HÉTFŐ REGGELI PIACI KÖRKÉP Nőtt az amerikai kamatemelés esélye, erőre kapott a dollár! Janet Yellen Fed-elnök pénteken a kansasi gazdasági szimpóziumon elmondta, hogy a jegybank céljai – úgymint a teljes foglalkoztatás és az árstabilitás – már nagyon közel vannak. A Fed stábja arra számít, hogy a gazdaság mérsékelt növekedése folytatódhat, a munkaerőpiaci helyzet tovább fog javulni, az infláció pedig lassan el fogja érni a 2%-ot. Ennek megfelelően az alapkamat fokozatosan megemelhető. Janet Yellen Fed-elnök kijelentette, hogy a kamatemelés esélye nőtt az elmúlt hónapokban, persze a kamatemelés időzítését a beérkező makrogazdasági adatok befolyásolhatják. A határidős kamat-megállapodások alapján 22%-ról 42%-ra nőtt a szeptemberi kamatemelés esélye, sőt a decemberi kamatemelésé már 65%-os. Ennek megfelelően az amerikai dollár valamennyi devizával szemben erősödni kezdett. A dollár piacán – úgy tűnik – több hetes huzavona után „eldőlt az irány”. Az amerikai dollárban jegyzett befektetések felértékelődhetnek az előttünk álló hónapokban. (Ezzel szemben az euró eladói nyomás alá kerülhet, amennyiben az Európai Központi Bank (EKB) szeptemberi ülésén bármiféle monetáris lazításra utalna). A 30 éves és a 2 éves amerikai államkötvények közötti hozamkülönbözet 1,42%-ra csökkent, ami 9 éves mélypontnak számít és jelzi azt is, hogy nőtt az amerikai kamatemelés esélye. A 30 éves kötvények hozama 2,27%-ra, a 10 éves amerikai kötvények hozama pedig 1,62%-ra zuhant a kansasi gazdasági konferencia után. Az európai tőzsdék többsége mínuszban nyitotta a hétfői kereskedést, amint felerősödtek az amerikai kamatemeléssel kapcsolatos várakozások. A Stoxx 600-as európai index 0,3%-os mínuszban nyitott. Egyedül az Alstom lógott ki a sorból, 3,3%-kal emelkedtek a részvényei, amint megnyerte az amerikai vasúttársaság, az Amtrak által kiírt 2 milliárd dollár értékű (1,8 milliárd eurós) szerelvénybeszerzési pályázatot. A német DAX részvényindex 1,2%-os mínuszba csúszott, a legnagyobb európai vállalatokat tömörítő Euro Stoxx 50-es index pedig 0,6%-os eséssel indított. Az európai tőzsdék gyenge nyitása inkább a növekvő kockázatkerüléssel és a befektetők körében egyre erősödő profitrealizálással magyarázható. Annak ellenére kezdtek gyengén az európai részvények, hogy Benoit Coeure az EKB kormányzótanácsának tagja megerősítette a hétvégi kansasi konferencián, hogy az EKB alapkamata akkor is alacsony maradhat, mikor már más fejlett piaci jegybankok emelnek. Az eurózónában az infláció nullához közeli szinten mozog, ami jóval alatta van a 2%-os célnak, ráadásul több megerősítésre van szüksége az európai jegybankároknak abban, hogy a 80 milliárd eurós havi pénzpumpa eléri a hatását, és hogy képes lesz felpörgetni a reálgazdaságot. Az ázsiai indexek közül felülteljesítő volt a japán tőzsde, ugyanis a Nikkei 225-ös tőzsdei barométer 2,3%-os pluszban zárt a dollárral szemben leértékelődő jennek köszönhetően, amely a japán exportőrök pozícióját nagymértékben javítja. Az USD/JPY keresztárfolyam 102,3 fölé pattant. A dollárindex, amely az amerikai dollár teljesítményét méri a legjelentősebb devizákkal szemben, 3 hetes csúcsra ugrott. A nyersolaj hordónkénti ára 1,7%-kal süllyedt, mivel megerősítették azokat a piaci szóbeszédeket, melyek szerint Irán növelni fogja a kitermelését, továbbá az amerikai dollár, amiben az olaj árát jegyzik, erősödni kezdett.
