 Műszaki Kocsiszolgálati Utasítás - RIC szabályzat - P.1. sz. Személydíjszabási utasítás 6.0 HATÁLYBA LÉPTETÉS Jelen szabályzat előírásait a MÁV-TRAKCIÓ Zrt-nek és a MÁV-GÉPÉSZET Zrt-nek a MÁV-START Zrt.-be történő beolvadása napjától kezdődő hatállyal kell alkalmazni. 7.0 MELLÉKLETEK 1. sz. melléklet: D2. sz. jegyzőkönyv a dohányzási tilalom megszegéséről 2. sz. melléklet: Megbízólevél minta a rendelkezésre jogosultak részére

5.0 HIVATKOZÁSOK, BIZONYLATOK, MÓDOSÍTÁSOK, HATÁLYON KÍVÜL HELYEZÉSEK 5.1. Hivatkozások Jogszabályok - 1999. évi XLII. törvény a nemdohányzók védelméről és a dohánytermékek fogyasztásának, forgalmazásának egyes szabályairól Utasítások - 24/2012.(IV. 27. MÁV ÉRT. 10.) EVIG számú Elnök-vezérigazgatói utasítás: a MÁV Zrt. nemdohányzók védelmével kapcsolatos szabályzata - Gy. 94-187/2012. Intézkedés a dohányzási tilalomnak a MÁV területén történő érvényesítésére - 45/2012.(IX.07. MÁV Ért. 21.) EVIG számú Elnök-vezérigazgatói utasítás az idegen személyeknek MÁV Zrt. területén történő 8. szám Budapest, 2014. február 07.


ÉRTESÍTŐ 97 1. sz. melléklet KITÖLTÉS UTÁN NEM NYILVÁNOS!! D/2JEGYZŐKÖNYV a dohányzási tilalom megszegéséről Az intézkedésre okot adó cselekmény pontos helye és ideje: ……………………..…………… …….…………………………………………………………………………………………….. …….…………………………………………………………………………………………….. …….…………………………………………………………………………………………….. Rendelkezésre jogosult munkavállaló neve, szolgálati helye: …………………………….…… ……………………………………………………………………………………………..…… …….…………………………………………………………………………………………….. A rendelkezésre jogosult megbízólevelét kiadta (név, szervezet): ......………………………… …………………………………………………………………………………………...……… A dohányzási korlátozást megszegő személy MÁV-START Zrt. munkavállaló: 1.

 igen;  nem A dohányzó személyt felhívtam a dohányzás abbahagyására:

2.

 igen  nem A felhívott személy a dohányzást abbahagyta:

3.

 igen  nem A dohányzó személy a dohányzást nem hagyta abba, ezért felhívtam a dohányzási korlátozással érintett terület (állomás, peron, megálló) elhagyására:

4.

 igen  nem A felhívott személy a felhívásnak eleget tett:

5.

 igen  nem A dohányzó személyt felhívtam személyazonosságának hitelt érdemlő igazolására:

6.

 igen  nem


ÉRTESÍTŐ 98 Intézkedési jogosultságomat a nemdohányzók védelméről szóló törvény 3. § (2) bekezdésének megfelelően igazoltam: 7.

 igen  nem A dohányzó személy felhívásra hitelt érdemlően igazolta magát:  igen

8.

 nem Név: ……………………………………..…………………………….. Személyi igazolvány száma: ……………………………………………. Lakcím:…………………………………………………………………………………… Adatvédelmi nyilatkozat Alulírott kijelentem, hogy a rendelkezésre jogosult intézkedési jogosultságát a nemdohányzók védelméről szóló törvény* 3. § (2) bekezdésének megfelelően igazolta. Elfogadom, hogy a 8. pontban felvett személyes adataim kezelésére és továbbítására a MÁVSTART Zrt. az adatvédelmi törvény** 5. § (1) b) bekezdése, valamint a nemdohányzók védelméről szóló törvény 3. § alapján jogosult.***

9.

* 1999. évi XLII. törvény a nemdohányzók védelméről és a dohánytermékek fogyasztásának, forgalmazásának egyes szabályairól.

