HÉTFŐ REGGELI PIACI KÖRKÉP
Jó hírek érkeztek pénteken az Egyesült Államokból, erősödni kezdett a dollár! 11 hónapja nem látott ütemben, 0,6%-kal nőtt az amerikai ipar termelése júniusban májushoz képest, amely mögött elsősorban a járműipar és a közművek kiemelkedő produktuma állt. A tavalyi év hasonló időszakához képest azonban még 0,7%-os termeléscsökkenésről beszélhetünk. Az ipar második negyedéves teljesítménye sajnos negatív, hiszen éves összehasonlításban 1%-os mínuszt regisztráltak. Az amerikai feldolgozóiparnak sem az erős dollár, sem pedig a világgazdaság általános lassulása nem kedvez. Annyi látszik, hogy az ipari termelés visszaeső trendje megtört, de ahhoz, hogy optimisták legyünk, még a júliusi adatokat meg kell várnunk. Az ipari termelési statisztika mellett szintén örömteli, hogy az amerikai kiskereskedelmi forgalom júniusi bővülése is meghaladta a legoptimistább elemzői várakozásokat, ugyanis itt is 0,6%-os növekedést mértek a májusi 0,2% után. Autóértékesítések nélkül 0,7%-os forgalomemelkedést regisztráltak. A friss adatok alapján kijelenthetjük, hogy a világ legnagyobb gazdaságának húzóereje kétségkívül a GDP kétharmadáért felelős lakossági kereslet, amelynek erősödése nemcsak a foglalkoztatás bővülésének, hanem immár a bérek fokozatos növekedésének is köszönhető. Egy másik riport szerint júniusban 0,2%-kal emelkedett az infláció májushoz képest. Tavalyhoz képest 1%-kal nőtt az amerikai infláció, a maginfláció pedig 2,3%-ra ugrott. Az inflációt főként az energiaárak és a bérleti díjak emelték meg az elmúlt hónapban. A Fed 2%-os inflációs célja 2012 áprilisa óta nem teljesül, de a múlt pénteki inflációs számok alapján aggodalomra semmi okunk. Az amerikai dollár összességében erősödéssel reagált a kedvező makrogazdasági adatokra. Ha nem lett volna a brit népszavazás, a Fed a beérkező adatok alapján valószínűleg ebben a hónapban kamatot emelt volna. Katonai puccsot kíséreltek meg pénteken Törökországban, de leverték! Katonai puccsot kísérelt meg Törökországban péntek este a török hadsereg egy része azért, hogy megdöntsék Recep Tayyip Erdogan államfő hatalmát. Az összecsapásoknak közel 200 halálos áldozata lett, s több mint 1400-an sérültek meg. Binali Yildirim török miniszterelnök a parlamentben elmondta, hogy miután sikerült leverni a lázadást, fontolóra veszik a halálbüntetés visszaállítását. Az államcsínyt minden politikai párt, sőt számos ország külügyminisztere nyíltan és határozottan elutasította. A török kormánynak sikerült levernie a puccsot, közel 3000 katonát, tisztet és magas rangú tisztségviselőt tartóztattak le és vettek őrizetbe. A török líra a fő devizákkal szemben átlagosan 4%-ot gyengült. Érik a kamatvágás Új-Zélandon? Gyengülésnek indult az új-zélandi dollár a gyenge inflációs adatra! A várt 0,5% helyett csupán 0,4%-kal nőtt az infláció az idei második negyedévben ÚjZélandon az előző év azonos időszakához képest a friss adatok szerint. Az új-zélandi dollár gyengülni kezdett hétfő hajnalban a legtöbb devizával szemben, mivel nőtt annak a valószínűsége, hogy az új-zélandi jegybank (RBNZ) kamatot fog vágni augusztusban, így az irányadó ráta 2,25%-ról könnyen 2,00%-ra csökkenhet.
