~IIami ~ámbrbö5?ék
;;
JELENTÉS a központi államigazgatási szervezetek létszám- és bérgazdálkodásának ellenőrzéséről
1992. január
80.
A:z
ellenőrzést
végezték:
Bakonyvári Róbertné tanácsos Éva Katalin tanácsos Kalo Tamás
számvevő
Kovácsné Szepesi Etel számvevő dr. Mihály Sándor tanácsos Szab6 J6zsef tanácsos
Az
ellenőrzést
vezette:
Matusek István
főtanácsos
ÁLLAMI SZÁMVEVŐSZÉK
v -117-48/9 1192. Témaszám: 79
JELENTÉS a központi államigazgatási szervezetek létszám- és bérgazdálkodásának ellenőrzéséről
Az államigazgatás központi szerveinek tekintettük a költségvetési fejezeteket, azok
úgynevezett gazdálkodó és ellátó szervezeteit, továbbá egyértelmű jogi, vagy költségvetési defirúció hiányában azokat az intézményeket, amelyek országos hatáskörűeknek minősíthetők. A helyszíni ellenőrzést kiterjesztettük néhány olyan intézményre is, amelyek valamely fejezet részére kiegészítő, kisegítő feladatokat látnak el (ún. háttérintézmények). A szorosan vett központi államigazgatást alkotó minisztériumok (ideértve a Köztársaság Elnökének Hivatalát, az Országgyűlés Hivatalát, a Miniszterelnöki Hivatalt, a Tárcanélküli minisztereket, a Magyar Tudományos Akadémiát) 1991-ben l 0.619 fő létszám és 4,2 milliárd Ft béralap előirányzattal rendelkeztek, ami - összehasonlítható szerkezetben - 6,5, illetve 26,9%-kal haladta meg az előző évit. (A bázisadatok nem tartalmazzák a Honvédelmi Minisztérium és a Belügyminisztérium igazgatását, ezért az igazgatással csökkentett előirányzatokat viszonyítottuk az előző évi tényhez.) A Bíróságok, az IM szakértői intézetek, a Legfelsőbb Bíróság, a Legfőbb Ügyészség, az Alkotmánybíróság és az Állami Számvevőszék 1991-ben mintegy 11.000 főt kitevő létszámmal és 3 milliárd Ft-ot megközelítő béralappal nem szerepeinek az összesítésben, mivel nem államigazgatási szervek és bérrendszerüle is eltér az államigazgatásétóL Az ellenőrzés célja az volt, hogy a kormányzati munkamegosztás m6dosulásai
folytán az átszervezett és újonnan létrehozott központi államigazgatási szervezetek struktúrája, szervezeti rendje és személyi feltételei összhangban vannak e az ellátandó feladatokkal; milyen tendenciák jellemzik a központi igazgatás létszámés bérgazdálkodását; miként alakult az államigazgatásban foglalkoztatottak alapbére,
-2-
keresete az 1991. évtől bevezetett szigorúbb bérgazdálkodás keretei között. Mindezt törvényességi, célszerűségi szempontból vizsgáltuk. A helyszíni ellenőrzés az l. sz. mellékletben felsorolt fejezetekre, intézményekre terjedt ki. A költségvetési fejezetet alkotó többi államigazgatási szervtől adatszolgáltatás útján kértünk információkat Az
ellenőrzés
az 1990. január l. és 1991. június 30. közötti
időszakot
vizsgálta.
I.
Részletes megállapítások
l l A létszám és bérgazdálkodást meghatározó szervezeti változások
A vizsgált időszakban az államigazgatás szervezetére a kormányzati feladatok változásaihoz, a felgyorsuló törvényalkotás követelményeihez igazodó nagy intenzitású mozgások, átalakulások, átszervezések voltak a jellemzőek. A változások a kormányzati struktúrához kapcsol6dóan- esetenként lenül is - a költségvetés szerkezetét is érintették. Az átalakulások, átszervezések pozitív
országos
hatáskörű
kisérőjelensége
szervek feladatkörét magas
szintű
ettől
függet-
az, hogy a minisztériumok, jogszabályok rendezték.
A folyamat nem tekinthető lezártnak. Az újabb, előkészületben lévő törvények várhatóan további szervezeti, működtetésbeli változásokat tesznek szükségessé. A változások a költségvetési gazdálkodás oldaláról azt jelentették, hogy az összevonások következtében több minisztérium {pl. Pénzügyminisztérium, Belügyminisztérium) feladatköre jelentősen bővült, csökkent a fejezetek száma és ezzel párhuzamosan fokozódott a nagyobb fejezetek heterogenitása. A Miniszterelnökség fejezet az egyik legösszeteltebb költségvetési fejezetté vált. A miniszterelnök munkáját közvetlenül segítő Miniszterelnöki Hivatalon kívül a fejezet részét képezi még 13 közvetlenül irányított . költségvetési szerv, közöttük önálló országos hatáskörű szervek, mint pl. a
"
-3-
Gazdasági Versenyhivatal, a Központi Statisztikai Hivatal és az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság. A Miniszterelnökséghez tartozik még 19 ágazati és célfeladat, a kormányzati beruházások, két elkülönített alap támogatása, összesen 27,7 milliárd Ft kiadási előirányzattal. A fejezethez tartozó címek egy része nem felel meg a központi államigazgatási besorolásnak, több olyan cím, költségvetési intézmény tartozik a fejezethez, ami máshová nem volt besorolható.
A kormány amellett, hogy a korábbi minisztériumi jellegű országos hatáskörű szervek fejezeti státuszát megszüntette, nem tisztázta azok helyét az új fejezeti alárendeltségben. (Pl. Országos Testnevelési és Sporthivatal, Üdülési és Szanatóriumi Főigazgatóság, Központi Statisztikai Hivatal, Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság.) A kormányzati struktúrakialakításának politikai indokait nem vitatva, a költségvetési gazdálkodást meghatározó fejezeti összevonások alátámasztottsága kétséges. A fejezeti irányítás feladataiban bizonytalanság érzékelhető, az intézmények egy részének önállóságát a fejezeti hovatartozás nem "korlátozza,'" az utóbbi gyakorta csak technikai megoldást jelent. A fejezeti irányítás egyedi értelmezése esetenként sajátos centralizációs megoldásokat eredményez. (Az Igazságügyi Minisztérium Igazgatási Főosztálya teljes körű gazdájává kívánt válni a bíróságoknak, ezért speciális megoldásként a bíróságak létszám- és bérgazdáikadását is a Főosztály látja cL) A fejezetrendről megfelelő szakmai kritériumok alapján az államháztartási törvényben kellene rendelkezni.
A szervezeti változások, új feladatok gyakorta többletlétszámot igényeltek. Jelentős feladatkörrel bíró új hivatalok jöttek létre (Gazdasági Versenyhivatal, Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Hivatal, Értékpapír Felügyelet, Kincstári Vagyont Kezelő Intézet stb). Ezek előirányzatait - az Értékpapír Felügyelet kivételével - a Kormány az éves költségvetésből biztosította. Kevéssé volt jellemző a korábbi szervezetek megszünése és az igazgatási létszám, illetve a bérelőirányzatok csökkenése. A Miniszterelnökség fejezetnél a három lépcso"Oen létrejött új egységek (számuk összesen 22) 223 fős létszámnövekedést jelentettek a megszünt egységek 20 fős létszámcsökkenésével szemben.
-4-
A több lépcsőben lezajlott minisztériumi feladatváltozások gással járó változásokat eredményeztek.
jelentős
létszárnmoz-
Megváltozott a Belügyminisztérium feladata. Az operatív végrehajtó rendőri,
állambiztonsági feladatokat
végző
tikus jogállam követelményrendszerének igazgatási minisztérium kialakítása
szervezet helyett - a demokra-
megfelelően
kezdődött
-
egy polgári köz-
el és van folyamatban.
Jóváhagyásra került és 1992. január l-jével érvénybe lép a változásokat tükröző
Szervezeti és Müködési Szabályzat.
A feladat- és hatáskör módosítások összesen 4.268 fővel emelték, illetve 4.280 fővel csökkentették a fejezet létszámát, a belső átcsoportosítások 293 álláshelyet érintettek az
ellenőrzés befejeződéséig.
A minisztériumban és a háttérintézményeknél dolgozó hivatásos állományúak igazgatási átsorolása 965 főt érintett, ezzel is előkészítették a közalkalmazottakról szóló
előkészületben lévő
törvény megvalósítását.
A Nemzetközi Gazdasági Kapcsolatok Mlnlsztérluma
jogelődjétől
a
belkereskedelemmel és az idegenforgalommal kapcsolatos feladatok az Ipari és Kereskedelmi Minisztériumhoz kerültek át. Ezzel egyidejilleg a Nemzetközi Gazdasági Kapcsolatok Minisztériuma- a külgazdasági kapcsolatok egységes irányítása érdekében- átvette a korábbi, ilyen jellegű minisztertanácsi és a pénzügyminisztériumihatás-és feladatköröket.
A feladatváltozások a létszám és béralap átcsoportosításával történtek. Megfelelő normarendszer és a létszámszükséglet egzakt meghatározottsága híján az érdekeltek közötti megegyezés döntött. Ez esetenként hátrányos volt az egyik fél számára (pl. a Pénzügyminisztérium és az Országos Tervhivatal összevonásában érintett más minisztériumok). A kimutatható létszámcsökkenés - a másutt létrehozott új hivatalok létszámigényével szemben - nem jelentős. A Nemzetközi Kapcsolatok Minisztériuma és a Pénzügyminisztérium megállapodása alapján 20 munkakört adtak át a tervhivatali létszámból és további 14 fő lényegében átvitte a munkakört. Az átrendezés a Pénzügyminisztérium nemzetközi pénzügyekkel kapcsolatos feladatainak ellátásában (devizapolitika, vám stb) érdemi csökkenést nem eredményezett, sőt az Országos Tervhivataltól átvett feladatokat a Külgazdasági Főosztály látja el 22 fővel. Két minisztérium megszüntetésével és a feladatkörök összevonásával, kibő vült feladatokkallétrehozott Közlekedési, Hírközlési és Építésügyi Minisztérium létszáma az építésügyi és müemléki feladatok leválásával és a vízügyi feladatok ezt követő átcsoportosításával az átszervezések következtében 95 fővel csökkent.
..
-5-
A struktúra megalapozását és a működés feltételrendszerének- benne a létszámszükségletnek - kidolgozását nehezítette az átszervezés idején hiányzó cél- és feladatrendszer. Az "eredmény": egyes minisztériumokon belüli párhuzamos szervezetek létrejötte, az egyes szervezeti egységek egyenlőtlen leherhelése, a további átszervezések szükségessége, a struktúra permanens módosítása. A Pénzügyminisztérium új szervezete gyakorlatilag az Országos Tervhivatal és a "régi" PM
főosztályainak
"összetolásával" valósult meg. (A volt
Országos Tervhivatal főosztályainak száma 16, a Pénzügyminisztériumé 14 volt, az összevonás után a főosztályok, önálló osztályok száma 26 lett.) Az azóta eltelt időszakban 8 szervezeti egységet 3 főosztállyá összevontak. de a minisztérium feladatorientált átvilágítása nem történt meg. A Pénzügyminisztérium tájékoztatása szerint a szervezeti összevonások 1992. január l-gye! végrehajtásra kerülnek. A kormányzati munkamegosztás változtatásával összefüggésben a MOvelő dési és Közoktatási Minisztérium feladat- és hatásköre 1988. évtől kezdve folyamatosan és
jelentősen
módosult.
Permanens változásokat élt át a Müvclődési és Közoktatási Minisztérium szervczeti felépítése,
belső
struktúrája is. A szervezeti változtatások meg-
alapozoltságát azonban nem támasztották alá a feladatokat és léts:zámszükségletet igazoló felmérések és a személyekre lebontott feladat- és munkaköri szabályozások. A végrehajtott átszervezés, új szervezeti egységek kialakítása mindenkor lokális szem.Jéletű volt, egy-egy részterületre koncentrált és nem a Minisztérium egész működésére. A szervezeti struktúrama sem tekinthető véglegesnek.
A jelentős átrendezőrléssei járó kormányzati változások az egyes minisztériumok, országos hatáskörű szervek feladataiban átfedéseket eredményeztek. (pl. NGKM és PM között az export-import szabályozása, vámpolitika, külgazdasági stratégia irányítása tekintetében). A probléma felismerését jelzi az utóbbi két évben a központi államigazgatási szervek feladat- és hatáskörének felülvizsgálatáról hozott Kormányhatározatok sorába illeszkedő 330711991. határozat, amely egyebek között elrendelte az átfedések feltárását és megszüntetését 1991. október 15-ig. A határozat a létszámot, a költségvetési előirányzatokat érintő következményekről nem intézkedik. Az
ellenőrzés időpontjáig
a felülvizsgálat nem zárult le.
A központi államigazgatási szervekhez tartozó országos hatáskörű szerveknél tartott reprezentatív ellenőrzés a minisztériumokhoz hasonló tapasztalatokat ered-
-6-
ményezett azzal az eltéréssel, hogy az e körbe tartozó szervek jogszabályi alátámasztottsága is hiányos.
működésének
Esetenként eldönthetetlen, hogy delegált jogkörök gyakorlásáról van-e szó, vagy önálló jogosultságról; a tevékenységek díjtételei költségvetési bevételt jelentenek-e vagy államilag előírt tarifát saját bevételként Helyenként keverednek az (egyébként nem feltétlenül deklarált) állami kötelezettségvállalások a
vállalkozásjellegű
tevékenységekkel, amelyek így hatósági jelleget
kapnak.
Az ellenőrzés tapasztalatai szerint az e körbe sorolt intézményekre is az átmenetiség
a jellemző, az újonnan létesített szervezetek megalakulása még nem tekinthető befejezettnek. A tevékenységi körök, létszámok, az anyagi és technikai feltételek nem stabilizálódtak, a régebben meglévő szervezetek is átalakulóban vannak, az intézmények és az irányító szervek között a feladatellátásban átfedések, ellentmondások észlelhetők. A "régiek" közül pl. átszervezés alatt áll az APEH, felszámolásra vár a Művészeti Alap, döntésre érett az Üdülési és Szanatóriumi Főigazgatóság,
az Országos Bányaműszaki Főfelügyelőség léte, illetve státusza. Az újonnan létrehozott országos hatáskörű szervek feladatkörére vonatkozó jogszabályok esetenként hiányosak, késedelmesek vagy nem minden esetben
egyértelműek.
A Magyar Posta megszüntetésekor megmaradt hatósági feladatok ellátása 250, ill. 300
fős
és Távköztési
engedélyezett igazgatási létszámmal létrehozták a Postal
Főfelügyeletet
Megfelelő előkészítés
és a
Fre~venclagazdálkodásl
Intézetet.
híján mindkét felügyelet díjtételeit késve, majd
hiányosan szabályozták A Frekvenciagazdálkodási Intézet hatósági díjtételéről a tárcaközi egyeztetések elhúzódása miatt még végletes döntés az ellenőrzés
befejezéséig nem történt. Nem tekinthető lezártnak a köztekedési
felügyeletek 150-200 fös
bővítési
folyamata sem.
A vizsgált szervezeteknél a müködés szabályozartsága javult. A belső szervezeti, működési rend kialakult, nagyobb részt elkészültek a szabályzatok. Néhány kivételtől eltekintve (pl. Pénzügyminisztérium, Üdülési és Szanatóriumi Főigazgatóság). Annak ellenére, hogy a gazdaságpolitika, a külgazdasági orientáció változása a minisztériumi szervezetek többségénél helyes irányú változásokat eredményezett, nem tekinthető befejezettnek az egyes szervezetek belső szervezeti felépítése és irányítási rendszere, megoldásra vár az aránytalanságok megszüntetése, a létszám és bérgazdálkodásra .kiható konzekvenciák levonása.
-7-
A Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztérium például nem tett eleget az 3211/1991. Korm. sz. határozat előírásainak. nem tárta fel és nem jelezte a működést akadályozó tényezőket és a párhuzamosan végzett feladatokat. Felülvizsgálatra szorul a Nemzetközi Gazdasági Kapcsolatok Minisztériuma és a Pénzügyminisztérium szervezeti tagoltsága és irányítási rendszere.
A változások szükségessége nemcsak a "régi" szervezetekre Az alapos
jellemző.
előkészítés
ellenére aránytalanságok voltak az egyes szervezeti egységek leterheltségében. Az ellenőrzést követően a szervezeti struktúra
felülvizsgálatra és módosításra került.
Külön problémakört jelent az államigazgatás szervezetében, az igazgatási létszámés bérelőirányzatok meghatározásában a háttérintézmények kezelése. Az ún. háttérintézmények fogalmi meghatározása nem
egyértelmű.
A Pénzügyminisztérium - a Kormány megbízásából - ez év áprilisában kisérletett tett a kérdéskör meghatározására, de előterjesztését a kormány nem fogadta el. Az ellenőrzés időpontjáig nem született döntés a rendező elvek meghatározására sem. Nem jelent orientációt az állami költségvetés szervezeti besorolás sem. (Az egyes fejezetek eltérő feladatokat végző intézményeket sorolnak az igazgatási cím alá.) Nehezíti a besorolást az is, hogy egy-egy intézmény, cím tevékenységi köre összetett, abban igazgatási és szakmai szolgáltatások egyaránt előfordulnak. A besorolásokat gyakran befolyásolják az orientációs váltzások is.
