A Szerencsi kistérség Gyerekesély Stratégiája

A Szerencsi kistérség Gyerekesély Stratégiája

Készült az „Eséllyel a jövőbe - Gyermekesély program a szerencsi kistérségben” című projekt megvalósítása részeként TÁMOP-5.2.3.-A-12/1-2012-0008

2014

1

TARTALOMJEGYZÉK 1.

A kistérségi gyerekesély stratégiát meghatározó környezet......................................................... 3 1.1

1.1.1

A „Legyen Jobb a Gyermekeknek! Nemzeti Stratégia 2007-2032 ................................. 3

1.1.2

Új Magyarország Felzárkóztató Program .................................................................... 10

1.1.3

Társadalmi megújulás Operatív Program (TÁMOP) .................................................... 10

1.1.4

Nemzeti Társadalmi Felzárkóztatási Stratégia (NTFS) 2014-2020............................... 11

1.1.5

Emberi Erőforrás Fejlesztési Operatív Program .......................................................... 12

1.2

2.

3.

A kistérségi gyerekesély stratégiát meghatározó országos stratégiák és programok .......... 3

A kistérségi gyerekesély stratégiát meghatározó kistérségi dokumentumok..................... 15

1.2.1

Az LHH kistérség felzárkóztatási tervdokumentuma................................................... 15

1.2.2

A Szerencsi kistérség Felzárkóztatási Fejlesztési Programja ....................................... 15

1.2.3

A Szerencsi Kistérség Szociális szolgáltatástervezési koncepciója .............................. 16

1.2.4

A Szerencsi Többcélú Kistérségi Társulás Esélyegyenlőségi Programja ...................... 17

A kistérség helyzetelemzése........................................................................................................ 18 2.1

Helyzetelemzés összefoglalása ............................................................................................ 18

2.2

SWOT ................................................................................................................................... 26

A Szerencsi kistérség Gyerekesély Stratégiája ............................................................................ 30 3.1

A kistérségi gyerekesély stratégia alapelvei ........................................................................ 30

3.2

A stratégia elkészítéséhez alkalmazott módszerek bemutatása ......................................... 32

3.3

Felhasznált források ............................................................................................................ 35

3.4

Jövőkép, hosszú és rövidtávú célok ..................................................................................... 35

3.5

Fejlesztési irányok ............................................................................................................... 38

1. fejlesztési irány ........................................................................................................................ 39 2. fejlesztési irány ........................................................................................................................ 43 3. fejlesztési irány ........................................................................................................................ 47 4.

Cselekvési terv ............................................................................................................................. 50

5.

A kistérségi gyerekesély stratégia megalkotásának és végrehajtásának szereplői ..................... 63

6.

Partnerség a stratégia elkészítéséért és megvalósításáért ......................................................... 71

7.

Mellékletek .................................................................................................................................. 76 7.1

Oktatási kerekasztal megállapításai és javaslatai ................................................................ 76

7.2

Szociális kerekasztal megállapításai és javaslatai ................................................................ 81

Készült a Vitál Pro Kft. és a Szerencsi Többcélú Kistérségi Társulás munkaszervezete és a Gyerekesély Iroda szakembereinek közreműködésével. 2

1. A kistérségi gyerekesély stratégiát meghatározó környezet 1.1 A kistérségi gyerekesély stratégiát meghatározó országos stratégiák és programok 1.1.1 A „Legyen Jobb a Gyermekeknek! Nemzeti Stratégia 2007-2032 (Az Országgyűlés 47/2007. (V.31.) OGY határozata) A „Legyen jobb a gyermekeknek!” Nemzeti Stratégia elindítását a társadalmi szükséglet hívta életre. Tervezés során látható volt, hogy a „szélsőséges szegénység több formája tartósodik, súlyosbodik.” A stratégia alkotói, szakemberek és politikusok, megállapították, hogy a gyermeki „szocializációt” alapvetően befolyásoló intézmények, elsősorban az iskolarendszer, nem enyhítik, hanem gyakran felerősítik a szegénység újratermelődésére ható tényezőket. „A tartós szegénység, a lakóhelyi és iskolai szegregáció bontja a társadalom összetartozását, gyengíti a közös normákat. A probléma olyan méretű és olyan veszélyekkel jár a társadalmi, gazdasági, sőt a politikai fenntartható fejlődésre, hogy a cselekvést azonnal meg kell kezdeni, majd kitartó szívóssággal évtizedeken át folytatni. A cselekvés motorja csak a kormányzat és a civil társadalom együttes akarata lehet.” „A Nemzeti Stratégia átfogó céljai a következők: 1. Jelentősen,

a

jelenleginek

töredékére

csökkenjen

gyermekek

és

családjaik

szegénységének aránya, és ezzel egyidejűleg közeledjenek egymáshoz a gyermekek továbbtanulási esélyei, életkilátásai. 2. Szűnjenek meg a gyermeki kirekesztés, szegregálás és mélyszegénység szélsőséges formái, csökkenjen az életesélyeket romboló devianciák előfordulása. 3. Alapvetően alakuljon át azon intézmények és szolgáltatások működésmódja és szemlélete, amelyek ma hozzájárulnak a szegénység és kirekesztés újratermelődéséhez. Ezeknek az intézményeknek és szolgáltatásoknak a mainál sokkal nagyobb mértékben kell hozzájárulniuk a gyermekek képességeinek kibontásához, ahhoz, hogy felnőttként értelmes tevékenységek révén, teljes jogú polgárként kapcsolódjanak be a társadalom életébe.” A szegénységben élők köre a Nemzeti Stratégia elfogadása óta sajnos tovább bővült, a bővülés okai között jelentős szerepet játszanak a tágabb környezet gazdasági változásai (2008-as gazdasági válság) és az ennek nyomán növekvő munkanélküliség és elszegényedés.

3

Az átfogó célok eléréséhez hat fejlesztés/beavatkozási területet jelöl ki, amelyeken változtatni szükséges. Ezek a következők: 1. Foglalkoztatás, munkaerő-piaci helyzet javítása 2. A gyermekes családok anyagi helyzetének javítását szolgáló ellátások fejlesztése 3. Lakás, lakhatás feltételeinek, minőségének, biztonságának javítása 4. A képességek kibontakoztatását, a sikeres iskolai pályafutást segítő intézmények és szolgáltatások, szegregáció megszűntetése 5. A gyermekes családokat célzó személyes szolgáltatások és szakellátások fejlesztése 6. Egészségesebb gyermekkor biztosítása Az egyes beavatkozási területek egymással szorosan összefüggnek, egységet alkotnak, azért a beavatkozások komplexen kezelendők.

Az egyes beavatkozási területek specifikus céljai Foglalkoztatás –

Radikálisan csökkenjen a gyermeket egyedül nevelő, foglalkoztatott nélküli családok száma és aránya;

–

Az atipikus foglalkoztatási formák erőteljes térhódítása megfelelő szintű szociális biztonság garantálása mellett.

A gyerekes szülők szükségleteihez rugalmasan igazodó, könnyen elérhető napközbeni ellátási szolgáltatások működése –

a gyermekes családok anyagi helyzetének javítását szolgáló ellátások;

–

a családtámogatások szegénységcsökkentő hatásának növelése;

–

a gyermekszegénység szélsőséges, végletes formáinak enyhítése és felszámolása;

–

a lakás, lakhatás feltételeinek, minőségének, biztonságának javítása;

–

egészséges és biztonságos lakókörnyezet megteremtése;

–

megfelelő közlekedési infrastruktúra a szolgáltatások eléréséhez.

4

Szegregációmentes lakókörnyezet –

egészséges ivóvíz és megfelelő közüzemi szolgáltatások általános elérhetősége

–

a szükségleteknek megfelelő, a piac működésével összhangban lévő, igazságos, arányos és fenntartható támogatási rendszer létrehozása és működtetése

–

a lakásvesztés intézményesített megelőzési eszközeinek működése

–

a szükségleteknek megfelelő mennyiségű bérlakás és szociális bérlakás biztosítása

Korai képességfejlesztés és szegregáció-mentes iskola NAPKÖZBENI ELLÁTÁSOK –

a 0-3 éves gyerekeket nevelő családok szükségleteinek megfelelő számú napközbeni ellátási férőhelyet biztosító ellátórendszer kialakítása és működtetése;

–

a szülői választási szabadságot lehetővé tevő alternatív napközbeni ellátások megfelelő körének működése;

–

4 éves kortól minden gyermek számára jó minőségű, korszerű pedagógiai eszközöket alkalmazó óvodai férőhely biztosítása;

–

a 6-10 éves korosztály számára a szükségletekhez igazodó számú és jó színvonalú iskolán kívüli tanulási, sportolási és szabadidős tevékenységeket biztosító szolgáltatások működése;

–

a szünidők idején szükséglet szerint igénybe vehető sokszínű programok biztosítása.

KORAI KÉPESSÉGGONDOZÁS –

rendszeres időközönként megvalósuló szűrés a gyerekek egészségi állapotáról, kognitív, mozgás-, beszéd- és érzelmi fejlődéséről a korai és hatékony fejlesztés érdekében;

–

a bölcsődébe, óvodába nem járó gyerekek számára képességgondozó és –fejlesztő szolgáltatások biztosítása;

–

a kisgyermekkori neveléssel foglalkozó szakemberek rutinszerű együttműködése;

5

–

a kisgyermekkori fejlesztésre, nevelésre szakosodott szakemberek működése a korai képességgondozás intézményeiben, valamint a bölcsődékben, illetve az óvodai tevékenységbe való bevonásuk.

KÖZOKTATÁS –

a hátrányos helyzetű gyerekek óvodai ellátásának biztosítása a sikeres iskolai pályafutás biztosítása érdekében,

–

minden gyerek a képességeinek megfelelő szintű maximális tudással fejezze be alapfokú tanulmányait;

–

a

kompetenciamérések

eredményeiben

radikálisan

csökkenjen

a

szülő

iskolázottságának, illetve a gyerek lakóhelyének meghatározó szerepe; –

a sajátos nevelési igényű gyermekek meghatározó többsége a képességüknek megfelelő szakmai támogatással integrált környezetben folytassa tanulmányait;

–

iskolán belüli pedagógiai módszerekkel, iskolán kívüli támogatásokkal, - az iskolai sikeresség elősegítésével-, csökkenjen minimálisra a saját osztályában több évvel túlkoros gyerekek száma;

–

az iskolai szegregáció minden formájának megszűnése, vagy mérhető visszaszorulása;

–

felkészített és tudatos pályaválasztás után radikálisan csökkenjen a középfokú oktatási intézményekben lemorzsolódók száma;

–

minden fiatal a képességeit maximálisan érvényesítő, piacképes tudással hagyja el a középiskolát.

Gyermekes családokat célzó személyes szolgáltatások és szakellátások fejlesztése –

szegregációmentes intézmények

–

egyenlő esély a hozzáférésben

–

korszerű tudással rendelkező szakemberek, a hatékonyságot előtérbe helyező, együttműködő szolgáltatások;

–

az ellátatlan gyerekek számának radikális csökkentése;

–

rugalmasság, a szükségletekre válaszoló szolgáltatások működtetése;

–

rutinszerűen működő szakmaközi együttműködés;

–

rutinszerű együttműködés a szülőkkel;

–

korszerű képzési és továbbképzési rendszerek bővítése;

6

–

hatékony és intenzív családmegtartó szolgáltatások biztosítása;

–

korszerű módszerek rutinszerű használata az iskolai konfliktusok, a családon belüli erőszak, a gyerek- és fiatalkori bűnelkövetés hatékony kezeléséhez;

–

az igénybevevők elégedettségének rendszeres mérése.

Egészségesebb gyermekkor biztosítása –

egészséges életmód megteremtése (táplálkozás, sport, szabadidő);

–

az egészségügyi szolgáltatásokhoz történő egyenlő hozzáférés megteremtése az alapés szakellátásában;

–

a védőnők továbbképzése, érzékenyítésük fokozása;

–

az ellátatlan gyerekek számának radikális csökkentése, a minden gyermeket elérő szakorvosi ellátórendszer;

–

a serdülőkori terhességek korszerű megelőzése;

–

a koraszülések előfordulásának és arányának csökkentése.

A Nemzeti Stratégia meghatároz ún. horizontális célokat is, amelyek minden beavatkozási területre érvényesek. Ezek egy része közvetlenül is hat a mélyszegénységre, mások a szegénység kezelésén túl általában is javítják a gyerekek társadalmi helyzetét, teljes jogú állampolgárrá válásuk feltételeit. A horizontális célok a következők: –

A mélyszegénységre közvetlenül is ható horizontális célkitűzések: o A roma kisebbség helyzetének érzékelhető javítása, beilleszkedésük segítése, szegregáltságuk, kirekesztettségük megszüntetése. o A fogyatékossággal élő gyerekek és családjuk helyzetének javítása, szükségleteik érzékenyebb figyelembevétele, jobb kielégítése. o A rossz helyzetű települések, térségek fejlesztési lehetőségeinek feltárása hátrányainak, kirekesztésének csökkentése. o A gyermekeket is szolgáló közösségi rendszerek („nagy” rendszerek) esélyteremtő munkájának javítása (iskola, egészségügy, pénzbeli ellátások, közösségi terek, stb.).

7

–

A jogok és a demokratikusabb részvétel révén a szegénységre, illetve minden gyerekre ható célkitűzések o A jogok, a jogi szemlélet erősítése, a gyermekek jogainak javuló érvényesítése. o A szakmák, intézmények, szektorok, továbbá az állami és önkormányzati szervek, a civil szerveződések, az egyházi és non-profit intézmények javuló együttműködése. o Az állampolgárok, különösen az érintettek – a szegények és a gyerekek – aktívabb részvétele minden őket érintő ügyben. o A tájékoztatás javítása, az információk sokkal jobb eljuttatása mindenkihez, az informatika lehetőségeinek felhasználása olyan e-szolgáltatás nyújtásával, amely alkalmas a szegénység enyhítésére.

A Nemzeti Stratégia alapelveket is megfogalmaz, általános stratégiai és speciális, a gyermekek helyzetével összefüggő alapelveket, melyek a következők: A gyermekek helyzetével összefüggő általános stratégia alapelvek 1. A Nemzeti Stratégia indokoltsága 2.

A hosszú távú szemlélet, folyamatos építkezés elve: generációs stratégia alkotása

3. A gyermekek mindenek felett álló érdekének elve 4. A jó kormányzás elve 5. A társadalmi, helyi együttműködés elve 6. A komplexitás elve 7. Az átláthatóság és ellenőrizhetőség elve A gyermekek helyzetével összefüggő speciális alapelvek 1. A prevenció elve 2. A gyermekérdek mindent átható elvként kezelésének elve 3. A fokozatosság, valamint a leghátrányosabb helyzetben lévők fokozott védelmének elve 4. Az egyenlő esélyű hozzáférés elve

8

A kistérségi gyerekesély program kapcsolódása a Nemzeti Stratégiához A kistérségi gyerekesély stratégia a ”Legyen jobb a gyermekeknek!” Nemzeti Stratégián alapul, annak helyi leképeződése.

Hatóköre:

kistérségi

Időtartama:

minimum 10 év, középtáv a pályázat előírásai szerint

Céljai:

azonosak az országos célokkal, azonos, de a kistérség helyzetéből, szükségleteiből és lehetőségeiből fakadóan hangsúlyeltolódás van

Alapelvei

azonosak a Nemzeti Stratégiáéval

Tartalma:

rövid-, közép- és hosszú távú célokat, a célokhoz rendelhető cselekvéseket és forrásokat fogalmaz meg

Alapja:

Az Országgyűlés 47/2007. (V.31.) OGY határozatával elfogadott Nemzeti Stratégia és a kistérség saját elköteleződése, vállalása.

Legtimációja: A kistérségi stratégiát el kell fogadtatni a Többcélú Kistérségi Társulással és a települési önkormányzatokkal. Be kell építeni a kistérség intézményeinek működési alapdokumentumaiba és szolgáltatásainak működésébe (pedagógia programok,

szakmai

programok,

működési

rendek

stb.).

Emellett

elengedhetetlen a készítésben és megvalósításban résztvevők elkötelezettsége, a helyben élő lakosság és a civil szervezetek általi ismertség és elfogadás. Fenntartás:

A projektgazda Szerencsi Többcélú Kistérségi Társulás, illetve jogutódja felelőssége a projekt - projektzárás után - öt évig történő fenntartása és évente történő felülvizsgálata. A fenntartásban együttműködik a Gyerekesély Iroda, a Gyerekesély Bizottság, a kistérségi települési önkormányzatok, szakmai és civil települési csoportok.

A Kistérségi Gyerekesély Stratégia a helyi - azaz egyszerre települési és kistérségi szintű célkitűzések és az azok eléréséhez szükséges beavatkozások, tevékenységek, együttműködések és mozgósítások szükségességét tükrözi annak érdekében, hogy: –

a kistérség gyermekszegénység elleni küzdelemében érvényesülhessenek Nemzeti Stratégia alapelvei;

9

–

a helyi szükségleteket előtérbe helyezve kistérségi szinten értelmezésre kerüljenek a Nemzeti Stratégia célkitűzései és prioritásai,

–

hogy a szegénység újratermelődését előidéző helyi (települési, mikrotérségi, régiós) viszonyok, megváltozhassanak.

1.1.2 Új Magyarország Felzárkóztató Program A leghátrányosabb helyzetű kistérségek felzárkóztatását célzó programot indokolja, hogy növekszik az országon belül a területek közötti leszakadás. A programban támogatott konkrét fejlesztések egy része a foglalkoztathatóság és az életminőség javítására irányulnak, a helyben igénybe vehető közszolgáltatások kínálatának bővítését, tartalmi és minőségi fejlesztésüket célozza meg, mindezt a civil szerveződések közvetítésével. Természetesen törekedni kell emellett a kistérségek gazdasági teljesítményének növelésére is. A program a jelzett területeken a termelékenység fokozását ösztönzi, segít fenntartani, vagy növelni a foglalkoztatási kapacitásokat, de a háztartásokban, a törpe- és kisgazdaságokban folyó termelés bővítését is fontosnak tartja. A fejlesztési terv tematikus programjai közül különösen szoros kapcsolatban áll a Gyermekesély Programmal, amely a hátrányos

helyzetű,

mélyszegénységben

élő

gyermekek

esélyegyenlőségét

kívánja

megteremteni és a „Tudás esély” című programmal, amely a foglalkoztatottak alsó szegmensének a munka világába történő visszavezetését célozza. A programnak több illeszkedési pontja van a Nemzeti Gyerekesély Stratégiához, elsődlegesen a foglalkoztathatóság és az életminőség javításán, valamint a helyben igénybe vehető közszolgáltatások kínálatának bővítésén, tartalmi és minőségi fejlesztésén keresztül. Az Új Magyarország Felzárkóztató Program különösen szoros kapcsolatban áll a Gyermekesély Programmal,

amely

a

hátrányos

helyzetű,

mélyszegénységben

élő

gyermekek

esélyegyenlőségét kívánja megteremteni.

1.1.3 Társadalmi megújulás Operatív Program (TÁMOP) A TÁMOP célja olyan beavatkozások sikeres végrehajtása a 2007-2013-as programozási periódusban, amelyek az egész ország lakosságát érintik, és amelyekhez az infrastrukturális hátteret, a minőségi szolgáltatásokhoz való egyenlő esélyű hozzáférést biztosítják.

10

A Társadalmi Megújulás Operatív Program az ÚMFT átfogó céljaihoz, kiemelten a foglalkoztatás bővítéséhez és a tartós növekedéshez elsősorban a munkaerőpiac kínálati oldalára irányuló intézkedésekkel, az emberi erőforrások fejlesztésével járul hozzá. Specifikus célok között szerepel: -

A munkaerő-piaci kereslet és kínálat összhangjának javítása;

-

Az aktivitás területi különbségeinek csökkentése;

-

A változásokhoz való alkalmazkodás segítése;

-

Az egész életen át tartó tanulás elősegítése;

-

Az egészségi állapot és a munkavégző-képesség javítása;

-

A társadalmi összetartozás erősítése, az esélyegyenlőség támogatása.

A program prioritási tengelyei mentén megvalósuló beavatkozások megvalósításával (1) a mindenki számára hozzáférhető minőségi oktatás biztosítását, (2) a társadalmi befogadás, részvétel erősödését, valamint (3) az egészségmegőrzést és egészségügyi humán erőforrás fejlődését kívánja szolgálni. Számos illeszkedési pont található a Program a Gyerekesély Stratégia tervezett beavatkozásai között, melyek •

elősegítik a társadalmi befogadást, részvétel erősítését, hiszen az egyik leghátrányosabb helyzetű térség, és településein belüli szegregáció csökkentését célzó, komplex fejlesztéseket valósít meg;

•

javítják a helyi szociális és gyermekjóléti rendszerhez és szolgáltatásokhoz való hozzáférést;

•

szakmaközi hálózatok és együttműködések kialakítására törekszik ki a gyerekek, fiatalok és családjaikat segítő intézmények és szolgáltatások részvételével.

