Legfontosabb szövetségesünk az erdélyi magyarság!

2

HUNYAD MEGYEI HÍRMONDÓ

Alkotmányellenes a 2006. évi 95. számú egészségügyi törvény 259. szakaszának 2. bekezdése A fenti törvény megalkotása és hatályba léptetése óta végig vita tárgya volt a nyugdíjasokat terhelõ egészségügyi járulék kiszámítása, fizetése, közelebbrõl a jogszabály 259. szakasza 2. bekezdésében olvasható elõírás értelmezése. A 2010. évi 107. sürgõsségi kormányrendelettel eszközölt módosítás nyomán (a 2010. évi 830. Hivatalos Közlönyben) a törvény szövege nem lett egyértelmûbb, ellenkezõleg, újabb teret engedett az eltérõ közigazgatási és bírósági gyakorlat megszületésének. A vita tárgyát az képezte, hogy a 740 lejt meghaladó nyugdíjakból a nyugdíj teljes összegére számolták ki és abból vonták le az 5,5 %-os járulékot, tehát nem csak az említett 740 lej és a tényleges nyugdíj közötti különbözetet terhelte a járulékbefizetési kötelezettség, ahogy ezt például a jövedelemadónál szabályozták és számolták az 1000 lejt meghaladó nyugdíjak esetében. Az Alkotmánybíróság 2012. március 13-án a 223. és a 224. számú döntéseiben – két, folyó perben megfogalmazott alkotmányellenességi kifogást tárgyalva – kimondta, hogy az egészségügyi törvény 259. szakasza 2. bekezdése akkor és úgy alkotmányos, ha az említett egészségügyi járulékot csak a 740 lejt meghaladó nyugdíjakból vonják le, de nem a teljes nyugdíjból, hanem csak az említett összeg és a teljes nyugdíj közti különbözetbõl. Idõközben, egészen pontosan a 2012. április 18-i 256. számú Hivatalos Közlönyben mindkét alkotmánybírósági döntést megjelentették, ezek az interneten is elolvashatók –, ismertté váltak tehát e magas bírói fórum jogi érvei. Biztosan lesznek olyanok, akiket a nem könnyen érthetõ és követhetõ érvek és indokok részleteikben is érdekelnek. Miután ugyanez az Alkotmánybíróság eddig következetesen el-

utasította a hasonló alkotmányellenességi kifogásokat, arra kerestem a választ, hogy miképpen tudták az alkotmánybírósági törvény 29. szakasza 3. bekezdésében megfogalmazott azon elõírást „kikerülni”, elfogadható érvekkel alátámasztani, hogy ti. az egyszer már meghozott döntés köti a bíróságot. A 224. számú döntésben találtam meg erre a választ, éspedig egy korábbi, a 2012. január 19-i 28. számú döntés érveire történõ utalásban, mely szerint akkor csak azért nem mondták ki a vitatott törvényszöveg alkotmányellenességét, mert a kifogást, a 740 lej körül kibontakozó jogvitát nem alkotmányosságinak, hanem csak egyes egészségügyi pénztárak eltérõ szövegértelmezési gyakorlatával összefüggõ vitának tekintették. Vagyis – érvelt most az Alkotmánybíróság – akkor érdemben nem mondták ki a törvényszöveg alkotmányellenességét, alkotmányosságát nem is vizsgálták, így erre ebben a most tárgyalt két ügyben került sor. Mi következik most? A sokak által feltett vagy feltehetõ kérdésre a választ az 1992. évi, többször módosított 47. számú alkotmánybírósági törvény 31. szakasza 3. bekezdésében találjuk meg. (A törvény újra közölt szövegét a 2010. december 3-i 807. Hivatalos Közlönyben olvashatjuk.) Ebben az áll, hogy az alkotmánybírósági döntés közzététele napjától számítva a Parlamentnek vagy a Kormánynak 45 nap áll rendelkezésére ahhoz, hogy a törvény szövegét az Alkotmánnyal összhangba hozza, azaz belefoglalja a vitatott tartalmú 3. bekezdésbe azt, hogy a járulékot csak a 740 lej feletti nyugdíj összegére vagyis a nyugdíjkülönbözetre számolják ki és tartsák le az egészségügyi alap javára . Ha a jogalkotó a 45 nap alatt „nem lép”, a határidõ leteltének napján a jogszabály említett szaka-

szának jogkövetkezményei megszûnnek (... îºi înceteazã efectele juridice la 45 zile de la publicarea deciziei Curþii Constituþionale în Monitorul Oficial ...) A 45 nap alatt pedig az említett törvényszakaszt jogszerint felfüggesztettnek kell tekinteni. De mi lesz az eddig letartott járulékok sorsa, visszajárnak-e, mi lesz az eljárás? Azt tudjuk, hogy perek sokasága vár még eldöntésre, és nagyon sokan fordultak és fordulnak kérésükkel a terülteileg illetékes egészségügyi pénztárakhoz, kérve a járulékok visszafizetését. Ha az említett jogszabály 259. szakaszának 2. bekezdését az itt vázoltak szerint módosítani fogják, annak a törvénynek nem lesz – mert az Alkotmány szerint nem is lehet – visszamenõ hatálya, tehát a keresetek, a kérelmek jogalap nélkül voltak és maradnak. Ha pedig a törvénymódosítás elmarad, és 45 nap elteltével a kérdéses törvényszakasz jogkövetkezményei megszûnnek, az alkotmánybírósági döntések közzétételének napjáig eszközölt járuléklevonások, -letartások jogalapja megmarad, és csak a 45 nap alatt vagy az azután levont összegek követelhetõk majd vissza közigazgatási eljárásban (kérvénnyel vagy akár perben is.) Gondolom, mindezek tudatában mondta és mondja a szakminisztérium és az Országos Egészségügyi Pénztár azt, hogy a helyzetet hivatalból õk fogják rendezni, tehát per és kérvények nélkül, de csak a jövõre nézve, és nem visszamenõlegesen, amit az Alkotmány 147. cikkének 4. bekezdése tételesen így mond ki ! Törvényismertetõnk megírása után az új kormány a 2012. május 8-án elfogadott 15. sürgõsségi kormányrendeletével, amelyet ugyanaznap a 306. számú Hivatalos Közlönyben jelentettek meg, módosította a 2003. évi 571. törvény 296/9.

szakaszának elsõ bekezdését (az adótörvénykönyvet) és a 2006. évi 95., az egészségügyi reformtörvény 257. szakaszának 2/2. bekezdését, és egyúttal hatályon kívül helyezte e törvény oly sokat támadott és eltérõen értelmezett 259. szakasza 2. bekezdését. A módosított törvényszövegek az Alkotmánybíróság említett döntéseivel vannak összhangban, és egyértelmûen kimondják azt, hogy csak azok a nyugdíjasok fizetnek az egészségügyi alap javára 5,5 %-os hozzájárulást, akik 740 lejt meghaladó nyugdíjat kapnak, de õk is csak a fenti értékhatárt meghaladó összeg utána. A kormányrendelet III. szakasza szerint ezek a módosítások ez év májusától hatályosak, vagyis a májusi nyugdíjat már a fentiek szerint számolva folyósítják. Deák Levente

Figyelem! Lapunk szerkesztõbizottsága a fenti ismertetõt jegyzõ állandó munkatársunk bevonásával jogi tanácsokkal szeretné segíteni erre rászoruló olvasóit. Aki tehát a rendszeresen megjelentetett törvénymagyarázatok kapcsán vagy bármilyen más eseti ügyben jogi tanácsot igényel, a pontos és valósághû tényállást tartalmazó levelével (e-mail-en keresztül is lehet) forduljon szerkesztõségünkhöz, egyben jelezve azt is, hogy a választ zárt levélben vagy pedig a lapban, névreszólóan vagy esetleg név nélkül kéri! Szerkesztõségünk postacíme: Deva, Str. Iuliu Maniu, Bl. L2. E-mail cím: deakflevente@yahoo. com

