Hírlevél Tartalomjegyzék 1.
Az új Polgári Törvénykönyvben megjelent legfontosabb változások .............................. 1
2.
Évközi adóváltozások 2013 – nem teljes körő!............................................................... 3
3.
Egyéb változások .......................................................................................................... 4
4.
Környezetvédelmi termékdíj........................................................................................... 4
5.
KÖNYVELİKNEK: Változott a „pénzmosási” törvény.................................................... 5
1. Az új Polgári Törvénykönyvben megjelent legfontosabb változások Az elbirtoklási idı lerövidítése alaki okokból érvénytelen ingatlan adásvétel esetén Az új Ptk. fenntartja azt a szabályt, hogy ingó elbirtoklásához 10, ingatlanéhoz 15 év szakadatlan sajátkénti birtoklásra van szükség. Már 5 év után lehetıvé teszi azonban az ingatlan vevı általi elbirtoklását, ha a tulajdonjog megszerzése csak azért maradt el, mert az adásvételi szerzıdés alaki okból érvénytelen volt. Elidegenítési és terhelési tilalom alapítása tulajdon átruházástól függetlenül A hatályos Ptk. csak a tulajdonjog átruházása alkalmával engedi meg egy dolgon elidegenítési és terhelési tilalom létrehozását. Az új Ptk. egyrészt lehetıvé teszi pusztán elidegenítési tilalom alapítását is – terhelési tilalom nélkül – másrészt nem korlátozza az elidegenítési vagy elidegenítési és terhelési tilalom alapításának lehetıségét a tulajdon átruházás esetére. A szerzıdések megtámadási határidejének lerövidülése A szerzıdés – például tévedés miatti – megtámadási határideje továbbra is egy év. A megtámadási határidı azonban – szemben a hatályos Ptk.-val – nem a tévedés felismerésekor, hanem már a szerzıdés megkötésével megkezdıdik. Ha a tévedést csak egy éven túl ismerik fel, a megtámadásra – az elévülés általános szabályai szerint – csak további három hónap áll rendelkezésre. Az érvénytelenség jogkövetkezményeinek átalakulása Ha az érvénytelen szerzıdés érvénytelenségének okát nem lehet utólag kiküszöbölni és az eredeti állapotot sem lehet helyreállítani, az ellenszolgáltatás nélkül maradt szolgáltatást pénzben kell megtéríteni. Megszőnik az a lehetıség, hogy a bíróság az érvénytelen szerzıdést a határozathozatalig terjedı idıre hatályossá nyilvánítsa.
Szerzıdés átruházás Új jogintézményként lehetıség lesz egy szerzıdésbe az egyik szerzıdı fél helyett belépni, vagyis a felet terhelı valamennyi kötelezettséget és az ıt megilletı valamennyi jogot egy jogi aktussal átvenni. A szerzıdésbe belépı fél a kilépı fél által elkövetett szerzıdésszegésért is felel a másik szerzıdı féllel szemben. A szerzıdésszegéssel okozott kárért való felelısség szigorítása Az új Ptk. a szerzıdésen kívüli kárfelelısségnél szigorúbb, objektívabb mércét alkalmaz a szerzıdésszegéssel okozott kárért való felelısségre. A szerzıdésben vállalt kötelezettség megszegésével okozott kár megtérítése alól csak akkor mentesül a károkozó fél, ha bizonyítja, hogy a szerzıdésszegést ellenırzési körén kívül esı, elıre nem látható körülmény okozta, és nem volt tıle elvárható, hogy a kárt elhárítsa. Elıreláthatósági klauzula Az új Ptk. mind a szerzıdéses, mind a szerzıdésen kívüli kárfelelısséget azokra a károkra korlátozza, melyeket a károkozó fél a szerzıdés megkötésekor, illetve a károkozó magatartás elkövetésekor elıre láthatott. Kivételt csak a szerzıdéses szolgáltatás tárgyában keletkezett kár képez, melyet teljes egészében meg kell téríteni. Termékszavatosság Az új Ptk. megadja a lehetıséget a fogyasztónak, hogy egy általa vásárolt termék hibája esetén a hiba kijavítását vagy a termék kicserélését ne az eladótól, hanem a termék elıállítójától vagy forgalmazójától követelje. A termékszavatosság a kötelezetteket a forgalomba hozataltól számított két évig terheli. Új szerzıdéstípusok Az új Ptk. számos, a gyakorlatban elterjedt szerzıdést (forgalmazás, franchise, faktoring, lízing) nevesít az egyes szerzıdések között. Tekintettel azonban arra, hogy ezek a szerzıdések külön törvényi szabályozás nélkül is érvényesek voltak, és a gyakorlatban alkalmazott szerzıdések jóval részletesebbek a törvényi szabályozásnál, ennek a változásnak csekély gyakorlati jelentısége lesz. Hitelbiztosítéki célú tulajdon átruházás és vételi