JEGYZŐKÖNYV Készült Tokorcs Község Önkormányzat Képviselő testületének 2012. január 18-án, szerdán 17 órakor tartott üléséről. Az ülés helye: Tokorcs Faluház Jelen vannak: Lengyelné Csizmazia Éva polgármester, Monostori Miklósné alpolgármester, Dankovicsné Kovács Edina Zita, Nagy Mária Terézia, Czöndör Zoltán képviselők. Igazoltan távol: nincs Igazolatlanul távol: nincs Tanácskozási joggal megjelent: Fehér Viktória körjegyző Meghívottak: Dömölki Lajos díszpolgár Lakosság részéről: Lengyelné Csizmazia Éva polgármester megállapította, hogy az ülés határozatképes, a képviselő-testületből 5 fő jelen van. A napirendi pontoknak a meghívóban szereplőket javasolta. A javaslattal a képviselő-testület egyhangúlag egyetértett és a következő napirendi pontokat tárgyalta meg. 1./ Beszámoló a lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról és a két ülés közt történt fontosabb eseményekről Előadó: Lengyelné Csizmazia Éva polgármester 2./ Állattartási rendelet elfogadása Előadó: Fehér Viktória körjegyző 3./ Az egyes szociális ellátásokról szóló helyi rendelet módosítása Előadó: Fehér Viktória körjegyző 4./ Folyó ügyek Zárt ülésen: - hatósági ügyek 1./ NAPIRENDI PONT Beszámoló a két ülés közt történt fontosabb eseményekről. Előadó: Lengyelné Csizmazia Éva polgármester
Lengyelné Csizmazia Éva polgármester tájékoztatta a képviselő-testületet, hogy december 23án megbeszélést tartott a Kemenesaljai Kistelepülésekért Kft., ez ügyben Szombathelyre a Vas Megyei Vagyonkezelő Kft. irodájába kellett megjelenni, ahol aláírásra került az a megállapodás, melyben a Vagyonkezelő 20 millió forintot ad át a Kft.-nek. Itt ismét megerősítésre került, hogy a kötelező üzemeltetési időszak, illetve az utolsó időszak beszámolójának elfogadását követően a szennyvíztelep az önkormányzat tulajdonába kerül át. Januárban a celldömölki rendőrkapitányt beiktatták a hivatalába. Egyéb említésre méltó esemény nem történt, így kérte beszámolója elfogadását. A képviselő-testület 5 igen, 0 nem szavazattal, tartózkodás nélkül elfogadta a polgármester beszámolóját.
2./ NAPIRENDI PONT Állattartási rendelet elfogadása Előadó: Fehér Viktória körjegyző Fehér
Viktória
írásos
előterjesztése
alapján,
mely
a
jegyzőkönyv mellé csatolva. Hozzászólás polgármester javasolta a rendelet elfogadását.
nem
volt,
Lengyelné
Csizmazia
Éva
A képviselő-testület 5 igen, 0 nem szavazattal, tartózkodás nélkül a következő rendeletet alkotta. Tokorcs Község Önkormányzat Képviselő-testületének 1/2012. (I. 19.) önkormányzati rendelete a helyi állattartás szabályairól Tokorcs Község Önkormányzata az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában biztosított jogkörében eljárva, a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 16. § (1) bekezdésében, a hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvény 31.§ (2) bekezdésében, valamint a kedvtelésből tartott állatok tartásáról és forgalmazásáról szóló 41/2010. (II. 26.) Korm. rendeletben foglalt szabályozás alapján a helyi állattartás szabályozására vonatkozóan az alábbi rendeletet alkotja: Általános rendelkezések 1. § E rendelet célja azon szabályok meghatározása, amelyek elősegítik az állattartók, valamint az állattartással érintett lakosok érdekeinek érvényesülését, s egyúttal biztosítják, hogy az állattartás mások – a szomszédos ingatlan használóinak, közterületen tartózkodó polgároknak – nyugalmát, biztonságát és testi épségét ne veszélyeztesse, mások értékeit ne károsítsa és mindenkor feleljen meg az állategészségügyi, állatvédelmi, építésügyi és környezetvédelmi előírásoknak. 2. §
(1) E rendelet hatálya – a (2) bekezdésben megállapított kivétellel - Tokorcs község közigazgatási területén folytatott állattartásra terjed ki. (2) A rendelet hatálya nem terjed ki egészségügyi és állategészségügyi intézmény, kísérleti és kutatóintézet, cirkusz, állatkert, vadaspark, gyepmesteri telep, állatforgalmazási és feldolgozó telep, vágóhíd, állatkereskedő, a fegyveres erők, rendészeti szervek által folytatott állattartásra, valamint kiállítások, rendezvények alkalmával bemutatásra kerülő állatokra és külön jogszabályban meghatározott – veszélyes és veszélyesnek minősített – állatok tartására. Értelmező rendelkezések 3. § (1) A rendelet alkalmazásában: 1. állattartó: az állat tulajdonosa, tartója, az állat felügyeletét ellátó személy, 2. mezőgazdasági haszonállat: a ló, szamár, öszvér, szarvasmarha, bivaly, sertés, juh, kecske, baromfi (kacsa, liba, tyúk, pulyka, galamb, gyöngytyúk), a gazdasági célból tartott prémes haszonállat (pézsma, nutria, nyérc, ezüst és kékróka, nyúl), a gazdasági haszon céljával tartott futómadár (strucc, emu), ill. vadak (fácán, fürj) egyéb tenyésztett gazdasági állat (csiga, selyemhernyó), méhcsalád, 3. nagyhaszonállat: ló, szarvasmarha, bivaly, szamár, öszvér és hasonló fajok, 4. közepes haszonállat: sertés, juh, kecske és hasonló fajok, 5. kishaszonállat: baromfifélék, galamb (díszgalamb, húsgalamb), házinyúl és hasonló fajok, 6. kedvtelésből tartott állat: eb, macska, postagalamb és hasonló fajok 7. egyéb állat: Magyarországon nem honos állat, vagy hazánkban honos vadon élő állat, 8. veszélyes állat: a veszélyes állatok tartásáról és tartásuk engedélyezésének részletes szabályairól szóló 8/1999. (VIII. 13.) KÖM-FVM-NKÖM-BM együttes rendelet 1.számú mellékletében felsorolt fajok egyedei, valamint a veszélyes állattá nyilvánított állat, 9. védett és fokozottan védett állat: védett állatfajok védelmére, tartására, bemutatására és hasznosítására vonatkozó részletes szabályokról szóló 348/2006. (XII.23.) Korm. rendelet 1. §-ban meghatározott állat, 10. kóborállat: a háziasított állatok gazdátlan egyedei; 11. állattartás: az állatok olyan feltételek közötti tartása, amelyben azok egészsége, illetve jó közérzete az ember figyelmétől gondoskodásától függ, továbbá olyan tevékenység amelynél az állat tartása állati eredetű termék előállítására, munkavégzésre, sportcélok elérésére, kedvtelésre irányul. Nem minősül állattartásnak a családi szükségletek kielégítésére, feldolgozás céljára vásárolt, vagy beszállított állatok legfeljebb egy hétig történő átmeneti tartása. 12. vakvezető eb: az az eb, amelyet erre a célra speciálisan kiképeztek, és a Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetsége igazolvánnyal látott el, 13. őrző-védő eb: az, amelyet magán- vagy társas vállalkozásban folytatott őrző-védő szolgálat során alkalmaznak, ill. amelynek ilyen funkcióját az alkalmazó intézmény vezetője igazolja, 14. veszélyes és veszélyesnek minősített eb: a veszélyes állatok tartásáról és tartásuk engedélyezésének részletes szabályairól szóló 8/1999. (VIII. 13.) KÖM-FVM-NKÖM-BM együttes rendelet 7.§ alapján, 15. eb sétáltatás: közterületen - ha a rendelet eltérően nem rendelkezik - minden ebfajtának pórázon és a 20 cm marmagasságot meghaladó ebek szájkosárral történő vezetése, 16. eb futtatás: az állatnak póráz nélküli szabadon engedése.
