A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének FK-I-7232/2011. számú, fogyasztóvédelmi bírság kiszabását és intézkedést tartalmazó határozata az Alföld Takarék Szövetkezeti Hitelintézet számára. A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (székhelye: 1013 Budapest, Krisztina krt. 39., továbbiakban: Felügyelet) által (…) (lakhelye: (…), továbbiakban: Ügyfél) kérelme alapján az Alföld Takarék Szövetkezeti Hitelintézetnél (székhelye: 4024 Debrecen, Piac u. 66., továbbiakban: Hitelintézet, jogelődje: Pocsaj és Vidéke Takarékszövetkezet, székhelye: 4125 Pocsaj, Nagy u. 28., továbbiakban: jogelőd Társaság) lefolytatott fogyasztóvédelmi eljárás megállapításai alapján Dr. Szász Károly, a Felügyelet elnökének felhatalmazása alapján az alábbi határozatot hozom: I.
A Felügyelet a Hitelintézettel szemben — a panaszkezelésre vonatkozó jogszabály megsértése miatt — a határozat kézhezvételének napjával megtiltja a jogsértő magatartás további folytatását.
I/A. A panaszkezelésre vonatkozó jogszabály megsértése miatt a Felügyelet a Hitelintézettel szemben 100.000,- Ft, azaz egyszázezer forint fogyasztóvédelmi bírságot szab ki. II.
A Felügyelet a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmára vonatkozó rendelkezést illetően az Ügyfél által kérelmezett eljárásban jogszabálysértést nem állapított meg.
A kiszabott fogyasztóvédelmi bírságokat a határozat jogerőre emelkedésétől számított 22 munkanapon belül kell a Felügyeletnek a Magyar Államkincstárnál vezetett 1003200000283834-30000003 számú számlájára - "fogyasztóvédelmi bírság" megjelöléssel, valamint a határozat számának feltüntetésével - befizetni. A fogyasztóvédelmi bírság önkéntes befizetésének elmaradása esetén a közigazgatási végrehajtás szabályai kerülnek alkalmazásra. A fogyasztóvédelmi bírság befizetésére meghatározott határidő elmulasztása esetén, a be nem fizetett bírságösszeg után késedelmi pótlék felszámolására kerül sor, melynek mértéke minden naptári nap után a felszámítás időpontjában érvényes jegybanki alapkamat kétszeresének 365-öd része. A késedelmesen megfizetett késedelmi pótlék után nem számítható fel késedelmi pótlék. A késedelmi pótlékot a Felügyelet hivatkozott számú számlájára kell befizetni, a határozat számának feltüntetésével, „késedelmi pótlék” megjelöléssel. Ha a kötelezett a bírságfizetési kötelezettségének határidőben nem tesz eleget, a fizetési kötelezettség haladéktalanul végrehajtásra kerül. A határozat ellen közigazgatási eljárás keretében fellebbezésnek nincs helye. Az ügyfél, illetve a kifejezetten rá vonatkozó rendelkezés tekintetében az eljárás egyéb résztvevője a határozat felülvizsgálatát a közléstől számított 30 napon belül jogszabálysértésre hivatkozással a Fővárosi Bíróságtól keresettel kérheti. A keresetlevelet – a Fővárosi Bíróságnak címezve – a Felügyeletnél kell 3 példányban benyújtani vagy ajánlott küldeményként postára adni. A keresetlevél benyújtásának a határozat végrehajtására nincs halasztó hatálya. Indokolás Ügyfél 2010. április 14-én érkeztetett, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletéről szóló 2007. évi CXXXV. törvény (továbbiakban: Psztv.) 48/A. §-ában meghatározott fogyasztóvédelmi