jog tilalma Az új Ptk. – bizonyos pénzügyi biztosítékok kivételével – semmisnek nyilvánítja azokat a szerzıdéseket, melyek pénzkövetelés biztosítása céljából tulajdonjog, más jog vagy követelés átruházására, vételi jog alapítására irányulnak. A jövıben nem lehet tehát az adós valamely vagyontárgyát a kölcsön visszafizetéséig a hitelezıre ruházni vagy a hitelezı részére az adott vagyontárgyon vételi jogot alapítani. A törvény azonban továbbra is érvényesnek ismer el három hitelbiztosítéki jellegő jogviszonyt: a faktoringot, a lízinget és a tulajdonjog fenntartást. Hitelbiztosítéki nyilvántartás Az új Ptk. létrehozza az interneten bárki számára hozzáférhetı hitelbiztosítéki nyilvántartást. A nyilvántartásba be kell jegyezni valamennyi ingón, jogon és követelésen alapított jelzálogjogot, követelés faktorálását, ingó dolog vagy jog lízingjét, illetve ingó dologra vonatkozó tulajdonjog fenntartást. Bejegyzés nélkül a zálogjog nem jön létre, a követelés nem száll át a faktorra, a lízingtárgyon és a tulajdonjog fenntartással eladott dolgon pedig jóhiszemő harmadik személy ellenérték fejében tulajdonjogot szerez. A nyilvántartás
azonban nem közhiteles, mert a jelzálogjog létrejöttét, a követelés faktorálását, a dolog vagy jog lízingjét, illetve a tulajdonjog fenntartását önmagában nem igazolja. Bizalmi vagyonkezelés A törvény lehetıvé teszi, hogy egy személy a vagyonába tartozó dolgokat, jogokat és követeléseket vagyonkezelı tulajdonába adja azzal a céllal, hogy a vagyonkezelı azt saját nevében egy kedvezményezett javára kezelje. A szerzıdésben kiköthetı, hogy a vagyon meghatározott körülmények bekövetkezésével, vagy idı elteltével átszáll az eredeti tulajdonosra vagy a kedvezményezettre. A jogintézmény az angolszász trust és a német Treuhand konstrukcióját ülteti át.
2. Évközi adóváltozások 2013 – nem teljes körő! Az adó- és egyéb közterhekkel kapcsolatos nemzetközi közigazgatási együttmőködés egyes szabályairól szóló 2013. évi XXXVII. törvény (a továbbiakban: Törvény) a nemzetközi közigazgatási szabályokon kívül számos adómódosítást is tartalmaz. Ezek többsége 2013. április 21-én lépett hatályba. 2.1 Általános forgalmi adó Adómentes az olyan személygépkocsi értékesítése is, amely beszerzéséhez nem kapcsolódott ugyan elızetesen felszámított áfa, de ha kapcsolódott volna, akkor azt nem lehetett volna levonni. Az áfa törvény meghatározza az építési telek és az építési terület fogalmát. 2.2 Személyi jövedelemadó A kedvezményes közteher mellett adható béren kívüli juttatások köre új jogcímmel egészül ki. 2013. május 19-tıl béren kívüli juttatásnak minısül a munkáltatói tag által az önkéntes kölcsönös biztosító pénztárakba célzott szolgáltatásra az adóévben befizetett összegbıl az a rész, amely nem haladja meg a pénztártag alkalmazottak száma és a minimálbér szorzatát. A befizetett összeg értékhatárt meghaladó része egyes meghatározott juttatásnak számít. Átmeneti intézkedés alapján a munkáltató az új szabályt a korábban célzott szolgáltatásokra befizetett összegekre is alkalmazhatja. A célzott szolgáltatás a magánszemély szempontjából adómentes és az 500 ezer forint éves keret számításánál nem kell figyelembe venni. Az egyéni vállalkozó akkor is választhatja az átalányadózást, ha munkaviszonyban áll. 2.3 Társasági adó Módosult a látvány-csapatsportok támogatásának adókedvezménye. Az új szabályokat elsı alkalommal a 2013-2014-es támogatási idıszakban benyújtott új fejlesztési programokkal kapcsolatban kell alkalmazni. A támogató cégek a jövıben a látvány-csapatsport támogatás mellett szponzori vagy támogatási szerzıdés keretében kiegészítı sportfejlesztési támogatást kötelesek nyújtani annak a sportköztestületnek, vagy annak a látvány-csapatsport országos sportági szakszövetségének, amelynek a sportágát az adóévben adókedvezményre jogosító támogatásban részesítették. A kiegészítı támogatás összege a támogatási igazolásban
