2887. szám
~IIami ~ámbrbös~ék
JELENTÉS az Állami Vagyonügynökség múködéséről sz616 beszámolóhoz
1991. július
53.
V-65-57 l 1991 . Témaszám: 53. J E L E N T É S
az Állami Vagyonügynökség· müködéséröl szóló beszámolóhoz
I. B E V E Z E T É S
Állami Vagyonügynökségről és a hozzá tartozó vagyon kezelé-
Az
séről
hogy
és hasznositásáról szóló 1990. évi VII. törvény "A
Vagyonügynökség
ellenőrzi."
1991.
E
tevékenységét az Állami
felhatalmazás
alapján
az
előirja,
Számvevőszék
Állami Számvevőszék
február 28-tól március 29-ig helyszíni vizsgálatot folyaz ÁVÜ különböző szervezeti egységeinél. Ezen túlmenően
tatott
l
a
jelentéshez felhasználta a konkrét vállalati átalakulások és
értékesítések vizsgálataiból nyert azon tapasztalatait is (Ózdi Kohászati
Üzemek,
Idegenforgalmi Propaganda Vállalat, Borsodi
Iparcikk Kereskedelmi Vállalat, Ganz-Danubius Vállalat, Compack Vállalat, Medicor, Gerbeaud-ház), amelyekből az ÁVÜ tevékenységére vonatkozóan megállapításokat tehetett. Az
Állami Számvevőszék vizsgálati jelentésé t megküldte az Or~
szággyülés A
illetékes bi zottságainak , a Kormány illetékeseinek.
vizsgálati
jelentésben foglaltakat fenntartva az Állami Vatevékenységéről
gyonügynökség Számvevőszék
s é ben
beszámolóhoz
az
Állami
elnöke - az 1990 . évi VII. tv. 19. § (3) bekezdé -
előirtak
lés elé.
szóló
szerint - terjeszti be jelentését az
Országgyű
- 2 -
A
jelentés
a törvényi szabályozások és az ideiglenes Vagyonpo-
litikai Irányelvekben jóváhagyott követelmények alapján értékeli az
Állami Vagyonügynökség működéséről szóló beszámolót, amit az
ellenőrzött
tényadatok felhasználásával támaszt alá.
II.
Általános észrevételek az Állami Vagyonügynökség szóló beszámolóhoz
müködéséről
1. Az Állami Vagyonügynökség működéséről szóló beszámoló széleskörűen,
zett
fő
vonalaiban mutatja be a szervezet már elvég-
jövőbeni
feladatait.
helyzetét,
problémáit A
működés
jellemző.
Az
ÁVÜ
törekvéseit és a Kormány
tevékenységének tényleges,
alakulását, a konkrét vállalati tranzakci-
számszerüsithető
ók
lévő
munkáját, a folyamatban
működés
a
döntően
jogi,
a mellékletek tartalmazzák. l .
bemutatásában Ebből
gyakorlati és szervezeti
a
teljeskörűségre
való törekvés a
az következik, hogy a tevékenység
tényszerű
szakaszai és az éppen csak beindított prograrnak és szándékok egymástól elkülöníthetetlenül egybe folynak. A beszámoló tartalmilag nem határolta el a ténylegesen elvégzett munkákat, a lezárt
folyamatokat
és
ügyleteket az éppen csak megkezdet-
tektől.
Az
Állami Számvevőszék - vizsgálati tapasztalata alapján - a
Vagyonügynökségről
amely
a
tényleges,
szóló eddig
beszámolót végzett
önigazolónak munkáról az
tartja,
értékelendő
szándékokra és várható eredményekre helyezi a súlypontot. Nem tartja elég önkritikusnak és problémafeltárónak.
- 3 -
2. A
beszámoló
1990. márciustól - -1991. májusig öleli fel a
Vagyonügynökség tevékenységét, ezen belül pedig ponti
is szerepeltet:
Országgyűlés
szóló
az
előző
törvényjavaslat
évi költségvetés végrehajtásáról egyidejüteg tár-
előterjesztésével
az ÁVÜ beszámolóját, ebből következően 1990. decem-
gyalja ber
idő
adatokat közöl a múltra vonatkozóan, továbbá várható
időpontokat
Az
eltérő
31-ével
Amennyiben
kellett
volna
a szervezet l éves
képet adni, annak
lezárni
időhorizontot.
az
működéséről
kívánt a Kormány
1991. február 28-a lehetett
záróidőpontja
volna. A
május
mert
a
végéig
történő
bemutatás azért sem
Vagyonügynökségről
szóló törvény 1. §
telmében negyedévenként be kell számolnia az letékes
bizottságai
előtt.
