A 2011. szeptember 8-án tartott jegyzői értekezlet „A vis maior támogatás felhasználásával kapcsolatban felmerülő problémák áttekintése konzultációs lehetőséggel” napirendi pontjának anyaga Előadó: Börgöndi Szilárd irodavezető Szabó Istvánné pályázati-támogatási referens Tomasik Zoltánné pályázati-támogatási ügyintéző Elérhetőségek: cím: Magyar Államkincstár Komárom-Esztergom Megyei Igazgatóság Állampénztári Iroda, 2800 Tatabánya, Fő tér 32. tel.: 34/310-611 e-mail:
[email protected] Vis maior igények bemutatása: 2010. évben: 99 db vis maior igényt nyújtott be 39 önkormányzat 2010. évi eseményre, mely az országos számokat (1959 db) tekintve a 7. legnagyobb szám, a régión belül a legtöbb. Minisztérium által elutasított 12 db, Kincstár által elutasított 2 db, igénylő által visszavont 2 db, döntést követően lemondott 2 db, támogatott 81 db. A 81 db támogatottból 27 db lezárt, 5 db elszámolása megtörtént, 49 db igény még finanszírozás alatt van. Kiemelném Csolnok Község Önkormányzatát 7 db, Kesztölc Község Önkormányzatát 6 db, Piliscsév Község Önkormányzatát 6 db igénnyel. Igényelt támogatás: 1.640.327 eFt, megítélt támogatás: 555.653 eFt, folyósított tám. 277.415 eFt. 2011. évben: 13 db vis maior igényt nyújtott be 7 önkormányzat, 3 db 2010. évi eseményre, 10 db 2011. évi eseményre. A 13-ból 7 db jóváhagyott, 2 db-nál előleg folyósítására került sor, 1 db a minisztériumnál van döntés alatt, 1 db hiánypótlás alatt, 2 db felülvizsgálat alatt. Közeleg a szeptember 30-ai és október 20-ai lehívási, illetve elszámolási határidő! A 2010. évi vis maior támogatás felhasználásának részletes szabályairól szóló 8/2010. Korm. rendelet tavaly ősszel módosításra került a 243/2010. (X.5.) Korm. rendelettel, mely jelentős változást hozott be a helyreállításra megítélt támogatás lehívása kapcsán. Míg a módosítást megelőzően a védekezés és a helyreállítás esetén a támogatást a Minisztérium utalványozása alapján a Kincstár automatikusan folyósította, addig a módosítás után (mely 2010.10.08-től hatályos) a helyreállítási költségekre jóváhagyott támogatás a Kincstárhoz benyújtott, a teljesítést igazoló számla, vagy egyéb teljesítést igazoló dokumentum alapján vehető igénybe. Továbbá változott a lehívásra, illetve elszámolásra rendelkezésre álló idő is, mely a jogszabály változásának értelmében a miniszteri döntést követő 12 hónap (korábban a támogatásnak az önkormányzat számlájára történő megérkezésétől számítódott a 12 hónap). Az eddigi lehívások, elszámolások alapján felgyűlt tapasztalatok: Sajnos az Önkormányzati Minisztérium Útmutatója a 2010. évi vis maior tartalék igényléséhez nem tartalmaz gyakorlati segítséget a lehíváshoz és az elszámoláshoz, az csak a jogszabályban szereplőket ismétli. Sok a hiánypótlás, nem egy alkalommal a támogatás
visszavonására kellett javaslatot tenni, sőt annak jogtalan igénybevétele is megállapításra került. Szeretném hangsúlyozni, hogy állami támogatásról (közpénz) van szó, melynek felhasználása, az azzal való elszámolás szigorú szabályokhoz kötött. Ezt támasztja alá az a törekvés is, hogy a 2011. évi jogszabály sokkal részletesebb, szigorúbb szabályokat ír elő mind a vis maior támogatás igénylése, mind az azzal való elszámolás során.
