~IIami ~ámbrbö5?ék JELENTÉS

~IIami ~ámbrbö5?ék

....

-.

JELENTÉS a helyi önkormányzatok áthúzódó kötelezettségeinek vizsgálatáról, különös tekintettel az adósságszolgálathoz kapcsolódó 1991. évi cúnzett támogatásra

• •

1991. július

70.

A vizsgálatot vezette és az összefoglaló jelentést összeállította Rácz Lajosné főtanácsos. A vizsgálat szervezésében közrernílködött dr. Molnár Klára szárnvevlS A vizsgálatot végezték: Baranya megye: Maczekó Károly számvevő tanácsos Békés megye: Kollár Lászlóné

számvevő

tanácsos

Csongrád megye: dr. Ótott Lajos számvevő tanácsos Fej ér megye: Ébner Vilmosné számvevő Jász-Nagykun-Szolnok megye:

dr. Csapó Anna

számvevő

Komárom-Esztergom megye: Koltayné Szepesi Zsuzsanna

számvevő

Nógrád megye: Feresik Gyula

számvevő

tanácsos

Pest megye és a főváros: dr. Felleg Zsoltné számvevő tanácsos

dr. Molnár Klára Somogy megye: Szita László

számvevő

számvevő

•

Tolna megye: Péntek László számvevő Vas megye: dr. Gyuk József számvevő tanácsos Veszprém megye: Rénes Mária

számvevő

Állami Számvevőszék Területi Főcsoport V-87-20/1991.

Témaszám: 74.

Jelentés a helyi önkormányzatok áthúzódó kötelezettségeinek vizsgálatáról, különös tekintettel az adósságszolgálathoz kapcsolódó 1991. évi címzett támogatásra

A pénzügyi szabályozás új rendszerének egyik eleme a címzett támogatások 1991. évi bevezetése. A Magyar Köztársaság 1991. évi állami költségvetéséről szóló 1990. évi CIV. törvény 11.814,5 millió forintot hagyott jóvá a helyi önkormányzatok nagy költségigényű-korábban általában megyeközponti- fejlesztési és rekonstrukciós feladataihoz kapcsolódó címzett támogatásokra. A törvény 5. sz. melléklete részletezi az 1991. évi címzett támogatásokat, melyek között tíz megyére és a fövárosra vonatkozóan 925,5 millió forintot tartalmaz adósságszolgálat eimén, a felvett hitelek és a kibocsátott kötvények tőke és kamatterhének fedezésére. Az adósságszolgálati kötelezettség teljesítésének ellenőrzése mellett vizsgálatunk arra is választ keresett, hogy milyen terheik vannak az adósságszolgálati címzett

támogatásból nem részesülö, egyes helyi önkonnányzatoknak, milyen lehetőségeik vannak a hitelek és azok kamatterhei visszafizetésére. Ennek figyelembevételével vizsgálatunk fő célja annak megállapítása volt, hogy az 1990. évi költségvetési törvényben biztosított adósságszolgálati címzett támogatás igénylése és felhasználása törvényszerű-e, az e körben nem érintett helyi önkormányzatoknál mely célokból eredően milyen mértékü adósságfelhalmozás történt, a fizetési kötelezettség összhangban van-e teherbíró képességükkel, a jelenlegi terhek milyen esetleges feszültségpontokat idéznek elő gazdálkodásukban.

-2-

A vizsgálatot a törvényességi és célszerűségi szempontok figyelembevételével 12 megyében és a fővárosban végeztük el. Helyszíni vizsgálatot az érintett központi szerveken - a Belügyminisztériumorr és a Pénzügyminisztériumorr - kívül l l megyei /fővárosi/ önkormányzatnál, 8 megyei jogú városnál, 42 városi és 20 községi önkormányzatnál végeztünk. A vizsgálat megállapításai

I. Az adósságszolgálati címzett támogatás vizsgálata a központi szerveknél

l.

Előzmények

Az önkormányzatok 1991. évi gazdálkodásának szabályozásában újabb változások következtek be. Ennek előzménye az 1990. január l-jétől bevezetett új pénzügyi szabályoz6rendszer, amelynek értelmében a kiadásorientált gazdálkodást egy forrásorientált gazdálkodás váltotta fel, a nyllt alkumechanizmusra épülö forrás elosztás helyébe a túlnyomórészt közgazdasági szabályozókra és automatizmusokra épülő forrás szabályozás lépett.

Az új szabályozás a bevételérdekeltség érvényesülését helyezte előtérbe azzal, hogy a kívánatos kiadási színvonal eléréséhez a hiánypótlás szerepét a saját bevételek növekedésének és a hiteleknek kell betölteniük, vagy - bevétel hiányában mérsékelni szükséges a kiadási szintet. Ennek figyelembevételével változtak az egyes forráselemek, többek között bevezetésre került a normatív állami hozzájárulás, 1990-ben még átmenetileg működött a megyei céltámogatási rendszer, 1991. évre pedig belépett a címzett- és céltámogatás rendszere.

A címzett támogatást az Országgyűlés döntése alapján meghatározott önkormányzatok kapják egyes nagy költségigényű feladataikhoz. 2. A központi szervek

törvényelőkészítő

munkája

Az 1990. évi költségvetési törvény 5. sz. melléklete önkormányzatonként és címenként 11.814,5 millió forintot hagyott jóvá a címzett támogatásokra.

-3-

A Belügyminisztérium 1990. nyarán, a költségvetési tervezés előkészítő szakaszában országos felmérést végzett a folyamatban lévő beruházásokkal kapcsolatos állami támogatási igény volumenérőL Az akkori tanácsok mintegy 31 milliárd forintos terhelő,

nagyságrendű,

1991. évet

folyó beruházási állományt jelentettek be.

A tervezés következő szakaszában - november hónapban - került sor a szakértöi egyeztető tárgyalásokra a Belügyminisztérium és a megyei pénzügyi vezetők között. Ezt megelőzően a Belügyminisztérium Önkormányzati Gazdasági Föosztálya a megyei pénzügyi vezetó'k részére - dátum és aláírás nélküli telefaxot adott ki, amelyben adatlap kitöltését kérte az 19 90-ben folyamatban lévő megyeközponti beruházásokról, rekonstrukciókról és felújításokról, a térségi feladatot ellátó intézményi beruházásokról, rekonstrukciókról és felújításokról, amelyekhez 1990-ben megyeközponti támogatás járult. Továbbá tételes felsorolást kért a megyei tanácsok által tanácshatározatban vállalt kötelezettségekrőL

Az ezen szempontok alapján összeállított megyei listák képezték az egyeztető tárgyalások alapját. A közel 12 milliárd forintos címzett támogatás, ezen belül a 925,5 millió forintos adósságszolgálat tehát az állami költségvetési maradványelv és a tárgyalások eredményeként alakult ki. A Pénzügyminisztérium a tervelőkészítő munkákban egyáltalán nem vett részt. A Belügyminisztérium nem vizsgálta a benyújtott igények megalapozottságát, a számítások pontosságát, valamint az önkormányzatok 1990. és 1991. évi anyagi helyzete alapján az ad6sságszolgálati címzett támogatás juttatásának jogosultságát. l Ad6sságszolgálati terhek és teljesítések, l. sz. melléklet/ Az állami költségvetés az adósságszolgálati körben 1991. évre teljeskörüen átvállalta a volt megyei tanácsok által felvett hitelek, továbbá az általuk kibocsátott kötvények esedékes töke és kamatterhét. Többek között a Csongrád megyei Önkormányzat idei 633 ezer forint összegű kötvény-kamat tartozását, amely volumenénél fogva csekély terhet jelentett volna a jelernegi megyei önkormányzatnak, vagy a Komárom-Esztergom megyel Tanács által felvett hitel töke terhét, melyet a megyei tanács már az 1990. évi költségvetésében betervezett az átmenetet segí tő . állami támogatás terhére előrehozott ütemezésben, bár a teljesítést elnapol ta 1991. évre.

-4-

Felülvizsgálat és helyi ismeret hiányában fordulhatott elő az is, hogy a Nógrád megyel Önkormányzat részére biztosította az állami költségvetés a Buják és Szügy község l tanácsok által kibocsátott kötvények kamatterhének fedezetét, holott a megye csak kezességvállalási garanciát adott ki a kötvényekre. Ugyanakkor a legtöbb megye által adott kezesség-vállalási garanciákat már nem vállalta át a költségvetés.

A hivatkozott példák egyben a rendszer kritikáját is adják. Az új szabályozási és finanszírozási struktúra, valamint az új önkormányzatok létrejötte nem jelentette egyben az intézményi struktúra változását is. A kialakult kiadási szint miatt melyet a tanácsok /önkormányzatok/ saját maguk állapítottak meg- a finanszírozás továbbra is direkt eszközökkel müködik, mint azt az igények felmérése és az egyeztető tárgyalásos elbírálás eredménye bizonyítja. Nem fogadható el a Belügyminisztérium azon álláspontja, mely szerint a megyei önkormányzatoknál - az adósságszolgálati támogatás hiányában - egységesen forráshiány keletkezett volna, melynek függvényében különféle, 1991. előtti kötelezettségeiknek nem tudtak volna eleget tenni. Ennek ellenkezőjét

vizsgálatunk bizonyította.

Bár a középirányító funkciók megszűnése megnehezíti a több, mint 3000 önkormányzat vélt vagy valós jogos igényének elbírálását, az igények objektív alapon való szűrését, a központi szervek tervelőkészítő munkája nem volt megfelelő. Ebben nem kis szerepet játszottak a számviteli információs rendszer- ma is meglévő­ hiányosságai, amelyek nem teszik lehetővé az államháztartás részét képező önkormányzati adósságállomány megfelelő, központi figyelemmel kisérését, ennek alapján a támogatási rendszer komplexebb kezelését és az igazságosabb elosztást. Ebből a helyzetből következik,

hogy az infrastruktúrálisan elmaradottabb helyzetben lévő önkormányzatok amelyeknek többsége a korábbi szabályozórendszer elemeiből adódóan vette föl hitelei nagyobb részét, vagy bocsátotta ki kötvényeit -, hátrányosabb helyzetbe kerülnek az elbírálás során a jobb gazdasági helyzetben lévő, tehát teherbíróbb önkormányzatoknáL 3. A pénzügyi lebonyolítás vizsgálata Az adósságszolgálati címzett támogatások rendelkezésre bocsátása az önkormány-

zatoknak a Belügyminisztériumhoz vagy Pénzügyminisztériumhoz közvetlenül benyújtott igénylése alapján történt meg 1991. l. negyedében. 1991. július 10-lg - vizsgálatunk időpontjáig - az önkormányzatok · 531.969 ezer forintot vettek Igénybe az állami támogatásból, általában

-5-

az esedékességnek megfelelő ütemben. Az utalást közvctlcnül a Pénzügyminisztérium végzi.