A májusi
időpont
értelmezhető,
(4) pontja érOrszággyűlés
il-
pedig nem negye-
dévi zárószakasz.
, A
beszámoló
időintervalluma
nem
felel meg a költségvetési
szervek beszámolói kötelezettségének, így az abban bemutatott adatok
hitelességét az Állami Számvevőszék csak részben - az
december 31-i, illetve 1991. márciusi állapotnak·megfelelöen - tudta ellenőrizni.
1990.
az időszakonkénti ellenőrzé s lehetőségének biztosítása érdekében fontosnak tartja , hogy a Vagyonügynökség a jövőben minimális mértékűr e korlátozza a halmozott adatok és információk közlését. A beszámolási időszak beérkezett új ügyszámai, lezárt, illetve még folyamatban lévő ügyletei képezzék a bes zámo ló tartalmi részé t. Ezáltal a szervezet feladatainak tényleges növekedése egyé rtelműen nyomonkövethetővé, a beszámoló pedig tömörebbé, értékelhetőbbé válik. Az
Állami
Számvevőszék
- 4 -
Az
Számvevőszék
Állami
vizsgálati
jelentése részletesen
az ÁVÜ belső nyilvántartási, iktatási rendsze-
foglalkozik
rének fogyatékosságaival, hiányosságaival. Emiatt
a beszá-
molóban közölt ügyletszámok, értékadatok göngyölített kontrolljának nem volt meg a
lehetősége.
Mindez nem zárja ki annak szükségességét, hogy az ÁVÜ nyilvántartási,
statisztikai és információs rendszerét ki kell működtetni
fejleszteni és
3. A Vagyonügynökség
kell.
tevékenységéről
szóló beszámoló tartalmá-
ra vonatkozóan az 1990. évi VIL tv. 19. §-a konkrét
előí
rásokat fogalmaz meg. Ezek a - a
következők:
Kormány
nökség -a nak
évente beszámol az
Országgyűlésnek
a Vagyonügy-
tevékenységéről;
hozzá tartozó állami vagyon alakulásáról, hasznosításáeredményéről;
- a Vagyonpolitikai Irányelvek végrehajtásáról; bevételeiről
- az
ÁVÜ-höz
tatást előter j
és kiadásairól; tartozó állami vagyon alakulásáról vagyonkimu-
kell
készíteni
és
a
beszámolóval
egyidejűleg
eszteni.
A beszámolóban ezzel szemben a vagyonügynökségi privatizációs bevételek és kiadások alakulását, a hozzá tartozó vagyon
nagyságrendjét és hasznosításának eredményét nem el-
emzik, az ideiglenes vagyonpolitikai irányelvek teljesítésének értékelésére nem szántak külön fejezetet.
- 5 -
4.
Az
Állami
ÁVÜ
Számvevőszék
vizsgálata
is
megerősítette
az
tevékenységének azon értékelését, amely a spontán priva-
tizációs folyamatokba való bekapcsalódása eredményességét állapítja meg . Az ÁVÜ működé~e a vagyon értékesülésébe jelentős javulást hozott. Az egyedileg megvizsgált tranzakciók dokumentációja
e területen az ÁVÜ rugalmasságát és állásfoglalá-
sának megalapozottságát támasztotta alá .
III.
Részletes észrevételek az Állami Vagyonügynökség müködéséröl szóló beszámolóhoz Állami Számvevőszék részletes észrevételeiben azokra a leg-
Az
fontosabb témakörökre tér ki, amelyekben nincs egyetértés, vagy megítélésbeli különbség áll fenn a két szervezet között , illetve
am it
beszá~oló
a vagyonügynökségi
szükségesnek
tart
az
Országgyűlés
sajátos szemlélete miatt előtt
magyarázatával ki-
egészíteni. Az tett a
Számvevőszék
Állami
a
beszámoló több feje zet részéhez . nem
észrevételt. Ennek az az oka, hogy e t émakörök az ÁVÜ-nél
vizsgálat idöszakában még nem voltak k i dolgozott állapotban,
vagy
az
Igazgatótanács
eredmények,
nem
dokumentumok
fellelhetők.