1.1.4 Nemzeti Társadalmi Felzárkóztatási Stratégia (NTFS) 2014-2020 A Nemzeti Társadalmi Felzárkózási Stratégia a 2014 és 2020 közötti időszakra vonatkozóan kijelöli a felzárkózási fejlesztések irányait. Az NTFS átfogó céljai szinkronban az Európa 2020 stratégia hazai szegénység csökkentési céljaival: •

a szegénységben és társadalmi kirekesztettségben élők arányának csökkentése, különös tekintettel a roma népességre;

•

a szegénység, szociális kizáródás újratermelődésének megakadályozása;

11

•

a társadalmi gazdasági javakhoz történő egyenlő esélyű hozzáférés javítása, a társadalmi összetartozás erősítése.

A célok elérésében – a társadalmi problémák legfontosabb jellemzőit tekintve – az alábbi horizontálisan érvényesítendő célkitűzések kerültek meghatározásra: 1. tartósan munkanélküli aktív korúak munkaerő-piaci esélyeinek javítása; 2. a gyermekek szegénységének csökkentése; 3. a szocializációs és szocio-kulturális hátrányok leküzdése; 4. a roma nők iskolai és munkaerő-piaci hátrányainak csökkentése; 5. a hátrányos helyzetű területek lemaradásának csökkentése, a területi hátrányokból származó társadalmi hátrányok mérséklése; 6. a romákkal szembeni diszkrimináció csökkentése az intézményekben és a közösségekben. A

felzárkózás

politika

stratégiai

koncepciója

hozzájárul

a

gazdaságélénkítéshez,

a

foglalkoztatottság bővítéséhez, a szociális biztonság megerősítéséhez. Beavatkozási területei a foglalkoztatás, a lakhatás, az oktatás, a szociális és egészségügyi ellátások, szolgáltatások és a szemléletformálás. A tervezett intézkedések alapeleme az együttműködés, a társadalmi kohézió, a közösségért, a személyes sorsért vállalt felelősség megerősítése. Az Európai Bizottság társadalmi befogadást érintő ország-specifikus ajánlásai szerint szükséges az egyes nemzetek által •

A szegénység csökkentése érdekében – különösen a gyerekek és a romák körében – annak biztosítása, hogy a Nemzeti Társadalmi Felzárkózási Stratégia célkitűzése minden szakpolitikai területen megjelenjen.

•

a korai iskolaelhagyókra vonatkozó nemzeti stratégia végrehajtása, valamint, hogy az oktatási rendszer minden fiatalnak biztosítsa a munkaerőpiacra jutáshoz szükséges készségeket, szaktudást és képesítéseket. Javítsa az inkluzív általános oktatáshoz való hozzáférést, különösen a romák számára.

1.1.5 Emberi Erőforrás Fejlesztési Operatív Program Az Európai Unió (EU) 2014 és 2020 közötti hétéves költségvetési keretéből jelentős fejlesztési források érkeznek Magyarországra, az uniós csatlakozásunk óta már létező eljárások mentén. A

12

források egyrészt elősegítik Magyarország és a magyar térségek társadalmi-gazdasági felzárkózását az EU legfejlettebb régióihoz, másrészt a mezőgazdaság versenyképességét és a vidéki térségek népességmegtartó képességének megőrzését szolgálják. A Partnerségi Megállapodás (PM) az Európai Bizottság és Magyarország között létrejött, a 2014–2020 időszakban az európai strukturális és beruházási alapok által nyújtott források felhasználására vonatkozó megállapodás. A PM azonosítja Magyarország legfontosabb kihívásait, és kitűzi fő fejlesztési prioritásait a 2014 és 2020 közötti időszakra. A magyar PM fő célja a fenntartható, magas hozzáadott értékű termelésre és a foglalkoztatás bővítésére épülő gazdasági növekedés, továbbá az ezt megalapozó társadalmi kohézió biztosítása. A partnerségi megállapodásokban meghatározott beruházási prioritások és célkitűzések elérésére tervezett konkrét intézkedéseket az operatív programok tartalmazzák. Az EFOP tervezett beavatkozásai az oktatási és a szegénység, társadalmi kirekesztés elleni küzdelem területén kapcsolódnak az EU 2020 Stratégia célkitűzéseinek teljesítéséhez. 2020-ig elérendő közös cél, hogy •

az oktatásban résztvevők körében a lemorzsolódási arány 10% alá csökkenjen;

•

a 30 és 34 év közötti uniós lakosok legalább 30,3%-a felsőfokú végzettséggel rendelkezzen;

•

legalább 450 000 fővel csökkenjen azok száma, akik nyomorban és társadalmi kirekesztettségben élnek, illetve akik esetében a szegénység és a kirekesztődés reális veszélyt jelent.

Az Emberi Erőforrás Fejlesztési Operatív Program (EFOP) a humán tőke növelésével és a társadalmi környezet javításával járul hozzá a PM-ban meghatározott célkitűzések teljesüléséhez. Az EFOP a Partnerségi Megállapodás 4. nemzeti prioritásában („A társadalmi felzárkózási és népesedési kihívások kezelése”), valamint a Jó Állam prioritásban foglaltakat hét fő beavatkozási irányon keresztülvalósítja meg, melyek: 1. a szegénység elleni küzdelem, 2. a

társadalmi

kohézió

erősítése

(társadalmi

aktivitás,

antidiszkrimináció

és

esélyteremtés aktív közösségek és fiatalok stb.), 3. egészségmegőrzés és egészségügyi fejlesztések,

13

4. a köznevelés minőségének fejlesztése kiemelt tekintettel a korai iskolaelhagyás csökkentésére, 5. felsőfokú végzettséggel rendelkezők számának növelése, 6. utánpótlás mennyiségi és minőségi megerősítése a humán intézményekben dolgozók körében és a kutatás-fejlesztésben, továbbá 7. Jó Állam megerősítése. A társadalmi befogadás előmozdítása és a szegénység elleni küzdelem érdekében tervezett intézkedések megvalósítása elsődlegesen az EFOP 1. és 2. prioritási tengelyén keresztül történik, melyek az alábbiak: 1. prioritás: Infrastrukturális beruházások a társadalmi befogadás területén •

A szegénység és hátrányos helyzetek átöröklődésének megakadályozása

•

Minőségi közszolgáltatásokhoz való hozzáférés fejlesztése

•

Területi leszakadási folyamatok megállítása

•

Társadalmi aktivitás, társadalmi kohézió növelése

2. prioritás: Befogadó társadalom •

Foglalkoztathatóság fejlesztése

•

Társadalmi aktivitás, társadalmi kohézió növelése

•

A szegénység, és hátrányos helyzetek átöröklődésének megakadályozása

•

Területi leszakadási folyamatok megállítása

•

Egészségtudatosság növelése és egészségfejlesztés

•

Jobb minőségű közszolgáltatások nyújtása mindenkinek

•

Munkaerő-piaci integráció erősítése

14

1.2 A kistérségi gyerekesély stratégiát meghatározó kistérségi dokumentumok 1.2.1

Az LHH kistérség felzárkóztatási tervdokumentuma

A leghátrányosabb kistérségek komplex felzárkóztatási programjának keretében készült el 2008-ban a Szerencsi kistérség tervdokumentuma, amely a 2007-2013-as program időszak forrásai felhasználásának optimalizálását kívánta előkészíteni a kistérség által meghatározott jövőkép, célrendszer és fejlesztési irányok mentén, a 2008-től 2015 végéig terjedően. Fejlesztési irányként (1) a hátrányos helyzetű gyermekek, fiatalok felzárkóztatása, (2) a hátrányos helyzetű társadalmi csoportok felzárkóztatása, (3) településfejlesztés, (4) a foglalkoztatás bővítése, valamint (5) a kistérség egészségügyi és szociális ellátásának fejlesztése került meghatározásra. A tervdokumentumban megfogalmazott célok és tervezett beavatkozások jelentős mértékben és szorosan illeszkednek a Nemzeti Gyerekesély Stratégiában megfogalmazott célkitűzésekhez. A fejlesztések megvalósítása jelenleg is zajlik, jelen stratégia elkészítéséért felelős projekt finanszírozása is ezekből a forrásokból valósul meg. A programidőszak félidei értékelése ugyan megtörtént, de kistérségi szintű adatok nem állnak rendelkezésre, így a kitűzött célok teljesülésének mértékére vonatkozóan egyelőre nincs információnk.

1.2.2 A Szerencsi kistérség Felzárkóztatási Fejlesztési Programja A Szerencsi kistérség 2010-ben készült komplex fejlesztési programjának stratégiai céljaiként (1) a gazdaság versenyképességének erősítése és foglalkoztatás bővítése, (2) a minőségi élet környezeti és infrastrukturális feltételeinek javítása, valamint (3) a szociális biztonság megteremtése kerültek meghatározásra. A programdokumentum középtávon, 2015-2020-ig vázolja fel a kistérség fejlesztésének fő irányait. A célok elérésének biztosítása érdekében 6 fejlesztési prioritást fogalmaztak meg, melyek közül a gazdaságfejlesztés (C), közlekedési és közintézményi infrastruktúrafejlesztés (E) és a humán szolgáltatások fejlesztése (F) szorosan illeszkednek a Nemzeti Gyerekesély Stratégiában megfogalmazott célkitűzésekhez. (C) A gazdaságfejlesztési prioritás központjában a térségi munkaerő magasabb foglalkoztatási szintje áll. (E) A minőségi életnek fontos összetevője a jó minőségű közlekedési infrastruktúra is. Ennek megfelelően a közlekedési és közintézményi infrastruktúrafejlesztés prioritás egyrészt a

15

kistérség közlekedési feltételeinek javítását célozza. A beavatkozási területek kiemelten koncentrálnak a kistérséget feltáró utak fejlesztésének ösztönzésére, az elkerülő, belterületi, valamint gazdasági utak kiépítésére. Másrészt ezen prioritás a közigazgatás infrastrukturális feltételeinek javítását is magában foglalja annak érdekében, hogy a közszolgáltatások fejlesztésére rendelkezésre álljanak a felújított és mindenki számára elérhető középületek és közszolgáltatások. (F) A kistérségi szintű stabil szociális háttér megteremtése, a szociális biztonság erősítése fontos célkitűzése a kistérségi stratégiának. Ennek érdekében a humán szolgáltatások fejlesztése prioritás a kistérségi szintű humán szolgáltatások feltételeinek fejlesztését célozza meg. A beavatkozási területek a prioritás keretében a munkaerő-piaci igényeknek megfelelő képzések megvalósítására és átképzés rendszerének korszerűsítésére, foglalkoztatási programok megvalósítására, valamint a kistérségi szociális ellátórendszer fejlesztésére koncentrálnak.

1.2.3 A Szerencsi Kistérség Szociális szolgáltatástervezési koncepciója A Szerencsi Kistérség Szociális szolgáltatástervezési koncepciója a kistérség komplex fejlesztését célzó tervdokumentumok készítésével párhuzamosan, ahhoz kapcsolódóan, azzal megegyező időtávra készült el 2010-ben. A kistérség szociális ellátórendszere fejlesztésének célja a térség lakói számára a minden magyar állampolgárt megillető szociális biztonság feltételeinek megteremtése, a rászorulóknak a személyes ellátások elérhetővé tétele és a társadalmi,

anyagi

helyzetből

adódó

hátrányok

csökkentése.

Olyan

ellátórendszer

működtetése, amely biztosítja a célok elérését, valamint megfelel a jogszabályi előírásoknak. A jövőképben meghatározott szociális biztonságot a stabil gazdaságra, a foglalkoztatás elősegítésére, valamint a rászorulóknak nyújtandó szociális szolgáltatások fejlesztésére alapozva kívánja elérni a kistérség. A területi különbségek kiegyenlítése érdekében ezen területek fejlesztése a térség népességmegtartó erejét növeli, a családok finanszírozási helyzetét erősíti, valamint a rászorulók életkörülményeit javítja. A szociális ellátórendszer hatékonyságának növelése érdekében a kistérségi társulás, a helyi önkormányzatok valamint az intézmények és egyéb szociális szolgáltatók együttgondolkodása szükségeltetik. A

kistérség

szociális

szolgáltatásaihoz

kapcsolódó

prioritások

4

pontban

kerültek

meghatározásra, melyek a (1) szolgáltatások működ_képességének megőrzése, (2) a szolgáltatások fejlesztése, új típusú ellátások bevezetése, (3) a szolgáltatásokhoz kapcsolódó

16

infrastrukturális fejlesztések, bővítések megvalósítása, valamint (4) a szolgáltatásokat ellátó személyi fejlesztések végrehajtása. A dokumentum hangsúlyozza, hogy a kitűzött célok akkor valósul meg leginkább, ha együttműködés révén az érintett szervezetek és intézmények alkalmazkodnak a folyamatosan változó igényekhez.

1.2.4 A Szerencsi Többcélú Kistérségi Társulás Esélyegyenlőségi Programja A Szerencsi Többcélú Kistérségi Társulás Esélyegyenlőségi Programja 2010-ben a jogszabályi előírásoknak megfelelően és a Szociális és Munkaügyi Minisztérium által kidolgozott módszertani útmutató („Módszertani Segédlet és Gyakorlati Útmutató Helyi Esélyegyenlőségi Programok Megalkotásához” című dokumentum) alapján,

esélyegyenlőségi

szakértő

bevonásával készült el. A program időtávja 6 év (2010-2016). A tervezett program beavatkozások területei egyrészt infrastrukturális, másrészt „humán befektetési” jellegűek, és a kistérség által tervezett tevékenységek az esélyegyenlőségi célcsoportok életminőségét hivatottak javítani. A fő beavatkozási területeken (Oktatási integráció; Munkaerő-piaci integráció; Lakókörülmények javítása; Közösségfejlesztés a hátrányos helyzetűek integrálása érdekében; Akadálymentesítés) tervezett akciók olyan problémákra és szükségletre épülnek, amelyek jelenleg is léteznek, aktuálisak. A programban megfogalmazottak gyakorlati megvalósítása révén nemcsak az esélyegyenlőség feltételei teremthetőek meg a kistérségben, hanem további fejlesztési forrásokhoz is hozzájuthat a kistérség. A program célja akkor valósul meg leginkább, ha együttműködés révén az érintett szervezetek és intézmények alkalmazkodnak a folyamatosan változó igényekhez és törekednek a programban megfogalmazott intézkedések megvalósítására. A program végrehajtása után várt eredmények között szerepelnek (összhangban a Nemzeti Gyerekesély Programmal): –

a hátrányos helyzetűek életkörülményeinek javítása;

–

az oktatás és a képzés területén a szegregáció megelőzése, megszüntetése;

–

az oktatásban, képzésben megjelenő sztereotipikus pályaorientáció megváltoztatása;

–

a lakóhelyi szegregáció felszámolása;

–

a közszolgáltatásokhoz, valamint az egészségügyi szolgáltatásokhoz való egyenlő esélyű hozzáférés biztosítása;

17

–

a hátrányos helyzetűek munkaerő-piaci hátrányainak csökkentésére, foglalkoztatási esélyeik javítása.

A program céljaival és beavatkozási területeivel teljes mértékben illeszkedik a beavatkozásai közvetlenül és szorosan illeszkednek a Nemzeti Gyerekesély Stratégiában megfogalmazott célkitűzésekhez. A program megvalósítása jelenleg is zajlik, félidei felülvizsgálatára 2014 folyamán kerül sor, így nincs információnk arra vonatkozóan, hogy milyen mértékben sikerült teljesíteni a program által kitűzött célokat.

2.

A kistérség helyzetelemzése

2.1 Helyzetelemzés összefoglalása

Földrajzi elhelyezkedés, megközelíthetőség Az Észak-Magyarországi régióban, Borsod-Abaúj-Zemplén megyében elhelyezkedő Szerencsi kistérséghez 18 település található, melyek természet-földrajzilag három kistájhoz tartoznak (Harangod, Taktaköz, Hegyalja). A kistérség négy települése (Mád, Mezőzombor, Rátka és Tállya) a világörökség részét képező Tokaji borvidékhez, további öt település (Szerencs, Bekecs, Legyesbénye, Monok és Golop) pedig a külső védőzónához tartozik. A kistérség megközelíthetősége összességében igen jónak mondható. Az M3-as autópálya 20 km-re található, a kistérséget a 37. és 38. számú főutak kötik össze két megyeszékhellyel, a 20km-re lévő Miskolccal és az 50km-re lévő Nyíregyházával. A vasúti közlekedési kapcsolatok a térségben igen fejlettek. A kistérség vasútvonalait jelenleg dominánsan az ipari és kereskedelmi szállítások lebonyolítására használják, a tömegközlekedés súlya – a közlekedési kapcsolatok és a ráhordás elégtelensége miatt – jelentősen kisebb. A kistérségben élők személygépkocsival való ellátottsága, és a gépjárművek átlagos életkora a megyei és az országos átlagtól egyaránt elmarad. Az autóval nem rendelkezők a tömegközlekedési eszközöket használják. Az alsóbbrendű utak minősége szinte mindenhol problémát jelent. Bár a távolsági buszjáratok vonalai behálózzák a térséget, a járatok száma relatíve alacsony. Szerencset a kistérség minden településéről el lehet érni busszal, de a térség más települései között már nem lehet közvetlen járattal közlekedni, a csatlakozás lehetőségek

18

pedig kedvezőtlenek. A kerékpárút-hálózat a kistérségben egyelőre csak részlegesen került kiépítésre. Vízi közlekedés a természeti adottságok miatt a szerencsi kistérségben nincsen.

Népesség A kistérségnek 2011. január 1-én 41.030 lakosa volt, Borsod-Abaúj-Zemplén népességének mintegy 6 százaléka élt itt. A kistérség népessége az elmúlt tíz év során folyamatos csökkenést mutatott, melyben az elvándorlás játszott meghatározó szerepet, míg a természetes fogyás az országosan tapasztalt átlagnál kisebb volt. A Szerencsi kistérségben a népesség korösszetétele jelentősen eltér az országostól. Az országosan jellemző 16,7%-hoz képest számottevően magasabb, 23,9%-ot kitevő a 0-19 évesek aránya. A 18 év alattiak települési arányának nagy a kistérségen belüli szórása. Taktakenézen a legmagasabb a gyermekek népességen belüli részaránya, 30%. További hat településen (Megyaszó, Prügy, Újcsalános, Taktaszada, Sóstófalva és Mezőzombor) a népesség több mint 25%-a gyermekkorú. A 2011-es népszámlálás adatai alapján a kistérségben a nemzetiségek között 10,6%-kal képviseltetik magukat a romák, őket a németek követik 2,2%-kal. Jegyzői becslések alapján a roma lakosság aránya a kistérségben 19,6%-ra tehető 2010-2012 között, a többi nemzetiség arányára vonatkozóan nem mutatkozott eltérés. A roma lakosság aránya a kistérségben az országos átlagot meghaladja, de jelentősen különbségek mutatkoznak az egyes települések között is. Teljesen romák lakta település nincs a kistérségben. A legnagyobb arányban Taktakenéz (49,5%), Prügy (45,5%) és Taktaszada (42,2%) községekben élnek romák. Számottevő, közel egyharmados a cigány népesség aránya Tállyán (35%), Megyaszón (30,7%) és Mezőzomboron is (31%). Roma Nemzetiségi Önkormányzat a kistérségben kilenc településen működik. A 2012-es jegyzői adatlapok válaszai alapján a Szerencsi kistérség területén öt településen 11 szegregátum volt található: négy Prügyön, három Taktaszadán, kettő Taktaharkányban és egyegy Taktakenézen és Tiszalúcon. Valószínűsíthető, hogy 2012-ben a kistérség településeinek lakosságából hozzávetőlegesen 4,5%-ot tett ki a szegregátumban élők aránya. A közműellátottság a Szerencsi kistérségben nemcsak az országos állapotokhoz és a megyeihez mérten is lemaradást mutat. A közüzemi ivóvízhálózatba bekapcsolt lakások aránya kismértékben, a csatornahálózatba bekapcsolt lakások arányát illetően jelentősen alatta marad

19

az országos szintnek. A közműellátottság tekintetében összességében a Taktaköz települései, illetve Mezőzombor és Sóstófalva tűnnek a legfejletlenebbnek. Vezetékes ivóvízzel jelenleg a kistérségi lakóingatlanok 88%-a rendelkezik, ebben Mezőzomboron a legnagyobb a lemaradás. A csatornázott lakások aránya a kistérségben 48% körüli, a Taktaköz településein nincsen kiépítve a közüzemi szennyvíz-csatornarendszer. A kistérség településein a lakóingatlanok 96,3%-ába van bevezetve az áram, de az áramot használok aránya ettől 5-10%-kal alacsonyabb. A lakóingatlanok árammal való ellátottsága Sóstófalván a legkisebb arányú. A komfort nélküli lakások aránya kistérségi szinten 13% körüli lehet, de Prügyön, Sóstófalván és Mezőzomboron ez az arány eléri a 30%-ot. Az életveszélyes lakóingatlanok előfordulási aránya Sóstófalván a legnagyobb. Az internet hozzáférés minden településen biztosított.

