SZERENCSI TÖBBCÉLÚ KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS TÁRSULÁSI TANÁCSÁTÓL Jegyzőkönyv A Szerencsi Többcélú Kistérségi Társulás Társulási Tanácsának 2007. november 15-én tartott üléséről Jelen vannak: a mellékelt jelenléti ív szerint. Rónavölgyi Endréné elnök megállapítja, hogy a 18 tagból 16 jelen van, az ülés határozatképes, és megnyitja azt. Javaslatot tesz a napirendre, és arra, hogy a jegyzőkönyv hitelesítője Csáki Barnabás Megyaszó polgármestere legyen. A tanács a javaslatot 15 igen és 1 tartózkodás mellett elfogadja. Napirend: Előterjesztés a téli-tavaszi közmunkaprogramról Tájékoztató a kistérség közlekedési helyzetéről, különös tekintettel a Tokaj városát elkerülő úthálózat kialakításának koncepcióiról Rónavölgyi Endréné az első napirendi pont ismertetésére megkéri dr. Vámosné Czili Adriennt, a Szerevezési és Jogi Osztály helyettes vezetőjét. Dr. Vámosné Czili Adrienn ismerteti a társulás tagjaival, hogy az éven már harmadszor beszélhetnek közmunka pályázatról, hiszen újabb pályázati felhívást jelentettek meg a minisztériumban. A program egy téli-tavaszi közmunka program, amely véleménye szerint jó időben jött, hiszen most szűnnek meg az egyéb támogatási forrásokból az eddig működő foglalkoztatások. Az önkormányzatoknak is fogytán lesz a munkaereje, illetve akik eddig dolgoztak, azok pontosan a téli időszakban nem rendelkeznek majd jövedelemmel, holott ebben az időszakban a legmagasabbak a kiadások. Véleménye szerint nagyon jól lett kiírva a pályázat, hiszen regisztrált álláskeresőket lehet foglalkoztatni. Különösebb megszorítást nem tettek, hanem a Munkaügyi Központnál bejelentett munkavállalókat kell foglalkoztatni. Nem szeretné részletezni az előterjesztést, hiszen tájékoztató levelet és írásos anyagot küldtek ki, valamint szóban is sikerült a polgármesterekkel, vagy a kollégákkal egyeztetnie. Néhány dolgot azonban szeretne kiemelni a pályázattal kapcsolatban. A pályázathoz nem szükséges önerő, hanem csak a vásárolt eszközök, és a munkaruházat ÁFÁ-ja. Az előterjesztésbe írt egy mondatot, amelyet meg kell fontolni. Mivel az éven ez a harmadik közmunka program, és a társulásnak nem biztos, hogy a rendelkezésre fog állni a keret, ezért úgy gondolták, hogy a végső elszámolást követően mindenkit tájékoztatnának arról, hogy mennyi volt a településre eső összeg, amelyet a társuláshoz ilyen címen be lehetne fizetni. A pályázat összköltsége előre láthatóan 70 millió Ft, amely egy eléggé jó összegnek számít. A pályázatban sok a foglalkoztatottak száma is, hiszen 188 fő jött össze az összesítés során. Részükre tudnak venni téliesített munkaruhát, illetve tudnának venni gépeket is. Szeretnének egy-két nagyobb gépet vásárolni, amellyel az önkormányzat is gazdagodna. A program kötelező képzést ír elő a foglalkoztatottak 5 %-át tekintve. Azt gondolja, hogy úgy, ahogyan az elmúlt alkalmakkor történt, nem utaztatnának be senkit naponta vidékről, hanem szerencsiek vennének a képzésben részt, amellyel e kötelező részét sikerülne letudni a pályázatnak. A foglalkoztatás, amellyel a telefonbeszélgetések alkalmával egyet is értettek, december 5.-vel indulna, hiszen kell néhány nap az emberek felvételére. A munka ennek következtében 5-én indul, és március
1
5.-vel zárulna. Amennyiben van valakiben valamilyen kétely, vagy valamilyen kérdést szeretne megkérdezni, akkor nagyon szívesen válaszolna rá. Hlívják László Legyesbénye polgármestere arra kíváncsi, hogy mennyi embert kaphatnak a pályázat keretében? Dr. Vámosné Czili Adrienn válaszában elmondja, hogy mindenki amennyit kért, azt az létszámot meg is kapja. Volt eset, hogy valaki nagyon nagy számra gondolt, de sikerült egy kisebb létszámban vele megegyezni. A program szerint 30-300 fő között lehet foglalkoztatni. Véleménye szerint a 300 fő nagyon sok lenne, de a 200 fő kezelhetőnek tűnik, így aki amennyit kért, annyit írtak be a pályázatba. Rónavölgyi Endréné szerint minden pályázatnak az önereje egy sarkalatos pont szokott lenni. Ismerteti, hogy a pályázatban az ÁFA az, amely önerőt képez, és amely létszámtól függően néhány 10 vagy 100 ezer Ft lehet. Ezt az összeget nem tudja a kistérségi költségvetés vállalni, hiszen a tartalékalap sokfelé lett szétosztva. Ezt az önerőt mindenkinek be kellene vállalni, és amikor a program megvan, akkor ezt az összeget kell a településeknek a költségvetésbe beterveznie, és befizetnie a kistérség kasszájába, hogy ezen pénzzel el tudjanak számolni. Héring Istvánné Rátka polgármestere elmondja, hogy úgy jelölték meg a munkakezdést, hogy a foglalkoztatás befejezése a pályázat legvégére essen. Úgy gondolja, hogy mivel ez egy projekt, ezért mindenkinek egyformán kell kezdenie. Pályáztak házi gondozói szolgálatra, és a korábbi Segítő kéz projektből van egy kötelező foglalkoztatási időszakuk, amely december 31-ig tart,ezért a szakembert csak azt követően tudják továbbfoglalkoztatni. Azt szeretné megtudni, hogy nem okoz-e problémát az, hogy csak december 31-e után tudják őt felvenni? Dr. Vámosné Czili Adrienn válaszában ismerteti, hogy a létszámot a kezdetektől kellene feltöltenie, mert ez így éri meg. Amennyiben kapnak közel 70 millió Ft környéki támogatást, akkor azt ki kellene teljes egészében használni. A december 5-i kezdésben mindenki egyetértett, de el kell mondania azt is, hogy ez rengeteg munkával jár. Amennyiben 200 ember felvételét januárra eltolják, akkor gondot jelenthet az, hogy a januári hónapban lesz a polgármesterei hivatalnak egy minősítő auditja, és mint a hivatali minőségirányítási vezető januárban 200 ember felvételét nem fogják tudni megoldani. Kompromisszumra lenne szükség, és amennyiben ezt az időpontot mindenki el tudná fogadni, akkor decemberben kellene elkezdeni a munkát. Az ünnepek előtt itt töltve elvégeznék a munkát, de a januári időpontra kéri, hogy ne húzzák át a munkát. Ideiglenesen fel lehet venni a helyére valaki mást munkára, és januárban lehet egy cserét csinálni, amennyiben ez nem okoz problémát. Rónavölgyi Endréné azzal a javaslattal szeretne élni, hogy december 5.-vel kezdődjön el ez a program, és márciusban záruljon. Véleménye szerint ez a megoldás azért is igen előnyös lehet, hogy a téli időszakban a hólapátolás, a közterületek rendbe tétele, az időseknél a favágás és egy sor olyan dolgot meg lehet oldani, amiben jó lenne egységesnek lenni. Azt szeretné megkérdezni, hogy tudnak-e ehhez alkalmazkodni? Héring Istvánné válaszában elmondja, hogy megpróbálnak ehhez az időponthoz alkalmazkodni. Az embere képesített szakember, ezért szerette volna őt továbbvinni, és nincs rá egyáltalán esély, hogy ő máshol el tudjon helyezkedni. A szerződése december 31-én jár le, és szerződés előtt nem tudja őt felvenni ebbe a projektbe. Megpróbálják ezt a problémát megoldani.
