SZERENCSI TÖBBCÉLÚ KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS TÁRSULÁSI TANÁCSÁTÓL JEGYZŐKÖNYV A Szerencsi Többcélú Kistérségi Társulás Társulási Tanácsának 2008. szeptember 12-én tartott üléséről Jelen vannak: a mellékelt jelenléti ív szerint. Rónavölgyi Endréné elnök köszönti a megjelenteket. Megállapítja, hogy a 18 tagból 12 jelen van, az ülés határozatképes, és megnyitja azt. Javaslatot tesz a napirendre, amelyet a tanács 12 igen szavazattal elfogad. Napirend: - Tájékoztató a liberalizált villamos-energia piac változásairól - B-A-Z Megyei Területrendezési Terv felülvizsgálata, javaslattevő fázisának véleményező eljárása - Javaslat a társulás 2008. évi I. féléves pénzügyi beszámolójának elfogadására - Javaslat a SzTcKT 2008. évi költségvetésének módosítására - Tájékoztató a társulás által végzett szociális, valamint gyermekjóléti szolgáltatási feladatok ellátásáról - Javaslat a Társulási Megállapodás módosítására - Javaslat az ÁROP 1.1.5/C, a leghátrányosabb helyzetű kistérségek fejlesztési és együttműködési kapacitásainak megerősítése című pályázat benyújtására - „Önkormányzati kezdeményezés társadalmunk jobbá tétele érdekében” című vitaanyaggal kapcsolatos információk megbeszélése - Tájékoztató a Svájci Hozzájárulás (Svájci Alap) forrásairól Rónavölgyi Endréné javasolja, hogy a jegyzőkönyv hitelesítője Hlívják László Legyesbénye polgármestere legyen, amelyet a tanács 11 igen és 1 tartózkodás mellett elfogad. 1. Rónavölgyi Endréné megkéri Németh Viktort, az ÉMÁSZ területi képviselőjét tájékoztatója megtartására. Németh Viktor megtartotta előadását. Rónavölgyi Endréné véleménye szerint sok önkormányzatnak örökös gond a hibajavításnak az elhúzódása. A lakosok nehezen tudják felvenni az illetékesekkel a kapcsolatot, és hetekig is eltarthat, amíg érdemben is történik valami. Sokszor azt gondolják, hogy a településvezető nem tesz meg mindent ennek a helyzetnek a megszüntetése érdekében. Németh Viktor a hibákkal kapcsolatban mondja el, hogy a csúszás két hét lehet. Amennyiben bármely ilyen elhúzódó ügy van, akkor kéri, hogy a feltüntetett számon a kollégájának szóljanak, mert az alvállalkozóval kötött szerződésben a határidők kérdése is szerepel. Amennyiben nem teljesítenek, akkor kifizetés visszatartásával is tudnak élni, amire volt már példa.
1
Kiss Lajos Golop polgármestere is a telefonos bejelentéssel kapcsolatban jelzi, hogy képtelenség utolérni az illetékest. Az ügyintéző bejelentkezése után következően egy másik ügyintézővel beszél, aki nem ismeri az előzményeket, és mindig elölről kell elmondani mindent. (Csáki Barnabás Megyaszó polgármestere megérkezik) Létező probléma, mert többször kellett ezzel kapcsolatban személyesen Szerencsre utaznia. Németh Viktor kéri, hogy bármilyen üggyel kapcsolatban keressék az anyagban feltüntetett illetékes kollégákat. 2. Rónavölgyi Endréné köszönti Szabó Lászlóné osztályvezetőt, és megkéri, hogy a Megyei Területrendezési Tervvel kapcsolatosan ismertesse azokat a lehetőségeket és korlátokat, amelyek a tervben szerepelnek, és behatárolják a jövőbeni településfejlesztést, munkahelyteremtést. Ismerteti, hogy most van lehetőség véleményük elmondására. Szabó Lászlóné a napirendi ponttal kapcsolatban ismerteti, hogy a jegyző kollégák és a polgármesterek is kaptak írásos anyagot, amelyben az általuk már megfogalmazódott észrevételeket írták le. (Perge István Újcsanálos polgármestere megérkezik). Szóbeli kiegészítésként mondja el, hogy fontos a terv véleményezése, hiszen hosszú távon határozza meg a fejlesztési lehetőségeket, és az elfogadásra vonatkozó előírásait be kell majd mindenkinek építenie a településrendezési tervébe. A beépítés nem azonnali, erre akkor kerül sor, amikor valamelyik település új rendezési tervet készít, vagy módosítani akarja az eddig érvényben lévőt, illetve legkésőbb az építési törvényben meghatározott, annak jóváhagyásától számított 10 éves felülvizsgálatakor kell megtenni. A véleményezés szempontjából fontos megemlítenie a területrendezési terv felépítését, és a különböző területrendezési tervek egymásra épülését. A legmagasabb az Országos Rendezési Terv, amelyet a Megyei Területrendezési Tervek követnek, majd amennyiben van ilyen, akkor a kistérségi, és legalsó szinten a Települési Rendezési Terv. A terv egyik része egy írásos szöveges anyag, amelyben a javaslatokat és előírásokat határozza meg, másik része a térképi ábrázolás, amely azt mutatja, hogy az adott kategóriára vonatkozó előírások mely területeket érintik. A véleményezést is úgy lehet megnézni, hogy az adott besorolás a kistérséget, települést érinti-e. Az Országos Területrendezési Terv az éven került jelentős módosításra. A módosítások elsősorban a természeti és kulturális értékek védelmének a szempontjából voltak jelentősek. A megyében jelentős az ökológiai hálózat és kulturális hálózat övezetébe tartozó terület, és a tájképvédelmi övezetbe tartozó területeket jelentősen kiterjesztette az Országos Területrendezési Terv. A kistérségben csak egyes területek tartoztak tájképvédelmi övezetbe, addig a változások során az egész kistérség beletartozik az egész Zempléni résszel együtt, így ebből a szempontból már az országos terv szigorításokat tartalmaz. A Megyei Területrendezési Terv nem tartalmazhat az Országos Területrendezési Tervnél szigorúbb szabályokat, valamint területi lehatárolásokat sem, és a törvény szerint nagyon kis eltérések lehetségesek. A megyei tervnek vannak olyan előírásai és szabályozásai, amelyeket meg kell nézniük, de a véleményezéssel sokat nem tudnak tenni, mert az országos tervben ezek lehatárolásra kerültek. A megyei terv véleményezhető munkarésze alapján két részre tagozódik. Az egyik a rendelettervezet, amely az OTrT övezeti besorolásait tartalmazza, és amiért ezt a rendelettervezetet és a hozzá tartozó mellékleteket érdemes megnézni, az a lehetséges pontatlanságok. A Szerencsi Szalmatüzelésű Erőmű kapcsán ellentétesnek vélték az országos terv kapcsán, hogy a Szerencsi Ipari Park az ökológiai hálózat részéhez tartozott, amely egy hibás térképi ábrázolás, hiszen ez egy 1960-as évek óta ipari területként megállapított terület, és az Országos Területrendezési Terv léptéke miatt adódott ez az
2
értelmezés, hogy nem volt fontos a térképi ábrázolás. Javasolja ezt minden településnek átnézni. A rendelettervezetnek van egy szöveges melléklete, amely a meglévő és térségi infrastruktúra hálózatokat sorolja fel, meglévőt vagy tervezetet, mert a tervezeteket is rögzíteni kell, de nem szerepelnek a rendelettervezet mellékletében. A véleményezés szempontjából tágabb teret ad a határozattervezet és mellékletei, mert ebben a munkarészben találhatóak olyan előírások, amelyek túlmutatnak a törvényben meghatározottakon, és további kötöttségeket és szigorításokat, előírásokat és ajánlásokat tartalmaznak. Ezek véleményezése és azoknak az elfogadására nagy az esély, hiszen jogszabályi szinten rögzítve van, hogy a megfogalmazódott véleményeket hogyan is kell kezelni. A Megyei Közgyűlés elnökének küldött összes írásbeli véleményt a Megyei Rendezési Terv készítőjének, a tervezőnek át kell adnia, aki azt írásban véleményezi, és javaslatot tehet arra, hogy mi kerüljön be módosításként. Amely módosítást vagy észrevételt nem fogadnak el, azt a jóváhagyás során indokolnia kell, így tudni fogják, hogy miért nem fogadnak el dolgokat. Az általuk javasolt észrevételeket faxon kiküldték, az indoklás része is eléggé részletes. Igyekeztek olyan észrevételeket összeszedni, amely a kistérség több települését is érintette. Nem csak a kistérségnek van véleményezési joga, hanem minden településnek önállóan is, így ami egy vagy több települést érint túl azon, hogy a kistérségi véleményezésbe szereplő pontokat a települések is beemelhetik, további észrevételeket tehetnek majd. Taktaközi települések az érzékeny területekre vonatkozó előírások, ártéri gazdálkodásra vonatkozó előírások nem tudja, hogy az adott településeknek sérti-e az érdekeit, de át kell ezt nézni, és október 1-ig elküldenie. A rendelettervezetre és szerkezeti tervre vonatkozóan a Szerencsi Ipari Park területére vonatkozó szalmatüzelésű erőmű miatt fel kell tüntetni a tervezett fejlesztéseket is, mert a létesítmény jogerős építési engedéllyel rendelkezik. Amiért a kistérségi véleményezésben is szerepel, hogy térségi jelentőségű erőmű kategóriába van besorolva. Második pontban a tervezett 39 számú út főnyomvonala szerepel, és az OTrT-ből vette át a Megyei Területrendezési Terv azt a nyomvonalat, amit feltüntetett. Mindkettő a jogszabályban feltüntetett jelkulccsal ismer olyat, hogy nyomvonal variációk jelölése, de ennek a jelölése nem történt meg. Olyan nyomvonal került fel, amely a 38 számú főútnak egy módosított nyomvonalon való vezetését jelenti, egy Mádot, Tarcalt, és Tokajt elkerülő út, amely Encs térségében Méra környékén csatlakozik be a 3-as főútba, és Tokaj alatt a meglévő hídtól 5-6 km-re egy újabb híd megépítésével Tiszaújnagyfalunál köt vissza. Több nyomvonaltervezet is szerepelt, és nem tudják, hogy eldőlt-e az, hogy véglegesen mi fog megépülni. Volt egy olyan tervezet is, amelyik a Taktaközt is érintette, és azt feltárná, és Tiszavasvárinál kötne be az autópályába. Kérik a nyomvonaltervezetek szerepeltetését a rendezési tervben, mint lehetséges változatokat. A határozattervezetben szerepelt az, hogy az általános területfelhasználási egységek között az ökológiai hálózat területén tájképvédelmi területeken és a világörökségi és borvidéki területeken térségi jelentőségű erőmű nem létesíthető. A térségi jelentőségű erőmű a 10-50 MW nagyságrendűek. Ezzel gyakorlatilag a teljes kistérség területén mindenféle esetleges elképzelést tilt, és azt is, hogy az energiagazdálkodás mai válságosnak tekinthető helyzetében akar valaki több év múlva egy kisebb geotermikus erőművet építeni vagy bármi olyat, amely nem szennyezi a környezetet, és a tájba illesztése is megoldható, így ennek a véleményezése indokolt. Véleménye szerint az ipar egyetlen ágának a kiemelése és letiltása diszkriminatív a többi iparággal szemben, és ebben a hátrányos helyzetű kistérségben bármely iparág letiltása nem lenne célszerű. Szigorú előírásokat tartalmaz a terv, és amennyiben azok az iparfejlesztés során betartásra kerülnek, akkor a természet, kulturtáj és a környezetvédelem mellett is meg lehet valósítani ipari tevékenység fejlesztését.