Oldal 1 / 7
Immár 7. negyedéve mozog az inflációs ráta a jegybank 1-3%-os komfortzónája alatt, s úgy tűnik, hogy a célsáv közepét fémjelző 2%-os középső célértéket csak 2018-ban fogja elérni a pénzromlás éves üteme. Graeme Wheeler új-zélandi jegybankelnök nincs megelégedve az inflációs folyamatokkal, olyannyira, hogy a túlfűtött lakáspiac ellenére is vélhetően képes lesz kamatot csökkenteni a jövő hónapban. Az új-zélandi dollár kereskedelmi súlyozást tekintve 14 havi csúcsra erősödött a múlt héten a fő devizákkal szemben, ám a friss inflációs számok letörhetik ezt a lendületet. Július 21-én a jegybank egy külön tanulmánnyal fog előrukkolni, amelyben részletesen kielemzi az NZD/USD árfolyam emelkedésének importárakra és fogyasztói árakra gyakorolt negatív hatásait. Az új-zélandi infláció 2014 vége óta mozog folyamatosan 1% alatt, az árstabilitást fémjelző 2%-os küszöbérték alatt pedig 2011 óta van. Annak az esélye, hogy az új-zélandi jegybank augusztusban kamatot vág, 71%-ra ugrott a határidős kamatcsere-ügyletek árazása szerint, így az előttünk álló héten a szigetország fizetőeszközének gyengülése folytatódhat.
A HÉTEN VÁRHATÓ FONTOSABB ESEMÉNYEK, ADATKÖZLÉSEK
Inflációs és munkaerőpiaci adatok is érkeznek a héten az Egyesült Királyságból! Kedden délelőtt 10:30-kor érkezik az Egyesült Királyságból a júniusi inflációs statisztika. Májusban 0,3%-on stagnált a pénzromlás éves üteme. A piac ezúttal 0,4%-ra történő emelkedésre számít. Az angol központi bank számításai szerint 2016 végéig is 1% alatt maradhat az inflációs ráta, sőt 2018-ig a 2%-ot sem fogja elérni. Szerdán 10:30-kor érkezik az átfogó brit munkaerőpiaci jelentés. A brit munkanélküliség 2005 októbere óta nem látott alacsony szintre, 5%-ra csökkent. A Brexitet követő hónapokban azonban számolnunk kell azzal, hogy a gazdasági teljesítmény visszaesésével párhuzamosan emelkedhet a munkanélküliség és visszaeshet a foglalkoztatás. Az e heti munkaerőpiaci adatokban még nem lesz benne a Brexit hatása, mégis a friss munkanélküliek száma 4 ezer fővel emelkedhet a konszenzus szerint. Csütörtökön délelőtt a kiskereskedelmi forgalom 0,4%-os csökkenését jelentheti a brit statisztikai hivatal júniusra, pénteken délelőtt pedig a Markit 10:30-kor az előzetes júliusi feldolgozóipari indexet publikálja. Ebben a mutatóban már benne lehet a Brexit negatív hatása, így 52,2 pontról, 5 havi csúcsról hirtelen 49 pontra, több éves mélypontra zuhanhat a beszerzési index. A hét második felében beérkező makrogazdasági adatokra az angol font gyengüléssel reagálhat majd.
