GYÖKÉRFELTÁRÁSOK TAPASZTALATAI SZÁRAZ HOMOKI TERMŐHELYEKEN
Csiha Imre – Keserű Zsolt – Kamandiné Végh Ágnes – Rásó János Erdészeti Tudományos Intézet Püspökladányi Kísérleti Állomás Homoki erdőssztyepp-tölgyesek és pannon homoki gyepek konferencia Kecskemét, 2011. október 6-8.
BEVEZETÉS Napjainkban és a belátható jövőben is a meglévő és telepítendő erdőterületeink sorsát – ezen keresztül pedig a száraz, homoki erdőssztyepp területeken az erdőgazdálkodás eredményességét – elsősorban a rendelkezésre álló víz mennyisége, időbeli eloszlása, és felhasználhatósága határozza meg.
BEVEZETÉS A folyamszabályozás természet átalakító munkájának máig ható kedvezőtlen velejárója volt az évről évre visszatérő időszakos felszíni vízborítás elmaradása, mely nem csak a növénytársulások számára nélkülözhetetlen többlet vízhatást biztosította kontinentális alföldi területeinken, de a talajfejlődés folyamatát is kedvező irányba befolyásolta.
A magyarországi és külföldi vízi munkák összehasonlító grafikonja 2
1000 km
Flood-protected areas
25
21,2
20
14,4
15 10
15,5
6,9
5
0,69
1,84
0 -v Lo ire
ölg y
r-Z ee Zu ide
P ó-v
ölg y
ndia Holl a zág y arors y g a a-völg M z s i T á g, rorsz a y g Ma
S1
A Tisza-völgy vízrajzi képe a szabályozás előtt
BEVEZETÉS Alföldünk egyes területein – kiemelten a kedvezőtlen vízgazdálkodású homoki területeken – napjaink erdőművelése azzal a feloldhatatlan kettősséggel találja magát szemben, hogy a jó növekedésű, de kiöregedő állományok helyébe szinte lehetetlen a megelőző állomány minőségét utolérő erdőfelújítást elvégezni. E probléma jellemzi különösen a Duna-Tisza közi száraz homokhátat, de tapasztalható a Hajdúsági, Nyírségi homoki termőhelyeken vagy a debreceni Nagyerdő erdőfelújításaiban is.
Alföldi fafajok évi vízigénye (Járó nyomán)
annual water 700 demand (mm)
600 500 400 300 200 100
ne pi an Au st ri
Sc ot
ch
pi
po pl iv e N at
yb rid H
ne
ar
la r
S1
po p
lo ck Bl a
Pe d
un
cu l
at e
cu s
t
oa
k
0
ANYAG ÉS MÓDSZER Annak megválaszolására, hogy mi okozhatja azt a terepen tapasztalható jelenséget, hogy a jó növekedésű állomány helyén egyre nehezebben, esetenként pedig egyáltalán nem tudunk megfelelő állományt felhozni, a gyökérfeltárás módszerét választottuk. Az eljárás nem ismeretlen sem a hazai, sem a nemzetközi gyakorlatban, bár igen nagy élőmunka igénye miatt meglehetősen ritkán alkalmazzák.
ANYAG ÉS MÓDSZER A témával kapcsolatos szakirodalom tanulmányozása alapján kiemelt említést érdemel Kiss Ferenc, Tóth Béla és Járó Zoltán munkássága, akik a múltban igen sok feltárást végeztek, valamint napjaink irodalmi anyagából Führer Ernő és Kárász Imre, akik a közelmúltban több társulásban és eltérő termőhelyeken alkalmazták ezt a módszert.
ANYAG ÉS MÓDSZER Az irodalmi anyag áttekintése alapján elmondhatjuk, hogy három, technikájában eltérő feltárási módszert különíthetünk el. 1. Vázas gyökérfeltárásos eljárás 2. Monolitos gyökérfeltárásos eljárás 3. Mintavételes gyökérfeltárásos eljárás
A vizsgált terület ismertetése Helyszín • Bedő Albert Középiskola, Erdészeti Szakiskola és Kollégium • A területen három fafaj: kocsányos tölgy, magas kőris, valamint szürkenyár egyedeit vizsgáltuk a bevezetőben már vázolt felújítási probléma megoldása érdekében. • A választott módszer a bevezetőben ismertetett vázas feltárás volt.
röviden
water-level (mm)
Az Ásotthalmi Szakiskola talajvízkútjának adatai 1953-1998 között years 1953
1958
1963
1968
1973
1978
1983
1988
0 100 200 300 400 500 600 Low water
Medium water
High water
1993
1998
2003
A vizsgált terület ismertetése • A hazai erdészeti termőhelytipológia alapján a vizsgált terület osztályozása: erdőssztyepp klíma; a júliusi 14 órai levegő páratartalom kevesebb, mint 50 %; az évi átlagos csapadék 263-560 mm, hidrológia: többlet vízhatástól független; genetikai talajtípus: igen sekély termőrétegű lepelhomokkal borított letemetett réti talaj.
TAPASZTALATOK ISMERTETÉSE • Szürke nyár (Populus x canescens) gyökérfeltárás tapasztalatai Ásotthalom 308 E, Kor: 85 év
• Kocsányos tölgy és magas kőris gyökérfeltárásának tapasztalatai Ásotthalom 306 C, Kor: 102 év
TAPASZTALATOK ÖSSZEGZÉSE A területen feltárt mind a három fafaj gyökérrendszere azt példázza, hogy a vizsgált területen a ma tapasztalható idős állománykép nem a hagyományos termőhely-feltárás módszerével megismerhető, helyenként 2,5-3 méteres száraz homok réteg hatására alakult ki, hanem a korábbi, valószínűleg nedvesebb periódusban letemetett kedvező talaj tulajdonságú és jó tápanyag-és vízellátottságú szintnek köszönhető.
TAPASZTALATOK ÖSSZEGZÉSE Napjaink feladata csak az lehet, hogy megfelelő erdőművelési eljárásokkal – esetleges vízrendezéssel – javítsa a homok víztartalmát elősegítve a fiatal állomány gyökérrendszerének mélybe jutását, vagy mesterséges módszerekkel – mély vagy mélyített ültetés, talajjavító anyagok felhasználásával, esetleg talajárnyalással javítsa a kiültetett csemete életlehetőségeit addig az ideig, míg a csemeték elérik a viszonylag mélyen elhelyezkedő kedvezőbb talajszinteket.
Ásotthalom
Ásotthalom
Ásotthalom
KÖSZÖNJÜK MEGTISZTELŐ FIGYELMÜKET! THANK YOU FOR YOUR ATTENTION!
