~IIami ~ámbrtlő$ék
JELENTÉS a
távfűtés
és melegvízszolgáltatás támogatási és
gazdálkodási rendszerének vizsgálatáról
1991. május hó
55.
A vizsgálatot Nagy József
régióvezető főtanácsos
Az összefoglalót Nagy József- Kocsis István - állította össze.
vezette.
számvevő közreműködésével
A vizsgálatot végezték:
Borsod
Távhő
V állalatnál: Hegedűs
György számvevő Kocsis István számvevő Debreceni
Hőszolgáltató
Vállalatnál: Fekete Tibor tanácsos
Fővárosi Távfűtő Műveknél:
dr. Katona Béláné számvevő Giday Zoltán számvevő dr. Kurucz István számvevő Győri Hőszolgáltató
Vállalatnál: Kalmár István számvevő dr. Szeli Tibor számvevő ·
Nógrád megyei
Hőszolgáltató
Vállalatnál: Németh Péterné
Pécsi
Távhőszolgáltató
számvevő
Vállalatnál: · · Maczekó Károly tanácsos
Szabolcs
Hőszolgáltató
Vállalatnál: László András
számvevő
Hatvani V árasgazdálkodási V állalatnál: Fekete Tibor tanácsos Kaposvári IKV-nál: dr. Szigeti István
számvevő
Szegedi Városgazdálkodási Vállalatnál: dr. Klapcsik László
számvevő
ÁLLAMI SZÁMVEVŐSZÉK V-74-27/1991. Témaszám: 62
Jelentés a távfűtés és melegvízszolgáltatás támogatási és gazdálkodási rendszerének vizsgálatáról
Az Állami Számvevőszék 1991. l. félévi munkaterve alapján törvényességi, célszerűségi és eredményességi szempontok alapján vizsgálta a távhőszolgáltatás támogatási és gazdálkodási rendszerét. Az ellenőrzés célja annak megállapítása volt, hogy
- miképpen
működik
a
távhőszolgáltatás
támogatási rendszere,
-az önkormáyzati felügyelet alatt álló vállalatok gazdálkodásában érvényesül-e az eredményesség, -az energiagazdálkodásban milyen lehetőségek vannak a lésére és a szaigáitatás szinvonalának javítására.
hőfelhas:?nálás
mérsék-
A vizsgálat l O hőszolgáltató vállalatra terjedt ki, átfogta e tevékenység több mint egyharmadát. A távfűtésnek az energetikai rendszeren belüli súlyát mutatja, hogy napjainkban 640 ezer lakásban ezen szolgáltatást mintegy 2 millió ember veszi igénybe.
....
távfűtés
és melegvízellátás a panelos lakásépítési technológiával terjedt, amely főképpen a nagyobb városokban vált meghatározó fűtési móddá. A távhőellátás is számos szabályozási, árrendszerbeli és az ellenérdekeltségből fakadó ellentmondás hordozója. A tennelés elosztás felhasználás kölcsönös kapcsolataiban a résztvevők (hőtennelő és szolgáltó vállalatok, a fogyasztók) érdekei sem egymással,sem a nemzetgazdasági érdekekkel nem azonosak. Ebből adódik, hogy az árkiegészítéssei és a fogyasztási adókkal többszörösen torzított árak a valóságos értékarányokat nem tükrözik. Ésszerű gazdasági dönésekre nem orientálja az érdekelteket
A
-2
Pl. a
tüzelőolajat
a lakosság lényegesen alacsonyabb áron kapja meg, mint a
távhöszolgáltató vállalat. 1991. l. negyedévében a lakosság 17 Ft/1 áron, míg a vállalatok a fűtőolajat 40,67 Ft/kg-os egységáron vásárolhatták. Hasonló volt a 3
helyzet a földgáz beszerzésénél is. A lakosság 5-6 Ft!m -es. a hőtermelő vállalatok 3
pedig 12-13 Ft!m -es áron jutottak ezen fűtöanyaghoz. A fogyasztási adóval terhelt, magas árfekvésű tüzelőanyagból elöállított höenergiát és melegvízszolgáltatást- a lakossági fogyasztás esetén - .az állam jelentős összegekkel dotálja.
A szolgáltatott hőt és melegvizet sok esetben még a lakóépület vagy a közintézmény hőközpontjában sem mérik, a lakosok pedig mérés nélkül, átalány alapján megállapított - a valóságos termelői árnál lényegesen alacsonyabb - összegben fizetik a távfűtés és melegvíz fogyasztás díját. A termelői ár és a lakossági díj közötti különbözetet a fogyasztói árkiegészítés fedezi. A 80-as években a földgáz fűtőanyag arányának növekedésével sikerült az átlagos meteorológiai viszonyokra korrigált fajlagos fűtési hőfelhasználást - ami az elosztási veszteségeket is tartalmazza - a 266 MJ/lm3/év értékről 1989-re 238 MJ/lm3/év-re csökkenteni. Ez a höfelhasználási érték azonban - a nemzetközi tapasztalatok alapján- mintegy 20-30 %-kal még napjainkban is magasabb, mint a hasonló hőmérsékleti viszonyok között lévő nyugati országokban. A hőfelhasz nálás fajlagos értékét elsősorban a hőtermelés és az elosztás magasabb veszteségei, a lakások nem kellő szigetelése, és a hőmérséklet lakásokon belüli szabályozásának a hiánya miatt nem sikerült jelentősebb mértékben csökkenteni. E területen pazarló jellegű fogyasztás tapasztalható, mivel a melegvíz és hő többnyire mérés nélkül jut a fogyasztóhoz. A lakásokon belüli hő szabályozása, a hőmérséklet csökkentése pedig többnyire csak az ablakok kinyitásával oldható meg. f
A
hőenergia
nagyobb hányadát a szolgáltató vállalatok vásárolják a Magyar Villamosművek Tröszt (MVMT) vállalataitól, illetve egyéb erőművektőL Közel egyharmadát állítják elő saját fűtőműveikben.
-3-
l Energiaforrások megoszlása l 1990-ben
31 ,6%
F5l L2J MVMT eramu A
..
~ Saját fütömüben
D Egyéb erömü
...
A vásárlás jelentős részaránya a szolgáltatás termelői árának alakulása szempontjából kedvező, mert a MVMT lényegesen olcsóbban tudja előállítani a hőt, mint a szolgáltató vállalatok. Ennek oka az, hogy a MVMT erőműveiben hatékonyabb a hőtermelés, valamint a felmerült költségek részben megoszlanak a villamos- és a hőenergia között. A hőtermelés legmagasabb termelői ára a kisvárosokban tapasztalható, ahol a kevésbé kihasznált és rossz hatásfokú kazánok működnek. Az alacsony fogyasztói szám, a magas tüzelőoiajár miatt, a lakások l 1m3-ére jutó ár kétszer, háromszor magasabb mint a nagyvárosokban. Pl. Balatonalmádiban és Jászberényben a rossz hatásfokkal működö olajkazán és a kevés fogyasztó, (kétszáz-háromszáz lakás) valamint a 40 Ftlkg-ot meghaladó olajár miatt az előállított hő fajlagos termel ői ára (1991. I. negyedévbcn) 450 Ft, illetve 477 Ftllm 3/év volt.
-4-
1.1. A távhöszolgáltatás szervezeti rendszere és finanszírozása
A szolgáltatás alapvevően két különbözö szervezeti struktúrában valósul meg. Döntő részét az un. tiszta profilú távhőszolgáltató vállalatok adják, amelyek -közel tíz évvel ezelőtt- az érintett városok ingatlankezelő és városgazdálkodási vállalatainak részlegeiből alakultak. A hőellátásnak a kisebb hányadát a városgazdálkodási, ingatlankezelő vállalatok és költségvetési üzemek biztosítják. A hőszolgáltatás finanszírozása alapvetően két forrásból: a fogyasztók amelyek lehetnek vállalatok és intézmények, valamint lakosok - által fizetett összegekből és a fogyasztói árkiegészítésből áll. A vállalatok és közintézmények a termelőiárszintjén jutnak a szolgáltatáshoz. A lakosság átalány alapján, központilag megállapított fix összeget fizet, ami az elmúlt időszakban az energia áremelésekkel párhuzamosan növekedett. A lakás l 1m /év fűtési díja 1987-ben 34,20 Ft-ba, amelegvíz m 3-re 17,40 Ft-ba 3
került. 1991.1. negyedévében a fűtés 1m3/év 61,20 Ft-ba, a mclegvíz 31,50 Ft/m 3 -be került. A vizsgálat végzésének idöszakában érvényes lakossági tarifával számolva egy 52 m , 135 Im 3 -cs lakás fű tése 8262 Ft, a melcgvíz 3402 Ft, együttesen 11664 Ft 2
terhet jelent évente.