3
A 4. pont a világörökségi területekre vonatkozik, és egy fogalmazásbeli pontosítást kérnek, amely szerint a területrendezési tervek készítése során figyelembe kell venni az elkészült világörökségi terv előírásait. Amit véleményeznének, azaz elkészült szó, mert ez alapján figyelembe kellene venni azt az elkészült világörökségi kezelési tervet, amely véleményük szerint szakmailag sem teljesen megalapozott, és vitatott annak az elfogadottsága. Javasolják a jóváhagyott kezelési terv kifejezés szerepeljen, amelyet figyelembe kell majd venni. Nyilvánvaló, hogy a világörökségi értékeket meg kell védeni, de a kezelési tervnek egy részletes egyeztetési eljáráson kell keresztül futnia, és amikor valamennyi érintett elfogadja, akkor keljen ahhoz alkalmazkodnia. Az 5. pontban javasolják, hogy a világörökségi helyszín kezelő szervezetét keljen bevonni az egyeztető eljárásba, és ne a tervben szereplő Világörökségi Egyesületet. Most a világörökség kezelő szervezetének ő tekinthető, de a világörökségi törvény előkészítettség alatt áll, és ez erősíteni fogja az állam szerepvállalását a világörökségi területek kezelésében, meghatározza az összetételt a kezelő szervezetben, jogosítványait, és nem tudni, hogy ki lesz az. Amennyiben a terv szövegébe az egyesület kerül, akkor vele kell majd, de célszerűbb lenne a kezelő szervezettel való egyeztetés. Az OTRT nem tesz különbséget pufferzóna és magterület között, amelyet valószínűleg a kezelési terv szintjén lehet majd elkülöníteni. A Tokaj történelmi borvidéket az országos terv egységesen határolja le, és ettől eltérni nem tudnak. Az országos terv csak az országos hálózatot határolja le, és a megyei terv bontja tovább pufferzónára, magterületre, és ökológiai folyosóra, de ez nem keverendő a világörökségi elnevezéssel. Minden önkormányzatnak érdemes megnézni, hogy az ökológiai hálózaton belül pufferzónába vagy magterületbe sorolja az ő települését a megyei terv, mert különböző védelmi előírásokat ír ezekre a területekre. Ez a települési vélemények szintjén véleményezhető lesz. A határozattervezet 6. pontja a szőlőterületekre vonatkozik, amely szerint a makroteraszos ültetvényeknek a kialakítását tiltotta volna vagy kerülendőnek tartotta a tervezet. Ismereteik szerint a makroteraszok a több szőlősort tartalmazó, de teraszos szőlőterületeket jelenti, amely jelentős karaktereleme a borvidéknek, így a nagy táblás tagolatlan szőlőültetvények kerülését kell be erősíteni. A kistérség részéről ennyi észrevételt találtak, és bármit be tudnak emelni. Majdanics László Tiszalúc polgármestere ismerteti, hogy a településük rendezési terve tartalmazza a szélerőművet, és a megyei terv keveset az országos terv pedig egyáltalán nem foglalkozik vele. Kérdése, hogy mi legyen a további lépés? Szabó Lászlóné szerint azt kell megvizsgálni, hogy Tiszalúc benne van-e a tájképvédelmi övezetbe, mert ebben az övezetben a szélerőművek építése le van tiltva. Majdanics László elmondja, hogy ebben több település érintett, így kéri, hogy ennek nézzenek utána. Szabó Lászlóné úgy gondolja, hogy ez szinte valamennyiüket érinti, és minden település ebben az övezetben van. Ismeretei szerint ez z OTrT-ben is benne szerepel, így az előírást meg fogják nézni, és amennyiben egyetértenek vele, akkor ez a véleményezésbe bekerülhet. Vajtó János Taktaszada polgármestere ismerteti, hogy a Megyei Területrendezési Terv most készül, de a települések több éve elkészítették a helyi terveket, és ezek a hatályos tervek nem kevés pénzbe kerültek, és támogatást is kaptak rá. Most a megyei tervek miatt ezeket módosítani kell, és amennyiben a helyi terveket egy kicsit is módosítani szükséges, akkor végig kell-e futatnia a szakhatóságokon? E-mailen kaptak levelet a közigazgatási hivataltól, hogy 2008. január 1-től az építési törvény változásainak is harmonizálnia kell a rendezési
4
tervekkel a településeken, és kéri ennek elkészítését. Örültek annak, hogy egyszer ez elkészült, és most „bagatel” dolgok miatt 36 szakhatóságon újra futtassák végig a terveket. A legalsó szinten a tervek nagy százalékban készen vannak, és mindenkinek valamilyen szinten módosítani kell a rendezési tervet, amennyiben ezeknek meg akarnak felelni. A helyi tervek ha nem lesznek összhangban a megyei tervekkel, akkor problémák jelentkezhetnek. Sok tennivaló van egy rendezési tervvel, de ha nem csinálják meg, akkor pályázatokból is kimaradhatnak. Pénz erre már nem adnak, és a szakemberek ezt ingyen nem végzik el. Boros- Leskó Géza Prügy polgármestere tájékoztatja a tanácsot, hogy az anyagban szerepel egy olyan mondat, amely szerint a „megye tájegységei közül érdemben a Taktaközben is mérséklődött a munkanélküliség”. Aki ott él, az tudja, hogy mi akart ezzel mondani. A 39. számú úttal kapcsolatban senki nem értett egyet és nincsen egyezség az út nyomvonalával kapcsolatban és nem került lerajzolásra sem. Amikor egyeztetés volt, hogy az 1/a javaslat az, amelyik a Taktaközön megy keresztül, és Budapesten az volt a 6 számú javaslat és az 1/a-s volt s Tokajt megkerülő út. Azzal foglalkozni kell, hogy ne egy simán Tokajt megkerülő út legyen. A munkát felülről kell elkezdeni bekérve bizonyos javaslatokat. Ismerteti, hogy a Natura 2000 területtel kapcsolatban sem kérdezték meg, hogy mi legyen benne, de most a fél határ bekerült, és nem tud senki csinálni semmit, haszna sincs, és nem tudnak termelni. A Balaton is rengeteg fejlesztési pénzt kapott, így ebből a pénzből ők is részesülhetnek, ha már a világörökség részei. Az anyaggal kapcsolatban semmiféle tendenciát, következtetést nem lát, hogy mi lesz 3 év múlva, és mit kellene tenniük. Bíró Ferenc Mezőzombor polgármestere a 39. számú úttal kapcsolatban mondja el, hogy 2005-ben az országos tervtanácsnál voltak a rendezési tervükkel, hiszen világörökségi területhez tartoznak. Az akkori megyei főépítész rosszallását fejezte ki a 39. számú út kapcsán, hogy legalább 3 nyomvonalat miért nem tüntettek fel benne. Volt egy változat, amely az alállomást érintve Szerencs mellett ment volna el, a másik az Ondi úttól letérve az alállomás és Mezőzombor között, a harmadik pedig Mezőzombor kelet és az alállomás között jött volna el. A három változatot feltüntették, de amennyiben ebből a három nyomvonalból semmi nem lesz, akkor ahhoz, hogy 39. számú út legyen, ismét módosítani kell a rendezési tervüket. Rónavölgyi Endréné egyetértve az elhangzott véleményekkel maga is úgy látja, hogy nagy rendetlenség van a tervekkel kapcsolatban. A településeknek kötelező volt elkészíteni a rendezési terveiket, jelen pillanatban pedig a megyei tervekhez kell igazítani a helyi terveket. Az igaz, hogy ez majd legfeljebb 10 év múlva lesz, vagy akkor, ha valamit szeretnének a településen építeni. A Megyei Rendezési Terv az Országos Rendezési Tervhez képest további szigorításokat tartalmaz, mintha nem tudnák azt, hogy Szerencs és környékén csak természetvédelemből, világörökség védelemből, idegenforgalomból és túrizmusból nem fognak az emberek megélni. Fontos lenne, hogy mit ajánl a rendezési terv a foglalkoztatás bővítésére. Azok a megszorítások, amelyek a tevékenységek ésszerűtlen korlátozását próbálja sugalni és bevezetni, számukra nem megengedhető. A Natura 2000-be is úgy keveredtek települések, hogy nem tudták hogy az, és módjuk sem volt tiltakozni ellene, valamint lehetőségük sincs bizonyos tevékenységek gyakorlására. Véleménye szerint ami ésszerű iparfejlesztés, azt a térségnek meg kell hagyni, és ha nem, akkor kapjanak annyi pénzt, hogy mindenki falusi túrizmussal, vendéglátással és borturizmussal tudjon foglalkozni. Ameddig viszont ez nincs, addig ésszerű megoldásokat kell találni. Kéri a támogatást abban, hogy amikor a megyei közgyűlés az anyagot tárgyalja, akkor ezeket az érdekeket meg tudják jeleníteni.
