A nonprofit szervezetek gazdálkodása

Adótanácsadók Egyesülete jegyzet

Civil szervezetek számvitele év végi zárás, és a közhasznú jogállás 2015 Előadó: Gottgeisl Rita könyvvizsgáló Magyar Adótanácsadók és Könyvviteli Szolgáltatók Országos Egyesülete Nonprofit Tagozat 2015.04.23

A nonprofit szervezetek gazdálkodása Létesítő okirat működés szempontjából fontos kötelező elemei: a jogi személy célja vagy fő tevékenysége, gazdasági tevékenység folytatása, annak keretei, a jogi személy részére teljesítendő vagyoni hozzájárulások, azok értéke, továbbá a vagyon rendelkezésre bocsátásának módja és ideje, alapítvány esetén a vagyon kezelésének és felhasználásának szabályai, vezető tisztségviselők díjazása Adókamara 2015. április 23.

1


A nonprofit szervezetek gazdálkodása Létesítő okirat hatása a működésre: számvitel – alap- és vállalkozási tevékenység és könyvvezetés módja társasági adó – kedvezményezett tevékenység és adomány áfa – közérdekű céljára tekintettel mentes, közszolgáltató definíciója, közcélú adomány szja – adómentes cél szerinti juttatások cégautóadó – mentesség 1% - működési költség – cél szerinti ktsg Adókamara 2015. április 23.

Számvitel Az egyesület és az alapítvány egyéb szervezetekként szerepelnek a Számviteli törvényben [2000. évi C.], és mint ilyenek, a törvényhez kapcsolódó külön kormányrendeletet kell az esetükben alkalmazni. [224/2000.] A Civil törvény ide vonatkozó előírásait is alkalmazni kell a könyvvezetés, a beszámolás és a közzététel során. [Ectv. 27.§-30.§] Az egyéb szervezeteknek ugyanúgy, mint a vállalkozóknak az üzleti évük utolsó napjára, illetve a megszűnés napjára beszámolót kell készíteniük. Az eltérés abban áll, hogy ezeknél a szervezeteknél nem alkalmazható eltérő üzleti év, az üzleti év – az alakulás, illetve a megszűnés évét kivéve – mindig a naptári évvel azonos, így a mérlegforduló napja mindig december 31-e. Adókamara 2015. április 23.

2


Számviteli szabályzatok Számviteli politika főbb szempontjai közhasznú tevékenység – cél szerinti – vállalkozás tevékenység elkülönítése bevételek forrásai pályázati elszámolások rendje közhasznú beszámoló részét képező adatok kinyerésének módja, továbbutalásra kapott, a továbbutalt támogatások elkülönítésének módja, a KSH felé nyújtandó adatszolgáltatáshoz szükséges adatok kinyerésének módja, más, az adózás szempontjából fontos, azt alátámasztó egyéb analitikák vezetésének módja. Adókamara 2015. április 23.

Számvitel és beszámolás A beszámoló formája: kormányrendelet szerinti egyszerűsített beszámoló = egyszeres könyvvezetés [224/2000. (XII.19.) Korm. rend. 1-2. sz. melléklet] egyszerűsített éves beszámoló = kettős könyvvezetés [224/2000. (XII.19.) Korm. rend. 4-5. sz. melléklet] vagy a Számviteli Törvény szerinti éves beszámoló = kettős könyvvezetés [Sztv. 1-3. sz. melléklet] Adókamara 2015. április 23.

6

3


Számvitel és beszámolás Minden esetben biztosítani kell a szervezet alap- és a vállalkozási tevékenységéből származó bevételeinek, költségeinek, ráfordításainak (kiadásainak), valamint a vállalkozási tevékenység adózás előtti eredményének elkülönítetten történő bemutatását. [224/2000. (XII.19.) Korm. rend. 6. § (7)] Tételes elkülönítés » közvetlen kapcsolat Megosztás » közvetett kapcsolat Adókamara 2015. április 23.

Számvitel és beszámolás az egyes tevékenységekhez közvetlenül nem köthető költségeit, ráfordításait (kiadásait) a tevékenységek árbevételének (bevételének) arányában kell évente megosztani, a továbbutalási céllal kapott, bevételként elszámolt támogatás összegét a megosztásánál figyelmen kívül kell hagyni, a kamat- és hozambevételek, valamint a kapcsolódó (bank)költségek megosztásához az alaptevékenység, valamint a vállalkozási tevékenység (ár)bevételének az összes bevételen belüli arányát e megosztandó kamat és hozam nélkül kell számításba venni. Adókamara 2015. április 23.

4


Számvitel és beszámolás Év végén egyeztetések, ellenőrzések, eszközök és források számbavétele, értékelése és korrekciók végrehajtása a főkönyvi számlák összesítésével főkönyvi kivonatot, illetve naplófőkönyvet készíteni, mely alapja lesz a beszámolónak. Forma nyomtatványt kötelező használni, amik a kormányrendelet szerinti beszámolók tartalma alapján készültek. Részei: a mérleg, az eredmény-kimutatás, a közhasznúsági melléklet és kettős könyvvitel esetén a kiegészítő melléklet az egyszeres könyvvitelt vezetők számára: PK141 a kettős könyvvitelt vezetők számára: PK142 Adókamara 2015. április 23.