A központi szervek az állami támogatás rendelkezésre bocsátásának és esedékességének összhangját nem vizsgálják. A Területi Államháztartási és Közigazgatási Információs Szalgálatok /TÁKISZ-ok/ létrejötte után az igénylést ezen intézmények végzik a megyei önkormányzati hivatalok jelzése alapján, azonban egyéb szerepkörük ezeknek az intézményeknek sincs. Ebbó1 a helyzetból adódhat, hogy pl. a Nógrád Megyel Önkormányzat az adósságszolgálati címzett támogatást a hltelszerz6désekben rögzített fizetési kötelezettségeknél magasabb összegben és előbb Igényelte le, így - a IX. 30-án esedékes 50 millió töke visszafizetéssel szemben ill-IV. hóban -

41 millió forilltos előtörlesztést végzett a legmagasabb kamatozású

hitelbó1. Ennek következtében a május végi állapot szerint 7,3 rnillló forint karnat rnegtakarftást ért el a címzett támogatásbóL Az éves szintű nettó kamat megtakarítása 2,5 millió forint körül várható, amelyet- vizsgálatunk alapján - szándékában áll a központi költségvetésbe visszautalni.

A megyei önkormányzat kétségtelenül szabálytalan eljárása mellett ismételten felmerül az állami ellenőrzés megfelelő funkcionálásának, a jól müködö számviteli információs rendszemek a hiánya. Megoldatlan továbbá a korábbi megyei szintű és a központi szervek közötti feladatmegosztás kiiktatása, amely álláspontunk szerint nem a volt szerepkörök visszaállítását, hanem elsősorban a technikai megoldások ésszerű csoportosítását jelenthetné, megszüntetve ezzel a központi szervek direkt kötelezettségeit /pályázatok begyűjtése, formális ellenőrzése stb/. Ezzel egyidejűleg mérlegelendő azonban annak lehetősége is, hogy az előrehozott állami támogatások nyújtásával milyen mértékű nettó kamatmegtakarítás érhető el a központi költségvetés számára.

n. Az adósságszolgálati címzett támogatás

ellenőrzése

a megye i /fóvárosi/ önkormányzatoknál

l. A megyeközponti igények érvényesülése Az adósságszolgálati címzett támogatás- mint azt a BM-ben végzett vizsgálat is megerősítette- ált~lában

a megyeközpontoknál folyamatban lévö beruházások adósságszolgálatának redezetéül szolgált.

-6-

Jász-Nagykún-Szolnok megye kapta meg a címzett támogatás 35,2 %-át, Nógrád megye és a főváros részesült együttesen a támogatás 27,8 %-ában, további 8 megye !Békés, Csongrád, Fejér, Komárom-Esztergom, Somogy, Tolna, Vas és Veszprém/ pedig az összes támogatás 0,1-9,8 %-<>S arányában szóródva, együttesen 37 %-os részesedést képvisel.

A megyeközponti helyszfui vizsgálatok során a legtöbb helyszfuen a BM általi felmérés tartalmára, határidejére vonatkozóan nem találtunk dokumentációt. Ez arra utal, hogy a Belügyminisztérium a megyeközpontok által készített anyagok alapján utólag határozta meg a támogatni kívánt célokat. A korábban már hivatkozott - néhány vizsgált helyszínen fellelt - telefax alapján a megyeközpontok összeállították folyamatban lévő beruházásaik és azok adósságszolgálati listáját. A telefax 2. pontja szerinti - "Tételes felsorolás szükséges a Megyei Tanács által /tanácshatározatbanl vállalt kötelezettségekről" - megfogalmazásból azonban nem derül ki egyértelmű­ en, hogy ez csak a megyel kötelezettségekre, vagy a megye által vállalt garanciális kötelezettségekre is vonatkozik. hiszen a kezesség-vállalásra is rendszerint tanácshatározatban került sor.

A tervezés előkészítetlensége, az odaítélt támogatások vagylagos jellege, az elbírálás feltételeinek nem egyértelmű rögzítése alapján következhetett be az a helyzet, hogy egyes megyékben részlegesen, núg más megyékben teljeskörüen vállalta át az állami költségvetés a megyeközponti adósságszolgálatok terhét. Vizsgálati tapasztalataink alapján a Somogy megyel önkormányzat nem az általa kibocsátott kötvényekre kapott címzett támogatást. A megyében lévő Marcall Várost Tanács ugyanis 1987-ben 49 millió forint értékű kötvényt bocsátott ki a kórház rekonstrukciójára, ötéves futamidővel és 12 %-os kamattal. A megyeközpont 1991. és 1992. évi kötelezettséggel évi 24,5 millió forintos tó'ketörlesztést vállalt, a város pedig a kamatok törlesztését. Ezzel szemben az ezévi esedékes törlesztésre a teljes összegű /tó'ke és kamat/- 30,4 millió forint- állami támogatást megkapták. A megyei kötelezettségvállalás ugyanolyan garanciális kötelezettségvállalásnak mlnősül, mlnt más megye kezességvállalása a kötvények visszafizetése után. Indokolatlan tehát a központi költségvetés terhére való átvállalás, de különösen indokolatlan a város kamatfizetési kötelezettségének átvállalása. Figyelemre méltó a Somogy megyei Nyomdaipari Vállalat által kibocsátott kötvény 1991. évi terhének visszafizetése, melyet a volt megyei tanács 10 millió forint összegben vállalt fel, és kapott meg az önkormányzat a címzett támogatásból ezévre. Ugyanis a kötelezettségvállalás fejében a Nyomdalpari Vállalat a Nagyatádi Nyomda KFT-be bevitt törzsbe. tétjéből 7.090 ezer forint, a Siófoki Nyomda KFT-ben lévő törzsbe-

.

'

-7-

tétjéből

1.410 ezer forint, a Pesti Szalon KFT-be bevitt törzsbetétjéből pedig 1.500 ezer forint összeg(l törzsbetétet átadott a megyel önkor-

mányzat javára.

A törvény által garantált állami támogatást tehát - közvetetten - korlátolt felelősségű társaságba fektették be. Az önkormányzat megtérülése így kétszeres. Kérdés, hogy adott esetben a Parlament által biztosított közpénz hozadéka kit illet meg - a megyei önkormányzatot, avagy a központi költségvetést - illetve, veszteség esetén ki viseli annak terheit. Egyidejűleg megállapítjuk. hogy a Somogy megyel Önkormányzat hoza-

dékkal visszatérülő kölcsönt nyújtott a Nyomdalparl Vállalatnak, ezért a 10 millió forint összegű címzett támogatást-mint jogosulatlan juttatást - vissza kell vonni tőle.

Mindezek által megerősítendő a támogatási rendszer kritikája, amely a rendszerszemlélet helyett kiragadott egy elemet, az adósságszolgálatot és egy önkormányzati típust, a megyei önkormányzatot, függetlenítve azt az egyéb elemektöl, az igényelt támogatás összefüggéseit sem vizsgálva.

Ezt nyilvánvalóan igazolták helyszíni tapasztalataink, mivel az adósságszolgálati kötelezettség a legtöbb vizsgált megyeközpontban arányaiban a költségvetés mindössze néhány %-át jelenti. Csongrád megyében például az Ópusztaszeri Nemzeti Emlékparkra kibocsátott kötvény 633 ezer forilltos kamatterhe az ezévi költségvetés 0,3 %-a, tehát elhanyagolható nagyságrendű. Ugyanez az arány Somogyban 3 %, Vasban 0,3 %, Veszprémben 1,6 %.

2. Az adósságszolgálat által támogatott célok A 925,5 millió forint adósságszolgálati címzett támogatásból alig több mint fele -összesen 469,2 millió forint, 50,7%- tekinthető csak olyannak, amely elvileg reálisan támogatott cél a központi költségvetés terhére. Nevezetesen a Békés megyei, délalföldi Ivóvízminőségjavító programhoz felvett hitel 82 millió forilltos törlesztő része, a Komárom-Esztergom megyei Bakony-térség vízellátási programjának 6 millió forilltos adósságszolgálata - bár ezt a megye gazdasági kondíciói nem indokolják -, a Nógrád megyei foglalkoztatás javításra, illetve a dunai vízáteresztés fejlesztésére felvett hitelek 101,8 millió forintos esedékes terhei, a Szolnoki főgy(ljtő csatorna és a szainoki Tiszahíd hitelének, kötvényének idei 290 . millió forintos terhe.

-8-

Az adósságszolgálat terhére biztosított további 456,3 millió forint állami támogatás elvileg egyáltalán nem támogatható, mivel jórészt helyi érdekü célokat szolgált, ilyen alapon a támogatást szélesebb körre is ki kellett volna terjeszteni. Esetenként a gazdasági háttér nem indokolta a támogatást, illetve az önkormányzatok több csatornán keresztül is megpróbálták érvényesíteni igényeiket. Helyi érdekQ vagy szOkebb térségi célnak tekinthető pl. a bujáki, szügyi általános iskolák. a szolnoki középiskolai sportcsarnok. kollégium, főiskolai kollégium kötvényei, hitel tó'ke és kamatterhei, a szekszárdi tisztított szennyvíz elvezetéséhez, a Vas megyei KÖJÁL építéséhez vagy a fővárosi lakótelep területeló'készítéséhez felvett hitelek. A kórház rekonstrukciók a törvény 5. sz. mellékletének "3M pontja szerint is részesültek címzett támogatásból, így pl. a székesfehérvári, a marcali, a veszprémi kórház. Ezért célszerűbb lett volna az összevont, egy címen történő támogatás. Nem ismerték el ugyanakkor támogatott célként a Fejér megyei LepsényMezöszentgyörgy egészséges ivóvízellátás programját, amelyet a megyei tanács 2/1986. sz. tanácshatározatával hagyott jóvá. Ugyanez a település céltámogatásként is beadta igényét, míg végülis a megyei fejlesztési tartalék terhére rendezték jogos igényét. Az 1980-as évek szabályozórendszeréből eredően a megyék döntő többsége kezességvállalásl garanciát adott a helyi tanácsok által kibocsátott kötvények töke és kamatterhének visszafizetésére. Azonban a már hivatkozott néhány esettó1 eltekintve- ezek nem nyertek elismerést. Emiatt több helyi önkormányzat nehéz helyzetbe került, mint azt vizsgálati megállapításaink II. fejezete tartalmazza.

