SZERENCSI TÖBBCÉLÚ KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS TÁRSULÁSI TANÁCSÁTÓL
JEGYZŐKÖNYV A Szerencsi Többcélú Kistérségi Társulás Társulási Tanácsának 2007. február 14-én tartott üléséről Jelen vannak: a mellékelt jelenléti ív szerint Rónavölgyi Endréné elnök köszönti a megjelenteket, és megállapítja, hogy a 18 társulási tagból 12 jelen van, az ülés határozatképes, és megnyitja azt. Javaslatot tesz a napirendi pontokra, és arra, hogy a jegyzőkönyv hitelesítője Perge István Újcsanálos polgármestere legyen. A Tanács a javaslatot 12 igen szavazattal elfogadta. Napirend: 1. A Társulás 2007. évi költségvetésének elfogadása 2. Egyebek Rónavölgyi Endréné ismerteti, hogy az első olvasatára ennek a napirendi pontnak az előző kistérségi ülésen került sor. Ott megfogalmazódott, hogy javaslatokat terjesszenek be a polgármesterek a költségvetéssel kapcsolatban szem előtt tartva azt, hogy a települési önkormányzatokat túlzott anyagi teher ne sújtsa. Ezzel kapcsolatban két javaslat érkezett, amely közül az egyik írásban Vajtó János Taktaszada polgármesterétől, a másik pedig telefonon Galambosi Imre polgármester úrtól, amely konkrét számokat nem tartalmazott. Elöljáróban szeretné elmondani, hogy a szakszolgálat és a Szakmai Szolgáltató volt az a két terület, illetve a szociális ágazaton belül a Támogató Szolgálat, amelynek működési költségeit a jelenlegi normatíva nem fedezi. A szociális terület vonatkozásában szeretné elmondani, hogy itt nagy valószínűséggel normatívát tudnak még leigényelni, amely plusz normatíva fedezi majd a hiányzó összeget. A tegnapi nap Dr. Hajdú Zsuzsanna részt vett egy országos kistérségi értekezleten, ahol azt az információt kapta, hogy ezen normatíva kiegészíthető, és ez semmilyen plusz forrást nem igényel majd. (Szepessy Zsolt László a terembe érkezett.) A költségvetés ezen részével kapcsolatban azt javasolja, hogy maradjon meg változatlan formában. Amennyi pénz rendelkezésre áll, az ott van, és a normatíva igénylésnél a plusz normatívát megigénylik, és a költségvetést módosítani tudják. Így fedezve van a Támogató Szolgálat és a szociális ellátás. Ami továbbra is hiányként jelentkezik, az a szakszolgálatnál és a szakmai szolgálatnál jelentkezik. Ismeretei szerint minden társulási tag kapott egy kimutatást a Nevelési Tanácsadótól, ami arra vonatkozóan tartalmaz kimutatást, hogy mely településen hány gyereknek milyen szolgáltatást nyújt a tanácsadó. Ez forintosítva is tartalmazza az elmúlt évben településenként, hogy ez mennyibe került, amely összességében 45 millió Ft-os költséget jelentett. A most kiosztott kimutatás arról szól, hogy a jelenlegi normarendszer következtében van egy majd 8 millió Ft-os hiány, ahol szükséges ahhoz, hogy a tavalyi szinten a logopédiát, nevelési tanácsadást, és a gyógytestnevelést is el tudják látni. A kiküldött anyag 3 alternatívát tartalmaz a megoldásra. Az első megoldás szerint a vizsgálatok, szakvélemények után a finanszírozást a nevelési, oktatási intézmény fenntartója végzi. A második pont szerint a gyermekek után járó normatíva 1 %-t adja át a települések a társulás
1
részére. A harmadik megoldás szerint a társulás költségvetését 2007. június 30-ig újratárgyalja, és a második félévet a BAZ Megyei Közoktatásért Közalapítvány által kiírt pályázatok támogatási ismeretében folytassák. A szolgáltatást a Nevelési Tanácsadó az eddigi óraszámban biztosítsa az a pont figyelembe vételével plusz források bevonásával. A kiosztásra került táblázatban településenként van felsorolásra került, hogy hány gyereket látott el a Nevelési Tanácsadó. Leírták, hogy ez mennyi pénzbe került, és a normatíva és az ellátási összeg közötti