A NONPROFIT SZERVEZETEK ÉS KOMMUNIKÁCIÓJUK AZ ADOMÁNYOKÉRT

BUDAPESTI GAZDASÁGI FŐISKOLA KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR PUBLIC RELATIONS SZAKIRÁNYÚ TOVÁBBKÉPZÉS LEVELEZŐ TAGOZAT

A NONPROFIT SZERVEZETEK ÉS KOMMUNIKÁCIÓJUK AZ ADOMÁNYOKÉRT

Készítette: Hrabovszky Erika 2007

Tartalomjegyzék

1.

Civil-, nem kormányzati avagy nonprofit szervezet...................................................... 5 1.1. Civil társadalom.....................................................................................................5 1.2. Nem kormányzati szervezetek ...............................................................................6 1.3. Önkéntes szervezetek.............................................................................................7 1.4. Nonprofit szervezetek ............................................................................................8 1.5. Közhasznú szervezet............................................................................................11 1.6. A nonprofit szervezetek bevételei........................................................................15 1.7. Az állam és a nonprofit szervezetek ....................................................................16 1.7.1. A Magyar Országgyűlés Civil Irodája .........................................................16 1.7.2. A kormányzati civil kapcsolatok fejlesztésének irányelvei.........................18 1.7.3. A civil szolgáltató központok ......................................................................21 1.7.4. A Nemzeti Civil Alapprogram.....................................................................23 2. ADOMÁNY ................................................................................................................ 25 2.1. Az adományozók .................................................................................................25 2.2. Pénz- és támogatásszerzési, forrásteremtő módszerek ........................................28 2.3. Az 1% ..................................................................................................................31 2.4. Nonprofit Információs és Oktató Központ (NIOK).............................................38 2.5. Nem kell hősnek lenned! .....................................................................................41 3. A mi házunk, a mi várunk alapítvány .......................................................................... 44 4. Nagycsaládosok Országos Egyesülete......................................................................... 47 5. Gyermekétkeztetési Alapítvány................................................................................... 55 6. Összegzés..................................................................................................................... 64 7. Felhasznált irodalom.................................................................................................... 66 8. Mellékletek .................................................................................................................. 68

3

Táblázatok, ábrák és képek jegyzéke

1. táblázat - A nonprofit szervezetek száma szervezeti forma szerint 1995-2004 2. táblázat - A nonprofit szervezetek száma összevont tevékenységi csoportok és területi egységek szerint, 2004 3. táblázat – A nem adományozók által választott okok megoszlása 4. táblázat – „A mi házunk, a mi várunk” Alapítvány kapott támogatásai 2003-2006 5. táblázat – Tagdíjak és taglétszámok a nagycsaládosok egyesületeinél 2002-2006 6. táblázat – NOE kapott támogatások (1% nélkül) 2002-2006 7. táblázat – NOE kapott támogatások +1% 2002-2006 8. táblázat – Az emberek legszívesebben a következő célokra ajánlják fel adójuk 1%-át 9. táblázat – GYEA kapott támogatások +1% 2002-2006

11 19 43 45 51 52 52 53 62

1. ábra – A nonprofit szervezetekben önkéntes munkát végzők motivációja 2. ábra – A különböző indítékok adományozásban játszott szerepét jellemző átlagpontszám 1993, 2003 (Minden adományozó) 3. ábra – A felnőtt magánszemélyek által világi nonprofit szervezeteknek közvetlenül nyújtott pénzadományok megoszlása összevont tevékenységi csoportok szerint, 1993, 2003 4. ábra – Kapott-e információkat nonprofit szervezetekről? 1993, 2004 5. ábra – A különböző forrásokból nonprofit szervezetekre vonatkozó információkat kapó felnőtt magánszemélyek aránya, 1993, 2004 6. ábra – A köszönetnyilvánítás különböző formáiban részesülők aránya az egyházaknak és a nonprofit szervezeteknek pénzt adományozó magánszemélyek között 1993, 2004

26

27 35

1. kép – SOS Gyermekfalu Alapítvány 2. kép – GYEA rendelkező nyilatkozat a befizetett adó 1%-áról 3. kép – GYEA óriásplakát 2003 4. kép – GYEA óriásplakát 2004 5. kép – GYEA citylight 2005 6. kép – GYEA citylight 2006 7. kép – GYEA citylight-ok 2007

54 58 60 60 61 61 62

26

35

36

4

1. CIVIL-, NEM KORMÁNYZATI AVAGY NONPROFIT SZERVEZET „A társadalmakat három erő mozgatja: a profit, az állam és az öntevékenység. Ezer szállal kötődnek egymáshoz, át- és átszövik a másik megjelenési formáit, de működésük filozófiai alapjait tekintve világunkat három jól elkülöníthető erőforrás mozgatja meghatározó módon. Az üzleti világban a megszerezhető profit; az állami hatalom területén az ellátandó közfeladat; a társadalmi öntevékenységben pedig az adott eredmény iránti kielégítetlen közösségi szükséglet. Civil nonprofit szektor alatt tehát azokat a társadalmi öntevékenységet folytató szervezeteket és önszerveződéseket értjük, amelyek működését nem a megszerezhető profit és nem az állami közfeladat ellátása mozgatja, hanem a valamely közösségi szükségletet megjelenítő társadalmi öntevékenység. A civil társadalom, a nem kormányzati szervek és a nonprofit szektor elméleti fogalmi megközelítéseiből kirajzolódik az a társadalmi forrás, amelyet Magyarországon a „civilek”, „nonprofit szféra”, „harmadik szektor” megnevezések alatt értünk.” Bíró (2002) 6. old.

1.1. Civil társadalom „A civil társadalom fogalmi jellemzőit a szakirodalom négy pontban foglalja össze: 1. A civil társadalom személy- és szervezetegyesülések, valamint önálló szervezetek hálózata, amely létrejötte és működése sajátos szabályai szerint különbözik a társadalom többi intézményrendszerétől. 2. Nem egyenlő sem az állammal, sem a magánszférával, bár kapcsolódásai mindkettőhöz közvetlenek és szervesek. 3. Létezésének elvi alapjait az emberi-állampolgári jogok érvényesülése, a jogállamiság, az érdekpluralizáció jelenti. 4. A civil társadalom rendeltetése, hogy az általa biztosított nyilvánosság és érdekartikuláció útján szembesítse az állami akaratot az általa képviselt értékekkel, törekvésekkel és gyakorlattal. (Ennek legfontosabb eszköze „közösségi részvétel”, amelynek tartalmát az európai jogterületen az Aarhusi Egyezmény már igen részletesen kidolgozta. Három pillére3 az információhoz való jog, a beleszólási jog és a jogorvoslati jog. A három pillért a részvételre képesítés intézményi és intézkedési rendszere egészíti ki.” Kondorosi (1998) 45. old. 5

„A civil szervezetek és mozgalmak alkotják magát a civil társadalmat, amely tehát mindazon szervezeti és tevékenységi struktúráknak az összessége, melyeknek tagjai vitán és konszenzuson alapuló demokratikus eljárás révén a közérdeket szolgálják, ugyanakkor a mediátor szerepét töltik be az állami/közhatalmi szervek és az állampolgárok között.” Bíró (2002) 2. old

1.2. Nem kormányzati szervezetek „A nem kormányzati szervezetek szempontjából történő fogalmi megközelítés is igen elterjedt a civil társadalom leírási kísérleteiben. A nem kormányzati szervezetek, mint a civil társadalom egyre elismertebb szereplői és mint a demokratikus intézményrendszer értékes segítői, egyben az európai uniós intézmények és más nemzetközi szervezetek fő partnerei is. Az NGO1-k nagyban hozzájárulhatnak a demokrácia és a civil társadalom fejlődéséhez a felvételüket kérő országokban is. A nem kormányzati szervezetek fogalomnak a definiálásában sincs konszenzus. A szakirodalomban általában két alapvető kritérium található: az NGO magánszemélyek vagy kollektívák által szabadon alkotott csoport, amely nem haszonszerzési célokat követ. Az angolszász szakirodalom szerint azok a nem állami szervezetek tartoznak ide, amelyek a társadalom érdekében fejtik ki alapvetően nem nyereségorientált, nonprofit tevékenységüket (alapítványok, egyesületek, közhasznú szervezetek, akár önkormányzati társulások stb.), kiegészítve az önkéntesség kritériumával.” Bíró (2002) 2. old Az Európai Unió Gazdasági és Szociális Bizottságának 2000. évi vitaanyaga [Official Journal (1999)] elsősorban az úgynevezett „harmadik szektor” szereplőivel foglalkozott, vagyis azokkal, amelyek nem kormányzati és nem gazdasági szervezetek. A vitaanyag a nem kormányzati szervezetek közös jellemzőit az alábbiakban foglalta össze: •Az NGO-kat nem a személyes haszonszerzés céljából hozzák létre. Bár lehetnek fizetett alkalmazottaik és végezhetnek jövedelemszerző tevékenységet, a profit vagy többlet nem kerül felosztásra a tagok vagy a vezetőség körében. •Az NGO-k önkéntes alapon szerveződnek, és általában önkéntesek is dolgoznak a szervezetben. _________________________________________ 1

NGO: az angol Non-Governmental Organisation, azaz nem kormányzati szervezet kifejezés rövidítése

6

•Az

NGO-kat

szervezett

formájuk

és

bizonyos

mértékű

intézményesültségük

megkülönbözteti az informális és ad hoc társaságoktól. Általában rendelkeznek alapító okirattal vagy más, a szervezet célját és tevékenységi körét meghatározó dokumentummal. Elszámolással tartoznak tagjaik és támogatóik felé. •Az NGO-k függetlenek a kormánytól és más állami intézményektől, a politikai pártoktól vagy gazdálkodó szervezetektől. •Az NGO-k törekvéseikben és értékrendszerükben nem öncélúak. Céljuk, hogy a nyilvánosság előtt a társadalmi jólétért egy szűkebb csoport vagy az egész közösség érdekébenműködjenek. Nem képviselik tagjaik gazdasági vagy személyes érdekeit.

1.3. Önkéntes szervezetek Az Európai Közösség Bizottsága a COM(97) 241. sz., az Európában működő önkéntes szervezetek és alapítványok szerepének erősítéséről szóló közleményében meghatározta az önkéntes szervezeteket jellemző szempontokat: „a. minimális mértékű formalizáltság vagy intézményesültség (megkülönböztethetők az informális vagy ad hoc módon létrehozott társasági, családi csoportosulásoktól); b. profit felosztásának tilalma (tevékenységük alapvető célja nem a tagok vagy a vezetők jövedelmének gyarapítása); c. függetlenség (különösképpen a kormányzattól és egyéb állami hatóságoktól, ez azt jelenti, hogy a szervezetnek joga és lehetősége is az önigazgató és befolyásmentes működés); d. érdekmentes vezetés (a személyes nyereségvágy kizárása a szervezet alapvető céljai vagy tevékenységének alapvető jellemzői közül) e. közösségi szférában működés, s legalább részben a közjó szolgálata a tevékenység során.” Az Európai Közösség Bizottságának közleménye (1998) 22. old. „Az önkéntes szervezetek típusait a szervezetek által ellátott funkciók szerint a Bizottság a következőkben határozta meg: • szolgáltatást nyújtó; • érdekképviseleti; • önsegítő vagy kölcsönösen segítséget nyújtó; • forrás és forráselosztást koordináló szervezetek. 7

Általában véve megállapítható, hogy minél szűkebb földrajzi és alanyi körre terjed ki egy önkéntes szervezet tevékenysége, a funkciók annál szélesebb skáláját integrálja magába, s annál nehezebb az egyes funkciókat a szervezeten belül egymástól elhatárolni.” Bíró (2002) 3. old.

1.4. Nonprofit szervezetek A nonprofit elméletek jórészt arra keresik a választ, hogy milyen törvényszerűségek mentén jöttek létre a kormányzattól és a gazdaságtól is független, ún. nonprofit szervezetek. Ezek az elméletek több ilyen törvényszerűséget vázolnak [Kondorosi (1998)]: y kielégítetlen piaci szükségletekre jön létre a nonprofit szolgáltatások speciális piaca; y közjavak kormányzati elosztásának elégtelensége hozza létre a korrekciós jellegű, kiegészítő nonprofit közszolgáltatásokat; y közjavak előállítása magánszférában az állami források kiegészítése és kiteljesítése, minőségjavítása céljából; y állampolgári, fogyasztói, résztvevői és érintetti érdekartikuláció és érdekérvényesítés, jogvédelem kereteinek biztosítása; y az öntevékenység, az önsegítés, a szolidaritás, az altruizmus emberi értékei kifejeződésének és gyakorlásának intézményesülése; y a demokrácia, a részvétel politikai elvének kiteljesítése, gyakorlása. A nonprofit szervezet fogalmát a szakirodalom szintén több megközelítésben tárgyalja. y A szervezeti megközelítés szerint a „nonprofit szektort az alapítványok és egyesületek – illetve a közhasznú társaságok, köztestületek és közalapítványok összessége alkotja”. Győrffy (1995) 19-20. old. y Jogi megközelítésben [Sík (1995)] a nonprofit szektor a személyegyesülésekből (egyesületek), célvagyont működtető személyegyesülésekből (önkéntes kölcsönös biztosító pénztár), célvagyont működtető szervezetekből (alapítvány, közalapítvány), továbbá a közcélú vállalkozó nonprofit szervezetekből (közhasznú társaság) áll össze. y Funkcionális

megközelítésben

azt

mondhatjuk,

hogy

egyes

meghatározható

funkciókban a nonprofit szektor átfedésben működik az állammal (újraelosztás, humán szolgáltatás), bizonyos funkciókat pedig önállóan lát el (érdekartikuláció és érdekvédelem), továbbiakat viszont az üzleti szektorral vagy a háztartásokkal. és a 8

magánélet területeivel közösen (csoportos kielégítetlen szükségletek, önszabályozás). [Győrffy (1995)] y Tudati, gondolati meghatározás lehet a közösségélményen, összetartozási tudaton, a más szektoroktól történő megkülönböztetésen alapuló definíció, amelynek lényegi eleme az a tudatos elhatárolódás, amely a nonprofit szektor szervezeteit az állami, az üzleti és a magán- (egyéni) szférától megkülönbözteti. [Sík (1995)] y A működés belső sajátosságai, jellemzői alapján is körülírhatók a nonprofit szervezetek. E meghatározás szerint a nonprofit szervezetet az identitása, a stratégiája, az emberi tényezői, a kialakult szervezeti és tevékenységi struktúrák illetve szervezeti eljárások, a működtetés módja, az irányítás és vezetés technikái is megkülönböztetik a más típusú társadalmi-gazdasági szervezetcsoportoktól. [Bullain (1995)] A nemzetközi irodalomban a legelfogadottabb nonprofit szervezeti definíciót a Baltimore-i Jonh Hopkins Egyetem nemzetközi összehasonlító projektje dolgozta ki, amely létező statisztikai osztályozásokon alapuló egy tevékenységi és alanyi főcsoportokra rendszerezett meghatározás. E kutatás szerint a nonprofit szervezet ismérvei a következők [Győrffy (1995)]: − intézményesültség (nem háztartás szintű szervezet); − kormányzattól független szervezet (nem állami); − gazdálkodása eredményét a szervezethez tartozók között fel nem osztó szervezet (nem gazdasági társaság); − önszerveződésen és öntevékenységen alapuló szervezet (létrehozását nem törvény rendeli el, és nem is kényszer); − közvetlen politikai hatalom megszerzését és gyakorlását célul nem kit űző szervezet (nem párt). Erre az öt ismérvre épül a Nonprofit Szervezetek Nemzetközi Osztályozása (ICNPO) is. Összefoglalva tehát, egy szervezet nonprofitnak tekinthető, ha: •

Formalizált, intézményesült, hivatalosan bejegyzett szervezet, amelynek saját szervezeti rendje és önkormányzata van;

•

Független a kormánytól, tevékenysége és működése jogszabályok által szabályozott, az állami szervezetek felette a törvényességi felügyeletet gyakorolják, és nem a direkt irányítást;

9

•

A szervezet közérdekű, közhasznú, alkotmányos tevékenységre jön létre, célja a közjó szolgálata;

•

Elsődlegesen nem gazdasági tevékenységre jön létre, de gazdálkodik, eredményt érhet el, azonban a keletkezett profitot nem osztja szét, azt a közhasznú tevékenység érdekében használja fel;

•

A szervezet tevékenységében való közreműködés, vagy a szervezet támogatása önkéntességen és öntevékenységen alapul;

•

Tevékenységéből kizárja a pártpolitikai és az egyházi hitéleti elemeket.

A felsorolásból kitűnhet, hogy nem tekintjük nonprofit szervezetnek azokat a nem formalizált, társadalmilag egyébként hasznos tevékenységet végző civil szervezeteket, mint például a klubok, páholyok, asztaltársaságok stb. Felfogásunk szerint ugyancsak nem szerves részei a nonprofit szektornak a pártok, az érdekképviseleti szervezetek és az egyházak. A ma hatályos jogszabályok alapján Magyarországon a következő legjellemzőbb nonprofit szervezeteket sorolhatjuk fel: •

Társadalmi szervezet (Az egyesülési jogról szóló 1989. évi II. törvény )

•

Egyesület (Az egyesülési jogról szóló 1989. évi. II. törvény, valamint a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény - továbbiakban : Ptk. – 61-64 §-ai)

•

Alapítvány (Ptk. 74/A-74/F §-ai)

•

Közalapítvány (Ptk. 74/G §-a)

•

Köztestület (Ptk. 65. §-a)

•

Közhasznú társaság (Ptk. 57-60 §-ai)

Ha a „nonprofitság” előzőekben felsorolt jellemzőivel egybevetjük az egyes szervezeti formákat, kiderül, hogy leginkább a társadalmi szervezet (egyesület) és az alapítvány felel meg azoknak. Az 1997. évi CLVI. „ A közhasznú szervezetekről szóló” törvény is ezen szervezeteknek teszi lehetővé, hogy közhasznúvá, illetve kiemelkedően közhasznúvá minősíttessék magukat.