Az állattartás közös szabályai 4. § (1) Állat az állategészségügyi, állatvédelmi, közegészségügyi, építésügyi és környezetvédelmi jogszabályok betartásával, és a lakosság nyugalmának zavarása (zaj, bűz, stb.) nélkül tartható. (2) Minden állattartó köteles gondoskodni arról, hogy az állattartás következtében mások jogai ne szenvedjenek sérelmet. Az állattartó köteles az állattartás során a hatályos jogszabályok rendelkezéseit folyamatosan betartani. (3) Egy belterületi ingatlanon külön engedély nélkül a) nagy haszonállatból legfeljebb 5 db b) közepes haszonállatból legfeljebb 10 db c) kistestű haszonállatból legfeljebb 100 db, méh legfeljebb 40 kaptár d) kedvtelésből tartott állatból – eb, macska kivételével – legfeljebb 10 db e) eb: legfeljebb 3 db, macska: legfeljebb 3 db tartható. (4) A (3) bekezdésben meghatározott állatlétszámon felül az állatok szaporulata azok elválaszthatóságáig tartható. (5) Külterületen az állattartásra vonatkozó szabályok és a rendelet előírásainak betartása mellett létszámkorlátozás nélkül valamennyi haszonállat tartható. (6) A (3) bekezdésben foglaltakat meghaladó állattartáshoz külön engedély szükséges. Az állattartó köteles bejelenteni ez irányú tevékenységét a 16. §-ban foglaltak szerint Nagysimonyi Tokorcs Községek Körjegyzőségéhez. (7) Tilos a) A nevelési, oktatási, egészségügyi létesítmény, egyéb közintézmény, temető, élelmiszerbolt, vendéglátó egység területén haszonállatot tartani. b) Lakóházakban és egyéb célú nem állattartásra szolgáló épületben (pl. pince, garázs stb.) a haszonállat tartása. (8) Közös használatban lévő udvarok esetében haszonállatot tartani csak a tulajdonos- vagy a bérlőtársak írásos hozzájárulásával lehet. Állatvédelmi szabályok 5. § (1) Az állatnak tilos indokolatlan, vagy elkerülhető fájdalmat, szenvedést, vagy sérülést okozni, így különösen az állatot nem szabad a) kínozni, b) emberre vagy állatra uszítani, ill. állatviadalra idomítani, c) kényszertakarmányozásra fogni, kivéve az egészségügyi megfontolásból való kényszerű táplálás esetét, d) a kíméletét nem biztosító módon mozgatni és szállítani, elhelyezni, e) a teljesítő képességét felismerhetően meghaladó teljesítményre kényszeríteni,
f) természetellenes és önpusztító tevékenységre szoktatni. (2) Az ember környezetében tartott állat, valamint a veszélyes állat tulajdonjogával felhagyni nem szabad. Az állat elűzése, elhagyása vagy kitétele tilos. (3) Az állattartás során az állattartó köteles mindent megtenni annak érdekében, hogy az állattartás a környezetet ne szennyezze. (4) Az állattartó köteles a jó gazda gondosságával eljárni, az állat fajának, fajtájának, élettani szükségleteinek megfelelő életfeltételekről gondoskodni. (5) Az állat életfeltételeinek kialakításánál tekintettel kell lenni korára, nemére, élettani állapotára. Biztosítani kell az egymásra veszélyt jelentő, egymást nyugtalanító állatok elkülönített tartását. (6) Az állattartó köteles gondoskodni az állatainak megfelelő tartásáról, takarmányozásáról és gondozásáról. Az alkalmazott tartási rendszernek biztosítania kell az állatok megfigyelhetőségét és az etető-itató berendezésekhez való akadálytalan hozzáférést. Köteles továbbá a beteg illetve betegségre gyanús állatot e tartási helyen elkülöníteni és a hatósági állatorvosnak haladéktalanul bejelenteni, valamint az állatok megbetegedése esetén állatorvos igénybevételéről gondoskodni. (7) Ha az állattartó az állatára nem tart igényt, köteles előzetes bejelentés alapján a felmerülő költségek megtérítésével az állatnak gyepmesterrel történő elszállításáról gondoskodni. Haszonállattartás szabályai 6. § (1) Az állatok tartására szolgáló létesítmények és az ezekhez tartozó kiegészítő létesítmények (trágya- és trágyalé tároló) létesítésére, elhelyezésére az építésügyi előírásokon kívül az állategészségügyi, a közegészségügyi és a köztisztasági szabályok az irányadóak. (2) Az állattartásra szolgáló létesítményeket könnyen tisztítható, hézagmentes, szilárd aljzattal kell ellátni. Állatokat tartani szilárd falazatú (tégla vagy ezzel egyenértékű) szerkezettel megvalósított építményben lehet. (3) A trágyalé gyűjtésére szivárgásmentes, zárt fedéllel ellátott trágyalé gyűjtőt kell létesíteni, amelybe könnyen tisztítható, hézagmentes, szilárd burkolattal ellátott, megfelelő lejtésű és zárt elfolyó van bekötve. (4) A trágyatelepet szükség szerint kell üríteni úgy, hogy a szállítás az utakat, a közterületet ne veszélyeztesse, ne szennyezze. (5) Belterületen trágyát nyitottan tárolni csak talajerő visszapótlás céljára lehet, amit az ingatlan használója 48 órán belül köteles a földbe beforgatni. Ellenkező esetben a trágyát el kell szállítani. (6) Az állattartónak biztosítania kell, hogy a trágyalé a szomszéd telkére és a közterületre ne folyhasson át. Közcsatornába (csapadék és szennyvízcsatornába) trágyalevet bevezetni tilos.
Haszonállattartással kapcsolatos épületek elhelyezése 7. § (1) Az e rendelet hatálybalépését követő új állattartási létesítmény építésekor, bővítésekor az e rendelet 1. számú mellékletében foglalt védőtávolságokat be kell tartani. A védőtávolságot a lakóingatlan és az állattartásra szolgáló épület egymáshoz legközelebb eső nyílásai között légvonalban kell érteni. (2) Új állattartási létesítmény építésekor, bővítésekor az építmény szellőzőnyílásait a saját udvar felé kell kialakítani. Az állatok kihajtására és legeltetésére vonatkozó külön szabályok 8. § (1) Tilos haszonállatot a közterületen tartani, vagy magántulajdonban álló ingatlanról felügyelet nélkül kiengedni. A haszonállat által közterületen okozott szennyeződést, ürüléket az állattartó azonnal köteles eltávolítani. (2) Haszonállatot csak legeltető helyen szabad legeltetni. (3) Közterületre legeltetés céljából állatot kihajtani tilos. (4) A haszonállatokat hajtásukkor a közterületen őrizetlenül hagyni tilos. (5) A haszonállatok kihajtásáról és őrzéséről az állattartó köteles gondoskodni. Méhek 9. § (1) A méhészkedés folytatása során a méhállományok védelméről és a mézelő méhek egyes betegségeinek megelőzéséről és leküzdéséről szóló 70/2003. (VI. 27.) FVM rendelet előírásait be kell tartani. (2) Méhészetet közös használatú épülettől és szomszéd ingatlantól legalább 8 méter, használatban lévő utaktól az út szélétől számított legalább 15 méter távolságon túl szabad elhelyezni. Ettől eltérni megfelelő védősáv létesítésével lehet. (3) Az (2) bekezdésben meghatározott távolságokat a kaptár kijáratától kell számítani. (4) Többlakásos házak udvarán, vagy közös használatú ingatlanon csak az összes tulajdonos hozzájárulásával tarthatók méhek. (5) A méhészkedést annak gyakorlója a jegyzőnek köteles bejelenteni, aki a méhészeket és a méhállományt nyilvántartásba veszi.
