TARTALOMJEGYZÉK
BEVEZETŐ .......................................................................................................... 2 A./NEVELÉSI PROGRAM .................................................................................. 6 I. PEDAGÓGIAI ALAPELVEINK .................................................................................................................... 6 II. AZ ISKOLÁNKBAN FOLYÓ NEVELŐ-OKTATÓ MUNKA CÉLJAI, FELADATAI, ESZKÖZEI, ELJÁRÁSAI ....................................................................................................................................................... 8 III. A SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS PEDAGÓGIAI FELADATOK ........................ 12 IV. A KÖZÖSSÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS FELADATOK ........................................................ 15 V. A SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉS ÉS A KÖZÖSSÉGFEJLESZTÉS FELADATAINAK MEGVALÓSÍTÁSÁT SZOLGÁLÓ TEVÉKENYSÉGI RENDSZER ÉS SZERVEZETI FORMÁK ............ 18 VI. EGÉSZSÉGNEVELÉSI PROGRAM ......................................................................................................... 25 VII. KÖRNYEZETI NEVELÉSI PROGRAM ................................................................................................. 30 VIII. A SZÜLŐK, A TANULÓK ÉS A PEDAGÓGUSOK EGYÜTTMŰKÖDÉSÉNEK FORMÁI ............. 49 IX. A NEVELŐ-OKTATÓ MUNKA ELLENŐRZÉSI, MÉRÉSI, ÉRTÉKELÉSI, MINŐSÉGBIZTOSÍTÁSI RENDSZERE.................................................................................................................................................... 51 X. A NEVELŐ – OKTATÓ MUNKÁHOZ SZÜKSÉGES FELSZERELÉSEK ÉS ESZKÖZÖK JEGYZÉKE .......................................................................................................................................................................... 60
B./HELYI TANTERV......................................................................................... 70 I. AZ EGYES ÉVFOLYAMOKON TANÍTOTT TANTÁRGYAK, KÖTELEZŐ ÉS VÁLASZTHATÓ TANÓRAI FOGLALKOZÁSOK, EZEK ÓRASZÁMAI ................................................................................ 70 II. ÓRATERVEK .............................................................................................................................................. 71 III. A TANULÓK TANTÁRGYVÁLASZTÁSI LEHETŐSÉGEI ÉS KÖTELEZETTSÉGEI ...................... 258 IV. AZ ALKALMAZOTT TANKÖNYVEK, TANULMÁNYI SEGÉDLETEK ÉS TANESZEKÖZÖK KIVÁLASZTÁSÁNAK ELVEI ..................................................................................................................... 264 V. A MAGASABB ÉVFOLYAMRA LÉPÉS FELTÉTELEI ........................................................................ 265 VI. AZ ISKOLÁNKBA JELENTKEZŐ TANULÓK FELVÉTELÉNEK ELVEI ......................................... 269 VII. A TANULÓK TANULMÁNYI MUNKÁJÁNAK, MAGATARTÁSÁNAK ÉS SZORGALMÁNAK ELLENŐRZÉSE ÉS ÉRTÉKELÉSE .............................................................................................................. 270 VIII. AZ ISKOLAI ÍRÁSBELI BESZÁMOLTATÁSOK FORMÁI, RENDJE, KORLÁTAI, A TANULÓK TUDÁSÁNAK ÉRTÉKELÉSÉBEN BETÖLTÖTT SÚLYA ........................................................................ 279 IX. A KÖZÉPSZINTŰ ÉRETTSÉGI VIZSGA TÉMAKÖREI ..................................................................... 282
C./ SZAKMAI PROGRAM .............................................................................. 291 D./ A PEDAGÓGIAI PROGRAMMAL KAPCSOLATOS EGYÉB INTÉZKEDÉSEK ............................................................................................. 296 E./ A PEDAGÓGIAI PROGRAM ELFOGADÁSA ÉS JÓVÁHAGYÁSA ... 298
BEVEZETŐ Mottó:
„Az iskola dolga, hogy megtaníttassa velünk, hogyan kell tanulni, hogy felkeltse a tudás iránti étvágyunkat, hogy megtanítson bennünket a jól végzett munka örömére és az alkotás izgalmára, hogy megtanítson szeretni, amit csinálunk, és hogy segítsen megtalálni azt, amit szeretünk csinálni.” (Szent-Györgyi Albert)
Az intézmény elnevezése:
Ganz Ábrahám és Munkácsy Mihály Szakközépiskola és Szakiskola
Rövidített elnevezése:
Ganz-Munkácsy Szakközépiskola és Szakiskola
Székhelye:
Zalaegerszeg, Gasparich út 27.
Az intézmény típusa: Többcélú, közös igazgatású közoktatási intézmény, mely általános műveltséget megalapozó műszaki szakközépiskolai és szakképzési, akkreditált iskolarendszerű felsőfokú szakképzési tevékenységet folytat. Szakközépiskolai oktatás : nappali és levelező tagozaton, 4 éves felnőtt középiskolai nappali és levelező munkarend szerinti képzés, akkreditált iskolarendszerű felsőfokú szakképzés nappali és levelező tagozaton, OKJ szerinti szakképzés a 13. évfolyamtól. Szakiskolai oktatás : általános képzés a 9-10. évfolyamokon, OKJ szerinti szakképzés a 1112. évfolyamokon. Iskolarendszeren kívüli szakmai oktatás : szakközépiskolai, szakiskolai Az alapító jogutódja és a fenntartó szerv: Zalaegerszeg Megyei Jogú Város Önkormányzatának Közgyűlése Az intézmény felügyeleti szerve:
Zalaegerszeg Megyei Jogú Város Önkormányzatának Közgyűlése
Az iskola története A Ganz Ábrahám és Munkácsy Mihály Szakközépiskola és Szakiskola 2003. július 31-el jött létre önkormányzati döntés alapján. A Ganz Ábrahám Székhelyiskola jogelődje az 1962. szeptember 15-én oktatást megkezdő “Zalaegerszegi Általános Gépipari Technikum” volt. Az iskola 1970-ben vette fel a Ganz Ábrahám nevet, és folytat szakközépiskolai képzést gépész és közlekedési szakon.
2
Az Ifjúsági Szakképzés Korszerűsítése Világbanki program “B” komponensében a Gépész és Közlekedési szakmacsoportban folytatott képzést. Az “A” komponensben a Szerszámkészítő szakma tananyagfejlesztésében vett részt. A két iskola integrációjával a régió legnagyobb szakképző iskolája jött létre, mely a műszaki szakterület könnyűipari, gépészeti, elektrotechnikai, közlekedési, informatikai és környezetvédelmi szakmacsoportjában képes magas színvonalú, korszerű szakképzést folytatni. Az iskola Comeniust követő minőségirányítási rendszer kiépítésén dolgozik. A Munkácsy Mihály Tagiskola a zalaegerszegi iparoktatás jogutód intézménye. Zalaegerszegen 1883. március 1-jén kezdődött meg az iparostanoncok oktatása. A város polgármesterének és ipartanodai bizottságának az volt a törekvése, hogy olyan iskolát működtessen, mely mindenben megfelel a kor követelményeinek. 1945 után a “Munkaerő Tartalékok Hivatala 264. sz. Iparostanuló iskola néven, majd a 407.sz. Ipari Szakmunkásképző Intézet néven oktatta Zalaegerszeg és környékének tanulóit a szakképzésben. A rendszerváltást követően szakközépiskolai képzés indult a könnyűipari, elektronikai és közlekedési szakmacsoportban. Az iskola pedagógusainak innovativitását bizonyította az Ifjúsági Szakképzés Korszerűsítése Világbanki program “B” komponensében való részvétel az Elektrotechnika-Elektronika és a Közlekedési szakmacsoportban. Az “A” komponensben a Mechatronikai technikus és a Komplex ruhakészítő szakma tananyagfejlesztésében vett részt. A gazdasági igényekhez alkalmazkodva a Budapesti Műszaki Főiskola felügyeletével az AIFSZ képzést elindította a Villamosmérnök-asszisztens és Könnyűipari mérnökasszisztens szakokon. A Szakma 2000 D2 minőségirányítási rendszert a szakiskolára kiépítettük, az önértékelést elkészítettük.
3
Az iskola képzési szerkezete Szakiskolai tagozat - 9-10. évfolyam pályaorientáció műszaki szakterület könnyűipar gépészet közlekedés -
9-10.évfolyam pályaorientáció egyéb szakterület személyi szolgáltatás
-
szakképzés OKJ 31 5216 16 OKJ 31 5433 14 OKJ 33 5241 02 OKJ 33 5233 01 OKJ 33 5276 05 OKJ 33 5276 01 OKJ 33 5272 01
Szerkezetlakatos Fémforgácsoló Karosszérialakatos Fényező-mázoló Nőiruha-készítő Férfiruha-készítő Bőrdíszműves
Szakközépiskolai tagozat -9-12. évfolyam pályaorientáció műszaki szakterület Könnyűipar Gépészet Elektrotechnika-elektronika Közlekedés Nyelvi előkészítő Informatika Környezetvédelem -
Felnőttoktatás, nappali ifjúsági tagozat Felnőttoktatás, levelező Érettségi utáni szakképzés OKJ 52 5241 02 Autószerelő OKJ 52 5241 01 Autóelektronikai műszerész OKJ 51 5223 10 Számítástechnikai műszerész OKJ 52 4641 03 Számítástechnikai szoftverüzemeltető OKJ 52 5423 03 Ipari informatikai technikus OKJ 52 5423 06 Mechatronikai technikus OKJ 52 5411 08 Ruhaipari technikus OKJ 51 5276 02 Divat-stílus tervező OKJ 52 7899 04 Dekoratőr, kirakatrendező OKJ 52 5442 07 Vezérlés és szabályozástechnikai technikus OKJ 52 7010 01 Közlekedés-üzemviteli, gépjárműüzemi technikus OKJ 53 5441 05 Közlekedésgépészeti technikus, közúti járműgépész OKJ 52 5442 04 Gépipari számítástechnikai technikus OKJ 51 5233 02 Szerszámkészítő OKJ 55 5470 01 Hulladékgazdálkodási technológus OKJ 52 5470 04 Környezetvédelmi technikus
4
OKJ 55 5423 01 OKJ 55 5411 01
Villamosmérnök-asszisztens Könnyűipari mérnökasszisztens
Iskolánkban működik még: Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Gépészmérnöki Kar Kihelyezett tagozat gyakorlati képzőhely ECDL Nemzetközi Számítástechnikai Vizsgaközpont Festo hidraulika felnőttképző központ AUTODESK oktató központ
5
A./NEVELÉSI PROGRAM
I. PEDAGÓGIAI ALAPELVEINK - iskolánk nevelőtestületének pedagógiai hitvallása „Az ember a nevelés által lesz emberré.” (Platón)
A Ganz Ábrahám és Munkácsy Mihály Szakközépiskola és Szakiskolában tanító pedagógusok mindennapi nevelő és oktató munkájukban az alább felsorolt pedagógiai alapelveket szeretnék érvényre juttatni. 1. Iskolánkban olyan légkört kívánunk teremteni, ahol tanulóink otthon érezhetik magukat. Ennek keretében: a tanuló személyiségét tiszteletben tartjuk, a gyerekeket bevonjuk saját iskolai életük megszervezésébe, a tanulók egyéni képességeit az oktatás során figyelembe vesszük, diákjaink előre megismerhetik a velük szemben támasztott követelményeket, így tudhatják, mit várunk el tőlük, minden gyermek számíthat a pedagógusok jóindulatú segítségére tanulmányi munkájában és életének egyéb problémáiban, az iskola életében szeretetteljes emberi kapcsolatok kialakítására törekszünk: tanuló és tanuló, tanuló és nevelő, szülő és nevelő, nevelő és nevelő között. 2. Iskolánkban a tanulók teljes személyiségének fejlesztése, valamint a tanulók korszerű ismereteinek, képességeinek, készségeinek kialakítása és bővítése, az érettségi, a szakmai és az alapműveltségi vizsgára való felkészítés a legfontosabb pedagógiai feladat. Nevelőink szellemileg, erkölcsileg és testileg egészséges nemzedéket, önálló, felelősséget vállaló, vagyis autonóm embereket kívánnak nevelni. Ennek érdekében: a tervszerű nevelő és oktató munka a tanulók ismereteit fejleszti, és számukra korszerű, a mindennapi életben hasznosítható, továbbépíthető alapműveltséget és szakmai műveltséget nyújt, iskolánk olyan – az emberre, a társadalomra, a művészetekre, a természetre, a tudományokra, a technikára vonatkozó – ismereteket közöl, melyek megalapozzák a tanulók műveltségét, világszemléletét, világképük formálódását és eligazodásukat szűkebb és tágabb környezetükben,
6
az iskola oktató tevékenységének célját a gyermeki személyiség széleskörű fejlesztésében látjuk, fontosnak tartjuk, hogy diákjaink elsajátítsák az egyéni tanulás módszereit, fontosnak tartjuk, hogy diákjaink képesek legyenek az önálló ismeretszerzésre, szeretnék elérni, hogy tanulóink körében a szorgalomnak, a tudásnak és a munkának becsülete legyen, törekszünk a humánumra, az egyén és a közösségek iránti tiszteletre, segítünk diákjainknak észrevenni és értékelni a jót – megelőzni, felismerni a rosszat, törekszünk az emberek közötti érintkezés, a kommunikáció elfogadott normáinak és helyes formáinak kialakítására, szeretnénk elérni azt, hogy iskolánk szellemiségével tanulóink azonosuljanak, ezt a szellemiséget egy életen át magukban hordják, szeretnénk tanulóinkat megismertetni nemzeti kultúránk és történelmünk eseményeivel, kiemelkedő személyiségeivel és hagyományaival, hogy mindezek megbecsülése révén tápláljuk bennük a haza, a szülőföld iránti szeretetet.
3. Iskolánk folyamatosan részt kíván venni lakóhelyünk életében. Ennek érdekében: igyekszünk lehetőséget teremteni arra, hogy iskolánk életéről, tevékenységéről, eredményeiről minél többet megismerhessenek a szülők, valamint városunk érdeklődő polgárai, ápoljuk és bővítjük eddigi kapcsolatainkat a városunkban található iskolákkal és közművelődési intézményekkel, nevelőink fontos feladatnak tartják, hogy iskolánk – eddigi hagyományaihoz híven – továbbra is képviseltesse magát a különféle városi rendezvényeken. 4. Eszményeinkben olyan tanuló képe él, aki a közös családi és iskolai nevelés eredményeképpen egyesíti magában az alábbi tulajdonságokat:
humánus, erkölcsös, fegyelmezett, művelt, kötelességtudó, érdeklődő, nyitott, kreatív, alkotó, becsüli a szorgalmas tanulást, a munkát, képes a problémák érzékelésére és megoldására, gyakorlatias, képes eligazodni szűkebb és tágabb környezetében, jó eredmények elérésére törekszik (munkában, tanulásban), van elképzelése a jövőjét illetően, becsüli a tudást, öntevékenyen, aktívan vesz részt a tanulásban, ismeri a tanulás helyes és hatékony módszereit, képes tudását továbbfejleszteni és önállóan ismereteket szerezni, tudását folyamatosan gyarapítja, bővíti,
7
képes az értő olvasásra, gondolatait helyesen és szabatosan tudja megfogalmazni szóban és írásban, a mindennapi életben felhasználható képességekkel rendelkezik, ismeri, tiszteli, óvja, ápolja: nemzeti kultúránkat, történelmünket, anyanyelvünket, a természet, a környezet értékeit, más népek értékeit, hagyományait, az egyetemes kultúra legnagyobb eredményeit, a társadalmilag elfogadott normák szerint viselkedik az emberi és a természeti környezetben, ismeri és alkalmazza a közösségben éléshez szükséges magatartásformákat, ismeri és betartja a különféle közösségek (család, iskola, társadalom) együttélését biztosító szabályokat, ismeri és alkalmazza az emberek közötti érintkezés, a kommunikáció elfogadott formáit és módszereit, viselkedése udvarias, beszéde kulturált, társaival együttműködik, szüleit, nevelőit, társait szereti és tiszteli, képes szeretetet adni és kapni, szereti hazáját, elfogadja, tiszteletben tartja a sajátjától eltérő nézeteket, szellemileg és testileg egészséges, edzett, egészségesen él, szeret sportolni, mozogni, megjelenése és személyes környezete tiszta, ápolt, gondozott.
Tudjuk, hogy ezen tulajdonságok mindegyikét nem vagyunk képesek kialakítani minden egyes hozzánk járó tanuló személyiségében. Nevelőink mindennapi nevelő és oktató munkája azonban arra irányul, hogy a lehető legtöbb diákunk rendelkezzen végzős korára minél több itt felsorolt személyiségjeggyel.
II. AZ ISKOLÁNKBAN FOLYÓ NEVELŐ-OKTATÓ MUNKA CÉLJAI, FELADATAI, ESZKÖZEI, ELJÁRÁSAI Az iskolánkban folyó nevelő-oktató munka céljait az általános emberi és nemzeti értékek tanulókkal történő megismertetése, elfogadtatása és átadása határozza meg. Cél: Iskolánk nevelő-oktató munkájának célja, hogy: érvényesítse a humánus értékeket, közvetítse az egyetemes és nemzeti kultúra alapértékeit, testileg és lelkileg egészséges, az emberi kapcsolatokban igényes felnőtteket neveljen, demokratikus elveket követő állampolgárokat neveljen, akik képesek a társadalmi, gazdasági, technikai változások követésére és az ezekhez való alkalmazkodó cselekvésre, nevelési-oktatási rendszerünk követelményei igazodjanak a tanulók adottságaihoz, fejlettségéhez,
8
biztosítsa az eltérő adottságú és motivációjú tanulók számára az ismeretek bővülésének, a képességek és készségek fejlődésének lehetőségét, csökkentse a tanulási kudarcok mértékét és biztosítsa az iskola eredményes befejezését, tekintsék a diákok sajátjuknak a nemzeti és az egyetemes emberi értékeket és a követendő magatartásmintákat, segítse a tanulókat, hogy nyitottá váljanak különböző kultúrák iránt, váljanak alkalmassá a tanulók: az önálló, felelős döntéseken alapuló, elsősorban a szakmai területen folyamatosan fejlődő, megújuló alkotómunkára, a termelési, szolgáltatási és más társadalmi értékteremtési folyamatok alakítására, a munkaerőpiac elvárásainak teljesítésére, a felsőfokú tanulmányok megkezdésére, alakuljon ki a tanulókban az igény és a képesség az ismeretek önálló megszerzésére, azok összefüggéseinek felismerésére, értelmezésére, hasznosítására, a tanulók képesek legyenek sikeres érettségi és szakmai vizsgát tenni, majd szakmájukban elhelyezkedni, tudásuk, képességeik és készségeik megfeleljenek a munkába állásuk idején támasztott elvárásoknak, követelményeknek, fejlődjék a tanulókban saját testi egészségük, az emberi környezet és a természet megóvására irányuló felelősségérzet, sokoldalúan fejlessze a tanulók személyiségét, az anyanyelv igényes használatának kialakítása, a tanulók érzelmi kultúrájának gazdagítása, a tanulók erkölcsi tudatának erősítése, növekedjék a tanulókban a szakmához kötődő ismeretek önálló megszerzésének igénye, a tanulók munkatapasztalataik és munkakultúrájuk révén legyenek képesek beilleszkedni a termelési, illetve munkakörnyezetbe, fejlődjék a tanulókban az igényesség munkájuk eredményessége, minősége iránt, alakuljon ki a tanulókban a munkájukkal kapcsolatos felelősségérzet.
Feladat: Nevelő-oktató munkák feladata, hogy: építse tovább, szélesítse ki és mélyítse el az általános iskolai tantárgyi követelményeket, a nevelés, a képességek fejlesztése, a közismereti oktatás szerves egységet alkosson, a nevelés és oktatás rendjébe épüljenek be azok a fejlesztő célú problémakezelési módok és képzési tartalmak, amelyek: a magyar társadalom demokratikus létformájából, Magyarország jövendő európai integrációs folyamatából, a közép- és felsőfokú iskolázás kiterjedéséből, az egész életen át tartó tanulás igényéből adódnak, alakuljon ki a tanulókban az egészség, az emberi környezet és a természet megóvására irányuló felelősségérzet, fejlődjék a társakkal való együttműködő, egyenrangú és szolidáris viszony, teremtsük meg a közösségi és az egyéni érdekek egyensúlyát, sajátítsák el a tanulók a nemzeti és az egyetemes emberi értékeket és követendő magatartásmintákat, váljanak nyitottá a tanulók a különböző kultúrák iránt, fejlődjék
9
fogalmi gondolkodásuk, problémamegoldó képességük, anyanyelvi és idegen nyelvi kommunikációs tudásuk, informatikai tudásuk, neveljük a tanulókat logikus összefüggésben, rendszerben való gondolkodásra, tegyük képessé a tanulókat: a különböző információk közötti eligazodásra, a gyakorlati életben felmerülő kérdésekre való válaszadásra, a tudásra épülő önálló vélemény kialakítására a különböző élethelyzetekben, a felelős döntésekre, a személyiségfejlesztésben kapjon kiemelt szerepet: az önismeret fejlesztése, a kezdeményező és vállalkozó készségek kialakítása, a felelős társadalmi magatartás kialakítása, az állampolgári szerepre történő felkészítés, olyan hatékony és motiváló tanulási módszerek alkalmazásának elsajátíttatást szorgalmazzuk, amelyek hatására növekszik a tanulók képessége szakmai és más munkatevékenység értő és alkotó megtanulására, folyamatos fejlődésre, a szakmán belüli tanulásra, a továbbképzésre, szükség esetén szakmaváltásra, a tanulók kapjanak alapokat a munkahelyi-szakmai követelményeknek való megfeleléshez, valamint a kommunikációs, idegen nyelvi és informatikai képességeik folyamatos fejlődéséhez, az új ismeretek átadása mellett felvállaljuk: az általános iskolai ismeretek rendszerzését, a hiányok pótlását, a gyengébb képességű tanulók fejlesztését a továbbtanuláshoz szükséges szintre, felzárkóztató oktatás keretében a tanulók a szakképzés megkezdéséhez, valamint a szocializációhoz szükséges általános műveltségi ismeretekre, képességekre, készségekre is tehessenek szert.
Az iskolánkban folyó nevelő és oktató munka feladata, hogy a felsorolt értékek elsajátítását elősegítse. Ezt szolgálják a nevelési program különböző fejezeteiben később meghatározásra kerülő tanórai és tanórán kívüli nevelési tevékenységek, valamint az e tevékenységhez kapcsolódó folyamatos értékelés. Nevelési céljaink megvalósítását segítik az iskola pedagógusai által alkalmazott személyiségfejlesztésre irányuló eljárások, nevelési módszerek. Eszközök, eljárások Nevelési módszereink két nagy csoportra oszthatók: 1. Közvetlen (direkt) módszerek azok, amelyeknek alkalmazása során a nevelő közvetlenül, személyes kapcsolat révén hat a tanulóra. 2. Közvetett (indirekt) módszerek azok, amelyekben a nevelő hatás áttételesen, a tanulói közösségen keresztül érvényesül.
10
Iskolánk pedagógusai által alkalmazott közvetlen és közvetett nevelési eljárások:
1. Szokások kialakítását Célzó, beidegző módszerek.
Közvetlen módszerek
Közvetett módszerek
- Követelés. - Gyakoroltatás. - Segítségadás. - Ellenőrzés. - Ösztönzés.
- A tanulói közösség tevékenységének megszervezése. - Közös (közelebbi vagy távolabbi) célok kitűzése, elfogadtatása. - Hagyományok kialakítása. - Követelés. - Ellenőrzés. - Ösztönzés. - A nevelő részvétele a tanulói közösség tevékenységében. - A követendő egyéni és csoportos minták kiemelése a közösségi életből.
- Elbeszélés. - Tények és jelenségek bemutatása. - Műalkotások bemutatása. - A nevelő személyes példamutatása. 3. Tudatosítás (meggyőződés - Magyarázat, beszélgetés. kialakítása). - A tanulók önálló elemző munkája. 2.
Magatartási modellek bemutatása, közvetítése.
- Felvilágosítás a betartandó magatartási normákról. - Vita.
Nevelési céljaink megvalósulását illetően akkor tekintjük nevelő és oktató munkánkat sikeresnek, ha iskolánk végzős diákjainak legalább a 90-95 %-a:
minden tantárgyból megfelel a középfokú nevelés-oktatás kerettanterveiben meghatározott követelmények teljesítésén túl az egyéni képességek alapján elvárható legjobb szinten. rendelkezik olyan biztos ismeretekkel, készségekkel, képességekkel és jártasságokkal, amelyek képessé teszik őt arra, hogy sikeres alapműveltségi, szakmai vagy érettségi vizsgát tegyen. ismeri a kulturált viselkedéshez, az emberek közötti kapcsolatokhoz, valamint a közösségben éléshez szükséges viselkedés- és magatartásformákat, határozott elképzeléssel bír saját közelebbi és távolabbi jövőjét és sorsát illetően.
11
III. A SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS PEDAGÓGIAI FELADATOK Iskolánk nevelő és oktató munkájának alapvető feladata, hogy a tanulók személyiségét a különféle iskolai tevékenységek megszervezésével széleskörűen fejlessze. Tanulóink személyiségfejlesztésével kapcsolatos feladataink: 1. A tanulók erkölcsi nevelése Az erkölcsi-akarati jellemzők kialakítása az egész iskolai nevelés, az iskola szellemiségének központi kérdése. Feladat: Az alapvető erkölcsi értékek tudatosítása és meggyőződéssé alakítása. Felelősség a saját viselkedésért; az értékes magatartásért érzett felelősség kialakítása. Az erkölcsi bátorság kialakítása: a tanulók pozitív értékrendjének megerősítése és az ebbe vetett hitük nyilvános vállalása. Értékrend: az értékkövető magatartás, a megbízhatóság, a becsületesség alakítása, a gyermek becsületessé, megbízhatóvá nevelése és a szorgalmas, kitartó munkára nevelése. 2. A tanulók akarati nevelése Feladat: Az önismeret, a határozottan erős jellem, az autonóm személyiség kialakítására vonatkozó igény fejlesztése. Reális önértékelés, önelfogadás képességének fejlesztése. 3. A tanulók értelmi nevelése Feladat: Az értelmi képességek, illetve az önálló ismeretszerzéshez szükséges képességek kialakítása, fejlesztése. A világ megismerésére való törekvés igényének kialakítása. A széles körű érdeklődés kialakítása. A fogalmi gondolkodás és a problémamegoldó képesség, valamint az anyanyelvi és idegen nyelvi kommunikációs és informatikai tudás fejlesztése. 4. A tanulók közösségi (társas kapcsolatokra felkészítő) nevelése. Feladat: Az emberi együttélés szabályainak megismertetése. A társas kapcsolatok fontosságának tudatosítása, az együttműködési készség kialakítása. A kulturált magatartás és kommunikáció elsajátítása. A tanulók együttműködésének, együttérzésének elősegítése. Gyakorolják a konfliktus helyzetek megoldását, kezelését. 5. A tanulók érzelmi (emocionális) nevelése Feladat: A tanulók ismerjék meg az életük irányításához és a lelki egészségük megőrzéséhez szükséges alapvető ismereteket, mint pl. az érzelmek alkotó kezelése, a
12
stresszkezelés, az önismeret és az önbecsülés megerősítése, a célok megfogalmazása és kivitelezése, a konfliktuskezelés, a problémamegoldás, a döntéshozás, a kortárs csoport nyomásának kezelése, segítségkérés és segítségnyújtás, az elutasítási készségek fejlesztése. Segíteni kell őket abban, hogy a tanulók az érzelmi zavarokat, esetleg a depressziót felismerjék, a tanulásban és más iskolai tevékenységben sikerélményekhez jussanak. 6. A tanulók nemzeti nevelése Feladat: A szülőhely és a haza múltjának és jelenének megismertetése. A nemzeti hagyományok, a nemzeti kultúra megismertetése, emlékeinek tisztelete, ápolása, megbecsülése. A hazaszeretet érzésének felébresztése, illetve tudatosítása. 7. A tanulók állampolgári nevelése Feladat: Az alapvető állampolgári jogok és kötelességek tudatosítása. Az érdeklődés felkeltése a társadalmi jelenségek és problémák iránt. Igény kialakítása a közösségi tevékenységekre, az iskolai és a helyi közéletben való részvételre. A demokrácia gyakorlásához szükséges képességek fejlesztése, az előítéletektől mentes, nyitott gondolkodás fejlesztése. (pl. Diákönkormányzati munkájuk során) Felkészítés Magyarország jövendő európai integrációs folyamatából, a közép- és felsőfokú iskolázás kiterjedéséből, a kultúraváltás jelenségeiből, a globalizációból, az értékrend zavaraiból fakadó feszültségek kezelésére. 8. A tanulók munkára nevelése Feladat: Az emberek által végzett munka fontosságának tudatosítása. A tanulók önellátására és környezetük rendben tartására irányuló tevékenységek gyakoroltatása. Az iskolában folyó pályaorientáció segítse a továbbtanulási irány, és az egyéniségüknek, képességüknek megfelelő életpálya kiválasztását. Felkészítés a felnőttkori munkavégzésre. A vállalkozó kedv, az ötletesség fokozása. 9. A tanulók testi nevelése Feladat: A tanulók testi képességeinek fejlesztése, a testmozgás iránti igény felkeltése. Egészséges, edzett személyiség kialakítása. Az egészséges életmód és az egészségvédelem fontosságának tudatosítása, az egészséges életmód iránti igény kialakítása. Ismerjék meg a testi és lelki egészség megőrzésének lehetőségét és módszereit. 10. A környezettudatos magatartás kialakulásának elősegítése Feladat: Az iskolai nevelés keltse fel a tanulók érdeklődését a környezet- és természetvédelem iránt. Ismerjék meg lakóhelyük természeti értékeit, és azokat tudatosan védjék
13
Tartsák rendben közvetlen környezetüket, törekedjenek az iskola épületén belül és kívül a rend és a tisztaság megőrzésére, környezetük szépítésére. A diákok értsék és értelmezzék felelősségüket a maguk és mások sorsáért, a földi élővilág jövőjéért.
14
IV. A KÖZÖSSÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS FELADATOK A tanulói személyiség fejlesztésére irányuló nevelő és oktató munka iskolánkban egyrészt a nevelők és a tanulók közvetlen, személyes kapcsolata révén valósul meg, másrészt közvetett módon, a tanulói közösség ráhatásán keresztül érvényesül. A tanulók közösségben, illetve közösség által történő nevelésének megszervezése, irányítása iskolánk nevelő-oktató munkájának alapvető feladata. A tanulói közösségek fejlesztésével kapcsolatos feladataink: 1. A különféle iskolai tanulói közösségek megszervezése, nevelői irányítása. Feladat: Az iskolai élet egyes területeihez (tanórákhoz, tanórán kívüli tevékenységekhez) kapcsolódó tanulói közösségek kialakítása, valamint ezek életének tudatos, tervszerű nevelői fejlesztése. 2. A tanulók életkori fejlettségének figyelembevétele a tanulóközösségek fejlesztésében. Feladat: A tanulói közösségek irányításánál a nevelőknek alkalmazkodniuk kell az életkorral változó közösségi magatartáshoz. A tanulók egy része ebben az életkorban még a felnőttek elvárásainak igyekszik megfelelni, más része már önállóságra törekszik. A pedagógusoknak segíteni kell az autonóm, önmagát értékelni és irányítani képes személyiség kialakulását, de fel kell hívni a figyelmüket az együttműködés és a társadalmi normák betartásának fontosságára. A diákokat segíteni kell abban, hogy a kortárs csoport negatív hatásaival szemben védekezni tudjanak. 3. Az önkormányzás képességének fejlesztése Feladat: A tanulói közösségek fejlesztése során ki kell alakítani a közösségekben, hogy nevelői segítséggel közösen, illetve önállóan tudjanak maguk elé célt kitűzni, a cél eléréséért összehangolt módon tevékenykedjenek, illetve az elvégzett munkát értékelni tudják. 4. A tanulói közösségek tevékenységének megszervezése Feladat: A tanulói közösségeket irányító pedagógusok legfontosabb feladata, a közösségek tevékenységének tudatos tervezése és folyamatos megszervezése, hiszen a tanulói közösség által történő közvetett nevelés csak akkor érvényesülhet, ha a tanulók a közösség által szervezett tevékenységekbe bekapcsolódnak, azokban aktívan részt vesznek, és ott a közösségi együttéléshez szükséges magatartáshoz és viselkedési formákhoz tapasztalatokat gyűjthetnek. 5. A közösség egyéni arculatának, hagyományainak kialakítása Feladat: A tanulói közösségre jellemző, az összetartozást erősítő erkölcsi, viselkedési normák, formai keretek és tevékenységek rendszeressé válásának kialakítása, ápolása. Az iskola a tanuló személyiségének fejlesztése és a közösség fejlesztése érdekében együttműködik a szülőkkel
15
A közösségfejlesztés színterei és a diákok tevékenységét irányító pedagógusok feladatai: 1. Az osztály és az osztályfőnök feladatai A tanulók iskolai életében döntő szerepe van az osztályközösségnek. Az osztályban van a legtöbb lehetőség a másokkal való együttműködésre, egymás segítésére, a közös normák kialakítására, a konfliktushelyzetek megoldásának a gyakorlására. A kiegyensúlyozott osztálylégkör mindennél jobban segítheti a hatékony tanulást, a tanulók biztonságérzetének a kialakulását. Az osztályfőnök munkája során igyekszik céltudatosan összehangolni az iskolai és az iskolán kívüli nevelési tényezőket, pedagógiai törekvéseket. A legfőbb feladata az, hogy az osztály tevékenységét tervszerűen irányítsa, vezesse. A tanulókkal közösen tervezi, elemzi és alakítja az osztály életét, biztosítja annak bekapcsolódását az iskola egészének nevelési rendszerébe, oktatási folyamatába. Az iskolai és iskolán kívüli tevékenységek, programok szervezése lehetőséget ad a tanulók megismerésére, formálására, az osztály közösségi arculatának kialakítására. 2. A diákönkormányzat és a diákönkormányzatot segítő tanár feladatai A tanulók és tanulóközösségek érdekeinek képviseletére, a tanulók tanórán kívüli tevékenységének segítésére az iskolában diákönkormányzat működik. Az iskolai diákönkormányzat munkáját az osztályokban megválasztott küldöttekből álló diákönkormányzati vezetőség irányítja. A diákönkormányzat tevékenységét – a DÖK vezetőség javaslatára – az iskola igazgatója által megbízott nevelő segíti. A diákönkormányzat elősegíti a diákok önszerveződését, felkarolja a tanulói kezdeményezéseket, biztosítja, hogy a diákok megfelelő információkhoz jussanak tanulmányi munkájukhoz és jogaik gyakorlásához. A diák-önkormányzati tevékenység lehetőséget ad a tanulóknak a közéleti szerep gyakorlására, az ehhez szükséges kommunikációs képességek és technikák elsajátítására. A diákönkormányzat vezetősége a DÖK segítő tanár közreműködésével tevékenységét az adott tanévre vonatkozó munkaterv alapján végzi, amelynek állandó programjai: a diákönkormányzat rendszeresen ülésezik, havonta legalább egyszer egyeztető megbeszélést tart tanévenként egyszer összehívja a diákközgyűlést a Munkácsy és Ganz-napok programjának megszervezésével lehetőséget ad a diákokat érdeklő, változatos kulturális és sportprogramok, tanulmányi versenyek, vetélkedők összeállítására, és ezzel segíti az iskolához, mint közösséghez való kötődés elmélyítését kinevezi a diákmédia vezetőjét, gondoskodik az iskolarádió és az újság rendszeres tevékenységéről a diákok véleményének kikérésével dönt egy tanítás nélküli munkanap programjáról 3. A tanulók szabadidős tevékenységének megszervezése és a szabadidő-szervező feladatai A tanulók képességeinek kibontakoztatásában döntő szerepe van a sokszínű diákéletnek, a szabadidő hasznos eltöltésének. A tanulók kulturális magatartását, a művelődéshez és a mindenkori közösséghez való viszonyukat életre szólóan meghatározzák az iskolában szerzett tapasztalatok, élmények. A szabadidő-szervező feladatai: közönségszervezői feladatok a kultúrát értő, befogadó személyiségek nevelése érdekében: színház-, hangverseny-, operabérlet terjesztése a diákok körében közös szabadidős mozielőadás, igény esetén filmklub szervezése 16
a városi művelődési intézmények és ünnepségek programjaira a tanulók részvételének a szervezése, kapcsolattartás az intézményekkel a diákok kulturális öntevékenységének a támogatása a tanulók programjavaslatai alapján, a szakmai feltételek, a tervszerű munka megteremtése a diákokkal közösen tematikus faliújságok szerkesztése az iskolai ünnepségek színvonalas megrendezése, együttműködés az énekkar vezetőjével a diákönkormányzat programszervező tevékenységének segítése a szabadidős és kulturális tevékenységhez kapcsolódó pályázatok figyelése és megírása, a szabadidős és kulturális tevékenységhez kapcsolódóan az iskolarádió, az iskolaújság szerkesztésében közreműködő diákok munkájának a segítése iskolai kirándulások és túrák szervezésének a segítése
17
V. A SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉS ÉS A KÖZÖSSÉGFEJLESZTÉS FELADATAINAK MEGVALÓSÍTÁSÁT SZOLGÁLÓ TEVÉKENYSÉGI RENDSZER ÉS SZERVEZETI FORMÁK 1. A tanulói személyiség fejlesztésének legfontosabb színtere a hosszabb tanításitanulási folyamatba illeszkedő tanítási óra. Az iskola nevelői a tanítási-tanulási folyamat megszervezése során kiemelten fontosnak tartják a tanulók motiválását, a tanulói aktivitását és a differenciálást. a) A motiválás célja, hogy tanulóinkban felébresszük azokat az indítékokat, amelyek a gyermekeket tanulásra ösztönzik, és ezt a tanulási kedvet a tanulás végéig fenn is tartsuk. b) A tanítási órák tervezésénél és szervezésénél minden esetben előtérbe helyezzük azokat a módszereket és szervezeti formákat, amelyek a tanulók tevékenykedtetését, vagyis állandó aktivitását biztosítják. c) Az iskolai tanulási folyamat során kiemelten fontos feladat a differenciálás, vagyis az, hogy a pedagógusok nevelő-oktató munkája a lehetőségekhez mérten a legnagyobb mértékben igazodjon a tanulók egyéni fejlettségéhez, képességeihez és az egyes tantárgyakból nyújtott teljesítményéhez. E feladat megoldását a tanítási órákon az alábbi tanítási módszerek és szervezeti formák segítik: A 9. évfolyamon a szociálisan hátrányos helyzetű, beilleszkedési, magatartási, tanulmányi problémákkal küzdő tanulók részére kis létszámú felzárkóztató foglalkozásokat tartunk. A nevelők az egyes szaktárgyak tanítási óráin előnyben részesítik az egyéni képességekhez igazodó munkaformákat, így – elsősorban a gyakorlásnál, ismétlésnél – a tanulók önálló és csoportos munkájára támaszkodnak, lehetőség szerint homogén csoportok létrehozásával. A 9. évfolyamon tanulók egy részének a matematika és a magyar tantárgyakat lehetőség szerint csoportbontásban oktatjuk. A végzős tanulók részére felvételi előkészítő tanfolyamokat szervezünk. 2. Az iskolában a nevelési és oktatási célok megvalósítását az alábbi tanítási órán kívüli tevékenységek segítik: a) Hagyományőrző tevékenységek Fontos feladat az iskola névadóinak, Ganz Ábrahám és Munkácsy Mihály emlékének ápolása. Ezt szolgálja a névadók születésnapjáról való évenkénti megemlékezés, valamint a szintén évente megtartott Ganz és Munkácsy-napok rendezvénysorozata. Minden tanév folyamán iskolai ünnepséget, megemlékezést tartunk a következő alkalmakkor: Ganz Ábrahám és Munkácsy Mihály születése, 1956. október 23-a, 1848. március 15-e évfordulóján, karácsonykor, szalagavató, ballagás, tanévnyitó, tanévzáró. Évenként az iskola tevékenységét, munkáját összefoglaló iskolai évkönyv kiadását tervezzük. Iskolánkban iskolatörténeti és szakmatörténeti gyűjtemény (iskolamúzeum) található. b) Tehetséggondozó és felzárkóztató foglalkozások.
18
c)
d)
e)
f)
g)
h)
i)
j)
k)
Az egyéni képességek minél jobb kibontakoztatását, a tehetséges tanulók gondozását, valamint a gyengék felzárkóztatását az egyes szaktárgyakhoz kapcsolódó tanórán kívüli tehetséggondozó és felzárkóztató foglalkozások segítik. A 9-10. évfolyamon az egyes tantárgyakból gyenge teljesítményt nyújtó tanulók képességeinek fejlesztésére lehetőség szerint felzárkóztató órát szervezünk. Tehetséggondozó és felzárkóztató foglalkozásokat évente szervezünk tanulóinknak. Ezek lehetőségét az iskola költségvetése és pályázati sikereink határozzák meg. Iskolai sportkör. Az iskolai sportkörnek tagja az iskola minden tanulója. Az iskolai sportkör a tanórai testnevelési órákkal és a tömegsporttal együtt biztosítja a tanulók mindennapi testedzését, valamint a tanulók felkészítését a különféle sportágakban az iskolai és iskolán kívüli sportversenyekre. Szakkörök. A különféle szakkörök működése a tanulók egyéni képességeinek fejlesztését szolgálja. A szakkörök jellegüket tekintve lehetnek művésziek, technikaiak, szaktárgyiak, de szerveződhetnek valamilyen közös érdeklődési kör, hobbi alapján is. A szakkörök indításáról – (akár önköltséges alapon is) a felmerülő igények és az iskola lehetőségeinek figyelembe vételével – minden tanév elején az iskola nevelőtestülete dönt. Szakkör vezetését olyan felnőtt is elláthatja, aki nem az iskola dolgozója. Versenyek, vetélkedők, bemutatók. A tehetséges tanulók továbbfejlesztését segítik a különféle (szaktárgyi, sport, művészeti stb.) versenyek, vetélkedők, melyeket az iskolában évente rendszeresen szervezünk. A legtehetségesebb tanulókat az iskolán kívüli versenyeken való részvételre is felkészítjük. A versenyek, vetélkedők megszervezését, illetve a tanulók felkészítését a különféle versenyekre a nevelők szakmai munkaközösségei vagy a szaktanárok végzik. Szabadidős foglalkozások. A szabadidő hasznos és kultúrált eltöltésére kívánja a nevelőtestület a tanulókat azzal felkészíteni, hogy a felmerülő igényekhez és a szülők anyagi helyzetéhez igazodva különféle szabadidős programokat szervez (pl. túrák, szabadidős kirándulások, táborok, színház- és múzeumlátogatások, klubdélutánok, táncos rendezvények). A szabadidős rendezvényeken való részvétel önkéntes, a felmerülő költségeket a szülőknek kell fedezniük. Iskolai könyvtár. A tanulók egyéni tanulását, önképzését a tanítási napokon látogatható tagiskolai könyvtárak segítik, melyek használata ingyenes. Az iskola létesítményeinek, eszközeinek egyéni vagy csoportos használata. A tanulók igényei alapján előzetes megbeszélés után lehetőség van arra, hogy az iskola létesítményeit, illetve eszközeit (pl. sportlétesítmények, számítógép stb.) a tanulók – tanári felügyelet mellett – egyénileg vagy csoportosan használják. Hit- és vallásoktatás. Az iskolában a területileg illetékes, bejegyzett egyházak – az iskola nevelő és oktató tevékenységétől függetlenül – hit- és vallásoktatást szervezhetnek. A hit- és vallásoktatáson való részvétel a tanulók számára önkéntes. Diákétkeztetés. Elméleti oktatási napokon az iskolába járó tanulók számára, valamint a szakképzésben résztvevő iskolai tanműhelyes tanulók számára – igény esetén – ebédet (menzát) biztosít az intézmény. Az iskola fenntartója által megállapított étkezési térítési díjakat az iskolában kell befizetni. Nemzetközi kapcsolatok.
19
A tanulók lehetőséget kapnak arra, hogy közvetlenül is részt vegyenek a nemzetközi kapcsolatok ápolásában, az európai programok kidolgozásában és segítésében. Nyelvismereteiket, szakmai gyakorlati ismereteiket gyorsíthatják és bővíthetik a nemzetközi diákcsere programokban való részvétellel. Nemzetközi kapcsolatokat erősítik a külföldön működő partneriskolák. 3. A beilleszkedési, magatartási nehézségek enyhítését szolgáló tevékenységek: A magatartási rendellenességek és a tanulási kudarcok a kedvezőtlen irányú személyiségfejlődés első megnyilvánulásai, melyek társadalmi beilleszkedési zavarokhoz vezethetnek. a.) Ezért a beilleszkedési, magatartási nehézségek kezelése során a következő feladatokat határozzuk meg: - A veszélyeztetett, vagy már deviáns magatartást mutató gyermekek számbavétele - Az okok, előzmények feltárása - viselkedésszinten jelentkező zavar - figyelem problémája - érzékszervi zavar - beszédkészség zavara - pszichikus károsodás - családi problémák - alkoholizmus, drog - Megelőzés- az intézmény lehetőségeihez mérten - A probléma megléte esetén annak legoptimálisabb kezelése b.) Ezirányú pedagógiai tevékenységünk célja: a deviáns magatartású tanulók reszocializációjának elősegítése c.) Az egyes feladatkörök felelősei; módszerek - A tanulók számbavétele: a szaktanári jelzéseket is figyelembe véve elsősorban az osztályfőnökök, akik jelzik az ifjúságvédelmi felelősnek is. Határidő: az első tanév féléve. - A deviáns viselkedésformák feltérképezésének módszerei, okok feltárása történhet: - analízis, interjú a szülővel - iskolai megfigyelés, teljesítmény-elemzés - a tanulók füzeteinek, egyéb munkáinak tanulmányozása - családlátogatás Az okok feltárásának határideje: az első iskolai tanév vége, felelősei: osztályfőnökök, ifjúságvédelmi felelős, idővel iskolapszichológus d.) A megelőzés érdekében az iskola lehetőségei: valamennyi pedagógus, mindennemű pedagógiai tevékenysége során, pszichológiai ismeretei birtokában a tanulókkal feszültségmentes kapcsolatteremtési formát, módszereket válasszon. Az adódó konfliktushelyzeteket időben, őszintén fel kell tárni (a házirendben foglaltak szerint: DÖK, diák-érdekképviseleti szervek feladatköre is) Egészségnevelési tevékenység folytatása, elsősorban osztályfőnöki órák keretén belül e.) A problémák kezelésének módszerei, színterei (a magatartási forma függvényeként): az iskola keretein belül egyéni beszélgetésekkel vagy osztályközösségben
20
konzultáció, módszerkeresés a probléma megoldására a szülővel konzultáció pszichológussal teljes sikertelenség esetén javaslat a közösség megváltoztatására (osztályiskolaváltoztatás, magántanulói lehetőség felajánlása, nevelési tanácsadó igénybevétele Felelősök: osztályfőnökök, ifjúságvédelmi felelős, iskolapszichológus. 4. A tehetség, képesség kibontakoztatását az alábbi tevékenységek segítik: Cél: a tehetséges tanulók felkutatása, képességeinek fejlesztése, maximális kibontakoztatásuk. az egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése, a nívócsoportos oktatás, a nem kötelező (választható) tanórán tanulható tantárgyak tanulása, a tehetséggondozó foglalkozások, az iskolai sportkör, a szakkörök, versenyek, vetélkedők, bemutatók (szaktárgyi, sport, kulturális stb.), a szabadidős foglalkozások (pl. színház- és múzeumlátogatások), az iskolai könyvtár, valamint az iskola más létesítményeinek, eszközeinek egyéni vagy csoportos használata, a továbbtanulás segítése. Felelősök: szaktanárok Koordinálók: igazgatóhelyettes és munkaközösség-vezetők Határidők: a feladat folyamatos 5. A gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok: a) A nevelők és a tanulók személyes kapcsolatainak és a családlátogatásoknak egyik fő célja a gyermek- és ifjúságvédelemmel összefüggő problémák feltárása, megelőzése. Minden pedagógus közreműködik a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok ellátásában, a tanulók fejlődését veszélyeztető körülmények megelőzésében, feltárásában, megszüntetésében. b) Az iskolánkban a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok segítésére félállású gyermek- és ifjúságvédelmi felelős működik. A gyermek- és ifjúságvédelmi felelős alapvető feladata, hogy segítse a pedagógusok gyermek- és ifjúságvédelmi munkáját. Ezen belül feladatai közé tartozik különösen: a tanulók és a szülők tájékoztatása azokról a lehetőségekről, személyekről, intézményekről, amelyekhez problémáik megoldása érdekében fordulhatnak, családlátogatásokon vesznek részt a veszélyeztető okok feltárása érdekében, a veszélyeztető okok megléte esetén értesíti a gyermekjóléti szolgálatot, segíti a gyermekjóléti szolgálat tevékenységét, a tanulók anyagi veszélyeztetettsége esetén gyermekvédelmi támogatás megállapítását kezdeményezi, tájékoztatást nyújt a tanulók részére szervezett szabadidős programokról. c) Az iskola gyermekvédelmi tevékenysége három területre terjed ki: a gyermek fejlődését veszélyeztető okok megelőzésére, feltárására, megszüntetésére. A gyermekvédelmi problémák feltárásának az a célja, hogy a gyermekek problémáit az iskola a gyermekjóléti
21
szolgálat segítségével minél hatékonyabban tudja kezelni, megelőzve ezzel súlyosabbá válásukat. Iskolánk alapvető feladatai a gyermek- és ifjúságvédelem területén: fel kell ismerni, és fel kell tárni a tanulók problémáit, meg kell keresni a problémák okait, segítséget kell nyújtani a problémák megoldásához, jelezni kell a felmerült problémát a gyermekjóléti szolgálat szakembereinek. d) A tanulók fejlődését veszélyeztető okok megszüntetésének érdekében iskolánk együttműködik a területileg illetékes: nevelési tanácsadóval, gyermekjóléti szolgálattal, családsegítő szolgálattal, polgármesteri hivatallal, iskolaorvossal, továbbá a gyermekvédelemben résztvevő társadalmi szervezetekkel, egyházakkal, alapítványokkal, Városi és Megyei Rendőrkapitányság Ifjúságvédelmi Osztályával. e) Iskolánk pedagógiai munkáján belül elsősorban az alábbi tevékenységek szolgálják a gyermekvédelem céljainak megvalósítását: a felzárkóztató foglalkozások, a tehetséggondozó foglalkozások, az indulási hátrányok csökkentése, a differenciált oktatás és képességfejlesztés, a pályaválasztás segítése, a személyes, egyéni tanácsadás (tanulónak, szülőnek), egészségvédő és mentálhigiénés programok szervezése, a családi életre történő nevelés, az ifjúkori bűnözés megelőzése érdekében előadások szervezése felnőttekkel vagy kortársképzőkkel, segítség a kollégiumi elhelyezésben, az iskolai étkezési lehetőségek, az egészségügyi szűrővizsgálatok, a tanulók szabadidejének szervezése (tanórán kívüli foglalkozások, szabadidős tevékenységek, szünidei programok), a tanulók szociális helyzetének javítása (segély, természetbeni támogatás), a szülőkkel való együttműködés, tájékoztatás a családsegítő és a gyermekjóléti szolgálatokról, szolgáltatásokról, a tartós nevelésben lévő tanulók mellé kirendelt nevelőkkel kölcsönös tájékoztatás a tanulók helyzetéről, tanulmányi előmeneteléről, Ifjúságvédelmi továbbképzéseken való részvétel. f) Drogprevenció: feltárni az okokat helyzetelemzést végezni biztosítani az információáramlást kapcsolódni az országos programokhoz
22
együttműködni az iskolaorvossal g) Kortársképzés kortárssegítők képzésének biztosítása, együttműködés szervezetekkel pl. rendőrség) kortárssegítők foglalkoztatása az osztályfőnöki órákon információk átadása tevékenységük támogatása együttműködés a diákönkormányzattal.
az
ezt
koordináló
6. Tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatásának segítése a következő tevékenységek során történik: az egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése, a nívócsoportos oktatás, (idegen nyelv) az egyéni foglalkozások, a felzárkóztató foglalkozások, az iskolai könyvtár, valamint az iskola más létesítményeinek, eszközeinek egyéni vagy csoportos használata, a továbbtanulás irányítása, segítése. 7. Szociális hátrányok enyhítését az alábbi tevékenységek szolgálják: az egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése, a nívócsoportos oktatás (idegen nyelv), pályaorientációs tevékenység, ösztöndíjak (Iskolai Alapítványoktól), a felzárkóztató órák, önismereti csoportok létrehozása (működtetése), drog- és bűnmegelőzési programok, mentálhigiénés programok, pályázatok figyelése, részvétel a pályázatokon, a diákétkeztetés, a felzárkóztató foglalkozások, az iskolai könyvtár, valamint az iskola más létesítményeinek, eszközeinek egyéni vagy csoportos használata, a nevelők és a tanulók segítő, személyes kapcsolatai, a szülők, a családok nevelési, életvezetési gondjainak segítése, igény szerint a családlátogatások, a továbbtanulás irányítása, segítése felvételi előkészítő foglalkozás, az iskolai gyermek- és ifjúságvédelmi felelős tevékenysége, a tankönyvvásárláshoz nyújtott segélyek, szoros kapcsolat a polgármesteri hivatallal és a gyermekjóléti szolgálattal annak érdekében, hogy a szociális hátrányt elszenvedő tanulók minél hamarabb segítségben részesüljenek. 8. Az iskola egészségnevelési stratégiája, egészségneveléssel kapcsolatos feladataink Iskolánk pedagógiai munkájában kiemelt fontosságú feladat az egészséges életre nevelés.
23
Az osztályfőnöki nevelő-oktató munka részeként tanévenként 10 tanóra keretében egészségvédelemmel foglalkozunk. Iskolánk lehetőséget, esélyt kíván teremteni arra, hogy a fiatalok képessé válhassanak egy produktív életstílus kialakítására és a kábítószerek visszautasítására. Nagy hangsúlyt fektetünk a prevencióra, ennek érdekében a saját erőforrásaink mellett kihasználjuk a pályázati lehetőségeket. A nemzeti drogstratégia fő célkitűzéseivel összhangban a kábítószer probléma visszautasítása érdekében hatékony együttműködést kívánunk kialakítani tanulóink szüleivel. Személyes példamutatással, meggyőzéssel, nevelési- oktatási céljaink megvalósításával szeretnék egészséges életmódra nevelni. Szoros kapcsolatot alakítunk ki a megelőző-egészségfejlesztő tevékenységet végző állami és civil szervezetekkel, a gyógyításban résztvevő intézményekkel, valamint a drogok hozzáférhetőségét csökkentő, a bűnözést visszaszorítani hivatott állami szervezetekkel. A diákönkormányzat aktív közreműködésével szeretnénk tanulóinkat is megnyerni arra, hogy segítsenek megakadályozni az iskolában és környékén a drogokhoz való hozzájutást. Az évenkénti egészségügyi szűrővizsgálatokat is felhasználjuk a drogfogyasztás megelőzésére. Felmérést végzünk diákjaink körében a drogok használtáról (évente). A Ganz és Munkácsy-napok keretében szervezünk egészségneveléssel, mentálhigiénével kapcsolatos előadásokat, vetélkedőket. Részt veszünk különböző szintű egészségneveléshez kapcsolódó vetélkedőkön. Minden tanév elején elvégezzük a tanulók egészségügyi szűrését a testnevelési kategorizáláshoz. Azon tanulók számára, akik gyógy-testnevelésre kötelezettek a K.t. 52.§ 8.pontja szerint gyógy-testnevelési órákat szervezünk.
24
VI. EGÉSZSÉGNEVELÉSI PROGRAM Mottó: ”Ép testben ép lélek”
1. Az iskolai egészségnevelés célja Az egészség fontos eszköz életcéljaink megvalósítása során. Nem csak a betegség hiányát, hanem a testi és lelki egészséget és azok egységét jelenti. Az egészség alapvető emberi jog, melynek fenntartása egyéni és társadalmi cél, a hosszú távú társadalmi és gazdasági fejlődés egyik döntő feltétele. Az egészségnevelés olyan tudatosan szervezett tevékenység, tanulási lehetőségek összessége, amely az egészséggel kapcsolatos ismereteket, tudást és készségeket bővíti az egyén és a környezetében élők egészségének előmozdítása érdekében. Az egészség kiterjesztésének legfőbb eszköze az egészségfejlesztés az a folyamata, amely képessé teszi az embereket arra, hogy saját egészségüket felügyeljék és javítsák. Ez magába foglalja a elsősorban a korszerű egészségnevelést és az elsődleges prevenciót, de a mentálhigiéné, az egészségfejlesztő szervezetfejlesztés, az önsegítés feladatait, módszereit is. Az egészségfejlesztés egyik legfontosabb színtere a család mellett az iskola, hiszen a tanulók hosszú időn keresztül látogatják, így a szocializációnak azt a színterét jelenti, amelyben mód nyílik az egészségesebb életvitel készségeinek, magatartásmintáinak kialakítására és begyakorlására. Az iskolában eltöltött évek alatt érdemi, többrétegű, komplex hatást lehet gyakorolni a fiatalok személyiségfejlődésére, ami később meghatározza életmódjukat és kialakuló szokásaikat. Nevelésünkben különös hangsúlyt kap, hogy az iskola alakítsa ki az igényt a tanulókban az egészséges életmód iránt, tudatosítsa, hogy az egészség érték, melynek megóvása minden ember elemi érdeke. Megismertetjük tanulóinkkal az egészséget veszélyeztető hatásokat és felkészítjük őket ezek elkerülésére. A konkrét tudáselemek átadása mellett a tanulók szemléletét igyekszünk formálni egy általános egészségkultúra, egy egészségesebb életszemlélet elterjesztése céljából.
2. Egészségnevelési feladatok Higiénés magatartás formálása… …a személyi higiéné területén (általános testápolás, egészséges öltözködés, fogápolás, serdülőkori higiénés problémák), …a környezeti higiéné területén (a közvetlen tanulói, iskolai környezet, a lakás, az otthoni környezet, a település higiénéje) …a tisztaság iránti tartós igény kialakításával. Egészséges táplálkozásra nevelés…
25
…a táplálkozás élettani hatásainak és következményeinek megtanításával, …a korszerű és egészséges táplálkozástechnika megismertetésével, …a megfelelő étkezési szokások kialakítására irányuló tevékenységgel. Egészséges mozgásfejlődés biztosítása… …a rendszeres testmozgás iránti igény felkeltésévelés kielégítésével, …az erőnlét, a fittség, az állóképesség növelésével, …a mozgás örömének és esztétikumának felismertetésével. Balesetmegelőzésre, a betegségek elkerülésére, az egészség megóvására nevelés… … a balesetveszélyes helyzetek felismerésére és elkerülésére valófelkészítéssel (iskolában, háztartásban, közlekedésben), …a szűrővizsgálatok és a prevenció jelentőségének és szerepének tudatosításával, …elsősegélynyújtási ismeretek átadásával. Mentálhigiénés nevelés és krízisprevenció…
…a lelki egészség megóvására neveléssel, …a perszonalizációs és szocializációs folyamatok segítésével, …a problémamegoldó képesség, a konfliktuskezelő és –tűrő képesség fejlesztésével, …a pozitív jövőkép kialakításának támogatásával.
Függőséget okozó szokások megelőzésére irányuló nevelés… …a függőséghez vezető élet és veszélyhelyzetek megismertetése, azok tudatos elkerülése céljából, …az egészséget veszélyeztető élvezeti szerek elutasítására neveléssel. Harmonikus kapcsolatok kialakítására nevelés…
…folyamatos és reális önértékelés kialakításával, …a társas kapcsolatokra való nyitottság fejlesztésével, …elfogadó, toleráns magatartás kialakításával, …felelős, örömteli párkapcsolat kialakítására való igény és képesség formálásával.
Családi életre és szülői szerepre nevelés… …a tudatos családtervezésre és a tudatos gyermeknevelésre, …a család szerepek megélésére, …a harmonikus családi életvitel megszervezésére irányuló neveléssel.
26
3. Tevékenységi formák a kitűzött célok megvalósítása érdekében Testnevelés órán A tanulók fizikai állapotát rendszeresen, félévente felmérjük, ennek eredményéről tájékoztatjuk az iskola-egészségügyi szolgálatot. (Ld.: ”A tanulók fizikai állapotfelmérésének eszközei és módszerei” c. fejezet) Az iskolaorvos által kiszűrt tanulóknak könnyített- és gyógytestnevelést szervezünk gyógytornász vezetésével. Osztályfőnöki órákon A konkrét ismeretek átadása, és a tudatos és célzott szemléletformálás alapvetően itt zajlik. Az éves osztályfőnöki tanmenetekbe legalább a törvény által előírt 10 órában, de lehetőség és szükség szerint ennél nagyobb mértékben építjük be az egészségneveléssel összefüggő témákat. E témák feldolgozása során a testi és lelki egészséget egyforma súllyal kezeljük. A témák évfolyamonkénti megoszlása a következő: 9. évfolyam: 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7.
Személyi higiénés szabályok Káros szenvedélyek: az alkohol Káros szenvedélyek: a dohányzás Káros szenvedélyek: a kábítószer Tinédzserkori bőrproblémák A felnőtté válás biológiája Kérdezz! Felelek!
10. évfolyam: 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7.
Az egészséges életmódról és a helytelen következményről A mozgásrendszer leggyakoribb betegségei és a sport Tájékoztató a pályaalkalmasságról, munkaalkalmasságról Általános ismeretek a fiatalkorúak fogamzásgátlásáról Elsősegélynyújtás alapfokú ismerete Élősködők az embereken, emberen Kérdezz! Felelek!
11. évfolyam: 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7.
Táplálkozás és egészség Hasznos ismertető fertőző betegségekről, védőoltásokról A nemi betegségekről, a megelőzés fontossága Amit tudnod kell a terhesség megszakításáról Házi patika, házi betegellátás A stressz. A stresszkezelés technikái Kérdezz! Felelek!
27
12. évfolyam: 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7.
A kötelező és ajánlott szűrővizsgálatokról Amit a véradásról tudni kell Még egyszer: a káros szenvedélyek rabságában Szülői szerepvállalásról Korunk betegségei –tehetünk-e ellene? Fogamzásgátlás felelősséggel Kérdezz! Felelek!
13-14. évfolyam: 1. Az egészséges életmódról felnőttkorban 2. Az egészséget veszélyeztető magatartásformák 3. Kérdezz! Felelek! A témák feldolgozása során lehetőleg és szükséges esetekben igénybe vesszük a megfelelő külső szakemberek (orvos, védőnő, mentálhigiénés szakember) segítségét A kábítószerekkel kapcsolatos órákon támaszkodunk a rendőrség által felkészített kortárs segítő tanulók segítségére, akik diákjaink kortársai, osztálytársai, barátai lévén, e közeli kapcsolatukat felhasználva, eredményesebben és hitelesebben tudják átadni a szükséges ismereteket. Egyéb tanórákon Elsősorban biológia és kémia órán kell megragadni minden lehetőséget, hogy az aktuális tananyaggal kapcsolatban kitérjünk az egészségi és az egészségnevelési vonatkozásokra, azoknak a hétköznapokban való alkalmazására. Emellett minden tanórán ügyelnie kell a pedagógusoknak arra, hogy a tanulók az órai tevékenységüket optimális körülmények között végezzék. Különösen fontos, biztosítsuk a kellő és korszerű megvilágítást, az életkorhoz illeszkedő, megfelelő iskolabútorok használatát, figyelmeztessük a tanulókat, ha rossz a tartásuk, ha túl közel hajolnak füzeteikhez, stb… Minden év elején az osztályfőnöki órákon balesetvédelmi oktatást tartunk. Tanórán kívüli foglalkozásokon Minden tanuló számára biztosítjuk a mindennapos testedzés lehetőségét. Ez részben az órarend szerinti testnevelés órákkal, részben a délutáni tömegsport órákkal, részben pedig az iskolai sportcsoportok foglalkozásain való részvétel lehetőségével történik (labdarúgás, röplabda, kézilabda, atlétika, kosárlabda). A hét miden napjára esik valamilyen sportolási lehetőség. A tanórák közötti szünetekben a tanulók az iskola udvarán egészséges környezetben pihenhetnek, levegőzhetnek. Különösen jót tesz, hogy a tanulók egy részének órarend szerinti órái különálló, egymástól több perces sétával elválasztott épületrészekben vannak elhelyezve, mert így télen-nyáron egészséges mozgásra kényszerülnek.
28
Több éves hagyománnyal rendelkező, évente szervezett sportvetélkedőket tartunk (Ganz Kézilabda Kupa, Zalaegerszeg-Nagykanizsa Váltófutás, Erőemelő Kupa, stb…)
4. Az egészségügyi felügyelet és ellátás biztosítása Az egészségügyi szakszolgálati ellátás keretében iskolaorvos, védőnő és fogorvos dolgozik iskolánkban. Rendszeres és előirt feladataikat a 1997. évi CLIV törvény és a 26/ 1997.NM rendelet tartalmazza, iskolai munkájukat az igazgató koordinálja. Évente visszatérő feladataik: A beiskolázott tanulók egészségügyi és munka-alkalmassági vizsgálatát elvégzik. A tanulók életkorhoz kötött vizsgálata, amely magában foglalja a testi, érzelmi és intellektuális fejlődés követését és az érzékszervek vizsgálatát. Az életkorhoz kötött szűrővizsgálatok a fejlődés követésén kívül a krónikus betegségek és kóros elváltozások korai felismerésére is irányulnak. (szekunder prevenció). Adott esetben a tanulók elsősegélyben való részesítése. Közreműködés közegészségügyi-járványügyi, környezet-egészségügyi, táplálkozás egészségügyi és balesetvédelmi feladatok ellátásában az iskola vezetésével egyeztetve. Felkérésre közreműködés egészségügyi szakértői feladatokban, osztályfőnöki órákon. Az iskolafogászati alapellátás preventív és terápiás gondozást jelent a szükségleteknek megfelelően.
5. Az egészségnevelési program véleményezése Az egészségnevelési program elkészítéséhez beszereztük az iskola-egészségügyi szolgálat véleményét. Melléklet!
29
VII. KÖRNYEZETI NEVELÉSI PROGRAM 1. Alapok 1.1. Törvényi háttér A Magyar Köztársaság Alkotmánya (8.,16.,18.,70.§-a) Környezetvédelmi törvény (1995. évi LIII.tv) Természetvédelmi törvény (1996. évi LIII. Törvény) Törvény a halászatról és a horgászatról (1997. évi XLI) A géntechnológiai tevékenységről szóló törvény (XXVII ,30. és 31. §) Az állatok védelméről és kíméletéről szóló törvény(1998. évi XXVIII) Nemzeti Környezetvédelmi Program (a Kormány 2031/1998. határozata) Nemzeti Biodiverzitás Stratégia,(1999) A hulladékgazdálkodásról szóló törvény (2000.évi XLIII., 54. §). Nemzeti Környezet-egészségügyi Akcióprogram (1996) Európai Egészség 21. nyilatkozat (1998) Egészség évtizedének Johan Béla Nemzeti Programja ( 2002) A közoktatásról szóló törvény A Nemzeti Alaptanterv kiadásáról, szóló kormányrendelet (243/2003.) Törvény a helyi önkormányzatokról(1990. évi LXV. )
1.2. Helyzetkép Az iskola és közvetlen környezete Iskolánk természeti és társadalmi környezetét Zalaegerszeg, egy kb. hatvanezres lélekszámú megyeszékhely és megyei jogú város alkotja. A város az elmúlt évtizedek alatt fokozatosan és dinamikusan fejlődött, miközben terjeszkedésével elérte a környező kisebb falvakat és ezeket magába olvasztotta. A város természeti értékei közé ugyanúgy tartoznak a várost körülvevő gyönyörű dombok, a tőlük elválaszthatatlan szőlőhegyekkel, mint ahogy a nem túlzsúfolt, pihenésre is alkalmas parkokban és zöldterületekben gazdag, tágas, széles utcás városelrendezés. A város peremén található tó, szabadidőközpont, termálfürdő és aquapark nem csak a lakók kikapcsolódását segíti, hanem komoly idegenforgalmi vonzerővel is rendelkezik. A város centrális szerkezetű, ma már megyeszékhelyhez illően teljes infrastruktúrával rendelkezik (víz, gáz, villany, csatorna). A város belső részében találhatóak a régi, néhol már műemlék jellegű épületek (melyek megóvásának és felújításának a város egyre több figyelmet szentel), ezt veszi körül egy régebbi típusú családi házas övezet, majd a 60-70-es években
30
épített panelházas lakótelepek következnek, melyeknek szomszédságában az ipari területek egészen a peremkerületekig nyúlnak. Ez utóbbiak a városon belül néhol őrzik még a régebbi, csendesebb életmód nyomait, legújabban a családi házakat is ide építik. Iskolánk Zalaegerszeg Landorhegynek nevezett részén, helyezkedik el, a városközponttól távolabb, egy lakótelepi jellegű környezetben. Sajnos az oktató-nevelő munka nem egyetlen épületben, hanem két törzs- és egy szükségépületben folyik, melyeket egymástól úttest illetve több perces gyalogos séta választja el. Tanítás után és a szünetekben a tanulók rendelkezésére áll mindhárom telephely iskolaudvara, mely pihenésre és sportolásra alkalmas, hiszen található benne a fákkal és fűvel fedett zöldterület és mellette több aszfaltos sportpálya és salakos futópálya is. A gyakorlat azonban azt mutatja, hogy a tanulók nem használják ki ezt a lehetőséget, nagy részük a tanítás után igyekszik haza, kevesen maradnak bent sportolni, de ők is inkább a tornatermet választják. Az iskola épületei nagyobb arányú felújításra szorulnak, bennük a napi oktató-nevelő munka csak folyamatos karbantartások segítségével folyhat. A központi fűtés teljes kialakítása, a nyílászárók cseréje lenne a legfontosabb beavatkozás. A szelektív hulladékgyűjtés még nem működik (kivéve a szárazelem-gyűjtést). Az iskolai büfé “zöldítése” is cél (egészségesebb árukészlet kialakíttatása), mivel nagyon sok az egészségtelenül táplálkozó gyermek. Külső környezet: a település és a régió Zalaegerszeg város egészséges környezetet tud biztosítani az itt élő és tanuló embereknek. A település rendelkezik szennyvíz- és ivóvíztisztító művel, a települési hulladékot a város egy részén szelektíven gyűjtik. A városhoz tartozik az Alsóerdei Szabadidőközpont, ahova a diákokkal terepgyakorlatra, illetve kirándulni el tudunk menni. A városban található a Göcsej Falumúzeum, ahol magyar és külföldi népi építészeti emlékek lelhetők fel. A régióhoz tartozik az Örségi Tájvédelmi Körzet, ahol fontos természeti értékeket tekinthetnek meg az oda kiránduló tanulócsoportok.
1.3. Erőforrások A környezeti nevelési munkánk céljainak eléréséhez elengedhetetlen feltétel, hogy az iskolai élet résztvevői egymással, valamint külső intézményekkel, szervezetekkel jó munkakapcsolatot, együttműködést alakítsanak ki. Nem anyagi erőforrások Iskolán belüli együttműködés Tanárok. Az iskola minden tanárának feladata, hogy környezettudatos magatartásával, munkájával példaértékű legyen a tanulók számára. A közös munka áttekintése igazgatóhelyettesi feladat, a koordinátori szerepet az iskolai szabadidőszervező tanár látja el. Diákok. Az iskola minden diákjának feladata, hogy vigyázzon környezetére és figyelmeztesse társait a kultúrált magatartásra. Ebben kiemelkedő feladata van az
31
iskolai diákönkormányzatnak, az osztályközösségeknek, valamint a környezet védelme iránt különösen érdeklődő és elkötelezett tanulókból álló diákcsoportnak. Iskolapszichológus. Az iskolapszichológus felméréseivel, és azok elemzésével segíti környezeti nevelési munkánkat. A továbbiakban rendszeressé kívánjuk tenni ezeket a vizsgálatokat, hogy munkánk hatékonyságáról is tájékoztatást kapjunk. Szülők. Az iskolai környezeti nevelés területén is nélkülözhetetlen a szülői ház és az iskola harmonikus együttműködése. Fontos, hogy a szülők megerősítsék gyermekükben azt a környezettudatos magatartást, amit iskolánk is közvetíteni kíván. Iskolánkban ez egyrészt azon keresztül valósul meg, hogy az elsajátított viselkedési formákat, ismereteket otthon is alkalmazzák a tanulók. Nem pedagógus munkakörben foglalkoztatottak. Az iskola adminisztrációs és technikai dolgozói munkájukkal aktív részesei környezeti nevelési programunknak. Az iskolai adminisztráció területén fontos feladatunk, hogy csökkentsük a felesleges papírfelhasználást (pl.: féloldalas papírlapok használata, kicsinyített és kétoldalas fénymásolás, digitális információáramlás), folyamatosan gyűjtsük a kifogyott nyomtatópatront. Példamutató, ha a tanulók látják, hogy az iskola épületének takarítása során környezetkímélő, az egészségre nem ártalmas tisztítószereket használunk. Ezek felkutatása és beszerzése az iskolai gondnok feladata. Az iskolai szelektív hulladékgyűjtés továbbfejlesztéséhez a takarítók aktív, környezettudatos munkájára is szükségünk van. Iskolán kívüli együttműködés Fenntartó. Mivel a fenntartó határozza meg az általa fenntartott intézmények profilját és költségvetését, ezért a fenntartóval való kölcsönös együttműködés – az iskola egész életén belül – a környezeti nevelési programunk megvalósítása szempontjából is fontos. Az iskola igazgatójának feladata, hogy a fenntartóval való egyeztetés során a lehető legoptimálisabb helyzet megteremtését elérje. Célunk, hogy a fenntartó a kötelező támogatáson túl is finanszírozza az iskolai környezeti nevelési programokat. A szakképzés gyakorlati helyeivel mindennapos az együttműködés Környezeti neveléssel is foglalkozó intézmények. A tanórai és tanórán kívüli környezeti programot színesebbé és tartalmasabbá teszi a különböző intézmények
32
meglátogatása. Iskolánk számára ilyen szempontból kiemelkedően fontosak a múzeumok, és a nemzeti parkok. Ezeket a látogatásokat a tanórákon készítjük elő. Civil szervezetek. A civil szervezetek szakmai ismereteikkel és programjaikkal segítik környezeti nevelési munkánkat. Tantestületünk több tagja rendszeresen részt vesz
előadásaikon,
továbbképzéseiken.
Szükséges,
hogy
több,
az
egész
tantestületet érintő környezeti témájú előadás és foglalkozás legyen a jövőben Hivatalos szervek. A hivatalos szervek egyik feladata annak ellenőrzése, hogy környezetvédelmi és egészségügyi szempontból megfelelően működik-e az iskola. Javaslataikra, véleményükre építeni kívánunk az iskolai környezet kialakításában. Iskolai büfé: Diákjaink délelőtti étkezésének egyik meghatározó tényezője az iskolai büfé
kínálata.
