Szerencsi kistérség SZERENCSI KISTÉRSÉG

Régió: Észak-Magyarország Megye: Borsod-Abaúj-Zemplén

A kistérség vidéke nem egységes sem földrajzát, sem gazdaságát, sem kulturális örökségét tekintve. A változatosságot tükrözi, hogy több tájegységnek tartozik ide egy-egy része (a Szerencsi-dombság és hegyalja, a Zempléni-dombság, a központi Zemplén területei, a tiszai ártér taktaközi területe és a Hangod nevő kistáj). Egyben azonban megegyeznek, hogy gazdag történelmi múlttal rendelkeznek, régóta lakott területek, errıl tanúskodnak az ıskori és honfoglalás-kori leletek is. A békés munkát és fejlıdést itt is megzavarták az elmúlt évszázadok harcai, feldúlták a területet a tatárok, törökök, császári csapatok, de a világháborúk is sok áldozatot követeltek. Ezeknek az eseményeknek több emlékével is találkozhatunk a kistérségben. A magyar történelem és irodalom több nagysága is kötıdik ehhez a tájhoz, Bocskai István, Rákóczi család, Kossuth Lajos, Petıfi Sándor, Gárdonyi Géza, Móricz Zsigmond. Ez a terület történelmi, természeti, építészeti és néprajzi értékekkel egyaránt rendelkezik. A lakosság életét több száz éve a szılımővelés, bortermelés határozza meg. Híres borai a nemzetközi piacokra is eljutnak, nem véletlen tehát, hogy a kistérség több települése is a világörökség részét képezı tokaji borvidékhez tartozik. Ajánlás: Azoknak a diákoknak és tanároknak ajánljuk a kistérség meglátogatását, akik szeretik és kíváncsiak a vulkánikus felszíni formakincsre, az okosan, környezetbarát módon – több száz éve – fenntartható fejlıdés elvét valló szılısgazdák életére és mindazon színes, kulturális, történeti emlékre, amelynek eredményeképpen a térség, nemcsak a magyarság, hanem a világörökség kiemelt területei közé tartozik.

SZERENCSI KISTÉRSÉG

Szerencsi kistérség

Szerencs Az Alföld és az Eperjes-Tokaji hegylánc, valamint fontos kereskedelmi útvonalak találkozásánál fekszik Szerencs, a „Hegyalja kapuja”. I. István korában Szerencs esperességi központ volt, késıbb az elsı írásos feljegyzések már azt említik, hogy 1241-ben a Szent János rendi keresztes lovagok (Johanniták) monostort állítottak itt, amely „Szent Péter és Pál apostolok szerencsi apátsága” nevet kapta. A település folyamatosan fejlıdött az 1490-ben keletkezett az az oklevél, amely Szerencset oppidumként, azaz mezıvárosként említi. Országos jelentıségre a 16. század végén, és a 17. században tett szert a település, amikor a vár és a város a Rákócziak tulajdonába került. Itt játszódott le a magyar történelem egyik kiemelkedı eseménye, amikor 1605. április 20-án, az országgyőlés Bocskai Istvánt (korábban már Erdély fejedelme) Magyarország fejedelmévé választotta. A település gazdasági fellendülését Európa akkori legnagyobb cukorgyárának és finomítójának 1889-es felépülése, és az 1923-ban átadott csokoládégyár hozta meg. Az ipartelepítés jelentıs hatással volt a városra és a környezı településekre egyaránt, ezt tükrözi, hogy 1945 után járási székhely lett, és 1984-ben ismét városi rangot kapott. A város társközsége Ond, mely a hét vezér egyikérıl kapta a nevét. A történelem során a két település között szoros gazdasági-társadalmi kapcsolat alakult ki, jelenleg egységes a közigazgatásuk.

Rákóczi-vár A megye legfiatalabb vára, története összeforrt a város életével. A középkori bencés kolostor helyén építtette 1557-ben Némethy Ferenc, késıbb folyamatosan tovább bıvült. Történelmi jelentısége akkor nıtt meg, amikor 1580-ban zálogbirtokként Rákóczi


Közigazgatási rangja: város (népesség: 10103 fı)

Zempléni Múzeum – Rákóczi vár A szépen felújított épületegyüttesben több kiállítást is láthatunk a vár és a kistérség történeti emlékeibıl, akár órákat, elıadásokat is tarthatunk a körülötte lévı szépen gondozott közparkban. A múzeum állandó kiállítása bemutatja Rákóczi Zsigmond életét és bepillantást ad korának életmódjába. Itt található a világ harmadik-, Magyarország legnagyobb képes levelezılap győjteménye, Dr. Petrikovics László magángyőjtı munkája. Állandó kiállítás mutatja be a levelezılap történetét, a legjellemzıbb darabjain keresztül. Fery Antal ex libris győjteményének (közel 40 ezer) legszebb darabjait is állandó kiállítás mutatja be. Szerencs, Rákóczi-vár, Telefon/Fax: 47/362-842, 47/560-159, E-mail: [email protected] Nyitva tartás: Március1-tıl november 30-ig: Keddtıl péntekig 8.00 és 16.00 óra között Szombaton és vasárnap 10.00 és 16.00 óra között. Hétfı szünnap. December 1-tıl február 28-ig: Keddtıl péntekig 8.00 és 16.00 óra között és szombaton 10.00 és 16.00 óra között. A téli nyitva tartási idıszakban vasárnap csak elızetesen bejelentett látogatókat fogadnak. Bejelentkezni a 47/362 842-es telefonon, vagy [email protected] [email protected]

