EURÓPAI PARLAMENT ELFOGADOTT SZÖVEGEK szeptember 23. keddi ülés P6_TA-PROV(2008)09-23 IDEIGLENES VÁLTOZAT PE 413

2009 - 2010

EURÓPAI PARLAMENT

ELFOGADOTT SZÖVEGEK 2008. szeptember 23. keddi ülés

P6_TA-PROV(2008)09-23

HU

IDEIGLENES VÁLTOZAT

PE 413.723

HU

TARTALOM A PARLAMENT ÁLTAL ELFOGADOTT SZÖVEGEK

P6_TA-PROV(2008)0414 A harmadik országokkal folyatott külkereskedelemre vonatkozó közösségi statisztika ***I (A6-0267/2008 - Elıadó: Helmuth Markov) Az Európai Parlament 2008. szeptember 23-i jogalkotási állásfoglalása a Közösség harmadik országokkal folyatott külkereskedelmére vonatkozó statisztikáról, valamint az 1172/95/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezésérıl szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslatról (COM(2007)0653 – C6-0395/2007 – 2007/0233(COD)) ......................................................................................................................... 1 P6_TA-PROV(2008)0415 A vadon élı állat- és növényfajok védelme kereskedelmük szabályozása révén ***I (A6-0314/2008 - Elıadó: Miroslav Ouzký) Az Európai Parlament 2008. szeptember 23-i jogalkotási állásfoglalása a vadon élı állatés növényfajok számára kereskedelmük szabályozása által biztosított védelemrıl szóló 338/97/EK rendeletnek a Bizottságra ruházott végrehajtási hatáskörök tekintetében történı módosításáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslatról (COM(2008)0104 – C6-0087/2006 – 2008/0042(COD)) ........................................................... 16 P6_TA-PROV(2008)0416 A közúti árufuvarozásra vonatkozó statisztikai adatgyőjtés ***I (A6-0258/2008 - Elıadó: Georg Jarzembowski) Az Európai Parlament 2008. szeptember 23-i jogalkotási állásfoglalása a közúti árufuvarozásra vonatkozó statisztikai adatgyőjtésrıl szóló 1172/98/EK tanácsi rendeletnek a Bizottságra ruházott végrehajtási hatáskörök tekintetében történı módosításáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslatról (COM(2007)0778 – C60451/2007 – 2007/0269(COD)) .................................................................................................. 17 P6_TA-PROV(2008)0417 A kreativitás és az innováció európai éve (2009) ***I (A6-0319/2008 - Elıadó: Katerina Batzeli) Az Európai Parlament 2008. szeptember 23-i jogalkotási állásfoglalása a kreativitás és innováció európai évérıl (2009) szóló európai parlamenti és tanácsi határozatra irányuló javaslatról (COM(2008)0159 – C6-0151/2008 – 2008/0064(COD)) ......................................... 19 P6_TA-PROV(2008)0418 Az Európai Közösségeknek, a Közösségek kiváltságairól és mentességeirıl szóló jegyzıkönyv rendelkezéseinek hatálya alá tartozó tisztviselıi és egyéb alkalmazottai kategóriáinak megállapítása * (A6-0339/2008 - Elıadó: Agustín Díaz de Mera García Consuegra)

PE 413.723\ I

HU

Az Európai Parlament 2008. szeptember 23-i jogalkotási állásfoglalása az Európai Közösségeknek a Közösségek kiváltságairól és mentességeirıl szóló jegyzıkönyv 12. cikke, 13. cikkének második bekezdése és 14. cikke rendelkezéseinek hatálya alá tartozó tisztviselıi és egyéb alkalmazottai kategóriáinak megállapításáról szóló 549/69/Euratom, ESZAK, EGK rendeletet módosító tanácsi rendeletre irányuló javaslatról (COM(2008)0305 – C6-0214/2008 – 2008/0102(CNS))............................................................ 25 P6_TA-PROV(2008)0419 6/2008. számú költségvetés-módosítási tervezet - végrehajtó ügynökségek (A6-0353/2008 - Elıadó: Kyösti Virrankoski) Az Európai Parlament 2008. szeptember 23-i állásfoglalása az Európai Unió 2008-as pénzügyi évre vonatkozó, 6/2008. számú költségvetés-módosítási tervezetérıl, III. szakasz - Bizottság (0000/2008 – C6-0000/2008 – 2008/2166(BUD)) ................................................... 26 P6_TA-PROV(2008)0420 A fejlesztésfinanszírozásról szóló 2002-es monterreyi konferencia nyomon követése (A6-0310/2008 - Elıadó: Thijs Berman) Az Európai Parlament 2008. szeptember 23-i állásfoglalása a 2002-ben Monterreyben megrendezett fejlesztésfinanszírozási konferencia nyomon követésérıl (2008/2050(INI))....... 28 P6_TA-PROV(2008)0421 Belsı piaci eredménytábla (A6-0272/2008 - Elıadó: Charlotte Cederschiöld) Az Európai Parlament 2008. szeptember 23-i állásfoglalása a belsı piaci eredménytábláról (2008/2056(INI))......................................................................................................................... 37 P6_TA-PROV(2008)0422 A tanárképzés minıségének javítása (A6-0304/2008 - Elıadó: Maria Badia i Cutchet) Az Európai Parlament 2008. szeptember 23-i állásfoglalása a tanárképzés minıségének javításáról (2008/2068(INI)) ....................................................................................................... 44 P6_TA-PROV(2008)0423 A bolognai folyamat és a diákmobilitás (A6-0302/2008 - Elıadó: Doris Pack) Az Európai Parlament 2008. szeptember 23-i állásfoglalása a bolognai folyamatról és a diákok mobilitásáról (2008/2070(INI))....................................................................................... 52 P6_TA-PROV(2008)0424 A jogszabályok hozzáigazítása a komitológiáról szóló új határozathoz (A6-0345/2008 - Elıadó: Szájer József ) Az Európai Parlament 2008. szeptember 23-i állásfoglalása a Bizottságnak címzett ajánlásokkal a jogszabályoknak az új komitológiai határozathoz való hozzáigazításáról (2008/2096(INI))......................................................................................................................... 58 P6_TA-PROV(2008)0425 Fedezeti alapok és magántıke (A6-0338/2008 - Elıadó: Poul Nyrup Rasmussen) Az Európai Parlament 2008. szeptember 23-i állásfoglalása a fedezeti alapokról és magántıkérıl a Bizottsághoz intézett ajánlásokkal (2007/2238(INI)) ....................................... 64

II /PE 413.723

HU

P6_TA-PROV(2008)0426 Az intézményi befektetık átláthatósága (A6-0296/2008 - Elıadó: Klaus-Heiner Lehne) Az Európai Parlament 2008. szeptember 23-i állásfoglalása az intézményi befektetık átláthatóságáról a Bizottsághoz intézett ajánlásokkal (2007/2239(INI)) .................................... 76 P6_TA-PROV(2008)0427 A 999/2001/EK rendeletnek a Bizottságra ruházott végrehajtási hatáskörök tekintetében történı módosítása ***I (A6-0279/2008 - Elıadó: Gyula Hegyi) Az Európai Parlament 2008. szeptember 23-i jogalkotási állásfoglalása a 999/2001/EK rendeletnek a Bizottságra ruházott végrehajtási hatáskörök gyakorlása tekintetében történı módosításáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslatról (COM(2008)0053 – C6-0054/2008 – 2008/0030(COD)) ........................................................... 86 P6_TA-PROV(2008)0428 A hulladékra vonatkozó statisztikák ***I (A6-0282/2008 - Elıadó: Johannes Blokland) Az Európai Parlament 2008. szeptember 23-i jogalkotási állásfoglalása a hulladékra vonatkozó statisztikáról szóló 2150/2002/EK rendeletnek a Bizottságra ruházott végrehajtási hatáskörök gyakorlása tekintetében történı módosításáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslatról (COM(2007)0777 – C6-0456/2007 – 2007/0271(COD)) ....................................................................................................................... 91 P6_TA-PROV(2008)0429 Egyes jogi aktusok kiigazítása az ellenırzéssel történı szabályozási bizottsági eljárás tekintetében, "omnibus csomag" második rész ***I (A6-0100/2008 - Elıadó: Szájer József) Az Európai Parlament 2008. szeptember 23-i jogalkotási állásfoglalása a Szerzıdés 251. cikkében meghatározott eljárás alá tartozó egyes jogi aktusok ellenırzéssel történı szabályozási bizottsági eljárás tekintetében történı, a 2006/512/EK határozattal módosított 1999/468/EK tanácsi határozat szerinti kiigazításáról – második rész (COM(2007)0824 – C6-0476/2007 – 2007/0293(COD)) ............................................................................................ 98 P6_TA-PROV(2008)0430 A természetes ásványvizek kinyerése és forgalmazása (átdolgozás) ***I (A6-0298/2008 - Elıadó: József Szájer) Az Európai Parlament 2008. szeptember 23-i jogalkotási állásfoglalása a természetes ásványvizek kinyerésérıl és forgalmazásáról szóló európai parlamenti és tanácsi irányelvre irányuló javaslatról (átdolgozás) (COM(2007)0858 – C6-0005/2008 – 2007/0292(COD)) ..................................................................................................................... 170 P6_TA-PROV(2008)0431 A gyógyszerekhez hozzáadható színezıanyagok (átdolgozás) ***I (A6-0280/2008 - Elıadó: József Szájer) Az Európai Parlament 2008. szeptember 23-i jogalkotási állásfoglalása a gyógyszerekhez hozzáadható színezıanyagokról szóló európai parlamenti és tanácsi irányelvre irányuló javaslatról (átdolgozás) (COM(2008)0001 – C6-0026/2008 – 2008/0001(COD))................... 191

PE 413.723\ III

HU

P6_TA-PROV(2008)0432 Különleges táplálkozási célokra szánt élelmiszerek (átdolgozás) ***I (A6-0295/2008 - Elıadó: Szájer József) Az Európai Parlament 2008. szeptember 23-i jogalkotási állásfoglalása a különleges táplálkozási célokra szánt élelmiszerekrıl szóló európai parlamenti és tanácsi irányelvre irányuló javaslatról (átdolgozás) (COM(2008)0003 – C6-0030/2008 – 2008/0003(COD)) .... 192 P6_TA-PROV(2008)0433 A gépjármővek és pótkocsijuk idıszakos mőszaki vizsgálata (átdolgozás) ***I (A6-0299/2008 - Elıadó: Szájer József) Az Európai Parlament 2008. szeptember 23-i jogalkotási állásfoglalása a gépjármővek és pótkocsijuk idıszakos mőszaki vizsgálatáról szóló európai parlamenti és tanácsi irányelvre irányuló javaslatról (átdolgozás) (COM(2008)0100 – C6-0094/2008 – 2008/0044(COD)) .... 207 P6_TA-PROV(2008)0434 Az élelmiszerek és az élelmiszer-összetevık elıállítása során felhasznált extrakciós oldószerek (átdolgozás) ***I (A6-0284/2008 - Elıadó: József Szájer) Az Európai Parlament 2008. szeptember 23-i jogalkotási állásfoglalása az élelmiszerek és az élelmiszer-összetevık elıállítása során felhasznált extrakciós oldószerekre vonatkozó tagállami jogszabályok közelítésérıl szóló európai parlamenti és tanácsi irányelvre irányuló javaslatról (átdolgozás) (COM(2008)0154 – C6-0150/2008 – 2008/0060(COD)) .... 235 P6_TA-PROV(2008)0435 A terrorizmus elleni küzdelem * (A6-0323/2008 - Elıadó: Roselyne Lefrançois) Az Európai Parlament 2008. szeptember 23-i jogalkotási állásfoglalása a terrorizmus elleni küzdelemrıl szóló 2002/475/IB tanácsi kerethatározat módosításáról szóló tanácsi kerethatározatra irányuló javaslatról (COM(2007)0650 – C6-0466/2007 – 2007/0236(CNS))...................................................................................................................... 249 P6_TA-PROV(2008)0436 A személyes adatok védelme * (A6-0322/2008 - Elıadó: Martine Roure) Az Európai Parlament 2008. szeptember 23-i jogalkotási állásfoglalása a büntetıügyekben folytatott rendırségi és igazságügyi együttmőködés keretében feldolgozott személyes adatok védelmérıl szóló tanácsi kerethatározat tervezetérıl (16069/2007 – C6-0010/2008 – 2005/0202(CNS))................................................................................................................... 259 P6_TA-PROV(2008)0437 A Petíciós Bizottság tanácskozásai 2007 folyamán (A6-0336/2008 - Elıadó: David Hammerstein) Az Európai Parlament 2008. szeptember 23-i állásfoglalása a Petíciós Bizottság 2007-ben folytatott tanácskozásairól (2008/2028(INI))............................................................................ 277 P6_TA-PROV(2008)0438 Mezıgazdaság a hegyvidéki térségekben (A6-0327/2008 - Elıadó: Michl Ebner) Az Európai Parlament 2008. szeptember 23-i állásfoglalása a hegyvidéki térségekben a mezıgazdaság helyzetérıl és kilátásairól (2008/2066(INI))..................................................... 287

IV /PE 413.723

HU

P6_TA-PROV(2008)0439 A sztálinizmus és a nácizmus áldozatainak európai emléknapja (P6_DCL(2008)0044) Az Európai Parlament nyilatkozata augusztus 23-ának a sztálinizmus és a nácizmus áldozatainak európai emléknapjává történı nyilvánításáról ..................................................... 299

PE 413.723\ V

HU

P6_TA-PROV(2008)0414 A harmadik országokkal folyatott külkereskedelemre vonatkozó közösségi statisztika ***I Az Európai Parlament 2008. szeptember 23-i jogalkotási állásfoglalása a Közösség harmadik országokkal folyatott külkereskedelmére vonatkozó statisztikáról, valamint az 1172/95/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezésérıl szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslatról (COM(2007)0653 – C6-0395/2007 – 2007/0233(COD))

(Együttdöntési eljárás: elsı olvasat) Az Európai Parlament, –

tekintettel a Bizottságnak az Európai Parlamenthez és a Tanácshoz intézett javaslatára (COM(2007)0653),

–

tekintettel az EK-Szerzıdés 251. cikkének (2) bekezdésére és 285. cikkének (1) bekezdésére, amely alapján a Bizottság javaslatát benyújtotta a Parlamenthez (C6-0395/2007),

–

tekintettel eljárási szabályzata 51. cikkére,

–

tekintettel a Nemzetközi Kereskedelmi Bizottság jelentésére (A6-0267/2008),

1.

jóváhagyja a Bizottság javaslatát, annak módosított formájában;

2.

felhívja a Bizottságot, hogy utalja az ügyet újból a Parlamenthez, ha javaslatát lényegesen módosítani kívánja, vagy helyébe másik szöveget kíván léptetni;

3.

utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament állásfoglalását a Tanácsnak és a Bizottságnak.

Módosítás 5 Rendeletre irányuló javaslat 8 a preambulumbekezdés (új) A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás (8a) A vámraktárak és vámszabad területek közösségi statisztikáira nem vonatkoznak a harmonizált rendelkezések. E statisztikák nemzeti célokra való elkészítése azonban továbbra is választható.

PE 413.723\ 1

HU

Módosítás 6 Rendeletre irányuló javaslat 9 preambulumbekezdés A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(9) A tagállamoknak az Eurostat rendelkezésére kell bocsátaniuk az éves aggregált külkereskedelmi adatokat üzleti mutatók szerinti bontásban, amely megkönnyíti annak elemzését, hogy miként mőködnek az európai vállalatok a globalizáció függvényében. Az üzleti és a kereskedelmi statisztikák közti kapcsolat megteremtése azon alapul, hogy összevonják az importırökrıl és az exportırökrıl a vámáru-nyilatkozat alapján rendelkezésre álló adatokat a vállalkozások statisztikai célú nyilvántartása fejlesztésének közösségi összehangolásáról szóló, 1993. július 22-i 2186/93/EGK tanácsi rendelet1 értelmében (a továbbiakban: üzleti regiszterjogszabály) szolgáltatott adatokkal.

(9) A tagállamoknak az Eurostat rendelkezésére kell bocsátaniuk az éves aggregált külkereskedelmi adatokat üzleti mutatók szerinti bontásban, amely megkönnyíti annak elemzését, hogy miként mőködnek az európai vállalatok a globalizáció függvényében. Az üzleti és a kereskedelmi statisztikák közti kapcsolat megteremtése azon alapul, hogy összevonják az importırökrıl és az exportırökrıl a vámáru-nyilatkozat alapján rendelkezésre álló adatokat a vállalkozások statisztikai célú nyilvántartása közös keretének létrehozásáról szóló, 2008. február 20-i 177/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet1 értelmében (a továbbiakban: üzleti regiszterjogszabály) szolgáltatott adatokkal.

1

1

HL L 196., 1993.8.5., 1. o. Az 1882/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelettel (HL L 284., 2003.10.31., 1. o.) módosított rendelet.

HL L 61., 2008.3.5., 6. o.

Módosítás 7 Rendeletre irányuló javaslat 10 a preambulumbekezdés (új) A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás (10a) A statisztikai adatok bizalmas kezelésének kötelezettsége alá tartozó adatok továbbítására a 322/97/EK rendeletben, valamint a 1990. június 11-i 1588/90/EGK, Euratom tanácsi rendeletben meghatározott szabályok vonatkoznak1. Az e rendeletekkel összhangban hozott intézkedések biztosítják a bizalmas adatok fizikai és logikai védelmét, továbbá biztosítják azt, hogy a közösségi statisztika készítése és

2 /PE 413.723

HU

terjesztése során az adatokat nem teszik közzé jogszerőtlenül és nem használják fel nem statisztikai célokra. _______ 1

HL L 151., 1990.6.15., 1. o.

Módosítás 9 Rendeletre irányuló javaslat 15 preambulumbekezdés A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(15) A Bizottságot különösen az alábbi hatáskörökkel kell felruházni: azon vámeljárások meghatározása, amelyek alapján a külkereskedelmi statisztikák céljából az áruk export- vagy importárunak minısülnek; módszertani okból külön eljárásban kezelendı, árukra és árumozgásokra vonatkozó egyéb vagy különleges szabályok megalkotása; a statisztikai adatok pontos meghatározása; a kereskedelem üzleti mutatók és a számlakiállítás pénzneme szerinti részletes leírása; a statisztikák terjesztésére vonatkozó különleges szabályok megállapítása. Tekintettel arra, hogy ezek olyan általános hatályú intézkedések, amelyek e rendelet nem alapvetı fontosságú elemeinek módosítását, többek között a rendelet új, nem alapvetı elemek beillesztésével történı kiegészítését szolgálják, ezeket az 1999/468/EGK határozat 5a. cikkében meghatározott, ellenırzéssel történı szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.

(15) A Bizottságot különösen az alábbi hatáskörökkel kell felruházni: azon vámeljárások, illetve vámjogi kezelések és felhasználások jegyzékének módosítása, amely alapján a külkereskedelmi statisztikák céljából az áruk export- vagy importárunak minısülnek; módszertani okból külön eljárásban kezelendı, árukra és árumozgásokra vonatkozó egyéb vagy különleges szabályok megalkotása; a külkereskedelmi statisztikákból kizárt áruk és árumozgások jegyzékének módosítása; a vámáru-nyilatkozattól eltérı adatforrás meghatározása a különleges áruk és árumozgásokra vonatkozó kiviteli és behozatali rekordok tekintetében; a statisztikai adatok pontos meghatározása, beleértve a használandó kódokat is; a különleges árukkal vagy árumozgásokkal kapcsolatos adatokra vonatkozó követelmények meghatározása; a statisztikák elkészítésére vonatkozó követelmények meghatározása; a minták tulajdonságainak meghatározása; a jelentési idıszak és az összesítés szintjének meghatározása a partnerországok, az alapanyagok és a pénznemek tekintetében; a statisztikák benyújtási határidejének és tartalmának, terjedelmének valamint a már benyújtott statisztikák felülvizsgálati feltételeinek módosítása és a kereskedelem üzleti mutatók és a számlakiállítás pénzneme szerinti részletes leírásáról készített statisztikák benyújtására vonatkozó PE 413.723\ 3

HU

határidı meghatározása. Tekintettel arra, hogy ezek olyan általános hatályú intézkedések, amelyek e rendelet nem alapvetı fontosságú elemeinek módosítását, többek között a rendelet új, nem alapvetı elemekkel történı kiegészítését szolgálják, ezeket az 1999/468/EGK határozat 5a. cikkében meghatározott, ellenırzéssel történı szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.

Módosítás 10 Rendeletre irányuló javaslat 3 cikk – 2 bekezdés A Bizottság által javasolt szöveg 2. Az (1) bekezdésben említett vámeljárások, illetve a vámjogi kezelések és felhasználások jegyzékét a Bizottság fogadja el, elsısorban annak biztosítása érdekében, hogy a Vámkódexben vagy a nemzetközi egyezményekbıl származó kötelezettségekben bekövetkezett változtatásokat is figyelembe vegyék. Minden olyan intézkedést, amely e rendelet nem lényegi elemeinek módosítására irányul, beleértve a kiegészítéssel történı módosítást is, a 11. cikk (3) bekezdésében meghatározott, ellenırzéssel történı szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.

Módosítás 2. Az e rendelet nem lényegi elemeinek módosítására irányuló, az (1) bekezdésben említett vámeljárások, illetve a vámjogi kezelések és felhasználások jegyzékének a Vámkódexben vagy a nemzetközi egyezményekbıl származó kötelezettségekben bekövetkezett változtatások figyelembe vételének biztosítására irányuló módosítására vonatkozó intézkedéseket a 11. cikk (3) bekezdésében meghatározott, ellenırzéssel történı szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.

Módosítás 11 Rendeletre irányuló javaslat 3 cikk – 3 bekezdés A Bizottság által javasolt szöveg 3. A Bizottság külön szabályozást fogadhat el azon áruk vagy árumozgások esetében, amelyek módszertani okokból különleges elbánást igényelnek („különleges áru- és árumozgás”). 4 /PE 413.723

HU

Módosítás 3. Módszertani okokból bizonyos áruk vagy árumozgások különleges elbánást igényelnek („különleges áruk és árumozgások”). Ide tartoznak az ipartelepek, a hajók és repülıgépek, a

Minden olyan intézkedést, amely e rendelet nem lényegi elemeinek módosítására irányul, beleértve a kiegészítéssel történı módosítást is, a 11. cikk (3) bekezdésében meghatározott, ellenırzéssel történı szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.

tengeri áruk, a hajókra vagy repülıgépekre szállított áruk, a részszállítmányok, a katonai áruk, a nyílt tengeren fekvı létesítményekre szállított vagy onnan érkezı áruk, az őrhajók, valamint a villamos energia, a gáz és a hulladéktermékek. A különleges árukkal és árumozgásokkal, valamint a rájuk vonatkozó különleges rendelkezésekkel összefüggı azon intézkedéseket, amelyek e rendelet nem lényegi elemeinek módosítására irányulnak, beleértve a kiegészítéssel történı módosítást is, a 11. cikk (3) bekezdésében meghatározott, ellenırzéssel történı szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni

A (3) bekezdés második része a Parlament módosításában új bekezdés. Módosítás 12 Rendeletre irányuló javaslat 3 cikk – 4 bekezdés A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

4. Bizonyos árukat és árumozgásokat módszertani okokból ki kell zárni a külkereskedelmi statisztikákból. Ezekrıl a Bizottság listát készít. Minden olyan intézkedést, amely e rendelet nem lényegi elemeinek módosítására irányul, beleértve a kiegészítéssel történı módosítást is, a 11. cikk (3) bekezdésében meghatározott, ellenırzéssel történı szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.

4. Bizonyos árukat és árumozgásokat módszertani okokból ki kell zárni a külkereskedelmi statisztikákból. Ide tartoznak a monetáris arany és a törvényes fizetıeszközök, a diplomáciai vagy hasonló jellegő felhasználásra szánt áruk, az importáló és exportáló tagállamok, illetve külföldön állomásozó nemzeti fegyveres erıik közötti árumozgások, valamint a külföldi fegyveres erık által vásárolt vagy elidegenített bizonyos áruk, a kereskedelmi forgalomba nem kerülı különleges áruk, a mőholdindítók indítás elıtti mozgása, a javítási és javítás utáni célokra szánt áruk, az ideiglenes használatra szánt vagy az ideiglenes használat utáni áruk, a személyre szabott és letöltött adatokat tartalmazó hordozóként használt áruk, a vámhatóságoknak szóban bejelentett PE 413.723\ 5

HU

kereskedelmi áruk, amennyiben értékük nem haladja meg az 1000 eurós, vagy nettó tömegük nem lépi túl az 1000 kilogrammos statisztikai határt, illetve a nem kereskedelmi jellegő áruk. Az áruk és árumozgások külkereskedelmi statisztikákból történı kizárására vonatkozó azon intézkedéseket, amelyek e rendelet nem lényegi elemeinek módosítására irányulnak, beleértve a kiegészítéssel történı módosítást is, a 11. cikk (3) bekezdésében meghatározott, ellenırzéssel történı szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.

Módosítás 13 Rendeletre irányuló javaslat 4 cikk – 2 bekezdés A Bizottság által javasolt szöveg 2. A Bizottság a 11. cikk (2) bekezdésében meghatározott eljárással összhangban határozza meg azt az értékben vagy mennyiségben kifejezett statisztikai küszöböt, amely alatt a vámárunyilatkozat nem szolgál kötelezı adatforrásként. A tagállam akkor alkalmazhatja a statisztikai küszöböt, ha a becslések azt mutatják, hogy az import- és exportadatok a küszöbértékek alatt maradnak.

Módosítás törölve

Módosítás 14 Rendeletre irányuló javaslat 4 cikk – 3 bekezdés A Bizottság által javasolt szöveg 3. Különleges árura és árumozgásra vonatkozó export-és importadatok esetében a Bizottság határozza meg a vámárunyilatkozattól eltérı adatforrásokat. Minden olyan intézkedést, amely e rendelet nem lényegi elemeinek módosítására irányul, 6 /PE 413.723

HU

Módosítás 3. A 3. cikk (3) bekezdésében említett különleges áruk és árumozgások esetében a vámáru-nyilatkozattól eltérı adatforrásokat is fel lehet használni.

beleértve a kiegészítéssel történı módosítást is, a 11. cikk (3) bekezdésében meghatározott, ellenırzéssel történı szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni. Az ezen eltérı adatforrások meghatározására vonatkozó azon intézkedéseket, amelyek e rendelet nem lényegi elemeinek módosítására irányulnak, beleértve a kiegészítéssel történı módosítást is, a 11. cikk (3) bekezdésében meghatározott, ellenırzéssel történı szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni. A (3) bekezdés második része a Parlament módosításában új bekezdés.

Módosítás 15 Rendeletre irányuló javaslat 4 cikk – 3 a bekezdés (új) A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás 3a) A tagállamok a nemzeti statisztikák elkészítéséhez továbbra is felhasználhatnak az (1) és (3) bekezdésben meghatározottaktól eltérı adatforrásokat, amíg életbe nem lép a 7. cikk (3) bekezdésében említett kölcsönös elektronikus adatcserén alapuló mechanizmus. A 6. cikk értelmében a közösségi külkereskedelemrıl készített statisztikákat azonban nem szabad az egyéb adatforrásokra alapozni.

Módosítás 18 Rendeletre irányuló javaslat 5 cikk – 1 bekezdés – k pont A Bizottság által javasolt szöveg k) adott esetben az importra vonatkozó vámhatósági tarifális elbánás, azaz a preferenciakód és a vámkontingens

Módosítás k) adott esetben az importra vonatkozó vámhatósági tarifális elbánás, azaz a preferenciakód; PE 413.723\ 7

HU

tételszáma;

Módosítás 20 Rendeletre irányuló javaslat 5 cikk – 2 bekezdés A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

2. Az (1) bekezdésben szereplı adatokra vonatkozó további részleteket, a használandó kódokat is beleértve, a Bizottság határozza meg. Minden olyan intézkedést, amely e rendelet nem lényegi elemeinek módosítására irányul, beleértve a kiegészítéssel történı módosítást is, a 11. cikk (3) bekezdésében meghatározott, ellenırzéssel történı szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.

2. Az (1) bekezdésben említett adatok – ideértve a használandó kódokat is – további pontosítására vonatkozó azon intézkedéseket, amelyek e rendelet nem lényegi elemeinek kiegészítéssel történı módosítására irányulnak, a 11. cikk (3) bekezdésében meghatározott, ellenırzéssel történı szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.


Módosítás

4. A „különleges áru és árumozgás” esetében a Bizottság az (1) bekezdésben szereplı adatoktól eltérı adatok megadását is kérheti. Minden olyan intézkedést, amely e rendelet nem lényegi elemeinek módosítására irányul, beleértve a kiegészítéssel történı módosítást is, a 11. cikk (3) bekezdésében meghatározott, ellenırzéssel történı szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.

4. A 3. cikk (3) bekezdése értelmében vett „különleges áru és árumozgás” esetében korlátozott mennyiségő adat kérhetı.

Az e korlátozott mennyiségő adatokra vonatkozó azon intézkedéseket, amelyek e rendelet nem lényegi elemeinek kiegészítéssel történı módosítására irányulnak, a 11. cikk (3) bekezdésében meghatározott, ellenırzéssel történı szabályozási bizottsági eljárással

8 /PE 413.723

HU

összhangban kell elfogadni. A (4) bekezdés második része a Parlament módosításában új bekezdés.


Módosítás

2. A tagállamok éves kereskedelmi statisztikákat készítenek üzleti mutatók szerinti bontásban.

2. A tagállamok éves kereskedelmi statisztikákat készítenek üzleti mutatók, azaz a vállalat gazdasági tevékenységek európai közösségbeli statisztikai osztályozás (NACE) nemzetgazdasági ág vagy 2-számjegyő ágazat szerinti gazdasági tevékenysége és az alkalmazottak száma alapján megállapított méretosztály szerinti bontásban.

A statisztikák összeállításánál összekapcsolják az üzleti regiszterjogszabály szerinti üzleti mutatókat az 5. cikk (1) bekezdése szerint győjtött kiviteli és behozatali adatokkal.

A statisztikák összeállításánál összekapcsolják az üzleti regiszterjogszabály szerinti üzleti mutatókat az 5. cikk (1) bekezdése szerint győjtött kiviteli és behozatali adatokkal. Ennek érdekében a nemzeti vámhatóságok továbbítják az érintett kereskedı azonosítási számát a nemzeti statisztikai hatóságoknak.

A Bizottság végrehajtási rendelkezéseket hozhat a statisztikák összeállítására vonatkozóan. Minden olyan intézkedést, amely e rendelet nem lényegi elemeinek módosítására irányul, beleértve a kiegészítéssel történı módosítást is, a 11. cikk (3) bekezdésében meghatározott, ellenırzéssel történı szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.

Az adatok és az elkészítendı statisztikák összekapcsolására vonatkozó azon intézkedéseket, amelyek e rendelet nem lényegi elemeinek kiegészítéssel történı módosítására irányulnak, a 11. cikk (3) bekezdésében meghatározott, ellenırzéssel történı szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.

PE 413.723\ 9

HU

Módosítás 23 Rendeletre irányuló javaslat 6 cikk – 3 bekezdés – 3 albekezdés A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

A Bizottság határozza meg a mintavétel jellemzıit, a jelentéstételi idıszakot, a minıségi követelményeket, és a partnerországok, az árucikkek és a valuták tekintetében alkalmazandó aggregációs szintet. Minden olyan intézkedést, amely e rendelet nem lényegi elemeinek módosítására irányul, beleértve a kiegészítéssel történı módosítást is, a 11. cikk (3) bekezdésében meghatározott, ellenırzéssel történı szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.

Azokat a mintavétel jellemzıire, a jelentéstételi idıszakra és a partnerországok, az árucikkek és a valuták tekintetében alkalmazandó aggregációs szintre vonatkozó intézkedéseket, amelyek e rendelet nem lényegi elemeinek módosítására irányulnak, beleértve a kiegészítéssel történı módosítást is, a 11. cikk (3) bekezdésében meghatározott, ellenırzéssel történı szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.

Módosítás 24 Rendeletre irányuló javaslat 6 cikk – 4 bekezdés A Bizottság által javasolt szöveg 4. A tagállamok további közösségi és nemzeti célokra szolgáló statisztikákat készíthetnek, amennyiben a szükséges adatok szerepelnek a vámárunyilatkozaton. A Bizottság határozza meg az egyéb, közösségi célokra szolgáló statisztikákra vonatkozó végrehajtási rendelkezéseket. Minden olyan intézkedést, amely e rendelet nem lényegi elemeinek módosítására irányul, beleértve a kiegészítéssel történı módosítást is, a 11. cikk (3) bekezdésében meghatározott, ellenırzéssel történı szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.

10 /PE 413.723

HU

Módosítás 4. A tagállamok további, nemzeti célokra szolgáló statisztikákat készíthetnek, amennyiben a szükséges adatok szerepelnek a vámáru-nyilatkozaton.

Módosítás 25 Rendeletre irányuló javaslat 6 cikk − 5 bekezdés − bevezetı rész A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

5. A tagállamok nem kötelesek a Bizottság (Eurostat) kérésére elkészíteni és számára megküldeni a külkereskedelmi statisztikákat abban az esetben, ha az olyan statisztikai adatokon alapul, amelyek a Vámkódex vagy a nemzeti rendelkezések értelmében még nem szerepelnek a helyi vámhatóságokhoz benyújtott vámárunyilatkozaton. Ezek a következı adatok:

5. A tagállamok nem kötelesek a Bizottság (Eurostat) kérésére elkészíteni és számára megküldeni a külkereskedelmi statisztikákat abban az esetben, ha az olyan statisztikai adatokon alapul, amelyeket a Vámkódex vagy a nemzeti rendelkezések értelmében még nem rögzítettek, vagy amelyeket a helyi vámhatóságokhoz benyújtott vámáru-nyilatkozaton szereplı más adatokból nem lehet egyértelmően levezetni. E statisztikák megküldése szabadon választható a tagállamok számára. Ezek a következı adatok:


Módosítás

2. A tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy a nemzeti vámhatóságoknak benyújtott vámáru-nyilatkozaton alapuló behozatali és a kiviteli rekordok eljutnak a tagállamok nemzeti statisztikai hatóságaihoz:

2. A tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy a nemzeti vámhatóságoknak benyújtott vámáru-nyilatkozaton alapuló behozatali és a kiviteli rekordokat az említett vámhatóság késedelem nélkül megküldi a tagállamnak:

(a) import esetében a végsı rendeletetési hely szerinti tagállam;

(a) import esetében a végsı rendeletetési hely szerinti tagállam;

(b) export esetében a tényleges exportáló tagállam;

(b) export esetében a tényleges exportáló tagállam; Egy tagállamon belül a beérkezı adatokat a nemzeti vámhatóság a 7. cikk (1) bekezdésének megfelelıen megküldi a nemzeti statisztikai hatóságnak.

PE 413.723\ 11

HU

Módosítás 27 Rendeletre irányuló javaslat 7 cikk – 4 a bekezdés (új) A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás 4a. Amennyiben a nemzeti vámhatóság az Európai Parlament és a Tanács 2008. április 23-án hozott 450/2008/EK, a Közösségi Vámkódex létrehozásáról (Korszerősített Vámkódex) szóló rendelete1 és az Európai Parlament és a Tanács 2008. január 15-i, az egyszerő és papírmentes vámkezelési és kereskedelmi környezet megteremtésérıl szóló 70/2008/EK határozata2 szerinti számos egyszerősített eljárás eredményeként nem tudja átadni az 5. cikk (1) bekezdésében említett összes szükséges adatot a nemzeti statisztikai hatóságnak, a nemzeti statisztikai hatóság nem kötelezhetı a Bizottság (Eurostat) számára átadni azon adatokat, amelyeket nem sikerült beszerezni a nemzeti vámhatóságtól. ______________ 1

HL L 145., 2008.6.4., 1. o.

2

HL L 23., 2008.1.26., 21. o.


Módosítás

A Bizottság határozza meg a statisztikák határidejére, terjedelmére, felülvizsgálatára és tartalmára vonatkozó rendelkezéseket. Minden olyan intézkedést, amely e rendelet nem lényegi elemeinek módosítására irányul, beleértve a kiegészítéssel történı módosítást is, a 11. cikk (3) bekezdésében meghatározott, ellenırzéssel történı szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.

A határidı kiigazítására, a tartalomra, a terjedelemre és a statisztikák felülvizsgálatra vonatkozó azon intézkedéseket, amelyek e rendelet nem lényegi elemeinek módosítására irányulnak, beleértve a kiegészítéssel történı módosítást is, a 11. cikk (3) bekezdésében meghatározott, ellenırzéssel történı szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.

12 /PE 413.723

HU

Módosítás 29 Rendeletre irányuló javaslat 8 cikk – 2 bekezdés A Bizottság által javasolt szöveg 2. A Bizottság jelöli ki azt a határidıt, amelyen belül a Bizottságnak (Eurostat) meg kell küldeni a 6. cikk (2) bekezdésében meghatározott üzleti mutatókra lebontott kereskedelmi statisztikákat, a 6. cikk (3) bekezdésében meghatározott számlakiállítási pénznem szerinti statisztikákat és a 6. cikk (4) bekezdésében meghatározott közösségi statisztikákat. Minden olyan intézkedést, amely e rendelet nem lényegi elemeinek módosítására irányul, beleértve a kiegészítéssel történı módosítást is, a 11. cikk (3) bekezdésében meghatározott, ellenırzéssel történı szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.

Módosítás 2. A 6. cikk (2) bekezdésében meghatározott üzleti mutatókra lebontott kereskedelmi statisztikák és a 6. cikk (3) bekezdésében meghatározott számlakiállítási pénznem szerinti kereskedelmi statisztikák megküldésének határidejére vonatkozó azon intézkedéseket, amelyek e rendelet nem lényegi elemeinek kiegészítéssel történı módosítására irányulnak, a 11. cikk (3) bekezdésében meghatározott, ellenırzéssel történı szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.

Módosítás 30 Rendeletre irányuló javaslat 9 cikk – 3 bekezdés – 1 albekezdés A Bizottság által javasolt szöveg 3. Az ezen rendelet hatálya alá esı statisztikák esetében az (1) bekezdésben meghatározott minıségi paraméterek alkalmazása, a körülmények, a minıségre vonatkozó jelentések szerkezete és rendszeressége a 11. cikk (2) bekezdésében meghatározott eljárással összhangban kerül meghatározásra.

Módosítás 3. Az ezen rendelet hatálya alá esı statisztikák esetében az (1) bekezdésben meghatározott minıségi paraméterek alkalmazása, a körülmények és a minıségre vonatkozó jelentések szerkezete a 11. cikk (2) bekezdésében meghatározott eljárással összhangban kerül meghatározásra.

PE 413.723\ 13

HU


Módosítás

1. A 6. cikk (1) bekezdésével összhangban összeállított és a tagállamok által megküldött külkereskedelmi statisztikákat a Bizottság legalább a Kombinált Nómenklatúrában szereplı alszámok szerinti bontásban terjeszti.

1. A 6. cikk (1) bekezdésével összhangban összeállított és a tagállamok által megküldött külkereskedelmi statisztikákat közösségi szinten a Bizottság (Eurostat) legalább a Kombinált Nómenklatúrában szereplı alszámok szerinti bontásban terjeszti.


Módosítás

2. Az Európai Unió alapvetı érdekeinek védelmében a szenzitív adatok terjesztését korlátozni kell.

2. Az adatok nemzeti szintő terjesztésének sérelme nélkül a Taric-alszámok, a kedvezmények és a kvóták szerinti részletes statisztikákat a Bizottság (Eurostat) nem terjesztheti, ha azok nyilvánosságra hozatala veszélyeztetné a Közösség kereskedelmi és mezıgazdasági politikáihoz főzıdı közérdek védelmét.

Módosítás 33 Rendeletre irányuló javaslat 10 cikk – 3 bekezdés A Bizottság által javasolt szöveg 3. A külkereskedelmi statisztikák terjesztéséhez szükséges végrehajtási intézkedéseket a Bizottság határozza meg. Minden olyan intézkedést, amely e rendelet nem lényegi elemeinek módosítására irányul, beleértve a kiegészítéssel történı módosítást is, a 11. cikk (3) bekezdésében meghatározott, ellenırzéssel történı szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell 14 /PE 413.723

HU


elfogadni.

Módosítás 34 Rendeletre irányuló javaslat 12. cikk A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

A 1172/95/EK rendelet 2009. január 1jével hatályát veszti.

A 1172/95/EK rendelet 2010. január 1jével hatályát veszti.

A 2009. január 1. elıtti referencia-idıszak adataira továbbra is érvényben marad.

A 2010. január 1. elıtti referencia-idıszak adataira továbbra is érvényben marad.

Módosítás 35 Rendeletre irányuló javaslat 13 cikk – 2 albekezdés A Bizottság által javasolt szöveg Ezt a rendeletet 2009. január 1-jétıl kell alkalmazni.

Módosítás Ezt a rendeletet 2010. január 1-jétıl kell alkalmazni.

PE 413.723\ 15

HU

P6_TA-PROV(2008)0415 A vadon élı állat- és növényfajok védelme kereskedelmük szabályozása révén ***I Az Európai Parlament 2008. szeptember 23-i jogalkotási állásfoglalása a vadon élı állatés növényfajok számára kereskedelmük szabályozása által biztosított védelemrıl szóló 338/97/EK rendeletnek a Bizottságra ruházott végrehajtási hatáskörök tekintetében történı módosításáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslatról (COM(2008)0104 – C6-0087/2006 – 2008/0042(COD))


tekintettel a Bizottságnak az Európai Parlamenthez és Tanácshoz intézett javaslatára (COM(2008)0104),

–

tekintettel az EK-Szerzıdés 251. cikkének (2) bekezdésére és 175. cikkének (1) bekezdésére, amely alapján a Bizottság benyújtotta javaslatát a Parlamenthez (C60087/2006),

–


–

tekintettel a Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság jelentésére (A6-0314/2008),

1.

jóváhagyja a Bizottság javaslatát;

2.

felhívja a Bizottságot, hogy utalja az ügyet újból a Parlamenthez abban az esetben, ha javaslatát lényegesen módosítani kívánja, vagy helyébe másik szöveget szándékozik léptetni;

3.


16 /PE 413.723

HU

P6_TA-PROV(2008)0416 A közúti árufuvarozásra vonatkozó statisztikai adatgyőjtés ***I Az Európai Parlament 2008. szeptember 23-i jogalkotási állásfoglalása a közúti árufuvarozásra vonatkozó statisztikai adatgyőjtésrıl szóló 1172/98/EK tanácsi rendeletnek a Bizottságra ruházott végrehajtási hatáskörök tekintetében történı módosításáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslatról (COM(2007)0778 – C6-0451/2007 – 2007/0269(COD))



–

tekintettel az EK-Szerzıdés 251. cikkének (2) bekezdésére és 285. cikkének (1) bekezdésére, amely alapján a Bizottság javaslatát benyújtotta a Parlamenthez (C6-0451/2007),

–


–

tekintettel a Közlekedési és Idegenforgalmi Bizottság jelentésére (A6-0258/2008),

1.

jóváhagyja a Bizottság módosított javaslatát;

2.


3.


Módosítás 1 Rendeletre irányuló javaslat – módosító jogi aktus 1 cikk – 5 pont Az 1172/98/EK rendelet 9. cikk A Bizottság által javasolt szöveg 5) A 9. cikk a következıképpen módosul:

Módosítás 5) A 9. cikket el kell hagyni.

a) Az elsı mondat helyébe a következı szöveg lép: „Az e rendelet végrehajtását szolgáló intézkedéseket, beleértve a rendeletnek a PE 413.723\ 17

HU

gazdasági és mőszaki fejlıdéshez történı hozzáigazítása érdekében meghozott intézkedéseket is, a 10. cikkben meghatározott eljárásnak megfelelıen fogadják el, amennyiben ez nem okozza a tagállamokat terhelı költségek és/vagy a válaszadók terheinek aránytalan növekedését.” b) A szöveg a következı harmadik és negyedik albekezdéssel egészül ki: A szóban forgó rendelet nem alapvetı fontosságú elemeinek módosítását vagy kiegészítését szolgáló, az elsı és második francia bekezdésben említett intézkedéseket a 10. cikk (3) bekezdésében meghatározott, ellenırzéssel történı szabályozási bizottsági eljárásnak megfelelıen fogadják el. A harmadik és negyedik francia bekezdésben említett intézkedéseket a 10. cikk (2) bekezdésében meghatározott eljárásnak megfelelıen fogadják el.

18 /PE 413.723

HU

P6_TA-PROV(2008)0417 A kreativitás és az innováció európai éve (2009) ***I Az Európai Parlament 2008. szeptember 23-i jogalkotási állásfoglalása a kreativitás és innováció európai évérıl (2009) szóló európai parlamenti és tanácsi határozatra irányuló javaslatról (COM(2008)0159 – C6-0151/2008 – 2008/0064(COD))



–

tekintettel az EK-Szerzıdés 251. cikkének (2) bekezdésére, 149. és 150. cikkére, amely alapján a Bizottság benyújtotta javaslatát a Parlamenthez (C6-0151/2008),

–


–

tekintettel a Kulturális és Oktatási Bizottság jelentésére (A6-0319/2008),

1.


2.

felhívja a Bizottságot, hogy utalja az ügyet újból a Parlamenthez, ha lényegesen módosítani szándékozik a javaslatot, vagy a helyébe másik szöveget kíván léptetni;

3.

utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament álláspontját a Tanácsnak és a Bizottságnak.

PE 413.723\ 19

HU

P6_TC1-COD(2008)0064 Az Európai Parlament álláspontja amely elsı olvasatban 2008. szeptember 23-án került elfogadásra a kreativitás és innováció európai évérıl (2009) szóló 2008/.../EK európai parlamenti és tanácsi irányelv elfogadására tekintettel EGT-vonatkozású szöveg

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA, tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerzıdésre és különösen annak 149. és 150. cikkére, tekintettel a Bizottság javaslatára║, tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére1, tekintettel a Régiók Bizottságának véleményére2, a Szerzıdés 251. cikkében megállapított eljárásnak3 megfelelıen, mivel: (1)

Európának társadalmi és gazdasági okokból fokoznia kell kreatív és innovációs képességét, hogy hatékonyan reagáljon a tudásalapú társadalom fejlıdésére: az innovációs képesség szorosan összefügg a kreativitással mint személyes tulajdonsággal, és az egész társadalomban széles körben el kell terjeszteni, hogy a lehetı legjobban ki lehessen meríteni a benne rejlı lehetıségeket. Ehhez az egész életen át tartó tanulásra alapuló megközelítésre van szükség.

(2)

Az oktatási és képzési rendszereknek a kreativitás és innováció támogatásának céljából minden megfelelı szinten kellıképpen gondoskodniuk kell a kulcskompetenciák kialakításáról, és ezáltal a magán, a szakmai és társadalmi életben hasznosítható innovatív és eredeti megoldások képességének kialakításáról.

(3)

A ║2000. március 23 és 24-i lisszaboni Európai Tanács arra a következtetésre jutott, hogy európai keretrendszert kell felállítani az egész életen át tartó tanulással biztosítandó, új alapvetı készségek meghatározására, Európának a globalizációra és a tudásalapú társadalom felé való elmozdulásra adott válaszának kulcsfontosságú intézkedéseként, valamint kiemelte, hogy „az emberek Európa legfıbb értékei”.

(4)

A Bizottság az egész életen át tartó tanulás európai térségének megvalósításáról szóló, 2001. november 21-i közleménye és az ezt követı, az egész életen át tartó tanulásról szóló, 2002. június 27-i tanácsi állásfoglalás4 az „új alapvetı készségek” biztosítását

1 2 3 4

2008. július 9-i vélemény (a Hivatalos Lapban még nem tették közzé). 2008. június 19-i vélemény (a Hivatalos Lapban még nem tették közzé). Az Európai Parlament 2008. szeptember 23-i álláspontja. HL C 163., 2002.7.9., 1.o.

20 /PE 413.723

HU

prioritásként ismerte el, és kiemelte, hogy az egész életen át tartó tanulásnak az óvodáskortól a nyugdíjba vonulás utáni évekig kell tartania. (5)

Az Európai Parlament és a Tanács 2006. december 18-i 2006/962/EK állásfoglalása az egész életen át tartó tanuláshoz szükséges kulcskompetenciákról1 különösen a „matematikai kompetenciát és alapvetı kompetenciákat a természet- és mőszaki tudományok terén”, a „tanulás elsajátítását”, a „digitális kompetenciát”, a „kezdeményezıkészséget és vállalkozói kompetenciát”, a „kulturális tudatosságot és kifejezıkészséget”, valamint a „szociális és állampolgári kompetenciákat” emelte ki kulcskompetenciaként.

(6)

A brüsszeli Európai Tanács 2007. március 8 és 9-i találkozóján megállapította, hogy az oktatás és képzés elıfeltételei a jól mőködı tudásháromszögnek (oktatás/kutatás/innováció) és kulcsfontosságú szerepet játszanak a növekedés és munkahelyteremtés fellendítésében. Kihangsúlyozta, hogy különös figyelmet kell fordítani a kis- és középvállalkozásokban rejlı potenciál ösztönzésére, ideértve a kulturális és kreatív ágazatokban tevékenykedı vállalkozásokat is, tekintettel a növekedés, a munkahelyteremtés és az innováció hajtóerejeként betöltött szerepükre.

(7)

A kreativitás és innováció európai évének kijelölése hatékony módszer arra, hogy figyelemfelkeltı kampányok, a jó gyakorlatok széles körben való elterjesztése, a kutatás, a kreativitás és az innováció ösztönzése, valamint a politikai vita és a változás elımozdítása révén segítsünk az Európa elıtt álló kihívásokkal megbirkózni. Egy olyan környezet megteremtése által, amelyben ezeket a célokat európai, országos, regionális és helyi szinten egyidejőleg mozdítják elı, az európai év nagyobb szinergiát és több embert érhet el, mint a különbözı szinteken zajló, elszigetelt tevékenységek.

(8)

Mivel a kreativitás és innováció egész életen át tartó tanuláson keresztüli elımozdítása megegyezik más meglevı közösségi programok céljaival, ▌az európai évet ez utóbbi programok felhasználásával meg lehet valósítani, a program éves vagy többéves finanszírozási prioritásainak meghatározására vonatkozó meglevı kereteken belül; az egyéb területekre, mint például kultúra, tájékoztatás vállalkozás, kohézió, vidékfejlesztés, kutatás és információs társadalom, vonatkozó politikák és programok szintén hozzájárulnak a kreativitás és innovációs képesség elımozdításához, és támogatják a kezdeményezést jogi kereteiken belül.

(9)

Mivel e határozat célját a tagállamok nem tudják kielégítıen megvalósítani, és ezért az közösségi szinten jobban megvalósítható, a Közösség intézkedéseket hozhat a Szerzıdés 5. cikkében foglalt szubszidiaritás elvének megfelelıen. Az említett cikkben foglalt arányosság elvének megfelelıen ez a határozat nem lépi túl az e cél eléréséhez szükséges mértéket.

ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT: 1. cikk Tárgy A 2009. évet a „Kreativitás és innováció európai évének” nyilvánítjuk. 1

║ HL L 394., 2006.12.30., 10. o. PE 413.723\ 21

HU

2. cikk Célok (1)

A kreativitás és innováció európai évének átfogó célja, hogy támogassa a tagállamok abbéli erıfeszítéseit, hogy az egész életen át tartó tanuláson keresztül elımozdítsák a kreativitást, az innováció hajtóerejeként, valamint a személyes, szakmai, vállalkozói és szociális kompetenciák fejlesztésének kulcsfontosságú tényezıjeként.

(2)

A kreativitás és innováció európai évének egyedi célkitőzései pedig abban állnak, hogy kiemeljék többek között az alábbi tényezıket, amelyek hozzájárulhatnak a kreativitás és innovációs képesség elımozdításához: a)

olyan környezet megteremtése, amely kedvez a gyorsan változó világban az innovációnak, ▌az alkalmazkodóképességnek, ▌ valamint a sokszínőség kreatív kezelésének; miközben az innováció minden formája érvényesül, ideértve a társadalmi és vállalkozói innovációt is;

b)

a kulturális sokszínőség iránti nyitottság hangsúlyozása, amely a kultúrák közötti kommunikáció, valamint a mővészetek közötti, illetve iskolákkal és egyetemekkel való szorosabb együttmőködés elımozdításának eszköze;

c)

az esztétikai érzékenység, az érzelmi fejlıdés, a kreatív gondolkodásmód és az intuíció ösztönzése ▌minden gyermekben a fejlıdés legkorábbi szakaszaitól kezdve, ideértve az iskoláskort megelızı nevelést is;

d)

a kreativitásnak, az innovációnak és a vállalkozó szellemnek a személyes fejlıdésben és a gazdasági növekedésben és foglalkoztatottságban betöltött fontos szerepének tudatosítása; a vállalkozói gondolkodás támogatása az üzleti világgal való együttmőködésen keresztül, különösen a fiatalok körében;

e)

f)

g)

h)

a technológiai innovációt elımozdító, alapvetı és elırehaladott matematikai, tudományos és technológiai képességek oktatásának támogatása; a változással szembeni nyitottság, a kreativitás és a problémamegoldás mint az innovációt elımozdító készségek támogatása, melyeket számos szakmai és társadalmi összefüggésben hasznosítani lehet; az önkifejezés különbözı kreatív formáihoz való hozzáférés kiterjesztése, mind a formális oktatáson, mind pedig az informális és az önképzéssel kapcsolatos ifjúsági tevékenységeken keresztül; annak tudatosítása a munkaerıpiacon és azon kívül, hogy a gyors technológiai változások és a globális integráció korában a kreativitás, a tudás és a rugalmasság fontos a sikeres és kiteljesedett élet szempontjából; az embereket képessé kell tenni szakmai elıremeneteli lehetıségeik javítására minden olyan területen, ahol a kreativitás és innovációs képesség fontos szerepet játszik;

▌ i)

22 /PE 413.723

HU

a dizájnnak mint az innovációhoz nagyban hozzájáruló kreatív tevékenységnek az elımozdítása, valamint az innovációmenedzsmenthez és a

dizájnmenedzsmenthez kapcsolódó készségek támogatása, ideértve a szellemi tulajdon védelmével kapcsolatos alapvetı ismereteket is; ▌ j)

a kreativitás és innovációs készség képzésekkel történı fejlesztése magán- és állami szervezetekben képzéseken keresztül, valamint ezek a szervezetek bátorítása arra, hogy nagyobb mértékben támaszkodjanak alkalmazottak és az ügyfelek kreatív képességeire. ▌ 3. cikk Az intézkedések tartalma

A 2. cikkben kitőzött célok eléréséhez szükséges intézkedések a kreativitás és innováció európai évének céljaihoz és témáihoz kapcsolódó, következı európai, országos, regionális és helyi szinten végzendı tevékenységekre terjednek ki: a)

konferenciák, rendezvények és egyéb kezdeményezések a kreativitás és innovációs képesség fontosságával kapcsolatos vitaindítás és figyelemfelkeltés céljából;

b)

tájékoztatási és promóciós kampányok a kulcsfontosságú üzenetek terjesztésére;

c)

a jó gyakorlatok azonosítása, valamint a kreativitás és innovációs képesség elımozdításáról szóló információk terjesztése;

d)

közösségi vagy országos szinten végzett kutatások és tanulmányok.

A Bizottság vagy a tagállamok a Közösség által a 6. cikk szerint társfinanszírozott tevékenységek mellett egyéb tevékenységeket is alkalmasnak tekinthetnek az európai év céljaihoz való hozzájáruláshoz, és megengedhetik az európai év nevének használatát e tevékenységek népszerősítése során, amennyiben azok valóban hozzájárulnak a 2. cikkben kitőzött célok eléréséhez. 4. cikk Együttmőködés a tagállamokkal Minden tagállam nemzeti koordinátort nevez ki, aki a tagállam kreativitás és innováció európai évében való részvétele megszervezéséért felelıs ▌. A koordinátor gondoskodik a kreativitás és innováció európai évével kapcsolatos fellépések nemzeti szintő összehangolásáról. 5. cikk Európai szintő koordináció A Bizottság üléseket hív össze a nemzeti koordinátorokkal, hogy a kreativitás és innováció európai évének végrehajtását európai szinten összehangolják, és információt cseréljenek az európai év nemzeti szintő végrehajtásáról. 6. cikk PE 413.723\ 23

HU

Finanszírozás Az európai év ▌ keretében zajló tevékenységek európai szintő társfinanszírozása összhangban van különösen az oktatás és képzés területén hatályos programok, éves vagy többéves prioritásaival és szabályaival. Adott esetben más területek – kultúra, tájékoztatás, vállalkozás, kohézió, vidékfejlesztés, kutatás és információs társadalom – programjai és politikái is támogathatják az európai évet. 7. cikk Hatálybalépés Ez a határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követı napon lép hatályba. 8. cikk Címzettek Ennek a határozatnak a tagállamok a címzettjei. Kelt Brüsszelben, ║.

Az Európai Parlament részérıl Az elnök

24 /PE 413.723

HU

a Tanács részérıl az elnök

P6_TA-PROV(2008)0418 Az Európai Közösségeknek, a Közösségek kiváltságairól és mentességeirıl szóló jegyzıkönyv rendelkezéseinek hatálya alá tartozó tisztviselıi és egyéb alkalmazottai kategóriáinak megállapítása * Az Európai Parlament 2008. szeptember 23-i jogalkotási állásfoglalása az Európai Közösségeknek a Közösségek kiváltságairól és mentességeirıl szóló jegyzıkönyv 12. cikke, 13. cikkének második bekezdése és 14. cikke rendelkezéseinek hatálya alá tartozó tisztviselıi és egyéb alkalmazottai kategóriáinak megállapításáról szóló 549/69/Euratom, ESZAK, EGK rendeletet módosító tanácsi rendeletre irányuló javaslatról (COM(2008)0305 – C6-0214/2008 – 2008/0102(CNS))

(Konzultációs eljárás) Az Európai Parlament, –

tekintettel a Bizottságnak a Tanácshoz intézett javaslatára (COM(2008)0305),

–

tekintettel az EK-Szerzıdés 291. cikkére,

–

tekintettel az Európai Közösségek kiváltságairól és mentességeirıl szóló jegyzıkönyv 16. cikkére, amely alapján a Tanács konzultált a Parlamenttel (C6-0214/2008),

–


–

tekintettel az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság jelentésére (A60339/2008),

1.

jóváhagyja a Bizottság javaslatát;

2.

felkéri a Tanácsot, hogy tájékoztassa a Parlamentet arról, ha a Parlament által jóváhagyott szövegtıl el kíván térni;

3.

felkéri a Tanácsot, hogy ismételten konzultáljon a Parlamenttel, ha lényegesen kívánja módosítani a Bizottság javaslatát;

4.

utasítja elnökét, hogy továbbítsa álláspontját a Tanácsnak és a Bizottságnak.

PE 413.723\ 25

HU

P6_TA-PROV(2008)0419 6/2008. számú költségvetés-módosítási tervezet - végrehajtó ügynökségek Az Európai Parlament 2008. szeptember 23-i állásfoglalása az Európai Unió 2008-as pénzügyi évre vonatkozó, 6/2008. számú költségvetés-módosítási tervezetérıl, III. szakasz - Bizottság (0000/2008 – C6-0000/2008 – 2008/2166(BUD))

Az Európai Parlament, –

tekintettel az EK-Szerzıdés 272. cikkére és az Euratom-Szerzıdés 177. cikkére,

–

tekintettel az Európai Közösségek általános költségvetésére alkalmazandó költségvetési rendeletrıl szóló, 2002. június 25-i 1605/2002/EK Euratom tanácsi rendeletre1, (a továbbiakban költségvetési rendelet) és különösen annak 37. és 38. cikkére,

–

tekintettel az Európai Unió 2008-as pénzügyi évre szóló általános költségvetésére, amelyet 2007. december 13-án fogadtak el véglegesen2,

–

tekintettel az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság közötti, a költségvetési fegyelemrıl és a pénzgazdálkodás hatékonyságáról és eredményességérıl szóló, 2006. május 17-i intézményközi megállapodásra3,

–

tekintettel az Európai Unió 2008-as pénzügyi évre vonatkozó 6/2008. számú elızetes költségvetés-módosítási tervezetére, amelyet a Bizottság 2008. július 1-én terjesztett elı (COM(2008)0429),

–

tekintettel a 6/2008. számú költségvetés-módosítási tervezetre, amelyet a Tanács 2008. szeptember 15-án fogadott el (12984/2008 - C6-0317/2008),

–

tekintettel eljárási szabályzata 69. cikkére és IV. mellékletére,

–

tekintettel a Költségvetési Bizottság jelentésére (A6-0353/2008),

A.

mivel a 2008-as általános költségvetésre vonatkozó 6. sz. költségvetés-módosítási tervezet az alábbi elemeket tartalmazza: –

1 2 3

HL L 248., 2002.9.16., 1.o. HL L 71., 2008.3.14., 1. o. HL C 139., 2006.6.14., 1. o.

26 /PE 413.723

HU

a szükséges költségvetési kiigazításokat (létszámterv), amelyek a következı három végrehajtó ügynökség feladatkörének kiterjesztésébıl következnek: Oktatási, Audiovizuális és Kulturális Végrehajtó Ügynökség (EACEA), Közegészségügyi Program Végrehajtó Ügynöksége (PHEA) és a Transzeurópai Közlekedési Hálózatok Végrehajtó Ügynöksége (TEN-T EA),

–

a szükséges költségvetési struktúra megteremtését az Üzemanyagcella- és Hidrogéntechnológiai Közös Vállalkozás (FCH JU) befogadására, és a kapcsolódó költségvetési igények kiutalását;

–

a kötelezettségvállalási elıirányzatok 2 200 000 eurós növelését az új EUROJUST épület költségei egy részének fedezése érdekében;

–

a kötelezettségvállalási elıirányzatok 3 900 000 eurós növelése a Versenyképességi és innovációs keretprogram (CIP) - Vállalkozói kezdeményezés és innováció céljaira,

B.

mivel a 6/2008. számú költségvetés-módosítási tervezet célja ezen költségvetési kiigazításoknak az elıírások szerinti belefoglalása a 2008. évi költségvetésbe,

1.

emlékeztet, hogy a közös vállalkozások elıirányzatait az illetı program mőködési költségvetésébıl fizetik;

2.

megjegyzi, hogy a költségvetési rendelet 179. cikkének (3) bekezdése értelmében az Európai Parlamentnek – mint a költségvetési hatóság részének – tájékoztatást kellett volna kapnia az EUROJUST új épületének bérleti költségeirıl, mivel ez jelentıs pénzügyi hatással van a költségvetésre;

3.

elvárja, hogy a jövıben a Bizottság tájékoztassa megfelelıen, ha további igény merülne fel épületekre, hogy a költségvetési rendelet 179. cikke (3) bekezdésének értelmében véleményt adhasson ki.

4.

módosítás nélkül elfogadja a 6/2008. sz. költségvetés-módosítási tervezetet;

5.

utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak és a Bizottságnak.

PE 413.723\ 27

HU

P6_TA-PROV(2008)0420 A fejlesztésfinanszírozásról szóló 2002-es monterreyi konferencia nyomon követése Az Európai Parlament 2008. szeptember 23-i állásfoglalása a 2002-ben Monterreyben megrendezett fejlesztésfinanszírozási konferencia nyomon követésérıl (2008/2050(INI))


tekintettel az Egyesült Nemzetek (ENSZ) 2002. március 18–22-én Monterreyben, Mexikóban megrendezett nemzetközi fejlesztésfinanszírozási konferenciáján (monterreyi konferencia) elfogadott monterreyi konszenzusra,

–

tekintettel a tagállamok által a 2002. március 14-i barcelonai Európai Tanácson vállalt kötelezettségekre (barcelonai kötelezettségvállalások),

–

tekintettel a fejlesztési segélyek finanszírozásáról szóló, 2002. április 25-i állásfoglalására1,

–

tekintettel a fejlesztési segélyek finanszírozásáról szóló, 2002. február 7-i állásfoglalására2,

–

tekintettel a Tanács és a tagállamok kormányainak a Tanács keretében ülésezı képviselıi, az Európai Parlament és a Bizottság által 2005. december 20-án aláírt, az Európai Unió fejlesztési politikájáról szóló, „Európai konszenzus” címő együttes nyilatkozatára3,

–

tekintettel a Bizottság „Az EU mint világszintő partner a fejlesztésért - A millenniumi fejlesztési célok elérése felé vezetı fejlıdés felgyorsítása” címő, 2008. április 9-i közleményére (COM(2008)0177),

–

tekintettel a Bizottság 2007. április 4-i, „Európa megtartja ígéreteit a fejlesztésfinanszírozás terén” címő, 2007. április 4-i közleményére (COM(2007)0164),

–

tekintettel a Bizottság „Fejlesztés-finanszírozás és támogatás-hatékonyság – Az EUsegélyek növelésének kihívásai a 2006–2010 években” címő, 2006. március 2-i közleményére (COM(2006)0085),

–

tekintettel a Bizottság „A millenniumi fejlesztési célok megvalósítása érdekében tett elırelépések felgyorsítása – A fejlesztés finanszírozása és a támogatás hatékonysága” címő, 2005. április 12-i közleményére (COM(2005)0133),

–

tekintettel a Bizottság „A monterreyi konszenzus átültetése a gyakorlatba: az Európai Unió hozzájárulása” címő, 2004. március 5-i közleményére (COM(2004)0150),

1 2 3

HL C 131. E, 2003.6.5., 164.o. HL C 284. E, 2002.11.21., 315. o. HL C 46., 2006.2.24., 1. o.

28 /PE 413.723

HU

–

tekintettel az Európai Tanácsnak a nemzetközi fejlesztésfinanszírozási konferenciáról (Monterrey, Mexikó, 2002. március 18-22.) szóló 2002. március 14-i következtetéseire,

–

tekintettel az ENSZ 2000. szeptember 6–8. között New Yorkban megrendezett millenniumi csúcstalálkozóján elfogadott millenniumi fejlesztési célokra, amelyeket a késıbbi ENSZ-konferenciákon, nevezetesen a monterreyi konferencián megerısítettek,

–

tekintettel a 2001. június 15–16-i göteborgi Európai Tanácson tett azon kötelezettségvállalásra, amely szerint a tagállamok hivatalos fejlesztéstámogatásának el kell érnie a bruttó nemzeti jövedelem (GNI) ENSZ-célkitőzésként megszabott 0,7%át,

–

tekintettel a Bizottság „EU-segély: Többet, gyorsabban, eredményesebben” címő, 2006. március 2-i közleményére (COM(2006)0087),

–

tekintettel a támogatáshatékonyságról szóló 2005. évi párizsi nyilatkozat nyomon követésérıl szóló, 2008. május 22-i állásfoglalására1,

–


–

tekintettel a Fejlesztési Bizottság jelentésére és a Költségvetési Bizottság véleményére (A6-0310/2008),

A.

mivel a történelem során az ENSZ már másodszor szervez nemzetközi konferenciát a fejlesztésfinanszírozásról, ezúttal 2008. november 29. és december 2. között Dohában, azzal a céllal, hogy az állam- és kormányfıket és a fejlesztési miniszterek mellett a pénzügyminisztereket, valamint a nemzetközi pénzügyi szervezetek, a magánszférához tartozó bankok és vállalkozások, valamint a civil társadalom képviselıit összehívva megvizsgálják a monterreyi konferencia óta tett elırelépéseket,

B.

mivel a millenniumi fejlesztési célok elérése érdekében nagymértékben megnövelt finanszírozásra van szükség,

C.

mivel a fejlesztésfinanszírozást úgy kell meghatározni, mint a világ fejlesztési szükségleteire és a globális bizonytalanságokra adott válaszok leginkább költséghatékony módját,

D.

mivel minden eddiginél égetıbb szükség van megfelelıen kiszámítható és fenntartható pénzügyi erıforrásokra, tekintettel különösen az éghajlatváltozás és annak következményei – beleértve a természeti katasztrófákat és a fejlıdı országok különös sérülékenységét – által okozott kihívásra,

E.

mivel az EU a világ legnagyobb segélynyújtója, a nemzetközi pénzügyi intézmények egyik fı részvényese és a fejlıdı országok legfontosabb kereskedelmi partnere,

F.

mivel az EU vállalta, hogy egy világosan megszabott és kötelezı érvényő idıkereten belül 2010-ig eléri a GNI 0,56%-ának, 2015-re pedig a GNI 0,7%-ának megfelelı célkitőzést,

1

Elfogadott szövegek, P6_TA(2008)0237 PE 413.723\ 29

HU

G.

mivel, ha a tagállamok hivatalos fejlesztéstámogatásának szintjei a jelenlegi tendenciáknak megfelelıen alakulnak, akkor egyes tagállamok 2010-re nem fogják teljesíteni a GNI 0,51%-ának (az EU 15, azaz a 2004-es bıvítés elıtti EU-t alkotó tagállamok esetében), illetve a GNI 0,17%-nak (az EU 12, azaz az EU-hoz 2004. május 1-jén és 2007. január 1-jén csatlakozott tagállamok esetében) megfelelı kötelezettségvállalásukat,

H.

mivel az Afrikának nyújtott programozható segély egyre növekszik, annak ellenére, hogy a hivatalos fejlesztéstámogatás 2007-ben általában véve csökkent,

I.

mivel a közelmúltban jelentıs új fejlesztési kihívások merültek fel, beleértve az éghajlatváltozást, az árupiacok és különösen az élelmiszer- és az olajpiac strukturális változásait és a dél-dél együttmőködés fontos új trendjeit, köztük az afrikai infrastruktúra számára nyújtott kínai támogatást és a Brazil Fejlesztési Bank (BNDES) által Latin-Amerikában végzett hitelezési tevékenységeket,

J.

mivel számos fejlıdı országban a pénzügyi szolgáltatások – számos tényezı eredményeként, ideértve a szolgáltatásnyújtásra vonatkozó korlátozásokat, a jogbiztonság és a tulajdonjogok hiányát – nem eléggé fejlettek,

1.

megerısíti a szegénység felszámolása, a fenntartható fejlıdés és a millenniumi fejlesztési célok megvalósítása melletti elkötelezettségét, mint a társadalmi igazságosság és jobb életminıség megteremtésének egyedüli módját a világszerte súlyos szegénységben élı (a definíció szerint kevesebb, mint egy dolláros napi jövedelemmel rendelkezı) körülbelül egymilliárd ember számára;

2.

felkéri a tagállamokat, hogy egyértelmően válasszák szét a fejlesztésre és a külpolitikai érdekekre fordított kiadásaikat, és e tekintetben hangsúlyozza, hogy a hivatalos fejlesztéstámogatásnak (ODA) összhangban kell lennie a Gazdasági Együttmőködési és Fejlesztési Szervezet Fejlesztési Segítségnyújtási Bizottsága (OECD/DAC) által megállapított hivatalos fejlesztéstámogatási kritériumokkal, továbbá az ODA feltételhez kötöttségének feloldásával kapcsolatos OECD/DAC-ajánlásokkal;

3.

hangsúlyozza, hogy az EU-nak mindenképpen a legmagasabb szintő koordinációt kell célul kitőznie az egyéb közösségi politikákkal (környezetvédelem, migráció, emberi jogok, mezıgazdaság stb.) való koherencia biztosítása, valamint a munka megkettızésének és a fellépések közötti ellentmondások elkerülése érdekében;

4.

emlékeztet arra, hogy a fejlıdı országokban az élelmiszerárak növekedésével járó drámai következmények kezelésére irányuló azonnali és szükséges uniós intézkedéseket nem a monterreyi konszenzus által elıírt pénzügyi erıfeszítések részeként kell értelmezni és kivitelezni; ezért várakozással tekint a Bizottság konkrét javaslatára a szükséghelyzeti alapok felhasználására vonatkozóan;

5.

hangsúlyozza, hogy az egyes partnerországokban tapasztalható kiterjedt és aránytalan adminisztratív teher csökkenti a fejlesztési segély hatékonyságát; tart attól, hogy ez a teher veszélyezteti a millenniumi fejlesztési célok elérését;

6.

megjegyzi, hogy az Európai Uniónak még meg kell találnia a helyes egyensúlyt a fejlesztési segélyekkel kapcsolatos két ellentétes megközelítés között: egyrészrıl a partnerországokra kell bízni az alapok megfelelı elosztását, és segíteni kell

30 /PE 413.723

HU

igazgatásaikat az alapok felhasználásához szükséges megfelelı eszközök kifejlesztésében; másrészrıl a visszaélések vagy a nem hatékony elosztás megakadályozása érdekében meg kell határozni a fejlesztési segélyek felhasználási céljait; Az ODA volumene 7.

rámutat arra, hogy az EU az összes ODA majdnem 60%-ával a világ vezetı adományozója a hivatalos fejlesztéstámogatás terén, és üdvözli azt a tényt, hogy az EU globális hivatalos fejlesztéstámogatásból való részesedése növekedett az elmúlt években; mindazonáltal felkéri a Bizottságot, hogy a monterreyi konszenzus összes európai adományozó általi nyomon követésének ellenırzése céljából szolgáltasson egyértelmő és átlátható adatokat arról, hogy az uniós költségvetés mekkora hányadát fordítják uniós fejlesztéstámogatásra; sajnálkozását fejezi ki továbbá amiatt, hogy az EU fejlıdı országok részére nyújtott anyagi hozzájárulásának szintje észrevétlen marad, és felkéri a Bizottságot megfelelı és célzott kommunikációs és információs eszközök kifejlesztésére az uniós fejlesztéstámogatás láthatóságának növelése érdekében;

8.

üdvözli azt a tényt, hogy az EU 2006-ra uniós átlagban teljesítette a GNI 0,39%-ának megfelelı kötelezı erejő ODA célkitőzését, de megjegyzi, hogy az EU által nyújtott támogatás a 2006-os 47,7 milliárd euróról (az EU együttes GNI-jának 0,41%-a) 2007ben aggasztó módon 46,1 milliárd euróra csökkent (az EU együttes GNI-jának 0,38%a), és felkéri a tagállamokat, hogy emeljék meg hivatalos fejlesztéstámogatásuk volumenét, annak érdekében, hogy 2010-ben elérjék a GNI 0,56%-ának megfelelı megígért célkitőzésüket;

9.

ragaszkodik ahhoz, hogy a tagállamok beszámolóiban szereplı ODA többé ne csökkenjen; rámutat arra, hogy ha folytatódik a jelenlegi tendencia, az EU 75 milliárd euróval kevesebbet adományoz a 2005–2010 közötti idıszakra ígértnél;

10.

komoly aggályát fejezi ki amiatt, hogy a tagállamok többsége (27-bıl 18, különösen Lettország, Olaszország, Portugália, Görögország és a Cseh Köztársaság) képtelen volt növelni hivatalos fejlesztéstámogatásának mértékét 2006 és 2007 között, és hogy emellett még számos országban, például Belgiumban, Franciaországban és az Egyesült Királyságban drámai, több mint 10%-os mértékő csökkenés is mutatkozott; felkéri a tagállamokat, hogy kötelezettségvállalásuknak megfelelıen teljesítsék hivatalos fejlesztéstámogatási volumenüket; elégedetten állapítja meg, hogy egyes tagállamok (Dánia, Írország, Luxemburg, Spanyolország, Svédország és Hollandia) biztosan elérik 2010-es ODA célkitőzésüket, és bízik abban, hogy ezek a tagállamok fenn fogják tartani hivatalos fejlesztéstámogatásuk magas szintjét;

11.

üdvözli a Bizottság avval kapcsolatos szilárd álláspontját, hogy a tagállamoktól származó fejlesztési támogatásnak mind a mennyiségi, mind a minıségi oldalára koncentrálni kell, és erıteljesen támogatja a Bizottság figyelmeztetését a tagállamok anyagi felajánlásai teljesítésének elmaradása esetén várható súlyosan hátrányos következményekkel kapcsolatban; felhívja a Bizottságot, hogy vesse latba tekintélyét és szakértelmét más magán- és közadományozók meggyızése érdekében, hogy azok teljesítsék anyagi felajánlásaikat;

12.

komoly aggodalmának ad hangot amiatt, hogy egyes tagállamok késıbbre ütemezik PE 413.723\ 31

HU

hivatalos fejlesztéstámogatásaik növelését, ami a fejlıdı országok esetében több mint 17 milliárd eurós nettó veszteséghez vezet; 13.

üdvözli egyes tagállamok azon megközelítését, hogy kötelezı erejő, több évre szóló ütemtervet dolgozzanak ki annak érdekében, hogy a hivatalos fejlesztéstámogatások szintjeinek a megemelésével 2015-re elérjék az ENSZ által megszabott 0,7%-os célkitőzést; kéri azon tagállamokat, amelyek ezt még nem tették meg, hogy a lehetı leghamarabb tegyék közzé több évre szóló ütemtervüket; hangsúlyozza, hogy a tagállamoknak ezeket a fent említett, Dohában tartandó nemzetközi fejlesztésfinanszírozási konferencia elıtt el kell fogadniuk, és teljesíteniük kell kötelezettségvállalásaikat;

14.

megállapítja, hogy a beszámolókban szereplı támogatások szintjének 2007-es csökkenése egyes esetekben a 2006-os számadatoknak az adósságkönnyítések következtében bekövetkezett mesterséges felfutására vezethetı vissza; felhívja a tagállamokat, hogy fenntartható módon úgy emeljék meg hivatalos fejlesztéstámogatásuk szintjét, hogy számadataikra összpontosítanak, az adósságkönnyítések adatainak elkülönítésével;

15.

teljesen elfogadhatatlannak tartja a fokozott pénzügyi támogatások vonatkozásában elhangzó gyakori ígéretek és a ténylegesen kifizetett, számottevıen alacsonyabb összegek között fennálló eltérést, és aggasztja, hogy egyes tagállamok a segélyezés tekintetében kimerültnek mutatkoznak;

16.

hangsúlyozza, hogy a partnerkormányokkal, a nemzeti parlamentekkel és a civil társadalmi szervezetekkel folytatott konzultáció elengedhetetlen az ODA mértékére és rendeltetésére vonatkozó döntések meghozatalakor;

A pénzáramlás gyorsasága, rugalmassága, elıreláthatósága és fenntarthatósága 17.

hangsúlyozza, hogy a segítséget idıben kell nyújtani, és elégedetlenségét fejezi ki amiatt, hogy a segítségnyújtás folyamatai gyakran indokolatlan késedelmet szenvednek;

18.

hangsúlyozza annak szükségességét, hogy a változó körülményekre, így például az emelkedı élelmiszerárakra adott válaszként fontolóra vegyék az együttmőködési segélyek rugalmas folyósítását, az elırelátható támogatás szükségességével együtt, annak érdekében, hogy lehetıvé tegyék a partnerországok számára a tervezést a fenntartható fejlesztés, az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás és annak hatásainak csökkentése céljából;

19.

határozottan felhív a felelısségteljes hitelezés és finanszírozás alapelveinek egyértelmő tiszteletben tartására, hogy az Equator-elveket követve és azokkal összhangban a gazdasági és környezeti fejlesztés tekintetében fenntarthatóvá tegyék a hitelezést és a finanszírozási mőveleteket; felkéri a Bizottságot, hogy vegyen részt ezeknek az elveknek a megszilárdításában, és szorgalmazzon kötelezı érvényő intézkedéseket a nemzetközi fórumokon, hogy ezeket az elveket olyan módon ültessék át a gyakorlatba, hogy azoknak a hatóköre kiterjedjen a köz- és a magánszféra új fejlesztési szereplıire is;

Adósság és tıkemenekülés 32 /PE 413.723

HU

20.

teljes mértékben támogatja a fejlıdı országok arra irányuló erıfeszítéseit, hogy adósságaikat hosszú távon fenntartható keretek között tartsák, és végrehajtsák a nagyon súlyosan eladósodott szegény országokra irányuló, a millenniumi fejlesztési célok teljesítése szempontjából kulcsfontosságú kezdeményezést; sajnálatát fejezi azonban ki amiatt, hogy az adósságenyhítési tervek számos országot kizárnak, amelyek számára az adósság továbbra is a millenniumi fejlesztési célok teljesítésének akadálya marad; hangsúlyozza a nemzetközi intézkedések korlátozásának a súlyosan eladósodott szegény országokra vonatkozó kezdeményezés körébe nem tartozó néhány országra való kiterjesztésérıl folytatandó mielıbbi nemzetközi vita szükségességét;

21.

felhívja a Bizottságot, hogy foglalkozzon a „tisztességtelen célokra felvett”vagy törvénytelen adósságok kérdésével, vagyis a felelıtlen, önzı érdekbıl történı, gondatlan vagy tisztességtelen kölcsönzés miatti adósságok kérdésével és a felelıs finanszírozás elveivel az adósságenyhítésrıl zajló két- és többoldalú tárgyalásokon; üdvözli a Bizottságnak a kereskedelmi hitelezık és a keselyőalapok visszafizetésre vonatkozó jogainak bírósági eljárás esetében történı korlátozására irányuló cselekvési felhívását;

22.

felhívja az összes tagállamot, hogy tartsák tiszteletben az adósságfenntarthatósági keretrendszert, és szorgalmazzák annak olyan irányú fejlesztését, amely figyelembe veszi az országok belsı adósságát és pénzügyi követelményeit; felhívja valamennyi tagállamot, hogy ismerjék el, hogy a hitelezı felelıssége nem pusztán a fenntarthatósági keretrendszer betartására terjed ki, hanem a következıket is magában foglalja: −

a hitelfelvevı országok külsı sokkhatásokkal szembeni veszélyeztetettségének figyelembevétele, ilyen esetekben a visszafizetés felfüggesztése vagy könnyítése lehetıségének biztosítása;

−

átláthatósági követelmények szerepeltetése a hitelmegállapodásokban mindkét fél tekintetében;

−

fokozottabb elıvigyázatosság annak biztosítása érdekében, hogy a hitelezés ne járuljon hozzá az emberi jogok megsértéséhez vagy a korrupció növekedéséhez;

23.

Sürgeti az EU-t, hogy támogassa azon nemzetközi erıfeszítéseket, amelyek célja egyfajta nemzetközi csıdeljárás vagy tisztességes és átlátható választott bírósági eljárás végrehajtása az esetleges jövıbeli adósságválságok hatékony és méltányos kezelése érdekében;

24.

sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy a Bizottság nem helyez nagyobb hangsúlyt a belsı erıforrások mobilizálására a fejlesztés finanszírozása érdekében, mivel ezek a fejlıdı országok nagyobb mértékő autonómiájának forrásai; sürgeti a tagállamokat, hogy teljes körően vegyenek részt a nyersanyag-kitermelı iparágak átláthatóságára vonatkozó kezdeményezésben (EITI), és szólítsanak fel annak megerısítésére; felhívja a Bizottságot, hogy kérje fel a Nemzetközi Számviteli Standard Testületet (IASB), hogy e nemzetközi számviteli standardok között szerepeltessen országonkénti beszámolási kötelezettséget a multinacionális vállalatok tevékenységeirıl, minden ágazatra kiterjedıen;

25.

sajnálja, hogy a támogatás hatékonyságáról szóló bizottsági közleménycsomag PE 413.723\ 33

HU

(COM(2008)0177) nem tesz említést a tıkemenekülésrıl, mint a fejlıdı országok gazdaságát veszélyeztetı kockázati tényezırıl; rámutat arra, hogy a tıkemenekülés komoly károkat okoz a fejlıdı országok fenntartható gazdasági rendszereinek fejlıdésében, és rámutat arra, hogy az adókijátszás a fejlıdı országoknak minden évben többe kerül, mint amekkora bevételhez a hivatalos fejlesztéstámogatásból jutnak; felkéri a Bizottságot, hogy a monterreyi konszenzus követelményeinek megfelelıen foglalja bele politikájába a tıkemenekülést megakadályozó intézkedéseket, ezen belül a tıkemenekülés okainak ıszinte elemzését, az adóparadicsomok megszüntetése érdekében, amelyek közül több is az EU-ban található, illetve a tagállamokkal szoros kapcsolatban mőködik; 26.

megállapítja különösen, hogy a Világbank szerint az említett tıkemenekülés illegális összetevıje évente 1 000–1 600 milliárd dollár, amelynek fele a fejlıdı országokból érkezik; támogatja a lopott vagyonok befagyasztására és visszaadására irányuló nemzetközi erıfeszítéseket, és kéri azokat a tagállamokat, amelyek ezt eddig elmulasztották, hogy ratifikálják az ENSZ korrupció elleni egyezményét; helyteleníti, hogy nem kerül sor hasonló erıfeszítésekre az adóelkerülés elleni küzdelemben, és felszólítja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy mozdítsák elı az adóinformációk automatikus cseréje elvének globális elterjesztését, kérjék az adóelkerülésrıl szóló, jelenleg az ENSZ Gazdasági és Szociális Tanácsának (ECOSOC) szövegezése alatt álló magatartási kódex csatolását a dohai nyilatkozathoz, illetve támogassák az OECD mellett az ENSZ nemzetközi adóügyi együttmőködési szakértıi bizottságának az adóelkerülés elleni nemzetközi küzdelem irányítása érdekében kiegészítı forrásokkal is ellátott, valódi kormányközi testületté való átalakítását;

Innovatív finanszírozási mechanizmusok 27.

üdvözli a tagállamok által az innovatív finanszírozási mechanizmusokról elıterjesztett javaslatokat, és felhívja a Bizottságot, hogy vizsgálja meg ezeket a könnyő gyakorlati megvalósítás, a fenntarthatóság, az addicionalitás, a tranzakcióköltségek és a hatékonyság mércéjéhez viszonyítva; olyan finanszírozási mechanizmusokat és eszközöket szorgalmaz, amelyek új finanszírozást nyújtanak, és nem kockáztatják a jövıbeli finanszírozás áramlását;

28.

olyan pénzügyi mechanizmusokat és eszközöket szorgalmaz, amelyek a monterreyi konszenzus megállapításaival összhangban megteremtik a magánpénzek bevonásának eszközeit, és hitelgaranciákat vezetnek be;

29.

felkéri a Bizottságot, hogy nagymértékben növelje a fejlıdı országokban az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodást és az annak enyhítését szolgáló intézkedések – különösen az éghajlatváltozás elleni globális szövetség – finanszírozását; hangsúlyozza a jelenlegi hivatalos fejlesztéstámogatási pénzmozgásokon túlmenı finanszírozás sürgetı szükségességét, mivel a hivatalos fejlesztéstámogatás önmagában nem képes megfelelı támogatást adni az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodással és az enyhítéssel kapcsolatos intézkedésekre a fejlıdı országokban; hangsúlyozza, hogy e célból innovatív finanszírozási mechanizmusokat kell sürgısen kialakítani, például a légi közlekedésre és az olajkereskedelemre kivetett adókat, valamint az EU kibocsátás-kereskedelmi rendszer (EU ETS) aukciós bevételeinek elkülönítését;

30.

üdvözli a Bizottságnak a globális éghajlat-finanszírozási mechanizmus létrehozására

34 /PE 413.723

HU

irányuló javaslatát, amelynek alapja az, hogy a támogatást a fejlıdı országokban elsıdlegesen az enyhítés és az alkalmazkodás finanszírozására fordítsák; felhívja a tagállamokat és a Bizottságot, hogy tegyenek jelentıs pénzügyi kötelezettségvállalásokat a javaslat sürgıs végrehajtása érdekében; 31.

felhívja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy az EU ETS-bıl befolyó jövıbeli aukciós bevételeknek legalább 25%-át a fejlıdı országokban az éghajlat-változáshoz való alkalmazkodással és annak hatásainak enyhítésével kapcsolatos intézkedések finanszírozására különítsenek el;

32.

felhívja a Bizottságot, hogy javítsa a kisvállalkozók és mezıgazdasági kistermelık finanszírozáshoz való hozzáférését, hogy ezáltal fokozza az élelmiszer-termelést, és fenntartható megoldást nyújtson az élelmiszerválságra;

33.

felhívja az Európai Beruházási Bankot (EBB), hogy vizsgálja meg egy garanciaalap azonnali létrehozásának lehetıségeit a szegényebb fejlıdı országokban a helyi élelmiszer-termelık igényeire szorosan reagáló mikrohitel- és kockázatfedezeti rendszerek támogatására;

34.

üdvözli egy többadományozós nemi alap létrehozására irányuló javaslatot, amelyet az ENSZ indított útjára, és amelyet az ENSZ nıket célzó fejlesztési alapja (UNIFEM) kezel majd, a fejlıdı országokban a nemi egyenlıségi szakpolitikák elımozdítása és finanszírozása céljából; felhívja a Tanácsot és a Bizottságot, hogy vizsgálják meg és támogassák ezt a nemzetközi kezdeményezést;

35.

felhív a pénzügyi szolgáltatások fejlesztésének ösztönzésére irányuló erıfeszítések megkettızésére, tekintettel arra, hogy a bankszektor képes a fejlesztés helyi finanszírozását elımozdítani, és emellett egy stabil pénzügyi szolgáltatási szektor a legjobb módja a tıkemenekülés elleni küzdelemnek;

36.

felhív minden érintettet, hogy teljes mértékben értékelje a természeti erıforrásokból származó bevételek hatalmas potenciálját; e tekintetben elengedhetetlennek tartja a nyersanyag-kitermelı iparágak átláthatóságát; úgy ítéli meg, hogy bár az EITI és a kimberleyi folyamat megfelelı irányba halad, jóval többet kell még tenni a nyersanyag-kitermelı iparágak és bevételeik átlátható irányításának ösztönzése érdekében;

A nemzetközi rendszerek reformja 37.

felkéri a Tanácsot és a Bizottságot, hogy a 2008–2009. évi félidıs értékelés során foglalja bele az Európai Fejlesztési Alapot az EU költségvetésébe, és hogy fokozza az EU fejlesztéspolitikája és költségvetése egyik fontos elemének demokratikus legitimitását;

38.

tudomásul veszi a fejlıdı országoknak a Nemzetközi Valutaalapon (IMF) belüli jobb képviselete érdekében 2008 áprilisában tett elsı lépést; sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy az IMF-nél továbbra is vagyonalapú súlyozás érvényesül a szavazati jogok elosztásában; felhívja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy nyilvánítsák ki a kétszeres többség elvén (érintettek/államok) alapuló döntéshozatali rendszer iránti érdeküket a nemzetközi pénzügyi stabilitásért felelıs intézményen, az IMF-en belül;

PE 413.723\ 35

HU

39.

felkéri a Bizottságot és a tagállamokat, hogy tekintsék a Dohában megrendezendı, a fejlesztésfinanszírozásról szóló nemzetközi nyomonkövetési konferenciát jó alkalomnak arra, hogy bemutassák a millenniumi fejlesztési célok fenntartható megközelítés keretében történı teljesítését célzó fejlesztésre vonatkozó uniós álláspontot;

40.

felhívja a tagállamokat, hogy végezzék el a Világbank gyors és ambiciózus reformját, hogy a világbanki programok által legközvetlenebbül érintettek jobb képviselethez jussanak; o o

41.

utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak, a Bizottságnak, az ENSZ fıtitkárának és a Kereskedelmi Világszervezet vezetıinek, az IMF-nek, a Világbank Csoportnak és az ENSZ ECOSOC-nak.