Legfontosabb szövetségesünk az erdélyi magyarság! (folytatás az 1. oldalról) Ilyen körülmények között hogyan készül a Romániai Magyar Demokrata Szövetség a választásokra? 2012-ben a Romániai Magyar Demokrata Szövetségnek az a célkitûzése, hogy ugyanannyi mandátumot szerezzen az önkormányzati választásokon, mint 2008-ban. Az önkormányzatokban való jelenlét kiemelten fontos a Szövetség számára, hiszen az elmúlt kormányzati ciklus alatt megvalósított decentralizáció számos olyan jogkört, döntést adott a megyei és helyi önkormányzatok kezébe, amelyek a magyar közösség életét, mindennapjait meghatározzák. Éppen ezért az RMDSZ választási programját az Erdélyi Konzultáció alapján, a felkeresett 80 000 család által meghatározott problémák és igények alapján írtuk meg. Ezt a programot nem egy RMDSZ irodában találtuk ki, a mi választási programunkat az erdélyi magyar emberek írták. Hogyan szólítják meg a választókat? Az RMDSZ nagyon nehéz idõszakban vállalt kormányzati szerepet, ez hogyan befolyásolhatja Ön szerint a szavazási kedvet? Valóban, az elmúlt négy év politikai szempontból nehéz volt, hiszen 2008-tól

2009-ig az RMDSZ ellenzékben volt, majd 2009 végén kormányzati szerepet vállaltunk olyan körülmények között, hogy gazdasági válság söpört végig Európán. 2012. május elejétõl pedig ismét ellenzékben vagyunk. Bármerre is jártam az országban, azt tapasztaltam, hogy a gazdasági válság ellenére kézzel fogható fejlõdés történt Erdély magyarlakta településein, ez a kormányzati és önkormányzati eszközök öszszehangolt felhasználásának köszönhetõ. Én azt szeretném, ha tiszta kampányt láthatnék a következõ három hétben, de sajnos, már láttunk néhány példát, ami arra utal, hogy mások nem így gondolják. Véleményem szerint a verseny utáni együttmûködés egyik fontos kiindulópontja az, hogy a kampányban létezzen egy erkölcsi minimum, ami alá ne menjen le senki, hiszen azt átlépve nehéz lesz egymással szóba állni a választások után. Az RMDSZ nem folytat negatív kampányt, mi a jelöltjeink tapasztalatára, eredményeire, megbízhatóságára építünk. A Romániai Magyar Demokrata Szövetség ellenzékbe került. Melyek az elõnyei és melyek a hátrányai az új helyzetnek az RMDSZ számára? Amikor a magyar érdekképviseletet vállaltuk, azt mondtuk, hogy a politikai esz-

köztár teljes egészét használni kívánjuk. A kormányzás is eszköz, amit legjobb tudásunk szerint használtunk, és szerintem hatékonyan tettük ezt, a gazdasági válság közepette is. Az ellenzékben is van élet, az ellenzékiség is a parlamenti politizálás eszköze. Ellenzéki pártként ugyancsak a magyar közösség érdekeit fogjuk képviselni. A cél a közösségi érdekek képviselete, a többi ehhez képest mellékes. Nyilván, nem lehet annyira hatékonyan képviselni a közösség érdekeit ellenzékben, ezt belátom. Ám ez nem jelenti azt, hogy a kormányzást mindig, minden áron, bármilyen körülmények között vállalni kell. Sõt azt gondolom, vannak olyan helyzetek, amikor a kormányzást nem lehet vállalni és nem kell vállalni. A Szövetség ebben a helyzetben is a nyitottság, a politikai párbeszéd híve marad. Mirõl tud tárgyalni az RMDSZ az USL-vel, ha már kormányzásuk kezdetén egy szerzett jog visszavonására készülnek? Melyek azok a kérdések, amelyek nem képezhetik politikai vita tárgyát? Végig fogjuk beszélni azokat a kérdéseket, amelyek most bennünket foglalkoztatnak: a kisebbségi jogok, a szerzett jogok, a választási rendszer. A kisebbségi jogok,

a szerzett jogok nem lehetnek politikai perpatvar tárgya. Mi azonban csak olyan választási rendszert tudunk elfogadni, egyáltalán olyan választási törvényrõl tudunk érdemben tárgyalni, amely megtartja az arányos képviselet elvét, a magyar közösség arányos képviseletét. Az elv betartása nélkül bármilyen választási rendszer a politikai képviselet teljes torzulásához vezethet. Az Európai Unió országaiban, egyetlen kivételtõl eltekintve – Nagy-Britannia – , az arányos képviseleti rendszer különbözõ módozatai mûködnek. Huszonkét esztendõ után Romániának sem kellene más rendszerre áttérnie. Hogyan befolyásolja az RMDSZ jelöltjeinek esélyét az, hogy több erdélyi településen magyar-magyar verseny lesz a helyhatósági választásokon? Azok, akik nem érdekeltek a magyar képviseletben, és tudják, hogy semmi esélyük nyerni a választásokon, csak azért indítanak jelölteket, hogy minél rosszabb legyen az erdélyi magyar közösségnek. Ez nagyon rossz megközelítés. Minden egyes jelölt, olyan településeken, mint Szatmárnémeti, Nagyvárad vagy Marosvásárhely, ahol 50 százalék alatt van a magyarság, befolyásolja az esélyeinket, ennek ellenére én abban bízom, hogy a 2008-as eredményeinket tudjuk hozni.

3


Az utolsó vonat (folytatás az 1. oldalról) 2002. január elsején tûzijátékok fényétõl ragyogott az európai fõvárosok ege, amikor tizenhét tagállamban az euró bevezetését ünnepelték, lemondva a márka, a frank, a drachma és a többi hagyományos pénznem használatáról. Most, 2012-ben, tíz évvel késõbb, az euróövezet válságban van, az államadósságok egyre növekednek, szerte Európában a népharag és az elégedetlenség rendre cseréli le a kormányokat. Tizenhét év után újból baloldali elnök áll Franciaország élén, az Unió francia-német mozdonya döcög, az euróövezet és az Európai Unió léte egyszerre kérdõjelezõdik meg. 2007. január elsején Bukarest és Szófia ege a tûzijátékok fényétõl és az Európai Uniós csatlakozás örömétõl ragyogott. Akkor hazánk, és vele együtt Erdély, az EU részeivé váltak. Az optimizmus tetõfokán úgy tûnt, hogy gondjaink egy csapásra megoldódnak és nem lesz többé okunk elégedetlenségre. Most, 2012-ben, öt évvel késõbb, egyre többen csalódottak, hiszen az azonnali jobb élet reménye elszállt, a világválság és az EU-ban felerõsödõ feszültségek hazánkba is átgyûrûztek, szertefoszlatták reményeinket. Romániában nem csupán a gazdaság van válságban, nem csupán a megélhetés egyre nehezebb, hanem fiataljaink pályakezdése és idõseink méltóságteljes öregkora is. Társadalmunk szétszakadni látszik, egyre mélyülnek részei között a feszültségek, egyre csökken az állam alapintézményeibe és a társadalmi berendezkedésbe vetett bizalom. Tévedés ne essék, nem vagyok borúlátó, ami az Unió jövõjét, Románia és vele együtt Erdély európai útját illeti. Bízom abban, hogy az EU jövõje a nemzetálla-

mok mai egymásnak feszülésén túl, a régiókra és a nemzeti közösségekre épülõ európai jövõ lesz. Ugyanakkor hiszem azt, hogy a gazdasági érdeken túl a jövõ Európájának kerete a politikai unió lesz, amelyet az európai értékek, a sokszínûség, a szolidaritás és az együttmûködés tölt meg tartalommal. Abban is bízom, hogy elõbbutóbb országunk, Románia és vele együtt Erdély, megtalálja az európai felzárkózás útját. Hiszem, hogy a társadalmi konfliktusok feloldásához meglesz bennünk a kellõ bölcsesség és empátia, a gazdasági válságból való kilábaláshoz pedig nem a bezárkózást, hanem az európai utat választjuk. Mindezekhez viszont az szükséges, hogy most, a következõ idõszakban mi, erdélyi magyarok az erdélyi magyar jövõ biztosítására összpontosítsunk. Képviseletünk, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség ma ellenzékben van, egy korszakot zártunk le. A bukaresti néppárti kormánykoalíció, a Demokrata-liberális Párt és az RMDSZ koalíciója megszûnt létezni. Szövetségünk a kormányzás utolsó pillanatáig betartotta vállalásait. Nem szavaztuk meg a kormány bukását elõidézõ bizalmatlansági indítványt. Hogy is szavazhattuk volna meg, amikor annak tartalma a marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem ellen irányul, címében a hajdani „nem, nem soha” cinikus átferdítése volt olvasható. Nem szavaztuk meg a Szociál-liberális Unió új kormányát. Hogy is szavazhattuk volna meg, amikor az új kormány programja nem tartalmazza a számunkra fontos, a magyar közösség jövõjét biztosító célokat. Ellenzékben vagyunk, tehát a saját céljainkra kell összpontosítanunk.

