HÉTFŐ REGGELI PIACI KÖRKÉP
Még mindig 9 havi csúcson vannak az ázsiai részvényindexek! Továbbra sincs különösebb aggodalom a befektetők körében a Brexit miatt, ami 9 havi csúcsra segítette az ázsiai részvényindexeket hétfő reggel. Az MSCI Asia-Pacific indexek többsége alig mozdult el a mai kereskedésben, a japán Nikkei 225-ös tőzsdemutató pedig 0,4%-ot emelkedett, amint erősödni kezdett az a spekuláció, hogy a japán jegybank a héten (pénteken) – a múlt heti lehangoló üzenettel ellentétben – valószínűleg tovább fogja lazítani a monetáris kondíciókat, ráadásul a japán kormány ismét megerősítette, el fogják indítani a 20.000 milliárd jenes gazdaságélénkítő programot. Mit üzennek a G20-ak? Az is fokozta a jókedvet, hogy a G20-as pénzügyminiszterek és jegybankárok megígérték, készen állnak további hathatós intézkedésekkel támogatni a világgazdaság növekedését. A befektetők arra számítanak a Brexit utáni sokkot követően, hogy a világ legbefolyásosabb jegybankjai tovább fogják növelni a likviditást, s ahol lehetőségük van, további kamatcsökkentéseket hajthatnak végre (akár tovább vághatják a negatív kamatokat is). Bár a G20-ak elismerték, hogy a brit referendum óriási bizonytalanságot eredményezett, s feltehetően káros hatással lesz az egész világgazdaság növekedésére, mégis felkészültek a nagyhatalmak, s mindent megtesznek majd azért, hogy a sokkot enyhítsék. A találkozó kiemelt témája volt még a Brexit mellett a protekcionizmus elleni fellépés és a kereskedelmi kapcsolatok elmélyítése is. A csúcstalálkozón megállapították, hogy a jüan gyengülése nemkívánatos, továbbá a japán jegybank elnöke, Haruhiko Kuroda ismét elmondta, hogy szó sincs ún. „helikopterpénzről”. (A múlt héten erre a nyilatkozatra hirtelen több mint 1,5%-kal erősödött a jen a legtöbb devizával szemben, most viszont nem láthattunk különösebb piaci reakciót). Jack Lew amerikai pénzügyminiszter azt nyilatkozta, hogy idén nem szükséges olyan mértékű összehangolt gazdaságélénkítő lépéssorozatot végrehajtani, mint 2008-2009-ben. Ismét rontotta előrejelzéseit az IMF! A Nemzetközi Valutaalap (IMF) úgy látja, hogy elsősorban a lakossági fogyasztás ösztönzésével, valamint a magánszektor eladósodásának további fékezésével lehet elérni nagyobb gazdasági növekedést. Az IMF az elmúlt 15 hónapot figyelembe véve immár ötödik alkalommal rontotta a világgazdaság várható növekedésével kapcsolatos előrejelzéseit. Becslésük szerint idén 3,2 helyett 3,1, jövőre pedig 3,5 helyett csupán 3,4%-os globális GDP-növekedés érhető el. Az Egyesült Királyság esetében 1,9 helyett idénre csak 1,7%-os éves GDP-növekedést jósolnak, de jövőre 0,9 százalékponttal alacsonyabbat, mindössze 1,3%-ot. Persze ennél pesszimistább forgatókönyvet is felvázolt a nemzetközi szervezet arra az esetre, ha Nagy-Britannia és az EU közti tárgyalások több falba ütköznének, ez esetben ugyanis a britek recessziót élhetnek át, a világgazdaság növekedése pedig idén és jövőre is csupán 2,8% lehet.