Annak érdekében, hogy a lakosság a termelői ár alatt jusson a szolgáltatáshoz, az állam egyre nagyobb összeggel dotálta és dotálja jelenleg is a hőszolgálta tást. A távhöszolgáltatás országosan 1988-ban 7,7, 1989-ben már 8,1 és 1990-ben pedig 9,2 milliárd Ft-tal terhel~~ az állami költségvetést.
1.2. A fogyasztói árkiegészítés müködési mechanizmusa és célszerüsége Az igényelhető fogyasztói árkiegészítés vetítési alapját - jogszabályban rögzített matemetikai képlet alapján - a fajlagos termelői ár és a lakossági díj hányadosának a lakossági bevétellel való szorzata adja. A vállalatok termelői árai, a lakossági díjtételek és a fogyasztói árkiegészítés mértéke a vizsgált időszakban gyakran változott. Az árkiegészítésnek az a funkciója, hogy a lakossági díjjal együtt a termelői árat fedezze. Ezt a feladatát csak globálisan tudta teljesíteni, egyes vállalatoknál vagy nem fedezte a termelői árat, vagy pedig meghaladta azt.
-3-
l Energiaforrások megoszlása l 1990-ben
31,6%
[:77J MVMT eramu L:id A
..
~Saját fütómüben
D Egyéb erömü
...
A vásárlás jelentős részaránya a szolgáltatás termelői árának alakulása szempontjából kedvező, mert a MVMT lényegesen olcsóbban tudja előállítani a hőt, mint a szolgáltató vállalatok. Ennek oka az, hogy a MVMT erőműveiben hatékonyabb a hőtermelés, valamint a felmerült költségek részben megoszlanak a villamos- és a hóenergia között. A hőtermelés legmagasabb termelői ára a kisvárosokban tapasztalható, ahol a kevésbé kihasznál t és rossz hatásfokú kazánok működnek. Az alacsony fogyasztói szám, a magas tüzelőolajár miatt, a lakások l 1m3-ére jutó ár kétszer, háromszor magasabb mint a nagyvárosokban. Pl. Balatonalmádiban és Jászberényben a rossz hatásfokkal működő olajkazán és a kevés fogyasztó, (kétszáz-háromszáz lakás) valamint a 40Ft/kg-ot meghaladó olajár miatt az előállított hő fajlagos termelői ára (1991. I. negyedévbcn) 450 Ft, illetve 477 Ftllm 3/év volt.
-5
(A jelenlegi szemlélteti).
fűtés
bevételei és a
terme~ői
ár kapcsolatát a
következő
ábra
Lakossági futés bevételei a termeloi ár·%-ában
120
108,6%
108,2%
94,3%
100
80
60
40 20
..
O Fővárosi T.M.., Pécsi T.M S d' VGVHatvani VGV . zege 1 • oorsodi T.M. l:n:::::':::, j lakossági díj + árkiegészités
A Fővárosi Távfűtő Müveknél az árkiegészítés és a lakossági díj 1988-ban 22,9 millió Ft, 1989-ben 28,6 millió Ft, 1990-ben 236,2 millió Ft többletbevételt eredményezett.
-6
A Hatvani Városgazdálkodási Vállalatnál a vizsgált idöszakban a fogyasztói árkiegészítés (a lakossági díjjal együtt) 90-102 %-ban biztosította a termelői ár fedezetét.
A fogyasztói árkiegészítés hatékony gazdálkodásra nem ösztönözte a vállalatokat, a célszerűtlenül működtetett mechanizmusa könnyen elérhető, biztos bevételhez juttatta a szolgáltatókat. Ennek alapvető oka, hogy a kalkulált termelői árak számos esetben olyan költségelemeket is tartalmaztak, amelyek nem merültek föl. A kalkulálható nyereséghányadot is tartalmazó, jóváhagyott termelői árak jelentösen meghaladták az önköltsége t. A vizsgált vállalati körben a jóváhagyott átlagos termelői
ár 1988-ban ll %-kal, 1990-ben pedig már 21 %-kal volt nagyobb az önköltségnéL
A fogyasztói árkiegészítés növekményének csak minimális része szogálta az eredeti célját, döntő hányada a vállalatok nyereségét gyarapította. A vizsgált vállalatoknál a fogyasztói árkiegészítés 1988-tól 1990-ig l ,2 milliárd Ft -tal nőtt. Ezen időszak alatt a vállalatok nyeresége l, l milliárd Ft-tal emelkedett. Így a fogyasztói árkiegészítés növekedése 90 %-ban a vállalatok . nyereségét gyarapította. A finanszírozási rendszerben lévő tartalékokat szemlélteti, hogy a vállalatok az 1988. évi árkiegészítéssei 1990. évbén is közel azonos nyereségszinten végezhették volna a szolgáltatást, a közben eltelt jelentős energiaáremelések ellenére is. (A fogyasztói árkiegészítés és a nyereség alakulását a 3. sz. melléklet tartalmazza.)
.
~
-7-
A vizsgált távhöszolgáltató vállalatok árkiegé szitesének és a nyereségének alakulása
milliárd Ft 7 5,63
6
..
5 4
3 2
1
o
1988
l --!"~1
. p
1989
1990
fogyasztói árkiegészité~ mérleg szerinti nyereség
A költségvetés "nagyvonalúsága", az utólagos elszámolás hiánya azt az ellentmondást hozta létre, hogy míg a lakossági teherviselés közel 80 ro-kal nött az energia áremelések miatt, a höszolgáltató vállalatok ugyanakkor egyre jobb gazdasági pozicióha kerültek. (Pl. a Fővárosi Távfűtő Művek nyeresége négy és félszeresére, a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Távfűtő Vállalaté három és félszeresére növekedett 1988-1990 között). A fogyasztói árkiegészítés igénybevételének az ellenőrzése az APEH felada-
ta. A Szabolcs-Szatár-Bcreg megyei Távfűtő Vállalatnál az APEH megyei Igazgatósága a fogyasztői árkiegészítés igénybevételének jogszerűségét nem vizsgálta (írásos
-ö-
dokumentum nem található). A vállalat egy alkalommal önrevízióval tárt fel 60 E Ft jogtalan igénybevételt, melyet visszafizetett Az APEH BAZ. megyei Igazgatósága az elmult három évben egy alkalommal-
1989. március 24 és május 29-e között - végzett pénzügyi-gazdasági
ellenőrzést
vállalatnáL A vizsgálati program alapján az
ellenőrzési
fogyasztói árkiegészítés igény!>evételének a
szabályszerűségi ellenőrzését
a
feladat magában foglalta a is, ezzel
kapcsolatban azonban a vizsgálati anyagban irásos megállapítás nem szerepelt.
A 9 milliárd Ft fogyasztói árkiegészítést igénybe vevö vállalatoknak az állami költségvetéssei szemben - az igénybevétel szabályszerüségén kívül - semmiféle utólagos elszámolási kötelezettségük nincs. A PM nem vizsgáltatta, hogy a jóváhagyott termelői árak alapján igénybe vett fogyasztói árkiegészítés mennyiben volt célszerű és indokolt.