Kelemen Hunor szövetségi elnök a Hunyad Megyei Magyar Napok megnyitója alkalmából szervezett dévai sajtóértekezletén azt mondta, az RMDSZ választási programját nem egy irodában találtuk ki, hanem az Erdélyi Konzultáció alapján, a felkeresett 80 000 család által meghatározott problémák és igények alapján írtuk meg. Hunyad megyében is Szövetségünk programját a magyar családok írták meg, 3080 magyar embertõl érkezett vélemény és javaslat. Ezek közül kiszûrtük azokat a „válaszokat”, amelyeket néhány kérdezõbiztosunk a konyhaasztal sarkán töltött ki – olyan emberek akik, sajnos nem értették meg feladatuk fontosságát. De elegendõ válasz gyûlt össze ahhoz, hogy megértsük, mire van szükségük Hunyad megyében a magyar családoknak, melyek közösségünk elvárásai az RMDSZ-el szemben. Közösségünket leginkább a létbiztonság, a szociális biztonság, a munkahelyteremtés, az emberséges életkörülmények, városaink arculata, a közbiztonság foglalkoztatja, ezt kell a jövõben a Hunyad megyei családoknak biztosítanunk. Ugyanakkor a magyar oktatás megerõsítésére, oktatási stratégiánk révén az új tanügyi törvény által adott lehetõségek maradéktalan kihasználására, a magyar történelmi egyházaink és magyar felekezeteink támogatására, a magyar hagyományok és kultúra, az épített örökségünk megõrzésére kell fordítanunk figyelmünket. Az elmúlt 22 évben elért megvalósításaink listáját nemrégiben Markó Béla szenátor idézte fel, amikor a Hunyad Megyei Magyar Napok díszmeghívottjaként, dévai sajtótájékoztatóján kiemelte, hogy az RMDSZ Hunyad megyében nem-

csak a magyar közösség érdekképviseletét látja el, hanem jelentõsen hozzájárul a Hunyad megyei magyar közösség kulturális és nemzeti identitásának megõrzéséhez. Méltatta a Téglás Gábor Iskolaközpont létrehozásáért kifejtett munkát, mint mondta, ennek az iskolának a létrehozása is a román és magyar közösség példaértékû együttélését bizonyítja. Meggyõzõdésem, hogy büszkék lehetünk erre a méltatásra, de nem felejthetjük el, hogy a megvalósítandó célkitûzések listája hosszabb, mint az eddig elért eredményeké. Sikerünkhöz azonban minden magyar támogatására szükség van, ezért arra kérek minden magyar embert Hunyad megyében, hogy a következõ hetekben álljon jelöltjeink mellé. Mondja el nekik egyenes beszéddel, hogy mit vár el tõlük, hol helyezkedik el a mérce. Június tizedikén pedig szavazzon bizalmat az RMDSZ városi tanácsos listáinak mindazon a húsz településen, ahol jelölteket állítottunk a tulipán jegyében, és szavazza meg az RMDSZ megyei tanácsosjelölt listáját, hogy a megye vezetõ testületében ismét legyen szavunk. Bízom abban, hogy e gondolatok minden egyes olvasója hozzájárul a Hunyad megyei magyarok mozgósításához, és közösségünk minden tagjában tudatosítja, hogy 2012. júniusában és novemberében olyan vonat áll meg a mi állomásunkon, amely lehet, hogy nem tér többé vissza. Most kell erre a vonatra felszállni! Tisztelt olvasó, ehhez kérem hozzájárulását! Winkler Gyula, az RMDSZ európai parlamenti képviselõje és a Szövetség Hunyad megyei szervezetének elnöke

Egy életpálya állomásai Kun Kriza Ilonával nyugdíjba-vonulása elõtt Csatlós Erzsébet beszélgetett 3. Mi volt pályája során a vezérlenne egyszer külön ezeken ,, elmulatni”. 1. Honnan indult, hova kapaszkodgondolata? Egy Rákosdról ingázó kisfiú egyszer, a saját nak a gyökerei? Örömöt szerezni a gyermekeknek. szülinapját ünnepelve az óvodában, rámTordán születtem 1953-ban, január 13Tarisznyálgatni minden fontos dologból kérdezett, hogy én hány éves vagyok, (akán, de a ,,gólya” Torockóra tett le. Torockó egy picikét, nem túlterhelve õket, hogy kor lehettem vagy 40 …és valahány). az én gyermekszobám. Annyit kaptam ebszívesen tegyék, amit elvárok tõlük, jáRám emelte gyönyörû fekete szemét és a ben a bölcsõben, amennyinél többet gyertékosan, hogy szinte észre se vegyék, hogy homlokára csapott: – És te még élsz?!!! mek soha nem kívánhatott volna. Kriza ,,tanulni kell”. Igyekeztem hasznos, gyaNagyon soknak tûnhetett neki, mert õ csak családba születtem s remélem azokból a korlati dolgokat becsempészni a mindenöt éveske volt. Aranyosak. Ennivalók. Krizákból származom, akiknek nem mindnapjaikba, amit nem egyszer jobban megMinden szavuk õszinte. Ezt szeretem benegy hogyan élik végig az életet. Anyám fogalmaztak a gyermekek, mint én manük. Szépek voltak a reggelek, a kipiroágán olasz nagyszülõk sarja.Torockón járgam. Azt mondta egyszer egyik kicsim, sodott arcocskákkal, a hideg kis kacsókkal, tam óvodába, elemi iskolába, aztán Nagyhogy azért szeret óvodába járni, mert itt amit melengetni lehetett, a ragyogó gyerenyeden tovább, ötéves óvónõképzõbe. ,,mindig történik valami”… és ebben minmekszemek, néha bennük a félelem, amit 2. Mikor döntötte el, hogy óvónõ lesz den benne van. Nekem ez nem munkahely, jó volt lecsillapítani, kicsi szívük dobogását és miért hozta ezt a döntést? nem mesterség, nem csupán kenyérkeresõ megnyugtatni, szépek voltak az ünnepéMár gyermekkoromban szerettem óvó eszköz, hanem életforma. A mai napon is, lyek, az udvari hancúrozások, a kirándunénist játszani. Ha eleredt az esõ a szomamikor már számlálgatom a heteket, hogy lások, táborozások, a délutáni alváskor szédokban senki nem kereste a gyeremég csak meddig …? elsimuló finom arcvonások, a szemlátomást keket. Tudták, hogy nálunk lehetnek, mert 4. Melyek a legemlékezetesebb óvókinyíló értelem, a hurkás kis kezek, a rajédesanyám is szerette õket és szabadon nõként megélt pillanatai? zocskák …, de fõleg a szó maga, amit az játszhatott minden gyermek a tornácon, Sok van. Nekem minden nap élmény. óvó néni jelent. csûrben, szénapadláson. Aztán, hogy a nõEgy idõ óta úgy élek, mintha minden na5. Nehéz volt összeegyeztetni az avérem, Irénke Nagyenyedre került, én is pom ajándék lenne. Egy óvónõ minden tenya és feleség szerepeket a munkával? követtem õt. Õ akkor volt végzõs. Én már vékenységi területet megél, ha ráfigyel. Határozottan nem. Ez a három teljesen a nyolcadik osztályt is ott végeztem. Igaz Ha kell énekes, ha kell festõ, pedagógus, egybeforrt, tökéletesen alakította az egéanyám engem tanító néninek szánt, de a testnevelõ, ha kell barkácsmester, természet. Egyik sem létezhetett volna a másik felvételi vizsga reggelén átkérettem az iraszetjáró, állatszeretõ, táncos, ha kell költõ, nélkül. Egyik segített megérteni a másik taimat az óvónõk tagozatára. Úgy érezpszihológus, szakácsnõ, kertész, szülinapállapotot. Egymást csiszolták, nemesítem, hogy mégis ez inkább az enyém. Soha szervezõ, dizájner (szép magyar kifejezéstették. Mindig összeolvadtak ezek a szerenem bántam meg. Egy évig Pusztakalánsel élve) …, és sorolhatnám. Éveken kepek. Olyan volt ez, mint családi hangulatban tanítottam magyarul, aztán itt Vajdaresztül jegyezgettem a gyermekek szájában formálni egymást. Annak is jó, aki ad hunyadon kilenc évig románul, majd huból kipattant igazgyöngyöket. Érdemes és annak is, aki kap. Dupla öröm. Anyászonnyolc évig újra magyarul.

