HÉTFŐ REGGELI PIACI KÖRKÉP Nagy bejelentések hete lesz! Az ázsiai részvénypiacok emelkedéssel indították a hetet a Fed és a japán jegybank (BoJ) szerdai kamatdöntő ülése előtt, de kíváncsian várjuk a brit jegybankelnök, Mark Carney és az EKB elnökének, Mario Draghinak csütörtöki beszédét is. Japánban banki szünnapot tartanak, ezért nincs kereskedés. Új-Zélandon szerdán este lesz kamatdöntés, de erre most kevesebb figyelem irányul. Az MSCI Asia-Pacific index 0,8%-os pluszba lendült a hajnali kereskedési órákban, de sajnos még messze van az idei éves csúcstól. A kínai tőzsde 0,6%-os pluszban zárt, úgymint a dél-koreai KOSPI is. A pénzügyi szektort sajnos nem kedvelik a befektetők, ugyanis a Deutsche Bank-ra 14 milliárd dolláros bírságot róttak ki, így a részvények árfolyama 9,35%-ot zuhant. Az amerikai bankok közül a Goldman Sachs és a JPMorgan papírjai 1%-os mínuszt könyveltek el múlt pénteken. A kockázatvállalási kedvet nem támogatta Amerikában a New York-i bombatámadás, amelyet terrorista cselekménynek minősítettek az amerikai hatóságok. A vizsgálat ezzel kapcsolatban még nem zárult le. Az is visszafogja az optimizmust, hogy pénteken délután kellemetlen meglepetést okozott az amerikai augusztusi inflációs statisztika. Az euró az amerikai dollárral szemben csaknem kéthetes mélypontra zuhant, míg a font a zöldhasúval szemben egyhavi mélypontra süllyedt, amint Theresa May brit miniszterelnök bejelentette, hogy készen állnak az EU-ból való kilépési tárgyalások elindítására, amelyek várhatóan 2017 januárjában, vagy februárjában kezdődnek. Jelen pillanatban a piac 12%-os valószínűséggel árazza a szeptemberi kamatemelést az Egyesült Államokban, év végére pedig 45%-os eséllyel várják a befektetők ezt. Egy héttel korábban még 20, ill. 50% feletti valószínűség mellett várták a monetáris szigorítást. Az olajárak emelkedni kezdtek, amint Líbiában fegyveres harcok törtek ki. Néhány finomítónál leállt a termelés egy időre. Nicolas Maduro venezuelai elnök közben jelezte, hogy az OPEC és a nemOPEC tagok között megszülethet lassan a megállapodás az olajkitermelés korlátozásáról, vagyis az árfolyam stabilizálásáról. Az északi típusú Brent olajfajta jegyzése 82 centtel, 46,59 dollárral, az amerikai texasi WTI olajé 84 centtel 43,87 dollárra ugrott. Az arany unciánkénti ára a pénteki kereskedésben 1310 dollár alá süllyedt, mivel az amerikai dollár erősödött, de az árfolyam hétfő reggelre ismét e szint fölé kapaszkodott vissza. A nemesfém kurzusa az elmúlt hetekben többnyire ereszkedett, mivel a befektetők május óta nem látott mértékben kezdtek fogadni a határidős tőzsdén az árfolyam csökkenésére. A tőzsdén kereskedett ún. arany ETF-ek tartalékai 3 éves csúcsról kezdtek csökkenni (2040 tonnáról 2024 tonnára apadtak). Az arany árfolyammozgását tekintve vízválasztó lesz az e heti Fed-kamatdöntés, hiszen amennyiben a Fed óvatos optimizmusa megmarad, s megerősítik azokat a várakozásokat, hogy az alapkamat lassanfokozatosan tovább emelhető, úgy a dollár tovább is erősödhet, az arany árfolyama pedig ez esetben tovább eshet és fordítva.
