~IIami ~ámbrbös;ék JELENTÉS. a Magyar Köztársaság Ügyészsége fejezet pénzügyi -gazdasági ellenőrzéséről augusztus 114

~IIami ~ámbrbös;ék

;

JELENTÉS a Magyar Köztársaság Ügyészsége fejezet pénzügyi -gazdasági

ellenőrzéséről

1992. augusztus

114.

Az

ellenőrzést

végezték:

Dr. Gálik Jenő Gömöri József Révész János Szilas István Az

ellenőrzést

számvevő

tanácsos

számvevő számvevő

tanácsos

számvevő

vezette:

Hudik Zoltán

főtanácsos

..

Állami Számvevőszék

v -3-3911992. Témaszám: 104

Jelentés a Magyar Köztársaság Ügyészsége fejezet pénzügyi-gazdasági ellenörzéséröl

Az állami költségvetésben a Magyar Köztársaság Ügyészsége fejezet előző két évi elő­ irányzatához képest mintegy kétszeres növekedést jelentett az 1991. évre eredetileg jóváhagyott 1.765,2 millió Ft-út kitevő kiadási főösszeg. (Ez az év folyamán a különböző előirányzat változtatásokat figyelembevéve 1.690,4 millió Ft-ra m6dosult.) A támogatási előirányzat relatívan jelentős mértékű emelését alapvetőerr az ágazati és. célfeladatokra - ezen belül meghatározóan az "Előmeneteli- és bérrendszer", valamint a "Nyomozó hivatalok felállítása" alcímeken - biztosította a költségvetés. Az 1992. évi állami költségvetésben a fejezet lényegében az engedélyezett automatizmusok és az áthúz6dó célfeladatok hatásainak figyelembevételével - 2.389,7 millió Ft kiadási főösszeggel szerepelt. A költségvetési fejezet szervezeti részeit képezik a Legfőbb Ügyészség, a fővárosi és 19 megyei főügyészség, a 113 helyi (városi, ill. kerületi) ügyészség, ·5 regionális szervezésű Ügyészségi Nyomozó Hivatal és kirendeltségeik, a hivatali üdülők, valamint az Országos Kriminalisztikai és Kriminológiai Intézet (OKKrl.) A Katonai Főügyészséget a katonai ügyészségekkel a törvényi szabályozás az ügyészi szervezethez sorolja, de gazdálkodási szempontból nem tartoznak a fejezethez.

:;

Az ellenőrzés célja a Magyar Köztársaság Ügyészségének működése során ellátandó feladatok és az azokhoz rendelt pénzforrások összhangjának, valamint a gazdálkodásban a törvényességi, célszerűségi követelmények érvényesítésének megítélése volt. A fejezet külön címeként kezelt OKKrl esetében a vizsgálat a gazdálkodási kérdések mellett érintette a kutatási tevékenység hasznosulását is. Az 1989-91. évek gazdálkodására és az 1992. évi költs~gvetés megalapozottságára kiterjedően helyszíni ellenőrzésekre került sor a Legfőbb Ügyészségen, a Fővárosi Főügyészségen •. a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Főügyészségen, a Pest-megyei Főügyészségen, a Somogy megyei Főügyészségerr és az OKKrl- nál.

-2-

I.

Részletes megállapítások

l. GAZDÁLKODÁSI RENDSZER ÉRTÉKELÉSE

l.V Feladatok, a szervezeti rendszer és a gazdálkodási feltételek összhangja

Az ügyészség feladatait általánosságban a Magyar Köztársaság Alkotmánya (XI. fejezet), részleteiben - szervezeti tagozódásra, ügyészekről szóló rendelkezésekre kiterjedően - a többször módosított 1972. évi V. törvény határozta meg. A törvényi felhatalmazás, valamint a háttérszabályozás - a Munka Törvénykönyvéről szóló 1967. évi Il. tv. végrehajtására az igazságszolgáltatási dolgozókra vonatkozóan kiadott 38/1973. (XII.27.) MT rendelet- alapján a Legfőbb Ügyész 1/1980. sz. utasításában (a továbbiakban: 111980. Legf.Ü. sz. utasítás) meghatározta az ügyészségek szervezetetét, általános és különös szabályait. Az ügyészségi dolgozókat érintő kérdéseket az Ügyészségi Szaigálati Szabályzatról szóló 10/1982. sz. utasítása rögzítette. A közszolgálati törvény elfogadásával ez év júliusától a háttérjogszabályok hatályon kivül kerültek, ami elősorban az ügyészek szolgálati viszonyának átmeneti szabályozatlanságát eredményezte.

Költségvetési gazdálkodás szempontjából a fejezetnek öt költségvetési intézménye van: a Legfőbb Ügyészség Irányító Szervezete, a Legfőbb Ügyészség Gazdálkodó Szervezete, Hivatali Üdülők Intézménycsoport, Területi Ügyészségek Intézménycsoport és az OKKrl. Az állami költségvetés fejezetrendje (1991. óta) a Legfőbb Ügyészség, Területi Ügyészségek és OKKri címeket különbözteti meg. A fejezeti kezelésű előirányzatok a Legfőbb Ügyészség Irányító Szervezeténél találhatók. A Legfőbb Ügyészség nemcsak fejezetgazda, de maga is operadvan gazdálkodó költségvetési intézmény. A Legfőbb Ügyészség Pénzügyi Főosztálya (továbbiakban: Pénzügyí Főosztály) ennek megfelelőerr látja el az intézményi színtü gazdálkodási tevékenységet a Legfőbb Ügyészség Gazdálkodó Szervezete, a Hivatali Üdülők, és részben a Területi Ügyészségek Intézménycsoportok esetében is, a fejezeti irányítást az OKKri felé. Ezenkivül hozzátartozik a Legfőbb Ügyészség Irányító Szervezete is, amely elsősorban technikai jellegű, finanszírozási feladatot lát el. Az egyes pénzügyi kihatásokkal járó gazdálkodási jogköröket legutóbb 1991. júliusában szabályozták írásban, amiben a jogszabályi előírásoknak és a gyakorlati követelményeknek

-3-

megfelelöen rögzítették a Legfőbb Ügyész, a gazdálkodásért fel~lős helyettese, valamint a pénzügyi főosztályvezető jogosítványait. A Pénzügyi Főosztály az 1989-ben kiadott ügyrend szerinti szervezeti felállásban végzi munkáját, anú eltér a még hatályos 1/1980. Legf.Ü. sz. utasítással előírt felépítéstőL Az ügyrendi változtatásokról a társfőosztályokat értesítették, de az új vezetői helyekre a kinevezések csak részben történtek meg, éppen arra az ellentmondásos helyzetre tekintettel, hogy a szervezeti szabályzat m6dosítására de jure nem került sor. (Pl. műszaki és ellátó ov. esetében.) A főosztály munkatársai nem rendelkeznek névre szóló és/vagy aktualizált munkaköri leírásokkal (amely egyébként az ügyészségek pénzügyi szerveteinél általános jelenség), meglehetősen esetleges az ügyrendben található státuszok munkaköri leírásainak és a konkrét dolgozók tevékenységének egymáshoz rendelése. Ezt nem indokolhatja a munka operativítása által szükségessé tett rugalmassági igény sem. Nem szabályozták az utalványozás és érvényesítés rendjét, a vizsgálat kezdeményezésére ennek korrekt rendezése megtörtént.

A gazdálkodási feladatokat ellátó állomány jól felkészült, általában hosszabb szakmai költségvetési gyakorlattal rendelkező dolgozókból áll. Kedvezőtlen feltételeket idézett elő, hogy több kulcspozició - a tett erőfeszítések ellenére - huzamos ideje nem került feltöltésre (két osztályvezetői hely 2-3 éve, az SZJA-előadói és a belső ellenőri hely közel 4 éve betöltetlen!). Megállapítható volt, hogy a költségvetési tervezésre, beszárnolásra vonatkozó alapvető előírásokat teljesítették. Ezekről és az évközbeni folyamatokról (egyes konkrét témákról) a felső vezetést tájékoztatták megjegyezve, hogy viszonylag kevés szárnú ilyen jellegű dokumentum készült. A főügyészségek - mint részben önálló költségvetési intézmények - saját gazdálkodó apparátussal rendelkeznek (általában 2-3 fő, a fővárosnál 6 fő.) A helyi ügyészségeken egyéb tevékenysége mellett az irodavezető látja el a pénzügyi feladatokat is. A Legfőbb Ügyészség főosztályaival és az alárendelt szervekkel a munkakapcsolatok nyomonkövethetők, jól dokumentáltak az új bértörvény bevezetésénél, a nyomozó hivatalok és új helyi ügyészségek létesítésénél egyaránt. A Pénzügyi Főosztály szakmai irányító tevékenységének színvonalát emelhetné azonban a rendszeres orientáló tevékenység, a szakmai segítségnyújtás, figyelembevéve, hogy a vizsgált időszakban nem rendeztek az ügyészségi szervek pénzügyi vezetői részére közös munkaösszejövetelt, intézményesített (belső) továbbképzést. Ezek megtartását szükségszerűvé teszi a jogszabályi változások következtében az egységes gyakorlat kialakítása, emellett találkozik az érintettek igényével is. ·

-4-

1.2/ A költségvetési tervezés és finanszírozás rendje

A pénzforgalmi bevételek alakulásáb61, összetételéből kitűnik, hogy 1989. és 1991. között a több mint kétszeres növekedés mellett lényegében a költségvetési támogatás ilyen mértékű emelkedéséről volt szó, a saját bevételek aránya elenyésző. (1989: 2,4 %, 1990: 1,8 %, 1991: 0,9 %).

A saját bevétel tervezett előirányzata 1989-1992. években változatlanul 1,6 millió Ft. Ezt nagyobb részt előre nem látható események miatt- rendszeresen túlteljesítették, 1991-ben pl. 350 %-kal. Ekkor 6 millió Ft bevétel realizálódott, amelynek döntő többségét (4,8 millió Ft) a gépkocsik étékesítéséből származó összeg jelentette. A túlteljesítés 1992. évben is várhatóan bekövetkezik, tekintettel a leadott szolgálati fegyverek értékesítéséből befolyó l ,5 millió Ft -ra. A fejezet költségvetési támogatási előirányzata 1989-ben 667,8 millió, 1990-ben 869,9 millió, 1991-ben pedig 1.763,6 millió Ft volt. Az 1991. évi jelentős növekedés lényegében az ágazati és célfeladatok miatt következett be, a kiadási előirányzat 44,6 %-át tette ki. Ugyanakkor a költségvetési egyensúlyt javító intézkedések keretében 14,7 millió Ft az év végén zárolásra került. Az ágazati és célfeladatok között a bér és előmeneteli törvény hatására 537,4 millió Ft-ot, a nyomozó hivatalok felállításával kapcsolatos kiadásokra .U5,0 millió Ft-ot, az ' . új helyi ügyészségek létesítésére 48,0 millió Ft-ot, á. büntetőeljárási törvény tervezett módosítása miatti többlet kiadásokra 86,4 millió Ft-ot, mindösszesen: 786,8 millió Ft-ot irányoztak elő.

A büntetőeljárási törvény módosításával kapcsolatos feladatra már 1990-ben 32 millió Ft volt beállítva a fejezet költségvetésébe, amely akkor évközben elvonásra került. A feladat 1991-ben sem realizálódott, ezért az előirányzat maradványként került elvonásra, de az 1992. évi költségvetés ágazati és célfeladatai között ismét 90,1 millió Ft-tal került jóváhagyásra. Az egyéb célfeladatok (nyomozó hivatalok és helyi ügyészségek felállítása) 1991. évi elő­ irányzatait csak az adott célra használták fel. A fejezet pénzügyi lehetőségeinek évközi bővítését jelentette a jóváhagyott előző évi pénzmaradványok felhasználása. Ezek nagysága a költségvetési támogatáshoz képest csupán 1-2 %, így hatásuk jelentéktelen (1. és 2. sz. melléklet). A fejezet 1989-ben 41 millió Ft, 1990-ben 51,1 millió Ft pótelöirányzatot kapott. Az előbbit a személyi és tárgyi feltételek javítása, az utóbbit a nyomozó hivatalok felállításával kapcsolatos kiadások indokolták. A költségvetési intézmények (címek) közötti átcsoportosításrabelső tényezők hatására ritkán került sor. Nagyobb összegű átcsoportosítás (650 millió Ft) 1991-ben történt, ennek 83 %-át kitevő összeg ágazati célfeladatokról a területi ügyészség címre került, mivel a költségvetés

-5-

szerkezeti rendje következtében a bértörvény 1991. évi áthúzódó hatását fedező összeg eredetileg az ágazati és célfeladatok közé került beállításra. Így ·gazdálkodási szempontból az átcsoportosítás csupán formainak tekinthető. A fejezet 1992. évi kiadási tételei az engedélyezett automatizmusokon kivül az előző évi célfeladatok áthúzódó hatásai Iniatt szükséges szintrehozások és a büntetőeljárásról szóló törvény tervezett rnódosítására beállított eszközbeszerzés, létszám-többletigény következtében nőttek. Ezek tükrében a tervszámok elfogadhatónak tekinthetők, de a költségvetés jelenlegi beszámolási rendjére, információs rendszerére tekintettel érzékelhetők a tervezés korlátai is. A területi ügyészségek jelentik az ügyészi szervezet és tevékenység gerincét, pénzfelhasz-

nálásuk éventeszinte változatlanul a fejezet kiadási előirányzatának négyötödét reprezentálja. Ugyanakkor az egyes főügyészségek részére visszaigazolt-költségvetési alapokmányok együttesen csak a Területi Ügyészségek Intézménycsoport költségvetésének 10 %-át tették ki. A Pénzügyi Főosztály - ez esetbeo mint az intézménycsoport pénzügyi szervezete ennyit adott át évente a főügyészségeknek, ezzel gazdálkodhattak elvileg szabadon. A szabad gazdálkodás tovább szűkült az összeg mintegy 50 %-ára, mivel az állandóan növekvő és rendszeresen jelentkező rezsiköltségeket is ebből a forrásból egyenlítették ki.

Az intézménycsoport összkiadásainak nagy részét-mint a fejezet esetében is- a béralap

és társadalombiztosítási járulék teszi ki. Ezt a már említett_ csekély rész kivételével a Pénzügyi Főosztály kezeli, ott folyik a főügyészségeken feladott bizonylatok alapján a számfejtés. A Pénzügyi Főosztály vezetője által kiadott - általában kevés konkrét szempontot, irányelvet tartalmazó - körlevél ad alapot a szervezeteknek a következő évi igényük megtervezéséhez (az említett 10 %-nak megfelelő rovat és tételrend szerinti bontásban.) A költségvetési egyeztető tárgyalásokat általában a Pénzügyi Főosztály, valamint az adott főügyész és pénzügyi vezetője részvételével folytatják le. (Ez sem kötelező előírás, az OKKrl költségvetése pl. enélkül került meghatározásra 1989-1991. között.) Ekkor került sor az előirányzat rendezésre is, annak véglegezésére, hogy a főügyészség a tárgyévre jóváhagyott (esetleg rnódosított) költségvetési alapokmányához képest év végéigmilyen tételeken ér el megtakarítást, vagy igényel pótelőirányzatot. (Az egyes főügyészségek közötti évközbeni átcsoportosítás, pótelőirányzat biztosítás joga a pénzügyi főosztályvezetőt illeti meg.) Az állóeszközök és felújítási igények vonatkozásában is a Pénzügyi Főosztály mérlegelése és álláspontja a döntő. Belső

szabályozás ad lehetőséget arra, hogy a számítástechnikai szakfeladatot ellátó szervezet (Ügyészségi Számítástechnika-alkalmazási és Információs Központ) főosztályi besorolása ellenére kvázi-főügyészségként gazdálkodjon az ilyen célra elkülönített költség-

-6-

vetési keret felett. (111980. Legf. ü. sz. ut. 15/A. § (6) bek.) Ez a keret a külső (KSH) forrásból finanszírozott számítástechnikai eszközbeszerzések működési költségeinek biztosítását szolgálta, nagyságrendje évente az eszközbeszerzésekre fordított összeg alig egyhatodát tette ki. A számítástechnikai szakfeladat költségvetési terv- és tényszámainak alakulásából (teljesülé-

sek 1989: 58 %, 1990: 68 %, 1991: 61%) megállapítható volt, hogy a javuló tendencia mellett a tervezés megalapozottsága még mindig nem kielégítő.