nak, …most már nagymamának éreztem magam a gyermekek között. Anyaként arra gondoltam: ,,Istenem, ha az én gyermekemet nem szeretné valaki?” Óvónõként pedig azt fontolgattam: „Ha az én gyermekem hiába járna óvodába, nagyon elégedetlen lennék.” Feleségként pedig, mit mondhatnék? A családban értékelték a hivatásomat. Asztal, szekrény mai napig tele van feladatlapokkal, óvodai dolgokkal, ami része az én lakásomnak, és senkit nem zavar. Ez a szép hivatás, ha szereted, kisegít válságból, betegségbõl, lefoglal, kreatívvá tesz, örökös kiváncsiságban tart, kiforralja az ötleteidet, feledteti a nehézségeket, serkent, ösztönöz, hogy érdemes megérni a holnapot, hogy még történjék valami kellemes veled. (folytatás a 4. oldalon)

4


Ha május 1, akkor majális

A vulkáni magyar közösség három rendezvénynek lehetett résztvevõje. Pénteken, május 4-én, lelkes anyukák elõadták a Két bóhóc nem fér meg egy erdõben címû mesejátékot. Ezt követõen a jelenlévõ gyerekek és szülõk számára az óvó néni és tanító néni vezetésével kézmûves foglalkozásokra került sor. A rendezvény a gyerekek által elkészített munkák bemutatásával zárult. A sepsiszentgyörgyi Székely Mikó Kollégium Néptánccsoportja színvonalas elõadást tartott szombaton, május 5-én.

Tánccal, verssel és dallal örvendeztette meg a magyar kultúrára szomjazó szíveket. A közönség viharzó tapssal fejezte ki háláját és köszönetét. A vasárnapi záróünnepségen az óvódások és iskolások ökumenikus istentisztelet keretében versekkel és énekekkel köszöntötték az anyukákat és nagymamákat. Családjainkra Isten áldását adták a vulkáni református és római-katolikus lelkészek. Jó volt így együtt ünnepelni !

télyossal, sörrel és üdítõvel az Agro Company biztosította, mivel a bográcsban fõtt finomságokból úgy sem jutott volna mindenkinek. A délután folyamán sor került a cserna-

A III. Hunyad Megyei Magyar Napok lupényi krónikája 2012. április 28. - május 6. között, a III. Hunyad Megyei Magyar Napok keretén belül sikerült alaposan megmozgatni a lupényi magyarságot. Április 28-án került színre Lupényban a Mustármag címû elõadás. Nagy sikernek örvendett, a katolikus templomot elárasztotta a helyi magyar közösség, az esemény különlegességét az adta, hogy 49 keceli lakossal közösen nézhettük végig, talán elõször élve meg együtt magyarságunkat.

Illyés Katalin

Fotó: Balázs Csaba

Május 2-án indult Családi Körben címmel egy 24 órás olvasómaraton a református templom tanácstermében. A zsil-völgyi magyar közösség ismét kitett magáért: 79-en olvastak fel családhoz kötõdõ témájú írásokból. Felemelõ érzés volt látni az érdeklõdést a magyar írott kultúra iránt, napjainkban, amikor azt mondják, hogy az írott szó értékét veszítette. Itt bebizonyosodott, hogy nem így van, hogy van egy kis közösség, amely értékeit nem hagyja elveszni, hanem átadja

Egy életpálya állomásai (folytatás a 3. oldalról) Ezen a pályán nincs elvégzett munka. Soha nem juthatsz el a teljesség határáig. Sok szép versikét lehetett volna még megtanítani, kedves jeleneteket eljátszani, még többet kellett volna szabad levegõn játszani. Ezért merem remélni, hogy a nyugdíjbavonulás nem teljes elvonulás. Csak egy picikét meg kell pihentetni a ropogós térdet, derekat. Aztán valamilyen formában folytatni. Szeretném a még kiadatlan gyermekverseimet összegyûjtögetni, kiadatni, hadd legyen kistestvére a már megjelent Pitypang kötetemnek. Amit úgy vélek, hogy elmulasztottam, nem volt idõm rá, vagy esetleg „belémszorult” igyekszem majd (vagy máris) munkafüzetekbe gyûjteni és továbbra is megosztani azokkal, akik elfogadják. Valahol olvastam, hogy az idõs em-

bertõl elvárják, hogy bölcs és okos legyen, tanácsokat osztogasson, de én úgy gondolom, hogy nem is az a lényeg, hogy nagyon bölcsek legyünk, hanem örüljünk annak, hogy megöregedhettünk. Legyünk büszkék a ráncainkra, a szarkalábainkra, hiszen ez az a térkép, amelyre fel vannak írva az évek, akárcsak a fatörzs évgyûrûire. Minél több a ránc és az évgyûrû, annál ellenállóbbak leszünk az élet viharaiban. 6. Mit tanácsolna a mai pályakezdõknek? Kezdõnek, fiatalnak nem tanács kell hanem a jó példa. A kézzelfogható, valós kép, ami szeme elõtt van, amire jó esetben feltekinthet, amibõl erõt nyerhet és gyarapodást. Szeresse azt, amit vállalt, amit õ maga választott. Úgy szeresse, mint életformát. Aki nem érzi jól magát ezen a pályán, kérem szépen, teljes jóindulattal: Álljon fél-

re! Neki sem jó ha nem szereti, de azoknak a kis ártatlan, kiszolgáltatott emberkéknek sem, akiknek belenyúl az életébe. Türelem és szeretet. Ez a két kulcs kell ehhez a hivatáshoz, semmi más. Ha ez a kettõ megvan, kinyílnak a kicsi szívek. Vállalni kell a közösségi munkát is, mindenhol ott kell lenni, hogy tudjanak róluk. Akárcsak a japán ember, menjen be a munkahelyre még akkor is ha nem fizették ki a bérét, mert úgy KELL. Kötelességbõl. Még akkor is, ha bolondnak nézik. Ne legyen nyugta, ha vakáció idején bár egyszer nem néz be óvodába, iskolába. Ezért nem éreztem soha tehernek az újságokba való írogatást, a rádiómûsor megszerkesztését, amit már nyolcadik éve vállalok, a több, mint 15 éven keresztül szervezett táboroztatást (nyári vakáció és üdülés helyett). Tegye hozzá a közösség életéhez azt a gombostûhegynyit, ami neki van, hogy gyarapítsa azt a keveset, ami még megmaradt. Ha mindig másokon kéri számon azt, amit


III. Hunyad Megyei Magyar Napok Vulkánban

keresztúri hagyományõrzõ fiatalok tánccsoportjának és a dévai Szivárvány nyugdíjasklub énekkarának közös mûsorára is, amivel nagy sikert arattak és ami igencsak megörvendeztette a közönséget. A Domokos Band pedig a szívhez szóló, a fülnek kellemes nótázással biztosította a jókedvet és a talpalávalót. A idõ is kedvezett a rendezvénynek, melynek fõ látványosságát nem csak a népviseletbe öltözött csernakeresztúri fiatalok és a dévai nyugdíjasok nyújtották, hanem a korondi népmûvészeti kirakódó vásár is. László Anna

kincsként az eljövendõ nemzedéknek, ugyanis a felolvasók életkora 8 évtõl egészen 79 évig terjedt. Május 5-én, a lupényi bánya protokoll


szervezõje, a dévai RMDSZ elnöke, Pogocsán Ferdinánd volt, de a helyi választmány néhány tagjának is oroszlánrész jutott a rendezvény létrehozásában. A délelõtt folyamán focibajnokságra került sor, majd délutánra családi fõzõversenyt szerveztek, melyen négy csapat vett részt: a Szent Ferenc Alapítvány csapata, a Gáspár-Barra, a Lengyel-Máté, és a Pogocsán-DezmériSáfár családok csapatai. Ízetesnél ízletesebb étrend került terítékre: babgulyás, krumpligulyás, pörkölt galuskával. A babérokat a Szent Ferenc Alapítvány nyerte el, jogosan, de a többi csapat sem maradt le, mindenki díjazott volt. Az étrend kiegészítését miccsel és ros-

