Bevezetés a nonprofit szervezetek gazdálkodásába
Nonprofit szektor definiálása
A nonprofit szektor politikai szempontból az állam és a polgári (civil) társadalom összefüggésében helyezhető el, gazdasági szempontból pedig a haszonérdekelt/nem haszonérdekelt szektorra való felosztásban. Így alakult ki a nonprofit , illetve nem kormányzati megjelölés.
A nonprofit szektor jogi és statisztikai fogalmának kapcsolata
Ö n k én t es P o lit ik ai
k ö lcs ö n ö s
p árt o k
b iz t o s ít ó -
A sz ektor statisztikai fogalma Alapítványok Közalapítványok Egyesületek Köztestületek Érdekképviseletek Közhasznú társaságok Nonprofit intézmények
Egy h áz ak , s z erz et es ren d ek
p én z t árak
A nonprofit szervezetek száma 1862 és 2000 között
Év
Alapítvány
Társas nonprofit szervezet
Összesen
1862a
..
319
..
1878b
..
1 917
..
1932
..
14 365
..
1970
–
8 886
8 886
1982
–
6 570
6 570
1989
400
8 396
8 796
1990
1 865
14 080
15 945
1991
6 182
17 869
24 051
1992
9 703
20 660
30 363
1993
11 884
22 778
34 662
1994c
14 216
25 943
40 159
1995c
15 650
27 133
42 783
1996c
17 109
28 207
45 316
1997c
18 603
28 762
47 365
1998c
19 225
28 159
47 384
1999
19 754
28 417
48 171
2000
19 700
27 444
47 144
A nonprofit szervezetek által foglalkoztatottak száma, 1993–2000
Foglalkoztatottak
1993
1994
1995
1996
1997
1998
1999
2000
30 234
33 393
41 289
45 378
47 709
50 723
51 530
56 004
1 564
2335
3 363
3 948
5 770
6 059
6 166
10 100
Nem főállású
16 327
13 149
25 037
21 020
22 344
21 582
23 277
14 676
Összes foglalkoztatott
48 125
48 877
69 689
70 346
75 823
78 364
80 973
80 780
Számított főállású foglalkoztatott
32 649
35 876
45 475
49 454
52 828
55 911
56 941
62 522
Főállású, teljes munkaidős Főállású, nem teljes munkaidős
Jellemzői:
a profitszétosztás tilalma a kormánytól való függetlenség, a magánszektor része intézményesültség, önálló jogi személyiség (elkülönülés a az informális szektortól) ezek a kritériumok különítik el a piaci, állami, ill. informálisszektortól önkéntesség, öntevékenység, jótékonyság, civil kezdeményezés ezek a kritériumok jelentik azokat az elemeket, amelyeket felhasználunk a társadalmi tőke méréséhez pártpolitikai tevékenység kizárása egyházi szervezetekben zajló hitéleti tevékenység kizárás
A nonprofit kritériumok szabályozottsága Kritérium
Szabályozott
1. A profit szétosztásának, alapítókra, támogatókra való visszaszármaztatásának tilalma 2. Kormányzattól függetlenség
való
3. Intézményesültség
Nem vagy részben szabályozott
X
X X
4. Közhasznúság
X
5. Öntevékenység
X
6. A politikai szervezetek kizárása
X
csak
A nonprofit szervezeti formák szabályozottsága Szervezeti típusok
Jogilag szabályozott
Jogilag nem szabályozott
Alapítványok Magánjogi alapítványok
X
Közalapítványok
X
Társadalmi szervezetek Egyesületek
X
Köztestületek Érdekvédelmi szervezetek
X
X
Kölcsönös segélyegyletek Egyházi szervezetek Szolgáltatásokat nyújtó közcélú szervezetek
X X
X
Elnevezések:
NGO (non-governmental organization): az államtól és a politikától való elhatárolódást emeli ki. Civil szervezetek : az állampolgári kezdeményezések fontosságát hangsúlyozzák. Ebben a megközelítésben a nonprofit/civil szervezetek a civil társadalom szervezeti oldalát foglalják magukban Öntevékeny (voluntary) szervezetek vagy társadalmi önszerveződések Harmadik szektor: az intézmény együttes önálló szektorként való megjelenésének hangsúlyozása Jótékonysági , filatróp szervezetek: ez a meghatározás a közjót szolgáló jellet, közhasznúságot, közösségi célokat, motívációkat hangsúlyozza
Nonprofit szektor kialakulásának oka: válasz a választási lehetőségek és a szabadság szűkülésére a mindennapi munka nem elégíti ki őket és keresik az önkifejezés lehetőségeit az emberek, mint a szervezetek tagjai megszabadulnak az állami gyámolítás kizárólagosságától, átélik a társadalmi összetartozás érzését
A keresleti oldalról megfogalmazott magyarázatok: többletkereslet és differenciáltsága a piaci szolgáltatók bizalmatlanság információhiány
a iránti
kereslet fogyasztói
Kínálati oldalról megfogalmazott magyarázatok: Nonprofit vállalkozások motívációja profitmotívum státusteremtés,a presztizs, vagy a politikai befolyás növelése ideológiai indíték
A nonprofit szervezetek szerepe: a. társadalmi a demokrácia intézményei, megjelenítik az autonóm , szabad cselekvés jogát, a civil társadalmi törekvéseket és a pluralizmust b. gazdasági: a piacgazdaságok tökéletesítésének eszköze, mérhető gazdasági teljesítményt hoznak létre, megjelennek mint foglalkoztatók és a redisztribuciók fontos intézményei az állami elvárások és a piaci igének összehangolása
A nonprofit szervezetek szerepe II.
