A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének FK-I/B-6152/2011. számú, fogyasztóvédelmi intézkedést és bírság kiszabását tartalmazó határozata az OTP Bank Nyrt. számára
A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (székhelye: 1013 Budapest, Krisztina krt. 39., továbbiakban: Felügyelet) által (…) Ügyfél kérelme alapján az OTP Bank Nyrt.-nél (székhelye: 1051 Budapest, Nádor utca 16., a továbbiakban: pénzügyi szervezet) lefolytatott fogyasztóvédelmi eljárás megállapításai alapján Dr. Szász Károly, a Felügyelet Elnökének felhatalmazása alapján az alábbi határozatot hozom: I.
I/A.
A Felügyelet a pénzügyi szervezettel szemben – a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmának megsértése miatt − a határozat kézhezvételének napjával megtiltja a jogsértő magatartás további folytatását. A Felügyelet a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmára vonatkozó rendelkezés megsértése miatt a pénzügyi szervezettel szemben 250.000 Ft, azaz kettőszázötvenezer forint fogyasztóvédelmi bírságot szab ki.
A kiszabott fogyasztóvédelmi bírságokat a határozat jogerőre emelkedésétől számított 30 napon belül kell a Felügyeletnek a Magyar Államkincstárnál vezetett 10032000-0028383430000003 számú számlájára - "fogyasztóvédelmi bírság" megjelöléssel, valamint a határozat számának feltüntetésével - befizetni. A fogyasztóvédelmi bírság önkéntes befizetésének elmaradása esetén a közigazgatási végrehajtás szabályai kerülnek alkalmazásra. A fogyasztóvédelmi bírság befizetésére meghatározott határidő elmulasztása esetén, a be nem fizetett bírságösszeg után késedelmi pótlék felszámolására kerül sor, melynek mértéke minden naptári nap után a felszámítás időpontjában érvényes jegybanki alapkamat kétszeresének 365öd része. A késedelmesen megfizetett késedelmi pótlék után nem számítható fel késedelmi pótlék. A késedelmi pótlékot a Felügyelet hivatkozott számú számlájára kell befizetni, a határozat számának feltüntetésével, „késedelmi pótlék” megjelöléssel. Ha a kötelezett a bírságfizetési kötelezettségének határidőben nem tesz eleget, a fizetési kötelezettség haladéktalanul végrehajtásra kerül. A határozat ellen közigazgatási eljárás keretében fellebbezésnek nincs helye. Az ügyfél, illetve a kifejezetten rá vonatkozó rendelkezés tekintetében az eljárás egyéb résztvevője a határozat felülvizsgálatát a közléstől számított 30 napon belül jogszabálysértésre hivatkozással a Fővárosi Bíróságtól keresettel kérheti. A keresetlevelet – a Fővárosi Bíróságnak címezve – a Felügyeletnél kell 3 példányban benyújtani vagy ajánlott küldeményként postára adni. A keresetlevél benyújtásának a határozat végrehajtására nincs halasztó hatálya. Indokolás Ügyfél 2010. július 22-én érkeztetett, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletéről szóló 2007. évi CXXXV. törvény (továbbiakban: Psztv.) 48/A. §-ában meghatározott fogyasztóvédelmi eljárás lefolytatására irányuló kérelemmel kereste meg a Felügyeletet, melyben a pénzügyi szervezet eljárását kifogásolta az alábbiak szerint:
Ügyfél 1999. szeptember 6. napján folyószámlát nyitott a pénzügyi szervezetnél (….) számon. A számlához folyószámla-hitelkeretet nem igényelt, ám a pénzügyi szervezet – változó mértékben – Ügyfél részére egy kisebb összegű hitelkeretet biztosított. Ügyfél a számlához kontroll-szolgáltatást vett igénybe, amelynek értelmében a számlával kapcsolatos minden tranzakcióról, továbbá a számlához tartozó bankkártyával végzett tranzakciókról és a felhasználható egyenlegről SMS formájában tájékoztatást kapott. A pénzügyi szervezet 2010 februárjában, majd 2010 márciusában felszólította Ügyfelet a folyószámláján felhalmozódott (…) Ft, majd (…) Ft tartozás rendezésére. Ügyfél 2010. április 9-én a fentiek miatt panaszt tett a pénzügyi szervezetnél. A pénzügyi szervezet a 2010. április 13-án kelt levelében elismerte a technikai hibát, és az SMS üzenetben küldött téves egyenleg értesítéseket, amelynek következtében Ügyfél a számláján ténylegesen rendelkezésre álló egyenlegén felül tudott forgalmazni. A pénzügyi szervezet levelében ismételten felszólította Ügyfelet a (…) Ft hátralék egyösszegű megfizetésére, illetve személyi kölcsön igénylésének lehetőségét ajánlotta fel arra az esetre, ha egy összegben nem tudja kifizetni a tartozását. 