Fotó: Balázs Orsolya

A Hunyad Megyei Magyar Napok keretében került sor a dévai Magyar Ház udvarán, idén már sokadikszor, a majális megszervezésére. Azt hinné a kedves olvasó, hogy a letûnt történelmi idõk utáni nosztalgia sarkallta a helyi RMDSZ-t a majális megszervezésére. Pedig ez nem így van. A mai rohanó, pénzkeresõ világban szükség van olyan alkalmakra, rendezvényekre, amelyeknek közösségépítõ, összekovácsoló hatásuk van, a résztvevõknek alkalmuk nyílik a kikapcsolódásra, ismerõsökkel, jóbarátokkal való találkozásra, arra, hogy jól érezzék magukat. Az idei majális is gazdag programot kínált a résztvevõk számára, melynek fõ

házánál az 5 Sud-nál egy egész napos rendezvényre került sor, kézmûves foglalkozások, néptánc elõadások, népzene, színdarab volt a kínálat. Este pedig Szikora István (Bunyós Pityu) szórakoztatta a jelenlévõket. Meg kell említeni, hogy ugyanazon a helyszínen folyt a családok fõzõversenye is, mely díjazással és gulyásevéssel zárult. Antal Amália õ maga sem tesz meg, soha nem fog elõrehaladni a világ. Ne a pontokért és az igazolványokért törtessen, hanem a munka öröméért. Ha szereti. Hátha egyszer mégis felébrednek, akiknek ébredniük kellene, és megélhetéshez méltóan javadalmazzák ezt a nem egyszerû „munkát”. Utógondolat Tudom, nem így kellene megélni ezt a pillanatot, de mostanában megtörténik, hogy üldögélek a kicsi széken, elfurulyázok egy óvodás dalocskát, körbemerengek a csodaszép csoporttermemen és eltûnödöm ... „ennyi volt?” S bevallom, ... néha sírdogálok, mint a gyermek, ha elvették tõle a kedvenc játékát. De talpraállok s nagy álmaim vannak. Napköziotthont szeretnék megvalósítani öregeknek, ha erõm és lehetõségem lesz hozzá, hiszen az öreg is gyermek, ... és ki tudja?... A beszélgetést lejegyezte Csatlós Erzsébet

5


Fejadag

III. Hunyad Megyei Magyar Napok: A siker elsõ napja

Vajdahunyadon, április 28-án az érdeklõdõk Könczey Elemér Fejadag címû karikatúrakiállítását tekinthették meg és részt vehettek a mûvész könyvbemutatóján. Száznál is több karikatúra aktuális témákat dolgoz fel közérthetõ módon, az alkotások célja, hogy az embereket megnevettessék, egyben figyelmeztessék a napi élet kérdéseire. Könczey elmondása szerint ezek a karikatúrák adott témákat sajátos szemszögbõl értelmeznek. A bemutatás és a méltatás Fazekas Tibor festõmûvész érdeme.

Április 28-án teljes gõzzel beindult a III. Hunyad Megyei Napok rendezvénysorozat a Bencenci-tónál (Aurel Vlaicu, Szászváros melletti település), ahova a horgászat 66 szerelmese nevezett be. A sporthorgászatnak megyénkben hagyománya van, 2008 óta évente két alkalommal is marokra szorítják a botvéget tavasszal, illetve õsszel. Pogocsán Ferdinánd fõszervezõtõl tudtuk meg, hogy a tóparton magyarok és románok egyaránt megjelentek családjaikkal együtt. A nyertesek a legtöbb halat fogó kategóriában a következõk: Niþã Sándor (I. hely), Gergely Lajos (II. hely), Veres Béla (III. hely), id. Kásler István (IV. hely). A legnagyobb hal kategóriában Fábián Norbert vitte el a fõdíjat. A díjkiosztás után, ahol minden résztvevõnek oklevelet adtak át, következett a halászbuli. Mindenki boldogan és megelégedetten tért haza. K-G K-V Fotó: Balázs Orsolya

Kulcsár Székely Attila színmûvész Mustármag címmel Wass Albert mûveibõl készült összeállítását adta elõ Lupényban a római katolikus templomban és Déván a református templomban. A lupényi elõadáson részt vettek Lupény testvérvárosának, Kecelnek a küldöttei is, a magyarországi településrõl 43 diák és 5 pedagógus érkezett. Antal Amália szerint „felemelõ érzésben volt részük a templomban, az elõadás alatt síri csend volt, ilyet még nem értünk meg, megdermedt a levegõ”. Nem csoda, hiszen Wass Albert mûvének üzenete röviden: aki megtagadja magyarságát, azt az Isten is megtagadja. K-G K-V

„Ezt

a földet választottam, ezt a napot úgy akartam!” (Republic)

Az ismert Republic nóta idézett sorai vasárnap, május 6-án hangzottak el a vajdahunyadi vár külsõ udvarán, a III. Hunyad Megyei Napok nyitóünnepségén, több mint 3000 ember elõtt, ahol a szórványban élõ magyarok újra bizonyították élni akarásukat, fölmutatva az összefogás erejét. Nem kis munka van ebben. Babos Aranka fõszervezõ elmondta, hogy a rendezvény sikerének elengedhetetlen feltétele egy fiatalokból és felnõttekbõl álló lelkes csapat összehozása, akik kitartó munkájukkal, fáradtságot nem ismerve mindent megtesznek azért, hogy a rendezvénysorozat sikeres és vonzó legyen. Szintén tõle tudtuk meg, hogy amikor megyei szinten szervezõkrõl beszélünk, ez száznál is több önfeláldozó embert jelent! A nyitóünnepséget megtisztelte jelenlétével Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke. Köszöntõbeszédében elmondta, hogy válságos idõkben szükség van minden magyar emberre, szükség van az összefogásra, a közösségépítésre. A III. Hunyad Megyei Magyar Napok bizonyítéka annak, hogy itt a szórványban ez a nagy család nem lemorzsolódni fog, hanem megerõsödve építkezik egy jobb, szebb jövõért. Fotó: Balázs Csaba


A versenyzõket Bende Barna, Vajdahunyad független polgármesterjelöltje és Lukács Lajos szervezõ méltatta, õk mindannyian Könczey Elemér Fejadag címû könyvével gazdagodhattak. Persze azt is kihangsúlyozták, hogy a remek gulyásból, tokányból fognak vacsorázni a Katapult és a Republic együttesek tagjai is. Fotó: Balázs Csaba

A népes tömeget köszöntötte Mircea Moloþ Hunyad megye tanácsának elnöke, aki köszönetet mondott a meghívásért, és kijelentette, hogy a magyarság az elkövetkezõ idõkben is személyében partnerre fog találni.

Fotó: Doboly Beatrix

A rendezvénysorozatban kiemelkedõ helyet foglalt el a CSALÁD. Vasárnap folyamán a hunyadi vár külsõ udvarán felállított sátrakban pszichológiai tanácsadásban részesülhetett az, aki úgy érezte, hogy élete válságba került. A kicsinyek a felnõttekkel közösen, azok vigyázó tekintete elõtt önfeledten játszhattak, és különbözõ kézmûves foglalkozásokon vehettek részt. Akinek pedig fõzni volt kedve, az benevezhetett a Családi ízek fõzõversenyre. A megmérettetésre Petrilláról, Déváról és Vajdahunyadról neveztek be.


Mustár mag

Fotó: Csatlós Erzsébet

Rendhagyó majális Csernakeresztúron


Ugyancsak a délután folyamán láthattuk a Renaissance tánccsoport és a Csernakeresztúri Hagyományõrzõ Néptánccsoport elõadását, valamint Szombathely város kézmûveseinek foglalkozásait. Külön örömöt jelentett, hogy a vajdahunyadi vár udvarán több ezer ember hallgathatta a Republic ismert dalait, a koncertre nemcsak a megyébõl érkeztek, hanem az ország számos tájáról. Jól esett hallani az ismert dallamokat, szövegeket. A nap folyamán egy rövid beszélgetés során Bende Barna független polgármesterjelölt elmondta, hogy õ személy szerint nagyon örül a rendezvénynek. Megjegyezte, hogy nemcsak magyarok, hanem románok is jelen vannak, tehát a program a multikulturalitás jegyében zajlik, s ez jó, mert egymás mellett élünk, így különbözõ tradíciókat ismerünk és tanulunk meg egymástól. K-G K-V

