A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének FK-I/B-6774/2011. számú, fogyasztóvédelmi intézkedés alkalmazását és bírság kiszabását tartalmazó határozata az Erste Bank Hungary Zrt. számára A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (székhelye: 1013 Budapest, Krisztina krt. 39., továbbiakban: Felügyelet) által (…) Ügyfél kérelme alapján az Erste Bank Hungary Zrt.-nél (székhelye: 1138 Budapest, Népfürdő u. 24-26., továbbiakban: Bank) lefolytatott fogyasztóvédelmi eljárás alapján Dr. Szász Károly, a Felügyelet elnökének felhatalmazása alapján az alábbi határozatot hozom: I.
A Felügyelet a Bankkal szemben - a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmára vonatkozó jogszabályi rendelkezés megsértése miatt - a határozat kézhezvételének napjával megtiltja a jogsértő magatartás további folytatását.
I/A.
A Felügyelet a Bankkal szemben - a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmára vonatkozó jogszabályi rendelkezés megsértése miatt - 150.000.-Ft, azaz egyszázötvenezer forint fogyasztóvédelmi bírságot szab ki.
II.
A Felügyelet a Bankkal szemben - a szóbeli panasztétel esetén jegyzőkönyv felvételét előíró jogszabályi rendelkezés megsértése miatt - a határozat kézhezvételének napjával megtiltja a jogsértő magatartás további folytatását.
II/A. A Felügyelet a Bankkal szemben - szóbeli panasztétel esetén jegyzőkönyv felvételét előíró jogszabályi rendelkezés megsértése miatt - 100.000. Ft, azaz egyszázezer forint fogyasztóvédelmi bírságot szab ki. II/B. A Felügyelet a Bankkal szemben - az írásbeli panaszok kezelésére előírt harminc napos válaszadási kötelezettség megsértése miatt - a határozat kézhezvételének napjával megtiltja a jogsértő magatartás további folytatását. A kiszabott fogyasztóvédelmi bírságokat a határozat jogerőre emelkedésétől számított 30 napon belül kell a Felügyeletnek a Magyar Államkincstárnál vezetett 10032000-0028383430000003 számú számlájára – "fogyasztóvédelmi bírság" megjelöléssel, valamint a határozat számának feltüntetésével – befizetni. A fogyasztóvédelmi bírság önkéntes befizetésének elmaradása esetén a közigazgatási végrehajtás szabályai kerülnek alkalmazásra. A fogyasztóvédelmi bírság befizetésére meghatározott határidő elmulasztása esetén, a be nem fizetett bírságösszeg után késedelmi pótlék felszámolására kerül sor, melynek mértéke minden naptári nap után a felszámítás időpontjában érvényes jegybanki alapkamat kétszeresének 365A késedelmi pótlékot a Felügyelet hivatkozott számú számlájára kell befizetni, a határozat számának feltüntetésével, „késedelmi pótlék” megjelöléssel. Ha a kötelezett a bírságfizetési kötelezettségének határidőben nem tesz eleget, a fizetési kötelezettség haladéktalanul végrehajtásra kerül.
A határozat ellen közigazgatási eljárás keretében fellebbezésnek nincs helye. Az ügyfél, illetve a kifejezetten rá vonatkozó rendelkezés tekintetében az eljárás egyéb résztvevője a határozat felülvizsgálatát a közléstől számított 30 napon belül jogszabálysértésre hivatkozással a Fővárosi Bíróságtól keresettel kérheti. A keresetlevelet – a Fővárosi Bíróságnak címezve – a Felügyeletnél kell 3 példányban benyújtani vagy ajánlott küldeményként postára adni. A keresetlevél benyújtásának a határozat végrehajtására nincs halasztó hatálya. Indokolás Ügyfél 2011. március 22-én érkeztetett, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletéről szóló 2010. évi CLVIII. törvény (továbbiakban: Psztv.) 64. §-ában meghatározott fogyasztóvédelmi eljárás lefolytatására irányuló kérelemmel kereste meg a Felügyeletet, melyben a Bank eljárását kifogásolta az alábbiak szerint: Ügyfél svájci frank (továbbiakban: CHF) alapú lakáskölcsönnel rendelkezett a Banknál. 