(6) Amennyiben a méhek állandó tartási helye nem a méhész ingatlanával összefüggő saját területén van, a méhész köteles jól látható helyen a nevét, lakcímét (legalább 30 cm x 40 cm nagyságú táblán) kihelyezni és a terület tulajdonosának hozzájárulását kérni a letelepedéshez. (7) A méhész köteles a méheinek a közigazgatási területről történő helyváltoztatását, illetve visszaérkezését bejelenteni az önkormányzatnál. A kedvtelésből tartott állatok tartására vonatkozó rendelkezések 10. § (1) Az állattartónak rendelkeznie kell a kötelező immunizálásra vonatkozó mindenkori adatokkal és dokumentumokkal. (2) A kedvtelésből tartott állatot úgy kell tartani, hogy az állat tartása lehetővé tegye annak természetes viselkedését, ugyanakkor a környező lakóközösség kialakult élet- és szokásrendjét szükségtelenül ne zavarja. (3) Kedvtelésből tartott állatot tartósan kikötni tilos. (4) A kedvtelésből tartott állatot úgy kell tartani, hogy ne veszélyeztessék más állatok, illetve az ember biztonságát. (5) Kedvtelésből tartott állatok tartója köteles az állat életfeltételeinek kialakítása és tartása során a) az adott faj viselkedési és szociális igényeit figyelembe venni, b) az állatot fajának (fajtájának), korának, fiziológiai állapotának és tartási céljának megfelelően olyan élelemmel ellátni, amely annak jólétét szolgálja. Ebtartásra vonatkozó szabályok 11. § (1) Az eb tulajdonosa köteles ebét úgy tartani, hogy az a szomszéd lakók nyugalmát, mások testi épségét és egészségét ne veszélyeztesse, anyagi kárt ne okozzon. (2) Az állattartó az ebet úgy köteles tartani, hogy az elkóborolni, közterületre felügyelet nélkül kijutni ne tudjon. (3) Bekerítetlen ingatlanon ebet szabadon tartani tilos. Az eb tulajdonosának kötelessége gondoskodni arról, hogy az eb a tartási helyét, illetve az ingatlan határait ne hagyhassa el. (4) Bekerített ingatlanon eb szabadon tartható, azonban a kerítést úgy kell kialakítani, hogy az eb közterületre való kijutását, szomszédos ingatlanokra történő bejutását, valamint a kerítés résein történő kiharapását megakadályozza. (5) Harapós, támadó vagy kiszámíthatatlan természetű eb tartása esetén az ingatlan vagy a ház bejáratán szembetűnő módon erre utaló figyelmeztető táblát kell elhelyezni. (6) Tilos ebet beengedni, bevinni, illetve tartani a vakvezető és jelzőkutya, valamint az intézmény őrzését szolgáló eb kivételével:
a) vendégforgalmat lebonyolító nyilvános helyiségbe c) nevelési, oktatási, egészségügyi, szociális, kulturális létesítmény területére d) ügyfélforgalmat lebonyolító közintézmény épületébe e) játszótér területére f) temető területére 12. § (1) Az állattartó köteles: a) minden három hónaposnál idősebb ebet veszettség ellen saját költségén állatorvossal beoltatni az alábbiak szerint: aa) a három hónapos kort elérteket 30 napon belül, ab) az első oltást követően 6 hónapon belül, ac) ezt követően évenként. b) az oltási könyvet megőrizni, azt az immunizálás megtörténtét ellenőrző állategészségügyi hatóság felszólítására bemutatni, illetve tulajdonátruházás esetén az új tulajdonosnak átadni, továbbá biztosítani, hogy az oltási könyvet a közterületen az ebre felügyelő személy magánál tartsa az oltás érvényességének bizonyítása céljából. c) az oltási könyv megrongálódása, elvesztése esetén az oltást végző állatorvostól nyolc napon belül az oltási könyv pótlását kérni. (2) Az ebek évenkénti oltása a hatósági állatorvos által a helyben szokásos módon kihirdetett időpontban - a tulajdonos költségére - történik. Az állatorvos az oltás tényét köteles igazolni. Az oltást az ebtartó megrendelésére a tartási helyen illetve az állatorvosi rendelőben is el lehet végezni. Ez esetben a felmerülő többletköltséget megrendelő köteles megfizetni. (3) Ebharapás esetén az állattartó köteles az eseményt a hatósági állatorvosnak bejelenteni. Az állatorvos által szükségesnek ítélt esetben köteles tűrni az eb kivizsgálását, megfigyelését, esetleges zárlatát. Az eb megfigyelésével, kivizsgálásával kapcsolatban felmerült költségek a sérelmet szenvedett fél felelősségének hiányában a tulajdonost terhelik. Az állatorvosnak kötelessége a vizsgálat eredményéről, valamint a veszettség elleni oltásról kiállított igazolást a sérült személy részére átadni. 13. § (1) Közterületen, illetve lakóház közös használatú helyiségeiben és annak udvarán az ebet fajtára való megkülönböztetés nélkül pórázzal kell ellátni. (2) Ebet – a 20 cm vagy annál kisebb marmagasságú eb kivételével – csak 14 éves kort betöltött személy sétáltathat, amennyiben képes az eb fékentartására. (3) Ebtenyészetet belterületen kizárólag családi ház kertjében, a polgármester külön engedélyével és a közvetlen szomszédok hozzájárulásával szabad létesíteni. Az engedély kiadása előtt ki kell kérni az illetékes Népegészségügyi Szakigazgatási Szervnek, a hatósági állatorvosnak, valamint a Magyar Ebtenyésztők Országos Egyesületének szakvéleményét. (4) Az ebek csak állatkínzó módszerek alkalmazása nélkül tarthatóak, gondoskodni kell etetésükről, itatásukról. (5) Az állattartó köteles gondoskodni arról, hogy az eb a közterület útjait, tereit ne szennyezze. Az eb által keletkező szennyeződés azonnali eltávolításáról az állattartó köteles
gondoskodni. Ennek érdekében közterületen történő tartózkodás során az eb tartója köteles az erre a célra rendszeresített alkalmas eszközöket (zacskó, lapát) magánál tartani és ellenőrzés esetén az arra jogosult személynek bemutatni. Kóbor állatokra vonatkozó szabályok 14. § (1) A kóbor állatok elfogásáról, és megfelelő helyre szállításukról Tokorcs Község Önkormányzata által kirendelt gyepmester gondoskodik. (2) Az elfogott és a telepre szállított kóbor állatot - a tartás költségének megtérítését követően - az igazolt tulajdonosa 14 napon belül kiválthatja. A ki nem váltott kóbor állattal a gyepmester szabadon rendelkezhet (ivartalaníthatja, menhelynek átadhatja, értékesítheti). Az állatbetegségek megelőzése és leküzdése 15. § (1) A magánszemély által folytatott állattartás során eb, macska, baromfi, három hetesnél fiatalabb bárány, kecskegida, malac és borjú és hasonló testméretű állat hulláját az állattartó saját ingatlanán – legalább 60 cm földtakarással – eláshatja, az ettől nagyobb testű elhullott állatok esetében az állategészségügyi hatóság utasításai szerint köteles eljárni. Az állattartó elhullott állatának elszállítását és ártalmatlanítását díjfizetés ellenében kérheti. (2) Minden állattartó köteles az állat fertőző betegségben vagy annak gyanújában történő elhullását, vagy fertőző betegség miatti levágását a körzeti állatorvosnak bejelenteni és annak ezzel kapcsolatos további utasításait betartani. Engedély kiadása 16. § (1) Az e rendelet 4. § (6) bekezdése szerinti engedélyköteles állattartás esetén a tevékenység megkezdése előtt az állattartó köteles bejelenteni Nagysimonyi Tokorcs Községek Körjegyzőségéhez az ilyen irányú szándékát. A kérelemben fel kell tüntetni: a településen belül mely helyszínen, hány db és milyen fajtájú állatot kíván tartani. Ehhez milyen védőtávolság biztosított, az állatok részére a minimális férőhelyet módjában áll-e biztosítani, továbbá, a tartási technológia (takarmányozás, takarítás, trágyakezelés) rövid leírását is. (2) Az engedélyezés az érintett szakhatóságok (közegészségügyi, állategészségügyi és építésügyi szakhatóságok) véleményével, a védőtávolságokra figyelemmel, az ingatlan tulajdonosának (tulajdonostárásának) hozzájárulásával történhet, melynek során meghatározott a tartható állatok faja, számának felső határa, illetve a tartás egyéb feltételei. A védőtávolságra az 1. számú melléklet szabályait kell alkalmazni. (3) A polgármester által kiadott engedély határozatlan időre szól és mindaddig fennáll amíg az engedély kiadásának feltételei fennállnak. Az engedély visszavonható, ha az engedély kiadásának feltételeiben olyan változás következik be, amely az engedély kiadását nem teszi lehetővé.