2
Kiss Lajos Golop polgármestere ismerteti, hogy nekik a december 5-i kezdés tökéletesen megfelel. Kérdése arra irányul, hogy az önrész mennyit tesz ki? Értelmezése szerint akkor a munkaruházat ÁFÁ-ját, tehát egy főnek az önrésze szorozva annyival, ahány embert foglalkoztat. Továbbá arról érdeklődik, hogy mik lehetnek a további eszközök, hiszen a múltkori pályázatnál az önkormányzatnak nagyon jól jött a fűkasza, mert egyébként is venni szerettek volna. Dr. Vámosné Czili Adrienn a kérdésre válaszolva elmondja, hogy mivel téli időszakról van szó, ez a parkosításnak a majdani előkészítése lehet. A közterületen a száraz fáknak a kivágása, gallyazása történhet most, illetve a tavasztól őszig használt virágágyások rendbetétele. Gondoltak robbanómotoros fűrész és rotációs kapa beszerzésére, valamint a házi segítségnyújtásban egy-egy kerékpárra. Véleménye szerint nem 5 kisbaltát, hanem nagyobb dolgokat kellene venni. Az összegben 100.000 Ft egyedi értékben mehetnek el, és igyekeznek jó minőségű dolgokat beszerezni. Rónavölgyi Endréné szerint akinek van 10 rotációs kapája, annak nem biztos hogy kell még egy ilyen gép. Egy egyedi konzultáción kell majd megbeszélni, hogy kinek mire lenne szükség. Osika József szerint a fűrész beszerzésénél olyanra lenne szükség, amelynél a magasan lévő gallyakat is le lehet vágni. Rónavölgyi Endréné ismerteti, hogy a kolléga kiszámolja majd, hogy kinek mennyi a keret, és mindenki eldönti, hogy mire lesz szüksége. A Társulási Tanács az előterjesztést megtárgyalta, és 15 igen és 1 tartózkodás mellett az alábbi határozatot hozza: 23/2007(XI.15) HATÁROZAT Tárgy: Téli – tavaszi közmunkaprogram pályázat benyújtása Az SzTcKT Társulási Tanácsa a közmunkaprogramról szóló javaslatot megtárgyalta és az alábbi döntést hozza: A Társulási Tanács hozzájárul, hogy - Az SzTcKT a Szociális és Munkaügyi Minisztérium által kiírt Téli – tavaszi közmunkaprogramra pályázatot nyújtson be. - A pályázat keretében a támogatott munkaerő foglalkoztatása a településekkel előzetesen történt felmérés alapján történjen. A Társulási Tanács az alábbi célok megvalósítását támogatja: - házi segítségnyújtás, - önkormányzati intézmények belső felújítási munkálatai - parkosítás, szabad zöldterületek kialakítása, parkfenntartás előkészítő munkálatai - kül- és belterületi önkormányzati tulajdonú csapadékvíz és belvízelvezető csatornahálózatának kialakítása, helyreállítása, karbantartása.
3
A Társulási Tanács tudomásul veszi, hogy a pályázat megvalósításához önerő vállalása nem szükséges, azonban az esetleges eszközbeszerzések és munkaruházat ÁFA összegét a pályázatban meghatározott összeghatárig viseli. A Társulási Tanács felhatalmazza a Társulás Elnökét, hogy a pályázat benyújtása érdekében a szükséges intézkedéseket megtegye, a pályázatot, illetve sikeres pályázat esetén a támogatási szerződést nevében aláírja, a pályázat lebonyolítását és elszámolását megtegye. Határidő: 2007. november 19. Felelős: Rónavölgyi Endréné - elnök 2. Rónavölgyi Endréné a második napirendi ponttal kapcsolatban köszönti Hegyi Zoltán urat, a Tokajt elkerülő út tervezésének vezetőjét és kollégáit. Köszöni, hogy a meghívást elfogadták, és amíg előkészülnek, addig egy pár mondatban szeretné tájékoztatni a tanácsot az első szalmatüzelésű erőmű építésének jelenlegi állásáról. Ismerteti, hogy a beruházás elkezdődött, és az ügyészi vizsgálat sem mutatott ki semmi olyan eredményt, amely megállíthatná az erőmű építését. Azok a kifüggesztések megtörténtek, amelyek az engedélyezési eljáráshoz szükségesek voltak, és reményeik szerint az a visszajelzés fog megérkezni, amelyet a Szerencsi Hírekben és a Szerencsi Televízióban a Megyei Főügyészség sajtóreferense nyilatkozott, és nem kerül veszélybe az erőmű építése. Reményeik szerint ez így is fogalmazódik majd meg írásban is. A sajtó természetesen még foglalkozni fog ezzel a témával, és továbbra is azt tudja ezzel kapcsolatban mondani, hogy az egyik oldalon vannak feltételezések, a másik oldalon pedig kutatási eredmények állnak rendelkezésre. A feltételezésekben megfogalmazódik, hogy ez az erőmű veszélyes lehet a vidékre, míg a kutatási eredmények ennek ellenkezőjét állapítják meg. Nagyon reméli, hogy minél több helyi vállalkozót sikerül az építési munkába bevonni. Nemrégiben tartottak egy Vállalkozói Klub Egyesületi ülést, ahol a helyi vállalkozókon kívül a környékbeli vállalkozók is meghívásra kerültek. A BHD Hőerőmű Kft szeretné azt, ha egy „laza” együttműködés alakulna ki a vállalkozók között, és a különböző munkálatokban részt tudnának venni. Erre példaként mondja azt, hogy Csebi Attila cége kezdte meg a földmunkálatok végzését. Segítség képen azt szeretné kérni, hogy amennyiben van olyan vállalkozó, aki nem tud erről a lehetőségről, vagy más beruházásról, amely a városban fog zajlani, akkor szívesen közvetítik őket a BHD felé, hogy létrejöjjön az együttműködés, és tudjanak dolgozni. Fontosnak tartja azt, hogy az erőmű épül, de nem mindegy, hogy kik építik meg, és kiknek jut plusz jövedelem, valamint hogy ezen pénz a térségben marad. Szerencs két nagyobb szerződést kötött az elmúlt időszakban, így az AGIP benzinkút mögötti terület egy részét értékesítették a LIDL áruház felé, amelynek építése a jövő évben kezdődik meg, és éppen a tegnapi nap írták alá a TESCO áruházzal való szerződésüket is. Fontosnak tartották elmondani az áruház képviselői, hogy 150-200 főt szeretnének foglalkoztatni. Úgy gondolták, hogy ahogyan a Penny Marketnél is történt, helyi vállalkozók vegyenek részt az építkezésben. Megadja a szót Hegyi Zoltánnak. Hegyi Zoltán bemutatkozásában ismerteti, hogy az Inter Kft vezető tervezőjeként ők kapták azt a tervezési feladatot, hogy a Koordinációs Központon keresztül Tokaj elkerülésének műszaki feltételeit vizsgálják meg, valamint ennek lehetőségeit és feltételeit. A feladatra azért van szükség, mert az Országos Területrendezési Tervnek tartalmaznia kell egy Tisza hidat Tokaj térségében, és ennek a helyét kellene meghatároznia Tokaj elkerülését, és a térség
