SZERENCSI TÖBBCÉLÚ KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS TÁRSULÁSI TANÁCSÁTÓL
JEGYZŐKÖNYV A Szerencsi Többcélú Kistérségi Társulás Társulási Tanácsának 2007. szeptember 28-án tartott üléséről
Jelen vannak: a mellékelt jelenléti ív szerint Rónavölgyi Endréné elnök köszönti a megjelenteket. Megállapítja, hogy a 18 tagból 16 jelen van, az ülés határozatképes, és megnyitja azt. Javaslatot tesz a napirendi pontokra, amit a tanács 16 igen szavazattal elfogad. (Héring Istvánné Rátka polgármestere megérkezik.) Napirend: -Tájékoztató a szerencsi Szalmatüzelésű Erőmű építésének előkészületéről -Tűzoltósági pályázat benyújtása magasból mentő gépjárműre -Tájékoztató a településeket érintő a ROP keretében benyújtható oktatási pályázatokról -Egyéb Rónavölgyi Endréné javasolja, hogy a jegyzőkönyv hitelesítője Hlívják László Legyesbénye polgármestere legyen. A Tanács a javaslatot 16 igen szavazattal 1 tartózkodás mellett elfogadja. 1. Rónavölgyi Endréné az első napirendi ponttal kapcsolatban köszönti a BHD Hőerőmű ZRt képviseletében Hujber Ottó és Berecz János urakat. Fontos napirendinek tartja, hiszen egy hosszú munka eredményeképpen egy nagy folyamat kezdetéhez érkeztek el. Több mint két éve vetődött fel, hogy a szerencsi Ipari Parkban az első szalmatüzelésű erőmű épüljön fel. Ezt a kezdeményezést Szerencs Város Önkormányzata egyhangúlag támogatta. Az önkormányzat azt az elképzelést is támogatta, hogy ez az Ipari parkban az Általános Rendezési Tervet módosítva, de annak megfelelően a Tokaji Világörökség elképzelésekhez is illeszkedve épülhessen meg ez az erőmű. Ezzel kapcsolatban egyhangú volt a döntés. Amikor már a jogerős építési engedéllyel rendelkezett az erőmű, akkor normális módon kétségek is megfogalmazódnak. Azért, hogy mindannyian lássák, hogy miről van szó, és amennyiben vannak kérdések és kétségek, akkor jó lehetőséget is szeretnének biztosítani ezek feltételére, és reményeik szerint erre megnyugtató választ is tudnak kapni. Kéri a vendégeket a tájékoztató megtartására. Hujber Ottó a BHD Hőerőmű ZRt igazgatója tájékoztatójában ismerteti, hogy ezen erőmű jelenleg a világ legmodernebb biomassza erőműve. Magyarország is aláírta és érdekelt abban, hogy az EU-ban elfogadott minimum 20 %-os megújuló energiaarányt teljesítsen. Erre természetesen több lehetőség van a szél, víz, nap, és geotermikus energia hasznosításával.
1
Magyarország szempontjából a leginkább járható út a biomassza, amelyen a fa és a mezőgazdasági melléktermékek tüzelését érthetik. Az ország nem gazdag fában, így a lehetőségek a mezőgazdasági melléktermékekben rejlő biomasszában vannak, így elsősorban gabonaszalmát, repceszárat, kukoricaszárat, energiafüvet, vagy más energianövények termesztését jelenti. Amennyiben az EU-s irányelveknek kívánnak megfelelni, akkor 600 megawatt energiát előállító erőművet kellene az elkövetkező években megvalósítani. Ennek egyik példája a Szerencsen megépülő erőmű lenne, amely nem csak szalmát jelent, hanem bálatüzelést elsősorban, amely alatt mindenféle mezőgazdasági melléktermék báláját értik. Az erőmű nem egy egyszerű önálló projektet jelent, hanem egy nemzeti program részét jelenti. Tavalyi évben alakult egy Nemzeti Agrárenergetikai Szövetség, amely elfogadott egy Nemzeti Agrárenergetikai Programot. Ebben energetikai növények termesztéséről, energiafű termesztéséről részben villamos energia előállítása, részben pedig motorolaj előállításáról van szó. Ez egy komplex folyamat, amikor a cukorcirokot betakarítják, akkor a levét kinyomják, amelyből etanol készül, a kipréselt anyagból pedig villamos energia. Az a hálózatba kerül, a hamu pedig bizonyos kezelés után műtrágyává alakul. A növény növekedésével bizonyos anyagokat a földből kiszívja, amelyek visszapótlása fontos. Ezzel a technológiával részben csökken az import, ami a villamos energia előállításához kell is szükséges. Az általános információk között fontos megjegyezni, hogy az erőmű az Ipari parkban épül majd fel, amelyben 10,5 ha-os terület áll rendelkezésre annak érdekében, hogy a Világörökség Hivatal előírásainak megfeleljenek. Az erőművet 6,5 méter mélyre kellett süllyeszteniük, és 5 méter magas dombot fognak köré emelni, amelyet fával fognak beültetni. Az építkezés menetrendjével kapcsolatosan ismerteti, hogy október végével elkezdődik az építkezés, hiszen minden engedély birtokában vannak. Az építkezés 2 évig fog tartani, és a próbaüzem 2009 október-novemberben kell, hogy kezdődjön, és 2010 január 1-én kell hogy kezdődjön a kereskedelmi üzeme az erőműnek. A beruházás teljes költsége 133,6 millió euró. Ezen összegnek 20%-át finanszírozzák a tulajdonosok, és 80 %-át a Magyar Fejlesztési Bank. A tulajdonosok a japán Hitochu és az olasz Szokraté cégek lesznek. A magyar tulajdonosok aránya 2% lesz, de véleménye szerint az a fontos, hogy munkahelyet itt teremtenek, és az a 3 milliárd Ft, ami a tüzelőanyagra kell, az itt kerül felhasználásra. Az ábrát követve látható az, hogy a teherautóról a bálát levéve leteszi 4 tároló helyre, és 2-2 könnyűszerkezetes pajta van, ahová híddaru segítségével rakják le a bálákat. Innen gumihevederes szállítószalaggal jut el a bála a kazánokhoz. Csiga segítségével szedik szét a tűztérbe kerülés előtt. Ez egy háromhuzatú speciális mozgórostélyos kazán, amely vízhűtéses mozgó részt tartalmaz, és olyan programot, amire csak ez a dán cég képes. Ennek az a lényege, hogy az égés tökéletes legyen, és a levegőbe semmilyen szennyeződés ne jusson ki. A szalma rövid és tökéletes égése mellett nedves szűrők is segítik a füstgáz szűrését, így a kéményekbe már nem kerül szennyeződés. Befejezésként csak annyit szeretne elmondani, hogy ezen erőmű egy környezetvédelmi beruházás, amelynél lehetetlen bármiféle környezetszennyezés. Nem szabad sem tudatosan, sem tudatlanul összemosni ezt egy tőketerebesi szénerőművel, mert ezen erőművek váltják ki a fosszilis erőműveket, és megakadályozzák a klímaváltozást. Nem kell ezen erőmű füstjétől félni, mert részben nincs füstje, és a szél sem fúj össze- vissza, hanem egyirányba. Ez egy nagyon modern környezetvédelmi beruházás. Azzal is riogatják a helyi lakosokat, hogy ezzel a világörökség címet is elveszíti a környék. Kihangsúlyozza, hogy az engedélyezési eljárás két évet vett igénybe, amely sok szenvedéssel is járt többek között azért, hogy az építési engedélyeket is megkapják. Sok követelménynek kellett megfelelni, amely miatt többször áttervezésre került az erőmű. Ennek megfelelően 150 méterrel beljebb vitték az úttól az erőművet, 6,5 méterrel lejjebb süllyesztették, és 5 méter magas dombokat emeltek köréje, amelyet tájépítészettel terveztettek meg. Ezen cselekmények után kapták meg a jogerős építési engedélyeket, amelyeket az illetékes szerveknek is elküldtek. Ezzel gond nincs, hanem a gond ott van, amikor valótlanságokat állítanak az erőművel kapcsolatban.