2. A KÖLTSÉGVETÉS VÉGREIWTÁSÁNAK TAPASZTALATAI

2.1. Létszám- és bérgazdálkodás

A létszámgazdálkodás az ügyészség gazdálkodásában megkülönböztetett jelentőséggel bír,

mivel egyfelől a fejezet költségvetésének döntő hányadát kitevő bér és társadalombiztosítási járulék erőforrás oldalát jelenti, másfelől a szervezet felépítése is az ügyészi munka, az ügyészi állományú dolgozók leghatékonyabb felhasználását célozza. A jelenlegi tendenciák arra utalnak, hogy az ügyészség a közeli jövőben reálisan nem számolhat jelentős ügyészi létszámbővüléssel. Ha a pálya vonzóbbá is válik a kezdők számára, több évbe telik amire ennek hatása a gyakorlati munkában érezhetővé válik.

Az ügyészi állomány összetételében jelentős eltolódásként érzékelhető az állomány fiatalodása, kisebb mértékű a közvetlenül a nyugdíj előtt állók arányának növekedése. A jelenségnek vannak kedvező hatásai -fogékonyság a változó társadahni környezethez igazodó jogi megoldások iránt, a növekvő affinitás az új technikai eszközök használatára, a fokozott terhelhetőség - de a reális étékelésnél nem hagyható figyelmen kivül, hogy általában az 5-6 éves szakmai gyakorlattal rendelkező ügyész tekinthető az elvárások szempontjából "teljes értékűnek".

1982-1991. között az 5 évnél kevesebb igazságügyi szakmai gyakorlattal rendelkezők aránya 7,9 %-ról 27,2 %-ra növekedett. A 20 évnél több gyakorlattal rendelkezők aránya összességében úgy csökkent 49,9 %-ról 32,1 %-ra, hogy a csoporton belül kétszerezödött azok száma, akiknek gyakorlata a 29 évet is meghaladta.

További strukturális változás következett be a női munkaerő arányainak növekedéséveL ami nem a szakmai munka szempontjából érdemel figyelmet, hanem azért, mert jelenleg pl. a női ügyészek egytizede van tartósan távol szülési szabadság, GYES és GYED miatt. (A női munkaerő aránya 1991-re 46,2 %-ra nőtt, a 30 éven · aluli korosztályban részarányukat már 61,4 %.)

Az ügyészség létrehozása óta centarlizáltan müködő szervezet. Ez alapvetőerr az ügyészi törvény előírásaiból fakad, a hatályos belső szabályozás (1/1980. Legf.Ü. sz: ut. 32. §. (l) bek.)

-7-

is kiemeli. Ennek megfelelően a szervezeti- működési rend(szer) "ügyész-centrikus". A létszám- és bérgazdálkodás 1988. évi szabályozásánál állománycsoportonként került meghatározásra az egyes ügyészi szervezetek engedélyezett létszáma. Az egyes kategóriákon belül az adott egység vezetője (főosztályvezető, főügyész, OKKrl igazgatója) döntheti el konkrétan hány főt, milyen formában, milyen munkakörben foglalkoztat. Az engedélyezett ügyészi létszám évtizedeken keresztül ezer fő volt, az 1980-as évek közepétőllassan

emelkedett. (1989. januárjában 1059 fő, 1992. elején pedig 1177

fő.)

A státuszok emelését a terjedelemben és volumenben megnövekedett ügyészi feladatok indokolták, öszefüggésben pl.a jogállamíság kiépítését szolgáló sarkalatos törvényekkel, de különösen a bűnözés emelkedésével járó ügyforgalom növekedéssel (3/a. sz. melléklet). Álláshely bővítéssel járt az Ügyészségi Nyomozó Hivatalok felállítása, amit a Minisztertanács 1990. március l-jei hatállyal rendelt el. Ehhez a pótlólagos költségvetési támogatás terhére felemelték a státuszok számát, a Katonai Ügyészség belügyi állományából is átadásra kerültek álláshelyek, továbbá átcsoportosítottak az eredetileg a területi ügyészségek állományában lévő nyomozó ügyészi létszámbóL Az érdemi

ügyintéző

tevékenységet ellátó állomány a nyomozó ügyészeken kivül nyomozókbQl áll. A nyomozóállomány színvonalában egyértelműen pozitív változást eredményez, hogy lehetőség szerint felsőfokú végzettségűekkel töltik fel a helyeket. Ugyanakkor a nyomozó ügyészi helyek feltöltöttségét tekintve 1992. l. n. évében 20 %-os volt a hiány. Átmeneti megoldásként a jogi egyetemi tanulmányokat folytató, vagy végzett, de szakvizsgával még nem rendelkező nyomozókat - akik egyébként nyomozói "túlbetöltést" jelentenek - az üres nyomozó ügyészi állások terhére alkalmazzák. Ezzel a betöltési hiány 9 %-ra való mérséklése látszólagos, a működési feltételek javultak, de a végleges megoldás tovább húzódik.

A tényleges ügyészi létszám az 1980-as évek közepéig szinte teljes feltöltöttséget jelentett, a szervezetből alapvetőn természetes okok folytán történt a kiválás, ezt az új ügyészi kinevezések képesek voltak kompenzálni. A pályaelhagyás 1984-től, de különösen 1989. végétől felgyorsult Ez utóbbinál már közrejátszott az ügyészség bizonytalanná váló társadalmi és alkotmányjogi helyzete is. Ez azt eredményezte, hogy az ügyész hiány arányaiban kétszerese a bírák körében tapasztalhatónak. A főállású ügyészek tekintetében a létszámhiány 1989-ben - éves átlagban - ll,8 %-os volt, 1990-ben már 14,9 %, 1991-ben pdig 16,5 %, az 1992. április l-i állapot szerint 17,3 %.

Mindezek teszik szükségessé, hogy egyre növekvő számban foglalkoztassanak részfoglalkozású (nyugdíjas) ügyészeket Arányuk éves átlaglétszámra számítva az ügyészi állomány 3-4 %-át tette ki.) Jogi helyzetük és díjazásuk teljesen azonos a főállású ügyészekéveL A létszámgazdálkodás g~mdjait növelte az ügyérkezések abszolut növekedése mellett, hogy az egy státusztra jutó ügyforgalom értéke (munkateher) a területi ügyészségek között is

-8-

eltérőerr

emelkedett. (3/b.sz. mellélet) A létszám arányosításában csak elvi lehetőségként kezelhetők az újonnan létrehozott státuszok legnagyobb ügyforgalmú helyekre történő koncentrálása, vagy a meglévő álláshelyek munkaterhek szerinti újrafelosztása. A kivitelezhetőség akadálya pl. a főváros esetében, hogy az egész ügyészi szervezetben 1989-91. között létrehozott új státuszok együttesen sem oldanák meg a problémát. A másik alternatívánál a relative kedvezőbb mutókkal rendelkező főügyészségek (Zala, Tolna, Vas megyékben stb.) státuszának csökkentése a ténylegesen betöltött helyek megszüntetését jelentené. A jelenlegi mobilitási, elhelyezkedési stb. helyzet miatt aligha várható el reálisan és teremthetök meg arra a feltételek, hogy ügyészeket föügyészségek közötti átcsoportosítani lehetne. A sok éves tapasztalat szerint az ügyészi utánpótlás, az ügyészi pályára való felkészülés igazán eredményesen csak a szervezeten belül- a fogalmazó képzés keretében- valósítható meg. (A fogalmazói helyek betöltöttsége várhatóan ez évben lesz teljes a korábbi évek 50% körüli mutatójával szemben.) A fogalmazói utápótlás célszerű megoldása, hogy a jogi egyetemek III-IV. éves hallgatóival tanulmányi ösztöndíj szerződést kötnek. Ezzel kapcsolatos problémák, hogy a hallgatók körében nem túlságosan ismert az ügyészi tevékenység, de korlátozó tényezőként hat a központi ösztöndíj keretből fejezet rendelkezésére bocsátott összegek nagyságrendje. Az ösztöndíjra központilag megállapított költségvetési keretösszeg kezelője jelenleg a művelődési tárca. Legfőbb Ügyészség részére biztosított keretösszegek (1990: 600 ezer Ft, 1991: 650 ezer Ft, 1992. előirányzat: 700 ezer Ft) relative egyre kevesebb hallgató ösztöndíját fedezik.

A hatályos rendelkezés (2/1985. (II.l6.) MM sz. rend. 3. § (l) bek.) tiltja, hogy a központi ösztöndíjkeret terhére "budapesti munkahely betöltése érdekében felsőfokú oktatási intézmény hallgatójával" szerződést kössenek, holott az ügyészek esetében éppen a fővárosban a legsúlyosabb a létszámhiány. Ennek áthídalására a Legfőbb Ügyészség saját költségvetési támogatása terhére képezett keretet 1989: 50 ezer Ft, 1991: 100 ezer Ft, azonban ezek felhasználása csak 20, illetve 70 %-os volt. Az ilyen mértékű kihaszriálatlanság részben visszavezethető az érintett főosztályok kommunikációs nehézségeire, de összefügg a tanulmányi év és a pénzügyi költségvetési év "időszámításbeli" különbségével is. Továbbá nem éltek azzal a lehetőséggel, hogy amennyiben Budapesten - az érdeklődés hiánya miatt - nem tudtak megfelelő számban tanulmányi szerződést kötni, más jogi egyetemek hallgatóit keressék meg. Az egyes ügyészi állások pályázati úton való betöltését az 1991. évi LXII. törvény írta elő . A törvény 24/A. §. (l) bek. alapján pályázat útján kell betölteni: a Legfőbb Ügyészségerr a legfőbb ügyész helyettesi és a főosztályvezető ügyészi állásokat; a megyei (fővárosi) főügyészségeken a főügyészi és főügyészhelyettesi állásokat; a helyi (városi) ügyészségeken és a fővárosi kerületi ügyészségeken a vezető ügyészi állásokat. A pályázatok elbírálása, a kinevezések (a városi és a kerületi vezető ügyészek kivételével) a helyszíni ellenőrzés lezárásáig megtörténtek .

-9-

esett a fejezet bérgazdálkodási elveinek alapvető megváltoztatása. Az Országgyűlés által elfogadott, a bírák, ügyészek, a bírósági és az ügyészségi dolgozók előmeneteléről és javadalmazásáról szóló 1990. évi LXXXVIII. törvény egzakt m6don rögzítette a besorolás kritériumait. A korábbiaktól eltérően a szubjektivizmus lehetősége gyakorlatilag kiiktatásra került, mert a bevezetett bérrendszer a szervezeti hierarchiában betöltött hely és a szolgálati idő kombinációján alapul. Emellett jólpreferáljaa pályakezdő­ ket, ami az utánpótlás szempontjából lényeges. A vizsgált

időszakra

Az ügyészség a besorolásokat szabályszerűen végezte. Azok helyességét mutatta, hogy a dolgozók kevesebb mint l %-a találta azt sérelmesnek és fordult Munkaügyi Döntőbizottság­ hoz, illetve bírósághoz, a döntések /ítéletek is az ügyészséget igazolták. Állománycsoportok közötti bérviszonyok, az átlagbérek és átlagkeresetek évenkénti változása is differenciált. Az ügyészekésnem ügyészek (tisztviselők, ügykezelők) átlagbérei 1989-1992. első negyedév között kb. 2,5-szeresére emelkedtek, a fizikai állományúaké csak kétszeres, a fogalmazóképedig még kisebb növekedést mutat. Az átlagkeresetek vonatkozásában hasonló tendenciák figyelhetők meg mint az átlagbéreknél, csak magasabb színvonalon, erősebb dinamikával (5. sz. melléklet). Az évenkénti változások alapján kimutatható, hogy 1990-ben az előző évhez képest az átlagbérek emelkedése gyakorlatilag azonos növekedést hozott az ügyészségi dolgozóknál, kivéve a fogalmazókat, ahol ennek csak a felét. Az 1991-es bértörvény hatás.á ra a fogalmazók bére is jelentősen emelkedett, de az előzőek miatt, relative alacsonyabb bázis alapján. A bértörvény hatálya alá nem tartozó fizikai dolgozók körében tapasztalható bizonyos feszj.iltségekre tekintettel a Legfőbb Ügyész a központi bérautomatizmuson túlmenő fejlesztést engedélyezett, így a fizikaiak bérének "kompenzációja" 1992. első negyedévében megtörtént A bérrendszer merevségét a jutalmazás lehetőségei bizonyos mértékig korrigálni képesek. A bérarányokat determináló bértörvénnyel ellentétben a jutalmazási keretek felhasználásával befolyásolható kereseti viszonyok meghatározása a fejezet hatáskörébe tartozik. Az ügyészség nem élt azzal a lehetőséggel, hogy a fogalmazók és ügyészek közötti - a vizsgált időszakban egyre kedvezőtlenebbé váló - kereseti arányokat saját tehetőségei keretében javítsa. Az 1989. évi arányok biztosítása 1992. l. n. évben az

előző

évihez képest 49,4 %-os növekedést tett volna szükségessé, ami a ténylegeshez képest kb. 10 ezer Ft/fő pótlólagos juttatást jelentene. Ez a fejezet rendelkezésére álló jutalmazási források 2-3 %-os lekötését eredményezné.

Az ügyészségi dolgozók keresete (állománycsoporttól függetlenül) a béreket 1989-ben 17 %-kal, i990-ben 22 %-kal, 1991-ben 26 %-kal, 1992. l. n.évében már 36 %-kal (a fogalmazók esetében azonban csak 18 %-kal) haladta meg, következésképpen a béren kivüli juttatások

-10-

súlya növekedett. Ez fejezet szinten is kimutatható. 1989-ben a J?éralap 15 %-át, 1990-ben már 18 %-át, 1991-ben pedig több mint 20 %-át használták jutalmazásra, összefüggésben a tényleges feltöltöttség alakulásával. A jutalmazás forrásait a pénzügy jól prognosztizálta, helyesen mérték fel. Az üres álláshelyek alapbérét rendszeresen karbantartották. A helyi jutalomkeretet 1989. óta az engedélyezett álláshelyek alapján számítják. Az állománycsoportok közötti átcsoportosításra nincs lehetőség. (Az 1990. eleji bérfejlesztés során kivételesen engedélyezték ezt, de csupán 3 főügyészség élt vele.) Hasonlóan nem lehetséges átcsoportosítás az ügyészségek és a nyomozó hivatalok között sem. 1985. óta alkahnazzák a helyettesitési jutalom intézményét, a díjalap nagysága 1988-1990. között változatlan volt ügyészek esetében 3 ezer Ft/fő/hó, egyéb kategóriákban differenciáltan kisebb. Azóta ez az ügyészeknél 6 ezer Ft/fő/hóra nőtt, de a legkisebb ügyészi személyi alapbér már 34 ezer Ft. A karbantartás hiányát egyrészt azzal indokolták, hogy ha nagyságát megemelnék, úgy csökkentenék a jutalomkereteket, másrészről pedig a tervezett bérreform bizonytalan költségfedezetére hivatkoztak. Az ügyészi létszámhiány rendkivül egyenetlenül oszlik meg. A helyettesítés címén kifizetett díjazás tendenciájában igazolódik az ügyészi létszámhiányhoz, de aránya a "jutalmak"-on belül sem jelentős, a bérköltséghez viszonyítva pedig elenyészŐ- (a legmagásabb érték is l % alatt van). (6. és 7. sz. melléklet). A létszámhiány 5 % alatt van Zala, Tolna, Baranya megye esetében (sőt Csongrád, Győr-Sopron-Moson, továbbá Heves megye teljesen feltöltött), miközben Budapeslen 25 %-os, Komárom-Esztergom megyében 28 %-os, Nógrádban 32 %-os, Somogyban pedig egyenesen 36 %-os. Ezt figyelembevéve jelenlegi jutalmazási rendszer különösen kedvezőtlenül érinti a Fővárosi Főügyészséget. Ez a szervezet 1991-ben a létszámhiány miatt a főügyészségen képződő bérmegtakarításnak csak a felét kapta vissza a fejezet által centralizált összegből.

Ezek alapján nem megalapozott az a félelem, hogy a helyettesitési díjalap akár többszörösére történő emelése is jelentösen csökkentené az egyéb "jutalmazási" formák fedezetéül szolgáló bérmegtakarításokat. Külföldi kiküldetésekre évente 160-300 ezer deviza Ft körüli összegeket használtak fel, a tervelőirányzatokhoz képest ez 40,7 %és 50,9% közötti felhasználást jelentett. A külföldi kiküldetések Ft vonzata 1991-ben elérte az 1,6 millió Ft-ot. (1990-ben volt a külföldi kiküldetések minimuma, összesen 8 utazásra került sor, 1991-ben: 31 kiutazás történt, ez év első negyedévében 12 utazás realizálódott.)