Oldal 1 / 8
Az arany ára is csökkenni kezdett, a sárga nemesfém unciánként már csak 1319 dollárt ér, ami nagyjából 5 hetes mélypontot jelent. A vezető amerikai tőzsdeindexek negatív tartományban landoltak, miután a Fed elnöke a kamatemelés közelségére utalt pénteki beszédében. Az amerikai S&P 500 0,16%-ot, a Dow Jones 0,29%-ot, a technológiai részvényeket tömörítő Nasdaq Composite pedig 0,13%-ot esett. A részvénypiaci félelemindexként ismert VIX-index 7 hetes csúcsra, 14,93 pontra ugrott. A pénzügyi szektor erősödött, mivel a kamatemelési spekulációra, de a telekommunikációs szektor és a közszolgáltató vállalatok részvényei - amelyeket többnyire a jó osztalék reményében tartanak a befektetők - esésnek indultak, hiszen az osztalékhozam csökken. Az Egyesült Államokban véget ért a második negyedéves gyorsjelentési szezon. Az 500 legnagyobb amerikai vállalat egy részvényre eső nyeresége 3,2%-kal zuhant, így sorjában már az 5. negyedévet zárták profitcsökkenéssel. Mivel azonban a vállalatok több mint kétharmada a várakozásoknál jobb eredménnyel rukkolt elő, az amerikai részvénypiac jól teljesített. Az EPScsökkenés nem volt általános, ugyanis a telekommunikációs, az egészségügyi, a közszolgáltató és a tartóscikkeket gyártó cégeknél átlagosan 7,2%-os EPS-növekedést regisztráltak. A harmadik negyedévben az S&P 500 esetében sajnos továbbra is negatív profitvárakozással számolnak, 1,5-1,7% is lehet az EPS-csökkenés mértéke.
Oldal 2 / 8
A HÉTEN VÁRHATÓ FONTOSABB ESEMÉNYEK, ADATKÖZLÉSEK Amerikára és Európára kell figyelnünk a héten! Szerdán délelőtt 11 órakor teszi közzé az Eurostat az eurózóna júliusi inflációs számait. A várakozások szerint 0,2%-ról 0,3%-ra gyorsulhatott a pénzromlás éves üteme, míg a maginfláció – amely az élelmiszer- és energiaárakat nem tartalmazza – 0,9%-on stagnálhatott. A várakozásoknak megfelelő, illetve azokat meghaladó számok csökkentenék a monetáris lazítás esélyét az EKB részéről, így az eurót stabilizálnák, ellenkező esetben a közös deviza még erősebb eladói nyomás alá kerülhet a héten.
Csütörtökön hajnalban érdemes lesz figyelni a Kínából érkező augusztusi beszerzési indexekre. A feldolgozóipari index 49 ponton stagnálhatott, de a szolgáltatóipar teljesítményét jelző mutató – a kormányzati intézkedéseknek köszönhetően – 53,9 pontról 54 pont fölé emelkedhetett. Csütörtökön délelőtt 10 órakor közlik az Egyesült Királyságban az előzetes augusztusi szolgáltatóipari beszerzési indexet. A várakozások szerint 48,2 pontról 49,1 pontra emelkedhetett a mutató értéke, de ez a júliusi markáns csökkenés (Brexit) után nem lenne meglepő, minden esetre fékezné a font dollárral szembeni leértékelődését. Pénteken délután 14:30-kor érkezik Amerikából az átfogó augusztusi munkaerőpiaci jelentés. A széleskörű várakozások szerint 180 ezer fővel nőhetett a foglalkoztatottak létszáma a júliusi 255 ezer fő után, miközben a munkanélküliség 4,8%-ra csökkenhetett. Amennyiben a tényleges adatközlés a várakozásoknak megfelelő lesz, vagy azokat meghaladja, úgy az amerikai dollár erősödése folytatódhat, ellenkező esetben a hét utolsó napján a dollárerősödés trendje átmenetileg megtörhet.