Hatásköri és eljárási rendelkezések 17. § (1) Tokorcs községben – az ezen állattartási rendeletben szabályozott – az állattartással kapcsolatos hatósági ügyekben a képviselő-testület a hatáskörét a polgármesterre ruházza át. (2) A polgármester eljárására a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004.évi CXL. törvényt (Ket.) kell alkalmazni. (3) Az állattartással kapcsolatos önkormányzati hatósági ügyekben másodfokon a képviselőtestület jár el. (4) Az állatoknak nem e rendelet szerinti tartása esetén – amennyiben magasabb szintű jogszabály az intézkedésre nem a jegyzőt vagy más hatóságot jogosítja fel – a polgármester az állattartót megfelelő tartásra kötelezi, vagy az állattartást korlátozza, vagy megtiltja. (5) Ha magasabb szintű jogszabály felhatalmazása alapján a jegyző, illetve jelen rendeletben foglalt jogköre alapján a polgármester az állattartást megtiltja, az állat(ok) eltávolításáról megfelelő határidő biztosítása mellett a tartó köteles gondoskodni; ennek elmaradása esetén ezt a feladatot hatósági rendelkezésre a tulajdonos költségére kell elvégeztetni. Szabálysértési rendelkezések 18. § Szabálysértést követ el és 30.000,- Ft-ig terjedő pénzbírsággal sújtható, aki: a) olyan helyen tart állatot ahol ezt a rendelet tiltja, b) e rendeletben megengedett számú haszonállatnál engedély nélkül több állatot tart, c) a trágyatárolásra és elszállításra vonatkozó előírásokat megszegi, d) haszonállatot közterületen legeltet, e) nem biztosítja ingatlanán az állattartási szabályok ellenőrzésének lehetőségét, f) aki e rendelet 10. § (3) bekezdésében, 11. § (6) bekezdéseiben, 13. § (1), (3), (5) bekezdéseiben foglalt kötelezettségének nem tesz eleget. (2) Az első fokú szabálysértési eljárás lefolytatása a jegyző hatásköre. Hatályba léptető és átmeneti rendelkezések 19. § (1) E rendelet 2012. február 1. napján lép hatályba, ezzel egyidejűleg Tokorcs Község Önkormányzatának az ebtartás szabályairól szóló 8/1997. (VI. 5.) rendelete hatályát veszti. (2) E rendelet rendelkezéseit a rendelet hatálybalépését követően indult ügyekben kell alkalmazni. (3) Azon állattartók, akik a kihirdetéskor e rendelet rendelkezéseibe ütköző módon folytatnak állattartást, 2013. január 1. napjáig kötelesek tevékenységüket e rendelet előírásainak megfelelően megváltoztatni.
(4) E rendelet kihirdetéséről a jegyző a helyben szokásos módon gondoskodik. Tokorcs, 2012. január 18. Lengyelné Csizmazia Éva polgármester
Fehér Viktória körjegyző
E rendelet a hivatal hirdetőtábláján történt kifüggesztéssel kihirdetve. Tokorcs, 2012. január 19. /:Fehér Viktória:/ körjegyző 1. számú melléklet Új állattartó épület építése, illetve bővítése során kötelezően betartandó védőtávolságok meghatározása 1. Az állattartásra szolgáló építmény (ól, istálló, kifutó, trágyatároló, trágyalé-tároló, stb.) elhelyezésére megállapított minimális védőtávolságok: a) Nagy haszonállat lakóépülettől 10 m, ásott kúttól 15 m b) Közepes haszonállat lakóépülettől 6 m ásott kúttól 15 m c) Kis haszonállat lakóépülettől 6 m ásott kúttól 10 m d) Trágyatároló lakóépülettől 10 m ásott kúttól 15 m 2. A kishaszonállat és a kedvtelésből tartott állatok tartása esetén – kivéve kutya, macska – az állattartásra szolgáló helyet el kell keríteni. Az állattartás céljára lekerített udvar nem csatlakozhat közvetlenül a szomszédos ingatlanhoz, ha nincs tömör kerítés a kettő között. Ilyenkor a kerítéstől számítva legalább 1 méteres sávot szabadon kell hagyni, amit sövénnyel kell beültetni.
3./ NAPIRENDI PONT Az egyes szociális ellátásokról szóló helyi rendelet módosítása Előadó: Fehér Viktória körjegyző Fehér Viktória körjegyző írásos előterjesztése alapján, mely a jegyzőkönyv mellé csatolva. Hozzászólás polgármester javasolta a rendelet elfogadását.
nem
volt,
Lengyelné
Csizmazia
Éva
A képviselő-testület 5 igen, 0 nem szavazattal, tartózkodás nélkül a következő rendeletet alkotta. Tokorcs Község Önkormányzata Képviselő-testületének 2/2012. (I. 19.) önkormányzati rendelete az egyes szociális ellátásokról szóló 7/2011. (V. 19.) rendelet módosításáról Tokorcs Község Önkormányzata Képviselő-testülete a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvényben (a továbbiakban: Szt.) kapott felhatalmazás alapján az egyes szociális ellátásokról szóló 11/2011. (V. 18.) önkormányzati rendeletét (továbbiakban: R.) az alábbiak szerint módosítja. 1. § A R. 5. §-a hatályát veszti. 2. § A rendelet a kihirdetést követő napon lép hatályba. Tokorcs, 2012. január 18. /:Lengyelné Csizmazia Éva:/ polgármester
/:Fehér Viktória:/ körjegyző
E rendelet a hivatal hirdetőtábláján történt kifüggesztéssel kihirdetve. Tokorcs, 2012. január 19. /:Fehér Viktória:/ körjegyző
4./ NAPIRENDI PONT Folyó ügyek. Előadó: Lengyelné Csizmazia Éva polgármester Lengyelné Csizmazia Éva polgármester elmondta, a Faluház tetőszerkezete az időjárás (erős szél) miatt megrongálódott, a szél megkezdte a zsindelyt, s attól tart, hogy ez csak egyre veszélyesebb lesz. Véleménye szerint utána kellene járni annak, hogy a biztosítási, illetve valamilyen pályázati pénzből meg lehetne-e oldani ezt a problémát. Ismertette továbbá a Vasivíz Zrt. kérelmét, melyben a cég arra kéri az önkormányzatot, hogy a tokorcsi szennyvízelvezető rendszer átemelőinek helyét a Földhivatalnál telekmegosztás keretében jegyeztesse be. A kérelemben tévesen szerepel az, hogy az II. átemelő külön helyrajzi számon szerepel, mert az abban megnevezett terület (130/1 hrsz.) csak a gáznyomás-szabályozó állomás területe. Így mindkét átemelő tekintetében szükség van telekmegosztásra. A kérelem a jegyzőkönyvhöz csatolva. Hozzászólás nem volt, Lengyelné polgármester javasolta a fenti ügyben határozat meghozatalát.