A rendezés hiánya azt jelenti, hogy nem határozható meg az államigazgatási láncolat pontos kiterjedése. A háttérintézményi kör sajátos képződményei t jelentik a minisztériumok gazdálkodó szervezetéről leválasztott s különböző elnevezésekkel kialakított gazdasági igazgatóságok, ellátó szervezetek. Ezen önálló költségvetési szervezetek létrehozásának az a racionális szempontja, hogy szervezetileg is elhatárolja a minisztériumok valóban államigazgatási feladatokat ellátó egységeit a kiszolgáló, gazdasági, mű szaki, jóléti tevékenységektől. Egyes esetekben kimutatható az államigazgatási létszám formális csökkentésére irányuló szándék. Az alapítás eltérő céljait jelzi, hogy egyes esetekben az ellátó szervezetek dolgozói államigazgatási besorolásúak, más esetekben nem, illetve vegyes megoldás is előfordul. Egyes minisztériumok az ellenőrzött időszakban intézkedéseket tettek az ellátó szervezetek átalakítására, a pénzügyi főosztályok és a kiszolgáló szervezetek párhuzamos feladatainak létszámmegtakarítással járó megszüntetésére (Pénzügy-
-8-
minisztérium, Magyar Tudományos Akadémia). Helyenként változott a minisztériumi jóléti intézmények státusza is. A Pénzügyminisztérium szervezetétól 1991. I. l-én különvált a J óléti Igazgatóság. A Népjóléti Minisztérium az óvodáját átadta a Semmelweis Orvostudományi Egyetemnek.
A háttérintézményi kritériumrendszer rendezetlenségét jelzi az is, hogy esetenként a háttérintézményi jellegű feladatokat a számukra kedvezőbb kutatói besorolásban látják el (MTA Kutatás és Szervezetelemző Intézet, Kutatási Ellátási Szolgálat, Közvéleménykutató Intézet).
Az államigazgatástól eltérő besorolások, az igazgatási tevékenységeket elfedő elnevezések azoknak a látszatintézkedéseknek a sorába tartoznak, amelyeket a Kormány államigazgatást racionalizáló rendelkezéseinek hatására tesznek az alacsonyabb szintű kormányzati szervek. A másik igen gyakori ok az igazgatási ágazat rendszeresen alacsony bérfejlesztése, ami alól névleges átsorolásokkal tértek ki ott, ahol ez lehetséges volt. Ezáltal az államigazgatás címén kimutatott és összesített ráfordítások nem a valós helyzetet tükrözik, azok pontosan nem állapíthatók meg.
21 A központi államigazgatási szervek létszám- és bérgazdálkodása.
a.) A létszám- és bértervezés A központi költségvetési szervek (fejezetek és az irányításuk alá tartozó költségvetési intézmények) kiadásainak összetételében a legjelentősebb költségelem a bérköltség. A személyi jövedelemadó rendszer bevezetése, a társadalombiztosítási járulék felemelése és bérhez kapcsolódó egyéb költségek emelkedése jelcntősen megemelte az egyébként is bérigényes intézményi szféra működteté sének költségeit.
A költségek gyors emelkedése ellenére nagy feszültségek tapasztalhatók az államigazgatásban dolgozók bérhelyzete és más ágazatok, különösen a reálszféra és a pénzintézetek bérhelyzetéhez viszonyítva. A költségvetés feszültségei miatt a bérolló szétnyt1ásának megállítására hosszabb idő óta nem volt lehetőség. A
-9-
költségvetés az intézményi bérlemaradás enyhítésének (részbeni) fedezetéül eddig (1991-ig) a gazdálkodás liberalizálását nyújtotta. A mú1t évi gazdálkodási rend lehetövé tette a dologi költségek bérfejlesztésre történő átcsoportosítását, illetve a dologi megtakarítások ilyen célú felhasználását. Az intézkedés több szempontból káros hatású volt Az intézmények anyagi ellátottsága és annak "tartalékai" nagyon eltérőek. A jobb színvonalon állóak indokolatlan előnyt élveztek. Az egyébként is szűkös dologi elő irányzatok más célú felhasználása hosszabb távon a működőképességet veszélyezteti. Eltérő kondíciókkal rendelkeztek a régebbi intézmények, mint az újonnan alapítottak. Végezetül nem ösztönözte az államigazgatási struktúraváltás megkezdését, illetve végrehajtását Az 1991. évi állami költségvetésró1 szóló 1990. évi CIV. törvény szigorításokat hozott az egyes rovatok közötti átcsoportosítás lehetőségeit illetően.
Az 1991 . évi költségvetési
előirányzatok
részletes jóváhagyása azt is célozta, hogy az állami intézmények szelektív fejlesztésével kapcsolatos döntések szülessenek meg. A törvényjavaslat általános indokolása feltételezte az államháztartás reformját, az állami feladatok, garantált ellátások szakmai törvényekkel alátámasztott újraszabályozását. A költségvetési törvény megalapozásánál figyelembe vett elöbbi államigazgatási és államháztartási fejlesztések az ellenőrzés időpontjáig még részben sem valósultak meg, ebből következik, hogy a költségvetési szervek feszültségei eddig érdemben nem enyhültek. Az
ellenőrzés
általános tapasztalatai szerint a költségvetési szervek bértervezése során az ellátandó feladat ok és azok változásainak tényleges bérvonzata között nagyon laza a kapcsolat. Nincsenek az államigazgatási létszámszükséglet tervezésének elfogadható és általánosan használatos módszerei. A korábban- szórványosan- alkalmazott létszámnormatívák is felszámolódtak. A létszámszükséglet feladatoldalról való meghatározásra való törekvés kezdeti jelének tekinthető az a pénzügyminiszteri elvárás, amely az 1992. évi költségvetés fejezeti indokolásában a szakmai feladatok és a pénzügyi előirányzatok összhangját kéri bemutatni. Más vonatkozásban a belügyminiszter törekvései jelentenek pozitív példát. A minisztérium legutóbbi átfogó szervezeti átalakítását meghatározó utasítás ugyanis a figyelem középpontjába helyezte a megváltozott feladatokhoz illeszkedő szervezeti felépítés megvalósítását.
-10-
A bértervezés alapja az évenként göngyölített ún. bázisbér, amelyet az éves bérautomatizmusokkal és az évközi központi bérintézkedések hatásaival korrigálnak (szintrehoznak). A felhasználható bértömeget - elvileg - m6dosítja még a feladatváltozás bér- és létszámvonzata, de ez alkumechanizmus tárgya. A tervezésben a létszám a bér tervezésének számítási segédeszköze. A "létszámkeret" fogalmilag sem helytálló, mivel a költségvetési gazdálkodó szervek döntésétől függ, hogy a feladatot hány fővel és milyen munkajogviszony létesítésével oldják meg. Valódi kötöttséget a rendelkezésre álló bér jelent. (A bér- és létszámtervek és a tényadatok összefüggéseit mutatja a 2. sz. melléklet) A ténylegesen alkalmazható létszám a gazdálkodó szerven belül válik értelmezhetövé a szervezeti egységek számára a jóváhagyott szervezeti felépítéshez kapcsolódó státuszhelyek meghatározásával. Bizonyos határokon belüli mozgásra, eitérésre ha csak belső adminisztratív korlát nem érvényesül - a szervezeti egységek vezetőinek így is lehetősége van. A költségvetés központi tervező szervei maguk is csak orientációs adatként kezelik az egyes fejezeteknél jóváhagyott létszám-irányszámokaL Az éves költségvetés változásai során a létszám-tervszám módosításra nem kerül. A tényszámok ezért nem vethetök egybe a tervszámokkat A fejezetekkel közölt létszám-tervszámok közvetlen következtetések levonására nem alkalmasak.
Az ellenőrzött szervek mindegyikénél azt tapasztalta az ellenőrzés, hogy a tényleges létszám alacsonyabb, mint a szerv részére jóváhagyott irányszám. A tartósan be nem töltött álláshelyek aránya átlagosan l O %, de van ahol ettől magasabb. A különbség aránya a vizsgált időszakbanszámottevőennem változott, tehát tipikus jelenségről van szó. Okai a következők: -az a régi beidegződés érvényesül, amely szerint a szükségesnél több státusz a feladatellátás tekintetében biztonságot nyújt; - a minisztériumi alkalmaztatás elvesztette presztizsét. Az
elérhető
jövedelmek
behatárolják az államigazgatás céljaira megnyerhető munkatársak körét és kvalifikációját. Általános belső tapasztalatok szerint a kontraszelekció folyamata nem volt megállítható, ennek következményeként a szakemberek leterheltsége rendkívül egyenlőtlen. Az egyenlőtlen munkaterhek növelik a fluktuációt; - a be nem töltött álláshelyek bérmegtakarítást eredményeznek, amelynek felhasználásával enyhítik' a foglalkoztatottak bérszínvonalának átlagos elmaradásait
:
-ll-
A virtuális létszámmegtakarítás lehetőségeit még ott is alkalmazzák, ahol a foglalkoztatottak túlterhelése jelentkezik. Az így keletkezett bérmegtakarítást általában jutalmazás címén kereseti korrekcióra használják fel, de az is megtörténik,
hogy a tartósan be nem töltött álláshelyek bérét felhasználják. Ez esetben az üres álláshelyek bér nélkül maradva ténylegesen be sem tölthetők (pl. a Magyar Tudományos Akadémia). A jelenség létszámcsökkentő "akciókkal" nem számolható fel. A központilag elrendelt létszámcsökkentési kötelezettség előírása nem lehet szelektív. Így helyenként súlyos helyzetet idézhet elő, máshol indokolatlanullaza kötelezettséget jelent. Másfelől arra kényszeríti a gázdálkodó szerveket, hogy látszatintézkedéseket tegyenek, vagy a feladatváltozások láncolatával zavarják össze a központi szervek áttekintését, amely jelenleg, s aránylag rövid időn belill újratermeli az indu1ó állapotot A kiváltott hatás egyes esetekben egyértelműen kedvezőtlen, társadalmilag költséges (pl. háttérintézményekkel, megbízásokkal való manőverezések miatt).
A bér- és létszám tervezéssei kapcsolatosan a helyszínen a meg:
következőket
állapítottuk
a Müvelödési és Közoktatási Minisztérium részére a költségvetési törvényben megállapított igazgatási kiadásából a béralap előirányzata 230,9 millió Ft, melyből a Gazdálkodó Szervezetnek 168, l millió Ft, az Ellátási és Üzemeltetési Igazgatóságának 62,8 millió Ft a jóváhagyott béralapja. Megjegyzenő,
hogy az igazgatás kellően nem definiált fogalma miatt a Művclődési és Közoktatási Minisztérium Ellátási és Üzemeltetési Igazgatóság béralap kiadási előirányzata 54%-ban - 33,8 millió Ft - azon munkakörök bérfedezetét is tartalmazza, amelyekre az államigazgatási bérrendszer nem vonatkozik (egészségügyi, nevelési-oktatási, zók).
üdillői
dolgo-
Az 1991. évi költségvetés tervezésénél a költségvetés szerkezeti rendjében bekö-
vetkezett változásokat az intézmények figyelembe vették, az elfogadott tervezési irányelvek alapján állították össze éves költségvetésük előirányzatait Az 1991. évi
4,4%-kal -
első
fél évéig az igazgatási címbe sorolt intézmények együttesen l 0 millió Ft-tal - módosították jóváhagyott béralap előirányzatukat A
MOvelődésl
és Közoktatási Mlnlsztérlum Gazdálkodó Szervezete és
az Ellátási és Üzemeltetési Igazgatósága ténylegesen az első fél évben eredeti béralap előirányzatának 52,9%-át, a módosított béralap elóirányzatának 50,7%-át fordította bér és jutalmazási kifizetésekre. A mó-
-12-
dosított béralap a Gazdálkodó Szervezetnél3,6%-kal, az Ellátási és Üzemeltetési lgazgatóságát 6,2%-kal haladta meg az eredeti előirányzatot
A fejezet a végrehajtott béralap előirányzat módosítást utólagosan kívánja a Kormány elé terjeszteni, tekintettel arra, hogy a szigorítottabb költségvetési gazdálkodás 1991 . évben az igazgatási cím kiadási előirányzatainak változtatási jogát a Kormány hatáskörében fenntartotta. A Pénzügyminisztérium az Országos Tervhivatal megszüntetése után (Jóléti Intézmények és Felügyeletek nélkül) megállapított új számított létszám irányszáma 316 fővel volt kevesebb, mint a két hivataié korábban, együttesen. A csökkenés mértéke megközelíti a volt Országos Tervhivatal engedélyezett létszámát (343 fő). A társminisztériumokhoz való létszám- és béralap átadás nem volt zökkenő mentes. Ehhez a következetes, egyértelmű eligazítás is hiányzott. A kormányülésen ugyanis elhangzott, hogy a Tervhivatal létszámának és béralapjának a felét a Miniszterelnök.i Hivatalhoz kell átcsoportosítani. A döntés azonban határozat formájában nem jelent meg. Ennek megfelelöen a létszám- és a béralap sem került zárolásra. A határozat szövege szerint a feladatok és ezzel együtt a státusz- és bér átcsoportosításáról a tárcáknak kellett megegyezniük. A nem egyértelmű utasítás következtében az erősebb pozícióban lévő tárca - jelen esetben a Pénzügyminisztérium - a bér átcsoportosításánál a számára előnyösebb megoldást választotta. Az á tadott álláshelyekhez tartozhó béralap helyett (alapbér + pótlékok + jutalom + megbízási díj) az intézményi szintcn egy főre jutó alapbérkeretet zárolta.
Annak ellenére, hogy fejezet szinten az 1992. évi béralapot 195 létszámra tervezték
fővel
kevesebb
-a béralap alapelőirányzata 1,3 milliárd forinttal meghaladja az előző évben tervezett szintet, (ebből l milliárd Ft összeg az APEH- nél jelentkezik) -a béralap támogatásból származó összege 1,9 milliárd forinttal emelkedett, (ebből 1,8 rnilliárd Ft ugyancsak az APEH-t illető rész) -az 1991. I. félévi felhasználás közel félmilliárd Ft-tal (447 milli6 Ft) haladja meg az előző év időarányos részét. A fentiek mögött több irányú hatás, eltérő folyamatok húz6dnak, egzakt képet csak az intézményenkénti összehasonlítás ad: A Pénzügyminisztérium irányítása alá tartozó felügyeletek tervezett létszáma egy év alatt több mint kétszeresére nőtt (46 főről 110 főre) a béralap előirányzata
-13-
közel tízszeresére változott. Ez utóbbi több vissza:
tényező
együttes hatására
vezethető
A felügyeletek 1990. évi létszám, ill. béralap terve irreális, rosszul tervezett volt: - a Bankfelügyelet béralapja mindössze 14.000
Ft/fő/hó összegű
jövedelem
kifizetését tette csak lehetövé; - a Biztosítási Felügyelet létszáma 6 főre, béralapja 4,7 millió Ft-ra volt tervezve, miközben éves szinten az átlagos létszám ennek közel kétszerese (ll fő ) volt; -az Értékpapír Felügyelet 1990. évi béralapja nem teljes évre, létszáma pedig mindössze l O főre volt tervezve. Az ellentmondásokat az 1991. évi költségvetés folyamán kellett elrendezni, annak realitása azonban csupán az időarányos teljesítést figyelembevéve megkérdője lezhető.
APEH béralapja - változatlan létszámra tervezve - a legnagyobb mértékben több mint l milliárd (l ,02 milliárd Ft) forinttal emelkedett, ebből közel 400 millió Ft volt az, amit a bérautomatizmus, ill. az 1990. évben a dologi kiadások terhére történt ravatok közötti átcsoportosítás indokolt. A növekedés nagyobbik hányadát az érdekeltségi bér béralapba való beépülése okozta, ami a költségvetési intézmények szabályozásától eltérő egyedi, Pénzügyminisztérium által jóváhagyott a Hivatal anyagi érdekeltségét szabályozó elnöki utasítás alapján vált lehetövé: az anyagi érdekeltség pénzügyi fedezete az adóalanyok terhére megállapított adóhiány, valamint a felszámított késedelmi és különbözeti pótlékok pénzügyileg is realizált összegének 25%-a lehetett. A kifizethető összeg azonban nem lehetett több, mint az éves alapbér 100%-a.
A Hivatal érdekeltsége tehát az alapbérkeret növeléséhez
fűződött.
A béralapon belüli tételek tervezési rendje, felhasználása nem kötött. Ezt a szabályozásból eredő lehetőséget felhasználva az intézmény az 1990. évi alapbérkeretet és pótlékokra előirányzott összeget összevonta, valamint e tételre csoportosította a dologi előirányzat terhére megvalósított előző évi bérfejlesztés és az 1991. évi teljes bérautomatizmus összegét is. Ebből következően
egy év alatt csupán az alapbér keret 470 millió Ft-tal nőtt meg. Az érvényben lévő érdekeltségi rend szerint az éves alapbérkeret l 00%-a volt tervezhető mozgóbét címén, amit csaknem teljes egészében (97%) meg is terveztek.