3. A megyeközpontok által benyújtott igények dokumentáltságának vizsgálata A központi költségvetés adósságszolgálati címzett támogatások terhére a hitelek és kibocsátott kötvények ezévi esedékes tőke és kamatterhét teljeskörűerr átvállalta. A már ismertetett problémák mellett azonban - az ellenőrzés hiányából - számítási hibából adódó eltéréseket találtunk az ellenőrzés során.

eredően

Békés megyében a dokumentált számítási anyag alapján az adósságszalgálati kötelezettség 7 9, 7 mlllió forint, ezzel szemben az állami támogatás 82 mlllió forint, tehát az eltérés 2,3 millió forint többlet. Vas megyében 8.143 ezer forintot tudtak dokumentálni - mivel a kamatterhek összegét becslés útján állapították meg - , így a pluszként . juttatott állami támogatás 857 ezer forint.

..

-9-

Veszprém megyében az adósságszolgálat címén jelentkező kötelezettség 60,3 millló forint, a törvény azonban 62,9 mlllió forintot hagyott jóvá részükre. A 2,6 millió forintos eitérésre a vizsgálat során nem tudtak magyarázalot adni.

Összességében tehát az 5,7 millió forint nem illeti meg ezeket a megyei önkormányzatokat, ezen összegek központi költségvetésbe való visszautalása indokolt. A költségvetési törvény előkészítési szakaszában a Belügyminisztérium nem intézkedett egyértelmüen a kamatterhek átvállalásának mértékéröl. Ezért a megyék többsége - figyelembe véve az OTP üzleti kamatpolitikáját -, általában számított kamatterhet érvényesített a BM-hez benyújtott támogatási igényében, több megye viszont a szerződésekben szereplő összeget tekintette - helyesen a számítás alapjául. Ennek következtében egyes megyék - az üzleti kamatlábak emelkedése miatt - jelentős többletteherrel számolnak adósságszolgálat címén. Így pl. Fejér megyében 24 millió forint, Jász-Nagykun-Szolnok megyében 25 millió forint többlet-kamatteher van kilátásban, de más megyékben is hasonló a helyzet. Ugyanakkor Nógrád megye - a már hivatkozott szabálytalan lebívás alapján- jelentős nettó kamat megtakaritást ér el. Mindezekből

nyilvánvaló, hogy az állami támogatás rendelkezésre bocsátásának feltételeit egyértelmüen szabályozni szükséges, a jogosulatlan állami támogatást pedig - törvényi rendelkezéssei - vissza kell juttatni a központi költségvetésbe. l Az adósságszolgálat felhasználásának megyei példáit a Példatár tartalmazzal

m. Az áthúzódó kötelezettségek helyi önkormányzatoknál végzett vizsgálatának tapasztalatai

l. A felhalmozódott adósságterhek keletkezésének okai A központi költségvetésből biztosított adósságszolgálati kötelezettségek felhasználásának ellenőrzésemellett vizsgálatunk másik fő célja azon adósságterhek nagyobb részének számbavétele volt, amelyet a helyi önkormányzatok áthúzódó kötelezettségei jelentenek.

-10-

Vizsgálati tapasztalataink alapján meglehetősen differenciált képet kaptunk az ellenőrzött helyi önkormányzatokróL Megyei szintű adatok a helyi önkormányzatok felhalmozódott adósságállományáról nem álltak teljeskörűerr rendelkezésre, mivel összesített mérlegadataik - mint azt az ellenőrzés megállapította - hiányosan tartalmazzák az adósságállományt. Kiegészítő információt az Országos Takarékpénztártól szereztünk, továbbá a vizsgált kör az adósságállomány 60-70 %-os reprezentációját nyújtotta. Mindezek birtokában összefoglaló megállapításaink a következők. t

A felhalmozódott adósságterhek a 80-as évek települést fejlesztő, jórészt infrastruktúrális beruházásaival, valamint az ellátatlan területek, az intézményhálózat fejlesztésével, rekonstrukciójával vannak összefüggésben. Az adósságteher kisebb hányada az 1985. év előtti beruházások terhe, nagyobb része pedig az 1986-90-es években keletkezett. A keletkezés okai több tényezőre vezethetök vissza, ezek közül a leginkább meghatározókat emeljük ki: -az állam rohamosan kivonult a lakásépítésből, preferálva a magánlakásépítést, ennek terheit jórészt áthárítva az akkori tanácsokra /kiemelt rétegek lakáshoz juttatása, területelőkészítés kedvezményes hitelei/, -az 1986-ban bevezetett új tanácsi szabályozó rendszer a fejlesztési lehetőséget normatív módon, alanyi jogon határozta meg, -bevezetésre került a céltámogatási rendszer a fejlesztések meghatározott körére, - az állami támogatást többször csökkentették, a tanácsok a keletkezett forráshiányt többnyire hitelből pótolták, - a beruházások az új adórendszer, valamint az infláció hatására jelentősen megdrágultak, - a lakosság életkörülményeinek romlása, ezzel párhuzamosan a tanácsi intézményhálózat, illetve egyes pénzbeni és természetbeni szolgáltatások iránti igények növekedése következett be, - a hitelek kamatai alacsonyabbak voltak a mindenkori, hivatalosan regisztrált inflációs rátánál, - kötvénykibocsátási lehetőségek állami kezességvállalási garanciák mellett történhettek.

~ ..

-11-

Mindezen körülmény elindított egy jelentős eladósodási folyamatot, melynek adósságterheit az új önkormányzatok - jogutódlásuknál fogva - természetesen örökölték. Meg kell azonban különböztetni egy globális forráshiányt, amellyel az önkormányzatok általánosságban - a változatlan struktúrájú intézményhálózat, az elmaradt felújítások, az infláció és általában a gazdasági körülmények rosszabbodása miatt - küzdenek. A normatív finanszírozási rendszer nem oldja meg ezt a feszültséget, mivel - az állami feladatvállalás mértékének meghatározása hiányában - a támogatások szétosztásának eszközéül szolgál. A forrásszabályozás ellenére tehát forráshiány keletkezett, amelyen belül meghatározó a folyamatban lévő beruházások terhe. . A vizsgálat tapasztalatai alapján azonban általános - teherbíró képességet meghaladó - eladósodottságról nem lehet beszélni, bár az önkormányzatok egy részénél magas az eladósodottság mértéke. 2. A hitelfelvételek célja, mértéke, esedékessége A vizsgált körben a helyi tanácsok többsége - a mindekori szabályozó rendszerbe beágyazva - beruházásait általában kellőképpen előkészítette, megalapozta; azok reális, településfejlesztési célokat szolgáltak. A gazdálkodási körülmények megváltozására azonban a tanácsok egy része egyáltalán nem, vagy csak késve reagált, nem vizsgálta felül és nem módosította eredeti célkitűzéseit. A kieső forrásokat hitelek felvételével, kötvények kibocsátásával pótolta, ezen elképzeléseit a kedvező kamatpolitika is lehetövé tette. Tapasztalataink alapján a tanácsok a hitelek zömét a 1986-88-as években vették fel, erre az időszakra esik a kötvények többségének kibocsátása is. A hitel tehát a gazdálkodás normális, államilag deklarált finanszírozási eszközéül szolgált a vizsgált időszakban. Különösen ösztönzőek voltak a kedvezményes kamatozású hitelek, az üzleti karnatok pedig csak az utóbbi időszak termékei. Jellemző még, hogy a hitelek zömét a

megyeközpontok, a megyeszékhelyek, illetve a városok vették fel. a községek sokkal nagyobb óvatosságat tanúsítottak ezen a téren. A hitelfajtákon belül meghatározó volt a lakástámogatási,- területelőkészí­ tés, hitelek felvétele, amelyek többségükben 2000-2002-ig terhelik az önkormányzatokat Arra is volt példa, hogy egy-egy település hitelállományát teljes egészében ez a hitelfajta alkotta.

-12-

Ismételten vissza kell utalnunk a számviteli információs rendszer hiányosságaira, a költségvetési beszámolók valódiságára is, mivel a tényleges hitelállományt csak a helyszíni vizsgálat alapján tudtuk megbízhatóan számba venni. A Baranya megyei TÁKISZ adatai alapján Baranya megyében 1990. év végén 17 önkormányzatnak volt összesen 183,6 mlllló forint összegű hitel-, illetve kötvény állománya, a vizsgálat azonban csak a pécsi megyei jogú városi önkormányzatnál 937 millió forint hiteltartozást és 90 mlllló forint kötvényk.i~tást állapított meg. Békés megyében a tanácsok 1986-90. évi

tervidőszaki

szinten például670

millió forint hitelfelvétellel számoltak. A vizsgált kör összesen 571 mlllló forint fejlesztési célú hitelt vett fel, illetve kötvényt bocsátott ki. Ezek növekedése 1986-88-ban dinamikus/139,7, 171,9, 210,2 millió forint!, majd erőteljesen csökkenő,

1989-ben 38,6 millió forint, 1990-ben pedig mind-

össze 10,5 millió forint. A fejlesztési hitelek kétharmadát a városi és nagyközség& tanácsok vették föl, a klsközségekben ez az arány alig 15 %. A kötvénykibocsátás teljes összegének egyharmada Békéscsabára koncentrálódik. 1990. év végén a vizsgálatba bevont 7 tanácsnak 793,6 millió forint töketartozása volt, melyböl a megyeközpont 200 millió, Békéscsaba város pedig 293 millió forinttal tartozott. Jász-Nagykun-Szolnok megyében a megyei önkormányzat hitel töke és kamattörlesztési, illetve kötvény visszafizetési kötelezettsége 1, 1 milllárd forint volt, amelynek azonban 1991. évi esedékes részét - 325,9 millió forintot - az adósságszolgálat terhére, állami támogatásként megkapott. Komárom-Esztergom megyében a hitelek felvétele és a kötvények kibocsátása elsősorban lakás, szennyvfz, gáz, illetve középlskolai fejlesztési programokhoz kapcsolódott.

Az 1990. évi mérlegadatok alapján az évvégi hitelállomány megyei szinten 14 5 m1llió forint, azonban csak a vizsgált öt városnál260,5 millió forintos állományt állapítottunk meg. Az OTP adatokkal kiegészítve az önkormányzatok hitelállománya megközelítőleg 3 7 5 mlllló forintra becsülhető. Nógrád megyében a jelenleg felhalmozódott adósságállomány mintegy 788 mlllló forint, Pest megyében a vizsgált kör adósságállománya mintegy 687 millió forintra tehető, ezen belül a lakáscélu hitelállomány meghaladja a 40 %-ot. Tolna megyében 1990-ben 421,5 millió forint nagyságrendO hitel- és kötvénytartozást vettek át az önkormányzatok, melynek 28 %-a fejlesztési célhitel, 42 %-a lakástámogatási hitel, ll %-a lakásépítési és telekkialakítási hitel, 19 %-a pedig kötvény. A hitelállomány 88,6 % /373,6 millió forint/ a megyei, valamint a 7 városi önkormányzatnál jelentkezett. A további 47,9 . millió forint nagyságú hiteltartozás 17 önkormányzat között oszlott meg úgy, hogy ebből 12 millió forint célhitellel 4 önkormányzat rendelkezett.

