SZERENCSI TÖBBCÉLÚ KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS TÁRSULÁSI TANÁCSÁTÓL
JEGYZŐKÖNYV A Szerencsi Többcélú Kistérségi Társulás Társulási Tanácsának 2007. március 28-án tartott ülésén készült jegyzőkönyvből Jelen vannak: a mellékelt jelenléti ív szerint Rónavölgyi Endréné elnök köszönti a megjelenteket, és megállapítja, hogy a 18 tagból 15 jelen van, az ülés határozatképes, és megnyitja azt. Javaslatot tesz a napirendi pontokra, és arra, hogy a jegyzőkönyv hitelesítője Kiss Lajos, Golop polgármestere legyen. A Tanács a javaslatot 15 igen szavazattal egyhangúlag elfogadta. Napirend: 1. 2007. évi közmunka pályázat 2. A Szerencsi Többcélú Kistérségi Társulási akcióterének elfogadása 3. Tájékoztató a bölcsődei ellátás alakulásáról 1. Rónavölgyi Endréné megkéri Dr. Vámosné Czili Adriennt, a Szerencsi Polgármesteri Hivatal munkatársát az első napirendi pont ismertetésére. Dr. Vámosné Czili Adrienn a pályázattal kapcsolatban elmondja, hogy a teljes anyag az ülés előtt kiküldésre került. Telefonon sikerült mindenkivel beszélnie, és a beadáshoz szükséges mellékleteket is megkapta a településektől. A pályázat feltételei sokkal kedvezőbbek, mint az előző szociális közmunka pályázat volt. A foglalkoztatottnak egy éve a Munkaügyi Központtal együttműködő regisztrált munkanélkülinek kell lennie. A kistérség egy pályázatot nyújthat be, és településként senki nem pályázhat rá, csak maga a társulás. A kiírt levélben is megfogalmazták, hogy három tevékenységet javasolnak a pályázatban szereplő munkák közül, amibe mindent el lehetne végezni, így a kül- és belterületi csatornahálózatok felújítása, parkosítás, és a temetkezési helyek rendbetételét. Az előzetes megbeszélések szerint ezzel kapcsolatban nem lát problémát. Ami feladat adódik, azt el kell végezni és a pályázatba foglalt feladatokat dokumentálni kell. A pályázat 3 tevékenység megjelölésére ad lehetőséget. Fontos dolognak tartja, hogy ezen a pályázati struktúrán változtattak, és képzéssel kötnek össze minden közmunka-pályázatot. E képzés nem lehetséges, hanem kötelező eleme a pályázatnak, ezért a foglalkoztatási időt elég hosszúra írták ki. Öt hónap kötelező azoknak, akik feladatot végeznek, és hét hónap a kötelező foglalkoztatási idő azon embereknek, akik képzésben is részt vesznek. Elgondolása szerint, és ebben szeretné kérni az egyetértést, hogy a településen lévő dolgozóknak nem feltétlenül kellene minden nap beutazniuk, hogy bármilyen képzésben részt vegyenek. Ennek megfelelően a pályázatban a szerencsi dolgozókat szerepeltetnék, ami könnyebbséget jelentene. Az öt hónapot tartani kell, de sajnos ettől többet nem is tudnak majd beállítani, mert a pályázati összeget maximum 40 millió Ft-ban állapították meg. A legnagyobb összeget a munkanélküliek bérére kell fordítani, amely
1
