SZERENCSI TÖBBCÉLÚ KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS TÁRSULÁSI TANÁCSÁTÓL Szám: 60.114-3/2006 JEGYZŐKÖNYV A Szerencsi Többcélú Kistérségi Társulás Társulási Tanácsának 2006. január 30-án tartott üléséről Jelen vannak: a melléklet jelenléti ív szerint Rónavölgyi Endréné elnök köszönti a megjelenteket. Megállapítja, hogy a társulás 18 fővel határozatképes, az ülést megnyitja. Javaslatot tesz az ülés napirendjére, és arra, hogy a jegyzőkönyv hitelesítője Kondráth József Golop polgármestere legyen. A Tanács a javaslatot egyhangúlag elfogadja. Napirend: - Munkaterv módosítás - Szakmai beszámoló a 2005. évi kistérségi közoktatási feladat ellátásáról - Javaslat a Szerencsi Többcélú Kistérségi Társulás által biztosított családsegítés és a gyermekjóléti alapellátás – külön megállapodásban való ellátására - Javaslat a 2006. évi pályázatokra - Javaslat a 2006 évi költségvetésre - Mezőgazdaság, mezőgazdasággal foglalkozók helyzete a kistérségben, feladatellátási tapasztalatok. AVOP, SAPARD, LEADER+ pályázatok helyzetének értékelése a kistérségben. - Tájékoztató az Abaú- Zempléni Hulladékgazdálkodási Rendszer teljes kiépítését célzó szakmai tevékenységről és a közeljövő feladatairól - Vidékfejlesztés menedzser beszámolója Rónavölgyi Endréné: Az első napirendi pont a munkaterv módosításával kapcsolatos. A 2006. munkaterv szerint az első ülés február 13-án lenne, de a családsegítő és gyermekjóléti szolgáltatás 2006. január 31-től történő ellátására vonatkozó megállapodás megkötése miatt az ülést a mai napon tartanák. Van-e ezzel kapcsolatban kérdés, észrevétel, javaslat? Javaslat, észrevétel nem érkezett, így szavazásra bocsátja az előterjesztést. A Tanács az előterjesztést megtárgyalta, és 18 igen szavazattal az alábbi határozatot hozza: 1/2006 (I.30) HATÁROZAT Tárgy: a 2006. évi munkaterv módosítása
1
A Társulási Tanács az elnök előterjesztését megtárgyalta, és úgy döntött, hogy a munkaterv szerinti 2006. február 13-án tartandó ülését 2006. január 30-án tartja meg. Határidő: azonnal Felelős: Rónavölgyi Endréné- Társulási Tanács Elnöke
2) Rónavölgyi Endréné: A második napirendi pont: Szakmai beszámoló a 2005. évi kistérségi közoktatási feladat ellátásról. Megkéri Hajdú Józsefné osztályvezető asszonyt a napirendi pont ismertetésére. Az osztályvezető asszony megtartotta beszámolóját, melyet a Tanács 18 igen szavazattal elfogad. 3) Rónavölgyi Endréné A következő pont: Javaslat a Szerencsi Többcélú Kistérségi Társulás által biztosított családsegítő és gyermekjóléti feladatellátás – külön megállapodásban való ellátására. Az előterjesztéssel kapcsolatban megkéri Dr. Hajdú Zsuzsannát a napirendi pont ismertetésére. Dr. Hajdú Zsuzsanna: Az anyaggal kapcsolatban szeretne kiegészítést tenni, és néhány pontját bővebben ismertetni. Mindenki számára ismert a költségvetési törvény változása, a részletesebb szabályozás, ami a költségvetési törvény december 28-án a közlönyben való megjelenéskor vált ismerté. Meghatároz bizonyos feltételeket a társulás részére ahhoz, hogy a többcélú társulások ösztönző normatíváját igénybe lehessen venni. A szociális alapellátás területén a támogató szolgálat, jelzőrendszeres házi segítségnyújtás, és családsegítés 3 összetartozó ellátás, aminek együttes ellátása kötelező feladat. Az egész kistérségi társulási normatíva, ami egyéb közszolgáltatási feladatokra igényelhető, úgy valósulhat meg, ha ezt a 3 közszolgáltatást a kistérségi társulás ellátja. A közszolgáltatások a közoktatási, belső ellenőrzési és a szociális alapellátás. Amennyiben a családsegítésnél nem valósul meg a jogszabályban előírt szervezeti keret, akkor ez azt jelenti, hogy a támogató szolgáltatáson, és a jelzőrendszeres házi segítségnyújtáson kívül a másik 2 közszolgáltatás is veszélybe kerül. Ami a szervezeti kereteket illeti, azt is felsorolja a jogszabály. Az alapellátási feladatok ellátásában már a társulásnak valamilyen formában együtt kell működni. Nem elég a koordinátori szervező tevékenység, hanem az alapellátást is el kell valamilyen formában látni. A felsorolt formák közül javaslatot tettek az ellátás külön megállapodás útján való ellátására. A Többcélú Társulás külön megállapodást köt a gesztor intézménnyel, önkormányzattal, és ami normatívát a társulás igénybe tud venni, azt a megállapodásban rögzítve a gesztor intézmény, önkormányzat kapja, és juttatja vissza a társult településeknek. A társult települések együttműködési megállapodásban rögzítik az egyéb, egymás között felmerülő feltételeket. A feltételek között az is szerepel, hogy a településen foglalkoztatott ezen tevékenységet ellátó munkavállalók a településen maradjanak, foglalkoztatójuk a gesztor intézmény lesz. Előre nem lehet látni, hogy ez a szervezeti forma meddig tartható fenn. Arról biztosítani kell a dolgozókat, hogy akinek jelenleg is határozatlan idejű a szerződése, annak a szerződése határozatlan idejű marad, és ha ezen együttműködés a jövőben nem tartható fenn, akkor azon önkormányzat, aki eddig foglalkoztatta, garanciát vállaljon a további foglalkoztatásra, hiszen a feladatellátás a településen marad. Az együttműködésben bizonyos kérdéseket rögzíteni kell, viszont az egyes településeknek a részleteket egymás között kell
2
megbeszélnie. Bizonyos kérdéseket biztosan átugrott, de ha valami nem volt világos, akkor arra megpróbál válaszolni. Rónavölgyi Endréné: Javasolja, hogy ismertetve legyen, hogy mi a helyzet akkor, ha nem történik semmi, vagy ha részleges, illetve 100 %-os a lefedettség. A különböző esetekben hogyan járnak az önkormányzatok. Dr. Hajdú Zsuzsanna: Amennyiben nem sikerül valamelyik szervezeti formát megvalósítani, akkor a társulás normatívát nem vehet igénybe, és veszélybe kerül a másik két közszolgálati feladatra igényelhető normatíva is. Amennyiben nem 100 %-os a feladatellátás lefedettsége, akkor a törvény engedi, hogy a kistérségi települések fele vegyen részt a feladatellátásban, amely lefedi az összlakosság 60 %-át, akkor a 60 %-os lakosságszámnak megfelelő normatíva vehető igénybe. Annyival kevesebb az igényelhető, és erre a feladatellátásra fordítható normatíva. A költségvetési javaslatból kiderült, hogy sem a támogató szolgálat, sem a jelzőrendszeres házi segítségnyújtás normatívája nem fedezi a tényleges kiadásokat A három szociális feladatot együttesen kell költségvetési szempontból kezelni. Ha a családsegítésre csak 60 %-os támogatás jut, akkor a gesztorok nem kapnak annyi támogatást. 100 %-os lefedettség esetén 9 millió Ft az az összeg, amit a gesztoroknak át tudnak adni lakosságarányosan, és ezt többletforrásként tudják a feladatra fordítani. Rónavölgyi Endréné: Ha 100 %-os a lefedettség, akkor 23 millió Ft plusz forráshoz jut a társulás. Ezt lakosságarányosan visszaosztanák a településre. Dr. Hajdú Zsuzsanna: Erre a feladatellátásra minden település az önkormányzatoknak járó alapnormatívát igénybe veheti, ettől senki nem esik el. A decentrumokkal kapcsolatban fő szempont a törvényi feltétel, hogy legyen egy decentrum, és két társtelepülés. Javaslatot terjesztettek be, hogy kiket javasolnak decentrumnak. Területi elhelyezkedésnél az mérvadó, hogy ha mindenhol megvan a szakember, akkor nem kell egyik településről a másikra utazgatni. Munkáltatói jogok az önkormányzatoknál maradnak. A létszám fontos, hogy 3 település kitegye az 5000 főt. Taktaharkány, Tiszalúc, és Taktaszada kinyilvánította, hogy együtt kívánnak működni. Azon településeket, akik nem kívánnak együttműködni, szívesen fogadja Szerencs. Szándékosan nem tettek olyan javaslatot, hogy Szerencs legyen a központ. Az várják a településektől, hogy beszéljék meg, hogy kik lesznek a gesztorok, és az egyes decntumokhoz mely települések tartozzanak, illetve hogy erről döntés szülessen Rónavölgyi Endréné: Fontos a napirend, ezért javasolja, hogy a legrészletesebben tárgyalják meg. Nánássy Miklós Tiszalúc polgármestere: Mi van azon intézményekkel, amiket testületi határozattal hoztak létre? Az intézményt a képviselő-testület hozta létre. Nincs a szavazásra felhatalmazva. A jegyzők kaptak egy tájékoztatást arról, hogy ez milyen területi beosztásban valósulna meg. A költségvetési törvény december 28-án jelent meg, és előtte nem tudták, hogy ez mire bővül ki. Taktaharkány, Taktaszada és Tiszalúc kinyilvánította, hogy a három település közösen szeretné ezt megvalósítani. Galambosi Imre Mád polgármestere: Hasonló kérdések merültek fel benne. A kistérségi határozatokhoz testületi jóváhagyások is szükségesek. Nem tud a testülettel konzultálni, ha az anyagot későn kapják meg. Nem tud dönteni testületi felhatalmazás nélkül.
