SZERENCSI TÖBBCÉLÚ KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS TÁRSULÁSI TANÁCSÁTÓL
JEGYZŐKÖNYV A Szerencsi Többcélú Kistérségi Társulás Társulási Tanácsának 2009. április 30-án tartott üléséről Jelen vannak: a mellékelt jelenléti ív szerint Rónavölgyi Endréné elnök köszönti a megjelenteket. Megállapítja, hogy a 18 tagból 15 jelen van, az ülés határozatképes, és megnyitja azt. Javaslatot tesz a napirendi pontokra. Varga László Taktaharkány polgármestere elmondja, hogy a Zöld Újság Világgazdaság megjelent számában több cikk is foglalkozik a gázzal. Megkeresték őt is ezzel kapcsolatban, és aggályait fejezte ki, amelyet az újságban foglaltak csak megerősítettek. Kéri, hogy amennyiben egy szolgáltatót meghívnak az ülésre, akkor azzal egyidőben a jelenlegi szolgáltatót is hívják meg, hogy ne később derüljön ki, hogy adott cégnek a szolgáltatásra nincs kapacitása. Boros-Leskó Géza kéri, hogy amennyiben lehet, akkor a házi segítségnyújtással kapcsolatos előterjesztést tegyék utolsó napirendi pontnak. Rónavölgyi Endréné az elhangzott módosítási javaslatokkal szavazásra bocsátja a napirendet, amelyet a tanács 15 igen szavazattal elfogad. Napirend: 1. Javaslat a társulás 2008. évi zárszámadásának elfogadására 2. Tájékoztató a telefonos szolgáltatással kapcsolatos lehetőségekről 3. Tájékoztató a FEUVE és a belső ellenőrzés működéséről 4. Éves összefoglaló belső ellenőrzési jelentés 5. Előterjesztés munkaszervezet vezetői álláshely betöltésére 6. Társulási Megállapodás módosítása 7. Előterjesztés a kistérségi házi segítségnyújtás térítési díjairól 8. Egyebek
fejlesztési
Rónavölgyi Endréné javasolja, hogy a jegyzőkönyv hitelesítője Molnár Tibor Taktakenéz polgármestere legyen, amelyet a tanács 15 igen szavazattal elfogad.
1
1. Rónavölgyi Endréné az első napirendi ponttal kapcsolatban megadja a szót Kertész Gabriella pénzügyi munkatársnak. Kertész Gabriella elmondja, hogy szívesen válaszol a felvetődő kérdésekre. Molnár Tibor ismerteti, hogy felmerült a pénzmaradvány felhasználási javaslattal kapcsolatosan tenne egy észrevételt. Nevezetesen a magasból mentő gépjármű kiváltását. Béki József elmondja, hogy a pénzmaradvány elosztásánál az, ami a munkaszervezetre lett betervezve, azok nem kötött felhasználásúak, mert azon bevételek egy részét a települések bevételei jelentik, és ezt az összeget lehetne a magasból mentő gépjármű beszerzésére fordítani. Varga László szerencsésnek tartja, hogy részletesebb költségvetés után részletesebb beszámolót is kaptak. Ismerteti, hogy a 2. b mellékletben szerepel, hogy a munkaszervezet támogatásánál miért 0 a teljesítés a 4421.000 szerepel, és kapcsolódva a költségvetés elfogadásához az hangzott el, hogy 100%-ban fogadták el. Kérdi, hogy mindig szó van a pénzmaradvány időbeli felhasználásáról és annak nagyságrendjéről. A 6 számú mellékletben a tárgyév oszlop tartalék soránál 31.067.000 Ft összeg szerepel, és amikor készült a költségvetés, akkor nem véletlenül mondta, hogy el kell fogadni a zárszámadást, és a költségvetés elfogadásánál ez 31.721.000 Ft volt, és véleménye szerint ezt most kellett volna elfogadni. Véleménye szerint addig nem lehet tervezni, amíg ez a beszámoló nincsen jóváhagyva. A 6 melléklet másik oldalán 70.930 000 Ftos közös vagyon van, és az alatta lévő sorban van a 214.000 Ft kintlevőség követelés, és arra kíváncsi, hogy ez miből ered. A 7 mellékletben szerepel a 31.067.000 Ft, és már hónapok óta foglalkoznak azzal, hogy fedezzék a magasból mentő gépjárműnek az önrészét, amelyről már korábban is volt szó. Jó látnia, hogy jól áll a munkaszervezet, és minden pótlékot odaadtak, és ezt az elmúlt években nem kaptak részletes költségvetést. Véleménye szerint egy kistérségi munkatárs búcsúztatóján egy tárgyjutalmat, vagy tanulmányi versenyeken egy tisztességesebb jutalmat lehetett volna adni. Elmondja, hogy 2.356.000 Ft szerepel a jutalom között, és ez jogszabály alapján, vagy a munkaszervezet vezetőjének döntése alapján jár, és ezt akkor tartaná jónak, ha a környező településeken az önkormányzatoknak által adott jutalmakkal egységben lett volna. Kérdése az, hogy az állományba nem tartozók részére kifizetett 1.806.000 Ft összeggel kapcsolatban részletezést szeretne kapni, hogy milyen teljesítés van-e mögött? Belső ellenőrzésnél a járműveknél szerepel szétbontva a hajtó és kenőanyag felhasználásnál volt –e olyan ellenőrzés, amely erre kitért volna, mert a belső ellenőrzési jegyzőkönyv erre nem tér ki.