Gazdaság A vállalkozásokat főbb nemzetgazdasági ágak szerinti megoszlása alapján a Szerencsi kistérségben a mezőgazdaságban regisztrált vállalkozások aránya jelentősen meghaladja az országos átlagot. Az ipar jelenléte némileg, a szolgáltatási ágazaté jelentősen alatta marad az országos átlagnak. A vállalkozások lakosságarányos számát településenként vizsgálva jelentős területi eltérésekkel találkozunk. A vállalkozói sűrűség a taktaközi településeken (Taktakenéz, Taktaszada, Taktaharkány), Megyaszón és Monokon a legalacsonyabb, míg kiugróan magas, az országos átlagot is meghaladó Szerencsen, Rátkán, Mádon és Tállyán. A rendelkezésre álló kistérségi adatok alapján a földterület 79,56%-a termőterület, melynek nagy része jó minőségű szántó. A kistérség szőlőterületei nagyon jó adottságokkal rendelkeznek, és a szőlőterület nagysága 2004 óta folyamatosan nő a kistérség területén működő hegyközségekben - eltérően a megyére jellemző folyamatoktól. A Taktaközre és Harangodra a szántóföldi gazdálkodás jellemző, ahol a vetésszerkezetben a gabonafélék és az ipari növények dominálnak. A kistérség birtokszerkezetében jellemző a kis területtel rendelkező apró gazdaságok működése. A Szerencsi kistérség iparán belül két tevékenységi kör jelenik meg markánsan: a helyi adottságokra épülő élelmiszeripar (borászat Szerencs, Mád, Bekecs, Tállya településeken) és a bányászat (Geoproduct Kft., Colas Északkő Bányászati Kft., Zeotrade Kft.). A külföldi érdekeltségű vállalkozások is ezeken a területeken vannak jelen a kistérségben. Összességében megállapítható, hogy a nagyobb jövedelemtermelő képességgel rendelkező vállalkozások

20

elsősorban Szerencs, Mád, Tállya és Bekecs településeken működnek, és nemcsak munkát adnak a környéken élőknek, hanem iparűzési adót is fizetnek a helyi önkormányzatoknak.

Gazdasági aktivitás, foglalkoztatás A kistérségben élő népesség munkaerő-piaci helyzetét alacsony gazdasági aktivitás, alacsony foglalkoztatás és súlyos munkanélküliség jellemzi. 2011-ben a 15-64 éves korúak közül minden ötödik személy állástalan volt (19,4%), ami jóval magasabb a 2011. évi országos értéknél (12,6%). A kistérségben a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat által nyilvántartott munkanélküliek száma tartósan magas és 2006 óta évről évre növekszik, összhangban az emelkedést mutató megyei, regionális és országos tendenciával. A kistérségben a közmunka, a közcélú foglalkoztatás elterjedtsége magas, 2011-ben az országos átlag több mint háromszorosát tette ki. A kistérség települései között azonban számottevő különbségek vannak a közmunkában résztvevők arányában. A közfoglalkozás messze legnagyobb mértékben Megyaszó települést jellemzi, de igen elterjedt Taktakenézen és Monokon is. Az alacsony vállalkozási aktivitást mutató településeken a főbb munkalehetőséget az önkormányzat és annak intézményei biztosítják: hivatal, óvoda, iskola, konyha, egészségház. Idénymunkásokat az építőiparban, az erdészetben és a mezőgazdaságban egyaránt alkalmaznak, ám a munkalehetőség nehezen kiszámítható, gyakran néhány nap erejéig tart. Sokan terményért, tűzifáért cserébe dolgoznak. A vállalkozók által toborzott dolgozók gyakran nincsenek bejelentve. A közmunka programokba való bevonás sikeressége az egyes települések vezetésén múlik, de a közmunka szervezési és foglalkoztatási rendszerek gyakori változásai kedvezőtlenül érintik a szervezőket és a foglalkoztatásba bevonhatókat egyaránt. A kistérség 18 települése közül 13 elmaradott vagy munkanélküliséggel jelentősen sújtott település. A négy legmagasabb szegénységi kockázatú település Mezőzombor, Prügy, Sóstófalva és Taktakenéz. A kistérségben az országos, de a megyei átlagtól is elmaradó az adófizetők aránya. Az egy lakosra eső személyi jövedelemadó-alap 2011-ben nem érte el az országos átlag 70%-át. 2011-ben a jegyzői adatlapok szerint a kistérség háztartásainak közel negyede kapott lakásfenntartási támogatást. A rendszeres szociális segélyben részesülők aránya az országos, de a megyei arányt is meghaladja. A Szerencsi kistérségben az országoshoz mérten magas az átmeneti segélyben részesítettek ezer lakosra vetített száma is. A közmunkáért kapott

21

fizetésből nem tudnak megélni az emberek. A segélyből élő, kereső nélküli családok szegénysége folyamatosan mélyül, és ezzel párhuzamosan eladósodottságuk mértéke is egyre nőtt az utóbbi években. A népesség alacsony iskolázottsága a kistérség egyik legsúlyosabb problémája. Taktakenéz népessége a legiskolázatlanabb, de Taktaszadán, Legyesbényén és Prügyön is nagyon alacsony az érettségivel rendelkezők aránya. Azonban a kistérségben nemcsak a jelentős létszámú képzetlen munkaerő foglalkoztatása jelent gondot. A szakképzett vagy diplomás munkavállalók elhelyezkedési nehézségei és az országos átlagtól elmaradó fizetési színvonal miatt a kistérség egyre inkább kénytelen szembenézni képzett munkaerő elvándorlásával is.

Háztartások, családok helyzete A kistérségben a háztartások 27%-a nevel 18 éven aluli gyermeket, 10%-a három vagy annál több gyermeket. A gyermekes háztartások összes háztartáson belüli aránya kiugróan magas Megyaszón (67,2%), közel 50% Taktaharkányban, és legalább 40% Taktakenézen, Taktaszadán és Mezőzomboron. (A legalacsonyabb 11%-kal Szerencsen.) A kistérségben az országos átlaghoz képest lényegesen gyakrabban fordul elő a sokgyermekes háztartás. A veszélyeztetett gyermekek kistérségi aránya nem mutat lényeges eltérést az országoshoz képest, azonban itt is jelentős területi különbségek tapasztalhatók: Taktaharkányban, Tiszalúcon és Sóstófalván arányuk a kistérségi átlagot két-háromszorosan meghaladó. A védelembe vett gyermekek kistérségi aránya jelentősen meghaladta az országos adatot, a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülők aránya pedig kétszerese volt az országos átlagnak, elsődlegesen a Taktakenéz, Mezőzombor, Prügy és Sóstófalva településeken történt beavatkozásoknak köszönhetően.

Humán szolgáltatások Bölcsődei ellátás a kistérségben hét településen van, felszereltségük és infrastruktúrájuk jónak mondható. Az intézményi felvételi kérelmek és kihasználtságot mutató adatok alapján nem beszélhetünk a jelenleg rendelkezésre álló kapacitásokat meghaladó igényekről, pedig az intézményi ellátás Tiszalúctól eltekintve hiányzik a Taktaköz többi településéről.

22

Családsegítő és gyermekjóléti szolgálat minden településen működik, a 2000 fő fölötti települések többségén heti 40 órában. A szolgálatoknál ugyan kizárólag képzett családsegítő munkatársak dolgoznak, ám szinte teljesen hiányoznak az egyéb segítő szakmák képviselői. A védőnői és a háziorvosi szolgáltatás valamennyi településen biztosított. Az egészségügyi alapellátás infrastruktúrája és megközelíthetősége a kistérségben megfelelő, Monok kivételével nem merült fel infrastruktúrafejlesztési igény. Az eszközökkel való felszereltség a törvényi előírásnak megfelelő elvárásokat teljesíti a rendelőkben, de a lakosság egészségi állapota alapján jelentkező többletigény ellátásához (kiemelten a korai felismerés, az egészségnevelés, az egészségfejlesztés feladatait) nem elegendő. Néhány nagyobb településen (Tállya, Mezőzombor) a gyermekkorúak magas száma ellenére sem gyermekorvos, sem gyermekorvosi szakellátás nincsen, Taktaszadán Taktaharkányban, Legyesbényén, Újcsanáloson, Monokon, Mádon pedig mozgó szakorvosi szolgálat (MSZSZ) látja el a feladatot. Óvodai szolgáltatás a kistérség összes településén elérhető. Az óvodák átlagos csoportlétszáma csak kivételesen haladja meg a közoktatási törvényben meghatározott 25 fős határt, és nem jellemzőek az óvodákra a férőhelyproblémák miatti elutasítások sem. Egyes településeken – nevezetesen Taktakenézen, Mezőzomboron, Monokon és Prügyön – majdnem minden óvodás gyermek hátrányos helyzetű, s nagyon magas (59-91% közötti) a halmozottan hátrányos helyzetűek aránya is. A roma gyermekek óvodai aránya is Prügyön, Mezőzomboron és Taktakenézen a legnagyobb, a becslések szerint 80% fölött van. A kistérség óvodáiban dolgozó óvodapedagógusok egytől egyig szakképzettek, ám problémát jelent, hogy gyakorlatilag teljesen hiányoznak az óvodákból a gyermekvédelmi felelősök és fejlesztő szakemberek. A jelen stratégia kidolgozását, mint tevékenységet is magába foglaló TAMOP 5.2.3.-A-12/1 projekt keretében három településen (Megyaszó, Monok, Prügy) kerül kialakításra a korai fejlesztés lehetőségét biztosító önálló Biztos Kezdet gyerekház, Mezőzomborban pedig a projekt keretében kialakításra kerülő közösségi szolgáltatóház ad majd helyet korai fejlesztést célzó szolgáltatásoknak. A gyerekházak szolgáltatásai 2014-től már elérhetőek a településen élő gyermekes családok számára. További források előteremtése esetében Taktaszadán és Taktakenézben is lehetőség nyílhat a korai fejlesztés intézményes megvalósítására. A kezdeti szakmai tapasztalatok és igen pozitív szülői fogadtatás egyaránt azt mutatják, hogy gyermekház működtetésére minden kistérségi településen szükség lenne.

23

Általános iskola alsó és felső tagozat – az aprófalvak kivételével – a kistérség valamennyi településén van. Az esetek többségében az általános iskola mellett napközi vagy tanulószoba is van, és az iskolák infrastrukturális kialakítás és felszereltsége megfelelő. Tornaterem és számítógépterem minden általános iskolában van, és sok helyen találunk iskolai ebédlőt, sportudvart és könyvtárat is. Fejlesztőszoba mindenütt van, kivéve a szerencsi Bolyai János Általános Iskolát. Az infrastrukturális hiányosságok (az adatlapok alapján) a monoki iskolában a legjelentősebbek. A kistérség általános iskoláiban 69% a hátrányos helyzetű, és 41% a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók aránya. Taktakenéz, Mezőzombor, Prügy, Monok és Legyesbénye esetében az iskolások zöme, legalább 90%-a hátrányos helyzetű. A cigány gyermekek aránya a kistérség általános iskoláiban 39%. A cigány tanulók aránya a mezőzombori iskolában a legmagasabb, eléri a 85%-ot. Kétharmados vagy afölötti arányban tanulnak romák továbbá a prügyi, taktakenézi, taktaszadai és a monoki intézményekben is. Az iskolai adatlapok szerint a sajátos nevelési igényű (SNI) gyermekek aránya a kistérség iskoláiban közel 8%, de jelentősek a települések közötti különbségek. Jóval a kistérségi átlag fölötti még az SNI tanulók aránya Mezőzombor, Monok, Prügy, Taktakenéz és Megyaszó, Újcsanálos és Mád iskoláiban is, azonban Mezőzomborban, Prügyön, Taktakenézen és Megyaszón az ilyen tanulóknak csak töredéke részesül integrált oktatásban. Két olyan iskolával rendelkező település van a kistérségben, ahol sem napközi, sem tanulószoba, sem pedig iskolaotthonos oktatás nincsen: Mezőzombor és Taktakenéz. Ezek a települések ráadásul épp azok, amelyek iskoláiban a legtöbb (80% fölötti) halmozottan hátrányos helyzetű gyermek tanul, és ahol az SNI tanulók aránya is a kistérségi átlag fölötti. Taktaszadán is mindössze 13,8% a napközit igénybevevő tanulók aránya annak ellenére, hogy hasonlóan hátrányos helyzetű és tanulási teljesítménnyel jellemezhető diákok járnak az iskolába. Tehetséggondozási programban a kistérségen belül 1 120 tanuló vesz részt, vagyis a teljes létszám közel harmada (28,5%). A tehetséggondozás teljesen hiányzik a kistérség öt iskolájából (Monok, Rátka, Taktakenéz, Tiszalúc és Újcsanálos). Étkeztetésben 2012-ben összesen 2330 általános iskolai tanuló részesült a kistérségben. Ezen belül 1 433 fő volt a térítésmentes étkezésre jogosultak száma (62%). A teljes tanulói létszámon belül ez több mint egyharmados arányt jelentett. Az intézmények között szintén lényeges eltérések mutatkoznak.

24

A kistérség iskoláiban ritka kivétellel pedagógiai képesítéssel rendelkező munkatársak dolgoznak, ugyanakkor sehol nincs iskolaorvos, iskolapszichológus, gyógytornász. Elvétve fordul elő gyermekvédelmi felelős, gyógypedagógiai asszisztens, szociális munkás, szabadidő-szervező vagy logopédus alkalmazása is. Taktaharkányban a legjobb a helyzet, ahol 4 fejlesztőpedagógus és 3 gyógypedagógus segíti a munkát. Mezőzomboron viszont nem áll rendelkezésre sem fejlesztő-, sem gyógypedagógus, de még gyógypedagógiai asszisztens sem, miközben az SNI gyermekek aránya az iskolában a kistérségi átlag kétszerese (14,3%). A kistérség pedagógusainak elkötelezettsége és együttműködése magas szintű, de a jelenlegi jelentős szakember hiány nem ad lehetőséget az igények teljes körű és megfelelő színvonalú kiszolgálására, a jelenlegi helyzetből való elmozdulásra. A Szerencsi kistérség általános iskolái között a kompetenciamérések átlagai tekintetében tetemes különbségek mutatkoznak. Miközben néhány községi iskolát nemcsak a községi, hanem az országos átlag fölötti kompetencia pontszámok jellemeznek, addig másutt nagyon szerény tanulói teljesítmény körvonalazódik. A legszerényebb, jóval a magyarországi községi átlag alatti teljesítményt a mezőzombori, a monoki, a megyaszói és az újcsanálosi iskola tanulói nyújtják. A kompetenciamérés eredményei alapján a pedagógusok által egyértelműen megállapítható, hogy a szülők képzettsége és a gyermek lakóhelye meghatározó a tanulmányi eredmények és az iskolai előmenetel szempontjából. A továbbtanulási arányt vizsgálva 2011-ben a kistérség általános iskoláit befejezők közül minden második (56%) középiskolában, 43% pedig szakiskolában folytatta tanulmányait. Az átlag azonban ezúttal is tetemes eltéréseket takar, a hátrányos helyzetű és roma gyerekek elsősorban szakiskolában folytatják tanulmányaikat az általános iskola befejezése után. A legalacsonyabb

középiskolai

továbbtanulási

arány

Mezőzomboron,

Taktaszadán

és

Taktakenézen tapasztalható, de Monok és Prügy általános iskoláiból kikerülő tanulók körében is mélyen az átlag alatt marad. A kistérség három középiskolájában a romák aránya igen alacsony (5% alatti), a lemorzsolódás nem jelentős és a felsőoktatásban továbbtanulók aránya megközelíti az 50%-ot. Ezzel szemben a szakiskolába járók között mintegy 40% a romák aránya, a lemorzsolódás pedig az országos átlagot meghaladja és a továbbtanulók aránya is igen csekély (10% alatt marad). A Szerencsi Kistérség Egységes Pedagógiai Szakszolgálata a kistérség 18 településéből 16 esetében biztosítja szolgáltatásait, amelyek minden társult önkormányzat számára elérhetők. (Sóstófalván és Újcsalánoson a miskolci Többcélú Társuláson keresztül biztosított a

25

szakszolgálati feladatellátás.) A Szakszolgálat által teljesített feladatok közül a korai fejlesztés terén a legkisebb az igénybevétel, amit 2012-ben mindössze hat településen végeztek a munkatársak. Számos olyan település van a kistérségben, ahol a megfelelő korú gyermekek létszáma alapján legalábbis indokoltnak tűnne a szolgáltatás fokozottabb igénybevétele, amihez azonban a Szakszolgálat személyi állományának jelenlegi létszáma nem elegendő. Az általános iskolákban az önkárosító magatartásformák közül a dohányzás a legelterjedtebb (helyenként 20% fölötti), melyet szorosan követ az alkoholfogyasztás (akár 15%). Emellett a drogfogyasztás sem ritka egyes iskolákban (1-5% között: Legyesbénye, Monok, Taktakenéz, Taktaszada, Újcsanálos). A szakiskolában tanulók között a dohányzás és az alkoholfogyasztás gyakorisága (iskolai becslések alapján) 40% köré emelkedik, a drogfogyasztásé 1-2% körül marad.

2.2 SWOT

Erősségek –

Gyengeségek

Kedvező elhelyezkedés: két megyeszékhely

–

található 50 km-en belül. –

A kistérség megközelíthetősége Az elmúlt

a

kistérség

–

A

fejlesztések

ellenére

a

kistérség

évek fejlesztéseinek eredményeként sokat

alacsonyabb rendű közútjainak rossz a

javult:

minősége, és kevés a kiépített kerékpárút a

közúton

A

és

kistérségben

szőlőterületek

vasúton

egyaránt

kiváló és

kistérségben.

minőségű

–

mezőgazdasági

Integrátor szervezetek és szövetkezetek is

olyan

települések,

–

megyei

és

az

országos

A szakképzetteket, diplomásokat érintő munkanélküliség és az alacsony keresetek

amelyek

miatt

jelentős ásványkinccsel (riolit, andezit, riolittufa és andezit tufa) rendelkeznek, az

jelentős

a

képzett

munkaerő

elvándorlása a kistérségből. –

erre épülő bányászat fontos szerepet tölt be a helyi gazdaságban.

a

állapotokhoz mérten egyaránt.

működnek a kistérségben. Vannak

A kistérség közműellátottsága lemaradást mutat

művelésre alkalmas területek találhatóak.

–

csökken

népessége.

előnyös a kistérség elhelyezkedése –

Folyamatosan

Az aktív kereső korban lévők aránya a hazai átlagnál jóval kisebb.

–

Alacsony a foglalkoztatottak, magas a

26

–

Ipari

hasznosításra

alkalmas

területek

állnak rendelkezésre: Szerencsi Ipari Park,

munkanélküliek aránya. –

cukorgyári terület. –

jövedelmek.

Internet hozzáférés minden településen biztosított.

–

A

kistérségben

nagyszámú

képzett

munkaerő áll rendelkezésre. –

Közoktatási

intézményekkel

–

Magas a segélyben részesültek aránya.

–

Magas az eltartottak aránya.

–

Alacsony a népesség iskolai végzettsége.

–

Növekszik a hátrányos helyzetű társadalmi

való

ellátottság megfelelő a kistérségben. –

rétegbe tartozók aránya. –

A közoktatási, szociális és egészségügyi szolgáltatások

megfelelő

–

a

kistérség

–

szolgáltatásokon

felül

különbségek

Az eltérő adottságok, fejlődési lehetőségek a

kistérségen

belüli

különbségek tovább növekedtek az elmúlt

egyéb

ellátások is elérhetőek. –

társadalmi

következtében

A kistérség számos településén a kötelező szociális

szociális

mutathatók ki.

településein biztosítottak. –

számos

A kistérség egyes települései között igen jelentős

A humán (szociális, oktatási, egészségügyi) szolgáltatásai

folyamata

problémával jár együtt

kistérség lakosainak rendelkezésre.

alapellátás

A hátrányos helyzetű csoportok társadalmi integrálási

színvonalú

biztosításához szakképzett személyzet áll a

–

Országos átlagtól alacsonyabbak az átlagos

években. –

Társulási hajlandóság és együttműködési

A

kistérségi

gyermekek

eredményeiben

készség tapasztalható a szociális feladatok

és

tanulási

előmenetelében

a

szülők képzettsége és a gyermek lakóhelye

ellátásában dolgozó szervezetek részéről.

meghatározó szerepet játszik. –

A hátrányos helyzetű gyermekek körében alacsony a továbbtanulási arány és jelentős a középfokú oktatásból való lemorzsolódás.

–

A

magas

rendelkező között

szegénységi településen

jelentősen

kockázattal

lakó

magasabb

gyerekek az

SNI

gyermekek száma –

Hiány van magasan képzett szociális szakemberekből.