-ll-

Az ideiglenes leülföldi kiküldetést teljesítők költségtérítését -a 2811990. (XII. 27.) PM. sz.

rendelet előírásaihoz igazodóarr - szabályozta a 3/1991. Legf.Ü. sz. utasítás. A végrehajtást illetően szabálytalanságot az ellenőrzés nem tapasztalt. A kiküldetési elképzelések és a pénzügyi lehetőségek olykor markánsan eltérnek egymástól (mint pl. 1991. márciusában). Pénzügyi Főosztály általában igyekszik takarékasságra szorítani az érintett szervezeteket, de mivel a döntés nem a főosztály kompetenciája, ez a törekvés kevés eredménnyel jár. A leülföldi kiküldetések jelenlegi technikai bonyolítása két szervezeti egységet (Titkárság és Pénzügyi Főosztály) érint, az átfedésekre, többletmunkákra tekintettel ennek racionalizálása célszerű. A Legfőbb Ügyészség- mint fejezetgazda-a reprezentációs lehetőségekkel jól gazdálkodott, a reprezentációról, annak képzéséről és elszámolásáról szóló 3011987. (VI.30.) PM. sz. és a 4/1991. (11.13.) PM. sz. rendeletek előírásainak betartásával járt el. A vizsgált időszakban a reprezentációra fordítható összeg -a tervezés szintjén- alig változott. (Legf.Ü.: 700 ezer Ft, Területi Ügy.: 140-200 ezer Ft, OK.Krl: 10 ezer Ft). A területi ügyészségek esetében történt előirányzat emelés, amit 1990-ben a nyomozóhivatalok és új kerületi (városi) ügyészségek létrehozása indokolt. Szakértői

díjak és egyéb bérjellegű Itifizetések között lényegében a fordítói és leírói díjak szerepeltek, amelyek évenkénti összege jelentős emelkedést mutat. Az Országos Fordító és Fordításhitelesítő Irodának (OFFI) 1989-ben mintegy 1,5 millió Ft-
2.2/ Dologi és eszközgazdálkodás

1989. és 1991. között erőteljes lépések történtek- a technikai és dologi színvonal elmaradottságának csökkentésére, ennek ellenére a tervezési munka a teljesítés nagyfokú eltérésemiatt nem tűnik megalapozottnak. A problémák és azok jelentősége már a vizsgált időszakot megelőző években felszÍijre került. Az "ügyészség helyzetéről, működési személyi és tárgyi

-12-

feltételeiről"

szóló 1988. évi MT előterjesztés is felvetette és átfogóan elemezte a technikai ellátottság helyzetét, legtöbb megállapítása jelenleg is érvényes. · Felmerült az írógépállomány korszerűtlensége, a videokamerák, de legalább a lejátszók szükségessége, a távbeszélő ellátottság szűk keresztmetszetei, stb.

A kormány részére 1990. októberében összeállított - az ügyészségek helyzetéről szóló előterjesztésben az 1991. évi fejlesztési igények között irodatechnikai gépek beszerzésére (közte 300 db elektromos írógép, 140 db másológép) 69 millió Ft-ot, a telefonhálózat bővítésére 76,6 millió Ft-ot kértek. (A jóváhagyott 1991. évi költségvetés szerint az ügyészség összes dologi kiadásaira 270 millió Ft jutott.) A beszerzések nagyságrendje általában messze elmaradt a szükségletek mögött. Az igényeket igyekeztek kielégíteni, de az ellátást praktikus szempontok (mint pl. a megyei főügyészségek elsődleges ellátása) és nem ügyvitelszervezöi elemzések számvetései alapozták meg. Az Ügyészségi Nyomozó Hivatalok műk:ödési feltételeinek további javítását indokoltan tekintik az ez évi költségvetési tervjavaslatban egyik fő feladatnak, mivel az átvett technikai eszközök színvonala, állaga meglehetősen rossz volt (többet selejtezni kellett). Meg kell jegyezni, hogy az új beszerzések következtében a nyomozóhivatalok technikai ellátottsága így is relativan jobb mint az ügyészségeké általában. Az elhelyezési körülményeik viszont átlagosak, sőt a Budapesti Nyomozó Hivatal esetében kifejezetten rossz. Az ügyészi munkában kiemelkedő fontosságú a távbeszélö ellátottság. A helyi ügyészségek közel 10 %-a nincs a crossbar hálózatba kapcsolva. Ezek közül néhány (a Pest megyei főügyészséghez tartozó Dabas, Nagykáta és Monor, valamint a-BAZ megyei Szikszó) csak rendkivül körülményes és időigényes postai távhívással érhető el. Esetükben a kommunikáiós gondok átmeneti megoldását jelentheti a BM vonalak telepítése.· Az ügyészségekre már telepített BM vonalak felszerelésére annak idején alapvetően bűnügyi munkával összefüggésben került sor, de a reális mérlegeléshez hozzátartozik, hogy ezeket a kifejezetten ügyészségek közötti kapcsolat tartásában is használják. A BM kezdetben ingyenesen bocsátotta az ügyészségek rendelkezésére a vonalait (bár a fejlesztési terhek egy részét áthárította), 1991-től viszont a postai tarifadíjak emelése miatt a költségmentesség megszűntetését kezdeményezte. Az ügyészség az igénybevételével arányos költséghozzájárulás átvállalásaként az 1992. évi költségvetési javaslatában 20 millió Ft-ot tervezett előirányozni. A PM-mel folytatott költségvetési egyeztető tárgyaláson ez elfogadásra nem került, így ennek finanszírozási kérdése az 1991. évi pénzmaradvány viszaigazolásáig függőben maradt. A beruházások és az 50 ezer Ft-ot meghaladó költségü felújítások fölött teljes egészében a központ diszponál. A nagyobb értékű beszerzéseket a Legfőbb Ügyészség maga intézi és csak az eszközöket adja át, vagy a konkrét célra (pl. új ügyészségek berendezési tárgyai) biztosított keretből a főügyészség bonyolítja a beszerzést de a számlát a Legfőbb Ügyészség egyenlíti ki. Ezt követően ott szabályszerűen bevételezésre kerül az adott eszköz, majd a

-13-

főügyészség

felé kiadásba helyezik, ahol újra csak bevételezik E~ a bürokratikus gyakorlat párhuzamos nyilvántartásokat és kétszeres munkalekötést eredményez.

1989-1990. években még rendelkeztek "Középtávú Állóeszközgazdálkodási Terv"-vel, ez idő alatt 69,5 millió Ft összegű felhasználást terveztek, a teljesítés 39,7 millió Ft-ot tett ki. Az eltérést döntően a keretátadási összegek tervezett és tényleges mértéke közötti különbség okozta, 1991-ben a tervkészítési kötelezettséget eltörölték, így a KSH részére készített beruházási statisztileából volt megállapítható, hogy 30,6 millió Ft pénzügyi teljesítés történt (2 millió Ft építési beruházás, 28,6 millió Ft gépi beruházás). A helyi ügészségek létesítésére felhasználásra került továbbá 48 millió Ft összegű célelő­ irányzat is. Az új ügyészségek- kunszentmiklósi, bonyhádi és fonyódi kivételével- a korábbi gyakorlatot követve a bíróságokkal közös épületben nyertek elhelyezést. Mivel nincs jogszabályi kötöttség hogy a bíróságok és ügyészségek illetékességi 'területének egybe kell esnie, így felvetődik feltétemül szükséges-e minden új bíróság mellé helyi ügyészséget is létesíteni, de ilyen értelmű alternativ számvetések nem készültek. Ennek hiányát külső tényezők magyarázzák, amelyek alapvetően nem társadalmi és egyéb ráhatások, hanem a kulcskérdés az elhelyezés. Az ellenőrzés tapasztalatai is alátámasztották, hogy az ügyészség szakmai és/vagy gazdasági szempontból nem optimális megoldásokat is kénytelen volt elfogadni, mert csak így tudta megoldani az adott elhelyezési gondokat. Az ésszerűbb létszámbővítés helyett esetenként kisebb szervezeti egységeket 'kellett létrehozni, azokat szükségszerűen előbb-utóbb megfelelő színvonalú felszereléssel kell ellátni, mert az adott épületben, de akár az adott városban sem találtak irodabővítési lehetőséget. Az ügyészi szervezetnél végzett felújítási, karbantartási tevékenység

döntő

részénél (50 ezer Ft feletti munkák estében) a szervezés felügyelete, a kivitelezések ellenőrzése túlzottan centralizáltan, minimális személyi feltétel biztosítás mellett történt (8. sz. melléklet). A Legfőbb Ügyészség Balatonlellei üdülő rekonstrukció és felújítás I. üteme ez évben befejeződött, ennek kivitelezési költségét 32-34 millió Ft-ban prognosztizálták, a tényleges összeg 36 millió Ft körül realizálódik. (A II-ik ütem kiviteli terveinek elkészítésére a megbízást már kiadták.) A kiviteli, illetve átadási munkálatok helyszíni ellenőrzése szabálytalanságot nem tapasztalt. Nem vitatható a rekonstrukció indokoltsága, de figyelembevéve, hogy felemésztette az 1991. és 1992. évek teljes állóeszköz felújítási előirányzatát, a pénzforrások szűkében csak elvi kérdés lehet annak közgazdasági megítélése, hogy az üdülő rekonstrukciója, vagy 30-35 területi ügyészség műszaki állapotának javítása szolgálta volna jobban az alaptevékenség színvonalasabb ellátását. A helyszíni ellenőrzés időtartama alatt egyetlen helyen, Kunszentmiklóson folyt beruházási - építési munka, a tervek szerint 5,3 millió Ft költséggel. Megállapítható volt, hogy a beruházás előkészítése, lebonyolítása és műszaki ellenőrzése a szabályoknak megfelelően történt, a készültségi fok- és a rész-számlák tartalma egymásnak megfelelt.

-14-

A hivatali üdülők intézménycsoportra fordított kiadások összességében emelkedő tendenciát mutattak. A balatonlellei kivételével a többi üdülőre eszközölt · ráfordítások viszont nem emelkedtek (1989: 587 ezer Ft, 1991: 518 ezer Ft). A felhasználható forrásokat a központi kezelésű balatonlellei üdülő rekonstrukciójára összpontosították, de szempont volt az is, hogy általában az üdülők kihasználtságának csökkenésével arányosan kevesebbet fordítottak a dologi kiadásokra. Következésképpen az üdülők állaga leromlott. különösen főügyészségi kezelésben működő hétvégi ház a Mályi tónál és a balatonfonyódi üdülő (BAZ megye, ill. Főváros).

A fonyódi üdülőben pl. legutóbb 1985-ben végeztek felújítási tevékenységet, az állagromlás mértéke már gátja az üdülési tevékenység folytatásának. A főügyészségi kezelésű üdülők felújításával, állagvédelmével kapcsolatban a főügyészségek gazdálkodási felelőssége formális, mivel a centralizált gazdálkodás velejárója, hogy a forrásfelhasználásról döntő tervtárgyalásokon a szűkö~, lehetőségek között a központi elképzelések érvényesülnek.

Az épületfenntartási tevékenységre egyrészt kihat az. hogy az ügyészség - az esetek túlnyomó többségében - nem saját tulajdonú ingatlanban üzemel. így kénytelen belemenni olyan szerzödéskötésbe is, amelyet a tulajdonosi, vagy kezelői jog birtokosa előír. Másrészt a szűkös pénzforrások jelentettek határokat, amelyek esetenként indokolt felújítások, karbantartások elmaradásában öltöttek testet. Általánosságban és fejezetszinten is gondosan médegelték a fenntartási tevékenységgel kapcsolatos tennivalókat., mégis előfordult. hogy olyan munkálatok maradtak el, amelyek már-már veszélyeztetik az · alaptevékenység ellátását (dabasi, ráckevei és veszprémi városi ügyészségek). A fejezetnél a gépkocsiállomány teljes lecserélésére 1991-ben került sor, csatlakozva az államigazgatás területén a Miniszterelnöki Hivatal szervezésében lezajlott gépkocsi tipusváltáshoz. Saját forrás terhére 26 db VW Golf és 3 db VW Passat tipusú gépkocsit szereztek be 28,8 millió Ft értékben. Külső forrás terhére további 25 db VW Golf tipusú gépkocsi került az ügyészségi szervezetek használatába, ötéves időtartamra évenkénti cserével. Öt év elteltével a teljes gépkocsi állomány saját forrású finanszírozását tervezik. A külső forrás terhére használatba vett gépkocsik nyilvántartása számvitelileg nem rendezett. (A nullás számlaosztályba sorotás javasolható.) A használt gépkocsik leadása, értékesítése szabályosan, az előírások betartásával történt. A gépkocsik üzemeltetése, a felvett - üzemanyagvásárlás célját szolgáló - pénzek elszámolása a rendeletek és szabályzatok által megszabott keretek között zajlott. Az elszáinolások szúrópróbaszerű ellenőrzése szabálytalanságot nem tapasztalt. A Legfőbb Ügyészséggépkocsijavító mühelye az 1992.1. negyedévi állapot szerint mintegy 1,2 millió Ft értékű raktárkészlettel rendelkezett, ennek közel 65 %-a a lecserélt gépkocsi tipusokhoz (Polski Fiat, Lada) használható alkatrész. A tipusváltást követő készletértékesítés még nem járt eredménnyel, ezért megoldása nagyobb figyelmet igényel. Célszerű áttekinteni továbbá a javítómühely technikai korszerűsítésének lehetőségeit . A pénzforrások figyelem-

-15-

bevételével indokolt mérlegelni a és géppark fejlesztése útján.

külső

szervizszolgáltatások kiválthatóságát, saját ·

műszer-

Sajátos helyzetet idézett elő, hogy a Legfőbb Ügyészség fegyverviselésre jogosult dolgozóit még az 1950-es évek Honvédelmi Tanácsa határozatai alapján szolgálati lőfegyverrel, lőszerrel, fegyverzeti anyagokkal látták el. 1991. augusztusában - a Legfőbb Ügyész kezdeményezésére történt felülvizsgálat eredményeként és a BM közremüködésével - a fegyverzeti anyagokat begyűjtötték és az illetékes rendőri szerveknek átadták ideiglenes tárolásra. Tekintettel arra, hogy a rendőri szervek részére megőrzésért 1992. áprilisától térítési díjat kell fizetni (115/1991. (IX.lO.) Korm. sz. hat.), a Legfőbb Ügyészség helyesen kezdeményezte a feleslegessé vált fegyverzeti anyagok értékesítését. A FÉG Fegyvergyártó Kft-vel a szerződés 1992. március 31-én realizálódott, a várható bevétell,5 millió Ft. Nehezítette a fegyverzeti anyagok értékesítését, hogy a fegyveres szerveknél már rendszerből kivont kézi lőfegyverekről és régi lőszerekről volt szó. (A lőszer megsemmisítés még külön költséget is jelentett volna.)

2.3/ Az OKKrl gazdálkodása és kutatási tevékenysége

Gazdálkodási rendszer értékelése Az Országos Kriminológiai és Kriminalisztikai Intézet (OKKri, korábbi elnevezése Országos

Kriminalisztikai Intézet) alapításáról a 2004/1960. (1.6.) Korm. határozat rendelkezett. A 3/1971. sz. Legfőbb ügyészi utasítással kiadott, még hatályos Szervezeti és Működési Szabályzata ma már korszerütlen, több tekintetben pontatlan, elnagyolt. Az intézet profilját meghatározó kriminológiai és kriminalisztikai terület feladatát tárgyalja ugyan a dokumentum, de az elérendő cél és megfogalmazása 1990-től nem tek~thető valóságosnak. A pénzügyi-gazdasági terület szabályozása sem lép túl az általánosságok színtjén, így alkalmatlan a felelősség érvényesítésére, nem tisztázott a belső ellenőrzés kérdése. További hlányosságok hogy a költségvetési szervek gazdasági szervezetére kötelezően előírt (19/1980. (IX.27.) PM rendelet 4.§. (3) bek.) ügyrenddel a Pénzügyi Csoport nem rendelkezik és nem készültek munkaköri leírások. Az OKKr I az ügyészség i szervezeten belül önálló, maradványérdekeltségü költségvetési

szervként szerepel. Ez a besorolás kétséges, mivel a jogszabályi fekltételeknek - egyebek mellett éppen az önálló bérgazdálkodási jogkör hiányamiatt-az intézmény nem felelt meg. Ezt a megállapítást formailag oldja az ellenőrzött időszakban bekövetkezett jogszabály változás azzal, hogy az új rendelkezés (4/l991. (11.13.) PM sz. rend.) nem definiálja az önálló költségvetési szerv gazdálkodási kritériumait.

