~IIami ~ámbrbö5?ék
..
JELENTÉS a
Földművelésügyi
Minisztérium fejezet pénzügyi-gazdasági ellenőrzéséről
!
1991 . május
50.
Az ellenőrzést végezték:
Bakonyvári Róbertné tanácsos, dr. Benkő János számvevő, dr.Burján Margit számvevő, dr. Czunyi Lajos tanácsos, dr. Csapodi Pál számvevő, dr. Csemniczky Jánosné tanácsos, Csóry Györgyné tanácsos. Otto Tamás számvevő, Reich Lajos tanácsos, dr. Solymár Károlyné tanácsos, Szab6 József számvevő, Szíjártó Károly számvevő, Tóth István számvevő. Az
ellenőrzésben közreműködtek:
Angyalosi Dániel számvevő, Bacskai János számvevő, dr. Boda Sándor számvevő, Buczkó András számvevő, Horváth János számvevő, Németh Péterné számvevő, Pankucsi János számvevő, Patai Tamás számvevő, dr. Szeli Tibor számvevő. dr. Takács András számvevő. Az
ellenőrzést
vezette: Rádfai Tibor főtanácsos
\
ÁLLAMI SZÁMVEVŐSZÉK V-15-2211991. Témaszám: 35
JELENTÉS a Földművelésügyi Minisztérium fejezet pénzügyi -gazdasági ellenőrzéséről
A Földművelésügyi (1989. május 24-ig Mezőgazdasági és Élelmezésügyi) Minisztérium, valamint 50-70 önálió és 185-186 részben önálló intézménye az 1988-1990. években évente 16-20 milliárd Ft pénzforrással gazdálkodott, ezen felül .legalább évi 60-70 milliárd Ft költségvetésből és alapokból juttatott mező- és erdőgazdasági támogatás elosztásában működött közre és hozzávetőlegesen 29-31 ezer főt foglalkoztatva közel 19-20 milliárd Ft értékű vagyont működtetett. Az ellenőrzés célja - a fejezet gazdálkodásának, a feladatok és a rendelkezésre álló pénzeszközök összhangjának (ezen belül a tervezési, feladat- ésszervezeti rendszer, a pénzellátás, a különféle befektetések és tőkekihelyezések, az állóeszköz-gazdálkodás és költségvetési ellenőrzés), továbbá - a Minisztérium szervezete gazdálkodásának (ezen belül elsősorban a személyi és dologi költségek) értékelése, végül annak megítélése, hogy -az ágazati feladatokhoz rendelkezésre bocsátott pénzforrások (ezek között elsősorban a K+F célokra, a kedvezőtlen adottságú gazdaságok támogatására, a föld- és talajvédelemre és az erdő- és vadgazdálkodás támogatására rendelkezésre bocsátott költségvetési előirányzatok és elkülönített központi alapok) felhasználásában mennyiben érvényesültek a törvényességi, célszerűségi és eredményességi követelmények. Ellenőrzésünk az 1986-1990. évek gazdálkodására irányult.
-2-
I. Következtetések és· javaslatok
A fejezet és intézményei általában szabályszerűen és célszerűen gazdálkodtak, a tartalékok feltárására azonban még csak részleges intézkedéseket tettek. Sok tekintetben a központi intézkedésekre (szabályokra) vártak, más esetekben viszont "eredményesen" használták ki a központi szabályozási hézagokat. A takarékosabb és eredményesebb gazdálkodást segíthették volna a központi irányítás részéről a fejezetekkel (Minisztériummal), illetve a Minisztérium részéről az intézményekkel szemben támasztott határozottabb és következetesebb követelmények. A költségvetési tervezés az előírásoknak megfelelren folyt, annak megalapozottsága azonban, az adott szabályozási keretek (gazdálkodási feltételek) között, nem javulhatott A fejezet költségvetési támogatásainak összege és részaránya a vizsgált időszakban
emelkedett. Ez az új feladatoknak, az automatizmusoknak, részben az intézményrendszer változásainak tulajdonítható. A bevételek óvatos tervezése is a költségvetési támogatások iránti igényt növelte, amihez a fejezetnél leülönösen nagy mértékben járult az hozzá, hogy központi forrásokból (pl. alapokból) származó bevételek tervezését a jogszabályok nem t~zik lehetövé. A rendszeresen elért többletbevételek a fejezet intézményeinek a költségvetési megszorításokkal szembeni "szabadabb", de nem mindig célszerű és takarékos döntéseit tették lehetövé. A kiadások növekedésében, a többletfeladatokon túl, többnyire az általánosan ható tényezők
(inflációs terhek növekedése) játszottak szerepet. Az ésszerűbb, takaréko-
sabb költséggazdálkodás érdekében számos, de a fejezet egésze szempontjából csak szerényebb kihatású intézkedést tettek. Eredmények az igazgatási költségeknél, a gazdasági szaigáitatás területein és az eredményérdekeltségű intézményeknél érzékelhetők.
Az állami feladatok és azok támogatási szükségletének felülvizsgálatára, egy
korszerübb intézményhálózat kialakítására tett részleges intézkedések hatása a fejezet egésze szempontjából még kevésbé, inkább csak néhány részterületen érzékelhető.
A feladat- és szervezeti rendszer átalakításának, szelektálásának folyamata nem haladt kellően előre. Egyes esetekben a korábbi szervezések visszarendezése is
megfigyelhető
volt.
.. -
-3-
Az intézményi pénzellátás általában az előírásokhoz igazodott. Az átvett pénzeszközökkel, a jelentős többletbevételekkel és a különféle alapok pénzforrásaival, kihasználva a joghézagok lehetőségeit, nem egy területen költségvetésen kivüli gazdálkodást folytattak. Az intézmények egy részénél likviditási gondok
m~att
hitelek igénybevételére volt szükség. Más intézményeknél és a fejezet szintjén a pénzeszközök befektetésekre, alapítványokban, új vállalkozásokban való részvételre is lehetöséget adtak. A tőkekihelyezések és befektetések több esetben szabálytalanok voltak. Azok kamat- és hozadékbevételeit esetenként a költségvetési gazdálkodáson kívül és nem mindig az eredeti előirányzatok céljával összhangban használták fel. Az állóeszköz-gazdálkodást a beszűkült lehetőségek jellemezték, az állomány állaga romlott, a ráfordítások zöme a fenntartást szolgálta. Jellemző volt az állóeszközök túlhasználása és gyakori a gazdaságtalan javítás. Új beruházás kevés volt. Ezeket
részben meg nem engedett (pl. K+F) pénzforrásokból finanszírozták. A legtöbb területen az elaprózott befektetések a selejtezett állományt is alig pótolták. Több területen került sor a kincstári vagyon privatizálására. Az ellenőrzött területeken a jogszabályi ellentmondásokat, a pénzügyi szabályok sérelmét leginkább az alapítványok létrehozásánál, valamint a szolgálati és bérlakások értékesítésénél tapasztaltuk. A Minisztérium szervezetének gazdálkodása egészében kiegyensúlyozott volt. 1989-ig jelentősebb létszámcsökkentést hajtottak végre. A Minisztérium és Gazdasági Hivatalának, valamint a vezetők és beosztottak kedvezőtlen létszámaránya azonban az 1990-től már letisztultabb szervezet keretei között is megmaradt. A Gazdasági Miniszteri Jutalmazási Alap, de még inkább az ezt kiegészítő külső jutalmazási keret -összesen évi 6,2 millió Ft előirányzattal -egészében célját vesztette, felhasználása - csekély kivétellel - szükségtelen és szabálytalan volt. A Minisztérium dologi költségei három év alatt 35 %-kal növekedtek, de célszerűtlen, pazarló költekezést nem tapasztaltunk. A Minisztériumnál is jellemző az állóeszközállomány fokozatos romlása, bár a halasztható befektetések aránya kedvezőbb a fejezet egészénéL A költségek további mérséklésére épületek, más eszközök jobb kihasználásával, esetleges értékesítésével, a Minisztérium és Gazdasági Hivatala közötti gazdálkodási kapcsolatok további ésszerűsítésével n}'l1ik lehetőség.
Az ágazati feladatokra rendelkezésre álló pénzforrások alakulását és felhaszná-
lását meghatározó támogatási rendszer bonyolult és ellentmondásos, azt a pénzforrások és jogcímek szinte koordinálbatatlan sokfélesége jellemezte. A termelési, fejlesztési támogatások négy alrendszerre tagozódva több, mint harminc jogcímen kerültek szétosztásra, 1989. évben pl. 30 milliárd Ft-ot meghaladó összegben. Ezekben az összegekben nem szerepeinek a mező- és élelmiszergazdaság körén kívül, illetve keretei között kezelt különféle (K+F, kereskedelempolitikai, intervenciós, foglalkoztatáspolitikai, beruházási stb.) pénzforrások, továbbá az élelmiszeripar támogatásai, ahol pl. 1989. évben egyedül az exportra több, mint 35 rnilliárd Ft támogatást juttattak.
-.
A sokrétü-egymással átfedésben lévő- pénzforrások és támogatási jogcímek szövevényében az eredeti célkitüzések elmosódtak és egy általános (pl. foglalkoztatási, életszínvonal-politikai) kiegyenlítő, stabilizáló funkciót töltöttek be. Napjainkra a mezögazdaság támogatási rendszere elavult, ellentmondásai az utóbbi években a romló gazdasági helyzet következtében egyre nyilvánvalóbbá váltak. Továbbélését annak a gazdasági-társadalmi környezetnek a lassú változása tette csak lehetövé, amely ilyen formában eredetileg létrehozta. A gazdálkodási feltételek (pl. földminőség, szakemberhiány) kiegyenlítése sohasem volt igazán elválasztható a gazdálkodási színvonalban tapasztalható jelentős eltérésektől (termelési szerkezet, beruházási hatékonyság stb.). E támogatások a veszteségek kiegyenlítésével - a nagyüzemek jelentős hányadánál megmerevítették az adott struktúrákat, háttérbe szorítva a hatékonyság, a helyi adottságok, a piaci feltételek, az ésszerű termelési szerkezet és ..üzemnagyság stb. szempontjait. Ugyancsak a támogatási rendszer eredményes múködése ellen hatottak a rendszer szeletorsemlegességének hiánya, a jogszabályok, irányelvek általános és minden helyzetre alkalmazható megfogalmazásai, a népgazdasági és ágazatpolitikai szempontok érvényesítésének és számonkérésének gyengeségei. A támogatások alapvető célkitűzései és kondíciói az elmúlt években gyakorlatilag nem és néhány lényegesebb ponton csak 1991-től változtak. A gazdaságokra pénzforrásonként, jogcímenként és területenként szétterített, elaprózott összegek nem is orientálhattak a kívánatos agrárpolitikai célok irányába. Egyes támogatási keretek felosztásánál nem volt érzékelhető egy bármilyen agrár-, vagy fejlesztéspolitikai koncepció, de egy középtávú pénzügyi tervezés érvényesítése sem.
•. ..
-5-
A döntéseknél a többnyire helyes, de tágan értelmezhető és számon nem kért l irányelvek mellett a helyi (vállalati, intézményi) szempontok és érdekek kerültek előtérbe.
A jogszabályi keretek bizonytalansága mellett az alsóbb szervezetek (pl. tanácsok) sem kaptak a prioritások, a kizáró feltételek tekintetében megfelelő eligazítást (pl. kedvezőtlen adottságú gazdaságok támogatásai). A felsőbb szerveknél (PM, FM) inkább az egyeztetési nehézségek ütköztek ki. A döntési, számonkérési és ellenőrzési rendszert széles körű jogi és hatásköri megosztottság jellemezte. A döntésekben és a lebonyolításban (ellenőrzésben) szálnos szervezet (PM, MÉM /FM/, tanácsok, APEH, földhivatalok, erdőfelügyelő ségek stb.) volt érintett. E hatásköri megosztottság rniatt a döntési rendszer többnyire nehézkesen működött és az ellenőrzések hatása is csak az APEH, a földhivatalok és erdőfelügyelőségek gyakorlatában volt elfogadható. A döntések a támogatások nagy részénél egy zárt keretfelosztási mechanizmusra alapoz6dtak és nem voltak nyilvánosak. Nyilvános pályázati rend csak néhány támogatási formánál (kedvezőtlen adottságú gazdaságok, erdőtelepítési támogatások stb.) volt található, de ezeknél sein (pl. kedvezőtlen adottságú gazdaságok támogatásánál) terjedt el egységesen. Mindez azt eredményezte, hogy az egyes támogatási jogcímek a szabályozásoktól függetlenül is fokozatosan megváltoztak., széleSedtek és az eredeti elképzelésektől l
eltérö irányba tolódtak. Határozott szabályok és a következetes alkalmazás hiányában egyre gyakrabbá vált a pénzforrások eredeti céloktól eltérö, vagy azokkal csak távolabbi kapcsolatban álló felhasználása. Egyes jogcímek el
-6-
A támogatottak felelősségét, az állami költségvetést és az alapokat terhelő kiadások l mérséklését egyaránt hangsúlyozó visszatérítési rendszer a gyakorlatban nem, vagy alig működött. A kötelezettségek előírása igen mérsékelt volt, ami az általános támogatási jelleg erősödésére . is visszavezethető. (Esetenként vállalati termelő beruházások után sem kértek pl. KMÜFA visszatérítést.) Az esedékes visszatérítendő összegek behajtásáról sem gondoskodtak, azok java részét elengedték, vagy újabb támogatásként visszahagyták, prolongálták stb. (pl. kedvezőtlen adottságú gazdaságok, melioráció, KMÜFA). A behajtási munka elégtelensége magatartási okokon túl, a szankciók általános hiányára is visszavezethető (K+F pénzforrások, Földvédelmi-, Halászatfejlesztési Alap stb.).
-.
A támogatási rendszer 1990. évben ugyan csak részleges, de kimutatható hatású változáson ment keresztül. Ezek a helyes irányú módosítások azonban még nem az elvek és főleg módszerek ésszerű átalakításáb61, inkább a költségvetési források szúkösségének kényszeréből fakadtak. A támogatási rendszer szerves részét képező elkülönített pénzalapok közül néhány önfenntartó képessége egyre bizonytalanabbá válik. Tapasztalataink alapján javaslatainkat a
következőkben
foglaljuk össze:
A Kormány - teljeskörűen tekintse át a KMÜFA, az OTKA, a TKA-k, a Felsőoktatási Fejlesztési Alap stb. múködését és a piacgazdasághoz igazodva korszerűsítse a K+F célok finanszírozási rendszerét. Ennek keretében gondoskodni kell a pénzforrások, támogatási elvek egységesítéséről; a támogatási jogcímek hatékOnyabb rangsorolásáról, szelektálásáról; a koordináció és kancentráció pénzügyi és szervezeti feltételeiről; a támogatások felhasználásának konzekvens ellenőr zéséről és a szakmai eredmények számonkéréséről; -dolgozza ki az új agrárpolitikai koncepcióhoz igazodó támogatási rendszert. Ennek keretében át kell alakítani a támogatások jogi és hatásköri rendszerét. A támogatásokat az eddigieknél koncentráltabban, normatívák alapján, körülhatárolható és számonkérhető jogcímeken, szektorsemlegesen, a nemzetgazdasági és az ágazatpolitikai célokat megfelelóen harmonizálvakell folyósítani; -vizsgálja meg annak lehetőségét, hogy az állami költségvetés, illetve különféle alapok fejlesztési támogatásáb61(-val) létrehozott termelőszövetkezeti vagyon esetében felszámolás, feloszlás, privatizáció, társasággá alakulás stb. esetében . miként lehetne kincstári érdekeket következetesen érvényesíteni.
a
-.
-7-
A Pénzügyminisztérium - kezdeményezze, hogy az éves költségvetés tervezésénél számba nem vett kiadási és bevételi tartalékok (kiadásként elszámolt, de fel nem használt összegek, elő nem írt, bár szerzódés alapján behajtandó bevételek stb.) az állami költségvetés tartaléka javára kerüljenek befizetésre és az így befolyt összegekkel az Országgyűlés rendelkezzen; - a Földművelésügyi Minisztériummal, illetve más tárcákkal együttműködve törölje a tárcáknál előirányzott gazdasági miniszteri alapok és külső jutalmazási keretek előirányzatai t. A Földmüvelésügyi Minisztérium l.) a fejezet költségvetési
tervező
munkájának javítása érdekében
a) fejezet szinten és az intézményeknél egyaránt biztosítsa a saját bevételek reálisabb megtervezését és előírását; ennek keretében a feladatok és pénzforrások jobb összhangjának megteremtéséhez gondoskodni kell a fejezet szervezeteinél feltárható tartalékok (ki nem használt bevételi lehetőségek, fel nem használt célelőirányzatok) mobilizálásáról; b) az alapok kintlevőségeit, a különféle támogatási keretekból a megyéknél, gazdálkodó szerveknél lévő kintlevőségeket (visszatérítési kötelezettségeket, fel nem használt támogatási kereteket, el nem számolt felhasználásokat stb.) indokolt haladéktalanul jogcím, adós és lejárati idő szerint felmérni, elszámaltatni és a Pénzügyminisztériummal együtt dönteni arról, hogy a követelések mikor, hová kerüljenek vissza térítésre; befizetésre. Ezzel összefüggésben többek között gondoskodni kell - a meliorációs beruházások támogatására visszafizetési kötlezettséggel folyósított mintegy 770 millió Ft kintlevőség felméréséről, szerzódés szerinti visszatérítéséről, az államkincstár érdekeit sértő szabálytalan {pl. Békés megyében 34 millió Ft értékű) engedmények ellentételezéséről; -az Állategészségügyi és Élelmiszerellenőrző Felügyeletnél elfekvő 40,9 millió Ft támogatási maradvány befizetéséről;
-8-
- a "Barátság" és a "Silvanus" vadásztársaságoknak folyósított és még viszssza nem fizetett 5 millió Ft, továbbá egyes gazdaságoknak nyújtott hitelek egy részének és kamatainak (kb. 2 millió Ft) behajtásáról; - a Tervgazdasági Bizottság 5018/ 1987. sz. határozata alapján létrehozott Árkiegyenlítő Alap megelőlegezésére 1988. októberében átutalt 130 millió Ft visszafizetéséről az állami költségvetésbe. Ehhez az Alap bevételeit a szőlő- és borforgalmazóktól pótlólag be kell szedni;
..
- a mezőgazdasági nagyüzemek szakember-ellátását segítő támogatások 1990. évi mintegy 62 millió Ft maradványából az 1991 . évi kötelezettségek teljesítéséhez szükségtelen kb. 25-30 millió Ft elszámolásáról és befizetéséről;
- a központi intézmények által értékesített lakások állami költségvetést megillető és be nem fizetett bevételeinek felméréséről és befizettetéséről; c) meg kell gyorsítani az államilag ellátott feladatok és az intézményrendszer felülvizsgálatát, a finanszírozott célokat csökkenteni indokolt. A feladatok, célok felmérésébe és értékelésébe célszerű bevonni a szakterületeket; az állami feladatok szelektálása során külön figyelmet indokolt fordítani a párhuzamos és a hatósági feladatok, szervezetek és a különféle kedvezményes díjtételek révén a vállalkozói szférának nyújtott rejtett költségvetési támogatások kiiktatására (vagy ny11ttá tételére). 2.) A költségvetésen kívüli, illetve az érvényes előirányzat-, vagy pénzkezelési szabályokkal összhangban nem álló gazdálkodást meg kell szüntetni. Ennek keretében intézkedni kell a) az eredményérdekeltségű intézményekre vonatkozó minisztériumi érdekeltségi és alapképzési szabályozás felülvizsgálatáról és az FM Központi Fejlesztési Alapjába elvont, innen átcsoportosított pénzeszközök szabálytalan felhasználásának megszüntetéséről; b) az AGROBANK-nál vezetett ún. kamatszámla felszámolásáról és annak biztosításáról, hogy a szabályszerűen elért bevételek a megfelelő pénzforrás javára kerüljenek elszámolásra és az eredeti szabályok szerint használják azokat fel.
.... ;_
-9-
c) A különféle alapok, költségvetési előirányzatok pénzeszközeit minden esetben l az előírt MNB számlákon kell kezelni és a költségvetési pénzforrások vállalkozási hitelként való kihelyezésének megakadályozása érdekében is lépéseket indokolt tenni. . d) Az alapítványok támogatását a ·3457/1990. Korm. sz. határozat, illetve a 4/1991. (II. l 3.) PM sz. rendelet értelmében egészében be kell szüntetni; -az eddig nem rendeltetésnek megfelelő pénzforrásokból, illetve szabálytalanul átutalt összegek esetében a döntésekért való felelősséget a Minisztérium állapítsa meg és kezdeményezzen felelősségre vonást; - a Minisztérium gondoskodjon arról, hogy a Pro Rekreatione Alapítványba adózatlanul bevitt pénzeszközök után (9 ,5 millió Ft) a MÉM NAK jogutódai a nyereségadót fizessék meg; - a Minisztérium a jövőben alaposabban és hatékonyabban lássa el az alapítványok kincstári eredetű tulajdonrészei alapján a kuratóriumi képviseletet. e) A pénzügyi műveleteket és vagyonmo:z;gásokat a fejezet mérlegében és az intézmények költségvetési nyilvántartásaiban szabályszerűen kell tükröztetni. 3.) A fejezetnél kezelt kincstári vagyon nemzetgazdasági szempontból előnyös, a 3457/1990. Korm. sz. határozattal összhangban álló privatizációja érdekében biztosítani kell az értékesítés, vállalkozásba vitel folyamatos és utólagos ellenőr zésének feltételeit. 4.) A Minisztérium felügyeleti jellegű költségvetési ellenőrző szervezetét a feladatokhoz és a szfuvonalas, hatékony ellenőrzési követelményekhez kell igazítani. Az újonnan létesülő megyei mezőgazdasági szakigazgatási hivatalok pénzügyi ellenőrzésének feltételeit is rendezni kell. 5.) A Minisztérium Gazdálkodó Szervezetének és ezzel összefüggésben a Gazdasági Hivatal szervezési és működési szabályzatainak korszerűsítését és elfogadását célszerű lenne meggyorsítani. Ezzel párhuzamosan a) a Gazdasági Hivatal szervezetében és létszámában racionálisabb - a Minisztérium létszámával és a kapcsolatos feladatokkal arányosabb - megoldásokat
10-
indokolt alkalmazni; a Gazdasági Hivatal és a Minisztérium által ellátandó l feladatokat és létszámot határozottan és áttekinthetően kell elhatárolni; b) a Gazdasági Hivatal által végzett tevékenységeket, nyújtott szolgáltatásokat szerződések (megrendelések) alapján indokolt számlázni és költségvetési támogatás helyett bevételként elszámolni. 6.) Folytatni indokolt a Minisztérium a) szervezetének
egyszerűsítését,
a létszámarányok javítását;
b) a nemzetközi szervezeti tagságok 1989. évben kilátásba helyezett felülvizsgálatát; c) költséggazdálkodásának, elsősorban a hivatali székház, az üdülők, pihenőhá zak kihasználtságának javítását és a személygépkocsi gazdálkodás racionalizálását. 7.) Haladéktalanul meg kell szüntetni azt a gyakorlatot, hogy a
mezőgazdasági
attasék részére külön valutaellátmányt helyeznek ki. A korábban kihelyezett l összegekkel az attasékat pontosan el kell siámoltatni. 8.) A Minisztérium letéti számláján folytatott gazdálkodást szabályszerűbb alapokra indokolt helyezni. Ennek során a) elejét kell venni annak, hogy a letéti számlán gazdálkodás folyjon, onnan finanszírozást végezzenek és a számla a költségvetésen kívüli gazdálkodás eszköze legyen;
.. ·.
b) biztosítani indokolt, hogy év végével a letéti számlán egyenleg ne mutatkozzék, az összegek számlára utalt rendeltetési helyükre kerüljenek és ott bevételként, maradványként kerüljenek elszámolásra. 9.) Az ágazati kutatási-fejlesztési tevékenységek célszerűbb és hatékonyabb finanszírozása (támogatása) érdekében biztosítani szükséges, hogy a) az eddig núelőbb
jelentős
összegekkel támogatott agrár K+F információs rendszer működjön, alkalmazható legyen a támogatások koordinálására, az
-ll-
eredmények számbavételére. Ehhez tisztázni és egyeztetni kell a Minisztérium, a STAGEK és a MÜSZI szerepét, kiiktatva a vállalatgazdasági körre vonatkozó párhuzamos, esetenként mégis eltérő adatállományok ellentmondásait. b) A K+F támogatások szerződéskötési, nyilvántartási és beszámoltatási rendszerének egységes kereteit ki kell alakítani, s új alapokon célszerű szabályozni. A rendszer működését ellenőriztetni szükséges, a hibás, pontatlan nyilvántartásokért és adatszolgáltatásokért a felelősséget határozottabban kell érvényesíteni. l O.) A szűk körre lehatároiható állandó jellegű K+F feladatok mellett a támogatások odaítélését egy nyi1t, a jelenleginél szélesebb körben alkalmazott pályázati rendszer keretében, független szakértők elbírálására indokolt alapozni. a) A K+F pénzforrások felhasználása során a jövőben a kutat6intézeti dominanciát mérsékelve a téma (feladat-)finanszírozás jellemzőit, követelményeit szükséges erősíteni. b) A visszatérítési kötelezettségek eddiginél határozottabb érvényesítésére van szükség. A behajtást is következetesebbé kell tenni. Ezekhez differenciált irányelveket, a szankcionálás keretszabályait is
célszerű
kidolgozni.
c) A témák állását menet közben is (nem feltétlenül év végén és formálisan) ellenőrizni kell tudományos és gazdasági szempontokbóL Az ellenőrzés következtetéseit a további támogatások odaítélésénél érvényesíteni kell. d) A célszerütlen, szabálytalan célok finanszírozását meg kell szüntetni. Különösen a beruházások és ezen belül is az építések, telepfejlesztések, termelési beruházások, vállalkozások, alapítványok stb. támogatásánál kell összehasonlíthatatlanul szigorúbban eljárni. A szabálytalan felhasználásért felelősökkel szemben, az előterjesztőket és a jóváhagyókat is ide sorolva, személyes felelősségre vonást kell alkalmazni. Meg kell gátolni - a sokszor szélsősé ges - intézeti igények érvényesülését is. ll.) A mezőgazdasági üzemek részére költségvetési előirányzatokból és különféle alapokból nyújtott támogatások kapcsán a következő intézkedések javasolhatók:
-
12-
a) A viszatérítések, egyéb követelések teljesítését a megyei mezőgazdasági hivatalok útján folyamatosan ellenőrizni kell. Ennek nyilvántartási feltételeit haladéktalanul meg kell teremteni. A hivatalok az önkormányzatoktól tételes átvizsgálással vegyék át a támogatásokkal kapcsolatos kimutatásokat és elszámolásokat. Ahol visszafizetési kötelezettség jogszabályellenes elengedése történt, ott tegyenek intézkedést a jogszerű állapot helyreállítására és a befizetési kötelezettség érvényesítésére.