különbség is. Amennyiben a település ezt a szolgáltatást ugyanezen a színvonalon kívánja ellátni, akkor ez a normatíván felül mennyi plusz kiadással jár. Javasolja, hogy beszéljenek erről a kérdésről, hogy milyen álláspontot alakítsanak ki, illetve hogyan tudják ezt a feladatot ellátni. A társulás léte attól is függ, hogy ezen feladatokat valóban társulási formában tudják-e ellátni. Héring Istvánné Rátka polgármestere: Elnézést kér, mert a legutóbbi társulási ülésen nem tudott részt venni, így csak érintőlegesen értesült az itt elhangzottakról. Áttanulmányozva a költségvetés anyagát arra a megállapításra jutott, hogy kérdések, kételyek merültek fel, amit a szerint próbált megvizsgálni, hogy a feladatonként felsorolt kiadási tételeknek mennyire van forrásoldala biztosítva, és feladatonként hogyan alakul a forráshiány összege? Úgy gondolja, erre az előadásban választ is kapott, és úgy értesült, hogy ezáltal minden feladathoz biztosított a normatívából a pénz, amely alól a pedagógiai szakszolgálat, és a Támogató Szolgálat az, amelyre nincs meg a szükséges fedezet. Azt kell mérlegelni, hogy a kettő közül, amennyiben már kiadások merültek fel, melyik az, amely mind a 18 települést érinti. A megkapott táblázatból az tűnik ki, hogy a pedagógiai szak és szakmai szolgáltatást valamennyi település igénybe veszi. A másik terület az, amelyet csak érintőlegesen vesz igénybe minden település. A feladatokat rangsorolva a pedagógiai szak és szakmai szolgáltatás az elsődleges, hiszen valamennyi településen végeznek ilyen szolgáltatást. Sikerült beszélnie az óvodavezetővel és az iskolaigazgatóval is, hogy ez hányszor, milyen alkalommal, milyen szempontok alapján kerül igénybevételre a Nevelési Tanácsadó munkája. Mindkettőjüktől azt a választ kapta, hogy ezt a feladatot nem tudnák elvégezni, illetve ha minden településnek ezt a feladatot önállóan kellene ellátnia, akkor sokkal többe kerülne, és sokkal keményebben kellene zsebbe nyúlni. Ebben az értelemben ez az a feladat, amelyre elmondása szerint a legnagyobb szükség van. Az értesülése szerint a 11 fő személye körül adódtak problémák, és ezt a létszámot sokalta a tanács. Ennek a létszámnak utánajárva megállapította, hogy a feladat ellátása érdekében pszichológusokat, logopédusokat, és különböző gyógytornászokat alkalmaznak, ami a feladathoz van irányítva. Abban is felmérést végzett, hogy ezen személyekből mennyi a szerencsi, és mennyi a vidéki dolgozó. A két pszichológus közül az egyik Szerencsről a másik Rátkáról van. A logopédusok közül 3 személyt főállásban alkalmaznak, egyet Taktaharkányból, egyet Szerencsről, és tudomása szerint egyet Újcsanálosról. Óraadóként további 3 logopédus azért kell alkalmazni, mert nincs olyan személy, akiket főállásban tudnának foglalkoztatni. A gyógypedagógusok közül az egyik Szerencsről, a másik Megyaszóról van. Úgy gondolja, hogy arányát tekintve a kistérség is érintve van, és a személyek ennek megfelelően kerültek kiválasztásra. Javasolja, hogy amennyiben belső átcsoportosítás megoldható, azt tegyék meg. Minden kistelepülésről is azt hallják és tapasztalják, hogy helyi szinten is nagy a forráshiány. Amennyiben a Támogató Szolgálatnál utólagos pótigény nyújtható be, akkor úgy gondolja, hogy ennek a működésének sincs akadálya. Mindenféleképpen megoldandónak látja a Nevelési Tanácsadó, Szak és Szalmai szolgáltató pénzügyi problémáját, mivel valamennyien ebben a legérintettebbek a települések. Amennyiben ezt nem sikerülne megoldani, akkor hajlandó és kompromisszumra kész abban a vonatkozásban, hogy települési szinten ebben mivel kell hozzájárulni. Ez erős érvágást jelent nekik, így ezt csak a legvégső esetben merülhet fel.
