Elektronikus változat: http://www.interkonyv.hu/konyvek/?isbn =978-963-2792-88-0 32-216 Ft/fejezet
A háziasítás: 5. fejezet (161-222 o)
• Miklósi, Á: Dog Behaviour, Evolution, and cognition (Oxford University Press, 2014) • Kutyagondolatok nyomában (szerk: MiklósiTopál, Typotex, 2001) • Farkaslesen (Természetfilm.hu, 2005) http://film.indavideo.hu/video/f_farkaslesen • Csányi Vilmos Kutyaakadémiája (Magyar Etológia Alap. 2015) • Kutatások röviden: http://kutyakutatas.blogspot.hu/
• • • •
Háziasítás – def, ált. vonások A kutya háziasításának helyszíne, időpontja, szakaszai Ezüstrókák háziasítása Különbségek a kutya és a farkas viselkedése között
• (1) történeti (2) evolúciós folyamat • def: egy állatpop. gen-i vált. révén alk. az emberhez és a fogsághoz (Price 1984) új, antropogén niche
Szelíd (emberhez vonzódó) egyed modern háziállat (kutya)
szelídítés (szocializáció): egyedfejlődési folyamat
szelekció: genetikai folyamat
ősi vadállat (ősfarkas)
modern vadállat (farkas)
1. Csoportszerkezet a. nagy méretű csoport (nyáj, gulya) b. Hierarchikus csoportszerkezet c. A hímek nem különülnek el a nőstényektől
a. családi csoport b. territorialitás c. a hímek külön csoportot alkotnak
2. Szaporodási viselkedés a. promiszkuitás b. hímdominancia
a. monogámia b. a hímnek „engesztelnie” kell a nőstényt
3. Utódgondozó viselkedés a. kritikus periódus az egyedfejlődés során (imprinting) b. a nőstény könnyen örökbefogadja más utódját ? c. fészekhagyó utódok
a. fajfelismerésen alapuló kötődés b. az utódot csak akkor fogadja el, ha mutatja a fajra jellemző jellegeket c. fészeklakó utód
4. Emberre adott reakció a. csekély távolságtartás b. kis reaktivitás az emberre és a hirtelen környezeti ingerekre
a. nagy távolságtartás b. hirtelen változások könnyen megzavarják
5. Egyéb a. mindenevő b. tág tűrésű sokféle környezeti ingerre c. keveset mozog
a. speciális diéta b. speciális élőhely c. mozgékony
Hogyan történhetett a háziasítás?
1. 2. 3. 4. 5.
egyed alapú szelekció egész populációra ható szel. kutya-ember koevol. emberi csoportszel. kulturális-technológiai evol.
• • • •
Homo nemzetség 3-400E éve Eu (Finlayson, 2005) Homo sapiens 45-120E éve Eu farkas kutya? nagyarányú kolonizáció 15-20E Á, Au, Am mg letelepedés szap. izol. cserekereskedelem gyors elterjedés
H. erectus
A kutya:
Genetikai bizonyíték
Archeológiai bizonyíték
őse
farkas
vszg farkas
legkorábbi megjelenés
100-15 ezer éve (az alkalmazott módszertől függően)
akár 30 ezer éve (DélSzibéria, Csehország, Belgium) vszg 15 ezer éve (Oberkassel, D, Palesztina)
megjelenés helyszíne
Közel-Kelet (vonHoldt et al., 2010, GW SNP) Délkelet-Ázsia (Ding et al., 2012, Y)
Közel-Kelet (talán Európa)
http://kutyakutatas.blogspot.hu/search/label/háziasítás
Dél-Szibéria Csehország Oberkassel, Németország Kebara, Izrael Palegawra, Irak Seamer Carr, Anglia Texas, USA Fell’s Cave, Chile Tocibara, Japán
ezer év 33 28 14 24-14 12 10 9,3 8,5-6,5 8
agyméret csökkenése
A háziasítás szakaszai ~ 50-25.000
~15-10.000
~ 5-7.000
~ 2-3000 Farkasok Farkasok
Farkasok
K Farkasok
Farkasok
k1
K Emberek
K1
kf Emberek
Proto-háziasítás populáció alapú irányított szelekció általánosan, fajtától függetlenül jellemző tulajdonságok (csökkent agresszió, ember iránti tolerancia)
k2 Wpd k3
Wpd K2 Emberek
Emberek Korai háziasítás pop. alapú stabilizáló szelekció
Emberek
Átmeneti szakasz Korai szelekció szabadon élő kutyák
letelepedés: tudatos emberi szelekció farkasirtás szaporodási izoláció helyi változatok (leletek: 8-6,5E év, nagyobb és kisebb típus, No.)
k4 k5
Háziasítás Egyed alapú szétválasztó szelekció Kulturális/technológiai evolúció, fajták
Bottom Shaker My Secret "Jimmy" az Óangol Juhászkutya több mint 350 fajtával versenyzett... hogyan alakultak ki ezek a fajták?