3
Vajtó János Taktaszada polgármestere: Úgy gondolja, hogy a döntéssel kapkodásba mentek bele, főleg a támogatási oldalon. Erre talán azért van szükség, mert hiányt pótol Tállyán. Kérdezték a polgármester urat, hogy nekik kell ezt kiegészíteni, vagy a település állja? Látjuk hogy milyen bevétellel, illetve hiánnyal működik. Mai világban minden garast a fogunkhoz kell verni, és negyedév alatt a 118.000Ft bevétel kevés. A testülete is megkérdezte, hogy kellő komolysággal végzik-e ezt a munkát, és nem látnak előre? Erre a kérdésre igazából sok dolgot nem tud válaszolni. Az anyagot is két nappal előtte kapják, és fel sem tudnak készülni. Felvetődött, hogy kell-e testületi ülés, amire a jegyző úr nemleges választ adott. Változtatunk, így úgy gondolja, hogy testületi ülés kell, hiszen nekik papíron csökkenés lesz, még ha a településen marad a dolgozója. Felvetette a mostani testületi ülésen a témát azzal a célzattal, hogy mi lenne a megfelelő megoldás. Úgy gondolták, hogy Tiszalúccal fognának össze, hiszen az orvosi ügyelet is oda kötik őket, illetve Taktaharkánnyal több egyéb kapcsolatuk van. A két kolléganőben van egy kis félsz, és hazaérve meg kell nyugtatni őket, hogy nincs mitől tartani, csak nem mi leszünk a munkáltató, hanem valamelyik a három település közül. Emberek feje felett kell 1.100.000 Ft-ért dönteni. Fel kell mérni azt, hogy megéri-e ez neki? Nem tudja, hogy máshol felvetődött-e ez? Ahol kapkodva belementek abba, hogy legyen 10-13 közös céluk, és megpróbálnak még pénzt szerezni, de a hiányt be kell tölteni. Máshol ez a pénz jobban nézne ki, hogy ahol ezért kapnak, ott osszák ki a lapokat, és Tállya lássa el azt, amihez ragaszkodott, iparkodjon nagyobb bevételt elérni, hogy a dolgozóit el tudja látni. A jelzőrendszeres házi segítségnyújtásnál zsörtölődik a családi gondozója, hogy 8.000 Ft-ért legyen havonta készenlétben? Vagy azt fogják mondani, hogy ennyi pénzért nem vállalja, vagy az önkormányzatoknak kell zsebbe nyúlni. A társulás a több pénz érdekében több feladatot vállal, csak hogy legyen több pénz, és ide jutunk el. Sajnos több dologgal is ide fognak eljutni. Nem ez lesz az egyedüli, és ha kormányváltás lesz, akkor lehet, hogy a normatívák majd egyre csökkennek, és azt is mondhatják, hogy ha megalakultak, akkor oldják meg a problémát, és egyre többet kell majd a zsebbe nyúlni. A mézesmadzag el lett azzal húzva, hogy a társulás több pénzhez fog jutni, aztán olyan kritériumokhoz fogják a normatívát kötni, amit nem fog tudni a társulás teljesíteni. Kompromisszumokra lesz szükség, ami a dolgozókat befolyásolja. Mi sem szeretnénk egyik településről a másikba kerülni. A dolgozókra is ügyelni kell. Csáki Barnabás Megyaszó polgármestere: Megyaszó helyzete Szerencséhez hasonló, és 2001-től 3 településen látják el a gyermekjóléti feladatokat. Ekkor kötöttek egy megállapodást Alsódobszával és Sóstófalvával. Ez egyszerűbb volt, mert Megyaszó adta a 3 dolgozót hozzá. Legnagyobb félsze az, hogy ha Megyaszó lenne a decentrum, akkor mi lesz, ha 1-2 év múlva ezt fel kell bontani, és jobban megéri minden településnek önállóan ellátni a feladatot. Ha Bekecs vagy Megyaszó csatlakozna, akkor az 5000 fő feletti létszám is teljesítve lenne. Mit fog tenni akkor, ha a február 1-én átvett dolgozók közül Monok például 4 helyett csak 2-t vesz vissza? Ekkor a decentrum fog károsodni, mert a végkielégítést nekik kell állnia. A központ lehetőségével kapcsolatban nyitott arra is, hogy ők csatlakozzanak, vagy hozzájuk csatlakozzanak. Újcsanálos kifejezte csatlakozási szándékát, de a három kistelepülés mellett valakinek a létszám miatt csatlakozni kell. Erdei Sándor Prügy polgármestere: Azt előterjesztés abból a szempontból nem jó, hogy tettek javaslatot decentrumok létrehozására, de ez már fel lett rúgva, ezért valami másban kell megállapodni. A 4 javaslat közül az 1,2 és 4-es javaslatról beszélhetnének, és lehet, hogy a decentrumokról szóló alternatíva nem fog működni. Az aggályok fennállnak, hogy ez testületi határozat, hiszen a pénz mellett a létszámkeretet is el kell fogadni. Gondolja, hogy ez utólag is korrigálható, hogy egy testületi határozatot hoznak, és ezt visszamenőlegesen hozzák. Ez nem nagy aggály, viszont egy olyan formát kell találni, hogy ne legyen annyira kötött, de mégis
4
működjön. Abban nem lehet nagy vita, hogy a 23 millió Ft-ot meg akarják-e kapni? Gond az, hogy ezen normatíva nélkül nem jön a másik kettő sem. Az egyes alternatívánál az van írva, hogy a szakmai feltételei nem adottak. Miért nem adottak a szakmai feltételek? Amikor a Támogat szolgálatról döntöttek, akkor meg lettek vezetve, hiszen mindkét esélyes azt mondta, hogy a személyi és tárgyi feltételek biztosítottak. Utólag kiderült, hogy személyi és tárgyi feltételek sem voltak igazán biztosítva. A vezetői állás pályáztatva lett, és Visóczkinéval is meg lett erősítve a szolgálat, aki Szerencsről lett kitéve. Nem tudja, hogy a feltételek miért nincsenek biztosítva, mert a Támogató szolgálatnál már 5 ember van. A decentrumok létrehozásánál ahol a személyi feltételek adottak, azon településeket kell kijelölni. Lehet egyben akár 6-7 település is, vagy akár 18 is egyben. Dr. Szabó Rita Monok jegyzője: Polgármester urat is képviseli, így elmondaná, amit pénteken beszéltek az előterjesztéssel. Ez egybehangzóan csatlakozik a Vajtó és Erdei polgármester urak által elmondottakkal. Tárgyalták a napirendi pontot, és a maga részéről átlátja az egyfajta kényszert, hogy amennyiben tudnak ezzel élni, és létrejönnek a decentrumok, akkor a társulás működése lélegzetvételhez jut. Próbálta a polgármesterét abban meggyőzni, hogy csatlakozni kell, és mivel Tállya és Bekecs is kijelentette, hogy Szerencshez kíván tovább is tartozni, így a monoki decentrum nem valósulhat meg. Két elképzelés jöhet szóba: az egyik szerint Mezőzomborral és Rátkával lennnek egybe, a másik szerint ha Megyaszónak nem jönne létre az 5000 fő, akkor az előremozdulás érdekében hajlandóak Megyaszóval tárgyalni. Héring Istvánné Rátka polgármestere: Rátka esetében ez nem okoz problémát. Szükség van rá, de nincsen szakembere. Távolság lehet egy kicsit gond, hiszen Szerencshez valamivel közelebb állnak. Testületileg nem igazán kellett tárgyalni, hiszen nincsenek személyi kérdések. Bíró Ferenc Mezőzombor polgármestere: Testületi ülésen csütörtökön beszéltek róla. Abban az esetben tudják vállalni, ha ennek minden anyagi vonzatát a települések tudják állni. Az önkormányzata nem tud emellé tenni egyetlen forintot sem, amennyiben ez kiegészítésre szorul. Ezt egyeztetni kell, illetve azt, hogy Mád település melléjük áll-e, mert akkor a három település az 5000 főt meghaladja. Rónavölgyi Endréné megkéri Dr. Hajdú Zsuzsannát, hogy válaszoljon a felvetett kérdésekre. Dr. Hajdú Zsuzsanna: Elhangzott az, hogy miért ezt a külön megállapodás útján való ellátást javasoltuk. Az első szerint intézményfenntartás keretében a többcélú társulás lenne az intézmény fenntartója. Az összes feladatellátás és gondozónő a kistérségi társulás alkalmazásába kerülne, és a munkáltató a munkaszervezet vezetője lenne Erre a feladatellátásra az önálló intézmények megszűnnének erre a feladatra. Az, hogy a településen működik még jelzőrendszeres házi segítségnyújtás, étkeztetés, idősek klubja intézményi keretek között, az továbbra is fennmarad ilyen keretek között, hiszen ezt a feladatot a társulás nem érintette. Az intézményként való feladatellátás konkrétan azt jelenti, hogy a kistérségi társulás tartja fenn ezt a feladatot, és úgy működne, mint a támogató szolgálat intézményfenntartó tevékenysége. A másik szerint szervező tevékenységével biztosítja intézményfenntartó társulás létrejöttét. Ez azt jelenti, hogy a kistérség 100 %-os normatíváját igénybe kívánjuk venni, akkor a kistérség teljes területét le kell fedni intézményfenntartó társulással. Most létezik a Harangod vidéki és a szerencsi. Akik önállóan látják el a feladatot, azoknak kellene intézményfenntartó társulást létrehozni. Az önkormányzatok társulásairól szóló jogszabály alapján hoznak létre a 8. pont szerint. Az eredmény ugyanaz, hogy a
5
településeknek együtt kell működni. Amennyiben intézményfenntartó társulás jön létre, ott is elég kötött szabályok vannak. Itt az intézmény fenntartója a munkáltatója az egyes feladatot ellátó személyeknek. A külön megállapodásban való feladatellátást láttak megoldásnak, ami egy „lazább„ kapcsolat, és egy könnyebben visszafordítható dolog Itt is az valósul meg, hogy feladatot közösen látnak el, egyvalaki munkáltatója a dolgozóknak de nem intézményt fenntartóként. A településeknek az egyes kérdéseket együttműködési megállapodásban kell rendeznie. A decentrum átveszi a dolgozókat, de a dolgozónak a bére hogyan lesz fizetve, mikor érkezik a településről a bér, azt írásba kell lefektetni, és ugyanígy a munkajogi kérdéseket is. Ha csatlakozik Megyaszóhoz Monok, és onnan átvesz 3 embert, akkor a dolgozók munkabérét Monok biztosítja, és meghatározza, hogy a hónap melyik napján küldi át. Az összeget. Azt is lefektetik, hogy munkáltatói kérdésekben mi az, amiben Monok irányíthatja a dolgozóját, és mi az, amiben Megyaszónak, mint gesztornak kell a véleményét kikérni. Arra is garanciát kell nyújtani ebben a megállapodásban, hogy amennyiben úgy adódik, akkor a 3 dolgozó visszakerül Monokra, és Monok vállalja a további foglalkoztatást. Bármilyen szervezeti keretről és intézményfenntartó formáról beszélhetnek, de azt senki sem vette kilátásba, hogy ez a feladat megszűnne. A családsegítő és gyermekjóléti szolgáltatást mindig is működtetni kell valahogy. A törvény most a szervezeti kereteket rögzíti. Lehet, hogy esetleges kormányváltás után a kistérségi együttműködést nem támogatják, de a feladatot akkor is el kell látni. Azt kell tudomásul venni, hogy a feladatellátást meg kell oldani valamilyen formában. Melyik forma az, amit választani tudunk, és melyikben nem kell testületi döntés? Sajnos mindegyikhez kell, és nem tudunk olyat választani, amihez nem szükséges. A működési engedély kérdésében a törvény rendelkezik arról, hogy a decentrumok rendelkeznek a feladatellátáshoz szükséges működési engedéllyel úgy, hogy abban a működési engedélyben lesz rögzítve, hogy mely települések feladatellátását végzi a decentrum. Az előző példa alapján Monokon telephely engedély lesz. Számításba vették, hogy ahol egy idősek klubja, gondozási központ szervezeti keretek között működik a feladatellátás, onnan abból a működési engedélyből el kell venni, és a testületnek is hozzá kell járulni. Azt is számításba kell venni, hogy egy alapító okirat módosítást tesz szükségessé. De mérlegelni kell, hogy a feladatok közül melyik fajtát milyen módon fogjuk ellátni. Dönteni kell arról, hogy ki legyen decentrum, és hogy mely települések csatlakozzanak hozzá. Az előző bizonyos szakmai szempontokból tett javaslat volt. Amennyiben Tiszalúc, Taktaharkány és Taktaszada kíván együttműködni, akkor ezt támogatják. Azt a javaslatot, amit akkor tettek, azt felejtsék el, és nyissunk tiszta lapot. Próbáljuanak úgy együttműködni, hogy az minden szempontból tartható legyen. A családsegítő és gyermekjóléti koordinátori tevékenységre vonatkozóan a támogató szolgálat bevétele azért ennyi, mert a támogató szolgálat díjairól a társulás döntött, amit az egyes gondozottaktól lehet elkérni. Volt egy olyan javaslat, hogy km után kérjenek 100 Ft-ot, mert negyven Ft-okból nehezen jön össze százezres pénzösszeg. A támogató szolgálatot is így meghatározott kör veheti igénybe. A mozgáskorlátozottságot igazolni kell. Lehet hogy voltak a településekről olyan igények, akiket nem tudtak fogadni. Amennyiben kapnak egy szakmai ellenőrzést, akkor nekik is iratokkal kell elszámolni. A támogató szolgálattól a családsegítést külön kell választani, hiszen a két finanszírozás is teljesen más. A családsegítő koordinátor nem tartozik a támogató szolgálat létszámába. Az 1/2000 jogszabály előírja, hogy 1 fő vezetővel, 2 fő gondozóval és 1 gépjárművezetővel kell működnie. Ez a minimális feltétel. A koordinátori tevékenység az eddig családsegítésre igénybe vehető normatívából került finanszírozásra. Ami miatt Tállya székhellyel működött, az amiatt volt, hogy a támogató szolgálat is ott működik, és ott kialakult egy tárgyi feltétel. Mindkettőnek külön szakmai tevékenysége van. A jelzőrendszer 8000 Ft-ját tudják, hogy kevés, de a költségvetésből is látható, hogy a normatíva is kevés. A költségeket próbálták a minimálisra szorítani, és semmi olyan pluszt beletenni, ami növelné a költségeket, de a normatívát 3 millió Ft-tal így is meghaladják.