Kívánatos,
hogy
bővüljön
az
egészséges
táplálkozáshoz
nélkülözhetetlen tejtermék- és gyümölcskínálat. Anyagi erőforrások Fenntartó támogatása az iskola környezeti nevelés programjának megvalósításához. Saját bevétel. Az iskolának teremkiadásból és szakképzési támogatásból van saját bevétele, melyek összege változó Pályázat. A pályázat-megjelenések figyelése igazgatóhelyettesi feladat. Az igazgatóhelyettes tájékoztatja a kollegákat a pályázati lehetőségekről, és segít a pályázatok elkészítésében
2. Alapelvek, célok 2.1. A környezeti nevelés alapelvei Közülük az alábbiakat kiemelten kell kezelnünk. Ezek fogalmát, tartalmát, megnyilvánulási módjait körül kell járnunk, meg kell világítanunk: a fenntartható fejődés; a kölcsönös függőség, ok-okozati összefüggések; a helyi és globális szintek kapcsolatai, összefüggései; alapvető emberi szükségletek; emberi jogok; demokrácia; elővigyázatosság;
33
biológiai és társadalmi sokféleség; Tartsuk szem előtt, hogy egy gyereket képezünk minden órán és foglalkozáson, vagyis fontos, hogy a diák fejében egységes rendszer alakuljon ki! Hosszú távú célunk, jövőképünk, hogy környezettudatos állampolgárrá tanítványaink. Ennek érdekében diákjainkban ki kell alakítani:
váljanak
a környezettudatos magatartást és életvitelt; a személyes felelősségen alapuló környezetkímélő, takarékos magatartást és életvitelt; a környezet (természetes és mesterséges) értékei iránti felelős magatartást, annak megőrzésének igényét és akaratát; a természeti és épített környezet szeretetét és védelmét, a sokféleség őrzését; a rendszerszemléletet; tudományosan megalapozni a globális összefüggések megértését; az egészséges életmód igényét és elsajátíttatni az ehhez vezető technikákat, módszereket. A célok eléréséhez szükséges bizonyos készségek kialakítása, fejlesztése a diákokban. Ilyenek például: alternatív, problémamegoldó gondolkodás; ökológiai szemlélet, gondolkodásmód; szintetizálás és analizálás; problémaérzékenység, integrált megközelítés; kreativitás; együttműködés, alkalmazkodás, tolerancia és segítő életmód; vitakészség, kritikus véleményalkotás; kommunikáció, média használat; konfliktuskezelés és megoldás; állampolgári részvétel és cselekvés; értékelés és mérlegelés készsége. Az iskola környezeti nevelési szemlélete:
34
Napjainkban a világ figyelme a fenntartható fejlődés megteremtése felé irányul. Ennek ideológiai és tartalmi kialakítását az oktatásban kell elkezdenünk. A diákok számára a szakmai képzésen túl hangsúlyozni kell az erkölcsi kérdések és a környezettudatos életmód fontosságát is. Kreatív, együttműködésre alkalmas, felelős magatartást kialakító, döntéshozásra, konfliktus-kezelésre és megoldásra képes készségeket kell kialakítanunk. Törekszünk arra, hogy diákjaink ne elszigetelt ismereteket szerezzenek, hanem egységes egészként lássák a természetet, s benne az embert. Így a természettudományos tantárgyak összhangjának megteremtése kiemelt feladatunk. A kémia, a biológia, a földrajz és a fizika tantárgyak között valósítható meg legkönnyebben az együttműködés, de törekedni kell ennek további bővítésére. Meg kell tanítani a diákokat, hogy a természetben tapasztalt jelenségek okait keressék, kutassák a köztük rejlő összefüggéseket. Így válhatnak a gyerekek majd tudatos környezetvédővé, a természetet féltő, óvó felnőttekké. 2.2. Konkrét célok és feladatok Rövid távú céljaink tervezésében figyelembe vesszük, hogy a hosszabb távú célok megvalósításához milyen lépések vezetnek.
Új tervek: az iskolában tervezett új, speciális érdeklődésű képzési irányok követelményeinek, tananyagának, specialitásainak kidolgozása pl.: Környezetvédelem-vízgazdálkodási szakirány; az egészségnevelési program elkészítése és fejlesztése; a tantestület tagjainak megnyerése a környezeti nevelési munkához; tantestületen belüli továbbképzés szervezése, a környezeti nevelés módszereinek bemutatása; a kétszintű érettségi környezeti nevelési vonatkozásainak összegyűjtése, tananyagba építése. drog-prevenciós program folytatása; osztályfőnöki órák környezetvédelmi témában. Szaktárgyi célok:
a szakórákon minden lehetőség megragadása a környezeti nevelésre (pl. ember és környezete, kapcsolatok, természetismeret, a természet állapotának mérési módszerei); a kétszintű érettségire felkészítés (környezetvédelmi kérdések, problémák és megoldási lehetőségeik); a hétköznapi környezeti problémák megjelenítése a szakórákon (a környezetszennyezés hatása a természeti-, és az épített környezetre, az emberre); tanórán kívüli szakórák szervezése; természetvédelmi versenyekre felkészítés; multimédiás módszerek alkalmazása szakórákon;
35
a számítógép felhasználása a tanórákon. Továbbá… a szakoktatásban kiemelni a hagyományok megismerését, tiszteletét, a szakoktatásban a környezetbarát technológiák fontosságát hangsúlyozni, a város, illetve annak környezetének megismertetésére törekedni, a település környezetvédelemmel foglalkozó cégeinek bemutatására törekedni, a szelektív hulladékgyűjtés beindítani, az iskolai büfét egészségesebbé tenni. A környezetvédelmi szakos tanulók mutassanak jó példát a többiek számára a környezeti nevelés megvalósulása során A környezetvédelmi szakkörön az iskola tanulói közül minél többen vegyenek részt, vonzóvá váljon a 9-10.-es és a szakképzésben résztvevő diákok számára is. Az egészséges életmódra való nevelést szem előtt tartva minél több diákot bevonni a tömegsport mozgalomba, illetve mozgáskultúrájuk fejlesztésébe Az iskola komplex egészségfejlesztési programján belül az iskolai drogstratégia kidolgozása, s abba a mentálhigiénés nevelés integrálása (pozitív értékrend, reális énkép, önbizalom, pozitív önértékelés megvalósítása, döntéshozatali, konfliktuskezelői képességek fejlesztése)
3. Tanulásszervezési és tartalmi keretek 3.1. Tanórai keretek Magyar nyelv és irodalom A tanulók ismerjék meg az anyanyelv gazdagságát, a tájnyelv, a köznyelv és az irodalmi nyelv egymásra hatását ismerjék meg közvetlen természetes- és mesterséges környezetük értékeit bemutató irodalmi alkotásokat! (meséket, mondákat, népdalokat és verseket) ismerjék meg az irodalmi művekben megjelenő természeti és környezeti értékeket, az ember és a természet közötti harmonikus kapcsolatok kialakulását legyenek képesek irodalmi szövegek alapján problémafelvetésekre, vitára, véleményalkotásra, érvelésre erősödjön esztétikai, erkölcsi érzékenységük tudatosan készüljenek az anyanyelv védelmére, a „nyelvi környezetszennyezés” elkerülésére sajátítsák el a médiumok elemzésének technikáit A tanulókban alakuljon igénnyé a hatékony kommunikációra való törekvés, a jó problémafelvetés, vitakészség, véleményalkotási képesség növeljük a környezethez való, pozitív érzelmi és intellektuális közeledést a környezet- és természetvédelemi témájú könyvek feldolgozásával fejlesszük az egyéni és a közösségi kompetenciákat a drámajátékok segítségével Történelem A tanulók
36
értsék és tudják, hogyan, mikor és milyen emberi tevékenységek révén alakult át a természet tudják értelmezni, hogyan hatottak a környezeti változások a gazdálkodásra, az életmódra, a közösségi normák alakulására ismerjék meg a helyi történelmi értékeket, alakuljon ki bennük a hagyományok tisztelete legyenek képesek a globális problémákra megoldásokat keresni a természeti népek példáján keresztül értsék meg az egész világot érintő globális problémákat, és érezzék hangsúlyozottan az egyén, az állam és a társadalom felelősségét és feladatait a problémák elhárításában, csökkentésében
Idegen nyelv A tanulók váljanak érzékennyé a természet szeretetére a jól megválasztott szövegek feldolgozásának segítségével legyenek érzékenyek a hazai környezeti problémákra és ismerjék meg a nyelv segítségével más országok hasonló problémáit tudják más népek ilyen irányú tevékenységeit és ismerjék az idegen országok környezetvédelemmel foglalkozó szervezeteit legyenek képesek a környezetvédelmi problémákra önállóan, csoportmunkában, projektmunkában választ keresni állampolgári felelősségtudatuk fejlődjön A tanulókban alakuljon ki és fejlődjön a nemzetközi felelősség a környezettel szemben fejlődjön az idegen nyelvi kommunikáció képessége, és fedezzék fel ennek lehetőségeit Matematika A tanulók váljanak képessé arra, hogy a más tantárgyakban tanított környezeti összefüggéseket matematikai módszerekkel demonstrálják legyenek képesek a környezeti mérések eredményeinek értelmezésére, elemzésére statisztikai módszerek alkalmazásával tudjanak táblázatokat, grafikonokat készíteni és elemezni logikus gondolkodása, a szintetizáló és a lényegkiemelő képessége fejlődjön tudják megfigyelni az őket körülvevő környezet mennyiségi és térbeli viszonyait váljanak képessé egy adott témához megfelelő adatok kiválogatására, gyűjtésére és feldolgozására ismerjenek konkrét, a valós életből vett példákat, és legyenek képesek ezeket elemezni, tudjanak megfelelő következtetéseket levonni Legyenek képesek reális becslésekre Tudjanak egyszerű statisztikai módszereket alkalmazni A tanulókban alakuljon ki a rendszerben való gondolkodás alakítsuk ki a környezeti rendszerek megismeréséhez szükséges számolási készségeket Természetismeret 37
A tanulók váljanak képessé a természet jelenségeinek elemi szintű értelmezésére a megismerés komplexitása, egészlegességére törekvés (középpontban az élő és élettelen természet konkrét valósága, a jelenségek, a táj és a környezet áll) természettudományos gondolkodás kialakításához megfelelő képességek kialakítása; környezet állapota iránti érzékenység fejlesztése ökológiai szemlélet fejlesztése helyes környezeti attitűdök fejlesztése magatartás fejlesztése értékrend alakítása környezettudat fejlesztése felelősségérzet fejlesztése környezet használatára vonatkozó helyes döntések támogatása Fizika A tanulók váljanak képessé a környezeti változások magyarázatára ismerjék meg az élő szervezetre káros fizikai hatások (sugárzások, zaj, rezgés) egészségkárosítását, tudják ezek kibocsátásának csökkentési lehetőségeit ismerjék fel a fizikai törvényszerűségek és az élőlények életjelenségei közötti analógiákat, valamint az élő, és élettelen közötti kölcsönhatásokat tudják értelmezni a környezet változásának törvényszerűségeit, és ennek tudatában legyenek képesek megoldást keresni a globális környezeti problémákra mérjék fel annak fontosságát, hogy a környezeti erőforrásokat felelősséggel szabad csak felhasználni ismereteik birtokában váljanak tetteik következményeit látó, előregondolkodó állampolgárrá ismerjék meg az alternatív energiahordozókat és forrásokat Kémia A tanulók rendelkezzenek a környezetbiztonsághoz szükséges ismeretekkel törekedjenek a környezettudatos magatartás kialakítására legyenek képesek a környezeti elemek egyszerű vizsgálatára, az eredmények értelmezésére ismerjék a környezetüket legjobban szennyező anyagokat, törekedjenek ezek használatának csökkentésére ismerjék az emberi szervezetre káros anyagokat és ezek szervezetre gyakorolt hatásait, tartózkodjanak ezek kipróbálásától értsék meg a különböző technológiák hatását a természeti és épített környezetre, valamint becsüljék meg ezek gazdasági hatásait Földrajz A tanulók szerezzenek tapasztalatot, gyűjtsenek élményeket a közvetlen élő és élettelen környezetükről érzékeljék és értékeljék a környezetben lezajló változásokat, mint a természeti és társadalmi folyamatok hatásainak eredményeit értsék meg, hogy a népek eltérő természeti és gazdasági körülményei, hagyományai meghatározzák gondolkodásmódjukat, világszemléletüket 38
értsék meg, hogy a társadalom-földrajzi változások, a felgyorsult fogyasztás a Föld erőforrásainak kimerüléséhez vezet ismerjék meg a globális problémákat és azok megelőzési, illetve mérséklési lehetőségeit ismerjék, szeressék és őrizzék a természeti és az épített környezet szépségeit A tanulókban a környezet értékeinek megismerésével erősödjön a környezettudatos életmód iránti igény alakuljon ki az igény a szülőföld cselekvő felfedezésére fejlődjön közösségük, lakóhelyük, országuk, régiójuk és a világ problémáinak megoldásában való aktív részvételi készség Biológia A tanulók ismerjék meg a globális környezeti problémákat és azok megelőzési, illetve mérséklési lehetőségeit ismerjék és szeressék a természeti és az épített környezetet ismerjék meg az élőlények alapvető szervezeti-működési jellemzőit, fedezzék fel azok között az ok-okozati összefüggéseket legyenek tájékozottak a földi élővilág sokféleségét, valamint az emberek és biológiai környezetük közötti kapcsolatrendszert illetően ismerjék meg a környezet-egészségügyi problémákat legyenek képesek az egészségügyi problémák megelőzésére és mérséklésére sajátítsák el a testi-lelki egészséget megőrző életviteli technikákat A tanulókban alakuljon ki ökológiai szemléletmód alakuljon ki a természeti és az épített környezet iránti felelősség Egészségtan A tanulók ismerjék meg szervezetük sajátságait és az életkorral kapcsolatos változásait sajátítsák el az elsősegély-nyújtási technikákat ismerjék fel az empátia szerepét a másik ember megítélésében A tanulókat ösztönözze a helyes viselkedésmódok és a környezet-egészségvédő szokásrendek kialakítására segítse az önmagukkal szembeni felelősségérzet kialakításában segítse az őket veszélyeztető környezeti, társadalmi tényezők és azok elhárítási módjainak felismerésében Ének-zene A tanulók ismerjék fel a természeti és a művészeti szépség rokonságát és azonosságát ismerjék meg a természet zenei ábrázolásának módjait fedezzék fel a természet szépségeinek megjelenését a népdalokban vegyék észre a zene közösségerősítő, közösségteremtő szerepét tudják, hogy az élő és az élettelen természet hangjai a zenében és a hétköznapokban egyaránt akusztikus élményt jelentenek 39
fedezzék fel a zenei környezetszennyezést, és tudjanak ellene védekezni Rajz és vizuális kultúra A tanulók ismerjék meg a természet sokszínűségét, formagazdagságát ismerjék fel a természeti és a művészeti szépség rokonságát és azonosságát ismerjék meg a természet képzőművészeti ábrázolásának lehetőségeit ismerjék és tudják, hogy a hagyományápolás a fenntarthatóság egyik alappillére Tudjanak példákat említeni a népi építészet, díszítőművészet hazai előfordulásaira ismerjék a természetes alapanyagok használatát legyenek képesek alkotásokat létrehozni, melyek a természetről szólnak legyenek képesek a műalkotásokat környezeti nevelési szempontoknak megfelelően elemezni legyenek képesek alkotásokat létrehozni a környezeti nevelési témaköröknek megfelelően ismerjék a tárgyi világ formanyelvi elemeit, a tartalom és a forma összefüggését tudjanak példákat mondani a környezetvédelmi szempontok szerinti formatervezésre kutassanak fel, ismerjenek meg helyi, népi építészeti emlékeket Társadalomismeret és etika A tanulók legyenek képesek a már kialakított, megteremtett értékek között úgy élni, hogy a lehető legkevesebb károsodást okozzák tanuljanak meg a természet károsítása nélkül teljes életet élni mérjék fel annak elengedhetetlen fontosságát, hogy az utódaiknak is megfelelő életteret kell hagyniuk A tanulókban alakuljon ki az a szemlélet, hogy a természet elemei emberi hasznosságuk fokától függetlenül is értéket képviselnek alakuljon ki személyes elkötelezettség és tolerancia a környezeti kérdésekkel kapcsolatban fejlődjön, szilárduljon meg a társadalmi szolidaritás és igazságosság az egészséges környezetért Informatika (számítástechnika és könyvtárhasználat) A tanulók legyenek képesek az Interneten, illetve a szakirodalomban információkat keresni, konkrét, a valós életből vett példákat értelmezni, és legyenek képesek ezeket elemezni, tudjanak megfelelő következtetéseket levonni legyenek képesek a számítógép segítségével megszerezhető tudás szűrésére, váljanak képessé egy adott témához megfelelő adatok kiválogatására, gyűjtésére és feldolgozására ismerjék meg az informatikában (pl. az Internet használatban) rejlő környezetvédelmi lehetőségeket használják a világhálót kutatómunkára, ismeretszerzésre futtassanak környezeti elemek megváltozását figyelembevevő szimulációkat és statisztikai teszteket rendezzenek környezeti kérdésekről virtuális fórumot máshová járó diákokkal közösen szerkesszenek és nyomtassanak környezetvédelmi újságokat és posztereket ismerjék meg a távközlési-informatikai berendezések környezetkárosító hatásait
40
váljanak képessé arra, hogy a más tantárgyakban tanított környezeti összefüggéseket informatikai módszerekkel demonstrálják (számítástechnika alkalmazása, könyvtárhasználat, irodalmi hivatkozások) legyenek képesek a környezeti mérések eredményeinek értelmezésére, elemzésére a különféle szoftverek (adatok táblázatos tárolása, kiértékelése, összefüggések vizsgálata, statisztikai módszerek alkalmazása) segítségével a számítástechnikai eszközök használata során valósítsák meg az anyag- és energiatakarékos alkalmazás feltételeit
Testnevelés A tanulók fedezzék fel, értsék meg, hogy a környezeti hatások jelentős mértékben befolyásolják, egészséges testi fejlődésüket győződjenek meg a mozgás jótékony hatásairól a különböző szervrendszerek működését tekintve legyenek tisztában azzal, hogy testnevelés és a sport nélkülözhetetlen az élményszerű tapasztalatszerzésben, az emberi kapcsolatokban, az együttműködés és a tolerancia fejlesztésében értsék és tapasztalják meg a szabadtéri foglalkozásokon keresztül, hogy a környezetszennyezés az egészségre veszélyes igényeljék, hogy a sportoláshoz lehetőség szerint természetes anyagokból készüljenek az eszközök, és a tornaszerek sajátítsanak el régi magyar, mozgást igénylő népi játékokat A tanulókban tudatosítsa az egészség és a környezet komplexitását alakuljon ki az igény a higiénés normák betartására segítse az egészséges napi-heti-évszakos életritmus kialakulását A szakképzési jellegéhez kötötten a fentiek kiegészíthetőek még: Magyar nyelv és irodalom A tanulók törekedjenek a szakmai nyelv igényes, színes, pontos használatára írásban és szóban egyaránt Történelem A tanulók ismerjék meg a szakma helyi történelmi értékeit, alakuljon ki bennük a hagyományok tisztelete a szakma történeti áttekintése révén szerezzenek ismereteket a történelem és a környezetvédelem kapcsolatáról Idegen nyelv A tanulók
41
váljanak képessé az idegen nyelvű szakirodalom megismerésén keresztül a szakmájukhoz kapcsolódó környezeti problémák tanulmányozására és ismerjék meg a nyelv segítségével más országok hasonló problémáit Matematika A tanulókban alakítsuk ki a környezeti rendszerek megismeréséhez szükséges számolási készségeket, ami a szakma elsajátításához elengedhetetlen. Biológia A tanulók ismerjék meg a globális környezeti problémákat és azok megelőzési, illetve mérséklési lehetőségeit, ami a szakterületük káros kibocsátásából is adódhat ismerjék meg szakmájuk környezet-egészségügyi problémáit Kémia A tanulók rendelkezzenek a környezetbiztonsághoz szükséges szakmai ismeretekkel ismerjék meg a szakmájukhoz kapcsolódó veszélyes anyagokat, azok tárolását, semlegesítését, környezetre gyakorolt hatását. Rajz és vizuális kultúra A tanulók ismerjék és tudják, hogy a hagyományápolás a fenntarthatóság egyik alappillére; tudjanak példákat említeni a népi építészet, díszítőművészet hazai előfordulásaira kutassanak fel, ismerjenek meg a szakmájukhoz kötődő helyi, népi építészeti emlékeket Informatika (számítástechnika) A tanulók tanulják meg használni a világhálót kutatómunkára, ismeretszerzésre futtassanak környezeti elemek változását figyelembevevő szimulációkat ismerjék meg a távközlési, informatikai berendezések környezetkárosító hatásait Szakmai alapozó elmélet és gyakorlat (9-10. évfolyam) A tanulók ismerjék a szakma gyakorlásához kapcsolódó természet és környezetvédelmi ismereteket, ezeket tudják megfelelően hangsúlyozni, kiemelni ismerjék a szakmához kapcsolódó higiéniai követelményeket és tudják ezeket a gyakorlatban alkalmazni tudják a szakmai ártalmak hatását az emberi szervezetre, legyenek képesek az egészségkárosodás megelőzésére ismerjék meg a szakma történetét és lássák a környezetre gyakorolt hatását! Tudják ennek az egyszerű vizsgálati lehetőségeit Szakmai elméleti és gyakorlati ismeretek (11-12. ill. 13-14. évfolyam) A tanulók legyenek képesek a tényeket szakma-specifikusan kiegészíteni, s ezen keresztül is erősödjön meg az ökológiai szemléletük
42
sajátítsák el a szakmaspecifikus munkát, és legyenek birtokában a környezetvédelmi ismereteknek tudják kiemelni a szakma környezetterhelő hatásait, ismerjék a védekezés lehetőségeit (hulladékkezelés, stb.) ismerjék a környezetbarát technológiákat, a környezetbarát anyagokat, a termékek használatát sajátítsák el az anyag- és energiatakarékos gazdálkodási módokat látogassák meg a szakmához kapcsolódó (helyi) létesítményeket, figyeljék meg a helyes környezetvédelmi technológiákat a gyakorlatban tudják mérni a környezetet károsító elemek hatásait szakmaspecifikus eszközökkel A tanulókban alakuljon ki a munkafegyelem és technológiai fegyelem alakuljon ki a modern rendszertani szemlélet a szakmai és környezetvédelmi oktatás során Az egyes szakmák esetében a konkrét tantárgyi feladatokat a munkaközösségeknek kell kidolgozniuk a megvalósítási ütemterv szerint!
3.2. Tanórán kívüli és tanórai foglalkozások A környezeti nevelés összetettségét csak komplex módszerek segítségével lehet közvetíteni. Ezért fontos a tantárgyak közötti integráció, legalább néhány területen. Minden lehetőséget meg kell ragadnunk, hogy megfelelő módon diákjainkban egységes képet alakítsunk ki az őket körülvevő világról. Lehetőségeink: terepi munka során: akadályversenyek, városismereti játékok stb.; „akciók”:
pályázatok,
újságkészítés,
kiállítás-rendezés,
kérdőíves felmérés, iskolarádió működtetése, „látogatás”: szeméttelep, hulladékégető, szennyvíztisztító; versenyek; szakkörök; iskolazöldítés; témanap, témahét (virág, ritmus, szivárvány, víz, kő stb.); DÖK-nap; projektek (pl. savas eső, vízvizsgálat, zuzmóprogram); szakmai gyakorlat várostakarítási akció nap
43
filmkészítés,
„jeles napok” megünneplése, a naphoz kapcsolható programok, vetélkedők, versenyek, kiállítás, akadályverseny szervezése; Jeles Napok: Február 2. Március 6. Március 22. Március 23. Április 3. Április 4. Április 7. Április 22. Április 24. Május 8. Május 10. Május 15. Május 15. Május 18. Május 24. Május 31. Június 5. Június 8. Június 17. Június 21. Június 25. Július 11. Augusztus 9. Szeptember 16. Szeptember 22. Szeptember 23. Október 1. Október 4. Október 8. Október 8. Október 10. Október 15. Október 16. Október 21. Október 31. November 17. November 27. December 1. December 29.
Vizes Élőhelyek Nemzetközi Energiahatékonyság Nap Víz Világnapja Meteorológiai Világnap Csillagászati Világnap Laboratóriumi Állatok Napja Egészségügyi Világnap Föld Napja Kísérleti Állatok Védelmének Napja Nemzetközi Vöröskereszt Napja Madarak és Fák Napja Állat- és növényszeretet napja (Magyarországon) Nemzetközi Klímaváltozási Akciónap Múzeumi Világnap Európai Nemzeti Parkok Napja Dohányzásmentes Világnap Környezetvédelmi Világnap Óceánok Világnapja Világnap az Elsivatagosodás ellen A Nap Napja Barlangok Világnapja Népesedési Világnap Állatkertek Napja Ózon Világnapja Autómentes Nap Takarítási Világnap Habitat Világnap Állatok Világnapja Madárfigyelő Világnap Természeti Katasztrófák Elleni Védekezés Világnapja Lelki Egészség Napja Nemzeti Gyaloglónap Élelmezési Világnap Földünkért Világnap Takarékossági Világnap Füstmentes Nap Fogyasztásszüneteltetési Nap AIDS elleni világnap Biodiverzitás Védelmének Napja
4. Módszerek
44
A környezeti nevelésben a hatékonyság növelése érdekében módszertani megújulásra
van
szükség.
Olyan
módszereket
kell
választanunk,
amelyek
segítségével a környezeti nevelési céljainkat képesek leszünk megvalósítani. Ezek nem mindegyike ismert mindenki előtt, ezért olyan tanárképzésben is részt kell vennünk, amelyen kollégáink megismerhetik a lehetőségeket. kooperatív (együttműködő) tanulási technikák; játékok; modellezés; riportmódszer (kérdőívek); projektmódszer; terepgyakorlati módszerek (egyszerű vagy célzott megfigyelések, mérések); kreatív tevékenység (természetvédelmi és fenntartási munkák, madárvédelmi feladatok, szelektív hulladékgyűjtés, rend- és tisztasági verseny); közösségépítés (csoportszervezés a környezet-egészségügyi nevelés érdekében); művészi kifejezés (a tanulók önkifejezése a művészetek nyelvén).
5. Taneszközök Az
iskola
szakkönyvekkel,
rendelkezik amelyek
a
azokkal környezeti
az
alapvető
nevelési
oktatási
munkához
eszközökkel, szükségesek.
Folyamatosan pótolni kell az elhasználódott vegyszereket, eszközöket, valamint lépést tartva a fejlődéssel, új eszközöket kell beszerezni. A környezetvédelmi szakmacsoport tanulóinak biztosítani kell a levegő- és talajvizsgálatokhoz szükséges eszközöket, vegyszereket. Folyamatosan frissíteni kell a könyvtárat nem csak kötetekkel, hanem CD elemekkel is. Biztosítani kell, hogy a környezeti nevelési tanórák és programok számára megfelelő audiovizuális ill. multimédiás eszközök álljanak a tanárok és a tanulók rendelkezésére. A pedagógiai program végrehajtásához szükséges, hogy a nevelő-oktató munkát segítő eszközök és felszerelések jegyzékébe beépüljön a környezeti nevelés speciális eszközigénye is. A fent említett feltételek kialakítására az anyagi fedezetet az „Anyagi erőforrások” című alfejezet tartalmazza.
6. Az iskolai környezet 45
Az épület A helyi –egyenlőre nem ideális– adottságok mellett minél egészségesebb, esztétikusabb környezetet nyújtsunk az itt tanuló diákoknak és az itt dolgozó kollegáknak. Az épület energiagazdálkodása, korszerűsítése az elkövetkezendő 5 éven belül kerüljön megvalósításra. A sötét folyosók otthonosabbá tétele miatt szükség lenne megfelelő megvilágításra. Szükség lesz a szelektív hulladékgyűjtés beindításához minden folyosó részre 2 db (összesen 30 db) szemét tárolóra, továbbá az udvaron pedig egy papír- és egy műanyagtároló konténerre. Lehetőség szerint a vezetés törekedjen arra, hogy minden osztálynak saját tanterme legyen. Ezt követően a tantermek esztétikusabbá, hangulatosabbá tétele kiemelt feladat Az iskolai életvitel Az iskolakert, -park ápolása, illetve virágosítása során a tanulókat próbáljuk bevonni a mindennapi kertészkedésbe. Épüljenek be az iskola mindennapi életébe az ún. jeles napok, pl. egy témanap vagy témahét keretén belül. Az iskolai büfé esetén is szükség van szemléletváltásra, próbáljuk a büfé üzemeltetőjével közösen a kólás, csipszes arculatot egy kicsit “biová” varázsolni. A diákönkormányzat “zöld szemmel” tevékenykedjen, vagy alakítson ki egy zöld tagozatot, mely szem előtt tartja a diákok és az iskola érdekeit. pl. iskolai étkezés minősége, iskolakörnyéki közlekedés, higiénés viszonyok, könyvtári állomány összetétele stb. A megvalósítási tervben a munkaközösség vezetőkkel közreműködve kidolgozni a konkrét feladatokat.
7. Kommunikáció A
környezeti
nevelésben
–
jellegénél,
összetettségénél
fogva
–
nélkülözhetetlenek a kommunikáció legkülönbözőbb módjai. Ugyanakkor legalább ilyen fontos, hogy diákjaink a nagyszámú írott, hallott és látott média-irodalomban kritikusan, a híreket okosan mérlegelve tudják feldolgozni. Fontos számunkra, hogy képesek legyenek a szakirodalomban eligazodni, az értékes információkat meg tudják az értéktelentől különböztetni. Tanulóinkat meg kell tanítani a fellépésre, a szereplésre, az előadások módszertanára. Végzett munkájukról számot kell adniuk írásban és szóban egyaránt – ezen képesség napjainkban nélkülözhetetlen. Iskolán belüli kommunikáció formái kiselőadások tartása megfelelő szemléltetőeszközökkel; házi dolgozat készítése; poszterek készítése és bemutatása; iskolarádió felhasználása híradásra;
46
faliújságon közölt információk készítése; szórólapok készítése. személyes kapcsolattartáson keresztül Létrehozunk egy környezeti nevelési bizottságot, amely a programok beindításáért illetve megvalósulásáéért felelős és segíti a tantestület munkáját.
Iskolán kívüli kommunikáció formái környezetvédelmi cikkek feldolgozása különböző napilapokból; környezeti problémákról megjelent tudományos cikkek feldolgozása; környezetvédelemről
szóló
rádió-
és
televíziós
hírek
feldolgozása,
értékelése; a
környezet
állapotfelmérésének
értékelése,
kapcsolatfelvétel
az
illetékesekkel;
a közvetlen környezet problémáinak felmérése, értékelése, együttműködés
az illetékes önkormányzattal. Az iskolában történő eseményekről, az elért eredményekről a települést és más intézményeket a diáknap keretében tájékoztatjuk. A zöld mozgalmak akcióiról, kampányairól, pályázati lehetőségekről különféle kiadványok, mint pl. TermészetBÚVÁR, Élet és Tudomány és az elektronikus kommunikáció révén szerzünk tudomást.
8. Minőségbiztosítás / minőség-ellenőrzés Az
iskolai
környezeti
nevelési
munkájának
mérése,
értékelése
több
szempontból eltér az iskola életének más területén alkalmazottaktól. Ennek oka, hogy a környezeti nevelés a szakmai ismeretek mellett – a többi tantárgyhoz képest – markánsabban közvetít egy viselkedési módot és értékrendet az embernek a világban
elfoglalt
helyéről.
Az
iskolapszichológus
segítségével
környezeti
attitűdvizsgálatot végzünk az iskolába érkező tanulók között. Az osztályfőnök és a szaktanárok megbeszélik a mérés eredményét, majd felhasználják azt további munkájuk tervezésében. Az attitűdvizsgálatot a X. évfolyam elején és – lehetőség szerint – a XII. évfolyam végén is elvégezzük. A szakmai tartalmakat az egyes tantárgyak helyi tantervébe építjük be, s ennek keretében kerülnek mérésre is. A szaktárgyi munkaközösségeknek egy kereszttantervi követelményrendszert kell kidolgozniuk. A környezeti nevelési munkacsoport – az iskolai munkaterv részeként –
47
minden tanév elején írásos formában elkészíti az iskola éves környezeti nevelési munkaprogramját. A félévi és az év végi értékelő nevelőtestületi értekezleten az iskolai munkaterv ezen része is megvitatásra, illetve elfogadásra kerül.
9. Továbbképzések A tantestület tagjainak felkészítése történjen meg a környezeti nevelési program kidolgozása után. Értsék meg a környezetfilozófia lényegét, az új tanítási és tanulási tevékenységek mibenlétét, a célok, és a program legfontosabb elemeit. A tanárok munkáját segíthetik a környezeti nevelés tartalmával és módszertanával foglalkozó szakkönyvek, továbbképzések, iskolán belül és akkreditált iskolán kívüli. (Továbbképzési terv) A környezetvédelem területén dolgozó kollegák szakmaiságukkal segítsék az iskolában dolgozók munkáját.
48
VIII. A SZÜLŐK, A TANULÓK ÉS A PEDAGÓGUSOK EGYÜTTMŰKÖDÉSÉNEK FORMÁI 1. A tanulókat az iskola életéről, az iskolai munkatervről, illetve az aktuális feladatokról az iskola igazgatója, a diákönkormányzat felelős vezetője és az osztályfőnökök tájékoztatják: - az iskola igazgatója legalább évente egyszer a diákközgyűlésen, valamint a diákönkormányzat vezetőségének ülésén, - a diákönkormányzat vezetője havonta egyszer a diákönkormányzat vezetőségének ülésén és a diákönkormányzat faliújságján keresztül, - az osztályfőnökök folyamatosan az osztályfőnöki órákon, - a 9. évfolyamos tanulók tájékozódását kívánja segíteni az évente kiadásra kerülő iskolai évkönyvünk. 2. A tanulót és a tanuló szüleit a tanuló fejlődéséről, egyéni haladásáról a szaktanárok folyamatosan (szóban, illetve írásban) tájékoztatják. 3. A tanulók kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg, illetve választott képviselőik, tisztségviselőik útján közölhetik az iskola igazgatóságával, a nevelőkkel, a nevelőtestülettel vagy az iskolaszékkel. 4. A szülőket az iskola egészének életéről, az iskolai munkatervről, az aktuális feladatokról az iskola igazgatója és az osztályfőnökök tájékoztatják: - az iskola igazgatója legalább félévente egyszer a szülői munkaközösség választmányi ülésén vagy az iskolai szintű szülői értekezleten, - az osztályfőnökök folyamatosan az osztályok szülői értekezletein. 5. A szülők és a pedagógusok együttműködésére az alábbi fórumok szolgálnak: a) Családlátogatás. Feladata, a gyermekek családi hátterének, körülményeinek megismerése, illetve tanácsadás a gyermek optimális fejlesztésének érdekében. b) Szülői értekezlet. (Félévente egy alkalommal, szükség esetén többször) Feladata: a szülők és a pedagógusok közötti folyamatos együttműködés kialakítása, a szülők tájékoztatása - az iskola céljairól, feladatairól, lehetőségeiről, - az országos és a helyi közoktatás-politika alakulásáról, változásairól, - a helyi tanterv követelményeiről, - az iskola és a szaktanárok értékelő munkájáról, - saját gyermekének tanulmányi előmeneteléről, iskolai magatartásáról, - a gyermek osztályának tanulmányi munkájáról, neveltségi szintjéről, - az iskolai és az osztályközösség céljairól, feladatairól, eredményeiről, problémáiról, a szülők kérdéseinek, véleményének, javaslatainak összegyűjtése és továbbítása az iskola igazgatósága felé. c) Fogadó óra. (Félévente egy alkalommal)
49
Feladata a szülők és a pedagógusok személyes találkozása, illetve ezen keresztül egy-egy tanuló egyéni fejlesztésének segítése konkrét tanácsokkal. (Otthoni tanulás, szabadidő helyes eltöltése, egészséges életmódra nevelés, tehetséggondozás, továbbtanulás stb.) d) Pályaorientációs nap és kiállítás Feladata, hogy a szülők betekintést nyerjenek az iskola képzési szerkezetébe, megismerjék az iskola felszereltségét, lehetőségeit. e) Írásbeli tájékoztató. (Folyamatosan az ellenőrző könyvön keresztül) Feladata a szülők tájékoztatása a tanulók tanulmányaival vagy magatartásával összefüggő eseményekről, illetve a különféle iskolai vagy osztály szintű programokról. A szülői értekezletek, a fogadóórák és a pályaválasztási kiállítás és napok időpontját az iskolai munkaterv évenként határozza meg. A szülők kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg, illetve választott képviselőik, tisztségviselőik útján közölhetik az iskola igazgatóságával, nevelőtestületével vagy az iskolaszékkel.
50
IX. A NEVELŐ-OKTATÓ MUNKA ELLENŐRZÉSI, MÉRÉSI, ÉRTÉKELÉSI, MINŐSÉGBIZTOSÍTÁSI RENDSZERE A nevelő-oktató munka iskolánkra vonatkozó ellenőrzési, mérési, értékelési és minőségbiztosítási rendszerének meghatározása a nevelési-oktatási célok elérését, a pedagógiai munka eredményességének, hatékonyságának folyamatos biztosítását, valamint az iskolával kapcsolatban álló partnerek (elsősorban a tanulók, a szülők, a fenntartó és a nevelők) iskolánkkal szembeni igényeinek, elvárásainak történő megfelelést szolgálja. Ellenőrzés, mérés 1. Az iskolánkban folyó belső ellenőrzés a jogszabályokban és az iskola belső szabályzataiban (elsősorban a pedagógiai programban, a szervezeti és működési szabályzatban és a házirendben) meghatározott előírásoknak való megfelelést vizsgálja. 2. Az iskolai belső ellenőrzés rendjét a pedagógiai programban foglaltakon túl a szervezeti és működési szabályzat, a belső ellenőrzési szabályzat, illetve az évente - az iskolai munkaterv részeként – összeállított belső ellenőrzési terv határozza meg, valamint az IMIP szabályozza. 3. A nevelő-oktató munka ellenőrzését (és a hozzá kapcsolódó méréseket) végezheti: a. pedagógusok esetében: az igazgató, az igazgatóhelyettesek, a munkaközösségvezetők, a munkaközösségek, az ellenőrzésre az igazgató által felkért pedagógusok, valamint külső szakértők, b. tanulók esetében: az iskola pedagógusai, valamint külső szaktanácsadók és szakértők. 4. A pedagógiai munka ellenőrzése elsősorban az alábbi területekre terjed ki: a A pedagógusok nevelő-oktató munkáján belül: - A tanár-diák kapcsolatra, a tanulói személyiség tiszteletben tartására. - A szülőkkel való kapcsolattartásra. - A nevelő és oktató munka színvonalára a tanítási órákon. Ezen belül különösen fontos ellenőrzési területek: A nevelő előzetes felkészülése és tervező munkája. A tanítási óra felépítése és szervezése. A tanítási órán alkalmazott módszerek. A tanulók ellenőrzése, értékelése. A tanulók munkája és magatartása, valamint a pedagógus egyénisége, magatartása a tanítási órán. Az óra eredményessége, a helyi tanterv követelményeinek teljesítése. A felzárkóztatás és a tehetséggondozás. - Az iskolai diákönkormányzat tevékenységének segítésére. - A tanórán és az iskolán kívüli foglalkozások szervezésére, az ezeken való részvételre. - A gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok ellátására. - A tanulók továbbtanulásának segítésére, irányítására. - A pedagógusra bízott tanterem rendezettségére, dekorációjára. b A tanulók iskolai munkáján belül: 51
- A tanulók értékválasztására, jellemvonásaira. - A helyi tantervben előírt követelmények teljesítésének szintjére, az egyes tantárgyakból nyújtott teljesítményre. - Az iskolai és az osztályközösségben végzett tevékenységre. - A tanuló magatartására, viselkedésére, fegyelmezettségére. 5. A pedagógusok nevelő-oktató munkájának ellenőrzése folyamatosan történik az évente összeállított – és az iskolai munkaterv részét képező – belső ellenőrzési terv alapján. 6. A tanulók iskolai munkájának ellenőrzése folyamatosan történik az iskola helyi tanterve, illetve a nevelők által összeállított tanmenetek és osztályfőnöki munkatervek alapján. 7. Az iskolai nevelő-oktató munka ellenőrzésének részeként az IMIP-ben szabályozott időbeosztás alapján kell a méréseket elvégezni. a) A pedagógusok körében b) A szülők körében c) A tanulók körében Tanulói elégedettség mérése kérdőíves módszerrel a 9-12. évfolyamon. (évente) Felelős: osztályfőnökök A tanulók alapvető személyiségvonásainak mérése a 9. és 12. évfolyam elején. (évente) Felelős: osztályfőnökök A helyi tanterv követelményeinek teljesítését vizsgáló mérések: Évfolyamonként minden tantárgyból egy-egy témakör lezárását követően a követelmények elsajátítását vizsgáló összegző mérést kell végezni. Felelős: szaktanárok Az egyes tantárgyakhoz, ismeretkörökhöz kapcsolódó egyéb mérési feladatok: - Szövegértés, helyesírás a 9. évfolyam elején évente. Felelős: magyar szakos nevelők - Matematika: 9. évfolyam elején tudásszint felmérő. Felelős: matematika szakos nevelők - Testi fejlettség (testnevelés): a 9-12. évfolyamon évente. Felelős: testnevelés szakos nevelők és egészségügyi felelős, iskolaorvos - Vizsgák: a 12-14. évfolyam végén, érettségi és szakmai vizsgák. Felelős: igazgató, igazgatóhelyettesek Értékelés 1. Az iskolánkban folyó értékelő tevékenység célja, hogy az ellenőrzés során feltárt adatokra, tényekre támaszkodva azt vizsgálja, hogy a nevelő-oktató munka és annak eredményei mennyiben felelnek meg az iskola pedagógiai programjában megfogalmazott célkitűzéseknek. Fontosnak tartjuk, hogy az értékelés serkentő, előremutató legyen. 2. A nevelő-oktató munka értékelésének alapvető feladata, hogy megerősítse a nevelőtestület pedagógiai tevékenységének helyességét, vagy feltárja a hibákat, hiányosságokat, és így ösztönözze a pedagógusokat a hibák kijavítására, a nevelő és oktató munka fejlesztésére.
52
3. Az iskolánkban folyó nevelő-oktató munka értékelése a következő területekre terjed ki: az intézmény nevelő-oktató munkájának értékelésére, a pedagógusok nevelő-oktató munkájának értékelésére, a tanulói közösségek (osztályközösségek) tevékenységének, fejlődésének értékelésére, a tanulók személyiségfejlődésére, tanulmányi munkájára, magatartására és viselkedésére. 4. a) Az intézmény nevelő-oktató munkáját az iskola igazgatója félévenként, valamint az igazgatói megbízatás lejártakor – a tanulók, a szülők és a nevelők véleményének figyelembevételével – átfogóan értékeli. b)A nevelő-oktató munka intézményi szintű értékelésének szempontjai: Az iskola működését jellemző legfontosabb adatok (tanulólétszám, tanulócsoportok, pedagógusok és más dolgozók létszáma, beiskolázás adatai). A nevelő és oktató munka feltételeinek alakulása (az intézményi költségvetés legfontosabb mutatói, tárgyi feltételek: épületek, helyiségek, berendezések, tantárgyi szakmai anyagok). A tanítási-tanulási folyamat eredményessége (tanulmányi átlageredmények, a felzárkóztatás és a tehetséggondozás területi és eredményei, bukások száma, versenyeredmények, a továbbtanulás alakulása). A személyiségfejlesztéssel, közösségfejlesztéssel kapcsolatos nevelő tevékenység eredményessége (a diákönkormányzat és az osztályközösségek fejlődése, szabadidős tevékenységek, magatartási és viselkedési rendellenességek, gyermek- és ifjúságvédelem, veszélyeztetett tanulók). A pedagógusok nevelő és oktató munkája (tanítási módszerek, program- és tantervfejlesztés, továbbképzések, személyes példamutatás, tanórán kívüli nevelési feladatok vállalása). Az iskola és a helyi társadalom kapcsolata (külső kapcsolatok, részvétel a helyi közéletben, az iskola a helyi médiában, a továbbtanulás visszajelzése, az iskola és a tantestület hírneve). 5. a) A pedagógusok nevelő és oktató munkájának értékelését az alábbiakban következő szempontok alapján az iskola igazgatója, igazgatóhelyettesei és a munkaközösségek vezetői folyamatosan, szóban – az érintett nevelő kérésére azonban írásban – végzik. b) A tanítási órák megfigyelésének és értékelésének szempontjai: Az óra célja és tartalma Helyesen határozta-e meg a nevelő az óra oktatási és nevelési célját? Illeszkedett-e a tanóra az éves, illetve a témaköri tervezésbe? Van-e eltérés a tanmenetben az adott időszakra tervezett témáktól, tananyagtól? Az óra tartalma (a feldolgozott tananyag) megfelelt-e a szakmai (pedagógiai) szempontoknak, a tudományosság elvének, a tanulók életkori sajátosságának? Az óra felépítése és szervezése
53
Az óra felépítése megfelelt-e a feldolgozott tananyagnak, az adott didaktikai feladatnak? Milyen az óra technikai szervezése, a nevelő időbeosztása? Sikerült-e kihasználni az óra minden percét tanulásra, munkára? Mennyire szervezett a tanulók tevékenysége? Volt-e üresjárat? Milyen szervezeti formákat alkalmaz a nevelő a tanórán (frontális, csoportos, egyéni tevékenység)? Szervezett-e differenciált munkát a nevelő? Melyek a differenciálás szempontjai? Az órán alkalmazott módszerek Milyen módszereket alkalmazott a nevelő a bemutatásra, szemléltetésre (tanári magyarázat, nyomtatott taneszközök, szemléltetőeszközök, kísérlet stb.)? Megfelelő volt-e ezek didaktikai szerepe, célszerű-e a felhasználásuk? Milyen módszereket alkalmazott a nevelő az ismeretek rögzítésére, a képességek fejlesztésére? (Ismétlés, koncentráció, vázlat készítése, részösszefoglalás és összefoglalás, az ismeretek gyakorlati alkalmazása, gyakoroltatás, az önálló tanulás módszerei stb.) Milyen módszereket alkalmazott a nevelő az ellenőrzésre és az értékelésre? - Az ellenőrzés formái: szóbeli vagy írásbeli? - Folyamatos-e az ellenőrzés és értékelés a tanórán? - Van-e kialakult rendje a folyamatos értékelésnek, megfelelő-e ez? A házi feladat kijelölése mennyiben szolgálta a tananyag feldolgozását? Biztosította-e a nevelő a tanulók érdeklődésének felkeltését? Milyen volt a tanulók motiválása? Az órán alkalmazott módszerek megfeleltek-e az óra céljának, a tananyagnak és az adott didaktikai feladatnak? A tanulók munkája és magatartása Milyen volt a tanulói aktivitás, figyelem? Hogyan alakult az órán az aktív, a passzív és a renitens (rendetlen) tanulók aránya? Milyen a tanulók tantárgy iránti érdeklődése, motiváltsága? Milyen az osztályban a fegyelem? (Van-e kialakult munkarend? Mi jellemzi a tanulók viselkedését, hangnemét? Hogyan fogadják a tanulók a nevelői utasításokat? Történik-e fegyelmezetlenség az órán?) Milyen a tanulók kapcsolata a nevelővel? Milyen a tanulók kapcsolata egymással? A nevelő munkája, egyénisége, magatartása Milyen a nevelő megjelenése, öltözködése? Mennyire tanulásra, munkára ösztönző a pedagógus magatartása? Mennyire barátságos, biztató, együtt érző? Mi jellemzi a nevelő beszédkultúráját, kérdésfeltevését? Jellemzi-e a nevelőt: felkészültség, tudatos tervezés, rendszeretet, következetesség, türelem, tekintély? Vannak-e a nevelőnek újszerű ötletei, elgondolásai? Milyen a nevelő kapcsolata a gyerekekkel? 54
Tiszteletben tartja-e a nevelő a gyerekek személyiségét? Adódott-e tudatosan tervezett vagy spontán nevelési szituáció az órán? Hogyan oldotta meg ezeket a nevelő? Milyen a tanterem rendje, tisztasága? Az óra eredményessége El tudta-e érni a nevelő a kitűzött didaktikai és nevelési célt? Meggyőződött-e a nevelő az óra eredményességéről? Milyen jártasságok és készségek kialakítását, képességek fejlesztését segítette elő a nevelő? Milyen mértékben járult hozzá az óra a tanulók eszköztudásának gazdagításához? (Pl.: önálló tanulás módszereinek megismertetése, értő olvasás gyakoroltatása, szóbeli és írásbeli kifejezőkészség fejlesztése, problémamegoldó gondolkodás, összefüggések felismerése stb.) Adott-e a tanóra valami pluszt a tanulóknak a tananyagon kívül?
b) A pedagógusok munkájának értékelése A tanulók tanórán kívüli foglalkoztatása. Szabadidős programok szervezése iskolán kívül és iskolán belül (pl. klubdélután, karácsonyi ünnepség). Iskolai rendezvények, ünnepélyek, évfordulók megrendezése. A nevelők, gyerekek és szülők együttműködését, kapcsolatát erősítő (közös) programok szervezése, segítése, részvétel. Az iskolai diákönkormányzat működtetésében való aktív részvétel. A diák-önkormányzati munka egy-egy részterületének irányítása, segítése. A diák-önkormányzati rendezvények szervezése, segítése, felügyelet. Iskolai szintű kirándulások, táborok szervezése, segítése, részvétel. A tehetséges tanulók gondozása. Iskolai tanulmányi, sport és kulturális versenyek, vetélkedők, bemutató, pályázatok stb. szervezése, segítése, részvétel. A tehetséges tanulók részvételének biztosítása és felkészítése a különféle iskolán belüli és kívüli versenyekre, vetélkedőkre stb. Az iskola minőségbiztosítási rendszerében vállalt aktív tevékenység. A felzárkóztatásra szoruló tanulók gondozása. A gyenge tanulmányi eredményű, lemaradó tanulók korrepetálása, segítése. Az érintett tanulók felkészítése javító vagy osztályozó vizsgára. Folyamatos, aktív részvétel a nevelőtestület és a szakmai munkaközösség tevékenységében. Szerepvállalás a munkaközösség, a nevelőtestület aktuális feladataiban. Részvétel a különböző feladatok megoldására alakult nevelői munkacsoportokban. Oktatási segédanyagok, szemléltető és mérőeszközök kidolgozása, közreadása. Belső továbbképzések, előadások, bemutató órák szervezése, megtartása. Továbbképzésekben való részvétel, önképzés. A nevelő önként keresi a továbbképzés, önképzés lehetőségeit. Továbbképzéseken való részvétel.
55
A továbbképzéseken tanultakat munkájában hasznosítja, és a lehetőségekhez mérten továbbadja a nevelőtestület tagjainak. Az iskolai munka eredményességének javítása. Pályázatokon való részvétel, ezek eredményessége. Az eredményes pályázatok céljainak megvalósításába való bekapcsolódás. Az iskolai alapítvány működésének segítése. Az iskolai munka javítása új ötletekkel, az ötletek kivitelezése, megvalósítása (innováció) Munkaköri kötelezettségeken túli feladatvállalások. Díjazás nélküli iskolai feladatok vállalása (szertár, beszerzések stb.). A pályakezdő vagy iskolánkba újonnan került nevelők munkájának, beilleszkedésének segítése. Önként vállalt feladatok, megbízások, a nevelőtestület közösségi életében (rendezvények, kötetlen összejövetelek szervezése, segítése, részvétel). Az iskola képviselete. Részvétel a szülői munkaközösség által szervezett rendezvényeken, azok segítése. Tudósítások készítése és közreadása a helyi társadalom számára az iskola életével, eredményeivel kapcsolatban a sajtóban. Bekapcsolódás az iskolán kívüli szakmai-pedagógiai, illetve érdekképviseleti tevékenységekbe. Érdeklődés a városi rendezvények, események iránt, azokon való részvétel. Aktív részvétel, tisztségek vállalása a város társadalmi, kulturális, sport, stb. életében. Tanulásirányítás, a tanórai oktató-nevelő munka színvonala. Előzetes felkészülés a tanítási órára. A motiválás, differenciálás, tanulói aktivitás formái és mértéke. A tanulók életkorához, a didaktikai feladatokhoz illeszkedő módszerek, szemléltetés, szervezeti formák, ellenőrzés és értékelés. A tanulók munkája és magatartása a nevelő óráján. A nevelő munkája, megnyilvánulásai, magatartása a tanítási órán. A nevelő tanórai munkája elősegíti-e a tanulók fejlődését (tudásuk gyarapítását, személyiségük alakulását)? A tanórán kívüli nevelő munka, az osztályfőnöki munka eredményei, közösségformálás. Megfelelő magaviseletű, az iskolai munkában aktív osztályközösség kialakítása. A nem osztályfőnökként irányított tanulói közösség (pl.: szakkör, sportkör, énekkar stb.) eredményes, közös tevékenysége. A problémás tanulókkal (veszélyeztetett, hátrányos, beilleszkedési, magatartási és tanulási zavarral küzdő tanulókkal) való foglalkozás. Gyermekvédelmi feladatok ellátása.
A nevelő különböző megbízásainak eredményes, jó színvonalú teljesítése. Az alkalmanként vagy folyamatosan végzett tevékenység eredménye, minősége (pl.: iskolai rendezvények, ünnepélyek stb.).
A nevelő szakmai, pedagógiai kapcsolatai a nevelőtestület tagjaival. A nevelő rendszeres kapcsolatot tart a rábízott tanulócsoport többi pedagógusával (osztályfőnök a szaktanárokkal, szaktanárok az osztályfőnökkel és egymással).
56
Személyes példamutatás. A tanulókkal, a szülőkkel, a nevelőtársakkal szemben betartja a pedagógus etika alapvető normáit. Magatartása, viselkedése, öltözködése, a munkához való viszonya példamutató a tanulók és a többi nevelő számára.
Munkafegyelem, a munkához való viszony. A munkaköri kötelességek teljesítése. A tanítási órák pontos és eredményes megtartása. Az ügyeleti munka pontos, felelősségteljes ellátása. Pontos adminisztrációs munka (formai követelmények, határidők, külalak, pontosság). A különféle feladatok pontos, határidőre történő megoldása. A rábízott osztályterem, szaktanterem legyen gondozott, ápolt és pedagógiailag szakszerű.
Részvétel a nevelőtestület szakmai életében, a döntések előkészítésében és végrehajtásában. Részvétel a szakmai döntések előkészítésében: saját ötletek, megfelelő elemzőkészség, vitakészség, önálló vélemény. Önkéntes feladatok vállalása a nevelőtestületi feladatok megoldásában a célok eléréséért.
A vezetői feladatok ellátása. A különféle nevelői közösségek vezetői (igazgató, igazgatóhelyettesek, munkaközösség-vezetők) milyen szinten látják el az egyes vezetői feladatokat: tervezés, szervezés, a végrehajtás irányítása, ellenőrzés, értékelés. A vezetők mit tesznek a rájuk bízott közösség formálásáért, az emberi kapcsolatok javításáért?
Megfelelő kapcsolat a tanulókkal, a szülőkkel és kollégákkal. Elfogadást, figyelmet, megértést, jóindulatot sugárzó stílus, hangnem és viselkedés, valamint a személyiség tiszteletben tartása mindhárom irányban. A nevelő a szülő felé ellátja az iskola képviseletét, pedagógiai tanácsot ad, törekszik az együttműködésre. Kellő figyelem, érdeklődés, megbecsülés és jóindulat a nevelőtársak felé. Egymás segítése, a tapasztalatok átadása. Észrevételek, bírálatok elfogadása.
A tanulók ismereteinek, képességeinek fejlődése. A helyi tantervi követelmények teljesítésének szintje. A tanulók tapasztalható és mérhető fejlődése.
Szakmai felkészültség. Milyen szintű továbbképzésbe kapcsolódik be a nevelő? (tanfolyam, felsőfokú képzés, szakvizsga stb.) Az iskolában hasznosítható szakképesítések száma. Idegen nyelvek ismerete, nyelvvizsga.
57
Tudományos fokozat. Publikációk szakmai folyóiratokban, kiadványokban.
A felzárkóztatásra szoruló tanulók eredményes fejlesztése. A tanterv minimum követelményeinek teljesítése és lehetőség szerinti meghaladása a veszélyeztetett, a hátrányos helyzetű, valamint a beilleszkedési, magatartási és tanulási nehézségekkel küzdő tanulóknál. Eredményes továbbtanulási jelentkezés elősegítése az előbb felsorolt tanulók esetében is.
Tehetséggondozás, a tehetséges tanulók eredményes fejlesztése. A nevelő által tanított vagy felkészített tanulók, tanulócsoportok eredményei a különböző szintű tanulmányi, kulturális, sport versenyeken, vetélkedőkön, nyelvvizsgákon.
A tanuló továbbtanulásának, középiskolai jelentkezésének eredményei. A nevelő által tanított tárgyból a felsőfokú felvételin elért eredmények.
6. a) A tanulói közösségek (osztályközösségek) tevékenységét, fejlődését az osztályfőnökök minden tanév végén írásban értékelik. b) A tanulói közösségek (osztályközösségek) tevékenységének, fejlődésének értékelési szempontjai: Az osztályközösség életét jellemző legfontosabb adatok (létszám, fiúk-lányok aránya, új tanulók, távozók). Az osztály szociális összetétele (a családok szociális helyzete, a családok kulturális elvárásai, gyermek- és ifjúságvédelmi munka). A tanulási teljesítmény (tanulmányi átlageredmények, tanulási nehézségekkel küzdő tanulók, a bukások, a tehetséges tanulók eredményei). Neveltségi szint (magatartás, társas viselkedés, beilleszkedési és magatartási nehézségekkel küzdő tanulók). A közösségi tevékenység (önkormányzás szintje, közös programok és rendezvények, tanórán kívüli foglalkozásokon való részvétel). A szülői házzal való kapcsolat (a családlátogatások és a szülői értekezletek tapasztalatai, a szülők nevelési elvei, a szülők kapcsolata az iskolával). Minden felsorolt területen belül meg kell határozni az alapvető pedagógiai feladatokat: Milyen változások történtek? Milyen új problémák jelentkeztek? Milyen beavatkozás látszik célszerűnek? 7.
a)A tanulók személyiségfejlődését, magatartásuk és viselkedésük jellemzőit az osztályfőnökök folyamatosan szóban – és az ellenőrzőn keresztül írásban – értékelik. b)A tanulók tanulmányi munkájával kapcsolatos értékelési feladatokat az iskola helyi tanterve tartalmazza.
58
Minőségbiztosítás Az iskolában folyó minőségbiztosítási tevékenység célja a partnerközpontú működés megvalósítása. A COMENIUS 2000 program alapján megkezdtük a minőségbiztosítási program kiépítését. A Szakma 2000 pályázat nyerteseként elkészítettük a D2 minőségirányítási programot, melynek keretében a szakiskola önértékelése megtörtént. A törvényi módosulás alapján elkészítettük az iskola minőségirányítási programját (IMIP).
59
X. A NEVELŐ – OKTATÓ MUNKÁHOZ SZÜKSÉGES FELSZERELÉSEK ÉS ESZKÖZÖK JEGYZÉKE Ganz Ábrahám Székhelyiskola Kötelezőe Beszerze Szüksége n Jelenleg tt s biztosítan rendelkezésr mennyis beszerzés dó e áll ég 2000- mennyisé mennyisé 2003. ge g
Eszközök, felszerelések
HELYISÉGEK tanterem szaktanterem
25 5
25 8
1 1 1 1 1 1 1 1 1
1 1 1 1 1 2 1 3 1
1
1
1 1 1
1 0 1
2 2 4 10
2 5 4 9
1 1
2 2
355 710 30 30
340 680 30 30
logopédiai foglalkoztató egyéni fejlesztő szoba tornaterem tornaszoba sportudvar igazgatói iroda nevelőtestületi szoba helyettesi iroda gazd. vezetői iroda ügyviteli helyiség könyvtár könyvtárszoba orvosi szoba kiszolgáló helyiségek: sportszertár aula (előtér, közösségi tér) porta
1
ebédlő főzőkonyha melegítő konyha tálaló-mosogató (felnőtt étkező) öltöző hideg-meleg vizes zuhanyozó személyzeti WC tanulói WC
1
mosléktároló éléskamra szárazáru raktár földesáru raktár egyéb raktár szertár Összesen: HELYISÉGEK BÚTORZATA ÉS EGYÉB BERENDEZÉSI TÁRGYAI 1.TANTEREM tanulói asztalok tanulói székek nevelői asztal nevelői szék
60
34 68 2 2
15 30
eszköztároló szekrény tábla ruhatároló (fogas) szeméttároló sötétítő függöny
30 30 710 30 208
22 30 710 30 208
4 64 80 4 160 8
4 54 80 5 165 2
2
2
8
Összesen: 2.SZAKTANTEREM a) számítástechnika terem tábla+flipchart számítógépasztal számítógépek és tartozékai nyomtató programok lemeztároló doboz
16 40 5 164
10
6
Összesen: b) idegen nyelvi, nemzetiségi, etnikai szaktanterem
36 sz.gép+2 18sz.gép+1sz szerver erver 2 3 2 1
nyelvi labor berendezés magnetofon írásvetítő
18szg.+1s z. 1
Összesen: c) term. tudományi szaktanterem vegyszerálló tanulói asztalok
10
0
10
1 5 1 1 1 2 1 1 10
0 1 1 1 1 2 1 2 0
1 4
1
1
(víz, gáz csatlakozással) elszívóberendezés vegyszerálló mosogató fali mosogató poroltó mentőláda eszköz- és vegyszekrény méregszekrény (zárható) eszközszállító tolókocsi törpefeszültségű csatlakozások Összesen: d) művészeti nevelés szaktanterem rajzasztal (rajzpad, rajzbak) tárgyasztal (állítható) mobil-lámpa (reflektor) vízcsap (falikút) pianínó ötvonalas tábla CD vagy lemezjátszó magnetofon tárolópolcok Összesen: e) technikai szaktanterem tanulói munkaasztal állítható magasságú támla nélküli szék Összesen: f) gyakorló tanterem 3. LOGOPÉDIAI FOGLALKOZTATÓ
61
10
EGYÉNI FEJLESZTŐ SZOBA 4. TORNASZOBA kislabda labda tornaszőnyeg tornapad zsámoly bordásfal mászókötél gumikötél ugrókötél medicinlabda stopper kiegészítő tornakészlet
5 5 2 2 2 2 2 5 5 5 1 1
0 43 8 5 5 22 15 0 0 44 3 1
2 1 2
2 1 0
1 1 1 1
2 0 1 1
1 1 1 2 1 1 1
1 1 1 9 3 1 1
44 44 1 2 5 1 1
44 44 1 3 5 1 2
3 3 3
3 3 3
5 24 4
5 5
egyéni fejlesztést szolgáló speciális tornafelszerelések Összesen: 5.TORNATEREM kosárlabda palánk gyűrű mászórúd
2
Összesen: 6.SPORTUDVAR szabadtéri labdajáték felszerelése magasugró állvány, léc távol-, magasugró gödör futópálya egyéni fejlesztést szolgáló speciális tornafelszerelések Összesen: 7.IGAZGATÓI IRODA íróasztal szék tárgyalóasztal szék iratszekrény fax telefon Összesen: 8. NEVELŐTESTÜLETI SZOBA fiókos asztal szék napló és folyóirattartó könyvszekrény ruhásszekrény vagy fogasok mosdókagyló tükör Összesen: 9. ÜGYVITELI HELYISÉG igazgatóhelyettesi; gazd. vezetői iroda asztal szék
62
1
iratszekrény lemezszekrény írógép írógépasztal és szék fénymásoló számítógépasztal és szék számítógép nyomtatóval telefon
1 1 1 1 1 1 1 1
7 3 1 1 1 1 3 3
16 32 10 1 1 6 2 1 1 1 1 1 1 1 1
3 10 1 1 1 17 12 1 1 0 2 1 0 0 0
Összesen: 10.KÖNYVTÁR tanulói asztal tanulói szék egyedi világítás könyvtárosi asztal könyvtárosi szék szekrény (tároló) tárolók, polcok, szabadpolcok létra (polcokhoz) telefon fénymásoló számítógép nyomtató videó (lejátszó, felvevő) televízióval CD vagy lemezjátszó írásvetítő Összesen: 11. KÖNYVTÁRSZOBA asztal szék könyvtári dokumentum (tanári, tanulói felkészüléshez) könyvespolc vagy szekrény egyedi világítás Összesen: NEVELŐMUNKÁT SEGÍTŐ ESZKÖZÖK Kérjük tantárgyankénti bontásban! FOGYATÉKOS GYERMEKEK NEVELÉSÉNEK, OKTATÁSÁNAK TOVÁBBI ESZKÖZEI Látási fogyatékosok olvasó televízió nagyítók kézi kamerás olvasókészülék speciális könyvtartó eszköz számítógép színes nagyító programmal világító színű erősen kontrasztos, ill nagyított méretű demonstrációs ábragyűjt. pontírógép pontozó Braille- tábla számítógép beszélő szintetizátorral, vagy Braille-kijelzővel Braille- nyomtató optacon
63
13 22 9
1
1 1 1
scanner spec. Rajzeszköz készlet abakusz Hallási fogyatékosok vezetékes, vagy vez. nélküli egyéni, ill csoportos adó-vevő készülék hallás vizsgáló és hallókészülék tesztelő felszerelés zöld alapon sárga, széles vonalközű tábla nyelvi komm. elektr. info. hordozó nyelvi. komm. vizuáli, auditiv megj. eszk. nyelvi fejl-ben akadályozottaknak audióvizuális, vagy elektronikus eszköz Testi fogyatékosok, mozgáskorlátozottak fogyatékossághoz igazodó egyénre szabott eszközök állítható magasságú tábla EGÉSZSÉG ÉS MUNKAVÉDELMI ESZKÖZÖK étel- mintavétel(üvegtartály) készlet mentőláda gyógyszerszekrény (zárható)
6 1
6 0
36
36
munkaruha védőruha tűzoltó készülék Összesen: Összesen:
64
1
Munkácsy Mihály Tagiskola Kötelezőe Beszerze Szüksége n Jelenleg tt s biztosítand rendelkezés mennyis beszerzés ó re áll ég 2000- mennyisé mennyiség 2003 ge
Eszközök, felszerelések
HELYISÉGEK tanterem szaktanterem
33 6
33 6
1 1 1 1 1 1 1 1 1
1
logopédiai foglalkoztató egyéni fejlesztő szoba tornaterem tornaszoba sportudvar igazgatói iroda nevelőtestületi szoba helyettesi iroda gazd. vezetői iroda ügyviteli helyiség könyvtár
1 1
1 1 1 4 1 4 1
könyvtárszoba
1
orvosi szoba
1
kiszolgáló helyiségek: sportszertár aula (előtér, közösségi tér) porta
1 1 1
1 0 1
2 4
6 4
1 1
1 11
540 1080 33 33 33 33 1080
540 1080 33 33 30 33 1080
1
ebédlő főzőkonyha melegítő konyha tálaló-mosogató (felnőtt étkező) öltöző hideg-meleg vizes zuhanyozó személyzeti WC tanulói WC mosléktároló éléskamra szárazáru raktár földesáru raktár egyéb raktár szertár Összesen: HELYISÉGEK BÚTORZATA ÉS EGYÉB BERENDEZÉSI TÁRGYAI 1.TANTEREM tanulói asztalok tanulói székek nevelői asztal nevelői szék eszköztároló szekrény tábla ruhatároló (fogas)
65
3
szeméttároló sötétítő függöny
33 99
33 99
3 34 34 3
2 34 34 2
6
6
2 2 2
1 2 2
1
10 10 1 5 3 3 3 6 2 3 3
4
6 10 1 3 3
32 2 2 2 1 1 1 1 1
32
Összesen: 2.SZAKTANTEREM a) számítástechnika terem tábla+flipchart számítógépasztal számítógépek és tartozékai nyomtató
1
1
programok lemeztároló doboz Összesen: b) idegen nyelvi, nemzetiségi, etnikai szaktanterem nyelvi labor berendezés magnetofon írásvetítő Összesen: c) term. tudományi szaktanterem vegyszerálló tanulói asztalok (víz, gáz csatlakozással) elszívóberendezés vegyszerálló mosogató fali mosogató poroltó mentőláda eszköz- és vegyszekrény méregszekrény (zárható) eszközszállító tolókocsi törpefeszültségű csatlakozások
2 3 3 2 1
4 1 3 3
Összesen: d) művészeti nevelés szaktanterem rajzasztal (rajzpad, rajzbak) tárgyasztal (állítható) mobil-lámpa (reflektor) vízcsap (falikút) pianínó ötvonalas tábla CD vagy lemezjátszó magnetofon tárolópolcok
2 2 2 1 1 1 1 1
Összesen: e) technikai szaktanterem
15 15
tanulói munkaasztal állítható magasságú támla nélküli szék
15 15
Összesen:
1
f) gyakorló tanterem
1
3. LOGOPÉDIAI FOGLALKOZTATÓ
1
EGYÉNI FEJLESZTŐ SZOBA 4. TORNASZOBA
5 5
kislabda labda
66
5 5
tornaszőnyeg tornapad zsámoly bordásfal mászókötél gumikötél ugrókötél medicinlabda stopper kiegészítő tornakészlet
2 2 2 2 2 5 5 5 1 1
2 2 2 2 2 10 10 10 5 1
1
1
2 1 2
2 1
1 1 1 1
1 1 1 1
30
30
1 1 1 2 1 1 1
1 1 1 2 1 1 4
50 50 1 2 50 1 1
44 50 1 2 40 1 1
9 9 22 9 3 2 2
9 9 22 9 2 3 2
egyéni fejlesztést szolgáló speciális tornafelszerelések Összesen: 5.TORNATEREM kosárlabda palánk gyűrű mászórúd
2
Összesen: 6.SPORTUDVAR szabadtéri labdajáték felszerelése magasugró állvány, léc távol-, magasugró gödör futópálya egyéni fejlesztést szolgáló speciális tornafelszerelések Összesen: 7.IGAZGATÓI IRODA íróasztal szék tárgyalóasztal szék iratszekrény fax telefon Összesen: 8. NEVELŐTESTÜLETI SZOBA fiókos asztal szék napló és folyóirattartó könyvszekrény ruhásszekrény vagy fogasok mosdókagyló tükör
6
10
Összesen: 9. ÜGYVITELI HELYISÉG igazgatóhelyettesi; gazd. vezetői iroda asztal szék iratszekrény lemezszekrény írógép írógépasztal és szék
67
1
fénymásoló számítógépasztal és szék számítógép nyomtatóval telefon
2 4 4 4
2 6+6 9+7 7
7 30 7 1 1 3 2 1 1 1 1 1 1 1 1
7 40
Összesen: 10.KÖNYVTÁR tanulói asztal tanulói szék egyedi világítás könyvtárosi asztal könyvtárosi szék szekrény (tároló) tárolók, polcok, szabadpolcok létra (polcokhoz) telefon fénymásoló számítógép nyomtató videó (lejátszó, felvevő) televízióval CD vagy lemezjátszó írásvetítő Összesen: 11. KÖNYVTÁRSZOBA asztal szék könyvtári dokumentum (tanári, tanulói felkészüléshez) könyvespolc vagy szekrény egyedi világítás Összesen: NEVELŐMUNKÁT SEGÍTŐ ESZKÖZÖK Kérjük tantárgyankénti bontásban! FOGYATÉKOS GYERMEKEK NEVELÉSÉNEK, OKTATÁSÁNAK TOVÁBBI ESZKÖZEI Látási fogyatékosok olvasó televízió nagyítók kézi kamerás olvasókészülék speciális könyvtartó eszköz számítógép színes nagyító programmal világító színű erősen kontrasztos, ill nagyított méretű demonstrációs ábragyűjt. pontírógép pontozó Braille- tábla számítógép beszélő szintetizátorral, vagy Braille-kijelzővel Braille- nyomtató optacon scanner spec. Rajzeszköz készlet abakusz Hallási fogyatékosok
68
1 1 3 10 2 1 1 1 1 1
vezetékes, vagy vez. nélküli egyéni, ill csoportos adó-vevő készülék hallás vizsgáló és hallókészülék tesztelő felszerelés zöld alapon sárga, széles vonalközű tábla nyelvi komm. elektr. info. hordozó nyelvi. komm. vizuáli, auditiv megj. eszk. nyelvi fejl-ben akadályozottaknak audióvizuális, vagy elektronikus eszköz Testi fogyatékosok, mozgáskorlátozottak fogyatékossághoz igazodó egyénre szabott eszközök állítható magasságú tábla EGÉSZSÉG ÉS MUNKAVÉDELMI ESZKÖZÖK étel- mintavétel(üvegtartály) készlet mentőláda gyógyszerszekrény (zárható) munkaruha védőruha tűzoltó készülék Összesen: Összesen:
Az egyes tantárgyakhoz tartozó taneszközök és szemléltető eszközök olyan számban állnak rendelkezésre melyek a Helyi Tanterv megvalósítását lehetővé teszik.
69
B./HELYI TANTERV I. AZ EGYES ÉVFOLYAMOKON TANÍTOTT TANTÁRGYAK, KÖTELEZŐ ÉS VÁLASZTHATÓ TANÓRAI FOGLALKOZÁSOK, EZEK ÓRASZÁMAI Iskolánkban az egyes évfolyamokon az elkövetkező tanévekben az alábbi tantervek alapján folyik az oktatás: Az iskolánkban az egyes évfolyamokon tanított tantárgyakat és azok óraszámait az alábbi táblázatok (óratervek) foglalják össze. Tanévek 2003/2004. 2004/2005.
Szakközépiskola Évfolyamok 9. 10. 11. 12. 1/13. 2/14-15 K3 K1 K1 A OKJ OKJ K3 K3 K1 K1 OKJ OKJ
Szakiskola Évfolyamok 9. 10. 1/11. K3 K1 OKJ K3 K3 OKJ
K1 = Kerettanterv 2001 K3 = Kerettantervek 2003 A = NAT-hoz igazított világbanki OKJ = Országos Képzési Jegyzék Szakközépiskolai átmentei óratervek Könnyűipari szakmacsoport Elektronikai szakmacsoport Közlekedési szakmacsoport Gépész szakmacsoport Szakközépiskolai kerettantervi óratervek Könnyűipari szakmacsoport Elektronikai szakmacsoport Közlekedési szakmacsoport Gépész szakmacsoport Informatika szakmacsoport Környezetvédelmi-vízgazdálkodási szakmacsoport Nyelvi előkészítő évfolyam (szakmacsoport nélküli képzés) Szakközépiskola ifjúsági és felnőttképzés Nappali tagozat Levelező tagozat Szakiskolai kerettantervi óratervek Könnyűipari szakmacsoport Közlekedési szakmacsoport
70
2/12. OKJ OKJ
Gépészet-fémtechnika szakmacsoport Szolgáltatás szakmacsoport OKJ Szakképzési óratervek a 2003/2004-es tanévben Szakközépiskola Autószerelő Televízió- és videotechnikai műszerész Számítástechnikai műszerész Mechatronikai technikus Ruhaipari technikus (marketing, modellező, technológus) Villamosmérnök-asszisztens Autóelektronikai műszerész Dekoratőr, kirakatrendező Könnyűipari mérnökasszisztens Vezérlés- és szabályozástechnikai technikus Számítástechnikai szoftverüzemeltető Szerszámkészítő Közlekedés gépészeti technikus, közúti járműgépész Közlekedésüzemviteli, gépjárműüzemi technikus Szerszám- és készülékszerkesztő technikus Szakiskola Fémforgácsoló Karosszérialakatos Szerkezetlakatos Nőiruha-készítő Férfiruha-készítő Fodrász Komplex ruhakészítő Bőrdíszműves
II. ÓRATERVEK
71
72
Szakközépiskola, gépészeti szakmacsoport (K2003 tanterv szerint) Belépés éve: Tantárgy/évf.
2003/04
2004/05
9. évfolyam alap csb
Magyar nyelv és irodalom Történelem és állampolgári ismeretek Társadalomismeret és etika Idegen nyelv Matematika Ének - zene Rajz és vizuális kultúra Osztályfőnöki Testnevelés és sport Fizika Földünk és környezetünk Biológia Kémia Informatika Gépészeti szakmacsoportos alapozó ismeretek
2005/06
10. évfolyam alap
csb
4 2
4 4 1 1 3 2 1 1 1 2
2006/07
11. évfolyam alap
csb
4 2
4
4 4 1
2
2 A műszaki ábr. alapjai
1
1 4 4
4
0 1 2 3
2
2
1
2
2
Műszaki ábrázolási gy.ok Információ és adatgy.i gyak.ok
Tanuló óraszáma: Csoportbontás/szakmai specifikáció +órái
29 *
4 0
4 4
4 KÉ 4 KÉ
0
1 1 2 3
0 KVÉ(k,e)
választható
2 Alk.. szám.t.
2
1 Elektrotechn.
1
2
1
1
1
Gépi forgácsolási alapgy.ok
1
1
1
1
Szerelési alapgyakorlat
1
informatikánál
8
1
biológiához
Géprajz gyakorlatok
Összesen: 37 37 * A szakra való jelentkezés és beiratkozás feltételezi a többletórák vállalását.