A szórványban élõ magyarság számára fontos a hagyományok megõrzése. Csernakeresztúron, Hunyad megye egyetlen olyan településén, ahol a magyarság többségben van, ápolják a májusfaavatás hagyományát. A tavasz õsi jelképét, a fiatal lombos fát a legények május elsõ napjának hajnalán lopják be a leányok udvarába. A hajadonoknak ki kell találniuk, kitõl kapták a fát, s ha megsejtik, és kedvükre való az illetõ legény, akkor színes szalagokkal díszítik fel azt, és kitûzik a kapuba. Minél több fát kap egy leány, annál büszkébb lehet, hiszen azt jelenti, sok legény választná szívesen párjául. Ma már krepp-papírból készülnek a szalagok, régen viszont a lányoknak hosszú színes szalagjuk volt, azt kötözték a májusfára, s minden színnek megvolt a maga jelentése – tudtuk meg Szabó Juliannától a csernakeresztúri néptánccsoport vezetõjétõl. A májusfaavatás után az iskola elõtti téren színvonalas elõadással lépett fel a Csernakeresztúri Hagyományõrzõ Néptánccsoport és a Segesvári Miklós Pál Egylet Népdalköre. A rendezvényen jelen volt Czakó Gábor író, aki örömmel és megelégedéssel szemlélte a ma is élõ hagyományt. K-G K-V

6


VII. HAUER ERICH Fizika Emlékverseny a dévai Téglás Gábor Iskolaközpontban A dévai Téglás Gábor Iskolaközpont, a Hunyad Megyei Tanfelügyelõség és a Vajdahunyadi Bíróságon bejegyzett Hauer Erich Társaság közös szervezésében, április 3-án Déván, a Téglás Gábor Iskola épületében hetedik alkalommal tartotta meg a Hauer Erich – már regionális – fizika emlékversenyt. A 2006- os elsõ versenyen a dévai és vajdahunyadi iskolák diákjai emlékeztek meg néhai fizikatanárukról. A 2007-es és 2008- as versenyeken már részt vettek a Zsil-völgyi magyar tagozatos iskolák diákjai is. 2009-tõl emlékversenyünket megtisztelték résztvételükkel: Fehér, Hargita, Kolozs és Szilágy megyei iskolák is. Az idei versenyen, a testvériskolai kapcsolatoknak köszönhetõen, elõször vettek részt pusztamérgesi (Magyarország) diákok is. A verseny anyagi támogatói: a Communitas Alapítvány, a Corvin Könyvkiadó és a Hauer Erich Társaság voltak. 8 óra 30 perckor, az iskola Hauer Erich aulájában, Balogh-Botár KárolyCsaba aligazgató köszöntötte a megjelenteket. Tófalvi Emese-Ildikó fizikatanárnõ, a verseny fõszervezõje, ismertette a verseny programját. Kofity Magdolna fizikatanárnõ, méltatta, az oly fiatalon meghalt

fizikatanár, csillagász és közéleti személyiség életét, munkásságát. Az iskola tanárai és a Hauer Erich Társaság megkoszorúzták az iskola megálmodójának emléktábláját. 9-12 óra között került sor a hagyományos versenyre, ahol minden osztály a tananyaga szerint, fizikapéldákat oldott meg. Ezt követte az Esszépályázatra készített dolgozatok bemutatása. A dolgozatok a legváltozatosabb témaköröket érintették. Voltak tudósok tevékenységét bemutató életrajzok, de voltak valóságos mérnöki munkának számító dolgozatok (mint hídépítéssel, újjáépítéssel kapcsolatos, és egy épület egyben való elköltöztetését lehetõvé tevõ tervek, a fizikai törvények alkalmazásával), más dolgozatok elemezték a víz szerepét a földi életben, vagy a fizika hatását az emberi gondolkodás fejlõdésére. Ebédszünet után, az iskola laboratóriumában Öveges professzor úr nyomában a résztvevõk érdekes kísérleteket mutattak be. A zsûrinek igazán nem volt könnyû dolga a sok érdekes dolgozat és kísérlet rangsorolásában. Versenyen kívül a nagyenyedi Dvoracsek tanár úr kis filmje, bemutatta, hogy milyen különbségek vannak a klasszikus és más modern felszerelésekkel

készített fényképfelvételek között. Este 19 óra 30 perckor került sor az aulában az eredmények kihírdetésére, a nyertesek díjazására. A hagyományos versenyen résztvevõ 38 diákból, 17-en részesültek díjakban, vagy dicséretben. Helyszûke miatt, csak az elsõ díjakat elnyert diákok nevét ismertetem. A VII. osztályosok közül az elsõ díj, a vajdahunyadi Stelczner Brittát illette meg. VIII. osztályban csak harmadik díjat ítélt meg a zsûri. A IX.és X. osztályosok közül az elsõ díjat a csíkszeredai Horváth Balázs – illetve Silló Hunor kapta. Ez utóbbi 100 lehetõ pontból 95-öt szerzett meg, így õt illette a verseny nagydíja, a Hauer Erich-díj is. A XI. osztályosok elsõ díját a dévai Szabó Tímea Magdolnának ítélték. Az Esszépályázaton, a VII. osztályos vajdahunyadi Pop Tímea különdíjban részesült. A III. díj a dévai XII. osztályos Harangozó Cristináé, a II. díj az ugyancsak dévai, XI. osztályos Szabó Tímea Magdolnáé lett. Az elsõ díjat a csíkszeredai László Attila, Balázs Hunor és Virág Zsolt kapta. Az Öveges professzor úr nyomában kísérleti bemutatón dicséretben részesültek: Criºan Dávid VIII. osztályos, Márton Edina és Szõcs Endre X. osztályos dévai

Gyermekzsivaj, ének, tánc, jókedv és nevetés Május 4-én, pénteken kézmûves foglalkozásokon vehetettek részt a Téglás Gábor Iskolaközpont minden szépre nyitott kisdiákjai, melyet a sepsiszentgyörgyi Guzsalyas Alapítvány tagjai tartottak. A mûhelyvezetõk, név szerint Tóth Birtan Tinka, Kolozsi Ildikó, Máthé Szentkirályi Ilona, Benkõ Éva az apróságokat a csuhézás, kötélverés, nemezelés fogásaira tanították. A Guzsalyas tagjai a sztrigyszentgyörgyi és lupényi gyermekeket is oktatták a népi mesterségek titkaira. Hunyad megyei ittlétüket Kovászna Megye Tanácsa biztosította, a rendkívül sikeres és jól mûködõ Összetartozunk szórványprogram jegyében. Fotó: Balázs Orsolya

Délután Sztrigyszentgyörgyön fellépett a Csernakeresztúri Hagyományõrzõ Egylet és a Székely Mikó Kollégium Néptánccsoportja. Az est folyamán a nótakedvelõk Szabó Zolival énekelhettek. A Székely Mikó Kollégium Néptánccsoportja Bácsiban is fellépett székely, mezõségi és szatmári táncokkal. Ugyancsak péntek délután, a dévai Téglás Gábor Iskolaközpontban zajlott a családi Ki mit tud? vetélkedõ, melynek nyertesei a következõk: Szivárvány nyugdíjas klub (I. hely), a Pogocsán-család (II. hely), õket követte a Dezméri-család (III. hely). Az elsõ helyezést elért csapat egy videokamera boldog tulajdonosa lehetett, melyet Máté László ajándékozott ez alkalommal a nyertesnek.


A díjkiosztást követõen a Dél-Erdélyért Kulturális Társaság Renaissance Tánccsoportja lépett színpadra. Vajdahunyadon pénteken az iskolában és az óvodában gyermeknapot szerveztek a lelkes óvónõk, tanítõnõk és tanárok. Délelõtt a gyermekek különbözõ ügyességi játékokon vehettek részt. Volt, aki talicskázott, zsákbanfutott, tojást vitt kanálban, rajzolgatott, festegetett, gipszkiöntéssel fogalkozott. Mások az éneklést, papírhajtogatást, gyöngyfûzést, illetve a táncot, gyerekdalok hallgatását választották. A lényeg az volt, hogy a gyermekek jól érezzék magukat, szabadon választhattak maguknak elfoglaltságot. Ezen a napon senkinek nem volt szabad unatkoznia – tudtuk meg Kun Kriza Ilona óvónénitõl. A gazdag program szervezõi, vezetõi: Kun Kriza Ilona, Pál Judith Irén, Mindrean Tünde, Kacsó Márta, Babos Csaba, Bárány Enikõ, Pampu Anna. Ugyanezen a napon a petrozsényiak Dancs Annamarival együtt énekelhették az ismert dalokat a 3D Stage Klubban, Petrillán-Lónyán pedig magyar díszpolgárokat avattak. Szombaton a dévai Magyar Házban az érmihályfalvi amatõr Móka Színjátszócsoport teremtett fergeteges hangulatot. A színjátszócsoport 2000-ben alakult, Szabó János színmûvész kezdeményezésére, aki a mai napig is a csapat lelke. Elsõ elõadásukra 2001. májusában került sor,