Oldal 2 / 7
Az eurózónában az EKB júliusi kamatdöntése kerül a befektetők fókuszába, de a német ZEW gazdasági hangulatindexre is érdemes lesz figyelni! A német ZEW gazdaságkutató intézet kedden délelőtt 11 órakor hozza nyilvánosságra júliusi konjunktúraindexét, amely a német vállalatvezetők hangulatát tükrözi, s egyben a gazdasági növekedés várható alakulására is következtethetünk belőle. Júniusban váratlanul 6,4 pontról 19,2 pontra ugrott a mutató, ám ezúttal a Brexit megtörheti a kedvező trendet. A júliusi index értéke 8 pontra csökkenhet. A hét kiemelt eseménye az Európai Központi Bank (EKB) júliusi kamatdöntő ülése lesz, amelynek eredményét csütörtökön 13:45-kor ismertetik, majd ezt követően a megszokott módon Mario Draghi EKB-elnök fog válaszolni a sajtó kérdéseire a publikum előtt. Nem számítunk arra, hogy a kormányzótanács hozzányúlna az irányadó rátákhoz, vagyis az alapkamat maradhat 0,00%-on, a betéti kamat -0,40%-on, a hitelkamat pedig 0,25%on. Azt sem tartjuk valószínűnek, hogy változtatni fognak a havi 80 milliárd eurós kötvényvásárlási programon. Mario Draghi jegybankelnök a júniusi ülésen nyitva hagyta az ajtót a további monetáris lazítás előtt, ugyanis kijelentette, hogy amennyiben a dezinflációs folyamatok felerősödnek, úgy minden rendelkezésükre álló eszközt bevethetnek a negatív folyamatok megfékezése érdekében. Az EKB részéről elsősorban a kivárás célszerű, hiszen az eddigi jegybanki intézkedések, valamint a Brexit reálgazdasági hatásait kell előbb felmérni. Mario Draghi nyomatékosíthatja, hogy készen állnak újabb monetáris lazításra, amennyiben a gazdasági helyzet rosszabbodik. Ehhez hasonló nyilatkozatok az eurót gyengíthetik a héten a fő devizákkal szemben, a német DAX részvényindex viszont újabb erőt meríthet belőle. Főként lakáspiaci adatok érkeznek a héten a tengerentúlról! Az Egyesült Államokban a héten folytatódik a gyorsjelentési szezon, de emellett fontosabb lakáspiaci adatok is érkeznek majd. Kedden délután 14:30-kor a júniusban megkezdett házépítések számáról, ill. a lakáspiaci folyamatokat jobban előre jelző kiadott építési engedélyek számáról kapunk új adatokat. Csütörtökön délután 16:00-kor a használtlakások értékesítéséről érkezik friss beszámoló. A kiadott építési engedélyek száma 1,14 millióról 1,15 millióra emelkedhetett, míg 1,17 millióra ugorhattak a megkezdett házépítések. A használtlakás-értékesítések 5,5 millió körül mozoghattak az elmúlt hónapban. Az amerikai dollárnak a kedvező lakáspiaci mutatók akár újabb lendületet is adhatnak, úgymint az amerikai részvénypiacnak is.
AZ ELMÚLT HÉT LEGFONTOSABB ESEMÉNYEI
Mi állt a jen múlt heti gyengülése és a japán tőzsde szárnyalása mögött? A múlt hét eleji optimizmus péntekig is kitartott. A japán Nikkei 225-ös tőzsdemutató több mint 9%-ot emelkedett, a japán jen pedig 5%-kal gyengült az amerikai dollárral szemben, amint Abe Shinzo japán miniszterelnök pártja kétharmados többséget szerzett a japán felsőházban és bejelentette, hogy tekintélyes méretű – a szóbeszédek szerint akár 200 milliárd dolláros, az éves japán GDP 4%-ának megfelelő – gazdaságélénkítő csomagot készíthetnek elő.