–

A Pedagógiai Szakszolgálat kapacitásai nem

27

elegendőek

a

tapasztalt

szükségletek

kielégítésére. –

Kevés a korai fejlesztést végző intézmény és szakember a kistérségben.

–

A

közszolgáltatási

területek

együttműködési

hiányosságai

problémaként jelentkeznek. –

Egyes

településeken

az

oktatási/egészségügyi/közösségi intézmények műszaki színvonala illetve felszereltsége nem megfelelő. –

A gyermekorvosokkal való ellátottság nem megfelelő és kevés a gyógyszertár.

–

A kistérség népegészségügyi mutatói az országos átlagtól elmaradnak: a lakosság általános

egészségi

szegénységben

élők

állapota

rossz,

életkilátásai

a

jóval

alacsonyabbak.

Lehetőségek –

Veszélyek

A 37-es főút tervezett négysávosítása,

–

alakulása miatt a befektetői érdeklődés

megépülése javítja a befektetők számára a

csökken a kistérség iránt, nem bővül a

kistérség elérhetőségét, a munkavállalók

munkahelyek köre és mennyisége. –

A Szerencsi kistérség és az ország többi

Nő a kereslet a magasan feldolgozott

kistérsége közötti jövedelmi különbség

mezőgazdasági termékek iránt.

növekszik.

Gazdasági együttműködések (integrátor szervezetek,

–

A gazdaságpolitikai tényezők kedvezőtlen

valamint a tervezett 39-es számú főút

számára a napi közlekedést. –

–

szövetkezetek,

társulások)

–

A

kevesebb

alacsonyabb

munkalehetőség kereseti

és

az

lehetőségek

szerepe felértékelődik.

következtében a szakképzett munkaerő

Az öko-, kulturális- és borturizmus iránti

elvándorlása

kereslet tovább növekszik.

képzettségi szintje még lejjebb tolódik.

fokozódik,

a

kistéség

28

–

–

Befektetők vonzása a kistérségbe, ami

–

növeli a munkahelyek számát és javítja a

helyzetű

foglalkoztatást.

változás nem következik be.

Foglalkoztatási

programok

folytatása,

–

indítása. –

Szociális

foglalkoztatás

formáinak

Elkezdődött országos és regionális szinten

–

A gazdasági helyzet romlásával országos csökkenhet

a

szociális

támogatásokra

fordítható

források

összege,

jelentős

ami

társadalmi

A szegényedő önkormányzatok súlyosbodó működtetési problémákkal szembesülnek, a

időszak tervezése – a kistérségi érdekek

szociális

háló

működése

egyre

elégtelenebbé válik.

érvényesítése kiemelt hangsúlyt kap. A területi és társadalmi egyenlőtlenségek

minőségi

rétegek számára.

a 2014-2020 közötti EU-s programozási

–

életében

problémákat okozhat a segélyeken élő

Kormányzati fejlesztések a lakásállomány és a közmű infrastruktúra fejlesztésébe.

–

rétegek

szinten

elterjesztése a kistérségben –

Munkalehetőségek hiányában a hátrányos

–

A hátrányos helyzetű csoportok aránya a gazdasági helyzet javulása ellenére tovább

leküzdésére a kormányzat a jelenleginél

növekszik az érintett településeken, emiatt

sokkal jelentősebb figyelmet és forrásokat

növekednek

fordít.

a

területi

és

társadalmi

egyenlőtlenségek –

A társadalmi egyenlőtlenségek további növekedése komoly feszültségekhez és konfrontációkhoz vezethet.

–

Szociális szolgáltatásokat érintő jogszabályi változások olyan újabb terheket rónak a kistérségre,

melyeknek

nem

tud

megfelelni. Így a kielégítetlen szociális igények száma növekszik.

29

3. A Szerencsi kistérség Gyerekesély Stratégiája 3.1 A kistérségi gyerekesély stratégia alapelvei A kistérségi alapelveknek összhangban kell lennie a Nemzeti Stratégia által megfogalmazott alapelvekkel, és olyan módon kell meghatározni azokat, hogy helyben megvalósíthatók legyenek.

Általános alapelvek A fentiek szem előtt tartásával az alapelvek érvényesülésének körülményei, és fejlesztendő területek meghatározása az alábbi módon alakul: A kistérségi gyerekesély stratégia elkészítését indokolja, hogy a kistérségben –

a gyermekek szenvedése iránti társadalmi érzékenység nem elég erős, fejleszteni kell;

–

a társadalom közös irányba történő fejlesztésének érdeke (szegényeké és nem szegényeké) még nem került általánosan, széles körben felismerésre;

–

a fenntartható fejlődés feltételeként a társadalom leszakadó rétegei felemelésének szükségessége nem általánosan elismert és felismert összefüggés.

Hosszú távú szemlélet, folyamatos építkezés elve igényli –

a hosszú távú tervezés, a stratégiai szemléletet elterjesztését a rövid távú és projekt fókuszú, 1-5 éves tervezés helyett;

–

a települések és intézmények összehangolt működését és együttműködését.

A társadalmi beágyazottság elve érvényesítéséhez –

a kistérség lakóival meg kell ismertetni azokat a társadalmi folyamatokat, amelyek a szegénységet létrehozzák és fenntartják. Szakítani kell azzal a szemlélettel, hogy a szegénység kizárólag a szegénységben élők magatartásának, cselekedeteinek, döntéseinek következménye;

–

a kistérségen belüli társadalmi összetartozás érzését erősíteni kell.

A gyermekek érdekeinek minden más érdek felett állásának elvét szolgálva –

Kizárólag olyan fejlesztések kerüljenek megtervezésre és megvalósításra, amelyek figyelembe veszik a gyermekek, különösen a leghátrányosabb helyzetű gyermekek érdekeit;

30

–

minden gyermek joga, hogy a szükségleteinek megfelelően, azonos feltételek mellett kapjon segítséget, szolgáltatást;

–

meg kell teremteni azokat a fórumokat, ahol a gyerekek is kifejezhetik érdekeiket és bekapcsolódhatnak a közösség tevékenységeibe (pl. diákparlament, gyerekbizottság, stb.)

A jó kormányzás elve –

A jó kormányzás elve kistérségi szinten a helyi politikákban, és a helyi intézmények működésében is érvényesíteni kell, minden ember politikai, emberi és szociális jogainak érvényre kell jutniuk.

–

Ennek érdekében a kistérségi és települési szervezetek irányításban és vezetésben a megegyezésre, a konszenzusra való törekvésre, a jogok és kötelezettségek maradéktalan érvényesítésére kell helyezni a hangsúlyt.

A társadalmi, helyi együttműködés elve teljesülése érdekében –

a stratégiát minél szélesebb körben ismertté kell tenni és lehetőséget kell nyújtani arra, hogy elfogadása előtt minden érintett kifejezhesse, becsatornázhassa a véleményét;

–

Az elért eredményeket nyilvánossá kell tenni;

–

Biztosítani kell az intézmények és szolgáltatások feletti civil kontrollt;

–

A leghátrányosabb helyzetű embereket támogatni kell, hogy aktívan részt vehessenek a stratégia megalkotásában és végrehajtásában.

A komplexitás elvének megfelelve –

minden cselekvés középpontjában a gyermeknek és családjának kell állnia, integrált fejlesztések, programok megvalósításával, és szakítva az ágazati, szakterületi vagy települési megközelítéssel;

–

a

beavatkozások,

fejlesztések

a

megvalósítók

és

a

kedvezményezettek

együttműködésének, együttgondolkodásának biztosításával kell, hogy történnek; –

a közösségi cselekvések sikere érdekében kiemelten fontosak az összehangoltan működő szolgáltatások, szakmaközi megfontolások;

–

a stratégia és cselekvési terv fejlesztését – a stratégia megalkotásáért felelős szervezeteknek, személyeknek - az alulról jövő kezdeményezésekre kell építeni.

Az átláthatóság és ellenőrizhetőség elve teljesüléséért

31

–

ki kell dolgozni az indikátorokat, melyek a stratégiában és a cselekvési tervben foglalt feladatok végrehajtásának, ellenőrizhetőségének, számonkérhetőségének kritériumai.

Az együttműködés, mint speciális alapelv a stratégia megvalósítása során A speciális alapelvek érvényesítésének tekintetében a Nemzeti Stratégia és a helyi stratégia között nincs lényegi különbség. Az elvek érvényesítéséhez kapcsolódó feladatok is azonosak. A speciális alapelvek teljesülése érdekében kiemelt szerepe van a társadalmi és helyi együttműködésnek, melynek érvényre kell jutnia a kistérség mindennapi gyakorlatában, akár alapvető szemléletváltás eredményeként is - a helyi politikában, az intézmények működésében és a szolgáltatásokban egyaránt. Az együttműködésbe bevonásra kell, hogy kerüljenek a szülők, maguk a gyermekek és a kistérség civil szervezetei egyaránt. –

A program legfontosabb partnerei maguk a szülők, így a program sikerének egyik fontos feltétele a szülőkkel való partneri együttműködés. Ebben kiemelt szerepet kell, hogy vállaljanak a személyes szolgáltatásokat nyújtó, a gyerekek szükségleteit szolgáló szakemberek (védőnők, gyermekjóléti szakemberek, gyermekvédelemben dolgozók, szociális munkások), de a gyerekek nevelésével foglalkozó valamennyi intézménynek (bölcsőde, óvoda, iskola) fontos feladata a szülőkkel való együttműködés kialakítása és ápolása.

–

A családok és gyermekek helyzetének javításában a civil szervezetek programba való aktív bekapcsolása, bevonása a társadalmi elfogadás szélesítésén, az együttműködő kapacitások növelésén keresztül jelentős mértékben segítheti a szegénység elleni küzdelem megvalósulását, a kitűzött célok elérését.

–

A már gyermekkorban kialakuló szociális érzékenység és a társadalmi integráció sikeressége

fokozható

egyenlőtlenségek,

a

azzal,

ha

szegénység

a

gyerekeket

kérdésével

is

bevonjuk

foglalkozó

a

társadalmi

beszélgetésekbe

és

programokba.

3.2 A stratégia elkészítéséhez alkalmazott módszerek bemutatása

32

•

Az érintettek tájékoztatása az elkészítés folyamatáról, bevonhatók és bevonandók köréről, feladataikról. A tervezett tevékenységekhez kapcsolódó elvárások tisztázása. –

Előkészítés: a Stratégia készítés folyamatához kapcsolódó elvárások, tájékoztatási és szervezési munkák

–

a projekt vezetésének és a gyerekbizottság tagjainak tájékoztatása a stratégia céljáról, szükségességéről, és az elkészítés folyamatáról

–

a stratégia készítés ütemtervének (konkrét tevékenységek, felelősök, határidők) kialakítása

–

az elkészítési ütemterv tevékenységeihez kötődő feladatmegosztás kialakítása,

–

kistérségi oktatási és szociális kerekasztal létrehozása és feladatainak, működésének kialakítása

–

a kistérség prioritásainak meghatározása: korai képességgondozás, közoktatás, gyermekek egészsége. Ezek a területek kiemelt figyelmet kaptak mind a helyzetelemzés, mind a tervek készítése során.

–

a

gyerekbizottság

tájékoztatása

a

stratégiai

készítés

folyamatáról

és

a

kulcsproblémákról

•

Szükségletfelmérés, helyzetelemzés elkészítése –

javaslat a kistérség számára a szükségletfelmérés elkészítéséhez

–

adatgyűjtéshez kapcsolódó adatlapok elkészítése a következő területeken: védőnők, munkaügyi központ illetékes kirendeltsége, települések jegyzői, bölcsődék, óvodák, általános iskolák és középiskola, családsegítő és gyermekjóléti szolgálat, pedagógiai szakszolgálat

–

a kistérségi stratégiai dokumentumok elemzése

–

az MTA GYEP által 2012-ben készített kistérségi tükör aktualizálása

–

az MTA GYEP által 2012-ben készített kistérségi adatfelvétel adatainak aktualizálása és feldolgozása

–

az ELTE által készített, gyermekek és családjaik igényfelmérése eredményeinek áttekintése és feldolgozása

33

–

az kistérségi oktatási és szociális kerekasztal által ágazati együttműködésben települési, mikrotérségi és kistérségi információk, gondolatok és kezdeményezések összegyűjtése, megosztása és továbbgondolása – ajánlás elkészítése

–

a kistérségi oktatási és szociális kerekasztal észrevételeinek és ajánlásainak beépítése

–

kistérségi helyzetelemzés elkészítése és átadása a kistérség (lakossága, szakemberei és vezetői) számára véleményezésre

–

•

•

a beérkezett megjegyzések, javaslatok beépítése a helyzetelemzésbe

Stratégia és cselekvési terv elkészítése –

a stratégia és cselevési terv tartalmának meghatározása

–

az írásos stratégia, cselekvési terv és forrástérkép elkészítése

A stratégia, a cselekvési terv és forrástérkép társadalmasítása –

A stratégia és kapcsolódó dokumentumok megküldése véleményezésre a kistérség szakmai és közigazgatási szervezetei és civil szervezetei számára.

–

A stratégia és a kapcsolódó dokumentumok kistérségi gyerekesély honlapon való megjelentetése, és a kapcsolódó lakossági vélemények számára elektronikus postafiók létrehozása,

valamint

a

vélemény-gyűjtő

láda

elhelyezése

Szerencs

Város

Önkormányzatának portáján. –

Kistérség lakosságának, a stratégiában érintettek tájékoztatása és véleményük megismerése érdekében gyerekesély fórumok szervezése települési és mikrotérségi szinten.

–

A kistérség gyerekesély munkacsoportja, szakmai kerekasztal műhelyei és a Gyerekesély Bizottság általi megvitatása, és kapcsolódó ajánlások készítése

•

A kistérség részéről érkezett javaslatok, vélemények beépítése a stratégiába, cselekvési tervbe –

a szakmai és lakossági észrevételek írásos beépítése a stratégiába.

34

3.3 Felhasznált források –

„Legyen jobb a gyermekeknek!” Nemzeti Stratégia 2007-2032

–

Nemzeti Társadalmi Felzárkózási Stratégia 2014-2020

–

Partnerségi Terv és Emberi Erőforrás Operatív Program 2014-2020, társadalmasított verzió (2013. október)

–

Jelentés a „Legyen jobb a gyermekeknek!” Nemzeti Stratégia Értékelő Bizottság 2011. évi feladatainak végrehajtásáról

–

TÁMOP-5.2.3.A-12/1-2012-0008

azonosítószámú

pályázat

megvalósíthatósági

tanulmánya –

Szerencsi Kistérség közoktatási és esélyegyenlőségi terve, 2010

–

Szerencs város egészségképe 2007

–

Kistérségi szociális szolgáltatástervezési koncepció, 2010

–

Szerencsi kistérség, gazdaságfejlesztési tanulmány 2010

–

Szerencsi kistérség területfejlesztési stratégiája, 2010

–

Kistérségi Tükör, 2012

–

Kistérségi oktatási és szociális kerekasztal ajánlásai, 2013-2014

–

Kistérségi szükségletfelmérés, 2014

–

Gyerekesély füzetek

3.4 Jövőkép, hosszú és rövidtávú célok

A leghátrányosabb kistérségek felzárkóztatási programjának tervdokumentumában 2008-ban a kistérség jövőképe az alábbi módon került meghatározásra: „A kistérségben különös hangsúlyt kap a közszolgáltatások hatékony működtetése, a fűtési költségek csökkentése, az óvodák és az általános iskolák minőségi környezetének megteremtése, illetve speciális programokkal délutáni napközis foglalkozások biztosítása. Ezáltal elérhetővé válik a hátrányos helyzetű társadalmi csoportokba tartozó, különösen a roma gyerekek számára már óvodás kortól a minőségi oktatás, a megfelelő szocializációs háttér,

35

illetve az önkormányzatokra ezen intézmények fenntartása által rótt súly is csökken. A nagyarányú tartós munkanélküliség kezelése érdekében gyakorlattal összekötött szakképzések, illetve olyan foglalkoztatási programok indulnak, amelyekben a dolgozók egy-egy szakmát is elsajátíthatnak, s egyben az önkormányzatok, illetve a rászorulók számára hasznos munkát végeznek. Hosszú távon a jelentős idegenforgalmi presztízzsel rendelkező térség gazdasága megerősödik a minőségi, specifikus turisztikai kínálat felépülésével. A hagyományos mezőgazdasági és élelmiszeripari kapacitások erősödnek, ezek munkahely-teremtő hatása nő.” Ebben a jövőkép megfogalmazásban a jövőképi elemek mellett azonnal hosszútávú célok és az azok elérésére tervezett beavatkozások is megjelennek.

A felvázolt jövőképben jelentős

szerepet kap a hátrányos helyzetű lakosság, kiemelten a családok és gyermekek védelme, a felnőttképzés a hátrányos helyzetű lakosság felzárkóztatására, a minőségi oktatás és szolgáltatások biztosítása a gyermekek számára - a szegénység újratermelődése folyamatának megszakítása érdekében, fenntartható és hatékony közszolgáltatások biztosításával. A tervdokumentum a jövőkép elérésére a következő stratégiai fejlesztési irányokat vázolta fel: 1. Hátrányos helyzetű gyermekek, fiatalok felzárkóztatása 2. Hátrányos helyzetű társadalmi csoportok felzárkóztatása 3. Településfejlesztés 4. Foglalkoztatás bővítése 5. Egészségügyi és szociális ellátás fejlesztése

A Szerencsi kistérség 2010-ben készült Felzárkóztatási Fejlesztési Programjában a kistérség jövőképének egy fentiektől kissé eltérő, a gazdasági-társadalmi fejlődést központba helyező megfogalmazását találjuk: „A Szerencsi kistérség az egyedi értékek megtartása mellett stabil gazdasága révén megélhetést, valamint szociális biztonságot nyújt a lakosok számára, melyek a fejlett infrastrukturális és vonzó környezeti feltételekkel együtt a minőségi élet alapját jelentik. A természeti értékek megőrzésének figyelembevételével a kistérség fejlődését a helyi adottságokra alapozott környezetvédelem és bioenergetika, az öko-, kulturális-, és borturizmus valamint a belső kohéziót erősítő együttműködés határozza meg.”

36

Ez a jövőkép az előzőnél ambíciózusabb. Olyan kistérséget tár elénk, amelyben fenntartható módon fejlődő, versenyképes gazdaság biztosítja stabilan, kiterjedt módon az itt élők foglalkoztatását, a megfelelő jövedelmeket, a biztos megélhetést. Lényeges eleme a jövőképnek a szociális biztonság, amelyet a csökkent mértékben foglalkoztatható, vagy az abból teljesen kiszorult lakosság számára biztosítani kíván, például a versenyszférán kívüli megoldásokkal. A Program átfogó célja, hogy a települések heterogén adottságain alapuló, összehangolt, hosszú távú fejlesztések megvalósítása révén kerüljön megteremtésre a Szerencsi kistérség gazdasági-társadalmi egyensúlya és a fejlődés dinamizálásának feltételrendszere. A Szerencsi kistérség komplex fejlesztési stratégiájának céljai: 1. A gazdaság versenyképességének erősítése és foglalkoztatás bővítése 2. A minőségi élet környezeti és infrastrukturális feltételeinek javítása 3. A szociális biztonság megteremtése A kistérségi Gyerekesély Stratégia megírásakor érvényes időbeli hatályú két jövőkép közül a nem választunk, hiszen az azokban megfogalmazott tartalmakkal - eltérő megfogalmazásukkal és hangsúlyaikkal együtt - egyrészt egyetértünk, másrészt a kistérségben élők képviselő azokat az egyes stratégiai dokumentumok készítéséhez kapcsolódó társadalmasítási folyamat eredményeként elfogadták. A kistérségi jövőkép és a Nemzeti Gyerekesély Stratégiában lefektetettek figyelembe vételével a Szerencsi kistérség Gyerekesély Stratégiájának hosszú távú, 2025-ig elérendő célkitűzései az alábbiakban kerültek megfogalmazásra: 1. Mérhető módon javuljanak a kistérségben élő gyerekek továbbtanulási esélyei és eredményei, kiemelt figyelemmel a szegénységben élő, hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű, és roma gyerekekre. 2. Csökkenjen a gyermekeket érő kirekesztés, a lakóhelyi és intézményi szegregáció, valamint az életesélyeket romboló devianciák előfordulása a kistérség valamennyi településén és intézményében. 3. Javuljanak és bővüljenek a gyermekek és családjaik számára nyújtott köz- és közösségi szolgáltatások színvonala és köre úgy, hogy annak eredményeként csökken a szegénység és a kirekesztettség mértéke és újratermelődése.