2
Ezzel a tevékenységgel el akarják bizonytalanítani a beruházókat. Fontos dolognak tartja azt, hogy 36-37 milliárd Ft-ot ide beruház-e valaki, vagy sem? Érdemük abban mutatkozik, hogy sikerült meggyőzni a befektetőket, a japán Hitachu céget, hogy ez a vidék megfelelő, és itt fogadókészség van az erőműre. Szeretnék ezt az erőművet az emberek, szeretnének évi 3 milliárd Ft-ot kapni az alapanyagért, és remélik, hogy ez az egyik pontja lehet a vidékfejlesztésnek, és annak, hogy Szerencs és környéke egy újabb fejlődési pályára áll. Amennyiben sikerül eltántorítani a befektetőket, akkor ez az egész egy álom volt, és hiábavaló volt a befogadó nyilatkozat, és sem a környéknek, sem Szerencsnek nem fog semmilyen haszna származnia. Elszomorítja az a gondolat, hogy Magyarországon kevesen vannak, akik akarnak valamit, és ha sikerül elérni hosszú munkával törvényesen, akkor jogerős engedélyek birtokában is attól kell félni, hogy nem valósulhat meg a beruházás. Jogbizonytalanság esetén egyre kevesebb lesz az az ember, aki ebben az országban akar majd valamit. Felajánlja, hogy amennyiben kap e-mail címeket, akkor rengeteg anyaga van, amelyet szívesen elküld a polgármestereknek. Nem kell azt hinni, hogy itt valaki tévedésből, nem oda figyelve adott ki engedélyt, hanem egy hosszú folyamat eredményeképpen a törvények maximális betartásával sikerült az engedélyeket megkapniuk. Ezzel kapcsolatban szeretne körbe adni anyagokat. Szepessy Zsolt László Monok polgármestere érdekesnek tartja az elhangzottakat, de már korábban is figyelemmel kísérte az ezzel kapcsolatos anyagokat, és örül az itt elhangzott összefoglalásnak. Kérdésként merült fel benne, hogy milyen felméréseket végeztek azzal kapcsolatban, hogy a fűtőanyag, amit el fognak égetni, az milyen körből fog származni? Mennyire fog megoldást jelenteni a környéken élő emberek megélhetési problémáira, és tettek-e lépéseket a kistermelők, családi gazdaságok felé, hogy átálljanak erre a termelésre? Van-e olyan pályázati és ösztönzési lehetőség, amely alapján őket arra lehet ösztönözni, hogy helyben állítsák ezt elő. Akkor van érdek, ha a kistérségben élő embereknek tud megélhetést, munkát biztosítani. Nem tartaná szerencsésnek, ha más térségekből kellene a fűtőanyagok idehozni. Mindenki célja az, hogy a helyi embereknek nyújtsanak biztos megélhetést. Utolsó kérdésként tenné fel azt, hogy milyen konstrukcióban történne a fizetés a beszállítók részére? Erre szeretne garanciákat és válaszokat kapni. Nyikes Tibor Tiszalúc alpolgármestere arra kíváncsi, hogy milyen szempontok szerint esett a választás erre a területre? Amennyiben ilyen aggályok merültek fel a világörökséggel kapcsolatban, akkor gondolkoztak-e más területben is? Osika József Tállya polgármestere elmondja, hogy sok keserűség lehetett ebbe a munkába, és tiszteli az eddig elvégzett munkát. Személy szerint örül annak, hogy ebbe a térségbe kerül ez az erőmű. A problémát már csak azért is átérzi, mert Tállya, Abaújszántó térségébe terveznek egy másik erőművet, amiért lassan két éve harcol. Úgy érzi, tisztelet illeti meg azokat, akik ezt a két éves munkát véghezvitték. Kérdése az, hogy milyen ellenállásba ütköztek, és miért érzi azt, hogy veszélyben van a projekt? További kérdése pedig az, hogy a felesleges melegvízzel mi a céljuk? Hlívják László Legyesbénye polgármestere elmondja, hogy amikor korábban is megkapta ezen anyagot, akkor azokat áttanulmányozva voltak még kétségei. Azt gondolja, hogy a munkahelyteremtésnek elsődlegesnek kell lennie mindennel szemben. Amikor a Munkaügyi Központban dolgozott, akkor elsődleges feladata az volt, hogy a környék munkaerő piaci helyzetét megismerje, és minden önkormányzatot és a körzet minden munkáltatóját kötelező volt felmérnie. Munkahelyteremtésről szól, és ha ez ilyen ütemben fog megvalósulni, akkor 130 embert alkalmazva 300-400 embernek adhat megélhetést. A kistérségben 22%-os
3
munkanélküliség van, és van egy olyan beruházás, amely ezen sokat enyhíthet. Felmérte azt is, hogy akár Legyesbényén, akár a környező településeken nagy területek vannak. Az elmúlt időszakban bajba kerültek mezőgazdászaik nem csak az aszály, hanem az értékesítés miatt is. A 12 a településen mezőgazdasággal foglalkozó embert megkeresve azt mondták, hogy jelentős érdeklődés van e beruházás iránt. Mentőövet jelenthet akkor, amennyiben értékesítési nehézségeik vannak. Mostanában hív össze egy vállalkozási fórumot, ezzel kapcsolatban. Fontosnak tartja, hogy mióta a gyümölcsösökben és egyéb területen elkezdtek termelni, azóta nincsen segélyezési gondja. Reméli, hogy amennyiben ez beindul, és a mezőgazdászok is tudnak termelni, akkor a munkahelyteremtésen kívül a vállalkozók iparűzési adóján keresztül ez bevételeket is jelent majd. Úgy gondolja, hogy a munkahelyteremtés az, amivel előre tudnak lépni Környezetszennyezéssel kapcsolatban voltak aggályok, de ha ilyen szigorú feltételekkel épül meg, akkor úgy gondolja, hogy ezzel nem lehet gond. Sokféle hangot hallott, és azok, akik azt mondták, hogy munkahelyteremtésre van szükség, most ágálnak ellene. Amennyiben van munkahelyteremtés, akkor úgy gondolja, hogy végre előre lehet menni a térségben. Boros –Leskó Géza Prügy polgármestere szeretné megkérdezni, hogy kért-e, és kapott-e garanciát a beruházó a majdani működési feltételekhez, vagyis biztosítva lesz-e számára a tüzelőanyag? További kérdése: hogy teljes a beruházó pénzéből épül-e az üzem, és hány tonna anyagot égetnek el naponta? Utolsó kérdésként pedig arra kíváncsi, hogy Pamplónában mivel történik a tüzelés? Galambosi Imre Mád polgármestere ismerteti, hogy az önkormányzatokat is megkeresték azon szervezetek, akik az erőmű megépítése ellen vannak. Szerette volna azt kérni, hogy adjanak olyan tájékoztatást az önkormányzatok részére, amely alapján megfelelő viszontválaszt tudnak adni azoknak, akik őket megkeresik. Legtöbbször azok lettek megkeresve, akik ehhez a világörökség területhez tartoznak, így Rátka, Tállya, Mezőzombor és Mád települések. Ezért szeretne egy részletesebb anyagot is kapni, így olyat is, ami itt szóbelileg elhangzott. A világörökség védelmével kapcsolatban elhangzott, hogy több 10 méter magas kéményt építenek. A lesüllyesztés azt is érinti-e, és mennyire lóg ki a környezetből ez a kifogásolt mennyiség? Arra is választ vár, hogy a szállítással kapcsolatban milyen teherrel növelné meg az útszakaszt és a világörökség területet az erőműhöz való terménybeszállítás? Azért is kíváncsi erre, mert Mádon és Tállyán, illetve ahol futott az autópálya építése, sajnos ezzel a forgalommal szemben nem jó tapasztalataik vannak, így erre vonatkozólag is kérne tájékoztatást. A munkahely teremtésével kapcsolatban mondja el, hogy amennyiben Mád határában adna lehetőséget egy beruházó, és ilyen, vagy hasonló nagyságrendű beruházást szeretne megvalósítani, akkor ő is foggal-körömmel ragaszkodna hozzá. Vajtó János Taktaszada polgármestere ismerteti, hogy egy kicsit örül és szomorú is az erőművel kapcsolatban. Elhangzott az erőmű képviselőitől az, hogy jogerős építési engedélyek birtokában vannak, így ők egy olyan dologról beszélnek, amin se előre se hátra nem tudnak már lendíteni. Véleménye szerint a polgármesterek véleményét hamarabb kellett volna kikérni arra vonatkozóan, hogy mi az álláspontjuk róla. A körbeadott anyag említést tesz arról, hogy történtek egyeztetések településekkel. Kérdése arra vonatkozik, hogy vizsgálat tárgya volt-e az, hogy ahonnan az alapanyag beszállításra kerül, milyen módon történik a begyűjtés, deponálás? Úgy gondolja, hogy egyszerre és egy időben nem lehet ezen anyagot beszállítani. Ez egyrészt hatással lesz a külterületekre, és fekvéstől függően a belterületekre is. Az újságban olvasták, hogy a kamionforgalom meg fogja növelni a környező települések forgalmát is. Az egyik oldalról azt mondjuk, hogy ez környezetvédelmi
4