Oldal 3 / 7
Ben Bernanke korábbi Fed-elnök Japánban tett látogatása pedig emellett felerősítette azt a spekulációt, mely szerint a japán jegybank (BoJ) beszállna a gazdaságélénkítő program finanszírozásába, vagyis közvetlenül megvásárolná a várható kormányzati költekezések fedezetére szolgáló állampapírokat, azaz megtörténne az ún. monetáris finanszírozás, amit a pénzügyekben „helikopterpénzként” is szoktak emlegetni a befektetők. Ezt a pletykát persze cáfolták a héten több alkalommal is a japán jegybankárok. Megítélésünk szerint, ha nem is jön a helikopterpénz, attól még rászánhatja magát a japán jegybank az idei évben (akár a közeljövőben) egy újabb monetáris lazításra, amely megnyilvánulhat a negatív betéti kamat további csökkentésében, vagy az évi 80 ezer milliárd jenes (762 milliárd dolláros) eszközvásárlási program 10-20 ezer milliárd jennel (95-190 milliárd dollárral) történő kibővítésében is. MPI Global Zrt. elemzői vélemény a globális pénzügyi folyamatokról: a 2008-as pénzügyi válság kirobbanása után a bevált jegybanki gyakorlat a drasztikus kamatcsökkentésekkel indult a fejlett piacokon. A legbefolyásosabb központi bankok előbb nulla közeli szintekre vágták alapkamatjaikat, bízva abban, hogy a hitelezés beindul. Csakhogy tévedtek, hiszen a probléma a gazdasági szereplők (állam, háztartások, vállalatok, külföldi kereskedelmi partnerek) nagyfokú eladósodottsága volt (sokan még ma is ezeket a terheket nyögik). Ha valakinek a vállát jelentős adósságteher nyomja, nem fog újabb hitelt a nyakába venni, akármekkora is az újhitelek kamata. A jegybankok ezért ennél tovább mentek, elkezdtek pénzt nyomtatni, megvásárolták a kereskedelmi bankoktól a problémás eszközöket, vettek állampapírokat, vállalati kötvényeket, jelzálogkötvényeket, így a bankok mérlege tisztult, kaptak cserében jegybankpénzt, de a friss pénzeket továbbra sem hitelezték ki, hanem inkább a tőzsdére vitték, mert nem volt kereslet (ez meg is látszik a magas értékeltségben, számos tőzsdemutató már a 2008-as csúcsokat is túlszárnyalta). Mára elértük azt az állapotot, hogy a hitelek egy jó része végtörlesztésre került a fejlett piacokon, de a hitelezés még többnyire globálisan nézve gyengélkedik. A jegybankok harmadik válasza a negatív (főleg betéti) kamat bevezetése volt a problémákra (a jegybank kvázi megadóztatja a kereskedelmi bankok nála elhelyezett többletforrásait), de egyelőre ez sem hozta meg az áttörő sikert. A negyedik kísérlet (talán az „utolsó” próbálkozás) a helikopterpénz lehet. Így a jegybankpénz nem a bankszektorhoz kerül, hanem az államhoz. Az államnak kell majd célzott gazdaságélénkítő lépéseket tennie. Ezzel persze bizonyos gazdasági szektorok jól járnak, mások hátrányba szorulnak. Bármennyire is furcsa, de a világgazdasági növekedés felpörgetéséért eddig a globális pénzügyi rendszerbe pumpált több ezer milliárd dollár sem volt elegendő ahhoz, hogy inflációt gerjesszen (sőt már-már a defláció réme kezdte fenyegetni a fejlett országokat). Továbbra sincs érdemi kereslet. A 2008-as válság nagy leckéje mindenképpen az, hogy az eladósodást kordában kell tartani a jövőben, arra pedig ügyelni kell, hogy a lakosság anyagi helyzete folyamatosan javuljon, különben nem lesz fogyasztás, nem lesz hitelfelvétel és nem lesz gazdasági növekedés, sőt infláció sem. A helikopterpénz annyit javítana a helyzeten, hogy a lakosság és a vállalati szektor anyagi helyzete összességében javulna, így várhatóan megúsznánk a deflációs spirált, s a jegybanki alapkamatok idővel elrugaszkodhatnának a nullás szintekről, sőt az államkötvények hozamai is idővel feljebb kúszhatnának. De nem szabad elfelednünk, hogy ez a folyamat a túlértékelt részvénypiacok rovására fog történni, vagyis a kamatok és az infláció emelkedése megállítja majd a részvények szárnyalását, megtörténik a kijózanodás. Lehet, hogy erre még várnunk kell néhány évet (2018, 2019, 2020…?). Ennek a bekövetkezését pontosan megjósolni nem merjük, de nem árt óvatosnak lenni. Amíg a befektetők elhiszik, és a jegybankok elhitetik a piaccal azt, hogy tudnak és akarnak is többet tenni a világgazdaság növekedéséért, addig nincs probléma, de ha kifogynak az eszközökből és a befektetők csalódnak, akkor jöhet az újabb „depresszió” a világpiacon. Bill Gross „kötvénykirály” szerint a kötvénypiaci rali is „szupernóvaként” fog robbanni előbb-utóbb. Ma már csaknem 20.000 milliárd dollárnyi vagyon fekszik olyan államkötvényekben, amelyek hozama 1% alatti, ennek is csaknem a fele negatív hozamú, vagyis a befektetők még fizetnek is azért, hogy az adott Oldal 4 / 7