37

A három hosszú távú cél a kistérségben élő valamennyi gyermek életminőségének és a sikeres, boldog élet elérése esélyének növekedését célozza meg, a hátrányos helyzetű gyermekekre való kitüntetett figyelemmel. A második és harmadik cél kimondottan a szegénységben élő, halmozottan hátrányos helyzetű gyermekekre és családjaikra fókuszál, és azokra a településekre, ahol a lakosság jelentős számának súlyos elszegényedése, a környezet gettósodása miatt a kitörés lehetősége az átlagostól sokkal kevesebb. A fenti stratégiai célok eléréséért a kistérség politikai vezetése a felelős, beleértve a Többcélú Kistérségi Társulás vezetőit és tagjait, a települési önkormányzatokat, polgármestereket és képviselőket. A Kistérségi Gyerekesély Bizottság megfelelő működése is csak a politikai legitimáció mellett érvényesülhet. A fenti célok elérése érdekében szükséges, hogy a közszolgáltatás nyújtásában résztvevő szakemberek ellátott munkakörükben maximálisan betartsák a kapcsolódó szakmai elveket, előírásokat, és betartassák azokat a munkájuk során kapcsolatba kerülő partnerekkel és ügyfelekkel. Szükség van a kistérség fejlődésében érintett és érdekelt vállalkozások és civil szervezetek felkutatására, összefogására és a bevonására a meglévő erőforrások kiszélesítése, a szükséges erőforrások biztosítása érdekében. Mindeközben elengedhetetlen, hogy a tudatos és célzott kommunikáció eredményeként a kistérség valamennyi polgára megismerje a gyermekszegénység és kirekesztés iránti küzdelem fontosságát, mint a kistérség harmonikus és fenntartható társadalmi-gazdasági fejlődésének feltételét, és közreműködjön a program megvalósításában.

3.5 Fejlesztési irányok A hosszú távú célok eléréséhez a kistérségi Gyerekesély Stratégia három fejlesztési irányt jelöl meg, melyek megfelelnek a nemzeti stratégia 3., 4. és 5. beavatkozási területeinek: 1. Szegregációmentes oktatás, nevelés, korai fejlesztés biztosítása 2. A gyermekes családokat célzó személyes szolgáltatások és szakellátások fejlesztése 3. Egészségesebb gyermekkor biztosítása

Bár minden szakmai vélemény által alátámasztottan a munkahelyek, a foglalkoztatás biztosítása és a lakókörnyezet fejlesztése igen fontosak, sőt elengedhetetlenek a

38

mélyszegénység megszűntetése érdekében, a kapcsolódó tennivalók azonban messze túlnyúlnak a Gyerekesély Stratégia lehetséges beavatkozási keretein. A gyerekesély program keretei szűknek bizonyultak, hogy mérhető eredménnyel bíró foglalkoztatási programelem kerüljön bele. Ennek ellenére a programban által érintettek számára fontos cél és feladat a foglalkoztatás bővítése – akár közvetetten is. A Gyerekesély Stratégia feladata annyi lehet, hogy megalapozza a foglalkoztathatóság mind teljesebb lehetőségét. 1. fejlesztési irány Fejlesztési irány meghatározása: Korai fejlesztés, szegregációmentes oktatás és nevelés biztosítása a kistérségben élő gyermekek, kiemelten a hátrányos helyzetű gyermekek képességeinek maximális kibontakoztatása, tanulási eredményeinek javítása, továbbtanulási esélyeinek növelése érdekében.

A fejlesztési irány indokoltsága: A kistérség lakosságának átlagos képzettségi, iskolázottsági szintje alacsony, az országos átlag alatti. Mivel a munkaerő-piacon nagyon kevés a képzetlenek számára adódó munkalehetőség, így a képzetlen lakosság, köztük kiugró arányban a romák körében igen magas a munkanélküliség, és nagyon alacsony a foglalkoztatási arány. A hátrányos helyzetű, szegénységben élő családokból kikerülő gyermekek tanulmányi eredménye rendszerint jelentősen elmarad a kistérségi és országos átlagtól. A gyermekek tudásszintjét tükröző kompetenciamérés eredményei a kistérség egyes településein, kiemelten a szegények és romák által lakott településeken igen rosszak, a kistérségi átlaghoz és az országoshoz képest egyaránt jelentősen elmaradnak. Ezeken a településeken a továbbtanulási arány mélyen az országos alatt van, és gyakori a középiskolába továbblépők körében is a lemorzsolódás. Egyértelműen megállapítható, hogy

a

gyermekek

tudásszintjében

és

tanulmányi

előmenetelében,

elért

képzettségében meghatározó szerepe van a szülők iskolázottságának, illetve a gyermek lakóhelyének. A hátrányos helyzetű, képzetlen szülők kevésbé látják át a gyermek fejlesztésének fontosságát és gyakran nincs is igényük a gyermek fejlesztésére, hiszen a szülők

39

figyelmét a mindennapi, megélhetési nehézségek kötik le. A hátrányos helyzetű gyerekek családjaiban a általános életvezetési, egészségügyi, higiénés, táplálkozási ismeretek hiányosság és a káros szenvedélyek elterjedtsége jellemző és halmozottan van jelen. A család szerepe a nevelésben kiemelkedő. A gyermek befolyásolásához, tanulási, fejlődési pályán való tartásához a pozitív szülői, családi példa és támogatás elengedhetetlen. Ennek legfontosabb területe a család, a szülők életvitele, életfelfogása. A szülőt az együttműködés érdekében motiválttá kell tenni. Nemcsak oktatásra és készségfejlesztésre van szükség. Ugyanolyan fontos a változatos környezeti ingerekkel való találkozás, a szélesebb világgal és lehetőségeivel való megismerkedés. A sikeres társadalom építése érdekében az egyéni készségek fejlesztése mellett a közösségben való működést, együttműködést, egymás támogatásának képességét is el kell sajátítania a gyerekeknek. A szülői képzés, munkavállalói készségeinek fejlesztése fontos, de a munkalehetőség nélkül mit sem ér. A munkával megszerzett jövedelem jelenti a magabiztosságot a felnőttnek és a legfontosabb példamutatást a gyereknek.

A fejlesztési irány céljai: -

a gyermek fejlődésének elmaradása minél korábban, idejekorán felismerésre kerüljön;

-

a hátrányos helyzetű gyermekek képességgondozása és a fejlődésükben elmaradást mutató gyermekek fejlesztése időben megkezdődjön;

-

a hátrányos helyzetű gyerekek óvodai ellátása és megfelelő felkészítése biztosított legyen a sikeres tanulási előmenetel érdekében;

-

a kistérségben minden gyerek a képességeit tükröző maximális tudással fejezze be alapfokú tanulmányait;

-

a gyermekek tudásszintjében és elért iskolai eredményeiben csökkenjen a szülői iskolázottság, illetve a lakóhely meghatározó szerepe;

-

a hátrányos helyzetű gyermekek tanulmányi eredményei javuljanak, és csökkenjen a kistérség települései közötti jelentős különbségek;

40

-

az általános iskolai felkészítés, tehetséggondozás és tudatos pályaválasztást követően javuljanak a hátrányos helyzetű gyermekek továbbtanulási esélyei, és csökkenjen középiskolai lemorzsolódásuk;

-

emelkedjen a kistérség lakosságának képzettségi szintje, a közép és felsőfokú oktatásban

résztvevők

és

képzettséget

szerzettek

számának

növekedése

eredményeként. -

emelkedjen a kistérség lakosságának foglalkoztatási szintje a lakosság képzettségi szintjének

növekedése

és

munkavállalási

kompetenciáinak

fejlődése

eredményeként.

Hosszú távú célokhoz való hozzájárulás: A fejlesztési irány beavatkozásaival közvetlenül hozzájárul az 1. és 2., közvetetten a 3. átfogó cél teljesítéséhez

Tervezett beavatkozások -

rendszeres szűrések megvalósítása

-

a korai képességgondozás és fejlesztés biztosítása valamennyi településen o Biztos kezdet házak, fejlesztő helyszínek, gyermek-szülő klubok kialakítása és működtetése o szakszerű óvodai képességgondozás, iskolai előkészítés biztosítása az intézményekben o időben megkezdett gyógypedagógiai fejlesztés valamennyi érintett gyermek számára

-

A

kisgyermekkori

nevelés,

fejlesztés

kapacitásainak

fejlesztése

és

együttműködéseinek biztosítása o fejlesztő szakemberek biztosítása o módszertani műhely kialakítása és működtetése fejlesztésben résztvevők számára

41

-

módszertani pedagógiai műhelyek működtetése a szakmai megújulás, a modern, alternatív

pedagógiai

módszerek

megismerése,

a

pedagógusok

szemléletformálódásának elősegítése érdekében, az intézményvezetők munkájának támogatására -

tehetséggondozás rendszerének tágítása, fejlesztése és hatékonyságának növelése o iskolán kívüli, készségfejlesztő foglalkozásokkal o személyiségfejlesztő, közösségformáló foglalkozásokkal, programokkal, táborokkal o tudatos és újraformált pályaválasztási tanácsadással

-

A hátrányos helyzetű gyermekek oktatási rendszerből való lemorzsolódásának csökkentése o Családok támogatása: hátrányos helyzetű szülők motiválása és a velük való együttműködés javítása o A hátrányos helyzetű gyermekek középfokú oktatásban való részvételének megkönnyítése (utazás, tanulási eszközök támogatása, mentori rendszer kialakítása) o Képzettséggel nem rendelkező szülők képzésbe, kompetenciafejlesztésbe való bevonása, munkához segítése.

Az eredményességet mérő indikátorok -

A korai képességgondozást biztosító működő szolgáltatások száma

-

A korai képességgondozást biztosító programokon részt vevő gyermekek száma

-

A korai fejlesztésben részt vevő gyermekek és családok száma

-

Az 5 éves korban a koruknak megfelelő fejlettségi szintet mutató gyermekek aránya

-

Az SNI gyermekek száma és aránya az általános iskolákban

-

Az általános iskolát sikeresen elvégzők aránya

-

Iskolai tehetséggondozásban résztvevő gyermekek száma és aránya

-

Az általános iskolát követően középfokú oktatásban továbbtanulók száma és aránya

42

-

A szakiskolát, szakközépiskolát, gimnáziumot sikeresen befejezők száma és aránya

-

A középfokú oktatást követően felsőfokú oktatásban résztvevők száma és aránya

-

A felnőttképzésben résztvevők, új képzettséget szerzők száma és aránya

2. fejlesztési irány Fejlesztési irány meghatározása: Gyermekes családokat célzó személyes szolgáltatások és szakellátások fejlesztése a szegénység és a kirekesztettség mértéke, és újratermelődése csökkentése érdekében.

A fejlesztési irány indokoltsága: A kistérségben a háztartások 27%-a nevel 18 éven aluli gyermeket, 10%-a 3 vagy annál több gyermeket. A védelembe vett gyermekek kistérségi aránya jelentősen meghaladta az országos adatot, a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülők aránya pedig kétszerese volt az országos átlagnak. Az általános iskolát jellemzően a gyermekek többsége elvégzi, a hátrányos helyzetű családok gyermekei is, melynek oka szakemberek szerint, hogy az iskola helyben van és a helyi közösségek relatív zártsága miatt a gyerekek kevéssé tudnak elkallódni. A közép és szakiskolákból való kimaradás aránya azonban - elsődlegesen a hátrányos helyzetű, szegény családokat érintően - magas, annak ellenére, hogy a gyerekek legalább 90%-a az általános iskola után a továbbtanulás útján elindul.

A mélyszegénységben élő

családok gyermekei annyira ingerszegény, tudatlan környezetből jönnek, hogy nem tud kialakulni bennük saját kép a választható vagy választandó továbbtanulási irányról, a reális érdeklődési körről. Sem a családjukban, de sokszor a faluban sincs (általuk ismert) dolgozó, szakmával rendelkező ember. A jelenlegi pályaválasztási rendszer alkalmatlan ennek a problémának a megoldására. Ráadásul a tanult szakmákat sem tudják az esetek többségében alkalmazni, mert a jelenlegi képzési rendszer nem követi a munkaerőpiac elvárásait. Ennek a folyamatnak a megszakításában a családsegítő szakembereknek fontos feladata van. A családsegítő és gyermekjóléti szolgálat minden településen biztosított, a munkatársak képzettek, de a segítő szakmák hiányoznak. A családsegítőket felkeresők legtöbbször

43

anyagi jellegű kérdésben, adósság miatt, ügyintézésben, illetve foglalkoztatási kérdésben

kértek

segítséget.

A

gyermekjóléti

szolgálathoz

leggyakrabban

gyermeknevelési, magatartászavarral összefüggő, életviteli és szülői elhanyagolással kapcsolatos problémákkal fordultak. A gyerekházakkal nagyon jó a tapasztalat, a szülőket gyorsan be lehet vonni a közös munkába. Soha nem szabad elfelejteni a fejlesztések során, hogy az alapvető kezelési egység a család. A családból kilépve a közvetlen (települési) környezet a meghatározó, különösen a fiatalokra van erőteljes viselkedést, életmódot, életcélokat befolyásoló hatással a közösség. A hátrányos helyzetű családok eladósodottsága egyre növekszik, és egyre gyakoribb a középfokú végzettségű, szakmával rendelkezők között is. A szegénységgel gyakran együtt járó uzsora a hátrányos helyzetű településeken, a romák körében az elterjedtebb és egyre gyakrabban megjelenő, gyermekeket veszélyeztető probléma. Az iskolázatlan szülők gyakrabban érzik feleslegesnek a gyermek oktatását, fejlesztését. Gyermekeik körében jóval gyakoribb a tankötelezettség elmulasztása, a deviáns viselkedés és a SNI. Számos településen olyan leromlott a környezet és hátrányos a társadalmi helyzet, hogy lehetetlen szakembereket találni egy-egy feladat ellátására. A szakemberek településekre vonzása és megtartása sürgető feladat a szociális, egészségügyi és oktatási rendszer számára.

A fejlesztési irány céljai: A szociális ellátó rendszer - gyermekeket célzó, segítő ellátásai – megerősítése a kistérség településein, kiemelten a szegénységgel erőteljesebben sújtott, sok hátrányos helyzetű családdal és magas roma lakossággal bíró településeken. •

A szociális ellátórendszerben szolgáltatási minőségének fejlesztése.

•

A szociális ellátórendszerben dolgozók együttműködésének erősítése.

•

A

szakmai

szolgáltatások

elérhetőségének,

a

szakemberekkel

való

ellátottságának javítása. •

Családsegítő szolgálat munkavégzése hatékonyságának, gyorsabb reagálókészségének növelése.

44

•

Változásra kész, fejlesztésben résztvevő családok, közösségek számának és méretének növelése, kiemelten a kistérség leromlott településein.

•

Az egyes településeken a helyi társadalom pozitív irányú fejlődésének látható elindulása a változásokban érintett családok és közösségek együttműködése eredményeként.

Tervezett beavatkozások •

A szolgáltatások minőségének és a szolgáltatók együttműködésének fejlesztése o Kistérségi Szociális Kerekasztal létrehozásával és működtetésével o Integrált kistérségi oktatási és szociális adatbázis létrehozásával o Önkéntes segítői rendszer kialakításával a kistérségben o Szociális minőségügyi rendszer bevezetésével o Jegyzői kerekasztallal való együttműködéssel o A szociális szolgáltatások nyújtásában résztvevő szakemberek és civilek folyamatos képzésével és a speciális, korosztályonként eltérő feladatokra való felkészítésével o A családsegítők be kapcsolásával az iskola rendszerébe, hogy a jelzőrendszer működése gyorsabb és biztosabb legyen.

•

Családsegítő szolgálat kapacitásnövelése a szociális rendszer reagálóképességének javítása, a személyre, családra szabott, szolgáltatások biztosítása, a hatékonyabb munkavégzés és gyorsabb ügyintézés érdekében.

•

A szakmai szolgáltatások körének bővítése, elérhetőségének javítása és színvonalának növelése érdekében o Családi mentorálás kiterjesztése a középfokú oktatásban résztvevő családok számára, a tanulási célú pénzügyi támogatás lehetőségével. o a szabadidő szervezésének feladatát ellátható szakemberek és kapacitások biztosítása a hátrányos helyzetű településeken;

45

o napközbeni ellátások elérhetőségének biztosítása illetve javítása a településeken

(Biztos

kezdet

gyermekházak

létrehozása

és

működtetése; családi napközik létrejöttének támogatása); o nyári étkeztetés, nyári napközbeni ellátás biztosítása; o baba-mama klub, szülői klub stb. létrehozása, működtetése; •

Közösségi színterek és színtérprogramok fejlesztése o Közösségi házak fejlesztése, kialakítása a gyermekek és szüleik közös színtérben zajló, párhuzamos fejlesztése érdekében; o ifjúsági ház, ifjúsági klubok kialakítása és működtetése – a fiatalok sikeres felnőtté válási jövőképének formálása és életpálya lehetőségek megismertetése, tudatos kijelölése érdekében; alacsony küszöbű szolgáltatások, fiatalokat célzó programok bevezetése főként a szegregátumokban; a külső környezet változásaihoz való alkalmazkodást segítő közösségfejlesztéssel. önkéntesség

elterjesztése,

a

közösség

tagjainak

ellenszolgáltatás nélküli segítése, támogatása elterjesztése o a helyi lakosságot és civil szervezeteket aktivizáló, együttműködést javító, közösségfejlesztő programokkal o adósságkezelési szolgáltatás, tanácsadás családok számára; o életvezetési tanácsadás, családi mentorálás; o Az önkárosító magatartásformákkal kapcsolatos programok szervezése (felvilágosítás, megelőzés, gondozás)

Az eredményességet mérő indikátorok -

Szakmaközi összejövetelek, együttműködések száma, db

-

Nyilvános, hozzáférhető települési, intézményi szintű adatbázis, db

46

-

Minőségügyi rendszer rendelkezésre állása, db

-

Szociális szolgáltatások nyújtásában dolgozó szakemberek száma, fő

-

Létrejövő új lakossági szolgáltatások száma, db

-

Új szolgáltatással érintett települések száma, db

-

Új lakossági szolgáltatásokat igénybe vevők száma (szolgáltatásonként), fő

3. fejlesztési irány Fejlesztési irány meghatározása: Egészségesebb gyermekkor biztosítása a gyermekek és a családok egészséges életmódban való támogatásával, népegészségügyi és egészségügyi fejlesztésekkel

A fejlesztési irány indokoltsága: A kistérség egészségmutatói és életkilátásai az országos átlagértékek alatt vannak, ami rámutat a lakosság rossz általános egészségügyi állapotára. A szegénységben élő emberek életkilátásai bizonyítottan rosszabbak, aminek hátterében összetett társadalmi, gazdasági, kulturális okok, az egészségtelen lakókörnyezet, az egészségtelen és hiányos táplálkozás, az egészséggel és az egészséges életmóddal kapcsolatos információk hiánya, a mozgásszegény életmód, a káros szenvedélyek elterjedtsége áll. A szegénységben élők között kiemelten sok szenvedélybeteget találunk: igen elterjedt az alkoholizmus és a dohányzás, és a fiatalok körében egyre népszerűbb a különböző drogok fogyasztása. A szegénységben élők ritkábban nem fordulnak tüneteikkel időben orvoshoz, ezért a náluk felfedezett betegségek gyakrabban előrehaladottak (krónikus és daganatos betegségek körében egyaránt). A fejlesztési irány céljai: -

alapellátási (háziorvos és házi gyermekorvos) és szakellátási elérésének biztosítása

-

a megelőzhető halálozás számának csökkentése a korai felismerés gyakorlatának elterjesztése a jelentős népegészségügyi súllyal bíró betegségekben (méhnyakrák,

47

melltrák, tüdőrák, bőrrák, cukorbetegség, kardiovaszkuláris betegségek, mentális betegségek, depresszió) -

az életminőség javítása és az életkilátások növelése az egészséges életmód irányába való elmozdulással

Tervezett beavatkozások -

egészségügyi infrastruktúra fejlesztése a hiánnyal érintett helyszíneken

-

egészségügyi humán kapacitások biztosítása és fejlesztése

-

szakellátások körének bővítése és elérhetőségének javítása

-

alapellátások elérhetőség biztosítása (utazás vs. helybeli ellátás)

-

védőnői hálózat szolgáltatásainak fejlesztése

-

kistérségi egészségfejlesztési iroda létrehozása (EFI)

-

•

szűrési programok tervezése és lebonyolítása

•

egészségi állapot kockázatbecslés és tanácsadás

•

minimál intervenció elterjesztése az alapellátásban

települési egészségfejlesztés és egészségmegőrzés fejlesztése •

gyermekek és családok mozgáskultúrájának gazdagítása

•

egészséges

életmóddal,

higiénével,

táplálkozással,

betegségek

megelőzésével kapcsolatos ismeretek növelése; •

fiatalok családtervezési és fogamzásgátlási ismereteinek bővítése

•

fiatal szülők családtervezési és vezetési ismereteinek bővítése

•

A családok családi életre neveléssel, gyermekneveléssel kapcsolatok ismereteinek bővítése

Az eredményességet mérő indikátorok -

humán és infrastrukturális fejlesztéssel érintett települések száma

-

létrehozott kistérségi egészségfejlesztési iroda és telephelyeinek száma

48

-

szűrési programokkal elért lakosság száma

-

egészségnevelési, egészségfejlesztési programokat nyújtó települések száma, aránya