Oldal 1 / 10
A pénz- és tőkepiacokon nagy volt a feszültség az elmúlt hetekben, mivel a befektetők elbizonytalanodtak. A Fed kamatemelése kérdéses, a többi befolyásos jegybank (EKB, BoJ, SNB) pedig nem utalt arra, hogy hajlandó lesz-e tovább vágni a kamatokat, vagy netán újabb pénzeket pumpálni a gazdaságba. A jegybankárok között a megosztottság rendkívül erős, amely a befektetőket is nyugtalanítja. A befektetők egyelőre csak bízhatnak abban, hogy a japán jegybank képes lesz a héten valami hathatós megoldással élénkíteni a japán gazdaságot, és hogy a Fed nem fog sem túl korán, sem pedig túl későn kamatot emelni, emellett pedig óvatosan optimista üzenetet küld majd. Ha csalódást okoznak a héten a nagy jegybankok, az egy nagyobb kockázatkerülő hullámot is elindíthat a pénz- és tőkepiacokon az év végéig.
Oldal 2 / 10
A HÉTEN VÁRHATÓ FONTOSABB ESEMÉNYEK, ADATKÖZLÉSEK Szinte minden befektető a Fed szeptemberi ülését várja! Szerdán este 8 órakor a világ szeme a Fed szeptemberi kamatdöntő ülésére fog irányulni. Jelen pillanatban a piacok 12%-os valószínűséggel árazzák a 25 bázispontos szeptemberi kamatemelést, de a Fed legbefolyásosabb döntéshozói több alakalommal is utaltak arra, hogy nem érdemes temetni a kamatemelés forgatókönyvét az idei évben, sőt legjobb esetben már a szeptemberi hónap is „szóba kerülhet”. A probléma utóbbi kijelentéssel kapcsolatban csupán annyi, hogy a makrogazdasági statisztikák alapján a kamatemelés – megítélésünk szerint – egyáltalán nem indokolt, túl korai lenne, hacsak a Fed nem megy teljesen szembe a piaci várakozásokkal. Janet Yellen Fed-elnök a kansasi gazdasági szimpóziumon elmondta, hogy a jegybank céljai – úgymint a teljes foglalkoztatás és az árstabilitás – már nagyon közel vannak. Az amerikai gazdaság élénkülését várják a Fed-nél az év második felében, azon belül is a lakossági kereslet húzóerejében bíznak. Csakhogy a vállalati beruházások sajnos gyengék és a külső kereslet is visszafogott, főleg a 2014 közepétől felértékelődő dollár rontotta az export versenyképességét. Bár a gazdasági dinamika nem volt túl erős, ahhoz bőven elegendő volt, hogy megfelelő mennyiségű munkahelyet teremtsen. A foglalkoztatottak létszáma az elmúlt negyedévben átlagosan 190 ezer fővel nőtt, a munkanélküliség pedig 5% körül alakult. Sajnos az infláció nem érte még el a Fed 2%-os középtávú célértékét, de ebben azért komoly szerepet játszott az energia- és élelmiszerárak markáns csökkenése is. A Fed stábja arra számít, hogy a gazdaság mérsékelt növekedése folytatódhat, a munkaerőpiaci helyzet tovább fog javulni, az infláció pedig lassan el fogja érni a 2%-ot. Ennek megfelelően az alapkamat a többség szerint fokozatosan megemelhető. Yellen legutóbb kijelentette, hogy a kamatemelés esélye nőtt a nyári hónapokban, ám az azóta beérkező statisztikák erre kissé rácáfoltak. A gazdasági kilátások összességében továbbra is bizonytalanok, a Fed szerint nem lehet azt mondani, hogy a monetáris politika egy előre meghatározott automatizmus alapján működik. A kamatszint várható alakulását nem lehet teljesen pontosan előre megjósolni, a Fed látótere igen szűkös, hiszen a világgazdaság helyzete folyamatosan változik. A jegybanki alapkamat szintje hosszú távon 3% körül ingadozhat a Fed állásfoglalása szerint (1965-2000 között átlagosan 7% volt az irányadó ráta, de ez már a múlté!). Mindebből kifolyólag a befektetőknek nem kell a jövőben sem drasztikus kamatemelésekkel, sem pedig jelentős mértékű kamatvágásokkal szembesülniük. Az infláció várhatóan 2% körüli szintre fog beállni, így olyan ársokkok, mint amilyenek a '70-es '80-as éveket jellemezték, várhatóan nem fognak fellépni. A reálkamat szint sajnos nulla közelében maradhat, amennyiben a termelékenység ilyen alacsony marad, mint most, illetve amennyiben a megtakarítási ráta nem csökken. Azt is látnunk kell, hogy az alapkamat tartósan alacsony, nulla közeli szinten tartása komoly kockázatokat hordoz, hiszen extrém módon növelheti a kockázatvállalási hajlandóságot és alááshatja a pénzügyi stabilitást. Jelen pillanatban a kamatvágás nem lenne helyes lépés. Egy komoly gazdasági-pénzügyi sokkhatás esetén valószínűbb lenne az, hogy a Fed ún. nem hagyományos, nem konvencionális eszközökkel lazítaná a monetáris kondíciókat.
