A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének FK-I-FB-50104/2011. számú, felügyeleti intézkedést és bírság kiszabását tartalmazó határozata a Budapest Bank Nyrt. számára A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (székhelye: 1013 Budapest, Krisztina krt. 39., a továbbiakban: Felügyelet) által (…) Ügyfél 2011. május 23-án érkeztetett kérelme alapján a Budapest Bank Nyrt.-nél (székhelye: 1138 Budapest, Váci út 193., a továbbiakban: Bank) folytatott fogyasztóvédelmi eljárásban Dr. Szász Károly, a Felügyelet elnökének felhatalmazása alapján az alábbi határozatot hozom: I.
A Felügyelet a Bankkal szemben – a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmára vonatkozó jogszabályi rendelkezés megsértése miatt – a határozat kézhezvételének napjával megtiltja a jogsértő magatartás további folytatását.
I/A.
A Felügyelet a Bankkal szemben a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmára vonatkozó jogszabályi rendelkezés megsértése miatt 250.000 Ft, azaz kettőszázötvenezer forint fogyasztóvédelmi bírságot szab ki.
A kiszabott fogyasztóvédelmi bírságokat a határozat jogerőre emelkedésétől számított 30 napon belül kell a Felügyeletnek a Magyar Államkincstárnál vezetett (…) számú számlájára "fogyasztóvédelmi bírság" megjelöléssel, valamint a határozat számának feltüntetésével befizetni. A fogyasztóvédelmi bírság önkéntes befizetésének elmaradása esetén a közigazgatási végrehajtás szabályai kerülnek alkalmazásra. A fogyasztóvédelmi bírság befizetésére meghatározott határidő elmulasztása esetén, a be nem fizetett bírságösszeg után késedelmi pótlék felszámolására kerül sor, melynek mértéke minden naptári nap után a felszámítás időpontjában érvényes jegybanki alapkamat kétszeresének 365-öd része. A késedelmesen megfizetett késedelmi pótlék után nem számítható fel késedelmi pótlék. A késedelmi pótlékot a Felügyelet hivatkozott számú számlájára kell befizetni, a határozat számának feltüntetésével, „késedelmi pótlék” megjelöléssel. Ha a kötelezett a bírságfizetési kötelezettségének határidőben nem tesz eleget, a fizetési kötelezettség haladéktalanul végrehajtásra kerül. A határozat ellen közigazgatási eljárás keretében fellebbezésnek nincs helye. Az ügyfél, illetve a kifejezetten rá vonatkozó rendelkezés tekintetében az eljárás egyéb résztvevője a határozat felülvizsgálatát a közléstől számított 30 napon belül jogszabálysértésre hivatkozással a Fővárosi Bíróságtól keresettel kérheti. A keresetlevelet – a Fővárosi Bíróságnak címezve – a Felügyeletnél kell 3 példányban benyújtani. A keresetlevél benyújtásának a határozat végrehajtására nincs halasztó hatálya. A jogorvoslati eljárás illetékköteles. Indokolás Az Ügyfél 2011. május 23-án érkeztetett, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletéről szóló 2010. évi CLVIII. törvény (a továbbiakban: Psztv.) 64. §-ában meghatározott
fogyasztóvédelmi eljárás lefolytatására irányuló kérelemmel kereste meg a Felügyeletet, melyben a Bank eljárását kifogásolta az alábbiak szerint: I. Ügyfél 2011. május 19-én kelt beadványában előadta, hogy a Bank ügyfélszolgálati munkatársa 2009. február 25-én tévesen tájékoztatta az (…) cenzúraszámú folyószámlahitelének keretbeállításával kapcsolatosan. Ügyfél előadta, hogy 2009. február 25én folyószámlahitelének (…) Ft-tal történő csökkentéséről szóló nyilatkozatot adott le a Bank személyes ügyfélszolgálatán, azonban még aznap telefonon jelezte a Bank Telebankos munkatársának, hogy folyószámla-hitelkeret csökkentési igényét meg kívánja változtatni. A Bank munkatársa ekkor arról tájékoztatta, hogy a folyószámla-hitelkeret