1. Ügyfél 2010. szeptember 27. napján személyesen kereste fel a Bank Pécs (…)-i fiókját (a továbbiakban: Bankfiók), ahol a lakáskölcsönének visszafizetésével kapcsolatban érdeklődött. Ügyfél beadványában előadta, hogy a Bank munkatársától azt a tájékoztatást kapta, hogy visszafizetéskor a CHF-ben nyilvántartott lakáskölcsönének Ft-ra történő átszámítása középárfolyamon történik; a Bank munkatársa egy papírlapon le is vezette az Ügyfélnek, hogy 2010. szeptember 27-én az Ügyfél (…) CHF összegű tartozása (…) Ft-nak felelt meg. Ügyfél a fenti tájékoztatást alapul véve határozta meg lakásának eladási árát (az eredeti árhoz képest mintegy (…) Ft-ot engedett). Ügyfél a lakásának adásvételét követően felkereste a Bankfiókot, hogy visszafizesse a deviza alapú kölcsönét. A Bankfiókban azt a tájékoztatást kapta, hogy végtörlesztéskor a CHF-ben nyilvántartott kölcsön átváltása nem középárfolyamon, hanem eladási árfolyamon történik, ennek következtében a 2010. szeptember 27. napján kapott tájékoztatáshoz képest Ügyfélnek mintegy (…) Ft-tal kellett többet fizetnie. 2. Ügyfél a fentiek miatt személyesen tett panaszt a Bankfiókban; az eljáró ügyintéző ígéretet tett a jóváírás lehetőségének tisztázására. 3. Mivel Ügyfél választ nem kapott, ezért 2010. december 28. napján írásbeli panaszt nyújtott be a Bankhoz. Ügyfél kifogásolta, hogy a Bank csak a 2011. február 7. napján kelt levelével adott panaszára tájékoztatást. 4. Ügyfél kifogásolta a (…) Ft-os többlet fizetési kötelezettségét, tekintettel arra, hogy korábban nem megfelelően tájékoztatták. A Psztv. 64. § alapján a Felügyelet ellenőrzi: a) a 4. §-ban meghatározott szervezet vagy személy által nyújtott szolgáltatást igénybe vevő fogyasztóval szemben tanúsítandó magatartásra vonatkozó kötelezettséget megállapító, a 4. §ban felsorolt törvényekben vagy az azok végrehajtására kiadott jogszabályban előírt rendelkezések, valamint b) az alábbi törvényekben meghatározottak szerint
ba) a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló törvény rendelkezéseinek, bb) a gazdasági reklámtevékenység alapvető feltételeiről és egyes korlátairól szóló törvény rendelkezéseinek, továbbá bc) az elektronikus kereskedelmi szolgáltatások, valamint az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások egyes kérdéseiről szóló törvény rendelkezéseinek (a továbbiakban az a) és a b) pont együtt: fogyasztóvédelmi rendelkezések), továbbá c) az e törvény szerinti pénzügyi fogyasztói jogvitával kapcsolatos kötelezettség betartását, és - ide nem értve a szerződés létrejöttének, érvényességének, joghatásainak és megszűnésének, továbbá a szerződésszegésnek és annak joghatásainak megállapítását - eljár e rendelkezések megsértése esetén (a továbbiakban: fogyasztóvédelmi eljárás). A Felügyelet a fogyasztóvédelmi eljárás keretében az alábbi tényállást állapította meg: 1. Ügyfél (…) számon svájci frank (továbbiakban: CHF) alapú, piaci kamatozású, lakáscélú kölcsönszerződést kötött a Bankkal. A Bank 2011. május 12. napján érkeztetett nyilatkozata szerint Ügyfél 2010. szeptember 27. napján személyesen kereste fel a Bankfiókot, amely során a fennálló tartozásának összegéről kapott tájékoztatást. A Bank úgy nyilatkozott, hogy munkatársa az Ügyfél fennálló tartozásának összegéről - a deviza középárfolyamot alapul véve - adott tájékoztatást. Ügyfél 2010. szeptember 28. napján ismételten személyesen kereste fel a Bankfiókot, és jelezte a végtörlesztési szándékát. A Bank nyilatkozata szerint munkatársa tájékoztatta Ügyfelet arról, hogy a végtörlesztés a Lakossági Hitel Hirdetményben foglaltak szerint számlakonverziós deviza eladási árfolyamon - fog megtörténni. A Felügyelet megállapította, hogy Bank által megküldött iratok között szerepel a Bank munkatársa által 2010. december 27-én az Ügyfél panasztételével kapcsolatban felvett panasz adatlap megnevezésű dokumentum, amely a következőket tartalmazza: „Ügyfél visszafizette CHF jelzáloghitelét. A visszafizetés előtt bent járt a bankban és érdeklődött, hogy mennyi a visszafizetendő összeg. A tájékoztatás során deviza középárfolyamon lett megadva neki, hogy mennyit kell visszafizetni. Másnap bejött a visszafizetés miatt, aláírta a nyilatkozatot, hogy vissza kívánja fizetni a hitelét. Itt már az eladási árfolyamon lett megadva