2
A könyvvizsgálói jelentésnél mondja el, hogy az előterjesztőnek nagy felelőssége van. Úgy gondolja, hogy a felolvasott mondat először kerül be minden önkormányzat könyvvizsgálói jelentésébe, és ez vonatkozik a kistérségi társulásoknak is. Ennyi aggállyal fenntartását fejezi ki a zárszámadással kapcsolatban. Rónavölgyi Endréné szeretné az elhangzott áthallásnak vett mondatokat visszautasítani, mert bár úgy van a mondat felvetve, mintha mindenki felelőssége lenne, de az áthallás szerint itt úgy érti, mintha bármiféle rossz szándék lenne a háttérben. Varga László kikéri magának a gyanúsítgatást, és elmondja, hogy a saját könyvvizsgálói jelentéséből olvasott fel segítő szándékkal semmiféle negatív szándék nélkül. Rónavölgyi Endréné elmondja, hogy neki volt egy ilyen áthallása, de ha ez nem így van, akkor elnézést kér érte. Hlívják László elmondja, hogy magasak a költségek, és több olyan pontot talált, ahonnan lehetne lefaragni. Nem akarja sorolni a tételeket, de 33 millió Ft összeget lehetne megtakarítani. Nem tartja ezt jónak, mert a véleménye szerint 18 településből 3 község jár jól. Nem emlékszik arra, hogy 100 %-osan lett megszavazva a költségvetés. Elmondja, hogy a kistérség számára a Borházat ingyen felajánlja, mert amennyiben odamennek, akkor nem lenne gond. Vannak kihelyezett dolgok, amelynél arról volt szó, hogy ingyen lesz az iroda. Véleménye szerint ez újból kell tárgyalniuk, és menjen az iroda máshova. Véleménye szerint olyan tételek vannak elszámolva, amely nem jó. Nem emlékszik rá, hogy 100 %-ban fogadta el a költségvetést. Véleménye szerint üljenek ebben össze, és osszák fel úgy a költségvetést, hogy mindenkinek jusson, vagy költözzön el az egész. Jutalomra visszatérve 11 éve polgármester, és nem kapott senki jutalmat, csak megköszönték a végzett munkát. Kertész Gabriella ismerteti, hogy a munkaszervezet támogatására betervezett összeg 2008-ban nem érkezett meg, és 2009 februárjában érkezett meg a támogatás és ezért nem szerepel a beszámolóban. Követelésként 216.000 Ft szerepel a mérlegben, ennek az az indoka, hogy a 2007-ben megrendezett senior programnak az önrészét két település még nem fizette be 2008-as évben, illetve egy 16.000Fft-os továbbszámlázott telefonszámla nem került kifizetésre. A pénzmaradvány felosztására egyrészt a költségvetésben már sor került, másrészt a beszámolóban megjelentek az összegek, így módosítani kell ezt ennek megfelelően. A megbízási díjat jelen pillanatban ki és mennyit kapott nem tudja megmondani, de ennek utána fog nézni. Az üzemanyag elszámolásra egy belső ellenőrzési vizsgálat 2008-ban nem történt, de a menetleveleket a településekről 3
2009 februárjában bekérték, és azokat egy pénzügyi dolgozó és egy hivatali dolgozóval áttekintésre kerültek, és ebben nem találtak hibákat. Ballók Istvánné a pénzmaradvánnyal kapcsolatban mondja el, hogy ez a költségvetés tárgyalásakor is felvetődött, hogy annak jóváhagyása a hogy semmilyen akadályát nem látja annak, hogy az a költségvetésbe betervezésre kerüljön. Mondja ezt annál is inkább, hogy a számlára ezen összegek megérkeznek. Nyilván amikor ezt jóváhagyják, akkor a tervezett pénzmaradvány kerül jóváírásra. Rónavölgyi Endréné azt gondolja, hogy minden évben, amikor a költségvetést elfogadják, akkor teljesen normális, hogy ebből vita kerekedik. Beszéltek arról korábban is, hogy bizonyos fajta feszültség van az önkormányzati és a kistérségi költségvetés között, hiszen az önkormányzathoz képest a kistérségnek egy bővebb keret áll rendelkezésre. Az összeget ott lehet felhasználni, ahová azt rendelték, és a munkaszervezetre szánt összeg az, amelyik átcsoportosítható egyik helyről a másikra, és úgy gondolja, hogy a tervezés és a végrehajtás is ennek megfelelően történt. Amennyiben egy önálló szervezetként működne a kistérség, akkor talán egy jobban átlátható szervezet jönne létre. Ennek megfelelően történt a munkaszervezet vezetői álláshely meghirdetésre, és legyen önálló munkaszervezet elkülönülve, és úgy gondolja, hogy ez a bizalmat megerősítheti. Ismerteti, hogy bárki bejöhet, és információt kérhet mindenről. Elmondja, hogy nem ragaszkodik a feladathoz, mert a városi munkájától veszi el az időt, és úgy gondolja, hogy aki ezt jobban tudja csinálni, annak szívesen átadja a vezetést. A megbízási díjakkal kapcsolatban kéri, hogy hogy szedjék elő azt, hogy milyen megbízási díjak voltak, és azon díjakat elő kell szedni, és tételesen ki kell gyűjteni és ezeket megmutatni. Jutalom kérdésében pedig emlékeztet arra, hogy a gondozónőknek a jelzőrendszeres házi segítségnyújtásnál jutalmat osztottak ki. Az ott dolgozók ellátását és juttatását illeti, amennyiben erre lehetőség van, akkor úgy gondolja, hogy a munkatársakat el kell ismerni. Egyszeri év végi jutalom volt az, hogy akik nem a munkaszervezetben dolgoztak, de ebben is segítségre voltak, ők kaptak jutalmat. Kéri, hogy a települések által kapott összegek legyenek kimutatva. Kéri, hogy szavazzanak a zárszámadásról, és ha van konkrét felvetés, akkor azt tegyék meg. Varga László azt szeretné mondani, hogy baj az, hogy már a kérdések is sértődést okoznak, de úgy gondolja, hogy a véleményeket el kell mondani. Úgy gondolja, hogy nem azt kifogásolták, hogy valaki jutalmat kapott, hanem annak a módját, és ezt adhatta volna a társulás is, ha a munkaszervezet vezető adja is. Az észrevételeiket addig nem jelezhették, ameddig nem kaptak részletesebb költségvetést. Úgy gondolja, jó lett volna, ha kapnak éveken keresztül egy részletesebb költségvetést.
4
Rónavölgyi Endréné úgy gondolja, hogy minden észrevételnek helye van. Hlívják László ismerteti, hogy nagyok az ellentmondások, hiszen a kilométerfutás is sok a települések között. Nem tudja, hogy miért magasak a fűtési költségek, és nem kapott rá 3 hónapja választ. Dr. Bíró László véleménye szerint ha több időt foglalkoznának ezzel, akkor sok minden tisztázódna. Rónavölgyi Endréné úgy látja, hogy az a jövő útja, hogy önálló épületben önálló munkaszervezet legyen, és önálló költségvetés és vezetés legyen, és ezzel a bizalmatlanságot is fel lehet oldani. Kéri, hogy szavazzanak a zárszámadásról A Társulási Tanács a 2008. évi zárszámadásról szóló előterjesztést megtárgyalta, és 10 igen és 2 nem és 3 tartózkodás mellett az alábbi határozatot hozza: 18/2009 (IV.30) HATÁROZAT Tárgy: 2008. évi zárszámadás A SzTcKT Társulási Tanácsa a települési önkormányzatok többcélú kistérségi társulásáról szóló 2004. évi CVII. törvény 4. § (3) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján a 2008. évi zárszámadásáról az alábbi határozatot alkotja. A határozat hatálya A határozat hatálya Szerencsi Többcélú Kistérségi Társulásra, annak szerveire, intézményeire, bizottságaira, munkaszervezetére terjed ki. A költségvetés bevételei és kiadásai 1. A Szerencsi Többcélú Kistérségi Társulás 2008. évi zárszámadását
a) 330.987 e Ft bevétellel b) 301.850 e Ft kiadással állapítja meg.
5
2. Az 1. a.) pontban megállapított zárszámadási bevételi főösszeg jogcímenkénti részletezését e határozat 1., valamint a 2.; 2/a.,2/b. számú mellékletei tartalmazzák. 3. Az 1. b.) pontban megállapított zárszámadási kiadási főösszeg jogcímenkénti részletezését e határozat 1., valamint a 3., 3/a/1;3/a/2;3/a/3.; 3/b. számú mellékletei tartalmazzák. 4. A felhalmozási kiadásokat célonként, a 4. számú melléklet tartalmazza. 5. A Társulás költségvetésében szereplő létszámkeretet az 5. számú melléklet tartalmazza. 6. A vagyonkimutatást az 6. számú melléklet tartalmazza. 7. A 2008. évi pénzmaradvány felosztását a 7. számú melléklet tartalmazza. 8. A működési célú bevételek és kiadások mérlegét, valamint a felhalmozási célú bevételek és kiadások mérlegét a 8. számú melléklet tartalmazza. 9.A 2008. évi pénzforgalom alakulását 9. számú melléklet tartalmazza.