9

Számvitel – mérlegsorok tartalma Az eszközök a szervezet működését szolgáló, rendelkezésére bocsátott javak összessége. Befektetett eszközök: a szervezet működését egy éven túl szolgálják. immateriális javak a vagyoni értékű jogok, a szellemi termékek tárgyi eszközök az ingatlanok, a műszaki és egyéb berendezések, gépek, járművek, a befektetett pénzügyi eszközök melyeket hosszabb távra fektetett be a szervezet, azért, hogy tartós jövedelemre tegyen szert

Adókamara 2015. április 23.

10

5


Számvitel – mérlegsorok tartalma Tárgyi eszközökre vonatkozó szabályok: Bekerülési érték, értékcsökkenés elszámolása, értékelés, értékesítés általános szabályok szerint (tényleges használati idővel arányos leírás lényeges lehet!) Támogatásból vásárolt eszköznél: a támogatás összegéből a bekerülési értékkel arányos részt (100%-os támogatás esetén az egész összeget) halasztott bevételként kell kimutatni, a halasztott bevételt az értékcsökkenés elszámolásával egy időben, azzal arányosan kell feloldani, azaz a bevételek között kimutatni. A támogatási összeg nem csökkenti a bekerülési értéket!!! Adókamara 2015. április 23.

11

Számvitel – mérlegsorok tartalma Tárgyi eszközökre vonatkozó szabályok: Támogatásként (térítés nélkül) kapott tárgyi eszköz: a térítés nélküli átadás/átvétel szabályai szerint rendkívüli ráfordítás/bevétel, az átvevőnél halasztott bevételek közé kell elvezetni és az eszközzel kapcsolatban elszámolt költséggel arányos mértékben visszavezetni a rendkívüli bevételek közé. Értékesítés: akkor minősül kedvezményezett, azaz nem vállalkozásból származó bevételnek, ha kizárólag a közhasznú vagy a cél szerinti tevékenységet szolgálta! Adókamara 2015. április 23.

12

6


Számvitel – mérlegsorok tartalma Forgó eszközök: a szervezet működését egy éven belül szolgálják. készletek a szervezet tevékenységét közvetlenül szolgáló eszközök, melyek még nem kerültek felhasználásra; követelések többek közt azok a jogszerűen járó pénzértékben kifejezett igények, melyek a másik fél által elismert, a szervezet által teljesített termékértékesítésből, szolgáltatásnyújtásból származnak; értékpapírok a rövidtávra szóló befektetések, amelyeket forgatási célból vásárol a szervezet; pénzeszközök között van a készpénz, a bankszámlán elhelyezett pénz, az elektronikus pénz.


13

Számvitel – mérlegsorok tartalma Az aktív időbeli elhatárolások között szerepelnek azok a tételek, melyek kiadásként már felmerültek, de ténylegesen a következő időszakokat terhelik költségként, és azok a bevételek, melyeket már teljesített a szervezet, és a tárgyévre vonatkoznak, de az elszámolásuk csak a következő időszakban lesz esedékes.


14

7


Számvitel – mérlegsorok tartalma A forrásokat saját és idegen részre osztjuk fel, és itt mutatjuk ki a passzív időbeli elhatárolásokat is. A saját forrás a saját tőke, melynek a részei: induló tőke – az alapítványnál az alapító által rendelkezésre bocsátott összeg, tőkeváltozás az előző évek eredményeinek összessége (célszerinti-vállalkozási tev. bontásban!), lekötött tartalék jogszabályi előírások alapján a tőkeváltozásból átvezetett érték, értékelési tartalék – piaci értékre történő értékelés alapján képzett értékhelyesbítés tartaléka, tárgyévi eredmény alaptevékenységből (célszerinti-közhasznú), tárgyévi eredmény a vállalkozási tevékenységből. Adókamara 2015. április 23.

15

Számvitel – mérlegsorok tartalma Céltartalékok képezhetők a várható és jelentős jövőbeni költségek fedezetére, a valós eredmény megállapítás érdekében. Kötelezettségek a szervezet által igénybevett szolgáltatásokból, szállításokból származó elismert, pénzben kifejezett tartozások. Időtartamuk alapján lehetnek: hosszú lejáratúak, melyeket egy évnél hosszabb időtartam alatt kell megfizetni, rövid lejáratúak, éven belül kell őket megfizetni hátrasorolt kötelezettségek, melyeket a legutolsó helyen kell visszafizetni Adókamara 2015. április 23.

16

8


Számvitel – mérlegsorok tartalma A passzív időbeli elhatárolások a beszámoló fordulónapja előtt befolyt bevétel, mely ténylegesen a következő időszak bevétele lesz (következő időszaki költségek ellentételezése), vagy a fordulónap előtti időszakot érintő költség, mely a következő időszakban merül fel kiadásként, ekkor kerül számlázásra. A passzív időbeli elhatárolások között kell kimutatni, a fejlesztési célra kapott támogatásokat, amikor a belőlük vásárolt eszköz elszámolása több évet érint. Ekkor az eszközök értékcsökkenése arányában kell majd a kapott fejlesztési támogatást ténylegesen bevételként elszámolni.