politikai: a hatalmi döntések befolyásolói, kontrolljai (őrkutya), jól működő társadalmakban számottevő aktorok (az állampolgári részvétel szervezeti kereteit hozza létre)
Nonprofit szervezetek lehetnek:
adományozó (zömmel alapítványok, közalapítványok) adománygyűjtő ( alapvetően alapítványok) szolgáltatásokat gyújtó (alapítványok, egyesületek, közhasznú társaságok) érdekvédelmi szervezetek (egyesületek, köztestületek) felhalmozási célú, önsegélyező jellegű (főként egyesületek) társadalmi érintkezést szolgáló (egyesületek) korábbi államigazgatási tevékenységet átvállaló köztestület
A nonprofit szervezetek létrehozása és működtetése ÖNKÉNTESEN HOZOT TUDATOS DÖNTÉSEK EREDMÉNYEK ÉS HÁTRÁNYOK MÉRLEGELÉSÉN ALAPULÓ VÁLASZTÁSOK EREDMÉNYE
A nonprofit szervezetek gazdálkodását befolyásoló főbb jogszabályok A mindenkor hatályos adótörvények A számviteli törvény A 114/1992. Kormányrendelet a társadalmi szervezetek gazdálkodásáról A 115/1992. Kormányrendelet az alapítványok gazdálkodásáról A 8/1996. Kormányrendelet a számviteli törvény szerinti egyéb szervezetek éves beszámoló készítésének és könyvvezetési kötelezettségeinek sajátosságairól 1996. évi CXXVI. és az 1997. Évi CXXIX. A személyi jövedelemadó meghatározott részének az adózó rendelkezése szerinti közcélú felhasználásáról szóló törvények Az 1997. évi CLVI. törvény a gazdálkodás alapelveit és szabályait rögzíti a nonprofit szervezeteknél
1. tábla A nonprofit szektor elemzéséhez használt főbb formális statisztikai ismérvek
Jogi forma
Tevékenység
Alapítványok - (magán)alapítvány - közalapítvány Társas nonprofit szervezetek - egyesület - köztestület - szakszervezet - szakmai, munkáltatói érdekképviselet - közhasznú társaság - nonprofit intézmény (- politikai párt, - egyház, - önkéntes biztosítópénztár)
- kultúra - vallás - sport - szabadidő, hobbi - oktatás - kutatás - egészségügy - szociális ellátás - polgárvédelem, tűzoltás - környezetvédelem - településfejlesztés - gazdaságfejlesztés - jogvédelem - közbiztonság védelme - többcélú adományosztás, nonprofit szövetségek - nemzetközi kapcsolatok - szakmai, gazdasági érdekképviselet - politika
Hatókör - egy intézmény támogatása, konkrét cél elérése - kisebb lakó-, munkahelyi körzet - egy település - több település - egy megye - több megye - régió - Magyarország - több ország, nemzetközi
Településtípus
Bevételnagyság
- főváros megyeszékhely - egyéb város - község
- 50 ezer Ft alatt - 50 ezer–500 ezer Ft - 500 ezer–5 millió Ft - 5 millió(–-50 millió Ft - 50 millió) Ft felett
A nonprofit szervezetek megoszlása tevékenységcsoportok szerint, 1993–2000 (%)
Tevékenységcsoport
1993
1994
1995
1996
1997
1998
1999
2000
10,2
10,4
10,1
10,3
9,8
10,2
10,3
10,5
Vallás
1,5
1,8
2,3
2,4
2,5
2,6
2,7
2,7
Sport
21,8
17,1
16,6
15,7
15,1
14,3
14,0
13,7
Szabadidő, hobbi
12,7
16,4
16,5
16,8
16,8
16,4
15,8
15,4
Oktatás
9,6
10,3
10,8
11,2
12,4
13,2
14,1
14,6
Kutatás
2,1
2,1
2,1
2,1
2,2
2,2
2,2
2,2
Egészségügy
3,7
3,9
4,1
4,2
4,4
4,4
4,3
4,5
Szociális ellátás
8,0
7,6
7,4
7,7
8,2
8,6
8,7
8,8
Polgárvédelem, tűzoltás
3,6
3,0
2,7
2,5
2,3
2,1
2,0
1,9
Környezetvédelem
2,1
2,2
2,1
2,2
2,1
2,1
2,1
2,2
Településfejlesztés
3,1
3,3
3,5
3,7
4,1
4,3
4,9
5,1
Gazdaságfejlesztés
1,8
1,3
1,3
1,5
1,5
1,6
1,8
1,9
Jogvédelem
1,5
1,2
1,2
1,2
1,2