Világörökségi Kapuzat és Turisztikai Fogadóépület Az egymással szemben megépített két ötszintes, kaput szimbolizáló építmény fogadja a Hegyaljára érkezıket, mert Szerencs a „Hegyalja kapuja”. Egyik építmény kilátótoronyként is üzemel, érdemes felmenni, szép kilátás nyílik onnan a városra. A fogadóépület (az egyik kapu tövében) turisztikai információs pont, mely kiadványaival, felkészült munkatársaival segít a térségben való eligazodásban,


Zsigmond tulajdonába került. Falai között nagy történelmi események játszódtak le, Bocskai István halála után a vár tróntermében választották erdélyi fejedelemmé Rákóczi Zsigmondot. A 30 éves háborúban 1644-ben császári kézre került a vár, majd kemény ostrom után került vissza I. Rákóczi György tulajdonába. A Rákóczi családból a vár utolsó ura II. Rákóczi Ferenc volt. A 18-19. századi birtokosok barokk kastéllyá, uradalmi központtá alakították, a várat körülvevı árkot feltöltötték.

a tokaji borvidékhez tartozó 13 település látnivalóinak, turisztikai programjainak megismerésében. SZERENCSI KISTÉRSÉG

A fogadóépületben Szerencs újbóli várossá nyilvánításának 25 éves évfordulója alkalmából készült fotókiállítás, valamint a környék borait bemutató kiállítás tekinthetı meg. Az információs pont és a kilátó nyitva tartása: nyári nyitvatartási rend: 8-20 óráig téli nyitvatartási rend (november 2-április 4. között): 10-17 óráig Elérhetıség: e-mail: [email protected] tel: 47/777-072 A belépés díjtalan.

Református templom A 13. században eredetileg román stílusban épült, majd 1480-ban gótikus toronnyal egészítették ki. 1595-ben Rákóczi Zsigmond református hittársainak adományozta, ık további átalakítást végeztek az épületen. 1605-ben ebben a templomban választották Bocskai Istvánt Magyarország fejedelmévé, a falon tábla ırzi az esemény emlékét. A templomnak 1646-ban I. Rákóczi György fejedelem harangot ajándékozott. A templom kriptájában több neves halott földi maradványa látható, üveggel fedett urnában. A templom hajójában pedig Rákóczi Zsigmond erdélyi fejedelem és felesége Gerendy Anna késı reneszánsz síremléke áll. Református Lelkészi Hivatal Cím: 3900 Szerencs, Kossuth tér 3. Tel: (47) 362-090

Munkás Szent József római katolikus templom Az új katolikus templom egyedi formakincsével, emberbaráti tereivel és anyagaival még a nem hívı számára is nyugalmat sugároz, pihenésre ad lehetıséget.

A Vincze László és munkatársai által tervezett templomot 2002. október 27-én szentelte fel dr. Seregély István érsek. A kétszintes templom altemplomában urnatemetı található, felekezeti megkülönböztetés nélkül. Plébániahivatal: 3900 Szerencs, Kossuth tér 2. Tel: (47) 362-920, (47) 560057

Görög katolikus templom (Istenszülı elhunyta templom) Rákóczi Julianna a 18. században ruszinokat telepített át Szerencsre makovicai uradalmából, mivel Szerencs lakosságának száma jelentısen csökkent a harcok és a járványok miatt. A betelepültek szerettek volna önálló templomot, így 1716-ban görög katolikus parókia létesül, és templomot emelnek, mely 1799-ben nyeri el a jelenlegi késı barokk formáját. Görög Katolikus Parókia Ondi u. 11. Tel: (47) 362-982

Cukormúzeum Szerencsi Cukorgyár Üzemtörténeti Kiállítás és Nemzetközi Cukorgyőjtemény A Cukormúzeum látványosan mutatja be a Szerencsi Cukorgyár történetét, a különbözı csomagolástechnikákat, illetve a cukorgyártás folyamatát. A vendégek számára a gyártás folyamatáról nagyon jól összeállított film készült. A berlini és a tullni után Európa harmadik cukormúzeuma a szerencsi, melyet 1989. augusztus 17-én a Szerencsi Cukorgyár centenáriumán avatták fel, a gyár 100 éves történetét bemutató


A templom formája a honfoglaló Árpád vezér sátrát, a föld töltés pedig a közeli Takta földvárat idézi. Impozáns, a mai kor életérzésérıl üzenı belsı tér kialakítása, és a nagymérető feszület, a Madonna és Munkás Szent József szobor felemelı érzést nyújt. Érdemes figyelmesen végignézni Ilauszky Tamás modern vonalú keresztúti körképeit.

szakgyőjteményt. A tárlók egy részében az öt világrész 48 országából csaknem 800 cukorcsomagolási mintát állítottak ki.