10

A nonprofit szervezetek száma szervezeti forma szerint 1995-2004 Szervezeti forma Alapítvány

1995

1996

1997

1998

1999

1. táblázat

2000

2003

2004

15 192

16 392

17 767

18 299

18 653

18 532

19 781

19 242

458

717

836

926

1 101

1 168

1 435

1 563

22 823

24 188

24 807

22 721

23 125

22 420

26 407

26 345

250

618

467

493

496

472

492

492

Szakszervezet

2 050

1 985

1 644

1 524

1 441

1 283

1 176

1 103

Szakmai, munkáltatói érdekképviselet

1 780

1 023

1 285

2 736

2 548

2 322

2 458

2 224

Közhasznú társaság

184

344

505

633

752

888

1 223

1 360

Nonprofit intézmény

46

49

54

52

55

59

50

46

42 783

45 316

47 365

47 384

48 171

47 144

53 022

52 375

Közalapítvány Egyesület Köztestület

Összesen

Forrás: Központi Statisztikai Hivatal: Nonprofit szervezetek Magyarországon (Budapest, 2006)

„A nonprofit szervezetek létrehozásának kardinális kérdése, hogy a közcélú tevékenység folytatását leginkább biztosító, a legmegfelelőbb szervezeti formát válasszák a szervezet alapítói. Ezt befolyásolja a végzett tevékenység jellege, a szolgáltatást igénybe vevők köre, az önkéntesek bevonásának lehetősége, a rendelkezésre álló anyagi erőforrás megléte, vagy hiánya, a létesítők jogi státusza, a választási lehetőség megléte vagy hiánya, és számos más körülmény. Az egyének és a közösségek leggyakrabban előforduló kérdése mégis – nagyon leegyszerűsítve – így hangzik: egyesület vagy alapítvány? A válasz – ugyancsak leegyszerűsítve – ez: ha a közhasznú tevékenység a tagok közvetlen közreműködése révén valósul meg, akkor egyesület; ha egy célvagyon e célra felkért szervezet működtetésével, akkor alapítvány.” [www.civilinfo.hu, 2003] Egy nonprofit szervezet bejegyzésekor létrejön egy gazdálkodó szervezet, amelynek nemcsak működését, hanem gazdálkodását is átfogó (pl.: adótörvények) és speciális (pl.: beszámolási és könyvvezetési kötelezettség) jogszabályok szabályozzák.

1.5. Közhasznú szervezet Az 1997. évi CLVI. törvény szerint: ”Közhasznú tevékenység: a társadalom és az egyén közös érdekeinek kielégítésére irányuló következő - a szervezet létesítő okiratában szereplő - cél szerinti tevékenységek:

11

y egészségmegőrzés,

betegségmegelőzés,

gyógyító-,

egészségügyi

rehabilitációs

tevékenység, y szociális tevékenység, családsegítés, időskorúak gondozása, y tudományos tevékenység, kutatás, y nevelés és oktatás, képességfejlesztés, ismeretterjesztés, y kulturális tevékenység, y kulturális örökség megóvása, y műemlékvédelem, y természetvédelem, állatvédelem, y környezetvédelem, y gyermek- és ifjúságvédelem, gyermek- és ifjúsági érdekképviselet, y hátrányos helyzetű csoportok társadalmi esélyegyenlőségének elősegítése, y emberi és állampolgári jogok védelme, y a magyarországi nemzeti és etnikai kisebbségekkel, valamint a határon túli magyarsággal kapcsolatos tevékenység, y sport, a munkaviszonyban és a polgári jogi jogviszony keretében megbízás alapján folytatott sporttevékenység kivételével, y közrend és közlekedésbiztonság védelme, önkéntes tűzoltás, mentés, katasztrófaelhárítás, y fogyasztóvédelem, y rehabilitációs foglalkoztatás, y munkaerőpiacon hátrányos helyzetű rétegek képzésének, foglalkoztatásának elősegítése és a kapcsolódó szolgáltatások, y euroatlanti integráció elősegítése, y közhasznú szervezetek számára biztosított - csak közhasznú szervezetek által igénybe vehető - szolgáltatások; y ár- és belvízvédelem ellátásához kapcsolódó tevékenység, y a közforgalom számára megnyitott út, híd, alagút fejlesztéséhez, fenntartásához és üzemeltetéséhez kapcsolódó tevékenység.” [1997. évi CLVI. tv.] „2. § (1) Közhasznú szervezetté minősíthető a Magyarországon nyilvántartásba vett a) társadalmi szervezet, kivéve a biztosító egyesületet és a politikai pártot, valamint a munkáltatói és a munkavállalói érdek-képviseleti szervezetet, b) alapítvány, 12

c) közalapítvány, d) közhasznú társaság, e) köztestület, ha a létrehozásáról szóló törvény azt lehetővé teszi, f) sportági országos szakszövetség. (2) Közhasznú szervezetté minősíthető az (1) bekezdés a)-e) pontjában meghatározott szervezet abban az esetben is, ha közhasznú szervezetté minősítését a reá irányadó szabályok szerinti nyilvántartásba vétel iránti kérelmével egyidejűleg kéri.” [1997. évi CLVI. tv.] A közhasznú szervezetté minősíthető szervezet közhasznú jogállását a közhasznú vagy kiemelkedően közhasznú szervezetként való nyilvántartásba vétellel szerzi meg. A közhasznúsági nyilvántartásba vételhez a szervezet létesítő okiratának tartalmaznia kell, hogy a szervezet: •

milyen közhasznú tevékenységet folytat, és - ha tagsággal rendelkezik - nem zárja ki, hogy tagjain kívül más is részesülhessen a közhasznú szolgáltatásaiból;

•

vállalkozási tevékenységet csak közhasznú céljainak megvalósítása érdekében, azokat nem veszélyeztetve végez;

•

gazdálkodása során elért eredményét nem osztja fel, azt a létesítő okiratában meghatározott tevékenységére fordítja;

•

közvetlen politikai tevékenységet nem folytat, szervezete pártoktól független és azoknak anyagi támogatást nem nyújt.

Kiemelkedően közhasznú szervezet nyilvántartásba vételéhez a szervezet létesítő okiratának ezen felül tartalmaznia kell, hogy a szervezet •

közhasznú tevékenysége során olyan közfeladatot lát el, amelyről törvény vagy törvény felhatalmazása alapján más jogszabály rendelkezése szerint, valamely állami szervnek vagy a helyi önkormányzatnak kell gondoskodnia,

•

a létesítő okirata szerinti tevékenységének és gazdálkodásának legfontosabb adatait a helyi vagy országos sajtó útján is nyilvánosságra hozza. [1997. évi CLVI. tv.]

Kiemelten közhasznúnak minősül az a szervezet, amely olyan közfeladatot lát el, amelyről törvény, vagy törvényi felhatalmazás alapján más jogszabály rendelkezése szerint valamely állami szervnek, vagy a helyi önkormányzatnak kell gondoskodnia.

13

A

kiemelten

közhasznú

szervezet

tevékenységének,

valamint

gazdálkodásának

legfontosabb adatait a helyi vagy országos sajtó útján is nyilvánosságra hozza. A közhasznú szervezetek közhasznú tevékenységük mellett vállalkozhatnak. A vállalkozás eredményét tagjaik között nem oszthatják fel, azt csak közhasznú tevékenységük céljára használhatják fel. A közhasznú szervezet az éves beszámoló jóváhagyásával egyidejűleg közhasznúsági jelentést köteles készíteni. A közhasznúsági jelentés tartalmazza: •

a számviteli beszámolót;

•

a költségvetési támogatás felhasználását;

•

a vagyon felhasználásával kapcsolatos kimutatást;

•

a cél szerinti juttatások kimutatását;

•

a központi költségvetési szervtől, az elkülönített állami pénzalaptól, a helyi önkormányzattól,

a

kisebbségi

települési

önkormányzattól,

a

települési

önkormányzatok társulásától és mindezek szerveitől kapott támogatás mértékét; •

a közhasznú szervezet vezető tisztségviselőinek nyújtott juttatások értékét, illetve összegét;

•

a közhasznú tevékenységről szóló rövid tartalmi beszámolót.

Fontos, hogy a közhasznúsági jelentésből kitűnjön, hogy a közhasznú társaság, közhasznú feladatai ellátásával összefüggésben milyen közpénzeket használt fel. A kapott támogatások felhasználására vonatkozó elszámolás módjára nincs kötelező előírás, az egyaránt lehet szöveges, táblázatos vagy ezek kombinációja. A közhasznú szervezet éves közhasznúsági jelentésébe bárki betekinthet, illetőleg abból saját költségére másolatot készíthet.[ 1997. évi CLVI. tv.] A közhasznú szervezetekről szóló 1997. évi CLVI. törvény 5. §-ának b) pontja szerint a kiemelkedően közhasznú szervezeteknek (például alapítvány, társadalmi szervezet, közhasznú társaság) a létesítő okirat szerinti tevékenységüket, illetve gazdálkodásuk fontosabb adatait a helyi vagy az országos sajtó útján kell nyilvánosságra hozniuk. A közhasznú szervezetekről szóló 1997. évi CLVI. törvény 14. §-ának (2) bekezdése szerint a

14

közhasznú szervezeteknek sajtó útján nyilvánosságra kell hozniuk az igénybe vehető támogatási lehetőségeket, illetve azok mértékét.

1.6. A nonprofit szervezetek bevételei Mind a közhasznú szervezetekről szóló törvény, mind a gazdálkodással foglalkozó kormányrendeletek alapvetően két nagy csoportra osztják a nonprofit szervezetek bevételeit: •

a közhasznú tevékenységhez kötődő, kedvezményezett bevételek;

•

vállalkozási tevékenységből származó bevételek.

● Kedvezményezett bevételek 1. Alapítótól, támogatótól a közérdekű tevékenység folytatásához kapott adományok, felajánlások. (Az adótörvények 1998. január 1-től a gazdálkodó szervezetektől az adományozó részére is kedvezményezetten ismerik el a nem pénzbeli támogatást. Ez idő óta nevesített a "tartós adományozás" is.) 2. Az államháztartás alrendszereitől a közcélú tevékenység végzésére, vagy a szervezet működésének segítésére kapott támogatás. 3. Az 1996. CXXVI. tv., a személyi jövedelemadó meghatározott részének az adózó rendelkezése szerinti felhasználásáról szóló törvény alapján kapott úgynevezett 1%-os felajánlás (ez 1998. január 1-től az 1997. CXXIX. törvény szerint 1+1%). E támogatást azon nonprofit szervezetek kaphatják, amelyek: − közhasznú tevékenységet folytatnak; − a rendelkező nyilatkozata évének első napja előtt a bíróság legalább három évvel nyilvántartásba vett (a közalapítványoknál ez a kikötés nincs); − létesítő okiratuk tartalmazza a politikai tevékenység tilalmát; − nincs köztartozásuk, illetve a felajánlásokat az adóhatóság a köztartozások kiegyenlítésére fordíthatja; (Az 1%-os felajánlást a fenti feltételeknek megfelelő minden nonprofit szervezet megkaphatja, nemcsak azok, amelyek közhasznú minősítéssel rendelkeznek.) 4. Más (hazai és külföldi) közhasznú és nonprofit szervezetektől nyert pályázati támogatások.

15

5. A közhasznú és a cél szerinti tevékenység folytatásából származó ár- és díjbevételek, valamint költségtérítések. 6. Tagsággal rendelkező nonprofit szervezetek tagdíjbevételei. 7. Bankbetétek és értékpapírok kamatai (a közhasznú bevételnek az összbevételen belüli arányának mértékében). 8. Egyéb bevételek, pl.: a szervezetek céljait szolgáló eszközök, készletek és immateriális javak értékesítéséből származó árbevételek. ● Vállalkozási tevékenységből származó bevételek 1. A nonprofit szervezetek tulajdonában vagy használatában lévő ingatlanok, tárgyi eszközök bérbeadásából, vagy a velük végzett szolgáltatásból származó bevételek. 2. Reklámtevékenység, amelyet szerződés alapján végez a nonprofit szervezet, s amely bevételt számlakibocsátás előz meg. Nem számít reklámnak, ha egy támogatásnak nem feltétele a támogató nyilvános népszerűsítése, vagy a köszönetnyilvánítás. 3. A cél szerinti tevékenységgel összhangban nem levő oktatások, vizsgáztatások, oktatást kiegészítő egyéb tevékenységek bevételei. 4. A táncos-zenés-szórakoztató rendezvények belépődíjai. 5. A szervezet által végzett minden olyan tevékenységből származó bevétel, amely nem közhasznú, illetve nem a nonprofit szervezet létesítő okiratában megfogalmazott célok megvalósítását szolgálja. [www.civilinfo.hu]

1.7. Az állam és a nonprofit szervezetek A nonprofit szférának mind a profitorientált üzleti világgal, mind pedig a kormánnyal együtt kell működnie. A Kormánnyal való együttműködést segíti

1.7.1. A Magyar Országgyűlés Civil Irodája „A fejlett demokráciákban, különösen Európában, mind hangsúlyosabb szerepet kap a civil szféra (civil szervezetek és a közvélemény) és a parlamentek közötti együttműködés. Alapkövetelménnyé vált, hogy a parlamentek működése átláthatóbb legyen, a törvényhozás munkája a társadalom legszélesebb rétegei számára folyamatosan nyomon követhetővé váljon, és ezzel egyidejűleg megteremtődjenek az Országgyűlés és a civil 16

szféra közötti információáramlás keretei. Az Országgyűlés Civil Irodája 2002. szeptember 23-án nyílt meg. Az Iroda működtetésének fő célja, hogy intézményesítse a civil szféra és az Országgyűlés közötti párbeszédet, információáramlást, kiemelten a törvényhozás és az európai uniós tagság terén, így hozzájárulva egy nyitott, átlátható és társadalom közeli parlament kialakításához. A Civil Iroda működésének alapelvei: • Együttműködés: Az Iroda együttműködik civil szféra képviselőivel, a civil szférával kapcsolatban lévő magyarországi államigazgatási, illetve az európai uniós hazai intézményekkel. • Kezdeményezés: A Civil Iroda kezdeményező szerepet tölt be a civil szférával történő intézményes kapcsolattartás kialakításában, az Országgyűlés és a civil szervezetek, valamint a közvélemény közötti információáramlás eszközeinek működtetésében. • Partnerség

és

nyitottság:

A

Civil

Iroda

partnerséget

ajánl

minden

olyan

kezdeményezésnek, amely a civil szféra és az állam közötti együttműködést célozza. Az Iroda fórumot biztosít az eszmecserére és rendszeresíti az Országgyűlés és a civil szféra közötti párbeszédet. A Civil Iroda tevékenységei: ♦ Általános tájékoztató tevékenység Az állampolgároknak, a széles közvéleménynek szóló tevékenységek: •

ügyfélszolgálat: tájékoztatás az Országgyűlés munkájáról a hét négy munkanapján személyesen, ezen kívül munkaidőben telefonon, írásban és elektronikus formában,

•

fiatalok tájékoztatása: az Országgyűlés Sziget Fesztiválon és hasonló ifjúsági rendezvényeken történő megjelenésének szervezése, közreműködés diákok számára szervezett parlamenti programok megvalósításában,

•

egyéni beadványok feldolgozása,

•

regisztrációs lehetőség biztosítása olyan szervezeteknek, akik rendszeres tájékoztatást kérnek a Civil Irodától,

•

közvélemény-kutatások kezdeményezése a parlament megítéléséről.

♦ Kapcsolattartás civil szervezetekkel

17

Az állampolgárok, a közvélemény tájékoztatásán túl az Iroda

számos

kezdeményezése kifejezetten a civil szervezeteknek szól: ƒ

szakmai konferenciák szervezése az Országházban civil szervezeteknek,

ƒ

a

civil

szervezetek

számára

kiemelt

jelentőségű

törvényjavaslatok

véleményeztetése, ƒ

civil szervezetek delegációinak fogadása az Országházban,

ƒ

részvétel és előadás civil szervezetek rendezvényein.

♦ Kapcsolattartás az Országgyűlésnél jegyzékbe vett országos érdek-képviseleti és társadalmi szervezetekkel Az Országgyűlés Házszabályának 141. §-a szerint, az Országgyűlés főtitkára által jegyzékbe vett szervezetek számára az alábbiakat biztosítja az Iroda: ƒ

a törvényalkotási program megküldése minden ülésszak kezdetén,

ƒ

a jegyzékben szereplő szervezetek körében végzett felmérésekkel e szervezetek parlamenti érdek-képviseleti tevékenységének vizsgálata,

ƒ

rendezvények megvalósítása a jegyzékbe vett szervezetek részvételével és velük együttműködésben,

ƒ

e szervezeteket tartalmazó adatbázis folyamatos frissítése.

