SZERENCSI TÖBBCÉLÚ KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS TÁRSULÁSI TANÁCSÁTÓL JEGYZŐKÖNYV A Szerencsi Többcélú Kistérségi Társulás Társulási Tanácsának 2008. február 15-én tartott üléséről Jelen vannak: a mellékelt jelenléti ív szerint Rónavölgyi Endréné elnök köszönti a megjelenteket. A jelenléti ív alapján megállapítja, hogy a 18 polgármesterből 17 jelen van, az ülés határozatképes, és megnyitja azt. Javasolja, hogy a jegyzőkönyv hitelesítője Osika József Tállya polgármestere legyen. A Tanács a javaslatot 16 igen és 1 tartózkodás mellett elfogadja. Javaslatot tesz a napirendi pontokra: Napirend: 1. Tájékoztató a Megyei Közútkezelő Kht. tevékenységéről, pályázati lehetőségekről 2. A Társulás 2008. évi költségvetésének megtárgyalása 3. A 2007. évi költségvetés módosítása 4. Társulási Megállapodás módosítása 5. Fenntartói határozat meghozatala a mozgáskorlátozottak ellátására 6. Előterjesztés a 2008. évi Kistérségi Közoktatásért díj odaítéléséről (zárt ülés) A Tanács a napirendet 17 igen szavazattal a napirendet elfogadja. 1. Rónavölgyi Endréné a Megyei Közútkezelő Kht tevékenységéről, pályázati lehetőségekről szóló tájékoztatóval kapcsolatban megkéri Peiber Tamás főmérnök urat a Közútkezelő Kht Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Igazgatóságának munkatársát az előadása megtartására. Peiber Tamás megtartotta előadását. Boros-Leskó Géza Prügy polgármestere örömmel hallotta, hogy bizonyos közutak felújításokra sor kerül. Nem érti, hogy egy-egy rövid szakaszos útnak a felújítását miért kell megbontani, és nem egyszerre elkészíteni. A költségeket drágítja a többszöri felvonulás, és az első éven elkészült utat valamilyen módon igénybe veszik, és lerontják. Nem érti, hogy egy 56 kilométeres szakaszt miért kell évekre megbontani, és több helyen ezt elkészítik. Miért nem lehet egy utat egyszerre elkészíteni? Amennyiben elkészítik az utakat, akkor nem érti, hogy miért nem lehet nagyobb védelmet adni neki, hiszen minden ország védi a saját útjait valamilyen módon vagy törvényekkel, tiltásokkal vagy valamilyen módon. Elképesztőnek tartja, hogy Magyarországon semmilyen védelem sincsen, és olyan utakat, ahol igazából nincs alap, a 10-14 tonnás autók teszik tönkre. Példának említené a Tarcalt Prüggyel összekötő utat, amelyet azon kamionok tettek tönkre, amelyek el akarták kerülni a mérést a 37-es úton. Megkerülték azokat a mérőpontokat, amik a 37-es úton vannak, és gyakorlatilag azt az utat szétnyomták. Amennyiben korlátozó táblákat tesznek ki, akkor a rendőrség tudja az utat védeni, de ameddig nincs semmilyen formában védve az út, akkor tönkre fog menni továbbra
1
is. Véleménye szerint a közútkezelő is tisztában van azzal, hogy melyik út mennyi súlyt bír, és hány tonnás autóval lehetne rá menni. Hiányolja az ilyen utaknak a védelmét. Peiber Tamás válaszában elmondja, hogy a pénzösszegük nagyon kevés, és a rendelkezésre álló fejlesztési kereteket úgy kell elosztani, hogy a megyében mindenhová jusson egy kis felújítandó útszakasz. Ők is azt szeretnék, ha minden útszakaszt egyben le lehetne aszfaltozni, mert ez lenne a lehető legjobb megoldás. A kollégák az adott utakat vizsgálva megnézik, hogy melyik a legrosszabb szakasz, és csak azt újítják fel. Nem jelent titkot, hogy az elmúlt években nem kaptak pénzt burkolat felújításra, és ezért az elmúlt időszakban kizárólag kátyúzási feladatokat tudtak megoldani. Az aszfaltozási munkák a tavalyi évben indultak meg, és remélhetőleg ezek után nagyobb ütemben fogják végezni. Az idei évben burkolat felújításra 15 milliárd Ft fog jutni az uniós forráson kívül, és reményeik szerint utolérik magukat, és az elmaradt, rossz állapotú utakat is rendbe fogják tudni tenni. A védelemre vonatkozóan mondja el, hogy törvények vonatkoznak arra, hogy milyen tengelyterhelésű járművek mehetnek az utakon. A szabályozás szerint 10 tonnánál nagyobb tengelyterhelésű gépek nem mehetnek az utakon, és fizetni kell egyébként utána. és nyilván ezért kerülik el azokat az útvonalakat, ahol mérések vannak. Amennyire lehet, ellenőrzik ők is, és a túlsúlyos járművek mérése a Nemzeti Közlekedési Hatóság feladatkörébe tartozik. Nyikes Tibor Tiszalúc polgármestere arra kíváncsi, hogy az utak melletti árkok kihez tartoznak, hiszen lassan mindegyik beszántásra kerül. Szerencséjük volt, hogy nem volt nagy hó az éven, és ennek következtében olvadás. A vízátfolyások miatt a tavalyi évben is voltak balesetek, az árkok eltűntek, beszántásra kerültek, amit régen alakítottak ki. Vajtó János Taktaszada polgármestere szerint az útpatkának az egyik legnagyobb gondja az, hogy nem folyik le róla a víz. Nagyon nehezen látni azt, hogy az alsóbbrendű utakon a patkarendezés végbe menne, amely nem jár akkora költséggel, mint az aszfaltozás. Hagyják tönkre menni, és a víz áll rajta. A belterületi szakaszon rendbe teszik, de a külterületi szakasszal nem tudnak mit kezdeni. A patka magasabb, amit a fű még fel is duzzaszt, a burkolat vízben áll, amely által tönkre is megy. Véleménye szerint nem igényelne nagy pénzt, és óriási károsodást meg tudnának előzni. Szepessy Zsolt László Monok polgármestere személyesen is tapasztalta, és a lakosságtól is kapott jelzést arra vonatkozóan, hogy a Monokot Bekeccsel összekötő út rossz állapotban van, és útburkolati jelek nincsenek felfestve rajta. Az út egy szerpentines meredek szakasz, ahol sok baleset és kicsúszás van. Több levéllel fordult a közútkezelő felé, és csak egyszer kapott válaszként egy udvarias levelet, amelyben türelmet kértek. Kéri, hogy legyen közöttük egy hatékony együttműködés, hogy amennyiben kérnek valamit, akkor az első levélre már kapjanak hatékony segítséget. Felajánlotta az önkormányzat segítségét, hogy a közmunkások által tudnak segíteni, de nem kapott visszajelzést. Kéri az ebben való segítséget és intézkedést. Kiss Lajos Golop polgármestere szerint azokon az útszakaszokon, ahol nem történik meg a felszántás, a magas gaz miatt lehetetlen belátni az utat. A súlykorlátozás alatt lévő hídjuknál nem látni, hogy a szembejövő forgalomban jön-e valaki. Peiber Tamás válaszában ismerteti, hogy évente meghatározott mennyiségű forrást biztosítanak a feladatok elvégzésére, így az útárok tisztítására, patkarendezésre, kaszálásra. A főmérnök úrral az üzemmérnökségek döntik el, hogy mikor milyen szakaszok kerülnek rekonstrukcióra, mikor mi kerül sorra. A konkrét eseteket ő is jelezni fogja, és kéri, hogy a települések is jelezzék ezt írásban. Az idei évben egy vízelvezető rendszerek felújítására
2
vonatkozó keret lesz, amelynek a közeljövőben fog elkezdődni az összeállítása. Ennek megfelelően bizonyos munkák elvégzésre kerülnek, de nem tudja, hogy a megyében mennyi keret áll majd a rendelkezésre. A listák összeállításánál a beérkezett leveleket figyelembe szokták venni. Rónavölgyi Endréné köszöni a tájékoztatást, és a meglévő ismeretek megerősítését, és úgy gondolja, hogy új ismeretekhez is sikerült jutniuk. Az utak állapota sok helyen kritikus, de bizakodóan tekint a jövőbe, mert azok a fejlesztések, amelyekről az előadó szólt, bizakodásra ad okot. Annak szurkolnak, hogy minél több forrást kapjon a Közút, hiszen az utak állapota is ilyen mértékben javulhat majd. Köszöni az előadónak a tájékoztatást. 2. Rónavölgyi Endréné a 2008. évi költségvetés megtárgyalásával kapcsolatban megkéri Kovács Enikő pénzügyi munkatársat a napirendi pont ismertetésére. Előzetesen szeretné elmondani, hogy az előterjesztés mindenkinek kiküldésre került, és személyes konzultációra is sor került az alelnökökkel, a Pénzügyi Bizottság elnökével. Igyekeztek alaposabban előkészíteni a napirendi pontot, hogy visszaigazolást kapjanak arra vonatkozóan, hogy hol kellene módosítani, és mindig szükség van arra, hogy a számok mögötti tartalmat is lássák. Úgy gondolja, hogy talán sikerült egy olyan költségvetést összeállítani, amely elfogadható lehet, hiszen azok a normatívák, amelyek rendelkezésre állnak, azok gyakorlatilag biztosíthatják a működést, és nem kell máshonnan elvenni, hogy a vállalt feladatokat tudják teljesíteni. Kovács Enikő átadja a szót Varga László polgármesternek, a Pénzügyi Bizottság elnökének. Varga László, a Pénzügyi Bizottság elnöke örül annak, hogy az ülés előtt egyeztetés volt a költségvetést illetően, amelyen valamennyi táblának a megbeszélése, tisztázása megtörtént. Reméli, hogy lesz ennek további folytatása. Megtekintették a táblákat, és a létszámot is név szerint, amelyet a Pénzügyi Bizottság mindhárom tagja kért. A bizottsági ülésen is elhangzott, hogy a megfogalmazódó kritika nem bántó, és kötekedő, hanem segítő szándékú és figyelemfelkeltő, mert lehet, hogy máshogy látnak dolgokat. Az előterjesztés szöveges részének első oldalán szó van a 217/1998 (XII.30) Kormányrendeletről, de a költségvetéskor a 1992. évi LXVIII. tv-t is figyelembe kell venni még