legkevesebb a pályázati összeg 80 %-a lehet. A kiírás szerint leghamarabb április 15-től lehet leghamarabb a dolgozókat foglalkoztatni, de nem tartja szerencsésnek a töredékhónappal való kezdést, mert ebből mindig csak probléma van. Javasolja a május 1-ei kezdést, mert ez a kincstárnál is megfelelő időpont, és a bért így biztosan kellő időre megkapja. A programot legkésőbb november 30-i határidővel kell befejezni. Május 1-től indulva a hét hónap pontosan november 30-ra jön ki, az 5 hónapos foglalkoztatás pedig szeptember 30. A napi munka 8 óra lenne, és úgy gondolja, a hatórás munkavégzéssel szemben ez a jobbik megoldás. Nincs kötelező önerő, és az előzőhöz viszonyítva a megvásárolt eszközök ÁFÁ-ját kell kifizetni csak saját erőként. A finanszírozása ugyanaz, mint az előző pályázatnak, bérek, járulékok, munka alkalmassági költsége. Több családorvossal beszélve a beállított 5000 Ft/fő összeget megfelelőnek tartották vizsgálati költségként. A fő problémát abban látja, hogy a 40 millió Ft nagyon kevés ember foglalkoztatására elég, miután 5 hónap foglalkoztatási időre köteleznek. A létszámigényeket minden településtől megkapták, de vannak még hiányosságok, amiket pótolni kell. Az előző pályázat folyamatban van, az eszközök megvannak, és egyes településeken sok embert sikerült foglalkoztatni. A mostani pályázatban 18 településből 3 jelzett vissza, hogy nem kívánnak a programban részt venni. A 15 település közötte elosztja a pénzeket, akkor előzetes számítások szerint minimálbérrel számolva összesen 69 fő alkalmazására van lehetőség. A program hosszú távú foglalkoztatásra ad lehetőséget, de sajnos kevés fővel. Rónavölgyi Endréné: Kéri a polgármester társait, hogy a kiválasztott célokkal, a képzés felvázolt módjával, a napi foglalkoztatás idejével, és a létszám igazságos elosztásával kapcsolatban fogalmazzák meg véleményüket. Galambosi Imre Mád polgármestere: Kérdésként merült fel benne, hogy amennyiben jól értette, akkor a kistérség fedezi az ÁFA összegét? Rónavölgyi Endréné: A pályázat kistérségi, de az önerőt a település fizeti. Ezt a kevés ÁFÁ-t kell kifizetni. Galambosi Imre: A 69 főt elosztotta a 15 településsel, és így 4,5 fő jött ki. Ezzel kapcsolatban kérdi, hogy a létszám ennek megfelelően lesz elosztva? A képzéssel kapcsolatban kérdezi, hogy akik abban részt vesznek, annak 7 hónap, aki nem, annak 5 hónap a foglalkoztatása? Dr. Vámosné Czili Adrienn válaszában elmondja, hogy a település lélekszámához kell igazodjon, és ennek arányában osztják el a létszámot. A képzéssel kapcsolatban igen a válasza, de a felvett dolgozók minimum 15 %-a kell, hogy abban részt vegyen. Boros- Leskó Géza Prügy polgármestere a 8 órás munkavégzéssel tökéletesen egyetért. A képzéssel kapcsolatban arról érdeklődik, hogy milyen képzésről van szó, és mit kapnának a programban résztvevők? Igazságos létszámelosztás szempontjából a lélekszámarányos elosztást tartja megfelelőnek. Véleménye szerint az első pályázat nagyon rossz konstrukció volt, és a polgármesterek felvállalták a konfliktust, hogy az emberek dolgozzanak. Rónavölgyi Endréné: A napirend összefoglalásaként ismerteti, hogy a felvázolt célokat megfelelőek, és a maximális 40 millió Ft-ért pályázik a kistérség. A szükséges önerőt mindenki saját maga fizeti, és az elszámolás a kistérségnél történik. Az ÁFA értéket ide kell befizetni, és ezzel az elszámolással megy majd tovább. A foglalkoztatás napi 8 óra lenne, és a létszámot lélekszám arányában osszák el.