.
.
b) Felül kell vizsgálni a Minisztérium kezelésébe tartozó egyes alapok szükségességét, önfenntartó képességét, nem utolsó sorban az azokból finanszírozott (támogatott) feladatok célszerűségét, a vállalati és költségvetési érdekek esetleges átfedéseit meg kell szüntetni. 12.) A Földvédelmi Alap konstrukciója a bekövetkezett gazdaságpolitikai (és társadalmi) változások következtében korszerútienné vált. Az Alap fenntartása indokolt lehet, de a) a földtörvény módosítása során szükséges annak kezelését és felhasználási szabályait módosítani, az új követelményekhez igazítani, ezen belül az eddigi mennyiségi és kizárólag szántócentrikus támogatási rendszert a földminőség, a gazdaságosság, a piaci igények és a tulajdonviszonyok változásaihoz igazítani; b) a jelenlegi csere-rekultivációs rendszert, ~lsősorban a fő célokkal ellentétes hatásai miatt, szükséges lenne megszüntetni. Ezzel egy észerűbb, racionálisabb felhasználási rendszer műk:ödtetésének feltételei is bővülnének;
.
' c) az Alapból és más pénzforrásokból (pl. meliorációs előirányzatokból, Erdő fenntartási Alapból) finanszírozott feladatokat pontosan el kell határolni és a különféle alapok szabályozással ellentétes felhasználását meg kell szüntetni. d) Gondoskodni kell arról, hogy a földhivatalokhoz befizetendő földvédelmi járulékok behajtása tovább javuljon és a járulékokat az Alapba haladéktalanul (esetleg havonta) fizessék be. A befizetések elkülönített kezeléséről (zárolt számla) haladéktalanul intézkedni kell. 13.) Az Erdőfenntartási Alapnál is egy olyan egységes, szektorsemleges bevételi és felhasználási rendszert lenne helyes kialakítani, amely jobban igazodna a
13 -
gazdálkodás sajátosságaihoz. Az felül kell vizsgálni.
erdőfenntartási l
járulék számítási módszerét
a) Az Alap számláinak rendszerét egyszerűsíteni indokolt. Biztosítani kell a pontos adatszolgáltatások és elszámolások rendjét. Vizsgálják felül az erdőtelepítések és felújítások ellenőrzési rendszerét és gondoskodjanak annak javításáróL b) Tegyenek hathatós intézkedéseket a meglévő befejezetlen erdőállomány csökkentésére. Intézkedjenek az Erdőrendezési Szolgálat helyzetének megoldásáról és kezdeményezzék az erdőrendezési tervek megfizettetésének törvényi szintű szabályozását. c) Az Alap jogszabályellenes bírság elengedései, a céltól eltérő felhasználások esetében a Minisztérium alkalmazzon személyes felelősségre vonást és téríttessen vissza az Alapnak minden olyan összeget, amely azt jogosan megilleti: -rendezzék az Országos Trófeabíráló Bizottság részére nyújtott és határidőig vissza nem fizetett kölcsön ügyét; l
- téríttessék meg a négy állami kamatát, valamint
erdőgazdaságnak
adott kölcsönök elmaradt
- a Barátság és Silvanus vadásztársasággal a részükre jogtalanul kiutal t összegeket. d) Szüntessék meg a Parkerdőgazdasági és Vadgazdálkodási költségvetési lebonyolítási számlákat.
14-
II. Az ellenörzés megállapításai
A) A fejezet rendelkezésére álló pénZforrások alakulása és felhasmálása
A Minisztérium és a fejezet intézményei rendelkezésére álló összes költségvetési pénzforrás az 1988-1990. években évi 16-20 milliárd Ft között alakult. (l. sz. táblázatok) Ezen felül a fejezet elkülönített állami pénzalapokból és egyéb forrásokból (átvett pénzeszközök, letéti számla, FM Központi Fejlesztési Alap stb.) további évi 2,3-2,6 milliárd Ft pénzeszköz felett is rendelkezett, nem számítva egyes ágazati feladatok támogatására szolgáló - több tíz milliárd Ft nagyságrendű speciális forrásokat.
l) A pénzforrások alakulása és a tervezési rendszer.
A feladat- ésszervezeti rendszer átalakítása
A fejezet költségvetési támogatásai az elmúlt években növekedtek és 1990-ben 3,7 milliárd Ft-tal (81 %-kal) haladták, .meg az 1987. évit, miközben a költségvetési kiadások mintegy 5,5-6,0 milliárd Ft-tal emelkedtek. A fejezet gazdáikadását az 1988-1989. években még 65-67 %-ban fedezték a saját források, de ezek részaránya 1990-re már 53-55 %-ra mérséklődött. Az eredményérdekeltség köre - ugyancsak az intézményrendszer átalakulása miatt - szűkült a fejezetnéL A támogatások növekvő részarányát döntően olyan tényezó'k okozták, mint a földhivatali feladatok ellátásának 1990. évi átvétele (20 intézmény), a bér- és dologi automatizmusok, az oktatási, kutatási előirányzatok 16 %-
Az 1988-1989. években a tényleges kiadások fejezet szinten mintegy 31 %-kal haladták meg az eredeti előirányzatot A működési kiadások l 0-12 %-kal voltak magasabbak. A növekedés pl. 1988-ban még 56 %-ban, az 1989. évben már
csak 20 %-ban függött össze központi intézkedésekkel.
·•
-
15-
Az intézmények éves előirányzataik Icialakításánál az előírásokat általában figyelembe vették. A reálisabb előirányzatok tervezését azonban - a törekvések elégtelensége mellett - a gazdálkodási szabályok gyakori módosulása és az intézmények szervezeti változásai nehezítették. A költségvetési előirányzatok kialakítását továbbra is az elsősorban bázisadatokra támaszkodó intézményfinanszírozás és a bevételekkel csak óvatosan számoló tervezés jellemezte. Az eredeti bevételi előirányzatok azonban nem csak a bázis szemléletú és laza tervezés, de az érvényes szabályok miatt sem tükrözhették a tényleges bevételi
..
lehetőségeket.
Az 1988-1989. években pl az intézmények ár- és díjbevételei 1,3-1,6 milliárd Ft-tal haladták meg az eredeti előirányzatot (szolgáltatások. hatósági díjtételek emelése, a pályázati és szerződéses lrutatási tevékenység fokozása stb.).
A többletbevételek tették lehetővé, hogy a kiadási előirányzatokat kétharmad részben az intézmények saját hatáskörben módosították és a módosított elő irányzatokat 95-99 %-ra teljesítették. A fejezet éves pénzmaradványai sem voltak számottevők. A fejlesztési kiadásokra pl. az intézmények az eredetileg tervezett évi 76-85 millió Ft-tal szemben mintegy 1.800 millió Ft-ot fordítottak. Ezek mintegy harmadát fedezték költségvetési támogatások. a többire különféle elkülönített (elsősorban K+F) alapokból, a bevételi többletekből biztosítottak forrást. Az érdekeJtségi alapok szerepe kisebb volt.
A feladatok és a reálértékben csökkenő pénzforrások feszültségeinek oldására számos esetben, de viszonylag szűk körben tettek intézkedéseket A Minisztérium egyes főosztályai és az intézmények ugyan folyamatosan foglalkoztak e kérdésekkel, a feladatok érdemi felülvizsgálatára mégsem került sor. A szervezeti változások, korszerüsítések nem az államilag ellátandó feladatok meghatározására, szelektátására és a szükséges pénzforrások (pl. bevételek) megteremtésére irányultak. A szervezeti változások eredményeként 1990. évben a fejezethez 14 önálló és egy részben önálló intézménnyel több tartozott. Néhány területen elvégezték az állami hatósági és a szolgáltatási feladatok elválasztását (pl. állat- és növényegészségügy, állattenyésztés és növénytermesztés intézményei). Más intézményeket (pl. megyei állatkórházak) vállalkozási formában működtetnek.
A megvalósított átszervezések rendszerint létszám- és bérmegtakarítással jártak, amit bérfejlesztésekre fel is használtak. Más esetekben a költségvetés jelentős veszteségektől mentesült.
-
16-
Így pl. pozitív kezdeményezésnek számítanak az Állategészségügyi és Élelmiszerellenőrzési
gesen
működő
Felügyelet Költségvetési Iroda által tett lépések. amelyek a veszteséterületeket vállalkozásba adással számolták fel.
Az állatkórházak 1988. évi vesztesége 34,1 millió Ft volt. Az 1989-1990. évektól 4-4 megyei állatkórházat vállalkozási (kft) formában fő
létszámot is
működtetoek.
E megoldással 200
megtakaritot~
körű
felülvizsgálásában és szelektálásában, vagy a vállalkozói szférába terelésében azonban a Minisztérium és az intézmények szakmai résziegei csak igen visszafogottan múködtek közre. (Az érdekellentétek nyilvánvalóak.) A gazdasági-pénzügyi részlegek szakmai megalapozással és együttműködéssei bátrabban nyúlhattak volna az eddig ingyenes (vagy támogatott) feladatok díjtételessé alakításához, a díjak további felülvizsgálatához, vagy a nagyobb horderejű szervezeti lépésekhez. Az állami feladatok szélesebb
A hatósági feladatok szűkítése, a feladatok vállalkozásba adása jónéhány rejtett költségvetési támogatást is megszüotetoe (állatorv05i ellátás stb.) és segítené a feladatkoordinációt, a párhuzamosságok kiiktatását (pl. hatósági élelmiszervizsgálatok).
A fejezet intézményhálózatának korszerűsítését elsősorban összevonás jellemezte. Olykor mamutintézmények keletkeztek (pl. Agrártudományi Egyetem /Gödöllő/ l O részben önálló szervezeti egységénél több mint 3.500 főt foglalkoztatnak). Vállalattánagy bevétellel rendelkező intézményeket szerveztek (pl. erdő- és vadgazdaságok, Repülőgépes Szolgálat). Ezek az intézmények 1989-ben pl. minimalis (87 millió Ft) támogatást kaptak. saját bevéteJük viszont meghaladta a 2,3 milliárd Ft-ot.
A szervezeti változásoknak azonban egy ellenkezö irányú folyamata is érzékelhetö. A korábbi években vállalattá, társasággá átminösített szervezeteket - életképtelenségük, vagy gazdasági nehézségeik esetén - újból költségvetési intézménnyé minösítettek (pl. a BIOTEQI Állattenyésztő és Kutatási Fejlesztési Társaság Üllő-Dóra majori kísérteti telepe, a Dél-Dunántúli Szőlészeti és Borászati Kutató Intézet /Pécs/).
·.
-
17-
2) Pénzellátás, költségvetésen kívüli gazdálkodás A támogatásokat a pénzellátás központi előírásaihoz igazodva bocsátották rendelkezésre. A pótelőirán~tok is - konkrét feladathoz kapcsolódva többségükben igazadtak a várható teljesítésekhez. zárolást és átcsoportosítást is eszközöltek, sőt a támogatást visszapótlási kötelezettséggel bocsátották az intézmény rendelkezésére, megelőlegezve egyéb forrásokat. A visszapótlást azonban több esetben nem a költségvetés, hanem valamilyen alap, vagy költségvetésen kívüli pénzforrás javára számolták el. Néhányszor ideiglenes
jellegű
A Mezőgazdasági Biotechnológiai Kutatóközpont fejlesztésére 1989-ben juttatott 60 millió Ft-{)t, a Haltenyésztési Kutató Intézetnek az 1988-ban adott támogatás egy részét, a Kertészeti és Élelmiszeripari Egyetem Kecskeméti Szölészeti, Borászali Intézetének nyújtott 1989. évi támogatásából 1990-1991. években együtt 4 millió Ft-{)t, az Agrártudományi Egyetem (Debrecen) kísérteti telepe 2 millió Ft támogatását a Tárca Kutatási Alap javára kellett (illetve kell) visszafizetoL
A fejezetnél a költségvetésen kívüli gazdálkodás más formái is tapasztalhatók voltak. Az eredményérdekeltségű intézmények - a 33.316/1981. sz. és az ezt módosító 1986. október 1-i MÉM utasítás értelmében - adózott eredményük 30 %-át egy Központi Fejlesztési Alapba voltak kötelesek befizetni. Az Alapot évekkel ezelőtt kísérletként hozták létre, de éveken át folyamatosan múködtették. Az 1988-1989. években pl. összesen 426,3 millió Ft állt itt a tárca rendelkezésére. A számlán kezelt pénzeszközöket a fejezet költségvetési gazdálkodásának részeként nem mutatták ki, azok összegét az éves mérlegadatok sem tartalmazták. Az Alap a költségvetésen kívüli gazdálkodás megvalósítása mellett vitatható szerepet töltött be a beruházások finanszírozásában és gyengítette az intézményi eredményérdekeltség szerepét is. A szabályozás értelmében a Központi Fejlesztési Alap pénzeszközeit abefizető intézmények fejlesztési forrásainak kiegészítésére használhatták fel. Ezzel szemben a vizsgált időszakban az Alap forrásainak mintegy egyharmada elhagyta az államháztartás körét és vállalatok beruházásaihoz járult hozzá. Évente mintegy 60 millió Ft vissza nem térítendő fejlesztési támogatást nyújtottak különbözö célokra állami gazdaságoknak, termelöszövetkezeteknek, tanácsoknak (pl. sörpalackozó üzem, sertéstelep építése, baromfitelep, libaágazat fejlesztése).
-
18
A Magyar Lóverseny Vállalat részére 1988-ban 3.2 millió Ft-ot utaltak át pl. a Sportistálló (fattersall) 1987. évi kaibantartási költségeinek megtérítésére azzal összefüggésben, hogy a Vállalat az Állatorvostudományi Egyetemnek adta azt át. Idegenforgalom fejlesztése címén a Balatonnagybereki Állami Gazdaság 43,5 millió Ft-ot kapott.
-
Innen rendeztek kutatóintézeti veszteségeket (pl. Agrárgazdasági és Kutató Intézet 1989. évi vesztesége), ebből támogattak alapítványokat, vállalkozásokat. A Minisztérium az Alapból 1988-1990 között összesen 20,0 millió Ft-ot, mint saját forrást utalt át a Pro Rekreatione Alapítvány javára. További 2,0-2,0 millió Ft-ot pedig olyan címen folyósított az Alapból két intézményének (a MÉM Repülőgépes Szolgálat és a MÉM NAK részére), hogy azok kötelesek voltak ezen forrásokat az Alapítvány részére továbbítani.
Az Alap számláját az állami költségvetést és a szabályozott előirányzat -átcso-
portosítási gyakorlatot kikerülö megoldásokra is felhasználták. Így pl. a kistermelői szarvasmarha-tenyésztés támogatásának 1988. évi megszüntetését követően a támogatási előirányzat maradványát 1990. novemberében e számla közbeiktatásával használták fel más célra (156,1 millió Ft-ot így juttattak a földhivatalok költségvetéseinek egyébként indokolt kiegészítésére).
A Minisztérium 1989-től összevonta az, .addig több betétre kihelyezett, a Központi Műszaki Fejlesztési Alap (KMÜFA)-ból származó pénzforrásait és ezek kamatait egy ún. kamatszámlán gyűjtötte az AGROBANK-kal kötött 1989. februári szerződés alapján. E vagyonmozgásokat és vagyonrészeket számvitelében, mérlegeikben ugyancsak nem szerepeltették. (E pénzforrások felhasználásáról később még részletesebben szólunk.) A költségvetésen kívüli, bár "államilag szabályozott" gazdálkodás tipikus példája volt a Minisztérium Vadgazdálkodási, valamint a Tanulmányi- és Parkerdőgaz dasági lebonyolítási szárnlákon kezelt bevételek költségvetési elszámolásokat megkerülő felhasználása. A két számlát az említett gazdaságok speciális feladatainak lebonyolítására nyitották meg. A hat intézmény közill négy vadgazdaság kormány szintü vadászati- és vadgazdálkodási teendó'ket látott el, két gazdaság a Budapest környéki parkerdő gondozását, illetve a soproni Erdészeti és Faipari Egyetem és a Technikum hallgatóinak gyakorlati oktatását biztosította.
A vadgazdaságok gazdálkodásukat az álalános vállalati szabályozók szerint számolták el. (M~ödési feltételeiket utoljára a 4/B/ 1982. MÉM sz. utasítás
...
-
19-
szabályozta.) A vállalatok által fizetendő közterheket a Minisztérium által kezelt lebonyolítási számlákra fizették be és az állami költségvetési rendszert kikerülve, a speciális feladatok címén használták fel. A vadgazdálkodási számlán keresztül biztosított évi 250-350 millió Ft támogatás a Kormány vadászati protokolltevékenységével kapcsolatos feladatok ellátására. illetve a legfőbb állami és pártvezet5kbó1 álló Egyetértés Vadásztársaság vadászati szükségleteinek kielégítésére szolgált A Tanulmányi- és Parkerdőgazdasági számlán keresztül évi kb. 100 millió Ft-os nagyságrendű támogatás fedezte a speciális feladatot
Az elszámolási rendszer előnyös volt a gazdaságok részére is (kamatmentes hitel, elszámolási előleg felvétele). A számlálcon ugyanis csak a felszámított költségek és a befizetendő közterhek különbözete futott keresztül, tehát a pénzmozgás nettó jellegű volt. Az elszámolási elálegeken túl pl. Gemene és Gyulaj 10-10 millió·Ft hitelt is kapott 10 %-os kamatfizetési kötelezettséggel, de a kamatok megfizettetését "elfelejtette" a Minisztérium.
A gazdaságoknak visszajuttatott összegek gyakorlatilag azt a hiányt fedezték, amely az Egyetértés Vadásztársaság 40-50 tagjától befolyt minimális (5/B/1985. MÉM utasítás szerinti) térítések és vadászati bevételek, illetve vadászatokkal és a területek vadgazdálkodásával kapcsolatos költségek között mutatkozott. Ráadásul maga il vadászat térítéswentes volt, vagyis az Egyetértés tagjai sem a lelövési díjat, sem a trófea ellenértékét nem fizették meg.
A Tb-járulék mértékének 1989. évi egységesítése alapjaiban megrendítette a kialakított rendszert, hiszen a legjelentősebb bevételi forrás kiesett. Végeredményben azonban 1989-ben a politikai változások következtében szüntették meg a térítésmentes vadászatokat. Megszűnt
az Egyetértés Vadásztársaság is. A gazdaságok pedig 1989. április
vállalati gazdálkodási rendszerben
l -től
működnek.
A lebonyolítási számlálcon lévő pénzeszközöket - az átmeneti időszakban még várható, illetve a különlegesen értékes vadállománnyal kapcsolatos költségek fedezetére - a jövőbeni feladatok támogatására szétosztották a befizető gazdaságok között. (Csak 10 millió Ft-ot tartottak vissza a Kormány 1989. évi protokoll vadásztatásainak fedezetéül.)
-20-
Az ilyen jellegű leöltségeken felül a számlán rendelkezésre álló pénzforrásoleból 5 millió Ft-ot fordítottak az "Ember az erdőért.. elnevezésü alapítvány javára. Ugyanillor 1989. évi Icifizetések lcözött szerepel az Egyetértés fel05Zlatása után, annak tagjaiból alakított "Silvanus.., illetve a már korábban is létezett- ugyancsak volt Egyetértés tagolcbói szervezödött - "Barátság" vadász- és horgászegyesület 3-3 millió Ft-os szabálytalan támogatása is (a beindítási nehézségek áthidalása címén). A "Silvanus" egymillió Ft-ot azóta visszautalt a súmlára.
A Tanulmányi és Parkerdőgazdasági számlán lebonyolított, az állami költségvetést ugyancsak megkerülő évi l 00 millió Ft kifizetése közcélokat szolgált, nem tekinthető indokolatlannak. Az elszámolási rend azonban ez esetben is szabálytalan volt és nem egy kifizetéselis tért a számlán lebonyolított forgalom céljától. Így pl. a Budavidéki Erdö- és Vadgazdaság egy korábbi 35.5 millió Ft-os hitelével kapcsolatos tó'ke- és kamattörlesztés, az elsősorban 1988-ban az erdőgazdaságok fejlesztési céljaira kifizetett tételek stb. A Budavidéki Erdö-és Vadgazdaságot 1989-ben a pilisi vette át. A lebonyolítási számláról átutalt 56 millió Ft támogatást a gazdaság- a Minisztérium engedélyével - vagyonalapjába helyezte és abból 48 millió Ft értékben olyan részvényt vásárolt, melynek egy részét bizonyosan csak névérték alatt lesz képes értékesíteni.
A költségvetésen kívüli gazdálkodás további eseteit jelezzük a Minisztérium letéti számlájával foglalkozó részeknél.
3) Befektetések, tökekihelyezések, vállalkozásokban való részvétel. Alapítványok A bevételi többletek, az átvett pénzeszközök új típusú vállalkozásokra, nagyobb összegek kihelyezésére is lehetőséget adtak. Ez a Minisztérium gyakorlatában sem volt ismeretlen. Így pl. a Központi Fejlesztési Alap nagy záróegyenlegének ellcerülése érdekében 1988-ban 60,0 millió Ft-ot az AGROBANK-nál hitellevélen helyeztek el. Ezt 1989. márciusában (kamatokkal együtt) kaptálc vissza. Az AGROBANK-nál 1989. áprilisában 376,7 millió Ft-ért a kamatszámlán összegyűlt forrásokból vását:oltak hitelleveleket, a kb. 400,0 millió Ft-nyi ilyen forrás a Minisztérium mérlegeiben elszámolásra is került.
A fejezet intézményei az 1989. év végén összesen 753,7 millió Ft kihelyezett vagyonnal rendelkeztek. Ebből vásárolt kötvényekben, kincstárjegyekben 187 ,5,
..
~21
különböző
befektetésekben 566,2 millió Ft értéket tartottak nyilván. (A könyv l szerinti intézményi vagyon kb. 4 %-át.) Ennek 65 %-át az eredményérdekeltségű szervezetek helyezték ki. Az összeg 16 %-a olyan szervezetek ·tulajdona, melyek 1990. évtlSI már vállalati formában mOködnek (erdő- és vadgazdaságok. Repülőgépes Szolgálat).
A kihelyezett érték dinamikusan, 1989. folyamán 427,0 millió Ft- tal, 2-3-szorosára nőtt. Ennek ellenére a tőkekihelyezések az intézményeknek csak viszonylag szűk körére voltak jellemzők. Öt intézmény - közöttük elsősorban a Pilisi Állami Parkerdőgazdaság - helyezte ki a fenti összeg csaknem felét. A befektetések vizsgálata alapján megállapítható, hogy - a tőkeallokáció felgyorsul t, jóllehet az elmozdult ságrendjét, sem arányait tekintve nem jelentős;
tőkeérték
még sem nagy-
- a kihelyezett tőke nagyobb része pénzintézetekhez került, kincstárjegy, kötvény, de leginkább részvényvásárlás, vagy rövid távú lekötés formájában, a befektetések áramlásának iránya tehát egyértelműen nem határozható meg; A Pilisi Állami Parkerdőgazdaság pl. 1990-ben 45-50 millió Ft hitel felvételére kényszerült 21 %-os kamat mellett, amikor 55 millió Ft AGROBANK részvénye után 5 %-os osztalékat kapott.
- több esetben nyújtottak vállalatok részére jelentős hitelekek (pl. Pilisi Állami Parkerdőgazdaságnál az ilyen rövid távú befektetések elérték a 20-40 millió Ft-ot is); - a hosszabb távra szóló - nem a pénzügyi szférában eszközölt - befektetések nagyrészt az intézmények szakmai tevékenységéhez kapcsolódtak (pl. Gabonatermesztő Kutató Intézet, FM Múszaki Intézet). A szakmától távol eső, kifejezetten profitorientált befektetés viszonylag kevés volt (Pilisi Állami Parkerdőgazdaság);
A KMŰFA kihelyezésekkel elért kamatokból fordítottak 1989-beo 30,0 millió Ft-ot az Agromarketing Kft alaptó'ke-hozzájárulásának finanszírozására.
- a befektetések hozama még szerény volt. A különböző gazdasági társaságokba fektetett 32,0 millió Ft vagyoni betét kimutatott éves hozama pl. csak mintegy 3,5 millió Ft volt (új társaságok, második felévi, év végi belépés miatt).
-22
- a tőkekihelyezések és befektetések, valamint ezek hozadékainak elszámolása l a Minisztérium és az intézmények számvitelében, mérlegében még gyakran hiányos. A Gödöllői Agrártudományi Egyetem 54,7 millió Ft értékű befektetésének értélee pl. nem a valós képet mutatja, mert a Mezőtúri Tanüzem a Müszaki Szolgáltató KFT-ben nem a kimutatott 48,1, hanem csak 12.9 millió Ft-tal vesz részt (a külső tagok által bevitt összeget is az Egyetem tulajdonaként, az egyetemi vagyont pedig kétszeresen szerepeltették a mérlegben).