hozott döntést, vagy
a . témával
értékelhető
kapcsolatosan nem voltak
(A részletes észrevétel a vagyonügynökségi besz á-
moló szerkezet i fel ép ítéséhez igazodik.) A vállalatok átalakulása gazdasági társasággá A
számvevők
ményezést
1991 . március l-ig 92 vállalati átalakulási k ezde követtek
adatrögzítési
nyomon
fegyelem
az ÁVÜ - egyébként a bizonylat é s
szempontjából
t émanyilvá ntart ási rendszere alapján.
kifogásolt - iktatási,
- 6 -
A
hatására az ÁVÜ a belső témanyilvántartását ren-
vizsgálat
dezte
és
aktualizálta.
alatt
lévő
témák
pasztalható
az
A korrekciók
elsősorban
az elbírálás
állományát érintették. További eltérés ta-
elbírált és lezárt témáknál. Oka, hogy lezárt
átalakulásnak az Állami Számvevősz~k nem az ÁVÜ megfelelő döntéshozó
fórumának hozzájárulását tekintette, hanem a társaság
cégbejegyzésének időpontját.
A
megtörténtét,
vállalatok
illetőleg
társasággá
az alakuló
történő
közgyűlés
átalakulása to-
vábbá még nem feltétlenül jelenti azok privatizálását is. december 31-ig az ÁVÜ közreműködésével átalakult válla-
1990.
lat összesen 9 volt, ennyinél történt meg- az ÁVÜ döntést követően
az
év
vege1g - a társaság cégbírósági bejegyzése is.
Itt az alaptökén belül a külföldiek részaránya 8 %-ot ért el. Az
ÁVÜ
egy-egy átalakulási tranzakció jóváhagyásánál rákény-
szerül
iparpol itikai
azonban gia
kormányzati szinten jóváhagyott privatizációs straté-
nem
tetés
tipusu döntések meghozatalára is. Ehhez
állt rendelkezésére, ebb&)
következően
hosszas egyez
folyt az illetékes szaktárcákkal a döntések meghozatala
előtt.
Vagyonvédelmi ügyek Vállalati
átalakulások
alapítóként
a
esetében
ha
ebben
közreműködik
Vagyonügynökség írja alá a jogutód új t á r saság
dokumentumait. E körben a területi cégbíróságokkal az együttműködése. Alapvetően eltérő
ÁVÜ-nek
nincs
vállalati
-
megfelelő
a helyzet a vagyonvédelmi ügyek esetében. Az
arról információja, hogy a hatáskörébe tartozó
vagyonátruházási, társasága lapítási kezdeményezések
mi ndegyike felmérésével foglalkozik.
kereszt ül az
ment -e
engedélyezési
eljárásán. Ennek
ÁVÜ - törvényi kötelezettség hiányában - nem
- 7 l
.
. ~~· 1, \ •• • .t_
A
jelenlegi
pénzügyi
beszámolók)
rendszer (vállalati mérleg-
és az ÁVÜ-nél nyilvántartott átalakulások, társa-
ságalapitások A
beszámoló
információs rendszere nem találkozik egymással.
nyilvántartás zavarait jelzi , hogy az Állami Számvevőszék a
vállalkozások dolgozásakor
1990 . évi mérlegbeszámolóinak számitógépes fel46 olyan -
főleg
társaságalapitást"talált"
12
kereskedelmi és
mezőgazdasági
Mrd
vagyonértékkel,
Ft
saját
-
amelyek az ÁVÜ nyilvántartásaiba n nem szerepelnek, illetve nem azonosithatóak . (A
társaságok listáját az ÁVÜ részére megküld-
tük.) Az
Állami
Számvevőszék szükségesnek tartja a
beépíteni
molórendszerbe adatszolgáltatás! zációs
az
állami
pénzügyi beszá-
vagyonnal
kapcsolatos
kötelezettségeket, mert jelenleg a privati-
folyamatok
pontos, megbizható nyomonkövetése nem biz-
tosi tot t. Sürgető
szükség
van
továbbá az államigazgatási, számviteli,
statisztikai információs rendszerek·olyan irányú kidolgozására és
összehangolására is, amelyekkel az állami vagyon nagysága,
alakulása,
formaváltása
kimutathatóvá és
ellenőrizhetövé
vá-
lik . Ellentétben a Kormány által beterjesztett beszámoló 27 . oldala
t. bekezdésében foglaltakkal, az Állami Számvevőszék úgy itéli meg, hogy az új számviteli törvény batályba lépése sem oldja meg
az
Azért, gyon)
állami mert
a
kategória
vagyonnal
kapcsolatos
információk
források között a jegyzett
tőke
hiányát.
