A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének FK-I-FB-50080/2011. számú, fogyasztóvédelmi bírság kiszabását és intézkedést tartalmazó határozata Budapest Bank Nyrt. számára. A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (székhelye: 1013 Budapest, Krisztina krt. 39., továbbiakban: Felügyelet) által (…) (lakhelye: (…), továbbiakban: Ügyfél) 2011. június 27-én érkeztetett kérelme alapján a Budapest Bank Nyrt.-nél (székhelye: 1138 Budapest, Váci út 193., továbbiakban: Bank) folytatott fogyasztóvédelmi eljárásban Dr. Szász Károly, a Felügyelet elnökének felhatalmazása alapján az alábbi határozatot hozom: I.
A Felügyelet a Bankkal szemben — a banktitokra vonatkozó jogszabályi rendelkezés megsértése miatt — a határozat kézhezvételének napjával megtiltja a jogsértő magatartás további folytatását.
I/A. A banktitokra vonatkozó jogszabályi rendelkezés megsértése miatt a Felügyelet a Bankkal szemben 200 000 forint, azaz kettőszázezer forint fogyasztóvédelmi bírságot szab ki. II.
A Felügyelet a Bankkal szemben — a panaszkezelésre vonatkozó jogszabályi rendelkezés megsértése miatt — a határozat kézhezvételének napjával megtiltja a jogsértő magatartás további folytatását.
II/A. A panaszkezelésre vonatkozó jogszabályi rendelkezés megsértése miatt a Felügyelet a Bankkal szemben 50 000 forint, azaz ötvenezer forint fogyasztóvédelmi bírságot szab ki. A kiszabott fogyasztóvédelmi bírságokat a határozat jogerőre emelkedésétől számított 30 napon belül kell a Felügyeletnek a Magyar Államkincstárnál vezetett 10032000-0028383430000003 számú számlájára – "fogyasztóvédelmi bírság" megjelöléssel, valamint a határozat számának feltüntetésével – befizetni. A fogyasztóvédelmi bírság önkéntes befizetésének elmaradása esetén a közigazgatási végrehajtás szabályai kerülnek alkalmazásra. A fogyasztóvédelmi bírság befizetésére meghatározott határidő elmulasztása esetén, a be nem fizetett bírságösszeg után késedelmi pótlék felszámolására kerül sor, melynek mértéke minden naptári nap után a felszámítás időpontjában érvényes jegybanki alapkamat kétszeresének 365öd része. A késedelmesen megfizetett késedelmi pótlék után nem számítható fel késedelmi pótlék. A késedelmi pótlékot a Felügyelet hivatkozott számú számlájára kell befizetni, a határozat számának feltüntetésével, „késedelmi pótlék” megjelöléssel. Ha a kötelezett a bírságfizetési kötelezettségének határidőben nem tesz eleget, a fizetési kötelezettség haladéktalanul végrehajtásra kerül. A határozat ellen közigazgatási eljárás keretében fellebbezésnek nincs helye. Az ügyfél, illetve a kifejezetten rá vonatkozó rendelkezés tekintetében az eljárás egyéb résztvevője a határozat felülvizsgálatát a közléstől számított 30 napon belül jogszabálysértésre hivatkozással a Fővárosi Bíróságtól keresettel kérheti. A keresetlevelet – a Fővárosi Bíróságnak címezve – a Felügyeletnél kell 3 példányban benyújtani vagy ajánlott
küldeményként postára adni. A keresetlevél benyújtásának a határozat végrehajtására nincs halasztó hatálya. Indokolás Ügyfél 2011. június 27-én érkeztetett, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletéről szóló 2010. évi CLVIII. törvény (továbbiakban: Psztv.) 64. §-ában meghatározott fogyasztóvédelmi eljárás lefolytatására irányuló kérelemmel kereste meg a Felügyeletet, melyben a Bank eljárását kifogásolta az alábbiak szerint: Ügyfél 2009. június 4-én UPC partnerkártya szerződést kötött a Bankkal. Ügyfél a szerződésben állandó lakóhelyeként a (…) címet, levelezési címként - ahová a bankkártyát, és az értesítéseket kérte postázni - a (…) címet jelölte meg. Ügyfél kifogásolta, hogy a Bank tévesen az állandó lakhelyének címére küldte meg a szerződéshez kapcsolódó bankkártyát és PIN kódot, melyet illetéktelen személy birtokba vett és visszaélt vele. Ügyfél a történtek miatt írásban panaszt tett, mely kapcsán a Bank a 2010. július 14-ei válaszlevelében úgy nyilatkozott, hogy adminisztrációs hiba következtében küldte meg Ügyfél bankkártyáját levelezési címe helyett az állandó lakcímére. Ügyfél több alkalommal kifogásolta a bankkártya téves kézbesítését, valamint a jogtalan kártyahasználatból eredő kár megtérítésével kapcsolatos banki eljárást. A Psztv. 