1,2
1,2
1,2
Közbiztonság védelme
2,2
2,3
2,5
2,6
2,8
2,9
3,0
3,0
Többcélú adományosztás, nonprofit szövetségek
1,1
1,7
1,6
1,5
1,5
1,5
1,4
1,5
Nemzetközi kapcsolatok
1,5
1,3
1,4
1,4
1,4
1,4
1,4
1,4
Kultúra
A nonprofit szektor jogi szabályozásának legfontosabb elemei:
Köztestület
Alapítvány
Közalapítvány
Közhasznú társaság
Egyesület
Alapítók
Jogi és magánszemélyek
Törvény
Jogi és magánszemélyek, kivéve az országgyűlés, kormány, helyi önkormányzatok
Országgyűlés, kormány, helyi önkormányzatok
Jogi és magánszemélyek
Csatlakozás lehetősége, tagság
Belépés önkéntes, befogadás az alapszabály szerint
Törvényben előírt kötelező tagság vagy önkéntes belépés
A csatlakozás önkéntes, elfogadása alapító okirat szerint
A csatlakozás önkéntes, elfogadása alapító okirat szerint
Társasági jog szerint
Cél, alaptevékeny-ség
Alapszabályban meghatározott cél
Tagsághoz kapcsolódó közfeladat
Tartós közérdekű cél
Jogszabály alapján állami vagy önkormányzati feladat
A társadalom közös szükséglete kielégítése
Gazdasági tevékenység lehetősége
Csak kiegészítő tevékenységként
Az alapító törvénynek megfelelő
Csak kiegészítő tevékenységként
Csak kiegészítő tevékenységként
Elsődleges tevékenység
Jogi személyiség megszerzése
Bírósági bejegyzés
Bírósági bejegyzés
Bírósági bejegyzés
Bírósági bejegyzés és hivatalos közzététel
Cégbírósági bejegyzés
Törvényességi felügyelet
Ügyészség
Az alapító törvényben megjelölt hatóság
Ügyészség
Ügyészség és Állami Szám-vevőszék
Cégbíróság
A vagyon sorsa megszűnés után
Alapszabály rendelkezése, vezetőség döntése szerint, azok hiányában közérdekű célra
Alapító törvény szerint
Alapító okirat rendelkezése, bírósági döntés alapján hasonló célú alapítványba
Az alapító döntése szerint
A gazdasági társaságokról szóló törvény szerint
Megszüntetés
Feloszlás, egyesülés, feloszlatás útján
Törvénnyel
Alapító okiratban meghatározott cél megvalósul, idő eltelik, feltétel bekövetkezik, ill. megszüntetés egyesítés útján
Közfeladat-ellátása iránti igény megszűnt, vagy más módon hatékonyabban kielégíthető
A gazdasági társaságokról szóló törvény szerint
A nonprofit szervezetek megoszlása szervezeti forma szerint, 1993–2000 (%) Szervezeti forma Alapítvány
1993
1994
1995
1996
1997
1998
1999
2000
34,3
35,2
35,5
36,1
37,5
38,6
38,7
39,3
–
0,2
1,1
1,6
1,8
2,0
2,3
2,5
53,0
56,2
53,3
53,3
52,3
48,0
48,0
47,6
–
0,4
0,6
1,4
1,0
1,0
1,0
1,0
Szakszervezet
5,6
5,2
4,8
4,4
3,5
3,2
3,0
2,7
Szakmai, munkáltatói érdekképviselet
2,1
2,2
4,2
2,3
2,7
5,8
5,3
4,9
Közhasznú társaság
–
0,2
0,4
0,8
1,1
1,3
1,6
1,9
Nonprofit intézménye
–
0,0
0,1
0,1
0,1
0,1
0,1
0,1
5,0
0,4
–
–
–
–
–
–
100,0
100,0
100,0
100,0
100,0
100,0
100,0
100,0
Közalapítvány
Egyesület Köztestület
Egyéb, ismeretlen Összesen
A nonprofit szervezetek bevételeinek megoszlása források szerint, 1993–2000(%) Bevételi forrás
1993
1994
1995
1996
1997
1998
1999
2000
Állami támogatás
16,4
21,4
22,5
22,0
22,3
22,2
23,6
28,4
Magántámogatás
22,6
22,0
23,4
21,2
18,2
16,6
17,0
16,1
Alaptevékenység bevétele
18,4
21,7
24,3
28,6
33,6
37,3
38,7
37,0
Gazdálkodási tevékenység bevétele
32,0
30,1
28,7
27,3
24,6
21,1
19,6
17,7
Egyéb
10,6
4,8
1,1
0,9
1,3
2,8
1,1
0,8
100,0
100,0
100,0
100,0
100,0
100,0
100,0
100,0
Összesen