5
Jónak tartaná, ha a szakmai érvek sorakoznának fel, és a Szerencsi Szalmatüzelésű Erőművel kapcsolatban nem hívta volna fel a beruházót, hogy a beruházást állítsa le jogerős építési engedély birtokában. Ennek véleménye szerint rossz sugallata van. Az, hogy kisebb erőművek sem létesülhetnek, pedig az unió felé kötelezettségek vannak a megújuló energia felhasználására, és az egész világban ilyen jellegű törekvések vannak, akkor a Megyei Rendezési Terv teljesen kitiltja az ilyen beruházásokat. Mindannyian elkötelezettek a történelmi örökség, a természetvédelem és a kulturtáj védelme mellett, és nem szeretnének kiszolgáltatva lenni sem a Tokaj Világörökségnek, sem egy esetleges Nemzeti Parknak. Ez részben előnyöket jelnet, de legalább annyi korlátot is, és nem volna jó, ha egy adott település fejlesztését alapvetően meghatározza egy civil szervezet, amely nem hozhat határozatokat az önkormányzatra. A településeken az önkormányzat az, amely helyi határozatokat hozhat, figyelembe veheti mások véleményét. A világörökség státuszával való osztályvezető asszony általi felvetést mindenképpen támogatandónak ítéli, hogy a világörökséget kezelő szervezet legyen az, aki adott esetben útmutatást adhat. Nem tartja megengedhetőnek azt, hogy a Taktaköz fejlesztéséről végleg lemondjanak. Úgy gondolja, hogy legalább annyira fontos egy Taktaköz fejlesztése, mint a Tokajt elkerülő út építése. Véleménye szerint történelmi esélye nem lesz a Taktaköznek úthálózat fejlesztése nélkül, hogy az ország vérkeringésébe bekapcsolódjon. Elfogadva egy olyan világörökség kezelési tervet, amely nem differenciált, és a területeket egységes egészként kezeli, az nagyon megkötheti a kezüket, és ettől nagyobb a felelősségük. Varga László Taktaharkány polgármestere évtizedek óta hallja azt a mondatot, hogy majd utánunk ti jöttök. Egy felmérés keretében táblázatokat összesít, amelyből az látszik, hogy nem hogy a 24. órában vannak, hanem a sorsuk már eldőlt. Az adatokból látszik a tendencia, és sokuknak az a szerepe, hogy akik tanulnak, azokat kiiskoláztassák, és elhelyezkednek az ország másik részén, az időseket pedig eltemessék. Siralmasnak látja a helyzetet, és nem tudja, hogy tud-e bárki valamit is tenni ezzel kapcsolatban. Megkérdezésük nélkül döntenek érdekcsoportok és emberek, amelyet elkeserítőnek tart. Emiatt is egymásra vannak utalva 18an az élet minden területén. Szabó Lászlóné a rendezési tervek módosításával kapcsolatban mondja el, hogy valóban nem rögtön kell módosítaniuk a Megyei Rendezési Terv életbelépésekor a helyi terveket, de minden település előbb utóbb kénytelen módosítani a rendezési tervét, és általában az általános felülvizsgálat előtt szokott erre sor kerülni. Szembesülni fognak ezzel a problémával, mert mihelyt maguk kezdeményezik a módosítást, akkor azt a választ kapják, hogy ők akarták, de a megyei előírásokat be kell építeni. Nem tudják megkerülni, mert az egyeztetési eljárás folyamatában az állami főépítésznek főszerepe van, és az elsődleges szempontja az, hogy megnézi, hogy a tervezett módosítás egyezik-e a Megyei Területrendezési Terv előírásaival. A világörökségi törvénnyel kapcsolatban a tervezetéből az is kiderül, hogy a majdan készítendő kezelési tervet egy miniszteri rendelettel fogják majd közzétenni, és nem az egyesület hagyja jóvá olyan kikötéssel, hogy innentől kezdve annak előírásait kötelező beépíteni mindenkinek a rendezési tervébe, és itt majd lobbizni kell ahhoz, hogy ehhez anyagi eszközöket adjanak. A kezelési terv készítésével kapcsolatban nagyon össze kell fogni, mert amennyiben bármelyik területcsoport leszakad, az a többinek sem jó, és oda kell arra majd figyelni, hogy hogyan tudnak majd ebbe beleszólni. A világörökségben lévő településeknek sem egyformák az adottságaik, így erre kell majd törekedni. Taktaközzel kapcsolatban az anyag azt tartalmazza, hogy a munkanélküliség csökkent, és a rendezési terv gyakorlatilag a területfejlesztési koncepciókra kellene, hogy épüljenek. Az anyag három részből áll így a helyzetelemzés, a második részben az értékelésnek kell lennie,
6
és a helyzetelemzésben felmerült problémákat leírni, és a javaslattevő munkafázisban a problémák megoldására kell útmutatást adnia. Az anyagból az értékelés és a konkrét javaslattétel hiányzik, hogy hogyan haladjanak előre. A Natura 2000 területtel kapcsolatban mondja el, hogy a Megyei Területrendezési Tervben az ökológiai hálózatnak a része a környezetvédelmi szakhatóság adatai alapján került be, és nincsen különösebb beleszólás ebbe, legfeljebb ha valamelyik adatszolgáltatás hibás. Szívesen felajánlja segítségüket az önkormányzatok a véleményezési eljárásban. Rónavölgyi Endréné biztatja polgármestertársait arra, hogy a saját településükre eső szabályozásokat vizsgálják meg, és jelezzék, ha olyan dolgot találnak, amely a település érdekét nem szolgálja. Vajtó János szerint azt is bele lehet foglalni, hogy ne csak kötelezettséget fogalmazzanak meg, hanem forrást is biztosítsanak a módosítások elvégzésére. Szabó Lászlóné elmondja, hogy a konkrét észrevételek végére egy összegzést fogalmaznak meg, amelyet e-mailben elküld a településeknek. Rónavölgyi Endréné ismerteti, hogy a véleményekkel, az összefoglalásokkal kapcsolatban ellenvélemény nem fogalmazódott meg, és hogy az elhangzottakat tovább tudják vinni, és a Megyei Közgyűlés fórumán ezt továbbítani tudják, szavazásra bocsátja az előterjesztést. A Társulási Tanács a Megyei Területrendezési Terv véleményezésével kapcsolatos előterjesztést megtárgyalta, és 14 igen szavazattal az alábbi határozatot hozza: 26/2008 (IX.12) HATÁROZAT Tárgy: Megyei Területrendezési Terv véleményezése A Társulási Tanács a Megyei Területrendezési Terv véleményezésével kapcsolatos előterjesztést megtárgyalta, és a következő észrevételeket teszi: 1. Térségi Szerkezeti Terv, Rendelettervezet 2.sz. melléklete ( építmények által igénybevett terület ): a térségi jelentőségű (10-50 MW ) erőművek között a Szerencsi Ipari Park területén létesítendő szalmatüzelésű erőmű nincs feltüntetve, kérjük a tervezett létesítményt a mellékletben, illetve a Szerkezeti Terven feltüntetni. Indoklás: a rendelettervezet 2.sz. melléklete – vastag dőlt betűkkel – tartalmazza a tervezett létesítményeket is. A Szerencsi Ipari Parkba tervezett - térségi jelentőségű – erőmű jogerős építési engedéllyel rendelkezik, kivitelezése a terület előkészítéssel megkezdődött. 2. Térségi Szerkezeti Terv, Rendelettervezet 2.sz. melléklete ( építmények által igénybevett terület ): a tervezett 39.sz. főút mind a mellékletben, mind a tervlapon csak egy nyomvonal változattal szerepel, mely gyakorlatilag a 38.sz. főút módosított nyomvonala, kérjük a 39.sz. főút további, egyeztetés alatt álló nyomvonal változatainak feltüntetését. Indoklás: mint az a helyzetelemzés közúti kapcsolatok fejezetében is rögzítésre került „ mind a 39.sz. főút új nyomvonalára, mind a tokaji elkerülő út kialakítására
7