Oldal 1 / 7
Tovább meneteltek az amerikai részvények, sőt a dollár is erősödött! Az amerikai részvényindexek már 4 hete emelkednek, az S&P 500 újabb rekordot állított be, amely a feldolgozóiparból érkező optimista adatközléseknek, továbbá a jó lakáspiaci mutatóknak volt elsősorban köszönhető. A technológiai és a telekommunikációs szektor részvényei adták a húzóerőt. Az amerikai dollár szinte minden devizával szemben erősödni tudott a múlt héten, hiszen a várakozásoknál kedvezőbb makrogazdasági statisztikákra felerősödtek az idei kamatemeléssel kapcsolatos várakozások is. Ha minden jól megy, akkor az idei utolsó negyedévben akár folytathatja is a Fed a 2015 decemberében elindított kamatemelési ciklusát. A határidős piac csaknem 40%-os valószínűséggel árazza az év végi amerikai kamatemelést. A dollár ereje annál is inkább érthető, mivel az eurót és a jent gyakorlatilag nyomtatják, a svájci frankot az SNB megpróbálja óvni a felértékelődéstől, a kínai jüant úgyszintén, az angol font esetében pedig a Bank of England kamatvágásra, illetve további eszközvásárlások lehetőségére figyelmeztetett. A nyersanyagdevizák fundamentumai aligha mondhatók erősnek, hiszen Ausztráliában és Új-Zélandon a dezinfláció erősödése okoz fejtörést és késztetheti további kamatvágásra az RBA-t, ill. az RBNZ-t, míg Kanadában az olajárak csökkenése és a gyengébb gazdasági dinamika a kanadai dollár várható további gyengülését feltételezik. Az amerikai dollár relatív erejét fémjelző ún. dollár-index pénteken 4,5 havi csúcsra erősödött (97 pont fölé emelkedett). Az euró ezzel szemben egyhavi mélypontra zuhant a zöldhasúval szemben (EUR/USD 1,0955-ig esett a pénteki kereskedésben). A jen a dollárral szemben 6 hetes mélypont felé igyekszik, a héten az USD/JPY kurzusa ismét megcélozhatja a 107,50es ellenállást. Olcsóbb lett az olaj, korrigált az arany is A nyersolaj hordónkénti ára 2,5 havi mélypontról kezdett emelkedni, miután a múlt héten több mint 4%-os mínuszt könyvelt el a kínálat várható növekedésével kapcsolatos várakozásoknak köszönhetően. Az északi-tengeri Brent típusú olajfajta jegyzése május közepe óta nem látott mélypontra süllyedt (45,5 dollár alatt is járt). Az amerikai dollár erősödése és a Brexit körüli aggodalmak enyhülése miatt a nemesfémek ára a múlt héten is csökkent, igaz ennek mértéke 0,5-1% közötti volt átlagosan. Az arany piacán amennyiben 1310 dollár alatti zárásokat látunk a héten, úgy a kurzus akár 1275-1280 dollárig is leereszkedhet, de ha 1334 dollár fölé tud emelkedni, úgy ismét megcélozhatja az 1375 dollár közelében húzódó ellenállást. Egyelőre esélyesebbnek látszik az 1310-es szint letörése, hacsak a héten a Fed-kamatdöntés nem hoz fordulatot a dollár piacán, s nem idéz elő jelentősebb dollárgyengülést.
Oldal 2 / 7
A HÉTEN VÁRHATÓ FONTOSABB ESEMÉNYEK, ADATKÖZLÉSEK Amerikára és Japánra érdemes figyelni a héten! Szerdán este 20:00-kor ismerhetjük meg az amerikai jegybank szerepét betöltő Federal Reserve (Fed) júliusi kamatdöntő ülésének eredményét. Várakozásaink szerint az irányadó ráta maradhat a jelenlegi 0,25-0,50% közötti sávjában. A Fed Nyíltpiaci Bizottsága (FOMC) megállapíthatja, hogy a gazdasági mutatók nagyjából a júniusban felvázolt pálya mentén alakultak. Június vége óta szinte valamennyi makrogazdasági mutató