1.3. A vállatok árképzésének értékelése A termelői árat a vállalat az un. önköltségtipusú árképzéssei határozza meg az átalány- és a teljesítménydíjas szolgáltatásaira. Az így kalkulál t ár jóváhagyása a 6/1982. (IV.15) valamint a 3/1988. (VII.20) ÁH sz. rendelkezések alapján a fővárosi, illetve a megyei tanácsok jogköre volt. A közületek és az ipari fogyasztók felé, mint maximált árat érvényesíti a vállalat mind a teljesítmény-, mind az átalánydíjas szolgáltatásainál. A jogszabály rögzített árként határozza meg a lakosság által fizetett díjakat. A lakossági fogyasztóknak a vizsgálat végzésének időszakában a 80/1990. (ÁSZ 19) ÁH sz. rendelet alapján fűtésre 61 ,20 Ft/Im3 (fűtési idényre), a használati· Ínelegvízre 31 ,50 Ft/m3-ot kellett fizetniük. (A Kormány döntése értelmében 1991. június 1-jétől a lakossági díjak 70 %-kal emelkednek). A vizsgált vállalatoknál a jelenleg érvényes átlagár fűtésre 131,40 -207,50Ft/Im3 , használati melegvízre 69,08- 118,30 Ft/m3 között változott. A fogyasztói árkiegészítés kulcsát a 80/1990. (XI.1 ), illetve az 1/1991. (1. 1.) Kormány sz. rendelet határozza meg, melyek az egyes vállalatok esetében 55-68 % közötti. A fajlagos termelői árat - a vállalati kérelem alapján - a területileg illetékes árhatóságok (a tanácsok) hagyták jóvá, amelyek egyben a távhőszolgáltató vállalatok felügyeleti szervei is voltak. Ebböl adódóan mind a volt tanácsok, mind a vállalatok érdeke az volt, hogy
-9
minél magasabb összegü fogyasztói árkiegészítést igényeljenek. Ezt a vállalati tennelói árak növelésével, sok esetben -az indokolatlan vállalati költségek elismertetésével el is érték. Ezt támasztja alá az is, hogy a vizsgált időszakban a vállalatok által javasolt és az árhatóságok által jóváhagyott termelói árak szinte azonosak voltak. a Borsod megyei Távhőszolgáltató Vállalat, a Pécsi Távhő, a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei távhő a vizsgált időszakban 4 alkalommal benyújtott fűtési- és melegvízszolgáltatási termelői árait az árhatóság valamennyi esetben változtatás nélkül elfogadta.
A
Fővárosi Távfűtő Művek,
A Győri Távhö - jóváhagyásra benyújtott 8 díjtételéből - a fűtési díjat 2 alkalommall,2 %, illetve 7 %-os mértékben, a használati melegvízdíjat l alkalommal 4,9 %-os mértékben csökkentette az árhatóság. A Szegedi Városgazdálkodási Vállalat jóváhagyásra benyújtott árai közill egy esetben, amelegvíz termelői árát (1,7 %-kal) csökkentették.
A városgazdálkodási vállalatoknál az egyéb maximált áras tevékenységek ármegállapításainál az árhatóságok több esetben eleve veszteséghányaddal számoltak. Az így keletkezett veszteséget a távhószolgáltatás nyereségével kompenzál ták. Ezt a tényt a Szeged város Il. 316119'90. sz. testületi döntése alapján megtartott alapító által végzett célvizsgálat irásbeli anyaga is rögzíti. (A vállalat távhő szolgáltatáson kívüli minden tevékenysége 1990-ben veszteséges volt.)
Az árhatósági hatáskör 1991-tól az Ipari és Kereskedelmi Miitisztériumhqz került. A korábbi idószakra jellemző árhatósági és vállalati érdekazonosság jelenleg nem áll fenn, azonban az árjóváhagyás szinvonala nem javult, érdemi helyszini költségelemzés és felülvizsgálat az árjóváhagyást nem előzi meg.
r
A termelói ár "a távhószolgáltató közmű által a fogyasztó számára szolgáltatott hóenergia költségeit, a termelói költségeket és az elosztási költség (nettó állóeszköz értéke, forgóeszköz értéke és bérköltségre vetítve) 2 %-os nyereséggel növelt összegét tartalmazza." A hóenergia menynyiségi eltétérésein, az energiatervek "tartalékain" kívül a vizsgálat az energia árképzésében is jelentős szabálytalanságokat tárt fel. A Borsod-Abauj-Zemplén megyei Hószolgáltató Vállalat az árszabályozási rendelettel ellentétben a vásárolt hóenergia (miskolci fűtóműtől) illetve saját fűtóművi elóállí~ás esetén egyes energiahordozók egységárait - gáz, olaj -
-
10
a tényköltségeknél magasabb értéken állította be az árkalkulációjába. Ennek következtében a vállalat 1988. évben 7,4 millió Ft, 1990. évben 72,7 millió Ft és 1991. évben - a vizsgálat végzésének időpontjáig- 78,8 millió Ft, összesen 15 8, 9 millió Ft többletköltséget érvényesített a szolgáltatás áraiban. A vállalat 1988. évben a gáze~ergia ténylegestől eltérő árkalkulációjával 7,4 milliő Ft összegbeo olyan költséget érvényesített áraiban, mely oem merült fel. A vállalat jelenleg érvényes árkalkulációja (1990.xi.15.) a ténylegesnél magasabb olajár alkalmazásamiatt éves szinteo 35,4 millió Ft többletköltséget tartalmaz. Ebből a vállalat 1990. évben 7 millió Ft-ot, 1991-ben 23,8 millió Ft-ot számolt el többletköltségként. A vállalat 1990. ill. l-én jóváhagyott árkalkulációja, mely 1990. XI. 15-ig volt érvényben, - a Miskolci Fűtőműtől vásárolt hőenergiára vonatkozóan - mind a teljesítménydíjat, mind a b ődíjat a részére számlázoltól magasabb értékeken tartalmazta. Ezzel 1990-ben 47,4 millió Ft többletbevételhez jutott. A vállalat jelenleg érvényes 1990. XI.15-én jóváhagyott árkalkulációja (szintén a Miskolci fütömüre vonatkozóan) a teljesítménydíj és a hődíj esetében is jelentösen magasabb összeget tartalmaz annál, mint amilyennel a vállalat részére a vizsgálat idejéig a Fütömü Vállalat számlázott A kalkuláció ezen részének költségtöbblete éves szinten 205 millió Ft. Ebből a vállalat 1990. évben 18,3 millió Ft-os, 1991. évben 55 millió Ft-os többletbevételt ért el.
2. A távhőszolgáltató vállalatok gazdálkodási és érdekeJtségi rendszerének müködése
2.1. A
távfűtés
2.1.1. A
és melegvíz-ellátásának költségviszonyai
hőenergia
vásárlás, illetve
előállítás
hatása a költségekre
A termelői ár költségszerkezetében meghatározó jelentőségű a hőenergia költsége, mely az összes költségek 70 %-a körül változik. A további részét a hőenergia nélküli un. elosztási költségek alkotják, melyek összetevői a közvetlen anyag, közvetlen bér, értékcsökkenés, üzemi általános költség, fel nem osztott költség, illetve nyereség. Az egyes vállalatok termelői árait
..
-ll-
alapvetően
az határozza meg, hogy az egységnyi
hőenergiaköltség
(Ft/GJ)
milyen nagyságú. A fajlagos
hőenergia
költségeit - a jelenlegi energia árak mellett alapvetően két tényező, a biztosítás módja, a vásárlás, illetve a saját előállítású hő esetében pedig a felhasznált energiahordozó fajtája határozza meg. (4.sz. melléklet)
A vizsgált vállalatok a szolgáltatott energia 68,4 %-át vásárolják, döntően (58 %-ban) a Magyar Villamosművek Tröszt erőműveitőL A szolgáltatott hőenergia közel egyharmad részét állítják elő a saját fűtőműveikben. Legolcsóbb az MVMT erőművektől vásárolt energia. A Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Távfűtő Vállalatnál MVMT erőművektől vásárolt energia bődíja 247 Ft/GJ, saját fűtöművekben elöállított (üzemenként eltéröen) 340-360 Ft/GJ között változik. A saját elöállítású höenergia bődíja közel másfélszerese a vásárolténak.
vállalat jelenlegi termelői árkalkulációjában a fajlagos höcnergia költség (hödíj + teljcsítménydíj) az MVMT erőműveknél294 Ft/GJ, egyéb vállalati erőmű esetén 537,8 Ft/GJ, saját fűtömű esetén 817,4 Ft/GJ. A saját fűtöműben elöállított höcnergia fajlagos költsége kettö-háromszorosa az MVMT eröművektöl, illetve másfélszercse az egyéb üzemi erőművektől vásárolt höenergia költségének. A BA.Z. megyei
Távfűtő
Az érintett hőszolgáltató vállalatoknál a hőenergia eredete (belső arányai) és a termelői árak közötti kapcsolatot a következő ábra szem! élteti. (1990. november)
-
12-
A me l egvíz termeló i á ra Ft / m3:
% 100
l
ll
80
'l
60
l
l 40
20
o
l__...t....u.li......&O
Pécsi T. Szabolcs Fótáv. Borsod Szegedi VGV. L ~ MVMT erőm u Egyéb váll. erőm u Saját futömu ·
52Sl
LJ
-.l
A fajlagos hőenergia költségét befolyásoló másik jelentős tényező- melynek hatása leülönösen a saját fűtőművi energia előállításánál érvényesül, - hogy melyik energiahordozó felhasználásával törénik a hőtermelés. A saját fűtőművekben felhasznált energiahordozók arányát a szemlélteti.