64. § alapján a Felügyelet ellenőrzi: a) a 4. §-ban meghatározott szervezet vagy személy által nyújtott szolgáltatást igénybe vevő fogyasztóval szemben tanúsítandó magatartásra vonatkozó kötelezettséget megállapító, a 4. §ban felsorolt törvényekben vagy az azok végrehajtására kiadott jogszabályban előírt rendelkezések, valamint b) az alábbi törvényekben meghatározottak szerint ba) a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló törvény rendelkezéseinek, bb) a gazdasági reklámtevékenység alapvető feltételeiről és egyes korlátairól szóló törvény rendelkezéseinek, továbbá bc) az elektronikus kereskedelmi szolgáltatások, valamint az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások egyes kérdéseiről szóló törvény rendelkezéseinek (a továbbiakban az a) és a b) pont együtt: fogyasztóvédelmi rendelkezések), továbbá c) az e törvény szerinti pénzügyi fogyasztói jogvitával kapcsolatos kötelezettség betartását, és - ide nem értve a szerződés létrejöttének, érvényességének, joghatásainak és megszűnésének, továbbá a szerződésszegésnek és annak joghatásainak megállapítását - eljár e rendelkezések megsértése esetén (a továbbiakban: fogyasztóvédelmi eljárás). A Felügyelet a fogyasztóvédelmi eljárás keretében az alábbi tényállást állapította meg: I. A Felügyelet a rendelkezésre álló dokumentumokból megállapította, hogy Ügyfél 2009. június 04-én UPC partnerkártya szerződést kötött a Bankkal. A Bank 2009 júniusában Ügyfél Master Card típusú bankkártyáját a (…) címre - Ügyfél állandó lakcímére - egyszerű postai küldeményként postázta ki.
A Felügyelet megállapította, hogy Ügyfél a Bankkal kötött szerződésében állandó lakcímként a (…) címet jelölte meg, azonban levelezési címként a (…) címet tüntette fel. A Bank 2011. augusztus 19-ei nyilatkozatához mellékelte az Ügyféllel - a fentiek kapcsán folytatott levelezését, amely szerint a Bank az Ügyfél részére 2010. július 14-én és a 2011. augusztus 19-én kelt levelében is úgy nyilatkozott, hogy a bankkártyát tévesen, egy adminisztrációs hiba következtében az Ügyfél állandó lakcímére küldte el a hozzátartozó PIN kóddal együtt. A téves címre küldött bankkártyát - a hozzátartozó PIN kóddal - harmadik személy birtokba vette, majd több alkalommal felhasználta, és azzal összesen (…) forint összegben hajtott végre tranzakciót. A történtek miatt Ügyfél feljelentést tett az illetékes nyomozó hatóságnál. A beadvány adatai szerint a büntetőeljárás a Salgótarjáni Városi Bíróság előtt van folyamatban. A Bank az Ügyfél írásbeli kifogásaira 2010. július 14-én adott válaszában azt nyilatkozta, hogy nyilvántartási rendszerében a hibát javította, és az értesítési címet az Ügyfél által megadott levelezési címre módosította. A hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény (a továbbiakban: Hpt.) 50. § (1) bekezdése, valamint az 51. § (1) bekezdése rögzíti az alábbiakat: „50. § (1) Banktitok minden olyan, az egyes ügyfelekről a pénzügyi intézmény rendelkezésére álló tény, információ, megoldás vagy adat, amely ügyfél személyére, adataira, vagyoni helyzetére, üzleti tevékenységére, gazdálkodására, tulajdonosi, üzleti kapcsolataira, valamint a pénzügyi intézmény által vezetett számlájának egyenlegére, forgalmára, továbbá a pénzügyi intézménnyel kötött szerződéseire vonatkozik.” „51. § (1) Banktitok csak akkor adható ki harmadik személynek, ha a) a pénzügyi intézmény ügyfele, annak törvényes képviselője a rá vonatkozó kiszolgáltatható banktitokkört pontosan megjelölve közokiratba vagy teljes bizonyító erejű magánokiratba foglaltan kéri, vagy erre felhatalmazást ad; nem szükséges a közokiratba, teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalás, ha az ügyfél ezt az írásbeli nyilatkozatát a pénzügyi intézménnyel történő szerződéskötés keretében nyújtja, b) e törvény a banktitok megtartásának kötelezettsége alól felmentést ad, c) a pénzügyi intézmény érdeke ezt az ügyféllel szemben fennálló követelése eladásához vagy lejárt követelése érvényesítéséhez szükségessé teszi.” A Felügyelet megállapította, hogy a Bank megsértette a Hpt. 51. § (1) bekezdését, mivel az Ügyfél banktitkot képező adatait - így a bankkártyát és az ahhoz tartozó PIN kódot jogosulatlan harmadik személy részére hozzáférhetővé tette azáltal, hogy azokat nem az Ügyfél által megadott értesítési címre küldte meg. II. Ügyfél - a Bank által 2010. június 23-án érkeztetett - panasszal fordult a Bankhoz, melyben a fennálló tartozása jogszerűségét vitatta a tévesen kipostázott bankkártyával kapcsolatban. A Bank 2010. július 14-én kelt levelében tájékoztatta Ügyfelet, hogy adminisztrációs hiba történt a Bank részéről, továbbá, hogy a folyamatban lévő büntetőeljárás lezárásáig a behajtási eljárást felfüggesztette.