a fennálló hiteltartozás. Jelezte, hogy előtte való nap középárfolyamon kapta meg az információt. Írtam a termékfejlesztésnek, de nem fizethette vissza középárfolyamon, csak az eladásin, mivel a hirdetményben is ez szerepel.” A Bank 2011. július 22-én érkeztetett levelében úgy nyilatkozott, hogy 2010. szeptember 27én az a munkatársa tájékoztatta Ügyfelet és készítette számára a kézírásos levezetést, aki a 2010. december 27-én a panasz adatlapot felvette. A Felügyelet a Bank 2011. július 22-én érkeztetett nyilatkozata és a rendelkezésre álló panasz adatlap alapján megállapította, hogy a Bank 2010. szeptember 27-én a deviza középárfolyamon alapulvételével tájékoztatta az Ügyfelet a visszafizetendő tartozás összegéről. Ügyfél a Bank előzetes tájékoztatására tekintettel módosította a lakásának eladási árát (az eredeti árhoz képest mintegy (…)-ot engedett). Ügyfél lakásának adásvétele végül a módosított eladási áron teljesült.
A Felügyelet a Bank 2011. május 12-én érkeztette nyilatkozata és a panasz adatlap alapján megállapította továbbá, hogy a Bank 2010. szeptember 28. napján már arról tájékoztatta az Ügyfelet, hogy a végtörlesztéskor a Lakossági Hitel Hirdetmény szerint számlakonverziós deviza eladási árfolyammal fog megtörténni az elszámolás. A Felügyelet a fenti tényállást a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló 2008. évi XLVII. törvény (a továbbiakban: Fttv.) 3. § (1)-(3) bekezdése és 6. § (1) bekezdés c) pontja vonatkozásában vizsgálta meg. Az Fttv. 3. § (1)-(3) bekezdése és 6. § (1) bekezdés c) pontja szerint: „(1) Tilos a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat. (2) Tisztességtelen az a kereskedelmi gyakorlat, a) amelynek alkalmazása során a kereskedelmi gyakorlat megvalósítója nem az ésszerűen elvárható szintű szakismerettel, illetve nem a jóhiszeműség és tisztesség alapelvének megfelelően elvárható gondossággal jár el (a továbbiakban: szakmai gondosság követelménye), és b) amely érzékelhetően rontja azon fogyasztó lehetőségét az áruval kapcsolatos, a szükséges információk birtokában meghozott tájékozott döntésre, akivel kapcsolatban alkalmazzák, illetve akihez eljut, vagy aki a címzettje, és ezáltal a fogyasztót olyan ügyleti döntés meghozatalára készteti, amelyet egyébként nem hozott volna meg (a továbbiakban: a fogyasztói magatartás torzítása), vagy erre alkalmas. (3) A (2) bekezdés értelmében tisztességtelen különösen az a kereskedelmi gyakorlat, amely megtévesztő (6. § és 7. §) vagy agresszív (8. §).” Az Fttv. 6. § (1) bekezdés c) pontja szerint: „6. § (1) Megtévesztő az a kereskedelmi gyakorlat, amely valótlan információt tartalmaz, vagy valós tényt - figyelemmel megjelenésének valamennyi körülményére olyan módon jelenít meg, hogy megtéveszti vagy alkalmas arra, hogy megtévessze a fogyasztót az alábbiak közül egy vagy több tényező tekintetében és ezáltal a fogyasztót olyan ügyleti döntés meghozatalára készteti, amelyet egyébként nem hozott volna meg, vagy erre alkalmas: (…) c) az áru ára, illetve díja, az ár, illetve díj megállapításának módja, különleges árkedvezmény vagy árelőny megléte, (…)” Az Fttv. 2. § h) pontja alapján „E törvény alkalmazásában ügyleti döntés: a fogyasztó arra vonatkozó döntése, hogy kössön-e, illetve hogyan és milyen feltételek mellett kössön szerződést, továbbá hogy gyakorolja-e valamely jogát az áruval kapcsolatban.”A Felügyelet megállapította, hogy Ügyfél azon döntése, hogy kössön-e adásvételi szerződést, és ha igen, milyen feltételekkel, ügyleti döntésnek minősül. A fentiekre tekintettel a Felügyelet megállapította, hogy a Bank nem megfelelő gondossággal és elvárható szintű szakismerettel járt el az Ügyfélnek adott tájékoztatás során. A Felügyelet megállapította továbbá, hogy a kifogásolt Banki magatartás alkalmas volt arra, hogy Ügyfelet „az áru ára” (a visszafizetendő összeg) tekintetében megtévessze. A Bank megtévesztő magatartása Ügyfelet olyan ügyleti döntés meghozatalára késztette, amelyet egyébként nem hozott volna meg.
