A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének FK-III/B-5931/2011. számú, fogyasztóvédelmi intézkedés alkalmazását és bírság kiszabását tartalmazó határozata az OTP Bank Nyrt. számára A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (székhelye: 1013 Budapest, Krisztina krt. 39., továbbiakban: Felügyelet) által (…) Ügyfél kérelme alapján az OTP Bank Nyrt.-nél (székhelye: 1051 Budapest, Nádor utca 16., továbbiakban: Bank) lefolytatott fogyasztóvédelmi eljárás megállapításai alapján Dr. Szász Károly, a Felügyelet Elnökének felhatalmazása alapján az alábbi határozatot hozom: I.
A Felügyelet a Bankkal szemben — a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatra vonatkozó rendelkezés megsértése miatt — a határozat kézhezvételének napjával megtiltja a jogsértő magatartás további folytatását.
I/A.
A Felügyelet a Bankkal szemben — a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatra vonatkozó rendelkezés megsértése miatt — 250.000 Ft, azaz kettőszázötvenezer forint fogyasztóvédelmi bírságot szab ki.
A kiszabott fogyasztóvédelmi bírságokat a határozat jogerőre emelkedésétől számított 30 napon belül kell a Felügyeletnek a Magyar Államkincstárnál vezetett 10032000-0028383430000003 számú számlájára - "fogyasztóvédelmi bírság" megjelöléssel, valamint a határozat számának feltüntetésével - befizetni. A fogyasztóvédelmi bírság önkéntes befizetésének elmaradása esetén a közigazgatási végrehajtás szabályai kerülnek alkalmazásra. A fogyasztóvédelmi bírság befizetésére meghatározott határidő elmulasztása esetén, a be nem fizetett bírságösszeg után késedelmi pótlék felszámolására kerül sor, melynek mértéke minden naptári nap után a felszámítás időpontjában érvényes jegybanki alapkamat kétszeresének 365öd része. A késedelmesen megfizetett késedelmi pótlék után nem számítható fel késedelmi pótlék. A késedelmi pótlékot a Felügyelet hivatkozott számú számlájára kell befizetni, a határozat számának feltüntetésével, „késedelmi pótlék” megjelöléssel. Ha a kötelezett a bírságfizetési kötelezettségének határidőben nem tesz eleget, a fizetési kötelezettség haladéktalanul végrehajtásra kerül. A határozat ellen közigazgatási eljárás keretében fellebbezésnek nincs helye. Az ügyfél, illetve a kifejezetten rá vonatkozó rendelkezés tekintetében az eljárás egyéb résztvevője a határozat felülvizsgálatát a közléstől számított 30 napon belül jogszabálysértésre hivatkozással a Fővárosi Bíróságtól keresettel kérheti. A keresetlevelet – a Fővárosi Bíróságnak címezve – a Felügyeletnél kell 3 példányban benyújtani vagy ajánlott küldeményként postára adni. A keresetlevél benyújtásának a határozat végrehajtására nincs halasztó hatálya. Indokolás Ügyfél 2011. január 11-én érkeztetett, 2011. január 31-én és 2011. április 14-én kiegészített, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletéről szóló 2010. évi CLVIII. törvény (továbbiakban:
Psztv.) 64. §-ában meghatározott fogyasztóvédelmi eljárás lefolytatására irányuló kérelemmel kereste meg a Felügyeletet, melyben a Bank eljárását kifogásolta az alábbiak szerint: Ügyfél 2010. december 1-jén a Bank internetes honlapján keresztül megbízást adott a Banknak (…) (továbbiakban: Alap) (…) befektetési jegyek vételére, mert ekkor az utolsó ismert egy befektetési jegyre jutó nettó eszközérték a Bank honlapja szerint (…) Ft/db volt. A Bank internetes honlapján 2010. december 2-án, a megbízás teljesítésének napján, az utolsó ismert egy befektetési jegyre jutó nettó eszközérték (…) Ft/db-ra változott. Ügyfél a beadványában kifogásolta, hogy a Bank a honlapján néhány nap múlva, az Ügyfelet érintő napokra visszamenőleg módosította a befektetési jegy egy jegyre jutó nettó eszközértékét. Az Ügyfél által kezdeményezett ügylet T+3 napos elszámolású, így a módosítást követően az Ügyfélnek nem volt lehetősége visszalépni a vásárlástól. Ügyfél a beadványában előadta, hogy a Bank téves tájékoztatása miatt jelentős vesztesége keletkezett. Ügyfél kifogásolta, hogy a Bank nem biztosította számára annak lehetőségét, hogy a befektetési jegy módosított, egy jegyre jutó nettó eszközértékének ismeretében a vételi megbízását visszavonja. Ügyfél ügyének kivizsgálását, és a Bankkal szemben támasztott kártérítési igénye jogosságának megállapítását kérte a Felügyelettől. A Psztv. 