** 2011. évi CXII. törvény az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról. *** A személyes adatok az ÁNTSZ eljárását lezáró tájékoztatást követően, de legkésőbb 1 év elteltével a törlésre kerülnek.

A dohányzási korlátozást megszegő személy aláírása: …………………………………

10.

 A dohányzási korlátozást megsértő (dohányzó) személy a jegyzőkönyv aláírását megtagadta. (Akkor kell jelölni, ha a dohányzó személy az adatait megadta, de a jegyzőkönyvet nem írta alá)

Az intézkedés során közreműködő személy:  Rendőrség részéről

11.

 MÁV-START Zrt. részéről

 vagy ……………………..….. részéről

Név: …………………………………

Név:…………………………….….……..

Szervezet:……………………………

Azonosító: ……………………………….

„Amennyiben a dohányzási korlátozást megszegő személy, megtagadja és/vagy nem tudja igazolni személyazonosságát vagy lakcímét, akkor rendőri intézkedés történik, a fentiek egyértelmű kiderítése érdekében. A rendőri intézkedés díja az aktuális szabályozás szerin változhat, jelenleg 8000 Ft.”


ÉRTESÍTŐ 99 A nemdohányzók védelméről szóló törvény 3. § (1) bekezdése alapján a jegyzőkönyv továbbításával kezdeményezem a törvény 7. §-ában meghatározott eljárás lefolytatását: 12.

 igen  nem Az eljárást akkor kell kezdeményezni, ha a dohányzási tilalmat megszegő személy a közforgalom számára megnyitott területen dohányzott (pl. állomás, peron, aluljáró) és a dohányzást felhívás ellenére sem hagyta abba.

13.

A jegyzőkönyvet a szolgálati út betartásával a tiltott dohányzás helye szerint illetékes ingatlankezelési területi központ vezetője részére kell megküldeni, aki azt minden esetben köteles az illetékes ÁNTSZ szervezet részére továbbítani.

_____________________________ Rendelkezésre jogosult személy „kmf”


ÉRTESÍTŐ 100 2. sz. melléklet

Megbízólevél Alulírott ………………………….….…., (szervezet: ……………………………………….) a MÁV-START Zrt. nemdohányzók védelmének szabályzata című utasításának 4.4.2.1. pontja alapján megbízom az alábbi személyt, hogy a nemdohányzók védelméről szóló törvény 3.§.(1) bekezdésében meghatározott rendelkezésre jogosultként a megbízólevélben meghatározott rendelkezési területen járjon el. Rendelkezésre jogosult adatai: neve: törzsszáma:

……………………………………………. …………………………………………….

Rendelkezési terület: ………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………… A rendelkezésre jogosult a rendelkezési területén jogosult ellenőrizni a nemdohányzók védelméről és a dohánytermékek fogyasztásának, forgalmazásának egyes szabályairól szóló 1999.évi XLIII. törvény rendelkezéseinek betartását az utasok* és / vagy a területen munkavégzési céllal tartózkodók* tekintetében. Jelen megbízólevél igazolja, hogy az abban megnevezett rendelkezésre jogosult a nemdohányzók védelméről szóló törvény 3. § (2) bekezdésében meghatározott intézkedésre jogosult és a dohányzási tilalmat a rendelkezési területén megsértő személyeket személyazonosságuk hitelt érdemlő igazolására felhívhatja. Kelt: ……………………, ………………………………………

…………………………………… megbízólevelet kiadta * = a megfelelő aláhúzandó


ÉRTESÍTŐ 22/2014. (II. 07. MÁV-START Ért. 8.) sz. vezérigazgatói utasítás a MÁV-START Zrt. Baleset- és kármegelőzési Jutalmazási Szabályzata

101 biztonsági esemény megelőzésében, elhárításában, vagy feltárásában, az azokból eredő kár enyhítésében, vagy elősegíti az elkövetők felelősségre vonását, jutalomban részesíthető.