KVÉ(k,e)
2
29 *
KVE(k)
2
Gépészeti mérések
2
KÉ
Gépelemek
Anyag és gy.ism
Anyagmegmunkálási gy.ok
KÉ
3
Mechanika
Ember és környezete
csb
4
választható
Géprajz
Gépészeti szakmacsoportos alapozó gyakorlatok
alap
4 2
1 3 2 1 1 1
Anyagisreret
12. évfolyam
1
30 8
28 8
38
11 39
Szakközépiskola, informatikai szakmacsoport (K2003 tanterv szerint) Belépés éve Tantárgy/évf.
2003/04
9. évfolyam
10. évfolyam
alap csb
Magyar nyelv és irodalom Történelem és állampolgári ismeretek Társadalomismeret és etika Idegen nyelv Matematika Ének - zene Rajz és vizuális kultúra Osztályfőnöki Testnevelés és sport Fizika Földünk és környezetünk Biológia Kémia Informatika Informatikai szakmacsoportos alapozó ismeretek
1 3 2 1 1 1 2
4
0,5 Számítástechnikai gyakorlatok I.
2
29 *
1 4 4 0 1 2 3 választható
Sz.gépprogramozás I. Kép és hangfeld., multimédiás alk.ok Sz.gépprogramozási gyak.ok I.
2
2 Sz.gépprogramozás II.
1
alap csb
4
KÉ
3 4 0
4 4 1 1 2 3 választható
0
KÉ
4 KÉ 4 KÉ
0 KVÉ(k,e) KVE(k)
KVÉ(k,e)
2 Sz.gépprogramozás III. Adatbáziskezelés
3
1
1
1
0,5 0,5
Sz.gépprogramozási gyak.ok II.
4
4
0,5 0,5 29 *
8 37
csb
4
2 A műsz. ábr. és képfeldolg. alapjai
0,5
Tanuló óraszáma: Csoportbontás/szakmai specifikáció +órái Összesen:
4 4 1
2
12. évfolyam
4 2
1 3 2 1 1 1
A műszaki pályák világa
2
alap
4 2
Anyag és eszközismeret
Informatikai szakmacsoportos alapozó gyakorlatok
alap csb
4 2
4 4 1
11. évfolyam
30 7
36
74
Sz.gépprogramozási gyak.ok III. Hardverismeret és gyakorlat
3
1
1
28 10
40
3
12 40
* A szakra való jelentkezés és beiratkozás feltételezi a többletórák vállalását.
75
Szakközépiskola, környezetvédelem-vízgazdálkodási szakmacsoport (K2003 tanterv szerint) Belépés éve Tantárgy/évf.
2003/04
9. évfolyam
10. évfolyam
alap csb
11. évfolyam
alap csb
alap csb
Magyar nyelv és irodalom Történelem és állampolgári ismeretek Társadalomismeret és etika Idegen nyelv Matematika Ének - zene Rajz és vizuális kultúra Osztályfőnöki Testnevelés és sport Fizika Földünk és környezetünk Biológia
4 2
1 3 2 1 1
1 3 2 1 1
helyette
Kémia Informatika
1 2
1
4 4 1
K.védelem-vízgazdálkodás szakmacsoportos alapozó ismeretek
Műszaki ábrázolás
K.védelem- ízgazdálkodás szakmacsoportos alapozó gyakorlatok
Term.tudományos vizsgálatok
4 4 1
2
2
1 4 4
4
3
29 * 8
76
38
0
1 1 2 3
0 KVÉ(k,e)
helyette
biológia(2)
4
KVE(k) KVÉ(k,e)
2 Körny.védelmi alapism. Vízgazdálkodási alapism.
3
K.védelem-
4 vízg.i alapgy.ok
30 9
Összesen: 37 * A szakra való jelentkezés és beiratkozás feltételezi a többletórák vállalását.
4 KÉ 4 KÉ
biológia(2)
K.védelem-
29 *
4 4
informatika emelt sz.(4)
3 vízg.i alapgy.ok
KÉ
4 0
informatika emelt sz.(2)
2
KÉ
3
lehet
2
Term.tudományos vizsgálatok
0 1 2 3
csb
4
lehet
Körny.védelmi alapism. Vízgazdálkodási alapism.
2
alap
4 2
1
2
Tanuló óraszáma: Csoportbontás/szakmai specifikáció +órái
4 2
4
12. évfolyam
3
3
3
28 10
40
11 39
Szakközépiskola, közlekedési szakmacsoport (K2003 tanterv szerint) Belépés éve: Tantárgy/évf.
2003/04
9. évfolyam
10. évfolyam
alap csb
Magyar nyelv és irodalom Történelem és állampolgári ismeretek Társadalomismeret és etika Idegen nyelv Matematika Ének - zene Rajz és vizuális kultúra Osztályfőnöki Testnevelés és sport Fizika Földünk és környezetünk Biológia Kémia Informatika Közlekedési szakmacsoportos alapozó ismeretek
alap
csb
4 2
4 4 1 1 3 2 1 1 1 2 Közlekedési ismeretek
2
11. évfolyam alap
4 2
4
4 4 1 1 3 2 1 1 1 2
2 Közlekedési ismeretek
2
Tanuló óraszáma:
Közl.i informatika és szt. gyakorlat
informatikánál
28 *
Közl.i informatika és szt. gyakorlat
csb
alap csb
4 2 1 4 4
4
0 1 2 3 választható
2
2 Közlekedési földrajz Szakmai idegen nyelv Ált. jogi ism.
Közlekedési szakmacsoportos alapozó gyakorlatok
12. évfolyam 4 3 4 0
2
4 4 1 1 2 3 választható
0
77
29
4 KÉ 4 KÉ
0 KVÉ(k,e) KVE(k)
KVÉ(k,e) Közlekedési földrajz
1
Szakmai idegen nyelv Ált. jogi ism.
2 1 2
informatikánál
28 *
KÉ
2
3 1
KÉ
27
1
Csoportbontás/szakmai specifikáció +órái
6
6
7
Összesen: 34 34 * A szakra való jelentkezés és beiratkozás feltételezi a többletórák vállalását.
9
36
36
Szakközépiskola nyelvi előkészítő évfolyammal (K2003 tanterv szerint) Belépés éve Tantárgy/évf.
2004/05
9. évfolyam alap csb
Magyar nyelv és irodalom Történelem és állampolgári ismeretek Társadalomismeret és etika Idegen nyelv Második idegen nyelv Matematika Ének - zene Rajz és vizuális kultúra Osztályfőnöki Testnevelés és sport Fizika Földünk és környezetünk Biológia Kémia
3 1 8 3 3 1 1 3 2
10. évfolyam
11. évfolyam
alap csb
alap
csb
4 2 8 3
5 2 4 1
5 2
5 2 4
1
Informatika 4 4 2 2 Tanuló óraszáma: 29 30 * Csoportbontás/szakmai specifikáció +órái 15 9 Összesen: 44 39 * A szakra való jelentkezés és beiratkozás feltételezi a többletórák vállalását.
5 3 1 5 4 4
5 2
1 3 3 1 1
helyette
1 2
1 2 3
alap
csb
5 3
KÉ
5 4 0
5 4 4
5 KÉ 4 KÉ 4 KÉ
0
1 1 2 3
0 KVÉ(k,e)
helyette
lehet
lehet
informatika emelt sz(2)
informatika emelt sz(4)
biológia, földrajz(2)
biológia, földrajz(2)
KVE(k) KVE(k)
KVÉ(k,e)
2
29
28 9
38
13. évfolyam
alap csb
4 2
1 3 3 1 1
78
12. évfolyam
28 9
37
13 41
Szakközépiskola, elektrotechnikai-elektronikai szakmacsoport (K2003 tanterv szerint) Belépés éve Tantárgy/évf.
2003/04
9. évfolyam
10. évfolyam
alap csb
alap csb
Magyar nyelv és irodalom Történelem és állampolgári ismeretek Társadalomismeret és etika Idegen nyelv Matematika Ének - zene Rajz és vizuális kultúra Osztályfőnöki Testnevelés és sport Fizika Földünk és környezetünk Biológia
4 2
1 3 2 1 1
1 3 2 1 1
Kémia Informatika
1 2
1
4 4 1
11. évfolyam alap
4 2
4
4 4 1
2
A műszaki pályák Elekrrotechnika-elektronika szakmacsoportos alapozó ismeretek világa
2
csb
alap
4 2 1 4 4
4
0 1 2 3 választható
2
Műszaki rajz és víz. kultúra
0,5
12. évfolyam
2
4
KÉ
3 4 0
4 4 1 1 2 3 választható
0
KÉ
4 KÉ 4 KÉ
0 KVÉ(k,e) KVE(k)
KVÉ(k,e)
2
Elektronika alapjai
0
csb
Elektronika alapjai
2
2
Anyagismeret
0,5 Elekrrotechnika-elektronika szakmacsoportos alapozó gyakorlatok
Elektrotechnika Anygmegmunkálási alapgy.ok
Elektrotechnika
1
0 El.techn.i alapgyakorlatok
1
1
Villamos alapgyakorlatok
El.techn.i a.mérések
1
1
El.techn.i a.mérések
1
1
1
29 *
1
Elektronikai a.mérések
1
1 Elektronikai alapgy.ok
Tanuló óraszáma:
Elektronikai a.mérések
29 *
79
2
2
2
2
Elektronikai alapgy.ok
2
2
2
2
30
28
Csoportbontás/szakmai specifikáció +órái
8
8
Összesen: 37 37 * A szakra való jelentkezés és beiratkozás feltételezi a többletórák vállalását.
80
11 41
12 40
Szakközépiskola, könnyűipari szakmacsoport (K2003 tanterv szerint) Belépés éve Tantárgy/évf.
2003/04
9. évfolyam
10. évfolyam
alap csb
alap
11. évfolyam csb
alap csb
Magyar nyelv és irodalom Történelem és állampolgári ismeretek Társadalomismeret és etika Idegen nyelv Matematika Ének - zene Rajz és vizuális kultúra Osztályfőnöki Testnevelés és sport Fizika Földünk és környezetünk Biológia
4 2
1 3 2 1 1
1 3 2 1 1
helyette
Kémia Informatika
1 2
1
Könnyűipari szakmacsoportos alapozó ismeretek
4 4 1
A műszaki ábrázolás al.i
4 2
4
4 4 1
2
2
12. évfolyam alap
4 2 1 4 4
4
0 1 2 3
4
4 4
4 KÉ 4 KÉ
0
1 1 2 3
0 KVÉ(k,e)
helyette
informatika emelt sz.(2)
informatika emelt sz.(4)
biológia(2)
biológia(2)
1
1 K.ipari gy.előkészítés.szakrajz Munka- és kv. a k.ip.ban
0
KVÉ(k,e)
2
Öltözködéskultúra A k..iparban alk. anyagok
1
0
Öltözködéskultúra A k..iparban alk. anyagok
3
1
2
2
Információ és adatgyűjtési gyak.ok
informatikánál
81
Alapozó gyakorlatok
4
1
0 K.ipari technológia K.ipari gy.előkészítés.szakrajz
A műszaki ábrázolási gyakorlatok
KVE(k)
K.ipari technológia
Munka- és kv. a k.ip.ban
Könnyűipari szakmacsoportos alapozó gyakorlatok
KÉ
4 0
lehet
2
KÉ
3
lehet
2
csb
Alapozó
4 gyakorlatok
1
1
3
3
Tanuló óraszáma: Csoportbontás/szakmai specifikáció +órái
29 *
29 * 8
30 6
Összesen: 37 35 * A szakra való jelentkezés és beiratkozás feltételezi a többletórák vállalását.
82
28 10
40
11 39
Szakközépiskola, felnőtt, nappali tagozat (K2003 tanterv szerint) Belépés éve Tantárgy/évf.
10. évfolyam alap csb
Anyanyelv/Kommunikáció Magyar irodalom Történelem Társadalomismeret Idegen nyelv Matematika Művészeti ismeretek Filozófia/Etika Osztályfőnöki Fizika Földünk és környezetünk Biológia Kémia Informatika Tanuló óraszáma: Csoportbontás/szakmai specifikáció +órái Összesen:
11. évfolyam 12. évfolyam alap
csb
alap
csb
2 3 2 1 4 5 0 0 1 1,5 1,5 1,5 1,5 1
2 3 3 1 4 4 5 1 0 1 3 3 választható
2 3 4 0 4 4 5 0 1 1 3 3 választható
1
1
25
27
1
5 30
1
KÉ KÉ
4 KÉ
KVÉ KVÉ KVÉ 1
27 5
32
KÉ
5 32
Szakközépiskola, felnőtt, levelező tagozat (K2003 tanterv szerint) Belépés éve Tantárgy/évf.
10. évfolyam alap
Anyanyelv/Kommunikáció Magyar irodalom Történelem Társadalomismeret Idegen nyelv Matematika Művészeti ismeretek Filozófia/Etika Fizika Biológia Földünk és környezetünk Kémia Informatika Tanuló óraszáma: Csoportbontás/szakmai specifikáció +órái Összesen:
csb
11. évfolyam alap
csb
12. évfolyam alap
csb
1
1
1
KÉ
1 0,5 0,5 3 2 0
1 1 0,5 3 2 0,5
1 1,5 0 3 2 0 0,5
KÉ
1
KVÉ
1
KVÉ
1
1 1 1 választható
12
11
0,5 0,5 1 1
1 13
KÉ
választható
KVÉ
11 0
11
KÉ
0 11
Szakiskola, könnyűipari szakmacsoport Belépés éve
(K2003 tanterv szerint) 2003/04
Tantárgy/évf.
2004/05
9. évfolyam alap
Magyar nyelv és irodalom Történelem és társadalpmismeret Idegen nyelv Matematika Informatika Fizia Biológia/ egészségtan Kémia Földünk és környezetünk Ének-zene Rajz és vizuális kultúra Testnevelés és sport Osztályfőnöki Könnyűipari szakmai alapozó ismeretek
3 2 3 3 1 2 1 1 1 1 0,5 3 1 Könnyűip.i anyagism.
10. évfolyam
csb
alap
3 2 3 3 1 1 1 1 1 1 0,5 3 1
3 1
Könnyűip.i anyagism.
2
Gyéártási alapism
Tanuló óraszáma: Csoportbontás/szakmai specifikáció +órái Összesen:
1
1
1 Rajz és víz. Kultúra
Minta és modell Gyárt.i alapgy.
3
Gyéártási alapism
1
Könnyűipari szakmai alapozó gyakorlatok
csb
1
Ábr.i módok
1
2 Gyárt.i alapgy.
1
1
27,5
2 28,5
5 32,5
2
6 34,5
Szakiskola, személyi szolgáltatás szakmacsoport Belépés éve
(K2003 tanterv szerint) 2003/04
Tantárgy/évf.
2004/05
9. évfolyam
10. évfolyam
alap csb
Magyar nyelv és irodalom Történelem és társadalpmismeret Idegen nyelv Matematika Informatika Fizia Biológia/ egészségtan/Természetismeret Kémia Földünk és környezetünk Ének-zene Rajz és vizuális kultúra Testnevelés és sport Osztályfőnöki Személyi szolgáltatások szakmai alapozó ismeretek
3 2 3 3 1 2 1
alap csb
3 2 3 3 1 1 1
3 1
1 1 1 0,5 3 1 Gyakorlati helyek
1
Mindennapi teendők
1
Rajz és víz.m. Kémia
2 Manuális készségfejl.
1
1
Tanuló óraszáma: Csoportbontás/szakmai specifikáció +órái Összesen:
2
2 1 1
Mindennapi ismeretek
Személyi szolgáltatások szakmai alapozó gyakorlatok
1
0
0
27,5
28,5 5
32,5
1
1 1 1 0,5 3 1
Egészségtan
Néprajz Viselkedéskultúra
3
4 32,5
Szakiskola, gépészet szakmacsoport (K2003 tanterv szerint) Belépés éve Tantárgy/évf.
2003/04
2004/05
9. évfolyam alap
Magyar nyelv és irodalom Történelem és társadalpmismeret Idegen nyelv Matematika Informatika Fizia Biológia/ egészségtan Kémia Földünk és környezetünk Ének-zene Rajz és vizuális kultúra Testnevelés és sport Osztályfőnöki Gépészeti szakmai alapozó ismeretek
csb
3 2 3 3 1 2 1 1 1 1 0,5 3 1 Mérések
10. évfolyam alap
3 2 3 3 1 1 1 1 1 1 0,5 3 1
3 1
Mechanika
1
csb
3 1
1
Anyagok
2
Gépészeti szakmai alapozó gyakorlatok
Tanuló óraszáma: Csoportbontás/szakmai specifikáció +órái Összesen:
2
Műszaki ábr.
2
27,5
2 4
28,5 6
33,5
4
8 36,5
Szakiskola, közlekedési szakmacsoport Belépés éve
(K2003 tanterv szerint) 2003/04
Tantárgy/évf.
2004/05
9. évfolyam alap
Magyar nyelv és irodalom Történelem és társadalpmismeret Idegen nyelv Matematika Informatika Fizia Biológia/ egészségtan Kémia Földünk és környezetünk Ének-zene Rajz és vizuális kultúra Testnevelés és sport Osztályfőnöki Közlekedési szakmai alapozó ismeretek
Közlekedési szakmai alapozó gyakorlatok
Tanuló óraszáma: Csoportbontás/szakmai specifikáció +órái Összesen:
3 2 3 3 1 2 1 1 1 1 0,5 3 1 Műszaki ábr.
10. évfolyam
csb
1
Anyag és gyártásism.
3
27,5
csb
3 2 3 3 1 1 1 1 1 1 0,5 3 1
3
2
3
alap
1
2
5
5
28,5 7
34,5
3
9 37,5
Ganz Ábrahám és Munkácsy Mihály Szakközépiskola és Szakiskola OM 037650
ELŐREHOZOTT SZAKISKOLAI SZAKKÉPZÉS HELYI TANTERVE GÉPI FORGÁCSOLÓ (a szakképesítés azonosító száma: 31 521 09 1000 00 00)
ÉRVÉNYES: 2010. szeptember 1.
A képzés célja a szakképesítés munkaterületéhez tartozó legjellemző bb munkakörök, foglalkozások betöltéséhez szükséges kompetenciák elsajátíttatása. A cél elérése érdekében el kell sajátíttatni a munkakörben elvégzendő feladatokat, ki kell alakítani az azokhoz szükséges tulajdonságokat (alkalmazott szakmai ismeretek,
szakmai
készségek,
képességek,
személyes,
társas
és
módszerkompetenciák). A szakiskolai szakképzés (9., 10., 11. évfolyam) szakmai programját kiegészítő kerettanterv célja, hogy megalapozza és továbbfejlessze a tanulók képességeit, motivációit, az egész életen át tartó tanuláshoz. Fontos feladata, hogy a Nemzeti alaptantervben megfogalmazott tudásértelmezést, és ennek megfelelő en az egész tanítási-tanulási folyamatot a kulcskompetenciák fejlesztésének szolgálatába állítása. A Kerettanterv1 nem tartalmazza a Testnevelés és sport mű veltségterület tantervét. Ebben a vonatkozásban az iskolánk az OM által kiadott kerttanterv (K2003) tantárgyi tantervét használja. Az
előrehozott
szakiskolai
szakképzés
(9.,
10.,
11.
évfolyamon)
közismereti
kompetenciaterületekhez rendelt óraszámok és a tantárgyak megnevezése Tantárgyak
Angol nyelv Tanulási metodika Történelemi és szociális és állampolgári ismeretek Természettudományos ismeretek Informatikai ismeretek Matematika
1
Kompetenciaterületek szerinti óraszámok évfolyamonként
Kompetenciaterületek 1/9. 108
2/10.
3/11.
Összesen 108
Tanulás (a moduláris óraszám terhére)
36
36
18
90
Történelmi, szociális állampolgári
72
72
18
162
Természettudományos
72
36
36
144
Digitális
72 72 36 72
36 36 72 72
18 18
108 108 126 162
Idegen nyelvi
Matematikai
Művészeti ismeretek
Művészeti
Magyar nyelv és irodalom
Anyanyelvi
20/2010. (V. 11.) OKM rendelet - M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2010. évi 73. szám
Összesen
540
360
108
1008
Kezdeményezőképesség és vállalkozói -> virtuálisan 60 óra. (Nem önálló ’tantárgy’, beépül a többi kompetenciaterület anyagába, elsősorban a történelmi, szociális és állampolgári, az anyanyelvi, a digitális és a hatékony, önálló tanulás kompetenciaterületekbe.)
A helyi tantervben szereplő tantárgyak témakörei, témái, tartalma (a feldolgozandó tartalmak leírásai), tevékenységek (a tanulók által végzendő tevékenységek, munkaformák, módszerek, eszközökre tett javaslatok), kiemelt kompetenciák, kapcsolódások (kulcskompetenciák, kiemelt fejlesztési feladatok, műveltségi területek) meghatározása az 1. számú függelékben (lásd.: 1_sz_ fuggelek Kerettanterv 20-2010.pdf) kerül részletezésre (5-284. oldal). Heti óraszámok (közismereti tantárgyak + testnevelés és osztályfőnöki óra) 1/9. 2/10. 3/11. évfolyam évfolyam évfolyam
Tantárgy Angol nyelv
3
Tanulási metodika
1
1
0,5*
Történelemi és szociális ismeretek
2
2
0,5*
Természettudományos ismeretek
2
1
1
Informatikai ismeretek
2
1
Matematika
2
1
Művészeti ismeretek
1
2
0,5*
Magyar nyelv és irodalom
2
2
0,5*
* Kéthetente 1 óra vagy tömbösítve
Testnevelés
2
2
2
Osztályfőnöki
1
1
1
Összesen:
18
13
6
Az osztályfőnöki
óra és testnevelés tárgyakkal kiegészített közismereti óraszám a képzés alatt: 36*18+36*13+32*6=1308 óra
Az 1/9. évfolyamon 33 óra/hét, a 2/10. évfolyamon 34 óra/hét, a 3/10. évfolyamon 35 óra/hét tanulói terhelést tervezve a képzés óraszáma összesen: 36*33+36*34+32*35=3532 óra + (80+120=) 200 óra nyári összefüggő szakmai gyakorlat. A szakmai elméletre és szakmai gyakorlatra (/elméletigényes gyakorlatra) felosztható óraszámok évfolyamonként: 1/9. évfolyamon:
15 óra/hét
2/10. évfolyamon:
21 óra/hét
3/11. évfolyamon:
29 óra/hét
Ez összesen 15*36+21*36+29*32=2224 felosztható óra. Figyelembe kell venni, hogy a gépi forgácsoló szakképzés esetén elmélet/gyakorlat aránya 30%/70%2. Szakmai óraszámok 1/9. évfolyam
Tartalma 110/1.0/0110-06 110/1.2/0225-06 110/2.2/0225-06 110/1.0/0227-06 110/2.0/0227-06
Tantárgy neve Munka- és környezetvédelem Anyagismeret Geometriai mérések elmélete Gépészeti ismeretek Szakmai gyakorlat I. összesen:
E EGY GY Ö 36 36 0 72 72 0 0 72 36 0 0 36 144 0 0 144 0 0 216 216 288 36 216 540
(Rövidítések a táblázatban: E=elmélet; EGY=elméletigényes gyakorlat; GY=gyakorlat; Ö=összesen)
Tantárgy neve
Tartalma
Forgácsolás elmélet I. 110/1.2/0264-06 110/2.2/0264-06 110/3.2/0264-06 110/5.1/0264-06
Sík és hosszesztergálási ismeretek I. Sík és hosszesztergálási ismeretek II. Alak és menet esztergálási ismeretek I. CNC programszerkesztés I.
2/10. évfolyam
Mérés és anyagvizsgálat 110/1.1/0225-06 110/2.1/0225-06
110/1.1/0264-06 110/2.1/0264-06 110/3.1/0264-06 110/5.2/0264-06 110/5.3/0264-06 110/7.0/0264-06 110/8.0/0264-06 110/9.0/0264-06 110/10.0/0264-06
Anyagvizsgálati gyakorlatok Geometriai mérési gyakorlatok Szakmai gyakorlat II.
Sík és hosszesztergálási gyakorlatok I. Sík és hosszesztergálási gyakorlatok II. Alak és menet esztergálási gyakorlatok I. CNC gépkezelés I. CNC gépkezelés III. Fúrás I. Fúrás II. Darabolás I. Darabolás II. összesen:
E EGY GY 108 0 0
Ö 108
36
0
0
36
36
0
0
36
36 72
0 0
0 0
36 72
0 0 0 0
144 0 144 72 0 72 72 0 72 72 360 432
0
0
0
0
72
72
0
0
72
72
0
0
72
72
0
0
36
36
0 0 0 0
18 18 18 18
0 0 0 0
18
180
108 108
18 18
18 216 360 756
(Rövidítések a táblázatban: E=elmélet; EGY=elméletigényes gyakorlat; GY=gyakorlat; Ö=összesen)
Tartalma
3/11. évfolyam
110/4.2/0264-06 110/11.2/0264-06 110/12.2/0264-06 110/13.2/0264-06 110/14.2/0264-06 110/6.1/0264-06 110/4.1/0264-06 110/6.2/0264-06 2
Tantárgy neve Forgácsolás elmélet II. Alak és menet esztergálási ismeretek II. Marási ismeretek I. Marási ismeretek II. Köszörülési ismeretek I. Köszörülési ismeretek II. CNC programszerkesztés II. Szakmai gyakorlat III.* Alak és menet esztergálási gyakorlatok II. CNC gépkezelés II.
E EGY GY Ö 192 0 0 192 64 0 0 64 32 0 0 32 32 0 0 32 32 0 0 32 32 0 0 32 64 0 0 64 0 0 672 672 0 0 128 128 0 0 64 64
Az elmélet/gyakorlat arány az „előrehozott” szakképzés esetében a szakmai képzésre vonatkozik, de a nyári összefüggő szakmai gyakorlat is beszámítandó.
CNC gépkezelés IV. Marási gyakorlatok I. Marási gyakorlatok II. Köszörülési gyakorlat I. Köszörülési gyakorlat II. Gyalulás, vésés Szerszámélezés
110/6.3/0264-06 110/11.1/0264-06 110/12.1/0264-06 110/13.1/0264-06 110/14.1/0264-06 110/15.1/0264-06 110/16.1/0264-06
összesen:
0 0 0 0 0 0 0 256
0 0 0 0 0 0 0 0
64 64 96 96 64 64 96 96 64 64 64 64 32 32 672 928
(Rövidítések a táblázatban: E=elmélet; EGY=elméletigényes gyakorlat; GY=gyakorlat; Ö=összesen)
* Teljesíthető gazdálkodó
szervezetnél folyó szakmai gyakorlati képzéssel is
Az 1/9. évfolyam után az iskolai tanműhelyben 80 óra
nyári összefüggő szakmai gyakorlat, a 2/10.
évfolyam után az iskolai tanműhelyben/ gazdálkodó szervezetnél 120 óra
nyári összefüggő szakmai
gyakorlat teljesítése kötelező. Elmélet és gyakorlat aránya: E
1/9. évfolyam:
Összesen:
216
540
0
0
80
80
180
216
360
756
0
0
120
120
256
0
672
928
724
252
1448
(Rövidítések a táblázatban: E=elmélet; EGY=elméletigényes gyakorlat; GY=gyakorlat; Ö=összesen)
Elmélet (E): Gyakorlat (EGY+GY): A szakmai képzés heti óraszáma: Tantárgy Anyagismeret
óra
%
724
29,9
1700
70,1
1/9. 2/10. 3/11. évfolyam évfolyam évfolyam 2
CNC programszerkesztés I.
2
CNC programszerkesztés II.
2
Forgácsolás elmélet I.
3
Forgácsolás elmélet II. Geometriai mérések elmélete
1
Gépészeti ismeretek
4
6
Mérés és anyagvizsgálat
4
Munka- és környezetvédelem
2
Szakmai gyakorlat I.
6 12
Szakmai gyakorlat II. Szakmai gyakorlat III.* Összesen:
21 15
Ö
36
Nyári összefüggő szakmai gyakorlat: 3/11. évfolyam:
GY
288
Nyári összefüggő szakmai gyakorlat: 2/10. évfolyam:
EGY
21
29
2424
ÖSSZESÍTETT ÓRATERV (óra/hét) GÉPI FORGÁCSOLÓ (a szakképesítés azonosító száma: 31 521 09 1000 00 00)
1/9. 2/10. 3/11. évfolyam évfolyam évfolyam
Tantárgy
két csoport
Angol nyelv
3
Tanulási metodika
1
1
0,5**
Történelemi és szociális ismeretek
2
2
0,5**
Természettudományos ismeretek
2
1
1
Informatikai ismeretek
2
1
Matematika
2
1
Művészeti ismeretek
1
2
0,5**
Magyar nyelv és irodalom
2
2
0,5**
Testnevelés
2
2
2
1
1
1
Közismereti tantárgyak összesen:
18
13
6
Anyagismeret
2
Osztályfőnöki 3
CNC programszerkesztés I.
2
Forgácsolás elmélet I.
Gépészeti ismeretek Munka- és környezetvédelem*
Szakmai elmélet összesen:
3 6 1 4 1 8
Mérés és anyagvizsgálat
5
8 két csoport
4
Munka- és környezetvédelem*
1
két csoport
Szakmai gyakorlat I.
6
három csoport
Szakmai gyakorlat II. Szakmai gyakorlat összesen: Összesen:
21 7 33
* heti 1 óra elmélet és 1 óra elméletigényes gyakorlat. Egy tantárgyként értékelendő ** Kéthetente 1 óra vagy tömbösítve szervezendő
Beleértendő a testnevelés és az osztályfőnöki óra is.
három csoport
12
Szakmai gyakorlat III.
3
két csoport
2
CNC programszerkesztés II. Forgácsolás elmélet II. Geometriai mérések elmélete
megjegyzés
16 34
21 35
három csoport
A KÉPZÉS JOGI HÁTTERE
– a közoktatásról szóló, többször módosított 1993. évi LXXIX. törvény, – a szakképzésről szóló, többször módosított 1993. évi LXXVI. törvény, – a gazdasági kamarákról szóló, többször módosított 1999. évi CXXI. törvény, – a Kormány 133/2010. (IV. 22.) Korm. rendelete az Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzék módosításának eljárásrendje – a szakképzés megkezdésének és folytatásának feltételeiről, valamint a térségi integrált szakképző központ tanácsadó testületéről szóló 8/2006. (III. 23.) OM rendelet, – az iskolai rendszerű szakképzésben részt vevő tanulók juttatásairól szóló 4/2002. (II. 26.) OM rendelet, – a szakmai vizsgáztatás általános szabályairól és eljárási rendjéről szóló módosított 20/2007. (V. 21.) SZMM rendelet, – a
31
521
09
1000
00
00
Gépi
forgácsoló
szakképesítés
szakmai
és
vizsgakövetelményeit tartalmazó szakképesítésért felelős miniszteri rendelet – Az oktatási és kulturális miniszter 20/2010. (V. 11.) OKM rendelete a kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának rendjéről, valamint egyes oktatási jogszabályok módosításáról szóló 17/2004. (V. 20.) OM rendelet módosításáról ---
A szakképesítés követelménymoduljai A szakmai követelménymodul azonosítója és megnevezése: 0110-06 Általános gépészeti munka-, baleset-, tűz- és környezetvédelmi feladatok A szakmai követelménymodul tartalma: Feladatprofil: Betartja és betartatja a munka-, baleset-, tűz- és környezetvédelmi, valamint a szakmára, szerelési-javítási technológiára vonatkozó egyéb előírásokat Részt vesz a munka-, tűz- és környezetvédelemmel kapcsolatos események kivizsgálásában, dokumentálásában Gondoskodik elsősegélynyújtó és tűzoltó eszközökről Jelzi a tüzet, részt vesz az oltásban A munkaterületet a szabályoknak megfelelően alakítja ki Betartja és betartatja a szelektív és veszélyes hulladékgyűjtés szabályait Betartja és betartatja a veszélyes anyagok kezelésére vonatkozó előírásokat Részt vesz a mentésben, elsősegélyt nyújt Tulajdonságprofil: Szakmai kompetenciák: A típus megjelölésével a szakmai ismeretek: A Környezetvédelmi ismeretek A Tűzvédelmi ismeretek A Munkabiztonsági ismeretek A Tűzoltó berendezések, eszközök A Tűzkár bejelentése A Elsősegélynyújtási ismeretek C Munkavégzés szabályai A szint megjelölésével a szakmai készségek: 5 Munkabiztonsági eszközök, felszerelések használata 3 Információforrások kezelése 3 Köznyelvi szöveg fogalmazása írásban 5 Munkabiztonsághoz kapcsolódó jelképek értelmezése 5 Munkabiztonsághoz kapcsolódó színjelölések értelmezése 4 Elsősegélynyújtás Személyes kompetenciák: Pontosság Önállóság Döntésképesség Felelősségtudat Szabálykövetés
Társas kompetenciák: Irányíthatóság Határozottság Irányítási készség Módszerkompetenciák: Áttekintő képesség Figyelem-összpontosítás Rendszerező képesség Lényegfelismerés (lényeglátás) Körültekintés, elővigyázatosság Tervezési képesség A szakmai követelménymodul azonosítója és megnevezése: 0225-06 Általános anyagvizsgálatok és geometriai mérések A szakmai követelménymodul tartalma: Feladatprofil: Általános anyagvizsgálatokat és geometriai méréseket végez Ellenőriz felületi érdességet Mér idomszerrel A kész munkadarabok geometriai méreteinek végellenőrzését végzi Tulajdonságprofil: Szakmai kompetenciák: A típus megjelölésével a szakmai ismeretek: Az ipar területén használatos nemfémes anyagok, eredetük, tulajdonságaik, C jellemző felhasználási területeik Az iparban használatos fémes anyagok fizikai, kémiai, mechanikai, technológiai C tulajdonságai B Szabványos ipari vasötvözetek C Szabványos könnyűfémötvözetek C Szabványos színesfémötvözetek C Anyagvizsgálatok B Műszaki mérés eszközeinek ismerete A Mechanikai hosszmérések C Mérés optikai mérőeszközökkel A Mérés idomszerekkel C Felületi érdesség mérése A Alakhűség és helyzetpontosság ellenőrzése C Mérőlapok, termékkísérő lapok, bárcák, feliratozás stb. A szint megjelölésével a szakmai készségek: 4 Diagram, nomogram olvasása, értelmezése 4 Műszaki táblázatok kezelése
3 3 3 5 4 4
Roncsolásos anyagvizsgálatok Roncsolásmentes anyagvizsgálatok Technológiai vizsgálatok Gépipari mérőeszközök használata Összetett méret-, alak- és helyzetmérés Mérési jegyzőkönyv készítése
Személyes kompetenciák: Térlátás Térbeli tájékozódás Tapintás Stabil kéztartás Kézügyesség Felelősségtudat Pontosság Önállóság Precizitás Megbízhatóság Társas kompetenciák: Irányíthatóság Határozottság Irányítási készség Módszerkompetenciák: Ismeretek helyénvaló alkalmazása Emlékezőképesség (ismeretmegőrzés) Kreativitás, ötletgazdagság Logikus gondolkodás Kritikus gondolkodás Rendszerező képesség A szakmai követelménymodul azonosítója és megnevezése: 0227-06 Általános gépészeti technológiai feladatok II. (forgácsoló) A szakmai követelménymodul tartalma: Feladatprofil: Tanulmányozza és értelmezi a munka tárgyára, céljára vonatkozó dokumentumokat (műhely-, részösszeállítási, összeállítási, egyszerűbb hidraulikus és pneumatikus, villamos kapcsolási rajz, darabjegyzék, műszaki leírás, gépkönyv stb.) Tanulmányozza és értelmezi az általános gépészeti anyagokra és alkatrészekre vonatkozó információkat (szabványok, műszaki táblázatok, gyártmánykatalógusok)
Tanulmányozza és értelmezi a munkafolyamatra, eszközökre, technológiára vonatkozó dokumentációt (technológiai előírások, műveletterv, műveleti utasítás, műszaki leírás, gépkönyv stb.) Előkészíti a munkafeladat végrehajtását, az ahhoz szükséges anyagokat, segédanyagokat, előre gyártott elemeket, gépeket, szerszámokat, mérőeszközöket, felfogó- és befogóeszközöket, szállító- és emelőberendezéseket, személyi védőfelszereléseket Egyszerű gépészeti műszaki rajzokat készít Gépipari alapméréseket végez (hossz, szög, merőlegesség stb.) Alak- és helyzetpontossági méréseket végez általános eszközökkel Készít, bont, javít, cserél oldható kötéseket és helyzetbiztosító elemeket Előrajzol szükség szerint a dokumentáció alapján Alakítja a munkadarabot kézi forgácsoló alapeljárásokkal (fűrészelés, reszelés, menetkészítés, süllyesztés, dörzsárazás, kéziszerszám-élezés) Alakítja a munkadarabot kézi kisgépes eljárásokkal (darabolás, fúrás, felülettisztítás, kéziszerszám-élezés stb.) Alakítja a munkadarabot gépi forgácsoló alapeljárásokkal (esztergálás, fúrás, marás, gyalulás, vésés, köszörülés) Egyszerű alkatrészek, szerkezeti egységek elkészítéséhez művelet-, illetve szerelési tervet készít Közreműködik minőségbiztosítási feladatok megvalósításában Tulajdonságprofil: Szakmai kompetenciák: A típus megjelölésével a szakmai ismeretek: C Géprajzi alapfogalmak C Síkmértani szerkesztések D Ábrázolási módok B Műszaki rajzok olvasása, értelmezése, készítése C Diagramok olvasása, értelmezése, készítése A Szabványok használata A Gyártási utasítások (műveleti, szerelési terv) értelmezése A Gépkönyv, kezelési, szerelési, karbantartási útmutatás használata C Mérési utasítás B Mértékegységek C Ipari anyagok technológiai tulajdonságai C Szabványos ipari vasötvözetek C Szabványos könnyűfémötvözetek C Szabványos színesfémötvözetek B Műszaki mérés eszközeinek ismerete B Hosszméretek mérése és ellenőrzése B Szögek mérése és ellenőrzése B Alak- és helyzetpontosság mérése és ellenőrzése B Előrajzolás
C B A B A A A B B B A A A A B B
Reszelés, fűrészelés, köszörülés Kézi és kisgépes forgácsolás Érintésvédelmi alapismeretek Gépi forgácsolás szerszámai Gépi forgácsoló alapeljárások gépei Esztergálás Fúrás, furatmegmunkálás Marás Gyalulás, vésés Köszörülés Szerszámok, kézigépek biztonsági ismeretei Gépüzemeltetés munkabiztonsági szabályai Anyagmozgatás munkabiztonsági szabályai Emelő- és szállítógépek üzembiztonsági szabályai Szabványhasználati ismeretek Minőségbiztosítási alapismeretek
A szint megjelölésével a szakmai készségek: 3 Információforrások kezelése 4 Gépészeti rajz olvasása, értelmezése 2 Gépészeti alkatrészrajz készítése 3 Szabadkézi vázlatkészítés 2 Diagram, nomogram olvasása, értelmezése 3 Műszaki táblázatok kezelése 5 Fémmegmunkáló kéziszerszámok és kisgépek használata 4 Gépi forgácsoló alapeljárások gépeinek kezelése 5 Egyszerű alkatrészek elkészítéséhez művelet-, illetve szerelési terv készítése 5 Munkabiztonsági eszközök, felszerelések használata 4 Gépipari mérőeszközök használata 3 Egyéb mérőeszközök használata Személyes kompetenciák: Pontosság Kézügyesség Mozgáskoordináció (testi ügyesség) Önállóság Döntésképesség Felelősségtudat Térlátás Szabálykövetés Testi erő Térérzékelés
Társas kompetenciák: Irányíthatóság Határozottság Irányítási készség Módszerkompetenciák: Figyelemmegosztás Következtetési képesség Gyakorlatias feladatértelmezés Áttekintő képesség Figyelem-összpontosítás Rendszerező képesség Lényegfelismerés (lényeglátás) Körültekintés, elővigyázatosság Tervezési képesség Absztrakt gondolkodás A szakmai követelménymodul azonosítója és megnevezése: 0264-06 Gépi forgácsoló feladatok A szakmai követelménymodul tartalma: Feladatprofil: Előkészíti a munkafeladat végrehajtását, az ahhoz szükséges anyagokat, segédanyagokat, előre gyártott elemeket, gépeket, szerszámokat, mérőeszközöket, felfogó- és befogóeszközöket, szállító- és emelőberendezéseket, személyi védőfelszereléseket Ellenőrzi a kenési rendszert Ellenőrzi a gépi mérőrendszert Ellenőrzi a gép védőrendszerét Elvégzi a gépápolási feladatokat Elhelyezi, beállítja és rögzíti a munkadarabbefogó készüléket a gépen Ellenőrzi a kiinduló munkadarab, félgyártmány méreteit Befogja a nyers munkadarabot Kiválasztja és befogja a szükséges esztergakéseket Meghatározza a gépbeállítási paramétereket Elvégzi az esztergálást megadott pontossággal Külső és belső hengeres felületet esztergál Csúcsok közötti hossztengelyt esztergál álló és futóbáb segítségével Síkot esztergál Külső és belső kúpos felületet esztergál, illeszt Menetet vág Alakos felületet esztergál, másol Síktárcsa munkát végez Beméreti vagy beméri a szerszámokat külső szerszámbemérőgép esetén Felszerszámozza a gépet a megadott terv szerint
Belső szerszámbemérés esetén beméri a szerszámokat Beírja a szerszámkorrekciók adatait a korrekció értéktárakba Egyszerű megmunkáló programot készít Alkalmazza az adott szerszámgép-vezérlés elemi utasítás készletét Szükség esetén ciklus utasításokat alkalmaz Szükség esetén alprogramtechnikát alkalmaz Bonyolult megmunkáló programot betölt mágneslemezről vagy számítógépes adatátviteli rendszeren keresztül Felveszi a munkadarab nullpontját Grafikusan ellenőrzi a megmunkáló programot Programfuttatást végez forgácsolás nélkül Szükség esetén módosítja az általa írt megmunkáló programot Rögzíti az előgyártmányt a készülékben, és meggyőződik a tájolás és a rögzítés megfelelőségéről Legyártja az első munkadarabot Ellenőrzi, illetve ellenőrizteti az első darab méreteit, alak- és helyzettűréseit Szükség esetén módosítja a szerszámkorrekció tárak, nullponttárolók adatait Szükség esetén egyeztet a programmódosításról a programozó technológussal Számítógéppel támogatott méréseket végez (SPC) CNC-gépet kezel Fúrási műveletet végez fúrógépen Kiválasztja és befogja a szükséges fúrószerszámokat Felszereli a szükséges fúrósablont Elvégzi a fúrásokat Gépi darabolást végez Ellenőrzi a nyersanyag minőségét Befogja a darabolandó nyersanyagot Levágja a kívánt méretű munkadarabot Szükség szerint éleket sorjáz Méretet, darabszámot ellenőriz Elvégzi az előírt munkadarabjelöléseket Kiválasztja és befogja a szükséges marószerszámokat Elvégzi a marást megadott pontossággal Marási alapműveleteket végez Síkot mar Lépcsős felületet csoportmaróval mar Hornyot mar Osztófejes munkát végez (fogazás, spirálhorony marás) Befogja az előkészített munkadarabot Kiválasztja a szükséges köszörűkorongot Elvégzi a köszörülést megadott pontossággal Síkot köszörül Hengerköszörülést (külső, belső) végez Csúcsnélküli köszörülést végez
Alakos felületet köszörül Szerszámélezést végez Fűrészszalagot végtelenít Fűrészszerszámot egyenget, hengerel, belső feszültséget beállít Fűrészszerszámokon terpesztést, duzzasztást, stellitizálást végez Fűrészszerszámokat élez Fagyalugépkéseket élez, fen Gyalufejet, késtartó tengelyt beállít, kiegyensúlyoz Elvégzi a gyalulást, illetve vésést Kiválasztja a szükséges gyalu-, illetve vésőkéseket Vésési, gyalulási alapműveleteket végez Tulajdonságprofil: Szakmai kompetenciák: A típus megjelölésével a szakmai ismeretek: C A szabadkézi vázlatkészítés szabályai C A géprajzi jelképes ábrázolás szabályai A A géprajzi szabványok használatának szabályai C A gépkönyv tartalma és felépítése B A géphasználati (kezelési) utasítás A A gyártási (technológiai) leírás B Gépipari termékkatalógus (szerszám, anyag, gépelem stb.) A Fémipari szabványok, táblázatok ismerete D Pneumatikus rajzjelek, jelképek D Hidraulikus rajzjelek, jelképek D Számítógéppel segített gyártási folyamat ismerete D Számítógéppel segített nyilvántartás ismerete A Mechanikai hosszmérések eszközei C Mérés optikai mérőeszközökkel A Mérés idomszerekkel C Felületi érdesség mérése A Alakhűség és helyzetpontosság ellenőrzése C Mérőlapok, termékkísérő lapok, bárcák, feliratozás stb. D A minőségirányítási kézikönyv tartalma, fő fejezetei C Minőségtanúsítás a gyártási folyamatokban B Szerszámgépek felépítése B Kötőgépelemek, kötések B Tengelyek, csapágyazások C Tengelykapcsolók D Fékek, kilincsművek, szabadonfutók D Rugók C Csövek, csőszerelvények D Súrlódásos és kényszerkapcsolatú hajtások C Bütykös és karos mechanizmusok
D A C C B D C B B C A A A A A A C B A A A A A C C B D C B B C A
Szivattyúk Szerszámgépek Szállító- és anyagmozgató gépek Irányítástechnikai, vezérléstechnikai, szabályozástechnikai ismeretek Anyagfajták, anyagszabványok Metallográfiai ismeretek Hőkezelési ismeretek Fémes ötvözetek Gyártástechnológiai ismeretek Kézi anyagalakítási gyakorlatok Esztergályozási gyakorlatok Marási gyakorlatok Gyalulás és vésési gyakorlatok Fúrási gyakorlatok Köszörülési gyakorlatok CNC-gép kezelési és alapszintű programozási gyakorlatok Egyéb forgácsolási gyakorlatok Hűtő- és kenőanyag ismeretek Szerszámismeret (élszögek) Szerszámbefogók Munkadarabbefogók Forgácsoló mozgások Technológiai adatok megválasztási szempontjai Szerelőszerszámok ismerete A szerelés gépeinek, készülékeinek ismerete Anyagmozgatási, teheremelési ismeretek Szerelési, hibaelhárítási ismeret Művelettervezési ismeret Villamos érintésvédelmi ismeretek Hulladékkezelési ismeretek Hulladékgazdálkodási ismeretek Munkabiztonsági ismeretek
A szint megjelölésével a szakmai készségek: 3 Olvasott köznyelvi szöveg megértése 3 Köznyelvi szöveg hallás utáni megértése 3 Köznyelvi beszédkészség 5 Gépészeti rajz olvasása, értelmezése 3 Gépészeti rajz készítése 5 Gyártástechnológiai rajz olvasása, értelmezése 3 Kötések jelképeinek értelmezése 5 Szerelő kéziszerszámok és kisgépek használata 5 Hosszmérő és ellenőrző eszközök 5 Gépi forgácsoló szerszámok
4 4 5 5 5 5 5 5 5
Kézi forgácsoló szerszámok Szerelési szerszámok Szerszám- és munkadarabbefogó készülékek Szerszámgépek kezelése Forgácsolási adatok megválasztása Munkavédelmi jelképek értelmezése Munkabiztonsághoz kapcsolódó jelképek értelmezése Munkabiztonsághoz kapcsolódó színjelölések értelmezése Munkabiztonsági eszközök, felszerelések használata
Személyes kompetenciák: Látás Térlátás Állóképesség Hallás Térbeli tájékozódás Tapintás Felelősségtudat Pontosság Önállóság Precizitás Mozgáskoordináció (testi ügyesség) Testi erő Térérzékelés Társas kompetenciák: Irányíthatóság Határozottság Irányítási készség Módszerkompetenciák: Ismeretek helyénvaló alkalmazása Emlékezőképesség (ismeretmegőrzés) Kreativitás, ötletgazdagság Intenzív munkavégzés Logikus gondolkodás Kritikus gondolkodás Rendszerező képesség Módszeres munkavégzés Gyakorlatias feladatértelmezés
Munka- és környezetvédelem 9. évfolyam 2 óra/hét, 72 óra/év, elmélet (36 óra), elméletigényes gyakorlat (36 óra), osztálykeretben, csoportbontásban szaktanterem Témakörök (óraszámok) 110/1.1/0110-06 Elsősegélynyújtás, munkabiztonság, környezetvédelem elméletigényes gyakorlat ismeretei (36 óra)
110/1.2/0110-06 Elsősegélynyújtás, munkabiztonság, környezetvédelem elméleti ismeretei (36 óra)
Tartalmak Tennivalók vészhelyzetben Tűzvédelmi előírások. Teendők tűz esetén. Tűzoltóberendezések használata Elsősegélynyújtás Az elsősegélynyújtó kötelességei, különös tekintettel a kockázatok felmérésére Elsősegélyt igénylő helyzetek: - az eszméletlenség - heveny rosszullétek - fájdalommal járó kórképek - belgyógyászati balesetek - mérgezések - sérülések - elsősegély nyújtás különleges helyzetekben Újraélesztés Rendkívüli helyzetek dokumentálása Munkavédelem Munkavédelem célja, alapfogalmai Munkavédelem szervezeti és jogi kérdései Munkavégzés tárgyi és személyi feltételei Munkabiztonsági, ergonómiai követelmények Tűzvédelem Tűzveszélyes anyagok Tűzveszélyességi osztálybasorolás Foglalkozás-egészségügy Természetvédelem A természetvédelem és a környezetvédelem fogalma A természetvédelmi jogszabályok A védelem jelentősége Nemzetközi szervezetek és egyezmények Védett területek, nemzeti parkok, védett természeti területek A víz A víz fizikai, kémiai és biológiai jellemzői Az ivóvíz minősége A vízszennyezés A hőszennyezés A közműolló A kommunális és az ipari szennyvizek keletkezése és tisztítása A vízminőség-védelem szabályozása A levegő A levegőszennyezés forrásai Emisszió, transzmisszió, immisszió Légszennyező gázok és hatásaik Por és cseppfolyós szennyező anyagok A légszennyezés csökkentésének módszerei Technológiai lehetőségek A leválasztó berendezések típusai Az ólomszennyezés
Tanulói tevékenységformák 100/Csoportos helyzetgyakorlat
50/Információk feladattal vezetett rendszerezése 20/Feladattal vezetett kiscsoportos szövegfeldolgozás 20/Információk rendszerezése mozaikfeladattal 10/Jegyzetkészítés eseményről kérdéssor alapján
Témakörök (óraszámok)
Témakörök (óraszámok) 110/1.2/0225-06 Anyagismeret (72 óra)
Tartalmak A szmog és a városi levegő Gazdasági és egészségügyi károk A levegőtisztaság-védelem A hulladékok A települési és a termelési hulladék A kommunális hulladék ártalmatlanítási módszerei, lehetőségei Égetés, rendezett lerakás, komposztálás, hulladékhasznosítás Veszélyes hulladékok, különleges kezelést igénylő hulladékok és azok ártalmatlanításának módszerei, technológiái Zaj és rezgés A hang és a rezgés fogalma A bel-skála A zaj élettani hatásai A zajszennyezés keletkezése A környezeti rezgések keletkezése A környezeti zaj- és rezgésvédelem szabályozása Az ipari és a városi zajszennyezés A védekezés lehetséges módjai
Tanulói tevékenységformák
Anyagismeret 9. évfolyam 2 óra/hét, 72 óra/év, elmélet, osztálykeretben szaktanterem Tartalmak Tanulói tevékenységformák Az anyagok csoportosítása 20/Olvasott szöveg feladattal A nemfémes anyagok jellemző tulajdonságai, vezetett feldolgozása alkalmazásuk 30/Hallott szöveg feldolgozása A fa jegyzeteléssel A papír 20/Információk feladattal vezetett A bőr rendszerezése A textíliák 10/Válaszolás írásban mondatszintű Kerámiák (egyatomos, oxidmentes kérdésekre vegyületkerámiák, keményfémek, kerámia10/Tesztfeladat megoldása bevonatok) 10/Kiscsoportos szakmai oxidkerámiák (üvegek, kristályos munkavégzés irányítással oxidkerámiák) Műanyagok -kenő anyagok A fémes anyagok A színfémek tulajdonságai, csoportosítása, tulajdonságainak módosítása Fémek tisztítása és ötvözése Nagytisztaságú fémek előállítása Fémek és ötvözeteik A hőkezelési eljárások célja, csoportosítása, a hőkezelés elmélete A hőkezeléshez használt berendezések Edzhetőség, átedződés, edzhetőségi vizsgálatok, edzési eljárások
Témakörök (óraszámok)
Témakörök (óraszámok) 110/2.2/0225-06 Geometriai mérések elmélete (36 óra)
Tartalmak Lágyító és egyneműsítő hőkezelések Az acélok edzése és megeresztése A nemesítés Különleges hőkezelő eljárások Kérgesítő eljárások Elő- és félgyártmányok Öntészeti technológiák Porkohászat Képlékeny (hideg, meleg) alakítás Fémek hegesztése, vágása és forrasztása Hidegalakítási technológiák Anyagok igénybevétele Anyagok károsodása: törés, kopás,kifáradás, korrózió Anyagkiválasztás 9Anyaghibák Geometriai mérések elmélete 9. évfolyam 1 óra/hét, 36 óra/év, elmélet, osztálykeretben szaktanterem (Mechanikai mérőszoba) Tartalmak Mérés, ellenőrzés fogalma és folyamata Mérési alapfogalmak, mérési hibák Műszerhibák Tűrés- illesztéssel kapcsolatos alapfogalmak, táblázatok kezelése mérőeszközökkel Hossz- és szögmérő eszközök Mechanikai mérőeszközök típusai, működésük, kezelésük folyamata Belső felületek mérésének eszközei, folyamata Szögek mérésének, ellenőrzésének eszközei, folyamata Mérőhasábok és azok alkalmazása Külső és belső felületek ellenőrzése egyszerű és nagypontosságú ellenőrző eszközökkel, idomszerekkel Külső és belső menetek mérésének, ellenőrzésének eszközei, folyamata Digitális mérőeszközök típusai, alkalmazásuk Mikroszkópok típusai, felépítésük, alkalmazásuk Felületi minőség jelölése, ellenőrzésének és mérésének eszközei Munkadarabok alak- és helyzetmérésének eszközei, módjai Sorozatmérés eszközei,alkalmazásuk Mérési eredmények elemzése, grafikus ábrázolása Számítógéppel támogatott (SPC) mérések eszközei, folyamata, jelentősége Mérési dokumentumok jelentősége, fajtái,
Tanulói tevékenységformák
Tanulói tevékenységformák 20/Hallott szöveg feladattal vezetett feldolgozása 20/Információk feladattal vezetett rendszerezése 20/Kiscsoportos szakmai munkavégzés irányítással 35/Írásos elemzések készítése 5/Tapasztalatok utólagos ismertetése szóban
Témakörök (óraszámok)
Tanulói tevékenységformák
Tartalmak tartalma, készítése Gépészeti ismeretek 9. évfolyam 4 óra/hét, 144 óra/év, elmélet, osztálykeretben szaktanterem, (gépiforgácsoló tanműhely fémipari alapképző, kéziforgácsoló tanműhely)
Témakörök (óraszámok) 110/1.1/0227-06 Műszaki dokumentációk (108 óra)
110/1.2/0227-06 Anyagjelölések értelmezése (18 óra)
Tartalmak Rajztechnikai alapszabványok Síkmértani szerkesztések, térelemek kölcsönös helyzete, vetületi és axonometrikus ábrázolás Síkmetszés, valódi nagyság meghatározása, kiterítés Áthatások, áthatások alkatrészrajzokon Alkatrész és összeállítási rajzok fogalma Metszetábrázolások, szelvény egyszerűsített ábrázolások Mérethálózat felépítése, különleges méretmegadások Tűrés, illesztés Felületi minőség Jelképes ábrázolások Alkatrészrajzok szerkesztése felvételi vázlat alapján, rajzolvasás Alkatrészrajzok szabadkézi rekonstrukciója összeállítási rajzok, rajzdokumentációk elemzése Alkatrészrajzok elemzési szempontjai: - fémszerkezetek rajzai - technológiai rajzok Rendszerek rajzai - kapcsolási vázlatok - villamos rendszerek rajzai - építészeti rendszerek rajzai - folyamatábrák és folyamatrendszerek Anyagok tulajdonságai (mechanikai, technológiai) Gyakorlati jelentőségű szabványos ötvözetek áttekintése Az ipari vasötvözetek csoportosítása: Az ötvözők és szennyezők hatása az acélok tulajdonságaira Az acélok osztályozása és jelölései a MSZ és EN szerint A vas- és acélöntvények osztályozása és jelölései a MSZ és EN szerint Az alumínium ötvözőanyagai, ötvözeteinek osztályozása és jelölései az MSZ és EN szerint A réz ötvözőanyagai, ötvözeteinek osztályozása és jelölései az MSZ és EN szerint Az ón, ólom és a horgany ötvözőanyagai,
Tanulói tevékenységformák 50/Információk feladattal vezetett rendszerezése 50/Önálló szakmai munkavégzés
40/Információk feladattal vezetett rendszerezése 20/Hallott szöveg feldolgozása jegyzeteléssel 20/Hallott szöveg feladattal vezetett feldolgozása 20/Tapasztalatok utólagos ismertetése szóban
Témakörök (óraszámok)
Tartalmak ötvözeteinek osztályozása és jelölései az MSZ és EN szerint Anyagkiválasztás Az anyagkiválasztás műszaki, gazdasági szempontjai Az anyagok kikeresése táblázatokból és szabványokból A kohászati félkész termékek méretszabványai és műszaki szállítási előírások
Tanulói tevékenységformák
Témakörök (óraszámok) 110/1.3/0227-06 Munkabiztonság, minőségvédelem (18 óra)
Tartalmak A műhely rendje, munka- és tűzvédelmi ismeretek rendszerezése Az alkalmazott mérő és ellenőrző eszközök kiválasztása és szakszerű használata Az egyes megmunkáló gépek helyes működését meghatározó paraméterek megválasztása A különböző állapotú szerszámokkal és gépekkel elérhető alak- és méretpontosság A helyes technológiai sorrend megválasztásának az elkészült munka minőségére és a termelékenységre kifejtett hatása A gyártás során - a célul kitűzött minőség biztosítása érdekében - a megfelelő számú és a megfelelő jellegű mérések, ellenőrzések elvégzésének fontossága A megmunkált anyagok, a felhasznált gépek, szerszámok és készülékek feladatától függő fő jellemző paramétereinek ellenőrzése, a közöttük lévő összefüggések elemzése, a minőségre kifejtett hatása
Tanulói tevékenységformák 40/Információk feladattal vezetett rendszerezése 20/Hallott szöveg feldolgozása jegyzeteléssel 20/Hallott szöveg feladattal vezetett feldolgozása 20/Tapasztalatok utólagos ismertetése szóban
Szakmai gyakorlat I. 9. évfolyam 6 óra/hét, 216 óra/év, gyakorlat, csoportban (fémipari alapképző és gépi-forgácsoló tanműhely) Témakörök (óraszámok) 110/2.1/0227-06 Kézi forgácsoló gyakorlatok (144 óra)
Tartalmak Kézi megmunkálási gyakorlatok, síkbeli és térbeli előrajzolás A kézi forgácsoló műhely rendje, munka- és tűzvédelmi ismeretek rendszerezése Alkatrészek illesztése
Tanulói tevékenységformák 80/Önálló szakmai munkavégzés 20/Csoportos megbeszélés
Témakörök (óraszámok) 110/2.2/0227-06 Gépi forgácsoló gyakorlatok (72 óra)
Tartalmak A gépi forgácsoló műhely rendje, munka- és tűzvédelmi ismeretek rendszerezése Esztergálás Belső felületek megmunkálása Gyalulás, vésés Marás Köszörülés
Tanulói tevékenységformák 80/Önálló szakmai munkavégzés 20/Csoportos megbeszélés
Forgácsolás elmélet I. 10. évfolyam 3 óra/hét, 108 óra/év, elmélet, osztálykeretben szaktanterem Témakörök (óraszámok) 110/1.2/0264-06 Sík és hosszesztergálási ismeretek I. (36 óra)
110/2.2/0264-06 Sík és hosszesztergálási ismeretek II. (36 óra)
Tartalmak A forgácsolás fogalma, fajtái A forgácsoláshoz szükséges mozgások és azok vizsgálata Fogácsolástechnológiai alapfogalmak (a forgácsoló szerszámok élgeometriája, a forgácsképződés folyamata, a forgácskeresztmetszet, a forgácsoláskor fellépő erőhatások A forgácsolóerőt befolyásoló tényezők, a forgácsolás teljesítményszükséglete, a forgácsoláskor fellépő hőjelenségek, hűtés, kenés, a forgácsoló szerszámok anyaga, kopása, az éltartamot befolyásoló tényezők, gazdaságos éltartama, a technológiai adatok Készülékezési alapfogalmak Forgácsoló eljárások és gépeik Általános jellemzés Szerszámaik – csoportosításuk – élgeometria – a szerszámok kiválasztásának szempontjai A forgácsoló erő-, teljesítményszükséglet és gépi idő számítása Gépek A forgácsolás fogalma, fajtái A forgácsoláshoz szükséges mozgások és azok vizsgálata Fogácsolástechnológiai alapfogalmak (a forgácsoló szerszámok élgeometriája, a forgácsképződés folyamata, a forgácskeresztmetszet, a forgácsoláskor fellépő erőhatások A forgácsolóerőt befolyásoló tényezők, a forgácsolás teljesítményszükséglete, a forgácsoláskor fellépő hőjelenségek, hűtés, kenés, a forgácsoló szerszámok anyaga, kopása, az éltartamot befolyásoló tényezők, gazdaságos éltartama, a technológiai adatok Készülékezési alapfogalmak Forgácsoló eljárások és gépeik Általános jellemzés
Tanulói tevékenységformák 40/Feladattal vezetett önálló szövegfeldolgozás 40/Egyszerű számítási és tervezési feladatok önálló megoldása 20/Csoportos megbeszélés
40/Feladattal vezetett önálló szövegfeldolgozás 40/Egyszerű számítási és tervezési feladatok önálló megoldása 20/Csoportos megbeszélés
Témakörök (óraszámok)
Tartalmak Szerszámaik – csoportosításuk – élgeometria – a szerszámok kiválasztásának szempontjai A forgácsoló erő-, teljesítményszükséglet és gépi idő számítása Gépek
Tanulói tevékenységformák
Témakörök (óraszámok) 110/3.2/0264-06 Alak és menet esztergálási ismeretek I. (36 óra)
Tanulói tevékenységformák 40/Feladattal vezetett önálló szövegfeldolgozás 40/Egyszerű számítási és tervezési feladatok önálló megoldása 20/Csoportos megbeszélés
Tartalmak Alak és menet esztergálás készülékei és szerszámai Menet- anyagszabványokat és szerszám katalógusokat használ. Kötőgépelemek Menetesztergálási módok, cserekerék számítás CNC programszerkesztés I. 10. évfolyam 2 óra/hét, 72 óra/év, elmélet, osztálykeretben szaktanterem, (gépi-forgácsoló tanműhely)
Témakörök (óraszámok) 110/5.1/0264-06 CNC programszerkesztés I. (72 óra)
Tartalmak A CNC vezérléstechnika alapjai: Geometriai információk meghatározása CNC programozás Méretmegadási módok – abszolút – növekményes (inkrementális) A CNC gépek koordináta-rendszerei A DIN 66025 utasításkészlete – programtechnikai utasítások, segédfunkciók: M speciális karakterek: %; (; ); / – útfeltételek (előkészítő funkciók): G – útinformációk: (előjel) X; Y; Z – interpolációs paraméterek: I; J; K – technológiai utasítások: F; S; T A mondatfelépítés szabályai – öröklődő utasítások – nem öröklődő utasítások CNC technológiai dokumentációk (programlap, szerszámlista, munkaterv), kitöltésük módja Technológiai dokumentáció (felfogási terv, szerszámterv, programlap) készítése CNC program készítése Szükséges mértékben használja a számítógépes hálózatot Adatátvitelt végez a számítógép és a CNC gép között Jellegzetes megmunkálási feladatok programozása - fúrás, furatmegmunkálás esztergálás, marás Ciklusok Alprogramok készítése
Tanulói tevékenységformák 40/Feladattal vezetett önálló szövegfeldolgozás 40/Egyszerű számítási és tervezési feladatok önálló megoldása 20/Csoportos megbeszélés
Mérés és anyagvizsgálat 10. évfolyam 4 óra/hét, 144 óra/év, elméletigényes gyakorlat, csoportbontásban (Anyagvizsgálati laboratórium, mechanikai mérőszoba) Témakörök (óraszámok) 110/1.1/0225-06 Anyagvizsgálati gyakorlatok (72 óra)
Tartalmak Az anyagvizsgálat célja, csoportosítása Mechanikai anyagvizsgálatok Roncsolásmentes (hibakereső) vizsgálatok Hegesztési varratvizsgálat Anyagvizsgálati diagramok értelmezése, elemzése Nomogramok és műszaki táblázatok kezelése, olvasása Összehasonlító táblázatok használata
110/2.1/0225-06 Geometriai mérési gyakorlatok (72 óra)
Külső felületek mérése, ellenőrzése tolómérővel, talpas tolómérővel, mikrométerrel, mérőórával Belső felületek mérése, ellenőrzése mélységmérő tolómérővel, mikrométerrel, mérőórával Szögmérés mechanikai szögmérővel, és optikai szögmérővel Szögmérések szinuszvonalzóval Külső kúpok mérése, ellenőrzése Belső kúpok mérése, ellenőrzése Mérés mérőhasábokkal elületek ellenőrzése idomszerekkel Külső és belső menetek jellemző méreteinek mérése, ellenőrzése Munkadarabok mérése digitális mérőeszközökkel Munkadarabok mérése mikroszkóppal Felületi érdesség ellenőrzése, mérése Körfutás ellenőrzése, tengely ütésellenőrzése, mérése mérőórával Munkadarabok alak- és helyzetpontosságának mérése Egyenesség, síklapúság, derékszögesség, párhuzamosság, egytengelyűség, körkörösség ellenőrzése, mérése Számítógéppel támogatott (SPC) mérések Mérési dokumentumok készítése Felvételi vázlat készítése
Tanulói tevékenységformák 20/Hallott szöveg feldolgozása jegyzeteléssel 10/Információk feladattal vezetett rendszerezése 10/Technológiai minták elemzése 5/Tesztfeladat megoldása 15/Elemzés készítése tapasztalatokról 40/Technológiai próbák végzése 10/Hallott szöveg feladattal vezetett feldolgozása 10/Információk feladattal vezetett rendszerezése 20/Kiscsoportos szakmai munkavégzés irányítással 55/Geometriai mérési gyakorlat 5/Tapasztalatok utólagos ismertetése szóban
Szakmai gyakorlat II. 10. évfolyam 13 óra/hét, 432 óra/év, gyakorlat, csoportbontásban Szaktanterem, (gépi-forgácsoló tanműhely) Témakörök (óraszámok) 110/1.1/0264-06 Sík és hosszesztergálási gyakorlatok I. (108 óra)
Tartalmak Üzemképes állapotba helyezi az esztergagépet - a gépkönyv előírásai szerint Befogja és beállítja az előgyártmányt - a megmunkáláshoz szükséges legmegfelelőbb készülékbe, munkadarab befogóeszközbe
Tanulói tevékenységformák 50/Önálló szakmai munkavégzés 30/Irányított csoportos szakmai munkavégzés 20/Szakmai munkatevékenység megfigyelése
Témakörök (óraszámok)
110/2.1/0264-06 Sík és hosszesztergálási gyakorlatok II. (72 óra)
110/3.1/0264-06 Alak és menet esztergálási gyakorlatok I. (72 óra)
Tartalmak Esztergálásra alkalmassá teszi a megmunkáló szerszámokat és befogja azokat Megmunkálja az alkatrészt: – acélból, nem vasfémből és műanyagból készült munkadarabokon külső és belső, hengeres és síkfelületeket készít IT7 méretpontosságig és Ra = 3,2 felületi érdességig különböző esztergakésekkel, hűtő-kenőanyag alkalmazásával – acélból, nem vasfémből és műanyagból készült munkadarabokon külső és belső illesztett felületeket készíteni Ra = 3,2 felületi érdességig Kifogja a munkadarabot, és az előírásoknak megfelelően tárolja a munkadarabokat Elvégzi a gépkönyvben előírt, a szakmunkás feladatát képező karbantartást Ellenőrző méréseket végez a megmunkált felületen, az alkatrészrajzon szereplő méretek figyelembevételével Üzemképes állapotba helyezi az esztergagépet - a gépkönyv előírásai szerint Befogja és beállítja az előgyártmányt - a megmunkáláshoz szükséges legmegfelelőbb készülékbe, munkadarab befogóeszközbe Esztergálásra alkalmassá teszi a megmunkáló szerszámokat és befogja azokat Megmunkálja az alkatrészt: – acélból, nem vasfémből és műanyagból készült munkadarabokon külső és belső, hengeres és síkfelületeket készít IT7 méretpontosságig és Ra = 3,2 felületi érdességig különböző esztergakésekkel, hűtőkenőanyag alkalmazásával – acélból, nem vasfémből és műanyagból készült munkadarabokon külső és belső illesztett felületeket készíteni Ra = 3,2 felületi érdességig Kifogja a munkadarabot, és az előírásoknak megfelelően tárolja a munkadarabokat Elvégzi a gépkönyvben előírt, a szakmunkás feladatát képező karbantartást Ellenőrző méréseket végez a megmunkált felületen, az alkatrészrajzon szereplő méretek figyelembevételével Üzemképes állapotba helyezni az esztergagépet a gépkönyv előírásai szerint Befogja és beállítja az előgyártmányt a megmunkáláshoz szükséges legmegfelelőbb munkadarab befogóeszközbe, készülékbe Kiválasztja, élezi és befogja a szükséges esztergakéseket Acélból, nem vasfémből és műanyagból
Tanulói tevékenységformák
50/Önálló szakmai munkavégzés 30/Irányított csoportos szakmai munkavégzés 20/Szakmai munkatevékenység megfigyelése
50/Önálló szakmai munkavégzés 30/Irányított csoportos szakmai munkavégzés 20/Szakmai munkatevékenység megfigyelése
Témakörök (óraszámok)
110/5.2/0264-06 CNC gépkezelés I. (72 óra)
110/5.3/0264-06 CNC gépkezelés III. (36 óra)
110/7.0/0264-06 Fúrás I. elméletigényes gyakorlat (18 óra)
Tartalmak készült munkadarabokon külső és belső alakos felületeket készíteni Ra = 3,2–12,5 m m közötti felületi érdességig alakkéssel, másolókészülékkel, gömbesztergáló készülékkel Külső és belső menetet esztergál, méretet ellenőriz, cserekereket szerel Kifogja a munkadarabot, és az előírásoknak megfelelően tárolja a munkadarabokat Elvégezi a gépkönyvben előírt, a szakmunkás feladatát képező karbantartást Ellenőrző méréseket végez a megmunkált felületen, az alkatrészrajzon szereplő méretek figyelembevételével A vezérlőbe bejuttatja a megmunkáló programot és az esetleg szükséges egyéb információkat Teszteli a programot a vezérlés szolgáltatásai szerint Megismeri a gép felépítését és ellenőrzi a referencia meglétét A gép nullponttárolóját értelmezi és módosítja Aktívvá teszi a megmunkáló programot Elvégzi a gépkönyvben előírt karbantartást. Értelmezi a vezérlés hibaüzeneteit a gépkönyv alapján Felszerszámozza és beméri a megmunkáló szerszámokat különböző szerszámbemérési módszerekkel. A munkadarabot ki/be fogja és tárolja Legyártja az első munkadarabot és CNC gépet kezeli A szerszámkorrekció Futtatja a programot a különböző üzemmódokban Jellegzetes megmunkálási feladatok programjait: - fúrás, furatmegmunkálás, esztergálás, marás - értelmezi és javítja Beavatkozik a programfutásba, azt megállítja, módosítja és újraindítja Elvégzi a gépkönyvben előírt, a szakmunkás feladatát képező karbantartást Ellenőrző méréseket végez a megmunkált felületen, az alkatrészrajzon szereplő méretek figyelembevételével Fúrási műveletek és gépeik Általános jellemzés Szerszámaik – csoportosításuk – élgeometria – a szerszámok kiválasztásának szempontjai Elérhető pontosság és felületi érdesség A forgácsoló erő-, teljesítményszükséglet és gépi idő számítása Készülékek
Tanulói tevékenységformák
50/Önálló szakmai munkavégzés 30/Irányított csoportos szakmai munkavégzés 20/Szakmai munkatevékenység megfigyelése
50/Önálló szakmai munkavégzés 30/Irányított csoportos szakmai munkavégzés 20/Szakmai munkatevékenység megfigyelése
50/Önálló szakmai munkavégzés 30/Irányított csoportos szakmai munkavégzés 20/Szakmai munkatevékenység megfigyelése
Témakörök (óraszámok)
110/8.0/0264-06 Fúrás II. elméletigényes gyakorlat (18 óra)
110/9.0/0264-06 Darabolás I. elméletigényes gyakorlat (18 óra)
Tartalmak A forgácskeresztmetszet, a forgácsoláskor fellépő erőhatások, a forgácsolóerőt befolyásoló tényezők, a forgácsoláskor fellépő hőjelenségek, hűtés, kenés, a forgácsoló szerszámok anyaga, kopása, az éltartamot befolyásoló tényezők, gazdaságos éltartam A forgácsoláshoz szükséges mozgások és azok vizsgálata Műveleti sorrend Készülékezési alapfogalmak A technológiai értékek megválasztás Elvégzi a szerszámok élezését és a fúrásokat A munkadarabot befog, tájol Elvégzi a fúrásokat Elvégzi a gépkönyvben előírt, a szakmunkás feladatát képező karbantartást Ellenőrző méréseket végez a megmunkált felületen, az alkatrészrajzon szereplő méretek figyelembevételével Fúrási műveletek és gépeik Általános jellemzés Szerszámaik – csoportosításuk – élgeometria – a szerszámok kiválasztásának szempontjai Elérhető pontosság és felületi érdesség A forgácsoló erő-, teljesítményszükséglet és gépi idő számítása Készülékek A forgácskeresztmetszet, a forgácsoláskor fellépő erőhatások, a forgácsolóerőt befolyásoló tényezők, a forgácsoláskor fellépő hőjelenségek, hűtés, kenés, a forgácsoló szerszámok anyaga, kopása, az éltartamot befolyásoló tényezők, gazdaságos éltartam A forgácsoláshoz szükséges mozgások és azok vizsgálata Műveleti sorrend Készülékezési alapfogalmak A technológiai értékek megválasztás Elvégzi a szerszámok élezését és a fúrásokat A munkadarabot befog, tájol Elvégzi a fúrásokat Elvégzi a gépkönyvben előírt, a szakmunkás feladatát képező karbantartást Ellenőrző méréseket végez a megmunkált felületen, az alkatrészrajzon szereplő méretek figyelembevételével Fűrészelési eljárások és gépeik Általános jellemzés Szerszámaik – csoportosításuk – élgeometria – a szerszámok kiválasztásának szempontjai Elérhető pontosság és felületi érdesség
Tanulói tevékenységformák
50/Önálló szakmai munkavégzés 30/Irányított csoportos szakmai munkavégzés 20/Szakmai munkatevékenység megfigyelése
50/Önálló szakmai munkavégzés 30/Irányított csoportos szakmai munkavégzés 20/Szakmai munkatevékenység megfigyelése
Témakörök (óraszámok)
110/10.0/0264-06 Darabolás II. elméletigényes gyakorlat (18 óra)
Tartalmak A gépi idő számítása Készülékek A munkadarabot befog, tájol Gépi darabolást végez Ellenőrző méréseket végez a megmunkált felületen, az alkatrészrajzon szereplő méretek figyelembevételével Elvégzi a gépkönyvben előírt, a szakmunkás feladatát képező karbantartást Anyagmozgatási, teheremelési ismeretek Ellenőrző méréseket végez a megmunkált felületen, az alkatrészrajzon szereplő méretek figyelembevételével Fűrészelési eljárások és gépeik Általános jellemzés Szerszámaik – csoportosításuk – élgeometria – a szerszámok kiválasztásának szempontjai Elérhető pontosság és felületi érdesség A gépi idő számítása Készülékek A munkadarabot befog, tájol Gépi darabolást végez Ellenőrző méréseket végez a megmunkált felületen, az alkatrészrajzon szereplő méretek figyelembevételével Elvégzi a gépkönyvben előírt, a szakmunkás feladatát képező karbantartást Anyagmozgatási, teheremelési ismeretek Ellenőrző méréseket végez a megmunkált felületen, az alkatrészrajzon szereplő méretek figyelembevételével
Tanulói tevékenységformák
50/Önálló szakmai munkavégzés 30/Irányított csoportos szakmai munkavégzés 20/Szakmai munkatevékenység megfigyelése
Forgácsolás elmélet II. 11. évfolyam 6 óra/hét, 192 óra/év, elmélet, osztálykeretben szaktanterem Témakörök (óraszámok) 110/4.2/0264-06 Alak és menet esztergálási ismeretek II. (64 óra)
110/11.2/0264-06 Marási ismeretek I. (32 óra)
110/12.2/0264-06 Marási ismeretek II. (32 óra)
Tartalmak Alak és menet esztergálás készülékei és szerszámai Menet- anyagszabványokat és szerszám katalógusokat használ. Kötőgépelemek Menetesztergálási módok, cserekerék számítás Marási alapfogalmak (a forgácsoló szerszámok élgeometriája, a forgácsképződés folyamata, a forgácskeresztmetszet, a forgácsoláskor fellépő erőhatások, a fajlagos forgácsolási ellenállás, a forgácsolóerő számítása, a forgácsolóerőt befolyásoló tényezők A forgácsolás teljesítményszükséglete, a forgácsoláskor fellépő hőjelenségek, hűtés, kenés, a forgácsoló szerszámok anyaga, kopása, az éltartamot befolyásoló tényezők, gazdaságos éltartam, a megmunkált felület minősége, a technológiai adatok megválasztásának menete) Marási eljárások és gépeik Általános jellemzés Szerszámaik – csoportosításuk – élgeometria – a szerszámok kiválasztásának szempontjai Elérhető pontosság és felületi érdesség A forgácsoló erő-, teljesítményszükséglet és gépi idő számítása Gépek Készülékezési alapfogalmak Készülékek Osztások számítása: - követlen - közvetett Lefejtő fogazó eljárások: Fellow, Pfauter, Gleson stb. Műveleti sorrend Marási alapfogalmak (a forgácsoló szerszámok élgeometriája, a forgácsképződés folyamata, a forgácskeresztmetszet, a forgácsoláskor fellépő erőhatások, a fajlagos forgácsolási ellenállás, a forgácsolóerő számítása, a forgácsolóerőt befolyásoló tényezők A forgácsolás teljesítményszükséglete, a forgácsoláskor fellépő hőjelenségek, hűtés, kenés, a forgácsoló szerszámok anyaga, kopása, az éltartamot befolyásoló tényezők, gazdaságos éltartam, a megmunkált felület minősége, a technológiai adatok
Tanulói tevékenységformák 40/Feladattal vezetett önálló szövegfeldolgozás 40/Egyszerű számítási és tervezési feladatok önálló megoldása 20/Csoportos megbeszélés 40/Feladattal vezetett önálló szövegfeldolgozás 40/Egyszerű számítási és tervezési feladatok önálló megoldása 20/Csoportos megbeszélés
40/Feladattal vezetett önálló szövegfeldolgozás 40/Egyszerű számítási és tervezési feladatok önálló megoldása 20/Csoportos megbeszélés
Témakörök (óraszámok)
110/13.2/0264-06 Köszörülési ismeretek I. (32 óra)
110/14.2/0264-06 Köszörülési ismeretek II. (32 óra)
Tartalmak megválasztásának menete) Marási eljárások és gépeik Általános jellemzés Szerszámaik – csoportosításuk – élgeometria – a szerszámok kiválasztásának szempontjai Elérhető pontosság és felületi érdesség A forgácsoló erő-, teljesítményszükséglet és gépi idő számítása Gépek Készülékezési alapfogalmak Készülékek Osztások számítása: - követlen - közvetett Lefejtő fogazó eljárások: Fellow, Pfauter, Gleson stb. Műveleti sorrend A köszörüléshez szükséges mozgások és azok vizsgálata Fogácsolástechnológiai alapfogalmak: - a forgácsoló szerszámok élgeometriája - a forgácsképződés folyamata - a forgácskeresztmetszet - a forgácsoláskor fellépő erőhatások - a forgácsolóerő számítása A forgácsolóerőt befolyásoló tényezők A forgácsolás teljesítményszükséglete A forgácsoláskor fellépő hőjelenségek, hűtés, kenés A forgácsoló szerszámok anyaga, kopása Az éltartamot befolyásoló tényezők, gazdaságos éltartam, a megmunkált felület minősége Készülékezési alapfogalmak Forgácsoló eljárások és gépeik Általános jellemzés Szerszámaik – csoportosításuk – élgeometria – a szerszámok kiválasztásának szempontjai Biztonságtechnikai követelmények Gépek, Készülékek Műveleti sorrend Finomfelületi megmunkálások (dörzscsiszolás, tükrösítés, tükörsimítás) Forgácsolószerszámok élezése A köszörüléshez szükséges mozgások és azok vizsgálata Fogácsolástechnológiai alapfogalmak: - a forgácsoló szerszámok élgeometriája - a forgácsképződés folyamata - a forgácskeresztmetszet
Tanulói tevékenységformák
40/Feladattal vezetett önálló szövegfeldolgozás 40/Egyszerű számítási és tervezési feladatok önálló megoldása 20/Csoportos megbeszélés
40/Feladattal vezetett önálló szövegfeldolgozás 40/Egyszerű számítási és tervezési feladatok önálló megoldása 20/Csoportos megbeszélés
Témakörök (óraszámok)
Tartalmak - a forgácsoláskor fellépő erőhatások - a forgácsolóerő számítása A forgácsolóerőt befolyásoló tényezők A forgácsolás teljesítményszükséglete A forgácsoláskor fellépő hőjelenségek, hűtés, kenés A forgácsoló szerszámok anyaga, kopása Az éltartamot befolyásoló tényezők, gazdaságos éltartam, a megmunkált felület minősége Készülékezési alapfogalmak Forgácsoló eljárások és gépeik Általános jellemzés Szerszámaik – csoportosításuk – élgeometria – a szerszámok kiválasztásának szempontjai Biztonságtechnikai követelmények Gépek, Készülékek Műveleti sorrend Finomfelületi megmunkálások (dörzscsiszolás, tükrösítés, tükörsimítás) Forgácsolószerszámok élezése
Tanulói tevékenységformák
CNC programszerkesztés II. 11. évfolyam 2 óra/hét, 64 óra/év, elmélet, osztálykeretben Szaktanterem, (gépi forgácsoló tanműhely) Témakörök (óraszámok) 110/6.1/0264-06 CNC programszerkesztés II. (64 óra)
Tartalmak A CNC vezérléstechnika alapjai: Geometriai információk meghatározása CNC programozás Méretmegadási módok – abszolút – növekményes (inkrementális) A CNC gépek koordináta-rendszerei A DIN 66025 utasításkészlete – programtechnikai utasítások, segédfunkciók: M speciális karakterek: %; (; ); / – útfeltételek (előkészítő funkciók): G – útinformációk: (előjel) X; Y; Z – interpolációs paraméterek: I; J; K – technológiai utasítások: F; S; T A mondatfelépítés szabályai – öröklődő utasítások – nem öröklődő utasítások CNC technológiai dokumentációk (programlap, szerszámlista, munkaterv), kitöltésük módja Technológiai dokumentáció (felfogási terv, szerszámterv, programlap) készítése CNC program készítése
Tanulói tevékenységformák 40/Feladattal vezetett önálló szövegfeldolgozás 40/Egyszerű számítási és tervezési feladatok önálló megoldása 20/Csoportos megbeszélés
Témakörök (óraszámok)
Tanulói tevékenységformák
Tartalmak Szükséges mértékben használja a számítógépes hálózatot Adatátvitelt végez a számítógép és a CNC gép között Jellegzetes megmunkálási feladatok programozása - fúrás, furatmegmunkálás esztergálás, marás Ciklusok Alprogramok készítése Szakmai gyakorlat III. 11. évfolyam 21 óra/hét, 672 óra/év, gyakorlat, csoportbontásban szaktanterem, gépi forgácsoló tanműhely
Témakörök (óraszámok) 110/4.1/0264-06 Alak és menet esztergálási gyakorlatok II. (128 óra)
110/6.2/0264-06 CNC gépkezelés II. (64 óra)
110/6.3/0264-06 CNC gépkezelés IV. (64 óra)
Tartalmak Üzemképes állapotba helyezni az esztergagépet a gépkönyv előírásai szerint Befogja és beállítja az előgyártmányt a megmunkáláshoz szükséges legmegfelelőbb munkadarab befogóeszközbe, készülékbe Kiválasztja, élezi és befogja a szükséges esztergakéseket Acélból, nem vasfémből és műanyagból készült munkadarabokon külső és belső alakos felületeket készíteni Ra = 3,2–12,5 m közötti felületi érdességig alakkéssel, másolókészülékkel, gömbesztergáló készülékkel Külső és belső menetet esztergál, méretet ellenőriz, cserekereket szerel Kifogja a munkadarabot, és az előírásoknak megfelelően tárolja a munkadarabokat Elvégezi a gépkönyvben előírt, a szakmunkás feladatát képező karbantartást. Ellenőrző méréseket végez a megmunkált felületen, az alkatrészrajzon szereplő méretek figyelembevételével. A vezérlőbe bejuttatja a megmunkáló programot és az esetleg szükséges egyéb információkat Teszteli a programot a vezérlés szolgáltatásai szerint Megismeri a gép felépítését és ellenőrzi a referencia meglétét A gép nullponttárolóját értelmezi és módosítja Aktívvá teszi a megmunkáló programot Elvégzi a gépkönyvben előírt karbantartást. Értelmezi a vezérlés hibaüzeneteit a gépkönyv alapján Felszerszámozza és beméri a megmunkáló szerszámokat különböző szerszámbemérési módszerekkel. A munkadarabot ki/be fogja és tárolja Legyártja az első munkadarabot és CNC gépet
Tanulói tevékenységformák 50/Önálló szakmai munkavégzés 30/Irányított csoportos szakmai munkavégzés 20/Szakmai munkatevékenység megfigyelése
50/Önálló szakmai munkavégzés 30/Irányított csoportos szakmai munkavégzés 20/Szakmai munkatevékenység megfigyelése
50/Önálló szakmai munkavégzés 30/Irányított csoportos szakmai munkavégzés 20/Szakmai munkatevékenység megfigyelése
Témakörök (óraszámok)
Tartalmak kezeli A szerszámkorrekció Futtatja a programot a különböző üzemmódokban Jellegzetes megmunkálási feladatok programjait: - fúrás, furatmegmunkálás, esztergálás, marás - értelmezi és javítja Beavatkozik a programfutásba, azt megállítja, módosítja és újraindítja Elvégzi a gépkönyvben előírt, a szakmunkás feladatát képező karbantartást Ellenőrző méréseket végez a megmunkált felületen, az alkatrészrajzon szereplő méretek figyelembevételével
Tanulói tevékenységformák
Témakörök (óraszámok) 110/11.1/0264-06 Marási gyakorlatok I. (96 óra)
110/12.1/0264-06 Marási gyakorlatok II. (64 óra)
110/13.1/0264-06 Köszörülési gyakorlat I. (96 óra)
Tartalmak Kiválasztja és befogja a szükséges marószerszámokat valamint meghatározza a gépbeállítási paramétereket Befogja és beállítja az előgyártmányt a megmunkáláshoz szükséges legmegfelelőbb munkadarab befogóeszközbe, készülékbe Mar síkfelületeket, hornyokat, valamint többlépcsős felületeket homlok- és palástmarással acélból, nem vasfémekből, műanyagokból készült mdb-on IT9-es pontosságig, Ra = 3,6 felületi érdességig, különböző marókkal, hűtő-kenőfolyadék alkalmazásával Osztófejes munkákat végez: horony, fogazás, sokszög, stb. Kifogja a munkadarabot, és az előírásoknak megfelelően tárolja a munkadarabokat. Elvégzi a gépkönyvben előírt, a szakmunkás feladatát képező karbantartást Ellenőrző méréseket végez a megmunkált felületen, az alkatrészrajzon szereplő méretek figyelembevételével Kiválasztja és befogja a szükséges marószerszámokat valamint meghatározza a gépbeállítási paramétereket Befogja és beállítja az előgyártmányt a megmunkáláshoz szükséges legmegfelelőbb munkadarab befogóeszközbe, készülékbe Mar síkfelületeket, hornyokat, valamint többlépcsős felületeket homlok- és palástmarással acélból, nem vasfémekből, műanyagokból készült mdb-on IT9-es pontosságig, Ra = 3,6 felületi érdességig, különböző marókkal, hűtő-kenőfolyadék alkalmazásával Osztófejes munkákat végez: horony, fogazás, sokszög, stb. Kifogja a munkadarabot, és az előírásoknak megfelelően tárolja a munkadarabokat. Elvégzi a gépkönyvben előírt, a szakmunkás feladatát képező karbantartást Ellenőrző méréseket végez a megmunkált felületen, az alkatrészrajzon szereplő méretek figyelembevételével Felfogja az előgyártmányt a megmunkáláshoz szükséges legmegfelelőbb munkadarabbefogó eszközbe, készülékbe Mérőórával beállítja a munkadarabot megmunkálási helyzetbe Felfogja a korongagyra a köszörűkorongot, elvégezi a kiegyensúlyozását Forgácsolásra alkalmassá tenni a köszörűkorongot Köszörül fémből készült munkadarabokon párhuzamos, merőleges, sík és szög alatti
Tanulói tevékenységformák 50/Önálló szakmai munkavégzés 30/Irányított csoportos szakmai munkavégzés 20/Szakmai munkatevékenység megfigyelése
50/Önálló szakmai munkavégzés 30/Irányított csoportos szakmai munkavégzés 20/Szakmai munkatevékenység megfigyelése
50/Önálló szakmai munkavégzés 30/Irányított csoportos szakmai munkavégzés 20/Szakmai munkatevékenység megfigyelése
Témakörök (óraszámok)
Tartalmak felületeket IT10 méretpontosságig, Ra = 0,8– 3,2 m felületi érdességgel, hűtő-kenőanyag alkalmazásával síkköszörű gépeken Külső és belső hengeres felületeket köszörül egyetemes palástköszörű gépen Ra = 0,8–1,6 m felületi érdességgel, hűtő-kenőanyag alkalmazásával Kifogja a munkadarabot és tárolja Elvégzi a gépkönyvben előírt, a szakmunkás feladatát képező karbantartást Ellenőrző méréseket végez a megmunkált felületen, az alkatrészrajzon szereplő méretek figyelembevételével
Tanulói tevékenységformák
Témakörök (óraszámok) 110/14.1/0264-06 Köszörülési gyakorlat II. (64 óra)
110/15.1/0264-06 Gyalulás, vésés (64 óra)
110/16.1/0264-06 Szerszámélezés (32 óra)
Tartalmak Felfogja az előgyártmányt a megmunkáláshoz szükséges legmegfelelőbb munkadarabbefogó eszközbe, készülékbe Mérőórával beállítja a munkadarabot megmunkálási helyzetbe Felfogja a korongagyra a köszörűkorongot, elvégezi a kiegyensúlyozását Forgácsolásra alkalmassá tenni a köszörűkorongot Köszörül fémből készült munkadarabokon párhuzamos, merőleges, sík és szög alatti felületeket IT10 méretpontosságig, Ra = 0,8– 3,2 m felületi érdességgel, hűtő-kenőanyag alkalmazásával síkköszörű gépeken Külső és belső hengeres felületeket köszörül egyetemes palástköszörű gépen Ra = 0,8–1,6 m felületi érdességgel, hűtő-kenőanyag alkalmazásával Kifogja a munkadarabot és tárolja Elvégzi a gépkönyvben előírt, a szakmunkás feladatát képező karbantartást Ellenőrző méréseket végez a megmunkált felületen, az alkatrészrajzon szereplő méretek figyelembevételével Gyalulási eljárások és gépeik Általános jellemzés Szerszámaik – csoportosításuk – élgeometria – a szerszámok kiválasztásának szempontjai Gépek Készülékek Technológiai adatok megválasztása Szerszámélezés Elvégzi a gyalulást, ill. vésést (sík, horony) Biztonságtechnikai követelmények Ellenőrző méréseket végez a megmunkált felületen, az alkatrészrajzon szereplő méretek figyelembevételével Forgácsoló szerszámok, és azok élgeometriája Elvégzi a szerszám élezését, beállítását Betartja a biztonságtechnikai követelményeket
Tanulói tevékenységformák 50/Önálló szakmai munkavégzés 30/Irányított csoportos szakmai munkavégzés 20/Szakmai munkatevékenység megfigyelése
50/Önálló szakmai munkavégzés 30/Irányított csoportos szakmai munkavégzés 20/Szakmai munkatevékenység megfigyelése
50/Önálló szakmai munkavégzés 30/Irányított csoportos szakmai munkavégzés 20/Szakmai munkatevékenység megfigyelése
Ganz Ábrahám és Munkácsy Mihály Szakközépiskola és Szakiskola OM 037650
Szakmacsoportos alapozó helyi tanterv Szakmacsoport: GÉPÉSZET
TERVEZET
Zalaegerszeg, 2010. május 31.