XIX. sz. vége fajták 1873: 1. ebtenyésző egyesület, UK 1899: MEOE gen. rokon fajtacsop.: molosszus típusú őrző-védő kutyák vadászkutyák, kopók, terrierek terelőkutyák „ősi” kutyák (Parker et
al 2004)
haplotípus cladogram 6e/fajta vonHoldt et al, 2010 Nature
• 2 nagy lépés: 27E, több helyszín 10-1E: fajták • fajtánként átl. 4 haplotípus, leggyak.: 55%
szelekciós kritérium: az ember megközelítése/érintés tűrése (Belyaev, 1979, Trut, 2001) - kiindulási populáció: 50 éve fogságban tartott populáció 30 hím és 100 nőstény példánya - 5, ill. 20%-ot szaporítottak tovább generációnként Eredmény: - 10. gen. 18%, 30. gen.:70-80% közelíti meg az embert
- „MELLÉKTERMÉKEK” neuroendokrin rendszer morfológiai változások viselkedéses változások
(14,5E: Maher et al.)
6-7 millió év 60 millió év
Pan
Főemlősök Homo
Ragadozók
Canis f.
kutyafélék/farkas 27.000 év
h o m o l ó g i a a n a l ó g i a
Hogyan alakultak ki a kutya tulajdonságai? azonos módon felnevelt kutyák és farkasok viselkedésének összehasonlítása 11 keverék kutya
13 szürke farkas
Minden kölyöknek saját nevelő.
5-7 napos kortól kezdve ember mellett.
Etetés cumisüvegből, majd kézből. 5 hetes
Változatos tapasztalatok az emberi környezettel kapcsolatban:
Tömegközlekedés, egyetem, kollégium, bevásárlás, nyaralás a Balatonon, stb.
16 hetes
10 hetes
7 hónapos
16 hetes
napi 20-22 óra közeli kapcsolat az emberrel
Rendszeres találkozás a testvérekkel és kutyákkal.
2-4 hónapos kortól a gazda háza körül kutyákkal együtt: Rendszeres foglalkozások és viselkedési vizsgálatok a nevelővel
neofóbia csökkent
farkasnevelés videoklip
Preferálták a gondozót - kivéve 5 hetes korban, a kutya jelenlétében
IHT • játék idegennel is • kötődés nincs
Idegen üdvözlése
• basic obedience (sitting, lying down, coming on leash, wearing muzzles) • controllability by unfamiliar people • decreased neophoby
Bejátszás: szalag és kutyamutatás
Szociális nyílt tér teszt - nem néz a nevelőre, kutya igen
Felemelések - farkas agresszív, kutya nem (egyszer sem!)
* *
*
A kölyökfarkasok mutattak agressziót az ismerős kísérletvezetőre, a kutyák EGYSZER SEM
4 hónapos farkas
4 hónapos groenendael
a kutyák ránéztek az emberre, amikor nem tudták kinyitni az edényt vagy kihúzni a madzagot, a farkasok nem
bejátszás: kutya, farkas
- ha a gazda kimegy az ismeretlen helységből, a kutyák követik, a farkasok nem
- amikor a gazda visszatér, a kutyák üdvözlik, a farkasok nem
• •
•
• •
•
• • •
Miklósi Á., Kubinyi E., Topál J., Gácsi M., Virányi Zs., Csányi V. 2003. A simple reason for a big difference: wolves do not look back at humans but dogs do. Current Biology, 13: 763-766. Topál J., Gácsi M., Miklósi Á., Virányi Zs., Kubinyi E., Csányi V. 2005. Attachment to humans: a comparative study on hand-reared wolves and differently socialized dog puppies. Animal Behaviour, 70: 1367-1375. Gácsi M., Győri B., Miklósi Á., Virányi Zs., Kubinyi E., Topál J., Csányi V. 2005. Species-specific differences and similarities in the behavior of hand-raised dog and wolf pups in social situations with humans. Developmental Psychobiology, 47: 111-122. Kubinyi E., Virányi Zs., Miklósi Á. 2007. Comparative social cognition: From wolf and dog to humans. Comparative Cognition & Behavior Reviews, 2: 26-46. Virányi Zs., Gácsi M., Kubinyi E., Topál J., Belényi B., Ujfalussy D., Miklósi Á. 2008. Comprehension of human pointing gestures in young human-reared wolves (Canis lupus) and dogs (Canis familiaris). Animal Cognition, 11: 373-387. Gácsi M., Győri B., Virányi Zs., Kubinyi E., Range F., Belényi B., Miklósi Á. 2009. Explaining dog wolf differences in utilizing human pointing gestures: Selection for synergistic shifts in the development of some social skills. PLoS ONE 4(8): e6584. Topál J., Gergely Gy., Erdőhegyi Á., Csibra G., Miklósi Á. 2009. Differential sensitivity to human communication in dogs, wolves, and human infants. Science, 325: 1269-1272. Topál J., Miklósi Á., Sümegi Zs., Kis A. 2010. Response to comments on „Differential sensitivity to human communication in dogs, wolves and human infants.” Science, 329: 142d. Gácsi M., Vas J., Topál J., Miklósi Á. 2013. Wolves do not join the dance: Sophisticated aggression control by adjusting to human social signals in dogs. Applied Animal Behaviour Science, 145: 109-122.