36 /PE 413.723

HU

o

P6_TA-PROV(2008)0421 Belsı piaci eredménytábla Az Európai Parlament 2008. szeptember 23-i állásfoglalása a belsı piaci eredménytábláról (2008/2056(INI))


tekintettel a belsı piaci eredménytábla 2008. február 14-i 16a. számú kiadására (SEC(2008)0076),

–

tekintettel 2007. szeptember 4-i állásfoglalására az Egységes Piaci Szemlérıl: az akadályok és elégtelenségek kiküszöbölése jobb végrehajtás és alkalmazás révén1,

–

tekintettel a Bizottságnak az „Egységes piac a 21. századi Európa számára” címő, 2007. november 20-i közleményére (COM(2007)0724),

−

tekintettel a jogalkotás minıségének javításáról szóló intézményközi megállapodásra2;

−

tekintettel a Bizottságnak „Az Európai Unión belüli jobb szabályozás második stratégiai felülvizsgálata” címő, 2008. január 30-i közleményére (COM(2008)0032),

−

tekintettel a brüsszeli Európai Tanács 2007. március 8-i és 9-i elnökségi következtetéseire, amelyek jóváhagyták az Európai Unióban az adminisztratív terhek csökkentésére irányuló cselekvési programot, 25%-os csökkentést állapítottak meg az adminisztratív terhek vonatkozásában, és felhívták a tagállamokat, hogy nemzeti szinten is hasonló célkitőzéseket állapítsanak meg,

–

tekintettel a Bizottságnak „Új módszerek alkalmazása a termékek, piacok és az ágazatok monitoringja terén: az elsı ágazati vizsgálat eredményei – kísérıdokumentum a Bizottságnak az 'Egységes piac a XXI. századi Európa számára' címő közleményéhez” címő, 2007. november 20-i bizottsági személyzeti munkadokumentumra (SEC(2007)1517),

–

tekintettel a „Modernizált egységes piaci politika instrumentumai – kísérıdokumentum a Bizottságnak az „Egységes piac a XXI. századi Európa számára” címő közleményhez” címő, 2007. november 20-i bizottsági személyzeti munkadokumentumra (SEC(2007)1518),

–

tekintettel a Bizottságnak „Az egységes piac fogyasztói eredményeinek monitorozása: a fogyasztói piacok eredménytáblája” címő, 2008. január 29-i közleményére (COM(2008)0031),

–

tekintettel a Tanácsnak a XXI. századi Európa számára való egységes piacról szóló, 2008. február 25-i következtetéseire (Versenyképesség - belsı piac, ipar és kutatás),

1 2

HL C 187. E, 2008.7.24., 80. o. HL C 321., 2003.12.31., 1. o. PE 413.723\ 37

HU

–

tekintettel az eljárási szabályzat 45. cikkére,

–

tekintettel a Belsı Piaci és Fogyasztóvédelmi Bizottság jelentésére (A6-0272/2008),

A.

mivel üdvözli a belsı piaci eredménytábla közzétételét, amely segítséget nyújt az átültetésben tapasztalható elmaradás mérséklésében,

B.

mivel valamennyi tagállam jogi kötelezettsége, hogy az adott határidın belül nemzeti jogszabályaiba átültesse a belsı piacra vonatkozó összes irányelvet,

C.

mivel az eredménytábla célja elsıdlegesen az, hogy a tagállamokat ösztönözze az idıben történı átültetésre,

D.

mivel a jelenlegi 1,2%-os elmaradás az állam- és kormányfık 2007. évi megállapodásában szereplı 1%-os jövıbeli célérték alatt van,

E.

mivel a töredezettségi tényezı 8%, ami azt jelenti, hogy 124 irányelvet nem ültettek át legalább egy tagállamban,

F.

mivel az átültetés szintje tagállamonként változó,

G.

mivel az irányelv még a gyors és megfelelı átültetés ellenére sem mindig teljesen eredményes, kiváltképp azon esetekben, amikor a végrehajtás jogilag bizonytalan helyzeteket eredményez, amelyek következtében eljárásokra kerül sor az Európai Bíróság elıtt, és akadályozzák a belsı piac hatékony mőködését.

H.

mivel a folyamatban lévı jogsértési eljárások száma még mindig igen magas, és nagyszámú jogsértés kapcsolódik a hiányzó vagy helytelen átültetéshez,

I.

mivel tisztességtelen elıny származhat bizonyos irányelvek elkerülésébıl, az átültetés hiányából, vagy a nem megfelelı átültetésbıl;

J.

mivel a belsı piaci irányelvek átültetése kulcsfontosságú a lisszaboni menetrend, valamint a göteborgi fenntartható fejlıdési napirend eléréséhez;

K

mivel átlagosan 20 hónapnál is több idı telik el, mire egy jogsértési eljárás az Európai Bíróság elé kerül;

L

mivel egyes tagállamok nem tartják tiszteletben az Európai Bíróság jogsértési ügyekben hozott határozatait, ami tovább rontja a belsı piac mőködését;

M.

mivel a tagállamokban túl nagyok az adminisztrációs terhek, ami mind a nemzeti, mind a közösségi jogalkotás eredménye;

Végrehajtás – a belsı piac alapja 1.

hangsúlyozza, hogy a belsı piaci irányelvek idıben történı végrehajtása, helyes átültetése és helyes alkalmazása a belsı piac hatékony mőködésének elıfeltétele, és hatással van az EU-ban a versenyképességre, valamint a gazdasági és társadalmi egyensúlyra;

2.

hangsúlyozza a belsı piacért való nemzeti, regionális és helyi szintő felelısségvállalás

38 /PE 413.723

HU

fontosságát; kiemeli a Bizottság abban a tekintetben betöltött szerepét, hogy ennek érdekében a vonatkozó politikák kialakítása során partnerségeket hozzon létre; 3.

emlékeztet arra, hogy 2009-tıl az átültetési elmaradás tekintetében a célszámot 1%ban határozták meg; sürgeti a tagállamokat, hogy e célkitőzés elérése érdekében tegyenek intézkedéseket;

4.

sürgeti a különösen nagy elmaradással rendelkezı tagállamokat, hogy tegyenek azonnali intézkedéseket, valamint a Bizottságot, hogy a helyzet javítása céljából szorosabban mőködjön együtt velük; megjegyzi, hogy néhány tagállam bizonyította, hogy lehetséges az elmaradást jelentısen és gyorsan csökkenteni;

5.

emlékeztet arra, hogy a tagállamoknak és a Bizottságnak is sürgısen foglalkozniuk kell a magas töredezettségi tényezıvel;

6.

sajnálja, hogy a tagállamok az irányelvek nemzeti jogszabályokba történı átültetése során néha további követelményeket fogalmaznak meg; úgy véli, hogy a jogszabályok ilyen „megtoldása” akadályozza a belsı piac hatékony mőködését;

7.

fenntartja azt az álláspontot, hogy az erıs, nyitott és versengı belsı piac Európa globalizációs kihívásokra adott válaszának lényeges része azzal, hogy elımozdítja az európai ipar versenyképességét és megerısíti a külföldi befektetések ösztönzıit, valamint biztosítja a fogyasztók jogait Európában; a külsı dimenziót ezért a Bizottságnak figyelembe kell vennie, amikor új belsı piaci kezdeményezéseket fogad el;

8.

emlékeztet arra, hogy a nyílt és versenyképes belsı piac érdekében, a hamisítás és a kalózkodás ellen folytatott küzdelem fokozásához célzottabb és szigorúbb eszközök szükségesek;

9.

felhívja a tagállamokat, hogy meglévı iránymutatások és bevált gyakorlatok alkalmazásán keresztül sürgısen foglalkozzanak a belsı piaci irányelvek helyes átültetésével és végrehajtásával; sürgeti, hogy az elmaradás kezelésére fejlesszenek ki hatékonyabb eszközöket;

10.

felkéri a Bizottságot, hogy gyorsítsa fel a viták korai szakaszban történı lezárására irányuló folyamatot, és azonosítsa az európai polgárok számára legsúlyosabb következményekkel járó jogsértéseket; ösztönzi továbbá a Bizottságot, hogy az adott bőncselekmény részletes ismertetése érdekében készítsen összeállítást az Európai Bíróság elé tárt jogsértési eljárásokról;

11.

felhívja a tagállamokat, hogy az Európai Bíróság döntéseivel összhangban teljesítsék kötelezettségeiket;

Az eredménytábla, mint a politikai döntéshozatal eszközének kifejlesztése 12.

álláspontja az, hogy az eredménytáblának elsısorban az idıben történı és helyes átültetés ösztönzését kell szolgálnia, és az továbbfejleszthetı olyan eszközként, amely segíti a politikai döntéshozókat a gátak és akadályok azonosításában és annak kijelölésében, hogy hol van szükség új kezdeményezésekre; felhívja a Bizottságot, hogy, hogy bıvítse ki és mélyítse el az eredménytáblában szereplı információk és PE 413.723\ 39

HU

mutatók körét, többek között a minıség, a munkavállalók szociális körülményei, a környezetre gyakorolt hatások és az éghajlatváltozás tekintetében; 13.

felkéri a Bizottságot, hogy a polgárok és más érdekeltek hozzáférésének javítása érdekében a jövıbeni eredménytáblákhoz mellékeljen könnyen érthetı összefoglalót; ösztönzi az illetékes uniós és nemzeti szerveket, hogy az eredménytáblát tegyék közzé weboldalaikon, és törekedjenek jobban az eredménytábla médiabeli népszerősítésére;

14.

sajnálja, hogy az eredménytábla nem nyújt információkat arról, hogy mely irányelveket nem ültettek át; álláspontja az, hogy egyes irányelvek – például a belsı piaci szolgáltatásokról szóló, 2006. december 12-i 2006/123/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv – másoknál fontosabbak a belsı piac hatékony mőködése szempontjából; felhívja a Bizottságot olyan mutatók megfontolására, amelyek jobban tükrözik az irányelvek fontosságát a különbözı ágazatokhoz kapcsolódó ipar és a polgárok számára; fenntartja azt az álláspontját, hogy a Bizottság által elvégzett hatásvizsgálatok e célból jelentıséggel bírhatnak;

15.

emlékeztet, hogy a közösségi jogszabályok, valamint átültetésük elengedhetetlen jelentıséggel bírnak a belsı piac megfelelı mőködése szempontjából, és hogy a nem egyértelmő rendelkezésekhez és a másodlagos jog nem megfelelı átültetéséhez kapcsolódó az Európai Bíróság elıtt folyamatban lévı számos ügy is jelzi, hogy pontosabban kell megfogalmazni a közösségi jogszabályokat; ezért felhívja a Bizottságot, hogy vezessen be az eredménytáblába az Európai Bíróság elıtt folyamatban lévı ügyekre vonatkozó mutatókat, amelyek a másodlagos jog minıségére, illetve nem megfelelı végrehajtására vonatkoznak

16.

üdvözli a Bizottság azon szándékát, hogy szisztematikusabb megközelítést kíván bevezetni a kulcsfontosságú áruk és szolgáltatások piacai mőködésének monitoringjára annak érdekében, hogy fel lehessen tárni a piac kudarcait és elı lehessen mozdítani az eredményesebb politikai eszközöket; ennélfogva felhív arra, hogy több ágazatspecifikus és tagállam-specifikus információkat, valamint pontos információkat vegyenek fel az eredménytáblába; felhív olyan mutatók beépítésére is, amelyek a közbeszerzés határokon átnyúló vonatkozásaihoz kapcsolódnak;

17.

felkéri a Bizottságot, hogy biztosítsa a jogalkotás minıségének javításáról szóló intézményközi megállapodás (34) bekezdésével összhangban, hogy valamennyi irányelvre irányuló javaslata olyan konkrét rendelkezéseket tartalmazzon, amelyek a tagállamokat az adott jogszabály és az átültetésére vonatkozó intézkedések közötti kapcsolatokat ábrázoló táblázatok létrehozására, valamint e táblázatok Bizottság számára történı megküldésére kötelezik; e tekintetben sajnálja, hogy a záradék ellenzése vagy kötelezı erıvel nem bíró preambulumbekezdésként történı alkalmazása révén a tagállamok rontják az átláthatósággal kapcsolatos bizottsági és parlamenti erıfeszítések hatékonyságát;

18.

politikai prioritásnak tekinti a lisszaboni menetrend és a göteborgi fenntartható fejlıdési napirend megvalósítását, és hangsúlyozza különösen azon irányelvek végrehajtásának fontosságát, amelyek ennek eléréséhez szükségesek; felhívja a Tanácsot arra, hogy adjon vezetı szerepet a belsı piaccal kapcsolatos kérdéseknek a 2010 utáni idıszakra vonatkozó felülvizsgált stratégiában;

19.

üdvözli a Bizottság szándékát, hogy az egységes piacra vonatkozó politika fejlesztését

40 /PE 413.723

HU

célzó eszközöket és intézkedéseket dolgozzon ki annak révén, hogy az egységes piacra vonatkozó politikát olyanná teszi, ami jobban támaszkodik a bizonyítékokra, célzottabb, decentralizáltabb és elérhetıbb, továbbá amelyet jobban is kommunikálnak; 20.

felhívja a Bizottságot arra, hogy ágazati vizsgálatokon, vállalkozások és fogyasztók körében végzett felméréseken vagy egyéb eszközökön keresztül értékelje a tagállami végrehajtás minıségét és egységességét a jogalkotás eredményes mőködésének garantálása érdekében;

21.

hangsúlyozza azt a tényt, hogy a kései és helytelen végrehajtás megfosztja a fogyasztókat és vállalkozásokat jogaiktól, kárt okoz az európai gazdaságnak és aláássa a belsı piacba vetett bizalmat; felhívja a Bizottságot olyan mutatók kifejlesztésére, amelyek mérik a polgárok és az ipar kései és helytelen átültetésbıl származó költségeit, valamint kéri a Bizottságot, hogy dolgozzon ki a tagállamok jogszabályok átültetésével kapcsolatos teljesítménye és az ellenük indított jogsértési eljárások közötti kapcsolatot tükrözı mutatókat;

22.

üdvözli a Bizottság azon szándékát, hogy a szabályozás javítását célzó, további indítványokat kíván benyújtani, különösen a hatástanulmányok javítása és az adminisztratív terhek csökkentése révén, mivel ez a belsı piac hatékonyabb mőködését is elısegíti; úgy véli, hogy az egyes kérdésekben folyó munka összefügg és következetes megközelítést igényel;

23.

üdvözli azt a célkitőzést, amely szerint 2012-re az EU-ban 25%-kal csökkentenék az adminisztratív terheket; felkéri a tagállamokat, hogy tegyenek lépéseket e cél megvalósítása érdekében; úgy véli, hogy az eredménytáblának mérnie kellene az ez irányú nemzeti és közösségi törekvéseket és elırehaladást; felkéri ezért a Bizottságot, hogy gondolja át egy ezzel foglalkozó fejezet beillesztését az eredménytáblába;

24.

sajnálja, hogy a belsı piacon belüli szabad mozgás tekintetében a polgárok még mindig számos akadályba ütköznek; e tekintetben megállapítja, hogy 2007-ben a SOLVIT ügyeinek 15%-a a személyek szabad mozgásához és az uniós polgársághoz kapcsolódott; felkéri ezért a tagállamokat és a Bizottságot, hogy erısítsék meg a személyek szabad mozgásának biztosítására irányuló törekvéseiket; hangsúlyozottan kéri a tagállamokat olyan ügyintézıhelyek létrehozására, amelyek a belsı piacon belüli mozgás során minden jogi és gyakorlati ügyben segítséget nyújtanak a „mindent egy helyen” elv alapján; ugyancsak felkéri a Bizottságot, hogy dolgozzon ki az eredménytáblában alkalmazandó, a személyek szabad mozgását korlátozó akadályokat mérı mutatókat;

25.

megismétli, hogy a cél a belsı piaci jogalkotás mőködésének javítása; arra az álláspontra helyezkedik, hogy a jobb minıségő végrehajtás függ a közigazgatások közötti gyakorlati együttmőködés és partnerség fejlesztésétıl is; felkéri a tagállamokat és a Bizottságot, hogy a bevált gyakorlatok megosztását szolgáló rendszereket fejlesszék tovább; hangsúlyozza, hogy a számos helyi, regionális és nemzeti hatóság miatt szükség van a közigazgatási együttmőködés és egyszerősítés tevıleges elımozdítására és támogatására; kiemeli, hogy a belsı piaci információs rendszerben benne rejlik annak lehetısége, hogy ebbıl a célból vezetı szerepet töltsön be;

26.

felkéri a tagállamokat, hogy a belsı piac mőködtetése érdekében tett erıfeszítéseik PE 413.723\ 41

HU

összehangolása, egyszerősítése és politikai láthatósága javítása érdekében hozzanak létre nemzeti belsı piaci központokat; hangsúlyozza, hogy e központokat már létezı szervezeteken, például a nemzeti kapcsolattartó központokon belül kellene létrehozni; sürgeti a tagállamokat, hogy a nemzeti közigazgatás minden szintjén biztosítsák az uniós jogszabályokkal kapcsolatos gyakorlati ismeretek javítását, hogy biztosítsa, hogy a szabályok meg nem értése miatt a polgárok és a vállalkozások ne ütközzenek akadályokba, illetve ne nehezedjenek rájuk felesleges terhek; 27.

üdvözli a Bizottság azt célzó munkáját, hogy munkacsoportokon, egyes ágazatokban a hálózatokon, nemzeti szakértıkkel való találkozókon és végrehajtási iránymutatásokon keresztül partnerségeket hozzon létre a tagállamokkal a végrehajtási folyamat során; hiszi, hogy a Bizottság által a 2006/123/EK irányelv végrehajtása kapcsán kifejtett munka olyan sikeres lesz, amit a jövıben meg kell ismételni; hangsúlyozza, hogy a Parlamentet folyamatosan tájékoztatni kell a végrehajtási folyamatokról;

28.

kiemeli, hogy a végrehajtási problémákat gyakran a SOLVIT-hálózaton keresztül fedezik fel; aggodalommal jegyzi meg, hogy a SOLVIT-központok gyakorta küzdenek munkaerıhiánnyal, és hogy az ügyek átlagos elintézési határideje 10 hétnél hosszabb; felhívja a tagállamokat annak biztosítására, hogy a SOLVIT-központok megfelelı munkaerı-állománnyal rendelkezzenek, a tagállamokat és a Bizottságot pedig arra, hogy javítsák az ügyintézési hatékonyságot az ügykezelési határidı érzékelhetı rövidítése érdekében; felkéri továbbá a tagállamokat, hogy a megfelelı információs csatornákon keresztül törekedjenek jobban a SOLVIT-hálózat szolgáltatásainak népszerősítésére, hogy ezáltal bıvítsék a polgárok és a vállalkozások SOLVIT-tal kapcsolatos ismereteit;

29.

üdvözli a Bizottság azon igyekezetét, hogy a SOLVIT és más egységes piaci segítségnyújtási szolgáltatások megszőrjék a vállalkozásoktól és a polgároktól érkezı panaszokat és érdeklıdéseket, ezáltal biztosítva, hogy ezek azonnal a megfelelı közigazgatási szervhez jussanak el, függetlenül attól, hogy melyik hálózaton keresztül nyújtották be ıket; hangsúlyozza, hogy a SOLVIT-tal kapcsolatos tapasztalatokat vissza kellene forgatni a nemzeti és az uniós politikai döntéshozatalba, ami adott esetben szerkezeti és szabályozói módosításokat is eredményezhet;

30.

felhívja a Bizottságot, hogy a Parlamenttel és a Tanács elnökségével együttmőködésben tartson éves belsı piaci fórumot a tagállamok és más érdekeltek részvételével, annak érdekében, hogy világosabb elkötelezettséget teremtsen a kellı idıben történı, megfelelı végrehajtáshoz, valamint hogy színteret biztosítson a teljesítményértékeléshez és a bevált gyakorlatok cseréjéhez;

31.

felkéri a Tanácsot, hogy biztosítson nagyobb prioritást a belsı piaci kérdéseknek azáltal, hogy létrehoz egy ilyen kérdésekkel foglalkozó, új tanácsi formációt, vagy abszolút prioritást biztosít ezeknek a létezı Versenyképességi Tanács napirendjében;

32.

emlékeztet az Egységes Piaci Szemlérıl szóló, fent említett állásfoglalására, amelyben felhívta a Bizottságot egy belsı piaci teszt létrehozására; felhívja a Bizottságot, hogy e teszt bevezetése érdekében tegyen intézkedéseket;

A belsı piaci és a fogyasztói piaci eredménytábla 33.

fenntartja azt az álláspontját, hogy a belsı piaci eredménytábla és a fogyasztói piaci

42 /PE 413.723

HU

eredménytábla egyaránt a fejlettebb belsı piac elımozdítását szolgálja a polgárok és a fogyasztók érdekében; 34.

üdvözli a Bizottság annak biztosítására irányuló szándékát, hogy a belsı piac kommunikációja megfelelıbb legyen, és fenntartja azon nézetét, hogy a két eredménytábla fontos lépés ebbe az irányba;

35.

kiemeli, hogy míg a két eredménytábla összekapcsolódik és fontos azok egységes fejlesztése, célközönségük azonban eltérı, és ennélfogva azok elkülönültségét – eltérı mutatókkal – fenn kell tartani;

36.

fenntartja azt a nézetet, hogy rendszeresen el kell végezni az alkalmazott mutatók és a két eredménytábla közötti kapcsolat felülvizsgálatát annak érdekében, hogy azokat hozzá lehessen igazítani a belsı piac fejlıdéséhez; o o

37.

o

utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak, a Bizottságnak és a tagállamok kormányainak és parlamentjeinek.

PE 413.723\ 43

HU

P6_TA-PROV(2008)0422 A tanárképzés minıségének javítása Az Európai Parlament 2008. szeptember 23-i állásfoglalása a tanárképzés minıségének javításáról (2008/2068(INI))


tekintettel az EK-Szerzıdés 3. cikke (1) bekezdésének q) pontjára, valamint 149. és 150. cikkére,

–

tekintettel a Bizottságnak a tanárképzés minıségének javításáról szóló közleményére (COM(2007)0392) és az ahhoz kapcsolódó bizottsági személyzeti munkadokumentumokra (SEC(2007)0931 és SEC (2007)0933),

–

tekintettel az egész életen át tartó tanulás terén egy cselekvési program létrehozásáról szóló, 2006. november 15-i 1720/2006/EK európai parlamenti és tanácsi határozatra1, amelynek egyik konkrét célkitőzése a tanárképzés minıségének és európai dimenziójának fokozása (17. cikk (2) bekezdésének e) pontja),

–

tekintettel „Az egész életen át tartó tanuláshoz szükséges kulcskompetenciák – Európai referenciakeret” címő 2006. december 18-i európai parlamenti és tanácsi ajánlásban2 meghatározott nyolc kulcskompetenciára,

–

tekintettel az „Oktatás és képzés 2010” elnevezéső, tízéves munkaprogramra, és különösen annak „A tanárok és oktatatók oktatásának és képzésének javítása” címő 1.1 célkitőzésére3, valamint e program végrehajtásának elırehaladásáról szóló közös idıközi jelentésekre,

–

tekintettel az Európai Unió többnyelvőségi politikájára és a Bizottság többnyelvőséggel foglalkozó magas szintő munkacsoportjának jelentésére (2007),

–

tekintettel az Európai Tanács 2000. március 23–24-i lisszaboni különleges ülésének elnökségi következtetéseire,

–

tekintettel a 2002. márciusi barcelonai Európai Tanács elnökségi következtetéseire, amelynek keretében konkrét célkitőzéseket fogadtak el többek között a tanárok és oktatók oktatásának és képzésének javítására vonatkozóan,

–

tekintettel a Tanácsnak az oktatási és szakképzési átlagteljesítmény referenciaszintjeirıl (hivatkozási értékek) szóló 2003. május 5-i következtetéseire4,

–

tekintettel az Oktatási, Ifjúsági és Kulturális Tanács 2007. november 15–16-i ülésén elfogadott következtetésekre, és különösen a tanárképzésre vonatkozó

1 2 3 4

HL L 327., 2006.11.24.,45. o. HL L 394., 2006.12.30.,10. o. HL C 142., 2002.6.14., 7. o. HL C 134., 2003.6.7., 3. o.

44 /PE 413.723

HU

következtetésekre1, –

tekintettel az OECD által háromévenként elvégzett PISA-felmérésekre (PISA: nemzetközi tanulói teljesítményfelmérı program), valamint a szervezet „Tanárkérdés: Eredményes tanárok pályára vonzása, szakmai fejlıdésének elısegítése és megtartása” címő jelentésére (2005),

–

tekintettel a „Hogyan kerülnek az élre a világ legjobban teljesítı iskolarendszerei” címő jelentésre (How the world's best performing school systems come out on top, McKinsey & Co, 2007. szeptember),

–

tekintettel a saját kiadású, „A testnevelés jelenlegi helyzete és kilátásai az Európai Unióban” címő tanulmányra,

–

tekintettel „A sport szerepérıl az oktatásban” címő 2007. november 13-i állásfoglalására2,

–


–

tekintettel a Kulturális és Oktatási Bizottság jelentésére (A6-0304/2008),

A.

mivel a magas színvonalú oktatás és képzés számos elınnyel jár, amelyek meghaladják a versenyképesség támogatásával és a munkahelyteremtéssel járó elınyöket, és fontos részei az egész életen át tartó tanulásnak,

B.

mivel szükséges olyan egyének nevelése, akik önállóak, tájékozottak és a társadalmi kohézió iránt elkötelezettek, és mivel a globalizálódó világunkban a magas színvonalú oktatás és képzés döntı fontosságú tényezı az Európai Unióban a társadalmi és gazdasági kohézió, valamint a munkahelyteremtés, a versenyképesség és a növekedési potenciál tekintetében,

C.

mivel az Európai Szociális Alap fontos szerepet tölthet be az oktatás és a képzés fejlesztésében, hozzájárulva ezzel a megfelelıbb tanárképzéshez,

D.

mivel a tanárképzés minısége tükrözıdik az oktatási gyakorlatban, és közvetlenül kihat a tanulók tudásszintje mellett személyiségfejlıdésükre is, különösen iskolai tanulmányaik elsı éveiben,

E.

mivel a tanári hivatás az oktatási környezetek összetettebbé és sokszínőbbé válásával párhuzamosan egyre több kihívással néz szembe; mivel e kihívások közé tartozik az információs és kommunikációs technológiák terén történı fejlıdés, a társadalmi és családi struktúrák változása, az a tény, hogy a bevándorlás fokozódásával és a multikulturális társadalmak megjelenésével sok iskolában a diákok igen eltérı kulturális háttérbıl érkeznek, az iskolák autonómiájának fokozódása, ami a tanárok feladatainak növekedését eredményezi, az egyes tanulók tanulási szükségleteire fordított figyelem növelésének szükségessége,

F.

mivel egyértelmő és pozitív összefüggés áll fenn a magas színvonalú tanárképzés és a magas színvonalon teljesítı tanulók között,

1 2

HL C 300., 2007.12.12., 6. o. Elfogadott szövegek, P6_TA(2007)0503. PE 413.723\ 45

HU

G.

mivel a digitális világ folyamatban lévı terjeszkedésével összefüggésben megnövekedı információáramlás eredményeként ténylegesen fejleszteni kell a média és a médiatartalom felhasználása iránti kapacitást, összhangban az egyének céljaival és szükségleteivel, és mivel a médiaoktatás a média olyanfajta pedagógiai megközelítése, amelynek lehetıvé kellene tennie a felhasználók számára, hogy kritikus és mérlegelı hozzáállást alakítsanak ki valamennyi médium használatát illetıen,

H.

mivel az EU-ban az általános iskolai tanárok több mint 80%-a és az óvodai nevelık 97%-a nı, míg a középiskolai oktatásban ugyanez az arány csak 60%,

I.

mivel a tanárképzés minısége befolyásolhatja az iskolai lemorzsolódást és az idısebb diákok olvasási készségeit,

J.

mivel az iskolára felkészítı és az alapfokú oktatás különösen fontos szerepet játszik a gyermekek tényleges tanulmányi eredményeiben,

K.

mivel Unió-szerte több mint 27 különbözı tanárképzési rendszer mőködik, ugyanakkor a tanári hivatást érintı kihívások lényegében azonosak valamennyi tagállamban,

L.

mivel az oktatás olyan szakma, ahol a magas szintő munkahelyi elégedettség fontos tényezı a jó alkalmazottak megtartásában,

M.

mivel nem lenne tisztességes csak a tanárokat felelıssé tenni oktatási tevékenységükért; mivel hangsúlyozni kell, hogy a tanárok arra irányuló képessége, hogy valamennyi tanulójuknak megfelelı oktatást kínáljanak, mindenki együttélését biztosító környezetet teremtsenek és csökkentsék az erıszakos magatartást, szorosan kötıdik azon feltételekhez, amelyek között tanítanak, a rendelkezésre álló támogatási eszközökhöz, az egyes osztályokban tanulási nehézségekkel küzdı tanulók számához, az iskolai társadalmi és kulturális környezethez, a családok együttmőködéséhez és a kapott szociális támogatáshoz, mivel a tanárok elkötelezettségének mértéke nagymértékben függ a társadalom oktatás iránti elkötelezettségétıl, és mindkét tényezı egymásra kölcsönösen hat a jobb oktatás érdekében,

N.

mivel valamennyi erıfeszítést meg kell tenni annak biztosítása érdekében, hogy minden tanár úgy érezze, hogy köztiszteletben álló és értékesnek tartott szakma képviselıje, hiszen a szakmai identitás nagymértékben függ az elfogadott társadalmi képtıl,

O.

mivel ahhoz, hogy kiválóan teljesítı munkavállalókat csábítsanak a tanári pályára, ezzel egyenértékő társadalmi elismerést, státuszt és javadalmazást kell biztosítani számukra,

P.

mivel a tanárok fontos társadalmi és fejlesztési szerepet töltenek be, amely túlmutat a hagyományos tantárgyak határain, és fontos szerepet játszhatnak szerepmodellként,

Q.

mivel a „mindenki esélyegyenlıségére” vonatkozó célkitőzés szerepel az EKSzerzıdésben, különösen az EK-Szerzıdés 13. cikkében, amely a nemen, fajon, etnikai származáson, valláson vagy meggyızıdésen, fogyatékosságon, életkoron vagy szexuális orientáción alapuló megkülönböztetés elleni küzdelem jogi alapja,

R.

mivel az iskolák minısége nagymértékben függ a terveikkel és irányításukkal

46 /PE 413.723

HU

kapcsolatos autonómiájuk mértékétıl, S.

mivel a testnevelık megfelelı szakmai képesítése igen fontos szerepet játszik a gyermekek testi és lelki fejlıdésében és abban, hogy egészséges életmódot válasszanak,

1.

erıteljesen támogatja azt az elemzést, miszerint a tanárképzés színvonalának növelése jelentıs mértékő javulást eredményez a tanulók teljesítményében;

2.

úgy véli, hogy a további és magasabb színvonalú tanárképzés biztosítását, illetve arra irányuló politikák kidolgozását, hogy a legjobb jelölteket nyerjék meg a tanári pályára, valamennyi oktatási minisztériumnak elsıdleges feladatának kell tekintenie;

3.

úgy véli, hogy az oktatás azon területein kell növelni a kiadásokat, ahol a legnagyobb javulás érhetı el a tanulók teljesítményében;

4.

hangsúlyozza, hogy a tagállamoknak nagyobb jelentıséget kell tulajdonítaniuk a tanárképzésnek, illetve több forrást kell e célra kijelölniük, ha komoly elırehaladást kívánnak elérni a lisszaboni stratégia „Oktatás és képzés 2010” programjában meghatározott célkitőzések megvalósítása tekintetében, nevezetesen az oktatás minıségének javítása és annak érdekében, hogy az egész életen át tartó tanulás támogatást nyerjen az egész Európai Unióban;

5.

határozottan ösztönzi a tanárok folyamatos és következetes szakmai fejlıdésének támogatását, egész pályájuk során; ajánlja, hogy minden tanárnak rendszeresen álljanak rendelkezésre tudományos, munka- és pénzügyi lehetıségek, úgymint kormányzati ösztöndíjak készségeik és képesítéseik, valamint pedagógiai ismereteik javítására és korszerősítésére; úgy ítéli meg, hogy ezeket a képzési lehetıségeket olyan módon kell strukturálni, hogy a képesítéseket valamennyi tagállamban elismerjék;

6.

hangsúlyozza a fokozottabb, nemzetek közötti párbeszéd és tapasztalatcsere szükségességét, különösen az óvodai, az alapfokú és a középiskolai oktatásban részt vevı tanárok folyamatos szakmai fejlıdésének biztosítását és eredményességét illetıen;

7.

sürgeti, hogy fordítsanak különleges figyelmet az új tanárok pályakezdési idıszakára; ösztönzi támogató hálózatok és mentorprogramok kialakítását, amelyek keretében az elismert tapasztalattal és készségekkel rendelkezı tanárok központi szerepet kaphatnak az új kollégák képzésében, átadva a sikeres pályájuk során szerzett tudásukat, elımozdítva a csoportos tanulást, továbbá segítséget nyújtva abban, hogy csökkentsék a pályaelhagyó kezdı tanárok számát; úgy véli, hogy a tanárok együttes munkával és tanulással javíthatják az iskolák teljesítményét és az általános tanulási környezetet;

8.

felhívja a tagállamokat annak biztosítására, hogy továbbra is fordítsanak figyelmet arra, hogy a legjobb tanárokat alkalmazzák és tartsák alkalmazásban, különösen a szakma kellıen vonzóvá tételével, ugyanakkor a tanári testületek összetétele képviselje a társadalomra jellemzı társadalmi és kulturális sokszínőséget az iskolai oktatás minden szintjén;

9.

hangsúlyozza, hogy az, hogy motivált és kiválóan teljesítı diplomásokat és szakembereket tudjanak a pályára vonzani, szorosan összefügg annak biztosításával, PE 413.723\ 47

HU

hogy a tanítás vonzó és örömteli szakma legyen, ahol jó szakmai elıremenetel valósítható meg; sürgeti a tagállamokat, hogy tegyenek további intézkedéseket a tanítás mint karrierlehetıség támogatására a legkiemelkedıbb szakemberek számára; 10.

hangsúlyozza egy nemek közötti egyenlıséget érvényesítı politika jelentıségét; hangsúlyozza annak jelentıségét is, hogy az iskolára felkészítı intézményekben és az alapfokú oktatásban tevékenykedı pedagógusok kiváló szakemberek legyenek, akik a feladataikhoz mérten megfelelı szintő társadalmi és szakmai támogatásban részesülnek;

11.

elismeri annak jelentıségét, hogy a tanárok folyamatosan részt vegyenek az oktatási tevékenységükkel kapcsolatos munka- és vitacsoportokban; meggyızıdése, hogy e munka mögött mentoroknak és oktatási hatóságoknak kell állniuk; úgy ítéli meg, hogy az oktatási folyamat kritikus mérlegelésével kapcsolatos tevékenységekben való részvétel nagyobb érdeklıdést teremthet a tanárok részérıl munkájuk iránt, ezáltal pedig javíthatja a teljesítményt;

12.

kitart amellett, hogy az iskola fontos szerepet játszik a gyermekek társadalmi életében és oktatásában, valamint olyan értelemben, hogy biztosítja számukra a demokratikus társadalomban való részvételhez szükséges tudást és készségeket; hangsúlyozza annak fontosságát, hogy képesített, kompetens és tapasztalt tanárok vegyenek részt a tanárok hatékony pedagógiai képzési módszereire vonatkozó koncepció kialakításában;

13.

felhívja a tagállamokat annak biztosítására, hogy csak megfelelıen képesített testnevelı tanárok tarthassanak testnevelés órákat a közoktatási rendszerben;

14.

rámutat a tanárok átlagbére közötti szembeszökı eltérésekre, nemcsak a különbözı tagállamokat tekintve, hanem az átlagos nemzeti jövedelem és az egy fıre jutó GDP arányában is; meggyızıdése, hogy a tanárok számára megfelelı javadalmazási csomagokat kell biztosítani, amelyek tükrözik társadalmi jelentıségüket, és olyan intézkedésekre hív fel, amelyek megakadályozzák a legjobb tanárok elvándorlását a magánszférába, ahol jobban fizetett állásokat kapnak, különösen a természettudományok és a technológia terén;

15.

hangsúlyozza, hogy a tanárokat jobban fel kell készíteni azokra az új igényekre, amelyeket velük szemben támasztanak; elismeri, hogy az információs és kommunikációs technológiák fejlıdése kihívást jelent a tanárok számára, ugyanakkor lehetıségeket is teremt; ösztönzi, hogy az alapképzésben és a késıbbi képzési szakaszokban kapjon kiemelt szerepet az információs és kommunikációs technológiák oktatása, hogy biztosítsák a legújabb technológiai fejlemények és az oktatási alkalmazások ismeretét, és azt, hogy a tanárok rendelkezzenek a szükséges készségekkel e tudásnak az osztálytermekben való hasznosításához;

16.

úgy véli, hogy a képzés célja többek között, hogy a tanárok megkapják azt az innovatív keretet, amely ahhoz szükséges számukra, hogy a környezeti szempontokat tevékenységeikben és az új tárgyakban érvényesíthessék: elınyben részesíti az adott kontextusban feltárt szükségletekre összpontosító helyi szemináriumokat, valamint olyan kurzusokat, amelyek célja, hogy az adott intézmény alkalmazottai konkrét projekteket hajthassanak végre, amelyek figyelembe veszik szükségleteiket és különleges helyzetüket;

48 /PE 413.723

HU

17.

hangsúlyozza, hogy a tanárok mobilitása, a jobb együttmőködés és a csapatmunka támogatja az oktatási módszerek kreativitását és megújítását, és megkönnyít a bevált gyakorlatokon alapuló tanulást;

18.

felhívja a Bizottságot, hogy növelje azokat a pénzügyi erıforrásokat, amelyek az egész életen át tartó tanulásra vonatkozó program révén rendelkezésre állnak a tanárképzés támogatására, és kiváltképpen arra szólítja fel a Bizottságot, hogy támogassa a szomszédos országok és régiók iskolái közötti tanári csereprogramokat; hangsúlyozza, hogy a mobilitás hozzájárul az tanítással kapcsolatos ötletek és bevált gyakorlatok terjedéséhez, és segíti az idegen nyelvi készségek fejlesztését és a más kultúrákkal kapcsolatos ismeretek növelését; hangsúlyozza, hogy a tanároknak pályájuk során komolyabb nyelvtanulási lehetıségeket kell biztosítani, amelyekkel – többek között – a lehetı legnagyobb mértékben kihasználhatják az EU mobilitási programjai által kínált lehetıségeket;

19.

felhív arra, hogy a médiaképzés kapjon prioritást a tanárképzésben, és hogy a médiával kapcsolatos, már folymatban lévı modulok legyenek a tanárok alapképzésének jelentıs elemei;

20.

hangsúlyozza a Comenius és a Comenius-régió iskolai partnerség elengedhetetlen szerepét ebben a tanári mobilitással kapcsolatos keretben;

21.

erıteljesen támogatja az idegen nyelvek már nagyon korai életkortól történı tanulását, és a nyelvórák minden alapfokú iskolai tantervbe való beépítését; rámutat, hogy e cél eléréséhez elengedhetetlen, hogy az idegennyelv-tanárok felvétele és képzése terén megfelelı beruházásokat eszközöljenek;

22.

hangsúlyozza, hogy minden tanárnak egyben szerepmodellnek is kell lennie saját nyelvének tökéletes ismerete tekintetében, mivel ez a megfelelı tudásátadás alapvetı eszköze, és megkönnyíti a tanulóknak a többi tárgy elsajátítását, egyúttal fejleszti kommunikációs készségeiket, amely tényezı egyre növekvıbb jelentıséggel bír számos szakmai tevékenységben;

23.

hangsúlyozza annak szükségességét, hogy oktatók valamennyi tagállamban igazolhatóan rendelkezzenek legalább egy idegen nyelv ismeretével;

24.

felhív a médiaismeretek iskolai oktatására, a tanárok iskola utáni és iskolán kívüli oktatására a médiatanulmányok terén, valamint az állami hatóságok és a magánszektor közötti együttmőködés útján az egész életen át tartó tanulásra;

25.

hangsúlyozza, hogy semmi sem helyettesítheti azt az idıt, amelyet a tanár a tanulókkal az osztályteremben tölt, és aggodalommal tölti el, hogy a növekvı adminisztráció és papírmunka negatív hatással van erre és a tanórákra való felkészülésre;

26.

felhív arra, hogy a polgári nevelés legyen kötelezı tárgy mind a tanárképzésben, mind az iskolákban, hogy a tanárok és a tanulók kellı ismerettel rendelkezzenek a polgárok jogaival és kötelezettségeivel, valamint az Unióval kapcsolatosan, illetve tudják elemezni és kritikusan értékelni a tematikus politikai és társadalmi helyzeteket és folyamatokat;

27.

véleménye szerint minden iskola sajátos kapcsolatban van saját helyi közösségével, és PE 413.723\ 49

HU

az iskola vezetıinek nagyobb döntéshozási hatáskörrel kell rendelkezniük, ami lehetıvé teszi számukra, hogy – a szülıkkel és a helyi közösség érdekelt feleivel együttmőködve – a helyi sajátosságokhoz illeszkedı oktatási követelményekkel a saját környezetükbıl adódó oktatási nehézségek megoldására törekedjenek; hangsúlyozza, hogy egy igen sokféle bevándorlói lakosság érkezésével a tanári szakma figyelmét különösen fel kell hívni az interkulturális kérdésekre és folyamatokra, nemcsak az iskolán belül, hanem a családokkal és közvetlen helyi környezetükkel kapcsolatosan is, ahol a sokféleség virágzik; 28.

hangsúlyozza a Comenius program tanárokra gyakorolt, különösen elınyös hatását, valamint fontosságát a kis közösségek, különösen a társadalmilag és gazdaságilag hátrányos helyzető területek fejlettségi szintjére az integráció és az európai dimenzióval kapcsolatos, az oktatáson belüli fokozottabb tudatosság elımozdítása révén;

29.

üdvözli a tagállamoknak a közös munkával kapcsolatos megállapodását, hogy – a nyílt koordinációs módszer alkalmazása révén – növeljék a tanárképzési politikák összehangoltságát; sürgeti a tagállamokat, hogy teljes mértékben használják ki az egymástól való tanulás e lehetıségét, és kéri, hogy vonják be az e terület menetrendjére és fejlesztésére vonatkozó konzultációba;

30.

hangsúlyozza a tanárképzésre vonatkozó jobb statisztikák szükségességét szerte az Unióban, hogy ezáltal ösztönözzék az adatok megosztását, a fokozottabb együttmőködést és a bevált gyakorlatok cseréjét; javasolja, hogy a tagállamok – a Bizottsággal együttmőködve – hozzanak létre olyan rendszereket, amelyek biztosítják, hogy az iskolára felkészítı intézmények, valamint az alapfokú és a középfokú oktatás tekintetében összehasonlítható adatok álljanak rendelkezésre a tanárképzésrıl;

31.

úgy ítéli meg, hogy az iskolai erıszak kezelése érdekében elengedhetetlen a szorosabb együttmőködés megvalósítása a vezetı tanárok és a szülık között, valamint a jelenség hatékony kezeléséhez szükséges eszközök és eljárások megteremtése;

32.

hangsúlyozza a nemek közötti egyenlıséget szem elıtt tartó tanítás és a nemek közötti egyenlıségre vonatkozó szempontok tanárképzésben való érvényesítésének jelentıségét;

33.

felhívja a Bizottságot, hogy terjessze a tagállamokból származó, a bevált gyakorlatra vonatkozó olyan modelleket, amelyek fejlesztik az élettel kapcsolatos általános készségeket iskolai projektek útján, pl. egészséges diétával és sporttal, háztartási ismeretekkel és egyéni pénzügyi tervezéssel;

34.

felhívja a tagállamokat, hogy a tanárképzésben szerepeltessenek konfliktusmegoldási programokat, hogy a tanárok új stratégiákat tanulhassanak a tantermekben jelentkezı bármilyen konfliktus megoldására, illetve az erıszak és az agresszió kezelésére;

35.

felhívja a tagállamokat, hogy a tanárképzésben szerepeltessék az Európai Unióval, intézményeivel és ezek mőködési módjával kapcsolatos alapszintő ismereteket, valamint rendezzenek gyakorlati látogatásokat a tanárjelöltek számára az uniós intézményekbe;

36.

utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak és a Bizottságnak, a

50 /PE 413.723

HU

tagállamok kormányainak és parlamentjeinek, az OECD-nek, az UNESCO-nak és az Európa Tanácsnak.

PE 413.723\ 51

HU

P6_TA-PROV(2008)0423 A bolognai folyamat és a diákmobilitás Az Európai Parlament 2008. szeptember 23-i állásfoglalása a bolognai folyamatról és a diákok mobilitásáról (2008/2070(INI))


tekintettel az EK-Szerzıdés 149. és 150. cikkére,

–

tekintettel „az egyetemek korszerősítési programjának megvalósítása: Oktatás, kutatás és innováció” címő bizottsági közleményre (COM(2006)0208),

–

tekintettel „az Európa szellemi tıkéjének mozgósítása: tegyük lehetıvé az egyetemek teljes körő hozzájárulását a lisszaboni stratégiához! ” címő bizottsági közleményre (COM (2005)0152),

–

tekintettel Az európai felsıoktatás struktúrájára helyezett hangsúly 2006/2007. – Nemzeti tendenciák a bolognai folyamatban címő jelentésre (Eurydice, Európai Bizottság, 2007),

–

tekintettel a felsıoktatási reformok észlelésérıl szóló, 2007. márciusi Eurobarométerfelmérésre (Európai Bizottság, 2007. március),

–

tekintettel az oktatással és az egész életen át tartó tanulással kapcsolatos statisztikák elıállításáról és kidolgozásáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslatról szóló, elsı olvasatban 2007. szeptember 25-én elfogadott álláspontjára1,

–

tekintettel az egyetemeknek Európa globális tudásalapú gazdaságban való versenyképességét célzó modernizálásáról szóló, 2007. november 23-i tanácsi állásfoglalásra,

–

tekintettel a 2006. március 13–14-i Európai Tanács elnökségi következtetéseire,

–


–

tekintettel a Kulturális és Oktatási Bizottság jelentésére és a Költségvetési Bizottság véleményére (A6-0302/2008),

A.

mivel a bolognai folyamat célja az európai felsıoktatási térség 2010-ig történı létrehozása, beleértve a felsıoktatási reformokat, a diákok és tanárok mobilitása elıtt álló fennmaradó akadályok felszámolását, valamint az európai felsıoktatás minıségének, vonzerejének és versenyképességének javítását,

B.

mivel a diákok mobilitásának és az oktatás minıségének továbbra is a bolognai folyamat központi elemeinek kell maradniuk,

1

HL C 219. E, 2008.8.20., 68. o.

52 /PE 413.723

HU

C.

mivel a diákok mobilitása új kulturális, társadalmi és felsıoktatási értékeket képez, és megteremti a személyes elırelépés, valamint a nemzeti és nemzetközi szintő felsıoktatási normák és foglalkoztathatóság növelésének lehetıségeit,

D.

mivel a diákok mobilitása számos diák, kutató és más munkatárs számára –különösen az újabb tagállamokban – fıként az elégtelen ösztöndíjak miatt még mindig elérhetetlen, mivel az akadályok jól ismertek, és azokat a kapcsolódó vitában részt vevı érdekeltek közül többen ismételten jelezték,

E.

mivel külön figyelmet kell fordítani a diákok tanulásának, megélhetési költségeinek és mobilitásának megfelelı finanszírozására,

F.

mivel a Parlament következetesen költségvetési prioritásának tekintette a hallgatói mobilitást, és annak biztosítására törekedett, hogy az oktatással kapcsolatos közösségi programok megfelelı mértékő finanszírozásban részesüljenek; mivel az e kérdéssel kapcsolatos határozott álláspontja – a Tanács által a bizottsági javaslattal kapcsolatban bevezetett csökkentések ellenére – az egész életen át tartó tanulás és az Erasmus Mundus programokhoz elkülönített, a 2007 és 2013 közötti idıszakra vonatkozó többéves pénzügyi keret alapján és az új költségvetési eljárások szerint megtárgyalt költségvetési elıirányzatok növeléséhez vezetett,

G.

mivel a diákok mobilitására vonatkozó, megbízható statisztikai adatokra van szükség a megfelelı politikák és intézkedések megfigyeléséhez, összehasonlításához és értékeléséhez, valamint kialakításához,

H.

mivel az önképzés és az informális tanulás elismerése az egész életen át tartó tanulás stratégiájának sarokköve, és ily módon a felnıttkori és az egész életen át tartó tanulás fontosságát el kell ismerni ebben a folyamatban,

I.

mivel a külföldre utazással kapcsolatos választást semmilyen igazgatási, pénzügyi vagy nyelvi akadály nem hátráltathatja,

J.

mivel a mobilitás az idegennyelv-tanulásra és az általános kommunikációs készségek javítására ösztönöz,

K.

mivel sürgısen szükség van az egyetemeknek a minıség, a tanulmányi struktúra, az innováció és a rugalmasság tekintetében történı reformjára és modernizációjára,

L.

mivel az oktatás minısége éppoly fontos, mint a kutatás minısége és azt az egész Európai Unióban meg kell reformálni és korszerősíteni kell; és mivel e két dimenzió szorosan összekapcsolódik,

M.

mivel a különbözı nemzeti elismerési rendszerek a diákokkal szembeni egyenlı bánásmód, valamint az Európai Felsıoktatási Térségben és az európai munkaerıpiacon az elırehaladás jelentıs akadályát képezik,

N.

mivel a mobilitást veszélyeztetheti mind az elvégzett képzések teljes és megfelelı elismerésének elmulasztása, mind a megszerzett fokozatok egyenértékőségének hiánya,

O.

mivel sürgısen szükség van arra, hogy egységes megközelítést hajtsanak végre, PE 413.723\ 53

HU

koordináljanak és támogassanak a bolognai folyamatot aláíró valamennyi ország körében, P.

mivel a barcelonai folyamatnak olyan új, progresszív oktatási modellt kell kialakítania, amely garantálja a képzéshez való hozzáférést mindenki számára, és amelynek legfıbb célkitőzése az ismeretek és az értékek átadása, egy öntudatos és társadalmi egyenlıtlenségektıl mentes, fenntartható jövıbeli társadalmat teremtve,

1.

úgy véli, hogy a diákok mobilitásának növelését és a különbözı oktatási rendszerek minıségét a bolognai folyamat 2010 utáni fı céljainak újrafogalmazása keretében prioritásokként kell kezelni;

2.

hangsúlyozza, hogy a diákok mobilitásának megvalósítása érdekében különbözı politikai területeken kell lépéseket tenni; a mobilitással kapcsolatban több szempont is átlépi a felsıoktatás körét, és a társadalmi kérdések, a pénzügy, valamint a bevándorlási és vízumpolitikák alkalmazási körébe tartozik;

3.

üdvözli a tagállamok által a kormányközi együttmőködés keretében az EU-n belüli oktatás minıségének és versenyképességének javítása érdekében tett erıfeszítéseket különösen a mobilitás támogatása, a képesítések elismerése és a minıségbiztosítás terén, különösen tekintettel a pénzügyi keret 1a. fejezetében rendelkezésre álló szőkös tartalékok miatti korlátozott mozgástérre,

4.

meggyızıdése, hogy a folyamatban részt vevı valamennyi érdekelt fél által alkalmazott konzultációs módszernek folytatódnia kell: az intézményeknek és a diákok képviselıinek szorosan együtt kell mőködniük a mobilitás fennmaradó akadályai, valamint a bolognai folyamat minıségével és végrehajtásával kapcsolatos problémák kezelése érdekében;

5.

rámutat, hogy a bolognai folyamat végrehajtása során különös figyelmet kell szentelni az európai kutatási térséggel folytatott szoros és intenzív együttmőködésnek és koordinációnak;

A diákok mobilitása: minıség és eredményesség 6.

ragaszkodik ahhoz, hogy a diákok mobilitásával és a diákok társadalmi-gazdasági profiljával kapcsolatban összehasonlítható és megbízható statisztikákra – például közös mutatókra, kritériumokra és referenciaértékekre – van szükség a jelenlegi adathiány leküzdése és a bevált gyakorlatok cseréjének elımozdítása érdekében;

7.

felszólítja az egyetemeket, hogy javítsák és egyszerősítsék mind a hozzájuk érkezı, mind a tılük kiutazó diákoknak az Interneten és másként nyújtott tájékoztatást; felhívja az egyetemeket és a nemzeti Erasmus-hivatalokat, hogy mőködjenek együtt a diákok szervezeteivel annak érdekében, hogy minden szükséges információt kellı idıben elérhetıvé tegyenek; továbbá felhívja az egyetemeket, hogy az Erasmus egyetemi chartához való csatlakozásuk révén tett kötelezettségvállalásokkal összhangban támogassák a diákok jogait;

8.

hangsúlyozza, hogy annak érdekében, hogy a bolognai folyamat elérhesse célkitőzéseit, szükség van a viszonosságra a diákok és a kutatók áramlása tekintetében; hangsúlyozza a jelenlegi tendenciák és különösen az EU-hoz 2004-ben és 2007-ben

54 /PE 413.723

HU

csatlakozott tagállamokba irányuló gyenge mobilitás terén fennálló egyenlıtlenséget; 9.

rámutat az érkezı diákok társadalmi, kulturális és nyelvi integrációját elısegítı mentori irányítás fontosságára;

10.

hangsúlyozza, hogy a nagyobb fokú nyelvismeret lényeges elıny és a diákok mobilitásának egyik oka, és hogy fontos intenzív nyelvtanfolyamokat biztosítani az érkezı diákok számára, az Erasmus tanulmányi idıszakok elıtt és/vagy azok ideje alatt,

Felsıoktatási reform és az egyetemek modernizálása: minıség, innováció és rugalmasság 11.

felhívja az uniós egyetemeket, hogy hajtsanak végre innovatív, széles körő és módszertani tantervi reformot, mivel a nagyra törı és jó minıségő tartalmi és szervezeti szerkezetátalakítás alapvetı fontosságú a diákok mobilitása és a nagyobb mértékő rugalmasság szempontjából; valamennyi képzési programban „mobilitási tanulmányi idıszak” bevezetésére szólít fel annak érdekében, hogy a külföldi tanulás lehetıvé váljon a diákok számára;

12.

kéri, hogy helyezzenek hangsúlyt a doktoranduszok mobilitását elımozdító közös európai doktori programok és egy európai doktorátusi keret létrehozásának szükségességére;

13.

hangsúlyozza az oktatás minıségének és kiválóságának alapvetı szerepét, hiszen a képzett tanárok minden tanulmányi területen történı fejlıdése és folyamatos képzése kulcsfontosságúak a diákokat vonzó hatásuk és hatékonyságuk, valamint a bolognai folyamat célkitőzéseinek elérése szempontjából;

14.

újólag megismétli, hogy több transznacionális párbeszédre, valamint információ- és tapasztalatcserére van szükség a tanárképzés – beleértve az alapfokú tanítóképzés – konvergenciájának megkönnyítése és a folyamatos szakmai fejlıdés hatékonysága érdekében;

A diákok mobilitásának finanszírozása és az abba történı befektetés, valamint a társadalmi dimenzió 15.

külön segítségnyújtást kell biztosítani a társadalom hátrányos helyzető csoportjaiból származó diákok számára, például olcsó és élhetı szálláshelyek felajánlásával; az érkezést követıen gyakran külön támogatásra van szükség;

16.

javasolja egy harmonizált európai diákigazolvány bevezetését a mobilitás megkönnyítése és a diákok számára annak lehetıvé tétele érdekében, hogy a szállások és a megélhetési költségek terén kedvezményekhez jussanak;

17.

felhívja a tagállamokat és az illetékes hatóságokat, hogy a támogatások egyszerő, rugalmas és átlátható odaítélési eljárásai, valamint a magas költségő úti célok és a rászoruló diákok esetén további pénzügyi támogatás révén biztosítsanak egyenlı és egyetemes hozzáférést a mobilitáshoz; létfontosságúnak tartja, hogy a diákok ezt a támogatást még indulásuk elıtt megkapják, hogy ily módon elkerülhetıvé váljon a rájuk háruló túlzott mértékő pénzügyi teher;

PE 413.723\ 55

HU

18.

üdvözli, hogy a költségvetési fegyelemrıl, valamint a hatékony és eredményes pénzgazdálkodásról szóló, 2006. május 17-i intézményközi megállapodáshoz csatolt nyilatkozatban elıírt többéves pénzügyi keret félidıs felülvizsgálatával összefüggésben mérlegelhetı az oktatás terén megvalósuló programok és különösen az Erasmus-ösztöndíjak tekintetében elıirányzott pénzügyi keret növelése a program ellenırzésének és értékelésének eredményeitıl függıen;

19.

rámutat, hogy a diákok mobilitása finanszírozásának új módjait, például kamatmentes kölcsönöket és/vagy átruházható kölcsönöket kell bevezetni és támogatni;

20.

felhívja az európai egyetemeket, hogy mőködjenek együtt a magánszektorral (pl. gazdasági vagy üzleti szervezetekkel, mint például kereskedelmi kamarákkal) annak érdekében, hogy minden ciklus folyamán (felsıfokú alapképzés, mesterfokozat, doktori fokozat) új és hatékony mechanizmusokat találjanak a diákok mobilitásának társfinanszírozására, ily módon javítva az oktatási rendszerek minıségét;

21.

javasolja, hogy a társaságok és egyetemek között folytassanak gyümölcsözı párbeszédet és kétirányú cserét annak érdekében, hogy innovatív partnerségeket alakítsanak ki és feltárják az együttmőködés új módjait;

Minıség és az oklevelek teljes körő elismerése 22.

felhívja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy az európai felsıoktatási térség létrehozása érdekében folytassák az európai referenciakeret (bolognai képesítési keretrendszer, az egész életen át tartó tanulás európai képesítési keretrendszere, a minıségbiztosításra vonatkozó európai szabványok és iránymutatások, valamint a lisszaboni elismerési egyezmény) végrehajtását;

23.

hangsúlyozza ezért az átfogó, egységesített és hatékony kreditátviteli rendszer (ECTS) végrehajtásának sürgısségét annak érdekében, hogy a diákok és egyetemi tudósok képesítésének az egységes közös keretnek köszönhetıen egész Európában könnyen átvihetı legyen;

24.

hangsúlyozza, hogy a háromlépcsıs fokozatrendszer (felsıfokú alapképzési fokozat, mesterfokozat és doktorátus) rugalmasabbá is válhatna, kiváltképpen ha a „3+2” rendszer helyett a „4+1” rendszert használnák az elsı és második lépcsıben; megjegyzi, hogy egyes tanulmányok esetében ez célszerőbb lehet a végzett hallgatók nagyobb mobilitása és foglalkoztathatóságának lehetıvé tétele érdekében;

25.

a szakmai gyakorlatok és az egyetemek által jóváhagyott egyéb önképzésbıl eredı és informális mobilitási tapasztalatoknak ECTS-krediteket kellene kapniuk, és azokat a tananyag szerves részeként kellene elismerni;

A bolognai folyamat végrehajtása az összes érintett országban 26.

felhívja a tagállamok illetékes hatóságait és az európai egyetemeket, hogy ösztönözzék és támogassák a bevált gyakorlatok cseréjét és a tudatosságnövelı kezdeményezéseket;

27.

sürgeti a tagállamokat, hogy a vízumokról szóló uniós irányelvekkel összhangban könnyítsék meg a vízumeljárásokat és csökkentsék azok költségét a mobilis diákok számára, különösen a keletebbre fekvı tagállamok és tagjelölt országok esetében;

56 /PE 413.723

HU

o o 28.

o

utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak, a Bizottságnak, valamint a tagállamok kormányainak és parlamentjeinek.

PE 413.723\ 57

HU

P6_TA-PROV(2008)0424 A jogszabályok hozzáigazítása a komitológiáról szóló új határozathoz Az Európai Parlament 2008. szeptember 23-i állásfoglalása a Bizottságnak címzett ajánlásokkal a jogszabályoknak az új komitológiai határozathoz való hozzáigazításáról (2008/2096(INI))


tekintettel a 2006/512/EK tanácsi határozattal módosított1, a Bizottságra ruházott végrehajtási hatáskörök gyakorlására vonatkozó eljárások megállapításáról szóló, 1999. június 28-i 1999/468/EK tanácsi határozatra2 (a továbbiakban együttesen: „komitológiai határozat”),

–

tekintettel az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak és a Bizottságnak a Bizottságra ruházott végrehajtási hatáskörök gyakorlására vonatkozó eljárások megállapításáról szóló 1999/468/EK tanácsi határozat módosítására vonatkozó, 2006. július 17-i (2006/512/EK) tanácsi határozatról szóló nyilatkozatára3,

–

tekintettel az Európai Parlamentnek és a Bizottságnak a Bizottságra ruházott végrehajtási hatáskörök gyakorlására vonatkozó eljárások megállapításáról szóló, a 2006/512/EK határozattal módosított 1999/468/EK tanácsi határozat végrehajtására vonatkozó eljárásokról szóló megállapodására4,

–

tekintettel az EK-Szerzıdés 192. cikkének második bekezdésére és 202. cikkére,

–

tekintettel az Európai Unió mőködésérıl szóló szerzıdés 290. és 291. cikkére,

–

tekintettel a Bizottságra ruházott végrehajtási hatáskörök gyakorlására vonatkozó eljárások megállapításáról szóló, a 2006/512/EK határozattal módosított 1999/468/EK tanácsi határozat végrehajtási eljárásaival kapcsolatos, az Európai Parlament és a Bizottság között létrejött intézményközi megállapodás megkötésérıl szóló, 2008. május 8-i határozatára5,

–

tekintettel eljárási szabályzata 39. és 45. cikkére,

–

tekintettel a Jogi Bizottság jelentésére (A6-0345/2008),

A.

mivel a minıségi jogalkotás érdekében egyre inkább a Bizottságra kell ruházni a jogszabályok nem alapvetı fontosságú és szakmai elemeinek kidolgozását, valamint gyors kiigazítását a technológiai haladás és a gazdasági változások fényében; mivel a hatáskörök ilyen jellegő átruházását meg kell könnyíteni azáltal, hogy a jogalkotó intézményes eszközöket kap e hatáskörök gyakorlásának ellenırzésére;

1 2 3 4 5

HL L 200., 2006.7.22., 11. o. HL L 184., 1999.7.17., 23. o. HL C 255., 2006.10.21., 1. o. HL C 143., 2008.6.10., 1. o. Elfogadott szövegek, P6_TA(2008)0189.

58 /PE 413.723

HU

B.

mivel ez idáig az uniós jogalkotó kizárólag az EK-Szerzıdés 202. cikke alapján ruházhatott át ilyen hatásköröket; mivel e rendelkezés alkalmazása nem megfelelı, hiszen az a Bizottság végrehajtási hatáskörére és az e hatáskörre vonatkozó ellenırzési eljárásokra hivatkozik, miközben ezen eljárásokról a Tanács határoz egyhangú szavazással a Parlamenttel történı egyszerő konzultációt követıen; mivel az ellenırzési eljárások alapvetıen a tagállamok köztisztviselıibıl álló bizottságok tevékenységén alapulnak, és a Parlament a 2006/512/EK határozattal módosított, 1999. június 28-i tanácsi határozat elfogadásáig kimaradt minden ilyen eljárásból,

C.

mivel a komitológiai határozat 2. cikkének (2) bekezdése olyan intézkedéseket vezet be, amelyek esetében az együttdöntési eljárással elfogadott alap-jogiaktus a jogi aktus nem alapvetı fontosságú elemeinek – többek között azok törlésével, vagy a jogi aktus új, nem alapvetı fontosságú elemekkel történı kiegészítésével való – módosítására irányuló, általános hatályú intézkedésekrıl rendelkezik; mivel az uniós jogalkotó eseti alapon határozhatja meg, hogy melyek egy adott jogszabály alapvetı fontosságú elemei, amelyeket csak jogalkotási eljárás alkalmazásával lehet módosítani;

D.

mivel a komitológiai határozat szerint a „kvázi-jogalkotási” intézkedésekként ismert intézkedéseket ellenırzéssel történı szabályozási bizottsági eljárás szerint kell elfogadni, amelynek során a Parlament teljes mértékben részt vesz ezen intézkedések ellenırzésében és szembehelyezkedhet a Bizottság által javasolt olyan intézkedéstervezetekkel, amelyek meghaladják az alap-jogiaktus által biztosított hatásköröket, vagy amelyek nem egyeztethetık össze az alap-jogiaktus céljával vagy tartalmával, vagy nem tartják tiszteletben a szubszidiaritás vagy az arányosság elvét;

E.

mivel az új eljárás biztosítja a kvázi jogalkotási jellegő végrehajtási intézkedések demokratikus ellenırzését a két társjogalkotó, a Parlament és a Tanács egyenlı mértékő bevonásával, ezáltal felszámolva az Unió demokratikus deficitjének egyik legsúlyosabb elemét; mivel a komitológiai határozat lehetıvé teszi a jogszabályok legtöbb szakmai elemének és kiigazításának átruházását a Bizottságra, ezáltal biztosítva, hogy a jogalkotó az alapvetı fontosságú szempontokra összpontosítson és javuljon a közösségi jog minısége;

F.

mivel az új, ellenırzéssel történı szabályozási bizottsági eljárás nem választhatóan, hanem kötelezıen alkalmazandó, amikor a végrehajtási intézkedések megfelelnek a komitológiai határozat 2. cikkének (2) bekezdésében meghatározott jellemzıknek;

G.

mivel a közösségi joganyag még nincs teljesen összehangolva a komitológiai határozattal, hiszen még mindig léteznek jogi aktusok, amelyekben olyan végrehajtási intézkedések szerepelnek, amelyekre az új, ellenırzéssel történı szabályozási bizottsági eljárást kellene alkalmazni;

H.

mivel a komitológiai határozat 2. cikkének (2) bekezdésében foglalt elıírások hatálya alá nem csak azok a végrehajtási intézkedések tartoznak, amelyekre eddig a szabályozási eljárás vonatkozott, hanem néhány irányítóbizottsági vagy konzultációs eljárás alá tartozó intézkedés is;

I.

mivel a Lisszaboni Szerzıdés hierarchiát állít fel a normák között és létrehozza a „felhatalmazáson alapuló jogi aktust”, azaz amikor „a jogalkotási aktusokban felhatalmazás[t] ad… a Bizottság részére olyan általános hatályú nem jogalkotási aktusok elfogadására, amelyek a jogalkotási aktusok egyes nem alapvetı PE 413.723\ 59

HU

rendelkezéseit kiegészítik, illetve módosítják”; mivel a Lisszaboni Szerzıdés a végrehajtási aktusokat új módon kezeli, és a végrehajtási aktusok felett gyakorolt tagállami ellenırzési mechanizmusokat meghatározó rendelet elfogadására kifejezetten a Parlament és a Tanács közötti együttdöntési eljárást írja elı; J.

mivel a Lisszaboni Szerzıdés vonatkozó elıírásainak végrehajtása intenzív és összetett intézményközi tárgyalási folyamatot tesz szükségessé, és mivel ez azzal jár, hogy a jogszabályok összehangolására szolgáló jelenlegi folyamatot minél elıbb, de mindenképpen a Lisszaboni Szerzıdés hatálybalépése elıtt be kell fejezni;

K.

mivel – amennyiben a Lisszaboni Szerzıdés hatályba lép – tovább kell haladni a közösségi joganyagnak az Európai Unió mőködésérıl szóló szerzıdés jogalkotási hatáskörök átruházásáról szóló 290. cikkéhez történı újabb, összetettebb hozzáigazításával; mivel annak ellenére, hogy a „felhatalmazáson alapuló jogi aktus” Lisszaboni Szerzıdésben szereplı meghatározása hasonló a komitológiai határozat által bevezetett „kvázi-jogalkotási” intézkedés fogalmához, e két fogalom nem azonos és a két jogi aktusban meghatározott eljárási rendszerek teljesen eltérnek; következésképpen a jelenlegi kiigazítási folyamat nem tekinthetı a jövıben szükséges folyamatnak pontosan megfelelı precedensnek;

L.

mivel ugyanezen oknál fogva az egyes jogi aktusok jelenleg zajló kiigazítása nem tekinthetı precedensnek a jövıre nézve,

M.

mivel hasznos lenne, ha az intézmények megállapodnának a felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadásának egységes folyamatában, amelyet a Bizottság belefoglalna a jogalkotási aktusok tervezetébe, bár a jogalkotók továbbra is szabadon módosíthatnák azt; mivel folytatni kell a végrehajtási aktusok felett gyakorolt tagállami ellenırzési mechanizmusokat meghatározó szabályozások együttdöntési eljárással való elfogadását, az Európai Unió mőködésérıl szóló szerzıdés 291. cikkének megfelelıen,

1.

felkéri a Bizottságot, hogy az EK-Szerzıdés vonatkozó cikkeinek megfelelıen nyújtson be a Parlamenthez jogalkotási javaslatokat a komitológiai kiigazítás teljessé tétele érdekében; kéri, hogy ezeket a javaslatokat intézményközi egyeztetések alapján készítsék el, és különösen a mellékletben felsorolt jogalkotási aktusokat célozzák;

2.

felkéri a Bizottságot, hogy terjesszen elı ennek megfelelı jogalkotási javaslatokat a fennmaradó – különösen az ezen állásfoglalás mellékletében felsorolt – jogi aktusoknak a komitológiai határozattal történı összhangba hozatala céljából;

3.

felkéri a Bizottságot, hogy amennyiben a jogszabályok kiigazítására szolgáló jelenlegi folyamat nem fejezıdik be a Lisszaboni Szerzıdés hatálybalépése elıtt, nyújtsa be a megfelelı jogalkotási javaslatokat az addig ki nem igazított jogi aktusoknak az Európai Unió mőködésérıl szóló szerzıdés 290. cikkében foglalt új rendszerhez történı igazítása érdekében;

4.

felkéri a Bizottságot, hogy a Lisszaboni Szerzıdés hatálybalépése után mindenképpen nyújtsa be a szükséges jogalkotási javaslatokat a teljes közösségi joganyag új rendszerhez való igazítása érdekében;

5.

felkéri a Bizottságot, hogy minél elıbb nyújtson be jogalkotási javaslattervezetet a Bizottságra ruházott végrehajtási jogkörök gyakorlásának tagállami ellenırzési

60 /PE 413.723

HU

mechanizmusaira vonatkozó szabályok és alapelvek megállapításáról szóló rendeletre, az Európai Unió mőködésérıl szóló szerzıdés 291. cikkének (3) bekezdése értelmében; 6.

kéri, hogy az Európai Parlamentben juttassanak kiegészítı forrásokat az összes komitológiai eljárásra, és nemcsak a jelenlegi átmeneti idıszakban, hanem a Lisszaboni Szerzıdés hatálybalépésének eshetıségére való felkészülésként is annak biztosítása érdekében, hogy a három intézmény közötti mindegyik komitológiai eljárás megfelelıen mőködjön;

7.

megerısíti, hogy ezek a kérések tiszteletben tartják a szubszidiaritás elvét és az állampolgárok alapvetı jogait;

8.

utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt a határozatot és a mellékelt listát a Bizottságnak és a Tanácsnak, valamint a tagállamok kormányainak és parlamentjeinek.

PE 413.723\ 61

HU

MELLÉKLET AZ ÁLLÁSFOGLALÁSHOZ A KÉRT JAVASLAT TARTALMÁRÓL SZÓLÓ RÉSZLETES AJÁNLÁSOK A Parlament felkéri a Bizottságot, hogy nyújtsa be a megfelelı jogalkotási javaslatokat a fennmaradó jogi aktusoknak a 2006/512/EK határozattal módosított 1999. június 28-i, 1999/468/EK tanácsi határozathoz való kiigazítása céljából, különösen az alábbi jogi aktusok tekintetében: −

az Európai Parlament és a Tanács 2000/15/EK irányelve1 (2000. április 10) a szarvasmarhafélék és sertések Közösségen belüli kereskedelmét érintı állategészségügyi problémákról szóló 64/432/EGK tanácsi irányelv módosításáról;

−

az Európai Parlament és a Tanács 2000/25/EK irányelve2 (2000. május 22.) a mezıgazdasági vagy erdészeti traktorok hajtására szánt motorok gáz- és szilárd halmazállapotú szennyezıanyag-kibocsátása elleni intézkedésrıl, valamint a 74/150/EGK tanácsi irányelv módosításáról;

–

az Európai Parlament és a Tanács 1760/2000/EK rendelete3 (2000. július 17.) a szarvasmarhák azonosítási és nyilvántartási rendszerének létrehozásáról, továbbá a marhahús és marhahústermékek címkézésérıl, valamint a 820/97/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezésérıl;

−

az Európai Parlament és a Tanács 2001/43/EK irányelve4 (2001. június 27.) a gépjármővek és pótkocsijaik gumiabroncsairól és azok felszerelésérıl szóló 92/23/EGK tanácsi irányelv módosításáról;

−

az Európai Parlament és a Tanács 2001/46/EK irányelve5 (2001. július 23.) a takarmányozás hatósági ellenırzésének megszervezésére irányadó elvek megállapításáról szóló 95/53/EK tanácsi irányelv, valamint a takarmányozásról szóló 70/524/EGK, 96/25/EK és 1999/29/EK irányelv módosításáról;

–

az Európai Parlament és a Tanács 676/2002/EK határozata6 (2002. március 7.) az Európai Közösség rádióspektrum-politikájának keretszabályozásáról (Rádióspektrum-határozat);

−

az Európai Parlament és a Tanács 2002/33/EK irányelve7 (2002. október 21.) a 90/425/EGK és a 92/118/EGK tanácsi irányelvnek az állati melléktermékekre vonatkozó egészségügyi elıírások tekintetében történı módosításáról;

1

HL L 105., 2000.5.3., 34. o. HL L 173., 2000.7.12., 1. o. 3 HL L 204., 2000.8.11., 1. o. 4 HL L 211., 2001.8.4., 25. o. 5 HL L 234., 2001.9.1., 55. o. 6 HL L 108., 2002.4.24., 1. o. 7 HL L 315., 2002.11.19., 14. o.

2

62 /PE 413.723

HU

−

az Európai Parlament és a Tanács 2004/3/EK irányelve1 (2004. február 11.) a 70/156/EGK és a 80/1268/EGK tanácsi irányelvnek az N1 kategóriájú gépjármővek széndioxid-kibocsátásának és tüzelıanyag-fogyasztásának mérése tekintetében történı módosításáról;

−

az Európai Parlament és a Tanács 2004/41/EK irányelve2 (2004. április 21.) az emberi fogyasztásra szánt egyes állati eredető termékek elıállítására és forgalomba hozatalára vonatkozó élelmiszer-higiéniai és állat-egészségügyi feltételekrıl szóló egyes irányelvek hatályon kívül helyezésérıl, valamint a 89/662/EGK és a 92/118/EGK tanácsi irányelv és a 95/408/EK tanácsi határozat módosításáról;

−

az Európai Parlament és a Tanács 2005/33/EK irányelve3 (2005. július 6.) az 1999/32/EK irányelvnek a tengeri hajózásban használatos tüzelı- és üzemanyagok kéntartalma tekintetében történı módosításáról;

−

az Európai Parlament és a Tanács 2005/64/EK irányelve4 (2005. október 26.) a gépjármővek újrafelhasználhatóságra, újrafeldolgozhatóságra és hasznosíthatóságra tekintettel történı típusjóváhagyásáról és a 70/156/EGK tanácsi irányelv módosításáról;

−

az Európai Parlament és a Tanács 2006/40/EK irányelve5 (2006. május 17.) a gépjármővek légkondicionáló rendszereibıl eredı kibocsátásokról és a 70/156/EGK tanácsi irányelv módosításáról;

–

a Tanács 1083/2006/EK rendelete6 (2006. július 11.) az Európai Regionális Fejlesztési Alapra, az Európai Szociális Alapra és a Kohéziós Alapra vonatkozó általános rendelkezések megállapításáról és az 1260/1999/EK rendelet hatályon kívül helyezésérıl;

–

az Európai Parlament és a Tanács 1905/2006/EK rendelete7 (2006. december 18.) a fejlesztési együttmőködés finanszírozási eszközének létrehozásáról.

1

HL L 49., 2004.2.19., 36. o. HL L 157., 2004.4.30., 33. o. 3 HL L 191., 2005.7.22., 59. o. 4 HL L 310., 2005.11.25., 10. o. 5 HL L 161., 2006.6.14., 12. o. 6 HL L 210., 2006.7.31., 25. o. 7 HL L 378., 2006.12.27., 41. o.

2

PE 413.723\ 63

HU

P6_TA-PROV(2008)0425 Fedezeti alapok és magántıke Az Európai Parlament 2008. szeptember 23-i állásfoglalása a fedezeti alapokról és magántıkérıl a Bizottsághoz intézett ajánlásokkal (2007/2238(INI))


tekintettel a biztosítékok egyenértékővé tétele céljából a részvénytársaságok alapításának, valamint ezek tıkéje fenntartásának és módosításának tekintetében a tagállamok által a társasági tagok és harmadik személyek érdekei védelmében a Szerzıdés 58. cikkének (2) bekezdése szerinti társaságoknak elıírt biztosítékok összehangolásáról szóló, 1976. december 13-i 77/91/EGK második tanácsi irányelvre1,

–

tekintettel a meghatározott jogi formájú társaságok éves beszámolójáról szóló, 1978. július 25-i 78/660/EGK negyedik tanácsi irányelvre2,

–

tekintettel az összevont (konszolidált) éves beszámolóról szóló, 1983. június 13-i 83/349/EGK hetedik tanácsi irányelvre3,

–

tekintettel a bankok és más pénzügyi intézmények éves beszámolójáról és konszolidált éves beszámolójáról szóló, 1986. december 8-i 86/635/EGK tanácsi irányelvre4,

–

tekintettel a munkavállalók jogainak a vállalkozások, üzletek vagy ezek részeinek átruházása esetén történı védelmére vonatkozó tagállami jogszabályok közelítésérıl szóló, 2001. március 12-i 2001/23/EGK tanácsi irányelvre5,

–

tekintettel az egyes társaságok, illetve a bankok, valamint egyéb pénzügyi intézmények éves és összevont (konszolidált) beszámolójáról szóló értékelési szabályokra vonatkozó, 2001. szeptember 27-i 2001/65/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvre6,

–

tekintettel az átruházható értékpapírokkal foglalkozó kollektív befektetési vállalkozásokra (ÁÉKBV) vonatkozó törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezések összehangolásáról szóló 85/611/EGK tanácsi irányelvnek az alapkezelı társaságok és az egyszerősített tájékoztató szabályozása tekintetében történı módosításáról szóló, 2002. január 21-i 2001/107/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvre7,

–

tekintettel az átruházható értékpapírokkal foglalkozó kollektív befektetési vállalkozásokra (ÁÉKBV) vonatkozó törvényi, rendeleti és közigazgatási

1 2 3 4 5 6 7

HL L 26., 1977.1.31., 1. o. HL L 222., 1978.8.14., 11. o. HL L 193., 1983.7.18., 1. o. HL L 372., 1986.12.31., 1. o. HL L 82., 2001.3.22., 16. o. HL L 283., 2001.10.27., 28. o. HL L 41., 2002.2.13., 20. o.

64 /PE 413.723

HU

rendelkezések összehangolásáról szóló 85/611/EGK tanácsi irányelvnek az ÁÉKBV befektetéseinek tekintetében történı módosításáról szóló, 2002. január 21-i 2001/108/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvre1, –

tekintettel a fogyasztói pénzügyi szolgáltatások távértékesítéssel történı forgalmazásáról szóló, 2002. szeptember 23-i 2002/65/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvre2,

–

tekintettel a bennfentes kereskedelemrıl és a piaci manipulációról (piaci visszaélés) szóló, 2003. január 28-i 2003/6/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvre3,

–

tekintettel a foglalkoztatói nyugellátást szolgáltató intézmények tevékenységérıl és felügyeletérıl szóló, 2003. június 3-i 2003/41/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvre4 (nyugdíjalapokról szóló irányelv),

–

tekintettel a meghatározott jogi formájú társaságok, a bankok és más pénzügyi intézmények, illetve biztosítóintézetek éves és összevont (konszolidált) éves beszámolóiról szóló, 2003. június 18-i 2003/51/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvre5,

–

tekintettel az értékpapírok nyilvános kibocsátásakor vagy piaci bevezetésekor közzéteendı tájékoztatóról és a 2001/34/EK irányelv módosításáról szóló, 2003. november 4-i 2003/71/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvre6,

–

tekintettel a nyilvános vételi ajánlatról szóló, 2004. április 21-i 2004/25/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvre7,

–

tekintettel a pénzügyi eszközök piacairól szóló, 2004. április 21-i 2004/39/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvre8,

–

tekintettel a 2004/39/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek a befektetési vállalkozások szervezeti követelményei és mőködési feltételei, valamint az irányelv alkalmazásában meghatározott kifejezések tekintetében történı végrehajtásáról szóló, 2006. augusztus 10-i 2006/73/EK bizottsági irányelvre9 (MiFID végrehajtási irányelv),

–

tekintettel a szabályozott piacra bevezetett értékpapírok kibocsátóival kapcsolatos információkra vonatkozó átláthatósági követelmények harmonizációjáról és a 2001/34/EK irányelv módosításáról szóló, 2004. december 15-i 2004/109/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvre10,

–

tekintettel a pénzügyi szolgáltatásokkal foglalkozó bizottságok új szervezeti

1 2 3 4 5 6 7 8 9 10

HL L 41., 2002.2.13., 35. o. HL L 271., 2002.10.9., 16. o. HL L 96., 2003.4.12., 16. o. HL L 235., 2003.9.23., 10. o. HL L 178., 2003.7.17., 16. o. HL L 345., 2003.12.31., 64. o. HL L 142., 2004.4.30., 12. o. HL L 145., 2004.4.30., 1. o. HL L 241., 2006.9.2., 26. o. HL L 390., 2004.12.31., 38. o. PE 413.723\ 65

HU

felépítésének létrehozásáról szóló, 2005. március 9-i 2005/1/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvre1, –

tekintettel a pénzügyi rendszereknek a pénzmosás, valamint terrorizmus finanszírozása céljára való felhasználásának megelızésérıl szóló, 2005. október 26-i 2005/60/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvre2,

–

tekintettel a hitelintézetek tevékenységének megkezdésérıl és folytatásáról szóló, 2006. június 14-i 2006/48/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvre (átdolgozott szöveg)3 (a tıkekövetelményrıl szóló irányelv),

–

tekintettel a befektetési vállalkozások és hitelintézetek tıkemegfelelésérıl szóló, 2006. június 14-i 2006/49/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvre (átdolgozott szöveg)4 (tıkemegfelelési irányelv),

–

tekintettel az egyes részvényesi jogok tızsdén jegyzett társaságokban való gyakorlásáról szóló, 2007. július 11-i 2007/36/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvre5,

–

az életbiztosításról a biztosítási és viszontbiztosítási üzleti tevékenység megkezdésérıl és gyakorlásáról (Szolvencia II) szóló 2008. április 21-i európai parlamenti és tanácsi irányelvre irányuló javaslatra (COM(2008)0119) (Szolvencia II javaslat),

–

tekintettel a kockázatitıke-alapok határokon átívelı befektetéseit korlátozó akadályok felszámolásáról szóló 2007. december 21-i bizottsági közleményre (COM(2007)0853),

–

tekintettel a fedezeti alapok és a származtatott ügyletek jövıjérıl szóló, 2004. január 15-i állásfoglalására6,

–

tekintettel a vagyonkezelésrıl szóló, 2006. április 27-i7 állásfoglalására és a Vagyonkezelés II címő, 2007. december 13-i állásfoglalására8,

–

tekintettel a pénzügyi szolgáltatásokra vonatkozó szakpolitikáról (2005–2010) szóló bizottsági fehér könyvrıl szóló, 2007. július 11-i állásfoglalására9 és különösen annak 19. cikkére,

–

tekintettel az integrált iránymutatás a növekedésrıl és a foglalkoztatásról („a tagállamok és a Közösség gazdaságpolitikájára vonatkozó átfogó iránymutatások” c. rész): az új ciklus indítása (2008–2010) címő bizottsági közleményrıl szóló, 2008. február 20-i állásfoglalására10,

1 2 3 4 5 6 7 8 9 10

HL L 79., 2005.3.24., 9. o. HL L 309., 2005.11.25., 15. o. HL L 177., 2006.6.30., 1. o. HL L 177., 2006.6.30., 201. o. HL L 184., 2007.7.14., 17. o. HL C 92. E, 2004.4.16., 407. o. HL C 296. E, 2006.12.6., 257. o. Elfogadott szövegek, P6_TA(2007)0627. HL C 175 E., 2008.7.10., 392. o. Elfogadott szövegek, P6_TA(2008)0058.

66 /PE 413.723

HU

–

tekintettel az Értékpapír-felügyeletek Nemzetközi Szervezete (IOSCO) által kidolgozott, az értékpapír-szabályozás céljairól és alapelveirıl szóló 2003. májusi dokumentumra (Objectives and Principles of Securities Regulation - Az értékpapírok szabályozásának céljai és elvei), amely többek között tartalmazza a kollektív befektetési formák, ezen belül a fedezeti alapok forgalmazásának alapelveit

–

tekintettel a fedezeti alapokkal kapcsolatos gazdaság- és tudománypolitikával foglalkozó európai parlamenti tematikus osztály átláthatóságról és összeférhetetlenségrıl szóló, 2007. decemberi tanulmányára,

–

tekintettel a Hedge Fund Working Group (Fedezeti Alap Munkacsoport) által 2008. január 22-én kiadott legjobb gyakorlatok szabványaira, és az e szabványok ıreként mőködı Hedge Fund Standards Board ezt követı létrehozására,

–

tekintettel az EK-Szerzıdés 192. cikkének második bekezdésére,

–


–

tekintettel a Gazdasági és Monetáris Bizottság jelentésére és a Jogi Bizottság, valamint a Foglalkoztatási és Szociális Bizottság véleményére (A6-0338/2008),

A.

mivel jelenleg a pénzpiacokról szóló nemzeti és uniós szabályozás közvetve vagy közvetlenül, bár nem kizárólag a fedezeti alapokra és magántıke-befektetési alapokra is alkalmazandó,

B.

mivel a tagállamoknak és a Bizottságnak biztosítaniuk kell e szabályozás egységes végrehajtását és alkalmazását; mivel a hatályos jogszabályok minden további kiigazítását megfelelı költség/haszon elemzésnek kell alávetni, és annak megkülönböztetéstıl mentesnek kell lennie,

C.

mivel a Bizottság nem reagált minden szempontból pozitívan a Parlament korábbi kéréseire, többek között a fent említett 2004. január 15-i, 2006. április 27-i, 2007. július 11-i és 2007. december 13-i állásfoglalásaiban megfogalmazottakra,

D.

mivel a fedezeti alapok és a magántıke igen eltérı jellemzıkkel írhatóak le, és egyik fogalomra sem létezik egyértelmő meghatározás, de mindkettı inkább a jól tájékozott, mintsem lakossági fogyasztók által igénybe vett befektetési eszköz; mivel a termékspecifikus szabályozás szempontjából e két elem nem kezelhetı egy kategóriaként,

E.

mivel a fedezeti alapok és a magántıke-befektetések egyre fontosabb olyan alternatív befektetési eszközök, amelyeknek nem csak jelentıs és egyre növekvı a részesedése a globálisan vagyonkezelés alatt álló eszközökben, de új befektetési lehetıségek létrehozásával javítják is a pénzügyi piacok hatékonyságát,

F.

mivel több globális, EU-beli és nemzeti intézmény már jóval a jelenlegi pénzügyi válság elıtt elemezte a fedezeti alapokkal és a magántıke-befektetésekkel kapcsolatos lehetséges aggályokat, ami a pénzügyi stabilitást, a kockázatkezelés szabványait, a túlzott eladósodottságot (tıkeáttétel), valamint a lekötött és az összetett pénzügyi eszközök értékelését illeti,

PE 413.723\ 67

HU

G.

mivel a Pénzügyi Stabilitási Fórum 2007-es elemzése megállapította, hogy a pénzügyi stabilitással kapcsolatos aggályok az összes szereplı fokozott ellenırzésével kezelhetık a legjobban,

H.

mivel a világ pénzügyi stabilitásáról szóló, 2008 áprilisi jelentésében a Nemzetközi Valutaalap megállapította, hogy „senki nem tudta felmérni az intézmények széles körére – bankokra, monoline biztosítókra, állami pénzintézetekre, fedezeti alapokra – gyakorolt hatást, és a rendszertelen kiigazítás miatti járulékos kockázatokat”,

I.

mivel a lisszaboni menetrend megvalósítása a növekedésbe és a foglalkoztatásba való hosszú távú befektetést tesz szükségessé,

J.

mivel ehhez a hosszú távú befektetéshez jól mőködı, stabil, a reálgazdasághoz hozzájáruló pénzügyi piacokra van szükség az EU-ban és globálisan egyaránt, ami kizárólag egy versenyképes és innovatív pénzügyi ágazat Európai Unióban való jelenlétének biztosításával lehet elérni,

K.

mivel a fedezeti alapok és a magántıke-befektetési alapok az innovatív termékek iránti kereslet megteremtése, az árfeltárás segítése révén sok esetben likviditást biztosítanak, elısegítik a piac diverzifikációját és a piaci hatékonyságot,

L.

mivel a pénzügyi stabilitás jobb felügyeleti együttmőködést is igényel, globális szinten is, amihez logikusan az EU jelenlegi felügyeleti rendszerének folyamatos javítása szükséges, beleértve a rendszeres információcserét és az intézményi befektetık fokozott átláthatóságát,

M.

mivel a Bizottságnak fel kellene tárnia az off-shore piaci szereplık globális szabályozásának lehetıségét,

N.

mivel a befektetık és a felügyeleti hatóságok felıli megfelelı szintő átláthatóság kulcsfontosságú az ilyen jól mőködı és stabil pénzpiacok biztosítása, valamint a piaci szereplık és termékek közötti verseny elımozdítása szempontjából,

O.

mivel a Bizottságnak ellenıriznie és elemeznie kell a fedezetialap- és a magántıkemőveletek hatásait, és fontolóra kell vennie a befektetések jövıbeli finanszírozási módjára, a kockázatkezelésre, az értékelési módszerekre, a menedzserek képesítésére, a lehetséges érdekellentétekre, a tulajdonosi szerkezet nyilvánosságra hozatalára és a fedezeti alapok nyilvántartásba vételére vonatkozó minimumkövetelményekrıl szóló irányelv indítványozását,

P.

mivel a piaci tevékenység ellenırzési céllal történı nyomon követésének biztosítására az illetékes felügyeleti szervek rendelkezésére kell bocsátani a fedezeti kockázattal és a hitelezési tevékenységgel kapcsolatos információkat,

Q.

mivel az alapkezelı ágazat a nagyobb átláthatóság érdekében tovább kell fejlessze a vállalatirányításra vonatkozó kötelezı intézkedéseket, melyekrıl a nyilvánosságot is tájékoztatni kell; kéri az ellenırzési mechanizmusok javítását,

R.

mivel a tagállamoknak a legjobb gyakorlat alkalmazásával biztosítaniuk kell, hogy a foglalkoztatottak megszerzett vállalati nyugdíjai csıd ellen védve legyenek,

68 /PE 413.723

HU

S.

mivel a Bizottságnak fontolóra kellene vennie, hogy a „prudens személy” elvének meghatározásába – amennyiben ez az elv a már meglévı közösségi jogszabályok része – vegye fel azt a követelményt is, hogy a befektetık kötelesek legyenek ellenırizni, hogy az alternatív befektetési alap, amelybe befektetnek, megfelel-e az arra vonatkozó jogszabályoknak és az iparág legjobb gyakorlatra vonatkozó szabványainak,

T.

mivel a zártkörő értékpapír-kibocsátás tagállamok általi meghatározásai között jelenleg tapasztalható különbségek akadályt jelentenek a belsı piacra nézve, és arra ösztönöznek, hogy magas kockázatú termékeket szivárogtassanak be a lakossági piacra,

U.

mivel létre kellene hozni a magatartási kódexekkel kapcsolatos egymegállós rendszerő honlap létrehozását, beleértve a magatartási kódexeket betartók jegyzékét, a kódexek nyilvánosságra hozatalát és a megfelelés hiányának indokait; megállapítja, hogy a megfelelés hiányának okaiból tanulni is lehet; mivel ezt a honlapot az EU számára kell létrehozni, és nemzetközi szinten kell népszerősíteni,

V.

mivel a globális pénzügyi stabilitásról szóló 2008. áprilisi jelentésében az IMF figyelmeztetett arra, hogy „a vállalati szektor adósságpiaca sebezhetınek tőnik, mivel a nemteljesítési ráták makrogazdasági és strukturális tényezık együttes hatása miatt valószínőleg emelkedni fognak”,

W.

mivel a magántıke-befektetési ügyletek közelmúltbeli megszaporodása jelentékenyen növelte azon alkalmazottak számát, akiknek munkahelyét végsı soron a magántıkebefektetési alapok ellenırzik, kellı figyelmet kell fordítani a hatályos nemzeti munkajogra és a közösségi munkajogra (különösen a 2001/23/EK irányelv), amely akkor alakult ki, amikor a helyzet még más volt, mivel a nemzeti és a közösségi munkajogot megkülönböztetésmentesen kell alkalmazni, ideértve a munkavállalók felé azonos felelısséget viselı összes gazdasági szereplıvel szembeni tisztességes és megfelelı bánásmódot,

X.

mivel sok jogrendszer szerint az üzemek tulajdonában lévı és ellenırzése alatt álló fedezeti alap és magántıke nem jelenik meg munkaadóként, és ezért mentesül a munkaadókra vonatkozó jogi kötelezettségek alól,

Y.

mivel a rendkívüli adósságterhek esetében a társaságok magasabb kockázati profilt mutatnak,

Z.

mivel más szereplıkhöz hasonlóan összeférhetetlenség származhat a magántıkebefektetési vagy fedezeti alapok üzleti modelljébıl vagy e vállalkozások és a pénzügyi piacok más szereplıi közötti kapcsolatokból; a hatályos közösségi jogszabályok megerısítésére irányuló erıfeszítések nem korlátozódhatnak kizárólag a fedezeti alapokra és a magántıke-befektetési alapokra, és azoknak összhangban kell lenniük a globális normákkal, például az összeférhetetlenség kollektív befektetési formák és piaci közvetítık által történı kezelésérıl szóló IOSCO-elvekkel,

AA.

mivel a fedezeti alapok és a magántıke-befektetési alapok vezetıinek javadalmazási rendszerei miatt felelıtlen kockázatvállaláshoz vezetı, visszás ösztönzık születhetnek,

AB.

mivel a fedezeti alapok a hitelválsággal sújtott összetett strukturált termékek befektetıi között voltak, így más befektetıkhöz hasonlóan maguk is veszteségeket szenvedtek, PE 413.723\ 69

HU

AC.

mivel a jövıbeli pénzügyi válságok kockázatának minimalizálása érdekében, illetve a piacokon átívelı és a piaci résztvevık közötti erıs kölcsönhatásokra, valamint a határokon átnyúló, illetve a szabályozott és a nem szabályozott piaci szereplık közötti egyenlı versenyfeltételek célkitőzése miatt a következetesebb és összehangoltabb általános érvényő szabályozás biztosítása érdekében számos kezdeményezés indult el az EU-ban és globális szinten, ideértve a tıkekövetelményrıl és a tıkemegfelelésrıl szóló irányelvek felülvizsgálatát és a hitelminısítı ügynökségekrıl szóló irányelvre irányuló javaslatot,

AD.

mivel az elvi alapú szabályozás megfelelı megközelítés a pénzügyi piacok szabályozása tekintetében, hiszen jobban igazodik a piac fejlıdéséhez,

AE.

mivel uniós szintő fellépésre van szükség a pénzintézetekre és pénzpiacokra vonatkozó alábbi hét elv alapján:

AF.