(alapítói va-
alkalmazása és további bontásának elmaradása
nem teszi lehetövé az állami tulajdoni hányad kimutatását. A privatizációs programok Az
Állami
nökség
Vagyonügynökségről szóló beszámoló szerint az Ügy-
kimunkálta az állam (privatizációs programok) és a be-
- 8 l
.. ' '. ....... , ;1 ·
fektetők kezdődött
,.
~
által kezdeményezett privatizáció módszereit és megezeknek
a privatizációs utaknak az alkalmazása is.
Tehát a Vagyonügynökség az állami vállalatok átalakításának és privatizálásának aktív irányítójaként lépett fel. Az
aktiv
programok szervezésével : és beindításával lényegében
többletfeladatot ket A
vállalt magára, ilyen típusú kezdeményezése-
a törvény kötelezöen nem ír elö számára. hatályos jogszabályok szerint az ÁVÜ feladata a spontán
ma
privatizáció
ellenőrzésére
és befolyásolására, a vagyonkezelé-
si és hasznosítási mechanizmusok müködtetésére, az
előprivati
zációra, az állami vagyon védelmére koncentrálódnak. Az eddigi tapasztalatok alapján nem mondható el, hogy az aktív prograrnak a privatizáció gyorsítását eredményezték volna . Elsö Privatizációs Program (EPP) l
Az
Első
Privatizációs Programot 1990. szeptemberében hírdette
az ÁVÜ. A kiválasztott 20 vállalatnál szempont volt, hogy
meg
vonzó, jó
hírű,
csatlakoztak az
nyereséges vállalatok legyenek, amelyek önként
a programhoz, hiszen többségüknél már
átalakulási,
teltével nyertes
ott
társaságalapítási
előkészületek.
tart a program, hogy várhatóan a
tanácsadó
cégek
javaslatot
tesznek
beindul~ak
9 hónap el-
közeljövőben
a
a privatizáció
konkrét lebonyolítására. Több
vállalat pénzügyi helyzete
zöttenné kája
időközben
kifejezetten kedve-
vált, vagy éppen veszteséges lett. A tanácsadók mun-
válságmenedzseléssel, napi finanszírozási problémák meg-
oldásával is
kibővült.
Igen sok szervezet kapcsolódott be a 20
vállalat privatizációs munkálataiba. A a privatizációs költségeket növeli.
közremüködők
nagy száma
-
9 -
Az EPP beindításáról, a bevont vállalatokról, a program téséről,
célkitűzések
a
nagyságának
alakulásáról,
teljesüléséről,
majd
időzí
a "várható bevétel"
a program lezárását
követően
lehet mérleget készíteni. A Második Privatizációs Program (MPP) Az
Második
Privatizációs
privatizálásáról (1991.
március
Programba
bevont
első
12 vállalat
az Állami Számvevőszéki vizsgálat lezárásáig 29.)
a
program meghirdetésén túl más érdemi
intézkedés nem történt. Előprivatizáció
Az Állami Számvevőszék - a nem egyértelmű törvényi szabályozás miatt
nem tekinti sikeresen végrehajthatónak a kiskereske-
delmi, hogy
a
vendéglátóipari egységek privatizációját. Elismeri, előprivatizáció
az
50 % körüli
üteme 1991. évben felgyorsult, de az
értékesítési arány jelzi a
telenségét, a hitelkonstrukciók díjak
kiszámítható
belső vásárlóerő
bővítésének
elég-
igényét, a bérleti
kockázatú szabályozásának szükségességét,
az üzletek profilkötöttségének feloldhatóságát. Az
üzletek egynegyedénél még így is számolni kell azzal, hogy
értékesítésükre éven
belül,
nem
mivel
kerülhet ezen
sor a törvény által
üzletek üzemelési
1993-95. években, vagy csak még
később
előírt
szerződései
két csak
járnak le.