Csizmazia
Éva
A képviselő-testület 5 igen, 0 nem szavazattal, tartózkodás nélkül a következő határozatot hozta. Tokorcs Község Önkormányzat Képviselő-testületének 1/2012. (I. 18.) önkormányzati határozata Tokorcs község Önkormányzat Képviselő-testülete a tokorcsi szennyvízelvezető rendszer I. és II. számú átemelő védőterületére a Földhivatalnál telekmegosztást kezdeményez. A telekmegosztás költségeit a 2012. évi költségvetésében biztosítja. Határidő: március 31. Felelős: Lengyelné Csizmazia Éva polgármester Az ülés további részében hatósági ügyben kell dönteni, ezért zárt ülésen folytatják munkájukat. KMF /:Lengyelné Csizmazia Éva:/ polgármester
/:Fehér Viktória:/ körjegyző
Előterjesztések 2. napirendi pont Előterjesztés a helyi állattartás szabályairól szóló rendelethez Tokorcs Község Önkormányzata 1997-ben alkotta meg az ebtartás szabályaira vonatkozó helyi rendeletét. A rendelet megalkotása óta eltelt időben a helyi rendeletalkotásra e témakörben felhatalmazást adó törvényekben, kormány és miniszteri rendeletekben jelentős változás történt, ezért szükségessé vált a rendelet felülvizsgálata. Az elmúlt időszak lakossági megkereséseit, illetve állatvédelmi ügyeit figyelembe véve az állapítható meg, hogy nem elegendő csupán az ebtartás szabályozása. A haszonállattartás miatt, mely egyre ritkábban fordul elő településünkön, s emiatt a lakók is kevésbé megértőek (zajok, szagok, birtokvédelmi ügyek stb.) szükségesnek tartom az egyéb állatok tartására vonatkozó helyi szabályok kidolgozását is. Az állatvédelmi törvény 2012. január 1-jén hatályba lépett rendelkezései szerint a tartás helye szerint illetékes önkormányzat ebrendészeti feladatainak elvégzése érdekében, illetve a veszettség elleni oltás járványvédelmi vonatkozásaira való tekintettel háromévente legalább egy alkalommal eb összeírást végez. Szabályozza a törvény az ebrendészeti hozzájárulás kivetését is, melyet röviden ismertetnék és kérem a képviselő-testületet a kérdést (kivetést) megvitatni szíveskedjen. Az ebtartás helye szerint illetékes települési, fővárosban a kerületi önkormányzat az adott év első napjáig négy hónapos kort betöltött eb után az eb tulajdonosától évente ebrendészeti hozzájárulást szedhet be. Az adott évi ebrendészeti hozzájárulás tekintetében az eb tulajdonosának az év első napján az oltási könyvben tulajdonosként feltüntetett természetes vagy jogi személyt jogi személyiség nélküli szervezetet kell tekinteni. Az éves ebrendészeti hozzájárulás mértékét a tartás helye szerint illetékes települési, fővárosban a kerületi önkormányzat a) az eb tartási céljának, b) az eb tartásának állatjóléti és ebrendészeti jellemzőinek (tartási hely típusa, mérete, tartott ebek száma), c) az ebtartó szociális helyzetének figyelembe vételével állapítja meg, de az nem haladhatja meg ebenként veszélyes eb vonatkozásában a húszezer, más eb esetében a hatezer forintot. Nem szedhető ebrendészeti hozzájárulás őshonos, mentő, jelző, vagy terápiás célra alkalmazott, az ivartalanított, állatmenhelyről örökbefogadott ebek után. Az önkormányzat köteles a befolyt ebrendészeti hozzájárulás teljes összegét az ebek ivartalanításának támogatására, az állatmenhelyek és az ebrendészeti telepek fenntartására, állatvédelmi szervezetek támogatására, valamint az ebösszeírás vagy egyéb, az ebtartással kapcsolatos állatjóléti és közegészségügyi intézkedések finanszírozására fordítani.
Kérem a képviselő-testületet a napirendi pont megvitatni, a rendeletet elfogadni szíveskedjen. Nagysimonyi, 2012. január 12. /:Fehér Viktória:/ körjegyző Tokorcs Község Önkormányzat Képviselő-testületének ………./2012. (……….) önkormányzati rendelete a helyi állattartás szabályairól (tervezet) Tokorcs Község Önkormányzata az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában biztosított jogkörében eljárva, a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 16. § (1) bekezdésében, a hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvény 31.§ (2) bekezdésében, valamint a kedvtelésből tartott állatok tartásáról és forgalmazásáról szóló 41/2010. (II. 26.) Korm. rendeletben foglalt szabályozás alapján a helyi állattartás szabályozására vonatkozóan az alábbi rendeletet alkotja: Általános rendelkezések 1. § E rendelet célja azon szabályok meghatározása, amelyek elősegítik az állattartók, valamint az állattartással érintett lakosok érdekeinek érvényesülését, s egyúttal biztosítják, hogy az állattartás mások – a szomszédos ingatlan használóinak, közterületen tartózkodó polgároknak – nyugalmát, biztonságát és testi épségét ne veszélyeztesse, mások értékeit ne károsítsa és mindenkor feleljen meg az állategészségügyi, állatvédelmi, építésügyi és környezetvédelmi előírásoknak. 2. § (1) E rendelet hatálya – a (2) bekezdésben megállapított kivétellel - Tokorcs község közigazgatási területén folytatott állattartásra terjed ki. (2) A rendelet hatálya nem terjed ki egészségügyi és állategészségügyi intézmény, kísérleti és kutatóintézet, cirkusz, állatkert, vadaspark, gyepmesteri telep, állatforgalmazási és feldolgozó telep, vágóhíd, állatkereskedő, a fegyveres erők, rendészeti szervek által folytatott állattartásra, valamint kiállítások, rendezvények alkalmával bemutatásra kerülő állatokra és külön jogszabályban meghatározott – veszélyes és veszélyesnek minősített – állatok tartására. Értelmező rendelkezések 3. § (1) A rendelet alkalmazásában: 1. állattartó: az állat tulajdonosa, tartója, az állat felügyeletét ellátó személy, 2. mezőgazdasági haszonállat: a ló, szamár, öszvér, szarvasmarha, bivaly, sertés, juh, kecske, baromfi (kacsa, liba, tyúk, pulyka, galamb, gyöngytyúk), a gazdasági célból tartott prémes haszonállat (pézsma, nutria, nyérc, ezüst és kékróka, nyúl), a gazdasági haszon céljával tartott
futómadár (strucc, emu), ill. vadak (fácán, fürj) egyéb tenyésztett gazdasági állat (csiga, selyemhernyó), méhcsalád, 3. nagyhaszonállat: ló, szarvasmarha, bivaly, szamár, öszvér és hasonló fajok, 4. közepes haszonállat: sertés, juh, kecske és hasonló fajok, 5. kishaszonállat: baromfifélék, galamb (díszgalamb, húsgalamb), házinyúl és hasonló fajok, 6. kedvtelésből tartott állat: eb, macska, postagalamb és hasonló fajok 7. egyéb állat: Magyarországon nem honos állat, vagy hazánkban honos vadon élő állat, 8. veszélyes állat: a veszélyes állatok tartásáról és tartásuk engedélyezésének részletes szabályairól szóló 8/1999. (VIII. 13.) KÖM-FVM-NKÖM-BM együttes rendelet 1.számú mellékletében felsorolt fajok egyedei, valamint a veszélyes állattá nyilvánított állat, 9. védett és fokozottan védett állat: védett állatfajok védelmére, tartására, bemutatására és hasznosítására vonatkozó részletes szabályokról szóló 348/2006. (XII.23.) Korm. rendelet 1. §-ban meghatározott állat, 10. kóborállat: a háziasított állatok gazdátlan egyedei; 11. állattartás: az állatok olyan feltételek közötti tartása, amelyben azok egészsége, illetve jó közérzete az ember figyelmétől gondoskodásától függ, továbbá olyan tevékenység amelynél az állat tartása állati eredetű termék előállítására, munkavégzésre, sportcélok elérésére, kedvtelésre irányul. Nem minősül állattartásnak a családi szükségletek kielégítésére, feldolgozás céljára vásárolt, vagy beszállított állatok legfeljebb egy hétig történő átmeneti tartása. 12. vakvezető eb: az az eb, amelyet erre a célra speciálisan kiképeztek, és a Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetsége igazolvánnyal látott el, 13. őrző-védő eb: az, amelyet magán- vagy társas vállalkozásban folytatott őrző-védő szolgálat során alkalmaznak, ill. amelynek ilyen funkcióját az alkalmazó intézmény vezetője igazolja, 14. veszélyes és veszélyesnek minősített eb: a veszélyes állatok tartásáról és tartásuk engedélyezésének részletes szabályairól szóló 8/1999. (VIII. 13.) KÖM-FVM-NKÖM-BM együttes rendelet 7.§ alapján, 15. eb sétáltatás: közterületen - ha a rendelet eltérően nem rendelkezik - minden ebfajtának pórázon és a 20 cm marmagasságot meghaladó ebek szájkosárral történő vezetése, 16. eb futtatás: az állatnak póráz nélküli szabadon engedése. Az állattartás közös szabályai 4. § (1) Állat az állategészségügyi, állatvédelmi, közegészségügyi, építésügyi és környezetvédelmi jogszabályok betartásával, és a lakosság nyugalmának zavarása (zaj, bűz, stb.) nélkül tartható. (2) Minden állattartó köteles gondoskodni arról, hogy az állattartás következtében mások jogai ne szenvedjenek sérelmet. Az állattartó köteles az állattartás során a hatályos jogszabályok rendelkezéseit folyamatosan betartani. (3) Egy belterületi ingatlanon külön engedély nélkül a) nagy haszonállatból legfeljebb 5 db b) közepes haszonállatból legfeljebb 10 db c) kistestű haszonállatból legfeljebb 100 db, méh legfeljebb 40 kaptár d) kedvtelésből tartott állatból – eb, macska kivételével – legfeljebb 10 db e) eb: legfeljebb 3 db, macska: legfeljebb 3 db tartható.