nemrégiben készültek tanulmánytervek, azonban a vizsgált 6 nyomvonalváltozat tekintetében sem a GKM-KvVM-ÖTM, sem a térségi szereplők között nem született megállapodás az elfogadható nyomvonalról.” A helyzetelemzés idézett részét megerősítve, nincs tudomásunk véglegesen elfogadott nyomvonal változatról, a Szerkezeti Terven - és a 2008. évi L. Tv.-el módosított OTrT-ben is – szereplő egyetlen nyomvonal változat súlyosan sérti a taktaközi települések érdekét, mivel ezen települések a tervezett 39.sz. főútnak a Taktaközt feltáró nyomvonal változatát támogatták, amely csökkentené a térség hátrányos helyzetét. 3. Határozattervezet – általános ajánlások a térségi terület-felhasználási kategóriákra vonatkozóan II.1.6. pont: „ Az ökológiai hálózat területén, a tájképvédelmi övezetben, továbbá a világörökségi és borvidéki területeken térségi jelentőségű erőmű nem létesíthető” Az ajánlással nem értünk egyet, törlését kérjük. Indoklás: A határozattervezet ezen ajánlása súlyosan diszkriminatív az iparfejlesztés egyetlen ágazata felé. Az OTrT az adott területfelhasználási egységekre nem fogalmaz meg ilyen előírást, megyei szinten ilyen mértékű szigorítást nem tartunk indokoltnak. Tekintettel arra, hogy a Szerencsi Kistérséget - mely a 33 leghátrányosabb helyzetű kistérség egyike - valamennyi az ajánlás adott pontjában szereplő területi besorolás – részben vagy egészében érinti, az iparfejlesztés bármely ágának kategorikus megtiltása a kistérség számára nem elfogadható. Az adott övezetekre vonatkozó részletes előírások betartása megfelelő garanciát nyújt az ökológiai, tájképi és örökségvédelmi szempontok érvényre juttatására a fejlesztések során, ezért az általános ajánlások körében a hivatkozott pont szerepeltetését – különösen egyetlen iparág kiemelésével - indokolatlannak tartjuk. 4. Határozattervezet – országos és térségi övezetekre vonatkozó részletes ajánlások / világörökségi területek III.5.1. pont: „ a településrendezési tervek készítése során figyelembe kell venni az elkészült világörökségi kezelési tervek településképpel, illetve természet- és környezetvédelemmel kapcsolatos irányelveit, és be kell építeni a települések helyi építési szabályzatába” Az ajánlás ezen pontjában az „elkészült világörökségi kezelési tervek” megfogalmazás helyett a jóváhagyott világörökségi kezelési tervek megfogalmazás alkalmazását tartjuk elfogadhatónak. Indoklás: a Tokaji Történelmi Borvidék kultúrtáj világörökségi terület jelenleg nem rendelkezik jóváhagyott kezelési tervvel. A VÁTI Kht. által elkésztett Kezelési Tervet a Tokaj Történelmi Borvidék Világörökségi Egyesület fogadta el 2003-ban, és az érintett önkormányzatok – ellentétben az egyesület alapszabályában foglaltaktól - a Kezelési Terv alkalmazásáról nem hoztak döntést. A Kezelési Terv 2004-ben módosításra került, a dokumentum ezen módosított változata jóváhagyásra már nem került előterjesztésre. Azon tényt, hogy a Tokaj Történelmi Borvidék jóváhagyott kezelési tervvel nem rendelkezik, a KÖH által a terület megőrzési állapotáról készített országjelentés 2008. nyarán javított változata is tartalmazza. Amennyiben a határozattervezet hivatkozott pontjában az „elkészült kezelési terv” megfogalmazás szerepel, úgy értelmezésünk szerint figyelembe kellene venni a már elkészült, de jóvá nem hagyott, szakmailag sem mindenben megalapozott, néhány pontjában egymásnak is ellentmondó kitételeket tartalmazó dokumentum előírásait. Tekintettel arra, hogy a világörökségi értékek megőrzése fontos közérdek, ugyanakkor az az érintettek részére több területen is önkorlátozást igényel, ezt csak a megfelelő egyeztetési eljárásokon átfuttatott, és jóváhagyott dokumentum esetében tartjuk elfogadhatónak.
8
5. Határozattervezet – országos és térségi övezetekre vonatkozó részletes ajánlások / világörökségi területek III.5.7. pont: „ A Tokaji Borvidék Világörökségi területen a településrendezési tervek készítésének illetve módosításának folyamatába be kell vonni a Tokaji Világörökségi Egyesületet is” A Tokaji Világörökségi Egyesület helyett a „világörökségi terület kezelő szervezete” megfogalmazást tartjuk elfogadhatónak. Indoklás: A Világörökség Magyar Nemzeti Bizottsága 2008. április 9.-i. ülésén elfogadta a készülő „Világörökségi Törvény” lehetséges koncepciójának tervezetét, és a Bizottság egy összefoglaló dokumentumot adott ki a törvény előkészítéséről. Ezen dokumentumból kitűnik, hogy a - feltehetőleg 2008. őszén az Országgyűlés elő kerülő - törvény erősíteni fogja a világörökségi helyszínek kezelésében az állami szerepvállalást, és a kezelő szervezetekkel kapcsolatban szabályozni fogja azok státuszát, feladat-meghatározását, eljárási szabályait, felügyeleti szervét, finanszírozását és jogkörét. Ezek alapján előfordulhat, hogy a Megyei Területrendezési Tervben - ha az a hivatkozott pont jelenlegi megfogalmazása alapján kerül elfogadásra – olyan szervezet szerepel a világörökségi területen lévő települések településrendezési terveinek egyeztetési eljárásában, amelyről nem tudható, hogy a készülő Világörökségi Törvényben a kezelő szervezetekkel szemben támasztott kritériumoknak meg fog-e felelni, illetve, hogy a törvény elfogadását követően az egyesület lesz-e a kezelő szervezet. Jelen helyzetben sem tudjuk elfogadni az egyesületet a rendezési tervek egyezetésébe kötelezően bevonandó szervezetnek, mivel annak elfogultsága több, a kistérséget érintő fejlesztés révén megnyilvánult. 6. Határozattervezet - sajátos megyei térségekre vonatkozó részletes ajánlások / borvidéki térségek IV.6.8. pont: A tereprendezés során makroteraszok kialakítása kerülendő, a lépcsőket, támfalakat hagyományos – helyben szokásos – módon kell megépíteni” A „makroteraszok” kialakításának kerülésére vonatkozó ajánlás véleményünk szerint pontatlan fogalmazást takar, a hagyományos tájkarakter védelme érdekében a nagytáblás, tagolatlan, a szőlőterületek hagyományos karakteradó elemeit nélkülöző, uniformizált szőlőültetvények kialakítása lenne kerülendő. Indoklás: Tokaj-Hegyalján a hagyományos művelési módok között a lejtésviszonyok függvényében mind a mikroteraszos, mind a makroteraszos ültetvények megtalálhatóak. A mikroteraszos, meredek területen létesített ültetvények teraszonként csak néhány szőlősort tartalmaznak, a kevésbé meredek ültevényeken kialakított makroteraszos ültevényeknél teraszonként több szőlősor található, de a talajeróziót ezeken az ültetvényeken is hagyományos kőgátakkal megtámasztott teraszok kialakításával akadályozták meg, csak itt a teraszok közötti támfalak egymástól távolabb esnek. A régi ültetvények nagyrésze makroteraszos kialakítású volt, és jelentős mértékben hozzájárult a jellegzetes egyedi tájkarakter kialakulásához. Határidő: azonnal Felelős: Rónavölgyi Endréné – elnök 3. Rónavölgyi Endréné a pénzügyi előterjesztésekkel kapcsolatban tájékoztatja a Tanács tagjait, hogy Kovács Enikő 2008. augusztus 21-től a gimnáziumban helyezkedett el, ahol közgazdasági ismereteket tanít, helyette Taskó Szilárdné látja el a kistérség pénzügyeit. Taskó Szilárdné a Jegyzői Kollégiumi ülésen felvetett kérdésekre adott válaszokat szeretné ismertetni, illetve a teljesítésekkel kapcsolatban merültek fel kérdések. Tájékoztatja a tagokat,
9
hogy a közmunkaprogram keretében a dolgozókat ki kellett fizetni, így egyes területeken elmaradások voltak, de júliusban ezek átutalása megtörtént, így ez teljesítésre került. Varga László Pénzügyi Bizottság elnöke a tájékoztatóval kapcsolatban mondja el, hogy a gazdálkodás biztonságáért a képviselő-testület, a társulásnál pedig a gazdálkodás biztonságáért a tanács és az elnök felel, az ellenőrzésért és végrehajtásért a Pénzügyi Bizottság. Tiszteletben tartják és megértik az új pénzügyes nehéz helyzetét és munkáját, és kéri, hogy kapjon segítséget Ballók Istvánné osztályvezető asszonytól. Nem könnyű a helyzete, mert bizonyos kérdésekre nem biztos, hogy tud válaszolni. A 2/C táblázatban szerepel az önkormányzatoktól begyűjtött, majd a szolgálatnál szereplő díj, amely 3,6 millió Ft, és 800.000 Ft-nál áll, amely a tájékoztatónálnem szerepel. Az, hogy milyen a befizetés mértéke, arra nem tudtak most válaszolni. Kéri, hogy ezt kövessék majd nyomon. A 3/a/1 táblázatot megnézve a közmunkaprogramban szerepel a teljesítésnél 3.540 000 Ft, amely előirányzat nélküli teljesítés. Szerepeltetni kell az anyagban, amely a következő lenne, de abban sem szerepel. A módosításban kell ennek előirányzatot teremtenie, és azt is meg kell jelölni, hogy az miből. Szeretné tudni, hogy ki nem fizette be a tagdíjat, mert ezt mindenkinek meg kell tennie. Kéri továbbá még, hogy