2
Hlívják László Legyesbénye polgármestere: A táblázatban aránytalanságokat vél felfedezni. Alsódobszával és Sóstófalvával kapcsolatban nem lát problémát, de Újcsanálosnál nem hiszi, hogy ötször nagyobb az ellátottak száma, amely az arányokhoz képest nagy. Nem tudja, hogy mennyi az ellátás, de ha Szerencset nézi, 600 fő az esetszám, és Legyesbényéhez képest ötször nagyobb a gyereklétszám. Van olyan település, amelyik 2 milliót fizet be a 14 millió Ft-os összköltséghez képest. Vajtó János Taktaszada polgármestere: Szeretné ezt megfordítani, hiszen az ülés után Hajdú Józsefnéval beszélgetve az esetszámokat vitatta, hogy valóban szükség van-e ennyi ember foglalkoztatására? Minden fenntartónak az intézményeivel el kellene beszélgetnie, hogy nem biztos, hogy indokolt ennyi gyereket ide beküldeni. Az esteszám csökkenésével a normatíva is csökken, de felmerülhet az, hogy 11 főre nincs ekkor szükség. A tegnapi nap folyamán sikerült beszélnie a két intézményvezetőjével. Ők vannak a gyerekekkel, így valamilyen szinten ismerni kell nekik őket. Nem kell vizsgálatra küldeni az olyan gyerekeket, akikkel biztosan nincsen semmi gond, de a kéteseket természetesen be kell küldeni. Taktaszada esetében úgy gondolja, hogy a 120 vizsgálatból egy 20 % körüli vizsgálatszámot le lehet faragni, és úgy gondolja, ezt a többi településsel is hasonlóan lehet. Az intézményvezetők küldözgetik a gyerekeket vizsgálatra úgy, hogy nem biztos, hogy mindegyik szükséges. Az esetek vizsgálatánál a gyerekszámot, és nem a lakosságszámot kell figyelembe venni, hiszen Szerencsre arányaiban több gyerek jár, mint Taktaszadára. Szerencsen a gyereklétszám ötszöröse a Taktaszadainak, és nem hiszi, hogy Szerencsen szükség van ennyi vizsgálatra. Az esetszámot vizsgálva az esetszám hatszoros, és azt gondolja, hogy ezeket felül kell vizsgálni, hogy indokolatlanul ne küldjék a gyerekeket vizsgálatra. Itt szembesülnek azzal, hogy zsebbe kell nyúlni, vagy valahonnan át kell csoportosítani. Kérdés, hogy ebben a felállásban ilyen normatíva mellett vajon tudják-e tovább finanszírozni? Nem lesz más alternatíva, mint hogy zsebbe nyúlnak, vagy valahonnan elvesznek. Nem szakember benne, de nyílván ezt meg kell vizsgálni. Mindenki nézze meg, hogy kell-e neki ilyen esetszám, és ha igen, akkor fizesse. Nem mehet annak a kárára, hogy mást beszűkítenek, és a feladatokból egyet csúcson működtetnek, a többi pedig elsorvad. Csáki Barnabás Megyaszó polgármestere: Javasolja, hogy szakmai vitába ne menjenek bele, hiszen nem szakemberek, hanem fenntartók, és a szakemberek maguk a pedagógusok. A javaslatok között szerepel az a változat is, hogy minden település az önrészt állja. Nem tudja a polgármester azt megállapítani, hogy milyen a gyerek? Nem csak arról szól, hogy a hátrányos helyzetű gyerekeket kell beküldeni, hanem a tehetséggondozásról is. Amennyiben ők, mint