-13-

Vas rnegyében az 1990. év végi, rnegyel szlntíl hltel:illorn:iny 326,9 rnlllló forint volt. A vilSgált 7 önkormányzat a vilSgálat idején 254,6 millió forint hiteltartozással számolt, amelynek 61,8 %-a volt a kedvennényes kamatozású lakástámogatási hitel, 38,2 %-a pedig ún. tanácsi célhiteL

A hiteltartozások és kötvényvisszatérítések esedékessége jórészt az 1991-93-as évekre esik, jelentösen szükítve az önkormányzatok fejlesztési lehetőségeit . Az 1991 . évi esedékes terheiket az önkormányzatok az éves költségvetésükben megtervezték és a szerződés szerinti összegeket vizsgálatunk idejéig általában teljesítették. A következő évek terhei - a szabályozás és a kamatpolitika ismeretének hiányában - csak prognosztizálhatók, tervszinten a tőke és eredeti /vagy a jelenlegi/ kamat fedezete a vizsgálat alapján biztosítottnak látszik az önkormányzatok többségénéL Annál is inkább, mivel ez évben igényeik egy részét az önhibájukon kívül hátrányos helyzetbe került önkormányzatok, illetve a céltámogatások állami támogatási rendszerében érvényesítették, illetve kívánják érvényesíteni. 3. A kamatterhek növekedése, illetve azok kompenzálási lehetöségei A korábbi évek kedvezőbb kamatpolitikájának megváltozásával a kamatterhek bár különböző m6don - , de jelentösen érintették az egyes önkonnányzatokat. A növekedés a vizsgált időszakban az eredeti szerződésekhez képest O % llakáshitelek egy része/ és 112% között szór6dott. A jelenlegi üzleti kamatok a nettó 36 %-ot is elérik. A kamatteher növekedéséből eredően összegszerűen 20-29 millió forint többletköltséggel is találkoztunk az ellenőrzés során. Mindezek mellett azonban nem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy az önkormányzatok egy része jelentős betétállománnyal rendelkezik, amelynek kamatai jórészt kompenzálják a hitelkamatok növekedését, tehát forrásoldalon a fedezet rendelkezésre áll. Fejér rnegyében pl. az 1990. év végén lekötött betétállomány 370 millió forint volt. Vas rnegyében ugyanezen időpontban 56 millió forint volt a betétállomány, a vilSgálat időpontjában pedig 299 millió forint. Ez utóbbiból Szombathely város és inténnényei 218 millió forinttal részesedtek, ezzel szemben a város hitelállománya 152,5 millió forint.

A helyszíni vizsgálat részletes, település tartalmazza.

mélységű

megállapításait a Példatár

-14-

Következtetések, ajánlások a központi szervek és a helyi önkormányzatok részére

A helyi önkormányzatoknál végzett ezen vizsgálatunk is visszaigazolta, hogy az általános gazdasági helyzet rosszabbodása, a szabályozórendszer m6dosítása nyomán radikális változások következtek be a tanácsi /önkormányzati/ gazdálkodásban. Mindezek ellenére azonban igazi előrelépés nem történt, mivel a forrásszabályozás bevezetésével szemben fennmaradt a változatlan intézménystruktúra a már meglévő kiadási szintjével. Ennek finanszírozása a központi költségvetés számára továbbra is kezelhetetlen, mivel a kialakultstruktúramiatt a forráshiány újratermelödik. Ugyanakkor felszámolódott az a szürörendszer, amely a helyi és a térségi Sajátosságok ismeretén alapult. A rendszerváltás következtében egyes önkormányzatoknál is megszünt a gazdálkodás folytonossága, a szakembergárda kicserélésével csak a felhalmozódott problémákat látjálc. Fejlesztési lehetöségeik az áthúzódó kötelezettségvállalások miatt lényegesen beszükültek, az általános pénzhiány pedig globális forráshiányt szül. A kialakult helyzetet nem mindenütt tudják kezelni megfontolt gazdálkodási politikával, az intézményhálózat racionális átalakításával, új bevételi források feltárásával. A segítséget a központi költségvetéstől várják, amely mind az 1990-es, mind pedig az idei évben megpróbálta áthidaini ezt az állapotot Ezt szolgálta az átmeneti helyzet, illetve az önhibájukon kívül hátrányos helyzetbe került önkormányzatok finanszírozására nyújtott állami támogatás, amely egy címzett és céltámogatási rendszerrel párosult. Tekintettel azonban a kialakult helyzetre a különféle finanszírozási módok egyenként nem érték el céljukat. A több mint 3000 önkormányzat adósságállománya rendszerszemléletü kezelést kívánna. Vizsgálati tapasztalataink alapján, csak részleges intézkedésekre került sor. Ezen belül az adósságszolgálati címzett támogatási rendszer alapvető hibája az volt, hogy egy elemet - a megyei önkormányzatot - ragadta ki az összefüggő gazdasági környezetből és rendszerből. Ezért célszerűsége meglehetősen vitatható és a rendelkezésre álló állami támogatásnak mintegy fele nem szolgálta megfelelőerr az önkormányzatok érdekeit, azt nem az arra legjobban rászoruló önkormányzatok kapták. Ez azt eredményezi, hogy az önkormányzatok többsége különféle csatornákon keresztül próbálja megszerezni a szükséges forrásokat, minden lehetséges eszközt felhasználva ehhez. Ugyanakkor a központi források megszerzésére irányuló törekvése elvonja figyeimét a saját területén lévő lehetőségekről.

,

. ~.

-15-

Mint azt vizsgálati tapasztalataink igazolják, az önkormányzatok többsége nincs az általános eladósodottság állapotában. Kétségkívül érzékelheló ma is egy eladósodási folyamat, amely azonban csökkenö tendenciát mutat. Az önkormányzatok áthúzódó kötelezettségei teherbíró képességükkel arányban állnak, de - további állami segítségre még szükségük lenne. Ebböl következöen -

vizsgálati tapasztalataink alapján - mind a központi szerveknek, mind pedig a helyi önkormányzatoknak a következöket javasoljuk: Központi szerveknek

A. Konkrét intézkedésként l. A Békés, Vas és Veszprém megyei önkormányzatok részére többletként,

Somogymegye részére pedig jogosulatlanul juttatott, összesen 15,7 millió forint állami támogatást - törvényes keretek között - vonják vissza a központi költségvetési tartalékba. 2. A szabálytalanul lehívott állami támogatásból eredő nettó kamatmegtakarításokat ugyancsak indokolt visszavonni a központi költségvetési tartalékba.

B. A költségvetési tervezést, illetve a szabályozó rendszert érintö intézkedésként

l. A települési önkormányzatok adÓSSágállományának teljeskörü központi támogatása lehetetlen. A beruházások folytatásához fenntartott, címzett és céltámogatási rendszeren belül szükségszerú lenne azonban legalább az áthúzód6 kötelezettségek növekvö kamatterheinek az átvállalása, mivel ezek az önkormányzatoktól független törvényszerűségeken alapulnak. Ehhez elengedhetetlen az előző éveket illető, folyamatban lévő beruházások teljeskörű felmérése- amelyben a TÁKISZ-ok jelentős szerepet vállalhatnának -: a jelenleg érvényes kamatlábak mellett az 1992. évben esedékes kamatterhek számítása és ezek fix összegű átvállalása. Az esetleges különbözetet pedig az önkormányzatok saját költségvetésük terhére rendeznék. Az áthúzódó terhek lejáratig történö felmérésével a tervezés folyamán előre számításba lehetne venni, hogy a központi költségvetés évente milyen volum~nű támogatást tud nyújtani ezen kamatterhek egy részének átvállalásához.

-16-

2. Megfontolandó annak lehetősége is, hogy a központi költségvetés a meglévö adósságállományból további olyan elemeket válláljon át, amelyeket a korábbi évek központi intézkedései induká.ltak. Így például a kiemeit rétegek lakáshoz juttatásának támogatását, vagy a magánlakások területelőkészítésének terheit, amelyeket a tanácsok az állami lakásépítések csökkenésének hatására, a kedvezményes kamatozású hitelek felvételének lehetőségével élve vállaltak fel. Címzett támogatás keretében át lehetne vállalni pl. a tőke törlesztés 50 %-át. 3.

Szükségszerű

az ún. dekoncentrált intézményhálózat kialakítási ütemének gyorsítása, a feladatmegosztás mielőbbi befejezése, a korábbi, kiiktatott középszintű szervek szerepkörének megoldása, a számviteli információs rendszer megfelelő kiépítése. Helyi önkormányzatoknak

A. Konkrét intézkedésként

A helyszini vizsgálatok során feltárt hiányosságok felszámolása /számvitel, nyilvántartás, információs rendszer stb./ B. Hosszabb távon A meglévő adósságállomány kezelése és a hasonló tendenciák kialakulásának elkerülése céljából javasoljuk a döntési folyamatok megfelelő elökészítését, megalapozását, az önkormányzati vagyon egy részének bevételt hozó hasmosítását /értékesítés, bérbeadás, vállalkozásba fektetés stb./, új beruházások mértéktartó indítását, a folyamatban lévők célszerű szakaszolását, a működési költségvetés és az intézményi struktúra felülvizsgálatát, átvilágítását, érdekeltségi hozzájárulások beszedését, helyi adók bevezetését.

Budapest, 1991. július hó

l. sz. melléklet

Adósságszolgálat címenkénti részletezése

ezer Ft-ban

Megyeközpontok

Engedélyezett összeg megoszlás

%-a

Igénybevétel 1991. július 10-lg összeg %-a

1. Békés megye A délalföldi ivóvízminöségjavító programhoz felvett 200 millió Ft-os hitel 1991. évi tó'ke és kamatterhe

82.000

8,9

633

0,1

91.000

6.000

66.000

80,5

9,8

60.114

66,1

0,6

6.000

100,0

Z. Csongrád megye

Ópusztaszer NEP kötvény Értékesített kötvény 3955 eFt 199l.évi kamatteher 3. Fejér megye A Székesfehérvári Megyei Kórházhoz felvett 2 15 millió Ft-os hitel 1991. évi töke és kamatterhe

..