Ballók Istvánnén kívül a polgármesterek is segítség Edina munkáját. A belső ellenőrzéssel kapcsolatban mondja el, hogy minden településen voltak Állami Számvevőszéki vizsgálatok, és a vizsgálatot végzők kellő életkori háttérrel és tapasztalattal rendelkeztek. Véleménye szerint a kistérség által készített jegyzőkönyvek formálisak, és nem tartalmi, hanem igazából formai hibákat keresnek. Amennyiben lehetőség van rá, kéri, hogy egy féléves időtartamra egy nagy tapasztalatokkal rendelkező szakembert fizessenek meg, és a fiataloknak mindenfajta számvevőszéki vizsgálati tapasztalatokat átadjon, mert igazából ez lenne a nagy segítség, és nagyon hasznosnak tartaná, főleg a kisebb önkormányzatoknak. Javasolja az elfogadását a pénzügyi előterjesztések elfogadását. Boros-Leskó Géza a szakszolgálattal kapcsolatosan mondja el, hogy a 2009-es költségvetés tervezésekor próbáljanak meg ezen változtatni, mert a társulás határozata alapján 5000 Ft/ fő vizsgálat és szakvélemény kiadása nem egyformán érinti a településeket. Javasolja, hogy minden gyerek után fizetnek egy bizonyos összeget, amelynek megemelését tartja elfogadhatónak. Kéri ennek figyelembe vételét. Vajtó János ismerteti, hogy a közmunkaprogramnál volt teljesítés és nincsen előirányzat, amely véleménye szerint több szakfeladatnál előfordul, és van, ahol van előirányzat, és több a teljesítés. Kéri ennek rendbetételét. Taskó Szilárdné válaszában elmondja, hogy ezek a teljesítések megvalósultak június 30 után, és könyvelésre is kerültek. Varga László tájékoztatásul mondja el, hogy szeptember 15-ig kell mindenhol elfogadni a féléves tájékoztatót. Mindent helyre kell tenni, és rendszeresen figyelni kell a pénzügyi változásokat. Rónavölgyi Endréné ismerteti, hogy amikor a korábbi kolléganő bejelentette távozását, akkor egy alapos átadás-átvételre került sor osztályvezető asszony, a belső ellenőrök és a kincstár vezetőjének a részvételével. Minden folyamatot átnéztek, de a pályázati pénzek nehezen jöttek meg, és azt az időszakot kellett áthidalni. A pedagógiai szolgálattal kapcsolatban ismerteti, hogy nagy vitát gerjesztett ez a témakör, hiszen sok pénzt kell rá költeni, és nem biztos, hogy volt elég tapasztalatuk érzékelni, hogy milyen szolgáltatást
10
kapnak ezért. A korábbi időszakban ezen a szakfeladaton kevés volt a pénz, és a városnak kellett kiegészíteni, és annyiból gazdálkodnak, ami rendelkezésre áll. Örömmel tájékoztatja a tanács tagjait, hogy ebben az évben 4.230 000 Ft-ot sikerült elnyerni a megyei közalapítványtól tanulmányi versenyekre, diákkör rendezvényekre, szakmai műhelyek, munkaközösségek foglalkozására, kistérségi diákönkormányzatok működésére, különböző szakmai konferenciák rendezésére, és pedagógiai szakszolgálati feladatok ellátására is. Csáki Barnabás elmondja, hogy az 5 melléklet tartalmazza a létszámkeretet, amelyből 1,5 személy megyaszói dolgozó. Ez jóváhagyott létszámként szerepel, módosított és teljesítettként nem. Kérdése, hogy ez elírásként szerepel-e, mert nem szerepel a létszámban. Kéri ennek pontosítását. A Társulási Tanács a 2008. évi költségvetés módosításáról szóló előterjesztést megtárgyalta, és 14 igen szavazattal az alábbi határozatot hozza: 27/2008 (IX.12) HATÁROZAT Tárgy: 2008. évi költségvetés módosítása A SZTcKT 2008. évi költségvetéséről szóló 3/2008 (II.15) határozatát az alábbiak szerint módosítja: A költségvetés bevételei és kiadásai 1. A Szerencsi Többcélú Kistérségi Társulás 2008. évi módosított költségvetésének a.) bevételi főösszegét 261. 461 eFt-ban b.) kiadási főösszegét 261.461 eFt-ban állapítja meg. 2. Az 1. a.) pontban megállapított módosított költségvetési bevételi főösszeg jogcímenkénti részletezését e határozat 1., valamint a 2., 2/a., 2/b., 2/c. számú mellékletei tartalmazzák. 3. Az 1.b.) pontban megállapított módosított költségvetési kiadási főösszeg jogcímenkénti részletezését e határozat 1., valamint 3., 3/a., 3/b. számú mellékletei tartalmazzák. 4. A beruházási előirányzatot célokként a 4. számú melléklet tartalmazza. 5. A Társulás költségvetésében szereplő létszámkeretet az 5. számú melléklet tartalmazza. Jelen határozat 2008. szeptember 12-én lép hatályba, de rendelkezéseit 2008. június 1-jétől kell alkalmazni.
11
A Társulási Tanács a 2008. évi I. féléves pénzügyi teljesítéséről szóló tájékoztatót megtárgyalta, és 14 igen szavazattal a tájékoztatót tudomásul vette. Perge István Újcsanálos polgármestere elhagyja a termet. 4. Rónavölgyi Endréné a társulás által ellátott szociális és gyermekjóléti feladatok ellátásáról szóló előterjesztéssel kapcsolatban megkéri Visóczkiné Farkas Beátát és Hajdú Évát a napirendi pont ismertetésére. Visóczkiné Farkas Beáta tájékoztatja a tagokat, hogy az elkészült írásos anyagban részletesen bemutatta a társulásban működő gyerekjóléti szolgálatokat. A települések egy részénél a szolgáltatás központosítva van a székhelytelepülésen, és van, ahol külön működik településenként önálló családgondozóval. A szolgáltatásokat nehéz volt kialakítani, és a családgondozónak meg kellett ismerni a helyi szokásokat és intézményeket. Egységes dokumentációkat igyekeztek bevezetni, és egységesíteni, valamint egységes munkafeltételeket igyekeztek megvalósítani. Ahol nem működött, vagy kevésbé működött szolgáltatás, ott most működik. Van egy-két település, ahol létszámot kell bővíteni, amelyet a gesztortelepülés jegyzőjének jelzett. A jelzőrendszeres házi segítségnyújtásnál bővült a készülékek száma 147tel, és Rátka településtől kaptak plusz 10 készüléket, így 287 készülékkel rendelkeznek. A felmérések szerint egyre több készülékre lenne igény. Életmentő készülékeket szereztek be, amelyeket kiosztottak a települések között. A Rextra képviselői, akiktől a készülékek származnak bármikor készséggel rendelkezésre állnak a készülék működésével kapcsolatban. A jelzőrendszerrel kapcsolatosan írtak egy pályázatot, és a kiegészítő részekre, amelyet az ESZA Kht-hoz nyújtottak be. A gondozónők kerékpárját és a vércukormérőt szeretnék kicserélni, mert sok helyen elhasználódott. A jelzőkészülék frekvenciahullámát hangolták át, amely után levelet kaptak, hogy egy jelzőkészülék áthangolása 4800 Ft + ÁFA összegű, amely 287 készüléknél rengeteg pénzbe kerül. Köztes megoldást kerestek a készülékek áthangolásával kapcsolatban, és a pályázat ezt is tartalmazza. Hajdú Éva ismerteti, hogy a Magyar Közlönyben megjelent a Szociális és Munkaügyi Minisztérium által kiírt pályázat, amely a támogató szolgálatok állami támogatásáról szól. Az ESZA Kht-hoz nyújtották be a pályázatok, amelynek eredménye november közepére várható. Héring Istvánné az Oktatási és Szociális Bizottság véleményét tolmácsolva mondja el, hogy az anyag részletesen mutatja be a feladatokat. A településeken az ellátást tapasztalva érezve fontosnak a szolgáltatást, és egyes településeken szakképzett emberek hiányában ilyen jellegű ellátás nem volt. Sokoldalú munkát látnak el, és segítőkészek, amit megköszön. A jelzőkészülékeknél hangzott el, hogy magas az áthangolási költsége, és a bizottság külön örül annak, hogy a pályázatba ezek a költségek beépítésre kerültek. A jelzőkészülékekkel kapcsolatban a bizottsági ülésen elhangzott, hogy ennek a normatíváját le lehessen hívni a jövő évtől, ahhoz újabb feladattal kell párosulnia, amely a házi segítségnyújtás. Ezzel kapcsolatban mindenkinek el kell gondolkodnia, hogy ezt mennyire tudja felvállalni, és hogyan tudja megoldani. A bizottság javaslata az, hogy meg kell keresni az önkormányzatokat, hogy a testület elé kerülve az anyag megtárgyalásra kerüljön. Jegyzői kollégiumi ülésen hangzott el, hogy akár Szerencs központtal, vagy a gyermekjóléti szolgáltatás mintájára hasonló formában megszervezésre kerüljön. Köszöni a munkát, és az anyagot elfogadásra javasolja.