Ügyfél ismételten - a Bank által 2010. szeptember 27-én érkeztetett - panasszal fordult a Bankhoz, melyben a 2010. augusztus 31-én kelt hitelkártya kivonaton szereplő (…) forint jogszerűségét vitatta. Bank 2010. szeptember 30-án kelt levelében ismételten tájékoztatta Ügyfelet, hogy a Bank a behajtási eljárást felfüggesztette. A Bank továbbá tájékoztatta Ügyfelet, hogy a hitelszámla szerződéshez kapcsolódó kamat és díjterhelést nem tudja a hitelszámla szerződés megszűnéséig felfüggeszteni. Ügyfél 2010. október 6-án személyesen tett panaszt a Bank salgótarjáni bankfiókjában. A Bank 2010. október 25-én kelt levelében tájékoztatta Ügyfelet, hogy a Bank a keletkezett kár (…) forint összegű megtérítését a bankkártyát jogtalanul használó személytől várja. Ügyfél 2010. november 3-án személyesen tett panaszt a Bank salgótarjáni bankfiókjában, melyben kártérítési igénnyel élt a Bank felé. A Bank 2011. január 10-én kelt levelében tájékoztatta Ügyfelet, hogy a Bank a jogerős bírósági végzés alapján a (…) számú hitelszámláról (…) forint összegű tartozást törölt. Bank Ügyfél kártérítési igényével kapcsolatban további befizetéseket igazoló dokumentumok elküldését kérte. A Felügyelet a rendelkezésre álló dokumentumokból megállapította, hogy a Bank a 2010. december 2-án kelt levelében tájékoztatta Ügyfelet, hogy a panasz kivizsgálása folyamatban van. Ügyfél - a Bank által 2011. május 9-én érkeztetett - levéllel fordult a Bankhoz, melyhez a befizetéseket igazoló pénztári bizonylatok, valamint a hitelkártya kivonatok másolatát csatolta. A Bank 2011. május 16-án kelt válaszlevelében elutasította Ügyfél kártérítési igényét. Ügyfél - a Bank által 2011. augusztus 5-én érkeztetett - panasszal fordult a Bankhoz, melyben Ügyfél a bankkártyával kapcsolatos eljárás ismételt kivizsgálását kérte. A Bank a 2011. augusztus 19-én kelt válaszlevelében tájékoztatta Ügyfelet, hogy a Banknak nincs fennálló követelése Ügyféllel szemben, továbbá ismételten felhívta Ügyfél figyelmét, hogy a kártérítésre vonatkozó igényét összegszerűen nem határozta meg. A Hpt. 215/B. § (7) bekezdése az alábbiakat rögzíti: „(7) A pénzügyi intézmény és a pénzforgalmi intézmény az írásbeli panasszal kapcsolatos, indokolással ellátott álláspontját a panasz közlését követő harminc napon belül megküldi az ügyfélnek. A Felügyelet megállapította, hogy a Bank nem tett eleget a Hpt. 215/B. § (7) bekezdése által előírt kötelezettségének, mivel az Ügyfél 2010. november 3-án személyesen tett panaszára - a válaszadásra vonatkozó 30 napos határidőt túllépve - csak a 2011. január 10. napján kelt levelében adott érdemi írásbeli tájékoztatást. A Felügyelet egyebekben az eljárást az Ügyfél kártérítési igénye jogalapjának vizsgálata tekintetében az FK-I-71333/2011. számú végzésével megszüntette. A Psztv. 71. §-a szerint: „71. § (1) Ha a Felügyelet megállapítja a 64. § a) és b) pontjában meghatározott rendelkezések vagy a fogyasztóvédelmi eljárásban hozott határozatának megsértését, a 61. §