A Központi Múszaki Fejlesztési Alap (KMŰFA) pénzeszközeit-a költségvetési ellátmányokkal egyező szabályok szerint - az előírt MNB számlán lenne kötelező kezelni. Ezzel szemben az Alap pénzeszközeinek jelentős része az alapcéloktól eltéröen időlegesen "lefagyasztva" más bankok számláin feküdt el, vagy részvények, hitellevelek stb. formájában volt lekötve. A KMÜFA úgynevezett "szabad pénzforráslcént" való Icihelyezése 1989-ben átlagosan meghaladta a 440, 1990-ben a 200 millió Ft-ot. A 10 kűlönféle AGROBANK. svímlán, illetve betétben (hitellevelekben, részjegyben stb.) ugyanakkor összesen további 518,9 millió Ft záróegyenleg volt kimutatható. Az 1990. év végén az AGROBANK-nál vezetett számlálc, betétek 163,8 millió Ft egyenleggel zártak. A TKA ideiglenes Icihelyezéseivel együtt a valóságos K+F maradvány több mint 462 millió Ft voft• Néhány megjelölt cél a hitellevelekről: Agráralapítványra 100, Alapítvány II-re 50 millió Ft 6-7 hónapos lekötés mellett, rövid (1,5 hónapos) lejáratú Icihelyezésként 200 millió Ft vállalkozótársi részjegyre 1989-ben stb.
A különbözö tökekihelyezések (betétek, részvények, hitellevelek stb.) kamatai, osztaiékai és a részvények eladása együtt a KMÜFA bevételeket öt év alatt 334,6 millió Ft-tal (7 %) növelték. A Minisztérium 1989-1990. években hét alapítvány létrehozásához járult hozzá, 55 millió Ft összeggel. A vizsgált alapítványok vagyonának döntő hányada az állami költségvetés és különféle alapok (pl. Központi Fejlesztési Alap, KMÜFA, kamatszámla) esetenként szabálytalan támogatásából, különféle minisztériumok juttatásaiból származott. Az egyéb (vállalati, banki, magán stb.) hozzájárulások aránya differenciált, de alig 18 % volt. Így pl. a Pro Rekreatione Alapítványnak, illetve jogelődjének, a Velencei Szabadidő Központ és Ifjúsági Sporttábornak juttatott 1987. évi 2-2, 1988. évi 5, és az 1989-1990. évi összesen 15 millió Ft.
-23-
Az intézményi hozzájárulások is gyakran minisztériumi juttatásokból, vagy
olyan forrásból eredtek, amelyre az állami költségvetési szervek gazdálkodásáról szóló 19/1980. (XI.27.) PM sz. rendelet nem adott lehetöséget. alapítványi befizetéseile után adókedvezményt kapnak. Előfor dult, hogy az általuk létrehozott kft-k részére a tÖI7Stőkét, a vissza nem térítendő támogatást stb. az alapítványon keresztül biztosították. Más esetben a kft fizetett be alapítványi hozzájárulást, majd ennek több, mint kétszeresét kapta vissza az alapítványtól tÖI7StökekénL Az
alapítványtevők
A Pro Rekreatione Alapítvány átvett vagyonából 6.5 millió Ft érték - a MÉM NAK 1985-1988 közötti hozzájárulása- olyan (adózatlan) forrásból keletkezett, amelyre a rendelet nem ad lehetöségeL A hitelleveleken és a KMÜFA kamatszámlán lévő forrásokból is számos alapítványt támogattak. A kamatszámláról átutalt 33 millió Ft-ból 20 millió Ft-ot kapott pl. a Magyar Vállalkozásfejlesztési Alapítvány. Szabálytalanul -az 1990. novemberi 3457/1990. Korm. sz. határozat előírásai ellenére- 1991. januárjában a mlnlszter előzetes szóbell ígéretére hivatkozva utaltak át a "Tanya- alapítvány"-ra 10 mlllló Ft-ot.
A vizsgált alapítványok általában közérdekú célokat szolgáltak és többségüle 1990-ben létesült (három még egyáltalán nem működik, pénzük kamatozó betétben fekszik). A már működő alapítványokból teljesített kiadások egyébként megfeleltek az alapítói okiratokban foglaltaknak. (Az azokban megjelölt célok azonban annyira sokrétűek és általánosak, hogy az ellenkezőjét bizonyítani alig lehetne.) A Minisztérium eddig nem kísérte kellően figyelemmel az érintett alapítványok gazdálkodását. (Egy felmérés eiienőrzésünk időszakában készült.)
4) A fejezet állóeszköz-gazdálkodásának egyes kérdései A fejezet 19-20 milliárd Ft bruttó értékű kincstári állóeszköz-állományának zöme (61 %) ingatlanokból állt. Az eszközök használhatósági foka az 1987-1989. években fokozatosan romlott, 1989 végén 65 %-os, mintegy l O %-ponttal rosszabb volt a kincstári átlagnál. A nemzetgazdaságban évek óta erősödő folyamat a Minisztérium intézményeinél is érvényesült. A fenntartásra, felújításra fordított kiadások mindinkább közelítik a beruházási ráfordításokat. A költségvetési szabályozásra is visszavezethetően gyakori a "túlüzemeltetés" és a gazdaságtalan javítás (főként a gépeknél és járműveknél). A' lassú romlás tendenciája az elaprózott beruházásoknál is
-24-
kimutatható volt. Az 198 7-198 9 között évente emelkedően összesen 4,8 milliárd Ft-ot fordítottak beruházásokra, több mint 40 intézményre elosztva. Ezek mintegy fele építés volt. Az új beszerzésele 1987-ben még 2.3-szer. 1989-ben már csak 2.0-szer haladták meg a selejtezés. eladás. átadás miatt bekövetkezett csökkenésl
Az intézmények összesen 12 féle forrásból finanszíroztak bemházást, s ezek közill pl. 1989-ben egyhannadot sem ért el az intézményi fejlesztési alapok aránya. Így számottevő szerephez jutottak a Minisztérium közremúködésével többszörösen újraelosztott, rendeltetésellenesen, vagy vitatható módon felhasznált pénzforrások (pl. KMÜFA, Központi Fejlesztési Alap, egyéb költségvetésen kívüli kezelés). Az intézmények állóeszköz-állományában a beruházásoknál nagyobb változásokat okoztak az átszervezések. Ezek következtében 1987-1988. években összesen 600 millió Ft nagyságrendű állóeszköz-állomány került átcsoportosításra. s ez a folyamat 1989-re felgyorsulva elérte a 945 millió Ft-ot.
A továbbiakban az intézményi kezelésben lévő kincstári vagyon számottevő csökkenésével kell számolni. Egyrészt bizonyos intézmények teljes vagyonukkal vállalati körbe kerültek (pl. a Repülőgépes Szolgálat, erdő- és vadgazdaságok összesen 4,4 milliárd Ft vagyonnal), de elkerülhetetlen lesz, hogy az intézmények források hiányában egyes feladatokat leépítsenek és az állóeszközöket a vállalkozói szféra számára értékesítsék, vagy apportként fektessék be. A fejezet intézményeinél eddig folyó privatizációs tevékenység - a kedvező példák ellenére is - bizonytalan helyzetre utal. A gyakorlat szabályszem megoldások esetén is áron aluli értékesítéshez és erkölcsileg is vitatható megoldásokhoz vezetett. A kincstár ebből származó veszteségeit nem kompenzálja, hogy ezek az eszközök már további ráfordításokat nem igényelnek. A kincstári vagyonnal és pénzeszközökkel való szabálytalan gazdálkodás és a pazarlás számos jegyét magán viselte pl. a MÉM STAGEK eszközátadása a MÜSZI Rt részére. Ezzel kapcsolatban megállapítható volt pl., hogy -
egy R-46 tip. "árukapcsolással.. beszereztetett számítógépre fordított 15 millió Ft teljesen felesleges volt. A STAGEK ugyanis számítástechnikai bázisának 1986-1987. évi fejlesztése során egy mM számítógép és kapcsolódó eszközei beszerzéséhez a Számítástechnikai Tárcaközi Bizottságtól csak úgy kapott engedélyt. ha egy R-46 tip. számítógépet is átvesz. Ennek 15 millió Ft-os vételárából
-25
14 millió Ft-ot a KSH fedezett A STAGEK l millió Ft-os áldozattal átvette a gépet. amit azóta is ládában tárolnak. -
A STAGEK bemházásait - amelyekhez a Tárca Kutatási Alapból 40,0 millió Ft-ot kapott- 1989. év elején 35,6 millió Ft értékben aktiváita (az ffiM 30,6, az R-46 5,0 millió Ft), majd a Mezögazdasági Űzemszervezési Közös Vállalatnak (MŰSZI) a Minisztérium kqzremüködésével 20 millió Ft veszteséggel adta át (a mintegy 45 millió Ft nettó értékű vagyont 35,6 millió Ft-ra értékelve megállapodásos áron 25 millió Ft értékű részvényért). (Az R-46 tip. gépet ingyen adták.) A számítástechnikai eszközök vállalati kézbe adása az mM gép cseréjének szükségességét
megkérdőjelezte.
A Minisztérium intézményei kezelésében lévő szolgálati és bérlakások állománya 1986-1990. évek között - 1.568 db-ról 1242 db-ra- folyamatosan csökkent. Az öt év alatt a lakásállomány 30 %-a, elsősorban a bérlakás kategóriából, eladásra került. Évente 50-60 lakást, 1987. és 1990. években viszont már évi mintegy 130-170 lakást értékesítettek. Az eladások a megvásárlást szabályozó 32/1969. (IX.30.) Korm. sz. rendelet és a többször módosított 16/1969. (IX.30.) ÉVM-:MÉM-PM sz. együttes rendelet alapján folyt. A Minisztérium már 1983-ban a kezelő szervek hatáskörébe adta a lakásingatlanok értékesítési jogát (XVI-52247/1983. sz. leirat). A lakások eladási ára a legtöbb esetben az ygykori bruttó értéket sem érte el és messze elmarad a mai forgalmi értéktóL A fővárosi lakások eladása során több esetben lehetett volna alkalmazni a vételár kialakításánál a Vhr. 7. par. (9) bek. adta lehetőséget (árnövelés). Erre azonban nem került sor. Így pl. a Fővárosi Növényegészségügyi és Talajvédelmi Állomás kezeléséből eladott Budapest, n., Pusztaszeri út 27/c., a XI., Nagyszalonta u. 29-31 .. az Állategészségügyi és Élelmiszervizsgáló Szolgálat n., Törökvész u. 23, vagy a Pilisi Állami Parkerdőgaz daság Visegrádon, Szentendrén eladott lalcásai, az FM
Erdőrendezési
Szolgálat
Budapest. n., Kuruclesi út 22-24-26, sz. házainál sem. A Budapest, n., Törökvész út 23. (9 db 50, illetve76m2-es lakás +garázs) 1971-1973 között épült (bruttó értéke 6.487, nettó értéke 5.900 ezer Ft). Az 1990. évi becsértéke -néhány évvel ezelőtti teljes felújítás után- 19.930, eladási ára (lakottan) 9.284 ezer Ft (47 %) volt. A Budapest, XI., Nagyszalonta u. 29. (4 db 105m2-es lakás+ 4 garázs) 1983-1985 között épült (bruttó értéke 9.375, nettó értéke 8.619 ezer Ft). Az 1990. évi becsértéke 19.800 ezer Ft volt. Mindössze 6.120 ezer Ft-ért (31 %) értékesítették (13-14 ezer
Ft/m~.
-26-
Az eladott lakások nettó értéke mintegy 80-82 millió Ft, becsértéke kb. l
190-200 millió Ft, eladási ára (döntóen lakottan) kb. 90-95 millió Ft (47-48 %) volt. A vételárból 1990. december 31-ig mintegy 28 m.illió Ft-ot fizettek ki az intézményeknek. A hátralék- a 35 évi részletfizetés folytán- 2020-ig fog befolyni. Amennyiben - főleg a fővárosban - a készpénzben befizetendő összeg számottevő volt, kamatmentes kölcsönnel támogatták meg az új tulajdonosokat. A központi költségvetési szerveknek az eladott lakásokból származó bevéte-
leket az állami költségvetésbe kellett befizetnie. Ennek, néhány intézmény kivételével l 988. év végéig egyetlen szerv sem tett eleget, saját lakásalapjukat növelték. Néhány inténnény a befolyt vételárból újabb bérlakásokat vásárolt (Pannon Agrártudományi Egyetem, Gabonatermesztési Kutató Intézet).
Az intézmények tulajdonában, kezelésében lévő lakások az intézmény munka-
vállalóinak elhelyezésére szolgáltak. Félő, hogy ezek eladása után, főként vidéken, megfelelő szakembert várhatóan csak új lakások építésével lesz lehetséges alkalmazni.
5) Ellenőrzés
A Minisztérium költségvetési ellenőrzési kötelezettségeinek számszerűen eleget tett. A szfuvonal és hatékonyság további növelését gátolja azonban a feladatok és a kapacitás közötti nagy feszültség. Ez a jövőben a megyei mezőgazdasági hivatallétrejöttével élesedni fog. Jelenleg a Mlnlsztérlum csak három főállású ellenórrel, emellett szakértők (3 létszámot pótló) foglalkoztatásával látja el feladatait.
A jelenlegi szervezeti felállásban a gazdálkodás, a finanszírozás és az ellenőrzés egy, a költségvetési intézmények fóosztálya szervezetében bonyolódik le. Az ellenőrzés függetlensége így megkérdőjelezhető annak ellenére, hogy az ellenőr zési tevékenységet a Minisztérium vezetése figyelemmel kíséri (ellenőrzési tervek jóváhagyása, beszámoitatás a végzett ellenőrzésekről) . Az ágazati támogatásokkal kapcsolatos lebonyolítási rend formai előírásait
általában betartották, az érdemi intézkedések alapjául szolgáló nyilvántartási,
..
-27-
elszámoltatási, beszámolási és ellenőrzési rendről azonban már vegyesebb kép festhető. A szakmai szeevezetek (APEH, erdőfelügyelőségek, földhivatalok) ellenőrzéseinek folyamatossága, eredménye általában kedvezőbb volt. A volt tanácsok ellenőrzéseit csak a szövetkezetek szakember-támogatásainál találtuk kielégítőnek.
A fejezet pénzgazdálkodásának ellenőrzése során a Mezögazdasági Minösítö Intézetnél5,4 millió Ft 1989. évben esedékes adóbefizetés elmaradás volt megállapítható. (A tartozást az ellenőrzés ideje alatt rendezték.)
B) A Minisztérium szervezetének gazdálkodása A Minisztérium Gazdálkodó Szeevezete az 1988-1990. években hat szakfeladaton - az állami céltartalékkal kapcsolatos keretek és bevételek nélkül - összesen évi 326,7-374,0 millió Ft költségvetési támogatással gazdálkodott. (2. sz. táblázat) A tényleges kiadások a módosított előirányzatokhoz képest minimális eltérést mutattak. A gazdálkodásban azonban a lehetségesnél lassabban javuló tendencia figyelhető meg, amit a többszöri vezetőváltással is összefüggésben, a döntési mechanizmus lelassulása, a döntési szintek felfelé csúszása kísér. -A Minisztérium költségvetése tervezése, végrehajtása és ellenőrzése is alapvetően szokásokon alapul. A gazdálkodás belső rendje nélkülöz mindenfajta szabályozást. A jelenlegi Szervezeti és Működési Szabályzat elavult és a külső körülmények változásával túlhaladottá is vált.
-A Költségvetési intézmények főosztálya érdemi gazdálkodási feladatainak már csak létszáma miatt sem képes maradéktalanul eleget teruú. A Minisztérium gazdálkodásának belső ellenőrzése is megoldatlan.
.·
A Minisztérium gazdálkodását érintő egy sor kérdésben, igaz csak 1991. év elején, már született döntés (bérleti díjak, jóléti intézmények, üzemorvosi ellátás, étkeztetés stb.). További szükséges intézkedések azonban még hátra vannak és az eddigiek sem tekinthetők kielégítőnek (gépkocsi-állomány, székház és jóléti intézmények kihasználtsága, hasznosítása, szervezeti rendszer, szabályozottság stb.).
-28-
l) Személyi jellegü kiadások
a) Létszám- és bérgazdálkodás A Minisztérium létszáma az 1988. évi 732 főről, az 1988. évi 140 fős (20 %-os) létszámcsökkentés eredményeként is, 1989. évre 538 főre csökkent. Ezt követően a létszámleépítés dinamikája lelassult. A jelenlegi létszám pedig - különösen a Gazdasági Hivatallal együtt mérlegelve - még jelentős tartalékokat rejt. A Minisztérium és a Gazdasági Hivatal feladatmegoszlásában - a többszöri átcsoportosítások után is - sok az átfedés. A Minisztérium 538 fős átlaglétszámához képest a 360 fős Gazdasági Hivatal létszáma irreálisan magasnak ítélhető. Az elmúlt években a Minisztérium szervezete is a "túlszervezettség" jeleit mutatja. Ez a vezetők, elsősorban a helyettesek feltűnően magas, közel 30 %-os arányából adódik. Így pl. 1989-ben 16 főosztályvezetőhöz 30 főosztályvezetö-helyettes és 22 osztályvezetőhöz
70 osztályvezető helyettes. 1990-ben 12 főosztályvezetóböz 28 főosztály vezetó-helyettes és 21 osztályvezetőhöz 62 osztályvezető helyettes tartozott. Az 1990. évi szervezeti változások eredményeképpen valamelyest szervezet.
egyszerűsödött
a
A Minisztériumnál az 1988-1990. években jelentős bérfejlesztéseket valósítottak meg. (Három év alatt a bérek közel 70 %-kal nőttek.) A béralapot terhelő tényleges kiadás (3. sz. táblázat) 1988-ban 140,9, 1990-ben 191,7 millió Ft volt. Béremelésre elsősorban létszámcsökkentésből volt lehetőség. (A korábbi évek magas induló létszáma más tárcákhoz képest nagyobb arányú bérmegtakarítást tett lehetövé.) Az 1988. évben a bérfejlesztés egy részét az 1989. évi várható bérmegtakarításból is fedezték.
Az átlagbérek és átlagkeresetek növekedésében az alapbérek emelkedése volt a meghatározó. A jutalmak egy főre jutó összege, szabályszerű forrásokból, csak l 0 %-kal nőtt. Az alapbérek növekedésében és szintjében azonban jelentős szór6dások, aránytalanságok is tapasztalhatók (+ 17 és -l O % az önkéntes létszámcsökkentés bérfejlesztési lehetőségei folytán). Így a jutai-
4
•
-29-
mazásra rendelkezésre álló összegek bérarányos szétosztása is l közötti feszültségforrást jelentett. b) Gazdasági miniszteri alap és a
külső
főosztályok
jutalmazási keret
A Pénzügyminisztérium a Minisztérium részére a hagyományos Alap évi 3,8 millió Ft-os előirányzatán felül külső jutalmazási keretre további 2,4 millió Ft-os előirányzatot állapított meg céljelleggeL Ennek fedezete a fejezet bértartaléka lebetett volna. Ezzel szemben nem ezt, hanem a mezögazrlasági és egyéb célfeladatok támogatási előirányzatát terbelték.
Az összevontan kezelt összesen 6;1. millió Ft-os keretből 1988-ban 3,3,
1989-ben l ,3 millió Ft-ot használtak fel. Az ún. külső jutalmazási keret jóváhagyása olyan időszakban, amikor már az Alap is elvesztette aktualitását, szükségtelen volt. (Az 1990. l. félévben külső jutalmazásra pl. mindössze 287 ezer Ft-ot fordítottak.) A keret terhére - amelynek felhasználását a nevében foglaltakon kívül semmi sem szabályozta- többek között egy sor vitatható célra fizettek jutalmat. Így pl. FfC olimpikonole tárgyjutalma 268, nem a Minisztérium felügyelete alá tartozó szervek dolgozóinak jutalma 139: KISZ építőtábor 75, sajtónapi jutalom 50, minisztériumi nyugdíjasok segélye 300 ezer FL
A Gazdasági Miniszteri Jutalmazási Alapból évi 1,8-1,9 millió Ft-ot használtak fel ugyancsak rendeltetésétől eltéröen, bérként. Az Alap terhére az 1988-1989. években eszközölt kifizetések többsége nem felelt meg az Alapra vonatkozó irányelveknek, miszerint az alap elsősorban a Minisztérium felügyelete alá tartozó vállalatoknál teljesítményükkel kitűnt dolgozók jutalmazására szolgál. Különösen kifogásolhaták az olyan jutalmazási célok, mint tanácsi dolgozók prémiurna 505, Kiváló Áruk Fóruma részére átutalás 100, felügyelő bizottságok jutalma 37, .. 12 hónap az erdőn" c. film 36, tankönyv nívódíj 50, reprezentáció 50 ezer Ft.
E jutalmazásokkal kapcsolatos tapasztalataink megerősítik a Pénnzügyminisztérium felé az Alap megszüntetésére irányuló korábbi javaslatunkat
-30-
c) Külföldi kiküldetések és reprezentációs költségek l
A nemzetközi kiadások (külföldi kiküldetés, reprezentáció, nemzetközi tagdíj, FAO) átlagos évi 36 millió Ft-os összege az 1988-1990. évek között mintegy ll %-kal növekedett részben az utazási költségek, nemzetközi tagdíjak - a Ft többszöri leértékeléséből is eredő - emelkedése miatt. A kiadások azonban - az 1988. évi 8 %-os túllépés kivételével - a módosított előirányzatokon belill realizálódtak. A kelet-európai relációkban a vizsgált években jelentős megtakarítás mutatkozott, de a fejlett, illetve fejlődő relációjú utaknál sem volt jellemző a kerettúllépés. Az 1989. augusztus 29-i államtitkári értekezlet feladatul jelölte a nemzetközi szervezeti tagság anyagi vonzatának felmérését (sorolá.sát, a költségek átvállalásának kezdeményezését). Tekintettel az évi 5,0-5,7 millió Ft-
A külföldi kiküldetések szabályozásának és gyakorlatának gyenge pontja, hogy - elsősorban a terven felüli utazások esetében - nem biztosított a kiutazások kellő koordináltsága, rangsorolása. Az útijelentések elkészültek, de célszerű lenne azokat a meghívásos utaknál is maradéktalanul megkövetelni.
, A mezőgazdasági attasék rendelkezésére 'bocsátott, az évi rnintegy 3-4 ezer USD felhasználását korábban - egy konkrét témához kapcsolva- vizsgáltuk és megállapítottuk, hogy -az engedélyezés és elszámoltatás módját nem szabályozták, - a későbbiek során a kereteket szinte teljes egészében napidíjak, szállásköltség-túllépés, szállodafoglalási előleg cfrnén használták fel. -Az elszámoltatást több osztály végezte és az okmányokat, számlákat nem egyeztették teljeskörűen. (Így fordulhatott elő a kappenhágai vizsgálat által feltárt 79 DKR-es hiány, amit azóta rendeztek.) Az 1990. évtől az attaséknak kiküldött összegek elszámolási rendjét módo-
sították és megszilárdították. Az utóbbi évek felhasználására tekintettel azonban a valutakihelyezések szükségtelenek. A Minisztérium a vizsgált időszakban négy szakterületen évi mintegy 2.400 ezer Ft-os rep;ezentációs kerettel gazdálkodott. A tervezésre vonatkozó
-31-
pénzügyminiszteri rendeletet a személyi reprezentáció kivételével, ahol az 1987. évi 80 ezer Ft-os előirányzattal szemben 1988-1989. években 126-128 ezer Ft felhasználást terveztek és realizáltak, betartották. Kifogásolható a magyar kisérök külföldiekkel közel azonos számú részvétele a különböző
rendezvényeken. A delegációkat gyakran a vállalatok vendéglátására
bízták. Az ajándékozás általában szerény mértékú és jelképes volt Felt0nc5 volt viszont a felsc5 vezetc5k külföldl utauisal sortn kivitt ajándékok, élelmiszerek, Italok magas költsége. Ez utazásonként a 10-17 ezer Ft-ot ls elérte.
Itt említjük meg, hogy a társadalmi szerveknek (1988 előtt elsősorban a KISZ-nek) nyújtott támogatások a korábbi évekhez képest határozottan csökkentek. A vizsgált időszakban a Paraszt Szövetségnek utaltak át 2 núllió Ft-ot.
2) Dologi költségek, eszközgazdálkodás A Minisztérium és Gazdasági Hivatalának évi 70-100 ezer Ft között alakuló dologi költségeit az elmúlt 1988-1990. években már egy erőteljesebb, 34-35 %-os növekedés jellemezte, évek közötti (10-30 %-os) ingadozással és a költségek belső összetételének változásával. A Minisztérium költséggazdálkodásával kapcsolatban érdemleges észrevételünk nem merült fel. A Gazdálkodó Szervezet és a Gazdasági Hivatal kapcsolatrendszere azonban a dologi költségek és az állóeszköz-gazdálkodás szempontjából is rendezésre szorul. A Gazdasági Hivatal feladatai nagy részét nem felelősen gazdálkodó, hanem csak passzív végrehajtó szervezetként végzi. Célszerűnek látszik a gazdasági kapcsolatokat -az SZMSZ korszerüsítésén túl- szerződések formájában is rögzíteni.
A Minisztérium állóeszközeinek bruttó értéke 1990. június 30-án összesen 304 millió Ft, 63 %-ban épület volt. A Minisztérium fajlagos fenntartási költségeit növeli az elhelyezésére szolgáló épület gyenge kihasználtsága, anú az utóbbi években erőteljesebben romlott is. Az elhelyezendő létszám 1984 óta kb. 35 %-kal, 1990-re 520-530 főre csökkent. 2 A hasznos alapterület 22-23 %-ának (kb. 3.300-3.600 m -nek) a bérbeadása a hasznosítás gondjait csak kis mértékben ellensúlyozta. A bérleti díjak felülvizsgálása egyébként aktuális feladat.
-32-
A Minisztérium épületének 44.821 m2 alapterületéből csak 15.465 m (34-35 %) hasznosítható irodahelyiségként, de a bérbeadott területeket is figyelembe véve egy fő elhelyezésére 1990-ben így is átlagosan 22-23 m2 iroda jutott (kb. 50 %-kal több, mint 5-6 évvel ezelőtt) és 120 szoba- az általánosan jellemző 2
egyszemélyes elhelyezés ellenére -
is üresen állt.
A minisztériumi beruházásokra fordítható keretek 1986-1990. években csak mintegy 97 millió Ft-<>t tettek ki. Ezek közel harmadát elsősorban a nagyjavítási keretből csoportosították ide. A pénzforrások 43 %-át viszont jórészt a Postának adták tovább.
..
A kevés építés nagy része is a kiskunlacházai horgásztanya-üdülő 1988-ban befejezett létesítésével függött össze (kb. 7 millió Ft költséggel). A beruházás felesleges volt. az üdülő kihasmáltsága rendkívül alacsony.