-14-
Az eddig adóhiányból késedelmi és különbözeti pótlékokból realizált összeg ezt a mértéket lehetövé is teszi. Viszont a jövőben érdekeltség ezen összegek behajtásához kevésbé fűződik, Inivel az 1991. évi tervezésnél a mozg6bér eddigi forrását
költségvetési támogatással ellentételezték. Mindezek következtében a béralap támogatással ellentételezett összege összességében 1,8 milliárd Ft-tal nőtt. A Hivatal érdekeltségi rendszerének korábbi szabályozása szerint az évi 6- 800 millió Ft érdekeltségi bér évközben saját bevételi fedezettel képződött. 1991-től a bevételt támogatássá alakították és annak forrását a központi költségvetés egyéb bevételei közé beépítették, ezáltal az érdekeltség alapjául szolgáló adóhiányok feltárásában való közvetlen érdekeltség megkérdőjelezhető, a kifizetett összegek pedig költségvetési kötelezettséggé váltak. A Kincstári Vagyonkezelő Szervezet ez évi létszám- béralapjának kialakítása is magán viseli az előre nem tevezhető feladatokból származó bizonytalanságat A Kincstári Vagyonkezelő Szervezet eredeti feladataira tervezett létszámot teljes egészében nem az eredeti célkitűzéseknek megfelelő feladatra alkalmazza, helyette terven felül, a volt Magyar Honvédelmi Szövetség vagyon rendezésére foglalkoztat dolgozókat. (A tervezett létszám ll O fő, ténylegesen foglalkoztatottak száma 160 fő). Mindennek sem létszám, sem bérfedezete az intézmény költségvetésében nincs biztositva. A béralap időarányos teljesítése is azt mutatja, hogy a túllépés elkerülése érdekében a rovat előirányzatát módosítani kell. A kapott tájékoztatás szerint az ellenőrzést követő időszakban a kormány a Kincstári Vagyonkezelő Szervezet bérhiányát rendezte. A Belügyminisztérium fejezeten belül az igazgatási címre megállapított kiadásaiból a béralap előirányzata 1.389,7 millió Ft, a számított átlagos állományi létszám 3.290 fő, ebből teljes munkaidős létszám 3.218 fő. Az 1991. évi költségvetés tervezésénél a fejezet a költségvetés szerkezeti rendjében bekövetkezett változásokat, a tervezési irányelvekben előírtakat figyelembe vette,
azonban a tárca sajátságos, korábbi tervezési rendje csak részben módosult; a korábbi évek központosított, túlzottan centralizált tervezési rendjét és gazdálkodását 1991-ben a címekre bontott tervezési és beszámolási rendszer váltotta fel, a 17/1991. IV.22.Z/BM sz. utasítás alapján a fejezethez tartozó költségvetési szervek költségvetési tervezési és gazdálkodási rendje az önálló intézményi gazdálkodás felé elmozdult. Az önálló intézmények feladat- és hatásköre
•
-15-
nincs egyértelműen elhatárolva, számos gazdálkodási területen fennmaradt a korábbi központosított tervezési és gazdálkodási rendszer.
Az 1991. évi költségvetési tervezési irányelvek az igazgatási cím fogalmát kellően nem definiálták, ebből adódóan a Belügyminisztérium igen eltérő intézményeket, tevékenységeket sorolt az igazgatási cím alá. A Belügyminisztérium igazgatási cím költségvetési
előirányzatai
a winisz-
térium központi igazgatási kiadásainak előirányzatain túl jelentős részben országos hatáskörű tevékenységet végző, illetve a fővárosban más költségvetési címek részére ellátást végző háttérintézmények költségvetési elő irányzatait is magukban foglalják; Pl. Gazdasági Igazgatóság gépjárműjaví tás, Hiradástechnikai Szaigálat országos hú-feladatai, Kormány Kiemeit Objektumok Igazgatósága körébe utalt nem igazgatási jellegű felada tok. A háttérintézmények a minisztériumi szervezet
működéséhez szűkséges
feltételek biztosításán túl összbelügyi feladatokat is ellátnak. Továbbra is központi feladat pl. a fegyverzcti, vegyvédelmi, müszaki és járműfejlesztési tevékenység, a számviteli pénzügyi információs rendszer működtetése. Megjegyzendő,
a
kettős
hogy a tárca önálló költségvetési szerveinél
1991-től
áll fenn
könyvvitel bevezetésének kötelezettsége. A költségvetési gazdálko-
dással kapcsolatos belügyi rendelkezések többsége 1990. év elötti.
Az 1991. évi létszám- és béralap tervezésénél a feladatorientált tervezés nem juthatott érvényre. Ennek előfeltétele a központi és intézményi feladatok és hatáskörök, gazdálkodási jogosítványok egyértelműbb meghatározása és a végleges szervezeti és gazdálkodási rend kialakítása, ami még folyamatban van. Az 1990-1991-es években a tárca a párhuzamosan végzett feladatok feltárására és a központi gazdálkodás oldására törekedett. A Belügyminisztérium 1990. évi központi létszámában az előző évhez viszonyítva 6,6%-kal csökkent a szervezct rendszeresített létszáma. Az 1991. évi átszervezés november 30-án az ellenőrzés befejeződése után ért véget. A kapott tájékoztatás szerint az átszervezés során a minisztérium hivatali szervezeteinek létszáma 6.432-röl 5.851 főre (-581 fő) csökkent. A felszabaduló létszámot alapvctően vérehajtási (bűnügyi, közbiztonsági, közlekedési, igazgatásrendészeti) szakterületekre csoportosították.
A Miniszterelnöki Hivatalhoz tartozó új és lényeges változáson átment szervezetek béralapját, létszámát politikai döntések alapozták meg, annak megfelelően kerültek jóváhagyásra. A Miniszterelnök Hivatalnál a szerkezeti és szintrehozási változások hatása 1990-ben mipd a létszámot (+161 fő), mind a béralapot tekintve (+82 millió
-16-
Ft) jelentősebb volt mind 1991-ben (-72 fő; + 8 millió Ft). A m6dosítás irányító szervi hatáskörben 1990-ben volt nagyobb mértékű: 22 fős létszámcsökkenés mellett a béralap 27 millió Ft-tal nőtt; 1991. I. félévben 22 fős növekedéssel együtt a béralap 9,3 millió Ft-tal emelkedett. A bérszínvonal növekedése ezekre a változásokra vezethető vissza. Az 1991 . I. félévi időarányos teljesítés az éves előirányzathoz képest az alábbiak szerint alakult: a Miniszterelnöki Hivatalnál a létszám az eredeti előirányzathoz képest 6 fővel, a m6dosított előirányzathoz viszonyítva 28 fővel volt kisebb, a béralap teljesítés 55,7%, ill. 53, l %-os volt. A túlteljesítést több tényező együttesen okozta. Az üres álláshelyek magas száma miatt a betöltött létszámok bére az éves előirányzatnak
csak 44%-át tette ki; a megbízói díj előirányzat 57%-a került felhasználásra; a megtakarítások terhére 19.108 ezer Ft jutalom kifizetésére került sor. A Tárcanélküli minisztereknél a létszámfeltöltés teljes (33 fő), a béralapfelhasználás időarányosan 50,9%. A Nemzetiségi és Etnikai Kisebbségi Hivatalnál a létszámtervhez képest 70%-os a betöltés (26-ból 8 státusz üres), a bérfelhasználás 38,8%-os, éppen az üres álláshelyek. illetve a bérmegtakarítások miatt. realitását már az 1990. évi teljesítés (l 05 fő) is megkérdő jelezte, bár a jelentős létszámcsökkenés az ez évi érlelődő változásokkal hozható összefüggésbe.
Az
előirányzat
Öszszességében az I. félévi teljcsátések a túltervezésre utalnak, jelent6s számú az üres állás. Az Országos Bányaműszaki Főfelügyelőségnél az előirányzott 148 fős
létszámoz képest az 1991. I. félévi teljesítés 118 fö volt, kevesebb mint az 1990 . évi 127 fős teljesítés. A béralap az időarányos teljesítési határon belül volt (21.641 ezer Ft, 47,7%). A Magyar Közvéleménykutató Intézetnél ugyancsak hasonló változások történtek: a létszámelőirányzathoz viszonyítva (118 fő) lényegesen lecsökkent (65 főre) a tényleges létszám.
A Gazdasági Versenyhivatal számára az 1991. évre készített és elfogadott költségvetésben a vonatkozó kormányhatározat alapján 150 fős tervezett átlaglétszám és 72,2 millió Ft béralap került jóváhagyásra. Az egy főre eső tervezett 40.000 Ft/hó alapbér összegét az államigazgatási szervek bérszínvonaláról szerzett információk, valamint annak figyelembevételével állapították meg, hogy az itt dolgozóknak csak ez a jövedelemforrásuk lehet, más kereseti lehetőségre a törvényi szabályozás nem ad módot. A feladatok és a létszám összhangjának kialakítására, tervezésére teljesen megalapozott elképzelésekkel a Hivatal nem
•
-17-
rendelkezhetett, hiszen teljesen új, eddig nem müködött szervként jött létre; jogelőd szervezete nem volt. Az átmeneti időszakban a feladatok változása nem kizárt, a módosulások iránya előre pontosan nem látható. Ebben a helyzetben az új feladatok várható létszámigényére és részben a nyugat-európai országokban müködö hasonló szervezetek létszámadataira alapoztak. Szervezeti egységekre jóváhagyott létszámot nem határoztak meg, a létszámfelvétel-, feltöltés a feladatok igényének megfelelöen történt. Az ellenőrzést követő idöszakban történt kedvező változás az. hogy 1992. évtól a Hivatal önálló központi fejezetként müködik tovább.
Ma még nem lehet véglegesen megítélni a Hivatal reális létszám szükségletét; a feladatkör is változhat, a gazdasági környezet módosulásával.
b.) Létszám és bérgazdálkodás A téma elemzése során a minisztériumok (+ felsőbb államigazgatási szervek: Köztársaság Elnökének Hivatala, Országgyűlés Hivatala és a Miniszterelnöki Hivatal) és az országos hatáskörű szervek (pl. Köztekedési Főfelügyelet, Postai- és Távközlési Főfelügyelet, Frekvenciagazdálkodási Intézet, Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal, Művészeti Alap, Országos Testnevelési és Sporthivatal) létszám- és béradatait vizsgáltuk és összesítettük. Az államigazgatási létszám (minisztériumoktól és országos hatáskörű szervektől beérkezett adatok szerint) együttesen 1991. l. félévében 19.393 fős előirányzattal szemben 18.341 főre teljesült (94,6%) és ez az 1990. év végi állapotot 3.668 fővel, 25%-kal haladta meg. A létszámnövekedés szinte teljes egészében szervezeti változásból adódott, ugyanis 1990. évben az adatokban még nem szerepeitek a tárca nélküli miniszterek, a Belügyminisztérium és a Honvédelmi Minisztérium állománya, ill. a Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Hivatal, a Gazdasági Versenyhivatal, a Kárpótlási Hivatal és az Országos Vízügyi Főigazgatóság. Ezek 1991. év folyamán alakultak, ill. kerültek államigazgatási besorolásba (Belügyminisztérium, Honvédelmi Minisztérium). A felsorolt szervek adatait mális, 116 fő, 0,8%.
kiszűrve,
az államigazgatási létszám növekedése mini-
A béralap változása 199 1. évben a létszámváltozásnál jelentősebb volt (+52,5%), ill. a Honvédelmi Minisztérium, a Belügyminisztérium és az újonnak létesült
-18-
szervezetek figyelmen kívül hagyásaval kissé meghaladta a 25%-ot. Az éves béralap felhasználás együttesen 94%-os volt 1990. évben (a minisztériumoknál kissé magasabb 94,9%) 1991. L félévében pedig 49 ,2%-os, időarányos. A minisztériumok létszámának 1990. VI -1991.VI. hó közötti változásai főbb munkaköri csoportok szerinti tagolásban a 3. és 4. sz. mellékletben tekinthetők át. A főfoglalkozású dolgozók Iétszámának és jövedelmi viszonyainak minisztériumokra (+felsőbb államigazgatási szervekre) az alábbiak:
jellemzői
a
Ebben a körben 1991. L félévében a Belügyminisztérium és a Honvédelmi Minisztérium nélkül 8.982 főt foglalkoztattak, havi átlagjövedelmük 32.681 Ft volt. A vezetők száma 1.562 fő (17,4%) jövedelmi átlaguk 59.100 Ft; az ügyintézők létszáma 4.217 fő (46,9%) jövedelmük lényegében az átlagnak felel meg; az ügyviteliek száma 826 fő (9,2%) a fizikaiaké 2003 (22,3%) és 374 fő gépkocsivezetőt alkalmaznak. Egy év alatt (azonos tartalommal számítva) az összes létszám 52 fővel (0,9%) gyarapodott, az átlagos havi jövedelem 40,2%-os növekedése mellett. A létszámnövekedés a vezetői csoportra volt jellemző (+80 fő, 6,6%) a fizikaiak mellett (+28 fő, 2,8%). Mivel ugyanezen idő alatt az ügyintézők létszáma kissé (-0,3%) az ügyviteliek létszáma erőteljesebben (-9%) csökkent. A vezetöi-beosztatti arány tovább romlott és amíg 1990. VI. 30-án egy vezetőre 2,8 fő ügyintéző és ügyviteli dolgozó, 1991. VI.30-án már csak 2,6 fő jutott. A minisztériumokban 331 fő főosztályvezetői besoro1ású, 419 fő osztályvezetői besorolású dolgozó tevékenykedett 1991. l. félévében. l
Miután az ügyintézők és ügyviteliek együttes létszáma 5.043 fő, következésképen az osztályok átlagos létszáma 12 fő, a föosztályok átlagos létszáma 15 fő, tehát egy főosztályvezetőnek általában 1,3 osztály irányítása képezte feladatát. Az átlagos 12 fős osztályoknak csak 60%-át (7-8 fó) kitevő létszámú osztályok fordultak elő. Miniszterelnöki Hivatalban, a Honvédelmi Minisztériumban, a Nemzetközi Gazdasági Kapcsolatok Minisztériumában, az Igazságügyi, a Munkaügyi, a Pénzügy, az Ipari és Kereskedelmi, a Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztériumokban és a Magyar Tudományos Akadémián.
Az adatokból arra lehet következtetni, hogy egyes minisztériumokban a szervezetet túltagoltan alakították ki, ott is főosztályokat hoztak létre, ahol osztály tagozódás is elegenelő lett volna.
-19-
Egyes minisztériumokban az átlagos 17,4%-os arányt meghaladómértékben foglalkoztattak vezetőállású dolgozókat. Ilyenek pl. : Munkaügyi Minisztérium, Pénzügyminisztérium, Nemzetközi Gazdasági Kapcsolatok Minisztériuma, Miniszterelnöki Hivatal, Honvédelmi Minisztérium. Anúg a vezetői jövedelmek az átlagosnak 1,8 szarosa körül alakultak, addig pl. a Pénzügyminisztériumban a vezetők átlagos havi jövedelme az intézményi átlagnak több mint kétszeresét (208%-át) tette ki. Ha a felsorolt minisztériumokban a vezetői létszám az átlagosnak megfelelt volna, akkor 328 fővel (a vezetői állomány ötöde, 21 %-a!) kevesebbre lett volna szükség, ami havonta, összességében 19 millió Ft megtakarítással járhatna. Hasonló gondolatmenettel elemezve a többi állománycsoportot, az ügyintézőknél 344 fő, az ügyvitelieknél 119 fő, a fizikaiaknál 514, a gépkocsivezetöknél 59 fő az átlagos arányt meghaladó foglalkoztatást tapasztal tunk, ami a minisztériumok szintjén + 1364 főt jelentett (az összes létszám 15%-át), akiknek az összes havi jövedelme 44 millió Ft-ot tett ki.
Általános helyszíni ellenőrzési tapasztalatként az állapítható meg, hogy közgazdasági értelemben vett gazdálkodásról a költségvetési fejezeteknél és intézményeknél létszám tekintetében általában nem, bér vonatkozásban csak korlátozottan lehet beszélni. A bérgazdálkodás fő eleme a bérelőirányzat betartására való törekvés. Olyan értelmű költséggazdálkodás, amely az egyes költségtényezők közötti mérlegelés, optimalizálás útján törekedne a társadalmi költségek csökkentésére, sehol fel sem merült. Ösztönzőrendszerek csakelvétve fordulnak elő, főképpen a teljesítmény tekinteté-
ben, a munka érvényesíteni.
minőségi
szempontjait az államigazgatásban eddig nem sikerült
Pozitív kivétel e tekintetben a Pénzügyminisztérium Számítástechnikai Intézete és az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal, ahol a kidolgozott ösztönzörendszer mennyiségi mutatókon kívül minőségi követelményeket is meghatároz. Mind a két intézménynél a jövedelem számottevő része (20, illetve 35 %) mozgóbérböl származik.