Az önkormányzó vállalatok államigazgatási felügyelet alá vonása Az
ÁVÜ
beszámoló tényszerüen mutatja be azokat az indokokat,
amelyek miatt az Igazgatótanács az államigazgatási felügyelet alá vonásról meghozta a határozatát.
- 10 -
A
mellékletből
VII. sz.
az is kiolvasható, hogy az egyes vál-
lalatok átalakítása, privatizációja jelenleg milyen stádiumban van,
ugyanis az ÁVÜ-nek az államigazgatási felügyelet alá vodöntésétől
násról szóló lalatokat
át
számított egy éven belül ezeket a vál-
kell alakítania.
(Az állami vállalatokról szóló .
törvény 42. § E
körbe
miatt
(3) bekezdése . )
tartozó
számos vállalat kritikus gazdasági helyzete
az ÁVÜ által kinevezett vállalati biztosra válságmened-
zselési feladatok is hárulnak . Ennek megoldását nehezíti, hogy a
kijelölt vállalati biztosok alig rendelkeznek ilyen tapasz-
talatokkal,
továbbá köztük és a vállalati
vezetők
közötti jo-
gállás sem rendezett. A társadalombiztosítás vagyonnal A az
Vagyonpolitikai
történő
ellátása
Irányelvek 24. pontja szerint 1990.
őszéig
ÁVÜ-nek előterjesztést kellett,yolna kés z ítenie az Ország-
gyűlés
részére, amelyben meghatározza a Társadalombiztosítási
Alap javára ingyenesen átandandó vagyon nagyságát és körét . Ez eddig nem történt meg. Az
Állami
Vagyonügynökséghez tartozó vagyon és az ezzel kap-
csolatos tulajdonosi funkciók gyakorlása Az
1990.
december
31-ei állapotot
tükrö ző
mérleg szerint az
ÁVÜ-höz tartozó állami vagyon 71,5 milliárd forint volt. Ennek nagysága
1991.
március végére 94,1 milliárd forintra emelke-
dett az azóta végbement átalakulások hatására. Az ÁVÜ-höz tartozó vagyon tartalmilag az állami vállalatok átalakulása
nyomán
létrejött gazdasági társaságokban részvény,
vagy üzletrész formájában dot jelenti.
megtestesülő
állami tulajdoni hánya-
.
-
l l
-
Az ÁVÜ-höz tartozó részvények üzletrészek nagyságrendje az állami
vállalatok
vagyonához
könyvszerinti mintegy 1800 milliárd forintos
viszonyítva
még
elenyésző,
4-5 %-os arányt képvi-
sel. A tulajdonosi jogok gyakorlása, vagyonkezelés A
törvény az ÁVÜ-höz tartozó részvények, üzletrés z ek ará-
nyában ÁVÜ
a társaságokban a tulajdonosi jogok gyakorlását az
feladatává
tulajdonosi és
teszi.
jogok időre
átmeneti
vagyonkezelő
A törvényi előírások ugyanakkor a
köz vetlen gyakorlását csak kivételesen teszik lehetövé számára,
szervezeteken
keresztül
történő
alapvetően
a
tulajdonosi
joggyakorlást határozzák meg. Ezzel
szemben
resztül,
törvény
hozzá
ÁVÜ a tulajdonosi jogokat megbízottain ke-
vagy közvetlenül gyakorolta. Egyetlen v a gyonkez elési
szerződést
A
az
kötött. el ő írja
tartozó
továbbá azt is, hogy gondoskodni köteles a
állami vagyon has z nositásáról, hasznosulásá nak
méré séről és ellenőr z éséről.
Erre vonatkozó ÁVÜ előkészületek
kel az Állami S zámvevőszék vizsgálata nem találkozott. Az
ÁVÜ
azon kötelezettségét, hogy a z állami vagyon ke z elésbe
adását
szerve z etszerűen
hatja
meg. Az Állami Számvevős zék osztja az ÁVÜ-nek a z t a v é -
megoldj a , csak ebben az évben
valósít ~
leményét, hogy a tartós an állami tulajdonban tartandó , illet v e többs égi
jogot
megte s tesítő
r é s z vények, ü z letrészek kezelés9e
adá sához a Kormá ny tulajdonosi é s privati z ációs stratégiá jának jóváhagyása s z üks éges .