A Bank 2010. szeptember 27. napján Ügyfél számára arról adott tájékoztatást, hogy visszafizetés esetén a CHF-ban nyilvántartott kölcsönösszeg Ft-ban történő meghatározása a középárfolyam figyelembevételével történik. Ügyfél a Banki tájékoztatást alapul véve lakásának eladási árát módosította, és az adásvétele ezen a csökkentett eladási áron teljesült. A Felügyelet megállapította, hogy a Bank a fentiek alapján megsértette az Fttv. 3. § (1) bekezdését, azaz tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatot valósított meg. 2. Ügyfél az adásvételi szerződés megkötését követően felkereste a Bankfiókot, hogy a kölcsönét visszafizesse. A Felügyelet megállapította, hogy Ügyfél 2010. szeptember 28-án már arról kapott tájékoztatást, hogy végtörlesztéskor a tartozás összegének meghatározása a deviza eladási árfolyam alapulvételével történik. Ügyfél beadványában a következőképpen nyilatkozott: „Az ügyben panaszt tettem, mire az ügyintéző megígérte, hogy utánanéznek, van-e mód a jóváírásra. Két hónap elteltével, többszöri utánajárásom és személyes rákérdezésem ellenére sem történt semmi. December 28-án (!) megkértek, hogy foglaljam írásba panaszom…” A Bank által 2010. december 27-én felvett panasz adatlap tartalmazza a Bank munkatársának - Ügyfél szeptember 28-ai személyes megkeresésével kapcsolatos – megállapításait is: „Ügyfél visszafizette CHF jelzáloghitelét. A visszafizetés előtt bent járt a bankban és érdeklődött, hogy mennyi a visszafizetendő összeg. A tájékoztatás során deviza középárfolyamon lett megadva neki, hogy mennyit kell visszafizetni. Másnap bejött a visszafizetés miatt, aláírta a nyilatkozatot, hogy vissza kívánja fizetni a hitelét. Itt már az eladási árfolyamon lett megadva a fennálló hiteltartozás. Jelezte, hogy előtte való nap középárfolyamon kapta meg az információt. Írtam a termékfejlesztésnek, de nem fizethette vissza középárfolyamon, csak az eladásin, mivel a hirdetményben is ez szerepel.” A hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény (a továbbiakban: Hpt.) 215/B. § (1) bekezdése szerint: „A pénzügyi intézmény, a pénzforgalmi intézmény és az elektronikuspénz-kibocsátó intézmény biztosítja, hogy az ügyfél a pénzügyi intézmény, a pénzforgalmi intézmény és az elektronikuspénz-kibocsátó intézmény magatartására, tevékenységére vagy mulasztására vonatkozó panaszát szóban (személyesen, telefonon) vagy írásban (személyesen vagy más által átadott irat útján, postai úton, telefaxon, elektronikus levélben) közölhesse.” Az Ügyfél nyilatkozata, valamint a panasz adatlap alapján a Felügyelet megállapította, hogy az Ügyfél 2010. szeptember 28. napján kifogással élt a Bank előző napi magatartása - a deviza középárfolyamon való átszámítással kapcsolatos tájékoztatás kapcsán -, tehát az Ügyfél személyes eljárásakor szóbeli panasszal élt. Hpt. 215/B. § (5) bekezdése szerint: „A pénzügyi intézmény, a pénzforgalmi intézmény és az elektronikuspénz-kibocsátó intézmény a szóbeli panaszt - a (6) bekezdésben meghatározott eltéréssel - azonnal megvizsgálja, és szükség szerint orvosolja. Ha az ügyfél a panasz kezelésével nem ért egyet, a pénzügyi intézmény, a pénzforgalmi intézmény és az elektronikuspénz-kibocsátó intézmény a panaszról