akkor is, ha a társulások 2004-ben alakultak. Vonatkozik a társulásra is, mint az önkormányzatokra akár a költségvetésre, és az államháztartási törvény magasabb jogszabály, mint a kormányrendelet. A szöveges rész nagy részét ismerik, hiszen volt a tavalyi év decemberében egy sokkal részletesebb beszámoló. A határozati javaslatban szerepel 201.569 eFt bevételi és kiadási főösszegként, és kéri, hogy a táblázatokon végigmenve vegyék azt maguk elé. A kistérségre is ugyanazon szabályok vonatkoznak, mint az önkormányzatokra az 1992. évi XXXVIII tv szerint önálló költségvetési szerv. Véleménye szerint ez azt jelenti, hogy a sajátosságok kivételével az önkormányzatokra vonatkozó költségvetés készítési szabályok az irányadók, amelyek az ÁHT 62, 63, 64 §-ban szerepelnek. Tudják azt is, hogy együttműködésre vannak ítélve és ítéltetve a kistérségben. Ez egy közösség, és így kell, hogy egy költségvetés összeálljon a 18 település érdekét szolgálva, és egyúttal betekintést is nyújtva. Azt szeretnék valamennyien, hogy úgy működnének, mint egy képviselő-testület, amelynek a polgármestere az itt lévő elnök asszony, és a polgármesterek ennek a tagjai. Három évvel ezelőtt szerencsés volt azt választani, hogy nem paritásos elven szavaznak, hanem egy település egy szavazat elven. A költségvetés kiadási szerkezete megfelel az ÁHT 68 és 69 §-ban előírtaknak, és erről a 3/a/1 és a 3/a/2 mellékletekben is meggyőződhetnek, amely a kiadási és bevételi oldalt takarja. A 2 és a 2/a mellékleteket megnézve a költségvetés tartalmazza a bevételeket forrásonként és
3
jogcímenként, továbbá a beruházási létszámkeretet feladatonként, és a létszámkeretet is, bontva úgy, hogy hol vannak. Kérdésként vetődhet fel, amelyben Kovács Enikő kolléganő fog segítséget nyújtani. Utánanéztek ennek, mert ez a tavalyi évben be volt tervezve, és a 217/1998 Kormányrendelet szerint a költségvetés szerkezetében általános és céltartalék képzésnek kell történnie. Az 1. számú mellékletet megnézve a 5. pontot, amely a kiadások oldalán van, a tavalyi évben volt betervezve, és most nem látja. Véleménye szerint kell tervezni bizonyos céltartalékot, mert törvény szerint kötelező valamennyi önkormányzatnál, és a vonatkozó törvény alapján a kistérségnek is ezt kell tennie. A tartalékképzést a költségvetési szerveknél az indokolja, hogy az esetleges bevételi kiadások kiesése, vagy előre nem látható többletköltségnek legyen fedezete, ezért ezt eredeti előirányzatként lenne helyes megtervezni, és nem a zárszámadás keretében az esetleges pénzmaradványból. Nem volt itt polgármester asszony, amikor hosszú beszámolók sorozata zajlott, és akkor többen kérték, hogy a következő évek költségvetései készüljenek úgy, ahogyan egy önkormányzati költségvetés készül. A jövőre tekintve megfogalmazható, hogy minden egyes kiadási jogcímek szakfeladatok esetén szerencsés lenne tételes költségvetés készítése. Az önkormányzatoknál a tételes költségvetéshez vannak hozzászokva, hiszen ha csak a második táblázatot nézi, akkor személyi kiadásként több mint 103 millió Ft van feltüntetve, amelynek az összetétele nem igazán ismert. Az önkormányzati költségvetésben részletesen szerepeltetik azt, ha valaki kéthavi jutalomban részesül 25 évi munkaviszony után, és ugyanígy az autóhasználat bevételi és kiadási oldala is. A dologi kiadásoknál is úgy szokták, hogy minden szakfeladatnál részletesen szerepeltetnek mindent. Mindezekkel egyetemben a költségvetés megfelel a jogszabályi követelményeknek, és vitára alkalmasnak találják. Amennyiben a 18 tagú testület úgy érzi, akkor ezt fogadja, vagy utasítsa el. A tartalmi munkáért, és a benne lévő pénzek felhasználásáért a szakfeladatok felelősei felelnek, és számolnak be az év közben. Nekik is könnyebb lenne, ha nem egy globál költségvetéssel dolgoznának, hanem iránymutatás lenne bérekben és mindenben, úgy, mint egy részletes bontásban. Az önkormányzatok nem fizetése esetén történő feladatokról is van a bizottságnak véleménye, amelyet a későbbiekben ismertet. Végezetül segítségként mondja el, és mindenki megértését kérve, hogy a társulásra vonatkozóan is elég jelentős jogszabályi változások történtek. Az egyiket az októberben megjelent szakmai lapból másolta ki, és segítségnyújtás képpen szeretné átadni, és semmiféle negatív gondolata nincsen ezzel kapcsolatban. A belső ellenőrzéssel kapcsolatban két fontos dologra szeretné felhívni a figyelmet. A költségvetési szervek belső szabályairól szóló 193/2003 (XI.26) számú Kormányrendelet az elmúlt évben módosult a 67/2007 (IV.01) Kormányrendelettel, amely a társulásra vonatkozóan önálló feladatokat ír elő. A jogszabály 2007. július 1.-től hatályos, amely szerint a belső ellenőrzési kötelezettséget a kistérségi társulás munkaszervezetére is kiterjesztette. Ezek szerint ugyanúgy kell belső ellenőrzést végezni a kistérségnél, mint az önkormányzatoknál. Kovács Enikő elmondása szerint ez itt megtörtént, és lehet, hogy ennek a tervezetét kell a polgármestereknek is ismernie, és az erről szóló eredményeket is. A módosítás következményeként 2007. november 15-ig kell elkészíteni a társulás munkaszervezetére vonatkozó belső ellenőrzési tervet, és ez nem azonos azzal a tervvel, amelyet az év elején el szoktak fogadni, és az önkormányzatoknál történik, hanem a társulásra a tervet és annak tartalmáról, és ennek a munkaszervezetnek a belső ellenőrzéséről. A hivatalon belüli belső ellenőrzést is szokták a saját költségvetésen belül szerepeltetni, ahol dátummal, névvel, ki végzi megjelöléssel szerepel. Itt is célszerű lenne, de csak kérdésként teszi fel, és az eredményt a társulás megfelelő szakemberének be kell mutatnia. A változás azt is érinti, hogy 2009. január 1.-től a belső ellenőrzést vezető szakembernek legalább 5 éves szakmai gyakorlattal kell rendelkeznie. Véleménye szerint ez az egyik legkomolyabb feladat, amelyet társulásion belül végezni kell, nem elhanyagolva az összes többit sem. Sokat segíthet, de ha nem meggondoltan van végezve, akkor egy esetleges ÁSZ vizsgálatnál a testület vagy
4
polgármester lobogtathatja azt a jegyzőkönyvet, amely csak pozitívumokat állapít meg és az ÁSZ vizsgálat pedig egy kicsit másat akkor is, ha a két vizsgálatnak más a szerkezete. A fiatalokat segítve szerencsés lenne egy megfontolt, és szakmai múlttal rendelkező személyt találni, aki a tapasztalatokat átadja úgy, hogy az öt éves kiírásnak is megfeleljenek. A létszámra Enikő ki fog térni, a táblázatokra és a tartalmi részre vonatkozóan nem tud mit mondani, szó volt arról, hogy részletezni kellene, és a 3/a/1 és a 3/a/2 egy globális összesítés, és ezeket a táblázatokat ki kellene bontani részletesen. Amennyiben a 3/a/1 táblázat alulról 5. sorát nézik, és jobb oldalról a tállyai társulást, akkor 13 gyerek utaztatása másfeles létszámmal kerül közel 4,5 millió Ft-ba, és ebből az összegből egy osztályt fel lehetett volna tartani mindenestől, és itt csak az összegről beszél. Osika József Tállya polgármestere a két település belső ügyének tartja a intézményfenntartó társulás létrehozását. A kistérségi társulásban 18 település van, és a többi település is bármikor társulhat, amennyiben úgy dönt. Golop úgy döntött, hogy iskolafenntartó társulás jött létre. A községnek 27 millió Ft mínuszt hozott az iskola, amikor nem volt társulásban. Kiss Lajos Golop polgármestere szerint ez az összeg a társulás miatt lett ennyi, és ez nem lett volna így, ha nem hoznak létre intézményfenntartó társulást. Varga László pedagógus szempontból mondta ezt, és úgy gondolja, hogy ezzel soha nem is fog egyet érteni. Nekik más a véleményük. Rónavölgyi Endréné szerint minden önkormányzat legitim testület, és azt szüntet meg, amiről dönt. Varga László elmondja, hogy a 2007. évi költségvetés módosításáról szóló előterjesztést néhány napja kapta meg, amelyet a pénzügyi bizottság mindhárom tagja támogatott. Pályázati pénzek érkeztek, és így lett a költségvetés 302.138 e Ft az összeg a bevételi és a kiadási oldalon. A bizottság a módosítást támogatta. Félévvel ezelőtt beszéltek önkormányzati társulásról, amelyben energiát szereznének be, de sajnos nem úgy sikerült, ahogy tervezték. A Zöld újság utolsó oldalán van egy cikk, amely szerint megalakult az első energiabeszerzési önkormányzati társulás a VII és VIII, valamint a XXII. kerület összefogásával, amelynek célja az egységes leolvasástól az 5-10%-os ár csökkentés elérése. Ezt szerették volna létrehozni, de nem sok minden lett belőle. A gáz liberalizációja előtt állnak fél évvel, és talán ott még lehet valami, de a cikkből azt látja, hogy a tárgyaláshoz kevés egy kistérség, és a megyének vagy több társulásnak kell ebben együttműködnie. Nem negatív kritikaként mondja el, hanem figyelemfelhívásként, hogy kellene együtt tenni azért, hogy a szerencsi, tokaji, sárospataki, és újhelyi társulás összefogjon energiabeszerzés ügyében. A bizottság az előterjesztéseket tárgyalásra alkalmasnak találta, és azt javasolják, hogy a viták után döntsön a tanács. Szepessy Zsolt László Monok polgármestere elmondja, hogy a költségvetést áttárgyalták, és kisebb módosításokkal javasolja elfogadni. A családsegítőre vonatkozóan kérdezi, hogy ennek az összes költségét tartalmazza-e a költségvetés, és Monoknak nem kell ebbe fizetnie semmilyen összeget? A fejlesztési kiadásokban úgy látja, hogy van benne egy kis pénz, és a családsegítő számára szeretne két számítógépet, irodatechnikát és bútorokat, mert ezt maguknak nem tudják megtenni. Boros-Leskó Géza Prügy polgármestere szerint a támogatási értékű bevételeknél szerepel az önkormányzatoktól beszedett vizsgálati díj. 368 gyerek után 462 Ft-ot fizet gyerekenként, és 2680 fő után a tagsági díjat. Mindenki tudja az önkormányzatok helyzetét, és a társulás