12
Hlívják László Legyesbénye polgármestere ismerteti, hogy testületi ülésükön tárgyalták ezt a területet, amelyet jónak tartanak, így tolmácsolja a testület köszönetét. Rónavölgyi Endréné emlékeztet arra, hogy milyen nehezen indult el a szervező munka a területen. Úgy gondolja, hogy a társulásnak egy olyan területe, amely jó szakmai alapokon nyugszik, és kellő alapossággal került megszervezésre, és nem hullámzó az ott dolgozók tevékenysége. A Társulási Tanács 13 egyhangú szavazattal a tájékoztatót tudomásul vette.
5. Rónavölgyi Endréné a Társulási Megállapodás módosításával kapcsolatban megkéri Dr. Árvay Lászlót az előterjesztés ismertetésére. Dr. Árvay László ismerteti, hogy törvénymódosítás miatt szükséges a Társulási Megállapodásban a vállalt pénzügyi hozzájárulás nem teljesítése esetén irányadó eljárást szerepeltetni. A tanács korábban döntött róla, de Taktaharkány Község Képviselő-testülete a Társulási Megállapodás módosítását csak abban az esetben tartja elfogadhatónak, ha az csak a tagdíjra, és olyan pályázati önrészre vonatkozik, amelyben az adott település részt vesz. Ennek a döntésnek a figyelembe vételével készült el a Társulási Megállapodás módosítása. Varga László véleménye szerint ezzel a kiegészítéssel korrekt a módosítás, és érdekelné, hogy ki van tagdíj dolgában lemaradásban. Rónavölgyi Endréné elfogadhatónak tartja a módosítást, és további kérdés, észrevétel hiányában szavazásra bocsátja az előterjesztést. A Társulási Tanács a Társulási Megállapodás módosításáról szóló előterjesztést megtárgyalta, és 12 igen 1 tartózkodás mellett az alábbi határozatot hozza: 28/2008 (IX/.12) HATÁROZAT Tárgy: A Szerencsi Többcélú Kistérségi Társulás Társulási Megállapodásának módosítása A Társulási Tanács a Társulási Megállapodás módosításáról szóló előterjesztését megtárgyalta, és a következő döntést hozza: A társulási tanács egyetért azzal, hogy a társulási megállapodásban a társulás pénzügyi alapjáról, vagyonáról szóló VI fejezetének „A Társulási Tanács döntéshozatalára vonatkozó külön szabályok az alap felhasználása során” bekezdésének első mondata helyére (A döntéshozatalnál az általános szabályok szerint kell eljárni, de a döntéshozatalból kizártnak kell tekinteni azt a tagot, aki az éves kötelező befizetési kötelezettségét nem teljesítette) az alábbi mondat lép:
13
„A társult önkormányzat vállalt pénzügyi hozzájárulása (tagdíj, olyan pályázati önrész, amelyben az adott település részt vesz) nem teljesítése esetén a társulás a nem fizető önkormányzat részére fizetési felszólítást küld, és annak 90 napos eredménytelen elteltét követően az elmaradt befizetést azonnali beszedési megbízás – inkasszó – útján érvényesíti” E határozat valamennyi települési képviselő-testület általi elfogadás napján lép hatályba. A Társulási Megállapodás változásokkal történő egységbe szerkesztéséről Szerencs Város Jegyzője gondoskodik. Felelős: Rónavölgyi Endréné – elnök Határidő: azonnal 6. Rónavölgyi Endréné a leghátrányosabb kistérségek fejlesztési és együttműködési kapacitások megerősítésére szóló pályázattal kapcsolatban megadja a szót Dr. Árvay Lászlónak. Dr. Árvay László ismerteti, hogy a kistérségek között fennálló különbségek megszüntetése érdekében a 33 leghátrányosabb kistérség részére 120 milliárd Ft összeget különített el a kormányzat, amelyet kizárólag ezekből a kistérségekből beérkező pályázatok nyerhetnek el. Az összeg elosztásra került a kistérségek között, így a Szerencsi Kistérségből több mint 3 milliárd Ft összegre lehet pályázni. A teendőket is meghatározták ezzel kapcsolatban, amely egyrészt a kistérségnek kell elvégeznie, illetve olyan feladat, amely nem ő végez el. A kistérségnek fejlesztési stratégiát kell majd elfogadnia, amelyet külső szakmai, szakértői csoportok készítenek el, amelyet pályázat keretében nyernek el. Ebben a pályázatokban még döntés nem történt. A kistérségek részére kiírták az ÁROP 1.1.5/C pályázatot, amelyben a kistérség 15.347.000 Ft-ot nyerhet el. A kistérségnek foglalkoztatnia kell egy területfejlesztési végzettséggel rendelkező szakembert, akit a kistérség munkaszervezetében kell foglalkoztatni, és a pályázat leteltét követően 1 éves továbbfoglalkoztatási kötelezettség terheli a társulást. A pályázat keretében eszközbeszerzésre is nyílik lehetőség, illetve képzések tartására is sor kerül. További feladatként fogalmazódik meg, hogy a már felállított kistérségi fejlesztési bizottságot a pályázatban szereplő szempontok szerint át kell alakítani, és a szavazati joggal rendelkező tagok közül a vállalkozások és társadalmi szervezetek képviselőinek aránya legalább 50 % kell legyen, valamint a tanácskozási joggal rendelkezők között legalább 3 nagy közszolgáltatónak kell lennie. Két határozati javaslat került megfogalmazásra, amely szerint az elsőben arról döntenek, hogy a pályázatban részt vesznek, míg a másik javaslatban pedig felhatalmazzák az elnököt, hogy tegyen javaslatot a bizottság összetételére. Juhászné Sipos Angéla kiegészítésként mondja el, hogy a 3 milliárd Ft kiemelt projekt keretében kerül meghirdetésre, amely szerint a fejlesztési bizottságnak kell előterjesztést adnia, amelyet a bizottságnak kell elfogadnia. A projektlista nem 3 milliárd Ft-ról, hanem 4,5 milliárd Ft-ról kell szóljon, és ezt a fontossági sorrendben elfogadott projektlistát kell a társulásnak november 30-ig kell a kistérségi központi programirodához benyújtania, aki ezt elfogadja, és beemelhet a lista közepéről és végéről elemeket. A kiemelt projekt egészben fogja kezelni a kistérség fejlesztését, és hogy ez a 3 milliárd Ft milyen fejlesztéseket fog magában foglalni, az a társulás döntése alapján történik, de szeretnének civil és vállalkozói fejlesztéseket is. A bizottság felállítását szeptember végére október elejére kéri, amely a
14
szakemberekkel, koordinátorokkal és szakemberekkel készíti el a javaslatokat, amelyet november 30-ig le kell adni. Rónavölgyi Endréné abban kéri a segítséget, hogy a 3 milliárdos összeg, amely rendelkezésre áll el van-e különítve, vagy különböző pályázatokban szerepel majd? Juhászné Sipos Angéla ismerteti, hogy a Szerencsi Kistérségnek a statisztikai adatok alapján 4 területet különböztetnek meg, így a humán erőforrás fejlesztést, a környezetet, a foglalkoztatást és a településfejlesztést. Eltérni ezektől akkor lehet, h meg tudják indokolni. A TÁMOP-ban és a ROP-ban vannak olyan források, amelyeket úgy adhat oda, ha kiemelt projektként kezeli, mert ez a projekt az, amelyet a nagy NFÜ-nek a Regionális Tanács javasol. Vannak tartalék pénzek, ha nem elég komolysággal tudják alátámasztani az indikátormutatókat a szükségletet, akkor a szomszédos kistérségek a fel nem használt pénzekhez hozzájutnak. A 3 milliárd Ft úgy jött ki, hogy mindenki kapott egy összeget, amelyhez a lakosságszámot és a településszámot számították hozzá. A fejlesztési irányokon lehet még változtatni, de szükséges a fejlesztési bizottság komoly előkészítő munkája. Rónavölgyi Endréné úgy gondolja, hogy az nem lehet kérdés, hogy a pályázat benyújtásra kerüljön. A kistérségi fejlesztési koncepció elkészítéséhez, illetve az is feladat kell legyen, hogy a kistérségek szerepe a fejlesztés területén egyre szélesedik, és egyre inkább szükség van önálló munkaszervezetre, és területfejlesztésre vonatkozó személy alkalmazása. Abban kéri a segítséget, hogy amennyiben van erre a munkakörre javaslatuk a tanács tagjainak, akkor azt jelezzék. A fejlesztési bizottság átalakításával kapcsolatban is dönteniük kell, mert jelen pillanatban van egy olyan bizottságuk, amely 30 főből áll, és a 18 polgármester és 3 kisebbségi önkormányzat található, de a jelenlegi feltétel szerint 50% alatti lehet az arányuk. Miután egy előkészítő bizottság lenne, így javasolja, hogy 4 mikrorégió egy-egy képviselője lehet a bizottságban, amelyhez igazítanák a többi tagot, amelyben területarányos elosztást javasol. A tanácsnak van döntési joga az elfogadással kapcsolatosan. Ahhoz, hogy ez a gondolkodás elinduljon, kéri az ezzel kapcsolatos felhatalmazást. A Társulási Tanács az elnök előterjesztését megtárgyalta, és 13 igen szavazattal az alábbi határozatot hozza: 29/2008 (IX. 12) HATÁROZAT Tárgy: ÁROP 1.1.5/C, a leghátrányosabb helyzetű kistérségek fejlesztési és együttműködési kapacitásainak megerősítése című pályázat benyújtása A Társulási Tanács az ÁROP 1.1.5/C, a leghátrányosabb helyzetű kistérségek fejlesztési és együttműködési kapacitásainak megerősítése című pályázat benyújtására szóló előterjesztést megtárgyalta, és a következő döntést hozza: A kistérség pályázatot nyújt be ÁROP 1.1.5/C, A leghátrányosabb helyzetű kistérségek fejlesztési és együttműködési kapacitásainak megerősítése” címen. A Társulási Tanács felhatalmazza az elnököt, hogy a pályázat benyújtásához a szükséges jognyilatkozatokat és intézkedéseket megtegye, valamint elnyert pályázat esetén a támogatási szerződést aláírja.