64. § (1) bekezdése alapján a Felügyelet kérelemre vagy hivatalból indított eljárás keretében ellenőrzi a) a 4. §-ban meghatározott szervezet vagy személy által nyújtott szolgáltatást igénybe vevő fogyasztóval szemben tanúsítandó magatartásra vonatkozó kötelezettséget megállapító, a 4. §ban felsorolt törvényekben vagy az azok végrehajtására kiadott jogszabályban előírt rendelkezések, valamint b) az alábbi törvényekben meghatározottak szerint ba) a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló törvény rendelkezéseinek, bb) a gazdasági reklámtevékenység alapvető feltételeiről és egyes korlátairól szóló törvény rendelkezéseinek, továbbá bc) az elektronikus kereskedelmi szolgáltatások, valamint az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások egyes kérdéseiről szóló törvény rendelkezéseinek (a továbbiakban az a) és a b) pont együtt: fogyasztóvédelmi rendelkezések), továbbá c) az e törvény szerinti pénzügyi fogyasztói jogvitával kapcsolatos kötelezettség betartását, és - ide nem értve a szerződés létrejöttének, érvényességének, joghatásainak és megszűnésének, továbbá a szerződésszegésnek és annak joghatásainak megállapítását - eljár e rendelkezések megsértése esetén (a továbbiakban: fogyasztóvédelmi eljárás). A Felügyelet a fogyasztóvédelmi eljárás keretében az alábbi tényállást állapította meg: I. A Bank 2011. április 6-án érkeztetett nyilatkozata szerint az Ügyfél 2010. december 1-jén internet szolgáltatás igénybevételével megbízást adott az Alap befektetési jegyeinek vásárlására ((…)-ból történő átcsoportosítással), összevont értékpapírszámláján (…) Ft árfolyamértékre, nyugdíj-előtakarékossági értékpapírszámláján (…) Ft árfolyamértékre. Ügyfél a megbízás rögzítésekor elismerte, hogy az OTP Alapkezelő Zrt. Üzletszabályzatát, valamint az Alap Tájékoztatóját megismerte, az azokban foglaltakat tudomásul vette. Az Alap Letétkezelője – a Tájékoztató szerint – az OTP Bank Nyrt.
A befektetési jegyekre adott megbízások teljesítési rendjét, azaz az Alap befektetési jegyeinek forgalmazási rendjét az Alap Tájékoztatójának részét képező Kezelési Szabályzat 4.4.1. pontja tartalmazza, e szerint: „Vételi megbízás A megbízási szerződésben a Befektetési Jegy vásárlásra szánt összeg kerül rögzítésre. A vételi jutalékkal növelt vételár megfizetése az 4.4.2 pontban foglaltak szerint történhet. A Vezető Forgalmazó az Árfolyamnapot követő második Forgalmazási Napon jóváír az Ügyfél számláján annyi darab Befektetési Jegyet, amennyi a vételár és az Árfolyamnapi egy jegyre jutó nettó eszközérték hányadosának egész része, feltéve, hogy a vételár vételi jutalékkal megnövelt összege az Ügyfél bankszámláján rendelkezésre áll.” A vételi megbízások rögzítésekor a Bank rendszerében még a helytelenül számított, 2010. november 29-ei „utolsó ismert egy jegyre jutó nettó eszközérték: (…) Ft/db” szerepelt. Az Ügyfél kettő megbízásának teljesítésére vonatkozó, megbízásonként kiadott, 2010. december 6-án kelt ún. Összevont Teljesítési Igazolás a „teljesítés adatai" rovatban az egy jegyre jutó nettó eszközértékként az (…) Ft/db értéket, azaz a helyes adatot tartalmazta. Ennek alapul vételével került meghatározásra a vásárolt befektetési jegyek darabszáma is, mely a NYESZ-R számlára elszámolt ügyletnél (…) db lett (szemben a megbízás adatai rovatban szereplő (…) db-bal), a másik ügyletnél pedig (…) db (szemben a megbízás adatai között feltüntetett (…) db-bal). A Bank a 2011. április 6-án