K Ö ZB E S ZE RZÉ S EK T ANÁCS A K Ö ZB E S ZE RZÉ S I DÖ NT ŐBI ZO T T SÁG 1024. Budapest, Margit krt. 85. 1525 Postafiók 166. Tel: 336-7776 Fax: 336-7778
Ikt.sz.: D.98/ 6 /2009.
A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Döntőbizottság) a Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi HATÁROZAT-ot. A Döntőbizottság a FullTec Computer Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. (1196 Budapest, Jáhn Ferenc u. 226., a továbbiakban: kérelmező) által a Közbeszerzések Tanácsa (1024 Budapest, Margit krt. 85., a továbbiakban: ajánlatkérő) „Asztali számítógépek, notebookok, nyomtatók és kellékek, fénymásolók beszerzése” tárgyú közbeszerzési eljárásának I. része ellen benyújtott a jogorvoslati kérelmet elutasítja. Az eljárás során felmerült költségeiket a felek maguk viselik. A határozat ellen fellebbezésnek, újrafelvételi és méltányossági eljárásnak helye nincs. A határozat felülvizsgálatát annak kézhezvételétől számított 15 napon belül a Fővárosi Bíróságtól keresettel lehet kérni. A keresetlevelet a Fővárosi Bírósághoz címezve, de a Döntőbizottsághoz kell benyújtani. INDOKOLÁS A Döntőbizottság a közbeszerzési eljárásban és a jogorvoslati eljárásban keletkezett iratok, valamint a felek nyilatkozatai alapján az alábbi tényállást állapította meg. Ajánlatkérő a közbeszerzésekről szóló 2003. évi CXXIX. törvény (a továbbiakban: Kbt.) Negyedik Része szerinti tárgyalás nélküli egyszerű közbeszerzési eljárásának ajánlattételi felhívását 2008. december 31-én a KÉ-22086/2008. számon tette közzé a Közbeszerzési Értesítőben. Ajánlatkérő a felhívás II.1.5. pontjában meghatározta a beszerzés tárgyát: I. RÉSZ: Asztali számítógépek és tartozékaik, valamint notebook-ok II. RÉSZ: Nyomtatók és kellékek III. RÉSZ: Fénymásolók Ajánlatkérő valamennyi részre lehetővé tette az ajánlattételt.
2
Ajánlatkérő az I. rész - Asztali számítógépek és tartozékaik, valamint notebook-ok tárgyát az alábbiak szerint határozta meg részletesen: 1.a./ Asztali számítógépek a következő konfiguráció szerint: Alaplap: AMD, INTEL vagy Nvidia chipkészletes alaplap, 775, AM2 vagy AM2+ foglalattal, ATX, alaplapra integrált videó és hangkártya + hálózati csatlakozó, FSB800Mhz, DDR2 Dual Channel 667, PCIe x16, SRGB csatlakozóval. Processzor: legalább 2.5 Ghz-es, 2 magos. Memória: legalább 2 GB 667MHz DDR2. Merevlemez: legalább 250GB 7200rpm 8MB SATA II. DVD meghajtó: legalább 18x DVD ±RW SuperMulti DL író + (Nero, vagy azzal egyenértékű szoftverrel). Hajlékony-lemez meghajtó: 1.44. Ház és tápegység: Midi ATX torony ház, legalább 400 W minőségi tápegységgel (pl. FSP, Chieftec, Coolermaster, Corsair vagy azzal egyenértékű). Billentyűzet: HU PS2 vagy USB (pl. Logitech/Labtech, Genius, Chicony vagy azzal egyenértékű). Egér: vezetékes, optikai vagy laser, 2 gomb+görgő PS2 vagy USB . 1.b./ Notebook számítógépek a következő konfiguráció szerint: Kijelző: 12.1" WXGA TFT. Alaplap: AMD, Intel vagy Nvidia chipkészletes alaplap, 10/100 Ethernet, Express Card, 4-in-1 kártyaolvasó, Wireless LAN, Bluetooth. min. 3x USB, 1x VGA, 1x mikrofon/vonal bemenet, 1x fejhallgató kimenet. Processzor: legalább 2.0 Ghz-es, 2 magos. Memória: legalább 2 GB 533MHz DDR2. Merevlemez: legalább 160GB SATA. DVD meghajtó: DVD-RW Supermulti DL +(Nero, vagy azzal egyenértékű szoftverrel). Billentyűzet: magyar nyelvű. Egyéb: hordtáska, optikai vagy lézeres notebook egér. 1.c./ Notebook számítógépek a következő konfiguráció szerint: Kijelző: legalább 15.4" WXGA TFT. Alaplap: AMD, Intel vagy Nvidia chipkészletes alaplap, 10/100 Ethernet, Express Card, 4-in-1 kártyaolvasó, Wireless LAN, Bluetooth. min. 3x USB, 1x VGA, 1x mikrofon/vonal bemenet, 1x fejhallgató kimenet. Processzor: legalább 2.0 Ghz-es, 2 magos. Memória: legalább 2 GB 533MHz DDR2. Merevlemez: legalább 250GB SATA. DVD meghajtó: DVD-RW Supermulti DL +(Nero, vagy azzal egyenértékű szoftverrel). Billentyűzet: magyar nyelvű. Egyéb: hordtáska, optikai vagy lézeres notebook egér. 2./ Monitor: legalább 19” TFT LCD analóg csatlakozási lehetőséggel 3.a/ Operációs rendszer: OEM [HUN] Windows XP Prof Edition SP2 3.b/ Operációs rendszer: OEM [HUN] Windows Vista Business 32-bit 3.c/ Irodai program csomag: OEM [HUN] Office SBE 2007 3.d/ Irodai program csomag: OEM [HUN] Office Professional 2007 4./ Billentyűzet: HU PS2 5./ Egér: vezetékes, optikai vagy laser, 2 gomb+görgő PS2 6./ Pendrive: 2 GB USB 2.0 7./ Pendrive: 16 GB USB 2.0 Ajánlatkérő a felhívás II.2.1. pontjában állapította meg részenként a beszerzés teljes mennyiségét. A teljesítési határidő: a szerződés megkötésétől számított 30 nap.