2
Dr. Vámosné Czili Adrienn: A képzéssel kapcsolatban elmondja, hogy parkgondozói, és kisgépkezelői képzés lenne akreditált képzési hellyel, amely oklevelet is biztosítana. Előzetes egyeztetés szerint ezt a Tokaji Szakiskola látná el. Elmondásuk szerint olyan oklevelet tudnak adni, amely bárhol megállja a helyét. Rónavölgyi Endréné további kérdés, észrevétel hiányában szavazásra bocsátja az előterjesztést. A Társulási Tanács az előterjesztést megtárgyalta, és 15 igen szavazattal az alábbi határozatot hozza: 10/2007.(III.28.) HATÁROZAT Tárgy: Közmunkaprogram - 2007. évi pályázat benyújtása A SzTcKT Társulási Tanácsa a közmunkaprogramról szóló javaslatot megtárgyalta, és az alábbi döntést hozza: A Társulási Tanács hozzájárul, hogy - az SzTcKT, SzMM és az Észak-magyarországi Regionális Munkaügyi Központ együttműködésével kiírt (2007/5/A számú) közmunkaprogramjára pályázatot nyújtson be, - s ennek keretében a támogatott munkaerő foglalkoztatása a településeknek előzetesen történt felmérése alapján, de településlétszám arányosan megállapított létszám szerint történjen. A Társulási Tanács az alábbi célok megvalósítását támogatja: 1. Kül- és belterületi, önkormányzati tulajdonú csapadékvíz, csatornahálózat kialakítása, helyreállítása, karbantartása, 2. parkosítás, szabad zöldterületek kialakítása, parkfenntartás, 3. temetkezési és kegyeleti helyek, illetve környezetük rendbetétele.
és
belvízelvezető
A Társulási Tanács tudomásul veszi, hogy a pályázat megvalósításához önerő vállalása nem szükséges, és az esetleges eszközbeszerzések és munkaruházat ÁFA összegét a Társulás a pályázatban meghatározott összeghatárig viseli. Felhatalmazza az elnököt, hogy a pályázat benyújtása érdekében szükséges intézkedéseket megtegye, a pályázatot, illetve sikeres pályázat esetén a támogatási szerződést nevében aláírja, és a pályázat elszámolását és lebonyolítását megtegye. Határidő: 2007. március 29. Felelős: Rónavölgyi Endréné - elnök
3
2. Rónavölgyi Endréné: A második napirendi pont a kistérségi akcióterv előkészítésével kapcsolatos. Sokszor beszéltek az elkövetkező időszak fejlesztési feladatairól, és egyre gyakrabban találkoznak a várhatóan kiírt pályázatokkal, és dolgoznak is benne. Arról is szót ejtettek, amikor az Új Magyarország Fejlesztési Terv képviselője tartott előadást, hogy az országos nagy pályázati programok mellett a Regionális Fejlesztési Tanács által kiírt regionális operatív programokat, továbbá pólusprogramokat a nagyvárosoknak, és a leghátrányosabb kistérségeknek kiírt pályázatokat különböztetnek meg. A 28 leghátrányosabb kistérség közül Szerencs a 28. helyet foglalja el jelen állás szerint. Ennek következtében jelentős források nyílnak meg ebbe a körbe tartozó kistérségek számára. Az elkövetkező 7 esztendőben 3-4 milliárd Ft az, ami felhasználható lesz, de hogy mire használják fel, azt körvonalazni kell. Az elmúlt esztendőben a kistérség fejlesztési stratégiát és koncepciót készítették el, és ehhez kapcsolódóan néhány olyan fontos feladatot kell meghatározni, amely minden település számára pályázati cél lehet. Amikor kiírják a pályázatot a Regionális Operatív Programban, akkor meg fogják nézni, hogy az adott kistérségben melyek azok a feladatok, amit szeretnének, és ennek megfelelő pályázatot írnak ki. A kistérségi