következő
ábra
-
Saját fütömüben felhasznált
13
energiaho~dozók
megoszlása (1990-ben)
1,4%
[J Egyéb (faaprlték) ~ Füt6olaj [§1 Szén , Eill] Földgáz ll Termálviz
A felhasznált energiahordozók közül (a termálvíz és egyéb, l %alatti aránya Iniatt elhanyagolható) a legolcsóbb a gázenergia, ezt követi a szén, és a legdrágább a tüzelőolaj . B.A.Z. megyei Távhöszolgáltató Vállalatnál ezen energiahordozókkal üzemelő kazánházak 1990. évi tényköltségei alapján meghatározott hödíja földgáz felhasználásánál 293.66 Ft/GJ, szén csctén 586,96 Ft/GJ. tüzelőolajnál 770,93 Ft/GJ. (A tényköltségek alapján meghatározott hödíj jobban tükrözi a tényleges árviszonyokat, mint a fűtőértékből
számított, mivel az egyes berendezések eltérő hatásfokkal üzemelnek pl. gázkazánház csctén közel 90 %-os, széntüzelésűnél pedig ez csak 60 % körüli). A
széntüzelésű
kazánok hödíja kétszerese, a rosa a gázkanázokénak.
tüzelőolajjal
üzemelöké kettö-háromszo-
A hőenergia különböző előállítási módjai (saját, vásárolt) illetve a felhasznált energiahordo46 eltérő fajlagos költsége miatt a távfűtés és melegvízszolgál-
-
14
tatás termelői árai nagymértékben változnak. (Még egyes vállalatokon belül is).
hőszolgáltató
A Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Távhöszolgáltató Vállalatnál a jelenlegi átalánydíjas fűtés és melegvíz ára Nyíregyháza városban 118,9 Ftllm 3/fűtési idény, illeve 3 65,8 Ftlm 3. Ugyanez Nyírbátorban 241,6 Ftllm 3/fűtési idény, illetve 116,2 Ftlm . Kisvárdán 251,6 Ftllm 3/fütési'idény, illetve 124,8 Ftlm 3.
Az MVMT-től vásárolt hőenergia maximált áras, az árak felső értékét
rendelet szabályozza. A hőszolgáltató vállalatok számára a vásárolt energia a legolcsóbb, azonban ennek további csökkentésére is lenne lehetőség. A hőerőművek jelentős részben a távfűtési célra előállított hőenergia termeléssei párhuzamosan un. kapcsolt villamosenergia termelést is folytatnak. Ennek költségcsökkentő hatása azonban a vizsgált időszak maximált áraiban kellő képpen nem érvényesült. A kapcsolt villamosenergia termelés lehetséges költségcsökkentő hatását nehéz számszerűsíteni, mert az egyes hőerőművek ben eltérőek a költségviszonyok, másrészt a jelenlegi maximált árak nem ösztönzik az erőműveket a kapacitások jobb kihasználására. Egyes szakértői válemények szerint a kapcsolt villamosenergia termelés mellett megvalósuló hőenergia előállítás költségei l 0-15 %-kal csökkenthetőek lennének, ha az így előállított villamosenergia költségcsökkentő hatása érvényesülne a hő energia eladási árában. Ehhez azonban .érdekeltségre, piaci körülményekre lenne szükség. 2.1.2. A
külső hőmérséklet
hatása a
hőenergia
költségére
Az éves időtartamra készülő árkalkuláció részeként a vállalat energiatervet
készít, melyben meghatározza a fűtés- és használati melegvíz szolgáltatáshoz várhatóan szükséges hőenergia mennyiségét. A vizsgált vállalatoknál szolgáltatott hőenergia 50,6 %-a fűtés céljára került felhasználásra, így ez meghatározó az összes hőenergia felhasználás szempontjábóL A fűtés biztosításához szükséges fűtőanyag mennyisége (azonos fűtött térfogatot feltételezve) az időjárástól, az átlagos külső hőmérséklettől függ. Ezért az energiatervben feltételezett várható átlagos külső hőmérséklet figyelembevételével határozzák meg a szükséges hőenergia mennyiségét. Az átlagos külső hőmérséklet és a felhasznált fűtési hőenergia közötti függvény-
-
15-
kapcsolat alapján l C fok átlagos hőfokemelkedés a felhasznált 5-6 %-os csökkentését eredményezi.
hőenergia
Ezek alapján lényeges, hogy az egyes vállalatok milyen átlagos külső hőmérsékletre tervezték hőenergia szükségletüket, és ezzel szemben a fűtési idény milyen átlagos hőmérsékleten valósult meg.
..
A Fővárosi Távfűtő Művek 1988-1990 között minden évben 3,66 C fok átlagos külsö hőmérsékletre tervezte hőenergia szükséglctét. Ezzel szemben 1988-ban 4,64 C fokon, 1989-ben 6,24 C fokon, 1990-ben 6,44 C fokon valósult meg a fűtés. A tervezettnél kisebb hőenergia szükséglet miatt a vállalatnak 1988-ban 104,1 millió Ft, 1989-ben 227.5 millió Ft, 1990-ben 329,6 millió Ft. ÖSSzesen 661.2 millió Ft olyan bevétele származott, mely mögött nem volt szolgáltatás. A Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei távhőszolgáltató vállalatnál 1989-ben a tényleges fűtési hőmérséklet 3,24 C fokkal, 1990-ben 3,16 C fokkal haladta meg a tervezett értéket. Ezáltal a vállalat 1989. évben 16,2 %-kal, 1990-bcn 15,8 %-kal kevesebb hőenergiát használt fel az előzetcsen kalkuláltnál.
A vállalatok energiatervei a
fűtés
höenergia szükséglete vonatkozásában jelentős tartalékot tartalmaztak, amely a felhasznált energia kb. 15 %-a. Ez a vizsgált vállalatok összes költségeinek közel l O %-át jelenti 1990-ben. Természetesen ezek a hőfokeltérések csak utólagosan állapíthatók II1eg. A szolgáltatás, a vállalati gazdálkodás biztonsága érdekében a vállalatok arra törekedtek, hogy tartalékot képezzenek. Ezt indokolja az a tény, hogy a ráfordítások közel 70 %-át kitevő energiaköltségek nagysága az időjárástól függ.
A jelenlegi finanszírozási rendszer egyik lényeges hiányossága, hogy a kalkulált termelői árakon keresztűl a fogyasztók, illetve a költségvetés (árkiegészítés formájában) mintegy "megelőlegezi" ezen tartalékokat, ugyanakkor a felhasználás módjáról, nagyságáról a szolgáltatóknak semmilyen utólagos elszámolási kötelezettsége nincs, szabadon kötöttség nélkül felhasználják azt. 2.1.3. A pótfütés során felhasznált energia hatása a vállalati költségekre és az eredményre A vállalatoknak jelentős többletbvételei származtak abból is, hogy a fűtési idényben és az azon kívüli elő- és pátfűtések időtartama alatt- a vonatkozó rendeleteknek megfelelően - a fűtésszolgáltatás díjai azonosak, ugyanakkor
-
16-
a ráfordítások nagyságát meghatározó energiaköltségek a magasabb hőmérséklet miatt 40-50 %-kal alacsonyabbak.
külső
A BA.Z. megyei TávhőszolgáltatóVállalatnál előzőek következtébn 1988. évben 21.5 millió Ft, 1989. évben 35,8 millió Ft, 1990. évben 47,2 millió Ft, összesen 104.5 millió Ft többletbevétel képződött. A Fővárosi Távfűtő Műveknél az elő- és pótfűtés energiamegtakarításából származó többletbevétel nagysága 1988-ban 112,2 millió Ft, 1989-ben 180,8 millió Ft, 1990-ben 200,7 millió Ft, összesen 493,7 millió Ft volt. A Szabolcs-Szatmár megyei Távfűtő Vállalatnál 1990. évben a 10 napos elő- és a 13 napos pótfűtés 23 millió Ft többletbevételt eredményezett.