Oldal 3 / 10
Yellenék szerint a mindenkori kormánynak, vagyis a fiskális politikának egyre nagyobb szerepet kell játszania a gazdaság élénkítésében. Különösen fontos lenne a termelékenység növelése, amellyel egyáltalán nincs megelégedve a Fed. A kormánynak többet kell majd költeni infrastruktúrára, oktatásra, kutatás-fejlesztésre... stb. Yellen elárulta azt is, hogy már dolgoznak olyan válságkezelő eszközökön is, mint például a vállalati kötvényvásárlások, vagy az inflációs cél megemelése, de egyelőre ezek alkalmazásáról még nincs szó, a negatív kamat bevezetésének forgatókönyvét pedig a legtöbben elvetették.
A héten friss előrejelzéseket is kapunk a Fed-től. A Fed döntéshozói júniusban az idei évre, 2017-re, 2018-ra és hosszabb távra is egységesen 2%-os átlagos GDP-növekedést jeleztek előre. A friss adatokból kiindulva elképzelhetőnek tartjuk azt, hogy a növekedési pályát 0,1 százalékponttal lefelé módosítják. Az idei évre 4,7%-os, 2016-2017-re 4,6%-os, míg hosszabb távra 4,8%-os munkanélküliséget jeleztek előre. Mivel leginkább a munkaerőpiaci helyzettel elégedett a Fed, ezért itt a várakozások javulhatnak, akár 0,1 százalékponttal lefelé módosíthatják a számokat. A személyes kiadásokból számolt éves maginflációs ráta (core PCE) esetében az idei „cél” elérhető közelségbe került, jövőre 1,9%-kal, 2017-re pedig 2%-kal számolnak. A Fed inflációs várakozásait reálisnak tartjuk, nem várunk különösebb módosítást. A kamatemelési várakozások kapcsán viszont – mivel év eleje óta folyamatosan mérsékelték a Fed-kormányzók a saját előrejelzéseiket – némi csökkenéssel számolunk. Az idei év végére a Fed-kormányzók 0,9%-os, 2017 végére 1,6%-os, 2018 végére 2,4%-os, hosszabb távra pedig 3%-os alapkamattal számoltak. 25 bázispontos kamatemeléseket feltételezve a jelenlegi forgatókönyv alapján év végére 0,75%-ig emelkedhet az irányadó ráta, vagyis beleférne
Oldal 4 / 10
1 db kamatemelés (emlékeztetőül 2015 végén még idénre 4 db kamatemelést terveztek, majd az év felénél már csak 2 db-ot jósoltak, jelen pillanatban már csak 1 emelésre van esély). 2017-től átlagosan évi 3 db kamatemeléssel számolhatunk, így 2017 végére 1,50%-os, 2018-ra 2,25%-os, hosszabb távra pedig 3%-os alapkamat szint adódik a Fed stábjának aktuális várakozásai szerint. Ez összhangban van a Fed-elnök, Janet Yellen azon elképzeléseivel, melyek szerint az alapkamat csak lassan, fokozatosan emelkedhet. Előre ütemezésről persze szó sincs, minden a beérkező makrogazdasági adatok függvényében történik majd (ezért is csúszott az idei kamatemelés). A beérkező statisztikáknak (tendenciájukat tekintve) folyamatos javulást kell mutatniuk, különben messze kerül a 3%-os prognózis. Az aktuális kamat-előrejelzések alapján nem kell számítaniuk a befektetőknek sem drasztikus kamatemelésekre, sem pedig csökkentésekre, sőt a kamatvárakozások sem lehetnek irreálisak hosszú távon, vagyis jó ideig még fennmaradhat az alacsony kamatkörnyezet. Ha 2017-től évente 2x25 bázispontos emeléssel számolunk – ami megítélésünk szerint reálisabb –akkor hosszú távon esélyesebbnek tűnik a 2,50-2,75%-os alapkamat, mint a 3%-os.