♦ Kiemelt együttműködő partnerek ƒ

Az Országgyűlésnél jegyzékbe vett országos érdek-képviseleti és társadalmi szervezetek

ƒ

A Civil Irodánál regisztrált szervezetek

ƒ

A Civil Szolgáltató Központok

ƒ

A Nemzeti Civil Alapprogram Tanácsa és Kollégiumai

ƒ

A minisztériumok civil ügyekért felelős szervezeti egységei”

[OGY Civil Iroda honlapja] 1.7.2. A kormányzati civil kapcsolatok fejlesztésének irányelvei „Az erős civil társadalom a demokratikus társadalomszerveződés alapja és fokmérője. Fontos, hogy a civil szervezetek a közéleti gondolkodás közegébe vonják be az állampolgárokat, terepet adjanak a közvetlen, részvételi demokráciának. A kormány a társadalom előtt álló célok megvalósításában, a közjó szolgálatában – tiszteletben tartva a kormányzati és helyi hatalom feletti civil ellenőrzést, az álami18

önkormányzati, a piaci és civil szervezetek közötti munkamegosztást és együttműködést. Megadja a segítséget ahhoz, hogy a szektor szolgáltatást végző szervezetei hatékonyan részt tudjanak venni a közfeladatok ellátásában. A nonprofit szervezetek száma összevont tevékenységi csoportok és területi egységek szerint, 2004

2. táblázat Tevékenység

Kultúra Vallás

Társas nonproÖsszesen fit szervezet* 2758 2927 5685 1197 184 1381

Alapítvány

Sport

985

5766

6751

Hobbi és szabadidős szervezet

508

7988

8496

6840

825

7665

567

563

1130

Egészségügy

1896

523

2419

Szociális ellátás

3121

1466

4587

Polgárvédelem

101

712

813

435 1282

756 1783

1191 3065

Gazdaság- és vállalkozásfejlesztés

258

802

1060

Jogvédelem, érdekvédelem

104

571

675

A bűnözés megelőzése

298

1445

1743

50

704

754

308

414

722

Szakmai, munkaadói és munkavállalói szervezet

45

3835

3880

Politikai szervezet

52

322

374

20805

31586

52391

Oktatás Tudományos kutatás

Környezetvédelem Településfejlesztés, lakásügy

Adományosztó alapítvány, egyesületi szövetség Nemzetközi kapcsolatok

Összesen

Forrás: Központi Statisztikai Hivatal: Nonprofit szervezetek Magyarországon (Budapest, 2006)

A kormány tevékenyen részt kíván vállalni a civil szektor egyre hatékonyabb működésének biztosításában, az ehhez szükséges feltételrendszer megteremtésében. A civil szféra tagoltságát, sokszínűségét elismerve, a szolgáltató, az adománygyűjtő és –osztó karitatív, valamint az érdekképviseleti szervezetekkel és azok szövetségeseivel kívánja a kapcsolatait elmélyíteni. Ennek érdekében a következő kiemelt területeken kíván intézkedéseket hozni: − a társadalmi részvétel eszközrendszerének fejlesztése,

19

− a jogi környezet felülvizsgálata és szükség szerinti átalakítása, − a civil szervezetek hatékony működésének elősegítése, − az állami támogatások pályázóbarát elemeinek megteremtése, − az állami és önkormányzati közfeladat-ellátásban a civil szervezetek részvételének elősegítése. A Kormány biztosítja azoknak az elektronikus csatornáknak a működtetését, karbantartását és fejlesztését, amelyek a gyors és tömeges információ-áramlást, interakciót teszik lehetővé. A területfejlesztés és a szociális igazgatás regionális folyamataiban törvény biztosítja a civil szervezetek döntési folyamatokban való részvételét. Az ehhez hasonló törvényi, intézményi, eljárási részvételi garanciák kiépítését más ágazatokban is meg kell kezdeni, és a már működő ilyen mechanizmusokból ki kell iktatni azokat a formális elemeket, amelyek gátolják a tényleges civil részvételt. A civil társadalommal kapcsolatos kormányzati kommunikációs tevékenységnek arra kell irányulnia, hogy a civil szervezetek időben és érdemben kapják meg a szükséges tájékoztatást a kormányzati döntéshozatali folyamatok állásáról, magukról a döntésekről, továbbá a döntés-végrehajtási szakaszokban történő civil részvétel lehetőségérő és gyakorlásuknak konkrét módjairól, technikájáról. A közhatalmi döntési folyamatokban elő kell segíteni a civil tapasztalatok és javaslatok intézményes megjelenítését szolgáló megoldások alkalmazását. Biztosítani kell a kormányzat valamennyi döntéshozatali szintjén az együttműködési mechanizmusok, fórumok és kommunikációs csatornák folyamatos működését. A kormányzat segíteni kívánja a közhatalmi döntéshozatal és a közigazgatás minden szintjén a civil együttműködések és civil érdekképviseletek megjelenését és működését. Ezek tevékenységét a kormányzati cselekvés megalapozottságát, valamint a kormányzás minőségi színvonalát biztosító fontos körülménynek, és nem a kormányzást akadályozó tényezőnek tekinti. A civil fórumok, kerekasztalok, tanácsok, együttműködések, érdekképviseletek körében a kormányzat nem „jelöli ki” semmilyen módon a civil partnereket, hanem a civil szektor érintett részének kiválasztásos, legitimációs folyamataira

20

bízza a civil képviselet kérdéseinek megoldását. A kormányzati struktúrákban intézményesült és civil részvétellel működő testületekben az állami fél által történő behívást, kinevezést, felkérést – ahol annak feltételei adottak – az érdekelt civil szervezetek által választott vagy delegált civil képviselettel kell felváltani. Elő kell segíteni az ágazaticivil kapcsolatok kiszélesítését, az ágazati civil együttműködési megállapodások létrejöttét. A Kormány a kormányzat civil szférával kapcsolatos stratégiájának és gyakorlati intézkedéseinek koordinációja érdekében civil koordinációs tárcaközi bizottságot (Szociális és Munkaügyi Minisztérium Társadalmi Párbeszéd és Civil Kapcsolatok Főosztálya) működtet. A

minisztériumokban,

kormányhivatalokban,

központi

hivatalokban

a

Kormány

gondoskodik a civil kapcsolatokért felelős szervezeti egység kijelöléséről, ezáltal biztosítva az adott területhez kapcsolódóan a civil szférával történő együttműködést. A civil szervezetek működési hatékonyságának és informáltságának növelése, továbbá felkészültségének és naprakészségének biztosítása érdekében a kormány támogatja a civil szolgáltató központok hálózatának működését és fejlesztését, tevékenységük más szolgáltató hálózatokkal való harmonizációját.” [A kormányzati civil kapcsolatok fejlesztésének irányelvei] 1.7.3. A civil szolgáltató központok „Szolgáltatások: 1. A

civil

szervezetek

és

a

települési,

megyei,

kisebbségi

önkormányzatok

együttműködésének, a civil szervezetek közreműködésének a megyei és a helyi döntés-előkészítésben,

döntéshozatalban

segítése.

Pl.

rendszeres,

intézményes

egyeztető párbeszéd-fórumok, kerekasztalok létrehozásának ösztönzése; a közfeladatkihelyezés gyakorlatának szorgalmazása, elősegítése; az önkormányzati civil referensi státuszok kialakításának ösztönzése. 2. Folyamatos működésű szakmai tanácsadási rendszer megvalósítása: a. jogi, közhasznúsági, b. pénzügyi, könyvelési, adózási kérdésekben, c. pályázati módszerekre, technikákra vonatkozóan, valamint d. a számítógép-kezelés területén. 3. Minimum évi 4 képzéssorozat megvalósítása a megyék kisebb térségi egységeiben, a 21

helyi civil szervezeteket leginkább érintő témákban (pl. szervezeti, menedzselési kérdések,

kapcsolatépítési,

szponzorszervezési

technikák,

pá-lyázatkészítési

tudnivalók). 4. Folyamatos információszolgáltatás biztosítása: adatbázisok építése, rendszeres aktualizálása és rendelkezésre bocsátása, különösen a következő területeken: a. a megye civil szervezeti regisztere, b. pályázati lehetőségek, kiírások, űrlapok biztosítása, c. megyei és országos ernyőszervezeti nyilvántartás, d. országos, regionális szakértői, előadói lista. 5. Civilszakmai dokumentációtár építése: könyvek, segédanyagok, audiovizuális anyagok gyűjtése, kölcsönzése. 6. Rendszeres kapcsolattartás a civil szervezetek széles körével havi hírlevél kiadása keretében minden megyében (évi legalább 10 lapszám). 7. A civil szolgáltató központ a szolgáltatások működtetése során szerzett tapasztalatait, a terület civil szektorára vonatkozó nyilvános információkat, a kiépített adatbázisok adatait a Civil Kapcsolatok Főosztálya rendelkezésére bocsátja. 8. A civil szolgáltató központok az információ-szolgáltatás keretében internetes honlapot szerkesztenek, illetve azokat folyamatosan aktualizálják. 9. Konkrét tevékenységi együttműködést kialakítása egyéb közösségi szolgáltatókkal, pl. teleházak, kistérségi megbízottak és menedzserek, falugondnokok, európai információs pontok. 10. A hálózati funkció megvalósítása érdekében a civil szolgáltató központ: a. együttműködik a feladatmegvalósításban a megye és a régió hasonló vagy részben hasonló célú civil szervezeteivel, b. tevékenyen részt vesz a civil szolgáltató központok országos műhelyének munkájában.” [SZMM honlapja] „Tekintettel a civil szektor foglalkoztatási kapacitásának bővülésére, a kormány ösztönzi és elősegíti a felsőoktatásban és a felnőttképzésben a nonprofit ismeretek oktatását, tananyagok és tankönyvek, taneszközök fejlesztését, valamint a távoktatási forma kialakítását.” „A Kormány intézkedéseket tesz annak érdekében, hogy a civil szervezetek támogatására 22

rendelkezésre álló források döntő része ne egyedi támogatásként, hanem pályázati keretben vagy normatív módon egységes elvek alapján kerüljön elosztásra. Ezáltal biztosítható az egységes megmérettetés és a fokozott nyilvánosság követelménye.” „A magánadományok jelenlegi szabályai nem ösztönzik a filantróp magatartást, a magánadományok,

bár

összegszerűségükben

növekedést

mutatnak,

arányuk

visszaszorulóban van a civil szervezetek bevételi rendszerében. Szükséges ezért az adományozás, mint személyes és társadalmi érték megbecsülésének, megjelenítésének, a jó példák célzatos fölmutatásának ösztönzése.” [A kormányzati civil kapcsolatok fejlesztésének irányelvei] 1.7.4. A Nemzeti Civil Alapprogram „Az Országgyűlés 2003. június 23-án fogadta el a Nemzeti Civil Alapprogramról szóló 2003. évi L. törvényt, melynek fő célja a civil szervezetek pályázati támogatások útján történő támogatásával azok működésének megerősítése, a civil szektor fejlődésének elősegítése. Az

Alapprogramból

támogatásban

részesülhetnek

mindazok

a

Magyarországon

nyilvántartásba vett magánalapítványok és társadalmi szervezetek (ide nem értve a munkaadói- és munkavállalói érdekképviseleteket, pártokat és biztosítóegyesületeket), amelyek legalább egy éve ténylegesen működnek. A támogatási összegek felosztásáról a civil szervezetek képviselői közül választott kollégiumok döntenek. A támogatási rendszer működésének alapelveit az Alapprogram elvi irányító testülete, a szintén civil képviselők többségéből álló Tanács határozza meg. Az NCA rendszerének újdonsága az állami befolyástól mentes, civil szervezetek általi döntéshozatal. A pályázó szervezetek biztosak lehetnek benne, hogy pályázatukat az általuk választott testületi tagok bírálják el, így a civil szervezetek gyakorlatilag saját maguk döntenek a rendelkezésre álló pénz szétosztásáról. Az első pályázatokon keresztül 2004-ben több mint 6 milliárd forint, 2005-ben pedig majdnem 7 milliárd forint vissza nem térítendő támogatás jutott el sikeresen a pályázó alapítványokhoz, az egyesületekhez. 2006-ban szintén közel 7 milliárd forintos keretből gazdálkodott az Alapprogram. Ennek alapján 2004 és 2006 között közel 27 ezer pályázat megvalósításához járult hozzá az NCA mintegy 19 milliárd forint értékben. 23

2007-ben az Alapprogram 6,87 milliárdos keretösszegben tud támogatást nyújtani a pályázó civil szervezeteknek.

24

2. ADOMÁNY 2.1. Az adományozók „Adományokon mindazokat a természetben és pénzben nyújtott támogatásokat értjük, amelyeket az egyének minden ellenszolgáltatás nélkül ajánlanak fel nonprofit vagy egyházi szervezetek, közintézmények, illetve a családi és baráti körükön kívüli magánszemélyek számára.” Czike – Kuti (2006) 13. old. „Az utóbbi több mint másfél évtizedben az önkéntesség és a jótékonyság is igen nagy számszerű-mennyiségi, illetve strukturális-minőségi változásokon esett át. A részvételi arányok minden területen számottevően növekedtek.” Czike – Kuti (2006) 17. old. „A jótékonyság mára már nem csak utcai vagy templomi adakozást jelent, hanem az egyének tudatos, rendszeres, adott esetben nagyobb összegű segítségnyújtását is. [...] Az önkéntes tevékenység lassanként rendszeresebbé is válik. Szintén egyre gyakoribb, hogy ugyanaz a személy több különböző formában is segítséget nyújt. Figyelemre méltó, hogy mindezen változások olyan társadalmi környezetben következtek be, amely nem kedvezett a bizalom épülésének. Az adományok adókedvezményei szép lassan eltűntek a rendszerből, és az egyének bizalmatlansága nőttön-nőtt a különböző alapítványi/egyesületi pénzügyek ál- vagy valós hírei hallatán. A részvételi arányok számottevő növekedése ellenére sem változott a jótékonykodók társadalmi-demográfiai összetétele. A nők még mindig jobb adományozók, de kisebb mértékben végeznek önkéntes munkát, mint a férfiak. A középosztálybeli, a családos, jobb módú, középkorú, iskolázott emberek jobb adományozók és lelkesebb önkéntesek, mint a fiatalok, az idősebb korosztály, vagy az alacsonyabb iskolázottságú, alacsonyabb jövedelemmel rendelkező társadalmi csoportok.” Czike – Kuti (2006) 18. old. „A rendszerváltást követő 15 évben kialakultak az önkéntesség civil intézményei, a 2005. évi LXXXVIII. Törvény a közérdekű önkéntes tevékenységről c. törvény elismeri az önkéntesség társadalmi értékeit, és lehetővé teszi fejlődését, támogatását. A legfrissebb kutatási adatok szerint a 14 éven felüli felnőtt lakosság majd’ 40%-a vesz részt önkéntes tevékenységekben.” Czike – Kuti (2006) 65. old. „Összességében a magyar társadalomban a jótékonyság és az önkéntesség legfőbb motivációja még mindig a szolidaritás érzése. Az önismeretet, a saját tudást építő, a társadalmi közöshöz való hozzájárulás tudatos szándékával adott támogatás sokkal kisebb mértékű.” Czike – Kuti (2006) 19. old.

25

1. ábra A nonprofit szervezetekben önkéntes munkát végzők motivációja

89,0

Jó érzés segíteni

6,9

65,8

Szervezeti kötődés

12,1

50,7

Családi indíttatás

20,1

54,0

Konkrét cél

Tapasztalatszerzés

Önismeret

35,4

17,8

46,8

19,1

45,8

16,3

9,5

Rábeszélték

54,0

15,5

19,3

Szolg. javult

49,9

18,0

22,8

Hirtelen ötlet

61,7

15,9

64,8

12,6

77,9

4,2 3,0

Új munkahely

92,8

3,2 3,0

Adókedvezmény

0%

35,9

35,1

20,0

Szakmai fejl.

31,9

24,8

33,0

Hálából

26,6

21,7

39,3

Körny. javult

28,5

21,6

46,4

Ismerősök példája

27,6

19,5

51,8

Mert megteheti

30,0 18,5

52,0

Szabadidő eltölt.

20,2

16,0

59,7

Közösséghez kapcs.

4,1

22,1

93,8 10%

20%

30%

Fontos40%

50% Is-Is

60% fontos 70% Nem

80%

90%

100%

Forrás: Czike – Kuti (2006) 43. old. 2. ábra A különböző indítékok adományozásban játszott szerepét jellemző átlagpontszám, 1993, 2004 (Minden adományozó) 5 4,5

4,15

4,35

4 3,5

2,82

3

2,52

2,46

2,5

2,10

1,80 1,74

2

1,53 1,57 1,15 1,13

1,5 1 Jó érzés segíteni

Konkrét cél megvalósítása

Ismerősei is adakoznak

1993

Környezet javítása

Szolgáltatások javítása

Adókedvezmény

2004

Forrás: Czike – Kuti (2006) 118.old. 26

„Jóval bonyolultabb, nehezebben megválaszolható az a kérdés, hogy az SZJA 1% felajánlásának a lehetősége milyen hatással van az adományozási hajlandóságra. Az új támogatási forma bevezetésekor számos szakértő és gyakorlati szakember attól tartott, hogy az 1%-os nyilatkozattal az adófizetők egy része „letudottnak” fogja tekinteni a civil szervezetek támogatását. Ennek veszélyét nehéz lenne tagadni. Ugyanakkor az is elképzelhető, hogy az 1%-ok megszerzése érdekében intenzíven kampányoló, az elért eredményeikről rendszeresen beszámoló civil szervezeteknek sikerül oly mértékben megnyerni támogatóik bizalmát és jóindulatát, hogy azok nemcsak adófizetőként, hanem adományozóként is hajlandók legyenek részt vállalnia programok finanszínozásából. Az 1%-os kampányok jóvoltából szerzett ismertség és jóhír nem is csak a közvetlenül érintett, hanem más nonprofit szervezetek adománygyűjtési akcióit is sikeresebbé teheti. Mindezeket [...] figyelembe véve megkockáztatjuk azt a hipotézist, hogy az 1%-os felajánlások és az adományozási hajlandóság között pozitív a korreláció; aki adófizetőként támogatja a nonprofit szervezeteket, az saját pénzéből is nagyobb valószínűséggel hajlandó a jótékonykodásra. Összefoglalva és általánosítva: azt feltételezzük, hogy a nonprofit szektor fejlődése és a civil szervezetek támogatásszerzési erőfeszítései érzékelhető mértékben befolyásolták a lakossági adományok alakulását.” Czike – Kuti (2006) 76. old. 3. ábra A felnőtt magánszemélyek által világi nonprofit szervezeteknek közvetlenül nyújtott pénzadományok megoszlása összevont tevékenységi csoportok szerint, 1993, 2004

1993

24

49

2004

27

51

0%

10%

20%

28

30%

Egészségügy, szociális ellátás

40%

50%

60%

Kultúra, oktatás, kutatás

21

70%

80%

90%

100%

Egyéb tevékenységek

Forrás: Czike – Kuti (2006) 92. old. „Összefoglalva elmondhatjuk, hogy a magyar lakosság adományozási magatartása az elmúlt évtizedben nem a célracionalitás, hanem a tradicionális jótékonyság irányába 27

tolódott el. Ugyanakkor annak is mutatkoznak jelei, hogy az adományozás egyre inkább társadalmi normaként jelenik meg, s mint ilyennek a társadalmi státus és a közösségi kapcsolatok kiépítésében is növekszik a jelentősége.” Czike – Kuti (2006) 123.old. „A személyi jövedelemadó 1%-át felajánlók szintén igen nagy valószínűséggel válnak adományozóvá. A nyilatkozatót kitöltők 90 százaléka más formában is nyújt támogatást. Az 1% rendszere tehát nem veszélyezteti a lakossági adományozás fejlődését.” Czike – Kutii (2006) 136.old.