-

egészségfejlesztési, egészségnevelési ismeretekkel elért gyermekek és családok száma

49

4. Cselekvési terv

Hosszú táv (10 év)

Hosszú távú célok

Középtáv (3 év)

Feladat (rövid táv)

Hosszú távú célok

Középtávú célok

Középtávú célok indikátorai

Feladat leírása

Indikátor

indikátorai

Szegregációmentes oktatás, nevelés, korai fejlesztés biztosítása • a szűrésben résztvevő

Mérhető módon

Valamennyi

javuljanak a

gyermek

koruknak megfelelő

gyakorisággal rendszeres szűrések

kistérségben élő

fejlődésbeli

fejlettségi szintet mutató

megvalósítása

gyerekek

elmaradása

gyermekek aránya

továbbtanulási

idejekorán

esélyei és

felismerésre

iskolaérettnek bizonyuló

fejlesztés biztosítása valamennyi

eredményei,

kerüljön és az

gyermekek aránya

településen

kiemelt

érintett gyermekek

• Az egyes iskolákban az

figyelemmel a

képességgondozása

oktatásba lépő SNI

Időben megkezdett

szegénységben

és fejlesztése

gyermekek száma és

gyógypedagógiai fejlesztés

biztosító programokon részt

élő, hátrányos és

időben

aránya

valamennyi érintett gyermek

vevő gyermekek száma és

halmozottan

megkezdődjön

számára

aránya

• Az 5 éves korban a

• A megfelelő életkorban

A kistérség településein éves

gyermekek száma • a szűréssel lefedett gyermekpopuláció aránya

A korai képességgondozás és

• A korai képességgondozást biztosító működő szolgáltatások száma

• A korai képességgondozást

50

Hosszú táv (10 év)

Hosszú távú célok

Középtáv (3 év)

Feladat (rövid táv)

Hosszú távú célok

Középtávú célok

Középtávú célok indikátorai

Feladat leírása

Indikátor

indikátorai

hátrányos helyzetű, és

A kisgyermekkori nevelés,

roma gyerekekre

fejlesztés kapacitásainak fejlesztése és együttműködéseinek biztosítása A kistérségben

Az intézményekben a hátrányos

minden gyerek a

helyzetű gyermekek

képességeit

szükségleteihez igazodó oktatási

tükröző maximális tudással fejezze be alapfokú tanulmányait, és a gyermekek tudásszintjében és elért iskolai

• A kistérség iskoláinak kompetencia mérési eredményeinek változása; • A kistérség iskolái közötti kompetencia eredménybeli különbségek változása;

feltételek (eszköztár, szakemberek, módszerek) kialakítása A szülők bevonása az oktatási intézmény munkájába és a gyermek fejlesztésébe Szakmai együttműködések

eredményeiben

kialakítása a kistérség

csökkenjen a szülői

szakemberei között

• A korai képességgondozásban és fejlesztésben dolgozó szakemberek száma

• Integrált fejlesztést végző intézmények száma • integrált fejlesztésben résztvevő tanulók száma és aránya • Szülőket bevonó programok száma

• szakmai hálózatok száma a kistérségben

51

Hosszú táv (10 év)

Hosszú távú célok

Középtáv (3 év)

Feladat (rövid táv)

Hosszú távú célok

Középtávú célok

Középtávú célok indikátorai

Feladat leírása

Indikátor

indikátorai

iskolázottság,

Módszertani pedagógiai

illetve a lakóhely

műhelyek működtetése a szakmai

meghatározó

megújulás, a modern, alternatív

szerepe;

pedagógiai módszerek megismerése, a pedagógusok szemléletformálódásának elősegítése érdekében, az

• módszertani pedagógiai műhely működése • képzésbe vont pedagógusok száma és aránya

intézményvezetők munkájának támogatására

Javuljanak a

• Emelkedik a közép és

hátrányos helyzetű

felsőfokú oktatásban

gyermekek

résztvevők és

továbbtanulási

képzettséget szerzettek

esélyei és

száma

továbbtanulásának • Emelkedik a kistérség

Az általános és középiskolák fejlesztik, a tanulók speciális egyéni és igényeihez jobban igazítják az oktatás módszereit a hátrányok leküzdés, az egyéni tehetségek kiaknázása és a továbbtanulásra való felkészítés

52

Hosszú táv (10 év)

Hosszú távú célok

Középtáv (3 év)

Feladat (rövid táv)

Hosszú távú célok

Középtávú célok

Középtávú célok indikátorai

Feladat leírása

Indikátor

indikátorai

gyakorisága

lakosságának képzettségi

szellemében

szintje Tehetséggondozás rendszerének tágítása, fejlesztése és hatékonyságának növelése

• Tehetséggondozásba vont tanulók aránya a kistérségben • tehetséggondozásba vont hátrányos helyzetű gyermekek száma és aránya

Újragondolt pályaválasztási

• A szakiskolát,

tanácsadás és pályaválasztási

módszertant és gyakorlatot

gyakorlat kialakítása

alkalmazó intézmények száma

Hátrányos helyzetű szülők

Csökkenjen a

szakközépiskolát,

motiválása és a velük való

hátrányos helyzetű

gimnáziumot sikeresen

együttműködés javítása a

gyermekek oktatási

befejezők száma és

gyermek tanulásáért

rendszerből való

aránya

Mentorrendszer kialakítása és

lemorzsolódása

• A középfokú oktatást

• átalakított pályaválasztási

működtetése a továbbtanuló

követően felsőfokú

gyermekkel rendelkező családok

oktatásban résztvevők

számára

• Együttműködésbe vont szülők száma • Karrier tanácsadásba vont családok száma • Mentorprogramban résztvevő diákok száma • mentorprogramba bevont családok száma

53

Hosszú táv (10 év)

Hosszú távú célok

Középtáv (3 év)

Feladat (rövid táv)

Hosszú távú célok

Középtávú célok

Középtávú célok indikátorai

Feladat leírása

Indikátor

indikátorai

• mentorok száma

száma és aránya Szak- és középiskolákban hátrányos helyzetű diákok tanulását figyelemmel kísérő,

• támogatói szolgáltatást nyújtó iskolák száma

segítői rendszer kialakítása Civil mentori (tutori) hálózat kialakítása hátrányos helyzetű

• Civil mentorok száma

diákok számára – a középiskolába

• Civil mentori programot

lépéstől a munkahelyen való

sikeresen elvégzők száma

beilleszkedésig A hátrányos helyzetű gyermekek középfokú oktatásban való

megkönnyítő eszközök

részvételének megkönnyítése

alkalmazásának száma

(utazás, tanulási eszközök

Emelkedjen a

• A megszakítást követően

• Tanulásban való részvételt

• Eszközök alkalmazásával

támogatása, mentori rendszer

érintett hátrányos helyzetű

kialakítása)

tanulók száma és aránya

Képzettséggel nem rendelkező

• Képzésbe,

54

Hosszú táv (10 év)

Hosszú távú célok

Középtáv (3 év)

Feladat (rövid táv)

Hosszú távú célok

Középtávú célok

Középtávú célok indikátorai

Feladat leírása

Indikátor

indikátorai

kistérség

általános iskolát sikeresen

szülők képzésbe,

kompetenciafejlesztésbe vont

lakosságának

befejezettek száma és

kompetenciafejlesztésbe való

hátrányos helyzetű családok

foglalkoztatási

aránya

bevonása, munkához segítése.

száma és aránya

szintje a lakosság

• A sikeresen szakmát

képzettségi

szerzett felnőttek száma

szintjének

és aránya

növekedése és

• A munkaerőpiacon

Mentori programban résztvevő

• Képzésbe,

családok felnőtt tagjainak

kompetenciafejlesztésbe vont

munkavállalási

sikeresen elhelyezkedő

képzése, munkavállalói

hátrányos helyzetű családok

kompetenciáinak

munkanélküliek száma

készségeinek fejlesztése

száma és aránya

fejlődése eredményeként Gyermekes családokat célzó személyes szolgáltatások és szakellátások fejlesztése Javuljanak és

Javuljon a szociális

A szociális ellátórendszerben

bővüljenek a

ellátórendszer

dolgozók együttműködésének

gyermekek és

szolgáltatási

erősítése

családjaik

minősége és

számára nyújtott

Integrált kistérségi oktatási és

• Szakmaközi összejövetelek, együttműködések száma

• Nyilvános, hozzáférhető

55

Hosszú táv (10 év)

Hosszú távú célok

köz- és közösségi

Középtáv (3 év)

Feladat (rövid táv)

Hosszú távú célok

Középtávú célok

Középtávú célok indikátorai

Feladat leírása

Indikátor

indikátorai

szociális adatbázis létrehozása

szolgáltatások

települési, intézményi szintű adatbázis

úgy, hogy annak

Szociális minőségügyi rendszer

eredményeként

bevezetése

csökken a

Önkéntes segítői rendszer

szegénység és a

kialakítása, kiemelten az alábbi

kirekesztettség

csoportok tagjainak bevonásával:

mértéke és

-

fiatalok, fiatal felnőttek

újratermelődése.

-

hátrányos helyzetű családok

-

munkanélküli felnőttek

• Minőségügyi rendszer rendelkezésre állása

• Bevont önkéntesek száma

A családsegítők be kapcsolásával az iskola rendszerébe, hogy a jelzőrendszer működése gyorsabb

• Együttműködő oktatási és szociális szolgáltatók száma

és biztosabb legyen. A szociális szolgáltatások nyújtásában résztvevő

• Képzésben részt vettek száma

szakemberek és civilek

56

Hosszú táv (10 év)

Hosszú távú célok

Középtáv (3 év)

Feladat (rövid táv)

Hosszú távú célok

Középtávú célok

Középtávú célok indikátorai

Feladat leírása

Indikátor

indikátorai

folyamatos képzése és a speciális, korosztályonként eltérő feladatokra való felkészítése A szabadidő szervezésének feladatát ellátható szakemberek és kapacitások biztosítása a Javuljon az

hátrányos helyzetű településeken

ellátórendszerben

Napközbeni ellátások

a szakmai

elérhetőségének biztosítása

szolgáltatások

illetve javítása a településeken

elérhetősége, és a

(Biztos kezdet gyermekházak

rendszer

létrehozása és működtetése

szakemberekkel

Iskolán kívüli hiányzó ellátások

való ellátottsága

biztosítása (nyári étkeztetés, nyári napközbeni ellátás, táboroztatás) Szülőket bevonó és szülői

• Szociális szolgáltatások nyújtásában dolgozó szakemberek száma • Létrejövő új lakossági szolgáltatások száma, • Új szolgáltatással érintett települések száma • Létrejövő új lakossági szolgáltatások száma, • Új szolgáltatással érintett települések száma • Létrejövő új lakossági

57

Hosszú táv (10 év)

Hosszú távú célok

Középtáv (3 év)

Feladat (rövid táv)

Hosszú távú célok

Középtávú célok

Középtávú célok indikátorai

Feladat leírása

Indikátor

indikátorai

kompetenciákat fejlesztő szolgáltatások bevezetése (babamama klub, szülői klub stb.),

szolgáltatások száma, • Új szolgáltatással érintett települések száma

működtetése Családi mentorálás kiterjesztése a középfokú oktatásban résztvevő családok számára, a tanulási célú pénzügyi támogatás lehetőségével. Életkorhoz igazodó közösségi színterek és színtérprogramok fejlesztése a hátrányos helyzetű családok számára

• családi mentorhálózatok száma • családi mentorálásban résztvevő családok száma • Létrejövő, megújított közösségi színterek száma, • Közösségi színtérprogramok száma • Közösségi programokba bevontak száma

Növekedjen a szociális rendszer

w

Szolgáltatások háttérfeltételeinek biztosítása (épület, eszközök)

• felújítással, eszközbeszerzéssel érintett

58

Hosszú táv (10 év)

Hosszú távú célok

Középtáv (3 év)

Feladat (rövid táv)

Hosszú távú célok

Középtávú célok

Középtávú célok indikátorai

Feladat leírása

Indikátor

indikátorai

reagáló-képessége,

települések, szolgáltatások

a családsegítő

száma

szolgálat munkavégzésének hatékonysága

Szolgáltatásban résztvevők képzése, kompetenciafejlesztése

Szolgáltatásban résztvevők létszámának bővítése

• képzésben, kompetenciafejlesztésben résztvevők száma • Szociális szolgáltatások nyújtásában dolgozó szakemberek száma

Egészségesebb gyermekkor biztosítása • felújítással,

Csökkenjen a

Csökkenjen az

egészségügyi infrastruktúra

gyermekeket érő

alapellátási

fejlesztése a hiánnyal érintett

eszközbeszerzéssel érintett

kirekesztés, a

(háziorvos és házi

helyszíneken

települések, szolgáltatások

lakóhelyi és

gyermekorvos) és

intézményi

szakellátási

egészségügyi humán kapacitások

szegregáció,

szolgáltatások

biztosítása és fejlesztése, a

kompetenciafejlesztésben

valamint az

minőségében és

térségbe vonzása és megtartása

résztvevők száma

száma • képzésben,

59

Hosszú táv (10 év)

Hosszú távú célok

Középtáv (3 év)

Feladat (rövid táv)

Hosszú távú célok

Középtávú célok

Középtávú célok indikátorai

Feladat leírása

Indikátor

indikátorai

• alapellátás szolgáltatásai

életesélyeket

elérhetőségében

romboló

levő különbségek a

biztosításában dolgozók

devianciák

kistérség

száma

előfordulása a

településein

• a kistérségben dolgozó

kistérség

szakemberek száma • a betöltetlen állások száma

valamennyi településén

szakellátások körének bővítése és

• fejlesztéssel érintett

elérhetőségének javítása

egészségügyi szakszolgáltatások száma

védőnői hálózat szolgáltatásainak

• védőnői tevékenység

fejlesztése

keretében nyújtott szolgáltatások száma •

Csökkenjen a

minimál intervenció elterjesztése

megelőzhető

az alapellátásban (dohányzás,

halálozás száma a

alkoholizmus, depresszió)

kistérségben

• minimál intervenciót nyújtó szakemberek száma • minimál intervencióba vont lakosok száma

60

Hosszú táv (10 év)

Hosszú távú célok

Középtáv (3 év)

Feladat (rövid táv)

Hosszú távú célok

Középtávú célok

Középtávú célok indikátorai

Feladat leírása

Indikátor

indikátorai

• Gondozásban résztvevők Gondozói hálózat megerősítése a szenvedélybetegek számának és a családokban okozott károk enyhítése érdekében

száma • Dohányzást tartósan abbahagyók száma • Túlzott alkoholfogyasztás miatt támogatást kérők / igénybe vevők száma

Megelőzés és egészségfejlesztés hálózatának kialakítása, Javuljon a

kapacitásainak bővítése a

hátrányos helyzetű

kistérségben

családok

Egészségfejlesztés és

életminősége és

egészségmegőrzés

nevekedjenek

tevékenységének fejlesztése a

életkilátásaik

kistérség településein Korai felismerési és szűrési programok tervezése és

• kistérségi egészségfejlesztési iroda rendelkezésre állása

• egészségfejlesztési tevékenységet (is) végző szakemberek száma • szűrésbe, megelőzési programokba vont lakosság

61

Hosszú táv (10 év)

Hosszú távú célok

Középtáv (3 év)

Feladat (rövid táv)

Hosszú távú célok

Középtávú célok

Középtávú célok indikátorai

Feladat leírása

Indikátor

indikátorai

lebonyolítása a hátrányos helyzetű lakosság körében

száma • szűrési, korai felismerési programok száma

Partnerségi hálózat kialakítása egészség megőrzési, egészségfejlesztési programok megvalósítására szakmai és civil szervezetek, önkéntesek bevonásával

• Partnerségi hálózat tagjainak száma • Egészségfejlesztési hálózat civil partnereinek száma • Egészségfejlesztési programok megvalósításába bevont önkéntes segítők száma

62

5. A kistérségi gyerekesély stratégia megalkotásának és végrehajtásának szereplői

Feladat megnevezése

Feladat leírása

Stratégiaalkotás A szakértővel történő előkészítése

Felelős TKT

előtervezés; egyeztetés és

Végrehajt Gyerek-

Együttműködik szakértő

Ellenőriz TKT

iroda

Megjegyzés Többszörös egyeztetésre és szakértői látogatásra volt szükség a szerződéskötésig.

szerződéskötés. Stratégiaalkotás Az érintettek tájékoztatása az elkészítés folyamatáról,

TKT

Gyerekiroda

Gyerek-bizottság

TKT

az érintettek tájékoztatása a Stratégia céljáról, szükségességéről, és az

bevonhatók és bevonandók

elkészítésének folyamatáról (KT Elnökség;

köréről, feladataikról.

KT Társulási tanács; GYB; 523 projekt szakmai személyzete – települési, és szakterületi koordinátorok; szakmaközi bizottság; szakmai szervezetek és szakmai szolgáltatók; civil szervezetek képviselői; intézményvezetők; szülői szervezetek képviselői, települési cigány kisebbségi önkormányzatok képviselői, hátrányos helyzetű emberek képviselői, egyházak, diákönkormányzatok képviselő

63

Feladat

Feladat leírása

megnevezése

Felelős

Végrehajt

Együttműködik

A tervezett tevékenységekhez

Gyerek-

Gyerek-

kapcsolódó elvárások tisztázása

bizottság

iroda

Gyerekbizottsági ülés: stratégiai

TKT

Gyerek-

Gyerekiroda,

bizottság

szakértő

tervezés

szakértő

Ellenőriz TKT

Megjegyzés Az elvárások tisztázódtak, a szakértő és a kistérség feladatmegosztása is elkészült.

TKT

A Stratégia elkészítési ütemtervének véglegesítése, elfogadása megtörtént. A stratégia készítés ütemtervének GYB. általi elfogadása megtörtént.

Projekt-team: stratégiai

Gyerek-

Gyerek-

tervezés elindítása

bizottság

iroda

szakértő

TKT

Szakterületi és szakmaközi team-et, illetve projekt-teamet nem volt szükséges létrehozni, mivel a gyerekiroda a stratégia megírásában csak minimális közreműködést vállalt (dokumentációk; beszámolók átadása, illetve az adatlapokat is csupán a védőnőktől kérdezte le.

A kistérségi tükör adatainak felülvizsgálata, a változások összegyűjtése

TKT

Gyerek-

Gyerek-

TKT

AA meglévő (eredeti) térségi tükör

iroda

bizottság,

aktualizálása, kiigazítása és bővítése

kistérség

(szakterületenként és település szinten is) a

intézményei,

menedzsment és a szakterületi

iskolák, óvodák,

koordinátorok irányításával történik. A

védőnők

szakterületi korrdinátorok javaslatot tesznek az adatlapok tartalmára és egyéb,

64

Feladat megnevezése

Feladat leírása

Felelős

Végrehajt

Együttműködik

Ellenőriz

Megjegyzés informatív adatok elérésére. Az adatlapok kijuttatását és begyűjtését, valamint az összesítések elkészítését a Gyerek-iroda végzi.

Kistérségi szükségletfelmérés

TKT

elkészítése

ELTE

Gyerek-iroda

TKT

A szükségletfelmérés elkészítése a z MTA

szakértő

módszertani útmutatója alapján történik.

csoportja

Lebonyolítását az ELTE megbízott szakértői és munkacsoportja végzi, a kistérség településein és családjainak körében végzett reprezentatív felmérés alapján.

Kistérségi Oktatási és Szociális

Gyerek-

Oktatási és

Kerekasztal vélemény ének

bizottság

Szociális

mikrotérségi és kistérségi szintű

kerekasztal

megbeszélései, egyeztetései során

kialakítása a települési, mikro és

Gyerekiroda

TKT

Oktatási és szociális kerekasztal települési,

kistérségi szükségletekről, és a

felderítésre és összegyűjtésre kerülnek az

fejlesztési irányokra vonatkozó

egyes szakterületeken és intézményekben

ajánlások elkészítése

zajló szolgáltatásokkal kapcsolatos eredmények, a sikerek és a hiányosságok. A kerekasztalok kialakítják a kistérség egyes humán szolgáltatásainak működtetésére vonatkozó összegző véleményüket, az egyes

65

Feladat megnevezése

Feladat leírása

Felelős

Végrehajt

Együttműködik

Ellenőriz

Megjegyzés hiányterületek, fejlesztési szükségletek meghatározásra kerülnek. Elkészül a kerekasztal kistérségi szintű, de mikrotérségi és települési szintet is érintő ajánlása a fejlesztési célokra és beavatkozási irányokra, tevékenységekre vonatkozóan.