5
azért jött létre, hogy a saját helyzetükön segítsenek, és a gyerekeket ne kelljen Miskolcra beszállítani vizsgálatra. A 3,6 millió Ft-ból, amely éves szinten befizetésre kerül,véleménye szerint Prügy fizet be 800.000 Ft-ot. A szolgálatnak a személyi juttatása be van tervezve, így nem rajtuk kellene ezt megkeresniük, és ez bent van neki a költségvetésben. Nem tették könnyebbé az életet, ha önmagának fizet ugyanennyit egy olyan szolgáltatásért, amely a feladata. Prügyöt ez jelentősen terheli. Endrész Árpád Rátka alpolgármestere a golopi gyerekek tanulásával kapcsolatban mondja el, hogy a Golop és Tállya önkormányzatának döntését tiszteletben tartják, hogy a társulást létrehozták, és a 4,4 millió Ft-ot erre használják fel. A kistérségi társulástól segítséget szeretne kérni abban, hogy amíg Tállyára 13 gyerek jár, és ezt a normatívából meg tudják oldani, addig 23 gyerek jár Rátkára, amihez még 5 bejáró gyerek csatlakozott, így gondoskodni kell az ő bejárásukról is. Mivel nem társult település, ezért normatívát nem kapnak. A Támogató Szolgálatnál látja, hogy kapacitás kihasználása miatt a mozgáskorlátozottak szállítására is lehetőség van, amennyiben a társulás hozzájárul, így kéri annak megvizsgálását, hogy a 27 gyermek szállításához ilyen formában tudnának-e csatlakozni akár olyan áron is, hogy az önkormányzat térítené az összeget. Megszabadulnának egy olyan tehertől, hogy saját buszt kelljen vásárolniuk, amely a forráshiányos költségvetés mellett nem egyszerű. Vajtó János Taktaszada polgármestere ismerteti, hogy Enikőékkel a költségvetést ő is megtárgyalta, így nem új előtte. Rengeteg kérdés megfogalmazódott, amelyre csak részben kapott választ. Ebből a költségvetésből úgy gondolja, hogy nagyon vitatkozni nem lehet, akivel meg nem is beszéltek, azon csodálkozik, hogy elfogadja. A költségvetés több mint az 50 %-át bérjellegű kiadások teszik ki, amibe nem látnak bele, illetve abba, hogy kinek mennyi időre van szüksége a munkája elvégzésére. Nem biztos, hogy mindenkit 8 órában kell foglalkoztatni, vagy akit 8 órában foglalkoztatnak, az mind a társulás érdekében végzi a munkáját. A dologi kiadásba nem menne bele, a bérrel nagyon nem tud mit kezdeni. Többször megfogalmazta, hogy a családsegítő és gyermekjóléti szolgálatnál van-e szükség az egy fő alkalmazására, ami dologi kiadással elvisz 6,3 millió Ft-ot. A 12.322 eFt-ot nyilvánvalóan át kell adni a decentrumoknak. Aggályosnak tartja a mozgókönyvtárat, és hogy szakmai szolgáltatásként 1,2 millió Ft marad Szerencsen, valamint az itteni alkalmazottak részére biztosított irodáknak a dologi kiadásait. Gondolja, hogy ez valamilyen arányosítás szerint vannak, és amennyiben egy olyan irodában vannak, ahol napi két órát dolgoznak csak a társulásnak, akkor ezt is tisztába kell tenni, de ebből a költségvetésből nem tudnak vitatkozni sem. Ahhoz, hogy bátorsággal tudjanak szavazni, ezt is ismerni kell. A magasból mentő gépjárműre van 3,8 millió Ft tervezve, amelyről azt határozták el, hogy a tagdíjból próbálják fedezni, de ennyi összeg maradt. A közel 6 millió Ft-ra, amely 1 évre esik nem elég, és vannak tavalyi hátralékok, amelyek kintlévőségei a társulásnak. Kéri, hogy ezt fizessék be a települések, mert lehet, hogy követel most olyan valaki, aki nem tett eleget a befizetésnek. Kért egy olyan kimutatást, hogy ki mivel tartozik. Véleménye szerint amikor valamiben megállapodnak és megszavazzák, és a polgármesterek nem teljesítik, akkor mit akarnak egymástól. Nem tudnak elosztani olyan pénzt, amelyet be sem fizetnek. Sokszor a folyosón is megfogalmazódnak dolgok, és itt senki nem vállalja fel. Amennyiben közösen kell együtt dolgozni, akkor azt a lehető legjobban kell tenni. A jelzőrendszeres házi segítségnyújtással kapcsolatban mondja el, hogy elnyert pénzük van, és fél éve nem tudják beszerezni, pedig szükség volna rá. Felvetődik az, hogy a létszáma kibővült készülékekkel nem biztos, hogy elég annak működtetésére. A költségvetésük sokkal terjedelmesebb, és sokszor még azon is vitatkoznak a testülettel, holott mindent megbeszélnek. A Támogató Szolgálatnál is be kellene mutatni, hogy az autónak mennyit kell futnia, és mennyi az üzemanyag költsége, és ebből gazdálkodjanak, és ne kelljen novemberben plusz pénzekről dönteni. Erről szól a
6
költségvetés, hogy van egy tervezett összeg, és abból kell gazdálkodni. A szolgálatnak is megítélték az 1 millió Ft-ot, és körbeküldtek egy levelet, hogy mire használta fel, de nem ez a módja. Rónavölgyi Endréné arra kéri a tanács tagjait, hogy próbálják meg összefoglalni és tömören elmondani a véleményüket. Varga László elmondja, hogy az 1. mellékletben a pénzforgalom nélküli bevételnél 2.090 eFt szerepel, és a 2. mellékletben a pénzforgalom nélküli bevételeknél az egyes pontnál az előző év pénzmaradvány nélküli igénybevételénél az összeg 2.090 eFt. Ez pénzmaradvány, és az önkormányzatoknál előirányzatként nem szerepelhet. Ezt a maradványt az eredeti költség vetésben nem szokták és nem is lehet tervezni, hanem a zárszámadás keretében módosításként jöhet be. Ezt jogszabály szerint kell minden önkormányzatnak április 30-ig elfogadnia. A társulási költségvetés tartalmában és szerkezetében is megegyezik az önkormányzatéval. Bűdi Károly Alsódobsza polgármestere bizonyos kérdésekben egyetért Vajtó Jánossal. Az alakuló ülésen egyetértettek abban, hogy nem lesz tagdíj, ennek ellenére 100 Ft/fő tagdíjat fizetnek. A költségvetésnél a belső részletezést nem látja, és az elmúlt évi pályázatokról nem tudnak semmit, hogy hol tartanak. A közmunkaprogramban a szociális munkás bakkancsot és két bőrkesztyűt kapott, amellyel az ebédet kell kihordani, és még mindig nincsenek felruházva. A tűzoltó gépjármű beszerzésével nem ért egyet, mert a települések nagy részén nincs olyan épület, ahová erre szükség volna. Osika József a jelzőrendszerrel kapcsolatban ugyanúgy gondolkodik, mint Vajtó János, és szeretnék a készüléket a lakosság szolgálatába állítani. A támogató szolgálat éves költségvetés alapján működik, és akkor is kihangsúlyozta, hogy az üzemanyag költségben volt túllépés, hiszen több szükség volt a szolgálatnál, mint amennyit terveztek. Nem tudják előre megmondani, hogy mennyien veszik a szolgálatot majd igénybe. Minden polgármesternek elküldte a levelet, amelyben leírták, hogy az 1 millió Ft mire került felhasználásra. Nem kapott visszajelzést, de hajlandó azt felajánlani, hogy a településén lévő szolgálatoknak a költségvetését részletesen kibontják. A családsegítő 6,3 millió Ft-jával kapcsolatban mondja el, hogy a társulás döntött arról, hogy a szolgálat Tállyán legyen. A szolgálat a pénzt felhasználja. A busszal kapcsolatban mondja el, hogy azt csak akkor tudják használni, ha részt vesznek a társulásban. A busz természetesen rendelkezésre áll, és egy főállású sofőr szükséges hozzá, aki buszvezetői kategóriával rendelkezik, és amennyiben ennek a személynek a bérét Rátka település átvállalja, akkor lehet pénzügyi tárgyalásokat folytatni, amelyre Tállya és Golop is hajlandó. A Támogató Szolgálatnál a jogszabály meghatározza, hogy kiket szállíthatnak és kiket nem, és akiket nem szállíthatnak, azoknak teljesen természetes, hogy fizetniük kell érte. Úgy gondolja, hogy ez ugyanaz a probléma, és amennyiben Rátka megkeresi őket, akkor valamilyen egyezségre fognak jutni. Csáki Barnabás Megyaszó polgármestere véleménye szerint a 2/b táblázatból a 113,2 millió Ft besorolása hiányzik. Megdöbbentette az, amikor megnézte a költségvetési évet követő két év előirányzatait. A társulás 2004-ben alakult meg 114 millió Ft költségvetési főösszeggel, és a tavalyi évet 310 millió Ft költségvetési főösszeggel fogják lezárni. Miután az ország valamennyi területén megalakultak a kistérségek, és a költségvetésük csökkent 2008-ban, és a várható előirányzatok is csökkennek. A 200 millió Ft összegből 140 millió Ft megy ki személyi juttatásra, és a fejlesztésekre nem fog pénz jutni, de a pályázatokkal ezt lehet még emelni.