A helyzet ilyen alakulásánál a belső szabályozást (111980. Legf.Ü. sz. ut. 17. §. (3) bek.) vették alapul, eszerint a Pénzügyi Főosztály látja el az ügyészi szervezet központi bérszámfejtésé-

-16-

nek és központi könyvelésének feladatait. Ezáltal az állami pénzügyekről szóló 1979. évi Il.tv-t m6dosít6 1990. évi CIV. törvény 54. §-ában szereplő, az előirányzat átcsoportosításra meghatározott jogosítványok sem érvényesülhettek. Az OKKrl sajátos helyzetére utal, hogy tevékenységének KSH besorolásaszerint kutatóhelynek minősül, a költségvetési intézmények e kategóriájára meghatározott gazdálkodási szabályokkal. E körbe tartoznak a más kutatóhelytől kapott állami megbízások, valamint ezek finanszírozásáért átvett pénzeszközök kezelésére vonatkozó szabályok. Az OKKrl gazdálkodására, ezen belül az intézményi költségvetés tervezésének m6djára, ütemezésére a Legfőbb Ügyész, illetve az intézet igazgatója általános szabályozást nem adott ki. A fejezet centralizált gazdálkodásából adódóan - a bázisszemléletű tervezés alapján, évenként kiadott központi intézkedés szerint -a tárgyév várható felhasználásait figyelembevéve készültek el az intézet tervjavaslatai. Az OKKrl esetében'is jellemzően a költségvetési . előirányzatok több mint 80 %-át a béralap és tb járulék tette ki, így 1989-92. között a 16-36 millió Ft nagyságrendű kiadási előirányzatok mellett az intézet feladata évente 1,8-2,4 millió Ft dologi előirányzat megtervezésére korlátozódott.

A tervezés gyenge pontja· az intézményi bevételeknél jelentkezett. Saját bevételt a más szervek részére végzett szakértői tevékenység díjaib61, a költségtérítésekből realizálhattak. (1989-92. években már nem is terveztek saját bevételt.) A költségvetési előirányzatok alakulását tekintve az alapokmányok szerint a vizsgált időszak­ ban- az előző év adatához viszonyítva- az intézet működési kiadásainak 89,1 %-os, 16,4 %-os, 4,7 %-os, illetve 107,7 %-os növekménye mutatható ki (9. sz. melléklet). Volumenét tekintve a növekedés több mint négyszeres volt, az 1988. évi 7,6 millió Ft-ról1992-re 36,5 millió Ft-ra emelkedett. Az előző évekhez viszonyított erőteljes növekmény 1989-ben, illetve 1991-ben a központi bérfejlesztések hatásával, továbbá az intézet elhelyezésére szolgáló ingatlan indokolt felújításának költségeivel hozható összefüggésbe. Az előmenetelt és javadalmazást meghatározó 1990. évi LXXXVIII. törvény hatálybalépéséig az OKKrl kutatói ügyészi besorolásban voltak. A jelzett tv. és 1991. évi módosítása tisztviselő kategóriába helyezte az állományt. A fizetési osztályba, illetve kategóriába sorolás az előírt végzettség, a szolgálati idő függvényében történt. A törvény szerinti besorolásokkal a személyi alapbérek jelentősen emelkedtek, azonban az ügyészi kategóriában elérhető magasabb alapbérek és pótlékok elmaradását presztízsveszteségként kezelték.

A működési kiadások között a dologi költségek csökkenő arányának következménye az intézet eszközeinek, laboratóriumi gépeinek és felszereléseinek technikai színvonalában tapasztalt visszaesés. Ezt támasztja alá, hogy az éves beszámolók adatai szerint a gépek, berendezések záró nettó értéke a bruttó érték százalékában az 1989. évi, egyébként is alacsony 24 %-r611991-re 14 %-ra csökkent.

-17-

A pénzfelhasználás szabályait az intézetnél általában betartották. A korábbi igazgató részére rendszeresen beszerzett és havonta elszámolt napilappal, valamint a reprezentációs keret egy részével kapcsolatosan jelentéktelen összegű, de mégis céltól eltérő pénzfelhasználás, továbbá indokolatlan utazási bérlet hozzájárulás volt megállapítható. A vizsgált időszakra esett az intézet elhelyezésére szolgáló ingatlan tetőcseréje és csatornajavítása. Az épület belső felújításához szükséges forrásokat ez évben biztosították, a munkálatok a helyszíni vizsgálatok idején a szerződésekben rögzített ütemezésnek megfelelően folyamatban voltak. Az 1989-ben végzett tetőcsere során az OKKri helyesen ismerte fel a bontási hulladék hasznosításával elérhető bevételi lehetőséget. A kivitelezőtől átvett lemez értékesítéséből származott az 1989. évi 19 ezer Ft ár- és díjbevéteL . Ugyanakkor számottevő bevételtől esett el az OKKri azáltal, hogy múzeumi mütárgyak különféle vizsgálatát végezték el térítésmentesen (10. sz. melléklet). Azzal, hogy a szakértői tevékenységre megállapított díjazásra az intézet a vizsgált években 30, 43, illetve 41 esetben nem tartott igényt, megsértették a 3/1986. (11.21.) IM sz. rendelet elöírásait, továbbá az OKKri igazgatójának tárgyban kiadott többször módosított VIII-311967 sz. utasítását. A térítésmentesen elvégzett vizsgálatok - amelyek az 1-2 órás id őtartamtól adott esetben több napon át is tartottak, az ennek megfelelő gépi üzemóra és energia költség mellett - azt jelentették, hogy a kiadások nem azon a helyen kerilltek elszámolásra, ahol az igények felmerilltek.

Az OKKri térítés ellenében végzett évi 2-3 vizsgálatáb611990-ben 12 ezer Ft, 1991-ben 24 ezer Ft bevételt realizált. Ezek díjtételeinél viszont megállapítható, hogy nem fedezik a ráfordításokat, Inivel a hivatkozott IM rendelet szerint elszámolható öszeg nem veszi figyelembe sem a vizsgálat időtrtamát, sem az energiaigényéL Az OKKri közreműködött a Társadalmi beilleszkedési zavarok (TBZ) című kutatási programban, ennek átvett pénzeszközeivel kapcsolatos szerződéseket az MTA Pszichológiai Intézetével eredetileg 1986-1990. végéig terjedő időszakra kötötték. Ez, valamint az 1991. végéig szóló szerződés hosszabbítás alakilag megfelelt a költségvetési gazdálkodási rend szerint működő kutatóhelyek gazdálkodási rendjéről szóló PM rendelet és utasítás előírásai­ nak. Az állami megbízási szerződés mellékletei szerint azonban- formálisan, mégis ~zabály­ talanul -az OKKri is hozzá kívánt járulni a feladat pénzügyi finanszírozásához a megbízó által biztosított forrásokkal egyező összegekkeL (ll. sz. melléklet). A vállalás formális, mert az OKKrl költségvetési támogatásából ilyen célú felhasználás nem volt. Ugyanakkor szabálytalan, mivcl a költségvetési szerv kiadási előirányzatának emelésére az ár- és díjbevételi előirányzat egyidejű növelésével kerülhetett volna sor. (19/1980. (IX.27.) PM rendelet 24.§. (3) bekezdés.) Tekintve, hogy ez nem történt meg, költségvetési támogatás többletet terveztek.

-18-

Kifogásolható még, hogy csak az 1986-88 közötti időszakban teljesült, a szerződéshosszab­ bításnál már nem a 19/1980. (IX.27.) PM rendelet megbízóra vonatkozó előírása, rniszerint köteles az általa biztosított összegekről a feladat megoldásához szükséges részletekre (bér, bérjellegű, dologi) bontva rendelkezni. Így a pénzfelhasználás szabályszerűsége, célszerűsége a megbízó részéről sem lehetett ellenőrízhető. A TBZ Icutásokra átvett, az intézetnél elkülönítetten kezelt pénzeszközök felhasználásáról a megbízóval az elszámolás évenkén megtörtént, kifogásokat nem emeltek. A kutatások hasznosulása Az intézet munkatársai két főirányban -a kriminológia területén évi 11-13, a kriminalisztika területén évi 7-12 témakörben - végeztek kutatásokat, esetenként törvényelőkészítő munkában is közreműködtek, továbbá szakértői vélemények készítésére is sor került. A kriminológia a bűnözés okaival, az ellene folytatott eljárásokkal, a megelőzés lehetőségeivel foglalkozik, a kriminalisztika a bűneikövetések módjait, eszközeit, a felderítés módszereit kutatja.

A definicióból adódóan a területet érintő valamennyi intézmény érdekelt a kutatási feladatok helyes meghatározásában, az eredményességben. Az alapító határozat szerint az igazgató tanácsadó szerve a Tudományos Tanács. Alapvető feladata az intézet kutatómunkájának segítése a fő célkitűzések meghatározásában, az eredmények gyakorlati hasznosításában. A Tudományos Tanács félévenként ülésezett és véleményezte az OKKrl kutatási terveit, valamint a beszámolókat. A Tudományos Tanács elnöke a Legfőbb Ügyész, tagjai a Legf.Ü., az IM, a BM, a Legfelsöbb Bíróság, a Népjóléti Minisztérium, az MTA, valamint az ELTE Állam- és Jogtudományi Kara kijelölt képviselői.

Összetételéből adódóan a Tudományos Tanács elvileg garanciát jelentett arra, hogy a

kutatási feladatok a bűnüldöző szervek, az ügyészségek, valamint az oktatási és kutatási műhelyek igényeit tükrözzék. A kutatás és a gyakorlat szorosabb kapcsolatának szükségességére utal azonban, hogy a helyi ügyészségek az OKKrl munkáját hiányosan ismerik. Az OKKrl Tájékoztató és más publikációk szélesebb körben történő terjesztése növelheti a kutatások hasznosságát-. A különböző szeevezetekkel történő együttműködéseket, kevés kivételtől (MT. OKBT) eltekintve nem rögzítették szerződésekben. Az intézet kutatói állományából 8-9 fö vett részt oktatói munkában. Az érintett intézmények: ELTE, KLTE, Gyógypedagógiai Főiskola, Képzőművészeti Főiskola, Rendőrtiszti Főiskola. Az OKKrl az elmúlt években mintegy 10-15 tudományos társaságban és bizottságban volt képviselve. Több szaklap (Magyar Jog, Magyar Pszichológiai Szemle) szerkesztő bizottságának munkájában is résztvettek.

-19-

A felsorolt tevékenységek továbbá a külföldön és belföldön megjelent jelentős számú publikáció (12. sz. melléklet) a kutatók erkölcsi és esetenként anyagi, de mindenképpen a kutatóhely erkölcsi elismerését jelentették. Az OKK.rl számottevő bevételt ezekből nem realizált. Ez egyfelől a feladatok alapkutatási jellegéből adódott. Másfelől közrejátszott az a szemlélet is, hogy az intézet munkatervi feladatait a költségvetésből biztosított forrásokból oldja meg.

2.4/ Ügyészségi Számítástechnika-alkalmazási és Információs Központ müködési feltételei

A számítástechnikával foglalkozó szervezeti egység a Legfőbb Ügyészség Titkárságának részeként Központi Információs Csoport néven jött létre 1980-ban, a feladatok bővülésemiatt 1981-től mint osztály működött. A 19/1990. Legf.Ü. sz. utasítás,alapján kiváltak a titkárság szervezetéből és megalakult a főosztályi besorolású - a büntetőjogi szakterületet irányító Legfőbb Ügyész helyettes felügyelete alatt működő- Ügyészségi Számítástechnika-alkalmazási és Információs Központ. A új szervezeti felálláshoz igazodó ügyrendet még nem készítették el, a munkavégzés alapjának az "lg. 23/1987. számú "A Legfőbb Ügyészség Titkárságának ügyrendjé''-t tekintették. A szervezeti felépítés tagozódása megfelel a számítóközpontok funkcionális követelményeinek. A szervezet két egymástól távollévő épületben került elhelyezésre, létszáma a vizsgált időszakban 44-46 fő között mozgott. A megosztott elhelyezés, mely a vezetőt nagy távolságra tette a főosztály tagjainak és a számítástechnikai érdemi munka nagy hányadától, megn~hezíti a szervezet irányítását, a vezető közvetlen részvételét az esetleges helyi problémák megoldásában. A számítóközpont feladatai között kiemeit jelentőségű az Egységes Rendörségi Ügyészségi Bünügyi Statisztikai Rendszer (ERÜBS) adatainak nyilvántartása, feldolgozása az ügyészség igényeinek megfelelő, valamint a feldolgozott adatok kiadványban való megjelentetése. A feldolgozást a BM és a Legfőbb Ügyészség közösen végzi. Az adatrögzítés 1990. márciusáig a Számítástechnikai és Ügyvitelszervező Vállalatnál (SZÜV) és a BM finanszírozásában történt, ezt követően a BRFK, illetve a megyei RFK-k végzik. A kapott adatok további feldolgozásának költségei terhelik a Legfőbb Ügyészséget. A bűnügyi statisztileához kapcsolódófeldolgozás a Vádiratokat nyilvántartó (''V") rendszer, ennél a területi ügyészségeken mágneses adathordozókra felvitt adatokat adják át a számítóközpontnak. A programrendszerek másik csoportja az ügyészség belső információinak tárolására, feldolgozására, nyilvántartására szolgál. Ezek közül jelentős norma és gépidőt köt le a Személyzeti nyilvántartó és Bérszámfejtő rendszer. Kisebb időigénnyet ráfordítással üzemelnek az Ügyészségi Ügyforgalmi Statisztika, vendégkönyvek adatait feldolgozó, az ügyészek fegyvernyilvántartását ·feldolgozó és az általános címnyilvántartó és kiadvány elosztó rendszerek. Számítógépre vitték az úp.. ügyészséget érintő sajtóközleményeket és a szakirodalmi tevé-

-20-

kenységet átfogó alrendszereket (Megszüntették 1991. január l-jei ~atállyal a bűntetőjogi törv. óvások számítástechnikai bázisú információs rendszerét.) Számítástechnikai beruházások pénzügyi fedezetét KSH forrásból biztosították. Az állami költségvetésben évente erre a célra meghatározott keret elosztásáról és felhasználásának engedélyezéséről a KSH elnöke döntött. Erre a KSH elnökének a 1017/1985. (III.20.) számú MT határozat 4. pontja adott felhatalmazást. Az a gyakorlat alakult ki, hogy a Legfőbb Ügyészség meghatározta a gépigényét, ennek pénzügyi kihatását, a KSH pedig a kért pénzügyi keretet biztosította. A finanszírozás rendjében 1992. január l-től lényeges változás állt be. Az eddigi igénybejelentés helyett pályázati rendszert vezettek be. Csak az elfogadott pályázatokra biztosítanak pénzügyi fedezetet. A központ 1992. évre benyújtott pályázata sorsáról a helyszíni vizsgálat lezárásáig tájékoztatást nem kapott. Az elbírálás elhúzódása -átmeneti nehézségekkel jár, . mivel a KSH forrás helyett a fejezet költségvetése sem biztosított fedezetet. A vizsgált időszakban KSH forrásból összesen mintegy 98,5 millió Ft értékben történt számítástechnikai eszközbeszerzés. Ezek telepítési hely szerinti megoszlása a következő: Beszerzett eszközök elhelyezése értékben (ezer ·Ft) Év

Legfőbb

Ügyészség

Számítóközpont

Megyei

ÖSszesen

városi ügyészség

1989 1990 1991

470.0 230.0 3.279.3

13.122.2 3.970.3 6.702.6

7.634.8 26.174.2 36.900.1

Össz.:

3.979.3

23.795.1

70.709.1

21.227.0 30.374.5 46.882.0 98.483.5

A rendelkezésre bocsátott pénzeszközök három eszközcsoport között kerültek felhasználásra: TPA gépcsalád bővítésére, PC gépek beszerzésére és kisebb volumenben egyéb eszközök beszerzésére (13. sz. melléklet). A számítástechnika ügyészi szervezet munkájában történő alkalmazásával kapcsolatban általánosságban megállapítható, hogy az eszközbeszerzések megelőzték a kellő részletességű rendszerszervező munkát. Ez éreztette hatását egyrészt a korábbi években, a nem kifejezetten nagy tömegű adatfeldolgozási feladatokra kifejlesztett TPA gépcsalád melletti döntésnél (megjegyezve, hogy a döntésben szerepe volt a beruházást finanszírozó KSH orientációjának is), másrészt az utóbbi években a korszeru PC számítógépekre történt áttérésnél az eszközök kapacitás kihasználtságában mutatkozó jelentős eltérésekben. Legmagasabb akihasználtság a számítóközpontban, ahol egyrészt a TPA mentesítésére a bűnügyi statisztika egyes feldolgozásait PC-kre tették, másrészt új feldolgozások indwtak. Itt inkább a feladatokhoz biztosított szűkös létszámhelyzet jelent feszítő

-21-

gondokat, ennek egyik munka lehetett volna.

megelőzési

feltétele éppen a

körültekintő előkészítő, szervező­

található gépekre a bűnügyi statisztikai rendszer - az adott főügyészséget érintő- elemeit adaptálták Ezek egy része lekérdező rendszer (bűncse­ lekményenkénti, vagy tettes szerinti visszakeresés), másrésze adatrögzítő munka (vádirat lapok felvitele).