4
közlekedésének fejlesztését figyelembe véve. A Gazdasági és Közlekedési Minisztérium alszervezetén, a Közlekedési Koordinációs Központon keresztül kapták a megbízást nyomvonalvizsgálat elkészítésére, hogy az Országos Rendezési Tervbe ez a nyomvonal, és a tervezett Tisza híd bekerülhessen, és az jó helyre kerülhessen. Későbbiekben a helyi rendezési tervekben a településeknek a nyomvonalakat ennek megfelelően rendezni kell, amely után következhetnek az előkészítő munkák, tervezések, engedélyeztetések, és végül a megvalósítás, amely a jövő kérdése. Jelen pillanatban ennek az Országos Rendezési Tervben való megjelenítésével foglalkoznak. A tervezés során a törvényi keretet kellett figyelembe venni, valamint a tervezett hálózatokhoz, úthálózathoz való illeszkedést. Figyelembe kellett venni továbbá a településeket és a települési fejlesztéseket, a természetvédelmi és vízügyi előírásokat, és a regionális és kistérségi fejlesztéseket. Minden információt összegyűjtve kell javaslatot tenniük. A nyomvonal vizsgálatra főbb szempontok a törvényi keret betartása, hálózatszerkezeti szempontok, továbbá figyelembe kellett venni a tehermentesítő hatásokat. A vizsgálat első sorban Tokaj ügyén indult meg, és természetesen más települések elkerülését is tekintetbe kell venniük. A Tiszán épülő híd miatt a hajózási és vízügyi szempontokat is vizsgálni kellett, és nézniük kellett a beruházási költséget is. Ebben a tervfázisba a beruházási költség csak erősen becsült, és csak nagyságrendileg határozható meg, de pontosan nem. Az Országos Rendezési Tervből egy darabot kivágva a képen a piros vonal jelzi a gyorsforgalmi úthálózatot, és ennek megfelelően Szlovákia és Románia irányából van a Miskolcot érintő és Debrecen felé elhaladó M30-M35-ös tengely, valamint az ukrán-szlovák-magyar hármas határtól Nyíregyházától keletebbre Románia irányába egy gyorsforgalmi tengely alakulna ki. A vizsgált terület ezen gyorsforgalmi tengelyek között helyezkednek el, amelyet az M3-as jelenlegi szakasza is érint. Vizsgálni kellett, hogy az ország első és másodrendű, valamint alsóbbrendű úthálózatát hogyan is lehet fejleszteni, hogy. A képen látszódik a jelenlegi 38-as nyomvonala, és már az UTRT-ben is felvetődött, hogy Tokaj déli részénél, valamint attól távolabb Szerencstől kiindulva Tiszalök térségében lejőve egy úthálózattal, valamint a jelenlegi 38-as vonalánál megtartva a Tisza keleti partvidékénél Tiszalök irányába lehetne elhaladni. Ezeket az UTRT-ben már feltüntették, de csak sematikusan vannak feltüntetve, és vannak részletesebb térképek is. Keresztmetszet tekintetében bemutatna három metszetet, amelyet javasolnának. 12 méteres koronájú utat mutatnak be, amely a rézsű szélétől a rézsű széléig tartana, és ez a szabványos kialakítása az útnak. Vízgyűjtő területet érint, hiszen mind a Bodrogot, mint a Tiszát érinti, ezért vizsgáltak egy csökkenetett keresztmetszettet. A forgalmi sávok 3,5 méteresek lennének, úgy ahogy szabványos azzal az eltéréssel, hogy a patkát szűkítenék. Ebben az esetben az út területét csökkenteni lehetne abban az esetben, amikor valamilyen árvédelmi létesítményt kellene az utat tervezni. A következő egy csökkentett kialakítású általános keresztmetszet, amelyet azért mutatnak meg, hogy sok környezetvédelmi terület található a környéken, és a Környezetvédelmi Minisztériummal egyeztetve szeretnék csökkenteni a természetvédelmi területek igénybevételét. Amennyiben keresztmetszetileg csökkentik a 12 méteres szabályszintet, akkor forgalmi és környezetvédelmi szempontból ez nem káros, és lehetőség van kisebb terület igénybe vételére. A bemutatott térkép azt mutatja, hogy a Környezetvédelmi Minisztériumtól megkapott adatok alapján milyen természetvédelmi és környezetvédelmi területek vannak. A Tisza vonalában egy Natura 2000 területek haladnak végig, amely korlátozást jelent. Meg kell indokolni, hogy miért érintik ezen területeket, és brüsszeli jóváhagyás is kell az ezen területeken való áthaladáshoz. Bizonyítaniuk kell azt is a jóváhagyás során, hogy mindennemű nyomvonal vizsgálva volt, és nincs más jó alternatíva. Ebben az esetben lehet átmenni a Natura 2000-es területeken. A térképen kijelölt területek a fokozottan védett, vagy annak kijelölt magterületek, amely Magyarországon kijelölt fokozottan védett természetvédelmi területek, és a lazábban jelölt területek a pufferterületek, amelyek jelenleg nincsenek kijelölve, de figyelemmel van rájuk a környezetvédelem. Az adatokat összegyűjtve
5