7
Kiss Lajos Golop polgármestere úgy érzi, hogy több kritika éri az intézményfenntartó társulás létrejötte miatt. Több településsel is tárgyaltak a társulás előtt, és nem volt nekik más választásuk. Megszólást kapott a társulás létrejöttéért, most pedig azért, mert több pénzt kapnak a társulás miatt. A költségvetésben az erre fordított összeget nem a társulás teszi hozzá, hanem az államtól kapott normatíva. Mindenkinek lehetősége van társulni, vagy hozzájuk belépni. Szerencsésnek tartja azt a település, ahol több gyerek van, és nem kell az iskolát bezárnia. Kovács Enikő pénzügyi munkatárs javasolja szakfeladatonként tekintsék át a táblázatokat. A munkaszervezetben 5 fő dolgozik: Dr. Árvay László jogi referens, Sivák Lajos műszaki referens, Lónárt László közbeszerzési referens, Sági Zoltán oktatási referens és Kovács Enikő pénzügyi munkatárs. Az öt fő bére és járulékai vannak betervezve ezen a szakfeladaton és dologi kiadásként az iroda fenntartását takarja. Beruházásként informatikai eszközöket tervezett, amely esetleges. Pénzeszköz átadáson az államháztartáson belül a kistérség fizet a Területfejlesztési Tanács felé. A tavalyi évben 890.000 Ft került kifizetésre, és az éven is ennyi került betervezésre. A belső ellenőrzésnél Gergely Mónika, Toldi Gabriella és Kertész Gabriella bére került betervezésre, valamint a béreken és járulékokon kívül az irodafenntartás, valamint beruházásnál számítástechnikai eszközök kerültek betervezésre. Közmunka program keretében közel 200 fő a foglalkoztatott, a bérek, járulékok és dologi kiadások vannak betervezve. A pályázati önrészt a dologi kiadások ÁFÁ-ja, amelyet az ebben részt vevő települések befizetései fedeznek. A helyi Vidékfejlesztési Irodánál egy főnek, Czabányi Attilának a bére és járulékai vannak betervezve. Rónavölgyi Endréné elmondja, hogy a Vidékfejlesztési Irodánál ugyanaz a helyzet, mint a társulásnál, hogy a kistérség keretén belül fut, de a kistérségnek nincsen köze a költségvetéséhez. Az összeget megkapják, és átadásra kerül. Kovács Enikő ismerteti, hogy az elszámolása két havonta történik, kötött, és nem lehet másra átcsoportosítani. A Megyaszói Intézményfenntartó Társulásnál egy fő gépkocsivezető bére van tervezve, valamint a kísérő pedagógus bérének a fele. A dologi kiadást a busz fenntartásának költségei teszik ki. Ugyanez a helyzet a tállyai társulásnál, ahol egy fő bére van betervezve, valamint az egy fő kísérő pedagógus bére, és a gépjármű fenntartásával kapcsolatos költségek. A pedagógiai szakszolgálatnál 6 fő bére és járuléka van betervezve. Az állami normatíva 23 millió Ft, és itt található az 5000 Ft-os vizsgálati díj, amelyre márciustól lehet normatívát igényelni. A Szakmai Szolgálatot közalapítványi pályázatból tartják fenn, illetve a települések 462 Ft/tanuló befizetéseiből. A pénzmaradványról egy kötelezettséggel terhelt pénzmaradvány amelyet a tavalyi évben kapták meg, ezért lett ez így betervezve. Ugyanilyen formában lett a két kisbusz is tervezve a tavalyi évben. A jelzőrendszeres házi segítségnyújtásban 32 gondozónő dolgozik, akik eddig 8000 Ft/hó megbízási díjat kaptak, de az éven 9000 Ft/fővel számoltak. Úgy gondolja, hogy az összeg nem nagy, de mégis előrelépést jelent. Dologi kiadásként az esteleges telefon és egyéb eszközök pótlását tervezte, valamint egy fő informatikus díja szerepel, aki az átszereléseket, javításokat végzi. A családsegítőnél egy fő Visóczkiné Farkas Beáta szerepel, aki a családsegítő munkáját koordinálja. Dologi kiadásként az iroda fenntartása, és a működésével kapcsolatos költségek kerültek betervezésre. A Támogató Szolgálatnál négy fő szerepel, Hajdú Éva szolgálatvezető, Budai Zoltánné és Tóthné Székely Krisztina gondozónők, és Misalek Péter gépkocsivezető. Dologi kiadásként a gépjármű és az iroda fenntartásával kapcsolatos költségek szerepelnek. A mozgókönyvtári feladatellátásban 8 település vesz részt. Mindegyik településen van egy könyvtáros, aki havonta 35.000 Ft megbízási díjat kap. Az ő bérük és járulékaik, valamint
8
dologi kiadásnál szerepelnek a könyvtárral kapcsolatos könyvbeszerzések, felújítások, számítástechnikai eszközök beszerzése. Külön szakfeladaton a magasból mentő gépjárművet szerepeltette. A tagdíjbefizetés az éven 4.552 eFt, a pályázatok önrészét ebből az összegből levonva marad 3.880 eFt tartalékként, és ez lett áthelyezve erre a szakfeladatra. Az önrész egy évre 6.032 eFt lenne, és ez még mindig nem fedezi az önrészt erre a gépjárműre, így szükség van a kipótlására. Dr. Bíró László a munkaszervezettel kapcsolatban mondja el, hogy a benne lévő 5 kolléga a társulásnak dolgozik. Teljes munkaidőben Kovács Enikő és a Sági Zoltán dolgozik, akiknek a munkájában még az önkormányzattól kap segítséget. A pénzügyi munkában Ballók Istvánné pénzügyi osztályvezető nyújt segítséget, Sági Zoltánnak Hajdú Józsefné osztályvezető, aki a pályázatokkal kapcsolatosan, valamint rendezvények szervezésében segít, illetve Király Judit a közművelődés és idegenforgalom területén. Őket a város fizeti. A hivatal állományából dolgozik a társulásnak Dr. Hajdú Zsuzsanna, aki szociális területen lát el feladatokat, Dr. Vámosné Czili Adrienn, aki az állandó dolgozók személyi anyagát kezeli, valamint foglalkoztatási pályázatok írása, lebonyolítása, elszámolásával foglalkozik, és Deák Zsolt, aki a közmunka pályázatok műszaki oldalát intézi. Ők nem kistérségi alkalmazottak, de a kistérségnek is dolgoznak. Szabó Lászlóné a közbeszerzéseket végzi, így az iskolabusz beszerzések, és a jelzőrendszeres házi segítségnyújtás és az életmentő készülékek beszerzése is hozzá tartozik. Az életmentő készülékek beszerzésének külső szakértővel való elvégzése a jogszabály és a szakmai szokványok figyelembe vételével 800.000 Ft lenne. A meghívásos eljárás alapján folyamatban lévő egy db segélyhívó készülékekre az eljárás 300.000 Ft lenne, amelyet nem számolnak fel a kistérségnek. A munkájának van olyan része, amelyet pénzért lát el, és volt arra precedens, hogy Mezőzombor község útépítési pályázatához közbeszerzést bonyolított le, amelyért a település fizetett külön. Ez a társulási megállapodás is lehetővé teszi. Ők városi alkalmazottak, akik városi pénzből dolgoznak. Átfedések vannak Dr. Árvay Lászlónál, aki a kistérség jogi dolgait intézi, de a hivatal titkárságán is foglalkoztatva van, de úgy gondolja, hogy az előbb felsoroltak ezt kompenzálják. Lónárt László a műszakon viszonylag kevés kistérségi feladatot lát el, de helyette a Csanádi Béla, Deák Zsolt és Szabó Lászlóné lát el feladatokat. Ők a társulást nem kényszertársulásként élik meg. A kistérség az államháztartási törvény alapján is dolgozik, és így készül ez a költségvetés is. Többen felvetették a költségvetéssel kapcsolatban is, hogy a kisebb településen is milyen részletességgel készítik el. Szerencsen nem ez a gyakorlat alakult ki, és a jogszabály sem írja elő, hogy például a dolgozónak a neve is szerepeljen a költségvetésben. Ezek háttéranyagokba, mellékletekbe kerülnek, és természetesen valamennyi képviselő számára hozzáférhetőek. A város a költségvetését úgy készíti, hogy dokumentumokat, mellékleteket készít el, és a képviselő-testület, és a pénzügyi bizottság tagjai az előkészítés időszakában felkeresik a pénzügyet, és teljes részletességgel informálódhatnak. Több száz oldalas anyagot nem teszik fel az internetre, mert személyiségi jogokat is érinthet. A jogszabály szerinti mellékletek kiadásra kerültek, és akinek ezzel kapcsolatban kérdése van, annak lehetősége van a részletek megismerésére. A belső ellenőrzéssel kapcsolatban mondja el, hogy éves ellenőrzés terv alapján látják el a feladatukat. A tavalyi év csonka év volt, hiszen a módosítás év közben jött be. A társulási tanácsot a megállapítás eredményéről tájékoztatni kell. Az 5 éves szakmai gyakorlattal kapcsolatban mondja el, hogy a Gergely Mónikának megvan az 5 éves gyakorlat, de ő jelenleg gyesen van. Törekednek arra, hogy azon dolgozók, akik helyettesítik, megfelelő szakmai végzettséggel rendelkezzenek. Valamilyen fluktuáció mindig van, és ehhez alkalmazkodni kell, amelyet a munkaszervezet tud kezelni. Nem tart attól, hogy az ÁSZ vagy más szervezet részéről elmarasztalás lenne. A Golop-Tállya társulásnál a busz nem a kistérség pénzéből megy, hanem állami pénzt kapnak rá.