csökkentés még nem történt meg, ezért az Ügyfél a teljes hitelkeretét használni tudja, és ezzel hitelkeretét nem lépi túl. Ügyfél úgy nyilatkozott, hogy az ügyintéző arról tájékoztatta, hogy nem kell módosítani a nyilatkozatát, amennyiben (…) Ft felett használja hitelkeretét, valamint a hitelkeret csökkentésére irányuló nyilatkozata semmisé válik. Ügyfél a 2009. március 04-én érkezett munkabér átutalását követően észlelte, hogy (…) Ft-tal kevesebb munkabér érkezett a számlájára. Ügyfél ezt követően értesült arról, hogy hitelkeretét a telefonos tájékoztatás ellenére mégis (…) Ft-tal csökkentette a Bank. II. Ügyfél 2009. április 28-án kelt panaszlevelében kifogásolta, hogy 2008. május 17-én összesen (…) Ft összegben használta bankkártyáját, azonban az összeg tévesen kétszer került elkülönítésre, így az Ügyfél bankszámláját fedezet hiányában nem tudta használni. Ügyfél kártérítési igénnyel fordult a Bankhoz, azonban kárigényét a Bank nem teljesítette. Ügyfél a Felügyelet vizsgálatát kérte. A Psztv. 64. § alapján a Felügyelet ellenőrzi: a) a 4. §-ban meghatározott szervezet vagy személy által nyújtott szolgáltatást igénybe vevő fogyasztóval szemben tanúsítandó magatartásra vonatkozó kötelezettséget megállapító, a 4. §ban felsorolt törvényekben vagy az azok végrehajtására kiadott jogszabályban előírt rendelkezések, valamint b) az alábbi törvényekben meghatározottak szerint ba) a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló törvény rendelkezéseinek, bb) a gazdasági reklámtevékenység alapvető feltételeiről és egyes korlátairól szóló törvény rendelkezéseinek, továbbá bc) az elektronikus kereskedelmi szolgáltatások, valamint az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások egyes kérdéseiről szóló törvény rendelkezéseinek (a továbbiakban az a) és a b) pont együtt: fogyasztóvédelmi rendelkezések), továbbá c) az e törvény szerinti pénzügyi fogyasztói jogvitával kapcsolatos kötelezettség betartását, és - ide nem értve a szerződés létrejöttének, érvényességének, joghatásainak és megszűnésének, továbbá a szerződésszegésnek és annak joghatásainak megállapítását - eljár e rendelkezések megsértése esetén (a továbbiakban: fogyasztóvédelmi eljárás). A Felügyelet a fogyasztóvédelmi eljárás keretében az alábbi tényállást állapította meg: A Bank nyilatkozata szerint az Ügyfél 2009. február 25-én írásbeli nyilatkozta alapján a (…) Ft-os hitelkeretét (…) Ft-tal kívánta csökkenteni. A Bank 2011. július 21-én érkeztetett nyilatkozatában elismerte, hogy az ügyfélszolgálati munkatársuk 2009. február 25-én tévesen tájékoztatta az Ügyfelet a hitelkeret csökkentési kérelmének érvényességét, valamint a
felhasználható hitelkeretet illetően, így az Ügyfél által 2009. február 25-én felvett (…) Ft már a hitelkeretet meghaladó készpénzfelvételnek minősült. A Felügyelet a rendelkezésére álló adatokból megállapította, hogy az Ügyfél a téves tájékoztatást követően több alkalommal jelezte a Bank felé kártérítési igényét, azonban a Bank a hitelkeret túllépésből adódó (…) Ft-os többletköltség jóváírásán túl, további kompenzációt nem adott az Ügyfél részére. A Bank úgy nyilatkozott, hogy az Ügyfél kárbejelentésében foglaltakat hitelt érdemlően igazolni nem tudta, ezért az Ügyfél kártérítési igényét teljesíteni nem tudta. A Felügyelet a rendelkezésére bocsátott 2009. február 25-én rögzített telefonbeszélgetés hanganyaga meghallgatását követően megállapította, hogy az Ügyfél a telefonbeszélgetés során több alkalommal megkérdezte a Bank munkatársát, hogy a hitelkeret csökkentési nyilatkozat ellenére, a hitelkártya használata során meghaladhatja-e