Ha Szerencs – akkor mindenkinek az édesség jut az eszébe, a cukorgyárról szintén. Ezért ajánljuk, hogy a múzeummal szemben található „Édes álom” cukrászdában nagyon szép körülmények között, sütemények és fagylaltok elfogyasztása mellett beszélgessünk a cukor élettani szerepérıl, kémia, biológiai tulajdonságáról, stb. !

5. 6. 9. évf. természetismeret, földrajz, 7. 10. évf. földünk és környezetünk (földrajz, biológia), 6. 7. 10. 11. évf. ember és társadalom (történelem, társadalomismeret, gazdasági ismeretek, mővészettörténet) hon-, és népismeret, néphagyomány, természet-, és környezetvédelem, illetve 19-20. századi ipartörténettel foglalkozó szakkörök, önképzıkörök, táborok résztvevıi számára.

Sportolási lehetıségek: Városi Tanuszoda Ondi u. 1. Tel: 47/ 560-254 Hétfı: 6-19 óra, kedd-péntek: 6-21 óra, Szombat: 8-19 óra, vasárnap: zárva Szerencsi Fürdı és Welnessház – (Szerencsi Szecessziós Fürdı) A fürdıt nemrégiben teljesen felújították, nagyon szép! Fıbejárata feletti évszám szerint eredetileg 1910-ben épült. Jelenleg fürdıként és welnessházként üzemel.


Gyár u. 1. Nyitva tartás: kedd, csütörtök, szombat: 10-17 óra, hétfın zárva, szerda, péntek: telefonos bejelentkezés alapján Belépıdíj: felnıtt: 300 Ft, diák, nyugdíjas: 200 Ft Információ és bejelentkezés: Fekete József 06 20 45-30-854

A földszinten fürdıtörténeti kiállítás látható, de bepillanthatunk a fürdıruha és fürdıkultúra múltjába is. A tárlat ingyenesen látogatható.

Meggyes Panzió Szerencs, Zrínyi utca 11. Információ, jelentkezés: Megyesi Attila 47/362-417, +36 (20) 511-80-82 Szállás: 25 fı Étkezés megoldható a panzió éttermében.

Szerencsi Középiskolai Kollégium Kossuth tér 19. Telefon: (36 47) 361-258, 560-089 Honlap: www.kollegium.szerencs.hu E-mail: [email protected]

Állandó rendezvény: Országos Csokoládéfesztivál Minden év augusztus végén. Helyszín: Rákóczi út, Rákóczi-vár Szervezı: Kiss Attila Alapítvány, Önkormányzat Információ: 47/565-200


Rákóczi u.94. Telefon: (47) 560-250 Mobil: (20) 430-3333, E-mail: [email protected]

Mád Mád Tokajhegyalja ısi szılıtermelı települése, a Zempléni-hegység és a Szerencsidombság között terül el. Fekvése rendkívül kedvezı, hiszen bı viző patakokkal szabdalt völgykatlanban helyezkedik el, hegyek, dombok övezik, egyedül a déli oldal nyitott. Bronzkori edénymaradványok tanúskodnak arról, hogy ez a terület már az ıskorban lakott volt. A tájra oly jellemzı szılıtermelésrıl már i.sz. 400 körül vannak leletek. A település gazdasági fejlettségére utal, hogy a legrégebbi oklevelek is mezıvárosként emlegetik (mezıváros/oppidum). A harcok és a természeti katasztrófák többször próbálták fejlıdésében megakasztani, vagy elpusztítani a települést. 1567-ben, 1637-ben a törökök felégették, 1645-ben pestisjárvány-, 1694-ben sáskajárás-, 1695ben jégesı pusztított. A sok csapás ellenére 1700-ban fejlıdésnek indult, mikor Rákóczi Ferenc és nıvére megvásárolta ezt a területet, de a 18. század végére ismét elszegényedett. Rossz idıjárás, járványok, magas adók sújtották, de sok áldozatot szedett a falu lakói közül az 1848-49-es szabadságharc is. Az itt lakók életében jelentıs változást hozott, mikor 1903-ban a Hernádon Gibártnál megépült a környék elsı elektromos áramfejlesztıje, így viszonylag korán bevezethették az áramot a településre, sıt a Rákóczi és Batthyány utcában (ahol a módosabbak laktak) közvilágítást alakítottak ki. Mád máig megırizte felvidéki jellegő településszerkezetét, házainak polgári életvitelrıl árulkodó építészeti jellegzetességeit, melyeket az utódok szépen karbantartanak. A település a tokajhegyaljai történelmi borvidék (a világörökség része) egyik legismertebb, meghatározó községe,


Közigazgatási rangja: község (népesség: 2570 fı)

mely bıven kínál látnivalót az ide érkezı diákoknak is. Bıvelkedik történelmi, építészeti, természeti, és földtani értékekben egyaránt. A mádi ásványbányászat a jelentıs kaolin-, bentonit-, és zeolit kincsekre épült.