menedzser is folytatott beszélgetéseket a településekkel, és ennek megfelelően összeállítottak már egy javaslatot, ami jelenlegi állapotában elég képlékeny. Arra vonatkozik, hogy egy folyamat elinduljon, és döntésre kell vinni a dolgot, mert április elején ezt a Nordának le kell adni. Csanádi Béla ÉVO vezetője elmondja, hogy az akciótervben a stratégiához képest konkrétabb megfogalmazások szerepelnek, és egy pályázati programot kell benne megfogalmazni, valamint nagyvonalakban a költséget is kell benne szerepeltetni. Egy rövid távú konkrétumokat tartalmazó dokumentumról van szó, Praktikusnak látja ezt minél hamarabb elkészíteni, ami gyors munkát kíván. Szakemberek bevonásával elindult egy munka, akik egy kicsit más szemszögből látják a kistérség problémáit. Példálózóan felsorolva kistérségi projektötleteket sorolna fel, amik nem zártak, és amibe be és ki is kerülhetnek az ötletek. Egy korlátja van, hogy ebbe a kistérségbe az elkövetkező időszakban 4-4,5 milliárd Ft-ot lehet megalapozva szétosztani, és ezeket nem a települések kapják, hanem valóban kistérségi projektekre adható. Az egyik ötletük a kistérségi kommunikáció fejlesztése lenne, amelyen belül a kistérség települései között és a településen belül az önkormányzatoknál, azok intézményein belül kiépülne egy optikai elemekből álló nagy sebességű kommunikációs hálózat, amely alkalmas műsorszórásra, telefonálásra, széles sávú internetre, biztonságtechnikai távfelügyeleti rendszerek üzemeltetésére, és egyéb kommunikációs igényre. A pályázat keretében építenék ki a gerincet, de szeretnék belevenni a házon belüli kommunikációs technika felújítását. Eredményezheti a kistérségen belüli ingyenes internetes kommunikációt, telefonkommunikációt, és műsorszórást az igénybevevők részére. Természetesen az üzemeltetést és fenntartást meg kell oldani. A következő elem lehet egy turisztikai projekt, amely az egész kistérségre kiterjeszthető. Benne szerepeltethető műemlék felújítást, helyi védelem alatt álló épület felújítását, gyűjteményfejlesztést, képzés az idegenforgalomban dolgozók számára, szakszemélyzet képzése ezen intézmények számára, és informatikai marketing. Érdemesnek tartaná foglalkozni az ökoturizmussal, hiszen a kistérség elfogadott egy turisztikai koncepciót, amit jó lenne most lefordítani akciótervé, és ehhez várja a települések segítségét. Újabb projektötletként veti fel az egészségügy fejlesztését, és ezen belül is a járóbeteg ellátást, amire a hangsúlyt szeretnék helyezni. A meglévő rendelőintézet fejlesztésén kívül egy napos sebészeti rendelést szeretnének telepíteni. Szeretnék a háziorvosi ügyeletnél fejleszteni mint az épületet, mint a műszerezettséget. Új szolgáltatást szeretnének bevezettetni, mint a csontritkulás mérést, mammográfiás szűrést, azaz teljes körű szűrés bevezetését a térségben. E projekt keretében szeretnék a teljes háziorvosi rendszert fejleszteni, így az épületek felújítására, eszközök beszerzésére, megfelelő szoftverbeszerzésre
4