A gazdálkodás fogalomkörébe tartozóan az intézmények- ahol erre lehetőség volt - az 1991. évi tervezés során szerkezeti változás címén érvényesítették lehetősé geiket, ezáltal a bérrovat előirányzatát túltervezték. Más esetben pedig a feladat
-20-
m6dosulásb61 felszabaduló üres álláshelyek bérét használták fel új feladatok bérének finanszírozására, vagy bérfejlesztésre. A Pénzügyminisztérium - Országos Tervhivatal összevonásával együttjáró létszámirányszám csökkenéssei nem volt szinkronban a béralap változása. Ugyanis 57 álláshelyet más minisztériumokhoz csoportosítottak át 21,3 millió Ft összegű béralappal, a volt Országos Tervhivatal és Tervgazdasági Intézet béralapjának ezen felüli része teljes egészében a Pénzügyminisztériumhoz került (119,1 millió Ft). Ebbó1 mindössze 5,1 millió Ft volt az az összeg, aminek nem volt meg a támogatás fedezete. Az összevonás eredményeként a Pénzügyminisztérium 1990. szcptember l-től 25 %-os bérfejlesztést tudott végrehajtani. Az 1991. évi bérfejlesztés szintén meghaladta az éves automatizmus mértékét, mivel a tárca tartaléka terhére és a más intézményeknél felmerült, de a Pénzügyminisztériumnál elszámolt feleslegessé váló béralapot (14,9 millió Ft) a bérfejlesztésnél felhasználta. Az 1991. I. l-ével különvált Jóléti Igazgatóság ez évre előirányzott béralapja további 34 %-kal
nőtt,
a támogatással ellensúlyozott fejezeti tartalék (7,9
millió Ft) terhére megvalósított bérfejlesztésseL
A létszámgazdálkodás vonatkozásában helyszíni ellenörzés során az egyes vizsgált szerveknél a következöket állapítottuk meg: A Miniszterelnöki Hivatal szervezetében a legtöbb változás 1990. július 1-jéig történt: 14 új szervezeti egység jött létre 161 fővel, 5 milli6 Ft/h6 béralappaL A régi megmaradt szervezeti egységek száma 12 volt, 278 fővel és 5,3 milli6 Ftlh6 béralappal. Más jellegűek a változások az Országos Bányamüszaki Föfelügyelöségnél és a Magyar Közvéleménykutató IntézetnéL E két intézménynél a szakmai feladat csökkenése, a feladatok átcsoportosítása Iniatt következett be jelentős létszámcsökkenés az előirányzathoz képest. (Az OBF-nél 198 főről 122-re, az Mki-nál 118-ról 65 főre.) Ennek oka az Országos BányamOszakJ
Főfelügyelőségnél
a bányaüze-
mek, a termelés, a létszám csökkenése miatt a hatósági vizsgálatok visszaesése, a bánya hatósági szervezetek összevonása, feladatok átcsoportosítása; a Magyar Közvéleménykutató Intézetnél a közvéleménykutatási felmérések, vizsgálatok iránti mérsékeltebb a kormányzati érdeklődés, a megrendelések
jelentős
csökkenése volt. Az így felszabaduló béralap csak
Játszólagos megtakarítás. Jelentős részét az intézmények bérfejlesztésre, jutalmazásra használták fel.
-21-
A fejezet szintjén 1990-1991 . I. félévében az eredeti előirányzatok és tényadatok jelentősen változtak: a tényleges létszám 1990. I. félévében és éves szinten magasabb volt az eredeti előirányzatnál (189, ill. 127 fővel), 1991. I. félévében viszont 431 fővel kevesebb. A tervezett létszámnál módosítás nem történt. A Miniszterelnöki Hivatal közigazgatási államtitkára a Hivatalnállétszám-
és béralap zárlatot rendelt el. A
jelentkező
többletfeladatokat úgy igyekszik
a Miniszterelnöki Hivatal befogadni, hogy azok a létszámkeretbe beleférjenek. Így a Miniszterelnöki Hivatal ellátja a Tárcanélküli winiszterek operatív pénzügyi feladatait, a Dunai
Vízlépcső
Kormánybiztosí Titkárság
és az Ifjúságpolitikai Titkárság gazdasági feladatait, a volt MSZMP vagyon hasznosításával kapcsolatos adózási teendó'ket.
A fejezeten belül vizsgált további öt szervnél a számított és a tényleges létszám a fejezeti trendtől eltérőerr 1990-ben is csökkent. Összességében a vizsgált öt szervnél a tényleges létszám 1990-ben 68 fővel, 1991. l. félévében 115
fővel
mintcgy 70%-a az Országos
volt kevesebb a számított létszámnál, ennek
Bányaműszaki Főfelügyelőségre
és az Magyar
Közvéleménykutató lntézetre esik.
Az intézmények az évközi - a tartósan be nem töltött álláshelyekre fenntartott béralapból származó- bérmegtakarítást döntően a tárgyévi bérfejlesztés fedezetére és részben jutalmazásra használták fel. A vizsgált szervek általában tartózkodtak a létszám feltöltéstől, az így elért bérmegtakarítást felhasználták béremelésre. A Belügyminisztérium 1991. I. l-től szigorúbb létszám- és bérgazdálkodást vezetett be. A miniszter részleges létszámzárlatot rendelt el az üres, illetve megüresedő álláshelyek bérfedeztének 50 %-os zárolásával és központosításával. Az álláshelyek miniszteri engedéllyel
tölthetők
be.
Külső
kivételesen, magasan kvalifikált munkatárs esetén van
felvételre csak
lehetőség.
A szigorúbb intézkedések hatására az igazgatási cúnbe tartozó szervezetek tényleges átlagos állományi létszáma az év első félévében 7,1 %-kal (232 fő) volt alacsonyabb, mint az eredetileg tervezett létszám, a főfoglalkozású dolgozók létszáma l 0 ,2 %-kal volt alacsonyabb a tervezetnéL
-22-
A létszám- és bérgazdálkodás szigorúbbá tételét a központi elvárásokon túl a Belügyminisztérium szervezeti rendjének és intézményeinek folyamatban lévő átalakulása indokolta. A létszám összetételét vizsgálva jelentősebb változás a Minisztérium szervezeténél tapasztalható, a betöltött főfoglalkozású létszámot figyelembevéve az 1990. évi első félévi 415 fös összlétszámból 72
fő
volt vezetöi állománycsoportban, 1991.
VI.30-án 396 összlétszámból 64 fő tartozott vezetöi kategóriába.
Az adatok nem véglegesek, a minisztériumi szervezet teljes struktúrájának végleges kialakítása nem fejeződött be, az ügyintézői-vezetöi arány javítása a továbbiakban is kitüzött cél.
A Kárpótlási Hivatal működéséhez szükséges személyi állományt a BM biztosította vezénylés útján. Az engedélyezett létszám 60 fő főfoglalkozású és 15 fő részfoglalkozású dolgozó, a tényleges állományi létszám 61 fő volt. Időközben a Hivatal feladatait kibővítették és 1991. IX. 1-i hatállyal a Miniszterelnöki Hivatalhoz helyezték és elnevezését Országos Kárrendezési és Kárpótlási Hivatalra változtatták. Az országos hivatallétszámát 20 fővel emelték és a megyei (fővárosi) hivatal létszámát a vezetökön kívül átlagosan 12 főben határozták meg, de elérheti a feladatoktól függően a 40 főt is. A Művelödési és Közoktatási Minisztérium törekedve az államigazgatás szervezeti, korszerűsítési elvárásaira 1989. év júniusában bevezetett intézkedéssei a Minisztériumra és az Ellátási és Üzemeltetési Igazgatóság szcrvezetére létszámfelvételi zárlatot vezetett be, megszüntctte a szervezcti egységek korábbi, önálló létszám- és bérgazdálkodási jogát és központi miniszteri engedélyhez kötött -
előzetes
létszám- és bérgazdálkodást léptetett
életbe.
A szigorítások és korlátozó intézkedések hatására a fejezet tervezett igazgatási létszáma az átvett többletfeladatok mellett az 1990-1991-es években jelentősen nem változott, a létszámtöbbleteket tartósan üres álláshelyek felszámolása ellensúlyozta. A Minisztérium szcrvczeténél 1990-1991-es években 26, illetve 16 álláshely megszüntetésével az 1991. évi számított átlaglétszám 493 fő, az 1989. évi 95,9%-a. A tényleges átlaglétszám 1990 . évben 500 fő, 1991. I. fél évében 480 fő volt.
..
-23-
Az Igazgatóság 1991. évi tervezett átlaglétszáma 419
fő,
l 0,2%-kal magasabb, mint 1990-ben, a létszámnövekedés döntően a megszünt Nemzetközi Kapcsolatok Intézetéből átvett feladatokkal függ össze. A tényleges átlaglétszám 1990. évben 322 fő, 1991. I. fél évben 337 fő volL
Együttesen az 1991-re tervezett átlagos igazgatási létszám l ,2%-kal, a béralap előirányzat Illintegy 50%-kal haladja meg az 1990. évit, a módosított béralap a Minisztérium szervezeténél22,3%-kal, az Igazgat6ságnál34,4%-kal magasabb, mint 1990. évben. Az 1990-es évben a Minisztérium és az Igazgatóság dolgozói átlagosan 309'c- os, az 1991. év I. félévében átalgosan ZO%-os béremelésben és Z-Z ,5 havi, illetve 1991. évben egy havi bérnek megfeleilS jutalmazásban részesültek. Az 1990-es év decemberében ezen felill a felső vezetők kettő havi bruttó bérnek megfelelő jutalmazására került sor. A minisztériumi szervezetnél az átlagosnál magasabb bérfejlesztést és jutalmazást, az 1990. évben a dologi előirányzat terhére átcsoportosított fejezeti pénzeszközön túl a 80-90 fős tartós üres álláshelyek és tartósan távollévők (34-36 fő) bérmegtakarításai is befolyásolták. Létszámleépítéssei viszonylag szerény mértékben élt a Minisztérium. A tartósan be nem töltött üres álláshelyek száma nagyobb létszámkorrekció jelzi.
lehetőségét
Megjegyzendő,
hogy a Minisztérium szervezeti egységel ún. "engedélyezett" létszáma 524 fő, a költségvetésben elfogadott átlagos állományi létszám 493 fő, betöltött álláshelye 1991. június 30-án 401 volt. Ezen ellentmondásos helyzet feloldása a feladat- és létszám felillvizsgálatával és a Szervezeti és Működési Szabályzat véglegesítésével folyamatban van. A jelenlegi központosított létszám- és bérgazdálkodás kötöttségeinek oldása a Minisztérium belső szervezeti rendjének, feladat- és létszámának szervezeti egységenkénti egyértelmű meghatározása mellett lehetséges, nem kizárva a további racionális megoldások keresését sem.
A Nemzetközi Gazdasági Kapcsolatok Minisztériumánál több hatáskör és feladat változással járó létszám átcsoportosításra került sor: - belkereskedelmi és idegenforgalnú feladatok átadása az Ipari és Kereskedelmi Minisztériumnak: -165 fő; -a Kormányközi Gazdasági Titkárság feladatkörének átvétele a Miniszterelnöki Hivatalt61: + 35 fő;
-24-
- a volt Tervhivatal és a Pénzügyminisztérium leülgazdasági nemzetközi feladatai jelentős részének átvétele: + 31 fő; - ügyvitelszervezési feladatok átvétele a Gazdasági Igazgatóságtól: +26
fő.
A változások eredményeként a Nemzetközi Gazdasági Kapcsolatok Minisztériumának létszáma 546 fő lett. A feladatok áttekintését követően 1990. VII. 15-ével a minisztérium vezetése az engedélyezett létszámot 481 főre csökkentette. A feladatátcsoportosításokat követő helyzetelemzés során bebizonyosodott, hogy az induló létszám bérfejlesztésére nincs fedezet. Erre, valamint a várható feladatkör változásokra 1990. októberében, 1990. XII. 31-i határnapra szóló teljesítéssel, 443 főre csökkentette aminiszter az engedélyezett létszámkeretet. Így jelentősen csökkent az engedélyezési terület, a Gazdasági Együttműkö dési Főosztály létszáma, a megyei megbízotti állomány pedig 1991.1. l-jével a minisztérium által alapított HJ.T. Vállalathoz került. Ezzel az intézkedéssei a minisztérium 1990. X. 1-i hatállyal 15%-os bérfejlesztésre biztosított fedezetet a betöltött létszámnak 1991. januárban ismét áttekintésre került a létszám- és a feladatváltozások függvényében az egyes szervezeti egységek állománycsoportonkénti összetétele, akkor további 44 fős létszámcsökkenést határoztak el, melyet év végéig kell teljesíteni.
Az Igazságügyi Minisztérium a feladatok változásaimiatt több szervezeti egységet megszüntetett. Az itt dolgozók részben átcsoportosításra kerültek képességciknek és a feladatoknak megfelelőcn, illetve kiléptek. A be nem töltött létszámok bérét bérfejlesztésre használták fel. A korábban önálló gazdálkodást folytató 1 990-től
a minisz-
Főosztályvezetői
szintig a
Fenntartó Szolgálatot, a párhuzamosság felszámolásával térium szervezetébe vonták. A létszám és bérgazdálkodási jog centralizált.
közigazgatási államtitkár gyakorolja a jogokat a pénzügyi főosztályvezet ővel történő
egyeztetés alapján. A gazdálkodási keretek a minisztérium, a
bíróságak és a szakértői intézetek vonatkozásában elkillönítettek. ezek felügyelete megoldott. (Ideiglenes Bírói Tanács, Igazságügyi szakértői intézmények felügyelete.)
A minisztérium a 315 fás engedélyezett létszámkeretét 1991-ben 90,5 %-ban töltötte be. A gazdálkodási szféra változása következtében a jogi szaktudás és
-25-
gyakorlat fokozott igénye, valamint a bíróságak "elszívó hatása" érvényesül a minisztérium beosztott dolgozói körében. Az Igazságügyi Minisztérium felügyelete alá tartozó bíróságak részére többletfe-
ladatainak ellátására és engedélyez tek.
bővítésére
868
fő (ebből
307
fő
bírái)
álláshelybővítést
A Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztérium létszám irányszáma az átszervezésekelőtt 432 fő volt. Az építési és műemlékvédelmi feladatok leválasztása miatt a Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztérium részére 93 álláshelyet, az Ipari és Kereskedelmi Minisztérium részére 43 álláshelY_et és a Munkaügyi Minisztérium részére 3 álláshelyet adott át a Minisztérium. A vízügyi feladatok átvételével 44 létszámhely bővítésére volt lehetőség. Az átszervezések együttes kihatásaként 95 fővel csökkent a tárca létszámkerete. A 22%-os létszámcsökkentést egy külön kormányhatározat további 5%-os létszámcsökkentési kötelezettséggel egészítette ki, így a létszám irányszám 320 főre módosult.
A ténylegesen betöltött álláshelyek száma 293 volt, az üres álláshelyek aránya mintegy l O%. A be nem töltött álláshelyeknek ez az aránya már hosszabb idő óta változatlan. A vizsgált intézményeknél a létszámgazdálkodás hasonló helyzetű. Ennek okát a relatíve alacsony és nem vonzó bérekben valamint a gyakori átszervezések okozta bizonytalanságban látja a minisztérium. A valós létszámszükséglet megállapításában, az üres álláshelyek betöltésében sem a minisztérium, sem az intézmények nem érdekeltek. A szakképzett munkaerő megtartása érdekében vállalták a foglalkoztatottak leterheltségének növelésével járó következményeket. Kiélezett helyzetekben ez a helyzet veszélyes is lehet. Pl. a vízügy terilletén az ember- és eszközigény akár néhány óra alatt többszörösére növekedhet. Egyes szakmai vélemények szcrint a jelenlegi vízkárelhárítási létszám csupán arra
elegendő,
hogy adott esetben csak irányítsa ai árvízvédelmet
A Népjóléti Minisztérium 199 1. évre engedélyezett létszám irányszáma 560 ebből
fő,
a központi államigazgatás létszáma 269 fő. Az engedélyezett létszám feltöltöttsége 1990-ben 94 %-os volt, 1991-ben ez 86%-ra csökkent. A csökkenés az ügyintézői állománynál volt a legnagyobb. A létszámhelyzet - különösen a funkcionális szervezeti egységeknél - kritikusnak mondható.
-26-
Mivel a jelenlegi szcrvezeti rendben a feladatok pontosan körülhatároltak. az illetékességi konfliktusok k.izártak. Ennek megfclelően szoros szervezéssel, rangsorolással ellátatlan feladat nem fordul elő, de nem minden feladatot tudnak kellő súllyal ellátni.
Az Üdülési és Szanatóriumi Főigazgatóság núntegy 6.700 dolgozót foglalkoztat, amelyből 67 fő a szarosan vett Főigazgatóság engedélyezett létszámk:erete, ebből 9 fő vezető beosztású. A Főigazgatóságot az 1991. évi költségvetés a Népjóléti Minisztérium fejezet 9. címeként tüntette fel, valójában továbbra is gyakorolta mindazokat a jogokat és kötelezettségeket, arnivel az 1990. CIV. tv. a fejezeteket felruházta. Az üres álláshelyek száma mintegy 20%; magas fluktuáció mellett. A kilépések száma kétszerese a belépőkének. A létszámhelyzet esetenként zavarokat okoz a munkák ellátásában.