Konkrét hibák, hiányosságok, leggyakoribb problémák: Számlák, egyéb teljesítést igazoló bizonylatok: a jogszabály szerint a Támogatott nevére kell szólnia, de elfogadható az önkormányzat és a polgármesteri hivatal nevére kiállított számla is, sokszor hiányzik (vagy pontatlan) a cím, fordított adózás esetén a vevő (önkormányzat) adószáma. Számla kelte (kiállítás dátuma): helyreállítás esetén nem lehet korábbi a vis maior esemény bekövetkezésénél, és nem lehet későbbi a miniszteri döntést követő 12 hónapnál. Ár-, illetve belvíz elleni védekezés esetén a védelmi készültség megkezdésének napjától a készültség megszüntetését követő 22 munkanapig (2010.), illetve 30 napig (2011.) tartó időszakban kiállított számlák fogadhatók el. ebr42 igénylés-azonosítószám: gyakori hiba, hogy a számla eredeti példányán (még a sokszorosítás előtt) nem kerül feltüntetésre. Minden esetben kérjük a számlán az önkormányzat belső szabályzataiban rögzített módon történő teljesítésigazolást, ha van, akkor ezt a műszaki ellenőr is megteheti (kollaudálás), mely azonban nem váltja ki a számla mögötti, tételes teljesítés igazolást, vagy számlarészletezőt, mivel a ténylegesen elvégzett műszaki tartalom, az egyes munkatételek csak abból állapítható meg. A Kincstárnak a benyújtott dokumentumok alapján, a Kormányhivatalnak pedig a helyszínen kell meggyőződnie arról, hogy az adott számlában szereplő műszaki tartalom hogyan viszonyul a műszaki szakértői nyilatkozatban szereplőhöz, helyreállítás esetén. Védekezés esetén a kérelemhez csatolt számlák alapján dönt a minisztérium, a teljesítést igazoló dokumentumok csak az elszámolás során kerülnek becsatolásra. A BM álláspontja szerint az önkormányzat köteles a számlát és a teljesítést igazoló dokumentumot olyan adattartalommal kitölteni, hogy beazonosítható legyen az adott támogatáshoz való kapcsolódás. Vállalkozó által leszámlázott (jellemzően védekezési munkáknál előforduló) személyi jellegű ráfordítások, különböző vásárolt, igénybe vett szolgáltatások (földmunka, szivattyúzás, fuvar, szállítás) esetén csatolni kell a kiszámlázott teljesítést alátámasztó, a vállalkozó analitikus nyilvántartását is (pl. bér és járulékok számfejtését, vagy kifizetését igazoló bizonylatok, munkanapló, jelenléti ív, gépüzemnapló, gépjármű menetlevél, fuvarlevél, szállítólevél). A 89/1988. MT rendelet (a közúti közlekedési szolgáltatásokról és a közúti járművek üzemben tartásáról) értelmében közúti árufuvarozást végző gépkocsi a közúti forgalomban csak fuvarlevéllel vehet részt. A fuvarlevélen a megrendelő igazolja az elvégzett
teljesítményt, árufuvarozásnál az áru átvételét is. A menetlevél, fuvarlevél, szállítólevél szigorú számadású nyomtatványok, melyeket eseményszerűen kell vezetni. Amennyiben a vállalkozó nem vezet gépüzemnaplót, úgy elfogadható a teljesítés igazolásául egy részletes, az elvégzett munka megnevezését, annak idejét, mennyiségét, helyét tartalmazó, mindkét fél részéről aláírt telj. igazolás is. Fordított adózás: engedély köteles építési tevékenység esetén kell alkalmazni a szabályait. Ebben az esetben a számlának tartalmaznia kell az Áfa tv. 169. § kb) pontjának megfelelő szöveget (jogszabályi hivatkozás, vagy utalás arra, hogy a termék értékesítése, a szolgáltatás nyújtása után a vevő az adófizetésre kötelezett) és a vevő adószámát. Amennyiben a számlához kapcsolódó Áfa nem vonható le, azaz az igénylő erre is igényli a támogatást, akkor nyilatkozatot kell benyújtania, melyet sem a jogszabály, sem a minisztérium tájékoztatója nem tartalmaz. A nyilatkozatnak tartalmaznia kell minden érintett számlához kapcsolódóan az Áfa mértékét és összegét, valamint azt, hogy az Áfa összegét a bekerülési érték részeként könyvelték le, az levonható Áfa-ként nem jelentkezik. Összefoglalva a benyújtandó dokumentumok körét: 1. Helyreállítás: számla, elvégzett munkatételeket tartalmazó számlarészletező, vagy tételes teljesítés igazolás, vállalkozói szerződés (és annak mellékletét képező részletes költségvetés), megbízási szerződés (pl. műszaki ellenőrzésről, közbeszerzési eljárás lefolytatásáról), építéssel történő helyreállítás esetén műszaki átadás-átvételi jegyzőkönyv, építési napló. Amennyiben a helyreállítás saját kivitelezésben történik, akkor belső bizonylat, és kimutatás a felmerült költségekről (pl. géphasználat, üzemanyag felhasználás). 