Oldal 5 / 10
Kedden délután 14:00-kor jön az MNB kamatdöntése, fontos bejelentésekre várunk! Idén május óta 0,90%-on tartja alapkamatát a Magyar Nemzeti Bank (MNB). Az egynapos betéti kamat -0,05%-on áll, a hitelkamat pedig 1,05%-on. A Monetáris Tanács nemcsak az alapkamat mértékéről határoz, hanem az irányadó eszköz (3 hónapos betét) korlátozásáról is, továbbá közzéteszi a legfrissebb inflációs jelentését. Az MNB már a nyári hónapokban jelezte, hogy októbertől korlátozni fogják a 3 hónapos irányadó eszköz rendelkezésre állását. Jelenleg csaknem 1630 milliárd forint parkol a 3 hónapos jegybanki betétben. Ennek az állománynak a szintjét az általános elemzői várakozások mediánja szerint 1050 milliárd forintra korlátozhatják. Azzal, hogy az MNB kiszorítja a pénzt (akár 600 milliárd forintot) a 3 hónapos betétből, a kereskedelmi bankokat arra kényszeríti, hogy a felesleges likviditásuk egy részét a bankközi piacra, vagy az állampapírpiacra vigyék. Ezzel megjelenik egy jelentős kereslet mindkét piacon, amely továbbá a bankközi kamatlábakat (BUBOR) és az állampapírhozamokat egyaránt lejjebb szorítja, így kvázi az alapkamat csökkentése nélkül valósulhat meg az ún. monetáris lazítás. Ugyanez érvényesül ellentétes irányban is, vagyis amennyiben megemeli a jegybank az irányadó betét limitjét, úgy az az államkötvények piacáról és a bankközi piacról forrásokat von el, ezáltal szigorodnak a monetáris kondíciók. A bankközi kamatok a rendhagyó jegybanki lépéseknek köszönhetően akár jelentősebb mértékben süllyedhetnek az alapkamat alá, vagy éppen emelkedhetnek a fölé. Mostantól tehát hozzá kell szoknunk ahhoz, hogy az MNB ún. nem konvencionális eszközökkel alakítja a monetáris politikáját. Az MNB kedden publikálja harmadik negyedéves inflációs jelentésének fő számait, de a részletes jelentést csütörtökön teszi közzé. Ennek kapcsán arra vagyunk kíváncsiak, hogy vajon fenntartja-e az elemző stáb az idei évre adott 2,8%-os GDP-becslését, ugyanis mi reálisabbnak tartjuk a 2,5%-os ütemet, amennyiben az idei harmadik és utolsó negyedévben valóban fellendül a konjunktúra, de az általános elemzői várakozások mérlege egyre inkább a 2% felé billen. 2017-re 3%os GDP-növekedést vár az MNB. Az elemző stáb az idei évre 0,5%-ot, 2017-re pedig 2,6%-ot jósol.