3 nyomvonal változatot javasoltak, amelyek igazából nyomvonalsávokat jelölnek, és ezen belül albetétek is vannak. Az egyik, a jelenlegi 38-as számú főút felhasználásával Tokaj városát úgy tehermentesítve az érintett szakaszon, hogy a Bodrog parton elvíve az utat a jelenlegi körforgalomhoz a híd lábánál csatlakozik. Ennek egy albetét változata az, hogy Rakamaz települést is elkerülné a 38-as számú főút. Természetesen az előnyöket és hátrányokat vizsgálni szükséges munka közben, és jelen pillanatban 100%-os információ nem áll rendelkezésükre, és ezek a nyomvonalak is változhatnak. A másodok variáció Tarcaltól északra a 37 úttól kiválva a települést elkerülve Tokaj déli részén végigmenve a várostól 4-5 kilométerrel elhaladva érné el a Tiszát, és a 38 számú főutat Tiszanagyfalu településtől délre érné el. A következő változat részben a kettest felhasználva a 37-es útból kiindulva Tarcalt elkerülve nem kelet felé, hanem Tiszalök irányába haladna lefelé attól függően, hogy természetvédelmi területeket milyen arányba érintenék. Tiszlöknél lenne a híd helyzete meghatározva, és Tiszavasvárit elkerülve érnék el az autópályát. A változatnak van egy visszatérő variációja, amely szerint Szerencstől indulnának el délkeleti irányba, és Tiszalöknél kereszteznék a Tiszát, és Tiszavasvárit elkerülve érnek az M3-hoz. E variációnak is van 2 albetétje, amely szerint a meglévő úthálózatot újítanák fel, valamint a másik szerint az érintett települések elkerülésével alakulna ki a nyomvonal. Az, hogy a településeken áthaladjanak, vagy elkerüljék azért érdekes, mert a hídberuházásokkal együtt tud-e megépülni egy 40-50 km-es szakasz. Azt is vizsgálniuk kell a megrendelők részéről, hogy az építés hogyan ütemezhető, és a már meglévő útvonal hogyan használható fel. Az első változatok továbbra is érintik Tokaj települést, valamint a 2-es változat Tokaj tehermentesítését is szolgálja Tarcalt elkerülve, és a környezetvédelmi területekre is kedvezőbben hat. A minisztériumnak ezzel a szakasszal van gondja, hiszen természetvédelmi területeket érint, és ezen érintettséget a minimálisra szeretné csökkenteni. A dél felé menő változatokkal csak fokozottan érintik a természetvédelmi területeket, Szerencstől Tiszalökig terjedő szakasz is érint ilyen területeket, illetve a további szakaszok pufferterületeket érintenek. Vízügyi szempontból vizsgálva a Tisza híd helyét, a 2-es változatnál a vízügyi igazgatóság elképzelhetőnek tartja, és pontosítást és minimális módosítást kér. Elmondásuk szerint 50-100 méterre lehet a hidat elhelyezni, amelynek a pontos szelvényét kell megvizsgálni. A Tiszalöknél lévő két Tisza hídra pedig azt a nyilatkozatot adták, hogy elképzelhető, és Tiszalök alatt alkalmatlannak találják a folyó keresztezését műtárggyal. A tervezéssel így állnak, és a határidejük november 30-a, és eddig kell elkészíteniük a vizsgálati anyagot. Amennyiben úgy gondolják és lehetőség van rá, hogy a településrendezési tervet, vagy olyan információt, amely erre a munkára hatással van elküldik, azt köszönettel veszik, és a megfogalmazódó kérdésekre akár itt, akár levélben válaszolnak. Rónavölgyi Endréné véleménye szerint egy olyan fontos kérdésről van most szó, amely hosszú távon meghatározhatja a térség fejlődését is. Elhangzott, hogy a tervet november 30-ig kell a megrendelőnek átadniuk, így úgy gondolja, hogy a különböző alternatívákat a véleményükkel is tudják erősíteni, és amennyiben kérdés, észrevétel, javaslat van, akkor kéri, hogy azt tegyék meg. Tájékoztatóul szeretné elmondani, hogy a hétfői nap Budapesten voltak, ahol megismerkedtek ezzel az anyaggal. Boros-Leskó Géza Prügy polgármestere tájékoztatásul mondja el, hogy látva a tervet úgy gondolja, hogy ezt az egészet nem szabad egy puszta elkerülő úttá minősíteni, hiszen többről van itt szó. Nem csak arról, hogy egy 4500 fős várost kerüljenek el, hanem arról, hogy a jövőben hogyan tudnak egy olyan rendszerbe bekapcsolódni, amely nem csak az ország, hanem az unió rendszere is. A gyorsforgalmi utak a jövőre vonatkozóan már bizonyos dolgokat meghatároznak. Véleménye szerint Tokaj nagy forgalmát az adja, hogy a 37-es számú útról ott megy át a forgalom a Tiszán, valamint a nyugat és északnyugati forgalom egy
6
része is itt megy át, amely elviselhetetlenné teszi a városi forgalmat. Amennyiben a Tisza felső vonalában Szlovákia irányában megnyílik egy híd, akkor az az út a teljes 37-esnek elviszi a forgalmát, amely Biharkeresztes és Ukrajna felé Tokajon kell átmennie. Innentől a 37 számú út forgalma minimum a felére kell csökkenjen, és amennyiben a térképen megtekintik az egyenes fekete vonalat, akkor az jelzi azt, amiről beszélnek. Hegyi Zoltán nem ismertette, hogy ez nem egy elkerülő, amely Szerencsig menne, hanem ennek van egy folytatása Encstől lefelé, amely becsatlakozik a szerencsi elkerülőbe. Innentől nézve a 30-as forgalmát egy északnyugat-délkelet irányban lehozza. Ennek folytatódnia kell pontosan abba az irányba, amely véleménye szerint nem lehet más, mint a 3c változat, amely egyértelműen, szinte irányba is követi és átmegy Tiszalöknél a Tisza hídon. Amennyiben egy elkerülőre silányítják le az egészet, akkor nem érti, hogy ha zavaró a füst és forgalom, akkor miért viszik közelebb Tokajhoz. Sajnálta, hogy nem volt ott a tárgyaláson a Honvédelmi Minisztérium képviselője, hiszen teljesen stratégiátlannak tartja, hogy egy település közelébe 3 hidat, egy vasúti és két közúti hidat tesznek, és utána 60 km hosszan nincs híd. Az átkeléseket