és az azzal kapcsolatos álláspontjáról jegyzőkönyvet vesz fel, és annak egy másolati példányát a személyesen közölt szóbeli panasz esetén az ügyfélnek átadja, telefonon közölt szóbeli panasz esetén az ügyfélnek - a (7) bekezdésben foglaltakkal egyidejűleg - megküldi, egyebekben az írásbeli panaszra vonatkozó rendelkezések szerint jár el.” A 2011. május 12-én érkeztetett levelében a Bank a következő nyilatkozatot tette: „Ügyfelünk panaszáról - kérésnek megfelelően - 2010. december 28. napján vettek fel a banki ügyintézők jegyzőkönyvet (azt megelőzően nem került jegyzőkönyv felvételre).” A fentiekre tekintettel a Felügyelet megállapította, hogy Ügyfél 2010. szeptember 28. napján történt szóbeli panasztétele során jegyzőkönyv felvételére nem került sor; a szóbeli panasz jegyzőkönyvezésének elmulasztásával a Bank megsértette a Hpt. 215/B. § (5) bekezdésében előírt kötelezettségét. 3. A rendelkezésre álló dokumentumok alapján a Felügyelet megállapította, hogy Ügyfél 2010. december 28. napján írásbeli panaszt nyújtott be a Bankhoz. A Hpt. 215/B. § (7) bekezdése szerint: „A pénzügyi intézmény, a pénzforgalmi intézmény és az elektronikuspénz-kibocsátó intézmény az írásbeli panasszal kapcsolatos, indokolással ellátott álláspontját a panasz közlését követő harminc napon belül megküldi az ügyfélnek.” A Bank 2011. május 12. napján érkeztetett nyilatkozata szerint 2011. január 10-én türelemkérő levelet küldött az Ügyfélnek, majd a 2011. február 7. napján kelt levelével adott Ügyfél írásbeli panaszára érdemi tájékoztatást. A Felügyelet megállapította, hogy a Bank nem tett eleget a Hpt. 215/B. § (7) bekezdése által előírt, határidőben történő válaszadási kötelezettségének, mivel az Ügyfél 2010. december 28ai panaszára 30 napon túl, a 2011. február 7. napján kelt levéllel adott indoklással ellátott választ. 71. § (1) Ha a Felügyelet megállapítja a 64. § a) és b) pontjában meghatározott rendelkezések vagy a fogyasztóvédelmi eljárásban hozott határozatának megsértését, a 61. § (4) bekezdés a), c) és e)-i) pontjában felsoroltak figyelembevételével és az arányosság követelményének szem előtt tartásával az alábbi jogkövetkezményeket alkalmazza: c) megtiltja a jogsértő magatartás további folytatását, f) fogyasztóvédelmi bírságot szabhat ki. A Felügyelet a Bankkal szemben a határozat rendelkező részének I. pontjában foglaltak szerint - a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmára vonatkozó jogszabályi rendelkezés megsértése miatt - a határozat kézhezvételének napjával megtiltotta a jogsértő magatartás további folytatását annak érdekében, hogy a Bank a jövőben tartózkodjon a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmára vonatkozó jogszabályi rendelkezés megsértésétől. A Felügyelet a Bankkal szemben a határozat rendelkező részének I/A. pontjában foglaltak szerint - a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmára vonatkozó
jogszabályi rendelkezés megsértése miatt - 150.000-Ft., azaz egyszázötvenezer forint fogyasztóvédelmi bírságot szabott ki. A bírság kiszabását a Felügyelet a megállapított jogsértés körülményeire alapozta. A jogsértés körülményeit és súlyát illetően a Felügyelet figyelembe vette, hogy a megsértett jogszabályi rendelkezés a fogyasztók megfelelő tájékoztatásához fűződő jogával kapcsolatban fogalmaz meg alapvető előírást, mely tájékoztatás alapvető feltétele annak, hogy a fogyasztó valós információk birtokában hozza meg ügyleti döntését. A Bank megtévesztő tájékoztatása végtörlesztés esetén a CHF-ben nyilvántartott lakáskölcsön Ft-ra történő átszámítása középárfolyamon történik - befolyásolta Ügyfél ügyleti döntését, mert az Ügyfél a Bank tájékoztatását alapul véve engedett lakásának eladási árából. A Felügyelet súlyosító körülményként vette figyelembe, hogy a Bank téves tájékoztatása az Ügyfél vagyoni helyzetét is hátrányosan befolyásolta, hiszen az Ügyfél a Banktól előzetesen kért információ birtokában határozta meg