(4) A (3) bekezdésben meghatározott állatlétszámon felül az állatok szaporulata azok elválaszthatóságáig tartható. (5) Külterületen az állattartásra vonatkozó szabályok és a rendelet előírásainak betartása mellett létszámkorlátozás nélkül valamennyi haszonállat tartható. (6) A (3) bekezdésben foglaltakat meghaladó állattartáshoz külön engedély szükséges. Az állattartó köteles bejelenteni ez irányú tevékenységét a 16. §-ban foglaltak szerint Nagysimonyi Tokorcs Községek Körjegyzőségéhez. (7) Tilos a) A nevelési, oktatási, egészségügyi létesítmény, egyéb közintézmény, temető, élelmiszerbolt, vendéglátó egység területén haszonállatot tartani. b) Lakóházakban és egyéb célú nem állattartásra szolgáló épületben (pl. pince, garázs stb.) a haszonállat tartása. (8) Közös használatban lévő udvarok esetében haszonállatot tartani csak a tulajdonos- vagy a bérlőtársak írásos hozzájárulásával lehet. Állatvédelmi szabályok 5. § (1) Az állatnak tilos indokolatlan, vagy elkerülhető fájdalmat, szenvedést, vagy sérülést okozni, így különösen az állatot nem szabad a) kínozni, b) emberre vagy állatra uszítani, ill. állatviadalra idomítani, c) kényszertakarmányozásra fogni, kivéve az egészségügyi megfontolásból való kényszerű táplálás esetét, d) a kíméletét nem biztosító módon mozgatni és szállítani, elhelyezni, e) a teljesítő képességét felismerhetően meghaladó teljesítményre kényszeríteni, f) természetellenes és önpusztító tevékenységre szoktatni. (2) Az ember környezetében tartott állat, valamint a veszélyes állat tulajdonjogával felhagyni nem szabad. Az állat elűzése, elhagyása vagy kitétele tilos. (3) Az állattartás során az állattartó köteles mindent megtenni annak érdekében, hogy az állattartás a környezetet ne szennyezze. (4) Az állattartó köteles a jó gazda gondosságával eljárni, az állat fajának, fajtájának, élettani szükségleteinek megfelelő életfeltételekről gondoskodni. (5) Az állat életfeltételeinek kialakításánál tekintettel kell lenni korára, nemére, élettani állapotára. Biztosítani kell az egymásra veszélyt jelentő, egymást nyugtalanító állatok elkülönített tartását. (6) Az állattartó köteles gondoskodni az állatainak megfelelő tartásáról, takarmányozásáról és gondozásáról. Az alkalmazott tartási rendszernek biztosítania kell az állatok megfigyelhetőségét és az etető-itató berendezésekhez való akadálytalan hozzáférést. Köteles továbbá a beteg illetve betegségre gyanús állatot e tartási helyen elkülöníteni és a hatósági
állatorvosnak haladéktalanul bejelenteni, valamint az állatok megbetegedése esetén állatorvos igénybevételéről gondoskodni. (7) Ha az állattartó az állatára nem tart igényt, köteles előzetes bejelentés alapján a felmerülő költségek megtérítésével az állatnak gyepmesterrel történő elszállításáról gondoskodni. Haszonállattartás szabályai 6. § (1) Az állatok tartására szolgáló létesítmények és az ezekhez tartozó kiegészítő létesítmények (trágya- és trágyalé tároló) létesítésére, elhelyezésére az építésügyi előírásokon kívül az állategészségügyi, a közegészségügyi és a köztisztasági szabályok az irányadóak. (2) Az állattartásra szolgáló létesítményeket könnyen tisztítható, hézagmentes, szilárd aljzattal kell ellátni. Állatokat tartani szilárd falazatú (tégla vagy ezzel egyenértékű) szerkezettel megvalósított építményben lehet. (3) A trágyalé gyűjtésére szivárgásmentes, zárt fedéllel ellátott trágyalé gyűjtőt kell létesíteni, amelybe könnyen tisztítható, hézagmentes, szilárd burkolattal ellátott, megfelelő lejtésű és zárt elfolyó van bekötve. (4) A trágyatelepet szükség szerint kell üríteni úgy, hogy a szállítás az utakat, a közterületet ne veszélyeztesse, ne szennyezze. (5) Belterületen trágyát nyitottan tárolni csak talajerő visszapótlás céljára lehet, amit az ingatlan használója 48 órán belül köteles a földbe beforgatni. Ellenkező esetben a trágyát el kell szállítani. (6) Az állattartónak biztosítania kell, hogy a trágyalé a szomszéd telkére és a közterületre ne folyhasson át. Közcsatornába (csapadék és szennyvízcsatornába) trágyalevet bevezetni tilos. Haszonállattartással kapcsolatos épületek elhelyezése 7. § (1) Az e rendelet hatálybalépését követő új állattartási létesítmény építésekor, bővítésekor az e rendelet 1. számú mellékletében foglalt védőtávolságokat be kell tartani. A védőtávolságot a lakóingatlan és az állattartásra szolgáló épület egymáshoz legközelebb eső nyílásai között légvonalban kell érteni. (2) Új állattartási létesítmény építésekor, bővítésekor az építmény szellőzőnyílásait a saját udvar felé kell kialakítani. Az állatok kihajtására és legeltetésére vonatkozó külön szabályok 8. § (1) Tilos haszonállatot a közterületen tartani, vagy magántulajdonban álló ingatlanról felügyelet nélkül kiengedni. A haszonállat által közterületen okozott szennyeződést, ürüléket az állattartó azonnal köteles eltávolítani.