2010. június 11-én a pénzügyi szervezet elektronikus levélben tájékoztatta Ügyfelet, hogy a technikai hiba miatt felhalmozódott (…) Ft tartozásra tekintettel 2010. május 3-án a folyószámla szerződését felmondta, ezzel egyidőben az OTPdirekt szerződését és az ahhoz kapcsolódó SMS szolgáltatását is törölte, illetve a számlájához tartozó bankkártyáját is megszüntette. A pénzügyi szervezet felhívta Ügyfél figyelmét arra, hogy amennyiben tartozását nem rendezi, akkor a pénzügyi szervezet az Ügyféllel szemben fennálló követelését az (…) Társaságra engedményezi. Ügyfél beadványában kifogásolta, hogy a pénzügyi szervezet fenti levelében nem adott meg határidőt a tartozás rendezésére, és 2010. június 18án (egy héttel később) az engedményezés megtörtént. Ügyfél szóvá tette azt is, hogy nem tájékoztatták arról a számlaszámról, amelyre az engedményezést követően teljesítenie kell. Ügyfél beadványában kifogásolta továbbá, hogy a pénzügyi szervezet hibájából keletkezett tartozása miatt a pénzügyi szervezet megalapozatlanul továbbította az adatait a Központi Hitelinformációs Rendszer (továbbiakban: KHR) részére. Ügyfél sérelmezte, hogy 2010. április 9-én a pénzügyi szervezetnél bejelentette lakcímének megváltozását, ennek ellenére az ezt követő felszólító levelet a pénzügyi szervezet korábbi címére postázta. A Psztv. 48/A. § alapján a Felügyelet ellenőrzi - a Psztv. 4. §-ban meghatározott szolgáltatók által a szolgáltatás igénybevevőivel, azaz a fogyasztóval szemben tanúsítandó magatartásra vonatkozó kötelezettséget megállapító, a Psztv. 4. §-ban felsorolt jogszabályokban előírt rendelkezéseknek (fogyasztóvédelmi rendelkezéseknek) - a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló 2008. évi XLVII. törvény (Fttv.) rendelkezéseinek, - a gazdasági reklámtevékenység alapvető feltételeiről és egyes korlátairól szóló 2008. évi XLVIII. törvény (Grtv.) rendelkezéseinek, - és az elektronikus kereskedelmi szolgáltatások, valamint az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások egyes kérdéseiről szóló 2001. évi CVIII. törvény (Ektv.) rendelkezéseinek betartását és eljár e rendelkezések pénzügyi szervezetek általi megsértése esetén. A Felügyelet a fogyasztóvédelmi eljárás keretében az alábbi tényállást állapította meg:
A pénzügyi szervezet 2000. március 7-én kötött az Ügyféllel (…) Ft összegű A-hitelkeret szerződést rendszeres jóváírások fedezete mellett. A pénzügyi szervezet 2010. szeptember 9-én kelt levelében úgy nyilatkozott, hogy Ügyfél technikai hiba miatt tudott a számláján rendelkezésre álló egyenlegén felül forgalmazni. A pénzügyi szervezet a kártyakontroll SMS üzenetben a tranzakció adatai mellett a rendelkezésre álló egyenlegről ad tájékoztatást az ügyfelei részére. Az OTPdirekt Kontroll szolgáltatásra vonatkozóan a pénzügyi szervezet Lakossági OTPdirekt Üzletszabályzata III. Részletes rendelkezések fejezet 1.5. (6) bekezdésében úgy rendelkezik, hogy "A Kontroll üzenetekben megküldött rendelkezésre álló egyenlegre, illetve bankkártyás tranzakciók esetében a terhelés összegére vonatkozó információ csak tájékoztató jellegű. A számla tényleges egyenlege, illetve a kártyás tranzakció miatti terhelés összege ettől eltérhet. A számlán végrehajtott bankműveletekről a számlakivonat ad teljes körű pontos tájékoztatást." A Felügyelet a pénzügyi szervezet OTPdirekt Kontroll szolgáltatása keretében az Ügyfél részére megküldött SMS üzenetekben foglalt tájékoztatását vetette össze a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló 2008. évi XLVII. törvény (a továbbiakban: Fttv.) által meghatározott tilalmi előírásokkal. Az Fttv. 3.