2. Rónavölgyi Endréné a második napirendi ponttal kapcsolatban Beier András úrnak, a Bisniss Telekom szolgáltató értékesítési igazgatójának, és Fazekas László vezető informatikusnak adja meg a szót. Fazekas László elöljáróban ismerteti, hogy Szerencs városnak kedvező feltételű szerződése van a céggel, hiszen a februárban lejárt szerződésre kértek és kaptak ajánlatokat a Bisniss Telekomtól. Elmondja, hogy a cég új technológiával és olyan kedvező árakkal jelentkezett be, valamint olyan kedvező jövőképet vázolt fel, hogy amennyiben él vele a tanács, akkor valóban telekommunikációs szempontból a 21. századba lépnek a települések. Beier András tájékoztatja a tanács tagjait, hogy Szerencs város részére adtak be egy ajánlatot, amely egy telekommunikációs megújulást jelent. Egy teljesen új saját technológiát vezetnének be, és minőségileg hosszú távra tekintve teljesen mást tudnak nyújtani, mint ami jelenleg a városban fellelhető. Több olyan költséghatékony és költségcsökkentő tényezőt tudnak felajánlani, amely fontos lehet a települések számára. Az ajánlat többek között egymás közötti díjmenetes telekommunikációt tartalmaz, amelynek segítségével a költségek csökkenthetőek, és jelenti a komplett előfizetői díjaknak és hálózati díjaknak a 6
teljes körű csökkentését is. Csökkennek továbbá az internetdíjak is amellett, hogy azokat teljesen más paraméterben tudják megvalósítani. Saját hálózat további lehetőségeket rejt, így a térfigyelő rendszer, kamerák használatára, illetve riasztók használatára. Nem szeretnék leszabályozni, hogy ki mit venne igénybe, hanem minden olyan területet, amely egy településnek fontos lenne, azt tudják szolgáltatni. Ismerteti, hogy saját hálózatot alakítanának ki, amelynek költségét a Busiess Telekom magára vállalná. A szolgáltatás megkezdését követő első hónapban azok a kedvezmények, amelyeket felajánlottak azonnal realizálhatóak. A kistérségben, ahol több önkormányzat is együtt van, jogosan pályázhatnak olyan kedvezményekre, amelyet a nagyobb települések kaphatnak meg. Amennyiben a kistérség úgy gondolja, akkor ugyanazt a kedvezményes feltételrendszer tudják a kistérség részére biztosítani, mint amit Szerencs városának benyújtottak, és mindenkinek a kikalkulált kedvezményrendszert szeretnék biztosítani. Amennyiben ez megvalósításra kerülne, akkor a különböző önkormányzatok ingyen tudnának egymással kommunikálni. Sehol nem kérnek kiépítési költséget, és a szolgáltatást úgy próbálják átadni, hogy mindjárt az elején egy jó technikai szolgáltatást kapjon, és ne kelljen egyből fizetni érte. Nem csak az önkormányzatokban gondolkodnak, hanem a térségben élő vállalkozások, lakosság részére is próbálnak szolgáltatásokat biztosítani. A hálózatban egy olyan minőségi szolgáltatást próbálnak meg biztosítani, amely az országban egyedülálló. Amennyiben ezzel a lehetőséggel kívánnak élni, akkor 60 napos kiépítést tudnak vállalni. Nem csak önkormányzatokban gondolkodnak, hanem a településen olyan vállalkozásokat is meg tudnak találni, akik nem lettek ellátva sem telefonnal, sem internet szolgáltatással. A szolgáltatás egyik nagyon fontos szempontja az ár, amellyel kapcsolatban ismerteti, hogy jelen állás szerint olyan árképzéssel dolgoznak, hogy 2mg-s internetet telefonnal együtt 5000 Ft alatt tudják odaadni. Úgy tudnak jó minőséget nyújtani, hogy az árak is megfelelőek. Havi szinten egy 30-60%-os díjcsökkentést tud bejelenteni, amely komoly költségmegtakarítássá válik. Szoros együttműködést garantálnak, és egy wifis rendszert ingyenesen ki tudnak helyezni, és szoros együttműködése van médiával, és ezen beruházásokat szeretnék megjeleníteni a jó együttműködésben. Fazekas László egy konkrétumra hívja fel a figyelmet, amely a kistérségre is vonatkozik, hogy bruttó 1800 Ft-ba kerül egy analóg fővonal, amelyből egy 800 Ft-os rész lebeszélhető. Amennyiben telefon és internet előfizetést egyszerre igényel, akkor az említett 3500 Ft-os 2 mbites internet mellé 1200 Ft-ba kerül egy analóg fővonal, amelyből 800 Ft lebeszélhető, így a lakosságnak 400 Ft-ba kerül egy telefonvonal, így nem tudja, hogy más tud-e ilyen áron szolgáltatni. Boros – Leskó Géza arra kíváncsi, hogy hol működnek már, illetve az eddig szerződött üzemeltetővel a plusz költségeket átvállalja-e a cég, illetve tud-e adni
7
olyan nyilatkozatot, hogy az egyéb szolgáltatókkal való kapcsolatban hogyan és mennyibe kerül a céggel a telefonálás. Beier András javaslattal szeretne élni azzal kapcsolatban, hogy Szerencs város felé konkrét javaslatot nyújtottak be, így ezt az ajánlatot a települések részére is szívesen eljuttatná, amely egy teljesen részletes bemutató lenne. Referenciaként mondja el, hogy teljes kiépítettséggel működnek Komló városában, Marcali, Kiskunmajsa épület ki, kiépítés folyik Dunaföldváron és Kunszentmiklóson, illetve Tabon, Móron és Szigetváron. Elmondja, hogy havi szinten 4-5 várossal bővül a felhasználói kör, mert olyan ajánlatot adnak, amely konstrukció jelen pillanatban nincsen az országban, és ahhoz hogy a teljes költségeket saját hálózatot tudjon kiépíteni a vállalkozó, senki nem vállalja át, így ez teljesen egyedi. A szolgáltatóváltást egy gazdaságossági számítás előzi meg, amely arra irányul, hogy ezen költségeket kiváltsák. Megvizsgálják a szerződéseket, és amennyiben az önkormányzat az ö szolgáltatásukkal szeretne élni, akkor teljes egészében ezt a kötbért átvállalják. Rónavölgyi Endréné javasolja a téma lezárását azzal, hogy interneten az elérhetőségeket és az ajánlatot el kell küldeni a települések részére, hogy a települések azt tudják tanulmányozni. Ismerteti, hogy sokat dolgoztak azon, hogy a telefonköltségek csökkenjenek, de a Bisniss Telekom még ettől is kedvezőbb ajánlatot adott. 