a (…),- Ft-os hitelkeretet. A Felügyelet megállapította, hogy a Bank munkatársa egyértelműen tévesen tájékoztatta az Ügyfelet hitelkártyájának felhasználható egyenlegéről, melynek eredményeként Ügyfél arra következtetett, hogy bankkártyáját a rendelkezésére álló hitelkereten felül is használhatja. A Felügyelet a megállapított tényállást a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló 2008. évi XLVII. törvényben (a továbbiakban: Fttv.) foglalt tilalmi előírásokkal vetette össze. Az Fttv. 3. § (1) bekezdése szerint „Tilos a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat.” Az Fttv. 3. § (2) bekezdés szerint „(2) Tisztességtelen az a kereskedelmi gyakorlat, a) amelynek alkalmazása során a kereskedelmi gyakorlat megvalósítója nem az ésszerűen elvárható szintű szakismerettel, illetve nem a jóhiszeműség és tisztesség alapelvének megfelelően elvárható gondossággal jár el (a továbbiakban: szakmai gondosság követelménye), és b) amely érzékelhetően rontja azon fogyasztó lehetőségét az áruval kapcsolatos, a szükséges információk birtokában meghozott tájékozott döntésre, akivel kapcsolatban alkalmazzák, illetve akihez eljut, vagy aki a címzettje, és ezáltal a fogyasztót olyan ügyleti döntés meghozatalára készteti, amelyet egyébként nem hozott volna meg (a továbbiakban: a fogyasztói magatartás torzítása), vagy erre alkalmas.” Az Fttv. 6. § (1) bekezdés i) pontja rögzíti: „6. § (1) Megtévesztő az a kereskedelmi gyakorlat, amely valótlan információt tartalmaz, vagy valós tényt - figyelemmel megjelenésének valamennyi körülményére olyan módon jelenít meg, hogy megtéveszti vagy alkalmas arra, hogy megtévessze a fogyasztót az alábbiak közül egy vagy több tényező tekintetében és ezáltal a fogyasztót olyan ügyleti döntés meghozatalára készteti, amelyet egyébként nem hozott volna meg, vagy erre alkalmas: i) a fogyasztó jogai, illetve a fogyasztót az ügylet folytán esetlegesen terhelő hátrányos jogkövetkezmények kockázata.” Az Fttv. 2. § h) pontja szerint ügyleti döntés: „a fogyasztó arra vonatkozó döntése, hogy kössön-e, illetve hogyan és milyen feltételek mellett kössön szerződést, továbbá hogy gyakorolja-e valamely jogát az áruval kapcsolatban.” Nyilvánvaló, hogy a hitelkeret csökkentés érvényességére vonatkozó információ az Ügyfél ügyleti döntését, azaz az Fttv. hatálya alá tartozó fogyasztói magatartást befolyásoló információnak minősül, figyelemmel arra, hogy e tájékoztatás alapján bírt volna Ügyfél arról tudomással, hogy ténylegesen
mekkora összeg áll folyószámlahitele vonatkozásában bankszámláján rendelkezésére vásárlásainak lebonyolítására. Egyúttal megállapítható, hogy a hitelkereten felüli pénzfelvétel jogkövetkezményeinek ismerete szintén Ügyfél ügyleti döntése szempontjából alapvető fontosságúnak tekinthető, hiszen Ügyfélnek az ezzel kapcsolatos tájékoztatás birtokában van lehetősége arra, hogy a hitelkereten felüli összeg igénylésére vonatkozó szándékát megfontolja, és az igényléssel kapcsolatos jogkövetkezmények ismeretében döntsön ezen összeg igénybevételéről. Ebből következik, hogy az ezen paraméterekre vonatkozó tájékoztatás téves megadása sem értékelhető másként, mint az Ügyfél ügyleti döntését befolyásoló tényezőként. A Felügyelet megállapította, hogy az Ügyfél megfelelnek a Fttv. 2. § a) pontjának, ugyanis önálló foglalkozásán és gazdasági tevékenységén kívül eső célok érdekében eljáró természetes személynek minősül. Fentiek alapján a Felügyelet megállapította, hogy a Bank munkatársa az Ügyfelet valótlanul tájékoztatta arról, hogy (…),- Ft-os hitelkeret csökkentési nyilatkozata ellenére, a csökkentési