6
Vannak olyan kistérségek, ahol a tagdíj befizetés magasabb, és ők ezért megengedhetik, hogy 15.000 Ft-ot fizessenek a gondozóknak. A külön megállapodásban rögzíteni kell, hogy határozatlan idejű annak a dolgozónak a kinevezése, akinek határozatlan idejű, és azt rögzíteni kell a mostani munkáltatónak, hogy ugyanúgy fogja foglalkoztatni, ahogy eddig abban az esetben is, ha a közös feladatellátás megszűnik. Az együttműködési megállapodásokra egy mintát tudnak adni, hogy melyek azok a főbb vonalak, amit a településeknek egymás között rögzíteniük kell, de az eltéréseket és külön megállapodásokat minden településnek magának kell hozzá tennie. Az elképzelhető, hogy az egyes decentrumok közötti megállapodások különbözőképpen fognak kinézni, mert mindenhol a sajátosságokat figyelembe kell venni. Dr. Bíró László: A testületi jóváhagyás előtte vagy utána kérdésében mondaná, hogy semmilyen törvénysértést nem követnek el, ha az itteni döntést követően viszi be testületi ülésre. Nem is lehet ezt technikailag megoldani másképp. A tanács eddig is feltételes döntéseket hozott, amihez utólag lett becsatolva a testületi határozat. Nyugodt lelkiismerettel mindenki szavazhat akarata szerint, és ha igennel szavaz, és a testülete nem hagyja jóvá, akkor új helyzet teremtődik. Nem úgy működik, hogy minden testülettel jóváhagyatják előre. A másik dolog, amelyet Vajtó János vetett fel, a kapkodás, és az árral sodródás. Akik évek óta a közigazgatásban dolgoznak, azoknak vannak olyan tapasztalatai, hogy megmaradni, fennmaradni abban az esetben lehet, ha a kialakult viszonyokhoz alkalmazkodnak. A mozgásteret a törvények, költségvetésnél a költségvetési törvény határozza meg. Egyik település sem rendelkezik olyan bevétellel, hogy az állami normatívára nincs szüksége. Sajnos ezt figyelembe kell venni. A kormány a kistérséget támogatja, és 22 millió Ft-tal is igyekszik ezt a formát népszerűbbé tenni. A politikába azért nem szabad belemenni, mert amiről itt beszélnek, pl: idősgondozás, stb, kormány független. A térség halmozottan hátrányos helyzetű kistérség, ahol a fogyás kimutatható. A helyzet arra irányítja a társulást, hogy ezen tevékenységekre amennyiben lehet, az államtól minél több pénzt szerezni. Lehet azt mondani, hogy az az 1 millió Ft nem sok, de azt még Szerencs sem engedheti meg magának, hogy 2 millió Ft-ról lemondjon. Az előkészítéssel kapcsolatban biztosan lehetett volna ezt jobban, több információt adva összeülni. A társulás életében először élt azzal a lehetőséggel, hogy jegyzői kollégiumi ülést hívott össze. Amikor a legfontosabb feltételek, információk a rendelkezésre álltak, akkor hívta össze a kollégákat. El sem tudta képzelni, hogy az állami költségvetés nem úgy fogja kezelni a már megalakult, és működő szolgáltatásokat, hogy csökkenti a normatívát. Ekkor hívta össze a jegyző kollégákat, és elmondta, hogy nem tudnak még pontos költségvetést adni, és pontos számadatokat, de erről beszélni kell, és a lehetőségekhez képest a működést biztosítani. Kérte a kollégákat, hogy lehetőleg úgy álljanak fel az asztaltól, hogy ne maradjon nyitott kérdés. Kérte azt is, hogy szakember fővel próbáljanak meg gondolkodni.. A lehetőségekhez mérten próbálják a legjobb megoldást megtalálni. Kicsit csalódott abban, hogy nem minden jutott el a polgármesterekhez, vagy nem úgy lett továbbítva, ahogy kellett volna. Okos szakmai tájékoztatást kért tőlük, hogy ezeket adják vissza. A kistérség életében nem volt egy olyan téma, amivel ennyit, és így foglalkoztak volna. Úgy engedte el a kollégákat, hogy van egy jó hét odahaza, és ha felmerül valamilyen kérdés, akkor keressenek minket, vagy a kincstárat. Úgy látja, hogy sokan nem úgy értesültek, ahogyan a valóságban megtörtént. Vajtó János: Úgy gondolja, hogy ennek munkajogi kihatásai is vannak. Az ő, és a dolgozók véleményének is egyeznie kell. A dolgozókat senki nem kérdezte, és ők tartanak ettől. Dr. Bíró László: Tíz nap nem volt elég a tájékoztatásra?
7
Vajtó János: Beszélt velük, de ők nem akarják. Elmondta, hogy ettől függetlenül itt fog dolgozni, de ezt nem szeretnék. Dr. Bíró László: Úgy gondolja, hogy egy hátrányos helyzetű térségben, ahol drága a munkahely, és egy dolgozónak felajánlják a tovább foglalkoztatást, akkor furcsa, hogy azt mondja, hogy elmegy máshová. Ezt kezelhetőnek látja. Vajtó János: Nem az 1 millió Ft-ról van szó, hanem arról, hogy két olyan dologba belementek, amit most ki kell egészíteni. Foglalkoztatnak 4-5 ember 100.000 Ft bevétellel. Azt is meg kell nézni, hogy hová viszik az embereket. Rónavölgyi Endréné: Szeretné ezt egy másik szempontból megvilágítani. Ha nincs társulás, akkor is megvannak a közoktatás ellátási feladatok, családvédelem, gyermekjólét. Társulás nélkül is ezen feladatokat minden önkormányzatnak meg kell valósítani. Ha egy település ezt önállóan akarja megvalósítani, akkor nincsen megfelelő forrása. Nagy gond az, ha a támogató szolgálatot, a családvédelmet, és gyermekjólétet összemossák. Meg lehetett volna azt tenni, hogy nem kell támogató szolgálat. Az eszközöket pályázat biztosította, és működést is a kistérségi költségvetés biztosítja. A költségvetésen belül bizonyos átcsoportosítást kellett tenni, de a településeknek 10 fillért nem kell a saját költségvetésből hozzátenni. Ilyen együttműködés volt a családsegítést is, mint módszertani tevékenység. Nem lett Visóczki Bea kiküldve, hanem ő volt az az ember, aki ezt a feladatot a legképzettebbként el tudta látni. Amennyiben a térségben előbbre akarnak lépni, akkor ezt fel kell vállalni. Ehhez egy önkormányzatnak sem kellett pénzt beletenni. Ennek az analógiájára vállalták fel a gyermekjólétet. A változás akkor következett be, amikor a törvény részletes útmutatást adott arról, hogy a családsegítést már nem úgy képzeli el, mint 2005-ben, hanem megfelelő szervezeti változtatást kell végezni. Ez a településeken működő intézmények működését nem befolyásolja. Bizonyos decentrumokat kellene létrehozni, gyakorlatban viszont úgy gondolja, hogy külön pénzbe nem kerül. A decentrumban dolgozók juttatását az önkormányzatok, és a társulási pénzek teljes mértékben biztosítják. Az országban 165 kistérségi társulás jött létre. Ha ezek nem jönnek létre, akkor minden önkormányzat önállóan oldja meg ezen feladatokat, ha meg tudja oldani. Hogy mit hoz a jövő, azt nem lehet tudni, hiszen minden változik. A környezet változik, amiben dolgozni kell. Ma úgy tűnik, hogy ezt érdemes végrehajtani, és ebben a helyzetben kell döntést hozni. Azt is mondhatják, hogy nem kell jelzőrendszer, támogató szolgálat, vagy a forrást saját pénzből biztosítják. De erre senkinek nincs pénze. Amikor a jelzőrendszer felszerelésre került, nem gondolták, hogy minden meg van oldva, hanem az a cél, hogy ezeket tovább bővítsék. Ha nő a készülékek száma, akkor nő a normatíva is, és már nem 8000 Ft-ért látja el a gondozó feladatát. Igaz az, hogy nem az 1 millió Ft-ról van szó, hanem hogy az oktatás, szociális területen tudja az önkormányzat a feladatot biztosítani. Nánássy Miklós: Hány önkormányzat kérte, hogy vállalják be a családsegítő és gyermekjóléti társulást? Mert véleménye szerint egy sem. Jött a lehetőség, és pótlólagos támogatást lehetett igényelni a támogató szolgálatra és a jelzőrendszerre. Ehhez be lehetett társítani a családsegítést és gyermekjólétet. Akkor ezt így kell elmondani, hogy van egy lehetőség, amire forrásokat lehet igényelni, és így társuljanak. Jegyző úr nem győzte meg, mert aggályként az maradt meg, hogy később vitték a testület elé, és hogy ezt meg kell szavazni, mert erre ő már igennel szavazott. Ezt nem tudja ő már megtenni annál is inkább, mert a testülete nem vevő az utólagos szavazásra. Nem tudja azt megígérni, hogy most igennel szavaz, és a képviselő-testületétől az igen szavazatot produkálni tudja.