A minisztériumi üdülök és pihenőházak száma, kapacitása a szükségletekhez és a Minisztérium létszámához egyébként is túlméretezett és azok meglehetösen szolíd (35-45 %-os) kihasználtsággal müködtek. A bevételek az évi 45-60 millió Ft kiadásnak csak kb. 20 %-át fedezték A jól indult idegenforgalmi hasznosítást is korlátozzák az időközben életbe lépett rendelkezések. Célszerű lenne tehát a bérbeadásoD túl, a szükséges gazdaságossági számítások elvégzésével, más lehetőségeket (pl. eladás) is mcgvizsgálni.
Az anyag- és fogyóeszköz-gazdálkodás megfelelt a elveinek, túlzott igényszinteket kielégítő költekezést az
célszerű
takarékosság ellenőrzés nem tapasz-
talt. Egyes anyagcsoportoknál azonban a szülcségletekhez képest túlzott tárolás is előfor dult (pl. villanyszerelési, lakatosipari, vízszerelési anyagok. gépkocsialkatrészek).
A felesleges eszközöket évente rendszeresen feltárták, hasznosították, selejtezték. Az állóeszközök és készletek nyilvántartása, leltározása szabályszerűen történt.
3) A Minisztérium letéti számlájának forgalma A Minisztérium letéti számláján az 1988- 1990. években évi 200-240 millió Ft-<>s forgaimat bonyolítottak. E forgalom egy része indokolt volt (kiegészítő exportjutalmak, pályázati díjak, egyéb költségtérítések, díjak stb.). A számla
.
4
-33
nagy forgalmát és alkalmanként magas zár6egyenlegét azonban az okozta, hogy l azon nagy értékű céljelleggel kapott pénzeszközöket is kezeltek költségvetésen kívül (mezőgazdasági nagyüzemek támogatására, fejlesztési alapok kiegészítésére stb.). A számlát tehát a szokványostól eltérő módon finanszírozásra (támogatások elosztására) és gazdálkodásra is felhasználták. A számla más számlák (pl. Központi Fejlesztési Alap) mellett eszközévé vált a költségvetésen kívüli gazdálkodásnak, illetve a jóváhagyott állami költségvetést megkerülő elszámolásoknak. A Tervgazdasági Bizottság 5018/1988. sz. határozatával az importált szőlö-, bor- és boripari termékek hasznának lefölözésévellétrehozott Árkiegyenlítő (Szerkezetáta1aldtási) Alap bevételeinek megelólegezésére és a Minisztérium javaslatára a Pénzügyminisztériumnak a "Gazdálkodó szervezetek sertésállomány mentesítése és késedelmi kamata" célú költségvetési előirányzat terhére 1988. szeptemberben 100, majd további 30 millió Ft-ot utalt át a letéti számlára. Az összeget az érintett gazdaságoknak kiosztották, a szükséges bevételeket viszont nem szedték be és így az állami költségvetés "kölcsönét" sem fizették vissza.
A letéti számla év végi 3,5-37,4 millió Ft-os egyenlegében az ilyen ide utalt, de csak a következő évben felhasznált támogatási összegek is megjelentek. '. A kifizetéseket az érintett, illetékes minisztériumi főosztályok diszpzíciói alapján rendben bonyolították le. A számlával kapcsolatos ügyvitel néhány szempontból tökéletesítésre szorul. A számlán könyvelt műveletek pl. gyakran alapbizonylat-hiányosak. Így nem mindig állapítható meg, hogy a pénz milyen célra érkezett (pl. az 1989. évi ár- és belvízkárok enyhítésére ide utalt 160 millió Ft).
C) Ágazati feladatokra rendelkezésre álló egyes pénzforrások felhasználása Az agrárgazdasági célok realizálását az elmúlt évtizedekben egy sokrétű, bonyolult támogatási rendszer segítette, amelyet elsősorban az akkori gazdaságpolitikai, foglalkoztatási és életszínvonal-politikai gyakorlat határozott meg. Az eredeti célkitűzés, az eltérő termelési feltételek és természeti adottságok kiegyenlítésének elve, a különféle támogatások szövevényében mindinkább feloldódott. A termelés és az export ösztönzésére, a foglalkoztatás szintentartására hivatkozva, a hatékony-
-34-
ság, a szerkezetátalakítás, az üzemi és helyi szorult. Az ágazati
lehetőségek
kihasználása stb. háttérbe
célkitűzések
alátámasztására szolgáló pénzforrások. közül áttekintettük a K+F feladatok, a kedvezőtlen adottságú gazdaságok, a föld- és talajvédelem, az erdő- és vadgazdálkodás finanszírozására (támogatására) szolgáló költségvetési előirányzatok és alapok felhasználását.
l) A Minisztérium kutatási-fejlesztési pénzforrásainak felhasználása
A távlati kutatási főirányok az agrárágazatot kiemelten kezelték. A tárca az országos K+F előirányzatokból összesen 10 %-kal, a KMÜFA pénzforrásaiból 11-12 %-kal részesedett. a) A K+F pénzforrások alakulása, összetétele A Minisztérium 1986-1990. években K+F célokra mintegy 9,5 milliárd Ft központi pénzforrást kezelt. Ebből a Központi Műszaki Fejlesztési Alapban (KMŰFA) 4,8 milliárd Ft (50%), a Tárca Kutatási Alapban (TKA) 1,8 milliárd Ft (19 %), a két alapban összesen 6,6 milliárd Ft (69 %) állt rendelkezésre. Az intézmények (6 egyetemi kutatóhely és 9 kutatóintézet) költségvetési előirányzataiból Irutatás-fejlesztési célokra felhasznált források értéke megközelítően 2,9-3,0 milliárd Ft (31 %) volt. A költségvetési elöirányzatok K+F célú felhasmálása 1988-1990 között 30 %-kal nött és öt év alatt durván megduplázódott. Az &szes felhasználás 93 %-a (8,8 milliárd Ft) központosított pénzforrásból eredt (4. sz. táblázat), amit a saját bevételek: a vissza(be)fizetések, kamatok, osztalékole 0,7 milliárd Ft-tal növeltek.
A Minisztérium rendelkezésére álló K+F pénzforrások és azok felhasználása még a központi alapok és előirányzatok tekintetében sem voltak pontosan meghatározhatók. Ez elsősorban a nyilvántartási rend hiányosságaival és ezzel összefüggésben az adatszolgáltatások pontatlanságával függött össze. A K+F pénzforrások mozgatási irányait, a felhasználások átfedéseit tekintve egészében megkérdöjelezhetö azok elkülönítésének szükségessége. A különféle alapok egymástól és a költségvetési támogatásoktól alig eltérő célokat szolgálnak. Elkülönítésüle az elaprózódást, a felesleges adminisztrációt segíti, a k9ncentrációt és koordinációt nehezíti.
.
t
-35-
Ellenőrzésünkig a speciális célra régebben létrehozott ..MÉM Sütőipari Vállalatok
KMÜFA" elhanyagolható forgalma ellenére is elkülönült. A Minisztérium KMÜFA-ját pl 1990-ben törvény szerint a Felsőoktatási Fejlesztési Alapba és az OTKA-ro történt elkülönítés kb. 203 millió Ft-tal csökkentette, a TKA-ba való átcsoportooítás pedig évente átlagooan 250 millió Ft-ot tett ki (aTKA mintegy 1/4 részét). Ezt jór~ tipi.lrus müszald fejlesztési feladatokra használták fel (pl. elektronizálási, gépészeti, növényvédelmi témakörökben). A TKA bevételeiben ugyanakkor rendszeresen megjelentek az OTKA-ból ide csoportooított &szegek is (a Minisztériumnál átlag 60 millió Ft/év &szegben). A felsőoktatási intézmények költségvetésének kiegészítésében az említett alapok mindegyike részt vesz, végső soron a működési előirányzatokat is pótolva.
Az agrár célú K+F feladatok finanszírozásában más irányítószervek (OMFB,
Ipari és Kereskedelmi Minisztérium) forrásai is részt vettek (KMŰFA-b61 az elmúlt öt évben pl. kb. 3 milliárd Ft). OMFB, TPB stb. hozzájárulásokkal is találkozhatunk. elsősorban gép-műszer beruházások támogatásaként (pl. intézményi telepfejlesztések. a Biotechnológiai Központ létesítése).
Gödöllői
Mezögazdasági
A KMÜFA pénzforrásainak 87 %-át (4,2 milliárd Ft-ot) a központosított hányad biztosította. A KMÜFA kiegészítő forrásai közül a visszatérítések szerepe az indokoltnál és a máshol szokásosnál jóval kisebb, a kamat- és osztalékbevételeké viszont nagyobb volt. Az öt év alatt visszatérített 248,8 millió Ft a források alig 5 %-a volt. A visszatérítések alacsony szintje több · tényezöre vezethetö vissza. Így mindenekelőtt a KMÜFA felhasználást jelentősen (közel összesen 3,2 milliárd Ft-tal) terhelték olyan építésekkel összefüggő beruházási, vállalkozási, TKA célra elkülönített összegek, amelyekre visszterhet nem írtak elö. A Minisztérium K+F Tanácsa az 1988-1990. évekre, de csak a pályázatok alapján odaítélt támogatásokra, szükségesnek látta a visszterhek átlag 30 %-ra való emelését és a visszafizetések -
eddig hiányoo -
ütemezését. Az enyhe követelményt a
programtanácsok betartották, de volt ahol ütemezés nélkül (pl. G9/2 alprogram 29,1 millió Ft visszteher előírása). Az egyedi témák között még tipi.lrus vállalati beruházások több millió Ft-os támogatása esetén sem írtak elő visszatérítési kötelezettséget (pl. Csányi, Hajdúszob05zlói ÁG).
A behajtást sem biztosították következetesen. A kötelezettségeket nem ritkán módosították, elengedték (pl. amikor a vállalatot költségvetési intézménybe olvasztütták be), vagy leírták (pl. Debreceni ÁllattenyésztésiVállalat
-36-
l 0,3 millió Ft tartozása), vagy a követelésről "elfeledkeztek", illetve a még vissza sem folyt összegek terhére újabb támogatást nyújtottak (pl. Szerenesi Édesipari Vállalatnak 8,4 millió Ft). Külön figyelmet érdemel a felszámol t. vagy ilyen eljárás alatt álló támogatottak köre. Az ilyen követelésekre vonatkozó információk a Minisztériumnál nincsenek. holott az érdekérvényesítésben ezekre szükség lenne.
A tőkekihelyezések a KMÜFA-nállikviditási problémát is okoztak. Az 1990. év májusában már alaphiánnyal számoltak. A beruházási (pl. gödöllői MBK) elkötelezettségek és pótlólagos igények miatt a programos kutatások szerző désállományának 50 millió Ft-os csökkentését, s az új pénzügyi kötelezettségvállalások leállítását tervezték. Ezekre, továbbá a rendellenes felhasználások esedékes (120 millió Ft) részének leállítására végül nem került sor és az egyensúlyt az 1991. évi (OMFB felé jelentett) elkötelezettségekre hivatkozva többletigényekkel próbálták megteremteni. Az 1991-re igényelt 829 millió Ft legalább 20% többletigényt takar. PI. pályázatos lrutatások maradványai (63,8 millió Ft), programos szerződések 119 millió Ft áthúzódási többlete.
ATKA forrásai 41 %-át a KMÜFA-ból ide utalt 1249,1 millió Ft, 30 %-át (897 ,8 millió Ft) közvetlen költségvetési támogatás biztosította. (5. sz. táblázat) Az OTKA és aTPBátutalások együttaTKA-t további 470 millió Ft-tal (15 %-kal) növelték. Az intézmények eredményérdekeltségű árbevételeinek előírt 9 %-ából a befizetések alig 4 %-a (116,7 millió Ft) származott
b) A K+F pénzforrások felhasználása A Minisztérium az 1986-1990. évekre korszeru K+F prioritásokat jelölt meg. A programba foglalt és egyedi témákra - az intézményi költségvetési és egyéb K+F pénzforrásokkal együtt - összesen mintegy 82 milliárd Ft felhasználását mutatták ki. A KMÜFA MNB számlájáról különböző időben leemelt, vagy oda vissza nem utalt (felhasználtként kimutatott) összegek 1986-1990 között összesen 878,7 millió Ft-ot tettek ki. Ezeket valójában konkrét- de nem mindig közvetlen
-37-
K+F- célokra tartalékolták. TartalékokaTKA-nál is rejlenek. Az elszámolt l kiadások ott sem kerültek maradéktalanul felhasználásra (pl. 1990 végén 89 núllió Ft függő kiadás, 1991. évtől visszafizetendő összeg). A K+F pénzforrások felhasználásának szabályszerűségénél nem hagyható figyelmen kívül, hogy az eredendő célok teljesítése a központi szabályozások, a növekvő állami beavatkozások miatt is egyre nehezebben követhető nyomon. A jogszabályok és a pénzforrások átfedései mellett a rendeltetésellenes felhasználások finomabb és durvább esetei alig tűnnek ki. A K+F pénzforrások így pl. a Minisztérium területén is egyre nagyobb szerepet töltöttek be az intézményi és vállalati beruházások finanszírozásában. Rendeltetésellenes építési, vállalkozási célokra különösen a KMÜFA-ból kerültek nagy tételek kifizetésre. Ezek között előfordultak többmillió Ft-os tipikus vállalati (beruházási) támogatások is. Vállalati beruházások támogatásaaTKA-ból is folyt. Így pl. a TK-l (elektronizálási) tárcaközi program 150 millió Ft-ból mintegy 100 millió Ft-ot vállalati számítógépvezérlésü gyártásirányítási feladatokra szántak.
A legnagyobb tételek között a KMÜFA-b61 a Gödöllői Biotechnológiai Központhoz nyújtott 850 millió Ft és a fertődi Esterházy kastély vállalkozásba vitelének előkészítésével kapcsolatos 200 millió Ft említhetők. E ráfordítások ellenőrzésének tapasztalatait az l. és 2. sz. mellékletben részletesen ismertetjük. A gödöllői Biotechnológiai Központ tervezett 419 millió Ft-os beruházási ráfordítása helyett jelenleg 1,5 milliárd Ft-tal számolnak. Ennek 80-85 %-át (FM+OMFB) KMÜFA-b61, illetve egyéb K+F pénzforrásból (pl. TKA) fedezték. E pénzforrásoknak egy korszeru technológia fogadása érdekében történő befektetése - számos rendeltetésellenes, vagy hatékonyságot nélkülöző más céllal szemben- kétségkívül "kézzelfogható" eredményeket hozott. Más kérdés, hogy a ráfordítások között szabálytalan célok is rejlettek és az egész beruházás a várhatónál jóval drágább lett. (Az építési költségvonzat az Á TB jóváhagyás hatszorosa!) A többletköltségek főként a beruházás elhúz6dásáva1, a megvalósítandó kapacitások és igényszint fokozatos bővíté sével függtek össze. Az eredetileg tervezett alapterület pl. 6.000 m2, a megvalósított 8.200 m2 volt. A módosított beruházás részeként épült 56 szolgálati lakás (140 millió Ft) nem szerepelt
-38
sem az ÁTB jóváhagyásában, sem a tárca előterjesztésében, sem az eredeti 1
beruházási alapokmányban.
A járulékos költségek a relatíve sok vizesblokk, a nem szerenesés müszaki megvaló-
sítás miatt (gépészeti berendezések a tetőrében) a garzonház megépítési költségei 2
meghaladják a 60 ezer Ft/nettó m mutatól Ez az összes lakás szintjén 43 ezer Ftlm2 • Az Intézet egyik. prof~zorának. 190m2-es családi házat vásároltak. és
újítottak. fel 6,0 mlllló Ft költségkerettel és 4, 7 mlllló Ft eddigi tényleges költséggel. Eredetileg az egész létesítményt más kutatószervezetekhez integrálva kívánták megvalósítani, ezzel szemben új költségvetési szeevet hoztak létre, melynél a 4 részleg drága eszközparl,ja az intézeten belül sem integráll A (labor)bútorzat ezen kívül is a takarékosság súlyos hiányát mutatja és ezzel hozzájárult a költségek növekedéséhez.
A müködés 1990. évi terhei mintegy kétszeresét tették ki az eredeti elképzelésnek.. Az áremelkedések hatásáll kívül ahhoz is hozzájárult, hogy -az intézet kapacitása az ott dolgozók kétszeresét is kielégítené, a feltöltött 180 fős létszám pedig szintén jóval több a tervezettnéL (Korábban kb. 25 %-ban meghívott kutatókkal számoltak.) -A saját bevételek elenyészőek (2-4 %), amit eddig egyebek mellett az okozott, hogy az 1989. év végi átadást követően kb. egy évig vártak a berendezésekre, felszerelésekre, azok késedelmes rendelése és érkezése miatt. 1
A fertödi Esterházy kastély vállalkozásba vitelének előkészítése keretében az egyes épületrészek kiürítésére és közel 40 ha terület megvételére eddig összesen 230 millió Ft-ot, ezen belül a KMÜFA-ból, kerülö úton 200 millió Ft-ot fordítottak.. Az akciónak- helyeselhető célkitúzését nem vitatvaa K+F célokhoz semmi köze. (A privatizáció előkészítésének összefoglalt tapasztalatai a kincstári vagyon ilyen hasznosításának problémáit tükrözik.) c) A K+F tevékenység irányítása,
szerződéskötések
és nyilvántartási rend
A tárca K+F tevékenysége irányításának rendszerét 1986 elején hagyták jóvá a programokba sorolt témákra. A programirodai tevékenységben 1988-tól volt előrelépés, de a pályázati, illetve az egyéb kifizetések továbbra is két kézben (AGROBANK, illetve FM Költségvetési Főosztály) oszlanak meg. A Minisz-
-39-
térium az 1990. év végén egyes negatív tapasztalatok alapján szakmai kollégiumi rendszert vezetett be. Kedvezőtlen,
hogy a programtanácsokat a Minisztérium szakmai képviselete
mellett deklaráltan az érintett témák megvalósításában érdekelt személyek alkották. Így a kutatóhelyeknek az irányításban és esetenként ellenőrzésben meghatározó, sokszor szinte kizárólagos szerep jutott. A várható hasmosítók képviselete többnyire hiányzott. Néhány program szinte kizárólag egy-két minisztériumi kutat6helyre épült. A szakági kollégiumok tekintetben
előrelépés
rendszerétől
e
várható.
A kutatóhelyi ellenérdekeltséggel függött össze, hogy a tudományos-műszaki ismeretek (licenc, know-how) megszerzésére irányuló közvetlen K+F támogatások pl. a gyakorlatban teljesen hiányoztak. Folytak az "örökzöld", 10-15 éve eredménytelen témák (pl. faipari, egyes gépipari feladatok), sokszorosak a párhuzamosságok (egyes növényfajták nemesítésében).
A nyllt pályázatos
szerződések
az elmúlt öt évben jelentek meg. Az
1988-1990. években azonban továbbra is a zártkörű, meghívásos (nem nyllt) pályáztatás volt a
jellemzőbb.
A K+F források
elsősorban
a költségvetési
kutat6helyekre, a minisztériumi intézetekhez és egyetemekhez áramlottak. A kutatóhelyi dominencia a feladatok és pénzforrások elaprózódásában is megnyilvánult, ami 1-2 program (pl. TK-l) kivételével a
szerződéses
kör
egészére kiterjedt. Az 1986-1987. éveket lezáró felülvizsgálat során egyes témákat lezártak (különösen az állattenyésztési vonalon) és mintegy 130 millió Ft-ot átcsoportosítottak új, vagy más feladatokra. Nem csökkent viszont a prograrnak széttagoltsága, s gyakorlatilag továbbra is a kutatóhelyi igények lefedése valósult meg. Az alprogramok száma az országos-, tárca- és tárcaközi programokban meghaladta a 60-al Ezen belül az AP-5 "Az agrártermelés, technikai eszközrendszere" címü program pl. 12 alprogramra tagozódik. Jóval több, mint 100 felett volt a projektek száma. Az 5 év alatt együttesen több, mint 4 ezer témát támogattak. Különösen a költségvetési és TKA finanszírozásoknál gyakori az évi 50-200 ezer Ft-<>S összegekkel támogatott - lényegében kutatói (rész) státust fedező - téma.
A kutatási átfedések megítélésénél nem a párhuzamosságot, hanem a versenyszellem kialakítását helyezték
előtérbe.
-40-
jobbára megfelelnek az előírt formai követelményeknek, jelentős hibájuk viszont, hogy a feladatok konkretizálását, a vállalást és a teljesítmény elbírálását elősegítő részletezést, az idő ütemezését nem rögzítették. Ezzel ..kedvező" feltételeket teremtettek a szükségessé válható gazdasági, jogi szankciók teljes kizárásához. A pénzeszközök folyósításának feltételei sem függtek kielégítően a teljesítményektőL
A
szerződések
A megbízás visszavonására csak el sem kezdett K+F munkálmál volt példa. Csökkentett (kb. 80 %-os) Icifizetést is csak 1-2 esetben tapasztaltunk. A szakértői megbízások alapján (programonként változó mértékben) csak a szakmai teljesítés került felülvizsgálatra, a költségráfordítás nem. A megbízottak nagyobbrészt a támogatott, érintett intézmények köréból kerültek ki. A TICA-ból finanszírozott TK-5 közgazdasági tárcaközi program betétlapján témaés szakmai eredményként az 1988-1990. években szó szerint azonosan, még 1990-ben is azt jelentették. hogy az MSZMP KB részére egy kereken 40 oldalas javaslat készült "Az alkalmazkodó mezögazdasági politika" címmel. Az idó'közben elkészült általánosságokkal teletűzdelt újabb zárójelentések az eredményeknél már az MDF és a FKgP programjába való beépüléséröl tesznek említést ahelyett, hogy az elkészült tanulmányok valódi összefoglalását adnák.
A Minisztériumnak a K+F pénzforrások
összetételéről
és felhasmálásáról
megbízható nyilvántartása nincs. A nyilvántartások nem képeznek át tekinthető, egységes és zárt rendszert, nem naprakészek. Ezt már az 1989. évi minisztériumi belső célellenőrzés is megállapította, az eltelt másfél év alatt lényegi változás nem történt. (A PM, OMFB, Országgyűlés részére küldött számszaki beszámolókban számos téves adat található.) A Minisztérium nem rendelkezik az elmúlt 5 év AGROBANK-nál kezelt KMÜFA számlák teljes körú dokumentumaival sem. A banki elszámolások ellenőrzése és a szükség szerinti intézkedések megtétele elmaradt. Az AGROBANK-nál vezetett visszatérítési elszámolások pl. 1989. Il. negyedévi
összes nyitóállományként 5.4 millió Ft-ot tükröznek, szemben a szerzödések szerinti 8,8 millió Ft összeggel. A 3,3 millió Ft-os eltérés okait, a visszatérítések valós helyzetét nem vizsgálta a tárca.
A programos-kutatások operatív irányítási, ügyviteli költségei az elmúlt öt évben évi 10-28 millió Ft-ot, átlagosan 18,5 millió Ft-ot tettek ki. Ebből: Agrár K+F szolgálatra AGROBANK jutaiékra Szakért~i díjakra
75,8 millió Ft-ot 15,7 millió Ft-ot 0,8 millió Ft-ot
(82%) (17 %) (l%)
-41
költöttek. Megfelelő szervezés és ügyrendi-ügyviteli rend mellett a költségek l csökkentésére m6d nyt1na. A különböző, a célokat tekintve is átfedő K+F források kezelésének, ügyvitelének és nyilvántartásának, továbbá a beszámolás egységes rendje mégsem alakult ki. A források kevesebb, mint felét kitevö programfinanszírozásnál történtek bíztató lépések (számítógépes nyilvántartás). Az információs infrastruktúra kifejlesztésére az elmúlt években a Minisztérium 105 millió Ft-ot fordítot l Ezen belül az AGROINFORM 1988-1990. években 26.5 millió Ft támogatásban részesült A feladatot csak részben teljesítették. Ugyanakkor egy külön AGROINFORM megbízásoD ismételten megjelent a feladat ("Élelmiszer-termelö ágazatok tesaurusának kiépítése" címmel. 1988-1990 közölti teljesítésre 3 millió Ft ráfordítással). A tesaurus maximum 30-50 % közölti kiépítettségü. Az objektív elbíráltit feltehetően nem segítette, hogy a feladat Ogyvezető titkára, s az Agrár K+F Szolgálat más dolgozója ls közremOködött, s 3 5-65 ezer Ft megbíwl díjban részesült.
2) A kedvezötlen adottságú gazdaságok támogatásának
1986-1990. évi müködése A mezőgazdasági támogatási rendszer kere~ében egyik kiemeit feladat volt az ún. negatív földjáradék formájában a kedvezőtlen adottságú üzemek kezelése. Régebben a 14-1 7, 1985 óta a 19 akiba alatti szántóterületekkel rendelkező gazdaságok, kizárólag ebbe a körbe tartozó jogcúneken, évi 8-9 milliárd Ft-ot vehettek igénybe.
.·
Az 1970 óta juttatott támogatások célja az átlagostól gyengébb természeti adottságokból eredő többletköltségek ellensúlyozása, a jövedelmek kiegészítése, a fejlesztések segítése volt. A támogatások fedezetéül a jobb adottságú
gazdaságok "járadékának" elvonása (földadó) szolgált. Emellett a fejlesztéseket, a szakember-ellátást a költségvetés további forrásokkal támogatta az ún. "negatív járadék" kiegyenlítésére. Az üzemek által fizetett földadó pl. 1976-ban 1.524. az ár-. fejlesztési- és jövedelemkiegészítések összege együtt 1.620 millió Ft voll Ma azonban már a belsö "jövedelemátcsoportosításról.. nem beszélhetünk. Az 1982-1989. években egyedül az árkiegészítések 6.700 millió Ft-ra nöttek. miközben a földadó csak 1.800 millió Ft-ra emelkedett
-42-
Ez a támogatási alrendszer, amely önmagában is több formát tartalmaz, l
leülönösen nem választható el az elmúlt évtizedek gazdaságpolitikai, foglalkoztatási és életszínvonal politikájában követett gyakorlattóL A támogatások sikeresen kompenzálták a gazdaságok bizonyos adottságokból származó hátrányait. Az érintett gazdaságok 1990-beo a szántóterületek 40 %-án 307 ezer aktív fővel
gazdátkodtak és az ágazat alaptevékenységi árbevételének 36. teljes árbevételének 41 %-át állították elő. A gazdaságok. Ide sorolt közel 50 %-a nem szakadt le a gazdaságok. mlislk. felétől, azonban a kedvezőtlen adottság k.örQiményelMI sem voltak. képesek kiemelkedni.