3
A felhívás III.1.1. pontjában ajánlatkérő meghatározta a szerződést biztosító mellékkötelezettségeket: - Késedelmi kötbér: A szállító késedelmes teljesítése esetén a késedelemmel érintett napokra vonatkozóan napi 50.000,-Ft, azaz Ötvenezer forint kötbért köteles fizetni a megrendelő részére, mely követelését a megrendelő a szállító végszámlájából történő levonás útján érvényesíthet. A szállító mentesül a kötbér megfizetése alól, ha a megrendelő mulasztása miatt esett késedelembe. - Jótállás: jelen felhívás II.1.5) pontjában 1./ pont alatt körülírt számítógép konfigurációkra, notebookokra, valamint a II.1.5) pont 2./ pontban meghatározott monitorokra vonatkozóan legalább 36 hónap, a II.1.5) pont 8./ - 9./ és 12./ pont szerinti nyomtatókra vonatkozóan legalább 12 hónap, a II.1.5) pont 40./ - 41./ pont szerinti fénymásolókra legalább 12 hónap – teljes körű – jótállás azok zavartalan, hibátlan működéséért. (ld. még az egyéb információk körében feltüntetetteket) - Hibás teljesítés esetén a szerződés szerinti ellenszolgáltatás visszatartása: az egyéb információk körében feltüntetettek szerint. A felhívás VI.3.19. pontjában, a További információk között ajánlatkérő a jótállás, mint szerződést biztosító mellékkötelezettség vonatkozásában az alábbi előírásait rögzítette: Ajánlatkérőként szerződő fél a jótállás körébe tartozó működési zavarok, hibák észlelése esetében haladéktalanul, de legkésőbb három napon belül írásban értesíti a szállítót a működési zavar, vagy hiba felmerüléséről, jellegéről, valamint az általa érvényesíteni kívánt garanciális igényekről (hibajelentés). A nyertes ajánlattevőként szerződő fél a hibajelentés alapján köteles 8 munkaórán belül megvizsgálni a működési zavar, vagy hiba okát, és megkezdeni annak elhárítását. A nyertes ajánlattevőként szerződő fél az ajánlatában megajánlott munkaórán – de legkésőbb a hibaelhárítás megkezdésétől számított 8 munkaórán – belül köteles a működési zavart, vagy hibát a megrendelő igényeinek megfelelően elhárítani (hibaelhárítás). Amennyiben a hiba az elhárítás megkezdésétől számított legfeljebb 8 munkaórán belül nem javítható, az ajánlattevő köteles a csere lehetőségét biztosítani az ajánlatkérő számára. A garanciális hibaelhárítás körében kicserélt számítástechnikai eszközökre, notebookokra, illetve azok alkatrészeire, továbbá fénymásolókra, illetve azok alkatrészeire nézve a garanciavállalás időtartama a kicserélés időpontjával újra elkezdődik. A nyertes ajánlattevő a jótállás körében végzett hibaelhárításért ellenszolgáltatást és költségtérítést nem követelhet. Hibás teljesítés esetén a szerződés szerinti ellenszolgáltatás visszatartása: ajánlatkérőként szerződő fél a körülmények által lehetővé tett legrövidebb időn belül – amennyiben az különösen a hiba jellegét tekintve lehetséges és elvárható, lehetőség szerint az átadás-átvételi eljárás során – meggyőződik arról, hogy a teljesítés megfelelő-e. Az ajánlatkérőként szerződő fél a teljesítéssel kapcsolatban esetlegesen észlelt hibát annak felfedezése után a szállítóval haladéktalanul közli, egyben szavatossági igényét megjelöli. Az ajánlattevőként szerződő fél szállító hibás teljesítése esetén – a hiba, valamint a hiba kijavítására meghatározott póthatáridő egyidejű közlése mellett – ajánlatkérőként szerződő fél jogosult az ellenszolgáltatás legfeljebb 20 %-ának a hiba maradéktalan kijavításáig történő visszatartására. Amennyiben ajánlattevőként szerződő fél a megrendelő által
4
közölt póthatáridőn belül a teljesítési hibát nem orvosolja, a továbbiakban nem tarthat igényt az ellenszolgáltatás visszatartott részére. Az ajánlattevőként szerződő fél a visszatartás jogszerű gyakorlása esetén késedelmi kamatot és kártérítést nem követelhet, köteles továbbá a hibát saját költségén az ajánlatkérőként szerződő fél által tűzött póthatáridő lejártáig kijavítani. Ajánlatkérő a felhívás III.2. pontjában határozta meg a kizáró okokat és az alkalmassági minimumkövetelményeket, valamint azok igazolásának módját. Ajánlatkérő a felhívás IV.2.1. pontjában az elbírálás szempontjának az összességében legelőnyösebb ajánlatot határozta meg, az alábbi részszempontok, és súlyszámok szerint: Részszempontok 1. Bruttó ajánlati ár forintban 2. A kötelezően előírtnál rövidebb teljesítési határidő (napokban) 3. A hibaelhárítás megkezdésétől, a hiba elhárításáig eltelt időtartam (munkaórákban), amely nem lehet több a hiba elhárításának megkezdésétől számított legfeljebb 8 munkaóránál
Súlyszám 60 5 10
Értékelési pontszám alsó és felső határa: 1-10. Az értékelési módszer: fordított arányosítás. Az ajánlatkérő a legkedvezőbb tartalmi elemre a maximális pontot (felső ponthatár) adja, a többi ajánlat tartalmi elemére pedig a legkedvezőbb tartalmi elemhez viszonyítva fordítottan arányosan számolja ki a pontszámokat. Amennyiben az ajánlatok valamely tartalmi eleme azonos, ekkor e tartalmi elemre minden ajánlat ugyanazt a pontszámot fogja kapni. Az ajánlattételi felhívás VI.3.20. pontjában, a További információk között ajánlatkérő előírta, hogy az ajánlattevő néhány mondatban fejtse ki ajánlatukban a 3. bírálati részszemponthoz kapcsolódóan az alábbiakat: a.) Írja le a hibabejelentés regisztrációjának menetét. Hogyan történik a hibabejelentés, az ajánlattevő hogyan kezeli a telefonon, e-mailen, faxon beérkezett bejelentéseket. b.) Írja le, hogy mely napokon és mely időszakban képes fogadni a hibabejelentéseket. c.) Írja le, hogyan valósítja meg a hibaelhárítást. Ajánlatkérő teljes körben biztosította a hiánypótlás lehetőségét. Az ajánlattétel határideje: 2009. január 30., az eredményhirdetés napja: 2009. február 20, a szerződéskötés tervezett időpontja: az eredményhirdetéstől számított 9. nap. Az ajánlati felhíváshoz készített dokumentáció tartalmazta a részletes ajánlattételi feltételeket, a felolvasólap mintáját és a nyilatkozatmintákat, és a szerződéstervezetet. A dokumentáció 30. oldalán ajánlatkérő felhívta ajánlattevők figyelmét többek között a Kbt. 88.§ (1) bekezdésében leírtakra.
5
A dokumentáció 73. oldalán, szerződéstervezet VI. fejezete tartalmazta a garanciavállalás és jótállás részletes feltételeit. A 8. 4/ pontban ajánlatkérő az alábbiakat rögzítette: „A megrendelő a jótállás körébe tartozó működési zavarok, hibák észlelése esetében haladéktalanul, de legkésőbb három napon belül köteles a szállítót írásban (postai úton, faxon, vagy e-mailben) értesíteni a működési zavar, vagy hiba felmerüléséről, jellegéről, valamint az általa érvényesíteni kívánt garanciális igényekről (hibajelentés). A szállító a megrendelő értesítése alapján köteles 8 munkaórán belül megvizsgálni a működési zavar, vagy hiba okát, és megkezdeni annak elhárítását. A szállító köteles továbbá a működési zavart, vagy hibát a megrendelő igényeinek megfelelően a hibaelhárítás megkezdésétől számított …. (legfeljebb 8) munkaórán belül elhárítani (hibaelhárítás). Amennyiben a hiba a javítás megkezdésétől számított 8 munkaórán belül nem hárítható el, a szállító köteles biztosítani a megrendelő számára a csere lehetőségét.” Ajánlatkérő a dokumentációt átvevők által feltett kérdéseket 2009. január 23-án kiegészítő tájékoztatójában megválaszolta. A kiegészítő tájékoztatás nem érintette a jelen jogvita tárgyát. 2009. február 12. napi ajánlattételi határidőre a három közbeszerzési részre összesen tizennégy ajánlatot nyújtottak be. Az I. részre nyolc ajánlattevő tett ajánlatot. Az I. részre ajánlatot tevők a megajánlásaikat az alábbiak szerint adták meg:
Ajánlattevő FEFO Kft. Exicom Kft. Albacomp Kft. Zalaszám Kft. Szintézis Zrt. Trendex Zrt. Nádor Kft. Kérelmező
Ajánlati ár (Ft)
Teljesítési határidő (nap)
Hibaelhárítás (munkaóra)
9.342.888 8.119.580 8.926.464 9.561.096.8.614.509.12.199.769.9.225.696.8.515.740.-
20 2 21 25 3 24 10 0,3
4 2 8 8 1 8 1 0,25
Kérelmező az ajánlatának 27. oldalán ismertette a hibaelhárítás menetét: „Hibajelentés a dokumentálás végett írásban (faxon és/vagy e-mailben) lehetséges. A bejelentéseket a kézhezvételt követően visszaigazoljuk. Jelen eljárásban legkésőbb 8 munkaórán belül kell megkezdeni a hiba elhárítását. A bejelentésnek tartalmaznia kell a hiba leírását, melyből valószínűsíthető a meghibásodott alkatrész. Számítástechnikai eszközökből a korábbi gyakorlatnak megfelelően valamennyi megnyert tender főbb alkatrészeiből tartunk raktáron. Nyertességünk esetén jelen eljárásban is tartalékot képezünk az alaplapból, processzorból, tápegységből, továbbá a 12,1”-os notebookból. Az egyéb alkatrészekből, mint RAM, HDD, billentyűzet, egér, stb. folyamatosan tartunk raktárkészletet, beleértve a 15,4”-os notebookot is.