Római katolikus plébániatemplom A jelenlegi templom a 14. századi templom alapjára épült, 1525-26-ban, késı gótikus stílusban. Mai formája többszöri átalakítás után a 18. században alakult ki. Az erıd-szerő megerısítések nyomai mai is láthatók, a templomot támpillérek erısítik, domboldalon, fallal övezett kertben áll. Batthyány u. 35. A templom bejelentéssel látogatható: Római Katolikus Plébánia Batthyány tér 2. 47/348-017

Mádon alakult ki Tokaj-hegyalja egyik legnagyobb zsidó közössége, melynek emlékét a mai napig ırzik a településen található épületek és a zsidó temetı.

Zsinagóga Ez az eredeti szépségében helyreállított épület a Tokaj-hegyalján található zsinagógák között a legrégebbi, melyet 1795-ben építettek barokk stílusban, ehhez hasonló Európában - a mádin kívül - csak egy van. A barokk és copf építészeti stílus egyedi keveredése eredményeként jött létre Magyarország tán egyik legszebb zsinagógája.


A falu fıutcája nem azonos az átmenı fıúttal. A település központja felé bejárat a lámpás elágazásánál.

Rákóczi u. 75. A zsinagóga zárva van, elızetes egyeztetés alapján látogatható, a kulcs ırzıjének telefonszáma a kapura van kifüggesztve.


A régi zsidó iskola épülete A felújított zsinagógától nem messze találjuk az egykori rabbi házát és a – pusztulásnak indult, felújításra váró – egykori iskolát, ezt a nagyon szép formájú árkádos épületet, alatta pincékkel.

A régi zsidó temetı a falu északi végében található.

Kıkiállítás 13 millió éves vulkáni kızetekben gyönyörködhetünk (a kızetek közötti tájékozódásban a helyi dolgozók szakszerő vezetése segít), a Geoproduct Kft. áruházának udvarán, ahol a Madárdomb kilátóból a környékben is gyönyörködhetünk. Dr. Mátyás Ernı, a mai Magyarország egyik leghíresebb geológusa nemcsak a különbözı kızetfajták bemutatását és eladását szervezte meg, hanem a Mádon található kaolin, bentonit, és egyéb itt található anyagok feldolgozásával az emberi egészség javítására alkalmas termékek sokaságát állítja elı munkatársaival. A kıpark és egyéb ásványi anyagokat tartalmazó termékek a fenntartható fejlıdés jegyében jövıbe látó szemléletet tükröznek és szeretetteljes aggódást az emberiség jövıje iránt. Mátyás Ernı kötıdik Tokaj-hegyalja egyik leghíresebb ásványi kincsének a zeolit különleges tulajdonságainak felfedezése (ami a szılı érési feltételeit és minıségét

A kıkert megközelíthetı a tokaji út felıl, a falu elején. Tel.: 06/47- 348-537 Bartók B. u. 7-9. [email protected] www.geoproduct.hu

Ásványgyőjtemény, borászati kiállítás Az interneten már megjelent, mint Mád egyik látnivalója, de az érdekes győjteményt még nem nyitották meg a nagyközönség elıtt, jelenleg tervezik ennek megszervezését. Római Katolikus Plébánia Batthyány tér 2. Érdeklıdni: 47/348-017

Lámpa és néprajzi emlékház Elmúlt idık világítástechnikai fejlıdésérıl és az itt élık hajdani életmódjáról üzen ez a kis kiállítás. Elızetes bejelentkezéssel látogatható. Elérhetıség: 06/20-778-4732, 06/47-348-018

Szilvásfürdı Pihenıpark A település a 19. században népszerő fürdıhely volt. Szilvásfürdı a virágkorát az 1920-as években élte. A kor igényeinek megfelelıen a fürdı környékén gyönyörő parkot létesítettek, rózsákat ültettek, sétányokat, halastavat alakítottak ki. Messzire eljutott a híre ennek


befolyásolja, továbbá emberi táplálék, illetve állatalom) és használatának elterjesztése. Magas színvonalú katalógus segít a természet fölfedezésében és a különbözı termékek sajátosságainak megismerésében. Jó példáját adja, hogy Magyarország természeti adottságait föl lehet tárni, és az emberek érdekében mővelés alá lehet vonni.