8
Rónavölgyi Endréné: Eddig is az volt a gyakorlat, hogy hoz az élet bizonyos feltételeket, javaslatokat, és a mindenkori polgármester, társulási tanács elnöke hoz egy olyan javaslatot, amit a tanács megtárgyal. Ez egy olyan téma, amiről azt gondolják, hogy beszélni kell. A társulási tanács kompetenciája, hogy ezen kérdésekben hogyan dönt. A családsegítést elhozták a tanács elé, amiről a tanács egyhangú szavazással döntött. Lehet, hogy úgy dönt egy testület, hogy ilyen formában nem támogatja a családsegítőt és gyermekjólétet, de akkor fel kell vállalnia, hogy nem lesz jelzőrendszer, támogató szolgálat, és a képviselőnek ki kell állnia a település elé, és elmondani, hogy ezen intézkedéseket nem szavazta meg. El kell mondania az iskolában a szülőknek, hogy nemmel szavazott, ezért nem fog jönni az iskolába a logopédus, gyógytornász, mert ő úgy szavazott, hogy ennek a finanszírozása ne történjen meg. A legjobb az lenne, ha minden településnek volna annyi pénze, hogy saját költségvetéséből oldja meg a feladatokat. Viszont ha nem tudja, akkor a megoldási lehetőségeket kell megtalálni. Ezt kell mérlegelni. Nánássy Miklós: November 21-én a társulás döntött, hogy közösen biztosítja a gyermekjóléti szolgáltatást szervező tevékenységével. A szervező tevékenység kiterjed többek között módszertani segítségnyújtásra, a társulás valamennyi önálló családsegítő és gyermekjóléti szolgálatára, illetve értekezletek, és közös esetmegbeszélések szervezésére. Erről döntött a tanács, az önállóság megtartása mellett. Módszertani segítséget fogunk nyújtani minden önkormányzat mellett működő csoportnak. Erről volt szó. 28-án jött a lehetőség a költségvetési törvényben, hogy erre pótlólagos forrásokat lehet lehívni. Mindenki tudja, hogy ezen szolgáltatásnak ügyirat forgalma is van. Ezt a gesztor önkormányzat fogja rendezni? Rónavölgyi Endréné: Senki nem vitatta, hogy milyen határozat lett elfogadva. Novemberben azt fogadtuk el, hogy ha ezt 2006-ban is folytatni akarjuk, akkor azon változtatásokat kell megtenni, amit a törvény ránk szab, vagy nem tesszük meg. Lehet hogy a közoktatási együttműködést nem kellene megszüntetni, de ha nem kapunk rá annyi normatívát, hogy az úgy működjön, mint régen, akkor azt az önkormányzatnak kell megfinanszíroznia. Maximálisan egyetért, de közben volt egy december 28-a, és ehhez kell alkalmazkodni. Galambosi Imre: Az 1 millió Ft-ból lejön a koordinátor bére. Rónavölgyi Endréné. Nem tartalmazza. A feladatot mindenkinek el kell látnia, amihez egy alapnormatívát kap,de ez sajnos nem fedezi azt a költséget, amivel a feladatot el lehetne látni. A szakemberek az önkormányzatoknál maradnak, és a polgármester gyakorolja a munkáltatói feladatokat. A decentrumokkal kizárólag a munkaszerződés megkötése történne, az operatív munka irányítása a jegyzőnél maradna. Amennyiben itt döntés születik, akkor előzetesen véleményt nyilvánítanak arról, hogy ki támogatja a javaslatot és ki nem. Amennyiben döntés születik, akkor ezt valamennyi önkormányzatnál elő kell terjeszteni testületi ülésen. Ha nem mindenki támogatja, akkor a költségvetést is módosítani kell, amit most a tanács elé terjesztenek. Megkéri Dr. Hajdú Zsuzsannát, hogy ismertesse a kialakuló decentrumokat. Dr. Hajdú Zsuzsanna: Szerencs központtal Szerencs, Golop, Legyesbénye, Tállya, Mezőzombor központtal Mezőzombor, Rátka, Mád, Megyaszó központtal Megyaszó, Alsódobsza, Sóstófalva, Újcsanálos, és Monok, Prügy központtal Prügy, Taktakenéz, és Bekecs, illetve Taktaharkány központtal Taktaharkány, Tiszalúc, Taktaszada települések lennének. Galambosi Imre: A költségvetés ismertetőjébe volt egy összeg 9.212.000 Ft, az intézményfenntartó társulás működése, és ezt a pénzt az intézményfenntartó gesztor
9
településnek tervezik visszajuttatni. Jegyző úr tájékoztatott, hogy ez az az összeg, amit a település lakosságarányosan visszakap. Kérdése az, hogy a közlönyben és a javaslatban is úgy szól, hogy a főcím szerint a társulás által ellátott családsegítés és gyermekjóléti alapellátás, viszont az általános feltételek között az szerepel, hogy továbbra is feltétel, hogy a társulásnak 3 szociális alapellátást kel megszerveznie annak érdekében, hogy jogosult legyen a normatívára. Mád esetében a 3 alapellátás a következő lenne: támogató szolgálat, jelzőrendszeres házi segítségnyújtás, és a családsegítés. A gyermekjóléti maradna önálló Mádon. Ez így megoldható? Dr. Hajdú Zsuzsanna: Ekkor a gyermekjólétre érvényesülne a 60 %-os arány, és a gyerekkorúak számával kevesebb pénzhez jutna a társulás. Galambosi Imre: Itt az szerepel, hogy három. Dr. Hajdú Zsuzsanna: A családsegítésre és gyermekjólétre külön van a normatíva felsorolva, amit a társulás igénybe vehet. Családsegítésre igénybe veheti a 280 Ft/ lakos, és a 925 Ft/gyermek normatívát. Ezt a két normatívát is külön kell igényelni az igénylő lapon. Feltételeket leírja, a családsegítés a szociális alapellátás kategóriába tartozik, így az a három össze kell hogy tartozzon. S gyerekjólét ettől független, de az arány arra is vonatkozik, és az 50-60 %-os arány szerint kell a normatívát megigényelni ezen ellátás esetében. Galambosi Imre: Hogy jön ki az 50-60 %-os támogatottság, ha különvesszük. Dr. Hajdú Zsuzsanna: Van egy általános rendelkezés a törvény 8. pontjában, hogy mik az általános feltételek, és utána részletezi az egyes közszolgáltatások normatíváját. Kitér a közoktatásra, amely után a szociális területre tér ki, illetve a gyerekjólétre. Ezután vannak a kiegészítő szabályok, és a végeredmény miatt ezeket kompletten kell értelmezni. Galambosi Imre: A mai nap szavazásra kerül sor, és úgy tudja, hogy az igénylést 31-vel kell leadni. Ahogy Nánássy polgármester úr is említette, a testület jóváhagyásával nem bír. Lehetséges lenne az, hogy most tartózkodna, és a holnapi napon adna rá választ. Rónavölgyi Endréné: A kötelezettség 31-ig szól, hogy be kell adni. A testület felhatalmazásával még senki sem bír. Van egy olyan jogkörük, hogy ezzel előzetesen egyetértenek, majd beviszik a testület elé, és igennel vagy nemmel szavaznak. Amennyiben igen lesz, akkor jól járunk, amennyiben nem lesz, akkor az nem kapja meg a támogatást és marad az 50-60 %-os támogatási forma, és ezt azok kapják meg, akik igennel szavaztak. Amennyiben nem sikerül eléri az 50-60 %-ot sem, akkor ettől a normatívától elesik a társulás. Azzal a feltétellel megszavazhatják az előterjesztést, hogy szükség van a képviselő-testületek jóváhagyására is. Ha ez megtörténik, akkor a decentrumokban is jó lenne megegyezni, hogy a normatívát előzetesen meg tudjuk igényelni. Most el kellene fogadni a decentrumokat, és a költségvetést is, ami a 100 %-os lefedettségre szól. Előfordulhat, hogy nem lesz 100 %-os a lefedettség, akkor aktualizálni kell a költségvetést annak függvényében, hogy az egyes önkormányzatok hogyan döntöttek. Szavazásra bocsátja azt, hogy előterjesztésben ismertetett megállapodás jöjjön létre az önkormányzatok között, és decentrumok létrehozásával történjen a családsegítés és gyermekjóléti szolgálat vonatkozásában az átszervezés, és a társulási megállapodás kiegészítésre kerüljön.
10
A Társulási Tanács az elnök előterjesztését megtárgyalta, és 18 igen szavazattal az alábbi határozatokat hozza: 2/2006 ( I.30) HATÁROZAT Tárgy: Javaslat a Szerencsi Többcélú Kistérségi Társulás által biztosított családsegítés és a gyermekjóléti alapellátás – külön megállapodásban való - ellátására A Társulási Tanács az elnök javaslatát megtárgyalta, és annak alapján a következő döntést hozza: 1.) A Szerencsi Többcélú Kistérségi Társulás megállapodást köt Szerencs, Megyaszó, Mezőzombor, Prügy, Taktaharkány települések önkormányzataival arra, hogy a családsegítést és a gyermekjóléti szolgáltatást e határozat 1. számú mellékletét képező külön megállapodás alapján saját intézményeik útján lássák el. Felelős: Társulási Tanács Elnöke Határidő: azonnal 2.) A Társulási Tanács felhatalmazza a Társulási Tanács elnökét e határozat 1 számú mellékletét képező külön megállapodás aláírására. Felelős: Társulási Tanács Elnöke Határidő: azonnal 3.) A Társulási Tanács felhívja az egyes önkormányzatokat, hogy e döntésének figyelembevételével dokumentumaikat, rendeleteiket vizsgálják felül és a szükséges módosításokat vezessék át.