nyilatkozatot megelőző teljes hitelkeretét használhatja anélkül, hogy ezt a hitelkeretet túllépné. A fentiek szerinti tájékoztatás megtévesztésre alkalmasságát a Felügyelet abban látja, hogy amennyiben az Ügyfél tisztában lett volna azzal, hogy a keret-módosítására vonatkozó kérelme visszavonását a Bank nem fogadja el, és a (…),- Ft összegű hitelkeret felhasználását állítja be, úgy dönthetett volna úgy, hogy az ezen kereten felüli összeget nem veszi igénybe, tekintettel arra, hogy annak igénylése azonnali visszafizetési kötelezettséget jelentett számára. A Felügyelet megállapította, hogy az Ügyfél részére adott nem megfelelő tájékoztatás egyúttal azon okból kifolyólag is kihatással bírt Ügyfél ügyleti döntését illetően, mivel Ügyfél nem szembesülhetett a tényleges hitelkeret túllépésének hátrányos következményével, azaz azzal, hogy a hitelkereten felül igényelt pénzösszeg azonnali esedékessége miatt a Bank a tartozást rövid időn belül érvényesíti vele szemben. Az ezzel kapcsolatos megfelelő tájékoztatás alapján kerülhetett volna Ügyfél abba a helyzetbe, hogy ügyleti döntését ezen információ ismeretében fontolhassa meg. A Bank fentiek szerinti tájékoztatása elengedhetetlen ahhoz, hogy az Ügyfél tudomással bírjon arról a körülményről, hogy pontosan mekkora összegű a Bank által rendelkezésre bocsátott hitelkeret, és ennek alapján kellően tájékozottan tudjon eljárni a tekintetben, hogy annak visszafizetésére vonatkozó kedvezőtlenebb feltételek ismeretében is éljen-e kereten felüli pénzfelvétel lehetőségével. A Felügyelet álláspontja szerint továbbá a Bank az üggyel kapcsolatosan a megfelelően gondos eljárást sem tanúsította, mivel a jóhiszeműség és tisztesség követelményén alapuló elvárható gondossággal gyakorolt eljárásnak nyilvánvalóan az felel meg, ha a Bank a vele szerződött Ügyfél hitelkártya-szerződésével kapcsolatosan a valós helyzetnek megfelelően ad tájékoztatást. A Felügyelet meglátása szerint a fentiek alapján a megtévesztő tájékoztatás rontotta Ügyfél lehetőségét a szükséges információ birtokában való tájékozott döntésre, ezáltal alkalmas volt arra, hogy eltérítse Ügyfelet a valós információk birtokában, hitelkeretének felhasználásával kapcsolatosan meghozható, általa szükségesnek ítélt intézkedések megtételétől.
A Felügyelet a vizsgálat során tehát megállapította, hogy az Ügyfélnek nyújtott téves tájékoztatás alkalmas volt arra, hogy az Ügyfél olyan ügyleti döntést hozzon, amelyet egyébként a valós információk tudatában nem hozott volna meg, s így a lecsökkentésre kerülő hitelkereten felül összeg igénylése mellett döntsön. A Felügyelet megállapítása szerint a Bank fentiek szerinti tájékoztatása sérti az Fttv. 3. § (1) bekezdésében foglaltakat, mivel magatartása kimerítette a 6. § (1) bekezdés i) pontjában foglalt rendelkezéseket. A Psztv. 71. § (1) bekezdése szerint, ha a Felügyelet megállapítja a 64. § a) és b) pontjában meghatározott rendelkezések vagy a fogyasztóvédelmi eljárásban hozott határozatának megsértését, a 61. § (4) bekezdés a), c) és e)-i) pontjában felsoroltak figyelembevételével és az arányosság követelményének szem előtt tartásával az alábbi jogkövetkezményeket alkalmazza: c) megtiltja a jogsértő magatartás további folytatását, f) fogyasztóvédelmi bírságot szabhat ki. A Felügyelet a határozat rendelkező részének I. pontjában foglaltak szerint a Bankkal szemben – a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmára vonatkozó jogszabályi rendelkezés megsértése miatt – a határozat kézhezvételének napjával megtiltotta a jogsértő magatartás további folytatását, annak érdekében, hogy a Bank