Megközelíthetıség: Mád községtıl 2 km-re fekszik, az oda vezetı út 2/3-a aszfaltos, a hátralévı szakasz szép árnyas, széles, kényelmes gyalogút. A falutól gyalogosan kb. fél óra. Bejárat a falu elején, a tokaji út felıl! Érdeklıdni: Polgármesteri hivatal – Jegyzı Cím: 3909 Mád, Rákóczi u. 50. Központ: 47/348-003, +36 20/5811 077, + 36 20/5811 921 Fax: 47/348-016 email: [email protected]

5. 6. 9. évf. természetismeret, földrajz, 7. 10. évf. földünk és környezetünk (földrajz, biológia), 6. 7. 10. 11. 12. évf. ember és társadalom (történelem, társadalomismeret, gazdasági ismeretek, mővészettörténet, egészségtan, egészséges életvezetés) hon-, és népismeret, néphagyomány, természet-, és környezetvédelem, illetve a holokauszttal foglalkozó szakkörök, önképzıkörök részére. Kiválóan alkalmas közösség szervezı komplex humán-, sport táborok résztvevıi számára.


a kénes, savas gyógyhatású vízre épült szép területnek, pedig idegenek csak engedéllyel látogathatták. Az idık során a fürdıhely lepusztult, megszőnt. Napjainkban ezt a több száz éves fákkal körülvett melegvíz forrással rendelkezı területet, az Összefogással Tokaj Világörökségéért Projekt keretén belül helyreállították és színvonalas szabadidıs térré alakították. A Mádi Önkormányzat fenntartásában lévı pihenıpark ideális hely 1-23, vagy több napos osztálykirándulásra, táborozásra mert ingyenes kempingezési (sátorozási) lehetıséget biztosít. A gyönyörő környezetben lévı pihenıparkot egy forrás, mely tavat táplál - körül alakították ki. A táborozáshoz szükséges WC-vel, zuhanyzóval, kiépített tőzrakó hellyel, fedett közösségi térrel, sportolási lehetıséggel egyaránt rendelkezik. A területen 24 órás gondnoki szolgálat van. Étkezés: önellátással. Ideális táborozási lehetıség. Közösségi programok, játékok, sportversenyek megrendezésére is alkalmas.

Tállya A Tokaji hegység délnyugati lábánál lévı település az egyik legjelentısebb szılı-, és bortermelı község a világörökség részévé nyilvánított Tokaj-hegyalján. Hazánkban kevesen tudják, hogy a geodéták szerint (1990-ben végzett mérések, számítások alapján) itt található Európa mértani középpontja, erre hívja fel a figyelmet a településen található mővészeti alkotás. A település nevét a 13. századból eredeztetik, amikor az a tatárjárás után ide telepített vallon telepesek erdıket, bozótokat irtottak (taille: vágás, irtás), hogy alkalmassá tegyék a területet föld-, és szılımővelésre. 1631-ben Ferdinánd király városi címet adományozott Tállyának, ami maga után vonta a további fejlıdést. Az 1784-es országos népszámláláskor Zemplén vármegye legnépesebb városa volt. A fejlıdı város és kiváló bora vonzotta ide az embereket. A település életében meghatározó szerepe volt a Rákóczi családnak, e helyet tekintette „fıhadiszállásának”. Itt komponálta mőveit Lavotta János, itt keresztelték Kossuth Lajost, de jelentıs szılıbirtokkal rendelkezett ezen a területen Grassalkovich Antal is. A hegyoldalakat borító vulkanikus riolittufa nagyban meghatározta a település életét, hisz a szılıtermelés (a jó minıségő bor miatt) hagyománnyá vált. A hegyalján a termıterület különlegessége (zeolit, trachit és lösz) és az itt kialakult egyedi mikroklíma a legkedvezıbb feltételeket biztosítja a szılı cukortartalmának kialakulásához, és az aszúsodás elindulásához. Az itt termelt bor méltán világhíres.

Római katolikus templom Gótikus stílusú középkori eredető templomot 1720-ban barokk stílusban átépítették, végsı formáját 1804-ben kapta. Szentélye és tornyának alsó része ma is gótikus jegyeket mutat. Érdekessége, hogy a tornya a második emelettıl nyolcszöglető, a hajó mindhárom boltszakaszát fiókos dongaboltozat fedi. A templom barokk berendezése 1750-ben készült. A bal elsı mellékoltár képe Szent Vendel szüretelését ábrázolja (Maulbertsch mőve). A dombon álló templom meghatározza a táj látképét. Rákóczi u. 9. Tel: 47/398-165



Bocskai u. 15. Tel: 47/398-055

Evangélikus templom Építése 1790-ben volt, mai alakját az 1892-es felújítás után nyerte el. Érdemes felkeresni a templomot, és tisztelettel visszaemlékezni egyik nagy elıdünkre, Kossuth Lajosra, mert a templomban látható márványtábla szerint: „E templom melyben 1802. szept. havában Kossuth Lajos nagy hazánkfia megkereszteltetett, épült 1790 – ben, megújultatott országos közadakozásból 1892 – ben s újból felszenteltetett u.a. évi szeptember 19 – én Kossuth Lajos 90 – ik születésnapján.”