17

Számvitel – eredménysorok tartalma Az eredmény-kimutatás bevétel sorai: értékesítés nettó árbevétele – a beszámoló évében tevékenységhez kapcsolódó termékértékesítés vagy szolgáltatásnyújtás teljesítetésről kiállított számla – áfa nélküli – értéke egyéb bevételek – amik nem tartoznak az előzőekbe, és a rendszeres tevékenységhez kapcsolódnak, itt mutatjuk ki: a költségek ellentételezésére kapott támogatásokat, a tagdíjakat, alapítóktól kapott befizetéseket, ha azokat működési célra szánták, a továbbutalási céllal kapott támogatásokat; Adókamara 2015. április 23.

18

9


Számvitel – eredménysorok tartalma Az eredmény-kimutatás bevétel sorai: pénzügyi műveletek bevétele – pénzeszközök kamata, árfolyam nyereség rendkívüli bevételek – a működéstől, a tevékenységtől elkülönülő események bevétele, ebből ki kell emelni: az alapítói befizetéseket, a támogatásokat, melyek fejlesztési célt szolgálnak. Fontos! Az összes bevétel sorból: ki kell bontani a közhasznú tevékenység bevételét, azaz az alapító okiratban szereplő, és a beszámoló időszakában végzett közfeladatok ellátásából származó bevételeket. Adókamara 2015. április 23.

19

Számvitel – eredménysorok tartalma Az eredmény-kimutatás ráfordítás sorai: anyagjellegű ráfordítások – többek közt a tevékenység során felhasznált anyagok és eszközök értékét, az igénybe vett szolgáltatások értékét, az egyéb szolgáltatások értékét kell kimutatni ezen a soron; személyi jellegű ráfordítások – a tevékenységben részt vevők bérköltsége, egyéb díjazása, a természetben adott juttatások, és az ezek után fizetett járulékok + önkéntes munkaórák elszámolása. Ebből külön ki kell emelni a vezető tisztségviselők juttatásait – úgy mint a bérköltséget, a költségtérítést, a kamatmentesen, vagy kedvezményes kamatozás mellett adott kölcsönt, a természetben adott juttatásokat; Adókamara 2015. április 23. 20

10


Számvitel – eredménysorok tartalma Az eredmény-kimutatás ráfordítás sorai: értékcsökkenési leírás – az immateriális javak a tárgyi eszközök költségként itt kerülnek elszámolásra, a tervezett leírási kulcsok alkalmazásával a várható hasznos élettartam ideje alatt; egyéb ráfordítások – az értékesítéshez nem kapcsolódó kiadások, és egyéb veszteség jellegű tételek, melyek a rendszeres üzletmenet során merülnek fel. Itt számoljuk el a költségek ellentételezésére adott támogatásokat; a továbbutalási céllal kapott támogatásokat annak továbbutalásakor; Adókamara 2015. április 23.

21

Számvitel – eredménysorok tartalma Az eredmény-kimutatás ráfordítás sorai: pénzügyi ráfordítások – fizetett kamatok, árfolyam veszteség; rendkívüli ráfordítások – a rendes üzletmeneten kívül eső kiadások; Fontos! Az összes ráfordítás sorból ki kell bontani a közhasznú tevékenység ráfordításait - az alapító okiratban szereplő, és a beszámoló időszakában végzett közfeladatok ellátásból származó költségeket, ráfordításokat.


22

11


Számvitel – önkéntesek elszámolása EMMI-nél bejelentett fogadószervezetnél nyilvántartás alapján Az önkéntes munkaóra értéke= a kötelező legkisebb havi munkabér 160-ad része 2014-ben 101.500/160=634,38 Ft/óra 2015-ben 105.000/160=656,25 Ft/óra Önkéntes munkaidő elszámolás a személy jellegű egyéb ráfordítások között ↔ Közhasznú mutatóknál önkéntesek száma Önkéntesek adott juttatások adómentesek, ha megfelelnek a 2005. évi LXXXVIII. a közérdekű önkéntes tevékenységről szóló tv. 2.§ (3)-ban foglaltaknak. Adókamara 2015. április 23.

Számvitel – támogatások elszámolása A támogatás pénzbeli juttatás, valamilyen pályázaton, vagy egyedi döntés alapján nyeri el a szervezet, meghatározott célra, elszámolási kötelezettség kapcsolódik hozzá, nem megfelelő elszámolás esetén visszafizetési kötelezettség terheli a szervezetet, az alaptevékenység mellett a vállalkozási tevékenységhez is kapható.


24

12


Számvitel – támogatások elszámolása Az adomány nem támogatás! pénzbeli vagy nem pénzbeli juttatás, csak a cél szerinti (közhasznú) tevékenység megvalósításához kapcsolódhat, szabadon rendelkezhet vele a szervezet, konkrét elszámolási kötelezettség nem kapcsolódik hozzá, de az adományozó bizalmának megtartása miatt fontos külön kezelni és beszámolni a felhasználásáról, A beszámolóban külön tájékoztató adatként ki kell mutatni a kapcsolódó NEA 5%-os normatív támogatás miatt. Adókamara 2015. április 23.

25

Számvitel – támogatások elszámolása Adomány az a pénzbeli vagy természetbeni juttatás, amelyet az adományozó az adományozott civil szervezet alapcéljának, illetve közhasznú céljának elérésére ellenszolgáltatás nélkül juttat. Nem minősül ellenszolgáltatásnak a juttatáskor az adományozott által adott dolog vagy szolgáltatás, melynek értéke nem haladja meg az érvényes minimálbér összegének 25%-át (2014-ben 25 375 forint és 2015-ben 26 250 forint).