−

jogszabályi lefedettség: át kell tekinteni a hatályos közösségi jogszabályokat az esetleges joghézagok azonosítása érdekében; felül kell vizsgálni a nemzeti különbségeket, és elı kell mozdítani a harmonizációt, például felügyeleti kollégiumok révén vagy más módon; nemzetközi egyenértékőségre és együttmőködésre kell törekedni;

−

tıke: a tıkekövetelményeknek kötelezıeknek kell lenniük az összes pénzintézet számára, és tükrözniük kell a vállalkozás típusából, a kitettségekbıl és a kockázat-ellenırzésbıl eredı kockázatot; hosszabb likviditási horizontokat is figyelembe kell venni;

−

értékpapírosítás: a befektetık és az értékpapírosítók érdekeinek jobb összehangolása érdekében az értékpapírosítóknak általában egy reprezentatív érdekeltség birtoklásával meg kell tartaniuk értékpapírosított termékükhöz főzıdı kockázatvállalásukat; nyilvánosságra kell hozni a hiteltermékekben az értékpapírosítók által megtartott érdekeltség szintjét; az érdekeltség megtartásának alternatívájaként meg kell vizsgálni a befektetık és az értékpapírosítók érdekeinek összehangolását elısegítı más intézkedéseket is;

−

számvitel: figyelembe kell venni a valós értéken alapuló számvitel ciklikus hatásait ellensúlyozó kisimító technikákat;

−

minısítés: a minısítıi piac átláthatóságának és érthetıségének növelése érdekében a hitelminısítı ügynökségeknek a feltételezések, a termékek összetettsége és az üzleti gyakorlatok láthatóságára vonatkozó magatartási kódexeket kellene elfogadniuk; kezelni kell az összeférhetetlenség kérdését; a saját kezdeményezéső minısítést külön kategóriába kell sorolni, és az nem használható fel nyomásgyakorlásra üzletszerzés érdekében;

−

származtatott termékek kereskedelme: elı kell mozdítani a származtatott termékek nyílt és látható tızsdei vagy más módon bonyolított kereskedelmét;

−

hosszú távon: a megtérülési csomagokat a hosszabb távú eredményekhez kell igazítani, tükrözve a veszteségeket és a profitot egyaránt,

mivel ez a fellépés, figyelembe véve a nemzetközi felügyeleti és szabályozási

70 /PE 413.723

HU

gyakorlatot, univerzális és átfogó, bizonyos méret felett az összes pénzintézetet felölelı jogalapot biztosítana, 1.

kéri a Bizottságot, hogy az EK-Szerzıdés 44. cikke, 47. cikkének (2) bekezdése vagy 95. cikke alapján 2008 végéig nyújtson be egy vagy több olyan jogalkotási javaslatot, amely lefedi az összes lényeges szereplıt és pénzpiaci résztvevıt, azon belül a fedezeti alapokat és a magántıke-befektetési alapokat, reagál a fenti AE. preambulumbekezdésben megfogalmazott elvekre, és követi a lenti részletes ajánlásokat;

2.

megerısíti, hogy az ajánlások tiszteletben tartják a szubszidiaritás elvét és a polgárok alapvetı jogait;

3.

álláspontja szerint a kért javaslat vagy javaslatok lehetséges pénzügyi kihatásait uniós költségvetési elıirányzatokból kell fedezni;

4.

utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást és a kapcsolódó részletes ajánlásokat a Tanácsnak és a Bizottságnak, valamint a tagállamok kormányainak és parlamentjeinek.

PE 413.723\ 71

HU

MELLÉKLET AZ ÁLLÁSFOGLALÁSHOZ: A KÉRT JAVASLAT(OK) TARTALMÁRA VONATKOZÓ RÉSZLETES AJÁNLÁSOK

1. ajánlás a pénzügyi stabilitásról, a tıkérıl és az egyetemes jogszabályi lefedettségrıl Az Európai Parlament megítélése szerint az elfogadandó jogszabálynak a következık szabályozására kell irányulnia: Tıkekövetelmények – a befektetési vállalkozásoknak, ezen belül a közkereseti társaságoknak és a betéti társaságoknak, a biztosítóknak, a hitelintézeteknek, a hagyományos alapoknak (úgymint az ÁÉKBV-k és nyugdíjalapok/nyugellátást szolgáltató intézmények) tıkekövetelményeknek kell megfelelniük. A Bizottságnak biztosítania kell, hogy a megfelelı tıkekövetelmények minden pénzintézet esetében kockázati, nem pedig jogalanyi alapúak legyenek. A felügyeletek figyelembe vehetik a magatartási kódexek betartásával kapcsolatos megfontolásokat. Ezek a tıkekövetelmények mindazonáltal nem lehetnek a már meglévı szabályokon felüli követelmények, és semmi esetre sem tekinthetık garanciának az alap csıdje esetén. Értékpapírosítás és kezdeményezı intézmények – a tıkekövetelményekre vonatkozó bizottsági javaslatoknak elı kell írniuk a kezdeményezı intézmények számára, hogy az általuk értékpapírosított hitelek bizonyos részét tartsák vissza mérlegükben, vagy e bizonyos rész visszatartását feltételezve kiszámított tıkekövetelményeket kell megszabniuk a kezdeményezı intézmény számára, vagy más eszközökkel biztosítaniuk kell a befektetık és a kezdeményezı intézmények érdekeinek egymáshoz igazítását. Hitelminısítı ügynökségek uniós felügyelete – a Bizottságnak a hitelminısítés területén a verseny elısegítése és a piacra jutás lehetıvé tétele érdekében is ki kell alakítania a hitelminısítı ügynökségek, eljárásaik és megfelelıségük uniós felügyeletének mechanizmusát, a feladatokat a már meglévı szervekre, például az európai értékpapír-piaci szabályozók bizottságára (CESR) osztva. Értékelés – a Bizottságnak az illetékes nemzetközi testületek munkájával összhangban elvi alapú jogalkotási intézkedéseket kell hoznia a nem likvid pénzügyi eszközök értékelése tekintetében annak érdekében, hogy a befektetık és a pénzügyi piacok stabilitása nagyobb védelemben részesüljön, figyelembe véve az értékeléssel kapcsolatban az EU-ban és a világban jelenleg is folyamatban lévı kezdeményezéseket, és megvizsgálva ezen értékelés elımozdításának legjobb módját. Elsıdleges ügynökök – a struktúra összetettségéhez és átláthatatlanságához, valamint az összes termékkel és szereplıvel folytatott ügyleteik révén ıket érintı kockázati kitettség jellegéhez igazodva fokozni kell az elsıdleges ügynöki tevékenységet folytató összes intézményre vonatkozó átláthatósági követelményeket. Kockázati tıke és a KKV-ágazat – a Bizottságnak jogalkotási javaslatot kell elıterjesztenie a kockázati tıkére és a magántıke-befektetési alapokra vonatkozó uniós szintő harmonizált keretrendszer kialakítása és különösen a lisszaboni menetrendnek megfelelıen a KKV-ágazat számára az ilyen tıkéhez való, határokon átnyúló hozzáférés biztosítása érdekében. E célból a Bizottságnak késedelem nélkül végre kell hajtania a kockázatitıke-alapok határokon átívelı befektetéseit korlátozó akadályok felszámolásáról szóló közleményében megfogalmazott politikai javaslatokat. A javaslatnak meg kell felelnie a jó szabályozás elvének, és el kell 72 /PE 413.723

HU

kerülnie, hogy uniós szinten még bonyolultabbá tegye a jogi, adóügyi és adminisztratív helyzetet. 2. ajánlás az átláthatósági intézkedésekrıl Az Európai Parlament megítélése szerint az elfogadandó jogszabálynak a következık szabályozására kell irányulnia: Zártkörő kibocsátási rendszer – a Bizottságnak jogalkotási javaslatot kell benyújtania a zártkörő kibocsátások európai rendszerének létrehozása érdekében, amely lehetıvé teszi a befektetési termékek, ezen belül az alternatív befektetési eszközök határokon átnyúló terjesztését a jól tájékozott befektetık megfelelı csoportjai számára. E javaslat megfelelı esetben megállapítaná a befektetık és az illetékes hatóságok tájékoztatására vonatkozó alábbi elveket: −

általános befektetési stratégia és a díjak megállapítása,

−

tıkeáttétel/adósság miatti kitettség, kockázatkezelési rendszer és portfolióértékelési módszerek,

−

az összegyőjtött pénzeszközök forrása és összege (a belsı pénzeszközök is),

−

a legfelsı szintő vezetık és a felsıvezetık javadalmazási rendszerének – a részvényopciókat is beleértve – teljes átláthatóságát biztosító szabályok,

−

részvényesek regisztrálása és azonosítása egy adott tulajdoni arány felett.

Befektetık – a Bizottságnak a felügyeleti hatóságokkal együttmőködve ki kell alakítania a fontos és lényegi információk befektetık számára történı egyértelmő közlésének és tájékoztatásának szabályait. Magántıke-befektetés és az alkalmazottak védelme – a Bizottságnak biztosítania kell, hogy a 2001/23/EK irányelv mindig ugyanazokat a jogokat biztosítsa a munkavállalók számára – ideértve a tájékoztatáshoz és konzultációhoz való jogot –, amikor valamely befektetı – a magántıke-befektetési alapokat és a fedezeti alapokat is beleértve – átruházza az érintett vállalkozás vagy üzleti tevékenység feletti ellenırzést. Nyugdíjrendszerek – az 1990-es évek közepe óta egyre több nyugdíjalap és biztosítóintézet vesz részt a fedezeti alapokban és a magántıke-befektetési alapokban, és ezen alapok csıdje kedvezıtlenül hatna a nyugdíjrendszerek tagjainak nyugdíjjogosultságára. A Bizottság a 2003/41/EK irányelv felülvizsgálatával biztosítsa, hogy a foglalkoztatottak vagy a foglalkoztatottak képviselıi közvetlenül vagy megbízottak útján tájékoztatást kapjanak nyugdíjaik befektetésének módjáról és a kapcsolódó kockázatokról. 3. ajánlás a túlzott eladósodásra vonatkozó intézkedésekrıl Az Európai Parlament megítélése szerint az elfogadandó jogszabálynak a következık szabályozására kell irányulnia: Magántıke-befektetések tıkeáttétele – a Bizottságnak a tıkérıl szóló 77/91/EGK irányelv felülvizsgálata során biztosítania kell, hogy minden módosítás megfeleljen a következı PE 413.723\ 73

HU

alapelveknek: rendelkezésre áll a kockázatnak megfelelı tıke, ésszerően elvárható, hogy a tıkeáttétel szintje mind a magántıke-befektetési alap/vállalkozás, mind a célvállalat számára fenntartható, egyes magánbefektetıkkel szemben vagy különbözı befektetési alapok vagy hasonló stratégiát folytató vállalkozások között nincs tisztességtelen megkülönböztetés. Tıkefelélés – a Bizottságnak szükség esetén a hatályos nemzeti és közösségi jogalkotási lehetıségek felülvizsgálata alapján uniós szinten összehangolt kiegészítı intézkedéseket kell javasolnia a célvállalatokban található vagyon túlzott kimazsolázásának elkerülése érdekében. 4. ajánlás az összeférhetetlenségi intézkedésekrıl Az Európai Parlament megítélése szerint az elfogadandó jogszabálynak a következık szabályozására kell irányulnia: A Bizottságnak szabályokat kell bevezetnie a befektetési vállalatok által ügyfeleiknek nyújtott szolgáltatások eredményes szétválasztásának biztosítása érdekében. Az Európai Parlament ismételten hangsúlyozza, hogy mindennemő kiigazításnak az összes pénzintézetre vonatkozni kell, következésképpen megkülönböztetésmentesnek kell lennie. Az IOSCO ajánlásainak megfelelıen a különbözı pénzügyi szolgáltatások széles skáláját nyújtó pénzintézeteknek olyan szabályokkal és eljárásokkal – beleértve a megfelelı tájékoztatást is – kell rendelkezniük, amelyek a cég vagy a csoport szintjén lehetıvé teszik számukra az összeférhetetlenségek vagy a lehetséges összeférhetetlenségek azonosítását, felmérését és a kezelésükre szolgáló megfelelı eszközök kifejlesztését. Hitelminısítı ügynökségek – a hitelminısítı ügynökségektıl meg kell követelni a tájékoztatás fokozását, az aszimmetrikus tájékoztatás és a bizonytalanság felszámolását és enyhítését, valamint a mőködésükkel kapcsolatos összeférhetetlenségek közzétételét az ügyletközpontú pénzügyi rendszer lerombolása nélkül. A hitelminısítı ügynökségektıl különösen meg kell követelni a minısítıi tevékenység minden más olyan szolgáltatástól (például a tranzakciók strukturálásával kapcsolatos tanácsadástól), amelyet bármilyen kötelezettség vagy általuk minısített alany vonatkozásában nyújtanak. Piacra jutás és piaci koncentráció – a Bizottság Versenypolitikai Fıigazgatóságának a fedezeti alapokat és a magántıke-befektetési alapokat érintı nemzetközi helyzet fényében el kell indítania a piaci koncentráció hatásainak, valamint a meghatározó szereplık által a pénzügyi szolgáltatások ágazatára gyakorolt hatásának általános áttekintését. Fel kell mérnie, hogy az összes piaci szereplı alkalmazza-e a Közösség versenyszabályait, van-e jogellenes piaci koncentráció, vagy szükséges lenne-e megszüntetni az új belépık elıtti korlátokat, valamint szükséges lenne-e megszüntetni a már piacon lévı szereplıket és a jelenlegi piaci struktúrákat elınyben részesítı jogszabályokat ott, ahol korlátozott a verseny. 5. ajánlás a pénzügyi szolgáltatásokra vonatkozó hatályos jogszabályokról Az Európai Parlament megítélése szerint az elfogadandó jogszabálynak a következık szabályozására kell irányulnia: A Bizottságnak el kell végeznie a pénzügyi piacokra vonatkozó jelenlegi közösségi jogszabályok vizsgálatát, a fedezeti alapok és a magántıke-befektetési alapokra vonatkozó szabályozás bárminemő hiányosságainak feltárása érdekében, és e vizsgálat eredményei alapján jogalkotási javaslatot vagy javaslatokat kell benyújtania a Parlamentnek a meglévı irányelvek 74 /PE 413.723

HU

szükséges módosításaira vonatkozóan, a fedezeti alapok, a magántıke-befektetési alapok és más fontos piaci szereplık jobb szabályozása érdekében. A benyújtott szabályozási javaslatnak célirányosnak kell lennie.

PE 413.723\ 75

HU

P6_TA-PROV(2008)0426 Az intézményi befektetık átláthatósága Az Európai Parlament 2008. szeptember 23-i állásfoglalása az intézményi befektetık átláthatóságáról a Bizottsághoz intézett ajánlásokkal (2007/2239(INI))


tekintettel a biztosítékok egyenértékővé tétele céljából a részvénytársaságok alapításának, valamint ezek tıkéje fenntartásának és módosításának tekintetében a tagállamok által a társasági tagok és harmadik személyek érdekei védelmében a Szerzıdés 58. cikkének (2) bekezdése szerinti társaságoknak elıírt biztosítékok összehangolásáról szóló, 1976. december 13-i 77/91/EGK második tanácsi irányelvre1,

–

tekintettel a meghatározott jogi formájú társaságok éves beszámolójáról szóló, 1978. július 25-i 78/660/EGK negyedik tanácsi irányelvre2,

–

tekintettel az összevont (konszolidált) éves beszámolóról szóló, 1983. június 13-i 83/349/EGK hetedik tanácsi irányelvre3,

–

tekintettel a bankok és más pénzügyi intézmények éves beszámolójáról és konszolidált éves beszámolójáról szóló, 1986. december 8-i 86/635/EGK tanácsi irányelvre4,

–

tekintettel a belsı piacon az információs társadalommal összefüggı szolgáltatások, különösen az elektronikus kereskedelem, egyes jogi vonatkozásairól szóló, 2000. június 8-i 2000/31/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvre5 (Elektronikus kereskedelemrıl szóló irányelv),

–

tekintettel a 78/660/EGK, a 83/349/EGK és a 86/635/EGK irányelvnek az egyes társaságok, illetve a bankok, valamint egyéb pénzügyi intézmények éves és összevont (konszolidált) beszámolójára vonatkozó értékelési szabályok tekintetében történı módosításáról szóló, 2001. szeptember 27-i 2001/65/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvre6,

–

tekintettel az átruházható értékpapírokkal foglalkozó kollektív befektetési vállalkozásokra (ÁÉKBV) vonatkozó törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezések összehangolásáról szóló 85/611/EGK tanácsi irányelvnek az alapkezelı társaságok és az egyszerősített tájékoztató szabályozása tekintetében történı módosításáról szóló, 2002. január 21-i 2001/107/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvre7,

1 2 3 4 5 6 7

HL L 26., 1977.1.31., 1. o. HL L 222., 1978.8.14., 11. o. HL L 193., 1983.7.18., 1. o. HL L 372., 1986.12.31., 1. o. HL L 178., 2000.7.17., 1. o. HL L 283., 2001.10.27., 28. o. HL L 41., 2002.2.13., 20. o.

76 /PE 413.723

HU

–

tekintettel az átruházható értékpapírokkal foglalkozó kollektív befektetési vállalkozásokra (ÁÉKBV) vonatkozó törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezések összehangolásáról szóló 85/611/EGK tanácsi irányelvnek az ÁÉKBV befektetéseinek tekintetében történı módosításáról szóló, 2002. január 21-i 2001/108/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvre1,

–

tekintettel a fogyasztói pénzügyi szolgáltatások távértékesítéssel történı forgalmazásáról szóló, 2002. szeptember 23-i 2002/65/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvre2,

–

tekintettel a bennfentes kereskedelemrıl és a piaci manipulációról (piaci visszaélés) szóló, 2003. január 28-i 2003/6/EK európai parlament és tanács irányelvre3;

–

tekintettel a megtakarításokból származó kamatjövedelem adóztatásáról szóló, 2003. június 3-i 2003/48/EK tanácsi irányelvre4,

–

tekintettel a meghatározott jogi formájú társaságok, a bankok és más pénzügyi intézmények, illetve biztosítóintézetek éves és összevont (konszolidált) éves beszámolóiról szóló 78/660/EGK, 83/349/EGK, 86/635/EGK és 91/674/EGK irányelvek módosításáról szóló, 2003. június 18-i 2003/51/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvre5,

–

tekintettel az értékpapírok nyilvános kibocsátásakor vagy piaci bevezetésekor közzéteendı tájékoztatóról szóló, 2003. november 4-i 2003/71/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvre6,

–

tekintettel a nyilvános vételi ajánlatról szóló, 2004. április 21-i 2004/25/EK európai parlament és tanács irányelvre7,

–

tekintettel a pénzügyi eszközök piacairól szóló, 2004. április 21-i 2004/39/EK európai parlament és tanács irányelvre8,

–

tekintettel a szabályozott piacra bevezetett értékpapírok kibocsátóival kapcsolatos információkra vonatkozó átláthatósági követelmények harmonizációjáról szóló, 2004. december 15-i 2004/109/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvre9,

–

tekintettel a 73/239/EGK, a 85/611/EGK, a 91/675/EGK, a 92/49/EGK, és a 93/6/EGK tanácsi irányelvnek, valamint a 94/19/EK, a 98/78/EK, a 2000/12/EK, a 2001/34/EK, a 2002/83/EK és a 2002/87/EK irányelvnek a pénzügyi szolgáltatásokkal foglalkozó bizottságok új szervezeti felépítésének létrehozása érdekében történı módosításáról

1 2 3 4 5 6 7 8 9

HL L 41., 2002.2.13., 35. o. HL L 271., 2002.10.9., 16. o. HL L 96., 2003.4.12., 16. o. HL L 157., 2003.6.26., 38. o. HL L 178., 2003.7.17., 16. o. HL L 345., 2003.12.31., 64. o. HL L 142., 2004.4.30., 12. o. HL L 145., 2004.4.30., 1. o. HL L 390., 2004.12.31., 38. o. PE 413.723\ 77

HU

szóló, 2005. március 9-i 2005/1/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvre1, –

tekintettel a pénzügyi rendszereknek a pénzmosás, valamint terrorizmus finanszírozása céljára való felhasználásának megelızésérıl szóló, 2005. október 26-i 2005/60/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvre2,

–

tekintettel a hitelintézetek tevékenységének megkezdésérıl és folytatásáról szóló, 2006. június 14-i 2006/48/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvre3,

–

tekintettel a befektetési vállalkozások és hitelintézetek tıkemegfelelésérıl szóló, 2006. június 14-i 2006/49/EK európai parlament és tanács irányelvre4,

–

tekintettel a 2004/39/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek a befektetési vállalkozások szervezeti követelményei és mőködési feltételei, valamint az irányelv alkalmazásában meghatározott kifejezések tekintetében történı végrehajtásáról szóló, 2006. augusztus 10-i 2006/73/EK bizottsági irányelvre5,

–

tekintettel az átruházható értékpapírokkal foglalkozó kollektív befektetési vállalkozásokra (ÁÉKBV) vonatkozó törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezések összehangolásáról szóló 85/611/EGK tanácsi irányelv egyes fogalommeghatározások pontosítása tekintetében történı végrehajtásáról szóló, 2007. március 19-i 2007/16/EK bizottsági irányelvre6,

–

tekintettel az egyes részvényesi jogok gyakorlásáról a tızsdén jegyzett társaságokban szóló, 2007. július 11-i 2007/36/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvre7,

–

tekintettel a befektetési szolgáltatásokról és a szabályozott piacokról szóló európai parlamenti és tanácsi irányelvre irányuló javaslatról szóló, 2003. szeptember 25-i álláspontjára8,

–

tekintettel a Gazdásági és Monetáris Bizottság megbízásából készített, „Átláthatóság és összeférhetetlenség” címő fedezeti alapokra vonatkozó tanulmányra9,

–

tekintettel az EK-Szerzıdés 192. cikkének második bekezdésére,

–

tekintettel eljárási szabályzatának 39. és 45. cikkére,

–

tekintettel a Jogi Bizottság jelentésére és a Gazdasági és Monetáris Bizottság véleményére (A6-0296/2008),

A.

mivel elismert tény, hogy az alternatív befektetéseket kínáló cégek – úgy mint a fedezeti alapok és magántıke-befektetési alapok – a vagyonkezelık számára új

1 2 3 4 5 6 7 8 9

HL L 79., 2005.3.24., 9. o. HL L 309., 2005.11.25., 15. o. HL L 177., 2006.6.30., 1. o. HL L 177., 2006.6.30., 201. o. HL L 241., 2006.9.2., 26. o. HL L 79., 2007.3.20., 11. o. HL L 184., 2007.7.14., 17. o. HL C 77. E, 2004.3.26., 329. o. IP/A/ECON/IC/2007-24.

78 /PE 413.723

HU

diverzifikációs lehetıségeket kínálnak, fokozzák a piaci likviditást, növelik a magas megtérülési lehetıségeket a befektetık számára, hozzájárulnak az árképzési folyamathoz, a kockázatok diverzifikálásához és a pénzügyi integrációhoz, valamint javítják a piaci hatékonyságot, B.

mivel a fedezeti alapok és a magántıkealapok olyan sajátos befektetési formák, amelyek eltérnek a befektetések és a befektetési stratégia jellegében;

C.

mivel az EU-székhelyő fedezeti alapok és magántıke-befektetési alapok olyan környezetet igényelnek, amely tiszteletben tartja innovatív stratégiájukat, ezáltal lehetıvé téve számukra nemzetközi versenyképességük megırzését, és egyidejőleg mérsékelve az esetleges káros piaci mozgások hatásait, mivel a termékspecifikus szabályozás rugalmatlan lehet és akadályozhatja az innovációt,

D.

mivel azoknak a fedezeti alapoknak és magántıke-befektetési alapoknak, amelyek alapkezelı társasága az EU-ban telepedett le, meg kell felelniük a jelenlegi és jövıbeli közösségi jogszabályoknak; mivel a nem az EU-ban letelepedett szervezeteknek is meg kell felelniük ezeknek a jogszabályoknak bizonyos tevékenységek keretében,

E.

mivel az EU „onshore” fedezeti alapjai, fedezeti alapkezelıi és magántıkealap cégei a jelenlegi szabályozás alanyai, különösen a piaci visszaélésre vonatkozóan, valamint hogy a szabályozás közvetetten vonatkozik rájuk a partnereiken keresztül, illetve amikor a szabályozott termékekbe történı befektetéseket értékesítenek;

F.

mivel néhány tagállamban a fedezeti alapokra és a magántıke-befektetési alapokra a nemzeti szabályozói rendszerek vonatkoznak, és az ilyen alapokat érintı érvényes uniós irányelvek végrehajtása eltérı; mivel az ilyen eltérı nemzeti szabályok felvetik a belsı piac szabályozási felaprózódásának kockázatát, ami azzal a hatással járhat, hogy gátolja Európában az üzletág határon átnyúló fejlıdését,

G.

mivel az irányelv tőnik a megfelelı jogi eszköznek a fedezeti alapokhoz és magántıkebefektetési alapokhoz kapcsolódó különféle kérdések szabályozására, mivel a tagállamok hatályos jogszabályainak a fedezeti alapokra és magántıke-befektetési alapokra gyakorolt hatását elemezni és értékelni kell az átláthatóságáról szóló bármilyen irányelv megalkotása elıtt; mivel egy ilyen szabályozásnak a harmonizáció kiindulópontjaként kell szolgálnia; és mivel a hatályos jogszabályok kiigazításra szorulhatnak, de el kell kerülni olyan változtatások bevezetését, amelyek igazságtalan különbségeket okozhatnak,

H.

mivel elismert tény, hogy a fı kérdések egyike az átláthatóság szükségessége és elemzése, valamint az, hogy hogyan lehet javítani az átláthatóságot mivel az átláthatóságnak számos szempontja van, úgy mint a fedezeti alapok és magántıkebefektetési alapok átláthatósága azon társaságok irányában, amelyek részvényeit megszerzik vagy tulajdonukban tartják, valamint az elsıdleges ügynökök (prime brokers), intézményi befektetık – mint például nyugdíjalapok vagy bankok –, lakossági befektetık, üzleti partnerek, szabályozók és hatóságok irányában; mivel az átláthatósággal kapcsolatos egyik legfıbb hiányosság a fedezeti alapok vagy magántıke-befektetési alapok és azon társaságok kapcsolatában rejlik, amelyeknek részvényeit az alap megszerzi vagy tulajdonában tartja,

I.

mivel az Egyesült Államok tapasztalatait, ahol az információ szabadságára vonatkozó PE 413.723\ 79

HU

jogszabályt használták ki a versenytársak ahhoz, hogy a befektetıknek szánt részletességgel megszerezzék az alapok befektetési adatait, ami a befektetıket és az alapot is károsította; J.

mivel az átláthatóságról szóló irányelv következetlen végrehajtása ahhoz vezetett, hogy az átláthatóság szintje eltérı az EU-ban, és magas költségeket okozott a befektetık számára,

K.

mivel az átláthatóság alapvetı feltétele a befektetıi bizalomnak és a bonyolult pénzügyi termékek megértésének, és így elısegíti a pénzügyi piacok optimális mőködését és stabilitását, mivel az átláthatóság a kellı gondosságot kiegészíti és nem felváltja,

L.

mivel a jelenlegi jelzálog-piaci válság nem korlátozódik egyetlen ágazatra figyelembe véve, hogy idıbe kerül megérteni a válság összes okát és hatását, valamint mivel a sokféle ok között az alábbiak szerepelnek: –

a hitelminısítı ügynökségek, különösen a hitelminısítı ügynökségek összeférhetetlensége és a hitelminısítés jelentésének téves értelmezése,

–

gondatlan hitelezési gyakorlat az Egyesült Államok lakáspiacán,

–

az összetett strukturált termékek gyors innovációja,

–

a „keletkeztetı és szétosztó” modell (originate-to-distribute) és a hosszú közvetítıi lánc,

–

a befektetıi éhség az egyre nagyobb megtérülés iránt, valamint a rövidlátó ösztönzı struktúra a díjazással kapcsolatban, és

–

az átvilágítási folyamat megfelelı megfigyelésének elmulasztása,

–

az összetett strukturált termékekkel kapcsolatban az értékpapírosítás és a hitelminısítési folyamat, amely e termékek felülértékeléséhez vezetett az alapul szolgáló eszközök tekintetében,

–

az amerikai befektetési bankokon belüli összeférhetetlenség és a szabályozás hiánya,

M.

mivel a közösségi jogszabályok rendelkeznek olyan mechanizmusokról, mint a komitológia vagy a Lámfalussy-féle eljárás, amelyek lehetıvé teszik a változó üzleti környezetre a végrehajtási intézkedéseken keresztül történı rugalmas reagálást; mivel ez a rendszer javulni fog az új Szerzıdés értelmében a felhatalmazáson alapuló jogi aktus eszközével,

N.

mivel számos különbözı fedezeti alapokkal és magántıke-befektetési alapokkal kapcsolatos kezdeményezés, valamint az olyan szervezetek, mint az Értékpapírfelügyeletek Nemzetközi Szervezete, a Nemzetközi Valutaalap, a Gazdasági Együttmőködési és Fejlesztési Szervezet és az ipari testületek, köztük a fedezeti alapok és magántıke-befektetési alapok testületei is, már létrehozták a legjobb gyakorlatok elveit és kódexét, amelyek még felülvizsgálatot és ellenırzést igényelnek, és amelyek mintául szolgálhatnak az EU-jogalkotás számára; mivel az EU-jogszabályok betartásán

80 /PE 413.723

HU

túlmenıen a vállalkozásokat és üzleti szövetségeket ösztönözni kellene, a „tartsd be, vagy magyarázd meg” elv alapján csatlakozzanak ezekhez a kódexekhez, és a kódexek betartásának és a magyarázatoknak a részleteit tegyék nyilvánossá és megfelelı módon értékeljék, O.

mivel néhány tızsdén kívüli (OTC) termék esetében nyitottabb és láthatóbb kereskedelmi rendszerekre van szükség a piaci árakhoz viszonyított értékelésnek lehetıség szerinti növelése, illetve az esetleges tulajdonosváltás jelzése érdekében; mivel az OTC klíring rendszer vonzó a felügyeleti ellenırzés és a kockázatelemzés tekintetében, de az egyenlı globális feltételek biztosítása érdekében minden új rendszert nemzetközi alapon kell bevezetni;

P.

mivel az egész ágazatra kiterjedı nyomon követésnek és beszámolásnak szerepe van a lakosság aggályainak kezelésében és a magántıke-befektetés gazdasági hatásának megértésében, és már most is vonatkozik az állami és magánvállalatokra az a követelmény, hogy konzultációt kell folytatniuk munkavállalóikkal az érdekeiket érintı kérdésekben; mivel nem szabad egyensúlyhiányt okozni a magántıkeportfólióba befektetı vállalkozásokra és a többi magáncégre nézve kötelezı kereskedelmi közzététel között;

Q.

mivel a termékhez kapcsolódó jogszabályok láthatóan nem megfelelı szabályozási típusok ezen innovatív ágazat kezeléséhez,

R.

mivel a „mindent egy helyen” webhely létrehozása az Európai Unió ügyviteli szabályzatai számára nagy segítséget jelentene, és azt nemzetközileg népszerősíteni kellene; mivel ennek a weboldalnak tartalmaznia kellene azoknak a piaci szereplıknek a nyilvántartását, amelyek megfelelnek a magatartási kódexeknek, továbbá ezek kilétét, és a kódexek be nem tartásának okát; mivel a szabályzatok be nem tartásának indokai is olyan eszközök, amelyekbıl tanulni lehet;

S.

mivel fel kell hívni a figyelmet annak szükségességére, hogy leküzdjék az alternatív befektetési formák határokon átnyúló értékesítése elıtt álló akadályokat az intézményi befektetık számára egy zártkörő kibocsátásra vonatkozó európai rendszer létrehozásával;

T.

mivel a magántıke-befektetési alapok vonatkozásában indokolni kellene a további jelentési kötelezettség költségeit – különösen ha ezek gyakoriak – és arányosnak kellene lenniük a jelentésbıl származó elınyökkel; mivel szorosabb kapcsolatra van szükség a juttatási csomagok és a hosszú távú teljesítmény között;

U.

mivel ezen a területen javaslat nem áll elıkészítés alatt;

1.

kéri a Bizottságot, hogy az EK-Szerzıdés 44. cikke, 47. cikkének (2) bekezdése vagy 95. cikke alapján terjesszen be a Parlamentnek – a tárgytól függıen – jogalkotási javaslatot vagy javaslatokat a fedezeti alapok és a magántıke-befektetési alapok átláthatóságáról; szorgalmazza, hogy ez(eke)t a javaslato(ka)t az intézményközi tárgyalásokra figyelemmel és az alábbi részletes ajánlásokat követve terjesszék be;

2.

megerısíti, hogy az ajánlások tiszteletben tartják a szubszidiaritás elvét és a polgárok alapvetı jogait;

PE 413.723\ 81

HU

3.

megítélése szerint a kért javaslat(ok) nem jár(nak) pénzügyi következményekkel;

4.

utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást és a kapcsolódó részletes ajánlásokat a Bizottságnak és a Tanácsnak, valamint a tagállamok parlamentjeinek és kormányainak.

82 /PE 413.723

HU

MELLÉKLET AZ ÁLLÁSFOGLALÁSHOZ: RÉSZLETES AJÁNLÁSOK A KÉRT JAVASLATOK LÉNYEGÉT TEKINTVE Az Európai Parlament felkéri a Bizottságot, hogy tegyen javaslatot olyan irányelvre vagy irányelvekre, amely/amelyek garantálja/garantálják az átláthatóság általános szintjét, valamint hogy kezelik a fedezeti alapokkal és a magántıke-befektetési alapokkal kapcsolatos, lentebb említett kérdéseket azon az alapon, hogy az irányelv(ek) szükség esetén elegendı rugalmasságot ad(nak) a tagállamok számára az EU-szabályok meglévı társasági jogi rendszerükbe való átültetésére; ezzel egyidejőleg felkéri a Bizottságot, hogy ösztönözze az átláthatóság javítását a fedezeti alapok és magántıke-befektetési alapok kezelıi és partnereik által már bevezetett önszabályozás fejlıdésének támogatásán és felügyeletén keresztül, és bátorítsa a tagállamokat, hogy a párbeszéd és a legjobb gyakorlatok cseréje keretében támogassák ezeket az erıfeszítéseket. véve, hogy nincs egységes nyilvánosságra hozatal a nemzeti vagyonalapok tekintetében, az Európai Parlament üdvözli a Nemzetközi Valutaalap kezdeményezését egy munkacsoport létrehozására a nemzeti vagyonalapok nemzetközi magatartási kódexének kidolgozása érdekében, és hiszi, hogy egy ilyen kódex elısegítené az ilyen alapok mőködése körüli mítoszok eloszlatását; felhívja a Bizottságot a folyamatban való részvételre. A fedezeti alapok és a magántıke-befektetési alapok tekintetében Az Európai Parlament felkéri a Bizottságot, hogy terjesszen be megfelelı jogalkotási javaslatokat a befektetık és partnerek különbözı típusait érintı, meglévı közösségi vívmányok felülvizsgálata útján, valamint igazítsa ki vagy dolgozza ki a vonatkozó és lényeges információk egyértelmő közlését és az azokról idıben való tájékoztatást elıíró szabályokat, a megalapozott döntéshozatal, illetve a befektetık és a vállalatvezetés közötti átlátható kommunikáció lehetıvé tétele érdekében; amennyiben már léteznek ilyen javaslatok, azokat megfelelıen végre kell hajtani; felkéri a Bizottságot annak feltárására, hogy miként növelhetı a kockázatok mint a hitelképességtıl elkülönülı tényezık láthatósága és azok megértése. Figyelmet kell szentelni annak a kérdésnek, hogy a meglévı és jövıbeli irányelveket és átláthatósági intézkedéseket nem ássák-e alá a szerzıdésekbe túl nagy számban belefoglalt, a felelısség elhárítására irányuló jogi nyilatkozatok. Az új jogszabályoknak elı kell írniuk a részvényesek számára, hogy tájékoztassák a kibocsátókat a részvények megszerzésébıl vagy elidegenítésébıl eredı szavazati jogaik arányáról, amennyiben ez az arány elér, meghalad egy meghatározott – a 2004/109/EK irányelvben említett 5% helyett 3%-tól induló – arányt, illetve az alá esik; a jogszabályoknak arra is kötelezniük kell a fedezeti alapokat és a magántıke-befektetési alapokat, hogy hozzák nyilvánosságra és fejtsék ki – azon vállalatok irányában, amelyek részvényeit megszerzik vagy tulajdonukban tartják, valamint a lakossági és intézményi befektetık, az elsıdleges ügynökök és a felügyeleti hatóságok irányában – befektetési politikájukat és a kapcsolódó kockázatokat; Ezeknek a javaslatoknak a meglévı EU-s jogszabályok abból a célból végrehajtandó vizsgálatán kell alapulniuk, hogy meggyızıdjünk arról, milyen mértékben lehet a meglévı átláthatósági szabályokat alkalmazni a fedezeti alapok és a magántıke-befektetési alapok sajátos helyzetére. PE 413.723\ 83

HU

A fent említett jogalkotási javaslatok tekintetében a Bizottság feladatai különösen a következık: –

fel kell tárnia az alternatív befektetésekre vonatkozó olyan szerzıdéses feltételekben rejlı lehetıségeket, amelyek elıírják a kockázatok egyértelmő korlátozását, a küszöbértékek túllépése esetén megteendı intézkedéseket, a megfelelı közzétételt, az értékesítési tilalmi idıtartamok pontos meghatározását, valamint a szerzıdéstıl való elállást és annak felmondását szabályozó kifejezett feltételeket;

–

meg kell vizsgálnia a pénzmosás kérdését a fedezeti alapok és a magántıke-befektetési alapok összefüggésében;

– fel kell kutatnia a fedezeti alapok és – adott esetben – a magántıke-befektetési alapok tekintetében a harmonizációs szabályok és ajánlások lehetıségeit a bizonyos tulajdoni hányadnál többet birtokló befektetık nyilvántartása és azonosítása érdekében, valamint nyilvánosságra kell hoznia stratégiáit és szándékait, figyelemmel ugyanakkor arra, hogy a túl bıséges információáradatot is kerülni kell; – fel kell mérnie, szükséges-e a közvetítıket arra kötelezni, hogy tegyék lehetıvé az eredeti részvényesek számára a részvényesek közgyőlésén való tevıleges részvételt, és azt, hogy utóbbiak megbizonyosodhassanak arról, hogy meghatalmazottaik utasításaiknak megfelelıen szavaztak, továbbá hogy biztosítsák az azonosított részvényesek szavazási politikáinak közzétételét, illetve kidolgozzák e feladatok végrehajtásának módját; – az ágazattal együttmőködve létre kell hoznia a legjobb gyakorlatok kódexét arról, hogy miképp lehet újra egyensúlyt teremteni a vállalatirányítás jelenlegi szerkezetében azzal a céllal, hogy megerısítsék a hosszú távú szemléletet, és visszaszorítsák a rövid távú, túlzott kockázatvállalás és a felelıtlen magatartás pénzügyi és egyéb ösztönzıit; – szabályokat kell megállapítania, amelyek teljes átláthatóságot írnak elı a vezetık javadalmazási rendszerével kapcsolatban, beleértve a részvényopciókat is, mégpedig a vállalat részvényesi közgyőlésének hivatalos jóváhagyásán keresztül.

Kifejezetten a fedezeti alapok tekintetében Az Európai Parlament kéri a Bizottságot, hogy állapítson meg olyan szabályokat, amelyek fokozzák a fedezeti alapok szavazati politikájának átláthatóságát, azon az alapon, hogy a közösségi szabályok címzettjeinek ezen alapok kezelıinek kell lenniük; e szabályok magukban foglalhatják a részvényesek egész EU-ra kiterjedı azonosítási rendszerét is; A fent említett jogalkotási javaslat(ok) tekintetében a Bizottság feladatai különösen a következık: –

meg kell vizsgálnia az értékpapír-kölcsönügyletek nemkívánatos hatásai mérséklésének lehetıségét;

–

meg kell vizsgálnia, hogy a beszámolási követelményeknek vonatkozniuk kell-e a több részvényes közötti együttmőködési megállapodásokra, illetve a szavazati jogok opciós megállapodások útján történı közvetett megszerzésére is;

84 /PE 413.723

HU

Kifejezetten a magántıke-befektetési alapok tekintetében Az Európai Parlament kéri a Bizottságot, hogy állapítson meg olyan szabályokat, amelyek megtiltják a magántıke-befektetési alapoknak a vállalatok kifosztását (az úgynevezett „vagyonkimazsolázást”, azaz a vállalat eszközeinek egyéb célok finanszírozására való felhasználását), és ezáltal a pénzügyi erejükkel olyan módon való visszaélést, hogy abból a megszerzett vállalatnak kizárólag hátránya származik, anélkül, hogy bármiféle pozitív hatást gyakorolna a vállalat jövıjére és alkalmazottai, hitelezıi és üzleti partnerei helyzetére; továbbá a Bizottságnak közös szabályokat kell elfogadnia a vállalatok tıkemegtartásának garantálása érdekében; az Európai Parlament ezzel egyidejőleg kéri a Bizottságot annak vizsgálatára, hogy a tagállamok hoztak-e intézkedéseket a „vagyonkimazsolázás” megszüntetésére. A fent említett jogalkotási javaslat(ok) tekintetében a Bizottságnak meg kell vizsgálnia az akkor felmerülı kérdések kezelésének módjait, amikor bankok nagy pénzösszegeket kölcsönöznek magántıke-befektetési alapoknak, majd pedig elhárítanak minden felelısséget a pénzük felhasználásának célja vagy a hitel visszafizetéséhez felhasznált pénz eredete tekintetében, figyelembe véve, hogy a szóban forgó cél és eredet végsı soron az adós felelıssége, és hogy az azonos szintő kockázatok esetén igényelt tıkekövetelménynek az egész pénzügyi rendszerben azonosnak kell lennie. Az Európai Parlament kéri továbbá a Bizottságot annak vizsgálatára, hogy kiigazításra szorul-e a vállalatok átruházásáról szóló irányelv1 a hitelbıl történı vállalatfelvásárlások sajátos eseteire tekintettel.

1

A munkavállalók jogainak a vállalkozások, üzletek vagy ezek részeinek átruházása esetén történı védelmére vonatkozó tagállami jogszabályok közelítésérıl szóló, 2001. március 12-i 2001/23/EK tanácsi irányelv (HL L 82., 2001.3.22., 16. o.). PE 413.723\ 85

HU

P6_TA-PROV(2008)0427 A 999/2001/EK rendeletnek a Bizottságra ruházott végrehajtási hatáskörök tekintetében történı módosítása ***I Az Európai Parlament 2008. szeptember 23-i jogalkotási állásfoglalása a 999/2001/EK rendeletnek a Bizottságra ruházott végrehajtási hatáskörök gyakorlása tekintetében történı módosításáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslatról (COM(2008)0053 – C6-0054/2008 – 2008/0030(COD))



–

tekintettel az EK-Szerzıdés 251. cikkének (2) bekezdésére és 154. cikke (4) bekezdésének b) pontjára, amely alapján a Bizottság javaslatát benyújtotta a Parlamenthez (C6-0054/2008),

–


–

tekintettel a Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság jelentésére (A6-0279/2008),

1.


2.


3.


86 /PE 413.723

HU

P6_TC1-COD(2008)0030 Az Európai Parlament álláspontja amely elsı olvasatban 2008. szeptember 23-án került elfogadásra a 999/2001/EK rendeletnek a Bizottságra ruházott végrehajtási hatáskörök tekintetében történı módosításáról szóló .../2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet elfogadására tekintettel (EGT-vonatkozású szöveg) AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA, tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerzıdésre és különösen annak 152. cikke (4) bekezdésének b) pontjára, tekintettel a Bizottság javaslatára ║, tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére1, a Régiók Bizottságával folytatott konzultációt követıen ║, a Szerzıdés 251. cikkében megállapított eljárásnak megfelelıen2, mivel: (1)

Az egyes fertızı szivacsos agyvelıbántalmak megelızésére, az ellenük való védekezésre és a felszámolásukra vonatkozó szabályok megállapításáról szóló, 2001. május 22-i 999/2001/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet3 elıírja, hogy egyes intézkedéseket a Bizottságra ruházott végrehajtási hatáskörök gyakorlására vonatkozó eljárások megállapításáról szóló, 1999. június 28-i 1999/468/EK tanácsi határozattal4 összhangban kell elfogadni.

(2)

Az 1999/468/EK határozatot a 2006/512/EK határozat5 módosította, mely bevezette az ellenırzéssel történı szabályozási bizottsági eljárást az olyan általános hatályú intézkedésekhez, melyek a Szerzıdés 251. cikkében meghatározott eljárás alapján elfogadott alap-jogiaktus nem alapvetı fontosságú elemeinek módosítását szolgálják, beleértve néhány ilyen elem törlését vagy a jogi aktus új, nem alapvetı fontosságú elemek beillesztésével történı kiegészítését is.

(3)

A 2006/512/EK határozatról szóló európai parlamenti, tanácsi és bizottsági közös nyilatkozatnak6 megfelelıen, ahhoz hogy ezt az új eljárást alkalmazni lehessen az olyan, a Szerzıdés 251. cikkében megállapított eljárás alapján elfogadott jogi

1 2 3 4 5 6

HL C 211., 2008.8.19., 47. o. Az Európai Parlament 2008. szeptember 23-i álláspontja. HL L 147., 2001.5.31., 1. o. ║ HL L 184., 1999.7.17., 23. o. HL L 200., 2006.7.22., 11. o. HL C 255., 2006.10.21., 1. o. PE 413.723\ 87

HU

aktusokra, amelyek már hatályban vannak, e jogi aktusokat az alkalmazandó eljárásokkal összhangban ki kell igazítani. (4)

A 999/2001/EK rendelet tekintetében az 1923/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet az ellenırzéssel történı szabályozási bizottsági eljárást csak a módosítások által érintett egyes végrehajtási intézkedések esetében vezette be. Ennélfogva a 999/2001/EK rendeletet a további végrehajtási hatáskörökre vonatkozóan ki kell igazítani.

(5)

A Bizottságot hatáskörrel kell felruházni különösen a gyorstesztek jóváhagyása, egyes rendelkezések más állati eredető termékekre való kiterjesztése, a szarvasmarhák szivacsos agyvelıbántalmának (BSE) juh- és kecskeféléknél történı megállapítására vonatkozó módszer elfogadása, a mellékletek módosítása és átmeneti intézkedések elfogadása tekintetében. Mivel az említett intézkedések általános hatályúak és a 999/2001/EK rendelet nem alapvetı fontosságú elemeinek többek között nem alapvetı fontosságú elemek hozzáadásával történı módosítására irányulnak, azokat az 1999/468/EK határozat 5a. cikkében meghatározott, ellenırzéssel történı szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.

(6)

A fertızı szivacsos agyvelıbántalom (TSE) jelenlétének megerısítését követıen célszerő továbbá egyéb intézkedések tagállamok általi alkalmazásának a lehetıségét olyan esetekre korlátozni, amelyeknél az adott intézkedések bizottsági jóváhagyása a különösen az érintett tagállamban hozott védelmi intézkedéseket figyelembe vevı, kedvezı kockázatfelmérésen alapul, és ahol azon intézkedések azonos védelmi szintet biztosítanak.

(7)

A 999/2001/EK rendeletet ennek megfelelıen módosítani kell,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET: 1. cikk A 999/2001/EK rendelet a következıképpen módosul: 1.

Az 5. cikk (3) bekezdésének harmadik albekezdését a következı szöveg váltja fel: „A gyorsteszteket a 24. cikk (3) bekezdésében említett ellenırzéssel történı szabályozási bizottsági eljárásnak megfelelıen kell e célra engedélyeztetni és felvezetni a X. melléklet C. fejezetének 4. pontjában megállapított listára.”

2.

A 9. cikk (3) bekezdését a következı szöveg váltja fel: „(3) Az V. melléklet 5. pontjában meghatározott kritériumokra figyelemmel az (1) és (2) bekezdés nem alkalmazandó az olyan kérıdzık esetén, amelyek a 24. cikk (3) bekezdésében említett ellenırzéssel történı szabályozási bizottsági eljárással összhangban elismert, a X. mellékletben lévı listán szereplı alternatív vizsgálaton estek át, és a vizsgálat eredménye negatív volt.”

3.

A 13. cikk (1) bekezdésének harmadik albekezdése helyébe a következı szöveg lép: „E bekezdés rendelkezéseitıl eltérve a tagállamok egyéb, a 24a. és a 25. cikk szerinti – különösen az érintett tagállamban meglévı védelmi intézkedéseket figyelembe vevı

88 /PE 413.723

HU

– kedvezı kockázatértékelésen alapuló, azonos szintő védelmet nyújtó intézkedéseket is alkalmazhatnak, amennyiben ezen intézkedéseket az adott tagállam vonatkozásában a 24. cikk (2) bekezdésében említett szabályozási bizottsági eljárással összhangban jóváhagyták.” 4.

A 16. cikk (7) bekezdését a következı szöveg váltja fel: „(7) A 24. cikk (3) bekezdésében említett ellenırzéssel történı szabályozási bizottsági eljárásnak megfelelıen az (1)–(6) bekezdés rendelkezéseit ki lehet terjeszteni más állati eredető termékekre is. Az e cikk végrehajtására vonatkozó szabályokat a 24. cikk (2) bekezdésében említett szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.”

5.

A 20. cikk (2) bekezdését a következı szöveg váltja fel: „(2) Amennyiben az e cikk egységes alkalmazásának biztosításához szükséges, [...] a 24. cikk (2) bekezdésében említett szabályozási bizottsági eljárásnak megfelelıen végrehajtási szabályokat kell elfogadni. A BSE juh– és kecskeféléknél történı megállapítására szolgáló módszert a 24. cikk (3) bekezdésében említett ellenırzéssel történı szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.”

6.

A 23. cikk elsı bekezdését a következı szöveg váltja fel: „A megfelelı tudományos bizottsággal a közegészségügyre esetleg kiható kérdésekrıl folytatott konzultációt követıen a mellékleteket a 24. cikk (3) bekezdésében említett ellenırzéssel történı szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell módosítani vagy kiegészíteni, továbbá megfelelı átmeneti intézkedéseket elfogadni.”

PE 413.723\ 89

HU

7.

A 23a. cikk a következıképpen módosul: a)

az a) pont helyébe a következı szöveg lép: „a)

b)

az 5. cikk (3) bekezdésének harmadik albekezdésében, a 6. cikk (1) bekezdésében, a 8. cikk (2) bekezdésében és a 9. cikk (3) bekezdésében említett gyorstesztek jóváhagyása,”;

a cikk a következı pontokkal egészül ki: „k)

a 16. cikk (1)–(6) bekezdésében foglalt rendelkezések más állati eredető termékekre való kiterjesztése,

l)

a BSE juh– és kecskeféléknél történı megállapítására szolgáló, a 20. cikk (2) bekezdésében említett módszer elfogadása,

m)

a mellékletek módosítása vagy kiegészítése, valamint a 23. cikkben említett megfelelı átmeneti intézkedések elfogadása.”. 2. cikk

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követı huszadik napon lép hatályba. Ez a rendelet teljes egészében kötelezı és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban. Kelt ║, az Európai Parlament részérıl

A Tanács részérıl

az elnök

az elnök

90 /PE 413.723

HU

P6_TA-PROV(2008)0428 A hulladékra vonatkozó statisztikák ***I Az Európai Parlament 2008. szeptember 23-i jogalkotási állásfoglalása a hulladékra vonatkozó statisztikáról szóló 2150/2002/EK rendeletnek a Bizottságra ruházott végrehajtási hatáskörök gyakorlása tekintetében történı módosításáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslatról (COM(2007)0777 – C6-0456/2007 – 2007/0271(COD))



–

tekintettel az EK-Szerzıdés 251. cikkének (2) bekezdésére és 285. cikkének (1) bekezdésére, amely alapján a Bizottság benyújtotta javaslatát a Parlamentnek (C6– 0456/2007),

–


–

tekintettel a Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság jelentésére (A6–0282/2008),

1.

jóváhagyja a Bizottság módosított javaslatát;

2.

felhívja a Bizottságot, hogy utalja az ügyet újból a Parlamenthez, ha javaslatát lényegesen módosítani kívánja, vagy a helyébe másik szöveget szándékozik léptetni;

3.

felszólítja a Bizottságot, hogy a lehetı leghamarabb hozza nyilvánosságra a 2150/2002/EK rendelet 8. cikke (1) bekezdésében említett jelentést;

4.

felszólítja a Bizottságot, hogy a lehetı leghamarabb hozza nyilvánosságra a 2150/2002/EK rendelet 8. cikke (2) bekezdésében említett jelentést a jelentési kötelezettségekben fellépı átfedések elkerülése végett;

5.

felszólítja a Bizottságot, hogy a lehetı leghamarabb nyújtson be további jelentéseket és javaslatokat a 2150/2002/EK rendelet 8. cikke (3) bekezdésének megfelelıen benyújtottak nyomon követésére, az e rendelet 4. cikkének (3) és 5. cikkének (1) bekezdésében említett kísérleti tanulmányok elırehaladásáról;

6.


PE 413.723\ 91

HU

P6_TC1-COD(2007)0271 Az Európai Parlament álláspontja amely elsı olvasatban 2008. szeptember 23-án került elfogadásra a hulladékra vonatkozó statisztikákról szóló 2150/2002/EK rendeletnek a Bizottságra ruházott végrehajtási hatáskörök tekintetében történı módosításáról szóló .../2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet elfogadására tekintettel (EGT-vonatkozású szöveg) AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA, tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerzıdésre, és különösen annak 285. cikke (1) bekezdésére, tekintettel a Bizottság javaslatára ║, tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére1, a Szerzıdés 251. cikkében megállapított eljárásnak megfelelıen2, mivel: (1)

A hulladékra vonatkozó statisztikákról szóló, 2002. november 25-i 2150/2002/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet3 értelmében bizonyos intézkedéseket a Bizottságra ruházott végrehajtási hatáskörök gyakorlására vonatkozó eljárások megállapításáról szóló, 1999. június 28-i 1999/468/EK tanácsi határozattal4 összhangban kell elfogadni.

(2)

Az 1999/468/EK határozatot a 2006/512/EK határozat5 módosította, amely bevezette az ellenırzéssel történı szabályozási bizottsági eljárást az olyan általános hatályú intézkedésekhez, amelyek a Szerzıdés 251. cikkében meghatározott eljárás alapján elfogadott alap-jogiaktus nem alapvetı fontosságú elemeinek módosítását szolgálják, beleértve néhány ilyen elem törlését vagy a jogi aktus új, nem alapvetı fontosságú elemek beillesztésével történı kiegészítését is.

(3)

A 2006/512/EK határozatról szóló európai parlamenti, tanácsi és bizottsági együttes nyilatkozattal6 összhangban ahhoz, hogy ezt az új eljárást alkalmazni lehessen olyan, a Szerzıdés 251. cikkében meghatározott eljárás alapján elfogadott jogi aktusokra, melyek már hatályban vannak, ezeket a jogi aktusokat az alkalmazandó eljárásokkal összhangban ki kell igazítani.

(4)

A 2150/2002/EK rendelet esetében különösen arra kell felhatalmazni a Bizottságot, hogy megállapítsa a megfelelı minıségértékelési kritériumokat és a minıségre vonatkozó jelentések tartalmát, végrehajtsa a kísérleti tanulmányok eredményeit és

1 2 3 4 5 6

HL C […], […], […]. o. Az Európai Parlament 2008. szeptember23-i álláspontja. HL L 332., 2002.12.9., 1. o. ║ HL L 184., 1999.7.17., 23. o. ║ HL L 200., 2006.7.22., 11. o. HL C 255., 2006.10.21., 1. o.

92 /PE 413.723

HU

kiigazítsa a mellékletek tartalmát. Mivel ezek általános hatályú intézkedések és a 2150/2002/EK rendelet nem alapvetı fontosságú elemeinek módosítására – ideértve a rendelet új, nem alapvetı fontosságú elemek beillesztésével történı kiegészítését – irányulnak, az intézkedéseket az 1999/468/EK tanácsi határozat 5a. cikkében meghatározott, ellenırzéssel történı szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni. (5)

A 2150/2002/EK rendeletet ezért ennek megfelelıen módosítani kell,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET: 1. cikk A 2150/2002/EK rendelet a következıképpen módosul: 1.

Az 1. cikk (5) bekezdésének helyébe a következı szöveg lép: „(5) A Bizottság kidolgoz egy átviteli táblázatot a III. melléklet statisztikai nómenklatúrája és a 2000/532/EK bizottsági határozat által létrehozott hulladékjegyzék egymás közötti megfelelıségérıl. A szóban forgó rendelet nem alapvetı fontosságú elemeinek módosítását szolgáló intézkedéseket a 7. cikk (3) bekezdésében említett, ellenırzéssel történı szabályozási bizottsági eljárásnak megfelelıen fogadják el.”;

2.

A 3. cikk (1) bekezdésének helyébe a következı szöveg lép: „(1) A tagállamok, miközben teljesítik a második albekezésben említett eljárással összhangban meghatározott minıségi és pontossági feltételeket, megszerzik az I. és a II. mellékletben felsorolt jellemzık meghatározásához szükséges adatokat, az alábbi módszerek egyikének alkalmazásával: –

felmérések,

–

adminisztrációs vagy egyéb források, mint például jelentéstételi kötelezettségek a közösségi hulladékgazdálkodási jogszabályok szerint,

–

mintavételre alapozott vagy a hulladékok becslésével foglalkozó szakértık által készített statisztikai becslések, illetve

–

ezen eszközök kombinációja.

A minıségi és pontossági feltételeket a Bizottság határozza meg. A szóban forgó rendelet nem alapvetı fontosságú elemeinek módosítását szolgáló intézkedéseket a 7. cikk (3) bekezdésében említett, ellenırzéssel történı szabályozási bizottsági eljárásnak megfelelıen fogadják el. Az adatgyőjtési terhek csökkentése érdekében a nemzeti hatóságok és a Bizottság az adminisztrációs adatforrásokhoz hozzáféréssel rendelkeznek olyan korlátok között és feltételek mellett, amilyeneket az egyes tagállamok és a Bizottság saját hatáskörében meghatároz.”; 3.

A 4. cikk (3) bekezdés második albekezdése helyébe a következı szöveg lép: PE 413.723\ 93

HU

„A Bizottság a kísérleti tanulmányok elvégzéséhez szükséges költségeket akár 100%ban finanszírozza. A kísérleti tanulmányok eredményei alapján a Bizottság elfogadja a szükséges végrehajtási intézkedéseket. A szóban forgó rendelet nem alapvetı fontosságú elemeinek módosítását szolgáló intézkedéseket a 7. cikk (3) bekezdésében említett, ellenırzéssel történı szabályozási bizottsági eljárásnak megfelelıen fogadják el.”; 4.

Az 5. cikk (4) bekezdésének helyébe a következı szöveg lép: „(4) A kísérleti tanulmányok következtetései alapján a Bizottság tájékoztatja az Európai Parlamentet és a Tanácsot a hulladékexport és -import kísérleti tanulmányaiban vizsgált tevékenységek és jellemzık statisztikai felmérésének lehetıségeirıl. A szükséges végrehajtási intézkedéseket a Bizottság fogadja el. A szóban forgó rendelet nem alapvetı fontosságú elemeinek módosítását szolgáló intézkedéseket a 7. cikk (3) bekezdésében említett, ellenırzéssel történı szabályozási bizottsági eljárásnak megfelelıen fogadják el.”;

5.

A 6. cikk helyébe a következı szöveg lép: „6. cikk Végrehajtási intézkedések (1)

Az e rendelet végrehajtásához szükséges intézkedéseket a 7. cikk (2) bekezdésében meghatározott eljárással összhangban kell elfogadni. Ezek között szerepelniük kell az alábbiakra vonatkozó intézkedéseknek:

(2)

a)

statisztikakészítés a 3. cikk (2), (3) és (4) bekezdésével összhangban, figyelembe véve az adott tagállam gazdasági szerkezetét és mőszaki lehetıségeit. Az ilyen intézkedések engedélyezhetik egyes tagállamok számára, hogy a bontásban szereplı bizonyos tételekre vonatkozóan ne adjanak meg adatot feltéve, hogy ez bizonyítottan korlátozott hatással van a statisztikák minıségére. Minden esetben, amikor ilyen eltérésre került sor, az I. melléklet 2. szakaszának 1. pontjában és 8. szakaszának 1. pontjában felsorolt tételek mindegyikénél a teljes hulladékmennyiséget kell megadni;

b)

a tagállamok részérıl történı eredménytovábbítás megfelelı formátumának kidolgozása e rendelet hatálybalépésétıl számított két éven belül;

A 7. cikk (3) bekezdésében szereplı, ellenırzéssel történı szabályozási bizottsági eljárásnak megfelelıen fogadják el e rendelet nem alapvetı fontosságú elemeinek módosítását vagy kiegészítését szolgáló, különösebben az alábbiakra vonatkozó intézkedéseket: a)

94 /PE 413.723

HU

az adatgyőjtés és a statisztikai adatfeldolgozás, valamint az eredmények feldolgozása és továbbítása terén végbement gazdasági és mőszaki fejlıdéshez történı hozzáigazítás;

6.

b)

az I., a II. és a III. mellékletben felsorolt követelmények kiigazítása;

c)

a megfelelı minıségértékelési kritériumok megállapítása, és az I. és a II. melléklet 7. szakaszában említett, minıségre vonatkozó jelentések tartalmának meghatározása;

d)

a 4. cikk (3) bekezdése és az 5. cikk (1) bekezdése szerinti kísérleti tanulmányok eredményeinek végrehajtása.”;

A 7. cikk helyébe a következı szöveg lép: „7. cikk Bizottság (1)

A Bizottság munkáját a 89/382/EGK, Euratom határozat 1. cikkével létrehozott statisztikai programbizottság segíti.

(2)

Az e bekezdésre történı hivatkozáskor az 1999/468/EK határozat 5. és 7. cikkét kell alkalmazni, ugyanazon határozat 8. cikkének rendelkezéseire is figyelemmel. Az 1999/468/EK határozat 5. cikke (6) bekezdésének megfelelıen megállapított idıtartam három hónap.

7.

(3)

Az e bekezdésre történı hivatkozás esetén az 1999/468/EK határozat 5a. cikkének (1)–(4) bekezdését és 7. cikkét kell alkalmazni, ugyanazon határozat 8. cikkének rendelkezéseire is figyelemmel.

(4)

A Bizottság a 2006/12/EK irányelv által létrehozott bizottság részére továbbítja azon intézkedéstervezetet, amelyet a statisztikai programbizottsághoz fog benyújtani.”

A 8. cikk (3) bekezdése ║ helyébe a következı szöveg lép: „(3) A Bizottság e rendelet hatálybalépésétıl számított két éven belül jelentést nyújt be az Európai Parlamenthez és a Tanácshoz a 4. cikk (3) bekezdésében és az 5. cikk (1) bekezdésében meghatározott kísérleti tanulmányok állásáról. Amennyiben szükséges, a Bizottság javaslatokat tesz a kísérleti tanulmányok felülvizsgálatára, amely javaslatokról a 7. cikk (3) bekezdésében említett ellenırzéssel történı szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell határozni.”

8.

Az I. melléklet a következıképpen módosul: a)

A 2. szakasz 2. pontja ║ helyébe a következı szöveg lép: „A 94/62/EK irányelv szerinti jelentéstételi kötelezettséggel összhangban a Bizottság kidolgozza a tagállamok által önkéntes alapon elvégzendı kísérleti tanulmányok programját, amelynek célja annak megállapítása, hogy a csomagolási hulladékok kategóriái (EHK-Stat/2. változat) mennyiben szerepeltethetık az 1. pontban megadott jegyzékben. A Bizottság a kísérleti PE 413.723\ 95

HU

tanulmányok elvégzésének költségét akár 100 %-ban finanszírozza. A kísérleti tanulmányok eredményei alapján a Bizottság elfogadja a szükséges végrehajtási intézkedéseket. A szóban forgó rendelet nem alapvetı fontosságú elemeinek módosítását szolgáló intézkedéseket a 7. cikk (3) bekezdésében említett, ellenırzéssel történı szabályozási bizottsági eljárásnak megfelelıen fogadják el.”; b)

A 7. szakasz 1. pontjának helyébe a következı szöveg lép: „1.

9.

A tagállamok a 8. szakaszban (gazdasági tevékenységek és háztartások) felsorolt valamennyi tételre megadják, hogy az adott tételhez tartozó teljes hulladékmennyiség hány százalékát képviselik a győjtött adatok. A lefedettségre vonatkozó minimumkövetelményeket a Bizottság határozza meg. A szóban forgó rendelet nem alapvetı fontosságú elemeinek módosítását szolgáló intézkedéseket a 7. cikk (3) bekezdésében említett, ellenırzéssel történı szabályozási bizottsági eljárásnak megfelelıen fogadják el.”;

A II. melléklet a következıképpen módosul: a)

A 7. szakasz 1. pontjának helyébe a következı szöveg lép: „1.

(b)

A tagállamok a 3. szakaszban felsorolt jellemzık mindegyikére, és a 8. szakasz 2. pontjában felsorolt mővelettípusok minden egyes tételére megadják, hogy az adott tételhez tartozó teljes hulladékmennyiség hány százalékát képviselik a győjtött adatok. A lefedettségre vonatkozó minimumkövetelményeket a Bizottság határozza meg. A szóban forgó rendelet nem alapvetı fontosságú elemeinek módosítását szolgáló intézkedéseket a 7. cikk (3) bekezdésében említett, ellenırzéssel történı szabályozási bizottsági eljárásnak megfelelıen fogadják el.”;

A 8. szakasz 3. pontja a következıképpen módosul: „A Bizottság kidolgozza a tagállamok által önkéntes alapon elvégzendı kísérleti tanulmányok programját. A kísérleti tanulmányok célja annak megítélése, hogy mennyiben szükséges és lehetséges a 75/442/EGK irányelv II.A. és II.B. mellékletében meghatározott elıkészítı mőveletekkel kezelt hulladékok mennyiségi adatainak összegyőjtése. A Bizottság a kísérleti tanulmányok elvégzésének költségét akár 100 %-ban finanszírozza. A kísérleti tanulmányok eredményei alapján a Bizottság elfogadja a szükséges végrehajtási intézkedéseket. A szóban forgó rendelet nem alapvetı fontosságú elemeinek módosítását szolgáló intézkedéseket a 7. cikk (3) bekezdésében említett, ellenırzéssel történı szabályozási bizottsági eljárásnak megfelelıen fogadják el.” 2.

cikk

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában történı közzététele utáni huszadik napon lép hatályba. Ez a rendelet teljes egészében kötelezı és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

96 /PE 413.723

HU

Kelt ║,(…) -án/-én.

Az Európai Parlament részérıl

a Tanács részérıl

az elnök

az elnök

PE 413.723\ 97

HU

P6_TA-PROV(2008)0429 Egyes jogi aktusok kiigazítása az ellenırzéssel történı szabályozási bizottsági eljárás tekintetében, "omnibus csomag" második rész ***I Az Európai Parlament 2008. szeptember 23-i jogalkotási állásfoglalása a Szerzıdés 251. cikkében meghatározott eljárás alá tartozó egyes jogi aktusok ellenırzéssel történı szabályozási bizottsági eljárás tekintetében történı, a 2006/512/EK határozattal módosított 1999/468/EK tanácsi határozat szerinti kiigazításáról – második rész (COM(2007)0824 – C6-0476/2007 – 2007/0293(COD))



–

tekintettel az EK-Szerzıdés 251. cikkének (2) bekezdésére és 37. cikkére, 44. cikkének (1) bekezdésére, 71. cikkére, 80. cikkének (2) bekezdésére, 95. cikkére, 152. cikke (4) bekezdésének b) pontjára, 175. cikkének (1) bekezdésére, 179. cikkére és 285. cikkére, amelyek alapján a Bizottság benyújtotta javaslatát a Parlamenthez (C6-0476/2007),

–

tekintettel arra, hogy a Tanács képviselıje 2008. szeptember 17-i levelében vállalta, hogy az EK-Szerzıdés 251. cikke (2) bekezdése második albekezdésének elsı franciabekezdésével összhangban elfogadják a módosított javaslatot,

–


–

tekintettel a Jogi Bizottság jelentésére és a Fejlesztési Bizottság, a Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság, az Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság, a Belsı Piaci és Fogyasztóvédelmi Bizottság, a Közlekedési és Idegenforgalmi Bizottság, a Mezıgazdasági és Vidékfejlesztési Bizottság, valamint az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság (A6-0100/2008) véleményére,

1.


2.

felhívja a Bizottságot, hogy utalja az ügyet újból a Parlamenthez, ha lényegesen módosítani szándékozik a javaslatot vagy a helyébe másik szöveget kíván léptetni;

3.


98 /PE 413.723

HU

P6_TC1-COD(2007)0293 Az Európai Parlament álláspontja amely elsı olvasatban 2008. szeptember 23-án került elfogadásra a Szerzıdés 251. cikkében meghatározott eljárás alá tartozó egyes jogi aktusok ellenırzéssel történı szabályozási bizottsági eljárás tekintetében történı 1999/468/EK tanácsi határozat szerinti kiigazításáról szóló .../2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet elfogadására tekintettel

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA, tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerzıdésre és különösen annak 37. cikkére, 44. cikke (1) bekezdésére, 71. cikkére, 80. cikkének (2) bekezdésére, 95. cikkére, 152. cikke (4) bekezdésének b) pontjára, 175. cikkének (1) bekezdésére, valamint 179. és 285. cikkére, tekintettel a Bizottság javaslatára║, tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére1, tekintettel az Európai Központi Bank véleményére2 a Régiók Bizottságával folytatott konzultációt követıen, a Szerzıdés 251. cikkében megállapított eljárásnak megfelelıen3, mivel: (1)

A Bizottságra ruházott végrehajtási hatáskörök gyakorlására vonatkozó eljárások megállapításáról szóló 1999. június 28-i 1999/468/EK tanácsi határozatot4 módosító 2006/512/EK határozat5 bevezette az ellenırzéssel történı szabályozási bizottsági eljárást az olyan általános hatályú intézkedések elfogadására, amelyek a Szerzıdés 251. cikkében meghatározott eljárás alapján elfogadott alap-jogiaktus nem alapvetı fontosságú elemeinek módosítását szolgálják, beleértve néhány ilyen elem törlését vagy a jogi aktus új, nem alapvetı fontosságú elemekkel történı kiegészítését is.

(2)

A 2006/512/EK határozatról szóló európai parlamenti, tanácsi és bizottsági ║ nyilatkozattal6 összhangban ahhoz, hogy az ellenırzéssel történı szabályozási bizottsági eljárást alkalmazni lehessen olyan, a Szerzıdés 251. cikkében meghatározott eljárás alapján elfogadott jogi aktusokra, amelyek már hatályban vannak, ezeket a jogi aktusokat az alkalmazandó eljárásokkal összhangban ki kell igazítani.

(3)

Mivel a jogi aktusok e célból szükséges módosításai csak a bizottsági eljárásokat érintik, ezért a tagállamok részérıl nem igényelnek nemzeti átültetı intézkedéseket,

1 2 3 4 5 6

HL C 224, 2008.8.30., 35. o. HL C 117., 2008.5.14., 1. o. Az Európai Parlament 2008. szeptember 23-i álláspontja. HL L 184., 1999.7.17., 23. o. ║ HL L 200., 2006.7.22., 11. o. HL C 255., 2006.10.21., 1. o. PE 413.723\ 99

HU

ELFOGADTA EZT A RENDELETET: 1. cikk A mellékletben felsorolt jogi aktusok az említett mellékletnek, a 2006/512/EK határozattal módosított 1999/468/EK határozatnak megfelelıen kiigazításra kerülnek. 2. cikk A mellékletben szereplı jogi aktusok rendelkezéseire történı hivatkozásokat e rendelettel kiigazított rendelkezésekre történı hivatkozásnak kell tekinteni. 3. cikk Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való közzétételét követı huszadik napon lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelezı és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban. Kelt ║,

az Európai Parlament részérıl az elnök az elnök

100 /PE 413.723

HU

a Tanács részérıl

MELLÉKLET 1.

HUMANITÁRIUS SEGÉLYEK

║ A Tanács 1996. június 20-i 1257/96/EK rendelete a humanitárius segítségnyújtásról1 Az 1257/96/EK ║ rendelet tekintetében a Bizottságot fel kell hatalmazni ║arra, hogy a rendeletre vonatkozóan végrehajtási intézkedéseket fogadjon el. Mivel az említett intézkedések általános hatályúak, és az 1257/96/EK rendelet új, nem alapvetı fontosságú elemekkel történı kiegészítésével annak nem alapvetı fontosságú elemei módosítására irányulnak, azokat az 1999/468/EK határozat 5a. cikkében említett, ellenırzéssel történı szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni. Ennek megfelelıen az 1257/96/EK rendelet a következıképpen módosul: 1.

A 13. cikkben a negyedik bekezdés helyébe a következı rendelkezés lép: „A sürgısségi eljárással elfogadott mőveletek folytatására vonatkozóan a Bizottság a 17. cikk (2) bekezdésében megállapított irányítóbizottsági eljárásnak és a 15. cikk (2) bekezdésének második francia bekezdésében elıírt korlátozásoknak megfelelıen határoz.”;

2.

A 15. cikk helyébe a következı rendelkezés lép: „15. cikk (1)

A Bizottság e rendeletre vonatkozóan végrehajtási intézkedéseket fogad el. Az ezen rendelet nem alapvetı fontosságú elemeinek kiegészítéssel történı módosítására irányuló ezen intézkedést a 17. cikk (4) bekezdésében említett, ellenırzéssel történı szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.

(2)

A 17. cikk (3) bekezdésében megállapított eljárással összhangban a Bizottság:

(3)

1

–

dönt a 2. cikk c) pontjában említett humanitárius segítségnyújtásra irányuló védelmi intézkedések közösségi finanszírozásáról,

–

dönt a közvetlen Bizottsági fellépésrıl vagy a tagállamok szakosodott intézményei fellépésének finanszírozásáról.

A 17. cikk (2) bekezdésében megállapított eljárással összhangban a Bizottság: –

jóváhagyja az olyan globális terveket, amelyek ▌ egy adott országban vagy régióban való cselekvésekre irányulnak, ahol a humanitárius válsághelyzet mértéke és összetettsége valószínőleg fennmarad, valamint az e tervekre vonatkozó költségvetést. Ezzel kapcsolatosan a Bizottság és a tagállamok megvizsgálják az e globális tervek végrehajtására megállapított prioritásokat,

–

a 13. cikk sérelme nélkül dönt a 2 millió ECU-t meghaladó projektekrıl.”;

HL L 163., 1996.7.2., 1. o. PE 413.723\ 101

HU

3.

A 17. cikk helyébe a következı rendelkezés lép: „17. cikk Bizottsági eljárás (1)

A Bizottságot egy bizottság segíti.

(2)

Az e bekezdésre történı hivatkozáskor az 1999/468/EK határozat 4. és 7. cikkét kell alkalmazni, 8. cikkének rendelkezéseire is figyelemmel. Az 1999/468/EK határozat 4. cikkének (3) bekezdésében meghatározott idıtartam egy hónap.

(3)


(4)

Az e bekezdésre történı hivatkozáskor az 1999/468/EK határozat 5a. cikkének (1)–(4) bekezdését és 7. cikkét kell alkalmazni, 8. cikkének rendelkezéseire is figyelemmel.”.

2.

VÁLLALKOZÁS

2.1.

A Tanács 1975. május 20-i 75/324/EGK irányelve az aeroszoladagolókra vonatkozó tagállami jogszabályok közelítésérıl1

A 75/324/EGK irányelv tekintetében a Bizottságot fel kell hatalmazni ║arra, hogy a melléklet mőszaki fejlıdéshez történı hozzáigazítása érdekében az irányelvre vonatkozóan fogadja el a szükséges technikai kiigazításokat és az elıírt módosításokat. Mivel ezek az intézkedések általános hatályúak és a 75/324/EGK irányelv nem alapvetı fontosságú elemeinek módosítására irányulnak, ezeket az 1999/468/EK határozat 5a. cikkében említett, ellenırzéssel történı szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni. Ennek megfelelıen a 75/324/EGK irányelv a következıképpen módosul: 1.

Az 5. cikk helyébe a következı rendelkezés lép: „5. cikk A Bizottság elfogadja az ezen irányelv mellékletének a mőszaki fejlıdéshez történı hozzáigazítása érdekében szükséges intézkedéseket. Az ezen irányelv nem alapvetı fontosságú elemeinek módosítására vonatkozó intézkedéseket a 7. cikk (2) bekezdésében említett, ellenırzéssel történı szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.”;

2.

A 7. cikk a következıképpen módosul: a)

1

HL L 147., 1975.6.9., 40. o.

102 /PE 413.723

HU

A (2) bekezdés helyébe a következı rendelkezés lép:

„(2) Az e bekezdésre történı hivatkozáskor az 1999/468/EK határozat 5a. cikkének (1)–(4) bekezdését és 7. cikkét kell alkalmazni, 8. cikkének rendelkezéseire is figyelemmel.”; b) 3.

A (3) bekezdést el kell hagyni.

A 10. cikkben a (3) bekezdés helyébe a következı rendelkezés lép: „(3) A Bizottság ezen irányelvre vonatkozóan technikai kiigazításokat fogadhat el. Az ezen irányelv nem alapvetı fontosságú elemeinek módosítására vonatkozó intézkedéseket a 7. cikk (2) bekezdésében említett, ellenırzéssel történı szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni. Az említett esetben a tagállam az elfogadott védintézkedéseket a módosítások hatálybalépéséig fenntarthatja.”.

2.2.

A Tanács 1993. április 5-i 93/15/EGK irányelve a polgári felhasználású robbanóanyagok forgalomba hozatalára és felügyeletére vonatkozó rendelkezések harmonizációjáról1

A 93/15/EGK irányelv tekintetében a Bizottságot fel kell hatalmazni ║arra, hogy az ENSZajánlások bármely jövıbeni módosításának tekintetbe vétele és a 14. cikk második bekezdése alkalmazási feltételeinek megállapítása érdekében kiigazítsa az irányelvet. Mivel az említett intézkedések általános hatályúak és a 93/15/EGK irányelv nem alapvetı fontosságú elemeinek módosítására irányulnak, azokat az 1999/468/EK határozat 5a. cikkében említett, ellenırzéssel történı szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni. Ennek megfelelıen a 93/15/EGK irányelv a következıképpen módosul: 1.

Az 13. cikk helyébe a következı rendelkezés lép: „13. cikk Bizottsági eljárás

2. 1

(1)


(2)

A bizottság megvizsgálja az ezen irányelv végrehajtását érintı ügyeket.

(3)

Az e bekezdésre történı hivatkozáskor az 1999/468/EK határozat 4. és 7. cikkét kell alkalmazni, 8. cikkének rendelkezéseire is figyelemmel.

(4)

Az e bekezdésre történı hivatkozáskor az 1999/468/EK határozat 5a. cikkének (1)–(4) bekezdését és 7. cikkét kell alkalmazni, 8. cikkének rendelkezéseire is figyelemmel.

(5)

A Bizottság a (3) bekezdésben leírt irányítóbizottsági eljárással összhangban különösen az ENSZ-ajánlások bármely jövıbeni módosításának tekintetbevétele érdekében végrehajtási intézkedéseket fogad el.”;

A 14. cikk második bekezdése helyébe a következı rendelkezés lép: HL L 121., 1993.5.15., 20. o. PE 413.723\ 103

HU

„A tagállamok megállapítják, hogy az ilyen vállalkozások rendelkeznek-e olyan rendszerrel, amely oly módon követi nyomon a robbanóanyagok útját, hogy annak birtokosa bármikor azonosítható legyen. A Bizottság e bekezdés alkalmazási feltételeinek meghatározására vonatkozó intézkedéseket fogadhat el. Az ezen irányelv nem alapvetı fontosságú elemeinek kiegészítéssel történı módosítására vonatkozó intézkedéseket a 13. cikk (4) bekezdésében említett, ellenırzéssel történı szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.”. 2.3.

Az Európai Parlament és a Tanács 2000. május 8-i 2000/14/EK irányelve a kültéri használatra tervezett berendezések zajkibocsátására vonatkozó tagállami jogszabályok közelítésérıl1

A 2000/14/EK irányelv tekintetében a Bizottságot fel kell hatalmazni ║arra, hogy határozza meg azokat a feltételeket, amelyek alapján a mőszaki fejlıdéshez való hozzáigazítás érdekében szükséges módosítások elfogadásra kerülnek. Mivel ezek az intézkedések általános hatályúak és a 2000/14/EK irányelv nem alapvetı fontosságú elemeinek módosítására irányulnak, ezeket az 1999/468/EK határozat 5a. cikkében említett, ellenırzéssel történı szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni. Ennek megfelelıen a 2000/14/EK irányelv a következıképpen módosul: 1.


A (2) bekezdés helyébe a következı rendelkezés lép: „(2) Az e bekezdésre történı hivatkozáskor az 1999/468/EK határozat 5a. cikkének (1)–(4) bekezdését és 7. cikkét kell alkalmazni, 8. cikkének rendelkezéseire is figyelemmel.”;

b) 2.


A szöveg a következı 18a. cikkel egészül ki: „18a. cikk A Bizottság a III. melléklet mőszaki fejlıdéshez történı hozzáigazítása érdekében végrehajtási intézkedéseket fogad el, feltéve hogy azoknak nincs semmiféle közvetlen hatása a 12. cikkben felsorolt berendezések mért hangteljesítményére, különösen a vonatkozó európai szabványokra való hivatkozások beiktatásán keresztül. Az ezen irányelv nem alapvetı fontosságú elemeinek módosítására vonatkozó intézkedéseket a 18. cikk (2) bekezdésében említett, ellenırzéssel történı szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.”;

3.

A 19. cikkben a b) pont helyébe a következı rendelkezés lép: „b)

2.4. 1

Az Európai Parlament és a Tanács 2003. október 13-i 2003/2003/EK rendelete a HL L 162., 2000.7.3., 1. o.

104 /PE 413.723

HU

segíti a Bizottságot a III. melléklet mőszaki fejlıdéshez történı hozzáigazításában”.

mőtrágyákról1 A 2003/2003/EK irányelv tekintetében a Bizottságot fel kell hatalmazni ║arra, hogy annak mellékleteit a mőszaki fejlıdéshez hozzáigazítsa, kiigazítsa a mérési, mintavételi és elemzési módszereket, az ellenırzı intézkedések tekintetében szabályokat fogadjon el és új EKmőtrágyákat vegyen fel a mellékletbe. Mivel ezek az intézkedések általános hatályúak és a 2003/2003/EK rendelet nem alapvetı fontosságú elemeinek módosítására irányulnak, azokat az 1999/468/EK határozat 5a. cikkében említett, ellenırzéssel történı szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni. Ennek megfelelıen a 2003/2003/EK rendelet a következıképpen módosul: 1.

A 29. cikkben a (4) bekezdés helyébe a következı rendelkezés lép: „(4) A Bizottság kiigazítja és korszerősíti a mérési, mintavételi és elemzési módszereket és – lehetıség szerint – az európai szabványokat alkalmazza. Az e rendelet nem alapvetı fontosságú elemeinek módosítására vonatkozó intézkedéseket a 32. cikk (3) bekezdésében említett, ellenırzéssel történı szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni. Ugyanezen eljárást kell alkalmazni az e cikkben, valamint az e rendelet 8., 26. és 27. cikkében elıírt ellenırzı intézkedések meghatározásához szükséges végrehajtási szabályok elfogadására. E szabályok kitérnek különösen a vizsgálatok megismétlésének gyakoriságára, valamint a forgalomba hozott mőtrágya és a vizsgálatnak alávetett mőtrágya azonosságát biztosító intézkedésekre.”;

2.


Az (1) bekezdés helyébe a következı rendelkezés lép: „(1) A Bizottság új mőtrágyatípus felvétele érdekében kiigazítja az I. mellékletet.”,

b)

A (3) bekezdés helyébe a következı rendelkezés lép: „(3) A Bizottság a mőszaki fejlıdés figyelembevétele érdekében módosítja a mellékleteket.”;

c)

A szöveg a következı (4) bekezdéssel egészül ki: „(4) Az e rendelet nem alapvetı fontosságú elemeinek módosítására vonatkozó, az (1) és (3) bekezdésben említett intézkedéseket a 32. cikk (3) bekezdésében említett, ellenırzéssel történı szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.”;

3.

A 32. cikk helyébe a következı rendelkezés lép: „32. cikk A bizottság eljárása (1)

1


HL L 304., 2003.11.21., 1. o. PE 413.723\ 105

HU

(2)

Az e bekezdésre történı hivatkozáskor az 1999/468/EK határozat 5. és 7. cikkét kell alkalmazni, 8. cikkének rendelkezéseire is figyelemmel. Az 1999/468/EK határozat 5. cikkének (6) bekezdésében meghatározott idıtartam három hónap.

(3)

2.5.


Az Európai Parlament és a Tanács 2004. február 11-i 2004/9/EK irányelve a helyes laboratóriumi gyakorlat (GLP) ellenırzésérıl és felülvizsgálatáról (Egységes szerkezetbe foglalt változat)1

A 2004/9/EK irányelv tekintetében a Bizottságot fel kell hatalmazni ║arra, hogy az I. mellékletet hozzáigazítsa a mőszaki fejlıdéshez és módosítsa a 2. cikk (2) bekezdésében található tanúsítványszöveget. Mivel az említett intézkedések általános hatályúak és a 2004/9/EK irányelv nem alapvetı fontosságú elemeinek módosítására irányulnak, azokat az 1999/468/EK határozat 5a. cikkében említett, ellenırzéssel történı szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni. Ennek megfelelıen a 2004/9/EK irányelv a következıképpen módosul: 1.

A 6. cikk (3) bekezdésének helyébe a következı szöveg lép: „(3) Amennyiben a Bizottság úgy véli, hogy ezen irányelv módosításra szorul az (1) bekezdésben említett ügyek rendezéséhez, akkor elfogadja ezeket a módosításokat. Az ezen irányelv nem alapvetı fontosságú elemeinek módosítására irányuló ezen intézkedéseket a 7. cikk (3) bekezdésében említett, ellenırzéssel történı szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.”;

2.


A Bizottságot a 67/548/EGK tanácsi irányelv* 29. cikkének (1) bekezdése szerint létrehozott bizottság (a továbbiakban: a bizottság) segíti.

(2)


(3)

1

HL L 50., 2004.2.20., 28.o.

106 /PE 413.723

HU


_________________________________ (*)

3.

HL 196., 1967.8.16., 1. o. A legutóbb a 2006/121/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvvel (HL L 396., 2006.12.30., 850. o.) módosított irányelv.”;

A 8. cikkben a (2) bekezdés helyébe a következı rendelkezés lép: „(2) A Bizottság végrehajtási rendeleteket fogad el a következıkre vonatkozóan: a)

a 2. cikk (2) bekezdésében említett tanúsítványszöveg kiigazítása;

b)

az I. melléklet mőszaki fejlıdéshez történı hozzáigazítása.

Az ezen irányelv nem alapvetı fontosságú elemeinek módosítására vonatkozó intézkedéseket a 7. cikk (3) bekezdésében említett, ellenırzéssel történı szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.”. 2.6.

Az Európai Parlament és a Tanács 2004. február 11-i 2004/10/EK irányelve a helyes laboratóriumi gyakorlat alapelveinek alkalmazására és annak a vegyi anyagokkal végzett kísérleteknél történı alkalmazásának ellenırzésére vonatkozó törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezések közelítésérıl (Egységes szerkezetbe foglalt változat)1

A 2004/10/EK irányelv tekintetében a Bizottságot fel kell hatalmazni ║arra, hogy a mellékletet hozzáigazítsa a mőszaki fejlıdéshez. Mivel az említett intézkedések általános hatályúak és a 2004/10/EK irányelv nem alapvetı fontosságú elemeinek módosítására irányulnak, azokat az 1999/468/EK határozat 5a. cikkében említett, ellenırzéssel történı szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni. Ennek megfelelıen a 2004/10/EK irányelv a következıképpen módosul: 1.