Rákóczi kúria Az 1670-es években kora barokk stílusban épült kúria „L” alaprajzú, egyemeletes kontyolt nyeregtetıvel fedett épület. Nagyon látványos a nyugati homlokzatánál található árkádos, csak felülrıl fedett nyitott lépcsıház. Az innen induló pincerendszer behálózza az egész falut, és a legendák szerint több környezı településsel közvetlen (földalatti) kapcsolatban állt. A mostani bejárata a Csokonai u. 6. szám alatt látható. A Rákóczi-birtokok elkobzása után a báró Mailloth családé lett. Rákóczi u. 12.


Református templom A templom építéséhez a telket II. Rákóczi Ferenc adományozta a híveknek, építésének elsı lépcsıje 175355 között történt. Az akkor egyszerő templomhoz csak késıbb emeltek tornyot, majd 1805-ben tovább bıvítették oldalhajóval. A tállyai tőzvész megrongálta a templomot is, helyreállítás után 1862-ben nyerte el mai formáját. A legfelsıbb szintjét ma szép mívő, kovácsolt vasrácsú körüljáró erkély övezi. Nagyon látványos a templomot körülvevı régi szép pincesor, érdemes sétálni, rajzolgatni ezen a helyen.

Rákóczi u. 10. Telefonszám: 47/398-538 Nyitva tartás: Elızetes bejelentkezéssel

Encsy György Tokaj-Hegyalja földtani győjteménye Ez az érdekes győjtemény az Encsy család 1749-ben épült gyönyörő, barokk stílusú, boltíves kapubejáratú családi házában tekinthetı meg. Különösen érdemes beiktatni a programba ezt a kiállítást, mert a Tokaj Hegyalja és a Zempléni – hegység ásványait, kövületeit, illetve földtani ritkaságait szinte teljes egészében bemutatja. A győjtemény fı egységei: fosszíliák, kövületek; ásványok; régészeti leletek. Azért is egyedülálló ez a győjtemény, mert mára már megszőntek azok a győjtési lehetıségek, melyek révén ez a kiállítás létrejöhetett. Kapcsolattartó: Encsy György Cím: Tállya, Rákóczi út 70 Tel: 47/ 398-177 E-mail: [email protected], [email protected] Megtekinthetı elızetes bejelentkezéssel


Mailloth kastély Az épületet 1720-ban barokk stílusban építették, késıbb többször átalakították. A kastélyban két kiállítás látható, egyik Lavotta János, a 19. századi „verbunkos király” munkásságának állít emléket. A másik kiállítás pedig az 1996 óta Tállyán mőködı Közép-Európai Mővésztelep és Szabadiskola alkotóinak munkáiba enged bepillantani.

Lavotta János A tállyai temetıben nyugszik Lavotta János zeneszerzı (1764-1820), a magyar verbunkos muzsika mestere, aki élete utolsó éveit ezen a településen töltötte. Síremléke – a temetıben Emléktábla – a község fıutcáján

5. 6. 9. évf. természetismeret, földrajz, 7. 10. évf. földünk és környezetünk (földrajz, biológia), 7. 11. 12. évf. ember és társadalom (történelem, társadalomismeret, gazdasági ismeretek, mővészettörténet) hon-, és népismeret, néphagyomány, természet-, és környezetvédelem, illetve, szılészettel, borászattal foglalkozó iskolák szakkörei, önképzıkörei részére.


Séta a községben A szép, rendezett településen érdemes egy közös sétát tenni, megfigyelni a település szerkezetét, az egymás mellett élı kultúrák, építészeti stílusok harmóniáját, a szép, gondosan helyreállított polgár házakat, és a fıút melletti borkultúrához kapcsolódó fából faragott szobrokat.

A Homoky Család Tállyán tısgyökeresnek számító borász család, 1886-tól foglalkoznak szılı-termesztéssel és borászattal. Jelenleg a 4. generációs Homoky András gazdálkodik 6 hektár szılı területen. A pincerendszer-Tállya község centrumában helyezkedik el, a Homoky család régi uradalmi birtokán, mely 7 ágból áll, kora a török idıkig nyúlik vissza, a falait vastagon borítja a nemes penész. Három vendégházban 32 fıt tudnak elhelyezni, étkezést is biztosítanak igény esetén. Rákóczi u. 49. sz. Tel: 06-47/398-028, 06-30/670-3258, 06-30/2491-888 E-mail: [email protected] www.homokypinceszet.hu

Európa Centruma Pinceborozó és VendégházA pinceborozó Tállya községben a Palota úton, zöldövezetben – szılık között- épült 1994-ben. Szálláslehetıség korlátozott, de akár egytálételes ebéd elfogyasztására alkalmas a hangulatos hely, nagyobb létszám esetén is. Kapcsolattartó: Tóth Pál Palota út Tel: 47/398-441 e-mail: [email protected]

Önkormányzat vendégháza Szállás 30 fı részére 2-3-4 ágyas szobákban, 20 fı felett kedvezménnyel. Étkezés igény szerint megoldható az önkormányzat most átadott új modern konyhájáról történı megrendelés alapján. Érdeklıdni: 06/30-6264-863 - a vendégház gondnoka Rákóczi u. 19.