13


Számvitel – támogatások elszámolása Az adomány gyűjtése önkéntes, nem járhat mások zavarásával, a személyiségi jogok és az emberi méltóság sérelmével, kötelező az adományozót folyamatosan, de legalább évente egyszer tájékoztatni az adománygyűjtés céljáról, és annak felhasználásáról (nyilvánosság, átláthatóság!) az általa használt tájékoztatási eszközön keresztül (honlap, hírlevél) Nem minősül adománynak: közérdekű önkéntes munka, közösségi szolgálat, adományozott szerv, szövet! Adókamara 2015. április 23.

Számvitel – támogatások elszámolása Az adományok számviteli elszámolása: az adományozó nyilvántartásaiban szereplő könyv szerinti értéken (önköltségen), ennek hiányában szokásos piaci áron kell nyilvántartásba venni! Pénz: egyéb bevétel a pénzmozgás időpontjában Dolog: rendkívüli bevétel – halasztott bevétel - eszköz – költségelszámolással egyidejűleg, annak arányában bevétel Szolgáltatás: rendkívüli bevétel –elszámolási számla – igénybe vett szolgáltatás Adókamara 2015. április 23.

14


Számvitel – támogatások elszámolása A szponzoráció nem támogatás! tisztán vállalkozási tevékenységnek minősül, ellenérték fejében végzett szolgáltatásnyújtás (általában reklámszolgáltatás – vigyázat! reklámadó!). mindenféle a szerződésben kikötött szolgáltatások nyújtásához kötik a „támogatás” folyósítását.


29

Számvitel – támogatások elszámolása A kettős könyvvitelben a működésre és egyéb költségek ellentételezésére kapott, vissza nem térítendő támogatások esetén a támogatás egyéb bevételnek minősül, ha az a tárgyévhez vagy a tárgyévet megelőző üzleti évekhez kapcsolódik, és azt a mérlegkészítés időpontjáig pénzügyileg is rendezték. [Sztv. 77. § (2)] a fejlesztési és más egyéb, az előzőekbe nem tartozó támogatások a rendkívüli bevételek közé tartoznak, de ezek közül a fejlesztési célra kapott támogatást halasztott bevételként időben el kell határolni és a fejlesztéssel megvalósult eszköz értékcsökkenésének megfelelő ütemben visszavezetni. Adókamara 2015. április 23.

30

15


Számvitel – támogatások elszámolása Pénzügyi/beszámolási teljesülés összehangolása a számvitellel optimális esetben az időszakban felmerült költségek mindig ellentételezve vannak az elnyert pályázatból származó bevétellel számviteli politikában szabályozni: összemérés elve ↔ óvatosság elve Befolyt pénz (támogatás vagy előleg) » kötelezettség Elfogadott pénzügyi beszámoló » átvezetés bevételre Adókamara 2015. április 23.

Számvitel – támogatások elszámolása Devizában érkezett támogatások nyilvántartásának dilemmái: Elkölthető Forintban (átváltás után) Devizában Nyilvántartás árfolyama lehet Támogató által meghatározott elszámolási árfolyam Átváltás árfolyama MNB árfolyam Megoldás lehet: kvázi készletként kezelni a pénzt, Számviteli politikában szabályozni , árfolyam különbséget nem finanszírozzák!!! Adókamara 2015. április 23.

16


Számvitel – támogatások elszámolása Továbbutalási céllal kapott támogatásnak minősül [224/2000. (XII. 19.) Korm. rendelet 16. § (6)–(7)] az olyan támogatás, amelyet a szervezet kap és továbbutalja, átadja olyan szervezet részére, amely a támogatás célja szerinti tevékenységet közvetlenül megvalósítja (a kapott pénzeszközöket bevételként mutatja ki), amelynek továbbutalása, átadása nem minősül a törvény szerinti költségek ellentételezésére, illetve fejlesztésre adott támogatásnak, véglegesen pénzátadott eszköznek.


33

Számvitel – támogatások elszámolása A támogatásokat a beszámolóban az egyéb bevételből külön soron ki kell kibontani, majd a Tájékoztató adatokban forrásuk szerint csoportosítva bemutatni, és a kiegészítő mellékletben támogatási programonként részletezni.


17


Számvitel – közhasznúsági melléklet Minden civil szervezet köteles a beszámolója jóváhagyásával egyidejűleg, azzal összhangban, közhasznúsági mellékletet készíteni, melyet a legfőbb szervvel el kell fogadtatnia. [350/2011. Korm. rend. melléklet] A közhasznúsági mellékletet az erre rendszeresített formanyomtatványon kell elkészíteni!


Számvitel – közhasznúsági melléklet A közhasznúsági mellékletben a közhasznú jogálláshoz szükséges adatokat kell megadni: tárgyévben végzett különböző cél szerinti és közhasznú tevékenységeket (minden végzett feladathoz közfeladatot és a pontos jogszabályhelyet kell rendelni), célcsoport, a civil szervezet tevékenysége kedvezményezettjeinek létszáma, a szervezet eredményeinek szöveges bemutatása, cél szerinti juttatásokat, vezető tisztségviselőknek adott juttatások, közhasznú jogálláshoz szükséges mutatók kiszámítása (megfelelő erőforrás, megfelelő társadalmi támogatottság). Adókamara 2015. április 23.