2. Védekezés: számla, elvégzett munkatételeket tartalmazó számlarészletező, vagy tételes teljesítés igazolás, amennyiben keletkezett: vállalkozói szerződés (és annak mellékletét képező részletes költségvetés), megrendelés, árajánlat, személyi jellegű ráfordítás esetén bér és járulékok számfejtését, vagy kifizetését igazoló bizonylatok, munkanapló, jelenléti ív, igénybe vett szolgáltatások esetén a szolgáltatás jellegétől függően fuvarlevél, menetlevél, gépüzemnapló. Elszámoláshoz benyújtandó dokumentumok: Pénztárnapló (kp. fizetés) és banknapló (átutalás) kinyomtatott példánya: az elszámolás során kell benyújtani, mely sokszor elmarad. Elfogadható a kézzel vezetett napló is, de már találkoztunk programból nyomtatottal is. A pénztárnaplóhoz szorosan kapcsolódik a pénzfelvételt igazoló bankszámlakivonat, valamint az annak pénztárba történő bevételezését alátámasztó bevételi pénztárbizonylat, a pénztárból történő kifizetésekhez pedig a kiadási pénztárbizonylat. Főkönyvi kivonat: szintén az elszámoláshoz szükséges csatolni, félreérthető a jogszabályi megfogalmazás. Ez alatt az 1-es (helyreállítás során épület, építmény felújítása esetén, amennyiben az önkormányzat ide könyveli), 3-as (pénztár, bank), 5ös (költségek) és a 9-es (támogatás) számlaosztály érintett kivonatait kell érteni.
Fotódokumentáció: helyreállítás és védekezés esetén is csatolni kell a befejezés utáni fotódokumentációt (ez a 2011. évi szabályozásban sem változott), mely sokszor elmarad. Védekezés esetén ez az egyetlen „látható” bizonyítéka az elvégzett munkáknak, ezért nagyon fontos, hogy ne feledkezzenek meg róla. Helyreállítás esetén a kormányhivatal és a Katasztrófavédelmi Igazgatóság illetékesei a helyszínen ellenőrzik, szemrevételezik az elvégzett munkákat. Közbeszerzés: a jogszabály szerint, a kbt. hatálya alá tartozó beszerzések esetén az elszámoláshoz csatolni kell az eljárás lefolytatását igazoló iratok másolatát. Természetesen nem kell a teljes dokumentációt lemásolni, hanem elegendő az 5/2009. IRM rendelet szerinti Tájékoztató az eljárás eredményéről megküldése a 2010. október 30-át megelőzően megkezdett közbeszerzésekre, ezt követően a 14/2010. NFM rendelet szerinti Tájékoztató az eljárás eredményéről, vagy ha nem volt közbeszerzés, akkor egy nyilatkozat arra vonatkozóan, hogy a támogatással megvalósított projekt nem közbeszerzés köteles. ebr42-rendszer 6. számú melléklete (Adatlap a vis maior támogatás elszámolásához): gyakori a hibásan kitöltött adatlap: tényleges kezdési és befejezési időpont, támogatás jóváírásának időpontja, számla kelte, teljesítés dátuma. Előleg: igényelhető és adható védekezéshez (árvíz, belvíz, földrengés) és helyreállításhoz (pince, partfelomlás, földcsuszamlás) is, utólagos elszámolási kötelezettséggel. Helyreállításhoz kapcsolódó további támogatás csak az előleg felhasználásával történt elszámolás után vehető igénybe. Ez azt jelenti a gyakorlatban, hogy a helyreállításhoz kapcsolódó előleggel az első teljesítésarányos kifizetésig el kell számolni (pénzügyi kiegyenlítés leigazolása). Lehívás, elszámolás: lehívni a miniszteri döntést követő 1 éven belül többször is lehet, elszámolni viszont csak egyszer. A lehívásoknál nem előírás a számlák kifizetése, az elszámolásnál viszont már le kell igazolni a pénzügyi teljesítést. Biztosítás: kötelező önkormányzati feladatot ellátó épületekben keletkezett károk esetén a kérelemhez csatolni kell a biztosítással kapcsolatos iratokat (bizt. kötvény, amennyiben az épületre nem köthető biztosítás, akkor legalább 3 országos biztosítótársaság által kiadott nyilatkozat). Amennyiben a kárt szenvedett épületre az önkormányzat nem rendelkezik értékkövető biztosítással, akkor határozatlan időtartamú biztosítást kell kötnie, amit legalább 4 