meghatározott összeg társasági adókulccsal számított értékének legalább 75%-a. A társasági adóalap szempontjából a kiegészítı támogatás nem minısül elismert költségnek. A nyújtott támogatást és a kiegészítı sportfejlesztési támogatást a pénzügyi teljesítéstıl számított 8 napon belül be kell jelenteni az adóhatóságnak. A határidı elmulasztása jogvesztéssel jár. 2.4 Kata, Kiva A kisadózó vállalkozások tételes adójának hatálya alá a biztosítási ügynöki tevékenységet végzı vállalkozások is bejelentkezhetnek. A kisvállalati adó (Kiva) év közben is választható. Az adóalanyiság a bejelentést követı hónap elsı napjával jön létre és ettıl a naptól önálló üzleti év kezdıdik. A bejelentés 30 napon belül visszavonható. A határidı jogvesztı. A Kiva szerinti adózás választásának 500 millió forintos korlátja az elızı adóévi bevétel mellett a jövıben a mérlegfıösszegre is vonatkozik. Bıvült a Kata és Kiva alanyok által kedvezményezett foglalkoztatottként alkalmazhatók köre és a munkabérük után igénybe vehetı kedvezmény. Ide tartoznak a jogszabályi feltételeknek megfelelı 25 év alatti és 55 év feletti, valamint a szakképzetlen munkavállalók. 3. Egyéb változások 2013. július 1-jétıl a cégautó alanya lesz a személygépkocsit tartósan (egy éven túli idıszakra vagy határozatlan idıre) bérletbe vevı is, amennyiben üzembentartóként bejegyezték. A lakás-elıtakarékossági szerzıdésen alapuló vagyonszerzés mentesül az öröklési és az ajándékozási illeték alól. Az ingatlanértékesítéshez kapcsolódó adózási szabályokban (Áfa törvény, Illeték törvény) megjelenik a „használatbavétel tudomásulvételi eljárás”. Ezt az indokolja, hogy 2013. január 1-jétıl a használatbavételi eljáráshoz kötött tevékenységek köre jelentısen csökkent. A fı szabály szerint az elkészült épület használatbavételéhez tudomásulvételi eljárást kell lefolytatni. A pénzügyi tranzakciós illeték önellenırzéssel helyesbíthetı, Az elévülési idı 5 év, és annak az évnek az utolsó napjától számítódik, amelyben a bevallást be kellett volna nyújtani. 4. Környezetvédelmi termékdíj 2013. június 1-én lépett hatályba a 139/2013. (V.13.) kormányrendelet, amely a környezetvédelmi termékdíjról szóló törvény végrehajtási rendeletének (343/2011. (XII. 29.) kormányrendelet) legújabb módosításait tartalmazza. Ezek közül a következıket emeljük ki. Ha a termékdíj megfizetése a vevı nyilatkozata alapján nem az eladót terheli, akkor a csomagolószer kötelezettje és nem a csomagolószer elsı belföldi forgalomba hozója köteles a számlán a következı záradékot feltüntetni: „a csomagolószer termékdíja a vevı eseti nyilatkozata alapján nem kerül megfizetésre”, vagy „a csomagolószer termékdíja a vevı… számon iktatott idıszakra vonatkozó nyilatkozata alapján nem kerül megfizetésre”. Fontos változás, hogy a záradékolási kötelezettséget mindkét esetben kiterjesztették a csomagolószer kiskereskedelmi értékesítésére is.
A hulladékká vált egyéb kıolajtermékbıl elıállított termékdíj-köteles termék forgalomba hozatala esetén, a kötelezett által vezetett nyilvántartásban nemcsak a vevı nevét és címét, hanem az adószámát is fel kell tüntetni. 5. KÖNYVELİKNEK: Változott a „pénzmosási” törvény A témával kapcsolatban az alábbi NAV tájékoztató jelent meg július 09-én: „Értesítjük Önöket, hogy a 2013. évi LII. törvény módosította a pénzmosás és terrorizmus finanszírozása megelızésérıl és megakadályozásáról szóló 2007. évi CXXXVI. törvényt. A módosítás 2013. július 1. napján lépett hatályba. Tájékoztatjuk Önöket, hogy a 2013. évi LII. törvény hatályba lépését követıen 45 napon belül a nemzetgazdasági miniszter egyetértésével elkészülnek az új mintaszabályzatok, amelyek a www.nav.gov.hu/pénzmosás honlapon kerülnek közzétételre. A törvénymódosítás következtében megelızésérıl és megakadályozásáról körébe tartozó feladatok teljesítésére szükségessé a 2013. évi LII. törvény szeptember 28-ig).
a pénzmosás és terrorizmus finanszírozása szóló törvényben meghatározott kötelezettségek kialakított belsı szabályzat átdolgozása válik hatályba lépését követı 90 napon belül (2013.
Kérjük, hogy azon szolgáltatók, akik a tevékenységüket a módosítás hatályba lépése (2013. július 1-je) elıtt kezdték meg, és a Pénzmosás Elleni Információs Iroda – illetve jogelıdje – által jóváhagyott szabályzattal rendelkeznek, azok az átdolgozást követıen NE küldjék meg újból a szabályzatot jóváhagyásra. Azon szolgáltatók, akik a tevékenységüket 2013. július 1-je után kezdik meg, azok a 2013. augusztus 15. után a honlapunkon közzétett mintaszabályzat alapján az egyedi belsı eljárási rendet és mőködési sajátosságokat figyelembe véve készítsék el a szabályzatukat és küldjék meg jóváhagyásra a Pénzmosás Elleni Információs Iroda részére.”
2013. július 12.