A

főügyészségeken

Néhány kivételtől eltekintve kihasználatlan az ügyészségeken elhelyezett 122 gép. Ennek fő oka, hogy ezeket szövegszerkesztő programmal telepítették, de összefügg a létszámhiánnyal és a hiányos számítógépismeretekkel. (Utólagos tájékoztatás szerint f.év júliusától az ügyészségeken beindították az un. igazgatási ügyvitel rendszerét).

A szervezőmunka nem kellő súlyú kezelésére vezethető vissza, hogy a technikai és a személyi feltételek ennyire eltérnek egymástól. Ebben szerepe lehet annak is, hogy a technikai feltételek forrásigénye nem az ügyészséget terhelte, ellentétben a létszámbiztosítás és a · szakképzés költségéveL A számítóközpont munkatársai jelentős munkát fordítottak koncepeionális feladatok kidolgozására, mint pl. az ügyészségi mikroszámítógépes ügyviteli rendszer esetében. A megvalósítási folyamatot visszavetette az "ügyészi általános törvényessé~i felügyelet" koncepeionális m6dosulásával együttjáró feladatm6dosítás (áttérés a büntetőjogi szakterület számítógépes ügyviteli rendszerének előkészítésére). A számítógépes információs rendszerek létesítésének ilyen jellegű akadályai utólag objektív tényezőként értékelhetök Ugyanakkor szükséges felhívni a figyelmet arra, hogy a mikrószámítógépes fejlesztési elképzelések dokumentációi között - a kellő részletezéssei megadott felhasználói (ügyészi) előírások és eszközháttér (anyagi erőforrás- szükséglet) ellenére- nem találhatók a rendszer üzembeállítását, üzemelését megnyugtató módon, teljeskörüen alátámasztó adatok. Ezek közül kiemelhető a telepítés és üzemeltetés személyi jellegű erőforrás szükséglete (létszámfejlesztés, kiképzési terv), a megvalósítás ütemterve (alrendszerek kidolgozásának sorrendje}, a teljes rendszer (kidolgozás, bevezetés, üzemeltetés) költségigénye, forrás biztosítása, amelyekre ugyanúgy az előkészítő munka szerves részeként célszerű kitérni.

3. SZÁMVITELI REND, BIZONYLATI FEGYELEM, ELLENŐRZÉS

A számvitellel kapcsolatos tevékenységet a törvényekben, rendeletekben meghatározott előírások szerint végezték, illetve végzik (925/1987. PM XII. sz. közlemény, 5311988. (XII.24.) PM. rendelet, 1991. évi XVIII. törvény). A költségvetési beszámolók a területi ügyészségek havonként elkészített pénzforgalmi jelentéseire és a központilag, de költségvetési intézményenként könyvelt gazdasági eseményekre épülnek. A főkönyvi és analitikus könyvelés egyezöségéröl, leltárral való alátámasztásáról, a mérleg valódiságáról a vizsgálat meggyözödött.

-22-

Átmeneti nehézségekkel járt a számviteli törvény (1991. évi XVIII. tv.) előírásainak betartása, mivel azok 1992. január l-én léptek életbe, de a PM csak márciusban adta ki a "Kitöltési Útmutató"-t a központi költségvetési szervek részletes előirányzatainak összeállításához. Ezért az év első három hónapjában a régi számviteli előírásoknak megfelelőerr rögzítették a gazdasági eseményeket. Az Útmutató megjelenése után a központilag készített ún. "Költségvetési Szótár" alapján, amit valamennyi területi ügyészség megkapott, az l. n. év könyvelését átdolgozták. A területi ügyészségek csak részben önálló költségvetési szervek, így kettős könyvvitel vezetésére nem kötelezettek (a pénzforgalmi jelentéseik alapján a központban történik a könyvelés). Megfontolásra javasolható - pl. a számítástechnika alkalmazásának kiterjesztésénél -a kettős könyvvitelre történő áttérés a területi ügyészségek esetében is. A számviteli csoportnál főkönyvi, valamint a folyószámla könyvelésben (lakásépítési kölcsön) már felhasználásra kerültek a mikroszámítógépek. Az ügyészi alaptevékenység folyamatban lévő számítógépesítése mellett figyeleiJlbe vehető, hogy a PC-k alkalmazásának a pénzügyi szakterületen is további tehetőségei és igényei vannak.

Az 1990. évi személyi jövedelemadó (SZJA) elszámolása során nem az adóigazgatási jogszabályok szerint jártak el azzal, hogy a keletkezett adóhátralékot (472.591 Ft) - az APEH-nak történt átutalást követően- az érintett munkavállalóktól az előírt két részlet helyett hat részletben vonták le. Ezáltal a költségvetési juttatás terh~re nyújtottak kamatmentes hitelt az érintetteknek. Ilyen jellegű szociális megfontolások érvényesítésére a jogszabályok nem adnak lehetőséget a gazdálkodó szervezetek részére. Az első két részlet levonása után (1991. május-június hó) még 278.129 Ft tartozása volt a dolgozóknak a fejezet felé.

A leltározásokat a 13/1985. (IV.20.) PM. sz., illetve az ezt módosító 4211989. (XII.5.) PM. sz. rendelet előírásai szerint végezték.Ennek megfelelően "Leltározási Szabályzat"-tal rendelkeznek, az abban rögzítettek igazodnak a jogszabályi tendelkezésekhez. Az 1989-től érvényes "Készletek selejtezési jegyzőkönyve" nyomtatványok szabályszerűek, könnyen értelmezhetők. Ezzel szemben az "Állami tulajdonban lévő felesleges vagyontárgyak hasznosítása" c. szabályzat - amely még 1985-ben került kiadásra - elavult, több hivatkozott jogszabály időközben hatályát vesztette. A lefolytatott leltározásoknál és selejtezéseknél- a számítóközpont mágnestemez egységeinek selejtezését kivéve - az ellenőrzés kifogásolnivalót nem tapasztalt. A számítógépközpontban 1990. VII. U-én - 65211990. sz. selejtezési jegyzőkönyv tanúsága szerint - a 231. számlacsopo~tban szereplő "új számítástechnikai eszközök" elnevezésű cikkcsoportból kiselejteztek 33 db 2.5 Mb-os mágneslemezt, valamint 2 db beállítólemezt, összesen 173.547 Ft értékben.

Ez esetben a probléma forrása alapvetőerr a helytelen eszközválasztás volt. (13. sz. melléklet: Az ügyészi információs 'rendszer eszközbeszerzései.) A selejtezés már szükségszerű megol-

-23-

dásnak tekinthető, mivel az eszközök használhatatlanok, eladhatatlanok. A megsenunisítésükre vonatkozó állásfoglalás 1990. óta húzódik! A Legfőbb Ügyészség belső ellenőrének hiánya egyre erőteljesebben érezteti negativ hatását a felügyeleti jellegű és belső ellenőrzésben egyaránt. A vizsgált időszakban a Számviteli és Ellenőrzési Csoport vezetője látta el ezeket a feladatokat a pénzügyi főosztályvezető által jóváhagyott ellenőrzési terv szerint. A főügyészségeken, a helyi ügyészségeknél végzett felügyeleti jellegű és célellenőrzései kiterjedtek a pénzügyi nyilvántartásokra, a bizonylati fegyelemre és a könyvelés helyességére, a pénz és értékcikk kezelésére, a területi ügyészségek sziotjén végzett SZJA és társadalombiztosítási elszámolásokra és a főügyészségek ellenőrzési tevékenységére. A költségvetési előirányzatok tervezése, azok megalapozottságának vizsgálata, felhasználása már csak esetenként képezte az ellenőrzés tárgyát

J(ülönösen az utóbbi időben - a számvitellel kapcsolatos vezetői feladatok megnövekedése miatt - nem sikerült a felügyeleti ellenőrzéseket a két évenkénti előírt ütemezésben végrehajtani. (Pl. a Fővárosi Főügyészség és az OKKrl ellenőrzésére utoljára 1987-ben került sor. Az 1991/92-es ellenőrzési tervben foglalt 14 felügyeleti ellenőrzésből eddig részarányosan csak 3 valósult meg.) A végrehajtott ellenőrzések megállapításainak írásba foglalása, a tapasztalatok hasznosítására, a feltárt hiányosságak kijavítására .tett intézkedések kevé~ kivétellel · az előírásoknak megfeleltek. Az elmaradt ellenőrzéseket a legnagyobb igyekezetük mellett sem pótolhatják a munkafolyamatba épített ellenőrzések, vagy a fokozottabb vezetői ellenőrzések. Különösen hiányzott az átfogó értékelés a Legfőbb Ügyészség gazdálkodási tevékenységéről. A belső ellenőr hiánya, illetve az ellenőrzést végző csoportvezető leterheltsége sem adhat magyarázalot arra, hogy a Legfőbb Ügyészség házipénztárának ellenőrzésére legutóbb 1991. októberében került sor.

A tapasztalt hiányosságok összefüggésbe hozhatók azzal is, hogy alapvető szabályzatok több fontos területen elavultak (Pl. az 1986-ban kiadott Ellenőrzési Szabályzat), illetve hiányoznak. A házipénztár kezelésének szabályozatlansága különösen azért kifogásolható, mivel az erre vonatkozó 99/1982. (XII.28.) PM. rendeletet a 2/1990. (1.31.) PM. rendelet hatá1}1alanította, így az azzal kapcsolatos szabályozási kötelezettség a gazdálkodó szervet terheli.

-24-

n. Következtetések, javaslatok

Az utóbbi években az ügyészi szervezet jelentős változásokat élt meg. A szervezeti változások (Ügyészségi Nyomozó Hivatalok felállítása, új városi ügyészségek létesítése) mellett komoly lépések történtek az ügyészségi dolgozók bérezésének javítására, előmenetelének szabályozására. Ezek függvényében nagymértékben emelkedett a fejezet részére juttatott költségvetési támogatás.

A változási folyamat még egyáltalán nem tekinthető befejezettnek, hiszen éppen az ügyészség alkotmányos helyzetének, feladatkörének és működésének főbb elemeire vonatkozó - politikailag is egyeztetett - koncepeionális döntés, valamint az azt követő szabályozás várat magára. A Legfőbb Ügyészség a kérdéskör szabályozására- beleértve az ügyészségi szolgálati viszonyról szóló törvényjavaslatot - un. jogszabály tervezet-csomagot készített, amely f.év májusában került az igazságügyi tárcához. Az érdemi döntés meghozatala az új Munka Törvénykönyve f . év júliusától történt hatálybalépésével vált sürgetővé, hangsúlyozottan a szolgálati viszony szabályozását illetően. A fejezet gazdálkodásához a szervezeti felépítést az ellenőrzés alkalmasnak ítélte, annak fenntartásával, hogy a szabályozásbeli ellentmondásosságokat, hiányosságokat fel kell számolni (biztosítani kell a belső utasítások, ügyrendek, munkaköri leírások összhangját) és láthatóan az eddigieknél nagyobb figyelmet igényel a gazdálkodásban kulcspoziciónak számító álláshelyek feltöltése. Az ügyészi szervezet gazdálkodásának irányítása, szervezése erősen centralizált. Tény, hogy sajátos helyzetet idéznek elő: a költségvetési előirányzatok rendkivül magas (több mint 80 %-os bér- és tb. járulék hányada, az ügyészségi infrastruktura javítását szolgáló beruházási keret fejezet szinten rendelkezésre álló minimális összegei (1992-ben 10 millió Ft), továbbá az is, hogy a megyei (fővárosi) főügyészségek több mint kétharmada a bíróságok kezelésében lévő épületekben nyert elhelyezést. Ezek a tényezők valóban a központosítás mellett szólnak, ugyanakkor az ellenőrzés rámutatott azokra a pontokra, (anyag és eszközbeszerzések, felújítások stb.) ahol túlzottnak ítélte a központi akarat érvényesülését Az önálló gazdálkodás feltételei a figyelembevehető mutatók alapján - létszám, költségvetési volumen, egységek száma, stb.- a Fővárosi Főügyészségen tekinthető kialakultnak. Indokoltnak látszik áttekinteni a nagyobb önállóság lehetőségét más területi ügyészségeknél is (elsősorban ott, ahol regionális feladattal nyomozó hivatalok működnek). Természetesen a legkedvezőbb gazdálkodási feltételek az ügyészség alkotmányos helyzetének végleges rendezését követően határozhatók meg.

-25-

A sajátosságokból adódóan a szervezet létszám- és bérgazdálkodása kiemelkedő jelentőséggel bír, az 1989-től felgyorsult pályaelhagyások következtében a gazdálkodás legkritikusabb kérdésévé vált. (A főállású ügyészek létszámhiánya ez évben elérte a 17,3 %-ot.) A bírák, ügyészek, bírósági és ügyészségi dolgozók előmeneteléről, javadalmazásáról szóló törvényi szabályozás pályaelhagyást visszafogó hatása csak átmenetileg volt érzékelhető, az alapvetően pozitivan értékelt szabályozásban megmaradt néhány negativ elem is. Így pl. a rendszer a pályakezdőket preferálja, amikor a frissen kinevezett ügyészt ugyanannyira értékeli, mint a négy éve ott dolgozót. Egyetértve a preferálásra irányuló jogalkotási szándékkal, a bérrendszert oldottabbá lehetne tenni közbenső (esetleg a két évet elismerő) lépcsőfok beiktatásával. A vezetői utánpótlásra hat kedvezőtlenül, hogy a bérrendszer feltételei alapján érdemesebb a szervezeti hierarchia magasabb színtjén beosztott ügyésznek lenni, mint a helyi ügyészségeken vezető poziciót betölteni. Tudatos törekvések eredményeként mintegy tíz évre visszamenőleg az ügyészi kinevezések átlagosan kétharmada a fogalmazói körből történt. Ezért lényeges a fogalmazói kereseti arányok alakulásának és a fogalmazói utánpótlás helyzetének fokozottabb figyelemmel kisérése. Továbbra is hasznosnak ítélhető a központilag (művelődési tárca által) megállapított ösztöndíj keretek és a fejezet saját költségvetése terhére- a központi támogatás korlátainak áthídalására - képzett keretek együttes felhasználása, növelhető ~onban ezek kihasználtsága. A technikai ellátás rendjét a területi szervek évente felterjesztett igényeinek - a pénzügyi forráslehetőségek figyelembevételével történő - rangsorolása jelenti, ami az ellátottság alacsony színtjén még kevésbé jár problémákkal. Ebben a fázisban elegendőnek tűnik pl az a rendező elv is, hogy a főügyészségek másológépei egyidejüteg ellátják a megyeszékhelyen működő városi ügyészségek másolási igényeit is. Az ügyvitelszervezésell alapuló ellátás a jelenlegi gyakorlatnál az írásmunka racionalizálás komplex kezelésével nyújtana kedvezőbb megoldást, mivel nemcsak az egyes munkafázisok, hanem a teljes ügyviteli folyamat gépesíthetőségét tekintené át az igény- és forrásoldalról egyaránt. Hasonlóan eszközbeszerzés-orientált a számítástechnika mintegy tíz évre visszatekintő alkalmazása az ügyészi munkában, ami valószínűsíthetőell az eszközbeszerzések külső (KSH) forrásból történt finanszírozásának a következménye. A tapasztalt adatfeldolgozási gondok többsége az előkészítő-szervező munka hiányosságaira vezethető vissza. Ez_a tevékenység nem szűkíthető kizárólagosan a szakszolgálat feladataira, ezért indokolt lenne a célkitűzések, feladatok, kommunikációs folyamatok ügyészi szervezeten belüli szabályozása. A költségvetési fejezetben önálló címet képező OKKrl alaprendeltetése szerint széleskörű, nagy mélységű tudományos kutatásokat folytat a bűnözés, a bűncselekmények okainak és feltételeinek megismerése, a megelőzési lehetőségek és módszerek feltárása és kidolgozása, a bűnüldözési és bizonyítási módszerek fejlesztése érdekében. Működési feltételeinek ellenőrzése számos szabályozási hiányosságat tárt fel, ezek megszüntetésére elsődleges az intézeti besorolás tisztáz~a. a gazdálkodás egyértelmű alapokra helyezése. Az intézetnek igen szerény saját bevételei voltak. Ebben egyrészt közrejátszott, hogy számos esetben

-26-

végeztek térítésmentesen vizsgálatokat, másrészt a hatályos hető díjak sem fedezték a tényleges ráfordításokat.

szabályoz~s

szerint érvényesít-

Az ágazati és célfeladatok pénzügyi előirányzatai (az áthúzódó teljesítések kivételével) felhasználásra kerültek. Ennek eredményeként a nyomozó hivatalok, valamint az új helyi ügyészségek már működőképesek, de állományuk további feltöltése, technikai színvonaluk bövítése még folyamatos ráfordításokat igényel. Az

ellenőrzés

megállapításaira alapozva javasoljuk

Az Igazságügyi Minisztérium és a Legfőbb Ügyészség együttműködése keretében:

-Indokolt az ügyészséggel kapcsolatos

törvényelőkészítő

munka felgyorsítása, különös

tekintettel az új Munka Törvénykönyve által hatálytalanított -un. háttérjogszabályok miatt bekövetkezett átmeneti szabályozatlanságra. -A bírák, ügyészek, bírósági és ügyészségi dolgozók előmenetelével és javadalmazásával kapcsolatos közös törvényi szabályozásban - a koordináció szem előtt tartásával célszerűnek látszik kisebb módosítások kezdeményezése:

= a hat év alatti szolgálati

idővel rendel)cezőket érintően

a f.izetési fokozatok

nagyobb differenciálására (tv. 7. §.),

= a bérrendszer és a szervezeti hierarchia -

vezetői

utánpótlás szempontjából lényeges - kedvezőbb összhangjának biztosítására (tv. 10. §.).