15
Határidő: folyamatos, illetve 2008. október 17. Felelős: Rónavölgyi Endréné elnök A Társulási Tanács az elnök előterjesztését megtárgyalta, és 13 igen szavazattal az alábbi határozatot hozza: 30/2008 (IX.12) HATÁROZAT Tárgy: Kistérségi Fejlesztési Bizottság átalakítására vonatkozó javaslatok kidolgozására történő megbízás. A Társulási Tanács a Kistérségi Fejlesztési Bizottság átalakítására vonatkozó javaslatok kidolgozására vonatkozó előterjesztést megtárgyalta, és a következő döntést hozza: A Társulási Tanács felhatalmazza az elnököt, hogy a Kistérségi Fejlesztési Bizottságnak az ÁROP 1.1.5/C, a leghátrányosabb helyzetű kistérségek fejlesztési és együttműködési kapacitásainak megerősítése című pályázati felhívásban megfogalmazott arányoknak megfelelően tegyen javaslatot a bizottság összetételének átalakítására. Határidő: 2008. október 17. Felelős: Rónavölgyi Endréné -elnök Kissné Dudás Gabriella Monok képviselője elhagyja a termet. 7. Rónavölgyi Endréné a következő napirendi ponttal kapcsolatban mondja el, hogy az Önkormányzati kezdeményezés társadalmunk jobbá tétele érdekében című anyagot fogadtak el május hónapban, amelyet az országgyűlés elnökének kívül több helyre is eljuttattak. A kistérség polgármesterei találkoztak Szűcs Erika miniszter asszonnyal is, aki szeptember második felében szeretne arról beszámolni, hogy az Út a munkához program a kezdeményezésük alapján hogyan alakulna, és mit terjesztene be a Parlament elé. A családtámogatási rendszer módosításával kapcsolatos elképzeléseket bemutatja a frakciónak, és amennyiben ez támogatást kap, azt követően tudja a törvénytervezetet elhozni és bemutatni. Az anyaggal kapcsolatban sok visszajelzést kaptak, amelyben sokan támogatták a kezdeményezést, amely egy felelős gondolkodás a kistérség részéről. Sokan azonban próbáltak ebből hasznot kovácsolni, és a kistérség mellőzésével fórumokat tartottak. A lehetőséget kihasználva igyekezett a kistérség ezeken a fórumokon is részt venni. Ismerteti, hogy a héten Siófokon volt egy jegyzői konferencia, és a felkért előadók mellett kérte, hogy adjanak lehetőséget a kistérségi társulás dokumentumának az ismertetésére, és ezt kövesse a miniszterasszony felszólalása. Varga László polgármester urat kérte meg, hogy képviselje a konferencián, és kéri polgármester urat, hogy a tapasztalatokat ossza meg velük. Varga László a konferenciával kapcsolatban ismerteti, hogy elhangzott, amit szeretnének, és szakmai érvelést folytattak ott is és akarnak majd folytatni a parlamentben is. Véleménye szerint akik nem akarják megérteni, hogy egyes országrészek állapota milyen, azoknak legalább egyes nemzetstratégiai kérdésekben egyet kellene értenie. Ismerteti, hogy ennyire
16
hozzá még senki nem nyúlt az adott területhez, mint ahogy most, és ekkora szakmai alázattal és határozottsággal még senki nem tette, mint ahogy a miniszter asszony, mert a változtatás szinte mindent érint. Ahogyan felkonferálták Szepessy Zsoltot és őt, úgy legszívesebben elhagyta volna a rendezvényt. Nem tudta, hogy előző nap az alkotmánybíróság egy bírája volt az egyik előadó, akinek a témája arra volt kihegyezve, hogy Magyarországon törvényességnek kell lennie, és ne tegyék nehéz helyzetbe a jegyzőket és alkotmánybíróságot. Ismerteti, hogy települések kezdtek el törvénytervezeteket alkotni, amelyet rossznak tart. A konferenciára 50 db-ot vitt a kezdeményezésből, amely igen hamar elfogyott, és a beérkező táblázatokból is vitt magával, és nagy volt iránta az érdeklődés. A táblázatok az érvelésekhez jól használhatóak, hiszen tendenciákat vizsgál. 36 település küldte vissza eddig a táblázatokat, és összegzésnél a városokat és falvakat is külön veszi, de a számok így is megdöbbentőek. Magyarországon a foglalkoztatottság 57 %-os, amely az unióban 67%, de a cél 70 elérése. Az országban a regisztrált álláskereső 420-470.000 fő, amelyből 250.000 fő 8 osztállyal sem rendelkezik. A 2000 diplomás mellett 8000 érettségizett található. Hátrányos helyzetű 47 kistérségben él a rendszeres segélyezettek 90 %-a. Az adatokat tovább vizsgálva a 90 % nagy része a 4 leghátrányosabb kistérségében él, amely az ország ezen részében található. Kevés ember dolgozik sokat, és fizet járulékot egy másik kör megélhetése érdekében. Elvként fogalmazódott meg, hogy mindenkit munkára fogjanak, aki munkára képes, és csak az kapjon segélyt, aki arra nem képes. Meg akarják a családsegítést erősíteni, és a nagyon kegyetlen ügyek elkerülnének a településről, és a 200.000 rendszeres szociális segélyből 100.000 akarnak. A segélyeknek a 80%-a állami támogatás, és 20 % önkormányzati támogatás lenne, közcélú munka 95 % állami, és 5 % önkormányzati támogatás lenne. Ezt nem lehet automatikusan mindenütt alkalmazni a településekben rejlő különbségek miatt, hiszen ez gondot jelenthet. Képzésre helyezve a hangsúlyt 35 év alatt mindenkivel a 8 általánost el akarják végeztetni. Mindenkit visszaküldenek, akit lehet dolgozni, és ellenőrzések lesznek minden területen. El akarják érni, hogy mindenfajta köztartozás levonható legyen azon pénzekből, ami most nem vonható le. Az, hogy az anyaggal sokan foglalkoztak az is bizonyítja, hogy igyekeztek elmenni olyan fórumokra, és elhívni olyan embereket, akik bármit is tehetnek. Az országos főkapitánnyal találkozva minden anyagot igyekezett átadni, amelyre a főkapitány úrtól a következő választ kapta, amelyet felolvas. A Szerencsi Rendőrkapitány a közeljövőben összehívja a térségbe tartozó települési jegyzőket, majd a családsegítőket, gyámügyeseket, polgárőröket, és az élet minden területén szeretnének folyamatos kapcsolattartást. Az összesítés elkezdődött, és 2004-ben 256 millió Ft volt a rendszeres szociális segély, amely 2007-ben 576 millió Ft. 2008 június 30-ig vizsgálva ez mindenhol több, mint az előző évek ilyen szakában. Minden településen a születések száma eltolódik az idősebb kor arányába, és minden korosztályban csökken. 1990-ben 427 fiú született, és 2008-ban ez a szám 100 fővel kisebb, így ebből a szempontból szubjektív az összetétele. A majd 30 faluban 156 házasságkötés volt 1990-ben, míg 2007-ben 57, 2008 első félévében 27. A házasságkötések száma a harmadára zuhant, és a városokban is hasonló a helyzet. Köszöni mindenkinek a munkát, mert szükség lesz az érvelésekhez ehhez az anyaghoz, és kéri, hogy ha megnyilvánulnak, akkor azt komolyan és kellő körültekintéssel tegyék. Jegyzőbarát, törvénytisztelő, a jegyzők munkáját értő és segítő polgármesteri munkát kívánt mindenkinek a konferencián, amelyet mindenki értett. Rónavölgyi Endréné elmondja, hogy a konferenciát megelőzte a B-A-Z Megyei Közgyűlés Szociális Kerekasztal rendezvényen Boros-Leskó Géza vett részt.