3/2006 (I.30) HATÁROZAT Tárgy: Társulási Megállapodás kiegészítése A Társulási Tanács az elnök javaslatát megtárgyalta, és annak alapján a következő döntést hozza: A Megállapodás II. részében foglalt, a társulás által ellátandó feladatok, A. Szociális feladatok 5. alpontja az alábbiakkal egészül ki: A Társulás székhely településének önkormányzata vagy más tagjának intézménye útján gondoskodik a családsegítés és gyermekjóléti szolgáltatás feladatainak ellátásáról, külön megállapodás alapján. A gesztor intézmények és illetékességi területük jegyzékét az 1. számú melléklet tartalmazza.
11
Felelős: Társulási Tanács Elnöke Határidő: azonnal Erdei Sándor: A szociális ellátórendszert azért hozták létre, mert szükség volt rá, és nem a normatíva miatt. Van 3 középfokú végzettségű dolgozó, akik közül 1 már főiskolára jár. Két főiskolai végzettségű dolgozó van, mert Visóczkiné Farkas Beátán kívül ő a másik, akinek szakvizsgája van. A másiknak pedig mediátori képzettsége van, ami nincs senkinek a kistérségben. Úgy gondolja, hogy anélkül telepítettek oda egy intézményt, hogy a feltételek biztosítva lettek volna, mert ezt Szerencsen kellett volna hagyni. Furcsa lenne, ha ilyen feltételek mellett, amilyennel Prügy rendelkezik, csatlakozna valakihez. Amennyiben szükséges, akkor megcsinálják, de ilyen alapon akár Szerencs is csatlakozhatna Prügyhöz. Sok embernek aggálya van, így kérné azt, hogy Dr. Hajdú Zsuzsáék menjenek ki a testületi ülésükre, és lehet hogy tőle jobban elfogadják, mint a polgármesterektől. Meg kell érteni, hogy itt nem a családsegítő szolgálatról van szó, hanem az össze többiről, és hogy több pénzt bukunk, mint 1 millió Ft. Dr. Bíró László: Január 31-ig hozni kell azokat a megállapodásokat, amit a decentrumban kell produkálni. Ezek elő vannak készítve, de nyilván ezek is előzetesek. Dr. Hajdú Zsuzsanna: Minden településnek a működési engedélyét érinti a dolog. Van, akinek módosul, és van, akinek hozzátesznek. Az engedélynek attól a naptól szólnia kell. A társulási megállapodás mellékletét képezik a decentrumok, és a hozzá tartozó települések. A kistérségi társulás a gesztor önkormányzatokkal megköti az együttműködési megállapodást, és az egyes települések megkötik egymással a megállapodásokat. Ezzel párhuzamosan a jegyzőktől szeretnék kérni, hogy a működési engedély módosításához az előkészületeket megtegyék, és a holnapi nap egy kérelemnek be kell érkeznie, azért, hogy iktatásra kerüljön. Aki társult település lesz, és nem gesztor, annak a működési engedélyét a tekintetben kell módosítani, hogy ezt a feladatot ő telephelyként látja el. Akinek úgy szólt hogy családsegítés és gyermekjóléti szolgáltatás, plusz még az idősek klubja, étkeztetés és házi segítségnyújtás, annak a működési engedélyét olyan formában kell módosítani, hogy marad az étkeztetés, idősek klubja, házi segítségnyújtás, és a másik két ellátási formát vesszük ki, amelyre kap egy másik engedélyt, hogy telephelyként működik a gesztoron belül. A működési engedély módosítása mindenkit érint. Kivéve, ha Prügy központtal létrejön a gesztor, akkor a szerencsi engedélyt nem érintené. A kérelem beérkezik a működési engedély iránt, és ha rendelkezésre állnak a szükséges dokumentumok, akkor módosítanak december 31-ei nappal a működési engedélyeket. Az együttműködési megállapodások ideje is 2006. január 31.-vel szól, és szentelni kell arra időt, hogy a feltételeket a települések egymás között megbeszéljék. Rónavölgyi Endréné: Minden dokumentáció megvan, de minden csak annyit ér, amennyit a testületek döntenek. Még egyszer soroljuk fel a decentrumokat. Dr. Hajdú Zsuzsanna: Szerencs központtal lenne: Szerencs, Legyesbénye, Golop, Tállya, Prügyi központtal Prügy, Taktakenéz, Bekecs, Megyaszó központtal: Megyaszó, Álsódobsza, Sóstófalva, Újcsanálos, Monok, Taktaharkány központtal pedig Taktaszada, Tiszalúc, Taktaharkány, Mezőzombor központtal: Mezőzombor, Rátka, Mád települések. A településeknek a gesztorral kötendő megállapodások mintáját faxon eljuttatják. Várják a kérelmeket a működési engedélyek iránt. A működési engedély módosításához a dokumentumokat csatolni kell. Ami még kérdés, a dolgozók munkaszerződése. Együttműködési megállapodással együtt a gesztornak át kell venni a dolgozókat.
12
Rónavölgyi Endréné: Vajtó János felvetette, hogy a dolgozókkal ezt meg kell értetni. Mindenkinek a személyes életében ez fontos kérdés, főleg annak, akit érint. Azt nyugodtan el lehet mondani, hogy az állami alapnormatíva nem fedezi a bérüket. Vagy nem fedezi, vagy ezzel a változtatással teljes biztonsággal dolgozhatnak. Varga László: Kicsit a kistelepülések fejével is szeretne gondolkodni. Hogy településnek mi kicsi, arra nincsen mértékegység. Ha ez viszont így megy tovább, akkor pénzzel mindent és mindenkit el lehet tántorítani? Valamennyien kényszerhelyzetben vannak. Ma a családsegítő és gyermekjóléti szolgálat, holnap a kistelepülések iskolái, vagy hivatalai. Nap mint nap elhangzik az önkormányzati rendszer átalakítása és reformja, és ezt mind ismerik. A kicsiknek lesz nehéz, és ami ettől fontosabb, maguk az emberi sorsok, akár a Visóczkiné Beáé, akár a két alkalmazottjáé. Amitől ő tart, hogy elhangzott, ez adminisztratív dolog? Mi a biztosíték, hogy ez az, és mi lehet a folytatása? Kérdésekre kérdések jönnek, és amit Vajtó János többször kérdezett, hogy valóban ez a legolcsóbb rendszer Magyarországon, ami a 18 település között zajlik? Nehéz hatékonyságot számolni, de az a pénz, ami évente jön, nem biztos, hogy olcsóbban nem oldható meg. Kiszolgáltatottságát látja a kisközségeknek. A költségvetési törvény készítésekor ez nem derült ki, ami december 28-án kiadásra került. Novemberbe nem lehetett volna megkérdezni a kistérségi társulásokat arról, hogy vannak ilyen terveik, és mit szólnak hozzá? Nem akar munkajogi pereket, de ha változás van, akkor munkajogilag biztosan mennek-e neki a dolognak? Kapnak-e olyan segítséget munkajogi szempontból, hiszen mindig arról beszéltek, hogy olyan rendszer ez, ami a legkisebb kár nélkül visszafordítható. Így legyen, és annak külön örül, hogy mindenki védte a saját állását. Amikor ez elkezdődött, akkor 18.-ként léptek be, és akkor is voltak kételyei, amik már kezdenek beigazolódni. Akkor az hangzott el, hogy ez mindenkinek a kölcsönös megelégedésére fog szolgálni. Ez most egy helyzet, és ha mindiga pénz szorításában leszünk, akkor ez egy szörnyű dolog lesz. Azt is belátja, és ez óriási luxus Magyarországon, hogy 20 fős településnek saját hivatala van polgármesterrel és képviselő-testülettel. Ami folyamatot lát, azt kell közösen megakadályozni. Ha ez már így történt, akkor álljon meg itt, az optimális észjárás szerint. Javasolja, hogy ne úgy álljanak fel, hogy harag van egymás iránt, mert ezt a helyzetet nem a 18 település okozta egymásnak, hanem a törvényalkotó. Talán szóvá lehet tenni a parlament adott bizottságának, ahol ezzel foglalkoztak. Az emberi kapcsolatokat sajnálja, mert ezek azok a dolgok, amelyek a polgármesterek, és jegyzők közötti kapcsolatokat rongálják. Ahogy mondták, ez egy baráti társaság volt, és cél hogy a kialakult viszonyok ne romoljanak tovább. Rónavölgyi Endréné: Sokan osztoznak ezzel, hogy ez a munkakapcsolat ne romoljon tovább, és ez csak rajtunk múlik. A külső feltételrendszerben bekövetkezett változásokra csak reagálni tudunk, és alkalmazkodni az önkormányzat feltételeinek megfelelően. Azt gondolja, hogy bármit is hoz a jövő, az olcsóbb közigazgatást akarják megvalósítani. Hogy mi az olcsó, és mi nem, azt nem tudjuk megítélni, hiszen csak végrehajtói vagyunk a folyamatnak. Nemzetközi példák mutatják, hogy hogyan lehet egy közigazgatást hatékonyabban és olcsóbban működtetni. A külső szakértők szerint a magyar közigazgatás nem az olcsó közigazgatások közzé tartozik, és minden változtatás érdekeket sérthet. Köszöni a társulási tanácsnak, hogy időt szakított rá, és az érzelmeket nem számítva a realitásokat próbálják meg megvalósítani. Szeretné azt javasolni, amit Erdei Sándor fogalmazott meg, hogy ha testületi ülésre kerül sor, akkor az előkészítő szakemberek elmennek, és szívesen elmondják a helyzetet. és ne fogalmazódjon meg az, hogy ez a polgármester fejéből pattant ki. Lehet ellene vélemény, de álljon ki a falu elé, és vállalja a döntését, és a következményeket.