3. Rónavölgyi Endréné az éves összefoglaló belső ellenőrzési jelentéssel kapcsolatban megadja a szót Gergely Mónika belső ellenőrnek. Gergely Mónika jelzi, hogy szóbeli kiegészítésként nem a 2008-as évről szeretne beszélni, illetve nem a munkaszervezet ellenőrzéséről, hanem a jelenről és jövőről. Szeretné jelezni, hogy amely önkormányzatoknál 2009-ben átfogó belső ellenőrzést végeznek, ott az ellenőrzési program kiegészítésre kerül. Eddig a beruházások és beszerzések vonatkozásában az ellenőrzés a pénzügyi dokumentumok teljességére és azok ellenőrzésére terjedt ki, és a 2009-es évben beépítésre került a közbeszerzési eljárások teljeskörű ellenőrzése. Ez kiterjed az eljárás megindításától kezdve hirdetmény feladásától a beszerzési eljárás lezárásáig tart az ellenőrzési folyamat. Az egész eljárás ellenőrzésre fog kerülni, illetve egy ponton történik kiegészítés, a céljelleggel juttatott ellenőrzésére fog kiterjedni a 2000 évtől folyamatosan. A 2008. évi belső ellenőrzési jelentéshez nincs kiegészítése. Molnár Tibor a Pénzügyi Bizottság nevében elmondja, hogy az előbb elmondottak bizottsági ülésen is elhangzottak, és elfogadásra javasolják az előterjesztést. 8
Varga László arra kíváncsi, hogy a beszámoló 3. oldalán a c. pont 3. bekezdésében található egy összeférhetetlenségre utaló mondat. Arra kíváncsi, hogy ez mit takar? Gergely Mónika elmondja, hogy az összeférhetetlenség a munkaszervezetben foglalkoztatottak alacsony létszámából adódik. Ismeretes, hogy a munkaszervezetben az operatív hatáskörök ellátásához kell egy ellenjegyző, egy szakmai teljesítést igazoló személy valamint egy érvényesítő személy, illetve egy kötelezettség vállaló személy. Ami néhány esetben előfordult, hogy voltak olyan kiadási tételek, amely a munkaszervezetre vonatkoztak. Konkrétan a pénzügynél néhány esetben a szakmai teljesítést igazoló személy és az érvényesítő személy azonos volt. Mint érvényesítő személy a megrendeléseket láttamozta, és a többi operatív program gyakorlása a jogszabálynak megfelelően történt. Ismerteti, hogy ez egy olyan típushiba, amely minden önkormányzatnál elő szokott fordulni. Varga László arra kíváncsi, hogy a gazdasági események teljes jogú dokumentálása mit takar? Gergely Mónika ismerteti, hogy ez is egy tipikus hibának számít az önkormányzatoknál. A munkabér jegyzék nem kerül minden esetben hozzácsatolva. Az a vastag lista nem kerül az utalványrendelethez hozzácsatolva, hanem csak egy összesítő lista hogy mennyi volt a munkabér, és az operatív kört gyakorló személyek aláírásai is. Azt javasolták, hogy az utalványrendeletre kerüljön az felvezetésre, hogy ez a lista konkrétan melyik mappában került lefűzésre, amely a visszakeresést, nyomon követést segíti elő. A gondozónők megbízási díjánál amikor csak a számfejtés van csatolva, és azt kérték, hogy az utalványrendeleten legyen feltüntetve az, hogy az ehhez kapcsolódó megbízási szerződések hol vannak lefűzve. Természetesen ezt nem lehet mindig hozzá csatolni, mert ezek egy folyamatosan fennálló kiadások, és Varga László elmondja, hogy jól dolgoztak a belső ellenőrök a településén is, és bár nincsen közigazgatási hivatal, és ennek a napirendi pontnak az előterjesztője nem Gergely Mónika, hanem a tanács elnöke. Rónavölgyi Endréné elmondja, hogy a testületi üléseken is az előterjesztő a polgármester, és a szakember végzi a feladatot, és úgy gondolja, a témát illetően a megfelelő szakmai választ a szakember tudja megadni. További hozzászólás hiányában szavazásra bocsátja az előterjesztést. A Társulási Tanács a belső ellenőrzésről szóló előterjesztést megtárgyalta, és 14 igen és 1 tartózkodás mellett az alábbi határozatot hozza: 9
19/2009. (IV:30) HATÁROZAT Tárgy: 2008. évi belső ellenőrzésről szóló összefoglaló belső ellenőrzési jelentés A Társulási-tanács - a Társulási-tanács Elnökének előterjesztésében, a Pénzügyi bizottság véleményének figyelembevételével - megtárgyalta a belső ellenőrzés 2008. évi teljesítményéről szóló tájékoztatót és a következő határozatot hozza: A Társulási-tanács az 1. sz. melléklet szerinti éves összefoglaló ellenőrzési jelentést a Szerencsi Többcélú Kistérségi Társulás Munkaszervezetének 2008. évi belső ellenőrzési kötelezettségének teljesítéséről megtárgyalta és elfogadta. A belső ellenőrzési jelentésben foglalt szabályszerűségi és célszerűségi javaslatok alapján a hiányosságokat meg kell szüntetni, a javaslatokat a gazdálkodás során alkalmazni kell. Határidő: Felelős:
Rónavölgyi Endréné Társulási-tanács Elnöke Dr. Bíró László Munkaszervezet-vezető
A Társulási Tanács a Tájékoztató a FEUVE és a belső ellenőrzés működéséről szóló tájékoztatót megtárgyalta, és 15 igen szavazattal az alábbi határozatot hozza 20/2009(IV.30) HATÁROZAT Tárgy: Tájékoztató a FEUVE és a belső ellenőrzés működéséről A Társulási Tanács a FEUVE és a belső ellenőrzés működéséről szóló előterjesztést megtárgyalta, és azt elfogadta. Felelős: Rónavölgyi Endréné – elnök Határidő: azonnal 4. Rónavölgyi Endréné elnök megkérdezi, hogy a következő napirendi ponttal kapcsolatban van-e szóbeli kiegészítés? 10
Dr. Árvay László ismerteti, hogy az előterjesztésben mindent leírt, így szívesen válaszol a felvetődő kérdésekre. Röviden ismerteti, hogy azért szükséges a módosítás, mert a megállapodásban a munkaszervezet vezetője és a munkáltatói jogok gyakorlójaként Szerencs Város jegyzője szerepel, és 2009. július 1-től önálló munkaszervezet vezető tölti be a posztot pályázat útján. Dr. Bíró László elmondja, hogy ahhoz, hogy július 1-től ez megtörténjen, a szükséges intézkedéseket meg kell tenni. Béki József elmondja, hogy sokat beszéltek arról, és a költségvetés tárgyalásakor is felvetődött, hogy elkülönül az önkormányzattól a társulás, és önálló helyen és infrastruktúrával működik a szervezet. Rónavölgyi Endréné elmondja, hogy azért kerül a munkaszervezet az Ondi út 1-be, mert a Nevelési Tanácsadó is ott található, amely kifejezetten kistérségi feladatokat lát el. Osika József elmondja, hogy Hlívják Lászlónak is volt egy javaslata, amely szerint biztosítja a helységet ingyen a településen. Rónavölgyi Endréné