Oldal 6 / 10
Az infláció továbbra is messze elmarad a jegybank 3%-os céljától (nullához közeli), így a cél teljesülését kb. 2018-ra várják az MNB-nél. A Monetáris Tanács feltehetően tartósan alacsony inflációval, ugyanakkor a dezinfláció fokozatos csökkenésével számol továbbra is, miközben a gazdaságot kihasználatlan kapacitások jellemzik. A reálgazdaság ösztönzése érdekében a laza monetáris kondíciók és a 0,90%-os alapkamat fenntartását indokoltnak tarthatják továbbra is. Szerdán hajnalban japán kamatdöntés lesz, vajon lesz-e meglepetés? Szerdán hajnalban tartja szeptemberi kamatdöntő ülését a japán jegybank (BoJ), amelyet komoly várakozások öveznek. A monetáris politikában a hangsúly az eszközvásárlásokról áttevődhet a kamatcsökkentésre, sőt a negatív kamatokra, miután az eddigi likviditásnövelő lépések nem hozták meg a várva várt sikert. A legutóbbi kamatdöntő ülésen 0,00-0,10%-os sávban hagyta alapkamatát a központi bank, a betéti ráta maradt -0,10%, az éves 80 ezer milliárd jenes (784 milliárd dolláros) eszközvásárlási program keretét pedig nem változtatták, csupán annyit jelentettek be, hogy növelik az ETF-ek vásárlását 3,3 ezer milliárd jenről 6 ezer milliárd jenre. A japán jegybankárok erősen megosztottak, nem utaltak arra, hogy radikális eszközökkel szeretnék tovább élénkíteni a gazdaságot és ezzel együtt közelebb vinni az inflációt a 2%-os középtávú célhoz, így a jen idén több mint 15%-kal erősödött az amerikai dollárral szemben, a japán exportőrök versenyképessége romlott, a tőzsde pedig több mint 13%-os mínuszt mutat év eleje óta. Csalódtak a befektetők a japán kormányban is, hiszen az idei évben beharangozott 28 ezer milliárd jenes (274 milliárd dolláros) gazdaságélénkítő csomagból a háztartásoknak csupán 7 ezer milliárd jent (68 milliárd dollárt) szeretnének juttatni. A legutóbbi előrejelzések szerint a japán GDP az idei pénzügyi évben 1, jövőre 1,3, 2018-ban pedig szintén 1%-kal nőhet. A maginfláció idén még a nullához lehet közelebb (0,1%), jövőre 1,7%-ra kellene emelkednie, 2018-ban pedig 1,9%-ra kúszhat fel. A számokból kitűnik, hogy az inflációs cél rendkívül messze van, a gazdaság egyáltalán nem élénkül, hiába pumpáltak be annyi pénzt a gazdaságba az elmúlt néhány évben. A 20 és 30 éves japán kötvényhozamok fél éves csúcsra ugrottak, amint a központi bank július végén bejelentette, hogy alaposan felülvizsgálja szeptemberben az eszközvásárlási programjának hatékonyságát, sőt szó esett arról is, hogy kevesebb hosszú lejáratú kötvényt vásárolhatnak. A legvalószínűbb forgatókönyvnek a negatív alapkamat bevezetését tartjuk, a betéti ráta pedig még mélyebbre süllyedhet ezzel párhuzamosan. Bár a negatív kamat politikája rendkívül költséges, úgy tűnik, ez maradt az egyetlen ésszerű lépés azután, hogy az úgy „minőségi és mennyiségi lazítás (QQE)” politikája kudarcot vallott. Nem lesz könnyű a dolga a japán jegybankelnöknek, hiszen a monetáris tanács tagjai megosztottak a tekintetben, hogy milyen eszközökkel lehet tovább lazítani a politikán, ráadásul továbbra sem tudnak megjelölni egy olyan időpontot, amelytől kezdve érdemes lenne belekezdeni a felduzzasztott jegybanki mérleg leépítésébe. Ha a japán jegybank a jelenlegi ütemben folytatná tovább az eszközvásárlásokat, akkor 2017 végére, vagy 2018 elejére a piacképes japán államkötvény-állomány kb. felét birtokolná, így sérülne a piac likviditása.
Oldal 7 / 10
Be kellett látnia végre a japán monetáris tanácsnak, hogy az eddigi politika kontraproduktív, hiszen sem jelentős GDP-növekedést, sem pedig magasabb inflációt nem tudtak vele elérni. Bárhogyan is döntenek Japánban szerdán hajnalban, ha nem jelentenek be drasztikus lépéseket, a befektetők csalódnak, a kockázatkerülés erősödhet, akárcsak a jen, de ha sikerül meggyőzniük a piacot új eszközökkel, úgy mindennek az ellenkezője történik majd. A tét tehát nem kicsi!