6
Az I. rész vonatkozásában sem a termékek egésze, sem az alkatrészek nem javíthatók helyszínen, ezért hiba esetén alapvetően a cserére kell felkészülnünk. A notebookok tekintetében egyértelműen csere jöhet csak szóba. Kedvező esetben a HDD ép és átépíthető (PC és notebook egyaránt). Ellenkező esetben előtelepített rendszerrel érkezünk, így a hiba megkezdésétől számított 15 perc alatt elvégezhető akár az alaplap, vagy bármely főbb alkatrész cseréje, a szállításkori szoftverállapot beállítása. A III. rész vonatkozásában a termék egésze rendszerint valamely főbb alkatrész cseréjével javítható. A javítást szakszerviz végzi a termékhez kapcsolódóan. A forgalmazott másológépekhez több millió Ft értékű alkatrésszel állnak partnereik rendelkezésére.” Ajánlatkérő 2009. február 20-án hiánypótlásra szólította fel az I. rész ajánlattevőit, amelyet - a Nádor Kft, a FEFO Kft. és a Szintézis Zrt. kivételével – az ajánlattevők az előírt határidőre teljesítettek. Ajánlatkérő 2009. március 2. napján értesítette az ajánlattevőket, hogy az eredményhirdetést 2009. március 11. napjára halasztotta. Ajánlatkérő 2009. március 4. napján a Kbt. 87. § (1) bekezdése alapján indokolást kért a kérelmezőtől a 2. – a kötelezően előírtnál rövidebb teljesítési határidő -, valamint a 3. – a hibaelhárítás megkezdésétől a hibaelhárításig eltelt időtartam – bírálati részszempont szerinti megajánlása vonatkozásában, a lehetetlen vagy túlzottan magas vagy alacsony mértékű, illetőleg kirívóan aránytalan kötelezettségvállalás tekintetében: „A FullTec Computer Kft. ajánlattevő ajánlatában a beszerzés első – Asztali számítógépek és tartozékaik, valamint notebook-ok – része tekintetében szerződés teljesítésére vonatkozó határidőként 0,3 napot, a hiba elhárítására vonatkozó határidőként pedig 0,25 órát vállalt. Az ajánlatkérő az ajánlattevő említett vállalásait túlzottan alacsony mértékűnek tekinti. Fentiek alapján objektív alapú indokolást kérünk arra vonatkozóan, hogy az ajánlattevő a beszerezni kívánt számítógépek, tartozékok, notebook-ok nagy számára tekintettel, miként képes azokat 0,3 nap (7,2 óra) alatt szállítani, valamint arra vonatkozóan, hogy az általa szállított számítógépek, tartozékok, notebook-ok használata során felmerült és az ajánlatkérő által bejelentett hibákat miként képes 0,25 óra (15 perc) alatt elhárítani. Az ajánlatkérő tájékoztatásul közli, hogy köteles érvénytelennek nyilvánítani az ajánlatot, ha nem tartja elfogadhatónak és a gazdasági ésszerűséggel összeegyeztethetőnek az ajánlattevő indokolását.” 2009. március 5-én kérelmező a 2., és a 3. bírálati részszempontok szerinti megajánlásait az alábbiakkal indokolta: „A 0,3 nap szállítási határidővel kapcsolatban objektív, gazdasági megalapozottsággal rendelkező indokként az alábbiakat adom elő: Az ajánlati felhívás és dokumentáció alapján az ajánlattevőknek lehetőségük volt bármilyen – igazolható – mértékű szállítási határidőt vállalni, beleértve a tört napot is,
7
mely estünkben – ajánlatkérő számításaival összhangban – 7,2 óra, mely a szerződéskötéstől számítandó. Tekintettel arra, hogy a jelen tenderhez szállítandó eszközök – többek között a növekvő árfolyamok miatti védelem okán – raktáron vannak, illetőleg be vannak foglalva nagyker partnereinknél, azonnal szállítani tudjuk, vagyis: a szerződés aláírását követően – szinte azonnal – képesek vagyunk az áruk helyszínre szállítására, a 7,2 óra pedig bőségesen elégséges a kicsomagolásra és rendszerbe állításra. Mellékletben tételesen megadom a rendelkezésre álló termékek/alkotóelemek gyári számát. A 15 perc elhárítási időre vonatkozóan az ajánlat tartalmával összhangban az alábbi indokolást adom: A felolvasólap tartalma alapján minden ajánlattevő számára egyértelműen értelmezhető szövegként az alábbiakat adta meg ajánlatkérő: „A hibaelhárítás megkezdésétől a hiba elhárításáig eltelt időtartam”. A szerződés tervezet 8.4/ pontja értelmében a megrendelő által tett hibabejelentést követően – legkésőbb – 8 órán belül köteles a szállító a hibát megvizsgálni és az ajánlata szerinti határidőn belül elhárítani. Ajánlatkérő tehát –egyébként más tenderekben szokványostól eltérően – nem a hibabejelentéstől eltelt időt kívánja értékelni (mert annak maximumát a szerződésben rögzíti), hanem – véleményem szerint logikusan – a hibaelhárítás konkrét idejét. Továbbra is fenntartom büntetőjogi felelősségem tudatában tett nyilatkozatomat, miszerint nyertességünk esetén, a hibabejelentés esetét feltételezve, nem kívánjuk az eljárás I. részeként szállítandó eszközök egyikét sem a szó szoros értelmében a helyszínen javítani, azt a hibabejelentés tartalmától függően alkatrészként, vagy egészben cseréljük. Erre vonatkozóan 15 perc bármely eszközt vagy a számítógép alkatrészét feltételezve sem irreális vállalás, hiszen egy teljes számítógép összeállítása sem vesz igénybe 20 percnél többet. Az ajánlatban részletesen kifejtettem, hogy a monitorok, notebook-ok (kivéve, ha konkrétan a memóriára, vagy HDD-re érkezik a bejelentés) és egyéb alkatrészek (billentyűzet, pendrive, egér, stb.) hibája esetén nincs is értelme javításról beszélni (egyetlen ajánlattevő sem fog tranzisztorokat forrasztgatni és ellenállásokat méregetni a helyszínen), automatikusan csereeszköz/készülék szállítását vonja maga után, melynek rendszerbe állítása – a szállításkori állapotnak megfelelően – kétségtelenül teljesíthető 15 perc alatt. Ezzel kapcsolatban fontos megjegyeznem, hogy a tavalyi évben a FullTec Computer Kft. által megnyert és teljesített valamennyi szerződéshez kapcsolódóan raktáron tartunk – a hozzá tartozó szerződésben rögzítetteknek megfelelően – a főbb alkatrészekből, hogy javítási igény esetén azonnal cselekedni tudjunk. Ezt a bevett gyakorlatot kívánjuk fenntartani jelen eljárással kapcsolatos nyertességünk esetén is. A piaci követelményeknek megfelelően hasonló kategóriájú notebook-okból is több darabot tartunk, a megjelenésre biztosított 8 óra pedig bőségesen elegendő bármely egyéb alkatrész beszerzésére.” Ajánlatkérő az ajánlatokat elbírálta, majd 2009. március 11. napján megküldte az Összegezést az ajánlattevőknek. Az eljárást lezáró döntés szerint a közbeszerzési eljárás valamennyi része tekintetében eredményes volt. A I. - Asztali számítógépek és tartozékaik, valamint notebook-ok – rész nyertese az Albacomp RI