36

18


Számvitel – közhasznúsági melléklet Megfelelő erőforrás áll rendelkezésére = Ha az előző 2 lezárt üzleti éve vonatkozásában a következő feltételek közül legalább az egyik teljesül: az átlagos éves bevétele meghaladja az 1 MFt-ot, VAGY a két év egybeszámított adózott (tárgyévi) eredménye nem negatív, VAGY a személyi jellegű ráfordításai – a vezető tisztségviselők juttatásainak figyelembevétele nélkül – eléri az összes ráfordítás egynegyedét.


37

Számvitel – közhasznúsági melléklet Megfelelő társadalmi támogatottsága van= ha az előző 2 lezárt üzleti éve vonatkozásában a következő feltételek közül legalább az egyik teljesül: az SZJA 1%-ának a szervezet részére kiutalt összege eléri a közhasznúsági mellékletben szereplő korrigált összes bevétel 2%-át, VAGY a közhasznú tevékenység érdekében felmerült költségek, ráfordítások elérik az összes ráfordítás felét a két év átlagában, VAGY a közhasznú tevékenység ellátását tartósan (2 év átlagában) legalább 10 közérdekű önkéntes tevékenységet végző személy segíti.


38

19


Számvitel – kiegészítő melléklet A kettős könyvvitelt vezető közhasznú szervezet kiegészítő mellékletében be kell mutatni: a támogatási program keretében végleges jelleggel felhasznált összegeket támogatásonként, (támogatási program: központi, önkormányzati, nemzetközi forrás, vállalkozástól kapott) a támogatási program keretében visszatérítendő (kötelezettségként kimutatott) összegeket támogatásonként, a szervezet által az üzleti évben végzett főbb tevékenységeket és programokat.


Számvitel – letétbe helyezés A civil szervezet köteles az üzleti évről szóló beszámolóját a jóváhagyásra jogosult testület elé terjeszteni, hogy az elfogadhassa. Ezt követően a képviseletre jogosult személy által aláírt beszámolót, valamint közhasznúsági mellékletet és kiegészítő mellékletet, és ha kell, a könyvvizsgáló jelentését letétbe helyezni és közzé tenni minden év május 31-éig (az adott üzleti év mérleg-fordulónapját követő ötödik hónap utolsó napjáig). [Civil tv. 30. § (1)] Adókamara 2015. április 23.

40

20


Számvitel – letétbe helyezés Ha a letétbe-helyezési kötelezettségét a civil szervezet elmulasztja, és egy éven belül nem pótolja, a bíróság ügyészségi ellenőrzést kezdeményez. Az ügyészség indítványára a bíróság a közhasznú jogállást megszünteti, ha a szervezet határidőre nem, vagy nem megfelelő tartalommal teljesíti beszámoló közzétételi és letétbe helyezési kötelezettségét. [Civil tv. 49. § (2)] A http://www.civil.info.hu/intezze-el vagy a http://www.birosag.hu/allampolgaroknak/civilszervezetek/civil-nyomtatvanyok honlapokon elérhetők a formanyomtatványok, melyek az általános nyomtatvány kitöltő program (ÁNYK program) segítségével lehet kitölteni. Adókamara 2015. április 23.

41

Számvitel – letétbe helyezés A beszámoló benyújtásának szabályai az elektronikus rendszer kialakításával 2015. január 1-e után a következők: az elektronikus eljárásra kötelezettnek a beszámolót és a közhasznúsági mellékletet elektronikus úton kell a bíróság részére megküldeni az Ügyfélkapun keresztül, az elektronikus eljárásra nem kötelezettek papír alapú beszámolót küldenek a korábbi szabályok szerint, melyek elektronizálásáról a bíróság gondoskodik 20 munkanapon belül. (Választhatják az elektronikus beküldést is!) A beküldött beszámolókat a bíróság a Civil Szervezetek Országos Névjegyzékében közzéteszi. http://www.birosag.hu/allampolgaroknak/civil/gyakorlatitudnivalok Adókamara 2015. április 23.

42

21


Számvitel – letétbe helyezés Elektronikus eljárásra kötelezett: a közhasznú szervezet a nem közhasznú szervezet, ha formáját tekintve: köztestület, egyesület, hegyközség, párt, szakszövetség, szövetség, jogi képviselő útján jár el.

kölcsönös országos

biztosító sportági

Ha a civil szervezet rendelkezik saját honlappal, a közzétételt ott is meg kell tenni, és folyamatos megtekinthetőségét legalább a közzétételt követő második üzleti évre vonatkozó adatok közzétételéig biztosítani. (2014. évi beszámolót 2018. május 31-ig!) Adókamara 2015. április 23.

Társasági adó Adóalany: az alapítvány, a közalapítvány és a egyesület A törvény alapítvány és egyesület esetében vizsgálja, hogy a szervezet végzett-e vállalkozási tevékenységet, vagy nem, illetve közhasznú minősítéssel rendelkezik, vagynem a közhasznú szervezetre vonatkozó rendelkezéseket először abban az évben lehet alkalmazni, amikor ilyenként besorolást nyer, a nyilvántartásból történő törlést követően nem alkalmazható, évközi besorolás-változás esetén az év utolsó napján fennálló besorolást kell az adóév egészére alkalmazni, kivéve az igazolások kiadása tekintetében! Adókamara 2015. április 23.