A rendszer, lényegében szociális megfontolásokra alapozva, a hatékonysági követelményeket egészében háttérbe szorította. A támogatások hatása médegadatokkal nem volt mérhető, a gazdaságok eredményeiben csak áttételesen tükröződött. (A rendszerben voltak olyan elsősorban a nyereségadóhoz kapcsolt- elemek is, amelyek kifejezetten csak rentábilis gazdálkodás esetén jelentettek preferenciát.) A támogatási rendszer korszerűsítésére a Mirúsztériumnál 1988 óta készültek elgondolások, de lényeges változtatásra először 1991-ben, a közgazdasági feltételrendszer módosításakor és a költségyetési nehézségek hatására került sor ' (a támogatási filozófia új alapokra helyezése, szektor- és szervezetsemlegesség, a szűkebb csoportok vagyonát gyarapító fejlesztési támogatások megszüntetése, földhöz közvetlenül kapcsolódó támogatások szerepének növelése stb.). Az ilyen gazdaságok - 1986-1990. évi összesen 36 milliárd Ft értékű támogatásának túlnyomó része (83 %-a) árkiegészítés, illetve adóvisszatartás formájában bonyolódott. Ellenőrzésünk a fejlesztési célokra és szakember-támogatásra előirányzott évi l ,0-1 ,5 milliárd Ft (6. sz. táblázat) felhasználására koncentrálódott. a) Fejlesztési támogatások Fejlesztési támogatás címén az 1986-1990. években 5,9 milliárd Ft-ot folyósítottak. (7. sz. táblázat) Az e címen folyósított összeg 1986-1990 között núntegy 400 millió Ft-tal esett vissza. A valóságban azonban az e címen felhasznált öszeg a kimutatottnál is kisebb, az 1986. évinek csak mintegy fele volt.
-43-
Az Országgyülés és bizottságai elé terjesztett beszámolókból sem derült ki,
hogy az eredeti céltól eltérő területekre, jogcímekre nagyobb összegek kerültek átcsoportosításra. Az előirányzatoknak évente 20-29, 1990-ben azonban már 44 %-át csoportosították át. Ezek egy részét kormányhatározatok döntötték el. Így pl az ÁTB egy 1987. évi határozata alapján az eladósodott (és nem csak kedvezőtlen
adottságú) gazdaságok részére 1987-1989. években 678 millió Ft. Mt
határozat alapján pedig aszálykárok pénzügyi fedezésére 1990-ben 220 millió Ft került átcsoportosításra.
Máskor a Pénzügyminisztérium és a Minisztérium megegyezésére hivatkozva (amelyekről okmányokat teljeskörűen bemutatni többnyire nem tudtak) tértek el az eredeti céloktól. Így pl. az 1986-1990. években összesen elemi károk enyhítésére 245, a Mezögazdasági Kamarának 1990-ben 22. egyéb célokra 80 millió Ft (ebből 10 millió Ft PM keretre) került átcsoportosításra. További 359 millió Ft (egyedi felülvizsgálati, illetve nyereségadóból törleszthetö) 1986-1990. évi fejlesztési hozzájárulásról megbízhatóan
(megfelelő
analitikus rész-
letezéssel) nem tudtak elszámolni (ami jórészt megosztott döntési kompetenciájuk következménye is).
Az évente rendelkezésre álló pénzforrásokat kiegészítették, illetve nagyobb mértékben is kiegészíthették volna a visszatérítési kötelezettségekból évente befolyt összegek. Az így befolyt összegeket a megyei tanács, illetve a Minisztérium alapszerűen kezelhette, abb61 újabb támogatásokat nyújthatott Ez a rendszer azonban nem funkcionált. Az alapszerű kezelés egyéb feltételei (más célú felhasználások kizárása, a bevételek és maradványok elszámolása, nyilvántartása stb.) sem voltak rendezettek.
.·
A kötelezettségek előírása megyénként igen eltérő, átlagosan igen mérsékelt (7 megye átlagában alig 10 %) volL Az esedékes összegek behajtásáról sem gondoskodtak. A tartozásokat prolongálták, ú jabb támogatással ellentételezték, vagy elenged ték. Az ellenőrzött
7 megyében Ilyen címen említésre érdemes összeg ez ldliig nem
folyt be. A nyilvántartások megbízhatatlanok voltak.
A Minisztérium az állami gazdaságoktól befolyó visszatérítéseket 1990 óta alapszerűen a letéti számlán kezeli. A megoldás - itt és az önkormányzatoknál egyaránt - mind a költségvetési gazdálkodás bruttó elszámolási elvének következetes alkalmazása, mind a letéti számlára vonatkozó kezelési elvek·szempontjából f eiülvizsgálatra szorul.
-44-
Az állami gazdaságok visszafizetéseiből akkumulálódott keretből 1990-ben 37 millió Ft-ot decemberig kiosztottak. 26 millió Ft kiosztását előkészítették és 22 millió Ft-ot átutaltak a Mezögazdasági Kamarához.
A támogatási rendszer elemeinek aktuális paramétereit évente a MÉM, PM és OT alakította ki. Az egyes paraméterek hatásmechanizmusának vizsgálata azonban esetleges volt, vagy megoldatlan. Az igények rendre meghaladták a támogatások összegét. Az "alkuk" következményeként a tervek általában "felfelé" teljesültek. A radikális költségvetési kiadáskorlátozás 1990-ben hozott fordulatot e vonatkozásban. A támogatási keretek felosztását a döntési hatáskörök nagyfokú megosztása is jellemezte. A megosztott döntési kompetencia - mint láttuk - oda is vezetett, hogy a kiosztott támogatásokkal esetenként az érintett szervezetek egyike sem tudott megnyugtatóan elszámolni. A támogatási filozófia vitathatóságáD túl a hatékonyságot a keretek nagymértékű elaprózása is akadályozta. A rendelkezésre álló keretek többnyire nem voltak elegendők ahhoz, hogy hatásosan orientáljanak a gazdaságpolitikai célok irányába. A vizsgált megyékben 1989-ben (221 gazdálkodó 465 millió Ft-os támogatása alapján) az átlagos támogatási összeg csak 2 millió Ft. A tárca által megítélt összegek is alig érték el 1989-1990-ben a 2-2,5 millió Ft-ot.
A támogatások l 0-20 %-át a Minisztérium tartalékként kezelte az egyedi kérelmek fedezetéül. E tartalék 3/4 részét 4 megye kapta, ebből 3 (Szabolcs, BAZ, Somogy) a gazdaságilag elmaradt térségek felzárkóztatása címén. A tartalék 25 %-át (évente 20-40 millió Ft-ot) a tárca egyedi megítéléssel 15-25 szövetkezetnek - a megyei tanácsokkal történt szóbeli konzultációt követően -ítélte oda. A megyéknek a felhasználáshoz (az engedélyezésekhez) adott irányelvek túl általánosak voltak ahhoz, hogy érdemi eligazítást adjanak (irreális célok, prioritási sorrend hiánya stb.). Egészében a tanácsokra bízták az engedélyezés szakmai megítélését. Ebben a megyei érdekvédelmi szervek is közreműködtek. Az ágazati szempontok viszont csak igen áttételesen érvényesülhettek. A pályázati megoldásOk alig nyertek tért. Dyenre pozitív példa Somogy és Vas megyében volt található. A döntések nyilvánossága sem volt biztosítva. Gyakorlatilag ''zárt, vagy kvázi zárt" !elosztási mechanizmus müködött Csalc 1990-töl írták eló, hogy e döntéseket az illetékes szervek tegyék közzé, a tanácsok azonban az ellenórzött területeken ennek nem tettek eleget.
·-
-45
Az általános jogszabályok és a még általánosabban megjelölt célok mellett l csak néhány esetben tapasztaltunk eredeti céltól eltérő, vagy célszerűtlen felhasználást. ÖSSzességében a szabályozás lehetövé tette az állami pénzek felhasmálhatóságának "tágabb értelmezését". A tárcához 1989-ben benyújt<~U 26 db kérelem közül pl. csak négyen szerepelt az ak/ha, illetve a nettó állóeszközlha érték. A várható jövedelmezöségre pl. még az átlagnál nagyobb támogatási összegeknél sem utaltak. Dyen kötelezettséget a támogatottak sohasem vállaltak. még a 6-8 millió Ft-ot meghaladó állattartó telepeknél, ültetvénytelepítéseknél sem.
A hatékonysági, jövedelmezliségi követelmények u utóbbi években mú megjelentek. Els&orban abban a néhány megyében, ahol a úimogatások pályázati rendszerben kerUitek klosztásra. Hét megyében (els&orban Zala és Csongrád megyékben) összesen 41,8 millió Ft támogatást juttattak nem kedvezőtlen adottságú gazdaságoknak. (Ez az összes ilyen felhasználás kevesebb, mint 3 %-a volt.) A támogatások engedélyezésekor a tanácsok és a tárca az előírt fejlesztési terveket sem követelték meg.
A szövetkezetek a támogatás 50-80 %-át gépbeszerzésre, alaptevékenységük fejlesztésére fordították. Kb. l O % körüli arányt képvisel az egyéb tevékenység fejlesztése. A fejlesztési támogatások egy része a pillanatnyi pénzügyigazdasági problémák áthidatását is szolg~ta. A megyei tanácsok a támogatások felhasználását nyilatkozataik szerint a helyszínen ellenőrizték. Erről azonban okmányt sehol sem találtunk. Mind a megyei tanácsok, mind az APEH elsősorban a pénzügyi eljárás szabályszerűségével foglalkoztak. b) A szakember-ellátás támogatása
.·
A mezőgazdasági nagyüzemek szakember-ellátásának támogatására 19861990. években 660 millió Ft-ot fordított a Minisztérium. (8. sz. táblázat) A többször módosított 33/1980. (XII28.) MÉM sz. rendelet alapján fizetett támogatások a vizsgált években betöltötték rendeltetésüket, hozzájárultak felsőfokú végzettségű szakemberek letelepedéséhez. A támogatások 96 %-át 691 termelőszövetkezet, 4 %-át 32 állami gazdaság túlnyomó részben szakembereinek fizetéskiegészítésére és a szolgálati lakásépítések elősegíté sére fordította.
-46-
Az üzemek szakember-állománya többnyire stabilizálódott, ezért már nem l azok megszerzése, hanem megtartása lett a cél. Az 1991. évtől új támogatást már nem is nyújt a Minisztérium, csak az élő szerződések alapján fennálló kötelezettségeket teljesítik az 1990. évi maradvány terhére. Az éves keretek elosztása során a Minisztérium az előző évi maradványokat nem vette számításba. Ez is hozzájárult ahhoz, hogy a fel nem használt keretek évről évre nőttek (4-5-ről 6-7 millió Ft-ra), de 1989-ben már ugrásszerűen 15,6, 1990 végére pedig 62,2 millió Ft-ra emelkedtek. Ebből az élő szerződések teljesítése kb. 30-35 millió Ft-ot igényel.
A támogatásokat általában szabályszerűen folyósították és kielégítően ellenő rizték. Az üzemi lakásépítések támogatásával az 1986-1990. években 332 db szaigálati lakás épült. Mivel legfeljebb a bekerülési költség 50 %-áig lehetett támogatást nyújtani, e kedvezményt éppen a leggyengébb tennelöszövetkezetek nem tudták igénybe venni. Egyéni lakásépítési támogatásban öt év alatt 807 fő részesült, 60-90 ezer Ft/fő összegben. A támogatást- munkaviszony megszüntetése miatt -sok esetben vissza kellett fizettetni. A szolgálati lakásoknál előírt 25 éves elidegenítési tilalmat néhány lakás értékesítésének felderítése után a megyék telekkönyvileg bejegyeztették. A földhivatalok-kivéve a makóiVárosi Földhivatalt-ennek eleget tettek.
Tanulmányi szerződés alapján évente Illintegy 346 fő részesült támogatásban. Ez a támogatási forma nem váltotta be maradéktalanul a hozzá fűzött . reményeket. A gépkocsivásárlási kedvezmény pedig 1990-től került megszüntetésre.
3) A meliorációs és öntözési beruházások támogatása Az ilyen beruházások támogatására az 1986-1990. években évi mintegy l ,6-1,8 milliárd Ft került felosztásra a megyék között. (9. sz. táblázat) A támogatások eredetileg alapvetően térségi meliorációra, öntöző- és rizstelep létesítésre és a vízgazdálkodási társulat közcélú vízrendezési munkálataira irányulhattak, de azok keretét később Illindinkább más célokra vették igénybe. Így pl. 1988-tól a térség közcélú csatornahálózatainak támogatására, öntözőgépek árkiegészítése helyett, 1989. évtöl egyre nagyobb mértékben a térségen kivüli meliorációra, 1987-tól - jogszabályi lehetőség nélkül PM-MÉM egyeztetéssei genetikus talajtérképezési célra (évi 20-25 millió Ft).
- -· 47 -
A támogatások felhasználása az utóbbi évek aszálykárainak következtében az öntözés irányába tolódott el. Gyakorlatilag azonos keretből 1988-ban 30 l, 1990-ben több, mint 600 millió Ft-ot költöttek az öntözési célokra. A szabályozások a támogatások céljai és mértékei tekintetében - kisebb-nagyobb mértékben - szinte évent~. változtak. Így egy-egy időszakban több szabály szerint kiadott határozattal is találkozhatunk. (Így 1990-ben pl. hasonló munkálatokra 5 részben különböző mértékű támogatási fonna volt egyidejűleg érvényben.) A szabályok a meliorációs és a rekultivációs támogatási igények közötti átfedésre (pl. Földvédelmi Alap) és szabálytalan célok finanszírozására (pl. térségen kívüli melioráció, helyi csatornahálózat) is lehetőséget adtak, mert nem voltak egzakt meghatározások. A reális keretek megyénkénti megállapítását több tényező is zavarta. Egyebek között a helyi és minisztériumi helyzetértékelés is gyakran eltért (pl. Békés és Kormárom megyék). Így pl. az igények 17-38 %-kal rendre meghaladták a kereteket; a megyei felhasználási és maradványadatok nem voltak ismertek. A szolgáltatott adatok pontatlanok voltak. Az előző évek döntésein alapuló determináció mértéke pedig 1988-1989. években pl. meghaladta a 60 %-ot. A rendelet ez esetben is lehetövé tette, hogy a megyék e visszatérítéseket "alapszerűen" kezeljék és újra kiosszák. A visszatérítendő összegek behajtása azonban itt sem volt kielégítő. Az esedékes visszatérítések (forráskiegészítések) összege (l O. sz. táblázat) 1988-ig összesen 80, l, 1989-ben kb. 80, 1990-ben 54,2 millió Ft volt. E kiegészítő pénzügyi ~~hetőségek így is lehetövé tették, hogy 1988-ban 52, 1989-ben 54 millió Ft-tal túllépjék a költségvetésből biztosított keretösszeget
.•
A vizsgálattal érintett 4 megye elszámolásában (ll. sz. táblázat) a kihelyezett támogatásokról és ezek 1986-1990 között esedékessé vált és tényleges visszafizetett összegeiről, valamint a kintlevőségekről a Minisztériumnak szolgáltatott adatok pontatlanok, hiányosak voltak. V égerediDényben 4 megyében a visszatérítési kötelezettséggel összesen kihelyezett 287,4 millió Ft-ből 1990 végéig 108,7 millió Ft megtérítése lett volna esedékes. Ezzel szemben - visszafizettek 60,2 millió Ft-ot, - tehát hátralék 48 ,5 millió Ft,
-48-
amiből
Békés megyében 34,0 millió Ft-os kötelezettséget pl. már jogszabályellenesen elengedtek. A Minisztériumnak szolgáltatott pontatlan adatokat alapul véve az 1990. év végén az 1981 óta halmozódó kintlevőség országosan meghaladja a 770 millió Ft-ot, ami pl. az 1990. évi támogatási keret 49 %-a. A támogatások hatékonysága (az APEH néhány megyében végzett ellenőr zésének tapasztalatai szerint) megfelelő volt. A támogatások felhasználásának szabályszerúségi ellenőrzését a helyszínen az APEH végzi. A Minisztérium (illetve szervezeti egységei) a megyei tanácsok tevékenységének szabályszerű ségét nem ellenőrizte, a hozzá érkezett megalapozatlan, szabálytalan megyei igényeket azonban többnyire sikeresen szúrte ki.
4) A Földvédelmi Alap
Az Alap az elsősorban mennyiségi (szántóterület növekedés) szemléleten alapuló agrárpolitikát bizonyos ideig jól szolgálta. A szántóterület csökkenése - az újrahasznosítások eredményeként is- 1984. évben megállt, sőt 1990. évre kissé (4.712 ezer ha-ra) emelkedett is. Az Alap és a támogatási rendszer azonban jelenlegi formájában már több okból sem szolgálja megfelelően a földvédelem céljait. Nem ösztönöz kisebb területek és gyengébb minöségü földek beruházási célú igénybevételére, megegyezés tárgyává teszi a földvédelmi járulék teljesítésének módját, aránytalan és indokolatlan előnyö~öz juttatja a beruházókat és a mezőgazdasági üzemeket egyaránt. Az Alap meghatározó bevételi forrása a termelésből kivont földek után fizetendő földvédelmi járulék, valamint bírság és - 1990-ig - a mezőgazdasági szövetkezetek tulajdonába kerülő állami földekért fizetett megváltás. (12. sz. táblázat) Az Alap bevételeit azonban a járulékkiegyenlítés (kompenzálási lehetősége) csökkentette. Az 1988-1989. években pl. évi 1.400-1.500 ha (az összes kivonás 41 %-a) mentes is volt a járulékfizetés alól. (13. sz. táblázat) A járulékfizetési kötelezettségeknek pedig csak kb. egynegyede került befizetésre az Alapba, a többit csererekultivációval rótták le.
-
1988. ezer forint 196.880 476.129 673.009 328 2 l
ha Pénzbefizetés Rekultiváció ÖSSzes fizetési kötelezet~ l ha rekultivációia
49
826 1.386
-
%
ha
29 71 100
733 1.298
-
-
-
1989. ezer forint 154.001 464.103 618.104 357 6
% 25 75 100
-
A csererekultivációval viszonylag kis számú, de nagy területigényú beruházó élt, akiknek magas lett volna a járulékfizetési kötelezettsége. A rekultiváció tényleges költségei ugyanis alacsonyabbak, mint a járulékként befizetendő összeg. Az OVIBER-t 105,3 millió Ft járulékra kötelezték a
vízlépcsőrendszer
céljára
igénybe vett földért A vállalat 99,7 millió Ft-<>t rekultivációval teljesített
A csererekultiváció, a fizetési kötelezettség alóli mentesülés sem területi, sem gazdaságossági szempontból nem szolgálja kellöen a földvédelmet, háttérbe szorul a földminóség. Az Alap célszerüségét és hatékonyságát megalapozó jogi eszközrendszer más ponton is ellentétes a hatékonysági követelményekkeL A támogatott rekultivációk a termőföld szántóföldi újrahasznosítását szolgálják. A föld minőségét illetően azonban sokszor olyan területeket is rekultiválnak, amelyek müvelése nem célszerű. Pl. a helyreállított terület 1990-ben nem lehetett 18 ak (régebben l O-ll ak) értéknél gyengébb. Ez alacsony követelmény, biszen 19-20 átlagos ak~rték alatt a gazdaság már kedvezőtlen adottságúnak minösült Ugyanakkor éppen ezek a gazdaságok az Alapból kivételes elbírálással 50 %-nál magasabb támogatást is kapbattak.
..
Az Alap kezelését, felhasználását szabályozták, azonban az általános, a "termő föld védelmét szolgáló feladatok" meghatározással tág teret biztosítottak a felhasználási lehetőségekre és a közvetett (egyéb) célok finanszírozására. Kormányhatározatok alapján, bár jórészt indokoltan, de az Alapból nem finanszírozható célokra fordítottak jelentös összegeket. Így pl. a földhivataloknak a minisztériumi fejezetbe történt átsorolása kapcsán, egyebek között innen vettek igénybe 107 millió Ft-<>t. Az 1986-1990. években az Alapból összesen 100,3 millió Ft-<>t basmáitak fel a termőföldek védelmét szolgáló felada tok körében az országos talajtérképezés és födértékelés céljaira stb.
Az odaítélés kritériumrendszere gazdaságossági követelményeket nem tartalmaz. A megyei támogatási kérelmek döntöen helyi érdekeket tükröztek. Ezekhez a minisztériumi elbírálás is mechanikusan alkalmazkodott úgy, hogy a felosztható összegen belül tehetőleg minden megyének juttatott.
-50-
A járulékot a megyei földhivatalok állapítják meg és tartják nyilván. E döntési l rendszerrel és a támogatások lebonyolításával kapcsolatban lényegesebb észrevétel nem merült fel, mindemellett célszerűségi és főleg hatékonysági szempontokból - az ellenőrzés tapasztalatai alapján - ez a rendszer is tovább fejleszthető.
Minden évben előfordultak- egyenként pár százezer Ft-tól pár millió Ft-ig terjedő - a szabályozottól eltérő juttatások, nem érvényesült kellő következetesség az adható támogatás mértékénél, az egy ha-ra eső rekultivációs költség figyelembevételénél és pályázat nélküli támogatás megadására is sor került. A Thorez külszíni bánya pl. 105 ha területet fizilcailag relrultiváll A terület biológiai rekultivációjához 3 mezőgazdasági üzemnek Ö5sz.esen 3,3 millió Ft támogatást adtak. holott a biológiai rekultiváció elvégzése is a bánya feladata lett volna.
A befizetések sok esetben elhúz6dtak, nem teljesültek, bár a földhivatalok rendszeresen szorgalmazták. A Minisztérium a befizetéseket csak automatikusan fogadta, a földhivatalok hátralékait nem kísérte figyelemmel. Így konkrét példák is utalnak arra, hogy azok az összegyűlt járulékot nem, vagy csak késedelmesen utalták az Alap számlájára (és egy ideig kamatoztatták). Az Alap múködésének és felhasznál~~ ellenőrzését a Minisztérium a
földhivatalok ötévenkénti komplex átfogó ellenőrzése keretében végzi. A támogatások felhasználásának szabályszerűségét, a pályázati céloknak és feltételeknek megfelelő felhasználást a földhivatalok kísérik figyelemmel, az üzemek részére ugyanis a támogatások csak a munkák teljesítését követően kerülnek átutalásra (szemlejegyzőkönyvek).
5) Az erdő- és vadgazdálkodás finanszírozása, támogatása Bevezetésként megállapítható, hogy a faállomány fenntartására és növelésére szolgáló pénzforrások koncentrálásának, összehangolt szabályozásának hiánya e területen is nehezíti a kitűzött célok elérését és csökkenti a befektetett eszközök hatékonyságát. Ezért ma már egy korszeru, az erdőgazdálkodás kérdéseit komplex m6don szabályozó rendszer kialakítása elengedhetetlen. A tulajdonviszonyok, az erdő- és vadgazdálkodás törvényi szabályozására, az új önkormányzati törvényhez igazítására van szükség.
-51
a)
Erdőfenntartási
Alap
Magyarországon 1.673 ezer ha faállománnyal borított területen a fakivágások következtében évi 21-22 ezer ha felújítási kötelezettség keletkezik. Ennek fedezetét az 1-1 ,5 milliárd Ft nagyságú Erdőfenntartási Alap (14. sz. táblázat) biztosítja. Az Alap önfenntartó képessége több okból megszünöben van. Az erdőmú
velési munkák költségei növekednek. A termelés költségeit viszont óvakodnak ilyen mértékben növeini a kitermelt mennyiség után fizetendő erdőfenntartási járulék emelésével. A termelőszövetkezetek pedig érdekképviseleti szerveik közremúködésével eddig tiltakoztak a járulék emelése ellen. Az Alapnál elkülönítetten kezelik az állami és a termelöszövetkezeti gazdaságok
pénzlorrásait. A kifizetések és a számlák összevetésének hiánya következtében az Alap pénzlorrásairól a valósnál kedvezóbb kép alairult ki. Az állami gazdaságoknál 1990 elején pl. 241.5 millió Ft pozitív, a szövetkezeteknél
130,3 millió Ft negatív egyenleg mutatkozotl Az összevont egyenleg 111,3 millió Ft volt. A
termelőszövetkezetek
hiányát az állami erdögazdaságok számlája fedezte.
A kiszabott bírságok megfizettetésekor a Minisztérium esetenként a jogszabályoktól
eltérően
intézkedett.
A Minisztérium 1989. évi ellenőrzése állapította meg, hogy a Mecseki Erdő- és FafeJdolgozó Gazdaság évek óta nem fizetve 94,7 millió Ft járulékkal és ennek 54,3 millió Ft összegű kamatával tartozott az Alapnak. Az Erdészeti és Faipari Hivatal akkori vezetője a 149,0 millió Ft-ból éSak a kamat egy részét. 31,4 millió Ft megfizetését írta elő és fizettette be.