8
Rendszerintegrációs Kft. lett. A FEFO Kft., az Exicom Kft., a Zalaszám Kft., a Szintézis Zrt., a Nádor Kft. és a kérelmező ajánlata érvénytelen lett. A Kérelmező I. részre benyújtott ajánlatának vonatkozásában az érvénytelenség indokát az alábbiak szerint adta meg ajánlatkérő az Összegezésben: „Az ajánlat a Kbt. 88. § (1) bekezdés h) pontja alapján érvénytelen. Az ajánlattevő az I. rész tekintetében a hiba elhárítására vonatkozó határidőként 0,25 órát vállalt. (..) Az ajánlatkérő az ajánlattevő indokolását nem fogadja el, a hibaelhárításra adott 0,25 óra határidőt az indokolást is figyelembe véve továbbra is irreálisan alacsonynak tartja az alábbi okok miatt: - Ajánlatkérő álláspontja szerint egy eszköz hibájának elhárítása (vázlatosan, illetve alapesetben) a következő lépésekből áll: a./ A hibajelentés elemzése, annak alapján a hiba lehetséges okainak meghatározása. b./ Felkészülés a hiba lehetséges okainak elhárítására. c./ A hibás eszköz vizsgálata az eszköz bekapcsolása nélkül. d./ Annak elemzése, hogy az eszköz bekapcsolása okozhat-e a már meglévő esetleges hibán túlmenő károsodást az eszközben, annak bármely részében, vagy bármely hozzá kapcsolt más eszközben. e./ Annak elemzése, hogy az eszköz bekapcsolása veszélyezteti-e az eszközön, vagy bármely hozzá kapcsolódó más eszközön tárolt adatok integritását, olvashatóságát. f./ Megfelelő óvintézkedések megtétele az eszközben, a hozzá kapcsolt más eszközökben, az eszközökön tárolt adatokban, az eszközökhöz kapcsolt más eszközökön tárolt adatokban okozható további sérülések megakadályozására. g./ Az eszközök megvizsgálása, szükség szerint az eszköz bekapcsolásával és/vagy szétszerelésével. Szükségnek megfelelő műszeres vizsgálatok. h./ A hiba okának felderítése. i./ A hiba elhárítása – szükség szerint alkatrész, részegység vagy a teljes eszköz cserélésével. j./ A hiba sikeres elhárításának ellenőrzése szükség szerint a javított/cserélt részegység, illetve az érintett teljes eszköz ellenőrzésével. Ennek során az eredeti hibajelenséget produkáló működési helyzet vizsgálata mellett szükség szerint azoknak, a felhasználó által nem próbált működési helyzeteknek a vizsgálata, amelyek a hibajelenség, illetve feltárt hibaok alapján szintén hibás működést eredményezhettek volna. k./ Az eszköz eredeti kapcsolatainak helyreállítása. l./ Az eszköz, illetve a javítás/csere által érintett részegységek eredeti adattartalmának a helyreállítása. m./ Az eszköz hibátlan működésének ellenőrzése az eszköz eredeti adattartalma mellett, illetve eredeti környezetében. - Az ajánlatkérő az eszközök esetleges hibája esetén egyrészt nem köteles, másrészt várhatóan a legtöbb esetben nem is tudja a hibajelentésében a hibajelenséget olyan részletességgel leírni, amelyből az eszköz tényleges hibája egyértelműen meghatározható, a hibát okozó alkatrész vagy részegység az eszköz tényleges megvizsgálása nélkül behatárolható. Az ajánlatkérőtől – számos potenciális hiba
9
-
-
-
-
-
-
esetén – nem várható el, hogy konkrétan HDD-re, billentyűzetre, pendrive-ra, stb. vonatkozó hibát jelezzen. Az eszköz fizikai, a hiba okának felderítése érdekében történő vizsgálata (a fenti eljárásleírás c., g. és h. pontjai) az ajánlatkérő álláspontja szerint a szavak szokásos értelmezésében már a hibaelhárítás megkezdését jelenti. Az ajánlatkérő álláspontja szerint – annak érdekében, hogy a hiba javítása ne okozzon további, akár az addigiaknál nagyobb kárt – a hibajavítás során a megfelelő elemzések, vizsgálatok, intézkedések megtétele elengedhetetlen (fenti eljárásleírás d., e. és f. pontjai). Az ajánlatkérő álláspontja szerint a hibajavítás elengedhetetlen részét képezi a hiba elhárítása után a javítás sikerességének ellenőrzése (a fenti eljárásleírás j., m. pontjai). Az ajánlatkérő álláspontja szerint a hibajavítás elengedhetetlen részét képezi a javítás után az eszköz eredeti állapotának, ennek részeként eredeti kapcsolatainak a visszaállítása (a fenti eljárásleírás k., l. pontjai). Az ajánlatkérő számára számítógépek esetén elfogadhatatlan az olyan javítás, ami a komplett számítógép kicserélését jelenti anélkül, hogy a számítógép merevlemezét vagy az azokon található, lehetőség szerinti komplett merevlemez-tartalmat a kicserélt számítógépre átmásolnák. Az ajánlatkérő számára számítógépek esetén elfogadhatatlan az olyan javítás,ami a számítógép merevlemezének meghibásodása esetén akár a komplett számítógép, akár a hibás merevlemez kicserélését jelenti anélkül, hogy a számítógép merevlemezén található, a meghibásodás által nem érintett adatokat a merevlemezre vagy az új számítógép merevlemezére átmásolnák. Az ajánlatkérő számára elfogadhatatlan számítógépek esetén a gépek ép, sértetlen merevlemezének az azon tárolt adatokkal együtt való indokolatlan elszállítása. Az ajánlatkérő az ajánlattevő indokolásából azt állapította meg, hogy az ajánlattevő a hibajavítás alatt kizárólag a fenti eljárás i. pontját érti, vagyis egy már felderített hiba közvetlen kiváltó okának elhárítását az érintett részegység vagy a teljes eszköz kicserélésével. Az ajánlatkérő az ajánlattevő indokolásából azt állapította meg, hogy az még a saját értelmezése szerinti hibajavítás tekintetében is ellentmondásos. Az ajánlatkérő számára nyilvánvaló ugyanis, hogy ha egy teljes számítógép összeállítása körülbelül 20 percet vesz igénybe, akkor egy számítógép szükség szerinti, akár teljes szétszerelése, majd újbóli összeszerelése ennél hosszabb időt is igénybe vehet. (Az ajánlatkérő ezzel kapcsolatban is hangsúlyozza, hogy az ajánlattevő által a teljes számítógép összeállítása megadott 20 perces időkeret nyilvánvalóan nem tartalmazza az összeállított számítógép ellenőrző vizsgálatát, a számítógép merevlemezére a szükséges programok telepítését, adatok felmásolását, a programokkal és adatokkal feltöltött gép ellenőrzését.) Az ajánlatkérő nem vonja kétségbe, hogy egyes hibák 15 percen belül elháríthatók (pl. meghibásodott billentyűzet vagy monitor hibájának elhárítása a hibás eszköz kicserélésével), azonban nyilvánvalónak tartja, hogy számos – valószínűleg a legtöbb – hiba esetén az ajánlattevő által megjelölt 15 perc a hiba behatárolásához sem elegendő.