13
4.) Rónavölgyi Endréné: Javasolja, hogy a pályázatokkal folytassák. A leghátrányosabb kistérségeken belül lehetőség van pályázat benyújtására. Ez 95 %-os pályázati támogatottságot is jelenthet, és úgy gondolja, hogy valamennyi önkormányzat gondolkodik azon, hogy melyek legyenek a pályázati témák. Hoztak a tanács elé néhányat, amihez segítséget kérnek a társulási tanácstól. Az előterjesztés ismertetésére felkéri Csanádi Béla osztályvezetőt. Csanádi Béla: A jegyzői kollégium ülésén már felvetették a pályázati lehetőségeket, és a már elkészült pályázatokat. Továbbra is várják a pályázati ötleteket, amit a kistérség kistérségi társulásként pályázhatna meg, mert ennek a formációnak van a legnagyobb esélye. A kistérségi önkormányzatoknak természetesen önmaguknak is van, de a társulás olyat pályázhat, ami vagy projektcsomagnak minősülhet, vagy pedig kistérségi célokat is szolgál. Végiggondolva a dolgot 3 pályázati ötletük van. Az egyik a gondozóház, amihez a BM pályázatban már jöttek pénzek. Ha ezt a pályázatot sikerülne megnyerni, akkor egy lényegesen jobb színvonalú szolgáltatást lehetne végezni, mint amit abból a 7 millióból lehetett volna ott. Azt a 7 milliót is erre a projektre szánnák. Ebben a projektben 15 ágyas gondozóház lenne, és az épületben kapna elhelyezést a családsegítő és gyermekjóléti szolgálat is. Szeretnék, ha ez végleges helyre kerülne, és bővíthető is lenne a dolog. A Rákóczi út 63 hátsó részének felújításával valósulna ez meg. A terveket saját pénzből már elkészítették. A Szakképző iskola tormatermének a fűtés megoldásával, és az öltözőrész befejezésével pályáznának. Régen önkormányzati pénzzel ehhez hozzákezdtek annak ellenére, hogy az megyei fenntartású intézmény. A megye nem pályázhat rá, csak az önkormányzat vagy a kistérség. Addig eljutottak, hogy az állaga nem romlik tovább. A földszinten a vizesblokkot kialakították, csak nincsen fűtés, és a tornateremben is csak a törött ablakokat tudták beüvegezni. Az emeleti öltözők és vizesblokkok nem készültek el, és ezt a beruházást szeretnék megvalósítani. Az ide járó gyerekek révén ez térségi feladatokat szolgál. A jelzőrendszer továbbfejlesztése a harmadik, ami már minden településen működik. Ebben pályázatban 200 db új jelzőkészüléket terveztek be, és erre szeretnének támogatást elérni. Minimális a saját erő, és 95 %-os a támogatási arány. Rónavölgyi Endréné: A gondozóház egyértelműen kistérségi, és erre már pályáztak korábban is, de hogy a 17 települést ki tudja szolgálni, ahhoz szükséges további pályázat. Az önerőt a kistérségből lehetne biztosítani, és a gondozóház arányosan a kistérség tulajdona is. Ez a kistérség vagyonát jelenti. A szakképző tornateremnél 1.800.000Ft a saját forrás. Itt indult egy önkormányzati fejlesztés, és a város az önerőt átadná a kistérségnek. A kistérség fizetné be az önerőt a pályázathoz, és a bekerülési összeg erejéig résztulajdonossá válik. A jelzőrendszer egyértelműen társulási érdeket szolgálna. Nem Szerencsre kell ez a jelzőrendszer, hanem a térségbe kell kivinni, és a város pályázzon saját magának. Fontos, hogy minél több embert tudjuk ebbe a támogatói formába bevonni. Galambosi Imre: Ami ismeretet a miskolci területfejlesztési osztályról kapott, a szerint a bentlakásos idősek otthona fejlesztési terve készen van. Miskolcon azt mondták, hogy egy projektcsomagként, de külön pályázatként be lehet ilyet nyújtani. Lehetséges-e, hogy egy projektcsomagként, de két pályázatként a gondozóház, és Mádon az idősek otthona kerülne beadásra? Rátkával beszélt, hogy egy ilyet össze tudnak-e hozni. Nekik engedélyük is megvan. Ennél fenn áll-e a résztulajdonlás akkor is, ha a saját erőt ők biztosítják?
14
Dr. Bíró László: Ha kistérségként 95 %-os támogatottságot nyert, akkor igen, mépedig az elnyert támogatás arányában. Rónavölgyi Endréné: Azt kell figyelembe venni, hogy egy 95 %-os támogatásnál jobbat a mai rendszerben nem lehet elérni, még akkor is, ha résztulajdon van benne. Dr. Bíró László: A 10 leghátrányosabb kistérségnek a megyében 1,8 milliárd Ft áll rendelkezésre. Amennyiben a társulás is 1 a 10-ben, akkor az 180 millió Ft, amit érdemes pályázatokkal kitölteni. Ha van olyan, ami belefér, akkor nagy bűn volna nem pályázni. Nánássy Miklós: Ez nem csak a kistérségeké, hanem az önkormányzatok is benne vannak. Úgy számolt jegyző úr, mintha a 10 kistérség nyerné ezt meg. Dr. Bíró László: Először ezek, és ha marad pénz, akkor az önkormányzatok. Rövid a határidő, és engedély kell. Nánássy Miklós: Valamint a költségvetés azon rovata, amiben a beruházás szerepel. Rónavölgyi Endréné: Ha mégis lennének ilyen pályázatok, akkor 10-15 percre össze kell ülni, hogy a társulási tanács döntése meglegyen hozzá. Ez ne legyen akadály. Felteszi szavazásra a gondozóház építésére, a szakképző iskola tornatermének, és a jelzőrendszer kibővítésére irányuló kistérségi pályázatokat. A Tárulási Tanács a pályázatok benyújtására vonatkozó előterjesztést megtárgyalta, és 18 igen szavazattal egyhangúlag az alábbi határozatokat hozza: 4/2006 (I.30) HATÁROZAT Tárgy: Pályázat benyújtása Gondozóház építésére A Szerencsi Többcélú Kistérségi Társulás Társulási Tanácsa a Gondozóház építésére benyújtott pályázati előterjesztést megtárgyalta. A Társulási Tanács úgy döntött, hogy támogatja a gondozóház építésére pályázat benyújtását a B-A-Z Megyei Területfejlesztési Tanács által kiírt pályázat elnyerésére. A pályázat támogatottsága 95 %-os, amelyhez 5 %-os önerő szükséges. Így a 38.000.000 ,- Ft összköltséghez 1.900.000,. Ft önerő szükséges. A Kistérségi Társulás vállalja: a) A beruházást az adatlapban szereplő éves ütemezésnek megfelelően megvalósítja, és 2007. április 30-ig befejezi. b) A szükséges saját forrásokat a Kistérségi Társulás évenként biztosítja. c) A támogatás megítélésétől számított 70 napon belül a támogatási szerződést megköti. d) A pályázatban megjelölt beruházás illeszkedik a meglévő települési környezethez. A Társulási Tanács utasítja a munkaszervezet vezetőjét, hogy a pályázat benyújtásához a szükséges intézkedést tegye meg. Határidő: 2006. február 15. Felelős: munkaszervezet vezető
15
5/2006 (I.30) HATÁROZAT Tárgy: Pályázat benyújtása a Szakképző tornatermének a felújítására. A Szerencsi Többcélú Kistérségi Társulás Társulási Tanácsa a szakképző tormatermének felújítására benyújtott pályázati előterjesztést megtárgyalta. A Társulási Tanács úgy döntött, hogy támogatja a Szakképző Tornaterem felújítására pályázat benyújtását a B-A-Z Megyei Területfejlesztési Tanács által kiírt pályázat elnyerésére. A pályázat támogatottsága 95 %-os, amelyhez 5 %-os önerő szükséges. Így a 36.000.000.- Ft összköltséghez 1.800.000 Ft önerő szükséges. A Kistérségi Társulás vállalja: a) a beruházást az adatlapban szereplő éves ütemezésnek megfelelően megvalósítja, és 2007. április 30-ig befejezi. b) A szükséges saját forrásokat a Kistérségi Társulás évenként biztosítja. c) A támogatás megítélésétől számított 70 napon belül a támogatási szerződést megköti. d) a pályázatban megjelölt beruházás illeszkedik a meglévő települési környezethez. A Társulási Tanács utasítja a munkaszervezet vezetőt, hogy a pályázat benyújtásához a szükséges intézkedést tegye meg. Határidő: 2006. február 15. Felelős: munkaszervezet vezető
6/2006 (I.30) HATÁROZAT Tárgy: Jelzőrendszeres készülékek beszerzésére pályázat benyújtása A Szerencsi Többcélú Kistérségi társulás Társulási Tanácsa a Jelzőrendszer beszerzéséről benyújtott pályázati előterjesztést megtárgyalta. A Társulási tanács úgy döntött, hogy támogatja a Jelzőrendszeres készülékek beszerzésére pályázat benyújtását a B-A-Z Megyei Területfejlesztési Tanács által kiírt pályázat elnyerésére. A pályázat támogatottsága 95 %-os, amelyhez 5 %-os önerő szükséges. Így 15.480.000 Ft összköltséghez 774.000 Ft szükséges. A Kistérségi Társulás vállalja: a) a beruházást az adatlapban szereplő éves ütemezésnek megfelelően megvalósítja, és 2007. április 30-ig befejezi. b)A szükséges saját forrásokat a Kistérségi Társulás évenként biztosítja. c) A támogatás megítélésétől számított 70 napon belül a támogatási szerződést megköti. d) A pályázatban megjelölt beruházás illeszkedik a meglévő települési környezethez. A Társulási Tanács utasítja a munkaszervezet vezetőt, hogy a pályázat benyújtásához a szükséges intézkedést tegye meg.