.•
A beruházások céljára termelésből kivont erdőterületekért fizetett kártalanítást az erdőgazdálkod6k teljes összegben megkapták részint erdősítési munkákra, részint kieső termelési kapacitásuk pótlására. Ez az erdögazdálkodókat jelentös és indokolatlan többletjövedelemhez juttatta, mivel a kártalanítás összegében a kivont földterület ellenértéke is megjelent, amit sok esetben nem földvásárlásra fordítottak. Az Alap, központi forrásból, az 1990-1992. évekre évi l 00 millió Ft
rendkívüli támogatásban részesült a tölgypusztulással, akiszállított száradékkal kapcsolatos költségek ellentételezésére. E keret felhasználása azonban vontatott. Az 1990. évben pl. a várható kifizetés csak némileg haladja meg
-52-
az 50 millió Ft-ot, miután a károsult faanyag eladhatatlan és dekeltség következik.
ebből
ellenér-
Az Alapból az 1986-1989. években átlagosan évi 800 millió Ft-ot fizettek ki az erdőfenntartást és bővítést szolgáló munkákra. Az Alapot azonban esetenként- különösen 1988-ig- sajátos (és szabálytalan) tranzakciókra is felhasználták, abból céltól eltérő feladatokat is finanszíroztak. Pályázatot hirdettek pl. az Alapból finanszírozott gépfejlesztésekre úgy, hogy a szükséges összeget a kedvezményezett garoaság az Alapba előre befizette (majd visszakapta). Így a garoaságok költségeik terhére és adómentesen jutottak fejlesztési forráshoz. Az Erdészeti és Faipari Hivatal korábbi
vezetője
a Somogyi
Erdő-
és Fafeldolgozó
Garoaságnak jogtalanul 35 km vadvédelmi kerítés építését írta elő. Ezért a garoaság 10,6 millió Ft befizetett bírság összeget igényelt vissza. Az Alapból viszont csak olyan hatóságilag elrendelt erdővédelmi munka fedezhető, amelyre a gazdálkodó szervezetnek fel nem róható okból volt szüksége. Az iratokból világosan kiderült, hogy a kár a garoálkodó hibájából következett be és a hatósági előírásra csupán azért volt szükség, hogy a bírságot a garoaság visszaigényelhesse.
A Minisztérium jelentős mértékben finanszírozott az Alapból a meghatározott céloktól eltérő feladatokat is. Számos kisebb (2-5 millió Ft-os) tétel között egy-két jelentősebb kifizetés: Kutatási szerződésekre pl. 1990. novemberéig 31,7 millió Ft~t fizettek ki és a több K+F pénzforrás ellenére 1990-től ezt jogszabályilag is lehetővé tették. Erdőrendezési
-·
Szolgálat által készített hosszú távú tervek költségeihez, az erdővédelmi hálózat kiépítéséhez és müködtetéséhez 1990 közepéig 35,3 millió Ft támogatást nyújtottak. Az Alap céljai között ilyen cél nem szerepel, de az 1989 előtti (ingyenes) juttatásra hivatkozva az erdőgaroaságok az erdőtervekért nem hajlandók a 40 %-os térítési díjat sem megfizetni.
Az
A jelentős összegü szabálytalan kifizetésekre is tekintettel még inkább kifogásolható, hogy 1990. év közepéig az Erdészeti és Faipari Hivatal, késöbb az FM Erdészeti főosztályának vezetője egyszemélyben volt jogosult rendelkezni az Alapról.
Az Alap régebben alig áttekinthető nyilvántartási rendjét 1989-ben újra szeevezték és szabályozták. Ma a képzés és felhasználás jól nyomon követhető. (Egyes rendszerek azonban, az egymástól független fejlesztések miatt, még ma is eltérőek.)
-53-
Az Alappal kapcsolatos minisztériumi 1ellenőrzéseket eltérő időpontban és különböző
egységek végzik a szakmai, ·illetve a pénzügyi-gazdasági szempontból. Az ellenőrzések ilyen szervezése nem megfelelő és nem is eredményes. b) Halászatfejlesztési és Vadgazdálkodási alapok Mindkét alap kis összegű, forgalmuk nem haladja meg az évi 4-6 millió Ft~t. (15. sz. táblázat) Az alapok bevételeire jellemző az igen alacsony összegű hozzájárulások késedelmes befizetése, amit szankcionálni nem tudnak. Az alapokból nyújtott támogatások odaítélése nem nyilvános pályázati rendszer keretében történik és a felhasználási célok jelentéktelenek (halp6tlás, kutatás. oktatás, propaganda stb.) és igen tágan értelmezhetők. A Vadgazdálkodási Alap bevételei nagymértékben visszaestek, mert a dereguláció során megszűnt a vadászati haszonbérleti díjkülönbözet befizetésének jogi alapja. Ezt a joghézagot a 311990. (VIII.l7.) FM sz. rendelet orvosolta, de a késedelmes befizetések rniatt az Alap idei forrása mintegy 600 ezer Ft-tal fog csökkenni. Nagyobb probléma azonban az 1990. évi önkormányzati törvény hatása, mely szerint a vadászati jog értékesítéséból származó bevétel az önkorrnányzatoké. Ezzel az Alap legjelentősebb forrása megszűnt. vezetője,
Az Alap felhasmálásáról a Vadászti és igazgatási osztály
hatáskörét túllépve, határozott. (Döntési jogkörét a miniszter nem adta le.) A Icifizetési jogcímek a rendelet "rugalmas" értelmezését tükrözik. Az Országos Trófeabíráló Bizottság mun.káját elöscgítcndö, az Alapból 1989. l. félévében 380 ezer Ft-ot fizettek ki. Az összegre visszatérítési kötelezettséget és határidőt (1990. február 28.) írtak elö, de a visszafizetésre ez ideig nem került sor. A Minisztérium el is mulasztotta az adós írásbeli felszólítását .
.· c)
Erdőtelepítési
és
erdőszerkezet-átalakítási
állami, valarnint
erdőfeltárási
beruházások Az erdőtelepítések állami támogatásával éveken keresztül évi 13-15 ezer ha
nagyságú területet fásítottak. Ennek köszönhetően az erdők részaránya a II. világháború utáni 12 %-kal szemben ma már eléri a 17 %~t. Az 1970-es évektől drasztikusan csökkenve vizsgálatunk idejére a telepítés mélypontra jutott.
-54-
A vizsgált időszakban erdőtelepítésre évi 400-500 millió Ft állt rendelkezésre. (16. sz. táblázat) Az 1988. évben már csak 8.873. míg 1989-ben 7.717 ha telepítés történt. Az 1990. évben a fásított terület -az előzetes adatok szerint- épphogy elérte a 7.000 ha-t.
A keretösszegek megállapítása, a pályázati rendszer funkcionálása, a lebonyolítás és ellenőrzés kapcsán észrevételünk nem merült fel. A jóváhagyott és a tényleges telepítések eltérései, a többletek és a hiányok alapján rendszeresen csoportosítottak át forrásokat. Ezen felül is jelentkezett maradvány, elsősorban a nem megfelelő telepítések miatti visszafizetési kötelezettségekből (pl. 1987-ben 17, 1989-ben 22 millió Ft). Ezeket a következő évben pótkeretként osztották ki. Az 1988-1989. években pl. ez túlteljesítéseket is lehetövé tett. Az 1990. évi pénzforrások. az elszámoló árak átlagosan 25 %-os emelése következtében, már
csekélyebb területű erdősítésre elegendőek. A túlteljcsítők megfinanszírozása is lehetetlenné vált. Az 1990. évi mintegy 41 millió Ft forráshiány az 1991. évi előirányzatokat fogja terhelni.
Az
erdőfeltárást
szolgáló létesítmények (utak, vasutak, rakodók) megvalósí-
tására szolgáló beruházások támogatására az 1988-1990. évekre évi 90-ll O millió Ft állt rendelkezésre. Az erdófeltárás az erdőfenntartás szükséges velejárója, gazdálkodási érdek. Ezért a telepítés, feltárás, fenntartás és kitermelés egységes finanszírozására és kizárólag a társadalmi érdekeket mérlegelő támogatására lenne szükség.
Budapest, 1991. május •.
Mellékletek: 19 oldal Táblázatok: l 7 oldal
l. sz. melléklet a V-15-22/1991. számhoz
A
gödöllői
Mezögazdasági Biotechnológiai Kutatóközpont (MBK) létrehozásának ellenőrzési tapasztalatai
A mezőgazdasági és élelmezésügyi tárca elmúlt időszakbeli legnagyobb K+F ráfordítását a nevezett oktató- és kutatóbázis létrehozása jelenti, melynek eredetileg jóváhagyott költsége 419 millió Ft, tényleges (várható) ráfordítása l ,5 milliárd Ft nagyságrendű, forrását döntően a Központi Műszaki Fejlesztési Alap képezi.
A) A beruházás meghirdetett céljai
a) A biotechnológia lehetőségeiről 1982-től folyt felmérések szerint az "alapkutatás fontos területein" eredményeink vannak, a fejlesztés és alkalmazás azonban csak részleges, vagy teljesen hiányzik. (A témakör az OKKFf terv prioritásai és a hosszú távú főirányok közé került besorolásra.)
.•
A MÉM Miniszteri Értekezlet előzetes határozatát követően az ÁTB 1984. novemberi ülésén határozott arról, hogy a meglévő oktatási és kutatási intézményekre alapozva a VII. ötéves tervidőszakban ki kell alakítani egy biotechnológiai kutatóbázist. A tárca 25.99211985. (májusi), a TPB felé készített előterjesztése a mezőgazdasági alkalmazott biotechnológiai kutatóés oktatóbázis kialakításával foglalkozott arra hivatkozva, hogy az élelmiszeripari alkalmazásra a Központi Élelmiszeripari Kutatóintézet (KÉKI) már kijelölésre került. b) A bázis létrehozásához-a TPB 30.11511985. sz. határozatával összhangban -az ÁTB 5039/1985. (IX.26.) sz. határozatában járult hozzá az előbb leírt (419 millió Ft) költséggel és 1986. évi kezdéssei a KMÜFA, illetve az ezt helyettesítő alapok terhére azzal, hogy nem rubel devizakeretét az integrált állattenyésztési. illetve növénytermesztés fejlesztési program megvalósítását szolgáló világbanki hitelből kell biztosítani.
-2-
A döntés időpontjában a Gödöllőn már meglévő biotechnológiai kutatási kapacitásra való ráépülést hangsúlyozta a tárca. Ezt meghaladó értékű volt továbbá még az egyéb hazai (MTA és a művelődési tárca alá tartozó) költségvetési kutatóhelyek vonatkozó kapacitása. Ezek közül is kiemelhető az MTA Szegedi Biológiai Központjának (SZBK) szellemi és gép-műszer potenciálja. c) Az ÁTB 502011986. (VI.5.) sz. határozata az SZBK közvetlen közelében (a Biotechnika Rt Műszaki Fejlesztő Vállalat keretében, vállalkozás jelleggel) Szegeden egy Biotechnológiai Ipari Nagylaboratórium (kutató-fejlesztő park) létesítését is jóváhagyta kb. l /3 terület- és létszámkapacitással, 193 millió Ft bekerülési összeggel - ugyancsak 1986-os kezdésset Ennek több mint fele (103 millió Ft) szintén a (OMFB, illetve IpM) KMÜFA-t, 114-e pedig az MTA központi fejlesztési forrásait terhelte. Előírásra került, hogy a szegedi és a gödöllői biotechnológiai bázisok működését a minisztereknek folyamatosan össze kell hangolniuk, s annak tapasztalatairól be kell számolni az ÁTB-nek. Az összehangolt működésről a Minisztérium hibáján kívül nem lehetett szó, mert a gödöllői MBK üzembe helyezéséig - az OMFB illetékeseitől
szerzett információ szerint - a szegedi nagylabor, mint vállalkozás már csődbe jutott. Az OMFB (75 millió Ft) Rt-részesedéséről a Biogal Vállalat javára lemondott, végül az SZBK kezelésébe került, amely az ingatlan-gép-műszer objektum megfelelő hasznosítási lehetőségeit az OMFB illetékesei szerint jelenleg is keresi! d) A bázis létesítésének céljaként elsősorban a bel- és külföldi eredmények gyors és hatékony adaptálási lehetősége került meghatározásra. Kiemelésre került, hogy Gödöllőn lévő 8 különféle (agrár)intézmény, a fővárosban 6-8 érdekelt szervezet szaros kooperációt tesz lehetövé (nem jönne létre új önálló intézmény); a bázisnak a meglévő intézményrendszerbe való illesztése jelentős beruházási megtakarítást tesz lehetövé (pl. GATE-nál kollégium, könyvtár, előadó- és szemináriumi termek, a GATE-nál és az ÁTK-nál különféle
kísérteti területek). Ezek java része azonban megépült az MBK-nál is. Az 1985. májusi előterjesztés az éves üzemeltetés-működés állami költségeit
a tervezett teljes felfutástól (1988-tól) 65 millió Ft-ban becsülte azzal, hogy az ezen felüli költségeit saját bevételből kell kigazdálkodnia.
-3-
e) A bázis versenyképességének biztosítására 2 év (1986-1987.) alatti megvalásítást terveztek a következők szerint: -beruházás (épület, gép, műszer, egyéb) 302 milli6 Ft -nem beruházás jellegű fejlesztés (tanulmányutak, első fogy6e.) 44 milli6 Ft -tartalék 73 milli6 Ft A becsült 419 milli6 Ft összes fejlesztési költség közel 60 %-ban nyugati import műszereket tartalmazott. Az épület- és műszerarány azóta az előbbi javára m6dosult. A fejlesztés tárca által előterjesztett forrásmegoszlása a központi MÜFA terhére (1986-1987. években): OMFB
TPB MÉM
169milli6Ft 150 milli6 Ft l 00 milli6 Ft
B) A beruházás tényleges megvalósulása Az Á TB 1985-ben 419 milli6 Ft összegű beruházással, 1986-198 7. évi és a meglévő
intézményrendszer részeként való megvalósítással számolt. Ezzel szemben: a) Aminiszter 6071/18/1986. (III. l.) sz. határozatában, az ÁTB előterJesztéssel ellentétben, önálló költségvetési szervként alapította meg az MBK-t azzal az indokkal, hogy a bázisintézmény integrálása a meglévő intézmény kereteibe (bár potenciális előny az infrastruktúra részeinek közös kihasználása) problémát jelent, mivel az új intézmény bezárkózik a hagyományos (oktatási-kutatási) keretbe, a hazai intézmények közötti kooperáció pedig általánosságban véve nem kielégítő. Feledésbe merült, hogy: - azért, mert a hazai intézmények nem kooperálnak kielégítően, nem szükséges feltétlen egy újabb költségvetési intézmény létrehozása, vagy ha igen, akkor a "bezárkózott" és több éve vegetáló állami intézmények (ÁTK stb.) felszámolásával;
-4-
- a hazánkhoz hasonló nagyságrendű Hollandiában pl. elsősorban az egyetemi alapkutatásokat és a (közös) vállalkozásorientált fejlesztéseket támogatják. Alkalmazásorientált, illetve alkahnazott kutatások esetén akkor nyújtanak támogatást, ha több kutatóhely, illetve egyetem és a vállalkozói szféra közös vállalat formájában működik együtt. Így jött létre pl. Hollandiában az elmúlt 5 évben 40 (!) új biotechnológiai vállalat, amiben a kormány lényegében az infrastruktúra kialakításában vállalt szerepet. b) A beruházási alapokmányt egy év késéssel, (csak) 1987. január 30-án adták ki, amiben a központi laboratórium, az eredeti előterjesztésben nem szereplő állat- és növényház, valamint a kiszolgáló gazdasági, szociális és egyéb helyiségekre kiterjedő építési munkák befejezését 1988 végére, a teljes üzembeállítást 1989. szeptember 20-ra ütemezték Az egész fejlesztésre a TPB felé készített 25.992/1985. sz. (májusi) MÉM
miniszteri "Előterjesztés" még csak 302 millió Ft-ot irányzott elő. Az 1987. évi Alapokmány a fejlesztés összes tervezett költségeit (1987. évi áron, az 1984. évi árszintet l ,33-mal felszorozva) 658,5 millió Ft-ban rögzítette. A számítás azonban félrevezető, ugyanis - azonos feladatra - l 00 millió Ft értékű befektetést (tanulmányutak és főleg tartalék) nem vett számításba. Nem beruházás jellegű fejlesztés címén az Előterjesztés 44 millió Ft-ot, benne 20 millió Ft tartós készletfeltöltést szerepeltetett. Az Alapokmány összesen csak 17 millió Ft-ot. Az Előterjesztésben (még) 73 millió Ft tartalékot állított be a tárca. Ezzel szemben az Alapokmányban és módosításaiban ilyennel már egyáltalán nem számoltak!
Az Alapokmányt a jelen vizsgálat idejéig négyszer módosította a Miniszté-
rium, legutóbb 1989. februárjában. Eközben a
jelentősebb
változások a
következők:
-A beruházás kezdete 5, teljes üzembeállítása 15 hónappal (az eredeti elképzeléshez képest mintegy 3 évvel) csúszott. -A jóváhagyott ráfordítás 658,5 millió Ft-ról annak duplájára (az ÁTB által elfogadott 419 millió Ft közel háromszorosára!), 1.328,7 millió Ft-ra nőtt 2/3-részt KMÜFA-ból. A tárcaforrás az utolsó módosítás szerint 592,6 millió Ft, s ebből 512,6 millió Ft (86 %) a KMÜFA. Az Alapokmány módosítása nélkül további igen jelentős beruházási, fejlesztési, a működés
.
<
·.
-5-
beindításához rendelt előirányzatokkal együtt l ,5 milliárd Ft nagyságrendű fedezet biztosítására került sor. Az Intézet 1990-ben az utolsó alapokmányi főösszegéhez mérten is további fedezet-
len igénnyel lépett fel, ebben lakásokra 20 millió Ft többlettel. A tárca 1990. augusztus 6-i vezetői értekezlete határozataszerint "a kutatóközpont beruházásának befejezéséhez (további) 134 millió Ft biztosítása szükséges". Mindezt szabálytalanul, az Alapokmány módosítása nélkül a következők szerint biztosították -
80 millió Ft bankhitel és
-
30 millió Ft állami alapjuttatás felvételének a tárca KMÜFA terhére történő felvételének engedélyezésével,
-
400 ezer USD világbanki póthitel-keret Ft-fedezetének költségvetési terhei mellett.
Ezen belül a 80 millió Ft felvétele 1,8 millió Ft veszteséget jelentett a tárca KMÜFA terhére, ugyanis valójában 100 millió Ft KMÜFA-t (19 %/év kamatra) fél évre lekötöttek garanciavállalás címén az Agrár lnnovációs Bank RT-nél. A bank pedig 28 %/év kamat mellett adta az említett hitelt az Intézetnek a visszafizetés tárca általi átvállalása mellett. A 30 millió Ft állami alapjuttatás kedvezőbb (ll %/év) kamat mellett 15 év alatt 3,3 millió Ft/év; összesen 49,5 millió Ft KMÜFA terhet jelent.
A költségnövekedés összetevői között a döntően nyugati relációjú építési és műszerköltségeket is befolyásoló töbszöri Ft-leértékelés, a hazai árak növekedése, a 221,1 millió Ft nagyságrendű ÁFA-teher beállítása mellett a naturális mutatók emelkedésére, a túlzó műszer-gép és imrnobilia igényekre vezethetők vissza. Az Intézet alapterülete az eredeti elképzelés bruttó 6.000 m2-éről végül 8.200 m2 nagyságrendben realizálódott. Ezen belül kiemelhető - a kutató részlegeknek-az okmányok szerint- 3.000 m2-ről4.000 m2 -re történő emelkedése, - a kisállat + kísérleti üvegházként beütemezett (alap és
kiegészítő)
terület
megkétszereződése.
A módosított beruházás részeként - 56 db - sem az ÁTB döntést megelőző tárca "Előterjesztés" -ben, sem az eredeti alapokmányban nem szereplő (szolgálati) lakásberuházásokat is megvalósítanak, illetve támogatnak (140 millió Ft nagyságrendben). E költségek döntő hányadát, 124 millió Ft-ot, szabálytalanul a KMÜFA-ra terhelték.
-6-
Az utóbbiak létesítését az 1989. februári módosítás során hagyta jóvá a tárca volt államtitkára (dr. Szabó Ferenc) a felügyelő miniszterhelyettes javaslatára, rniszerint: "a lakások, a kutatói szállások és más kapcsolódó infrastruktúrális beruházás megvalósítása a színvonalas kutatómunkához nélkülözhetetlen." Az engedélyokmányt ezek miatt az említett 124 rnillió Ft összeggel emelték, de az összes lakásberuházási felhasználás rnintegy 140 rnillió Ft-ot ér el, ami még nem tartalmazza a mobiliákat és egyes közműhozzájárulásokat, terv szerint rnintegy 20 rnillió Ft-ot. Ebből
a már átadott, de még nem aktivált minigarzonház (fiatal kutatók elhelyezésére) 22 db 27 és 4 db 36 m2-es lakással (csapadékvíz elvezetés és parkoló nélkül) eddig 45 millió Ft-ba került.
A járulékos költségek, a relatíve sok vizesblokk és a nem szerenesés
műszaki
megvalósítás (a tetőtér nem lakás, hanem gépészeti berendezések céljaira való igénybevétele) miatt a garzonház bekerülése a 60 ezer Ft-ot meghaladja nettó lakás 2
m -ként! Továbbá: 2 épületben együttesen 12 db 90-100 m2-es, külföldi kutatók családos elhelyezésére alkalmas "vendégkutatói lakás" és 3 épületben 18 db 56-70 m2-es " kutatói szolgálati lakás" van közvetlen befejezés
előtti
stádiumban az Intézet
csoportvezetői szintű
kutatóinak családos elhelyezésére. E két lakástípusra mintegy 80 millió Ft-ot költenek (34 ezer Ft/m~. Összesítve: az 56 db új (garázs nélküli) 2
lakás átlag bekerülése 43 ezer Ftlm .
Előzetesen az Intézet egyik professzorának elhelyezésére l db 190 m 2-es családi házat vásároltak és újítottak fel. (Az erre biztosított összeg 6-, az eddigi tényfelhasználás 4,7 millió Ft.) További 10 millió Ft támogatás szolgál saját erős lakásépítések támogatására, aminek az ellenőrzés idejéig mintegy 213-át használták fel.
.
,
c) Az alapokmány "rninden egyes módosításakor előzetes megállapodás történt" az érintettek között, hogy "további forrásigénnyel a beruházó (az Intézet) nem lép fel és a módosított keretek a beruházás befejezéséhez
elegendőek".
Az Intézet (volt) igazgatójának prémiumfeltétele volt a beruházás költségtakarékos megvalósítása az alapokmányban jóváhagyott kereteken belül, sőt erre külön megbízási szerződést is kapott. Beruházási célprémiumként és jutalomként 2,9 millió Ft-ot vettek fel az intézet dolgozói. Ebből az akkori igazgató és két helyettese 543-564 ezer Ft/fő összeget kapott 1987-1989. években a rendszeres jutalmakon felül.
-7-
A gyakorlatban azonban minisztériumi asszisztálással követték az Intézet egyre növekvő igényeit és az okmányok költségtartalmát tetszőlegesen igazították az újabb anyagi-műszaki összetétel szerinti költségelőirányzatok hoz. Jellemző
példa az
első
fogyóeszközök. tartós készletfeltöltés -
új beruházásnál
mindenképpen szükséges- fejlesztési költségigénye. Az eredeti "Elóterjesztés"-ben, valamint a beruházási alapokmányban szerepel, majd az I. és II. módosításban nem, a ill. módosítás 117,7 millió Ft-tal tünteti fel, majd a IV. visszatervezi 88,7 millió Ft-ra, végül (szabálytalanul) alapokmányon kívül kerül kiegészítésre (közte a lakások berendezési és felszerelési tárgyaira szolgáló 15 millió Ft kerettel).
d) Egyes, a Minisztériumon belüli beszámolók, tájékoztatók szó szerint átvették az Intézet által leírt olyan - a költségnövekedés indokául felhozott állításokat amelyek nem felelnek meg az alapokmány (és m6dosításai) szöveges és/vagy számszaki adatainak. Ezek között: Több belső anyag hivatkozik pl. arra, hogy a kutatóközpont megvalósítását 3 ütemben tervezték (1. a központi épület, Il. a növény- és állatbáz,
m.
a lakásberuházás). A
valóságban az alapokmányok egyike sem említ ilyen beosztást. A Szakoktatási és Kutatási
Főosztály
5014/10/1990. sz., az 1990. augusztus 6-i
Vezetöi Értekezletre készült előterjesztése pl. 685,5 millió Ft-tal számolt az I. ütemre. Az eredeti alapokmány föösszege nem ez a többször említett 685,5, hanem 658,5
millió Ft. Az ÁTB jóváhagyáshoz készült elóterjesztéshez képest már az első (eredeti)
alapokmány, a későbbi hivatkozásokkal ellentétben, tartalmaz 300-300 m 2 állat-, illetve növényház beruházást (a csatlakozó létesítménnye1 együtt 27:9 millió Ft nagyságrend ben).
•'
Az más kérdés, hogy az állat- és növényház együtt a többször hivatkozott "költségkímélő" m6don közel ötször (mintegy 110 millió Ft-tal) került többe az eredeti alapokmány mellékletében rögzítetteknél (NSZK márkában, aminek Ft-fedezetét biztosította a tárca).
A költségekkel való takarékosság elemi jelei sem mutatkoznak egyes laborés egyéb bútorok, mobiliák beszerzésében. Az Intercorporation RT lebonyolításában nyugati cégek által teljesített laborbútor
szolgáltatásra 1,5 millió DM ellenértékeként 50 millió Ft fedezet biztosítását hagyta jóvá és folyósította a Minisztérium az Intézet elöterjesztése alapján 1988 végén. Ez a ME~ICOR árajánlatának másfélszerese volt.
-8-
Lakásberuházás megvalósításáról viszont, mint már említettük, kétségkívül szó sem volt sem az ÁTB előterjesztésben, sem az okmányokban egészen az 1989. februári utolsó (IV.) módosításig. e) Az alapításkor meghirdetett koncepció szerint az MBK-t, mint keretintézményt kívánták működtetni egy szűkebb szakmai és szervíz létszámmal, lehetőséget biztosítva (kb. 25 %-ban) külső kutatóknak arra, hogy pályázat útján meghatározott ideig "vendégként" végezzenek kutatásokat az Intézet eszközei felhasználásával. Ezzel indokolták többek között a lakásberuházások (pótlólagos) megvalósítását is. A valóságban viszont állandó jelleggel "az eredeti elképzeléseket messze
meghaladó", jóváhagyott teljes (180 fős) munkajogi létszámra töltötték fel az Intézet létszámállományát. Ilymódon egyre nagyobb költségvetési terhet jelent a működési, illetve a kutatási költségeinek fedezése. A létszámszükséglet valóságos felülvizsgálatán alapuló intézkedés helyett jelenleg is csak a "lehetőség szerinti" (esetleg l O fő kiszolgáló személyzet) leépítéséről van sz ó. f) A beruházást jóváhagyó TPB határozat 4. pontja kimondta, hogy a tárca a
kutatóbázis "működtetéséről tudományos-termelési társulás keretében gondoskodjon". Erre a tárca ellentmondásosan tett lépéseket Egyrészt - a már leírtak szerint - a TPB előterjesztéssel ellentétesen önálló költségvetési szervként hozta létre az Intézetet, másrészt a vállalkozási sikerekben bízva 1989-re már csökkentett költségvetési támogatást tervezett. A valóságban viszont nem csökkenő, hanem egyre növekvő költségvetési terhet jelent a működtetés.