úgy kell biztosítani, hogy megfelelő szakaszonként lehessen a folyón átkelni, amely biztonsági kérdés is. Harmadikként pedig azt említi meg, hogy a hátrányos térségek felzárkóztatása és munkahelyteremtés szempontjából is fontos lenne az út. Nem kell elvinni az utat, hanem 15.000 embert Taktaszadától, Prügyön, Csobajon, Taktabájon, és Tiszatartdost bekapcsolna az ország vérkeringésébe, amely helyett egy elkerülőt építenének Tokaj körül. Ezt elfogadhatatlannak tartja. Nem akart Budapesten arról szólni, de ha 1 a,b,c, valamint 2 a,b,c variánsok vannak, és ezt megváltoztatják, akkor annak van valamilyen oka. Amennyiben valamire azt mondják hogy 1 a, akkor az az első változat. Elhangzott Budapesten egy alternatív javaslat is polgármester asszonytól, amely szerint kérik a 3c változatnak a megvalósítását azzal együtt, hogy Tarcal és Tokaj gyakorlatilag egy úttal körbe van véve, és a tokaji hegy legdélebbi csúcsától kell egy 8 km-es bekötőút. Ezzel Tokajnak is megvan mindene, illetve egy tábla kitételével a hídján korlátozhatja az áthaladó autók súlyát. A három variáció közül az elsőt, úgy ahogy a tokaji polgármester is elmondta, megvalósíthatatlannak és rossznak tartja. Ezt maga a polgármester úr is elmondta, hogy Tokajtól levágná a Bodrogot, és semmit nem változtatna, mert ugyanúgy kellene a hídon átkelnie mindennek, és a Natura területeken való átmenet szerinti variáció egy újabb híd lenne Tokajnak, de többet nem adna. A maga voksát a 3c variáció mellett teszi le több okból is, amelyet Budapesten is elmondott. Egyrészt teljes egészében elkerüli Tokajt, nem szennyez semmit és a forgalmat is elviszi, valamint kapcsolódik egy nemzetközi és országos úthálózatba, amellett gazdaságélénkítő is lenne, és 15.000 embert bekapcsolna az ország vérkeringésébe. Hegyi Zoltán ismerteti, hogy véleménye szerint minden vita előrébb visz. Egyet kell látni ezzel kapcsolatban, hogy három dolog keveredik a tanulmány ügyében. Az egyik Tokaj elkerülése, amely alapján elindult a munka. A másik a közúthálózat rendbetétele, és távlati fejlesztési lehetőségei, valamint harmadikként a térség feltárása. Ezt a hármat kell összegyúrniuk. Szerencstől Tokajig egy 40-50 km-es sávot foglal magában. Ezt a hármat kellene kompromisszumként megtalálni mindegyiknél. Mivel munka közben vannak, ezért véleményt nem szeretne mondani egyik nyomvonalról sem. Az egyes változatnak a Bodrog vonalában való vezetését Tokaj polgármestere sem támogatta, sőt amennyiben jól értette szavait, akkor az egyeztetésen el is utasította. A továbbiakban e változatok között gondolkodhatnak, valamint azon az egyeztetésen felmerült az is, hogy a kettes akármelyik változata, akár a Tisza keleti partján meglévő bekötőút felfejlesztésével lehetne összehozni, amelyet szintén vizsgálnak. A számozással kapcsolatban ismerteti, hogy ő mérnök végzettségű, és számozva azért lett, mert 8-10-15 változat is volt, amikor a meghívó kiment. Szerették volna, hogy minél több érdekelt ott legyen, leszedték azon változatokat, amelyet már elvetettek, mert úgy érezték, hogy hasonló a többihez vagy nem támogatják, így ebből
7
adódóan az átszámozás még nem történt meg. Lehet, hogy a számozás is változni fog. A nyomvonalakkal kapcsolatban még annyit szeretne elmondani, hogy ez a három változat között a fő probléma, hogy amikor Cigándnál a híd megépül, akkor a 37-es forgalma oda fog terelődni, amely Szlovákia és Ukrajnából Románia felé megy. Amennyiben hálózatilag nézi, akkor a 39 számú út Encstől Szerencsig jönne lefelé, és menne Tiszavasvári irányába, de pillanatnyilag ismeretei szerint nincsen egyértelműen tisztázva, hogy Szerencsnél, vagy Szerencstől feljebb Tarcal irányába fog a 37-es számú útba csatlakozni. Ebben az esetben ez egy olyan tengely lehetne, amely az észak-déli forgalmat összekötné az M3-as felé. Van egy olyan problémájuk közlekedés tervezőként, hogy rendelkezésre áll egy Miskolc Nyíregyháza irány, és azt ezzel az iránnyal nehezen tudja kiváltani. Tokaj tehermenetesítése vizsgálják azt, hogy kedvezőbbé tudják tenni, és az a fontos, hogy ez a három szempont minimum közepes legyen, és a sok variációból a legkedvezőbb legyen elfogadva. Pulinka Mihály Tiszalúc jegyzőjeként annyit szeretne elmondani, hogy Bodrogkeresztúrban lakik, és e kettősséget tenné közkincsé. Tokajt nem nevezné 4500 lelkes kisvárosnak, hiszen Tokaj az Tokaj. Egyetért az elhangzott kiegészítéssel, hogy három dolgot kell együtt kezelni, és az egyik az, hogy Tokajról szól. Amennyiben vannak nemzeti kincseik, amelyet el tudnak adni a világpiacon, akkor az egyik az a tokaji bor. Amennyiben Szerencset tették volna be a Himnuszba, akkor most Szerencsről szólna a történet. Ezt a védjegyet nekik meg kell őrizni, és ebből lehet profitálni. 