ELFOGADOTT SZÖVEGEK július 10. keddi ülés 2. RÉSZ P6_TA-PROV(2007)07-10 IDEIGLENES VÁLTOZAT PE

2007 - 2008

ELFOGADOTT SZÖVEGEK 2007. július 10. keddi ülés 2. RÉSZ

P6_TA-PROV(2007)07-10

HU

IDEIGLENES VÁLTOZAT

PE 393.024

HU

TARTALOM A PARLAMENT ÁLTAL ELFOGADOTT SZÖVEGEK

P6_TA-PROV(2007)0302 A közösségi munkaerı mintavételes felmérése ***I (A6-0181/2007 - Elıadó: Jan Andersson) Az Európai Parlament 2007. július 10-i jogalkotási állásfoglalása a közösségi munkaerı mintavételes felmérésének megszervezésérıl szóló 577/98/EK tanácsi rendelet módosításáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslatról (COM(2006)0565 – C6–0326/2006 – 2006/0180(COD)) ............................................................ 1 P6_TA-PROV(2007)0303 Az irodai berendezések energiahatékonyságára vonatkozó címkézés ***I (A6-0234/2007 - Elıadó: Nikolaos Vakalis) Az Európai Parlament 2007. július 10-i jogalkotási állásfoglalása az irodai berendezésekre vonatkozó közösségi energiahatékonysági címkézési programról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslatról (átdolgozás) (COM(2006)0576 – C6-0329/2006 – 2006/0187(COD)) ......................................................................................................................... 4 P6_TA-PROV(2007)0304 A vonalhajózási konferenciák magatartási kódexérıl szóló ENSZ-egyezmény (a 954/79/EGK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezése) ***I (A6-0258/2007 - Elıadó: Corien Wortmann-Kool) Az Európai Parlament 2007. július 10-i jogalkotási állásfoglalása a vonalhajózási konferenciák magatartási kódexérıl szóló ENSZ-egyezmény tagállamok által történı megerısítésérıl vagy ahhoz való csatlakozásáról szóló 954/79/EGK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezésérıl szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslatról (COM(2006)0869 – C6-0059/2007 – 2006/0308(COD)) ......................................... 15 P6_TA-PROV(2007)0305 A halászati tevékenységek az Antarktiszon * (A6-0213/2007 - Elıadó: Rosa Miguélez Ramos) Az Európai Parlament 2007. július 10-i jogalkotási állásfoglalása az Antarktisz tengeri élıvilágának védelmérıl szóló egyezmény hatálya alá tartozó területen folytatott halászati tevékenységekre vonatkozó bizonyos ellenırzı intézkedések megállapításáról, valamint a 3943/90/EGK, a 66/98/EK és az 1721/1999/EK rendelet hatályon kívül helyezésérıl szóló, 2004. március 22-i 601/2004/EK tanácsi rendelet módosításáról szóló tanácsi rendeletre irányuló javaslatról (COM(2006)0867 – C6-0054/2007 – 2007/0001(CNS))............................ 16 P6_TA-PROV(2007)0306 Bulgáriának és Romániának az Európai Rendırségi Hivatal létrehozásáról szóló, 1995. július 26-i egyezményhez (Europol-egyezmény) való csatlakozása * (A6-0260/2007 - Elıadó: Genowefa Grabowska)

PE 393.024\ I

HU

Az Európai Parlament 2007. július 10-i jogalkotási állásfoglalása a Bulgáriának és Romániának az Európai Unióról szóló szerzıdés K.3. cikke alapján, az Európai Rendırségi Hivatal létrehozásáról szóló, 1995. július 26-i egyezményhez (Europolegyezmény) való csatlakozásáról szóló tanácsi határozat elfogadására irányuló ajánlásról (COM(2007)0215 – C6-0169/2007 – 2007/0076(CNS))............................................................ 23 P6_TA-PROV(2007)0307 A Bulgáriának és Romániának az EU tagállamai közötti kölcsönös bőnügyi jogsegélyrıl szóló 2000. május 29-i egyezményhez való csatlakozása * (A6-0261/2007 - Elıadó: Genowefa Grabowska) Az Európai Parlament 2007. július 10-i jogalkotási állásfoglalása a Bulgáriának és Romániának a Tanács által az Európai Unióról szóló szerzıdés 34. cikkének megfelelıen létrehozott, az Európai Unió tagállamai közötti kölcsönös bőnügyi jogsegélyrıl szóló 2000. május 29-i egyezményhez történı csatlakozásáról szóló tanácsi határozatra irányuló ajánlásról (COM(2007)0213 – C6-0158/2007 – 2007/0080(CNS)) ........................................... 24 P6_TA-PROV(2007)0308 A Bulgáriának és Romániának a vezetéstıl való eltiltásról szóló, 1998. június 17-i egyezményhez való csatlakozása * (A6-0269/2007 - Elıadó: Genowefa Grabowska) Az Európai Parlament 2007. július 10-i jogalkotási állásfoglalása a Bulgáriának és Romániának az Európai Unióról szóló szerzıdés K.3 cikke alapján, a vezetéstıl való eltiltásról szóló, 1998. június 17-i egyezményhez való csatlakozásáról szóló tanácsi határozatra irányuló ajánlásról (COM(2007)0214 – C6-0155/2007 –2007/0075 (CNS)) .......... 25 P6_TA-PROV(2007)0309 Bulgáriának és Romániának az Európai Közösségek tisztviselıit és az Európai Unió tagállamainak tisztviselıit érintı korrupció elleni küzdelemrıl szóló, 1997. május 26-i egyezményhez történı csatlakozása * (A6-0272/2007 - Elıadó: Jörg Leichtfried) Az Európai Parlament 2007. július 10-i jogalkotási állásfoglalása Bulgáriának és Romániának az Európai Unióról szóló szerzıdés K.3. cikke (2) bekezdésének c) pontja alapján, az Európai Közösségek tisztviselıit és az Európai Unió tagállamainak tisztviselıit érintı korrupció elleni küzdelemrıl szóló 1997. május 26-i egyezményhez történı csatlakozásáról szóló tanácsi határozatra irányuló ajánlásról (COM(2007)0218 – C60156/2007 –2007/0072(CNS)).................................................................................................... 26 P6_TA-PROV(2007)0310 A Parlament eljárási szabályzata: helyesbítések (az eljárási szabályzat új 204a. cikke) (A6-0229/2007 - Elıadó: Richard Corbett) Az Európai Parlament 2007. július 10-i határozata eljárási szabályzatának a helyesbítésrıl szóló új 204a. cikkel történı kiegészítésérıl (2005/2041(REG)) ............................................... 27 P6_TA-PROV(2007)0311 Az eljárási szabályzat alkalmazása és értelmezése (a 201. cikk módosítása) (A6-0230/2007 - Elıadó: Richard Corbett) Az Európai Parlament 2007. július 10-i határozata eljárási szabályzatának az eljárási szabályzat alkalmazásáról és értelmezésérıl szóló 201. cikke módosításáról (2006/2192(REG)) ...................................................................................................................... 29