2.2. Pénz- és támogatásszerzési, forrásteremtő módszerek Michael Norton tanácsai a bőséges nyugati szakirodalomból: a sikeres pénzszerzés tíz lépése: 1. Legyenek a tények a kisujjában 2. Építsek ki jóhírét 3. Dolgozzon ki nyerő ötleteket 4. Válassza ki a megfelelő pénzszerzési stratégiát 5. Kutassa fel a lehetséges támogatókat 6. Írjon jó kérvényt, pályázatot. 7. Tartsa kezében a kérvényezési folyamatot. 8. Mondjon köszönetet. 9. Tartsa a kapcsolatot. 10. Térjen vissza. [Csizmár – Nemoda (2001)] Angela Rosati „tíz alapelve” 1. Fogalmazzuk meg a szervezet küldetését és jövőképét 2. Határoszzuk meg a szervezet célkitűzéseit. 3. Határozzuk meg a szervezet feladatait. 4. Készítsük el az ismertetőt. 5. Hajtsuk végre stratégiai tervet. 6. Kezdjük a kézenfekvő adományozókkal. 7. Szervezzük be a potenciális adományozókat önkénteseknek. 8. Kutassuk fel a lehetséges adományozókat.

28

9. Kapcsolattartás. 10. Ne ugorjuk át az első kilenc lépést. [Rosati (1997)] Módszerek a támogatások megszerzésére: 1. SZEMÉLYESEN •

Tagdíjak. Viszonylag kevés szervezet él ezzel a lehetőséggel (alapítványok sajnos nem is élhetnek vele), mivel "a tagok már önkéntes munkájukkal is bőven megtették a magukét", illetve "az embereknek nincs pénzük tagdíjra". Azok, akik viszont magas tagdíjat szednek, úgy érzik, hogy a szervezet is nyújt valamit a tagdíjért cserébe (lásd a listát a támogatók indokairól a 3. oldalon). Itt is fennáll a partneri viszony: a tagok tagdíjat (és esetleg még önkéntes munkát) adnak, a szervezet viszont különböző szolgáltatásokat nyújt cserébe (hírlevél, ingyenes előadások, összejövetelek stb.). Egy 60 tagú szervezet az egységes évi 2000 forintos tagdíjjal 120000 forint éves bevételhez jut, amivel fedezni tudja irodai működési költségeinek nagy részét.

•

Bekopogtatás. Ennek a módszernek nálunk sajnos meglehetősen beszűkültek a lehetőségei. A különböző ügynökök, házalók már elég nagy ellenállást alakítottak ki a bekopogtató, becsöngető emberekkel szemben ahhoz, hogy nagyobb sikert várhassunk ettől.

•

Utcai meggyőzés. Sokan próbálják alkalmazni ezt a módszert - főleg nagyobb településeken. A járókelők nagy részét azonban eleve elriasztják azok a mendemondák és hírek, amelyek szervezetek nevével való visszaélésekről szólnak. Továbbá ez a módszer meglehetősen nagy személyes felkészültséget és elszántságot igényel azoktól, akik vállalják.

•

Munkahelyi pénzszerzés. Erre is az előző pontban említettek érvényesek.

•

Hagyaték. Ez még ritkaságszámba megy, de már többen próbálkoztak sikerrel értékes hagyaték (épület, gépjármű stb.) megszerzésével.

2. POSTÁN KERESZTÜL •

Hírlevelek, újságok (pl. hirdetési, előfizetési díjak). Talán ez az egyik legkézenfekvőbb módszer kiadványok támogatására.

•

Névreszóló levelek (közvetlen postai adománygyűjtés). A postaládákba naponta kerülő reklámhordozók által kiváltott ellenérzés ma már nem sok esélyt ad ennek a

29

módszernek sem. Bár néhány - főleg nagyobb, országosan ismert szervezet - sikeresen alkalmazza. 3. RENDEZVÉNYEKEN •

Tombola;

•

Árverés;

•

Bazár;

•

Táncos összejövetel;

•

Kiállítás. Ezek mindegyikét több-kevesebb sikerrel alkalmazzák a szervezetek. A megtérülési hányados sokszor elég kicsi. Általában sok szervezési munkát igényelnek, pénzbevételük alacsony, viszont sok hasznos kapcsolatot alakíthatunk ki a rendezvények során.

4. VÁLLALKOZÁSSAL •

Szolgáltatási díjak. Ezzel a forrással sokan próbálkoznak, bár adózási, jogi stb. vonzatai sokakat elriasztanak. Mégis érdemes rajta elgondolkodni, hiszen a szervezet könnyen találhat magának olyan tevékenységet, ami pénzügyileg kifizetődő lehet.

•

Kereskedelem (pólók, könyvek, “alternatív áruk” stb.)

5. PÁLYÁZATÍRÁS Manapság szinte csak ez a módszer jön szóba a szükséges támogatás megszerzésére. Ez a lista csak a főbb módszereket tartalmazza. A technikák és trükkök sora végtelen, és azok legtöbbször a helyi adottságoktól függnek. Több programot párhuzamosan futtató civil szervezeteknek ajánlatos a stratégiai tervükkel, program- és projektterveikkel összhangban lévő éves támogatásszerzési tervet készíteniük. Ez tartalmazza az adott évben előreláthatóan szükséges (pénzbeli, emberi, természetbeni) forrásokat, azok vázlatos ütemezését, a megszerzésükhöz használható módszereket, a lehetséges támogatók körét forrásonként stb. Ezzel a tudatos megközelítéssel elkerülhető a rendelkezésre álló források kellemetlen és a szervezet küldetésének elérése szempontjából meglehetősen káros ingadozása. Az a szervezet követ hosszú távon sikeres támogatásszerző stratégiát, aki nem gyors, lerabló módon kezeli forrásait. Különösen igaz ez a jól körülhatárolható közösségekben végzett támogatásszerzésre (pl. a személyi jövedelemadó 1 százaléknak a begyűjtése) és azon nagyobb forrásokra, ahol figyelmesen követik az adományozott támogatások sorsát.

30

Nagyon fontos a partneri viszony kialakítása és az alapvető etikai szabályok betartása. Nem árt időnként tájékoztatni a támogatókat - legyenek azok magánszemélyek, vállalatok, alapítványok - az elvégzett munkáról, az esetleges lényeges szervezeti változásokról, a kitűzött célok eléréséhez általuk nyújtott hozzájárulás felhasználásáról stb. Ha támogatók látják, hogy a szervezetek az adományukat megfelelően kezelik, a vállalt feladatokat elvégzik, és eredményeiket (vagy esetleg kudarcaikat) a lehető legelfogulatlanabbul értékelik, nagyobb valószínűséggel fogják legközelebb is ugyanazt a szervezetet támogatni. [Kosztolányi]

2.3. Az 1% A személyi jövedelemadó 1%-a közcélú felajánlásának lehetőségéről első alkalommal az 1995. december 12-én elfogadott, a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény tesz említést, 45. §-ában a következőket rögzítve: „(1) A magánszemély nyilatkozatban rendelkezhet az összevont adóalapja adójának az adókedvezmények levonása után fennmaradt része (befizetett adó) egy százalékáról, amelyet az APEH a nyilatkozatban megjelölt kedvezményezett javára utal át. (2) Az (1) bekezdésben említett kedvezményezett a közcélú tevékenységet folytató vagy támogató szervezet, intézmény, alap, alapítvány lehet. (3) Az e paragrafusban foglalt rendelkezést megvalósító eljárást és a kedvezményezettek körét külön törvény szabályozza.” „Az azóta már többször módosított, a mindennapi szóhasználatban „1%-os törvényként” emlegetett jogszabályt nehéz lenne túlértékelni! Megalkotása mindenekelőtt társadalompolitikai szempontból mérföldkő: az állampolgár dönthet adója – még ha csak jelképes – egy részének felhasználásáról és mindenkori hatalom helyett. Nem mások döntenek helyette, hanem ő a döntéshozó.” Bódi (2002) 15.old. A rendelkező nyilatkozatot tevő adózók ismétlődő felvetése, hogy nem kapnak konkrét visszajelzést arról, hogy felajánlott támogatásuk elérkezett-e a címzett szervezethez. A kedvezményezett szervezet részére az adóhatóság csak a javára utalt összegekre vonatkozóan ad tájékoztatást, az összegek mögött álló rendelkezőkre vonatkozóan nem.[...] Ebből adódóan a kedvezményezett szervezetek valóságosan nem tudhatják, hogy kitől és milyen összegű 1%-os támogatást kapnak, tehát az e témában névre címzett

31

köszönetnyilvánítások és beszámolók a kapott támogatás felhasználásáról csak feltételezésen alapulnak.[...] A torvény 6.§ (3) bekezdése rendelkezik az 1%-os támogatás keretében kapott összegek felhasználásával kapcsolatos kötelező sajtóközleményről, amelyet a civil szervezeteknek az átutalást követő naptári év október 31. napjáig kell közzétenni. Bódi (2002) 30-31. old „Az öt 1%-os kampány során a civil szervezetek egyre inkább megtalálták célközönségüket, és markánsan kirajzolódnak azok az értékek és érdekek, amelyekre az 1%-os kampányukat felépítik: •

A tagjaikkal és a szolgáltatásaikat igénybe vevőkkel fenntartott kapcsolataikra;

•

Egy köréjük szerveződő (vagy szervezhető) valóságos vagy virtuális közösségre;

•

A rászorulók iránti részvétre, szolidaritásra, az általános emberi értékek iránti elkötelezettségre;

•

Az állampolgári felelősségérzetre és racionális megfontolásokra.”

Bódi (2002) 80.old. „A legegyszerűbb helyzetben azok a civil szervezetek vannak, amelyek (vagy az az intézmény, amely érdekében működnek) közvetlen, vagy viszonylag rendszeres kapcsolatban állnak a potenciális támogatókkal. Tipikusak e tekintetben az oktatási célú, illetve gyermekintézményekhez (óvoda, bölcsőde) kötődő alapítványok. Ez utóbbiak esetében a szülő naponta jelenik meg, és néhány kérlelő, biztató mondaton kívül elegendő a már előre kitöltött rendelkező nyilatkozat szabványszerű borítékban történő átadása, amelyet már csak szabályosan záradékolni szükséges. E képlet természetesen csak az eset leegyszerűsített leírása. Ennél sokkal érdemibb az a motiváció, hogy a gyermekintézménynek felajánlott támogatás a saját családtag érdekeit is szolgálja, a hasznosulás nyomon követhető, hiszen egy-egy új játék vagy felszerelés vásárlásakor tudatosítható a szülőben: ezt az 1%-os felajánlásból vásároltuk. Hasonló a helyzet az iskolai alapítványok, illetve az alapítványi iskolák esetében (elsősorban az alsó- és középfokú oktatási intézményeknél), ahol ugyan a lehetséges támogató nem jelenik meg napi rendszerességgel, de az intézmény-szülő kapcsolat meglehetősen szoros, közvetítőként, postásként pedig legtermészetesebb megoldás a gyermek. Bár a képlet egyszerű, az oktatási alapítványoknál dolgozni is kell a sikerért! A szülői értekezleteken vissza-vissza kell térni a témára; ősszel beszámolni a beérkezett támogatásokról és megköszönni ezeket; januárban levélben tájékoztatni a felhasználásról, és a levélhez csatoltan küldeni kell a kitöltött rendelkező nyilatkozatot, valamint kérni, hogy a sok megkeresés közül az iskolai alapítványt részesítse a szülő előnyben. Bármennyire is 32

automatikusnak tűnik ez, számos tapasztalat bizonyítja, hogy ahol az újra ismétlődő gesztusokat nem veszik komolyan, visszaesik a támogatás. Mivel itt nem kell tízezer forintokat költeni reklámra és szóróanyagokra, a személyes gesztusokra kell az energiát, a figyelmet fordítani mind az alapítványi kuratóriumokban és a munkaközösségekben tevékenykedő szülőknek, mind az intézmények vezetőinek. Ez az előnyös helyzet egyben természetesen korlát is: a szülő általában csak addig odaadó támogató, ameddig gyermeke az adott intézményhez kötődik, tehát ezt a kapcsolatot az újonnan belépő korosztályok hozzátartozóival újra és újra meg kell kötni. A lehetséges támogatók száma nagymértékben függvénye a tanulók létszámának, viszonylag elvétve fordul elő, hogy a szülő az iskolai alapítványt támogassák gyermekük elballagása után is. Néhány nagyhírű, patinás „alma mater” viszont következetesen és sikeresen szólítja meg „öregdiákjai”, de erre valóban csak a kiemelkedőbb „egykori iskolák” képesek. A gyermek- és oktatási intézmények alkalmazottjai is e szervezetek potenciális támogatói, és az ő megkeresésük sem igényel különösebb eszközöket és technikákat.” Bódi (2002) 81.old. „Az előző 1%-os adománygyűjtő módszerek azokat a szituációkat jellemezték, amely esetekben a potenciális támogatókkal gyakori a személyes kontaktus lehetősége, és az alkalmazott eszközök a verbális kommunikáció kiegészítői vagy megerősítői. Más a helyzet azoknál a közösségeknél, ahol a tagok ritkábban (negyedévente, félévente, esetleg évente) találkoznak, de a közös érdek vagy érdeklődés valódi kohézió. Országos társadalmi szervezetek, szakmai szervezetek az egyébként is megjelenő lapjaikban és hírleveleikben természetszerűleg teszik közzé az 1%-os felhívásokat, de itt már tudatosan és gyakran alkalmaznak más eszközöket is. Újsághirdetések, névre szóló megkeresések, mail-ek, körtelefonok a bevált és alkalmazott módszerek, és ezek esetében is lényeges szempont a minél kisebb költség. Ugyanakkor e szervezetek közül többen is megpróbálnak túllépni a tagsági kereteken, és igyekeznek a biztos célközönségen kívül megszólítani más lehetséges támogatókat is. E hirdetések elsődleges színterei a szakmai és réteglapok. Sajátos és összetett a motiváció az egészségügy és a szociális ellátás területéhez kötődő 1%-os felajánlások mögött. Nagyon szép lenne, ha egyértelműen a rászorulók iránti részvét és szolidaritás eredményének tekinthetnénk az ideirányított támogatásokat. A valóság az, hogy e szervezetek ténylegesen építenek ezekre az érzésekre 1%-ps kampányaik során, ugyanakkor célközönségnek tekintik az egészségügyi, illetve szociális ellátást igénybe vevőket és családtagjaikat is. Természetesen az eszközök is e szerint differenciáltak. A széles társadalmi szolidaritásra irányulnak az egyre gyakrabban alkalmazott óriásplakátok, televíziós spotok, rádióreklámok, újsághirdetések, és mivel a minél szélesebb közönség megnyerése a cél, a kampányok többnyire országos adókon, illetve lapokon keresztül zajlanak. A 2000. és a 2001. évi adománygyűjtések során fedezték fel a szervezetek az

33

internek előnyeit. Szinte nincs olyan honlap, amely ne tartalmazná az utalást az 1%-os támogatás lehetőségére, illetve az ehhez szükséges adószámot. Nem számít ritkaságnak az adóbevallások időszakában a csak erre irányuló weboldal. A szolgáltatást igénybe vevők 1%-os adóforintjainak megszerzéséhez egyszerűbb és kevésbé költséges eszközök is elegendők: plakátok az intézmény falain, szórólapok a váróhelyiségekben, gyógyszertárakban. […] Köztudott, hogy a magyarországi egészségügyi és szociális intézmények szolgáltatásait igénybe vevők nagy része átéli azt, hogy adományának helye van. Nem elhanyagolható motiváció az a tudat sem, hogy valahol a lelke mélyén mindenki érzi, hogy önmaga vagy hozzátartozója bármikor kerülhet olyan helyzetbe, amikor használója is lehet adománya eredményének.” Bódi (2002) 82.old. „Egyértelműbb a helyzetük azoknak a szervezeteknek, ahol nem, vagy csak elvétve fordul elő a szolgáltatások igénybevétele: ilyenek a természeti katasztrófák áldozatain segítő, a környezetvédelemmel, a beteg és kóbor állatokkal foglalkozó alapítványok és társadalmi szervezetek. Ők egészében a társadalmi szolidaritásra, együttérzésre építik kampányaikat. Ugyanakkor egyértelmű tapasztalat: az adójuk 1%-át felajánlók keresik is az e tevékenységgel foglalkozó szervezeteket, tehát a kérés és a szándék találkozásának komolyak az esélyei. Hasonló a vezető halálokokhoz, vagy a gyógyíthatatlan betegségekhez kötődő kutatások területén tevékenykedő alapítványok helyzete is. A nagy kérdés: hogyan lehet e szervezetek pontos azonosító adatait a széles közvéleményhez eljuttatni? A költséges médiakampányokat csak néhány szervezet vállalja, és a tapasztalat azt bizonyítja, hogy sikerrel. A szervezetek többségének erre viszont nincs megelőlegezhető, befektetendő pénze. Működnek már segítő mechanizmusok: a Nonprofit Információs és Oktató Központ Alapítvány e tevékenységével külön fejezet foglalkozik.[…] A médiákban van készség a különösen jó ügyek felkarolására, az ingyenes vagy kedvezményes hirdetésekre.” Bódi (2002) 83.old „A kampány egyrészt azzal van tele, hogy a szervezet milyen hasznos, nemes stb. tevékenységet végez, másrész, hogy ehhez nincs elegendő pénze. Konkrét, nevesített, sőt összegszerűsített célkitűzés viszonylag kevés felhívásban olvasható. Pedig a realitás komoly vonzerő! […] Természetesen nem csak konkrét és viszonylag szerény célokra lehet gyűjteni, de a nagy tervek valóságának alapja is csillanjon fel a mondanivalóban.” Bódi (2002) 85. old.