beruházás, de a másik oldalról növekszik a kamionforgalom, amely talán nem jó hatással lesz a környezetre. Olyan véleményt mond el, ami már lefutott, és senki nem fog figyelembe venni. Varga László Taktaharkány polgármestere elmondja, hogy sok településsel lett egyeztetve, és ilyen szempontból ők nem érintettek, de valamilyen fokon mégis. A tegnapi nap Fazekas úrral egyeztetett két órán keresztül, amelyet kihívásnak is tekintett. Jó lett volna, amennyiben ez korábban történik meg. Tájékoztatás szerint 2007. július 13-án a végleges építési engedély kiadásra került, így ezen változtatni nem lehet. Azt várta, hogy ha a borászok egyetértenek, akkor nagy gond nincs, hiszen a vita tárgya az volt, hogy mit akarnak vagy mit nem akarnak a borászok. Igyekezett felkészülni, és olvasta a kiadvány egyik mellékletét, nevezetesen az adásvételi és tárolási szerződést. Kérdése arra vonatkozik, hogy hány gazda van, aki ezt a 10 évre vonatkozó ködbéres szerződést alá fogja írni, adott-e valaki már szándéknyilatkozatot? Van-e kimutatás arra vonatkozóan, hogy kik szerződtek, darabszám, tonna szerint. A szerződést áttanulmányozva nagy kihívás ez emberileg, szakmailag, és mezőgazdaságilag is, ismerve a helyi lehetőségeket, gépparkot, de minden bizonnyal ők is tisztában vannak ezzel. Fórumot tartottak Németh Imre volt mezőgazdasági miniszter vezetésével, akinek egy mondatára figyelt fel, amely szerint a helybelieknek kell eldöntenie, hogy akarják-e ezt? A helybeliek alatt elsősorban nem a vonzáskörzet értendő, hanem elsősorban a Szerencsiek. Így minden fajta vitát pro és kontra nekik kell megoldaniuk. Fazekas úrral beszélve jó lett volna, ha erre a beszélgetésekre korábban került volna sor, mint amilyen Taktaharkányba volt a tegnapi nap, bár tőlük nem volt ellenállás. El kell azt mondani, hogy mindenfajta technológiai fejlesztés jár előnyökkel és járhat hátrányokkal is. A technológiának és a beruházónak kell tennie azért, hogy a járhat minél kisebb legyen. Elhangzott az, hogy 112 évvel ezelőtt épült a cukorgyár, és semmi nem történt. Nem akarta akkor mondani, de meg kell kérdezni Taktaszadát, Taktaharkányt és Tiszalúcot, hogy mi történt az elmúlt 112 év alatt a Taktával, és el kell mondani, hogy mi történt ennek hatására. Gyakorlatilag a víz, az állat és növényvilág eltűnt, és olyat hogy hal, ismerni sem lehet a környéken, hiszen évtizedeken keresztül fekete volt a víz benne. Nyilvánvaló, hogy ez a kettő nem ugyanaz, de azt szeretné kérni és mondani, hogy feltételes módban szerepeljen az, hogy járhat. Valamilyen módon távol vannak tőle, de érdekes módon két városnak az ütközőpontját jelentik a szélirányt tekintve. Jól látszik az, hogy Tiszaújvárosból is jócskán kapnak, és a füst nem a városban csapódik le a 100 méteres kéményből, hanem a Taktaközben, és nem szeretnének kapni belőle, bár elhangzott, hogy más irányú a széljárás. Ez valamilyen szinten megnyugtató, és a borászokat is megnyugtatta, így termeljenek. A kérdése pedig az, hogy van-e szerződés és érdeklődés? Hujber Ottó a kérdésekre válaszolva elmondja, hogy a tüzelőanyag költségének nagy részét teszi ki a szállítás. Amennyiben valaki úgy gondolja, hogy nem itt szeretnének termeltetni, annak mondja, hogy ezen ok miatt minél közelebbről célszerű a tüzelőanyagot beszerezni, ami elemi érdekük is. A szerződésekkel kapcsolatban ismerteti, hogy létezik egy térkép, amelyen megjelölésre került, hogy Szerencs és környékéről, Sajó és Hernád völgyéből, Taktaközből honnan mennyi származik, amely a környezeti engedélyeztetésnek része is volt, hiszen vizsgálták a teherautóval való szállítás környezetre gyakorolt hatását. A szerződésekre vonatkozóan elmondhatja, hogy jelen állapotban kinyilváníthatja, hogy két év múlva, amikor indul az erőmű, akkor lesz tüzelőanyaguk. Magyarországon gabonaszalmából 5 millió tonna mennyiség van, és az általuk felhasznált mennyiség 270 ezer tonna. A tüzelőanyag az nem csak gabonaszalma, hanem repce és kukoricaszár, és energiafű is. Pamplónában elsősorban gabonaszalmával és kukoricaszárral tüzelnek, amelyben egy héten belül 3 napot kukoricaszárral tüzelnek, majd 4 héten keresztül 1 napot kukoricaszárral, és a többi nap
5
gabonaszalmával. A tüzelőanyag 70-75%-a gabonaszalma, a többi pedig energiafű. A kistermelők a tüzelőanyagért az árat a bebálázás után kazalba rakás megtörténtét követően kapják meg. A fizetést megkapják akkor, amikor megtermelte a tüzelőanyagot. Elképzelhető, hogy a gabonaszalma felhasználása egy vagy másfél év múlva történik meg, mert fontos, hogy legyen áthúzódó készlet, de amikor megtermelte a növényt, akkor 30 nap múlva megkapják az érte járó pénzt. A pályázati lehetőségekkel kapcsolatban elmondja, hogy jelen esetben nem lát pályázati lehetőséget, de különböző pályázati lehetőségek vannak kazalhely létrehozására, vagy gépbeszerzésre. Amennyiben valaki energiafüvet akar termelni, akkor két támogatást vehet igénybe. Egyrészről egy telepítési támogatást, amely 60.000 Ft/ha, valamint amikor begyűjti a termést, akkor van egy 45 eurós energiaboríték, amely egy plusz támogatást jelent. Szerencsre azért esett a választásuk, mert ez a program egy nemzeti program része, és amikor ez kiválasztásra került, akkor 22 helyet állapítottak meg, ahol lehetséges ilyen erőművet létesíteni. Szükséges, hogy 120 KV-os alállomás mellé települjön, amelybe 50 megawatt energia bevihető. A 22 helyből 10 helyszín alakult ki. A 10 helynek mindnek megvan a befogadó nyilatkozata, kivéve Berettyóújfalu, ahol az önkormányzat azt mondta, hogy az erőművet ők maguk szeretnék megépíteni. Vépen pedig az önkormányzat azt nyilatkozta, hogy a szomszéd település jelezte, hogy ők az adóból majd nem kapnak, csak a füstöt kapják. Jelezték, hogy az erőműnek nincs füstje, viszont sok dologból részesülnek. A konfrontációt, engedélyeztetési eljárásokat Vép vállalja magára, de a munkahely támogatást, a beszállítás lehetőségét mindenki megkapja. A 10 helyszín Megyesegyháza, Berettyóújfalu, Szerencs, Zsana, Baja, kalocsa, Sőtőr, Kaposvár, Vép és Bonyhád. Szerenccsel és a környékével kapcsolatban elhangzott a 22 %-os munkanélküliség, amely az átlagnál magasabb. Amennyiben megtekintik, akkor látják, hogy nem a legjobb mezőgazdasági termőterülete az országnak, de kiválóan alkalmas energiafű termesztésére, és plusz támogatás kapható. Szerencs az egyik olyan terület, ahol fennállnak azok a feltételek, amelyek szükségesek. Fontos, hogy az emberek tudják, hogy ami készül, az értük készül, és jó-e ez nekik, és hol tudnak ebbe bekapcsolódni. Fontosnak tartja azt, hogy az emberek tudják azt, hogy mi az igazság, és ne hagyják magukat félrevezetni. A projekt nincs veszélyben, a japán befektetők úgy tudják, hogy Magyarország az Európai Unió része, jogbiztonság van, és rendelkeznek egy jogerős építési engedéllyel. Ők szeretnék megépíteni az erőművet. Az erőmű nagyon modern, de a villamos hatásfoka 30 % körül van, és az 50 megawatt hasznos energiához keletkezik melegvíz, aminek hasznosítására számos lehetőség van. Szerencs a környező önkormányzatokkal összefogva eldöntheti, hogy mit fog ezzel kezdeni. Szóba jöhet virágkertészet, haltenyésztés, egész évben működő korcsolyapálya, vagy bármi másra. Le kell ezzel kapcsolatban ülni, és eldönteni a hasznosítást. Tudják adni az ingyen energiát, és a befektetők hajlanak arra, hogy egy projekt önrészénél segítenek, amennyiben van vállalkozó kedv és ötlet. Nem szeretne Paks példájával hasonlítani, de a település és környéke jelentősen fejlődött az erőmű miatt. Amennyiben itt megépül az erőmű, akkor sok mindenre lesz kihatással. Mindent megtesznek, amit törvényes kereteken belül lehet, hogy segítse a fejlődést, és kéri, hogy próbáljanak meg közösen kitalálni valamit. Az erőmű vagy turizmus kérdéskörrel kapcsolatban ismerteti, hogy a szakmai turizmus, amely az erőművel kapcsolatban kialakul, erősíti a turizmust. Az erőmű jelen állapotában a legmodernebb, és egy konferenciatermet alakítottak ki azért, hogy generálják ezen szakmai turizmust. Ez kihatással lesz Szerencsre és környékére is. A 133 munkahely nem csak Szerencsről, hanem a környékéről is fog embereket vonzani, de fontosnak tarja az évi 3 milliárd Ft-ot is. Az erőműnek évi 270 ezer tonna anyagra van szüksége, és 60-70 km sugarú körből történik a beszállítás. A szállítás növekedésével kapcsolatban ismerteti, hogy Tokajon a forgalomszámlálás adatai szerint 1530 kamion hald át naponta. Ebből az irányból 14 teherautó érkezik naponta, amennyiben minden úgy marad, ahogy tervezve van. Tárgyalásban vannak a 14 teherautó kompon való szállításáról. A problémát nem ez a 14 teherautó jelenti, hanem az
6
1530 teherautó, amihez semmi közük nincs. Emiatt nem érti a támadásokat ezzel kapcsolatban. A külső szakértő cég, amelyik a környezetvédelmi hatástanulmányt végezte, azt állapította meg, hogy 10 % alatti a légszennyezés az utak mellett, mint ami a megengedett mérték. Amennyiben ők fognak szállítani, akkor ez nem egészen 1 %-kal fog megnőni. Ezt nem tartja tragikusnak, de minden kamion euró 5-ös motorokkal lesz ellátva, és nekik is érdekük a minél kisebb szállítás. Az erőmű területére óránként 4 teherautó érkezik a szélrózsa minden irányából. Szükségesnek tartja, hogy ezekért együtt lobbizzanak, és partnert lássanak bennük azok is, akik most nem látnak. A hamarabbi tájékoztatással kapcsolatban elnézést kér, de véleménye szerint még mindig jobb később ezt megtenni, mint legkésőbb. Készítenek egy tájékoztató füzetet, amit minden lakosnak eljuttatnának, és minden lakossági fórumot elvállalnak, és szívesen részt is vesznek rajta. Érdekük az, hogy mindenki lássa, hogy mi történt eddig, és mi fog történni. Nyikes Tibor Tiszalúc alpolgármestere arról érdeklődik, hogy gondolkodtak-e vasúton történő szállításról? Hujber Ottó a kérdéssel kapcsolatban elmondja, hogy a többszöri rakodás miatt elzárkózott ettől a technológia adója. A bálák szét fognak esni, és így nem lehet azokat automatizáltan az égéstérbe juttatni. Nyikes Tibor Tiszalúc alpolgármestere ellentmondást vél felfedezni abban, hogy bár környezetvédelmi beruházásról van szó, de mégis közúton történik majd a szállítás. Növekszik a zajterhelés, és több település rendelkezik iparvágánnyal, így a rakodás is megoldható. A cukorrépa szállítását is meg lehetett oldani. Hujber Ottó ismerteti, hogy ahol kazlak lesznek, az 53 települést érint. Tűzvédelmi szempontból is így biztonságos. Az egyik kollégáját fogja megbízni, hogy vizsgálja meg a vasúti szállítás lehetőségét, és a későbbiekben beszámolnak ennek az eredményéről. Boros-Leskó Géza véleménye