Stratégiaalkotás A kistérségi tükör felülvizsgálata, kiegészítése a megváltozott adatokkal és a szakmai kerekasztal ajánlásaival

Gyerekbizottság

szakértő

Gyerekiroda;

TKT

A kistérségi vállalások alapján nem került

védőnők; iskolák,

áttekintésre a szakterületi koordinátorokkal

óvodák

a meglévő (eredeti) kistérségi tükör aktualizálása, kiigazítása és bővítése (szakterületenként és település szinten is a menedzsment és a szakterületi koordinátorok irányításával). Szakterületi adatlapok kijuttatása és begyűjtése is csak a védőnőkre korlátozódott. Év közben közoktatási intézmények nyújtottak még adatokat. Javaslat a kérdőívek tartalmára nem jött; települési közösségi beszélgetések megszervezése és lebonyolítása nem került sor.

66

Feladat

Feladat leírása

megnevezése

Felelős

Probléma – és erőforrás

Gyerek-

összevetése, fókuszterületek

bizottság

Végrehajt

Gyerekiroda szakértő,

meghatározása Stratégiaalkotás Stratégia megírása

TKT

Együttműködik

szakértő

Ellenőriz TKT

Megjegyzés Három fókuszterület körvonalazódott: korai

szakmai

képességgondozás és fejlesztés; közoktatás

kerekasztalok

és egészségügy.

Gyerekiroda

TKT

folyamatos konzultáció volt és szükség esetén egyéb információszolgáltatás.

Stratégia bemutatása,

TKT

Gyerekiroda

Gyerek-

TKT

Az elkészült stratégiát a menedzsment és a

megvitatása az érintettekkel,

bizottság,

projekt-team megismeri. A gyerekirodának

érdekeltekkel

szakmai

előterjesztések elkészítését; bemutatást,

kerekasztalok,

fórumok szervezését és megvitatást: GYB.;

szakértő

Társulás, ágazati, az érintettek szintjén is, pl. kistérségi fórumok, lakossági fórumok, stb. kell majd vállalnia.

Javaslatok, vélemények

Gyerek-

beépítése a stratégiába

bizottság

Cselekvési terv tartalmi

TKT

szakértő

Gyerekiroda

TKT

A javaslatok a véglegesítés során kerülnek be a stratégiába.

Gyerekiroda

Gyerek-

TKT

Munkacsoportok felállítása az egyes

elemeinek meghatározására

bizottság,

célterületekhez (ágazati/szolgáltatási,

javaslatok megfogalmazása és

szakmai

települési és szakterületi koordinátorokból))

összegyűjtése a stratégia

kerekasztalok,

Folyamatos konzultációk megszervezése és

alapján

szakértő

folytatása ágazati/települési/kistérségi

67

Feladat megnevezése

Feladat leírása

Felelős

Végrehajt

Együttműködik

Ellenőriz

Megjegyzés szinten

Stratégiaalkotás Cselekvési terv elkészítése a

TKT

szakértő

Gyerekiroda

TKT

Az összegyűjtött javaslatok, és az azok

szakmai illeszkedések és az

alapján megfogalmazott ajánlások alapján, a

ágazati javaslatok beépítésével

szükséges illeszkedések figyelembe vételével a cselekvési terv elkészítése

Forrástérkép elkészítése

TKT

szakértő

Gyerekiroda

TKT

Országos adatbázisok feltérképezése, Térségi anyagok feltérképezése és áttekintése, a kapcsolódó jogszabályok áttekintése után a forrástérkép elkészítése

Cselekvési terv és Forrástérkép

TKT

Gyerekiroda

Gyerek-

TKT

Az elkészült cselekvési tervet a

bemutatása, megvitatása az

bizottság,

menedzsment és a projekt-team megismeri.

érintettekkel, érdekeltekkel

szakmai

A gyerekirodának előterjesztések

kerekasztalok,

elkészítését; bemutatást, fórumok

szakértő

szervezését és megvitatást: GYB.; Társulás, ágazati, az érintettek szintjén is, pl. kistérségi fórumok, lakossági fórumok, stb. kell majd vállalnia.

Javaslatok, vélemények

Gyerek-

szakértő

Gyerekiroda

TKT

A javaslatok a véglegesítés során kerülnek

68

Feladat megnevezése

Feladat leírása beépítése a cselekvési tervbe és

Felelős

Végrehajt

Együttműködik

Ellenőriz

bizottság

Megjegyzés be a cselekvési tervbe.

Forrástérképbe. A stratégia és a

A Gyerekbizottság és a TKT

TKT

Gyerek-

Gyerekiroda

TKT

Ezzel megkezdődik a stratégia

cselekvési terv

tanácsa elfogadja az előzetesen

bizottság;

társadalmasításának és megvalósításának

elfogadása

véleményezett Stratégiát, a

TKT

időszaka. Vége a stratégia eddigi rejtett

kapcsolódó Cselekvési tervet és

korszakának, a nyilvánosság elé lépett a

Forrástérképet.

dokumentum.

A stratégia

A TKT, a Gyerekbizottság és a

végrehajtása

Gyerekiroda közreműködésével

TKT

Gyerek-

Gyerekiroda;

TKT

Fontos lesz a stratégia, a cselekvési terv és a

bizottság

Többcélú

forrástérkép párhuzamos figyelése és

a cselekvési tervben foglaltak

Kistérségi

görgetése. Egymásra épülő elemek, de a

alapján és a forrástérkép adta

Társulás; Helyi

forrástérkép által nyújtott lehetőségek és a

lehetőségek figyelembe

önkormányzatok;

politikai, gazdasági környezet változásai

vételével megvalósítja a

intézmény-

nagymértékben befolyásolják majd a

kistérségi stratégiát.

fenntartó

megvalósítást.

Társulások Megyei Kormány-hivatal; Felügyeleti szervek; Közoktatási,

69

Feladat megnevezése

Feladat leírása

Felelős

Végrehajt

Együttműködik

Ellenőriz

Megjegyzés

szociális, gyermekjóléti, egészségügyi, stb. intézmények; egyházak; civil szervezetek helyi lakosság, közösségek. Társadalmasítás A kistérségi szereplők és a

TKT

lakosság lehető legnagyobb

Gyerek-

Gyerekiroda

TKT

bizottság

Szükséges lesz minél több szereplő bevonása, fontos, hogy a lehető legtöbben

csoportja számára ismert,

megismerhessék és magukévá tehessék a

hozzáférhető lesz a stratégia.

kistérségi stratégiát.

Felülvizsgálat,

Maghatározott időnként a

korrekció

stratégia (cselekvési terv és

TKT

Gyerekbizottság

szakértő

TKT

Megtervezett időközönként (évente) a felülvizsgálatot meg kell csinálni. Legalább 2

forrástérkép) felülvizsgálata,

évente a tükör újraértékelése és frissítése

újraértékelése és a szükséges

elengedhetetlen.

változtatások megvalósítása.

70

6. Partnerség a stratégia elkészítéséért és megvalósításáért

Egy stratégia sikeres megvalósításának elengedhetetlen feltétele a stratégia közösség általi elfogadása és támogatása, valamint a megvalósítás a helyi társadalom intenzívebb részvételével. A Szerencsi Többcélú Kistérségi Társulás ezt a sikert kívánja elérni a stratégia társadalmasításával, melynek folyamata a stratégia tervezésének kezdetétől a stratégia megvalósításán keresztül az eredmények értékeléséig tart. A siker érdekében kialakította a stratégia szakmai hátterét: létrehozta a Gyerekesély Irodát, a Gyerekesély Bizottságot és támogatja azok működését. A szakmaiság mellett a projektgazda kiemelt figyelmet fordított a partnerség építésére: a lakosság, a stratégiában érintett szakmai és civil csoportok bevonására annak érdekében, hogy olyan stratégia szülessen, amely maximálisan épít a kistérség polgárainak, intézményeinek és vállalkozóinak egyéni és szervezeti tapasztalataira, tudására és amelynek megvalósításában az érintettek tevékenyen részt is kívánnak venni. A széleskörű szakmaiság és társadalmi részvétel érdekében jött létre a Gyerekesély Bizottság, melynek feladata a kistérségi gyerekesély stratégia és a cselekvési program kidolgozása, a helyi közösségekkel való megismertetése és elfogadásának támogatása, megvalósulásának nyomon követése. A bizottság megjeleníti a gyermekek érdekeit a kistérség a települések és intézményeik és a lakosság felé, és társadalmi kontrollja a program végrehajtásának is. A bizottság működése a civil és szakmai szektor összefogását is jelenti. A Szerencsi Gyerekbizottságban a gyerekekkel foglalkozó szolgáltatások szakemberei, a helyi döntéshozók, a nemzetiségi önkormányzatok, valamint civil szervezetek képviselői vállaltak szerepet. A Gyerekesély Iroda biztosítja a Gyerekesély Bizottság működését, illetve a projekt megvalósításának adminisztratív és szakmai hátterét, mellyel hozzájárul a „Legyen jobb a gyerekeknek” Nemzeti Stratégia célkitűzéseinek a célcsoporthoz való eljutásához. A stratégiával kapcsolatos társadalmi párbeszéd szervezése és működtetése azonban nem lehet csupán a Gyerekesély Iroda feladata, hiszen nem egyszerűen projektmegvalósításról van szó, hanem egy újfajta, az eddigiektől eltérő működési módról, amelyben az együttműködés, a nyilvánosság, az érintettek folyamatos partneri párbeszéde jellemző. A Gyerekesély Stratégia elkészítésére munkacsoport kerül felállításra. A munkacsoport tagja a projektmenedzser, szakmai vezető, szakterületi koordinátorok, a társulási tanács egy tagja és egy külső szakértő. Elkészítésének kezdetétől az érintettek legszélesebb körű bevonása

71

történik, így ennek érdekében már az előkészítő munkába bevonásra kerülnek a különböző szociális, gyermekjóléti, közoktatási intézmények képviselői. A stratégiát is készítő munkacsoport üléseinek keretében készítjük el a cselekvési programot és forrástérképet, a helyi szükségletek figyelembe vételével pedig azon beavatkozási területeket, ahol fejlesztések szükségesek. Tehát a társadalmasítás megtervezéséért és megvalósításáért felelős a Többcélú Kistérségi Társulás, a települések képviselőtestületei, és a Gyerekesély Bizottság tagjai is. Valamennyien együttesen közvetítik a részvétellel kapcsolatos elvárásokat, illetve segítik a részvételt. A társadalmasításhoz kapcsolódó kommunikációs tevékenységek megvalósításában szervesen együttműködik velük, annak hátterét szervezi, adminisztratív tevékenységeit elvégzi a Gyerekesély Iroda.

A partnerség építésének folyamata: A

stratégia

megalapozásának

és

kialakításának

időszakában

tematikus

jellegű

munkaértekezletek (workshopok) sorozatát rendezzük meg az alábbi témakörök szerint: •

oktatási, fejlesztési, felnőttképzési szempontok

•

egészségügyi, szociális és lakhatási

•

gazdasági, foglalkoztatási

A partnerségi találkozók, munkaértekezletek első szakaszában a stratégia helyzetértékelő részéhez kapcsolódó szakértői megállapítások kerülnek megvitatásra és lehetőség nyílik arra is, hogy a kistérség társadalmi és gazdasági helyzetére építve a gyerekesély stratégia fő fejlesztési irányairól is véleményt mondjanak a résztvevők. Ezen megbeszélésekre 2013 szeptemberétől 2013. november végéig kerül sor annak érdekében, hogy az elhangzott véleményeket a stratégia tervezése és egyeztetése során a tervező szakemberek figyelembe vehessék, beépíthessék. A társadalmasítás második szakaszában – 2014 márciusától 2014. június végéig - újabb találkozókra és munkaértekezletekre kerül sor, melyeken már a stratégia céljai és az azokhoz kapcsolódó lehetséges fejlesztési projektek állnak a közös munka középpontjában. A tematikus jelleggel meghatározott megbeszélések mellett a kistérségi települések vezetőinek, polgármestereinek és jegyzőinek bevonásával is kerülnek megrendezésre a stratégiához kapcsolódó megbeszélések, kistérségi és mikrotérségi ülések formájában.

72

A negyedéves rendszerességgel megtartott szociális szakmai műhely és az oktatási kerekasztal folyamatában kíséri végig a stratégia elkészítését, és formálja annak tartalmát. Nemcsak a műhelyek véleményét kérjük ki és jelenítjük meg a dokumentumokban, hanem az egyes szakembereket is megszólítjuk, akik véleményezik a számukra megküldött munkaanyagokat, ahhoz javaslatot, észrevételt tesznek. A Gyerekesély Bizottság negyedévente szervezett ülésein tekinti át a Gyerekesély program előrehaladását, benne a stratégiakészítés folyamatát, az egyes tevékenységek megvalósítását és a projekt eredményeit. A Bizottság ülései minden alkalommal meghirdetésre kerülnek. A Bizottság ülései nyitottak, az érdeklődők által látogathatóak. A kistérség lakosságának, a stratégia által érintett célcsoportok, kiemelten a hátrányos helyzetű családok, a szakmai és gazdasági szervezetek és szakemberek, civil szervezetek tájékoztatása, bevonása, véleményének és javaslatainak megismerése érdekében (a kommunikációs tervben is meghatározott módon) több csatornás kommunikációs program kerül megvalósításra. Ennek részeként az alábbiakat valósítjuk meg a tervezés teljes időtartamában: –

A stratégia és a kapcsolódó dokumentumok honlapon való megjelentetése: A közös információs

portál

a

kistérségi

gyerekprogram

honlapja,

amely

a

www.szerencsigyerekesely.hu címen érhető el. A stratégiával, a cselekvési tervvel és a forrástérképpel kapcsolatosan a közérdekű információk megosztására, fejlesztési fórumok indítására, online viták biztosítására, közvélemény kutatásra egyaránt alkalmas a honlap, melyen keresztül interaktív módon végigkísérhető a stratégia megalkotása és végrehajtása, a kapcsolódó dokumentumokon és programokon keresztül. A a tervezési folyamat egyes lépcsőiben elkészült és a honlapon megjelentetett munkaanyagokat bárki véleményezheti, ahhoz észrevételt, javaslatot tehet. –

A lakossági vélemények kinyilvánítására elektronikus postafiók létrehozása: a személyes vélemények, javaslatok beküldése válik lehetővé. Fontos, hogy minden egyes véleményre személyesen reagáljunk. A személyazonosságukat felfedő, javaslatot tevő személyekre kiemelt figyelmet fordítva levelezőlistát hozunk létre, és minden társadalmasítási eseményről tájékoztatjuk őket a stratégia és cselekvési terv készítésének további szakaszaiban.

73

–

Vélemény-gyűjtő láda elhelyezése Szerencs Város Polgármesteri Hivatalának portáján: a véleménynyilvánítás konzervatívabb formáit kedvelők számára biztosítjuk a lehetőséget, hogy levélben és akár anonimitásuk megőrzése mellett mondják el a kistérségben élők személyes véleményüket.

–

Gyerekesély fórumok szervezése: a lakossághoz közeli módon, települési és mikrotérségi

szinten

fórumokat

szervezünk

a

települések

szakembereinek

részvételével, a lakosság, az érintett családok bevonása érdekében. A fórumok megszervezésére elsődlegesen olyan módon kerül sor, hogy az kapcsolódjon más, a helyiek érdeklődését felkeltő, érdeklődésére számot, megjelenésüket nagyobb létszámban valószínűsítő rendezvényhez (pl. egészségnap, falunap, önkormányzati meghallgatás). A stratégia készítése során elkészült munkaanyagokat a kistérségben lévő nemzetiségi önkormányzatok részére is elküldjük, tájékoztatásra és véleményezésre egyaránt. Az elkészített stratégiát, valamint a kapcsolódó cselekvési programot és forrástérképet a gyerekesély bizottság és a kistérségi társulás társulási tanácsa tárgyalja és fogadja el. A stratégia partnerségi köre az alábbi csoportokra és szervezetekre terjed ki: -

Önkormányzati partnerek o települési önkormányzatok (18) o Szerencsi Kistérségi Társulás (1)

-

Államigazgatási szervek o Szerencsi Járási Hivatal Járási Munkaügyi Kirendeltsége o Szerencsi Rendőrkapitányság

-

Térségi, kistérségi, települési és egyéb közintézmények, közszolgáltatók o Szerencsi Művelődési Központ

-

Fejlesztéspolitikában érintett szervezetek

-

Gazdasági partnerek, jelentősebb vállalkozások

-

Szakmai szervezetek, kamarák

-

Oktatási és felnőttképzési intézmények és szolgáltatók o Tállya Intézményfenntartó Társulás o Önálló települési általános iskolák és óvodák o Pedagógiai Szakszolgálat o Türr István Képző és Kutatóintézet

74

-

Szociális intézmények és szolgáltatók

-

Egészségügyi intézmények és szolgáltatók

-

Civil szervezetek o Alsódobsza (2) o Megyaszó (15) o Sóstófalva (3) o Újcsalános (0) o Prügy (10) o Tiszalúc (23) o Bekecs (14) o Golop (5) o Taktaharkány (17) o Taktakenéz (4) o Taktaszada (11) o Legyesbénye (5) o Mád (130) o Mezőzombor (11) o Monok (15) o Rátka (7) o Tállya (19) o Szerencs (101)

-

Helyi média

Az egyes partnereket partnerség szintje (települési, mikro-térségi, kistérségi) és a stratégia megvalósítása

során

betöltött

szerepe

(döntéshozói,

szakmai,

civil)

szerint

is

megkülönböztetjük.

75

7. Mellékletek 7.1

Oktatási kerekasztal megállapításai és javaslatai

A kistérségi oktatási kerekasztal szakemberei által a gyermekek hátrányos helyzetből való kimozdításának szempontjait és a gyerekesély stratégiában megfogalmazott célkitűzések elérése érdekében tett megállapításait, javaslatait tematikus módon az alábbiakban foglaltuk össze.

Délutáni és szabadidős foglalkozás Néhány iskolában ugyan nincs napközi otthon vagy tanoda, de a szabályozás elvárásainak megfelelően megoldott, a gyerekek iskolában történő felügyelete, tanulási lehetősége, foglalkoztatása du.4-ig - igény szerint. Taktakenézen az IPR 10 éve működik már és a kezdeti bizalmatlanságot követően igen jók a tapasztalatok, a gyerekeken és a szülőkön egyaránt érződnek pozitív hatások. A nevelőtestületet is formálja a módszer és a szülőkkel, családokkal való szorosabb együttműködés. Javaslat: -

a gyermekek számára a foglalkozásokat ki kell terjeszteni a nyári időszakra, a készségfejlesztést nyáron is folytatni kellene egyéni szinten is (heti 1-2 óra), nem csak csoportosan

Tanulás, továbbtanulás, felnőttképzés Kiemelten fontos a szülő szerepe, ő határozza meg a nevelés irányát, az iskola csak a szülő megnyerésével tudja a gyereket a célzott irányba elindítani, úton tartani, befolyásolni. Az általános iskolából való lemaradás aránya mindennek köszönhetően igen alacsony. A középiskolába, szakiskolába továbblépő gyermek megszokott védelme megszűnik, a családokkal való intézményi kapcsolattartás megszűnik. A mentális támogatás nélkül maradó HH gyermekek lemorzsolódási aránya igen magas. Javaslat: -

középiskolára is áthúzódó szülői program kialakítása, szülői együttműködés kiépítése

76

SNI, Integrált oktatás, felzárkóztatás A települési iskola tanulmányi szintjét első lépésben a szülők határozzák meg: ha a szülők gyakran nem tolerálják az IPR-t, elutasítják az integrációt. Ha a gyermeket a gyorsabb és általuk optimálisnak tartott fejlődési pálya érdekében elviszik más iskolába, más településre, akkor a helyben maradók gyermekek fejlettségi színvonala ugyan egységesebb lesz, de így sokkal több a HH és SNI gyermekek száma az iskolákban a romák lakta településeken. A pedagógusnak ilyenkor nagyon nehéz a dolga, rendszeresen kevésnek bizonyulnak a rendelkezésre álló pedagógusi, fejlesztői kapacitások. Gyakran előfordul az is, hogy az ilyen településen a gyermekek között az SNI arány nem magasabb az átlagosnál, de ennek hátterében ott áll, hogy számos szülők nem viszi el a gyermeket vizsgálatra, akiről így az SNI-t sem állapíthatják meg. A szülői felelősség hiánya miatt nem teljes az SNI diagnózis köre, közöttük pedig igen súlyosan elmaradott gyermekek is vannak. A fogyatékos gyermek az integrált osztályba sem képes beilleszkedni és nemcsak a többieket akadályozza, de ő maga sem fejlődik, komolyam kínlódik az iskolában. Sok szülő – akik még nem süllyedtek nagyon mélyre a szegénységben vagy csak egy rövid ideje kerültek abba – nem ismeri el sem a hátrányos helyzetét, sem gyermeke veszélyeztetettségét. Ők nem működnek együtt, aminek következtében kerül a gyermek még veszélyeztetettebb helyzetbe. Az SNI-s gyermekek közül sokkal többnek van esélye arra, hogy nem lesz szakmája, a településen marad egész életére, korán alapít családot, és a gyermekei hozzá hasonlóan SNIs gyerekek lesznek. Az SNI családok életciklusa sokkal gyorsabb, mint az átlagos családé. A jelenlegi erőforrásokkal nem lehet ezt a folyamatot megszakítani, legfeljebb lelassítani. Ez azonban nem eredményként mutatkozik meg, hanem a település helyzetének további romlásaként (pl. Taktaszada). A rendszer pedig jelenleg nem úgy működik, hogy a tényleges pedagógusi erőfeszítéseket és az ennek nyomán elért változásokat méri, hanem a kiindulási helyzettől és környezettől függetlenül elért tanulmányi eredményt. Azokon a településeken, ahol kevés a hátrányos helyzetű család, kisebb réteget érint a probléma, ott az egyes gyerek-csoportok közötti különbségek jelentenek plusz veszélyt. Ebben a helyzetben a gyermek gyorsan és kevésbé nyilvánvaló módon válik kitaszítottá, aminek következtében a gyermek nehezen kezelhetővé, a család elutasítóvá válik.