fordítanának pénzt. Ez kapcsolódna az első projekthez is, hiszen a nagysebességű hálózat előnyeit kihasználva az orvosok közvetlenül kommunikálhatnak a rendelőintézettel, helyfoglalásokat el tudnák intézni, és leleteket kapnának meg a háziorvos a rendszeren keresztül. Szintén nagy terület a közúthálózat fejlesztésének a gondolata, amelyen belül három komolyabb projekttel rendelkeznek. Az egyik a 39 út nyomvonalán megvalósuló Tállyát érintő Rátkát, Mádot, Ond és Szerencs belterületét tehermentesítő országos közút létesítése, amely Encstől Tiszavasváriig tervezett út nyomvonalán haladna, annak része lenne. Gondolkodtak egy kerékpárút fejlesztési projektben, ahol az első elemek terv szinten rendelkezésre állnak, amely tervezés főleg a Taktaközt érintette. Ezt is szeretnék a tervbe beemelni. Valamilyen szinten a 37. számú út négysávúsítását is szerepeltetnék, bár az nem kistérségi projekt, de elengedhetetlen ennek a megvalósítása remélhetőleg a Bodrogkeresztúrig építve. Ebből készen áll Szerencs belterületének átépítése, amelyre építési terv van. Számít az ezzel kapcsolatos ötletekre, és ha bármilyen anyag, ötlet van ezzel kapcsolatban, amely a projektcsomagban szerepeltethető, akkor azt bedolgoznák az akciótervbe. Hangsúlyozni szeretné, hogy egy-egy projektötlet nem kell hogy lefedje az egész kistérséget, de akkor életképes, és hajlandó vele a regionális tanács foglalkozni, amennyiben a kistérség jó részét érinti. Rónavölgyi Endréné ismerteti, hogy sok beszélgetés előzte meg ezt az akciótervet, és hiányosságot érez a humán erőforrás fejlesztésében. Polgármesterként főleg épületben, utakban gondolkodnak, pedig jelentős a forrás a humánerőforrás területén is. Ebben a dimenzióban is javasolja a közös gondolkodást. Az Európai Szociális Alapban sok pénz van rá, amit erre lehetne fordítani. Dr. Szabó Zoltán Megyaszó jegyzője: Harangod vidéke nevében szeretne szólna arról, hogy ők a turisztikai vonalon nem látnak fejlesztéseket, viszont a Taktaközi kerékpárút Újcsanálosig tartó kiépítésében látnak lehetőséget. A települési művelődési házak és konyhák fejlesztésében is gondolkodni kellene, amennyiben ez megoldható lenne a projektbe összefoglalni. Boros-Leskó Géza véleménye szerint a szociális problémák megoldása helyet a munkahely teremtésre kellene a hangsúlyt fektetni. Így a jövedelem teljesítmény alapján kerülne kifizetésre. Ehhez a szociális ellátórendszert is át kell szervezni. A kerékpárúttal kapcsolatban ismerteti, hogy az idegenforgalom nem jelent megoldást. A közutak járhatatlanok, így először azt kell rendbe tenni. Rossz az út Prügy és Tarcal, Taktaharkány és Tiszalúc között, így ezek rendbetételére helyezné a hangsúlyt. Bíró Ferenc Mezőzombor polgármestere szeretné javasolni a belterületi vízrendezést, amely rengeteg településnek élő problémája. Ez egy hatalmas projektet jelentene, ami véleménye szerint sok gondot megoldana. Dr. Gadnai Mária Taktaharkány jegyzője is hangsúlyosnak gondolja a vízrendezési munkálatokat. Taktaszadának, Taktaharkánynak és Tiszalúcnak továbbra is problémája a szennyvíz, és a határból befolyó víz. A belterületi árkok mellett a külterületi árkok rendbetételét, és ennek összehangolását is hasonlóan fontosnak tartja. Az egészségügy területén pedig a csontritkulásos szűrés mellett a méhnyakrák és emlőrák szűrést is elképzelhetőnek tartja. A járóbeteg ellátásnál jelentős infrastruktúra fejlesztéssel szükséges. Kiss Lajos Golop Polgármestere: A kistérségi kommunikációs fejlesztéssel kapcsolatban kérdezi, hogy az elhangzottak szerint az nem minden utcát, csak bizonyos helyeket érintene.