szerint érzelmi alapon nem lehet gazdálkodni, csak racionálisan szabad. Prügy település polgármestereként támogatja a beruházást. Kérdése, hogy a beruházás teljes egészében a beruházók pénzéből történik-e? Kért-e garanciát arra vonatkozóan, hogy a beszállítás hiánya, vagy abban keletkező törés esetén kap-e kártérítést? Több gazdálkodóval beszélve ezt a szerződést teljesíthetetlennek tartották arra vonatkozóan, hogy ők tárolják, vigyázzák, és megfelelő minőségben adják át. Nehéz lesz ezt teljesíteni. A 270.000 tonna/év mennyiséget figyelembe véve napi 750 tonna mennyiséget kell elégetni, amellyel kapcsolatban kíváncsi arra, hogy ez köbméterben mekkora mennyiséget jelent? Hujber Ottó tájékoztatásul mondja el, hogy az összeg 20 %-át állja a befektető, amely jelen esetben 7,5 milliárd Ft. A többi a bank által finanszírozott pénz, amely részben az OTP és részben az MFB, de a forrása japán pénz. A befektető a saját országában elintézte, hogy az OTP-n és az MFB-n keresztül kapjon erre pénzt, amit forrásként ki lehet helyezni. Formálisan a befektetők pénze 7,5 milliárd Ft, a többi banki pénz, amelynek forrása Japán. A második kérdéssel kapcsolatban ismerteti, hogy egy teherautóra 16-17 tonna fér rá. Normál teherautón szállítva a szögletes bálát ez a mennyiség jön ki teherautónként. Ezen összeggel számolva jött ki a 4 teherautó/ óra mennyiség. A garanciával kapcsolatban mondja el, hogy bár nem emlékszik minden pontjára a tüzelőanyag szerződésnek, de ismerteti azt, hogy a finanszírozó bank biztos akar abban lenni, hogy lesz tüzelőanyag. A szerződést nem az erőmű köti meg, hanem három cég köt ilyen szerződést, így az egyik a KITE- IKR, a másik a GIT Rt, és az Entor Kft. Amennyiben nem lenne biztos a tüzelőanyag ellátás, akkor a bank és a befektetők
7
nem fektetnék bele pénzt. A MFB megbízta a Magyar Villamos Művek 100 %-os tulajdonát képező Erbe Kft-t, hogy készítsen tanulmányt arról, hogy van-e elég tüzelőanyag, és mi legyen a logisztikával. A több száz oldalas tanulmány szerint a forrás rendelkezésre áll, és a logisztika oldaláról is rendben találták a projektet. Perge István Újcsanálos polgármestere csatlakozva Boros-Leskó Gézához támogatja az erőmű építését, hiszen véleménye szerint sok mindenkinek fog segítséget nyújtani. Elhangzott az előterjesztőtől az ingyen energia szó is. Mit ért ezalatt, és kik fogják kapni azt? Hujber Ottó válaszában elmondja, hogy az erőmű tulajdonosai döntöttek arról, hogy amennyiben valakinek van elképzelése arra vonatkozóan, hogy az erőmű belátható közelségében szeretne egy projektet csinálni, akkor az erőmű támogatja azt, és a melegvizet ellenszolgáltatás nélkül megkapja. Nyitottak mindenre, és az a feladatuk, hogy ezen ígéretüket betartsák. Egy projektben több vállalkozó és önkormányzat vehet részt, örömmel segítenek ennek a megvalósításában. Rónavölgyi Endréné ezzel kapcsolatban azt is elképzelhetőnek tartja, hogy az önkormányzatok létrehozva egy céget közösen működtetnék azt, és térségi embereket foglalkoztatnának benne. Ezt olyan távolságba kell működtetni, ahol ez gazdaságos lenne. Osika József Tállya polgármestere ismerteti, hogy két évvel ezelőtt Finnországban felépítettek egy erőművet mindentől távol, és 10 év alatt létrejött körülötte egy üdülőkomplexum. Jó ötletnek és fontosnak tartja az ebben való összefogást. Szepessy Zsolt László Monok polgármestere látja a projektben az óriási munkát és a szakmai felkészültséget is. Támogatja az erőmű megvalósítását, és bármiben a segítségét ajánlja fel. Az erőmű vezetése felajánlotta a lakossági fórum tartásának lehetőségét, így szeretné őket Monokra meghívni. Másfél hónap múlva szervezne egy fórumot, ahol a település lakóin kívül a mezőgazdasági embereket is meghívná. Jó ötletnek tartja a cég alapítását a másodlagos energia hasznosítására. Fontosnak tartja a munkahely teremtést is, és hogy az erőműben a dolgozók arányosan legyenek foglalkoztatva a települések között. Szeretné megtudni, hogy van-e lehetőség egy erőművet megtekinteni a polgármestereknek, mert a személyes tapasztalat a legjobb meggyőző érv. Hujber Ottó köszöni a meghívást, és örömmel vesznek részt rajta. A dániai erőmű látogatását szeretné felajánlani, és a névsor megszerzése után 3-4 hétre meg tudja szervezni az utazást, de a biztonsági előírások miatt szükség van ennyi időre az engedélyek miatt. Szeretné a helyi médiát is meginvitálni, hogy segítségükkel készülhetne egy kisfilm az erőműről, és bemutatható lenne a településen élőknek is. Örömmel megszervezi a látogatást. Csáki Barnabás Megyaszó polgármestere elmondja, hogy mikor Magyarország tagja lett az Uniónak, akkor a tarló égetését megtiltották. Az állattenyésztés visszaszorult, így ezzel a hulladékkal nem igazán tudtak mit kezdeni. A tarlóégetés mégis megtörtént, de ez erre is megoldást jelentene. A 2007-es évben a gazdák kb 60%-os termést arattak, de egy pár évvel ezelőtt túltermelés volt. Akkor már szó volt az energiafű termesztéséről is. A gazdálkodók náluk 5000 ha-on gazdálkodnak, és a cukorgyár sorsa is bizonytalan lehet a nádcukor bejövetele miatt. Véleménye szerint az energiafű termelés kiváló lehetőséget jelenthet, így támogatásáról biztosítja az erőmű megvalósulását.
8
Bíró Ferenc Mezőzombor polgármestere azt kéri, hogy a kiadandó brossurában legyen meg minden adat az erőműnek a környezetre gyakorolt hatásáról. Hujber Ottó is fontosnak tartja az objektív tájékoztatást, így szerepeltetni fogják az anyagban. Vajtó János megerősíti, hogy ha 17 tonnával fognak közlekedni a teherautók, akkor a saját súlyával is számolva a kamionnak bármelyik útra behajtva jelentősen igénybe veszi az utakat. 30 napon belül kifizetik a termelőknek a pénzt, de a tárolás ott történik még náluk, akkor ki lesz a felelős az őrzésért? Veszélyes több 1000 tonnát tárolni, így ki a felelős a tárolásáért? Hujber Ottó ismerteti, hogy 14 tonnás autóra jön rá a 17 tonna. A fizetéssel kapcsolatban az integrátor kifizeti a termelőnek a szalmát, és a felelősség az integrátorokra száll át. A mezőgazdaság időjárástól függő, és biztosan fog leégni kazal is, ezért kell többet biztosítani. Tanulmányúton voltak Brazíliában és Indiában azzal kapcsolatban, hogy mi is az energiafű, és mi a mezőgazdaság jövője? Megkérdezték, hogy hogyan telt az elmúlt 20 év. Elmondták ők, hogy van Magyarországnak egy Nemzeti Agrárenergetikai Programja. Azt válaszolták, hogy nem lesz egy könnyű út, hiszen őket is sok mindennek elmondták az építés miatt. Fontosnak tartja azt, hogy kedvező tapasztalatok esetén a befektetők is elmondják, hogy itt már egyszer sikerült jól együttműködni, így más ötlet esetén is szóba kerülhet a térség. Kedvezőtlen tapasztalat esetén nem gondolja, hogy sok remény lenne. Zárásul mondja el, hogy ez nem az ő, hanem az itt élők ügye, és fontos az itt lakók boldogulása. Rónavölgyi Endéné fontosnak tartja azt megfogalmazni, hogy az itt lévő települések polgármesterei is elhívatottak a környék, és a Tokaji Világörökségért, és a borászat iránt is, így nem támogatnának semmi olyat, ami ezt veszélyeztetné. Azt is el kell mondani, hogy nem szeretnék, ha ezt a történelmi lehetőséget elszalasztanák, ami fejlesztést is szolgálna a környéknek. Azt gondolja, hogy senki sem lokálpatriótább náluk, akik ezen a vidéken laknak, mint azok, akik felvásárolták a szőlőterületet, vagy reggel eljönnek ide dolgozni, és utána hazamennek, és a szőlőmunkásokkal dolgoztatják a területet. Az itt lakók azt várják el, hogy a települések fejlődjenek, és megélhetést találjanak. Sokszor beszéltek arról, hogy a fiatalok elmennek a környékről, de hová jöjjenek vissza, ha nem teremtődik új munkahely? Úgy gondolja, hogy térség fejlesztéséért még inkább együtt kell dolgozniuk. A mostani ügy is az összefogást segíti, hogy ne segélyt, hanem munkát tudjanak adni az embereknek. Találkozott olyan ipari üzem vezetőjével, aki attól tart, hogy ez az üzem a jól kvalifikált embereket el fogja vinni. Ezért kell a beruházás, hogy verseny legyen. Sokkal nagyobb összefogásra lenne szükség itt Zemplénben. Sátoraljaújhely mindig is közigazgatási központ volt, míg Sárospatak a kultúrában, Tokaj pedig a bor kultúrájában, idegenforgalomban emelkedett ki. Szerencs és környéke a mezőgazdasággal, és ipari tevékenységgel biztosított megélhetést az embereknek. Ezek az irányok jól megférnek egymás mellett, és erősíteni kell őket. Nem gondoltak arra, hogy hamarabb kell egy ilyen tájékoztatót tartani, mert a dolgok a hivatalos ügymenet szerint folytak. Minden olyan fórum megtartásra került, ami szükséges volt az engedélyezési eljáráshoz. A környezetvédelmi hatástanulmánnyal kapcsolatban az érintet önkormányzatok véleménye is kikérésre került. Nem gondolták, hogy amikor a valós engedélyek megvannak, akkor kezdi ezt a politika a szájára venni. Minden olyan országos fórumot tájékoztattak, akik az ügy megítélése szempontjából fontosak, és kéri a segítséget abban, hogy valós információk jussanak el az emberekhez. Várja az ötleteket azzal kapcsolatban, hogy a hulladékhő felhasználásában megfelelő megoldást találjanak. Bár többen szóban megerősítették támogatásukat az erőmű építésével kapcsolatban, kéri, hogy a beruházás megvalósítását szavazatukkal is erősítsék meg.