34

4. ábra Kapott-e információkat, híreket nonprofit szervezetekről? 1993, 2004

1993

5,5

2004

5,5 0%

15,7

78,8

15,0 10%

70,9 20%

30%

Egyáltalán nem kapott

40%

50%

60%

Csak 1 forrásból kapott

70%

80%

90%

100%

Több forrásból kapott információt

F orrás: Czike – Kuti (2006) 131.old. 5. ábra A különböző forrásokból nonprofit szervezetekre vonatkozó információkat kapó felnőtt magánszemélyek aránya, 1993, 2004

T V, rádió

91,3

71,3

Napilag, hetilap

71,4

42,9 32,6 35,0

Család, barátok 8,5

Levél, szórólap

33,5 15,0

Lakáson keresték

19,6

Utcai gyűjtés

1993 2004

28,1 26,6

18,9 15,9

Egyházi esemény 8,4

Régi civil kapcsolat

14,5

9,6 7,3

Kulturális rendezvény 2,6 1,7

Politikai rendezvény 0

10

20

30

40

50

60

70

80

90

100

%

Forrás: Czike – Kuti (2006) 132.old.

35

Az üzenet, a megkeresés mondanivalóján túl a szervezetek számára komoly dilemmát okozó kérdés a megkeresés időzítése is. Három dátumra szükséges figyelemmel lenni: • az egyéni vállalkozók adóbevallásainak leadási határideje, • az önadózók adóbevallásainak leadási határideje, • munkáltatói elszámolások határideje. „Az időzítés nem minden, de fontos körülmény. Látszólag nem az 1%-os kampányhoz kötődik, valójában mégis hatással van rá az az ötlet, hogy több szervezet az egyébként bármikor megrendezhető, nagy figyelmet kiváltó rendezvényét, akcióját erre az időszakra időzíti. Nincs szó direkt módon az 1%-ról, de a rendelkezések időszakában „nagyon jelen van” a médiákban, és „véletlenül” még az adószáma is megtudható.” Bódi (2002) 85. old. „A kötelező – törvény szerinti – reagálásnak bő másfél évvel később (az átutalást követő év október 31-ig) kell a sajtóban megjelenni. A törvény csak a kapott összeg felhasználásának és esetleges tartalékolásának közlését teszi kötelezővé, a köszönetmondást nem. […] Semmi sem tiltja, hogy a szervezetek két nappal az adóhatóság értesítése vagy a pénz átutalása után a médiákban világgá kiáltsák, hogy mennyire örülnek a kapott adománynak, és mire fogják azt felhasználni, mégis csak elvétve volt található erre példa az elmúlt öt esztendőben.” Bódi (2002) 85. old. 6. ábra A köszönetnyilvánítás különböző formáiban részesülők aránya az egyházaknak és nonprofit szervezeteknek pénzt adományozó felnőtt magánszemélyek között, 1993, 2004 70 57,2

60 50 40

31,9

20 10

31,1

30,0

30

20,2 9,2

5,4

10,9 4,4

9,8 0,2 1,0

3,9

7,7 9,2

0

Köszönőlevél 1993

Ajándék

Adóigazolás

2004 összes adományozó

Kitüntetés

Egyéb, szóbeli

2004 felső ötöd

Forrás: Czike – Kuti (2006) 133.old.

36

Az 1%-os felajánlások elnyeréséhez e speciális körülmények figyelembevétele elengedhetetlen, sőt elsődleges feltétel: •

Nem újabb adományt kérünk, hanem arra hívjuk fel a lehetséges támogatót, hogy a már – általában – befizetett adójának 1%-áról rendelkezzen;

•

Az előzőből fakadóan nemcsak az adományozhat, aki „megengedheti magának”, hanem mindenki, aki adót fizet;

•

ez a rendelkezés nem jelent újabb kiadást, de jelent egy kis pluszmunkát, amelyet a jogszabályban előírt módon kell elvégezni ahhoz, hogy a támogatás célhoz érjen;

•

az 1%-os felajánlás nem tehető meg bármikor, csakis az adóbevallások készítésének időszakában, tehát megszerzésére csak két és fél hónap áll rendelkezésre;

•

az adózó állampolgárt e rövid időszak alatt több szervezet is megkeresi az 1%-os támogatásért, és az adományozónak egy támogatott mellett kell döntenie, hiszen felajánlását nem oszthatja meg;

•

az 1%-os rendelkezés megtételéhez a szervezet tevékenységének isemretén túl olyan adat (adószám) ismerete is szükséges, amely nem általánosan köztudott;

•

tudatosítanunk kell, hogy szervezetünk megfelel az 1%-os jogszabály törvényi feltételeinek;

•

az adótitok védelméből fakadóan csak valószínűsíthetjük, de biztosan nem tudhatjuk, hogy kik voltak korábbi 1%-os támogatóink.

Bódi (2002) 80. old.

„Az 1%-os adománygyűjtés tízparancsolata: 1. Szervezetünk tevékenysége, működése legyen folyamatosan követhető és érzékelhető a közvélemény számára, ne csak az 1%-os kampány időszakában „bukkanjunk” fel! 2. Rendelkezzünk átfogó adományszerzési koncepcióval, amelynek része az 1%-os támogatások elnyerése! 3. Az 1%-os felajánlások begyűjtéséhez rendelkezzünk speciális mondanivalóval! 4. Tekintsünk

mindenkit

lehetséges

támogatónak,

de

legyen

meghatározott

célközönségünk. Hagyományos adományozóink mellett törekedjünk új támogatók megnyerésére! 5. Az 1%-os támogatások megszerzésére differenciált eszközöket alkalmazzunk! 37

6. Ismerjük pontosan a hatályos 1%-os jogszabályt és alkalmazzuk helyesen azt! 7. Beszámolóink, visszajelzéseink ne legyenek formálisak! 8. Értékeljük, elemezzük az 1%-os kampány során kifejtett tevékenységünket, az alkalmazott eszközöket és az elért eredményt! 9. Az 1%-os támogatások elnyeréséért minden évben újra és újra keményen meg kell dolgozni! 10. Ne tekintsük az 1%-os kampányt egyszeri befektetésnek!” Bódi (2002) 147. old.

2.4. Nonprofit Információs és Oktató Központ (NIOK) „A NIOK-ot 1993-ban alapította a Nonprofit Kutatócsoport Egyesület azzal a céllal, hogy a civil társadalom Magyarországon a nonprofit szervezetek munkája által is erősebbé váljék, és kialakuljon egy háttérbázis, amely a nonprofit szervezetek hosszú távú működését elősegíti. A NIOK olyan programokat alakít ki, amelyek a szervezetek munkáját, annak szakszerűségét javítják, illetve erősítik a nonprofit szektornak a helyi önkormányzatokhoz, az üzleti szférához és a társadalom egészéhez fűződő kapcsolatait. Itt valósul meg a Soros Alapítvány nonprofit szféra fejlesztésére működtetett programja is.” NIOK beszámoló (1999) A NIOK Alapítvány az egyetlen olyan nonprofit szervezet, mely nem saját magának gyűjt felajánlásokat, hanem átfogó kampányával az ország összes civil szervezetét próbálja egy helyen elérhetővé tenni, s ezáltal támogatni.

Adjon egy részt a civileknek! 1% Legyen jó, tegyen jót! 2006 kampány A Nonprofit Információs és Oktató Központ (NIOK) Alapítvány 1997 óta, az ún. 1%-os törvény működésének kezdetétől fogva szervezi meg információs- és médiakampányát, mellyel az 1%-os adományozás jelentősségére hívja fel a figyelmet, valamint segíti az adófizetők tájékozódását, és a civil szervezetek munkáját. 2006-os kampányukban internetes portáluk 1%-os oldalán és civil szervezeteket tartalmazó adatbázisukban megközelítőleg 132.000 látogatót mértek, 4000-en hívták telefonon az információs szolgálatukat, 2.400 látogatás történt a wap szolgáltatáson. Mindez azt jelenti, hogy a látogatók

számából

kiindulva

nagyságrendileg

730

millió

forintnyi

felajánlás

megszületését segítették elő. 38

A NIOK Alapítvány 2006-ban tizedik alkalommal szervezte meg kampányát, amely az ún. 1%-os törvény sikeres működését, és az 1%-os felajánlások számának növekedését hivatott elősegíteni. A 2006-os kampány céljai a korábbi évekhez hasonlóan a következők voltak: y felhívni a figyelmet a civil társadalomra, a civil mozgalmakra, melyekről az év során talán nem is veszünk annyira tudomást. y a kampánnyal is fejleszteni kívánták az adományozási kultúrát az országban, hiszen az szja 1+1%-ának felajánlása egyszerű és kézenfekvő módja az adományozásnak. y az 1%-ukat felajánló adófizetők számának növelése, így az 1%-ból befolyó támogatások összegének növelése, hiszen az Nemzeti Civil Alapprogram révén a szektor számára ezúton juttatott támogatás megduplázódik. y információs szolgáltatásainkkal növelni szeretnék a helyesen kitöltött 1%-os nyilatkozatok számát. A kampány elemei: 1. ,,Adjon egy részt a civileknek! 1% - Legyen jó, tegyen jót!” médiakampány A média kampány célja, hogy mind a szlogennel, mind pedig a kreatív anyagokkal felhívják az emberek figyelmét arra, hogy dönthetnek adójuk, pénzük 1%-ának sorsáról, és ha élnek ezzel a döntési joggal sok területen segíthetnek vele. Éppen ezért igyekeztek minél szélesebb körben elhelyezni hirdetéseiket, felhívásaikat, bannereiket stb. A médiakampány hirdetéseinek vásárlásához az OTP Bank Rt. járult hozzá. 2. Nonprofit Önarckép, ingyenes és nyitott adatbázis A nonprofit.hu a leglátogatottabb hazai civil információs portál, amelyről 2005-ben összesen csaknem 7 millió oldalt töltöttek le a látogatók, ebből az 1%-os időszak alatt nagyjából 3 milliót. A portálon található a legnagyobb hazai nyilvános, több mint 10 ezer szervezet adatlapját magába foglaló civil adatbázis a Nonprofit Önarckép, melyben már csaknem 8000 olyan szervezet adata található meg, amelyik várja az 1%-os felajánlásokat. Az adatbázist ingyenesen használhatja bárki, akinek bármely szervezetről, vagy annak adószámáról információkra van szüksége, valamint a civil szervezetek számára is nyitott, ingyenesen regisztrálhatják magukat. Elérhető a NIOK által működtetet www.nonprofit.hu oldalon keresztül, ahol más hasznos információk is megtalálhatóak az 1%-al kapcsolatban. 39

3. Ingyenesen hívható információs szolgálat Január végétől, az első adócsomagok kiküldésétől kezdve május 22-ig a Magyar Telekom támogatásával ingyenesen hívható információs zöld számot (06 80 200 074) működtettek, ahol hétköznapokon 9 és 17 óra között a NIOK munkatársai segítettek megkeresni a választott civil szervezetet, felvilágosítást adtak az adó- és technikai számokkal, valamint a felajánlás gyakorlati kérdéseivel kapcsolatban. A civil szervezeteket tartalmazó adatbázisukat a wap.nonprofit.hu oldalról is letölthetővé tették.

4. Útmutatás, tanácsadás, segédanyagok Mind az adófizetőknek, mind a civil szervezeteknek szerettek volna segíteni, hogy eligazodjanak az 1%-al kapcsolatos jogi kérdésekben és gyakorlati tudnivalókban. Éppen ezért Útmutatóikat elérhetővé tették az interneten keresztül is, melyben az érdeklődők az 1% felajánlásával és fogadásával kapcsolatos gyakorlati tudnivalókat ismerhetik meg. A felajánlások megkönnyítését segítendő portálukon kinyomtatható formában letölthetővé tették az 1%-os nyilatkozatot is. 5. Adjon egy részt a civileknek! 1% játék 2006-ban először egy internetes játékot is fejlesztettek, mellyel még érdekesebbé szeretették volna tenni a kampányt, valamint újabb csatornákat nyitni az adófizetők felé. A játék, amellett hogy szórakoztat, azt is bemutatja, milyen egyszerűen gyűlik össze sok-sok 1%-ból az a nagy összegű támogatás, mellyel minden évben segítik az adófizetők a civil szervezetek munkáját. Ezzel azt is szeretnék kommunikálni, hogy bár az szja 1%-a látszólag nem tűnik nagy segítségnek, de összegyűjtve igenis az, és minél többen „tesznek a kalapba”, annál többet kaphatnak a nonprofit szervezetek. A játékot egy pontgyűjtő verseny is kísérte, melynek öt győztese 1%-os pólót kapott a NIOK Alapítványtól ajándékba. Mindezek eredményeképpen: • 32 újságcikkben, interjúban, közleményben, nyilatkozatban stb. jelentek meg, • 65-ször vetítették TV spotjukat a különböző kereskedelmi és közszolgálati csatornák (MTV1, MTV2, Duna TV, RTL Klub, TV2), • legalább 42-szer hangzott el a különböző rádióadókon, de volt olyan adó, amelyik 40

folyamatosan sugározta (Magyar Rádió Kossuth, Petőfi, Bartók, Danubius, Civil Rádió), • 11 hirdetésük jelent meg nyomtatott sajtóban (METRO Hírújság, Heti Válasz, Tallózó), • legalább 16 weboldalon, portálon jelent meg a bannerük, ebből az egyik fő médiatámogató az [origo] oldalán 5 milliószor, az iwiw oldalain pedig 3 milliószor, • 45 ezer szórólapjukat helyezte el az APEH a városi és vidéki ügyfélszolgálati irodákban, • 100 db. A/2-es plakátot helyeztettek ki fitness termekben, bárokban és klubokban, • játékukkal 3 hét alatt több, mint ezer játékot játszottak. Idén az érdeklődők az APEH honlapjáról, illetve az adócsomagban található borítékról értesültek elérhetőségeikről, továbbá az origo portálon keresztül, és a hirdetésekből, az interjúkból, a spotokból, a plakátokról stb. kaptak információt a NIOK kampányáról és szolgáltatásairól.

A NIOK számításai szerint sikerült legalább 138.000 adózónak

segíteniük, hogy felajánlhassák adójuk 1%-át a civil szervezeteknek, egyházaknak, vagy a kiemelt költségvetési előirányzatok valamelyikének. Előzetes számításaik szerint így a civil szektort 730.000.000 forinthoz tudták segíteni. (Adjon egy részt a civileknek! 1% – nonprofit.hu) A NIOK Alapítvány tizenegy éve szervezi az "Adjon egy részt a civileknek! 1%" című információs- és médiakampányát. Ennek keretében alapítványunk munkatársai az adózási ciklusban ingyenes felvilágosítást nyújtanak 06-80-200-074-es zöldszámon, valamint irodánk elérhetőségein a civil szervezetek adószámaival kapcsolatban. Emellett országos megjelenésekkel igyekszik biztosítani, hogy minden adófizető állampolgár értesüljön az 1%-os adományozás voltáról, valamint a NIOK Alapítvány biztosította információs adatbázis használatának lehetőségéről. 2006-ban is minden felajánlott 1% duplán számít, hiszen a Nemzeti Civil Alapprogram az 1%-ból befolyó adományoknak megfelelő összeget tesz be egy, a civil szektor számára fenntartott pályázati alapba.