Oldal 3 / 8
Oldal 4 / 8
AZ ELMÚLT HÉT LEGFONTOSABB ESEMÉNYE Kiterítette kártyáit a Fed – Hogyan megy tovább az amerikai monetáris politika? Janet Yellen Fed-elnök pénteken a kansasi gazdasági szimpóziumon elmondta, hogy a jegybank céljai – úgymint a teljes foglalkoztatás és az árstabilitás – már nagyon közel vannak. A monetáris politikai eszköztár a 2008-as gazdasági válság kirobbanása előtt meglehetősen hiányos volt, azóta számos válságkezelő eszközt kellett alkalmazni, rendkívüli gazdaságélénkítő megoldásokat kellett találni. Az új eszközökből sokra szükség lesz még a jövőben, de új gazdaságélénkítő opciókon is kell gondolkodniuk a monetáris politika vezetőinek. Az amerikai gazdaság várhatóan tovább fog élénkülni, amelynek húzóereje a lakossági fogyasztás lesz. A vállalati beruházások sajnos gyengék és a külső kereslet is visszafogott, főleg a 2014 közepétől felértékelődő dollár rontotta az export versenyképességét. Bár a gazdasági dinamika nem volt túl erős, ahhoz bőven elegendő volt, hogy megfelelő mennyiségű munkahelyet teremtsen. A foglalkoztatottak létszáma az elmúlt negyedévben átlagosan 190 ezer fővel nőtt, a munkanélküliség pedig 5% körül alakult. Sajnos az infláció nem érte még el a Fed 2%-os középtávú célértékét, de ebben azért komoly szerepet játszott az energia- és élelmiszerárak markáns csökkenése is. A Fed stábja arra számít, hogy a gazdaság mérsékelt növekedése folytatódhat, a munkaerőpiaci helyzet tovább fog javulni, az infláció pedig lassan el fogja érni a 2%-ot. Ennek megfelelően az alapkamat fokozatosan megemelhető. Yellen kijelentette, hogy a kamatemelés esélye nőtt az elmúlt hónapokban, persze a kamatemelés időzítését a beérkező makrogazdasági adatok befolyásolhatják. A gazdasági kilátások összességében továbbra is bizonytalanok, ezért nem lehet azt mondani, hogy a monetáris politika egy előre meghatározott automatizmus alapján működik. A kamatszint várható alakulását nem lehet teljesen pontosan előre megjósolni, a Fed látótere igen szűkös, hiszen a világgazdaság helyzete folyamatosan változik. A várakozások rendkívül széles skálán szóródnak. 70%-os valószínűséggel mondhatjuk azt, hogy az amerikai alapkamat 0,00-3,25% között lesz 2017 végére, illetve 0,00-4,50% között lehet 2018 végére. Ennek a pontatlanságnak az oka az, hogy gyakran nem várt sokkhatások tarkítják az amerikai gazdaság és a világgazdaság fejlődését. Ha bármilyen sokkhatás éri a gazdaságot, arra a monetáris politikának reagálnia kell. Éppen ezért a Fednél továbbra is gőzerővel dolgoznak a jegybank monetáris eszköztárán a sokkok kivédése érdekében. Melyek ezek az eszközök? 2011-től a Fed kamatot fizet a nála elhelyezett kereskedelmi banki betétekre (IOER), így ezzel megszűnt a tartalékolási kötelezettség és az alapkamat közötti szoros kapcsolat. A Fed most már akkor is tudja kontrollálni a rövid lejáratú kamatlábakat, ha a kereskedelmi banki tartalékok bőségesek. A kötelező tartalékráta megemelése a kereskedelmi banki betétek kamatszintjének megemelését, ill. annak csökkentése a betéti kamatok csökkentését vonja maga után, teljesen mindegy, hogy a kereskedelmi bankok mekkora összeget tartalékolnak a Fed-nél. De mondhatunk másik példát is, mint például az egynapos repo kamatot (ON RRP), amelynek szabályozása brókercégeknek, pénzpiaci alapoknak és állami cégeknek jelent megoldást. A Fed eszközvásárlási programjai (QE1, QE2 és QE3), valamint a monetáris politikai iránymutatásai (forward guidance) szintén hatékony válságkezelő eszközöknek bizonyultak, ugyanis ezek lehetővé tették azt, hogy nullás kamatszint mellett is tovább lazuljanak a monetáris kondíciók. A piacot eláraszthatta a jegybank egy rendkívüli mértékű likviditástöbblettel. A kötvényvásárlásokkal a hosszú kamatokat lenyomhatta, Oldal 5 / 8