(4) bekezdés a), c) és e)-i) pontjában felsoroltak figyelembevételével és az arányosság követelményének szem előtt tartásával az alábbi jogkövetkezményeket alkalmazza: c) megtiltja a jogsértő magatartás további folytatását, f) fogyasztóvédelmi bírságot szabhat ki.” A Felügyelet a határozat rendelkező részének I. pontjában megtiltotta a jogsértő magatartás további folytatását annak érdekében, hogy a Bank a banktitokra vonatkozó jogszabályi rendelkezést tartsa be a továbbiakban. Az eset összes körülményére tekintettel a Felügyelet a Bankkal szemben a banktitokra vonatkozó jogszabályi rendelkezés be nem tartása miatt 200 000 forint, azaz kettőszázezer forint fogyasztóvédelmi bírságot szabott ki. A bírság kiszabását a Felügyelet a megállapított jogsértés körülményeire alapította. E körben a jogsértés súlyát illetően a Felügyelet figyelembe vette, hogy a megsértett jogszabályi rendelkezés a fogyasztóknak azon alapvető érdekét védi, hogy a rájuk vonatkozó, a Bank rendelkezésére álló banktitok – olyan tény, információ, megoldás vagy adat, amely ügyfél személyére, adataira, vagyoni helyzetére, üzleti tevékenységére, gazdálkodására, tulajdonosi, üzleti kapcsolataira, valamint a pénzügyi intézmény által vezetett számlájának egyenlegére, forgalmára, továbbá a pénzügyi intézménnyel kötött szerződéseire vonatkozik –, ne kerülhessen arra jogosulatlan harmadik személy birtokába. A Felügyelet súlyosító körülményként értékelte, hogy a szerződés 2009. június 4-ei megkötését követően, az adminisztrációs hiba, és így az értesítési cím korrigálására csak 2010. július hónapjában került sor. A Felügyelet a határozat rendelkező részének II. pontjában megtiltotta a jogsértő magatartás további folytatását annak érdekében, hogy a Bank a panaszkezelésre vonatkozó jogszabályi rendelkezést tartsa be a továbbiakban. Az eset összes körülményére tekintettel a Felügyelet a Bankkal szemben a panaszkezelésre vonatkozó jogszabályi rendelkezés be nem tartása miatt 50 000 forint, azaz ötvenezer forint fogyasztóvédelmi bírságot szabott ki. E körben a jogsértés súlyát illetően a Felügyelet figyelembe vette, hogy a megsértett jogszabályi rendelkezés a fogyasztók jogérvényesítéséhez fűződő jogával kapcsolatban fogalmaz meg alapvető előírást. A fogyasztói jogérvényesítéssel kapcsolatos panaszbeadvány megfelelő módon történő kezelése alapján kerülhet az Ügyfél mihamarabb abba a helyzetbe, hogy az igényével kapcsolatosan a Bank álláspontját megismerje, illetőleg döntsön arról, hogy mely további jogérvényesítési eszközt kívánja igénybe venni. A Felügyelet enyhítő körülményként értékelte, hogy a Bank az Ügyfél 2010. június 23-án, 2010. szeptember 27-én, valamint a 2011. május 9-én és a 2011. augusztus 5-én érkeztetett írásbeli beadványaira, valamint a 2010. október 6-án személyesen tett panaszára a hivatkozott jogszabályi rendelkezés által előírt határidőben válaszolt. A Felügyelet a bírság összegének megállapításakor a Psztv. 72. § (1) bekezdését vette figyelembe.
A határozatot a Felügyelet a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (továbbiakban: Ket.) 71. § (1) bekezdése alapján, a Psztv. 7. § d) pontjában, valamint a 64. § - 72. §-aiban biztosított hatáskörében eljárva hozta meg. A késedelmi pótlék Felügyelet általi felszámításának lehetőségét a Ket. 138. §-a biztosítja. A közigazgatási végrehajtás szabályainak a Felügyelet által kiszabott bírság kapcsán való alkalmazási lehetősége a Psztv. 46. § (1) bekezdésén, valamint a Ket. 127. § (1) bekezdésének a) pontján alapul. A határozat elleni jogorvoslatról szóló tájékoztatás a Ket. 100. § (1) bekezdés d) pontján, a 100. § (2) bekezdésén, 109. § (1) bekezdésén, 110. § (1) bekezdésén, valamint a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (Pp.) 326. § (7) bekezdésén, a 327. § (1)-(2) bekezdéséin és 330. § (2) bekezdésén alapul. A határozat a Ket. 128. § (1) bekezdés c) pontja értelmében a közlés napjával jogerős. Budapest, 2011. november 18.
dr. Kolozsi Sándor s.k. a PSZÁF ügyvezető igazgatója