4. Komárom-Esztergom megye Bakony-térség vízellátásához felvett hitel 1991. évi töke és kamatterhe

5. Nógrád megye -Gazdaság korszerűsítés, foglalkoztatás javítására felvett hitel 1991. évi tó'ke és kamatterhe

30.200

- Dunai vízáteresztés fejlesztésére felvett hitelek 199l.évi töke és kamatterhe

71.600

-2-

- Lakástámogatási célhitel 199l.évi kamatterhe

92

- Buják általános iskola kötvény tó'ke és kamatterhe

12.800

- Szügy általános iskola kötvény és kamatterhe Nógrád megye összesen:

12.800 127. 500

13,8

94.075

73,8

8,4

15.880

20,5

35,2

2 36.500

72,6

6. Somogy megye Csíky Gergely Színház kötvény tó'ke és kamatterhe

37.200

- Marcali kórház kötvény és kamatterhe

30.400

- Somogy megyei Nyomdaipari Vállalat kötvény visszafiz. Somogy megye összesen:

10.000 7 7 .600

7 . Jász-Nagykun-Szolnok megye - Víziközmü társulatok hitelének

tőke

és kamatterhe

16.200

középiskolai sportcsarnok hitelének

tőke

és kamat-

terhe

3.000

középiskolai kollégium hitelének tó'ke és kamatterhe

3.700

- kereskedelmi

fő iskolai

kollégium hitelének

tőke

és kamatterhe

,..

13.000

- Szolnoki főgyüjtő csatorna hitelének

tőke

és ka-

matterhe

•

159.300

- Szolnoki Tisza-híd kötvény tó'ke és kamatterhe

130.700

J ász-Nagykun-Szolnok megye összesen:

325.900

8. Tolna megye Angiographiás röntgengép beszerzéséhez felvett hitel

tőke

és kamatterhe

- Szckszárd tisztított szennyvíz

zártrendszerű

elvezeté-

10.000

-3-

séhez felvett hitel töke és kamatterhe Tolna megye összesen:

3.000 13.000

1,4

9.000

1,0

7.000

53,8

6,8

6. 400

10,2

110.000 130.000

14,0

40.000

30,8

925.533

100,

531.969

57,5

9. Vas megye

KÖJÁL építéséhez felvett hitel tó'ke és kamatterhe 10. Veszprém megye - A földrengésicirok helyreállitásához felvett hitel töke és kamatterhe -Veszprémi Megyei Kórház rekonstrukciójához kibocsátott kötvény tó'ke és kamatterhe Veszprém megye összesen: 11. Budapest

16.400

46.500 62.900

főváros

- Káposztásmegyeri lakótelep területelökészítéséhez felvett hitel - Macsáros

20.000

dűlő

lakótelep területelőkészí téséhez felvett hitel Budapest főváros összesen:

Mindösszesen:

•

lll-l iil;nlfta~;/T(HHIM liNKrmMANYLATJ. t;A/IlA~iÁGl 1 ·üu~ i/ TAt Y

. ,_.

2. sz. melléklet

. ....•.

~­

l_ • • •

~

' .J

•. ,.

) ./ 1\ trc:Dt!l<e!t ~cl<~i.l
t1 . /

Cll

1~~0-ht:ll fuly;un:rllli'lll Jt:vó

n nrl!JYL!kbi.!JUI1ll l.Jf!rull;'c i' <Í!;ol
fr: ICr.'!i l~~;Cikréll ; h. l it tc':rsóoi fl: 1 m..I<Jioi c11 cító intbmP.ny i lll:tu!t:í;ú:;ulu·(Jl t·nktJil:iÜ'tJ\{ciÓI
f\~; :fdG:H·iXc~iOi
oq)yt.:l-:lizpcmU. i.órnu;J~'t {t ~: .i;íru) t 7.l

l

(:i.elf~:>

f1:l !itJJ:OL1s

~ií'lil<s (:~ICS n

.

1-lq.jy::Í

Útll~:: :~; é'il:líÜ ( Ííiii::.ICS -

1J:Ji. c.írn ;a lllc-HJ) v<.íll.Hl -t. ktitr:] 1:11: Ll:;(:~Jd< rCJl

t·h:J lt':klc:l.: l

' •

tit;

l

PÉLDATÁR a helyi önkormányzatok áthúzódó kötelezettségei, és az adósságszolgálathoz kapcsolódó 1991. évi címzett támogatás vizsgálatához

l

•

I. Az adósságszolgálati címzett támogatások felhasználásának bemutatása AJ A központi költségvetésből biztosított állami támogatás egy része indokolatlan volt, mivel gazdasági környezetéből kiragadva. a körülményeket nem vizsgálva

nyújtott fedezetet.

lJ A 6 millió forint összegű adósságszolgálati címzett támogatás a Komárom-Esztergom megyei tanács által 1988. évben felvett 15 millió forilltos célhitelen még fennálló tőketartozásra nyújtott fedezetet. A hitel a Bakonytérség ivóvízellátásfejlesztésének gyorsítását szolgálta. Az eredeti hitelszerződés szerint a bankhitelt 5 év alatt, 1989-93. években, évenként 3 millió forint összegben kellett volna törleszteni. A törlesztő részletek kiegyenlítésére gyorsított ütemben került sor. ellenőrzés

megállapította, 1990. évben a megyei tanácsnak módja lett volna a még fennálló 6 millió forilltos bankhitel tartozás kiegyenlítésére, mivel 1990. évi eredeti költségvetése tartalmazta annak fedezetét Az átmenetet segítő állami támogatás terhére hiteltörlesztés eimén l O millió forintot, a hitelkamatok fedezetére 2 millió forintot terveztek. A 12 millió forilltos előirányzat terhére 4,9 milliót teljesítettek. A maradvány elegendő lett volna az 1991. évi címzett támogatásként biztosított tőketörlesztésre és annak kamatterhére.

Az

A megyei önkormányzat az 1991. évi elkötelezettségekre biztosított címzett támogatást április 15-én igényelte meg a TÁKISZ-on keresztül. A 6 millió forint május 22-én realizálódott, a hiteltartozás kiegyenlítésére május 29-én került sor. A 6 millió forintos címzett támogatás két évi törlesztésnek megfelelő összeg volt, amely nem tartalmazta a hitel kamatát, az l 059 ezer forintot. A megyei önkormányzat viszont így két alkalommal érvényesítette a központi költségvetéssei

-2-

szemben az igényét, mivel a Belügyminisztérium a benyújtott és elfogadott igény megalapozottságát, valóságtartalmát nem vizsgálta. 21 A Nógrád Megyei Önkonnányzat a 127,5 millió forint központi támogatásból

30,2 millió forintot a "gazdaság korszerűsítése, foglalkoztatás javítása" címén felvett hitelek tőke és kamatterhének fedezetére kapott.

, \

E célra a volt megyei tanács 1987-ben összesen 60 millió forint hitelt vett fel két kereskedelmi banktól, melyből 35 millió forintot az 1991-93. években, 25 millió forintot a 1991-95. években kell visszafizetni. A pályázatok és a vb. döntései alapján az INNO-LINE Közös Vállalat közremüködésével az elözö célokra öt gazdálkodó szervnek és két községi tanácsnak 1988-89. években 38,7 millió forint hozadékkal visszatérítendö fejlesztési támogatást adtak. Ezen túl a megyei vb. közvetlenül 1988-ban egy gazdálkodó szervnek ilyen célú, az 1989. évi központi támogatás megelölegezésére szolgáló 12,3 millió forint visszatérítendö támogatást, egy községi tanácsnak pedig 1988. év végén 2,0 millió forint megyei tanácsi hozadékkal visszatérítendö fejlesztési támogatást nyújtott, mely utóbbit 1989. februárjában visszavont. Közvetetten kapcsolódik a célhoz az előbbi Közös V állalat létrehozásába vállalkozásként befektetett 5,0 millió forint tőke. A Közös Vállalaton keresztül kihelyezett támogatásokból megvalósult 7 beruhá-

zás. Négy a gazdálkodó szerveknél működik. Két községi tanács pedig a tervezett gazdasági társaságban való részvétel helyett a beruházást lízing és bérleti formában kényszerült hasznosítani, míg egy mg.tsz. a létrehozott kerámia üzemet gazdaságtalansága miatt megszüntette. Utóbbitól a kölcsönt nem vonták vissza.

A megyei tanács és a Közös V állalat közötti támogatási szerzödések és módosításai szerint a tőke önkonnányzathoz történő visszatérülése 1991-ben 5,8 millió forint, 1999-ig bezárólag pedig összesen mintegy 25 millió forint. Az önkormányzat az 1991. évi összeget ez évi költségvetésének bevételei között megtervezte. Ugyanakkor nem tervezte meg bevételként, megtérülésként Szécsény és Salgótarján városok összesen 6 millió forintos tartozását. A Közös Vállalat és a támogatott 7 szerv közötti kölcsönszerződések és m6dosításai

szerint a tőke visszatérítési kötelezettség a megyei önkormányzat felé teljesíthetőA tökén felüli hozadék eddig a vállalatnál maradt. Ez a kölcsön lejáratáig összesen

.J

-3-

mintegy 20 millió forint lesz. Ebből megállapodás alapján ITiindössze 3 millió forintot juttatnak vissza a támogatott gazdálkodó szerv székhelye szerinti tanácsnak, önkonnányzatnak. Így a megyei önkormányzat 1989-90 években 3,4 millió, a későbbi években pedig mintegy 13,9 millió forint hozadéktól esik el a saját hibájából, ugyanakkor állami támogatást igényelt és kapott.

31 Szekszárd város tisztított szennyvizének a Si6ba történő zárt rendszern elvezetésére irányuló megyei beruházás az 1986-88. években 88 rnillió forintos költséggel valósult meg. A megyei tanács 1987-ben e feladathoz 10 millió forint összegű hitelt vett igénybe az OTP-től (ll ~s kamattal) azzal a céllal, hogy az így felszabaduló saját forrást a megnövekedett céltámogatási igények kielégítésére fordítsa. A hitel éves törlesztőrészlete 1988-1992. között évi 2 millió forint, kamata jelenleg is ll %, amely nem okozna túlzott megterhelést a megyei önkormányzat költségvetésében. Ezért gazdaságilag nem indokolt az állami támogatás igénybevétele.

41 A Vas megyei önkormányzat részére a megyei KÖJÁL építésével kapcsolatban felvett hitel évi törlesztése és kamata fedezetéül 9 millió forint adósságszolgálati támogatás került jóváhagyásra. A hitelszerződés 1986-os, ennek alapján 1986-88. években történt a 40 rnillió forint hitel folyósítása, fix kamatozással, évi 5 rnilliós törlesztéssei 1996-os lejárattal. A beruházás 1988-ban befejeződött. A megyei önkormányzat 1990. évvégi hitelállománya 30 rnillió forint, ez teljes egészében az említett hitelfelvételből adódik. 1991. évi töketörlesztés 5,0 millió forint, az 1991. évi kamat- az OTP- től az önkormányzat pénzügyi-gazdasági titkársága útján kért információ szerint- 3.143 ezer forint. Az önkormányzat 1991 . évi adósságszolgálata tehát nem 9 millió forint, hanem 8.143 ezer forint, a címzett állami támogatás ennek 110,5 %-a.A megyei önkormányzat 1990. évben a BM részére 5 rnillió forint tőketörlesztési és 4 rnillió

forint kamatfizetési kötelezettséget jelzett, a kamatot nem kiszámolva, csak az 1990. évi, negyedévenkénti 950 ezer forint tényleges kifizetés alapján becsülve.