Bevezetés
A hazai a moduláris szerkezetű , kompetencia alapú szakképzési rendszer
kialakításával
a
szakmacsoportos
alapozó
tantárgyak
általános és részletes érettségi követelményei is megváltoztak. Az újonnan kialakított kerettantervek, valamint a hatályos jogszabályok lehető vé teszik a szakképesítések rövidebb idő alatti teljesítését. A szakmacsoportos alapozó oktatás tantervi kialakítása, és a 54 521 01 0000 00 00 gépgyártás-technológiai technikus szakképesítés egy szakképzési
évfolyamon
való
teljesítés
összhangjának
megteremtésével intézményünk az alábbi helyi tantervet használja. Célunk
a
helyi
tantervvel,
hogy
a
moduláris
tananyagtartalom
elsajátítását követő en a hatályos érettségi vizsga és a szakmai vizsga teljesíthető . A szakmacsoportos kerettantervekkel szemben támasztott követelményeket a szakképző
1/13. évfolyam tananyagának 9-12.
évfolyamára történő meghatározásával érhetjük el. A Gépészet szakmacsoportos tanterv követelményeinek való megfeleltetéssel a következő óraelosztás alapján a helyi tantervben meghatározhatóak a tantárgyak.
Évfolyam / óra/hét
9.
10.
11.
12.
1/13.
Elmélet
3
3
6
6
18
Gyakorlat
4
4
4
4
16
9.
10.
11.
12.
1/13.
Elmélet
108
108
216
192
624
Gyakorlat
144
144
144
128
560
Összesen:
252
252
360
320
1184
Évfolyam / óra/év
Szakmacsoportos oktatás és a szakképesítés szerkezete Évfolyam / óra/év
9.
10.
11.
12.
1/13.
Elmélet
108
108
216
192
Gyakorlat
144
144
144
128
9-12. évfolyamon beszámítással élve
Összesen:
252
252
360
320
1184
1/14.
1088
Az egyes évfolyamokat a következő tananyagegységekkel építhetjük fel: A 1/13. évfolyam tananyagegységei és az azokra fordítható óraszámok: A tananyagegység #
óraszáma
megnevezése
elméleti
gyakorlat
összesen
1
Általános gépészeti munka-, baleset-, tűz- és környezetvédelmi feladatok
72
72
2
Műszaki rajz
72
72
3
Géprajzi alapismeretek
72
72
4
Ipari anyagok és előgyártmányok
36
36
5
Anyagvizsgálat
36
36
6
Geometriai mérések
36
36
7
Anyagválasztás elmélet
72
72
8
Képlékeny alakítás, előgyártmány gyártás
64
64
9
Gépészeti alapismeretek
36
36
10
Informatika*
64
64
11
Gépészeti kötések
64
64
12
Szakmai alapgyakorlat
560
Kézi forgácsolási gyakorlat
48
Gépi forgácsolási gyakorlat I.
96
Gépi forgácsolási gyakorlat II.
32
Gépi forgácsolási gyakorlat III.
32
Gépi forgácsolási gyakorlat IV.
32
Fémipari alapgyakorlat
48
Nem oldható kötések
48
Melegüzemi gyakorlat
24
Szerelési gyakorlat I. II.
96
Vezérlés- és szabályozástechnika
32
Anyagvizsgálat gyakorlat
36
Mérés, ellenőrzés
36
Összesen: * a közismereti informatikával együtt szervezendő
624
560
560
1184
A 2/14. évfolyam kötelező tananyagegységei és az azokra fordítható óraszámok: A tananyagegység óraszáma
megnevezése
#
elméleti
gyakorlat
összesen
1
Minőségbiztosítás
64
64
2
Forgácsolási alapismeret
64
64
3
Forgácsolási alapeljárások tervezése
64
64
Korszerű forgácsolásieljárások
48
FMS, gyátócella
32
Integrált számítógépes gyártás
16
4
Gyártástervezés 5 6
96
128
A gyártástervezés elmélete
128 128
Gazdasági ismeretek
64
CNC technika
128 CNC gép elmélete
8
CNC forgácsolás alapjai
16
CNC kezelés műveletei
8
CNC programkészítés, betöltés
80
7
48
CNC gyártás ismeretei Egyéb gyártásközi műveletek Szerszámgépek karbantartása
128
256
96 16 32
Szerszámgépek karbantartásának tervezése
16
Géptelepítés
16
8
64
64 96
Szerelési, gyártási feladatok
64
9
Informatika
64
64
10
Villamos gépek
32
32
11
Irányítástechnika
32
32
64
12
Vezérlés- és szabályozástechnika
48
16
64
13
Műszaki mérés
32
32
320
1088
Összesen: 15
768
Osztályfőnöki óra
32
32 Mindösszesen:
800
320
1120
A 9. évfolyam tananyagegységei és az azokra fordítható óraszámok: A tananyagegység óraszáma megnevezése
#
elméleti
gyakorlat
összesen
1
Műszaki rajz
72
72
2
Ipari anyagok és előgyártmányok
36
36
3
Szakmai alapgyakorlat
144
Szerelési gyakorlat I.
48
Fémipari alapgyakorlat
48
Kézi forgácsolási gyakorlat
48
Összesen:
108
144
144
252
A 10. évfolyam tananyagegységei és az azokra fordítható óraszámok: A tananyagegység #
óraszáma
megnevezése
elméleti
gyakorlat
összesen
1
Geometriai mérések
36
36
2
Géprajzi alapismeretek
72
72
3
Szakmai alapgyakorlat
144
Gépi forgácsolási gyakorlat I.
96
Szerelési gyakorlat II.
48
Összesen:
108
144
144
252
A 11. évfolyam tananyagegységei és az azokra fordítható óraszámok: A tananyagegység #
óraszáma
megnevezése
elméleti
gyakorlat
összesen
1
Általános gépészeti munka-, baleset-, tűz- és környezetvédelmi feladatok
72
72
2
Anyagválasztás elmélet
72
72
3
Anyagvizsgálat
36
36
4
Gépészeti alapismeretek
36
36
5
Szakmai alapgyakorlat
144 Mérés, ellenőrzés
36
Nem oldható kötések.
48
Anyagvizsgálat gyakorlat
36
Melegüzemi gyakorlat
24
Összesen:
216
144
144
360
A 12. évfolyam tananyagegységei és az azokra fordítható óraszámok: A tananyagegység óraszáma
megnevezése
#
elméleti
gyakorlat
összesen
1
Gépészeti kötések
64
64
2
Képlékeny alakítás, előgyártmány gyártás
64
64
3
Informatika
64
64
4
Szakmai alapgyakorlat
128
Vezérlés- és szabályozástechnika
32
Gépi forgácsolási gyakorlat II.
32
Gépi forgácsolási gyakorlat III.
32
Gépi forgácsolási gyakorlat IV.
32
Összesen:
192
128
128
320
ÓRATERV : 9-12. évfolyam Évfolyam heti óraszáma A tantárgy megnevezése
#
9.
10.
11.
12.
=1/13.
E. GY. E. GY. E. GY. E. GY. E. GY. 1
Általános gépészeti munka-, baleset-, tűzés környezetvédelmi feladatok
2
Műszaki rajz
3
Géprajzi alapismeretek
4
Ipari anyagok és előgyártmányok
5
Anyagvizsgálat
6
Geometriai mérések
7
Anyagválasztás elmélete
8
Képlékeny alakítás, előgyártmány gyártás
2
2
9
Gépészeti kötések
2
2
10
Gépészeti alapismeretek
11
Informatika
12
Szakmai alapgyakorlat
2
2
2
2 2
2
1
1 1
1
1
1 2
2
1
1 2
4 Összesen: Mindösszesen:
3
4
4
3
7
4
2
4 6
7
4 10
4 6
4 10
16 18
16 34
BESZÁMÍTHATÓSÁG AZ I/13. ÉVFOLYAM TELJESÍTÉSÉBE Az alapozó szakmacsoportos oktatás során teljesített óraszámok beszámítása Az alapozó oktatás (9-12. évfolyam) során teljesített óraszám: 9.
Elmélet: Gyakorlat:
10.
11.
12.
36 hét
36 hét
36 hét
32 hét
3x36 4x36
3x36 4x36
6x36 4x36
6x32 4x32 Összesen:
óra Elmélet/Gyakorlat aránya
Az
54 521
01
0000
00
00
Elmélet:
624
Gyakorlat:
560
gépgyártás-technológiai
technikus
szakképesítés
vizsgakövetelményében foglaltak szerint az elmélet/gyakorlat aránya: 60/40%.
9-12. (óra) 624 560
1184 % 52,7 47,3 szakmai
és
A nyári összefüggő szakmai gyakorlat 90 óra, amely
a 12. évfolyam elvégzése után az iskolai
tanműhelyben/ gazdálkodó szervezetnél teljesítendő. A 2/14-es évfolyamon heti 34 szakmai és 1 óra osztályfőnöki órás tanulói terhelés feltételezve az évfolyamon 1088 óra szakmai és 32 óra osztályfőnöki órának kell teljesülnie. A képzés teljes idejére vonatkozóan, hogy teljesüljön az előírt arány a 2/14. évfolyamon teljesítendő: 70,5 /29,5 %-os elmélet/gyakorlat arány.
A 2/14. évfolyamon teljesítendő: óra/év 768 320
Elmélet Gyakorlat:
óra/hét 24 10
+1 (osztályfőnöki) -
: Elmélet és gyakorlat aránya
E
9-12. évfolyam (1/13. évfolyam beszámítása): Nyári összefüggő szakmai gyakorlat: 2/14. évfolyam: Összesen:
GY
Ö
624
560
1184
0
90
90
768
320
1088
1392
970
2362
(Rövidítések a táblázatban: E=elmélet; GY=gyakorlat; Ö=összesen)
Elmélet (E): Gyakorlat (GY):
óra
%
1392
59
970
41
Az alapozás során teljesített tananyagmodulok Gyártástechnológiai technikus: 54 521 01 0000 00 00 A teljes tananyagegység a következő modulok esetén: 108/1.0/0110-06 Általános gépészeti munka-, balest-, tűz-, és környezetvédelem 108/1.0/0227-06 Általános gépészeti technológiai feladatok II. (forgácsoló) elmélet 108/2.0/0227-06 Általános gépészeti technológiai feladatok II. (forgácsoló) gyakorlása 108/1.0/0275-06 Anyagvizsgálatok 108/2.0/0275-06 Geometriai mérések 108/1.0/0276-06 Ipari anyagok és előgyártmányok A tananyagegységhez tartozó tananyagelem: 108/1.1/0278-06 Nemoldható kötések készítése 108/1.2/0278-06 Kötések, felületvédelem elméleti ismeretei A beszámíthatóság feltétele a 90 órás nyári összefüggő szakmai gyakorlat teljesítése, a 2/14. évfolyam megkezdése előtt. A beszámíthatóság a szakmai képzést szervező intézmény vezetőjének kompetenciája. .
SZAKMACSOPORTOS ALAPOZÓ OKTATÁS HELYI TANTERV
GÉPÉSZET SZAKMACSOPORT
ÉRVÉNYES: 2010. SZEPTEMBER 1-től
A KÉPZÉS JOGI HÁTTERE
–
a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény,
–
a szakképzésről szóló 1993. évi LXXVI. törvény,
–
a gazdasági kamarákról szóló 1999. évi CXXI. törvény,
–
a 10/2007. (II. 27.) SZMM rendelet az Országos Képzési Jegyzékről és az Országos
Képzési Jegyzékbe
történő felvétel és törlés eljárási rendjéről szóló 1/2006. (II. 17.) OM rendelet módosításáról, –
a szakképzés megkezdésének és folytatásának feltételeiről, valamint a térségi integrált szakképző központ tanácsadó testületéről szóló 8/2006. (III. 23.) OM rendelet,
–
az iskolai rendszerű szakképzésben részt vevő tanulók juttatásairól szóló 4/2002. (II. 26.) OM rendelet,
–
a szakmai vizsgáztatás általános szabályairól és eljárási rendjéről szóló 20/2007. (V. 21.) SZMM rendelet,
–
az 54 521 01 0000 00 00 Gépgyártástechnológiai technikus szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményeit tartalmazó 15/2008. (VIII. 13.) SZMM rendelet
CÉLOK ÉS FELADATOK, FEJLESZTÉSI KÖVETELMÉNYEK A tantervben meghatározott tananyag feldolgozásának célja, hogy a GÉPÉSZET szakmacsoporton belül megalapozza a
54 521 01 0000 00 00 Gépgyártástechnológai
technikus szakképesítés szakmai tananyagának elsajátítását: Ez a cél a Szakmai és vizsgakövetelményekben (SZVK) meghatározott ismeretek, az alapozó szakaszra érvényes, típusuknak megfelelő elsajátíttatásán keresztül valósítható meg. Az alapozás során végrehajtandó feladatok:
A géprajz valamint a gépgyártástechnológia jelképes ábrázolásainak alkalmazása A gyártás során felhasznált anyagok segédanyagok gépek mérőeszközök műszaki paramétereinek folyamatos ellenőrzése A gyártás technológiai folyamatának összeállítása A gyártásra szerelési és javítási technológiára vonatkozó munkabalesettűzés környezetvédelmi utasítások előírása A kész munkadarabok geometriai méreteinek végellenőrzését végzi A mérési eredményeket dokumentálja az anyagokat minősíti A mérést dokumentálja mérési jegyzőkönyvet készít Alak- és helyzetpontossági méréseket végez általános eszközökkel Alakítja a munkadarabot gépi forgácsoló alapeljárásokkal (esztergálás fúrás marás gyalulás vésés köszörülés) Alakítja a munkadarabot kézi forgácsoló alapeljárásokkal (fűrészelés reszelés menetkészítés süllyesztés dörzsárazás kéziszerszám-élezés) Alakítja a munkadarabot kézi kisgépes eljárásokkal (darabolás fúrás felülettisztítás kéziszerszám-élezés stb.) Alapszintű általános anyagvizsgálatokat végez azonosítja a szerkezeti anyagok főbb típusait Általános minőségű hegesztett kötést készít bevont elektródás kézi ívhegesztéssel Általános minőségű hegesztett kötést készít gázhegesztéssel
Az anyagok összetételét mechanikai technológiai szövetszerkezeti tulajdonságait vizsgálja Betartja és betartatja a szelektív és veszélyes hulladékgyűjtés szabályait CNC-program készítése Darabol kézi és gépi műveletekkel (vágás harapás nyírás lyukasztás) Egyszerű gépészeti műszaki rajzokat készít Ellenőrzi a CNC-gép működőképességét Ellenőrzi a megmunkálás CNC-programját szükség esetén módosítást végez Ellenőrzi a munkafeltételeket Előrajzol szükség szerint a dokumentáció alapján Felületi érdességet mér Gépipari alapméréseket végez (hossz szög merőlegesség stb.) Gyártásközi roncsolás mentes anyagvizsgálatokat végez Keménységvizsgálatot végez Képlékenyalakítást végez kézi alapműveletekkel (nyújtás egyengetés hajlítás stb.) Készít bont javít cserél oldható kötéseket és helyzetbiztosító elemeket Részt vesz a munka- tűz- és környezetvédelemmel kapcsolatos események kivizsgálásában dokumentálásában Számítógéppel támogatott sorozatméréseket végez (SPC) Szilárdsági számítások végzése a MKGS rendszerben
Az alkalmazandó ismeretek, típusonként: ”A” típusú ismeret: A grafikus ellenőrzés szabályai Ábrázolási jelképek Alak- és helyzetpontosság mérése és ellenőrzése Alkatrészrajzok kiviteli előírásai Anyagmozgatás munkabiztonsági szabályai CNC-megmunkáló gép kezelőelemei Elsősegélynyújtás Érintésvédelmi alapismeretek Esztergálás Felületi érdesség mérése Gázhegesztés biztonsági ismeretei Gépi forgácsoló alapeljárások gépei Géprajzi ábrázolás szabályai Géprajzi alapfogalmak Hegesztés befejezésének tűzvédelmi előírásai Hosszméretek mérése és ellenőrzése Ívhegesztés biztonsági ismeretei
Környezetvédelem Munkabiztonság Munkabiztonsági ismeretek Nullponteltolás meghatározása Programmegszakítás és-újraindítás szabályai Síkmértani szerkesztések Szabványok használata Szerszámkorrekció meghatározásának módjai Szögek mérése és ellenőrzése Tűzvédelem ”B” típusú ismeret: A forgácsoló eljárások alkalmazási területei szerszámai gépei főbb paraméterei az elérhető pontosság felületi érdesség lehetőségei A gyártási eljárások biztonságtechnikája A gyártási hibák fajtái és ezek eredete A hidegalakítás fogalma változatai eszközei főbb paraméterei
A munkadarab legyártása A munkadarabok méretének beállítási módszerei (korrekciózás) Adatátvitel a CNC-szerszámgépről a számítógépre Adatátvitel a számítógépről a CNC-szerszámgépre Alak- és helyzetpontosság mérése és ellenőrzése Az ipar területén használatos nemfémes anyagok eredetük tulajdonságaik jellemző felhasználási területeik Az iparban használatos fémes anyagok fizikai kémiai mechanikai technológiai tulajdonságai Beállítások CNC-program fogalma a programok felépítése CNC-szerszámgépek vonatkoztatási pontjai Egyengetés Előgyártmány gyártási technológiák (képlékeny meleg- és hidegalakítások öntészeti eljárások) Előrajzolás Gépi forgácsolás szerszámai Gyalulás vésés Hajlítás Hegesztési rajzjelek varratábrázolások Hosszméretek mérése és ellenőrzése Hőkezelési technológiák Képlékenyalakítás Képlékenyalakítás gépi berendezéseinek szerkezeti kialakítása működési jellemzői Kézi és kisgépes forgácsolás Korrózióvédelem Köszörülés Mérési utasítás Mérőeszközök alkalmassági vizsgálatának ismerete Mértékegységek Metallográfiai tulajdonságok Műszaki mérés eszközeinek ismerete Műszaki rajzok olvasása értelmezése készítése Nemoldható kötések jellemzői és készítésének A szakmai képzés során szem előtt kell tartani, hogy a
technológiája berendezései eszközei Nullponteltolás fogalma Nullponteltolás megadása a szerszámgépeken nullpont-tárolók Nyújtás Oldható kötések jellemzői Szabványhasználati ismeretek Szabványos ipari vasötvözetek Szabványos könnyűfémötvözetek Szabványos színesfémötvözetek Szerelési technológiák Szögek mérése és ellenőrzése Technológiai információk programozása ”C” típusú ismeret: A munkavégzés szabályai Általános fizikai jellemzők kiszámítása Diagramok olvasása értelmezése készítése Egyszerűbb szilárdsági méretezési eljárások Felhasználói programok Geometriai méretek kiszámítása Géprajzi alapfogalmak Hagyományos és CNC-szerszámgépek Ipari anyagok technológiai tulajdonságai Mérési utasítás Munkavégzés szabályai Működési jellemzők kiszámítása Nemoldható kötések Reszelés fűrészelés köszörülés Síkmértani szerkesztések Szabványos ipari vasötvözetek Szabványos könnyűfémötvözetek Szabványos színesfémötvözetek ”D” típusú ismeret: Ábrázolási módok munkaköri feladatok mindennapi végrehajtására a
szakemberek csak megfelelő készségek és kompetenciák birtokában képesek. Ezért fejlesztési követelményként az alábbiakban felsorolt készségek és kompetenciák fejlesztését kell kitűzni. A szakmai készségek szintenként: ”5”-s szintűek: Diagram nomogram olvasása értelmezése Fémmegmunkáló kéziszerszámok és kisgépek használata Gépészeti rajz olvasása értelmezése Gépi forgácsoló szerszámok Gépipari mérőeszközök használata Gépkönyv kezelési szerelési karbantartási útmutató
használata Gyártási eljárások kiválasztása Hosszmérő és ellenőrző eszközök Mérési eredmény megadása Munkabiztonsághoz kapcsolódó jelképek értelmezése Munkabiztonsághoz kapcsolódó színjelölések értelmezése
Munkabiztonsági eszközök felszerelések használata Műszaki táblázatok kezelése Nullponteltolás meghatározása Összetett méret- alak- és helyzetmérés Szabványok táblázatok használata Szerszámok kiválasztása Technológiai információk programozása ”4”-s szintűek: Diagram nomogram olvasása értelmezése Egyszerű megmunkáló programok írása Elsősegélynyújtás Felhasználói programok alkalmazása Folyamatképesség-vizsgálat Gépek kiválasztása Gépészeti alkatrészrajz készítése Gépészeti rajz olvasása értelmezése Gépipari mérőeszközök használata Gépkönyv kezelési szerelési karbantartási útmutató használata Gyártásközi hőkezelések tervezése Információforrások kezelése Kézi forgácsoló szerszámok használata Mérési jegyzőkönyv készítése Műszaki táblázatok kezelése
Pozicionálás a szerszámgépeken Roncsolásmentes anyagvizsgálatok Roncsolásos anyagvizsgálatok Szabadkézi vázlatkészítés Szerszám- és munkadarab befogó készülékek használata Szerszámgépek üzemeltetése Technológiai vizsgálatok ”3”-s szintűek: Általános minőségű hegesztett kötés készítése Egyéb mérőeszközök használata Fémmegmunkáló kéziszerszámok és kisgépek használata Információforrások kezelése Köznyelvi szöveg fogalmazása írásban Műszaki táblázatok kezelése Szabadkézi vázlatkészítés Szövetszerkezetek vizsgálata mikroszkóppal ”2”-s szintűek: Diagram nomogram olvasása értelmezése Gépészeti alkatrészrajz készítése Íráskészség fogalmazás írásban
A szakképesítéshez kapcsolódó kompetenciák, típusonként: Személyes kompetenciák: Döntésképesség Felelősségtudat Kézügyesség Önállóság Pontosság Precizitás Szabálykövető magatartás Szakmai igényesség Térérzékelés Testi erő Társas kompetenciák: Határozottság Kapcsolatteremtő készség Kommunikációs rugalmasság Szervező készség Udvariasság Módszerkompetenciák: Áttekintő képesség Döntésképesség Elővigyázatosság Felelősségtudat Figyelemösszpontosítás Gyakorlatias feladatértelmezés Kreativitás Logikus gondolkodás Önállóság Tervezési készség
ÓRATERV (óra/hét) Gépészet szakmacsoport TANTÁRGY Közismereti tantárgyak Informatika Közismereti óraszám összesen*: Műszaki rajz Ipari anyagok és előgyártmányok Geometriai mérések Géprajzi alapismeretek Általános gépészeti munka-, baleset-, tűz- és környezetvédelmi feladatok Anyagválasztás elmélet Anyagvizsgálat Gépészeti alapismeretek Informatika Gépészeti kötések Képlékeny alakítás, előgyártmány gyártás Szakmai elmélet összesen (624 óra): Szakmai alapgyakorlat
9.
10.
11.
12.
24
24
21
21
2 26 2 1
2 26
2 23
2** 23
2 2 1 1
Szakmai gyakorlat összesen (560 óra):
3 4 4
3 4 4
6 4 4
Szakmai óraszám összesen (1184 óra):
7
7
10
10
33
33
33
33
* Kerettanterv 2003 alapján ** Együtt szervezendő, értékelendő
két csoportban
1 2
2** 2 2 6 4 4
ÖSSZES ÓRASZÁM / HÉT:
Megjegyzés
három csoportban
ÖSSZESÍTETT ÓRATERV (óra/hét) Gépészet szakmacsoport TANTÁRGY
9.
10.
11.
12.
Magyar nyelv és irodalom Történelem és állampolgári ismeretek Társadalomismeret és etika Idegen nyelv Matematika
4 2
4 2
4 3
4
4
4 2 1 4
4
4
4
4
Ének - zene Rajz és vizuális kultúra Osztályfőnöki Testnevelés és sport Fizika Földünk és környezetünk Biológia Kémia Informatika
1
1
1 3 2 1 1 1 2 26 2 1
1 3 2 1 1 1 2 26
1 2 3
1 1 2 2
2 23
2 23
Közismereti óraszám összesen*: Műszaki rajz Ipari anyagok és előgyártmányok Geometriai mérések Géprajzi alapismeretek
4
két csoportban két csoportban (12.évflyamon)
két csoportban
1 2
Általános gépészeti munka-, baleset-, tűz- és környezetvédelmi feladatok
2
Anyagválasztás elmélet Anyagvizsgálat Gépészeti alapismeretek Informatika Gépészeti kötések Képlékeny alakítás, előgyártmány gyártás
2 1 1
Szakmai óraszám összesen
3 4 7
3 4 7
6 4 10
2 2 2 6 4 10
Óraszám összesen:
33
33
33
33
Szakmai elmélet összesen Szakmai alapgyakorlat
Megjegyzés
három csoportban
Műszaki rajz 9. évfolyam 2 óra/hét, 72 óra/év, elmélet, osztálykeretben elméleti szaktanterem Témakörök (óraszámok) Műszaki rajz 72 óra
Tartalmak Tanulói tevékenységformák Síkmértani szerkesztések, térelemek kölcsönös 50/Információk feladattal vezetett rendszerezése, helyzete, vetületi és axonometrikus ábrázolás. 50/Önálló szakmai munkavégzés, Síkmetszés, valódi nagyság meghatározása, kiterítés. Áthatások, áthatások alkatrészrajzokon Az ábrázoló geometria alapjai. Hasáb síkmetszése. A gépészetben gyakorta előforduló mértani testek áthatásai Rajzi ábrázolási módok. A perspektivikus és az axonometrikus ábrázolás. A képsík-rendszer. Az európai vetítési módszer. A nézetrend. Nézeti és metszeti ábrázolás Ipari anyagok és előgyártmányok 9. évfolyam 1 óra/hét, 36 óra/év, elmélet, osztálykeretben elméleti szaktanterem
Témakörök (óraszámok) Anyagjelölések értelmezése 36 óra
Tartalmak Gyakorlati jelentőségű szabványos ötvözetek áttekintése Az ipari vasötvözetek csoportosítása: Az ötvözők és szennyezők hatása az acélok tulajdonságaira. Az acélok osztályozása és jelölései a MSZ és EN szerint. A vas- és acélöntvények osztályozása és jelölései a MSZ és EN szerint. Az alumínium ötvözőanyagai, ötvözeteinek osztályozása és jelölései az MSZ és EN szerint A réz ötvözőanyagai, ötvözeteinek osztályozása és jelölései az MSZ és EN szerint Az ón, ólom és a horgany ötvöző anyagai, ötvözeteinek osztályozása és jelölései az MSZ és EN szerint Anyagkiválasztás Anyagok tulajdonságai (mechanikai, technológiai) Az anyagkiválasztás műszaki, gazdasági szempontjai Az anyagok kikeresése táblázatokból és szabványokból A kohászati félkész termékek méretszabványai és műszaki szállítási előírások
Tanulói tevékenységformák 40/Információk feladattal vezetett rendszerezése, 20/Hallott szöveg feldolgozása jegyzeteléssel, 20/Hallott szöveg feladattal vezetett feldolgozása, 20/Tapasztalatok utólagos ismertetése szóban,
Geometriai mérések 10. évfolyam 1 óra/hét, 36 óra/év, elmélet, osztálykeretben Elméleti szaktanterem/Labor Témakörök (óraszámok) Geometriai mérések 36 óra
Tartalmak Tanulói tevékenységformák Mérési rendszerek Mértékegység-rendszerek A 40/Információk feladattal vezetett rendszerezése, hosszúságmérések alapelve. Mérési bázis A hossz- és 20/Információk rendszerezése mozaikfeladattal, szögméréseknél fellépő jellegzetes hibák A mérési 40/Kiscsoportos szakmai munkavégzés irányítással, eredmény bizonytalansága (mérési bizonytalanság). Az eredő mérési bizonytalanság kiszámítása A mérési feladathoz illeszkedő mérőeszközök kiválasztásának szempontjai Mechanikai hosszmérő eszközök jellemzői (mérőhasábok, tolómérő, mikrométer, indikátorok) Optikai hosszmérő eszközök jellemzői, villamos elven működő hosszmérő eszközök Szögmérő eszközök Kúposság mérése Tűrés, illesztés alapfogalmai, idomszerek jellemzői A felületi érdesség és mérése Alak és helyzettűrés, alak és helyzetellenőrzés Mérési jegyzőkönyv tartalma, felépítése Géprajzi alapismeretek 10. évfolyam 2 óra/hét, 72 óra/év, elmélet, osztálykeretben Elméleti szaktanterem
Témakörök (óraszámok) Géprajzi alapismeretek 72 óra
Tartalmak Géprajzi alapfogalmak. Alkatrész és összeállítási rajzok fogalma. Metszetábrázolások, szelvény egyszerűsített ábrázolások. Mérethálózat felépítése, különleges méretmegadások. Tűrés, illesztés . Felületi minőség . Jelképes ábrázolások Alkatrészrajzok szerkesztése felvételi vázlat alapján, rajzolvasás Alkatrészrajzok szabadkézi rekonstrukciója összeállítási rajzok, rajzdokumentációk elemzése Alkatrészrajzok elemzési szempontjai: fémszerkezetek rajzai A gépészeti technológiai dokumentumok tartalmi és formai sajátosságai. A dokumentáció készítésének, alkalmazásának, megőrzésének szabályai, eljárási rendje
Tanulói tevékenységformák 25/Alkatrészrajz összeállítási rajz értelmezése, 25/Műhelyrajz készítés tárgyról, 25/Összeállítási rajz elemzés hibakeresés, 25/Írásos elemzések készítése,
Általános gépészeti munka-, baleset-, tűz- és környezetvédelmi feladatok 11. évfolyam 2 óra/hét, 72 óra/év, elmélet, osztálykeretben Elméleti szaktanterem Témakörök (óraszámok) Általános gépészeti munka-, baleset-, tűz- és környezetvédelmi feladatok 36 óra
Környezetvédelmi ismeretek 20 óra
Elsősegélynyújtás elméleti és gyakorlati ismeretei 16 óra
Tartalmak Munkavédelem Munkavédelem célja, alapfogalmai Munkavédelem szervezeti és jogi kérdései Munkavégzés tárgyi és személyi feltételei Munkabiztonsági, ergonómiai követelmények Tűzvédelem Tűzveszélyes anyagok. Tűzveszélyességi osztályba sorolás Lehetséges Havaria események a melegüzemben Havaria esetére érvényes utasítások, rendelkezések Foglalkozásegészségügy Természetvédelem A természetvédelem és a környezetvédelem fogalma. A természetvédelmi jogszabályok. A védelem jelentősége. Nemzetközi szervezetek és egyezmények. Védett területek, nemzeti parkok, védett természeti területek A víz A víz fizikai, kémiai és biológiai jellemzői. Az ivóvíz minősége. Ipari és kommunális szennyvizek keletkezése. A vízszennyezés. A hőszennyezés. A közműolló. A kommunális és az ipari szennyvizek keletkezése és tisztítása. A vízminőség-védelem szabályozása A levegő A levegőszennyezés forrásai. Emisszió, transzmisszió, immisszió. Légszennyező gázok és hatásaik. Por és cseppfolyós szennyező anyagok. A légszennyezés csökkentésének módszerei. Technológiai lehetőségek A leválasztó berendezések típusai. Az ólomszennyezés. A szmog és a városi levegő. Gazdasági és egészségügyi károk. A levegőtisztaság-védelem. A hulladékok A települési és a termelési hulladék. A kommunális hulladék ártalmatlanítási módszerei, lehetőségei Égetés, rendezett lerakás, komposztálás, hulladékhasznosítás. Veszélyes hulladékok, különleges kezelést igénylő hulladékok. Ártalmatlanításuk módszerei, technológiái. Zaj és rezgés A hang és a rezgés fogalma. A bel-skála. A zaj élettani hatásai A zajszennyezés keletkezése. A környezeti rezgések keletkezése. A környezeti zaj- és rezgésvédelem szabályozása. Az ipari és a városi zajszennyezés. A védekezés lehetséges módjai Elsősegélynyújtás célja, feladata Sérülések ellátása (vérzések, törések stb.) Villamosság okozta sérülések Újraélesztés
Anyagvizsgálat
Tanulói tevékenységformák 50/Információk feladattal vezetett rendszerezése, 20/Feladattal vezetett kiscsoportos szövegfeldolgozás, 20/Információk rendszerezése mozaikfeladattal, 10/Jegyzetkészítés eseményről kérdéssor alapján,
50/Információk feladattal vezetett rendszerezése, 20/Feladattal vezetett kiscsoportos szövegfeldolgozás, 20/Információk rendszerezése mozaikfeladattal, 10/Jegyzetkészítés eseményről kérdéssor alapján,
80/Önálló gyakorlati feladatok, 20/Csoportos megbeszélés,
11. évfolyam 1 óra/hét, 36 óra/év, gyakorlat, csoportban Műszaki labor Témakörök (óraszámok) Anyagvizsgálatok 36 óra
Tartalmak Tanulói tevékenységformák Az anyagvizsgáló eljárások csoportosítása cél és módszer szerint. 40/Információk feladattal vezetett Fizikai vizsgálatok (viszkozitás értelmezése, mérési eljárásai, rendszerezése, eszközei, sűrűségmérés). A kémiai vizsgálatok fajtái, a mérések elve, 20/Hallott szöveg feldolgozása mintavétel. A mechanikai vizsgálatok elméleti alapjai, a vizsgálatra jegyzeteléssel, vonatkozó szabványelőírások (gép, próbadarab, szakítódiagram 20/Hallott szöveg feladattal vezetett elemzése stb.), ReH; ReL; Rm; A10, illetve A80, a hengeres feldolgozása, próbatestnél Z, a finomlemez próbatestnél r, n értékének 20/Tapasztalatok utólagos meghatározása. Az ütőmű, a próbatest, az ütőmunka megadása, a ismertetése szóban, kritikus átmenet értelmezése. Keménységmérések elve, módszerei. Hibakereső vizsgálatok (szemrevételezés, penetrációs, mágneses, örvényáramos repedésvizsgálat, ultrahangos, radiográfiai vizsgálatok) elve.
Anyagválasztás elmélet 11. évfolyam 2 óra/hét, 72 óra/év, elmélet, osztálykeretben Elméleti szaktanterem Témakörök (óraszámok) Anyagválasztás elméleti alapjai 72 óra
Tartalmak A tananyagelem elsajátítását célszerű az alábbi témakörök köré csoportosítani - a gépiparban felhasznált anyagok csoportosítása - metallográfiai alapismeretek - vasötvözetek nemvas fémek és ötvözeteik - hőkezelés - segédanyagok. Alapos elsajátítása nélkülözhetetlen - a gazdaságos anyagfelhasználást és a megkívánt mechanikai tulajdonságokat biztosító előgyártmány, - a gyártáshoz szükséges szerszám anyagminőségének helyes megválasztásához, - az anyag mechanikai és technológiai tulajdonságai (keménység, kopásállóság, egyneműség, feszültségmentesség, szemcseméret, szemcseszerkezet) célirányos megváltoztatásához szükséges hőkezelési technológia, - a legjobban megfelelő hűtő- és kenőanyagok kiválasztásához a leglényegesebb szempont az összefüggések megmutatása, amellyel a tanulói aktivitás is növelhető. Erősítsük a többi - elsősorban a műszaki és a természettudományos, valamint gyakorlati tantárgyakkal való koncentrációt a metallográfiai alapismereteknél - az általános jellemzők fontosak, amelyeket ismerni és alkalmazni kell a további témáknál, valamint a többi szakmai tárgynál is - az izotermás és a folyamatos hűtésű C-görbéket az Fe-Fe3C állapotábrából vezessük le. Fektessünk megfelelő hangsúlyt az Fe-Fe3C állapotábra, valamint a szövetdiagram megértetésére. A vasötvözeteknél az érvényes szabványos jelölést kell alkalmazni, azonban célszerű a régebbi szabványjelöléseket is megismertetni. A témakör tanításakor a metallográfiai alapismeretekben tanultakra kell támaszkodni (Pl. milyen ötvöző-anyagot tartalmazzon a meleg-szilárd acél; mely ötvözők növelik az acél korrózióállóságát; melyik ötvöző-anyag hatására lesz az acél finomszemcsés stb.) A hőkezelés témakörben az acélok gyakorlati hőkezelését tárgyaljuk. Tudják önállóan olvasni a C-görbéket, vizsgálják meg az ötvözőanyagok hatását a Cgörbe alakjára Részletezzük az edzés során fellépő hibákat, a hő okozta belső feszültség hatásait
Tanulói tevékenységformák 50/Hallott szöveg feldolgozása jegyzeteléssel, 20/Hallott szöveg feladattal vezetett feldolgozása, 5/Szöveges előadás egyéni felkészüléssel, 10/Információk feladattal vezetett rendszerezése, 15/Olvasott szöveg feladattal vezetett feldolgozása,
Gépészeti alapismeretek 11. évfolyam 1 óra/hét, 36 óra/év, elmélet, osztálykeretben Elméleti szaktanterem Témakörök (óraszámok) Statika 20 óra
Szilárdságtan 16 óra
Tartalmak A tantárgy tartalma, követelmények Erő fogalma Műveletek erőkkel Súlypontszámítás Tartók terhelése és vizsgálata Stabilitás Igénybevételek hatására keletkező feszültségek Egyszerű és összetett igénybevételek méretezése és ellenőrzése A gépiparban való alkalmazás összefoglalása
Tanulói tevékenységformák 20/Hallott szöveg feldolgozása jegyzeteléssel, 50/Hallott szöveg feladattal vezetett feldolgozása, 30/Önálló szakmai munkavégzés közvetlen irányítással,
Informatika 12. évfolyam 2 óra/hét, 64 óra/év, elmélet, csoportban Számítógépterem Témakörök (óraszámok) CAD programok AutoCAD softver 32 óra
Tartalmak Tanulói tevékenységformák A tantárgy tartalma, követelmények 50/Információk feladattal vezetett rendszerezése, CAD-program és más alkalmazások közti 50/Feladattal vezetett kiscsoportos kapcsolatok szövegfeldolgozás, CAD-program lehetőségei a műszaki dokumentációk készítésénél Az AutoCAD ablak és a működést befolyásoló beállítások. Alapfogalmak: raszter, háló, orto, jelek, ikonok.
Témakörök (óraszámok) AutoCAD softver CAD rajzolás 32 óra
Tartalmak Az AutoCAD ablak és a működést befolyásoló beállítások. Alapfogalmak: raszter, háló, orto, jelek, ikonok. Speciális billentyűk használata, a beállítások elmentése a prototípus fájlba. Fóliák alkalmazása, új fóliák létrehozása, hozzárendelések Vonalak, rajzelemek rajzolása, abszolút, relatív és polár-koordináták alkalmazása. A szövegírás tudnivalói, attributumok. Keret és szövegmező készítése. A méretmegadás alapjai. CAD program segítségével rajzdokumentációk készítése, síkbeli rajz Különféle rajzdokumentációk készítése CAD programmal Áttekintés a műszaki felhasználásról
Tanulói tevékenységformák 50/Információk feladattal vezetett rendszerezése, 50/Feladattal vezetett kiscsoportos szövegfeldolgozás,
Gépészeti kötések 12. évfolyam 2 óra/hét, 64 óra/év, elmélet, osztálykeretben Elméleti szaktanterem Témakörök (óraszámok) Gépészeti kötések elméleti alapjai 64 óra
Tartalmak A kötések fogalma, felosztásuk (oldható és nem oldható kötések), alkalmazási területük Oldható kötések Csavarmenet származtatása, menetprofilok, menetelemek, menettípusok. Csavarok, csavaranyák, anyaguk jelölése Csavarozás és szerszámai Csavarbiztosítási eljárások jellemzői. Menetkészítés szerszámai, segédeszközei, segédanyagai A menetfúrás és menetmetszés előkészítő műveletei, a csavarmenet készítés és a csavarkötés munkabiztonsági előírásai. Csavarmeghúzási nyomaték korlátozása. Ék-, retesz-, csapszeg- és bordáskötés jellemzői, tűrések, illesztések, ábrázolásuk. A szabványos szegecsek fajtái és fő alkalmazási területei. Különféle szegecskötési megoldások (átlapolt, hevederes, egysoros, többsoros), alkalmazási területük, ábrázolásuk. Hegesztett, forrasztott, ragasztott kötések. Hegesztés - a kötések rajzi ábrázolásának értelmezése - a hegeszthetőség feltétele - a gázhegesztés eszközei, anyagai, segédanyagai, - a lángvágás eszközei, anyagai, segédanyagai, - a villamos ívhegesztés eszközei, berendezései, anyagai, segédanyagai. Speciális hegesztési eljárások csoportosítása, jellemzőik - fogyó elektródás hegesztés - wolfram elektródás hegesztés - széndioxid védőgázas hegesztés - fedettívű hegesztés - a keményforrasztás eszközei, anyagai, segédanyagai, alkalmazási területe. Lágy és keményforrasztás lényege, alkalmazási területe. Az adhézió fogalma. A forrasztás felület-előkészítése. Alkalmazott segédanyagok. Savas és savmentes dezoxidáló szerek - az összekötendő elemek előzetes megmunkálása és felületi kezelése - a lágyforrasztás eszközei, anyagai, segédanyagai, alkalmazási területe - a ragasztás eszközei, anyagai, segédanyagai, alkalmazási területe
Tanulói tevékenységformák 40/Információk feladattal vezetett rendszerezése, 20/Hallott szöveg feldolgozása jegyzeteléssel, 20/Hallott szöveg feladattal vezetett feldolgozása, 20/Tapasztalatok utólagos ismertetése szóban,
Képlékeny alakítás, előgyártmány gyártás
12. évfolyam 2 óra/hét, 64 óra/év, elmélet, osztálykeretben Elméleti szaktanterem Témakörök (óraszámok) Képlékeny alakítás előgyártmány gyártás 24 óra
Előgyártmány és képlékeny alakítási tervezési gyakorlat 40 óra
Tartalmak Öntési eljárások (alkalmazási terület, alkalmazott minta, forma jellege, forma anyaga, formázás módja). Jellemző öntvényhibák, az öntvénygyártás balesetvédelmi előírásai. Kovácsolás (képlékenység, alakítási szilárdság, alkalmazott anyagok fő tulajdonságai, az alakítás hatása az anyag szerkezetére, kovácsoló eljárások szerszámai, műveletei, gépei, berendezései, segédanyagai, balesetvédelmi előírásai). Képlékeny cső- és rúdgyártó eljárások, hengerlés szerszámai, gépei, berendezései, felhasznált anyagai, segédanyagai, balesetvédelmi előírásai. A porkohászat felhasználási területei, a porkohászat technológiája. A gépipar területén alkalmazott forgácsnélküli alakító eljárások jellemzői és alkalmazási területei A forgácsnélküli alakító eljárások tervezési szempontjai A szerszámok üzemeltetésének feltételei, az üzemeltető gépek, biztonságtechnikai követelmények, az előforduló hibák és okaik, a technológiai jellemzők hatása - vágóműveletek (ollók, kivágás, lyukasztás stb.) - a hideg képlékenyalakítás alapjai - hajlító műveletek mélyhúzás - hidegfolyatás - egyéb képlékenyalakító műveletek (egyengetés, göngyölítés, peremezés, bordanyomás, fémnyomás, görgőzés stb.) Számítási és tervezési gyakorlat Öntvényrajz készítése (ráhagyások, a minta, a forma és a mag, osztósík, zsugorméret értelmezése). Kovácsdarab-szerkesztési előírások a felhasználás, a gyártás és a szerszámozás szempontjából, kovácsrajz készítése. Lemezek darabolása ollóval (az ollók típusai, az erőszükséglet meghatározása, elérhető pontosság, ráhagyás ollóval történő daraboláshoz). Kivágó-lyukasztó szerszám. Kivágás-lyukasztás (a vágás folyamata, a vágott felület minősége). A szerszámok általános felépítése, jellemzői (a bélyeg vezetése, az egyszerre végzett műveletek szerint, az elérhető pontosság). Az optimális vágórés, a szerszámelemek tűrése, gazdaságos anyagfelhasználás, sávterv, a szerszám nyomásközéppontja A kivágás, lyukasztás erő-, munka-, teljesítményszükséglete. Kenőanyag szerepe, fajtái Egyéb vágási műveletek, pontossági vágás, különleges vágószerszámok. A hajlítás (az anyag feszültségi és alakváltozási állapota, a semleges réteg, a hajlítás sugara). Az anyag rugózása, a kiindulási lemezméret meghatározása, hajlítószerszámok). A hajlítás erő-, munka-, teljesítményszükségletének meghatározása. Mélyhúzás Az anyag feszültségi és alakváltozási állapota, az alakváltozás mértéke. A húzási fokozat, a húzások számának meghatározása, húzóműveletek közötti hőkezelés Ráncosodás és megakadályozása. Teríték meghatározása (forgástest alakú munkadarab terítékének meghatározása számítással, szerkesztéssel, a teríték méreteinek kiigazítása a ráhagyásokkal). A húzóerő, munka és teljesítményszükséglet meghatározása. A mélyhúzó-szerszámok (ráncfogó nélküli szerszámok, ráncfogós szerszámok, ráncfogó típusok, sorozatszerszámok, kombinált szerszámok, a húzóélek lekerekítése, a húzórés, az alakadó elemek gyártási tűrése és kivitele)
Tanulói tevékenységformák 50/Hallott szöveg feldolgozása jegyzeteléssel, 20/Hallott szöveg feladattal vezetett feldolgozása, 5/Szöveges előadás egyéni felkészüléssel, 10/Információk feladattal vezetett rendszerezése, 15/Olvasott szöveg feladattal vezetett feldolgozása,
20/Kiscsoportos szakmai munkavégzés irányítással, 10/Kovácsrajz készítés tárgyról, 10/Öntvényrajz készítés tárgyról, 60/Önálló szakmai munkavégzés közvetlen irányítással (hidegalakító szerszám tervezése),
Szakmai alapgyakorlat 9. évfolyam 4 óra/hét, 144 óra/év, gyakorlat, csoportban gyakorlati szaktanterem Témakörök (óraszámok) Szerelési gyakorlat I. 48 óra
Fémipari alapgyakorlat 48 óra
Kézi forgácsolási gyakorlat 48 óra
Tartalmak Ékfajták és beépítési megoldásaik, az össze- és szétszerelés szerszámai eszközei, műveletei Reteszkötés fajtái és beépítési megoldásaik, az össze- és szétszerelés szerszámai, eszközei, műveletei. Rögzítő- és csapszegkötések alkalmazása, anyaguk, szerkezeti megoldásaik biztosítási és rögzítési módszerek, ezek elemei, a be- és kiszerelés szerszámai, készülékei, eszközei. A csavar-, ék-, retesz-, sajtolásos-kötések mint főbb szerelési eljárások szerszámainak és eszközeinek megválasztása, alkalmazásuk a gyakorlatban komplex feladatok elkészítése során Gépészeti és finommechanikai csavarbiztosítási eljárások jellemzői, alkalmazásuk Az előrajzolással szembeni követelmények. Az előrajzolás lépései a munkadarab ellenőrzése a munkadarab felületének megtisztítása, sorjázása, a felrajzolandó felület festése, színezése, a rajzoló- és mérőeszközök kiválasztása, előkészítése, előrajzolás, ellenőrzés. Az előrajzolás szerszámai, eszközei. Mérő- és ellenőrző eszközök. A felületszínezés lehetőségei A térbeli előrajzolás eszközei Az előrajzolás folyamata Az előrajzolás biztonságtechnikai előírásai Síkbeli és térbeli előrajzolás - síkbeli és térbeli előrajzolás eszközei, segédeszközei és mérőeszközeinek megválasztása adott feladat elvégzéséhez - többféle megmunkálást igénylő öntvények előrajzolásának gyakorlása Kézi megmunkálási gyakorlat, síkbeli és térbeli előrajzolás. A kézi forgácsoló műhely rendje, munka- és tűzvédelmi ismeretek rendszerezése. Alkatrészek illesztése: - illesztés reszeléssel, - hántoló szerszámok, eszközök, - lemezalkatrész készítése, - sík és ívelt felületek hántolása, - a dörzsárazás szerszámai és művelete, - tűrésezett furatok alak- és méretellenőrzése, - illesztés dörzsárazással, csiszoló és polírozó anyagok, szerszámok és gépek,- illesztés csiszolással, - oldható kötések készítése, szerelése, - komplex illesztési munkák, ellenőrző feladatok, - síkbeli és térbeli előrajzolás eszközei, segédeszközei és mérőeszközeinek megválasztása adott feladat elvégzéséhez, - többféle megmunkálást igénylő öntvények előrajzolásának gyakorlása
Tanulói tevékenységformák 10/Műszaki rajz értelmezése, 10/Szabadkézi rajz kiegészítése, 40/Kiscsoportos szakmai munkavégzés irányítással, 40/Műveletek gyakorlása,
10/Olvasott szöveg feladattal vezetett feldolgozása, 10/Műszaki rajz értelmezése, 10/Szabadkézi rajz kiegészítés, 40/Kiscsoportos szakmai munkavégzés irányítással, 30/Műveletek gyakorlása,
80/Önálló szakmai munkavégzés, 20/Csoportos megbeszélés,
Szakmai alapgyakorlat 10. évfolyam 4 óra/hét, 144 óra/év, gyakorlat, csoportban gyakorlati szaktanterem Témakörök (óraszámok) Gépi forgácsolási gyakorlat I. 96 óra
Tartalmak Tanulói tevékenységformák A gépi forgácsoló műhely rendje, munka- és tűzvédelmi 80/Önálló szakmai munkavégzés, ismeretek rendszerezése. Esztergálás - a gép felépítése, a 20/Csoportos megbeszélés, szerszámok alakja, él-geometriája, szerszámok élezése fordulatszámok, előtolások beállítása, biztonságos munkadarab és szerszámbefogás - szegnyereg használata (csigafúrók, csúcsfúrók befogása, furatkészítés, kúpesztergálás) - álló- és mozgóbábok, álló- és forgócsúcsok, síktárcsa és esztergaszív, esztergatüskék alkalmazása - hosszú és rövid alkatrészek kétoldali megmunkálása két csúcs között, tüskén. Belső felületek megmunkálása - külső és belső kúpfelületek esztergálása - külső- és belső menetek esztergálása, illesztése excentrikus csapok és furatok esztergálása. Gyalulás, vésés gyalugépek felépítése, szerszámai és készülékei, szerszám és munkadarab rögzítése - lökethossz és lökethelyzet beállítása megmunkálás gyalugépen - vésőgépek felépítése, szerszámai és készülékei, szerszám és munkadarab rögzítése - lökethossz beállítása. Marás - marógépek felépítése, szerszámai,
Témakörök (óraszámok)
Szerelési gyakorlat II. (Szerelési alkatrészgyártási feladatok) 48 óra
Tartalmak készülékei - munkadarabok és szerszámok felfogása, rögzítése asztalállítás, asztalmozgatás - sík és alakos felületek marása fogaskerekek készítése profilozó eljárással, osztófej kezelése. Köszörülés - sík- és palástköszörű-gépek felépítése, szerszámai, készülékei - köszörűkorongok minőségének ellenőrzése köszörűszerszámok és munkadarabok felfogása köszörüléshez furatok, palást- és síkfelületek köszörülése - bordástengely köszörülése Gépelemek szerelése - gördülőcsapágyak fel- és leszerelése tengelyvégre/ről és csapágyházba/ból - ékszíjtárcsák, fogaskerekek tengelyre fel és leszerelése, reteszek illesztése hengeres fogaskerekek és kúpkerekek szerelése - csigahajtómű szerelése, javítása - tengelykapcsolók és kilincsművek szerelése, javítása - fogaskerekes hajtóművek szerelése, javítása. Gépek, gépegységek, szerkezetek szerelése, javítása különféle gépek, gépegységek, szerkezetek szerelésénél, és javításánál alkalmazott szerszámok, készülékek és műszerek szétszerelés, hibajegyzék összeállítása - hibás alkatrészek javítása; cseréje, összeszerelés - javítás utáni próbaüzemeltetés, főbb paraméterek mérése - jegyzőkönyv készítése a próbaüzemeltetés körülményeiről, a próbaüzemeltetéskor szerzett tapasztalatokról, az észlelt hibákról
Tanulói tevékenységformák
20/Információk feladattal vezetett rendszerezése, 40/Kiscsoportos szakmai munkavégzés irányítással, 40/Önálló szakmai munkavégzés közvetlen irányítással,
Szakmai alapgyakorlat 11. évfolyam 4 óra/hét, 144 óra/év, gyakorlat, csoportban gyakorlati szaktanterem Témakörök (óraszámok) Nemoldható kötések 48 óra
Melegüzemi gyakorlat 24 óra
Anyagvizsgálat gyakorlat 36 óra
Tartalmak Hegesztési gyakorlat - lánghegesztő berendezések üzembe helyezése, kezelése - lánggyújtás, különböző minőségű lángok beállítása - olvasztás, tompa- és sarokvarratok készítése - kézi ívhegesztő berendezések üzembe helyezése - áramerősség beállításának gyakorlása különböző feszültségforrások, anyagok és elektródák esetén - ívgyújtás gyakorlása, tompa- és sarokvarratok készítése - komplex munkák, ellenőrző feladatok A kovácsolás technológiája, fajtái, szerszámai, berendezései A hőkezelések elméleti alapjai, technológiája, fajtái, szerszámai, berendezései Kézi kovácsolás (nyújtás, zömítés, egyengetés, lyukasztás, darabolás). Hőkezelések végzése, színre futtatás Keménység ellenőrzés Fémes anyagok vizsgálata - könnyűfém ötvözet felismerése cseppentéses eljárással - mechanikai vizsgálatok (szakítóvizsgálat, rugóacél rugalmassági modulusának és rugalmas hajlíthatóságának meghatározása, egyéb statikus vizsgálatok) Dinamikus vizsgálatok (Charpy) Keménységmérések Metallográfiai vizsgálatok (csiszolatkészítés, szövetszerkezet meghatározása makroszkópi, mikroszkópi) Hibakereső (roncsolás mentes) vizsgálatok
Tanulói tevékenységformák 10/Kiscsoportos szakmai munkavégzés irányítással, 40/Önálló szakmai munkavégzés közvetlen irányítással, 50/Önálló szakmai munkavégzés felügyelet mellett,
20/Információk önálló rendszerezése, 30/Hallott szöveg feldolgozása jegyzeteléssel, 50/Olvasott szöveg önálló feldolgozása,
20/Kiscsoportos szakmai munkavégzés irányítással, 20/Technológiai próbák végzése, 20/Technológiai minták elemzése, 30/Tapasztalatok helyszíni ismertetése szóban,
Témakörök (óraszámok) Mérés, ellenőrzés 36 óra
Tartalmak Külső felületek mérése, ellenőrzése tolómérővel, talpas tolómérővel, mikrométerrel, mérőórával. Belső felületek mérése, ellenőrzése mélységmérő tolómérővel, mikrométerrel, mérőórával. Szögmérés mechanikai szögmérővel, és optikai szögmérővel Szögmérések szinusz vonalzóval Külső kúpok mérése, ellenőrzése. Belső kúpok mérése, ellenőrzése. Mérés mérőhasábokkal Külső és belső felületek ellenőrzése idomszerekkel Külső és belső menetek jellemző méreteinek mérése, ellenőrzése. Munkadarabok mérése digitális mérőeszközökkel. Munkadarabok mérése mikroszkóppal. Felületi érdesség ellenőrzése, mérése. Körfutás ellenőrzése, tengely ütésellenőrzése, mérése mérőórával Munkadarabok alak- és helyzetpontosságának mérése. Egyenesség, síklapúság, derékszögesség, párhuzamosság, egytengelyűség, körkörösség ellenőrzése, mérése Mérési dokumentumok készítése Felvételi vázlatok készítése
Tanulói tevékenységformák 10/Hallott szöveg feldolgozása jegyzeteléssel, 40/Alkatrész rajz értelmezése, 30/Csoportos versenyjáték, 20/Csoportos megbeszélés,
Szakmai alapgyakorlat 12. évfolyam 4 óra/hét, 128 óra/év, gyakorlat, csoportban gyakorlati szaktanterem Témakörök (óraszámok) Vezérlés- és szabályozástechnika 32 óra
Tartalmak Pneumatikus energiaátvitel sajátosságai, hatáslánca és biztonságtechnikája. Pneumatikus energiaátvitel fizikai alapismeretei Elemtechnikai alapismeretek Pneumatikus alapkapcsolási gyakorlat Két munkahengeres rendszerek lefutó vezérlés Gépi forgácsolási gyakorlat II. Fúrási műveletek és gépeik Általános jellemzés. 32 óra Szerszámaik - csoportosításuk - élgeometria - a szerszámok kiválasztásának szempontjai Elérhető pontosság és felületi érdesség A forgácsoló erő-, teljesítményszükséglet és gépi idő számítása. Készülékek. A forgácskeresztmetszet, a forgácsoláskor fellépő erőhatások, a forgácsolóerőt befolyásoló tényezők, a forgácsoláskor fellépő hőjelenségek, hűtés, kenés, a forgácsoló szerszámok anyaga, kopása, az éltartamot befolyásoló tényezők, gazdaságos éltartam. A forgácsoláshoz szükséges mozgások és azok vizsgálata. Műveleti sorrend Készülékezési alapfogalmak. A technológiai értékek megválasztása. .Elvégzi a szerszámok élezését és a fúrásokat A munkadarabot befog, tájol Elvégzi a fúrásokat Elvégezi a gépkönyvben előírt, a szakmunkás feladatát képező karbantartást Ellenőrző méréseket végez a megmunkált felületen, az alkatrészrajzon szereplő méretek figyelembevételével Gépi forgácsolási gyakorlat III. Gyalulási eljárások és gépeik Általános jellemzés 32 óra Szerszámaik - csoportosításuk - élgeometria - a szerszámok kiválasztásának szempontjai. Gépek Készülékek Technológiai adatok megválasztása Szerszámélezés Elvégzi a gyalulást, ill. vésést (sík, horony) Biztonságtechnikai követelmények Ellenőrző méréseket végez a megmunkált felületen, az alkatrészrajzon szereplő méretek figyelembevételével Gépi forgácsolási gyakorlat IV. Üzemképes állapotba helyezi az esztergagépet - a (Sík és hosszesztergálási gépkönyv előírásai szerint; gyakorlat) Befogja és beállítja az előgyártmányt - a 32 óra megmunkáláshoz szükséges legmegfelelőbb
Tanulói tevékenységformák 75/Műveletek gyakorlása, 25/Munkamegfigyelés adott szempontok alapján,
50/Önálló szakmai munkavégzés, 30/Irányított csoportos szakmai munkavégzés, 20/Szakmai munkatevékenység megfigyelése,
50/Önálló szakmai munkavégzés, 30/Irányított csoportos szakmai munkavégzés, 20/Szakmai munkatevékenység megfigyelése,
50/Önálló szakmai munkavégzés, 30/Irányított csoportos szakmai munkavégzés, 20/Szakmai munkatevékenység megfigyelése,
Témakörök (óraszámok)
Tartalmak készülékbe, munkadarab befogóeszközbe Esztergálásra alkalmassá teszi a megmunkáló szerszámokat és befogja azokat Megmunkálja az alkatrészt: - acélból, nem vasfémből és műanyagból készült munkadarabokon külső és belső, hengeres és síkfelületeket készít. IT7 méretpontosságig és Ra = 3,2 felületi érdességig különböző esztergakésekkel, hűtő-kenőanyag alkalmazásával - acélból, nem vasfémből és műanyagból készült munkadarabokon külső és belső illesztett felületeket készíteni Ra = 3,2 felületi érdességig. Kifogja a munkadarabot, és az előírásoknak megfelelően tárolja a munkadarabokat. Elvégzi a gépkönyvben előírt, a szakmunkás feladatát képező karbantartást Ellenőrző méréseket végez a megmunkált felületen, az alkatrészrajzon szereplő méretek figyelembevételével
Tanulói tevékenységformák
ESTI TAGOZAT
-
A felnőttoktatás adatai A tagozat neve: Ganz Ábrahám és Munkácsy Mihály Szakközépiskola és Szakiskola Munkácsy Mihály Tagiskola esti tagozata Iskolatípus: szakközépiskola Az esti tagozat vezetési szerkezete Igazgató Tagozatvezető Adminisztrátor Osztályfőnökök Feladatmegosztás A tagozatvezető tartja a kapcsolatot az iskola vezetőivel, szorosan együttműködik az igazgatóhelyettesekkel. Az adminisztrátor végzi a ki- és beírást, adatnyilvántartást, levelezést, a kapcsolattartást a tanulókkal, tanárokkal. Az osztályfőnökök tartják osztályukkal a kapcsolatot, gondoskodnak a naplók megfelelő, pontos, és naprakész vezetéséről, figyelemmel kísérik a tanulók hiányzásait, megteszik a szükséges intézkedéseket.