9
Az energia közös beszerzésével kapcsolatban mondja el, hogy van egy adósság, amely nem csak a kistérség, hanem a város felé is az. Jelentős a város gáz és áramfelhasználása. Annyit szeretne ismertetni, hogy mindkét ügyben elindultak. Mindkét ügyben vannak már előzetes információk és tapasztalatok. Az árambeszerzésnél egy megyei példát mondana el, amely szerint Bács-Kiskun megyében a megye az összes településsel felvette a kapcsolatot, akik megbízták a megyei közgyűlést, hogy áram ügyben járjon el, és tudomása szerint a megyén is fontolgatják ezt. Egy város ehhez kicsi, hiszen ennek a közbeszerzési lefolytatása 10 millió Ft körüli összegbe kerül, és ilyen költségek lehetnek egy komoly közbeszerzésnél, amelynél a jogorvoslat és a bírság is be van kalkulálva. Amennyiben 2008-ban sem lépnek semmit, akkor is az ÉMÁSZ köteles őket megfelelően ellátni. A gázzal kapcsolatban ismerteti, hogy a piaci liberalizáció ebben az évben teljesedne ki, és kaptak már írásos információt is az EMFESZ-től, aki a Roszukrotól szerzi be a gázt, amely a Gazpromnak egy cége. A Roszugrot a Putyin-Juscsenko megállapodással kizárták az orosz gáznak Ukrajnán való továbbításából abból kiindulva, hogy ez a gázüzletet megdrágítja. A cég a kisfogyasztók irányában is elindult, akiknek interneten lehet regisztráltatni magukat. Úgy gondolja, hogy mivel ez egy közvetítő szervezet, ki kell várni azt, hogy lesz-e a cégnek gáza. Monoki családsegítőnél nem tudja, hogy a költségvetés mit tesz lehetővé, és ezt menet közben nézni kell. A pedagógiai szakszolgálattal kapcsolatban mondja el, hogy ez mindig is egy kiadási tétel volt a megalakulás előtt is. Az elhelyezés vonatkozásában ismerteti, hogy az irodákkal kapcsolatban nem kérnek bérleti díjat, de amiatt viszont bérleti díjat kérnek, az a Nevelési Tanácsadó. A költségvetés tervezésekor számoltatta ki, hogy ez a városnak mibe kerül. Az összegnek a fele kerül kifizetésre, mint amennyi ténylegesen járna. Így jön ki a 3,4 millió Ft bérleti díj. A munkaszervezetnél nem alkalmaznak hivatásos munkaszervezet vezetőt, amely sok kistérségi társulásnál van, és nem kevés pénzért dolgozik. A spórolást szem előtt tartva vállalta el a munkaszervezet vezetését egy jelképes összegért, hogy amíg a kistérség meg nem erősödik, és amíg ilyen anyagi gondok vannak, addig vállalja a vezetést, ugyanígy a hivatal vállalja az előbb felsorolt dolgozóknak az imént említett alkalmazását. A bérek megállapítása a jogszabály szerint történt, és nincsenek olyan személyi fizetések, amely szerint valakit úgy fizetnének, hogy nem fér bele a költségvetési bértáblába. A mozgókönyvtáraknál az a pénz, amit sikerült megpályázni azon településeknek, akik részt vesznek benne, megéri. A pénz jelentős része a településre kerül, és a kiadásaik csökkennek a kötelező könyvtári feladatellátástól való megszabadulás miatt. Jogszabályi kötelezettség a báziskönyvtár megléte, amely Szerencsen van. Erre minden településtől 100.000 Ft van biztosítva. Hogy ki mivel tartozik, azt mindenki tudja. A költségvetés csökkenésével kapcsolatban mondja el, hogy meg kell várni az év végét, hiszen vannak és lesznek pályázataik, amely év közben a költségvetést meg fogják növelni. Javasolja a költségvetés elfogadását. Rónavölgyi Endréné köszöni a kérdéseket, észrevételeket. A költségvetési tervezet az érvényben lévő jogszabályoknak megfelelően készült el. Minden önkormányzat hogy milyen formában készíti el a költségvetését, az mindenkinek saját belügye. Természetesen minden tétel mögött szerepel a háttér anyag, amelyből visszakereshető, hogy hová mit költött a kistérség. Ezt a kistérséget azok a pénzügyi szabályozók hozták létre, amely arra ösztönözték őket, hogy bizonyos feladatoknak az ellátása olcsóbb az összefogással, az állam megfinanszírozza, és az önkormányzat a saját költségvetésében nem kell külön forrást megjelölnie. Ösztönözve vannak arra, hogy vagy megoldja mindenki a feladatot a saját forrásból, vagy ilyen társuláson belül látják el. A szervezet felépítése nyílt és világos, és
10
minden egyes döntés a tanács elé került. A tagdíj esetében úgy emlékszik, hogy 100 Ft/fő lett megszavazva, és ennek utána lehet nézni. Biztos benne, hogy ezt a tételt senki nem lopkodta be a költségvetésbe. Az ellenőrzés az alapja annak, hogy senki nincs megvezetve, és senki semmit nem akar elrejteni. Ami a költségvetés szerkezetét illeti, szakfeladatonként van az megtervezve. Minden egyes szakfeladat főösszege jelenik meg ebben a költségvetésben, és ezt a feladatot felvállalták, akkor ez egy gazdálkodási önállóságot is feltételez, és az ezzel együtt járó felelősséget is. A munkaszervezettel kapcsolatban mondja el, hogy sokszor a munkatársakat is meg kell arról győzni, hogy igaz, hogy az adott feladat nem tartozik a munkaköri leírásába, de elvégzi, és ezért még egy köszönő szót nem hallott. Véleménye szerint ez is az igazsághoz tartozik. A források felhasználásával és kiegészítésével kapcsolatban mondja el, hogy a közalapítványi pályázatokon is részt vesznek azért, hogy például a pedagógiai szakmai feladatoknak a kiegészítésére tudjanak forrásokat keríteni. Vannak olyan dolgok, mint a tagdíj vagy a vizsgálati díj, amelynek nincs meg a fedezete, és azért, hogy tudjanak pályázni, szükség van rá. Jó lenne, ha a pénzt oda lehetne adni, és nem kellene közbeszereztetni, és mindenki megvehetné, ami neki kell. A közmunkaprogramnál is elmondták, hogy adják le azokat az igényeket, hogy milyen eszközre van szükségük. Hallott olyan véleményeket is, hogy nem is biztosan jó az ilyen közmunka program, mert ha a társulás pályázik, akkor kap védőruhát és cipőt a dolgozó, akit pedig a munkaügyi központon keresztül foglalkoztatunk, annak nem jár semmi. Nehéz ezt a polgármesternek megmagyarázni, hogy egyeseknek miért jut, egyeseknek miért nem, de ezeket az ütközéseket sajnos fel kell vállalni. Az önkormányzati és társulási feladatokkal kapcsolatban mondja el, hogy a rendszer nincs igazán jól kitalálva, és vannak olyan dolgok, amelyekre a kistelepülésnek kevésbé van szüksége, és vannak olyanok, amelyre a nagyobb településnek van inkább szüksége. Úgy gondolja, hogy emiatt egymásnak esni nem érdemes. Példaként említi meg, hogy a tűzoltóautó beszerzésénél, amely 100 millió Ft volt, és 17 millió Ft önerő volt, és nehezen sikerült a pénzt összeszedni. A városi rendelőintézettel kapcsolatban mondja el, hogy legutóbb 20 millió Ft-ért pályáztak egy szívultrahang készülékre. A támogatás 50%-os volt, és a másik 10 millió Ft-ot az önkormányzat tette hozzá önerőként, és a rendelőintézet 45.000 embert lát el. Igaza van annak, aki azt mondja, hogy náluk kevésbé kell a magasból mentőt használni, de az egyik húzza a másikat, és amennyiben ez így van, akkor ebben az együttműködésben kellene tevékenykedni. Maradványként 3,8 millió Ft áll rendelkezésre, amellyel el kell dönteni, hogy mit akarnak kezdeni, és miként akarják ezt felhasználni, és a korábbi döntésük is kötelezi, hogy a magasból mentő készülékhez az önerőt gyűjtik. A tűzoltóság a pályázatot megnyerte, és az önerőt 3 év alatt kell összegyűjteniük. Amennyiben tartják a korábbi döntésüket, akkor ezt a pénzt félreteszik, és ezt a pénzt a 6,5 millió Ft-ra kell kiegészíteniük. Ezt azért is javasolja, mert egyszerre kifizetni egy-egy önkormányzatnak megterhelőbb, mintha ezt most gyűjtögetnék. Arról is lehet gondolkodni, hogy az önerőt mindenki berakja a megegyezésnek megfelelően, és esetleg ezt a pénzt más pályázatok önerejéhez használják fel. Megköszöni a kistérség munkatársainak az eddig végzett munkát, és köszöni azt, hogy a költségvetési tervezetet olyan módon is próbálták előkészíteni, hogy megkeresték a polgármestereket. A megkeresésnél a két alelnököt és a Pénzügyi Bizottság elnökét keresték meg. Kéri, hogy azt ne várják, hogy a kollégák minden esetben a településeket végigjárják az előterjesztés kapcsán, és amennyiben az anyagot megkapják, akkor amennyiben kérdés van, akkor konzultáljanak amelyet szívesen felajánlanak. Ennek a kapcsolattartásnak folyamatosnak és kétoldalúnak kell lennie. A költségvetést jó szívvel ajánlja elfogadásra, hogy a munkát is tovább tudják folytatni.