-4-

Tekintettel arra, hogy az adósságszolgálat nem jelentős (az 1991. évi költségvetési volumen 0,3 %-a), valamint arra, hogy a megyei önkormányzatnak - a tanácsrendszerben keletkezett- 44,6 millió forint kintlevösége van más önkonnányzatoknál, vállalat oknál, szövetkezeteknél ideiglenes pénzátadásokból kifolyólag, az ellenőrzés megítélése szerint a címzett állami támogatásra nem igazán volt rászorulva. 1

BJ Az adósságszolgálat keretében a BM elfogadott olyan kötelezettséget is, amelynél nem a megye volt elsősorban a kötelezettségvállaló.

A. Somogy megyei adósságszolgálati címzett támogatás a - Csiky Gergely Színház kötvény: - Marcali kórház kötvény: -Somogy m. Nyomdaipari Vállalat kötvénye visszafizetés: Összesen:

amelyet a megyei önkormányzat a központi

következő:

37,2 millió forint 30,4 millió forint l 0,0 millió forint 77,6 millió forint, költségvetésből

megkapott.

A színház kötvényt a megyei tanács adta ki a színház rekonstrukciójának befejezéséhez 60 millió forint összegben. A Marcali kórház rekonstrukciójához 1987 -ben a városi tanács 49 millió forint értékben kötvényt bocsátott ki. A futamidő 5 év, a kamat mértéke 12 % volt. A megyei tanács kötelezettséget vállalt a tőke !991. évi és 1992. évi törlesztésére 24,5 millió forint összegben. A kamatot a város vállalta magára. A Nyomdaipari Vállalat által kibocsátott kötvény törlesztésére a megyei tanács 1991. évre 10 millió forint visszafizetését vállalta. A Nyomdaipari Vállalat a támogatás fejében 3 kft-ben való részvétellel összesen l O millió forint értékű törzsbetét részt biztosít, a megyei önkormányzat részére, továbbá a mindenkori hozadékot. B. Tehát a kötelezettség egyszer befektetést jelent, egyszer pedig megtérül az állami költségvetésből is.

'

-5-

CJ Az előbbi példával ellentétben a megyei kötelezettségvállalások egy része nem

került be a támogatott körbe. lJ A Fejér rnegyei Tanács 2/1986. (111.28.) Th sz. határozatával jóváhagyott VII. ötéves tervében áthúz6d6 beruházásként szerepelt Lepsény- Mezőszentgyörgy települések víz-ellátásának megvalósítása. A község ennek ismeretében kezdte meg a vízmüépítés előkészítési, tervezési munkálatait és e célból határozták el a TEHO bevezetését is, amelyet a település lakosai 3 éven keresztül évi 1.000 forintban meg is fizettek. A volt megyei tanács a beruházás megvalósításához 1991. évben 12 millió forint céltámogatás biztosítására vállalt kötelezettséget (63-l 0/1989, május 15.) a tanácsi szabályozási rendszer változaHansága esetén, e döntését azonban testületi határozattal nem alapozta meg. A volt megyei szakosztályok vezetői által aláírt okmányfedezet igazolásként szolgált. A BM nem fogadta el a benyújtott igényt. Álláspontja szerint a fentiek fedezetét a normatív fejlesztési támogatásban biztosította. Bár a megyei kötelezettségvállalás nyilvánvaló volt, Fejér megye önkormányzata 1991. március 7-ei ülésén tárgyalta meg és fogadta el az 1991. évi költségvetését, azonban az előterjesztésben szereplő 12 milli6 forilltos támogatást a 400,- Ft/fő fejlesztési célú címzett támogatás terhére nem szavazta meg, mivel ez a támogatási formát egységesen, népesség arányában juttatták a megyéknek, így a kezességvállalási garancia nem nyerhetett elismerést benne. 2J A Fővárosi Önkormányzat Pénzügyi- és Tervezési Főosztálya 1990. november

•

6-án kelt levelében megküldte a Belügyminisztérium önkormányzati Főosztálya részére a főváros és a kerületek áthúzódó kötelezettségeiről készített adatfelmérést E kimutatás szerint a Fővárosi önkormányzat 1991. évi hiteltörlesztési kötelezettsége az alábbi jogcímek szerint jelentkezik: l . Káposztásmegyeri lakótelep 4 terület előkészítésére 2. Macsárosdűlő terület előkészítésére 3. Kongresszusi Központ hiteltörlesztésére 4. Hitelkamat Összesen:

20 milli6 forint 110 milli6 forint 8 milli6 forint 12 milli6 forint 150 millió forint

-6-

Az 1991 . évi költségvetési törvény a lakótelepek területelőkészítésére felvett hitelek

miatti 1991 . évi kötelezettség összegére cúnzett támogatást biztosított, viszont a Kongresszusi Központra és a kamatfizetési kötelezettségre vonatkozó igényüket nem ismerte el. Ennek alapján az önkormányzat adósságszolgálati cúnzett tám
l

'

A Kongresszusi Központ nem a Fővárosi Tanács beruházásaként létesült, annak felépítéséhez a Tanács hitelt nem vett fel. -

,

-:,· ... ··

·. _: \_':.· ~·· \ • ;.u :

.

~,, :_·. _ .

' ·· ·

A létesítmény osztrák idegenforgalmi célhitelkeretből az általánostól eltérő finanszírozási rendszer alkalmazásával valósult meg, beruházója a Pannónia Szálloda és Vendéglátó Vállalat volt. A Fővárosi Tanács a Kormány Gazdasági Bizottságának 10.167/1982. sz. határozatában foglaltaknak megfelelöen vállalta, hogy a hitel törlesztéséhez 1986. évtől kezdődően évi 8 millió forinttal, 15 év alatt összesen 120 millió forinttal járul hozzá. E megállapodás a Fővárosi Tanács és a beruházó Pannónia Szálloda és Vendéglátó Vállalat között 1984. december 22-én jött létre. A megállapodásból a hitel törlesztéséhez történő fővárosi hozzájárulás egyértelműen kiderül. ll. A helyi önkormányzatok adósságterhe

Al A helyi önkormányzatoknál (volt tanácsoknál) keletkezett forráshiányok okai, a felvett hitelek mértéke, célja.

lJ Békés megyében a meghatározott célok alapján a megyei tanács a vízminő­ ség-javító program megvalósításához, Orosháza és Kon doros általános iskola építéséhez, Mezőberény, Szarvas, Vésztő csatornázáshoz, Békéscsaba általános és középiskolai beruházásokhoz, lakőtelepi közmü- és csatornaépítéshez vett fel hitelt. A lakástámogatási kiegészítő hitel a helyi tanácsok feladataihoz kapcsol6dó lehetőség volt. A 4 városi és a nagyközségi tanács az utóbbi 5 év alatt összesen 112,3 millió forint hitelt vett fel erre a célra, ennek 65 %-a 1987-1988. évekre koncentrál6dott.

!\

-7-

A kötvénykibocsátás szabályozása kevesebb korlátozást tartalmazott. A 9711982.(XII.27.) sz. PM rendelet értelmében az 50 millió forint alatti kötvények kibocsátásához a megyei tanács egyetértése volt szükséges. A benyújtott kérelmeket kivétel nélkül indokoltnak tartotta a megyei tanács. Ez a szabályozás viszont kezességvállalásként volt értelmezhető, amelynek a tartalma jelenleg nem tisztázott. Békéscsabán 98 millió forint felhasználási célját csak általánosan határozták meg, a sportcsarnok és az autóbusz-pályaudvar beruházásának elősegítésén túl p6tolta az egyre csökkenő központi forrásokat is. A megyei tanács által felvett 200 millió forint hitel az 1986-1990. közötti fejlesztési tervéhez viszonyítva 9 %-os.

időszak

Vésztőn

ezekkel az érdekeltségisaját bevételekkel 1987-ben a fejlesztési lehetőség megkétszereződött, 1988-ban a település legnagyobb bernházása - a művelődési központ -befejeződött, így az árnövelő hatásokat jelentősen csökkentették. 21 1989. év végéig Komárom megye tanácsait összességében nem jellemezte forráshiány. Egyedül Esztergom városánál jelentkeztek súlyos pénzügyi zavarok a korábbi évek - hitelek segítségével történő előrehozott beruházásai, csupán azok részbeni realizálása, a felmerülő hiányok göngyölítése miatt.

A pénzügyi stabilitás válságát a 20 tantermes gimnázium építése során felmerült mintegy 33 millió forintos többletköltség, valamint telekkialakításra felvett 34 millió forintos hitelvisszafizetési kötelezettség idézte elő, amelyre szintén nem volt fedezete a városnak.

1990. évben a szabályozórendszer változása miatt vált forráshiányossá a megye 4 települése. A működési hiány fedezetére az 1990. évi átmenet rendezésére szolgáló kiegészítő állami támogatás szolgált, 24, l millió forint összegben. A települések közül Kisbér város helyzete volt a legkritikusabb. 1991. évben 6 önkormányzat került önhibáján kívül hátrányos helyzetbe. Ezek közül is elsősorban Kisbér és Dorog városok. 31 Nógrád megyében főleg a városi önkormányzatoknál jelentkezik számottevöbb eladósodás, adósságszolgálati teher.

A megyei tanács az 1990. évi költségvetés jóváhagyásakor az átmenet segítését szolgáló 58 1 milli6, forintos központi forrásból - megyei szinten - a hitel és

-8-

kötvény visszafizetési kötelezettségek teljesítésére 144 millió forintot engedélyezett azoknak a tanácsoknak, amelyek működtetése fedezethiányos volt, illetve céltámogatott fejlesztést valósítottak meg. Az ellenőrzött városi tanácsok így az elmúlt évben 104 millió forint adósságszolgálati teher kompenzációban részesültek. A vizsgált városi önkormányzatok az 1985-90. években a testület hozzájárulásával, tudomásával összesen 423 millió forint hitel felvételéról és 150 millió forint kötvény kibocsátásáról döntöttek. A felvett hiteleket lakásvásárlás és építés helyi támogatásának kedvezményes kiegészítésére 110, a gázellátás kiépítésére 228, kommunális célra és lakótelepi közműre 92, telkek kialakítására és ezek villamosenergia ellátására 53, útépítésre 30, szennyvíztisztító bővítésére 20, az ívóvízellátás fejiesztésére l ö, ·az oktatási-művelődési központ megépítésére 20, a hulladéklerakó telep kialakítására pedig 10 millió forint összegben használták fel.