megerősítette, hogy az amerikai gazdaság növekvő pályán van. A kiskereskedelmi forgalomtól kezdve, az ipari termelésen át a feldolgozó- és szolgáltatóipari adatokig minden a konjunktúra stabilizálódására utal, sőt még az inflációs adatok is a Fed várakozásainál kedvezőbben alakultak. A múlt héten beérkező lakáspiaci mutatók (használtlakások növekvő értékesítései, a kiadott építési engedélyek számának emelkedése, továbbá a megkezdett házépítések számának emelkedése) is megnyugtató képet adnak. A Brexit után az amerikai dollár erősödött a legtöbb devizával szemben, az amerikai kötvénypiacon nőtt a kereslet, a részvényárak pedig egy átmeneti esésből hamar felpattantak, sőt már túlszárnyalták a brit referendum előtti csúcsot is. Mindebből kifolyólag különösebb aggodalomra nincs oka a Fed-nek. A kamatdöntési közleményben ezért feltehetően az fog szerepelni, hogy a monetáris politika fokozatosan elmozdulhat majd a szigorítás irányába, persze azért továbbra is fontosak lesznek a beérkező makrogazdasági indikátorok. A kamatemeléshez szükség van azért a munkaerőpiaci helyzet további érdemi javulására, a belső kereslet élénkülésére, valamint a külső (nemzetközi) piaci környezet stabilizálódására egyaránt. A Reuters által megkérdezett 100 elemzőből 50 számít arra, hogy a Fed az idei utolsó negyedévben kamatot emel. Mivel novemberben választások lesznek az Egyesült Államokban, így a decemberi kamatemelés a reális. Az elemzők másik fele megosztott, hiszen vannak, akik szerint már szeptemberben jöhetne a 25 bázispontos emelés, míg vannak olyanok, akik csak 2017 első negyedévére jósolják ezt.
Oldal 3 / 7
A Fed döntése után néhány nappal, egészen pontosan pénteken délután 14:30-kor teszik közzé az idei második negyedéves amerikai GDP első becslését. Az elemzői konszenzus szerint évesített negyedéves alapon 2,6%-kal nőhetett a gazdaság. A New York-i Fed becslése szerint azonban csak 2,2, az atlantai Fed szerint 2,4% lehetett a növekedés üteme. Az Egyesült Királyságból szerdán délelőtt 10:30-kor, míg az eurózónából pénteken délelőtt 11 órakor érkezik majd a második negyedéves GDP első becslése. A briteknél 0,5%os növekedésre számít az elemzők többsége az első negyedévhez képest az első negyedévben regisztrált 0,4% után, míg az eurózóna esetében az első negyedévben mért 0,6%-ról 0,3%-ra csökkenhet a GDP-növekedés negyedéves üteme, vagyis utóbbi esetben markánsabb gazdasági lassulást vár a piac. Amennyiben az Európából érkező GDP-adatok csalódást okoznak, úgy az euró és a font piacán hamar felerősödhet az eladói nyomás, ezért nem árt az óvatosság. Július 29-én hajnalban ismerhetjük meg a japán jegybank (Bank of Japan – BoJ) kétnapos ülésének eredményét. Várakozásunk szerint az alapkamat maradhat 0,000,10%-os sávban. A kérdés sokkal inkább az, hogy vajon ad-e a jegybank a gazdaságnak friss likviditást, vagy sem. Ha tétlen marad a jegybank, akkor a jen erősödni fog, ha viszont bármilyen monetáris expanzióra szánja rá magát a monetáris tanács, úgy a jen gyengülése folytatódhat. Annak ellenére, hogy a munkanélküliség csökkent, a fogyasztás nem tudott különösebben élénkülni az elmúlt hónapokban. Gyakorlatilag év/év alapon már tavaly május óta tart a japán háztartások keresletének csökkenése. Az ipari termelés ugyan júniusban bővülni tudott, de májusban még 