Szigligeti Ede A cigány címû népszínmûvét vitték színpadra. Azóta a csoport tevékenyen részt vesz a város mûvelõdési életében. Évente 6-7 elõadást tartanak hazai színpadon, 2-3 bemutatóval. Szívesen vendégszerepelnek más helyiségekben, úgy a megye határain belül, mint azon kívül. Többször tettek eleget külföldi meghívásoknak is. Vajdahunyadon egész napos ifjúsági napot szervezett a várban a Hunyad Megyei Magyar Ifjúsági Tanács (HUMMIT), akik társszervezõi minõségben derekasan kivették részüket a rendezvénysorozat lebonyolításában. Szombaton 40 fiatal vetélkedett a várban és a városban. Az elsõ helyezést Márton Edina csapata nyerte. A verseny után karaokeparty volt Szabó Zolival, amit éjszakába nyúló karkötõs buli követett. A Guzsalyas Alapítvány Lupényban is „népmesterkedett” a gyerekekkel. A csuhézás, kötélverés, nemezelés után a bibarcfalvi Búzavirág színjátszócsoport lépett színpadra A rátóti csikótojás címû elõadással, õket követte a Csernakeresztúri Hagyományõrzõ Egylet Néptánccsoportja, a Százlábú Néptáncegyüttes, a Székely Mikó Kollégium Néptánccsoportja. A finom ízeket kedvelõk fõzõversenyen vehettek részt, a benevezõknek ez alkalommal is okleveleket nyújtottak át. Az elsõ helyezést a lupényi református egyház csapata nyerte, õket követte az urikányi csapat, illetve a Barbároch és Szécsi Krisztián csapata. A siker titkát a versenyzõk nem árulták el. Köszönet a lupényi nõknek, akik egész nap megállás nélkül tevékenykedtek a rendezvény sikere érdekében. Aki pedig a mulatós nótákat kedvelte, az közösen énekelhetett Bunyós Pityuval (Szikora István), aki Magyarországról érkezett a Zsil-völgyébe. K-G K-V

diákok, A III. díj megoszlott a nagyenyedi IX. osztályos Kolumbán Szende és Dobai Zsuzsánna, Lõrincz Tímea, Pop Tímea, Stelczner Britta és Zsargó Noémi, a vajdahunyadi iskola VII. osztályos diákjai között. A második díjat az ugyancsak vajdahunyadi VII. osztályos Bereczki Évike és Ferenczi Brigitta vitte el. Az elsõ díj Lázár Anitát és Szõcs Endrét, a csíkszeredai Márton Áron Gimnázium XI. osztályos diákjait illette meg. Kocsis Attila a Téglás Gábor iskolaközpont igazgatója, megköszönte a szervezésben résztvevõ tanártársainak (Balogh Botár Károly Csaba aligazgatónak, Tófalvi Emese-Ildikó fõszervezõnek , Heiuº Ágnes és Orbán Piroska fizikatanárnõknek) odaadó munkáját. Megköszönte az iskola és a vendég fizikatanároknak (Péli Bálint, és Halász Gyöngyi Csíkszereda, Dvoracsek Ágoston Nagyenyed, Soor László Pusztamérges és Kofity Magdolna Vajdahunyad), felkészítõ tevékenységüket. Megdicsérte a versenyzõket eredményes munkájukért. Reményét fejezte ki, hogy sokukkal jövõre is találkoznak. Dr.Hauer Erich

Születésnapi köszöntõ a tárlaton Farkas Tibor dévai op-art tárlatának megnyitója, a hat és fél évtizedét betöltõ festõmûvész megünneplése volt. A mûvész 2006 óta Vajdahunyadnak díszpolgára, de ma már egész Hunyad megye büszkesége. „Déva megtiszteltetésnek érzi, hogy kiállíthatja alkotásait – jelentette ki a megnyitón Mircia Muntean, Déva polgármestere. Dezméri István pedig „Fazakas Tibor mûvészetének a sokoldalúságára, tematikájának, színharmóniájának és technikáinak gazdagságára tért ki. Erdélyben és Magyarországon is rendezett egyéni tárlatai révén, kiemelkedõ megbecsülésre tett szert” – hangsúlyozta ki beszédében. Amint a születésnapi ünnepi tárlatmegnyitón maga Fazakas Tibor kijelentette, ezúttal csupán az utóbbi évek, op-art stílusban készült mûveit állította ki, pedig amint ezt a dévai képzõmûvészeti galériában eddig, hat egyéni tárlata is tanúsítja, élete során pasztellt, olajfestményeket, grafikákat is készített kiemelkedõ eredménnyel. A jelenlegi tárlat, Fazakas Tibor mûvészetében az op-art stílus tökéletességének beteljesedését érzékelteti. A megnyitón megjelent nagyszámú közönség, barátok, szaktársak és tisztelõk, valamint szerkesztõségünk nevében, kívánunk Fazakas Tibornak még hosszú, munkával érdemesített életet, hogy közösségünk nagyra becsült tagjaként szentelhesse a festészetnek és szeretett családjának további életét. Schreiber István

7


legfontosabb fogalma a szógyök, amely körül kirajzolódik a gyökre épült szavak, szócsaládok rendszere. A nyelv ebbõl a gyökérzetbõl hajt ki. Szerves rendszer, amely az egészbõl kiinduló gondolkodásmódra utal. A nyelv rendszere nyitott és demokratikus; a gyökökbõl szinte végtelen mennyiségben lehet új szavakat alkotni, amelyeket mindenki rögtön megért. Az azonnali megértést segíti egy további nyelvrégészeti lelet, a magyar nyelv szemléletessége, képisége“. A beszélõben a dolgok megképlenek. Czuczor és Fogarasi az érzés, érzékiség fogalmát használja. A nyelvbölcselet XIX. századi nagyjai szerint a legtöbb magyar szó gyökere valamilyen érzésbõl fakadt hang kinyomata” – mondta Czakó Gábor. Doboly Beatrix

40 év gyûjtõmunkája a nagyközönség elõtt

Szerdán, május 2-án a dévai Mûvészeti Galériában bemutatták Gãinã Constantin Vajdahunyad-Hunedoara-Eisenmarkt címû könyvét. Az eseményen jelen volt Winkler Gyula európai parlamenti képviselõ és Dezméri István, Hunyad megye prefektusa. Winkler Gyula köszöntõjében kifejtette: „Örömmel járulok hozzá a fotóalbum kiadásához. A kiadvány képekben meséli el a Hunyad megyei kohászat történetét. A kötet több, mint ipartörténeti album, hiszen szüleink, nagyszüleink életét mutatja be, akik elõtt ezzel régi adósságunkat törlesztjük, ugyanakkor mi, hunyadiak, ezzel is válaszolunk a globalizáció nyomására, az erõltetett modernizációs folyamatokban. Tudjuk, hogy az elveszett értékek helyére még nem sikerült újakat találni. A múlt ismerete és tisztelete viszont segít a jövõ építésében. A Hunyad megyei ipari közösség nemcsak anyagi és tárgyi értékeket, hanem kultúrát teremtett. Fel kell ismét fedeznünk a helyi közösségek

erejét, újra kell építeni tagjai között a bizalmat, tudnunk kell számítani egymásra, lépésrõl lépésre haladva és építkezve. Az album, amelyet az Olvasó a kezében tart, ehhez a folyamathoz kíván hozzájárulni. A képek segítségével a történelem és a közösségi múlt elevenedik meg, benne van szüleink, nagyszüleink élete, tudása, munkája. Minden egyes fénykép felmenõink mindennapjainak egy-egy pillanatát örökíti meg.” Dezméri István, Hunyad megye prefektusa elmondta, hogy a fényképeken látható emberek a föld mélyében dolgoztak, õ személyesen is ismeri ezt az életet, hiszen jó néhány évig õ is ott dolgozott, viszont Gãinã Constantin az érték mélységébe hatolt le munkájával, s azt gondolja, hogy ebben a rohanó világban érdemes kezünkbe venni egy ilyen könyvet. A bemutatót Fazakas Tibor festõmûvész, Gãinã Constantin jó barátja és segítõtársa tartotta. A környék házait, templomait együtt látogatták meg. A szerzõ képeslapokat gyûjt, régészettel is foglalkozik, számos cikke jelent meg Vajdahunyaddal és környékével kapcsolatosan hazai és külföldi lapokban. A képeslapoknak, fényképeknek érdekes a színkonbinációja, ezek ún. szépiaképek. A maga rendjén Gãinã Constantin is megköszönte a hathatós segítséget, s örömét fejezte ki, hogy megjelenhetett a mintegy 40 év gyûjtõmunkát felölelõ kötet. K-G K-V