2.1.4. A lakossági melegvízfogyasztás
A lakossági melegvízfogyasztás megállapítása nem mérés útján, hanem a jogszabályban rögzített átalány alapján történik. A m3-ben kifejezett átalány mértéke a lakás m2 -től függ. E megoldási mód nem megnyugtató, a vizsgált vállalatoknál együttesen az 1990. évben a felhasznált melegvíz 2400 ezer m 3 -rel kevesebbnek bizonyult, mint ami .után a vállalatok - átalány alapján - bevételhez jutottak. A Szegedi Városgazdálkodási Vállalatnál az 1988. évben 1637 ezer m3, az 1989. évben 1749 ezer m3 az 1990. évben 1732 ezer m3 volt a tényleges ~elegvíz felhasználás mennyisége. Előzőekkel
szemben a vállalat átalánydíjas melegvíz szolgáltatásként - jogszabályi
előírása alapján- a lakosság részére 1988-ban 2835 ezer m3, 1989-ben 2872 ezer 3
m , 1990-ben 2936 ezer m 3 használati melegvizet számlázott ki. Ezzel a vállalatnak 1988. évben 71,2 millió Ft, 1989. évben 66,9 millió Ft, 1990. évben 89,7 millió Ft, összesen 227,8 millió Ft tényleges szolgáltatáshoz nem kapcsolható bevétele (árkiegészítése) volt.
2.1.5. Az egyes energiahordozóimái alkalmazott árak
A földgáz és a tüzelőolaj lakossági és közületi ára eltérő. A távfűtési célu földgáz beszerzési ára ( 1991. III. 31-én) 12-13 Ft/m3 , a lakossági felhasználás esetén 5-6 Ft/m3 között változott. Hasonló a helyzet a tüzelőolaj vásárlás esetén is, a vállalati beszerzési ár 40 Ft/kg, a lakossági 14 Ft/kg volt. A kétféle ár alkalmazása elfedi a valóságos gazdasági érdekeket, tisztább közgazdasági helyzetet teremtene az azonos ár alkalmazása.
-
17
Amennyiben a távhöszolgáltató váll.a latok - a lakosságnak nyujtott szolgáltatásaik arányában - lakossági áron vásárolnák az egyes energiahordozókat (olaj, gáz), úgy a - jelenlegi árszinten - ráfordításaik 14 %-kal csökkenthetök lennének. 2.1.6. A höszolgáltató vállalatok költséggazdálkodása és érdekeltsége
A vállalatok költségérzékenységéről a vizsgálat tapasztalatai alapján nem lehet beszélni, mert a termelői ár és az árkiegészítés közötti meghatározott kapcsolat a vállalatokat az ár növelésére ösztönözte, illetve az árkiegészítés és a vállalati költségek elismertethetőségének eddig alkalmazott módszere nem késztette a szervezeteket a gazdaságossági követelmények érvényesítésére, az erőforrások ésszerű kihasználására. Az általános költségek (vállalati, üzemi) a vizsgált vállalatnál jelentős mértékben növekedtek.
időszakban
valamennyi
A Fővárosi Távfűtő Müvcknél a vállalati általános költség nagysága 1988-tóll990-ig 72.2 %-kal nőtt. A Szabolcs-Szatmár-Bereg mcgyci
TávhőszolgáltatóVállalatnál
szintén gyors ütem-
beo növekedett a vizsgált három évben a központi irányítás költsége, mcly 1988-ban 34,5 millió Ft, 1990-bcn már 75,9 milló Ft volt.
,
A vállalatok kedvező gazdasági pozícióit jellemzi, hogy a vizsgált időszakban jelentősen növekedett a bérköltségek nagysága. A Fővárosi Távfűtő Műveknél a vizsgált időszakban a bérköltség 58 %-kal (153 millió Ft-tal)
nőtt.
A bérköltség aránya az összes költségen belül az 1988. évi 4,4 %-ról
1990-re 5,6 %-ra A Pécsi
nőtt.
Távfűtő Műveknél
a bérköltség nagysága
1989-ről
növekedett. Ezáltal a bérköltség aránya 1,5 %-ról 2,1 %-ra
nőtt
1990-re 53,9 %-kal a teljes önköltségen ·
belül.
A vállalatokon belüli termelő és szaigáitató üzemek többnyire nem önelszámoló egységek. A jelenlegi finanszírozási rendszer nem kényszerítette a vállalatokat arra, hogy létrehozzanak egy olyan érdekeltségi rendszert, amely az önálló üzemekre épül. E nélkül is stabil, folyamatosan javuló eredményszintet tudtak elérni.
-
18-
A vizsgálat tapasztalata alapján megállapítható, hogy az állóeszközfenntartás és egyéb területeken jobb szervezéssel, a teljesítménykövetelmények fokozásával, további létszámcsökkenés érhető el. A nemzetközi tapasztalatok felhasználása, összevetése a magyar viszonyok-
kal - a jelentősen eltérő körülmények Iniatt - csak óvatosan tehető meg, a párhuzam megvonása mégis indokolt, mert jelzi a fejlődés irányát és tennivalóit. A Szabolcs Távhő egy külföldi céggel átvilágíttatta a vállalatát. E tanulmányban összehasonlítás történt a Szabolcs-távhő vállalat és egy nyugat-európai vállalat létszáma és gazdálkodási adatai között. A nyugat-európai távhő vállalatnál háromszor nagyobb GJ höszolgáltatást, tízszer nagyobb hálózatot, harmincszor több vevöcsatlakozást, kétszer kisebb létszámmal működtetnek.
A vállalati összes bevétel a vizsgált három évben 3 milliárd Ft-tal nőtt, az 1988. évi l 0,7-ről, 14,7 milliárd Ft-ra. Az alaptevékenységen kívülibevételek aránya 5-7 %-os. A vállalatok kintlévő követelései, a lakosság és a közület tartozásai az 1988. évi l 00,8 milló Ft-ról 1990-re 234,3 millió Ft-ra emelkedett. A vállalaltok törekedtek a kintlévőségek behajtására, azonban a lakosság és a közületi fogyasztók egyre nagyobb hányada válik fizetésképtelenné. A hőszolgáltató tevékenység korlátozott nyereségérdekeltségi rendszerbe tartozik, a vállalatok 80 %-os nyereségadó kedvezményben részesülnek. A vállalatok mérlegszerinti nyeresége a vizsgált időszakban több mint háromszorosára emelkedett, s 1990-ben meghaladta az 1,5 milliárd Ft-ot. A vállalatok kedvező jövedelmi pozícióját · mutatja az is, hogy a vagyoni betétjük, és a részvényekbe fektetett tőkéjük az 1988. évi 276 millióról 1990-ben 542,5 millió Ft-ra emelkedett. A Fővárosi Távfűtő Müvek napjainkban 13 killönböző gazdasági társaságban érdekelt, 407,8 millió Ft értékű tőkével. A Borsod mcgyci höszolgáltató vállalat 1990 év végén 6 gazdasági társaságba fektetett tökéje 70 millió Ft volt.
A hőszolgáltató vállalatok fejlesztési politikájára jellemző, hogy sok esetben nem az energifelhasználás csökkentésére irányuló beruházásokat sorolták előre, hanem gépkocsi vásárlásokra és egyéb célokra költöttek jelentős összegeket. A Fővárosi Távfűtő Művck 1990-ben üzemviteli célra szcrzödést kötött 25 db Ford Tranzit-ra, 50 db Ford Escord-ra, és 30 db Ford Fiesta-ra. Ezen kocsik beszerzési költsége )00 millió Ft nagyságrendű.
·.
-
19-
1990. december hónapban a Miskolci DIMED müszertcchnikai KFf-vel lizingszerzödést kötött a Borsod Távhőszolgáltató Vállalat. egy Miskolci Kisavas I. sor ingatlanra, amely 9 helyiségből és 16 ágú pincerendszerből áll. A szerzödés időtartama 3 hét, lízingdíj 9,9 millió Ft volt. A lízingdíjat a vállalat a nem anyagjellegű költségei között számolta el.
3. A fütés- és melegvízszolgáltatás értékelése A vállalatok és a fogyasztók kapcsolatát lényegében a 2/ 1966 (Il. 31) NIM sz. és a 911972 NIM sz. rendelet szabályozza, melyek konkrétan meghatározzák a fűtés
és melegvíz szaigáitatás paramétereit.