A szöveg a következı 3a. cikkel egészül ki: „3a. cikk A Bizottság a GLP alapelvei tekintetében a mellékletet hozzáigazíthatja a mőszaki fejlıdéshez. Az ezen irányelv nem alapvetı fontosságú elemeinek módosítására vonatkozó intézkedéseket a 4. cikk (2) bekezdésében említett, ellenırzéssel történı szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.”;

2.


1

A Bizottságot a 67/548/EGK irányelv(*) 29. cikkének (1) bekezdése szerint létrehozott bizottság segíti.

HL L 50., 2004.2.20., 44. o. PE 413.723\ 107

HU

(2)


_____________________ (*)

3.


Az 5. cikk (2) bekezdésében a harmadik albekezdés helyébe a következı rendelkezés lép: „A Bizottság az ezen irányelvre vonatkozó, szükséges technikai kiigazítások bevezetése érdekében végrehajtási intézkedéseket fogadhat el. Az ezen irányelv nem alapvetı fontosságú elemeinek módosítására vonatkozó intézkedéseket a 4. cikk (2) bekezdésében említett, ellenırzéssel történı szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni. A harmadik albekezdésben említett esetben a védintézkedéseket elfogadó tagállam az említett kiigazítások hatályba lépéséig fenntarthatja azokat.”.

2.7.

Az Európai Parlament és a Tanács 2004. február 11-i 273/2004/EK rendelete a kábítószer-prekurzorokról1

A 273/2004/EK rendelet tekintetében a Bizottságot fel kell hatalmazni ║arra, hogy végrehajtási intézkedéseket fogadjon el. Mivel ezek az intézkedések általános hatályúak és a 273/2004/EK rendelet nem alapvetı fontosságú elemeinek módosítására irányulnak, azokat az 1999/468/EK határozat 5a. cikkében említett, ellenırzéssel történı szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni. Ennek megfelelıen a 273/2004/EK rendelet a következıképpen módosul: 1.


a bevezetı mondat helyébe a következı rendelkezés lép: „Szükség esetén a Bizottság végrehajtási intézkedéseket fogad el a következıkre vonatkozóan:”;

b)

a szöveg a következı második és harmadik bekezdéssel egészül ki: „Az elsı bekezdés a)–e) pontjában említett, az e rendelet nem alapvetı fontosságú elemeinek módosítására irányuló intézkedéseket a 15. cikk (3) bekezdésében említett, ellenırzéssel történı szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni. Az elsı bekezdés f) pontjában említett intézkedéseket a 15. cikk (2) bekezdésében említett irányítóbizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.”;

1

HL L 47., 2004.2.18., 1. o.

108 /PE 413.723

HU

2.


A Bizottság munkáját a 111/2005/EK tanácsi rendelet 30. cikke által létrehozott bizottság segíti(*).

(2)


(3)


_______________________ (*)

2.8.

HL L 22., 2005.1.26., 1. o.”.

Az Európai Parlament és a Tanács 2004. március 31-i 2004/648/EK rendelete a mosóés tisztítószerekrıl1

A 648/2004/EK rendelet tekintetében a Bizottságot fel kell hatalmazni ║arra, hogy annak mellékleteit igazítsa ki, és szükség esetén fogadjon el az e rendeletnek az oldószer alapú mosóés tisztítószerekre vonatkozó szabályainak alkalmazásához szükséges bármely módosítást vagy kiegészítést. Mivel ezek az intézkedések általános hatályúak és a 648/2004/EK rendelet nem alapvetı fontosságú elemeinek módosítására irányulnak, beleértve a rendelet új, nem alapvetı fontosságú elemekkel történı kiegészítését is, azokat az 1999/468/EK határozat 5a. cikkében említett, ellenırzéssel történı szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni. Ennek megfelelıen a 648/2004/EK rendelet a következıképpen módosul: 1.

A 27. cikket el kell hagyni.

2.



(2)


1

HL L 104., 2004.4.8., 1. o. PE 413.723\ 109

HU

(3)

3.

Az e bekezdésre történı hivatkozáskor az 1999/468/EK határozat 5a. cikkének (1)–(4) bekezdését és 7. cikkét kell alkalmazni, 8. cikkének rendelkezéseire is figyelemmel.”;

A 13. cikk helyébe a következı rendelkezés lép: „13. cikk A mellékletek kiigazítása

4.

(1)

A mellékletek kiigazításához szükséges módosításokat a Bizottságnak, amennyiben lehetséges, az európai szabvány alkalmazásával kell elfogadnia.

(2)

A Bizottság elfogadja az e rendelet szabályainak az oldószer alapú mosó- és tisztítószerekre történı alkalmazásához szükséges módosításokat és kiegészítéseket.

(3)

Az e rendelet nem alapvetı fontosságú elemeinek módosítására vonatkozó, az (1) és (2) bekezdésben említett intézkedéseket a 12. cikk (3) bekezdésében említett, ellenırzéssel történı szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.”;

A VII. melléklet A. pontjában az utolsó elıtti bekezdés helyébe a következı rendelkezés lép: „Amennyiben az illatanyagokban levı, allergiát okozó anyagokra vonatkozó, kockázaton alapuló egyedi koncentrációhatárokat ezt követıen állapítja meg az SCCNFP, a Bizottság javasolja e határértékeknek az elfogadását a fent említett 0,01%os határérték helyett. Az e rendelet nem alapvetı fontosságú elemeinek módosítására vonatkozó intézkedéseket a 12. cikk (3) bekezdésében említett, ellenırzéssel történı szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.”.

2.9.

Az Európai Parlament és a Tanács 2004. március 31-i 726/2004/EK rendelete az emberi, illetve állatgyógyászati felhasználásra szánt gyógyszerek engedélyezésére és felügyeletére vonatkozó közösségi eljárások meghatározásáról és az Európai Gyógyszerügynökség létrehozásáról1

A 726/2004/EK rendelet tekintetében a Bizottságot fel kell hatalmazni ║arra, hogy bizonyos rendelkezéseket és mellékleteket igazítson ki, szabályzatokat és általános elveket, valamint iránymutatásokat fogadjon el és egyedi alkalmazási feltételeket határozzon meg. Mivel ezek az intézkedések általános hatályúak és a 726/2004/EK rendelet nem alapvetı fontosságú elemeinek módosítására irányulnak, beleértve a rendelet új, nem alapvetı fontosságú elemekkel történı kiegészítését is, azokat az 1999/468/EK határozat 5a. cikkében említett, ellenırzéssel történı szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni. Ennek megfelelıen a 726/2004/EK rendelet a következıképpen módosul: 1.

1

A 3. cikkben a (4) bekezdés helyébe a következı rendelkezés lép:

HL L 136., 2004.4.30., 1. o.

110 /PE 413.723

HU

„(4) Az Ügynökség illetékes bizottságával folytatott konzultációt követıen a Bizottság a mellékletet a tudományos és mőszaki fejlıdést figyelembe véve felülvizsgálhatja és a központosított eljárás alkalmazási körének kiterjesztése nélkül elfogadhatja a szükséges módosításokat. Az e rendelet nem alapvetı fontosságú elemeinek módosítására vonatkozó intézkedéseket a 87. cikk (2a) bekezdésében említett, ellenırzéssel történı szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.”; 2.

A 14. cikk (7) bekezdésében a harmadik albekezdés helyébe a következı rendelkezés lép: „A Bizottság az ilyen engedélyek megadására vonatkozó rendelkezéseket megállapító rendeletet fogad el. Az e rendelet nem alapvetı fontosságú elemeinek kiegészítéssel történı módosítására vonatkozó intézkedéseket a 87. cikk (2a) bekezdésében említett, ellenırzéssel történı szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.”;

3.

A 16. cikkben a (4) bekezdés helyébe a következı rendelkezés lép: „(4) A Bizottság az Ügynökséggel való konzultációt követıen rendelet formájában megfelelı rendelkezéseket fogad el a forgalomba hozatali engedélyben történt módosítások vizsgálatára. Az e rendelet nem alapvetı fontosságú elemeinek kiegészítéssel történı módosítására vonatkozó intézkedéseket a 87. cikk (2a) bekezdésében említett, ellenırzéssel történı szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.”;

4.


a (2) bekezdésben az elsı albekezdés helyébe a következı rendelkezés lép: „Az emberi felhasználásra szánt gyógyszer forgalomba hozatali engedélyének jogosultja gondoskodik arról, hogy valamennyi feltételezett súlyos, váratlan mellékhatást, valamint bármely fertızı kórokozó gyógyszer útján történı feltételezett átvitelét, amely harmadik országban történt, azonnal jelentsék a tagállamoknak és az Ügynökségnek, legkésıbb az információ kézhezvételét követı 15 napon belül. A Bizottság a feltételezett váratlan, nem súlyos mellékhatások bejelentésére vonatkozó rendelkezéseket fogad el, függetlenül attól, hogy azok a Közösségen belül vagy harmadik országban léptek fel. Az e rendelet nem alapvetı fontosságú elemeinek kiegészítéssel történı módosítására irányuló ezen intézkedéseket a 87. cikk (2a) bekezdésében említett, ellenırzéssel történı szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.”;

b)

a (4) bekezdés helyébe a következı rendelkezés lép: „(4) A Bizottság rendelkezéseket állapíthat meg a (3) bekezdés módosítására az alkalmazása közben szerzett tapasztalatok fényében. Az e rendelet nem alapvetı fontosságú elemeinek módosítására irányuló ezen intézkedéseket a 87. cikk (2a) bekezdésében említett, ellenırzéssel történı szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.”;

5.

A 29. cikk helyébe a következı rendelkezés lép: PE 413.723\ 111

HU

„29. cikk A Bizottság e fejezet rendelkezései vonatkozásában a tudományos és mőszaki fejlıdéshez történı hozzáigazítás miatt szükségessé váló módosításokat fogadhat el. Az e rendelet nem alapvetı fontosságú elemeinek módosítására irányuló ezen intézkedéseket a 87. cikk (2a) bekezdésében említett, ellenırzéssel történı szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.”; 6.

A 41. cikkben a (6) bekezdés helyébe a következı rendelkezés lép: „(6) A Bizottság az Ügynökséggel való konzultációt követıen rendelet formájában megfelelı rendelkezéseket fogad el a forgalomba hozatali engedélyben történt módosítások vizsgálatára. Az e rendelet nem alapvetı fontosságú elemeinek kiegészítéssel történı módosítására irányuló ezen intézkedéseket a 87. cikk (2a) bekezdésében említett, ellenırzéssel történı szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.”;

7.


a (2) bekezdésben az elsı albekezdés helyébe a következı rendelkezés lép: „Az állatgyógyászati készítmény forgalomba hozatali engedélyének jogosultja gondoskodik arról, hogy valamennyi feltételezett súlyos, váratlan mellékhatást és az emberekben jelentkezı mellékhatást, valamint bármely fertızı kórokozó gyógyszer útján történı feltételezett átvitelét, amely harmadik országban történt, azonnal jelentsék a tagállamoknak és az Ügynökségnek, legkésıbb az információ kézhezvételét követı 15 napon belül. A Bizottság a feltételezett váratlan, nem súlyos mellékhatások bejelentésére vonatkozó rendelkezéseket fogad el, függetlenül attól, hogy azok a Közösségen belül vagy harmadik országban léptek fel. Az e rendelet nem alapvetı fontosságú elemeinek kiegészítéssel történı módosítására irányuló ezen intézkedéseket a 87. cikk (2a) bekezdésében említett ellenırzéssel történı szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.”;

b)

a (4) bekezdés helyébe a következı rendelkezés lép: „A Bizottság rendelkezéseket állapíthat meg a (3) bekezdés módosítására az alkalmazása közben szerzett tapasztalatok fényében. Az e rendelet nem alapvetı fontosságú elemeinek módosítására vonatkozó intézkedéseket a 87. cikk (2a) bekezdésében említett eljárással összhangban kell elfogadni.”;

8.

Az 54. cikk helyébe a következı rendelkezés lép: „54. cikk A Bizottság e fejezet rendelkezéseinek a tudományos és mőszaki fejlıdéshez történı hozzáigazítása miatt szükségessé váló módosításokat fogadhat el. Az e rendelet nem alapvetı fontosságú elemeinek módosítására vonatkozó intézkedéseket a 87. cikk (2a) bekezdésében említett, ellenırzéssel történı szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.”;

112 /PE 413.723

HU

9.

A 70. cikkben a (2) bekezdés helyébe a következı rendelkezés lép: „(2) A Bizottság azonban olyan rendelkezéseket fogad el, amelyek meghatározzák azon körülményeket, amelyek szerint a kis- és középvállalkozások csökkentett díjakat fizethetnek, elhalaszthatják a díjfizetést, vagy adminisztratív segítséget kaphatnak. Az e rendelet nem alapvetı fontosságú elemeinek kiegészítéssel történı módosítására vonatkozó intézkedéseket a 87. cikk (2a) bekezdésében említett, ellenırzéssel történı szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.”;

10.

A 84. cikkben a (3) bekezdés elsı albekezdése helyébe a következı rendelkezés lép: „Az Ügynökség kérelmére a Bizottság pénzbírságot szabhat ki az e rendelet alapján kiállított forgalomba hozatali engedély jogosultjaira, ha azok nem tartanak tiszteletben bizonyos, az engedélyekkel kapcsolatban megállapított kötelezettségeket. E bírságok legmagasabb kiszabható összegét, valamint a behajtás feltételeit és módjait a Bizottság állapítja meg. Az e rendelet nem alapvetı fontosságú elemeinek kiegészítéssel történı módosítására vonatkozó intézkedéseket a 87. cikk (2a) bekezdésében említett, ellenırzéssel történı szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.”;

11.


A szöveg a következı (2a) bekezdéssel egészül ki: „(2a) Az e bekezdésre történı hivatkozáskor az 1999/468/EK határozat 5a. cikkének (1)–(4) bekezdését és 7. cikkét kell alkalmazni, 8. cikkének rendelkezéseire is figyelemmel.”;

b)


3.

KÖRNYEZET

3.1.

A Tanács 1982. december 3-i 82/883/EGK irányelve a titándioxid-iparból származó hulladék által érintett környezeti elemek felügyeletére és ellenırzésére vonatkozó eljárásokról1

A 82/883/EGK irányelv tekintetében a Bizottságot fel kell hatalmazni ║arra, hogy a mellékletek tartalmát a „meghatározása választható” oszlopban lévı paraméterek és a referencia mérési módszerek tekintetében hozzáigazítsa a mőszaki és tudományos fejlıdéshez. Mivel az említett intézkedések általános hatályúak és a 82/883/EGK irányelv nem alapvetı fontosságú elemeinek módosítására irányulnak, azokat az 1999/468/EK határozat 5a. cikkében említett, ellenırzéssel történı szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni. Ennek megfelelıen a 82/883/EGK irányelv a következıképpen módosul: 1.

A 9. cikk helyébe a következı rendelkezés lép: „9. cikk A Bizottság a „meghatározása választható” oszlopban lévı paraméterek és a referencia

1

HL L 378., 1982.12.31., 1. o. PE 413.723\ 113

HU

mérési módszerek tekintetében elfogadja a mellékletek tartalmának a mőszaki és tudományos fejlıdéshez való hozzáigazításához szükséges módosításokat. Az ezen irányelv nem alapvetı fontosságú elemeinek módosítására vonatkozó intézkedéseket a 11. cikk (2) bekezdésében említett, ellenırzéssel történı szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.”; 2.

A 11. cikk helyébe a következı rendelkezés lép: „11. cikk

3.2.

(1)

A Bizottságot a mőszaki fejlıdéshez történı hozzáigazítás vonatkozásában egy bizottság segíti.

(2)


A Tanács 1986. június 12-i 86/278/EGK irányelve a szennyvíziszap mezıgazdasági felhasználása során a környezet és különösen a talaj védelmérıl1

A 86/278/EGK irányelv tekintetében a Bizottságot fel kell hatalmazni ║arra, hogy a mellékletek rendelkezéseit a mőszaki és tudományos fejlıdéshez hozzáigazítsa. Mivel az említett intézkedések általános hatályúak és a 86/278/EGK irányelv nem alapvetı fontosságú elemeinek módosítására irányulnak, azokat az 1999/468/EK határozat 5a. cikkében említett, ellenırzéssel történı szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni. Ennek megfelelıen a 86/278/EGK irányelv a következıképpen módosul: 1.

A 13. cikk helyébe a következı rendelkezés lép: „13. cikk A Bizottság az irányelv rendelkezéseit, az I. A., I. B. és I. C. mellékletekben felsorolt paraméterek és értékek, az értékek kiértékelésére esetleg hatással lévı bármely tényezı és a II. A. és II. B. mellékletekben említett elemezendı paraméterek kivételével, hozzáigazítja a mőszaki és tudományos fejlıdéshez. Az ezen irányelv nem alapvetı fontosságú elemeinek módosítására irányuló ezen intézkedéseket a 15. cikk (2) bekezdésében említett, ellenırzéssel történı szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.”;

2.


1

HL L 181., 1986.7.4., 6. o.

114 /PE 413.723

HU

A Bizottságot az irányelvnek a tudományos és mőszaki fejlıdéshez történı hozzáigazításával foglalkozó bizottság segíti.

(2)

3.3.


Az Európai Parlament és a Tanács 1994. december 20-i 94/62/EK irányelve a csomagolásról és a csomagolási hulladékról1

A 94/62/EK irányelv tekintetében a Bizottságot fel kell hatalmazni ║arra, hogy megvizsgálja és szükség esetén felülvizsgálja a csomagolás meghatározásához megadott szemléltetı példákat és meghatározza azokat a feltételeket, amelyek mellett a csomagolásban vagy a csomagolás összetevıiben jelen lévı nehézfémek koncentrációi nem vonatkoznak bizonyos anyagokra és termékfolyamatokra, meghatározza azokat a csomagolástípusokat, amelyek mentesülnek a koncentrációra vonatkozó követelmények alól és azokat a mőszaki intézkedéseket, amelyek ezen irányelv rendelkezéseinek alkalmazásával felmerülı nehézségek kezeléséhez szükségesek. Mivel az említett intézkedések általános hatályúak és a 94/62/EK irányelv nem alapvetı fontosságú elemeinek módosítására irányulnak, beleértve ezen irányelv új, nem alapvetı fontosságú elemekkel történı kiegészítését is, azokat az 1999/468/EK határozat 5a. cikkében említett, ellenırzéssel történı szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni. Ennek megfelelıen a 94/62/EK irányelv a következıképpen módosul: 1.

A 3. cikk 1. pontjában a negyedik albekezdés helyébe a következı rendelkezés lép: „A Bizottság adott esetben megvizsgálja és szükség esetén felülvizsgálja az I mellékletben a csomagolás meghatározásához megadott szemléltetı példákat. Prioritásként a következı tételekkel kell foglalkozni: CD- és videokazetta-tokok, virágcserepek, olyan csövek és hengerek, amelyekre valamilyen hajlékony anyag van felcsévélve, öntapadós címkék hordozópapírja és csomagolópapír. Az ezen irányelv nem alapvetı fontosságú elemeinek módosítására vonatkozó intézkedéseket a 21. cikk (3) bekezdésében említett, ellenırzéssel történı szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.”;

2.

A 11. cikkben a (3) bekezdés helyébe a következı rendelkezés lép: „(3) A Bizottság meghatározza azokat a feltételeket, amelyek mellett az (1) bekezdésben említett koncentrációk nem vonatkoznak az újrafeldolgozott anyagokra és azokra a termékfolyamatokra, amelyek zárt és ellenırzött láncot alkotnak, valamint meghatározza azokat a csomagolástípusokat, amelyek mentesülnek az (1) bekezdés harmadik francia bekezdésében hivatkozott követelmény alól. Az ezen irányelv nem alapvetı fontosságú elemeinek kiegészítéssel történı módosítására vonatkozó intézkedéseket a 21. cikk (3) bekezdésében említett, ellenırzéssel történı szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.”;

3.

1

A 12. cikkben a (3) bekezdés helyébe a következı rendelkezés lép:

HL L 365., 1994.12.31., 10. o. PE 413.723\ 115

HU

„(3) Az elıállított adatok jellemzıinek és bemutatásának összehangolása, valamint a tagállamok adatainak kompatibilissé tétele érdekében a tagállamok olyan táblázatok segítségével bocsátják a Bizottság rendelkezésére meglévı adataikat, amelyeket a Bizottság az irányelv hatálybalépési idıpontját követıen egy évvel határoz meg a III. melléklet alapján, a 21. cikk (2) bekezdésében említett szabályozási bizottsági eljárásnak megfelelıen.”; 4.

A 19. cikk helyébe a következı rendelkezés lép: „19. cikk Hozzáigazítás a tudományos és mőszaki fejlıdéshez

5.

(1)

A 21. cikk (2) bekezdésében említett szabályozási bizottsági eljárásnak megfelelıen kell elfogadni azokat a módosításokat, amelyek (a 8. cikk (2) bekezdésében és a 10. cikk második albekezdésének utolsó francia bekezdésében említett) azonosítási rendszernek, (a 12. cikk (3) bekezdésében és a III. mellékletben említett) adatbázis-rendszerre vonatkozó formátumoknak a tudományos és mőszaki fejlıdéshez való hozzáigazításához szükségesek.

(2)

A Bizottság elfogadja azokat a módosításokat, amelyek az I mellékletben említett, a csomagolás meghatározására vonatkozó szemléltetı példáknak a tudományos és mőszaki fejlıdéshez való hozzáigazításához szükségesek. Az ezen irányelv nem alapvetı fontosságú elemeinek módosítására vonatkozó intézkedéseket a 21. cikk (3) bekezdésében említett, ellenırzéssel történı szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.”;

A 20. cikkben az (1) bekezdés helyébe a következı rendelkezés lép: „(1) A Bizottság meghatározza azokat a technikai intézkedéseket, amelyek az irányelv rendelkezéseinek, különösen az Európai Unióban nagyon kis (azaz hozzávetılegesen 0,1 tömegszázaléknyi) mennyiségekben forgalmazott inert csomagolóanyagokra, orvosi eszközök és gyógyszerkészítmények elsıdleges csomagolására, kismérető csomagolásra és luxuscsomagolásra való alkalmazásával kapcsolatban felmerülı nehézségek kezeléséhez szükségesek. Az ezen irányelv nem alapvetı fontosságú elemeinek kiegészítéssel történı módosítására vonatkozó intézkedéseket a 21. cikk (3) bekezdésében említett, ellenırzéssel történı szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.”;

6.

A 21. cikkben a (3) bekezdés helyébe a következı rendelkezés lép: „(3) Az e bekezdésre történı hivatkozáskor az 1999/468/EK határozat 5a. cikkének (1)–(4) bekezdését és 7. cikkét kell alkalmazni, 8. cikkének rendelkezéseire is figyelemmel.”.

3.4.

A Tanács 1999. április 26-i 1999/32/EK irányelve az egyes folyékony tüzelıanyagok kéntartalmának csökkentésérıl1

Az 1999/32/EK irányelv tekintetében a Bizottságot fel kell hatalmazni ║arra, hogy határozza 1

HL L 121., 1999.5.11., 13. o.

116 /PE 413.723

HU

meg a kibocsátáscsökkentési technológiák használatának követelményeit bármely lobogó alatt közlekedı hajó számára a Közösség zárt kikötıiben, horgonyzóhelyein és folyótorkolataiban, és fogadja el bizonyos rendelkezéseknek a tudományos és technikai fejlıdés fényében szükséges technikai kiigazítás miatti módosítását. Mivel az említett intézkedések általános hatályúak, és az 1999/32/EK irányelv nem alapvetı fontosságú elemeinek módosítására, illetve ezen irányelv új, nem alapvetı fontosságú elemekkel történı kiegészítésére irányulnak, azokat az 1999/468/EK határozat 5a. cikkében említett, ellenırzéssel történı szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni. Ennek megfelelıen az 1999/32/EK irányelv a következıképpen módosul: 1.

A 4c. cikkben a (3) bekezdés helyébe a következı rendelkezés lép: „(3) A Bizottság meghatározza a kibocsátáscsökkentési technológiák használatának követelményeit bármely lobogó alatt közlekedı hajó számára a Közösség zárt kikötıiben, horgonyzóhelyein és folyótorkolataiban. Az ezen irányelv nem alapvetı fontosságú elemeinek kiegészítéssel történı módosítására vonatkozó intézkedéseket a 9. cikk (2) bekezdésében említett, ellenırzéssel történı szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni. A Bizottság közli ezeket a követelményeket a Nemzetközi Tengerészeti Szervezettel (IMO).”;

2.

A 7. cikkben a (4) bekezdés helyébe a következı rendelkezés lép: „(4) A 2. cikk 1., 2., 3., 3a., 3b. és 4. pontja vagy a 6. cikk (2) bekezdése rendelkezéseinek a tudományos és technikai fejlıdés fényében szükséges bármely technikai kiigazítás miatti módosítását a Bizottság fogadja el. Az ezen irányelv nem alapvetı fontosságú elemeinek módosítására vonatkozó intézkedéseket a 9. cikk (2) bekezdésében említett, ellenırzéssel történı szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni. Az ilyen módosítások nem eredményezhetik az irányelv hatálya vagy az ezen irányelvben meghatározott, a tüzelı- és üzemanyag kéntartalmára vonatkozó határértékek közvetlen megváltozását.”;

3.

A 9. cikk helyébe a következı rendelkezés lép: „9. cikk Bizottsági eljárás

3.5.

(1)


(2)


Az Európai Parlament és a Tanács 2001. október 23-i 2001/81/EK irányelve az egyes légköri szennyezık nemzeti kibocsátási határértékeirıl1

A 2001/81/EK irányelv tekintetében a Bizottságot fel kell hatalmazni ║arra, hogy frissítse a III. melléklettel összhangban használandó módszereket. Mivel az említett intézkedések általános 1

HL L 309., 2001.11.27., 22. o. PE 413.723\ 117

HU

hatályúak és többek között az érintett irányelv nem alapvetı fontosságú elemeinek kiegészítéssel történı módosítására irányulnak, azokat az 1999/468/EK határozat 5a. cikkében említett, ellenırzéssel történı szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni. Ennek megfelelıen a 2001/81/EK irányelv a következıképpen módosul: 1.

A 7. cikkben a (4) bekezdés helyébe a következı rendelkezés lép: „(4) A III. melléklettel összhangban használandó módszerek bármilyen frissítését a Bizottság fogadja el. Az ezen irányelv nem alapvetı fontosságú elemeinek többek között kiegészítéssel történı módosítására vonatkozó intézkedéseket a 13. cikk (3) bekezdésében említett, ellenırzéssel történı szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.”;

2.


3.6.

Az Európai Parlament és a Tanács 2003. október 13-i 2003/87/EK irányelve az üvegházhatást okozó gázok kibocsátási egységei Közösségen belüli kereskedelmi rendszerének létrehozásáról ║1

A 2003/87/EK irányelv tekintetében a Bizottságot fel kell hatalmazni ║arra, hogy a 11b. cikk (5) bekezdésének végrehajtásához szükséges rendelkezéseket fogadjon el, a CER-eknek és az ERU-knak a közösségi rendszerben való felhasználására és azonosítására, valamint az ilyen felhasználás felügyeletére vonatkozó rendelkezéseket is tartalmazó rendeletet fogadjon el, a 22. cikknek megfelelıen módosítsa a III. mellékletet, hagyja jóvá az I. melléklet felsorolásában nem szereplı létesítmények és üvegházhatást okozó gázok felvételét, dolgozza ki a kibocsátási egységek harmadik országokkal kötött megállapodás értelmében történı kölcsönös elismeréséhez szükséges rendelkezéseket és az egyéb üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának nyomon követése tekintetében fogadjon el egységesített vagy elismert módszereket. Mivel az említett intézkedések általános hatályúak és a 2003/87/EK irányelv nem alapvetı fontosságú elemeinek módosítására irányulnak, beleértve ezen irányelv új, nem alapvetı fontosságú elemekkel történı kiegészítését is, azokat az 1999/468/EK határozat 5a. cikkében említett, ellenırzéssel történı szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni. Ennek megfelelıen a 2003/87/EK irányelv a következıképpen módosul: 1.

A 11b. cikkben a (7) bekezdés helyébe a következı rendelkezés lép: „(7) A (3) és (4) bekezdések végrehajtását – különösen a kettıs elszámolás elkerülését szolgáló rendelkezéseket – a Bizottság a 23. cikk (2) bekezdésében említett szabályozási bizottsági eljárással összhangban fogadja el. A Bizottság elfogadja az (5) bekezdés végrehajtásához szükséges azon rendelkezéseket, amelyek esetében a fogadó fél teljesíti a JI-projekttevékenységekhez szükséges követelményeket. Az ezen irányelv nem alapvetı fontosságú elemeinek

1

HL L 275., 2003.10.25., 32. o.

118 /PE 413.723

HU

kiegészítéssel történı módosítására vonatkozó intézkedéseket a 23. cikk (3) bekezdésében említett, ellenırzéssel történı szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.”; 2.

A 14. cikk (1) bekezdésének elsı mondata helyébe a következı szöveg lép: „A Bizottság elfogadja az I. mellékletben felsorolt tevékenységekbıl származó, az egyes tevékenységeknél megjelölt üvegházhatású gázok kibocsátásainak nyomon követésére és jelentésére vonatkozó iránymutatásokat. Az ezen irányelv nem alapvetı fontosságú elemeinek kiegészítéssel történı módosítására vonatkozó ezen intézkedéseket a 23. cikk (3) bekezdésében említett, ellenırzéssel történı szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.”;

3.

A 19. cikkben a (3) bekezdés helyébe a következı rendelkezés lép: „(3) Ezen irányelv végrehajtása érdekében a Bizottság rendeletet fogad el a kibocsátásiegység-forgalmi jegyzékek egységesített és biztonságos rendszerérıl, amely az egységek kiadásának, birtoklásának, átruházásának és törlésének nyomon követésére a közös adatelemeket tartalmazó, egységesített elektronikus adatbázisok formájában mőködik, és biztosítja a nyilvános hozzáférést és a titkos adatok megfelelı kezelését, illetve megakadályozza a Kiotói Jegyzıkönyvbıl eredı kötelezettségekkel összeférhetetlen átruházásokat. A rendeletnek a CEReknek és az ERU-knak a közösségi rendszerben való felhasználására és azonosítására, valamint az ilyen felhasználás felügyeletére vonatkozó rendelkezéseket is tartalmaznia kell. Az ezen irányelv nem alapvetı fontosságú elemeinek kiegészítéssel történı módosítására irányuló ezen intézkedéseket a 23. cikk (3) bekezdésében említett, ellenırzéssel történı szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.”;

4.

A 22. cikk helyébe a következı rendelkezés lép: „22. cikk A III. melléklet módosításai A Bizottság a 2008-tól 2012-ig tartó idıszakra vonatkozóan a 21. cikkben szabályozott jelentések és az irányelv alkalmazása közben szerzett tapasztalatok fényében, az 1., az 5. és a 7. kritérium kivételével módosíthatja a III. mellékletet. Az ezen irányelv nem alapvetı fontosságú elemeinek módosítására vonatkozó intézkedéseket a 23. cikk (3) bekezdésében említett, ellenırzéssel történı szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.”;

5.

A 23. cikkben a (3) bekezdés helyébe a következı rendelkezés lép: „(3) Az e bekezdésre történı hivatkozáskor az 1999/468/EK határozat 5a. cikkének (1)–(4) bekezdését és 7. cikkét kell alkalmazni, 8. cikkének rendelkezéseire is figyelemmel.”;

6.

A 24. cikkben az (1) bekezdés helyébe a következı rendelkezés lép:

PE 413.723\ 119

HU

„(1) 2008-tól kezdıdıen a tagállamok minden vonatkozó követelmény, különösen a belsı piacra gyakorolt hatások, a verseny esetleges torzulásai, a rendszer környezetvédelmi integritása és a tervezett nyomon követési és jelentési rendszer megbízhatósága figyelembevételével az üvegházhatást okozó gázok kibocsátási egységeinek kereskedelmi rendszerét ezen irányelvvel összhangban a következıkre alkalmazhatják: a)

az I. melléklet felsorolásában nem szereplı létesítmények, amennyiben a Bizottság a 23. cikk (2) bekezdésében említett eljárással összhangban e létesítmények felvételét jóváhagyja, és

b)

az I. melléklet felsorolásában nem szereplı tevékenységek és üvegházhatást okozó gázok, amennyiben a Bizottság e tevékenységek és üvegházhatást okozó gázok felvételét jóváhagyja. Az ezen irányelv nem alapvetı fontosságú elemeinek kiegészítéssel történı módosítására vonatkozó intézkedést a 23. cikk (3) bekezdésében említett, ellenırzéssel történı szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.

2005-tıl a tagállamok ugyanazon feltételek mellett alkalmazhatják az üvegházhatást okozó gázok kibocsátási egységeinek kereskedelmi rendszerét az I. melléklet felsorolásában szereplı tevékenységeket folytató olyan létesítményekre, amelyek nem érik el az ebben a mellékletben említett kapacitási határokat.”; 7.

A 24. cikk (3) bekezdésének helyébe a következı szöveg lép: „(3) A Bizottság saját kezdeményezésre megállapíthat, illetve bármely tagállam kérésére köteles megállapítani az I. melléklet felsorolásában nem szereplı tevékenységekbıl származó kibocsátásokra, létesítményekre és üvegházhatású gázokra vonatkozó nyomon követési és jelentési iránymutatásokat, amennyiben az említett kibocsátások nyomon követése és jelentése megfelelı pontossággal végezhetı. Az ezen irányelv nem alapvetı fontosságú elemeinek kiegészítéssel történı módosítására irányuló ezen intézkedéseket a 23. cikk (3) bekezdésében említett, ellenırzéssel történı szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.”;

8.

A 25. cikkben a (2) bekezdés helyébe a következı rendelkezés lép: „(2) Amennyiben megkötöttek egy, az (1) bekezdésben említett megállapodást, a Bizottság elfogadja a kibocsátási egységek adott megállapodás értelmében történı kölcsönös elismeréséhez szükséges rendelkezéseket. Az ezen irányelv nem alapvetı fontosságú elemeinek kiegészítéssel történı módosítására vonatkozó intézkedéseket a 23. cikk (3) bekezdésében említett, ellenırzéssel történı szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.”;

9.

A IV. mellékletben az „Egyéb üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának nyomon követése” cím alatt szereplı bekezdés helyébe a következı lép: „A Bizottság által az összes érintett fél együttmőködésével kidolgozott, elfogadott,

120 /PE 413.723

HU

egységesített vagy elismert módszereket kell alkalmazni. Az ezen irányelv nem alapvetı fontosságú elemeinek kiegészítéssel történı módosítására vonatkozó intézkedéseket a 23. cikk (3) bekezdésében említett, ellenırzéssel történı szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.”. 3.7.

Az Európai Parlament és a Tanács 2004. április 29-i 850/2004/EK rendelete a környezetben tartósan megmaradó szerves szennyezı anyagokról ║1

A 850/2004/EK rendelet tekintetében a Bizottságot fel kell hatalmazni ║arra, hogy a mellékletekben állapítson meg bizonyos koncentráció-határértékeket, módosítsa a mellékleteket, ha egy anyagot az Egyezményben vagy a Jegyzıkönyvben jegyzékbe vesznek, módosítsa a már létezı tételeket, és a mellékleteket igazítsa hozzá a tudományos és mőszaki fejlıdéshez. Mivel ezek az intézkedések általános hatályúak és a 850/2004/EK rendelet nem alapvetı fontosságú elemeinek módosítására irányulnak, azokat az 1999/468/EK határozat 5a. cikkében említett, ellenırzéssel történı szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni. Ennek megfelelıen a 850/2004/EK rendelet a következıképpen módosul: 1.


A 4. cikkben az a) pont helyébe a következı rendelkezés lép: „a)

b)

a IV. mellékletben felsorolt anyagok bármelyikét tartalmazó vagy ilyennel szennyezett hulladékot a vonatkozó közösségi jogszabályokkal összhangban más módon lehet ártalmatlanítani vagy hasznosítani, ha a hulladékban a felsorolt anyagtartalom nem éri el azon koncentrációhatárértékeket, amelyeket a IV. mellékletben kell megállapítani. Az e rendelet nem alapvetı fontosságú elemeinek módosítására irányuló ezen intézkedéseket a 17. cikk (3) bekezdésében említett, ellenırzéssel történı szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni. A koncentráció-határértékeknek az említett eljárással összhangban történı megállapításáig a tagállam illetékes hatósága fogadhat el vagy alkalmazhat ezen albekezdés alapján koncentráció-határértékeket vagy külön mőszaki követelményeket a hulladék ártalmatlanítása vagy hasznosítása tekintetében;”;

Az (5) bekezdésben az elsı albekezdés helyébe a következı rendelkezés lép: „A (4) bekezdés b) pontjának alkalmazásában az V. melléklet 2. részének koncentráció-határértékeit a Bizottság állapítja meg. Az e rendelet nem alapvetı fontosságú elemeinek módosítására irányuló ezen intézkedéseket a 17. cikk (3) bekezdésében említett, ellenırzéssel történı szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.”;

2.

1

A 14. cikk helyébe a következı rendelkezés lép:

HL L 158., 2004.4.30., 7. o. PE 413.723\ 121

HU

„14. cikk A mellékletek módosítása (1)

Ha egy anyagot az Egyezményben vagy a Jegyzıkönyvben jegyzékbe vesznek, a Bizottság – adott esetben – megfelelıen módosítja az I., a II. és a III. mellékletet. Az e rendelet nem alapvetı fontosságú elemeinek módosítására vonatkozó intézkedéseket a 16. cikk (3) bekezdésében említett, ellenırzéssel történı szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.

(2)

Ha egy anyagot az Egyezményben vagy a Jegyzıkönyvben jegyzékbe vesznek, a Bizottság – adott esetben – megfelelıen módosítja a IV. mellékletet. Az e rendelet nem alapvetı fontosságú elemeinek módosítására vonatkozó intézkedéseket a 17. cikk (3) bekezdésében említett, ellenırzéssel történı szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.

(3)

Az I–III. mellékletben már szereplı tételekre vonatkozó módosításokat – beléértve azoknak a tudományos és mőszaki fejlıdéshez való hozzáigazítását is – a Bizottság fogadja el. Az e rendelet nem alapvetı fontosságú elemeinek módosítására vonatkozó intézkedéseket a 16. cikk (3) bekezdésében említett, ellenırzéssel történı szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.

(4)

A IV. mellékletben már szereplı tételekre vonatkozó módosításokat és az V. melléklet módosításait – beléértve azoknak a tudományos és mőszaki fejlıdéshez való hozzáigazítását is – a Bizottság fogadja el. Az e rendelet nem alapvetı fontosságú elemeinek módosítására vonatkozó intézkedéseket a 17. cikk (3) bekezdésében említett, ellenırzéssel történı szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.”;

3.


Az (1) bekezdés helyébe a következı rendelkezés lép: „(1) A hulladékügyek kivételével az e rendelet hatálya alá tartozó összes kérdésben a Bizottságot a 67/548/EGK irányelv 29. cikke(*) értelmében létrehozott bizottság segíti. ____________________________ (*)

b)


a (3) bekezdés helyébe a következı rendelkezés lép: „(3) Az e bekezdésre történı hivatkozáskor az 1999/468/EK határozat 5a. cikkének (1)–(4) bekezdését és 7. cikkét kell alkalmazni, 8. cikkének rendelkezéseire is figyelemmel.”;

122 /PE 413.723

HU

4.


3.8.

Az Európai Parlament és a Tanács 2004. december 15-i 2004/107/EK irányelve a környezeti levegıben található arzénrıl, kadmiumról, higanyról, nikkelrıl és policiklusos aromás szénhidrogénekrıl1

A 2004/107/EK irányelv tekintetében a Bizottságot fel kell hatalmazni ║arra, hogy egyes rendelkezéseket és mellékleteket a mőszaki és tudományos fejlıdéshez hozzáigazítson. Mivel az említett intézkedések általános hatályúak és a 2004/107/EK irányelv nem alapvetı fontosságú elemeinek módosítására irányulnak, azokat az 1999/468/EK határozat 5a. cikkében említett, ellenırzéssel történı szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni. Ennek megfelelıen a 2004/107/EK irányelv a következıképpen módosul: 1.


A (9) bekezdés helyébe a következı rendelkezés lép: „(9) A koncentráció mértékétıl függetlenül minden 100 000 km2-en egy háttér mintavételi pontot kell felállítani a környezeti levegıben található arzén, kadmium, nikkel, teljes gáznemő higany, benz(a)pirén és a (8) bekezdésben említett többi policiklusos aromás szénhidrogének, valamint a teljes arzén-, kadmium-, higany-, nikkel-, benz(a)pirén- és a (8) bekezdésben említett más policiklusos aromás szénhidrogén-kiülepedés idıszakos mérésére. Minden tagállam legalább egy mérıállomást állít fel; ugyanakkor megállapodás alapján és a 6. cikk (2) bekezdésében meghatározott szabályozási bizottsági eljárás szerint kidolgozott iránymutatásnak megfelelıen a tagállamok egy vagy több, a szomszédos tagállamok egymás melletti zónáira kiterjedı közös mérıállomást állíthatnak fel a szükséges térbeli felbontás elérése érdekében. A finom részecskébıl álló és gáznemő, két vegyértékő higany mérése is ajánlott. A vizsgálatot – adott esetben – össze kell hangolni az Európai Megfigyelı és Értékelı Program (EMEP) monitoringstratégiájával és mérési programjával. Az e szennyezı anyagok figyelemmel kísérésére szolgáló mintavételi helyszíneket úgy kell kiválasztani, hogy a földrajzi variációk és a hosszú távú tendenciák meghatározhatók legyenek. A III. melléklet I., II. és III. szakaszát kell alkalmazni.”;

b)

A (15) bekezdés helyébe a következı rendelkezés lép: „(15) Bármely módosítást, amely az e cikkben és a II. melléklet II. szakaszában, valamint a III., a IV. és az V. mellékletben foglalt rendelkezéseknek a tudományos és mőszaki fejlıdéshez történı hozzáigazítását célozza, a Bizottság fogadja el. Az ezen irányelv nem alapvetı fontosságú elemeinek módosítására irányuló ezen intézkedéseket a 6. cikk (3) bekezdésében

1

HL L 23., 2005.1.26., 3. o. PE 413.723\ 123

HU

említett, ellenırzéssel történı szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni. Az ilyen módosítások nem eredményezhetik a célértékek közvetlen vagy közvetett megváltoztatását.”; 2.

Az 5. cikkben a (4) bekezdés helyébe a következı rendelkezés lép: „(4) A Bizottság a 6. cikk (2) bekezdésében említett szabályozási bizottsági eljárással összhangban részletes szabályokat fogad el az e cikk (1) bekezdése értelmében nyújtott információ továbbításáról.”;

3.

A 6. cikkben a (3) bekezdés helyébe a következı rendelkezés lép: „(3) Az e bekezdésre történı hivatkozáskor az 1999/468/EK határozat 5a. cikkének (1)–(4) bekezdését és 7. cikkét kell alkalmazni, 8. cikkének rendelkezéseire is figyelemmel.”;

4.

Az V. melléklet V. pontjának helyébe a következı rendelkezés lép: „V. Levegıminıségi modellezési referenciatechnikák A levegıminıségi modellezési referenciatechnikák jelenleg nem határozhatók meg. A Bizottság ezen irányelv mellékleteit hozzáigazíthatja a tudományos és mőszaki fejlıdéshez. Az ezen irányelv nem alapvetı fontosságú elemeinek módosítására vonatkozó intézkedéseket a 6. cikk (3) bekezdésében említett, ellenırzéssel történı szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.”.

3.9.

Az Európai Parlament és a Tanács 2006. június 14-i 1013/2006/EK rendelete a hulladékszállításról1

Az 1013/2006/EK rendelet tekintetében a Bizottságot fel kell hatalmazni ║arra, hogy az 1013/2006/EK rendelet 11. cikkének (3) bekezdése szerint hozzon határozatot egy kérdésben, az 1013/2006/EK rendelet 58. cikke alapján módosítsa a mellékleteket, és az 1013/2006/EK rendelet 59. cikke szerint fogadjon el kiegészítı intézkedéseket. Mivel ezek az intézkedések általános hatályúak és az 1013/2006/EK rendelet nem alapvetı fontosságú elemeinek módosítására irányulnak beleértve annak új, nem alapvetı fontosságú elemekkel történı kiegészítését is, azokat az 1999/468/EK határozat 5a. cikkében említett, ellenırzéssel történı szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni. Ennek megfelelıen az 1013/2006/EK rendelet a következıképpen módosul: 1.

A 11. cikk (3) bekezdésében a harmadik albekezdés helyébe a következı rendelkezés lép: „Ha nem tudnak kielégítı megoldást találni, az ügyet bármely tagállam a Bizottság elé viheti. A kérdésben ezt követıen az 59a. cikk (2) bekezdésében említett szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell határozatot hozni.”;

2.

1

Az 58. cikk helyébe a következı rendelkezés lép:

HL L 190., 2006.7.12., 1. o.

124 /PE 413.723

HU

„58. cikk (1)

(2)

A Bizottság a tudományos és mőszaki fejlıdés figyelembevétele érdekében módosíthatja a mellékleteket. Az e rendelet nem alapvetı fontosságú elemeinek módosítására vonatkozó intézkedéseket az 59a. cikk (3) bekezdésében említett, ellenırzéssel történı szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni. Továbbá: a)

az I., II., III., IIIA., IV. és V. mellékletet módosítani kell a bázeli egyezményben és az OECD-határozat alapján elfogadott változtatások figyelembevétele érdekében;

b)

a IIIB., IV. vagy V. melléklet ideiglenesen osztályozatlan hulladékokkal egészíthetı ki, a bázeli egyezmény vagy az OECD-határozat megfelelı mellékleteibe való beillesztésükrıl szóló határozat megszületéséig;

c)

egy tagállam kérelmére meg lehet fontolni a III. mellékletben „zöld” hulladékként felsorolt két vagy több hulladékból álló keverékeknek a IIIA. mellékletbe történı ideiglenes felvételét a 3. cikk (2) bekezdésben említett esetekben, a bázeli egyezmény vagy az OECD-határozat megfelelı mellékleteibe való beillesztésükrıl szóló határozat megszületéséig. A IIIA. melléklet tartalmazhat olyan rendelkezést, hogy egy vagy több bejegyzése nem alkalmazható az OECD-határozat hatálya alá nem tartozó országokba irányuló kivitelre;

d)

a 3. cikk (3) bekezdésében említett kivételes eseteket meg kell határozni, és amennyiben szükséges, a IVA. és az V. mellékletbe kell beilleszteni, és törölni kell a III. mellékletbıl;

e)

az V. mellékletet módosítani kell, hogy tükrözze a 91/689/EGK tanácsi irányelv 1. cikkének (4) bekezdésével összhangban a veszélyes hulladékok jegyzékével kapcsolatban elfogadott változásokat;

f)

a VIII. mellékletet módosítani kell, hogy tükrözze a vonatkozó nemzetközi egyezményeket és megállapodásokat.

A IX. melléklet módosításakor a környezetre vonatkozó egyes irányelvek végrehajtásáról szóló jelentések egységesítésérıl és ésszerősítésérıl szóló, 1991. december 23-i 91/692/EGK tanácsi irányelvvel* létrehozott bizottság teljes mértékben részt vesz a határozathozatalban.

_____________________ (*) 3.

HL L 377., 1991.12.31., 48. o. A legutóbb az 1882/2003/EK rendelettel módosított irányelv (HL L 284., 2003.10.31., 1. o.)”;

Az 59. cikk helyébe a következı rendelkezés lép:

PE 413.723\ 125

HU

„59. cikk Kiegészítı intézkedések (1)

(2)

A Bizottság az 59a. cikk (2) bekezdésében említett szabályozási bizottsági eljárással összhangban az alábbi kiegészítı intézkedéseket fogadhatja el: a)

iránymutatások a 12. cikk (1) bekezdése g) pontjának alkalmazására;

b)

iránymutatások a 15. cikk alkalmazására a hasznosítást vagy ártalmatlanítást megelızı mővelet során jelentıs változásoknak kitett hulladék azonosításával és nyomon követésével kapcsolatban;

c)

iránymutatások az illetékes hatóságok közti együttmőködésre vonatkozóan, a 24. cikkben foglalt illegális szállításokra tekintettel;

d)

a dokumentumoknak és információknak a 26. cikk (4) bekezdésével összhangban történı benyújtása tekintetében az elektronikus adatátvitel gyakorlati bevezetésével kapcsolatos mőszaki és szervezeti követelmények;

e)

további iránymutatás a 27. cikkben említett nyelvhasználatra vonatkozóan;

f)

további pontosítások a II. címben foglalt eljárási követelményekre vonatkozóan, ezeknek a hulladéknak a Közösségbıl történı kivitelére, a Közösségbe történı behozatalára vagy a Közösségen keresztül történı áthaladására vonatkozóan;

g)

további ajánlások meg nem határozott jogi kifejezésekkel kapcsolatban.

A Bizottság végrehajtási rendeleteket fogadhat el a következıkre vonatkozóan: a)

módszer a pénzügyi garancia vagy ezzel egyenértékő biztosítás kiszámítására a 6. cikkben foglaltak szerint;

b)

további feltételek és követelmények az elızetesen jóváhagyott hasznosító létesítményekkel kapcsolatosan a 14. cikkben foglaltak szerint.

Az e rendelet nem alapvetı fontosságú elemeinek kiegészítéssel történı módosítására vonatkozó intézkedéseket az 59a. cikk (3) bekezdésében említett, ellenırzéssel történı szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.”; 4.

A szöveg a következı 59a. cikkel egészül ki: „59a. cikk Bizottsági eljárás (1)

A Bizottságot a 2006/12/EK irányelv 18. cikkének (1) bekezdése(*) által létrehozott bizottság segíti.

(2)


126 /PE 413.723

HU

Az 1999/468/EK határozat 5. cikkének (6) bekezdésében meghatározott idıtartam három hónap. (3)


_______________________ (*)

5.

HL L 114., 2006.4.27., 9. o.”;


a (2) bekezdésben a harmadik albekezdés helyébe a következı rendelkezés lép: „Az üveghulladék, papírhulladék és hulladék gumiabroncs kivételével, ezt az idıszakot meg lehet hosszabbítani legkésıbb 2012. december 31-ig, az 59a. cikk (2) bekezdésében említett szabályozási bizottsági eljárással összhangban.”;

b)

a (4) bekezdésben a harmadik albekezdés helyébe a következı rendelkezés lép: „Az 59a. cikk (2) bekezdésében említett szabályozási bizottsági eljárással összhangban ez az idıszak legfeljebb 2012. december 31-ig meghosszabbítható.”;

c)

az (5) bekezdés a következıképpen módosul: i.

a harmadik albekezdés helyébe a következı rendelkezés lép: „Az 59a. cikk (2) bekezdésében említett szabályozási bizottsági eljárással összhangban ez az idıszak legfeljebb 2015. december 31-ig meghosszabbítható.”;

ii.

az ötödik albekezdés helyébe a következı rendelkezés lép: „Az 59a. cikk (2) bekezdésében említett szabályozási bizottsági eljárással összhangban ez az idıszak legfeljebb 2015. december 31-ig meghosszabbítható.”.

4.

EUROSTAT

4.1.

A Tanács 1991. december 19-i 3924/91/EGK rendelete az ipari termelés közösségi felmérésének létrehozásáról1

A 3924/91/EGK rendelet tekintetében a Bizottságot fel kell hatalmazni ║arra, hogy határozza meg és frissítse a rendelettel érintett terméklistát. Fel kell továbbá hatalmazni arra, hogy részletes szabályokat fogadjon el bizonyos termékek reprezentativitása és idıszakai tekintetében, valamint határozza meg az adatgyőjtés tartalmára és a végrehajtási intézkedésekre vonatkozó rendelkezéseket, beleértve azon intézkedéseket, amelyek az adatok győjtésével és az eredmények feldolgozásával kapcsolatos technikai fejlıdéshez való alkalmazkodást segítik. 1

HL L 374., 1991.12.31., 1. o. ║ PE 413.723\ 127

HU

Mivel az említett intézkedések általános hatályúak és a 3924/91/EGK rendelet nem alapvetı fontosságú elemeinek többek között új, nem alapvetı fontosságú elemekkel történı kiegészítéssel való módosítására irányulnak, azokat az 1999/468/EK határozat 5a. cikkében említett, ellenırzéssel történı szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni. Ennek megfelelıen a 3924/91/EGK rendelet a következıképpen módosul: 1.

A 2. cikkben a (6) bekezdés helyébe a következı rendelkezés lép: „(6) A Prodcom-listát és az egyes rovatok számára ténylegesen összegyőjtött információkat ▌ a Bizottság ▌ frissíti. Az e rendelet nem alapvetı fontosságú elemeinek kiegészítéssel történı módosítására vonatkozó intézkedéseket a 10. cikk (3) bekezdésében említett, ellenırzéssel történı szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.”;

2.


A (2) bekezdésében a „10. cikkben” kifejezés helyébe a „10. cikk (2) bekezdésében” kifejezés lép.

b)

Az (5) bekezdés helyébe a következı rendelkezés lép: „(5) A (3) bekezdés alkalmazására vonatkozó részletes szabályokat − beleértve a mőszaki fejlıdéshez való hozzáigazítást − szükség esetén a Bizottság fogadja el. Az e rendelet nem alapvetı fontosságú elemeinek többek között kiegészítéssel történı módosítására vonatkozó intézkedéseket a 10. cikk (3) bekezdésében említett, ellenırzéssel történı szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.”;

3.

A 4. cikk helyébe a következı rendelkezés lép: „4. cikk Adatgyőjtési idıszakok Az adatgyőjtés egy naptári év éves idıszakát fedi le. Mindemellett a Prodcom-lista bizonyos rovatainak esetében a Bizottság havi vagy negyedéves adatgyőjtésekrıl is határozhat. Az e rendelet nem alapvetı fontosságú elemeinek többek között kiegészítéssel történı módosítására irányuló ezen intézkedéseket a 10. cikk (3) bekezdésében említett, ellenırzéssel történı szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.”;

4.

Az 5. cikkben az (1) bekezdés helyébe a következı rendelkezés lép: „(1) A szükséges információt a tagállamok olyan adatgyőjtési kérdıíveket használva győjtik össze, amelyek tartalma eleget tesz a Bizottság által meghatározott rendelkezéseknek. Az e rendelet nem alapvetı fontosságú elemeinek többek között kiegészítéssel történı módosítására vonatkozó intézkedéseket a 10. cikk (3) bekezdésében említett, ellenırzéssel történı szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.”;

5.

Az 6. cikk helyébe a következı szöveg lép:

128 /PE 413.723

HU

„6. cikk Az eredmények feldolgozása A tagállamok feldolgozzák az 5. cikk (1) bekezdésében hivatkozott kitöltött kérdıíveket vagy az 5. cikk (3) bekezdésében hivatkozott más forrásokból származó információt a Bizottság által elfogadott részletes szabályoknak megfelelıen. Az e rendelet nem alapvetı fontosságú elemeinek kiegészítéssel történı módosítására irányuló ezen intézkedéseket a 10. cikk (3) bekezdésében említett, ellenırzéssel történı szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.”; 6.

A ▌ 7. cikk (2) bekezdésében a „10. cikkben” kifejezés helyébe a „10. cikk (2) bekezdésében” kifejezés lép.

7.


8.

A 9. és 10. cikk helyébe a következı rendelkezés lép: „▌ 10. cikk Bizottsági eljárás (1)

A Bizottságot a 89/382/EGK, Euratom tanácsi határozat(*) által létrehozott statisztikai programbizottság segíti.

(2)


(3)


____________________________ (*)

4.2.

HL L 181., 1989.6.28., 47. o.”.

A Tanács 1996. március 19-i 96/16/EK irányelve a tej és tejtermékek statisztikai felmérésérıl1

A 96/16/EK irányelv tekintetében a Bizottságot fel kell hatalmazni ║arra, hogy fogadjon el meghatározásokat azokra a gazdaságokra vonatkozóan, amelyek körében a tagállamok felmérést készítenek a tej termelésérıl és felhasználásáról, határozza meg a felmérések hatálya alá tartozó tejtermékek listáját és dolgozza ki a különbözı termékekkel kapcsolatos eredmények Bizottságnak történı átadása során alkalmazásra kerülı szabványos meghatározásokat. Mivel ezek az intézkedések általános hatályúak és a 96/16/EK irányelv új, nem alapvetı fontosságú elemekkel történı kiegészítésével annak nem alapvetı fontosságú elemei módosítására irányulnak, azokat az 1999/468/EK tanácsi határozat 5a. cikkében meghatározott, ellenırzéssel 1

HL L 78., 1996.3.28., 27. o. ║ PE 413.723\ 129

HU

történı szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni. Következésképpen a 96/16/EK irányelv az alábbiak szerint módosul: 1.

Az 1. cikkben a 2. pont helyébe a következı szöveg lép: „2.

2.

felmérést készítenek a tej termelésérıl és felhasználásáról a Bizottság által meghatározott gazdaságok körében; a gazdaságok meghatározására vonatkozó olyan intézkedéseket, amelyek célja ezen irányelv nem alapvetı fontosságú elemeinek kiegészítéssel történı módosítása, a 7. cikk (3) bekezdésében említett ellenırzéssel történı szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.”;

A 3. cikkben a (2) és (3) bekezdés helyébe a következı szöveg lép: „(2) A felmérések hatálya alá tartozó tejtermékek listáját a Bizottság fogadja el. Az ezen irányelv nem alapvetı fontosságú elemeinek kiegészítéssel történı módosítására vonatkozó intézkedéseket a 7. cikk (3) bekezdésében említett, ellenırzéssel történı szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni. (3)

A különbözı termékekkel kapcsolatos eredmények átadása során alkalmazásra kerülı szabványos meghatározásokat a Bizottság dolgozza ki. Az ezen irányelv nem alapvetı fontosságú elemeinek kiegészítéssel történı módosítására vonatkozó intézkedéseket a 7. cikk (3) bekezdésében említett, ellenırzéssel történı szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.”;

3.

Az 5. cikk (2) bekezdésében és a 6. cikk (1) bekezdésében „a 7. cikkben” szöveg helyébe „a 7. cikk (2) bekezdésében” szöveg lép.

4.

A 7. cikk helyébe a következı szöveg lép: „7. cikk (1)

A Bizottságot a 72/279/EGK tanácsi határozat(*) által létrehozott Agrárstatisztikai Állandó Bizottság segíti.

(2)


(3)


____________________ (*)

4.3.

Az Európai Parlament és a Tanács 2001. december 19-i 2001/109/EK irányelve az

130 /PE 413.723

HU

HL L 179., 1972.8.7., 1. o.”.

egyes gyümölcsfafajok ültetvényei termelési potenciáljának meghatározása céljából a tagállamok által végzendı statisztikai felmérésekrıl1 A 2001/109/EK irányelv tekintetében a Bizottságot fel kell hatalmazni ║arra, hogy módosítsa a gyümölcsfafajok listáját és az egyes tagállamok által felmérendı fajokat tartalmazó táblázatot, bizonyos cikkek alkalmazására vonatkozóan fogadjon el részletes szabályokat, és rögzítse a tagállamok által elfogadott termıterület-határokat. Mivel ezek az intézkedések általános hatályúak és a 2001/109/EK irányelv új, nem alapvetı fontosságú elemekkel történı kiegészítésével annak nem alapvetı fontosságú elemei módosítására irányulnak, azokat az 1999/468/EK tanácsi határozat 5a. cikkében meghatározott, ellenırzéssel történı szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni. Következésképpen a 2001/109/EK irányelv az alábbiak szerint módosul: 1.

Az 1. cikkben a (2) bekezdés harmadik albekezdése helyébe a következı szöveg lép: „A felsorolt fajok jegyzékét és az említett táblázatot a Bizottság módosíthatja. Az ezen irányelv nem alapvetı fontosságú elemeinek módosítására irányuló ezen intézkedéseket a 8. cikk (2) bekezdésében említett, ellenırzéssel történı szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.”;

2.

A 2. cikkben a (2) bekezdés helyébe a következı szöveg lép: „(2) Az érdemi eredményeket biztosító felmérések megszervezésére vonatkozó részletes szabályokat a Bizottság fogadja el. Az ezen irányelv nem alapvetı fontosságú elemeinek kiegészítéssel történı módosítására vonatkozó intézkedéseket a 8. cikk (2) bekezdésében említett, ellenırzéssel történı szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.”;

3.

A 3. cikkben a (4) bekezdés helyébe a következı szöveg lép: „(4) A véletlenszerő mintavételezési intézkedésekre vonatkozó részletes szabályokat a Bizottság fogadja el. Az ezen irányelv nem alapvetı fontosságú elemeinek kiegészítéssel történı módosítására irányuló ezen intézkedéseket a 8. cikk (2) bekezdésében említett, ellenırzéssel történı szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.”;

4.

A 4. cikkben a (2) bekezdés helyébe a következı szöveg lép: „(2) Az (1) bekezdésben említett eredményeket termesztési területenként kell megadni. A tagállamok által elfogadott termıterület-határokat a Bizottság rögzíti. Az ezen irányelv nem alapvetı fontosságú elemeinek kiegészítéssel történı módosítására vonatkozó intézkedéseket a 8. cikk (2) bekezdésében említett, ellenırzéssel történı szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.”;

5.

1

A 8. cikk helyébe a következı szöveg lép:

HL L 13., 2002.1.16., 21. o. ║

PE 413.723\ 131

HU

„8. cikk (1)

A Bizottságot a 72/279/EGK tanácsi határozat(*) által létrehozott Agrárstatisztikai Állandó Bizottság segíti.

(2)

Az e bekezdésre történı hivatkozáskor az 1999/468/EK határozat 5a. cikkének (1)–(4) bekezdését, (5) bekezdésének a) pontját és 7. cikkét kell alkalmazni, 8. cikkének rendelkezéseire is figyelemmel.

______________________ (*)

4.4.

HL L 179., 1972.8.7., 1. o.”.

Az Európai Parlament és a Tanács 2002. december 16-i 91/2003/EK rendelete a vasúti közlekedés statisztikájáról1

A 91/2003/EK rendelet tekintetében a Bizottságot fel kell hatalmazni ║arra, hogy igazítsa ki a fogalommeghatározásokat és kiegészítı rendelkezéseket fogadjon el, igazítsa ki a mellékletek tartalmát, valamint határozza meg a jelentésre vonatkozó iránymutatásokat az eredmények minıségére és összehasonlíthatóságára vonatkozóan. Mivel ezek az intézkedések általános hatályúak és a 91/2003/EK rendelet új, nem alapvetı fontosságú elemekkel történı kiegészítésével annak nem alapvetı fontosságú elemei módosítására irányulnak, azokat az 1999/468/EK határozat 5a. cikkében meghatározott, ellenırzéssel történı szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni. Következésképpen a 91/2003/EK rendelet az alábbiak szerint módosul: 1.

A 3. cikkben a (2) bekezdés helyébe a következı szöveg lép: „(2) A Bizottság az (1) bekezdésben említett fogalommeghatározásokat kiigazíthatja és a statisztikai adatok harmonizációjának biztosításához szükséges kiegészítı fogalommeghatározásokat elfogadhatja. Az e rendelet nem alapvetı fontosságú elemeinek módosítására irányuló ezen intézkedéseket a 11. cikk (3) bekezdésében említett, ellenırzéssel történı szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.”;

2.


a (2) bekezdés helyébe a következı szöveg lép: „(2) A B. és a D. melléklet egyszerősített jelentési követelményeket határoz meg, amelyeket a tagállamok az A. és a C. mellékletben meghatározott általánosan alkalmazott részletes jelentés helyett használhatnak olyan vállalkozások esetében, amelyek teljes áru- vagy személyszállításának volumene kevesebb, mint 500 millió tonna-kilométer vagy 200 millió utaskilométer. E küszöbértékeket a Bizottság módosíthatja. Az e rendelet nem alapvetı fontosságú elemeinek módosítására irányuló ezen intézkedéseket a 11. cikk (3) bekezdésében említett, ellenırzéssel történı szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.”;

1

HL L 14., 2003.1.21., 1. o. ║

132 /PE 413.723

HU

b)

az (5) bekezdés helyébe a következı szöveg lép:

„(5) A mellékletek tartalmát a Bizottság kiigazíthatja. Az e rendelet nem alapvetı fontosságú elemeinek módosítására irányuló ezen intézkedéseket a 11. cikk (3) bekezdésében említett, ellenırzéssel történı szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.”; 3.

A 10. cikk helyébe a következı szöveg lép: „10. cikk Végrehajtási eljárások (1)

Az Eurostat részére történı adattovábbítás szabályait a 11. cikk (2) bekezdésében említett szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.

(2)

A Bizottság a következı végrehajtási intézkedéseket fogadja el: a)

a küszöbértékek kiigazítása az egyszerősített jelentéseknél (4. cikk);

b)

a fogalommeghatározások kiigazítása és kiegészítı fogalommeghatározások elfogadása (3. cikk (2) bekezdése);

c)

a mellékletek tartalmának kiigazítása (4. cikk);

d)

▌ az eredmények minıségére és összehasonlíthatóságára vonatkozó jelentésekhez biztosítandó információk részletes felsorolása (8. cikk (2) bekezdés).

Az e rendelet nem alapvetı fontosságú elemeinek módosítására, illetve azok kiegészítésére vonatkozó intézkedéseket a 11. cikk (3) bekezdésében említett, ellenırzéssel történı szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.”; 4.

A 11. cikk helyébe a következı szöveg lép: „11. cikk Bizottsági eljárás (1)


(2)


(3)


_____________________ PE 413.723\ 133

HU

(*)

HL L 181., 1989.6.28., 47. o.”;

5.

A H. melléklet 5. pontjában ▌ „a 11. cikk (2) bekezdésében” szöveg helyébe „a 11. cikk (3) bekezdésében” szöveg lép.

4.5.

Az Európai Parlament és a Tanács 2003. február 27-i 437/2003/EK rendelete a légi személy-, áru- és postaiküldemény-szállításra vonatkozó statisztikai adatgyőjtésrıl1

A 437/2003/EK rendelet tekintetében a Bizottságot fel kell hatalmazni ║arra, hogy módosítsa a rendelet fogalommeghatározásait, valamint kiegészítı rendelkezéseket fogadjon el és igazítsa ki a rendelet mellékleteinek tartalmát. Mivel ezek az intézkedések általános hatályúak és a 437/2003/EK rendelet nem alapvetı fontosságú elemeinek módosítására irányulnak, beleértve annak új, nem alapvetı fontosságú elemekkel történı kiegészítését is, azokat az 1999/468/EK határozat 5a. cikkében meghatározott, ellenırzéssel történı szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni. Következésképpen a 437/2003/EK rendelet az alábbiak szerint módosul: ▌ 1.

Az 5. cikk helyébe a következı szöveg lép: „5. cikk A statisztika pontossága Az adatgyőjtés teljes adatszolgáltatáson alapul, kivéve, ha a Bizottság más pontossági követelményeket állapít meg. Az e rendelet nem alapvetı fontosságú elemeinek kiegészítéssel történı módosítására vonatkozó intézkedéseket a 11. cikk (3) bekezdésében említett, ellenırzéssel történı szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.”;

2.

A 7. cikkben a (2) bekezdés helyébe a következı szöveg lép: „(2) Az eredményeket az I. mellékletben feltüntetett adatállományoknak megfelelıen kell továbbítani. Az adatállományokat a Bizottság határozza meg. Az e rendelet nem alapvetı fontosságú elemeinek módosítására irányuló ezen intézkedéseket a 11. cikk (3) bekezdésében említett, ellenırzéssel történı szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni. A továbbításra felhasznált adathordozót a 11. cikk (2) bekezdésében megállapított szabályozási bizottsági eljárásnak megfelelıen a Bizottság határozza meg.”;

3.

A 10. cikk helyébe a következı szöveg lép: „10. cikk Végrehajtási szabályok (1)

1

HL L 66., 2003.3.11., 1. o. ║

134 /PE 413.723

HU

A következı végrehajtási intézkedéseket a 11. cikk (2) bekezdésében említett szabályozási bizottsági eljárásnak megfelelıen kell elfogadni.

(2)

–

a 3. cikk (2) bekezdésének hatálya alá tartozó közösségi repülıterek jegyzéke,

–

az eredményeknek a Bizottsághoz történı továbbításakor használandó adatkódok és adathordozó leírása (7. cikk),

–

a statisztikai eredmények terjesztése (8. cikk).

A Bizottság elfogadja a következı végrehajtási intézkedéseket: –

e rendelet mellékleteiben szereplı elıírások kiigazítása,

–

az adatgyőjtés jellemzıinek (3. cikk) kiigazítása,

▌ –

a statisztikai pontosság (5. cikk),

–

az adatállományok leírása (7. cikk).

Az e rendelet nem alapvetı fontosságú elemeinek módosítására, illetve azok kiegészítésére vonatkozó intézkedéseket a 11. cikk (3) bekezdésében említett, ellenırzéssel történı szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.”; 4.



(2)

Az e bekezdésre történı hivatkozáskor az 1999/468/EK határozat 5. és 7. cikkét kell alkalmazni, 8. cikkének rendelkezéseire is figyelemmel. Az 1999/468/EK határozat 5. cikkének (6) bekezdésében meghatározott határidı három hónap.

(3)


___________________________ (*)

4.6.

HL L 181., 1989.6.28., 47. o.”.

Az Európai Parlament és a Tanács 2003. december 5-i 48/2004/EK rendelete a 2003– 2009. referenciaév tekintetében az acéliparra vonatkozó éves közösségi statisztikák

PE 413.723\ 135

HU

elıállításáról1 A 48/2004/EGK rendelet tekintetében a Bizottságot fel kell hatalmazni ║arra, hogy határozza meg és frissítse a rendelettel érintett mutatók jegyzékét. Mivel az említett intézkedések általános hatályúak és a 48/2004/EK rendelet nem alapvetı fontosságú elemeinek módosítására irányul, beleértve a rendelet új, nem alapvetı fontosságú elemekkel történı kiegészítését is, azokat az 1999/468/EK határozat 5a. cikkében említett, ellenırzéssel történı szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni. Ennek megfelelıen a 48/2004/EK rendelet a következıképpen módosul: 1.

A 7. cikk helyébe a következı rendelkezés lép: „7. cikk Végrehajtási intézkedések

2.

(1)

Az adattovábbítási formátumokra és az elsı adattovábbítási idıszakra vonatkozó, e rendelet végrehajtásához szükséges intézkedéseket a 8. cikk (2) bekezdésében említett szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.

(2)

A mutatók jegyzékének bármely módosítására vonatkozó, e rendelet végrehajtásához szükséges intézkedéseket − amennyiben ez a tagállamokra nem ró jelentıs további terhet −, amelyek e rendelet nem alapvetı fontosságú elemeinek többek között kiegészítéssel történı módosítására irányulnak, a 8. cikk (3) bekezdésében említett, ellenırzéssel történı szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.”;


5.

BELSİ PIAC

5.1.

Az Európai Parlament és a Tanács 2004. április 21-i 2004/25/EK irányelve a nyilvános vételi ajánlatról2

A 2004/25/EK irányelv tekintetében a Bizottságot fel kell hatalmazni ║arra, hogy elfogadja a vételi ajánlat tartalmáról szóló 6. cikk (3) bekezdés alkalmazására vonatkozó szabályokat. Mivel az említett intézkedések általános hatályúak és a 2004/25/EK irányelv nem alapvetı fontosságú elemeinek módosítására irányulnak, beleértve az irányelv új, nem alapvetı fontosságú elemekkel történı kiegészítését is, azokat az 1999/468/EK határozat 5a. cikkében említett, ellenırzéssel történı szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni. A 2004/25/EK irányelv a Bizottságra ruházott végrehajtási hatáskörök tekintetében idıbeli korlátozást ír elı. Az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság az 1999/468/EK határozatot módosító, 2006/512/EK tanácsi határozatról szóló közös nyilatkozatukban azt nyilatkozták, hogy a 2006/512/EK határozat horizontális és megfelelı megoldást nyújt az Európai Parlament 1 2

HL L 7., 2004.1.13., 1. o. HL L 142., 2004.4.30., 12. o.

136 /PE 413.723

HU

azon igényére, hogy ellenırizze az együttdöntési eljárás keretében elfogadott jogi aktusok végrehajtását, és hogy következésképpen a végrehajtási hatásköröket határidı nélkül át kell ruházni a Bizottságra. Az ellenırzéssel történı szabályozási bizottsági eljárás bevezetésével a 2004/25/EK irányelvbıl el kell hagyni az említett idıbeli korlátozást elıíró rendelkezést. Ennek megfelelıen a 2004/25/EK irányelv a következıképpen módosul: 1.

A 6. cikkben a (4) bekezdés helyébe a következı rendelkezés lép: „(4) A Bizottság elfogadhat a (3) bekezdésben található jegyzéket módosító szabályokat. Az ezen irányelv nem alapvetı fontosságú elemeinek ▌ módosítására vonatkozó intézkedéseket a 18. cikk (2) bekezdésében említett, ellenırzéssel történı szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.”;

2.


a (2) bekezdés helyébe a következı rendelkezés lép: „(2) Az e bekezdésre történı hivatkozáskor az 1999/468/EK határozat 5a. cikkének (1)–(4) bekezdését és 7. cikkét kell alkalmazni, 8. cikkének rendelkezéseire is figyelemmel.”;

b)


6.

EGÉSZSÉG- ÉS FOGYASZTÓVÉDELEM

6.1.

A Tanács 1979. április 2-i 79/373/EGK irányelve az összetett takarmány forgalmazásáról1

A 79/373/EGK irányelv tekintetében a Bizottságot fel kell hatalmazni ║arra, hogy elfogadja a takarmányok csomagolására vonatkozó elıírásoktól való eltéréseket és módosítsa a mellékletet. Mivel ezek az intézkedések általános hatályúak és a 79/373/EGK irányelv nem alapvetı fontosságú elemeinek módosítására irányulnak, beleértve az irányelv új, nem alapvetı fontosságú elemekkel történı kiegészítését is, azokat az 1999/468/EK tanácsi határozat 5a. cikkében meghatározott, ellenırzéssel történı szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni. Következésképpen a 79/373/EGK irányelv az alábbiak szerint módosul: 1.

A 4. cikkben a (2) bekezdés helyébe a következı szöveg lép: „(2) A Bizottság elfogadja az (1) bekezdés alapelvétıl közösségi szinten engedélyezendı eltéréseket. Az e jogi aktus nem alapvetı fontosságú elemeinek módosítására vonatkozó intézkedéseket, beleértve a kiegészítéssel történı módosítást is, a 13. cikk (3) bekezdésében említett, ellenırzéssel történı szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni, amennyiben a szóban forgó összetett takarmányok azonossága és minısége biztosított marad.”;

2. 1

A 10. cikk helyébe a következı szöveg lép: HL L 86., 1979.04.6., 30. o. PE 413.723\ 137

HU

„10. cikk A tudományos és mőszaki ismeretek fejlıdésének figyelembevételével: a)

a Bizottság meghatározza a különbözı takarmány-alapanyagokat csoportosító kategóriákat ▌;

b)

a Bizottság meghatározza az összetett takarmány energiaértékének számítására szolgáló módszereket ▌;

c)

a Bizottság elfogadja a mellékletet érintı módosításokat; Az ezen irányelv nem alapvetı fontosságú elemeinek többek között kiegészítéssel történı módosítására irányuló fenti intézkedéseket a 13. cikk (3) bekezdésében említett, ellenırzéssel történı szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.”;

3.

A 13. cikkben a (3) bekezdés helyébe a következı szöveg lép: „(3) Az e bekezdésre történı hivatkozáskor az 1999/468/EK határozat 5a. cikkének (1)–(4) bekezdését és 7. cikkét kell alkalmazni, 8. cikkének rendelkezéseire is figyelemmel.”.

6.2.

A Tanács 1982. június 30-i 82/471/EGK irányelve a takarmányozási célra felhasznált egyes termékekrıl1

A 82/471/EGK irányelv tekintetében a Bizottságot fel kell hatalmazni ║arra, hogy módosításokat fogadjon el és meghatározza az ezen irányelvben szereplı termékek meghatározásához szükséges kritériumokat. Mivel ezek az intézkedések általános hatályúak és a 82/471/EGK irányelv új, nem alapvetı fontosságú elemekkel történı kiegészítésével annak nem alapvetı fontosságú elemei módosítására irányulnak, azokat az 1999/468/EK tanácsi határozat 5a. cikkében meghatározott, ellenırzéssel történı szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni. Sürgısségre tekintettel az irányelv módosításainak elfogadásához szükséges az 1999/468/EK határozat 5a. cikkének (6) bekezdésében meghatározott sürgısségi eljárást ║alkalmazni. Következésképpen a 82/471/EGK irányelv az alábbiak szerint módosul: 1.


Az (1) bekezdés helyébe a következı szöveg lép:

„(1) A tudományos vagy mőszaki ismeretek fejlıdésének eredményeként a melléklethez készített módosításokat a Bizottság fogadja el. Az ezen irányelv nem alapvetı fontosságú elemeinek módosítására irányuló ezen intézkedéseket az 13. cikk (3) bekezdésében említett, ellenırzéssel történı szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni. A melléklet 1.1. és 1.2. pontjában említett termékek esetében a Bizottság konzultációt folytat a Takarmányozási Tudományos Bizottsággal és az Élelmiszerek Tudományos Bizottságával. 1

HL L 213., 1982.7.21., 8. o.

138 /PE 413.723

HU

Mindazonáltal a 4. cikk (1) bekezdésében említett n-alkánokon tenyésztett „Candida” fajtájú élesztıkbıl nyert termékek esetében a Bizottság az ezen irányelvrıl szóló értesítéstıl számított két éven belül határozatot fogad el a Takarmányozási Tudományos Bizottsággal és az Élelmiszerek Tudományos Bizottságával folytatott konzultáció után.”; b)

A (3) bekezdés helyébe a következı szöveg lép: „(3) Azokat a kritériumokat, amelyek lehetıvé teszik az ezen irányelvben szereplı termékek meghatározását, különösen az összetételre, tisztaságra és a fizikai-kémiai, illetve biológiai tulajdonságokra vonatkozó kritériumokat, a tudományos és mőszaki ismeretek figyelembevételével a Bizottság határozhatja meg. Az ezen irányelv nem alapvetı fontosságú elemeinek kiegészítéssel történı módosítására irányuló ezen intézkedéseket a 13. cikk (3) bekezdésében említett, ellenırzéssel történı szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.”;

2.

A 7. cikk (2) bekezdésének második albekezdésében „a 13. cikk” szöveg helyébe a „13. cikk (2) bekezdése” szöveg lép.”.

3.

A 8. cikkben a (3) bekezdés helyébe a következı szöveg lép: „(3) Ha a Bizottság úgy ítéli meg, hogy ezt az irányelvet módosítani kell az (1) bekezdésben említett nehézségek leküzdéséhez és az emberi vagy állati egészség védelmének biztosításához, erre vonatkozó intézkedéseket fogad el. Az ezen irányelv nem alapvetı fontosságú elemeinek módosítására irányuló ezen intézkedéseket az 13. cikk (4) bekezdésében említett, ellenırzéssel történı szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni. Ebben az esetben az a tagállam, amelyik védintézkedéseket fogadott el, fenntarthatja azokat a módosítások hatálybalépéséig.”;

4.


a (3) bekezdés helyébe a következı szöveg lép: „(3) Az e bekezdésre történı hivatkozáskor az 1999/468/EK határozat 5a. cikkének (1)–(4) bekezdését és 7. cikkét kell alkalmazni, 8. cikkének rendelkezéseire is figyelemmel.”;

b)

a szöveg a következı (4) bekezdéssel egészül ki: „(4) Az e bekezdésre történı hivatkozáskor az 1999/468/EK határozat 5a. cikkének (1), (2), (4) és (6) bekezdését és 7. cikkét kell alkalmazni, 8. cikkének rendelkezéseire is figyelemmel.”;

5.


6.3.

A Tanács 1996. április 29-i 96/25/EK irányelve a takarmány-alapanyagok forgalmáról1

A 96/25/EK irányelv tekintetében a Bizottságot fel kell hatalmazni ║arra, hogy állítsa össze és 1

HL L 125., 1996.5.23., 35. o. PE 413.723\ 139

HU

módosítsa azon anyagok listáját, amelyek forgalmazása vagy takarmányozás céljára történı felhasználása korlátozott vagy tiltott, valamint a tudományos és mőszaki ismeretek fejlıdésére figyelemmel módosítsa a mellékletet. Mivel ezek az intézkedések általános hatályúak és a 96/25/EK irányelv új, nem alapvetı fontosságú elemekkel történı kiegészítésével annak nem alapvetı fontosságú elemei módosítására irányulnak, azokat az 1999/468/EK tanácsi határozat 5a. cikkében meghatározott, ellenırzéssel történı szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni. Amennyiben a rendkívüli sürgısségre tekintettel az ellenırzéssel történı szabályozási bizottsági eljárásra vonatkozó rendes határidık nem tarthatók be, a Bizottság számára lehetıséget kell biztosítani az 1999/468/EK határozat 5a. cikke (6) bekezdésében meghatározott sürgısségi eljárás alkalmazására azon anyagok listájának módosításához, amelyek forgalmazása vagy takarmányozás céljára történı felhasználása korlátozott vagy tiltott. A hatékonyság érdekében az ellenırzéssel történı szabályozási bizottsági eljárásra vonatkozó rendes határidıket a melléklet tudományos és mőszaki ismeretek fejlıdésére figyelemmel történı módosításának elfogadása esetében le kell rövidíteni. Következésképpen a 96/25/EK irányelv az alábbiak szerint módosul: 1.

Az 5. cikkben az (1) bekezdés g) pontja második francia bekezdésének helyébe a következı szöveg lép: „–

2.

a Bizottság által összeállított listán szereplı közösségi rendelkezések; az ezen irányelv nem alapvetı fontosságú elemeinek kiegészítéssel történı módosítására irányuló ezen intézkedést a 13. cikk (3) bekezdésében említett, ellenırzéssel történı szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.”;


A felsorolt takarmány-alapanyagok tekintetében a 13. cikk (2) bekezdésében említett eljárásnak megfelelıen numerikus kódrendszer fogadható el, amelynek alapjául a takarmány-alapanyag eredetére, a felhasznált termékre/melléktermékre, illetve annak feldolgozására és érettségére/minıségére vonatkozó magyarázó jegyzetek szolgálnak, és amelyek lehetıvé teszik a takarmány nemzetközi szintő azonosítását, különösen a megnevezés és a leírás alapján.

(2)

A Bizottság annak érdekében, hogy a 3. cikknek megfeleljenek, összeállítja azon anyagok listáját, amelyek forgalmazása, illetve felhasználása takarmányozás céljára korlátozott vagy tiltott. Az ezen irányelv nem alapvetı fontosságú elemeinek kiegészítéssel történı módosítására irányuló ezen intézkedést a 13. cikk (3) bekezdésében említett, ellenırzéssel történı szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.

(3)

A (2) bekezdésben említett listát a Bizottság a tudományos és mőszaki ismeretek fejlıdésére figyelemmel módosítja. Az ezen irányelv nem alapvetı fontosságú elemeinek kiegészítéssel történı módosítására irányuló ezen intézkedéseket a 13. cikk (3) bekezdésében említett, ellenırzéssel történı szabályozási bizottsági

140 /PE 413.723

HU

eljárással összhangban kell elfogadni. Rendkívül sürgıs esetben a Bizottság ezen intézkedések elfogadásához a 13. cikk (5) bekezdésében elıírt sürgısségi eljárást alkalmazhatja. (4)

3.

A melléklet módosításait a Bizottság a tudományos és mőszaki ismeretek fejlıdésére figyelemmel fogadja el. Az ezen irányelv nem alapvetı fontosságú elemeinek módosítására irányuló ezen intézkedéseket az 13. cikk (4) bekezdésében említett, ellenırzéssel történı szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.”;


a (3) bekezdés helyébe a következı szöveg lép: „(3) Az e bekezdésre történı hivatkozáskor az 1999/468/EK határozat 5a. cikkének (1)–(4) bekezdését és 7. cikkét kell alkalmazni, 8. cikkének rendelkezéseire is figyelemmel.”;

b)

a szöveg a következı (4) és (5) bekezdéssel egészül ki: „(4) Az e bekezdésre történı hivatkozáskor az 1999/468/EK határozat 5a. cikkének (1)–(4) bekezdését, (5) bekezdésének b) pontját és 7. cikkét kell alkalmazni, 8. cikkének rendelkezéseire is figyelemmel. Az 1999/468/EK határozat 5a. cikke (3) bekezdésének c) pontjában, (4) bekezdésének b) pontjában és (4) bekezdésének e) pontjában meghatározott idıtartam két hónap, egy hónap, illetve két hónap. (5)

6.4.

Az e bekezdésre történı hivatkozáskor az 1999/468/EK határozat 5a. cikkének (1), (2), (4) és (6) bekezdését és 7. cikkét kell alkalmazni, 8. cikkének rendelkezéseire is figyelemmel.”.

Az Európai Parlament és a Tanács 2002. május 7-i 2002/32/EK irányelve a takarmányban elıforduló nemkívánatos anyagokról1

A 2002/32/EK irányelv tekintetében a Bizottságot fel kell hatalmazni ║arra, hogy módosítsa az I. és a II. mellékletet és azokat igazítsa ki a tudományos és mőszaki ismeretek fejlıdése figyelembevételével, valamint a méregtelenítési eljárások vonatkozásában kiegészítı kritériumokat határozzon meg. Mivel ezek az intézkedések általános hatályúak és a 2002/32/EK irányelv új, nem alapvetı fontosságú elemekkel történı kiegészítésével annak nem alapvetı fontosságú elemei módosítására irányulnak, azokat az 1999/468/EK tanácsi határozat 5a. cikkében meghatározott, ellenırzéssel történı szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni. Amennyiben a rendkívüli sürgısségre tekintettel az ellenırzéssel történı szabályozási bizottsági eljárásra vonatkozó rendes határidık nem tarthatók be, a Bizottság számára lehetıséget kell biztosítani az 1999/468/EK határozat 5a. cikke (6) bekezdésében meghatározott sürgısségi eljárás alkalmazására az I. és II. melléklet tudományos és mőszaki ismeretek fejlıdésének figyelembevételével történı kiigazításához. 1

HL L 140., 2002.5.30., 10. o. PE 413.723\ 141

HU

Következésképpen a 2002/32/EK irányelv az alábbiak szerint módosul: 1.

A 7. cikkben a (2) bekezdés elsı albekezdése helyébe a következı szöveg lép: „Haladéktalanul határozni kell arról, hogy az I. és II. mellékletet módosítani kell-e. Az ezen irányelv nem alapvetı fontosságú elemeinek módosítására vonatkozó intézkedéseket a 11. cikk (4) bekezdésében említett, ellenırzéssel történı szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.”;

2.

A 8. cikkben az (1) és (2) bekezdés helyébe a következı szöveg lép: „(1) A Bizottság a tudományos és mőszaki ismeretek fejlıdésének figyelembevételével módosítja az I. és II. mellékletet. Az ezen irányelv nem alapvetı fontosságú elemeinek módosítására vonatkozó intézkedéseket a 11. cikk (3) bekezdésében említett, ellenırzéssel történı szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni. Rendkívül sürgıs esetben a Bizottság e módosítások elfogadásához a 11. cikk (4) bekezdésében elıírt sürgısségi eljárást alkalmazhatja. (2)

3.

Továbbá a Bizottság: –

a 11. cikk (2) bekezdésében megállapított eljárásnak megfelelıen rendszeresen elfogadja az I. és II. melléklet egységes szerkezetbe foglalt változatait, belefoglalva az (1) bekezdés szerint végrehajtott módosításokat,

–

elfogadhatósági kritériumokat határozhat meg a méregtelenítési eljárások vonatkozásában, ezzel kiegészítve az ilyen eljárásokon átesett, takarmányozásra szánt termékek esetében elıírt kritériumokat; az ezen irányelv nem alapvetı fontosságú elemeinek kiegészítéssel történı módosítására irányuló ezen intézkedéseket a 11. cikk (3) bekezdésében említett, ellenırzéssel történı szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.”;


A Bizottságot a 70/372/EGK tanácsi határozat(*) 1. cikke által létrehozott Takarmányok Állandó Bizottsága segíti.

(2)


(3)

142 /PE 413.723

HU


(4)

Az e bekezdésre történı hivatkozáskor az 1999/468/EK határozat 5a. cikkének (1), (2), (4) és (6) bekezdését és 7. cikkét kell alkalmazni, 8. cikkének rendelkezéseire is figyelemmel.

_________________________________ (*)

HL L 170., 1970.8.3., 1. o.”;

4.


6.5.

Az Európai Parlament és a Tanács 2003. május 26-i 998/2003/EK rendelete a kedvtelésbıl tartott állatok nem kereskedelmi célú mozgására vonatkozó állategészségügyi követelményekrıl1

A 998/2003/EK rendelet tekintetében a Bizottságot fel kell hatalmazni ║arra, hogy módosítsa az I. melléklet C. részében meghatározott állatfajok jegyzékét és a II. melléklet B. és C. részében elıírt országok és területek jegyzékét. Mivel ezek az intézkedések általános hatályúak és az említett rendelet nem alapvetı fontosságú elemeinek módosítására irányulnak, ezeket az 1999/468/EK határozat 5a. cikkében említett, ellenırzéssel történı szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni. A hatékonyság érdekében az ellenırzéssel történı szabályozási bizottsági eljárásra vonatkozó rendes határidıket bizonyos harmadik országok jegyzékének elfogadása érdekében le kell rövidíteni. Következésképpen a 998/2003/EK rendelet a következıképpen módosul: 1.

A 7. cikk helyébe a következı szöveg lép: „7. cikk Az I. melléklet C. részében felsorolt fajokhoz tartozó állatok tagállamok közötti vagy a II. melléklet B. részének 2. szakaszában felsorolt területrıl való mozgását a veszettség tekintetében semmilyen követelménynek nem vetik alá. A Bizottság szükség esetén [...] egyéb betegségek tekintetében különleges követelményeket – beleértve az állatok számának lehetséges korlátozását – határoz meg. Az e rendelet nem alapvetı fontosságú elemeinek kiegészítéssel történı módosítására irányuló ezen intézkedéseket a 24. cikk (4) bekezdésében említett, ellenırzéssel történı szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni. Az ezen állatokra vonatkozó bizonyítványmintát a 24. cikk (2) bekezdésében említett szabályozási bizottsági eljárással összhangban határozhatják meg.”;

2.

A 9. cikk helyébe a következı szöveg lép: „9. cikk Az I. melléklet C. részében felsorolt fajokhoz tartozó állatok harmadik országokból történı mozgására vonatkozó feltételeket a Bizottság állapítja meg. Az e rendelet nem alapvetı fontosságú elemeinek kiegészítéssel történı módosítására irányuló ezen intézkedéseket a 24. cikk (4) bekezdésében említett, ellenırzéssel történı

1

HL L 146., 2003.6.13., 1. o. PE 413.723\ 143

HU

szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni. Az ezen állatok mozgását kötelezıen kísérı bizonyítványmintát a 24. cikk (2) bekezdésében említett szabályozási bizottsági eljárással összhangban határozzák meg.”; 3.