-
A
12 -
privatizációs folyamatok Vagyonügynökségnél
jelentkező
pénzügyei Államadósság törlesztésére az ÁVÜ 1990. évben 511,4 mi l lió forintot, 1991. évben eddig 2.381 millió forintot utalt át. Bár az
összeg
mintegy
négyszeresére
1991. évi 40-50 milliárd forintos Az
növekedett, előirányzat
nem éri el az
6 %-át.
ÁVÜ beszámolója szerint is a privatizációs folyamat jelle-
gének
változásával, a privatizációs prograrnak és az
előpriva
tizáció beindulásával az ÁVÜ-t terhelő privatizációs költségek emelkedése Az
figyelhető
meg.
1990. évi 3,2 millió forintról 1991. I. negyedévére a fel-
merült költségek 8,2 millió forintra emelkedtek.
A munkavállalói tulajdonlás és képviselet a privatizáció során Az
Állami
Számvevőszék
vizsgálata
megállapította, hogy
1990. évben dolgozói részvévényvásárlásból, illetve tulajdoni hányad kivásárlásából az ÁVÜ-nél 23,5 millió Ft bevétel keletkezett.
A privatizációs folyamat feltételrendszerének és
jövőjének
egyes kérdései Az
Számvevőszéknek
Állami
készített
állami
vagyon
alakulásáról
elemzése is alátámasztja azt, hogy a privatizálható
vagyontömeg nak
az
meghatározásához és az állami tulajdon lebontásá-
ütemezéséhez a Kormány tulajdonosi és privatizációs stra-
tégiájának
mielőbbi
kialakítása és jóváhagyása szükséges.
-
13 -
Állást kell foglalnia abban az alapkérdésben is, hogy mit helyez a privatizációs politika középpontjába : -az állami vagyon arányának radikális, gyors csökkentését, vagy szereplők
- a piaci oldását. A
privatizációs
számának növelését, a monopolhelyzetek
politika
alapcélját azért fontos az
előzőek
szerint is definiálni, mert a gazdaságban torz vagyonstruktúra alakult
ki,
az
igen
erős
rint
mindössze
állami vállalatok vagyon szerinti megoszlása
koncentrációt mutat. Az . 1990 . évi mérlegadatok sze199
vállalatnál található az összes vagyon
67 %-a. Kancentráció
mértéke
eltérő.
igen
Az
nemzetgazdasági
iparban
áganként természetesen
a vállalatok 14 %-a (lll vállalat)
rendelkezik a vagyon 76 %-ával. Közlekedés-hírközlésben 9 vál' lalatnál összpontosul a vagyon 91'%-a. A mezőgazdaságban, az építőiparban
és
nyegesen kisebb.
a kereskedelemben a kancentráció mért éke léEbből
következően,
ha a privatizációs politi-
ka elsődleges célja az állami tulajdon részarányának mielő~bi radikális csökkentése, akkor ezt mintegy _100-200 nagyvállalat központilag ban
a
vezérelt privatizálásával el lehet érni. Ez azon-
piaci
Amennyiben alapvető
verseny
azonban cél,
kialakulására résztevők
a piaci
akkor
a
kialakult
viszonylag nagyszámú vállalat csak
hosszabb távon mottevő csökkentése. Mindebből
egy
érhető
következik,
körültekintően
végrehajtásával
gyenge
s zámának gyarapítása az
vagyoni
egyidejű
hatással lenne. struktúra
miatt
privatizálása esetén is
el az állami vagyon arányának szá-
hogy a tor z vagyonstruktúra miatt csak
kialakított privatizációs stratégia pontos
gyorsítható
piacgazdálkodás fe ltéte l einek
meg az állami vagyon leépítése a egyidejű
javítása mellett.
-
14 -
Az ÁVÜ költségvetési szervi gazdálkodása A
Vagyonügynökség
dásáról, nem is
működéséről
szóló beszámoló saját gazdálko-
költségvetési . fejezetről
mint
semmiféle információt
Az Állami Számvevőszék vizsgálata e területre
tartalmaz.
kiterjedt. Me g á llapította, hogy az 1990. április l-től de-
cember 31-ig tartó gazdasági évben az ÁVÜ 112,2 millió forint előirányzattal
költségvetési hogy
gazdálkodott.