-

Szükségszerű

a 3/1986. (Il. 21.) IM. sz. rendelettel szabályozott szakértői díjazás felülvizsgálata, annak figyelembevételével, hogy a díjtételek tükrözzék a tényleges ráfordításokat

A Legfőbb Ügyészségre vonatkozóan: -A gazdálkodási rendszer szabályozásának áttekintésével célszerűmegvizsgálnia főügyész­ ségek (és OKKrl) tényleges gazdasági önállósága növelésének feltételeit, a tartósan létszámhiányos, nagy ügyforgalmú területi ügyészségek kiemeit kezelésének lehetőségét. -A létszám- és bérgazdálkodást érintően rendelkezésre álló jutalmazási keret terhére célszerű biztosítani a fogalmazók és az egyéb ügyészségi állománycsoportok közötti kereseti arányok utóbbi időszakban tapasztalható kedvezőtlen változásának korrekcióját. Az utánpótlás biztosítása érdekében indokolt a központi és a fejezet saját ösztöndíjkeretei együttes felhasználási lehetőségeit rugalmasabban, hatékonyabban kihasználni.

-27-

-Az ügyészségek technikai ellátásában lényegesen nagyobb mértékben szükséges támasz-

kodni az ügyvitelszervezői tevékenységre, valamint az ügyészségi információs és ügyviteli rendszerek kialakításában a számítógépes rendszerszervezöi munkákra, azok dokumentáltságára.

-Az OKK.rl esetében meg kell szüntetni a térítésmentesen végzett vizsgálatok gyakorlatát, valamint a kutatóhelyek gazdálkodására vonatkozó előírások újraszabályozását követően célszerűen törekedni kell a bevételt eredményező kutatások számának növelésére.

Budapest, 1992. augusztus . MellékJet: 21 lap

.*w·~--~ ·

Hagelrpayer István

l. sz. melléklet a V-3-39/1992. sz. jelentéshez

Teljesített

Megnevezés

működési

kiadások összetétele

1989.év ezer Ft 76

Készletbeszerzés Béralap · Anyagjellegli kiadások

12.278 l iB 413.035. 59,0 30".515

.4,4

1990.év , ezer Ft %

199l.év ezer Ft

22.156 2,4 37.510 526.584 57,2 . 913.191 . 39.201 4,3

,:t 2,5 59,3

65.237

4,2

"l ó.067 83.561 38"5.911 20.031

1,0 5,4 25,1 1,3

Bérjellegű

kiadások Szolgáltatás Kv.etési befizetés Nag.y javítások . Kvetési elvpnás t-·l úködési célra átadott pénzeszköz

Múkö.dési · kiadás összesen:·

15.323 2,2 44.414 6,3 .. . . . ·166. 507 -23,6 7.~78

l,l

.·119 .-10.07T .. 1,4

·700.146 100,0

22.96~

2,5 54- ~875 . 6,0 22s". 804 2"4' 9 . -6.043 o", 6 201 19.440

2,1

1~4

.1 8.108

1,3

920.272 100,0 1.539.800 100,0

=================~:=====~=-~===i~==a==~c================================

.

,.

2. sz. melléklet a V-3-39/1992. sz. jelentéshez

A pénzmaradvány alakulása, felhasználása

ezer Ft Megnevezés

1989.év.

Előző évek maradványa Jóváhagyott előző évi· pénzmaradvány elvonás

1990.év

199l.év

1992.

1.143

-8.229 11.9

19.006 -_201

14.632 - 184

Összes halmozott pénzmar.

8.110

18.805

15.591 180.088 *

Beszámolási időszakban · felhasznált pénzmaradvány - jutalom·ra - készletbeszerzésre .- szolgáltatásra ·- felujitásra . beruházás ra egyéb

'7 .:698 39 351 ' 16 .

5.133

~ . :..

.

3.517. '6.. 043 480 2.490

187 8.31.1 1.143 5.950

:.;; ....

Felhasználatlán pénzmar. · ,. a beszámolási· időszak végén Beszámolási id6siak - bevételei - kiadásai

1.142 1.464.277 ' 1.445.271

1.911.726 3. 592.321 1.897.094 3.412.233

Tárgyidőszak

pénzmaradványa -bevételi többletból -· · -kiadási megtakaritásb61 . /ebből kiadási .hátralék

K

= 199l.évi

,.593 18'. 413 .

1.828 13.947.

5.607 174.481

pénzmaradványból 85.680 BE feladat elmaradás · .35.700 Elámeneteli és bérrendszer . maradvány . 58. 708 Egyéb ·maradvány 180.088 Összesen

' ,·

Egy ügyéezre jutó ügyforgalom alakulása az engedélyezett ée betöltött ügyéezi létszám alapján

,.

Országosan

~zam

10EHl

.. .•

t

•

•

988

.

.. •

.780

.•

.

l

•

•

'

........··-' ..........·''

..

.

.• . .

•

•

t

. .

t

•

.• ..

.

•

•

• •

•

.. .

.

• t

•

'

'''

'

:'

•

• •

'

:'

•

.

• •

t

• •

······· '

,.

··········' : ... .......... ' ''' ·: :':

,' .......•....!....... ......::,. ............ ::'c.... ....... :':........... : ::' : :: : .......... ;............[ i i i i ·:············•··········· '

, . . ' . ' . ' ..'' ',........ '' .... , . ........... ; ,......... . : ' ' . ' ' ' ........ ' '' ' .' '' .' .................... .' : ...........,....... : ' ' : :'.... .... . .. :: : ..... ,:............ !' ............:L :: :: :: :: i i i i i ..........1............i./j.~T~'

...........l

588 ..

........ • •

'

' .

O

1 ................

'

'

' ;

'

O

•

o

•

'

'

'

'

.

'

......... •

'

.

·············•····

288

! ............ ;....... ' .....

i

.

'

-

'

'

...

:'

,T~.

' ..... .. .. ·'

. ,;.

: ........... i'............ :

'

''

..: '

'

,

i

:

_.._ het ö l t öt t ~t~ enged~ l yezett

'

..

. ...

..

.

•

..

. . :

•

l

1982 1983

l

.. l

l

l

•

l

•

•

l .

1984 1.985 1986 1987

•

l

l 988

..

(ll

..... (ll.

~

t.... .....

Cll Cll

.... r+

.

Cll

==' r+

l

1990

aCll

N....,.

l

(ll• (ll

l

ev

:

1989

~1>--

\ON \O' N

•

l

CJlÚ)

.... (ll

•••••••••••r•••••••••••J•••• • •••••••,•••••••••••••••••••••••• • p•• ••• •• • •••J•••••••••••-~· · ••••••••••~••••••••••• • • • • l • l • l • l •


......,i..... ....... ,: :' :'

,..........

~

l.O'

• ' : ··r············' ............... : ' : ·····~···· ........ : . ·····1·--·-·······!···· · ··· ···- ~---··· ·····-~······ : t

. ..

""'

--~~----~.. , .