(2) Haszonállatot csak legeltető helyen szabad legeltetni. (3) Közterületre legeltetés céljából állatot kihajtani tilos. (4) A haszonállatokat hajtásukkor a közterületen őrizetlenül hagyni tilos. (5) A haszonállatok kihajtásáról és őrzéséről az állattartó köteles gondoskodni. Méhek 9. § (1) A méhészkedés folytatása során a méhállományok védelméről és a mézelő méhek egyes betegségeinek megelőzéséről és leküzdéséről szóló 70/2003. (VI. 27.) FVM rendelet előírásait be kell tartani. (2) Méhészetet közös használatú épülettől és szomszéd ingatlantól legalább 8 méter, használatban lévő utaktól az út szélétől számított legalább 15 méter távolságon túl szabad elhelyezni. Ettől eltérni csak megfelelő védősáv biztosításával lehet. (3) Az (2) bekezdésben meghatározott távolságokat a kaptár kijáratától kell számítani. (4) Többlakásos házak udvarán, vagy közös használatú ingatlanon csak az összes tulajdonos hozzájárulásával tarthatók méhek. (5) A méhészkedést annak gyakorlója a jegyzőnek köteles bejelenteni, aki a méhészeket és a méhállományt nyilvántartásba veszi. (6) Amennyiben a méhek állandó tartási helye nem a méhész ingatlanával összefüggő saját területén van, a méhész köteles jól látható helyen a nevét, lakcímét (legalább 30 cm x 40 cm nagyságú táblán) kihelyezni és a terület tulajdonosának hozzájárulását kérni a letelepedéshez. (7) A méhész köteles a méheinek a közigazgatási területről történő helyváltoztatását, illetve visszaérkezését bejelenteni az önkormányzatnál. A kedvtelésből tartott állatok tartására vonatkozó rendelkezések 10. § (1) Az állattartónak rendelkeznie kell a kötelező immunizálásra vonatkozó mindenkori adatokkal és dokumentumokkal. (2) A kedvtelésből tartott állatot úgy kell tartani, hogy az állat tartása lehetővé tegye annak természetes viselkedését, ugyanakkor a környező lakóközösség kialakult élet- és szokásrendjét szükségtelenül ne zavarja. (3) Kedvtelésből tartott állatot tartósan kikötni tilos. (4) A kedvtelésből tartott állatot úgy kell tartani, hogy ne veszélyeztessék más állatok, illetve az ember biztonságát.
(5) Kedvtelésből tartott állatok tartója köteles az állat életfeltételeinek kialakítása és tartása során a) az adott faj viselkedési és szociális igényeit figyelembe venni, b) az állatot fajának (fajtájának), korának, fiziológiai állapotának és tartási céljának megfelelően olyan élelemmel ellátni, amely annak jólétét szolgálja. Ebtartásra vonatkozó szabályok 11. § (1) Az eb tulajdonosa köteles ebét úgy tartani, hogy az a szomszéd lakók nyugalmát, mások testi épségét és egészségét ne veszélyeztesse, anyagi kárt ne okozzon. (2) Az állattartó az ebet úgy köteles tartani, hogy az elkóborolni, közterületre felügyelet nélkül kijutni ne tudjon. (3) Bekerítetlen ingatlanon ebet szabadon tartani tilos. Az eb tulajdonosának kötelessége gondoskodni arról, hogy az eb a tartási helyét, illetve az ingatlan határait ne hagyhassa el. (4) Bekerített ingatlanon eb szabadon tartható, azonban a kerítést úgy kell kialakítani, hogy az eb közterületre való kijutását, szomszédos ingatlanokra történő bejutását, valamint a kerítés résein történő kiharapását megakadályozza. (5) Harapós, támadó vagy kiszámíthatatlan természetű eb tartása esetén az ingatlan vagy a ház bejáratán szembetűnő módon erre utaló figyelmeztető táblát kell elhelyezni. (6) Tilos ebet beengedni, bevinni, illetve tartani a vakvezető és jelzőkutya, valamint az intézmény őrzését szolgáló eb kivételével: a) vendégforgalmat lebonyolító nyilvános helyiségbe c) nevelési, oktatási, egészségügyi, szociális, kulturális létesítmény területére d) ügyfélforgalmat lebonyolító közintézmény épületébe e) játszótér területére f) temető területére 12. § (1) Az állattartó köteles: a) minden három hónaposnál idősebb ebet veszettség ellen saját költségén állatorvossal beoltatni az alábbiak szerint: aa) a három hónapos kort elérteket 30 napon belül, ab) az első oltást követően 6 hónapon belül, ac) ezt követően évenként. b) az oltási könyvet megőrizni, azt az immunizálás megtörténtét ellenőrző állategészségügyi hatóság felszólítására bemutatni, illetve tulajdonátruházás esetén az új tulajdonosnak átadni, továbbá biztosítani, hogy az oltási könyvet a közterületen az ebre felügyelő személy magánál tartsa az oltás érvényességének bizonyítása céljából. c) az oltási könyv megrongálódása, elvesztése esetén az oltást végző állatorvostól nyolc napon belül az oltási könyv pótlását kérni.
(2) Az ebek évenkénti oltása a hatósági állatorvos által a helyben szokásos módon kihirdetett időpontban - a tulajdonos költségére - történik. Az állatorvos az oltás tényét köteles igazolni. Az oltást az ebtartó megrendelésére a tartási helyen illetve az állatorvosi rendelőben is el lehet végezni. Ez esetben a felmerülő többletköltséget megrendelő köteles megfizetni. (3) Ebharapás esetén az állattartó köteles az eseményt a hatósági állatorvosnak bejelenteni. Az állatorvos által szükségesnek ítélt esetben köteles tűrni az eb kivizsgálását, megfigyelését, esetleges zárlatát. Az eb megfigyelésével, kivizsgálásával kapcsolatban felmerült költségek a sérelmet szenvedett fél felelősségének hiányában a tulajdonost terhelik. Az állatorvosnak kötelessége a vizsgálat eredményéről, valamint a veszettség elleni oltásról kiállított igazolást a sérült személy részére átadni. 13. § (1) Közterületen, illetve lakóház közös használatú helyiségeiben és annak udvarán az ebet fajtára való megkülönböztetés nélkül pórázzal kell ellátni. (2) Ebet – a 20 cm vagy annál kisebb marmagasságú eb kivételével – csak 14 éves kort betöltött személy sétáltathat, amennyiben képes az eb fékentartására. (3) Ebtenyészetet belterületen kizárólag családi ház kertjében, a polgármester külön engedélyével és a közvetlen szomszédok hozzájárulásával szabad létesíteni. Az engedély kiadása előtt ki kell kérni az illetékes Népegészségügyi Szakigazgatási Szervnek, a hatósági állatorvosnak, valamint a Magyar Ebtenyésztők Országos Egyesületének szakvéleményét. (4) Az ebek csak állatkínzó módszerek alkalmazása nélkül tarthatóak, gondoskodni kell etetésükről, itatásukról. (5) Az állattartó köteles gondoskodni arról, hogy az eb a közterület útjait, tereit ne szennyezze. Az eb által keletkező szennyeződés azonnali eltávolításáról az állattartó köteles gondoskodni. Ennek érdekében közterületen történő tartózkodás során az eb tartója köteles az erre a célra rendszeresített alkalmas eszközöket (zacskó, lapát) magánál tartani és ellenőrzés esetén az arra jogosult személynek bemutatni. Kóbor állatokra vonatkozó szabályok 14. § (1) A kóbor állatok elfogásáról, és megfelelő helyre szállításukról Tokorcs Község Önkormányzata által kirendelt gyepmester gondoskodik. (2) Az elfogott és a telepre szállított kóbor állatot - a tartás költségének megtérítését követően - az igazolt tulajdonosa 14 napon belül kiválthatja. A ki nem váltott kóbor állattal a gyepmester szabadon rendelkezhet (ivartalaníthatja, menhelynek átadhatja, értékesítheti). Az állatbetegségek megelőzése és leküzdése 15. § (1) A magánszemély által folytatott állattartás során eb, macska, baromfi, három hetesnél fiatalabb bárány, kecskegida, malac és borjú és hasonló testméretű állat hulláját az állattartó