évig fenn kell tartania (ezt határozatba kell foglalni). Az önkormányzatnak az elszámolással egyidejűleg kell igazolnia a biztosítási szerződés megkötését. Ez alól csak akkor van kivétel, ha az adott épületre nem köthető biztosítás. Biztosítás esetén a tényleges befejezési időpontot követő 4 évben évenként a Kincstár ellenőrzi a biztosítási szerződés meglétét dokumentumok bekérésével (szerződés, biztosítási díj számlája, díj fizetését igazoló dokumentum). Kártérítés: amennyiben a kártérítés összege és a biztosító által elismert műszaki tartalom ismertté válik, akkor annak tényét az önkormányzat köteles a Kincstár és a BM felé a tudomására jutást követő 2 napon belül jelezni, a kettős finanszírozás
elkerülése érdekében. Amennyiben a biztosító által fizetett kártérítés tárgya megegyezik a műszaki szakértői nyilatkozatban foglalt műszaki tartalommal, akkor a kártérítés összege a helyreállítási költség összegét csökkenti. Tehát vis maior támogatás csak a kártérítéssel nem fedezett műszaki tartalomra vehető igénybe. Visszavonás: a jogszabály alapján az elszámolásokról és az esetleges visszafizetési kötelezettség előírásáról a Kincstár dönt. Dönthet a támogatás teljes és részleges visszavonásáról. Jogtalan igénybevétel esetén kamatot is fel kell számítani, ami a jegybanki alapkamat kétszerese. Jogtalan igénybevételnek minősül, ha o előlegben részesült az önkormányzat, de a támogatási kérelmet nem nyújtotta be határidőben vagy a Kincstár a kérelmet elutasítja; o előlegben részesült az önkormányzat, de a miniszteri döntés értelmében nem, vagy az előlegnél alacsonyabb összeggel támogatható a pályázat; o támogatással való elszámolás során derül ki, hogy a támogatott nem a miniszteri döntésnek megfelelően végezte el a védekezést, helyreállítást, vagy a becsatolt dokumentumok nem megfelelőek. A visszavonás során az Államháztartás működési rendjéről szóló 292/2009. Korm. rendelet (Ámr.) 195. § (11) bekezdése alapján az ezer forint alatti összeget nem kell visszavonni, illetve nem kell megfizetni. Amennyiben a támogatott nem teljesíti visszafizetési kötelezettségét határidőn belül, a Kincstár az Államháztartásról szóló 1992. évi 38. törvény (Áht.) 63. § (7) bekezdésében foglaltak szerint jár el (ha az önkormányzat fizetési kötelezettségét annak határidejét követő 60 napon belül nem teljesíti, akkor a kincstár kezdeményezi az adósságrendezési eljárás megindítását.
Előzetes kérdés: meg lehet-e hosszabbítani az elszámolásra előírt egy évet. Válasz: a jogszabály jelenleg erre nem ad lehetőséget, a támogatás felhasználásáról a miniszteri döntést követő 12 hónapon belül kell elszámolni. Információnk van a 2010. évi rendelet módosításáról. A tervezet szerint egyes önkormányzatoknak – meghatározott feltételek fennállása esetén – lehetőségük lesz az elszámolási határidő meghosszabbítását kérvényezni.
Napirendi ponton kívül tájékoztatni kívánom az önkormányzatok képviselőit arról, hogy a 2008. évi terület- és régiófejlesztési célelőirányzat felhasználásának részletes szabályairól szóló 148/2008. (V. 26.) Kormányrendelet módosításáról szóló 370/2010. (XII. 31.) Kormányrendelet 11. §-a alapján, amennyiben a támogatási szerződés keretében a Kedvezményezett fenntartási, foglalkoztatási vagy adózás előtti eredmény növelése iránti kötelezettséget vállalt, akkor ezen kötelezettség időtartama során az Államkincstár és a Megyei Területfejlesztési Tanács évente ellenőrzi a támogatási szerződésben vállaltak teljesítését.
A rendelet 13. §-a az évenkénti ellenőrzési kötelezettséget a 2008. évi TRFC és annak jogelőd előirányzataira (2004-2006. évi TRFC, 1998-2003. évi TFC) is kiterjesztette, minden 2011.01.01-én folyamatban lévő támogatási ügy esetén. Fentiek értelmében a még „élő” fenntartási, működtetési kötelezettséget tartalmazó TFC és TRFC szerződések azok végleges helyszíni lezárásáig, minden évben iratbekérés keretében Irodai ellenőrzés alá kerülnek. Az erre vonatkozó értesítő leveleket Irodánk 2011. szeptemberétől küldi meg az érintett önkormányzatoknak.
Tatabánya, 2011. szeptember 8.