A bevezetı mondat helyébe a következı rendelkezés lép: „A harmadik országok II. melléklet C. részében elıírt jegyzékét a Bizottság állítja össze ▌. E jegyzékbe történı felvétel céljából egy harmadik országnak elıször be kell mutatnia a veszettség tekintetében fennálló helyzetét, valamint bizonyítania kell, hogy:”;

b)

A szöveg a következı második albekezdéssel egészül ki: Az e rendelet nem alapvetı fontosságú elemeinek módosítására vonatkozó intézkedéseket a 24. cikk (5) bekezdésében említett, ellenırzéssel történı szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.”;

4.

A 17. cikk elsı bekezdése helyébe a következı szöveg lép: „Az I. melléklet A. és B. részében felsorolt fajokhoz tartozó állatok mozgására vonatkozóan, az e rendeletben meghatározottaktól eltérı technikai jellegő követelményeket a Bizottság állapíthatja meg. Az e rendelet nem alapvetı fontosságú elemeinek kiegészítéssel történı módosítására irányuló ezen intézkedéseket a 24. cikk (4) bekezdésében említett, ellenırzéssel történı szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.”;

5.

A 19. cikk helyébe a következı rendelkezés lép: „19. cikk Az I. melléklet C. részét és a II. melléklet B. és C. részét a Bizottság módosíthatja a Közösség területén belül vagy a harmadik országokban az e rendelet által szabályozott állatfajokat érintı betegségekkel – különösen a veszettséggel – kapcsolatos helyzetben bekövetkezett fejlıdés figyelembevétele céljából, valamint adott esetben e rendelet alkalmazásában korlátozzák a mozgatható állatok számát. Az e rendelet nem alapvetı fontosságú elemeinek módosítására irányuló ezen intézkedéseket a 24. cikk (4) bekezdésében említett, ellenırzéssel történı szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.”;

6.

A 21. cikk helyébe a következı rendelkezés lép: „21. cikk A Bizottság bármilyen átmeneti ▌ rendelkezést elfogadhat, hogy lehetıvé tegye a jelenlegi szabályokról az e rendelet által megállapított szabályokra való áttérést. Az e rendelet nem alapvetı fontosságú elemeinek módosítására irányuló ezen intézkedéseket a 24. cikk (4) bekezdésében említett, ellenırzéssel történı szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.”;

7.

A 24. cikk a következıképpen módosul:

144 /PE 413.723

HU

a)


b)

A szöveg a következı (5) bekezdéssel egészül ki: „(5) Az e bekezdésre történı hivatkozáskor az 1999/468/EK határozat 5a. cikkének (1)–(4) bekezdését, (5) bekezdésének b) pontját és 7. cikkét kell alkalmazni, 8. cikkének rendelkezéseire is figyelemmel.” Az 1999/468/EK határozat 5a. cikke (3) bekezdésének c) pontjában, (4) bekezdésének b) pontjában és (4) bekezdésének e) pontjában meghatározott idıtartam két hónap, egy hónap, illetve két hónap.

6.6.

Az Európai Parlament és a Tanács 2003. november 17-i 2003/99/EK irányelve a zoonózisok és zoonózis-kórokozók monitoringjáról1

A 2003/99/EK irányelv tekintetében a Bizottságot fel kell hatalmazni ║arra, hogy a zoonózisokra és a zoonózis-kórokozókra vonatkozó összehangolt monitoringprogramot alakítson ki. Mivel az említett intézkedések általános hatályúak és a 2003/99/EK irányelv új, nem alapvetı fontosságú elemekkel történı kiegészítésével annak nem alapvetı fontosságú elemei módosítására irányulnak, azokat az 1999/468/EK határozat 5a. cikkében említett, ellenırzéssel történı szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni. Sürgısségre tekintettel a 2003/99/EK irányelv I. melléklete módosításainak elfogadásához az 1999/468/EK határozat 5a. cikkének (6) bekezdésében meghatározott sürgısségi eljárást kell alkalmazni zoonózisoknak vagy zoonózis-kórokozóknak az ott szereplı jegyzékekbe történı felvétele vagy onnan való törlése érdekében. Ennek megfelelıen a 2003/99/EK irányelv a következıképpen módosul: 1.

A 4. cikk (4) bekezdése a következıképpen módosul: a)

A bevezetı mondat helyébe a következı rendelkezés lép: „Az I. mellékletet a Bizottság módosíthatja zoonózisoknak vagy zoonóziskórokozóknak az ott szereplı jegyzékekbe történı felvétele vagy onnan való törlése érdekében, különösen a következı kritériumok figyelembevételével.”;

b)

A szöveg a következı második albekezdéssel egészül ki: „Az ezen irányelv nem alapvetı fontosságú elemeinek módosítására irányuló ezen intézkedéseket a 12. cikk (4) bekezdésében említett, ellenırzéssel történı szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.”;

2.

1

Az 5. cikkben az (1) bekezdés helyébe a következı rendelkezés lép:

HL L 325., 2003.12.12., 31. o. PE 413.723\ 145

HU

„(1) Amennyiben a 4. cikk szerinti rutinszerő monitoring útján összegyőjtött adatok nem elégségesek, a Bizottság egy vagy több zoonózisra és/vagy zoonóziskórokozóra vonatkozó összehangolt monitoringprogramokat alakíthat ki. Tagállami vagy közösségi szinten összehangolt monitoringprogramok hozhatók létre a zoonózisokkal, illetve zoonózis-kórokozókkal kapcsolatos kockázatok értékelésére vagy bázisértékek megállapítására, különösen akkor, ha egyedi igények merülnek fel. Az ezen irányelv nem alapvetı fontosságú elemeinek módosítására irányuló ezen intézkedéseket a 12. cikk (3) bekezdésében említett, ellenırzéssel történı szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.”; 3.

A 11. cikk helyébe a következı rendelkezés lép: „11. cikk A mellékletek módosításai és átmeneti vagy végrehajtási intézkedések A II., a III. és a IV. mellékletet a Bizottság módosíthatja. Az ezen irányelv nem alapvetı fontosságú elemeinek módosítására irányuló ezen intézkedéseket a 12. cikk (3) bekezdésében említett, ellenırzéssel történı szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni. A jelen irányelv nem alapvetı fontosságú elemeinek módosítására, illetve az annak új, nem alapvetı fontosságú elemekkel – különösen a jelen irányelv rendelkezései szerinti követelmények további részletezésével – történı kiegészítésére irányuló általános hatályú átmeneti intézkedéseket a 12. cikk (3) bekezdésében meghatározott, ellenırzéssel történı szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni. Az egyéb végrehajtási vagy átmeneti ▌ intézkedések a 12. cikk (2) bekezdésében említett szabályozási bizottsági eljárásnak megfelelıen fogadhatók el.”;

4.



b)

A szöveg a következı (4) bekezdéssel egészül ki: „(4) Az e bekezdésre történı hivatkozáskor az 1999/468/EK határozat 5a. cikkének (1), (2), (4) és (6) bekezdését és 7. cikkét kell alkalmazni, 8. cikkének rendelkezéseire is figyelemmel.”.

6.7.

Az Európai Parlament és a Tanács 2004. április 29-i 852/2004/EK rendelete az élelmiszer-higiéniáról1

A 852/2004/EK rendelet tekintetében a Bizottságot fel kell hatalmazni ║arra, hogy a különleges higiéniai elıírásokra és a létesítmények engedélyezésére vonatkozó rendelkezéseket fogadjon 1

HL L 139., 2004.4.30., 1. o.

146 /PE 413.723

HU

el, valamint bizonyos feltételekkel eltéréseket állapítson meg az I. és II. melléklettıl. Mivel ezek az intézkedések általános hatályúak és a 852/2004/EK rendelet nem alapvetı fontosságú elemeinek módosítására és új, nem alapvetı fontosságú elemekkel történı kiegészítésére irányulnak, azokat az 1999/468/EK határozat 5a. cikkében meghatározott, ellenırzéssel történı szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni. Következésképpen a 852/2004/EK rendelet az alábbiak szerint módosul: 1.

A 4. cikkben a (4) bekezdés helyébe a következı szöveg lép: „(4) A (3) bekezdésben említett kritériumokat, követelményeket és célokat a Bizottság határozza meg. Az e rendelet nem alapvetı fontosságú elemeinek kiegészítéssel történı módosítására irányuló ezen intézkedéseket a 14. cikk (3) bekezdésében említett, ellenırzéssel történı szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.”;

2.

A 6. cikkben a (3) bekezdés c) pontja helyébe a következı szöveg lép: „c)

3.

a Bizottság által elfogadott határozattal; az e rendelet nem alapvetı fontosságú elemeinek módosítására irányuló ezen intézkedést a 14. cikk (3) bekezdésében említett, ellenırzéssel történı szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.”;

Az 12. cikk helyébe a következı szöveg lép: „12. cikk A jelen rendelet nem alapvetı fontosságú elemeinek módosítására, illetve az annak új, nem alapvetı fontosságú elemekkel – különösen a jelen rendelet rendelkezései szerinti követelmények további részletezésével – történı kiegészítésére irányuló általános hatályú átmeneti intézkedéseket a 14. cikk (3) bekezdésében meghatározott, ellenırzéssel történı szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni. Az egyéb végrehajtási vagy átmeneti intézkedések a 14. cikk (2) bekezdésében említett szabályozási bizottsági eljárásnak megfelelıen fogadhatók el.”;

4.



a bevezetı mondat helyébe a következı szöveg lép: „Az I. és II. mellékletet a Bizottság kiigazíthatja vagy naprakésszé teheti, a következık figyelembevételével:”;

ii.

a szöveg a következı második albekezdéssel egészül ki: „Az e rendelet nem alapvetı fontosságú elemeinek többek között kiegészítéssel történı módosítására irányuló ezen intézkedéseket, ║a 14. cikk (3) bekezdésében említett, ellenırzéssel történı szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.”; PE 413.723\ 147

HU

b)

a (2) bekezdés helyébe a következı szöveg lép: „(2) Figyelembe véve a vonatkozó kockázati tényezıket, a Bizottság eltéréseket állapíthat meg az I. és II. melléklettıl, különösen az 5. cikk végrehajtásának kisvállalkozások számára történı elısegítése érdekében, feltéve, hogy az ilyen eltérések nem befolyásolják e rendelet célkitőzéseinek elérését. Az e rendelet nem alapvetı fontosságú elemeinek kiegészítéssel történı módosítására irányuló ezen intézkedéseket a 14. cikk (3) bekezdésében említett, ellenırzéssel történı szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.”;

5.


6.8.

Az Európai Parlament és a Tanács 2004. április 29-i 853/2004/EK rendelete az állati eredető élelmiszerek különleges higiéniai szabályainak megállapításáról1

A 853/2004/EK rendelet tekintetében a Bizottságot fel kell hatalmazni ║arra, hogy az élelmiszeripari vállalkozók általános kötelezettségeire és az élelmiszerek Svédországban és Finnországban történı forgalmazása tekintetében különleges garanciákra vonatkozó rendelkezéseket fogadjon el, valamint bizonyos feltételekkel eltéréseket állapítson meg a mellékletektıl. Mivel ezek az intézkedések általános hatályúak és a 853/2004/EK rendelet nem alapvetı fontosságú elemeinek módosítására irányulnak, beleértve annak új, nem alapvetı fontosságú elemekkel történı kiegészítését is, azokat az 1999/468/EK határozat 5a. cikkében meghatározott, ellenırzéssel történı szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni. Következésképpen a 853/2004/EK rendelet az alábbiak szerint módosul: 1.

A 3. cikkben a (2) bekezdés elsı mondata helyébe a következı szöveg lép: „Az élelmiszeripari vállalkozók az állati eredető termékek felületi szennyezıdésének eltávolításához semmilyen más szert nem használhatnak, csak ivóvizet – vagy amennyiben a 852/2004/EK rendelet vagy ez a rendelet engedélyezi annak használatát, tiszta vizet –, kivéve, ha a szer használatát a Bizottság engedélyezte. Az e rendelet nem alapvetı fontosságú elemeinek kiegészítéssel történı módosítására vonatkozó intézkedéseket a 12. cikk (3) bekezdésében említett, ellenırzéssel történı szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.”;

2.

A 8. cikkben a (3) bekezdés helyébe a következı szöveg lép: „3. a)

1

HL L 139., 2004.4.30. ║

148 /PE 413.723

HU

az (1) és (2) bekezdés elıírásait a Bizottság frissítheti, hogy figyelembe vegye különösen a tagállamok ellenırzési programjaiban végbement változásokat, vagy a mikrobiológiai kritériumok 852/2004/EK rendeletnek megfelelı elfogadását.

Az e rendelet nem alapvetı fontosságú elemeinek többek között kiegészítéssel történı módosítására irányuló ezen intézkedéseket a 12. cikk (3) bekezdésében említett, ellenırzéssel történı szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni. b)

3.

a 12. cikk (2) bekezdésében említett eljárásnak megfelelıen a (2) bekezdésben megállapított szabályokat az (1) bekezdésben említett élelmiszerek bármelyike tekintetében részben vagy egészben ki lehet terjeszteni minden olyan tagállamra, vagy egy tagállam bármelyik régiójára, amelyek az érintett állati eredető élelmiszerek tekintetében a Svédországra és Finnországra jóváhagyottakkal egyenértékőként elismert ellenırzési programmal rendelkeznek.”;


4.



a bevezetı fogalmak helyébe a következı szöveg lép: „A II. és III. mellékletet a Bizottság kiigazíthatja vagy naprakésszé teheti, a következık figyelembevételével:”;

ii.

a szöveg a következı második albekezdéssel egészül ki: „Az e rendelet nem alapvetı fontosságú elemeinek többek között kiegészítéssel történı módosítására irányuló intézkedéseket║ a 12. cikk (3) bekezdésében említett, ellenırzéssel történı szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.”;

b)

a (2) bekezdés helyébe a következı szöveg lép: „(2) A II. és III. melléklettıl a Bizottság eltéréseket állapíthat meg, feltéve, hogy az ilyen eltérések nem befolyásolják e rendelet célkitőzéseinek elérését. Az e rendelet nem alapvetı fontosságú elemeinek módosítására irányuló ezen intézkedéseket a 12. cikk (3) bekezdésében említett, ellenırzéssel történı szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.”;

5.

A 11. cikkben a bevezetı fogalmak helyébe a következı szöveg lép: PE 413.723\ 149

HU

„A 9. cikk és a 10. cikk (1) bekezdése általános jellegének sérelme nélkül, a 12. cikk (2) bekezdésében említett eljárásnak megfelelıen végrehajtási intézkedések állapíthatók meg, illetve a II. vagy III. melléklettel kapcsolatban módosítások, e rendelet nem alapvetı fontosságú elemeinek módosítására irányuló ezen intézkedések fogadhatók el a 12. cikk (3) bekezdésében említett, ellenırzéssel történı szabályozási bizottsági eljárással összhangban abból a célból, hogy:”; 6.


6.9.

Az Európai Parlament és a Tanács 2004. április 29-i 854/2004/EK rendelete az emberi fogyasztásra szánt állati eredető termékek hatósági ellenırzésének megszervezésére vonatkozó különleges szabályok megállapításáról1

A 854/2004/EK irányelv tekintetében a Bizottságot fel kell hatalmazni ║arra, hogy e jogi aktus mellékleteit módosítsa vagy kiigazítsa. Mivel ezek az intézkedések általános hatályúak és a 854/2004/EK rendelet nem alapvetı fontosságú elemeinek módosítására irányulnak, azokat az 1999/468/EK határozat 5a. cikkében meghatározott, ellenırzéssel történı szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni. Következésképpen a 854/2004/EK rendelet az alábbiak szerint módosul: 1.


2.

A 17. cikk (1) és (2) bekezdése helyébe a következı szöveg lép: „(1) A tudományos és mőszaki fejlıdés figyelembevétele érdekében az I., II., III., IV., V. és VI. mellékletet a Bizottság módosíthatja vagy kiegészítheti. Az e rendelet nem alapvetı fontosságú elemeinek módosítására vonatkozó intézkedéseket, beleértve a kiegészítéssel történı módosítást is, a 19. cikk (3) bekezdésében említett, ellenırzéssel történı szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni. (2)

1

HL L 139., 2004.4.30.

150 /PE 413.723

HU

A Bizottság az I., II., III., IV., V. és VI. melléklettıl eltéréseket fogadhat el, feltéve, hogy az nem érinti e rendelet célkitőzéseinek elérését. Az e rendelet nem

alapvetı fontosságú elemeinek kiegészítéssel történı módosítására vonatkozó intézkedéseket a 19. cikk (3) bekezdésében említett, ellenırzéssel történı szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.”; 3.

A 18. cikkben a bevezetı fogalmak helyébe a következı szöveg lép: A 16. cikk és a 17. cikk (1) bekezdése általános jellegének sérelme nélkül a 19. cikk (2) bekezdésében említett eljárással összhangban végrehajtási intézkedések állapíthatók meg, illetve az I., II., III., IV., V. vagy VI. melléklettel kapcsolatban módosítások, e rendelet nem alapvetı fontosságú elemeinek módosítására irányuló intézkedések fogadhatók el a 19. cikk (3) bekezdésében említett, ellenırzéssel történı szabályozási bizottsági eljárással összhangban, az alábbiak meghatározása érdekében:”;

4.


6.10.

Az Európai Parlament és a Tanács 2005. január 12-i 183/2005/EK rendelete a takarmányhigiénia követelményeinek meghatározásáról1

A 183/2005/EK rendelet tekintetében a Bizottságot fel kell hatalmazni ║arra, hogy határozza meg a mikrobiológiai kritériumokat és azokat a meghatározott célértékeket, amelyeknek a takarmányipari vállalkozóknak meg kell felelniük, a létesítmények engedélyezésére vonatkozó intézkedéseket fogadjon el, módosítsa az I., a II. és a III. mellékletet, és az említett mellékletektıl való eltéréseket fogadjon el. Mivel ezek az intézkedések általános hatályúak és a 183/2005/EK rendelet új, nem alapvetı fontosságú elemekkel történı kiegészítésével annak nem alapvetı fontosságú elemei módosítására irányulnak, azokat az 1999/468/EK határozat 5a. cikkében meghatározott, ellenırzéssel történı szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni. Következésképpen a 183/2005/EK rendelet az alábbiak szerint módosul: 1.

Az 5. cikkben a (3) bekezdés második albekezdése helyébe a következı szöveg lép: „Az a) és b) pontokban említett kritériumokat és célértékeket a Bizottság fogadja el. Az e rendelet nem alapvetı fontosságú elemeinek kiegészítéssel történı módosítására vonatkozó intézkedéseket a 31. cikk (3) bekezdésében említett, ellenırzéssel történı szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.”;

2.

A 10. cikkben a (3) bekezdés helyébe a következı szöveg lép: „(3) engedély szükséges a Bizottság által elfogadott rendelet értelmében; az e rendelet nem alapvetı fontosságú elemeinek módosítására vonatkozó intézkedést a 31. cikk (3) bekezdésében említett, ellenırzéssel történı szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.”;

1

HL L 35., 2005.2.8., 1. o. PE 413.723\ 151

HU

3.

A 27. cikk helyébe a következı szöveg lép: „27. cikk Az I., II. és III. mellékletek módosítása Az I., II. és III. mellékletek az alábbiak figyelembevétele érdekében módosíthatók: a)

a helyes gyakorlatról szóló útmutatók kidolgozása;

b)

a HACCP-n alapuló rendszerek 6. cikk szerinti megvalósítása során nyert tapasztalatok;

c)

a technológiai fejlıdés;

d)

a tudományos ismeretek, különösen az új kockázatértékelési módszerek;

e)

takarmánybiztonsági célértékek megállapítása;

és f)

az egyes tevékenységekre vonatkozó követelmények fejlıdése.

Az e rendelet nem alapvetı fontosságú elemeinek módosítására vonatkozó intézkedéseket a 31. cikk (3) bekezdésében említett, ellenırzéssel történı szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.”; 4.

A 28. cikk helyébe a következı szöveg lép: „28. cikk Eltérések az I., II. és III. mellékletek rendelkezéseitıl Az I., II. és III. mellékletektıl meghatározott indokkal a Bizottság eltérést engedélyezhet, feltéve hogy az ilyen eltérések nem érintik e rendelet célkitőzéseinek megvalósulását. Az e rendelet nem alapvetı fontosságú elemeinek kiegészítéssel történı módosítására vonatkozó intézkedéseket a 31. cikk (3) bekezdésében említett, ellenırzéssel történı szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.”;

5.


7.

ENERGIA ÉS KÖZLEKEDÉS

7.1.

A Tanács 1985. december 20-i 3821/85/EGK rendelete a közúti közlekedésben használt menetíró készülékekrıl1

A 3821/85/EGK rendelet tekintetében a Bizottságot fel kell hatalmazni ║arra, hogy végezze el a mellékletek mőszaki fejlıdéshez történı hozzáigazításához szükséges módosításokat. Mivel 1

HL L 370., 1985.12.31., 8. o.

152 /PE 413.723

HU

ezek az intézkedések általános hatályúak és a 3821/85/EGK rendelet nem alapvetı fontosságú elemeinek módosítására irányulnak, azokat az 1999/468/EK határozat 5a. cikkében meghatározott, ellenırzéssel történı szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni. Következésképpen a 3821/85/EGK rendelet az alábbiak szerint módosul: 1.

Az 5. cikkben a második bekezdés helyébe a következı szöveg lép: „A rendszernek biztonsági szempontból eleget kell tennie az I. B. mellékletben rögzített mőszaki követelményeknek. A Bizottság gondoskodik arról, hogy az említett melléklet kikösse, hogy a menetíró készülék mindaddig nem részesülhet EK alkatrésztípusjóváhagyásban, amíg a teljes rendszerrıl (amely magából a menetíró készülékbıl, a jármővezetıi kártyából és a sebességváltó elektromos sebességjel-csatlakozási pontjaiból áll) be nem bizonyosodott, hogy abban a vezetési idıkre vonatkozó adatokat hamisítani vagy megváltoztatni nem lehet. Az e rendelet nem alapvetı fontosságú elemeinek módosítására irányuló ezen intézkedéseket a 18. cikk (2) bekezdésében említett, ellenırzéssel történı szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni. Az ennek megállapítására szolgáló teszteket olyan szakértık végzik, akik tisztában vannak a legkorszerőbb hamisítási technikákkal.”;

2.

A 17. cikkben az (1) bekezdés helyébe a következı szöveg lép: „(1) A mellékleteknek a mőszaki fejlıdéshez történı hozzáigazításához szükséges módosításait érintı, e rendelet nem alapvetı fontosságú elemeinek módosítására vonatkozó intézkedéseket a 18. cikk (2) bekezdésében említett, ellenırzéssel történı szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.”;

3.

A 18. cikk helyébe a következı szöveg lép: „18. cikk

7.2.

(1)


(2)


A Tanács 1997. december 11-i 97/70/EK irányelve a 24 méteres és annál hosszabb halászhajók összehangolt biztonsági rendszerérıl1

A 97/70/EK irányelv tekintetében a Bizottságot fel kell hatalmazni ║arra, hogy rendelkezéseket fogadjon el egyrészt a torremolinosi jegyzıkönyv melléklete rendelkezéseinek összehangolt értelmezése, másrészt az irányelv végrehajtása tekintetében. Fel kell hatalmazni továbbá a Bizottságot arra, hogy módosítsa az irányelv bizonyos rendelkezéseit, valamint mellékleteit abból a célból, hogy a torremolinosi jegyzıkönyvnek az ezen irányelv elfogadása után hatályba léptetett késıbbi módosításai alkalmazhatók legyenek ezen irányelv céljaira. Mivel ezek az intézkedések általános hatályúak és a 97/70/EK irányelv nem alapvetı fontosságú elemeinek módosítására irányulnak, azokat az 1999/468/EK tanácsi határozat 5a. cikkében meghatározott, 1

HL L 34., 1998.2.9., 1. o. PE 413.723\ 153

HU

ellenırzéssel történı szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni. Következésképpen a 97/70/EK irányelv az alábbiak szerint módosul: 1.

A 4. cikk (4) bekezdésének b) pontjában „a 9. cikkben” szöveg helyébe „a 9. cikk (2) bekezdésében” szöveg lép.”;

2.

A 8. cikkben az elsı albekezdés helyébe a következı szöveg lép: „A következı kiigazításokat, amelyek ezen irányelv nem alapvetı fontosságú elemeinek módosítására vonatkozó intézkedések, a 9. cikk (3) bekezdésében említett, ellenırzéssel történı szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni: a)

b)

3.

a következıkre vonatkozóan rendelkezések fogadhatók el és építhetık be: –

a torremolinosi jegyzıkönyv mellékletének az egyes szerzıdı felek igazgatásainak hatáskörében maradt rendelkezéseinek összehangolt értelmezése, annyiban, amennyiben az szükséges a rendelkezések egységes végrehajtásához a Közösségben,

–

ezen irányelv végrehajtása az irányelv hatályának kiterjesztése nélkül.

ezen irányelv 2., 3., 4., 6. és 7. cikke kiigazítható és mellékletei módosíthatók abból a célból, hogy a torremolinosi jegyzıkönyvnek az ezen irányelv elfogadása után hatályba léptetett késıbbi módosításai alkalmazhatók legyenek ezen irányelv céljaira.”;


A Bizottságot a 2099/2002/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet(*) 3. cikke által létrehozott, a tengeri közlekedés biztonságával és a hajókról történı szennyezés megelızésével foglalkozó bizottság (COSS) segíti.

(2)

Az e bekezdésre történı hivatkozáskor az 1999/468/EK határozat 5. és 7. cikkét kell alkalmazni, 8. cikkének rendelkezéseire is figyelemmel. Az 1999/468/EK határozat 5. cikkének (6) bekezdésében meghatározott idıtartam két hónap.

(3)


______________________ (*)

7.3.

A Tanács 1999. április 29-i 1999/35/EK irányelve a menetrend szerint közlekedı ro-ro

154 /PE 413.723

HU

HL L 324., 2002.11.29., 1. o. A legutóbb a 93/2007/EK bizottsági rendelettel (HL L 22., 2007.1.31., 12. o.) módosított rendelet.”.

komphajók és gyorsjáratú személyszállító vízi jármővek biztonságos üzemeltetésének érdekében végzett kötelezı szemlék rendszerérıl1 Az 1999/35/EK irányelv tekintetében a Bizottságot fel kell hatalmazni ║arra, hogy kiigazítsa a mellékleteket, a fogalommeghatározásokat, valamint a Nemzetközi Tengerészeti Szervezet (IMO) megállapodásaira való hivatkozásokat, annak érdekében, hogy azok összhangban legyenek a Közösség vagy az IMO jövıben hatályba lépı intézkedéseivel. Fel kell hatalmazni továbbá a Bizottságot arra, hogy az irányelvben megállapított rendelkezések javítása érdekében módosítsa a mellékleteket. Mivel ezek az intézkedések általános hatályúak és az 1999/35/EK irányelv nem alapvetı fontosságú elemeinek módosítására irányulnak, azokat az 1999/468/EK tanácsi határozat 5a. cikkében meghatározott, ellenırzéssel történı szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni. Következésképpen az 1999/35/EK irányelv az alábbiak szerint módosul: 1.

A 4. cikk (1) bekezdése d) pontjának utolsó mondatában, a 11. cikk (6) és (8) bekezdésében és a 13. cikk (3) bekezdésének második és utolsó mondatában „a 16. cikkben” szöveg helyébe „a 16. cikk (2) bekezdésében” szöveg lép;

2.

A 16. cikk helyébe a következı szöveg lép: „16. cikk Bizottsági eljárása (1)


(2)


(3)


___________________________ (*)

3.

HL L 324., 2002.11.29., 1. o. A legutóbb a 93/2007/EK bizottsági rendelettel (HL L 22., 2007.1.31., 12. o.) módosított rendelet.”;

A 17. cikk helyébe a következı szöveg lép: „17. cikk Módosítási eljárás Ezen irányelv mellékletei, a fogalommeghatározások, a közösségi jogi eszközökre történı hivatkozások és az IMO-állásfoglalásokra történı hivatkozások olyan

1

HL L 138., 1999.1.6., 1. o. PE 413.723\ 155

HU

mértékben módosíthatók, amennyire ez a fentieknek a hatályba lépett közösségi vagy IMO intézkedésekkel való összhangba hozásához szükséges, anélkül azonban, hogy ezzel ennek az irányelvnek a hatálya bıvülne. Ezen irányelv mellékletei adott esetben akkor is módosíthatók, ha erre az irányelvben megállapított rendelkezések javítása érdekében van szükség, anélkül azonban, hogy ezzel ennek az irányelvnek a hatálya bıvülne. Az ezen irányelv nem alapvetı fontosságú elemeinek módosítására vonatkozó intézkedéseket a 16. cikk (3) bekezdésében említett, ellenırzéssel történı szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni. A 2. cikkben említett nemzetközi egyezmények módosításai ezen irányelv hatálya alól kizárhatók a 2099/2002/EK rendelet 5. cikkének alkalmazásával.”. 7.4.

Az Európai Parlament és a Tanács 2002. február 18-i 417/2002/EK rendelete a kettıs héjazatú vagy azzal egyenértékő szerkezeti megoldással rendelkezı egyhéjazatú olajszállító tartályhajók gyorsított bevezetésérıl1

A 417/2002/EK rendelet tekintetében a Bizottságot fel kell hatalmazni ║arra, hogy módosítsa a 73/78 MARPOL-egyezmény I. mellékletének bizonyos jelentıs szabályaira, valamint a 111(50) és 94(46) MEPC-határozatokra történı hivatkozásokat, annak érdekében, hogy azok az IMO által elfogadott szabályokkal és határozatokkal összhangban legyenek, amennyiben ezek a módosítások e rendelet hatályát nem terjesztik ki. Mivel ezek az intézkedések általános hatályúak és a 417/2002/EK rendelet nem alapvetı fontosságú elemeinek módosítására irányulnak, azokat az 1999/468/EK határozat 5a. cikkében meghatározott, ellenırzéssel történı szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni. Következésképpen a 417/2002/EK rendelet az alábbiak szerint módosul: 1.



(2)


_______________ (*)

2. 1

A 11. cikkben az elsı albekezdés helyébe a következı szöveg lép: HL L 64., 2002.3.7., 1. o.

156 /PE 413.723

HU


A Bizottság módosíthatja az e rendelet cikkeiben szereplı, a 73/78 MARPOLegyezmény I. mellékletének szabályaira, valamint a 99(48) és a 112(50) MEPChatározatokkal módosított 111(50) és 94(46) MEPC-határozatokra történı hivatkozásokat annak érdekében, hogy azok az IMO által elfogadott szabályokkal és határozatokkal összhangban legyenek, amennyiben ezek a módosítások e rendelet hatályát nem terjesztik ki. Az e rendelet nem alapvetı fontosságú elemeinek módosítására irányuló ezen intézkedéseket a 10. cikk (2) bekezdésében említett, ellenırzéssel történı szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.”. 7.5.

Az Európai Parlament és a Tanács 2003. április 14-i 782/2003/EK rendelete a szerves ónvegyületek hajókon történı használatának tilalmáról1

A 782/2003/EK rendelet tekintetében a Bizottságot fel kell hatalmazni ║arra, hogy bizonyos hajók számára harmonizált szemlézési és bizonyítvány-kiállítási rendszert állapítson meg, intézkedéseket hozzon a harmadik országok lobogója alatt hajózó hajók tekintetében, meghatározza a kikötı szerinti illetékes állam hatósága által végzett ellenırzésekhez szükséges eljárásokat és a nemzetközi szintő, különösen a Nemzetközi Tengerészeti Szervezet keretében (IMO) végbement fejlemények figyelembevétele érdekében, valamint e rendelet hatékonyságának a tapasztalatok figyelembevételével való növelése céljából bizonyos hivatkozásokat és mellékleteket módosítson. Mivel ezek az intézkedések általános hatályúak és a 782/2003/EK rendelet nem alapvetı fontosságú elemeinek módosítására irányulnak, azokat az 1999/468/EK határozat 5a. cikkében meghatározott, ellenırzéssel történı szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni. Következésképpen a 782/2003/EK rendelet az alábbiak szerint módosul: 1.


Az (1) bekezdés b) pontjában a második albekezdés helyébe a következı szöveg lép: „Szükség esetén a Bizottság e hajók számára is megállapíthat harmonizált szemlézési és bizonyítvány-kiállítási rendszert. Az e rendelet nem alapvetı fontosságú elemeinek módosítására vonatkozó intézkedést a 9. cikk (2) bekezdésében említett, ellenırzéssel történı szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.”;

b)

A (3) bekezdés helyébe a következı szöveg lép: „(3) Ha az AFS-egyezmény nem lép hatályba 2007. január 1-ig, a Bizottság intézkedéseket hoz annak érdekében, hogy a harmadik országok lobogója alatt hajózó hajók igazolhassák az 5. cikknek való megfelelést. Az e rendelet nem alapvetı fontosságú elemeinek módosítására vonatkozó intézkedéseket a 9. cikk (2) bekezdésében említett, ellenırzéssel történı szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.”;

2.

A 7. cikkben a második albekezdés helyébe a következı szöveg lép: Ha az AFS-egyezmény 2007. január 1-ig nem lép hatályba, a Bizottság megállapítja az

1

HL L 115., 2003.5.9., 1. o. PE 413.723\ 157

HU

említett ellenırzésekhez szükséges eljárásokat. Az e rendelet nem alapvetı fontosságú elemeinek módosítására vonatkozó intézkedést a 9. cikk (2) bekezdésében említett, ellenırzéssel történı szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.”; 3.

A 8. cikk helyébe a következı szöveg lép: „8. cikk A Bizottság a nemzetközi szintő, különösen a Nemzetközi Tengerészeti Szervezet keretében (IMO) végbement fejlemények figyelembevétele érdekében, valamint e rendelet hatékonyságának a tapasztalatok figyelembevételével való növelése céljából módosíthatja az AFS-egyezményre, az AFS-bizonyítványra, az AFS-nyilatkozatra és az AFS megfelelési tanúsítványra és/vagy e rendelet mellékleteire, beleértve az AFSegyezmény 11. cikkére vonatkozó IMO-iránymutatásokra történı hivatkozásokat. Az e rendelet nem alapvetı fontosságú elemeinek módosítására vonatkozó intézkedéseket a 9. cikk (2) bekezdésében említett, ellenırzéssel történı szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.”;

4.



(2)


___________________________ (*)

7.6.

HL L 324., 2002.11.29., 1. o. A legutóbb a 93/2007/EK bizottsági rendelettel (HL L 22., 2007.1.31., 12. o.) módosított rendelet.”.

Az Európai Parlament és a Tanács 2004. február 11-i 2004/8/EK irányelve a hasznos hıigényen alapuló kapcsolt energiatermelés belsı energiapiacon való támogatásáról1

A 2004/8/EK irányelv tekintetében a Bizottságot fel kell hatalmazni ║arra, hogy felülvizsgálja a külön hıtermelésre és villamosenergia-elıállításra vonatkozó összehangolt hatásfokreferenciaértékeket, a 13. cikkben meghatározott határértékeket hozzáigazítsa a mőszaki fejlıdéshez, és részletes iránymutatást dolgozzon ki a II. melléklet végrehajtására és alkalmazására, beleértve a villamosenergia/hı arány megállapításának módszerét is, és azt hozzáigazítsa a mőszaki fejlıdéshez. Mivel ezek az intézkedések általános hatályúak és a 2004/8/EK irányelv új, nem alapvetı fontosságú elemekkel történı kiegészítésével annak nem alapvetı fontosságú elemei módosítására irányulnak, azokat az 1999/468/EK határozat 5a. cikkében említett, ellenırzéssel történı szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni. 1

HL L 52., 2004.2.21., 50. o.

158 /PE 413.723

HU

Ennek megfelelıen a 2004/8/EK irányelv a következıképpen módosul: 1.

A 4. cikkben a (2) bekezdés helyébe a következı rendelkezés lép: „(2) A Bizottság elsı alkalommal 2011. február 21-én, majd ezt követıen négyévente megvizsgálja az (1) bekezdésben említett, a külön hıtermelésre és villamosenergia-elıállításra vonatkozó összehangolt hatásfok-referenciaértékeket a technológiai fejlıdés és az energiaforrások megoszlásában bekövetkezett változások figyelembevétele céljából. Az e vizsgálatból eredı, ezen irányelv nem alapvetı fontosságú elemeinek módosítására irányuló valamennyi intézkedést a 14. cikk (2) bekezdésében említett, ellenırzéssel történı szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.”;

2.

A 13. cikk helyébe a következı rendelkezés lép: „13. cikk Felülvizsgálat

3.

(1)

A Bizottság a II. melléklet a) pontjában említett, a kapcsolt energiatermelésbıl származó villamos energia kiszámításához használt határértékeket hozzáigazítja a mőszaki fejlıdéshez. Az ezen irányelv nem alapvetı fontosságú elemeinek módosítására vonatkozó intézkedéseket a 14. cikk (2) bekezdésében említett, ellenırzéssel történı szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.

(2)

A Bizottság a III. melléklet a) pontjában említett, a kapcsolt energiatermelés hatásfokának és a primerenergia-megtakarításnak a kiszámításához használt határértékeket hozzáigazítja a mőszaki fejlıdéshez. Az ezen irányelv nem alapvetı fontosságú elemeinek módosítására vonatkozó intézkedéseket a 14. cikk (2) bekezdésében említett, ellenırzéssel történı szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.

(3)

A Bizottság a II. melléklet d) pontjában említett villamosenergia/hı arány meghatározásához használt iránymutatást hozzáigazítja a mőszaki fejlıdéshez. Az ezen irányelv nem alapvetı fontosságú elemeinek módosítására vonatkozó intézkedéseket a 14. cikk (2) bekezdésében említett, ellenırzéssel történı szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.”;

A 14. cikk helyébe a következı rendelkezés lép: „14. cikk Bizottsági eljárás

4.

(1)


(2)

Az e bekezdésre történı hivatkozáskor az 1999/468/EK határozat 5a. cikkének (1)–(4) bekezdését és 7. cikkét kell alkalmazni, 8. cikkének rendelkezéseire is figyelemmel.”;

A II. mellékletben az e) pont helyébe a következı rendelkezés lép:

PE 413.723\ 159

HU

„e)

7.7.

A Bizottság részletes iránymutatást dolgoz ki a II. melléklet végrehajtására és alkalmazására, beleértve a villamosenergia/hı arány megállapításának módszerét is. Az ezen irányelv nem alapvetı fontosságú elemeinek kiegészítéssel történı módosítására vonatkozó intézkedéseket a 14. cikk (2) bekezdésében említett, ellenırzéssel történı szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.”.

Az Európai Parlament és a Tanács 2004. április 29-i 2004/52/EK irányelve a Közösségen belüli elektronikus útdíjszedési rendszerek átjárhatóságáról1

A 2004/52/EK irányelv tekintetében a Bizottságot fel kell hatalmazni ║arra, hogy kiigazítsa a mellékletet, az európai elektronikus útdíjszedési szolgáltatás meghatározásával kapcsolatos határozatokat [2006. július 1]-jéig meghozza és ha ezeket a határozatokat nem hozzák meg eddig az idıpontig, akkor új határidıt állapítson meg. Fel kell hatalmazni továbbá a Bizottságot arra, hogy meghozza az európai elektronikus díjszedési szolgáltatás létrehozására vonatkozó mőszaki határozatokat. Mivel ezek az intézkedések általános hatályúak és a 2004/52/EK irányelv nem alapvetı fontosságú elemeinek módosítására irányulnak, beleértve annak nem alapvetı fontosságú elemekkel történı kiegészítését is, azokat az 1999/468/EK tanácsi határozat 5a. cikkében meghatározott, ellenırzéssel történı szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni. Következésképpen a 2004/52/EK irányelv az alábbiak szerint módosul: 1.

A 4. cikkben a (2), a (4), (5) és a (6) bekezdés helyébe a következı szöveg lép: „(2) Adott esetben ez a melléklet mőszaki okokból módosítható. Az ezen irányelv nem alapvetı fontosságú elemeinek módosítására vonatkozó intézkedéseket az 5. cikk (2) bekezdésében említett, ellenırzéssel történı szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni. (4)

Az európai elektronikus útdíjszedési szolgáltatás meghatározásával kapcsolatos határozatokat a Bizottság hozza meg. Az ezen irányelv nem alapvetı fontosságú elemeinek kiegészítéssel történı módosítására vonatkozó intézkedéseket a 5. cikk (2) bekezdésében említett, ellenırzéssel történı szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni. E határozatok csak akkor hozhatók meg, ha az átjárhatóságra vonatkozóan minden feltétel – megfelelı tanulmányok alapján kiértékelve – valamennyi szempontból teljesül, beleértve a mőszaki, jogi és kereskedelmi szempontokat is.

▌ (5)

2.

1

Az 5. cikk helyébe a következı szöveg lép:

HL L 166., 2004.4.30., 124. o.

160 /PE 413.723

HU

A Bizottság meghozza az európai elektronikus díjszedési szolgáltatás létrehozására vonatkozó mőszaki határozatokat. Az ezen irányelv nem alapvetı fontosságú elemeinek kiegészítéssel történı módosítására irányuló intézkedéseket a 5. cikk (2) bekezdésében említett, ellenırzéssel történı szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.”;

„5. cikk Bizottsági eljárás

7.8.

(1)

A Bizottságot egy bizottság (a továbbiakban: „bizottság”) segíti.

(2)


Az Európai Parlament és a Tanács 2004. március 31-i 725/2004/EK rendelete a hajók és kikötılétesítmények védelmének fokozásáról1

A 725/2004/EK rendelet tekintetében a Bizottságot fel kell hatalmazni ║arra, hogy döntsön arról, hogy a mellékletek azon módosításait, amelyek az Életbiztonság a tengeren tárgyú nemzetközi egyezmény és a Hajók és kikötılétesítmények védelmére vonatkozó nemzetközi szabályzatnak a nemzetközi közlekedésben automatikusan alkalmazott, a tengeri védelmi biztonság fokozását célzó különleges intézkedéseit érintik, ki kell-e terjeszteni a nemzeti tengerhajózásban alkalmazott hajók és az azokat kiszolgáló kikötılétesítmények tekintetében is. Mivel ezek az intézkedések általános hatályúak és a 725/2004/EK rendelet nem alapvetı fontosságú elemeinek módosítására irányulnak, azokat az 1999/468/EK határozat 5a. cikkében említett, ellenırzéssel történı szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni. A 725/2004 rendelet védelmi elıírásokat és intézkedéseket határoz meg, és módosítható nemzetközi jogi okmányokon alapul. A hatékonyság érdekében az ellenırzéssel történı szabályozási bizottsági eljárásra vonatkozó rendes határidıket a mellékletek elfogadása érdekében le kell rövidíteni. Ennek megfelelıen a 725/2004/EK rendelet a következıképpen módosul: 1.

A 10. cikkben a (2) bekezdés helyébe a következı rendelkezés lép: „(2) A Bizottság dönt a 2. cikkben említett nemzetközi jogi okmányok módosításainak – amennyiben ezek a SOLAS-egyezmény és az ISPS-szabályzat rendelkezéseinek technikai aktualizálását jelentik – a belföldi szolgáltatásokat mőködtetı, e rendelet alkalmazási körébe tartozó hajók és az azokat kiszolgáló kikötılétesítmények tekintetében történı átvételérıl. Az e rendelet nem alapvetı fontosságú elemeinek módosítására vonatkozó intézkedéseket a 11. cikk (4) bekezdésében említett, ellenırzéssel történı szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni. Az (5) bekezdésben megállapított megfelelıségellenırzési eljárást ilyen esetekben nem kell alkalmazni.”;

2.

A 10. cikk (3) bekezdésének helyébe a következı szöveg lép: „(3) A Bizottság rendelkezéseket fogadhat el az ISPS-szabályzat kötelezı rendelkezéseinek alkalmazására vonatkozó összehangolt eljárások meghatározása érdekében, e rendelet hatályának kiterjesztése nélkül. Az e rendelet nem alapvetı fontosságú elemeinek kiegészítéssel történı módosítására irányuló ezen intézkedéseket a 11. cikk (4) bekezdésében említett,

1

HL L 129, 2004.4.29., 6. o. PE 413.723\ 161

HU

ellenırzéssel történı szabályozási bizottsági eljárással összhangban fogadják el. Rendkívül sürgıs esetben a Bizottság a 11. cikk (5) bekezdésében elıírt sürgısségi eljárást alkalmazhatja.”; 3.

A 11. cikk helyébe a következı rendelkezés lép: „11. cikk A bizottság eljárása (1)


(2)


(3)

Az e bekezdésre történı hivatkozáskor az 1999/468/EK határozat 6. és 7. cikkét kell alkalmazni, 8. cikkének rendelkezéseire is figyelemmel. Az 1999/468/EK határozat 6. cikkének b) és c) pontjában meghatározott határidı egy hónap.

7.9.

(4)

Az e bekezdésre történı hivatkozáskor az 1999/468/EK határozat 5a. cikkének (1)–(4) bekezdését ▌ és 7. cikkét kell alkalmazni, 8. cikkének rendelkezéseire is figyelemmel.

(5)

Az e bekezdésre történı hivatkozáskor az 1999/468/EK határozat 5a. cikkének (1), (2), (4) és (6) bekezdését és 7. cikkét kell alkalmazni, 8. cikkének rendelkezéseire is figyelemmel.”.

Az Európai Parlament és a Tanács 2004. április 21-i 789/2004/EK rendelete a teher- és személyhajók Közösségen belüli átlajstromozásáról és a 613/91/EGK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezésérıl1

A 789/2004/EK rendelet tekintetében a Bizottságot fel kell hatalmazni ║arra, hogy a nemzetközi szintő, különösen a Nemzetközi Tengerészeti Szervezeten (IMO) belüli fejlıdés figyelembevétele, továbbá e rendelet eredményességének a tapasztalat és a mőszaki fejlıdés ismeretében történı javítása érdekében módosítson bizonyos fogalommeghatározásokat. Mivel ezek az intézkedések általános hatályúak és a 789/2004/EK rendelet nem alapvetı fontosságú elemeinek módosítására irányulnak, azokat az 1999/468/EK határozat 5a. cikkében meghatározott, ellenırzéssel történı szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni. Következésképpen a 789/2004/EK rendelet az alábbiak szerint módosul: 1. 1


HL L 138., 2004.4.30., 19. o.

162 /PE 413.723

HU

„7. cikk Bizottsági eljárás (1)


(2)


(3)


________________________________ (*)

2.


A 9. cikkben az (1) bekezdés helyébe a következı szöveg lép: „(1) A nemzetközi szintő, különösen az IMO-n belüli fejlıdés figyelembevétele, továbbá e rendelet eredményességének a tapasztalat és a mőszaki fejlıdés ismeretében történı javítása érdekében a Bizottság módosíthatja a 2. cikkben említett fogalommeghatározásokat, amennyiben ezek a módosítások e rendelet hatályát nem terjesztik ki. Az e rendelet nem alapvetı fontosságú elemeinek módosítására vonatkozó intézkedéseket a 7. cikk (3) bekezdésében említett, ellenırzéssel történı szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.”.

7.10.

Az Európai Parlament és a Tanács 2005. szeptember 7-i 2005/44/EK irányelve a közösségi belvízi közlekedésre vonatkozó harmonizált folyami információs szolgáltatásokról (RIS)1

A 2005/44/EK irányelv tekintetében a Bizottságot fel kell hatalmazni ║arra, hogy a mellékleteket a mőszaki fejlıdéshez hozzáigazítsa. Mivel ezek az intézkedések általános hatályúak és a 2005/44/EK irányelv nem alapvetı fontosságú elemeinek módosítására irányulnak, azokat az 1999/468/EK tanácsi határozat 5a. cikkében meghatározott, ellenırzéssel történı szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni. Következésképpen a 2005/44/EK irányelv az alábbiak szerint módosul: 1.

1


HL L 255., 2005.9.30., 152. o. PE 413.723\ 163

HU

„10. cikk Módosítási eljárás Az I. és II. melléklet az ezen irányelv alkalmazása során szerzett tapasztalatok figyelembevételével módosítható és hozzáigazítható a mőszaki fejıdéshez. Az ezen irányelv nem alapvetı fontosságú elemeinek módosítására vonatkozó intézkedéseket az 11. cikk (4) bekezdésében említett, ellenırzéssel történı szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.”; 2.


A Bizottságot a 91/672/EGK tanácsi irányelv(*) 7. cikke által létrehozott bizottság segíti.

(2)


(3)


(4)


(5)

A Bizottság rendszeresen konzultál az ágazat képviselıivel.

____________________________ (*)

7.11.

HL L 373., 1991.12.31., 29. o. A legutóbb a 2006/103/EK irányelvvel (HL L 363., 2006.12.20., 344. o.) módosított irányelv.”.

Az Európai Parlament és a Tanács 2005. október 26-i 2005/65/EK irányelve a kikötıvédelem fokozásáról1

A 2005/65/EK irányelv tekintetében a Bizottságot fel kell hatalmazni ║arra, hogy a mellékleteket kiigazítsa. Mivel az említett intézkedések általános hatályúak és a 2005/65/EK irányelv nem alapvetı fontosságú elemeinek módosítására irányulnak, azokat az 1999/468/EK határozat 5a. cikkében említett, ellenırzéssel történı szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni. A 2005/65/EK rendelet védelmi elıírásokat és intézkedéseket határoz meg, és módosítható nemzetközi jogi okmányokon alapul. A hatékonyság érdekében az ellenırzéssel történı szabályozási bizottsági eljárásra vonatkozó rendes határidıket a mellékletek elfogadása érdekében le kell rövidíteni. 1

HL L 310., 2005.11.25., 28. o.

164 /PE 413.723

HU

Ennek megfelelıen a 2005/65/EK irányelv a következıképpen módosul: 1.

A 2005/65/EK irányelv 14. és 15. cikkének helyébe a következı rendelkezés lép: „14. cikk Kiigazítás A Bizottság az I–IV. melléklet rendelkezéseit ezen irányelv hatályának kiterjesztése nélkül módosíthatja. Az ezen irányelv nem alapvetı fontosságú elemeinek módosítására vonatkozó intézkedéseket a 15. cikk (2) bekezdésében említett, ellenırzéssel történı szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni. Rendkívül sürgıs esetben a Bizottság a 15. cikk (3) bekezdésében elıírt sürgısségi eljárást alkalmazhatja. 15. cikk A bizottság (1)

A Bizottságot a 725/2004/EK rendelet által létrehozott bizottság segíti.

(2)


(3)

Az e bekezdésre történı hivatkozáskor az 1999/468/EK határozat 5a. cikkének (1), (2), (4) és (6) bekezdését és 7. cikkét kell alkalmazni, 8. cikkének rendelkezéseire is figyelemmel.”

PE 413.723\ 165

HU

Idırend szerinti tartalomjegyzék (1)

A Tanács 1975. május 20-i 75/324/EGK irányelve az aeroszoladagolókra vonatkozó tagállami jogszabályok közelítésérıl (102. oldal)

(2)

A Tanács 1979. április 2-i 79/373/EGK irányelve az összetett takarmány forgalmazásáról (137. oldal)

(3)

A Tanács 1982. június 30-i 82/471/EGK irányelve a takarmányozási célra felhasznált egyes termékekrıl (138. oldal)

(4)

A Tanács 1982. december 3-i 82/883/EGK irányelve a titándioxid-iparból származó hulladék által érintett környezeti elemek felügyeletére és ellenırzésére vonatkozó eljárásokról (113. oldal)

(5)

A Tanács 1985. december 20-i 3821/85/EGK rendelete a közúti közlekedésben használt menetíró készülékekrıl (152. oldal)

(6)

A Tanács 1986. június 12-i 86/278/EGK irányelve a szennyvíziszap mezıgazdasági felhasználása során a környezet és különösen a talaj védelmérıl (114. oldal)

(7)

A Tanács 1991. december 19-i 3924/91/EGK rendelete az ipari termelés közösségi felmérésének létrehozásáról (127. oldal)

(8)

A Tanács 1993. április 5-i 93/15/EGK irányelve a polgári felhasználású robbanóanyagok forgalomba hozatalára és felügyeletére vonatkozó rendelkezések harmonizációjáról (103. oldal)

(9)

Az Európai Parlament és a Tanács 1994. december 20-i 94/62/EK irányelve a csomagolásról és a csomagolási hulladékról (115. oldal)

(10)

A Tanács 1996. március 19-i 96/16/EK irányelve a tej és tejtermékek statisztikai felmérésérıl (129. oldal)

(11)

A Tanács 1996. április 29-i 96/25/EK irányelve a takarmány-alapanyagok forgalmáról, a 70/524/EGK, a 74/63/EGK, a 82/471/EGK és a 93/74/EGK irányelv módosításáról, valamint a 77/101/EGK irányelv hatályon kívül helyezésérıl (139. oldal)

(12)

A Tanács 1996. június 20-i 1257/96/EK rendelete a humanitárius segítségnyújtásról (101. oldal)

(13)

A Tanács 1997. december 11-i 97/70/EK irányelve a 24 méteres és annál hosszabb halászhajók összehangolt biztonsági rendszerérıl (153. oldal)

(14)

A Tanács 1999. április 26-i 1999/32/EK irányelve az egyes folyékony tüzelıanyagok kéntartalmának csökkentésérıl, valamint a 93/12/EGK irányelv módosításáról (116. oldal)

(15)

A Tanács 1999. április 29-i 1999/35/EK irányelve a menetrend szerint közlekedı ro-ro komphajók és gyorsjáratú személyszállító vízi jármővek biztonságos üzemeltetésének érdekében végzett kötelezı szemlék rendszerérıl (154. oldal)

166 /PE 413.723

HU

(16)

Az Európai Parlament és a Tanács 2000. május 8-i 2000/14/EK irányelve a kültéri használatra tervezett berendezések zajkibocsátására vonatkozó tagállami jogszabályok közelítésérıl (104. oldal)

(17)

Az Európai Parlament és a Tanács 2001. október 23-i 2001/81/EK irányelve az egyes légköri szennyezık nemzeti kibocsátási határértékeirıl (117. oldal)

(18)

Az Európai Parlament és a Tanács 2001. december 19-i 2001/109/EK irányelve az egyes gyümölcsfafajok ültetvényei termelési potenciáljának meghatározása céljából a tagállamok által végzendı statisztikai felmérésekrıl (130. oldal)

(19)

Az Európai Parlament és a Tanács 2002. február 18-i 417/2002/EK rendelete a kettıs héjazatú vagy azzal egyenértékő szerkezeti megoldással rendelkezı egyhéjazatú olajszállító tartályhajók gyorsított bevezetésérıl, valamint a 2978/94/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezésérıl (156. oldal)

(20)

Az Európai Parlament és a Tanács 2002. május 7-i 2002/32/EK irányelve a takarmányban elıforduló nemkívánatos anyagokról (141. oldal)

(21)

Az Európai Parlament és a Tanács 2002. december 16-i 91/2003/EK rendelete a vasúti közlekedés statisztikájáról (132. oldal)

(22)

Az Európai Parlament és a Tanács 2003. február 27-i 437/2003/EK rendelete a légi személy-, áru- és postaiküldemény-szállításra vonatkozó statisztikai adatgyőjtésrıl (134. oldal)

(23)

Az Európai Parlament és a Tanács 2003. április 14-i 782/2003/EK rendelete a szerves ónvegyületek hajókon történı használatának tilalmáról (157. oldal)

(24)

Az Európai Parlament és a Tanács 2003. május 26-i 998/2003/EK rendelete a kedvtelésbıl tartott állatok nem kereskedelmi célú mozgására vonatkozó állategészségügyi követelményekrıl és a 92/65/EGK tanácsi irányelv módosításáról (143. oldal)

(25)

Az Európai Parlament és a Tanács 2003. október 13-i 2003/2003/EK rendelete a mőtrágyákról (104. oldal)

(26)

Az Európai Parlament és a Tanács 2003. október 13-i 2003/87/EK irányelve az üvegházhatást okozó gázok kibocsátási egységei Közösségen belüli kereskedelmi rendszerének létrehozásáról és a 96/61/EK tanácsi irányelv módosításáról (118. oldal)

(27)

Az Európai Parlament és a Tanács 2003. november 17-i 2003/99/EK irányelve a zoonózisok és zoonózis-kórokozók monitoringjáról, a 90/424/EGK tanácsi határozat módosításáról és a 92/117/EGK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezésérıl (145. oldal)

(28)

Az Európai Parlament és a Tanács 2003. december 5-i 48/2004/EK rendelete a 20032009. referenciaév tekintetében az acéliparra vonatkozó éves közösségi statisztikák elıállításáról (135. oldal)

PE 413.723\ 167

HU

(29)

Az Európai Parlament és a Tanács 2004. február 11-i 2004/9/EK irányelve a helyes laboratóriumi gyakorlat (GLP) ellenırzésérıl és felülvizsgálatáról (Egységes szerkezetbe foglalt változat) (106. oldal)

(30)

Az Európai Parlament és a Tanács 2004. február 11-i 273/2004/EK rendelete a kábítószer-prekurzorokról (108. oldal)

(31)

Az Európai Parlament és a Tanács 2004. február 11-i 2004/10/EK irányelve a helyes laboratóriumi gyakorlat alapelveinek alkalmazására és annak a vegyi anyagokkal végzett kísérleteknél történı alkalmazásának ellenırzésére vonatkozó törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezések közelítésérıl (Egységes szerkezetbe foglalt változat) (107. oldal)

(32)

Az Európai Parlament és a Tanács 2004. február 11-i 2004/8/EK irányelve a hasznos hıigényen alapuló kapcsolt energiatermelés belsı energiapiacon való támogatásáról és a 92/42/EGK irányelv módosításáról (158. oldal)

(33)

Az Európai Parlament és a Tanács 2004. március 31-i 648/2004/EK rendelete a mosóés tisztítószerekrıl (109. oldal)

(34)

Az Európai Parlament és a Tanács 2004. március 31-i 726/2004/EK rendelete az emberi, illetve állatgyógyászati felhasználásra szánt gyógyszerek engedélyezésére és felügyeletére vonatkozó közösségi eljárások meghatározásáról és az Európai Gyógyszerügynökség létrehozásáról (110. oldal)

(35)

Az Európai Parlament és a Tanács 2004. március 31-i 725/2004/EK rendelete a hajók és kikötılétesítmények védelmének fokozásáról (161. oldal)

(36)

Az Európai Parlament és a Tanács 2004. április 21-i 2004/25/EK irányelve a nyilvános vételi ajánlatról (136. oldal)

(37)

Az Európai Parlament és a Tanács 2004. április 21-i 789/2004/EK rendelete a teher- és személyhajók Közösségen belüli átlajstromozásáról és a 613/91/EGK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezésérıl (162. oldal)

(38)

Az Európai Parlament és a Tanács 2004. április 29-i 850/2004/EK rendelete a környezetben tartósan megmaradó szerves szennyezı anyagokról és a 79/117/EGK irányelv módosításáról (120. oldal)

(39)

Az Európai Parlament és a Tanács 2004. április 29-i 852/2004/EK rendelete az élelmiszer-higiéniáról (146. oldal)

(40)

Az Európai Parlament és a Tanács 2004. április 29-i 853/2004/EK rendelete az állati eredető élelmiszerek különleges higiéniai szabályainak megállapításáról (148. oldal)

(41)

Az Európai Parlament és a Tanács 2004. április 29-i 854/2004/EK rendelete az emberi fogyasztásra szánt állati eredető termékek hatósági ellenırzésének megszervezésére vonatkozó különleges szabályok megállapításáról (150. oldal)

(42)

Az Európai Parlament és a Tanács 2004. április 29-i 2004/52/EK irányelve a Közösségen belüli elektronikus útdíjszedési rendszerek átjárhatóságáról (66. oldal)

168 /PE 413.723

HU

(43)

Az Európai Parlament és a Tanács 2004. december 15-i 2004/107/EK irányelve a környezeti levegıben található arzénrıl, kadmiumról, higanyról, nikkelrıl és policiklusos aromás szénhidrogénekrıl (30. oldal)

(44)

Az Európai Parlament és a Tanács 2005. január 12-i 183/2005/EK rendelete a takarmányhigiénia követelményeinek meghatározásáról (57. oldal)

(45)

Az Európai Parlament és a Tanács 2005. szeptember 7-i 2005/44/EK irányelve a közösségi belvízi közlekedésre vonatkozó harmonizált folyami információs szolgáltatásokról (RIS) (70. oldal)

(46)

Az Európai Parlament és a Tanács 2005. október 26-i 2005/65/EK irányelve a kikötıvédelem fokozásáról (164. oldal)

(47)

Az Európai Parlament és a Tanács 2006. június 14-i 1013/2006/EK rendelete a hulladékszállításról (124. oldal)

PE 413.723\ 169

HU

P6_TA-PROV(2008)0430 A természetes ásványvizek kinyerése és forgalmazása (átdolgozás) ***I Az Európai Parlament 2008. szeptember 23-i jogalkotási állásfoglalása a természetes ásványvizek kinyerésérıl és forgalmazásáról szóló európai parlamenti és tanácsi irányelvre irányuló javaslatról (átdolgozás) (COM(2007)0858 – C6-0005/2008 – 2007/0292(COD))

(Együttdöntési eljárás: - átdolgozás) Az Európai Parlament, –


–

tekintettel az EK-Szerzıdés 251. cikkének (2) bekezdésére és 95. cikkére, amely alapján a Bizottság benyújtotta javaslatát a Parlamenthez (C6-0005/2008),

–

tekintettel a Tanács képviselıje által 2008. szeptember17-i levelében tett azon kötelezettségvállalásra, hogy a módosított javaslatot az EK-Szerzıdés 251. cikke (2) bekezdése második albekezdése második francia bekezdésének megfelelıen elfogadják,

–

tekintettel a jogi aktusok átdolgozási technikájának szervezettebb használatáról szóló 2001. november 28-i intézményközi megállapodásra1,

–

tekintettel eljárási szabályzata 80a. cikkére és 51. cikkére,

–

tekintettel a Jogi Bizottság jelentésére, valamint a Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság véleményére (A6-0298/2008),

A.

mivel az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság jogi szolgálataiból álló tanácsadó munkacsoport szerint a szóban forgó javaslat a javaslatban akként megjelölteken kívül egyéb érdemi módosítást nem tartalmaz, és mivel a meglévı jogszabályok változatlanul hagyott rendelkezései és e módosítások egységes szerkezetbe foglalása tekintetében a javaslat a meglévı jogszabályok érdemi módosítás nélküli egyszerő egységes szerkezetbe foglalását tartalmazza,

1.

jóváhagyja a Bizottság javaslatát az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság jogi szolgálataiból álló tanácsadó munkacsoport ajánlásainak megfelelıen kiigazított és az alábbiak szerint módosított formájában;

2.

felhívja a Bizottságot, hogy utalja az ügyet újból a Parlamenthez, ha javaslatát lényegesen módosítani kívánja vagy helyébe másik szöveget szándékozik léptetni;

3.


1

HL C 77., 2002.3.28., 1. o.

170 /PE 413.723

HU

P6_TC1-COD(2007)0292 Az Európai Parlament álláspontja, amely elsı olvasatban 2008. június 23-án került elfogadásra a természetes ásványvizek kinyerésérıl és forgalmazásáról szóló 2008/.../EK európai parlamenti és tanácsi irányelv elfogadására tekintettel (átdolgozott változat) (EGT vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA, tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerzıdésre, és különösen annak 95. cikkére, tekintettel a Bizottság javaslatára║, tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére1, a Szerzıdés 251. cikkében megállapított eljárásnak megfelelıen2, mivel: (1)

A természetes ásványvizek kinyerésére és forgalmazására vonatkozó tagállami jogszabályok közelítésérıl szóló, 1980. július 15-i 80/777/EGK tanácsi irányelvet3 több alkalommal jelentısen módosították4. Mivel további módosításokra van szükség, az áttekinthetıség érdekében azt át kell dolgozni.

(2)

A tagállamok jogszabályai meghatározzák a természetes ásványvizek fogalmát. Ezek a jogszabályok megállapítják azokat a feltételeket, amelyek a természetes ásványvizek ilyenként való elismerésének alapjául szolgálnak, és szabályozzák a források kinyerésének feltételeit. Továbbá ezek a jogszabályok különleges szabályokat állapítanak meg az érintett vizek forgalomba hozatalára.

(3)

A jogszabályok közötti különbségek, tisztességtelen versenyfeltételeket teremtve akadályozzák a természetes ásványvizek szabad mozgását, és ily módon közvetlenül érintik a belsı piac mőködését.

(4)

Ebben az esetben az akadályok elháríthatók egyrészt az egyes tagállamok azon kötelezettségével, hogy saját területükön engedélyezzék azoknak a természetes ásványvizeknek a forgalomba hozatalát, amelyeket minden tagállam ilyenként ismer el, másrészt olyan közös szabályok megállapításával, amelyek különösen a mikrobiológiai követelményekre, és azokra a feltételekre vonatkoznak, amelyek fennállása esetén bizonyos ásványvizekre különleges elnevezés használandó.

(5)

A természetes ásványvizekre vonatkozó szabályok elsıdleges célja a fogyasztók egészségének védelme, a fogyasztók megtévesztésének megakadályozása és a tisztességes kereskedelem biztosítása.

1 2 3 4

2008. február 13-i vélemény (A Hivatalos Lapban még nem tették közzé). Az Európai Parlament 2008. szeptember 23-i álláspontja. HL L 229., 1980.8.30., 1. o. ║ Lásd a IV. melléklet A. részét. PE 413.723\ 171

HU

(6)

Mialatt a Közösség és harmadik országok közötti, a természetes ásványvizek kölcsönös elismerésére vonatkozó megállapodások megkötése folyamatban van, meg kell határozni azokat a feltételeket, amelyek alapján az említett megállapodások alkalmazásáig a harmadik országból importált hasonló termékek természetes ásványvízként hozhatók be a Közösség területére.

(7)

Gondoskodni kell annak biztosításáról, hogy a természetes ásványvizek forgalomba hozatalkor is megtartsák azokat a jellemzıiket, amelyek alapján ilyenként ismerték el ıket. Ezért a csomagolásukra szolgáló tartályoknak megfelelı zárással kell rendelkezniük.

(8)

A címkézés szempontjából a természetes ásványvizek, az élelmiszerek címkézésére, kiszerelésére és reklámozására vonatkozó tagállami jogszabályok közelítésérıl szóló, 2000. március 20-i 2000/13/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv1 általános szabályainak hatálya alá tartoznak. Így ez az irányelv az említett általános szabályokhoz főzött kiegészítések és eltérések megállapítására szorítkozhat.

(9)

A fogyasztók tájékoztatása érdekében a természetes ásványvizek kémiai összetételére vonatkozó megjelölést kötelezıvé kell tenni.

(10)

Az ezen irányelv végrehajtásához szükséges intézkedéseket a Bizottságra ruházott végrehajtási hatáskörök gyakorlására vonatkozó eljárások megállapításáról szóló, 1999. június 28-i 1999/468/EK tanácsi határozattal2 összhangban kell elfogadni.

(11)

A Bizottságot fel kell hatalmazni különösen arra, hogy a természetes ásványvizek összetevıi koncentrációjának határértékeit kiigazítsa, bizonyos összetevık jelentıs mennyiségben történı elıfordulása esetén azok címkézésen való feltüntetésére vonatkozó szükséges rendelkezéseket fogadjon el, továbbá hogy megállapítsa az ózonnal dúsított levegı természetes ásványvizekre való alkalmazási feltételeit, a természetes ásványvizek kezelésére vonatkozó információkat és olyan vizsgálati módszereket, amelyek lehetıvé teszik a természetes ásványvizek szennyezıdésmentességének megállapítását, valamint a természetes ásványvizek mikrobiológiai jellemzıinek ellenırzéséhez szükséges mintavételi eljárásokat és vizsgálati módszereket. Mivel ezek az intézkedések általános hatályúak és ezen rendelet nem alapvetı fontosságú elemeinek║ többek között kiegészítéssel történı módosítására irányulnak, azokat az 1999/468/EK határozat 5a. cikkében meghatározott ellenırzéssel történı szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.

(12)

Amennyiben a rendkívüli sürgısségre tekintettel, az ellenırzéssel történı szabályozási bizottsági eljárásra vonatkozó rendes határidık nem tarthatók be, a Bizottság számára lehetıvé kell tenni, hogy az 1999/468/EK határozat 5a. cikke (6) bekezdésében meghatározott sürgısségi eljáráshoz folyamodjon a közegészség védelme érdekében szükséges, ezen irányelvre vonatkozó módosítások elfogadásához.

(13)

Az ezen irányelvbe bevezetett új szövegrészek kizárólag a bizottsági eljárásokat érintik. Ezért a tagállamoknak nem kell ezeket a nemzeti jogukba átültetniük.

(14)

Ez az irányelv nem érinti a IV. melléklet B. részében meghatározott irányelveknek a

1 2

HL L 109., 2000.5.6., 29. o. ║ HL L 184., 1999.7.17., 23. o. ║

172 /PE 413.723

HU

nemzeti jogba történı átültetésére vonatkozó határidıkkel kapcsolatos tagállami kötelezettségeket, ELFOGADTA EZT AZ IRÁNYELVET: 1. cikk (1)

Ez az irányelv valamely tagállamban a talajból kinyert és a tagállam illetékes hatósága által természetes ásványvízként elismert, az I. melléklet I. szakaszában foglalt feltételeknek megfelelı vizekre vonatkozik.

(2)

Ez az irányelv a harmadik országban a talajból kinyert, a Közösség területére behozott és valamely tagállam illetékes hatósága által természetes ásványvízként elismert vizekre is vonatkozik. Az elsı albekezdésben említett vizek csak akkor ismerhetık el természetes ásványvízként, ha a kinyerést végzı ország feljogosított hatósága igazolja, hogy azok megfelelnek az I. melléklet I. szakaszában foglaltaknak, továbbá, hogy a II. melléklet 2. pontja szerinti rendelkezések betartását rendszeresen ellenırzik. A második albekezdésben említett igazolás érvényessége nem haladhatja meg az öt évet. Az elsı albekezdésben említett elismerés megismétlése nem szükséges, amennyiben az igazolást az említett idıtartam lejárta elıtt megújítják.

(3)

Ez az irányelv nem alkalmazható: a)

az emberi felhasználásra szánt gyógyszerek közösségi kódexérıl szóló, 2001. november 6-i, 2001/83/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv1 értelmében gyógyszernek minısülı vizekre;

b)

olyan természetes ásványvizekre, amelyeket a víznyerıhelyen gyógyászati célokra használnak termál- vagy gyógyfürdıkben.

(4)

Az (1) és (2) bekezdésben említett elismerés megadását a tagállam illetékes hatósága kellıen megindokolja és hivatalosan közzéteszi.

(5)

A tagállam tájékoztatja a Bizottságot, ha az (1) és (2) bekezdésben említett elismerést megadja, illetve visszavonja. Az elismert természetes ásványvizek listáját az Európai Unió Hivatalos Lapjában teszik közzé. 2. cikk

A tagállamok meghozzák a szükséges intézkedéseket annak biztosítására, hogy kizárólag az 1. cikkben meghatározott, ezen irányelv rendelkezéseinek megfelelı vizek kerülhessenek forgalomba természetes ásványvízként.

1

HL L 311., 2001.11.28., 67. o. PE 413.723\ 173

HU

3. cikk A természetes ásványvízforrások kinyerését és a belılük származó víz palackozását a II. melléklet rendelkezéseinek megfelelıen kell végezni. 4. cikk (1)

A természetes ásványvíz eredeti állapotában kizárólag a következı kezeléseknek vethetı alá: a)

nem stabil részecskék – mint a kén és vasvegyületek – szőréssel vagy ülepítéssel történı elválasztása, amit oxigén hozzáadása elızhet meg, amennyiben a kezelés nem változtatja meg a víz összetételét a tulajdonságait meghatározó alapvetı alkotórészei tekintetében;

b)

vas-, mangán- és kénvegyületek, valamint arzén ózonnal dúsított levegıvel végzett kiválasztása természetes ásványvizekben, amennyiben a kezelés nem változtatja meg a víz összetételét a tulajdonságait meghatározó alapvetı alkotórészei tekintetében, és feltéve, hogy:

c)

d)

i.

a kezelés eleget tesz azoknak a használati feltételeknek, amelyeket a említett eljárással összhangban és az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatósággal folytatott konzultációt követıen a Bizottság állapít meg,

ii.

a kezelésrıl tájékoztatják az illetékes hatóságokat, amelyek külön ellenırzést gyakorolnak a kezelés fölött;

más, az a) és b) pontban említett komponensektıl különbözı nemkívánatos alkotórészek elválasztása, amennyiben a kezelés nem változtatja meg a víz összetételét a tulajdonságait meghatározó alapvetı alkotórészeinek tekintetében, és feltéve, hogy: i.

a kezelés eleget tesz azoknak a használati feltételeknek, amelyeket a említett eljárással összhangban és az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatósággal folytatott konzultációt követıen a Bizottság állapít meg,

ii.

a kezelésrıl tájékoztatják az illetékes hatóságokat, amelyek külön ellenırzést gyakorolnak a kezelés fölött;

a szabad szén-dioxid kizárólag fizikai módszerekkel történı teljes vagy részleges eltávolítása.

A b) pont i. alpontjában és a c) pont i. alpontjában említett, ezen irányelv nem alapvetı fontosságú elemeinek kiegészítéssel történı módosítására vonatkozó intézkedéseket az 14. cikk (2) bekezdésében említett, ellenırzéssel történı szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni. Az elsı albekezdésben foglalt rendelkezés nem akadályozza a természetes ásványvizek és forrásvizek alkoholmentes üdítıitalok gyártásában történı felhasználását.

174 /PE 413.723

HU

(2)

A természetes ásványvíz eredeti állapotán kizárólag szén-dioxid hozzáadásával vagy újra hozzáadásával lehet változtatni, az I. melléklet III. szakaszában megállapított feltételek mellett.

(3)

Tilos a bármely módszerrel végzett fertıtlenítı kezelés, és – a (2) bekezdés rendelkezésére figyelemmel – a bakteriosztatikus elemek hozzáadása, vagy más olyan kezelés, amelynél fennáll annak a valószínősége, hogy megváltoztatja a természetes ásványvíz élıcsíra-számát. 5. cikk

(1)

A természetes ásványvíz összes élıcsíra-számának meg kell felelnie a víznyerıhelyen szokásos élıcsíra-számnak, és tanúsítania kell azt, hogy a forrás hatékonyan védett minden fertızéssel szemben. Az összcsíraszámot az I. melléklet II. szakaszának 1.3.3. pontjában meghatározott körülmények között kell megállapítani. Palackozást követıen a helyszíni összcsíraszám 20–22 °C-on, 72 órán keresztül agaragaron vagy agar-zselatin keveréken nem haladhatja meg a milliliterenkénti 100 csírát, és 37 °C-on, 24 órán keresztül agar-agaron a milliliterenkénti 20 csírát. Az összcsíraszámot a palackozást követı 12 órán belül kell meghatározni, e 12 órás idıszak alatt a víz hımérsékletét 4°C ±°1 C-on kell tartani. A vízkinyerés helyén ezek az értékek nem haladhatják meg a milliliterenkénti 20 csírát 20-22 °C-on 72 órás, és a milliliterenkénti 5 csírát 37 °C-on 24 órás vizsgálat után, figyelembe véve azt, hogy ezek az értékek tájékoztató jellegőek és nem tekinthetık a legnagyobb megengedett koncentrációnak.

(2)

(3)

A természetes ásványvíz sem a víznyerıhelyen, sem értékesítéskor nem tartalmazhat: a)

parazitákat és kórokozó mikroorganizmusokat;

b)

Escherichia coli-t vagy más coliform baktériumot és fekáliás streptococcusokat 250 ml vizsgált mintában;

c)

spórás szulfitredukáló anaerobokat 50 ml vizsgált mintában;

d)

Pseudomonas aeruginosa-t 250 ml vizsgált mintában.

Az (1) és (2) bekezdés, valamint a II. mellékletben meghatározott kinyerési feltételek sérelme nélkül, a forgalmazási szakaszban: a)

a természetes ásványvíz összes élıcsíra-száma csak a víznyerıhelyen meglevı baktérium számának szokásos növekedésébıl származhat;

b)

a természetes ásványvízben érzékszervi szempontból nem mutatkozhat semmilyen elváltozás.

PE 413.723\ 175

HU

6. cikk A természetes ásványvizek csomagolására használt tartályokat olyan zárszerkezettel kell ellátni, amelyet úgy terveztek, hogy kizárja a hamisítás vagy a szennyezıdés lehetıségét. 7. cikk (1)

A természetes ásványvizek kereskedelmi megnevezése «természetes ásványvíz», vagy az I. melléklet III. szakaszában meghatározott szénsavas természetes ásványvíz esetén «természetes szénsavat tartalmazó természetes ásványvíz», «természetes ásványvíz a forrásból származó szén-dioxiddal dúsítva» vagy «szén-dioxiddal dúsított természetes ásványvíz». A 4. cikk (1) bekezdése, elsı albekezdése d) pontjában felsorolt kezelések bármelyikének alávetett természetes ásványvizek kereskedelmi megnevezésén fel kell tüntetni a «szénsavmentesítve» vagy a «részlegesen szénsavmentesítve» jelölést.

(2)

(3)

A természetes ásványvizek címkézésén ugyancsak kötelezı a következı információk feltüntetése: a)

az analitikai összetételre vonatkozó megjelölés a jellemzı összetevık megadásával;

b)

a forrás kinyerésének helye és a forrás neve;

c)

a 4. cikk (1) bekezdés, elsı albekezdése b) és c) pontjában említett kezelésekre vonatkozó információk.

A (2) bekezdés c) pontjában említett bármely kezelésrıl szóló közösségi rendelkezések hiányában a tagállamok fenntarthatják nemzeti rendelkezéseik alkalmazását. 8. cikk

(1)

A helység, falu vagy hely neve abban az esetben jelenhet meg a kereskedelmi megnevezés szövegében, ha olyan természetes ásványvízre vonatkozik, amely forrásának kinyerése a megnevezésben szereplı helyen folyik, és ha ez a megnevezés nem félrevezetı a forrás kinyerésének helye tekintetében.

(2)

Tilos az azonos forrásból származó természetes ásványvizet több különbözı kereskedelmi megnevezéssel forgalomba hozni.

(3)

Amennyiben az értékesítésre kínált természetes ásványvizek tartályának címkéje vagy felirata olyan kereskedelmi megnevezést tartalmaz, amely különbözik a forrás nevétıl vagy a kinyerés helyétıl, ezt a kinyerési helyet vagy a forrás nevét olyan módon kell megjeleníteni, hogy a betők mérete az említett kereskedelmi megnevezésen található legnagyobb betők hosszának és szélességének legalább másfélszerese legyen. A forrás nevének vagy a kinyerés helyének fontosságát illetıen, az elsı albekezdést megfelelıen kell alkalmazni a természetes ásványvizek bármilyen formában történı reklámozása során használt kereskedelmi megnevezések tekintetében is.

176 /PE 413.723

HU

9. cikk (1)

(2)

A csomagoláson vagy a címkén és a bármilyen formában megjelenı hirdetésben tilos olyan jelzések, megnevezések, védett nevek, védjegyek, márkanevek, képek vagy más jelölések alkalmazása, akár ábraszerőek, akár nem, amelyek: a)

természetes ásványvizek esetében olyan jellemzıre utalnak, amellyel a víz nem rendelkezik, különösen annak eredete, a kinyerésére vonatkozó jóváhagyás kelte, a vizsgálatok eredménye vagy bármilyen, az eredetiség bizonyítására való hasonló hivatkozás tekintetében;

b)

az I. melléklet I. szakasza rendelkezéseinek meg nem felelı, tartályokba csomagolt ivóvizek esetében alkalmasak arra, hogy a természetes ásványvízzel összetévesszék, különösen az «ásványvíz» felirat használata miatt.

Tilos minden olyan megjelölés alkalmazása, amely a természetes ásványvíznek betegség megelızésére, kezelésére vagy gyógyítására alkalmas tulajdonságokat tulajdonít. Ugyanakkor a III. mellékletben felsorolt megjelölések használata megengedett, ha azok megfelelnek az említett mellékletben megállapított feltételeknek, illetve ezek hiányában a nemzeti rendelkezésekben meghatározott kritériumoknak, amennyiben azokat fiziko-kémiai vizsgálatok alapján állapították meg, és ahol szükséges, tudományosan elismert módszerek szerint gyógyszertani, fiziológiai és klinikai vizsgálatokkal támasztották alá, az I. melléklet I. szakasza 2. pontjának megfelelıen. A tagállamok engedélyezhetik a «serkenti az emésztést», «elısegíti a máj- és epemőködést» vagy hasonló megjelölések alkalmazását. Ugyancsak engedélyezhetik más megjelölések feltüntetését, ha azok nem mondanak ellent az elsı albekezdésben megfogalmazott elveknek és összhangban vannak a második albekezdés rendelkezéseivel.

(3)

A tagállamok elfogadhatnak a jelölésekkel kapcsolatban olyan különleges rendelkezéseket, amelyek a csomagoláson vagy a címkén, valamint a reklámokban a természetes ásványvíznek csecsemık táplálására való alkalmasságára utaló információ feltüntetésére vonatkoznak. Ezek a rendelkezések vonatkozhatnak a víznek azokra a jellemzıire is, amelyek meghatározzák az említett információ alkalmazását. Azok a tagállamok, amelyek ilyen intézkedések meghozatalát tervezik, elızetesen tájékoztatják a többi tagállamot és a Bizottságot.

(4)

A «forrásvíz» kifejezést fenn kell tartani a természetes állapotában emberi fogyasztásra szánt és a helyszínen palackozott víz számára, amely: a)

teljesíti a II. melléklet 2. és 3. pontjában meghatározott kinyerési feltételeket, amelyek teljes mértékben alkalmazhatók forrásvizekre;

b)

teljesíti az 5. cikkben meghatározott mikrobiológiai követelményeket;

c)

teljesíti a 7. cikk (2) bekezdése b) és c) pontjának és a 8. cikknek a jelölésre vonatkozó követelményeit;

PE 413.723\ 177

HU

d)

nem esett át a 4. cikkben meghatározottaktól eltérı kezeléseken. Más kezelést említett eljárásnak megfelelıen a Bizottság engedélyezhet.

A d) pontban említett, ezen irányelv nem alapvetı fontosságú elemeinek kiegészítéssel történı módosítására vonatkozó intézkedéseket az 14. cikk (2) bekezdésében említett, ellenırzéssel történı szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni. Ezen kívül a forrásvizeknek eleget kell tenniük az emberi fogyasztásra szánt víz minıségérıl szóló, 1998. november 3-i 98/83/EK tanácsi irányelvnek1. (5)

A forrásvizeknek a 9. cikk (4) bekezdésének, elsı albekezdése d) pontjában említett kezelésére vonatkozó közösségi rendelkezések hiányában a tagállamok fenntarthatják nemzeti rendelkezéseik alkalmazását. 10. cikk

A tagállamok meghozzák azokat az intézkedéseket, amelyek szükségesek ahhoz, hogy az irányelvben megállapított meghatározásoknak és szabályoknak eleget tevı természetes ásványvizek kereskedelmét ne akadályozzák azok a – természetes ásványvizek vagy általában az élelmiszerek tulajdonságait, összetételét, kinyerésük feltételeit, csomagolását vagy címkézését szabályozó – nemzeti rendelkezések, amelyek nem állnak összhangban a közösségi rendelkezésekkel. 11. cikk (1)

Ha egy tagállam pontosan meghatározott indokok alapján úgy ítéli meg, hogy a természetes ásványvíz – annak ellenére, hogy egy vagy több tagállamban korlátozás nélkül forgalmazható – nem tesz eleget ezen irányelv rendelkezéseinek vagy veszélyezteti a közegészséget, e tagállam a saját területén ideiglenesen korlátozhatja vagy felfüggesztheti a termék forgalmazását. Errıl haladéktalanul tájékoztatja a Bizottságot és a többi tagállamot, döntése indokainak megjelölésével.

(2)

Bármely tagállam vagy a Bizottság kérésére a vizet elismerı tagállam rendelkezésre bocsát minden, a víz elismerésével kapcsolatos lényeges információt, valamint a rendszeres ellenırzések eredményeit.

(3)

A Bizottság 14. cikk (1) bekezdésében említett állandó bizottságon belül, a lehetı legrövidebb határidın belül megvizsgálja az (1) bekezdésben említett tagállam által megjelölt indokokat, majd haladéktalanul véleményt nyilvánít és meghozza a megfelelı intézkedéseket.

(4)

Ha a Bizottság a közegészség védelme érdekében szükségesnek látja ezen irányelv módosítását, akkor elfogadja azokat . Ezeket az ezen irányelv nem alapvetı fontosságú elemeinek módosítására irányuló intézkedéseket a 14. cikk (2) bekezdésében említett, ellenırzéssel történı szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni. Rendkívül sürgıs esetben a Bizottság a 14. cikk (3) bekezdésében említett sürgısségi eljáráshoz folyamodhat.

1

HL L 330., 1998.12.5., 32. o.

178 /PE 413.723

HU

Ebben az esetben az a tagállam, amely védintézkedéseket fogadott el, ezeket az említett módosítások elfogadásáig fenntarthatja. 12. cikk Bizottság a következı intézkedéseket fogadja el: a)

a természetes ásványvizek összetevıi koncentrációjának határértékei;

b)

a szükséges rendelkezések arra vonatkozóan, hogy bizonyos összetevık jelentıs mennyiségben történı elıfordulása esetén ezt a címkézésen fel kell tüntetni;

c)

az ózonnal dúsított levegı 4. cikk (1) bekezdésének, elsı albekezdése, b) pontjában említett alkalmazási feltételei;

d)

a 7. cikk (2) bekezdésének c) pontjában említett kezelésre vonatkozó információkat;

e)

olyan vizsgálati módszerek, amelyek lehetıvé teszik a természetes ásványvizek szennyezıdés-mentességének megállapítását, ideértve a kimutatási határok megállapítását is;

f)

a természetes ásványvizek mikrobiológiai jellemzıinek ellenırzéséhez szükséges mintavételi eljárások és vizsgálati módszerek.

Ezeket az ezen irányelv nem alapvetı fontosságú elemeinek kiegészítéssel történı módosítására vonatkozó intézkedéseket az 14. cikk (2) bekezdésében említett, ellenırzéssel történı szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni. 13. cikk Minden olyan határozatot, amely kihatással lehet a közegészségügyre, a Bizottság az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatósággal folytatott konzultációt követıen fogad el. 14. cikk (1)

A Bizottság munkáját az élelmiszerjog általános elveirıl és követelményeirıl, az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság létrehozásáról és az élelmiszerbiztonságra vonatkozó eljárások megállapításáról szóló, 2002. január 28-i 178/2002/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet1 58. cikke alapján létrehozott Élelmiszerlánc- és Állategészségügyi Állandó Bizottság (a továbbiakban: a bizottság) segíti.

(2)

Az e bekezdésre történı hivatkozáskor az 1999/468/EK határozat 5a. cikke (1)-(4) bekezdését, valamint 7. cikkét kell alkalmazni, tekintettel annak 8. cikke rendelkezéseire.

1

HL L 31., 2002.2.1., 1. o. PE 413.723\ 179

HU

(3)

Az e bekezdésre történı hivatkozáskor az 1999/468/EK határozat 5a. cikkének (1), (2), (4) és (6) bekezdését, valamint 7. cikkét kell alkalmazni, tekintettel annak 8. cikke rendelkezéseire. 15. cikk

Ez az irányelv nem vonatkozik harmadik országba történı kivitelre szánt természetes ásványvizekre. 16. cikk A IV. melléklet A. részében meghatározott jogi aktusokkal módosított 80/777/EGK irányelv hatályát veszti, a IV. melléklet B. részében meghatározott irányelveknek a nemzeti jogba történı átültetésére vonatkozó határidıkkel kapcsolatos tagállami kötelezettségek sérelme nélkül. A hatályon kívül helyezett irányelvre történı hivatkozásokat az V. mellékletben meghatározott megfelelési táblázatnak megfelelıen ezen irányelvre történı hivatkozásként kell értelmezni. 17. cikk Ez az irányelv az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követı huszadik napon lép hatályba. 18. cikk Ennek az irányelvnek a tagállamok a címzettjei. Kelt ║, […]

az Európai Parlament részérıl az elnök […]

180 /PE 413.723

HU

a Tanács részérıl az elnök […]

I. MELLÉKLET I. 1.

FOGALOMMEGHATÁROZÁS «Természetes ásványvíz» az 5. cikk értelmében vett, mikrobiológiai szempontból biztonságos víz, amely földfelszín alatti vízadó rétegbıl származik, és egy vagy több természetes vagy fúrt járaton keresztül kilépı forrásból jut a felszínre. A természetes ásványvíz egyértelmően megkülönböztethetı a szokásos ivóvíztıl: a)

minısége révén, amelyet ásványianyag tartalma, nyomelemek vagy más alkotórészek jelenléte és esetenként bizonyos hatások jellemeznek;

b)

eredeti tisztaságánál fogva,

mely jellemzıket sértetlenül megırzi, mivel a víz a föld alól származik és ez védelmet biztosít a szennyezıdések ellen. 2.

Ezeket, az 1. pontban említett, a természetes ásványvíznek az egészségre kedvezı tulajdonságokat biztosító jellemzıket, a)

a következı szempontok szerint kell értékelni: i.

geológiai és hidrológiai,

ii.

fizikai, kémiai és fiziko-kémiai,

iii.

mikrobiológiai,

iv.

szükség esetén farmakológiai, fiziológiai és klinikai szempontból;

b)

a II. szakaszban felsorolt követelmények szerint;

c)

az illetékes hatóság által jóváhagyott tudományos módszereknek megfelelıen.

Az elsı albekezdés a) pontjának, iv. alpontjában említett vizsgálatok nem kötelezıek, ha a víz olyan összetétellel rendelkezik, amely alapján az irányelv hatályba lépését megelızıen abban a tagállamban, ahonnan származik, természetes ásványvízként ismerték el. Ez vonatkozik különösen arra az esetre, ha a kérdéses víz mind a víznyerıhelyen, mind pedig a palackozást követıen kg-onként legalább 1000 mg szárazanyagot vagy legalább 250 mg szabad szén-dioxidot tartalmaz. 3.

A természetes ásványvíz összetételének, hımérsékletének és más lényeges jellemzıinek a természetes ingadozás határain belül állandónak kell maradniuk; így különösen a hozam esetleges ingadozása nem befolyásolhatja ezeket. Az 5. cikk (1) bekezdése értelmében a természetes ásványvíz összes élıcsíra-száma, a víznyerıhelyen bármilyen kezelést megelızıen meghatározott, elfogadható határok között állandó összcsíraszámot jelenti, amelynek a víz elismerése során figyelembe vett mennyiségi és minıségi összetételét rendszeres vizsgálattal ellenırzik.

PE 413.723\ 181

HU

II.

A FOGALOMMEGHATÁROZÁS ALKALMAZÁSÁNAK KÖVETELMÉNYEI ÉS FELTÉTELEI

1.1.