miközben az alapkamat nem változott. A jegybank iránymutatása pedig arra volt megfelelő eszköz, hogy a rövidlejáratú kamatlábakat alacsonyan tartsa, de nyilván közvetetten a hosszú kamatok leszorításában is volt némi szerepe. Sajnos be kell látnunk, hogy az eszközvásárlások és az iránymutatás áttörő sikert nem hoztak, mivel a gazdasági növekedés nem lett olyan erőteljes, mint amire a Fed-nél számítottak. Ugyanakkor téves lenne kijelenteni azt, hogy nem voltak hatékonyak, hiszen a nagy 2008-as recesszió után olyan gazdasági tényezők is hátráltatták a gazdasági fellendülést, mint például a hanyatló külső kereslet, a szigorúbb költségvetési politika, a banki hitelezés visszafogottsága, a lakáspiac mélyrepülése, továbbá az ún. „deleveraging” folyamat, ami azt jelenti, hogy a lakosság és a vállalatok elkezdték gőzerővel visszafizetni a hiteleiket, vagyis az újonnan keletkező jövedelmeket nem költötték el. A Fed 4.500 milliárd dolláros mérlegének alakítása kritikus pontja marad a monetáris politikának, hiszen amennyiben a mérlegfőösszeg csökkentése rendkívül lassan halad, úgy nő az infláció felpattanásának esélye, másfelől viszont, amennyiben túl gyorsan épül le a mérleg, úgy azzal destabilizálódhatnak a pénz- és tőkepiacok. 2013-ban megtanultuk a leckét, amikor Ben Bernanke Fedelnök a jegybanki mérleg csökkentéséről nyilatkozott (taper tantrum) azonnal kitört a pánik a piacokon. Éppen ezért a jegybanki mérleg várható alakulásáról állást foglalni nem célszerű. A Fed inkább azt a megoldást választotta, hogy kamatot emel a mérleg célzott leépítése helyett. Hogyan tovább? A Fed-nél meg vannak győződve arról, hogy a tartalékokra fizetett kamatok szabályozása továbbra is központi eleme marad a jegybanki politikának. A stratégia szerint miután a jegybanki alapkamat elér egy bizonyos szintet, utána a Fed abbahagyja a mérlegében szereplő eszközökből befolyó jövedelmek újrabefektetését, így a mérlegfőösszeg – passzív módon – fokozatosan csökkenhet. Igaz, ez a politika azt is maga után vonja, hogy a jegybanki alapkamat szintje hosszú távon 3% körül ingadozhat (1965-2000 között átlagosan 7% volt az irányadó ráta, szóval ez már a múlté!). Mindebből kifolyólag a befektetőknek nem kell a jövőben sem drasztikus kamatemelésekkel, sem pedig jelentős mértékű kamatvágásokkal szembesülniük. Az infláció várhatóan 2% körüli szintre fog beállni, így olyan ársokkok, mint amilyenek a '70-es '80as éveket jellemezték, várhatóan nem fognak fellépni. A reálkamat szint sajnos nulla közelében maradhat, amennyiben a termelékenység ilyen alacsony marad, mint most, illetve amennyiben a megtakarítási ráta nem csökken.
Oldal 6 / 8
A Fed várakozásai az alapkamatról
Azt is látnunk kell, hogy az alapkamat tartósan alacsony, nulla közeli szinten tartása komoly kockázatokat hordoz, hiszen extrém módon növelheti a kockázatvállalási hajlandóságot és alááshatja a pénzügyi stabilitást. Jelen pillanatban a kamatvágás nem lenne helyes lépés. Egy komoly gazdasági-pénzügyi sokkhatás esetén valószínűbb lenne az, hogy a Fed ún. nem hagyományos, nem konvencionális eszközökkel lazítaná a monetáris kondíciókat. Yellenék szerint a mindenkori kormánynak, vagyis a fiskális politikának egyre nagyobb szerepet kell játszania a gazdaság élénkítésében. Különösen fontos lenne a termelékenység növelése, amellyel egyáltalán nincs megelégedve a Fed. A kormánynak többet kell majd költeni infrastruktúrára, oktatásra, kutatás-fejlesztésre... stb. Yellen elárulta azt is, hogy már dolgoznak olyan válságkezelő eszközökön is, mint például a vállalati kötvényvásárlások, vagy az inflációs cél megemelése, de egyelőre ezek alkalmazásáról még nincs szó, a negatív kamat bevezetésének forgatókönyvét pedig a legtöbben elvetették.