elmondja, hogy a Nevelési Tanácsadó már az épületben található, és ott van szabad hely, ahol elhelyezhető. Osika József úgy gondolja, hogy átláthatóbbá és tisztábbá tehető, és lesz egy vezetője, és a munkáltatói ők lesznek. Amennyiben nem fog rendesen működni, akkor visszahívhatóvá válik. Szomorúvá teszi, hogy 4 év alatt ide jutottak. Sokszor más vélemények fogalmazódnak meg, és ezt egyszerűen meg lehetne oldani. Jónak tartaná, ha dönthettek volna a helyszínt illetően. Rónavölgyi Endréné elmondja, hogy azért szerepeltették a Nevelési Tanácsadót, mert az ma is egy működő épület, és véleménye szerint bárhol lehet a munkaszervezet, de nem tartaná szerencsésnek a szétszabdalását. Ilyen alapon a Támogató Szolgálattól kezdve minden áttehető egy helyre. Boros-Leskó Géza arra kíváncsi, hogy akkor oda kerülne a kistérség vezetése, és onnantól kezdve az épület felett a kistérség rendelkezik és egy elkülönült épület, és ha minden ott van, akkor mérhető minden, mert akkor ezt helyesnek látja. Galambosi Imre elmondja, hogy egy helyen és mindentől független legyen a központ, és erről döntenének, valamint véleménye szerint nem kell jobban szétszabdalni a kistérséget, és a működési kiadások így kontrolálhatóak. 11
Tiszteletreméltónak tartja a Hlívják László felajánlását, de a jövőre tekintve ezt a megoldást látja elfogadhatónak. Rónavölgyi Endréné további hozzászólás hiányában szavazásra bocsátja az előterjesztést. A Társulási Tanács a Társulási Megállapodás módosításáról szóló előterjesztést megtárgyalta, és 11 igen és 4 tartózkodás mellett az alábbi határozatot hozza: 21/2009 (IV.30) HATÁROZAT Tárgy: Társulási Megállapodás módosítása A Társulási Tanács az elnök előterjesztését megtárgyalta, és ennek megfelelően a következő döntést hozza: - A Társulási Megállapodásnak a társulás szervezeti felépítése, működésének rendjéről szóló fejezetének a Társulás munkaszervezetéről szóló E pontjának 1-2 bekezdése az alábbiak szerint változik. Az 1. bekezdésből hatályon kívül helyezi a következő mondatot: „A munkaszervezet vezetője, és a munkáltatói jogok gyakorlója Szerencs Város Jegyzője.” A 2. bekezdés a következőképpen módosul: A Polgármesteri Hivatal által – a társulás működésével kapcsolatos feladatokat ellátó – foglalkoztatottak felett a munkáltatói jogokat a munkaszervezet vezetője gyakorolja. - A munkaszervezet elkülönülése érdekében annak székhelye a Bocskai István Gimnázium és Közgazdasági Szakközépiskola Egységes Pedagógiai Szakszolgálat, Szak és Szakmai Szolgáltatóval egy épületben a Szerencs Ondi út 1 szám. Ennek megfelelően az I. Általános rendelkezések 3. pontja az alábbiak szerint változik:
„A társulás székhelye: Szerencs, Ondi út 1.” 12
A határozat valamennyi képviselő-testület minősített többséggel történő elfogadásával lép hatályba. Rónavölgyi Endréné a munkaszervezet vezetői pályázat kiírásával kapcsolatban megkéri dr. Árvay Lászlót a napirendi pont ismertetésére. (Kiss Lajos polgármester elhagyja a termet.) Dr. Árvay László ismerteti, hogy ez egy javaslat, amelyről a tanácsnak kell döntenie. Rónavölgyi Endréné arra kíváncsi, hogy van-e észrevétel javaslat. Felolvassa a munkaszervezet vezetőre vonatkozó pályázati felhívást. Módosító javaslat, észrevétel hiányában szavazásra bocsátja az előterjesztést. A Társulási Tanács a munkaszervezet vezetői álláshely betöltésére vonatkozó pályázati kiírásról szóló előterjesztést megtárgyalta, és 13 igen és 1 tartózkodás mellett az alábbi határozatot hozza: 22/2009 (IV.30) HATÁROZAT Tárgy: Pályázati kiírás munkaszervezet vezetői álláshely betöltésére A Társulási Tanács a munkavezetői álláshely betöltésére szóló pályázati felhívásról szóló előterjesztést megtárgyalta és a következő döntést hozza: A Társulási Tanács egyetért azzal, hogy 2009. július 1-től a munkaszervezet vezetői álláshely betöltésére pályázati felhívás jelenjen meg a mellékletben meghatározott kiírásnak megfelelően. A Társulási Tanács felhatalmazza az elnököt, hogy a felhívás megjelentetésével kapcsolatban a szükséges intézkedéseket megtegye. Felelős: Rónavölgyi Endréné – elnök Határidő: azonnal, illetve 2009. július 1. Rónavölgyi Endréné ismerteti, hogy egy új pályázat jelent meg, amelynek ismertetésére felkéri Bodnárné Göndör Magdolna osztályvezetőt.
13
5. Bodnárné Göndör Magdolna elmondja, hogy egy új támogatási pályázat jelent meg gépjármű beszerzésére, amelynek a benyújtási határideje május 15, ezért volt szükség a tanács elé behozni, és erről dönthetnek a tanács tagjai. Rónavölgyi Endréné elmondja, hogy egy régebbi autótól szabadulnának meg, és a támogatással egy teljesen új autót szereznének be pályázat útján a régebbi cseréjére. Ismerteti, hogy nem kell hozzá önerő, és a nevelési tanácsadó használja. Bodnárné Göndör Magdolna elmondja, hogy a Nevelési Tanácsadó a Bocskai István Gimnázium intézményegysége, Rónavölgyi Endréné más hozzászólás hiányában szavazásra bocsátja az előterjesztést A Társulási Tanács a pedagógiai szakszolgálatok szervezésének támogatására pályázat útján beszerzendő személygépkocsi üzemeltetésére, fenntartására szóló előterjesztést megtárgyalta, és 13 igen és 1 tartózkodás mellett az alábbi határozatot hozza: 23/2009(IV.30) HATÁROZAT Tárgy: előterjesztés a pedagógiai szakszolgálatok szervezésének támogatására pályázat útján beszerzendő személygépkocsi üzemeltetésére, fenntartására
A Szerencsi Többcélú Kistérségi Társulás Társulási Tanácsa a fenti tárgyú előterjesztést megtárgyalta és az alábbi döntést hozta: a pedagógiai szakszolgálatok és a sajátos nevelési igényű tanulók támogatása igénylésének, folyósításának, elszámolásának és ellenőrzésének rendjéről szóló 15/2009. (IV. 2.) OKM rendelet alapján a személygépkocsi beszerzésére irányuló pályázat benyújtását támogatja. A Társulási Tanács a gépkocsi beszerzését követően gondoskodik a személygépkocsi üzemeltetéséről, fenntartásáról legalább 2010. január -2013. január közötti időszakban.