) "\

.. ) ,. ~

'

4.1 A Pest megyei Cegléden a szennyvíztisztító telep bövítésére és a városi szennyvíz mezögazdasági célú hasznosítására a Ceglédi Városi Tanács és a Magyar-Szavjet Barátság MgTSZ 1979. évben megállapodást kötött. A közös beruházáshoz a tanács az eredeti engedélyokirat szerint 112 millió forinttal volt köteles hozzájárulni. A beruházást 1983. évi határidővel kívánták megvalósítani. A szennyvíztisztítótelep az engedélyokiratban rögzítettektől mind a megvalósítás üteme, mind az arra fordított összeg nagysága tekintetében jelentős eltéréssel valósult meg. A tanács 1981-1987. között a tervezett 112 millió forinttal szemben összesen 225,4 millió forintot utalt át az MgTSZ számlájára. A megnövekedett beruházási költségek miatt az eredeti hitelszerződésben rögzített 40 millió forint kölcsön a hitelszerző­ dések sorozatos módosításával 99 millió forintra módosult. A Dunakeszi Városi Tanács gimnázium építését tervezte 198 7-198 9. közötti időszakban. Az eredeti engedélyokirat 223,8 millió forint összegben, 38 millió forint hitel igénybevételével határozta meg a beruházás költségigényét A szabályozó rendszer változásaimiatt (ÁFA bevezetése, stb.) az eredeti költségvetés 1989. évben 274,9 millió forintra módosult. Ekkor már a tervezett hitel igénybevétel összege 78 millió forint volt.

51 Somogy megyében az adósságnövekedést befolyásolta egyes területek gyors felzárkózási igénye is, mivel az 50-60-as években határsáv miatt nem tudtak megfelelően fejlődni.

)l

-9-

Csurgó város a túlfűtött beruházási programja miatt 1987. l. félévben 4 milli6 forint, a második félévben 17 milli6 forint gazdálkodási előleget vett fel a bevételek éven belüli megelőlegezésére. A 17 milli6 forintból 1988-ra áthúz6dott 9 milli6 forint visszafizetési kötelezettség. A 9 milli6b61 előlegként 7 milli6 forintot a szakmunkásképző és szakközépiskola beruházására, finanszírozására fordítottak, a 2 milli6 forintot pedig a költségvetési üzem forgóalap feltöltésére használták fel. 1990-ben a város forráshiánya már 118 millió Ft volt, ebből a FAKTOR szociális foglalkoztató céljára 88 millió forint, a város központi költségvetésének finanszírozására 30 millió forint hitel felvételére került sor, amelyet többek között orvosi rendelő építésére, belvízelvezetésre, kisegítő iskola beruházására stb. fordítottak. Marcali városban a központi forrásmérséklés miatt a megye 1987-ben a város költségvetési támogatását 29,9 millió forinttal csökkentette. A kórházi rekonstrukció folytatása érdekében a város 49 millió forint összegű kötvényt bocsátott ki, a gépipari szakközépiskola beruházását saját erő ből, illetve megyei támogatásból pótolták. A 29,9 millió forint mérsék.lés miatt infrastruktúrával kapcsolatos feladatok kerültek elhagyásra Uárda, útépítés, belvízelvezetés, stb.) A községekben forráshiány elsősorban az ivóvíz ellátás biztosítása, az infrastruktúra fejlesztése, illetve a lakástámogatás finanszírozás miatt keletkezett.

61 Tolna megyében a Tamási Városi Tanács a halaszthatatlannak ítélt fejlesztési célkitűzései megvalósításához szükséges források megteremtése érdekében az elmúlt években összesen 52,3 millió forint hitelt vett fel az OTP-től. A legnagyobb összegű hitel aszennyvíztisztító telep bővítéséhez kapcsolódott 25 millió forint összegben. A Tolna Megyei Vízmű Vállalat beruházásában megvalósult fejlesztés bekerülési költsége az eredeti tervek szerint 30 millió forint volt, ezzel szemben a tanácsnak az 1987-90. években 41,2 millió forintot kellett átutalni e célra. A megyében a legnagyobb összegü hitelállománnyal Szekszárd Város Önkormányzata rendelkezik összesen 125 millió forint nagyságrendben. A tanács a VII. ötéves tervében - a saját források kiegészítésére - 30 millió forint fejlesztési célhitel, valamint 28 millió forint lakástámogatási hitel felvételét irányoz ta elő. A fejlesztési célokat szolgál6 források fokozatos beszúkülése, továbbá a költségek ugrásszerű megemelkedésemiatt azonban a szükségesnek ítélt feladatok

-10-

megvalósításához a tervezettnél lényegesen több szükségessé.

külső

forrás igénybevétele vált

A meglévő adósságállományon belül a lakásépítés és vásárlás helyi támogatásához felvett kedvezményes bitelek összege a meghatározó, mintegy 83,1 millió forint összegben. l

Paks Városi Önkormányzat 1990. évben 80,5 millió forint összegű hiteltartozást örökölt, amely a Nyugdíjasház építési hiteléből (37,2 millió forint), telekkialakítási hitelekből, (8,6 millió forint), a szennyvízcsatoma építési hiteléből (8,0 millió forint) és lakástámogatási hitelekből (26,7 millió forint) tevődött össze.

1

.~ ,.

BJ A beruházások egy része nem volt kellöen elökészített, megalapozott. l J Pécs város legnagyobb és legjellemzőbb problémája a közel l O éve IMS

technológiával épült Magasház müszaki gondja. A műszaki leírástól eltérő megoldást alkalmazott a BÁZIS Építőipari Vállalat, mint kivitelező, melynek következményeként az épület jelenleg nem biztonságos. A kiürített épület müszaki vizsgálata, ideiglenes és végleges megerösítésének terveztetése, a kilakoltatás stb. költségei nem voltak betervezve, azok jelentős mértékben terhelték a város költségvetését. Ezt követően el kellett végezni egyes, önkonnányzati kezelésben lévő, hasonló módszerrel épített középületek vizsgálatát is. A be nem tervezhető kiadás 1990. év végén 331 millió forint, 1991. március 31-én 448 millió forint volt. Az egyedi probléma Iniatt már 1989. decemberében segítségért fordult a Kormányhoz a város akkori vezetése. A Minisztertanács l O1811990.(11.2.) Mt. határozatában 250 millió forint éven belül visszafizetendö hitelkeretet bocsátott a város rendelkezésére, a saját és megyei l 00 millió forint forrás mellé. Időközben a hitel újranyitása is megtörtént 1991. június 30- ig történő kötelezettséggeL amelynek rendezésére a város halasztást kért.

A Pécsi Ingatlankezelő Vállalat által elkészített becslési eljárás szerint kb. 600-800 millió ráfordítást igényelne az épület megmentése, különböző jellegű hasznosításokat feltételezve. Az l O18/1990.(11.2.) Mt határozat 2. pontja kilátásba helyezte az eddigi kiadások megtérítését címzett·támogatásként 1991 . évre, de ez nem realizálódott.

1l

-11-

1991 . évben országgyűlési interpellációra is sor került, de a kapott válasz nem tartalmazott konkrét megoldást. Pécs Megyei JogúVáros önkormányzat közgyűlési határozata a Magasház megvételét és hasznosítását hirdette meg 1991. évben. Vizsgálatunk időpontjáig nem érkezett sem hazai, sem leülföldi érdeklődés, vételi szándék a 270 millió forint kikiáltási áron

lévő

épületre.

21 A Pest megyei Cegléd a VII. ötéves terv készítése során 31 középiskolai tanterem létesítését tervezte. A fejlesztés indoka, hogy a nagylétszámú gyermekkorosztályok belépésével a meglévő oktatási intézmények férőhelyei az igényeket nem elégítik ki. A tanácstestület hozzájárult ahhoz, hogy az egyébként megyei céltámogatással épülő oktatási intézmények megvalósításához a város hitelt vegyen fel és kötvény kibocsátásával éljen. Az összességében 151 ,3 millió forint összegben megvalósuló beruházáshoz a 88,9 millió forint megyei céltámogatás mellett 13 millió forint összegű hitelfelvétel és 30 millió forint összegü kötvény kibocsátás történt. A saját költségvetésböl biztosított pénzügyi fedezet a beruházási összegnek csupán 6,2 %-a volt. Cegléd Város Tanácsa Kft létrehozásával kívánta a korábbi években megkezdett Termálfürdő bemházásához a szükséges anyagi feltételeket megteremteni. A tanács amintegy 2 milliárd forintos nagyságreodú beruházás megvalósításához saját forrásokkal nem rendelkezett, mégis a program folytatásamellett döntött. A Kft 1990. II. 30-án megalakult, de komoly vállalkozói érdeklődés hiányában csak minimális, l millió forintos alaptőkével, 50 %-<>s tanácsi részesedésset

A helyi önkormányzat 1991 . 1. negyedévében szakértö bizottságat kért fel a program megvalósításához készített tanulmánytervek felülvizsgálatára, amely megállapította, hogy afeitárt kutak vízhőmérséklete alacsony és a gyógyító hatás nem bizonyított. A Kft megalakításával, az állami tulajdonban lévő telkek értékesítésével kapcsolatban vizsgálatunk több szabálytalanságot állapított meg. A Kft ez év elején felszámol6dott, hátra hagyva könyvei rendezetlenségét és a szabálytalan telek értékesítésből származó fizetési kötelezettséget az 50 % betéttel rendelkező önkormányzatra.

3J A Komárom-Esztergom megyei Dorogon 1988-89. években a megyei átlagnak több, mint kétszer~ volt a fejlesztések részaránya, 1988-ban a fejlesztések aránya 48,4 %, 1989. évben 52,1 %volt. Ez az arány akkor is magasnak tekinthető,

-12-

ha a megvalósuló fejlesztésekhez járultak.

jelentős

nagyságrendben átvett pénzeszközök

Az 1988-90-es években gázprogramra 110 millió, lakásépítésre 123 millió,

városközpontra 79 millió forintot fordítottak. Annak ellenére, hogy 1990. évben döntően a már folyamatban lévő beruházások

megvalósítására összpontosították a fejlesztési pénzeszközöket, az áthúzódó beruházások 37,4 millió forint költségkihatása jelentős nagyságrendet jelent.