15.000 ember feltárása nekik Tiszalúcon is égetően fontos, de őszintén megmondva neki az is fájó, hogy a 37-en nincs egy tábla, amin Tiszalúc szerepelne. A belső elmaradott térséget persze fel kell tárni, de nem olyan áron, hogy ne tegyenek meg mindent annak érdekében, hogy akiknek valamelyest megy, azoknak esetleg még jobban menjen. Azt gondolja, hogy Tokajról úgy beszélni, hogy egy 4500 lelkes település, nem szabad. Boros-Leskó Géza válaszában elmondja, hogy 4500 ember akkor is 4500 ember, ha bárhol lakik is. Emberekről van szó, és véleménye szerint ugyanolyan érdekes emberek laknak Prügyön, Taktakenézen, mint Tokajban, és senki nem kíván elvenni tőlük semmit. Itt valami tévedés van, hiszen azt mondták, hogy ha el lehet kerülni több módon, akkor azt a módszert kell megtalálni, ami ad másnak is és többet ad. Kiss Lajos Golop polgármestere egyetért Boros-Leskó Gézával, de őt jobban érdekelné a 39 számú út. Négyen vannak most itt, Mád, Rátka, Golop és Monok települések, akiket a tállyai kőbányáról történő kőszállítás érint. Ezt a kérdést jó volna megoldani, hiszen az ő útjaik mennek tönkre. A kettő együtt a legésszerűbb megoldás lenne. Kérdése az, hogy 39 számú útvonal mikor lesz tervbe véve, és mikor lesz valóság? Galambosi Imre Mád polgármestere ismerteti, hogy a hétfői budapesti megbeszélésre meghívást kapott ő is, de elfoglaltság miatt nem tudott elmenni, de szeretné most a véleményét ismerni. A tervben szereplő bármelyik szakaszt veszik figyelembe, az Mád település szempontjából nem fontos, hiszen akár Tokajt közvetlenül elkerülő, vagy Szerencs mellett Prügy felé kerülőút megvalósításáról lenne szó. Más oldalról viszont fontos az ő véleményük is. Az elnök asszony is említette az erőmű építését. Azon a tájékoztatón, amely a társulás előtt volt, kérte a BHD igazgatóját, hogy adjon egy olyan tájékoztatást, amelyből megtudják azon paramétereket, amelyek az erőműből károsak lehetnek vagy magával az építéssel kapcsolatban. A hozzászólása végén a forgalom erősödésére tért ki. Akkor elhangzott egy tájékoztatás, de azt később tudta meg, hogy 200.000 t kő lesz szükséges az erőmű építéséhez. Ezt ismerve biztosan nem fogadta volna el a tájékoztatót. A kő legjobb tudomása szerint a tállyai kőbányából érkezik majd, ami a forgalom erősödésével jár.
8
Osika József ismerteti, hogy Tarcalról történik a szállítás, és már onnan is szállítanak. Galambosi Imre elmondja, hogy amennyiben Tállyáról lenne a kőszállítás, akkor az 190 db 24 tonnás autót jelentene, ami 12-13 db autó óránként, és 5 percenként 1 autó. A település szerkezete miatt ezt a forgalmat nem bírná el. Keskeny az átkelő szakasz, helyenként 12 métert sem érik el, és az épületek az úthálózattal együtt tönkre is mennének. Az épülendő és a tervben szereplő utaknak a megközelítése, amíg a másik szakasz meg nem épül, addig Mádon keresztül történne meg, és nem csak az eddigi teherforgalom, hanem az újonnan az unióhoz csatlakozott országok megnövekedő forgalma is rajtuk keresztül megy át. Amennyiben itt épülne meg bármelyik nyomvonal, akkor az biztosan rajtuk keresztül menne. Az elkerülő útszakasz, amely Encs irányából jönne, addig nem tudja elfogadni, míg nem készül el az őket elkerülő út terve is. A településüket tenné tönkre a forgalom és az abból eredő károk. A Világörökségi magterület települése Mád is, és egy kicsit zárt településnek számítanak, mert kiesnek minden úttól, és egyedül a forgalom okozta károkat szenvedik el, más előnyt nem élveznek, amely hosszú ideig nem tartható. Hegyi Zoltán a kérdésekre reagálva mondja el, hogy a 39 számú útnak Encstől Szerencsig terjedő részét nem vizsgálják, mert nem része a feladatuknak. Mint alapadatot ismerteti, hogy korábban készült egy tanulmányterv, amelynek nyomvonalait vették át, és a bemutatott rajzok is részben azt tartalmazzák. A feladatuk az, hogy az országos tervbe bekerüljön egyrészt az útnyomvonal, és a Tisza híd, de a további ütemezésről nem tud szólni, hiszen további munkák szükségesek. Balogh Tibor ismerteti, Tiszalök városából érkezett, és Tiszlök városának képviselő testülete és Tiszalök lakossága üdvözölné, amennyiben ez a híd a település közigazgatási határán belül épülne meg, és kapcsolódna az erőmühöz is. Ez a híd elősegítené az erőmű ellátását, és az alapanyagoknak a beszállítását. Úgy gondolják, hogy Tiszalöknek, Tiszavasvárinak, és Szorgalmatosnak az erőmű egy lehetőség lenne, és a települések felzárkózva tevékeny résztvevők lennének. Figyelemmel kísérik az erőmű építésének körülményeit, és azt gondolják, hogy pár km-re lakva Tokaj-Hegyaljától azon települések, amelyek Tokaj árnyékában vannak, lehetőséget kapnának a projektnek a közreműködésében. Úgy látják, hogy nagy érdekek feszülnek, hogy ez az erőmű valamilyen szinten gátolva legyen. 100 évre visszamenőleg rendelkeznek meterológiai adatokkal, és nézték, hogy e szélviszonyok gátolják-e a történelmi borvidéket. A szélviszonyokról szóló méréseket szeretné átnyújtani. Zárásként annyit mondana el, hogy üdvözlik a beruházást, és tevékenyen részt vennének a tervezésben, és együttműködnének a kivitelezésben, és az esetleges nehézségek megoldásában is. Szeretnék, ha Tiszalök, Tiszavasvári és Szorgalmatos településeknek a környékén valósulna meg a híd, és tevékenyen részt tudnának venni abban a programban, hiszen az erőmű működtetése lehetőséget nyújtana a számukra. Osika József elmondja, hogy nem igazán szeretett volna megszólalni, de úgy látja, hogy végre van egy ember, aki nem negatív oldalról tekint valamire akár egy úttervről, akár egy beruházásról van szó. Az úttal kapcsolatban szeretné elmondani, hogy Tállya évekkel ezelőtt megépítette az elkerülő részt, amelyet jó dolognak tart és elismeri. Viszont ezzel be is zárta magát a település kereskedelme és jövője, hiszen hozzájuk csak az jön, aki a településen lakik, és semmilyen átmenő és idegenforgalom nem érinti őket. Véleménye szerint ezen is el kell gondolkodni.