9
A Társulási Tanács 16 igen és 1 tartózkodás mellett a tájékoztatást elfogadja, és a beruházás megvalósulását támogatja.
2. Rónavölgyi Endréné a tűzoltó gépjármű beszerzésével kapcsolatos napirendi pont tárgyalásánál köszönti Dócs Róbert tűzoltó őrnagyot, tűzoltó parancsnokot, és felkéri a napirendi pont ismertetésére. Dócs Róbert az előterjesztéssel kapcsolatban elmondja, hogy az írásos anyagon kívül minden önkormányzatnak ő is küldött anyagot, valamint az elmúlt egy hét alatt a működési területen lévő 32 önkormányzat polgármesterét személyíesen is megkereste, és beszéltek a pályázatról. Volt olyan település, amely egyértelmű támogatásáról biztosította, de volt olyan is, amelyik nem. Bízik benne, hogy az ő álláspontjukat is sikerül megváltoztatni. Többen gondolták úgy, hogy a településének nincs szüksége ilyen autóra, de a bodrogkeresztúri tűz is bebizonyította, hogy szükség van rá, mert Nyíregyházáról kellett a magasból mentőt riasztani. Úgy gondolja, hogy minden településnek szüksége van erre, hiszen mindenhol van 9 méternél magasabb épület, templomtorony, emlékmű. Több évtizeden keresztül nem volt a tűzoltóságnak mentőcsónakja, és a tokaji hídról a Tiszába ugrott kislánynak sem tudtak csónak híján segíteni. Akkor fogadta meg, hogy mindenképpen beszereznek egyet. Jó lenne, ha ez a gépjármű ott porosodna a szertárban, de sajnos nem ez a jellemző. Az eddigi 120-140 vonulás helyett már évente 600-700 vonulásuk van. A tűzoltóság nem Szerencsnek a tűzoltósága, hanem 32 településnek a tűzoltóságát képezik, ezért fontosnak tartja a korszerűgépjárművel való ellátottságot. Varga László Pénzügyi Bizottság elnöke úgy látja, hogy ennek az ügynek az előkészítése mintaszerű volt. Néhány héttel ezelőtt kaptak egy megkeresést parancsnok úrtól a pályázattal kapcsolatban, és ez alapján már testület elé tudták vinni és tájékoztatni őket, hogy várhatóan lesz ilyen pályázat. Ezt követően a parancsnok úr is személyesen kereste meg őket, és a társulás is időben adta az ezzel kapcsolatos anyagokat. A Pénzügyi Bizottság mind a három tagja elfogadta azt, hogy ezen gépjárműre szükség van, és abban is egyet értettek, hogy a finanszírozás ne úgy történjen, ahogy az elmúlt években ez megszokott volt. Három kistérséget, azaz 32 települést érint, és valamennyien ismerik az önkormányzatok helyzetét. A Pénzügyi Bizottság javaslata az, hogy a költségek 3 évre elhúzódnak, így a társulás fizesse be azt a befizetett tagdíjakból. Kéri, hogy akik a tagdíjat eddig nem fizették be, azok most tegyék meg azt. A finanszírozás történjen meg a tagdíjakból, a pénzmaradványból, és a felhalmozódó banki kamatokból. Szerencsésebbnek tartja ezt a megoldást, hiszen koránt sem biztos az, hogy mindenki a saját képviselő-testületénél ezt el tudja fogadtatni. Volt már erre példa, hogy nem sikerül ilyen dolgot a képviselő-testülettel elfogadtatni, így ezen veszélytől is megmenekülnek. A beszélgetés során arra jöttek rá, hogy nagyon nehéz olyan megoldást találni, amely mindenkinek megfelelne, és igazságos is lenne. Eddig a létszám alapján történt a befizetés, holott az igénybevétel nem mindig ezt mutatta, de nagyon nehéz máshogy ezt az összeget elosztani. Köszöni parancsnok úrnak az eddig végzett munkát, ami hóesésnél, árvíznél és belvíznél is végeztek.
10
Hlívják László ismerteti, hogy ők is beszéltek a pályázatról parancsnok úrral, de ő szerényen nem említette, hogy 8 település nem fizette be az előző pályázatot sem. Két évvel ezelőtt volt is egy vitája az egyik polgármester társával azzal kapcsolatban, hogy ne szavazzon meg olyan előterjesztést, amit a testületével nem tud elfogadtatni. Legyesbénye szerényebb lehetőséggel rendelkezik, mint mások, mégis befizette a reá eső részt. Azon polgármester, akivel vitába szállt arra hivatkozott, hogy pénzhiány miatt nem tudja befizetni, holott tízszer nagyobb iparűzési adóval rendelkezik, mint Legyesbénye. Ő mindenképpen meggyőzi a testületet ennek fontosságáról. Szepessy Zsolt László szükségesnek tartja a gépjármű beszerzését, és támogatja azt. Akkor lenne jó, ha ezt a gépjárművet nem kellene használni, de a példák nem ezt mutatják. Természetesen minden önkormányzatnak be kell fizetnie az összeget. Sajnos Monok volt az egyik a 8 önkormányzat közül még az előző vezetés alatt. Ők sem állnak pénzügyileg a legjobban, de úgy gondolja, hogy ezt meg kell szavazni. Jó a kapcsolat az önkormányzat és a tűzoltóság között, és oda kell arra figyelni, hogy olyan munkaeszközökkel végezzék a munkát, amely megfelelő. Meg fogja szavazni az önrészt, és ki is fogják fizetni. Boros-Leskó Gáza ismerteti, hogy ilyen formában nem fogja megszavazni, mert borzasztó igazságtalannak tartja. Egyetért azzal, hogy a tűzoltásra, katasztrófa védelemre szükség van, de volt katonaként is bosszantotta az, hogy a honvédség az árvíz idején mentette az értékeket, és a veszély végeztével a katasztrófa védelem számolt be arról, hogy milyen jó munkát végeztek. Nem szeretné, ha itt is ez lenne, és a 20 %-ot soknak tartja, amikor 100 %-ban tudnak támogatni számítógép vásárlásokat. El kell azon is gondolkodni, hogy létszám alapján majdnem annyit fizet, mint Tokaj, holott értékben a tizedét sem érik el. Minden településnek van értéke, katasztere, amely alapján elosztható az érték, és ne a lakosságszám alapján osszák el az összeget. Galambosi Imre Mád polgármestere nem tudja, hogy az itt lévő települések közül hol működik még önkéntes tűzoltóság? A mádi tűzoltóság a tizedét vonult ki annak, mint a szerencsi, és öbbször végeztek településen kívül is tűzoltási tevékenységet. Több 100.000 Ftot biztosít a település a működésére. Úgy gondolja, hogy jelentősen segíti a szerencsi tűzoltók munkáját is. Értéke mindenkinek más és más lakosságszámtól függetlenül, de soha nem lehet tudni, hogy mikor milyen tűzoltási tevékenységhez kell kimenni. Azzal a kéréssel érkezett ide, hogy az önkéntes tűzoltóság miatt az önrészből engedményt kérjenek. Bíró Ferenc a parancsnok úrral beszélgetve is egyetértett abban, hogy ezen gépjárműre szükség van. Ismeretei szerint Szerencs önkormányzat lesz a pályázó, és nem tudja, hogy milyen önkormányzati forrásra fogják beadni? Kérdése az, hogy van-e lehetőség BM önerőpótló pályázatra? Dócs Róbert elmondja, hogy ismeretei szerint nincs ilyen lehetőség, és az éven már nem is került kiírásra nem hogy erre, hanem másra sem. Vajtó János úgy látja, hogy nem vették figyelembe a Pénzügyi Bizottság beszámolóját, hogy miből lehetne ezt kompenzálni. Számszerűen nem hangzott el, hogy ez az összeg elég lesz-e az önrészhez, vagy azon túl is kell még befizetni? Ez vagy teljes egészében fedezi a 18 település hozzájárulását, vagy csak részben. Ezt meg kell vizsgálni, és csak ennek függvényében lehet a továbbiakban tovább lépni. Nem tartja vita tárgyának a gépjármű beszerzését, de meg kell nézni, hogy a másik 14 település az első részt milyen formában tervezi befizetni. Volt-e ott hasonló fórum, hiszen ez érint több társulást is. A tokaji kistérség
11