A vállalat a lakókkal közvetlen jogviszonyban van, ez azonban formális, hiszen a szaigáitatás mennyiségét és
minőségét,
illetve annak igénybevételét nem az
egymással jogviszonyban álló felek határozzák meg, hanem rendelet írja A fogyasztói panaszok száma a vizsgált vállalatoknál
növekvő
elő.
tendenciát mutat,
ezen belül azonban a jogos bejelentések szárria folyamatosan csökkent. Az átalánydíjas fűtés és főleg amelegvízszolgáltatás nem ösztönzi a fogyasztókat az ésszerű megtakarításra. A fogyasztói magatartás kedvező irányú befolyásolása érdekében mindenképpen a mérésen alapuló, az energiafelhasználás nagyságához igazodó díjtételek alkalmazása segíthet az energiapazarlás felszámolásában. A mérés bevezetése azonban több problémát felvet,
főleg
a
paneltechnológiás lakótelepi lakások esetében. Ezen lakások alapvető tulajdonsága, hogy a tervezésük épületenkénti hőháztartásra történt. A lakásonkénti mérés-szabályozás bevezetésével a lakásonkénti hőháztartás követelményeit kell kialakítani. Erre azonban a válaszfalak "hőszigetelési képességei" miatt alkalmatlanok. Az általunk jelenleg ismert statikai szakvélemények csak folyamatos
..
lakásonkénti fűtés esetére szavatolják az épületek állékonyságát. A lakásonkénti hőfokszabályozás
alsó mértékét ezért valamilyen értéken korlátozni kell. Ezt
támasztja alá az a tény is, hogy a válaszfalak minimális hőszigetelése miatt a fűtésből kizárt lakásokat a mellettük lévő fűtött lakások látják el hőenergiával. A válaszfalakon keresztüli lényegesen magasabb
hőáramlás
hőfokot
akkor is fennállna, ha az egyik lakásban
tartanának, mint a mellette
lévőben.
A mérések
bevezetésének további feltétele - a jogszabályi lehetőségen kivül - a műszaki megoldáshoz alkalmazkodó fogyasztói díjtételek kialakítása is. A párologtató rendszerű költségmegosztó (amit Nyugat-Európában széles körben alkalmaznak) felhasználásánál felmerül az a gond, hogy milyen korrekciós
-20-
tényezőt
alkalmazzanak a szélső, illetve a legfelső szintű lakások esetében. A fűtésszabályozás kialakításához a fűtési rendszerek átalakítása szükséges, melynek mértéke a különböző tipusú fűtési rendszereknél (kétcsöves, egycsöves stb.) eltérő.
A mérés-szabályozás bevezetésével a lakások fütéséhez felhasznált energia mintegy 15 %-kal lenne csökkenthető (egyes szakértők 20 %-os csökkenést is reálisnak tartanak). A mérés-szabályozás bevezetésével a remélt energiamegtakarítás elérése érdekében szükséges a vállalatok kezelésében lévő távhőrendsze rek átalakítása is. Az un. változó tömegáramra való áttérés beruházási költsége közel azonos nagyságú, mint az épületen belüli átalakításoké. A különbözö termelö árakat figyelembe véve a beruházások várható megtérülési ideje négy-hat év. A mérés bevezetésétől a melegvíz fogyasztás minimálisan 20 %-os csökkenés várható. A kedvezőbb beruházási költség és a nagyobb arányú megtakarítás miatt a megtérülési idő itt másfél-három év között várható. A hálózati veszteségek nagyságáról a vizsgált vállalatoknak csak megközelítő adatai vannak. Ennek oka - az érdektelenségen kivül - az is, hogy a korábbi Kormányprogram alapján a hőközpontokban felszerel t hőenergia mennyis.égmérők ezen veszteségforrások meghatározására nem alkalmasak. A BAZ. megyei Távhöszolgáltató Vállalatnál jelen idöszakban végzett "megközelítő mérések" alapján a hálózati veszteségek nagysága egyes hidraulikai körök esetén közel 50 %-os volt. A vállalatnál jelenleg folyamatban van egy mérésen és egyes műszaki paraméterek felhasználásán alapuló számítógépes rendszer bcüzemelése, mely a hálózati veszteségek meghatározására alkalmas.
A vállalatok energiagazdálkodására jellemző egységnyi fűtött 1m3-re vetített hőfelhasználás normatívájának átlagos értéke 251,8 MJ/lm3 volt. Az összehasonlítható - azonos külső 4 C fok hőmérsékletre számított - korrigált hőfelhasználás átlagos értéke a vizsgált vállalatoknál az 1988-1990. között 3 %-os mértékben csökkent. (7. sz. melléklet)
..
-
21
4. Következtetések, ajánlások a minisztériumok, az önkormányzatok és a vállalatok részére A távhőszolgáltatás eddigi finanszírozási rendszere, az árjóváhagyás gyakorlata, a fogyasztói árkiegészítés mértékének a megállapítása hatékony gazdálkodásra nem ösztönözte a vállalatokat A Kormány döntése értelmében az 1991 . év fűtési szezon kezdetével a fogyasztói árkiegészítés megszünik, nem indokolt azonban, hogy az így bekövetkezett teher - az 1991. március 31-ei díj két -háromszorosa - teljes mértékben a lakosságat terhelje, amikor a vállalati termelői árak - 1990. évi árszinten - 30-40 %-os tartalékot tartalmaznak. A gondokat csupán a lakossági díjak emelésével nem lehet megoldani, a vállalatok érdekeltségét is meg kell teremteni az energiatakarékosság érvényesítéséhez~ Szakértői becsléseken alapuló számításaink szerint: - az MVMT vállalatainál a kapcsolt az érvényesítésével, -a ténylegesen felhasznált moltatásával, -a földgáz és a közelítésével,
tüzelőolaj
-a fűtés és melegvíz
hőenergia
hőenergia
termelés
alapján a
árcsökkentő
termelői
hatásának
árak utólagos elszá-
árának (csökkentésével), a lakossági árhoz
mérhetőségének
történő
és szabályozásának a bevezetésével,
-az energiaköltségek együttesen közel 50 %-kal csökkenthetök lennének, ami a vállalati termelői ár kb. 30-40 %-os mérséklését is eredményezné (az 1990. évi árszinten). A fentiekben vázolt intézkedések megtételével, figyelembe véve a távfűtés és melegvíz díj június l-jei 70 %-os emelését is, a gazdaságosabban termelő vállalatoknál a hőtermelés önfinanszírozása megvalósítható lenne. 4.1. A termelői áron fizetett díjak a szociálpolitikai kompenzálás ellenére is többletterhet jelentenek. Szűkebb körben - átmenetileg -, a nagymértékben eltérő termelői árak miatt indokoltnak tartjuk a támogatási r endszer további fenntartását, azonban a fogyasztói árkiegészítést a jelenlegi formájában nem célszerű működt~tni. A fogyasztói árkiegészítés a höellátás tényleges önkölt-
-22
sége és a lakossági díj különbözetét fe~ezze és - a jelenlegi gyakorlattól eltéröen - ne tartalmazzon nyereséget.·A PM utólagosan számoitassa el az árkiegészítésben részesült vállalatokat. 4.2. A tiszta profilú hőszolgáltató vállalatok a fővárosi és a megyei önkormányzati felügyelet alatt működnek, a tulajdoni helyzetük konkrétan még nem tisztázott. A nagyobb hőszolgáltató vállalatoknak vidéken, kisebb városban is működnek egységeik, hőtermelő üzemeik. A helyi önkormányzati érdekeltség megteremtése azt indokolná, hogy a höszolgáltató vállalatok a működésük szerinti települések önkormányzatainak megosztott tulajdonába kerüljenek. 4.3. A hőszolgáltató vállalatok a felhasznált energia nagyobb hányadát az MVM Tröszt hőerőműveiből vásárolják. A kapcsolt villamosenergia termelés esetén a hőenergia árak alakulására, a kapacitások jobb kihasználására az érintett önkormányzatoknak nincs ráhatása. Az önkormányzati tulajdon rendezésével célszerű lenne, ha ezen egységek vagyoni hányadából a helyi önkormányzatokat résztulajdon illetné meg. 4.4. A hőszolgáltatás és melegvíz díja jelenleg maximált árformába tartozik, az árhatósági hatáskört az Ipari és Kereskedelmi Minisztérium gyakorolja. A vizsgálat tapasztalata szerint támogatni lehet azt az elgondolást, hogy - az ' önkormányzati tulajdon rendezésével ~ az árhatósági hatáskör a helyi önkormányzatokhoz kerüljön. 4.5. A szolgáltatók, a lakosság valamint a közületi fogyasztók közötti kapcsolat ujraszabályozása szükséges. Az energiagazdálkodás érdeke megköveteli, hogy bizonyos alapkérdések-mint például a lakó azon jogát, hogy a fogyasztott hőt és melegvizet mérés útján állapítsák meg részére - jogszabályban kellene rögzíteni. 4.6. A panelos technológiával épített lakások tervezési szabályainak felülvizsgálatával és a jelenlegi előírások korrigálásával gondoskodni kellene arról, hogy az ujonnan épülö lakásokba beépített fűtési és melegvízszolgáltatási rendszerek úgy épüljenek, hogy a hő- és melegvízszolgáltatás mérése, szabályozása biztosítható legyen. A jelenlegi fűtési rendszereknél a mérés-szabályozás megoldását, a fűtési rendszerek átalakítását központilag kidolgozott szerelési ajánlásokkal, irányelvekkel kellene segíteni.