Oldal 7 / 8
A piacok múlt heti teljesítménye
Index, deviza, nyersanyag
Az elmúlt 5 nap mozgása (%) Idei teljesítmény (%)
BUX (magyar részvények)
0,49%
15,94%
DAX (német részvények)
0,41%
-1,45%
S&P 500 (amerikai részvények)
-0,68%
6,12%
SHC (kínai részvények)
-0,42%
-13,21%
BSEN (indiai részvények)
-0,78%
6,31%
BOVESPA (brazil részvények)
-2,34%
33,14%
RTS (orosz részvények)
0,80%
28,58%
Nikkei 225 (japán részvények)
0,88%
-12,03%
Arany (XAU/USD, $/uncia)
-1,58%
24,14%
Olaj (WTI, $/hordó)
-0,65%
26,94%
EUR/USD (devizapár)
-1,03%
3,18%
GBP/USD (devizapár)
-0,06%
-11,90%
USD/JPY (devizapár)
1,86%
-14,97%
EUR/HUF (devizapár)
-0,54%
-2,12%
USD/HUF (devizapár)
0,48%
-5,13%
CHF/HUF (devizapár)
-1,03%
-2,71%
10 éves kötvényhozamok
Aktuális hozam (%)
amerikai
1,62%
brit
0,56%
német
-0,07%
francia
0,17%
svájci
-0,58%
japán
-0,08%
magyar
2,87%
Forrás: Bloomberg, stooq.com, ÁKK *Az adatgyűjtés időpontja: 2016. augusztus 29. 06 óra 00 perc Az adatok forrása, ha másként nincs jelölve: vállalati beszámolók, Reuters, Bloomberg, KSH, MNB, ÁKK, BAMOSZ, MABISZ, CIG Pannónia Életbiztosító Nyrt., Pannónia CIG Alapkezelő Zrt., továbbá az MPI Global Vállalatmenedzsment és Pénzügyi Tanácsadó Zrt. vezető elemzőjének (a továbbiakban: szerző) saját számításai, adatgyűjtései. Ez a kiadvány kizárólag tájékoztatási célokat szolgál, következésképpen az MPI Global Vállalatmenedzsment és Pénzügyi Tanácsadó Zrt. (székhely: 2089 Telki, Sármány u. 26/b. Adószám: 24061676-2-13, Cégjegyzékszám: 13-10-041289, a céget nyilvántartó cégbíróság: Fővárosi Bíróság, mint Cégbíróság) (a továbbiakban MPI Global Zrt.) tulajdona. Az MPI Global Zrt.-nek semmilyen kötelezettsége nem keletkezik a kiadvánnyal vagy az abban foglaltakkal kapcsolatban. A fenti információk, illetve adatok általunk megbízhatónak tartott forrásokon alapulnak, de sem garanciát, sem felelősséget nem tudunk vállalni pontosságukért vagy teljességükért. Az árak és az egyéb piaci jellegű információk csak időleges tájékoztatást nyújtanak, és a piaci viszonyokkal megváltozhatnak. A kiadványt csak az MPI Global Zrt. előzetes engedélyével szabad sokszorosítani, illetve terjeszteni. A kiadványban említett eszközalapok, pénzügyi eszközök nem mindenki számára jelentenek megfelelő befektetést. A befektetőknek tájékozódniuk kell a befektetésekkel kapcsolatos esetleges problémákról, különös tekintettel a befektetések kockázatának nagyságára. A befektetőknek csak olyan eszközalapokat érdemes vásárolniuk, amelyek összhangban vannak kockázatvállalási képességükkel. Bármely itt közölt vélemény a szerző személyes szakmai állásfoglalása, amely mind objektív, mind szubjektív elemeket egyaránt tartalmaz, de ezekért az MPI Global Zrt. felelősséget nem vállal. A jelen kiadványban megjelenő írások nem valósítanak meg a 2007. évi CXXXVIII. törvény (Bszt.) 4. § (2) bekezdésének 8. pontja szerinti befektetési elemzést, vagy a 9. pontja szerinti befektetési tanácsadást. A kiadványban leírtakra alapozott befektetési döntésből eredő bármilyen közvetlen, vagy közvetett, anyagi, vagy egyéb kárért, felmerülő költségért az MPI Global Zrt. felelősséget nem vállal. A szerző által közölt hírek, elemzések elsősorban tájékoztatási célokat szolgálnak és a 2001. évi CXX. törvény (Tpt.) 5 § (1) bekezdésének 9. pontja szerint meghatározott befektetési ajánlást nem tartalmaznak. Az MPI Global Zrt. a Bszt. 4 § (2) bekezdésének 53. pontja szerint meghatározott portfóliókezelési tevékenységet nem folytat, tevékenységét a Bit. 4 §-ának (1) bekezdésének 14. pontja szerint, ill. annak 34. pontja szerint definiált függő biztosításközvetítőként, a Felügyelet engedélyével végzi (Felügyeleti regisztrációs szám: 212080158366).
Oldal 8 / 8