adott-e garanciát erre? Nem lehet Szerencstől mindig azt elvárni, hogy ő fizessen be minden összeget, a többi település pedig csak haszonélvezői legyenek. Ketté kell ezt választani, és a Pénzügyi Bizottság adjon tájékoztatást arra, hogy mennyi összeg jön be tagdíjból, kamatból, pénzmaradványból, és könnyebb odaállni a képviselő-testület elé, hogy kevesebb összeget kell befizetni, főleg ha még 3 évre kell elosztani. Nem szeretné azt, hogy Taktaszada befizette a hozzájárulást a korábbi járműhöz, és vannak olyan települések, akik nem. Könnyű megszavazni, és utána nem befizetni az összeget, holott elhangzott az, hogy sok területre járnak menteni. Nagyobb komolyságot kér a kollégáktól, mert ha valami fontos, akkor ez az. Állítsanak fel egy fontossági sorrendet, hiszen egyéb rendezvényekre több pénz elmegy, de az hogy biztonságban legyenek, sokkal fontosabb. Súlyozni kell, és arra kéri a Pénzügyi Bizottságot, hogy valamilyen támpontot adjon azzal kapcsolatban, amivel a testület elé tudnak állni, hiszen hamarosan itt az első költségvetés, és a részletet el kell fogadtatni. Varga László elmondja, hogy 63183 fő tartozik a 32 településhez, és a 18 település adja a lakosság 80 %-át, amely a Szerencsi Kistérséghez tartozik. Amennyiben az ő tagdíjukkal számolnak, akkor az 100 Ft/évvel tekintve az 4,5 millió Ft-ot jelent éves szinten, amelyet hárommal megszorozva 13,5 millió Ft-ot tesz ki. Ez alapján a Tokaji és az Abaúji kistérséget is nézhetik, de nem biztos, hogy ott is szednek tagdíjat, vagy az nem 100 Ft/fő. Ismer olyan kistérséget, ahol nem szednek tagdíjat. Az ő által elmondottak egyszerűbb lenne Szerencsnek is, és a gazdálkodásnak is. Az, hogy ki miért nem fizetett, annak sokszor oka is van. Ők nem szoktak hívni fellépőket, de ők sem mennek ingyen fellépni. Héring Istvánné egyetért az előtte elhangzottakkal, hogy akik valamilyen kötelezettséget vállalnak, azok teljesítsenek is. Ígéretekkel nem lehet teljesíteni, így ha felvállaltak valamit, akkor azt teljesíteni is kell, vagy pedig ne vállalják. Elhangzott, hogy kinek van önkéntes tűzoltó egyesülete. Nekik volt, de amikor égett az erdő, akkor senkit nem tudott mozgósítani közülük. A testület úgy döntött, hogy nem költenek az egyesületre pénzt, ha nem tudnak velük számolni. A testület így minden energiával támogatja a szerencsi hivatásos tűzoltóságot, lehet rájuk számítani, és hamar ki is érnek a helyszínre. Hétfőn testületi ülésük volt, és egyértelműen a támogatás mellett döntöttek, de a bizottság javaslatát megvitatva lehet rajta módosítani. Csáki Barnabás a Pénzügyi Bizottság javaslatával ért egyet, hiszen a tagdíjakból 3 év alatt 13 millió Ft-ot ki tudnak fizetni. Véleménye szerint amennyiben ezt a másfél évet sikerül az önkormányzatnak túlélnie, akkor könnyebben tudja kifizetni az önrészt. A 32 településből a 18 településre durván számolva 18 millió Ft jutna, így azt az 5 millió Ft-ot könnyebb összegyűjteni. Hlívják László szerint nehogy az történjen, mint az egészségügyben, ahol van 3-4 település, ahol divatban van az a szokás, hogy nem mennek be az orvoshoz, hanem helyette kihívják a mentőt. Javasolja, hogy ne taktikázzanak azzal, hogy kinek milyen vagyona van. Megszavazza az előterjesztést, de vannak olyan települések, ahol gyógyszerfelírásra többször veszik igénybe az orvosokat, mint más települések. A tűzoltóknak ki kell menni mindenhová, ahonnan riasztást kapnak, és nem lehet mérlegelni. Felvetődött, hogy miért fizetnek annyit, ha más község többször veszi igénybe az orvosi ügyeletet, mint ők. Jó lenne, ha nem lenne szükség a gépjárműre, de furcsa lesz, ha olyan településre kell vele kimenni, amelyik nem szavazta meg. Lehet vitázni értéken, lakosságszámon, de aránylag ez az egyik objektív módszer, amivel arányosak lehetnek.
12
Boros –Leskó Géza kérdésként tenné fel, hogy hogyan tudja ő azt megakadályozni, hogy bárki kihívja indokolatlanul a mentőt? A maga részéről ő is a Pénzügyi Bizottság javaslatát tartja elfogadhatónak, és nem biztos, hogy a legegyszerűbb mindent lakosságarányosan elosztani. Ő is megszavaztatja a képviselő-testülettel, csak azt nem tudja, hogy a pénzt honnan veszik rá. Dócs Róbert az önkéntes tűzoltósággal kapcsolatban elmondja, és a Megyei Tűzoltó Szövetség alelnökeként is megerősíti, hogy olyan önkéntes tűzoltóság, amelyik tagja a szövetségnek, az Taktaszada és Mád településen van. Megerősíti a mádi önkéntes tűzoltók segítségét is. Azonban azt is el kell mondania, hogy csak a külső tűzeseteknél tudnak segíteni, és erdőtüzes időszakban nagy terhet tudnak levenni a vállukról. Nem lenne jó, ha abba a hibába esnének, mint nyugat-európában, hogy az önkormányzaton kivonulnak az önkéntes tűzoltóság támogatásából. Az ottani jogszabály szerint minden önkormányzat önállóan köteles gondoskodnia tűzvédelméről. A katasztrófavédelem ebbe az irányba szeretne fejlődni, ami véleménye szerint nem jó megoldás. Az, hogy nem a katasztrófa védelem adja a pénzt, érdekesnek tartja. Kicsit mostohagyereknek tartja magukat, hiszen állami szinten beszélnek katasztrófa védelemről, amelyik megyei szintig terjed, de a tűzoltóságok már önkormányzati fenntartásúak. Senkit nem érdekelt a mentőcsónak témája, amíg nem vettek. Ott tartanak, hogy nekik kell gondolkodni a saját felszerelésükről. A támogatással kapcsolatban úgy gondolja, hogy egyenlőre nincs igazságosabb módszer arra, hogy ki mennyit fizessen, csak a lakosságszám szerinti elosztás. Ez jó módszer a normatíva számításnál, de befizetéseknél már nem. Hlívják polgármester úr kérdésére mondja el, hogy készült kimutatás a vonulásról, és ez alapján mondja el, hogy Szerencshez képest semmivel sem kevesebb a vonulása, mint más településekre. A kimutatás szerint a tüzek 80 %-a hátrányos helyzetben élőknél történik. Sokat gondolkodott ezen, de nem talált jobb megoldást a lakosságszám arányos fizetésen kívül. A többi kistérséggel kapcsolatban szeretné elmondani, hogy sikerült beszélnie Májer János úrral, Tokaj város polgármesterével, és elmondta azt, hogy ő is kistérségi szinten gondolkodik ebben a kérdésben. Kiszámolta, hogy mennyi a tokaji, abaúji és szerencsi kistérség aránya. A 25 millió Ft-os önrészből valamivel több, mint 5 millió Ft jut a Tokaji Kistérségre, így az önrész jelentős részét a szerencsinek kell állnia. Rónavölgyi Endréné szerint vannak olyan feladatok az önkormányzatoknál, amit csak együtt tudnak megoldani. Ilyen az orvosi ügyelet mellett a tűzoltás is. Két évvel ezelőtt nyertek egy pályázatot szívultrahang beszerzésére, ami 20 millió Ft-ba kerül, és 45.000 embert lát el, és ezen összeg felét Szerencs városnak kell befizetnie. Szeretnék a járóbeteg ellátást tovább bővíteni, és beindítani az egynapos sebészetet, amely pályázatot a város bead, de 10 % önerővel számolva is 80 millió Ft-ba kerül, és ellát 45000 embert. Nem udvariatlanságból mondta ezt el, de a szerencsi önkormányzat sem kevésbé kritikus, és szigorú, mint más önkormányzatok, és neki is el kell számolni. A gépjármű beszerzésével kapcsolatban is olyan nyilatkozatok hangzottak el, hogy erre a gépjárműre szükség van, és persze azt szeretnék, hogy ez a lehető legkisebb összegbe kerüljön. Tökéletesen tisztában van azzal, hogy mindenkinek szűkösek a lehetőségei, és minden forintot meg kell gondolni. Mégis kötelező feladatról van szó, és nem hiszi, hogy bárki fel meri azt vállalni, hogy nem tudtak menteni a tűzoltók, mert nem lett megszavazva az az évi 3-400.000 Ft, ami ehhez a beszerzéshez kell. Pályázatot sajnos úgy lehet beadni, ha az önerőt leigazolják. Azt javasolja, hogy létszámarányosan osszák el az összeget a települések, és a költségvetésbe tervezzék be. Minden évben, amikor a társulási tanács a költségvetését elkészíti, akkor a pénzmaradvány terhére azt az összeget helyettesíthetik. Minden évben dönthetnek arról, hogy mennyit fizetnek be a társulás pénzéből erre a célra. Javaslata szerint az önrészt lakosságarányosan kell vállalni azzal a kikötéssel, hogy mindig megvizsgálják, hogy ezt a települések fizetik-e be,
13