14
Határidő:
azonnal
Felelős:
Dr. Bíró László c. főjegyző Bodnárné Göndör Magdolna mb. osztályvezető
5. Rónavölgyi Endréné ismerteti, hogy falunapok szervezésére a kistérség mellett települések is nyújtottak be pályázatot. A települések 500-500 eFt-ot nyertek, így Mád, Rátka, Taktakenéz, Taktaszada és Újcsanálos települések. A pénz kevesebb, mint amire pályáztak, de így is 500 eFt plusz ÁFA-t jelent. A kistérségi pályázat a társulás pályázata, amelyhez önerő nem szükséges, és mivel a kistérség 5 éves, így egy kistérségi találkozót szeretnének megtartani belőle. Úgy gondolja, hogy el kell azon gondolkodni, hogy az eredetileg megpályázott 1,5 millió Ft összeg helyett a most megnyert összeget mire használják fel. Ismerteti, hogy Mezőzombor község a testvérvárosi együttműködés keretében nyert pályázatot, és május 29-30-án tartanák meg a Bortónál, amihez Prügy, Taktakenéz és Golop község is csatlakozott. Javasolja, hogy amennyiben Mezőzombor is jó ötletnek tartaná, akkor ezt az összeget fel lehetne használni, és kibővíteni a programot a többi település megjelenésével. Hangsúlyozza, hogy nem szeretné, ha bárkinek az érdekét ez sértené. Czabányi Attila ismerteti, hogy amikor ez a pályázat kiíródott, és beadásra került, akkor arról volt szó, hogy jó volna egy kistérségi délutánt szervezni amatőr fellépők részvételével. A pályázat akkor arról szólt, hogy nagyobb összeget lehet hozzá rendelni, mint amelyet végül megnyertek. Úgy gondolja, hogy ez az összeg arra elég, hogy bizonyos technikai támogatást tudjanak biztosítani. A pályázat beadásakor tudták, hogy Mezőzombor is ad be pályázatot, és ezeket összeadva lehet erősíteni a pályázatot. A lehetőség adott, így a kistérség döntése annak megvalósítása. Rónavölgyi Endréné elmondja, hogy fontos az, hogy a pályázati cél megvalósuljon, így ahhoz Endrész Árpád arra kíváncsi, hogy a települések elnyert pénzei közösen kerülnek-e felhasználásra? Rónavölgyi Endréné ismerteti, hogy akik önállóan pályázták meg, önállóan használják fel. Van egy olyan címszó, hogy Szerencs, de ez a kistérséget takarja, és annak pályázatát. Ismerteti, hogy esetlegesen lehetne a Gazdanapokhoz is kapcsolni a felhasználást.
15
Boros – Lesko Géza úgy tudja, hogy a Borsod-Abaúj –Zemplén Megyei Vadászkamara is csatlakozni kíván a Gazdanapokhoz. Dr. Bíró László ismerteti, hogy ezzel kapcsolatban már megállapodás is születetett. (Kiss Lajos polgármester úr a terembe érkezik) Czabányi Attila ismerteti, hogy a pályázatban van egy szerződés, hogy UMVPs elemeket hoznak benne, és ezért a pénzért ezeknek az elemeknek ebben szerepelni kell. Dátum szerint volt beütemezve, hogy ennek a személynek ezt mikor kell teljesítenie. A rendezvény Szerencs városban nem kerülhet megtartásra, mert ez vidéki rendezvény, és csak ott kerülhet felhasználásra. Rónavölgyi Endréné alternatívaként ismerteti, hogy egyik lehetőségként visszaadják az elnyert összeget, amelyet nem javasol, vagy csatlakoznának a Bortón megtartandó programhoz. Bíró Ferenc ismerteti, hogy a szombat délután lehet azaz időszak, ahol a kistérség megjelenhetne a rendezvényben. Rónavölgyi Endréné elmondja, hogy a kistérségben működő amatőr művészeti csoportok létszámát felmérnék, hiszen őket vendégül kell látni, és esetlegesen egy programot megvennének hozzá. A technika és színpad a rendelkezésre áll. A meghívottak a települések lakossága, a fellépők lennének. Bíró Ferenc ismerteti, hogy 440 embert kell ellátniuk, szállás, étkezés, és nem tudja a kistérséget is felvállalni. Boros – Leskó Géza ismerteti, mivel egy nemzetközi fesztiválhoz csatlakoznak, ahol külföldi vendégeket is vendégül látnak, amelyet ebből a pályázati pénzből kell biztosítani, valamint ebből kell állni a rendezvényeket is. Javasolja, hogy több település is nyert, így ezt az összeget tegyék össze, és próbáljanak megvalósítani ebből valamit. Javasolja, hogy egy délután, amely szombat is lehet, bemutatkozna a kistérség, és részt vennének a szereplő csoportok. Rónavölgyi Endréné összefoglalva az elhangzottakat ismerteti, hogy a kistérség szervezne a mezőzombori Bortón szombat délután egy kistérségi fesztivált, amelyen a települések részéről egy-egy amatőr csoport venne részt, A Társulási Tanács A falunapok szervezése nevű pályázat felhasználására vonatkozó előterjesztést megtárgyalta, és 15 igen szavazattal az alábbi határozatot hozza: 16
24/2009 (IV.30) HATÁROZAT Tárgy: A falunapok szervezése nevű pályázat felhasználása A Társulási Tanács a falunapok szervezése nevű pályázat felhasználásával kapcsolatos előterjesztést megtárgyalta, és ezzel kapcsolatban a következő döntést hozza: A Társulási Tanács egyetért azzal, hogy a falunapok szervezése című pályázaton nyert összeget a mezőzombori Bortón megtartásra kerülő Európai Polgárok Találkozójának társrendezvényeként a Szerencsi Kistérségi Fesztivált tartsanak, és a pályázati pénzt erre használják fel. Felelős: Rónavölgyi Endréné – elnök Czabányi Attila – HVI vezetője Határidő: 2009. május 30. (Boros-Leskó Géza és Majdanics László elhagyja a termet) 6. Sipos Attila bevezetőjében ismerteti, hogy az előző ülésen arra kaptak megbízást, hogy két alternatívát dolgozzanak ki, amelyet meg is tettek, és a normatíva lemondásról is született döntés. Ennek következtében a törvényi feltételek is adottak, és ezt a javaslatot hozták a társulási tanács elé. Molnár Tibor az előző ülésen elmondottakat szeretné ismételni, hogy ha az ülés után úgy mennek majd haza, hogy 251% feletti nyugdíjminimumra 300 Ft-ot kell fizetnie, akkor a két szociális gondozónő közül néhány héten belül egyet el kell engednie. A település névsorát nézve sokan vannak, akik 71.000 Ft felett vannak. Tudja, hogy más a gyakorlat településeken, és javasolja olyan térítési díj megállapítását, ahol 50, 100 és 150 Ft térítési díjak kerülnek megállapításra. Perge István arra kíváncsi, hogy fel lett-e mérve az, hogy mennyi összeget fizettek eddig a településeken. Csatlakozik Molnár Tiborhoz, hiszen eddig 30 Ftot szedtek a településen, és vannak olyanok, akiknek magas a jövedelmük, de vannak kiadások is. Magasnak tartja a javaslatban szereplő összeget, és egy 50150 Ft közötti összeget tart elfogadhatónak. Galambosi Imre elmondja, hogy amikor először tárgyalták a napirendet, akkor abban állapodtak meg, hogy a szervezet munkatársai kidolgoznak, és a település dönt arról, hogy ebből mennyit alkalmaz, ami ebből a határozati javaslatból nem 17
tűnik ki. A határozati javaslatból az sem tűnik ki, hogy hogyan történik majd az alkalmazása, ugyanis a házi segítségnyújtás kistérségen belül működik, nem működik és nem lehet segíteni, eddig viszont lehetett.