10
- Az ajánlatkérő rendkívüli kockázatnak értékeli, hogy az ajánlattevő nyertessége esetén teljesítési kényszere miatt esetleges meghibásodások esetén a hibajavítás fentiekben vázolt c.-f. pontjait egyáltalán nem vagy nem kellő gondossággal látja el, és ezzel potenciálisan a javítás során eredeti hibánál nagyobb kárt okoz, illetve azt, hogy a hibajavítás fentiekben vázolt j.-m. pontjait egyáltalán nem vagy nem kellő gondossággal látja el, és ezzel a hiba nem megfelelő elhárítása miatti további fennálló hibajelenségeket csak újabb és újabb hibajavításokként kezeli, ellehetetlenítve ezáltal az érintett eszköz folyamatos használatát.” Kérelmező 2009. március 13-án észrevételt küldött ajánlatkérőnek az összegezéssel kapcsolatban, melyet ajánlatkérő 2009. március 18-án megválaszolt. Kérelmező 2009. március 19-én előterjesztett jogorvoslati kérelmében kérte az I. rész Asztali számítógépek és tartozékaik, valamint notebook-ok – vonatkozásában a jogsértés megállapítását, azt, hogy ajánlatkérő megsértette a Kbt. 81. § (1) és (3) bekezdését, és a Kbt. 87. § (2) és (3) bekezdését. Kérte továbbá az I. részt lezáró döntés megsemmisítését, valamint ajánlatkérő kötelezését új döntés meghozatalára, és a jogorvoslati eljárás költségeinek megfizetésére. Ideiglenes intézkedésként kérte az I. rész vonatkozásában a szerződéskötés megtiltását. Kérelme indokolásában előadta, hogy sem az ajánlati felhívás, sem a dokumentáció, illetőleg egyéb, az ajánlattétel során rendelkezésre álló információ nem korlátozta a hibaelhárítás gyorsaságra tehető megajánlás minimumát, az alkalmazandó hibaelhárítás módját, és semmi nem tiltotta, hogy a hibaelhárítást a hibás eszköz azonnali cseréjével valósítsa meg az ajánlattevő. Rámutatott arra, hogy a Kbt. csak arról rendelkezik, hogy az ajánlatkérő milyen esetekben köteles indokolást kérni, illetőleg, hogy köteles érvénytelennek nyilvánítani az ajánlatot, ha nem tartja elfogadhatónak, vagy a gazdasági ésszerűséggel összeegyeztethetőnek az indokolást. Azt semmi nem szabályozza, hogy milyen objektív tényektől függ, hogy az indokolást az elfogadhatónak, vagy elfogadhatatlannak tartja. Kifejtette, hogy az ajánlatának érvénytelenítése kapcsán megfogalmazott indokok egyike sem a megalapozottsággal, vagy a teljesíthetőséggel foglalkozik. Ajánlatkérő nem állította, hogy a 0,25 óra alatt kérelmező nem képes kicserélni a hibás alkatrészt vagy eszközt. Ajánlatkérő nem tett indokolást arra vonatkozóan, hogy a kérelmező jogtalanul vállalt volna a hibaelhárítást az eszközök cseréjével. Kérelmező álláspontja szerint valamennyi cég belső szabályozására tartozik az, hogy adott szerződés keretében, adott partnerre vetítve milyen folyamat szerint, milyen ráfordításokkal kívánja az esetleges hibaelhárítást végrehajtani, a szerződéses kötelezettségeit teljesíteni. Ezzel ellentétben ajánlatkérő a jelen eljárásban saját hibaelhárítási menetrendet kreált, melyet korábban nem ismertetett az ajánlattevőkkel, a bírálati szempontra adott megajánlásunkat és annak módszerét ehhez viszonyítva értékelte. Ajánlatkérő nem vette figyelembe saját előírását (ajánlattételi felhívás VI.3.19. pontja), és a hibabejelentés szakszerűtlenségére hivatkozott, továbbá olyan feladatok végrehajtási idejét vette bázisul, melyek nem kötelezettségei a jelen szerződés kapcsán a nyertes ajánlattevőnek, és általánosságban sem várhatók el, legfeljebb egy átfogó üzemeltetési szerződés keretében. Kérelmező szerint
11
ajánlattevőként a szélsőséges körülmények között is teljesíthető azon vállalást kellett meghatároznia, melyet bármely jogi fórum előtt gyakorlatban is képes megvédeni. Közölte, hogy az ajánlatkérőnek a vizsgálat során az lett volna a feladata, hogy a rendelkezésre álló iratok és adatok alapján meggyőződjön arról, hogy a kérelmező jogosult volt-e ilyen mértékű vállalást megtenni, jogában állt-e a hibaelhárítás módszereként az általa választott megoldást alkalmazni, a vállalás időtartama a módszer figyelembe vételével tartható-e, továbbá van-e esetleg olyan tényező, mely gazdaságossági szempontból esetleg megkérdőjelezné a vállalás teljesíthetőségét. Kérelmező szerint ajánlatkérő nem volt azonban jogosult a bírálati szempontrendszert kibővíteni, előre nem ismertetett, sőt valótlan követelésekkel, az azokhoz való viszonyítással kibővíteni, nem a Kbt. szerint elbírálni az ajánlatot és az indokolást, objektív tényekkel alá nem támasztott fikcióit, félelmeit valós veszélyként, indokként feltüntetni. Kérelmező rámutatott arra, hogy a kötelezettségeket a szerződés szabályozza. Az ajánlati ár és a vállalt kötelezettségek az ajánlatában összhangban vannak, irracionális lenne feltételezni azt, hogy eleve a szerződésszegés célzatával tette volna meg a vállalásait. Közölte, hogy a cég forgalmának jelentős része (60%-ot meghaladó arány) közbeszerzési szerződések teljesítéséből származik. A közbeszerzés keretében megkötött szerződés megszegése kizáró ok lehet a jövőbeni eljárásokból. Mindebből következik, hogy nem életszerű és a cég üzletpolitikájával ellentétes lenne olyan vállalás megtétele, melyet azután szerződés rögzít és a valóságban pedig nem teljesíthető, a legkisebb esélye is fennáll a szerződésszegés lehetőségének. Összegezve a fentieket, ajánlatkérő megsértette a Kbt. 81.§ (1) és (3) bekezdésében foglaltakat, mert érvényes ajánlatot nyilvánított érvénytelennek. Ajánlatkérő megsértette továbbá a Kbt. 87.§ (2) bekezdésében foglaltakat, mert nem győződött meg a vitatott bírálati elem megalapozottságáról, teljesíthetőségéről, illetőleg nem ezeket vizsgálta, nem ezek ismeretében hozta meg döntését. Ezzel összefüggésben nem megfelelően alkalmazta a Kbt. 87.§ (3) bekezdésében foglaltakat, mert így egy egyébként érvényes ajánlatot nyilvánított érvénytelennek. A Döntőbizottság az ügyben ideiglenes intézkedést nem alkalmazott, mivel annak törvényi előfeltételei nem álltak fenn. Ajánlatkérő a jogorvoslati kérelem elutasítását kérte megalapozatlanság miatt. Indoklásában előadta, hogy az ajánlatok szakmai értékelése terén alapos körültekintéssel járt el, informatikus szakemberek mellett igazságügyi szakértőt is bevont az eljárásába és az ajánlatok értékelésébe, amely szigorúan szakmai alapon, az ajánlattevők megajánlásainak objektív mérlegelése útján történt. A 3. bírálati részszempont, illetve az ajánlatkérő által az ajánlattételi felhívásban meghatározott szerződést biztosító mellékkötelezettségek kapcsán a felhívás VI.3) pont 19) alpontjában – és ennek megfelelően a dokumentációban rendelkezésre bocsátott szerződéstervezet 8.4/ pontjában is – kifejtésre kerültek a jótállással kapcsolatos előírásai. Ajánlatkérő a kérelmező vállalását túlzottan alacsony mértékűnek ítélte, és ezért a Kbt. 87.§-ának (1) bekezdése alapján indokolást kért. A kérelmező a hibaelhárítást a
12