9
Rónavölgyi Endréné hasznosnak tartja ezt az előterjesztést, és a hozzászólások is megerősítették abban, hogy fontos ennek a napirendnek a tárgyalása. Akik mind itt vannak, azon dolgoznak, hogy a térség fejlesztése egy nagyobb ütemű fejlődésre álljon, hiszen úgy nem lehet térséget fejleszteni, ha az úthálózat és infrastruktúra fejlődése nem olyan ütemű, mint amit a gazdasági élet fejlesztése szükségszerűvé tenne. Kimutatott tény, hogy ott ahol megfelelő úthálózat van, ott a gazdasági növekedés szignifikánsan magasabb, mint ahol nem megfelelő az úthálózat. Az ország ezen részén lakva kicsit távolabb Budapesttől most van lehetőségük átgondolni, hogy a körzetükben milyen hosszú távú fejlesztési lehetőségek legyenek, és ez hogyan hat a települések fejlődésére. Ez együttműködést kíván meg a települések vezetői részéről. Azt gondolja, hogy ha valamiben, akkor ebben nagyon össze kell fogniuk, és nagyon meg kell fogni egymás kezét, és együtt kell e kérdéseket megoldani. Tiszteletben kell tartani minden település sajátosságát. Sátoraljaújhely mindig is a közigazgatás egyik központja volt, Sárospatak az oktatás központja, Tokajtól senki nem vitathatja el az idegenforgalom jelentőségét, fejlesztését és a szőlőkultúrát, de mellé kell tenni Mádot, Tállyát is, mint szőlőtermelő területeket. Szerencs esetében mindig is a mezőgazdasági ipari tevékenység volt, ami a sajátosságát adta. Itt vannak a környező települések, ahol fel lehet sorolni, hogy melyek az értékei, és melyek a lehetőségei, amelyeket ki kell használni az ott élő lakosság érdekében. Azt gondolja, hogy nagyon együtt kell működni, és az érdekeket nagyon össze kell fésülni, és ez az egyeztetés is segíti ezen munkát. Nem dől itt el semmi, és nem az volt a cél, hogy bármelyik alternatíva mellett letegyék a voksot, hanem az, hogy mindannyian lássák, hogy milyen lehetőségeik vannak. Nyilván gazdasági, közlekedési számítások is vannak, és ez fogja majd eldönteni, hogy melyik alternatíva élvez majd elsőbbséget. Természetesen azt szeretnék, ha minél több településnek hosszú távú fejlesztési lehetőséget biztosítana. Köszöni, hogy eljöttek a tervezők, és megtartották a tájékoztatást, és köszöni a társulás tagjainak, hogy meghallgatták a tájékoztatót. Hegyi Zoltán megköszöni azt, hogy itt lehettek, és bízik abban, hogy olyan anyagot tudnak összeállítani, amely ha kompromisszumokkal is, de mindenkinek megfelelő lesz. 3. Rónavölgyi Endréné utolsó pontként az energia liberalizációval kapcsolatban Csanádi Bélát és Suskó Viktort kéri meg, hogy néhány mondatban annak állásáról tájékoztatást adjanak. Csanádi Béla az energia liberalizációval, és az ezzel kapcsolatos intézkedésekkel kapcsolatban elmondja, hogy Suskó Viktor a versenyeztetéssel kapcsolatos adatokat Suskó Viktor szedi össze városi szinten. Jó néhányan itt voltak az elmúlt időben, amikor szó volt erről. Akkor azt mondták, hogy el fogják a településeket látni anyagokkal, és végig kell gondolni, hogy a település akar-e csatlakozni a szerencsi közbeszerzéshez vagy nem. Az anyagot kiosztották, és a feladat az, hogy amennyiben szeretne a település csatlakozni a szerencsi közbeszerzéshez, és Szerenccsel együtt szeretnék beszerezni az energiát. Nem tudja, hogy ki lesz majd a szolgáltató, és ki nyújtja a legjobb ajánlatot. A kiosztott anyagban lévő információra lenne szükség, de amennyiben úgy gondolja a település, hogy külön utakat jár, akkor azt is elfogadják és tiszteletben tartják. Osika József szerint amennyiben egységesen lépnek fel, akkor nagyobb az alku pozíciójuk. Ismerteti, hogy aláírta az ELMŰ-vel a szerződést a 2007. évre, amelyet megbánt. Az ÉMÁSZ most küldte az ajánlatát a 2008-as évre, és novemberig ha akarják, akkor csatlakozhatnak hozzá. A 2007-es szolgáltató váltásánál annyiban változott az egész, hogy maga az ÉMÁSZ
10
az alapdíjakat számlázta, és az ELMŰ számlázta felé a fogyasztási díjakat. A rendszer sokkal bonyolultabb lett. Örül annak, hogy ez a kérdés felvetődött, és szívesen csatlakozik hozzá. Rónavölgyi Endréné kéri, hogy amennyiben ebben van valakinek már tapasztalata, vagy valamennyire előrébb jár, akkor azt ossza meg velük, ezzel is segítve a munkát. Osika József elmondja, hogy mindenki átgondolja többször is, hogy mire költi a pénzét. A 2007-es évben azt gondolta, hogy az ELMŰ-vel való szerződéssel jól jár majd. A pénzügyes kollégával áttekintve azt tapasztalták, hogy kevesebbe semmi esetben nem került, és a rendszer átláthatatlan lett, és a számlákat két oldalról kapja. Sok papírt kap, és nem tudja nyomon követni. Úgy gondolja, hogy Szerencsnek is az az érdeke, hogy minél kevesebbe kerüljön ez az energia, vagy legalább annyiba kerüljön mint tavaly, akkor tudnak ehhez csatlakozni. Rónavölgyi Endréné ismerteti, hogy semmiféle ráhatással nem szeretnének lenni senkire. Ami jó a településeknek, arra nyitottak, és nyílván Szerencsnek is el kell döntenie, hogy mit fog csinálni. Galambosi Imre arra kíváncsi, hogy Szerencs előrébb van egy pár lépéssel, és lehet-e