FINNORSZÁGI TANULMÁNYÚ T
Nyirádi Lajos
TAPASZTALATAI
A z Erdő- és Fagazdasági Egyesülés Irodája a fagazdasági szakemberek ré szére szakmai tanulmányutat szervezett Finnországba. A tanulmányút témaköre az elsődleges faipar, fafeldolgozás volt. A tanulmányútra múlt év októberében került sor. Sajnos, a szűkös lehetőségek miatt csak h á r o m gazdaság szakemberei vehettek részt ezen a tanulságos szakmai úton. Nevezetesen a Borsodi EFAGtól h á r o m fő, az Ipolyvidéki-től e g y fő, a S o m o g y i - t ó i pedig h á r o m fő. Egyesü letünk a fentieken kívül n é g y főt delegált a szakmai útra. Tanulmányutunk során meglátogattunk h á r o m nagykapacitású fűrészüzemet, két enyvezettlemez üzemet, e g y faforgácslap-gyárat és e g y faházgyártó üze met. Á t f o g ó képet kaptunk Finnország elsődleges faiparáról, valamint a bútor iparról és a fának — mint alapanyagnak — felhasználási területéről. Ezeken kívül természetesen megismerhettük a finn táj jellegzetes szépségét, betekintést nyerhettünk az ottani emberek életmódjába, ízelítőt kaptunk a történelmi, a művészeti, az építészeti fejlődésükből. Finnország területe 3,7-szerese Magyarországénak (337,100 k m ) . Lakóinak száma viszont csak 4,7 millió. A z ország területéből: erdő 7 1 % , mezőgazdasági 9%, vízfelület 9%, e g y é b (városok, utak stb.) 1 1 % . Erdőterületének (22 millió hektár) 61%-a m a g á n o s o k kezében van, 3 2 % állami terület, 5 % pedig közös ségi, városi birtok. M i n d e n lakosra m i n t e g y 5 ha erdőterület jut. A z e r d ő k fafaj szerinti megoszlása: erdeifenyő 4 3 % , lucfenyő 38%, nyír 17%, e g y é b (éger, berkenye, nyár stb.) 2 % . A z erdők átlagos évi n ö v e d é k e 2,4 m /ha. A z évi fakitermelés 50—54 millió m közötti, ebből a mennyiségből k b . 6 mil lió m az erdei hulladék, apadék, m i n t e g y 0,2 millió m tűzifa. A finn nemzetgazdaságban a fa-, papír- és cellulózipar a legjelentősebb ipar ág. Ezek termelése a hazai szükségletet messze túlmenően meghaladja, így j e lentős részét (mintegy 65%-át) exportálják. 2
3
3
3
3
FŰRÉSZIPAR
A fűrészipar m é g ma is a legjelentősebb faipari ágazat. Mintegy 500 fűrész ü z e m termel főleg exportra és ezen felül t ö b b ezer kisüzem látja el a belső piac szükségletét. A l e g n a g y o b b ü z e m e k 250—280 ezer szelvényáru m / é v kapacitá súak. Átlagosnak m o n d h a t ó üzemek kapacitása 50 000 szelvényáru m / é v . A fű részüzemek legjelentősebb alapanyaga az erdei- és lucfenyő, de nyírből is j e lentős mennyiséget dolgoznak fel. A z t a természeti adottságukat, h o g y vízben gazdagok, nagyszerűen kihasználják a r ö n k ö k szállítására, üzemen belüli táro lására, valamint osztályozására. A természetes, valamint a vontatásos úsztatás egyes helyeken kezd háttérbe szorulni a közúti szállítás elterjedése miatt.- . 3
3
A meglátogatott fűrészüzemekre jellemző v o l t : — az alapanyag törzskészlet alacsony volta, — az osztályozás korszerűsége és automatizáltsága,
1. ábra.
Homlokvillás fogása
targonca
nagy
2. ábra.
Az
osztályozó-behordó terítő asztala
lánc
— a központi gépi kérgezés, — a felfűrészelés és a szelvényáru manipulálásának mechanizáltsága, k o r szerű technológia, nagyteljesítményű gépek, — a mesterséges szárításnak a termelt szelvény áru teljes mennyiségére irá nyuló fejlesztési törekvés, — a kész szelvényáru tárolására színek alkalmazása, — minden mellékterméket, hulladékot (kérget, fűrészport) felhasználnak, v a g y értékesítenek, e b b ő l kifolyóan jellemző az üzemek n a g y f o k ú tisztasága, — az üzemi rend és technológiai f e g y e l e m betartása. A z alapanyagnak az üzembe történő beszállítását programozva, folyamatosan végzik, így a törzskészlet a nyári h ó n a p o k b a n mintegy h á r o m heti termelésnek
3. ábra. A behordó lánc a szilánkkeresővel és kidobókarokkal
4. ábra. A rönk
bemérése
megfelelő. A téli h ó n a p o k r a a törzskészlet m i n t e g y másfél-két havira n ö v e k szik. A z ü z e m e k b e n igen n a g y súlyt helyeznek a r ö n k ö k osztályozására. A R O S E N L E W O Y fűrészüzemében (Pori) látott osztályozási technológia r ö v i d e n a következő: — a pótkocsis tehergépkocsin beérkező r ö n k ö t homlokvillás targonca e g y té telben leemeli (1. ábra) és elviszi a rönkosztályozó lánctranszportőr terítő-asztalára (2. ábra); — a terítés után a b e h o r d ó - l á n c beviszi a r ö n k ö t a b e m é r ő épületébe (3. ábra), a r ö n k szilánkkeresőn halad keresztül (fémanyag észlelése esetén az automati kus berendezés a r ö n k ö t a láncról l e d o b j a ) ; —• a vastagsági b e m é r é s átlalóval történik (4. ábra). A b e m é r ő a mért vastag ságot az irányítónak b e m o n d j a , aki a megfelelő g o m b b e n y o m á s á v a l vezérli az automatikai a b e m é r t r ö n k n e k a megfelelő „ z s e b " - b e való kidobására, u g y a n -