vagy a kistérség pénzéből kerül-e kifizetésre. Így biztosítva van az, hogy a pályázatot be tudják adni, és a könnyítés lehetősége benne van. Ebben az évben is a pénzmaradványt a gyerekek gyógytestnevelésére, és logopédiai szolgáltatásra fordították. Akkor is döntési helyzetben lesznek, hogy mire fogják a pénzt fordítani. Dr. Bíró László ismerteti, hogy az elnök által elmondottak támaszkodnak a Pénzügyi Bizottság által elmondottakhoz is, de ezt önmagában azért nem szerencsés megszavazni, mert nem tudják a pontos összeget. Azt tudják, hogy a tagdíjakból évente 4,5-4,7 millió Ft folyik be, de az nem a munkaszervezet működésére fordították, hanem például pályázati kiegészítésre. Előfordulhat az is, hogy nem keletkezik maradvány. Minden éven számítanak a tagdíjakkal, de az eddig is minden éven elköltésre került. Pályázni úgy tudnak, ha a tanács kétharmados többséggel dönt arról, hogy beadják a pályázatot, és az önrészt a települések biztosítják. Rónavölgyi Endréné ismerteti, hogy két határozatról döntenek majd. Az első szerint arról döntenek, hogy lélekszám arányában a települések vállalják a gépjármű beszerzéséhez az önrészt. A Társulási tanács a magasból mentő készülékre vonatkozó pályázatot megtárgyalta, és 14 igen, 1 nem és 2 tartózkodás mellett az alábbi határozatot hozza: 21/2007 (IX.28) HATÁROZAT Tárgy: pályázat benyújtása magasból mentő gépjárműre A Társulási Tanács az elnök előterjesztését megtárgyalta, és az alábbi döntést hozza: A Társulási Tanács egyetért azzal, hogy a Szerencsi Hivatásos Önkormányzati Tűzoltóság magasból mentő (30 méteres működési tartományú) gépjárműre pályázatot nyújtson be. A Társuláshoz tartozó települések a beszerzéshez az 1 számú mellékletben foglaltak szerint hozzájárulnak, és az önrész összegét 3 évre (2008, 2009, 2010) lebontva a társulás számlájára befizetik. A tanács felhatalmazza az elnököt, hogy a tűzoltóság működési területén lévő önkormányzatokkal a saját erőhöz történő hozzájárulás mértékéről a szükséges tárgyalásokat lefolytassa, és az önrész biztosításáról a képviselő-testületi határozatokat beszerezze. 1 sz. melléklet TELEPÜLÉS
LAKOSOK SZÁMA
ÖNRÉSZ
Önrész összege 3 évre elosztva
Alsódobsza 419
167.600,-
55.867,-
1.040.800,-
346.933,-
644
257.600,-
85.867,-
1721
688.400,-
229.467,-
Bekecs 2602 Golop Legyesbénye
14
Mád 2512
1.004.800,-
334.934,-
2921
1.168.400,-
389.467,-
2553
1.021.200,-
340.400,-
1814
725.600,-
241.867,-
2743
1.097.200,-
365.734,-
1032
412.800,-
137.600,-
10.019
4.007.600,-
1.335.867,-
4056
1.622.400,-
540.800,-
1283
513.200,-
171.067,-
2166
866.400,-
288.800,-
2164
865.600.-
288.533,-
5643
2.257.200,-
752.400,-
379.600,-
126.533,-
Megyaszó Mezőzombor Monok Prügy Rátka Szerencs Taktaharkány Taktakenéz Taktaszada Tállya Tiszalúc Újcsanálos 949 Határidő: Felelős:
2007. október 31. Rónavölgyi Endréné - elnök
Rónavölgyi Endréné a második határozattal kapcsolatban ismerteti, hogy a társulás minden évben a költségvetésének elfogadásakor dönt arról, hogy ezt az önerőt a maradványából kiváltja. A Társulási Tanács 14 igen, 2 nem és 1 tartózkodás mellett az alábbi határozatot hozza: 22/2007 (IX.28) HATÁROZAT Tárgy: pályázat önrészének biztosítása A Társulási Tanács a pályázat önrészének biztosítása érdekében az alábbi döntést hozza. A településekre eső önrészt minden település 2008, 2009, 2010-es évre elosztva beépíti a költségvetésébe, és az adott évre eső részletet a társulás részére befizeti. A Társulási Tanács minden évben költségvetését felülvizsgálja, hogy a településekre eső önrész összegét a társulás költségvetéséből kiegészítse és az önrész összegét csökkentse.
15
3. Rónavölgyi Endréné a harmadik napirendi pont előtt felhívja a figyelmet arra a kiadványra, ami az ülés közben kiosztásra került. A címe Szerencs és környéke turisztikai térképe. Ez elsősorban arra a célra készült, hogy a szerencsi fürdő felújításra került, és ott kerülne bemutatásra a kistérség. Azt is jelzi, hogy Szerencs, és a hozzá tartozó települések együtt vannak, együtt dolgoznak és a turizmus szempontjából. Ezért is szerepel benne a városon kívül a kistérséghez tartozó települések is. Ez nem a kistérség pénzéből, hanem a fürdő pályázati pénzéből került elkészítésre. Az oktatási pályázatokkal kapcsolatban bemutatja Dr. Gadóczi Bertalant a Szervezési és jogi Osztály vezetőjét, és megkéri előadása megtartására. Dr. Gadóczi Bertalan röviden szeretné ismertetni azokat a pályázati lehetőségeket, amik a Regionális Operatív Programban 2007-2008-ban az önkormányzatok részéről is megpályázhatóak. A 2007-es évtől a pályázati kiírások tartalmilag erősebbek, és kicsit bonyolultabbak lettek. Ezért is fontos a kiírás minden részének értelmezése. Kiemelné azon pontokat, amelyek a döntéshozók számára fontosak, és szeretne megadni olyan értelmezéseket, amely a szakmai munkát segíti. Az alapvető cél a minőségi oktatás megteremtése. Erre a témára a két évben 6,5 milliárd Ft áll rendelkezésre. Az alapfokú oktatásra 5.270.000.000 Ft, és a középiskolákra és kollégiumokra 1.254.000.000 Ft áll rendelkezésre, amelyben 30 pályázatot támogatnak majd. A pályázók az intézmény fenntartói lehetnek, de nem pályázhatnak gazdasági társaságok. A pedagógiai szaksz9olgálat önmagában nem pályázhat, csak ha olyan intézményhez társul, amelyik pályázhat. Ebben a pályázati időszakban módosult a pályázati rendszer. A könnyebb pályázati lehetőség miatt bevezetésre kerül a kétfordulós rendszer. Az első fordulóban egy viszonylag könnyített pályázatot kell beadni. Amennyiben ez alapján arról döntenek, hogy a pályázat támogatásra alkalmas, akkor kapnak egy pozitív döntést. Második fordulóban a kidolgozási lehetőség hat hónap. Lényege az, hogy amelyik túljut az első fordulón, az nagy valószínűséggel ha nagy gondot nem csinál, nyer a második fordulóban. Ez egy biztonság, mert nem kell a pályázatok kidolgozására pénzt és energiát fektetni. Ami túljut az első fordulón, ahhoz szakmai segítséget nyújtanak. Fontos az, hogy megtekintsék azt, hogy az első fordulóban mit kell beadni. Alig lesz olyan pályázat, amelyik nem tartalmaz megvalósíthatósági tanulmányt. Fontos kérdéskör az is, hogy milyen tevékenységre lehet pályázni. Voltak olyan tevékenységek, amelyek alaptevékenységek, voltak olyanok, amelyek nem támogathatóak, és olyanok, amelyek csak az alaptevékenységgel együtt támogathatóak. A negyedik variáció szerint vannak kötelező elemek, amiknek szerepelnie kell a pályázatban. Új intézményre nem lehet pályázni a kiírás szerint, kivéve ha úgy hozok létre új intézményt, ha összevonnak intézményeket. Ilyen alapon iskolákat és óvodákat is összevonhat, ebben az esetben a támogatási arányok is másképp néznek ki. A tulajdon kérdésére kitérve ez különösen érdekes a társulás és önkormányzatok vonatkozásában. Amennyiben társulás pályázik, csak olyan esetben pályázhat, ha az intézmény az önkormányzatok tulajdonában vannak. Alaptevékenységekkel együtt pályázhatók olyan tevékenységi körök, amelyre önmagában is szívesen pályáznának, de csak az alaptevékenységekkel együtt pályázhatók. Van információs támogatás fejlesztésére pályázat, amely a kötelezően támogatható tevékenység között is szerepel, és csak akkor lehet rá pályázni, amennyiben szerepel a fejlesztési körben. Érdekes az, hogy nem lehet beletenni a regionális pályázatokba. Ennek megfelelően vagy saját erőből csinálja meg, vagy KIOP és országos ágazati projekthez lehet pályázni, amelynél 100 %-os támogatást lehet elérni. Eszközbeszerzésre nem lehet önállóan pályázni, csak funkcióhoz kötötten. A pályázatok keretén belül lehet új épületre pályázni. A pályázat keretén belül is lehet új épületre pályázni, és ez ide kapcsolódik. Akkor lehet ezt úgy létrehozni, ha a funkciókat nem tudja elhelyezni, vagy olyan romos az épület, hogy az abban a funkció nem látható el. Természetesen akkor, ha