44

22


Társasági adó Ha azonban a szervezet az adóévben vállalkozási tevékenységből bevételt nem szerzett, illetve ehhez kapcsolódóan költséget, ráfordítást nem számol el, a társasági adóbevallás helyett, bevallást helyettesítő nyilatkozatot tehet a TAONY nyomtatványon → ki kell választani: igen az adóévet követő év május 31-ig! [Art. 31. § (5)]


45

Társasági adó Nem vállalkozási tevékenység: a közhasznú tevékenység és az alapító okiratában, alapszabályában nevesített cél szerinti tevékenység, ideértve az e tevékenységhez kapott támogatást, juttatást és a tagdíjat is; a kizárólag a közhasznú tevékenységet vagy a cél szerinti tevékenységet szolgáló immateriális javak, tárgyi eszközök, készletek értékesítésének ellenértéke, bevétele; a szabad pénzeszközök betétbe, értékpapírba való elhelyezése után a hitelintézettől, az értékpapír kibocsátójától kapott kamatnak, illetve az állam által kibocsátott értékpapír hozamának olyan része, amelyet a közhasznú tevékenység és a cél szerinti tevékenység bevétele az összes bevételben képvisel azzal, hogy a bevételt mindkét esetben e kamat és hozam nélkül kell számításba venni Adókamara 2015. április 23.

46

23


Társasági adó Az adóalap meghatározásánál a vállalkozási tevékenység adózás előtti eredményéből kell kiindulni. A civil szervezetekre nem vonatkozik a jövedelem(nyereség)minimum, még akkor sem, ha vállalkozási tevékenységet is végeznek. Nem terheli adóelőleg-bevallási és - fizetési kötelezettség (így feltöltési kötelezettség) sem ezeket a szervezeteket Adókamara 2015. április 23.

47

Társasági adó Vállalkozási tevékenységet is végző szervezeteknél: a társasági adó alapja a vállalkozási tevékenység pozitív eredménye kettős könyvvitel vezetése esetén a vállalkozási tevékenység adózás előtti eredménye, egyszeres könyvvitel vezetése esetén pedig a vállalkozási tevékenység eredménye), módosítva a vállalkozási tevékenységhez kapcsolódó (közvetlenül, vagy a közvetett kapcsolat esetén a bevétel arányosan számított) adóalap növelő és csökkentő tényezőkkel a speciális szabályokat is figyelembe véve.


48

24


Társasági adó Speciális módosító tételek: Az adóalap megállapításakor az általánosan alkalmazott módosító tételek az alábbiakkal egészülnek ki: Közhasznú szervezeteknél csökkenteni kell az adózás előtti eredményt a vállalkozási tevékenysége adózás előtti nyereségének 20%-ával, Minden alapítványnak, egyesületnek növelnie kell az adózás előtti eredményét: a nem a vállalkozási tevékenységhez kapott teljes juttatás összegével, ha az adóév utolsó napján adótartozása van (önkormányzati adótartozás is beleértendő!), vagy ha a szervezet közhasznú minősítéssel rendelkezik és nincs adótartozása, de a vállalkozási tevékenység bevétele meghaladta a kedvezményezett mértéket, akkor a juttatás meghatározott hányadával (a kedvezményezett tevékenység értékét meghaladó vállalkozási bevétel és az összes vállalkozási bevétel hányadosával). Adókamara 2015. április 23. 49

Társasági adó Az általános és speciális módosító tételek figyelembevétele után egy ún. „köztes adóalapot” kapunk, melyből a tényleges adóalapot a csak a közhasznú besorolással rendelkező szervezeteknél figyelembe vehető kedvezményezett vállalkozási tevékenységre eső jövedelem kiemelése után kapjuk meg. Az arányszámot szintén a kedvezményezett vállalkozási tevékenység mértékét meghaladóan elért vállalkozási bevétel és az ebből a tevékenységből származó összes bevétel hányadosa adja meg, melyet két tizedesjegy pontossággal kell kiszámítani. A kedvezményezett vállalkozási tevékenység mértéke az összes bevétel 15%-a. Az adó mértéke 10%, (500 millió felett 19%). Nem kell az adót megfizetni a közhasznúnak nem minősülő alapítványnak, közalapítványnak, egyesületnek, ha a vállalkozási tevékenységből elért bevétele legfeljebb 10 millió Ft, és nem haladja meg az adóévi összes bevétel 10%-át. Adókamara 2015. április 23.

50

25


Társasági adó Támogatókra, adományozókra vonatkozó előírások Az adományozó csökkentheti az adózás előtti eredményét: közhasznú szervezetnek, a közhasznú szervezettel kötött tartós adományozási szerződés keretében, a közhasznú tevékenység támogatására, az adott évben visszafizetési kötelezettség nélkül adott támogatás, juttatás, térítés nélküli eszközátadás vagy szolgáltatásnyújtás bekerülési értékének 20%-ával közhasznú szervezet támogatása esetén, tartós adományozás esetén további 20%-ával, együttesen maximum az adózás előtti eredmény összegéig. Adókamara 2015. április 23.

51

Társasági adó Az adományozónak rendelkeznie kell a közhasznú szervezet által kiadott igazolással, melynek tartalma: a kiállító és az adózó megnevezése, székhelye, adószáma, a támogatás, juttatás összege, célja. Az igazolást a kedvezményre való jogosultság napján, de legkésőbb az adóév végéig ki kell adni.