Oldal 8 / 10
AZ ELMÚLT HÉT LEGFONTOSABB ESEMÉNYEI Meglepetést okozott az augusztusi amerikai inflációs statisztika! Meglepetést okozott az augusztusi amerikai inflációs adat, ugyanis a várt 0,1% helyett 0,2%-kal nőtt az általános fogyasztói árszínvonal, a maginfláció pedig – amely az élelmiszer- és energiaárakat nem tartalmazza – 0,2% helyett 0,3%-kal emelkedett. Júliusban stagnáltak a fogyasztói árak, a maginfláció pedig csupán 0,1%-kal nőtt. A meglepetést az egészségügyben tapasztalt áremelkedések okozták elsősorban, hiszen ebben a szektorban 32,5 éve nem mértek olyan jelentős árszínvonal-emelkedést, mint most. A rezsiköltségek, lakhatási költségek is nőttek nemzetgazdasági szinten. Az éves inflációs ráta 0,8%-ról 1,1%-ra gyorsult, míg a maginfláció éves szinten 2,2%-ról 2,3%-ra emelkedett. Mivel a kiskereskedelmi forgalom, az ipari termelés és a beszerzési indexek mind visszaesést mutattak augusztusban, a foglalkoztatás dinamikája pedig lassult, így továbbra sem valószínű, hogy most szeptemberben kamatot emel a Fed, sőt a jegybank által kiemelten figyelt személyes kiadások alapján számolt éves maginflációs mutató még most is csupán 1,6%on áll, így elmarad a 2%-os céltól. Egyelőre év végéig a kamattartás a legesélyesebb forgatókönyv az Egyesült Államokban az árstatisztikák alapján. Az augusztusi inflációs számok alapján a személyes kiadások magárindexe 1,7%-ra, szintén kismértékben emelkedhetett, de ennél nagyobb árdinamika lenne szükséges ahhoz, hogy a kamatemelési várakozások erősödjenek. Az amerikai dollár minden esetre erősödéssel reagált az augusztusi inflációs adatokra. Az élelmiszerek ára változatlan maradt augusztusban, az üzemanyagoké viszont 0,9%-kal csökkent. Megkapta a felminősítést Magyarország az S&P-től is! Pénteken nem sokan számítottak arra, hogy a Standard & Poor's nemzetközi hitelminősítő is megadja a befektetési osztályzatot hazánknak, mivel a hitelminősítő általában „nem szokta elsietni” a döntéseit, de a Fitch után most már 2 nagy hitelminősítőnél szerepel hazánk a befektetésre javasolt tabellán, ami komoly pénzeket indíthat útnak, vagyis a nagyobb külföldi alapkezelők nagyobb mennyiségű magyar államkötvényt és részvényt is vásárolhatnak. Magyarország hosszú távú szuverén adósbesorolása az S&P-nél immáron (BBB-), stabil kilátással. Az indoklás szerint növekedési kilátásaink javulnak, külső sérülékenységünk csökken, a költségvetés pedig stabil. A forint erősödni kezdett a fő devizákkal szemben péntek este, a hétfő reggeli kereskedésben pedig több százalékot emelkedtek a hazai részvények. 0,25%-on hagyta alapkamatát a brit jegybank A széleskörű elemzői várakozásoknak megfelelően 0,25%-on hagyta alapkamatát az angol központi bank a szeptemberi kamatdöntő ülésén, sőt nem változtattak az eszközvásárlási program 435 milliárd fontos keretösszegén sem. A kamatdöntés egyhangú volt, mind a 9 monetáris tanácstag a kamattartásra voksolt. A brit jegybankárok elismerték, hogy az augusztusi makrogazdasági statisztikák a várakozásokat felülmúlták, de ettől eltekintve látnak esélyt még egy kamatvágásra akár az idei évben, ugyanis félnek a Brexit hosszabb távú negatív hatásaitól. A többség szerint 2017 első felében elérhető lesz a 2%-os inflációs cél. A határidős piac jelenleg 30%-os eséllyel árazza az újabb 25 bázispontos kamatvágást az Egyesült Királyságban, ami a font leértékelődése felé mutat.