A Magyar Tudományos Akadémia központi apparátusának létszám előirányzata a vizsgált időszakban 269 fő volt. A tényleges létszám ezzel szemben 1990. évben 240 fő (89%); 1991. l. félévében 223 fő (83%). Az üres álláshelyek mintegy felét bér nélkül tartják nyilván, ezen álláshelyek
bérét a foglalkoztatottak bérfejlesztésére fordították.
A Magyar Tudományos Akadémiához tartozó intézményeknél ugyancsak magas a betöltetlen álláshelyek száma. Pl. a Kutatási Ellátási Szolgálatnál 225 engedélyezett létszámmal szemben 1990-ben 199
főt
foglalkoztattak. 1991-ben 96 létszámhelyen 7 1·
főt
foglalkoztattak. A Gépkocsi Szolgálatnál előirányzott 37 fóool 7 fő munkahelye volt betöltetlen. Az üres álláshelyek béreit felhasználták.
A Lánchíd Igazgatóságnál ugyanezek a tendenciák érvényesültek. 1990-ben a 193 fös eredeti
létszámelőirányzatot
156 főre módosították. A
ténylegesen betöltött álláshelyek száma 134 fő volt (86%) 1991-ben szerkezeti változások címén a létszámelőirányzat 117 főre módosult, ehhez képest 1991. l. félév végén 9 üres álláshely volt. A béralappal együtt vontak el.
létszámelőirányzatból
öt
főt
A helyszíni ellenőrzések összegezhető megállapítása, hogy mindeddig megoldatlan az állarnigazgatás létszámának valamennyire is megalapozott tervezése és az intézmények ebben való érdekeltsége, ezen keresztül objektíven nem alakítható a bérköltség sem.
-27-
Az államigazgatás bérköltségeinek csökkentésére abban az esetben n}'11ik reális lehetőség, amikor
-az államigazgatás egész szervezete egy átgondolt koncepció részeként racionálisabbá válik. Az állami feladatok ellátására rendelt struktúrában átfedések, párhuzamosságok nem fordulnak elő, működése hatékony; -az államigazgatási apparátus kvalifikációja összhangban áll a feladatokkal; - az államigazgatás relatív bérszínvonala más ágazatokhoz viszonyítva stabilizálódik; -az államigazgatási infrastruktúra fejlesztése munkavolumen csökkentéséhez.
érzékelhetően
hozzá tud járulni a
c.) Alapbérek, bérpótlékok és egyéb kereseti elemek alakulása Az államigazgatásban dolgozók keresetének fő alkotó eleme az alapbér.
A rninisztériumokban a havi átlagos jövedelem 83%-át az alapbér képezte 1991 . l. félévében, l 0%-ot közelített a jutalom és 7%-ot tett ki a pótlékok részesedése. Az egyes állománycsoportokban általában 84% volt az alapbér, egyedül a gépkocsivezetőknél alacsonyabb (75%). A pótlék hányada a legmagasabb értéket a gépkocsivezetőknél mutatta (13,7%), legalacsonyabb (4,9%) volt a vezetőknéL
A jövedelmek összetételét az előző időszaki (1990. l. félév) adatokkal összehasonlítva általános tapasztalatként állapítható meg, hogy növekedett az alapbér és pótlékok hányada, csökkent a jutalom aránya, tehát az intézmények arra törekedtek, hogy a jövedelem mind nagyobb hányada a havi bérfizetéskor kifizetésre kerüljön. Az alapbérek súlya és aránya a keresetekben a költségvetés központi szerveinél más gazdasági ágazatokhoz viszonyítva - nagyobb, mivel a havibér a jellemző bérforma és a teljesítményektől függő bérezési rendszer ritka kivételnek tekinthető. A fix alapbér jól illeszkedik a költségvetési finanszírozás kötött jellegéhez, ezért ezen a területen tradicionális. A közszolgálatban dolgozók jogállására és bérezésére vonatkozó szabályozások, bérnomenklatúrák elavultak, a felgyorsult infláció
és egyéb társadalmi mozgások következtében alkalmazhatatlanná váltak. Érvényes normatív szabályok hiányában felerősödött spontán folyamatok eltérő feltételeket teremtettek az egyes fejezetek és intézmények számára. Az adott
.
-28-
lehetőségekkel eltérő
módon éltek. Az alapbérek szerinti alakulását mutatja be az 5. sz. melléklet.
főbb
foglalkoztatási csoportok
-A Pénzügyminisztérium és majdnem minden intézménye élt a dologi
kiadások terhére megvalósítható béralap növelésének lehetőségéveL Ezt az 1991. évi tervezés alkalmával szerkezeti változás címén lehetett utóljára elismertetni. Mások feladatnövekedés címén azok reális volumenét megbecsülni -
a rovat
nem tudták
előirányzatát
tervezték
túl. Más esetben pedig a feladat m6dosulásb61 felszabaduló üres álláshelyek bérét használták fel bérfejlesztésre. Az eltérő m6don képzett béralap jelentős mértékú jövedelemnövekedést tett lehetövé. Így l év alatt átlagosan az l f ö re jutó havi jövedelemnövekedés összegének minimuma 8.481 Ftlhó/fö volt. Vezetők esetében a növekedés mértéke az átlagot jóval meghaladta. Két intézménynél a vezetói állománycsoportban 40.000
Ft/hó/fő
feletti jövedelem emelkedés valósult meg.
-A Miniszterelnökségnél és a hozzátartozó intézményeknél a bérszín-
vonal, az összkereset meghatározásában az alapbér volumene volt a döntő,
ennek aránya a vizsgált egységeknél 1990-1991. I. félévében 74,6-85,1% között alakult. A pótlékok aránya 1,2-5,0%-os volt, míg a mozgóbér 8,2-24,2% közötti arányt ért el. Egyenletesen nagyobb arányú, 20% körüli mozgóbér a Miniszterelnöki Hivatalnál és az Országos Bányaműszaki Főfelügyelőségnél
került kifizetésre. A jutalomnak érzékelhető ösztönző szerep nincs, mind a vezetők, mind a dolgozók fizetéskiegészítésnek tekintik az összjövedelmen belül. A megtakarításból félévenként 5-11 ezer Ft közötti összegek kerültek kifizetésre személyenként. A jutalom szervezetenkénti elosztása alapbérarányosan történt, differenciálásra legfeljebb szervezeten belül került sor. A Népjóléti Minisztériumnál és intézményeinél a jövedelemszint 18,9%-kal növekedett. Az egyes intézmények között viszont már
jelentősek
az eltérések: a
minisztérium területén 35,6%-os, a gazdasági, igazgatóságná125,6%-os, az Országos Gyógyszerészeti Intézetnél 61,6%-os volt a növekedés. A jövedclemszint növekedésében - adott év átlagkeresetéhez viszonyítva -az ügyintézői munkakörökben fokozottabb fejlesztés történt. Ezt részben a fluktuáció bérnövelő hatása okozta. A vezetőknél a jövedelem növekedése nem haladta meg a minisztériumi átlagot. A növekedést az azonos szintü . vezetői beosztásokban - a főosztályvezető helyettesig - egységesített bér váltotta ki. (Ez mutatkozik a Gazdasági Igazgatóság, és az Országos
-29-
Gyógyszerészeti Intézet vezetői béreinél is, mivel jogállásukat tekintve ezek föosztályi szervezetek.) A minisztériumi jövedelemszint a többi tácával egybevetve erősen elmaradL A Munkaügyi Minisztérium áprilisi felmérése szerint alapbér vonatkozásában utolsó előtti helyen áll a Népjóléti Minisztérium. Az elmaradás középvezetó'knél 20,4%, felsőfokú végzettségű ügyintézőknél 19,4%, fő munkatársaknál 20,2%, főosztályvezetöknél 18,8%. A növekvő feladatok miatt -más tárcáktól eltérőeo- a bérfejlesztés érdekébeo létszámcsökkentés sem hajtható végre.
A vizsgált területeken is az a jellemző, hogy a jövedelem meghatározó eleme az alapbér. A pótlékok túlnyomóan nyelvp6tlékok, elenyésző a címpótlék, illetve a revizori pótlék aránya. A jutalom forrása jórészt a tárgyévi bérmegtakarítás. -A Müvelödési és Közoktatási Minisztériumnál 1990-ben átlagosan
30%-os, 1991-ben 20%-os bérfejlesztést hajtottak végre, kéthavi, illetve l havi jutalom kifizetése mellett. -A Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztériumnál 1990-ben 16%;
1991-ben 20% béremelést tett lehetővé a kormányzat. A béremeléseket elsősorban a három szakágazat (közlekedés, hírközlés és vízügy) szakmai alapbéreinek közelítésére használták fel. A Közlekedési, Hirköztési és Vízügyi Minisztérium egyetlen vizsgált intézményénél sem volt egyébként a béremelés alacsonyabb a vizsgált 2 évben összesen 35%-nál. A Postai és Távközlési Főfelügyelet fővárosi részlegénél 162%-os béremelést valósítottak meg. -A Gazdasági Versenyhivatalnál az összes jövedelem 95%-a alapbérből
származott, a fennmaradó 5%-ot pótlékok tették ki. A II. félévben végrehajtott bérfejlesztés két forrásból történt: egyrészt a betöltött létszám tervezett és lekötött bére közötti különbségből, másrészt a Hivatal költségvetésében jóváhagyott tartalékból. Az átcsoportosítást a PM - a kapott információk szerint - az 1992. évi költségvetés tervezésénél bázisként elfogadta. A bérfejlesztéssel a Hivatal dolgozóinak átlagos bérszínvonala 42.900 Ft!hó összegre növekedett. -A Művészeti Alap az 1991. év első félévi béralap felhasználása 20,6
millió forint volt. Módosított béralapjának időarányosan 49,2%-át használta fel. Az év első felében jutalmazásra kifizetés nem történt.
-30-
Az 1990-1991-es években az Alap létszám- és bérgazdálkodásában a
szigorúbb és visszafogottabb gazdálkodás érvényesült, az egy főre jutó havi alapbér a főfoglalkozású dolgozóknál átlagosan 38%-kal emelkedett. Jelentősebb, átlagot meghaladó bérfejlesztés a vezetői munkakörökben (14 fő) és gépkocsivezetői munkakörben volt. Az 1990. évben a kifizetett jutalom összege 7 2 millió Ft volt, az egy főre eső
havi jutalom összege átlagosan a 3.093 Ft/hó/ összeget tett ki.
főfoglalkoztású
dolgozóknál
-A Parlament az ellenőrzés befejezése után fogadta el a bírák és ügyészek
javadalmazásáról szóló törvénytervezetet, számottevő javulása várható.
amitől
helyzetük további,
-A Belügyminisztérium központi szervezetére és háttérintézményeire
1990- 1991. években a belügyi bérrendszer volt érvényben, ezért a jövedelmek alakulására igazgatási bérrendszernek megfelelően nincsnek alapadatok. Az igazgatási címbe sorolt intézmények dolgozóinak havi jövedelme az
1991. első félévben átlagosan 19,7 %-kal emelkedett, kiemelkedő jövedelememelkedés az ügyintézői (27,0%) és a gépkocsi vezetői (23,4 %) állománycsoportban volt. -A Lánchíd Igazgatóságnál a bérszínvonal az összes dolgozót figyelem-
bevéve az 1990. évi 17391 forinthoz képest. 1991 . I. félévében 25967 forintra (49%-kal) nőtt, amit a béralap növekedése (+24,8%), illetve a tényleges létszám csökkenése (-14,4%) váltott ki. A főfoglalkozásúak bére átlagosan 22.21 O.-Ft volt, jövedelme pedig 28.564.-Ft (a mozgóbér hányad 22;2%-os). Az intézményi szinten kapott mozgóbérhányad a fizikai állomány adataihoz áll közel, (feltehetően a túlórák és az egyéb, pl. műszakpótlék következtében). -A Magyar Tudományos Akadémia apparátusánál az összes dolgozó és
az időszaki béralap alapján számítva 1990. évben az egy főre jutó havi átlagbérszínvonal 21.186.-Ft volt, ami 1991. I. félévére 15%-os növekedéssel 24.346.-Ft-ra gyarapodott.
~
-31-
A Munkaügyi Minisztérium a Kormány megbízásából 1991. áprilisában 14 minisztériumra és 21 országos hatáskörű szervre kiterjedő felméréséból nyert adatokból végzett elemzést. E számításokhoz a 35 intézmény összegezett bér (kereseti) adatait munkakörönként átlagolták. Ezt tekintették "optimális", feszültségwentes beállásnak. Félreértések elkerülése érdekében: a munkaköri átlag nem feltétlenül optimális más munkaköri kategóriák.hoz. vagy más gazdasági ágazatok hason1ó munkaköreihez képest.
A 6. sz. melléklet az ún. optimális bérektől való százalékos eltérések kimutatásával az intézményi bérviszonyok alakulását szemlélteti (a l 00 alatti érték lemaradást, a l 00 fölötti előnyt jelent). A 7. sz. melléklet a kereseti arányok eltéréseit mutatja be minisztériumonként, illetve néhány országos hatáskörű szerv esetében. Teljesen
egyértelmű
véletlenszerűek
a szóródások áttekintése alapján, hogy az eltérések túlzottak, és nem magyarázhatók valamilyen társadalmi szükségességgel
sem. Az elemzés adatai teljességgel megfelelnek a helyszíni
ellenőrzés
tapasztalatainak.
Mint korábban bemutattuk már az alapbérek növelésének a központilag engedélyezett bérautomatizmusorr kívül a betöltetlen álláshelyek bére, az év végi maradványok bérezési célú felhasználása, valarnint a dologi kiadások terhére megvalósított bérfejlesztés volt a forrása. A más ágazatokhoz viszonyított relatív bérlemaradás ellenére a költségvetési bérszerkezeten belül is kialakultak a bérfejlesztésekből eredő feszítő ellentmondások. Megoldatlan az államigazgatás legfelső hierarchiáját alkotó vezetői kar (miniszterelnöktől a helyettes államtitkárokig bezárólag) bérhelyzetének az alsóbb vezetői kategóriákkal és a bérezésben jogszabályilag hozzájuk kapcsolt vezetői kategóriák bérezésének harmonizálása. A még visszafogottan fejlődő államigazgatási alapbérek is "alulról" beleütköztek a felső szintek még lassabban fejlesztett alapbéreibe és helyenként átlépték a kategóriákat.
felsőbb
Az ellentmondások enyhítésére alkalmazott megoldás nem bizonyult szerencsésnek.
A 3196/1990. Mt.h. úgy rendelkezett, hogy a miniszterelnök, állarnminiszterek és miniszterek 50 %-os, a politikai állarntitkárok 30 %-os költségtérítési átalányban részesülnek.
-32-
A kormányhatározat célja a munkakörrel járó társadalmi, közéleti kötelezettségekkel járó többletköltségek fedezése. Továbbra is megoldattanok a választott megoldással az alapbérekben mutatkozó indokolhatatlan ellentmondások és adminisztratív gátjává válik az államigazgatásban szükséges helyes bérarányok létrehozásának A köztisztviselők jogállásáról előkészületben lévő törvény - remélhetőleg - megszünteti a besorolásokban, előléptetési lehetőségben, bérekben és egyéb jövedelmi elemekben mutatkozó feszültségeket és ellentmondásokat. A Közlekedési Hírközlési és Vízügyi Minisztériumnál bemutatott kereseti arányok - bizonyos eltérésekkel - bármely vizsgált minisztérium vonatkozásában hasonlóak: - a közigazgatási államtitkár alapfizetése magasabb, (70 ezer Ft/fő/hó) mint a miniszteré (65 ezer Ft/fő/hó). Igaz, a miniszteri és államtitkári fizetés kiegészül a költségátalánnyal és bérként közvetlenül meg nem jelenő, központilag biztosított járandóságokkal, lehetőségekkel (gépkocsi, külföldi kiküldetés, reprezentáció). Egy minisztériumi főmunkatárs átlagbére (34 ezer Ft/fő/hó 68%-kal marad el az intézmények, szervezetek magasabb vezetőállású dolgozóinak átlagbérétől (57 ezer Ft/fő/hó), akiknek alabére alig tér el a minisztériumi főosztályvezetőkétől (61 ezer Ft/fő/hó). Ennek ellenére jövedelmezőségi szempontból sokkal kedvezőbb
a közvetlen irányítású szervek legmagasabb pozíciója, hiszen az ilyen szinten elérhető mozgóbér hányad akár 80-l 00% között is lehet és ezzel a többlettel meghaladják a minisztériumi vezetők többségének a jövedelmét. A főmunkatársi kört figyelembevéve megállapítható, hogy ugyanilyen végzettséggel2-3 szoros bruttó bér is elérhető a "vállalkozási szférában." (Pl. Magyar Távköztési Vállalatnál) A főelőadói munkakör által elérhető átlagbér nyilvánvalóan még a főmunkatársinál is alacsonyabb, - bár az eltérés nem lényeges - 30 ezer Ft/fő/hó. Megoldatlan az államigazgatásban alkalmazottak munkajogi helyzete. Az államigazgatási bérkonstrukció eddig nem volt képes megoldani azt, hogy vezető beosztás nélkül töretlen ívben legyen fejleszthető egy szakmai életpálya az államigazgatásban. Ezért bérezési okokból helyenként túlságosan magas a vezetői beosztások aránya.