5. ábra. 60 „zsebbe" osztályozzák a rönköt
6. ábra. Carnbio típusú alkalmaznak
kérgezőt
akkor a k ö z p o n t b a n elhelyezett számítógépbe betáplálja a vastagságot, a k ö z pontban jelentkezik a vastagsági osztályoknak megfelelő össz-köbtartalom; — fafaj, hosszúság és 3 c m - e s vastagsági osztályoknak megfelelően 60 „ z s e b " - b e automatikusan osztályozzák a r ö n k ö t (5. ábra), e g y - e g y „ z s e b " m e g telése után villástargonca hordja el a r ö n k ö t a megfelelő máglyába. A termelési p r o g r a m n a k m e g f e l e l ő e n osztályozott m á g l y á b ó l a központi kérg e z ő b e kerül a rönk, itt h á r o m Carnbio típusú k é r g e z ő n elvégzik a kérgezést (6. ábra). Kérgezés után a r ö n k a feldolgozó sornak megfelelő vizes tároló-re keszbe kerül k b . egy-másfél napig (7. ábra). A 3 szintes csarnok legfelső szintjén v a n elhelyezve a 8 Karhulagatter (4 prizmáz, 4 visszavág), a középső szinten történik a szelvényáru manipulálása, az alsón a hulladékot aprítják fel szulfát cellulóz gyártására alkalmas faforgáccsá. A fűrészport is értékesítik cellulóz gyártásra (8. ábra). 3
A fűrészüzem termelésének (220 000 m ) 75%-át a legkorszerűbb svéd—finn rendszerű szárítóban szárítják. Jelenleg 16 szárítókamra m ű k ö d i k , egyenként k b . 260 l é g m térfogattal. A vállalat t o v á b b i szárítók építését tervezi a teljes 3
7. ábra. Rönk vizes tárolása, háttérben a felhordó láncok
8. ábra. Három szintes fűrészcsarnok a felhordó láncokkal
termelési volumenre. A szárítók működtetése és ellenőrzése számítógép segítsé g é v e l történik (9. ábra). A h o l arra lehetőség van, a rönköt tóban tárolják, k é r gezés után osztályozva ismét a tóba kerül vissza a r ö n k (10., 11. ábra). FAHÁZGYÁRTÁS
A fűrészüzemek vertikumaként rendszerint faházgyártóüzemek m ű k ö d n e k . A faházak t ö b b alaprajzi elrendezésben 80—120 m alapterülettel készülnek, l e g többnyire variálható paneles kivitellel (12., 13. ábra). A faházgyárak m i n t e g y 25 éves múltra tekinthetnek vissza. M á r azt m e g e l ő z ő e n is nagy h a g y o m á n y a volt a faház építésének, hiszen Finnország lakóépületeinek t ö b b mint fele fából készült. A l a p a n y a g u k a fenyő szelvényáru, enyvezett- és e g y é b lemezféleségek. A lakóépületek szerelvényezése kiváló minőségű. 3
A finn faházgyártási p r o g r a m m o s t felfutóban van. Különféle lakóház típuso kat, nyaralókat, szaunákat, iskolai- és kórházépületeket, raktár- és üzemi é p ü leteket gyártanak fából.
9. á b r a .
Kisebb
befogadóképességű,
automata
vezérlésű
szárító
10. ábra. A tóban tárolt rönköt helyezi a behordó láncra
daru
12. ábra. Faház-panel szigetelésének készítése LAP- ÉS
11. ábra. Kérgezett, osztályozott tárolása
13. ábra. Külső panel szerelés
rönk
közben
LEMEZGYÁRTÁS
A finn enyvezett-lemez ipar m a j d n e m kizárólagos alapanyaga a nyír. Eny vezett-lemez üzemeik a legkorszerűbbek. Gépeik hazai gyártmányúak (RaumaRepola). de e g y - e g y m o d e r n nyugati gép is megtalálható a technológiai sorban. A z enyvezett-lemez iparuk termelésének (687 000 m ) mintegy 90%-a m e g y e x portra. A faipar legfiatalabb ágazata Finnországban a faforgácslap-ipar. A z első üze m ü k 1956-ban indult. Jelenleg hét i l y e n üzemük van, évi mintegy 300 000 m kapacitással. A z alapanyaguk nagyobbrészben forgács-fa, de jelentős m e n n y i séget tesz ki a fűrészüzemi és lemezüzemi hulladék is. A technológiai sor gépei főleg finn és svéd gyártmányúak, de nyugatnémet és olasz gépek is találhatók. A farostlemez-ipar m i n t e g y 40 éves múltra tekint vissza. A z alkalmazott technológia a svéd Defibrator-cég technológiája. A z üzemek fő alapanyaga a fűrész- és lemezipari hulladék, szélléc. Szigetelőlemezt, keményfarostlemezt és felületkezelt lemezt is termelnek. * 3
3
A finn erdészet és faipar világszínvonalon áll. Sokat lehet náluk tanulni, ta pasztalatot gyűjteni.