Oldal 9 / 10
A piacok múlt heti teljesítménye
Index, deviza, nyersanyag
Az elmúlt 5 nap mozgása (%) Idei teljesítmény (%)
BUX (magyar részvények)
-1,22%
17,46%
DAX (német részvények)
-2,81%
-4,35%
S&P 500 (amerikai részvények)
0,53%
4,66%
SHC (kínai részvények)
-0,01%
-14,62%
BSEN (indiai részvények)
1,16%
9,82%
BOVESPA (brazil részvények)
-1,59%
31,67%
RTS (orosz részvények)
-2,68%
27,00%
Nikkei 225 (japán részvények)
-2,63%
-13,21%
Arany (XAU/USD, $/uncia)
-0,87%
23,97%
Olaj (WTI, $/hordó)
-3,65%
19,69%
EUR/USD (devizapár)
-0,64%
2,79%
GBP/USD (devizapár)
-2,14%
-11,44%
USD/JPY (devizapár)
0,16%
-15,07%
EUR/HUF (devizapár)
-0,44%
-2,33%
USD/HUF (devizapár)
0,21%
-4,98%
CHF/HUF (devizapár)
-0,58%
-2,83%
10 éves kötvényhozamok
Aktuális hozam (%)
amerikai
1,70%
brit
0,87%
német
0,01%
francia
0,31%
svájci
-0,45%
japán
-0,05%
magyar
2,96%
Forrás: Bloomberg, stooq.com, ÁKK *Az adatgyűjtés időpontja: 2016. szeptember 19. 9 óra 00 perc Az adatok forrása, ha másként nincs jelölve: vállalati beszámolók, Reuters, Bloomberg, KSH, MNB, ÁKK, BAMOSZ, MABISZ, CIG Pannónia Életbiztosító Nyrt., Pannónia CIG Alapkezelő Zrt., továbbá az MPI Global Vállalatmenedzsment és Pénzügyi Tanácsadó Zrt. vezető elemzőjének (a továbbiakban: szerző) saját számításai, adatgyűjtései. Ez a kiadvány kizárólag tájékoztatási célokat szolgál, következésképpen az MPI Global Vállalatmenedzsment és Pénzügyi Tanácsadó Zrt. (székhely: 2089 Telki, Sármány u. 26/b. Adószám: 24061676-2-13, Cégjegyzékszám: 13-10-041289, a céget nyilvántartó cégbíróság: Fővárosi Bíróság, mint Cégbíróság) (a továbbiakban MPI Global Zrt.) tulajdona. Az MPI Global Zrt.-nek semmilyen kötelezettsége nem keletkezik a kiadvánnyal vagy az abban foglaltakkal kapcsolatban. A fenti információk, illetve adatok általunk megbízhatónak tartott forrásokon alapulnak, de sem garanciát, sem felelősséget nem tudunk vállalni pontosságukért vagy teljességükért. Az árak és az egyéb piaci jellegű információk csak időleges tájékoztatást nyújtanak, és a piaci viszonyokkal megváltozhatnak. A kiadványt csak az MPI Global Zrt. előzetes engedélyével szabad sokszorosítani, illetve terjeszteni. A kiadványban említett eszközalapok, pénzügyi eszközök nem mindenki számára jelentenek megfelelő befektetést. A befektetőknek tájékozódniuk kell a befektetésekkel kapcsolatos esetleges problémákról, különös tekintettel a befektetések kockázatának nagyságára. A befektetőknek csak olyan eszközalapokat érdemes vásárolniuk, amelyek összhangban vannak kockázatvállalási képességükkel. Bármely itt közölt vélemény a szerző személyes szakmai állásfoglalása, amely mind objektív, mind szubjektív elemeket egyaránt tartalmaz, de ezekért az MPI Global Zrt. felelősséget nem vállal. A jelen kiadványban megjelenő írások nem valósítanak meg a 2007. évi CXXXVIII. törvény (Bszt.) 4. § (2) bekezdésének 8. pontja szerinti befektetési elemzést, vagy a 9. pontja szerinti befektetési tanácsadást. A kiadványban leírtakra alapozott befektetési döntésből eredő bármilyen közvetlen, vagy közvetett, anyagi, vagy egyéb kárért, felmerülő költségért az MPI Global Zrt. felelősséget nem vállal. A szerző által közölt hírek, elemzések elsősorban tájékoztatási célokat szolgálnak és a 2001. évi CXX. törvény (Tpt.) 5 § (1) bekezdésének 9. pontja szerint meghatározott befektetési ajánlást nem tartalmaznak. Az MPI Global Zrt. a Bszt. 4 § (2) bekezdésének 53. pontja szerint meghatározott portfóliókezelési tevékenységet nem folytat, tevékenységét a Bit. 4 §-ának (1) bekezdésének 14. pontja szerint, ill. annak 34. pontja szerint definiált függő biztosításközvetítőként, a Felügyelet engedélyével végzi (Felügyeleti regisztrációs szám: 212080158366).
Oldal 10 / 10