16
szükség van a funkció ellátására. Ilyen még nem volt, hogy azt mondták, hogy kötelező ezt a pályázatba beépíteni és megcsinálni. A főcél a pályázatnál, hogy minőségi oktatás jöjjön létre. Ezért nem lehet úgy pályázni, hogy nincs a pályázat mögött szakmai program. Le kell tenni egy szakmai programot, amihez szakértők kellenek. Az nem elég, hogy leírom azt, hogy az iskola színvonalát mennyiben akarom javítani, mert ezt szakmai programnak nem fogják elfogadni. Ez a szakmai programra lehet a TÁMOP-ból szintén 100 %-os támogatást nyerni. Gyakorlatilag pályázni kell informatikára, tartalmi fejlesztést kell bemutatni, mint információs fejlesztést. Aki a ROP-hoz pályázik oktatásfejlesztésre, annak emellett legalább két pályázatot kell még megcsinálnia. Itt még nincs pályázati kiírás, és ez várhatóan november, decemberben fognak megjelenni. Egyből 3 pályázatot kell írni ahhoz, hogy a tervpályázatot teljesíteni tudják. Az esélyegyenlőségi terv alapján azon önkormányzatoknál, ahol a tanulók 40 %-a hátrányos helyzetű, ott kötelező esélyegyenlőségi helyzetelemzés és intézkedési terv. Ahol nincs 40%, ott elég a helyzetelemzés, de külön szakértőket kell felkérni. Erre is lehet pályázni. Minden pályázatnál vannak olyan tevékenységek, amelyek nem támogathatóak. Nem lehet pályázni új intézmény esetében az új intézmény költségeire. Ennél eljárási költségekről van szó. Nem lehet önállóan pályázni akadálymentesítésre sem. Az elszámolható költségek köre is vita tárgya lehet. Az előkészítési költség 6%, minimum 15 millió Ft-ot lehet erre fordítani- dokumentumok előkészítése, tervezése, megfizetésére, de a pályázati sikerdíj sem támogatható, de a projektmenedzsment költsége igen. Sokszor projektvezető feladatokat látnak el polgármesterek, és nem nézik azt meg, hogy főállású polgármester milyen feladatokat láthat el. A polgármester munkakörét jogszabály állapítja meg. Eszközbeszerzésnél a projektnél minimum 65%.ban ilyen tevékenységet kell betervezni. Szigorítások voltak, így az eszközbeszerzéseket csak a régióban lehet felhasználni. Az eszközöket abban az intézményekben lehet használni, ahová a projekt szól. Használt eszközök nem vehetők belőle. Olyan eszközök vehetők csak, amelyek alkalmasak az adott szolgáltatás kiegészítésére. Bírálati előnyt jelentenek bizonyos szempontok a pályázatnál. Minden pályázatnál pontot adnak, így azon dolgokat kell kiemelni a pályázatban, amelye plusz pontok kaphatóak. Utolsóként egy fogalmat szeretne értelmezni, amiben az utolsó pontig vita volt, ez pedig a feladat ellátási hely fogalma. A fogalmat egy példán keresztül mutatná be. Van a településnek egy iskolája, de a sok gyerek 2-3 épületbe kerül elhelyezésre. Ez két vagy három feladatellátási helynek számít. Amennyiben egy iskola egy épületben, az egy feladatellátási helynek számít. A kihasználtságnak kell feladatellátási helyenként 80%-nak lennie. A támogatás mértéke funkciótól és intézményenként függ. Van az alap támogatási rendszer, alap oktatási intézmény, és alap középfokú intézmény. Alap az, ha egy intézmény egy helyen van elhelyezve, és nincs más funkció. A támogatás mértéke 90%, ebben a térségben 95%. Egy projektre lehet 20 millió Ft-tól 1,2 milliárd Ft-ot nyerni. Nem mindegy, hogy milyen intézményre pályáznak, és az hogy néz ki. Alapfokú oktatási intézménynél az iskola és óvoda egy épületben van elhelyezve, akkor 20 milliótól 230 millió Ft-ig lehet pályázni, viszont meghatározzák a műszaki tartalomnál az egyenértéket. Az egy négyzetméter terület a 230.000 Ft-ot nem haladhatja meg. Kettős korlát van itt. Nyikes Tibor azt szeretné megtudni, hogy bruttó vagy nettó alapterületet kell-e számolnia? Dr. Gadóczi Bertalan válaszában ismerteti, hogy bruttó területet kell számolni. Nyikes Tibor elmondja, hogy régi épületnél 1 méter vastagságú falnál sokkal kisebb a terület, mint a modernebb épületeknél. Dr. Gadóczi Bertalan elmondja, hogy az építési költségeket is így határozzák meg, így bruttót kell számolni. Középiskolánál egy épületben van, és nincs más funkció, akkor 20
17
milliótól 300 millióig lehet pályázni. Amennyiben egy alapfokú intézmény (iskola) több épületben van, akkor maximum 500 millió Ft-ig pályázhat, és ez vonatkozik az óvodára is. Szepessy Zsolt László arról érdeklődik, hogy amennyiben az iskola és az óvoda összevonásra kerül, és az iskola konyhája más épületben, az óvodában van, akkor a tudnak több pénzre pályázni? Dr. Gadóczi Bertalan kifejti, hogy a konyha ebbe nem számít ebbe bele. Példaként mondja el, hogy az iskolában alapfokú oktatást kell szervezni, és amennyiben 2 épületben tudja az oktatást megszervezni, akkor ez számít két ellátási helynek, de ha azt mondják, hogy étkezést is adnak, az nem számít önálló étkezési helynek. Az általános iskolai oktatáshoz nincs kötelezően odaírva, hogy konyhai étkezést is kell biztosítani. Szepessy Zsolt László kérdése arra irányul, hogy az óvodára és az iskolára kapott összeget össze lehet-e vonni, és egyben egy szép oktatási központot létrehozni? Dr. Gadóczi Bertalan: Amennyiben ez szerepelne benne, akkor nem lenne semmi probléma. Amennyiben az iskolát és az óvodát is összevonják, akkor lesz egy olyan intézménye, amelyben kétféle oktatás működik. Amennyiben a két intézményt összevonja, akkor abban az épületben lesz egy oktatási és egy óvodai is, de nem lesz önálló feladatellátási hely, mert intézményenként kell vizsgálni. Ugyanezen támogatásnál több intézmény esetén már többcélú intézményként kell működnie, új intézménynek és jogutód intézménynek kell lennie. Ebben a pályázati rendszerben előleg kérésére is lehetőség van. Előleget a támogatási szerződés megkötése, és az első számla benyújtása között lehet. Pályázni szeptember 25-től január 2-ig lehet, és a pályázatot a Vátihoz kell benyújtani a miskolci irodába. Rónavölgyi Endréné javasolja a személyes konzultációt Dr. Gadóczi Bertalannal, aki bármikor rendelkezésre áll a településeknek, ezzel is segítve a kistérségi együttműködést. Az egyebek alatt egy konyhatechnikával foglalkozó cég munkatársát Bíró József urat szeretné bemutatni, aki az iskolai konyhák kazánházak korszerűsítésében lehet a települések segítségére. Bíró József az Inoxterv Kft képviseletében megtartotta tájékoztatóját. Rónavölgyi Endréné bemutatja Gál Brigittát, aki a szülési szabadságon lévő Lenyhárt Edit helyét vesz át, és az oktatás területén fog tevékenykedni. Juhászné Sipos Angéla kistérségi megbízott ismerteti, hogy 3 hálózat működik együtt, amelynek feladata, hogy az EU-s támogatási forrásokat megismertesse, projekteket összefogja, és a partnerségben segítséget nyújtson. A minisztériumi egyeztetések alapján hetente 4 óra ügyfélfogadási időt tartanak a hálózatok. A szaktanácsadás lényege, hogy bármely civil, önkormányzat őket megkeresve elmondja az ötletét, akkor ezen szakemberek segítség az ő elképzelését megvalósítani, tanácsot adni. Szerencsi kistérségben csütörtökön 812 óra között tartanak ügyfélfogadást. Szívesen kibővítenék ezen lehetőséget, hogy havonta 22 alkalommal kibővítenék a településeken a tanácsadást. Kérdése arra irányul, hogy van-e erre igény, és tudják-e biztosítani erre a helyet? Varga László elmondja, hogy Taktaharkány szívesen helyet biztosít a fogadóórának.
18
Rónavölgyi Endréné bemutatja Csanádi Ildikót, aki pályázaton nyerte el a Nordánál lévő tisztséget, és munkájához sok sikert kíván. További napirendi pontok hiányában az ülést berekeszti.
Kmf
Rónavölgyi Endréné elnök
Hlívják László jkv hitelesítő
Dr. Árvay László jkv vezető
19