§ (1)-(2) bekezdései szerint: „(1) Tilos a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat. (2) Tisztességtelen az a kereskedelmi gyakorlat, a) amelynek alkalmazása során a kereskedelmi gyakorlat megvalósítója nem az ésszerűen elvárható szintű szakismerettel, illetve nem a jóhiszeműség és tisztesség alapelvének megfelelően elvárható gondossággal jár el (a továbbiakban: szakmai gondosság követelménye), és b) amely érzékelhetően rontja azon fogyasztó lehetőségét az áruval kapcsolatos, a szükséges információk birtokában meghozott tájékozott döntésre, akivel kapcsolatban alkalmazzák, illetve akihez eljut, vagy aki a címzettje, és ezáltal a fogyasztót olyan ügyleti döntés meghozatalára készteti, amelyet egyébként nem hozott volna meg (a továbbiakban: a fogyasztói magatartás torzítása), vagy erre alkalmas.” Az Fttv. 3.§ (3) bekezdés szerint „A (2) bekezdés értelmében tisztességtelen különösen az a kereskedelmi gyakorlat, amely megtévesztő (6. § és 7. §) vagy agresszív (8. §).” Az Fttv. 6. § (1) bekezdésének i) pontja az alábbiak szerint rendelkezik: „6. § (1) Megtévesztő az a kereskedelmi gyakorlat, amely valótlan információt tartalmaz, vagy valós tényt - figyelemmel megjelenésének valamennyi körülményére olyan módon jelenít meg, hogy megtéveszti vagy alkalmas arra, hogy megtévessze a fogyasztót az alábbiak közül egy vagy több tényező tekintetében és ezáltal a fogyasztót olyan ügyleti döntés meghozatalára készteti, amelyet egyébként nem hozott volna meg, vagy erre alkalmas: (…) i) a fogyasztó jogai, illetve a fogyasztót az ügylet folytán esetlegesen terhelő hátrányos jogkövetkezmények kockázata.” Az Fttv. 2. § h) pontja alapján „e törvény alkalmazásában ügyleti döntés: a fogyasztó arra vonatkozó döntése, hogy kössön-e, illetve hogyan és milyen feltételek mellett kössön szerződést, továbbá hogy gyakorolja-e valamely jogát az áruval kapcsolatban.” Nyilvánvaló, hogy a kártyával felhasználható egyenlegre vonatkozó tájékoztatás befolyásolja Ügyfél
ügyleti döntését, amelynek alapján dönthet arról, hogy a pénzügyi szervezetnél fenntartott folyószámlájával kapcsolatosan milyen tranzakciókat végezhet el. Az eljárásban ugyanakkor az érintett Ügyfél megfelel az Fttv. 2. § a) pontja szerinti fogyasztó fogalmának, hiszen gazdasági és szakmai tevékenységén kívül eljáró természetes személynek minősül. A Felügyelet az ügyben rendelkezésre álló iratok alapján megállapította, hogy a pénzügyi szervezet OTPdirekt Kontroll szolgáltatása keretében a megküldött SMS üzenetekben téves egyenlegről adott információt Ügyfél részére, amely ahhoz vezetett, hogy Ügyfél nem rendelkezett valós információval arról, hogy ténylegesen mely összeg áll számláján rendelkezésére, így a pénzügyi szervezet által tévesen rendelkezésre bocsátott egyenleg felhasználása e téves információ hatására történt meg. A pénzügyi szervezet Kontroll szolgáltatása szerinti tájékoztatása elengedetlen ahhoz, hogy az Ügyfél kellően tájékozottan tudjon eljárni a tekintetben, hogy tudomással rendelkezhessen arról a körülményről, hogy ténylegesen mely összeg áll rendelkezésére tranzakciói lebonyolítására, figyelemmel arra, hogy Ügyfél a pénzügyi szervezet OTPdirekt Kontroll szolgáltatását éppen abból a célból vette igénybe, hogy számlájának aktuális egyenlegéről megfelelő információkkal rendelkezhessen, a rendelkezésére