16
Határidő: 2006. február 15. Felelős: munkaszervezet vezető 5) Rónavölgyi Endréné: A következő napirendi pont a költségvetéssel kapcsolatos. Megkéri Ballók Istvánné osztályvezető asszonyt a napirendi pont ismertetésére. Egy elsődleges költségvetést tudnak elfogadni, mert ez csak akkor igaz, ha minden önkormányzat a második napirendi pontot elfogadja. Ballók Istvánné: A polgármester asszony és jegyző úr is ismertette, hogy ezen költségvetési javaslat csak akkor biztos, ha az előző két dolog teljesül. A családsegítő dolgában létrejönnek a gesztorok, akkor ezekkel a számokkal lehet ugyanilyen formában számolni, amennyiben nem, akkor a költségvetést át kell dolgozni. A másik dolog az, amit Csanádi Béla elmondott, hiszen csatolni kell kistérség esetén a határozatot. Amennyiben ott is döntés születik, akkor ezt a költségvetést újra be kell hozni. A pályázat beadási határideje február 15, ami azt jelenti, hogy ebben a költségvetésben szavazni kell. A költségvetés nincsen elkésve, hiszen február 15-ig kell előterjeszteni úgy, mint az önkormányzatoknál, és onnan számított 30 napon belül elfogadni. Amiatt, hogy a pályázatokról késés ne legyen , 15.-e előtt tárgyalni kell benne. Azt jó lenne tudni, hogy miben pályáznak, mert azon tételeket szerepeltetni kell. A kiadást teljes összegben kell szerepeltetni a kistérségben, a támogatási részben szerepel az, amire pályáznak, saját pénzként azt, amire ez a költségvetés ad helyet. A tartalékot úgy fogalmazták meg, hogy amit az önkormányzatok tagdíjból fizetnek be, azt ilyen célra lehet többek között felhasználni, illetve ahogy a társulási tanács dönt. A költségvetés 3 számú mellékletében igyekeztek felsorolni azokat a feladatokat, ami szerepel a többcélú kistérségi társulásnál, illetve ami feladatellátást vállalt. Ennek megfelelően készítették el a kiadást, és a bevételi oldalon felsorolásra került, hogy mik azok, amibe a társulás részesül. Az oktatás és a szociális területen sincs teljes lefedettség. Az előző napirendnél is szerepelt, hogy legalább 3 feladatot kell vállalni, és a 4.-et azért vállalták el tavaly, mert ebben egy jelentős támogatást reméltek. Ez megvan, hiszen a családsegítőnek és a gyermekjólétinek is jelentős a normatívája. A támogató szolgálat működési ideje rövid, és nincsen ez még kiforrva. A belső ellenőrzésre kapott támogatás megfelelő, az általános működési feltételekből kerül kialakításra az oktatási rész és a munkaszervezet. Az oktatási résznek is meg kell felelnie 3 feltételnek. A kistérség működéséhez legalább 3 feladatot kell működtetni, és ebből 2 az oktatás , és a szociális feladat kell hogy legyen. A tagdíjból származó bevétel 4.606.000Ft, amely tartalékba volt tavaly is helyezve, mert arra szükség van Pályázatra vagy bármire lehet használni. Rónavölgyi Endréné: Pénzügyi bizottság tárgyalta az előterjesztést. Varga László: A bizottság a napirend cserétől tette függővé a döntést, így sem igennel, sem nemmel nem voksolt, hanem a tanács döntésére bízza. Az 5 számú mellékletet nézték meg közösen, a 20,5 létszámot, és hogy ez kit takar? De a költségvetéssel kapcsolatban tulajdonképpeni döntés nem volt. Monostory Ágota Tállya jegyzője: Azt szeretné tudni, hogy ki az a három fő, aki alkalmazva van? A munkaszervezetbe dologi kiadásként be lett tervezve 2.700.000 Ft, egyéb felhalmozásba 1.000.000 Ft. A munkaszervezet kap 20.012.000 Ft-ot, és ebből tényleges kiadás 13.000.000Ft, és a különbözetet a pedagógiai szakmai szolgáltatás és a közoktatásra lett eltéve. A támogató szolgálatnál is vannak hiányok, és ott is vannak olyan kiadások, amit nem fedez a normatíva, és oda is kiegészítést kell tenni. A pedagógiai szakszolgálatnál, és a
17
pedagógiai szakmai szolgáltatásnál a dologi kiadást soknak tartja. A jelzőrendszeres házi segítségnyújtásra a legszükségesebb kiadások lettek teljesítve. A családsegítésnél és gyermekjóléti szolgálatnál a tavalyi évben fél éven keresztül működött, és dologi kiadásként közel 4 millió Ft lett tervezve, ezt ahhoz képest kevésnek tartja, ebből nem tudja majd teljesíteni. Támogató szolgálatnál a dologi kiadás kevés a tavalyi évhez képest. Ez még az autó futására sem elég. Kéri megfontolássá tenni, hogy honnan lehetne a plusz forrásokat a dologi kiadásokhoz biztosítani. Dr. Szabó Rita: A belső ellenőrzésnél és a munkaszervezetnél összesen 3 számítógép és szoftver lett tervezve, és az 500.000Ft-ot egy gépre és szoftverre soknak tartja. Lehet hogy a szoftver drága, lehet hogy a gép, de úgy gondolja ettől kedvezőbben is lehet beszerezni dolgokat. A dologi kiadásoknál nem tudja, hogy mi indokolja a szakmai szolgáltatás magas összegét, és az önkormányzatoktól pedagógiai szakmai szolgálatra átadott 7.774.000 Ft jogszabály alapján, vagy milyen szolgáltatás alapján történik? Dr. Bíró László: A munkaszervezetben Dr. Árvay László szervezési és jogi feladatokat lát el, Kovács Enikő a pénzügyi-gazdasági, illetve könyvelési részt intézi, és műszakis kollégaként Lónárt László műszaki résszel és pályázatokkal foglalkozik. Ballók Istvánné: Két kérdés hangzott el a pedagógiai szak és szakmai szolgáltatóval kapcsolatban. A szöveges rész után található egy táblázat, és szeretné kérni, hogy ezt nézzék meg. Itt a kiadási előirányzat és a bevétele is meg van határozva. Egyetlen egy forint állami bevétel nincs, akkor mit akarnak innen elvenni? A működésre átvett pénzeszközöknél az önkormányzatoknak az előző évben is fizetni kellett, ezeket kiszámláztatták, és az önkormányzatok ezekkel tudnak elszámolni. A pedagógiai szakmai szolgáltató látja el a feladatot. A többi közalapítványi pályázat, és a tehetséggondozás pénzmaradványa, ami szintén közalapítványi pályázat. Ezt csak arra a feladatra lehet használni, amire pályázva lett. A támogató szolgálat beindulásához jelentős állami támogatást biztosított a kistérségi társulás. Ez egy felállt szervezet. A 4 fő bérén, és a járulékon kívül valóban csak a működési kiadásokra jut. A munkaszervezetre biztosított állami támogatásra a költségvetési törvény leírja, hogy ezt működtetni kell. Nem nagy apparátussal működik, de a feladatot el kell látni. Lehet, hogy nem csak számítógépet fognak venni, hiszen semmijük nincs. Egy van csak, amin a könyvelés és bérek számfejtése és a 32 gondozónő tiszteletdíjának számfejtése. Nincs egy fénymásoló sem, és eddig mindenre a városét használták. A működési feltételeket meg kell teremteni. A munkaszervezet működésére biztosított állami támogatásból ki lehet a pedagógiai szakszolgálatot egészíteni, amit nem támogatnak, és 3 feladatot lát el. Ez az összeg kevesebb, mint az előző évben volt. A szociális ellátás úgy lett egybevéve, hogy amit egy jogcímen kapnak, abból egészül ki a jelzőrendszeres házi segítségnyújtás, és a támogató szolgálat. A pedagógiai szakmai szolgálatnál 12.006000Ft bevétel van, amit be kell a településeknek fizetnie, másképpen nem tudnak elszámolni a szakmai szolgáltatás az állami támogatásokkal. A tehetséggondozás pénzmaradványa benne van bevételben, amit a közalapítványra pályázott, ebből van fedezve. Dr, Szabó Rita: Csak a kiadásokra kérdeztek rá mind a ketten. Monostory Ágota: A bevétel csak nem fedezi a kiadásokat, mert a munkaszervezetből kell pénzt áttenni. Ballók Istvánné: Az általános támogatást a munkaszervezetre és közoktatási feladatokra lehet használni. A közoktatásnál is van egy 10-15 %-os saját erő, amit el kell ismerni, mert akkor
18
nem tud a közalapítványhoz pályázni. Minden település részt vesz a pedagógiai szakmai szolgáltatásban. Ha az általános támogatásból nem egészítjük ki, akkor a közalapítványra nem tud pályázni. Rónavölgyi Endréné: A családsegítő a tavalyi évben jól finanszírozott volt. Ebben az évben a munkabért terhelő járulékok és a dologi kiadás. A módszertani értekezleteket csak kell szervezni, aminek vannak kiadásai. Megfontolás tárgyává tenné, hogy az igazgatásból azt az összeget áttenni, hogy a családvédelmi munkatársakat tudja utaztatni, módszertani bemutatókat tudjon tartani. Javasolja, hogy az igazgatásból egy 500.000 Ft-ot tegyenek át a módszertani feladatokra a családsegítő és gyermekjóléti szolgálathoz. Felteszi szavazásra az előterjesztést azzal a módosítással, hogy a családsegítőnek módszertani feladatokra az igazgatási részből 500.000 Ft-ot csoportosítsanak át. A Társulási Tanács az elnök előterjesztését megtárgyalta, és 18 igen szavazattal az alábbi határozatot hozza: 7/2006 (I.30) HATÁROZAT Tárgy: A kistérség 2006. évi költségvetése A SzTcKT Társulási Tanácsa a települési önkormányzatok többcélú kistérségi társulásáról szóló 2004. évi CVII. Törvény 4. § (3) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján a 2006. évi költségvetésről az alábbi határozatot alkotja. A határozat hatálya A határozat hatálya Szerencsi Többcélú Kistérségi Társulásra, annak szerveire, intézményeire, bizottságaira, munkaszervezetére terjed ki. A költségvetés bevételei és kiadásai 1. A Szerencsi Többcélú Kistérségi Társulás 2006. évi költségvetésének a.) bevételi főösszegét
106.936 eFt-ban
b.) kiadási főösszegét
106.936 eFt-ban
állapítja meg. 2. Az 1. a.) pontban megállapított költségvetési bevételi főösszeg jogcímenkénti részletezését e határozat 1., valamint a 2., 2/a., 2/b., 2/c., számú mellékletei tartalmazzák. 3. Az 1.b.) pontban megállapított költségvetési kiadási főösszeg jogcímenkénti részletezését e határozat 1., valamint a 3., 3/a., 3/b., számú mellékletei tartalmazzák. 4. A beruházási előirányzatot célonként , a 4. számú melléklet tartalmazza.