;7.

~~~,

•

381'1-~~ -::~-*~. '

.., ...........

'

' '. '''' ...........·. r ..........,.... ........1'.·........... '''' •. •' -"!' .;,: ,........ . . . "']"""'""'. ,.._ •·.'

488

0 l

... .

····· ····· !· ··· ······-·r·········---~---········i····-······-~ ·-· ····· · · · -~-- -·

688

188

..

•

•••••••••••r••••••••• •• ~•· • ••••••• • •••••••••••••••• • ••••••• • ••r•••••••••••4••••••••••••••••••••••••••••••••••••••t

l

888

.

•••••••••••••••••••••••r••••••••••••,••••••••••·~·· • ••••••••••• • ••••••• • ••r• •• ••••••••·~····• • •••··~·••••••••••••

1991

::t Cll N

3/b. sz. melléklet a V-3-39/1992. sz. jelentéshez

Az egy engedélyezett ügyész! látszámra jutó ügyforgalom változása néhány fóügyészségen %-os arányban (1982

Megnevezés

Baranya megye Főváros

Hajdu-Bihar m. Nógrád megye Pest megye Szabolcs-SzatmárBereg megye Vas megye Zala megye

Országos átlag

1985

=

100 %)

1988

1989

1990

1991

112 , 6 120,7 117,6 101,5 lll, 7 107,7

105 , 3 · 123 , 0 125,3 102,6 124,3 106,8

110,6 130,6 141, l 102,3 131,2 116,4

116' 9 185,4 177,9 125,6 161,8 136,3

136' 4' 217,8 178,7 158 , 2 185 , 2 160,7

107,5 101,9

146,8 115,4

135,3 114,7

156,7 129,7

180,0 139,8

113,4

117,5

124,7

157,4

179 , 4

4. sz. melléklet a V-3-39/1992. sz. jelentéshez

Átlagbér, átlagkereset alakulása

Átlagbér 1989. 1990.

Ft/h6 1991.

.

.á~f,~ ·

'bér

6

t

Át l a g 1989.

J.YY2.

I.negy.edév

i

kereset Ft/h6 1991. J.YW.

átlag keres~t ~~/q6

1992. !.negyedév

Fófog1alkozásúak

'l l

Ugyész ek

21.054

24.911

38.199

24.678

49.771

47.999

30.350

l

67.882

l l

l

...

Fogalmazók

9.998

10.938

17.155

18~72o

11.718

13.326

21.578

-, . ""' 22~119

Nem Ugyészek

7.796

. 9.194

16.884

21.397

9.138

11.201

21.237

28.891

Fizikai ak

6.603

7.921

9.123

13.707

7.740

9.650

11.474

18.505

--------

-

-

~-

~

~---

- --

--

· -

-

-

·

-

---

---

--

-

l l l l

5. sz. melléklet a V-3-39/1992. sz. jelentéshez

a./ Az egyes ügyészség! állománycsoportok átlagbérének évenkénti aránya az ügyészek átlagbérének %-ában (a 4. sz. melléklet alapján számítva) :

Fogalmazók Nem ügyészek Fizikaiak

1989

1990

47,5 37,0 31,4

43,9 36,9 31 ,8

1991 44,9 44,2 23,9

b. l Az állománycsoportonkénti bérek változása évhez képest %-ban: 1990 .

Ügyész ek Fogalmazók Nem ügyészek Fizikaiak

18,3 9,4 18' l 19 , 9

1991

53,3 56,8 56, l 15,2

1992. I. n. 37,6 43,0 27,5

az

előző

1992.I.n.év

30,2 9'l 26,7 50 , 2

Megjegyzés: A keresetek esetében az arányok, a változások dinamikája a fenti táblázatokban szereplő adatokhoz hasonlóan alakultak.

6. sz. melléklet a V-3-39/1992. sz. jelentéshez Bérek és jutalmak (béren felüli juttatások)

1989 B~r

1991

199o Bár

~Rt alom

Bár

jutalom

jutalom

1ŐVÁROS

54.11o.524

12.359. 73o

69.442.487

15.131.129

127 .491.• 95o

3o.394.452

BORSOD

~4.132.516

5.129.866

29.223.885

6.5o7.8oo

49.266.176

11.862.563

9.o54.6o6

1.69o.425

·1o.834. 98o

2.523.999

18.978.446

4.171.440

~2.335.741

4.o59.94o

26.272.682

5.635.171

43.632. 47o

. 9.83o.362

HEVES PES~

..

SOMOGY

11.482.138

2.o31.844

15.971.820

-

Megjegyzés:

. 3.646.845 -

- - - - - - - - - - - - -- - - - -

3o.515. 335 -

-

--

- - - - - - - - - - - - --- - - - -

A bárekben ezerepelnek a he1yetteeitélsi dijkQnt kitizetett összegek! Az adatok

~t.-ban

vannak megadva.

7.292.588 ~-----

l

7. sz. melléklet a V-3-39/1992. sz. jelentéshez Helyet tesi tési jutalmak, d.íjak alakulása

198C. 11 H11 di.i

11

H .iut. 11

Főváros

-

Bo'rsod-Abauj-Zemp1én m.

-

179.400

33.000

186.900

Somogy m.

209.300

30.000

Pest m.

112.500

68.900

Heves m

11

1990. H dij "H11 11

~ut. ·

11

1991. 11 H11 jut·. H díj 11

1.469.100 1.007.100 194.700 1.481.900

-

22.000

24.000 112.950 . 164.200 179.100 21.000

14.500

42.000

359.700

333.500 347.600 62.200 364.700

!

8. sz. melléklet a V-3-39/1992. sz. jelentéshez

KIMUTATÁS az Ugyészi szervezet által az 1989-199l.évben végzett karbantartási, kisjavítási és ~elujítási munkákról,valamint a beruházási előirányzat terhére vállalt tele~onhálózat fejlesztési hozzájárulásról Ezer for.intban Me gye i

Feladat Városi Karbantart. FóUgyész, Ugyészség Felujit. se g m e B: n e v e z e s e

/fővárosi/

1982·

1290·

é

1921.

~r

Telefonhálózat fejlesztés 1989. 1990. 1991 é v

I. TERULETI OGYÉSZSÉGEK FŐVÁROS

u

ll

u 11 11 11 ll

!estés 775 XIII.k. festés 358 XVIII-XIX.k. festés 271 radiátorcser. X-XVII.k. festés IX.k. festés III-XV.k. festés Nyom. Hiv.

468

478 _343 271

90

BARANYA BÁCS-KISKUN ll

ll

"u 11

BÉKÉS

tetószig. Kiskunfélegy.festés Kalocsa festés Kiskórös !estés Kiskórös uj kialakit. Kunszentmikl. Gyula Szarvas Szarvas Szeghalom Békés Békés Battonya Gyula Békéscsaba

144 84

ioa

121

elektr. kenvektor !estés fUtés-festés festés telefon !estés uj elhely. !estés

13 ll

BORSOD-A.Z. Miskolc tetőmáz ll : .Mezókövesd !estés u Tiszaujváros festés Szikszó új kialak. "n Encs új kialak. Miskolc szabv.vizsg. "" Sátoraljaujh.festés

110 124 91

ll

u ll

ll ll

u ll ll

:..~. "

599

90

35 271 106 87 4038 143

892

90

90

544 197

- 2 -

Megyei

Feladat Karbantart. Felujit.

/fővárosi/ Főügyész,

se g me

.

~

Városi Ugyészség n e v e z e• s e

CSONGRÁD n

ll

n ll

FEJÉR ll

"

új kialak. IM.tel.hozzájár. vill.szer. új kialak.

244 123

Sárbogárd Sz fehérvár

új kialak. új kialak.

341

Nyom.Hiv. Sopron

festés új kialak. szigetelés

47

" HEVES

Hatvan Heves Eger Füzesabony Gyöngyös

festés 450 közmü 90. konvektor cser. új kialak. festés

ll

ll ll

" ll

KOMÁROM-ESZTERGOM ll Tata ll Esztergom NÓGRÁD

" PEST ll

" ll

SOMOGY

Nagykáta Cegléd

Kaposvár Marcali ll Barcs Kaposvár "n Nagyatád ll Nyom.Hiv. SZABOLCS-SZATMÁR-BEREG n ijyiregyháza n Mátészalka n Nyiregyháza ll Nyíregyháza ll Fehérgyarmat ll

ll

102

felujítás IM.téritésfütés elektr.fütés új kialak. tapéta átalakítás új elhely. festés festés festés

1989., !99o. 1991. e v

90

1244

360 180

"637

49

67 201

90

·99 90

534

90

100

90

61

új kialak.

Balassagyarm.festés Salgótarján vizszer. Budapest Monor

Telefonhálózat fejlesztés

,

50

parketta új kialak. irattár szig.

De~recen

1991.

90

H.Szoboszló Debrecen

HAJDU-BIHAR

1990. é v

Szeged Csongrád Szeged Szeged Szeg.Nyom.H.

GYÓR-MOSON-8.Győr ll

1989.

377 358 123 176 117 61 489

150

120

44

607 150 1946

176 6o

120

600 162 89

90 180

-

felujítás 1600 festés 207 4 szoba kial . ~arázs feluj. uj kialak. Nyiregyh ~ Ny.H. -"-

717 160 146

2472

43C +épület be sz.,

~

Me gyei

/fővárosi/

Városi Ugyészség ség m e g n e v e z e' s e

Főügyész-

Feladat Karbantart. Felujit.

JÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOK Tlsza:flired · "

.

3-

- 1989.

181

irattár

szig. Kunszentmárt.uj kialak. Mezőtur festés Karc ag ideigl.elh. Nyom.Hiv. új kialak.

rt · rt

Szolno~

n

"

"

TOLNA

Dombóvár· Tamási Paks Paks Szakszárd Bonyhád Tamási Szakszárd .Dombóvár Sárvár Szombathely

11 11 11 11 11

"''. rt

VAS n

· VESZPRÉM

-

"rt " " ZALA

"

~arázs

.festés festés

78 48

tetősz ig.

festés elektr •. új ··elhely.

,

e

1990. "
135 468 · 50

75

elektr~

víz . ·

!est~s

t-estés · reluxa

70

Ajka tetószig. Veszprém közmUalagut ·új épUlet Veszprém Ajka . .festés yeszprém V. U.

58 240

Nagykanizsa .felujitás Keszthely . . új elhely. ·

548 277

I • TERULETI . UGYÉSZSÉGEK . ÖSSZESEN;

1989., 199ö. 1991.

LEGFŐBB n ·· n

UDUL6K

"ri " " "

OKKri

"

70 51

138 90

15 15 60

90

24 100 11137 250

674

7440 20380 13135

240

1140

1630

a.====•==========

525

Balatonlelle karbantartó 149 n tervdok.kész. .felujitás " Fonyód H.szoboszló karbantartás Mályi Budapesii · . tetójavitás 1217 Budapest vízszerelés

..

90

90

UGYÉSZSÉG KÖZPONT · festés Garázs MUhely gk.mos6 elh.J

II . KÖZPONT ÖSSZESEN:

90

·36

=~=====-=-=••=--==-==•====••••=-==--=-=••••ma==-==•=-•=••=

II.

Telefonhálózat fejles zt és e v

127 318

..

1991.

33 1164 38

15562 18 329

1366 1760 15909

========= ··=· =·==··==•===···====···-·····=====·=-==··~---========·=========

- -4· Megyei

/fővárosi/ Főügyész-

ség

Városi Ugyészség

Feladat 1989. Karbantart. Felujit. ·

Ö S S Z E S I T

I. TERÜLETI UGYÉSZSÉGEK

7 440

!!.LEGFŐBB

1366

UGYÉSZSÉG KÖZPONT

III. E G Y U T

~:

.8806

, ..

1990.

1991.

Telefonhálózat fejlesztés

1989. 199ö. 1991. é v

6 20380

13135 240

1140 1630

1760 . 15909 22~40

·29044 240

1140 1630

9. sz. melléklet a V-3-3·9 /1992 . sz. jelentéshez

l

OKKrl müködési kiadásainak alakulása

Érték : ezer Ft

Me

g n e v e z é e

Előz ő

1989 .

1990 .

1991.

1992.

5.603 1.970 7.573

9.04.1 5.283 14..324.

10.3~7. 6. 299 1 . 16.t366

10. 367 6 .950 17 .450

évi eredeti

e l ő irányzat :

- bér - dologi - együtt

# ·

w

Alapelőirányzat:

- bér - dologi - együtt

9 . 041 5.283 14. . 324.

10 . 367 6.299 16.666

10 . 500 6.950 17.4.50

20 . 700 15.860 36.560

10. sz. melléklet a V-3-3·9/1992. sz. jelentéshez .

.

.

P e l.j e g y z é s e röntgenl~borat6riumban tér:í:tés nélleül végzett vizsgálatokról

··...

1989-tól kezdődően munkatervi feladataim közé tartozott e múzeumi mútárgyak .kriminalisztikai vizsgálatával. kapcsolatos kérdéskör foldolgozása is. Részben a szakirodalom feldolgozását, részben konh~ét tárgyak ~zsgálatával megfelelő tapasztalatok megszerzését illetve az azonosításhoz szükséges vi~sgálati rendszer kidolgozását jelenti 'a feladat. A tárgyek vizsgálatához a tulajdonos engedélye szükséges, aminek megszerzéséhez célszerűnek látszott, mintegy ellenszolgáltatás'ként, a ·téritésmentes vizsgálat felajánlása. Ezen. lépés további indoklása: a tér:í:té~ ellenébeli végzett vizsgálati eredményeket pub~ikálásra gyakorlatilagnem használhatnánk fel. Minthogy a munkaköri f~~ada.tók közé tartozik a . kutatási eredménye~ közzététele, ·:publikálása ls, l.gy ezt · nem lehetne maradéktalanul teij esiteni • .. A munketer~i feladatok végrehajtásával térítésmentesen· vég-zett :·vizsgálatok köre:

kapcsolatose~

1989. évben: Jo viz~gálat: táblakép és ·falfestmény 11 199o;. : .. 43 · - n : ~áb.lak~p, festett kő- és taszobor 11 11 1991. :41 . .;. . : !{llfestmény~ fászobor

Budapest, 1992. április 15.

L. t

c~J9

/Kriston Lászlo/ csoportvezető

·

ll. sz . melléklet a V-3-39/1992. sz . jelentés hez

A társadalmi beilleszkedés zavarai (TBZ) c. kutatási program finanszírozása

A TBZ kutatásra

előirányzott

F e l a d a t

1989.

1990.

1. téma 2. téma

85 125 210

85 125 210

Oaazeaen:

keretek

Osszesen

1991.

190 420 610

• 360 670 1.030

Ili

A TBZ kutatásra felhasznált pénzeszközök

F e l a d a t

1989.

1990.

- előző évi maradvány - ellátmány - felhasználás

85 77

8 85 83

2 . téma - előző évi maradvány - ellátmány - felhasználás

100 175 61

Felhasználás összesen

138

1991.

l. téma

* AZ l .

T~

* 190 109

360 350*

214 12 5 162

187* 420 607

720 830

245

797

1990 . évi 10 eFt ma radványát

aitották át .

Osszesen

a

1.180

2. témá r a

c s oporto-

12. sz. melléklet a V-3-39/1992. sz. jelentéshez

Publ i k~ci Óli j egy~ él< 1989 év

Bakóeszi

lu'\t.al :

tQtiit.l épia6~:l ~ 1 :1 eru bÜnt.).~IÍ!ö. r;ksáy"" ~·-=147·· 189.o. ·· A g~r~zdasáo njhánv krimlno16w1di 245- 29~~. n. ( t~1r ~z~.;Jr :~öld~~ l l ,\

j e ll t; g :.:.t:t•"~löi

A pr oa. t i tu c. i ó 189-245. n.

S.z.akér töktbnt. v·aló t ö j C)Oi f~ l" l 6!; ség

....... ~L

llll?QJ ~ ltUh!:..i

:tnnnrio •

r:_.., ;;.

llo~;:.ÍlfiZólá& c.t.: orvc,lii tlid~o:tLJt·~~~=ti~ .. Xli"-fi.igof?~;;~.i h tn.. .l nn.t.~ <;=? ~:;~~ (:•vt.' l

k~zesek'• 1. !~.:. 1 h j H. o. Rövi d ho:o•ászól.fu.; .-..~ Li;;li Hl r" l.t1ptJ•m a t.•t uwll t.úc: i ( 1 989. j 1.1) i LIS 26. 2. p. j

Na~y

n

:....::g l

26.

tiUnt.E~­ ~: r t .e ..·

1--érdésél"te~.

Lá5zló Tibor:

A C)A t"~:A:'d;;."~('J nif:hilaay J.:'dminológ1c.d ( t.ars:a~er::.::C"kkeal >

kF-r· clf4.se.

Andrá~:

Csalay R
till&\hJlásc'l

l-C\ b l

~0··

28.

rabl~ ~i

Bud.:apRr;;lan.

L.irs;~d ci-1 1111.1

á !.i !DZ.

A

A

l
er8szak.

•·:•:T '::.b.

M6J-::..~ er· t. éi\ n

111ugi bil gsF'.

ügy~fizs~yl

:...:'1:.~:-.,~.:/ ::... o.

~tl~~it6

4.

b~.

1

CL,jn;a;7.er • ·

H l::!i:'ti?.k 2.

....~.

20-23.u.

t.!ar•.;.llji\lotnlLiú~:.~arl<ány.i e.euü:ét"'t8 s:.u:.~r·~pf."' és t ~c.~l.1 ld:t101.:A ca bünt·e· .. tÖQljár~";ban. Kr im l nr.JJ6ai.:u ~(ÖZlUIII,;nyeh ~·é.,-2'1. :..t.• 34-38. o. Th'"' elevemttl our C+ "lhe fr.1L.t.$ó) ThP tlunoc:triul• nh .,H-vri!r 9.

A

6·· 8. o.

.

Tt1.: H. avayy

Ob~ervE!a-

A tJvaran"k 43-5~~- CJ.

mir1t:

~dcJIJ;.:..at.

GoncJolalu~.

.il

No j t.tst i ce.

S~lf-hQlp, 14~. .

~egíts

~;'.

~-·J'!..

u.

m~gAdun •••

K~nyvt~rns ~-

sz.

139-

lJ.

gytr"•rme~:-··

löny 9.sz. 577-· ~81. o.

Pcater-a

l:.iyF.'Innek

f.Á~.

l ijt:• "'A~ v,~c..1el~tu :~. ~~­

és C~;i\ l~dvF.ar.1eh.Hhr' Dl.

JuiJhtdnmAr,~·i

t~. bz-

Antal :

A bGnöz's alakul~~~ t
I l' k ferana:

j~~

vi&szaesó~

r 0~~v0 tNJ~ A

bJnö~é~b~n.

·

l.ászló ~

Pusztai A

s .~ ~r · ···';' ;:or.> t L

tJí.inth i..•r.. n ét tó n v ~.; e,- df.··\s r; . 't:hXtui..• J .·:d: ok r.:' g y i· t?r·rni ·... vi tátlcJ .•~ ! Bt:tli .i qyj, SÚ:.•rnl.f.~ 1. ~,,. ;-.• 46·· :"·i9 . n. ... ::\ l áb ... n C". u.•~ l< p cm l O!v;,;u l ' -.;; ;:-;c;.p€•r r. • • B'"' l 1.1~.\ v .t s:;: r:>rn l e

nológi.:li Do .1 Q t:IZT'li

bZ. 7 :~ .. 1J .. S.:.:CiiiY'Vi:!:t.~t. t

2.

l:lc:ín():::p:;:,

G2.iuni t: óg~p fi.fit bí.irrü:u::.~~. ~';r:ndÖrí

f'l'v'Otnw2.A~

97-1 03.

l'l.

l
1\H::.: zt~:-~ tJdn .

rJ:.

35- ~3 B. a.

flo,;;

u,;;syi~<;::::o· :~éyJ

KKT .:t.b. 8~\-1 46. i-:1. J.t;,•I.=Jc!d:i tc;::.. •~lVfl.

i\

2.

!t.Z.

S.: emlr.o 7.:;.;;..

.

J·.r ·imlnal.l\i:>;: 1· ikai vi ~·~ S.:lJthd· ·"· C~ak~tt8S ~fl~kaztRien.

[-:. l {í•.~d.f.l<:.;

lg~=~~oUgyi

úi

f:.L•li.c g y;

u:,

L~•zló:

ial.:iotiok

Kriston

t.:r ·t-rros1

!!1~

\J.

flr~;; ;:>;ágt1>~

LA~~lón~•

l~rRdrnén Y4~k ~

~íé:í.~\d~s;; a ~~· V.

kr · i rn ., He-ill !O Z t 1 h1 i t~rJ:.: t 11 v l .: ·,.:;r~"' J.~ to l:: l. ;::l rU l et én. Ur-=.:!'f~CJCI ~ lyC:\..c: ~;-'CJt .\OVi E 7~1h:r U )). h" r· t.~kc..•::lti'tt=m.

Bárkiinyi Poil : A

i:Úzf,!se'l c- t'

té~i

tt t:..•lv;~ !;> tC-:!

llr1hF.~tőcm~Fi.' ·

1•. ~-:lW"tl·:.s- .! é•-;::; ;

é::..

ÖK~~: r· l '2i' . ~~~.

ki~r i..ilrru;,r,vr:i w:~ t~

Trí.h~kc.l~~ t.rd : r.'.l .

f~· J det-1-

év

1990.

Kránitz Mariann : A t 1.1 l.':\ til c• n '..tit~ d l?: h! ul 1?1::; a ltJ l w , c1<X• · tt ll >!fl i tJ .~ín ci~":··~: c 1 rrHnt~ .1 m~ n y a I . Or·-~., .:d l 9 ( :J f'; 1' 1.: lc.t j d ort vé ct l? l Ul i J-.:.o n ·f •:~t i::': 'IC: :i ,-:;. j, ·~·'t,'G. a d vhn yba n. Tlj'/;:\T l 1h1 a·r·c.•n v~Jr~ l mi t
z

A 9c'.A r· á:.: eJa wiq:~ tesit6 2. sz.

~.. :.t~A t.ll.~ l y·~:·~~, !I:..ÍH'Ii' k ~ 6 - 31.n.

Nv~rll!G~I;tVá(Jyi!G

t.::t 6~s z ak(''~

BI:!H- tör,í.igyl Sz aomJ.ec 1..

Kerezsi

t•: i --

''Q '1' i~~~.::..,~6.·•;J i

t"r ··-

ul.ínó ;::t!.•:,:; t•bg')''·~~l"(.'ol - !:· ~.c:.h.JC.ln j .. Hl.

i l f.JI:lU--J 9lTi' )

u.

KliÍra e

J( iGkor· uc:d~

A

::1 .: .

f: l l um t mnndC::o~ -::...:.1 j •

t:m~ nul.-

c.~ .

r;aflr- ~:~lmt~ rc;:•

H lk0v,.,~-f~ tt.

v i 1-: t i tn t> l Ó q i. .:d ma:l~) Ic,,:; .1: t:~ li t.. ~~$;F.•.

l~ pár· t·fogA~ ú i l &lfllll~~ ..íc..t ~ 9 sz. 5:::- f,t~•• Cl.

l:•:.: H :: w~ 11 ~ Ll(in r:GOF..lf:lkrn~·n vr? !.:

•~-~·.:T ~~·1. 1 :;: J.l · 1. •W) . u. kc.1nt: rnl .l v.agv ~.-. ti.•9 i i· n ~·<11::.~. -:a:.tl.:.d: ··:o.

·

r:· s~: L 'r'

l

Patera

A1'lt.Al:

A v i t:>oozr.H.-~sJid-:: t,J l :;; ~•. i.?llllJWI fol vta tul t

sá gá n ci\ K

V

i

..! tSt].i.l ]

c~ .b :lr' i:_. l ~

~t~ r-' T

~~ l.

bunt c•t é:• Ed i á n isLJh h ,;ü ~kor. y­ u.

;~(.') ;;• .. ~.·>'~2.

,.

I l" le F e1~e1"\C: Tár··so!Adiil .l t~rn ut:mn,;~ t. l ar . ul1nö;:r... ~;; ·- llii:HJ8 H.i~:(f>...... Ml•J lU. C:FJi'). 81.1C1.~ ..pe$L O"lrmc:-JW ,úfLa > Az ~rkblc~ ~~ ~ bUntPtbjog ~ ~M~l~tj ~érd é~ ~i. Kkl ~~. 7·62 .o. z l ek'f..lthis;.bj c-t on:=c.h.l @;.."· ~.:ö z 1 er~c::d~I'Mir r.-!tHJ;._.!:., ~t.:L. Bu l i.'tc;rf l ~~;.·ernl ~ l. liitZ. "i'2-77. n. • Az *'llvár·t-t.;;,Ló!G.iloJ juq.\ ~~~ rMJr.:Íl.Js ''C.Jrr.~~L.~i "' ~· h;Jekeijé~. i t:..z.ö~ t:dil ys:.:"r.~ést-~hr1él. Mo.~oy.:.u- ~l·c•i:J 7·· 8. ~;z. 6'l3··f.~~i.'l . n . A kéhl~Ukt~t~1t?i:!tJi...:ton~;;.'ll~1 ..1Cifrlj v'I JI IC:.\tk~;;•;·:r.h:: ~d.. Kti.::.h:la•~ d"'l;; l Közltifly

•<ö

40.

101 ~ .

Itt

~

721· l2::i. ,.,_

piro6 ~

hul

A seba~z;sfi?o .át"a .

Mi t 51

l fo]S z

N~ms ~~ cl Vé.'l r:!:jj~l a

~

piros!

Aut6pi~c

m.

r~utópiio~c ~1?.• nt-Hit.~~ t i ;;:. n~~m:; ..:~t .i.

c>.

19(~0. d t"L. ~::IIIlJ t"~ r 3 . ll~ly;::f.'!t hi zwr,vt.al.::u:.

c••

~.

sz. 19- 70. u.

20-'il,

.-:1.

kö:.· .l ;:.~. kE·i..lf!'!-::: b l .:. l ~JI ' lc'-i~l lJ i

pn:1C1r·· am?

~·1.10 \'•H Rt.mdf.'w '1' . ;.:.;· ~ 10-J 1 . o . Hol VtiiiJYt.ml< 111i '"~·g <<'th~l? f"bC\I i:H" F\pnc.j ~·~' :2G. c..'J. 1 o. n. l< r~dVI':i11~ i!';tnt:'!n:-ll.:oll l: cd léP,a ··a f1•·: 1.,.'· · r,al. t·L~ '=-~ ~·· .lr f~~nd f, t- :L~i . ':DZ. 1 2 . a. N1r1m tiAkarC::u:.11ak ••• Ma ~JVC:u R~mdör 1/. ~.:?. • '7 . c-• . Rend,J:~:Ii'it l err ':ax..lml .;(.,n~.:. t'1tutc:Jv,~ ;! ~·1l h ti·. ~~ .~ . r~1-· 1 o. ,.,_

Vigyázat!

A

Maoyar

Cs~~~~!

bdnb z ~~ ~l6re1 e l2jQ R.

Rendö~

K~l

~J .

i9.

s~.

lU.

u.

63-1 23. n .

Fr·ei
G.'l zd.iil r.; ,á g 1

r: i

kl

L.t !i-J

Ó<:> b LÍniJ ;:-io.;.;.

I.

l~f.,b;.ot:

4 :s :.· · 4 ·'l-l. L.d c:t.

Bíró And ... .fi~: ....,... ,

Krimin~li~zlik~l

·'~ l

:35 0. a.

..

3fJ7...,

Kriston Lá!iizló: Adalc.;krJk 2'7.

A

kfiluinc:d .i.u;:.-t ih'~·q

351- 3f'ln. C'•.

tal,'jjvin·~c:J;.l.:.•t

r~ 1 11.lt:. ~~ t ~ll~z .

•;t::J

Kiss Anna: r1E:gi~mrrtr·r-i• r~ bOIIL"'•t.ö cdji.lr/~!',öhC\n. t-:].~T I<Önyv!!zeml~~ IO:::i=4li:111d ~Jtio=:c~: ,.)Ór.; v.:':\QV

Beli..iqyi Sz t! rnle

1).~;

z.

v.

10/l-lHLo.

~' -ll· .:O:D.' •• ll. V.:.'l.l.ótl.ilrl,' l'"Írr, (. ~: t'.invvJ.·r· ül.

.''27 .

.. ·

Farkas Ákos: Az I. N6mE?t. - lliayyt.':ir· büntrn t ÖJPqt Jogtudotn.ilnyJ •t.:ö:.dö••Y• 2.ll1..:.

Mcln&r t ekben

ó~

b inl.i rw>I Ó~p,:·•1 hnl.h.i k v lt.llll.

Józ~ert K.:•n~p~.td.fikul<> h~i\t'.C:~ s.; a~:: , l kr · indno]t1~p.;u Plmél e ~y,; .til kr i m.i ru:ll Óg L~d k1.1t .:~t~ sok b.!llt. f:.L lE ~~ll.;'} m ro:~~ ,JoQtl.ldOifiÍanyi ~~.ar l r.m yi.J iutA t..:.1 B~J ~ J. 991). l' j C'IQ 1 ·f~ l t: }ij ~; ;.;~(J 1.-?S S ~· o"l n l•:i." i. Ót''t'N "I ej ~:.;~ f-Il' t:-: J Ih l~· l t .• t. j .,d c..1 ~1 j d .i l 8. G

=.3m . i •· 8~;.

171 l

c1.

,·' ..

.:~

1891.

..

QV

Bakóczi Al'll.al : A e .m barb! é!:i ló l r.~ktr..uta.

•
kötGt.

351-361.old~J erőr;zako~ bi.ÍIH.i~~~ c:t sca.d~lomtudoltltitny. 11:•• :.~.

Aó!

·

lakuJ .i~;:.;A Cikill P.!:.= '55-ó.l.c.;ldal

mc:•at·dw ~ ó~;n .

tNFO T.t~r-

·

· C• al a y Andriui ' A r·.ablciliiüh tett~~·?in~· •·· féjt.,l:'l jHlh~•~~~:i.il. /1~'7·1- 1987/ f1ö1·tonUgyi Szelme. 1?90/4. 1-B.rJl t.t<:il Rab l asi t~ndeiiC.:i ák ~ eo-~ .... f~•vt l zedbt...•ll. t 'Jgyc;O c.·.;l i;':C'qi t.r ·ta-;;i t Cl l Cj'90/4.l:r.~. 4•· 1tl. wldal

ra ll lá ei httl y::~t· 217-249.olJ~l/társsz~r~8: A

S~ab.-d:Í t.s I~Ct;l .a UC•I'II.J$~tól, ~iogr.ilfiáj~wól. Dót•t.::inügy1

11rHJ)•dr on;:-.áqon.

Sr~~i

L~io~/

t~t·. f

~·8. k: ü tet.

rel"!:i'n.d {J 11oJ c1i:>VCI Gvür 1,::1~· hnl- tönszc.r Hzemli::. 'll-)'";' 1 / .~ . ;...;~ . ~~1-6.i!.nldal

Kereztti Kl.lrtl: !JYertne~~vd>o1~lem 1-l.al' y' liotnLI Allamb.;An /USA/. • ~r irninnlcigi.=.i Közl~m~ny.::k. 40 .. 41. ~z. J lS'··· ~·~Ot•. c•. S.firtett fi1Qf3i1:6··-::..: wlg,;.l•tol.; . ~z Eyyot.*uit All~I!IL.lld.>tiil1. f:f.i5kolai

A

Figy~lö

3.G~.

246-259.0.

l Nr o Tár· ~adc.~lrJmtlll:.itHIIc&rty.

V i kti mclógic.t.

(t)rÖ!ii;u~._: ürdöci

lernények

43.

~:bre ".

1 ...... sz.

ó i' -72. ol rt~ l

hlópt;,::wtba d:!•H:u:. jtHI11.1F.: ~~CI·-1 ~••~ . A tnondj nemc:l'' ;;zcSbAly'.::lo Nép~~ob~rJ!::u.1.y jL.tliUf\ 4 j S.'! . 9 2 OC. i i:.' l i la. mun ~:/.u;- t.' ,'l p.f.lt• t Í (JI;:) Ú f~t• ll.IIJ 'y~ !Ci 7 ~·: ~ i lllir'H:·,1 g i d i

",.'\z 11

r!

1i~-143.o.

f<ű~-

Kráni tz Mari finn t

A

korrupciós

jpJJ~gQ

~On6~j~

okairól.

~rJminolóyiai

sz~~~­

rod.a lomgyU~ tt;.•tnáony . I 1 l·:öl~t. 68-B:.!:.(' l Jc.i l Pt·o5t i tuc .t o fi~... t~ l ~~nr t....i 11 l i nÁd 'tr. er ._,r u:o. t: i t t til J h'\ 1·: , l
~~~m