,
t
-23
4.7. A fűtési rendszerek szükséges átalakítás~ak. a fűtés és a melegvíz mérését szolgál6 eszközök beépítésének a költségei jelentős terhet ró az érintett lakosokra, ezért kedvezményes hitelkonstrukció kialakításával, vám- és adókönnyítésekkel is támogatni kellene az ilyen jellegü - energiaracionálást elösegítö - vállalakozásokat. A Pénzügyminisztérium dolgozza ki ennek jogi és pénzügyi feltételeit. 4.8. A Borsod megyei Hőszolgáltat6 vállalat helytelen áralkalmazással a vizsgált időszakban 158,9 milli6 Ft többletbevételt ért el az állam és a közületi fogyasztók rovására. Az Ipari és Kereskedelmi Minisztérium, mint árhatóság vizsgálja felül a vállalat áralkalmazását, a helytelen gyakorlatot szüntesse meg. A Pénzügyminisztérium számoitassa el a vállalatot, s az államot megilletö hányadot fizettesse vissza. A közületi fogyasztóktól jogtalanul befolyt összegeket pedig a vállalat az érdekeltek részére térítse meg. Az árhatóság kisérje figyelemmel a visszafizetési kötelezettség teljesítését és kezdeményezze a Gazdasági Versenyhivatalnál a birság kiszabását. 4.9. A termelői árak csökkentésének érdekében szükséges intézkedések egy része a vállalatok és az önkormányzatok hatáskörébe tartozik. Ezért a helyi önkormányzatok és a vállalatok vezetése vizsgálja felül, hogy az érintett szolgáltató szervezetek müködésében és gazdálkodásában milyen tartalékok találhatók az árak mérséklésére, a lakossági terhek csökkentésére.
Budapest, 1991. május
Melléklet: 9 lap
H!~~l~ elnök
~
Távfütés és mel egvízszolgáltatás adatai 1990- ben
j e ll emző
l. sz . me1léklet - ...... ----·-
Fütött lakások s záma :
Vállal'at megn e vezése
Fütött lakások t érfogata:
--
- ·~~---- - - -
Kö zös helyiségek térfogata:
- ---- -
--
db
ezer 1m
ezer 1m 3
V- 74-27 / 1991 . -· -·-·- · - · -- - --
· -·
-
·- - -
Közül et ek fli tött t érfoga-
Mel egvízze l ell ál ott l akások
ta:
száma:
megyei
V. Nógrád megyei HV. Pécsi T áv hősz . V. Szabolcs Távhő v. Kapo'svá ri IKV. Szegedi Városg . v.
53 727 238253 22 587 4517 408 55 18433 667 8 272 08
7091 323 31 3156 650 5 281 2511 873 3622
902 3776 414
Összesen:
41 2258
55515
6403
T ávhő
Fővárosi Távfütő Győri Hőszolg .
V. M.
- - - - - - · - - --
65 430 281 42 493
-
-------
- ---
.
Mel egvíz felh asz ná l ás :
--
------ --·-
--
Egy lakásra jutó át lagfog yasztás:
-~- --- - -- -- ·
-
~AZ
·--
-- -------- . ---- --------- - -- -------- ------· -- ----------------3 ezer 1m db ezer m3 m3;-ev ---- ---- - - -- ------ - - ---. -- - - - - ---98 1995 48704 5 281 225141 2.5 280 112 1626 2385 19685 738 . - 121 379 96 252 3955 418 6 113 722 36 953 1996 112 1471 17864 694 114 193 6071 484 26017 1732 66
- - - -- -
3
.
7481
384390
·• ·
41933 -
109
~
2. sz . mellék l et Vizsgá lt
t áv fü tő
V-74 - 27 / 1991.
vállalatok bevételi forrásainak alakul ása
ezer Ft-ban ··--
l
1988.
l!
1989 . ·-·-----
----Saját bevétel :
Árkiegész í-
Összes
Saját
Árkiegészí-
tés :
bevétel:
bevétel :
t és :
· --·
T ávhő ~ -
F ővá rosi
Távfütó M. Cyóri Hós zol g . V. Nógrád megyei H. V. Pécs i Távf üt ó V. Szabolcs
T ávh ő
!
------ ------- -- -1 !
Vállalatok meg nevezése B.A.Z . megye i
1990.
--
··------ - -
V.
Összesen :
Az összes bevétel
Összes .
734872
1 .580986
870924
.3. 792895
846114 2.633015
6. 425910
441076
230656
56 272
bevétel: - - ---·-
Árkiegész í- Összes bevétel : bevétel tés: · - ------- - - -- ------------ . --··-·- ---- ···- - ----··1 . 06404 1 1.149308 2 . 213349 Saját
1 . 781855
4. 185833
910931 2. 681401
6.867234
5.498885
3. 301 422
8 . 800307
671 732
496281
233033
7293 14
647483
293551
941034
32551
88 823
178050
105618
283668
221188
106134
327322
986536
4725 34
1.459070
l. 049701
49624 1
l. 545942
1.138330
539984
l. 6783 14
307153
222166
: 529319
386813
225279
612092
526808
240847
767655
6.318804
4.437 036
10.755840
7. 167602
4. 652503
ll. 820105
9.096735
5. 631246
4. 727981
58, 7
41 ,3
100
60 , 6
39,4
%- ban: -
------
- --
-
-- - - - - -
- --
-
-- - -
--- - -
-·
100
61,7
38,3
100
i
l
~
3 . sz . melléklet
V-74-27 / 1 991 .
A
táv h ószolgált 3~ n
vá l lalatok á r k iegész í t ésé nek és nyereségén e k a l ak ulása ezer Ft-ban
1988
Táv hószolgá lt ató vállalatok megnevezése
~rkiegészíté s
Nyereség
-B.A.Z . megyei Fővárosi Győri
V. M.
T ávhő
Távfűt ő
Hőszolg .
v.
Nógrád megye i Hőszolg. Péc s i Távfűtő V. Szabolcs Tá v hő V.
---
- --- - ---- - - - - -
-
846114 2. 633015 230656 32 551 472534 222166
53225 254778 577 8 1 805 5 67 884 239 52
1989
Nyereség az árkiegé Árkiegész í té szítés %-ban 6,3 9,6 25 , 0 24,7 14 '4 10,7
910931 . 68140 1 233033 105618 496241 225279
Nyereség
89108 522988 103 952 25610 97 480 62 466
1 990 .---- - ---
Nyereség pZ árkiegé- Árkiegészíté P Nyereség szítés %-ban 9' 7 19 ,5 44,6 24,2 19,6 27,7
1. 1 493 08 3.301422 293551 106134 539984 240847
132 8 18 .1 62460 91644 143 95 92828 84705
,--
Nyereség az árkiegés zí tés ---- %- ban - ll'5 35 ' 2 31' 2 13 ,5 l 7' 2 35,2 l
Összesen -~~-------
4 . 437036 -
---
465675
10, 5
, . 652503
901604
19 ,4
5 . 631246
. 57 8850
28 , 0
l
4 . sz . melléklet V- 74 -2 7/ 199 1. Szolgálta t ott
hőmennyiség
adatai ~
Me: TJ/év
Távhő s zolg~ltató
vállalat megnevezése: BAZ megyei Távhő V. Fő v árosi Távf. M. ·H0szolg. V. Nógrád megye i Hős ze lg. Pécsi Távfütő V. Szabolcs Távhő V. Győri
MVM tól:
e r őmü-
l 9 8 9. Egyéb vállalat Saját erőmütől: tól:
ll 58 13 . 050
2432 1054
4 406 4254
22 -
29,3
1146' l
Kaposvári IKV.
-
-
Szegedi Városi V.
36,1
-
Öss zesen: Megos zlás a szonysz .:
20054, 2 vi -
57,6%
3537,3
20 , 2%
l füt őmü -
373,7 1421,7
MVM
erőmü t ől :
4196 20242
'
21 42 485 4503 1383 373,7 145 7,8
11191
34782, 5
32 , 2%
100%
ll 21 12904 4
2336 ll 40 22
408 409 7
-
ll 98 ' 8 58 , 3
19791, 1
58%
o.