Bíró Ferenc ismerteti, hogy polgármester társa azt mondta, hogy ha a 300 Ft/ óra árat vezetik be, akkor vélhetőleg egy embert el kell engednie, viszont náluk egy emberrel többet kellene alkalmazni. Problémának tartja, hogy a gondozási szükséglet megállapítása sokat késlekedik, és akit beküldtek, annak nem tudja, hogy az értesítést megkapták-e? Példaként említi, hogy aki hazajön a korházból, annak azonnal szüksége lenne segítségre. A szolgáltatás eddig jól működött, és nagy a baj, ha eddig jól működő szolgáltatás nem működik tovább. Javasolja, hogy erre valamilyen megoldást találjanak. Kiss Lajos csatlakozva az előtte szólókhoz egy 50- 100 Ft-os díjat tart elfogadhatónak. Elhangzott az elmúlt időben, hogy munkahelyet is teremtenek amellett, hogy az idős, rászoruló embereket is ellátnak. Vajtó János egy teljesen más aspektusból szeretné ezt megközelíteni, hiszen a településén 450 Ft/ óra a térítési díj, így megrostálódott az igénybevevők száma, és csak azok maradtak a rendszerben, akiknek valóban szükségük van az ellátásra. Náluk 50000 Ft alatt van az 50%, és ezek is ki tudják az összeget fizetni. Tudja, hogy nem jó dolog embereket elengedni, és 11 évnyi polgármestersége alatt 16 embert küldött el, mert nem volt szükség a munkájukra. El kell ezen gondolkodni, mert 50 Ft-ért kár kitölteni a nyugtát, és vagy egyformán állapítják meg a díjat, vagy sehogy. Tudja, hogy közeleg a választás, de nem ezzel kell választást nyerni, és nem lesz különbség a települések között, mert közösen vállalták a feladatellátást. Úgy gondolja, ezt komolyabban kell átgondolni. Béki József elmondja, hogy amikor a kistérség költségvetését tárgyalták és fogadták el, akkor a házi segítségnyújtás úgy alakult, hogy önköltséget nem tudtak megállapítani. Mivel önköltség keletkezett, ezzel együtt változott a társulás költségvetése, és a házi segítségnyújtás elfogadott költségvetése. Rónavölgyi Endréné ismerteti, hogy mindenképpen fog. Endrész Árpád elmondja, hogy azért javasolták a magasabb összeget, mert elindítanak egy olyan lavinát, amely minden problémát az önkormányzatra hárít, holott a hozzátartozónak is vannak kötelezettségei. Kéri, hogy amennyiben többen jelezték a kevesebb térítési díj megállapítását, akkor alternatív lehetőségként hagyják meg azt a lehetőséget, hogy minimum térítési díjat
18
határoznak meg, és a települési önkormányzatnak legyen olyan jogköre, hogy a településén magasabb összeget határozzon meg. Galambosi Imre elmondja, hogy a korábbiakban határozták meg azt, hogy mindenképpen határozzanak meg térítési díjat, mert nem lehet olyan szolgáltatást szervezni, amely teljesen ingyen van. Abban nem szeretne állást foglalni, hogy ez mekkora nagyságrendű legyen. Fontosnak tartaná azt meghatározni, hogy hogyan legyen ez az összeg visszajuttatva a településre a felmerült költségek fedezése érdekében meghagyva a településeknek azt az önállóságot, hogy a meghatározott díjból mennyit alkalmaz az adott településen. Sipos Attila ismerteti, hogy az április 1-i beadvány nullás volt, mert az elfogadott költségvetés alapján nem lehetett térítési díjat megállapítani. Akkor döntöttek a normatíva lemondásról, és 16 millió Ft volt az az összeg, amelyről lemondtak, és amely megvan településenként is, de az egy következő napirend témája. A lemondást követően nyílt arra lehetőség, hogy intézményi térítési díjat állapítsanak meg. Többek véleménye az volt, hogy ingyenes szolgáltatás ne legyen, így az elhangzott vélemények alapján dolgozták ki a 300 Ft maximális összeggel javaslatokat, amelyet a tanács természetesen módosíthat. Kötelessége figyelmeztetni a tanácsot, hogy csak egységes térítési díjat állapíthatnak meg. Amennyiben eldöntenek egy térítési díjat, akkor az minden településre érvényesnek kell lennie, és nem lehet különböző. A díjat a kistérségnek kell beszednie, és a visszajuttatás formáját kell megbeszélni, hogy az hogyan, milyen formában történjen. A pénz a kistérség költségvetésében jelentkezik bevételként, és a normatíva mellett egy saját bevételsoron fog jelentkezni, és hogy innen milyen módon jusson vissza az összeg, abban a tanácsnak kell megállapodnia. Pénzügyileg csak úgy történhet, hogy gondozónő útján szedi a kistérség, és a kistérség pénztárába kell bekerülnie. Sem az ingyenes, sem a magasan megállapított összeg nem jelent neki problémát, és amit a tanács elfogad, azt fogják alkalmazni. Kérése, hogy ez egységes legyen, hiszen számlázni is így kell nekik majd. Hlívják László ismerteti, hogy 1 település miatt ne kelljen a többinek magas térítési díjat fizetnie, hiszen a 350 nyugdíjasa közül 100 minimál nyugdíjat kap. Ápolnak olyan embereket, akik nagyon rászorulnak, és nem Vajtó János elmondja, hogy van olyan gondozottja, aki után a térítési díjat a gyermeke fizeti, és úgy gondolja, hogy a bizottság az igényeket kellően el fogja bírálni. Hlívják László arra kíváncsi, hogy ha a testületek nem szavazzák meg, akkor mi lesz a helyzet.