tudni, hogy az a közbeszerzési eljárás alapján kivel köt szerződést, és az előnyösebb-e, mint a másik. Erről szeretne egy kis információt kapni. Boros-Leskó Géza arra kíváncsi, hogy meghívásos, vagy nyílt közbeszerzéses-e a közbeszerzés? Vajtó János Taktaszada polgármestere elmondja, hogy egy kicsit előrébb jár ezzel kapcsolatban, és úgy gondolja, hogy nagy eltérést vagy megtakarítást senki ne várjon tőle, hiszen ők nem nagyfogyasztók. Jelen pillanatban 3 árajánlat van a birtokában, és filléres különbségek vannak közöttük. A településeken van egy közvilágítás, amit üzemeltetni kell. Azt is tudják, hogy ez időszakos, és tól-ig terjed, és nem 24 órás üzemeltetés, ahol nagyobb a szórás. Az, hogy kit válasszanak, függ a szolgáltatás biztonságától, mert lehet, hogy valaki olcsóbbat ígér, de a szolgáltatás nem olyan biztonságos. Úgy véli, hogy sokat nem kell várni a közbeszerzéstől sem, mert kicsi az árrés, és az egymás közötti szórások. Előrébb tart a kérdésben, mert holnapi nap testületi ülése lesz, az ajánlatok a rendelkezésre állnak, és ebbe nagy valószínűséggel dönteni is fognak. Két héttel ezelőtt hangzott el, hogy jelezniük kell, és Szerencs elindul, de Szerencs még mindig nem indult el. Nagy veszélyt nem lát, mert legfeljebb egy hónapot csúsznak, hiszen 20-ig nem lesz elfogadva, és negyven nap szükséges. Így a tapasztalatait elmondva nagyot ne várjanak attól, hogy közösen szerzik be az energiát a közbeszerzés által, mert az összes települést nézve is kevés a mennyiség szolgáltatási szinten, hiszen ez a szolgáltatónak aprópénz. Nekik egy nagyobb üzem, erőmű, ahol 24 órás a felhasználás, ott lehet vitatkozni, és a közbeszerzés ott hozza meg az eredményét. Azért senki nem fog nagyot ígérni, hogy a szolgáltatást majd elvigye, hanem számol mindegyik, és minimális a különbség az ajánlatok között. Aki közbeszerzés köteles, annak ezt le kell folytatnia, ha 8 millió Ft felett vannak nettó összegben. Szerencs önmagában is kötelezett a közbeszerzésre. Nem gondolja, hogy 18-an összefogva olyan ajánlatot fognak kapni, amely mindenképpen eredményes lesz. Az emelést nem tudják elkerülni. Várható, hogy több lesz a fizetnivaló, amely látszik is az ajánlatokból. Suskó Viktor a városi kincstár vezetője elmondja, hogy csodavárás nincs benne. Ami őket ebben a lépésben motiválja, az két dolog. Az elmúlt alkalommal hangzott el, és tartanak is
11
tőle, hogy ha nem lépnek, akkor a szolgáltatóval szemben kiszolgáltatott helyzetbe kerülnek. Előfordulhat, hogy ő fogja adni a legkedvezőbb ajánlatot, de kiszolgáltatott helyzetbe nem szeretnének kerülni, és akkor lépéshátrányba kerülni. Biztosnak tartja, hogy januártól ettől függetlenül is lesz egy áremelés, és sem ezzel, sem nélküle ezt nem tudják kivédeni. Taktaszadához képest nincsenek előrébb, viszont a többiekhez képest annyiban igen, hogy az adatok már a rendelkezésre állnak. Ebből már az is látszik, hogy nekik nyílt közbeszereztetési eljárást kell lefolytatniuk, a volumen nagysága miatt. Az, hogy ebből mi lesz az eredmény, és kapnak-e kedvezőbb lehetőségeket együtt, azt nem tudja. Reméli, hogy bekövetkezik, de nagy változást és árkülönbözetet nem vár tőle, hanem némileg kedvezőbb pozícióba tudnak kerülni. Az eljárást lefolytatják, és amennyiben valaki csatlakozni kíván, azt szívesen várják, és az anyagot és a táblázatokat azért készítette el, hogy segítséget nyújthat azon adatok szolgáltatásához, amely az eljáráshoz szükséges. Amennyiben bármilyen kérdés felmerül a táblázat áttanulmányozása során, akkor telefonon vagy személyesen is tudnak segíteni, és ezt a táblázatot elektronikus formában is el tudják küldeni. Várja a visszajelzéseket és szívesen áll rendelkezésre. Rónavölgyi Endréné ismerteti, hogy 24.-ig várja a Kincstár a visszajelzést, és mindenki eldönti addig, hogy csatlakozik vagy sem. A tervezők azt is kérték, hogy amennyiben lehetséges, akkor a települési rendezési terveket juttassuk el hozzájuk. Pulinka Mihály elmondja hogy nem biztos, hogy e-mailen elküldhető a terjedelem miatt. Oleárné Dr. Kádas Marianna szerint CD lemezen is el lehet juttatni. Rónavölgyi Endréné elmondja, hogy csak a tervezők kérését tolmácsolja, és amennyiben tudnak benne, segítsék a munkájukat. Közvetlenül is kereshető Hegyi Zoltán tervező a 30/948-50-30-as számon. A koppenhágai út november 30-án lesz, hiszen a szervezők ekkorra kaptak repülőjegyet. Az utazás hajnalban történik Budapestről, és az esti órákban történik a visszaút. Az úttal kapcsolatban még néhány szervezési feladat lesz, és a szervező még tájékoztatni fogja őket. A felutazás Szerencsről történne. Sajnos a programon nem tud részt venni, mert november 29 és 30-án Szerencsen és Ondon közmeghallgatás lesz, amely bejelentett időpont. December 7-én kerül megrendezésre a Mikulás Napi Energia Show, amelyre szeretettel hívja polgármester társait. Köszöni a részvételt és további jó munkát kíván. Az ülést berekeszti. Kmf Rónavölgyi Endréné elnök
Csáki Barnabás Jkv hitelesítő Dr. Árvay László Jkv vezető
12