2,6%kal esett vissza. A japán monetáris tanács csalódott lehet az inflációs folyamatokat tekintve, hiszen bár több ezer milliárd jent pumpáltak a gazdaságba, ez is édeskevés volt az infláció emeléséhez. Összességében az év első felében 0,4%-os deflációt mértek, ami nem jó jel. A maginfláció – ami az élelmiszer és energiaárakat nem tartalmazza – is csupán 0,5%-os. Japán esetében úgy véljük, valóban az ún. „helikopter pénz” lenne hatásos, de egyelőre ettől a jegybank hivatalosan elzárkózik. Ami maradt, az nem más, minthogy a -0,10%-os betéti rátát még mélyebbre süllyesszék, ill. hogy 10-20 ezer milliárd jennel megnöveljék a jelenlegi 80 ezer milliárd jenes éves eszközvásárlási programot. Pénteken este 22 órakor teszi közzé az EBA az európai bankok ún. „stressztesztjének” eredményét. Ez azért lesz fontos, mert kiderül, hogy az olasz bankszektornak mekkora friss tőkeinjekcióra lenne szüksége a stabil működéshez, sőt megtudjuk azt is, hogy az olasz bankok problémái mennyire „fertőzték meg” a többi perifériás ország bankszektorának mérlegét. Az MSCI European Bank Index a Brexitet követően elveszítette értékének egynegyedét, de a múlt hét végére már sikerült ledolgoznia az elkönyvelt veszteségeinek felét. Az utóbbi hetekben megfigyelhettük azt, hogy az európai bankindexek és az euró közötti kapcsolat, vagyis az együttmozgás egyre szorosabbá vált. 50-60%-os a korreláció. Vállalati fronton a második negyedéves gyorsjelentési szezon egyik legerősebb hete következik! Nemcsak Amerikában, hanem Európában is gyorsjelentést tesznek közzé a legnagyobb vállalatok. Az Apple a keddi piaczárás után jelent, szerdán pedig érkezik a Facebook beszámolója. A német tőzsdén kereskedők számára fontos esemény lehet a Deutsche Bank, a Bayer és a BASF jelentése. Csütörtökön a tengerentúlról érkezik az Amazon gyorsjelentése, míg a német börzén a Volkswagen fog beszámolni a dízelbotrány pénzügyi hatásairól. Pénteken délután jelentenek az amerikai olajipari nagyágyúk, az Exxon és a Chevron.
Oldal 4 / 7
AZ ELMÚLT HÉT LEGFONTOSABB ESEMÉNYEI Megborultak a beszerzések a Brexit miatt az Egyesült Királyságban! Egyre több brit makrogazdasági mutató utal arra, hogy a Brexit káros hatással van a gazdasági teljesítményre. A múlt pénteki friss adatok szerint ugyanis a szolgáltatóipari beszerzési index több mint 7, míg a feldolgozóipari BMI 3,5 éves mélypontra zuhant júliusban a Markit jelentése szerint. A szolgáltatóipari BMI 52,3 pontról 47,4, a feldolgozóipari mutató pedig 52,1 pontról 49,1 pontra csúszott. 50 pont alatti értékek a gazdaság várható visszaesésére utalnak. A brit gazdaság gyenge lábakon rugaszkodott neki az idei harmadik negyedévnek. Az ipari termelés és az új megrendelések 2012 vége óta most először estek vissza, a szolgáltatóiparban pedig 7,5 éves mélypontra esett az üzleti bizalom. A brit vállalatok a megrendelések drasztikus visszaesése következtében csökkentették a foglalkoztatottak létszámát és a béreket is, amelyek a következő munkaerőpiaci adatokban már láthatóak lesznek. Chris Williamson a Markit közgazdásza elmondta, hogy 2009 óta nem láttak ilyen gyors leépülést a beszerzéseknél. Bár a font gyengülése az feldolgozóipari exportnak kedvez, összességében az idei harmadik negyedévben 0,4%-os GDP-csökkenést lehet becsülni a beérkező adatokból.