Könyvünnep Vajdahunyadon „Könyvünnep van ma Vajdahunyadon. Ünnep, mert új könyvvel találkozni felemelõ érzés. De a könyvek mögött ott áll a Szerzõ, az alkotó ember, akit megismerni élmény ... A könyvet mindig ketten alkotják, az író, aki írta, s az olvasó, aki olvassa” – állította egykor Kosztolányi Dezsõ, akinek idézett szavaival kezdte Markó Béla köteteinek bemutatóját Deák Piroska magyar nyelv és irodalom szakos tanárnõ. A bevezetõ gondolatok után a tanárnõ elõadásában ismertette Markó Béla életét és munkásságát. Szívesen írt és ír gyermekverseket. Gyakorló költõapaként érti és megérti a gyermek lelkivilágát, s olyan természetességgel fordul hozzá, hogy messze elkerüli a didakticizmust, nem leereszkedik a gyermekhez, hanem felemeli õt magához, mondhatni a világ dolgaiban jártas, felnõtt útitársként viszi õt magával. Gyermekverseinek zöme hangsúlyos, magyaros verselésû, képei tiszták, ritmusuk fülbemászó, szövegük könnyen memorizálható már 3 éves kortól kezdõdõen. Ízelítõként hadd álljon itt egypár sor a békáról: „Se pikkelye/ se uszonya/ mégsincs neki víziszonya.” Markó Béla több díj, kitüntetés, elismerés birtokosa, amelyek mind életmûve, irodalmi munkássága elismerésének a bizonyítéka, köztük a debütdíj, József Attiladíj stb. 2010-ben jelent meg Kié itt a tér címû kötete Csíkszeredában, a Pallas Akadémia gondozásában. A könyv válogatott közéleti cikkeket, elõadásokat tartalmaz, a szerzõ mint közéleti személyiség és politikus szólal meg. A Tulajdonképpen minden címû kötetének versei egy mitikus világba vezetik el az olvasót. Visszabontás címû kötetét szonettnaplóként tartják számon, mivelhogy szonettjei pontos idõrendet követnek, a kiadvány 2010-ben jelent meg Pécsett a Jelenkor Kiadónál. Legfrisebben megjelent könyve, az Út a hegyek közt 99 haikut tartalmaz. A tanárnõ Nagy László szavaival fejezte be elõadását: „Mûveld a csodát, ne magyarázd, Ne félj a sorstól, én se félek, mélyek a mi kútjaink, s mennyi ér tölti fel újra, a villám állhat beléjük, s nem lesz aszály – csodában élünk ...” A bemutatót követõen Geberán Bianka, a Téglás Gábor Iskolaközpont XI. M.I.


A Téglás Gábor Iskolaközpont aulája április 30-án, hétfõn délután, a III. Hunyad Megyei Magyar Napok harmadik napján megtelt a mintegy száz dévai, vajdahunyadi, szászvárosi, csernakeresztúri hallgatóval, akik nagy érdeklõdéssel követték, tapsolták meg Czakó Gábor Beavatás a magyar észjárásba címû elõadását, az EMKE Vajdahunyadi Szervezetének Kisenciklopédia Szabadegyeteme keretében. Nagy öröm és megtiszteltetés, hogy a Duna tévébõl, katolikus folyóiratokból sokak számára ismert, hírneves íróval személyesen találkozhattunk. Az elõadás után sokan dedikáltatták az író számos könyvét. Czakó Gábor író, publicista, képzõmûvész, a magyar katolikus újságíróképzés megszervezõje. 1966 óta publikál, önállóan megjelentetett köteteinek száma meghaladja a negyvenet. Elõadásában rámutatott a magyar nyelv, észjárás és gondolkodás különleges mivoltára. Nyelvünk különös sajátosságait számtalan példával támasztotta alá. Az elõadással azonos címet viselõ nyelvrégészeti kötet is a magyar nyelvet nem mindennapi módon tanulmányozza. Elsõsorban az úgynevezett belsõ nyelvszemlélet XIX. századi alapmûvére, Czuczor Gergely és Fogarasi János A magyar nyelv szótára címû munkájára támaszkodik. A 113 000 szócikkbõl álló gyûjtemény


Beavatás a magyar észjárásba

osztály diákja Markó Béla egyik versét olvasta fel, majd ezt követõen maga a szerzõ is megosztotta gondolatait a versírással, szövegalkotással kapcsolatosan, illetve feolvasta két költeményét. Az ünnepségen Szõts Szabolcs (klarinét) és tanárnõje, Mariana Onþanu (zongora) elõadásában gyönyörködhettünk. Az esemény legvégén Markó Béla dedikálta a könyveit, és bizony jó volt látni, hogy a vajdahunyadi Mûvészeti Galéria terme egészen megtelt érdeklõdõkkel, sõt voltak olyanok, akik a színvonalas könyvbemutatót állva kényszerültek végighallgatni. Ugyancsak ezen a napon, május 3-án, csütörtökön került sor a Téglás Gábor Iskolaközpontban a Hauer Erich Diáktanács és az 55. Számú Kõmûves Kelemen Cserkészcsapat szervezésben a Téglás napra, amelyen az iskola diákjai olyan tevékenységeken mérhették össze tudásukat, ügyességüket, mint játékos vetélkedõk, portyázás, sporttevékenységek, karaoke stb. A beszélgetések kedvelõi Dr. Szabó Árpád egyetemi tanár elõadásán vettek részt, amelynek témája Fekete hattyúk, válságok és egyéni pénzügyi boldogulás. A néptáncot, népdalt szeretõk Déván és Rákosdon megtekinthették a Székely Mikó Kollégium Néptánccsoportjának elõadását, akik mezõségi, szatmári, székely táncokat adtak elõ mindnyájunk örömére. Szintén csütörtökön, 19 órai kezdettel, immár harmadik alkalommal énekelhetett a népes közönségnek a dévai Drãgan Muntean Mûvelõdési Házban Tamás Gábor. Petrillán-Lónyán a Nyugdíjas Ház nagytermében lépett színpadra a Csernakeresztúri Hagyományõrzõ Néptánccsoport, Brádon pedig Kálmán Imre Marica grófnõ vetítésére került sor.

Sport és kultúra Május 2-án, szerdán a magyar filmek kedvelõi a dévai Magyar Házban megnézhették A magyar vándor (rendezõ Herendi Gábor) és A tanú (rendeztõ Bacsó Péter) címû alkotásokat. Az este folyamán kosárlabda-mérkõzések zajlottak a Téglás Gábor Iskolaközpont mûfüves sportpályáján. A sportesemény az erõszakellenesség égisze alatt történt. „A kosárlabdázás a legtisztább játék, mert a személyes kontaktus már szabálytalanságnak számít. Felnõttek és diákok, illetve apák és fiak „csaptak össze egymással” – tudtuk meg Kocsis Attila Levente szervezõtõl. A sport jegyében zajlottak az események Vajdahunyadon is, de emellett a szép fotókat kedvelõk a helyi Magyar Házban megtekinthették Tripa Andrea és Júlia A természet csodái címû fotókiállítását. K-G K-V

Hunyad Megyei Hírmondó – Közéleti havilap – Kiadja a dévai Corvin Kiadó kft. Igazgató: Varga Károly Felelõs szerkesztõ: Csatlós Erzsébet Mûszaki szerkesztõ: Pál Annamária Munkatársak: Deák Piroska, Deák Levente, Doboly Beatrix, dr. Hauer Erich, Kun Kriza Ilona, Kun Árpád, Lukács Lajos, Schreiber István, Pop Erzsébet A szerkesztõség postacíme: RMDSZ Hunyad Megyei Szervezete, Deva, Str. Iuliu Maniu bl. L2, Tel.: 0254-217524, E-mail: [email protected] Készült a dévai Grapho Tipex nyomdában, Igazgató: Farkas László, Tel.: 0254-234500. A lapban megjelent írásokért a szerzõk vállalják a felelõsséget ISSN 1582-3997

Legfontosabb szövetségesünk az erdélyi magyarság!

Recommend Documents