álló pénzösszeg alakulását nyomon tudja követni. Fentiek alapján a megtévesztő tájékoztatás tehát rontotta Ügyfél lehetőségét a szükséges információ birtokában való tájékozott döntéssel kapcsolatosan, ezáltal alkalmas volt arra, hogy eltérítse Ügyfelet a számlájának valóságos egyenlegével kapcsolatosan a valós információk birtokában meghozható ügyleti döntésétől. A Felügyelet megállapította, hogy a pénzügyi szervezet nem megfelelő szakmai gondossággal járt el az Ügyfél részére történt „automatikus egyenlegközlés”, mint díjköteles szolgáltatás végzése során, mivel az SMS üzenetben téves egyenleg értesítéseket küldött, amelynek következtében Ügyfél a számláján ténylegesen rendelkezésre álló egyenlegén felül tudott forgalmazni, vagyis az Ügyfél tájékozott ügyleti döntéséhez szükséges jelentős információt nem a valóságnak megfelelően bocsátotta rendelkezésére. Ügyfél a pénzügyi szervezet téves tájékoztatása következtében abban a hiszemben volt, hogy számláján az SMS üzeneteknek megfelelő mennyiségű pénzeszköz áll rendelkezésére, következésképpen ügyleti döntését ezen, nem a valóságnak megfelelő információ birtokában hozta meg. A Felügyelet megállapítása szerint a pénzügyi szervezetnek az Ügyfél számára SMS üzenetben adott tájékoztatásában rejlő megtévesztését nem ellensúlyozza, hogy a megfelelő tájékoztatást a számlakivonatokban a pénzügyi szervezet megadta, ugyanis az Ügyfél egyedi ügyében a pénzügyi szervezet az SMS üzenetben direkt módon adott tájékoztatást, amely kihatott Ügyfél ügyleti döntésére. Figyelemmel kell lenni ugyanis arra a körülményre, hogy az SMS tájékoztatást a pénzügyi szervezet külön ellentételezésért azért nyújtja, hogy az Ügyfélnek naprakész információja legyen a számlán rendelkezésre álló pénzeszközeiről. Megállapítható egyúttal, hogy a helyes információt tartalmazó bankszámlakivonat a már végrehajtott tranzakciókról utóbb ad tájékoztatást, így az – helyes tartalma ellenére – nem szolgálhatott Ügyfél ügyleti döntésének meghozatalakor az SMS üzenetek tartalmától eltérő információval, figyelemmel arra, hogy Ügyfél már a bankszámlakivonat kézhezvétele előtt – az SMS üzenetek korrekt tartalmában bízva – meghozta az egyenleg felhasználására vonatkozó ügyleti döntését.
A fentiekre való tekintettel kiemelt szereppel bírnak a pénzügyi szervezetek ügyfelek részére szóló tájékoztatásai, figyelemmel arra, hogy amennyiben valótlan információkra alapozott tájékoztatásban öltenek testet, alkalmasak arra, hogy az ügyfelet (fogyasztót) a valós helyzetben szükséges és indokolt magatartástól eltérítsék, s akár az ügyfelet (fogyasztót) arra ösztönözzék, hogy olyan ügyleti döntést hozzanak meg, amelyet egyébként, a valós információk birtokában nem hozott volna meg. A Felügyelet a pénzügyi szervezet fentiek szerinti tájékoztatását az Fttv. 6. § (1) bekezdése i) pontjában foglalt megtévesztő kereskedelmi gyakorlatnak minősítette, mely az Fttv. 3. § (1) bekezdése szerinti tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmát valósítja meg. A Psztv. 48/H. § (1) bekezdése szerint „ha a Felügyelet megállapítja a 48/A. § a) és b) pontjában meghatározott rendelkezések vagy a fogyasztóvédelmi eljárásban hozott határozatának megsértését, a 47. § (4) bekezdés a), c) és e)–i) pontjában felsoroltak figyelembevételével és az arányosság követelményének szem előtt tartásával az alábbi jogkövetkezményeket alkalmazza: b) megtiltja a jogsértő magatartás további folytatását, e) fogyasztóvédelmi bírságot szab ki.” Mindezek alapján a határozat rendelkező részének I. pontjában foglaltak szerint a Felügyelet megtiltotta a pénzügyi szervezetettel szemben a jogsértő magatartás további folytatását annak érdekében, hogy a pénzügyi szervezet a továbbiakban a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmára vonatkozó jogszabályi rendelkezések betartásával járjon el. A Felügyelet továbbá a határozat rendelkező részének I/A. pontjában foglaltak szerint a pénzügyi szervezetettel szemben 250.000 Ft fogyasztóvédelmi bírságot szabott ki. A Felügyelet a bírság összegének megállapításakor a Psztv. 