Egyéb váll -i Sa já t e r ómüt ől :
606 613 8 2116 79 249 207, 6
Összesen :
9 9
26 ,4 -
3524,4
10 , 4%
580 5976 203 7
A
hően e r g i a
TJ=
10 12
mértékegysége a J
403 7 200 20 206 3 485 4340 ·1417,9
77
243 192 , 7 336 , 2
336 , 2 1426 , 4
1368' l
34125 , 5
10810
31 , 6%
100% ------
N
Összesen :
hütőmü -
t ő l:
-
5. sz . mel lékle t V-74- 27/199 1 . Hőfelhasználás
cél onkénti megoszlása
Me : TJ/év ---
- ·- ·-
- ·
--1990 1989 ------ ·- -- ------- -- -- - - ---- -- -- ---- - Lakos- Lakos- Közület Közületi Garázs--. Ipari l L<=t
14488
8666
3039
396
27
7847
34 463
14821
8 225
30 92
287
27
7409
338 61
-
22
100
-
Megoszlási viszonyszám %
42
25
9
l
-
23
lOD
l
44 - --
24,2 -
9
l
l l
0,8
6. sz. mellékle t V-74-27 / 1991.
A hő te rmelé shez felhasznált energia
Me: TJ/év
nevezése
9 8 9.
l
Vá llalat rriegsz én
olaj
fölc:Wz
t ermálvíz
l egyéb
Összesen :
sz én
ol aj
o.
9 9
termál víz
fölc:Wz
egyéb
Összesen:
l
!
:
BAZ megye i T ávhő V. Fővá(osi Távf.M. Győri Hőszo l g . V. Nógrád megyei H ősz . V. Pécsi Táv h. V. Szabolcs Távh. V. Kaposvári IKV. Szegedi V. G.V. Összesen: --
------
530 702 4 209 4
-
127,6
124,8 2,9 186,2
-
59,7
41
-
160,106,2
23, 1 -
-
150 ,7
639,8 -
-·-- -
165 145,8
65,3
743,2 7026,9 2407,8
520,8 6817, - ! 1890 - l
-
-
-
162
118,5 0,4 284,-
-
713, 1 6817,4 2336, -
-
-
94,5
21
-
-
-
-
-
-
100,7
-
58,6
35,9
20
-
-
-
-
345, 252, -
ll 5,36,6
255,191,1 429,4 1663,4
478,176,6
ll ' 2
12243,8
31, 2
..
-
-
478,1777 '2 65 ,3
13130 ' 8 -- -
-- -
183,0 - - --
l
'
613 ,1 11802 '6
l
52,8
20 -
-
15,3 35 , 3
52,8
390,227,7 429,4 1678 , 7
l
12686,8 l
f
7. sz. me ll ék let V- 74 -27 / 1991. Hőf el h asználás
fajlagos adatai
. . -- - -----~- - ---- ---·
1988
1989
Távh őszo l gá lt ató Fűtés i idő- Hőfelhaszn.
vl3llalatok meg nev ezése
szak átlagos normatívája hőmérsék let e
+ c_ o
·-
B. A. Z. megyei
Távhő
Távf. M. G y-ő ri Hő szolg V. Pécsi T áv fűt ő V. Szabo l cs Tá vhő V. Kaposvári I KV Szege d i Városgazd.
Korrigált hőfe lhaszn
V.
Fővárosi
v.
1990
--- -- -
~
Hófelhaszn. Ko r r i gált Fű té si i d ő- Hőf e lh as z n Korrigál t l Fűt és i id ő szak átl agoc normatíváj a hő fe lha szn . szak átlagos normat íváj hőf e lha sz n. h őmér sék l etE
MJLlmi
hőmé rséklet e
o tvlJLlml___ ___±_c______ r-__MJLJ.m.:L_ __ l1Jilrn:L__ - __ +
2,35
260
254,2
3 , 98
260
254,3
4,64 3,79 4,05 2 ,75 4,10
250 248 255 235 260 255
244,3
6,24 5,32 6 , 32 4,39 5,62 6,71
250 248 255 235 260 255
242,8 245,0 254,9 221,0 237,8 255,0
4' 65
245,7 254,8 233' o . 255,0 260
_l
c__o__ __t1Y_lrn2__
4,53 6,4 4 5,2 0 6 ,35 4' 61 6 ,30 6' 81
260 250 248 255 235 . .
____ MJ/lm3 244.8
260
2 5 7' 3 234,2 271 , 5 219,0 21 2,0
25 5
256 ,0
l
l
l:
2 51' 8
Átlagok ..
~
249 , 6
-- ---------
A tényleg es fajl agos hőf e lhasználás az ös s ze hasonlítható s ág érdekében +4 C0 -ra van át s zámítva. MJ =
10 6
25 1, 8
244,4
251,8
242.2
r
,
\
8. sz. meJlékl et V-74 -2 7/1991. A távfűtés
minőségére jell emző
mutatók al akulá sa
. --
-
l
~1e:
db
_L_O_ -1988 -- -- - - - - - ------··---- -- --Hőfok el Átlag:s Alulfű- Túlfűtött Vállala t ok megnevezése lEn)rzésEK tűn. tött la<ásck szára CJ l akásek - --------- ----- ·--· .. -------·- - - ·. B.A.Z. rre;;JYei T ávhő V. 151 663 l 483 23 980 Fővárosi Távf. V. 735922 11978 180089 21 ,8 295 73 21, 9 2660 Győri Hő szol g . V. 176 Nógrád megyei H.V. Pécsi Távfűt ő V. 97 506 22,3 796 47060 Szabolcs Távhő V. 813 69 22 808 587 Kaposvár i IKV 31723 22 449 405 2 Szegedi Városg. V. 41792 22 597 17545
1990 1989 ----·--- -:;--,--·-- - · - ·--- --· ~ict~ -~ Át~ . 'Ai~im~-- --rJifútött rofc;:K ~l- Átlag:s AJ.ulfúTúlfűtött lEn)rz , h 6~ tött lakásek lffD~Z~ tűn. tött lakásek szára l akásd< szara CJ lakásek 0 -- ·- - c - -- - -·-- -- --· - -·- --·----- - - - - ·- --- - - - --- - - -152667 11 57 21400 157584 757 20707 577936 22 5483 193851 373624 21,9 414 7 112700 26 379 22 154 244 7 21869 22, 3 81 2285 364 9 21 163 1318 2362 21 135 813 34 975 ] 8738 22 263 15467 22 676 6636 469 1572 44534 22,7 5091806 22,7 ' 63237 322 40 21 356 3110 33 562 21,7 311 290 6 238 75 442 22,3 12392 210 88 21 , 9 745 8248
Összesen:
914958
·----
·--- -- - -
--~
- -- ---~------~
Hőfok e ll e nő rzé s
169548 %-ban
100 %
22
16287 13,9 %
275973 23' 6
~~
----·-· ----··-
---·--·- ----- - · -·· -·- · -~
100 %
21,8
8487 9 ,3 %
251 557 673361 27 , 5%
100 %
21,9
728 0 1,1 %
156101 23,2 % l
,.., ..l
..,
(.
'(
Távfűtéssel
.l
l
\
jöv e delmező ségének
vállalatok /lakossági
Vá llalatok megnevezése
.
Balatcmlrrédi Köl ~ . üzen f-Etvani VárcEg:izd. V. Kap:Evári IKV
.
Sz~i
VárcEg:izd. V.
Összesen: Megoszl ási viszonyszám %-ban
1991. május hó
~--
.
V-74 - 27 / 19 91.
is foglalkozó vizsgált városgazdálkodási és ingatlan-
kezelő
-
9. sz. melléklet ek
alakulása
távfűtés i
- ---~-
----·-
··-·--~
Me: 1.000 Ft-ban -
--·----- -------·
1989
------- ·---
····- -
Vállalati ált. m <öl tsé-w köli:sÉD Távfűtés szűkített
1990
-----
Távfűtés telj~ ör-
----------~-----
öi<öl~
szűkített
VáJlalati ált.
%-001
öi<öl~
köl~
207 90 9044
l'o/8~
Nyereség
köl~
jES
a tel-
Távfűtés
10819 657 8 124900 389574
2348 515 14117 97087
13167 709 3 139017 486661
1687 466 18812 65 358
12,8 6,6 13,5 13,4
172.23 Li 582549
531871
114067
:645 938
86 323
13,4
82
18
100
-
-
424 7 503 12567
Távfűtés telj~ ör-
köl~
-- 1 - - - - - - -
25037 9547
-------
l'o/8~
------·-
Nye~ a teJ jES öi<öl~
- ---
%-txln -
-
16 ,8 4,7
113656
184801 696205
l 606 8832 48 914
7,0
784617
130973
915590
59 352
6,4
85 , 6
14 , 4
100
-
-