nem szakemberek elkezdenek vitázni, akkor nem fognak tudni ebben olyan megoldásra jutni, amiben a közös nevezőt megtalálják. A Vajtó János hozzászólása mellett javasolja, hogy minden település vállalja az önrészét, mégpedig a normatíván felüli részt, és akkor a hiány megoldásra kerül. Hlívják László: Egyetért Vajtó Jánossal abban, hogy nem tudja, hogy mi van a számok mögött? Véleménye szerint meg kell a számot vizsgálni, és lehetőség szerint csökkenteni. A Tanács tagjai között pedagógusok is találhatóak, akik szerinte értenek a témához. Nem kell pedagógusnak lenni ahhoz, hogy eldöntsék, szükséges a gyereknek a vizsgálat, vagy nem. Azért vannak az igazgatók nagyon jó fizetésért, hogy ezt elvégezzék Fel kell hívni a figyelmüket, hogy erre a területre nézzenek oda, és kontroll nélkül ne történjen semmi. Héring Istvánné: Úgy látja, hogy a költségvetésen belül egy tételnél akadtak meg, amely a Nevelési Tanácsadó kérdése. Ezzel kapcsolatban az a véleménye, hogy rengeteg a sérült gyerek. Akik pedagógiában dolgoznak, azok azt tapasztalják, hogy sok gyerekkel vannak
3
tanulási zavarok, illetve olyan problémák, amiben lépni kell és segíteni. Sok helyen, ahol a hátrányos helyzetben lévők nagyobb számban vannak, nem biztos, hogy vállalják ezen gyerekek behordását. A pedagógusok részéről az az igény, hogy kerüljenek be vizsgálatra ezek a gyerekek. Sok esetben kijár a helyszínre a pedagógus a Nevelési Tanácsadóból, mert a szülő sokszor nem vállalja, hogy a gyereket behozza. Rátka település ebben nem érintett, de tudja, hogy többen viszont igen. Ez a jövő generációjáról szól, és szakmai érvek is szólnak mellette, nem csak anyagi érvek. Úgy gondolja, hogy a költségvetés többi oldalát is meg kell vizsgálni, hogy ott mit tudnak tenni, és lehet, hogy más területről is sikerülne átcsoportosítani. Kiss Lajos Golop polgármestere kérdése, hogy a normatív támogatás esetszám, vagy milyen szempont alapján jár? Az esetszám csökkentéssel nem tudja, hogy előre hogyan tudnak számolni. Hajdú Józsefné: A Nevelési Tanácsadó költségvetésével kapcsolatban szeretné ismertetni, hogy 1.020.000 Ft-ot kapnak minden szakoktató után, akit foglalkoztatnak. Ezért is küldték ki tételesen, hogy kiket foglalkoztatnak, milyen szakterületen, és hogyan van foglalkoztatva? Minden ellátott gyerek után, akit legalább 6 alkalommal ellát a Nevelési Tanácsadó azon a három területen, hogy logopédia, fejlesztő pedagógia és gyógytestnevelés, kapnak 11.000 Ftot. Amennyiben van pedagógusuk, és van, aki ellátja az arra rászoruló gyerekeket, csak akkor van normatíva 11000 Ft/gyerek összeggel. Azon túl minden éven ír ki pályázatot a BorsodAbaúj – Zemplén Megyei Közoktatásért Közalapítvány. A pályázatot januárban ki kellett volna már írnia, amely szeptembertől júniusig terjedő időre szól, de eddig ez még nem történt meg. Ezért javasolják az egyik variáció