hibabejelentés tartalmától függően szándékozott megvalósítani, a hibás alkatrész vagy készülék cseréjével. A kérelmező megajánlását a Kbt. 87.§-a alapján adott indokolása, valamint az általánosan elfogadott szakmai követelmények és szokások figyelembe vételével az ajánlatkérő átfogóan megvizsgálta, és arra a megállapításra jutott, hogy a kérelmező által vállalt 0,25 órán (15 percen) belül objektíve nem lehetséges valamennyi informatikai hiba – az ajánlatkérő által előírt feltételek mellett történő – elhárítása, az alábbi indokok alapján. Ajánlatkérő álláspontja szerint a kérelmező vállalása azt feltételezi, hogy az ajánlatkérő olyan részletes hibajelentést tesz, melyből a hiba egyértelműen azonosítható. Az eszközök esetleges hibája esetén azonban ajánlatkérő egyrészt nem köteles, másrészt várhatóan a legtöbb esetben nem is tudja a hibajelentésében a hibajelenséget olyan részletességgel leírni, amelyből az eszköz tényleges hibája a szállító számára egyértelműen meghatározható, illetve a hibát okozó alkatrész, vagy részegység az eszköz tényleges megvizsgálása nélkül behatárolható. Az eszköz fizikai, a hiba okának felderítése érdekében történő vizsgálata a szavak szokásos értelmezésében már a hibaelhárítás megkezdését jelenti, amint azt a felhívás is tartalmazta. Annak érdekében, hogy a hiba javítása ne okozzon további, akár az addigiaknál nagyobb kárt, a hibajavítás során a megfelelő elemzések, vizsgálatok, intézkedések megtétele elengedhetetlen a javítás eredményességének és az eszköz további használatának biztosítása céljából, akárcsak a hiba elhárítása után a javítás sikerességének ellenőrzése, valamint a javítás után az eszköz állapotának, ennek részeként eredeti kapcsolatainak a visszaállítása. Számításba kell venni azt is, hogy a mindennapos közhivatali használatban álló számítógépek esetében az olyan javítási eljárás, amely a komplett számítógép kicserélését jelenti, nem előnyös, ugyanis kalkulálni kell a számítógép merevlemezén található, lehetőség szerinti komplett merevlemez-tartalomnak a kicserélt számítógépre való átmásolásának idővonzatával. Ajánlatkérő elfogadhatatlannak tartja a számítógépek esetén a gépek ép, sértetlen merevlemezének az azon tárolt adatokkal együtt történő indokolatlan elszállítását. Nem vonja kétségbe, hogy egyes hibák akár 15 percen belül is elháríthatók (pl. meghibásodott billentyűzet, vagy monitor hibájának elhárítása a hibás eszköz kicserélésével), azonban nyilvánvalónak tartja, hogy számos – valószínűleg a legtöbb – hiba esetén a kérelmező által megjelölt 15 perc a hiba behatárolásához sem elegendő. Ajánlatkérő szerint a kérelmező által a hibaelhárítással kapcsolatban megadott egyetlen tényadat – mely szerint számára „egy teljes számítógép összeállítása sem vesz igénybe 20 percnél többet” – nem indokolja meg objektív módon, hogy a hibaelhárítás 15 percnél gyorsabban elvégezhető, sőt éppen ezzel ellentétes következtetés levonására ad okot. A hibaelhárítás ugyanis adott esetben nem csak összeszerelést, hanem előtte szétszerelést is igényel. Egy, a számítógép összeszerelésekor továbbá értelemszerűen ellenőrzött, bevizsgált alkatrészekből és részegységekből indul ki a szállító, azonban hibajavítás esetén az egyik alapvető feladat éppen annak a megállapítása, hogy melyik a meghibásodott alkatrész, vagy részegység és ennek hibája esetleg mely további alkatrészek, vagy részegységek meghibásodását okozta. Egy számítógép összeszerelése során nem kell tekintettel lenni a merevlemez aktuális állapotának megőrzésére. A számítógép összeszerelést a szállító általa előre ismert, szokásos körülmények között végzi; nem várt körülmények esetére azonnal a rendelkezésére áll a teljes saját infrastruktúrája. Ezzel szemben a
13
hibaelhárítást nem a szokásos, előre ismert körülmények között kell elvégeznie, így a lehetséges szituációkra előre fel kell készülnie, és nem várt körülmények esetén szükség lehet infrastruktúrájának a hibaelhárítás helyszínén rendelkezésére nem álló elemei, eszközei, erőforrásai igénybevételére is. Végül az összeszerelt számítógépet a szállító az általa előre ismert, szokásos körülmények között ellenőrzi, azonban az eszközök használata közben felmerülő hibák olyan használati körülmények között jelentkezhetnek, amelyre a szállító esetleg nem készült fel. Ajánlatkérő kifejtette, hogy a kérelmező vállalásából, illetve a Kbt. 87.§-a szerinti indokolásából az állapítható meg, hogy a kérelmező a hibajavítás alatt kizárólag egy már teljes mértékben felderített hiba közvetlen kiváltó okának elhárítását érti az érintett részegység, vagy a teljes eszköz kicserélésével. Ajánlatkérő valóban nem korlátozta a hibaelhárítás minimumát, tekintettel arra is, hogy a Kbt. az irreálisnak ítélt megajánlások kezelésének módjára nézve kötelező szabályt ír elő az ajánlatkérő számára. Ezzel szemben meghatározta a hibaelhárítás maximumát (8 munkaóra), mellyel közvetett módon kifejezésre juttatta azt, hogy a hiba elhárítása alatt nem minden esetre nézve és általános jelleggel kizárólag a cserét tartja egyedül járható útnak. Nem várható el ajánlatkérőtől az, hogy az érintett eszköz(ök) meghibásodása esetén minden esetben olyan tartalmú hibabejelentést adjon, amelyből egyértelműen megállapítható, hogy mi a hiba oka, azt mely eszköz(ök), részegység(ek), alkatrész(ek) meghibásodása idézte elő, illetve a hiba mely további eszköz(ök), részegység(ek), alkatrész(ek) meghibásodását okozta. Ajánlatkérőnek az általában elvárható magatartás és együttműködési kötelezettség alapján a tőle, mint felhasználótól elvárható részletességgel és szakértelemmel kell a hibajelenséget leírnia. Ennek alapján a szállító feladata a szükséges hibavizsgálatok elvégzése, a hiba behatárolása, a hiba ésszerű módon történő elhárítása, a hiba tényleges elhárításának ellenőrzése. Előadta, hogy a hibaelhárítás nem képzelhető el anélkül, hogy a hiba elhárítására kötelezett fél – bármilyen részletes hibajelentést is kap – anélkül végezze el a hiba elhárítását, hogy a hiba okát ne tárná fel, vagy legalább ne ellenőrizné. A hibaelhárítás folyamata a hiba vizsgálatának megkezdésétől kezdve a hiba tényleges elhárításáig, és ennek ellenőrzéséig tart, ezek a lépések a hibaelhárítás részét képezik. A kérelmező indokolásából azonban az olvasható ki, hogy a hibaelhárítás alatt azt érti, hogy a már behatárolt hibának megfelelően kicseréli az érintett alkatrészt, vagy az egész eszközt. A hiba vizsgálatát, behatárolását a hiba elhárításának ellenőrzését nem érti bele a hibaelhárításba. A hibaelhárítás – Összegezésben részletezett – nélkülözhetetlen lépéseinek időszükségletét a kérelmező nem kalkulálta a kötelezettségvállalása megtételekor, és ezért tett a hibaelhárítás időtartamára nézve irreális kötelezettségvállalást. Ajánlatkérő 2009. március 23-án bejelentette, hogy az I. rész vonatkozásában a Döntőbizottság érdemi határozatának meghozataláig a szerződéskötést elhalasztotta. Egyéb érdekeltek a jogorvoslati eljárás során nem tettek észrevételt. A Döntőbizottság az alábbi indokokra tekintettel megállapította, hogy a jogorvoslati kérelem megalapozatlan.