I. Az esti tagozat nevelési programja I.1. Alapelveink: Legfőbb értéknek tartjuk, és munkánk során alkalmazzuk: a tudás, permanens tanulás, önművelés etikai, esztétikai érzékenység közösségi értékek: humánum, tolerancia természeti, társadalmi, kulturális környezet védelme anyanyelvi kultúra ápolása kommunikációs készség fejlesztése hazafiság, európaiság a személyiség kiteljesítésére való törekvés önbizalom, mások megbecsülése önfegyelem egységes, következetes, igényesség a tanulmányi követelményekben Fontos feladat a differenciált előképzettségű, eltérő műveltséggel rendelkező tanulók felzárkóztatása, szintre hozása valamennyi műveltségi területen. Ehhez a feladathoz járul a tanulás tanítása, hiszen a tananyag elsajátításában jelentős szerepet kap az önálló, egyéni felkészülés is.
I.2. Céljaink, alaptevékenységünk A képzés céljai és feladatai A tanuló sajátítsa el és rendszerezze korunk műveltségét, fejlessze ki az önművelés és önmegvalósítás igényét és képességét, készítsen fel az érettségi vizsgára. Az előzetes ismeretekre építve legyen tárgyalóképes, szóban és írásban tudjon kommunikálni a tanult idegen nyelven. Humán értékek elsajátítása, és ennek megfelelő felelősségtudat és életvitel kialakítása. A felnőttoktatás feltételei között az érettségi követelményszintek ismeretében elsősorban a középszintű érettségi vizsgára való felkészítést vállaljuk a rendszeres iskolai foglalkozások keretében. Képzési idő: 2 év Ezt a képzési formát azoknak ajánljuk, akik: az általános, illetve a szakképző iskolában szerzett tudásukat bővíteni kívánják érettségi vizsgát szeretnének tenni az érettségi birtokában valamilyen szakképesítés megszerzését tűzték ki célul. I.3. A tanulói jogviszony létesítésének és megszűnésének rendje A tanulók felvételi nélkül, jelentkezési lap kitöltésével jelentkezhetnek a tagozatra az előző tanulmányokat igazoló bizonyítványok bemutatásával. Bekerülés feltétele: a tanév megkezdéséig tankötelezettség teljesítése már rendelkeznek szakképzettséget igazoló bizonyítvánnyal, melyet iskolarendszerű képzési formában szereztek közismereti tantárgyak tanulása mellett a középiskola (gimnázium, szakközépiskola, szakiskola 9-10. évfolyamát eredményesen befejezték
I. 4. Feladataink A 2010/2011. tanévtől induló osztályunk/osztályaink a 11. évfolyammal kezdik tanulmányaikat, hiszen az ő esetükben élünk az évbeszámítás lehetőségével. Érvényes 9. 10. évként fogadjuk el a szakiskolában, szakközépiskolában és gimnáziumban elvégzett 9-10. évfolyamot, illetve a szakmunkás bizonyítványt. Az
158
emeltszintű érettségi felkészítés kötelezettségét a korlátozott óraszámok miatt nem tudjuk felvállalni, de várhatóan nem is lesz jelentős igény erre. Felelősséggel a középszintű érettségi célozható meg ebben a képzési formában. I. 5. A tagozat rendszere A tagozat nevelőtestülete nem önálló, az iskola nappali tagozatán is tanító, a közoktatási törvény 17.§-ában meghatározott tanári végzettséggel rendelkeznek. Az esti tagozaton az iskolarendszerű felnőttoktatás számára készült kerettantervre épülő helyi tanterv alapján, valamint az érettségi vizsga vizsgaszabályzatának kiadásáról szóló 100/1997.(VI.13.) kormányrendelet, továbbá az érettségi vizsga részletes követelményeiről szóló 40/2002.(V.24.) OM rendelet alapján tesz érettségi vizsgát a tanuló. Ezt megelőzi az évfolyamonkénti sikeres év végi záróvizsga letétele. I. 6. Tárgyi feltételek Az esti tagozat munkarendjét a nappali rendszerű oktatás munkarendjéhez igazítjuk. A tanítás a Munkácsy Mihály Tagiskola épületében történik. A tanítás munkarendje Az esti tagozaton hetenként két napon van tanítás, amely délután órarend szerint zajlik, 45 perces tanítási órákkal, az órák között 5 perces szünetekkel. A 11. évfolyamon heti 1,5 konzultációs órával, a 12. évfolyamon heti 2 óra konzultációs órával számolunk. Az iskolai könyvtár nyitvatartási rendje a hét meghatározott munkanapján igazodik a délutáni tanítás rendjéhez, hogy a könyvtár szolgáltatásait az esti tagozatos tanulók is igénybe tudják venni. Az iskola házirendje vonatkozik a felnőttoktatásban résztvevőkre is. Térítési díj: A térítési díj meghatározása a mindenkori érvényben lévő önkormányzati rendeletben meghatározott irányelvek szerint történik. I. 7. A tanulói jogviszony létesítésének és megszűnésének rendje A tanulók felvételi nélkül, a jelentkezési lap kitöltésével jelentkezhetnek az előző tanulmányukat igazoló bizonyítványok bemutatásával. A felnőtt képzésre csak a tanköteleskor betöltését követően lehet jelentkezni, felső korhatár nélkül. Átlépés vagy átvétel más iskolából, más iskolatípusból Azonos iskolatípusból nem évismétlő tanulók egyszerű átlépéssel, más iskolatípusból átlépni szándékozó egyedi mérlegeléssel, akár különbözeti vizsga letételével vehető át. A vizsga tárgyát és határidejét az előző bizonyítvány alapján a tagozatvezető határozza meg. A tanulók óralátogatási kötelezettsége, a tanulói jogviszony megszűnése A tanulói jogviszony megszűnik, ha a tanuló vizsgakötelezettségeinek, valamint előírt óralátogatási kötelezettségeinek nem tesz eleget. A tanulók óralátogatási kötelezettségét a 11/1994. MKM rendelet 34.§-ának figyelembevételével határoztuk meg. A kötelezően látogatandó óraszám az óratervben az adott évfolyamon előírt óraszám 60 %-a, amelynek 25 %-át meghaladó összes (igazolt és igazolatlan együtt) mulasztás esetén a tantestület döntése alapján, kizárható a tanuló. A kötelezően látogatandó óraszámon felüli 10 igazolatlan óra a tanulói jogviszony megszűnését vonja maga után. Igazolt mulasztásnak számít az a mulasztás, amit a tanuló hivatalos orvosi vagy munkahelyi igazolással tud igazolni. I. 8. A tanulók tanulmányi munkájának mérése, értékelése
159
Az esti tagozaton a tanév során félévkor vizsgát és év végén tantárgyanként osztályozó vizsgát tartunk, ahol a szaktanár tételhúzással, vizsgaszerűen értékeli a tanulók felkészültségét. Ezeknek formája általában az érettségi követelményeihez igazodik. A vizsgák rendjét a mindenkori tanév rendje határozza meg. A vizsga eredménye elvileg önmagában megadja a tanuló érdemjegyét, de minden pedagógiai érv amellett szól, hogy az évközi teljesítményt sem hagyjuk figyelmen kívül. Az év végi vizsgarendet az utolsó tanítási nap előtt legalább két héttel ki kell hirdetni. A sikertelen vizsga a tanév rendjében meghatározott időpontban megismételhető. Azok a tanulók, akik önhibájukon kívül, igazoltan nem tudnak részt venni a vizsgán, pótvizsgát tehetnek. Értékelési módszerek A vizsgákon a számonkérés formája az egyes tantárgyak érettségi vizsgakövetelményeihez, illetve módjához igazodik. Mód van arra is, hogy a folyamatosan jól szereplő tanulókat megajánlott vizsgajeggyel értékeljük, illetve az önállóan elkészített házi dolgozatok, órai kiselőadások képezhetik az értékelés részét. A vizsgára a szaktanár előre ismertetett tétel, illetve témakörsorozatot készít, amelyben csak a tanulókkal egyeztetett, kötelező tananyagba tartozó feladatok szerepelhetnek. A vizsgázót a szóbeli feleletnél megilleti a felkészülési idő (minimum 15 perc), elégtelen esetén póttételt kell húzatni. Osztályozó értekezlet Az eredmények összegzésének, lezárásának, rögzítésének fóruma az osztályozó értekezlet, melyen a nevelőtestület, illetve minden érintett szaktanár részt vesz. Az osztályozó értekezlet megvitatja az eredményeket, az esetleges eredménytelenség okait, és meghozza döntését. A minőségbiztosítási rendszer a nappali oktatáson követett stratégia alapján történik. I. 8. Személyi feltételek A felnőttoktatásnak nincs önálló tantestülete, sem főállású dolgozója, ezt a munkát a nappali tagozaton tanító tanárok látják el kötelező órában, illetve túlórában. I. 9. A pedagógiai munka belső ellenőrzésének rendje A tagozaton belüli belső ellenőrzési tevékenység megszervezéséért a tagozatvezető felel. Az ellenőrzés konkrét és tervszerű rendjét, az ellenőrzési tervet tanévenként el kell készíteni. Ez nem zárja ki bármely alkalommal az előre nem tervezett ellenőrzés, pl. óralátogatás jogosultságát. A nevelő-oktató munka belső ellenőrzésére jogosultak köre igazgató igazgatóhelyettes tagozatvezető Az ellenőrzés fajtái, módjai tanítási órák látogatása írásos dokumentumok felülvizsgálata tanulók írásbeli munkáinak, azok tanári értékelésének vizsgálata félévi, illetve év végi vizsgák meghallgatása Az ellenőrzés megtörténhet aláírással, illetve szükség esetén feljegyzésben, jegyzőkönyv felvételével. Az ellenőrzések tapasztalatait szóban, illetve írásban ismertetni kell az érintettekkel. Az ellenőrzések során megállapított hibák, hiányosságok pótlására záros határidőn belül módot kell találni, és erre ismételt ellenőrzés során visszatérni.
160
Helyi tanterv
1. Képzési forma és általános követelmények A helyi tanterv alapja a felnőttoktatás kerettanterve a középfokú nevelés, oktatás számára és az egyes tantárgyak általános és részletes érettségi követelményei. A helyi tanterv tartalmazza az egyes tantárgyak tanításának általános célkitűzéseit, minimum belépési szintjét, felzárkóztatási vagy szintre hozási programot, az egyes képzési formákra vonatkozó speciális célkitűzéseket, a tanulók elé állított követelményeket. Az ellenőrzés, értékelés folyamatának alapjait a képzést lezáró vizsgák követelményei határozzák meg. Az oktatás a 28/2000. (IX. 21.) OM rendelet a kerettantervek kiadásáról, valamint a 23/2001. (VII. 20) OM rendelet , az azokban foglalt kerettantervi ajánlások figyelembevételével folyik. Az érettségi vizsga a 100/1997. (VI. 13.) Kormányrendelet alapján zajlik, és követelményei, témakörei megfelelnek a 40/2002. (V. 24.) OM rendeletben foglalt részletes érettségi követelményeknek. 2. Az iskola egyes évfolyamain tanított tantárgyak, a kötelező és választott tanórai foglalkozások és azok óraszámai, az előírt tananyagok és követelmények 2.1 Alapelvek A tantárgyi tananyagok tartalma és a követelmények a hatályos kerettantervi rendeletekben, illetve a részletes érettségi követelményekben foglaltakkal összhangban vannak A képzés esti munkarend szerinti, a heti óraszám a nappali képzés 50 %-át eléri. A vizsgák (írásbelik és szóbelik egyaránt) a tanítási napoktól eltérő napokon is lehetnek, ezek időpontjait az iskola az osztályfőnökök útján hozza a tanulók tudomására. Az óratervet a középfokú nevelés-oktatás felnőttoktatási kerettanterve figyelembevételével alakítottuk ki. Az abban szereplő tananyagtartalmak megjelennek az egyes tantárgyak tartalmában, amit nevükkel is jelzünk (irodalom és művészeti ismeretek, magyar nyelv és kommunikáció, történelem, társadalmi ismeretek és etika, földünk és környezetünk. A nevelő oktató munka, a tanulói tevékenység alapvető színtere, a hagyományos osztálykeret rendszer. Lehetőség van arra, hogy a tanítási órát csoportbontásban szervezzük (idegen nyelv, informatika).
II. 1. Óraterv 9. évfolyam óraszám
10. évfolyam
11. évfolyam
12. évfolyam
óraszám/ óraszám/ óraszám/ óraszám/ óraszám óraszám óraszám hét hét hét hét
Anyanyelv / kommunikáció
37
1
37
1
37
1
32
1
Magyar irodalom
74
2
74
2
74
2
64
2
Matematika
111
3
111
3
111
3
96
3
Történelem
37
1
37
1
37
1
64
2
Társadalomismeret
37
1
37
1
37
1
-
-
Angol nyelv*
111
3
111
3
148
4
128
4
Német nyelv*
111
3
111
3
148
4
128
4
Fizika
37
1
37
1
Kémia
37
1
37
1
37
1
37
1
37
1
32
1
74
2,5
64
2
37
1
32
1
32
1
512
16
Földünk és környezetünk
Informatika
Fakultatív tantárgy **
Biológia
37
1
37
1
Művészeti ismeretek
37
1
37
1
Filozófia/etika Összesen
629
17
624
17
555
15,5
A *-al jelölt tantárgyak közül egy kötelezően választandó. A tanulás feltétele legalább 10 fő/csoport. A **-gal jelölt tantárgy kötelezően választandó a 11-12. évfolyamon, ez lesz az ötödik érettségi tantárgy. Választani lehet fizika, kémia, informatika, földünk és környezetünk. A tanulás feltétele legalább 10 fő/csoport. 11. évfolyam : heti 15,5-ből 1,5 konzultációs óra a 12. évfolyamon a heti 16-ból 2 óra konzultáció Minden tanulónak az érettségi vizsgaszabályzat szerint 5 tantárgyból kötelező érettségi vizsgát tenni. Kötelező: magyar nyelv és irodalom, matematika, történelem, idegen nyelv, kötelezően választandó a felsorolt tantárgyak valamelyike: fizika, kémia, földünk és környezetünk, informatika.
II.2. Tankönyvek és tanulási segédletek A tankönyvek listáját a tagozaton tanító tanárok közreműködésével az szmk-vezetők állítják össze. A tankönyvjegyzéket a tanulók a beiratkozáskor megkapják. A tankönyvrendelést az iskola tankönyvfelelőse végzi. Fontos szempont a taneszközök tartóssága, korszerűsége. II. 3. Magasabb évfolyamra lépés feltételei A magasabb évfolyamra az a tanuló léphet: aki megfelel az adott évfolyamon tanult tantárgyak követelményeknek, akinek a teljesítménye az osztályozó vizsgán megfelelt akinek egyetlen tantárgyból sincs év végi elégtelen osztályzata II. 4. A középszintű szóbeli érettségi vizsga témakörei MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM 1. Magyar nyelv 1.1 Ember és nyelv 1.2 Kommunikáció 1.3 A magyar nyelv története 1.4 Nyelv és társadalom 1.5 A nyelvi szintek 1.6 A szöveg 1.7 A retorika alapjai 1.8 Stílus és jelentés 2. Irodalom 2.1 Szerző és művek 2.1.1 Életművek a magyar irodalomból 2.1.2 Portrék 2.1.3 Látásmódok 2.1.4 A kortárs irodalomból 2.1.5 Világirodalom 2.1.6 Színház és dráma 2.1.7 A z irodalom határterületei 2.1.8 Regionális kultúra 2.2 Értelmezési szintek, megközelítések 2.2.1 Témák, motívumok 2.2.2 Műfajok, poétika 2.2.3 Korszakok, stílustörténet MATEMATIKA 1. Gondolkodási módszerek, halmazok, logika, kombinatorika, gráf 2. Számelmélet, algebra 3. Függvények, az analízis elemei 4. Geometria, koordinátageometria, trigonometria 5. Valószínűségszámítás, statisztika TÖRTÉNELEM 1. Az ókor kultúrája 2. A középkor 3. A középkori magyar állam megteremtése és virágkora 4. Szellemi, társadalmi és politikai változások az újkorban 5. Magyarország a Habsburg Birodalomban 6. A polgári átalakulás, a nemzetállamok és az imperializmus kora 7. A polgárosodás kezdetei és kibontakozása Magyarországon 8. Az első világháborútól a kétpólusú világ felbomlásáig
163
helyi
tantervében
szereplő
9. Magyarország története az első világháborútól a második világháborús összeomlásig 10. Magyarország 1945-től a rendszerváltozásig 11. A jelenkor 12. A mai magyar társadalom és életmód IDEGEN NYELV 1. Kommunikatív készségek Beszédértés, beszédkészség, szövegértés, íráskészség, egyéb készségek 2. Nyelvi kompetencia 3. Témák: Személyes vonatkozások, család, Ember és társadalom, Környezetünk Az iskola A munka világa Életmód Szabadidő, művelődés, szórakozás Utazás, turizmus Tudomány és technika FÖLDRAJZ 1. Térképi ismeretek 2. Kozmikus környezetünk 3. A geoszférák földrajza 4. A földrajzi övezetesség 5. A népesség-és településföldrajz 6. A világ változó társadalmi-gazdasági képe 7. A világgazdaságban különböző szerepet betöltő régiók, országcsoportok és országok 8. Magyarország földrajza 9. Európa regionális földrajza 10. Az Európán kívüli földrészek földrajza 11. A globális válságproblémák földrajzi vonatkozásai INFORMATIKA 1. Információs társadalom 2. Informatikai alapismeretek – hardver 3. Informatikai alapismeretek – szoftver 4. Szövegszerkesztés 5. Táblázatkezelés 6. Adatbázis-kezelés 7. Információs hálózati szolgáltatások 8. Prezentáció és grafika 9. Könyvtárhasználat KÉMIA 1. A periódusos rendszer 2. Kémiai kötések 3. Szilárd anyagok szerkezete, fizikai, kémiai tulajdonságuk 4. Sav-bázis reakciók 5. Dinamikus egyensúlyi állapot 6. Galvánelemek 7. Halogénelemek 8. Oxigéncsoport elemei 9. Alkálifémek és földfémek 10. A víz 11. A szén
164
12. Telített szénhidrogének 13. Telítetlen szénhidrogének 14. Halogénezett szénhidrogének 15. Az aldehidek 16. A szénhidrátok 17. Karbonsavak 18. Az aminosavak és a fehérjék 19. Nitrogéntartalmú szerves vegyületek FIZIKA 1. Az egyenes vonalú egyenletes mozgás 2. Az egyenes vonalú egyenletesen változó mozgás 3. A körmozgás és a rezgőmozgás 4. A szabadesés 5. A lendület, a lendületváltozás és a lendület megmaradási törvénye 6. Newton törvényei 7. A mechanikai munka és az energia megmaradási törvénye 8. Állapotegyenlet, gáztörvények 9. A halmazállapotok és változásaik 10. Megmaradási törvények ( anyag, energia, lendület, töltés…) 11. Az elektromos mezőt jellemző fizikai mennyiségek 12. Az áram mágneses hatása 13. A mozgási indukció és alkalmazása 14. Az elektromágneses hullámok 15. Geometriai optika. Lencsék 16. A fény, mint elektromágneses hullám 17. Az atom szerkezete 18. A radioaktivitás (természetes, mesterséges, alkalmazása) 19. A Nap 20. A csillagászat alapjai (a csillagok keletkezése, élete, halála…)
III. Az egyes tantárgyak helyi tantervei Magyar irodalom 9-12. 9. évfolyam évi óraszám: 74 óra;
Tevékenységformák Szükséges az önálló órai jegyzet- és vázlatkészítés képessége mind írott szövegből, mind előadásról, valamint az irodalmi és a nem irodalmi szövegek értő feldolgozása, illetve az önálló ismeretszerzésére. Ezen tevékenységek szinte minden tantárggyal való találkozáskor elengedhetetlenek. Fontos az irodalmi művek értelmezése, kulcsmondatok megtalálása, érvek kidolgozása az irodalmi művekben megtalálható helyzetek, szereplők megítélése kapcsán; az irodalmi alkotások értelmezése, elemzése. A tanulók szóban és írásban gyakorolják a különböző műnemekben megjelenő sajátosságok, tartalmak megítélését, a hozzájuk vezető elemzési módokat. Az irodalom és más művészeti ágak (képzőművészet, zene, színház és filmművészet) kapcsolatának megtapasztalása. Fontos eszköz és cél egyben, hogy a tanulók az iskolán, a tanórán kívüli tevékenységükkel gyarapítsák ismereteiket. Ezeket erősíteni, támogatni kell annak érdekében, hogy világossá váljon számukra, hogy az iskola és az iskolán kívüli világ nem két egymástól elzárt, külön létező struktúra, hanem egymás részei, hogy az iskolában szerzett ismeretek (nem elavult, holt ismeretanyag) felhasználhatók az iskolán kívül, és fordítva. 165
Választható tartalmak
Témakörök
Tartalmak
Szintre hozó blokk
Bevezetés az irodalom világába, rendszerezés; a tanult műnemek és a műfajok, az irodalomtörténeti anyag rendszerezése; verstani ismeretek felidézése mítoszok, mitológiák, mitologizálás, teremtésmítoszok, pusztulásmítoszok (részletek a görög mitológia teremtéstörténetéből) a görög mitológia főbb alakjai, történetei; a homéroszi eposzok; a görög líra főbb alakjai: Szappho, Anakreon és/vagy a római költészet legalább egy alakja; a görög dráma és színjátszás; Szophoklész: Antigoné című drámája a Biblia szerkezete, keletkezése; néhány (legalább 2-2) ó- és újszövetségi történet, ezek értelmezése, a kereszténységben betöltött szerepe; zsoltárok
A politeista világ irodalma I. – a mítoszok világa A politeista világ irodalma II. – a görögrómai kultúra irodalma
A zsidó-keresztény világ irodalma – a Biblia
A reneszánsz irodalma I – az angol reneszánsz dráma Mikszáth Kálmán
Kosztolányi Dezső
Karinthy Frigyes
Válogatás a XX. század második felének világirodalmából
az angol reneszánsz dráma és színjátszás; Shakespeare életének főbb állomásai, drámái; egy dráma feldolgozása; a 75. Szonett Mikszáth Kálmán életének, írói pályájának főbb állomásai; novelláinak (pl. Bede Anna tartozása, Tímár Zsófi özvegysége) és egy regényének elemzése egy novellája (pl. A kulcs) és az Esti Kornél c. novellafüzér, egy regényének (pl. Édes Anna) elemzése Karinthy Frigyes életének, írói-költői pályájának főbb állomásai, munkásságának jellemző vonásai néhány művön (pl. Tanár úr kérem, egy novella, részletek az Így írtok ti című műből) keresztül legalább egy regény feldolgozása Garcia Marquez, Sartre, Camus, Semprun, Huxley, Orwell, Golding, Hrabal, Szolzsenyicin művei közül
Részletek más keleti mitológiákból Arisztophanesz:Lüszisztrate c. komédiája; Phaedrus meséi
Bibliai témák és műfajok továbbélése a magyar és a világirodalomban, képzőművészetben és a zenében; a tananyagban nem tárgyalt bibliai történetek megismerése egy Shakespeare-dráma megtekintése színházban vagy videón, ennek megbeszélése Mikszáth életének és írói pályájának részletesebb megismerése filmfeldolgozás Karinthy Frigyes életének, íróiköltői pályájának részletesebb megismerése; Találkozás egy fiatalemberrel
a tananyagban szereplő, de nem tárgyalt mű megismerése; válogatás a klasszikus krimi (Doyle, Christie), sci-fi (Asimov, Lem) irodalmából Válogatás a XX. század legalább egy regény vagy elbeszélés és egy a törzsanyagban szereplő, de nem második felének magyar dráma Németh László, Ottlik Géza, Örkény tárgyalt mű megismerése; a irodalmából – epika, István, Márai Sándor, Déry Tibor művei közül művek filmes feldolgozásának dráma megtekintése videóról Válogatás a XX. század legalább két költő 1-2 versének megismerése a tananyagban szereplő, de nem második felének magyar (Pilinszky János, Weöres Sándor, Nagy László, tárgyalt mű megismerése; a irodalmából – líra Illyés Gyula, Szilágyi Domonkos, Vas István) kortárs magyar irodalom alkotóinak, alkotásainak bemutatása Az irodalom határterületei az irodalom megjelenése filmen, dalszövegben Mozi- vagy színház- vagy koncertés a kultúra más területein szabadon választott vagy kiállítás-látogatás, a példákon keresztül látottak, hallottak közös értékelése, megbeszélése; egy kortárs íróval és/vagy költővel való személyes találkozás, beszélgetés
166
A továbbhaladás feltételei A következő fogalmak megértése, helyénvaló használata: művelődéstörténeti korszak, korstílus, antikvitás, középkor, reneszánsz, mítosz, evangélium, próféta, példázat, parabola, zsoltár katarzis, konfliktus, prológus, epilógus, akció, dikció, retardáció, hármas egység, kardal, időmértékes verselés, verslábak, disztichon, Epikai, drámai és lírai formák, és a tanult műfajok felismerése. Az epikai és drámai művek szereplőinek és a köztük lévő kapcsolatok jellemzése, a művek szerkezetének bemutatása. A lírai művek szerkezeteinek, főbb elemeinek megnevezése. A fontosabb alkotók életrajzi adatainak ismerete. Az európai és a magyar irodalom közti kapcsolatok felismerése. Az időmértékes és az ütemhangsúlyos verselés felismerése, és néhány alapvető versforma ismerete. Memoriterként néhány sor az eposzokból, legalább 2 vers a magyar és a világirodalomból.
10. évfolyam évi óraszám: 74 óra; Tevékenységformák Szükséges az önálló órai jegyzet- és vázlatkészítés képessége mind írott szövegből, mind előadásról, valamint az irodalmi és a nem irodalmi szövegek értő feldolgozása, illetve az önálló ismeretszerzésére. Ezen tevékenységek szinte minden tantárggyal való találkozáskor elengedhetetlenek. Különösen fontos az irodalmi művek értelmezése, kulcsmondatok megtalálása, érvek kidolgozása az irodalmi művekben megtalálható helyzetek, szereplők megítélése kapcsán; az irodalmi alkotások értelmezése, elemzése a szükséges irodalomelméleti, -történeti ismeretanyag felhasználásával. A tanulók szóban és írásban gyakorolják a különböző műnemekben megjelenő sajátosságok, tartalmak megítélését, a hozzájuk vezető elemzési módokat. Az irodalom és más művészeti ágak (képzőművészet, zene, színház és filmművészet) kapcsolatának megtapasztalása. Fontos eszköz és cél egyben, hogy a tanulók az iskolán, a tanórán kívüli tevékenységükkel gyarapítsák ismereteiket. Ezeket erősíteni, támogatni kell annak érdekében, hogy világossá váljon számukra, hogy az iskola és az iskolán kívüli világ nem két egymástól elzárt, külön létező struktúra, hanem egymás részei, hogy az iskolában szerzett ismertek (nem elavult, holt ismeretanyag) felhasználhatók az iskolán kívül, és fordítva.
Témakörök
Választható tartalmak
Tartalmak
Szintre hozó blokk
A 9. évfolyam anyagának rövid áttekintése, rendszerezése A klasszicista dráma a francia klasszicista dráma és színjátszás jellegzetességei; Moliére drámái; egy vígjáték feldolgozása Az európai felvilágosodás az európai (angol, francia, német) felvilágosodás főbb irányzatai, gondolatai, képviselői; irodalmi megjelenése, a klasszicista stílus az irodalomban néhány példán keresztül Csokonai Vitéz Mihály
Csokonai Vitéz Mihály életének, költői pályájának főbb állomásai, költészetének jellemzői néhány versén keresztül (pl. Az estve, Konstancinápoly, Jövendölés az első oskoláról a Somogyban, Szegény Zsuzsi, a táborozáskor, A rózsabimbóhoz, Tartózkodó kérelem, A tihanyi ekhóhoz, A reményhez) A magyar romantika I. – a Katona József írói pályájának főbb állomásai; nemzeti drámairodalom Bánk bán című művének keletkezése, kezdete elemzése, értelmezése A magyar romantika II. – Kölcsey Ferenc életének, költői pályájának Kölcsey Ferenc főbb állomásai és költészetének jellemzőinek
167
lehetőség szerint egy dráma megtekintése színházban vagy videón, ennek megbeszélése; a kor irodalmából egy szabadon választott epikai vagy drámai mű (pl. Swift: Gulliver, Diderot: Az apáca, Schiller: Ármány és szerelem) bemutatása Csokonainak a tananyagban fel nem dolgozott vagy nem szereplő verseinek, a Dorottya című művének megismerése;
a magyar nyelvű színjátszás a XIX. század első felében Kölcsey Ferencnek a tananyagban fel nem dolgozott
bemutatása néhány versén keresztül (pl. Himnusz, Zrínyi dala, Zrínyi második ének, Vanitatum vanitas, Huszt, Emléklapra) A magyar romantika III. – Vörösmarty Mihály életének, költői pályájának Vörösmarty Mihály főbb állomásai és költészetének jellemző vonásai néhány versén keresztül (pl. Szózat, Gondolatok a könyvtárban, A Guttenbergalbumba, Az emberek, Országháza, Késő vágy, Ábránd, A merengőhöz, Előszó, A vén cigány); a Csongor és Tünde című drámája Petőfi Sándor Petőfi Sándor életének, költői pályájának fontosabb állomásai, költészetének jellemző vonásai, változásai néhány versén keresztül (pl. A virágnak megtiltani nem lehet, Befordultam a konyhára, Sors, nyiss nekem tért, Egy gondolat bánt engemet, A XIX. Század költői, Arany Jánoshoz, Beszél a fákkal a bús őszi szél…, Szeptember végén, Minek nevezzelek? A puszta, télen, Nemzeti dal, Föltámadott a tenger…, Itt benn vagyok a férfikor nyarában, Európa csendes, újra csendes…, Szörnyű idő…); epikus művei közül A helység kalapácsa Arany János életének, költői pályájának Arany János fontosabb állomásai, nagyepikai művei közül a Toldi estéje, balladáinak rendszerezése példákkal (pl. V. László, Ágnes asszony, Zách Klára, Szondi két apródja, A walesi bárdok, Az örök zsidó, Tengeri-hántás, Híd-avatás, Vörös Rébék, tetemre hívás); lírai alkotásai (Letészem a lantot, Kertben, Epilógus, Mindvégig, A tölgyek alatt) A magyar romantikus Jókai Mór életének, írói pályájának főbb regény – Jókai Mór állomásai; egy romantikus regény (pl. Az arany ember) elemzése Az XIX. század második művek a realista epikából: egy francia felének világirodalma I. – (Stendhal, Balzac, Maupassant) és egy orosz epika (Gogol, Tolsztoj, Dosztojevszkij) mű elemzése
vagy nem szereplő verseinek megismerése; értekező prózája: részletek a Parainesis Kölcsey Kálmánhoz című műből A költő életének, pályájának részletesebb megismerése, a tananyagban fel nem dolgozott vagy nem szereplő művének megismerése; a Csongor és Tünde megtekintése színházban vagy videón Az apostol és más a tananyagban nem szereplő Petőfi-mű megismerése
Petőfi és Arany barátságának irodalmi emlékei; a tananyagban fel nem dolgozott vagy nem szereplő balladák, lírai alkotások megismerése
Jókai életének, írói pályájának részletesebb megismerése a tananyagban nem tárgyalt epikus mű megismerése
A továbbhaladás feltételei A következő fogalmak megértése, helyénvaló használata: klasszicizmus, rokokó, szentimentalizmus, romantika, nyelvújítás, komikus eposz, rapszódia, kaland-, levél-, utazó-, tézis-, történelmi regény, verses regény, tabló, idő- és értékszembesítő verstípus, létösszegző vers, enciklopédia, irónia, pátosz, szimultán verselés, epikus ballada, klasszikus strófaszerkezetek. A tárgyalt művekben megjelenő konfliktusok, álláspontok megértése, újrafogalmazása. A művek jelentésének, erkölcsi tartalmának felfogása és szóbeli, írásbeli ismertetése. Az alkotások tartalmi és formai jellemzőinek összefoglalása. A tanult irodalomtörténeti korszakok és alkotók ismerete. Memoriterként 2-5 vers a magyar irodalomból, 1 próza- és/vagy drámarészlet.
11. évfolyam évi óraszám: 74 óra;
Tevékenységformák Szükséges az önálló órai jegyzet- és vázlatkészítés képessége mind írott szövegből, mind előadásról, valamint az irodalmi és a nem irodalmi szövegek értő feldolgozása, illetve az önálló ismeretszerzésére. Ezen tevékenységek szinte minden tantárggyal való találkozáskor elengedhetetlenek. Különösen fontos az irodalmi
168
művek értelmezése, kulcsmondatok megtalálása, érvek kidolgozása az irodalmi művekben megtalálható helyzetek, szereplők megítélése kapcsán; az irodalmi alkotások értelmezése, elemzése a szükséges irodalomelméleti, -történeti ismeretanyag felhasználásával. A tanulók szóban és írásban gyakorolják a különböző műnemekben megjelenő sajátosságok, tartalmak megítélését, a hozzájuk vezető elemzési módokat. Az irodalom és más művészeti ágak (képzőművészet, zene, színház és filmművészet) kapcsolatának megtapasztalása. Fontos eszköz és cél egyben, hogy a tanulók az iskolán, a tanórán kívüli tevékenységükkel gyarapítsák ismereteiket. Ezeket erősíteni, támogatni kell annak érdekében, hogy világossá váljon számukra, hogy az iskola és az iskolán kívüli világ nem két egymástól elzárt, külön létező struktúra, hanem egymás részei, hogy az iskolában szerzett ismertek (nem elavult, holt ismeretanyag) felhasználhatók az iskolán kívül, és fordítva.
Választható tartalmak
Témakörök
Tartalmak
Szintre hozó blokk
A 10. évfolyam anyagának rövid áttekintése, rendszerezése
A középkor vallásos és világi irodalma
a középkor világnézete, művészeti stílusai (romanika, gótika); Szent Ágoston: Vallomások (részletek); himnuszok (Todi: Stabat Mater, Ómagyar Mária-siralom); Halotti beszéd és könyörgés; legendák (Szent Ferenclegenda, Margit-legenda); lovagi epika (Artus) és líra (Walter von der Vogelweide); a vágáns költészet (Carmina Burana) Dante és Villon Dante: Isteni színjáték – Pokol (részletek), keletkezése, jelentősége, világnézete; Villonversek (A jó tanítás balladája a rossz életűeknek) keletkezése, tartalmi és formai elemzése A reneszánsz irodalma II. a reneszánsz világszemlélet, stílus és a – Petrarca és Boccaccio humanizmus; Petrarca szonett-költészetének bemutatása 2 szonetten keresztül; 2 novella Boccaccio: Dekameron című művéből, keletkezése, szerkezete, a novella műfaja; a szonettek és a novellák reneszánsz vonásai A reneszánsz irodalma III. a magyar reneszánsz jellemzői, az európaitól – a magyar reneszánsz két eltérő vonásai, a reformáció hatásai; Pannonius nagy alakja: Janus életének főbb eseményei, elégia- és Pannonius és Balassi epigrammaköltészetének jellemző vonásai Bálint néhány versen keresztül; Balassi Bálint életének főbb állomásai, szerelmi, istenes és végvári költészetének bemutatása néhány versen keresztül A barokk irodalma – az ellenreformáció művészeti, irodalmi hatásai, Zrínyi Miklós: Szigeti a barokk stílus jellegzetességei; Zrínyi Miklós veszedelem életének főbb állomásai, tevékenysége; Zrínyi: Szigeti veszedelem (részletek) keletkezése, műfaji sajátosságai, szerkezete, a mű alapkoncepciója, célja, stílusa, verselése, nyelvi eszközei A magyar felvilágosodás a magyar felvilágosodás kezdetének kezdete jellegzetességei, képviselői; a magyar klasszicista irodalom néhány alakja (Bessenyei György, Kazinczy Ferenc és Batsányi János) és műveik, tevékenységük Berzsenyi Dániel Berzsenyi Dániel életének, költői pályájának főbb állomásai, óda- és elégiaköltészetének bemutatása néhány versén keresztül (pl. A magyarokhoz I., A magyarokhoz II., Osztályrészem, A közelítő tél, Levéltöredék barátném-hoz)
169
a középkor világának bemutatása a filmművészetben: a Napfivér, Holdnővér vagy az Excalibur vagy A rózsa neve című film megtekintése videón
Dante és Villon életének részletesebb megismerése
ismerkedés a reneszánsz képzőművészet alkotásaival
a magyar reformáció irodalma (Tinódi Lantos Sebestyén
Szemelvények Pázmány Péter, Mikes Kelemen műveiből
a magyar felvilágosodás irodalmi élete; a nyelvújítási harc és annak eredményei; a „testőrírók” munkái Berzsenyinek a tananyagban fel nem dolgozott vagy nem szereplő verseinek megismerése; episztolái (Dukai Takács Judithoz, Vitkovics Mihályhoz, A Pesti Magyar Társasághoz)
Az európai romantika
Az XIX. század második felének világirodalma II. – líra Az XIX. század második felének világirodalma III. – dráma Vajda János
Móricz Zsigmond
Az új magyar költészet megjelenése – Ady Endre
az európai (angol, francia, német, orosz) romantika jellegzetességei, válogatás a romantikus szerzők (Byron, Shelley, Keats; Hugo, Lamartine; Hoffmann, Heine; Puskin) művei közül a francia modern költészet néhány nagy alakja és műveik (Baudelaire: Kapcsolatok, Az albatrosz; Verlaine: Költészettan, Őszi chanson; Rimbaud: A magánhangzók szonettje, A meghökkentek) a modern drámairodalom kezdete: egy Csehovdráma: A cseresznyéskert vagy a Három nővér vagy a Ványa bácsi; és egy Ibsen-dráma: a Nóra vagy a Vadkacsa elemzése Vajda János költészetének jellemzői néhány versén keresztül (pl. A virrasztók, A vaáli erdőben, Az üstökös, Credo, Nádas tavon, Húsz év múlva, Harminc év után) Móricz Zsigmond életének, írói pályájának főbb állomásai, a Barbárok, a Tragédia és a Szegény emberek című novellák közül kettőnek, illetve egy regényének (az Úri muri vagy a Rokonok) elemzése Ady Endre életének, költői pályájának főbb állomásai és költészetének bemutatása néhány versén keresztül (pl. Góg és Magóg fia vagyok én…, A magyar ugaron, Páris, az én Bakonyom, Párisban járt az Ősz, Lédával a bálban, Elbocsátó, szép üzenet, Új vizeken járok, Sírni, sírni, sírni, Harc a Nagyúrral, Fölszállott a páva, Vér és arany, A fekete zongora, A magyar Messiások, A téli Magyarország, A Sion-hegy alatt, A muszáj Herkules, Nekünk Mohács kell, Szeretném, ha szeretnének, Séta bölcső-helyem körül, A Tűz csiholója, Történelmi lecke fiúknak, Hunn, új legenda, Mag hó alatt, Intés az őrzőkhöz, Ifjú szívekben élek, Őrizem a szemed, Ember az embertelenségben, Nézz, Drágám, kincsemre, Emlékezés egy nyár-éjszakára, Krónikás ének 1918-ból, De ha mégis?)
a tananyagban nem tárgyalt vagy nem szereplő romantikus alkotók (pl. Poe) műveik; az európai romantika képzőművészeti alkotásai Walt Whitman: Téli mozdony; a tananyagban nem tárgyalt művek megismerése lehetőség szerint Csehov- és Ibsen-drámák megtekintése színházban vagy videóról Vajda János életének, költői pályájának részletesebb megismerése; Móricz életének és írói pályájának részletesebb megismerése Ady Endre életének és költői pályájának részletesebb és a tananyagban fel nem dolgozott vagy nem szereplő műveinek és publicisztikájának (pl. Egy kis séta) megismerése
A továbbhaladás feltételei A következő fogalmak megértése, helyénvaló használata: reformáció, testamentum, ellenreformáció, barokk, , eposz, eposzi kellékek, in medias res, deus ex machina, legenda, trubadúr, vágáns, lírai ballada, kommentár, novella, szonett, Balassi-strófa.humanizmus, realizmus, pozitivizmus, naturalizmus, impresszionizmus, szimbolizmus, szecesszió, avantgárd, futurizmus, expresszionizmus, szürrealizmus, aktivizmus, kubizmus, hangulatlíra, szerepvers, önmegszólító verstípus, képvers, fejlődésregény, karrierregény, regényciklus, drámai költemény, analitikus dráma, karcolat, paródia, szimultanizmus, szabad vers, képvers, kevert ritmusú vers, szimbólum, publicisztika. A XIX. és a XX századi művek elemzése, megbeszélése során önálló vélemény kialakítása, érvekkel való indoklása, képviselése. Közösen meg nem tárgyalt irodalmi művek elemzése megadott szempontok alapján. A művek szóbeli és írásbeli bemutatása, összehasonlító elemzése. Stílusirányzatok (az impresszionizmustól az avantgárd irányzatokig) jellegzetességeinek bemutatása. A magyar irodalomban felmerülő történelmi, társadalmi és erkölcsi kérdések megértése, újrafogalmazása szóban és írásban. Memoriterként szállóigék (legalább 3) Az ember tragédiájából, legalább 2 Ady-vers. 170
12. évfolyam évi óraszám: 64 óra;
Tevékenységformák Szükséges az önálló órai jegyzet- és vázlatkészítés képessége mind írott szövegből, mind előadásról, valamint az irodalmi és a nem irodalmi szövegek értő feldolgozása, illetve az önálló ismeretszerzésére. Ezen tevékenységek szinte minden tantárggyal való találkozáskor elengedhetetlenek. Különösen fontos az irodalmi művek értelmezése, kulcsmondatok megtalálása, érvek kidolgozása az irodalmi művekben megtalálható helyzetek, szereplők megítélése kapcsán; az irodalmi alkotások értelmezése, elemzése a szükséges irodalomelméleti, -történeti ismeretanyag felhasználásával. A tanulók szóban és írásban gyakorolják a különböző műnemekben megjelenő sajátosságok, tartalmak megítélését, a hozzájuk vezető elemzési módokat. Az irodalom és más művészeti ágak (képzőművészet, zene, színház és filmművészet) kapcsolatának megtapasztalása. Fontos eszköz és cél egyben, hogy a tanulók az iskolán, a tanórán kívüli tevékenységükkel gyarapítsák ismereteiket. Ezeket erősíteni, támogatni kell annak érdekében, hogy világossá váljon számukra, hogy az iskola és az iskolán kívüli világ nem két egymástól elzárt, külön létező struktúra, hanem egymás részei, hogy az iskolában szerzett ismertek (nem elavult, holt ismeretanyag) felhasználhatók az iskolán kívül, és fordítva.
Választható tartalmak
Témakörök
Tartalmak
Szintre hozó blokk
A 11. évfolyam anyagának rövid áttekintése, rendszerezése Babits Mihály életének, írói-költői pályájának főbb állomásai, költészetének jellemzői néhány versén keresztül (pl. A lírikus epilógja, Messze… messze…, Zrínyi Velencében, Esti kérdés, Húsvét előtt, Fortissimo, Cigány a siralomházban, A gazda bekeríti házát, Ősz és tavasz között, Balázsolás, Jónás imája); a Jónás könyve című művének elemzése Kosztolányi Dezső életének, írói-költői pályájának főbb állomásai és költészetének jellemző vonásai néhány versén keresztül (pl. Mint aki a sínek közé esett…, Mostan színes tintákról álmodom, Akarsz-e játszani? Boldog, szomorú dal, Halotti beszéd, Marcus Aurelius, Litánia, Hajnali részegség); A két költő életének, költői pályájának főbb állomásaik, költészetüknek jellemző vonásaik néhány versükön keresztül (Juhász Gyula versei közül például: Tiszai csönd, Testamentum, Milyen volt…, Anna örök; Tóth Árpád versei közül például: Meddő órán, Rímes, furcsa játék, Elégia egy rekettyebokorhoz, Körúti hajnal, Esti sugárkoszorú, Lélektől lélekig,) az avantgárd általános bemutatása, a főbb irodalmi irányzatok; Guillaume Apollinaire költészetének jellemző vonásai néhány versén keresztül (pl. Kikericsek, A megsebzett galamb és a szökőkút, A
A Nyugat első költői-írói nemzedéke I. – Babits Mihály
A Nyugat első költői-írói nemzedéke II. – Kosztolányi Dezső
A Nyugat első költői-írói nemzedéke III. – Juhász Gyula és Tóth Árpád
Az avantgárd
171
Babits Mihály életének és írói-költői pályájának részletesebb megismerése
Kosztolányi pályájának részletesebb feldolgozása, a tananyagban fel nem dolgozott vagy nem szereplő versek, novellák és regények, valamint egy Kosztolányi-esszé megismerése A két költő életének, költői pályájának részletesebb megismerése, a tananyagban fel nem dolgozott vagy nem szereplő verseikkel való találkozás
az avantgárd képzőművészet alkotásaival való megismerkedés
Mirabeau híd, Égöv); Kassák Lajos életének, írói-költői pályájának főbb állomásai, költészetének jellegzetességei a Mesteremberek és/vagy A ló meghal, a madarak kirepülnek című versein keresztül A XX. század első felének legalább egy regény és egy elbeszélés vagy világirodalmából – epika novella a német, vagy a cseh, vagy a francia, vagy az orosz, vagy az amerikai irodalom alkotásaiból, ennek feldolgozása A XX. század legalább két mű feldolgozása Gorkij, Brecht, világirodalma – dráma Dürrenmatt és Beckett drámái közül József Attila
Szabó Lőrinc
Radnóti Miklós
Válogatás a XX. század második felének világirodalmából Válogatás a XX. század második felének magyar irodalmából – líra Felkészülés az irodalom érettségi vizsgára
a tananyagban nem tárgyalt regény, elbeszélés, novella megismerése, filmes feldolgozásának megtekintése videóról válogatás a tananyagban szereplő, de nem tárgyalt szerzők műveiből, illetve válogatás Shaw, Pirandello, Ionesco, Stoppard, drámáiból József Attila életének, költői pályájának főbb József Attila életének, költői állomásai, költészetének jellemző vonásai pályának részletesebb megismerése; néhány versén keresztül (pl. Nem én kiáltok, a tananyagban fel nem dolgozott Tiszta szívvel, Ködből, csöndből, Klárisok, vagy nem szereplő versekkel való Favágó, Holt vidék, Külvárosi éj, A város találkozás peremén, Elégia, Óda, Eszmélet, Magad emésztő…, Levegőt!, Kései sirató, Gyermekké tettél, A Dunánál, Nagyon fáj, Thomas Mann üdvözlése, Ars poetica, Hazám, Karóval jöttél…, Íme, hát megleltem hazámat…) Szabó Lőrinc életének, költői pályájának Szabó Lőrinc életének, költői főbb állomásai; költészetének jellemző pályájának részletesebb vonásai néhány versén keresztül (pl. Az Egy megismerése, a tananyagban fel álmai, Semmiért Egészen, Lóci óriás lesz, nem dolgozott vagy nem szereplő Dsuang Dszi álma, Szun-Vu Kung lázadása, versekkel való találkozás Mozart hallgatása közben) Radnóti Miklós életének, költői pályájának Radnóti Miklós életének, költői főbb állomásai, költészetének jellemező pályájának részletesebb vonásai néhány versén keresztül (pl. megismerése, a tananyagban fel Huszonnyolc év, Federico Garcia Lorca, nem dolgozott vagy nem szereplő Tétova óda, Sem emlék, sem varázslat…, A versekkel való találkozás la recherche…, Erőltetett menet, Razglednicák és az eklogák) legalább egy regény feldolgozása Garcia a tananyagban szereplő, de nem Marquez, Sartre, Camus, Semprun, Huxley, tárgyalt mű megismerése; válogatás Orwell, Golding, Hrabal, Szolzsenyicin a klasszikus krimi (Doyle, Christie), művei közül sci-fi (Asimov, Lem) irodalmából legalább két költő 1-2 versének megismerése a tananyagban szereplő, de nem (Pilinszky János, Weöres Sándor, Nagy tárgyalt mű megismerése; a kortárs László, Illyés Gyula, Szilágyi Domonkos, magyar irodalom alkotóinak, Vas István) alkotásainak bemutatása az írásbeli érettségi vizsga követelményeinek és a szóbeli érettségi témaköröknek az áttekintése; rendszerezés
A továbbhaladás feltételei A következő fogalmak megértése, helyénvaló használata: egzisztencializmus, tömegkultúra, posztmodern, ekloga, idill, bukolika, tárgyias, költészet, négysoros, egysoros, egyperces novella, szonettciklus, groteszk, abszurd dráma, epikus dráma és színház, dokumentumregény, utópia, ellenutópia, síkváltás, toposz, parabola, abszurd, utópia, antiutópia. Az olvasott művek szövegének értelmezése, irodalomtörténeti jelentőségének és helyének meghatározása, stilisztikai jellemzőinek felismerése. A megismert szerzők életműveinek, alkotói pályáinak ismerete. Témák és műfajok változásainak figyelemmel 172
kísérése az irodalomtörténetben, illetve ezek megfogalmazása szóban és írásban. Portrékészítés a magyar és világirodalom nagy alakjairól. Memoriterként legalább 2 József Attila-vers, 2 vers Babits Mihály, Kosztolányi Dezső, Juhász Gyula, Tóth Árpád, Szabó Lőrinc és Radnóti Miklós művei közül.
173
Anyanyelv/kommunikáció 9-12.évfolyam
9. évfolyam évi óraszám: 37 óra Tevékenységformák
A középiskola szintjének megfelelő szövegértés fejlesztéséhez publicisztikai és közéleti szövegek feldolgozása, a gondolatmenet felismertetése, a nem kimondott tartalmak feltárása (hatáskeltés, befolyásolás eszközei) . A szövegelemzésekkel az ítélőképesség fejlesztése, ill. az alapvető érintkezési formáknak megfelelő szövegalkotás. A szóban elhangzó közlések során a helyzetnek megfelelő válaszadással a nyelvi norma és nyelvi illemtan fejlesztése. A szövegértés nem csupán kognitív megismerési folyamat. A szöveg vizuális és akusztikus percepciója, a denotatív és konnotatív jelentések, a befolyásolás nem verbális összetevőinek felismerése. A beszédhelyzet és a felhasznált nyelvi eszközök, megszólítási és kapcsolattartási formák viszonyának tanulmányozása, a helyzetnek megfelelő nyelvi eszközök alkalmazása. A kommunikáció a mondat és szöveg nyelvi szintjein megvalósuló leíró nyelvtani párhuzamokkal egészül ki. Témakörök A közlésfolyamat, tényezői és funkciói
A kapcsolat létrehozásának nehézségei, a beszédhelyzet A nem verbális kommunikáció kiegészítő, helyettesítő, megerősítő szerepei (önközlés, szabályozás, közlés) A jelek szerepe az élet és a tudomány különböző területein A nyelv mint jelrendszer
Tartalmak Az adó, vevő, csatorna, zaj, üzenet, kód – dekód A közlés, kifejezés, tájékoztatás mellett a poétikai funkció, a fatikus (kapcsolatteremtés és kapcsolatfenntartás) szerep
Választható tartalmak Az adó és vevő viszonyának szociális és emocionális háttere.
A mindennapi érintkezés nyelvi sztenderdjei A vitakultúra.
A kommunikációs konfliktusok feloldásának módjai
A non verbális kommunikáció.A térköztartás a kommunikációban A mondatfonetikai eszközök
Szólások és szólásmagyarázatok, közmondások a nyelvi kifejezés gazdagításában (szólások etimológiája)
Természetes és mesterséges jelek
A politikai és szépirodalmi szimbólumok
A jel és jelentés kapcsolata Jelentésárnyalatok, nem nyelvi jelek a szövegben A szövegbe ágyazott jelentés, a többletjelentések, a metakommunikatív tartalom a befolyásolás szolgálatában
A kommunikáció és szöveg A szövegjelentés: a téma (ismert és újságoló rész), a kulcsszó szerepe, a tételmondat
A mondatfajták, rendszermondat, Szövegmondat, mondategész, mondategység fogalma. A szabad és kötött szórend a magyar nyelvben A szófajok: fogalomszók, mondatszók, nem önálló szófajok, átmeneti szófajok, viszonyt jelölő szavak)
A továbbhaladás feltételei
A kommunikációs helyzetnek megfelelő nyelvhasználat, valamint szövegfeldolgozás kérdések alapján. Felelet, kiselőadás, írásbeli szövegek megalkotásában mutatott jártasság és a
174
mindennapi kommunikáció sztenderdjeinek elemzési készsége. A nyelvi jelenségek legalább két különböző szemléletű tipológiájának ismerete (ld. fent a mondattan és szófajok rendszere), a szöveg szerkezeti sajátosságainak alkalmazása és a logikai kapcsolatok ismerete és alkalmazása (oksági viszonyok, hasonlósági viszonyok, állítások egymáshoz való viszonya). Fogalmak kommunikáció, metakommunikáció, tömegkommunikáció, információ, adó, vevő, üzenet, kód - dekód, közeg, csatorna, funkció; szöveg, szövegmondat, rendszermondat, mondategész, mondategység, álszövegek, a szórend, kulcsszó, tételmondat, a szöveg tagolása (bekezdés, fejezet, expozíció, a figyelem felkeltése, a narráció, peroráció, megerősítés, érvelés, és cáfolat), szövegfajták és szövegtípusok Tevékenység félévente egy írásbeli tesztfeladat irodalmi nagydolgozat iskolai megírása és javítása (nyelvhelyességi hibák is) egy előre megbeszélt házi dolgozat Integráció könyvtárhasználat - jelek, jelzések a könyvtártudományban
10. évfolyam évi óraszám: 37 óra Tevékenységformák
Az egyéni, kisközösségi, a nyilvános, közéleti és a tömegkommunikációra vonatkozó ismeretek alkalmazása a nyelvhasználatunkban minden beszédhelyzetben, nyelvi önkorrekcióban. Beszélgetésben, vitában javaslatok tárgyszerű megfogalmazása. Szakszerű fogalomhasználat gyakoroltatása a tömegkommunikáció különböző jelenségeinek leírásához. Rendszeres tájékozódás a nyomtatott és elektronikus információhordozók között. Megfelelő értékítélet kialakítása a disputa, a vita, a beszélgetés módszereinek segítségével olyan műfajok esetében is, amelyek a hétköznapi kultúránk része és mégis az ízlést és világképet befolyásolják. A továbbhaladás feltételei Tájékozottság a tömegkommunikáció műfajai között, a hatáskeltés és befolyásolás eszközeinek felismerése. Folyóiratok arculatának bemutatása, a reklámok figyelemfelhívó mozzanatainak felismerése, a tömegfilm tipológiájának felhasználása egy film elemzésében ésmultimédiás szövegek értelmezése. Tematikustájékozódás a nyomtatott és elektronikus ismeretterjesztő információforrásokban (irodalmi adatbankok, magyar elektronikus könyvtár). Gyakorlottság szövegelemzési eljárásokban: jegyzetelés, szerkezeti tagolás, lényegkiemelés, szövegösszefoglalás stb. Fogalmak
a hírlap, a folyóirat, a magazin fogalmi elkülönítése, a cikk, kritika, olvasói levél, a rovat, a riport, az interjú. A tipográfia, a reklám, a karikatúra szerzői film és műfaji film elkülönítése, a reklám és propaganda fogalmi különbségei, a bestseller Tevékenység egy nyelvtani nagydolgozat megírása: egy kézbeadott folyóirat bemutatása, egy tesztfeladat helyesírási hibajavítással, Integráció a vizuális kultúra közös területei, folyóiratok tárolása a könyvtárban, a folyóirat-katalógus
175
Választható tartalmak
Témakörök
Tartalmak
Retorika
Retorikai alapismeretek (anyaggyűjtés, elrendezés, kidolgozás) az érvelő szöveg megszerkesztése, a hatáskeltés eszközei
A tömegkommunikáció világa
Hírlapok, napilapok, magazinok, évkönyvek, folyóiratok A hetilapok felépítése: címlap, rovatok, témák, kép és szöveg kapcsolata Különböző folyóiratok arculatának, stílusának, olvasókörének elemzése, műfajai A szöveg betűtípusainak megjelenési formáinak vizsgálata Vicclapjaink A karikatúra az emberismeret szolgálatában, a közéleti karikatúrák elemzése - elrejtett üzenetei
A sajtó
A reklám
A televízió
A reklám fegyvertára, reklám vagy propaganda Reklámszöveg készítésének technikái A tévé és a nézők kommunikációja: (Önt dönt! - jellegű műsorok) A televízió műfajai - a híradó (információközlés) - a kerekasztal-beszélgetések (a szerkesztett beszélgetés), a talk show (a könnyedség kellékei) - az interjú (a személyesség szolgálatában) - a sorozatok lélektana A tömegfilm, a bestseller
Sajtóhibák, nyelvhelyességi hibák Az Édes Anyanyelvünk című folyóirat rovatai A tévé, rádió nyelvművelő rovatai: Hej, hej, helyesírás!, Hej, hej, helyes beszéd! a televízióban A szövegelrendezés: a pozitív hatáskeltés Az apróhirdetés
A reklám helyesírási hibái a figyelem Felkeltésének szolgálatában Népszerű képernyőarcok jellemzése
11. évfolyam évi óraszám: 37 óra Tevékenységformák
A szabatos, igényes kifejezésmód és a szemléletes, egyéni stílus ötvözésének fejlesztése gyakorlati feladatok folyamatos alkalmazásával. A kommunikációs technikákkal ismeretlen kommunikációs helyzetekben is megfelelő stílus és magatartás alkalmazása. Önálló műelemzés készítése, a komplex elemzés egyes részleteinek gyakoroltatása, különbségtétel az allegorikus és szimbolikus ábrázolások között, alapvető stilisztikai jelenségek felismertetése és elemzésbeli felhasználása Tartalmak Témakörök Választható tartalmak A stílus
A stílus hírértéke
A semleges stílus és az attól
A szó eredete, hagyományos és modern értelmezése Az alkalmi és állandósult stílusérték A stílus meghatározó tényezői Az erősítés a túlzás, az enyhítés az eufémizmus
176
Stilisztikai szempontú szövegelemzések A nyelvhelyesség és nyelvművelés szerepe, tv, sajtó nyelvművelő tevékenysége A nyelven kívüli eszközök: íráskép,
való eltérés
képvers Társalgási, szakmai-tudományos, szónoki, hivatali -közéleti, publicisztikai, szépirodalmi
A stílusrétegek és jellemzésük A szépirodalmi stílus (stíluselemzési gyakorlatok):
A stílusárnyalat, motiváltság, nyelvi rétegekhez való kapcsolata, a szójelentés
A szöveg akusztikai vizsgálata: (rímek, verselés, hangszimbolika stb.); a szöveg képi szintje A nyelvi ismétlődések stilisztikai szerepe a különböző nyelvi szinteken A nyelvi megformálás stílusértéke: az alakzatok A hangnemek felismerése, a műalkotások elemzésének stilisztikai szempontjai
A szövegvizsgálat műnemek szerinti különbségei Az inadekvát stílus bőbeszédűség, szűkszavúság, közhelyesség, kétértelműség, képzavar stb.
A műfaj, korstílus Az elbeszélés, a leírás, levél műfaji jellemzőinek, jellegének (hivatalos vagy magán) megfelelő szövegalkotás Az írásbeli dolgozat, az értekezés stiláris követelményei A sajtó nyelvhelyességi hibái
Az iskolai írásbeliség
A továbbhaladás feltételei
A hangnem tudatos megválasztása a kommunikáció funkciójának megfelelően. A képek szerepének felismerése a szövegben és a mondat- és szövegépítés stílusértékének ismerete és alkalmazása. Stílushibák ismerete és felismerése, a művészi szövegek stilisztikai elemzésében mutatott jártasság, valamint a szépirodalmi szövegek többletjelentésének önálló értelmezése. Fogalmak alkalmi és állandósult stílusérték, stílusárnyalat, többletjelentés, eufémizmus és erősítés, hangalakzatok, hangszimbolika, rímek, verselés, ütem, időmérték, alliteráció, versláb, motivált szavak alakzatok: gondolatritmus, halmozás, fokozás, párhuzam, ellentét szóképek: hasonlat, megszemélyesítés, metafora, allegória, szimbólum, komplex kép Tevékenység félévente egy stilisztikai szövegelemzés, egy tesztfeladat egy kiselőadás és egy házi feladat elkészítése előre megbeszélt témakörből Integráció népszerűsítő és tudományos szövegek elemzése, a betűtípusok stílusértéke a számítógépes levelezés és az Internet világában nyelvművelő és stilisztikai összefoglalók a könyvtárban
12. évfolyam évi óraszám: 32 óra Tevékenységformák
Nyelvtörténeti tanulmányok alapján a szövegjelentés önálló feltárása, megvitatása, nyelvtörténeti korok szövegemlékeinek elemezése. Egyszerűbb nyelvészeti szakszövegek olvasása és feldolgozása. Az érettségire való felkészülésként egyéni kutatómunka alapján a könyvtárhasználat, a szakszerű anyaggyűjtés, rendezés, kidolgozás, gyakoroltatása. Témakörök
Választható tartalmak
Tartalmak
177
A magyar nyelv helye a világ nyelvei között A nyelvcsaládok
A ragasztó, szigetelő, és hajlító Nyelvtípusok A nyelvi struktúrák összehasonlítása
A nyelv rétegződése
A szókincs rétegei és bővítésének forrásai A nyelvrokonság A nyelvtörténet jelentősebb korszakai Nyelvi rendszerünk alaktani és jelentéstani változásai
A nyelvváltozatok: - a tájnyelv - a szleng - az argó szavak történeti megközelítése rétegnyelvek A nyelvi rétegek megítélése a nyelvhelyesség és nyelvművelés szempontjából A nyelvi rétegek világában előforduló nyelvi hibák A szóteremtés, szóalkotás (szóképzés, szóösszetétel, betűszók és egyéb források) A nyelvrokonság bizonyítékai (hangtani, szóalaktani [ragozás], mondattani [határozók irányhármassága, stb.], A finnugor alapszókincs A alapnyelvi emlékeink Ómagyar, középmagyar, új magyar kor Egy szórványemléken a magyar szöveg felismerése Egy 2-4 soros szövegemlékünk elemzése
Szófajtani és mondattani elemzések az idegen nyelvek tükrében Összevető elemzések idegen nyelvi klisék és a magyar nyelvi formák között Idegen nyelvi tanulói fordítások elemzése Irodalmi fordítások összevető elemzése A nyelvjárás mint nyelvi deviancia a leíró nyelvtani normák tükrében
Írástörténet (a képírástól a betűírásig) A helyesírás története (szövegek a különböző századokból, különös tekintettel a 19. Századra)
A továbbhaladás feltételei A nyelvtörténeti tanulmányok birtokában képesség az olvasott szöveg történeti hátterének kibontására, tájékozottság a magyar nyelvrokonságról és annak bizonyítékairól. Megadott szövegek és szakanyagok segítségével egy-egy történeti korszak bemutatása, helyesírási hibák felismerése a szöveggyűjteményben, az idézés szabályai. Fogalmak őshazakutatás, uráli, finnugor, ugor, finn-permi, finn-volgai alapnyelv; mozaikszók, betűszók, tükörszavak, jövevényszavak, nemzetközi műveltségszavak; nyelvemlék, szórványemlék, szövegemlék, kódex, vendégszövegek, a nyelvújítás
178
A szakiskolai és a középiskolai esti felnőttképzés tanterveinek összevetése Magyar nyelv -
-
A 9-10. osztály követelménye szinte teljesen megegyezik. A tantervi ajánlást megváltoztattam: a 11. évf. – ra került a stilisztika , mert ezzel a szakiskolában nem foglalkozunk részletesen, a nappali rendszerű oktatás is a 11-ben tanítja, valamint a tankönyvek struktúrája is így épül fel A retorika a 10. évf-ra került
Irodalom A szakiskolai temakörök az esti képzés anyagából többet is jól feldolgoznak, ezért átcsoportosításra került több anyagrész 9-be került: - Mikszáth Kálmán - Kosztolányi Dezső novellái, regénye (lírája , életműve 12.-ben ) - Karinthy Frigyes (teljesen) - Válogatás a XX. század második felének világirodalmából (legalább egy regény feldolgozása Garcia Marquez, Sartre, Camus, Semprun, Huxley, Orwell, Golding, Hrabal, Szolzsenyicin művei közül) (12.ből) -
-
Válogatás a XX. század második felének magyar irodalmából – epika, dráma (legalább egy regény vagy elbeszélés és egy dráma Németh László, Ottlik Géza, Örkény István, Márai Sándor, Déry Tibor művei közül) (12.-ből)
-
Válogatás a XX. század második felének magyar irodalmából – líra legalább két költő 1-2 versének megismerése (Pilinszky János, Weöres Sándor, Nagy László, Illyés Gyula, Szilágyi Domonkos, Vas István) (12.-ből)
-
Az irodalom határterületei - az irodalom megjelenése filmen, dalszövegben és a kultúra más területein szabadon választott példákon keresztül (12.-ből)
10.évf-ra került: - Az XIX. század második felének világirodalma I. – epika - művek a realista epikából: egy francia (Stendhal, Balzac, Maupassant) és egy orosz (Gogol, Tolsztoj, Dosztojevszkij) mű elemzése(11.-ből) 11. évf-ra került - A középkor vallásos és világi irodalma- a középkor világnézete, művészeti stílusai (romanika, gótika); Szent Ágoston: Vallomások (részletek); himnuszok (Todi: Stabat Mater, Ómagyar Mária-siralom); Halotti beszéd és könyörgés; legendák (Szent Ferenc-legenda, Margit-legenda); lovagi epika (Artus) és líra (Walter von der Vogelweide); a vágáns költészet (Carmina Burana) (9-ről) - Dante és Villon- Dante: Isteni színjáték – Pokol (részletek), keletkezése, jelentősége, világnézete; Villon-versek (A jó tanítás balladája a rossz életűeknek) keletkezése, tartalmi és formai elemzése(9-ről) - A reneszánsz irodalma II. – Petrarca és Boccaccio -a reneszánsz világszemlélet, stílus és a humanizmus; Petrarca szonett-költészetének bemutatása 2 szonetten keresztül; 2 novella Boccaccio: Dekameron című művéből, keletkezése, szerkezete, a novella műfaja; a szonettek és a novellák reneszánsz vonásai(9-ről) - A reneszánsz irodalma III. – a magyar reneszánsz két nagy alakja: Janus Pannonius és Balassi Bálint - a magyar reneszánsz jellemzői, az európaitól eltérő vonásai, a reformáció hatásai; Pannonius életének főbb eseményei, elégia- és epigrammaköltészetének jellemző vonásai néhány versen keresztül; Balassi Bálint életének főbb állomásai, szerelmi, istenes és végvári költészetének bemutatása néhány versen keresztül(9-ről) - A barokk irodalma – Zrínyi Miklós: Szigeti veszedelem -az ellenreformáció művészeti, irodalmi hatásai, a barokk stílus jellegzetességei; Zrínyi Miklós életének főbb állomásai, tevékenysége; Zrínyi:
179
Szigeti veszedelem (részletek) keletkezése, műfaji sajátosságai, szerkezete, a mű alapkoncepciója, célja, stílusa, verselése, nyelvi eszközei 9-ről) - A magyar felvilágosodás kezdete a magyar felvilágosodás kezdetének jellegzetességei, képviselői; a magyar klasszicista irodalom néhány alakja (Bessenyei György, Kazinczy Ferenc és Batsányi János) és műveik, tevékenységük - (10.-ből) - Berzsenyi Dániel - Berzsenyi Dániel életének, költői pályájának főbb állomásai, óda- és elégiaköltészetének bemutatása néhány versén keresztül (pl. A magyarokhoz I., A magyarokhoz II., Osztályrészem, A közelítő tél, Levéltöredék barátném-hoz) (10.-ből) - Az európai romantika - az európai (angol, francia, német, orosz) romantika jellegzetességei, válogatás a romantikus szerzők (Byron, Shelley, Keats; Hugo, Lamartine; Hoffmann, Heine; Puskin) művei közül (10.-ből) 12. évf-ra került - Az új magyar költészet megjelenése – Ady Endre (11.-ből) - Az avantgárd(11.-ből) Művészeti ismeretek A szakiskolai Rajz és vizuális kultúra tantárgy tartalma jórészt megegyezik az esti képzés tartalmával.
MATEMATIKA
Célok és feladatok
A felnőttoktatás középiskoláiba valószínűleg két fő ok miatt jelentkeznek a tanulók. Az egyik ok, hogy a pillanatnyi szakterületükön való további megfelelés feltétele – netán egy-egy szakmában az előbbre jutás feltétele – a magasabb iskolai végzettség megszerzése, a másik ok, hogy néhányan szeretnének a felsőoktatás valamely területén továbbtanulni. Az Országos Képzési Jegyzékben szereplő szakmák többsége tanulásának előfeltétele az érettségi megszerzése. Így természetes, hogy egyre több a jelentkező az érettségit adó középiskolákba. Ezért igen alaposan és felelősségteljesen kell átgondolni azon ismeretek, eljárások, tételek halmazát, rendszerét, didaktikai felépítését, a tartalmak közvetítésének eszközbéli és módszertani lehetőségeit, amelyek korszerűek és tanításuk reálisan megvalósítható.
180
A középfokú intézményekbe jelentkezőkről feltételezhető, hogy nagyon különböző felkészültségűek, különböző körülmények között, különböző színvonalon, különböző időpontokban szerezték meg az alapfokú végzettséget. Ezért a középiskola első évfolyama az általános iskolai tananyag alapos, konkrét feladatokhoz kapcsolódó ismétlésével kell, hogy kezdődjön. Az ismétlés során mutassuk meg a tanult matematikai ismeretek rendszerét, az egyes fogalmak kialakulásának és fejlődésének útját, mutassuk meg a folyamatot, amely a probléma felvetésétől a megoldásig vezet. Egy jól strukturált ismétlésből szinte észrevétlenül térhetünk rá az új tananyagra. A középiskolai matematika tanítása-tanulása a hallgatók matematikai ismereteinek bővítése mellett, segíti a logikus gondolkodásuk, a modellalkotó képességük, a bizonyítási igény, a szintetizáló képesség, a deduktív gondolkodásmód fejlesztését. A matematika belső szépségeinek felvillantása mellett a tanultak alkalmazására fektetessük a nagy hangsúlyt. A matematika a maga eszközeivel ( legyenek azok hagyományosak vagy modernek) segíti a természettudományok, az informatika, a humán műveltségterületek, a szakmai ismeretek tanulmányozását, segítséget ad a mindennapi élet apróbb-nagyobb problémáinak megértéséhez, értelmezéséhez, helyes kezeléséhez, jó megoldásához. A matematika tanítása során lehetőség szerint használjuk fel az elektronikus eszközök (pl.: zsebszámológép, grafikus kalkulátor), az informatika (pl.: Internet) támogatását. A tanításunkat jellemezze a mindennapok gyakorlatára való hivatkozás, az alkalmazásközpontúság. Ez segíti az általános matematikai műveltség megszerzését és a pozitív motiváció kialakulását, megerősödését. A pozitív motiválást erősítheti a matematikai és matematikatörténeti érdekességek, híres matematikusok életének, munkásságának bemutatása. A nappali iskolák kerettantervi követelményeinek figyelembevételével tervezik meg a középszintű érettségi követelményrendszerét. Ezt tekintetbe véve, a dolgozók középiskoláinak matematika kerettanterve sem vállalhat fel pillanatnyilag többet, mint az alapműveltségi vizsgára és a középszintű matematika érettségire való felkészítést. Fejlesztési követelmények
Az általános fejlesztési követelményeket – az alsóbb évfolyamokhoz hasonlóan – öt csoportba soroljuk. 1. Az elsajátított matematikai fogalmak alkalmazása, a matematikai szemlélet fejlesztése Középiskolai tanulmányok során a fogalmak megerősítésére, definiálására, általánosítására is sor kerül. A megismert eljárások, összefüggések, tételek alkalmazásképes tudása, felhasználása a mindennapok egyszerűbb problémáinak megoldásában segíti a matematika hasznosságának felismerését, megértését. A tanulmányok végére meg kell ismerni a valós számkör fogalmát és benne a műveleteket. Műveleteket értelmezünk az algebra és a vektorok körében is. Célszerű,
181
ha a műveletek gyors és helyénvaló elvégzéséhez - lehetőség szerint - használunk különböző elektronikus eszközöket. A helyes függvényszemlélet kialakítása, elemi függvények ábrázolása, elemzése gyakran segíti a természettudományos tárgyak, gyakorlati problémák leírását, megértését. Az elemi geometriai ismeretek, trigonometriai számítások, tételek-bizonyítások, sík- és térgeometriai fogalmak, transzformációk fontosak az analógiás gondolkodás fejlesztésében, bizonyos gyakorlati feladatok megoldásában. A kerület, terület, felszín, térfogat kiszámításával kapcsolatos feladatok segítik a szakmák problémáinak megoldását is. A koordinátageometriai ismeretek megmutatják a matematika különböző ágainak kapcsolatát, komplexitását. A nyelv logikai elemeinek helyes használata (pl.: „ha …, akkor…”, „akkor és csak akkor”) az élet minden területén hasznos és fontos. 2. Gyakorlottság a matematikai problémák megoldásában, jártasság a logikus gondolkodásban A matematikai tartalmú szövegek önálló értelmezése, elemzése hozzásegít az önálló problémamegoldáshoz. A problémák többféle megközelítése, a feltételek alapos vizsgálata, a többféle megoldás megkeresése fejleszti a logikus gondolkodást, a diszkussziós képességet. A tudományok és a mindennapi problémák megértését szolgálják a különböző számításos feladatok, a leíró statisztika, a valószínűség számítás elemeinek megismerése, alkalmazása. A dolgozók iskoláiban érdemes a tananyag feladatait a tanulók napi munkájához kapcsolni, ezzel is igazolva a matematika gyakorlati hasznosságát, felhasználhatóságát. 3. Az elsajátított megismerési módszerek és gondolkodási műveletek alkalmazása A 9-12. évfolyamok matematika tanítása-tanulása során fontos szerepet kap az absztrakciós képesség fejlesztése, az induktív módszer mellett a deduktív következtetések határozottabb megjelenése, a bizonyítási igény továbbfejlesztése, bizonyítási módszerek megismerése, fogalmak, szabályok precíz megfogalmazása. A tanult halmazelméleti- és logikai ismeretek, modellek hozzásegítenek a rendszerben való látás kialakulásához, a matematika komplexitásának felismeréséhez. A logikus, fegyelmezett gondolkodás a szokatlan szituációkban ugyanolyan fontos, mint a már ismert algoritmusok használatánál. Az alkalmazásképes tudás fejlesztését szolgálja a jól megválasztott szemléltető ábrák, geometriai modellek, videofilmek, számítógépes animációk, Internet lehetőségek, grafikus zsebszámológépek felhasználása. 4. Helyes tanulási szokások kialakítása, fejlesztése Nagyon fontosnak tartjuk a felnőttek esetében is a személyre szabott tanulási stratégiák kidolgozását. A napi munka mellett általában a szükségesnél kevesebb a tanulásra fordítható idő, így ami van, azt a nagyon intenzíven kell kihasználni. Fontos, hogy a hallgatókat megtanítsuk a lényeg kiemelésére, a probléma megoldásához vezető többféle út kipróbálására. Fejlesszük kezdeményezőképességüket, a bátor – de néha a tévedésektől sem mentes – gondolkodás kialakulását, megerősítését. Ismertessük meg a kerekítés, becslés, közelítő értékekkel való számolás előnyeit, az ellenőrzés, az eredmény realitásvizsgálatának fontosságát. Kívánjuk meg a szövegek értő olvasását, szaknyelv helyénvaló használatát, a jelölésrendszer alkalmazását. Szoktassuk rá a tanulókat a helyes jegyzetelésre, a szakirodalmi könyvek és különböző
182
szövegek tartalmának lényegkiemelésére. Az érvelések, jó kérdések fejlesztik a logikus gondolkodást, a toleranciát, a mások gondolatmenetének megértését, a kulturált és értelmes viták kialakulását. Pozitív motivációt jelenthet a könyvtár, az Internet célszerű használata és a különböző matematikatörténeti érdekességek, matematikai alkalmazások megismerése. A fentiek gyakorlati megvalósítását a házi feladatok mellett önkéntesen vállalt beszámolók, pár perces tájékoztatók tehetik változatossá. 5. Szintrehozás Minden évfolyam elejére sok egyszerű gyakorlatorientált feladathoz kapcsolva rendszerező ismétlést tervezünk, melynek célja: az előző évfolyamokon tanultak összefoglaló áttekintése; megalapozása az új tananyagnak; a tanulói csoport tagjai számára egy olyan lehetőség felkínálása, melynek során közel azonos tudásszintre juthatnak. A 12. évfolyamon – az érettségi miatt – a második félév lényegében egy nagy rendszerező ismétlés, felkészülés az érettségire. Éppen ezért a tanév elején nem, hanem az új témákhoz kapcsolódva tervezünk ismétlést, hogy hatékonyabb legyen a vizsgára való felkészülés. A szintrehozó blokkok vagy más néven ismétlések tartalmára évfolyamonként tett javaslatunkat a gyakorló tanárok módosíthatják, a konkrét tanulói csoportok tudásának diagnosztizálása után kiegészíthetik, bővíthetik, vagy esetleg éppen szűkíthetik.