1.0 AZ UTASÍTÁS CÉLJA Az utasítás célja a MÁV-START Zrt. (Társaság) működése során fenyegető balesetek és káresemények megelőzése, a bekövetkezett károk enyhítése, a káresemények felfedezésének és az elkövetők felelősségre vonásának elősegítése. Jelen szabályzatba foglaltak nem érintik a Társaság egyéb szabályzataiban, utasításaiban előírt jelentéstételi és dokumentálási kötelezettségeket.

A jutalom összegének arányosnak kell lennie a személynek a biztonsági esemény megelőzésében, elhárításában, feltárásában végzett tényleges részvételével, továbbá azzal a kárral, amely a személy tevékenysége nélkül a Társaságot érte volna. Jutalmazásra a Társaság vezérigazgatója, vezérigazgató-helyettese és a biztonsági vezető jogosult. A jutalom bruttó összege káreseményenként a biztonsági vezető elbírálása alapján 5.000 - 20.000 Ft között, a munkavállaló szervezeti hovatartozása szerint illetékes vezérigazgató-helyettes döntése szerint 20.000 - 50.000 Ft között lehet.

2.0. HATÁLY ÉS FELELŐSSÉG MEGHATÁROZÁSA 2.1. Az utasítás hatálya Az utasítás hatálya kiterjed a Társaság minden szervezeti egységére és munkavállalójára, valamint a Társaság érdekkörében előforduló minden káreseményre és balesetre, így különösen a Társaság bármely munkavállalóját, eszközét, járművét fenyegető káresemény, baleset, rendkívüli esemény (a továbbiakban együttesen: biztonsági esemény) megelőzésében, elhárításában, feltárásában ténylegesen és aktívan közreműködő munkavállaló jutalmazására. 2.2. Az utasítás kidolgozásáért és karbantartásáért felelős Az utasítás kidolgozásáért és karbantartásáért a MÁV-START Zrt. Biztonság vezetője felelős. 3.0. FOGALOM MEGHATÁROZÁSOK Ezen utasításban nem szerepelnek értelmezésre vagy pontosításra szoruló fogalmak. 4.0. AZ UTASÍTÁS LEÍRÁSA 4.1. Általános rendelkezések Minden munkavállaló általános kötelessége tevőlegesen eljárni a balesetek és káresemények megelőzése, illetve az abból várható kár elhárítása vagy bekövetkezett kár csökkentése érdekében. Az a személy, aki munkaköri feladatai keretén felül, jelentős szerepet vállalva ténylegesen és aktívan közreműködik az 1. sz. mellékletben felsorolt

Az 50.000 Ft -ot meghaladó mértékű jutalmazás – amelyre kizárólag különösen indokolt esetben, várhatóan súlyos következménnyel járó veszélyhelyzet kialakulásának megelőzése, illetve különösen nagy kárral járó vagyon elleni cselekmény, visszaélés felfedése, az elkövetők tettenérése vagy elfogása esetén kerülhet sor – a vezérigazgató hatáskörébe tartozik. A rendkívüli eseményt az érvényben levő Értesítési rendnek megfelelően kell bejelenteni. A baleset- és kármegelőzési jutalom az adott időben érvényes engedélyezési eljárásoknak és jogszabályoknak megfelelően fizethető ki. 4.1.1. A jutalmazás célja különösen –a Társaság valamennyi munkavállalóját terhelő baleset és kármegelőzési kötelezettség elvének megtartása mellett – az, hogy:  a vonatok biztonságos közlekedését veszélyeztető helyzetek,  az üzemveszélyes műszaki hibák és rongálódások,  a Társaság vagyona elleni támadások (lopás, rongálás),  a munkavállalók és az utasok ellen elkövetett személy és vagyon elleni bűncselekmények következtében a Társaságot vagy az utasokat ért anyagi és erkölcsi károk megelőzhetőek legyenek, illetve mértékük csökkenjen.