érkeztetett nyilatkozatában elismerte, hogy az Alap A, B és C sorozatának nettó eszközérték számítása a 2010. november 22 – 2010. december 1. közötti időszakra vonatkozóan hibás volt. A hibát a Bank 2010. december 2-án tárta fel, a hiba javítására 2010. december 03-án került sor. A nettó eszközérték kiszámításának és közzétételének szabályait a tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény (a továbbiakban: Tpt.) 266. §-a határozza meg, mely szerint: „266. § (1) A befektetési alap nettó eszközértékét a letétkezelő határozza meg. (2) Az alap nettó eszközértékét befektetési jegy sorozatonként, az alap eszközeire vonatkozó lehető legfrissebb piaci árfolyam-információk alapján, az alap kezelési szabályzatában írtak szerint kell meghatározni. (3) A nyílt végű befektetési alap nettó eszközértékét és az egy befektetési jegyre jutó nettó eszközértéket minden forgalmazási napra meg kell állapítani és a 34. § (4) bekezdésében meghatározott helyen közzé kell tenni, valamint a forgalmazási helyeken a befektetők számára hozzáférhetővé kell tenni. (4) A nettó eszközértéket és az egy befektetési jegyre jutó nettó eszközértéket zárt végű értékpapír-befektetési alap esetén legalább hetente, a zárt végű ingatlanalapok esetén pedig legalább havonta kell megállapítani és a 34. § (4) bekezdésében meghatározott helyen közzétenni. (5) A befektetési alap nettó eszközértékét és az egy befektetési jegyre jutó nettó eszközértéket naponta kell megállapítani és a 34. § (4) bekezdésében meghatározott helyen közzétenni, ha az alap portfóliója származtatott eszközöket is tartalmaz. (6) A nyilvános befektetési alap nettó eszközértékét és az egy befektetési jegyre jutó nettó eszközértéket a megállapítását követő két munkanapon belül közzé kell tenni. (7) Az alapkezelő köteles minden, a befektetési alap nettó eszközértékének megállapításához szükséges dokumentumot késedelem nélkül, a nettó eszközérték megállapításának rendszerességéhez igazodva megküldeni a letétkezelőnek.
(8) A befektetési alap nettó eszközértéke számításában bekövetkezett hiba esetén a hibás nettó eszközértéket a hiba feltárását követő legközelebbi nettó eszközérték megállapításkor a hiba bekövetkezésének időpontjára visszamenőleges hatállyal javítani kell. A javítás során a hibás nettó eszközértéket a helyes értékre kell módosítani minden olyan napra vonatkozóan, amelyen nettó eszközérték kiszámítására került sor, s amelyet a feltárt hiba érintett. (9) Ha hibás nettó eszközértéken befektetési jegy forgalmazására került sor, a hibás és a helyes nettó eszközérték szerint számított forgalmazási ár közötti különbséget a befektetővel legfeljebb harminc napon belül el kell számolni, kivéve ha a) a hibás nettó eszközérték számítás miatt előállt, egy befektetési jegyre vonatkozó forgalmazási ár különbség mértéke nem éri el a helyes nettó eszközértéken egy befektetési jegyre számított forgalmazási ár egy ezrelékét, illetve - ha a kezelési szabályzat ennél kisebb értéket határoz meg - a kezelési szabályzatban megállapított értéket, b) a hibás és a helyes nettó eszközértéken számított forgalmazási ár különbségből származó elszámolási kötelezettség összegszerűen nem haladja meg befektetőnként az ezer forintot, illetve - ha a kezelési szabályzat ennél kisebb értéket határoz meg - a kezelési szabályzatban megállapított összeget, vagy c) az alapkezelő a kezelési szabályzatban úgy rendelkezett, hogy a nettó eszközérték számításában feltárt hiba esetén, annak javítása eredményeképpen a befektetési jegy forgalmazási árában keletkező különbségből adódó elszámolási kötelezettség kapcsán a befektetőt terhelő visszatérítési kötelezettségtől eltekint.” A Felügyelet megállapította, hogy a fentiek alapján a Tpt. egy jegyre jutó nettó eszközérték számítás javítására vonatkozó rendelkezései nem sérültek, mert a Bank a Tpt. szerinti intézkedéseket megtette. A