lakásának árát alacsonyabb összegben, de a végtörlesztéskor ténylegesen fizetendő összeg - a deviza eladási- és középárfolyam különbözete miatt - tetemesen nőtt. A Felügyelet a Bankkal szemben a határozat rendelkező részének II. pontjában foglaltak szerint - a szóbeli panasztétel esetén jegyzőkönyv felvételét előíró jogszabályi rendelkezés megsértése miatt - a határozat kézhezvételének napjával megtiltotta a jogsértő magatartás további folytatását. A Felügyelet a Bankkal szemben a határozat rendelkező részének II/A. pontjában foglaltak szerint - szóbeli panasztétel esetén jegyzőkönyv felvételét előíró jogszabályi rendelkezés megsértése miatt - 100.000-Ft, azaz egyszázezer forint fogyasztóvédelmi bírságot szab ki. A Felügyelet a Bankkal szemben a határozat rendelkező részének II/B. pontjában foglaltak szerint - az írásbeli panaszok kezelésére előírt harminc napos válaszadási kötelezettség megsértése miatt - a határozat kézhezvételének napjával megtiltotta a jogsértő magatartás további folytatását. A Felügyelet az írásbeli panaszok kezelése során a harminc napos válaszadási kötelezettséget előíró jogszabályi rendelkezés megsértése vonatkozásában - a késedelem csekély voltára tekintettel - a bírság kiszabását mellőzte. A Felügyelet a jogsértés súlyát illetően figyelembe vette, hogy a megsértett jogszabályi rendelkezés a fogyasztók jogérvényesítéshez fűződő jogával kapcsolatban fogalmaz meg alapvető előírást akkor, amikor a panasztétel lehetővé tételével, illetőleg az arra adandó válaszadási határidővel kapcsolatosan szabályozza a pénzügyi szervezet magatartását. A fogyasztói jogérvényesítéssel kapcsolatos panasz jegyzőkönyvezése és a panaszbeadvány időben megfelelő módon történő kezelése alapján kerülhet az Ügyfél mihamarabb abba a helyzetbe, hogy az igényével kapcsolatosan a pénzügyi szervezet álláspontját megismerje, illetőleg döntsön arról, hogy mely további jogérvényesítési eszközt kívánja igénybe venni. 4.A Felügyelet az FK-I-6775/2011. számú végzésével Ügyfél 2011. március 22-én érkeztetett kérelme alapján folytatott fogyasztóvédelmi eljárást az Ügyfél kártérítési igénye jog- és összegszerűségének a megállapítása tekintetében megszüntette, tekintettel arra, hogy az nem a Psztv. 64. §-ban foglalt szabályokba ütköző magatartás észlelésére és megállapítására vonatkozik, hanem a Bank esetleges szerződésszegésének és annak folytán kártérítési
felelősségének a megállapítására irányul, amire fogyasztóvédelmi eljárás keretében nincs lehetőség, arra csak polgári bíróság jogosult. A határozatot a Felügyelet a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (továbbiakban: Ket.) 71. § (1) bekezdése alapján, a Psztv. 7. § d) pontjában, 53. § bekezdésében, valamint a 64. § - 72. §-aiban biztosított hatáskörében eljárva hozta meg. A késedelmi pótlék Felügyelet általi felszámításának lehetőségét a Ket. 138. §-a biztosítja. A közigazgatási végrehajtás szabályainak a Felügyelet által kiszabott bírság kapcsán való alkalmazási lehetősége a Psztv. 46. § (1) bekezdésén, valamint a Ket. 127. § (1) bekezdésének a) pontján alapul. A határozat elleni jogorvoslatról szóló tájékoztatás a Ket. 100. § (1) bekezdés d) pontján, a 100. § (2) bekezdésén, 109. § (1) bekezdésén, 110. § (1) bekezdésén, valamint a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (Pp.) 326. § (7) bekezdésén, a 327. § (1)-(2) bekezdésein és 330. § (2) bekezdésén alapul. A határozat a Ket. 128. § (1) bekezdés c) pontja értelmében a közlés napjával jogerős. Budapest, 2011. augusztus 23. dr. Kolozsi Sándor s.k., a PSZÁF ügyvezető igazgatója