2.5. Nem kell hősnek lenned! „Három országos jelentőségű civil szervezet, a Magyar Ökumenikus Segélyszervezet, a United Way Magyarország és a WWF Magyarország fogott össze az adó 1%-ot felajánlók 41

évről évre csökkenő számának megállításáért. A „Nem kell hősnek lenned” című kampányt, amely az eddigi legnagyobb adó 1% felajánlást népszerűsítő reklámkampány, a Nemzeti Civil Alapprogram (NCA) támogatja, összesen 73 millió Ft-tal. Az adóhivatal adatai szerint a személyi jövedelemadójuk 1 százalékát civil szervezetnek felajánlók száma 2003 óta folyamatosan csökkent: míg 2003-ban még elérte az 1 millió 440 ezer főt, addig 2006-ban csupán 1 millió 340 ezer magánszemély rendelkezett érvényesen személyi jövedelemadója civil 1 százalékáról. Mindeközben az érvénytelen nyilatkozatok száma az elmúlt 3 év során folyamatosan emelkedett: 2006-ban már 124 ezer darab hibás rendelkező nyilatkozatot regisztráltak. Ezért döntött úgy az NCA, hogy minden eddiginél nagyobb szabású reklámkampánnyal népszerűsíti az adó 1% felajánlást. A kampány célja, hogy az adó 1 százalékáról érvényesen rendelkező magánszemélyek száma ismét növekedésnek induljon. Ezt szolgálja a kampány fő üzenete: Ahhoz, hogy segíteni tudj, nem kell hősnek lenned, hiszen adód 1%-a is szupernagy segítség. Ezt az üzenetet hirdetik a kampány mellé állt hírességek, Kovács Kokó István olimpiai- és világbajnok bokszoló, a Náksi vs. Brunner DJ-páros és Kovács Ági olimpiai bajnok úszó is. Ők ugyan a maguk területén valóban hősök, mégis vallják: az adó 1% felajánlásához senkinek nem kell hősnek lennie. A teljes körű kommunikációs kampány kreatív anyagai kereskedelmi, illetve közszolgálati tévé- és rádiócsatornákon, újságokban, mozikban, óriásplakátokon, ingyenes képeslapokon és Interneten keresztül jutnak el a potenciális adó 1% felajánlókhoz. A kampányhoz külön weboldal is tartozik, amely praktikus információkkal szolgál minden érdeklődőnek. Ez a www.nemkellhos.hu, ahol a hasznos segítségek mellett játszani is lehet, és a látogatók akár azt is megoszthatják egymással, kinek és miért ajánlják fel személyi jövedelemadójuk 1 százalékát.” (www.nemkellhos.hu) „A potenciális felajánlók több mint fele nem rendelkezik adója 1 százalékáról semmilyen civil szervezet számára. Egy nemrégiben végzett felmérésben feltett „Miért nem rendelkezett az elmúlt évben személyi jövedelemadójának 1 százalékáról?” kérdésre a nem rendelkezők bő egyharmada nem tudott válaszolni, vagy nem akarta negatív viselkedését megmagyarázni, közel 20 százalékukat nem érdekelte ez a lehetőség, vagy bevallottan lustaságból nem cselekedtek, 5 százaléknyian pedig még mindig nem tudtak a rendelkezés lehetőségéről.” (www.nemkellhos.hu) 42

Ez általánosságban is igaz az adományozásra: A nem adományozók által választott okok megoszlása Indokok

3. táblázat

1*

2

3

4

5

Magam is támogatásra szorulok

20,5

7,9

8,3

7,4

55,9

A családon belüli támogatásra fordítja a pénzét

58,9

7,5

8,4

4,9

20,3

58

8,1

15,7

6

12,2

Senki sem kért ilyen segítséget

51,1

7,9

15,7

6,2

19,1

Nem hisz a támogatások hasznosságában

44,3

7,6

23,6

9,9

14,6

Zavaróak az ilyen típusú kérések

49,3

6,3

18,3

10

16,1

Sok a szélhámos

33,8

6,2

18,3

13,9

17,8

Nem bízik a támogatás adott célra történő felhasználásában

33,8

7,9

23,8

13

21,5

Nem volt különösebb oka

54,7

6,8

18,3

5,5

14,7

Nincs ideje rá

*1 = egyáltalán nem jellemző, 5 = teljes mértékben jellemző

Forrás: Czike – Kuti (2006) 41.old.

43

3. A MI HÁZUNK, A MI VÁRUNK ALAPÍTVÁNY Ezt az alapítványt 1994-ben alapították, egy óvoda működésének támogatására (XIV. Bánki Donát Park). Tevékenységi körének az egészséges életmódra nevelést jelölték meg. Célja az óvodás korú gyermekek egészséges életmódra nevelésének gyakorlati megvalósításában való segítségadás. Mint gyermekintézményekhez kötődő alapítványnak, elvileg könnyű dolga van az 1%-ok megszerzése tekintetében. Hiszen a szülő naponta jelenik meg; láthatják, tudhatják, mire fordítják az alapítvány pénzét. Ennek ellenére soha nem hangsúlyozzák ki, hogy melyik kirándulás, bábelőadás vagy sporteszköz vásárlása történt alapítványi pénzből, ami szerintem hiba. Mi szülők csak annyit látunk, hogy ekkor vagy akkor bábelőadás volt, ez gyerekenként x összegbe került – de érdekes módon nem szedik be a pénzt. Tehát valószínűsíthetjük, hogy ez is alapítványi pénzből ment. Mivel az alapítványról csak a beiratkozáskor és az első szülői értekezleten beszélnek, illetve a szülői szervezet megbeszélésein, ahol csak csoportonként kb. 2 szülő van jelen; korántsem biztos, hogy minden szülő tudja, hogy egy alapítvány támogatja az óvoda működését, és hogy nekik is felajánlhatják az adójuk 1%-át. (Nekem se rémlene különösebben az alapítvány egyébként, sőt én arra sem emlékszem, hogy egyáltalán szóba került volna a beiratkozásnál, az első szülői értekezleten még talán, de ott nem biztos, hogy minden szülő jelen volt.) Magáért az 1%-ért folyó kommunikáció sem kielégítő szerintem, mindössze egy-egy kitöltött rendelkező nyilatkozatot tűznek ki mind a négy csoport hirdető táblájára év elején. És ott van május végéig. Megszokja a szem, átsiklik rajta. A reggeli és délutáni rohanásban, a gyerek gyors öltöztetése alatt tényleg csak azt veszi észre az ember, ami nagyon feltűnő. Változtatni kéne néha rajta valamit, színesen bekeretezni, színes papírra fénymásolni vagy a gyerekek apró rajzaival díszíteni, és akkor jobban észrevennék a szülők. Minden év októberében megköszönik a felajánlásokat a Zuglói Lapokban, elvileg a szülői értekezleten (nekem nem rémlik), a szülői szervezet ülésén (zárt kör). Ez szintén nagyon kevés! Tisztában vagyok azzal, hogy semmilyen anyagi eszköz sem áll a rendelkezésükre, de ott van előttük a nagy lehetőség: a gyerekek kreativitása. Úgyis alkotnak mindig valamit, csinálhatnának egy kiállítást olyan témájú rajzaikból, hogy milyen programokon vettek részt mostanában vagy az elmúlt évben, vagy milyenen szeretnének részt venni, és egy pár köszönő szó a rajzok közé elrejtve sokkal többet érne el, mint bármi más. És sokkal jobban emlékeznének a szülők a következő évi felajánláskor.

44

De össze is lehet kötni a felajánláskérést a köszönetmondással, ahogy sok szervezet is teszi, úgy még hatásosabb lenne. A lehetséges támogatók száma nagymértékben függvénye a gyerekek létszámának. Az óvodai létszám mindig állandó, 96 fő. A gyermek- és oktatási intézmények alkalmazottai is e szervezetek potenciális támogatói, és az ő megkeresésük sem igényel különösebb eszközöket és technikákat, őket is el lehet érni ugyanazokkal a módszerekkel, mint a szülőket. Az ő létszámuk is állandó, 16 fő. Mivel a támogatói bázis változatlan, és sajnos a támogatásszerzés módszere is, ezért a befolyt 1%-os felajánlásoknál is csak egészen apró eltérés várható. 4. táblázat „A mi házunk, a mi várunk” kapott támogatásai 2003-2006 1%

Egyéb

Összesen

2003

262 905

0

262 905

2004

0

145 000

145 000

2005

229 121

20 000

249 121

2006

221 105

0

221 105

Összesen

713 131

165 000

878 131

Valóban, az eredmények megfelelnek a vártnak. Ez 1%-os felajánlásoknál minimális eltérés látszik. A 2004. évben nem lehetett felajánlani 1%-ot az Alapítványnak, mert nem küldték vissza a regisztrációhoz szükséges papírt idejében az APEH-nak, ezért látható ott 0, viszont a szülők (egy része) ehelyett év közben fizetett be, ez látható az egyéb támogatásnál. A 2005. évi 20.000 Ft az előző évről átcsúszott egyéb támogatás (nem érkezett meg a 2004. évi beszámoló elkészültéig az APEH-től). Tehát elmondhatjuk, hogy az Alapítvány bevételét az elnyert pályázati pénzeken, önkormányzati és esetleges állami támogatáson kívül a támogatott óvodába járó gyermekek szüleinek felajánlásai jelentik. Ezekért a felajánlásokért az Alapítvány szinte semmit nem tesz. Sokkal több lehetne az 1%-os felajánlás, és ha konkrét célokra „kérnének” felajánlásokat, biztosan lenne évközbeni támogatás is, főleg akkor, ha az 1% kapcsán már minden szülővel megismertették az Alapítványt. Kommunikálni kell az óvoda dolgozói (elsődlegesen az óvónők) felé, hiszen az ő

45

lehetőségeik is bővülhetnének az óvodai nevelés terén az Alapítványhoz befolyó több pénzből. Minél többen ismerik az óvodai alapítványt, annál többen tudják továbbadni a hírét. Közvetlenül csak a gyerekek legközelebbi hozzátartozóit érik el, de szájról-szájra terjedve eljuthatnak a szélesebb családhoz, barátokhoz, munkatársakhoz is. Mindössze annyit kell tenniük, hogy jobban felhívják magukra a figyelmet, és továbbra is magas színvonalon végzik a munkájukat – mert csak az elégedett szülő fogja messzire vinni a hírüket.

46

4. NAGYCSALÁDOSOK ORSZÁGOS EGYESÜLETE A Nagycsaládosok Országos Egyesülete (NOE) 1987. október 24-én alakult meg Budapesten, mint pártoktól, felekezetektől, ideológiáktól független nonprofit szervezet. A megalakulásra serkentő okok az ország szomorú demográfiai helyzete, a családok megoldatlan érdekvédelme (az új, nem éppen családbarát adórendszer bevezetése a küszöbön állt), valamint a nagycsaládokat érintő előítéletek voltak. Az Egyesület 1998. január 1-től kiemelten közhasznú minősítést kapott. Az Egyesület rendes tagjai lehetnek olyan természetes személyek, akik saját háztartásukban legalább három gyermeket nevelnek vagy neveltek fel, és hasonló személyekből álló jogi személyiségű egyesületek. A NOE azonban nem akarja az embereket pusztán megszületett gyermekeik száma alapján kategorizálni. Pártoló tagként szívesen fogadjuk sorainkba mindazokat, akik a NOE céljait helyeslik és támogatják, ha nincs is három gyermekük. A NOE tagjait arra ösztönzi, hogy lakóhelyükön alakítsanak közösségeket, helyi egyesületeket vagy csoportokat, amelyek a valódi egyesületi élet színterei. Az Egyesület arra hívja fel a társadalom figyelmét, hogy a több gyermeket tudatosan vállaló családok a nemzet számára pótolhatatlan értéket jelentenek. Meggyőződésük, hogy ezt az értéket többen vallják, mint az a médiában érzékelhető. A NOE működésének különös jelentőséget ad az ország népességének hosszú ideje tartó, folyamatos csökkenése. A nagycsaládok e fogyó népességű hazában pótolhatatlan értéket hordoznak. Ma sok ember anélkül él, hogy bízna a jövőben. A nagycsaládosok, a gyermeket tudatosan elfogadók a jövőbe vetett hit jelei, s gyermekeik révén a jövendő letéteményesei társadalmunkban. Az általunk megtestesített értékek mással nem helyettesíthetők. Gyermekeink iránti szeretetünk és felelősségünk a pillanatnyi megoldások keresése és a mának élés helyett hosszú távú befektetésekre késztet. Ehhez - ma talán még inkább, mint bármikor - tartásra, szilárd értékrendre, optimizmusra - és sokszor áldozatok vállalására is szükség van. [NOE honlapja]

47

A Nagycsaládosok Országos Egyesületének célja: 1. az élet és az anyaság tiszteletére nevelés, a házasságért és a jövő generációjáért érzett felelősség erősítése; 2. a nagycsaládosok sajátos érdekeinek képviselete és szolgálata; 3. felmutatni a társadalomnak azokat az értékeket, amelyeket a nagycsaládok képviselnek; 4. a nagycsaládok egymást ismerő és segítő közösségekké szervezése. Az Egyesület feladatai (a fentebb meghatározott cél érdekében): 1. szorgalmazza és segíti a helyi tagegyesületek és csoportok létrejöttét és működését, valamint tapasztalatcseréjét, a helyi tagegyesületek és helyi csoportok közötti megfelelő információáramlást és együttműködést; 2. elősegíti a nagycsaládosok valós társadalmi helyzetének felmérését és bemutatását; 3. javaslatokat terjeszt elő az illetékes állami, politikai és társadalmi szervekhez és szervezetekhez a családokat, különösen a nagycsaládokat érintő ügyekben; 4. törekszik a nagycsaládok politikai, gazdasági, társadalmi és erkölcsi jelentőségének megismertetésére és elismertetésére; 5. ösztönzi az egymást követő nemzedékek harmonikus viszonyának kialakítását, segíti a több generáció együttélési feltételeinek megteremtését. Az Egyesület közhasznú tevékenységet folytat az alábbi területeken: a.) gyermekes családok, ill. a nők és férfiak, valamint hátrányos helyzetű csoportok társadalmi esélyegyenlőségének elősegítése b.) családokkal kapcsolatos emberi és állampolgári jogok védelme c.) családsegítés, családok számára szociális ügyekben tanácsadás, jogsegélyszolgálat d.) gyermek- és ifjúságvédelem, gyermek- és ifjúsági érdekképviselet e.) munkaerőpiacon hátrányos helyzetű rétegek, különösen a gyermeket nevelő szülők foglalkoztatásának elősegítése f.) családi életre nevelés g.) egészségügyi felvilágosítás h.) környezeti nevelés i.) ismeretterjesztés j.) határon túli magyar családszervezetek működésének segítése

48

Ezek a szolgáltatások ingyenesek, és egyesületi tagságtól függetlenül minden három- és többgyermekes családnak rendelkezésére állnak. Lehetőség szerint az Egyesülethez forduló kisebb családokat is segíteni kell. Az Egyesület családoknak szóló országos folyóirat(ok)ban évente legalább egyszer közzéteszi nyilvános szolgáltatásait és azok igénybevételének módját. Az Egyesület célját és feladatát elsősorban az alábbi eszközökkel valósítja meg: a.) anyagi, szellemi, szervezési erőforrások felkutatásával és felhasználásával a nagycsaládosok gondjainak enyhítése érdekében; b.) felvilágosító munka végzésével a családok törvényes lehetőségeiről; c.) gazdasági társaságok létrehozásával és fenntartásával; d.) előadások, tanfolyamok, kongresszusok és egyéb fórumok szervezésével; e.) külföldi és belföldi intézményekkel és a külföldön és belföldön élő nagycsaládokkal és szervezeteikkel történő kapcsolatok kialakításával és az együttműködésből eredő lehetőségek kihasználásával; f.) folyóiratok és más kiadványok közzétételével; g.) ösztöndíjak alapításával, pályázatok kiírásával; h.) érdekképviseleti feladatkörében illetékes szervekhez történő javaslatok előterjesztésével és egyedi kérelmek támogatásával, valamint egyéb érdekképviseletekkel rendszeres kapcsolattartás, konzultáció, koordináció s lehetőleg közös fellépés útján; i.) a nagycsaládok fogyasztóvédelmével; j.) ifjúsági tagozatok létrehozásával. Az Egyesület tevékenységének és gazdálkodásának legfontosabb adatait országos vagy helyi sajtó útján is nyilvánosságra hozza.

Az Egyesület vagyoni-pénzügyi forrásai ƒ

a tagdíjak;

ƒ

a pártoló tagok juttatásai;

ƒ

közérdekű kötelezettség-vállalásból és egyéb forrásokból (pl. banki kamatból, pályázatok elnyeréséből) származó vagyoni értékek, juttatások;

ƒ

az

Egyesület

által

folytatott

tevékenység

nyereségéből

származó

hozzájárulás.

49

[NOE Alapszabálya] Az Egyesület közhasznú tevékenységének legjelentősebb pontjai: y érdekvédelem (segítség konkrét ügyekben, ill. konzultáció minisztériumokkal, önkormányzatokkal és egyéb hatóságokkal); y tanácsadó szolgálatok (jogi, szociális, életvezetési, nevelési, egészségügyi, építési); y fogyasztóvédelem

(tanácsadás,

egyeztetés

fogyasztóvédelmi

szervezetekkel,

közérdekű információk megjelentetése a NOE Levelekben és önálló kiadványban); y segélyakciók lebonyolítása (ruházat, élelmiszer, bútor, háztartási felszerelés); y véradások szervezése; y drogmegelőzés; y környezeti nevelés; y anyanyelvápolás; y ingyenes és olcsó színház- és hangverseny-látogatások szervezése; y olcsó üdülések szervezése, közvetítése; y helyi nagycsaládos vezetők továbbképzése, közéleti tevékenységre nevelés; y kapcsolattartás külföldi családszervezetekkel; y kárpát-medencei magyar családszervezetek és családmozgalmak szemináriumának megrendezése. A Titkárságot személyesen hetente közel 30 fő keresi fel érdekvédelmi, szociális ügyekben, ez évente közel 1 600 ügyfelet jelent. A jogsegélyszolgálatra hetente átlag 6 fő jelentkezik, ehhez jönnek még a levelezések. Közel 3 000 szociális segítséget vagy információt kérő levelet fogadnak. Telefonon napi 30-50 közötti a tanácsot vagy segítséget kérők száma, ez közel 12 000 válaszadást jelent. A fenti szolgáltatásokban nem csak a NOE tagjai részesültek. [NOE közhasznú jelentés] Ezeken kívül sajtótájékoztatókat, érdekegyeztető tárgyalásokat tartanak, tiltakoznak Kormány

családokat

veszélyeztető

intézkedései

ellen.