államnak adjanak kölcsön. A hozamok hirtelen felpattanása jelentős veszteségeket fog okozni a kötvényekbe menekülő befektetőknek is, mivel a kötvények árfolyama a részvényekéhez hasonlóan zuhanni fog. Egyelőre azonban a jelennel kell foglalkoznunk! A piaci hangulat általánosan nézve mérsékelten optimista. A befektetők hozzászoktak ahhoz, hogy a jegybankok valahogy megoldják a helyzetet, „biztosan meg fogják menteni a piacokat”. Úgy tűnik, hogy a Brexit után is ez történt, sikerült lecsillapítaniuk a kedélyeket a nagy jegybankoknak. Már-már szállóigévé vált az a mondat, hogy „bármibe kerüljön is” meg kell menteni a gazdaságot (a görög válság kirobbanása után Mario Draghi EKB-elnök fogalmazott így először „whatever it takes”). Az angol központi bank (BoE) elnöke is megígérte, hogy minden tőlük telhetőt megtesznek a brit gazdaságért. A kínai kormány költekezései 6,7%-os GDP-növekedést eredményeztek a második negyedévben! A kínai gazdaság 6,7%-os növekedést mutatott fel az idei második negyedévben a várt 6,6% helyett, aminek örültek a befektetők. Az idei első negyedévben is 6,7%-os GDP-növekedést regisztráltak éves alapon. A jelek szerint Kína el fogja kerülni a gazdasági lassulást, de e mögött elsősorban a kormányzat erőfeszítései és a hitelezés továbbpörgetése áll. Ha megnézzük Kínát alaposabban, láthatjuk, hogy a szolgáltatóipar jól teljesít, míg a régi struktúrában működő acéliparból, kohászatból és szénbányákból tömegével küldik el a munkásokat. Egyes gazdasági régiók GDP-je kétszámjegyű növekedést mutat, míg vannak olyanok, amelyek recesszióba csúsztak. A friss számok bár első ránézésre megnyugtatóak, azonban ha azt nézzük, hogy a kormányzat tavalyhoz képest 23%-kal költött többet, míg a vállalatok kiadásai a 4%-os éves növekedést sem érték el, úgy már szembetűnő a probléma. A kínai kormány idénre 6,5-7% közötti GDP-növekedést szeretne elérni. Eddig úgy néz ki, teljesülhet a célja, ám ehhez továbbra is ösztönöznie kell a gazdaságot. A szolgáltatóipar immár több mint 50%-ban, a feldolgozóipar teljesítménye pedig kevesebb, mint 40%ban járul hozzá a GDP-növekedéshez. A bérdinamika lassulása a fogyasztást továbbra is visszafogja. Maradt 0,50%-on a kanadai alapkamat! A várakozásoknak megfelelően 0,50%-on hagyta alapkamatát a kanadai jegybank (BoC) a júliusi ülésén, továbbá nem módosította a kamatfolyosó széleit sem, így 0,75%-on hagyta az egynapos hitelkamatot, valamint 0,25%-on tartotta az egynapos betéti kamatot. A gazdasági kilátásokkal kapcsolatosan vegyes képet festett a jegybank stábja. Az idei évben 1,7% helyett csak 1,3, jövőre 2,3 helyett pedig csak 2,2%-kal nőhet a GDP, ugyanakkor az infláció 0,3%-kal lehet magasabb az előttünk álló negyedévekben a korábbi becslések helyett átlagosan. Az idei második negyedévben az országban pusztító tűzvész 1,1 százalékpontot vett el a növekedésből évesített alapon. Az első negyedévben mért 2,4%-os GDP-növekedést a második negyedévben 1%-os GDP-csökkenés követhette a központi bank elemzői szerint. A kanadai gazdaság esetében a kibocsátási rés csak 2017 végére zárulhat, s nem 2017 tavaszára, mint azt korábban becsülték. Ez azt jelenti, hogy a tényleges és a potenciális gazdasági teljesítmény akkora kerül összhangba. Az inflációt átmenetileg emelték csak az energiaárak, de összességében a jegybank 2017-re 2% körüli stabilizálódásra számít. A Bank of Canada elnöke szerint a jelenlegi kanadai kamatpolitika megfelelő.