77

A kistérségi képzési, továbbképzési rendszer igen jól működik. A kistérségben tapasztalható jelentős eltérések mellett is nagyon jó, támogató az együttműködés a pedagógusok között. Az egyéni tanulási készségek mellet a közösségben való működést is meg kell tanulniuk az ingerszegény környezetből származó gyerekeknek. Ehhez közösségi programok kellene és változatosak: sportolás, munka, ünneplés, kirándulás. Nemcsak készségfejlesztésre van szükség. ugyanolyan fontos a változatos környezeti ingerekkel való megismertetés, találkozás. Ehhez iskolán kívüli és szabadidős programok, nyaralás, táborozás, kirándulás lehetősége kell. Emellett ezek az aktivitások a közösségi nevelés eredményeihez is hozzájárulnak. Javaslat: -

A kompetencia pályázatok nagyon jók, sikeresek a gyermekek és a pedagógusok körében is. Minden iskolában szükség lenne rá. Folyamatosan és nem csak időszakosan.

-

A tényleges igényekhez kellene alakítani a pedagógus és fejlesztő kapacitásokat.

-

Változás eléréséhez mindenképpen szükség van plusz személyi segítségre, kapacitásra. Ezzel lehet a legtöbbet elérni.

-

Védőhálót azokra is ki kellene terjeszteni, akik most csúsznak bele a szegénységbe, mert ezek a családok még könnyen és sokkal kevesebb forrással megmenthetők, kimozdíthatók.

-

Az egyes családok eltérő felzárkóztatási igényeihez illeszkedő program, megoldások kellenek.

-

A jól fejleszthető és jól tanuló gyermekek szempontjából nagyon fontos nem csak a tehetségfejlesztés. Nekik is plusz felkészítésre van szükségük – az újabb és további lépések sikeres megtétele érdekében. Iskolai eredmények javulása, versenyeken eredmény elérése, a továbbtanulás sikeressége csak így javítható.

-

A fejlesztéshez és a tehetséggondozáshoz egyaránt kellenek az egyéni és a kiscsoportos foglalkozások – és a kapcsolódó szakember kapacitás és pénz.

78

Családokkal, gyermekekkel és felnőttekkel való együttműködés A gyermek befolyásolásához, tanulási, fejlődési pályán való tartásához a pozitív szülői, családi példa és támogatás elengedhetetlen. Ennek legfontosabb területe a család, a szülők életvitele, életfelfogása. A család szerepe a nevelésben kiemelkedő. A szülőt az együttműködés érdekében motiválttá kell tenni. Számos esetben a szülő mentális támogatása, a beszélgetések, a tanácsok elegendőek ahhoz, hogy a szülő támogassa az iskola képzési programját és gyermekét a tanulásban, továbbtanulásban. Az érdektelen (és gyakran képzetlen) szülőt motiválttá kell tenni: a juttatások és a fegyelmezés közösen használt eszközeivel. Sajnos a „csak kapni-kapni” és a „minden ingyen jár” szemlélet nagyon elterjedt a mélyszegénységben élő, főként romák által lakott településeken. Olyan programra lenne szükség, amiben tenni is kell a juttatás elnyeréséért, és többet kapnának azok, akik többet is tesznek (gyerek és szülő egyaránt). Javaslat: -

A hátrányos helyzetű családok tartós mentorálása igen hatékony és eredményes. Szükség van folyamatos kapacitásokra és a pedagógusok fejlesztésére is.

-

Az egyre nehezedő helyzetben az újabb és újabb módszerek mind a személyes közreműködés, folyamatos családi szintű támogatást tartják szükségesnek. A pedagógusok javadalmazása azonban nem kellő mértékű, az elvárt erőfeszítésektől mélyen alul marad. Ez ellehetetleníti a jelenlegi pedagógusokat és az utánpótlás biztosítását is.

-

Nem elég egyes családok mentorálása, hanem folyamatos és mindenre kiterjedő figyelést kellene végezni annak érdekében, hogy ne csússzanak ki a védőhálón olyan családok, akik felemelhetőek lennének.

Felnőttképzés, készségfejlesztés, ismeretterjesztés A szülői képzés, munkavállalói készségfejlesztés fontos, de a munka nélkül mit sem ér. A szülő dolgozzon! Ez jelenti a magabiztosságot a felnőttnek és a legfontosabb példamutatást a gyereknek.

79

A közmunka biztosítása a felnőttek számára sokat segít, de nem jelent megoldást. Állandó munkahelyekre lenne szükség. Az igyekvő, szegény családok – képzetlenségük és lehetőségeik híján – is csak nagyon ingerszegény környezetet tudnak biztosítani gyermekeiknek. Fontos, hogy érzékeljék, melyek ezek a családok, mert ők még kimozdíthatóak a jelenlegi depresszíós helyzetből. Sajnos általános tapasztalat, hogy a kezdeményezés kötelezettsége mindig az iskoláé. A családok pedig hozzászoktak, hogy őket kiszolgálják, és csak ingyenesen hajlandók részt venni az oktatásban, a képzésben. Javaslat: -

a szülőkkel foglalkozni kell, ehhez személyi kapacitások szükségesek

-

a szülőket oktatni, mentorálni, támogatni kell – folyamatosan, állandó odafigyeléssel

-

helyben szervezhető műhelyekre van szükség, amik illeszkednek a lakosság szintjéhez, igényeihez, állapotához. A helyben szervezett műhelyek működtetése olcsóbb, költséghatékonyabb is.

-

A felnőttek képzése során is figyelmet kell fordítani a jutalmazás és szankciónálás egyensúlyára. Csak jutalmazással nem működik. A jelenlegi rendszerben egy-egy juttatás megvonása esetén a jövedelmet másik juttatással pótolják a szülők.

Vezetői munkaértekezlet összefoglaló: A problémák, a helyzet értékelésében nagyon fontos a helikopter szemlélet – kistérségi szinten. Távolabbról már összemosódnak a különbségek és egyformává válik minden. Munkavégzés nélkül nincsen eredményes beavatkozás, akárhonnan közelítünk a családokhoz. A közmunkaprogram átmenetileg segít csak, állandó megoldásra van szükség minél előbb és minél több emberre kiterjedően. Az alacsony fizetések, a teljesítményértékelés és jutalmazás hiánya, a nehéz és súlyosbodó környezeti feltételek demotiválják a pedagógusokat. A területi pótlék csak gesztusértékű juttatásnak tekinthető. Javaslatok: -

kistérségi szintű pályázati rendszer, források és azok allokációja

80

-

kistérségi szinten szervezett közmunka programok

-

minden közmunkával érintett felnőtt kötelező beléptetése a felzárkóztatási programokba

-

iskolában kezdődő és tudatos munkára nevelés

-

az IPR általános, minden intézményre kiterjedő bevezetése a kistérségben

-

személyi feltételek biztosítása: nemcsak a törvényi előírás által létrehozott helyek betöltése, hanem ezen felül újak kialakítása a kistérségben.

7.2

Szociális kerekasztal megállapításai és javaslatai

A kistérségi szociális kerekasztal szakemberei által a gyermekek hátrányos helyzetből való kimozdításának szempontjait és a gyerekesély stratégiában megfogalmazott célkitűzések elérése érdekében tett megállapításait, javaslatait tematikus módon az alábbiakban foglaltuk össze.

Gyermekkor (0-16 év) A gyerekházakkal nagyon jó a tapasztalat. A szülőket gyorsan be lehet vonni. Az alapvető kezelési egység a család! A védőnői rendszer jól működik, de csak a gyermek 6 éves koráig tart a védelem. A védőnők feladata, hogy a gyermek köré annak első éveiben plusz védőhálót vonjanak, és szociális szakemberekkel közösen a szülők, a családok számára támogatást nyújtsanak a gyermek megfelelő és egészséges nevelésében. Számos településen olyan leromlott a környezet és hátrányos a társadalmi helyzet, hogy lehetetlen szakembereket találni egy-egy feladat ellátására. pl. Taktakenézre nem tudnak se gyerekorvost találni, se szakorvosokat részmunkaidőben odavinni. De elmenekül a gyógyszerész és a tanító is. Az orvosok, a gyógyszerészek nagyon nehezen vonhatók be a szakmaközi együttműködésekbe, beszélgetésekbe.

81

A kistelepülések gyakran közösen alkalmaznak egy családgondozót, mert így olcsóbb – függetlenül a tényleges szükségletektől. Az ellenőrzés pedig nem szankcionálja az önkormányzatot, tehát minden marad a régiben. Javaslat: •

Adni, de mindenkinek (család, gyerek, felnőtt, szakdolgozó) a rendszerben! De csak apró előnyöket, cserébe az együttműködésért, a megszokásért, a folyamatok elkezdődéséért.

•

A problémakezelés folyamatosságát biztosítani kell, valamint a megfelelő infrastrukturális és szakember hátteret a helyszínen.

•

Először mindig a család kerüljön kezelésre. Csak a szülői elfogadás után következhet a gyermek megközelítése.

•

Életkori sajátosságoknak megfelelő kezelés és program szükséges. Minden életkor ugyanolyan fontos: a kisgyermekkor, az óvodás-iskolás időszak, a tinédzser kor, a fiatal felnőtté válás, a családalapítás stb. Egyik szakaszt sem szabad kihagyni!

•

A családsegítőknek az íróasztal mellett foglalkoztatóra, játéktérre és kiscsoportos térre is szüksége van.

•

Kapacitásfejlesztés minden módon: hivatásos, önkéntes, helyi segítő. De bővítés!

Alacsony képzettségi szint, alacsony szakmai tudás A hátrányos helyzetű települések relatív zártsága miatt a gyermekek az általános iskolát többnyire elvégzik, kevesen hagyják abba a tanulást. A közép és szakiskolákból való kimaradás aránya azonban már magas, annak ellenére, hogy a gyerekek legalább 90%-a az általános iskola után elindul a továbbtanulás útján. A mélyszegénységben élő családok gyermekei annyira ingerszegény, tudatlan környezetből jönnek, hogy nem tud kialakulni bennük saját kép a választható vagy választandó továbbtanulási irányról, a reális érdeklődési körről. Sem a családjukban, de sokszor a faluban sincs (általuk ismert) dolgozó, szakmával rendelkező ember. A jelenlegi pályaválasztási rendszer alkalmatlan ennek a problémának a megoldására. Ráadásul a tanult szakmákat sem tudják az esetek többségében alkalmazni. Nincs szükség a településeken 20 fodrászra, működő építőipar nélkül 20 kőművesre. A tanult szakmák emellett főként elméleti képzést jelentenek, a gyakorlat megszerzése hiányzik a többségükből.

82

A család életmódja, példamutatása meghatározó a gyermek számára. Nem csak azt látja, hogy a szülők nem dolgoznak, de azt is, hogy a pénzzel hogyan gazdálkodnak. Segély megérkezésekor 2-3 napig, egy hétig mindenfélére költenek, szórják a pénzt, aztán pedig marad megint az éhezés és a nyomor. Ha otthonról nem hozza, otthon nem látja, akkor szinte lehetetlen a gyerekben feléleszteni a változási, előrehaladási vágyat. A szülővel is, az egész családdal foglalkozni kell. A rossz családi példa és a környezet csábítása miatt egyre fiatalabb korban jelenik meg az uzsora. Ha az adósságspirál elkapja a könnyen befolyásolható fiatalokat, akkor az nagyon gyorsan a törvénytelenségbe vezeti őket. Ez minden mélyszegénységben élő családot fenyeget és halmozottan jelenik meg az ilyen, főként romák lakta településeken (Taktakenéz különösen fertőzött). Utolérése nagyon nehéz. A szülők motiválásában a juttatás (segély, adomány, ajándék) nem elég, sőt kevés. Ha valaki mindig ingyen, ellentételezés nélkül kap, az nem tanít meg az értékelésre. Be kell vonni, meg kell győzni a változás, az új fontosságáról, annak elérése lehetőségéről. Minden siker feltétele, hogy a szülő egyetértsen, támogató legyen a célokat illetően is. Ehhez szankciókra is szükség van. A szülői életstratégiát nehéz megváltoztatni, hiszen mindenki a saját tapasztalatára építi fel. A változtatáshoz közvetlenség, kitartás, folyamatosság és példamutatás kell a segítők részéről is. Javaslat: •

A pályaválasztási rendszer átalakítása. Az általános iskola időszaka alatt be kell vezetni a gyerekeket a fizikai munka, műhelymunka világába. Ehhez kapcsolódva, hosszabb időt eltöltve különböző szakmák, közelében kellene kialakítani a szakmaválasztást.

•

Családi szintű, összehangolt program: minden érintett család mentorálása, szülők foglalkoztatása (nőknek ház körül vagy négy órában), minden munkanélküli felnőtt készségfejlesztése, képzése, oktatása.

•

A családi mentoráláson túl fontos a közösség tagjai számára életpálya, életkilátások, személyes célok felépítése. A közös kiútkeresés és probléma megoldás során kovácsolódik a közösség. Ez lehet az alapja az újabb programoknak, amelyek fókusza pl. •

A leánygyerekek a korai családalapítás és szülés helyett szerezzenek szakmát, érettségit, hogy saját munkájukkal jussanak forráshoz, és ne csak a családi pótlék jelentsen számukra jövedelmet;

83

•

Minden közösségben vannak még sérülékenyebbek, mint például az idősek, a gyermeket egyedül nevelők. A közösség tagjai fedezzék ezt fel és tudatosan, önkéntességi alapon segítsék egymást.

•

Olyan projektekre van szükség, amiben a különböző szakmák együttműködnek (nemcsak egymás mellett!), hogy közösen és több oldalról egy időben kezeljék a problémát.

•

Fontos lenne minden településen szocializációs csoportok működtetése. A gyerekeket és szüleiket is magukba foglaló csoportokban közösen kibeszélik a gondolataikat, megbeszélik a család és a családtagok kilátásait, életcélokat fogalmaznak meg. Emellett közösen keresnek kiutat a nehézségekből és megvitatják egymással a felmerülő lehetőségeket.

•

Olyan projekt kell, amiben közösségi életre és közösségben végzett munkára szoktatják a gyereket, a szülőt és a családot egyaránt (pl. közösségi tér takarítása, otthonok közös vagy kalákában történő felújítása stb.).

•

A közösségformálás során a fontos értékekre való komplex nevelés: sport + kultúra + vallás + munka együttesen. Pl. sportegyesület, színjátszókör létrehozása és működtetése fiataloknak és felnőtteknek. Segítő önkéntesség kiépítése idős és egyedülálló emberek megsegítésére.

•

Minden tevékenységet ki kell terjeszteni az egész évre, tehát nyárra is.

•

A látókör szélesítése érdekében fontosak az utazások, színházlátogatás, kirándulás, táborozás. Minden cselekedet központjában a tanulás áll: bármi újat, folyamatosan, elszakadás nélkül.

•

Pozitív minták adása, példák mutatásával motiválni a szülőket és a gyermekeket, pl. sikeres (egyetemet végzett, tanult, dolgozó, vállalkozó stb.) roma fiatalok, felnőttek meghívása.

•

Jogszabályi, támogatások rendszerét érintő változtatások: a nem teljesítők ne vehessék el a tényleges változásra készek elől a forrásokat.

•

Jelentős családgondozói létszámemelés szükséges. Egyrészt a szükségek kielégítésére (meglévő és új szolgáltatások esetében is), másrészt az arányos szakemberi terhelés biztosítására (a törvényi előírás ezt nem veszi figyelembe és nem biztosít forrásokat hozzá).

84

Továbbtanulás, lemorzsolódás A középiskolákban már nincs meg a személyes és családi szintű odafigyelés se mentálisan, se pénzügyileg. Sajnos a gyermek hiányzásairól is későn értesítik a szülőt, esetleg a szociális munkatársat, amikor a helyzet már oldható meg kimaradás nélkül. Vagyis a közép és szakiskolai visszajelző rendszer hiányos, nem működik. A gyerekek főként szakiskolába mennek, nem pedig érettségit adó középiskolába. Érettségit csak nagyon ritkán szereznek. A középiskolában további hátrányba kerülnek szegénységük miatt (nem tudják megvenni a szerszámokat, védőruhát, de akár a közlekedési bérletet). Nagyon nehezen találnak a hátrányos helyzetű gyerekek gyakorlati helyet is, mert a kistérség vállalkozói – gyakran rossz tapasztalataik alapján – nagyon elutasítóak alkalmazásukkal szemben. Veszélyforrást jelent a szakközépiskolába járók számára a kriminalizálódás, a lezüllés irányába azoknak a fiataloknak a csoportja is, akik nem tanulnak tovább, otthon maradnak és csak tengenek a világban. Nagyon gyakran már az iskolába menet vagy hazafelé jövet lekapcsolják, elcsábítják őket mindenféle balhéba, buliba, szórakozásba. A roma szülők mindezek miatt nem szívesen engedik gyerekeiket a városba tanulni. Hiába teljesítenek jobban a kollégiumban tanulók, hiába jelent minimális vagy nulla költséget a benntanuló státusz, a kollégium iránt is ugyanezen okok miatt bizalmatlanok. Legjobbnak még ebben a helyzetben is azt tartják, ha a gyerek otthon marad. Sajnos az a tapasztalat, hogy nagyon nehéz munkát találni még szakvégzettséggel is, különösen kezdőként. Egy-két év fiatalon eltöltött munkanélküli év után pedig teljesen elkopik az addig felszedett tudás és készség. Javaslat: •

A családsegítőket be kell kapcsolni az iskola rendszerébe, hogy a jelzőrendszer működése gyorsabb és biztosabb legyen.

•

Családi mentorálás kiterjesztése a középfokú oktatás időszakára, a tanulási célú pénzügyi támogatás lehetőségével. A családi mentor tartaná a középiskolában kijelölt szakemberrel a kapcsolatot, természetesen nem a szülő helyett, hanem amellett.

•

A délutáni foglalkozást ki kellene terjeszteni a középiskolásokra is. Fontos a szakmát szerző gyerek számára a tanulási kontroll és segítség. Optimális lenne, ha minden továbbtanulásban résztvevő kapna egy személyes mentort – akár a civilek közül.

85

•

Emellett a szakképzési rendszer is átalakításra vár. Egyrészt a képzési palettát folyamatosan bővíteni, modul rendszerűvé kellene tenni, másrészt sokkal szorosabb együttműködést kellene kialakítani a munkaügyi központokkal.

•

A szakképzésbe a tényleges munkahelyeket is be kell vonni, pénzügyi támogatással és a dolgozók képzésével az elfogadásra, az együttműködésre.

Felnőttképzés, munkavállalásra való felkészítés A felnőttképzés fontos, a szakmaszerzés fontos, de munkalehetőség és munkahely nélkül keveset ér. A munkavállalás kérdésében alapvető fontosságú, hogy megkülönböztesse a dolgozót a nem dolgozótól. Ezeknek az embereknek a számára a jelenleg elérhető fizetések éppen csak elérik vagy alig haladják meg a segélyek összegét. A munkaért kapott fizetés jelenleg egyáltalán nem ösztönöz munkavállalásra és a segélyezés elhagyására. Gondot jelent, hogy a fizetések és a segélyek közötti jelentéktelen különbségben, hogy gyakran rosszabbul jár a dolgozóval bíró család, mert nem jut hozzá számos természetbeni támogatáshoz (füzet, ruha, írószer, étkezés, kirándulás, tűzifa stb.). Ezeken a településeken fontos, hogy a természetbeni juttatások mindenki számára azonos feltételekkel legyenek elérhetőek, különben a támogatások az ellenkező hatást váltják ki. Javaslat: •

Szociális segítők képzése a romák körében. Önkéntes és fizetett roma szociális segítők alkalmazása különböző foglalkoztatási és szociális fejlesztési projektekben.

•

A képzési programok szükségesek, de minden képzésnek legyen szakmai, készségfejlesztési és együttműködést javító, közösségfejlesztő komponense is.

•

A képzési és készségfejlesztési programok mellett meg kell jelennie olyan szolgáltatásoknak, mint pénzügyi és gazdálkodási ismeretek, a pénzügyi tanácsadás, adósságkezelési tanácsadás.

86