szerint, hogy tárgyalják újra akkor, amikor már látszik, hogy mennyi pénzt sikerül erre a területre szerezni. Az összeg változó szokott lenni. Kistérségi központoktól kértek javaslatot a felosztásra, amelyen ők hangsúlyozták, hogy az ellátandó gyerekek száma nem csökken, és az állami normatíva sem csökken. Kiemelt területként kívánják kezelni. Az összegek ismertetésére megkéri Jakab Ferencnét, a Nevelési Tanácsadó vezetőjét. Jakab Ferencné elmondja, hogy legutóbb 800.000 Ft-ot, előtte 3.400 000 Ft-ot, és 7.700 000 Ft-ot kaptak, de ez az összeg folyamatosan csökken. Amíg ezek a pénzek rendelkezésre álltak, addig egyáltalán nem kellett hozzájárulni az ellátáshoz. Hajdú Józsefné: Ismerteti, hogy a logopédia, fejlesztő pedagógia, és gyógytestnevelés az, amire nem kapnak normatívát. Itt kell jól meggondolni, hogy a gyerekeket mire küldik be a települések? Beküldik, ha úgy gondolja a pedagógus, hogy a gyerek sajátos nevelési igényű. Amennyiben ez megállapításra kerül a Nevelési Tanácsadóban, akkor erre a gyerekre kiemelt normatívát kap az intézmény, ami 200.000 Ft helyett 430 000 Ft. Ennek megfelelően a sajátos nevelésű gyerek kap plusz 230 000 Ft-ot, amely marad minden településen az óvodában és iskolában. Képesség kibontakoztató oktatásban amennyiben megállapítják, hogy a feltétel megvan, akkor a normatíva a településre megy, amelyből a társulás egy fillért sem kap. Vajtó János: Az intézmény vezetője megpróbálja beküldeni a gyereket, hogy hátha, de a cél az, hogy minél kevesebb esetszám legyen. Nem tudja, hogy a pszichológusokat ki irányítja, hogy ki mondja a gyerekre hogy tökéletes, pedig nem az. Naponta találkozik olyan gyerekkel, akiről tudja, hogy milyen a viselkedése, és mégis kap egy olyan bizonyítványt, hogy alkalmas. Véleménye szerint a két dolog itt abszolút nem találkozik egymással. Rónavölgyi Endréné: A pszichológusok nincsenek anyagilag motiválva, hogy minél több gyereket utasítsanak el.
4
Vajtó János: Nem kérdőjelezi meg, és nem is tiszte a szakmai képzettségüket megkérdőjelezni, de ha több időt töltenének velük, akkor biztosan megváltozna a véleményük. Hajdú Józsefné: A folyamat szerint az adott iskola vagy óvoda beküldi a gyereket, és a szakés szakmai szolgáltató megvizsgálja központilag kiadott tesztek alapján. Ők küldik tovább a megyei áthelyező bizottsághoz. 2008. január 1-től a költségvetési törvény szerint a sajátos nevelési igényű gyerekek a Nevelési Tanácsadóba kerülnek úgy, mint a vizsgálat és az ellátás. Nehéz munkával sikerült főállású szakembereket biztosítani. Az országnak egyetlen gyógypedagógiai főiskolája van, ahol ilyen szakembereket képeznek. Januártól nő a feladatellátás, és amennyiben nincs szakember, akkor megint itt fognak állni a probléma előtt. Az iskolaérettségi vizsgálatok számát lehetne kérni, hogy csökkentsék le. Az az óvónő, aki egy vagy több évig foglalkozik