52

26


Társasági adó Alapítvány, közalapítvány, egyesület, egyház nem alkalmazhatóak a speciális szabályok abban az adóévben, amelyben a szervezet elsődlegesen gazdaságivállalkozási tevékenységűnek minősül! Közhasznú nonprofit társaság Ha a közhasznú nonprofit társaság tevékenységét megváltoztatja, és ezáltal gazdasági-vállalkozási tevékenységet végző szervezetnek minősül, akkor a közhasznú jogállás megszűnésére vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni! Adókamara 2015. április 23.

53

Közhasznú jogállás A közhasznú minősítést a szervezet vagy az alapító kérelmére a nyilvántartásba vételre jogosult szerv állapítja meg és jegyzi be. Non-profit gazdasági társaság már alapításkor, ha Közszolgáltatási szerződést kötött Kérelmező magánokiratban vállalja a feltételek teljesítését (szankciók!)


54

27


Közhasznú jogállás A 2012. január 1. előtt már közhasznú és kiemelten közhasznú szervezetekként működők közhasznú szervezetként a régi feltételekkel 2014. május 31-ig működhettek ettől az időponttól kezdve a bíróság hivatalból törölte a törvény hatályba lépése előtt megszerzett közhasznúságot, ha a szervezet kérelmezte a közhasznúság bejegyzését a bejegyzés az új követelmények alapján történik ezek a 2012-es és 2013-as beszámoló adatai alapján megállapított mutatószámok értéke, a közhasznú tevékenység és a kapcsolódó jogszabályhely meghatározása Adókamara 2015. április 23.

55

Közhasznú jogállás Közhasznú szervezetté minősíthető: a Magyarországon nyilvántartásba vett közhasznú tevékenységet végző szervezet,mely a társadalom és az egyén közös szükségleteinek kielégítéséhez (a szervezet szolgáltatásai a szervezet testületei tagjain, munkavállalóin, önkéntesein kívül, más személyek számára is hozzáférhetőek voltak) megfelelő erőforrásokkal rendelkezik, továbbá megfelelő társadalmi támogatottsága kimutatható.


56

28


Közhasznú jogállás A létesítő okiratban rögzíteni kell az alábbiakat: meg kell neveznie, hogy milyen közhasznú tevékenységet, mely közfeladathoz kapcsolódóan végez, és a közfeladat teljesítését milyen jogszabály írja elő; ki kell nyilvánítani, hogy ha van tagsága a szervezetnek, akkor tagjain kívül más is részesülhet a közhasznú szolgáltatásokból; vállalkozási tevékenységet csak közhasznú vagy a célszerinti tevékenység megvalósítása érdekében, azokat nem veszélyeztetve végezhet; Adókamara 2015. április 23.

57

Közhasznú jogállás A létesítő okiratban rögzíteni kell az alábbiakat: gazdálkodása során elért eredményét nem oszthatja fel, azt a létesítő okiratában meghatározott tevékenységére kell fordítania; nem folytathat közvetlen politikai tevékenységet, pártoktól függetlennek kell lennie, azoknak anyagi támogatást nem nyújthat;


58

29


Közhasznú jogállás A közhasznú szervezetté minősíthető szervezet közhasznú jogállását közhasznúsági nyilvántartásba vétellel szerzi meg. Minden beszámoló letétbe helyezés alkalmával a bíróság megvizsgálja, fennállnak-e még a feltételek, és ha nem megszűnteti a szervezet közhasznú jogállását és törli azt a közhasznú nyilvántartásból. [Civil tv. 32.§ (6)] A közhasznú szervezet 60 napon belül köteles kérni a közhasznú jogállásának törlését, ha a közhasznú minősítés feltételeinek nem felel meg. [Civil tv. 48. §] Adókamara 2015. április 23.

59

Közhasznúság elvesztése Jogi esetek a szervezet május 31-ig nem kérte a közhasznú jogállás bejegyzését június 1-től nem viselkedhet közhasznúként a törlő határozat hiányában sem a szervezet május 31-ig kérte a közhasznú jogállás bejegyzését pozitív döntés esetén folytatólagosan közhasznú negatív döntés esetén június 1-től nem közhasznú szervezet késve kérte a közhasznú jogállás bejegyzését június 1-től a pozitív döntésről szóló határozat jogerőre emelkedéséig nem közhasznú, a jogerőre emelkedés napjától ismét közhasznú Adókamara 2015. április 23.

60

30


Közhasznúság elvesztése A nem közhasznú időszak alatt nem élhet a közhasznúak kedvezményeivel (SZJA, ÁFA, TAO) nem adhat ki kedvezményre jogosító igazolást (ÁFA, TAO), DE a társasági adó számításakor a dec.31-i állapot a mérvadó.


Közhasznúság elvesztése - SZJA Egyes cél szerinti juttatások nem adhatók adómentesen, mint az alapítvány, közalapítvány által folyósított ösztöndíj, szociális segély, magánszemélynek nem pénzben adott juttatás, kivéve ha hajléktalan, szociálisan rászoruló kapja, vagy sportrendezvényhez kapcsolódik az Szja tv. 1. m. 8.7. szerint, magánszemélynek pénzben adott támogatás, ha az nem haladja meg a minimálbér 50%-át.