MPI Global Zrt. elemzői vélemény: nőtt annak az esélye, hogy a Bank of England az augusztusi inflációs jelentést követően 0%-ra vágja alapkamatát a jelenlegi 0,50%-ról, illetve kibővítheti a 375 milliárd fontos eszközvásárlási programját is. Az angol font erősödését egyelőre a kamattartás és a jó piaci hangulat támogatja, de a brit deviza hamar gyengülésnek indulhat, amennyiben a beérkező gazdasági mutatók tovább romlanak. Oldal 5 / 7
Nem okozott különösebb meglepetést az EKB júliusi kamatdöntő ülése Várakozásunknak és a széleskörű elemzői várakozásoknak is megfelelően nem módosította irányadó rátáit az EKB a múlt csütörtöki ülésén. Az alapkamat maradt 0%on, a betéti kamat -0,4%-on, a hitelkamat pedig 0,25%-on, ráadásul nem változtattak a havi 80 milliárd eurós eszközvásárlási program keretén sem. Az EKB továbbra is nyitva hagyta az ajtót a monetáris lazítás előtt, hiszen elhangzott, hogy amennyiben a gazdasági kilátások romlanának, úgy készen állnak minden eszközt bevetni, de elhangzott többek között az is, hogy több időre lesz szükségük, hogy a Brexit reálgazdasági hatásait pontosabban felmérjék. A kilátásokat egyébként rendkívül bizonytalannak érzi az EKB stábja, számos kockázatot látnak a Brexitből kifolyólag, amelyek az eurózóna gazdasági növekedésére egyértelműen káros hatást gyakorolnak. Egyelőre azonban túlságosan nem aggódik az EKB kormányzótanácsa, hiszen a GDP-növekedés és az infláció is a júniusban felvázolt alappálya mentén alakul. Mario Draghi EKB-elnök azt nyilatkozta, hogy szeptemberig mindenképpen a kivárásé lesz a főszerep a monetáris politikában. Amennyiben úgy látják, hogy lépni kell, úgy az EKB minden lehetséges eszközzel lazítani fogja a monetáris kondíciókat. Draghi nyomatékosította, hogy a jegybank felkészült, képes és hajlandó az esetleges újabb lazító lépésekre. Az EKB nem adott új iránymutatást a piacnak, ami a kamatpolitikát illeti. A kamatok tartósan alacsonyan maradhatnak, még a 2017 első negyedévére tervezett eszközvásárlások leállítása után is. Az EKB 1,74 ezer milliárd eurót pumpál összesen az európai bankrendszerbe (csaknem 2 ezer milliárd dollárt) 2017 első negyedévéig néhány év leforgása alatt. A programot eddig sikeresnek ítélte a jegybank stábja, s bízik abban, hogy a 0% körüli infláció két év múlva visszatér majd az árstabilitást tükröző 2%-hoz. Mario Draghi jegybankelnök ismét nyomatékosította azt, hogy a jegybank egyedül nem képes minden problémát megoldani, ezért a kormányok lazább fiskális politikájára is szükség lehet, ahol erre van mozgástér. Az EKB továbbra is úgy véli, hogy az eszközvásárlásoknak nincs komoly technikai akadálya, de a befektetők ezt nem így látják, miután a német államkötvények hozama egyre „negatívabb” (egyre nő a negatív hozam). Az EKB nyugtatta a piacot a Brexittel kapcsolatos félelmek miatt, hiszen úgy véli, az eurózóna bankrendszere rugalmasan kivédte a kezdeti sokkot, s a volatilitás csillapodott, ugyanakkor a központi bank elismerte, hogy a kockázatok jelentősen emelkedtek, sőt a bizalmi indexek (ZEW, Ifo) már markáns csökkenést mutatnak. A Reuters elemzői 2017-re 1,6% helyett csak 1,3%-os GDP-növekedést várnak az euróövezetben, amelyhez 1,3%-os infláció társulhat, de utóbbi sajnos még mindig messze lesz a 2%-os céltól. Az EKB-t nyugtalanítja az olasz bankszektor helyzete, ugyanis a problémás hitelállomány eléri a 360 milliárd eurót (400 milliárd dollárt). Állami segítséggel ezt a problémát mihamarabb orvosolni kell!