Molnar Jó2ttef: öregt..:or·i bl.iné'J7f~ :;.; . If j 1.\kor i biJr~t:.1~li?r-; . A

I<~~T.

~~tl.kotF•t. fJ5·-J:~~.í1l•1~l ~~ci<.~ l C'IJIÜidurnórty l t'>. ;--;~ t.im. '!.i·-IJ~; .

lNFO T.ir

bÜnö~Ö ~h.•lmóM ·ft?lc!H.lá~.a.

g~d.

•~u 1 ön td c.1cf vh n Y'.

il' "~. j lé..,,:..., ii:lHtt·· nr·.:."/.

ol r1r'll JATE S~(öl­

K.lnni c h I v .Íl'\:

t;. pf-l ,t ó g i á k. HJf- fl l Ar·rnda l orntL.rr1nmÁ It}· 16. ~ --~•"•· 1 3- 1 '1. o. l nve!Sti ga t i on t'f wft t::m d~rr. wi 1.11 th"' HC'H;~m':!:Wii't ,•..! F' i.: i: ur g Fn.\'iiötrat.:iun Te \ö t.. 1n R~1!auu· c.11 f(f.'! Wi~ v /~ds; t•1tmn1ct1, i ·· Kí3lo.z~i, 8./r ~jtw.Jig• in d~vüH1l h F.~ hiilviau n;, 1n Hur'-lt)r.~ t-~' 1991. 1 • 1 :~l;~- l ~:~ o. An t .i 5~ t.1c i.~ l i ..,., ft~em~lv~k v1sPl~ edése Münni c::h, I·· MU••ni ch, Á' h P. l YGt·~ t b~r 1. •·J.~ ·1. ;~e. kotet. !b z oc. i ill p ~;d c.lw l Ófl i .:A i l\ i ~ét' l t: L.i ~07- 3 4 5. o. l< r i Ini n.á l

l .•

A

garjzda~áy

jüg i

249-::tl'h. o.

BUntst6jtélk~ 7 •si gon. ügyész~~gj tr

<)y~ kor· l a l. Lt...·s:,í t .Ö 1':;•t;: l.

~'Z

1 9 BD- · ;.~ s P Vt;.•l:.trc;:r, l·l~ g y r.; r·or PV1 2. ~.::.: .~m. 1 1·1 - 7 (}. n.

~;; •~ .~ ...

Patera Ant.iill: c;:•.: t öl L öt t· ú it"'.hb óvt i

z,~-; ~1 /t. i· lbh~zti t"th.. v i s:;;z'~~-·d5k yj ~G,q .á l.oltr:H.i.Ltl r.Hn·-

A

bÜttci7.ésLltc.m

lWlQitudiniÁ li ~~

tudöm~ny.

Vá~

43-44 . o.

Al"'da.. ás :

lnter.ract:irm::~ b~ö.• tw etm thr!l' tr~nsi tio11.. :1.11 Studl loz-s;i ,B. A t ~o.•ndőr· ~~é~J lt•:oo .~

o ·f

pnllC...:O r..1nd Vi1'. l.irn::.; dUr.l.niJ th~1 ye.:~t·{; r:?:.; it1 cir.,:~vi.:.Hd: •• • :pr.l ~ t·1 ünni cl-l, .l. Kc.J-

;;.;;ét-t e tt

idŐ»2..:tkáb.;m - e gy ern~lr iJ~Li t;ö gi~i közlem~ny~k. 3S-~9.s~ám.

A

t)Ür'l

a

·• p :;..~d :;. tl rJtf-.:rilpi. Je; •·· c:: :.'! t:: l ll'"-. ~~ ra. t.J Ont.::l k ö .,,r-Jt.Ö I-: lNFO Tár Eidl..h-dutnlLtdornMiy. 1tf· 2~;. .· r.1.

Láso%ló :

EltiJn~lés a [email protected]Ö Ú'l.n.) l. ~~Y'I 28. 7 · 4U. cJ. Új ola~·~~ bLint.: E-? b'jt1lj!.w.i~"G 1 tüt· vtmr· i::l ll.;L'rn z őpontj,h61. M~g y~r Jo~ 4. s7 . 236-24~ .o.

A2.

Parkas Az

I:CJdi ·fj

~ ~~le i

ó né-

Jilco~=

eski.lc1t.=z~ki

tesi t.ö.

í " t.::J tc.l ·.a~: e r vi~ l tá s • ~~t- itllino).Ó ­

"gyr')(.lY:i. t..~ ~0..:~"

ke•el.és~t .. a.

Pu;~tai

ka~Jt...~nl;,,t.;.a

Vi. z:;;':).áJ. .'1t t.&.:litLll1é:,~\ ~J~';~

tát ~yi.!li.lr;;

A

1 l ;orty NI. .~7 USf..·.. IJ.m .

2. :;::, :.: .

Tanulm~nyt.,J.:

f~b; éhDkiJII

T ..onl..tlmányok .~: i·~l i>:: é.i+t.:J ktm

I. l"'.ülgyr.H- J·,.JI:.J. ''· s ~ . t l. t1....~1Y-"~•·· ,}~.,,."~ J 1. ;;:; ;;:.

Ogyf..•'.;:;~só~p

~. r-

13. sz. melléklet a V-3-3,9/1992. sz. jelentéshez

Az ügyész! információs rendszer eszközbeszerzései

Az Egységes Rendőrségi Ogyészségi Bűnügyi Statisztikai Rendszer (EROBs rendszer) a belügyminiszter és a Legfőbb Ogyész közös utasitása alapján 1964. januárjától került bevezetésre, a feldolgozásokat kezdetben ~ szDv-nél végezték. Az adatfeldolgozási feladatok fokozatos bővülése és az ehhez szükséges szakmai felügyelet biztositása indokolttá tette az ügyészi szervezetnél egy számítóközpont létrehozását, amelyet eredetileg a Legfőbb Ogyészség akkori székházában terveztek üzemeltetni. Az Ogyészt Információs Rendszer kialakítására a Legfőbb Ogyészség - 1977-ben - független szakértőkből álló bizottságot kért fel. A szakértők a rendszer nagyságának és géptől elvárt feladatok ismertében egy R-22 (Robotron), vagy más hasonló nagyságú gép beszerzését javasolták. Ennek ellenére az ügyészség részben a beruházást finanszírozó KSH orientálására - az akkori viszonyokat is figyelembevéve - szakszerűségét megkérdőjelezhető döntéssel a Központi Fizikai Kutató Intézet által kifejlesztett TPA 11/40-es gép beszerzése mellett döntött. A jelenleg fellelhető dokumentumok alapján takarékossági okokból (nem kiván kiimaberendezést, kisebb) született ilyen döntés. Pelismerve a megrendelt gép - a feladathoz képest - kis kapacitását, még a szállítás előtt mó~ositották a megrendelést a nagyobb kapacitású TPA 11/48-as gépre,. melyet 1983-ban szállitottak le 10.3 millió Ft értékben. A konfigurációhoz 4 db bolgár lemezegységet vásároltak, cserélhető bolgár lemezcsomagokkal. E berendezések beszer~ése szintén vitatható, mert ebben az időszakban szakmai körökben közismert volt, hogy ezek a berendezések rendkivül nagy hibaszázalékkal mű­ ködnek, gyakran üzemképtelenek. Ez bekövetkezett a számítóközpontban is, ezért már 1984-ben CDC (francia) diszkmeghajtókat és diszkeket kellett vásárolni. 1987-ben jelentős hardver ·fejlesztéssel bővítették a kapacitást és kiépitettek egy TPA 11/428-as gépet. A gép beszerzésére, bővitésé:e, szoftver fejlesztésére 1989. évvel bezáró-

- 2 -

lag összesen mintegy 29 . 2 millió Ft-ot fordítottak. Ezzel a TPA 11/428-as gép hardver fejlesztése a gép avultsága miatt befejeződött, ezt követően csak a karbantartásának, javításának költségei merültek fel. Ezért még abban az évben a növekvő feladatok és a TPA 11/428-as gép elhasználódása miatt a KFKI-tól vásároltak egy TPA ll/510 tipusú 8 Mb kapacitású számítógépet 9 millió Ft értékben. Egyet lehet érteni azzal az elvárással, hogy lehetőleg egy gépparkan belül azonos gépek legyenek, de ebben az esetben mégsem tekinthető a választás a legeredményesebbnek. A meglévő TPA 11/428-as gép és a vásárolt TPA 11/510-es gép kompatibilitásának korlátait az jelentette, hogy a számitógéphez tartozó diszkek lemezformátuma különböző, ezért az adatállományok cseréje a két gép között közvetlenül nem lehetséges. A probléma hardver szempontból az ún. Ethernet hálózat k1építésével oldható meg, amit az intézet szintén megvásárolt. 1991. év végéig az új gép hardver és szaftver bővítésével együtt 13,4 millió Ft-ba kerül. 199l . év végéig szintén KSH keretből 209 db PC-t vásároltak, összesen: 53,7 millió Ft értékben. A beszerzett gépek távolkeleti részegységekből Magyarországon összeállított konfigurációjú márka nélküli, de a szállító által garanciával rendelkező gépek. A gépeket az ügyészségeken és számítóközpontban állították üzembe az alábbi megoszlás szerint: Az üzembehelyezett PC gépek helyi megoszlása (db) Legfőbb

Ogyészség Számítóközpont

5

19 63

Főügyészségek

Ogyészségek

122

Összesen:

209

A vizsgált időszakban KSH beszerzések:

keret

terhére

eszközölt

egyéb

72 db telefax (melyek területi ügyészségekre kerültek) 2 db NAVEL CORD távadatátviteli rendszer (Számítóközpont - Budakörnyéki V. Ügyészség) 8 db ROSYTEXT szövegszerkes z tő l db gyorsmásoló XR 1025 (Számítóközpont) l db AT 386-os kiadványszerkesztő VENTURA-val

·'