48/I. § (1) bekezdése a) pontját vette figyelembe. E körben, a jogsértés körülményeit és súlyát illetően a Felügyelet figyelembe vette, hogy a megsértett jogszabályi rendelkezés a fogyasztók megfelelő tájékoztatásához fűződő jogával kapcsolatban fogalmaz meg alapvető előírást, mely tájékoztatás alapvető feltétele annak, hogy a fogyasztó valós információk birtokában hozza meg ügyleti döntését. Következésképp ezen jogszabályi rendelkezés megsértése megfosztja az ügyfeleket a tájékozott döntéshozatal lehetőségétől. A pénzügyi szervezet az Ügyfél megfelelő tájékozódáshoz fűződő jogát sértette meg azáltal, hogy téves tájékoztatást adott az Ügyfél felhasználható számlaegyenlegéről, amely alkalmas volt az Ügyfél ügyleti döntésének tisztességtelen befolyásolására. A megvalósított jogsértést tilalmazó rendelkezés mögött tehát jelentős ügyféli (fogyasztói) érdek húzódik meg, vagyis az, hogy a pénzügyi szervezetnek eljárása során megfelelő körültekintést és gondosságot kell gyakorolnia abban a tekintetben, hogy az ügyfél (fogyasztó) a felelős döntéshez szükséges információkkal megfelelő időben rendelkezzen annak érdekében, hogy ügyleti döntését valamennyi lényeges körülményre tekintettel hozza meg. A jelen esetben a pénzügyi szervezet e körültekintést mulasztotta el gyakorolni, amellyel az ügyfél (fogyasztó) tájékoztatáshoz, és vagyoni érdekei védelméhez fűződő jogát sértette meg.
A Felügyelet ugyanakkor enyhítő körülményként értékelte, hogy a pénzügyi szervezet a téves tájékoztatást elismerte és a tartozás miatt felszámolt költségeket, összesen (...) Ft-ot, valamint a téves egyenleget tartalmazó SMS üzenetek díját – 2009. október hónaptól visszamenőleg – (…) Ft értékben jóváírta Ügyfél folyószámláján. A Felügyelet a fentiek szerint határozatában számot adott azon körülményekről, amelyek alapján indokoltnak és szükségesnek tartotta fogyasztóvédelmi bírság kiszabását. A Felügyelet megjegyzi, hogy az FK-I-2731/2011. számú végzésével az eljárást az Ügyfél és a pénzügyi szervezet közötti bankszámlaszerződés felmondása és engedményezése körülményeinek, valamint Ügyfél adatainak a Központi Hitelinformációs Rendszerbe történt továbbítása jogszerűségének felülvizsgálata tekintetében fogyasztóvédelmi hatáskörének hiányára való tekintettel megszüntette. A határozatot a Felügyelet a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (továbbiakban: Ket.) 71. § (1) bekezdése alapján, a Psztv. 4. § a)-p) pontjaiban, 48/A. § - 48/J. §-aiban, illetőleg az Fttv. 10. § (2)-(4) bekezdéseiben biztosított hatáskörében eljárva hozta meg. A késedelmi pótlék Felügyelet általi felszámításának lehetőségét a Ket. 138. §-a biztosítja. A közigazgatási végrehajtás szabályainak a Felügyelet által kiszabott bírság kapcsán való alkalmazási lehetősége a Psztv. 35. § (2) bekezdésén, valamint a Ket. 127. § (1) bekezdésének a) pontján alapul. A határozat elleni jogorvoslatról szóló tájékoztatás a Ket. 100. § (1) bekezdés d) pontján, a 100. § (2) bekezdésén, 109. § (1) bekezdésén, 110. § (1) bekezdésén, valamint a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (Pp.) 326. § (7) bekezdésén, a 327. § (1)-(2) bekezdésén és 330. § (2) bekezdésén alapul. A határozat a Ket. 128. § (1) bekezdés c) pontja értelmében a közlés napjával jogerős. Budapest, 2011. május 27. Dr. Juhász Istvánné a PSZÁF ügyvezető igazgatója nevében és megbízásából dr. Kolozsi Sándor a PSZÁF főosztályvezetője