19
Rónavölgyi Endréné ismerteti, hogy ebben a testületeknek nem kell döntenie. Vajtó János ismerteti, hogy döntöttek már arról korábban, hogy az ellátást kistérségi szintre emelik, így ebben nem kell a testületeknek döntenie. Sipos Attila elmondja, hogy a gondozási szükséglet megállapításnál azt, hogy ezt a feladatot a kistérség átvette, sok feladattal is jár. A gondozási szükségletet 3 tagú bizottság állapítja meg, és a régi megállapodásokat a községekben meg kell szüntetni, új megállapodást kell kötni a kistérséggel és új gondozási szükségletet is meg kell állapítani. Van egy sor gondozott, akinél nem volt megállapítva a szükséglet, vagy az orvosi papír lejárt. A bizottság minden nap dolgozik, és a bizottság elnöke az encsi idősek otthonának az elnöke, valamint tagjai a Szerencsi Polgármesteri Hivatal közigazgatási osztályáról és tőlük egy kolléga. Mikor az összes megállapításra kerül, akkor már nem lesz gond az új jelentkezőkkel, de most egy kicsit sok ez a bizottságnak. Lehetőség van arra, hogy ha valaki a korházból hazakerül, és a vezető úgy ítéli meg, akkor 3 hónapig gondozásban lehet anélkül, hogy gondozási szükségletet állapítottak volna meg neki. Osika József egy 100 Ft-os egységes plafont el tud képzelni, és amennyiben ez nem változik, akkor ezen egy döntéssel tudnak változtatni. A 300 Ft-ot a többség nem tudja elfogadni, így az egységes összegként 150 Ft a megfelelő. Vajtó János úgy gondolja, hogy az összeget az ellátott helyett a település is kifizetheti. Hlívják László az összeget soknak tartja, és ismerteti, hogy sokan vannak a településén, akik az ellátásra rá vannak szorulva, így nem támogatja a díjfizetést. Vannak a kistérségben gazdagabb települések, akiknek ez nem jelent problémát. Rónavölgyi Endréné szerint igaza van abban polgármester társának, hogy különbözőek a települések, és nem lehet egységes megoldásként mindenkinek a legmegfelelőbb döntést hozni. Sipos Attila úgy gondolja, hogy ebben mindenképpen kell döntést hozni, mert nekik dolgozniuk kell, és május 1-től kell bevezetniük. Javasolja, hogy a második táblázatban 50, 100, 150 Ft kerülne meghatározásra, és a negyedik sáv eltűnne. Javasolja azt eredeti megoldásként, vagy az előbb felvetett variációt alkalmaznák. Rónavölgyi Endréné ezt megerősítve azt javasolja, hogy a 2-es táblázatnál 42500-ig 50 Ft, 42500-57000 Ft között 100 Ft, 57000-71000 Ft között 150 Ft, felette akár 200 Ft is lehetne. 20
Osika József azt javasolja, hogy 42500 Ft-ig ne szedjenek térítési díjat, valamint felette 50, 100, és 150 Ft lenne az összeg. Rónavölgyi Endréné csatlakozva az előtte elmondottakhoz 42000 Ft-ig 0 Ft lenne a térítési díj, 42000-57000 Ft között 50 Ft, 57000 -71000 Ft között 100 Ft, 71000 Ft felett pedig 150 Ft lenne. Hlívják László elmondja, hogy van, aki a gyógyszertámogatásba nem fér bele, és 10-15.000 Ft összeget fizet gyógyszerre, de annál sok a 100 Ft is. Ezt a megoldást korrektnek tartja. Rónavölgyi Endréné elismétli a kategóriákat, majd szavazásra bocsátja az előterjesztést. Sipos Attila elmondja, hogy a jelzőrendszeres házi segítségnyújtásnál is vizsgálták a lehetőséget, de nem tudnak megállapítani díjat. Osika József arra kíváncsi, hogy hogyan fog visszakerülni ez az összeg a településekre? Rónavölgyi Endréné javasolja, hogy ebben egy kisebb bizottság működjön, és ennek visszajuttatásáról egy előterjesztésben döntsenek. A Társulási Tanács a házi segítségnyújtás térítési díjaira vonatkozó előterjesztést megtárgyalta, és 8 igen 3 nem és 1 tartózkodás mellett az alábbi határozatot hozza: 25/2009 (IV.30) HATÁROZAT Tárgy: Előterjesztés a házi segítségnyújtás térítési díjaira A SzTcKT Társulási Tanácsa a szociális igazgatásról és szociális ellátásról szóló 1993 évi III. tv 115 §-a felhatalmazása alapján a házi segítségnyújtás térítési díjainak megállapításáról az alábbi határozatot alkotja. A Szerencsi Többcélú Kistérségi Társulás házi segítségnyújtás szolgáltatási önköltségét az alábbiakban javasolja megállapítani: Házi segítségnyújtás:
907 Ft/gondozási óra
A Szerencsi Többcélú Kistérségi Társulás házi segítségnyújtás szolgáltatásának intézményi térítési díját az alábbiak szerint javasolja megállapítani: 21
Házi segítségnyújtás: 1 főre eső jövedelem a nyugdíjminimum 150 %-át nem haladja meg: Ft/fő/óra 1 főre eső jövedelem a nyugdíjminimum 150-át meghaladja: 792Ft/fő/óra
742
A Szerencsi Többcélú Kistérségi Társulás házi segítségnyújtás szolgáltatásának személyi térítési díját az alábbiak szerint javasolja megállapítani:
1 főre jutó jövedelem %- 1 főre jutó jövedelem Ft- Térítési díj Ft/óra ban ban nyugd.min-ra tekintettel 150-ig
42.750-ig
0
150-200 között
42.751-57.000
50
200-250 között
57.001-71.250
100
250 felett
71.251-
150
Határidő: azonnal Felelős: Rónavölgyi Endréné - elnök Osika József jelzi, hogy a települések részére a költségek biztosítására vonatkozó összegekről még nem beszéltek. Rónavölgyi Endréné javasolja, hogy ezzel kapcsolatban üljön össze egy kisebb bizottság, és tegyenek javaslatot a tanácsnak. Megkérdezi, hogy ki venne szívesen részt a bizottság munkájában? Javasolja, hogy a jelentkezések alapján Béki József, Osika József és Galambosi Imre üljenek le Sipos Attilával, és terjesszenek javaslatot a tanács elé. Bíró Ferenc úgy értelmezi, hogy a beszedett díj kerülne a településekhez. Rónavölgyi Endréné elmondja, hogy a költségvetés változott, és a visszajuttatás szabályait kell megbeszélniük, és a módosított költségvetésnek megfelelően hogyan lehet ezt visszajuttatni. Vajtó János azt javasolta, hogy a pluszos költségvetés miatt nem lehetett megállapítani térítési díjat. A megváltozott költségvetés miatt lehetőség van
22
térítési díj megállapítására, és javasolja annak a gondozónők működésére fordítani. A lemondás megtörtént, és azt nem tudják megmondani, hogy mennyi bevétel várható, hanem a bizottság feladata lenne ennek a meghatározása. Véleménye szerint nem lehet ezt a bizottságnak sem megmondania, mert nincs mit. Sipos Attila elmondja, hogy a 16 millió Ft településeket együttvéve adódik össze. Van olyan település, amelyik teljesen rendben van, és van aki pluszos, de van olyan település is, amelyiknél a szám mínuszos, és ő többet is kérhetne, mert több az ellátottja, mint amire a normatívát kérték, de erre csak júniusban van lehetőség. A bizottságnak kell megállapítania, hogy mennyi a személyi kiadás, és mennyi marad dologi kiadásra. Az, hogy ez milyen formában történik, azt kell megtalálni. Ebben kéri a segítséget, hogy konzultáljanak a település jegyzőivel vagy más vezetőkkel. Elmondja, hogy a térítési díj beérkezik bevételi soron, és a személyi kiadás levonásával az is a dologi kiadás egy részét fogja biztosítani, és meg kell beszélni, hogy hogyan kerüljön vissza a településekhez. Rónavölgyi Endréné más napirendi pontok hiányában az ülést berekeszti.
Kmf
Molnár Tibor Jkv hitelesítő
Rónavölgyi Endréné elnök
Dr. Árvay László Jkv vezető
23