Oldal 6 / 7
A piacok múlt heti teljesítménye
Index, deviza, nyersanyag
Az elmúlt 5 nap mozgása (%) Idei teljesítmény (%)
BUX (magyar részvények)
2,90%
16,43%
DAX (német részvények)
0,80%
-5,54%
S&P 500 (amerikai részvények)
0,61%
6,41%
SHC (kínai részvények)
-1,36%
-14,87%
BSEN (indiai részvények)
-0,12%
6,45%
BOVESPA (brazil részvények)
2,56%
31,49%
RTS (orosz részvények)
-2,88%
23,64%
Nikkei 225 (japán részvények)
0,78%
-12,64%
Arany (XAU/USD, $/uncia)
-0,43%
24,68%
Olaj (WTI, $/hordó)
-4,45%
19,28%
EUR/USD (devizapár)
-0,86%
1,24%
GBP/USD (devizapár)
-0,89%
-11,09%
USD/JPY (devizapár)
0,63%
-11,67%
EUR/HUF (devizapár)
-0,63%
-0,60%
USD/HUF (devizapár)
0,23%
-1,63%
CHF/HUF (devizapár)
-0,23%
-0,18%
10 éves kötvényhozamok
Aktuális hozam (%)
amerikai
1,57%
brit
0,79%
német
-0,03%
francia
0,21%
svájci
-0,57%
japán
-0,23%
magyar
2,94%
Forrás: Bloomberg, stooq.com, ÁKK *Az adatgyűjtés időpontja: 2016. július 22. 23 óra 00 perc Az adatok forrása, ha másként nincs jelölve: vállalati beszámolók, Reuters, Bloomberg, KSH, MNB, ÁKK, BAMOSZ, MABISZ, CIG Pannónia Életbiztosító Nyrt., Pannónia CIG Alapkezelő Zrt., továbbá az MPI Global Vállalatmenedzsment és Pénzügyi Tanácsadó Zrt. vezető elemzőjének (a továbbiakban: szerző) saját számításai, adatgyűjtései. Ez a kiadvány kizárólag tájékoztatási célokat szolgál, következésképpen az MPI Global Vállalatmenedzsment és Pénzügyi Tanácsadó Zrt. (székhely: 2089 Telki, Sármány u. 26/b. Adószám: 24061676-2-13, Cégjegyzékszám: 13-10-041289, a céget nyilvántartó cégbíróság: Fővárosi Bíróság, mint Cégbíróság) (a továbbiakban MPI Global Zrt.) tulajdona. Az MPI Global Zrt.-nek semmilyen kötelezettsége nem keletkezik a kiadvánnyal vagy az abban foglaltakkal kapcsolatban. A fenti információk, illetve adatok általunk megbízhatónak tartott forrásokon alapulnak, de sem garanciát, sem felelősséget nem tudunk vállalni pontosságukért vagy teljességükért. Az árak és az egyéb piaci jellegű információk csak időleges tájékoztatást nyújtanak, és a piaci viszonyokkal megváltozhatnak. A kiadványt csak az MPI Global Zrt. előzetes engedélyével szabad sokszorosítani, illetve terjeszteni. A kiadványban említett eszközalapok, pénzügyi eszközök nem mindenki számára jelentenek megfelelő befektetést. A befektetőknek tájékozódniuk kell a befektetésekkel kapcsolatos esetleges problémákról, különös tekintettel a befektetések kockázatának nagyságára. A befektetőknek csak olyan eszközalapokat érdemes vásárolniuk, amelyek összhangban vannak kockázatvállalási képességükkel. Bármely itt közölt vélemény a szerző személyes szakmai állásfoglalása, amely mind objektív, mind szubjektív elemeket egyaránt tartalmaz, de ezekért az MPI Global Zrt. felelősséget nem vállal. A jelen kiadványban megjelenő írások nem valósítanak meg a 2007. évi CXXXVIII. törvény (Bszt.) 4. § (2) bekezdésének 8. pontja szerinti befektetési elemzést, vagy a 9. pontja szerinti befektetési tanácsadást. A kiadványban leírtakra alapozott befektetési döntésből eredő bármilyen közvetlen, vagy közvetett, anyagi, vagy egyéb kárért, felmerülő költségért az MPI Global Zrt. felelősséget nem vállal. A szerző által közölt hírek, elemzések elsősorban tájékoztatási célokat szolgálnak és a 2001. évi CXX. törvény (Tpt.) 5 § (1) bekezdésének 9. pontja szerint meghatározott befektetési ajánlást nem tartalmaznak. Az MPI Global Zrt. a Bszt. 4 § (2) bekezdésének 53. pontja szerint meghatározott portfóliókezelési tevékenységet nem folytat, tevékenységét a Bit. 4 §-ának (1) bekezdésének 14. pontja szerint, ill. annak 34. pontja szerint definiált függő biztosításközvetítőként, a Felügyelet engedélyével végzi (Felügyeleti regisztrációs szám: 212080158366).
Oldal 7 / 7