5
Amennyiben műsorszórással lesz egybekötve, akkor hogyan jut el az a lakásokba? Golopon a T-com az optikai kábelt keresztülvezette, de nem ágaztatták le. Hogyan kerül a kommunikációs rendszer a lakosok számára elérhetővé? Egyetért a 39 számú út építésével, hiszen a kamionforgalom miatt rengeteg panasz van, és sok kár keletkezik, valamint egyetért a meglévő utak felújításának gondolatával. Héring Istvánné Rátka polgármestere hasznosnak tartja mind a négy elgondolást, hiszen minden település érdekét próbálja szem előtt tartani. Szerepelnek olyan projektek az elhangzottak között, amit kevésbé tud beilleszteni. A turisztikai elgondolásnál a műemlékvédelem és helyi védettséget élvező épületnél eddig is próbálkoztak ezen a területen eredményeket elérni. Ahhoz, hogy a településeket vonzóvá tegyék, nem mindig elég az épületek felújítása, hanem a körülötte lévő terület rendbetétele is fontos. A települése a nemzetiségi kapcsolatok miatt látogatottabb, így emiatt is jónak tartaná az épületek környékének a rendbetételét. Hangsúlyozza a 39 számú út megépülésének fontosságát. Csanádi Béla válaszában elmondja, hogy egyetért az utak fejlesztésével, mert minél kijjebb mennek a székhely településtől, az utak annál rosszabbak. A gondot abban látja, hogy a kistérség tervezhet pénzeket állami utak felújítására, de nem biztos, hogy kistérségi pénzből kellene ezt megoldani. Az ilyen utak felújítását állami projektekbe kell beletenni, amire kiírás is lesz. Szó volt egy szociális projekt kidolgozásáról, amely mellett egy kistérségi művelődési és kulturális projektet is kidolgoznának. Ezzel választ kapnának arra is, hogy kistérségi szinten a művelődést, a művelődési házakat hogyan tudnák fejleszteni a településeken. A belterületi vízrendezéssel kapcsolatban is hasonló a véleménye az utakéhoz, mert rengeteg pénzbe kerül. Projektként az kerülhetne be, hogy a legfontosabb főgyűjtőket beletennék, amelyek a településekről vezetnék el a vizeket. A mádi példát tudná bemutatni, hogy egy településnek is mennyibe kerül a rendbetétel, hogy ilyen kistérségi projektbe nincs lehetőség szerepeltetni, mert nem tudnának vele nyerni. Nem lát esélyt arra, ha egy-egy településen szeretnék az árkot rendbe tenni. Beletehetik az akciótervbe, de hogy az bármilyen pályázatba átemeljék, arra nem lát sok esélyt. A kommunikációs fejlesztésben arra van lehetőség, hogy az önkormányzatokhoz, és intézményeihez adjanak végpontokat, és a településen a magánszolgáltatóval kell megegyezni, hogy ehhez a ponthoz csatlakozva építsen ki egy hálózatot, és azon szolgáltasson. Engedélyt csak olyan kiépítésre adnak, ami visszafelé is tud kommunikálni, és nem csak egy irányban. A projektet 600-700 millió Ft-osra gondolja, az általa elhangzottakkal. Osika József Tállya Polgármestere: A kerékpárúttal kapcsolatban ismerteti, hogy egy megvalósíthatósági tanulmányt már készítettek Tállya és a környező települések részvételével, amiből Bekecs kimaradt, így nem valósulhatott meg egy kört leíró kerékpárút a települések között. Csanádi Béla véleménye szerint más települések is csatlakozhatnak, és ezt a projektötletet is beépíthetőnek tartja az akciótervbe. A közterületi fejlesztéseket azért nem érdemes szerepeltetni az akciótervben, mert erre is vannak más kiírások, így ezeket ott kell megpályázni. Érdemes olyan dolgokat betenni az akciótervbe, amire máshol nincs pályázati lehetőség. Vajtó János Taktaszada polgármestere sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy az elmúlt ülésen nem tudott minden polgármester részt venni, hiszen ott elhangzott, hogy mire hol lehet majd pályázni. A 4,5 milliárd Ft-ra 30 milliárd Ft igény fogalmazódik meg, és nincsenek az önkormányzatok abban a helyzetben, hogy nagy projektekben gondolkozzanak, a kisebb