A geológiai és hidrológiai vizsgálatokkal kapcsolatos elıírások Elı kell írni különösen a következı adatok szolgáltatását:

1.1.1.

a pontos vízgyőjtıhely, a magasság megjelölésével, egy legalább 1:1000 léptékő térképen;

1.1.2.

részletes geológiai leírás a terep eredetérıl és jellegérıl;

1.1.3.

a hidrogeológiai szelvény rétegtana;

1.1.4.

a vízkinyerési munkák leírása;

1.1.5.

a terület meghatározása vagy a forrás szennyezıdésének megelızésére hozott más intézkedések.

1.2.

A fizikai, kémiai és fiziko-kémiai vizsgálatokkal kapcsolatos elıírások A vizsgálatok során a következıket kell megállapítani:

1.2.1.

a forrás vízhozama;

1.2.2.

a víz hımérséklete a víznyerıhelynél és a környezı hımérséklet;

1.2.3.

a talaj jellege és a vízben található ásványok jellege és típusa közötti kapcsolat;

1.2.4.

a szárazanyagtartalom 180 °C-on és 260 °C-on;

1.2.5.

az elektromos vezetıképesség vagy ellenállás, a mérési hımérsékletek meghatározásával;

1.2.6.

a hidrogénion-koncentráció (pH);

1.2.7.

az anionok és a kationok;

1.2.8.

nem ionizált elemek;

1.2.9.

nyomelemek;

1.2.10. a víz radioaktív tulajdonságai a víznyerıhelyen; 1.2.11. ahol szükséges, a víz alkotóelemeinek, az oxigénnek (160–180) és a hidrogénnek (prócium, deutérium, trícium) a relatív izotópszintjei; 1.2.12. a víz bizonyos összetevıinek toxicitása, figyelembe véve a megengedett határértékeket. 1.3.

A víznyerıhelyen végzett mikrobiológiai vizsgálatokkal kapcsolatos elıírások

182 /PE 413.723

HU

Ezeknek a vizsgálatoknak ki kell terjedniük a következıkre: 1.3.1.

a paraziták és patogén mikroorganizmusok hiányának igazolása;

1.3.2.

a fekáliás eredető fertızés jelzésére alkalmas élıcsíra-szám mennyiségi meghatározása:

1.3.3.

a)

Escherichia colitól és más coliformoktól való mentesség 250 ml mintában 37 °Con és 45 °C-on;

b)

fekáliás eredető streptococcusoktól való mentesség 250 ml mintában;

c)

spórás szulfitredukáló anaeroboktól való mentesség 50 ml mintában;

d)

Pseudomonas aeruginosatól való mentesség 250 ml vizsgált mintában.

az egy ml vízben található összes élıcsíra-szám meghatározása: a)

20-22 °C között, 72 órán át agar-agar vagy agar-zselatin keveréken,

b)

37 °C-on, 24 órán át agar-agar táptalajon.

1.4.

Klinikai és farmakológiai vizsgálatokkal kapcsolatos elıírások

1.4.1.

A vizsgálatoknak – amelyeket tudományosan elismert módszerekkel kell elvégezni – illeszkedniük kell a természetes ásványvíz különleges jellemzıihez és az emberi szervezetre gyakorolt hatásaihoz, mint a vizelet kiválasztása, a gyomor- és bélfunkciók, az ásványi anyagok hiányát ellensúlyozó hatások.

1.4.2.

Adott esetben, jelentıs számú klinikai megfigyelés állandóságának és egyezésének megállapítása helyettesítheti az 1.4.1. pontban leírt vizsgálatokat. Megfelelı esetben a klinikai vizsgálatok helyettesíthetik az 1.4.1. pontban leírt vizsgálatokat feltéve, hogy jelentıs számú megfigyelés állandósága és egyezısége azonos eredményeket hoz.

III.

SZÉNSAVAS TERMÉSZETES ÁSVÁNYVIZEKRE VONATKOZÓ KIEGÉSZÍTİ MINİSÍTÉSEK A szénsavas természetes ásványvizekbıl a víznyerı helyen vagy palackozás után szokásos hımérsékleti és nyomásviszonyok között, jól láthatóan és spontán módon széndioxid távozik. Ezek a vizek három kategóriába sorolhatók, amelyek a következıképpen írhatók le: a)

a «természetes szénsavat tartalmazó természetes ásványvíz» olyan víz, amelynek széndioxid-tartalma, az esetleges ülepítés és a palackozás után – a szokásos technikai hibahatáron belül – megegyezik a víznyerıhelyen megállapított eredeti szén-dioxid tartalmával, figyelembe véve az említett mőveletek során keletkezett veszteség miatt szükséges, ugyanabból a vízadó rétegbıl vagy vízlelıhelyrıl származó szén-dioxid pótlását;

b)

a «természetes ásványvíz a forrásból származó szén-dioxiddal dúsítva» olyan víz, amelynek az ugyanazon vízadó rétegbıl származó szén-dioxid tartalma az

PE 413.723\ 183

HU

esetleges ülepítés és a palackozás után nagyobb, mint a víznyerıhelyen megállapított érték; c)

184 /PE 413.723

HU

a «szén-dioxiddal dúsított természetes ásványvíz» olyan víz, amelyet nem a vízadó rétegbıl vagy vízlelıhelyrıl származó szén-dioxiddal dúsítanak.

II. MELLÉKLET A TERMÉSZETES ÁSVÁNYVÍZ KINYERÉSÉNEK ÉS FORGALOMBA HOZATALÁNAK FELTÉTELEI 1.

A természetes ásványvízforrás kinyerésére az engedélyt a vizet kitermelı ország illetékes hatósága annak megállapítása után adja ki, hogy az adott víz megfelel az I. melléklet I. szakaszában megállapított feltételeknek.

2.

A víz kinyerésére szolgáló berendezést úgy kell telepíteni, hogy semmilyen fertızés ne következhessen be, és hogy a víz megırizze azokat a – minısítésének megfelelı – jellemzıket, amelyekkel a víznyerıhelyen rendelkezik. E célból: a)

a forrást vagy a kinyerés helyét védeni kell a szennyezés veszélyével szemben;

b)

a vízgyőjtıt, a csıvezetékeket és a tartályokat olyan anyagból kell készíteni és összeállítani, hogy a víz megtartsa eredeti kémiai, fiziko-kémiai és mikrobiológiai tulajdonságait;

c)

a kinyerés feltételeinek – különös tekintettel a mosó- és palackozóüzemre – meg kell felelniük a higiéniai követelményeknek. Különösen a tartályokat kell úgy kezelni vagy gyártani, hogy ne módosítsák a természetes ásványvíz kémiai és mikrobiológiai tulajdonságait;

d)

természetes ásványvizet csak a forgalmazásra vonatkozó jóváhagyással rendelkezı tartályban lehet eljuttatni a végsı fogyasztóhoz.

Ugyanakkor a d) pont rendelkezését nem kell alkalmazni azokra a természetes ásványvizekre, amelyeket olyan tagállam területén nyernek ki és forgalmaznak, amelyben 1980. július 17-én engedélyezték a természetes ásványvíz tartályban történı szállítását a forrástól a palackozó üzemig. Hasonlóan a d) pont rendelkezését nem kell alkalmazni azokra a forrásvizekre, amelyeket olyan tagállam területén nyernek ki és forgalmaznak, amelyben 1996. december 13-án engedélyezték a forrásvíz tartályban történı szállítását a forrástól a palackozó üzemig. 3.

Ha a kitermelés során megállapítják, hogy a természetes ásványvíz szennyezett, és nem rendelkezik az 5. cikkben meghatározott bakteriológiai jellemzıkkel, a forrás kitermelıje köteles haladéktalanul felfüggeszteni minden tevékenységet, különös tekintettel a palackozási folyamatra, amíg a szennyezés okát meg nem szünteti és a víz nem felel meg az 5. cikk rendelkezéseinek.

4.

A származási ország illetékes hatósága megfelelı idıközönként ellenırzi, hogy: a)

az a természetes ásványvíz, amelyre vonatkozóan a forrás kinyerését engedélyezték, eleget tesz-e az I. melléklet I. szakasza elıírásainak;

b)

a forrás kitermelıje betartja-e a 2. és 3. pont rendelkezéseit.

PE 413.723\ 185

HU

III. MELLÉKLET A 9. CIKK (2) BEKEZDÉSÉBEN MEGHATÁROZOTT MEGJELÖLÉSEK ÉS FELTÉTELEK Megjelölések Kis ásványianyag-tartalmú

Az összes ásványianyag-tartalom nem haladja meg az 500 mg/l-t

Nagyon kicsi ásványianyag-tartalmú

Az összes ásványianyag-tartalom nem haladja meg az 50 mg/l-t

Ásványi sókban gazdag

Az összes ásványianyag-tartalom meghaladja az 1500 mg/l-t

Hidrogén-karbonátos

A hidrogénkarbonát-tartalom nagyobb, mint 600 mg/l

Szulfátos

A szulfáttartalom nagyobb, mint 200 mg/l

Kloridos

A kloridtartalom nagyobb, mint 200 mg/l

Kalciumos

A kalciumtartalom nagyobb, mint 150 mg/l

Magnéziumos

A magnéziumtartalom nagyobb, mint 50 mg/l

Fluoridos

A fluoridtartalom nagyobb, mint 1 mg/l

Vasas

A kétértékő vas-tartalom nagyobb, mint 1 mg/l

Savas

A szabad széndioxid-tartalom nagyobb, mint 250 mg/l

Nátriumos

A nátriumtartalom nagyobb, mint 200 mg/l

Csecsemıtápszer készítésére alkalmas

–

Kis nátriumtartalmú étrendhez megfelelı

A nátriumtartalom kisebb, mint 20 mg/l

Hashajtó hatású lehet

–

Vizelethajtó hatású lehet

–

186 /PE 413.723

HU

Feltételek

IV. MELLÉKLET A. rész A hatályon kívül helyezett irányelv és módosításainak listája (lásd a 16. cikket) A Tanács 80/777/EGK irányelve (HL L 229., 1980.8.30., 1. o) A Tanács 80/1276/EGK irányelve (HL L 375., 1980.12.31., 77. o)

Kizárólag az 1. cikk, harmadik francia bekezdése

A Tanács 85/7/EGK irányelve (HL L 2., 1985.1.3., 22. o)

Kizárólag az 1. cikk, 10. pontja

Az 1985. évi Csatlakozási Okmány I. melléklet B.1.o pontja (HL L 302., 1985.11.15., 214. o.) Az Európai Parlament és a Tanács 96/70/EK irányelve (HL L 299., 1996.11.23., 26. o.) Az Európai Parlament és a Tanács 1882/2003/EK rendelete (HL L 284., 2003.10.31., 1. o.)

Kizárólag a III. melléklet, 4. pontja

PE 413.723\ 187

HU

B. rész A nemzeti jogba való átültetésre elıírt határidık listája (lásd a 16. cikket) Átültetés Az ezen irányelvnek Az ezen irányelvnek meg határideje megfelelı termékek nem felelı termékek forgalmazásának forgalmazásának engedélyezése megtiltása

aktusok

80/777/EGK

-

1982. július 18-a

1984. július 18-a

80/1276/EGK

-

-

-

85/7/EGK

-

-

-

96/70/EK

-

1997. október 28-a

1998. október 28-a 1

1

A fenti idıpont elıtt forgalomba hozott vagy felcímkézett, ezen irányelv rendelkezéseinek nem megfelelı termékeket azonban a készletek kimerüléséig forgalomba lehet hozni.

188 /PE 413.723

HU

V. MELLÉKLET Megfelelési táblázat 80/777/EGK irányelv Ez az irányelv 1. cikk (1) bekezdés 1. cikk (1) bekezdés 1. cikk (2) bekezdés 1. cikk (2) bekezdés 1. cikk, (3) bekezdés, elsı és második francia 1. cikk, (3) bekezdés, a) és b) pont bekezdés 1. cikk (4) bekezdés 1. cikk (4) bekezdés 1. cikk (5) bekezdés 1. cikk (5) bekezdés 2. cikk 2. cikk 3. cikk 3. cikk 4. cikk, (1) bekezdés, a) pont 4. cikk, (1) bekezdés, a) pont 4. cikk, (1) bekezdés, b) pont, elsı és második 4. cikk, (1) bekezdés, elsı albekezdés, francia bekezdés b) pont, i. és ii. alpont 4. cikk, (1) bekezdés, c) pont, elsı és második 4. cikk, (1) bekezdés, elsı albekezdés, francia bekezdés c) pont, i. és ii. alpont 4. cikk, (1) bekezdés, d) pont 4. cikk, (1) bekezdés, elsı albekezdés, d) pont __________ 4. cikk, (1) bekezdés, második albekezdés 4. cikk (2) bekezdés 4. cikk (2) bekezdés 4. cikk (3) bekezdés 4. cikk (3) bekezdés 4. cikk (4) bekezdés 4. cikk, (1) bekezdés, harmadik albekezés 5. cikk (1) bekezedés 5. cikk (1) bekezedés 5. cikk (2) bekezedés 5. cikk (2) bekezedés 5. cikk, (3) bekezedés, elsı és második 5. cikk, (3) bekezedés, a) és b) pont francia bekezdés 6. cikk 6. cikk 7. cikk (1) bekezdés 7. cikk (1) bekezdés 7. cikk (2) bekezdés 7. cikk (2) bekezdés 7. cikk (2a) bekezdés 7. cikk (3) bekezdés 8. cikk 8. cikk 9. cikk (1) bekezdés 9. cikk (1) bekezdés 9. cikk (2) bekezdés, a), b) és c) pont 9. cikk (2) bekezdés, elsı, második és harmadik albekezdés 9. cikk (3) bekezdés 9. cikk (3) bekezdés 9. cikk (4) bekezdés __________ 9. cikk, (4a) bekezdés, elsı albekezdés, 9. cikk, (4) bekezdés, elsı albekezdés, elsıtıl negyedik francia bekezdés a)-d) pont 9. cikk, (4a) bekezdés, második albekezdés 9. cikk, (4) bekezdés, második albekezdés 9. cikk (4b) bekezdés 9. cikk (5) bekezdés 10. cikk (1) bekezdés 10. cikk 10a. cikk 11. cikk 11. cikk, (1) bekezdés, elsıtıl negyedik 12. cikk, a)-d) pont francia bekezdés 11. cikk, (2) bekezdés, elsı és második 12. cikk, e) és f) pont francia bekezdés 11a. cikk 13. cikk 12. cikk, (1) bekezdés 14. cikk, (1) bekezdés 12. cikk, (2) bekezdés 14. cikk, (2) és (3) bekezdés 12. cikk, (3) bekezdés ________ PE 413.723\ 189

HU

13. cikk 14. cikk 15. cikk 16. cikk ________ ________ 17. cikk I. Melléklet, I. cím, 1. pont I. Melléklet, I. cím, 2. pont, elsı bekezdés, bevezetı mondatrész, befejezı szavak I. Melléklet, I. cím, 2. pont, elsı bekezdés, a) pont, 1.-4. alpont I. Melléklet, I. cím, 2. pont, elsı bekezdés, b) pont I. Melléklet, I. cím, 2. pont, elsı bekezdés, c) pont I. Melléklet, I. cím, 2. pont, második bekezdés I. Melléklet, I. cím, 3. pont I. Melléklet, II. cím, 1.1. pont I. Melléklet, II. cím, 1.2. pont I. Melléklet, II. cím, 1.3. pont I. Melléklet, II. cím, 1.3.1. pont I. Melléklet, II. cím, 1.3.2. pont I. Melléklet, II. cím, 1.3.3. pont, i. és ii. alpont I. Melléklet, II. cím, 1.4. pont I. Melléklet, III. cím II. Melléklet III. Melléklet ________ ________

190 /PE 413.723

HU

________ 15. cikk ________ ________ 16. cikk 17. cikk 18. cikk I. Melléklet, I. cím, 1. pont I. Melléklet, I. cím, 2. pont, elsı bekezdés, a) pont I. Melléklet, I. cím, 2. pont, elsı bekezdés, a) pont, i.-iv. alpont I. Melléklet, I. cím, 2. pont, elsı bekezdés, b) pont I. Melléklet, I. cím, 2. pont, elsı bekezdés, c) pont I. Melléklet, I. cím, 2. pont, második bekezdés I. Melléklet, I. cím, 3. pont I. Melléklet, II. cím, 1.1. pont I. Melléklet, II. cím, 1.2. pont I. Melléklet, II. cím, 1.3. pont I. Melléklet, II. cím, 1.3.1. pont I. Melléklet, II. cím, 1.3.2. pont I. Melléklet, II. cím, 1.3.3. pont, a) és b) pont I. Melléklet, II. cím, 1.4. pont I. Melléklet, III. cím II. Melléklet III. Melléklet IV. Melléklet V. Melléklet

P6_TA-PROV(2008)0431 A gyógyszerekhez hozzáadható színezıanyagok (átdolgozás) ***I Az Európai Parlament 2008. szeptember 23-i jogalkotási állásfoglalása a gyógyszerekhez hozzáadható színezıanyagokról szóló európai parlamenti és tanácsi irányelvre irányuló javaslatról (átdolgozás) (COM(2008)0001 – C6-0026/2008 – 2008/0001(COD))



–

tekintettel az EK-Szerzıdés 251. cikkének (2) bekezdésére és 95. cikkére, amely alapján a Bizottság javaslatát benyújtotta a Parlamenthez (C6-0026/2008),

–

tekintettel a Tanács képviselıje által tett azon ígéretre, hogy az EK-Szerzıdés 251. cikke (2) bekezdése és az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság jogi szolgálatainak konzultatív munkacsoportja ajánlásainak megfelelıen elfogadják a javaslatot,

–

tekintettel a jogi aktusok átdolgozási technikájának szervezettebb használatáról szóló, 2001. november 28-i intézményközi megállapodásra1,

–

tekintettel eljárási szabályzata 80a. és 51. cikkére,

–

tekintettel a Jogi Bizottság jelentésére és a Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság véleményére (A6-0280/2008),

A.


1.

jóváhagyja a Bizottság javaslatát az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság jogi szolgálataiból álló tanácsadó munkacsoport ajánlásainak megfelelıen kiigazított formában;

2.


3.


1

HL C 77., 2002.3.28., 1. o. PE 413.723\ 191

HU

P6_TA-PROV(2008)0432 Különleges táplálkozási célokra szánt élelmiszerek (átdolgozás) ***I Az Európai Parlament 2008. szeptember 23-i jogalkotási állásfoglalása a különleges táplálkozási célokra szánt élelmiszerekrıl szóló európai parlamenti és tanácsi irányelvre irányuló javaslatról (átdolgozás) (COM(2008)0003 – C6-0030/2008 – 2008/0003(COD))

(Együttdöntési eljárás – átdolgozás) Az Európai Parlament, –


–


–

tekintettel a Tanács képviselıje által, 2008. szeptember 17-i levelében tett azon kötelezettségvállalásra, hogy az EK-Szerzıdés 251. cikke (2) bekezdése második albekezdése elsı francia bekezdésének megfelelıen elfogadják a javaslatot, annak módosított formájában,

–

tekintettel a jogi aktusok átdolgozási technikájának szervezettebb használatáról szóló, 2001. november 28-i intézményközi megállapodásra1,

–

tekintettel eljárási szabályzata 80a. és 51. cikkére,

–

tekintettel a Jogi Bizottság jelentésére, valamint a Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság véleményére (A6-0295/2008),

A.


1.


2.


3.


1

HL C 77., 2002.3.28., 1. o.

192 /PE 413.723

HU

P6_TC1-COD(2008)0003 Az Európai Parlament álláspontja, amely elsı olvasatban 2008. szeptember 23-án került elfogadásra a különleges táplálkozási célokra szánt élelmiszerekrıl szóló 2008/.../EK európai parlamenti és tanácsi irányelv elfogadására tekintettel (átdolgozott változat) (EGT vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA, tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerzıdésre, és különösen annak 95. cikkére, tekintettel a Bizottság javaslatára║, tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére1, a Szerzıdés 251. cikkében megállapított eljárásnak megfelelıen2, mivel: (1)

A különleges táplálkozási célokra szánt élelmiszerekre vonatkozó tagállami jogszabályok közelítésérıl szóló, 1989. május 3-i 89/398/EGK tanácsi irányelvet3 több alkalommal jelentısen módosították4. Mivel további módosításokra van szükség, az áttekinthetıség érdekében azt át kell dolgozni.

(2)

A különleges táplálkozási célokra szánt élelmiszerekre vonatkozó nemzeti jogszabályok közötti különbségek akadályozzák azok szabad mozgását, egyenlıtlen versenyfeltételeket teremtettek és így közvetlen hatással lehetnek a belsı piac létrehozására és mőködésére.

(3)

A nemzeti jogszabályok közelítése feltételezi egy közös fogalommeghatározás létrehozását, azon intézkedéseknek a meghatározását, amelyek megvédhetik a fogyasztót az e termékek természetét érintı csalástól és azon szabályok elfogadását, amelyeknek a kérdéses termékek címkézésének meg kell felelnie.

(4)

Az ezen irányelv alá tartozó termékek olyan élelmiszerek, amelyek összetétele és elkészítése különleges elıkészítést igényel annak érdekében, hogy megfeleljenek azon különleges táplálkozási követelményeknek, amelyeket az olyan fogyasztók támasztanak, akiknek ezeket elsısorban szánják. Ezért szükséges lehet az élelmiszerekre vonatkozó általános vagy különös rendelkezések esetén eltérések megállapítása annak érdekében, hogy elérjék a különleges táplálkozási célokat.

(5)

A különös rendelkezések alá tartozó különleges táplálkozási célokra szánt élelmiszereket ugyan hatékonyan lehet ellenırizni a minden élelmiszerfajta

1 2 3 4

HL C 118., 2008.5.15., 3. o. Az Európai Parlament 2008. szeptember 23-i álláspontja. HL L 186., 1989.6.30., 27. o. ║ Lásd a II. melléklet A. részét. PE 413.723\ 193

HU

ellenırzésére vonatkozó általános szabályok alapján, azonban olyan élelmiszerek esetében ez nincs mindig így, amelyekre vonatkozóan ilyen különös rendelkezések nem léteznek. (6)

Az utóbbi esetben az ellenırzı hatóságok számára rendelkezésre álló eszközök bizonyos esetekben nem teszik lehetıvé annak ellenırzését, hogy egy élelmiszer valóban rendelkezik-e azon különleges táplálkozási tulajdonságokkal, amelyeket neki tulajdonítanak. Ezért szükséges annak biztosítása, hogy szükség esetén a szóban forgó élelmiszer forgalomba hozataláért felelıs személy segítse az ellenırzı hatóságokat tevékenységük lefolytatásában.

(7)

Élelmiszerek bizonyos csoportjaira vonatkozó különös rendelkezéseket egyedi irányelvekben kell meghatározni.

(8)

Szabályozni kell azt az eljárást, amely lehetıvé teszi az e technológiai újításokból származó élelmiszerek ideiglenes forgalomba hozatalát annak érdekében, hogy az ipari kutatás eredményeibıl megfelelı haszon származhasson addig is, amíg az érintett irányelvet módosítják. A fogyasztók egészségének védelme érdekében a forgalomba hozatali engedély azonban csak az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatósággal folytatott konzultáció után adható ki.

(9)

Mivel nem világos, hogy léteznek-e megfelelı indokok, amelyek különleges rendelkezések meghozatalát teszik szükségessé nevezetesen a szénhidrátanyagcsereelégtelenségben (diabetes) szenvedı betegeknek szánt élelmiszercsoport esetén, a Bizottságnak meg kell engedni, hogy a késıbbiekben vonatkozó szabályokat fogadjon el vagy javasoljon, az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatósággal folytatott konzultációt követıen.

(10)

Közösségi szinten össze lehet hangolni a többi különleges táplálkozási célra szánt élelmiszerfajtára érvényes szabályokat a fogyasztók védelme és az ilyen élelmiszerek szabad mozgása érdekében.

(11)

A közösségi szabályozás alapelveit végrehajtó egyedi irányelvek kidolgozásánál és azok módosításánál technikai jellegő végrehajtó intézkedésekrıl van szó. Ezek elfogadását célszerő a Bizottságra bízni, annak érdekében, hogy az eljárás egyszerőbbé és gyorsabbá váljon.

(12)


(13)

A Bizottságot fel kell hatalmazni különösen arra, hogy bizonyos egyedi irányelveket, az olyan különleges táplálkozási célokat szolgáló és egyéb anyagok listáját, amelyeket különleges táplálkozási célokra szánt élelmiszerekhez kívánnak hozzáadni, valamint a rájuk vonatkozó tisztasági követelményeket és adott esetben a felhasználásukra vonatkozó feltételeket, rendelkezéseket, amelyek lehetıvé teszik annak jelzését, hogy egyes normál fogyasztásra szánt élelmiszerek alkalmasak különleges táplálkozási célokra, a szénhidrátanyagcsere-elégtelenségben (diabetes) szenvedı személyek számára készült élelmiszerek tekintetében különleges rendelkezéseket, a nátrium- vagy

1

HL L 184., 1999.7.17., 23. o. ║

194 /PE 413.723

HU

a sótartalom csökkentésre, illetve hiányra vagy a gluténmentesség jelölésére vonatkozó szabályokat, valamint olyan feltételeket fogadjon el, amelyek alapján a címkézés, a kiszerelés vagy a reklámozás során utalni lehet a diétára vagy meghatározott személyek csoportjára. Mivel ezek az intézkedések általános hatályúak és ezen irányelv nem alapvetı fontosságú elemeinek módosítására, vagy ezen irányelv új, nem alapvetı fontosságú elemekkel való kiegészítésére irányulnak, azokat az 1999/468/EK határozat 5a. cikkében meghatározott ellenırzéssel történı szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni. (14)

Amennyiben a rendkívüli sürgısségre tekintettel, az ellenırzéssel történı szabályozási bizottsági eljárásra vonatkozó rendes határidık nem tarthatók be, a Bizottság számára lehetıséget kell biztosítani az 1999/468/EK határozat 5a. cikke (6) bekezdésében meghatározott sürgısségi eljáráshoz folyamodjon az olyan különleges táplálkozási célokat szolgáló anyagok listája, mint amilyenek a vitaminok, az ásványi sók, az aminosavak és az egyéb anyagok, amelyeket különleges táplálkozási célokra szánt élelmiszerekhez kívánnak hozzáadni, a rájuk vonatkozó tisztasági követelményekkel együtt és adott esetben a felhasználásukra vonatkozó feltételek, valamint az ezen irányelv vagy az egyedi irányelvek módosításainak elfogadásához, ha megállapításra kerül, hogy egy különleges táplálkozási célokra szánt élelmiszer veszélyes az emberi egészségre, bár megfelel a szóban forgó egyedi irányelvnek.

(15)

Az ezen irányelv tekintetében tett módosítások csak a bizottsági eljárásokat érintik. Ezért azok a tagállamok részérıl nem igényelnek nemzeti jogba való átültetést.

(16)

Ez az irányelv nem érinti a II. melléklet B. részében meghatározott irányelveknek a nemzeti jogba történı átültetésére és alkalmazására vonatkozó határidıkkel kapcsolatos tagállami kötelezettségeket,

ELFOGADTA EZT AZ IRÁNYELVET: 1. cikk (1)

Ezen irányelv a különleges táplálkozási célokra szánt élelmiszerekre vonatkozik.

(2)

A különleges táplálkozási célokra szánt élelmiszerek olyan élelmiszerek, amelyeket különleges összetételüknél vagy gyártási eljárásuknál fogva egyértelmően meg lehet különböztetni a normál fogyasztásra szánt élelmiszerektıl, amelyek alkalmasak megjelölt táplálkozási céljaik elérésére, és amelyeket erre való alkalmasságuk megjelölésével hoznak forgalomba.

(3)

A különleges táplálkozási céloknak meg kell felelniük a következı fogyasztói csoportok különleges táplálkozási követelményeinek: a)

olyan meghatározott személyek csoportja, amelyek emésztése vagy anyagcseréje a normálistól eltér; vagy

b)

olyan meghatározott személyek csoportja, amelyek különleges fiziológiai állapotban vannak, és amelyek ezért az élelmiszerekben meglévı bizonyos anyagok ellenırzött fogyasztásával képesek javítani állapotukon; vagy

PE 413.723\ 195

HU

c)

egészséges gyermekek vagy csecsemık. 2. cikk

(1)

Az 1. cikk (3) bekezdésének a) és b) pontjában meghatározott termékeket meg lehet jelölni a „diétás” jelzıvel.

(2)

A normál fogyasztásra szánt élelmiszerek címkézése, kiszerelése és reklámozása esetén tilos: a)

a „diétás” jelzı használata önmagában vagy egyéb szavakkal való összetételben az ezen élelmiszerek megjelölésére;

b)

minden egyéb olyan jelölés vagy kiszerelés, amelyek azt a benyomást keltik, hogy az 1. cikkben említett termékekrıl van szó.

Ugyanakkor, a Bizottság által elfogadandó rendelkezésekkel összhangban, lehetséges az ilyen alkalmasságot megjelölni azon normál fogyasztásra szánt élelmiszerek esetén, amelyek alkalmasak különleges táplálkozási célokra. Az ilyen rendelkezések megállapíthatják az ezen alkalmasság jelölésére vonatkozó rendelkezéseket. A második albekezdésben említett intézkedéseket, amelyek ezen irányelv nem alapvetı fontosságú elemeinek kiegészítéssel történı módosítására irányulnak, a 15. cikk (3) bekezdésében hivatkozott ellenırzéssel történı szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni. 3. cikk (1)

Az 1. cikkben említett termékek természetének vagy összetételének olyannak kell lennie, hogy alkalmasak legyenek a célzott különleges táplálkozási felhasználásra.

(2)

Az 1. cikkben említett termékeknek szintén meg kell felelniük bármely olyan kötelezı rendelkezésnek, amely normál fogyasztásra szánt élelmiszerre vonatkozik, kivéve azon változtatások tekintetében, amelyeket annak érdekében hoztak, hogy megfeleljenek az 1. cikkben szereplı meghatározásoknak. 4. cikk

(1)

Az I. mellékletben szereplı, különleges táplálkozási célokra szánt élelmiszerek csoportjaira vonatkozó különleges rendelkezéseket egyedi irányelvekben határozzák meg. Az ilyen egyedi irányelvek fıleg a következı területeket foglalják magukban: a)

a termékek természetének vagy összetételének alapvetı követelményei;

b)

a nyersanyagok minıségére vonatkozó rendelkezések;

196 /PE 413.723

HU

c)

a higiéniai követelmények;

d)

a 3. cikk (2) bekezdésének értelmében megengedhetı változtatások;

e)

az adalékanyagok listája;

f)

a címkézésre, a kiszerelésre és a reklámozásra vonatkozó rendelkezések;

g)

a mintavételi eljárások és vizsgálati módszerek, amelyek szükségesek a termék egyedi irányelvek követelményeinek való megfelelés ellenırzéséhez.

Ezen egyedi irányelveket: −

az e) pont esetén a a Szerzıdés 95. cikkében szabályozott eljárásnak megfelelıen fogadják el,

−

a többi pont esetében a Bizottság fogadja el Ezeket az intézkedéseket, amelyek ezen irányelv nem alapvetı fontosságú elemeinek kiegészítéssel történı módosítására irányulnak, a 15. cikk (3) bekezdésében hivatkozott ellenırzéssel történı szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.

Azokat a rendelkezéseket, amelyek kihatással lehetnek a közegészségügyre, az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatósággal történt konzultáció után kell elfogadni. (2)

A különleges táplálkozási célokra szánt és a tudományos és technológiai fejlıdésbıl származó élelmiszerek gyors forgalomba hozatala érdekében a Bizottság – az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatósággal folytatott konzultációt követıen ▌ – két évre engedélyezheti azon élelmiszerek forgalomba hozatalát, amelyek összetételüket tekintve nem felelnek meg az I. mellékletben említett különleges táplálkozási célokra szánt élelmiszerek csoportjaira vonatkozó egyedi irányelveknek. Az ezen irányelv nem alapvetı fontosságú elemeinek kiegészítéssel történı módosítására irányuló ezen intézkedéseket a 15. cikk (3) bekezdésében említett ellenırzéssel történı szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni. Szükség esetén a Bizottság az engedélyezı határozatát az összetétel megváltozására vonatkozó címkézési szabályokkal egészítheti ki.

(3)

A Bizottság elfogadja az olyan különleges táplálkozási célokat szolgáló anyagok listáját, mint amilyenek a vitaminok, az ásványi sók, az aminosavak és az egyéb anyagok, amelyeket különleges táplálkozási célokra szánt élelmiszerekhez kívánnak hozzáadni, ugyancsak így kell elfogadni a rájuk vonatkozó tisztasági követelményeket és adott esetben a felhasználásukra vonatkozó feltételeket. Ezeket az intézkedéseket, amelyek ezen irányelv nem alapvetı fontosságú elemeinek kiegészítéssel történı módosítására irányulnak, a 15. cikk (3) bekezdésében hivatkozott ellenırzéssel történı szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni. Rendkívül sürgıs esetben a Bizottság a 15. cikk (4) bekezdésében említett sürgısségi eljáráshoz folyamodhat.

PE 413.723\ 197

HU

5. cikk A Bizottság szabályokat fogad el az 1. cikkben szereplı termékek megnevezésére használható kifejezések alkalmazására amelyek a nátrium- vagy a sótartalom (nátrium-klorid, konyhasó) csökkentését, illetve hiányát vagy a gluténmentességet jelölik. Ezeket az intézkedéseket, amelyek ezen irányelv nem alapvetı fontosságú elemeinek kiegészítéssel történı módosítására irányulnak, a 15. cikk (3) bekezdésében hivatkozott ellenırzéssel történı szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni. 6. cikk 2002. július 8-a elıtt a Bizottság, az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatósággal folytatott konzultációt követıen jelentést terjeszt az Európai Parlament és a Tanács elé, hogy kívánatos-e különleges rendelkezéseket hozni a szénhidrátanyagcsere-elégtelenségben (diabetes) szenvedı személyek számára készült élelmiszerek tekintetében. E jelentés következtetései alapján a Bizottság: a)

kidolgozza a vonatkozó különleges rendelkezéseket; –vagy

b)

a Szerzıdés 95. cikkében szabályozott eljárásnak megfelelıen megfelelı javaslatokat tesz ezen irányelv módosítására.

Az a) pontban említett, ezen irányelv nem alapvetı fontosságú elemeinek kiegészítéssel történı módosítására irányuló intézkedéseket, a 15. cikk (3) bekezdésében hivatkozott ellenırzéssel történı szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni. 7. cikk A Bizottság elfogadja azon feltételeket, amelyek alapján a címkézés, a kiszerelés vagy a reklámozás során utalni lehet a diétára vagy azon személyek csoportjára, amelyeknek az 1. cikkben említett termékeket szánják. Ezeket az intézkedéseket, amelyek ezen irányelv nem alapvetı fontosságú elemeinek kiegészítéssel történı módosítására irányulnak, a 15. cikk (3) bekezdésében hivatkozott ellenırzéssel történı szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni. 8. cikk (1)

Az 1. cikkben említett termékek címkézése és az alkalmazott címkézési módszer, a kiszerelés és a reklámozás nem tulajdoníthat az ilyen termékeknek emberi betegséget megelızı, kezelı, vagy gyógyító jellegő tulajdonságokat vagy nem utalhat ilyen tulajdonságokra. Kivételes és világosan meghatározott esetekben az elsı albekezdéstıl való eltéréseket el lehet elfogadni. Az ezen irányelv nem alapvetı fontosságú elemeinek kiegészítéssel történı módosítására irányuló ezen intézkedéseket a 15. cikk (3) bekezdésében

198 /PE 413.723

HU

említett ellenırzéssel történı szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni. Az eltéréseket az eljárás befejezéséig fenn lehet tartani. (2)

Az (1) bekezdés nem akadályozza olyan hasznos információ vagy ajánlás terjesztését, amely kizárólag orvosi, táplálkozástudományi vagy gyógyszerész végzettségő személyeknek szól. 9. cikk

(1)

A 2000/13/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv1 vonatkozik az ezen irányelv 1. cikkében meghatározott termékekre, az e cikk (2), (3) és (4) bekezdésében megállapított feltételek mellett.

(2)

A termék kereskedelmi megnevezését kísérnie kell különleges táplálkozási jellemzıi feltüntetésének. Ugyanakkor az 1. cikk (3) bekezdése c) pontjával érintett termékek esetén e jelzést a rendeltetési célra történı utalás helyettesíti.

(3)

Az olyan termékek címkézésének, amelyekre a 4. cikkel összhangban nem fogadtak el egyedi irányelvet, szintén tartalmaznia kell a következıket: a)

a termék mennyiségi és minıségi összetételének pontos elemei, vagy azon különleges gyártási eljárás, amely a terméknek a különleges táplálkozási jellemzıit tartalmazza;

b)

a termék energiaértéke kilojoule-ban vagy kilokalóriában kifejezve, szénhidrát-, fehérje- és zsírtartalma a forgalomba hozott termék 100 grammjára vagy 100 milliliterére vonatkozóan, illetve, ha adott mennyiség elfogyasztása javasolt, akkor a javasolt mennyiségre.

Amennyiben azonban a forgalomba hozott termék 100 grammra vagy 100 milliliterre vonatkozó energiatartalma kevesebb, mint 50 kilojoule (12 kilokalória), ezen adatokat helyettesíteni lehet a következı kifejezésekkel: „az energiatartalom kevesebb, mint 50kJ (12 kcal) 100 gramm termékben”, vagy „az energiatartalom kevesebb, mint 50kJ (12 kcal) 100 milliliter termékben”. (4)

Azon termékek esetében, amelyekre egyedi irányelvet fogadtak el, a különös címkézési szabályokat az adott irányelvben határozzák meg. 10. cikk

(1)

Az 1. cikkben említett termékeket a kiskereskedelemben csak olyan elıre csomagolt formában adhatják el, amely csomagolás a terméket teljes egészében befedi.

(2)

A tagállamok az (1) bekezdéstıl történı eltéréseket engedélyezhetnek a kiskereskedelem céljaira, feltéve hogy a terméket eladásakor a 9. cikkben meghatározott jelzések kísérik.

1

HL L 109., 2000.5.6., 29. o. PE 413.723\ 199

HU

11. cikk (1)

(2)

Azon különleges táplálkozási célokra szánt élelmiszerek hatékony hatósági ellenırzésének engedélyezésére, amelyek nem tartoznak az I. mellékletben felsorolt csoportok egyikéhez sem, a következı különleges rendelkezések vonatkoznak: a)

amikor egy terméket a fent említett módon elıször hoznak forgalomba, a gyártó vagy, amennyiben a termék harmadik országból származik, az importır értesíti annak a tagállamnak az illetékes hatóságát, ahol a terméket forgalmazza, oly módon, hogy elküld egy példányt a termék címkéjébıl ;

b)

amennyiben ugyanazt a terméket késıbb forgalomba hozzák egy másik tagállamban, a gyártó vagy adott esetben az importır értesíti annak a tagállamnak az illetékes hatóságát ugyanezen információról, ugyanakkor jelzi ezt az elsı értesítés címzettjének ;

c)

szükség esetén az illetékes hatóságot felhatalmazzák, hogy megkövetelje a gyártótól vagy az importırtıl, hogy nyújtsa be azokat a tudományos eredményeket és adatokat, amelyek bizonyítják, hogy a termék megfelel az 1. cikk (2) bekezdésének, illetve azon információt, amelyet a 9. cikk (3) bekezdésének a) pontja tartalmaz. Amennyiben ezen információt egy bárhol elérhetı kiadvány tartalmazza, elegendı erre a kiadványra hivatkozni.

A tagállamok értesítik a Bizottságot az (1) bekezdés szerinti illetékes hatóságok kilétérıl, és közölnek minden egyéb hasznos információt. A Bizottság ezeket az információkat közzéteszi az Európai Unió Hivatalos Lapjában.

(3)

A (2) bekezdés végrehajtásának részletes szabályait a 15. cikk (2) bekezdésében említett eljárással összhangban lehet elfogadni.

(4)

Háromévente, illetve elıször 2002. július 8-a elıtt a Bizottság jelentést terjeszt az Európai Parlament és a Tanács elé e cikk rendelkezéseinek a végrehajtásáról. 12. cikk

(1)

A tagállamok nem tiltják be vagy nem korlátozzák azon, az 1. cikkben meghatározott termékek kereskedelmét összetételükkel, gyártási elıírásaikkal, kiszerelésükkel vagy címkézésükkel kapcsolatos indokok miatt, amelyek megfelelnek az ezen irányelvnek vagy adott esetben az ezen irányelv végrehajtására elfogadott irányelveknek.

(2)

Az (1) bekezdés nem érinti azokat a nemzeti rendelkezéseket, amelyeket az ezen irányelv végrehajtására elfogadott irányelvek hiánya esetén kell alkalmazni. 13. cikk

(1)

Amennyiben egy tagállam megfelelı indokok alapján azt állapítja meg, hogy egy bizonyos táplálkozási célra szánt élelmiszer, amely nem tartozik az I. mellékletben meghatározott csoportok egyikéhez sem, nem felel meg az 1. cikk (2) és (3) bekezdésében foglaltaknak vagy veszélyezteti az emberi egészséget, bár szabadon

200 /PE 413.723

HU

mozog egy vagy több tagállamban, az a tagállam idılegesen felfüggesztheti vagy korlátozhatja az adott termék forgalmazását a területén. Errıl haladéktalanul értesíti a többi tagállamot és a Bizottságot, döntése indokainak megjelölésével. (2)

A Bizottság a lehetı legrövidebb idın belül megvizsgálja az érintett tagállam által említett körülményeket, a 15. cikk (1) bekezdésében említett Bizottság keretein belül konzultál a tagállamokkal, késedelem nélkül véleményt alkot és meghozza a megfelelı intézkedéseket.

(3)

Amennyiben a Bizottság úgy ítéli, hogy a nemzeti intézkedést el kell törölni vagy módosítani kell, a 15. cikk (2) bekezdésében említett eljárással összhangban megfelelı intézkedéseket fogad el. 14. cikk

(1)

Amennyiben egy tagállam az egyik egyedi irányelv elfogadása után új információ vagy a meglévı információ újraértékelése eredményeképpen megalapozottan úgy véli, hogy egy különleges táplálkozási célokra szánt élelmiszer veszélyes az emberi egészségre, bár megfelel a szóban forgó egyedi irányelvnek, az adott tagállam ideiglenesen felfüggesztheti vagy korlátozhatja a kérdéses rendelkezések alkalmazását saját területén. Errıl haladéktalanul értesíti a többi tagállamot és a Bizottságot, döntése indokainak megjelölésével.

(2)

A Bizottság a lehetı legrövidebb idın belül megvizsgálja az érintett tagállam által említett indokokat, konzultál a tagállamokkal a 15. cikk (1) bekezdésében említett Bizottság keretein belül, késedelem nélkül véleményt alkot és megteszi a megfelelı lépéseket.

(3)

Amennyiben a Bizottság úgy ítéli, hogy az (1) bekezdésben említett problémák és az emberi egészség védelmének biztosítása érdekében ezen irányelv vagy az egyedi irányelvek módosítása szükséges, elfogadja ezeket az intézkedéseket. Ezeket az intézkedéseket, amelyek ezen irányelv nem alapvetı fontosságú elemeinek módosítására irányulnak, a 15. cikk (3) bekezdésében hivatkozott ellenırzéssel történı szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni. Rendkívül sürgıs esetben a Bizottság a 15. cikk (4) bekezdésében elıírt sürgısségi eljáráshoz folyamodhat. Az a tagállam, amely védintézkedéseket fogadott el, ezeket a módosítások elfogadásáig fenntarthatja. 15. cikk

(1)

1

A Bizottságot a 178/2002/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet1 58. cikke alapján létrehozott Élelmiszerlánc- és Állat-egészségügyi Állandó Bizottság (a továbbiakban: a bizottság) segíti.

HL L 31., 2002.2.1., 1. o. PE 413.723\ 201

HU

(2)

Az e bekezdésre történı hivatkozás esetén az 1999/468/EK határozat 5. és 7. cikkét kell alkalmazni, tekintettel annak 8. cikke rendelkezéseire. Az 1999/468/EK határozat 5. cikkének (6) bekezdésében megállapított idıtartam három hónap.

(3)

Az e bekezdésre történı hivatkozás esetén az 1999/468/EK határozat 5a. cikke (1)-(4) bekezdését és 7. cikkét kell alkalmazni, tekintettel annak 8. cikke rendelkezéseire.

(4)

Az e bekezdésre történı hivatkozás esetén az 1999/468/EK határozat 5a. cikke (1), (2), (4) és (6) bekezdését, valamint 7. cikkét kell alkalmazni, tekintettel annak 8. cikke rendelkezéseire. 16. cikk

A II. melléklet A. részében meghatározott irányelvekkel módosított 89/398/EGK irányelv hatályát veszti, a II. melléklet B. részében meghatározott irányelveknek a nemzeti jogba történı átültetésére és alkalmazására vonatkozó határidıkkel kapcsolatos tagállami kötelezettségek sérelme nélkül. A hatályon kívül helyezett irányelvre történı hivatkozásokat a III. mellékletben szereplı megfelelési táblázatnak megfelelıen ezen irányelvre történı hivatkozásként kell értelmezni. 17. cikk Ez az irányelv az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követı huszadik napon lép hatályba. 18. cikk Ennek az irányelvnek a tagállamok a címzettjei. Kelt ║,

az Európai Parlament részérıl az elnök

202 /PE 413.723

HU


I. MELLÉKLET A.

B.

Azon különleges táplálkozási célokra szánt élelmiszerek csoportjai, amelyekre vonatkozó különleges rendelkezéseket egyedi irányelvekben határozzák meg: 1.

az anyatej-helyettesítı és anyatej-kiegészítı tápszerek

2.

a csecsemık és a kisgyermekek számára készült gabonaalapú élelmiszerek és bébiételek

3.

a testtömegcsökkentésre szolgáló alacsony energiatartalmú és csökkentett energiatartalmú élelmiszerek

4.

a speciális gyógyászati célokra szánt diétás élelmiszerek

5.

az intenzív izomterhelés igényeinek megfelelı élelmiszerek, elsısorban sportolók számára.

Azon különleges táplálkozási célokra szánt élelmiszerek csoportjai, amelyekre vonatkozó különleges rendelkezéseket egyedi irányelvben határozzák meg a 6. cikkben leírt eljárás eredményétıl függıen: a szénhidrátanyagcsere-elégtelenségben (diabetes) szenvedı személyeknek szánt élelmiszerek.

PE 413.723\ 203

HU

II. MELLÉKLET A. rész A hatályon kívül helyezett irányelv és módosításainak listája (lásd a 16. cikket) A Tanács 89/398/EGK irányelve (HL L 186., 1989.6.30., 27. o.) Az Európai Parlament és a Tanács 96/84/EK irányelve (HL L 48., 1997.2.19., 20. o.) Az Európai Parlament és a Tanács 1999/41/EK irányelve (HL L 172., 1999.7.8., 38. o.) Az Európai Parlament és a Tanács 1882/2003/EK rendelete (HL L 284., 2003.10.31., 1. o.)

kizárólag a III. melléklet 15. pontja

B. rész A nemzeti jogba való átültetésre és alkalmazásra elıírt határidık listája (lásd a 16. cikket) irányelv

Átültetés határideje

89/398/EGK 96/84/EK

1997. szeptember 30.

1999/41/EK

1999. július 8.

1

A ezen irányelvnek meg nem felelı termékek forgalmazásának megtiltása

1990. május 16.

1991. május 16.1

2000. július 8.

2001. január 8.

89/398/EGK irányelv 15. cikkével összhangban: „(1) A tagállamok a következıképpen módosítják törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseiket: – legkésıbb 1990. május 16-ig engedélyezik az ezen irányelvnek megfelelı termékek forgalmazását, – 1991. május 16-tól megtiltják az ezen irányelvnek meg nem felelı termékek forgalmazását. Errıl haladéktalanul tájékoztatják a Bizottságot. (2) Az (1) bekezdés nem érinti azokat a nemzeti rendelkezéseket, amelyek a 4. cikkben említett irányelvek hiányában a különleges táplálkozási célokra szánt élelmiszerek bizonyos csoportjaira vonatkoznak.”

204 /PE 413.723

HU

A ezen irányelvnek megfelelı termékek forgalmazásának engedélyezése

III. MELLÉKLET Megfelelési táblázat 89/398/EGK irányelv

Ezen irányelv

1. cikk (1) bekezdés


1. cikk (2) bekezdés, a) pont


1. cikk, (2) bekezdés, b) pont

1. cikk, (3) bekezdés

1. cikk,(2) bekezdés, b) pont, i), ii), iii) alpont

1. cikk, (3) bekezdés, a), b) és c) pont


2. cikk (1) bekezdése


2. cikk (2) bekezdése, elsı albekezdés


2. cikk (2) bekezdése, második és harmadik albekezdés

3. cikk

3. cikk



4. cikk (1a) bekezdés




4. cikk (4a) bekezdés

5. cikk

4. cikk (4b) bekezdés

6. cikk

5. cikk

7. cikk

6. cikk

8. cikk

7. cikk

9. cikk

8. cikk

10. cikk

9. cikk, bevezetı szavak

11. cikk, (1) bekezdés, bevezetı szavak

9. cikk, 1., 2., és 3. pont

11. cikk, (1) bekezdés, a), b) és c) pont

9.cikk, 4. pont, elsı és második mondat


9.cikk, 4. pont, harmadik mondat

11. cikk (3) bekezdés PE 413.723\ 205

HU

9.cikk, 5. pont


10. cikk

12. cikk

11. cikk

13. cikk

12. cikk

14. cikk

13. cikk, (1) és (2) bekezdés



________

________


14. és 15. cikk

________

________

16. és 17. cikk

16. cikk

18. cikk

I. melléklet

I. melléklet

II. Melléklet

________

________

II. és III. melléklet

206 /PE 413.723

HU

P6_TA-PROV(2008)0433 A gépjármővek és pótkocsijuk idıszakos mőszaki vizsgálata (átdolgozás) ***I Az Európai Parlament 2008. szeptember 23-i jogalkotási állásfoglalása a gépjármővek és pótkocsijuk idıszakos mőszaki vizsgálatáról szóló európai parlamenti és tanácsi irányelvre irányuló javaslatról (átdolgozás) (COM(2008)0100 – C6-0094/2008 – 2008/0044(COD))

(Együttdöntési eljárás: átdolgozás) Az Európai Parlament, –


–


–

tekintettel a Tanács képviselıje által 2008. szeptember 3-i levelében tett kötelezettségvállalására, mely szerint elfogadja a javaslatot annak módosított formájában, az EK-Szerzıdés 251. cikke (2) bekezdése második albekezdésének elsı francia bekezdésével összhangban,

–


–


–

tekintettel a Jogi Bizottság jelentésére és a Közlekedési és Idegenforgalmi Bizottság véleményére (A6-0299/2008),

A.


1.


2.


3.


1

HL C 77., 2002.3.28., 1. o. PE 413.723\ 207

HU

P6_TC1-COD(2008)0044 Az Európai Parlament álláspontja, amely elsı olvasatban 2008. szeptember 23-án került elfogadásra a gépjármővek és pótkocsijuk idıszakos mőszaki vizsgálatáról szóló 2008/.../EK európai parlamenti és tanácsi irányelv elfogadására tekintettel (átdolgozott változat) (EGT vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA, tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerzıdésre, és különösen annak 71. cikkére, tekintettel a Bizottság javaslatára║, tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére1, tekintettel a Régiók Bizottságának véleményére2, a Szerzıdés 251. cikkében megállapított eljárásnak megfelelıen3, mivel: (1)

A gépjármővek és pótkocsijuk idıszakos mőszaki vizsgálatáról szóló tagállami jogszabályok közelítésérıl szóló, 1996. december 20-i 96/96/EK tanácsi irányelvet4 több alkalommal jelentısen módosították5. Mivel további módosításokra van szükség, az áttekinthetıség érdekében azt át kell dolgozni.

(2)

A közös közlekedéspolitika keretében szükséges, hogy a Közösség területén a közúti közlekedés a lehetı legkedvezıbb körülmények között történhessen a biztonság és az egyes tagállamok fuvarozási vállalkozásaira kötelezı versenyfeltételek szempontjából is.

(3)

A növekvı közúti forgalom és az ebbıl származó növekvı veszély és terhelés minden tagállamot hasonló jellegő és súlyosságú biztonsági problémák elé állít.

(4)

A gépjármővek üzemi élettartamuk alatti vizsgálatainak viszonylag egyszerőnek, gyorsnak és költségkímélınek kell lenniük.

(5)

Ezért a z ebben az irányelvben felsorolt tételek vizsgálatára irányadó közösségi minimális elıírásokat és eljárásokat külön irányelvekben kell megállapítani.

(6)

A külön irányelvekben megállapított irányelveket és eljárásokat gyorsan a mőszaki haladáshoz kell igazítani; az ehhez szükséges intézkedések végrehajtásának megkönnyítésére egy eljárást kell bevezetni egy, az idıszakos mőszaki vizsgálatnak a mőszaki haladáshoz történı hozzáigazításával foglalkozó bizottság keretében a tagállamok és a Bizottság közötti szorosabb együttmőködésre.

1 2 3 4 5

2008. május 29-i vélemény (a Hivatalos Lapban még nem tették közzé). HL C […], […], […] o. Az Európai Parlament 2008. szeptember23-i álláspontja. HL L 46., 1997.2.17., 1. o. ║ Lásd a III. melléklet A. részét.

208 /PE 413.723

HU

(7)

A vizsgálóberendezések és eljárások sokfélesége miatt a Közösségben jelenleg bonyolult például a fékberendezéseknél a nyomásbeállításra és a felépülési idıre vonatkozó értékeket megállapítani.

(8)

Minden, a gépjármővek idıszakos mőszaki vizsgálatával foglalkozó érintettnek az a nézete, hogy a vizsgálati eljárások, és különösen az a kérdés, hogy a vizsgálatot üres, részben megrakott vagy teljesen megrakott jármőveken végzik, a fékberendezések megbízhatóságával kapcsolatos megítélésüket befolyásolja.

(9)

A egyes gépjármőtípusok fékerı-referenciaértékeinek megállapítása különbözı terheltségi állapotokban megkönnyítheti a megbízhatóság megítélését. Ez az irányelv alternatívaként a jármő-kategória minimális hatásértékei betartásának vizsgálatához lehetıvé tenné az ilyen eljárás szerinti vizsgálatot.

(10)

A fékberendezések tekintetében ez az irányelv fıleg azokra a jármővekre érvényes, amelyekre a típusjóváhagyást ║a gépjármővek és pótkocsijaik egyes kategóriáinak fékberendezéseire vonatkozó tagállami jogszabályok közelítésérıl szóló, 1971. július 26-i 71/320/EGK tanácsi irányelv1║ szerint adták ki, bizonyos jármőtípusok azonban nemzeti elıírások szerint lettek engedélyezve, amelyek annak az irányelvnek a feltételeitıl eltérhetnek.

(11)

A tagállamok a fékberendezés vizsgálatának hatókörét más, az ebben az irányelvben nem szereplı jármőtípusokra és vizsgálati tételekre is kiterjeszthetik.

(12)

A tagállamok a fékberendezés vizsgálatát szigorúbbá tehetik, vagy a vizsgálatok gyakoriságát növelhetik.

(13)

Ennek az irányelvnek a célja a rendszeres kipufogógáz-vizsgálatokkal a gépjármővek szennyezıanyag-kibocsátásának egész élettartamuk alatt alacsony szinten tartása, és annak biztosítása, hogy kivonják a forgalomból azokat a jármőveket, amelyek a legsúlyosabb mértékben szennyezik a környezetet mindaddig, amíg nem tartják ıket megfelelıen karban.

(14)

A rossz beállítás és a motor nem megfelelı karbantartása nemcsak a motorra káros, hanem a környezetre is, mert a szennyezés és az üzemanyag-fogyasztás növekedéséhez vezet. Fontos, hogy a környezetbarát közlekedést fejlesszék.

(15)

A sőrítéses gyújtású (dízel-) motoroknál a kipufogógáz átlátszatlanságának mérése elegendı mutató a jármő karbantartási állapotára a szennyezıanyag-kibocsátás vonatkozásában.

(16)

A külsı gyújtású (benzin-) motoroknál a szén-monoxid-kibocsátás mérése üresjáratban a kipufogásnál elegendı mutató a jármő karbantartási állapotára a szennyezıanyagkibocsátás vonatkozásában.

(17)

A kipufogógáz-kibocsátási vizsgálatnál a nem rendszeresen karbantartott jármővek nagy arányban a szennyezıanyag kibocsátásukra elıírt értékek túllépése miatt nem felelnek meg.

1

HL L 202., 1971.9.6., 37. o. ║ PE 413.723\ 209

HU

(18)

A lambda-szonda-vezérléső háromutas katalizátoros modern kipufogógáz-vezérlı rendszerekkel felszerelt benzinüzemő gépjármővek rendszeres kipufogógázkibocsátási vizsgálatának kritériumai szigorúbbak kell, hogy legyenek, mint a hagyományos jármőveknél elıírt kritériumok.

(19)

A gépjármővek kibocsátásai által okozott levegıszennyezés elleni intézkedésekrıl ║ szóló, 1998. október 13-i 98/69/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv1 a 2000. évtıl fedélzeti diagnosztikai (FD) rendszer alkalmazását írja elı a benzin üzemanyagú személygépkocsik és könnyő haszongépjármővek kipufogógáz összetételét szabályozó rendszerei mőködésének üzem közbeni ellenırzésére. Az FD-rendszerek alkalmazása az új dízel üzemanyagú gépkocsikra 2003-tól kötelezı.

(20)

A tagállamok adott esetben egyes muzeális jellegő gépjármőveket kivehetnek az irányelv hatálya alól. Ezekre a jármővekre saját vizsgálati elıírásokat állapíthatnak meg. Ez a lehetıség nem eredményezhet szigorúbb elıírásokat, mint amelyeknek a jármőnek eredetileg is meg kellett felelnie.

(21)

Vannak olyan egyszerő, általánosan alkalmazott diagnosztikai rendszerek, amelyeket a vizsgáló intézmények felhasználhatnak a felszerelt sebességkorlátozó berendezések túlnyomó többségének ellenırzésére. Az olyan jármővek esetében, amelyeknél ezek a rendelkezésre álló diagnosztikai eszközök nem alkalmazhatók, a hatóságok vagy a jármő eredeti gyártója által rendelkezésre bocsátott berendezéseket használhatják, vagy a jármőgyártó, illetve annak szerzıdött forgalmazói által kiállított megfelelı vizsgálati bizonyítvány elfogadását írhatják elı.

(22)

A sebességkorlátozó helyes mőködésének idıszakos ellenırzése könnyebbé válhat az olyan jármőveknél, amelyeket újszerő adatrögzítı berendezéssel (digitális tachográffal) láttak el a közúti közlekedésben alkalmazott menetíró készülékekrıl szóló 3821/85/EGK rendelet, továbbá a 3820/85/EGK és a 3821/85/EGK rendeletek végrehajtására vonatkozó 88/599/EGK irányelv módosításáról szóló, 1998. szeptember 24-i 2135/98/EK tanácsi rendelet2 alapján. A 2003. évtıl kezdıdıen az új jármőveket ilyen berendezéssel kell felszerelni.

(23)

A taxikra és betegszállító kocsikra hasonló mőszaki követelmények érvényesek, mint a személygépkocsikra. A megvizsgálandó tételek hasonlóak, de a vizsgálatok gyakorisága eltérı.

(24)

A tagállamoknak a fennhatóságuk alá tartozó területeken biztosítaniuk kell a jármővek idıszakos mőszaki vizsgálatának jó minıségét és eljárását.

(25)

A Bizottságnak ellenıriznie kell ennek az irányelvnek a gyakorlati alkalmazását.

(26)

Mivel a tervezett intézkedés célját, nevezetesen a tisztességes versenyen alapuló biztonságos villamosenergia-ellátást és a teljes mértékben mőködıképes belsı villamosenergia-piac létrehozását a tagállamok nem tudják megvalósítani, és ezért az intézkedés terjedelme meghatározása miatt az közösségi szinten jobban megvalósítható, a Közösség intézkedéseket hozhat a Szerzıdés 5. cikkében

1 2

HL L 350., 1998.12.28., 1. o. A 715/2007/EK európai parlamenti és tanácsi rendelettel (HL L 171., 2007.6.29., 1. o.) 2013. január 2-án hatályon kívül helyezendı irányelv. HL L 274., 1998.10.9., 1. o. ║

210 /PE 413.723

HU

meghatározottak szerinti szubszidiaritás elvének megfelelıen. Az e cikkben meghatározott arányosság elvének megfelelıen ez az irányelv nem lépi túl az e célkitőzések eléréséhez szükséges mértéket. (27)


(28)

A Bizottságot fel kell hatalmazni ║arra, hogy a vizsgálatra vonatkozóan bizonyos minimális elıírásokat és eljárásokat határozzon meg, valamint hogy azokat a mőszaki haladáshoz hozzáigazítsa. Mivel ezek az intézkedések általános hatályúak és az ezen irányelv nem alapvetı fontosságú elemeinek kiegészítéssel történı módosítására irányulnak, azokat az 1999/468/EK határozat 5a. cikkében meghatározott ellenırzéssel történı szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.

(29)

Ez az irányelv nem érinti a III. melléklet B. részében meghatározott irányelveknek a nemzeti jogba történı átültetésére vonatkozó határidıkkel kapcsolatos tagállami kötelezettségeket,

ELFOGADTA EZT AZ IRÁNYELVET: I. FEJEZET Általános rendelkezések 1. cikk (1)

Minden tagállamban az ott nyilvántartásba vett gépjármőveket, azok pótkocsijait és félpótkocsijait ennek az irányelvnek megfelelıen rendszeres idıszakos mőszaki vizsgálatnak kell alávetni.

(2)

A megvizsgálandó jármő-kategóriákat, a vizsgálatok gyakoriságát és a megvizsgálandó tételeket az I. és II. mellékletek tartalmazzák. 2. cikk

Az irányelv szerinti idıszakos mőszaki vizsgálatot a tagállamnak vagy államilag megbízott köztestületnek vagy olyan szervezeteknek vagy létesítményeknek kell végezniük, amelyeket az állam erre kijelöl, és közvetlenül felügyel, beleértve az erre engedélyezett magánszervezeteket is. Ha az idıszakos mőszaki vizsgálattal megbízott létesítmények egyidejőleg gépjármőjavító üzemként is tevékenykednek, akkor a tagállamoknak mindent meg kell tenniük annak érdekében, hogy az objektivitás és a vizsgálatok magas színvonala megmaradjon. 3. cikk (1)

1

A tagállamok megteszik a szükséges intézkedéseket, hogy bizonyítható legyen, hogy a jármővet olyan mőszaki vizsgálatnak vetették alá, amely legalább az ebben az irányelvben rögzített követelményeknek megfelel. HL L 184., 1999.7.17., 23. o. ║ PE 413.723\ 211

HU

Ezeket az intézkedéseket a többi tagállammal és a Bizottsággal is közlik. (2)

Minden tagállam elismeri a másik tagállamban kiadott igazolást arról, hogy az ott forgalomba helyezett gépjármővet pótkocsijával vagy félpótkocsijával olyan mőszaki vizsgálatnak vetették alá, amely legalább az ebben az irányelvben rögzített követelményeknek megfelel ugyanolyan módon, mintha ezt az igazolást maga az elismerı tagállam adta volna ki.

(3)

A tagállamok megfelelı eljárásokat alkalmaznak annak biztosítására, amennyiben ez lehetséges, hogy a saját felségterületükön nyilvántartásba vett jármővek fékhatása megfeleljen az ebben az irányelvben rögzített követelményeknek. II. FEJEZET Kivételek 4. cikk

(1)

A tagállamok a fegyveres erık, a rendfenntartó erık és a tőzoltóság jármőveit kivehetik ennek az irányelvnek a hatálya alól.

(2)

A tagállamok a Bizottsággal folytatott konzultációt követıen bizonyos jármőveket, amelyeket rendkívüli körülmények esetén üzemeltetnek vagy használnak, amelyeket soha vagy csak alig használnak közutakon, beleértve az 1960. január 1-je elıtt gyártott muzeális jellegő gépjármőveket is, illetve azokat, amelyeket átmenetileg a forgalomból kivontak, kivehetnek az irányelv hatálya alól, vagy különleges rendelkezések hatálya alá vonhatnak.

(3)

A tagállamok a Bizottsággal folytatott konzultációt követıen a muzeális jellegő gépjármővekre saját vizsgálati elıírásokat állapíthatnak meg. 5. cikk

Az I. és II. mellékletben foglalt elıírások ellenére a tagállamok a)

a elsı kötelezı idıszakos mőszaki vizsgálat idıpontját elıbbre hozhatják, és adott esetben vizsgálatot írhatnak elı a jármő nyilvántartásba vétele elıtt,

b)

két egymást követı kötelezı idıszakos mőszaki vizsgálat közötti idıközt lerövidíthetik,

c)

a fakultatív felszerelés vizsgálatát kötelezıen elıírhatják;

d)

a megvizsgálandó tételek számát megnövelhetik;

e)

kiterjeszthetik a rendszeres idıszakos mőszaki vizsgálatot más jármő-kategóriákra;

f)

különleges kiegészítı vizsgálatokat írhatnak elı;

g)

a saját felségterületükön forgalomba helyezett jármővekre a fékek minimális hatékonysága tekintetében a II. mellékletben meghatározott értéknél szigorúbb

212 /PE 413.723

HU

határértékeket állapíthatnak meg, és a vizsgálatokat nagyobb terhelésekkel végezhetik, amennyiben ezek az elıírások nem szigorúbbak a jármő eredeti típusjóváhagyásakor meghatározottaknál. III. FEJEZET Záró rendelkezések 6. cikk (1)

A ▌Bizottság elfogadja a szükséges egyedi irányelveket, hogy meghatározza a II. mellékletben felsorolt tételek vizsgálatára vonatkozó minimális elıírásokat és eljárásokat, valamint bármely szükséges módosítást, hogy ezeket az elıírásokat és eljárásokat a mőszaki haladáshoz hozzáigazítsa.

(2)

▌ Az ezen rendelet nem alapvetı fontosságú elemeinek kiegészítéssel történı módosítására irányuló ezen intézkedéseket a 7. cikk (2) bekezdésében említett ellenırzéssel történı szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni. 7. cikk

(1)

A Bizottságot a gépjármővek és pótkocsijaik idıszakos mőszaki vizsgálatáról szóló irányelveknek a mőszaki fejlıdéshez történı hozzáigazításával foglalkozó bizottság (a továbbiakban: a bizottság) segíti.

(2)

Az e bekezdésre történı hivatkozáskor az 1999/468/EK határozat 5a. cikke (1)-–(4) bekezdését és 7. cikkét kell alkalmazni, a 8. cikke rendelkezéseire is figyelemmel. 8. cikk

A Bizottság legkésıbb három évvel a sebességkorlátozó eszközök rendszeres vizsgálatának bevezetése után megvizsgálja az összegyőjtött tapasztalatok alapján, hogy a vizsgálatok ki tudják-e mutatni a zavarokat vagy az illetéktelen beavatkozásokat a sebességkorlátozó eszközöknél, illetve a szabályozás módosítása szükséges-e. 9. cikk A tagállamok közlik a Bizottsággal nemzeti joguknak azokat a fıbb rendelkezéseit, amelyeket az ezen irányelv által szabályozott területen fogadtak el. 10. cikk A III. melléklet A. részében meghatározott aktusokkal módosított 96/96/EK irányelv hatályát veszti, a III. melléklet B. részében meghatározott aktusoknak a nemzeti jogba történı átültetésére vonatkozó határidıkkel kapcsolatos tagállami kötelezettségek sérelme nélkül.

PE 413.723\ 213

HU

A hatályon kívül helyezett irányelvre történı utalásokat úgy kell tekinteni, mintha erre az irányelvre vonatkoznának és a IV. mellékletben foglalt megfelelési táblázattal összhangban kell alkalmazni. 11. cikk Ez az irányelv az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követı huszadik napon lép hatályba. 12. cikk Ennek az irányelvnek a tagállamok a címzettjei. Kelt ║,


214 /PE 413.723

HU


I. MELLÉKLET A MŐSZAKI VIZSGÁLAT ALÁ ESİ JÁRMŐ-KATEGÓRIÁK ÉS A VIZSGÁLATOK GYAKORISÁGA Jármő-kategóriák

A vizsgálatok gyakorisága

1.

A gépjármővezetıi ülésen kívül több mint nyolc üléssel rendelkezı, személyszállításra szolgáló gépjármővek

Egy évvel az elsı használatbavétel után, azután évente

2.

Több mint 3 500 kg megengedett össztömegő, áruszállításra szolgáló gépjármővek


3.

Több mint 3 500 kg megengedett össztömegő pótkocsik és nyerges pótkocsik


4.

Taxik, betegszállító jármővek


5.

Legfeljebb 3 500 kg megengedett össztömegő és legalább négykerekő gépjármővek, amelyek rendesen a közúti áruszállításra szolgálnak, a mezıgazdasági vontatók és munkagépek kivételével

Négy évvel az elsı használatbavétel után, azután minden második évben

6.

A gépjármővezetıi ülésen kívül nem több mint nyolc üléssel rendelkezı, legalább négykerekő, személyszállításra szolgáló gépjármővek

Négy évvel az elsı használatbavétel után, azután minden második évben

PE 413.723\ 215

HU

II. MELLÉKLET KÖTELEZİ VIZSGÁLATI TÉTELEK A vizsgálatok legalább az alábbiakban felsorolt tételekre kiterjednek, amennyiben ezek arra a felszerelésre vonatkoznak, amely az érintett tagállamban a vizsgálandó jármőre kötelezı. Az ebben a mellékletben felsorolt vizsgálatok szemrevételezéssel, a jármőrészek kiszerelése nélkül történnek. Amennyiben a jármő az alábbiakban felsorolt vizsgálati tételek szempontjából hibás, a tagállamok illetékes hatóságai egy olyan eljárást határoznak meg, amelynek során a jármő közúti használatának feltételeit egy új mőszaki vizsgálat sikeres letételéig megállapítják. AZ 1., 2., 3., 4., 5. ÉS 6. JÁRMŐ-KATEGÓRIÁK JÁRMŐVEI 1.

Fékrendszer

A jármő fékberendezésének idıszakos mőszaki vizsgálata a következı tételeket tartalmazza. Az ellenırzéskor megállapított értékeknek, amennyiben ez megvalósítható, a ║71/320/EGK irányelv║ mőszaki követelményeivel kell egyenértékőnek lenniük. Vizsgálati tételek 1.1.

Mechanikai állapot és mőködés

1.1.1.

Fékpedálforgópont

1.1.2.

1.1.3.

1.1.4.

A pedál állapota és a fékmőködtetı berendezés útja

Vákuumszivattyú vagy kompresszor és tartályok

Alacsony nyomásra

216 /PE 413.723

HU

Hibák okai

–

túl szoros

–

csapágy kiverıdött

–

kopás/holtjáték túl nagy

–

túl nagy út vagy elégtelen tartalék úthossz

–

a fékmőködtetı szabad oldása korlátozott

–

hiányzik a csúszásgátló a fékpedálról, laza vagy simára kopott

–

a fék hatásos mőködéséhez szükséges felépülési idı túl nagy

–

a figyelmeztetı berendezés mőködésbe lépése után (vagy manométer-kijelzés a veszélyzónában) nincs legalább két fékezéshez elegendı légnyomás vagy vákuum

–

érezhetı nyomásesés tapasztalható levegıelszökés miatt vagy hallható levegıszivárgás

–

alacsony nyomásra figyelmeztetı kijelzés, illetve

figyelmeztetı kijelzés vagy manométer 1.1.5.

1.1.6.

1.1.7.

1.1.8.

1.1.9.

Kézi mőködtetéső fékszelep

Rögzítıfék, rögzítıfékkar, rögzítıfékreteszelıkilincs-mő

manométer rosszul mőködik vagy hibás –

mőködtetıberendezés eltört vagy hibás, túlzottan kopott

–

a vezérlıszelep hibásan mőködik

–

a mőködtetıkar bizonytalanul van a szeleporsóra rögzítve, vagy a szeleptest bizonytalanul rögzített

–

a csatlakozások lazák vagy szivárgás van a rendszerben

–

a mőködés nem kielégítı

–

rögzítıfék-reteszelés nem tart megfelelıen

–

túlzott kopás a kar csapágyazásnál vagy a reteszelıkilincs-mőnél

–

túlzott karúthossz a rossz beállítás miatt

Fékszelepek (lábszelep, – tehermentesítı, – vezérlıszelepek stb.)

Csatlakozófejek a pótkocsifékekhez

Energiatároló tartály, sőrítettlevegı-tartály

1.1.10. Fékrásegítı egység, fıfékhenger (hidraulikus fékberendezés)

sérült, túlzott levegıszivárgás túlzott olajszivárgás a kompresszorból

–

bizonytalan rögzítés/szakszerőtlen szerelés

–

hidraulikusfékfolyadék-folyás

–

sérült lezárócsapok vagy önlezáró csatlakoztatószelep

–


–

túlzott szivárgás

–

sérült, korrodált, tömítetlen

–

a vízmentesítı berendezés nem mőködik

–


–

fékrásegítı sérült vagy hatástalan

–

fıfékhenger sérült vagy tömítetlen

–

fıfékhenger nem biztonságos

–

fékfolyadék nem elegendı

PE 413.723\ 217

HU

–

a fıfékhenger tartályának fedele hiányzik

–

fékfolyadék-figyelmeztetı lámpa világít vagy hibás

–

a fékfolyadékszint-figyelmeztetı készülék helytelen mőködése

–

hiba vagy törés veszélye

–

szivárgás vezetékekbıl vagy csatlakozófejekbıl

–

sérült vagy túlzottan korrodált

–

helytelen elhelyezés

–

hiba vagy törés veszélye

–

sérülés, kidörzsölıdés, a féktömlı túl rövid, megcsavarodott

–

szivárgás tömlıkbıl vagy csatlakozásokból

–

a tömlı kidudorodása nyomás alatt

–

porozitás

1.1.13. Dob- és tárcsafékbetétek

–

túlzott kopás

–

elszennyezıdtek (olaj, zsír stb.)

1.1.14. Fékdobok, féktárcsák

–

túlzott kopás, túlzott barázdálódás, repedések, nem megfelelıen rögzített vagy eltörött

–

fékdobok vagy féktárcsák elpiszkolódtak (olaj, zsír stb.)

–

féktartó lapok nem megfelelıen rögzítettek

–

bowdenhuzal sérült, összecsomózódott

–

túlzott kopás vagy túlzott korrózió

–

kötél vagy vonórúd-csatlakozás nem megfelelıen rögzített

–

bowdenvezetés sérült

–

a fékberendezés szabad mozgása korlátozott

–

rendellenes kar-, vonórúd- vagy rudazatúthosszak a hibás beállítás vagy túlzott kopás miatt

1.1.11. Merev fékcsövek

1.1.12. Féktömlık

1.1.15. Fékbowdenhuzalok, fékvonórudak, fékkarok, fékrudazatok

218 /PE 413.723

HU

1.1.16. Fékmőködtetı készülék – (beleértve a rugóerı – tárolós féket vagy hidraulikus kerékfékhengereket is) –

1.1.17. Fékerı-szabályozó szelep

1.1.18. Az automatikus szelep utánállító jelzése

1.1.19. Tartósfék (amennyiben fel van szerelve vagy kötelezı) 1.2.

Üzemi fék, hatás és hatásosság

1.2.1.

Hatás (fokozatosan növelve a maximális fékerıig)

1.2.2.

Hatásosság

megrepedt vagy sérült szivárgás bizonytalan rögzítés/szakszerőtlen felszerelés

–

túlzott korrózió

–

a mőködtetıdugattyú vagy membrán túlzott úthossza

–

porvédı hiányzik vagy erısen sérült

–

a rudazat sérült

–

rossz beállítás

–

megszorult, nem mőködik

–

hiányzik

–

megszorult vagy rendellenes úthossz, túlzott kopás vagy hibás beállítás

–

megsérült

–

bizonytalan csatlakozások vagy rögzítés

–

hibás

–

elégtelen fékerı egy vagy több keréken

–

a fékerı az egyik keréken kisebb, mint az ugyanazon a tengelyen lévı másik keréken mért legnagyobb érték 70 %-a. A közúton történı fékvizsgálat esetén: a jármő túlzott eltérése az egyenes iránytól

–

a fékerı nem növelhetı fokozatosan (rángatás)

–

rendellenes idıkésedelem bármely keréknél fékezéskor

–

túlzott fékerı-ingadozás az eltorzult féktárcsák vagy ovális fékdobok miatt

–

a megengedett maximális tömegre vonatkoztatott vagy nyerges pótkocsi esetén a megengedett tengelyterhelések összegére vonatkoztatott PE 413.723\ 219

HU

lefékezési arány, ha a következı értékeknél kisebb:

1.3.

Biztonsági fék, hatás és hatásosság (ha külön berendezés)

1.3.1.

Hatás

1

2

3

4

5

minimális fékhatásosság

–

1. kategória: 50 %1

–


–


–

4. kategória: 50 %

–


–

6. kategória: 50 %

–

vagy

–

a fékerı a jármő gyártója által a jármőtengelyre5 megadott referenciaérték alatt van

–

fékek az egyik oldalon nem mőködnek

–

a fékerı az egyik keréken az ugyanazon a tengelyen lévı másik keréken mért legmagasabb érték 70 %-ánál kevesebb

–

a fékerı nem változik fokozatosan (rángatás)

–

az automatikus fékrendser a pótkocsin nem mőködik

48 % az 1. kategória olyan jármőveire, amelyek nincsenek blokkolásgátlóval felszerelve, vagy amelyekre a típusjóváhagyást 1991. október 1. elıtt adták ki (az elsı üzembe helyezés tilalma EK alkatrész-típusjóváhagyás nélkül) ║ 71/320/EGK irányelv, amelyet a Bizottság 88/194/EGK irányelve módosított (HL L 92., 1988.4.9., 47. o.)║. 45 % azokra a jármővekre, amelyeket 1988 után vagy a ║71/320/EGK irányelvnek, amelyet a Bizottság 85/647/EGK irányelve módosított (HL L 380., 1985.12.31., 1. o.)║, alkalmazása dátumától az egyes tagállamok jogalkotásában, amennyiben ez késıbb történt, engedélyeztek. 43 % a nyerges pótkocsikra és merev vonórudas teherfélpótkocsikra, amelyeket 1988 után vagy a ║71/320/EGK irányelvnek, amelyet a Bizottság 85/647/EGK irányelve módosított,║ alkalmazása dátumától az egyes tagállamok jogalkotásában, amennyiben ez késıbb történt, engedélyeztek. 50 % az 5. kategória jármőveire, amelyeket 1988 után vagy a ║71/320/EGK irányelvnek, amelyet a Bizottság 85/647/EGK irányelve módosított,║ alkalmazása dátumától az egyes tagállamok jogalkotásában, amennyiben ez késıbb történt, engedélyeztek. A referenciaérték a jármőtengelyre az a fékezıerı - Newtonban kifejezve -, amely szükséges ahhoz, hogy ezt az elıírt legkisebb fékezıerıt a bemutatott jármő adott tömegénél elérjék.

220 /PE 413.723

HU

–

1.3.2.

Hatásosság

–

minden jármő-kategóriára a fékezettségi arány az 1.2.2. pont szerinti üzemi fékhatás 50 %-ánál1 kisebb, a megengedett maximális tömegre vagy nyerges pótkocsik esetén a megengedett tengelynyomások összegére vonatkoztatva

1.4.

Rögzítıfék, hatás és hatásosság

1.4.1.

Hatás

–

a fék egyik oldalon nem mőködik

1.4.2.

Hatásosság

–

minden jármő-kategóriára a fékezettségi arány kisebb mint 16 % a megengedett maximális tömegre, vagy gépjármőveknél kisebb mint 12 % a jármő kombinációs maximális megengedett tömegére, mindenkor a nagyobbik érték érvényes

1.5.

Tartósfék- vagy kipufogófék-hatás

–

fékhatás nem változik folyamatosan

–

hibás

Blokkolásgátló

–

a blokkolásgátló-figyelmeztetı készülék hibásan mőködik

–

hibás

1.6.

1

A 2. és 5. kategória jármőveinél (a biztonsági fék hatása nem szerepel a ║71/320/EGK irányelvben, amelyet a Bizottság 85/647/EGK irányelve módosított║) a biztonsági fék minimális hatása 2,2 m/s2. PE 413.723\ 221

HU

AZ 1., 2. ÉS 3. JÁRMŐ-KATEGÓRIA JÁRMŐVEI 2.

Kormányberendezés és kormánykerék

2.

Kormányberendezés

2.1.

Mechanikus állapot

2.1.

Mechanikus állapot

2.2.

Kormánykerék

2.2.

Kormányholtjáték

2.3.

Kormányholtjáték

2.3.

Kormányrendszer összeköttetései

2.4.

Kerékcsapágyak

3.

Kilátási viszonyok

3.

Kilátási viszonyok

3.1.

Látómezı

3.1.

Látómezı

3.2.

Üveg állapota

3.2.

Üveg állapota

3.3.

Visszapillantó tükrök

3.3.

Visszapillantó tükrök

3.4.

Szélvédıtörlık

3.4.

Szélvédıtörlık

3.5.

Szélvédımosók

3.5.

Szélvédımosók

4.

Világítás, fényvisszaverık és elektromos berendezések

4.

Világítóberendezések

4.1.

Távolsági és tompított fényszórók

4.1.

Távolsági és tompított fényszórók

4.1.1.

Állapot és mőködés

4.1.1.


4.1.2.

Beállítás

4.1.2.

Beállítás

4.1.3.

Kapcsolók

4.1.3.

Kapcsolók

4.1.4.

Észlelhetıség

4.2.

Oldalsó helyzetjelzı lámpák és hátsó 4.2. méretjelzı lámpák

Lencsék állapota és mőködése, szín és észlelhetıség az alábbiaknál

4.2.1.


4.2.1.

Oldalsó helyzetjelzı lámpák és hátsó lámpák

4.2.2.

Szín és észlelhetıség

4.2.2.

Féklámpák

4.2.3.

Irányjelzı lámpák

222 /PE 413.723

HU

A 4., 5. ÉS 6. JÁRMŐ-KATEGÓRIA JÁRMŐVEI

4.3.

Féklámpák

4.3.1.


4.3.2.


4.4.

Irányjelzı lámpák

4.4.1.


4.4.2.


4.4.3.

Kapcsolók

4.4.4.

Villogási gyakoriság

4.5.

Elsı és hátsó ködlámpa

4.5.1.

Elhelyezés

4.5.2.


4.5.3.


4.6.

Hátrameneti lámpa

4.6.1.


4.6.2.


4.7.

Hátsó rendszámtáblát megvilágító lámpa

4.8.

Fényvisszaverık –

4.2.4.

Hátrameneti lámpák

4.2.5.

Ködlámpák

4.2.6.

Hátsó rendszámtábla világítása

4.2.7.

Hátsó fényvisszaverık

4.2.8.

Elakadást jelzı lámpák

állapot és szín

4.9.

Visszajelzı lámpák

4.10.

Elektromos összeköttetések a PE 413.723\ 223

HU

vontató jármő és a pótkocsi vagy nyerges pótkocsi között 4.11.

Elektromos vezetékek

5.

Tengelyek, kerekek, gumiabroncsok és felfüggesztés

5.

Tengelyek, kerekek, gumiabroncsok és felfüggesztés

5.1.

Tengelyek

5.1.

Tengelyek

5.2.

Kerekek és gumiabroncsok

5.2.

Kerekek és gumiabroncsok

5.3.

Felfüggesztés

5.3.

Felfüggesztés

6.

Alváz és az alvázra erısített részek

6.

Alváz és az alvázra erısített részek

6.1.

Alváz vagy alvázkeret és az arra erısített részek

6.1.

Alváz vagy alvázkeret és az arra erısített részek

6.1.1.

Általános állapot

6.1.1.


6.1.2.

Kipufogócsövek és hangtompító

6.1.2.

Kipufogócsövek és hangtompító

6.1.3.

Tüzelıanyag-tartály vagy vezetékek

6.1.3.

Tüzelıanyag-tartály vagy vezetékek

6.1.4.

Az aláfutásgátló méretei és állapota a nehéz-tehergépjármőveknél

6.1.4.

Pótkeréktartó

6.1.5.

Pótkeréktartó

6.1.5.

Az összekapcsoló szerkezet biztonsága (ha be van építve)

6.1.6.

Összekapcsoló szerkezet a vontató jármővön, pótkocsin és nyerges pótkocsin

6.2.

Vezetıfülke és karosszéria

6.2.

Karosszéria

6.2.1.


6.2.1.

Szerkezeti állapot

6.2.2.

Rögzítés

6.2.2.

Ajtók és zárak

6.2.3.

Ajtók és zárak

6.2.4.

Padlózat

6.2.5.

Vezetıülés

6.2.6.

Lépcsık

7.

Egyéb felszerelések

7.

Egyéb felszerelések

224 /PE 413.723

HU

7.1.

Biztonsági övek

7.1.

A vezetıülés rögzítése

7.2.

Tőzoltó készülék

7.2.

Akkumulátor rögzítése

7.3.

Zárak és lopásgátló készülék

7.3.

Hangjelzı készülék

7.4.

Elakadást jelzı háromszög

7.4.

Elakadást jelzı háromszög

7.5.

Elsısegélynyújtó készlet

7.5.

Biztonsági övek

7.5.1.

Beépítések biztonsága 7.5.2.

A biztonsági övek állapota

7.5.3.

Mőködés

7.6.

Kerékék

7.7.

Hangjelzı berendezés

7.8.

Sebességmérı

7.9.

Menetíró készülék (megléte és a plomba sértetlensége)

7.10.

–

az adattábla érvényességének ellenırzése a 3821/85/EGK tanácsi rendelet ║ szerint, ha kötelezı

–

kétség esetén megvizsgálandó, hogy a névleges méret vagy a gumiméret az adattáblán feltüntetett adatoknak megfelel-e

–

amennyiben lehetséges, meg kell vizsgálni, hogy a menetíró készülék plombálása és adott esetben a csatlakozásoknak a csalási szándékú beavatkozás elleni védelmét biztosító eszközök sértetlenek-e

Sebességkorlátozó –

ha lehetséges, meg kell vizsgálni, hogy a sebességkorlátozó a 92/6/EGK irányelv szerint van-e beszerelve, ha kötelezı PE 413.723\ 225

HU

–

a sebességkorlátozó adattáblája érvényességének ellenırzése

–

amennyiben kivitelezhetı, annak megvizsgálása, hogy a sebességkorlátozó és adott esetben a csatlakozások plombái sértetlenek indokolatlan beavatkozással szemben

–

1 amennyiben kivitelezhetı, ellenırizni kell, hogy a sebességkorlátozó készülék megakadályozza-e azt, hogy a 92/6/EGK irányelv 2. és 3. cikkében említett jármővek túllépjék az elıírt értékeket

8.

Környezetterhelés

8.

Környezetterhelés

8.1.

Zajkeltés

8.1.

Zajkeltés

226 /PE 413.723

HU

AZ 1., 2., 3., 4., 5. ÉS 6. JÁRMŐ-KATEGÓRIÁK JÁRMŐVEI 8.2.

Kipufogógáz-kibocsátás

8.2.1

Külsı gyújtású benzinmotorral felszerelt gépjármővek a)

Amennyiben a kipufogógáz-kibocsátást nem egy olyan korszerő kibocsátáscsökkentı rendszer szabályozza, mint például egy lambdaszondás háromfázisú katalizátor: 1.

A kipufogórendszer szemrevételezéses ellenırzése a rendszer teljességének, szabályszerő állapotának és tömítettségének vizsgálata érdekében.

2.

A gyártó által felszerelt kibocsátáscsökkentı berendezések szemrevételezéses ellenırzése a rendszer teljességének, szabályszerő állapotának és tömítettségének vizsgálata érdekében. A motor megfelelı idıtartamú (a gyártó ajánlásának figyelembevételével történı) melegítését követıen (terhelés nélküli) üresjáraton megmérik a kipufogógázok szénmonoxid-tartalmát (CO-tartalmát). A kipufogógázok legnagyobb megengedett CO-tartalma azonos a motor gyártója által meghatározott értékkel. Amennyiben ez az adat nem áll rendelkezésre, illetve a tagállam illetékes hatóságai nem ezt alkalmazzák referenciaértékként, akkor a CO-tartalom nem haladhatja meg a következı értékeket:

b)

1

i.

azon jármővek esetében, amelyeket elıször azon idıpont és 1986. október 1-je között jegyezték be vagy helyezték üzembe, amikortól a tagállamok elıírták, hogy a jármővek teljesítsék a ║70/220/EGK irányelv║1 követelményeit: CO - 4,5 térfogatszázalék.

ii.

Az elıször 1986. október 1-je után bejegyzett vagy üzembe helyezett jármővek esetében: - 3,5 térfogatszázalék.

Amennyiben a kipufogógáz-kibocsátást egy korszerő kibocsátáscsökkentı rendszer, mint például egy lambdaszondás vezérléső háromfázisú katalizátor szabályozza: 1.

A kipufogórendszer szemrevételezéses ellenırzése a rendszer teljességének, szabályszerő állapotának és tömítettségének vizsgálata érdekében.

2.

A gyártó által felszerelt kibocsátáscsökkentı berendezések szemrevételezéses ellenırzése a rendszer teljességének, szabályszerő állapotának és tömítettségének vizsgálata érdekében.

HL L 76., 1970.4.6., 1. o. PE 413.723\ 227

HU

3.

A jármő kibocsátáscsökkentı rendszere hatékonyságának meghatározása a kipufogógázok lambda értékének és CO-tartalmának mérésével a 4. pont, vagy a gyártó által javasolt, és a típusjóváhagyáskor engedélyezett eljárás szerint. A motor elıkezelése minden egyes vizsgálat esetében a jármő gyártójának ajánlásaival összhangban történik.

4.

Kipufogócsövön mért kibocsátás - határértékek A kipufogógázok legnagyobb megengedett CO-tartalma azonos a motor gyártója által meghatározott értékkel. Amennyiben ez az adat nem áll rendelkezésre, a CO-tartalom nem haladhatja meg a következı értékeket: i.

Mérés üresjáraton: A kipufogógázok legnagyobb megengedett CO-tartalma nem haladhatja meg a 0,5 térfogatszázalékot, azon jármővek esetében pedig, amelyek típusjóváhagyása a 98/69/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvvel1 vagy a késıbbi módosításokkal módosított 70/220/EGK irányelv I. mellékletének 5.3.1.4. pontjában levı táblázat A vagy B sorában megadott határértékek szerint történt, a legmagasabb CO-tartalom nem haladhatja meg a 0,3 térfogatszázalékot. Amennyiben a 98/69/EK irányelvvel módosított 70/220/EGK irányelv szerinti azonosítás nem lehetséges, akkor a fenti rendelkezéseket a 2002. július 1-je után bejegyzett vagy elıször üzembe helyezett jármővekre kell alkalmazni.

ii.

Mérés (terhelés nélküli) üresjáraton, magas fordulatszám mellett, ahol a motor fordulatszáma legalább 2000 min-1: CO-tartalom: legfeljebb 3 térfogatszázalék, azon jármővek esetében pedig, amelyek típusjóváhagyása a 98/69/EK irányelvvel vagy a késıbbi módosításokkal módosított 70/220/EGK irányelv I. mellékletének 5.3.1.4. pontjában levı táblázat A vagy B sorában megadott határértékek szerint történt, a legmagasabb CO-tartalom nem haladhatja meg a 0,2 térfogatszázalékot. Amennyiben a 98/69/EK irányelvvel módosított 70/220/EGK irányelv szerinti azonosítás nem lehetséges, akkor a fenti rendelkezéseket a 2002. július 1-je után bejegyzett vagy elıször üzembe helyezett jármővekre kell alkalmazni. Lambda: 1 ± 0,03 vagy a gyártó elıírásainak megfelelıen.

iii)

1

HL L 350., 1998.12.28., 1. o.