Annak
ellenére,
az ÁSZ vizsgálata bizonyos szabálytalanságokra hívta fel
a figyelmet és egyben intézkedési kötelezettségeket jelzett, a Vagyonügynökség elégítőnek
költségvetési gazdálkodását összességében ki-
és szabályoz ottnak
minősitette.
IV.
Az Állami Számvevőszék összegezése az Állami Vagyonügynökség működésil feltételeinek javítására
Az
ÁVÜ
érintően
vagy
létrehoz ásától
számított
egy év alatt tevékenységét
16 törvényi módositás következett be, ennek ellenére,
éppen ezért még ma semmondható el, hogy
működése
telje-
sen egybeesik a törvényi szabályozásokkal. A folyamatosan változó
jogszabályi környezet ellenére az ÁVÜ szervezete kiépült
és 1990.
szeptemberétől
Működése
alapján
tevékenysége folyamatosan felgyorsult.
megteremtődött
vatizáció végrehajt á sának Az
Számvevő sz ék
Állami
egy hatékonyabb, gyorsabb pri-
lehetősége.
a
vizsgálata alapján úgy ítéli meg,
hogy egyes esetekben az ÁVÜ több feladatot vállal magára, mint amit
a
törvényi
előirások
kötelezően
(aktiv programok, válságmenedzselés stb. )
megkivánnak
tőle
-
15 -
: ·'-~.-.J~
...-_ ..
-más
esetekben tapasztalható volt, hogy a gazdasági élet
gyors
változásait a szabályozás sem tudta követni (pl. a
külföldi
bevonására vonatkozó kötöttségek fennmara-
tőke
dása a Vagyonpolitikai Irányelvekben) a privatizác iót érintő, az ÁVÜ tevékenységét befolyásoló jogszabályok között ellentmondás, összehangolatlanság egyaránt fellelhetők.
joghézagok
és
Így például az ÁVÜ tör-
vény és a vállalati törvény egymásnak ellentmond a vállalati
biztosok jogállását tekintve, a privatizációs bevé-
telek
felhasználásának
nyelvekbe
ideiglenes
vagyonpolitikai irá-
való szabályozottsága a gazdasági gyakorlatnak
már nem felel meg, hiányzik az államigazgatási felügyelet alá vont vállalatok egy éven belüli átalakitását bi z tositó feltételrendszer -az 1990. évi VII . törvénynek ban olyan ködése
e lő i rásai
során
nem,
is,
(ÁVÜ törvény) vannak a z on-
amely~knek
a szervez et eddigi
mű
vagy csak részben tudott meg feleln i .
Így elmaradt, illetve késett a vagyonkezelési tev éke nység kiépítése, nem alakult ki a vállalkozásokban mi
vagyonra
működő
álla-
vonatkozó információs rendszer, kiforratlan
az állami vagyon hasznosulásának, hasznositásának mérése, kidolgozatlanok
a
nyilvánosság,
versenye z tetés gyakor-
lat i módszerei.
Összességében
az
ÁVÜ hatásköre ma jóval szélesebb annál, mint
létrehozásakor azt számításba vették. Jelenlegi sége nincs összhangban Az
kibővített
teljesítők é pes
tevékenységi körével.
Állami S zámvevőszék vizsgálati jelentésében tett ol yan ja-
vaslatokat
is, a melye kben az ÁVÜ I g a z g a tót a nács a és a z ü gyve-
-
16 l
: !1:,~)·
....
zetés
saját
•
hatáskörben intézkedhet. Ezekben az egyeztetések
során egyetértés alakult ki, néhány felvetés alapján tevékenységüket
már
korrigálták,
a
továbbiakra
intézkedési tervet
kész í t enek.
v. J A V A S L A T O K
Az Állami Számvevőszék javasolja, hogy az Országgyűlés igényelje a Kormánytól, illetve az ÁVÜ-töl a következőket: l.) Dolgozza ki és véglegesítse tulajdonosi és privatizációs
stratégiáját.