6
dolgokat pedig nem tudják megoldani. Mindenhol probléma a csapadékvíz elvezetése, de ez önmagában egy 10-15 milliárdos projekt lenne, ami sajnos ebbe nem fér bele. A 4,5 milliárd Ft-ot kell jól, hasznos dolgokkal kitölteni. Nem látja akadályát annak, hogy valamennyi problémát beépítsenek a programba, és hosszabb távon szerepeljen benne, és lássák a települések valós problémáját. A felvázolt 4 témakörben kell mindenkinek gondolkodni, és megfogalmazni, hogy körül belül mi mennyibe kerül, és ebből összeállítani a projektet, de az összes problémát szerepeltethető. Részt kell venni valamennyi ilyen tájékoztatón, mert a megyeháza tájékoztatóján is 4-en képviselték a kistérséget. Időt kell ezekre szentelni, mert világosan megfogalmazódik, hogy mire hol lehet pályázni, milyen pályázati lehetőségek nyílnak meg. Nem működőképes, ha ilyen tájékoztatókon nem vesznek részt. Osika József Tállya polgármestere: Bekecs esetében kéri, hogy vizsgálják meg, hogy az akkori hatástanulmányt vizsgálják meg, hiszen akkor a főút mellett a pályázat nem engedélyezte a kerékpárút építését, de a mostani pályázat ezt lehetővé teszi. Akkor más helyen a tervező az utat nem tudta volna hozni, csak a főút mellett, amit a mostani pályázat nem zár ki. Vizsgálják meg, hogy Bekecs most hozzá tud-e csatlakozni ehhez, és akkor beszéljenek erről. Az ismeretei szerint a kerékpárút építése támogatást élvez kormányzati szinten, és 33 millió Ft/ km összeg áll rendelkezésre. Rónavölgyi Endréné véleménye szerint a településfejlesztésben rengeteg feladatot kellene megoldaniuk, amely feladatok egy részének megoldására nagy lehetőséget lát az elkövetkező időszakban. Fontosnak tartja, hogy ismerjék a pályázati lehetőségeket, és hol tudnak a legnagyobb eredményt elérni, és hol van a legjobb esély arra, hogy amennyiben oda pályáznak, akkor ez sikeres lesz. Együtt gondolkodásra van szükség, mert egyenként nem tudnak eredményt elérni. A kistérség a sok vita ellenére sokat tudott fejlődni, és sok pénzt lehetett idehozni. Most, amikor a források rendelkezésre állnak, akkor amennyiben ügyesek és önerőt is tudnak biztosítani, akkor jól előre lehet lépni. Olyan programot fognak támogatni, amellyel kistérségi ellátást tudnak biztosítani. Érdemes előre gondolkodni, hogy amennyiben kiírnak egy pályázatot, akkor ne maradjanak le amiatt, hogy nincs elképzelésük. A pályázat két fordulós lesz, és amennyiben a bejelentett pályázatot támogathatónak ítélik, akkor a pályázat kidolgozásának a forrását is biztosítani fogják. Aki nem rendelkezik ilyen elképzelésekkel, az nem tud a kistérséghez csatlakozni, és nem tud belőle részesedni. Összességében a négy javaslattal kapcsolatban az a véleménye, hogy mindegyik elengedhetetlenül fontos a kistérség fejlődése érdekében. Meg kell találni azon pályázati helyeket, ahol a belterületi utakat lehet fejleszteni, a településközpontokat. Amivel nem éltek jól, az a Leader program, amivel több pénzt lehetett volna lehozni. Ebben mindenképpen lépni kell, és eredményesnek kell lenni benne. Javasolja, hogy miután ellenvélemény nem volt, a kiegészítésekkel fogadják el az akciótervet, amelyet elküldenek a Nordának, hogy a