228 /PE 413.723

HU

A (98/69/EK irányelvvel és a késıbbi módosításokkal módosított) 70/220/EGK irányelvnek megfelelıen fedélzeti diagnosztikai rendszerekkel (OBD) felszerelt gépjármővek tekintetében a tagállamok az i. pontban meghatározott vizsgálat helyett az OBD-készülék megfelelı értékeinek leolvasásával, és

ezzel egy idıben az OBD-készülék szabályszerő mőködésének ellenırzésével is megállapíthatják a kipufogórendszer helyes mőködését. 8.2.2.

Kompressziós gyújtású (dízel)motorral felszerelt gépjármővek a)

A kipufogógáz átlátszatlanságának mérése (terhelés nélkül, az alapjárattól a leszabályozott fordulatszámig tartó) szabadgyorsítás mellett, miközben a sebességváltó üres állásban van, a tengelykapcsoló pedig ki van nyomva.

b)

A jármő elıkezelése:

c)

1.

A jármővek elıkezelés nélkül is vizsgálhatók, bár biztonsági okokból ellenırizni kell, hogy a motor meleg-e, és megfelelı mőszaki állapotban van-e.

2.

A (d) 5. pontban meghatározottak kivételével megfelelı azoknak a jármőveknek az elıkezelése, amelyeket nem a következı követelmények szerint vizsgáltak: i.

A motor eléri a teljes üzemi hımérsékletet, például az olajszintmérı pálca csövébe helyezett szondával mérve az olaj hımérséklete legalább 80 °C, vagy normál üzemi hımérséklető (amennyiben ez az alacsonyabb érték), illetve az infravörös sugárzás szintjével mérve a motorblokk hımérséklete legalább ezzel egyenértékő. Amennyiben a jármő konfigurációja miatt a mérés nem kivitelezhetı, akkor a motor normál üzemi hımérséklete más eszközökkel, például a motorhőtı ventilátor mőködtetésével is megállapítható.

ii.

A kipufogórendszert legalább három szabadgyorsítási ciklussal, illetve egy ezzel egyenértékő módszerrel kitisztítják.

Vizsgálati eljárás: 1.

A gyártó által felszerelt kibocsátáscsökkentı berendezések szemrevételezéses ellenırzése a rendszer teljességének, szabályszerő állapotának és tömítettségének vizsgálata érdekében.

2.

A motornak és adott esetben a beszerelt turbófeltöltıknek az egyes szabadgyorsítási ciklusok megkezdése elıtt üresjáratban kell lenniük. A nagy teljesítményő dízel motorok esetében a gázpedál kiengedését követıen legalább 10 másodpercet kell várni.

3.

Az egyes szabadgyorsítási ciklusok elindításakor a gázpedált folyamatosan és gyorsan (egy másodperc alatt), de nem túl hevesen teljesen be kell nyomni úgy, hogy a befecskendezı szivattyú a lehetı legnagyobb üzemanyag-ellátást biztosítsa.

4.

Az egyes szabadgyorsítási ciklusok alatt a gázpedál kiengedése elıtt a motornak el kell érnie a leszabályozási fordulatszámot, az automata sebességváltóval ellátott jármővek esetében pedig a gyártó által PE 413.723\ 229

HU

meghatározott fordulatszámot, illetve ha ez az adat nem áll rendelkezésre, leszabályozási fordulatszám kétharmadát. Ez például a motor fordulatszámának folyamatos megfigyelésével ellenırizhetı, illetve úgy, hogy a kezdeti gázadás és a pedál kiengedése között elegendı idıt kell hagyni, ami az I. melléklet 1. és 2. kategóriáiba tartozó jármővek esetében legalább két másodperc. d)

Határértékek: 1.

A koncentráció nem haladhatja meg a 72/306/EGK tanácsi irányelv1 alapján a rendszámtáblán feljegyzett értéket.

2.

Amennyiben ez az adat nem áll rendelkezésre, illetve a tagállamok illetékes hatóságai nem ezt használják referenciaértékként, akkor a koncentráció nem haladhatja meg a gyártó által meghatározott értéket vagy az abszorpciós együttható következı határértékeit: A legnagyobb abszorpciós együttható: –

szívó dízelmotorok esetében = 2,5 m-1

–

turbótöltéses dízelmotorok esetében = 3,0 m-1

–

az 1,5 m-1-es határértéket kell alkalmazni a következı jármővekre, amelyek típusjóváhagyása a következı határértékek szerint történt:

xx 1 2 3

a 98/69/EK irányelvvel módosított 70/220/EGK irányelv I. mellékletének 5.3.1.4. pontjában szereplı táblázat B sorában meghatározott határérték - (Kis teljesítményő dízeljármővek Euro 4);

b)

az 1999/96/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvvel2 módosított 88/77/EK tanácsi irányelv3 I. mellékletének 6.2.1. pontjában szereplı táblázat B1 sorában meghatározott határérték - (Nagy teljesítményő dízeljármővek - Euro 4);

c)

az 1999/96/EK irányelvvel módosított 88/77/EK irányelv I. mellékletének 6.2.1. pontjában szereplı táblázat B2 sorában meghatározott határérték - (Nagy teljesítményő dízeljármővek Euro 5);

d)

az 1999/96/EK irányelvvel módosított 88/77/EK irányelv I. mellékletének 6.2.1. pontjában szereplı táblázat C sorában meghatározott határérték - (Nagy teljesítményő jármővek EEV),

illetve a 98/69/EK irányelvvel módosított 70/220/EGK irányelv késıbbi módosításaiban meghatározott határértékek, vagy az

HL L 190., 1972.8.20., 1. o. HL L 44., 2000.2.16., 1. o. HL L 36., 1988.2.9., 33. o.

230 /PE 413.723

HU

a)

1999/96/EK irányelvvel módosított 88/77/EGK irányelv késıbbi módosításaiban meghatározott határértékek, illetve az ezeknek megfelelı értékek, amennyiben az EK-típusjóváhagyás során alkalmazott berendezésektıl eltérı típusú berendezéseket használnak.

8.2.3.

Xx

Amennyiben a 98/69/EK irányelvvel módosított 70/220/EGK irányelv I. mellékletének 5.3.1.4. pontja szerinti vagy az 1999/96/EK irányelvvel módosított 88/77/EGK irányelv I. mellékletének 6.2.1. pontja szerinti azonosítás nem lehetséges, akkor a fenti rendelkezéseket a 2008. július 1-je után bejegyzett vagy elıször üzembe helyezett jármővekre kell alkalmazni.

3.

Az 1980. január 1. elıtt bejegyzett vagy elıször üzembe helyezett jármővek mentesülnek e követelmények alól.

4.

A jármővek csak akkor nem felelnek meg a vizsgálaton, ha legalább az utolsó három szabadgyorsítási ciklus számtani közepe meghaladja a határértéket. Ennek kiszámítása során figyelmen kívül lehet hagyni azokat a méréseket, amelyek eredménye jelentısen eltér a mért középértéktıl, illetve az olyan statisztikai számítások eredményétıl, amelyek figyelembe veszik a mérések szórását. A tagállamok korlátozhatják a vizsgálati ciklusok számát.

5.

A szükségtelen vizsgálatok elkerülése érdekében a tagállamok a 8.2.2.d) 4. pont rendelkezéseitıl eltérve alkalmatlannak minısíthetik azokat a jármőveket, amelyek esetében a háromnál kevesebb szabadgyorsítási ciklus, illetve a 8.2.2.b)2.ii. pontban meghatározott tisztítási (vagy ennek megfelelı) ciklus után a határértékeknél lényegesen magasabb értékeket mértek. Hasonlóképpen, a szükségtelen vizsgálatok elkerülése érdekében a tagállamok a 8.2.2.d)4. pont rendelkezéseitıl eltérve megfelelınek minısíthetik azokat a jármőveket, amelyek esetében háromnál kevesebb szabadgyorsítási ciklus, illetve a 8.2.2.b)2.ii. pontban meghatározott tisztítási (vagy ennek megfelelı) ciklus után a határértékeknél lényegesen alacsonyabb értékeket mértek.

Vizsgálati berendezés A jármővek kibocsátását olyan berendezésekkel mérik, amelyekkel pontosan meg lehet állapítani, hogy az elıírt vagy a gyártó által meghatározott határértékek teljesülnek-e.

8.2.4.

Amennyiben az EK-típusjóváhagyás során egy jármőtípusról megállapítják, hogy az nem teljesíti az ebben az irányelvben meghatározott határértékeket, a tagállamok e jármőtípusra a gyártó által benyújtott igazolás alapján magasabb határértékeket is megállapíthatnak. Errıl haladéktalanul tájékoztatniuk kell a Bizottságot, amely ezt követıen tájékoztatja a többi tagállamot.

PE 413.723\ 231

HU

. AZ 1., 2. ÉS 3. JÁRMŐ-KATEGÓRIA JÁRMŐVEI 8.3.

Rádiózavar-mentesítés

9.

Kiegészítı vizsgálatok tömegközlekedési jármővekre

9.1.

Vészkijárat(ok) (beleértve az ablaktörı kalapácsot is), vészkijárati útmutató táblák

9.2.

Főtési rendszer

9.3.

Szellızési rendszer

9.4.

Üléskialakítás

9.5.

Belsı világítás

10.

A jármő azonosítása

10.

A jármő azonosítása

10.1.

Rendszámtábla

10.1.

Rendszámtábla

10.2.

Alvázszám

10.2.

Alvázszám

232 /PE 413.723

HU

A 4., 5. ÉS 6. JÁRMŐKATEGÓRIA JÁRMŐVEI

III. MELLÉKLET A. rész A hatályon kívül helyezett irányelv és módosításainak listája (lásd a 10. cikket) A Tanács 96/96/EK irányelve (HL L 46., 1997.2.17., 1. o.) A Bizottság 1999/52/EK irányelve (HL L 142., 1999.6.5., 26. o.) A Bizottság 2001/9/EK irányelve (HL L 48., 2001.2.17., 18. o.) A Bizottság 2001/11/EK irányelve (HL L 48., 2001.2.17., 20. o.) A Bizottság 2003/27/EK irányelve (HL L 90., 2003.4.8., 41. o.) Az Európai Parlament és a Tanács 1882/2003/EK rendelete (HL L 284., 2003.10.31., 1. o.)

Kizárólag ami az III. melléklet 68. pontjában tett hivatkozásokat illeti

B. rész A nemzeti jogba való átültetésre elıírt határidık listája (lásd a 10. cikket) 96/96/EK 1999/52/EK 2001/9/EK 2001/11/EK 2003/27/EK

aktusok

Átültetés határideje 1998. március 9. 2000. szeptember 30. 2002. március 9. 2003. március 9. 2004. január 1.

PE 413.723\ 233

HU

IV. MELLÉKLET Megfelelési táblázat 96/96/EK irányelv 1.-4. cikk 5. cikk, bevezetı mondatrész 5. cikk, (1)–(7) bekezdés 6. cikk 7. cikk, (1) bekezdés 7. cikk, (2) bekezdés 8. cikk, (1) bekezdés 8. cikk, (2) bekezdés, elsı albekezdés 8. cikk, (2) bekezdés, második albekezdés 8. cikk, (3) bekezdés 9. cikk, (1) bekezdés 9. cikk, (2) bekezdés 10. cikk 11. cikk, (1) bekezdés 11. cikk, (2) bekezdés 11. cikk, (3) bekezdés 12. cikk 13. cikk I.–II. Melléklet III.–IV. Melléklet -

234 /PE 413.723

HU

Ez az irányelv 1.-4. cikk 5. cikk, bevezetı mondatrész 5. cikk, (a) -(g) pont 6. cikk, (1) bekezdés 6. cikk, (2) bekezdés, elsı albekezdés 6. cikk, (2) bekezdés, második albekezdés 7. cikk, (1) bekezdés 7. cikk, (2) bekezdés 8. cikk 9. cikk 10. cikk 11. cikk 12. cikk I.–II. Melléklet III. Melléklet IV. Melléklet

P6_TA-PROV(2008)0434 Az élelmiszerek és az élelmiszer-összetevık elıállítása során felhasznált extrakciós oldószerek (átdolgozás) ***I Az Európai Parlament 2008. szeptember 23-i jogalkotási állásfoglalása az élelmiszerek és az élelmiszer-összetevık elıállítása során felhasznált extrakciós oldószerekre vonatkozó tagállami jogszabályok közelítésérıl szóló európai parlamenti és tanácsi irányelvre irányuló javaslatról (átdolgozás) (COM(2008)0154 – C6-0150/2008 – 2008/0060(COD))

(Együttdöntési eljárás: átdolgozás) Az Európai Parlament, –


–

tekintettel az EK-Szerzıdés 251. cikkének (2) bekezdésére és 95. cikkére, amelyek alapján a Bizottság benyújtotta javaslatát a Parlamenthez (C6-0150/2008),

–

tekintettel a Tanács képviselıjének a 2008. szeptember 17-én kelt levélben tett kötelezettségvállalására, amely szerint a módosított javaslatot az EK-Szerzıdés 251. cikk (2) bekezdés második albekezdésének elsı francia bekezdése alapján el fogják fogadni,

–


–


–

tekintettel a Jogi Bizottság jelentésére (A6-0284/2008),

A.


1.


2.


3.


1

HL L 77., 2002.3.28., 1. o. PE 413.723\ 235

HU

P6_TC1-COD(2008)0060 Az Európai Parlament álláspontja, amely elsı olvasatban 2008. szeptember 23-án került elfogadásra az élelmiszerek és az élelmiszer-összetevık elıállítása során felhasznált extrakciós oldószerekre vonatkozó tagállami jogszabályok közelítésérıl szóló 2008/.../EK európai parlamenti és tanácsi irányelv elfogadására tekintettel (átdolgozott változat) (EGT vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA, tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerzıdésre és különösen annak 95. cikkére, tekintettel a Bizottság javaslatára║, tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére1, a Szerzıdés 251. cikkében megállapított eljárásnak megfelelıen2, mivel: (1)

Az élelmiszerek és az élelmiszer-összetevık elıállításánál használt extrakciós oldószerekre vonatkozó tagállami jogszabályok közelítésérıl szóló, 1988. június 13-i 88/344/EGK tanácsi irányelvet3 több alkalommal jelentısen módosították4. Az áttekinthetıség és érthetıség érdekében ezt az irányelvet át kell dolgozni.

(2)

Az extrakciós oldószerekre vonatkozó nemzeti jogszabályok közötti különbségek akadályozzák az élelmiszerek szabad mozgását, és egyenlıtlen versenyfeltételek kialakulását eredményezhetik, és ezáltal közvetlenül befolyásolják a belsı piac mőködését.

(3)

Ezért szükség van e jogszabályok közelítésére az élelmiszerek szabad mozgásának megvalósítása érdekében.

(4)

Az élelmiszerekben használt extrakciós oldószerekre vonatkozó jogszabályoknak elsıdlegesen az emberi egészséggel kapcsolatban támasztott követelményeket kell tekintetbe venniük, de az egészségvédelem keretein belül a gazdasági és mőszaki igényeket is számításba kell venniük.

(5)

A jogszabályok ilyen közelítésének magában kell foglalnia az élelmiszerek, illetve az élelmiszer-összetevık elıállítása során felhasznált extrakciós oldószerek egységes listáját is. Meg kell határozni az általános tisztasági követelményeket is.

(6)

Az extrakciós oldószerek helyes gyártási gyakorlat szerinti használatának az összes oldószer-maradékanyag, illetve túlnyomó részük élelmiszerbıl vagy élelmiszer-

1 2 3 4

2008. május 29-i vélemény (a Hivatalos Lapban még nem tették közzé). Az Európai Parlament 2008. szeptember 23-i álláspontja. HL L 157., 1988.6.24., 28. o. ║ Lásd a II. melléklet A. részét.

236 /PE 413.723

HU

összetevıbıl történı eltávolítását kell eredményeznie. (7)

Ilyen körülmények között a végtermékként kapott élelmiszerben, illetve élelmiszerösszetevıben a maradékanyagok vagy a származékok jelenléte nem szándékos, de mőszakilag elkerülhetetlen lehet.

(8)

A különös korlátozás általában hasznos lehet, ennek alkalmazása mégsem szükséges az I. melléklet I. részében felsorolt, a fogyasztó biztonsága szempontjából elfogadhatónak minısített anyagok tekintetében abban az esetben, ha azokat a helyes gyártási gyakorlat feltételei szerint használják.

(9)

A közegészség védelmének figyelembevétele érdekében meg kell állapítani az I. melléklet II. és III. részében felsorolt egyéb extrakciós oldószerek felhasználásának feltételeit, valamint a maradékanyagok élelmiszerekben és összetevıiben megengedett legnagyobb mértékeit.

(10)

Különös tisztasági követelményeket kell megállapítani az extrakciós oldószerekre és az extrakciós oldószereknek az élelmiszerekben és az élelmiszereken történı mintavételi és elemzési módszereire vonatkozóan.

(11)

Amennyiben új ismeretek alapján kiderülne, hogy az ezen irányelvben elıírt extrakciós oldószer használata egészségügyi kockázatot jelent, a tagállamoknak lehetıvé kell tenni, hogy annak használatát felfüggesszék, illetve korlátozzák, vagy a már meglévı határértékeket szigorítsák mindaddig, amíg közösségi szintő határozat nem születik.

(12)


(13)

Különösen fel kell hatalmazni a Bizottságot arra, hogy módosítsa a nyersanyagok, élelmiszerek, élelmiszer-összetevık, illetve élelmiszer-alkotóelemek feldolgozása során felhasználható extrakciós oldószerek listáját, felhasználásuk feltételeit és legnagyobb maradékanyag-mértékeit ║, hogy meghatározza az extrakciós oldószerekre vonatkozó különös tisztasági követelményeket és az általános és különös tisztasági követelmények tiszteletben tartásának ellenırzéséhez szükséges elemzési módszereket, valamint az extrakciós oldószereknek az élelmiszerekben és az élelmiszereken történı mintavételi és elemzési módszereit. Mivel ezen intézkedések általános hatályúak, és ║az ezen irányelv nem alapvetı fontosságú elemeinek módosítására irányulnak, beleértve annak új, nem alapvetı fontosságú elemekkel történı kiegészítését is, ezen intézkedéseket az 1999/468/EK határozat 5a. cikkében rögzített, ellenırzéssel történı szabályozási bizottsági eljárás alapján kell meghozni.

(14)

A hatékonyság céljából a nyersanyagok, élelmiszerek, élelmiszer-összetevık, illetve élelmiszer-alkotóelemek feldolgozása során felhasználható extrakciós oldószerek listáját, felhasználásuk feltételeit és legnagyobb maradékanyag-mértékeit érintı módosítások elfogadásakor és az extrakciós oldószerekre vonatkozó különös tisztasági követelmények meghatározásakor az ellenırzéssel történı szabályozási bizottsági eljárásra vonatkozó rendes határidıket le kell rövidíteni.

1

HL L 184., 1999.7.17., 23. o. ║ PE 413.723\ 237

HU

(15)

Rendkívüli sürgıs esetben és különösen az emberi egészséggel összefüggı kockázat fennállása esetén az ellenırzéssel történı szabályozási bizottsági eljárásra vonatkozó rendes határidık nem tarthatók be, a Bizottságot fel kell hatalmazni az 1999/468/EK határozat 5a. cikkének (6) bekezdésében rögzített sürgısségi eljárás alkalmazására, a nyersanyagok, élelmiszerek, élelmiszer-összetevık, illetve élelmiszer-alkotóelemek feldolgozása során felhasználható extrakciós oldószerek listáját, felhasználásuk feltételeit és legnagyobb maradékanyag-mértékeit érintı módosítások elfogadására, az extrakciós oldószerekre vonatkozó különös tisztasági követelmények meghatározására, valamint az ezen irányelv módosításainak elfogadására abban az esetben, ha megállapítást nyer, hogy az I. mellékletben felsorolt bármely anyagnak az élelmiszerekben történı felhasználása, vagy egy vagy több, a 3. cikkben említett összetevınek ezen anyagokban elért szintje annak ellenére veszélyeztetheti az emberi egészséget, hogy az megfelel az ezen irányelvben megállapított feltételeknek.

(16)

Az ezen irányelvbe beillesztendı új rendelkezések kizárólag a bizottsági eljárásokat érintik. Azokat tehát a tagállamoknak nem kell átültetniük.

(17)

Ez az irányelv nem érinti a II. melléklet B. részében felsorolt irányelveknek a nemzeti jogba történı átültetésére vonatkozó határidıkkel kapcsolatos tagállami kötelezettségeket,

ELFOGADTA EZT AZ IRÁNYELVET: 1. cikk (1)

Ezen irányelv az élelmiszerek, illetve élelmiszer-összetevık elıállítása során felhasznált vagy felhasználni szándékozott extrakciós oldószerekre alkalmazandó. Ezen irányelv nem alkalmazandó az élelmiszer-adalékanyagok, vitaminok vagy egyéb tápanyagadalékok elıállítása során felhasznált extrakciós oldószerekre, kivéve ha ezen élelmiszer-adalékanyagokat, vitaminokat vagy tápanyagadalékokat az I. melléklet tartalmazza. A tagállamok ugyanakkor biztosítják, hogy az élelmiszer-adalékanyagok, vitaminok vagy egyéb tápanyagadalékok használata nem eredményezi az élelmiszerekben az extrakciós oldószerek maradékanyagának az emberi egészségre veszélyes mértékő jelenlétét. Ezen irányelvet a részletesebb közösségi szabályozás keretében elfogadott rendelkezések sérelme nélkül kell alkalmazni.

(2)

Ezen irányelv alkalmazásában: a)

„oldószer”: minden olyan anyag, amelyet élelmiszer vagy annak bármely összetevıje feloldására használnak, beleértve ezen élelmiszerben vagy élelmiszeren lévı szennyezıanyagot is;

b)

„extrakciós oldószer”: olyan oldószer, amelyet nyersanyagoknak, élelmiszereknek, vagy e termékek összetevıinek vagy alkotóelemeinek feldolgozása során extrakciós eljárásában használnak fel, és amelyet

238 /PE 413.723

HU

eltávolítanak a termékbıl, de amely maradékanyagok vagy származékaik nem szándékos, de mőszakilag elkerülhetetlen jelenlétét eredményezheti az élelmiszerben vagy az élelmiszer-összetevıben. 2. cikk (1)

A tagállamok engedélyezik az I. mellékletben felsorolt anyagoknak az élelmiszerek, illetve élelmiszer-összetevık gyártása során extrakciós oldószerként történı felhasználását, azon feltételek és szükség esetén azon megengedett legnagyobb maradékanyag-mérték mellett, amelyeket a felsorolás tartalmaz. A tagállamok nem tilthatják meg, nem korlátozhatják, illetve nem akadályozhatják az élelmiszerek vagy élelmiszer-összetevık forgalmazását az elıállításuk során használt extrakciós oldószerekkel vagy azok maradékanyagával összefüggı okokból, ha az oldószerek megfelelnek az ezen irányelv rendelkezéseinek.

(2)

A tagállamok nem engedélyezik az I. mellékletben felsorolt extrakciós oldószereken túlmenıen más anyagok extrakciós oldószerként történı felhasználását, és nem terjesztik ki a felhasználás feltételeit vagy a megengedett legnagyobb maradékanyagmértékeket.

(3)

A víz, amelyhez esetleg savasságot vagy lúgosságot szabályozó anyagokat adtak, valamint az egyéb oldó hatású élelmiszeranyagok az élelmiszerek, illetve összetevıik elıállítása során felhasználható extrakciós oldószerként engedélyezettek az élelmiszerek és élelmiszer-összetevık gyártása során. 3. cikk

A tagállamok megteszik a szükséges intézkedéseket annak biztosítására, hogy az I. mellékletben extrakciós oldószerként felsorolt anyagok kielégítik a következı tisztasági követelményeket: a)

semmilyen elem vagy anyag toxikológiailag veszélyes mennyiségét nem tartalmazzák;

b)

a c) pontban említett különös tisztasági követelményekbıl származó kivételekre is figyelemmel, legfeljebb 1 mg/kg mennyiségő arzént és 1 mg/kg ólmot tartalmaznak;

c)

kielégítik a 4. cikk d) pontjával összhangban meghatározott különös tisztasági követelményeket. 4. cikk

A Bizottság elfogadja : a következıket: a)

az I. melléklet szükséges módosításait az oldószerek felhasználása, felhasználásuk feltételei és a legnagyobb maradékanyag-mértékek területén elért tudományos és mőszaki fejlıdés figyelembevételével;

b)

a 3. cikkben említett általános és különös tisztasági követelményeknek való PE 413.723\ 239

HU

megfelelést igazoló elemzési módszereket; c)

az I. mellékletben felsorolt és az élelmiszerek vagy az élelmiszer-összetevık elıállításánál extrakciós oldószerekként felhasznált anyagok mintavételi eljárását, valamint mennyiségi és minıségi elemzését;

d)

szükség szerint az I. mellékletben felsorolt extrakciós oldószerek különleges tisztasági követelményeit, különösen a higany és a kadmium megengedett legnagyobb maradékanyag-mértékét az extrakciós oldószerben ▌.

A b) és c) pontban említett intézkedéseket, amelyek célja az ezen irányelv nem alapvetı fontosságú elemeinek többek között kiegészítéssel történı ║módosítása, a 6. cikk (2) bekezdésében említett, ellenırzéssel történı szabályozási bizottsági eljárásnak megfelelıen kell elfogadni. Az a) és d) pontban említett intézkedéseket, amelyek célja az ezen irányelv nem alapvetı fontosságú elemeinek többek között kiegészítéssel történı ║módosítása, a 6. cikk (3) bekezdésében említett, ellenırzéssel történı szabályozási bizottsági eljárásnak megfelelıen kell elfogadni. Amennyiben az szükséges, az a) és d) pontban említett intézkedéseket a 6. cikk (4) bekezdésében említett, ellenırzéssel történı szabályozási bizottsági eljárásnak megfelelıen kell elfogadni. 5. cikk (1)

Ha egy tagállam új információk vagy a meglévı információk ezen irányelv elfogadását követıen végzett felülvizsgálata következtében alapos okkal állapítja meg, hogy az I. mellékletben felsorolt bármely anyag, vagy az ilyen anyagok a 3. cikkben említett egy vagy több összetevıjének élelmiszerben történı felhasználása annak ellenére veszélyeztetheti az emberi egészséget, hogy az megfelel az ezen irányelvben szabályozott feltételeknek, ez a tagállam a saját területén átmenetileg felfüggesztheti vagy korlátozhatja a kérdéses rendelkezés alkalmazását. Errıl haladéktalanul tájékoztatja a többi tagállamot és a Bizottságot döntése indokainak megjelölésével.

(2)

A Bizottság a lehetı legrövidebb idın belül megvizsgálja az érintett tagállam által benyújtott bizonyítékokat, és konzultál a 6. cikk (1) bekezdésében említett bizottsággal, majd haladéktalanul véleményt nyilvánít és meghozza azon megfelelı intézkedéseket, amelyek az (1) bekezdésben említett intézkedések helyére léphetnek.

(3)

Ha a Bizottság úgy véli, hogy az (1) bekezdésben említett nehézségek megoldása, valamint az emberi egészség védelmének biztosítása érdekében szükség van az irányelv módosítására, elfogadja e módosításokat . Az ezen irányelv nem alapvetı fontosságú elemeinek módosítására irányuló ezen intézkedéseket a 6. cikk (4) bekezdésében említett, ellenırzéssel történı szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni . Az a tagállam, amely védintézkedéseket fogadott el, azokat az említett módosítások területén történı hatályba lépéséig fenntarthatja.

240 /PE 413.723

HU

6. cikk (1)

A Bizottságot az élelmiszerjog általános elveirıl és követelményeirıl, az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság létrehozásáról és az élelmiszerbiztonságra vonatkozó eljárások megállapításáról szóló, 2002. január 28-i 178/2002/EK rendelet1 58. cikke alapján létrehozott Élelmiszerlánc- és Állat-egészségügyi Állandó Bizottság (a továbbiakban: a bizottság) segíti.

(2)

E bekezdésre történı hivatkozás esetén az 1999/468/EK határozat 5a. cikkének (1)-(4) bekezdését és 7. cikkét kell alkalmazni, tekintettel a határozat 8. cikkének rendelkezéseire.

(3)

E bekezdésre történı hivatkozás esetén az 1999/468/EK határozat 5a. cikkének (1)-(4) és (5) bekezdésének b) pontját és 7. cikkét kell alkalmazni, tekintettel a határozat 8. cikkének rendelkezéseire. Az 1999/468/EK határozat 5a. cikke (3) bekezdésének c) pontjában, (4) bekezdése b) pontjában és (4) bekezdése e) pontjában megállapított idıtartam három hónap.

(4)

E bekezdésre történı hivatkozás esetén az 1999/468/EK határozat 5a. cikkének (1), (2), (4) és (6) bekezdését és 7. cikkét kell alkalmazni, tekintettel a határozat 8. cikkének rendelkezéseire. 7. cikk

(1)

(2)

1

A tagállamok megteszik a szükséges intézkedéseket annak biztosítására, hogy az I. mellékletben felsorolt és az élelmiszerekben extrakciós oldószerként alkalmazni szándékozott anyagok csak úgy hozhatók forgalomba, ha csomagolásuk, tartóedényük vagy címékjük jól láthatóan, világosan olvasható formában és kitörölhetetlenül tartalmazza a következı információkat: a)

kereskedelmi név, az I. mellékletben meghatározott módon;

b)

annak világos jelzése, hogy az anyag minısége megfelelı az élelmiszerek vagy az élelmiszer-összetevık kivonására történı felhasználáshoz;

c)

olyan hivatkozás, amely alapján a tételt azonosítani lehet;

d)

a gyártó, a csomagoló vagy a Közösség területén bejegyzett értékesítı neve, illetve cégneve és címe;

e)

térfogategységben kifejezett nettó mennyiség;

f)

szükség esetén a különleges raktározási vagy felhasználási feltételeket.

Az (1) bekezdéstıl eltérve, e bekezdés c), d), e) és f) pontjában elıírt információkat csak azokban a szállítmányra vonatkozó kereskedelmi okmányokban kell feltüntetni, amelyeket az áru szállításakor vagy azt megelızıen kell átadni.

HL L 31., 2002.2.1., 1. o. PE 413.723\ 241

HU

(3)

Ez a cikk nem érinti a metrológiára vagy a veszélyes anyagok és készítmények besorolására, tárolására és címkézésére vonatkozó pontosabb vagy részletesebb közösségi rendelkezéseket.

(4)

A tagállamok a részletes információk feltüntetésére vonatkozóan nem állapítanak meg részletesebb követelményeket, mint amelyek e cikkben már szerepelnek. A tagállamok azonban biztosítják, hogy az extrakciós oldószerek értékesítését saját területükön megtiltják, ha az e cikkben elıírt részletes információk nem a vásárlók által könnyen érthetı nyelven vannak feltüntetve, kivéve ha egyéb intézkedéseket hoztak a vásárlók tájékoztatásának biztosítására. E rendelkezés nem akadályozza, hogy az információkat több nyelven tüntessék fel. 8. cikk

(1)

Ezen irányelvet a Közösség területére behozott élelmiszerek vagy élelmiszerösszetevık elıállítása során felhasznált vagy felhasználni szándékozott extrakciós oldószerekre is alkalmazni kell.

(2)

Ezen irányelvet a Közösségen kívüli exportra szánt extrakciós oldószerekre és élelmiszerekre nem kell alkalmazni. 9. cikk

A II. melléklet A. részében felsorolt jogi aktusokkal módosított 88/344/EGK irányelv hatályát veszti, a II. melléklet B. részében feltüntetett irányelveknek a nemzeti jogba történı átültetésére vonatkozó határidıkkel kapcsolatos tagállami kötelezettségek sérelme nélkül. A hatályon kívül helyezett irányelvre történı hivatkozásokat a III. mellékletben szereplı megfelelési táblázatnak megfelelıen ezen irányelvre történı hivatkozásként kell értelmezni. 10. cikk Ez az irányelv az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követı huszadik napon lép hatályba. 11. cikk Ennek az irányelvnek a tagállamok a címzettjei. Kelt ║,


242 /PE 413.723

HU


I. MELLÉKLET A NYERSANYAGOK, ÉLELMISZEREK, ÉLELMISZER-ÖSSZETEVİK, ILLETVE ÉLELMISZER- ALKOTÓELEMEK FELDOLGOZÁSA SORÁN FELHASZNÁLHATÓ EXTRAKCIÓS OLDÓSZEREK I. RÉSZ Olyan extrakciós oldószerek, amelyek a helyes gyártási gyakorlatnak megfelelı bármely felhasználásra alkalmasak1 Név: Propán Bután Etil-acetát Etanol Szén-dioxid Aceton12 Nitrogén-ioxid

1

2

Akkor kell úgy tekinteni, hogy az extrakciós oldószert a helyes gyártási gyakorlatnak megfelelıen használták fel, ha használatának eredményeként mőszakilag elkerülhetetlen mennyiségben csak olyan maradékanyagok vagy származékok vannak jelen, amelyek az emberi egészséget nem veszélyeztetik. Az aceton használata tilos az olívapogácsa-olaj finomítása során. PE 413.723\ 243

HU

II. RÉSZ Olyan extrakciós oldószerek, amelyekre felhasználási feltételeket határoztak meg Név

Felhasználási feltételek (az extrakció összefoglaló leírása)

2 Hexán 1

2 Zsírok és olajok elıállítása vagy frakcionálása, és kakaóvaj elıállítása

A megengedett legnagyobb maradékanyag-mérték a kivont élelmiszerben vagy élelmiszerösszetevıben 2 1 mg/kg a zsírban, az olajban vagy a kakaóvajban

2 Zsírtalanított fehérjetermékek és 2 10 mg/kg a zsírtalanított zsírtalanított lisztek készítése fehérjetermékeket és a zsírtalanított liszteket tartalmazó élelmiszerben 2 30 mg/kg a zsírtalanított szójatermékekben, ahogyan azt a végsı fogyasztónak eladják 2 Zsírtalanított gabonacsírák készítése

2 5 mg/kg a zsírtalanított gabonacsírában

Kávé és tea koffeintartalmának vagy izgatószereinek és keserő ízanyagainak kivonása

20 mg/kg a kávéban vagy a teában

Cukor elıállítása melaszból

1 mg/kg a cukorban

Zsírok és olajok frakcionálása

5 mg/kg a zsírban vagy az olajban

Kávé és tea koffeintartalmának, vagy izgatószereinek és keserő ízanyagainak kivonása.

20 mg/kg a kávéban vagy a teában

Diklór-metán

Kávé és tea koffeintartalmának vagy izgatószereinek és keserő ízanyagainak kivonása.

1 2 mg/kg a pörkölt kávéban és 5 mg/kg a teában

1 Metanol

1 Minden felhasználás esetén

1 10 mg/kg

1 Propan-2-ol

1 Minden felhasználás esetén

1 10 mg/kg

Metil-acetát

Etil-metil-keton1 2

1

2

A hexán kereskedelmi terméket jelent, amely lényegében 64 °C és 70 °C között desztillálható hat szénatomos telített aciklikus szénhidrogénbıl áll.è1 A hexán és az etil-metil-keton együttes használata tilos. ç è1 Az n-hexán jelenléte ezen oldószerben nem haladhatja meg az 50 mg/kg-ot. A hexán és az etilmetil-keton együttes használata tilos ç

244 /PE 413.723

HU

III. RÉSZ Olyan extrakciós oldószerek, amelyekre felhasználási feltételeket határoztak meg Név

A természetes ízesítı anyagokból ízesítık készítése során felhasznált extrakciós oldószereknek az élelmiszerekben megengedett legnagyobb maradékanyag-mértékei

Dietil-éter

2 mg/kg

Hexán1 1

1 mg/kg

3 Ciklohexán

3 1 mg/kg

Metil-acetát

1 mg/kg

1-butanol

1 mg/kg

2-butanol

1 mg/kg

Etil-metil-keton1 5

1 mg/kg

Diklór-metán

1 0,02 mg/kg

1 Propan-1-ol

1 1 mg/kg

2 1,1,1,2-tetrafluoretán

2 0,02 mg/kg

1

A hexán és az etil-metil-keton együttes használata tilos. PE 413.723\ 245

HU

II. MELLÉKLET A. rész A hatályon kívül helyezett irányelv és egymást követı módosításainak listája (lásd a 9. cikket) A Tanács 88/344/EGK irányelve (HL L 157., 1988.6.24., 28. o.) A Tanács 92/115/EGK irányelve (HL L 409., 1992.12.31., 31. o.) Az Európai Parlament és a Tanács 94/52/EK irányelve (HL L 331., 1994.12.21., 10. o.) Az Európai Parlament és a Tanács 97/60/EK irányelve (HL L 331., 1994.12.3., 7. o.) Az Európai Parlament és a Tanács 1882/2003/EK rendelete (HL L 284., 2003.10.31., 1. o.)

246 /PE 413.723

HU

Kizárólag a III. melléklet 9. pontja

B. rész A nemzeti jogba való átültetésre elıírt határidık listája (lásd a 9. cikket) Irányelv

Átültetés határideje

88/344/EGK

1991. június 13.

92/115/EGK

a) 1993. július 1. b) 1994. január 1.1

94/52/EK irányelv

1995. december 7.

97/60/EK irányelv

a) 1998. október 27. b) 1999. április 27.2

1

2

Összhangban 92/115/EGK irányelv 2. cikkének (1) bekezdésével: „(1) A tagállamoknak úgy módosítják a törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseiket, hogy azok: legkésıbb 1993. július 1-jére engedélyezzék az ezen irányelvnek megfelelı termékek forgalmazását, 1994. január 1-jei hatállyal megtiltsák az ezen irányelvnek nem megfelelı termékek forgalmazását.” Összhangban 97/60/EK irányelv 2. cikkének (1) bekezdésével: „(1) A tagállamok úgy módosítják törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseiket, hogy azok: legkésıbb 1998. október 27-ig lehetıvé tegyék az ezen irányelvvel módosított 88/344/EGK irányelvnek megfelelı termékek forgalmazását, 1999. április 27-tıl megtiltsák az ezen irányelvvel módosított 88/344/EGK irányelvnek meg nem felelı termékek forgalmazását. A fenti idıpont elıtt forgalomba hozott vagy felcímkézett és az ezen irányelvvel módosított 88/344/EGK irányelvnek meg nem felelı termékeket azonban a készletek kimerüléséig még forgalomba lehet hozni.” PE 413.723\ 247

HU

III. MELLÉKLET Megfelelési táblázat 88/344/EGK irányelv 1. cikk, (1) bekezdés









–



3. cikk

3. cikk

4. cikk

4. cikk

5. cikk

5. cikk




–


–

–


–


–


7. cikk

7. cikk

8. cikk

8. cikk

9. cikk

–

–

9. cikk

–

10. cikk

10. cikk

11. cikk

melléklet

I. melléklet

–

II. melléklet

–

III. melléklet

248 /PE 413.723

HU

Ez az irányelv

P6_TA-PROV(2008)0435 A terrorizmus elleni küzdelem * Az Európai Parlament 2008. szeptember 23-i jogalkotási állásfoglalása a terrorizmus elleni küzdelemrıl szóló 2002/475/IB tanácsi kerethatározat módosításáról szóló tanácsi kerethatározatra irányuló javaslatról (COM(2007)0650 – C6-0466/2007 – 2007/0236(CNS))

(Konzultációs eljárás) Az Európai Parlament, –

tekintettel a Bizottság javaslatára (COM(2007/0650)),

–

tekintettel a Tanács 2008. április 18-i iránymutatására1,

–

tekintettel az EU-Szerzıdés 29. cikkére, 31. cikke (1) bekezdése e) pontjára és 34. cikke (2) bekezdése b) pontjára,

–

tekintettel az EU-Szerzıdés 39. cikke (1) bekezdésére, amelynek megfelelıen a Tanács konzultált a Parlamenttel (C6-0466/2007),

–


–

tekintettel az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság jelentésére és a Jogi Bizottság véleményére (A6-0323/2008),

1.

jóváhagyja Bizottság javaslatát annak módosított formájában;

2.

felkéri a Bizottságot, hogy ennek megfelelıen változtassa meg javaslatát az EKSzerzıdés 250. cikkének (2) bekezdése értelmében;

3.

felkéri a Tanácsot, hogy tájékoztassa a Parlamentet, ha az általa jóváhagyott szövegtıl el kíván térni;

4.

felkéri a Tanácsot a Parlamenttel való újbóli konzultációra, abban az esetben, ha lényegesen módosítani kívánja a Bizottság kezdeményezését;

5.

felhívja a Tanácsot és a Bizottságot, hogy a Lisszaboni Szerzıdés hatálybalépését követıen kezelje elsıbbséggel mindazon további javaslatokat, amelyeknek célja a jelen szöveg módosítása az Európai Unióról szóló Szerzıdéshez, az Európai Unió mőködésérıl szóló Szerzıdéshez, valamint az Európai Atomenergia-közösséget létrehozó Szerzıdéshez csatolt, az átmeneti rendelkezésekrıl szóló jegyzıkönyv 10. cikkének és az azon cikkhez kapcsolódó 50. számú nyilatkozatnak megfelelıen;

6.

ezennel kinyilvánítja, hogy a Lisszaboni Szerzıdés hatálybalépése után – ha

1

Lásd a Tanács nyilvános nyilvántartásában: http://register.consilium.europa.eu/pdf/fr/08/st08/st08707.fr08.pdf. PE 413.723\ 249

HU

szükséges, sürgısségi eljárásban – a nemzeti parlamentekkel szoros együttmőködésben bármilyen javaslatot megvizsgál; abban az esetben, ha az új javaslat tükrözi a jelen vélemény tartalmát, alkalmazható a kodifikációról szóló intézményközi megállapodásban elıirányzott eljárás is; 7.


Módosítás 1 Kerethatározatra irányuló javaslat – módosító jogszabály 6a preambulumbekezdés (új) A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás (6a) Az Európai Uniónak a terrorizmus elleni harcban szoros együttmőködésben kell fellépnie a helyi és regionális hatóságokkal, amelyekre kulcsszerep vár különösen a megelızéssel kapcsolatosan, amennyiben a terrorista cselekmények végrehajtói és felbujtói az önkormányzatok területén, azok lakosságával kölcsönhatásban élnek, s igénybe veszik az ott található szolgáltatásokat és demokratikus eszközöket.

Módosítás 2 Kerethatározatra irányuló javaslat – módosító jogszabály 7 preambulumbekezdés A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(7) E javaslat a terrorizmushoz kapcsolódó cselekmények bőncselekményekké nyilvánítását irányozza elı annak érdekében, hogy az egyes személyeket terrorista támadások elkövetésére ösztönzı anyagok terjesztésének korlátozása révén hozzájáruljon a terrorizmus megelızésére vonatkozó általánosabb politikai célkitőzés eléréséhez.

(7) E javaslat a terrorizmushoz kapcsolódó cselekmények bőncselekményekké nyilvánítását irányozza elı annak érdekében, hogy az egyes személyek terrorista támadások elkövetésére való ösztönzését célzó, illetve az egyes személyeket valószínősíthetıen terrorista támadások elkövetésére ösztönzı anyagok terjesztésének korlátozása révén hozzájáruljon a terrorizmus megelızésére vonatkozó általánosabb politikai célkitőzés eléréséhez.

250 /PE 413.723

HU


Módosítás

(10) Valamennyi tagállamban tovább kell közelíteni a terrorista bőncselekmények – így a terrorista tevékenységhez kapcsolódó bőncselekmények – fogalommeghatározását annak érdekében, hogy az – szándékos elkövetés esetén – kiterjedjen a terrorista bőncselekmény elkövetése érdekében folytatott nyilvános izgatásra, a terroristák toborzására és a terroristák kiképzésére.

(10) Valamennyi tagállamban tovább kell közelíteni a terrorista bőncselekmények – így a terrorista tevékenységhez kapcsolódó bőncselekmények – fogalommeghatározását annak érdekében, hogy az – szándékos elkövetés esetén – kiterjedjen a terrorista bőncselekmény elkövetése érdekében folytatott nyilvános felbujtásra, a terroristák toborzására és a terroristák kiképzésére. (Ez a módosítás a 9. preambulumbekezdés kivételével a vizsgált jogalkotási javaslat egészére vonatkozik; elfogadása esetén a teljes szövegben végre kell hajtani kiigazításokat.)


Módosítás

(11) Szándékos elkövetés esetén szankciókat kell kiszabni a terrorista bőncselekmény elkövetésére való nyilvános izgatást, a terroristák toborzását és a terroristák kiképzését elkövetı vagy ezekért felelıs természetes és jogi személyekkel szemben. E magatartásformáknak valamennyi tagállamban egyaránt büntetendınek kell lenniük, függetlenül attól, hogy az interneten keresztül követik-e el ezeket vagy sem.

(11) Szándékos elkövetés esetén büntetéseket és szankciókat kell kiszabni a terrorista bőncselekmény elkövetése érdekében folytatott nyilvános felbujtást, a terroristák toborzását és a terroristák kiképzését elkövetı természetes és jogi személyekkel szemben. E magatartásformáknak valamennyi tagállamban egyaránt büntetendınek kell lenniük, függetlenül attól, hogy az interneten keresztül követik-e el ezeket vagy sem.

Módosítás 5

PE 413.723\ 251

HU

Kerethatározatra irányuló javaslat – módosító jogszabály 11 a preambulumbekezdés (új) A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás (11a) A büntetıjogi eljárásokban érvényes eljárási jogokra vonatkozó tanácsi megegyezés hiánya hátráltatja az európai igazságügyi együttmőködést; ezt a patthelyzetet sürgısen fel kell oldani.

Módosítás 6 Kerethatározatra irányuló javaslat – módosító jogszabály 12 preambulumbekezdés A Bizottság által javasolt szöveg (12) További joghatósági szabályokat kell megállapítani annak biztosítása érdekében, hogy hatékonyan lehessen üldözni a terrorista bőncselekmény elkövetésére való nyilvános izgatást, a terroristák toborzását és a terroristák kiképzését, amennyiben az valamely tagállam joghatósága alá tartozó terrorista bőncselekmény elkövetésére irányul vagy ilyen bőncselekményt eredményez.


Módosítás 7 Ajánlásra irányuló javaslat – módosító jogszabály 12 a preambulumbekezdés (új) A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás (12a) Ez a kerethatározat kiegészíti az Európa Tanács 2005. május 16-i, a terrorizmus visszaszorításáról szóló egyezményének rendelkezéseit, s ennek megfelelıen feltétlenül szükséges, hogy e kerethatározat hatálybalépésével párhuzamosan az egyezményt valamennyi tagállam a lehetı legrövidebb idın belül ratifikálja.

252 /PE 413.723

HU


Módosítás

(14) Az Unió betartja az Európai Unióról szóló szerzıdés 6. cikkének (2) bekezdésében elismert és az Európai Unió alapjogi chartájában, különösen annak II. és VI. fejezetében megfogalmazott elveket. Ennek a kerethatározatnak egyetlen rendelkezése sem értelmezhetı úgy, mintha olyan alapvetı jogok vagy szabadságok szőkítésére vagy korlátozására irányulna, mint a véleménynyilvánítás szabadsága, a gyülekezési és egyesülési szabadság, valamint a magán- és a családi élet tiszteletben tartásához való jog, ideértve a levéltitok tiszteletben tartásához való jogot.

(14) Az Unió betartja az Európai Unióról szóló szerzıdés 6. cikkének (2) bekezdésében elismert és az Európai Unió alapjogi chartájában, különösen annak II. és VI. fejezetében megfogalmazott elveket. Ennek a kerethatározatnak egyetlen rendelkezése sem értelmezhetı úgy, mintha olyan alapvetı jogok vagy szabadságok szőkítésére vagy korlátozására irányulna, mint a véleménynyilvánítás szabadsága, a gyülekezési és egyesülési szabadság, a sajtószabadság és az egyéb médiumokban való véleménynyilvánítás szabadsága, valamint a magán- és a családi élet tiszteletben tartásához való jog, ideértve a levéltitok tiszteletben tartásához való jogot, ideértve az e-mailek és egyéb elektronikus levelezési formák tartalmát.


Módosítás

(15) A terrorista bőncselekmény elkövetésére való nyilvános izgatás, a terroristák toborzása és a terroristák kiképzése szándékos bőncselekmény. Ezért ennek a kerethatározatnak egyetlen rendelkezése sem értelmezhetı úgy, mintha a tudományos, felsıoktatási vagy tájékoztatási célú információk terjesztésének szőkítésére vagy korlátozására irányulna. Az érzékeny politikai témákról – így a terrorizmusról – folytatott nyilvános viták során kifejtett radikális, vitatkozó vagy vitatható álláspontok nem tartoznak e kerethatározat hatálya alá, illetve különösen a terrorista bőncselekmény elkövetésére való

(15) A terrorista bőncselekmény elkövetése érdekében folytatott nyilvános felbujtás, a terroristák toborzása, és a terroristák kiképzése szándékos bőncselekmények. Ezért ennek a kerethatározatnak egyetlen rendelkezése sem értelmezhetı úgy, mintha szőkíteni vagy korlátozni szándékozna a tudományos, felsıoktatási, mővészeti vagy tájékoztatási célú információk terjesztését. Az érzékeny politikai témákról – így a terrorizmusról – folytatott nyilvános viták során kifejtett radikális, vitatható vagy ellentmondásos álláspontok nem tartoznak e kerethatározat hatálya alá, illetve különösen a terrorista bőncselekmény elkövetése érdekében folytatott nyilvános PE 413.723\ 253

HU

nyilvános izgatás fogalmába.

felbujtás fogalmába.

Módosítás 10 Kerethatározatra irányuló javaslat – módosító jogszabály 15 a preambulumbekezdés (új) A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás (15a) Az e kerethatározatban említett cselekmények bőncselekménnyé minısítését oly módon kell végrehajtani, hogy azok a kitőzött jogos célokkal arányosak, egy demokratikus társadalomban pedig szükségesek és megfelelık legyenek, illetve azok során ne érvényesüljön megkülönböztetés; különösen meg kell felelnie az Európai Unió alapjogi chartájának és az emberi jogok és az alapvetı szabadságjogok védelmérıl szóló európai egyezmény rendelkezéseinek.

Módosítás 11 Kerethatározatra irányuló javaslat – módosító jogszabály 1 cikk – -1 pont (új) 2002/475/IB kerethatározat 1 cikk – 2 bekezdés A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás (-1) Az 1. cikk (2) bekezdése a következıképpen módosul: „2. Ez a kerethatározat nem érinti az Európai Unióról szóló szerzıdés 6. cikkében, az Európai Unió alapjogi chartájában és az emberi jogok és az alapvetı szabadságjogok védelmérıl szóló európai egyezményben megfogalmazott alapvetı jogok és alapvetı jogelvek tiszteletben tartásának kötelezettségét.”

254 /PE 413.723

HU

Módosítás 12 Kerethatározatra irányuló javaslat – módosító jogszabály 1 cikk – 1 pont 2002/475/IB kerethatározat 3 cikk – 1 bekezdés – a pont A Bizottság által javasolt szöveg (a) „terrorista bőncselekmény elkövetése érdekében folytatott nyilvános izgatás”: valamely üzenet terjesztése, vagy egyéb módon a nyilvánosság számára hozzáférhetıvé tétele azzal a szándékkal, hogy az 1. cikk (1) bekezdésének a)–h) pontjában felsorolt cselekmények egyikének elkövetésére ösztönözzön, amennyiben ez a magatartás – akár a terrorista bőncselekmény közvetlen támogatásával, akár anélkül – annak veszélyével jár, hogy elkövethetnek egy vagy több ilyen bőncselekményt.

Módosítás a) „terrorista bőncselekmény elkövetése érdekében folytatott nyilvános felbujtás”: valamely üzenet terjesztése vagy egyéb módon a nyilvánosság számára hozzáférhetıvé tétele azzal az egyértelmő és eltökélt szándékkal, hogy az 1. cikk (1) bekezdésének a)–h) pontjában felsorolt bőncselekmények egyikének elkövetésére ösztönözzön, amennyiben ez a magatartás annak nyilvánvaló veszélyével jár, hogy elkövethetnek egy vagy több ilyen bőncselekményt.

Módosítás 13 Kerethatározatra irányuló javaslat – módosító jogszabály 1 cikk − 1 pont 2002/475/IB kerethatározat 3 cikk – 1 bekezdés – b pont A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(b) „terroristák toborzása”: más személyeknek az 1. cikk (1) bekezdésében vagy a 2. cikk (2) bekezdésében felsorolt cselekmények egyikének elkövetésére való felszólítása.

(b) „terroristák toborzása”: más személyeknek az 1. cikk (1) bekezdésének a)–h) pontjában vagy a 2. cikk (2) bekezdésében felsorolt bőncselekmények egyikének elkövetésére való szándékos felszólítása;

Módosítás 14 Kerethatározatra irányuló javaslat – módosító jogszabály 1 cikk – 1 pont 2002/475/IB kerethatározat 3 cikk – 1 bekezdés – c pont A Bizottság által javasolt szöveg (c) „terroristák kiképzése”:

Módosítás (c) „terroristák kiképzése”: PE 413.723\ 255

HU

robbanóanyagok, lıfegyverek vagy más fegyverek vagy mérgezı, illetve veszélyes anyagok, vagy más különleges módszerek vagy technikák készítésére vagy alkalmazására vonatkozó oktatás nyújtása az 1. cikk (1) bekezdésében felsorolt cselekmények egyikének elkövetése céljából, annak tudatában, hogy az átadott szakismeretet e célokra kívánják felhasználni.

robbanóanyagok, lıfegyverek vagy más fegyverek, valamint mérgezı vagy veszélyes anyagok készítésére vagy alkalmazására, továbbá más különleges módszerek és technikák alkalmazására vonatkozó oktatás nyújtása az 1. cikk (1) bekezdésének a)–h) pontjában felsorolt bőncselekmények egyikének elkövetése céljából, annak tudatában, hogy az átadott szakismeretet e célokra kívánják felhasználni.

Módosítás 15 Kerethatározatra irányuló javaslat – módosító jogszabály 1 cikk – 1 pont 2002/475/IB kerethatározat 3 cikk – 2 bekezdés – d pont A Bizottság által javasolt szöveg (d) minısített lopás az 1. cikk (1) bekezdésében felsorolt cselekmények egyikének elkövetése céljából;

Módosítás (d) minısített lopás az 1. cikk (1) bekezdésében felsorolt bőncselekmények egyikének elkövetése céljából;

Módosítás 16 Kerethatározatra irányuló javaslat – módosító jogszabály 1 cikk – 1 pont 2002/475/IB kerethatározat 3 cikk – 2 bekezdés – e pont A Bizottság által javasolt szöveg (e) zsarolás az 1. cikk (1) bekezdésében felsorolt cselekmények egyikének elkövetése céljából;

Módosítás (e) zsarolás az 1. cikk (1) bekezdésében felsorolt bőncselekmények egyikének elkövetése céljából;

Módosítás 17 Kerethatározatra irányuló javaslat – módosító jogszabály 1 cikk – 1 pont 2002/475/IB kerethatározat 3 cikk – 2 bekezdés – f pont A Bizottság által javasolt szöveg (f) hivatalos okmányok hamisítása az 1. 256 /PE 413.723

HU

Módosítás (f) hivatalos okmányok hamisítása az 1.

cikk (1) bekezdésének a)–h) pontjában és a 2. cikk (2) bekezdésének b) pontjában felsorolt cselekmények egyikének elkövetése céljából.

cikk (1) bekezdésének a)–h) pontjában és a 2. cikk (2) bekezdésének b) pontjában felsorolt bőncselekmények egyikének elkövetése céljából.

Módosítás 18 Kerethatározatra irányuló javaslat – módosító jogszabály 1 cikk – 1 pont 2002/475/IB kerethatározat 3 cikk – 3 a bekezdés (új) A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás 3a. A tagállamok megbizonyosodnak arról, hogy az e cikk (2) bekezdése a)–c) pontjában meghatározott cselekmények bőncselekménnyé minısítése a véleménynyilvánítás szabadságára és az egyesülési szabadságra – és nevezetesen a véleménynyilvánítás szabadságának sajtóban és egyéb médiákban való megnyilvánulására –vonatkozó kötelezettségek és a levéltitok, ideértve az e-mailek és egyéb elektronikus levelezési formák tartalmát, kellı tiszteletben tartásával történik. A (2) bekezdés a)–c) pontjában említett cselekmények bőncselekménnyé minısítése nem szőkíti vagy korlátozza a tudományos, felsıoktatási, mővészeti vagy tájékoztatási célú információk terjesztését, illetve az érzékeny politikai témákról – így a terrorizmusról – folytatott nyilvános viták során kifejtett radikális, vitatható vagy ellentmondásos álláspontokat.

Módosítás 19 Kerethatározatra irányuló javaslat – módosító jogszabály 1 cikk – 1 pont 2002/475/IB kerethatározat 3 cikk – 3 b bekezdés (új)

PE 413.723\ 257

HU

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás 3b. A tagállamok arról is gondoskodnak, hogy az e cikk (2) bekezdése a)–c) pontjában meghatározott cselekmények bőncselekménnyé minısítése – tekintettel a jogos célokra és egy demokratikus társadalomban való szükségességére – a bőncselekmény természetével és körülményeivel arányos legyen, továbbá kizárja az önkényesség és a megkülönböztetı vagy fajgyőlölı bánásmód bármely formáját.

Módosítás 20 Kerethatározatra irányuló javaslat – módosító jogszabály 1 cikk – 3 pont 2002/475/IB kerethatározat 9 cikk – 1 a bekezdés A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

"1a. „(1) a) Minden tagállam megállapítja joghatóságát a 3. cikk (2) bekezdésének ac) pontjában említett bőncselekmények esetében is, amennyiben a bőncselekmény az 1. cikkben említett valamely bőncselekmény végrehajtására irányult, vagy ehhez vezetett, továbbá e bőncselekmény az e cikk (1) bekezdésének a)-e) pontjában megállapított kritériumok bármelyike alapján a tagállam joghatósága alá tartozik.”

„(1a) Egy tagállam dönthet arról, hogy nem alkalmazza (vagy csupán egyedi esetekben vagy körülmények között) az (1) bekezdés d) és e) pontjának joghatósági rendelkezéseit a 3. cikk (2) bekezdése a)– c) pontjában, valamint a 4. cikkben említett bőncselekmények vonatkozásában, amennyiben ezek a bőncselekmények a 3. cikk (2) bekezdése a)–c) pontjában meghatározott bőncselekményekkel kapcsolatosak.

258 /PE 413.723

HU

P6_TA-PROV(2008)0436 A személyes adatok védelme * Az Európai Parlament 2008. szeptember 23-i jogalkotási állásfoglalása a büntetıügyekben folytatott rendırségi és igazságügyi együttmőködés keretében feldolgozott személyes adatok védelmérıl szóló tanácsi kerethatározat tervezetérıl (16069/2007 – C6-0010/2008 – 2005/0202(CNS))

(Konzultációs eljárás – ismételt konzultáció) Az Európai Parlament, −

tekintettel a Tanács tervezetére (16069/2007),

−

tekintettel a Bizottság javaslatára (COM(2005)0475),

−

tekintettel 2006. szeptember 27-i állásfoglalására1,

−

tekintettel 2007. június 7-i állásfoglalására2,

−

tekintettel az EU-Szerzıdés 34. cikke (2) bekezdésének b) pontjára,

−

tekintettel az EU-Szerzıdés 39. cikkének (1) bekezdésére, amelynek alapján a Tanács konzultált a Parlamenttel (C6–0010/2008),

−

tekintettel eljárási szabályzata 93. cikkére, 51. cikkére és 55. cikkének (3) bekezdésére,

−

tekintettel az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság jelentésére (A6– 0322/2008),

1.

jóváhagyja a Tanács tervezetét, annak módosított formájában;

2.

felkéri a Bizottságot, hogy ennek megfelelıen változtassa meg javaslatát az EKSzerzıdés 250. cikkének (2) bekezdése értelmében;

3.

felkéri a Tanácsot, hogy tájékoztassa a Parlamentet, amennyiben el kíván térni a Parlament által elfogadott szövegtıl;

4.

felkéri a Tanácsot a Parlamenttel való ismételt konzultációra, ha lényegesen módosítani vagy más szöveggel helyettesíteni kívánja a tervezetet;

5.

felkéri a Tanácsot és a Bizottságot, hogy a Lisszaboni Szerzıdés hatályba lépését követıen kezeljen prioritásként minden e szöveg módosítására irányuló javaslatot az Európai Unióról szóló szerzıdéshez, az Európai Unió mőködésérıl szóló szerzıdéshez, az Európai Atomenergia-közösséget létrehozó szerzıdéshez csatolt, az átmeneti rendelkezésekrıl szóló jegyzıkönyv 10. cikkének és az azon cikkhez

1 2

HL C 306. E, 2006.12.15., 263. o. HL C 125. E, 2008.5.22., 154. o. PE 413.723\ 259

HU

kapcsolódó 50. számú nyilatkozatnak megfelelıen, különös tekintettel az Európai Bíróság illetékességére; 6.

utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament állásfoglalását a Tanácsnak, a Bizottságnak és a tagállamok kormányainak.

Módosítás 1 Tanácsi kerethatározatra irányuló tervezet 4 a preambulumbekezdés (új) A Tanács által javasolt szöveg

Módosítás (4a) Az Európai Unió mőködésérıl szóló szerzıdés 16. cikke, a Lisszaboni Szerzıdés által bevezetett módon lehetıvé teszi az adatvédelmi szabályok szigorítását a büntetıügyekben folytatott rendırségi és igazságügyi együttmőködés céljaira.

Módosítás 2 Tanácsi kerethatározatra irányuló tervezet 5 preambulumbekezdés A Tanács által javasolt szöveg (5) A személyes adatoknak a büntetıügyekben folytatott rendırségi és igazságügyi együttmőködés keretében, különösen az információ hozzáférhetıségének a hágai programban lefektetett elve szerint végzett cseréjét olyan egyértelmő (…) szabályoknak kell támogatniuk, amelyek erısítik az illetékes hatóságok közötti kölcsönös bizalmat, és biztosítják, hogy az érintett információk védelme kizárja a megkülönböztetést a tagállamok között folytatott ilyen együttmőködésbıl, valamint hogy ezzel egyidejőleg az adatalanyok alapvetı jogainak tiszteletben tartása maradéktalanul teljesül. A jelenleg hatályos európai szintő jogszabályok ehhez nem megfelelıek. A személyes adatok feldolgozása vonatkozásában az egyének védelmérıl és az ilyen adatok szabad áramlásáról szóló, 1995. október 24-i 95/46/EK európai parlamenti és 260 /PE 413.723

HU

Módosítás (5) A személyes adatoknak a büntetıügyekben folytatott rendırségi és igazságügyi együttmőködés keretében, különösen az információ hozzáférhetıségének a hágai programban lefektetett elve szerint végzett cseréjét olyan egyértelmő (…) szabályoknak kell támogatniuk, amelyek erısítik az illetékes hatóságok közötti kölcsönös bizalmat, és biztosítják, hogy az érintett információk védelme és az adatalanyok alapvetı jogainak tiszteletben tartása maradéktalanul teljesül.

tanácsi irányelv nem vonatkozik a személyes adatoknak az olyan tevékenységek során végzett feldolgozására, amelyek kívül esnek a közösségi jog hatályán, mint például az Európai Unióról szóló szerzıdés VI. címében megállapított tevékenységek, valamint semmilyen esetben nem vonatkozik a közbiztonsággal, a védelemmel, a nemzetbiztonsággal, továbbá a büntetıjog területén folytatott állami tevékenységekkel kapcsolatos feldolgozási mőveletekre.

Módosítás 3 Tanácsi kerethatározatra irányuló tervezet 5 a preambulumbekezdés A Tanács által javasolt szöveg

Módosítás

(5a) A kerethatározat kizárólag a bőncselekmények megelızése, kivizsgálása, felderítése, büntetıeljárás lefolytatása vagy büntetıjogi szankciók végrehajtása céljából az illetékes hatóságok által győjtött vagy feldolgozott adatokra alkalmazandó. A kerethatározat a tagállamokra bízza annak nemzeti szinten történı pontosabb meghatározását, hogy mely egyéb célok tekinthetık összeegyeztethetetlennek azzal a céllal, amelybıl a személyes adatokat eredetileg győjtötték. Általában a történelmi, statisztikai vagy tudományos célból történı további feldolgozás nem összeegyeztethetetlen a feldolgozás eredeti céljával.

(5a) A kerethatározat kizárólag a bőncselekmények megelızése, kivizsgálása, felderítése, büntetıeljárás lefolytatása vagy büntetıjogi szankciók végrehajtása céljából az illetékes hatóságok által győjtött vagy feldolgozott adatokra alkalmazandó. Általában a történelmi, statisztikai vagy tudományos célból történı további feldolgozás nem összeegyeztethetetlen a feldolgozás eredeti céljával.

Módosítás 4 Tanácsi kerethatározatra irányuló tervezet 6 b preambulumbekezdés A Tanács által javasolt szöveg (6b) Ez a kerethatározat nem vonatkozik az olyan személyes adatokra, amelyeket

Módosítás törölve PE 413.723\ 261

HU

egy tagállam e kerethatározat hatálya alatt szerzett, és amely adatok az adott tagállamból származnak. Módosítás 5 Tanácsi kerethatározatra irányuló tervezet 7 preambulumbekezdés A Tanács által javasolt szöveg

Módosítás

(7) A tagállami jogszabályok közelítése nem vezethet az általuk nyújtott védelem szintjének csökkenéséhez, hanem – épp ellenkezıleg – magas szintő védelmet kell biztosítania az Unión belül.

(7) A tagállami jogszabályok közelítése nem vezethet az általuk nyújtott védelem szintjének csökkenéséhez, hanem – épp ellenkezıleg – magas szintő védelmet kell biztosítania az Unión belül az egyéneknek a személyes adatok gépi feldolgozása során való védelmérıl szóló európa tanácsi egyezménynek megfelelıen (a továbbiakban: 108. számú egyezmény).

Módosítás 6 Tanácsi kerethatározatra irányuló tervezet 8 b preambulumbekezdés A Tanács által javasolt szöveg

Módosítás

(8b) A külön adatcsoportban való archiválás csak akkor engedélyezhetı, ha az adatokra bőncselekmények megelızése, kivizsgálása, felderítése, büntetıeljárás lefolytatása vagy büntetıjogi szankciók végrehajtása céljából már nincs szükség. A külön adatcsoportban való archiválás abban az esetben is engedélyezhetı, ha az archivált adatokat az adatbázisban más adatokkal együtt olyan módon tárolják, hogy azok már nem használhatók fel bőncselekmények megelızése, kivizsgálása, felderítése, büntetıeljárás lefolytatása vagy büntetıjogi szankciók végrehajtása céljából. A megfelelı archiválási idıszakot az archiválás célja és az adatalanyok jogos érdekei alapján kell megállapítani. A történelmi célú archiválás esetében nagyon hosszú idıtartam is megállapítható.

(8b) A külön adatcsoportban való archiválás csak akkor engedélyezhetı, ha az adatokra bőncselekmények megelızése, kivizsgálása, felderítése, büntetıeljárás lefolytatása vagy büntetıjogi szankciók végrehajtása céljából már nincs szükség. A külön adatcsoportban való archiválás abban az esetben is engedélyezhetı, ha az archivált adatokat az adatbázisban más adatokkal együtt olyan módon tárolják, hogy azok már nem használhatók fel bőncselekmények megelızése, kivizsgálása, felderítése, büntetıeljárás lefolytatása vagy büntetıjogi szankciók végrehajtása céljából. A megfelelı archiválási idıszakot az archiválás célja és az adatalanyok jogos érdekei alapján kell megállapítani.

262 /PE 413.723

HU

Módosítás 7 Tanácsi kerethatározatra irányuló tervezet 11 a preambulumbekezdés A Tanács által javasolt szöveg (11a) Amennyiben a személyes adatok további feldolgozása abban az esetben lehetséges, ha azon tagállam, amelytıl az adatok származnak, ehhez hozzájárulását adta, az egyes tagállamok meghatározhatják ezen hozzájárulás módjait, például az információkategóriákra vagy a további feldolgozás kategóriáira vonatkozó általános hozzájárulás formájában.

Módosítás (11a) Amennyiben a személyes adatok további feldolgozása abban az esetben lehetséges, ha azon tagállam, amelytıl az adatok származnak, ehhez hozzájárulását adta, az egyes tagállamok meghatározhatják ezen hozzájárulás módjait.

Módosítás 8 Tanácsi kerethatározatra irányuló tervezet 13 a preambulumbekezdés A Tanács által javasolt szöveg

Módosítás

(13a) A tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy az adatalany tájékoztatást kapjon személyes adatainak bőncselekmények megelızése, kivizsgálása, felderítése, büntetıeljárás lefolytatása vagy büntetıjogi szankciók végrehajtása céljából történı győjtésérıl, feldolgozásáról vagy más tagállam részére történı továbbításáról, illetve ezek lehetıségérıl. Az adatalany tájékoztatáshoz való jogára és az az alóli kivételekre vonatkozó részletes szabályokat a nemzeti jog határozza meg. Ez történhet általános formában, például jogszabály útján, vagy a feldolgozási mőveletek listájának közzétételével.

(13a) A tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy az adatalany tájékoztatást kapjon személyes adatainak bőncselekmények megelızése, kivizsgálása, felderítése, büntetıeljárás lefolytatása vagy büntetıjogi szankciók végrehajtása céljából történı győjtésérıl, feldolgozásáról vagy más tagállam, harmadik ország vagy magánjogi jogalany részére történı továbbításáról, illetve ezek lehetıségérıl. Az adatalany tájékoztatáshoz való jogára és az az alóli kivételekre vonatkozó részletes szabályokat a nemzeti jog határozza meg. Ez történhet általános formában, például jogszabály útján, vagy a feldolgozási mőveletek listájának közzétételével.

PE 413.723\ 263

HU

Módosítás 9 Tanácsi kerethatározatra irányuló tervezet 1 cikk – 2 bekezdés – c a pont (új) A Tanács által javasolt szöveg

Módosítás ca) nemzeti szinten dolgozzák fel.

Módosítás 10 Tanácsi kerethatározatra irányuló tervezet 1 cikk – 4 bekezdés A Tanács által javasolt szöveg (4) Ez a kerethatározat nem érint alapvetı nemzetbiztonsági érdekeket vagy különleges nemzetbiztonsági hírszerzı tevékenységet.


Módosítás 11 Tanácsi kerethatározatra irányuló tervezet 2 cikk – l pont A Tanács által javasolt szöveg l) „anonimizálás”: a személyes adatok oly módon történı megváltoztatása, hogy a személyes vagy tárgyi körülményekre vonatkozó egyes részleteket többé ne lehessen egy meghatározott vagy meghatározható természetes személyhez hozzárendelni, vagy az aránytalanul sok idıt, valamint költség- és munkaráfordítást igényeljen.

Módosítás l) „anonimizálás”: a személyes adatok oly módon történı megváltoztatása, hogy a személyes vagy tárgyi körülményekre vonatkozó egyes részleteket többé ne lehessen egy meghatározott vagy meghatározható természetes személyhez hozzárendelni.

Módosítás 12 Tanácsi kerethatározatra irányuló tervezet 7 cikk A Tanács által javasolt szöveg A faji vagy etnikai hovatartozásra, a politikai véleményre, a vallási vagy világnézeti meggyızıdésre, a 264 /PE 413.723

HU

Módosítás (1) A faji vagy etnikai hovatartozásra, a politikai véleményre, a vallási vagy világnézeti meggyızıdésre, a

szakszervezeti tagságra utaló személyes adatok, valamint az egészségi állapotra vagy a szexuális életre vonatkozó adatok feldolgozása csak abban az esetben engedélyezett, ha az elengedhetetlenül szükséges, továbbá ha a nemzeti jog gondoskodik a megfelelı biztosítékokról.

szakszervezeti tagságra utaló személyes adatok, valamint az egészségi állapotra vagy a szexuális életre vonatkozó adatok feldolgozása tilos.

(2) Az ilyen adatok kivételesen csak abban az esetben dolgozhatók fel: – ha a feldolgozást jogszabály írja elı, arra az illetékes igazságügyi hatóság elızetes eseti engedélyt ad, és az feltétlenül szükséges terrorcselekmények vagy más súlyos bőncselekmények megelızéséhez, felderítéséhez, valamint nyomozásához és büntetıeljárás lefolytatásához, – ha a tagállamok megfelelı konkrét biztosítékokat nyújtanak – például annak biztosításával, hogy az adatokhoz kizárólag a feldolgozást indokló, törvényes feladatot végzı személyzet fér hozzá. Az ilyen típusú adatokat nem lehet automatikus módon feldolgozni, kivéve, ha erre az esetre a nemzeti törvények megfelelı biztosítékokról rendelkeznek. Ugyanez a feltétel vonatkozik a büntetıítéletekkel kapcsolatos személyes adatokra is. Módosítás 13 Tanácsi kerethatározatra irányuló tervezet 11 cikk – 1 bekezdés A Tanács által javasolt szöveg (1) A személyes adatok továbbítását minden esetben naplózni vagy dokumentálni kell az adatfeldolgozás jogszerőségének felülvizsgálata, az önellenırzés, valamint az adatsértetlenség és adatbiztonság biztosítása céljából.

Módosítás (1) A személyes adatok továbbítását, az azokhoz való hozzáféréseket és további feldolgozásukat minden esetben naplózni vagy dokumentálni kell az adatfeldolgozás jogszerőségének felülvizsgálata, az önellenırzés, valamint az adatsértetlenség és adatbiztonság ellenırzése céljából.

PE 413.723\ 265

HU

Módosítás 14 Tanácsi kerethatározatra irányuló tervezet 12 cikk – 1 bekezdés - bevezetı rész A Tanács által javasolt szöveg (1) A valamely másik tagállam illetékes hatóságától átvett vagy az által hozzáférhetıvé tett személyes adatok további feldolgozása a 3. cikk (2) bekezdésében meghatározott követelményeknek megfelelıen kizárólag az alábbi, a továbbításuk vagy hozzáférhetıvé tételük alapjául szolgáló céltól eltérı célokból engedélyezett:

Módosítás (1) A valamely másik tagállam illetékes hatóságától átvett vagy az által hozzáférhetıvé tett személyes adatok további feldolgozása a 3. cikk (2) bekezdésében meghatározott követelményeknek megfelelıen kizárólag az alábbi, a továbbításuk vagy hozzáférhetıvé tételük alapjául szolgáló céltól eltérı célokból engedélyezett, amennyiben szükséges:

Módosítás 15 Tanácsi kerethatározatra irányuló tervezet 12 cikk – 1 bekezdés – d pont A Tanács által javasolt szöveg d) bármilyen egyéb célból kizárólag az adattovábbító tagállam elızetes hozzájárulásával vagy az adatalany hozzájárulásával, aminek a megadására a nemzeti jognak megfelelıen kerül sor.

Módosítás d) bármilyen egyéb egyedi célból, amelyrıl jogszabály rendelkezik és egy demokratikus államban a 108. számú egyezmény 9. cikkében foglalt valamely érdek védelme érdekében szükséges, kizárólag az adattovábbító tagállam elızetes hozzájárulásával vagy az adatalany hozzájárulásával, aminek a megadására a nemzeti jognak megfelelıen kerül sor.

Módosítás 16 Tanácsi kerethatározatra irányuló tervezet 14 cikk – 1 bekezdés - bevezetı rész A Tanács által javasolt szöveg

Módosítás

(1) A tagállamok elıírják, hogy más tagállam illetékes hatósága által továbbított vagy hozzáférhetıvé tett személyes adatok csak az alábbi esetekben adhatók át harmadik államoknak, nemzetközi szerveknek, vagy nemzetközi

(1) A tagállamok elıírják, hogy más tagállam illetékes hatósága által eseti alapon továbbított vagy hozzáférhetıvé tett személyes adatok csak az alábbi esetekben adhatók át harmadik államoknak, nemzetközi szerveknek, vagy

266 /PE 413.723

HU

megállapodás által létrehozott vagy nemzetközi szervnek nyilvánított szervezeteknek:

nemzetközi megállapodás által létrehozott vagy nemzetközi szervnek nyilvánított szervezeteknek:

Módosítás 17 Tanácsi kerethatározatra irányuló tervezet 14 cikk – 1 bekezdés – d pont A Tanács által javasolt szöveg d) az érintett harmadik ország vagy nemzetközi szerv biztosítja az általa elvégezni szándékozott adatfeldolgozás megfelelı védelmét.

Módosítás d) az érintett harmadik ország vagy nemzetközi szerv a 108. számú egyezményhez csatolt kiegészítı jegyzıkönyv 2. cikkében foglaltakkal és az emberi jogok és alapvetı szabadságok védelmérıl szóló európai egyezmény 8. cikkébıl következı joggyakorlattal azonos mértékben biztosítja az általa elvégezni szándékozott adatfeldolgozás megfelelı védelmét.

Módosítás 18 Tanácsi kerethatározatra irányuló tervezet 14 cikk – 2 bekezdés A Tanács által javasolt szöveg

Módosítás

(2) Az (1) bekezdés c) pontja szerinti elızetes hozzájárulás hiányában az adatátadás kizárólag abban az esetben engedélyezhetı, ha az adatátadás elengedhetetlen egy, valamely tagállam vagy harmadik állam közbiztonságát, vagy valamely tagállam alapvetı érdekeit közvetlenül és súlyosan fenyegetı esemény megelızéséhez, és az elızetes hozzájárulás nem szerezhetı meg kellı idıben. A hozzájárulás megadása tekintetében illetékes hatóságot haladéktalanul tájékoztatni kell.

(2) Az (1) bekezdés c) pontja szerinti elızetes hozzájárulás hiányában az adatátadás kizárólag abban az esetben engedélyezhetı, ha az adatátadás elengedhetetlen egy, valamely tagállam vagy harmadik állam közbiztonságát, vagy valamely tagállam alapvetı érdekeit közvetlenül és súlyosan fenyegetı esemény megelızéséhez, és az elızetes hozzájárulás nem szerezhetı meg kellı idıben. Ez esetben a személyes adatokat az azokat fogadó fél csak akkor dolgozhatja fel, ha az az adatnyújtás egyedi céljából feltétlenül szükséges. A hozzájárulás megadása tekintetében illetékes hatóságot haladéktalanul tájékoztatni kell. Ezekrıl az adatátadásokról értesíteni kell az illetékes felügyelı hatóságot.

PE 413.723\ 267

HU


Módosítás

(3) Az (1) bekezdés d) pontjától eltérve, a személyes adatok átadhatók, ha a)az adatokat átadó tagállam nemzeti joga az alábbiakra tekintettel lehetıvé teszi azt: i. az adatalany jogos egyéni érdekei, vagy ii. jogos, magasabb érdekek, különösen fontos közérdek, vagy

(3) Az (1) bekezdés d) pontjától eltérve, a személyes adatok kivételesen átadhatók, ha a) az adatokat átadó tagállam nemzeti joga az alábbiakra tekintettel lehetıvé teszi azt: i. az adatalany jogos egyéni érdekei, vagy ii. jogos, magasabb érdekek, különösen valamely tagállam sürgıs és alapvetı érdeke, illetve a közbiztonsággal szembeni közvetlen, súlyos fenyegetés megelızése céljából, valamint b) a harmadik állam vagy az átvevı nemzetközi szerv vagy szervezet biztosítékokat nyújt, amelyek nemzeti jognak való megfelelıségét az érintett tagállamnak kell biztosítania. ba) A tagállamok biztosítják, hogy minden adatátadásról feljegyzés születik, és azokat kérésre a nemzeti adatvédelmi hatóságok rendelkezésére bocsátják.

b) a harmadik állam vagy az átvevı nemzetközi szerv vagy szervezet olyan biztosítékokat nyújt, amelyeket az érintett tagállam nemzeti joga értelmében megfelelınek ítél.


Módosítás

(4) Az (1) bekezdés d) pontjában említett védelem szintjének megfelelıségét az adatátadási mővelet vagy adatátadási mőveletsorozat körülményeire figyelemmel kell értékelni. Különös figyelmet kell fordítani az adatok jellegére, a tervezett adatfeldolgozási mővelet vagy mőveletek céljára és idıtartamára, a származási országra és az adatok rendeltetése szerinti országra vagy nemzetközi szervezetre, az adott harmadik országban vagy nemzetközi szervezetben hatályos, általános és ágazati jogrendre, valamint az ott érvényesülı szakmai szabályokra és biztonsági intézkedésekre.

(4) Az (1) bekezdés d) pontjában említett védelem szintjének megfelelıségét az adatátadási mővelet vagy adatátadási mőveletsorozat körülményeire figyelemmel, független hatóságnak kell értékelnie. Különös figyelmet kell fordítani az adatok jellegére, a tervezett adatfeldolgozási mővelet vagy mőveletek céljára és idıtartamára, a származási országra és az adatok rendeltetése szerinti országra vagy nemzetközi szervezetre, az adott harmadik országban vagy nemzetközi szervezetben hatályos, általános és ágazati jogrendre, valamint az ott érvényesülı szakmai szabályokra és biztonsági

268 /PE 413.723

HU

intézkedésekre. Módosítás 21 Tanácsi kerethatározatra irányuló tervezet 14 a cikk – cím A Tanács által javasolt szöveg

Módosítás

14a. cikk Magánfeleknek való továbbítás a tagállamokban

14a. cikk Magánfeleknek való továbbítás és magánfelek által kapott adatokhoz való hozzáférés a tagállamokban

Módosítás 22 Tanácsi kerethatározatra irányuló tervezet 14 a cikk – 1 bekezdés - bevezetı rész A Tanács által javasolt szöveg (1) A tagállamok elıírják, hogy a más tagállam illetékes hatóságától átvett vagy az által hozzáférhetıvé tett személyes adatok kizárólag az alábbi esetekben továbbíthatók magánfelek számára:

Módosítás (1) A tagállamok elıírják, hogy a más tagállam illetékes hatóságától eseti alapon átvett vagy az által hozzáférhetıvé tett személyes adatok kizárólag az alábbi esetekben továbbíthatók magánfelek számára:

Módosítás 23 Tanácsi kerethatározatra irányuló tervezet 14 a cikk – 2 a bekezdés (új) A Tanács által javasolt szöveg

Módosítás (2a) A tagállamok elıírják, hogy illetékes hatóságaik kizárólag eseti alapon, pontosan meghatározott körülmények között, konkrét okokból és a tagállami bírósági felülvizsgálat lehetısége mellett férhetnek hozzá magánszemélyek által ellenırzött személyes adatokhoz és dolgozhatják fel azokat.

PE 413.723\ 269

HU

Módosítás 24 Tanácsi kerethatározatra irányuló tervezet 14 a cikk – 2 b bekezdés (új) A Tanács által javasolt szöveg

Módosítás (2b) A tagállamok nemzeti jogszabályai meghatározzák, hogy amennyiben magánszemélyek kapnak és dolgoznak fel adatot közszolgálati feladat keretében, legalább azonos, vagy súlyosabb kötelezettségek terhelik ıket, mint amilyeneket az illetékes hatóságok számára elıírtak.

Módosítás 25 Tanácsi kerethatározatra irányuló tervezet 17 cikk – 1 bekezdés – a pont A Tanács által javasolt szöveg

Módosítás

a) legalább annak az adatkezelı vagy a nemzeti felügyeleti hatóság általi megerısítése, hogy továbbítottak vagy hozzáférhetıvé tettek-e rá vonatkozó adatokat, továbbá tájékoztatás azon címzettekrıl vagy címzettek kategóriáiról, akiknek az adatokat átadták, valamint tájékoztatás a feldolgozás alatt álló adatokról; vagy

a) legalább annak az adatkezelı vagy a nemzeti felügyeleti hatóság általi megerısítése, hogy rá vonatkozó adatok vannak-e feldolgozás alatt, továbbá tájékoztatás a feldolgozás céljáról és azon címzettekrıl vagy címzettek kategóriáiról, akiknek az adatokat átadták, valamint tájékoztatás a feldolgozás alatt álló adatokról és bármely automatizált döntés indokáról;

Módosítás 26 Tanácsi kerethatározatra irányuló tervezet 22 cikk – 2 bekezdés – h pont A Tanács által javasolt szöveg

Módosítás

h) a személyes adatok átadása vagy az adathordozó szállítása közben történı jogosulatlan adatleolvasás, -másolás, módosítás vagy -törlés megakadályozására (a szállítás ellenırzése);

h) a személyes adatok átadása vagy az adathordozó szállítása közben történı jogosulatlan adatleolvasás, -másolás, módosítás vagy -törlés megakadályozására, beleértve a megfelelı titkosítási technikák révén (a szállítás ellenırzése);

270 /PE 413.723

HU

Módosítás 27 Tanácsi kerethatározatra irányuló tervezet 22 cikk – 2 bekezdés – j a pont (új) A Tanács által javasolt szöveg

Módosítás ja) az e bekezdésben említett biztonsági intézkedések hatékonyságának figyelemmel kísérése és az e kerethatározatnak való megfelelés biztosításához szükséges, belsı ellenırzéssel kapcsolatos szervezeti intézkedések megtétele (önellenırzés).

Módosítás 28 Tanácsi kerethatározatra irányuló tervezet 24 cikk A Tanács által javasolt szöveg A tagállamok elfogadják az e kerethatározat rendelkezéseinek maradéktalan végrehajtását biztosító megfelelı intézkedéseket, és különösen hatékony, arányos és visszatartó erejő szankciókat állapítanak meg az e kerethatározat alapján elfogadott rendelkezések megsértése esetére.

Módosítás A tagállamok elfogadják az e kerethatározat rendelkezéseinek maradéktalan végrehajtását biztosító megfelelı intézkedéseket, és különösen hatékony, arányos és visszatartó erejő szankciókat, köztük a nemzeti jognak megfelelı közigazgatási és/vagy büntetıjogi szankciókat állapítanak meg az e kerethatározat alapján elfogadott rendelkezések megsértése esetére.

Módosítás 29 Tanácsi kerethatározatra irányuló tervezet 25 cikk – 1 a bekezdés (új) A Tanács által javasolt szöveg

Módosítás (1a) Minden tagállam biztosítja a személyes adatoknak a bőncselekmények megelızése, felderítése, valamint nyomozása és büntetıeljárás lefolytatása vagy büntetıjogi szankciók végrehajtása céljából végzett feldolgozása tekintetében az egyének jogainak és szabadságainak védelmére vonatkozó államigazgatási intézkedések vagy rendeletek PE 413.723\ 271

HU

kidolgozásakor történı konzultációt a felügyeleti hatóságokkal. Módosítás 30 Tanácsi kerethatározatra irányuló tervezet 25 a cikk (új) A Tanács által javasolt szöveg

Módosítás 25a. cikk A bőncselekmények megelızése, felderítése, valamint nyomozása és büntetıeljárás lefolytatása céljából történı személyesadat-feldolgozás vonatkozásában az egyének védelmével foglalkozó munkacsoport (1) Létrejön a bőncselekmények megelızése, felderítése valamint nyomozása és büntetıeljárás lefolytatása céljából végzett személyesadat-feldolgozás vonatkozásában az egyének védelmével foglalkozó munkacsoport (a továbbiakban: munkacsoport). A munkacsoport tanácsadói státuszban mőködik és függetlenül jár el. (2) A munkacsoport az egyes tagállamok által kijelölt felügyeleti hatóság vagy hatóságok képviselıjébıl, az európai adatvédelmi biztos képviselıjébıl, továbbá a Bizottság egy képviselıjébıl áll. A munkacsoport minden egyes tagját az általa képviselt intézmény, hatóság vagy hatóságok jelöli vagy jelölik ki. Ha a tagállam több felügyelı hatóságot jelöl ki, ezek közös képviselıt állítanak. Az Európai Unióról szóló szerzıdés VI. címe alapján felállított közös felügyeleti szervek elnökei jogosultak arra, hogy a munkacsoport ülésein részt vegyenek vagy képviseltessék magukat. Az Izland, Norvégia és Svájc által kijelölt felügyelı hatóság vagy hatóságok jogosultak arra, hogy a munkacsoport ülésein képviseltessék magukat, amennyiben a

272 /PE 413.723

HU

schengeni vívmányokat érintı kérdésekrıl esik szó. (3) A munkacsoport határozatait a felügyelı hatóságok képviselıinek egyszerő többségével hozza. (4) A munkacsoport választja meg saját elnökét. Az elnök megbízatása két évre szól. A kinevezés megújítható. (5) A munkacsoport titkárságáról a Bizottság gondoskodik. (6) A munkacsoport saját eljárási szabályzatot fogad el. (7) A munkacsoport megtárgyalja az elnök által a saját kezdeményezésére, a felügyelı hatóságok képviselıjének, a Bizottságnak, az európai adatvédelmi biztosnak vagy a közös felügyelı szerveknek a kérelmére napirendre tőzött pontokat. Módosítás 31 Tanácsi kerethatározatra irányuló tervezet 25 b cikk (új) A Tanács által javasolt szöveg

Módosítás 25b. cikk Feladatok (1) A munkacsoport: a) véleményt nyilvánít a nemzeti intézkedésekrıl, amennyiben szükséges annak biztosítása, hogy az adatvédelemnek a nemzeti adatfeldolgozásban megvalósuló szintje megfeleljen e kerethatározat rendelkezéseinek; b) véleményt nyilvánít a tagállamok, valamint harmadik országok és nemzetközi szervek közötti adatvédelmi szintrıl, különösen annak biztosítása érdekében, hogy a személyes adatok PE 413.723\ 273

HU

átadására az e kerethatározat 14. cikkének megfelelıen kerüljön sor olyan harmadik országoknak és nemzetközi szerveknek, amelyek megfelelı szintő adatvédelmet biztosítanak; c) tanácsot ad a Bizottságnak és a tagállamoknak az e kerethatározat javasolt módosításaival, a bőncselekmények megelızése, felderítése, valamint nyomozása és büntetıeljárás lefolytatása céljából végzett személyesadat-feldolgozás tekintetében a természetes személyek jogainak és szabadságainak biztosítását célzó további vagy meghatározott intézkedésekkel, és az e jogokat és szabadságokat érintı, egyéb javasolt intézkedésekkel kapcsolatban. (2) Amennyiben a munkacsoport megállapítja, hogy az Európai Unióban a személyes adatok feldolgozása tekintetében a személyek azonos szintő védelmét elıreláthatóan befolyásoló eltérések tapasztalhatók a tagállamok jogszabályai és eljárási gyakorlata között, értesíti a Tanácsot és a Bizottságot. (3) A munkacsoport saját, illetve a Bizottság vagy a Tanács kezdeményezésére ajánlásokat tehet bármely, a személyes adatoknak a bőncselekmények megelızése, felderítése, valamint nyomozása és büntetıeljárás lefolytatása céljából az Európai Unión belül végzett feldolgozása tekintetében a személyek védelmével kapcsolatos kérdésben. (4) A munkacsoport továbbítja véleményeit és ajánlásait az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak és a Bizottságnak. (5) A Bizottság a tagállamok által nyújtott információ alapján tájékoztatja a munkacsoportot az annak véleményei és ajánlásai nyomán tett intézkedéseirıl. Ezt egy jelentés alapján teszi, amelyet az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak is

274 /PE 413.723

HU

továbbítani kell. A tagállamok tájékoztatják a munkacsoportot minden, az (1) bekezdés alapján tett lépésrıl. (6) A munkacsoport éves jelentést készít a személyes adatoknak a bőncselekmények megelızése, felderítése, valamint nyomozása és büntetıeljárás lefolytatása céljából az Európai Unión belül és harmadik országokban történı feldolgozása tekintetében a természetes személyek védelmére vonatkozóan. A jelentést közzéteszi és továbbítja az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak és a Bizottságnak.