A beruházási alapokmányok - köztük a jelenleg érvényes is - 1988-ra 45-, 1989-re csak 39 millió Ft működési kiadással számoltak A tényleges működési felhasználás (a beruházásra történő átcsoportosítás nélkül) 1989-ben 67, 1990-ben 95 millió Ft-ot meghaladó volt, amiből a saját bevétel alig 2-4 % között mozgott. Az 1991. évre előterjesztett intézeti előirányzat pedig több mint 50 %-kal magasabb összeget tartalmaz, mint az 1990. évi!
g) Az intézet gép-műszer-helyiség (kutatóhelyi) kapacitása - belső szakmai vélemények szerint is - a jelenlegi kutatólétszám mintegy duplájának működési feltételeit is képes lenne biztosítani, nem kis mértékben a lényegé-
.
,
-9-
ben elkülönítetten működő 4 kutatóbázis (intézet) párhuzamos eszközparkja miatt (különös tekintettel a nagy értékű ultracentrifugákra). Az épület átadás-átvétele 1989. novemberében megtörtént, de azt közel l évig rendeltetésszerűen nem tudták használni. A kutatók a régi, vagy kihelyezett munkahelyeken dolgoztak, illetve "idegtépő ácsorgás" folyt, ahogy a központ 1989. évi szöveges beszámolója említette. Az 1989 végén végzett felügyeleti jellegű költségvetési ellenőrzés megállapítása szerint: "a központ beruházási feladatába tartozó eszközök, anyagok késedelmes megrendelése hátrányosan befolyásolta a létesítmény üzemeltetését, a kutatások megkezdését." Saját tapasztalataink szerint a gép-műszer megrendelések zömében csak akkor indultak be, amikor az épületberuházás már befejeződött. A - hazaiak helyett - német építési vállalkozóval (ll millió DM nagyságrendben) történő épületkiviteleztetésnek az átfutási idő lerövidítésében mérhető haszna nem érvényesülhetett
C) Pénzügyi elszámolások, számviteli nyilvántartások
a) A beruházás lebonyolításával kapcsolatban az 1989. évi felügyeleti ellenőrzés (annak ellenére, hogy a finanszírozás kérdésével teljes részleteiben nem foglalkozott) több kifogást emelt: - felhasználták (lekötötték) az engdélyezett keretet, a programot azonban maradéktalanul nem teljesítették (egy későbbi minisztériumi ad hoc bizottsági anyag l 06+ l 04=21 O millió Ft további pénzeszköz szükségességét vetette fel), ·'
- a költségek egy részét szabálytalanul a költségvetés terhére számolták el, - a főkönyvi kimutatás nem
áttekinthető.
Bár néhány hiányosság megszüntetésére történt intézkedés, az épület aktiválás - számlahiányok és az Intézmény késedelmei miatt - pl. l évet késett. b) A gép-műszer tételek aktiválása számlahiány miatt vámértéken történt, egyes számlákkal a fél-háromnegyed éve leszállított eszközök mellett sem rendel-
-
10-
kezik az Intézet. Ilym6don az általa kimutatott értékek átmenetinek tekinthetők.
Az mindenesetre látható, hogy 1990 végéig az épület-ingatlan bekerillése - az 1985-ös ÁTB előterjesztés 100-, a beruházási indító okmány 277,2 millió Ft-jával szemben- a 634 millió Ft-ot is meghaladta, ami a lakásokkal együtt 775 millió Ft nagyságrendet jelent (ÁFA nélkül). Fajlagosan ez az eredeti előterjesztésnél (6.000 2
2
m -re) 16,6-, a jelen állapot szerint (8.200 m2 -re) 94,0 ezer Ft/m -t jelent a gép-műszerpark
és az első fogyóeszközök, mobiliák nélkül.
c) A pénzügyi elszámolások- az Intézet által 1990. január végéig szolgáltatott kimutatások, valamint egyes mérlegadatok ellentmondásasságai miatt - nem voltak hitelesnek tekinthetők (pl. költségvetésből beruházásra átcsoportosított összegek eltérései, a beruházási és a fejlesztési /beruházási+ egyéb/ költségek keveredése). Nem rendezett a beruházási-beszerzési, lebonyolítási, bizományasi díjak összege (egyes 1988-1990. évi intézeti előterjesztésekben együtt 22-24 millió Ft nagyságrenddel kerültek feltüntetésre). Az elszámolások nagyobb részét időközben rendezték. A világbanki műszerösszegek teljes lehívása nélkül 1.245 millió Ft átutalása és ennél 72 millió Ft -tal kisebb felhasználás történt 1990 végéig. További befejezetlen állomány 96 millió Ft. d) A hiteles elszámolásokat vélelmezhetően hátráltatta, hogy az Intézet igazgatásában és gazdasági vezetésében az elmúlt évben bekövetkező váltás kapcsán, s az egyes munkakörök átadás-átvételekor a beruházással kapcsolatos pénzügyi elszámolásra teljes részletességgel nem került sor, továbbá hónapok óta nincs főkönyvelője az intézménynek. e) A már hivatkozott felügyeleti revízió, a rendezetlen szakmai és pénzügyi kérdések miatt (1990. februárjában) "a beruházások műszaki bonyolítása tekintetében (független) speciális szakértői felülvizsgálatát" javasolta. Erre eddig nem került sor. nyilvántartásban szereplő szakszerűtlenségekért és pénzügyi szabálytalanságokért a volt igazgató 1990. márciusi - a felügyeleti revízió megállapításaira reagáló - felterjesztése arról számolt be, hogy a (volt) gazdasági igazgatóhelyettest fegyelmileg vonta felelősségre. Ennek konkrétumaival a jelen elle:nőrzés nem találkozott.
f) A
főkönyvi
,.
-ll-
A jó kivitelű , felszereltségében nyugat-európai színvonalú, kapacitásában jelentős mértékben kihasználatlan beruházás megfelelő hasznosítása megkívánfiá más állami kutatóhelyek szükségességének összehasonlító felülvizsgálatát már csak a további állami terheket jelentő párhuzamos fejlesztések teredukálása érdekében is. Az Intézettől pedig meg kellene követelni az alapító okmányban lefrt - s már idézett - konkrét alkalmazott kutatások és fejlesztések vállalkozásszem művelését, s a működési költségvetés állami terheinek csökkentését célzó tényleges személyi és szervezési-szervezeti lépések megtételét.
Budapest, 1991 . május hó
·'
2. sz. melléklet a V-15-22/ 1991. számhoz
A
fertődi
Esterházy kastély vállalkozásba vitelére tett lépések
A kastély a XIX. sz. során végig elhagyatva állt, 1920-1957 között úgyszintén. Az Esterházy család az 1940-es évek elején felajánlotta a magyar államnak, de a háborús időkben az átvételre nem került sor, végül 1947-ben államosították, majd a MÉM kezelésébe került. Váltakozva 4-8 különféle, az ágazathoz tartozó költségvetési, illetve vállalati szerv, illetve jogcím nélküli lakók vették igénybe. A kastély kezelésével a tárca 1983-tól, a komplexum egy részét elfogtaló múzeum gazdáját, a soproni Erdészeti és Faipari Egyetemet (EFE) bízta meg. A kastélyt nem fenyegeti a pusztulás közvetlen veszélye. A konyhaüzemi szárny kivételével végig acélgerendás, illetve vasbeton födérnek épültek az elmúlt 30 év alatt. A tetőszék, a kőfaragó munka, a tetőfedés felújított, de legalább kiegészített. Homlokzatainak, nyilászáróinak karbantartása az EFE tanműhelyét is bevonva viszonylag kis költséggel megoldható. (A víz- csatorna rendszer felújítása viszont elmaradt.) a) Az 1980-as évek közepén - a Gyümölcs- és Dísznövénykutató és Fejlesztő Vállalat kiköltözése után - felvetődött, hogy az üres helyiségeket nem az EFE céljaira, hanem leülföldi tőke bevonásával kellene hasznosítani. Először 1986-ban folytak (sikertelen) tárgyalások nyugat-német partner bevonására. vegyes vállalat létrehozásáról - leginkább előrehaladott, de végül is abbamaradt tárgyalások a müncheni Contacts and Services iroda ügyvezető üzlettársával (az Esterházy család egyik rokonával), s a Bautreu RT lichtensteini cég bevonásával 1987 közepén indultak és mintegy 2 évig egyre kisebb megegyezési reménnyel folytak, végül 1989 közepén teljesen lezárultak. A meghiúsult vállalkozásba adást kísérő negatív jelenségek: Az eddigi -
·'
-Az 1987. évet
megelőzően
átlag l O millió Ft évenkénti felújítási teher visszatérülése, illetve a további pénzügyi haszon, mint meghirdetett cél megvalósulása a tárca, illetve a magyar állam számára további évekkel csúszik, emellett
-2-
- eddig núntegy 230 millió Ft, s ebben rendeltetésellenesen 200 millió Ft MÜFA forrás felhasználása (akkor, amikor a tárca több helyen a K+F fedezet hiányára hivatkozik). -Az átutalt tárca forrásból 30 millió Ft átmenetileg szabadnak ítélt
pénzeszközt az EFE 1990-ben rövidebb-hosszabb ideig kihelyezett. Ebből 4 millió Ft l év óta sem folyt vissza egy kft-től, a befolyt kamatok pedig nem az átvett forrásokat, hanem az egyetem egyszámláját emelték. -Az egyes felterjesztések többek között l 0-40 millió Ft/év felújítási igény
szükségességével indokolták a vállalkozásba adást. Az 1987 óta eltelt években viszont épületek nagyjavítási munkáira gyakorlatilag alig, vagy nem került sor. A tárgyalások beindulásakor a felújítás leállt azzal, hogy az új felhasználókra, beruházókra vár, de az az 1989-ben meghiúsult tárgyalások után sem folytatódott. -A Minisztérium ez üggyel megbízott főosztályvezetőjének 1989. évi halála után a kezdeményezések kicsúsztak a tárca kezéből. Erre utal pl. az is, hogy a Minisztérium nem rendelkezik a kastélyhasznosítás komplett ügyiratanyagávaL A haszon eddig legfeljebb a Fertődi ÁG-nál és az EFE-nél (mint megnövekedett értéket
kezelő
intézménynél) jelentkezett.
b) Az ügy eseményei jól mutatják- a vállalati szféra mellett- a hazai kincstári vagyon privatizációs problémáit. -Az EFE-vel tárgyaló külföldi cég 198 7. július elején még azzal kecsegtette a kastélyban érdekelt szervezetek képviselőit, hogy őket különféle módon (pl. új iskolaépület) kártalanítja. E terhek viszont fokozatosan átcsúsztak a tárcára. Kijelentette továbbá, hogy a beruházáshoz 43 millió svájci frank tőkével rendelkezik, ami nem felelt meg a valóságnak. Végül ugyanilyen összegű hitelfelvételben bízott. Hosszabb tárgyalássorozat után végül ITiindezek miatt nem jött létre a megállapodás. (Ugyanakkor az újságokat azzal "bombázták", hogy a magyar fél akadályozza a szerződés létrejöttét.)
-A külföldi fél RT, vagy KFT létrehozására tett javaslatot, nem magyar, hanem osztrák építési (fő)vállalkozó bevonásával. Egyúttal megvalósítási terv-elképzel.éseket mutatott be (5 és 3 csillagos szállodák, sportlétesítmé-
-3-
nyek és zenei ünnepi játékok) a műemléki követelmények egyidejű kielégítéséveL Magyar tőkehozzájárulásként csak a történelmi komplexumhoz tartozó (épület és föld) területek rendelkezésre bocsátását kérték. -A leülföldi fél javaslata szerint a tulajdonosi jogokat gyakorló vegyes
vállalat alaptőkéje (csak) 50 millió Ft (!)lett volna, amiben a magyar fél a kastély 50 évre szóló bérleti jogának értékével és nem a tulajdon bevitelével, esetleg egyéb (a fizetendő ÁFA, vám) értékeknek megfelelő tőkével szállt volna be. A Minisztérium az állami költségvetésből az állagmegóvás érdekében történt sokéves ráfordítások megtérülését és többletforrások keletkezését várta a megállapodástól. (Az elgondolásokkal a Minisztérium felterjesztésére a miniszterelnök "alapvetően" egyetértett, támogatva, hogy a kastély idegenforgalmi célok érdekében felújításra kerüljön.) Az adott konstrukciói az MNB (1988. március 16.) viszont
alapvetően
hibásnak
ítélte, megállapítva: -
egy kb. 1,5 milliárd Ft értékű fejlesztés létrehozásához tervezett alaptőke a nemzetközi, s a hazai gyakorlatban elvárt aránytól nagyságrenddel elmarad,
-
kérdéses, hogy egyáltalán biztosítható-e hitel, s ha igen, milyen kamatfeltételekkel,
-
a kastély és a hozzá tartozó eszközök gyakorlatilag ingyen kerülnének a vegyes vállalat, s ezen belül nagyobbrészt a külföldi partner kezelésébe, ami a nemzeti vagyon elherdálását jelentené.
Egyúttal nemzetközi tender kiírását javasolta.
-Az 1987. év végén arra történt tárcautalás, hogy az RT alakítás akkor .•
gyorsulhat fel, ha konkrét ajánlat és leülföldi hitel lehetősége megnyílik, benépesedési (leterhelési) program áll rendelkezésre. Továbbá szemben egyes korábbi emlékeztetőkkel a hasznosítás előfeltételeként az épület és a környező terület természetbeni apportként üresen történő rendelkezésre bocsátását jelölték meg. Ide sorolva a szakközépiskola és a Fertődi ÁG által elfoglalt területeket is (amit már nem a leülföldi partner fedezne, hanem a Minisztérium), hogy ne több (10), hanem csak 2-3 magyar partner (köztük az EFE és a Fertődi ÁG) álljon vele üzleti kapcsolatban. Erre a tárca MÜFA-ból fedezett 230 millió Ft névértékű AGROBANK részvények értékesí_tésében és a tőke átcsoportosításában látott lehetőséget. Attól is tartott, hogy
-4-
a jövőben nem lehet részvényes és a Pénzügyminisztérium térítés nélkül átvéve, állami tulajdonosként kezelné azokat!
A szükséges kártalanításokat (valójában kezelői jog megváltásokat) régi (1986-os) áron núntegy 200 millió Ft-ban jelölték meg az érintettek, alátámasztás és felülvizsgálat nélkül. -
Az 1988. februárjában a hitelezésre és a bruttó bevétel előrebecslésére vonatkozóan a PM felé megküldött és a külföldi fél általi tájékoztatáson alapulólevélben már csak 37 millió DM bemházási (a költségekkel növelten 40 millió DM) hitel reménybeli rendelkezésre állásáról van szó. A törlesztendő és kamatterhek együttesét 63 millió DM-ben, 15 év lejárattal számolták, amelyet a közös RT az árbevételből fizet vissza 1991. végéig összesen 4,4-, utána évi 4,5 millió DM/év nagyságrendben.
c) A szálloda megnyitás tervezett idejeként 1990 közepét jelölték meg. Az 1991-1992. évi eredményt - törlesztés előtt - 5,5-1,5 millió DM-re be csülték. Ezekben a számokban már nem szerepelt a területátvételekhez szükségesnek ítélt, akkor már 350 millió Ft nagyságrendre becsült összeg, amelyet játékkaszinó licencdíj fejében véltek esetleg megszerezni. A vegyes vállalat alapításával összefüggő koordináció és a szerződéses kötelezettségek és jogok tekintetében a tárca költségvetési főosztályvezetője és az EFE rektora együttesen kapott felhatalmazást, tekintettel az egyetem profiljától eltérő feladatra. A belföldi képviseletet az EFE-re ruházták. - 1988-ban a Győr-Sopron megyei Tervező Vállalattól az egyetem megrendelte a magyar fél természetbeni apportját képezhető bérleti díj megállapításához szükséges épületérték meghatározást és a beruházás költségbecslését. A bérleti díj megállapításához szükséges módszertani elveket előzőleg az ÉVM-től kérték, amely ettől azzal zárkózott el, hogy az eddigi gyakorlat szerint természetbeni apport értékét az a bank határozza meg, amely a vegyes vállalatban részt vesz. Ilyen viszont nem lévén, javasolta a győri vállalat fel.kérését, mint a kastély helyreállítás tervezőjét (amely kétségkívül leginkább ismerte az épületek állagát, de nem lehet teljesen független szakértőnek tekinteni).
-A szakértői becslés alapján az előzetes kiköltöztetési, kártalanítási kötelezettségeket az 1988. februári vezetői értekezlet a következők szerint fogadta el:
•
...
-5-
millió Ft A kastélyépülettel kapcsolatban összesen
201,9
Ebből:
177,9
Szakközépiskola és kollégiuma Bentlakó családok Fertődi ÁG konyha, klub
20,0 146,7
Egyebekre Ebből:
4,0
Fertődi ÁG konzervüzem (volt lovarda)
62,9
GYÜDIKI
83,8
ÖSSzesen
348,6
Kerekitve
349,0
A megmaradónak ítélt múzeumrész nélkül a teljes szóbajöhető objektumokat földterületek nélkül 1.031 ,3 millió Ft-ra értékelték 198 7. évi áron. Kihangsúlyozták, hogy a kártalanítási szerződéseket természetesen csak akkor kötik meg, ha garancia van arra, hogy a közös vállalat megalakul. (Erre az iratanyag áttanulmányozása alapján megfelelő alapot nem találtunk, ugyanakkor eddig 260 millió Ft átutalása történt meg jórészt MÜFA forrás terhére.) -Kiemelésre került, hogy a kártalanítás legalább 50 %-át az Idegenforgalmi Alap terhére kellene biztosítani, továbbá esetleg hitel felvételével a szűkös tárcaforrást pótolni. Ezek bevonására - megfelelő garanciák nélkül nem került sor. A kártalanításra jóváhagyott összeget viszont 1989-ben 210 millió Ft-ra csökkentette a Minisztérium vezetői értekezlete.
·'
d) A kezelői jog átadások kapcsán esetenként a Minisztérium illetékese felhívta az EFE erre a célra függetlenített - majd másodállású - képviselőjét az egyetemi mellett az államkincstár érdekeinek szem előtt tartására. A kárigények elbírálásánál a mértéktartást, költségkímélést, gazdaságosságot hangsúlyozták alapszempontként Ezzel szemben 40 millió Ft nagyságrendben több olyan kezelői jog átadás is történt az EFE javára, amelyek a 8. pontban említett vezetői értekezleten nem, csak később (1989. év folyamán) kerültek jóváhagyásra. Pl.:
-6-
millió Ft Fertődi ÁG (szántók, út, erdő, kerítés ...)
30,0
ÁFÉSZ (Gránátos ház)
6,3
Gabonaipari Vállalat kártalanítása
1,2
Pavilon-kártalanítás
l, l
e) Az igények meredek emelkedését mutatja a szakközépiskola-kollégium példája. Az eredetileg első lépésként tervezett kiköltöztetést költségkímélő módon a Budapest Maglódi úti hasonló létesítmény tervei adaptálásával tervezték megvalósítani 50 millió Ft nagyságrendben. Az iskola kitelepítésére eddig nem került sor, a kollégium eddig 89 millió Ft-ba került, amiből a 63 millió Ft a tárca-, a többi önkormányzati forrás. Az iskola-területek kiváltására l 05-177,9 millió Ft várható igény váltakozik a különféle tervezői és egyetemi költségösszesítésekben, mintegy 3.000 m2 területszükséglet feltüntetéséveL Ezzel szemben a jelenleg ténylegesen elfoglalt és a létszámhoz mérten túlzó iskola-terület (tantermek, irodák, tornaterem,
kiegészítő
területekkel együtt)
az 1.800 m2-t sem éri el az egyeztetett műszaki dokumentáció szerint. A fertődi polgármesterrel való megbeszélés és bejárás alapján megállapítható, hogy szükség esetén az iskola esetleges kiköltöztetése ma már - új beruházás nélkül kisebb költséggel megvalósítható lenne. Ugyanis a volt szavjet laktanya 18 hektáros területén többek közölt 4 db legénységi épület (több ezer m2) áll statikailag igen jó állapotban, csatomázva, külön vízellátó rendszerrel. A laktanya étterem mintegy 800 m2 területe + kiegészítő helyiségek többcélú (sport, kultúrális) igénybevételére is alkalmas, felújítás után. A laktanya-területek felhasználására a helysZÍ!li információk szerint nincs killönösebb (más irányú) érdeklődés. (Hasonlóan költségkimélő megoldást jelenthetne a volt MSZMP pártház igénybevétele is.)
f) A vegyes vállalat létrehozása céljából eddig átutalt tárca források 1988-1990ben:
-7-
ezer Ft Költségvetésből
(ütemezetlen visszatérítési kötelezettséggel)
60.745
Részvényeladásból (KMÜFA forrásból) (visszatérítési kötelezettség nélkül)
200.035
ÖSSzesen
260.686
Ebből
zárolva (Marad visszatérítendően
előírva
33,91 millió Ft)
Rendelkezésre állt Az EFE által kimutatott felhasználás
1988-1990-ben Bevétel-kiadás egyenlege (1990Jm.31-ig) + Átmenetileg kihelyezett szabad pénzeszközök
(30 millió Ft) kamatai ÖSSzes számítható maradvány
26.686 234.094 228.676 5.418 1.345 6.763
A valóságban az 1990. évi maradvány ettől 5.345 ezer Ft-tal kisebb, mivel a Stúdió Kft részére kihelyezett 5 millió Ft hitelből visszafizetésre csak l millió Ft került; a kamatbevétellel nem a Minisztérium által rendelkezésre bocsátott (átvett) pénzeszközt, hanem az EPE (saját) egyszámláját emelték. Ugyanakkor nem teljesített kötelezettségként a Fertődi ÁG részére 5 millió Ft-ot tüntet fel az Egyetem! -Az 1988-1990. években teljesített kiadásokból a döntő hányad (225,9
millió Ft, 98,8 %) a szolgáltatásokra jutott. Ebből a kezelői jog átvétel ek 21 7,2 millió Ft-ot tettek ki. Ebből: millió Ft .•
a Fertődi ÁG-nak (a FÁG és a GÜDIKI kártalanítására) a
Fertődi
önkormányzatnak
Fertoo és Vidéke ÁFÉSZ-nak
128.5 70,0 6,3
A többi tervezési, telekhasználati, útjavítási, jogtanácsosi költség. (Utóbbi pl. 1990-ben 212,2 ezer Ft-ot ért el.) A bér és bérjellegű kiadások eddig 622 ezer Ft nagyságrend űek, arniből bér 359-, megbízási díj l 06-, az EPE vezetők részére kimutatott jutalom 133 ezer Ft. Utóbbiban nem került
-8-
elszámolásra további 46 ezer Ft, jobbára a Fertődi ÁG vezetőknek kifizetett összeg. -Újabban született egy - a tárca által még jóvá nem hagyott - EFE előterjesztés egy a szálloda beruházás gesztorálását végző, l millió Ft tőkéjű, 3 résztvevős kft létrehozására. '
Ennek alaptökéjét a vállalkozásra átutalt pénzből kívánják megelőlegeznil Emellett egy angol társasággal (IMG) folynak tapogatódzó tárgyalások a külföldi fél óhaj szintű elképzelései figyelembevételével.
..
Megfelelő
vállalkozó (partner) keresését, illetve gondos kiválasztását az épület állaga nem sürgeti.
Az egyetemnek a bérbeadott területek
(elsősorban
a szakközépiskola) után 2,3 millió Ft bevétele származott 1990-ben. A kastélyban működő múzeum és turistaszálló 9,2 millió Ft kiadás mellett 4,9 millió Ft bevételt, tehát 4,3 millió Ft veszteséget hozott tavaly.
Budapest, 1991. május hó
...
..
..
·,
1 /a. sz. táblázat a V-15-2 2 / 1991. számhoz A FöldmOveléstigyi Mlnlsztérlum 1988. évi
előirányzata l
és teljesítése! ezer rorintban
MaradványérdekeltségO
EredményérdekeltségO
Pénzellátás
1051 szektor
l O52 szektor
I 09 1 szektor
Alapok
ÖSszesen Teljesítés
Eredeti
Teljesítés
136.886
11 ,070.377
12,266.371
1,050.060
926.721
-
3,595.563
3,590.034
-
-
76.146
1,530.002
642.450
693.040
1,027.338
-
-
-
9.400
-
-
695.756
136.886
11 ,146.523
14,83 3.111
1,692.510
1,619.76 1
1,872.657
695.756
-
5,017.940
5,115.587
150.000
120.000
8.466
17.860
-
91.028
112.074
-
-
1,300.307
5,244.335
6,087.760
-
-
6,027.555
7,388.067
-
-
21.000
-
293.200
-
-
-
314.200
-
-
-
13.939
-
-
523.272
-
-
13.939
126.5 18
-
649.790
-
-
202.316
10.000
377.355
-
-
10.000
579.671
923.060
990.446
397.138
-
171.822
-
568.960
6 19.450
637.221
401.31 9 •
-
682.712
-
-
Pénzm. és érd.alap igényb.
-
11 5.095
-
1,199.126
11 7.51 2
Költségvetési szervek befizetései
-
-
-
-
61.301
143.754
61.301
143.754
-
Megtérülések
-
4.550
-
4.002
-
-
-
8.552
-
-
3,386.107
5,790.292
7,064.660
10,044.579
7 57.057
258.849
11,207.824
16,093.720
1,692.510
1,865. 179
-
436.90 1
-
70 1.745
61.301
121.963
61.301
1,260.609
-
242.41 8
Eredeti
Eredeti
Teljesítés
Eredeti
Teljesítés
Mt1ködési
3,361.363
4,191.757
7,013.258
7,937.728
695.756
ebb61 bér.