eljárás lefolytatására irányuló kérelemmel kereste meg a Felügyeletet, melyben a Hitelintézet eljárását kifogásolta az alábbiak szerint: Ügyfél 2009. november 19-én üdülési jog vásárlásához kapcsolódó személyi kölcsönszerződést kötött a Hitelintézettel a (…)-n (székhelye: (…), továbbiakban: Társaság) keresztül. A kölcsönszerződés alapján a Hitelintézet (…) Ft összegű hitelt folyósított az Ügyfél részére. Ügyfél a beadványában kifogásolta, hogy írásbeli megkereséssel fordult a Hitelintézethez, amely azonban a megkeresésére nem válaszolt. Ügyfél a beadványában kifogásolta, hogy a Hitelintézet a kölcsönszerződés megkötésekor megtévesztette. A Psztv. 48/A. § alapján a Felügyelet ellenőrzi - a Psztv. 4. §-ban meghatározott szolgáltatók által a szolgáltatás igénybevevőivel, azaz a fogyasztóval szemben tanúsítandó magatartásra vonatkozó kötelezettséget megállapító, a Psztv. 4. §-ban felsorolt jogszabályokban előírt rendelkezéseknek (fogyasztóvédelmi rendelkezéseknek) - a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló 2008. évi XLVII. törvény (Fttv.) rendelkezéseinek, - a gazdasági reklámtevékenység alapvető feltételeiről és egyes korlátairól szóló 2008. évi XLVIII. törvény (Grtv.) rendelkezéseinek és - az elektronikus kereskedelmi szolgáltatások, valamint az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások egyes kérdéseiről szóló 2001. évi CVIII. törvény (Ektv.) rendelkezéseinek betartását, és eljár e rendelkezések pénzügyi szervezetek általi megsértése esetén. A Felügyelet az Ügyfél kérelme kapcsán vizsgálat tárgyává tette, hogy a Hitelintézet a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló 2008. évi XLVII. törvényben (továbbiakban: Fttv.) és a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvényben (a továbbiakban: Hpt.) meghatározott előírásokat az Ügyfél tekintetében betartotta-e. A Felügyelet a fogyasztóvédelmi eljárás keretében az alábbi tényállást állapította meg: I. A Felügyelet a fogyasztóvédelmi eljárás során az Ügyfél panaszára adott válasz vonatkozásában az alábbi megállapításokat tette: Ügyfél jogi képviselője útján a 2010. március 21-én kelt levelében panasszal fordult a Hitelintézethez. A Hitelintézet az Ügyfél panaszát - a fogyasztóvédelmi eljárásban becsatolt tértivevény tanúsága szerint – 2010. március 29-én átvette. A Felügyelet a 2011. április 4-én kelt, 54825/1/2011. számú végzésben felhívta a Hitelintézetet, hogy nyilatkozzon és dokumentálja, hogy az Ügyfél jogi képviselője útján előterjesztett fenti panaszára mikor, mit válaszolt. A Felügyelet a fogyasztóvédelmi eljárásban a Hitelintézet nyilatkozatából megállapította, hogy a Hitelintézet a 2010. március 29-én átvett panaszra nem válaszolt. A Hpt. 215/B. § (1) bekezdése rögzíti:
„(1) A pénzügyi intézmény és a pénzforgalmi intézmény biztosítja, hogy az ügyfél a pénzügyi intézmény és a pénzforgalmi intézmény magatartására, tevékenységére vagy mulasztására vonatkozó panaszát szóban (személyesen, telefonon) vagy írásban (személyesen vagy más által átadott irat útján, postai úton, telefaxon, elektronikus levélben) közölhesse.” A Hpt. 215/B. § (7) bekezdése kimondja továbbá, hogy: „(7) A pénzügyi intézmény és a pénzforgalmi intézmény az írásbeli panasszal kapcsolatos, indokolással ellátott álláspontját a panasz közlését követő harminc napon belül megküldi az ügyfélnek.” Az eljárás során a Felügyelet megállapította, hogy a Hitelintézet megsértette a Hpt. 215/B. § (7) bekezdését, mivel az Ügyfél 2010. március 21-én kelt és általa 2010. március 29-én átvett panaszára egyáltalán nem adott választ. II. A Felügyelet a szerződéskötéssel kapcsolatos megtévesztő tájékoztatás vizsgálata vonatkozásában az alábbi megállapításokat tette: Ügyfél 2009. november 19-én tartott értékesítés során üdülési jog vásárlásához kapcsolódó személyi kölcsönt igényelt a Hitelintézettől. Ügyfél 2009. november 19-én az üdülőhasználati szerződés, az üdülési jog vásárlásához kapcsolódó személyi kölcsön igénylés nevű dokumentum, a személyi kölcsönszerződés, valamint az üdülési jog vásárlásához kapcsolódó