a gyerekkel, jól ismeri a gyereket. Az általános vélemény az, hogy amennyiben egy nevelési tanácsadó vagy az óvónők egy csoportja mondja ki azt, ahol persze az óvodavezető is ott van, hogy a gyerek iskolaéretlen vagy iskolalérett, akkor a szülő jobban elfogadja azt. Itt kérnek egy együttműködést, mert itt tényleg csökkenhetne a vizsgálat, hiszen erre semmilyen állami támogatás nem jár. Sajnálja, hogy csak ezzel az egy területtel van probléma, és ezt a területet nem tudják finanszírozni a legjobb szándék szerint sem. Az aránytalanságról szólva elmondja, hogy itt működik a kistérségi eltérő tantervű tagozat, ahol enyhe értelmi fogyatékos gyerekek tanulnak. Az ő ellátásuk emeli meg a statisztikát. Ezen vizsgálatokat több helyen kell adminisztrálni, amit az Állami Számvevőszék bármikor ellenőrizhet, illetve a Kincstár, hiszen normatívát vesznek igénybe. Ezen adatokért felelni kell. Tesztekkel kell a gyerekeket mérni és vizsgálni, és ezt adminisztrálni kell. Az összlétszám 13 %-a az, amely valamilyen vizsgálatot kér, és valamilyen ellátást kell neki biztosítani. A gyógytestnevelést az orvos állapítja meg. A 18 település orvosaival megbeszélték, hogy májusban az első vizsgálatot végezzék el, és szeptemberben egy kontroll vizsgálatot végezzenek. Amikor az orvos leírta, vagy kiszűrte a gyereket, akkor 18 fős csoportokban 3 órát kötelező részükre biztosítani. Ez az eljárási rend, így kell dolgozni, és ennyi pénz van rá. Szomorúnak tartja, hogy erre a kötelező feladatra nincsen pénz, és minden településen a gyerek fog ezzel hátrányt szenvedni. Jakab Ferencné: Az aránytalansággal kapcsolatban szeretné elmondani, hogy az esetszám a kért vizsgálatok alapján történik. Amit a nevelési oktatási intézmény kér, és ennek javaslatára a szülő kér, azt kötelesek levizsgálni. Itt ők nem válogathatnak, mert őket feljelenthetik. Hogy honnan hány gyerek jön, azt nem ők döntik el, és minden vizsgálatot el kell végezni. A terápiával, hogy mennyit tudnak ellátni, azzal nincsen baj, mert annak a finanszírozását megkapják. Egyetlen dologra nincsen központi támogatás, az pedig a vizsgálat, amelyek az intézmények kérése, valamint ha a szülő önként jön. Van olyan szülő, aki önként jön, és legfeljebb létszámot adhat ki, hogy hányan voltak, de azt is köteles ellátni. Rónavölgyi Endréné: Az elmúlt ülésen is felvetette, hogy miután a vizsgálatok száma elég jelentős, és csak azt lehet megvizsgálni, akit az adott településről az iskola támogat és beutalja, de azt viszont le kell vizsgálni. Az lenne a javaslata, hogy mivel a települési önkormányzat és az iskola jól együtt tud működni, a megállapodásból a Nevelői Tanácsadói rész kerüljön ki, és eseti vizsgálat legyen, amit a települési önkormányzat kifizet, így nem kell önrészt fizetnie. Ezt tudják majd befolyásolni, hogy hány gyereket vizsgáljanak, hányat nem, és mi legyen vele.