Bank a 2011. április 6-án érkeztetett nyilatkozata szerint a Kezelési Szabályzat tartalmazza az Alap forgalmazási rendjét és az egy befektetési jegyre jutó nettó eszközérték megállapítására vonatkozó szabályokat. Ügyfél a befektetési jegyek vásárlásakor nyilatkozott arról, hogy ismeri az Alap Kezelési Szabályzatában foglalt feltételeket. Az Ügyfélnek tisztában kellett lennie azzal, hogy a megbízása szerinti ügyletre irányadó árfolyam a megbízás megadásakor nem ismert és az akár jelentős mértékben is változhat a megbízás megadásakor ismert utolsó egy befektetési jegyre jutó nettó eszközértékhez képest. Az árfolyamváltozás lehetőségére, mint jelentős kockázati tényezőre való utalást az Alap Tájékoztatója 9. pontja tartalmazza a következők szerint. „További kockázat származhat a Befektetési jegyekre vonatkozó megbízások utólagos teljesítésének rendjéből, miután a leadott befektetési jegy vételi és visszaváltási megbízásokat a Forgalmazó a Kezelési Szabályzat 4.3 pontjának megfelelően, az Alap Árfolyamnapi egy jegyre jutó nettó eszközértéken teljesíti, amely Árfolyamnapi egy jegyre jutó nettó eszközérték eltérhet a megbízás leadásának napján rendelkezésre álló legutolsó egy jegyre jutó nettó eszközértéktől." A Bank 2011. április 6-án érkeztetett nyilatkozata szerint 2011. január 20-án tájékoztatta a Befektetőket, hogy az Alap „A” sorozatának egy befektetési jegyre jutó nettó eszközértéke 2010. november 22. és december 1. között technikai okok miatt tévesen került kiszámításra és a hivatalos közzétételi helyeken megjelenítésre. A Bank azon Befektetőket értesítette, akik a fenti időszakban visszaváltási tranzakciót kezdeményeztek, valamint a hibás és a helyes nettó eszközérték szerint számított forgalmazási ár közötti különbség miatt veszteségük keletkezett.
A Bank tájékoztatta a Befektetőket az egy befektetési jegyre jutó nettó eszközérték fenti időszakban elszámolt és javított értékéről, a következők szerint: Érvényesség Elszámolt Javított 2010.11.22 1,031848 1,097009 2010.11.23 1,011825 1,074612 2010.11.24 1,029667 1,092701 2010.11.25 1,040473 1,106236 2010.11.26 1,034737 1,099605 2010.11.29 1,004750 1,066173 2010.11.30 1,038262 1,098579 2010.12.01 1,036526 1,096384 A Felügyelet a fenti adatok alapján megállapította, hogy az Ügyfél vételi megbízásának megadásának napján az utolsó ismert egy befektetési jegyre jutó nettó eszközérték (2010.11.29.) lényegesen eltér az előző napok egy befektetési jegyre jutó nettó eszközértékétől. A fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló 2008. évi XLVII. törvény (a továbbiakban: Fttv.) 3. § (1)-(3) bekezdése szerint: „3. § (1) Tilos a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat. (2) Tisztességtelen az a kereskedelmi gyakorlat, a) amelynek alkalmazása során a kereskedelmi gyakorlat megvalósítója nem az ésszerűen elvárható szintű szakismerettel, illetve nem a jóhiszeműség és tisztesség alapelvének megfelelően elvárható gondossággal jár el (a továbbiakban: szakmai gondosság követelménye), és b) amely érzékelhetően rontja azon fogyasztó lehetőségét az áruval kapcsolatos, a szükséges információk birtokában meghozott tájékozott döntésre, akivel kapcsolatban alkalmazzák, illetve akihez eljut, vagy aki a címzettje, és ezáltal a fogyasztót olyan ügyleti döntés meghozatalára készteti, amelyet egyébként nem hozott volna meg (a továbbiakban: a fogyasztói magatartás torzítása), vagy erre alkalmas. (3) A (2) bekezdés értelmében tisztességtelen különösen az a kereskedelmi gyakorlat, amely megtévesztő (6. § és 7. §) vagy agresszív (8. §).” Az Fttv. 6. § (1) bekezdésének c) pontja szerint: „(1) Megtévesztő az a kereskedelmi gyakorlat, amely valótlan információt tartalmaz, vagy valós tényt - figyelemmel megjelenésének valamennyi körülményére olyan módon jelenít meg, hogy megtéveszti vagy alkalmas arra, hogy megtévessze a fogyasztót az