Homoky Család Pincészete és Vendégháza

Rátka Kitekintı: Érdemes Tállyáról Golop felé menet bemenni, az útelágazástól 1 km-re lévı Rátkára, és egy rövid látogatást tenni a Német Nemzetiségi Tájházban. A település elsı említése 1255-bıl származik. A késıbbi évszázadokban hányatott sorsot élt meg, rendszeresek voltak itt a törökdúlások, az erdélyi és császári hadak portyázásai. A 17. században a Rákóczi család regéci uradalmának része, de 1697-tıl lakatlanná válik. A 18. század elején a község újranépesítését a Schwarzwaldés a Bodeni-tó környékérıl érkezett német családokkal hajtják végre, akik a következı évszázadban zárt közösséggé formálták a település lakosságát. A 19. század második felében erıteljes polgárosodás indult meg, melyet a szılıbirtokok nagy részét kipusztító filoxéra járvány nagyban visszavetett. A II. világháborút követı idıszak kitelepítései és népesség mozgásai megtizedelték a lakosságot.

Német Nemzetiségi Tájház 1824-ben épült az a négyosztatú parasztház, melyben berendezték a nemzetiségi tájházat. Az elsı szoba a „tisztaszoba”. A konyha meghatározó eleme a négyzetes alakú fekvı kemence, és szabadkémény, a hátsó szobában a falu népviseletével ismerkedhetünk meg. A kamra a gazdaság mőködtetéséhez szükséges eszközök bemutatótára. Iskola tér 1. Nyitva tartás: munkanapokon 7.30-tól 16 óráig. Szombaton és vasárnap elızetes bejelentés alapján látogatható. Kulcsok a Mővelıdési Otthonban találhatók. Tel.: 06/47-374-019, 06/47-374-103 7. 10. évf. földünk és környezetünk (földrajz, biológia), 6. 7. 10. 11. évf. ember és társadalom (történelem, társadalomismeret, gazdasági ismeretek, mővészettörténet) hon-, és népismeret, néphagyomány, illetve nemzetiségi életmóddal foglalkozó szakkörök, önképzıkörök, táborok résztvevıi számára.



Golop SZERENCSI KISTÉRSÉG


A község a Szerencs patak völgytorkolatában, a Somos-hegy lábánál fekszik. A 284 méter magas egykori vulkán tetejérıl, a Nagy-kırıl káprázatos kilátás nyílik a Mád-Tállyai borvidékre. A település egész területe a Tokaj-hegyaljai Történelmi Borvidékhez tartozik. Legismertebb borfajtái a furmint, hárslevelő, muskotályos, illetve a különbözı aszúborok. Legendás pincéje a Rákóczi-pince, mely a szájhagyomány szerint a Somos-hegy lábától indul, és kb. 15-18 km hosszan a Szerencsi várban végzıdik, állítólag lovas kocsival is közlekedtek benne. (Feltárásra vár.) Több, mint 3000 éve lakott hely, az 1200-as évek közepétıl a Golopy család és részben a tokaji pálosok birtoka. A 18. századtól a Vay, Vécsey, Ibrányi és Reviczky családok tulajdona. A mai község 1875-ben jött létre, Alsó-, és Felsı-Golop egyesítésével.

Ó-Kastély Golopy Gáspár vármegyei alispán építtette reneszánsz stílusban, 1590 körül. A 18. század elejétıl a Vay család birtokába került, akik jelentısen átalakították. Korhő, mőemléki felújítása folyamatban van.

Jelenleg az İsi magyar címertár és Zászló Kiállítás egyedülálló anyagának otthona. A kiállítás közel kétezer címert (ısi magyar nemzetségek, királyi családok, egyházak, vármegyék és városok hímzett és festett címerei, történelmi zászlói) mutat be. Az itt látható tárgyak úgynevezett tővel festett munkák (latinul: Opus acu pictum), azaz a hímzések festett kép hatását keltik. Ennek a technikának az eredete a 4-5. századig nyúlik vissza. A kiállításon látható munkák Szabadiné Sinkó Ilona arany hímzéses tőfestı munkái.

Látogatható egész évben, naponta 9-18 óráig. Bejelentkezés: 06/20531-6240 Bıvebb információ: www.osicimer.hu

5. 6. 9. évf. természetismeret, földrajz, 7. 10. évf. földünk és környezetünk (földrajz, biológia), 6. 7. 10. 11. évf. ember és társadalom (történelem, társadalomismeret, gazdasági ismeretek, mővészettörténet) hon-, és népismeret, néphagyomány, illetve természet-, és környezetvédelem foglalkozó szakkörök, önképzıkörök, táborok résztvevıi számára.


Új-kastély – İsi magyar címertár és Zászló Kiállítás A régi kastély szomszédságában, 1820-ban egy különálló földszintes új kastélyt építtetett Vay Miklós klasszicista stílusban,. Az épület környékén még ma is látszanak az ıspark maradványai, melyekben számos növény-, és faritkaság is található.