5
Hlívják László: Az aránytalanságra visszatérve elmondja, hogy a táblázatot nem ő készítette. Van egy település, amelynél Legyesbénye hatszor nagyobb, és Legyebényén fele annyi esetszám, így úgy gondolja, valami aránytalanság van. A táblázatot fiktívnek tartja, és egy olyan település, ami hatoda Legyesbényének, nem küldhet kétszer annyi gyereket. Jakab Ferencné: A létszám az elmúlt tanév ellátása alapján készült. Hogy melyik településről mennyi gyereket küldtek be, az iskolán múlik. A településnél olyan településszerkezet van, és olyan szociálisan hátrányos családok, hogy azon településen azon dixleksziás gyerek 14 van, és ez két családból tevődik össze. A létszámra vonatkozóan a Nevelési Tanácsadásban ha egy alkalommal volt, az is egy főnek számít. Logopédiában egy másik szakfeladati típusba jár, az a második, és a harmadika gyógytestnevelés. A három ellátási formában három gyerekként kell kimutatni, így is kapja rá a normatívát, és közben egy gyerekről van szó. Lehet a pszichológiai ellátás, fejlesztő pedagógia, logopédia, gyógytestnevelés. A legtöbb problémás gyerek mind a négy feladatra jár. Hlívják László: Legyesbényén 230 gyerek van, és egy az, amelyik nem hátrányos helyzetű. Ezen a településen körülbelül 30 van. Náluk egy gyerek nem tartozik oda, és nem szorul rá azokra a támogatásokra. Jakab Ferencné: Annyit látnak el, amennyit behoznak, vagy önként bejönnek. Rónavölgyi Endréné: Más a hátrányos helyzetű gyermekeknek a besorolása, és mások azok a gyerekek, akik logopédiára, gyógytestnevelésre, vagy sajátos nevelésre szorultak. Hlívják László: Véleménye szerint a hátrányos helyzetűek közül kerül ki a nagyobb részük. Rónavölgyi Endréné: Az, hogy hány gyereket vizsgál meg a Nevelési Tanácsadó, az nem a Nevelési Tanácsadó problémája. Ez nekik a problémája, és a vezető erre nem tud mit válaszolni. Úgy gondolja, nem lenne szerencsés ezt úgy feltüntetni, hogy a Nevelési Tanácsadó kitalált számokat beír, és annak alapján igényli le a normatívát. A települések beküldik a gyerekeket, amit neki törvényből adódó kötelessége levizsgálni, és nincsen jogköre ezt visszautasítani. Végigmentek azon együttműködési formákon, amit vállalt a társulás. Mindenhol látszott, hogy a normatív támogatás fedezi azon feladatokat, amit elvállaltak. Három helyen nem fedezi, ez pedig a pedagógiai szakszolgálat, a szakmai szolgáltatás, és a támogató szolgálat. A Támogató Szolgálatnál a plusz normatívát amennyiben megkapják, akkor azt a normatívát oda kell felhasználni, és nem hozhatják át a szakszolgálati oldalra. A szakmai szolgáltatásnál azt mondta, és javasolja, hogy amennyi pénz van, annyit kell rá felhasználni. Itt versenyekről, munkaközösségek működéséről van szó, és amennyi pénz van, annyit kell felhasználni. Ami igazán fontos, az a pedagógiai szakszolgálat. Itt arányaiban tekintve nem tartja hatalmas összegnek a különbözetet. Akár két féléves megosztásban is 2300.000 Ft településenként. Nem tudja, hogy ezt fel tudják-e a települések vállalni vagy sem? Vajtó János: Nem csak jogok vannak, hanem kötelezettségek is. Amennyiben mint fenntartók az irányba fognak elmenni, hogy az esetszámot csökkentsék, akkor mi lesz a létszámmal, hiszen a különbözet nőni fog. Rónavölgyi Endréné: Amennyiben csökken a vizsgálatok száma, akkor csökkenteni kell az ott foglalkoztatottak számát is, hiszen kevesebb feladathoz kevesebb ember kell. Félévkor ezt át kell tekinteni, és ekkor fogják látni, hogy a közalapítványnál mennyi pénzt tudnak ehhez a feladathoz kapni. Javasolja, hogy a települések tekintsék át a beküldésre kerülő
6