ÉRTESÍTŐ 4.1.2. A cél megvalósítását elősegítő (a veszélyhelyzeteket elsőként felismerő és elhárító, a rongálókat és eltulajdonítókat felfedő, tettenérő és elfogó) személyek baleset, illetve kármegelőzési jutalomban részesíthetők. A jutalomban részesítés minden esetben a jutalmazási hatáskörrel bíró mérlegelési jogkörében, egyedi elbírálás alapján történik, ezért az 1. sz. mellékletben felsorolt esetekben sem jár automatikusan. 4.1.3. Nem részesíthető jutalomban az a személy, aki a) a veszélyhelyzetet saját maga idézte elő, b) annak előidézésében részes, c) akinek közvetlenül munkaköri kötelessége az adott vészhelyzet felismerése, feltárása, kivéve, ha a vészhelyzet feltárása jelentős többletfeladatot ró a munkavállalóra, vagy a veszélyhelyzet felfedezése az adott körülmények között nem lett volna elvárható, illetve csak a rendkívül figyelmes munkavégzésnek volt köszönhető. 4.1.4. A balesetet, veszélyhelyzetet elhárító személy(ek) jutalmazásának lehetőségét az összes körülmény gondos mérlegelésével kell megállapítani. Ennek során fel kell tárni, hogy a veszélyhelyzet előidézésében milyen tényezők játszottak közre. 4.1.5. Amennyiben a jutalmazási javaslat alapjául szolgáló biztonsági esemény megelőzésében, elhárításában, vagy feltárásában, az azokból eredő kár enyhítésében, vagy az elkövetők felelősségre vonásának elősegítésében többen működtek közre, a jutalom összegét közreműködésük arányában kell megállapítani. Ha az arány nem állapítható meg, akkor azonos összegű jutalom illeti meg a közreműködőket. A jutalmazási összeg káreseményenként értendő. 4.1.6. A jutalom kifizetése a döntést követő következő havi munkabér kifizetésével egy időben történik. 4.1.7. A jutalmazásra előterjesztő vezetőt a jutalmazási javaslat elbírálásáról, továbbá – kedvező döntés esetén – a jutalom összegéről a biztonsági vezető a döntést követő 15 munkanapon belül köteles írásban értesíteni, aki gondoskodik az felterjesztésben érintett személy értesítéséről.

102 4.2. Jutalmazás üzembiztonságot veszélyeztető, vagy üzemveszélyes műszaki hibák és rongálódások felfedezéséért 4.2.1. Jármű, pálya, építmény, berendezés, stb. műszaki hibájának, vagy rongálódásának időben történő felfedezésében részes, és a Társaságot érintő (járművét, munkavállalóját veszélyeztető illetve anyagi hátrányt okozó) veszélyhelyzet elhárítására, vagy a károk csökkentésére intézkedő személy jutalomban részesíthető. 4.2.2. Az 1. sz. mellékletben szereplő műszaki hiba vagy rongálódás észlelése esetén a hatályos SZMSZ szerint területileg illetékes vezető köteles megvizsgálni a jutalmazás lehetőségét. Amennyiben a vizsgálat alapján a jutalmazás lehetősége megalapozott, a vezető javaslatot tehet jutalmazásra és a jutalom összegének mértékére, egyidejűleg a vizsgálat eredményét elbírálásra meg kell küldenie a biztonsági vezetőhöz. A vizsgálatot a tudomásulvételtől számított 15 napon belül le kell zárni, annak eredményét Összefoglaló jelentés-ben kell rögzíteni, amelynek tartalmaznia kell a veszélyhelyzet körülményeinek leírását, a jutalmazásra javasolt személy(ek) adatait, az elkerült károk jellegének és mértékének becslését, a javasolt jutalom mértékét. 4.3. Jutalmazás a Társaság vagyonának rongálásából vagy ellopásából eredő károkozás megakadályozásáért 4.3.1. Jutalmazásban részesíthető – ezen a címen – az a személy, aki a Társaság tulajdonában, a bérelt, illetve a MÁV-START Zrt vonatába sorozott vasúti jármű vagy bármely vagyontárgy szándékos rongálása (tulajdonjogra való tekintet nélkül),  üzemanyag, alkatrész, továbbá a Társaság bármely eszközének eltulajdonítása,  a Társaság bevételeinek, értéktárgyainak eltulajdonítása,  a munkatársak, vagy utas sérelmére elkövetett, a Társaság megítélését súlyosan veszélyeztető személy- illetve vagyon elleni bűncselekmény esetén annak elkövetőjét felfedi, tetten éri, elfogja, vagy az intézkedésre jogosultak 