183
9 évfolyam évi óraszám: esti tagozaton 111 óra; levelező tagozaton 37 óra Tevékenységformák
Az általános iskolai tananyag összefoglaló, rendszerező áttekintése. A rendszerező képesség, a rendszerszemlélet fejlesztése. Halmazműveletek. Kombinatorikus gondolkodás továbbfejlesztése. A kommunikációs készség továbbfejlesztése. A szaknyelv helyes használatára való törekvés. Értő-elemző olvasás fejlesztése. Algoritmikus gondolkodás fejlesztése. Egyszerű gyakorlati problémák modellezése. Az általános iskolában szemléletesen előkészített fogalmak definiálása, alkalmazásokon keresztül történő tudatosítása. Műveletek racionális számkörben (hatványozás, négyzetgyökvonás). Műveletek algebrai kifejezésekkel. Kapcsolatok a matematika különböző területei között. Függvényszemlélet fejlesztése, geometriai transzformációk. Sejtések megfogalmazása, bizonyítási igény fejlesztése. Szükséges és elégséges feltételek megkülönböztetése. Konstrukciós és analizáló képesség fejlesztése. Diszkussziós igény kialakítása, fejlesztése. Statisztika legelemibb ismereteinek alkalmazásokon át történő tanulmányozása. Témakörök Szintrehozás Célja az általános iskolákban tanultak felelevenítése, egyszerű feladatok segítségével történő elmélyítése.
Tartalmak Választható tartalmak Számok írása, olvasása racionális számhalmazban Tízes számrendszer Számhalmazok, műveletek Hatványozás, négyzetgyökvonás Normálalak Műveleti sorrend Zsebszámológépek használata Számegyenes, koordinátarendszer Egyszerűbb számelméleti ismeretek Arány, aránypár, arányos osztás egyszerű feladatok kapcsán Arányos következtetések (pl.: százalékszámítási feladatok) Algebrai egész kifejezések, egynemű kifejezések, átalakítások Elsőfokú, egyismeretlenes egyenletek megoldása Egyszerű szöveges feladatok megoldása Geometriai alakzatok Mértékegységek és átváltásuk Háromszögek, négyszögek,
184
Számtan, algebra
szabályos sokszögek, kör tulajdonságok, kerület, terület, alkalmazások egyszerű feladatokban Háromszög, négyszög alapú egyenes hasábok, henger tulajdonságok, kerület, terület, alkalmazások egyszerű feladatokban Geometriai transzformációk: tengelyes- és középpontos tükrözés, eltolás, adott arányú kicsinyítés és nagyítás, fogalmak, tulajdonságok ismerete, alkalmazások egyszerű feladatokban Lineáris függvények, ábrázolásuk Descartes-féle koordinátarendszerben Számtani, mértani sorozatok felismerése Biztos, lehetséges, lehetetlen események felismerése A mindennapos (pl.: sajtó) környezetünk matematikailag egyszerű grafikonjai vizsgálata (pl.. népszámlálás, népszerűségi vizsgálatok, munkaerő-piac, árak változásai, stb.) Számhalmazok, részhalmaz, unió, metszet Számrendszerek (tízes) Műveletek a racionális számkörben Hatványozás egész kitevőkkel Hatványozás azonosságai Számok normálalakja Egyes változók kifejezése (pl.: a természettudományos tárgyak képleteiben) Nevezetes azonosságok: kommutativitás; asszociativitás; disztributivitás; (a b)2; a2 – b2 Lineáris egyenletek, elsőfokú két ismeretlenes egyenletrendszerek megoldása. Százalékszámítási feladatok Egyszerű kamatszámítási feladatok
185
Függvények, sorozatok
Kiegészítő anyag: Nevezetes azonosságok felhasználása összetett feladatok megoldásában Lineáris egyenlőtlenségek, elsőfokú két ismeretlenes egyenlőtlenségrendszerek megoldása A függvény fogalma, elemi tulajdonságai Lineáris-, abszolút érték-, másodfokú-, négyzetgyök függvény A fordított arány ( x
Geometria
Valószínűség, statisztika
a ) x
Egyszerű példák függvénytranszformációra Kétismeretlenes egyenletrendszer grafikus megoldása A háromszögekkel, négyszögekkel, szabályos sokszögekkel kapcsolatos általános iskolai tananyag felelevenítése és kiegészítése, a tanultak rendszerezése A háromszög nevezetes vonalai, pontjai, beírt- és körülírt köre Szöggel kapcsolatos ismeretek felelevenítése, kiegészítése Forgásszög fogalma, ívmérték A körrel kapcsolatos ismeretek felelevenítése, kiegészítése (középponti szög; körív hossza; körcikk kerülete, területe) Példa pont körüli elforgatásra Egyszerű szerkesztési feladatok Statisztikai adatok ábrázolása kör-, oszlop-, vonaldiagrammal Számtani közép
Összetett feladatok grafikus megoldása Összetettebb példák a függvénytranszformációk ra
Összetett feladatok megoldása a tanult geometriai ismeretek segítségével Bizonyítások
Statisztikai adatok gyűjtése, rendezése, ábrázolása, elemzése
A továbbhaladás feltételei
(Ebben a részben évfolyamonként fogalmazzuk meg azokat a legalapvetőbb feltételeket, melyek teljesítése szükséges a további évek sikeres és eredményes matematikai neveléséhez. A megfogalmazott követelmények nem feltétlenül a „kettes” osztályzat elvárásai, hiszen teljesítésük különböző szinteken történhet. A felnőttek iskolái számára készülő helyi tantervek konkretizálják az egyes a szintekhez (osztályzatokhoz) tartozó követelményeket. Megjegyezzük, hogy a 9. évfolyamon a Gondolkodási módszerek fejlesztési feladatai beépülnek a másik négy fejezet tananyagába és követelményeibe, de a többi évfolyamon már vannak a témához kapcsolódó konkrét követelmények.)
186
Megfelelő tájékozottság a racionális számkörben, a tanult műveletek végzésében. Részhalmaz, unió, metszet, két konkrét halmaz esetén. Normálalak. A legfeljebb másodfokú azonosságok ismerete és alkalmazása egyszerű példák esetén. Alapműveletek egyszerű algebrai egészekkel. Százalékszámítás gyakorlati alkalmazásai. Számok prímtényezős alakja. Oszthatóság 3-mal, 9-cel. A tanult függvények tulajdonságainak felismerése. Képlettel megadott, tanult függvény ábrázolása (pl.: értéktáblázattal), egy lépéses transzformáció. Speciális három-, négyszögek, szabályos sokszögek (pl.: hatszög, tizenkétszög) tulajdonságai. Háromszög nevezetes vonalainak, beírt- és köré írt körének ismerete. A kör és a körrel kapcsolatos fogalmak ismerete. A tanult transzformációk tulajdonságainak felhasználása egyszerű, konkrét matematikai és gyakorlati feladatokban. Több szám számtani közepének kiszámítása. Kör- és oszlopdiagramok felismerése, értelmezése egyszerű esetekben.
187
10. évfolyam évi óraszám: esti tagozaton111 óra; levelező tagozaton 37 óra Tevékenységformák
Az előző években tanultak áttekintő, rendszerező ismétlése és kiegészítése. Számkör bővítés (valós számok). Adott probléma a megoldásához többféle út, módszer keresése, modellezés. Sorbarendezési- és kiválasztási feladatok néhány elem esetén. Jellegzetes gondolatmenetek (skatulyaelv, indirekt módszer). Diszkussziós igény fejlesztése. Algebrai és grafikus módszerek együttes alkalmazása gyakorlati feladatok megoldásában. A négyjegyű függvénytáblázatok, zsebszámológépek célszerű használata. Transzformációs szemlélet továbbfejlesztése (hasonlóság). Vektorok alkalmazása természettudományokban, gyakorlati problémák megoldásában. Valószínűség kiszámítása egyszerű esetekben. Témakörök Szintrehozás
Tartalmak Válaszható tartalmak Az alsóbb évfolyamokon tanultak rendszerező ismétlése, megerősítése, kiegészítése. A tanultak alkalmazása életszerű feladatokban, különböző problémák megoldásához vezető matematikai modell megkeresése, algoritmusok helyes alkalmazása. Legfontosabb témakörök az alábbiak: Racionális számok, műveletek Műveleti sorrend Hatványok, négyzetgyök, normálalak Algebrai kifejezések, műveletek egyszerű algebrai egész kifejezésekkel Elemi számelméleti ismeretek Százalék- és egyszerű kamatszámítási feladatok Egyenletek, egyenlőtlenségek Elsőfokú, kétismeretlenes egyenletrendszerek, algebrai és grafikus megoldásuk Függvényfogalom Szöveges feladatok a mindennapok gyakorlatából és megoldásuk Mértékegységek és átváltásuk feladatokhoz kapcsolva Háromszögek, négyszögek: csoportosítás tulajdonságaik szerint; szögösszegek; nevezetes vonalak, pontok, körök; kerület, terület;
188
Körről tanultak ismétlése Pitagorasz és Thalesz tétel és alkalmazásuk Egyenes hasábok és henger tulajdonságok, felszín, térfogat Egybevágósági transzformációk Egyszerű valószínűségi és statisztikai problémák a napi életből Gondolkodási Változatos kombinatorikai feladatok módszerek
Összetettebb kombinatorikai feladatok megoldása Feladatok számtani, mértani középértékkel kapcsolatban További másodfokú egyenletek, egyenlőtlenségek megoldása Érdekességek számokról (Pl.: Péter Rózsa: Játék a végtelennel és Pálfalvi Józsefné dr.: Barátaink a számok című könyvek alapján) Összetettebb függvények ábrázolása, jellemzése
Számtan, algebra
Valós számkör: ábrázolás a számegyenesen valós számok tizedes tört alakja példák irracionális számokra Négyzetgyökvonás azonosságai Másodfokú egyenletek: fogalom; megoldóképlet Szöveges feladatok
Függvények, sorozatok
Hegyesszögek szögfüggvényeinek értelmezése Kapcsolatok a szögfüggvények között Szögfüggvények kiterjesztése Szögfüggvények tulajdonságai (értelmezési tartomány, értékkészlet, periodicitás, zérus helyek, értékkészlet) ábrázolásuk Hasonlóság: fogalom, síkidomok A tanultak alkalmazása hasonlósága más tantárgyakban Háromszögek hasonlóságának alapesetei Hasonlóság alkalmazásai: - hasonló síkbeli- és térbeli alakzatok (terület és térfogat arányok), - háromszög súlyvonalai, súlypontja, - arányossági tételek a derékszögű háromszögben. Nevezetes szögek szögfüggvényei Szögfüggvények alkalmazása derékszögű háromszög hiányzó adatainak meghatározására.
Geometria
189
Pitagorasz tétel és a nevezetes szögek szögfüggvényei alkalmazása sík- és térbeli számításos feladatokban Vektor szorzása számmal, felbontása síkban Valószínűség, Valószínűség szemléletes fogalma statisztika Valószínűség becslése, kiszámítása nagyon egyszerű, konkrét esetekben
A valószínűség meghatározása a szerencsejátékok esetében
A továbbhaladás feltételei
Racionális és irracionális számok tizedes tört alakja. Négyzetgyökvonás azonosságainak alkalmazása egyszerű esetekben. Másodfokú egyenlet megoldó képletének ismerete, alkalmazása. Egyszerű négyzetgyökös egyenletek megoldása. Egyszerű szöveges feladatok. Két pozitív szám számtani és mértani közepének fogalma. Szögfüggvények definíciójának ismerete. Hasonlóság szemléletes fogalma. Nagyítás és kicsinyítés alkalmazása konkrét gyakorlati feladatokban. A tanult geometriai tételek ismerete, felhasználása egyszerű kis számítási feladatokban. Egyszerű sorbarendezési- és kiválasztási feladatok. Valószínűségi feladatok megoldása a klasszikus modell alapján.
190
11. évfolyam évi óraszám: esti tagozaton 111 óra; levelező tagozaton 37 óra Tevékenységformák
Az előző évfolyamok tevékenységei, fejlesztési feladatai tovább erősödnek, kiegészülnek. A kombinatív készség fejlesztése. A többféle megoldási mód lehetőségének keresése. A gráf modellként való felhasználása. A matematikai fogalmak célszerű kiterjesztése, a permanencia elv felhasználása. A bizonyítási igény mélyítése. Helyénvaló fogalomalkotásra való törekvés. Újabb matematika történeti vonatkozások megismerése (könyvtár és Internet használat). Az absztrakciós- és szintetizáló képesség fejlesztése. A függvényfogalom továbbfejlesztése. A matematika különböző területei közötti összefüggések felismerése.(Pl.: az algebra és geometria kapcsolata). A számítógép használata a függvényvizsgálatokban, transzformációkban, statisztikai adatok, véletlen jelenségek vizsgálatában, geometriai számításokban. A természettudományok és a matematika termékeny kapcsolatának bemutatása. A matematika gyakorlati alkalmazhatósága újabb eseteinek bemutatása. Az esztétikai érzék továbbfejlesztése. Témakörök Szintrehozás
Gondolkodási
Tartalmak Választható tartalmak A 9-10. évfolyamon tanultak átismétlése: A hatványozás és négyzetgyökvonás értelmezése, azonosságai, két halmaz különbsége. Nevezetes azonosságok és alkalmazásuk algebrai törteknél. Elsőfokú kétismeretlenes egyenletrendszerek. Másodfokú egyenletek Ekvivalens és nem ekvivalens átalakítások az egyenletmegoldásoknál A szögfüggvények értelmezése, tulajdonságai: értelmezési tartomány, monotonitás, zérushelyek, szélsőértékek, periodicitás, értékkészlet. Szögfüggvények ábrázolása. A háromszög nevezetes vonalai, pontjai. Egybevágóság, hasonlóság. Vektorok körében tanult műveletek. Vektorfelbontás. statisztikai adatok jellemzői. Permutációk, variációk,
191
módszerek
Számtan, algebra
Függvények, sorozatok
Geometria
kombinációk (vegyes feladatok is) Sejtés és bizonyítás megkülönböztetése Tétel és megfordítása Bizonyítási módszerek (pl. indirekt módszer, skatulyaelv) Binomiális együtthatók. Gráfelméleti alapfogalmak egyszerű alkalmazásai. Relatív prímek; oszthatósági feladatok n-edik gyök fogalma Másodfokú egyenlet gyöktényezős alakja Egyszerű négyzetgyökös egyenletek Egyszerű másodfokú egyenlőtlenség megoldása Két pozitív szám számtani és mértani közepének kapcsolata Másodfokúra visszavezethető egyenletek, egyenletrendszerek. Egyszerű abszolútértékes egyenletek A hatványozás kiterjesztése ( pozitív alap, racionális kitevő), azonosságai. Nevezetes azonosság: (a + b)3 , a3- b3 A tanult azonosságok alkalmazása algebrai törtekkel végzett műveletekben. Kettes számrendszer. A logaritmus értelmezése, azonosságai. A definíció és az azonosságok egyszerű alkalmazása exponenciális és logaritmusos egyenletek esetén. A 2x, 10x és a logaritmus függvény A szögfüggvények kiterjesztése A szögfüggvények tulajdonságai, ábrázolásuk, transzformációi: f(x) + c; f(x+c); c*f(x); f(cx). Arányossági tételek a derékszögű háromszögben. A kör érintői, érintősokszög fogalma A tanult egybevágósági transzformációk rendszerező áttekintése. Vektor szorzása számmal, felbontása síkban. Két vektor skaláris szorzata, tulajdonságainak felsorolása. 192
Különböző egyenletrendszerek megoldása
Szögfüggvények összetettebb alkalmazásai
Összetett számításos és bizonyításos feladatok
Valószínűség, statisztika
Szinusztétel, koszinusztétel. Alapfeladatok, gyakorlati feladatok. Távolság, magasság és szög meghatározása. Helyvektor. Műveletek koordinátákkal adott vektorokkal. Szakasz felezőpontja. Osztópont. Háromszög súlypontja. Két pont távolsága, szakasz hossza. A kör egyenletei. Irányvektor, normálvektor, iránytangens. Egyenes egyenlete. A párhuzamosság és merőlegesség feltétele. Két egyenes metszéspontja. Kör és egyenes kölcsönös helyzete. A kör érintője. A parabola mint ponthalmaz. Módusz, medián fogalma Néhány konkrét eloszlás vizsgálata. Műveletek eseményekkel konkrét valószínűségi példák esetén („és”, „vagy”, „nem”). Relatív gyakoriság. Statisztikai mintavétel.
A továbbhaladás feltételei
Egyszerű kombinatorikai feladatok. A gráf szemléletes fogalma, egyszerű alkalmazásai. A hatványozás definíciója, műveletek, azonosságok ismerete egész kitevők esetén. A logaritmus fogalmának ismerete, azonosságainak alkalmazása egyszerűbb esetekben. A definíció és a tanult azonosságok egyszerű alkalmazása exponenciális és logaritmusos egyenlet esetén. Az alapfüggvénynek ábrái és legfontosabb tulajdonságainak vizsgálata (értelmezési tartomány, értékkészlet, zérushely, szélsőérték). x sinx; x cosx függvények tulajdonságai, ábrázolásuk. Egyszerűbb függvénytranszformációk alkalmazása különböző feladatokban. Vektorműveletek és tulajdonságaik (összeadás, kivonás, skalárral való szorzás). Vektorok alkalmazásai. A szinusztétel és koszinusz tétel alkalmazása alapfeladatok megoldásában (a háromszög hiányzó adatainak meghatározása). Vektorok koordinátáinak biztos használata. Szakasz felezőpontja koordinátáinak kiszámítása. A kör középponti egyenletének ismerete. Az egyenes egy szabadon választott egyenletének tudása. Két egyenes metszéspontjának meghatározása. a kör és egyenes kölcsönös helyzetének vizsgálata. A relatív gyakoriság és a valószínűség közötti szemléletes kapcsolat ismerete, egyszerű valószínűségi feladatok megoldása.
193
12. évfolyam évi óraszám: esti tagozaton 96 óra; levelező tagozaton 32 óra Tevékenységformák
Az előző évfolyamok tevékenységei, fejlesztési területei tovább erősödnek, kiegészülnek. A deduktív gondolkodás továbbfejlesztése. A szám- és műveletfogalom biztos alkalmazása. Tervszerű, helyénvaló, fegyelmezett munkára nevelés. A matematika különböző témáinak alkalmazása a gyakorlati életben. A függvények alkalmazása a természettudományos tárgyakban. Sík- és térgeometriai ismeretek összekapcsolása, analógiák felismerése. A leíró statisztika és a valószínűség számítás gyakorlati szerepének ismerete, alkalmazása. A tanév dönto feladata az ismeretek rendszerezése, átismétlése. Erre körülbelül az összóraszám felét használjuk fel. (Ezzel készítjük fel a hallgatókat az érettségire.). Témakörök Gondolkodási módszerek
Számtan, algebra
Tartalmak Választható tartalmak Új anyag: Ekvivalencia, implikáció Rendszerező összefoglalás: A halmazelméleti és logikai ismeretek kapcsolata, rendszerezése. A megismert bizonyítási módszerek összefoglalása A kombinatorikai és gráfokkal kapcsolatos ismeretek áttekintése. Rendszerező összefoglalás: Számhalmazok. A valós számok és részhalmazai. A műveletek értelmezése, műveleti tulajdonságok. Közelítő értékek. Számelméleti ismeretek összefoglalása. Nevezetes másod- és harmadfokú algebrai azonosságok. Az egyenletmegoldás módszerei. Az alaphalmaz szerepe. Egyenlőtlenségek. Egyenlet- illetve egyenlőtlenségrendszerek. Másodfokú kifejezések és egyenletek. Exponenciális, logaritmikus és trigonometrikus kifejezések, egyszerű egyenletek.
194
Összetett feladatok megoldása Érettségi feladatok megoldása a témakörből Felvételi feladatok megoldása a témakörből
Függvények, sorozatok
Geometria
Valószínűség,
Szöveges feladatok. Új anyag: A sorozat fogalma. Számtani és mértani sorozat, az ndik tag és az első n elem összege. Kamatos-kamatszámítás. Rendszerező összefoglalás: A függvényekről tanultak áttekintése, rendszerezése. Az alapfüggvények ábrázolása. Függvénytranszformációk: f(x)+c; f(x+c); cf(x); f(cx). Függvényvizsgálat függvényábrák segítségével. Új anyag: Térelemek kölcsönös helyzete, távolsága, szöge. Egyszerű poliéderek, felszínük, térfogatuk. Hengerszerű testek, a henger felszín- és térfogatképlete. Kúpszerű testek. Az egyenes kúp felszí- és térfogatképlete. A csonkagúla, csonkakúp felszíne, térfogata. A gömb felszín- és térfogatképlete. Felszín- és térfogatszámítási feladatok. Rendszerező összefoglalás: Geometriai alapfogalmak. Ponthalmazok. A geometriai transzformációk áttekintése. Háromszögekre, négyszögekre, körre vonatkozó tételek és alkalmazásaik. Kerület-, terület-, felszín-, térfogatszámítás. Vektorok, vektorok koordinátái. Vektorműveletek, műveleti tulajdonságok, alkalmazások. Derékszögű koordinátarendszer. A tanult alakzatok egyenlete. Trigonometrikus összefüggések és alkalmazásaik. Új anyag:
195
Összetett feladatok megoldása Érettségi feladatok megoldása a témakörből Felvételi feladatok megoldása a témakörből
Összetett feladatok megoldása Érettségi feladatok megoldása a témakörből Felvételi feladatok megoldása a témakörből
Érettségi feladatsorok
statisztika
Összefoglaló, rendszerező ismétlés
Statisztikai és mintavételi adatok vizsgálata (közvéleménykutatás, minőségellenőrzés). Rendszerező összefoglalás: Adathalmazok jellemzői: számtani közép, mértani közép, súlyozott közép, medián, módusz, szórás. Gyakoriság, relatív gyakoriság. A klasszikus valószínűségi modell. Az egyes témaköröknél jeleztük a rendszerező összefoglalás tartalmát.
megoldása A felsőoktatás és egyéb továbbképzési lehetőségek felvételi feladatsorainak megoldása
A továbbhaladás feltételei
Az előző években felsorolt továbbhaladási feltételeken kívül: A számtani- és mértani sorozat n-dik tagja és az első n elem összegének kiszámítása feladatokban. Kamatos-kamatszámítás alkalmazása egyszerű gyakorlati feladatokban. Térelemek kölcsönös helyzetének, távolságuk, hajlásszögük definíciójának ismerete. A megismert felszín- és térfogatszámítási képletek alkalmazása egyszerű feladatokban.
Művészeti ismeretek A szakiskolai Rajz és vizuális kultúra tantárgy tartalma jórészt megegyezik az esti képzés tartalmával.
9. ÉVFOLYAM évi óraszám: esti tagozaton 37 óra; levelező tagozaton 19 óra Tevékenységformák
A vizuális nyelv alapelemeinek felismerése, felidézése, bővítése új elemekkel, rendszerezése, alkotó használata adott feladatokban. Műfaj, téma által meghatározott alapvető műelemző szempontok megismerése, alkalmazása az alkotások, az alkotófolyamat megértésére. Az ábrázolási konvenciók áttekintése, ismeretek rendszerezése, gyakorló alkalmazása. A vizuális kommunikáció funkciói, megjelenítési formáinak felismerése, értelmezése, alkalmazása. A mindennapi életben hasznosítható tervezési folyamat alapjainak megismerése, egyszerű tervezési feladat megoldása. Ismert technikák felidézése, újabbakkal bővítve, feladatnak, témának megfelelő kiválasztása, használata Témakörök Vizuális nyelv
Vizuális Kommunikáció Elméletigényű
Tartalmak Ábrázolás- és kifejezés technikák: a vizuális nyelv alapelemei, megjelenésük műalkotásokban, vizuális információkban, természeti és ember alkotta formákon
Ábrázolás és felhívás (tájékoztatás): térbeliségre vonatkozó korábbi tapasztalatok, megfigyelések, ismeretek rendszerezése,
196
Választható tartalmak A vizuális nyelvi elemek összefüggései műalkotásokban, vizuális információkban, tárgyakban A tervezőgrafika formanyelve A tárgyi világ formanyelvi elemei, tartalom, forma, funkció kapcsolata Modellértelmezés tanulmánnyal és analízissel: a forma, a szerkezet, az anyag és funkció
Gyakorlat
Elmélet
gyakorló alkalmazása Egyszerű térformák síkban maradó és teret érzékeltető helyzetének megjelenítése az ábrázoló geometria rendszerében (Monge- vetület, egyméretű, kétméretű és Kavalier axonometria) szabadkézi (felvételi) vázlat és szerkesztés alkalmazása műszaki jellegű ábrák készítésénél Értelmező rajzok szabadkézi vázlattal / szerkezeti és működési rajzok / Rekonstrukció Monge- vetület alapján Különböző információk tartalmának képi rögzítése: elvont fogalmak, mennyiségek, viszonyrendszerek és összefüggések vizuális megjelenítése (magyarázó - közlő rajz, embléma, plakát, névjegy, meghívó, monogram, mátrix, diagram, kartogram, grafikon, piktogram)
feltárása Alkalmazott grafikai tervezés kép és szöveg együttes megjelenésével (p. névjegy, meghívó) A médiumok képi világának értelmezése, az ismeretszerzés közvetett formái (fotó, újság, könyvtár, CD, internet) Az óegyiptomi legjellemzőbb felületek törvénye és a Mongegeometria kapcsolata, Építmények alaprajzi metszetei A műszaki rajz vetületeinek ábrázolási szempontjai Axonometriai értelmezések: - merőleges csonkolások (kockák és hasábok) - a ferde irány megjelenése a kör axonometrikus képe (henger, kúp és gömb) Testek származtatása, modellezése: hálózatok Geometrikus testekre visszavezethető természet- és ember alkotta formák Egy megadott könyv néhány illusztrációjának (táblázat, képlet, vonalas ábra, grafikon, kép, rajz) megtervezése, elkészítése vagy, adott felfogású, méretű színes hetilap címoldalának tervezése, kivitelezése vakszöveg és válogatott illusztráció felhasználásával, rajzolt, és/vagy elektronikus úton Egy (izometrikus) és kétméretű (dimetrikus), a A vizuális észlelés fiziológiai Kavalier axonometria jellegű ábrázolások (élettani) alapjai, a tér eszméjén jelentkezése az ókorban (pompeji és alapuló axonometria a herculáneumi ún. architekturális - stílus) és a racionalitás, a végtelen nézőpont középkorban (Képes Krónika). és az objektivitás jegyében A köznapi és műszaki vizuális közlések Egyezményes jelek a közlésben sajátosságai, a fogalmi viszonyrendszereket, A forma, szerkezet, anyag, struktúrákat közlő ábrák helye és szerepe a funkció összefüggése a vizuális kommunikációban Színtapasztalatok, természetben és mesterséges színismeretek áttekintése: a színkör és a környezetben színgömb (arányrend, lépték, modul, Színrendszerek a műszaki-technikai és köznapi szimmetria, aranymetszés) közlésekben A színek tulajdonságai, A színdinamika szerepe az exteriőrök és jelszerepük, alkalmazási enteriőrök kialakításában lehetőségeik a köznapi vizuális kommunikációban Tudományos vizuális közlések sajátosságai, a tervezőgrafika funkciója, műfajai A vizuális kommunikáció fogalma, műfajai
197
Képzőművészet elméletigényű gyakorlat
elmélet
Tárgy- és környezetkultúra Elméletigényű Gyakorlat Elmélet
A tömegkommunikáció vizuális és audiovizuális eszközei, műfaji sajátosságai A mozgóképi kifejezés jellegzetességei Irodalmi, zenei élmény szubjektív Érzéki szemlélet - lelkiségi megjelenítése fotómontázzsal és kollázzsal beleélés képzetekkel Érzelem, lelkiállapot kifejezése egyénileg választott kifejezőeszközzel Ábrázolás és alkotás - a művészi ábrázolás Képzőművészeti ágak (építészet, festészet, Iparművészeti műfajok, főbb szobrászat) főbb jellemzői jellemzői (Mű)elemző művészettörténet Közeli múzeum gyűjteményének Műfaj, téma által meghatározott alapvető áttekintése, időszaki kiállítás műelemző szempontok, eljárások a anyagának megismerése műalkotások tartalmi, formai, feltárására Hazánk legjelentősebb (építészet, grafika, festészet, szobrászat) múzeumai, gyűjteményei Festészet jellemző kifejezési eszközei, (Nemzeti Galéria, Szépművészeti megjelenésük különböző korszakokban, Múzeum, Nemzeti Múzeum) festészeti korszakok jellemző kompozíciós Műalkotások tartalmi értéke, megoldásai üzenete, stílusuk. (vízszintes, soros, szimmetrikus, A festészet mint a aszimmetrikus, háromszög, térháromszög, színviszonylatok művészete átlós, képkivágás), és a kiemelés eszközei - lokális színek és tónusfokozatok (kontúr, arány, fény, szín, ritmus kontraszt) - reflexszínek, Szobrászat - a formaviszonylatok művészete - - hideg-meleg és komplementer jellemző kifejezési eszközei (tömeg, forma, kontrasztok felület anyag), megjelenésük különböző - mennyiségi és minőségi korokban viszonylatok Vizuális művészeti élmények szóbeli kifejezése Reprodukció és produkció Alapvető szobrászati eljárások: hozzáadó és elvevő Arculattervezés a belsőépítészetben A belső tér berendezési tervrajza, Adott feltételeknek (családnak) megfelelő a színek térhatásának lakótér tervezése méretarányokkal, léptékeinek pszichológiája és mozgásterének rajzi elemzése (tervrajz) Tárgykultúra a lakásban Számítógépes tervezőprogram alkalmazása Tervrajzok olvasása, értelmezése, Tárgyak esztétikai és használati méretarányok szempontjai. A tervező - alkotó folyamat menete Az ipari formatervezés, a design Az ergonómia fogalma Ökonómia (gazdaságosság, ésszerség) a lakótérben mint esztétikai érték az emberi környezetben
A továbbhaladás feltétele
A vizuális nyelv megismert alapelemeinek, valamint sík és térábrázolási módok egy-egy konkrét feladathoz kötött alkalmazása. A képzőművészeti ágak főbb jellemzőinek ismerete, műfaj, téma által meghatározott műelemző szempontok alkalmazása adott feladatokban. Különböző, köznapi információk vizuális megjelenítésének olvasása, értelmezése, nem vizuális információk tartalmának képi megjelenítő képessége. Tervezőfolyamat lépéseinek gyakorlati végig vitele.
198
10. ÉVFOLYAM évi óraszám: esti tagozaton 37 óra; levelező tagozaton 19 óra Tevékenységformák
A vizuális nyelv alkalmazási lehetőségeinek felismerése, értelmezése és gyakorló használata a köznapi, műszaki - technikai, tudományos és a művészeti vizuális kommunikációban. Szóbeli és vizuális műelemző módok minél önállóbb, alkotó alkalmazása a műalkotás és a kor közötti kapcsolat feltárására. A mindennapi életben is használatos ábrázolási konvenciók összefüggésének megértése, gyakorlati alkalmazása.
Vizuális nyelv vizuális nyelvi közlésmódok ábrázoló, kifejező, felhívó, tájékoztató, jellegének ismerete, rendszerezése, a vizuális nyelvi elemek közlő jelentéstani, funkcionális és díszítő szerepe, jellegzetes kompozíciós megoldások síkon és térben, az ábrázolási konvenciók /Monge vetület, Kavalier axonometria / alapjai és azok szerepe a képi közlő nyelvben.
Vizuális kommunikáció köznapi, műszaki-technikai, tudományos és művészeti vizuális kommunikáció fogalma, képi közléseik alapvető szabályai, ábrázolás- és felhívás (tájékoztatás) módok, a gyakorlati élethez kötődő egyszerű magyarázó - közlő rajzok (szerkezeti és funkciórajz, valamint mennyiségek és viszonyok szemléltetése, olvasása, értelmezése, készítése, tudományos közlések képi formáinak megértése tankönyvekben, Monge- vetület és egyméretű axonometria alkalmazása egyszerű műszaki jellegű feladatokban, a fotó és a reklám hatásrendszere
Képzőművészet képzőművészeti ágak főbb jellemzői, a műalkotás elemzés néhány módszere (szóbeli és vizuális) az alkotások tartalmi, formai feltárására kifejezésformák. Festészetre, szobrászatra jellemző kifejezési eszközök, megjelenésük különböző korszakokban (a szobrászat a plasztikai szemlélet változásainak tükrében).
Tárgy- és környezetkultúra a tárgy formája és rendeltetése közötti összefüggés felismerése, a tárgyak közvetítette információk leolvasása és értelmezése, középületek tájékoztató jellegű vizuális információinak megértése
Technikák alapvető képző és iparművészeti technikák felismerése, néhány technika gyakorlati kipróbálása, alapvető szerkesztő eszközök ismerete, alkalmazásuk egyszerű feladatokban Témakörök
Tartalmak
Választható tartalmak
Vizuális nyelv
Ábrázolás- és kifejezés, technikák: a formanyelv felismerése és elemzése művészeti ágakban, műfajokban Ábrázolás és tájékoztatás módjai köznapi, tudományos információkban A funkció és a jelentés kapcsolata a téralakításban
A formanyelv alkalmazása az alkotótevékenység során Formaadás a reklámban A színek viselkedése a megvilágítás módozataiban A térhatás változatai a fény és árnyék eloszlásának függvényében (ellen-, tele-, surló fény) A színek alkalmazása: szín és funkció (információs, figyelemfelkeltő, esztétikai, élettani, kompenzáló szerep) A fotó és film képalkotó elemei és
199
Vizuális kommunikáció Elméletigényű gyakorlat
gyakorlat
Képzőművészet Elméletigényű gyakorlat
elmélet
képzőművészeti kapcsolatai A tér illúzióján alapuló távlattan a centrális nézőpont és a szubjektivitás jegyében. Távolságok és méretek arányos csökkentése átlós módszerrel Térábrázolási konvenciók elsajátítása és túlhaladási kísérletei, optikai csalódások. Feladatok a fordított és az anamorfotikus perspektíva alkalmazásával A médiumok képi világának szóbeli elemzése Testek és testcsoportok rekonstrukciója tapasztalati távlattannal Monge - vetületek alapján A köznapi életben használatos ábrázolási A perspektíva nézőpontjainak konvenciók rendszere, összefüggései (Monge - sajátos formái - madár és vetület, axonometria és perspektíva) békaperspektíva, természetes Tapasztalati távlattan és szerkesztő perspektíva nézőpont, fordított és kitágított (nézőpont, alapsík, perspektív képsík, perspektíva. alapvonal, horizontsík, horizontvonal, főpont, A leképező és a kifejező távpont, iránypontok) ábrázolás különbsége. Az írás szerepe a kommunikáció fejlődésében. A mozgóképi ábrázolások fontosabb eszközei (fotó és film képalkotó rendszere). A vizuális kommunikáció hatásrendszere (információ, reklám) Kifejezés: gyakorlati műelemzés - rajzos Önálló műelemzés kompozíciós vázlat készítése Látvány leképező megjelenítése, képi átírása síkra Mozgás, folyamat ábrázolása képek, (szín, forma redukció) fotók felhasználásával vagy rajzzal Ábrázolási konvenciók alkalmazása a kifejezés, gondolatközlés, kompozíció eszközeként A megtanult ábrázolásmódok túlhaladási kísérlete, ábrázolási újítások Festészet: a jelzésszerűen redukált Képzőművészeti technikák ábrázolásmódtól a látványszerű csoportosítása, rendszere, ábrázolásmódon át az egyre áttettebb A kortárs művészet ábrázolásmód felé (a lényeges csomópontok Fordított perspektíva a kiemelésével) festészetben, kitágított Transzpozíció síkon perspektíva (anamorfózis ) Kompozíciós megoldások a műalkotásokban megjelenése a festészetben, fotó A térábrázolás módja és az adott kor világképe és filmművészetben és világnézete közötti összefüggés A különböző nézési síkvetületi A térviszonylatok művészete: irányokat egy képben egyesítő az építészet fejlődésének áttekintése a tárgyias ábrázolásmód téralakítás és a térlefedés jelentősebb (óegyiptomi és analitikus módozatai alapján ( forma, szerkezet, anyag, kubizmus) funkció) Több, a tér eszméjét és a tér illúzióját keverő nézőpontú ábrázolások (pl. Giotto padovai Az ábrázolási konvenciók, a tapasztalati távlattan és a szerkesztő perspektíva alkalmazása egyszerű térformák térbeli helyzetének megjelenítésére (centrális kollineáció)
200
Tárgy- és környezetkultúra elméletigényű gyakorlat
elmélet
Belső tér tervezése nézetrajzban axonometrikus rendszerben, vagy perspektív képpel, rajz, képek és fotók felhasználásával
Belső tér kialakításának és átalakításának legfontosabb szempontjai, technikai lehetőségei. A tervező folyamat lépései
freskóin ) Belső, szubjektív tér-idő ábrázolások (pl. szürrealisták) Tárgy nélküli kifejezésmódok, organikus és geometriai absztrakciók (képarchitektúrák) Főbb építészeti stílusok megkülönböztetése jellegzetes térszervezési eljárások (alaprajzi elrendezés, építészeti szerkezet, homlokzattagolás ) alapján A vizuális művészetek kibővült rendszere, a művészeti ágak, műfajok elmosódása, egymásra hatása. A média szerepe a művészetben, jellemző kifejezési eszközeik A fotó, a film és a videó művészet műfaji sajátosságai a képzőművészet párhuzamában. Belső tér berendezési tervrajza, színviszonylatok - a színek térhatásának felhasználása a lakberendezésben Számítógépes program felhasználása az adott tervezéshez Belsőépítészet, lakberendezés szerepe az esztétikus emberi környezet kialakításában Az ipari formatervezés - a design - lényege A giccs fogalma Az organikus és humanizált (épített) környezet különbözősége, hatása az emberre
A továbbhaladás feltétele
Az eddig megtanult vizuális nyelv értő alkalmazása a mindennapi életben, a megismerésben, és a vizuális kommunikációban. A vizuális megjelenítő és kifejezőeszközök tartalomhordozó szerepének és érzelmi hatásának felismerése képi információkban, műalkotásokban, tárgyakon. Képesség a művészeti ágak jellegzetességeinek, műfaji sajátosságainak feltárására, az elsajátított műelemző módszerek önálló használatára. Kiemelkedő alkotók és műveik ismerete. Tervező folyamat alapvető lépéseinek ismerete, betartása. Tájékozottság az elektronikus képfeldolgozó eszközök vizuális kommunikációban betöltött szerepéről, ezen eszközök kínálta információk kritikus befogadásának képessége. Ismerje és alkalmazni is tudja az ismeretszerzés közvetett forrásait. (könyvtár, CD-Rom, internet)
201
11. ÉVFOLYAM évi óraszám :esti tagozaton 37 óra; Tevékenységformák
Művészettörténet mint tudomány elhelyezése a tudományok rendszerében. Műelemző módok tudatosítása. A folytonosság, a változás a különbözőség, az összefüggések feltárása az egyes művészettörténeti korok között, a domináns művészeti ág korstílusonkénti kiemelésével.
Vizuális nyelv A vizuális nyelv alapelemei, megjelenésük műalkotásokban, vizuális információkban, tárgyakban, a formanyelv felismerése és elemzése művészeti ágakban, műfajokban.
Vizuális kommunikáció A vizuális kommunikáció fogalma: képi közlésmódok, struktúrák, a mindennapi életben alkalmazandó ábrázolásmódok és felhívó jellegű képi tartalmak megértése, alkalmazása. Képzőművészet - műalkotás elemzés Képzőművészeti ágak, műfajok főbb jellemzői, a művészettörténet kulcsműveinek egismerése alapvető műelemző szempontok, eljárások alkalmazásával. Az építészet fejlődésének áttekintése a téralakítás és a térlefedés módozatai szerint. Festészet a jelzésszerűen redukált ábrázolásmódtól a látványszerű ábrázoláson át a szelekción és redukción át az elvonatkoztató ábrázolás és kifejezésmód felé a színlényeg kiemelésével, festészeti korszakok jellemző kompozíciós megoldásai, a művészi kiemelés eszközei, a térábrázolás módja és az adott kor világnézete és világképe közötti összefüggés. A szobrászatra jellemző kifejezési eszközök megjelenése különböző korokban. Tárgykultúra: tervezőfolyamat alapvető lépéseinek ismerete
Témakörök
Tartalmak
Választható tartalmak
Művészettörténet mint tudomány
Társtudományok, határterületek, segédtudományok
A műalkotás megközelítésének néhány módja Műfajnak, témának megfelelő műelemző szempontok A stílus
Attributálás, attribució, ikonográfia, ikonológia
A művészettörténet írás kialakulása Művészeti gyűjtemények keletkezése, múzeumok alapítása Ikonográfiai elemzések A leírástól az ítéletig, a műélvezéstől (intuíció) a műértelmezésig (tartalom, külső és belső forma)
A művészet kezdetei
Őskori művészet
Ókor művészete
Óegyiptom, Mezopotámia, görög, római művészet: - szakrális és profán építmények - festészet, szobrászat Katakombák és bazilikák - hosszanti tér Centrális térszervezés
Ókeresztény művészet Bizánc művészete Népvándorlás kora
Romantika
Stílus és kor
A honfoglaló magyar nép művészete Griffes-indás nemzetség Tarsolylemez plasztikák Egyetemes: lombardiai, német és francia
202
Korstílus, stílusirányzat, egyéni stílus Az adott művészettörténeti korstílus, stílusirányzat történelmi háttere, műalkotás és kor összefüggése Törzsi művészet, atavizmus, ősi edénytípusok és továbbélésük a tárgyi népművészetben Prekolumbián művészet Keleti művészet (India, Kína, Japán) A mozaikrakás technikája, csúcsművei Ortodox, iszlám művészet A megismert motívumok továbbélése a tárgyalkotó népművészetben Karoling - kori és Ottó kori
Gótika művészete
Reneszánsz művészet
Magyar: esztergomi és pécsi kőfaragó műhely nemzetségfői templomok
művészet
Egyházi és világi művészet
Az offerek és a mézesbábok szakrális tartalmai
Ikonográfiai program a freskófestészetben és a kőfaragásban Egyetemes és magyar gótikus művészet (francia, angol, német és magyar) egyházi: katedrálisok és királyi kápolnák, üvegablakok, szárnyas oltárok világi: várak, városházak, A reneszánsz kezdete (Itália, Németalföld) Az érett reneszánsz Itáliában és Németalföldön A magyar reneszánsz
Őskor, ókor, középkor és A szűkebb és tágabb lakóhely művészeti, a reneszánsz műemléki értékeinek számbavétele, elhelyezése művészetének az egyetemes művészettörténetben rendszerező áttekintése A továbbhaladás feltétele A tantárgyi tartalmak elemi szintű ismerete.
203
A gótika korának teológiai háttere
Az egyéni stílus jelentkezése. A reneszánsz kimagasló alkotói. A reneszánsz perspektíva. A manierizmus Itáliában, Franciaországban, Spanyolországban Változások, fordulópontok, műfajok, korstílus születése, prototípusok és rákövetkezések, a képzőművészet ágainak kialakulása
12. ÉVFOLYAM évi óraszám: esti tagozaton 32 óra; Tevékenységformák A vizuális kommunikáció fogalma, alkalmazása a mindennapi életben. A vizuális nyelv alapelemei, megjelenésük műalkotásokban, vizuális információkban, tárgyakban a formanyelv felismerése és elemzése művészeti ágakban, műfajokban. Képzőművészeti ágak (építészet, festészet, szobrászat), műfajok főbb jellemzői, műfaj, téma által meghatározott alapvető műelemző szempontok, eljárások ismerete. Az építészet fejlődésének lényeges állomásai a téralakítás és a térlefedés alapján az őskortól a reneszánszig. Festészet a jelzésszerűen redukált ábrázolásmódtól a látszati ábrázolásig, az őskortól a reneszánszig. az egyre áttettebb ábrázolásmód felé. A festészeti korszakok jellemző kompozíciós megoldásai, a művészi kiemelés eszközei, a térábrázolás módja és az adott kor világszemlélete közötti összefüggés (az őskortól a reneszánszig). A szobrászatra jellemző kifejezési eszközök megjelenése a kezdettől a reneszánsszal bezárólag. Őskor, ókor, ókeresztény, Bizánc, román, gótika reneszánsz művészet lényeges vonásai egy-egy mű alapján. Választható tartalmak Az adott művészettörténeti korstílus, stílusirányzat történelmi háttere, műalkotás és kor összefüggése.
Témakörök
Tartalmak
Barokk művészet
Olasz, francia, németalföld, spanyol, magyar egyházi és világ (realisztikus) programok Ókori előképek, párhuzamok Francia klasszicizmus A magyar művészet kibontakozása Európai és magyar narratív, történelmi festészet, egzotikus tájképek, a középkor építészeti hatásai, nemzeti romantika
Klasszicizmus
Romantika
Orosz, német klasszicizmus Canova és Ferenczy István pályaképe A meghatározó irodalmi és filozófiai párhuzamok
A 19.szd.-i realizmus, a kritikai realizmus
A környezet és az ember megváltozott Goya mint előkép arányrendje: a cselekvő ember, sorsközösség az elesettekkel
A századelő izmusai Impresszionizmus Posztimpresszionizmus
Festők küldetéstudata és a társadalom menekültje. A modern művészet születése Színfestészet Szimbolizmus, szecesszió A szecesszió nőtípusai, építményei és tárgyai
A századforduló művészete A XX. század művészetének főbb törekvései XX. század első felének irányzatai Művészet a két világháború között Művészet a második világháború után Kortárs művészet
Fauvizmus, kubizmus, futurizmus expresszionizmus, organikus és geometriai absztrakció Geometrikus absztrakció - konstruktivizmus, és dadaizmus Szürrealizmus Organikus és funkcionalista építészet Pop art és rokon jelenségei, az op-art A kortárs művészet mint korunk üzenethordozója: a land art, a térinstalláció, és a videó installáció fogalma
204
Monet és Szinyei Merse Pál pályaképe Rodin mint antiszobrász A plakát műfajának megszületése Gauguin mint előkép és Matisse Cezanne és Picasso Plasztikus, analitikus és szintetikus kubizmus A kubista kollázs és a szürrealista montázs A Bauhaus és Moholy - Nagy László Tudományos technicista és szigorú irányzatok Az aktuális probléma párhuzamai a klasszikus és a kortárs művészet, a környezet és a modern vizuális média példáiban.
Az európai művészettörténet rendszerező összegző áttekintése a lényeges pontok Hangsúlyozásával
A szűkebb és tágabb lakóhelyünk művészeti, műemléki értékei. A Nemzeti Galéria, a Nemzeti Múzeum és a Szépművészeti Múzeum kincsei a tanultak párhuzamában
A művészettörténet egyes nagy korszakait jellemző, tartalmi és formai lényeges vonások ismerete
Népművészet
A népviseletet meghatározó földrajzi, történelmi, társadalmi tényezők.
Hazánk főbb viselettípusai és kapcsoltuk az ún. Nagyművészeti ábrázolásokkal és kifejezésekkel, korstílusokkal
A továbblépés feltétele A tantárgyi tartalmak elemi szintű ismerete.
205
TÖRTÉNELEM 9–12. évfolyam Célok és feladatok A középiskolai történelemtanítás céljai és feladatai az általános iskolában kialakított képességekre, ismeretekre épülnek. A történelmi tanulmányoknak jelentős szerepük van a személyiségfejlesztésben. A történelmi források, események értelmezése olyan kompetenciák kialakulását teszik lehetővé, amelyek által az egyén, mint társas lény és állampolgár megtalálhatja helyét a társadalomban. A múltból a jelenbe vezető kérdések megismerése segít a jelenkor politikai, gazdasági, társadalmi jelenségeinek megértésében. A történelem és a hozzá kapcsolódó műveltségterületek e célok eléréséhez a szükséges tartalmat közvetítik.
A történelmi oktatás meghatározó célja, hogy a hallgatók tudása ne szűköljön le pusztán a tények ismeretére, hanem problémaérzékenységgel, a tudás bővítésének igényével, az önálló tanulási, tájékozódási módszerek ismeretével is együtt járjon. Csak így alakulhat ki az iskolai tanulmányokon túlmutató pozitív viszony a társadalomtudományokhoz. A történelem eseményei és a személyiségek tettei, a művelődéstörténet megismertetése közben mód nyílik az egyes korokban érvényre jutó értékrendek vizsgálatára, az erkölcsi kategóriák változásának, érvényesülésének vagy kiüresedésének bemutatására. A történelem megismerésében növekvő szerepet kell kapnia a média modern eszközeinek. A múlt sorskérdéseiben mai életünk problémái is megjelenhetnek. Elemzésük, megértésük megerősítheti az egyént a társadalomért, a kisebb közösségekért, az önmagáért vállalt felelős magatartásban. Mindennek feltétele olyan kritikai szemléletmód kialakítása, amelynek segítségével a jelenben és a múltban is képes az összefüggések az alternatívák meglátására és értékelésére.
Fejlesztési követelmények A középiskolai történelemtanítás a forráskezelés készségeinek fejlesztésében túllép az általános iskolai szinten. A középiskolai tanulmányok végére a hallgatóknak ismerniük kell a különböző források kezelésének, elemzésének szabályait, a tudományos anyaggyűjtés alapelemeit. Feltétlen elérendő az alapvető tájékozódás készsége könyvtárakban, kézikönyvekben, lexikonokban, atlaszokban, ismeretterjesztő folyóiratokban. A történelmi-társadalmi jelenségek ok-okozati viszonyai mindig összetettek. A hallgatóknak okok és következmények bonyolult hálójában kell értelmezniük és bemutatniuk az egyének és csoportok indítékait, választási lehetőségeit és kényszereit is. Mindennek feltétele az adott történelmi-társadalmi helyzet lényeges és lényegtelen jelenségeinek elhatárolása. A történelemtanítás reális képet alakítson ki a hallgatókban az egyének és csoportok szerepéről az események alakulásában. Az ismeretszerzési és feldolgozási képességek formálása elválaszthatatlan a kifejezőképességek fejlesztésétől. A történelmi tanulmányaik során a hallgatóknak el kell jutniuk az események elbeszélésétől, az elsődleges és másodlagos források tartalmi ismertetésétől, gondolatmenetük adatokkal együtt történő felidézésétől a beszámolók és kiselőadások megtartásáig, a problémafelvetés, magyarázat, következtetés, érvelés szóbeli formáinak gyakorlati alkalmazásáig. Megfelelően használva a történelem és a társtudományok legfontosabb fogalmait és kifejezéseit. Fontos feladat az időben való tájékozódás képességének és készségének fejlesztése. Bármelyik történelmi esemény megismeréséről is van szó, a megértés alapvető feltétele, hogy
206
hallgatók egységben lássák a topográfiai és a kronológiai adatokat. A hallgatóknak tudniuk kell az események alapvető sorrendjét, fel kell ismerniük az egy időben zajló fontosabb eseményeket. Tudniuk kell a legfontosabb évszámokat. Nem okozhat nehézséget számukra az egyszerű kronológiai táblázatok elkészítése. Fontos a történelmi térben való tájékozódás képességeinek továbbfejlesztése is. A történelmi térképek olvasása, az egyszerűbb térképvázlat önálló megrajzolása. A legfontosabb történelmi helyeket el kell helyezniük vaktérképen is. Képessé kell válniuk a történelmi és földrajzi térképek összekapcsolására, a történelem eseményeinek és a természeti feltételek viszonyának érzékeltetésére. Mindezek gyakorlása során alkalmat kell teremteni az ökológiai szemléletmód kialakítására is a történelmi jelenségek értelmezésében.
207
9. évfolyam
évi óraszám: 37 óra
Tevékenységformák Ismeretszerzési és feldolgozási képességek A forrásokban és feldolgozásokban található információk gyűjtése. Azonos eseményről, jelenségről készült különböző forrásrészletek összehasonlítása. Különböző típusú források elemzése, ellentétes felfogású forrásrészletek összehasonlítása, értelmezése, feldolgozása. A forrásokban fellelhető leegyszerűsítő vélemények kritikus értelmezése tanári rávezetéssel. A filmek, filmhíradók értelmezése. A média forrásértékének, jellegének felismerése, elemzése. Nemzetközi szerződések, szövetségi megállapodások, nemzetközi szervezetek alapokmányainak elemzése. A történelem tárgyi emlékeinek felismerése, értelmezése élőszóban vagy írásban. Eltérő álláspontok felismerése megadott történelmi források és tudományos feldolgozások szövegében; az eltérések okainak vizsgálata. A változás történeti jellegének értelmezése meghatározott korszakban. A történelem jelentős személyiségei életútjának bemutatása. Kiemelkedő történelmi személyiségeik döntéseinek értékelése. A változás felismerése a történelemben: konkrét történelmi példák elemzése, okok, összefüggések keresése. Történelmi folyamatok, korszakok felismerése, s az európai régiók (Nyugat-Európa, Közép-Európa, KeletEurópa) megkülönböztetése. Történelmi esemény, intézmény, szervezet megismerése források alapján. A különböző fejlődési régiók megkülönböztetése, összehasonlítása. Tájékozódás kézikönyvekben, az ismeretterjesztő folyóiratokban és az Internet valamely magyar nyelvű keresőprogramjában. Tematikus bibliográfiák készítése az iskolai és közkönyvtárak felhasználásával. Ábra készítése a tankönyv, a munkafüzet, szakirodalom felhasználásával, az összefüggések és az adatok kapcsolatának bemutatásával.
Kifejezőképességek A történelem meghatározó jelentőségű történelmi személyiségeinek szerepének értékelése. A korszakokra vonatkozó történelmi szakkifejezések helyes használata. A történelmi fogalmak magyarázata. Érvelési technikák ismerete és alkalmazása szóban és írásban. Egy téma bemutatása többféle módszer és eszköz (élőszó, térkép, kép, filmrészlet, tárgyak stb.) ötvözésével. Egy-egy előre megadott kérdés kapcsán saját vélemény megfogalmazása, kifejtése. Egyes témák nyomon követése a sajtóban és a tömegkommunikáció egyéb területein (pl. az EU csatlakozás). Előadás készítése (meghatározott terjedelemben) történeti témákról segédeszközök felhasználásával. Hosszabb adatsorok, grafikonok, ábrák alapján történelmi változások felismerése és bemutatása. Szemléletes diagramok és grafikonok készítése gazdasági, társadalmi, demográfiai folyamatokról. Táblázatkészítés demográfiai, gazdasági- és társadalomtörténeti adatok bemutatásához. Jártasság a feladatlapok kitöltésében; tájékozottság javítási elveiben és módszereiben. Jegyzetek készítése előre megadott szakirodalmi részletek alapján, kiselőadások készítése. Kivonat készítése rövidebb (4-5 oldal) tudományos-ismeretterjesztő szövegrészletről, feleletterv készítése megadott témáról. A történelem tárgyi emlékeinek felismerése, azok bemutatása élőszóban.
208
Tájékozódás az időben Fontosabb folyamatok vagy jelenségek időrendjének összeállítása. Időrendi táblázat készítése Az időben való jártasság bemutatása élőbeszédben, írásban és a térképen. A térben és időben játszódó események közötti kapcsolat felismerése. Időrendi táblázatok és térképek összehasonlítása, rajzok és térképek készítése. Az egyetemes és a magyar kronológiák használata.
Tájékozódás a térben Történelmi jelenségek természeti feltételeinek megállapítása a szaktanár útmutatása alapján. Történelmi helyek azonosítása mai térképeken. Sematikus rajz készítése egy-egy történeti táj egységeiről. Tematikus történelmi térképek adatainak összehasonlítása (pl. gazdasági fejlődés, népsűrűség, nemzetiségi összetétel változása).
Témakörök
Választható tartalmak
Tartalmak
A magyar nép története az A honfoglalástól az államalapításig. Géza fejedelem és István király életműve. államalapításig Évszámok: 896,1000 Személyek: Árpád, I. István király, Géza fejedelem Topográfia: Vereckei-hágó Fogalmak: törzs, székely, vármegye, ispán
209
Magyarország a XIV– XV. században
Az oszmán-török terjeszkedés, Hunyadi János. Hunyadi Mátyás uralkodása. Életformák a XV. századi Magyarországon. Kultúra és művelődés. Kronológia: 1456 Személyek: Hunyadi János, Hunyadi Mátyás, Fogalmak: főnemes, köznemes, végvári rendszer, Corvina. Topográfia: Nándorfehérvár
Magyarország története a A mohácsi csata. kora újkorban (1490–1711) A török hódoltság. Az Erdélyi Fejedelemség. Függetlenségi harcok és ország egyesítő kísérletek: Bocskai István, Bethlen Gábor, és Zrínyi Miklós. A török kiűzése. A Rákóczi-szabadságharc. Kronológia: 1526,1541, 1703–11 Személyek: Bocskai István, Bethlen Gábor, Zrínyi Miklós (a költő és hadvezér), II. Rákóczi Ferenc Fogalmak: hajdú, hódoltság, kuruc, labanc, trónfosztás Topográfia: Mohács, Eger
210
A felvilágosodás és a polgári Az észak-amerikai gyarmatok függetlenségi átalakulás kora (1721–1849) háborúja. Az USA létrejötte. Az ipari forradalom és társadalmi hatásai. (életkörülmények, környezet) XIX. század eszméi. Személyek: Watt Fogalmak: nacionalizmus, liberalizmus, szocializmus, konzervativizmus, kapitalizmus
A polgárosodás kezdetei Magyarországon (1790– 1847)
Új elemek a gazdaságban. Az átalakuló társadalom. A reformmozgalom kibontakozása, a polgárosodás, nemzetiségi kérdés. A reformkori művelődés, kultúra. Az ipari forradalom és társadalmi hatásai. (életkörülmények, környezet) Személyek: Kölcsey, Kossuth, Széchenyi István Fogalmak: reform, polgári átalakulás, államnyelv, örökváltság, közteherviselés
211
Forradalom és szabadságharc Polgári forradalom Magyarországon 1848. Magyarországon (1848–1849) március – április. Az 1848-as forradalom belső és külső feltételei, problémái. A nemzeti önvédelem megszervezése és a tavaszi hadjárat. A szabadságharc befejező szakasza és veresége. Kronológia: 1848. III. l5., 1849. X. 6. Személyek: Petőfi, Görgey, Bem Fogalmak: felelős kormány, jobbágyfelszabadítás, választójog, függetlenség Topográfia:
Pákozd, Isaszeg, Arad
212
A polgárosodás kibontakozása Magyarországon (18491914)
A kiegyezés. Gazdasági és társadalmi fejlődés a dualizmus korában. Társadalmi csoportok életformái, népesség, nemzetiség. A városiasodás. A tudományos és művészeti élet fejlődése. Évszámok: 1849. október 6., 1867, Személyek: Ferenc József, Deák Ferenc Topográfia: Budapest, Osztrák–Magyar Monarchia
A továbbhaladás feltételei A hallgatók legyenek képesek egyszerűbb tárgymásolatokat, íratlan forrásokról készült fényképeket, vázlatrajzokat (pl. régészeti lelőhelyről) forrásként értelmezni; rövid (kb. 10-15 sornyi) forrásrészleteket feldolgozni. A hallgatók ismerjék fel a tananyagban szereplő fontosabb középkori és kora újkori tárgyi emlékeket, legyenek képesek azokat értelmezni élőszóban vagy írásban. Tudjanak anyagot gyűjteni a könyvtárban tanári és könyvtárosi segítséggel megadott témákhoz. Legyenek képesek egyszerű elbeszélő források elemzésére tanári irányítással. Legyenek képesek rövid beszámolók előadására. Tudják alkalmazni a történetiségben a keresztény időszámítást. Tudjanak történelmi eseményeket, folyamatokat leolvasni a középiskolában használatos történelmi atlasz megfelelő lapjáról
10. évfolyam évi óraszám: 37 óra
Tevékenységformák Ismeretszerzési és feldolgozási képességek A forrásokban és feldolgozásokban található információk gyűjtése. Azonos eseményről, jelenségről készült különböző forrásrészletek összehasonlítása. Különböző típusú 213
források elemzése, ellentétes értelmezése, feldolgozása.
felfogású
forrásrészletek
összehasonlítása,
A forrásokban fellelhető leegyszerűsítő vélemények kritikus értelmezése tanári rávezetéssel. A filmek, filmhíradók értelmezése. A média forrásértékének, jellegének felismerése, elemzése. Nemzetközi szerződések, szövetségi megállapodások, nemzetközi szervezetek alapokmányainak elemzése. A történelem tárgyi emlékeinek felismerése, értelmezése élőszóban vagy írásban. Eltérő álláspontok felismerése megadott történelmi források és tudományos feldolgozások szövegében; az eltérések okainak vizsgálata. A változás történeti jellegének értelmezése meghatározott korszakban. A történelem jelentős személyiségei életútjának bemutatása. Kiemelkedő történelmi személyiségeik döntéseinek értékelése. A változás felismerése a történelemben: konkrét történelmi példák elemzése, okok, összefüggések keresése. Történelmi folyamatok, korszakok felismerése, s az európai régiók (Nyugat-Európa, Közép-Európa, KeletEurópa) megkülönböztetése. Történelmi esemény, intézmény, szervezet megismerése források alapján. A különböző fejlődési régiók megkülönböztetése, összehasonlítása. Tájékozódás kézikönyvekben, az ismeretterjesztő folyóiratokban és az Internet valamely magyar nyelvű keresőprogramjában. Tematikus bibliográfiák készítése az iskolai és közkönyvtárak felhasználásával. Ábra készítése a tankönyv, a munkafüzet, szakirodalom felhasználásával, az összefüggések és az adatok kapcsolatának bemutatásával.
Kifejezőképességek A történelem meghatározó jelentőségű történelmi személyiségeinek szerepének értékelése. A korszakokra vonatkozó történelmi szakkifejezések helyes használata. A történelmi fogalmak magyarázata. Érvelési technikák ismerete és alkalmazása szóban és írásban. Egy téma bemutatása többféle módszer és eszköz (élőszó, térkép, kép, filmrészlet, tárgyak stb.) ötvözésével. Egy-egy előre megadott kérdés kapcsán saját vélemény megfogalmazása, kifejtése. Egyes témák nyomon követése a sajtóban és a tömegkommunikáció egyéb területein (pl. az EU csatlakozás). Előadás készítése (meghatározott terjedelemben) történeti témákról segédeszközök felhasználásával. Hosszabb adatsorok, grafikonok, ábrák alapján történelmi változások felismerése és bemutatása. Szemléletes diagramok és grafikonok készítése gazdasági, társadalmi, demográfiai folyamatokról. Táblázatkészítés demográfiai, gazdasági- és társadalomtörténeti adatok bemutatásához. Jártasság a feladatlapok kitöltésében; tájékozottság javítási elveiben és módszereiben. Jegyzetek készítése előre megadott szakirodalmi részletek alapján, kiselőadások készítése. Kivonat készítése rövidebb (4-5 oldal) tudományos-ismeretterjesztő szövegrészletről, feleletterv készítése megadott témáról. A történelem tárgyi emlékeinek felismerése, azok bemutatása élőszóban.
Tájékozódás az időben Fontosabb folyamatok vagy jelenségek időrendjének összeállítása. Időrendi táblázat készítése Az időben való jártasság bemutatása élőbeszédben, írásban és a térképen. A térben és időben játszódó események közötti kapcsolat felismerése. Időrendi táblázatok és térképek összehasonlítása, rajzok és térképek készítése. Az egyetemes és a magyar kronológiák használata.
Tájékozódás a térben Történelmi jelenségek természeti feltételeinek megállapítása a szaktanár útmutatása alapján. Történelmi helyek azonosítása mai térképeken. Sematikus rajz készítése egy-egy
214
történeti táj egységeiről. Tematikus történelmi térképek adatainak összehasonlítása (pl. gazdasági fejlődés, népsűrűség, nemzetiségi összetétel változása).
Témakörök
Választható tartalmak
Tartalmak
Az első világháborútól a Az első világháború kirobbanása, nagy gazdasági válságig jellege, története. (1914–1929) Az Oroszországi politikai változások. A Párizs környéki békék. Évszámok: 1917, 1919 Személyek: Sztálin Fogalmak: központi hatalmak, fasizmus, kommunizmus, GULAG
215
Az első világháború és következményei Magyarországon. A Trianon utáni ország élete (1914–1931)
Az őszirózsás forradalom. Kísérlet a kommunista diktatúra megteremtésére: a Tanácsköztársaság. A trianoni béke, hatása a gazdaságra, társadalomra, az etnikai viszonyokra. A határon túli magyarság sorsa. Személyek: gróf Károlyi Mihály, Kun Béla, Horthy Miklós, gróf Bethlen István Topográfia: trianoni Magyarország Fogalmak: őszirózsás forradalom, Tanácsköztársaság, revízió, konszolidáció
216
A nagy gazdasági válságtól a Az 1929 –33-as világgazdasági válság. második világháború végéig Válságkezelés az USA-ban. A nemzeti szocializmus hatalomra (1929–1945) jutása és működési mechanizmusa. A sztálini diktatúra a 30-as években. A második világháború története. A szövetségesek győzelme, a háború jellege. A megosztott Európa. Évszámok: 1929, 1933 Személyek: Roosevelt, Hitler, Churchill, Topográfia: Sztálingrád, Hirosima, Normandia Fogalmak: nemzetiszocializmus, koncentrációs tábor, holocaust, totális háború
Magyarország a gazdasági válságtól a második világháborús összeomlásig (1931–1945)
A német megszállás. Évszámok: 1944.március 19.,1944.október 15. Személyek: Bajcsy-Zsilinszky Endre, Gömbös Gyula, Bárdossy László, Kállay Miklós, Szálasi Ferenc, Dálnoki Miklós Béla Topográfia: Felvidék, Kárpátalja Fogalmak: nyilasmozgalom, zsidótörvények, deportálás
217
Magyarország a második A háborús károk felszámolása. A demokratikus közélet kiépítésének kísérlete. világháború után A párizsi békeszerződés. (1945 –napjainkig) A kommunista diktatúra kiépítése. A forradalomhoz vezető út. Az 1956-os forradalom és szabadságharc. A Kádár rendszer kiépülése: megtorlás és diktatúra. Az életmód átalakulása. Demográfiai változások. Az ellenzéki mozgalmak kialakulása és erősödése. A rendszerváltozás. Évszámok: 1956.október 23., november 4., Személyek: Rákosi Mátyás, Kádár János, Nagy Imre, Antall József, Göncz Árpád Fogalmak: beszolgáltatás, pártállam, munkástanács
218
Állampolgári ismeretek A társadalmi szabályok. Emberi jogok. A gyermekek jogai. Diákjogok. Államformák, politikai rendszerek. Magyarország alkotmánya. A demokrácia alapelvei és működése. Bírói hatalom és igazságszolgáltatás. Politikai és szociális jogok. Önkormányzatok, civil szervezetek.
A továbbhaladás feltételei Legyenek képesek a források és a tankönyvi szöveg egybevetésére, az eltérések okainak feltárására. Tudjanak néhány címből álló bibliográfiákat készíteni a könyvtárak felhasználásával kiselőadások, vitaindítók számára, tanári útmutatás alapján. Képesek legyenek történelmi folyamatokat, korszakokat felismerni, megkülönböztetni. Tudjanak felépített feleletet vagy előadást tartani történelmi témákról (lecke, fejezetrész, leckéken átívelő folyamatok, összehasonlítások stb.). Tudjanak ábrákat, térképeket és egyéb már tanult ismerethordozókat értelmezni élőszóban rövid felkészülés után. Legyenek képesek a világ-, az európai és a magyar történelem nagy korszakainak és fontosabb eseményeinek szinkronban látására. Használják a tankönyvek, munkafüzetek kronológiáit.
11.évfolyam évi óraszám: 37 óra Tevékenységformák Ismeretszerzési és feldolgozási képességek A forrásokban és feldolgozásokban található információk gyűjtése. Azonos eseményről, jelenségről készült különböző forrásrészletek összehasonlítása. Különböző típusú 219
források elemzése, ellentétes értelmezése, feldolgozása.
felfogású
forrásrészletek
összehasonlítása,
A forrásokban fellelhető leegyszerűsítő vélemények kritikus értelmezése tanári rávezetéssel. A filmek, filmhíradók értelmezése. A média forrásértékének, jellegének felismerése, elemzése. Nemzetközi szerződések, szövetségi megállapodások, nemzetközi szervezetek alapokmányainak elemzése. A történelem tárgyi emlékeinek felismerése, értelmezése élőszóban vagy írásban. Eltérő álláspontok felismerése megadott történelmi források és tudományos feldolgozások szövegében; az eltérések okainak vizsgálata. A változás történeti jellegének értelmezése meghatározott korszakban. A történelem jelentős személyiségei életútjának bemutatása. Kiemelkedő történelmi személyiségeik döntéseinek értékelése. A változás felismerése a történelemben: konkrét történelmi példák elemzése, okok, összefüggések keresése. Történelmi folyamatok, korszakok felismerése, s az európai régiók (Nyugat-Európa, Közép-Európa, KeletEurópa) megkülönböztetése. Történelmi esemény, intézmény, szervezet megismerése források alapján. A különböző fejlődési régiók megkülönböztetése, összehasonlítása. Tájékozódás kézikönyvekben, az ismeretterjesztő folyóiratokban és az Internet valamely magyar nyelvű keresőprogramjában. Tematikus bibliográfiák készítése az iskolai és közkönyvtárak felhasználásával. Ábra készítése a tankönyv, a munkafüzet, szakirodalom felhasználásával, az összefüggések és az adatok kapcsolatának bemutatásával.
Kifejezőképességek A történelem meghatározó jelentőségű történelmi személyiségeinek szerepének értékelése. A korszakokra vonatkozó történelmi szakkifejezések helyes használata. A történelmi fogalmak magyarázata. Érvelési technikák ismerete és alkalmazása szóban és írásban. Egy téma bemutatása többféle módszer és eszköz (élőszó, térkép, kép, filmrészlet, tárgyak stb.) ötvözésével. Egy-egy előre megadott kérdés kapcsán saját vélemény megfogalmazása, kifejtése. Egyes témák nyomon követése a sajtóban és a tömegkommunikáció egyéb területein (pl. az EU csatlakozás). Előadás készítése (meghatározott terjedelemben) történeti témákról segédeszközök felhasználásával. Hosszabb adatsorok, grafikonok, ábrák alapján történelmi változások felismerése és bemutatása. Szemléletes diagramok és grafikonok készítése gazdasági, társadalmi, demográfiai folyamatokról. Táblázatkészítés demográfiai, gazdasági- és társadalomtörténeti adatok bemutatásához. Jártasság a feladatlapok kitöltésében; tájékozottság javítási elveiben és módszereiben. Jegyzetek készítése előre megadott szakirodalmi részletek alapján, kiselőadások készítése. Kivonat készítése rövidebb (4-5 oldal) tudományos-ismeretterjesztő szövegrészletről, feleletterv készítése megadott témáról. A történelem tárgyi emlékeinek felismerése, azok bemutatása élőszóban.
Tájékozódás az időben Fontosabb folyamatok vagy jelenségek időrendjének összeállítása. Időrendi táblázat készítése Az időben való jártasság bemutatása élőbeszédben, írásban és a térképen. A térben és időben játszódó események közötti kapcsolat felismerése. Időrendi táblázatok és térképek összehasonlítása, rajzok és térképek készítése. Az egyetemes és a magyar kronológiák használata.
Tájékozódás a térben Történelmi jelenségek természeti feltételeinek megállapítása a szaktanár útmutatása alapján. Történelmi helyek azonosítása mai térképeken. Sematikus rajz készítése egy-egy
220
történeti táj egységeiről. Tematikus történelmi térképek adatainak összehasonlítása (pl. gazdasági fejlődés, népsűrűség, nemzetiségi összetétel változása).
Szintre hozó blokk Témakörök
Tartalmak
Magyar történelem
A magyar nép őstörténete és vándorlása. Károly Róbert és Nagy Lajos. Társadalmi változások. Népesség és természeti környezet. Luxemburgi Zsigmond. A Jagellók-kora. A Dózsa féle parasztháború. A Habsburgok és a magyar rendek. A reformáció és a katolikus megújulás Magyarországon. Gazdasági és társadalmi, kulturális változások a XVII. században.
Választható tartalmak
221
Magyar történelem
Évszámok: 955, 973, 997–1038, 1308–42, 1342-82, 1351, 1387–1437, 1396, 1443– 44, 1444, 1448, 1458-1490, 1514, 1552, 1566, 1591–1606, 1664, 1686, 1699, 1703–11 Személyek: Álmos, Koppány, Imre herceg, Szent Gellért püspök, Csák Máté, Károly Róbert, Nagy Lajos, Luxemburgi Zsigmond, I. Ulászló, V. László, Vitéz János, Kinizsi Pál, Antonio Bonfini, Dózsa György, II. Lajos, Szapolyai János, II. Szulejmán, Fráter György, Zrínyi Miklós, Báthory István, Károli Gáspár, Pázmány Péter, I. Lipót, Savoyai Jenő
Magyar történelem
Fogalmak:
Nomadizmus, kettős fejedelemség, nemzetség, kalandozások, szeniorátus, tized, harmincad, kapuadó, szabad királyi város, bányaváros, mezőváros, úriszék, pallosjog, kilenced, ősiség, kormányzó, füstpénz, rendkívüli hadiadó, fekete sereg, örökös jobbágyság, rendi konföderáció. Topográfia: Magna Hungaria, Levédia, Etelköz, Augsburg, Pannonhalma, Esztergom, Temesvár, Körmöcbánya, Selmecbánya, Besztercebánya, Visegrád, Havasalföld, Moldva, Kassa, Nikápoly, Szilézia, Bécs, Mohács, Eger, Szigetvár, Sárospatak, Győr, Várad, Nagyszombat, Szentgotthárd, Zenta
222
Témakörök
Választható tartalmak
Tartalmak
Az őskor és az ókori Kelet Az emberré válás folyamata. A folyamvölgyi kultúrák (Mezopotámia, Egyiptom, India, Kína). Vallás és kultúra az ókori Keleten. Kronológia: A homo sapiens megjelenése, Kr.e. 3000 körül, Kr.e. XVIII. sz., Kr.e. X. sz., Kr.e. 525 Személyek: Kheopsz, Hammurapi, II. Ramszesz, Dávid, Salamon Fogalmak: Homo sapiens, vaskor, despotizmus, politeizmus, monoteizmus, biblia, állam, hieroglifa, buddhizmus, brahmanizmus. Topográfia:
Rudabánya, Vértesszőlős, Mezopotámia, Egyiptom, Fönícia, Palesztina, Sumer, Asszíria, Perzsia, India, Kína, Babilon, Izrael, Jeruzsálem.