11
Varga László ismerteti, hogy az ember azért volt itt, hogy véleménye legyen. Amennyiben mindenki úgy gondolja, akkor ő lemond, és mondja valaki azt a két mondatot, hogy elfogadásra javasolja. Véleménye volt, és nem bántó szándékú, és nem befolyásolja az, hogy ki mennyit dolgozik. Átadja szívesen másnak, és 17 ember végezheti még ezt a munkát. Vajtó János szerint nem tisztázott a magasból mentő gépjármű. Azt tudják, hogy a tagdíj nem elég rá, hiszen 4,5 millió Ft áll rendelkezésre, és ki kell egészíteni 6,5 millió Ft-ra. Nem kell abban ringatniuk magukat, hogy ez elég lesz, és nem tudja, hogy jó döntést fognak-e hozni? Rónavölgyi Endréné elmondja, hogy azt javasolta, hogy ezt a 3,8 millió Ft-ot ne használják fel ebben az évben, és tartsák a számlán, valamint ebben az évben ezt az összeget egészítsék ki amennyiben van maradvány abból, vagy az önkormányzatok befizetéseiből. Vajtó János szerint sok benne a feltételes mód, sok benne a ha, és nem lesz az a végén, hogy el lett fogadva. Rónavölgyi Endréné elmondja, hogy ennek az évnek a költségvetéséről beszél, és hogy mi lesz a jövőben, azt nem tudja. Szavazásra bocsátja az előterjesztéseket. A Társulási Tanács a 2008. évi költségvetésről szóló előterjesztést megtárgyalta, és 14 igen, és 3 tartózkodás mellett az alábbi határozatot hozza 3 /2008 (II.15) HATÁROZAT Tárgy: 2008. évi költségvetés elfogadása A SzTcKT Társulási Tanácsa a települési önkormányzatok többcélú kistérségi társulásáról szóló 2004. évi CVII. törvény 4. § (3) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján a 2008. évi költségvetésről az alábbi határozatot alkotja. A határozat hatálya A határozat hatálya Szerencsi Többcélú Kistérségi Társulásra, annak szerveire, intézményeire, bizottságaira, munkaszervezetére terjed ki. A költségvetés bevételei és kiadásai 1.
A Szerencsi Többcélú Kistérségi Társulás 2008. évi költségvetésének a.) bevételi főösszegét
201.569eFt-ban
b.) kiadási főösszegét
201.569eFt-ban
állapítja meg. 2. Az 1. a.) pontban megállapított költségvetési bevételi főösszeg jogcímenkénti részletezését e határozat 1., valamint a 2., 2/a., 2/b. 2/c., számú mellékletei tartalmazzák.
12
3. Az 1. b.) pontban megállapított költségvetési kiadási főösszeg jogcímenkénti részletezését e határozat 1., valamint a 3., 3/a/1, 3/a/2, 3/b. számú mellékletei tartalmazzák. 4. A beruházási előirányzatot célonként, a 4. számú melléklet tartalmazza. 5. A Társulás költségvetésében szereplő létszámkeretet az 5. számú melléklet tartalmazza. 6. A költségvetési évet követő 2 év várható előirányzatait a 6. számú melléklet tartalmazza. Jelen határozat 2008. február 15-én lép hatályba, de rendelkezéseit 2008. január 1-től kell alkalmazni. A Társulási Tanács a 2007. évi költségvetés módosításáról szóló előterjesztést megtárgyalta, és 17 igen szavazattal az alábbi határozatot hozza: 4/2008 (II.15) HATÁROZAT Tárgy: 2007. évi költségvetés módosítása A SzTcKT 2007. évi költségvetéséről szóló 9/2007.(II.14.) számú határozatát az alábbiak szerint módosítja: A költségvetés bevételei és kiadásai 2.
A Szerencsi Többcélú Kistérségi Társulás 2007. évi módosított költségvetésének c.) bevételi főösszegét
302.138 eFt-ban
d.) kiadási főösszegét
302.138 eFt-ban
állapítja meg. 2. Az 1. a.) pontban megállapított módosított költségvetési bevételi főösszeg jogcímenkénti részletezését e határozat 1., valamint a 2., számú mellékletei tartalmazzák. 3. Az 1. b.) pontban megállapított módosított költségvetési kiadási főösszeg jogcímenkénti részletezését e határozat 1., valamint a 3., 3/a/1., 3/a/2. számú mellékletei tartalmazzák. Jelen határozat 2008. február 15-én lép hatályba, de rendelkezéseit 2007. szeptember 1-jétől kell alkalmazni. Bíró Ferenc, Bűdi Károly, és Csáki Barnabás elhagyja a termet. 3. Rónavölgyi Endréné ismerteti a társulás tagjaival, hogy Lőcsei János szerencsi rendőrkapitány 2008. január 1.-vel nyugállományba vonult, és a megyei rendőrkapitányság Dr. Szabó Aladár rendőr alezredes urat bízta meg a szerencsi kapitányság vezetésével.
13
Alezerdes úr végzi addig a munkát, amíg pályázati rendszerben nem döntenek az új kapitányról. Munkájához sok sikert kíván, és átadja a szót Dr. Szabó Aladárnak. Dr. Szabó Aladár megtisztelőnek tartja a megbízást, és igyekszik ezt az átmeneti időszakot zökkenőmentessé tenni. A jövő héten igyekszik megkeresni azon polgármestereket, akikkel még nem sikerült találkoznia. Rónavölgyi Endréné a társulási megállapodás módosítására vonatkozó javaslattal kapcsolatban megadja a szót Dr. Árvay Lászlónak a napirendi pont ismertetésére. Dr. Árvay László szóbeli kiegészítést nem kíván tenni, hiszen az előterjesztésben igyekezett mindent összefoglalni. Varga László bizottsági elnök elmondja, hogy a határozati javaslatban a vállalt kötelezettség esetén a tartozást inkasszó útján behajthatja szó szerepel, és a határozat akkor lép életbe, amikor valamennyi képviselő-testület ezt elfogadta. Az anyag akkor érkezett meg hozzájuk, amikor a településen Pénzügyi Bizottsági ülés volt, és ezt ott már tesztelték is. Két órával ezelőtt Pénzügyi Bizottsági ülésen mindenki egyetértett abban, hogy ezt emberi szempontból egy barátságtalan gesztus. A települése nevében elmondhatja, hogy senkinek nem tartoztak, és mindenkinek időben fizettek. A Pénzügyi Bizottságnak is ez volt a véleménye, de érzik azt, hogy valamit tenni kell, és ez nem érint személyiségi jogokat, mert nem személyt, hanem települést jelent. Úgy értelmezték, hogy ezen inkasszó benyújtása nem kötelező, hiszen valamennyien önkéntesen társultak, és elfogadtak SzMSz-t is. Ezt a társulást választották, és azt, hogy a tagoknak együttműködési kötelezettsége van ennek mindenfajta előnyével és hátrányával együtt. Az inkasszó benyújtását végső eszköznek tekintenék, hogy ne legyen egy megszégyenítő eszköz. Egy lehetőség, hiszen önkormányzat az önkormányzattal tenné ezt akkor is, ha a másik oldalon a társulás szerepel. Jogilag rendben lenne, de nézni kell ennek az emberi oldalát is. A Pénzügyi Bizottság azt javasolja, hogy ennek a végső eszköznek a bevetése előtt küldjön a tagdíjat nem fizetőknek egy felszólítást, és amennyiben 90 napon belül nem teljesít, akkor ezt inkasszóval érvényesítsék. Véleménye szerint így senkit nem sértenek meg, és megvannak a jelzések egymás felé, és nem szül ellenérzést. Javasolja, hogy ezt az emberi hangot adják meg egymásnak, hogy utána nyugodtan tudjanak találkozni egymással. Boros-Leskó Géza Prügy polgármestere elolvasta az anyagot és egyetért Varga Lászlóval, és valamiféle rendnek lennie kell. Példának hozná fel a ZHK taggyűlését, hogy van olyan település, amelyik 6 millió Ft-tal tartozik, és az életben nem fogja tudni azt megadni. A többiek fizetik az emelt szemétszállítási díjat, a kamatokat, amit helyette kellett felvenni a ZHK-nak. Nem szeretné, ha ilyen helyzetbe kerülnének, és annyi változtatást a szövegben tenne, hogy a társult önkormányzat vállalt tagdíj hozzájárulása nem teljesítése esetén behajtja szöveg szerepeljen, így nem minden pénzügyi követelésre alkalmazzák, hanem csak a tagdíjra, de arra alkalmazzák is. Vajtó János úgy gondolja, hogy több polgármester gondba kerülhet a képviselő-testülettel, hiszen a költségvetés tárgyalásánál mindenki beépíti az ismert tagdíját, és a testület megkérdezheti, hogy a tagdíj el lett fogadva, akkor miért nem lett befizetve? A Boros-Leskó Géza által említett település felvállalta, hogy a lakosság helyett fizeti a szemétszállítási díjat, de azt sem fizeti.