41 Békés megyében, Szarvason a középtávú terv nem tartalmazott (kötvényből) tervezett bevételi forrást.

hitelből

1987-ben ennek ellenére jelentős, (43 millió forint) hitel- felvételről és 40 millió forint névértékű lakossági kötvény kibocsátásáról döntöttek. A szennyvízcsatorna programhoz igényelt 23 millió forint helyett az OTP 3 milliót tudott rendelkezésükre bocsátani, de ebből is csak 1,9 milliót tudtak felhasználni, mivel a megfelelő feltételek nem álltak rendelkezésre. Kondoroson 1989-ben 14 millió forint hitelt vettek fel az iskola beruházásához és 4,5 millió forint állami támogatást kaptak a létesítményhez. Ezzel szemben az összes pénzügyi teljesítés csak 6,8 millió forint volt. 12 millió forintot építmény előlegként a kivitelező költségvetési üzemnek adtak át, tehát a tanács által felvett hitel jelentős részét a költségvetési üzem használta. CJ A volt tanácsok egy része későn reagált a változásokra, ezért adósságterhei

jelentösen megnövekedtek.

lJ Orosházán az országos gazdasági problémákra későn reagáltak, így 1987-től a közép-és hosszú lejáratú hitelek mellett rendszeressé vált a likviditási hitelek felvétele is, ezeket több alkalommal nem tudták időben kiegyenlíteni. A megkötött építési szerződések összegéig-hitelkérelem nélkül is- hitelből finanszírozta az OTP a kollaudált számlákat. Mindez jelentős többletkiadást eredményezett, 1989-ben pl. a teljes éves költségvetési bevétel 2 %-át kamatok fizetésére használták fel. 21 Mezőberény Tanácsa 1986-1989. között a teljes fejlesztési célú kiadásainak 23 %-át finanszírozta hitelből és visszafizetési kötelezettséget jelentő megyei támogatásbóL Ez az arány az akkori gazdálkodási körülmények között nem látszott

-13-

elviselhetetlennek, Inivel a 4011987. (XII. l 7.) sz. megyei tanácsi határozat az akkor érvényes tervezési és finanszfrozási rendszemek megfelelően támogatást helyezett kilátásba az adósságszolgálat teljesítéséhez. Dl A vizsgálat során találkoztunk olyan önkormányzattal is, amely a forrásait nem vette számba, ezért túlzott mértékü forráshiányt mutatott ki.

lJ Hódmezövásárhelyen 316,7 millió forint forráshiányt jeleztek. Ennek felülvizsgálatára felkérték az ÁSZ-t. A vizsgálat megállapította, hogy az 1991. évi l 02,5 millió forint hiteltörlesztési kötelezettségból a Honvédelmi Minisztérium részére épített, illetve tanácsi értékesítésű lakások beruházására vettekfel 55,9 millió forint lakásépítési hitelt. A visszafizetés nem jelent feszültséget az önkormányzat részére, mivel annak fedezetére a HM átutalt 42,6 millió forintot, a lakások értékesítéséből pedig 18,7 millió for int bevételük származik. Az értékpapír kamatával együtt az összes fedezet 77,8 millió forint. A Mátyás utcai termálkút építésére felvett 19 2 millió forint hitel 1991. évet érintő törlesztő részlete 3,8 millió forint. Fedezetét a Városgazdálkodási Vállalattal kötött szerződés szerinti - a termálkútvíz fűtés, és fűtési árkülönbözetéból származó nyereség befizetése nyújtja. A lakásvásárlási és építési visszatérítendő támogatás 42 millió forint hiteltörlesztés visszafizetésének részbeni forrása az igénybevevők költségvetésben tervezett 2 ,2 millió forint befizetése. Az önkormányzat költségvetését konkrétan terheli a Hódtói 16 tantermes iskola felépítéséhez 1988. évben kibocsátott 49 millió forint értékű kötvényból 1991. évet érintő 38,5 millió forint fizetési kötelezettsége. A kötvény kibocsátásakor a megyei tanács készfizető kezesként szerepelt, mely kötelezettség érvényesítésére az új önkormányzat nem vállal garanciát, ugyanakkor a célzott támogatási igény bejelentésekor ( 1990. november 5-én) a BM Önkormányzati Gazdasági Főosztálya részére jelzéssel élt. Összességében a jelzett 316,7 millió forinttal szemben a ténylegesen realizálható forráshiány 165,2 millió forintra módosul. A forráshiányt a céltámogatások körében megtervezett - és új beruházásként indítani kívánt - , de elutasított 84,9 millió forint fejlesztési kiadás különbözete, a Hódtói lakások értékesítéséból származó 77,4 millió forint összes bevétel, valamint a költségvetési tartalékként tervezett 92,4 millió forint fedezi le.

-14-

21 Hasonlóan feszültségi pontként kezelte a Szatymaz Községi Önkormányzat az 1990-91. éveket érintő 6 millió forint telek kialakítási kölcsön visszafizetését. A vizsgálat megállapította, hogy az önkormányzat a kialakított telkek értékesítéséból 1990. évben ll ,7 millió forint bevételt realizált. Fl Általában az önkormányzatok eladósodottságáról nem beszélhetünk, de több helyi önkormányzat került nehéz helyzetbe a felvett hitelek terhei és a globális pénzhiány miatt.

~i \

.. } ~ ~~

•

lJ Esztergom városnak 1990. évre felhalmozódott 131,0 millió forintos adósságállománya 81, l millió forint hitelfelvételból és 49,9 millió forint kötvénykibocsátásból származott. 1990. évben 12,7 millió forint hiteltörlesztésre és az 1990-94. évekre sz61ó kötvény l l 4 részének tőketörlesztésére, kamatára összesen 18 millió forintot fizettek ki. 1991. évben a kötvény, valamint a hitelek tőke és kamatterhei 26,8 millió forint kiadást jelentenek, amely az önkormányzat egységes pénzalapjának 3,2 %-a, a fejlesztési célú kiadásainak pedig 20,7 %-a. Ez esetben tehát az önkonnányzat eladósodottságáról nem beszélhetünk. 21 Dömsöd nagyközségben viszont évek óta gondot okozott az általános iskolai oktatás tárgyi feltételeinek elégtelensége. A közel 800 fős tanulólétszám különböző épületekben, egy részük szükségtantermekben volt elhelyezve. A nagyközség művelódési házzal sem rendelkezett. Fentiek miatt olyan közösségi ház építését tűzték ki célul, amely az oktatási és művelódési igények kielégítésére egyaránt alkalmas.

'1 )

A nagyközségi tanács a jelentős összegű saját erőforrás és lakossági hozzájárulás mellett 22 millió forint összegű hitel felvételére kényszerült, amely a 90 milliós költségvetésból gazdálkodó település számára komoly anyagi megterhelést jelent. A folyamatban lévő beruházás befejezéséhez szükséges 13,2 millió forint összeget saját költségvetésből nem tudja biztosítani, arra az állami költségvetésből 1991 . évben céltámogatást igényelt, melyről a vizsgálat időpontjáig a Parlament még nem döntött.

-15-

31 A XIX. ker. Önkormányzat nehéz pénzügyi helyzetét mutatja, hogy 1991. évben kiadásainak (1,2 milliárd forint) 92 %-át a működtetés költségei kötik le, amelyeknek döntő része a bérköltség és csupán 8 %jut fejlesztési kiadásokra. Ebből

t 1.

a mindössze 53,3 millió forint beruházási költségkeret 70,6 %-át a korábbi évek kötelezettségvállalásai miatti tőke és kamat k:ifizetésre kényszerülnek fordítani. Igy jelentéktelen 15,7 millió forint összeg marad új fejlesztések indítására.

41 Cegléd Város Önkormányzata 1991. évben szigorú pénzügyi feltételek mellett tudja csak intézményeit működtetni. Bevételi forrásainak várhatóan mindössze 8,2 %-át fordíthatja fejlesztési célokra. A fejlesztési kiadások 40 %-a nem új bemházás, hanem korábbi kötelezettségvállalás miatti k:ifizetés. Fl A kamatterhek megnövekedése is jelentösen növeli a helyi önkormányzatok gazdálkodásában jelentkezö reszültségpontokat.

lJ Csongrád megyében a lakásépítés, vásárlás helyi támogatásra felvett hitel kamata 1990. január l-től 3 %-ról 24,5 %-ra, 1991. február l-től pedig 32 %-ra változott. A kamatkedvezmény miatt, az állami költségvetés a fenti kamatok 70 %-át átvállalta, így a tényleges kamatteher 7,3 illetve 9,6 %. Így is azonban a felvett hitelek volumenétől függően - például Szentesen a megnövekedett többletkiadás 3,1 millió forint, Csongrádon 1,2 millió forint, Makón 1,9 millió forint összegben várható.

,. {

Jelentős mértékű

volt viszont a kamatemelkedés pl. a makói iskola felújítására felvett hitelnéL Az eredeti, 1989. évi 13 %-os kamatteher 1990. évben 24 %-ra 1991. évben pedig 33 %-ra nőtt. Ebből az OTP 3 %-os engedményt adott. Az önkormányzat költségvetésében 1991 . évben a kamatemelkedés fedezete biztosított, de az 1993-tól esedékes törlesztőrészletek és a megnövekedett kamatterhek fedezethiánya csak egy megalapozott gazdálkodással kompenzálható.

21 A Somogy megyei Csurgón a város önkormányzata 1990-ben a felvett hitelek után 5,5 millió forint fizetett. A kamatnövekedés 2,9 millió forint, amelyet a kiegészítő támogatásból kívánnak fedezni. Marcali város által 1985-1989. között felvett 26,3 millió forint hitel 2002-ben jár le, a visszafizetés összege a jelenlegi kamatok mellett 35,7 millió forint, vagyis 9,4 millió forinttal többet kell visszafizetnie.

-16-

3J Pest megyében a Monori Önkormányzat által felvett hitel kamatlába 34 %-ra emelkedett ebben az évben. Az ez évi költségvetést terhelő 7,4 millió forintos többletkiadással az önkormányzat az éves gazdálkodási terv összeállításakor még nem számolhatott. 4J Tolnában Tamási Városi Önkormányzat 42,6 millió forint összegű jelenlegi

hiteltartozásának több mint 50 %-a változó kamatozású. AZ 1991. évi költségvetés összeállításának időszakában 7,8 millió forint kamatfizetési kötelezettséggel számoltak, amely már az első negyedévi kamatláb ernelések miatt mintegy 8,8 millió forintra nőtt.

-~

SJ A Veszprém megyei Pápán a lakásépítés területelőkészítésére, közművesítésre felvett hitel kamata - figyelemmel a másfél éven belüli visszafizetésre - 8, l % volt, mely 1991. március l-től 18,4 %-ra emelkedett. A kamatláb tehát 126,7 %-kal nőtt.

Várpalotán az Agrobanktól felvett 20 milli6 forint, valamint az OTP-től felvett 35 milli6 forint kamattöbbete a kamatláb ernelések rniatt 5,7 millió forint. Veszprém városban is vizsgáltuk a kamatterhek növekedésének hatását. A gimnázium beruházáshoz felvett 50 milli6 forint hitel kamata az eredeti 13 %-ról 32 %-ra emelkedett. Az idei eddig utolsó + 3 %-os kamatemelés hatása 2,5 millió forint. Budapest, 1991 . julius 3 l .

'