14
Az ajánlatkérő a tárgyi beszerzését - annak becsült értéke alapján - a Kbt. Negyedik Része szerinti szabályok alkalmazásával folytatta le. A Döntőbizottság megállapította, hogy a kérelmező az I. közbeszerzési részre - Asztali számítógépek és tartozékaik, valamint notebook-ok – benyújtott ajánlatának a Kbt. 88. § (1) bekezdés h) pontjára alapított érvénytelenné nyilvánítását, ezzel összefüggésben az I. részt lezáró ajánlatkérői döntést támadta. A jogorvoslati kérelem a 3. – a hibaelhárítás megkezdésétől a hiba elhárításáig eltelt időtartam – bírálati részszempont szerint értékelt ajánlati tartalomra alapított érvénytelenné nyilvánítást kifogásolta. A Kbt. 300. § (6) bekezdése alapján az egyszerű közbeszerzési eljárásban az eljárás megindítására a 48. § (2)-(3) bekezdése; az ajánlattételi felhívásra az 52. §; a kiegészítő tájékoztatásra az 56. §; a bírálati szempontokra az 57. § (1)-(5) bekezdése; az ajánlatra a 70. § (1) bekezdése és a 73. §; az ajánlattételi határidőre és az ajánlati kötöttségre a 74. § (6) bekezdése és a 75. § (2) bekezdése; az ajánlatok benyújtására és felbontására a 79-80. §; az ajánlatok elbírálására a 81-89. §, a 91-92. §; az ajánlatok elbírálásáról szóló tájékoztatásra a 97. §; a szerződés megkötésére a 99. § (1), (3)-(4) bekezdése; valamint tárgyalás esetén a 128. § is megfelelően alkalmazandó azzal, hogy az ajánlati felhívás helyett ajánlattételi felhívást kell érteni. Az egyszerű közbeszerzési eljárás kapcsán a hirdetmények megküldésére és közzétételére a 249. § is megfelelően alkalmazandó. A Kbt. 70. § (1) bekezdése alapján az ajánlattevőnek az ajánlati felhívásban és a dokumentációban meghatározott tartalmi és formai követelményeknek megfelelően kell ajánlatát elkészítenie és benyújtania. Az ajánlatnak tartalmaznia kell különösen az ajánlattevő kifejezett nyilatkozatát az ajánlati felhívás feltételeire, a szerződés teljesítésére és a kért ellenszolgáltatásra, valamint arra vonatkozóan, hogy a nyertessége esetén a közbeszerzési eljárás alapján megkötött szerződés teljesítése céljából, e szerződésen alapuló szerződéseiben saját magára vonatkozó kötelezettségként vállalja a 305. § (1)-(3) bekezdése és a 306/A. § (1) és (2) bekezdése szerinti előírások érvényesítését. A Kbt. 81. § (1) bekezdése szerint az ajánlatok elbírálása során az ajánlatkérőnek meg kell vizsgálnia, hogy az ajánlatok megfelelnek-e az ajánlati felhívásban és a dokumentációban, valamint a jogszabályokban meghatározott feltételeknek. A Kbt. 81. § (3) bekezdése szerint az ajánlatkérő köteles megállapítani, hogy mely ajánlatok érvénytelenek, illetőleg van-e olyan ajánlattevő, akit az eljárásból ki kell zárni. A Kbt. 87. § (1) bekezdése alapján ha az ajánlatnak a bírálati részszempontok szerinti valamelyik tartalmi eleme lehetetlennek vagy túlzottan magas vagy alacsony mértékűnek, illetőleg kirívóan aránytalannak értékelt kötelezettségvállalást tartalmaz, az ajánlatkérő az érintett ajánlati elemekre vonatkozó adatokat, valamint indokolást köteles írásban kérni. Az ajánlatkérőnek erről a kérésről a többi ajánlattevőt egyidejűleg, írásban értesítenie kell.
15
A (2) bekezdés szerint az ajánlatkérő az indokolás és a rendelkezésére álló iratok alapján köteles meggyőződni az ajánlati elemek megalapozottságáról, teljesíthetőségéről, ennek során az ajánlattevőtől írásban tájékoztatást kérhet a vitatott ajánlati elemekre vonatkozóan. A (3) bekezdés értelmében az ajánlatkérő köteles érvénytelennek nyilvánítani az ajánlatot, ha nem tartja elfogadhatónak és a gazdasági ésszerűséggel összeegyeztethetőnek az indokolást. A Kbt. 88. § (1) bekezdés h) pontja szerint az ajánlat érvénytelen, ha az lehetetlen vagy túlzottan magas vagy alacsony mértékű, illetőleg kirívóan aránytalan kötelezettségvállalást tartalmaz [87. § (3) bekezdése]. A közbeszerzési eljárás célja a szerződés megkötése, amelynek révén a beszerzési igényt az ajánlatkérő által meghatározott szempontok szerint kiválasztott ajánlattevő fog teljesíteni. A közpénzekkel felelősen gazdálkodó ajánlatkérőnek kötelessége annak elősegítése, hogy az eljárásban csak olyan ajánlattevők versenyezzenek, amelyek ténylegesen teljesíthető ajánlatot tesznek, és irreális ajánlat megtételével nem veszélyeztetik a szerződés megfelelő teljesítését. A jogalkotó ennek érdekében írta elő azt, hogy amennyiben a benyújtott ajánlat lehetetlennek vagy túlzottan magas vagy alacsony mértékűnek, illetőleg kirívóan aránytalannak értékelt kötelezettségvállalást tartalmaz, úgy az ajánlatkérőnek meg kell győződnie az ajánlatok irreálisnak tűnő tartalmi elemeinek valódiságáról és teljesíthetőségéről. A fent ismertetett törvényi előírások alapján ebben esetben az ajánlatkérőnek a Kbt-ben meghatározott módon kell eljárnia, az ilyen ajánlatokat nem nyilváníthatja automatikusan érvénytelenné, hanem köteles a Kbt. 87. § (2) és (3) bekezdése szerint eljárni. Ajánlatkérő amiatt nyilvánította a Kbt. 88. § (1) bekezdés h) pontja alapján érvénytelenné a kérelmező ajánlatát, mert a 3. részszempontra kirívóan alacsony, ajánlatkérő szerint elfogadhatatlan vállalást tett, mert is indokolt meg. A Döntőbizottság az alábbi indokokra tekintettel úgy ítélte meg, hogy ajánlatkérő döntése jogszerű. Jelen esetben a benyújtott ajánlatok alapján tényként megállapítható, hogy a kérelmező az ajánlatában a 3. részszempontra 0,25 óra vállalást tett, mely 15 perces időtartamnak felel meg. A Döntőbizottság elsődlegesen azt tekintette át, hogy ajánlatkérő miként határozta meg a 3. részszempont tartalmát, ugyanis ennek függvényében, a többi ajánlattevő vállalására is tekintettel ítélhető meg a kérelmezői ajánlat megfelelősége, elfogadhatósága. Ajánlatkérő a felhívásában és a dokumentációjában részletesen szabályozta, hogy az ajánlattevőket 36 hónapos teljes körű jótállási kötelezettség terheli az általuk szállított asztali számítógépekre, notebookokra, monitorokra, azok zavartalan, hibátlan működéséért. Ajánlatkérő meg is fogalmazta e körben a konkrét előírásait. Ajánlatkérő kötelezettségét az képezi, hogy közölje a vállalkozóval a hibabejelentést, tehát azt,
16