saját ingatlanán – legalább 60 cm földtakarással – eláshatja, az ettől nagyobb testű elhullott állatok esetében az állategészségügyi hatóság utasításai szerint köteles eljárni. Az állattartó elhullott állatának elszállítását és ártalmatlanítását díjfizetés ellenében kérheti. (2) Minden állattartó köteles az állat fertőző betegségben vagy annak gyanújában történő elhullását, vagy fertőző betegség miatti levágását a körzeti állatorvosnak bejelenteni és annak ezzel kapcsolatos további utasításait betartani. Engedély kiadása 16. § (1) Az e rendelet 4. § (6) bekezdése szerinti engedélyköteles állattartás esetén a tevékenység megkezdése előtt az állattartó köteles bejelenteni Nagysimonyi Tokorcs Községek Körjegyzőségéhez az ilyen irányú szándékát. A kérelemben fel kell tüntetni: a településen belül mely helyszínen, hány db és milyen fajtájú állatot kíván tartani. Ehhez milyen védőtávolság biztosított, az állatok részére a minimális férőhelyet módjában áll-e biztosítani, továbbá, a tartási technológia (takarmányozás, takarítás, trágyakezelés) rövid leírását is. (2) Az engedélyezés az érintett szakhatóságok (közegészségügyi, állategészségügyi és építésügyi szakhatóságok) véleményével, a védőtávolságokra figyelemmel, az ingatlan tulajdonosának (tulajdonostárásának) hozzájárulásával történhet, melynek során meghatározott a tartható állatok faja, számának felső határa, illetve a tartás egyéb feltételei. A védőtávolságra az 1. számú melléklet szabályait kell alkalmazni. (3) A polgármester által kiadott engedély határozatlan időre szól és mindaddig fennáll amíg az engedély kiadásának feltételei fennállnak. Az engedély visszavonható, ha az engedély kiadásának feltételeiben olyan változás következik be, amely az engedély kiadását nem teszi lehetővé. Hatásköri és eljárási rendelkezések 17. § (1) Tokorcs községben – az ezen állattartási rendeletben szabályozott – az állattartással kapcsolatos hatósági ügyekben a képviselő-testület a hatáskörét a polgármesterre ruházza át. (2) A polgármester eljárására a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004.évi CXL. törvényt (Ket.) kell alkalmazni. (3) Az állattartással kapcsolatos önkormányzati hatósági ügyekben másodfokon a képviselőtestület jár el. (4) Az állatoknak nem e rendelet szerinti tartása esetén – amennyiben magasabb szintű jogszabály az intézkedésre nem a jegyzőt vagy más hatóságot jogosítja fel – a polgármester az állattartót megfelelő tartásra kötelezi, vagy az állattartást korlátozza, vagy megtiltja. (5) Ha magasabb szintű jogszabály felhatalmazása alapján a jegyző, illetve jelen rendeletben foglalt jogköre alapján a polgármester az állattartást megtiltja, az állat(ok) eltávolításáról
megfelelő határidő biztosítása mellett a tartó köteles gondoskodni; ennek elmaradása esetén ezt a feladatot hatósági rendelkezésre a tulajdonos költségére kell elvégeztetni. Szabálysértési rendelkezések 18. § Szabálysértést követ el és 30.000,- Ft-ig terjedő pénzbírsággal sújtható, aki: a) olyan helyen tart állatot ahol ezt a rendelet tiltja, b) e rendeletben megengedett számú haszonállatnál engedély nélkül több állatot tart, c) a trágyatárolásra és elszállításra vonatkozó előírásokat megszegi, d) haszonállatot közterületen legeltet, e) nem biztosítja ingatlanán az állattartási szabályok ellenőrzésének lehetőségét, f) aki e rendelet 10. § (3) bekezdésében, 11. § (6) bekezdéseiben, 13. § (1), (3), (5) bekezdéseiben foglalt kötelezettségének nem tesz eleget. (2) Az első fokú szabálysértési eljárás lefolytatása a jegyző hatásköre. Hatályba léptető és átmeneti rendelkezések 19. § (1) E rendelet 2012. február 1. napján lép hatályba, ezzel egyidejűleg Tokorcs Község Önkormányzatának az ebtartás szabályairól szóló 8/1997. (VI. 5.) rendelete hatályát veszti. (2) E rendelet rendelkezéseit a rendelet hatálybalépését követően indult ügyekben kell alkalmazni. (3) Azon állattartók, akik a kihirdetéskor e rendelet rendelkezéseibe ütköző módon folytatnak állattartást, 2013. január 1. napjáig kötelesek tevékenységüket e rendelet előírásainak megfelelően megváltoztatni. (4) E rendelet kihirdetéséről a jegyző a helyben szokásos módon gondoskodik. Tokorcs, 2012. január „
„.
Lengyelné Csizmazia Éva polgármester
Fehér Viktória körjegyző 1. számú melléklet
Új állattartó épület építése, illetve bővítése során kötelezően betartandó védőtávolságok meghatározása 1. Az állattartásra szolgáló építmény (ól, istálló, kifutó, trágyatároló, trágyalé-tároló, stb.) elhelyezésére megállapított minimális védőtávolságok:
a) Nagy haszonállat lakóépülettől 10 m, ásott kúttól 15 m b) Közepes haszonállat lakóépülettől 6 m ásott kúttól 15 m c) Kis haszonállat lakóépülettől 6 m ásott kúttól 10 m d) Trágyatároló lakóépülettől 10 m ásott kúttól 15 m 2. A kishaszonállat és a kedvtelésből tartott állatok tartása esetén – kivéve kutya, macska – az állattartásra szolgáló helyet el kell keríteni. Az állattartás céljára lekerített udvar nem csatlakozhat közvetlenül a szomszédos ingatlanhoz, ha nincs tömör kerítés a kettő között. Ilyenkor a kerítéstől számítva legalább 1 méteres sávot szabadon kell hagyni, amit sövénnyel kell beültetni. 3. napirendi pont Előterjesztés az egyes szociális ellátásokról szóló 7/2011. (V. 19.) rendelet módosításához Előterjesztés tárgya: az egyes szociális ellátásokról szóló 7/2011. (V. 19.) rendelet módosítása. Előterjesztő: Fehér Viktória körjegyző Előterjesztést készítette: Fehér Viktória körjegyző Felhasznált jogszabály: A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (továbbiakban: Szoc.tv.), a pénzbeli és természetbeni szociális ellátások igénylésének és megállapításának, valamint folyósításának részletes szabályairól szóló 63/2006.(III. 27.) Kormány rendelet. (továbbiakban: Kormány rendelet) Tisztelt Képviselő-testület ! A Szoc.tv. és a Kormány rendelet is módosult 2012. január 1-jétől. Ennek megfelelően önkormányzatunk szociális tárgyú rendeletét is pontosítani kell. A Szoc.tv. 2012. január 1-i hatállyal hatályon kívül helyezte a helyi lakásfenntartási támogatásra vonatkozó rendelkezéseket, azzal, hogy a 2012. január 1-je előtt megállapított helyi támogatás legkésőbb 2012. március 31-ig folyósítható. Tokorcs Község Önkormányzata a helyi rendelet szerinti támogatást nem állapított meg (csak normatívat), így a feladat a vonatkozó helyi szabályozás hatályon kívül helyezése. Kérem a képviselő-testületet a rendelet módosítását fogadják el. Nagysimonyi, 2012. január 12. /:Fehér Viktória:/ körjegyző Tokorcs Község Önkormányzata Képviselő-testületének …./2012. (…. . …) önkormányzati rendelete az egyes szociális ellátásokról szóló 7/2011. (V. 19.) rendelet módosításáról (tervezet) Tokorcs Község Önkormányzata Képviselő-testülete a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvényben (a továbbiakban: Szt.) kapott felhatalmazás
alapján az egyes szociális ellátásokról szóló 11/2011. (V. 18.) önkormányzati rendeletét (továbbiakban: R.) az alábbiak szerint módosítja. 1. § A R. 5. §-a hatályát veszti. 2. § A rendelet a kihirdetést követő napon lép hatályba. Tokorcs, 2012. január 17. Lengyelné Csizmazia Éva polgármester
Fehér Viktória körjegyző