Monok A hegyek ölelésében a Szerencsi dombság lankás tája oltalmában fekszik a falu. Bizonytalan, hogy a település a honfoglalás-korban, vagy a tatárjárás utáni idıkben kezdett benépesedni, de a 13. században már említik az írásos anyagok. A település neve a „monoh” (szerzetes) szóból ered, mely szláv eredető. A hegyaljai bortermelı kultúra egyik jellegzetes települése, a Világörökség része. A község híres szülöttje Kossuth Lajos, kinek több helyen is méltó emléket állít az utókor. Kicsi falu, mégis két kastélya van, az egyik 15-16. században, a másik 1750-ben épült az Andrássy család megbízásából. A falu katolikus zarándokhely, 1910. óta minden év szeptemberében sok hívı zarándokol a falu szélén található kálváriához. Ez, a Szerencsrıl északnyugatra mindössze 12 km-re lévı település nyaranta hangulatos mővésztábort rendez.

Kossuth Lajos szülıháza (ma emlékmúzeum) Kossuth Lajos itt született 1802. szeptember 19-én, az Andrássy grófok uradalmának mindenkori vezetıje számára épült házban. Az északi udvari szobában látta meg a napvilágot az 1848-49-es szabadságharc vezére. A Kossuth család 1803 tavaszán elköltözött innen Olaszliszkára. 1949-ben lett a ház emlékmúzeum, melyet évente több tízezer látogató keres fel. Ma a ház hat termében ismerkedhetünk a nagy magyar államférfi életútjával. A múzeum oldalszárnyában a 20. századi monoki lakosok hétköznapjaival, lakáskultúrájukkal, a pincében egy hegyaljai szılısgazda pincéjének rekonstrukcióját látjuk. A ház falán látható emléktáblát az utókor tagjai rendszeresen koszorúzzák. Kossuth út 10 Nyitva tartás: kedd-vasárnap, március 1-tıl október 31-ig, 9-17 óráig, Szünnap: hétfı Információ: 47/356-039 November 1-tıl - március 1-ig elızetes idıpont egyeztetéssel a következı telefonszámon: (47) 356 156 .



Kossuth park

Andrássy-kastély 1750 körül építtette Andrássy György gróf barokk stílusban, majd ezt a 19. században, akkor már klasszicista stílusban - átalakították. A 19. században az épület földszintjét a személyzet és a kevésbé fontos helységek foglalták el, a reprezentatív termeket az emeleten alakították ki (díszterem, lakosztály, könyvtár, kápolna karzata). Az impozáns kastély körül az épülethez méltó, gondozott parkot alakítottak ki. (Ma ez a park a Kossuth park.)

Kálvária hegy A kálvária dombját gróf Andrássy Dénes ajándékozta egykoron a falunak. Itt építették fel 1910-ben a Kálváriát, mely napjainkban híres búcsújáró hely. Különösen a Szent Kereszt felmagasztalásának ünnepén zarándokolnak el ide sokan. A kálváriához vezetı út stációit a falu lakossága készíttette, minden család ahhoz a stációhoz temetkezett, amelyet építtetett.

A település templomához tartozó Kálvária hegyen szeptember harmadik vasárnapján tartják a búcsút.


Kossuth szobor Elkészítésére Kisfaludy Stróbl Zsigmond kétszeres Kossuth-díjas szobrászmővészt kérték fel. Az avatóünnepségre 1960. szeptember 18-án került sor.

Lurkó Tanya Összes férıhely: 49 fı + sátorhelyek Cím: Szabadság u. 24. Jelentkezni lehet: Bíróné Kutas Irén 4024 Debrecen, Vígkedvő Mihály út 17. III/11. Tel/Fax: 0652 / 349-598 0620 / 438-6424 [email protected] Sérült és óvodás gyermekeket szívesen látnak! Szállás típusa: kıház. Elhelyezés: 2, 6, 8, 10, 11, 12 ágyas szobákban. Ágynemőhuzatot hozni kell! Fürdıszoba: nıi/férfi mosdó, zuhanyzó, WC. Étkezés: önellátó, jól felszerelt konyha (vagy megoldható a szállástól 3 percre lévı napköziben). Szabadtéri sütı-fızı hely is rendelkezése áll. Szabadidı sportolási és pihenési lehetıségek: - játszótér, homokozó - ping-pong - lengıteke - sportpálya: foci, tollaslabda, röplabda - szalonnasütés, bográcsozás - kirándulás, túrázás


5. 6. 9. évf. természetismeret, földrajz, 7. 10. évf. földünk és környezetünk (földrajz, biológia), 7. 11. 12. évf. ember és társadalom (történelem, társadalomismeret, gazdasági ismeretek, mővészettörténet) hon-, és népismeret, néphagyomány, természet-, és környezetvédelem, illetve a roma kultúrával, életmóddal foglalkozó szakkörök, önképzıkörök részére.

Szerencsi kistérség SZERENCSI KISTÉRSÉG

Recommend Documents