Széleskörű

társadalmi

kommunikációt folytatnak. A NOE jelenleg egyike az ország legnagyobb civil szervezeteinek, tagjait 168 (jogi személyiségű) helyi egyesület, 203 (jogi személyiséggel nem rendelkező) helyi csoport és a szintén jelentős létszámú egyéni tagság alkotja (utóbbi kettő a tagság közel 40%-át

50

képezi). A taglétszám összesen körülbelül húszezer család. Az átlagos gyermekszám családonként 4. [A NOE honlapja] Az Egyesület vezető tisztségviselői semmiféle juttatást nem kaptak, egyesületi feladatukat társadalmi munkában végzik. Indulásuk óta adják ki újságukat, NOE Levelek címen. 2005. novemberétől megújulva, színesben és A/4-es formátumban jelenik meg; addig egy színnel, esetleg színezett papírra nyomott, tűzés nélküli A/5-ös volt. A honlapjuk nagyon jól kezelhető, látványos, minden információ megtalálható rajta – ez is része a tervezett arculatváltásnak. Mivel idén 20 éves a Nagycsaládosok Országos Egyesülete, arculatváltást és erősebb PR-t terveznek ebből az alkalomból. Egy kis színes tájékoztató füzetet már adtak is ki, sok programmal ünneplik meg a kerek évfordulót. Az Egyesület állami támogatáson és pályázatokon nyert támogatásokon kívüli legjelentősebb bevétele a tagdíjakból származik. 5. táblázat Tagdíjak és taglétszámok a nagycsaládosok egyesületeinél 2002-2006 Hányan fizettek

Taglétszám

Év

Tagdíj összege

egyéni

helyi egy.

2002

2 500

3 556

?

7 025

10 000

2003

2 500

4 009

?

8 229

10 700

2004

3 600

4 333

?

7 340

9 200

2005

3 600

4 732

?

7 059

7 500

2006

3 600

5 573

?

6 159

6 200

egyéni

helyi egy.

Forrás: NOE A helyi egyesületek önállóan szedik a tagdíjakat, önállóan gazdálkodnak, a tagjaik vélhetően inkább nekik és nem az Országos Egyesületnek ajánlják fel az 1 %-ukat. Taglétszámukat csak az általuk megrendelt újságok számából tudja kitalálni a NOE. A Nagycsaládosok Országos Szövetsége állandóan anyagi gondokkal küzd, hiszen a felajánlott összegek minél nagyobb részét a tagok segítésére próbálja fordítani. A NOE

51

vezetősége és munkatársainak egy része társadalmi munkában végzi tevékenységét. Az 1%-os kampányra sem szoktak költeni, a NOE levelekben jelent meg eddig a felhívás, ill. egy kitöltött rendelkező nyilatkozat, itt köszönték is meg mindössze a korábbi évek felajánlásait. Próbáltak keresni ingyenes hirdetési lehetőségeket, de nem nagy intenzitással. Idén az Echo TV-ben és a HírTV-ben is sikerült elérniük ingyenes megjelenést, illetve a Magyar Nemzetben jelenik meg két hirdetésük (kb. 2x25 eFt értékben), jól időzítve, a februári és a májusi adóbevallási határidő előtti szombaton. Vannak olyan cégek, amelyek rendszeresen ajánlanak fel természetbeni adományokat az Egyesületnek, ezeket szétosztják a tagok között. A támogatásoknál sajnos nem tudjuk különválasztani a magánszemélyektől érkezőket. 6. táblázat NOE kapott támogatások (1% nélkül) 2002-2006 Pénzbeli

Valorizát természetbeni

Összesen

2002

622 132

18 332 578

18 954 710

2003

14 071 948

13 527 084

27 599 032

2004

9 900 000

6 142 000

16 042 000

2005

2 426 000

12 728 000

15 154 000

2006

9 829 000

61 594 000

71 423 000

Összesen

36 849 080

112 323 662

149 172 742

Forrás: NOE

7. táblázat NOE kapott támogatások + 1% 2002-2006 1%

Egyéb

Összesen

2002

3 126 411

18 954 710

22 081 121

2003

3 217 514

27 599 032

30 816 546

2004

3 935 737

16 042 000

19 977 737

2005

2 337 607

15 154 000

17 491 607

2006

2 437 563

71 423 000

73 860 563

Összesen

15 054 832

149 172 742

164 227 574

Forrás: NOE

De így is látható, hogy semmilyen összefüggés nem figyelhető meg az 1%-os felajánlások és az év közben beérkező felajánlások között (akár a pénzbeli, akár a természetbeni felajánlásokat nézzük).

52

A Nagycsaládosok Országos Szövetségének tagjai nagy számát tekintve elenyésző rész ajánlja fel az adója 1%-t, illetve nagyon kevés az adója 1%-a (ha a GYED-en, GYES-en lévőkre gondolunk pl.). A kevés számú felajánlás oka talán abban keresendő, hogy a gyermekek oktatási intézményei is nyilván bombázzák a szülőket, hogy nekik ajánlják fel 1%-aikat, és természetesen oda adják, ahol gyakorlati hasznát is tapasztalhatják. Nem tagok pedig valószínűleg nagyon ritkán ajánlják fel adójuk 1%-át nagycsaládosoknak, ennek okai a következők lehetnek: A fő ok elsősorban a magyar társadalomban keresendő, amely erős előítéletekkel rendelkezik a 2-nél több gyermeket vállalókkal szemben (etnikai, erkölcsi stb.). Először ezen kellene valahogy változtatni... Másrészt az emberek felajánlásai célok szerint a következőképp oszlanak meg: 8. táblázat Az emberek legszívesebben a következő célokra ajánlják fel adójuk 1%-át % Valamilyen egészségügyi cél

30

Egy konkrét iskolát, oktatási intézmény

17

Gyermekjóléti, gyermekélelmezési cél

16

Fogyatékkal élők

14

Egyéb cél

5

Egyéb jótékonysági cél

4

Sport cél

4

Kulturális cél

4

Környezetvédelmi cél

3

Nem tudja, nem válaszolt

3

Forrás:Marketing Centrum felmérése

Ahogy a Nagycsaládosok Országos Szövetségének egyik tagja megfogalmazta: „nálunk nincs fogyatékos, nagybeteg, se kutya, ezért sem kapunk pénzt”. Amikor az emberek szabadon rendelkezhetnek adójuk 1%-ával, akkor megpróbálják olyan helyre tenni, ahol úgy érzik, a legnagyobb haszna van. Akinek nincs nagy családja, és nem tapasztalja a saját bőrén, hogy mennyit segít vagy tudna segíteni a NOE, az előrébbvalónak érzi a rákbetegek gyógyítását vagy a gazda nélkül maradt kutyák sorsát.

53

Nem tudom, hogy a NOE és tagegyesületei hogyan tudnának változtatni a társadalmi hozzáálláson, főleg szűkös anyagi kereteikkel. Talán még több ingyenes hirdetés kellene keresni, intenzívebben kellene sugallania az alapszabályában is leírtakat, hogy a sok gyermek nem hátrány és a nagy család jó. A mai szemléletmód szerint egy gyermeknek valaki akkor tud megadni mindent, ha megvesz mindent, pedig a szülői és testvéri szeretetet, az összetartozás élményét, a közös élményeket nem lehet pénzért megvenni. A szemléletmód-váltás nem egyedül a NOE feladata, ez társadalmi szintű felelősség. Más nonprofit szervezet is felismerték, hogy milyen jellegű szervezetek kapnak általában az 1%-os felajánlásokból, csak bátrabban (és nyilván több pénzzel) mernek kampányolni: 1. kép

(SOS Gyermekfalu Alapítvány)

54

5. GYERMEKÉTKEZTETÉSI ALAPÍTVÁNY „A Fővárosi Bíróság által bejegyzett Gyermekétkeztetési Alapítványt 1993-ban alapította Dr. Fekete Eszter ügyvéd abból a felismerésből kiindulva, hogy a rendszerváltás során bekövetkezett változások miatt sok család anyagi helyzete vált tarthatatlanná, jövedelmük a létminimumot sem közelíti meg, így gyermekeik testi fejlettsége az éhezés miatt létüket veszélyezteti. Ebben az anyagi helyzetben a családok természetesen nem engedhetik meg maguknak azt sem, hogy gyermekeik továbbtanuljanak, ezért a még oly tehetséges fiatalok is már 14 - 16 éves korban dolgozni kényszerülnek.” [Gyermekétkeztetési Alapítvány honlapja]

Az alapítvány célja: − Hozzájárulni azon gyermekek iskolai étkezési költségeihez, akiknek szülei nem, vagy csak részben tudják kifizetni azt. − Meleg étel szolgáltatása azok számára, akik anyagi helyzetük miatt maguk és/vagy családjuk fenntartására nem képesek, s ennek folytán fizikai állapotuk folyamatos romlásnak van kitéve. − Segíteni az iskolaközösségeket korszerű taneszközök beszerzésében. − Segíteni a szülőket a tehetséges gyermekek iskolán túli oktatásában. − Olyan alapítványi vagyon létrehozása, mely segítségével az Alapítvány elsődleges céljainak megvalósítása hosszú távon eredményes lehet. − Hasonló célú szerveződések támogatása. − Az olyan sokszorosan hátrányos helyzetű diákok támogatása, akiknek nemcsak étkezése, hanem megélhetése, tanulása, vagy akár az életfenntartáshoz szükséges lakáshelyzete is megoldatlan. − Segíteni a közösségeket, az arra rászoruló gyermekeket, nagycsaládok megfelelő lakáshoz jutását. A gyermekek tanulásának, étkeztetésének biztosítása érdekében megtenni mindent, hosszú távon is a közösségek, a gyermekek érdekét szolgálni. − Az alapítvány vagyonának olyan módon való kamatoztatása, melyből a gyermekek, családok, kis- és nagyközösségek, családok támogatása biztosítva legyen, amelyről törvény, vagy törvény felhatalmazása alapján más jogszabály rendelkezése szerint valamely állami szervnek vagy helyi önkormányzatnak kellene gondoskodnia. [Gyermekétkeztetési Alapítvány Alapító Okirat] Hazai és nemzetközi intézmények felmérései szerint jelenleg Magyarországon 20.000 gyermek éhezik, 120.000 alultáplált, java részük olyan körülmények között él, hogy az

55

egyetlen étkezési lehetősége az óvodai, iskolai napközi. A Gyermekétkeztetési Alapítvány - célkitűzéseinek megfelelően - élelmiszerek eljuttatásával segít az éhező gyermekeken, illetve egyes, célzott intézmények gyermekei számára gyűjt adományokat; másrészt segítséget nyújt a gyermekek iskolán túli képzésében. Az alapítvány több országos tanulmányi versenyt is szervezett az évek során, melyet a patrónus cégek jóvoltából tudott finanszírozni. Az összegyűlt több millió forintot az intézmények közvetlenül kapták meg, melyet a tanulók továbbképzésére, ösztöndíjaira fordíthattak. A Gyermekétkeztetési Alapítvány kuratóriuma az elsőrendű cél megvalósítására azt a megoldást tartotta legcélravezetőbbnek, hogy az éhező gyermekek számára az óvodai és az általános iskolai napközis étkeztetést teszi lehetővé. 1993-as megalapítása óta az Alapítvány számos akciójával több száz település több tízezer gyermekének nyújtott segítséget. A hiányos táplálkozás – esetenként éhezés – következtében a legyengült szervezetű gyermekek állandó egészségügyi problémákkal küszködnek, melyek későbbi életükre is hatással vannak. Hazai és nemzetközi intézmények felmérései szerint jelenleg Magyarországon 120.000 gyermek alultáplált, java részük olyan körülmények között él, hogy az egyetlen étkezési lehetősége az óvodai, iskolai napközi. E gyermekek számára a legveszélyeztetettebb időszak a hétvége és az iskolai szünetek tartama. A Gyermekétkeztetési Alapítvány négy nagyobb programot bonyolít évente: • Az első program keretében 2006-ban a GYEA 213 település 3.258 rászoruló gyermeke számára szállított minden hétvégére ennivalót. A program célja, hogy hazánk településein ne csak az iskolaidő alatt, hanem azon kívül hétvégeken, iskola szünetekben minden óvodás és általános iskoláskorú gyermek rendszeresen táplálkozzék. •A

másik

programban

315

település

133.788

rászorultja

(kisnyugdíjasok,

munkanélküliek, nagycsaládosok, létminimum alatt élők) számára 2006-ban kb. 8.000.000 kilogramm ennivalót juttattak el. • A harmadik program pedig az előző években is óriási sikerrel megvalósított karácsonyi csomagosztás, melynek keretében 2005-ben 527 iskola 30.000 db élelmiszercsomagot vehetett át, így 700.000 kg élelmiszer került kiosztásra.

56

• 2004-től működik országos ellátó programjuk „Mindenki ebédel” néven. Hazánkban jelenleg 120.000 alultáplált és 20.000 éhező gyermek él.

2005-ben a GYEA 79

településen 1.241 gyermeket tudott bekapcsolni a „Mindenki ebédel” programba. 2006ban már 213 település 3.258 rászoruló gyermeke számára szállított minden hétvégére ennivalót. A Mindenki Ebédel kedvezményezettjei azok az óvodás illetve általános iskolás korú gyermekek, akiket a pályázó települések oktatási intézményei jelölnek ki. Egy-egy gyermek ellátására az alapítvány havonta átlagosan 5.000 forintot fordít. [GYEA workshop anyaga alapján] 1994 óta a Gyermekétkeztetési Alapítvány az SZJA 1%-ból befolyó összegeket elsősorban alapvető élelmiszerekre fordítja a karácsonyi csomagosztáshoz azért, hogy a téli iskolaszünetben ne kelljen nélkülözniük a rászoruló gyermekeknek. Az Alapítvány ismertsége növekedésének köszönhetően több nagy hirdető vállalat is felajánlotta segítségét: az Intermédia Csoport, a Multireklám Kft., a Metróreklám Kft. majd 1.500 hirdetési felületet (óriásplakát, buszmegállókban elhelyezett citylight poszter, metró mozgólépcsőkön lévő plakáthelyek) ad általában, a vidéki és országos rádió- és tévécsatornák, helyi és országos lapok a hirdetések megjelentetéseire adnak sokszori alkalommal ingyenesen lehetőséget. De még így is 2006-ban 13.000.000 Ft-ot költöttek az 1%-os kampányra! Elmondásuk szerint az idei összeg is kb. hasonló lesz (egyébként évről évre folyamatosan növekedett eddig ez az összeg). Az eredmény sem marad el természetesen, a Gyermekétkeztetési Alapítvány évek óta a legnagyobb 1%-os támogatásban részesült nonprofit szervezetek között van. 2006-ban a 3. volt, 2005-ben és 2004-ben a 2. (2005. és 2006. lista a Mellékletben) Céges támogatóik száma meghaladja a tízezres, magán adakozóik pedig a húszezres számot. Odafigyelnek a köszönetmondásra is. Gyermekétkeztetési Alapítvány a törvény adta kereteken belül azzal tudja honorálni segítői nagylelkűségét, hogy cégük nevét havi rendszerességgel közzéteszi a megyei (budapesti) napilapokban, és a kiküldött élelmiszercsomagok, illetve készételek csomagolásán. A fenti feltételeknek megfelelő igazolást az alapítvány eljuttatja a támogatónak. (Mindenki ebédel) Támogatói számára hálája jeléül az alapítvány évente, a támogatások felhasználásáról 57

szóló jelentés megküldésével egyidejűleg egy jelképes ajándékkal kedveskedik. Minden támogató számára megküldi a közhasznúságot igazoló határozat alapján kiállított igazolást, hogy az adakozó csökkenthesse adófizetési kötelezettségét. 1996-ban is megismételte az alapítvány karácsonyi élelmiszercsomag küldő akcióját. Vagy akár csak így: 2. kép

A GYEA ismertsége, népszerűsége „A Marketing Centrum először 2004. októberében készített felmérést az SZJA 1%-ának felajánlásával

kapcsolatban.