223
Az ókori Görögország
A görög kor kezdetei, a spártai állam. A demokrácia kialakulása Athénban, a demokrácia fogalma. A görög hitvilág, művészet, tudomány és mindennapok. Kronológia: Kr.e. XIII. sz., Kr.e. 621, Kr.e. 594, Kr.e. 508, Kr.e. 490, Kr.e. 480 Személyek: Szolón, Peiszisztratosz, Kleiszthenész, Miltiadész, Periklész, Pheidiász, Hérodotosz, Thuküdidész, Szókratész, Platón, Arisztotelész, Nagy Sándor Fogalmak: Polisz, arisztokrácia, arkhón, démosz, türannisz, eklészia, esküdtbíróság, demokrácia, sztratégosz, cserépszavazás, filozófia, hellenizmus. Topográfia: Athén, Spárta, Olümpia, Marathón, Thermopülaiszoros, Szalamisz, Spárta, Peloponnészosz, Makedónia, Alexandria.
224
A görög–perzsa háborúk. Athén és Spárta párharca. Nagy Sándor birodalma.
Kr.e. 776, Kr.e. 431–404, Kr.e. 336–323. Leonidasz, Themisztoklész
Az ókori Róma
Róma városállamból birodalommá válik. Az egyeduralom kialakulása. Társadalom, államszervezet, hadsereg. Róma és a provinciák. A római hitvilág, művészet, tudomány és a jog. A mindennapi élet. A kereszténység kialakulása és elterjedése.
A köztársaság virágkora és válsága. A császárkor. A népvándorlás, az antik civilizáció felbomlása.
Kronológia: Kr.e. 753, Kr.e. 510, Kr.e. 367, Kr.e. 287, Kr.e. 264–241, Kr.e. 218–201, Kr.e. 168, Kr.e. 48, Kr.e. 31, 212, 313, 395, 476 Személyek: Hannibal, Ciceró, Pompeius, Caesar, Antonius, Augustus, Názáreti Jézus, Pál, Constantinus, Attila, Fogalmak: Patrícius, plebejus, cliens, consul, provincia, senatori rend, lovagrend, triumvirátus, principatus, limes, legio, colonus, dominatus, zsinagóga, apostol, egyház, püspök, zsinat. Topográfia: Róma, Karthágó, Cannae, Hispania, Gallia, Dacia, Pannónia, Jeruzsálem, Konstantinápoly, Aquincum, Sopianae, Savaria.
225
Marius, Sulla, Spartacus Hadrianus, Diocletianus
senatus, dictator, néptribunus, censor
A korai feudalizmus története Európában
A nyugati és keleti kereszténység eltérő A Frank Birodalom kialakulása, a fejlődése. gazdaság és társadalom átalakulása A Bizánci Birodalom fejlődése. Az iszlám és az arab világ. Az államalapítások kora Közép- és KeletEurópában. Évszámok: 622, 732, 800, 843, 962, 1054 Személyek: Klodvig, Martell Károly, Kis Nagy Károly, Szent Benedek, Justinianus, Cirill Pippin, Karolingok és Metód, I. (Nagy) Ottó, Mohamed Topográfia: Poitiers, Aachen, Konstantinápoly, Egyházi (Pápai) Állam, Kijev, Mekka, Bagdad. Fogalmak: Gróf-grófság-őrgrófság, ortodox egyház, római katolikus egyház, pápa, szerzetes, kolostor, bencés rend, hűbérbirtok, jobbágy, robot, allódium, iszlám, Korán, kalifa.
Az érett középkor
A középkori egyház és az uralkodói hatalom Európában. A középkori városok. A középkor művelődése. Mindennapok a középkorban.
A lovagkor. A szabad költözésű jobbágyság és a vándormozgalmak
Kronológia: 1066, 1095, 1122, 1215, 1302, 1278 Személyek: VII. Gergely, IV. Henrik, Habsburg Rudolf, Szent Ferenc, Szent Domonkos, Aquinói Szent Tamás. Fogalmak: királyi udvar, kamara, kancellária, kiközösítés, zarándok, ereklye, keresztes hadjáratok, inkvizíció, eretnekség, kolduló rendek, városi önkormányzat, kétnyomásos, háromnyomásos gazdálkodás, hospes, céh, skolasztika, egyetem, lovagi kultúra, romanika, gótika Topográfia: Szentföld, Genova, Velence, Flandria, Champagne, Párizs, Oxford, Cambridge, Hanzavárosok, a levantei kereskedelem útvonala
226
III. Ince, IV. (Szép) Fülöp
Az Árpád-házi királyok kora
Az új rend megszilárdítása - Szent László és Könyves Kálmán. Az Aranybulla és a tatárjárás. Gazdasági és társadalmi változások a XIII. században. Az Árpád-kori kultúra. Kronológia: 1077–95, 1095–1116, 1172–1196, 1205–1235, 1222, 1235–70, 1241–42, 1301 Személyek: I. András, I. László, Könyves Kálmán, III. Béla, Anonymus, II. András, IV.Béla, Kézai Simon, Fogalmak: várnépek, várjobbágyok, bán, vajda, nádor, Szent Korona, regálé, serviens, bandérium, báró, nemes, Aranybulla, familiaritás, székelyek, szászok, kunok Topográfia: Fehérvár, Pozsony, Horvátország, Erdély, Dalmácia, Szerémség, Muhi, Buda.
. A késő középkor
Nyugat-Európa válsága (éhínség, járványok, háborúk). Itália, a humanizmus és a reneszánsz. Az Oszmán Birodalom terjeszkedése. Kronológia: 1337–1453, 1356, 1389, 1410, 1415, 1453 Személyek: Lorenzo Medici, Machiavelli, Jeanne d'Arc, IV. (Luxemburg) Károly, Husz János, Gutenberg, II. Mohamed, Fogalmak: rendiség, reneszánsz, humanizmus, husziták, szultán, szpáhi, janicsár, reconquista Topográfia: Firenze, Milánó, Kasztília, Aragónia, Svájc, Prága, Rigómező
227
VII. (Tudor) Henrik, III. Iván, Aragóniai Ferdinánd, Kasztíliai Izabella
A továbbhaladás feltételei Legyenek képesek a források, és a tankönyvi szöveg egybevetésére. Tudjanak bibliográfiákat készíteni az iskolai és közkönyvtárak, felhasználásával kiselőadások, vitaindítók céljára. Tudjanak felépített feleletet adni a tanult témákról. Tudjanak ábrákat, térképeket és egyéb ismert és új ismerethordozókat értelmezni élőszóban, rövid felkészülés után. Tudjanak méréseket készíteni a térképen önállóan vagy szaktanári segítséggel (lakosságszám, népsűrűség, gazdasági fejlettség). Tudják a térképen ábrázolt jelenségeket beépíteni szóbeli és írásbeli feladatok megoldásába.
228
12. évfolyam
évi óraszám: 64 óra
Tevékenységformák Ismeretszerzési és feldolgozási képességek A forrásokban és feldolgozásokban található információk gyűjtése. Azonos eseményről, jelenségről készült különböző forrásrészletek összehasonlítása. Különböző típusú források elemzése, ellentétes felfogású forrásrészletek összehasonlítása, értelmezése, feldolgozása. A forrásokban fellelhető leegyszerűsítő vélemények kritikus értelmezése tanári rávezetéssel. A filmek, filmhíradók értelmezése. A média forrásértékének, jellegének felismerése, elemzése. Nemzetközi szerződések, szövetségi megállapodások, nemzetközi szervezetek alapokmányainak elemzése. A történelem tárgyi emlékeinek felismerése, értelmezése élőszóban vagy írásban. Eltérő álláspontok felismerése megadott történelmi források és tudományos feldolgozások szövegében; az eltérések okainak vizsgálata. A változás történeti jellegének értelmezése meghatározott korszakban. A történelem jelentős személyiségei életútjának bemutatása. Kiemelkedő történelmi személyiségeik döntéseinek értékelése. A változás felismerése a történelemben: konkrét történelmi példák elemzése, okok, összefüggések keresése. Történelmi folyamatok, korszakok felismerése, s az európai régiók (Nyugat-Európa, Közép-Európa, KeletEurópa) megkülönböztetése. Történelmi esemény, intézmény, szervezet megismerése források alapján. A különböző fejlődési régiók megkülönböztetése, összehasonlítása. Tájékozódás kézikönyvekben, az ismeretterjesztő folyóiratokban és az Internet valamely magyar nyelvű keresőprogramjában. Tematikus bibliográfiák készítése az iskolai és közkönyvtárak felhasználásával. Ábra készítése a tankönyv, a munkafüzet, szakirodalom felhasználásával, az összefüggések és az adatok kapcsolatának bemutatásával.
Kifejezőképességek A történelem meghatározó jelentőségű történelmi személyiségeinek szerepének értékelése. A korszakokra vonatkozó történelmi szakkifejezések helyes használata. A történelmi fogalmak magyarázata. Érvelési technikák ismerete és alkalmazása szóban és írásban. Egy téma bemutatása többféle módszer és eszköz (élőszó, térkép, kép, filmrészlet, tárgyak stb.) ötvözésével. Egy-egy előre megadott kérdés kapcsán saját vélemény megfogalmazása, kifejtése. Egyes témák nyomon követése a sajtóban és a tömegkommunikáció egyéb területein (pl. az EU csatlakozás). Előadás készítése (meghatározott terjedelemben) történeti témákról segédeszközök felhasználásával. Hosszabb adatsorok, grafikonok, ábrák alapján történelmi változások felismerése és bemutatása. Szemléletes diagramok és grafikonok készítése gazdasági, társadalmi, demográfiai folyamatokról. Táblázatkészítés demográfiai, gazdasági- és társadalomtörténeti adatok bemutatásához. Jártasság a feladatlapok kitöltésében; tájékozottság javítási elveiben és módszereiben. Jegyzetek készítése előre megadott szakirodalmi részletek alapján, kiselőadások készítése. Kivonat készítése rövidebb (4-5 oldal) tudományos-ismeretterjesztő szövegrészletről, feleletterv készítése megadott témáról. A történelem tárgyi emlékeinek felismerése, azok bemutatása élőszóban.
229
Tájékozódás az időben Fontosabb folyamatok vagy jelenségek időrendjének összeállítása. Időrendi táblázat készítése Az időben való jártasság bemutatása élőbeszédben, írásban és a térképen. A térben és időben játszódó események közötti kapcsolat felismerése. Időrendi táblázatok és térképek összehasonlítása, rajzok és térképek készítése. Az egyetemes és a magyar kronológiák használata.
Tájékozódás a térben Történelmi jelenségek természeti feltételeinek megállapítása a szaktanár útmutatása alapján. Történelmi helyek azonosítása mai térképeken. Sematikus rajz készítése egy-egy történeti táj egységeiről. Tematikus történelmi térképek adatainak összehasonlítása (pl. gazdasági fejlődés, népsűrűség, nemzetiségi összetétel változása).
Szintre hozó blokk
230
Témakörök
Tartalmak
Választható tartalmak
Magyar történelem
A megtorlás, a Bach-rendszer. A kiegyezés rendszerének belső ellentmondásai. Politikai viszonyok. A városiasodás. A tudományos és művészeti élet fejlődése.
Magyarország részvétele az első világháborúban. A Horthy rendszer kialakulása és konszolidációja. A művelődési viszonyok. Az életmód változásai. Gazdasági válság és jobbratolódás a belpolitikában. Magyarország háborús részvétele. A Kállay kormány politikája. A holocaust Magyarországon. A sikertelen kiugrás. A nyilas hatalomátvétel. Magyarország szovjet felszabadítása és megszállása.
Magyar történelem
Évszámok: 1795, 1825, 1830, 1832–36, 1844, 1847, 1848.IV. 11., IX. 29., 1849. IV. 6., IV. l4., V. 21., VIII. 13, 1868, 1875–90, 1896, 1914.július 2., 1918.október 31., 1918.november 3., 1919.március 21., 1920.március 1., június 4., 1921–31, 1927, 1938.november 2., 1939.március 15., 1940.augusztus 30., 1941.június 26., 1943.január, 1944.december 21., 1945.április, 1946, 1947.február 10., 1948, 1949, 1953, 1963, 1968, 1989.október 23., 1991 Személyek: Martinovics, Hajnóczy, Kazinczy, Deák, Eötvös, Batthyányi Lajos, Wesselényi, I. Ferenc, Jókai, Klapka, Damjanich, Jelacic, Windischgraetz, Haynau, Haynau, Bach, Andrássy Gyula, Tisza Kálmán, Baross Gábor, Tisza István, Jászi Oszkár, gróf Teleki Pál, Klebelsberg Kunó, Nagyatádi Szabó István, Peyer Károly Bajcsy-Zsilinszky Endre, Gömbös Gyula, Bárdossy László, Kállay Miklós, Szálasi Ferenc, Dálnoki Miklós Béla, Mindszenty József, Nagy Ferenc
231
Magyar történelem
Fogalmak: Magyar jakobinusok, cenzúra, érdekegyesítés, védővám Márciusi ifjak, nemzetőrség, nemzetiségi törvény, etnikai és történeti elv, proletárdiktatúra, vörösés fehérterror, numerus clausus, antiszemitizmus, irredentizmus, társadalombiztosítás, népi-falukutató mozgalom, fegyveres semlegesség, hadigazdaság, “hintapolitika”, “kiugrás”, gettó, munkaszolgálat, hadifogság ideiglenes Nemzetgyűlés, SZEB, Háborús bűnös, népbíróság, jóvátétel, kollektív büntetés elve, kitelepítés, lakosságcsere, beszolgáltatás, AVH, pártállam, földosztás, ötvenes évek, internálás, munkástanács, ellenzéki mozgalmak, Petőfi Kör, reformszocializmus, második gazdaság Topográfia: Pest-Buda, Fiume, Vaskapu, Kápolna, Komárom, Segesvár, Bosznia-Hercegovina, Doberdó, Isonzó, Piave, Újvidék, Voronyezs, Don-kanyar
Témakörök
Tartalmak
Egyetemes történelem
A felvilágosodás. A felvilágosult abszolutizmus jellegzetességei. A polgári forradalom irányzatai Franciaországban. Az 1848-as forradalmak. Az olasz fasizmus és az európai parlamentáris rendszerek. Gazdaság és a társadalom új jelenségei (pl.:a női emancipáció, motorizáció
Választható tartalmak
232
Egyetemes történelem
Évszámok: 1740–48, 1756–63, 1776, 1783, 1789, 1791, 1794 1804–15, 1848, 1914–18, 1922, 1925, 1936, 1938, 1939.szeptember 1., 1941.június 22., 1944.június 6., 1945.május 8., augusztus 6., szeptember 2. Személyek: Nagy Frigyes, Nagy Katalin, Voltaire, Montesquieu, Rousseau, Diderot, Washington, Jefferson, XVI. Lajos, Danton, Robespierre, Metternich, Napóleon, Nelson, Kutuzov, Stephenson, Marx, Ferenc Ferdinánd, Trockij, Wilson, Clemenceau, Lloyd George, Stresemann, Mussolini, Keynes, Göring, Rommel, Montgomery, Zsukov, Eisenhower, De Gaulle
233
Egyetemes történelem
Fogalmak: Enciklopédia, jogállam, ráció, a hatalmi ágak megosztása, társadalmi szerződés, felvilágosodott abszolutizmus, alkotmány, “harmadik rend”, girondiak, jakobinusok, polgári szabadságjogok, parlamenti rendszer (jobboldal, baloldal), emigráció, reakció, terror, tőkés, proletár, civil társadalom, villámháború – állóháború, ultimátum, pacifizmus, szovjet, korporatív állam, egypártrendszer, kollektivizálás, kisantant, kisebbségvédelem, tőzsde, túltermelési válság, New Deal, tervgazdálkodás, totális diktatúra, Berlin-Róma tengely, Anschluss, népirtás, partizán, antifasiszta koalíció Topográfia:
Poroszország, Lengyelország, angol és francia gyarmatok Észak Amerikában, Valmy, Vendée, Austerlitz, Trafalgar, Borogyino, Waterloo, Szarajevó, Marne, Somme, Pétervár, SzerbHorvát-Szlovén Királyság, Csehszlovákia, Lengyelország, balti államok, Curzon-vonal, Brit Nemzetközösség, Szlovákia, Leningrád, Pearl Harbor, Midway, Auschwitz, El-Alamein, Kurszk
234
Témakörök
Tartalmak
Választható tartalmak
Kora újkor (1490–1721)
A nagy földrajzi felfedezések és következményei. Az európai és Európán kívüli A modern világgazdasági rendszer kialakulásának kultúrák találkozása, a kezdetei. gyarmatosítás. A modern állam kialakulása. Az atlanti hatalmak A parlamentáris monarchia kialakulása Angliában. felemelkedése. Reformáció és katolikus megújulás. A barokk. Az angol forradalom. A tudományos világkép átalakulása. Kronológia: 1492, 1517, 1588, 1618–48, 1640–49, 1689, 1701–1714 Személyek: Kolumbusz, Magellán, Vasco da Gama, V. Károly, Luther, Kálvin, Kopernikusz, Galilei, I. Erzsébet, II. Fülöp, Cromwell, Richelieu, XIV. Lajos, Colbert, Nagy Péter Fogalmak: Gyarmatosítás, konkvisztádor, ültetvény, világkereskedelem, abszolutizmus, reformáció, protestáns, evangélikus, református, unitárius, ellenreformáció, jezsuiták, manufaktúra, anglikán, monopólium, puritán, merkantilizmus. Topográfia: Genf, Németalföld, Antwerpen, London, Versailles, portugál és spanyol gyarmatok
235
Magyarország újjászerveződése a Habsburg Birodalom keretei között (1711–1790)
Demográfiai változások, az etnikai arányok átalakulása. Gazdaság és társadalom a XVIII. század Magyarországán. A felvilágosult abszolutizmus és a rendek. Művelődés, egyházak, iskolák. Kronológia: 1722–23, 1740–80, 1767, 1777, 1780– 1790 Személyek: III. Károly, Mária Terézia, II. József, Kaunitz Fogalmak: Helytartótanács, betelepítés, kettős vámrendszer, vallási türelem, állandó hadsereg, mágnás, állami oktatás, úrbéri rendezés, nyelvrendelet Topográfia: Határőrvidék, Bánát
236
Egy a napi politikát is meghatározó, 19. századi történelmi téma feldolgozása: A magyar királyság a Habsburg Birodalomban.
A nemzetállamok és az imperializmus kora (1849– 1914)
Gazdasági és társadalmi változások, a második ipari forradalom. Az egységes Olaszország és Németország kialakulása. Polgárháború az Amerikai Egyesült Államokban. A “keleti kérdés” és a Balkán. Hatalmi viszonyok, katonai-politikai szövetségek a századfordulón. A munkásság politikai erővé szerveződése. A művelődés új keretei. Évszámok: 1853–56, 1861, 1861–65, 1866, 1870, 1871, 1882, 1904, 1905, 1907 Személyek: III. Napóleon, I. Miklós, Cavour, Garibaldi, Bismarck, Viktória királynő, II. Vilmos, Lenin, Lincoln Topográfia: Krím-félsziget, Piemont, Német Császárság, Szuezi-csatorna, Panamacsatorna, Elzász-Lotaringia, Románia, Szerbia, Bulgária Fogalmak: Internacionálé, keresztényszocializmus, szociáldemokrácia, centrum, periféria, részvénytársaság, monopólium, középosztály, hármas szövetség, antant, keleti kérdés, bolsevik, anarchizmus, szakszervezetek
.
237
Az orosz reformkísérletek. Gyarmatosítás: a brit gyarmatbirodalom.
A jelenkor (1945–napjainkig)
Hidegháborús szembenállás és időszakos enyhülés politikája a második világháború után. A kommunista rendszerek kialakulása és bukása. Az Európán kívüli világ (Kína, India, Japán) Az európai integráció története. Az emberiség az ezredfordulón: a globális világ és problémái. Egy szabadon választott helyi konfliktus földolgozása (pl.: Közel-Kelet, Balkán) Évszámok: 1947, 1948, 1949, 1955, 1956, 1957, 1961, 1968, 1975, 1991 Személyek: Nehru, Gandhi, Csang Kaj-sek, Mao Cetung, Ho Si Minh, Truman, Adenauer, Hruscsov, Nasszer, Kennedy, XXIII. János, Brandt, Walesa, Reagan, Gorbacsov Fogalmak: Vasfüggöny, hidegháború, fegyverkezési verseny, Truman-elv, Marshall-segély, szociális piacgazdaság, európai integráció, NATO, Varsói Szerződés, római szerződések, holdra szállás, harmadik világ, Brezsnyev-doktrína, globális világ, enyhülési politika. Topográfia: NSZK, NDK
238
Kultúra és művelődés életszínvonal Ember és természet
Társadalom, kultúra, vallás, civilizáció, műveltség és képzettség. Jólét és jól-lét. Munkaidő, szabadidő, szórakozás Beavatkozás, uralom, felelősség. Természet és világegyetem, környezetvédelem. Természetkép, világkép, világszemlélet
Egyéni és közösségi értékek
A demokratikus állampolgárság értékei: a közjó, az egyén jogai, törvényesség, emberi jogok, más kultúrák tisztelete, hagyománytisztelet, igazság, törvényesség, igazságosság, a polgári állam értékei. Társadalmi közösségek. Az egyén és közösség a társadalomban. Döntés, megegyezés, együttműködés, többség, kisebbség.
Mindennapi élet, életmódtörténet
A tanév során az alábbi témák közül legalább kettő-kettőt kötelező feldolgozni: Az ember és a természet kapcsolata a mítoszokban. Tömegszórakoztatás az ókorban
A család az ókori kultúrákban. Az iskola az ókorban. Eltérő elméletek, mítoszok a magyarság őstörténetéről. Érdekérvényesítés és érdekvédelem a középkorban (kommunák, céhek, egyetemek). Bűn és bűnüldözés a középkorban.
A kora újkori állam fejlődés sajátosságai: az abszolutizmus. Az angol, francia és a spanyol rendi monarchia felemelkedése.
A német császárság, a pápaság, közép- és kelet-európai államai. Mindennapi élet, életmódtörténet
Szabadon választható témák A hatalmi ágak kialakulása és működése a kora újkortól napjainkig. Az iskola régen és ma. Vallások és egyházak a dualizmus idején. Demográfiai és etnikai változások a magyar történelemben. A népirtás a múltban, a közelmúltban és a jelenben.
239
A továbbhaladás feltételei A továbbhaladás feltételei az érettségi követelmények szerint.
TÁRSADALOMISMERETEK Esti Tagozat 9-11. évfolyam Célok és feladatok Alakuljon ki a tanulóban a reális önismeret és önértékelés, a másik ember személyiségének tisztelete és megértése. A tanuló legyen képes életvitele tudatos alakítására. Alakuljon ki világos kép a tanulókban az általuk betöltött státusok szerepkészleteiről. Mélyüljön el a tanulók politikai és jogi szocializációja. Ismerkedjenek meg a tanulók a társadalmi és gazdasági élet alapvető tényeivel, jelenségeivel, fogalmaival. Alakuljanak ki a tanulókban azok a képességek, amelyek a társadalom és gazdaság megértéséhez nélkülözhetetlenek. Fejlődjön a tanulók társadalmi tér- és időszemlélete. Ismerjék meg a tanulók a társadalom működési mechanizmusait. Törekedjen a tanuló az előítéletes magatartás következetes elutasítására. Ismerje meg és tudja elemezni a tanuló a különféle tudományok (történelem, szociológia, jogelmélet, alkotmánytan, politológia, filozófia, közgazdaságtan stb.) anyagára támaszkodva a társadalom viszonyait, fogalmait, törvényszerűségeit. Ismerje fel a tanuló a társadalmi problémákat, feszültségeket, és a lehetséges kezelési módokról legyenek fogalmai. Ismerje meg az alapvető állampolgári jogokat, és az állampolgárság kritériumait. Fejlődjenek ki a tanulókban olyan képességek és attitűdök, melynek birtokában a képesek lesznek állampolgári jogaik gyakorlására. Erősödjön a tanulók nemzeti tudata, fejlődjön a humánus, értékeket védő magatartásuk. Ismerjék meg a tanulók a demokratikus politikai intézményrendszert. Ismerjék fel a tanulók a nemzetközi munkamegosztás szerepét és fontosságát. Legyenek tisztában korunk globális kérdéseivel, az emberiség közös történelmi felelősségével. Ismerjék az európai integrációs folyamatok lényeges elemeit. Ismerjék meg azokat a kapcsolódási pontokat, melyek Magyarországot Európával összekötik A tanuló lássa árnyaltan az embereket; elemezze önmaga és mások döntéseit; ismerje fel, hogy milyen viszonyok fűzik őt környezetükhöz, és kiért, miben és mennyiben felelős; fedezze fel a rokoni és baráti kapcsolatok értékeit; család- és gyermekbarát gondolkodása és attitűdjei alakuljanak ki; ismerje fel, hogy mit tehet a közjó és az emberi jogok védelmében; becsülje az emberi életet és a természeti értékeket! A tanuló ismerje az emberi együttélés alapelveit; sajátítsa el a tudatos belátáson alapuló kritikát; mélyüljön el jogérzéke, társadalmi felelősségtudata; ismerje az etika alapfogalmait; tudjon érvelni az ember kilétéről, a jó és rossz mibenlétéről, az erényekről folytatott vitákban; fogalmazza meg saját maga és környezete számára a helyes cselekedet alapelveit!
Fejlesztési követelmények A tantárgy tanításának kezdetekor belépési követelmény nincsen, amennyiben a tanulócsoport korábbi ismereteinek szintje lehetővé teszi, egyes modulok átléphetők, sorrendjük felcserélhető. A tanulócsoport korábbi ismereteinek szintje és szélessége szabja meg a szintre hozási feladatokat. Javasoljuk, hogy a pedagógus használja ki a csoport korábbi ismereteiből fakadó előnyöket, és azok segítségével zárkóztassa fel az előzetes ismeretekkel nem rendelkezőket.
240
A tanuló: tudjon rendszerezni, elemezni az információt, következtetéseket levonni; legyen képes érvelni álláspontja mellett és megérteni mások álláspontját; legyen képes szemelvények önálló feldolgozására szóban és írásban; legyen képes megfontolt, tárgyilagos véleményalkotásra, esetleg vélemény-változtatásra is; tudjon beszámolni saját tapasztalatairól, vagy tömegkommunikációs eszközökből szerzett ismereteiről, és legyen képes értékelni azokat; ismerje a társadalmi , állampolgári és gazdasági ismeretekhez kapcsolódó általános és konkrét fogalmakat; legyen tisztában a demokratikus gondolkodási és magatartási mintákkal. A mai magyar társadalom témakörhöz kapcsolódó követelmények
A tanuló: ismerje a mai magyarországi társadalmi és politikai tagoltság, az állam, az önkormányzatok, egyéb társadalmi szerveződések és az állampolgár kapcsolatrendszerének meghatározó elemeit; a legnagyobb magyarországi egyházak megnevezése; tudja, hogy a különböző társadalmi csoportok egyenjogú tagjai társadalmunknak; tudja, melyek a legnagyobb létszámú nemzetiségek és kisebbségi etnikumok hazánkban; a tanuló ismerje fel az előítéletes magatartást. A szocializáció és társadalmi devianciák témakörhöz kapcsolódó követelmények Legyen fogalma az elszegényedésről, a munkanélküliségről, a társadalmi egyenlőtlenségről; ismerje a legfontosabb társadalmi devianciákat és negatív hatásaikat. Az iskola világa témakörhöz kapcsolódó követelmények. Ismerje a tankötelezettség fogalmát, a legfontosabb továbbtanulási lehetőségeket. A munka világa témakörhöz kapcsolódó követelmények Ismerje a munkaviszonnyal kapcsolatos (a munkáltatóra és a munkavállalóra vonatkozó) legfontosabb előírásokat, feltételeket. Az Egészségügy és szociális politika, a társadalom- és nyugdíjbiztosítás témakörhöz kapcsolódó követelmények Tudja, hogy kell használni a betegbiztosítási igazolványt, hogyan lehet kihívni a mentőket. Legyen tisztában a fontosabb szociálpolitikai juttatásokkal és kedvezményekkel. A jog világa témakörhöz kapcsolódó követelmények
A hallgató tudja, hogy az élethez, az emberi méltósághoz, személyes szabadsághoz való jog, az embernek olyan veleszületett, emberi mivoltához tartozó joga, melyet senki és semmi, még az állam sem vehet el. Ismerje az alkotmányban szereplő legfontosabb megállapításokat. Tudja, hogy minden állampolgárt megillet a védelemhez és a jogorvosláshoz való jog. Tudja a polgári peres eljárás és a büntetőeljárás közti különbséget. A politika világa témakörhöz kapcsolódó követelmények Tudja, hogy a haza védelme minden állampolgár alapvető kötelessége, mely áldozatvállalással is jár. Tudja, hogyan veheti igénybe a rendőrség és a tűzoltóság segítségét. Tudja, hogy a pártok különböző módokat kínálnak az ország előtt álló feladatok megoldására, és a szakszervezetek fő feladata a munkavállalók érdekeinek képviselete. Legyenek fogalmai a parlament kormánypárti és ellenzéki oldalának szerepéről. Tudja kinek van választójoga Magyarországon. Legyen tisztában a választójog gyakorlásának jelentőségével, ismerje a technikáját. A Magyar Köztársaság államszervezete témakörhöz kapcsolódó követelmények Tudja, hogy az országgyűlés legfontosabb feladata a törvényalkotás. Tudja, mit jelent a törvényhozás, a törvények végrehajtása és a bíráskodás. Tudja a köztársasági elnök, a kormányfő nevét, és tudjon felsorolni néhány minisztériumot. Sajátítsa el a közéletben való részvételhez szükséges gyakorlati ismereteket és eljárásmódokat. A közigazgatás szervezete és intézményei témakörhöz kapcsolódó követelmények
Ismerje az állam, illetve az önkormányzatok kötelező feladatait: alapfokú oktatás biztosítása, egészségügyi és szociális alapellátás, egészséges ivóvíz, közvilágítás, helyi közutak, köztemetők fenntartása, nemzeti és etnikai kisebbségek jogainak érvényesítése. Egy helyi közösség megnevezése, vezetőjének, legfontosabb
241
céljainak ismerete. Tudják, hogy a helyi önkormányzás jogát a polgárok az általuk választott képviselőtestület útján gyakorolják. Tudják, melyek azok a legfontosabb ügyek, amelyekkel az állampolgár a helyi polgármesteri hivatalban találkozik. Ismerje az útlevél és a vízum legfontosabb használati tudnivalóit, és a külföldön tartózkodás írott és íratlan szabályait. A XXI. század világa témakörhöz kapcsolódó követelmények Tudjon példákat sorolni az ENSZ legfontosabb feladatairól. Ismerje hazánk regionális, illetve globális közösségekbe illeszkedésének előnyeit és hátrányait. Tudjon felsorolni egy-két fontos nemzetközi szervezetet, amelynek tagjai vagyunk! Az ember mint biológiai lény témakörhöz kapcsolódó követelmények Ismerje az ember származásáról szóló legfontosabb elképzeléseket. Tudja bemutatni az ember és az állat közötti döntő és lényeges különbségeket. Lássa a testi és lelki fejlődés közötti összefüggéseket. A Személyiségünk témakörhöz kapcsolódó követelmények Ismerje fel az ösztönös és tudatos cselekvések közötti különbségeket. Legyen tisztában azzal, hogy minden ember egyedi. Fedezze fel, hogy énünk (személyiségünk) egyes összetevői öröklöttek, mások szerzettek. Ismerje az emberi szellem néhány sajátosságát, a legfontosabbnak tartott értékeket, a választás, a döntés, a szándék és a tett különbségeit. Az ember mint társadalmi lény témakörhöz kapcsolódó követelmények Tudja, hogy az embereket különböző érdekek mozgatják, és hogy nagyon sokféle érték és norma létezik. Legyen tisztában az emberi kapcsolatok alapvető formáival. Különböztesse meg az erkölcsöt és az erkölcsiséget. Ismerje a rend és a szabadság fogalmait és azok kapcsolatát. A család mint alapvető közösség témakörhöz kapcsolódó követelmények Ismerje fel, hogyan keletkeznek a szerepkonfliktusok, alakítsa ki az ezek fékezését szolgáló elfogadható viselkedéstechnikákat. Ismerje a család értékeit, a család ellátását biztosító feladatokat, és a családi munkamegosztást. Legyen tájékozott az alapvető családjogi ismeretekről. Tudja, hogy a család legfontosabb feladata a gyermekek nevelése, az érzelmi biztonság nyújtása, felelősségvállalás egymásért. Az emberi élet nagy kérdései témakörhöz kapcsolódó követelmények Tudja, hogy a magyar népesség évek óta csökken. Tanulja meg a szépség és a művészet szerepét az ember életében. Legyenek fogalmai az élet és halál, a meggyőződés és hit, a vallás és világnézet nagy kérdéseiről! Ismerje a társadalmi együttélés etikai szabályait. Sajátítsa el a tudatos belátáson alapuló kritikát. Alakuljon ki benne a jogérzék. Mélyüljön el társadalmi felelősségtudata. Tanulja meg a társadalomelmélet és az etika alapfogalmait. Alakuljanak ki és rögzüljenek benne az önálló tájékozódáshoz és a tudatos életvezetéshez szükséges jellemvonások, készségek, ismeretek. Fejlődjön ki erkölcsi érzéke, az etikai álláspontok megvitatásának képessége. Fedezze fel és fejlessze a saját meggyőződés kifejezéséhez és a mások meggyőződésének megértéséhez és tiszteletéhez szükséges morális és intellektuális képességeket!
242
9. évfolyam évi óraszám: 37 óra
Tevékenységformák Jellemző tevékenységi formák a napi sajtó figyelése; egyéni tapasztalatok gyűjtése; véleménykülönbségek ütköztetése; egyes témák otthoni-egyéni feldolgozása; olvasmány- és sajtó élmények csoportos feldolgozása; gyakorlati feladatok (személyi igazolvány cseréje, segélyek igénylése, álláskeresés, útlevél kiváltása, stb.) imitálása illetve valóságos végrehajtása; helyzetgyakorlatok; dramatizálás; forráselemzés,-feldolgozás; grafikonok, statisztikák elemzése, következtetések levonása; intézménylátogatás; meghívott előadók meghallgatása, konzultáció; interjú; jogszabályelemzés; információgyűjtés pl.: Internet, könyvtár, sajtó, stb. A tananyag elsajátításának sajátos módjai begyakorlás; megértés és belátás; tapasztalatszerzés és kapcsolatteremtés; megismerés; lehetőségek, összefüggések felismerése; fogalmak tartalmi szintű elsajátítása; az elsajátított ismeretek önálló összefoglalása írásban és szóban.
243
Témakörök A mai magyar társadalom
Tartalmak
Választható tartalmak
Társadalmi csoportok
Kultúrák és szubkultúrák
A társadalom rétegződése és térbeli szerkezete
Társadalmi mobilitás
Gazdagság és szegénység Nemzeti és etnikai kisebbségek Szocializáció és társadalmi devianciák
A szocializáció fogalma, tartalma és színterei
A társadalmi deviancia fogalma, megjelenési formái: öngyilkosság, bűnözés, alkoholizmus, Problémák a szocializáció folyamatában vandalizmus, idegengyűlölet, kábítószer
Az iskola világa
A műveltség társadalmi szerepe
Tanulói jogviszony és érdekérvényesítés
Közoktatás – szakoktatás - felsőoktatás
A művelődés iskolán kívüli formái és színterei Az iskolán kívüli művelődésben, képzésben részt vevők érdekérvényesítési lehetőségei
A munka világa
Vállalkozás Munkavállalás Munkanélküliség
Egészségügy és szociális politika, a társadalomés nyugdíjbiztosítás
Egészségügyi ellátás rendszere
Érdekvédelem
Szociális szolgáltatások és ügyintézési gyakorlatok Társadalom- és nyugdíjbiztosítási formák és ügyintézési gyakorlatok
A jog világa
Jogi alapismeretek
Gazdasági, szociális és kulturális jogok
Emberi és állampolgári jogok
Az emberi jogok hazai és nemzetközi védelme
Az alapvető állampolgári kötelezettségek
A továbbhaladás feltételei A továbblépéshez az évfolyam egyes moduljainak törzsanyagát kell a tanulóknak legalább elégséges szinten a fejlesztési követelményekben megfogalmazottak szerint elsajátítaniuk, vagy azoknak korábban megszerzett ismeretéről és a velük összefüggő jártasságok elsajátításáról számot adniuk. Az egyes modulok egyéni haladási ütem esetén felcserélhetők, illetve a tanulócsoport meglévő, korábban szerzett ismeretei esetén elhagyhatók.
244
10. évfolyam évi óraszám: 37 óra
Tevékenységformák Jellemző tevékenységi formák egyéni tapasztalatok gyűjtése; véleménykülönbségek ütköztetése; egyes témák otthoni-egyéni feldolgozása; olvasmány- és sajtó élmények csoportos feldolgozása; helyzetgyakorlatok; dramatizálás; intézménylátogatás; meghívott előadók meghallgatása, konzultáció; interjú. A tananyag elsajátításának sajátos módjai megértés és belátás; tapasztalatszerzés és kapcsolatteremtés; megismerés; lehetőségek, összefüggések felismerése; fogalmak tartalmi szintű elsajátítása; az elsajátított ismeretek önálló összefoglalása írásban és szóban.
245
A politika világa
A politika fogalma
Rendszerváltás Magyarországon
Diktatúra és demokrácia
A hazai pártok általános jellemzői
Az érdekérvényesítés különféle módjai
Érdekképviseleti szervezetek és nyomásgyakorló csoportok
Tömegkommunikáció és politika
A közvélemény, a -kutatás A Magyar Köztársaság államszervezete
Az Országgyűlés
Az Alkotmánybíróság
A köztársasági elnök
Az igazságszolgáltatás
A kormány és a minisztériumok
Külkapcsolatok
A helyi önkormányzatok A közigazgatás szervezete és intézményei
Az államigazgatási szervek Az önkormányzati igazgatás
Gyakorlatok
XXI. század világa
Nemzetközi szervezetek
Magyarország a nemzetközi szervezetekben
Az Európai Unió és hazánk Világméretű problémák A család mint alapvető közösség
A család fogalma, alapvető funkciói régen és ma Gyermek a családban
Házasságkötés vagy élettársi kapcsolat Családi konfliktusok és megoldási lehetőségek
Az életmódbeli különbségek
A továbbhaladás feltételei A továbblépéshez az évfolyam egyes moduljainak törzsanyagát kell a tanulóknak legalább elégséges szinten a fejlesztési követelményekben megfogalmazottak szerint elsajátítaniuk, vagy azoknak korábban megszerzett ismeretéről és a velük összefüggő jártasságok elsajátításáról számot adniuk. 246
Az egyes modulok egyéni haladási ütem esetén felcserélhetők, illetve a tanulócsoport meglévő, korábban szerzett ismeretei esetén elhagyhatók.
11. évfolyam évi óraszám: 37 óra
Tevékenységformák Jellemző tevékenységi formák a napi sajtó figyelése; egyéni tapasztalatok gyűjtése; véleménykülönbségek ütköztetése; egyes témák otthoni-egyéni feldolgozása; olvasmány- és sajtó élmények csoportos feldolgozása; helyzetgyakorlatok; dramatizálás; forráselemzés, -feldolgozás; meghívott előadók meghallgatása, konzultáció. A tananyag elsajátításának sajátos módjai megértés és belátás; megismerés; lehetőségek, összefüggések felismerése; fogalmak tartalmi szintű elsajátítása; az elsajátított ismeretek önálló összefoglalása írásban és szóban.
Témakörök
Tartalmak
Választható tartalmak
Az ember mint biológiai
Az ember és az állat
Autonómia és meghatározottság
247
lény
Test és lélek Az egyes ember fejlődése
Személyiségünk
Pszichikus működésünk Gondolkodás, kommunikáció, tanulás
Önazonosság és önmegvalósítás
Az emberi szellem Az ember mint társadalmi lény
Az emberi élet nagy kérdései
Az ember, környezete és a nyelv világa
Az emberi értékek, az erkölcs
Mozgatóink
Kapcsolatok
A kultúra normativitása
Közösség és társadalom
A hagyomány értelme
Nemiség, szerelem, házasság
Boldogság és szépség
Élet és halál
Rend és szabadság
Hit és vallás Etikai alapfogalmak
A jó és a rossz
A szenvedés tapasztalata
A választás szabadsága, az ember felelőssége
Szándék és következmény
Törvény és lelkiismeret Materiális és formális etikák Az etika megalapozása
Az ember léthelyzete és felelőssége a keresztény hagyományban
Az etika transzcendens megalapozásának igénye
A világi etika kialakulása
A természetjogi, kötelesség-, haszon-, felelősség-és konszenzus etikák érvelési módjai
Az erkölcsi gondolkodás történetének klasszikus példái Az erkölcsi cselekedet dimenziói
Életcélok, önmegvalósítás Önbecsülés és mások iránti tisztelet Az élet tisztelete
Segítség, áldozat, szolidaritás, a személyes kapcsolatok erkölcsi dilemmái Munkaerkölcs
A nemiség és a családi élet erkölcstana Elkötelezettség, tolerancia, szolidaritás Hazaszeretet és példái
Etikus fogyasztás Törvénytisztelet és polgári engedetlenség Erkölcs és politika Gazdaságetikai alapelvek
A jellem és az erények
Erkölcsi érzék
Jellem és illem
A jóakarat
Önnevelés, példakövetés
A szeretet forrásai, nemei, erkölcsi jelentősége
Korunk erkölcsi kérdései
Etikai alapértékek
Az alapvető erények klasszikus és modern értelmezései
A tudományos-technikai haladás dilemmái
Géntechnológia, születésszabályozás, az öregedés, az emberhez méltó halál problémái
Globális felelősségünk, kötelességeink a jövő nemzedékekkel szemben Az etika emberközpontúságának értelmezése
Az élővilág rendjének megőrzése
248
A továbbhaladás feltételei A továbblépéshez az évfolyam egyes moduljainak törzsanyagát kell a tanulóknak legalább elégséges szinten a fejlesztési követelményekben megfogalmazottak szerint elsajátítaniuk, vagy azoknak korábban megszerzett ismeretéről és a velük összefüggő jártasságok elsajátításáról számot adniuk. Az egyes modulok egyéni haladási ütem esetén felcserélhetők, illetve a tanulócsoport meglévő, korábban szerzett ismeretei esetén elhagyhatók.
I.
FILOZÓFIA/ETIKA
Esti Tagozat 12. évfolyam Célok és feladatok
A középiskola záró évfolyamán, az érettségi évében, heti egy órában a tantárgy célja természetesen nem lehet az, hogy a hallgatók részletes és alapos ismereteket és tájékozottságot szerezzenek akár csak az európai filozófiai gondolkodás két és fél évezredes fejlődéséről, problémáinak mérhetetlen gazdagságáról, az utóbbiak megoldására tett megújuló erőfeszítések során felhalmozódott páratlan szellemi tőkéről. A filozófia tantárgy tanításának célja, hogy a hallgatók szerezzenek tapasztalatokat a filozófia sajátos, az emberi szellem minden más tevékenységi formájától különböző gondolkodásmódjáról. Alakuljon ki bennük az emberi léttel kapcsolatos kérdések felvetésének és az önálló válaszkeresésnek a képessége; ébredjen fel bennük az az igény, hogy felismerjék saját koruk lényegi problémáit és reflektáljanak a felvetődő kérdésekre. Ismerjék fel a filozófiának a különböző, más emberi szellemi területeket integráló és szintetizáló szerepét, értékhordozó voltát. Ismerjék fel, hogy a filozófia a közös európai kultúra egyik pillére. Alakuljon ki a hallgatókban egy egészséges kritikai szemlélet, és a tárgyszerű, indulatmentes vitakultúra. Sajátítsák el a logikus érvelés, a vitatkozás szabályait. Szerezzenek tapasztalatokat arról, hogy mit jelent a különböző nézetek és vitapozíciók tisztelete, a tolerancia. Tudatosuljon bennük, hogy a vita alapja az alternatívák számbavétele és a választás szabadságának, a szabadság korlátainak tudomásulvétele. Ismerjék fel a hallgatók, hogyan segítheti mindennapi életüket a filozófia és a tudomány. Jussanak el annak felismerésére, hogy a filozófia nagy problémái örök emberi kérdésekből fakadnak, s így a régi korok filozófiái nem poros bölcseletek, hanem általános emberi problémáink.
Lássák be, hogy a filozófiai kérdések és a rájuk adott válaszok morális tartalmakat is hordoznak, s hogy minden embernek állást kell foglalnia az erkölcs kérdéseiben. Tudatosuljon bennük, hogy csak az a hiteles személyiség, akinek a gondolatai, a szavai és a tettei szinkronban vannak.
Fejlesztési követelmények A filozófiai gondolkodás egyrészt olyan kognitív készségeket tételez fel, mint a problémamegoldó gondolkodás, az érvelési technikák ismerete, a logikus gondolkodás eljárásainak alkalmazása (analízis, szintézis,
249
dedukció, indukció), másrészt olyan integratív képességeket, melyek végül a legmagasabb rendű műveletben, az önálló ítéletalkotásban nyilvánulnak meg. A logikus gondolkodás tizenkét év alatt kialakult igénye és képessége és az elsajátított ismeretek a filozófiaórákon teljességükben megmutatkozhatnak.
Egy-egy filozófiai probléma felvetése és annak kifejtése történhet beszélgetés, vita, szövegértelmezés formájában, az esszé vagy az értekezés műfajában, szóban vagy írásban. A kifejtés feltétele tehát a nyelvi kultúra megléte, az argumentációs készség, az összefüggések meglátása a különböző felvetésekben, valamint a személyes állásfoglalás megfogalmazásának igénye. Ha egy filozófiai szövegrészlet a filozófiai probléma felvetésének és kifejtésének a kiindulópontja, akkor előtérbe kerül a szövegértelmezésnek, a különböző lehetséges szöveginterpretációk kifejtésének, a gondolatok logikájára való utalásnak, az időbeli tájékozódásnak, az értékelésnek a képessége. A hallgatói megnyilatkozásnak bizonyítania kell a nyitottságot a különböző gondolatrendszerek befogadására, az önálló kérdésfeltevés képességét és a személyes állásfoglalás kialakításának igényét. Filozófiai szövegek értelmezése esetén a problémafelvetés, a kérdések megfogalmazása és a különböző megközelítési módok nyújtanak lehetőséget a készségek értékelésére. A tantárgy specifikumának megfelelően egyaránt szükséges a kognitív (analízis, szintézis, dedukció, indukció) és az integráló képességek fejlesztése.
12.évfolyam évi óraszám: 32 óra
Tevékenységformák Egy adott probléma mindennapi, művészi, tudományos, filozófiai és vallási felvetési módjának megismerése. Egyszerűbb életproblémák filozófiai kérdésként való megfogalmazása, értelmezése. Egyszerűbb filozófiai szövegek olvasása. Ennek során ismerkedjék meg a filozófia szaknyelvével, alapvető fogalmaival, az értelmezés lehetőségeivel. Korábban ismeretlen fogalmak megértése, meghatározása a szöveg kontextusából. Önállóan vagy tanári irányítással a filozófiai probléma felismerése az elemzett műrészletben. Az olvasott szövegekben elemezze az érvelési technikát, ismerje meg az érvelés különböző fajtáit. A viták során az érvelési technikák gyakorlása. Fejlessze argumentációs készségét, tanuljon meg különbséget tenni helyes és inkorrekt érvelés között. Minden hallgató kapjon lehetőséget arra, hogy egyéni álláspontját kialakítsa és véleménye mellett érveljen. A művelődéstörténeti és interdiszciplináris vonatkozások áttekintése során készítsen áttekintő táblázatokat,
250
melyekben a korszakok, események, irányzatok, alkotók, alkotások, eszmék és problémák egymáshoz rendeltsége tükröződik. Használatuk révén tanulja meg kezelni a legfontosabb korszerű, magyar nyelven is forgalomban levő, ismeretterjesztő célú filozófiai kézikönyveket.
Problémacentrikus filozófia- és művelődéstörténeti megközelítésmód
Témakörök Bevezető beszélgetés
1. Antik filozófia
Tartalmak Egy választott téma (kérdés, probléma) különböző megközelítésekben: hétköznapi, művészeti, szaktudományos, filozófiai bemutatása; a filozófia tárgya, a filozófiai gondolkodás sajátosságai. preszókratikusok és Szókratész: Az arkhé és a logosz, az erkölcsi jó. Platón: Az állandó megragadása a változó dolgokban, az igazi megismerés lehetősége, a jó ideája, az ideális állam, a dialógus mint módszer.
Választható tartalmak
A létező és a lét, vélekedés és igazi tudás, a világról való beszéd és gondolkodás, a szókratészi érvelési módszer, az erkölcsi jó, erények, boldogság, biztos ismeret a külvilágról, igazságkritérium, szellemi és anyagi világ (epikureusok, sztoikusok, szkeptikusok, újplatonizmus). Fogalmak: vélekedés (doxa) és a valódi ismeret (episztémé), szophisztész, boldogság (eudaimónia), sztoa, szkepszis, ataraxia, hédoné, apatheia, epokhé bábáskodás
251
Arisztotelész: A létező és a lényeg szétválasztásának kritikája, anyag-forma kettőssége, a szubsztancia keletkezése és létezése, ideális államformák, az erkölcsi jó, erények, „két szélsőség közötti közép”. Fogalmak: kozmosz, arkhé, logosz, dialektika, idea, metafizika, szubsztancia, erény (areté)
Ajánlott műrészletek: Hérakleitosz: Töredékek B 1 Parmenidész: Tanköltemény B 8 1-61 Platón: Állam VII. 514 a-518 b, (Barlanghasonlat), Szókratész védőbeszéde, Lakoma (részletek) Arisztotelész: Politika, Poétika (részletek), Nikomakhoszi Etika II. 5-6. 1106b-1107 a Epiktétosz: Kézikönyvecske 1. Fejezet Epikurosz levele Menoikeuszhoz (részlet) Seneca: Az élet rövidségéről Interdiszciplináris és kultúrtörténeti vonatkozások ajánlása: irodalom: az olvasott művek értelmezésével összefüggő filozófiai fogalmak ill. Hatások: antik görög irodalom: Homérosz művei, Euripidész és Szophoklész drámái, mitológia; reneszánsz; felvilágosodás; klasszicizmus; romantika; barokk; Dante: Isteni színjáték; Janus Pannonius; Balassi; Berzsenyi; Keats: Óda egy görög vázához; Kosztolányi: Marcus Aurélius; Thomas Mann: Halál Velencében magyar nyelv: nyelv és gondolkodás, retorika történelem: az ókori görögök, az ókori Róma biológia és földrajz: elméletek a világegyetem kialakulásáról, az élet keletkezéséről, Hippokratész, Ptolemaiosz fizika- és matematikatörténeti ismeretek: Thalész, Püthagorasz, Eukleidész, Arkhimédész festészet: Raffaello: Az athéni iskola az antik világ művészete (festészet, építészet, szobrászat)
2. Középkori filozófia
Ajánlott írásbeli és szóbeli témák (esszé, beszélgetés): A vélekedés és a tudás; Erények az ókorban és napjainkban; Az ideális állam; Szerelemfelfogások Platón Lakoma és Dante Isteni színjáték c. műveiben; „Mert a kutatás és a tanulás teljes egészében nem más, mint visszaemlékezés.” (Platón) A keresztény teológia és az antik
Szent Ágoston:
252
A kereszténység világ- és istenfelfogása (patrisztika), hit és tudás, test és lélek dualizmusa. Aquinói Szent Tamás: Isten létének öt úton történő bizonyítása, skolasztikus érvelési módszer, skolasztika. Fogalmak: patrisztika, teológia, logosz, skolasztika, skolasztikus érvelési módszer
filozófia, a boldogság mibenlétének keresése, Isten felé irányuló szeretet, az igazságot kereső ember, a rossz mint léthiány, a szabad akarat, az általános fogalmak és az egyedi létezők viszonya, értelmi és hitigazság. Fogalmak: semmiből való teremtés, immanens és transzcendens világ, boldogság, erkölcsi rossz, szabad akarat, univerzália-vita, realizmus, nominalizmus, ontológiai istenérv, tomizmus Ajánlott műrészletek: Szent Ágoston: Vallomások VII. könyv III-V, VII, XI-XVI, (a szabad akarat és a rossz kérdései) Aquinói Szent Tamás: Summa Theologiae, Pars. I, Questio I., Art. 1-2. Interdiszciplináris és kultúrtörténeti vonatkozások ajánlása: irodalom: a művekben felvetett kérdések filozófiai elmélyítése: antik irodalom; Dante: Isteni színjáték; barokk magyar irodalom; önéletírás; Bethlen Miklós; II. Rákóczi Ferenc; Lev Tolsztoj; Babits Mihály Ágostontanulmánya magyar nyelv: a retorika alkalmazása történelem: a kereszténység, Európa a 14-15. Században képzőművészetek: festészet: Botticelli és Dürer Ágostonábrázolása, Grünewald; építészet: román stílus, gótika zene
3. Újkori filozófia
Bacon, Descartes, Locke: Biztos ismeretelméleti kiindulópont keresése, tapasztalat és értelem, kételkedés, a „velünk
253
Ajánlott írásbeli és szóbeli témák: Honnan ered a rossz? „Ne kifelé fordulj – térj magadba; az ember bensőjében lakik az igazság.” (Szent Ágoston) Az antik filozófia hatása Aquinói Szent Tamás istenbizonyítékaiban. Társadalmi szerződés elméletek, a hatalom legitimitásának kérdése, a közjó és az egyéni
született eszmék” tana és kritikája. Kant: A felvilágosodás, az ész és az értelem lehetőségei és korlátai, túllépés az empirizmus és a racionalizmus egyoldalúságán, „kopernikuszi fordulat”, a jelenségvilág és a magukban lévő dolgok világa, a morális jó. Fogalmak: racionalizmus és empirizmus, módszeres kétely, kategorikus imperatívusz
érdek, radikális szakítás a klasszikus természetjogi tradícióval (Hobbes, Locke, Spinoza, Rousseau), a tudományos haladásba vetett hit, enciklopédisták. Átfogó metafizikai rendszer, a gondolkodás és a lét, a szabadság és a szellem kibontakozási folyamata a világtörténelemben (Hegel). Magyar filozófiai vonatkozás: Apáczai Csere János. Fogalmak: szubsztanciák: Isten, a gondolkodó és a kiterjedt dolog, velünk született eszmék, idea, tabula rasa, társadalmi szerződés elmélet, természetjog, természeti törvény, liberalizmus, Sapere aude!, ráció, deizmus, tapasztalati és nem tapasztalati ismeretek, analitikus és szintetikus ítéletek, kopernikuszi fordulat, abszolút eszme, triádforma: tézis, antitézis, szintézis, dialektika Ajánlott műrészletek: Descartes: Elmélkedések a metafizikáról 1-3. Locke: Értekezés az emberi értelemről II. Könyv, I. fejezet, 15.§, (Második) Értekezés a kormányzatról II., VII., XI-XII. Fejezet Rousseau: A társadalmi szerződésről, I-II. könyv Kant: Válasz a kérdésre: Mi a felvilágosodás?, A tiszta ész kritikája. Bevezetés Hegel: Előadások a világtörténet filozófiájáról (részletek) Interdiszciplináris és kultúrtörténeti vonatkozások ajánlása: irodalom: az olvasott művek értelmezésével összefüggő filozófiai hatások: klasszicizmus, szentimentalizmus, rokokó, romantika, Moliere: Tartuffe, Goethe: Werther, Csokonai: A tihanyi Ekhóhoz, A Magánossághoz, Schiller, Babits, Kosztolányi, József Attila, Bulgakov magyar nyelv: nyelv és megismerés történelem: A történelem modern
254
felfogása és periodizációja magyar filozófia: Apáczai Csere János: Magyar Encyclopaedia (1655) fizika: Kopernikusz, Galilei, Descartes, Newton, Leibniz kémia: Boyle Mozart zenéje
4. 19-20. Századi filozófiák
Ajánlott írásbeli és szóbeli témák: „Semmi sincs az értelemben, ami ne lett volna meg előbb az érzékekben.” (Locke) A hatalom és az egyén, a közjó és az egyéni jó „A felvilágosodás az ember kilábalása maga okozta kiskorúságából.” (Kant) A felvilágosodás kritikája Az individuum és a világ viszonya Az individum létezése, választási (Schopenhauer, Kierkegaard, Nietzsche, lehetősége, a hit és a létezés, a magyar filozófiai vonatkozások: Hamvas Béla). dionüszoszi , az apollóni és a Az emberi létezés és lényeg, szabadság, szókratészi ideál, „minden érték választás, felelősség, szorongás (Husserl, átértékelése”, Isten halott, az Sartre, Heidegger). értékteremtő ember, A kijelentések logikai elemzése és „ugyanannak örök visszatérése”, igazolhatósága, nyelv és valóság, a hatalom akarása, a tudományfejlődés (Comte, Bécsi Kör, fenomenológia mint leíró Wittgenstein, Kuhn). módszer és a priori tudomány, Semmi, a létre vonatkozó kérdés újbóli feltevése, a lét és a létező, a létet feltáró művészet, a létnek rejtőzködésből való kilépése a világ értelmezésére ill. megváltoztatására törekvés, a világ anyagi egysége, a praxis és a teória viszonya (Marx, magyar filozófia: Lukács). A megismerés, az elméletalkotás stádiumai, értelem és jelentés; magyar filozófiai vonatkozások: Pauler Ákos, Polányi Mihály, Lakatos Imre Az emberi tér átalakulása a posztindusztriális társadalomban, manipulált fogyasztás, a tudás hatalmi kérdéssé válása, metafizikai centrum megszűnése, metanarratívák megkérdőjeleződése, diszkurzusok integráló szerepe (posztmodern: pl. Lyotard, Habermas) Fogalmak: Fogalmak: individuum, egzisztencia, egzisztencializmus, esztétikai, etikai, vallási stádium, materializmus, pozitivizmus, logikai dionüszoszi, apollóni művészet, pozitivizmus, verifikáció, falszifikáció Übermensch, fenomenológia, analitikus filozófia, nyelvjátékok,
255
kijelentés, paradigma, posztmodern, manipuláció Ajánlott műrészletek: Schopenhauer: A világ mint akarat és képzet III. 31-33.§, IV. rész (részletek) Kierkegaard: Félelem és rettegés. Előszó (Ábrahám) Nietzsche: Imígyen szóla Zarathusztra. Elöljáró beszéd, A három átváltozásról, A felsőbbrendű emberről Sartre: Mi az egzisztencializmus? Heidegger: A műalkotás eredete (részlet: Van Gogh: Parasztcipők) Marx: Tézisek Feuerbachról Comte: A pozitív szellem (részletek) Schlick: A filozófia fordulata (részletek) Carnap: A metafizika kiküszöbölése (részletek) Kuhn: A tudományos forradalmak szerkezete (részletek) Lyotard: A posztmodern állapot (részletek) Interdiszciplináris és kultúrtörténeti vonatkozások ajánlása: irodalom: az olvasott művek értelmezésével összefüggő filozófiai hatások: görög drámák, romantika, realizmus, Dosztojevszkij: Bűn és bűnhődés, Karamazov testvérek, Thomas Mann, egzisztencialisták, Sartre novellái és drámái, Camus regényei, Semprun: A nagy utazás, Ady, Babits, Kosztolányi, Szabó Lőrinc, avantgárd, Déry Tibor, József Attila, 20. századi epika, Esterházy P., Tandori magyar nyelv: nyelv és gondolkodás, nyelv és megismerés, valóság és jelentés történelem: világvallások, keleti filozófiák, Európa 1789-1914, Európa és a világ a 1920.században, A kétpólusú világ művészetek, építészet, festészet matematika biológia: Darwin fizika: Einstein, Heisenberg, Szilárd Leó, Teller Ede, Wigner Jenő
256
zene Ajánlott írásbeli és szóbeli témák: „Az ember az, amivé önmagát teszi.” (Sartre); A kijelentések igaz ill. hamis volta; „Amiről nem lehet beszélni, arról hallgatni kell.”, „Nyelvem határai világom határait jelentik.” (Wittgenstein); „Miért van egyáltalán létező és nem inkább semmi?” (Heidegger); A fogyasztói társadalom, a manipuláció
A továbbhaladás feltételei
Tudatosuljon a hallgatókban, hogy a filozófiai gondolkodásmód az emberi szellem minden más tevékenységi formájától különbözik, ugyanakkor ötvözi azokat. Ismerjék fel a filozófia integráló, szintetizáló és értékhordozó szerepét az emberi kultúrában. Próbáljanak hétköznapi problémákat filozófiai kérdésekként megfogalmazni. Elvárható a tárgyszerű, indulatmentes vitakultúra, a logikus érvelés, a tolerancia, az alternatívák számbavétele, a választás szabadságának és a szabadság korlátainak tudomásulvétele.
257
III. A TANULÓK TANTÁRGYVÁLASZTÁSI LEHETŐSÉGEI ÉS KÖTELEZETTSÉGEI Iskolánkban –élve a Nemzeti Alaptanterv adta lehetőséggel- egyes szakmacsoportok és tagozatok egyes évfolyamain a tanuló kötelező óráinak száma meghaladja a Közoktatási Törvény 52.§.(3)-ben meghatározott korlátokat (az óratervekben *-gal jelölve!). Erről az évente elkészített felvételi tájékoztatóban és a felvett tanulók beiratkozásakor a szülőket és tanulókat tájékoztatjuk, így az iskolába való beiratkozás automatikusan a többlet órákon való részvételé vállalását jelenti. A kétszintű érettségi rendszer bevezetéséhez igazodva, iskolánk biztosítja a kötelező érettségi tárgyakból az emelt és a középszintű érettségire való felkészülés lehetőségét, továbbá fizikából és informatikából is lehetőséget adunk mindkét szinten a tanulóknak az érettségire való felkészülésre. Felkínáljuk továbbá a középszintű érettségire való felkészülés lehetőségét – szakmacsoporttól és tagozattól függően - a biológia, a kémia és a földrajz tantárgyak valamelyikéből, továbbá a „Belügyi rendészeti ismeretek” tantárgyból. A tanulók a 10. évfolyam végén (a nyelvi előkészítő évfolyam tanulói a 11. évfolyam végén), május 20-ig dönthetnek arról, hogy milyen érettségi felkészülésben kívánnak részt venni a 11-12. évfolyamon (12-13. évfolyamon). A K2001 és K2003 tanterv szerint tanulók számára felkínált érettségi tárgyakat az óratervek tartalmazzák, tantárgyválasztási lehetőségeiket az alábbiak részletezik: Közlekedési, informatikai, elektrotechnikai- elektronikai szakmacsoport K2003 tanterv szerint: 1. Matematikából, magyar nyelv és irodalomból, történelemből, idegen nyelvből és fizikából minden tanuló számára biztosítjuk a középszintű felkészülést az érettségire, mert ezeket kötelezően kell tovább tanulni a 11-12. évfolyamon. Ezek bármelyikéből választható azonban az emelt szintű felkészítés is. Ez tantárgyanként a középszintű felkészítésen túl heti 2-2 órát jelent. 2. A fentiek mellett, választható még -informatika túl).
emelt szinten 11. évfolyamon
12. évfolyamon -földünk és környezetünk középszinten 11-12. évfolyamon -belügyi rendészeti ismeretek középszinten 11-12. évfolyamon
heti 2 órában (a kötelezőn heti 4 órában. heti 2 órában heti 3 órában
Továbbá iskolai szinten megfelelő számú jelentkező esetén választható még -a biológia középszinten 11-12. évfolyamon heti 2 órában A tanulónak úgy kell élnie tantárgyválasztási jogával, hogy heti összóraszáma nem haladhatja meg a 34 órát.
258
Gépészeti szakmacsoport K2003 tanterv szerint: 1. Matematikából, magyar nyelv és irodalomból, történelemből, idegen nyelvből és fizikából minden tanuló számára biztosítjuk a középszintű felkészülést az érettségire, mert ezeket kötelezően kell tovább tanulni a 11-12. évfolyamon. Ezek bármelyikéből választható azonban az emelt szintű felkészítés is. Ez tantárgyanként a középszintű felkészítésen túl heti 2-2 órát jelent (várhatóan a délutáni órákban). 2. A fentiek mellett, választható még -informatika túl).
emelt szinten 11. évfolyamon
heti 2 órában (a kötelezőn
12. évfolyamon -biológia középszinten 11-12. évfolyamon -belügyi rendészeti ismeretek középszinten 11-12. évfolyamon
heti 4 órában. heti 2 órában heti 3 órában
Továbbá megfelelő számú jelentkező esetén választható még -a földünk és környezetünk középszinten 11-12. évfolyamon
heti 2 órában
A tanulónak úgy kell élnie tantárgyválasztási jogával, hogy heti összóraszáma nem haladhatja meg a 34 órát. Könnyűipari, környezetvédelem- vízgazdálkodási szakmacsoport K2003 tanterv szerint: 1. Matematikából, magyar nyelv és irodalomból, történelemből és idegen nyelvből minden tanuló számára biztosítjuk a középszintű felkészülést az érettségire, mert ezeket kötelezően kell tovább tanulni a 11-12. évfolyamon. Ezek bármelyikéből választható azonban az emelt szintű felkészítés is. Ez tantárgyanként a középszintű felkészítésen túl heti 2-2 órát jelent (várhatóan a délutáni órákban). 2. A fentiek mellett, választható még középszinten 11-12. évfolyamon emelt szinten 11-12. évfolyamon emelt szinten 11. évfolyamon 12. évfolyamon -biológia középszinten 11-12. évfolyamon -belügyi rendészeti ismeretek középszinten 11-12. évfolyamon
heti 3órában heti 5 órában heti 2 órában (a kötelezőn túl) heti 4 órában. heti 2 órában középszinten heti 3 órában
Továbbá megfelelő számú jelentkező esetén választható még -a földünk és környezetünk középszinten 11-12. évfolyamon
heti 2 órában
-fizika -fizika -informatika
A tanulónak úgy kell élnie tantárgyválasztási jogával, hogy a 2. pont alatt felsorolt első négy lehetőség (fizika k., fizika e., informatika e., biológia k.) közül egyet kötelező választania (várhatóan ez lesz az ötödik érettségi tárgya!). Összes választott tárgyaival együtt heti összóraszáma nem haladhatja meg a 34 órát.
259
Nyelvi előkészítő évfolyammal induló nappali szakközépiskolai oktatás K2003 tanterv szerint: A tanulók az érettségire való felkészítés módját a 11. évfolyam végén, a 12-13. évfolyamra vonatkozóan választják meg! 1. Matematikából, magyar nyelv és irodalomból, történelemből és idegen nyelvből minden tanuló számára biztosítjuk a középszintű felkészülést az érettségire, mert ezeket kötelezően kell tovább tanulni a 12-13. évfolyamon. Ezek bármelyikéből választható azonban az emelt szintű felkészítés is. Ez tantárgyanként a középszintű felkészítésen túl heti 2-2 órát jelent (várhatóan a délutáni órákban). 2. A fentiek mellett, választható még -fizika középszinten -fizika emelt szinten -informatika emelt szinten -földünk és környezetünk vagy biológia egyike középszinten -belügyi rendészeti ismeretek középszinten
12-13. évfolyamon 12-13. évfolyamon 12-13. évfolyamon
heti 3órában heti 5 órában heti 4 órában.
12-13. évfolyamon 12-13. évfolyamon
heti 2 órában heti 3 órában
A tanulónak úgy kell élnie tantárgyválasztási jogával, hogy a 2. pont alatt felsorolt első négy lehetőségek(fizika k., fizika e., informatika e., földünk és k. vagy biológia k.) közül egyet kötelező választania (várhatóan ez lesz az ötödik érettségi tárgya!); Összes választott tárgyaival együtt heti összóraszáma nem haladhatja meg a 34 órát. Szakközépiskola, felnőtt, nappali tagozat K2003 tanterv szerint: 1. Matematikából, magyar nyelv és irodalomból, történelemből és idegen nyelvből minden tanuló számára biztosítjuk a középszintű felkészülést az érettségire, mert ezeket kötelezően kell tovább tanulni a 11-12. évfolyamon. Ezek bármelyikéből választható azonban az emelt szintű felkészítés is. Ez tantárgyanként a középszintű felkészítésen túl heti 2-2 órát jelent (várhatóan a délutáni órákban). 2.
A fentiek mellett, választható még
- fizika 11-12. évfolyamon - biológia 11-12. évfolyamon - a földünk és környezetünk 11-12. évfolyamon
középszinten heti 3 órában középszinten heti 3 órában középszinten heti 3 órában
A tanulónak úgy kell élnie tantárgyválasztási jogával, hogy a 2. pont alatt felsorolt lehetőségek közül pontosan kettőt kötelező választania (várhatóan ezek egyike lesz az ötödik érettségi tárgya!). A 2. pont alatt kiválasztott tantárgyakból a tanulók igényei szerint tárgyanként további két órát biztosítunk az emelt szintű érettségire való felkészüléshez. A tanulónak úgy kell élnie tantárgyválasztási jogával, hogy heti összóraszáma nem haladhatja meg a 31 órát.
260
Szakközépiskola, felnőtt, levelező tagozat K2003 tanterv szerint: 1. Matematikából, magyar nyelv és irodalomból, történelemből és idegen nyelvből minden tanuló számára biztosítjuk a középszintű felkészülést az érettségire, mert ezeket kötelezően kell tovább tanulni a 11-12. évfolyamon. Ezek bármelyikéből választható azonban az emelt szintű felkészítés is. Ez tantárgyanként a középszintű felkészítésen túl heti 2-2 órát jelent (várhatóan a délutáni órákban). 2. A fentiek mellett, választható még - informatika 11-12. évfolyamon - kémia 11-12. évfolyamon - a földünk és környezetünk 11-12. évfolyamon
középszinten heti 1 órában középszinten heti 1 órában középszinten heti 1 órában
A tanulónak úgy kell élnie tantárgyválasztási jogával, hogy a 2. pont alatt felsorolt lehetőségek közül pontosan kettőt kötelező választania (várhatóan ezek egyike lesz az ötödik érettségi tárgya!). A 2. pont alatt kiválasztott tantárgyakból a tanulók igényei szerint tárgyanként további 0,5 órát biztosítunk az emelt szintű érettségire való felkészüléshez. A tanulónak úgy kell élnie tantárgyválasztási jogával, hogy heti összóraszáma nem haladhatja meg a 12 órát. Közlekedési szakmacsoport K2001 tanterv szerint a Ganz Á. Székhelyiskolában: 1. Matematikából, magyar nyelv és irodalomból, történelemből, idegen nyelvből és fizikából minden tanuló számára biztosítjuk a középszintű felkészülést az érettségire, mert ezeket kötelezően kell tovább tanulni a 11-12. évfolyamon. Ezek bármelyikéből választható azonban az emelt szintű felkészítés is. Ez tantárgyanként a középszintű felkészítésen túl heti 2-2 órát jelent. 2. A fentiek mellett, választható még - informatika - informatika - földünk és környezetünk
középszinten 11-12. évfolyamon emelt szinten 11-12. évfolyamon középszinten 11-12. évfolyamon
heti 2 órában heti 4 órában heti 2 órában
Továbbá iskolai szinten megfelelő számú jelentkező esetén választható még - a biológia középszinten 11-12. évfolyamon heti 2 órában A tanulónak úgy kell élnie tantárgyválasztási jogával, hogy heti összóraszáma nem haladhatja meg a 34 órát. Gépészeti szakmacsoport K2001 tanterv szerint: 1. Matematikából, magyar nyelv és irodalomból, történelemből, idegen nyelvből és fizikából minden tanuló számára biztosítjuk a középszintű felkészülést az érettségire, mert ezeket kötelezően kell tovább tanulni a 11-12. évfolyamon. Ezek bármelyikéből választható azonban az emelt szintű felkészítés is. Ez tantárgyanként a középszintű felkészítésen túl heti 2-2 órát jelent.
261
2. A fentiek mellett, választható még - informatika középszinten 11-12. évfolyamon - informatika emelt szinten 11-12. évfolyamon - biológia középszinten 11-12. évfolyamon
heti 2 órában heti 4 órában heti 2 órában
Továbbá megfelelő számú jelentkező esetén választható még -a földünk és környezetünk középszinten 11-12. évfolyamon
heti 2 órában
A tanulónak úgy kell élnie tantárgyválasztási jogával, hogy heti összóraszáma nem haladhatja meg a 34 órát. Közlekedési, elektronika-elektrotechnika szakmacsoport K2001 tanterv szerint a Munkácsy M. Tagiskolában: 1. Matematikából, magyar nyelv és irodalomból, történelemből, idegen nyelvből és fizikából minden tanuló számára biztosítjuk a középszintű felkészülést az érettségire, mert ezeket kötelezően kell tovább tanulni a 11-12. évfolyamon. Ezek bármelyikéből választható azonban az emelt szintű felkészítés is. Ez tantárgyanként a középszintű felkészítésen túl heti 2-2 órát jelent, kivétel a matematika, ahol csak heti 1 órát. 2. A fentiek mellett, választható még - informatika középszinten 11-12. évfolyamon - informatika emelt szinten 11-12. évfolyamon - földünk és környezetünk középszinten 11-12. évfolyamon
heti 1 órában (kötelezőn túl) heti 3 órában (kötelezőn túl) heti 2 órában
Továbbá iskolai szinten megfelelő számú jelentkező esetén választható még - a biológia középszinten 11-12. évfolyamon heti 2 órában A tanulónak úgy kell élnie tantárgyválasztási jogával, hogy heti összóraszáma nem haladhatja meg a 34 órát. Könnyűipari szakmacsoport K2001 tanterv szerint a Munkácsy M. Tagiskolában: 1. Matematikából, magyar nyelv és irodalomból, történelemből, idegen nyelvből és fizikából minden tanuló számára biztosítjuk a középszintű felkészülést az érettségire, mert ezeket kötelezően kell tovább tanulni a 11-12. évfolyamon. Ezek bármelyikéből választható azonban az emelt szintű felkészítés is. Ez tantárgyanként a középszintű felkészítésen túl heti 2-2 órát jelent, kivétel a matematika, ahol csak heti 1 órát. 2. A fentiek mellett, választható még - informatika középszinten 11-12. évfolyamon - informatika emelt szinten 11-12. évfolyamon - biológia középszinten 11-12. évfolyamon
heti 1 órában (kötelezőn túl) heti 3 órában (kötelezőn túl) heti 2 órában
Továbbá iskolai szinten megfelelő számú jelentkező esetén választható még - földünk és környezetünk középszinten 11-12. évfolyamon heti 2 órában A tanulónak úgy kell élnie tantárgyválasztási jogával, hogy heti összóraszáma nem haladhatja meg a 34 órát.