pályázatokat ennek megfelelően tudják majd kiírni. Természetesen ezt az akciótervet a későbbiek folyamán lehet módosítani, és 2 évente kötelező áttekinteni. Amikor a pályázati lehetőségek jelen lesznek, akkor minden kistérségi pályázatról önállóan kell dönteni. A pályázatok 95 %-os támogatottságúak, amelyhez 5 % önerő szükséges. Vajtó János: A testületeket is tájékoztatniuk kell, hiszen az 5 % is 225 millió Ft saját erőt jelent. Lesz-e lehetőség erre a kistérségnek pályáznia, vagy mindenkinek nagysága szerint kell-e hozzájárulnia? Rónavölgyi Endréné: Szorgalmazta az önkormányzati miniszternél a leghátrányosabb kistérségek vezetőinek fórumán, hogy az egyik nagy problémát az ilyen kistérségeknek a saját forrás jelenti, hiszen azért tartozik ebbe a kategóriába, mert nincsen pénze a térségnek. Azt a
7
választ kapta, hogy gondolkodnak rajta, és keresik azt a megoldást, hogy a saját forrást kiegészítsék, vagy netalán át is vállalják. A másik probléma a pályázatok előkészítésének a pénzbe kerülése, hiszen ki fektet be egy bizonytalan pályázatba? A válasz az volt, hogy a pályázati rendszer kétkörös lesz, és amennyiben a pályázati ötletet befogadják, akkor a pályázat elkészítését is megfinanszírozzák. E kérdésekre ezen válaszokat kapta, de úgy gondolja ebbe bele kell vágni. További kérdés, észrevétel hiányában szavazásra bocsátja az előterjesztést. A Társulási Tanács a kistérségi akciótervvel kapcsolatos előterjesztést megtárgyalta, és 15 igen szavazattal az alábbi határozatot hozza: 11/2007 (III.28) HATÁROZAT Tárgy: Kistérségi akcióterv A Társulási Tanács az elnök javaslatát megtárgyalta, és annak alapján a következő döntést hozza: A Társulási Tanács a Szerencsi Többcélú Kistérségi Társulás akciótervét elfogadja, és jóváhagyja azt a benne felvázolt projektekre kiírt pályázatok benyújtásának alapjául.
3. Rónavölgyi Endréné a bölcsődei ellátás alakulásáról szóló előterjesztéssel kapcsolatban megkéri Bimbó Zoltánnét, az Észak-magyarországi Regionális Módszertani Bölcsőde igazgatóját a tájékoztató megtartására. Bimbó Zoltánné tájékoztatta a társulási tanácsot a kisgyermekek napközbeni ellátásának lehetőségeiről, pénzügyi feltételeiről, a lehetséges megoldási formákról. Rónavölgyi Endréné megfontolandónak tartja az elhangzottakat, hiszen Szerencsen is tovább szeretnék fejleszteni a bölcsődei ellátást. A normatíva emelkedett a korábbi évekhez képest, és a bölcsődei ellátás elindítása vagy megtartása álláshelyeket is jelent a csökkenő általános iskolai gyereklétszám mellett. Kéri, hogy amennyiben törvényi változások történnek a bölcsődékkel kapcsolatban, vagy pályázati lehetőségek nyílnak meg ebben a témában, akkor szívesen vennék az ilyen irányú tájékoztatást, megkeresést. Akácosiné Nagy Ágnes a HEFOP 2.2 Képzés értük” nyertes pályázatról, a szociális területen dolgozók képzésének alakulásáról tájékoztatta a tanács tagjait, és kérte a polgármestereket, hogy biztosítsák a dolgozóknak a képzésen való részvételüket. Juhászné Sipos Angéla mindenki megkapta az Új Magyarország Fejlesztési Terv nyers változatát, és ezzel kapcsolatban április 5-én várható a társadalmi vita. Lényege, hogy a gyakorlatban tudnak javaslatot tenni a kiírások módosítására. Amikor ez megjelenik, akkor újra E-mailben fogja a polgármestereket megkeresni, és kéri, hogy ezeket nézzék át. Most van lehetőség, hogy mindenki kiigazítást tegyen.
8
Kmf Kiss Lajos Jkv hitelesítő
Rónavölgyi Endréné Elnök Dr. Árvay László Jkv vezető
9