14
Boros-Leskó Géza szerint valahol rendnek kell lennie, és egyforma módon kellene a dolgot alkalmazni mindenkivel szemben. Ezért javasolta a tagdíjjal szemben, hogy aki a vállalt időpontra nem teljesíti, akkor azzal szemben alkalmazzák. Vajtó János szerint mivel ez szerves része a költségvetésnek, és erre számítanak is, akkor nem is érti, hogy miért kerül egy polgármester kellemetlen helyzetbe saját magával szemben. Amikor tudják, hogy van egy ilyen kötelezettség, akkor saját magukkal szemben fizessék be a tagdíjat. Amikor mindannyian egyhangúan kötelezettséget vállaltak ennek a felhasználására, akkor azt érdekes módon mindenki megszavazta. Nem tudja, hogy hogyan vállalta az a polgármester az igen gomb megnyomását, aki arról döntött, hogy ebből a pénzből vállalják az önrészt, és nem fizette be azt. Egyetért Boros-Leskó Gézával, hogy arra konkretizálják, hogy a tagdíjat szedjék be, és úgy gondolja, hogy nem kell majd mindenben az inkasszóval élni, és nem jó az, ha ilyen dolgokhoz kell nyúlni. Rónavölgyi Endréné egyetért azzal, hogy az előbb elfogadott költségvetés is akkor teljesíthető, ha azok a bevételek, amiket terveznek, el is tudják majd költeni a különböző szakfeladatoknál. Ehhez tartozik a tagdíj, és azok a hozzájárulások, amelyeket egy-egy pályázatnál bevállal a kistérség, és önrészként ezt be kell fizetni. Véleménye szerint olyan helyzetet nem lehet teremteni, hogy csak a tagdíjat szedik be, és a vállalt kötelezettséget, amelyet egy pályázatnál megszavaztak, arra nem lehet eszköze a kistérségnek. Azt gondolja, hogy ahogyan az előterjesztésben benne van, a vállalt pénzügyi hozzájárulást nem teljesítőkkel szemben lépjenek fel. Azzal a javaslattal teljesen egyetért, amelyet Varga László elnök úr javasolt, hogy előtte egy írásbeli felszólítást küldjenek az adott településnek, és utána éljenek az inkasszóval. A módosítás egy jogszabályi változásból adódik, és ettől szigorúbb volt a korábbi álláspontjuk, amely szerint a vállalt kötelezettség nem teljesítése esetén a döntéshozatalból kizártnak kell tekinteni az önkormányzatot. Azt javasolja, hogy a vállalt kötelezettségért legyenek felelősek azzal a módosítással, ahogyan a Pénzügyi Bizottság javasolja. Osika József elmondja, hogy kérdésként vetődött az fel, hogy van, aki hosszú ideje tartozik, és a tartozást nem akarja megfizetni. Vannak vállalt kötelezettségek, amit a polgármester megszavaz, de a testülettel nem fogadtatja el. Innentől kezdve nem érti, hogy milyen kötelezettség az, amelyet a polgármester itt vállal, de a testülete nem támogatja. Ez egy furcsa helyzet lesz. Dr. Bíró László ismerteti, hogy eddig is minden kötelezettség vállalásnál úgy működött, hogy ahol képviselő-testületi határozat kellett. Megvárták azt, hogy a polgármester az itteni igen szavazata mögé tegye a határozatot. Osika József szerint előfordulhat az, hogy itt megszavazza és odahaza a testület nem fogadja el, akkor ezt hogyan fogják behajtani? Boros–Leskó Géza nem szavazta meg a tűzoltó autót, de egy másik mondattal elfogadta volna. Született rá egy döntés paritásos elven, hogy kinek mennyi lakosa van, úgy fizet, akkor most mi a helyzet? Demokratikus döntéseket hoznak, és emellett tartoznak a képviselőtestület felé is kötelezettséggel. Az ilyen dolgoknál konkrétan meg kell határozni, hogy hogyan indulnak meg, és hogyan oldják meg, mert ha úgy látja, hogy logikus és törvényszerű akkor is ki fogja fizetni, ha nem is ért vele egyet. A tűzoltóautóval ilyen formában nem tud egyetérteni. Azt kérte akkor, hogy az önkormányzat a saját bevételeinek arányában, és a
15
telekkönyvben elhelyezkedő épületeinek arányában vegyen részt minden önkormányzat ennek finanszírozásában. Rónavölgyi Endréné a magasból mentő gépjárművel kapcsolatban mondja el, hogy a tűzoltóparancsnok minden érintett település polgármesterével tárgyalt, és az előzetes tárgyalásokból kiindulva került ez a társulás elé. A gyakorlat az volt, hogy nagyobb horderejű pályázatnál döntöttek róla, hogy a pályázaton részt vesznek, és amikor hazamentek, akkor mindenki a saját testületénél előterjesztette. Azt gondolja, hogy a normális gyakorlatból kell kiindulni, és arra kell törekedni, hogy azt jól készítsék elő, és amikor döntés van, akkor mindenki nyugodt lelkiismerettel tudja azt vállalni. Amennyiben vállalták, akkor ez egy közös felelősség, és ezt a vállalt kötelezettséget teljesíteni kell. Természetesen nem volt példa rá, és reméli a jövőben sem lesz, hogy bármelyik önkormányzat csődbe jutatása lenne a célja a kistérségnek. Vajtó János elmondja, hogy amikor ez a társulás megalakult, akkor a képviselő-testülete minden polgármestert felhatalmazott arra, hogy a tanácsban a települését képviselje. Nyílván demokratikus alapon hozzák meg a döntést, és még annak is fizetni kell, aki a nem gombot nyomja meg akkor, amikor erről döntöttek. Bűdi Károly elment, lehet hogy ő így emlékszik. Sajnos hogy idáig el kellett jutni, és az szembesüljön a saját testületével, aki eljutott idáig. Őket a testület nem azért küldte ide, hogy ilyen kellemetlen helyzetet idézzen elő. Minden évben kéri tőlük a 100 Ft/fő tagdíjat, és meg is szavazzák, de megkérdezik hogy hová lett téve. Ez legyen mindenkinek a saját nehéz dolga, hogy odaviszi, vagy kevésbé nehéz dolga. Bízik benne, hogy nem az történik, hogy a testület nem szavazza meg, mert ezt valamilyen szinten be kell fizetni, és ha 18-an vannak, akkor mind a 18 településnek azt kell tennie. Nem lenne jó, ha úgy mennének haza a testület elé, hogy van egy kiskapu benne, és nem kellene megszavazni, és akkor nem fogják leemelni a tartozást. Sajnálja, hogy erről kell beszélniük, ami kötelezettségük lenne. Galambosi Imre elmondja, hogy a tanácsban kollektíven szoktak szavazni, és kollektív felelősség van, és kollektív előny és hátrány is van, amelyet minden egyes kérdésben így kellene betartani. A magasból mentő gépjárművel kapcsolatban a parancsnok úr is elmondta, hogy attól függetlenül, hogy magasból mentő autóról van szó, az nem csak a magasságot, hanem a távolságot is jelenti. A keresztúri tűznél is nem a magasságba kellett menni, hanem befelé, ahová nem fér oda senki. Minden egyes településen előfordulhat, hogy ilyen gond is lehet, és nem feltétlenül kell templomra gondolni. Rónavölgyi Endréné javasolja, hogy azzal a módosító javaslattal, amit a Pénzügyi Bizottság megfogalmazott, hogy az inkasszó előtt egy felszólítást küldjenek 90 napos teljesítési idővel a nem fizető településnek, és csak a 90 nap letelte után érvényesíti az inkasszót. A Társulási Tanács a Társulási Megállapodás módosításáról szóló előterjesztést megtárgyalta, és 14 igen szavazattal az alábbi határozatot hozza: 5/2008 (II.15) HATÁROZAT Tárgy: Társulási Megállapodás módosítása A Társulási Tanács a Társulási Megállapodás módosításáról szóló előterjesztését megtárgyalta, és a következő döntést hozza:
16
A társulási tanács egyetért azzal, hogy a társulási megállapodásban a társulás pénzügyi alapjáról, vagyonáról szóló VI fejezetének a Társulási Tanács döntéshozatalára vonatkozó külön szabályok az alap felhasználása során bekezdésének első mondat helyére (A döntéshozatalnál az általános szabályok szerint kell eljárni, de a döntéshozatalból kizártnak kell tekinteni azt a tagot, aki az éves kötelező befizetési kötelezettségét nem teljesítette) az alábbi mondat kerüljön be: „A társult önkormányzat vállalt pénzügyi hozzájárulása nem teljesítése esetén a társulás a nem fizető önkormányzat részére fizetési felszólítást küld, és annak 90 napos eredménytelen elteltét követően az elmaradt befizetést azonnali beszedési megbízás – inkasszó – útján érvényesíti” E határozat valamennyi települési képviselő-testület általi elfogadás napján lép hatályba. A Társulási Megállapodás változásokkal történő egységbe szerkesztéséről Szerencs Város Jegyzője gondoskodik. 4. Rónavölgyi Endréné a fenntartói határozat meghozatala a mozgáskorlátozottak szállítására napirendi ponttal kapcsolatban megkéri Hajdú Évát, a Támogató Szolgálat vezetőjét, hogy van-e szóbeli kiegészítése. Hajdú Éva: nincs szóbeli kiegészítése Kiss Lajos ismerteti, hogy törvényi változások miatt szükséges a változtatás. A szociális törvény a Támogató Szolgálat szolgáltatásait igénybe vevők körét szűkítette. Ezek alapján a szolgáltatás csak a rászorultság vizsgálata alapján nyújtható, Támogató szolgáltatás esetén a törvény rögzíti, hogy a szociálisan rászorultak az igénybevétel szempontjából kizárólag az a súlyosan fogyatékos személy minősül, aki fogyatékossági támogatásban, vakok személyi járulékában, vagy magasabb összegű családi pótlékban részesül. A törvény a jogosultak körének konkretizálásával azt célozza, hogy a támogató szolgálatok valóban azoknak nyújtsanak támogatást, akik annak tényleges célcsoportjai, ezzel is védve a fogyatékos személyek érdekeit. Ezek a személyek eddig is a Támogató Szolgálat ügyfelei voltak, és kiszámításra került, hogy a térítési díj 60 Ft/km/fő, és a kiállítási díj 100 Ft/alkalom legyen. Ezzel az ellátottak köre nem változik, csak egyeseknek magasabb összeget kell fizetnie. Bízik benne, hogy ez megfelelő lesz. Rónavölgyi Endréné elmondja, hogy amennyiben ez a változás bekövetkezik, akkor a kistérségnek ehhez nem kell plusz pénzt hozzá tennie, vagy esetlegesen az önkormányzatoknak ezt kiegészíteni. Gyakorlatilag akik igénybe veszik a szolgáltatást, akkor ebből ez fenntartható. Osika József teljesen természetesnek tartja, hogy ezt a kistérségen kívül finanszírozzák, és a 2008-as év annyiban lenne vízválasztó a Támogató Szolgálat életében. Beszélgettek a kistérségen kívüli kollégákkal, és régiókban gondolkodva amennyiben lenne az éven pályázat, és a szolgálatot tovább gondolva elesett embereket kevés pénzért látnának el, akkor egy jó koordinátorral hosszú évekre tovább gondolva a saját lakosaikat maximálisan szolgálnák ki. Ez a mai internettel és technikai ellátottsággal nem bonyolult feladat. Vannak települések,