gyereklétszámot, és ennek tükrében tudják a Nevelési Tanácsadó létszámát meghatározni. Félévig lássa el a Nevelési Tanácsadó azon feladatokat, amit eddig ellátott. Félévkor megvizsgálják, hogy milyen alapítványi pénzeket sikerült nyerni a feladatokhoz, és megvizsgálják, hogy szükséges-e a befizetés, vagy nem. Hajdú Józsefné: Az iskolaérettség nem befolyásolja az ellátást. A gyereket el kell látni. A vizsgálat nem függ össze az ellátással. Amennyiben csökken a létszám, akkor jobb ellátást tudnak biztosítani, és jobban tudnak koncentrálni, hogy ellássa a gyerekeket. Amennyiben ellátja, akkor 11000 Ft plusz normatívát tud hozni, amennyiben vizsgál, akkor nem tud ellátni. Rónavölgyi Endréné: Javasolja, hogy eredeti számmal fogadják el a költségvetést azzal a kitétellel, hogy félévkor újra megvizsgálják a költségvetést, és félévig van egy szünet, hogy a településeknek nem kell fizetnie. Megkérdezi, hogy van-e észrevétel, javaslat ezzel kapcsolatban? Javaslat, észrevétel nem érkezett, így szavazásra bocsátja az előterjesztést. A Társulási Tanács a 2007. évi költségvetésről szóló előterjesztést megtárgyalta, és 12 igen, és 1 nem szavazattal az alábbi határozatot hozza: 9/2007 (II.14) HATÁROZAT Tárgy: A Társulás 2007. évi költségvetése Az SzTcKT Társulási Tanácsa a települési önkormányzatok többcélú kistérségi társulásáról szóló 2004. évi CVII: törvény 4. § (3) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján a 2007. évi költségvetésről az alábbi határozatot alkotja. A határozat hatálya A határozat hatálya a Szerencsi Többcélú Kistérségi Társulásra, annak szerveire, intézményeire, bizottságaira, munkaszervezetére terjed ki. A költségvetés bevételei és kiadásai 1. A Szerencsi Többcélú Kistérségi Társulás 2007. évi költségvetésének a.) bevételi főösszegét 150.320eFt-ban b.) kiadási főösszegét
150.320eFt-ban
állapítja meg. 2. Az 1.a.) pontban megállapított költségvetési bevételi főösszeg jogcímenkénti részletezését e határozat 1., valamint a 2., 2/a., 2/b., 2/c., számú mellékletei tartalmazzák. 3. Az 1. B.) pontban megállapított költségvetési kiadási főösszeg jogcímenkénti részletezését e határozat 1., valamint a 3., 3/a., 3/b., számú mellékletei tartalmazzák.
7
4. A beruházási előirányzatot célokként a 4. számú melléklet tartalmazza. 5. A Társulás költségvetésében szereplő létszámkeretet az 5. számú melléklet tartalmazza. 6. A költségvetési évet követő 2 év várható előirányzatait a 6. számú melléklet tartalmazza. Jelen határozat 2007. február 1-én lép hatályba, de rendelkezéseit 2007. január 1-től kell alkalmazni. Rónavölgyi Endréné: A létszámmal kapcsolatban volt Vajtó polgármester úr részéről kérdés, amellyel kapcsolatban szeretne válaszolni. Vajtó János: Az előző ülésen feltett kérdésektől szeretne elállni, hiszen egyedül nem szeretne indítványokat tenni, hiszen az előző ülésen többen felszólaltak, most pedig nem. Úgy gondolja, hogy ennyire passzívnak nem lehet lenni. 2. Rónavölgyi Endréné: Az orvosi ügyelet évadzáróján volt egy beszámoló, amelyen felvetődött, hogy sem a megyében, sem a kistérségben nincs fogorvosi ügyelet. Azt kérte Dr. Bobkó Géza főorvos úrtól, írja le, hogy hogyan lehetne a hétvégi fogorvosi ügyeletet megszervezni, és ennek milyen anyagi kihatásai vannak. Készített erre egy írásos tájékoztatót, és kéri, hogy ezt nézzék át a tanács tagjai. Úgy gondolta, hogy a Tokaji Kistérséggel együtt lehetne ezt megszervezni, mert ekkor a költségek lényegesen kisebbek lennének. Ez éves szinten néhány 10.000 Ft-ot jelentene településenként. Ez a dokumentum egy gondolkodást elindító dokumentum lehetne, így kéri, hogy nézzék át, és amennyiben gondolkodásra érdemesnek tarják, akkor erre térjenek vissza, és a Tokaji Kistérséggel is felveszik a kapcsolatot. További napirendi pontok hiányában az ülést berekeszti. Kmf Perge István Jkv hitelesítő
Rónavölgyi Endréné Elnök
Dr. Árvay László Jkv vezető
8