17
Boros-Leskó Géza ismerteti, hogy a megbeszélésen Mészáros Miklós szakállamtitkár úr tartott egy előadást, amelyen sok minden elhangzott, de hiányolta a konkrétumokat az előadásból. Pesszimista egy kicsit abban, hogy a fórum a helyzetelemzéssel és értékeléssel egyetért, de a megoldásokba lesz a gond, hogy politikai érdekek fognak benne ütközni, amely egy nemzeti alapkérdés. Úgy gondolja, hogy az erről való döntésnél a parlamentben a névszerinti szavazás jó megoldás lenne. Az elfogadott anyaguk politikamentesen készült és indult el, de jelen helyzetben egy konfliktus közeli helyzetet kívánnak többen létrehozni,és nem szabad senkinek megengedni, hogy az eseményeket ilyen irányba vigye el. A munkát a törvényesség keretén belül kell folytatni és senkire nem jellemző a jelenlévők közül a populista felfogás. Vajtó János az óvodáztatási támogatással kapcsolatban mondja el, hogy a sok jó mellett ezt egy elhibázott dolognak tartja, és amíg nem kerül bevezetésre, addig lehet ezzel kapcsolatban javaslatot tenni. Véleménye szerint nincs elég óvodai férőhely, és ez gondot jelenthet. Budapestet megkülönböztetik, és a rendőröket próbálnak a fővárosba vinni, és 40.000 Ft-ot kapnak azok, akik ott teljesítenek majd szolgálatot. Az a tendencia, hogy akik Miskolcon a rendőr szakközépben végeznek, azok automatikusan Budapestre mennek. A rendőri létszám ilyen bűnözés mellett eléggé kevés, és nem fognak eredményes bűnüldözést folytatni. Nem jó ez a tendencia, mert nem csak Budapesten van bűnözés. A szavát tudja csak felemelni, mert több lehetősége nincsen. A testületi ülésen és itt tudja elmondani a véleményét, és kéri a képviselő asszonyt, hogy ezt vigye tovább. Kiss Lajos szerint a létszám megemelésén túl jogokat is kell a rendőrnek adni, valamint az intézkedés elbírálása ne tartson sokáig, amikor azt vizsgálják. Rónavölgyi Endréné ismerteti, hogy ezen sajátos problémákkal többen küzdenek, és komoly feladatot jelent azokkal a döntéshozókkal megértetni, akiket ez nem érint, hogy itt valóságos problémáról van szó. Komoly és aktív tudatformáló munkát jelent, hogy a célokhoz meg lehessen őket nyerni. Amikor a dokumentumot elfogadták, és a frakcióülésen ezt többször felvetette, akkor megoszlottak a vélemények, és kétségek is megfogalmazódtak. Az óvodáztatási támogatással kapcsolatban is arról volt szó, hogy kizárólag pénzügyi támogatást kapnak a gyerekek óvodáztatásának elősegítésére. A céllal egyetért, hogy a leghátrányosabb gyerek is minél hamarabb kerüljön be az oktatási hálózatba, hogy azokat a problémák, amiről beszélnek, kerüljék el őket. Legegyszerűbbnek az tűnt, hogy anyagilag is támogassák ennek elősegítését. Azt sikerült elérni, hogy ezt természetben is lehet juttatni, és a köztartozásokat ilyen módon is le lehessen vonni, és ebből a támogatásból is levonható legyen. Amennyiben egyetértenek vele, akkor a következő ülésre meghívják a rendőrkapitányt, beszéljenek és gondolják végig a feladatokat, hogy mit lehetne tenni. A találkozó is azt a célt szolgálja, hogy a közterületeken több rendőr legyen. Azt látta, hogy ameddig a településen volt posztos rendőr, addig több mindenben segített a közterületen. Amit tudnak tenni, hogy a városban épült bérlakásoknál a rendőrség és tűzoltóság részére lakást tudnak kiutalni, és ezzel a kerettel ők gazdálkodnak. Valószínűleg Budapestnek is megvan a gondja, de nekik a sajátjukkal kell törődni. Az emberek rendre és nyugalomra várnak, és nem másra. Munkahelyet, nyugalmat akarnak, gyerekeket nevelni, élni és szórakozni. Szakmai alapon és szélsőséges érzelmek nélkül kell végezni tovább a dolgukat. Bíró Ferenc Mezőzombor polgármestere elhagyja a termet.
18
7. Rónavölgyi Endréné tájékoztatja a tanács tagjait, hogy Monok önkormányzata kérte a társulást, hogy a mozgókönyvtári feladatellátásban részt szeretnének venni. A társulásnak hátránnyal nem jár, és ez egy újabb együttműködés a már meglévő együttműködés mellett, hiszen Alsódobsza, Golop, Mezőzombor, Taktakenéz, Újcsanálos, Sóstófalva és Prügy települések, valamint Bekecs és Tállya is tagja a feladatellátásnak, amely kiegészülne Monok településsel, és javasolja ennek támogatását, azzal a kikötéssel, hogy a normatívát akkor kapjon, amikor az lehívható erre. Vajtó János javasolja, hogy ezt a kérést a polgármester terjessze elő, aki most nincsen jelen. Rónavölgyi Endréné elmondja, hogy a település elküldte a megkeresést, csak az írásbeli kiküldésre kevés idő volt. Írásban kérte az előterjesztés megtárgyalását. Érti az ezzel kapcsolatos észrevételt, de véleménye szerint minden településnek joga van hozzájutni azon állami forrásokhoz, amelyek mindenkit megilletnek. Hlívják László ismerteti, hogy a kérést elfogadják, csak az előterjesztésénél a település polgármestere is legyen jelen. Rónavölgyi Endréné elfogadja, hogy a település polgármestere legyen jelen a kérés beterjesztésénél, így ezzel a kiegészítéssel bocsátja szavazásra az előterjesztést.
A Társulási Tanács Monok községnek a mozgókönyvtári feladatellátáshoz történő előterjesztését megtárgyalta, és 11 igen szavazattal az alábbi határozatot hozza: 31/2008 (IX.12) HATÁROZAT Tárgy: Állásfoglalás a mozgókönyvtári feladatellátáshoz történő csatlakozásról A Társulási Tanács Monok Község Önkormányzatának a kistérségi mozgókönyvtári feladatellátásához történő csatlakozásával kapcsolatban a következő döntést hozza: A Társulási Tanács Monok Község Önkormányzatának a kistérségi mozgókönyvtári feladatellátásához történő csatlakozását a következő társulási ülésen napirendre tűzi, egyben felkéri Szepessy Zsolt Lászlót, Monok polgármesterét a napirendi pont előterjesztésére. Felelős: Rónavölgyi Endréné – elnök Határidő: azonnal
Rónavölgyi Endréné ismerteti, hogy mindenki kapott egy anyagot, hogy a Társadalmi Megújulás Operatív Program keretében esélyegyenlőségi programok végrehajtásának támogatására pályázat jelent meg. Az írásbeli anyagot kiadták, amelyet ajánl a polgármesterek figyelmébe, és kéri ennek áttanulmányozását. Király Judit tájékoztatja a polgármestereket, hogy minden polgármesteri hivatalba e-mailben a turisztikai desztinációs anyagot elküldték.
19
Rónavölgyi Endréné elmondja, hogy a turisztikai fejlesztéseknek és együttműködési rendszere megváltozott, és amennyiben nem vesznek ebben részt, akkor minden olyan dologból kimaradnak, amely rendezvények megtartását, és kiadványok kiadását támogatja. Király Judit ismerteti, hogy a helyi desztináció szervezése olyan szinten van, hogy a szerencsi testület is tárgyalja a csatlakozásról szóló tervezetet. Tokajjal alakítják ezt meg, és az ügy fontosságára tekintettel ebben a településeknek részt kell venniük. Amennyiben nem tag a település, akkor nem indulhat pályázaton. Amennyiben nincsen testületi döntés, akkor egy polgármesteri szándéknyilatkozat is előzetesen megfelel. Rónavölgyi Endréné a Svájci Alappal kapcsolatban elmondja, hogy e-mailben elküldik a prezentációt. A Norvég alaphoz hasonlóan az eljárások két fordulósak, és 8 jogcím kerül kiírásra. Amellyel kapcsolatban 2 jogcímen szeptember 30-a a beadási határidő. Tájékoztatja a tanács tagjait, hogy magas a pályázható összeg, és kéri annak jelzését, ha valaki pályázni akar. Az első fordulóban projektötlet szerepel, míg a második fordulóban a nyertesektől részletes kidolgozást várnak. Kéri az ezzel kapcsolatos visszajelzést Csanádi Ildikó tájékoztatásul mondja el, hogy forintosítva az összegek ha minimális 85 %os támogatást sikerül megszerezni, akkor is a legkisebb bekerülési költség 845 millió Ft. Önkormányzatok külön nem nagyon tudnak pályázni. Rónavölgyi Endréné további napirendi pontok hiányában az ülést berekeszti. Kmf
Hlívják László Jkv hitelesítő
Rónavölgyi Endréné elnök
Dr. Árvay László Jkv vezető
20