alábbiak közül egy vagy több tényező tekintetében és ezáltal a fogyasztót olyan ügyleti döntés meghozatalára készteti, amelyet egyébként nem hozott volna meg, vagy erre alkalmas: c) az áru ára, illetve díja, az ár, illetve díj megállapításának módja, különleges árkedvezmény vagy árelőny megléte,” Az Fttv. 2. § h) pontja alapján „E törvény alkalmazásában ügyleti döntés: a fogyasztó arra vonatkozó döntése, hogy kössön-e, illetve hogyan és milyen feltételek mellett kössön szerződést, továbbá hogy gyakorolja-e valamely jogát az áruval kapcsolatban.” A Felügyelet megállapította, hogy a Bank által közzétett, az Alap utolsó ismert egy jegyre jutó nettó eszközértéke az Ügyfél által az Alap befektetési jegyeire adott vételi megbízását, azaz ügyleti döntését, vagyis az Fttv. hatálya alá tartozó fogyasztói magatartást befolyásoló információnak minősül. Ebből következik, hogy az e vonatkozásban megvalósított téves
tájékoztatás nem értékelhető másként, mint az Ügyfél ügyleti döntését befolyásoló tényezőként. Az eljárásban ugyanakkor az érintett Ügyfél megfelel az Fttv. 2. § a) pontja szerinti fogyasztó fogalmának, hiszen gazdasági és szakmai tevékenységén kívül eljáró természetes személynek minősül. A Felügyelet a jogsértés megállapíthatóságát abban látja, hogy a Bank az egy befektetési jegyre jutó nettó eszközértékről tévesen tájékozatta Ügyfelet. A Felügyelet megállapítása szerint a Bank a Tpt. rendelkezéseit nem sértette meg, ugyanakkor Ügyfél az Alap befektetési jegyeire vonatkozó vételi szándékát — a Bank által elismerten — hibásan kiszámított eszközértékre alapozta. A Tpt. 266. § (2) bekezdése szerint az alap nettó eszközértékét befektetési jegy sorozatonként, az alap eszközeire vonatkozó lehető legfrissebb piaci árfolyam-információk alapján, az alap kezelési szabályzatában írtak szerint kell meghatározni. Ennek figyelembevételével az Ügyfél azzal számol, hogy a Bank a közzétett adatok meghatározásakor gondosan olyan módon jár el, hogy az adatok a lehető legpontosabban megfelelnek a későbbi elszámoláskor alkalmazott árnak. Nem vitatható el, az hogy a megbízás időpontjában adott eszközértékhez képest az elszámolás napján — a piaci körülményekre tekintettel — más eszközértéket is alkalmazhat a Bank, amiként azt szabályzata is tartalmazza. Ugyanakkor ezzel együtt is a Banknak akként kell eljárnia, hogy az eszközérték meghatározásakor a lehető legpontosabb értékeket kell megállapítania, és közzétennie honlapján. A Felügyelet megállapítása szerint a Bank tájékoztatása amiatt volt alkalmas az Ügyfél ügyleti döntésének tisztességtelen befolyásolására, mert a megbízás adásának napján közzétett adat nem az arra a forgalmazási napra helyesen kiszámított értéket mutatta. Nem vitás, hogy a Tpt. rendelkezései eljárást fogalmaznak meg arra az esetre, ha a közzétett adatok kiszámításával kapcsolatosan a Bank hibát követ el, azonban ez nem mentesíti attól a Bankot, hogy az ügyfelek számára az aktuális forgalmazási napra vonatkozó, a lehető legpontosabban megállapított eszközértéket kell közzétennie. A fentiekre tekintettel a Felügyelet megállapította, hogy a Bank tévesen egy befektetési jegyre jutó nettó eszközértékre vonatkozó tájékoztatással megvalósította az Fttv. 6. § (1) bekezdésének c) pontjában foglaltakat, ami az Fttv. 3. § (1) bekezdése szerinti tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatnak minősül. A Psztv. 71. § (1) szerint „ha a Felügyelet megállapítja a fogyasztóvédelmi rendelkezések vagy a fogyasztóvédelmi ellenőrzés során hozott határozatának megsértését, a 61. § (4) bekezdés a)-c) és e)-i) pontjában felsoroltak figyelembevételével és az arányosság követelményének szem előtt tartásával az alábbi jogkövetkezményeket alkalmazza: … c) megtiltja a jogsértő magatartás további folytatását, … f) fogyasztóvédelmi bírságot szabhat ki.” A Felügyelet a fentiek alapján a Bankkal szemben a határozat rendelkező része I. pontjában foglaltak szerint, a határozat kézhezvételének napjával megtiltotta a jogsértő magatartást