ÉRTESÍTŐ kiérkezéséig visszatartja, illetve tevékenyen közreműködik ezen bűncselekmények megelőzésében, megakadályozásában. 4.3.2. Ha a bűncselekményt közlekedő vonaton követték el, akkor az elhárításában érintett munkavállaló munkáltatói jogköre szerinti szervezeti egységi vezető, egyéb esetben az elkövetés helye szerinti területi szervezeti egység vezetője köteles megvizsgálni a jutalmazás lehetőségét.

103 5.0 HIVATKOZÁSOK, MÓDOSÍTÁSOK, HATÁLYON KÍVÜL HELYEZÉSEK Jelen szabályzathoz nincs. 6.0

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

6.1. Jelen szabályzat előírásait a MÁVTRAKCIÓ Zrt.-nek és a MÁV-GÉPÉSZET Zrt.-nek a MÁV-START Zrt.-be történő beolvadása napjától kezdődő hatállyal kell alkalmazni.

Amennyiben a vizsgálat alapján a jutalmazás lehetősége fennáll, a szervezeti egység vezetője javaslatot tehet a jutalmazásra és a jutalom mértékére. A vizsgálat eredményét a 4.2.2. pont szerinti Összefoglaló jelentéssel meg kell küldeni a biztonsági vezető részére.

6.2. Az utasítást valamennyi munkavállalóval ismertetni kell, és az 1. sz. mellékletet alkalmas helyen ki kell függeszteni.

4.4. Jutalmazás egyéb rendkívüli eseményekhez köthető károkozás megelőzéséért, kárenyhítésért


7.0 MELLÉKLET 1 sz. melléklet: Jutalmazási jegyzék

4.4.1. Jutalmat – ezen a címen – az a személy kaphat, akinek a bizonyítható közbeavatkozása megakadályozta a dologi kárt okozó és/vagy emberek testi épségét veszélyeztető rendkívüli esemény kialakulását vagy következményeinek súlyosabbá válását, feltéve, hogy megítélése szerint a károkért a Társaságnak kellene viselnie a felelősséget, illetve a tulajdonában vagy használatában levő eszközökben kár keletkezne. 4.4.2. A veszélyhelyzetet elhárító személyek jutalmazására a rendkívüli esemény által érintett munkavállaló hatályos SZMSZ szerinti területi vezetője tehet javaslatot. 4.4.3. A 4.2.2. pont szerinti felterjesztő vezető – amennyiben jutalmat javasol – a Társaság biztonsági vezetője részére a veszélyhelyzet körülményeinek vizsgálatát követően, de legfeljebb (tudomásszerzéstől számított) 15 napon belül köteles a 4.2.2. pont szerinti Összefoglaló jelentést küldeni. 4.4.4. A 20.000 Ft-ot meghaladó javaslat esetén a biztonsági vezető – egyetértésével – az Összefoglaló jelentést megküldi a javaslat elbírálására jogosult vezérigazgató-helyettesnek, illetve a Társaság vezérigazgatójának.


ÉRTESÍTŐ 104 1. sz. melléklet JUTALMAZÁSI JEGYZÉK A Jutalmazási jegyzékben szereplő bruttó összegű jutalomban részesíthető – egyedi elbírálás alapján – az a személy, aki jármű, pálya, építmény, berendezés, stb. műszaki hibáját, vagy rongálódását időben történő felfedezi, vagy abban részes, és a Társaságot érintő (járművét, munkavállalóját veszélyeztető és/vagy anyagi hátrányt okozó) veszélyhelyzet elhárítására, vagy a károk csökkentésére elsőként intézkedést kezdeményez. 1.

Ütközőkészüléket felerősítő csavarok hiányának vagy olyan mértékű lazulásának, ütköző-csőszár rögzítetlenségének felfedezéséért, ami a készülék leesését idézheti elő: 5.000 - 10.000 Ft.