-33-
Pl. az Állami Vagyonügynökségnél csak vezetői besorolást alkalmaznak. A Nemzetiségi és Etnikai Hlvatalnlil 61 %, a Tlircanélküll mlnlsztereknél 57 % a vezetólc aránya. A Pénzügyminisztériumban a betöltött Jétszámot figyelembevéve az 1990. évi 414 fős összlétszámból 86 fő volt vezetői állománycsoportban, 1991-ben az 542 összlétszámból 163
fő
került
vezetői
kategóriába. Az adatokból
látható, hogy míg 1990-ben egy vczetónöz 2-3 érdemi 1991-ben már csak l vagy 2
fő.
ügyintéző
tartozott,
Amennyiben a hivatalos besorolástól
eltekintünk és a csoportvezetőket is a vezetők közé számítjuk a vezetői arány még magasabb. A csoportvezetők száma 1990-ben 48, 1991-ben 74 fő volt. Ennek ellenére az Országos Tervhivatal több volt
vezetőbeosztású
munka-
társát egy-két kategóriával lejjebb kellett sorolni, annak érdekében, hogy a Pénzügyminisztérium új szervezetébe beilleszthetök legyenek.
E mögött a tendencia mögött még mindig az a jelenség rejlik, hogy a bérkategóriák felső határainak nyitottsága ellenére a magasabb fizetés csak magasabb pozíció betöltésével járhat együtt. A magasabb jövedelem elérésén kívül a vezetői létszám növekedésének a másik oka az államigazgatási munkakör presztizsének a csökkenése. A keresetekben az alapbérerr kívül
jelentősebbek
még a pótlékok és jutalmak.
A pótlékok korábban sokkal általánosabban alkalmazott bérkiegészítésck voltak, a személyi-jövedelem-adórendszer bevezetésekor többségét alapbéresítették. A pótlékok közill ma a nyelvpótlékok a lcgáltalánosabbak. amelyek többségükben továbbra is bérkiegészítő funkciót töltenek be. Egyes helyeken (pl. Magyar Tudományos Akadémia, Pénzügyminisztérium) a mozgóbérek aránya marginalizálódott, mindösszc a jövedelem 1-2%-át teszi ki.
Arra vonatkozó adat nem áll rendelkezésre, hogy a munkakörön kívül szerezhető egyéb jövedelmek (másodállás, mellékfoglalkozás, megbízások, igazgatósági tagság, felügyelő bizottsági funkciók stb.) mennyiben m6dosítják az érintett kör másokhoz viszonyított helyzetét, de egyes szakterületek ez irányú lehetáségei jogszerű keretek között is számottevőek lehetnek. A fejezetek és intézmények által alkalmazott bérpreferenciákb61 a helyszúti ellenérzések alapján szignifikáns tendenciák nem állapíthatók meg. A vizsgált körben az egyes kulcsszárnokba sorolt csoportok bérfejlesztési dinamikája nagyon eltérő volt, preferált területek csak lokálisan fordultak elő. · Egyes fejezeteknél, intézményeknél a
vezetői
állomány bérfejlesztése volt
átlagon felüli (Pénzügyminisztérium, Művclődési és Közoktatási Minisztéri
-34-
um, Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztérium, Magyar Tudományos Akadémia, Nemzetközi Gazdasági Kapcsolatok Minisztériuma). A Miniszterelnöki Hivatal terilletén az egyes munkaköri csoportok közötti jövedelemkülönbségek csökkentek. Az Igazságügyi Minisztériumban és a Népjóléti Minisztériumban az ügyintézői állomány bérei növekedtek gyorsabban. Az Nemzetközi Gazdasági Kapcsolatok Minisztériumában a gépkocsivezetők
átlagbére mutat kiugrást (az gépkocsivezetó'knél 37.000 Ftlhó).
ügyintézői
átlag 32.000 Ftlhó, a
n. Következtetések, javaslatok
Az állarnigazgatás központi szerveinek mélyreható, alapvető változásai az 1990.
szeptemberében kiadott, az egyes minisztériumi szervek feladatait meghatározó kormányrendeletek megjelenésével vették kezdetüket Jóllehet az utasítások megjelentek, de ezzel nem zárult le a minisztériális szervezetek átalakulásának folyamata. Az államigazgatást alapjaiban érintő további változások igénye összefügg a
gazdasági törvénykezés felgyorsulásával, a megjelenő törvények szabta újabb követelményekkel, továbbá a már megvalósult változások tapasztalataiból szükségessé váló további korrekciókkal. Végül a külső változtatások jelentős belső szerkezeti átalakulási folyamatot indukáltak, beleértve az irányítási körbe tartozó intézményrendszereket Ezek a belső változások érintik a működés minőségét, tartalmi kérdéseit is. Az állarnigazgatási létszám 1991. I. félévében 18.341 fő volt, az 1990. év végi létszámhoz viszonyítva - a szervezeti változások miatt - 25%-kal nagyobb. A béralap ugyanezen időszakban 52,5%-os növekedést mutat. A vezetők aránya meghaladja a 17%-ot, a növekedés üteme ebben az állománycsoportban a legnagyobb. Szerkezetileg a legnagyobb változások a kormányzati munka m6dosulásai miatt a Miniszterelnökség fejezetnél jelentkeztek. A változás lényege: a miniszterelnöki intézményrendszer létrehozása és a kormányzati struktúra megfeleltetése a koaliciós követelményeknek. ·
-35-
Az államigazgatási átszervezések másik centruma a Belügyminisztérium volt. A
tárca tevékenységi profilja a kormányzati munkamegosztás változásaiból következőerr átvett új feladatokkal alapvetőerr m6dosul. A BM korábbi rendészeti, igazgatásrendészeti, határőrizeti és védelmi funkciója- változott tartalmú- megtartása mellett, ezektől elkülönítve, előtérbe került a közigazgatás irányítási, szervezési funkciója és az önkormányzatokkal kapcsolatos feladatok átvétele. fejezetek, intézmények mindegyikére jellemző az, hogy feladataik, szakmai statutumuk érdemben megváltozott, m6dosult. Több szerv új feladatok ellátására létesült.
Az
ellenőrzött
A feladatváltozások egyik kedvező kihatása a tevékenységek szabályozottságának javulása. A korábban elhanyagolt és elavult szabályzatokat újrafogalmazták, korszerűsítették, újrakiadták, illetve annak mindenütt előrehaladt előkészületeivel találkozott az ellenőrzés. Elavult szabályozások elvétve fordultak elő. Az állami élet szinte rninden vonatkozását érintő szerkezeti, tartalmi változások
ellentmondásokat is hordoznak magukban, amik a végrehajtás során gyakorlati problémaként jelentkeznek. A feladatokban előfordulnak párhuzamosságok, részbeni átfedések, értelmezési, eljárási különbözőségek, hatásköri surl6dások, ellátatlan feladatok, joghézagok. Nem tekintettük az ellenőrzés alapvető céljának azoknak a működési ellentmondásoknak a feltárását, amelyek az államigazgatás átszervezéséből (is) keletkeztek, rnivel a Miniszterelnöki Hivatal a tárcák bevonásával ezt már megtette. Mivel az ellenőrzés számos ilyen problémával találkozott, jelzésszerűen összefoglaljuk azokat, amelyek a Miniszterelnöki Hivatal korábbi felmérésében nem fordultak elő és gazdasági kihatásuk is van. -A külső változásokat követő belső átszervezések bér- és létszámgazdálkodás szempontjából egyes esetekben céltudatosak, átgondoltak és eredményesek. (Pl. Igazságügyi Minisztérium, Bíróságok.) Más esetekben a belső átszervezés ellentmondások forrásává válik, rontja a szerv működésének hatékonyságát (Művelődési és Közoktatási Minisztérium, Pénzügyminisztérium, Miniszterelnöki Hivatal, Belügyminisztérium). -Még azonos minisztériumhoz tartozó frissen alapított, haonló jogállású intézményekre vonatkozó alapítói jogszabályok is lehetnek ellentmondásosak {pl. Postaiés Távköztési Főfelügyelet, Frekvenciagazdálkodási Intézet).
-36-
-Egyes intézmények (pl. Magyar Tudományos Akadémia) tevékenységét meghatározó jogszabályok, törvényerejű rendeletek elavultak. Ezek az intézmények a tevékenység (és a létszám) felülvizsgálatát az új szabályozástól teszik függővé. Pozitívumként értékelendő az, hogy a kormány érzékelve a jelentkező anomáliákat, intézkedéseket tett az ellentmondások feltárására és megszüntetésére. A 3211/1991. Korm. határozatot, amely a központi államigazgatási szervek feladat- és hatáskörének áttekintéséről szól, követte a 3 307/1991. Korm. határozat, a kormányzati munkamegosztás felülvizsgálatával kapcsolatos intézkedésekről, majd a 3353/1991. Korm. határozat a központi költségvetési szervek felülvizsgálatáról. Az utóbbi határozat deklarált célja a költségvetési szervek számának és létszámának csökkentése. Az intézkedések sorába illeszkedik továbbá az 1992. évi költségvetési irányelvekről szóló kormányhatározat. A kormánynak az az intézkedése, amely a költségvetési intézményhálózat és a háttérintézmények felülvizsgálatát rendelte el 1991. III. 31-ig, nem teljesült. Az az előírás, hogy a kormányelőterjesztések során be kell mutatni a költségvetési kihatásokat, és az ellentételező forrásokat, még nem kialakult gyakorlat. Az érdekeltek ezzel kapcsolatos egyeztetései nehézkesek. A kormány azon határozata, hogy a központi költségvetési szervek felülvizsgálatát, szervezeti korszerűsítését össze kell kapcsoini a szervek mennyiségének és Iétszámának lehetőség szerinti csökkentésével, még csak néhány, szórványos esetben fordul elő. Az ellenőrzés által feltárt tények- egyelőre- nem igazolják kellően a kormányzati
célok megvalósulását A megszünt, vagy megszüntetni szándékolt szervezetek számát meghaladóan jöttek létre új államigazgatási szervek, a szervezeti létszámirányszámok növekvő tendenciát mutatnak. Az államigazgatás bérköltségeinek csökkentése - többkomponensű tényezők miatt - reálisan célul ki sem tűzhetö az adott koncepció változatlansága esetén. (A vázolt tendenciák a 2. sz. mellékletben szereplő adatokból jól láthatók.) Az állami élet racionalizásáért felelős szervek vezetői ugyanazokkal a nehézségekkel
találják magukat szemben, mint amelyekkel az ellenőrzés alkalmával az Állami Számvevőszék:
A feladatváltozások és a megvalósításukhoz rendelt feltételek nem mindig kerülnek szinkronba. A magyar államigazgatásban nincsenek hagyományai a feladatoldalról felépített szervezeti- és létszámigények meghatározásának. Az állami
'
-37-
költségvetés tervezése alapvetően bázis szemléletű, az államigazgatási szervezetek központi támogatása, működési feltételeinek jóváhagyása sok tekintetben nem a feladatokb61, illetve azok változásaiból kiindulva valósul meg. Az állami költségvetés jelenleg érvényes tervezési rendjében az igazgatás fogalma
...
nem kellően definiált. Nincs egyértelműen meghatározva az 1991. évi költségvetésben az igazgatási címbe sorolható intézmények és tevékenységek köre. Így az egyes fejezetek igen eltérő feladatokat végző intézményeket soroltak az igazgatási cím alá, illetve soroltak máshová . Nincsenek meghatározva azok a jellemzők, amelyek alapján kiválaszthatók az úgynevezett háttérintézmények. Rendezetlen az országos hatáskörű szervek jogállása, statutuma. Különféle bérpolitikai és egyéb okok miatt egyébként a tevékenységek alapján államigazgatási feladatokat ellátó egyes tevékenységi köröket jogszabályok kiemeltek az államigazgatási bérbesorolásból és attól eltérő kulcsszámokat és besorolási feltételeket állapítouak meg (pl. kutat6k, pedagógusok stb.). Alapvető
feltételek; úgymint a kormányzati munkamegosztás, az államháztartás vitelének szabályai, a köztisztviselők jogállása, a Munka Törvénykönyv korszerűsítése mindeddig hiányoznak, illetve csak előkészületi szakaszban vannak. Ezek a sajátos körűlmények rendkívüli m6don megnehezítik az államigazgatás fogalomkörének behatárolását, a hozzátartozó létszámok és ráfordítások megállapítását. Normatív szabályok hiányában szubjektív médegelés kérdése a határvonalak meghúzása, a tevékenységek besorolása, ennek következtében az azonos célú, de eltérő tartalmú elemzések eltérő következtetésekhez vezetnek, anyagi következményei az állami költségvetésben jelennek meg. Mindeddig megoldatlan a magyar költségvetési tervezés gyakorlatában a létszámés bérigény reális megállapítása, annak ellenére, hogy az államigazgatási szervek, intézmények költségvetésében többnyire a bérköltségek teszik ki a legnagyobb arányt. Még ott sincsenek létszámnormatívák, ahol azok alkalmazása lehetséges és indokolt lenne. A béralap tervezés ellentmondása az, hogy az 1991. évi költségvetésben a béralap kiemeit előirányzatot képez, másrészt a korábbi gyakorlatnak megfelelően a betöltetlen álláshelyek után elért bérmegtakarítás bérfejlesztésre, jutalmazásra
-38-
felhasználható. Ez a fajta ösztönzöttség korlátokat állít a feladatváltozásokat létszámgazdálkodás elé.
követő
Az eddig érvényben volt érdekeltségi viszonyok inkább elrejtették a valós létszámszükségletet, sem mint megoldották volna azt. Az intenzív feladatmódosulások, bővülések ismétlődő alkalmakat teremtenek a létszám irányszámon alapuló, bérkondidák javítására. Általános gyakorlat szerint a létszámelőirányzat átlagosan legalább l 0%-a tartósan betöltetlenül marad és az üres álláshelyekre tervezett béralap felhasználásra kerül. Több helyen a betervezett létszám fel sem volna vehető, mert az arra tervezett bért évközben felhasználják. A bérarányok nem objektív indokokból történő eltérítését elősegítette az 1990-ben a dologi kiadások terhére engedélyezett bérfejlesztés. Ezzel a lehető séggel nem minden fejezet élt, illetve eltérő mértékben csoportosítottak át béralapra összegeket. A költségvetés bázis szemléletü tervezési rendszere tartósan honoráita azokat, akik ezt a megoldást alkalmazták.