1,310.687
1,401.22 1
2,152.174
2,188.813
132.702
Fejlesztési
24.744
813.546
51.402
7 16.456
-
-
343.088
-
684.250
5.000
-
4.400
-
3,386.107
5,353.391
7,064.660
9,342.834
2,520.325
3,242.930
1,801.859
82.562
94.214
783.220
ÁFA (57+58.sor)
-
Mt1ködési célra átvett Fejlesztési célra átvett
Eredeti
Teljesítés
Kiadások
ÁFA (27+28 sor) Egyéb ÖSSzkiadás: Bevételek Támogatás MOködési Ár- és díjbevétel Hitel mOködési célú Hitel fejLesztési célú
összes bevétel: Bevétel-kiadás klllönbsége:
-
-
-
·. 1/b. sz. táblázat a V-15-22/1991. számhoz A
FöldművelésOgyi
Mlnlsztérlum 1990. évi
előirányzatal
és teljesftésel ezer forintban
Maradványérdekeltségö
Eredményérdekeltségö
Pénzellátás
l O51 szektor
l 0 52 szektor
l 091 szektor
Alapok
összesen
Eredeti
Teljesítés
Eredeti
Teljesítés
Eredeti
Teljesítés
Eredeti
Teljcsftés
Eredeti
Teljesítés
Kiadások Möködési
7,297.838
10,399203
4,036.002
5,462.207
1,527.813
293.898
12,86 1.653
16,155.308
1,049.100
940.586
ebből
bér.
3,189.009
3,647.227
1,260.516
1,436.767
84.837
4,534.365
5,083.994
-
-
Fejlesztési
28.167
1,062.256
136.959
609.229
-
165.126
1,671.485
695.200
61 1.41 5
342.853
902.920
381.092
572.290
723.945
1,475210
-
-
-
1,088.042
-
414.620
-
-
-
1,502.662
-
-
7,668.858
13,452.421
4,554.053
7,058.346
1,527.813
293.898
13,750.724
20,804.665
1,744.300
1,552.001
5,290.843
6,797.325
1,153.844
1,358.462
1,527.813
156.852
7,972.500
8,312.639
-
96.976
103.178
13.069
21.841
-
110.045
125.019
2,040.312
3,513.437
3,002.754
3,935.937
-
5,043.066
7,449.374
Hitel möködési célú
-
164.929
-
345.806
-
-
510.735
Hitel fejlesztési célú
-
28.541
-
-
-
-
28.54 1
562285
364.786
493.286
605.513
1,055.571
852.353
19.600
163250
90.448
19.600
1,106.051
1,049.100
933.553
391.389
-
695200
572.790
295.572
94.056
-
669.969
653.061 ·
-
278.580
Pénzm.és érd.alap igényb.
-
-
-
-
240.727
-
-
1,042.689
-
202.757
Költségvetési szervek befizetései
-
-
-
-
61.30 1
31.902
61.301
31.902
-
-
MegtérOiések
-
1,097.848
-
43 1.1 91
-
-
-
1,529.039
-
163.400
össz. bevétel:
7,668.858
14,164.346
4,554.053
7 ,323.925
1,589.114
373.258
13,812.025
21,861.529
1,744.300
1,872.500
-
711.925
-
265.579
61.301
79.360
61.301
1,056.864
-
320.499
ÁFA(27+28 sor) Egyéb ÖSSzkiadás: Bevételek Támogatás Möködési Ár- és díjbev.
ÁFA (57+58.sor) Möködési célra átvett Fejlesztési célra átvett
Bevétel-Kiadás kOiönbsége:
-
...
.
r
2. sz. táblázat a V-1 5-22/ 1991. számhoz
KIMUTATÁS a Minisztérium Gazdálkodó szervezetének 1988-1 990. évi költségvetési
előirányzatairól
1988.évi sorszám
módosított
megnevezés
előirányzat
tényleges
millió forint Bér,' jutalom, TB-járulék, jubileumi jutalom
és azok felhasználásáról
1989. évi kiadás telj.
módosftott el őirányzat
tényleges
millió forint
%
1990. évi kiadás telj.
módosftott előirányzat
tényleges
millió forint
%
kiadás telj. %
165.067
156.983
95,1
236.487
226.746
95,9
284.906
284.906
100,0
4.901
4.901
100,0
9.771
9.771
100,0
9.854
9.854
100,0
34.095
36.814
108,0
36.904
34.277
92,9
38.000
38.000
100,0
-
-
-
17.000
16.493
9 7,0
6. 76 3
6.763
100,0
1.200
1.310
109.2
1.210
806
66,6
1.889
1889
100,0
860
677
78,7
800
1.264
158,0
2.000
2.000
100,0
l.
Maradványból jutalomra előleg
2.
Külföldi kikOid. repr. nemzetközi tagdíj FAO Római Kirend. ktg.-e FAO elsz.
3.
Világ Élelmezési Program
4.
.
Egyéb Személyi kiad.törzsg. segély, tanfoly.díj, munkába járás ktg.-e
5.
Étkezési hozzájárulás
6.
Lakásépítési támogatás
-
-
-
2.500
2.880
115.2
2.500
2.500
100,0
7.
FM Székház fenntartása
-
5.699
-
82
82
100.0
4.927
4.927
100,0
8.
Polgári védelmi fel adatokra
17.435
16.058
92,1
14.752
11.91 o
80,7
13.674
13.674
100,0
9.
KUlsó jut-ra GazdMin.Alapra
6.200
3.326
53,6
3.600
1.966
54,6
1.300
!.300
100.0
10.
Közm.szkfeladatokra, laptámogatásra, fotó ktg.- re, szerzódésekre
17.804
18.6 59
104,8
5.172
11.297
218.4
4.1 72
4.172
100,0
l l.
M ezőgazdasági
75.342
8 1.252
107,8
6.076
3.020
49,7
4.000
4.000
100.0
12.
Min.-i munkával összefUggó támogatásra
3.239
2. 765
85,4
7.168
1.032
144,0
3.792
3.792
100,0
13.
Jár.-i gk.-ik beszerzésére
-
-
-
100,0
-
-
-
-
1.600
Magyar Parasztszövetségnek
-
1.600
14.
-
2.000
2.0 00
100,0
15.
Módosított
326.143
328.444
100,7
341.522
32 !.544
94.2
38 !.377
381.377
100,0
célfeladatra szerz.-re tám.
előirányzat
'
·. 3. sz. táblázat a V-15-22/ 1991. számhoz KIMUTATÁS a Minlsztérlum béralapját terhel(j 1988-1 990. évi kiadásokról ezer forintban
1989.
1988. megnevezés
eredeti
módosított
e lőirányzat munkaidőben
tényleges
eredeti
1990.
módosftott
előirányzat
kiadás
tényleges
módosított
eredeti
előirányza t
kiadás
tényleges kiadás
142.844
149.238
113.651
164.410
164.410
128.492
188.737
189.204
153.439
Másodállás, mellékfoglalk. bére:
!.454
!.454
402
1.454
!.454
240
!.454
!.454
180
Munkavégzésre i.egyéb jogvisz.
-
-
2.433
-
-
2.789
-
3.243
-
-
!.0 68
-
!.266
-
-
-
!.356
-
9
-
6
-
-
24.435
-
-
24.489
-
1.526
-
-
144.298
150.692
140.921
165.864
165.864
156.01 0
Teljes
foglalkoztatottak bére:
Ebből:
Megbízási-tiszteletdíj, fordítás, tolmácsolás FeiOgyelőbiz.
tiszteletdíj
Nyugdíjasok bére Alkalmi munkavállal6k bére Jutalom ÖSSzesen: Bérmaradvány
151
9.771
9.854 --
--
190.191
!.712 5 14.000
34.837
2 04.658
19 1.699 12.959
4. sz. táblázat a V-15-22/1991. számhoz
a
Földművelődési
KIMUTATÁS Minisztérium kutatásokra, fejlesztésekre fordított pénzforrásairól
ezer rorintban 1986.
1987.
1988.
1989.
1990.
a) Források:
•
670.508 •
706.606
826.130
999.878
145.562
108.862
16.506
34.799
80.464
OTKA
22.450
59.370
65 266
104.123
47.637
ll'D
82.630
25.300
66.33 5
305
-
Intézményi befizetések (TKA-ra)
28.521
29.692
16.002
16.057
26.525
657.! ol
830.328
783.508
839.059
722.729
1.653.378
1.724.060
1.654223
1.820.473
1.877.233
Állami megbízásokra
740.123.
794.84l
879.489
1.023.55
1.1 24276
OTKA pályázatokra
18.775
57.066
662 39
88.963
54.516
7.58 1
5.325
16.335
329
-
-
95.000
50.000
-
-
Kutatás-fejlesztésre
294.876
261.83 1
88.385
6 1223
143.670
Pályázatos MÜFA kutatás
265.500
216200
205.300
2 10.000
150.000
Egyedi szerz6désekre
168.800
175.300
312.600
358.400
254.300
1.495.655
1.605.569
1.6 18.348
1.742.470
1.726.762
Állami támogatás (int.-nek TKA-ra) TKA
előző
évi maradványa
KMÜFA Források összesen:
717.114
b) Felhasználások:
ll'D-alapkutatásra Diotectmológia
Kiadások összesen: TKA maradvány 1990.végén
74.103
.. * Becsült adat, egyetemeknél a tervszámokat tartalmazza. A források és felhasználás közötti eltérés részben a MÜFA maradvány két alap (TKA, MÜFA) közötti megoszthatóságának nehézségeiból adódik.
ebből,
részben
5. sz. táblázat V-15-22/1991. számhoz KIMUTATÁS az FM Tárca Kutatási Alapjának forrásairól és felhasználásáról az 1986-1990. években ezer forintban
a)
Források: Nyitó állomány
145.562
MTA-OTKA
298.846
Intézményi befiz. TKA-ra
116.797
MÜFA-ból
1,249.133
Alaptámoga tás
897.897
TPB
174.570
Egyéb
81.028
PM elvonás, egyéb alapokból átvétel
46.476
Öszesen: b)
3,010.309
Felhasználások 285.559
OTKA
TPB kutatásra
29.570
biotechnológiára
145.000
Állami megbízások
1,312.273
Kut. fejlesztés
849.3 18
Alapelvon. Függő
65.486
kiadás•
139.000
Célbetét**
110.000
Záró állomány
74.103
Összesen:
3,010.309
Megjegyzések:
* Függő kiad.: 139.000 ezer Ft,
ebből
50.000
PATE beruházásra a költségvetési támogatás folyósításáig,
59.000
PATE részére visszafizetési kötelezettség mellett,
30.000
G KI beruházásra 1991.
évtől
visszafizetési kötelezettséggel
** Célbetét: A minisztérium átmenetileg szabad pénzeszközének betétbc helyezése.
6. sz. táblázat a V-15-22/1991. számhoz
a
KIMUTATÁS adottságti nagyüzemek támogatására fordított összegekről (költségvetési számbavétel a lapján)
kedvezőtlen termőhelyi
millió forintban
--
-
Megnevezés
1986.
1987.
1988.
1989.
1990.
1986-90. összesen
520 3
5.428
5.971
6.650
4.000
27.252
145
120
140
140
134
679
l.
Árkiegészítés
2.
Szakembertámogatás
3.
Adóvisszatartás (term.adó visszatart. 1988tól NYA visszatart.)
1.324
1.714
724
850
-
4.612
4.
Fejlesztési támogatás jogcímen folyósított
1.368
1.306
1.034
1.190
977
5.875
8.040
8.568
7.869
8.830
5.111
38.418
1-4 sor összesen:
Forrás: l ) MÉM tanusítványok 1990. Xll., ill. 1991. I. hó 2) PM
előterj.
a mg. adózási és támog.
rendszerről
1990. XI. hó
Megjegyzés: A PM és MÉM adatok nem mindenben egyezőek. Az ellenőrzéshez , PM analitika nem állt rendelkezésre.
7. sz. táblázat a V-15-22/1991. számhoz
KIMUTATÁS a kedvezőtlen termőhelyi adottságú nagyüzemeknek nyújtott fejlesztési hozzájárulás cfrnén elszámolt költségvetési juttatás struktúrájáról millió forintban
1990. várható
1986-90. összesen
1986.
1987.
1988.
1989.
732
705
562
709
545
3.253
MgTSz-nek (MÉM)
624
585
490
637
482
2.818
állami gazdaságoknak (PM-MÉM)
108
120
72
72
63
435
299
305
174
240
-
1.018
200
185
133
160
-
678
24
12
78
21
212
347
113
99
87
60
Összesen:
1.368
1.306
1.034
1.190
977
5.875
Kizárólag kedvezőtlen adottság miatti fejlesztési támogatás összesen (1+2 sor)
1.031
1.010
736
949
545
4.271
E jogcímen folyósítva, de más célra felhasználva (3+4+5 sor) érték:
337
296
298
241
432
1.600
%:
24,6
22,7
28,8
20,3
44,1
27,3
Megnevezés l.
Fejlesztési hozzájárulás összesen Ebből:
2.
Termelési adóból (1988-tól NYA-ból) történő
fejlesztési támogatás
3.
Gazdaságtalan üzemek PM-MÉM átfogó vizsg. (ÁTB hat. alapján)
4.
MÉM-en belüli átcsoportosítás az eredetitől eltérő célra (elemi kár stb.)
5.
PM átcsoportosítás
eredetitől eltérő
Forrás: MÉM tanusítványok 1990. XII. hó
célra
220 (aszálykár)
579
ll
8. sz. táblázat a V-15-22/1991. számhoz
KIMUTATÁS
a szakember-támogatási keretek felhasználásáról az 1986-1990. években
év
megállapított keret ezer forint
flzetéskleg., prémium, jutalom fó
ezer forint
jutalomra, lakásra zárolás ezer forint
szolgálatl lakásépítés tám. db
ezer forint
egyéni lakásépítési segély fó
ezer forint
tanulmányi ösztöndíj támog.
összes felhasználás
maradvány•
ezer forint
ezer forint
ezer forint
fó
1986.
153.648
2.154
60.733
24.200
118
54.548
212
8.865
404
3.704
152.070
4.610
.1987.
117.500
2.368
64.197
6.261
108
43.493
178
8.575
362
4.187
126.713
7.144
1988.
140.000
2.317
91.272
10.832
50
30.360
168
12.414
333
4.076
148.954
6.526
1989.
140.000
2. 355
100.515
5.054
41
27.092
151
11.200
345
3.839
147.700
15.616
1990.
134.000
2.204
104.340
-
15
16.047
98
7.310
3.478
131.175
62.182
Összesen
685.148
2.280
421.057
46.367
332
171.540
807
48.364
19.284
706.612
-
Tényleges felhasználás: 660.245 ezer forint
* Tartalmazza a visszafizetett támogatási összegeket is.
287 ,. l
346
Maradvány és visszafizetések 62.182 ezer forint
!
:>
9 . sz. táblázat
a V-15-22/1991. számhoz
KIMUTATÁS az 1988-1990. évi melioráclós és öntözésfejlesztési támogatási igényekr61, azok odaítéléséról és a felhasználásról
ezer forintban 1988
1989.
1990.
relhasználás FM keretfelosztás
tényleges relhasználás
95.445
46.000
46259
Bács-Kiskun
227.! 36
143.000
145.232
166.422
145.000
148.498
Békés
322.117
186.000
160.634
235.750
200.000
213.612
támogatási igény
Baranya
támogatási igény
86.912
FM keretfelosztás
tényleges felhasználás
51.000
51.032
támogatási igény
66.767
FM keretfelosztás
V. 20-i állapot szerint
50.000
50.000
197.324
153.000
151.370
246.955
199.000
193.621
Borsod-Abaúj-Zemplén
127.247
68.000
66.333
62.349
60.000
64.494
74294
60.000
64.977
Csongrád
209.700
134.000
176.776
228.783
135.000
169288
137.010
135.000
140.900
Fejér
72.198
44.000
50.922
34.429
42.000
42.000
51.400
36.000
36.000
Győr-Sopron
49.471
30.000
33.! 37
42.1 Ol
32.000
32.167
68.031
54.000
58.685
167.337
154.000
153.579
Hajdú-Bihar
205.199
151.000
151.197
195209
150.000
151230
Heves
92.852
44.000
44.352
97.162
47.000
47.732
55 206
47.000
49.557
Komárom-Esztergom
27.287
17.000
14205
15.572
16.000
5.794
16.310
16.000
10.293
Nógrád Pest
40.785
29.000
29.350
44.307
27.000
27.560
32.716
27.000
27.561
110.563
81.000
76.434
58.653
66.000
69.285
105.002
81.000
62.800
Somogy
107.381
94.000
93.505
124.751
90.000
90.873
99.110
90.000
90.080
Szabolcs-Szatmár-Bereg
231.010
143.000
145.836
151.588
127.000
127.096
78.345
76.000
73.774
Jász-Nagykun-Szolnok
241.631
170.000
194.535
214.999
172.000
177.158
186.982
176.000
163.920
Tolna
159.094
67.000
68.765
102.648
60.000
54.348
174.539
66.000
66.000
29.658
41.399
27.000
29.060
41.505
35.000
34.959
72.000
76.192
67.000
66.987
54.077
54.000
54.000
Vas Veszprém Zala összesen:
70.176
30.000
111.347
70.000
.
97.621
61.000
70.974
84.119
67.000
67.045
80.075
66.000
66.000
2,606.242
1,6 18.000
1,669.903
2,06 3.445
1,581.000
1,635258
1,905.986
1,575.000
1,548.076
10. sz. táblázat ll
ll
V-15-22/1991. számhoz
KIMUTATÁS meliorációs és öntözési beruházásokhoz nyújtott f orráskiegészítések visszafizetéséről (1988-1990.)
ezer forintban megye
"'·
1988. XII. 31-ig visszafizetett
1989. évi esedékes
1990. évi esedékes
összesen
Baranya
-
-
-
-
Bács-Kiskun
-
106
322
428
7.250
13.560
1.630
22.440
-
-
-
-
30.893
18.779
16.400
66.072
-
2. 825
1.885
4.710
Békés Borsod Csongrád Fejér Győr -Sopron
3.840
6.709
1.770
12.319
Hajdú-Bihar
1.000
1.100
2.100
4.200
Heves
2.699
4.155
3.613
10.467
-
1.000
-
1.000
349
193
542
1.084
3.769
3.120
3.122
10.011
Somogy
195
1.247
2.803
4.245
Szabolcs
-
1.1 80
1.200
2.380
Szolnok
20.389
7.200
8.242
35.831
-
-
-
-
Vas
9.428
3.400
4.600
17.428
Veszprém
l.OOO
3.450
3.627
8.077
-
12.052
2.342
14.394·
80.812
80.076
54.198
2 15.086
Komárom Nógrád Pest
Tolna
Zala Összesen
..
·~
ll. sz. táblázat
a V-15-22/1991. számhoz KIMUTATÁS Békés,
Győr,
Szolnok és Zala megyékben a melloráclós és öntözésl beruházásokhoz forráskiegészítésekről
vlsszterhesen nyújtott
és azok
visszafizetéséről
(1986-1990.)
Esedékes visszafizetés
klhelyezés
1987.
1986.
!
1990.
1989.
1988.
1990 után
éve
összege
eredeti
módosított
eredeti
módosított
eredeti
módosított
eredeti
eredeti
módosított
eredeti
1985.XII.31-ig összesen
71.059
5.060
-
10.100
-
11.760
-
20.929
1.000
9.570
-
8.540
3.000
1986.
63.439
-
12.213
-
17.856
28.670
5.342
-
2.600
39.647
1989.
34.888
-
-
-
1988.
-
1990.
42.254
-
-
4.700
36.083
-
-
1987.
287.370
5.060
-
-
3.600
-
..•
Osszcsen Ténylegesen befolyt Eltérés - - - - - - - -- ---
--
-1.462__
-
-----
-
-
-
-
-
10.100
-
6.343 -3.757
----
-
koráb~an
2.400 3.600 2.762
3.918
31.083
-
36.047
1.100
-
32.126
-
26.573
38.785
1.000
23.032
3.918
-
11.585
-
21.398
1.000
12.172
3.918
-
-14.988
-
-17.387
- - - - - - -- -
- ---
az FM-nek szolgáltatott adatoktól.
-
-
-
-10.860
módosított
-
-
Megjegyzés: Békés megyében 34.299 ezer Ft-ot elengedtek. Az egyes adatok esetenként eltérnek a vizsgálat során, illetve
-
módosftott
-
42.254 178.720
-
9.442
-
12. sz. táblázat a V-15-22/1991. számhoz
KIMUTATÁS a Földvédelmi Alap forgalmának alakulásáról az 1986-1990. években
ezer Ft-ban
1989. 72.227,6
1990.*
63.733,8
1988. 114.857,6
230.047,8
195.945,0
246.338,0
128.723,4
147.569,1
229.637,3
195.919,0
185.515,0
-
Megváltás
-
-
20,2
89,0
Bírság
-
-
-
6.958,0
-
Egyéb
117,6
410,5
2,0
53.776,0
-
163.860,0
178.924,0
238.571,0
229.236,0
200.185,7
2.420,0
3.918,0
19.075,0
49.982,0
-
148.940,0
168.233,0
168.795,0
171.173,0
-
12.500,0
6.773,0
50.701,0••
8.081,0
-
63.733,8
114.857,6
72.227,6
89.329,6
17.867,3
Nyitó Bevétel
1986.
1987.
79.907J 147.686,7
89.329,6
Ebből:
Termelésből
kivonás
Kiadás Ebből:
Térképezés, földm. Újrahasznosítás Egyéb Záró
*
**
1990. november 30-i állapotnak 1990. december 10-i állapotnak
megfe1elően. megfelelő
állomány: 30.409 ezer Ft.
Az Alapból 50 millió Ft az Agrobank RT-nél került elhelyezésre, 14 %-os kamatlábbaL
13. sz. táblázat a V-15-22/1991. számhoz
a
mezőgazdasági
KIMUTATÁS termelésb61 véglegesen kivonni engedélyezett földek megoszlásáról (Országos adatok)
1986.
1988.
1987.
1989.,
ha 779.0000
%
ha 609.2695
%
ha
%
6
3
655.7490
18
ha 55 1.3986
16
-
-
-
-
543.4897
15
778.5493
22
Erdőtelepítés*
10448.000
74
20115.211
84
-
-
-
-
Vízügyi létesítmény
1223.0000
1019.1098
4
1002.3219
27
545.7294
16
335.2123
l
346.9076
9
312.8207
9
Ipar, bányászat Belterülethe vonás
Út- vasút építés
500.0000
9 4
Község és városfejlesztés
562.0000
4
1261.7246
5
329.4857
9
634.8836
18
19.0000
o
11.7302
o
o
40.1700
l
548.0000
4
703.1539
23
600.7225
17
14079.000
100
24055.411
3 100
1.8875 849.8029 3729.6443
100
3464.274 1
100
Fegyveres
erők
és testületek
Egyéb Összesen
A termelésből véglegesen kivont földek után fizetendő földvédelmi járulék megoszlása a kiegyenlítés módja szerlnt (ha) 1.292
Pénzbefizetés
1.386 826
Mentes a járulék fizetése alól
1.516
1.437
Rekultiváció
...
%
*Az
erdőtelepítés
1987. év óta nem
termelésből
való kivonás, hanem
művelési
ág változás.
733
14. sz. táblázat a V-15-22/1991. számhoz
KIMUTATÁS az Erdőfenntartási Alap összevont forgalmáról
ezer Ft-ban
Év 1980.
Nyitó állomány január l-én 259.563
Jóváírások
-
..
_Terhelések
271.537
300.331
Záró állomány december 31-én 230.769
1981.
230.769
272.571
336.731
166.609
1982.
166.609
331.386
341.035
1983.
156.960
483.506
550.021
156.960 90.445 .
1984.
90.445
414.917
382.016
123.346 ..
1985.
123.346
476.690
397.374
202.662
1986.
202.662
504.165
467.036
239.791
1987.
239.791
745.880
697.019
288.652
1988.
288.652
751.605
1,008.092
32.165
1989.
32.165
1,282.585
1,203.489
111.261
1990.
111.261
15. sz. táblázat a V-15-22/1991. számhoz
KIMUTATÁS a Halászatfejlesztési és a Vadgazdálkodási alapok 1988-1990. I. félévi forgalmáról
ezer Ft-ban
Év Halászatfejlesztési Alap
Nyitó állomány
Bevétel
Kiadás
1988.
3.148
2.198
3.590
1.756
1989.
1.756
4.540
5.930
366
366
91
20
437
1988.
4.657
4.110
4.450
4.235
1989.
4.235
3.483
5.062
2. 656
1990. I. félév
2.656
816
1.205
2.267
1990. l. félé/
Záró állomány
Vadgazdálkodási Alap
*A képzés forrása
időben
eltolódik az év végi befizetések áthúzódása miatt.
16. sz. táblázat a V-15-22/1991. számhoz KIMUTATÁS az erdőtelepítés és fásítás, erdőszerkezet-átalakítás célcsoportos állami beruházásról
ezer Ft-ban AlapellHr.
Pótkeret
Keret kiegy. Mód.
előlr.
1988.év MÉM (FM) Erdög. MN"
179.500
1.000
2.835
183.335
4.000
-
101
4.101
30.000
7.500
-1.235
36.565
180.500
7.350
-1.701
185.849
35.000
2.000
37.000
429.000
17.850
-
446.850
178.000
3.222
5.572
186.794
2.000
-
340
2. 340
40.000
5.200
-3.357
41.843
MGTSZ Egyéb közület
200.000
11.817
-3.511
208.306
30.000
1.000
-2.144
28.856
ÖSSzesen:
450.000
21.239
-3.100
468.139
163.300
6.451
-
-
1.700
-
5.014
176.465
37.000
-
-1.386
35.614
173.000
15.910
-3.834
185.076
25.000
-
206
25.206
400.000
22.361
-
422.361
Állami gazd.
MGTSZ Egyéb közület ÖSSzesen:
1989.év MÉM (FM) Erdög. MN"
Állami gazd.
1990.év MÉM (FM) Erdög. MN''
Állami gazd.
MGTSZ Egyéb közület Összesen:
-~
~
Budapest, 1991. május
.