Ebben
a legfontosabb általános alapelveket
rögzítse, így például: - a vállalkozásokban - a
lévő
állami tulajdon részarányának,
tulajdonosi struktúrában a külföldi részesedés ará-
nyának, - az egyes ágazatokban, vállalatokban az állami tulajdon fenntartásának,
az
állami
irányítás szükségességének
meghatározását ; ::
- stratégiai döntést igényel a privatizáció ütemének a megszabása, az állami tulajdon leépítésének
időütemezé-
se, - a privatizációs folyamatban és
azok
építése,
működtetését
résztvevő
háttérintézmények
biztosító feltételrendszerek ki-
-
- az
előprivatizáció
17 -
gyorsítása érdekében a
meglévő
hi-
telkonstrukciók
bövítése; a bérleti díjak kiszámitha-
tóvá
a profikötöttségek oldásával a vállal-
tételével
kozói kockázat csökkentése .
--2 . ) A privatizáció folyamatában mérlegelje a feladatok, a munkamegosztás
újragondolását,
szervezetre,
épülő
ÁVÜ-re
a
egy
- központosított hatáskörök deelősorban:
centralizálását . Ennek keretében az
döntően
jelenlegi
önkormányzatok bevonását és szerepének növelését a
kiskereskedelmi, vendéglátóipari és fogyasztói szolgáltató
tevékenységet
végző
állami vállalatok vagyonának,
üzlethelyiségeinek értékesítésében, a
jövőben
nem túl távoli
közepes
állami
tömegesen
vállalatok
Vagyonügynökség
jelentkező
kis- és
privatizálásánál az Állami
funkciói csupán
az
ellenőrzésre
koncentrálódjanak, az
állami, illetve többségi állami tulajdonban maradó
szervezetek
esetében a tulajdonosi jogok gyakorlásának
kialakítását, valamint a kisebbségi állami résztulajdonak
értékesítéséig a vagyonkezelési feladatok követel-
ményszintjének meghatározását, az ÁVÜ szerepének, feladatkörének és ágazati tárcákkal kialakult
kapcsolatrendszerének újragondolását és sza-
bályozását az államigazgatási felügyelet alá vont vállalatok
esetében.
Cészerű
tisztázni,
hogy
az
ÁVÜ
mennyiben
és milyen formában vegyen részt a privatizá-
előtt
a vállalatok reorganizálásában, struktúravál-
lás
tásának végrehajtásában . Milyen stádiumban kezdje meg a vállalatok értékesítését,
tőzsdei
bevezetését.
-
18 -
3. ) A Vagyonpolitikai Irányelvek vaslatot kell tenni többek
újraszabályozásakor jaközött - a privatizációs
bevételek felhasználásának lehetöségeire. Mérlegelendő
a
privatizációs bevételek felhasználhatósági
területeinek esetleges bövítése az alábbiak szerint: - a
belső
- a
államadósság csökkentésére,
vállalkozók
tőkeerejét
növelő
hitelkonstrukciók
bővítésére,
- az új munkahelyek létrehozására, - az inflációs folyamatok fékezésére. Ezeken
túlmenően
tizációs
dönteni szükséges abban is, hogy a
bevételekből
az
államadósság
mely
priva-
tételeit,
milyen sorrendben kell csökkenteni. Ennek keretében célszerű
rendezni
azt is, hogy a kereskedelmi bankok, biztosító
társaságok állami résztulajdoná: utáni osztal ékat a költségvetés
folyó bevételeként vegyék-e számításba
1992- ben is,
- vagy
az ÁVÜ törvény alapján valamennyi állami tulajdoni
hányad
utáni hozadékkal egységesen kezelve - az Állami Va-
gyonügynökség
bevételének
számítódjon
és az államadósság
törles z tésére fordítódjon.
4.) Az
állami
vagyon teljeskörü felmérését, a vagyonleltár
elkészítését. A
privatizác ió
eredményeinek nyomonkövetése megköv e teli,
hogy az ÁVÜ a KSH-val és PM-mel együttműködve olyan informác iós az nya
r e ndsze rt
dolgozzon ki,
amelyből
nyomon
köv ethető
állami vagyon nagysága , változása, a vagyonmozgás iráés az állami tulajdon részarányának alakulása.
-
A
19 -
vizsgálati tapasztalatok, valamint az Állami Vagyonügynökség
tevékenységéről Számvevőszék
szóló
Elnöke
beszámoló
értékelése alapján az Állami
azt javasolja az
Országgyűlésnek,
hogy az
Állami Vagyonügynökség beszámolóját ezen jelentéssei együtt fogadja el.
Budapest, 1991 .
júl i us hó