262
Szakközépiskola, felnőtt, nappali tagozat K2001 tanterv szerint: Matematikából, magyar nyelv és irodalomból, történelemből és idegen nyelvből minden tanuló számára biztosítjuk a középszintű felkészülést az érettségire, mert ezeket kötelezően kell tovább tanulni a 11-12. évfolyamon. Ezek bármelyikéből választható azonban az emelt szintű felkészítés is. Ez tantárgyanként a középszintű felkészítésen túl heti 2-2 órát jelent, kivéve a matematikát, ahol heti 1 órát. A fentiek mellett középszintű érettségire való felkészítés folyik még fizika, földünk és környezetünk és biológia tantárgyakból is. Földünk és környezetünk és biológia tantárgyakból a tanulói igények szerint tárgyanként további 2 órát biztosítunk az emelt szintű érettségire való felkészüléshez. A tanulónak úgy kell élnie tantárgyválasztási jogával, hogy heti összóraszáma nem haladhatja meg a 31 órát. Szakközépiskola, felnőtt, levelező tagozat K2001 tanterv szerint: Matematikából, magyar nyelv és irodalomból, történelemből és idegen nyelvből minden tanuló számára biztosítjuk a középszintű felkészülést az érettségire, mert ezeket kötelezően kell tovább tanulni a 11-12. évfolyamon. Ezek bármelyikéből választható azonban az emelt szintű felkészítés is. Ez tantárgyanként a középszintű felkészítésen túl heti 0,5-0,5 órát jelent. A fentiek mellett középszintű érettségire való felkészítés folyik még informatika, földünk és környezetünk és kémia tantárgyakból is. Földünk és környezetünk és kémia tantárgyakból a tanulói igények szerint tárgyanként további 0,5 órát biztosítunk az emelt szintű érettségire való felkészüléshez. A tanulónak úgy kell élnie tantárgyválasztási jogával, hogy heti összóraszáma nem haladhatja meg a 11,5 órát.
263
IV. AZ ALKALMAZOTT TANKÖNYVEK, TANULMÁNYI SEGÉDLETEK ÉS TANESZEKÖZÖK KIVÁLASZTÁSÁNAK ELVEI 1. Iskolánkban a nevelő-oktató munka során a pedagógusok csak olyan nyomtatott taneszközöket (tankönyv, munkafüzet, térkép stb.) használnak a tananyag feldolgozásához, amelyeket hivatalosan tankönyvvé nyilvánítottak. Néhány tantárgynál – pl. testnevelés, műszaki rajz egyéb eszközökre is szükség van (tornafelszerelés, rajzfelszerelés stb.). 2001. szeptember 1-jétől felmenő rendszerben a kerettantervre épülő új tankönyveket használjuk. 2. A szükséges tanulói taneszközöket a szakmai munkaközösségek határozzák meg, melyről a szülőket a megelőző tanév végén az iskola értesíti. 3. A taneszközök beszerzése, megvásárlása - igénybe véve az esetleges központi tankönyvtámogatást - a tanév kezdetére a szülők kötelessége. (Az iskolában az intézmény által megbízott tankönyvterjesztő – előzetes felmérés alapján – foglalkozik a tankönyvek eladásával.) 4. A taneszközök kiválasztásánál a szakmai munkaközösségek a következő szempontokat veszik figyelembe: A tankeszköz feleljen meg az iskola helyi tantervének. Előnybe kell részesíteni a több tanéven keresztül használható eszközöket. A taneszközök használatában az állandóságra törekszünk: új eszközt csak akkor vezetünk be, ha az az oktatás minőségét lényegesen jobbítja. 5. Az iskolánk arra törekszik, hogy saját költségvetési keretéből, illetve egyéb támogatásokat felhasználva egyre több nyomtatott eszközt szerezzen be az iskolai könyvtár számára.
264
V. A MAGASABB ÉVFOLYAMRA LÉPÉS FELTÉTELEI 1. A tanuló az iskola magasabb évfolyamára akkor léphet, ha a kerettantervekben és helyi tantervekben „A továbbhaladás feltételei” című fejezetben meghatározott követelményeket az adott évfolyamon minden tantárgyból teljesítette. A követelmények teljesítését a nevelők a tanulók év közbeni tanulmányi munkája, illetve érdemjegyei alapján – közoktatási törvény 70-71.§ és a Szervezeti és Működési Szabályzat előírásai szerint – bírálják el. A továbbhaladáshoz valamennyi évfolyamon, minden tantárgyból legalább elégséges év végi osztályzatot kell elérni. A tanulókat minden kötelező és választott órarendi tantárgyból az ötfokú osztályozóskála alapján értékeljük (1-5). A félévi és az év végi osztályzatot az érdemjegyek alapján kell megállapítani. Az érdemjegy illetőleg az osztályzat megállapítása a tanuló teljesítményének, szorgalmának értékelésekor, minősítésekor nem lehet fegyelmezési eszköz. Az érdemjegy a tanuló tudásának, felkészültségének ellenőrzésére szolgál a tanév során több alkalommal, és a tananyag rövid időegység alatt megtanulható részének elsajátítását minősíti. A tanév során kapott érdemjegyeknek súlyozott átlagától a félévi és az év végi osztályzat jelentősen nem térhet el. Abban az esetben, ha az súlyozott4 átlag kisebb érdemjegy feletti része 0,000-0,499 lefele kell kerekíteni, ha 0,500 -0,650 szaktanár kompetenciájába tartozik a döntés, ha 0,651 felett van - felfele kell kerekíteni. (pl.: átlag: 2,49 –akkor 2-es az érdemjegy; átlag: 1,61 – a szaktanár dönt- érdemjegy 1-es vagy 2-es; átlag: 3,66 – akkor az érdemjegy 4-es) Az érdemjegyekről a tanulót és szülőjét az ellenőrző könyvön keresztül rendszeresen értesíteni kell (a házirendben szabályozott módon). Az értesítés megtörténtét az osztályfőnök havonta ellenőrzi. A tantárgy jellege, a tantárgy tanítására fordított heti óraszám jelentős mértékben meghatározza, hogy mit kell érteni a tanuló teljesítményének rendszeres értékelése alatt. Minden tantárgy esetében rendszeres értékelésnek minősül, ha a tanuló egy félévben legalább négy vagy eggyel több osztályzattal rendelkezik, mint a tantárgy heti (egészre kerekített) óraszáma. A tanulói teljesítmények értékelésének rendszerét iskolai szinten határozzuk meg, de le kell szögezni, hogy az értékelés szaktárgyi és pedagógiai kifogástalanságáért a szaktanár felel. Az értékelés célja a szűken vett tantárgyi célkitűzéseken túl a legátfogóbb, az iskoláztatás egész időtartamára kiterjedően, a személyiség fejlesztése, az önértékelési képesség kialakítása, amely nélkülözhetetlen az önálló tanulásra való képesség és igény kialakításához. Az értékelési rendszerünk alapelvei: objektív, érvényes és megbízható értékelés sokoldalú, változatos értékelési formák (rendszeres szóbeli és írásbeli értékelés) az értékelés feleljen meg a tanulók életkori sajátosságainak, a tantárgy jellegének a tanulóval szemben támasztott követelményként az értékelés céljának és funkciójának diagnosztitzáló, formatív, szummatív) megjelenítése és összehangolása az értékelés céljának és funkciójának a tanítás-tanulás folyamatában történő világos elkülönítése úgy, hogy ez a tanuló számára is egyértelmű legyen tantárgytól függetlenül minden pedagógusnak figyelmet kell fordítani a szép, helyes magyar beszéd tanítására, a kifejezőkészség, az előadói készség fejlesztésére. 4
Témazáró dolgozatok kétszeres szorzóval vehetők figyelembe, abban esetén a tanulóval a tanév kezdetén ezt ismertetették. (Fűzet, ellenőrző, stb.. útján)
265
A tanított tantárgyakat és modulokat – melyek helyi tantervünkbe önálló tantárgyként épülnek be - érdemjegyekkel és osztályzatokkal értékeljük. Az érdemjegyek és osztályzatok a következők: A tanuló tudásának értékelésénél és minősítésénél jeles (5), jó (4), közepes (3), elégséges (2), elégtelen (1), Az iskolai értékelés szempontrendszere Törekedni kell az osztályzatok iskolán belüli összehasonlíthatóságának megvalósítására: Vizsgálni kell az értékeléshez használt mérőeszközök validitását (érvényességét) és reliabilitását (megbízhatóságát) A tantárgyanként kidolgozott pontos követelményrendszert kell követni, a tanárok követelményszintjét ehhez kell igazítani. Az értékelési funkciókat (diagnosztizáló, formatív, szummatív) és szerepüket tantárgyanként pontosan meg kell határozni A tanulói teljesítményeket tartalmazó, őrző információs bankot kell létrehozni az iskolában Kipróbált, megbízható mérőeszközöket és adatfeldolgozó programokat kell alkalmazni Alapkövetelmény a rendszeres szóbeli számonkérés – figyelembe véve az egyes szaktantárgyak sajátosságait. Az értékelés formáiban - az egyes tantárgyak sajátosságait figyelembe véve – az írásbeli és szóbeli értékelésnek (dicséret, bíztatás, figyelmeztetés) megfelelő arányban kell előfordulni. A tanulók egyes érdemjegyeinek, osztályzatainak kialakításakor a következőket kell figyelembe venni: Jeles: - A tantervi követelményeknek megbízhatóan eleget tesz. - Ismeri, érti, tudja a tananyagot, mindezt alkalmazni képes. - Pontosan fogalmaz. - Lényegre mutatóan definiál, saját szavaival is vissza tudja adni a szabályt. - Tud szabadon, önállóan beszélni, fogalmazni az adott témáról. Jó: - A tantervi követelményeknek megbízhatóan, csak kevés és jelentéktelen hibával tesz eleget. - Apróbb bizonytalanságai vannak. - Önállóan tud beszélni, fogalmazni az adott témáról, kevés hibát vét. Közepes: - A tantervi követelményeknek pontatlanul, hibákkal tesz eleget, tanári segítségre (javításra, kiegészítésre) szorul. - Ismeretei felszínesek. - Kevésbé tud önállóan szóban és írásban fogalmazni. - Segítséggel képes megoldani szóbeli feladatát. Elégséges: - A tantervi követelményeknek súlyos hiányosságokkal tesz eleget, de a továbbhaladáshoz szükséges minimális ismeretekkel, jártasságokkal rendelkezik. - Fogalmakat nem ért, illetve nem tud. - Gyakorlatban képtelen önálló feladatvégzésre. Elégtelen: - A tantervi követelményeknek nevelői útbaigazítással sem képes eleget tenni. - A minimumot sem tudja. Az egyes tanulók év végi osztályzatát az osztályban tanító tanárok osztályozó értekezleten áttekintik és a pedagógus, illetve az osztályfőnök által megállapított osztályzatok alapján döntenek a tanuló magasabb évfolyamba lépéséről. Abban az esetben, ha az év végi
266
osztályzat a tanuló hátrányára lényegesen eltér a tanítási év közben adott érdemjegyek átlagától, felkérik az érdekelt pedagógust, hogy adjon tájékoztatást ennek okáról, és indokolt esetben változtassa meg döntését. Ha a pedagógus nem változtatja meg döntését, és az osztályozó értekezleten résztvevő tanárok többsége ennek indokaival nem ért egyet, az osztályzatot az évközi érdemjegyek alapján a tanuló javára módosíthatja. A továbbhaladás feltételei és különböző módjai A tanuló magasabb évfolyamba akkor léphet, ha az előírt szaktárgyi, tanulmányi követelményeket sikeresen teljesítette, azaz legalább elégséges (2) osztályzatot szerzett valamennyi kötelező és választott tantárgyból egyaránt. Amennyiben a diák magántanuló, vagy bármely tantárgyból hiányzásai miatt nem osztályozható, osztályzatait osztályozó vizsgán szerezheti meg. Az osztályozó vizsgák a kötelező érettségi tárgyakból - beleértve mindkét idegen nyelvet - az érettségi vizsgaszabályzat szerinti vizsgarészekből áll. A nem kötelező érettségi tantárgyak esetén a tanuló szóbeli vizsgán ad számot tudásáról. Ha a tanuló egy vagy két tantárgyból sikertelenül zárta a tanévet, azaz teljesítményét a szaktanár elégtelennel (1) értékelte, az adott tantárgy(ak)ból javítóvizsgát tehet, melyet augusztus 20. és szeptember 1-je között kell lebonyolítani. A sikertelen javítóvizsgát nem lehet megismételni, ebben az esetben a tanuló csak az évfolyam megismétlésével folytathatja tanulmányait. 2. Ha a tanuló egy vagy két tantárgyból kapott elégtelen osztályzatot, a következő tanévet megelőző augusztus hónapban javítóvizsgát tehet. Magasabb évfolyamra csak sikeres javítóvizsga esetén léphet. Ha az elégtelenek száma kettőnél több, javítóvizsgát csak a nevelőtestület engedélyével tehet. A nevelőtestület ezen döntését az osztályfőnök javaslatára a körülmények mérlegelésével, egyéni elbírálás alapján az osztályozó értekezleten hozza. (11/1994.(VI.8.) MKM rendelet 21.§ 7.pont.) 3. A magasabb évfolyamba történő lépéshez, a tanév végi osztályzat megállapításához a tanulónak osztályozó vizsgát kell tennie, ha az iskola igazgatója felmentette a tanórai foglalkozásokon való részvétel alól. engedélyezték, hogy egy vagy több tantárgy tanulmányi követelményének egy tanévben, illetve az előírtnál rövidebb idő alatt tegyen eleget. Egy tanévben a jogszabályban meghatározott időnél – 11/1994.(VI.8.) MKM rendelet 20.§ 6. bekezdés – többet mulasztott, és a nevelőtestület döntése alapján osztályozó vizsgát tehet. Az osztályozó vizsgát valamennyi tantárgyból háromtagú bizottság előtt kell letenni. 4. Magántanuló az igazgató által meghatározott időben, és a nevelőtestület által meghatározott módon – SZMSZ idevonatkozó része – ad számot tudásáról. 5. Szakképző évfolyamra a tanuló csak az OKJ-ben meghatározott feltételek – iskolai és szakmai előképzettség, pályaalkalmassági, illetve szakmai-egészségügyi alkalmassági követelmények – megléte esetén léphet. 6. Szakiskolából szakközépiskola 9. évfolyamába tanterv-különbözeti vizsga nélkül, egyéb esetben tanterv-különbözeti vizsgával lehetséges az átjárhatóság. A tanterv-különbözeti vizsga tantárgyait és azok tartalmi követelményeit a szakmai munkaközösségek határozzák meg. A vizsgabizottság három tagú. A tagokat az iskola igazgatója bízza meg.
267
7. Másik iskolából átjelentkező tanulók átvételének rendje: a./ Azonos tagozat, évfolyam és szakmacsoport esetén tanterv-különbözeti vizsga nélkül. b./ Eltérő tagozat és szakmacsoport esetén a 6. pontban leírtak szerint. 8. Szakközépiskolai tagozat 9. évfolyamán félévkor és év végén 4 vagy több tárgyból történő elégtelen értékelés esetén az osztályfőnök és az iskola igazgatója javasolja a szülőnek a tanulmányok szakiskolai tagozaton történő folytatását.
268
VI. AZ ISKOLÁNKBA JELENTKEZŐ TANULÓK FELVÉTELÉNEK ELVEI tanuló (magántanuló) az iskolával tanulói jogviszonyban áll, amely felvétel vagy átvétel útján keletkezik. A felvétel és az átvétel jelentkezés alapján történik, melyről az igazgató dönt. A tanulói jogviszony a beiratkozás napján jön létre. A
A felvételi eljárás módja az adott tanév rendjéről szóló OM utasítás előírása szerint történik. Arra törekszünk, hogy a fenntartó által engedélyezett osztályainkat az általános felvételi eljárás keretében „feltöltsük”. A 9. évfolyamra felvételi vizsga nélkül, esetleges felvételi elbeszélgetés mellett nyernek felvételt a tanulók. Előnyt élveznek az elbírálásnál azok, akiknek az általános iskolai 8. évfolyam félévi eredményeik magyarból, matematikából, történelemből, fizikából, idegen nyelvből jobbak. A középiskola ifjúsági nappali és levelező tagozatára azok a tanulók jelentkezhetnek, akik szakmunkás bizonyítvánnyal rendelkeznek, vagy a 10. évfolyamot sikeresen befejezték. A felvétel feltételei
A 8. osztály elvégzését igazoló bizonyítvány. A tanulói jogviszony létesítéséhez egészségügyi vizsgálat szükséges. A 9. osztályba lépés előtt csak a szakmacsoportról kell a tanulóknak dönteniük. (elektronika, közlekedés, ruhaipar, szolgáltatás, gépészet-fémtechnika) Nappali rendszerű szakmai képzésben tanuló úgy vehető fel, hogy a képzés időtartamát és a tanuló életkorát figyelembe véve a tanuló tanulmányait Kt. 52.§ (1) bekezdés c.) pontja alapján befejezhesse. A felvételi eljárást követő döntésről a szülőt értesítjük. A középiskola ifjúsági nappali és levelező tagozatára felvettek a középiskola 10. évfolyamán folytathatják tanulmányaikat. A felvételt nyert tanuló vállalja, hogy az iskolába történő beiratkozás a nem kötelező tanítási órákon való részvétel vállalását is jelenti.
269
VII. A TANULÓK TANULMÁNYI MUNKÁJÁNAK, MAGATARTÁSÁNAK ÉS SZORGALMÁNAK ELLENŐRZÉSE ÉS ÉRTÉKELÉSE 1. Az iskolánk a nevelő és oktató munka egyik fontos feladatának tekinti a tanulók tanulmányi munkájának folyamatos ellenőrzését és értékelését. 2. Az előírt követelmények teljesítését a nevelők az egyes szaktárgyak jellegzetességeinek megfelelően a tanulók szóbeli felelete, írásbeli munkája vagy gyakorlati tevékenysége alapján ellenőrzik. Az ellenőrzés kiterjedhet a régebben tanult tananyaghoz kapcsolódó követelményekre is. 3. A tanulók szóbeli kifejezőkészségének fejlesztése érdekében a nevelők többször ellenőrzik a követelmények elsajátítását szóbeli felelet formájában. Ennek érdekében minden tanuló félévente legalább egyszer felel szóban. A testnevelés követelményeinek elsajátítását csak gyakorlati tevékenység révén ellenőrizzük. 4. A nevelők a tanulók tanulmányi teljesítményének és előmenetelének értékelését, minősítését elsősorban az alapján végzik, hogy a tanulói teljesítmény hogyan viszonyul az iskola helyi tantervében előírt követelményekhez; emellett azonban figyelembe veszik azt is, hogy a tanuló képességei, eredményei hogyan változtak -– fejlődtek-e vagy hanyatlottak – az előző értékelés óta. 5. Az elméleti oktatásban a szóbeli és írásbeli érdemjegyek száma a heti 1 vagy 2 órás tantárgyakból félévenként minimum 3, a heti 3 vagy annál nagyobb óraszámú tantárgyaknál félévenként 5 érdemjegy alapján osztályozható a tanuló. A szóbeli és írásbeli érdemjegyek lehetőleg fele-fele arányban legyenek.
Szakiskolai tagozaton a magyar nyelv és irodalom tantárgyat integrált tantárgyként kezeljük, ezért egy érdemjeggyel minősítjük félévkor és év végén egyaránt.
Szakközépiskolai tagozaton a magyar nyelv és irodalom külön tantárgy, ezért külön-külön értékeljük félévkor és év végén egyaránt.
A szakmai gyakorlatban havonta egy érdemjeggyel kell minősíteni a tanuló teljesítményét.
Folyamatos, nappali tagozatos képzésben részesülő tanulóknál félévkor a tanév első felében szerzett érdemjegyeknek a tanév végén a teljes tanévben nyújtott teljesítmény érdemjegyeinek figyelembevételével kell a záró-osztályzatot megállapítani.
Szakközépiskolai szakmai orientáció, szakmacsoportos alapozó oktatás, valamint a szakiskolai szakmai előkészítő, szakmai alapozás tantárgycsoport értékelési rendje Minden tagozaton a szaktanárok a tantárgycsoporthoz tartozó tantárgyakat külön-külön osztályzattal értékelik. A szakmacsoportos alapozó gyakorlatok, az orientációs gyakorlatokat önálló érdemjeggyel, a szakmai alapozó ismeretek, az orientációs ismeretek félévi és az év végi érdemjegyét a részosztályzatok átlagolásával kell megállapítani. Ez utóbbi érdemjegy kiszámításakor a résztantárgyak érdemjegyeinek a tantárgy óraszámaival súlyozott átlagát kell venni. Tört osztályzat esetén a kerekítés 51 századtól felfelé, alatta lefelé történik. 270
Elégtelen a szakmacsoport félévi és év végi osztályzata akkor, (átlageredménytől függetlenül) ha két részosztályzat elégtelen. Javítóvizsgát ebben az esetben csak azokból a tantárgyakból kell tenni, amelyeket elégtelenre minősítettek.
Ha a szakközépiskolában a tanuló emelt szintű érettségire való felkészítésen is részt vesz, akkor az ott kapott érdemjegyei az adott tantárgy többi érdemjegyével egyenértékűként kell figyelembe venni. Ezen jegyek alapján a szaktanár(ok) egy közös osztályzatot adnak félévkor és év végén. Az összefüggő (nyári) szakmai gyakorlat minősítése az alábbi két záradékkal történik: a./ Az összefüggő szakmai gyakorlat követelményeit teljesítette. A ….évfolyamba lép. b./ Az összefüggő szakmai gyakorlat követelményeit nem teljesítette. Tanulmányait évfolyamismétléssel folytathatja. Megjegyzés: A záradék szövege a forgalomban lévő bizonyítványok előnyomtatása alapján módosulhat, lényegét illetően azonban nem.
Magántanulók esetén az értékelés módszerei: (Kt. 69.§ 3-4. pont) Negyedévenként beszámoltató vizsga minden előírt tantárgyból. A félévi és tanév végi tantárgyi minősítést a szerzett osztályzatok figyelembevételével a szaktanár állapítja meg. Lehetőséget biztosítunk a Kt. 30.§ (9) bekezdés szerint felmentett tanulókkal való egyéni foglalkozásra.
A felnőttképzésben résztvevők (levelező tagozat) Félévkor beszámoló vizsgát kötelesek tenni minden tantárgyból. Tanév végén osztályozóvizsgán kell megállapítani a tanévi bizonyítvány érdemjegyeit. A beszámoltató és osztályozó vizsga írásbeli és szóbeli rendjét a tanulmányokat záró hatályos vizsgaszabályzat előírásai szerint kell meghatározni, azzal a megjegyzéssel, hogy a beszámoltatókon 60 perc, az osztályozó vizsgán 90 perc az írásbeli dolgozat elkészítési ideje.
A felnőttoktatás ifjúsági nappali tagozatán az értékelés rendje: Az értékelés rendje megegyezik a nappali tagozatos tanulók értékelési rendjével. Magatartást és szorgalmat nem értékeljük. A tanulmányokat záró vizsgát (érettségi) a levelező tagozatosokkal együtt végzik, a hatályos szabályzat alapján.
Érettségi utáni képzésben: magatartásból és szorgalomból csak a nappali tagozatos, első szakképesítés megszerzéséért tanuló diákot kell minősíteni.
AIFSZ képzésben résztvevő tanulók értékelésének rendjét külön szabályzat tartalmazza.
6. A magatartás minősítése Példás érdemjegyet kap az a tanuló, aki
271
közösség alakítását, fejlődését munkájával, jó kezdeményezéseivel, véleményének megfelelő nyilvánításával, valamint példás viselkedésével elősegíti és társait is erre ösztönzi, szereti a közösségi életet, szívesen tevékenykedik érte és benne, a Házirendet megtartja, társait is erre ösztönzi, nevelőivel, társaival, szüleivel szemben tisztelettudó, udvarias, fegyelmezett, megbízható, pontos, segítőkész. Nincs igazolatlan mulasztása.
Jó érdemjegyet kap az a tanuló, aki részt vesz a közösségi életben, a rábízott feladatokat elvégzi, iskolai és iskolán kívüli viselkedése ellen általában nincs kifogás, a Házirendet és az iskolai együttélés szabályait megtartja, nevelőivel, társaival, szüleivel szemben tisztelettudó, udvarias, fegyelmezett, segítőkész, általában megbízható, pontos. Nincs igazolatlan mulasztása. Változó érdemjegyet kap az a tanuló, aki a közösségi munkában csak vonakodva vesz részt, alakítására nincs befolyással, viselkedésével szemben kifogás merül fel, de igyekszik javulni, a Házirendet és egyéb szabályzatokat csak ismételt, állandó figyelmeztetéssel tartja be, nevelőivel, társaival, szüleivel szemben nem udvarias és nem tisztelettudó, társai viselkedését közömbösen nézi, nem segít, fegyelme ingadozó, munkája pontatlan. Rossz érdemjegyet kap az a tanuló, aki munkájával a közösség fejlődését hátráltatja, iskolai és iskolán kívüli viselkedésével rossz példát mutat társainak, hibáit nem látja be, közösségi munkát nem végez, másokat is visszatart, szándékosan árt a közösségnek, a Házirendet nem tartja meg ismételt figyelmeztetések ellenére sem, nevelőivel, társaival, szüleivel szemben tiszteletlen, udvariatlan, nyegle, fegyelmezetlen, durván beszél, verekszik. 7. A tanulók szorgalmának minősítése Példás Tanulmányi munkában: Figyelembe kell venni a tanulmányi munka tényezőit: életkörülmények helyzetét képességek szintjét. Igényli tudása bővítését: céltudatosan és ésszerűen szervezi meg munkáját. Munkavégzése pontos, megbízható. Minden tárgyban elvégzi feladatait.
Önállóság szintje: önálló a munkában, önellenőrzése rendes. Kötelességtudata: magas fokú, munkatempója állandó, lankadatlan, mindig felkészült, figyel, érdeklődik. Érdeklődése: az iskolán kívüli ismeretanyagra is kiterjed. Egyes iskolai tárgyakban a tananyagon felül is produkál.
272
Igazolatlan mulasztása nincs.
Jó Figyel az órákon, házi feladatait lelkiismeretesen elvégzi. Az órákra lelkiismeretesen készül fel. Rendszeresen és megbízhatóan dolgozik. Ösztönző hatásokra: rendszeresen dolgozik és ellenőrzi önmagát. Tudja, hogy mihez kell segítséget nyújtania. Általában felkészül, de különösebb érdeklődést nem árul el. Érdeklődése megmarad az iskolai tananyag keretein belül. Igazolatlan mulasztása nincs. Változó Munkája ingadozó, időszakonként dolgozik, máskor figyelmetlen, pontatlan. Önállótlan, csak utasításra kezd munkához, nem ellenőrzi önmagát. Munkája változékony jellegű. Szétszórtság jellemzi. Hanyag Figyelmetlenül dolgozik, megbízhatatlan, feladatait nem végzi el. Nem hajlandó munkavégzésre. Nem törődik kötelességeivel. Érdektelenség, teljes közöny jellemzi.
Egyéb: Bukott tanuló szorgalmi minősítése hanyag (2)-nél jobb nem lehet.
Az osztályozó, a javító és az egyéb vizsgák lebonyolításának helyi szabályai: A kötelező tanórai foglalkozásokon való részvétel alól felmentett tanuló az igazgató által meghatározott időben a nevelőtestület által meghatározott módon ad számot a tudásáról. (Kt. 69.§) Ha a tanuló egy tanév alatt két – nem szakképző évfolyamú – tanév tantervi anyagát teljesíti, osztályozó vizsgáját május 2. és június 8., illetve augusztus 21. és 28. között teheti le. A tanuló minősítéséről, magasabb évfolyamba lépéséről a nevelőtestület dönt. (Kt. 70.§) Ha a tanuló a tantervi követelményeket szorgalmi időben nem teljesíti, csak akkor léphet magasabb évfolyamba, ha a nevelőtestület javítóvizsgát engedélyezett, s azon legalább elégséges minősítést kapott. A javítóvizsga időpontja augusztus 21-28. közötti időszak. Az időpontról a tanulók értesítése a tanévzáró ünnepélyi kihirdetéssel és portai kifüggesztéssel történik. Ha a tanulónak a 11/1994.(VI.8.) MKM rendelet 20.§ 6.pontja értelmében - egy tanítási évben az igazolt és igazolatlan mulasztása együttesen a közoktatási törvény 8.§-a (1) bekezdésének c) pontjában meghatározott iskolai nevelésoktatás általános műveltséget megalapozó szakaszában a kettőszázötven tanítási órát, a közoktatási törvény 8.§-a (1) bekezdésének d) pontjában meghatározott iskolai szakképesítés megszerzésére felkészítő elméleti tanítási órák húsz százalékát, egy adott tantárgyból a tanítási órák húsz százalékát meghaladja, a tanítási év végén nem osztályozható, kivéve, ha a nevelőtestület engedélyezi, hogy osztályozó vizsgát tegyen. Ha a tanuló tanítási év végén nem osztályozható, tanulmányait évfolyamismétléssel folytathatja.
273
A gyakorlati képzésről és a beszámoltató rendszerű oktatásról való hiányzás követelményeit a szakképzésre vonatkozó jogszabály – az 1993. LXVI. törvény 24.§ 3-4. pontja) határozza meg.
Az osztályozó és javítóvizsga szabályai: írásbeli és szóbeli feladatos tantárgyak: magyar nyelv és irodalom, idegen nyelv, matematika, szakrajz minden egyéb tárgyból csak szóbeli vizsga van az írásbeli és szóbeli vizsga szervezésére, végrehajtására útmutatóként a 26/2001.OM rendelet a szakmai vizsgaszabályzat, a 100/1997.(VI.13.) Korm. rendelet az érettségi szabályzat és a 11/1994.(VI.8.) MKM rendelet az alábbi kiegészítéssel: felügyelő tanár az írásbelin a vizsgabizottság valamelyik tagja, a szóbeli feleletek a teljes (3 tagú) bizottság jelenlétében folyhatnak, a javított írásbeli dolgozatokat a vizsgát követően tantárgyanként (az SZMK őrzi egy évig), elkülönítve a jegyzőkönyvektől. a jegyzőkönyveket a létszámnyilvántartó dolgozó gyűjti, - az osztályfőnöki adminisztrálást (törzslap, bizonyítvány) követően - a törzslappal együtt irattárba helyezi. Ha a tanuló a kijelölt időpontban a vizsgán igazoltan nem tud megjelenni, a vizsgát a tárgyév szeptember 15 – október 15-e között leteheti. A tanulót és szüleit a halasztott osztályozó és javítóvizsga idejéről 15 nappal korábban értesíteni kell. A mulasztás igazolására vonatkozó helyi rendelkezések A Kt. 12. és 14.§-a a szülő és a tanuló kötelességeit részletezi a tankötelezettség teljesítéséről. Ha a tanuló az iskolai kötelező foglalkozásokról távol marad, mulasztását igazolni kell. Mulasztását igazoltnak kell tekinteni Ha a tanuló előzetes engedélyt kapott a távolmaradásra 1-1 tanítási óráról az illetékes szaktanártól és szakoktatótól vagy osztályfőnöktől (az ellenőrzőbe bejegyezve) kapott engedély esetén 1-3 tanítási napról évi egy alkalommal az osztályfőnöktől (előzetes szülői bejegyzéssel) Ennél több napról bármilyen ügyben az igazgató adhat engedélyt. A távolmaradásról az előzetes engedélyt a szülőnek kell kérni az ellenőrző füzeten keresztül. Távolmaradás igazolása más formában nem fogadható el. A tanuló előzetes engedélykérés nélkül csak indokolt esetben maradhat távol az iskolai foglalkozásokról (betegség, hivatalos idézés, közlekedési nehézségek stb.) A tanuló szülője ilyen esetben is köteles bejelenteni a mulasztás okát az osztályfőnöknek, lehetőleg még a hiányzás első napján. A bejelentés elmaradása esetén az osztályfőnöknek intézkedni kell a mulasztás okának felderítésére. Ha a tanuló betegség miatt hiányzik, orvosi bizonyítvánnyal igazolja mulasztását. Betegség után a tanuló csak orvosi engedéllyel járhat újra iskolába. Az igazolást köteles a tanuló az iskolába jövetelének első osztályfőnöki óráján bemutatni. Az igazolás bejegyzésére az ellenőrző füzet szolgál. A tanuló órái igazolatlannak minősülnek, ha a mulasztást követő két hét alatt nem igazolja távolmaradását.
274
Igazolatlan mulasztás esetén a szükséges eljárásra vonatkozóan a 11/1994.(VI.8.) MKM rendelet 20.§-a az irányadó. Ha a távolmaradást nem igazolják, a mulasztás igazolatlan. Az osztályfőnök köteles a szülőt értesíteni a tanköteles tanuló első igazolatlan mulasztásánál, a nem tanköteles tanuló esetén, ha az igazolatlan mulasztás a 10 órát eléri. A tájékoztatásban fel kell hívni a szülő figyelmét az igazolatlan mulasztás következményeire. A tájékoztatás módja lehet: adott formanyomtatvány kitöltése két példányban. (A titkárságon kapott iktatószámot be kell jegyezni az osztálynapló személyi rész „Megjegyzés” rovatába.) Tájékoztatás történhet az ellenőrző útján is. Ismételt igazolatlan mulasztás esetén újabb értesítést kell küldeni a szülőnek, s értesíteni kell a lakóhely szerint illetékes Gyermekjóléti Szolgálatot is. Tanköteles tanulónál 10 óra igazolatlan mulasztás esetén a lakóhely szerint illetékes jegyzőt is kell értesíteni. Megszűnik a tanulói jogviszonya annak a nem tanköteles tanulónak, aki igazolatlanul 30 (elméleti vagy gyakorlati) óránál többet mulaszt, feltéve, ha előzőleg az iskola legalább kétszer írásban figyelmeztette az igazolatlan mulasztás következményeire. Megjegyzés: A tankötelezettség annak a tanévnek a végén szűnik meg, amelyben a tanuló betölti a 16. életévét! A tanulók dicséretének, jutalmazásának elvei és formái A dicséret, jutalmazás elvei (elméletből és gyakorlatból egyaránt): kiemelkedő tanulmányi munka példamutató, fegyelmezett magatartás közösségi tevékenység társadalmi és közhasznú munka egymás segítése versenyben elért alábbi szintű és helyezésű eredményekért: a./ iskolai rendezvényen 1-3.hely b./ megyei, területi, országos elődöntő 1-3.hely, illetve meghívás országos döntőre c./ országos (befejező) verseny 1-10.helye, illetve idő előtti szakmunkássá nyilvánítás esete. Dicséreti és jutalmazási jogkörrel rendelkezők: a diákönkormányzat választott testülete (DÖK-vezető) a szaktanár, szakoktató, a nevelőtanár, szabadidő szervező az osztályfőnök a gyakorlati oktatásvezető és helyettesei igazgató és helyettesei tantestület illetékes szakminiszter A javaslattevő pedagógus a jutalmazásra felterjesztett tanulók ügyében konzultáljon az osztályfőnökkel. A tantestületi és miniszteri dicséret és jutalmazás javaslati jogköre
275
a diákönkormányzat (DÖK segítő tanárt) az osztályfőnököt, szaktanárt, szakoktatót a gyakorlati oktatásvezetőt és helyetteseit az igazgatót és helyetteseit illeti meg.
Minden miniszteri dicséreti, jutalmazási javaslat az igazgató egyetértő, támogató aláírásával továbbítható. A dicséretek formái szó- és írásbeliek lehetnek. A joggal rendelkezők köre (egyben a dicséret fokozatát is adják): diákönkormányzat szaktanár, szakoktató osztályfőnök gyakorlati oktatásvezető igazgató (és helyettesei) tantestület Munkácsy emlékérem (adományozásának szabályait a 9.sz. melléklet szabályozza) illetékes miniszter A dicséretekkel összekötött jutalmak formái lehetnek: egyéni esetben: könyvjutalom (diákönkormányzati, osztályfőnöki, igazgatói) tárgyjutalom (diákönkormányzat és nevelőtestületi) hozzájárulás valamely üdülési és kirándulási költséghez (diákönkormányzati és/vagy iskolai) felmentés valamely tantárgyból a tanórák látogatása alól (versenyszabályzat és az érettségi szabályzat szerint) közösségi (osztály, szakcsoport, művészeti együttes stb. esetben a 4./7/b. pont alkalmazható Megjegyzés: A diákönkormányzat jutalmainak költségei a tanulói érdekképviseleti testületet (DÖK), az iskolai (nevelőtestületi, igazgatói) jutalmak az iskolai költségvetést terhelik. Dokumentálási feladatok csak az írásbeli dicséretek esetében: ellenőrző könyvben: DÖK segítő tanár, szaktanár, szakoktató, osztályfőnök, gyakorlati oktatásvezető törzslap, napló, bizonyítvány: igazgatói, tantestületi és miniszteri dicséret esetében. Dokumentálási feladatok a dicséretekkel együtt járó jutalmaknál: egyszerű könyvjutalom osztályfőnöki bejegyzéssel, vagy könyvjutalom oklevéllel az osztályfőnök aláírásával igazgatói dicséret könyvjutalom osztályfőnöki bejegyzéssel, vagy könyvjutalom oklevéllel, melyet igazgatói aláírás hitelesít (bejegyzés törzslapra, bizonyítványba) a 4.7/b. pontban igazgatói feljegyzés a gazdasági részlegnek. A 4.7/c. pont írásos határozatba foglalása az igazgató által (bejegyzés: törzslap, napló, bizonyítvány) A jutalmak átadásának iskolai időpontjai lehetnek: 276
a verseny, rendezvény utáni eredményhirdetés október 23., január 22., március 15., ballagás, tanévzáró ünnepély és egyéb rendezvények.
11. A tanulók fegyelmi és kártérítési felelőssége A közoktatási törvény 76., 77.§. , a 11/1994.(VI.8) MKM rendelet 32., 33.§. és a rendelet 5. számú melléklete foglalkozik részletesen a tanulói felelősséggel. Elmarasztalás jár az alábbiakért: házirend és a munkavédelmi szabályzat megszegéséért szüneti, iskolán kívüli fegyelemsértéséért tulajdon elleni vétségért vállalt feladatok hanyag végzéséért igazolatlan mulasztásért közerkölcsöt sértő magatartásért személy elleni vétségért (pl.: erőszak) droggal kapcsolatos visszaélésért (fogyasztás, terjesztés) Az a tanuló, aki a tanulói jogviszonnyal kapcsolatos kötelességeit vétkesen és súlyosan megszegi, fegyelmi eljárás alapján, írásbeli határozattal fegyelmi büntetésben részesíthető. A fegyelmi büntetés lehet: a./ megrovás b./ szigorú megrovás c./ meghatározott kedvezmények, juttatások csökkentése, illetőleg megvonása d./ áthelyezés másik osztályba, tanulócsoportba vagy iskolába e./ eltiltás az adott iskolában a tanév folytatásától f./ kizárás az iskolából Tanköteles tanulóval szemben az e.,-f., pontokban meghatározott fegyelmi büntetés nem alkalmazható. A d., pontban szabályozott fegyelmi büntetés akkor alkalmazható, ha az iskola igazgatója a tanuló átvételéről a másik iskola igazgatójával megállapodott. A c., pontban meghatározott fegyelmi büntetés szociális kedvezményekre és juttatásokra nem vonatkoztatható. A szakközépiskola és a szakiskola tanulója ellen folytatott fegyelmi eljárásba – ha a tanuló tanulószerződést kötött – be kell vonni a területi gazdasági kamarát. A fegyelmi büntetés megállapításánál a tanuló életkorát, értelmi fejlettségét, az elkövetett cselekmény súlyát figyelembe kell venni. A fegyelmi büntetést a NEVELŐTESTÜLET hozza. Az iskolai büntetéseink kiszabásánál a fokozatosság elve érvényesül, amelytől indokolt esetben – a vétség súlyára való tekintettel – el lehet térni. A büntetést írásba kell foglalni, s azt a szülő tudomására kell hozni. Az iskolai, kollégiumi diákönkormányzat véleményét a fegyelmi eljárás során be kell szerezni. A fegyelmi büntetés kezdeményezhető: - osztályfőnöknél - igazgatónál Kezdeményezheti: - pedagógus 277
- szülő - diákönkormányzat - intézményen kívül álló szerv Fegyelmi eljárás rendje, szabályai: A fegyelmi eljárást a Kt. 76.§. 7-10. pontja, valamint a 11/1994. (VI.8.) MK rendelet 5. számú melléklete szerint kell lefolytatni. A fegyelmi tárgyalást megelőzően el kell végezni a fegyelmi üggyel kapcsolatos tényfeltárást. A tényfeltáró bizottságot a nevelőtestület bízza meg, melynek tagjai igazgató vagy helyettese, az osztályfőnök és az ifjúságvédelmi felelős. A fegyelmi tárgyalást a nevelőtestület javaslatára az igazgató által alkalmilag megbízott személy vezeti le. A nevelőtestület hozza a fegyelmi határozatot. A döntés meghozatala előtt biztosítani kell a szülő, az osztályfőnök, a gyakorlat képviselője, a diákönkormányzat megbízottja véleménynyilvánítását. A jogerőre emelkedett fegyelmi büntetést a törzslapba, a naplóba be kell jegyezni, kizárás esetén a beírási naplóba is.
278
VIII. AZ ISKOLAI ÍRÁSBELI BESZÁMOLTATÁSOK FORMÁI, RENDJE, KORLÁTAI, A TANULÓK TUDÁSÁNAK ÉRTÉKELÉSÉBEN BETÖLTÖTT SÚLYA 1. Az egyes tantárgyakból alkalmazott iskolai írásbeli beszámoltatások formái: o Rövid írásbeli felelet. Időtartama 5-15 perc, előre nem bejelentve, az előző tanóra anyagából.(pl: házi feladat ellenőrzése, látott tanulókísérlet leírása, stb…) o Egész órás (magyar irodalomból legfeljebb kétórás) témazáró dolgozat egy-egy téma lezárása után, előre bejelentett módon. o Egész órás témazáró javító (pótló) dolgozat. Ezt kell megírnia az előző dolgozatról hiányzóknak, továbbá tanulói igény esetén megírhatják az előző dolgozatnál elégtelent teljesítők, avagy akiknek a szaktanár ezt engedélyezi, legfeljebb egy alkalommal. Egyéni elbírálás alapján, különlegesen indokolt esetben a szaktanár második javító dolgozatot is engedélyezhet. Magyar nyelvtanból és irodalomból írt elégtelen témazáró dolgozat esetén javító dolgozatot írni kötelező. A javítódolgozat időpontját a szaktanár állapítja meg a tanulókkal egyeztetve. o Szintfelmérő dolgozat a 9. évfolyamon, a tanév elején, előre bejelentett időpontban íratható. Célja a tanulók általános iskolából hozott tudásának megállapítása vagy az idegen nyelvi nyelvtudás felmérése a tanulócsoportok beosztásához. E dolgozatra a tanulók érdemjegyet nem kapnak. o „Próbaérettségi” dolgozat. Ezt a többórás, az érettségi vizsga szabályainak és tartalmának megfelelően szervezett dolgozatot a 12. évfolyam utolsó félévében, előre bejelentett időpontban írják meg a tanulók az érettségi tantárgyakból. Célja az érettségi szimulálása. E dolgozatra legfeljebb egy, a többi témazáróval azonos súlyú érdemjegy adható. 2. Az alkalmazott iskolai írásbeli beszámoltatások rendje: Az írásbeli dolgozatok időpontját – a rövid írásbeli felelet kivételével - a szaktanár előre, legkésőbb a megelőző tanórán közli a tanulókkal és a tanév elején rögzíti a tanmenetében. Az írásbeli felelet vagy dolgozat írása történhet dolgozatfüzetbe, előre nyomtatott feladatlapon avagy a tanulók által biztosított különálló lapon (e lapokat a szaktanár előre hitelesítheti aláírásával vagy az iskola pecsétjével). A dolgozatokat a tanuló szüleinek tájékoztatása céljából hazaviheti. Abban az esetben, ha a szaktanár úgy ítéli meg, hogy a dolgozatok tanulóknak való kézbeadása után azok kiadása nem célszerű, akkor ezeket összegyűjti és úgy tárolja, hogy a tanári fogadóórákon a szülők gyermekeik kijavított dolgozatait megtekinthessék. Az írásbeli feladatokat a tanulók írott formában megkaphatják, azokat a szaktanár a táblára felírhatja, lediktálhatja, írásvetítőn kivetíti, avagy a tanulók feladatgyűjteményéből kijelölheti. A szaktanár kérésére a dolgozatokat a tanulóknak vissza kell hozniuk és gondoskodniuk kell arról, hogy a szülők aláírásukkal ellássák.
279
3. Az írásbeli beszámoltatások korlátai: Egy tanórán egy tanulóval legfeljebb egy írásbeli dolgozat íratható. Egy héten egy tantárgyból legfeljebb egy témazáró dolgozat íratható. Egy napon legfeljebb két tantárgyból íratható témazáró dolgozat. Ezek tervezett időpontját a szaktanárok a haladási naplóba ceruzával beírják, ha ott nem szerepel még két tervezett dolgozat. Ha a tanuló az írásbeli számonkérést megelőzően – témazáró dolgozat eseténhosszabb ideig (minimum két tanóra idején egybefüggően) hiányzott, és hiányzásait még nem tudta bepótolni, avagy írásbeli felelet esetén az előző órán nem volt jelen, a számonkérés alól abban az időpontban felmentést kap, feltéve, hogy ilyen irányú szándékát a tanóra elején, a feladatkijelölés előtt bejelenti. A pótlás időpontját a szaktanár határozza meg a tanulóval egyeztetve. 4. Az írásbeli beszámoltatások súlya a tanulók tudásának értékelésében: A tanulók tudásának értékelésében, ill. a félévi és év végi érdemjegyek meghatározásakor az írásbeli és szóbeli teljesítményekre kapott érdemjegyek más érdemjegyekkel azonos súllyal esnek latba. Ezen érdemjegyet az év közben szerzett összes osztályzat kerekített számtani közepe adja. Felfelé kerekítünk, ha az átlag a 0,5-et meghaladja. Ez alól a következő kivételek vannak: Matematikából a szaktanár az írásbeli munkákra kapott osztályzatok alapján, a fenti eljárással határozza meg az érdemjegyet, az estleges, nem írásbeli munkára kapott osztályzatokat csak kiegészítő jellegűnek tekinti. Ennek oka, hogy középszinten matematikából csak írásbeli érettségit tesznek a tanulók. Magyar nyelv és irodalomból és idegen nyelvből a félévi és év végi osztályzatok megállapításakor a súlyozott matematikai átlagot kell kerekíteni a fenti kerekítési szabály szerint. A súlyozáskor a témazáró dolgozatokat kétszeres súllyal kell figyelembe venni.
Az otthoni felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának elvei és korlátai 5. Az otthoni felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának elveit: Testnevelés tantárgyból semmilyen, informatika tantárgyból önként vállalt szóbeli és gyakorlati házi feladat adható csak. A többi tantárgyból általában minden órán kapnak házi feladatot a tanulók. Céljuk az órán tanult ismeretek elmélyítése, a továbbhaladás megalapozása. Elkészítésük a szaktanár iránymutatásai alapján történik. Formája lehet szóbeli (egy tananyagrész megtanulása, avagy önkéntes alapon vállalt kiselőadásra való felkészülés) vagy írásbeli (az órai tananyaghoz kapcsolódó gyakorló feladatok megoldása, esetleg önálló kutatást is igénylő házi fogalmazás) illetve kötelező vagy önkéntes. A házi feladatot általában a következő órára kell elkészíteni, de ha egyes esetekben több idő áll rendelkezésre, akkor az elkészítés időpontját a szaktanár külön meghatározza.
280
6. Az otthoni írásbeli és szóbeli feladatok korlátai: Nem adható az átlagosnál több kötelező házi feladat az iskolai szünetek időtartamára. A házi feladatok terjedelmére, a feladatok számára vonatkozóan általános megkötések nincsenek, azt a szaktanárok a kialakult és bevált gyakorlatnak megfelelően határozzák meg. Amennyiben a tanuló a házi feladatát (szóbeli vagy írásbeli) nem tudja elkészíteni, azt az óra elején önként jeleznie kell a szaktanárnak. Ez esetben a tanuló füzetének tartalmaznia kell a próbálkozások nyomát. Ha a tanuló a feladatot hanyagsága miatt nem készítette el, a házi feladatok elkészítése során végzett munkáját a szaktanár belátása szerint elégtelen osztályzattal értékelheti. A házi feladatok ellenőrzése rendszeresen vagy szúrópróba-szerűen történik az egyes tanulóknál. A leellenőrzött házi feladatot a szaktanár érdemjeggyel értékelheti.
281
IX. A KÖZÉPSZINTŰ ÉRETTSÉGI VIZSGA TÉMAKÖREI (az érettségi vizsga általános követelményeit a 100/1997.Korm. r., a részletes követelményeit a 40/2002. OM rendelet tartalmazza)
Matematika 1. Gondolkodási módszerek, halmazok, logika, kombinatorika, gráfok Matematikai logika Kombinatorika Gráfok 2. Számelmélet, algebra Alapműveletek A természetes számok halmaza, számelméleti ismeretek Racionális és irracionális számok Valós számok Hatvány, gyök, logaritmus Betűkifejezések Arányosság Egyenletek, egyenlet-rendszerek, egyenlőtlenségek, egyenlőtlenség-rendszerek Középértékek, egyenlőtlenségek 3. Függvények, az analízis elemei A függvény Egyváltozós valós függvények Sorozatok 4. Geometria, koordináta-geometria, trigonometria Elemi geometria Geometriai transzformáció Síkbeli és térbeli alakzatok Vektorok síkban és térben Trigonometria Koordináta-geometria Kerület, terület Felszín, térfogat 5. Valószínűség-számítás, statisztika Leíró statisztika A valószínűség-számítás elemei
Magyar nyelv és irodalom 1. Magyar nyelv Ember és nyelv Kommunikáció A magyar nyelv története Nyelv és társadalom
282
Nyelvi szintek A szöveg A retorika alapjai Stílus és jelentés 2. Irodalom Szerzők, művek Életművek Portrék Látásmódok A kortárs irodalomból Világirodalom Színház és drámatörténet Az irodalom határfelületei Interkultúrális megközelítések és regionális kultúra Értelmezési szintek, megközelítések Témák, motívumok Műfajok, poétika Korszakok, stílustörténet
Történelem 1. Az ókor és kultúrája Vallás és kultúra az ókori Keleten A demokrácia kialakulása Athénben A Római Köztársaság virágkora és válsága Az egyeduralom kialakulása Az antik hitvilág művészet, tudomány A kereszténység kialakulása és elterjedése A népvándorlás, az antik civilizáció felbomlása 2. A középkor A feudális társadalom és gazdasági rend jellemzői A nyugati és keleti kereszténység Az iszlám vallás és az arab világ, a világvallások elterjedése A középkori városok Egyházi és világi kultúra a középkorban A humanizmus és a reneszánsz Itáliában Az Oszmán Birodalom terjeszkedése 3. A középkori magyar állam megteremtése és virágkora A magyar nép őstörténete és vándorlása A honfoglalástól az államalapításig Az Árpád-kor Társadalmi és gazdasági változások Károly Róbert, Nagy Lajos és Luxemburgi Zsigmond idején A Hunyadiak Kultúra és művelődés
283
Szellemi, társadalmi és politikai változások az új korban A nagy földrajzi felfedezések és következményei A reformációs és a katolikus megújulás A kontinentális abszolutizmus és a parlamenti monarchia megszületése Angliában A tudományos világkép átalakulása, a felvilágosodás Magyarország a Habsburg birodalomban A Mohácsi csata és az ország 3 részre szakadása Az Erdélyi Fejedelemség virágkora A török kiűzése és a Rákóczi szabadságharc Magyarország a XVIII. Századi Habsburg Birodalomban Művelődés, egyházak, iskolák 4. A polgári átalakulás a nemzetállamok és az imperializmus kora A francia polgári forradalom politikai irányzatai, az emberi és polgári jogok nyilatkozata A Napóleoni háborúk és a Szent Szövetség Európája A XIX. Század eszméi Az ipari forradalom és következményei A nagyhatalmak és politikai szövetségek a századfordulón Tudományos, technikai felfedezések és következményeik 5. A polgárosodás kezdetei és kibontakozása Magyarországon A reform-mozgalom kibontakozása, a polgárosodás főbb kérdései A reformkori művelődés-kultúra A polgári forradalom A Szabadságharc A Kiegyezés és előzményei Gazdasági eredmények és társadalmi változások a dualizmus korában Az életmód, a tudományos és művészeti élet fejlődése 6. Az I. Világháborútól a kétpólusú világ felbomlásáig Az I. Világháború jellemzői, a Párizs környéki békék A gazdaság és társadalom új jelenségei a fejlett világban Tekintély-uralmi rendszerek Közép Európában és az olasz fasizmus Az USA és az 1929-33-as gazdasági válság A nemzet-szocializmus hatalomra jutása és működési mechanizmusa A bolsevik ideológia és a Sztálini diktatúra az 1920-30-as években A II. Világháború előzményei és jelentős fordulatai A hideg-háború és a kétpólusú világ jellemzői A szocialista rendszerek bukása 7. Magyarország története az I. Világháborútól a II. Világháborús összeomlásig Az Osztrák-Magyar Monarchia felbomlása és következményei A Horthy-rendszer jellemzői Művelődési viszonyok és az életmód A magyar külpolitika mozgástere, alternatívái Magyarország részvétele a Világháborúban A német megszállás és a holocaust Magyarországon 8. Magyarország 1945-től a rendszer-változásig A szovjet felszabadítás és megszállás
284
A határon túli magyarság és sorsa Az 1956-os Forradalom és Szabadságharc A Kádár-rendszer jellemzői A rendszerváltozás 9. A jelen kor A Közép-Európai régió jellemzői, távlatai, a poszt-szovjet rendszerek problémái Az európai integráció története A „III. Világ” A fogyasztói társadalom, ökológiai problémák, a fenntartható fejlődés A globális világ kihívásai és ellentmondási 10. A mai magyar társadalom és életmód Alapvető állampolgári ismeretek Etnikumok és nemzetiségek a magyar társadalomban A Magyarországi romák A parlamenti demokrácia működése és az önkormányzatiság Társadalmi, gazdasági és demográfiai változások
Angol és német nyelv Személyes vonatkozások, család Ember és társadalom Környezetünk Az iskola A munka világa Életmód Szabadidő, művelődés, szórakozás Utazás, turizmus Tudomány és technika
Biológia 1. Bevezetés a biológiába A biológia tudománya Az élet jellemzői Fizikai, kémiai alapismeretek 2. Egyed alatti szerveződési szint Szervetlen és szerves alkotóelemek Az anyagcsere folyamatai Sejtalkotók (az eukarióta sejtben) 3. Az egyed szerveződési szintje Nem sejtes rendszerek Önálló sejtek Többsejtűség Szövetek, szervek, szervrendszerek, testtájak
285
4. Az emberi szervezet Homeosztázis Kültakaró A mozgás A táplálkozás A légzés Az anyagszállítás A kiválasztás A szabályozás Szaporodás és egyedfejlődés 5. Egyed feletti szerveződési szintek Populáció Életközösségek (élőhely típusok) Bioszféra Ökoszisztéma Környezet- és természetvédelem 6. Öröklődés, változékonyság, evolúció Molekuláris genetika Mendeli genetika Populációgenetika és evolúciós folyamatok A bioszféra evolúciója
Fizika 1. Mechanika Newton törvényei Pontszerű és merev test egyensúlya Mozgásfajták Munka, energia A speciális relativitáselmélet elemei 2. Termikus kölcsönhatások Állapotjelzők, termodinamikai egyensúly Hőtágulás Állapotegyenletek (összefüggés a gázok állapotjelzői között) Az ideális gáz kinetikus modellje Energiamegmaradás hőtani folyamatokban Kalorimetria Halmazállapot-változások A termodinamika II. főtétele 3. Elektromos és mágneses kölcsönhatás Elektromos mező Egyenáram Az időben állandó mágneses mező Az időben változó mágneses mező Elektromágneses hullámok A fény mint elektromágneses hullám
286
4. Atomfizika, magfizika, nukleáris kölcsönhatás Az anyag szerkezete Az atom szerkezete Az atommagban lejátszódó jelenségek Sugárvédelem 5. Gravitáció, csillagászat A gravitációs mező Csillagászat 6. Fizika- és kultúrtörténeti ismeretek A fizikatörténet fontosabb személyiségei Felfedezések, találmányok, elméletek
Földünk és környezetünk 1. Térképi ismeretek A térképi ábrázolás Térképi gyakorlatok Az űrtérképezés 2. Kozmikus környezetünk A Naprendszer kialakulása, felépítése, helye a világegyetemben A Nap és kísérői A Föld és mozgásai Űrkutatás az emberiség szolgálatában 3. A geoszférák földrajza A kőzetburok A levegőburok A vízburok földrajza A talaj 4. A földrajzi övezetesség A szoláris és a valódi éghajlati övezetek A vízszintes földrajzi övezetesség A forró övezet Mérsékelt övezet 5. A népesség- és településföldrajz A népesség földrajzi jellemzői A települések földrajzi jellemzői 6. A világ változó társadalmi-gazdasági képe A világgazdaság általános jellemzése, szerkezetének átalakulása és jellemző folyamatai A termelés, a fogyasztás és a kereskedelem kapcsolata A világ élelmiszergazdaságának jellemzői és folyamatai A világ energiagazdaságának és iparának átalakulása A harmadik és a negyedik szektor jelentőségének növekedése
287
7. A világgazdaságban különböző szerepet betöltő régiók, ország csoportok és országok A világgazdasági pólusok A világgazdaság peremterületei Egyedi szerepkörű ország csoportok és országok 8. Magyarország földrajza A Kárpát-medence természet- és társadalom-földrajzi sajátosságai Magyarország természeti adottságai Magyarország társadalmi-gazdasági jellemzői Hazánk nagytájainak eltérő természeti és társadalmi-gazdasági képe Hazánk nagyrégióinak (tervezési-statisztikai régióinak) természet- és társadalom-földrajzi képe Magyarország környezeti állapota 9. Európa regionális földrajza Európa általános természetföldrajzi képe Európa általános társadalom-földrajzi képe Az Európai Unió földrajzi vonatkozásai Észak-Európa Nyugat-Európa Dél-Európa Közép-Európa tájainak és országainak természet-és társadalom-földrajzi képe Kelet-Európa természet- és társadalom-földrajzi vonásai 10. Európán kívüli földrészek földrajza A kontinensek általános természet- és társadalom-földrajzi képe Ázsia Afrika általános földrajzi képe Amerika 11. A globális válságproblémák földrajzi vonatkozási A geoszférák környezeti problémáinak kapcsolatai A népesség, a termelés és a fogyasztás növekedésének földrajzi következményei A környezeti válság kialakulása és az ellene folytatott küzdelem
Informatika 1. Információs társadalom A kommunikáció Információ és társadalom 2. Informatikai alapismeretek – hardver Jelátalakítás és kódolás A számítógép felépítése 3. Informatikai alapismeretek – szoftver Az operációs rendszer és főbb feladatai 4. Szövegszerkesztés A szövegszerkesztő használata
288
Szövegszerkesztési alapok Szövegjavítási funkciók Táblázatok, grafikák a szövegben 5. Táblázatkezelés A táblázatkezelő használata A program indítása A munkakörnyezet beállítása A táblázatkezelő menürendszere A táblázat megnyitása, mentése, nyomtatása A táblázatok felépítése Adatok a táblázatokban Táblázatformázás Táblázatok, szövegek, diagramok Problémamegoldás táblázatkezelővel 6. Adatbáziskezelés Az adatbázis-kezelés alapfogalmai Az adatbázis-kezelő program interaktív használata Alapvető adatbázis-kezelési műveletek Képernyő és nyomtatási formátumok 7. Információs hálózati szolgáltatások Kommunikáció az Interneten Web-lap készítés 8. Prezentáció és grafika Prezentáció (bemutató) Grafika 9. Könyvtárhasználat Könyvtárak Dokumentumok) Tájékoztató eszközök
Kémia 1. Általános kémia Atomszerkezet Kémiai kötések Molekulák, összetett ionok Anyagi halmazok Kémiai átalakulások 2. Szervetlen kémia Hidrogén Nemesgázok Halogénelemek és vegyületeik Az oxigéncsoport elemei és vegyületeik A nitrogéncsoport elemei és vegyületeik
289
A széncsoport elemei és vegyületeik Fémek 3. Szerves kémia A szerves vegyületek általános jellemzői Szénhidrogének Halogéntartalmú szénhidrogének Oxigéntartalmú szerves vegyületek Nitrogéntartalmú szerves vegyületek Szénhidrátok Fehérjék Nukleinsavak Műanyagok Energiagazdálkodás 4. Kémiai számítások Az anyagmennyiség Gázok Oldatok, elegyek, keverékek Számítások a képlettel és a kémiai egyenlettel kapcsolatban Termokémia Kémiai egyensúly Kémhatás Elektrokémia
290
C./ SZAKMAI PROGRAM „Ha csak elmagyarázod, hogy miként kell korsót készítenem, azt én bizony elfelejtem. Ha magyarázod és mutatod egyszerre, azt ugyan megjegyzem, de nem biztos, hogy képes is leszek korsót készíteni. Ha nemcsak magyarázod és mutatod, de nekem is adsz egy darab nyers agyagot és el kell készítenem saját korsómat, egy életre megtanulom a korsó készítését.” (Konfuciusz) I. A szakmai oktatásunk és nevelésünk céljai, feladatai Iskolánk – műszaki jellegéből adódóan – az általános műveltség megalapozása mellett kiemelt feladatként kezeli a műszaki ismeretek minél szélesebb és mélyebb oktatását. A szakközépiskolai kerettantervekben meghatározott fejlesztési követelmények, tevékenységek és tartalmak biztosítják az általános műveltség továbbépítését, valamint a szakmai képzés megalapozását, az érettségi vizsgára és a felsőfokú tanulmányokra, vagy a munkába állásra való felkészülést. A szakközépiskolában folyó nevelés, a képességek fejlesztése, a közismereti oktatás és a szakmai képzés szerves egységet alkot. A helyi pedagógiai programunkban a tananyag tartalmak ütemezését a tanítási-tanulási folyamat tagolását, eszközeit, módszereit úgy határozzuk meg, hogy az eltérő adottságú és motivációjú tanulók számára adott legyen az ismeretek bővülésének, a képességek és készségek fejlődésének a lehetősége. A 9-10. és a 9-12. évfolyamokon többlépcsős pályaorientáció és vele párosuló differenciált követelményrendszer elősegíti, hogy a beiratkozott tanulók, a szülők és maga az iskola is megalapozottan dönthessen az iskolán belüli és kívüli továbbtanulásról. A pályaorientáció tágabb értelmezését jelenti az, hogy nagy súlyt fektetünk a természettudományos ismeretek átadására mindenekelőtt a matematika, a fizika, a kémia és a számítástechnika tantárgyak oktatására. A pályaorientációs, a szakmai előkészítő és alapozó tantárgyak miközben megalapozzák egy szakmacsoport speciális ismereteit, megteremtik a későbbi esetleges gyors szakmaváltás lehetőségét is. Végzős tanulóink munkaerő-piaci versenyképességét az innováció, a minőségbiztosítás, az informatika, a mikroelektronika, a gyártástechnológia, a mechatronika, a méréstechnika, a számítástechnika, az automatizálás, a robottechnika oktatásának kiemelt kezelésével növeljük.
291
Az Európai Unióhoz történő csatlakozásra felkészülendő, a szakmai idegen nyelv alapszintű elsajátítására is lehetőséget teremtünk. A csatlakozás érdekében eredményesen folytatjuk a közlekedési és az elektronikai szakmacsoportban a világbanki „A” és „B” komponens szerinti képzést. A szakképzési évfolyamokon – szakiskolai tagozatokon – lehetővé tesszük az alapvizsgára való felkészülést azon tanulók számára, akik csak a szakmai vizsgával egyidejűleg kívánnak alapvizsgát tenni. Biztosítjuk tanulóink számára a munkába álláshoz szükséges szakmai ismerete, a gyakorlati készségek megszerzésének lehetőségét. Nevelésünk eredményeként szeretnénk elérni, hogy tanulóink számára fokozott értéket jelentsen a becsületes, tisztességes munkavégzés, a szorgalmas tanulás, kötelességteljesítés, a kultúrált viselkedés, az egyetemes emberi, erkölcsi értékek tisztelete. A gyakorlati képzés során arra törekszünk, hogy a tanulók által készített munkadarabok a működőképesség mellett esztétikailag is kifogástalanok legyenek. El kell érni, hogy tanulóink gyakorlati munkavégzését a kultúráltság és a munkavédelmi szabályok betartása jellemezze. II. Gyakorlati oktatás szervezése Iskolánk alapító okiratával összhangban az alábbi OKJ szerinti szakképesítések megszerzésére kínálunk lehetőséget: 31 5276 03 31 5233 01 31 5233 06 31 5233 04 31 5233 10 31 5216 16 32 5233 02 33 5276 01 33 5233 01 31 5233 14 33 5276 04 33 5276 05 33 7812 01 33 5237 02 33 5241 02 33 5237 01 33 7899 01 33 4641 01 34 4641 01 34 5276 01 34 5223 02 51 5223 01
Varrómunkás Eljárás szerinti hegesztő Hegesztő Géplakatos Kovács Szerkezetlakatos NC, CNC gépkezelő Férfiruha-készítő Fényező-mázoló Fémforgácsoló Kötőipari konfekciós fehérnemű-készítő Nőiruha-készítő Fodrász Mechanikai műszerész Karosszérialakatos Kötő- és varrógép műszerész Kéményseprő és tüzeléstechnikai karbantartó Számítógép kezelő PLC programozó Gyermekruha-készítő Elektronikus és mechanikus vagyonvédelmi rendszer szerelő Elektronikai műszerész
292
51 5223 06 51 5223 02 51 5223 11 51 5223 07 51 5241 03 52 5241 01 52 5241 02 51 7812 01 51 5223 03 51 5223 10 52 7899 04 51 5276 02 52 5411 08 52 5423 06 52 5423 01 52 5423 04 52 5422 01 52 5442 07 53 5441 03 53 5241 01 54 5046 01 55 5423 01 55 5411 01 31 4641 01 52 5423 02 51 5223 09 53 5449 01 53 5401 01 52 5499 01 33 5272 01 31 5272 01 31 5272 02 52 5411 01 21 5272 01 52 5499 03 52 5442 02 52 5442 03 55 5442 01 52 5442 04 52 5442 05 52 5499 06 55 5470 01 52 5423 03 53 5441 05 52 7010 01 52 7010 04 55 5499 01 65 8409 01 55 5423 02 34 5233 01
Mechatronikai műszerész Háztartáselektronikai műszerész Televízió- és videotechnikai műszerész Műholdas- és kábeltelevízió vételtechnikai műszerész Járműelektronikai műszerész Autóelektronikai műszerész Autószerelő Kozmetikus Informatikai műszerész Számítástechnikai műszerész Dekoratőr és kirakatrendező Divat-stílustervező Ruhaipari technikus (technológus, modellező, marketing szakirány) Mechatronikai technikus Híradásipari technikus Irodagép-technikus Elektrotechnikai technikus Vezérlés- és szabályzástechnikai technikus Járműelektronikai technikus Gázautó szerelő Fogtechnikus Villamosmérnök-asszisztens Könnyűipari mérnökasszisztens Informatikai hálózati rendszer telepítő Ipari elektronikai technikus Rádió és hangtechnikai műszerész Anyagmozgató-gépész technikus Anyagvizsgáló Automatizálási technikus Bőrdíszműves Bőripari szabász Bőripari varrómunkás (tűző) Bőrkonfekció-ipari technikus Bőrtárgy készítő Finommechanikai technikus Gépésztechnikus Gépgyártás-technológus technikus Gépipari mérnökasszisztens Gépipari számítástechnikai technikus Gépszerkesztő technikus Hegesztő technikus Hulladékgazdálkodási technikus Ipari informatikai technikus Közlekedésgépészeti technikus, közúti-jármű gépész Közlekedés-üzemviteli, gépjárműüzemi technikus Közlekedés-üzemviteli, szállítmányozási technikus Logisztikai műszaki menedzserasszisztens Multimédia-fejlesztő Műszaki informatikai mérnökasszisztens NC, CNC programozó technológus
293
54 3433 05 52 3439 04 52 4641 03 33 4641 01 52 5442 06 51 5233 02 33 5224 01 52 5424 02
Nemzetközi szállítmányozási és logisztikai manager Szállítmányozási ügyintéző Számítástechnikai szoftverüzemeltető Számítógép-kezelő (-használó) Szerszám- és készülékszerkesztő technikus Szerszámkészítő Távközlési hálózatépítő Távközlési technikus
Az egyes évfolyamokon és szakokon oktatott tantárgyak és gyakorlati foglalkozások óratervei a B./ pont alatt találhatók A szakképzési évfolyamra való belépés feltételei
Az OKJ-ben előírt iskolai és szakmai előképzettség, valamint pályaalkalmassági és szakmai egészségügyi alkalmassági követelményeknek való megfelelés Az iskola által biztosított gyakorlati oktatási helyek kivételével a tanulóknak rendelkezniük kell a szakmai oktatási hely fogadó nyilatkozatával. Az átjárhatóság a szakképző évfolyamok között csak azonos szakmacsoporthoz tartozó szakmák esetében lehetséges az alapképzés időszakában.
A szakképzési évfolyam képzési idejébe beszámítható időtartam
Szakiskolai tagozaton a pályaorientációs órák a jelenlegi törvényi szabályozás szerint nem számíthatók be a szakképzési évfolyamon.
Szakközépiskolai tagozaton a szakképzési törvény 11.§, a Közoktatási törvény 71.§-a, valamint a kerettantervi rendelet előírásai szerint a szakképesítések esetében a szakmai orientáció, szakmacsoportos alapozó tantárgyak időtartamát a 10. évfolyamon 50 %-ban, a 11-12. évfolyamon pedig 100 %-ban lehet beszámítani. A konkrét megoldásokat az érintett munkaközösségek dolgozzák ki.
III. A gyakorlati munka értékelése 1. Ha a tanuló gyakorlati képzését az iskola tartja: A tanulók gyakorlati tevékenységét munkafolyamatonként és hetente értékelik a szakoktatók, melyről átlagolva havonta egy osztályzatot adnak. A félévi és az év végi záróo-sztályzatot a havonként adott érdemjegyek átlagolásával a szakoktató állapítja meg. A félévi és az év végi ellenőrző munka osztályzata egy jegyként kerül beszámításra, és a törtosztályzatokat ehhez kell kerekíteni. A nyári összefüggő szakmai gyakorlatot egy osztályzattal értékeljük, s a következő tanévben egy osztályzatként írjuk be. 2. Ha a tanuló gyakorlati képzését nem az iskola tartja: A gyakorlati képzés keretében végzett tevékenységével összefüggésben teljesítményét, magatartását és szorgalmát a gyakorlati képzés szervezője havonta egy osztályzattal értékeli. A tanuló félévi és év végi osztályzatát – a gyakorlati képzés szervezőjének értékelése alapján – a nevelőtestület állapítja meg, és dönt a magasabb évfolyamba lépésről, a szakmai vizsgára bocsátásról. Ha az iskola köztes vizsgát szervez, a tanuló félévi és év végi osztályzatát a gyakorlati képzés szervezőjének értékelése és a köztes vizsga eredménye alapján kell megállapítani. Tört osztályzat esetén a köztesvizsga érdemjegye felé kell kerekíteni.
294
3. Ha a tanulónak a gyakorlati képzésről való igazolt és igazolatlan mulasztása egy tanítási évben meghaladja a gyakorlati képzés óraszámának 20 %-át, a tanuló tanulmányait csak az évfolyam megismétlésével folytathatja. Ha a gyakorlati képzést tanulószerződés keretében gazdálkodó szervezet végzi, az évfolyam megismétléséhez a gazdálkodó szervezet hozzájárulása is szükséges. 4. Ha a tanuló mulasztása a meghatározott mértéket eléri, de igazolatlan mulasztása nincs, és szorgalma, elért teljesítménye alapján úgy ítélhető meg, hogy mulasztását a következő tanév megkezdéséig pótolja, illetőleg az előírt gyakorlati követelményeket teljesíteni tudja, az évfolyam megismétlésétől el lehet tekinteni. Az ügyben a szakképző iskola nevelőtestület dönt, a gazdálkodó szervezetnél folyó képzés esetén a gazdálkodó szervezet javaslatára. (Szakképzési törvény 24.§ 4. pont) 5. Beszámoltató rendszerű képzésben vesznek részt a kis létszámú szakmai csoportok, valamint esetenként a második szakmát tanulók. A félévi és a tanév végén megszervezett osztályozó vizsga eredménye dönt továbbhaladásukról. A gyakorlati oktatás feltétel- és eszközrendszere A gyakorlati oktatásunk feltétel- és eszközrendszere megfelel a központi programokban előírt követelményeknek.
295
D./ A PEDAGÓGIAI PROGRAMMAL EGYÉB INTÉZKEDÉSEK
KAPCSOLATOS
I.
A pedagógia program érvényességi ideje
1.
Iskolánk 2004. szeptember 1. napjától szervezi meg nevelő és oktató munkáját e pedagógiai program alapján, felmenő rendszerben.
2.
Ezen pedagógia program érvényességi ideje négy tanévre – 2004. szeptember 1. napjától 2009. augusztus 31. napjáig – szól.
II.
A pedagógiai program értékelése, felülvizsgálata
1.
A pedagógiai programban megfogalmazott célok és feladatok megvalósulását a nevelőtestület folyamatosan vizsgálja. - A nevelők szakmai munkaközösségei (ahol ilyen nem működik, ott a szaktanárok) minden tanév végén írásban értékelik a pedagógiai programban megfogalmazott általános célok és követelmények megvalósulását.
2.
A 2005-2006. tanév során a nevelőtestületnek el kell végeznie a pedagógiai program teljes – minden fejezetre kiterjedő – felülvizsgálatát, értékelését, és szükség esetén ezen pedagógiai programot módosítania kell, vagy teljesen új pedagógiai programot kell kidolgoznia.
III.
A pedagógiai program módosítása
A pedagógiai program módosítására: az iskola igazgatója, a nevelőtestület bármely tagja a nevelők szakmai munkaközösségei az iskolaszék az iskola fenntartója tehet javaslatot. A szülők és a tanulók a pedagógiai program módosítását közvetlenül az iskolaszék szülői, illetve diák-önkormányzati képviselői útján az iskolaszéknek javasolhatják. A pedagógiai program módosítását a nevelőtestület fogadja el, és az a fenntartó jóváhagyásával válik érvényessé. A módosított pedagógiai programot a jóváhagyást követő tanév szeptember 1. napjától kell bevezetni.
296
IV.
A pedagógiai program nyilvánosságra hozatala
1. 2.
Az iskola pedagógiai programja nyilvános, minden érdeklődő számára megtekinthető. A pedagógiai program egy-egy példánya a következő személyeknél, illetve intézményeknél tekinthető meg. az iskola fenntartójánál, az iskola irattárában, az iskola könyvtárában, az iskola nevelői szobájában, az iskola igazgatójánál, az igazgatóhelyetteseknél, gyakorlati oktatásvezetőnél, kollégium vezetőnél, a nevelők szakmai munkaközösségeinek vezetőinél.
297
E./ A PEDAGÓGIAI JÓVÁHAGYÁSA
PROGRAM
ELFOGADÁSA
ÉS
1. A Pedagógiai Programot a nevelőtestület 2004. június 29-én tartott ülésén elfogadta.
Zalaegerszeg, 2004-06-29.
________________________________ Baján Antal igazgató 2. A Ganz Ábrahám és Munkácsy Mihály Szakközépiskola és Szakiskola Pedagógiai Programját a Zalaegerszeg Megyei Jogú Város Képviselő-testülete .............év......................hó ............. napján jóváhagyta.
Zalaegerszeg, .........................................
3. A Ganz Ábrahám és Munkácsy Mihály Szakközépiskola és Szakiskola Pedagógiai Programjának módosítását a Zalaegerszeg Megyei Jogú Város Képviselő-testülete 2007. július 5.-ei ülésén ZMJV 178/2007 sz. határozatában jóváhagyta. 4. A Ganz Ábrahám és Munkácsy Mihály Szakközépiskola és Szakiskola Pedagógiai Programjának módosítását a Zalaegerszeg Megyei Jogú Város Képviselő-testülete nevében Dr. Gyimesi Endre polgármester átruházott hatáskörben 2010. augusztus 24..-én 816-2/2010 sz. határozatában jóváhagyta a 210/2011 tanévtől..
Zalaegerszeg, 2010.augusztus 24.
________________________________ Gyimesi Endre polgármester
298