A döntési mechanizmusok öt nagy csoportja: a törvényben rögzített elosztási mechanizmusok állami és magánszférában hozott újraelosztási döntések részvételi, kapcsolódási jellegű döntések fogyasztói, vásárlói döntések pénzpiaci mechanizmusok
A törvényben rögzített elosztási mechanizmusok jellemzői
- az egyes nonprofit szervezeteknek semmi befolyásuk sincs a normatívák alakulására - bizonyos automatizmusokat és kiszámíthatóságot visz a finanszírozásba - a szervezetek nincsenek kiszolgáltatva az állami döntéshozók kényének-kedvének - érdekeik érvényesítésére akkor van esélyük, ha nem versenytársakként, hanem szövetségesként viselkednek. - viszonylag személytelen, a szervezetek csak nagyon ritkán kerülnek közvetlen kapcsolatba a döntéshozókkal
Az állami és magánszférában hozott újraelosztási döntések jellemzői
nem személytelen elosztási mechanizmus minden döntésben elkerülhetetlenül szubjektív elem jelenik meg hiányoznak a garanciák bizonytalanság a sok egymástós független szereplő és a rugalmasan alakítható támogatási politika lehetővé teszi, hogy a támogatást kereső nonprofit szervezetek több különböző irányban, különböző adományszerző stratégiákkal próbálkozzanak. Az innovatív törekvések nagyobb eséllyel találhatnak finanszírozóra, mint egy merevebb rendszerben Az adományok összege felfele is elmozdulhat, s nem kizárt, hogy az egyébként egymással versenyző kérelmezők mégsem csak egymás rovására tudnak támogatáshoz jutni
A részvételi, kapcsolódási jellegű döntések jellemzői
- stabilitás - ha a kapcsolódási döntés egyszer megszületett, akkor újabb döntésre már csak a tagsági viszony felbontásához van szükség, A tagság megőrzéséhez a szervezetnek nem kell rendkívüli erőfeszítéséket tennie, általában elegendő, ha céljaival összhangban, magas színvonalon működik. - a befolyt tagdíjakat érdemes az alapvető szolgáltatások és a működés állandó költségeinek fedezésére használni - nincsenek megcímkézve, mint a támogatások legtöbbje, azokkal a szervezet teljesen szabadon rendelkezhet, felhasználásukról csak a tagjainak tartozik elszámolással, akik rendszerint nem várnak többet a zökkenőmentes működésnél
Fogyasztói, vásárlói döntések jellemzői
a döntések nyomán piaci kapcsolatok jönnek létre a fizetett ár ilyen meghatározott ellenszolgáltatás fejében érkezik a szervezethez, amelynek ebben az összefüggésben pontosan ugyanazok a kötelezettségei, mint bármely forprofit vállalkozásnak az alaptevékenység ár- ill. díjbevételeire alapozott finanszírozás viszonylag problémamentes a szektor azon területein, hol a szolgáltatásokat igénybe vevők képesek és hajlandók minimum az önköltségi, de gyakran a piaci ár megfizetésére is, s a kevésbé fizetőképes rétegek távolmaradása nem jár szociális feszültségekkel
Pénzpiaci mechanizmusok
nyereségérdekelt piaci szereplőként kell viselkedni Vigyázni kell a kockázatra Probléma, hogy általában a nonprofit szervezetek nem alkalmazhatnak befektetési szakértőket, vezetőik között is ritkaságszámba mennek az olyan képesítéssel és tapasztalatokkal rendelkező szakemberek, akik el tudnak igazodni a pénzügyi világ útvesztőiben. A bevételek alakulását szubjektív elemek nem befolyásolják. Semleges tőkepiaci mechanizmusok útján viszonylag kiszámítható bevételekhez jutnak, nincsenek kiszolgáltatva az adományozók és/vagy fogyasztók változó ízlésének