19
5. A Társulás költségvetésében szereplő létszámkeretet az 5. számú melléklet tartalmazza. 6. A költségvetési évet követő 2 év várható előirányzatait a 6. számú melléklet tartalmazza. Jelen határozat 2006. január 30-án lép hatályba, de rendelkezéseit 2006. január 1-től kell alkalmazni. Nánássy Miklós, Csáki Barnabás, Bíró Ferenc, Galambosi Imre elhagyja a termet 6) Rónavölgyi Endréné: A következő napirendi ponttal kapcsolatban köszönti Simonovics József falugazdászt, aki tájékoztatót fog tartani a mezőgazdaság helyzetéről és pályázatokról. Simonovics József: Fontosnak tartja a tájékoztatást, és falugazdászként az információgyűjtést, illetve azt, hogy ezt eljuttassák a gazdálkodókhoz. A kiosztott anyag egy 50 oldalas anyagnak a kivonata, amely a helyzetfelmérésről, és a várható dolgokról szól. A termelő szervezetek társulási megalakítása nem megy, holott az Unióban ezeket előkelő helyen támogatják. Az írásos anyaghoz hozzáfűzné, hogy egy szűkített létszámmal dolgoznak, és talán technikailag jobban fel lesznek szerelve. Konkrét feladatok, hogy február 1és 28 között a gazdálkodókat fogják keresni a környezetgazdálkodási program papírjaival. Ha vannak kérdések, akkor azokra szívesen válaszol. Gyarmati Zoltán a BOKIK képviselője: A mezőgazdasághoz és a pályázathoz is tartozik, hogy lehetőség van a földutak macadamosítására, amelyre pályázni lehet, amely 100 %-os, és vissza nem térítendő támogatás. Csanádi úrral beszélve elmondta, hogy sajnos egy településnek sincs erre építési engedélye. Azt kérné, hogy a legközelebbi pályázatnál ezen építési engedélyt meg kellene szerezni, hogy pályázni lehessen rá. Rónavölgyi Endréné: Köszöni a hozzászólást, és úgy gondolja, hogy jó, ha ilyen tervekkel is rendelkeznek a települések A társulási Tanács az előterjesztést megtárgyalta, és 13 igen szavazattal a tájékoztatót tudomásul vette. 7) Rónavölgyi Endréné: A következő napirend a hulladékgazdálkodással kapcsolatos. Ez mindenhol fontos feladat, és hogy ezt kultúráltan és üzemszerűen lehessen végezni, ahhoz olyan rendszer kidolgozására van szükség, amely átfog a hulladéktermeléstől a hasznosításig mindent. Köszönti Hercsik Istvánt, az SZHK Kft ügyvezetőjét, és kéri, hogy a lényeget kiemelve a legfontosabb feladatokról szóljon. Hercsik István: A remények szerint meg kell alakítani egy önkormányzati társulást, amely alkalmas lehet arra, hogy az Abaúj-Zempléni Hulladékgazdálkodási rendszer megvalósításához pályázatokat nyújtson be. Azt tudják, hogy az NFT 1-ben az AbaújZempléni Hulladékgazdálkodási rendszer elfogadást nyer, és ez a pályázat kikerülhet Brüsszelbe, de ehhez viszont tenni kell. A rendszer építésével kapcsolatban két fontos tanulmány készült el. Négy évvel ezelőtt egy logisztikai sarokpontokat vázoló előtanulmány, és egy anyagfolyamatokat tárgyaló. Ezek után a rendszer létjogosultságát igazolni tudják, és
20
sikerrel nyújthatnak be pályázatot. A rendszer komplex költség haszon vizsgálatát kell elkészíteni, a helyszíneket kell pontosítani, hatástanulmány kell, technológiát kell felépíteni, pályázatba kell foglalni, és ez juthat ki Brüsszelbe. A minisztériummal is történt egyeztetés, és úgy látják, hogy a munka 2 év alatt elvégezhető. Ahhoz hogy forrás legyen, erre pályázni kell. Pénz arra van, hogy a nemzeti fejlesztési tervben szereplő projektek előkészítő munkáit lehessen finanszírozni. Itt 75 %-os támogatást tudnak nyerni, és ezt a pályázati forrást önkormányzatok, és azok társulásai nyerhetik. Brüsszel ezt minimum 100.000 főt meghaladó önkormányzathoz, vagy önkormányzati társuláshoz köti. Az egészet az Abaúj-Zempléni térségben egy önkormányzati társulás keretében képzelték el. A munkát 5 évvel ezelőtt kezdték a hulladéklerakó építésével, amely a térség egyetlen Uniós normának megfelelő lerakója, amely után a hulladékszállító cégek szervezése történt meg Ma ez jól kialakult, viszont nem megoldott a hulladékfeldolgozás. Nem csak azt várják tőlünk, hogy ezt lerakjuk, hanem dolgozzuk is fel, hasznosítsuk. A megtervezett projekt ezt próbálja megoldani. 141 lerakó rekultiválását tűzte célul, majd a hulladékok kezelését és a lerakó bővítését, logisztika kiépítését. A projekt összbekerülési költsége 8 milliárd Ft. A megvalósítása úgy néz ki, hogy ebben az évben pályázni kell az előkészítő munkára, majd ezután másfél éves munkával a tervek elkészítése kell, és 2007-ben kell Brüsszelnek beterjeszteni. Nagy projektnek számít, az elnyerhető támogatás mértéke 90 %, az önerő felére lehet még pályázni, így 95 %-os támogatottsággal lehet ezt megvalósítani. Elvárás, hogy kimaradó önkormányzat ne legyen. Amennyiben ezt el tudják fogadni, akkor a többi kistérséggel együtt ezen önkormányzati társulást meg kell alakítani, hogy a pályázat benyújtását meg tudják kezdeni. Az önkormányzati társulás megalakítására részleteket nem szeretne mondani, folyik ebben a munka a minisztériummal. Az anyag honlapon lesz elérhető. Bíró Ferenc és Galambosi Imre a terembe érkezik Rónavölgyi Endréné: Az elkövetkező időszak legnagyobb beruházása, önkormányzatot érinthet. Szükségszerű a társulás, hiszen az Unió ezt támogatja.
és
152
Dr. Gadnai Mária: Elhangzott, hogy rekultivációra is lehet pályázni, és Taktaharkánynak két felhagyott szeméttelepe van. Kell-e február 15-ig pályázatot beadni, vagy szerepel ez is a felmérésben? Hercsik István: A hulladéklerakók rekultivációjának tervkészítésére van most pénz a TRFCben, és a TEHU-ban. Erre célszerű pályázni. Ebben az Uniós forrásban a rekultivációs tervekre nem lesz pénz. A megvalósítást támogatják, ezért fontos a fejlesztési hivatalhoz az első pályázatot is benyújtani, hiszen az Uniós forrásból visszamenőlegesen nem támogatnak tervkészítést. Amikor oda kerülnek, hogy Brüsszelbe kerül az anyag, akkor ezen lerakóknak rekultivációs tervvel kell rendelkeznie. Magyar nemzeti forrásból a rekultivációra nem lesz forrás. A kimaradóknak igénybevevőként lehet csatlakozni. A vagyon a társult önkormányzatok tulajdonát képezi. Később csak piaci alapon lehet csatlakozni. A minisztérium olyat enged, hogy nem csatlakozik minden önkormányzat, és a Brüsszelbe kikerülés előtt még csatlakozhat. Nem egyszerű a dolog, hiszen hogy az előkészítő munkára mennyi pénzt kapnak, azt ahhoz mérik, hogy mennyien vannak a rendszerben. Vajtó János: Ehhez pénz is kell, és a saját erőt ki fogja fedezni? Hercsik István: Tervek szerint nem kell. Két szakasz van. Az egyik a Brüsszelig való eljutás, másik a tervmegvalósítás. Azt gondolják, hogy az SZHK, ZHK. Mentó konzorcium vállalja azt a feladatot, hogy a Brüsszeli pályázatig elmenedzseli a projektet az önerő vonzatával, de
21
az önkormányzatokat pillanatnyilag nem terhelnék ezzel, hogy ne lassítsák a munkát. Brüsszel igénye szerint ezt még meg is kell pályáztatni, és újabban még akkor is pályázni kell, ha 100 5-ban önkormányzati cég az üzemeltető. Az a fontos, hogy ezt a pénzt nem szabad elengedni. Ezt az önkormányzati társulásnak meg kell szerezni. 95 %-os támogatás nagyon sok pénz, és e nélkül rengeteg pénzbe kerülne a megközelítése is. Brüsszel a támogatás mértékét növelte, és mivel hátrányos helyzetben vagyunk, ezért a 10 % fele is pályázható lesz. 5 % önerő kell, hogy ez a pénz honnan lesz meg, az még korai, de sok dolgot már sikerült megoldani. Rónavölgyi Endréné: A Tanácsnak abban kell nyilatkoznia, hogy ehhez az önkormányzati társuláshoz csatlakozik. Hercsik István: Elvben, gyakorlatilag akkor tudnak majd nyilatkozni, ha a társulási dokumentumot megismerik. Ezt 3-4 hét múlva tudják prezentálni. Ez nem rajtuk múlik, és a végleges döntést akkor kell meghozni. Minden egyes testületnek ebben határoznia kell. Megnyugtatásul mondja, hogy ennek anyagi vonzata nem lesz. Erdei Sándor: Ez a terület nem azt érinti, aki az SZHK, ZHK-ban van. A két cég a Mentóval elvállalja, de mi van azokkal, akik nincsenek benne? Hercsik István: Azt gondolja, hogy ahol nincsenek benne, ott a Mentót meggyőzik, hogy vállaljon benne valamit. Senkinek nem jó, ha a rendszer nem jön létre. Akkor gazdaságos, ha többen vannak benne. Itt vélhetően a Mentó fog áldozatot hozni annak érdekében, hogy a jelenleg nem hulladékgazdálkodáshoz tartozó önkormányzatokkal hogyan számolnak el. A kérdés jó és nem is egyszerű megválaszolni. 80 %-os választ tud adni, hogy a Mentó meg fogja finanszírozni. Rónavölgyi Endréné: Javaslat az, hogy ha megjön az anyag, akkor erről testületi ülésen célszerű beszélni, és mindenki meghozza a maga döntését. Köszöni a tájékoztatást. 8) Rónavölgyi Endréné: Következő pont a vidékfejlesztési menedzser beszámolója, megkérdezi Borza Róbertet, van-e szóbeli kiegészítése? Borza Róbert: Szakmai beszámolót kiosztották az ülésen, a táblázatos forma azért kell, mert a minisztériumnak ilyen formában kell elküldeni. Annyiban még kiegészítené, hogy a támogatás 2005. július 15-től 2006. január 15-ig szólt a támogatás, amihez újabb félévvel járulnak hozzá. Varga László: Köszöni az eddigi munkáját, amit úgy érzi, a szívügyének tekintett a menedzser. A tanács a vidékfejlesztési menedzser előterjesztését megtárgyalta, és 15 igen szavazattal az alábbi határozatot hozta:
8/2006 (I.30) HATÁROZAT Tárgy: Beszámoló elfogadása a vidékfejlesztési menedzser munkájáról
22
A Társulási Tanács a vidékfejlesztési menedzser 2005. július 15. és 2006. január 15. közötti időszakban végzett munkájáról szóló beszámolót megtárgyalta,és elfogadta. Felelős: Rónavölgyi Endréné - Társulási Tanács elnöke Határidő: azonnal Rónavölgyi Endréné: Utazás 2006 kiállítás előkészítése folyamatban van, köszöni a pozitív hozzáállást, és szeretnének kiadványt kiadni. Varga László: Nehéz helyzetben voltak az időjárás miatt. Tanulság az, hogy ha 16 órán keresztül nincs a településen áram a téli hidegben, az nagy gond. Nem tudta az áramszolgáltatót elérni. Ez nagy tanulság, és ez nem jó. Emberek élnek itt is, és egyszerűen nem lehetett őket elérni. Rónavölgyi Endréné: További hozzászólás hiányában az ülést berekeszti. Kmf Kondráth József Jkv hitelesítő
Rónavölgyi Endréné elnök Dr. Árvay László Jkv vezető
23