további folytatását annak érdekében, hogy a Bank a tevékenysége során legyen tekintettel a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló jogszabályban foglaltakra. A Felügyelet a fentiek alapján a Bankkal szemben a határozat rendelkező része I/A. pontjában foglaltak szerint — a jogsértés súlya, továbbá az eset összes körülményeinek figyelembe vételével — 250.000 forint összegű fogyasztóvédelmi bírságot szabott ki. A jogsértés súlyát illetően a Felügyelet figyelembe vette, hogy az ügyfeleknek (fogyasztóknak) alapvető joga fűződik ahhoz, hogy minden olyan információ a rendelkezésükre álljon, amely ahhoz szükséges, hogy kellően megalapozott és tájékozott ügyleti döntést tudjanak meghozni. A megvalósított jogsértést tilalmazó rendelkezés mögött tehát jelentős ügyféli (fogyasztói) érdek húzódik meg, vagyis az, hogy a Banknak eljárása során megfelelő körültekintést és gondosságot kell gyakorolnia abban a tekintetben, hogy az ügyfél (fogyasztó) a felelős döntéshez szükséges információkkal megfelelő időben rendelkezzen annak érdekében, hogy ügyleti döntését valamennyi lényeges körülményre tekintettel hozza meg. A jelen esetben a Bank e körültekintést mulasztotta el gyakorolni, amellyel az Ügyfél tájékoztatáshoz, és vagyoni érdekei védelméhez fűződő jogát sértette meg. A Felügyelet a jogszabálysértés vonatkozásában figyelembe vette, hogy a közölt valótlan tájékoztatás az Ügyfél vagyoni érdekeit is érintette, hiszen a megtévesztő tájékoztatás miatt lényegesen kevesebb ((…) db) befektetési jegyhez jutott. Nem vitatható, hogy a befektetési jegy nem a darabszáma által, hanem aszerint juttatja vagyoni előnyhöz a befektetőt, hogy mekkora nettó eszközérték esik visszaváltáskor egy befektetési jegyre, ugyanakkor visszavásárlásra is csak azok a befektetési jegyek kerülhetnek, amelyeket az Ügyfél korábban megszerzett. II. A Felügyelet az FK-I-5930/2011. számú végzésével Ügyfél 2011. január 11-én érkeztetett kérelme alapján folytatott fogyasztóvédelmi eljárást Ügyfél kártérítési igényének vizsgálata tekintetében megszüntette, arra tekintettel, hogy a kérelem tartalmából megállapítható volt, hogy az nem a Psztv. 64. §-ában foglalt szabályokba ütköző magatartás észlelésére és megállapítására vonatkozik, hanem az Ügyfél befektetési jegyek vételére adott megbízásának teljesítésekor a Bank által alkalmazott egy befektetési jegyre jutó nettó eszközértékből eredő, az Ügyfél által a Bankkal szemben támasztott kártérítési igény jogosságának megállapítására irányul, ami nem hatósági ügy, annak eldöntésére közigazgatási úton, fogyasztóvédelmi eljárás keretében nincs lehetőség, arra csak polgári bíróság jogosult. A határozatot a Felügyelet a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (továbbiakban: Ket.) 71. § (1) bekezdése alapján, a Psztv. 4. § h) pontjában, valamint a 64. § - 72. §-aiban, továbbá az Fttv. 10. § (2)-(4) bekezdéseiben biztosított hatáskörében eljárva hozta meg. A késedelmi pótlék Felügyelet általi felszámításának lehetőségét a Ket. 138. §-a biztosítja. A közigazgatási végrehajtás szabályainak a Felügyelet által kiszabott bírság kapcsán való alkalmazási lehetősége a Psztv. 46. § (1) bekezdésén, valamint a Ket. 127. § (1) bekezdésének a) pontján alapul. A határozat elleni jogorvoslatról szóló tájékoztatás a Ket. 100. § (1) bekezdés d) pontján, a 100. § (2) bekezdésén, 109. § (1) bekezdésén, 110. § (1) bekezdésén, valamint a polgári
perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (Pp.) 326. § (7) bekezdésén, a 327. § (1)-(2) bekezdésén és 330. § (2) bekezdésén alapul. A határozat a Ket. 128. § (1) bekezdés c) pontja értelmében a közlés napjával jogerős. Budapest, 2011. június 24. dr. Kolozsi Sándor s.k., a PSZÁF főosztályvezetője