Oldal 5 / 7
Meglepte a piacot a brit jegybank a múlt héten a kamattartással!
Több mint 2%-kal erősödött az angol font a múlt héten, amint a Bank of England a várakozásokkal ellentétben nem csökkentette, hanem 0,50%-on tartotta alapkamatát, igaz, megerősítették, hogy augusztusban jöhet a kamatvágás, sőt az eszközvásárlások bővítésére is sor kerülhet. A font nemcsak a központi banktól érkező kommentárokra tudott erősödni, hanem azért is, mert kiderült, hogy Theresa May követi majd David Cameront a miniszterelnöki székben. May az Egyesült Királyság második női miniszterelnöke lesz, aki közölte, hogy igyekszik majd felgyorsítani, rendezett keretek között letárgyalni az EU-ból való távozás folyamatát. May EU-párti politikus, ezért a befektetők üdvözölték kinevezését. Mark Carney brit jegybankelnök a múlt héten azt nyilatkozta, hogy szükségük lesz még egy kis időre, hogy alaposabban felmérjék a Brexit azonnali hatásait, mielőtt komolyabb monetáris lazításba kezdenének. Azt érdemes tudni, hogy a 9 tagú brit monetáris tanácsból egyvalaki a 25 bázispontos kamatvágásra szavazott, 8-an pedig a kamattartás mellett voksoltak, de mind a 9 tag támogatta azt, hogy egyelőre ne nyúljanak hozzá a 375 milliárd fontos eszközvásárlási programhoz. A Brexit negatív hatásai egyelőre még csak a bizalmi indexekben láthatóak. Több vállalat jelezte, hogy valószínűleg el fogja halasztani a nagyobb beruházásokat, ezért új alkalmazottakat sem áll módjában felvenni. Májusban mindössze 0,3%-os éves inflációt mértek, ami jóval alatta van a jegybank 2%-os célértékének. A maginfláció pedig, amely nem tartalmazza az élelmiszer- és energiaárakat, valamelyest meghaladja az 1%-ot. Amit most előre látni lehet, hogy a gazdasági növekedés visszaeshet, az infláció pedig a gyengébb fontárfolyam miatt emelkedhet.