személyi kölcsönnel kapcsolatos tájékoztató egy-egy példányát aláírásával látta el. Ügyfél a tájékoztató aláírásával elismerte, hogy annak egy példányát átvette. Az üdülőhasználati szerződés IV. fejezet: Jogosultak elállási joga fejezet 1-2 pontja szerint: „Jogosult/ak a jelen szerződés megkötésétől és részére történő átadásától számított 15 napon belül az Értékesítő székhelyének címére küldött írásos nyilatkozattal, indokolási kötelezettség nélkül elállhatnak jelen szerződéstől. Ha a Jogosult/ak által a használati jog megszerzéséért fizetendő a korábbi üdülési jog beszámításából eredő különbözet ellenértéket részben vagy egészben az Értékesítő által nyújtott fogyasztási kölcsön fedezi/k, a Jogosult/ak, jelent szerződés IV/1.pontja szerinti elállási jogának/uknak gyakorlása a fogyasztási kölcsönszerződést is felbontja.” A Hitelintézet 2010. június 18-án kelt nyilatkozata szerint az Ügyfél az üdülőhasználati szerződésben meghatározott 15 napon belül, azaz 2009. december 5-ig nem állt el a szerződéstől. A Hitelintézet 2009. december 11-én folyósította az Ügyfél részére a kölcsönszerződésben meghatározott összeget. A Hitelintézet 2009. december 31-én postázta az Ügyfélnek a kölcsönszerződést és a hitel folyósítására vonatkozó tájékoztató levelet. A Hitelintézet 2010. június 18-án kelt nyilatkozata szerint az Ügyfél egy hónapot meghaladóan nem esett késedelembe, a következő havi részlet esedékességekor az előző havi elmaradt részletet is megfizette: 2010. február és április hónapjában kettő-kettő havi törlesztőrészletet fizetett az Ügyfél. A Hitelintézet 2010. június 18-án kelt nyilatkozata szerint az Ügyfél késedelmes teljesítéseiről minden esetben értesítette a Társaságot, amely felvette a kapcsolatot az Ügyféllel. A fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló 2008. évi XLVII. törvény (továbbiakban Fttv.) szerint:
„3.§ (1) Tilos a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat.” (2) Tisztességtelen az a kereskedelmi gyakorlat, a) amelynek alkalmazása során a kereskedelmi gyakorlat megvalósítója nem az ésszerűen elvárható szintű szakismerettel, illetve nem a jóhiszeműség és tisztesség alapelvének megfelelően elvárható gondossággal jár el (a továbbiakban: szakmai gondosság követelménye), és b) amely érzékelhetően rontja azon fogyasztó lehetőségét az áruval kapcsolatos, a szükséges információk birtokában meghozott tájékozott döntésre, akivel kapcsolatban alkalmazzák, illetve akihez eljut, vagy aki a címzettje, és ezáltal a fogyasztót olyan ügyleti döntés meghozatalára készteti, amelyet egyébként nem hozott volna meg (a továbbiakban: a fogyasztói magatartás torzítása), vagy erre alkalmas.” (3) „A (2) bekezdés értelmében tisztességtelen különösen az a kereskedelmi gyakorlat, amely megtévesztő (6. § és 7. §) vagy agresszív (8. §).” A Felügyelet a fogyasztóvédelmi eljárásban megállapította, hogy a Hitelintézet az Fttv.-ben foglalt szakmai gondosságra vonatkozó követelmények betartása mellett járt el a tájékoztatása során. Az Ügyfél az üdülőhasználati szerződésben megállapított elállási jogával nem élt, a kölcsönszerződés létrejöttéről az Ügyfélnek tudomása volt, a törlesztőrészleteket fizette, a késedelmeit minden esetben pótolta. A Hitelintézet 2010. június 18-án kelt levelében tájékoztatta a Felügyeletet, hogy az Ügyfél (…) Ft összegű tartozását a (…), mint az üdülőhasználati jog értékesítője 2010. május 31-én a Hitelintézetnek teljes összegben visszafizette, amelynek következtében az Ügyfél Hitelintézetnél fennálló kölcsönszerződése megszűnt, az Ügyfelet a Hitelintézettel szemben tartozás nem terheli. A Hitelintézet csatolta az Ügyfél által 2010. november 4-én aláírt nyilatkozatot, amelyben az Ügyfél megerősítette, hogy anyagi okok miatt nem tudta fizetni a kölcsön részleteit, továbbá rögzítésre került, hogy a kölcsön visszafizetésére, a kölcsön és az üdülőhasználati szerződés is megszüntetésre került. A Felügyelet a fentiek alapján megállapította, hogy a Hitelintézet a fentiek alapján nem valósította meg az Fttv.