17
ahol többet vannak és van ahol keveset, de egy autóval látják el ezt a feladatot, amelynek a kapacitása véges. Próbáljanak meg kisebb mikorrégiókat létrehozni, mert igény lenne rá. Rónavölgyi Endréné további hozzászólás hiányában szavazásra bocsátja az előterjesztést. A Társulási Tanács a Fenntartói határozat meghozatala a mozgáskorlátozottak szállítására szóló előterjesztést megtárgyalta, és 14 igen szavazattal az alábbi határozatot hozza: 6/2008 (II.15) HATÁROZAT Tárgy: Fenntartói határozat meghozatala a mozgáskorlátozottak szállítására 2008, február 15. napjától a Szerencsi Többcélú Kistérségi Társulás Támogató Szolgálata a szabad kapacitás terhére vállalja a mozgáskorlátozottak szállítását. A mozgáskorlátozottak szállítását 60/km/személy, illetve kiállási díj 100Ft/ alkalom térítési díj ellenében vállalja. Felelős: Rónavölgyi Endréné – elnök Hajdú Éva – a Támogató Szolgálat vezetője Határidő: 2008. február 15. A Társulási Tanács a Kistérségi Közoktatásért díj odaítéléséről szóló napirendi pontot zárt ülésen tárgyalja meg, majd nyílt ülésen folytatja tovább munkáját. Rónavölgyi Endréné ismerteti, hogy akik tehetséggondozással kapcsolatos feladatokat látnak el sok helyen kifejezetten ilyen szakmai programok zajlanak, és pályázatokon lehet elindulni. Semmiféle anyagi terhe ennek nincs, viszont ismeretei szerint lesznek olyan pályázati lehetőségek, amit a tehetség ponton regisztráltak vehetnek részt. A kistérség is regisztráltatná magát, hogy ebből a pályázati lehetőségből ne maradjanak ki. Szavazásra bocsátja az előterjesztést. Varga László elmondja, hogy a taktaharkányi iskola hónapok óta részt vesz benne. A Társulási tanács a tehetség.hu internetes oldalon való regisztrációról szóló előterjesztést megtárgyalta, és 14 igen szavazattal az alábbi határozatot hozza: 8/2008 (II.15) HATÁROZAT Tárgy: Az info@tehetség.hu oldalon való regisztráció A Társulási Tanács egyetért azzal, hogy a Kistérség az info@tehetség.hu oldalon regisztráltassa magát Tehetségpontként a Nemzeti tehetségsegítő Tanácsnál. A Kistérségi Tehetségpont a Nemzeti Tehetségsegítő Tanács által kiírt pályázati forrás felhasználásával folytassa tovább a 2004-ben kezdődött kistérségi Tehetséggondozó Decentrum munkáját. Határidő: azonnal
18
Felelős: Rónavölgyi Endréné - elnök Varga László elmondja, hogy a szünetben többekkel beszélgettek, minden hozzászólása segítő szándékú volt. Többen megfogalmazták, és a tapasztalatai is azt mondják, hogy ez egy korrektül és jól működő kistérség az ország többi kistérségi társulásához képest. Érdeklődött sokfelé az országban, és rossz dolgokat hallott. Megszólalásait azért tette, hogy ez még jobb legyen. Két olvasnivalót ajánl a tanács figyelmébe. Az egyik a mai nap megjelent Figyelőben Demján Sándor nyilatkozata, amely kellően megdöbbentette, illetve amelybe Dél-Erdélyről van szó. Amennyibe valaki elolvassa, azt látja, hogy abba az irányba megy Zemplén is, amelynek ez lesz a sorsa. Tudjanak róla időben, hátha tudnak változtatni benne. 15 évvel ezelőtt Taktaharkányban 105 gyermek született, míg 2007-ben 36 gyermek, holott 4200 fő a település létszáma. Így kezdődött ez Dél-Erdélyben is néhány évtizeddel ezelőtt. Minden megjegyzés jó szándékkal történik, mert a dolgok rosszul állnak, és nem okol érte senkit, de nagy baj van. Legalább tudják, ha már megoldást nem tudnak rá. Legyenek ilyen szempontból is egy jobb kistérség, és ne 4 éves programok készüljenek, hanem üljenek egyszer le úgy, hogy a 0 évestől felmérik, hogy hol mennyien élnek, és milyen lehetőségeik és kötelezettségeik vannak azokkal szemben, akiket el kell hogy temessenek, és azokkal szemben, akiket el kell indítaniuk az életben. Egyszer mindenképpen beszélni kell róla. Menjenek elébe, bár tenni ebben nem igazán tudnak. Boros- Leskó Géza annyit szeretne kérni, hogy amennyiben a következőkben döntenek valamiről – mivel Prügy eddig is kifizetett mindent és ezután is ki fog – hogy a döntéseik előtt számvetést, modelleket állítsanak fel, bármi legyen is az. Javasol egy cikket, nevezetesen a Népszabadság című újság január 12-i számát. Rónavölgyi Endréné ismerteti, hogy Közkincs pályázatra hívta fel a figyelmet, és jó lenne ebben is kistérségi szinten indulni. Önerő a pályázatnak nincs, és néhány 100.000 Ft-hoz hozzá lehet jutni, valamint társulási döntés szükséges hozzá. Dr. Szabó Rita Monok jegyzője a pályázattal kapcsolatban elmondja, hogy Monok község egy olyan kezdeményezéssel élne, amely szerint két pályázatot szeretnének benyújtani. Az egyik a nemzeti kulturális alapon belül a közművelődési szakkollégium kiírása, és nem túl sok az az összeg, amire pályázni tudnak. A keret 40 millió Ft, amelyből 2-3 millió Ft-ra szeretnének pályázni. Azok a települések érintettek benne, amelyek közművelődési szempontból hátrányos helyzetűeknek tekinthetőek, és a vizsgálata szerint 11 település sorolható ebbe a kategóriába. Felsorolásra került, hogy kulturális programokra, magas szinten működő alternatív programokra, bemutatásának támogatására, hivatásos művészek által produkált magas színvonalú programokra. Az érintett településekre eljuttatják ezeket a programokat. Az előterjesztés azért került a társulás elé, mert annak támogatása is szükséges a pályázathoz. Nem önerőt szeretnének kérni, csak egyfajta felhatalmazást, megbízást, hogy ezt Monok település megtehesse. A másik a Közkincs program, amelyen belül háromfajta prioritás különíthető el: Támogatás nyújtás leromlott ingatlanok felújítására régiónként 50 millió Ft támogatással, és a szóba jöhető összegek nem magasak, a második települési kistérségi kulturális szolgáltatások, közösségek kulturális identitásának fejlesztése, amely kistérségekre bontva 3 millió Ft-ot jelent. Polgármester úr többször említette, hogy Monoknak, mint Kossuth Lajos szülőfalújának szeretne nagyobb nyomatékot szerezni, és azt a fajta örökséget, amelyet megkaptak, színvonalasabban fejleszteni. A harmadik a regionális kulturális programok összehangolt megvalósítása, amelyben régióként 20 millió Ft a
19
pályázható összeg. A három prioritás közül mind a háromra, vagy csak kettőre pályáznak, az nem egy eldöntött dolog. Két ügyben kérnék a kistérség támogatását, így a közkincs programon belüli pályáztatásnál, és a Nemzeti Kulturális Alaphoz benyújtandó pályázathoz. Természetesen bármilyen forrást nyer a településük, azt eljuttatják a kistérség településeihez egy kiadvánnyal, ismertetővel, vagy egy prospektussal is ajánlkozni fognak majd. Rónavölgyi Endréné szavazásra bocsátja az előterjesztést. A Társulási Tanács a Pályázat benyújtása a Nemzeti Kulturális Alap Közművelődési Szakmai Kollégiumának Közművelődési Programok Tájoltatása című kiírására szóló előterjesztést megtárgyalta, és 14 igen szavazattal az alábbi határozatot hozza: 9/2008 (II.15) HATÁROZAT Tárgy: Pályázat benyújtása a Nemzeti Kulturális Alap Közművelődési Szakmai Kollégiumának Közművelődési Programok Tájoltatása című kiírására. A Szerencsi Többcélú Kistérségi Társulás az előterjesztett kezdeményezést támogatja, és megbízza a monoki Művelődési Házat (3905 Monok, Kossuth L. u. 11. sz.), hogy a Nemzeti Kulturális Alap Közművelődési Szakmai Kollégiumának Közművelődési Programok Tájoltatása című kiírására (altéma kódszáma: 2031) pályázatot nyújtson be. A pályázat célja, hogy a Szerencsi Kistérség – főként a 240/2006. (XI: 30.) Korm. rendelet szerint közművelődési szempontból hátrányos - településein a monoki Művelődési Házban működő Kossuth Lajos Kulturális Egyesület „Monokért” amatőr színházi társulata által megrendezett –új szerzeményű - interaktív előadásokat bemutassa. A színházi interaktív drogprevenciós előadás sorozatának címe: „Félbe/tépve”. Határidő: 2008. február 22. Felelős: Szepessy Zsolt László Monok polgármestere Rónavölgyi Endréné további hozzászólás hiányában az ülést berekeszti. Kmf Osika József jkv hitelesítő
Rónavölgyi Endréné elnök
Dr. Árvay László jkv vezető
20