-
Az államigazgatásban kialakult" bér- és kereseti arányok semmiféle tudatos
arányosságot nem fejeznek ki, mindenféle szempontból torznak minősíthetők. Az államigazgatás legfelső szintjét képező kategóriák (miniszterelnöktől- államtitkárig bezárólag) jövedelmi viszonyaiba már tartósan beleütköznek az alsóbb besorolási Irulesszámba sorolt beosztások alapbérei, illetve a jövedelmi lehetőségeket figyelembevéve többnyire meg is haladták a magasabb kategóriába soroltakét Az alacsonyabb kategóriákban hátrányosabb helyzetűek azok, akik munkakörüknél fogva egyéb jövedelmekhez nem juthatnak. A felső szintú vezetés jövedelmi hátrányát a 90/1991. (VII.l2.) Korm. rendelet kívánta ellensúlyozni a költségtérítési átalány bevezetéséveL A rendelet nem oldotta meg, hanem elmélyítette az ellentmondásokat. Mindezek a körülmények arra mutatnak, hogy az államigazgatásban a bér- és létszámgazdálkodásban alkalmazott módszerek elavultak és eredménytelenek, nem segítik elő az ésszerű megoldások megvalósítását. Az
ellenőrzés
által feltárt tények alapján a
következő
ajánlásokat tesszük:
A kormányzat szintjén: a.) A központi államigazgatás keretében megvalósuló munkamegosztás felülvizsgálata során ·- a 3307/1991. kormányhatározattól némiképpen eltérően,
:
-39-
vagy azt kiegészítőerr- a figyelem középpontjába fő szempontként a tárcák feladatainak komplex áttekintését és az átfedések kiszűrését indokolt célul kitűzni. Ebben a folyamatban lévő kormányzati előkészítő munka legfeljebb kiinduló információként fogadható el. Olyan tárcaközi bizottság létrehozását javasoljuk, amelyik összefüggéseiben áttekinti az államigazgatási irányítás jelenleg létező ellentmondásait és a tárcaérdekektől függetlenítve teszi meg javaslatait a kormánynak. Ennek keretében dolgozhatók ki a különböző tárcák felügyelete alá tartozó külképviseletek egységes kormányzati irányításának elvei is. b.) Az államigazgatás szervezeti rendszerének racionális működtetése véleményünk szerint megkívánná minden egyes központi államigazgatási intézmény átfogó, funkcióelemzésen alapuló szervezeti átvilágítását és belső szervezeti felépítésének, létszámszükségletének, működési rendszerének az elemzésre épülő meghatározását. A feladatorientált átvilágítást megfelelő érdekeltségi viszonyok kialakításával együtt célszerű működtetni. c.) Rendezést igényel az Országos Üdülési és Szanatóriumi Főigazgatóság helyzete. Alapítvánnyá alakítása csak úgy lehetséges, ha jogutód nélkül megszűnik. Ebben az esetben átfogóan szabályozni kell az államigazgatási szervek jogutód nélküli megszünésével járó munkajogi kérdéseket. d.) Ellentmondásos, ezért is rendezést igényel az Országos Testnevelési és Sporthivatal és a Művelődési és Közoktatási Minisztérium költségvetési viszonya. A Hivatal költségvetési előirányzatai a fejezet költségvetésében elkülönítetten a Múvelódési és Közoktatási Minisztériumon belül működő önálló szervként jelennek meg. Több minisztériumot érintöen: a.) Egyes államigazgatási szervek megszűnése várható. Megszünésükkel nagy értéket képviselő álló- és forgóeszközállomány szabadul fel, aminek hasznosítását, további sorsát körültekintően és gazdaságosan kell megoldani. b.) A külkereskedelem megváltozott helyzetét, valamint a költségvetés lehetőségeit tekintve- a Nemzetközi Gazdasági Kapcsolatok Minisztériumának kezdeményezésére - a társhatóságokkal és érdekképviseleti szervek közreműködésével - indokolt felülvizsgálni és újra meghatározni a külkereskedelmi képviseletek területi megoszlá5át, azok szolgáltatásait és a szolgáltatások igénybevételének költségtérítését
-40-
c.) A köztisztviselők jogállásáról szóló törvény ismeretében minden minisztérium dolgozza át a Munkaügyi Szabályzatát. A Miniszterelnöki Hivatalnak:
Ajánljuk a fejezetet alkotó intézményrendszer funkcionális elemzésen alapuló egyszerűsítését, mivel rendkívül heterogén szakterületeket fog össze és az intézmények egy része funkcionálisan nem ide tartozó (pl. Kárrendezési és Kárpótlási Hivatal, Központi Statisztikai Hivatal, Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság). A Pénzügyminisztériumnak:
a.) A szervezet belső túltagoltságának megszüntetése érdekében célszerű a tevékenységek és azok kapcsolódásának szervezési szempontú átvilágítása, egyszerűsítése.
b.) A belső működés zavarainak felszámolása és a tisztánlátás érdekében szükséges a feladatokat, hatásköröket újrafogalmazni. Erre építve új Szervezeti és Működési Szabályzatotés munkakörökre lebontott ügyviteli szabályokat célszerű készíteni. A Belügyminisztériumnak:
A minisztérium és háttérintézményeinek szervezeti-múködési rendje még kialakulóban van. Az új szervezeti rend véglegesítésének és a szervezetek kapcsolatai meghatározásának a feladatok mielőbbi elhatárolása és az igazgatási címbe tartozó intézményi kör véglegesítése az előfeltétele. Így válik lehetővé a felesleges centralizáció ésszerű oldása. Müvelödési és Közoktatási Minisztériumnak:
A hatékonyabb és korszerűbb működés a szervezeti struktúra és gazdálkodási rend Inielőbbi átgondolását és egyszerűsítését igényli, mivel a szervezet túldimenzionált. A Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztériumnak:
a.) A tárca Inielőbb tárja fel a vízügyi ágazatra ható kormány szintű feladatcsökkenések következményeit, ennek megfelelően alakítsa át, ill. egyszerűsítse ezen ágazat meglévő struktúráját;
-41-
b.) tegye hatékonyabbá a tárca és a hozzá kapcsolódó szervezetek közötti információáramlást. Az Igazságügyi Minisztériumnak:
A bírósági felügyelet létszám- és bérgazdálkodási kihatásait konzekvensebben építse be a minisztérium költségvetési gazdálkodásának kereteibe. Ennek érdekében a döntéselőkészítés során javítani kell az együttműködést a szakmai felügyelet és a gazdálkodó főosztály között, pontosan meghatározva felelősségüket. A Népjóléti Minisztériumnak:
A célok ismeretében - a kritikus létszám- és jövedelemhelyzetére tekintettel elemezze feladatai teljesíthetőségét és azok reális létszám-. valamint bérigényét ter jessze a kormány elé. A Gazdasági Versenyhivatalnak:
a.) A gazdasági környezet, a piaci viszonyok változása, az új feladatok mérlegelése alapján célszerű áttekinteni a belső struktúrát, a szervezeti rendet, az egyes szervezeti egységek feltételeit, a rájuk háruló feladatokat, s azok összevetésével a szükséges változásokat végre kell hajtani. b.) A Hivatal dolgozza ki ösztönzési rendszerét, s a végzett munkát annak alapján minősítse és honorálja.
Budapest, 1992. január
Melléklet: 7 db. l 1 2 l a p l
l . sz. malléklet a V- 117-48 /91/92 . sz . hoz
A h ely szín i e ll e nőrz ésbe hevont k ö ltségvetés i fejezetek és intézmény e k jeg yzéke
VII . Miniszterelnökség Miniszterelnöki Hivat al Tárca nélküli miniszterek Nemzetiségek és Etnikai Kisebbségek Hivatala Magyar Közvéleménykutató Intézet Országos Bányamüszak i
F őfelügyelőség
Gazdasági Versenyhivata l VIII . Belügyminiszté ri u m Or s zágos Ká rr endezési é s Kárpótlási Hivatal X. Nemzetközi Gazdaság i Kapc solatok Min i szté riuma XI . Népjóléti Miniszté rium Főigazgatóság
üdülési és Szana tórium i
XII . Igazságü gy i Miniszté rium Bíróságok XIII . Közleke .:iési. Hi.!'közlési és V:zügyi Mi:1isz:;ér.:.un t
=:: ..:: .:. ... :l =-r =o --- --=..:-- - ~
?osr-a :.
- .. :_1-..=--.:. ...
---~-
-
~ .:l -
- 2 -
l.sz.melléklet XVII . Pénzügyminisztérium Allami Bank-, Biztosi tás- és grtékpapir Felügyeletek, Pénzügy i Számítástechnikai Intézet, Kincstári Vagyon t Ke z el6 Intézet, Adó- és Pénzügyi Ellen6rzési Hivatal Lánchid I r odaház Gazdasági Igazgatósága XVIII . Mfivel 6dési és Közoktatási Minisztérium Magyar Köztársaság Mfivészeti Alapja XXI. Magyar Tudományos Akadémia MTA k u tatás t kiszolgáló szervezetei
2.sz. melléklet V-117-49/91 /92.sz.hoz A minisztériumok létszá1- és béradatai
1990. Létszá:n M egnevezés
(fó\ e lói rán yz~t
Köztársaság elr.ökének ~i vatala
1991. Béralap (ezer Ft l l!lódosított el óir ányza t tény
tény
21
15 .408
Béralap (ezer Ft)
Létszám ( fő l
módositott e lői rányzat
9.379
34
143.721 112.582
376
185 .613 178.338
494
tény
elő irányzat
I. félévi tény
18.200
8. 021
399
143 .400
74.981
466
206.806
109.980
33
18.800
9.574
31
Országgyűlés
Hivatala
376
Miniszte re lnöki Hivatal
488
?árcanélküii miniszterek Belügyminisztérium (I gazgatás l
3.299
3.058
1.334 .475
747.939
Honvédelmi Mi~isz tériuo (:gazgatás\
~S7
150
136.300
43.989
S: :ze : !öz~ Gazcas~ ~: !5?cs: :a~o! ~i~:s ::§~::::
:'~
~
--..
"" ('"'
---.. "--....
!!'~ ;
-:
_ . _ .li,._.v
-.-----... . :..: . - _..
::~
::: .. :~: ·.. --·
~-
::.-
- ? -
2. sz.me lléklet 1991.
1990. Létszám Megnevezés
í föl elő irányzat
tény
Béralap fezer Ftl módosított e l őirinyzat tény
Létszám
Béralap (ezer Ftl
(föl
módosított előirányzat
tény
előirányzat
I. félévi tény
*
513
456
228.770
114.385
60.189
360
258
66.115
33.058
52.476
283
173
158.290
44.767
735
275.663 2?5.663
609
640
281.469
127.443
430
142.395 136.995
493
410
174.121
89.916
Földmúve lódésügyi Min.
599
493
FM Gazdasági Hivatala
360
326
69.914
162
127
84.303
71?
·-
'?1
204.658 191.599
i
M~nkaúgyi
Minisztérium
Pénzügyminisztérium Müvelódési és Közoktatási Minisztérium
3-"
t
MKM Ell átási és üzemelteté;i Igazg.
1'7? . l w
!40
23.778 23.778
182
153
31.135
15.401
!pari és Kereskedelmi Minisztérium
603
544
194.430 202.876
777
742
317 .000
142.063
Környezetvéde lmi és Területfejlesztési Hin.
415
393
106. 319 105.942
409
340
i17 .518
60.618
Magyar Tudományos Akadémia
269
240
269
223
69.963
32 .576
7.389
6.6~6
10.619
9.684
Osszese n:
63.019
61. 017
2.266.537 2.151. 624
4. 201. 412 2.072.621
3.sz. melléklet V-11 7-ft~ /91/92 . sz . hoz
Minisztériumi létszámösszetétel 11990 .VI. l
Megnevezés
Vezetök
ügyintézék
ügyvitel iek
Fizikaiak
Gépkocsi vezeték
Köztársaság elnökének hivatala Országgyúlés Hivatala
2
3
21
59
16
104
9
1B3
128
42
123
40
Nemzetközi Gazdasági Kapcsolatok Hinisztér iuma :55
303
77
3
5
? l
•o .L
=-·
-
Miniszterelnöki Hivatal Tárcané~küli
minisztereil: Belügymin i s ztéri~m
(Igazgatás l Honvédelmi Minisztérium (Igazgatás)
NGt~
Gazdasági lgazg.
Sép,ió:á: i
~ :wi=::é!":~~.r
-- ~ =--=~~. ;-.;[: ·- .
..
-- -
!.::_::r:.:=~ :.
_:::~::~ ~ ::.:
~ ~
-
-
.
.--
:~
-
::
-
--
-
-.
..·-.
.-
-.
-
--
5
~
~:!:: :ü:
_:::=::i=: : ----·. ~-~~=~ : -:::~:
?3:~~:::;§~~:
v: .
-= ~
?:"
r •
:l
- 1:
·~
- 2-
3. sz. melléklet
Hegnevezés
ügyviteliek
Ve:etók
Fizikaiak
Gépkocsi vezetök
FM Gazdasági Hivatala
16
48
20
210
Munkaügyi Minisztérium
20
61
8
4
Pénzügyminisztérium
86
199
49
70
10
J1üve lódési és Közoktat ási Minisztérium
72
300
43
4
15
9
84
17
!p~ri és Kereskede lmi . . . ..M"lnlSZterlU fil
89
?•a -v•
16
Környezetvédelmi é ~ Területfejlesztési Min.
78
186
31
37
Magyar Tudományos Akadémia
40
134
14
37
1.212
2.9c6
27
HKM Ellátási és üze-
me ltetési !gazg.
összesen:
'
10
984
17
232
4.sz. melléklet
V-117-4f/91/92. sz.hoz Minisztériu1i létszámösszetétel
{!391. VI. i
Megnevezés
Vezeták
Ügyintézók
Ogyviteliek
Fizikaiak
Gépkocsi vezeták
Köztarsaság elnökének hivatala
o
8
40
88
p· vb
152
19
9
?~ll "1
1.209
337
40
99
ll
Nemzetközi Gazdasági !apcso latok Minisztériuma 142
192
47
:~
·r.
-
/í
--
-
·-=
iga:s~~gyi ~E: :s::§!':=
..
::~
!:r::!~:§s:. ~::!:: ~~z:
--:
Országgyúl és Hivatala Minisztere lnöki Hivatal Tárcanélküli miniszterek Eelügyminiszté rium (Igazgatás l ·Honvédelmi Hinisztérium (Igazgatás)
' J
Gazdasági lgazg .
!lG!~
Nép jó lé:. i
:3
t
~ inisz:é!:·::i
3
:_-:r;: _:::;:::=::_...
!:::~:!:~!= -:J ~ ::r.~ : ::?=:rr:
-·-·
---
2
3
22
201
10
20
130
46
4 987
145
e
·=
._.;:: _:
-.
·-·-
~
~.
..:!
·:c
- 2-
4. sz. me lléklet
Megne•.rezés
Vezetök
ügyinté::ók
ügyvitel ie!
Fizikaiak
Gépkocsi vezetök
FM Gazdasági Hintala
15
47
12
!68
Munkaügyi Minisztérium
46
87
13
9
163
257
47
61
!4
72
300
43
4
22
8
86
25
l. v
. 11
338
18
Környezetvédelmi és Területfe jlesztési Hin.
93
160
28
28
Magyar Tudo~ányos Akadémia
40
134
14
37
1.562
4.217
826
2. 003
Pénzügyminisztérium Múvelódesi és Közoktat~si Minisztérium M[M Ellátási és üze~eltetéd Igazg.
22
Ipari és Kereskedelmi Mini~ztérium
Osszesen:
'
2
15
374
5. sz. melléklet V- 117-4~/91 /92 .
sz. hoz
Hinisztériuai átlagbérek (199l. VI. )
~egnevez és
Vezetök
Ogyintézök
ügy7iteliek
Fi3itaiak
Gépkocsi vezetök
At lagbér
Köztársaság
52.016
25.952
16 .800
20.050
31 .393
35 .950
54.708
30.943
1P .261
17 .424
25.833
25.195
ji vatal
64. 058
3: .055
!4. 956
22.727
31.337
37.453
:á:car.éll:ül i ;::in iszterek
o6.5C6
27 .727
23.350
22.887
( ig azga~ás)
52.987
33 .123
18.380
20.803
Honvédelmi Minisztérium tlgazgatás l
67.500
41. 776
23 .764
64.500
22.5:8
e ~ nökének ~ ~vata :a
0rszággyúlés H:n tala ~:ni3z:erelnöki
52 .078
Bel~ gy~inisz tér ium
Ne::~zetközi Gazeasági Kapcs
24. 378
· ~ 0~"
_..... """J
~inisz;é r iuaa
SG~
G;zóaság i
- ,
:?é:~ .
·- .. :- ··· ----
- -...
":-
.. : .. ::::
.. .. .. -
-·--·---
- =~= -:..: • il
-
-
28 .206
- ? -
. 5 • sz • mellé kl et
Megnevezés
Vezetők
Ogy intézők
ügyvitellet
Fi3itaiak
Gépkocsi
At lagbér
vezetők
Köz lekedési. Hírközlési és Vízügyi Hin.
60.090
35.416
22 .074
16.559
26.753
36.952
Kiilügyminisztérium
63.167
33.395
21.784
25.633
23.448
34.850
~öldmúveló-
70.791
40. 403
23.321
19 .162
FM Gazdasági Hivatala
33.428
24.232
16. 822
20. 447
Munkaügyi Hinisztérium
65 .018
35.333
21.871
14 .966
Pén3ügyminisztérium
66 .759
28 .920
lB .475
21.520
Múvelódési és Közokt. Min.
54 .040
29 .363
17 .962
HKH Ellátási és üzmeltetési Igazg.
44.975
22.991
15.209
16.648
20.091
18.896
Ipari és Keresk. Hinisztéri um 57.586
37 .804
23 .51?
24.100
31. OOO
41. 937
Környezetvédelmi és Területfe jL !Hnisztériua 46.161
26.ese
15. 9" 3
~ 2 . ~~~
•c
p"'
.-, ........ .
..
·- ·-
45.561
désügyi Min.
.. J
!!agyar Tud~ányo s !!:cdé&ia H.e?? ... ~!-:: :
:: .. -·
"::-
...
--· -:: _-::
.
:;_:;:
26.003
24.859 42.756
24.443
32.026 31.940
-=-
~.:
Cl~
. 1.. .. - "':. J
'
!:Z ..... -
.
-
--
-~ - -
~
:":'·
.....
;.
h -=l
Alapb&rek átlagtól való eltáráaei, fóbb munkaköri caoportonkánt
6, az. meJJ é klet
117-48/91 /92.sz.hoz 1111 . &prtlt• hó
2
lnllu-tn• . . ~,_ • • , , . .
3
1-1>01
foov.
95 . 9
101 . 1
Z
I• I ~ VY •I n lo lttrlu-
114 . l
3
f o l oe~;v o l u uqy t
110 .2 128.8 97 . 0
II IIIIUU~ I UM
• Honv t OiliMI Hl fll••t t r l u•
l ou oa ovoy t Hlnt o1U r l;u• l Pil r l u hi • •~• U •ll•t 141 1\ l oHtr l ..,. Mrlltc.• '" '"'""'• t l ll n t ~H_, I u• KOJ io ~ o O h l, ltl tk!llltll
Vl luUY I ltl n iU l triUII
h
108 .1 134 .
a
104 . 8
9• . 7 100.4
K~; l vQy MI I\ 1 01\t r l yM
97.0
10 Hunk t ugy t Htnhllfrl\1111
....