-ben meghatározott tilalmi előírások sérelmét. A Psztv. 48/H. § (1) bekezdése szerint, ha a Felügyelet megállapítja a 48/A. § a) és b) pontjában meghatározott rendelkezések vagy a fogyasztóvédelmi eljárásban hozott határozatának megsértését, a 47. § (4) bekezdés a), c) és e)–i) pontjában felsoroltak figyelembevételével és az arányosság követelményének szem előtt tartásával az alábbi jogkövetkezményeket alkalmazza: „(…) b) megtilthatja a jogsértő magatartás további folytatását, e) fogyasztóvédelmi bírságot szabhat ki. (…)” A Felügyelet megállapította, hogy a Psztv. 48/H. § (1) bekezdése alapján fogyasztóvédelmi bírság kiszabása indokolt tekintettel arra, hogy a Hitelintézet tevékenysége során a Hpt. 215/B. § (7) bekezdését megsértve járt el. A Hpt.-ben foglalt jogszabályi rendelkezések megsértése miatt a Felügyelet a rendelkező rész I. pontjában foglaltak szerint határozott és a Hitelintézettel szemben — a panaszkezelésre vonatkozó jogszabály megsértése miatt — a határozat kézhezvételének napjával megtiltotta a jogsértő magatartás további folytatását. Egyúttal a jogszabálysértésre való tekintettel a Felügyelet 100.000,- Ft fogyasztóvédelmi bírság megfizetésére kötelezte a Hitelintézetet.
A bírság kiszabását a Felügyelet a megállapított jogsértés körülményeire alapította. E körben, a jogsértés súlyát illetően a Felügyelet figyelembe vette, hogy a megsértett jogszabályi rendelkezés az ügyfél jogérvényesítéshez fűződő jogával kapcsolatban fogalmaz meg alapvető előírást akkor, amikor a panasztétel lehetővé tételével, illetőleg az arra adandó válaszadási határidővel kapcsolatosan szabályozza a Hitelintézet magatartását. A panaszbeadvány időben megfelelő módon történő kezelése alapján kerülhet az ügyfél mihamarabb abba a helyzetbe, hogy az igényével kapcsolatosan a Hitelintézet álláspontját megismerje, illetőleg döntsön arról, hogy mely további jogérvényesítési eszközt kívánja igénybe venni. A Felügyelet súlyosító körülményként értékelte, hogy a Hitelintézet egyáltalán nem adott választ az Ügyfél panaszára. A Felügyelet a fentiek szerint határozatában számot adott azon körülményekről, amelyek alapján indokoltnak és szükségesnek tartotta fogyasztóvédelmi bírság kiszabását. A határozatot a Felügyelet a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (továbbiakban: Ket.) 71. § (1) bekezdése alapján, a Psztv. 4. § c) pontjában, valamint a 48/A. § - 48/J. §-aiban biztosított hatáskörében eljárva hozta meg. A késedelmi pótlék Felügyelet általi felszámításának lehetőségét a Ket. 138. §-a biztosítja. A közigazgatási végrehajtás szabályainak a Felügyelet által kiszabott bírság kapcsán való alkalmazási lehetősége a Psztv. 35. § (2) bekezdésén, valamint a Ket. 127. § (1) bekezdésének a) pontján alapul. A határozat elleni jogorvoslatról szóló tájékoztatás a Ket. 100. § (1) bekezdés d) pontján, a 100. § (2) bekezdésén, 109. § (1) bekezdésén, 110. § (1) bekezdésén, valamint a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (Pp.) 326. § (7) bekezdésén, a 327. § (1)-(2) bekezdésein és 330. § (2) bekezdésén alapul. A határozat a Ket. 128. § (1) bekezdés c) pontja értelmében a közlés napjával jogerős. Budapest, 2011. július 14. dr. Kolozsi Sándor s.k. a PSZÁF főosztályvezetője