2.

Szabálytalan vagy hiányos kapcsolás (ide értve a lógó tömlő és csavarkapocs, fűtési, vagy távvezérlési kábel esetét is) észleléséért: 10.000 Ft.

3.

Megfékezettséggel kapcsolatos probléma felfedezéséért: 5.000 - 20.000 Ft.

4.

Kerékabroncs futófelületén hosszirányú repedés, kitörés, szakadás, 1 mm-nél magasabb, illetve 60 mm-nél hosszabb felrakódás felfedezéséért: 5.000 - 10.000 Ft.

5.

Abroncslazulás felfedezéséért: 5.000 - 10.000 Ft.

6.

Hordrugó olyan törésének felfedezéséért, amely a vontatójármű, vagy kocsi üzemképtelenné válását okozza: 5.000 - 20.000 Ft.

7.

Alváz, forgóváz elcsavarodottságából eredő, a megengedettnél nagyobb csap-, vagy kerékterhelési eltérés, alváz, forgóváz kapcsolati hiba, oldaltám, illetve átlós oldaltám hézag-hiány felfedezéséért: 10.000 - 20.000 Ft.

8.

A vontató- és vontatott jármű hőnfutásának felfedése esetén, ha elkerülhető a csaptörés a hőnfutásjelző bejelzése nélkül: 10.000 - 20.000 Ft.

9.

Rakomány oly mértékű elcsúszása, elmozdulása felfedezéséért, mely a megengedettnél nagyobb, a rakszelvényen túlérhet, vagy leeséshez vezethet: 5.000 - 20.000 Ft.

10. Üzem, vagy balesetveszélyes sín- és varrattörés, valamint illesztésben illetve szigetelt kötésben mindkét heveder törés felfedezéséért: 10.000 - 20.000 Ft. 11. Vágánykinyomódás, vágánykivetődés esetén, ha 15 m vagy annál rövidebb húrhosszon 15 mm vagy annál nagyobb húrmagasság mérhető: 10.000 - 20.000 Ft. 12. Felsővezetéki berendezés (oszlop, vezeték tartókeret, stb. űrszelvénybe lógása) balesetveszélyes rongálódása felfedezéséért: 5.000 - 20.000 Ft. 13. Távközlő, valamint biztosítóberendezéseknek a berendezés által ki nem jelzett balesetveszélyes rongálódásának felfedéséért: 10.000 - 20.000 Ft. 14. Motorkocsi, vagy vontatott jármű rongálójának, vagy fosztogatójának felfedése, bizonyíthatóság esetén: 14.1 Az elkövetők felfedése: 5.000 - 30.000 Ft. 14.2 Az elkövetők tettenérése, elfogása, a hatóságnak történő átadása: 8.000 - 50.000 Ft. 15. Közlekedő vonat elé a vágányra kisiklatásra alkalmas idegen anyagok elhelyezőinek, illetve közlekedő vonat megdobálóinak, grafitizőinek felfedéséért, elfogásáért és a hatóságnak történő átadásáért: 10.000 - 50.000 Ft.


ÉRTESÍTŐ 105 16. Vontatási- és nem vontatási célú üzemanyaggal történő visszaélés felfedése, bizonyíthatóság esetén: 16.1 Az elkövetők felfedése: 10.000 - 30.000 Ft. 16.2 A visszaélés tettenérése és az elkövetők elfogása: 30.000 - 50.000 Ft. 17. Egyéb (a fenti 1 - 16 jelzőszám alatt be nem határolt) üzemveszélyes műszaki hiba, valamint közlekedés - és vagyonbiztonságot veszélyeztető eset felfedéséért (pl. kábellopás, optika ellopása) 5.000 - 50.000 Ft.


ÉRTESÍTŐ 106

Szerkeszti: MÁV-START Zrt. Kabinet Felelős kiadó: Ungvári Csaba vezérigazgató


2014. (II. 07. MÁV-START Ért. 8.) sz. vezérigazgatói utasítás a. MÁV-START Zrt. Tűzvédelmi Szabályzata

Recommend Documents