hogy az érintett gép, berendezés nem működik rendeltetésszerűen. Osztotta abban a Döntőbizottság ajánlatkérő álláspontját, hogy a hibabejelentésben foglaltakat a vállalkozónak kötelezettsége szakmai szempontból ellenőrizni és annak alapján konkrétan meghatározni a hiba okát. Az is egyértelmű a szabályozás alapján, hogy a hiba konkrét okának meghatározása már mindenképpen beletartozik a hibabejelentést követően a helyszínen eltöltött időtartamba, így az ajánlattevőknek ezt is figyelembe kellett venni a vállalásuk megtétele során. Ez is a hibaelhárítás megkezdésének minősül. Ismert az, hogy a jótállás jogintézménye által többféle jogosultság illetheti meg a megrendelőt, melynek alapján határozhatja meg, hogy minek a tartalmát minősíti a bírálat során részszempontnak, melynek alapján választja ki a nyertes ajánlattevőt. A Döntőbizottság megvizsgálta az ajánlatkérő által meghatározott 3. részszempontot, és annak alapján egyértelműen azt a következtetést vonta le, hogy az nem azonosítható a kérelmező által szándékolttal, nevezetesen azzal, hogy az egyes ajánlattevők milyen időtartam alatt tudják kicserélni az adott berendezés egyes részegységeit, vagy pedig magát az egész berendezést. A részszempont tartalma nem szűkíthető le arra, hogy hány perc alatt cserélhető ki az egész, a hibabejelentés által érintett készülék. Ajánlatkérő akként fogalmazott, hogy a hibaelhárítás megkezdésétől a hiba elhárításáig eltelt időtartamot kívánja vizsgálni a részszempont körében. Ez ugyan magában foglalhatja egyes részegységek cseréit is, azonban semmiképpen nem jelentheti azt, hogy milyen időtartam alatt cserélhető ki az egész készülék. Ebben az esetben szükségtelen lett volna meghatározni a legfeljebb 8 munkaórás időtartamot. Ajánlatkérő mind a dokumentációjában, mind a szerződéstervezetében akként rendelkezett, hogy az ajánlattevő kötelezettsége a megrendelő igényeinek megfelelően a működési zavart, a hibát elhárítani. Ajánlatkérő az „igényeinek megfelelő” kifejezés alatt nem a berendezések komplett cseréjét értette, azt külön kezelte és szabályozta, mégpedig a 8 munkaórás időtartamon belül. Ajánlatkérő a 3. részszempont alatt a hibakijavítás időtartamára tett vállalásokat kívánta megversenyeztetni. Ebből következően a Kbt. alapelveit is sérti az olyan ajánlattevői magatartás, melyben nem a részszempont tartalmának megfelelő vállalással kívánja az ajánlattevő előnyösebb helyzetbe hozni az ajánlatát a bírálat során. Emiatt ugyanis tisztességtelen hátrányba kerülnek az olyan ajánlattevők, akik a részszempont valódi tartalmára adták meg vállalásukat. Összegezve a fentieket a Döntőbizottság jogi álláspontja szerint a 3. részszempontra tett vállalásokat olyan szempontból kell értékelni a megalapozottság vonatkozásában, hogy azok alatt valóban hibakijavítások, hibaelhárítások megvalósíthatók-e. Ajánlattevők nem változtathatják meg a bírálati részszempontok tartalmát, a bírálati részszempontot a felek nem támadták meg, e körben még tisztázó kérdést sem tettek fel. A Döntőbizottság megvizsgálta szakmai szempontból is a kérelmező vállalását. Megállapítható, hogy 4-szer hosszabb időtartamú vállalást tett két ajánlattevő, 8-szor hosszabb időtartamot egy ajánlattevő, 16-szor hosszabb időtartamot egy ajánlattevő, és
17
32-szer hosszabb időtartamú vállalást tett három ajánlattevő. Az ajánlattevők mindegyike szakcégnek minősül, akik rendszeresen végeznek – egyebek mellett – ilyen tevékenységet is, mely már önmagában is megkérdőjelezi a kérelmezői vállalás megalapozottságát, teljesíthetőségét. A vállalkozónak az a kötelezettsége, ezt jelenti a hibaelhárítás, hogy biztosítsa újra az adott berendezés rendeltetésszerű használatra való alkalmasságát. A Döntőbizottság szakmai álláspontja szerint a 15 perces időtartam olyan minimálisan rövid, hogy a helyszínre való kiérkezéstől ezen időtartam alatt az ilyen berendezések vonatkozásában adódható széles körű meghibásodási lehetőség mellett nem állapítható meg egyértelműen és kétséget kizáróan, hogy 15 percen belül kijavítható lenne, elhárítható lenne az összes meghibásodás, méghozzá az egész berendezés cseréje nélkül, miután nem ez a részszempont tartalma. E körben hangsúlyozandó az is, hogy az ajánlattevő kötelezettsége az, hogy a számukra megadott indokolási lehetőség alapján megadják az ajánlatkérő részére a bírálat során a vállalásuk objektív teljesíthetőségére vonatkozó konkrét ismertetéseket, adatokat. A Döntőbizottság megvizsgálta a kérelmező által benyújtott indokolást és megállapította, hogy az a részszempont valós tartalma körében nem foglal magába értékelhető, figyelembe vehető objektív elemeket, így ajánlatkérő nem követett el jogsértést, amikor a kérelmező indokolását nem fogadta el. Ezen indokolás alapján nem állapítható meg ugyanis, hogy valóban 15 perc alatt a hiba a kiérkezéstől számítva elhárítható, és a gép újra rendeltetésszerűen használható. Összegezve a fentieket a Döntőbizottság megállapította, hogy ajánlatkérő jogszerűen végezte el a kérelmező ajánlatának vizsgálatát, a kérelmező indokolása és a rendelkezésre álló iratok alapján jogszerűen állapította meg az ajánlat érvénytelenségét a Kbt. 88. § (1) bekezdés h) pontja alapján. A kérelmező ajánlatának 3. bírálati részszempont szerint értékelt eleme kirívóan alacsony, túlzottan aránytalan kötelezettségvállalást tartalmaz. A fentiekre tekintettel a Döntőbizottság a Kbt. 318. § (1) bekezdésében meghatározott hatáskörében eljárva a Kbt. 340. § (2) bekezdés a) pontja alapján a megalapozatlan jogorvoslati kérelmet elutasította. A Döntőbizottság a Kbt. 340. § (2) bekezdés f) pontja és a 341. § (6) és (7) bekezdése alapján rendelkezett a költségek viseléséről. A bírósági jogorvoslatról szóló tájékoztatás a Kbt. 346. § (1) bekezdésén alapul. Budapest, 2009. április 6. Uherné dr. Laczi Orsolya sk közbeszerzési biztos A kiadmány hiteléül:
Fábián Péter sk közbeszerzési biztos Tóth Zoltánné
A határozatot a bíróság előtt keresettel támadták.
Dr. Nagy Gizella sk közbeszerzési biztos
18
Kapják: 1. FullTec Computer Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. (1196 Budapest, Jáhn Ferenc
u. 226.) 2. Közbeszerzések Tanácsa (1024 Budapest, Margit krt. 85.) 3. FEFO Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. (1135 Budapest, Jász u. 33-35.) 4. Exicom Rendszerház Kft. (6722 Szeged, Tisza Lajos krt. 47.) 5. Albacomp RI Rendszerintegrációs Kft. (8000 Székesfehérvár, Mártírok útja 9.) 6. ZALASZÁM Informatika Kft. (8900 Zalaegerszeg, Mártírok útja 53.) 7. Szintézis Informatikai Zrt. (9023 Győr, Tihanyi Árpád u. 2.) 8. Trendex Infokommunikációs Zrt. (1116 Budapest, Barázda u. 38.) 9. Nádor Rendszerház Kft. (1141 Budapest, Öv u. 3.) 10. Közbeszerzések Tanácsa Elnöke (1024 Budapest, Margit krt. 85.) 11. Irattár