Az

elkövetkezendőkben

bemutatott

felmérés

2005.

decemberének első hetében készült. A felmérésekre a Marketing Centrum úgynevezett omnibusz kutatásainak keretében került sor. A kérdések egy része mindkét kérdőíven szerepelt, így megfigyelhetjük az időbeli változásokat is. A 2004-es kutatás keretében 1200, a 2005-ös keretében pedig 1500 országszerte véletlenszerűen – úgynevezett véletlen sétás mintavételi eljárással - kiválasztott felnőtt válaszolt a kérdésekre. A véletlen mintavételi eljárás következtében a legfontosabb társadalmi-demográfiai jellemzők (nem, életkor, iskolai végzettség) eloszlása kismértékben eltér a valós arányoktól. Ezeket a kisebb aránytalanságokat az adatfeldolgozás során – a 58

KSH 2001-es népszámlálása alapján – többszempontos súlyozással korrigálták. A súlyozás után az alapbecslések bizonytalansága kisebb, mint ±3%. A megkérdezett felnőtt magyarok 9 százaléka azt állította, hogy támogatta már a Gyermekétkeztetési Alapítványt. Ha mindenki igazat mondott, akkor ez kb. 720 ezer embert jelent. A megkérdezettek további 42 százaléka ez idáig még nem támogatta az alapítványt, ám azt állította: ismeri a GYEA tevékenységét. Végül a megkérdezettek 31 százaléka nem ismeri az alapítvány tevékenységét, de hallotta már annak nevét. Mindent egybevetve tehát a felnőtt magyarok 82 százaléka számára ismerősen cseng a Gyermekétkeztetési Alapítvány neve. A legmagasabb pontátlagot (61 pont) természetesen azok körében találták, akik legszívesebben gyermekjóléti, gyermekétkeztetési célt támogatnának az SZJA 1 százalékával. Ezen kívül életkor és iskolai végzettség szerint is szignifikáns különbséget találtak a GYEA ismertségben: Az érettségi nélküliek 40 pontjával szemben a diplomások átlaga 62 pont, illetve a 30-59 évesek 51 pontjával szemben a 18-29 évesek átlaga 45 pont, a 60 évnél idősebbeké pedig csak 41 pont. Ami a Gyermekétkeztetési Alapítvány népszerűségét illeti, nincs okuk panaszra. Az SZJA fizetők 8 %-a azt mondta: biztos a Gyermekétkeztetési Alapítványt fogja támogatni az adója 1 %-ával, 37 %-uk pedig elképzelhetőnek tartja ezt, ha többet fog tudni az alapítvány tevékenységéről. Azok aránya, akik teljesen elzárkóztak a GYEA támogatásá-tól, mindössze 23 %. Ugyanakkor az SZJA fizetők 26 %-a azt mondta: szimpatikus nekik a GYEA, de mást kívánnak támogatni az 1 %-kal; a hiányzó 6 % pedig kitérő választ adott. Azok körében, akik először azt nyilatkozták, hogy 2006-ban is azt az alapítványt, illetve civil szervezetet kívánják támogatni, amelyiket 2005-ben is támogattak, szintén 8 % ígérte biztosra a GYEA preferálását. Ugyanakkor azok körében, akik még nem döntöttek, 62 % tartja ugyanezt legalábbis elképzelhetőnek.” [GYEA workshop anyaga] Könnyű ismertnek lenni, ha az ember lépten-nyomon a Gyermekétkeztetési Alapítvány hirdetéseibe botlik... Az előző évek kampányaihoz képest az idei (2007) kicsit más. Eddig professzionalista módon, szinte sokkolóan szólították meg a társadalmat. Nagyon racionálisan egy irracionális elemre, az érzelemre építettek a képi megjelenésében és mondanivalójában is felkavaró óriásplakátokkal, ciylightokkal, hirdetésekkel. 59

Most nem kavarnak fel, meghökkentenek, elgondolkodtatnak. Utazunk, és meglátunk egy hiányos feliratot egy óriásplakáton: KENYÉ, vagy egy másikat: SZALÁM. Először mindenki elhűlt szerintem, hogy mi történhetett a plakát nyomtatásakor, meg egyáltalán mi ez az egész. De ha hozzákapcsoljuk a TV-s spotot, és hogy „adója 1%-ával segítsen kiegészíteni!”, akkor nagyon ötletes. Szerintem üde színfoltok az idei 1%-os plakátok rengetegében, ahol mindenki minél megrázóbb és az érzelmeinkre ható képeket és szövegeket próbált feltenni a hirdetési felületére... (Pl. Rex Kutyaotthon Alapítvány, Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat Alapítványa) Óriásplakát 2003

3. kép

Óriásplakát 2004

4. kép

60

5. kép Citylight 2005

6. kép Citylight 2006

[GYEA workshop]

61

7. kép - Citylightok 2007 [GYEA adatszolg.] 9. táblázat GYEA kapott támogatások + 1% 2002-2006 1%

Egyéb

Összesen

2002

86 853 106

402 343 000

489 196 106

2003

48 291 216

305 525 000

353 816 216

2004

105 651 128

258 286 000

363 937 128

2005

144 445 722

375 233 000

519 678 722

2006

91 960 647

91 960 647

Összesen

477 201 819

1 341 387 000 1 818 588 819

Forrás: GYEA

Az év közbeni felajánlások változásai egy töréstől eltekintve nagyjából követik az 1%-os felajánlások változásait. Sajnos a 2006. évi közhasznú beszámoló még nem készült el a dolgozat leadásáig, pedig érdekes lenne a még hiányzó adat. Vajon kevesebb volt a 2006. évi felajánlás a 2005. évinél? Ha igaz a feltételezésem, akkor annak kellene lennie. Csökkentik-e az emberek az 1% felajánlása folytán keletkezett kognitív disszonanciájukat azáltal, hogy egyéb felajánlásokkal is segítik szervezetet? Az kétségtelen, hogy a lelkiismeretes emberben meglehetősen nagy kognitív disszonancia keletkezik, ha adójának 1%-át egy hirtelen döntéstől vezérelve ajánlja fel egy szervezetnek. Utána önigazolást kell keresnie, és ennek egyik módja az, hogy más felajánlásokat is tesz, mert ő igenis nem

véletlenül választotta ki az utolsó pillanatban ezt a szervezetet, komoly támogatója szeretne lenni. Aki pedig hosszas mérlegelés eredményeként választotta ki a szervezetet, ezzel már valamennyire elköteleződött. „Az eszkaláció olyan folyamat, amely folytonosan önmagából táplálkozik. Ha valaki egyszer némileg elkötelezi magát, akkor ezzel egyre nagyobb elkötelezettségnek készíti elő a talajt. A viselkedés igazolásra szorul, ezért megváltoznak az attitűdök, az attitűdváltozás pedig a további döntéseket és viselkedéseket befolyásolja.” [Aronson (1998) 127. old.] Azt kell mondanom, hogy a Gyermekétkeztetési Alapítvány számaiból ítélve meg lehet figyelni némi ilyen hatást.

63

6. ÖSSZEGZÉS A három nonprofit szervezetet két hipotézisemnek megfelelően vizsgáltam: 1. Minél többet kommunikálnak a szervezetek, annál nagyobb lesz a kapott támogatás összege. 2. Eszkalációt feltételeztem, tehát azt, hogy amely szervezetnek felajánljuk adónk 1%-át, annak a szervezetnek hajlamosabbak vagyunk év közben is egyéb felajánlásokat tenni. A szervezetektől kapott számadatokból dolgoztam. Az 1. hipotézisem nagyjából beigazolódott. − „A mi házunk, a mi várunk” Alapítvány bevételét jelentősen meg lehetne emelni egy hatékonyabb kommunikációval. − A Nagycsaládosok Országos Egyesülete esetében kicsit bonyolultabb a helyzet. Igaz, nagyon kevés az 1%-os kampányban kifejtett erőfeszítésük. Több kommunikációval valamennyivel több bevételt tudnának elérni, de túl nagy változást nem lehet várni a társadalomban mélyen gyökerező előítéletek, meggyőződések, téveszmék miatt. −A

Gyermekétkeztetési

Alapítvány

esetében

kitűnően

látható,

hogy

nagyon

professzionális szinten kommunikálnak, ezért óriási bevételekre tudnak szert tenni. Persze a pénz nem minden, frappáns ötletek is kellenek. (A 2006. évi kampánynál a GYEA azt hitte, hogy nagyon új kreatív anyagokkal jött elő. De az adózók nem így értékelték, nem volt elég sokkoló a kisgyermek látványa, nem lehetett elsőre felismerni a háttérben és a ruháján a nyomort, az éhezést; vagy már egyszerűen csak elegük volt az embereknek a sok sajnálatot kicsikarni akaró plakátból. Lehet, hogy idén ezért váltottak, semmi sokkolás, semmi kép az óriásplakátokon...) 2. hipotézisem − Az óvodai alapítvány esetében minden bizonnyal megfigyelhető lenne az eszkaláció, ha megfelelően kommunikálnának, konkrét célokat jelölnének meg, amire fogják fordítani az év közbeni felajánlásokat. De ehhez már az 1%-nál kellőképpen ismertté kell tenni az alapítványt a szülők körében. Tehát visszatértünk az 1. hipotézishez. − A NOE esetében nem igazán figyelhető meg eszkaláció, legalábbis a pénzbeli

64

felajánlásokra vonatkozóan; az önkéntes munkáról nincsenek adatok. Ez azért alakul így, mert vagy alacsonyabb jövedelműek (pl. GYES-en, GYED-en lévők) ajánlják fel 1%-ukat, ők biztosan nem fognak év közben adományokkal segíteni az Egyesületet, vagy mert év közben sok másra kell a pénz egy nagy családban, az 1% pedig már úgysem náluk van. − A GYEA esetében a számok alapján megfigyelhető az eszkaláció jelensége. Tehát valóban megfigyelhető az eszkaláció folyamata az adományozás terén olyan célú szervezet esetében, amelyet szívesen támogatnak az emberek. Nagyon fontos (lenne) ezért, hogy elérjék a potenciális támogatóikat a személyi jövedelemadó 1%-ának felajánlásánál, mert ekkor szinte semmit sem kell tenniük az embereknek az adományozásért, nem a saját zsebükre megy. De ha ekkor bevonódnak, valóban hajlamosak lesznek később is adományozni az ekkor megismert szervezetnek. Általánosságban elmondhatjuk azt, hogy a nonprofit szervezeteknek van még mit tanulniuk a kommunikációról. Mivel bevételeik jelentős része adományozóktól származik, előbbutóbb muszáj lesz nagy előrelépést tenniük a kommunikáció terén, mert csak így növelhetik támogatótáborukat.

65

7. FELHASZNÁLT IRODALOM

Bíró Endre (2002): Nonprofit Szektor Analízis – Civil szervezetek jogi környezete Magyarországon (EMLA Egyesület) Kondorosi Ferenc (1998) (A. Arato, J. Cohen és Márkus Mária nyomán): Civil társadalom Magyarországon. (Politika + Kultúra Alapítvány, Budapest) Official Journal of the European Communities C 329/10/17-11-1999 Az Európai Közösség Bizottságának közleménye (1998) az önkéntes szervezetek és alapítványok szerepének erősítéséről Európában (Európa Ház, Budapest) Győrffy Gábor (1995): A nonprofit szervezetek ismérvei és tevékenységük. Alapfokú kézikönyv civil szervezetek számára (NIOK–Soros, Budapest) Sík László (1995): A nonprofit szervezetek jogi szabályozásának egyes kérdései. Alapfokú kézikönyv civil szervezetek számára. (NIOK-Soros, Budapest) Bullain Nilda (1995): A nonprofit szervezet, mint működő intézmény. Alapfokú kézikönyv civil szervezetek számára. (NIOK–Soros, Budapest) www.civilinfo.hu (2003) 1997. évi CLVI. törvény Magyar Országgyűlés Civil Iroda honlap (www.parlament.hu/civiliroda/menu/index_1.htm - 2007.05.06. 15:14) Központi Statisztikai Hivatal (2006): Nonprofit szervezetek Magyarországon, 2004 Központi Statisztikai Hivatal (2002): Nonprofit szervezetek Magyarországon, 2000 A kormányzati civil kapcsolatok fejlesztésének irányelvei (A Társadalompolitikai Kabinet 2006. október 10-i állásfoglalása és civil szakmai vita után véglegesített változat) 2006. február Szociális és Munkaügyi Minisztérium Társadalmi Párbeszéd és Civil Kapcsolatok Főosztálya (www.civil.info.hu/modules.ngo?name=Introduce - 2007. 05.06. 15:24) Czike Klára – Kuti Éva (2006): Önkéntesség, jótékonyság, társadalmi integráció (Nonprofit Kutatócsoport és Önkéntes Központ Alapítvány, Budapest) Bódi György (2002): Hogyan szerezzük meg az állampolgárok adójának 1%-át? (KJKKerszöv, Budapest) Csizmár Gábor – Nemoda István (2001): Hogyan szerezzünk pénzt? (KJK-Kerszöv, Budapest) 66

Rosati, Angela (1997): Adománygyűjtési technikák itthon és külföldön (NIOK–Soros, Budapest) Kosztolányi István: A szervezet működéséhez szükséges források megteremtése (http://www.nonprofit.hu/files/1/7/3/173_Kosztol%E1nyi.doc – 2007.05.06. 16:21) 1995. évi CXVII. törvény Nonprofit Információs és Oktató Központ (NIOK) 1999. évi beszámoló Adjon egy részt a civileknek! 1%; Legyen jó, tegyen jót! 2006 kampány (www.nonprofit.hu/hirek/egyhir/591408.html - 2007.05.06. 17:24) Nem kell hősnek lenned! (www.nemkellhos.hu – 2007.05.06. 20:18) Nemzeti Civil Alapprogram honlapja (www.nca.hu – 2007.05.06. 19:45) Nagycsaládosok Országos Egyesülete honlapja (www.noe.hu – 2007.05.06. 17:55) Nagycsaládosok Országos Egyesülete 2002. és 2003. évi közhasznú jelentése Nagycsaládosok Országos Egyesülete Alapszabálya (1987. október 24-én elfogadott, azóta többször, utoljára 2006. május 27-én módosított szöveg. Gyermekétkeztetési Alapítvány honlapja (www.gyea.hu – 2007.05.06. 21:23) Gyermekétkeztetési Alapítvány Alapító Okirat (1993. július 14.) Gyermekétkeztetési Alapítvány 2006. augusztus 31-én tartott workshop anyaga ("a profitorientált cégek és a civil szféra kapcsolódásának hasznossága az üzletmenetben" címmel támogatói és jövőbeni partnerei részére a Hilton Budapest WestEnd-ben) Aronson, Elliot (1998): A társas lény (Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó)

67

8. MELLÉKLETEK 1. Melléklet A 2005. rendelkező év legsikeresebb 25, 1%-ot gyűjtő szervezete

Sorszám

Név

Összeg

1.

Gyermekrák Alapítvány

332 454 301

2.

Gyermekétkeztetési Alapítvány

144 304 016

3.

Heim Pál Kórház Fejlesztéséért Alapítvány

109 112 662

4.

Piros Orr Bohócdoktorok Alapítvány

87 112 181

5.

Rex Kutyaotthon Alapítvány

84 443 543

6.

Bethesda Kórház Alapítvány

63 300 702

7.

Együtt a Daganatos Gyermekekért Alapítvány

55 759 476

8.

A Rák ellen, az Emberért, a Holnapért Társadalmi Alapítvány

51 675 929

9.

Magyar Bohócok a Betegekért Alapítvány

48 416 095

10.

Dévai Szent Ferenc Alapítvány

47 180 044

11.

Fehérkereszt Állatvédő Liga Állatotthon Alapítvány

45 570 956

12.

Tégy a Pető Intézet Gyermekeiért Alapítvány

44 882 897

13.

Tumor Leukémiás Gyermekekért Alapítvány

43 076 379

14.

Magyar Rákellenes Liga

42 540 262

15.

SOS Gyermekfalu Magyarországi Egyesülete

41 354 378

16.

Peter Cerny Alapítvány a Beteg Koraszülöttek Gyógyításáért

38 814 901

17.

Magyar Máltai Szeretetszolgálat Egyesület

37 084 393

18.

Magyar Vöröskereszt

33 369 208

19.

Magyar Koraszülött Mentő Közalapítvány

28 200 118

20.

Gyermekkor Gyermekgyógyítás Korszerűsítéséért Alapítvány

26 084 053

21.

Fővárosi Állat és Növénykert

23 269 173

22.

Hit és Erkölcs Kulturális Alapítvány

21 063 392

23.

Nemzetközi Pető András Közalapítvány

20 904 685

24.

Madárkórház Alapítvány

19 978 019

25.

Remény a Leukémiás Gyermekekért Közhasznú Alapítvány

18 761 346

68

2. Melléklet A 2006. rendelkező év legsikeresebb 25, 1%-ot gyűjtő szervezete

Sorszám

Név

Összeg

1.

Gyermekrák Alapítvány

413 828 094

2.

Rex Kutyaotthon Alapítvány

118 307 114

3.

Gyermekétkeztetési Alapítvány

91 865 424

4.

Heim Pál Kórház Fejlesztéséért Alapítvány

85 377 757

5.

Együtt a Leukémiás Gyermekekért Alapítvány

73 342 655

6.

Dévai Szent Ferenc Alapítvány

67 517 155

7.

SOS Gyermekfalu Magyarországi Egyesülete

62 893 510

8.

Magyar Rákellenes Liga

62 708 821

9.

Együtt a Daganatos Gyermekekért Alapítvány

60 915 278

10.

A Rák ellen, az Emberért, a Holnapért Társadalmi Alapítvány

53 497 097

11.

Bethesda Kórház Alapítvány

47 660 166

12.

Piros Orr Bohócdoktorok Alapítvány

47 006 228

13.

Peter Cerny Alapítvány a Beteg Koraszülöttek Gyógyításáért

46 818 214

14.

Kézenfogva Összefogás a Fogyatékosokért Alapítvány

42 704 609

15.

Magyar Koraszülött Mentő Közalapítvány

41 995 107

16.

Fehérkereszt Állatvédő Liga Állatotthon Alapítvány

40 724 688

17.

Tumor Leukémiás Gyermekekért Alapítvány

40 719 034

18.

Magyar Vöröskereszt

40 507 863

19.

Remény a Leukémiás Gyermekekért Közhasznú Alapítvány

34 583 846

20.

Magyar Máltai Szeretetszolgálat Egyesület

31 879 793

21.

Jászok Egyesülete

28 041 481

22.

Fővárosi Állat és Növénykert

27 254 698

23.

Tégy a Pető Intézet Gyermekeiért Alapítvány

27 125 922

24.

Madárkórház Alapítvány

26 206 512

25.

Gyermekkor Gyermekgyógyítás Korszerűsítéséért Alapítvány

24 774 621

69