,
10 1. 3 115. 1 IO• . a 106 . 1 103 . 0 10 7 . •
114. l
5 3-WI
tel ~ roku
foeunk ~ tara
ugytn-
l
••••tok l Nl n lo z to r o l n&M I Hi volal
4 3 -t>•H
tlzok
• 3-ból
7 3-1>61
•
t
ugyv•tttli
tiz í k•1~k
10
to-
cGQP.ve~ . •
ll
9'11>J~ r •u
•lo.dó
elcw
veJe tok
OS5ltt~n
102 . 5
97 . 5
9J . 3
111.5
93 . 7
H .5
115 . 4
~~ . J
S9 .
118 . •
11 e . •
118 . 4
o. o
o. o
o. o
0.0
l l s.
108 . 4 141 .6 91.6 123 . l 91.6 103 . 5 103 . 5 10 5 . l
10 5 . 0 10 . 4 96 . 3
107 . 9
t (JI , 2
98 . 3
0.0
107 •
138 . •
116 . 6
0 .0
J7 . 6
0.0 I C.5. 3
120 . 5
103 . 0 136 . 5 91. o 116 . 5
0 .0 114 . 1
o
lJ8 . 1
IH . 9: . 2 120 . 2
88 . 7
88 . 1
,. . 7
99 . 5
115 . •
19 . l
96 . 9 103 . 5 100 . 2 e6 . 0
91. 3
86 . 8 91.7
116 . e
96 . 3 109 . 3 !26 . ,
99 . 8 103 . l
11 Huv o l oOttl ll ~t i O kii\AII Hlnlil lt r lu• IZ ll t OjO it \1 lllliliiliti UM U lilii l e Lk li ll O o, Uo d ~ l ~iii) Q oOIHOk lll n t u ttrlu,.a
92 . 1
,. .o
87 . o 100 . 9
93 . 3
91.0 9< . 2
11 0 . 2
107 . 8
1• Ptnauuy• tnltlf t r luM
123.2
134 . 4
120 . l
99 . 5 119 . l
105.1
107 . 5
107 . 1
105 . 5
105 . 3
Hlll l a l tt rh'""tJM ONIUoti• ll
•
153 . 0 94 . 2 l lZ . 2
100 . 3
IlO . 4
87 . 6 134 . 2 10 ~ . 1 109 . , 119 . 6 lll . 2 96 . 7 99 . 8
H .6
137 . 5 101 7 120 . 9
173 .
92 . 9
75 . 3
102 . 0
lll . 2
z
lU . l
t Je .o
11 J . 5
112 . 7
0.0
113 .
93 . 1 10: . S 103 5 105 • 9 1. •
93 .
l
o. o
0.0
9~ .
7
0 .0
123 . 4
11 J . 2
12~ . ~
0 .0 132 . 7
122 . 5
121 . o
106 . 8
96 . 9
S0 . 9 lOS l 120 . •
107 . 6
11 2 . 1
108 . 3
106 . 2
103 . 1
10 6 . 2
~J .
7 . ~
93 . 3
136 . 0
0 .0
o
117 . 6
115 . 7
l
12• . e
89 . 1
93 . 1
93 . 3
85 . l
104 . 0
88 . 9
108 . 9 98 . 7
11 s. 2
107 . • 153 . 7
\ ~l . 1
91. 5 90 . 5
91. o
0.0
0.0
0.0
0.0
0 .0
IH . •
1!:' . 1
1<6 . 0
100 . l
99 . 2 59. 3 86 . l
108 . l
10 7 . 7
107 . 3
108 . e
111 . 6
t OO . l
12 S . l
lll . 1
10 6 . 6
81. 2
15 . 4 87 . o
65 . 7
84 . 3
77 . 2
76 . 0
73 .2
89 . e
99
.o
86 . 2
8~ .
e3.9
6~ . e
81 . o
2l Ha tr a r 11100111.,1y0 t A ~IU IMII Ki iOOntl Hi vo ta l
8• . 7
0.0
65 . 1 8 5. 9
z•
91.8
95 . 9 97 . 3
99. 9
99 . 9
••. 7 71.1 87 . 9 105 . 5 126 . 5
70 . 9 18. l 90. 1
51. 2
13 2 . 0 96 . 8 71. 7
82 . l 101 . 6 , •.J
52 . 0
89 . 0 84. 6 60 . 3
e6 . 3
102.8
99 . 2 60 . 2 92. • 111 . 3
71. o
H .O
H .6
66. 1
69 . 9 9 l. a
IS AOcl• l l fl t iii UQY l ~ ll l liM" l o l Itt • • U l
ltlvllo l
ll Alii MI lltP•Uftlly l h t ii\IHO
11 atlaal V• tronworn•k••
11 CoaoaoA QI Vor u nylllvilló l It KOlPOlit i PolUtoll l Hi vot a l 20
k ~Jpont l
llat lo iL i hol Ht va\al
2 1 Ho ~y o r
H••••tl Illik
zz Hot yor
6z•o••n, ~ur t Htv•~•'
Or oii QOyv li t Hi vlilii
, , Or • a • uo • l t nr • .,.~•ltk t
lt Or 1 11 00•
~l f i iYUYI
ftrotuo••lo•• u
Hi vlill
11 9 .
86. l
82 . l 66.5
ee . e 10 • . 6 139 . 6
l
l
ll
89.7 92 .0
13 . 6 72 . 1 92 . 7 112 . l
li O. 5
11 1. 4
10 • . 9
93 . 7
102 . 5
123 . 5
IH . 5
96 . 6
79 . 9
sa . ~
111 5
70 . 1
78 . 9 71. 5
79 . 7
8' . e 66. 1
16 • 89 . 1
se . J
71 . o 101 . 1
76 . •
108 . 8
100 . 3
10~ . 2
94 . •
73 . 2
75 . 0
6< . l
60 . 8
H .l
79 . 9
11.0
66 . • 70 . 5
104 . 0
9• . 6
9~ . !1
95 . l
95 . 3
ee
1
93.5
91.6
" ·2
93.9
10~ .
7
99 . 3
94 . 9
101.2
95 . l 99 . 7 101 . J
97 . J
90 . 5
10e . 5
90 . 1
1 7. 7
91.4
90 . e
33 Alla•t ltnhri11JU1•ltl
1 2~. 3
120 . 6
13~ .
7
136 . 3
l• &11 11101 l 1t\O tl! h r. ht\1111al , , &llo111 ' " ' ~ tJtll l r h lun• l•t
14 2 . 6
139 . 8
132 . 7
l l• . ,
o. o
0. 0
lO.e
100 . 0
100. 0
100. 0
21
Oreu oo•
Hu111" t
f • JI .. t i ~MI
30 Ortti OO I Ttll l• lnyt Hi vatti ll Orou goo ,,,_o iiiiii'OIIII\ III lth l ri!IOUO i tOUQ
32 Oreaaoo•
l i~tn• v • l •• t
Or•uoo- 1\elhhll r U •
IUH~!U U IN
••
l~nr l n t vo~ tl
•• rve~
98 . 2
~ IIOtt• • o
.... , ... n
l
A l'1111 krtll1• ,v l M1n1 otr~6:ri um f clmórósének a datni.
98 . 0
e• .•
66.9 04. 4
21 Ori UQ Oa llufllltVf UI I Ml t e Hull~ ilútiY l ,GU lug~ ol betg
7< . J 106 . 0
71. 3 85 . 5
8.! . 4
H .J 67. 2 10 7 . 7
21 Or Ut OO I ll•l • UI III e!j l o t I IIUU\
,, . 7
72 . 9
90 .
l
7~ .
l
66 . 8
90 . 6
S6 . • 62 . 9
1 7. 8
96 . 0
97. 5
97. o
120 . 3
10 . 5
0.0
0.0
98 . 6
92 .0
91.1
93 . 0
96 . 7
95 . 0
91. e
t 2e . 9
138 . l
137 . O
t4Z . a
16S . 9
98 . 9
106 . 6
150.9
0.0
0.0
0.0
:36 .
146 .2
133.4 124.0
150 . 9
134.3
0 .0
0 .0
0.0
13 9 . 0
100.0
100.0
100 . 0
100.0
100 . 0
100 . 0
100 . 0
100 . 0
"· 1
95 . 5
1:7. .
!.!J;. ...ill~~~
....!J•• .~ .
"' Kereseti arányok
elt~róse1,
fóbb munkakör1
._,
csoportonk~nt
7. sz. mell~klet IUl. apr\1 t hó
Inta~ny
z
. .~veza. . közepvezetOk
l Mlnlaztaralnokl
2 l
e
Fol~uvol•augyl
M \ntaztartu~
Honv•d•le•t
w~n,a zt •riua
Ig~zoagugyl
Mlnloztarlu.
ro~ r t
••
lU . l
129.4 99 . 5 104 . 9
K•~••k•o•l•t ~tntazt•r t u.
7 «Ornyezetv•d•1•t l
93.6 104 . 1
Hlv~t~l
8alugyalnlaztarl~
Win1szter1~
82.9
Köz lokaoaa\ ,Hirkoz 1osl •• vtzugyt
Hln\aztartu~
S KülUg~•lni&:t•riu. 10 Hunkaugyl H ln laztarl~
101 .4 100 . 3
l
l-1>01
l - 1>01
fel&ofoku
ra-unk~tars
tU o~
90 . 0
103 . 4 108 . 7
106 . 4 104.5 l 31. 8 105 . 2 103 . 4 91. 1 109 . l
101 . 9
106 . 3 106 . 9
88 . 9
,. . l
l 15. o
142. l
94.8 115 . 4
80 . 7 105. 9 l 1 l. 8
101 . 6 90 . 6
98 . a 108 . 7 113 . 6 IH . 6 H .l 11• . 6 77 . 9 103 . 2 108 . 8
98 . • 108 . 7 109.7 lJ& . Z 91. l lll . 4
77 . 6 100.4 110 . 9 95 . 6
l-ból
'
to-
coop.vez .•
ugyln-
tOov .
a
s 3 -1>01
l
1- l>o 1
V-117-48/91/92.sz-hoz 10
11
98PJa.-....-
a1o.cdó
•1o.c
ll Z . 6
94 . 1 0 .0
o. o 11 a. a 15 t. 4
99 . l IZ~ . 4
IH . Z 1<4 . 0 93 . 4 IH . 6
ugyv1hl\
f\Zik~ ;~k
72 . 2 0 .0 109 . 0 119 . 6 77 . a 127 . 9 90 . 4
116 . 6
0. 0
vezetok
108 . 9 0.0
97 . 5
0.0
0 .0
o. o
16 . l
IH . O
la . 7 119 . l
OO&lOr.Gn
99 5
106 . l lll . 7 l 35 . 9 93 . 9 112 . 6
81.9
95 . 0
80. 2
81. l
at a
116 . l
l l l. l
123 . 8
lOS . 7
10 4 . 7
10 9 . 4 107 . l
l
26 . 4
120 . 3 11 a. J
l Z3. l
ll • . 1
l 13 . l
ll 5 . 7
0.0
99 . 0
96 . 9
0.0 0 .0
10 4 . a 110 . 1 I C. 2. 5 90 . 5 86 . 0 107. l
12 fliPJólott Hlnloztorlu~ U IIOIIUtkozl C~zdaaagl KapcsólUOk H\nlsztOrHMIIa
10 6 . 1
l 20 . l
106 . J
98 . l 88 . 2 85 . 7 1 o1. a
14
Plnzugy•ln;azt•rt~
121.9
135 . 8
l 15 .4
116 . '
114 . 9
l
M\nlaztorlu.ok öaazeaan
102 . 9
105.5
108.5
105 . l
103.4
108 . a
l 11. 5
109 . l
106 . 5
147. 5
0.0
130.4
127.9
126 . 6
13l . 7
ICI. l
10 5 . 8
97 . 5
92 . 6
90 . Z
84 . 4
91.2
l 1J . 6
119 . 2
94 . 2
0.0
o. o
117. 2
102 . 5
94 . 2
94 . 7
86. 8
88 . ~
89 . 6
85 . 6 85. 7
104 . 3
62 . 7
80 . 7
80 . 8
90 . 7 78 . l
93.3
84. 9
83 .
l
0.0 95 . 0 69 . 4 87 . 7
176 . 6
79 . 3 62 . 7 86.2
96 . 3 79 . 3
100 . 8 0.0
99 . 1 10 l. z 171 . 3
10! . 5
92 . 5 94 .6
z
87. 7
96 . 2
85 . 4
l 31 . 7
ec . 5
81.9
65 . 2
82 . 4
86 . 4
81 . 5
120.5 94 . 7
98 . 0
111.9
e6 . 0
92 . 4
56 . 0
5 7. J
68 . 7 87 . 0
65 . 7
69 . 5 92 . 2 117. l
76 . 4 81.0
61 . e
64 . l
59 . 8
64 . 5
78 . 8
60 . 7
0. 0
83 . 3
o
116 . o
117. 7
107 . 6
113 . 5
11 Muv e looe a i ee
~o:o~ t~t~5,
Mtnta zt ertu~
15 Adó- •• P•nzugyt Ellenorz•at Hivatal ll illu\ uapoaaagnyllvanurtó Hivatal 17 Alla.\ Vagyonugynokoag 11
~zoosag\ Versanyntvat~l
' ' Kozpont\ Foldton\ Hivatal 20 Központt Stattazt ika l Hivatal 21 M~g yar Uo10zet t h nk 22
H~gyar
5zaovanyugyt
Hlvat~l
23 H•g y•r Tuo~anyoa Akaooa i ~ Kozpontl Hivatal 24 Orazaggyulaa Hlv•ta1a
12.5
86 . 7
91. 4
8l . 2 92 . l
89 . 5
95 . 7
89 . l
IOe . a
117 . 6
1 l 2. l
0 .0 0. 0 117 . 5
5
ll J . 9
IOO . Z
138.7 101 . 5 107.0
105 . 0 13 0 . 0
80 . 1
93 . 6
86 .6
62 . 1 88 . 8
105 . 3
lll . 5
ll 5 . l
117 . l
113 . 1
91.3
129 . ' 7 t. a
141.0 68 . 0
13J . 4 69 . 0
75 .a
73 . l
99 . 2
25 Orazagoa lanyaauazak\ fofo1ugyolósag 20 Orazago a Haraougyl Hivatal 27 Orazago a Hotoorológiat Intazat
65 . 1
98 . 3 79 . 9 71. 3
21 Oroza90a Munk a vaoal,. t •• Hunkaügyt Fofalügyalöaog
16 . 2
e6 . J
73 . 1
2t Orozagoa Hüazakt fajleaztool 8\zottaag 30 Orazagoa Talaleanyi Hivatal
89 . l
88 . 2
67.'
71. 7
77 . 9
127.2
IlS . 4
21.
z
90 . 9 89 . 81 .
ll 4 .
0.0 94 . 8
86 . 1
l 15 .
ll 7. 6
z
10 2 . 5
86 . 9
6Z. J
103 . 4
l ll . l
71. 5
76 . 9
71 . l
76 . 4
67 . 7
72 . 6
86 . 0
lZ . l
75 . 5
80 . 2
72 . o
., . 4
71 . e
101 . 1
92 . 6
101 . 2
9 7. 7
93. l
58 . 6
81.
o
92 . 9
63 . 7 102.4
6 1. 1
75 . 2
es . J 102 . 0 93 . 9
72.9 88.3
69 .2
71.5
70 . 4
l Oa. 4
91.8
80 . 3
10 5 . 5
80 . 4
&9 . 3
9Z . J
92 . 9
117 . 0
142 . 5
o. o
o. o
n .1
134 .
93 . 3
94 . 0
102 . 6 , • .6
94 .'
95 . 7
6a . 2
95 . l
9a.J
94 . 5
89 .'
101 . 2 94 . 3 101. l
94.0
",O
st. a
91.4
93 .1
90 . a
91.5
92. J
98 . 5
8a . o
93. l
ll Alla.\ lankfalugyalat
1H.a
107 . 7
140 . a
139 . 7
16: . l
Il0. 7
9l . l
117.'
ll9 . 5
o. o o. o
0 .0
0.0
153 . 3 139 . 0
l" · 9 0 .0
l 4 l. 7
138 . 7
171.5 12 9 . 5 l 3J . J
144 . 9
141.2 0.0
158 . l 129 . l 134.5
169 . 5
34 A11a.l llzto altaaral úgyolot .lS Allut CrUkp•p lrfo 1úgya1ot
0 .0
o. o
lll . z
100.0
100. 0
100. 0
100 . 0
100 . 0
100.0
100. 0
100 . 0
100 . 0
100.0
100 . 0
31 Orazagoa
Taroaoalo~olztoolt aat Fölg~zg~tóaag
32 Orazagoa Taotnavolaat •• Sportnlvatal O~z'goe
n.taskörü ezervak öaaze . .n
MIHooa:tUSEN
Bn.q2.J.
, . , .... , ••
~ ,
. • . . .;
, .. ...... .; , • •• of
~
.... .; , , .....
r r- 1 -'. ...-.
f r o ( ,..., l .
134 . 5