a továbbiakban tevékenysége során legyen tekintettel a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmára vonatkozó jogszabályi rendelkezésre. A Felügyelet a határozat rendelkező részének I. pontjára vonatkozóan a rendelkező rész I/A. pontjában a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmára vonatkozó jogszabály megsértése miatt a Bankkal szemben 250.000,- Ft, azaz kettőszázötvenezer forint fogyasztóvédelmi bírságot szabott ki. A bírság kiszabását a Felügyelet a megállapított jogsértés körülményeire alapozta. A Felügyelet a bírság összegének megállapításakor a Psztv. 62. § (1) bekezdését vette figyelembe. A megtévesztő magatartással elkövetett jogsértés súlyát illetően a Felügyelet figyelembe vette, hogy a fogyasztóknak alapvető joga fűződik ahhoz, hogy minden olyan információ a rendelkezésükre álljon, amely ahhoz szükséges, hogy kellően megalapozott és tájékozott ügyleti döntést tudjanak meghozni. Következésképp ezen jogszabályi rendelkezés megsértése megfosztja az ügyfeleket a tájékozott döntéshozatal lehetőségétől. A Bank az Ügyfél megfelelő tájékozódáshoz fűződő jogát sértette meg azáltal, hogy téves tájékoztatást adott a hitelkeret csökkentés érvényességével kapcsolatosan, amely alkalmas volt az Ügyfél ügyleti döntésének tisztességtelen befolyásolására. A megvalósított jogsértést tilalmazó rendelkezés mögött tehát jelentős ügyféli (fogyasztói) érdek húzódik meg, vagyis az, hogy a Banknak eljárása során megfelelő körültekintést és gondosságot kell gyakorolnia abban a tekintetben, hogy az ügyfél (fogyasztó) a felelős döntéshez szükséges információkkal megfelelő időben rendelkezzen annak érdekében, hogy ügyleti döntését valamennyi lényeges körülményre tekintettel hozza meg. A jelen esetben a Bank e körültekintést mulasztotta el gyakorolni, amellyel az ügyfél (fogyasztó) tájékoztatáshoz, és vagyoni érdekei védelméhez fűződő jogát sértette meg.
A Felügyelet súlyosító körülményként értékelte, hogy az Ügyfél a rögzített telefonbeszélgetésben több alkalommal informálta az ügyfélszolgálati munkatársat arról, hogy nem kíván az engedélyezett hitelkeret felett költeni. A Felügyelet enyhítő körülményként értékelte, hogy a Bank az Ügyfél kártérítésétől nem zárkózott el, valamint a hitelkeret túllépéséből adódó (…) Ft-os többletköltséget az Ügyfél számláján jóváírta. A Felügyelet a kérelem II. pont szerinti része tekintetében – fogyasztóvédelmi hatáskörének hiányára való tekintettel – az FK-I-71181/2011. számú végzésével az eljárást megszüntette. A határozatot a Felügyelet a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (továbbiakban: Ket.) 71. § (1) bekezdése alapján, a Psztv. 4. § (1) bekezdés c) pontjában, 7. § d) pontjában, a 64. § - 72. §-aiban, valamint az Fttv. 10. § (2)-(4) bekezdéseiben biztosított hatáskörében eljárva hozta meg. A késedelmi pótlék Felügyelet általi felszámításának lehetőségét a Ket. 138. §-a biztosítja. A közigazgatási végrehajtás szabályainak a Felügyelet által kiszabott bírság kapcsán való alkalmazási lehetősége a Psztv. 46. § (1) bekezdésén, valamint a Ket. 127. § (1) bekezdésének a) pontján alapul. A határozat elleni jogorvoslatról szóló tájékoztatás a Ket. 100. § (1) bekezdés d) pontján, a 100. § (2) bekezdésén, 109. § (1) bekezdésén, 110. § (1) bekezdésén, valamint a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (Pp.) 326. § (7) bekezdésén, a 327. § (1)-(2) bekezdésein és 330. § (2) bekezdésén alapul. A határozat a Ket. 128. § (1) bekezdés c) pontja értelmében a közlés napjával jogerős. Budapest, 2011. november 24. dr. Kolozsi Sándor s.k., a PSZÁF ügyvezető igazgatója