62

31


Közhasznúság elvesztése - SZJA Továbbra is adómentesen adható tagnak nyújtott szolgáltatás, egyesülettől kapott tárgyjutalom évente egyszer, ha az 5000 forintot nem haladja meg az értéke, nem zártkörű rendezvényen nyújtott szolgáltatás, helyi fogyasztásra juttatott étel, ital, kis ajándék. Reprezentáció adózására, foglalkoztatottak utáni terhekre, szja 1%-ra nincs hatással!


Közhasznúság elvesztése - ÁFA Csak azokat az ingyenesen átadott termékeket és nyújtott szolgáltatásokat ismeri el közcélú adománynak, – így nem tekinti adóköteles értékesítésnek – a nyújtó szempontjából, melyet közhasznú szervezet kap, és a juttatás körülményei megfelelnek az egyéb feltételeknek. Ha a szervezet elveszíti közhasznúságát, nem adhatja ki a közcélú adományról szóló igazolást.


64

32


Közhasznúság elvesztése - Tao Az adó megállapítása során nem csökkentheti az adóalapját a vállalkozási tevékenységből származó adózás előtti nyeresége 20%ával, és a köztes adóalapból nem emelheti ki a kedvezményezett vállalkozási tevékenységgel adóarányos részt, DE ha nincs év végén adótartozása, nem kell vizsgálni a kedvezményezett vállalkozási tevékenység túllépését, illetve nem kell megfizetni az adót, ha a vállalkozásból származó bevétel nem haladja meg az összes bevétel 10%-át és összegszerűen a 10 millió forintot. Adókamara 2015. április 23.

Közhasznúság elvesztése - Tao A közhasznúság elvesztése a támogatókat is nehéz helyzetbe hozhatja, mert számos kedvezményre jogosító támogatást csak közhasznú szervezet kaphat, és a támogatási igazolás kiadásának időpontjában még nem biztos, hogy értesül a szervezet a közhasznúság elvesztéséről, az igazolás kizárólag a közhasznú jogállás megléte alatt adható ki, visszamenőlegesen nem!


33


Átalakulás Megszűnés jogutódlással Átalakulás Egyesülés Összeolvadás Beolvadás Szétválás Különválás Kiválás Beolvadásos kiválás Beolvadásos különválás Adókamara 2015. április 23.

67

Átalakulás Átalakulás folyamata Döntés Átalakulás terv – átalakulás fordulónapja Vagyonmérleg tervezet(ek) elkészítése Átalakulási terv elfogadása Átalakulási döntés közzététele Átalakulás bejegyzése Vagyonmérleg tervezet fordulónapjára számviteli beszámoló, adóbevallás készül. A bejegyzésig a szervezet változatlan formában működik. Adókamara 2015. április 23.

68

34


Átalakulás Átalakulás folyamata A bejegyzést követően A megszűnő szervezet a bejegyzés napjával végleges vagyonmérleg készít Adóbevallások a még le nem zárt időszakról A meg nem szűnő szervezet folyamatosan vezeti tovább a könyveit


69

Megszűnés Jogutód nélküli megszűnés határozott időtartam eltelt A megszűnésre meghatározott feltétel bekövetkezett A tagok, vagy alapítók elhatározzák Az arra jogosult szerv megszűnteti Egyesület végelszámolás A cél megvalósult A cél megvalósítása lehetetlenné vált, és nincs új cél A tagok száma 6 hónapon túl nem éri el a 10 főt Adókamara 2015. április 23.

70

35


Megszűnés Alapítvány megszűnése Az alapítói cél megvalósult, és az alapító nem jelölt meg új célt Az alapítvány céljának megvalósítása lehetetlenné vált, és nincs lehetőség a módosításra, vagy jogutóddal történő megszűnésre Legalább 3 éve nem folytatja a tevékenységét Az alapító nem szüntetheti meg az alapítványt, a megszűnési okokról a kuratórium értesíti az alapítói jogokat gyakorlót, és ő teszi meg a szükséges intézkedéseket.


71

Megszűnés Végelszámolás folyamata Akkor, ha a szervezet nem fizetésképtelen, mert ekkor felszámolás lesz Egyesületnél a végelszámoló jelenti be a bíróságra (PK 156) Alapítványnál nincs bejelentés – bírósági határozat alapján indul A végelszámolás során a szervezet vagyonával kell elszámolni Tájékoztatási kötelezettség 15 napon belül – bankok, munkaügyi szervezetek – munkavállalók esetén Adókamara 2015. április 23.

72

36


Megszűnés Végelszámolás számvitele Tevékenységet lezáró beszámoló a 30. napig Hitelezői igénybejelentés a közzétételt követő 40. napig 15 napon belül jegyzék a hitelezői igényekről 15 napon belül beadni a bíróságra, és értesíteni a hitelezőket Korrigált tevékenységet lezáró beszámoló – vagyon/kötelezettség – forrás pótlás A végelszámolás alatt beszámolási kötelezettség 12 havonta, majd a befejezéskor végső beszámoló – ez lesz a vagyonfelosztás alapja


73

Megszűnés Nyilvántartásból való törlés a végelszámolás befejezésekor Alapítványoknál PK-101T Egyesületek PL-102T A kérelem melléklete: az utolsó beszámoló az adóbevallások nyilatkozat az iratanyag megőrzéséről nyilatkozat arról, hogy minden kötelezettségét teljesítette a szervezet vagyonfelosztási javaslat


74

37


Zárszó Nagyon köszönöm a figyelmüket! Gottgeisl Rita


75

38

A nonprofit szervezetek gazdálkodása

Recommend Documents