Módosítás 32 Tanácsi kerethatározatra irányuló tervezet 27 a cikk – 1 bekezdés A Tanács által javasolt szöveg

Módosítás

(1) A tagállamok három évvel a 28. cikk (1) bekezdésében megállapított idıtartam lejártát követıen jelentést nyújtanak be a Bizottságnak az általuk az e kerethatározatnak való teljes megfelelés érdekében foganatosított nemzeti intézkedésekrıl, különös tekintettel azokra a rendelkezésekre, amelyeknek már az adatgyőjtés során meg kell felelniük. A Bizottság különösen az 1. cikk (2) bekezdésében a hatályról szóló rendelkezés vonatkozásait vizsgálja.

(1) A tagállamok három évvel a 28. cikk (1) bekezdésében megállapított idıtartam lejártát követıen jelentést nyújtanak be a Bizottságnak az általuk az e kerethatározatnak való teljes megfelelés érdekében foganatosított nemzeti intézkedésekrıl, különös tekintettel azokra a rendelkezésekre, amelyeknek már az adatgyőjtés során meg kell felelniük. A Bizottság különösen az 1. cikk (2) bekezdésének alkalmazását vizsgálja.

Módosítás 33 Tanácsi kerethatározatra irányuló tervezet 27 a cikk – 2 a bekezdés (új) A Tanács által javasolt szöveg

Módosítás (2a) E célból a Bizottság figyelembe veszi a tagállamok parlamentjei és kormányai, a 95/46/EK irányelv 29. cikke szerint létrehozott munkacsoport, az európai adatvédelmi biztos és az e kerethatározat PE 413.723\ 275

HU

25a. cikkében létrehozott munkacsoport által továbbított észrevételeket.

276 /PE 413.723

HU

P6_TA-PROV(2008)0437 A Petíciós Bizottság tanácskozásai 2007 folyamán Az Európai Parlament 2008. szeptember 23-i állásfoglalása a Petíciós Bizottság 2007-ben folytatott tanácskozásairól (2008/2028(INI))


tekintettel a Petíciós Bizottság tanácskozásairól szóló korábbi állásfoglalásaira, különösen az andalúziai, valenciai és madridi régiókban a Petíciós Bizottság nevében végzett tényfeltáró küldetés eredményeirıl szóló, 2007. június 21-i állásfoglalására1,

–

tekintettel az EK-Szerzıdés 21. és 194. cikkére,

–

tekintettel eljárási szabályzata 45. cikkére és 192. cikkének (6) bekezdésére,

–

tekintettel a Petíciós Bizottság jelentésére (A6-0336/2008),

A.

felismerve a petíciós eljárás különös fontosságát annak lehetıvé tétele szempontjából az egyének számára, hogy felhívják az Európai Parlament figyelmét olyan ıket közvetlenül érintı konkrét kérdésekre, amelyek az Unió tevékenységi körébe tartoznak,

B.

mivel a Petíciós Bizottságnak mindig törekednie kell arra, hogy javítson hatékonyságán annak érdekében, hogy jobban szolgálja az uniós polgárokat és megfeleljen azok elvárásainak,

C.

figyelemmel arra, hogy az Unió struktúráinak és politikáinak kialakítása terén ebben az idıszakban elért komoly elırehaladás ellenére a polgárok gyakran továbbra is tudatában vannak annak, hogy az Unió politikáinak és programjainak alkalmazása terén számos hiányosság áll fenn, mivel azok ıket közvetlenül érintik,

D.

mivel az EK-Szerzıdés értelmében az uniós polgárok petíciót nyújthatnak be az Európai Parlamenthez, de más uniós intézményekhez vagy szervekhez is eljuttathatják panaszaikat, például a Bizottsághoz;

E.

mivel továbbra is létfontosságúak azok a nemzeti szinten tett erıfeszítések, amelyek célja tájékoztatni a közvéleményt a Parlamenthez való petícióbenyújtás jogáról annak érdekében, hogy fel lehessen hívni a nyilvánosság figyelmét, valamint meg lehessen elızni a különféle panaszeljárások összetévesztését,

F.

mivel a tagállamok feladata a közösségi rendeletek és irányelvek alkalmazása, és ezt a feladatot regionális vagy helyi politikai hatóságaikra ruházhatják, alkotmányos berendezkedésüktıl függıen,

G.

mivel a Parlament törvényesen fejthet ki demokratikus ellenırzést és felügyeletet az uniós politikák felett, figyelemmel a szubszidiaritás fontos elvére, annak érdekében,

1

HL C 146. E, 2008.6.12., 340. o. PE 413.723\ 277

HU

hogy biztosítsák az uniós jogszabályok megfelelı végrehajtását és megértését, valamint hogy betöltsék azt a szerepet, amelynek érdekében az Unió hatáskörrel rendelkezı intézményei megtervezték, megvitatták és elfogadták ıket, H.

mivel az európai polgárok és az Unió lakosai aktívan részt vehetnek ebben a tevékenységben, élve az Európai Parlamenthez benyújtott petíció jogával, annak tudatában, hogy problémáikkal a felelıs bizottság foglalkozik és azokat kivizsgálja, valamint hogy megfelelı választ kapnak majd,

I.

mivel a hatályos Szerzıdések már tartalmaznak kötelezettségvállalásokat az emberi méltóság, a szabadság, a demokrácia, a jogállamiság, az emberi jogok, az egyenlıség és a kisebbségek jogainak – mint az európai társadalom alapvetı elveinek – tiszteletben tartására vonatkozóan, és mivel az Európai Unióról és az Európai Unió mőködésérıl szóló új szerzıdések – a 27 tagállam által történı ratifikálásuk esetén – tovább erısítik ezt, az alapjogi charta szerepeltetésével, rendelkezve az Uniónak az emberi jogokról szóló európai egyezményhez történı csatlakozásáról, valamint jogalapot teremtve a polgári jogalkotási kezdeményezésekhez, továbbá megfelelı közigazgatási jogi rendszert kialakítva az uniós intézmények számára,

J.

mivel az Európai Unióról szóló szerzıdés 7. cikke eljárásokat állapít meg, amelyek útján az Unió intézkedéseket tehet az Unió alapjául szolgáló elveknek a tagállamok által történı súlyos és kitartó megsértése esetén, a szóban forgó Szerzıdés 6. cikke értelmében,

K.

emlékeztetve e tekintetben arra, hogy az uniós polgárok gyakran nyújtanak be petíciót a Parlamenthez jogorvoslat céljából, amikor úgy ítélik meg, hogy a Szerzıdésben elismert jogaikat megsértették, és amikor megállapításuk szerint a bírósági jogorvoslat nem megfelelı, nem praktikus, túl sokáig húzódik, illetve ahogyan az gyakran elı is fordul, költséges,

L.

mivel a Petíciós Bizottságnak, mint illetékes bizottságnak kötelessége nemcsak az egyes petíciókra válaszolni, hanem megfelelı idın belül életképes megoldások biztosítására is törekedni a petíciók benyújtói által kifejezett aggályokkal kapcsolatban, és mivel ez munkájának fı célja,

M.

mivel a petíciók benyújtóinak aggályaira a megoldásokat általában egyrészrıl a Petíciós Bizottság, másrészrıl pedig a Bizottság, a tagállamok és azok regionális és helyi hatóságai hő együttmőködésének köszönhetıen találják meg, amelyek közösen biztosítanak bíróságon kívüli jogorvoslatot,

N.

mivel mindazonáltal a tagállamok és a regionális vagy helyi hatóságok részérıl nincs mindig jelen az egyértelmő szándék, hogy a petíciók benyújtói által felvetett problémákra gyakorlati megoldásokat találjanak,

O.

mivel továbbá jóllehet a petíciók állításai nem mindig kellıen megalapozottak, mégis joguk van ahhoz, hogy az illetékes bizottság magyarázattal és válasszal szolgáljon számukra, amennyiben ez a helyzet áll fenn,

P.

mivel a megerısített intézményközi koordinációnak eredményesebbé kell tennie az elfogadhatatlan petíciók nemzeti hatóságokhoz történı vissza-irányítását,

278 /PE 413.723

HU

Q.

mivel a petíciók elfogadhatatlannak nyilváníthatók, amennyiben nem az Európai Unió tevékenységi körével kapcsolatosak, valamint mivel a petíciós eljárás nem olyan módszerként áll a polgárok rendelkezésére, amelyet a hatáskörrel rendelkezı nemzeti igazságügyi vagy politikai hatóságok általuk kifogásolt határozatai ellen fellebbezési eszközként használhatnak,

R.

mivel elengedhetetlen, hogy a Parlament biztosítsa a tényleges hatáskört, szabályokat, eljárásokat és erıforrásokat saját maga számára annak érdekében, hogy a beérkezı petíciókra hatékonyan és kellı idıben válaszolhasson,

S.

mivel a petíciós eljárás kedvezıen hozzájárulhat a hatékonyabb jogalkotáshoz, nevezetesen azáltal, hogy azonosítja a petíciók benyújtói által jelzett olyan területeket, ahol a hatályos uniós jog elégtelen vagy eredménytelen, tekintettel az adott jogszabály célkitőzéseire, és mivel a hatáskörrel rendelkezı jogalkotási bizottság együttmőködésével és fennhatósága alatt az ilyen helyzetek az érintett jogszabály felülvizsgálatával orvosolhatók,

T.

mivel a petíciós eljárás emellett jelentıs mértékben hozzájárul az olyan esetek azonosításához, ahol a tagállamok nem alkalmazzák megfelelıen a közösségi jogot, ami számos esetben azt eredményezi, hogy a Bizottság jogsértési eljárást kezdeményez az EK-Szerzıdés 226. cikke értelmében,

U.

mivel a jogsértési eljárás célja annak biztosítása, hogy az érintett tagállamot kötelezzék a hatályos közösségi jognak való megfelelésre, emellett pedig a Bizottság mérlegelési jogkörébe tartozik, és a folyamatban a Parlament közvetlen bevonásáról nem rendelkeztek; megállapítva ugyanakkor, hogy a jogsértések hozzávetılegesen egyharmada kapcsolódik az Európai Parlamenthez benyújtott petíciókban felvetett kérdésekhez,

V.

mivel egy jogsértési eljárás még sikeres kimenetele esetén sem feltétlenül biztosít közvetlen jogorvoslatot az egyes petíciók benyújtói által felvetett problémák vonatkozásában, és mivel ez aláássa a polgárok abba vetett bizalmát, hogy az európai intézmények képesek megfelelni várakozásaiknak,

W.

mivel 2007-ben, amikor a Petíciós Bizottság taglétszámát 25-rıl 40-re emelték, a Parlament 1 506 petíciót vett nyilvántartásba (ami 2006-hoz képest 50%-os növekedést jelentett), amelyek közül 1 089 petíciót nyilvánítottak elfogadhatónak,

X.

rögzítve, hogy 2007-ben összesen 159 petíció benyújtója vett részt a Petíciós Bizottság ülésein, nem számítva sok más személyt, akik az eljárás megfigyelése céljából voltak jelen,

Y.

mivel hat tényfeltáró látogatást szerveztek 2007-ben Németországba, Spanyolországba, Írországba, Lengyelországba, Franciaországba és Ciprusra, amelyek eredményeként jelentéseket készítettek és ajánlásokat tettek, amelyeket ezt követıen megküldtek valamennyi érdekelt félnek és különösen a petíciók benyújtóinak,

Z.

mivel kilenc teljes bizottsági ülést szerveztek, amelyeken több mint 500 egyedi petíciót vitattak meg, a Bizottság képviselıinek értékes hozzájárulásával, és valamennyi petíció benyújtóját tájékoztatták az eredményrıl,

PE 413.723\ 279

HU

AA.

mivel az uniós polgárok számára a petíciós eljárásban tapasztaltak alapján a kiemelt területek a következık: a környezet és annak védelme, ideértve a környezeti hatásvizsgálatról szóló irányelv, a vízügyi keretirányelv, az ivóvízrıl szóló irányelv, a hulladékról szóló irányelv, az élıhelyvédelmi irányelv, a madárvédelmi irányelv, a pénzmosásról szóló irányelv és mások hiányosságait, és ideértve a szennyezéssel és az éghajlatváltozással, az egyéni és a magántulajdonhoz való joggal, a pénzügyi szolgáltatásokkal, a munkavállalók szabad mozgásával és jogaival – ideértve a nyugdíjjogosultságokat és egyéb szociális rendelkezéseket –, az áruk szabad mozgásával és adóztatásával, a szakmai képesítések elismerésével és a letelepedés szabadságával kapcsolatos aggályokat, valamint az állampolgárság, a nemi vagy kisebbségi hovatartozás alapján történı megkülönböztetésre vonatkozó állításokat,

AB.

mivel a petíciók tárgya és megvizsgálásuk 2007-ben fontos aktuális kérdésekre terjedt ki, ideértve az éghajlatváltozást, a biológiai sokféleség csökkenését, a vízkészletek szőkösségét, a pénzügyi szolgáltatások szabályozását és az Európai Unió energiaellátását,

AC.

figyelemmel arra, hogy tartós és konstruktív kapcsolat áll fenn a polgároknak az uniós intézmények állítólagos hivatali visszaéléseivel kapcsolatos panaszait kivizsgálni hivatott európai ombudsman és a Petíciós Bizottság között, amely rendszeres idıközönként jelentést tesz a Parlamentnek az ombudsman éves jelentésérıl vagy különjelentéseirıl, amelyek az ombudsman fellépésének legvégsı eszközei, amennyiben ajánlásait nem követik, és amelyekbıl 2007-ben egy készült,

AD.

mivel az illetékes bizottság által 2005 júniusában egy, az ombudsman részérıl a Parlamentnek címzett, az Európai Csalás Elleni Hivatalon belüli hivatali visszaélésrıl szóló különjelentésre vonatkozó jelentés elkészítésére irányuló engedélyre vonatkozóan benyújtott kérelmet az elnökök értekezlete 2007. november 15-én határozatával elutasította,

AE.

tekintettel a jövıbeli fejleményekre, amelyek tovább fokozzák az uniós polgároknak az Európai Unió tevékenységeiben és munkájában való részvételét, nevezetesen a Lisszaboni Szerzıdésben foglalt „polgári kezdeményezés” bevezetésével, amely – a 27 tagállam által történı ratifikálása esetén – számos tagállamból több mint egymillió egyén számára teszi lehetıvé az új jogszabályra való javaslattételt, és amelynek érdekében egyedi eljárásokat kell bevezetni a Bizottság – amelyhez az ilyen kezdeményezéseket elıször címezni kell –, valamint az Európai Parlament és a Tanács részvételével,

AF.

mivel ha a Petíciós Bizottság ténylegesen és hatékonyan mőködik, az világos jelzést ad az állampolgárok számára arról, hogy jogos aggodalmaikat figyelembe veszik, illetve hiteles kapcsolatot teremt a polgárok és az EU között, ellenben ha elfogadhatatlan késedelmek tapasztalhatók, a tagállamok pedig nem hajlandók végrehajtani az ajánlásokat a közösségi joggal összhangban, akkor ez csak növeli az EU és a polgárai közötti szakadékot, illetve sok esetben csak megerısíti a demokratikus deficit létezésével kapcsolatos álláspontjukat,

AG.

mivel 2007 folyamán a Petíciós Bizottság tagjai számára hasznos volt az e-Petíciós adatbázis és kezelési eszköz komoly fejlesztése, amelynek kidolgozására a titkárság és az informatikai szolgálat együttmőködésével került sor, és amely a Petíciós Bizottság és a képviselıcsoportok valamennyi tagja számára közvetlen hozzáférést biztosít

280 /PE 413.723

HU

minden petícióhoz és kapcsolódó dokumentumhoz, ezáltal fejlesztve azon képességüket, hogy hatékonyan szolgálják a petíciók benyújtóinak igényeit, AH.

megállapítva mindazonáltal, hogy a Parlamentnek nem sikerült a Petíciós Bizottság munkájáról szóló elızı évi állásfoglalásban kért erıforrásokat biztosítani a petíciós eljárás internetes eszközeihez szükséges fejlesztésre, valamint a Parlament eljárási szabályzata 192. cikke (2) bekezdésének érvényt szerezni, amelynek értelmében egy elektronikus nyilvántartást „készítenek, amelyben a polgárok a petíciót benyújtó személyt támogatásukról biztosíthatják azáltal, hogy a saját elektronikus aláírásukat az elfogadhatónak nyilvánított és a nyilvántartásba felvett petícióhoz mellékelik”,

AI.

mivel fontos, hogy az uniós polgárokat megfelelıen tájékoztassák a Petíciós Bizottság munkájáról, ahogy egy új Parlament megszavazására készülnek a 2009 júniusára tervezett következı európai választásokon,

1.

üdvözli a Petíciós Bizottság, valamint a Bizottság szolgálatai és az ombudsman közötti szoros együttmőködést és a két intézmény közötti együttmőködı környezetet, mivel mindkettı az uniós polgárok problémáinak megválaszolására törekszik; határozott meggyızıdése azonban, hogy kiemelten kell kezelni annak lehetıvé tételét, hogy maga a Petíciós Bizottság tovább bıvíthesse független vizsgálati lehetıségeit, különösen titkárságának és jogi szakértelmének megerısítése útján; vállalja, hogy a petíciók vizsgálatára szolgáló idıkeret, a petíciók elfogadhatósága, a petíciók vizsgálata és nyomon követése, a Petíciós Bizottság üléseinek szervezése, az egyes petíciók által esetlegesen érintett többi parlamenti bizottsággal folytatott együttmőködés, valamint a bizottsági kezdeményezések, például a tényfeltáró küldöttségek tekintetében tovább javítja a Petíciós Bizottság belsı eljárásait annak érdekében, hogy még egyszerőbbé váljon a petíciós eljárás;

2.

hangsúlyozza, hogy az alapjogi charta független kötelezı erejét kimondó Lisszaboni Szerzıdés teljes körő ratifikálása esetén elismerik majd az alapjogi charta jogi hatályát, valamint kiemeli, hogy külön intézkedéseket kell hozni annak megállapítására, hogy milyen hatást gyakorol majd mindez a polgárok jogaira, és ennek következtében a Petíciós Bizottság munkájára és hatáskörére;

3.

ismételten felhívja a fıtitkárát, hogy haladéktalanul vizsgálja felül a Parlament weboldalán található „polgárok portálját” azzal a céllal, hogy növelje a portál láthatóságát a petícióhoz való joggal összefüggésben, továbbá annak érdekében, hogy a polgárok számára biztosítsák az eszközöket ahhoz, hogy a petíciókat támogatásuk kifejezéseként elektronikus aláírásukkal láthassák el, az eljárási szabályzat 192. cikkének (2) bekezdésében foglaltak alapján; szorgalmazza, hogy a Polgárok Portáljának biztosítania kell az interoperabilitást annak érdekében, hogy a polgárok e tekintetben egyenlı hozzáférési jogokat élvezhessenek;

4.

úgy ítéli meg, hogy a petíciók nyilvántartásba vételére irányuló jelenlegi eljárás szükségtelen késedelmet okoz azok kivizsgálásában, és aggasztónak találja, hogy ez esetlegesen azt a benyomást keltheti, hogy a petíciók benyújtói iránt nem tanúsítanak kellı érzékenységet; sürgeti ezért fıtitkárát, hogy tegye meg a szükséges intézkedéseket arra vonatkozóan, hogy a petíciók nyilvántartásba vételének feladatát az elnökség fıtitkárságáról az illetékes bizottság titkárságára ruházzák át;

5.

felszólít a Parlament és a Bizottság közötti tárgyalások kezdeményezésére annak PE 413.723\ 281

HU

érdekében, hogy javítani lehessen a panaszok kapcsán általuk végzett munka koordinálását, megkönnyítve, egyszerősítve, valamint hatékonyabbá, átláthatóbbá és gyorsabbá téve a panaszeljárásokat; felkéri a fıtitkárt, hogy hat hónapon belül tegyen jelentést errıl a Petíciós Bizottságnak; 6.

támogat egy olyan eljárási formalizálást, amelynek révén a belsı piacot érintı petíciók a SOLVIT hálózathoz kerülnek, a gépjármőadókhoz, a szakmai képesítések elismeréséhez, a letelepedési engedélyekhez, a határellenırzéshez, valamint az oktatáshoz való hozzáféréshez hasonló, a belsı piaccal kapcsolatos petíciók vizsgálatára fordított petíciós eljárás jelentıs lerövidítése végett, egyúttal megırizve a Parlament jogát a kérdés kivizsgálására, amennyiben a SOLVIT révén nem sikerül kielégítı megoldást találni;

7.

megismétli, hogy jobban be kell vonni a Tanácsot és a tagállamok állandó képviseleteit a Petíciós Bizottság tevékenységeibe, és sürgeti ezeket, hogy a polgárok érdekében növeljék jelenlétüket és részvételüket;

8.

úgy véli, hogy a Petíciós Bizottság titkárságának megerısítése, valamint az e-Petíciós rendszer kifejlesztése tekintetében egy olyan informatikai berendezés bevezetése – amelynek segítségével a petíciók benyújtói naprakész módon nyomon követhetik petíciójuk sorsát, többek között rendszeres állapotfrissítéssel és kiegészítı információ lekérésével – hozzájárul az átláthatóbb és hatékonyabb folyamathoz; megállapítja, hogy egy ilyen intézkedés az európai polgárok elvárásainak jobban megfelelne, ugyanakkor a Parlamentre valamint a Petíciós Bizottságra háruló intézményi felelısség jobb végrehajtását segítené elı;

9.

felhívja a Bizottságot, hogy teljes mértékben vegye figyelembe a Petíciós Bizottság ajánlásait, amikor döntéseket hoz a tagállamok elleni jogsértési eljárások elindításáról, és megismétli arra irányuló kérését, hogy a Petíciós Bizottságot a Bizottság közvetlenül és hivatalosan értesítse, ha olyan jogsértési eljárást indítanak, amely egy, a Petíciós Bizottság által vizsgált petícióhoz kapcsolódik;

10.

ezzel kapcsolatban megismétli, hogy a Petíciós Bizottság az európai polgárok és lakosok elıtt ellátott reprezentatív jelleggel, valamint intézményi szerepkörrel és kötelességgel bír;

11.

aggodalmának ad hangot a Bizottság szolgálatai és a Bíróság által a jogsértési ügyek lezárásához olyan esetekben igénybe vett túl hosszú idı miatt, amikor és amennyiben a Bíróság is bevonásra kerül, és – felismerve, hogy ez gyakran az érintett tagállami közigazgatáson belüli lassú és gyakran szándékos akadályoztatás eredménye – felhív szigorúbb határidık bevezetésére; kételyeinek ad hangot az úgynevezett „horizontális jogsértési eljárások” (egy irányelv egy tagállamon belüli többszöri alkalommal és helyen történı megsértése) hatékonysága tekintetében, amelyek befejezése hosszabb idıt vesz igénybe; felhív a jogsértési eljárás annak érdekében történı felülvizsgálatára, hogy biztosítható legyen a közösségi jogszabályok alkalmazásának nagyobb mértékő tiszteletben tartása;

12.

felhívja az érintett intézményeket, hogy megfelelıbben használják ki ezt az eljárást a közösségi jog teljes körő tiszteletben tartásának eszközeként, és mély sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy az alkalmazott eljárások lassúsága és a valós probléma zavarossága gyakorta vezet a közösségi jog tagállamok által történı tényleges megsértéséhez,

282 /PE 413.723

HU

amelyek ily módon büntetlenül tevékenykedhetnek, a Parlamenthez petíciót benyújtó és közvetlenül érintett helyi közösségek érdekeivel ellentétesen; 13.

problémásnak tekinti, hogy a közösségi jog jelenlegi figyelemmel kísérési rendszere lehetıvé teszi a tagállamok számára, hogy a megfelelést mindaddig halogassák, amíg elkerülhetetlenné nem válik a pénzügyi szankció kiszabása, és mindemellett továbbra is elkerüljék a múltbeli szándékos jogsértések miatt történı felelısségre vonást, továbbá hogy a polgárok láthatólag gyakran nem férnek hozzá megfelelıen a nemzeti szintő igazságszolgáltatáshoz és jogorvoslathoz, még akkor sem, amikor a Bíróság úgy ítélkezett, hogy egy tagállam elmulasztotta a polgárok közösségi jog szerinti jogainak tiszteletben tartását,

14.

javasolja, hogy biztosítsanak prioritást a Petíciós Bizottság valamennyi szempontból hatékony és eredményes mőködéséhez, mivel ez a polgárai felé való elkötelezettség olyan valós és kézzelfogható jele, amely azt jelzi, hogy az EU jogos aggodalmaikra akar és képes reagálni;

15.

aggodalmának és megdöbbenésének ad hangot amiatt, hogy a petíciók benyújtói arról számolnak be, hogy a petíciójuk tartalmát tekintve a Petíciós Bizottságtól kapott támogatás ellenére is túl gyakran szembesülnek komoly nehézségekkel bármiféle kártérítés megszerzése terén az érintett hatóságoktól és nemzeti bíróságoktól; véleménye szerint ezt a rendszerszintő hiányosságot tovább kell vizsgálni, különösen mivel az a pénzügyi szolgáltatások ágazatát is érinti, amint az a vizsgálóbizottság által az Equitable Life összeomlásával kapcsolatban végzett vizsgálat eredményeivel összefüggésben is megfigyelhetı, amely vizsgálat a Parlamenthez beérkezı petíciókon alapult, és amely eredményekrıl 2007-ben készült jelentés;

16.

üdvözli a tényt, hogy 2007-ben a Bizottság és a Bíróság gyorsan cselekedett – közbensı végzés útján is – annak érdekében, hogy megakadályozza az élıhelyvédelmi irányelv értelmében védettséget élvezı, Rospuda-völgyben elhelyezkedı területnek a Via Baltica közúti folyosó által történı közelgı elpusztítását, amely ügyben a Petíciós Bizottság külön független vizsgálatot és tényfeltáró látogatást végzett, valamint egyedi ajánlásokat tett; sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy több ilyen példára nem került sor;

17.

sürgeti a Bizottságot, hogy a környezetvédelmi politikával kapcsolatos petíciók és panaszok kezelésekor – amely az egyik fı problémát jelenti a petíciók EU-beli benyújtóinak – álljon nagyobb mértékben készenlétben a közösségi jogsértések megelızésére; megállapítja, hogy az „elıvigyázatosság elve” nem rendelkezik elegendı gyakorlati jogi hatállyal, valamint hogy azt túl gyakran hagyják figyelmen kívül az illetékes hatóságok a tagállamokban, amelyek pedig kötelesek az EKSzerzıdést alkalmazni;

18.

sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy a Petíciós Bizottság nem kap támogatást a Bizottságtól, amikor – különösen a tényfeltáró látogatások eredményeként – egyértelmően bizonyítható, hogy a polgárok Szerzıdésben foglalt jogait nem tartják tiszteletben vagy hogy a jogszabályokat nem alkalmazzák, és felhív új eljárások bevezetésére, amelyek alapján a Parlament az ilyen eseteket közvetlenül az Európai Bíróság elé utalhatja;

19.

teljes mértékben elismeri, hogy a Szerzıdésben elismert petíciós eljárás elsıdleges célja mindenesetre a bíróságon kívüli jogorvoslat és megoldások biztosítása az uniós polgárok politikai eljárás útján felvetett problémáira, és ezzel kapcsolatosan üdvözli PE 413.723\ 283

HU

annak tényét, hogy számos esetben értek el kielégítı eredményeket; 20.

elismeri továbbá, hogy számos esetben nem lehet kielégítı megoldást találni a petíciók benyújtói számára, magában az alkalmazandó közösségi jogszabályban azonosított hiányosságok miatt;

21.

felhívja az illetékes jogalkotó bizottságokat, hogy az új vagy felülvizsgált jogszabályok elıkészítése és az ezekrıl folytatott tárgyalások során szenteljen különös figyelmet a petíciós folyamat során ismertetett problémáknak;

22.

felhívja a Bizottságot, hogy foglalkozzon jobban a kohéziós alapok olyan uniós területeken történı felhasználásával, ahol a nagy infrastrukturális projektek komoly hatást gyakorolnak a környezetre, és sürgeti a tagállamokat annak biztosítására, hogy az uniós alapokat a fenntartható fejlıdésre irányítsák a helyi közösségek érdekeinek megfelelıen, mivel e közösségek egyre nagyobb számban nyújtanak be petíciót a Parlamenthez, kifogásolva, hogy az említett kiemelt területeket a regionális és helyi hatóságok nem mindig tartják tiszteletben; üdvözli az e tekintetben a Költségvetési Ellenırzı Bizottság és a Számvevıszék által folytatott munkát;

23.

megállapítja, hogy a beérkezı – kiváltképpen az új tagállamok polgárai által benyújtott – petíciók közül egyre több foglalkozik az ingatlanok visszaszolgáltatásának kérdésével, jóllehet ez a tárgy alapvetıen továbbra is nemzeti hatáskörbe tartozik; sürgeti az érintett tagállamokat annak biztosítására, hogy a rendszerváltozás eredményeként fennálló tulajdonjogokról szóló jogszabályaik teljes mértékben összhangban álljanak a Szerzıdés elıírásaival és az emberi jogokról szóló európai egyezmény rendelkezéseivel, amint azt a Lisszaboni Szerzıdéssel módosított EUSzerzıdés 6. cikke is elıírja; hangsúlyozza, hogy az e tárgyban beérkezett petíciók nem a tulajdonlás rendszerével, hanem a jogszerően szerzett ingatlanhoz való joggal kapcsolatosak; e tekintetben sürgeti a Bizottságot, hogy legyen különösen éber nemcsak a jelenlegi tagállamokkal kapcsolatban, hanem a tagjelölt országokkal folytatott tárgyalások során is;

24.

megerısíti elkötelezettségét az uniós polgárok jogszerően szerzett magántulajdonhoz való jogának elismerése iránt, és elítél minden olyan kísérletet, amely a családoknak a vagyonuktól megfelelı eljárás, kellı kártérítés vagy a személyes integritás tiszteletben tartása nélkül történı megfosztására irányul; megállapítja, hogy e tárgyban növekvı számban nyújtottak be petíciót, különösen Spanyolország tekintetében 2007-ben, és tudomásul veszi a Petíciós Bizottság által a probléma harmadízben történı kivizsgálása céljából folytatott tényfeltáró látogatásról készült jelentést és ajánlásokat; megállapítja, hogy a közbeszerzési irányelvek tekintetében még mindig nem zárultak le a folyamatban lévı jogsértési eljárások;

25.

tudomásul veszi továbbá a Petíciós Bizottság által a Loiret-ben (Franciaország) 2007ben folytatott tényfeltáró látogatást követıen megfogalmazott kritikát, és különösen kéri a francia hatóságokat, hogy lépjenek fel határozottan az olyan uniós irányelveknek való megfelelés biztosítása érdekében, amelyek megsértése felmerülhet, amennyiben sor kerül a Loire folyó feletti hidak megépítésére tervezett egyes projektek végrehajtására, figyelemmel arra, hogy a Loire völgye nem csak az élıhelyvédelmi irányelv és a madárvédelmi irányelv alapján élvez védettséget, hanem az UNESCO világörökség része és Európa egyik utolsó fennmaradó vadvízi rendszere is egyben;

284 /PE 413.723

HU

26.

folyamatos aggodalmának ad hangot amiatt, hogy Írországban nem hajtják végre az ivóvízrıl szóló irányelv rendelkezéseit, és nem végeztek vizsgálatot egy Lismullinban, az M3-as autópálya tervezett nyomvonalán Tara közelében (Meath megye) található mőemlék eltávolításáról szóló 2007. évi határozathoz, ami ahhoz a bizottsági határozathoz vezetett, hogy Írország ellen keresetet indítson a Bíróság elıtt arra hivatkozva, hogy Írország tágan értelmezi a nemzeti mőemlékek eltávolítását bizonyos, a lismullinihoz hasonló körülmények esetében és ez nem felel meg teljesen a 85/337/EGK irányelv1 követelményeinek, valamint a limericki helyi közösségeket sújtó problémák, és a Petíciós Bizottság által 2007-ben Írországban folytatott tényfeltáró látogatásról szóló jelentésben foglalt egyéb kérdések miatt; megállapítja, hogy e kérdések közül több esetében jogsértési eljárás van folyamatban;

27.

tudomásul veszi a lengyelországi tényfeltáró látogatásról készült jelentést, amelyben ajánlásokat tettek a Rospuda-völgy és Európa utolsó ıserdejének védelmét illetıen; sürgeti a Bizottságot, hogy továbbra is mőködjön együtt a lengyel hatóságokkal a Via Baltica közúti hálózat és vasúti hálózat alternatív nyomvonalának kidolgozása érdekében a Petíciós Bizottság jelentésében foglalt ajánlások szerint, továbbá ösztönzi a Bizottságot, hogy biztosítson finanszírozást az augustowi közúti rendszerre nehezedı nyomás enyhítésére oly módon, hogy az védje a helyi lakosságot és megóvja a térség környezetét;

28.

tudomásul veszi a Petíciós Bizottság elnöke és tagjai által Cipruson 2007 novemberében folytatott tényfeltáró látogatást; sürgeti az érintett feleket, hogy folytassák egy tárgyalásos megoldásra irányuló erıfeszítéseiket a petíció benyújtóinak kiemelt problémáit illetıen, különös tekintettel Famagusta lezárt szakaszára, amelyet vissza kell szolgáltatni jogos tulajdonosainak és üdvözli a tényt, hogy az új erıfeszítések keretében a ciprusi probléma megoldására mindkét ciprusi fél folyamatosan tárgyalásokat folytat; hangsúlyozza továbbá, hogy fontos az ENSZ Biztonsági Tanács 550 (1984) számú állásfoglalásának haladéktalan végrehajtása, amely kötelezettséget vállal aziránt, hogy Famagusta városát jogos lakosainak kell visszaadni;

29.

megállapítja, hogy a Petíciós Bizottság egyre több petíciót és levelet kap a gyermekfelügyelet legérzékenyebb kérdéseit illetıen, amely területen különösen nehéz az intézkedés, például a német Jugendamttal kapcsolatos petíciók esetében, továbbá mivel számos esetben a bíróságok is részesei az ügynek, valamint azért, mert az eltérı uniós országokból származó szülık eseteit kivéve az EU nem igazán rendelkezik hatáskörrel a beavatkozáshoz;

30.

megállapítja, hogy 2007-ben a petíciók brit állampolgárságú benyújtói közül sokan, akiknek tulajdonát a brit vám- és jövedéki hatóságok elkobozták, még mindig nem jutottak jogorvoslathoz, jóllehet a Bizottság leállította az Egyesült Királyság ellen az áruk szabad mozgását lehetıvé tevı, Szerzıdésben foglalt kötelezettségek elmulasztása miatt indított jogsértési eljárást; sürgeti a brit hatóságokat, hogy keressenek méltányos megoldást, ideértve az ajándékként történı kifizetéseket is a petíciók azon benyújtói számára, akik súlyos pénzügyi károkat szenvedtek, mielıtt a hatóságok felülvizsgálták gyakorlataikat, és a Bizottság szerint a vonatkozó irányelvek

1

Az egyes köz- és magánprojektek környezetre gyakorolt hatásainak vizsgálatáról szóló, 1985. június 27-i 85/337/EGK tanácsi irányelv (HL L 175., 1985.7.5., 40. o.). PE 413.723\ 285

HU

szerint kezdtek eljárni; 31.

megállapítja továbbá annak tényét, hogy Görögországban a vámhatóságok különleges intézkedésként továbbra is elkobozzák az ideiglenesen külföldön tartózkodott, Görögországba külföldi rendszámtáblát viselı gépjármővel visszatérı görög állampolgárok gépjármőveit, akik közül sokakat vádolnak csempészéssel, ügyükben pedig nem folyik megfelelı eljárás, és amirıl a Petíciós Bizottság elızetesen jelentést tett a Parlamentnek; sürgeti a görög hatóságokat, biztosítsanak kártérítést a szóban forgó eljárás áldozataivá vált petíciók benyújtói számára; figyelembe veszi az Európai Bíróság C-156/04 (2007.6.7.) döntését, mely jelen esetben elégségesnek tartja a görög hatóságok által nyújtott magyarázatok legtöbbjét; üdvözli az általuk – a fent említett döntésben kiemelt hiányosságok orvoslása érdekében – elfogadott új törvények végrehajtását;

32.

helyteleníti annak tényét, hogy a leghosszabb ideje le nem zárt petíciók közül a „Lettori”-ügy – az olaszországi idegennyelvtanárok ügye – továbbra is megoldatlan, a Bíróság két határozata, valamint a Bizottság és a Petíciós Bizottság részérıl a tanárok ügyére és panaszaira vonatkozóan nyújtott támogatás ellenére; sürgeti az olasz hatóságokat és az egyes érintett egyetemeket – ideértve többek között Genovát, Padovát és Nápolyt is –, hogy intézkedjenek annak érdekében, hogy méltányos megoldás születhessen e jogszerő követelések tekintetében;

33.

megállapítja, hogy a Petíciós Bizottság által 2007-ben vizsgált petíciók között szerepelt – bár azt eredetileg 2006-ban terjesztették elı – az úgynevezett „egyetlen székhely”-rıl szóló petíció, amelyet 1,25 millió uniós polgár támogatott, és amely arra hívott fel, hogy a Parlament egyetlen székhellyel rendelkezzen Brüsszelben; megállapítja, hogy 2007 októberében az elnök a petíciót visszautalta a Petíciós Bizottsághoz, amely ezt követıen felkérte a Parlamentet, hogy ismertesse véleményét a kérdésben, figyelemmel arra, hogy az intézmény székhelyére vonatkozóan a Szerzıdés rendelkezései irányadók, valamint hogy az ügyben a tagállamok feladata dönteni;

34.

úgy határoz, hogy a következı jogalkotási idıszakra felülvizsgálja a Petíciós Bizottság valamennyi hivatalos uniós nyelvre lefordított elnevezését annak biztosítása érdekében, hogy az elnevezés érthetı módon kifejezze a Bizottság jellegét, mivel láthatólag egyes nyelvek esetében ez jelenleg nem áll fenn, valamint hogy kihangsúlyozza a részvételi demokrácia elemét a petícióhoz való jogon belül; javaslata szerint a „Polgári Petíciók Bizottsága” kifejezés könnyebben érthetı lenne;

35.

aggasztja az egy tagállamon belül nem honosként élı vagy kisebbségi státusszal rendelkezı európai polgárok által a választói névjegyzékbe való felvételt illetıen tapasztalt problémákkal kapcsolatban beérkezı petíciók száma, sürgeti valamennyi tagállamot, hogy szenteljen különös figyelmet az összes uniós polgár és jogosult uniós lakos rendelkezésére álló lehetıségeknek annak érdekében, hogy a következı európai választásokon sor kerülhessen teljes körő részvételük biztosítására;

36.

utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást és a Petíciós Bizottság jelentését a Tanácsnak és a Bizottságnak, az európai ombudsmannak, valamint a tagállamok kormányainak és parlamentjeinek, petíciós bizottságaiknak és nemzeti ombudsmanjaiknak vagy hasonló illetékes szerveiknek.

286 /PE 413.723

HU

P6_TA-PROV(2008)0438 Mezıgazdaság a hegyvidéki térségekben Az Európai Parlament 2008. szeptember 23-i állásfoglalása a hegyvidéki térségekben a mezıgazdaság helyzetérıl és kilátásairól (2008/2066(INI))


tekintettel 2001. szeptember 6-i állásfoglalására a hegyvidéki területek mezıgazdasága érdekében hozott közösségi szabályozás alkalmazásának 25 évérıl1,

–

tekintettel az Európai Unió erdészeti stratégiájának végrehajtásáról szóló, 2006. február 16-i állásfoglalására2,

–

tekintettel a közös agrárpolitika „állapotfelmérésérıl” szóló, 2008. március 12-i állásfoglalására3,

–


–

tekintettel a Régiók Bizottságának „Az Európai Unió hegyvidéki politikája felé: európai elképzelések a hegyvidékek jövıjérıl” címő zöld könyvrıl szóló saját kezdeményezéső véleményére4,

–

tekintettel a Mezıgazdasági és Vidékfejlesztési Bizottság jelentésére és a Regionális Fejlesztési Bizottság véleményére (A6-0327/2008),

A.

mivel a hegyvidéki területek Európa szárazföldi területeinek 40 %-át teszik ki, és az európai népesség 19 %-ának adnak otthont,

B.

mivel néhány tagállam, mint Görögország, Spanyolország, Olaszország, Ausztria és Spanyolország területének több mint 50 %-át hegyvidéki térségek borítják, és mivel ezeken a területeken a mezıgazdasággal foglalkozó lakosság továbbra is jelentıs szerepet játszik,

C.

mivel a hegyvidéki területek (különösen a magashegyi területek és felföldek) kulturális környezetet képeznek, amelyek az ember és a bioszisztéma harmonikus kölcsönhatását tükrözik, és a természeti örökséghez tartoznak,

D.

mivel a hegyvidéki térségeket fokozottan érintik az éghajlatváltozás és a szélsıséges idıjárási jelenségek, mint az aszály és az erdıtüzek hatásai,

E.

mivel a hegyvidéki térségek nem egységesek, hanem változó magasságú, eltérı formájú hegyláncok alkotják (magas hegyek, felföldek, gleccserek, termelésre alkalmatlan területek),

1 2 3 4

HL C 72. E, 2002.3.21., 354. o. HL C 290. E, 2006.11.29., 413. o. Elfogadott szövegek, P6_TA(2008)0093. Régiók Bizottsága, 23-2008. PE 413.723\ 287

HU

F.

mivel a hegyvidéki térségek speciális vonásokkal rendelkeznek (hegyoldali fekvés, változó magasság, megközelíthetetlenség, növényzet, rövidebb növekedési idény, alacsony besorolású talaj, idıjárás és különösen a klimatikus körülmények), melyek megkülönböztetik ıket az Európai Unióban található más térségeitıl, és mivel több szempontból is hátrányos helyzetben vannak az állandó természetes hátrányok következtében, és mivel egyes hegyvidéki térségekben ez fokozatos elsivatagosodáshoz és a mezıgazdasági termelés hanyatlásához vezet,

G.

mivel a hegyvidéki térségek (különösen a magashegységek és a felföldek) lehetıségként vagy modellként szolgálnak a minıségi termékek, a kiváló színvonalú szolgáltatások és az üdülıterületek számára, ami csak az erıforrások és a hagyományok integrált és hosszú távú felhasználásával hozható fenntarthatóan mőködésbe,

H.

mivel a hegyvidéki térségekben egyedi minıségi jellel ellátott, állati eredető termékeket állítanak elı, és mivel az ezzel kapcsolatos gyártási eljárások során a széles körően és fenntartható módon használják a természetes erıforrásokat, a legelıket és a kifejezetten ehhez igazodó takarmánynövény-fajtákat, továbbá hagyományos módszereket is alkalmaznak;

I.

mivel a hegyek (különösen a magashegységek és a felföldek) többfunkciós” térségek, ahol a (mezı-) gazdaság szorosan kapcsolódik a társadalmi, kulturális és ökológiai szempontokhoz, és mivel ezért szükség van arra, hogy e területek támogatásához megfelelı pénzügyi forrásokat bocsássanak rendelkezésre,

J.

mivel a hegyvidéki térségek gazdasága az állandó strukturális deficit miatt különösen érzékeny a gazdasági ciklus ingadozásaival szemben, valamint hosszú távon a termelési folyamatok diverzifikációjától és specializációjától függ,

K.

mivel már rendelkezésre állnak a bizonyos hegyvidékek védelmét célzó európai egyezmények - az Alpok védelmérıl szóló 1991. november 7-i egyezmény (Alpok Egyezmény) és a Kárpátok védelmérıl és fejlesztésérıl szóló 2003. május 22-i egyezmény (Kárpátok Egyezmény) - amelyek a hegyvidéki politika fontos eszközei, amelyek ratifikálása és alkalmazása azonban még hiányzik,

L.

mivel a hegyvidéki térségekben a gyakorta többirányú tevékenységet felölelı mezı-, erdı- és legelıgazdaság példaként szolgál az ökológiai egyensúly megteremtésére, amit nem szabad figyelmen kívül hagyni;

M.

mivel a hegyvidéki térségek mezıgazdasági üzemeinek többsége nagyobb pénzügyi kockázattal járó családi vállalkozásként mőködik,

1.

úgy ítéli meg, hogy a tagállamok hegyvidéki térségekkel (különösen a magashegységi területekkel és a felföldekkel) kapcsolatos erıfeszítései igen eltérıek, és nem egy átfogó, hanem pusztán ágazati fejlesztésre irányulnak, és e tekintetben nincs integrált uniós keretrendszer (mint ahogy van a tengeri térségek esetében: (COM(2007)0574);

2.

hangsúlyozza, hogy az EK szerzıdés Lisszaboni Szerzıdés által módosított, kohéziós politikáról szóló 158. cikke úgy határozza meg a hegyvidéki régiókat, mint amelyek állandó természeti hátrányokkal küzdenek, elismeri sokféleségüket, és kéri, hogy fordítsanak rájuk külön figyelmet; sajnálja azonban, hogy a Bizottság még nem volt

288 /PE 413.723

HU

képes átfogó stratégiát kidolgozni a hegyvidéki régiók és más, állandó természeti hátrányoktól szenvedı régiók hatékony támogatására, a Parlamenttıl erre vonatkozóan érkezı számos kérés ellenére sem; 3.

hangsúlyozza a harmonikus fejlıdés biztosítására irányuló különféle közösségi politikák jó koordinációjának szükségességét az olyan régiók – mint például a hegyvidéki területek – számára, amelyek állandó természeti hátrányokkal küzdenek; ezzel kapcsolatban aggódik a jelenlegi, 2007–2013-as programozási idıszakban a közösségi kohéziós politika vidékfejlesztési politikától való különválasztásának hasznossága miatt, ami az Európai Mezıgazdasági Vidékfejlesztési Alap közös agrárpolitikába (KAP) való integrálásának eredménye; úgy véli, hogy ezt az új megközelítést szorosan nyomon kell követni a regionális fejlıdésre gyakorolt hatásának értékelése érdekében;

4.

rámutat, hogy a hegyvidéki területek olyan hátrányokkal szembesülnek, amelyek kevéssé könnyítik meg a mezıgazdaság számára, hogy a versenyfeltételekhez alkalmazkodjon, és amelyek többletköltségekkel járnak, ami miatt nem tud versenyképes termékeket alacsony áron elıállítani;

5.

javasolja, hogy tekintettel a területi kohézióról szóló, 2008 ıszén elfogadandó zöld könyvre, és összhangban a területi agenda céljaival és az Európai Területfejlesztési Tervvel (ETFT), a Bizottság a tagállamokkal együttmőködésben találjon helyi megoldásokat a hegyvidéki régiók hátrányos helyzetének javítására, valamint hogy rendelkezzen a strukturális alapokról szóló következı jogalkotási csomagban ezekrıl az intézkedésekrıl;

6.

kéri a Bizottságot, hogy alakítson ki egy valódi, integrált uniós stratégiát a hegyvidéki területek támogatására és a hegyvidékekrıl szóló zöld könyv közzétételét egy, az ebbe az irányba tett fontos lépésnek tartja; felkéri a Bizottságot, hogy az e régiókban fennálló helyzet jobb azonosítása érdekében indítson el egy széles körő nyilvános konzultációt a regionális és helyi hatóságok, a társadalmi–gazdasági és környezetvédelmi szereplık, valamint a hegyvidéki területek regionális hatóságait képviselı nemzeti és európai szövetségek részvételével;

7.

üdvözli a területi kohézióról szóló zöld könyvet, amely megközelítésként szolgál az Európai Unió különbözı területi formái tekintetében, továbbá ezzel összefüggésben szorgalmazza a közös agrárpolitika elsı és második pillérének kifejezésre juttatását annak érdekében, hogy az Európai Unióban tapasztalt nemzetközi kihívásokra tekintettel hatékonyan ki lehessen dolgozni a mőködıképes és többfunkciós hegyvidéki gazdálkodásra vonatkozó gazdasági keretfeltételeket, és emellett szükség van a termelési funkcióhoz, köztük a tejszállításhoz kapcsolódó eszközökre is;

8.

ezzel egyidejőleg felszólítja a Bizottságot, hogy saját hatáskörében a jelen állásfoglalás elfogadásától számított hat hónapon belül dolgozzon ki egy integrált uniós stratégiát a hegyvidéki térségek erıforrásainak fenntartható fejlesztésére és felhasználására (A hegyvidéki területekrıl szóló uniós stratégia); kéri továbbá, hogy ennek alapján a helyi viszonyokat és igényeket (pl. a különbözı hegyvidéki területek) ismerı és képviselı regionális hatóságokkal és a civil társadalom képviselıivel megegyezve készítsenek nemzeti cselekvési terveket, amelyek konkrét végrehajtási intézkedéseket tartalmaznak, és emellett vegyék figyelembe ennek megfelelıen a már meglévı regionális kezdeményezéseket; PE 413.723\ 289

HU

9.

hangsúlyozza a hegyvidéki térségek elhatárolásának jelentıségét a célzott – elsısorban a hegyvidéki gazdálkodásra vonatkozó – intézkedések elıfeltételeként, valamint e térségek ennek megfelelı és a természeti hátrányok mértéke szerinti megkülönböztetésének szükségességét, amelyet a tagállamok jelenlegi területi háttere alapján fokozottabban kell követni;

10.

az ismeretek átadásának és az innováció ösztönzésének céljából felszólítja a Bizottságot a hegyvidéki térségek szempontjából lényeges témákhoz kapcsolódó finanszírozott programok és projektek áttekintésének elkészítésére;

11.

felszólítja a Bizottságot, hogy az Európai Tervezési Megfigyelı Hálózattal kapcsolatos munkaprogram keretében fordítson különös figyelmet az állandó természeti hátrányokkal küzdı régiók – mint például a hegyvidéki területek – helyzetére; úgy véli, hogy a hegyvidéki területek tekintetében a helyzet megbízható és alapos ismerete elengedhetetlen az olyan megkülönböztetett intézkedések kidolgozásához, amelyek megfelelıbben kezelik e régiók problémáit;

12.

kiemeli a hegyvidéki gazdálkodás szerepét a termelés, az átfogó tájmegırzés éshasznosítás, valamint más gazdasági ágak többfunkciós alapjának megteremtése szempontjából, továbbá a hagyományos épített környezet és társadalmi struktúra mérvadó elemeként;

13.

úgy véli, hogy számos hegyvidéki térségnek idegenforgalmi vonzereje miatt urbanizálódási nyomásokkal kell megbirkóznia, és ezzel egyidejőleg meg kell védenie a hagyományos tájképet, amely elveszíti mezıgazdasági jellegzetességeit, szépségét és értékeit, amelyek elengedhetetlenek az ökoszisztéma szempontjából;

14.

megjegyzi, hogy a hegyvidéki területeken (különösen a felföldeken és a magashegységekben) a gazdálkodás a természeti körülmények és kockázatok miatt nagy erıfeszítést igényel (többek közt magas munkaintenzitást és manuális munkaerı szükségletet) és magasabb költségekkel jár (többek közt a speciális gépigények és magasabb szállítási költségek);

15.

szorgalmazza, hogy a KAP jövıbeni reformja keretében külön és fokozott figyelmet szenteljenek a hegyvidéki gazdálkodás multifunkcionalitásának, amelynek során a vidékfejlesztési keretirányelveket és a nemzeti programokat hozzáigazítják a hegyvidéki gazdálkodók – nem csak pusztán termelıként, hanem az egyéb ágazatokban gazdasági úttörıként betöltött – szerepéhez, valamint lehetıvé teszik a szinergetikus együttmőködést (többek közt az ökoturisztikai elképzelések finanszírozása és a minıségi termékekkel kapcsolatos marketingtevékenységek stb.); rámutat különösen a hegyvidéki gazdálkodás környezeti teljesítményéhez kapcsolódó pénzügyi ellentételezések szükségességére;

16.

elismeri a hegyvidéki gazdálkodók munkáját; ragaszkodik ahhoz, hogy ennek feltételeit (elsısorban a kiegészítı jövedelmet, a munka és magánélet egyensúlyát és a családalapítási képességet) a bürokrácia ne nehezítse, hanem azokat az ágazati politikák szinergiáival javítani kell; felszólítja a Bizottságot és az illetékes (komitológia) bizottságokat , hogy a hatályos és jövıbeni (elsısorban a nyilvántartási kötelezettséggel kapcsolatos) jogszabályokat a szabályozás minıségének javítására irányuló kezdeményezés értelmében vizsgálják felül, illetve könnyítsenek azokon az igazgatási eljárás átfogó egyszerősítése céljából;

290 /PE 413.723

HU

17.

hangsúlyozza, hogy a hegyvidéki területek (különösen a felföldek és magashegységekben fekvı területek) kompenzációs kifizetéseinek a jövıben is folytatódniuk kell, és a jövıben kizárólag az állandó természeti hátrányok és a gazdálkodási tevékenységekkel kapcsolatos többletköltségek kompenzálására kell irányulniuk, továbbá, hogy az ilyen kifizetéseket az alternatív termelés hiánya hosszú távon igazolja és hogy teljes leállításuk az összes szektort érintı szisztematikus tevékenységcsökkenéshez vezetne. hangsúlyozza, hogy a hegyvidéki területek igényeit nem lehet kizárólag vidéki fejlesztési alapok útján kielégíteni;

18.

felszólít egzisztenciális tényezıkként a fiatal gazdálkodók támogatására és a nık és férfiak közötti esélyegyenlıség elımozdítására (különösen családbarát intézkedéseken, a teljes és a részmunkaidı szabályozásán, a bértámogatási modelleken, jövedelemkiegészítı modelleken, a munka és a magánélet összeegyeztethetıségén és a családalapítási képességen keresztül); felszólítja a Bizottságot, hogy a rugalmas biztonság elvével kapcsolatos elképzelések és a projektek keretében, az érintettek részvételével dolgozza ki az irányvonalakat;

19.

szorgalmazza e térségek demográfiai egyensúlyának megırzését, amelyek gyakran problémákkal küzdenek annak következtében, hogy a népesség a falvakból a városokba özönlik;

20.

meggyızıdése, hogy a megfelelı nagyságú népsőrőség fenntartása prioritás kell legyen a hegyvidéki területeken, és hogy lépésekre van szükség az elsivatagosodás elleni harcban, továbbá hogy ösztönözni kell új lakosok bevándorlását;

21.

hangsúlyozza annak jelentıségét, hogy magas színvonalú általános gazdasági érdekő szolgáltatásokat biztosítsanak, hogy javítsák a hegyvidéki területek elérhetıségét és egymással való összekapcsolását, és biztosítsák a szükséges infrastruktúrát, különösen az utas- és áruszállítás tekintetében, az oktatásban, a tudásalapú gazdaságban és a kommunikációs hálózatokban (ideértve a szélessávú hozzáférést) a felvidéki piacok és a városi területek közötti kapcsolatok megkönnyítése érdekében; felhívja az illetékes hatóságokat, hogy e célból mozdítsák elı az állami és magánszféra partnerségét;

22.

hangsúlyozza, hogy a termelıi szervezetek, a gazdák együttmőködése, a gazdák és az ágazatközi partnerségek által vezérelt közös értékesítési kezdeményezések, amelyek az integrált fejlesztési megközelítés révén és összhangban a fenntartható gazdálkodási stratégiákkal hozzáadott értéket teremtenek a régióban (például a Leader-csoportok), hozzájárulnak a mezıgazdasági termelés stabilitásához és biztonságához a piacokon, és azokat fokozottan támogatni kell;

23.

külön pénzügyi támogatást kér a tejágazat (tejgazdaságok és tejfeldolgozó üzemek) számára, amely a termelési alternatívák hiánya miatt központi szerepet játszik a hegyvidéki térségek (különösen a felföldek és a magashegységek) számára; a tejkvóták reformja keretében a „fokozatos megszüntetés” (soft landing) stratégiájára szólít fel a hegyvidéki térségeket illetıen, valamint a negatív hatások mérséklésére irányuló kiegészítı intézkedéseket kér, melyek teret hagynak a gazdálkodás alapját megırzı módosító folyamatok bevezetéséhez; felszólít további elsıpilléres alapok elérhetıvé tételére, különösen a tejelı tehenekre vonatkozó jövedelemtámogatás formájában;

24.

a. felszólítja a tagállamokat, hogy –hangsúlyozva a hegyvidéki térségekben a fenntartható és a körülményekhez igazított mezıgazdaság támogatását – vezessenek be PE 413.723\ 291

HU

a biogazdálkodás és a külterjes legelıgazdálkodás tekintetében hektáronként nyújtandó kiegészítı támogatásokat, valamint az adott fajtának megfelelı állattartó létesítményekbe való beruházásokat célzó támogatásokat; 25.

emlékeztet arra, hogy a hegyvidéki térségekben a kis- és középvállalkozások a tradicionális ismeretek és gyártási eljárások modern alkalmazásával minıségi termékeket állítanak elı, a munkahelyek szempontjából kulcstényezık, ezért elı kell irányozni ıket az EU támogatási rendszereiben;

26.

különösen a tej és tejtermékek hegyek és völgyek közötti szállításánál tapasztalt megnövekedett költségek és munkaráfordítások alapján egyedi támogatási intézkedéseket kér; ismételten kéri a vidéki térségekben a tejelı tehenekre vonatkozóan támogatás bevezetését;

27.

hangsúlyozza a jellegzetes (minıségi) regionális és hagyományos termékek ágazatokat átfogó jelentıségét; kéri, hogy a hegyvidéki területek uniós stratégiája foglaljon magában termékeket, illetve elıállítási folyamataikat és hitelesítésüket védı és elımozdító, illetve ezeket az utánzatoktól védı intézkedéseket (pl. ahogy azt a Tanács 509/2006/EK rendelete (2006. március 20.) a hagyományos különleges terméknek minısülı mezıgazdasági termékekrıl és élelmiszerekrıl1 és a mezıgazdasági termékek és élelmiszerek földrajzi árujelzıjének és eredetmegjelölésének oltalmáról szóló, 2006. március 20-i 510/2006/EGK tanácsi rendelet szabályozza2); felhív külön uniós intézkedések meghozatalára az EU kiváló minıségő élelmiszertermékeket támogató programjain belül (pl. a havasi és tanyasi sajtüzemekbıl származó termékekre, a minıségi húsra);

28.

a mezıgazdasági termelıi csoportok és helyi közösségek azt célzó támogatására szólítja fel a Bizottságot és a tagállamokat, hogy a 27. bekezdésben említett regionális minıségi címkét vezessenek be; javasolja, hogy a támogatásokra a következı formában kerüljön sor: a tájékoztatás javítása, a gazdálkodóknak és a helyi élelmiszergyártóknak biztosított megfelelı képzések, valamint a helyi feldolgozóüzemek létrehozására és az értékesítést ösztönzı kampányok elindítására nyújtott pénzügyi támogatások;

29.

felszólít egy alap létrehozására a hátrányos helyzető térségek, köztük a hegyvidéki térségek számára többek között a második pillér forrásaiból, amelyek a hiányzó nemzeti társfinanszírozás miatt kihasználatlanok;

30.

felszólít arra, hogy a KAP keretébe tartozó közvetlen támogatási rendszerek közös szabályainak megállapításáról és a mezıgazdasági termelık részére meghatározott támogatási rendszerek létrehozásáról szóló, 2003. szeptember 29-i 1782/2003/EK tanácsi rendelet3 69. cikkének alkalmazásával garantálják a külön célirányos pénzügyi támogatást a hegyvidéki térségek számára, és biztosítsák a tényleges, bürokratikus akadályoktól mentes hozzáférést ezekhez a támogatásokhoz, valamint kéri a tejre vonatkozóan a 69. cikk szerint rögzített felsı határ 20 %-ra emelését;

31.

emlékeztet, hogy a hegyvidéki területetek lehetıséget biztosítanak a magas minıségő

1 2 3

HL L 93., 2006.3.31., 1. o. HL L 93., 2006.3.31., 12. o. HL L 270., 2003.10.21., 1. o.

292 /PE 413.723

HU

mezıgazdasági termelésre, és hozzájárulhatnak és az európai piacon a mezıgazdasági termékek nagyobb mértékő sokféleségéhez, megıriznek bizonyos állat- és növényfajokat, hagyományokat tartanak fenn és elısegítik az ipari és idegenforgalmi tevékenységeket, és az éghajlatváltozás elleni küzdelmet a biológiai sokféleség megóvása, valamint azáltal, hogy a mezık és az erdık megkötik a széndioxidot, valamint hogy az erdık fenntartható kiaknázása lehetıvé fogja tenni energiának a famaradékanyagok felhasználásával történı elıállítását; 32.

tekintettel a jelenleg ıket érintı kockázatok és nyomásokra , felszólít a hegyvidéki állattenyésztık és állattartók – különösen az ıshonos fajtákat tenyésztık – ügyének figyelembevételére az állat-egészségügyi és állatvédelmi elıírásokban és a tenyésztési támogatásokban, tenyésztési programok, az állományt nyilvántartó könyvek megırzése, megfelelıség vizsgálat

33.

nyomatékosítja, hogy a Bizottságnak a verseny- és a nemzetközi kereskedelmi politikák terén kifejtett cselekményei kihatásokkal járnak a hegyvidéki területek fejlıdésére; ezzel összefüggésben felszólítja a Bizottságot, hogy a jövıbeni kiigazítások során – különösen a Kereskedelmi Világszervezet keretében folytatott tárgyalások során, az állami támogatások rugalmas szabályozásánál és az általános érdekő közszolgáltatások versenyjogban való figyelembevételénél – célzottabban foglalkozzanak e területek igényeivel;

34.

szorgalmazza, hogy az erdıtüzek által sújtott hegyvidéki térségek állattenyésztıinek különös figyelmet szenteljenek, mivel az érintett területeken található legelık az elkövetkezı öt évben csak korlátozott mértékben és a legnagyobb elıvigyázatosság mellett használhatók;

35.

szorgalmazza, hogy a „stratégia” keretében foglalkozzanak részletesen a hegyvidéki térségek tájformáival (havasok, véderdık, magashegységek, felföldek, mezık, nagy tájképi értékkel bíró területek) és a havasi legelık, legelık , erdık és más, kedvezıtlen helyzető, érzékeny térségek esetében, azok helyreállítása és újrafüvesítése érdekében irányozzanak elı egyrészrıl ösztönzıket és ötleteket azok védelmére, másrészrıl fenntartható hasznosítási koncepciókat annak érdekében, hogy lehetıvé tegyék azok értékének javulását, megújulását, eróziótól való védelmét és az ésszerő vízhasznosítást, valamint fellépjenek a nem kívánt jelenségekkel (különösen az késıbb vad állapotába visszaforduló földeken történı legeltetéssel és a túllegeltetéssel) szemben;

36.

a faji sokféleség megırzése tekintetében rámutat az endemikus növény- és állatfajok – különösen az ıshonos haszonállatok, valamint a magashegyi növények – genetikai forrásainak megırzésére szolgáló adatbank létrehozásának szükségességére; felhívja a Bizottságot, hogy vizsgálja meg egy nemzetközi akcióterv kezdeményezésének szükségességét, illetve mikéntjét;

37.

hangsúlyozza, hogy az Európai Unió egyes hegyvidéki térségeiben, és mindenekelıtt az új tagállamokban fokozódik az elnéptelenedés, valamint az ott élı népesség gyengülı társadalmi aktivitásának veszélye, továbbá ezekben a régiókban a mezıgazdasági tevékenység hanyatlásának, sıt akár megszőnésének veszélye is fenyeget, ami a tájkép és az ökoszisztéma valószínő megváltozását eredményezheti;

38.

hangsúlyozza, hogy a hegyvidéki térségekben a mezıgazdasági tevékenységek megırzését célzó gyepterület-támogatások nagy jelentıséggel bírnak, és ezért azokat PE 413.723\ 293

HU

továbbra is alkalmazni kell; 39.

hangsúlyozza egy hosszú távú erdészeti stratégia fontosságát, amely figyelembe veszi az éghajlatváltozás hatásait, a természetes körforgást és az erdei ökoszisztéma természetes összetételét, mechanizmusokat hoz létre a válságok elkerülésre, leküzdésére és azok következményeinek ellensúlyozására (pl. viharok és erdıtüzek után), és ösztönzıket teremt az integrált erdıgazdálkodás számára; rámutat a hegyvidéki térségekbıl származó fa és fatermékek helyi szinten történı fenntartható átalakításából és értékének javításából fakadó lehetıségekre (pl. azok a minıségi termékek, amelyekhez alacsony szállítási költségek, és ezáltal kisebb CO2kibocsátások társulnak, továbbá az építési anyagok és a második generációs bioüzemanyagok);

40.

hangsúlyozza a vízgazdálkodás kérdésének jelentıségét a hegyvidéki területeken, és felhívja a Bizottságot, hogy a helyi és regionális hatóságokat ösztönözze a forrásvidék és az alsó folyásvidék közötti szolidaritás kialakítására, valamint hogy megfelelı finanszírozáson keresztül támogassa az említett területeken a vízi erıforrások fenntartható használatát;

41.

hangsúlyozza, hogy ezek a hegyvidéki területek különösen érzékenyek az éghajlatváltozás következményeire és felszólítja a Bizottságot, a tagállamokat és a hatáskörrel rendelkezı regionális és helyi hatóságokat, hogy ezekben a régiókban a természeti katasztrófákkal – különösen az erdıtüzekkel – szembeni védelem érdekében mozdítsák elı intézkedések azonnali végrehajtását;

42.

rámutat arra, hogy a hegyvidéki területek a területüket az árvizekkel szemben megvédı, új eszközöket igényelnek (a hangsúly az árvízmegelızésen van), miközben a gazdálkodók és az erdészek támogathatnák az árvíz elleni megelızı intézkedéseket azokhoz a területhez kötıdı, közvetlen kifizetésekkel, amelyeket az EU közös agrárpolitikája értelmében kapnak;

43.

rámutat, hogy a talaj és az épületek erózióval szembeni alapos és átfogó védelmét, valamint a víztározók megırzését a gazdálkodási és erdészeti gyakorlat alkotóelemeként kell biztosítani az árvíz és a talajerózió veszélyeinek minimálisra csökkentése, valamint az aszály és az erdıtüzek megelızése érdekében, továbbá a vidéken a talajvízzel és a felszíni vízzel való ellátás növelése céljából;

44.

hangsúlyozza, hogy a lombos és tőlevelő erdık mint gazdasági ág, mint helyi üdülıterületek és mint élıhelyek különleges gondozást igényelnek, valamint hogy az erdık nem fenntartható hasznosítása ökológiai és biztonságtechnikai kockázatokhoz vezet (mint a kıomlások és a sárlavinák), amelyekkel szemben intézkedésekkel kell fellépni;

45.

felidézi a 2006. február 16-i állásfoglalásának 15. bekezdésében szereplı javaslatot, miszerint erıfeszítéseket kell tenni a hegyvidéki területeken az erdei legelık leválasztásának támogatására és – összességében már csak biztonsági okokból is – kötelezni kell mindenkit, hogy a kijelölt ösvényeken közlekedjen;

46.

emlékeztet arra, hogy a hegyek természetes, sıt gyakran nemzeti akadályokat képeznek, amibıl kifolyólag a határokon átnyúló, a nemzetek közötti és a régióközi együttmőködés és annak támogatása a közös problémákat illetıen (pl. éghajlatváltozás,

294 /PE 413.723

HU

járványos állatbetegségek, fajkipusztulás) létfontosságúvá válik; 47.

üdvözli azokat az erıfeszítéseket, amelyek a fenntartható turizmusra és arra irányulnak, hogy az új fenntartható és egyben hagyományos szabadidıs és sportkoncepciók keretében – tekintettel e területek sajátosságaira – a természetet mint „gazdasági elınyt” hatékonyan hasznosítsák; hangsúlyozza a természet használóinak szerepét, akik a természet tiszteletben tartásával saját egészségükhöz is hozzájárulnak;

48.

sürgeti a vidékfejlesztési és a strukturális támogatás, valamint a közös programok kidolgozásának nagyobb mértékő koordinálását;

49.

szorgalmazza, hogy kombinálják a vidékfejlesztést és a strukturális támogatást, valamint egységes programokat dolgozzanak ki;

50.

hangsúlyozza, hogy integrált megközelítés bevezetésére van szükség a döntéshozatal és az olyan közigazgatási eljárások tekintetében, mint amilyen például a regionális tervezés, az építési projektek engedélyezése és a lakóépületek környezetvédelmi, örökséget képezı és várostervezési gyakorlatokkal való felújítása, a hegyvidéki területeken a fenntartható fejlıdés biztosítása céljából; ajánlja, hogy a hegyvidéki területek potenciálját aknázzák ki az idegenforgalom átfogó fejlesztésének elımozdítása, valamint a területfejlesztésben az innováció felhasználása érdekében és bátorítja az ilyen irányú helyi és decentralizált kezdeményezéseket, valamint a hegyvidéki területek közötti együttmőködést;

51.

hangsúlyozza, hogy a növénytermesztésre és termelésre alkalmatlan földterületeket többek között erdıgondozásra, fenntartható vadászatra, halászatra, és e tevékenységek javítására kell használni, hogy megelızzék a területek elhanyagolását, a tőzvészt, az eróziót és a biológiai sokféleség csökkenését;

52.

felidézi a hegyvidéki területek (különösen a magashegységek és a felföldek) jelentıségét a természetvédelem, a fajtasokszínőség és az élıhelyek gondozása tekintetében, de rámutat különösen a gazdálkodás és az erdészeti tevékenységek fenntartásának szükségességére a „Natura 2000” területeken és a természetvédelmi területeken, szorgalmazza továbbá e területek közötti kapcsolat erısítését a mezıgazdasági területeken található ökológiai helyettesítı területekre (adott esetben 5%) vonatkozó minimumszabályok bevezetésén keresztül;

53.

felszólítja a Bizottságot, hogy a lehetı legnagyobb mértékben támogassa a hegyvidéki térségek bevonását a világ természetvédelmi örökségébe, és tegyen eleget a hegyvidéki térségek védelmével kapcsolatos nemzetközi lehetıségeinek;

54.

rámutat a hegyvidéki térségek egyedülálló vízkészleteire, amelyeket természetes öntözırendszerekként, ivóvíz- és energiaforrásként, valamint vallási turizmus tekintetében fenntarthatóan kell hasznosítani; nyomatékosan felhívja a figyelmet az alvízi és felvízi területek között, e területek mővelése során szükséges szolidaritásra; ezzel összefüggésben és az esetleges konfliktusok megelızése szempontjából kiemeli annak szükségességét, hogy együttmőködés keretében a „forrástól a völgyig” terjedıen megoldási koncepciókat dolgozzanak ki a víztartalékok felhasználására vonatkozóan;

55.

felszólítja a Bizottságot, hogy az Alpok Egyezmény intézményeivel szoros együttmőködésben mozdítsa elı az Alpok Egyezmény hegyvidéki gazdálkodásról PE 413.723\ 295

HU

szóló jegyzıkönyvének végrehajtását, amennyire csak lehet, támogassa a hegyvidéki térségekben folytatott mezıgazdaság egyéb politikai területekkel való összekapcsolását, továbbá ezzel összefüggésben tegye meg a szükséges lépéseket annak érdekében, hogy lezárják az Alpok Egyezményhez tartozó minden olyan jegyzıkönyv ratifikálását, amelyek még mindig nem tartoznak a közösségi vívmányok közé, valamint hogy az Európai Unió szerzıdı félként csatlakozzon a Kárpátok Egyezményhez; 56.

kiemeli az önkéntesség jelentıségét (különösen a hegyi mentés, a katasztrófavédelem, a karitatív létesítmények terén) a szolgáltatások, valamint a hegyvidékek kulturális és természeti öröksége szempontjából;

57.

elismeri a hegyvidéki térségek mellett elkötelezett szervezetek és kutatóintézetek munkáját, továbbá hangsúlyozza, hogy az uniós hegyvidéki területekre vonatkozó stratégia és hasonló intézkedések kidolgozásánál ezek szakértelmére és motivációjára kell támaszkodni;

58.

rámutat a szakmai és (mellék)foglalkozáshoz szükséges alap- és továbbképzés, valamint – a szakmai kapacitások és lehetıségek diverzifikációjának értelmében is – az egész életen át tartó tanulással kapcsolatos kezdeményezések és projektek szerepére;

59.

szükségesnek tartja a hegyvidéki területeken a mezıgazdasággal foglalkozó helyi továbbképzı központokba való befektetést, hogy olyan szakembereket képezzenek ki, akik képesek egy hegyvidéki környezetben irányítani a tevékenységeket, védeni a területet és fejleszteni a mezıgazdaságot.

60.

szorgalmazza, hogy fordítsanak különös figyelmet a tájkép megırzésére, valamint a nehezen megközelíthetı hegyvidéki térségek infrastruktúrájának kiépítésére és modernizálására, valamint felszólít a digitális szakadék áthidalására és a kutatási keretprogramok eredményeinek hozzáférhetıvé tételére (pl. az e-kormányzat számára);

61.

rámutat a hatékony helyi közszolgáltatások szükségességére a népesség megtartása és a versenyképesség szempontjából; szorgalmazza az általonos érdekő szolgáltatások terén a helyi közigazgatási szervek célzott támogatását;

62.

hangsúlyozza annak szükségességét, hogy a fenntartható mobilitási megoldásokra és egy integrált megközelítésre helyezzék a hangsúlyt, amely egyensúlyt teremt a transznacionális (tranzit, távolsági közlekedési folyosók) és a helyi követelmények között (mint amilyenek a különbözı magassági szinteken lévı területek megközelítése és a városi mobilitás);

63.

felszólít a hegyvidéki térségek támogatására a forgalomirányítás, a zajvédelem és a tájmegırzés során, mégpedig a „le az útról” megközelítés szerinti intézkedések bevezetésével (pl. az érzékeny övezetek helyzetének megerısítése az úthasználati díjakról szóló irányelvben1), ezáltal megalapozva a jobb életminıséget és a fenntartható túrizmust;

1

Az Európai Parlament és a Tanács 2006. május 17-i 2006/38/EK irányelve a nehéz tehergépjármővekre egyes infrastruktúrák használatáért kivetett díjakról szóló 1999/62/EK irányelv módosításáról (HL L 157., 2006.6.9., 8. o.).

296 /PE 413.723

HU

64.

hangsúlyozza az alföldek és a hegyvidéki térségek közötti átmeneti területek jelentıségét a magasabb értékő magán és közérdekő infrastrukturális létesítmények és szolgáltatások rendelkezésre bocsátása szempontjából (pl. egyetemek, repülıterek, kórházak); szorgalmazza e létesítmények szők körő elérhetısége javításának támogatását különösen a tömegközlekedés területén;

65.

kiemeli, hogy a hegyvidéki térségek a különbözı energiaforrások intelligens felhasználásával „mintáként” szolgálnak a diverzifikált energia-összetétel, az energiahatékony építészeti megoldások és a második generációs bioüzemanyagok számára, és hogy az ebbe az irányba mutató kutatási megközelítéseket támogatni kell; hangsúlyozza mindazonáltal, hogy a második generációs bioüzemanyagok kifejlesztése az elıállítási területek (ugar, sarjerdı stb.) és a legelıterületek között nem teremthet versenyhelyzetet;

66.

azt tanácsolja a tagállamoknak, hogy javítsák a hegyvidéki régiók fejlesztésének támogatására szánt pénzügyi támogatás szerkezetét és az azok nyújtásával kapcsolatos eljárásokat, valamint hogy ugyanakkor egyszerősítsék a közigazgatási eljárásokat és a terület eszközei – kulturális örökség, valamint természeti és humán erıforrások – védelmének és fenntartható használatának támogatására szánt forrásokhoz való hozzáférést;

67.

úgy véli, hogy az egyéb tevékenységek – úgymint a lakosság jövedelmét gyarapító biomassza-kiaknázás és a mezıgazdasági turizmus – megtartásához fenntartható,modernizált és többfunkciós mezıgazdaságra van szükség, és felszólítja a Bizottságot és a Tanácsot, hogy különösen a közös agrárpolitikában és a regionális politikában vegye figyelembe a hegyvidéki területek igényeit: új gazdálkodók érkezését, a hozzáférhetıség problémájával – például a tejbegyőjtés, a vidéki területeket a szolgáltatások fenntartása, a közlekedési infrastruktúra tekintetében – kapcsolatos többletköltségek kompenzálását;

68.

rámutat a hegyek és gleccserek az éghajlatváltozással szembeni sebezhetıségére – amely függıség azok topográfiai jellemzıin és strukturális hátrányain alapul –, azonban „kísérleti laboratóriumai” is lehetnek az éghajlatvédelmet célzó, természetet leképezı, innovatív technológiáknak; felszólítja a Bizottságot, hogy a hegyvidéki térségek tekintetében egy differenciált éghajlat-változási politikát dolgozzon ki a már meglévı ismeretekre (pl. az Alpok Egyezményre és a Kárpátok Egyezményre) támaszkodva; felszólít e téren kutatásra és áthidaló intézkedések elfogadására;

69.

felszólít arra, hogy a hegyvidéki és a hátrányos helyzető térségekkel kapcsolatos koordinációt a közös agrárpolitikával és a második pillérrel – vidékfejlesztéssel – funkcionális összhangban hajtsák végre;

70.

nyomatékosan felhívja a figyelmet arra, hogy a fenntartható mezıgazdaság és a hegyvidéki térségek fejlıdése nem csak e területek lakossága számára bír jelentıséggel, hanem az összes határos terület (pl. az alföld) számára is, illetve, hogy a hegyvidéki területek uniós stratégiájának fenntarthatóságára is hatással kell lennie a vízellátás, a környezeti stabilitás, a biológiai sokszínőség, a lakosság kiegyensúlyozott megoszlása, és a kulturális sokszínőség tekintetében; felszólítja a Bizottságot, hogy a hegyvidéki területek uniós stratégiájának kialakítása során vizsgálja meg, hogy hogyan lehetne a stratégiába elınyösen beépíteni a már meglévı, a hegyvidéki térségek és a határos területek integrációjára irányuló kezdeményezéseket; PE 413.723\ 297

HU

71.

utasítja a Mezıgazdasági és Vidékfejlesztési Bizottságot, hogy kövesse nyomon az állásfoglalással kapcsolatos folyamatokat a Tanácsban és a Bizottságban;

72.

utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak, a Bizottságnak, valamint a tagállamok kormányainak és parlamentjeinek.

298 /PE 413.723

HU

P6_TA-PROV(2008)0439 A sztálinizmus és a nácizmus áldozatainak európai emléknapja Az Európai Parlament nyilatkozata augusztus 23-ának a sztálinizmus és a nácizmus áldozatainak európai emléknapjává történı nyilvánításáról


tekintettel Egyesült Nemzetek Szövetsége egyezményére a háborús és az emberiség elleni bőntettek elévülésének kizárásáról,

–

tekintettel az emberi jogok és alapvetı szabadságok védelmérıl szóló európai egyezmény 1. cikkére (kötelezettség az emberi jogok tiszteletben tartására), 2. cikkére (élethez való jog), 3. cikkére (kínzás tilalma) és 4. cikkére (rabszolgaság és kényszermunka tilalma),

–

tekintettel az Európa Tanács Parlamenti Közgyőlésének a totalitárius kommunista rezsimek által elkövetett bőnök nemzetközi elítélésének szükségességérıl szóló 1481 (2006) határozatára,

–


A.

mivel a Szovjetunió és Németország között 1939. augusztus 23-án megkötött Molotov–Ribbentrop paktum – titkos jegyzıkönyvei útján – Európát két érdekszférára osztotta fel,

B.

mivel a sztálinizmus és a nácizmus erıszakos cselekedeteinek keretében elkövetett tömeges deportálások, gyilkosságok és a rabszolgaság a háborús és emberiség elleni bőncselekmények kategóriájába tartoznak,

C.

mivel a háborús és az emberiség elleni bőncselekmények a nemzetközi jog szerint nem évülnek el,

D.

mivel Európában kevéssé ismerik a szovjet berendezkedés és megszállás befolyását és jelentıségét a posztkommunista országok polgáraira,

E.

mivel a 2007–2013-as idıszakra az aktív európai polgárságot támogató Európa a polgárokért címő program létrehozásáról szóló, 2006. december 12-i 1904/2006/EK európai parlamenti és tanácsi határozat1 3. cikke az „Aktív európai megemlékezés” elnevezéső fellépés támogatására hív fel, amelynek célja annak elkerülése, hogy a nácizmus és a sztálinizmus által elkövetett bőnök megismétlıdhessenek,

1.

javasolja, hogy augusztus 23-t nyilvánítsák a sztálinizmus és a nácizmus áldozatainak európai emléknapjává, annak érdekében, hogy megırizzük a tömeges deportálások és a népirtás áldozatainak emlékét, és egyúttal elmélyítsük a demokráciát és megerısítsük földrészünkön a békét és stabilitást;

1

HL L 378., 2006.12.27., 32. o. PE 413.723\ 299

HU

2.

utasítja elnökét, hogy továbbítsa e nyilatkozatot az aláírók neveivel együtt a tagállamok parlamentjeinek.

300 /PE 413.723

HU

Aláírók Jim Allister, Alexander Alvaro, Jan Andersson, Georgs Andrejevs, Laima Liucija Andrikien÷, Emmanouil Angelakas, Roberta Angelilli, Robert Atkins, John Attard-Montalto, Elspeth Attwooll, Inés Ayala Sender, Liam Aylward, Maria Badia i Cutchet, Enrique Barón Crespo, Alessandro Battilocchio, Edit Bauer, Jean Marie Beaupuy, Christopher Beazley, Zsolt László Becsey, Bastiaan Belder, Ivo Belet, Irena Belohorská, Monika Beňová, Rolf Berend, Sergio Berlato, Giovanni Berlinguer, Adam Bielan, Šarūnas Birutis, Sebastian Valentin Bodu, Guy Bono, Mario Borghezio, Josep Borrell Fontelles, Victor Boştinaru, John Bowis, Sharon Bowles, Iles Braghetto, Elmar Brok, Danut÷ Budreikait÷, Cristian Silviu Buşoi, Philippe Busquin, Simon Busuttil, Jerzy Buzek, Martin Callanan, Mogens Camre, Luis Manuel Capoulas Santos, Marco Cappato, David Casa, Paulo Casaca, Michael Cashman, Françoise Castex, Giuseppe Castiglione, Jean-Marie Cavada, Charlotte Cederschiöld, Jorgo Chatzimarkakis, Ole Christensen, Sylwester Chruszcz, Philip Claeys, Luigi Cocilovo, Daniel Cohn-Bendit, Richard Corbett, Dorette Corbey, Titus CorlăŃean, Corina CreŃu, Brian Crowley, Magor Imre Csibi, Marek Aleksander Czarnecki, Ryszard Czarnecki, Daniel Dăianu, Joseph Daul, Dragoş Florin David, Antonio De Blasio, Arūnas Degutis, Véronique De Keyser, Gérard Deprez, Marie-Hélène Descamps, Nirj Deva, Christine De Veyrac, Mia De Vits, Jolanta Dičkut÷, Gintaras Didžiokas, Koenraad Dillen, Alexandra Dobolyi, Valdis Dombrovskis, Beniamino Donnici, Bert Doorn, Den Dover, Petr Duchoň, Bárbara Dührkop Dührkop, Andrew Duff, Árpád Duka-Zólyomi, Constantin Dumitriu, Michl Ebner, Lena Ek, Saïd El Khadraoui, Maria da Assunção Esteves, Edite Estrela, Jonathan Evans, Robert Evans, Göran Färm, Richard Falbr, Carlo Fatuzzo, Szabolcs Fazakas, Markus Ferber, Emanuel Jardim Fernandes, Francesco Ferrari, Petru Filip, Hélène Flautre, Alessandro Foglietta, Hanna Foltyn-Kubicka, Nicole Fontaine, Glyn Ford, Ingo Friedrich, Urszula Gacek, Michael Gahler, Kinga Gál, Milan Gaľa, Iratxe García Pérez, Patrick Gaubert, Jas Gawronski, Eugenijus Gentvilas, Georgios Georgiou, Lidia Joanna Geringer de Oedenberg, Adam Gierek, Maciej Marian Giertych, Neena Gill, Béla Glattfelder, Bogdan Golik, Bruno Gollnisch, Ana Maria Gomes, Alfred Gomolka, Donata Gottardi, Genowefa Grabowska, Dariusz Maciej Grabowski, Vasco Graça Moura, Ingeborg Gräßle, Lissy Gröner, Elly de Groen-Kouwenhoven, Françoise Grossetête, Ignasi Guardans Cambó, Ambroise Guellec, Zita Gurmai, Catherine Guy-Quint, Małgorzata Handzlik, Gábor Harangozó, Malcolm Harbour, Marian Harkin, Joel Hasse Ferreira, Satu Hassi, Christopher Heaton-Harris, Gyula Hegyi, Erna Hennicot-Schoepges, Jeanine Hennis-Plasschaert, Edit Herczog, Jim Higgins, Mary Honeyball, Karsten Friedrich Hoppenstedt, Milan Horáček, Richard Howitt, Ján Hudacký, Stephen Hughes, Alain Hutchinson, Jana Hybášková, Filiz Hakaeva Hyusmenova, Marie Anne Isler Béguin, Ville Itälä, Lily Jacobs, Anneli Jäätteenmäki, Mieczysław Edmund Janowski, Lívia Járóka, Rumiana Jeleva, Anne E. Jensen, Dan Jørgensen, Romana Jordan Cizelj, Ona Juknevičien÷, Jelko Kacin, Filip Kaczmarek, Gisela Kallenbach, Syed Kamall, Othmar Karas, Sajjad Karim, Ioannis Kasoulides, Piia-Noora Kauppi, Metin Kazak, Tunne Kelam, Glenys Kinnock, Timothy Kirkhope, Dieter-Lebrecht Koch, Eija-Riitta Korhola, Magda Kósáné Kovács, Miloš Koterec, Holger Krahmer, Guntars Krasts, Ăirts Valdis Kristovskis, Aldis Kušėis, Zbigniew Krzysztof Kuźmiuk, Joost Lagendijk, André Laignel, Alain Lamassoure, Jean Lambert, Alexander Graf Lambsdorff, Vytautas Landsbergis, Carl Lang, Romano Maria La Russa, Vincenzo Lavarra, Henrik Lax, Johannes Lebech, Stéphane Le Foll, Roselyne Lefrançois, Klaus-Heiner Lehne, Lasse Lehtinen, Jörg Leichtfried, Jo Leinen, Fernand Le Rachinel, Katalin Lévai, Janusz Lewandowski, Bogusław Liberadzki, Marcin Libicki, Alain Lipietz, Pia Elda Locatelli, Eleonora Lo Curto, Antonio López-Istúriz White, Andrea Losco, Patrick Louis, Caroline Lucas, Sarah Ludford, Astrid Lulling, Elizabeth Lynne, Marusya Ivanova Lyubcheva, Linda McAvan, Arlene McCarthy, Edward McMillan-Scott, Jamila Madeira, Eugenijus Maldeikis, Toine Manders, Ramona Nicole Mănescu, Vladimír Maňka, Thomas Mann, Marian-Jean Marinescu, David Martin, Miguel Angel Martínez Martínez, Jan Tadeusz Masiel, Manuel Medina Ortega, Íñigo Méndez de Vigo, Emilio Menéndez del Valle, Rosa Miguélez Ramos, Marianne Mikko, Miroslav Mikolášik, Francisco José Millán Mon, Gay Mitchell, Nickolay Mladenov, Viktória Mohácsi, Claude Moraes, Javier Moreno Sánchez, Eluned Morgan, Philippe Morillon, Jan Mulder, Cristiana Muscardini, Riitta Myller, Pasqualina Napoletano, Robert Navarro, Cătălin-Ioan Nechifor, Catherine Neris, James Nicholson, null Nicholson of Winterbourne, Rareş-Lucian Niculescu, Lambert van Nistelrooij, Vural Öger, Péter Olajos, Jan Olbrycht, Seán Ó Neachtain, Gérard Onesta, Janusz Onyszkiewicz, Ria Oomen-Ruijten, Dumitru Oprea, Josu Ortuondo Larrea, Csaba İry, Siiri Oviir, PE 413.723\ 301

HU

Reino Paasilinna, Maria Grazia Pagano, Borut Pahor, Justas Vincas Paleckis, Vladko Todorov Panayotov, Marco Pannella, Pier Antonio Panzeri, Neil Parish, Ioan Mircea Paşcu, Aldo Patriciello, Béatrice Patrie, Vincent Peillon, Bogdan Pęk, Alojz Peterle, Maria Petre, Willi Piecyk, Rihards Pīks, Mirosław Mariusz Piotrowski, Umberto Pirilli, Paweł Bartłomiej Piskorski, Gianni Pittella, Francisca Pleguezuelos Aguilar, Zita Pleštinská, Rovana Plumb, Zdzisław Zbigniew Podkański, Samuli Pohjamo, Lydie Polfer, Nicolae Vlad Popa, Bernd Posselt, Christa Prets, Vittorio Prodi, Jacek Protasiewicz, John Purvis, Poul Nyrup Rasmussen, Karin Resetarits, José Ribeiro e Castro, Teresa Riera Madurell, Karin Riis-Jørgensen, Maria Robsahm, Bogusław Rogalski, Zuzana Roithová, Dariusz Rosati, Wojciech Roszkowski, Christian Rovsing, Flaviu Călin Rus, Leopold Józef Rutowicz, Eoin Ryan, Guido Sacconi, Aloyzas Sakalas, Katrin Saks, José Ignacio Salafranca Sánchez-Neyra, Manuel António dos Santos, Sebastiano Sanzarello, Jacek Saryusz-Wolski, Gilles Savary, Toomas Savi, Christel Schaldemose, Agnes Schierhuber, Carl Schlyter, Olle Schmidt, Pál Schmitt, György Schöpflin, Esko Seppänen, Adrian Severin, Brian Simpson, Kathy Sinnott, Marek Siwiec, Peter Skinner, Csaba Sógor, Bogusław Sonik, María Sornosa Martínez, Bart Staes, GraŜyna Staniszewska, Margarita Starkevičiūt÷, Peter Šťastný, Petya Stavreva, Dirk Sterckx, Struan Stevenson, Catherine Stihler, Robert Sturdy, Margie Sudre, László Surján, József Szájer, Andrzej Jan Szejna, István Szent-Iványi, Konrad Szymański, Csaba Sándor Tabajdi, Hannu Takkula, Charles Tannock, Andres Tarand, Salvatore Tatarella, Britta Thomsen, SilviaAdriana łicău, Gary Titley, Patrizia Toia, László Tıkés, Ewa Tomaszewska, Witold Tomczak, Jacques Toubon, Catherine Trautmann, Helga Trüpel, Vladimir Urutchev, Inese Vaidere, Nikolaos Vakalis, Adina-Ioana Vălean, Frank Vanhecke, Anne Van Lancker, Geoffrey Van Orden, Daniel Varela SuanzesCarpegna, Ari Vatanen, Armando Veneto, Riccardo Ventre, Donato Tommaso Veraldi, Marcello Vernola, Alejo Vidal-Quadras, Kristian Vigenin, Kyösti Virrankoski, Graham Watson, Henri Weber, Renate Weber, Anders Wijkman, Iuliu Winkler, Janusz Wojciechowski, Corien Wortmann-Kool, Anna Záborská, Zbigniew Zaleski, Iva Zanicchi, Andrzej Tomasz Zapałowski, Dushana Zdravkova, Roberts Zīle, Marian Zlotea, Tadeusz Zwiefka

302 /PE 413.723

HU

EURÓPAI PARLAMENT ELFOGADOTT SZÖVEGEK szeptember 23. keddi ülés P6_TA-PROV(2008)09-23 IDEIGLENES VÁLTOZAT PE 413

Recommend Documents