Oldal 6 / 7
A piacok múlt heti teljesítménye
Index, deviza, nyersanyag
Az elmúlt 5 nap mozgása (%) Idei teljesítmény (%)
BUX (magyar részvények)
0,15%
13,15%
DAX (német részvények)
4,54%
-6,29%
S&P 500 (amerikai részvények)
1,49%
5,76%
SHC (kínai részvények)
2,22%
-13,70%
BSEN (indiai részvények)
2,62%
6,58%
BOVESPA (brazil részvények)
4,59%
28,21%
RTS (orosz részvények)
3,14%
27,30%
Nikkei 225 (japán részvények)
9,21%
-13,20%
Arany (XAU/USD, $/uncia)
-2,70%
25,22%
Olaj (WTI, $/hordó)
2,50%
24,84%
EUR/USD (devizapár)
0,16%
1,92%
GBP/USD (devizapár)
2,12%
-10,30%
USD/JPY (devizapár)
5,00%
-12,23%
EUR/HUF (devizapár)
0,41%
0,04%
USD/HUF (devizapár)
0,25%
-1,85%
CHF/HUF (devizapár)
0,35%
0,05%
10 éves kötvényhozamok
Aktuális hozam (%)
amerikai
1,55%
brit
0,83%
német
0,00%
francia
0,23%
svájci
-0,61%
japán
-0,24%
magyar
2,77%
Forrás: Bloomberg, stooq.com, ÁKK *Az adatgyűjtés időpontja: 2016. július 15. 23 óra 00 perc Az adatok forrása, ha másként nincs jelölve: vállalati beszámolók, Reuters, Bloomberg, KSH, MNB, ÁKK, BAMOSZ, MABISZ, CIG Pannónia Életbiztosító Nyrt., Pannónia CIG Alapkezelő Zrt., továbbá az MPI Global Vállalatmenedzsment és Pénzügyi Tanácsadó Zrt. vezető elemzőjének (a továbbiakban: szerző) saját számításai, adatgyűjtései. Ez a kiadvány kizárólag tájékoztatási célokat szolgál, következésképpen az MPI Global Vállalatmenedzsment és Pénzügyi Tanácsadó Zrt. (székhely: 2089 Telki, Sármány u. 26/b. Adószám: 24061676-2-13, Cégjegyzékszám: 13-10-041289, a céget nyilvántartó cégbíróság: Fővárosi Bíróság, mint Cégbíróság) (a továbbiakban MPI Global Zrt.) tulajdona. Az MPI Global Zrt.-nek semmilyen kötelezettsége nem keletkezik a kiadvánnyal vagy az abban foglaltakkal kapcsolatban. A fenti információk, illetve adatok általunk megbízhatónak tartott forrásokon alapulnak, de sem garanciát, sem felelősséget nem tudunk vállalni pontosságukért vagy teljességükért. Az árak és az egyéb piaci jellegű információk csak időleges tájékoztatást nyújtanak, és a piaci viszonyokkal megváltozhatnak. A kiadványt csak az MPI Global Zrt. előzetes engedélyével szabad sokszorosítani, illetve terjeszteni. A kiadványban említett eszközalapok, pénzügyi eszközök nem mindenki számára jelentenek megfelelő befektetést. A befektetőknek tájékozódniuk kell a befektetésekkel kapcsolatos esetleges problémákról, különös tekintettel a befektetések kockázatának nagyságára. A befektetőknek csak olyan eszközalapokat érdemes vásárolniuk, amelyek összhangban vannak kockázatvállalási képességükkel. Bármely itt közölt vélemény a szerző személyes szakmai állásfoglalása, amely mind objektív, mind szubjektív elemeket egyaránt tartalmaz, de ezekért az MPI Global Zrt. felelősséget nem vállal. A jelen kiadványban megjelenő írások nem valósítanak meg a 2007. évi CXXXVIII. törvény (Bszt.) 4. § (2) bekezdésének 8. pontja szerinti befektetési elemzést, vagy a 9. pontja szerinti befektetési tanácsadást. A kiadványban leírtakra alapozott befektetési döntésből eredő bármilyen közvetlen, vagy közvetett, anyagi, vagy egyéb kárért, felmerülő költségért az MPI Global Zrt. felelősséget nem vállal. A szerző által közölt hírek, elemzések elsősorban tájékoztatási célokat szolgálnak és a 2001. évi CXX. törvény (Tpt.) 5 § (1) bekezdésének 9. pontja szerint meghatározott befektetési ajánlást nem tartalmaznak. Az MPI Global Zrt. a Bszt. 4 § (2) bekezdésének 53. pontja szerint meghatározott portfóliókezelési tevékenységet nem folytat, tevékenységét a Bit. 4 §-ának (1) bekezdésének 14. pontja szerint, ill. annak 34. pontja szerint definiált függő biztosításközvetítőként, a Felügyelet engedélyével végzi (Felügyeleti regisztrációs szám: 212080158366).
Oldal 7 / 7