II /PE 393.024

HU

P6_TA-PROV(2007)0312 Alessandra Mussolini mentelmi joga (A6-0251/2007 - Elıadó: Klaus-Heiner Lehne) Az Európai Parlament 2007. július 10-i határozata az Alessandra Mussolini kiváltságairól és mentelmi jogáról szóló konzultációról (2006/2301(IMM)).................................................... 30 P6_TA-PROV(2007)0313 Ashley Mote mentelmi joga (A6-0250/2007 - Elıadó: Francesco Enrico Speroni) Az Európai Parlament 2007. július 10-i határozata az Ashley Mote kiváltságainak és mentelmi jogának fenntartására irányuló kérelemrıl (2007/2122(IMM)).................................. 31 P6_TA-PROV(2007)0314 4/2007. számú költségvetés-módosítási tervezet * (A6-0268/2007 - Elıadó: James Elles) Az Európai Parlament 2007. július 10-i állásfoglalása az Európai Unió 2007-es pénzügyi évre vonatkozó 4/2007. számú költségvetés-módosítási tervezetérıl, III. szakasz Bizottság (10966/2007 – C6-0195/2007 – 2007/2072(BUD)).................................................... 32 P6_TA-PROV(2007)0315 A Számvevıszék 9/2006. számú különjelentése a Bizottságnál, a Parlamentnél és a Tanácsnál felmerült fordítási kiadásokról (A6-0215/2007 - Elıadó: Alexander Stubb) Az Európai Parlament 2007. július 10-i állásfoglalása a Számvevıszék 9/2006. számú, a Bizottságnál, a Parlamentnél és a Tanácsnál felmerült fordítási költségekrıl szóló különjelentésérıl (2007/2077(INI)) ............................................................................................ 34 P6_TA-PROV(2007)0316 A jogalkotáshoz kapcsolódó adminisztratív költségek minimalizálása (A6-0275/2007 - Elıadó: Jan Mulder) Az Európai Parlament 2007. július 10-i állásfoglalása a jogalkotáshoz kapcsolódó igazgatási költségek minimalizálásáról (2005/2140(INI))......................................................... 38 P6_TA-PROV(2007)0317 Szerzıdésen kívüli kötelmi viszonyokra alkalmazandó jog („Róma II.”) ***III (A6-0257/2007 - Elıadó: Diana Wallis) Az Európai Parlament 2007. július 10-i jogalkotási állásfoglalása az egyeztetıbizottság által elfogadott, a szerzıdésen kívüli kötelmi viszonyokra alkalmazandó jogról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre („Róma II.”) irányuló közös szövegtervezetrıl (PE-CONS 3619/2007 – C6-0142/2007 – 2003/0168(COD)) .................................................... 46 P6_TA-PROV(2007)0318 Közösségi cselekvési program az egészségügy és a fogyasztóvédelem területén (2007-2013) ***II (A6-0184/2007 - Elıadó: Antonios Trakatellis) Az Európai Parlament 2007. július 10-i jogalkotási állásfoglalása az egészségügyre vonatkozó második közösségi cselekvési program (2007–2013) létrehozásáról szóló európai parlamenti és tanácsi határozat elfogadására irányuló tanácsi közös álláspontról (16369/2/2006 – C6-0100/2007 – 2005/0042A(COD)).............................................................. 48

PE 393.024\ III

HU

P6_TA-PROV(2007)0319 Higanytartalmú mérıeszközök ***II (A6-0218/2007 - Elıadó: María Sornosa Martínez) Az Európai Parlament 2007. július 10-i jogalkotási állásfoglalása a 76/769/EGK tanácsi irányelvnek a bizonyos higanytartalmú mérıeszközök forgalomba hozatalát érintı korlátozások tekintetében történı módosításáról szóló európai parlamenti és tanácsi irányelv elfogadására irányuló tanácsi közös álláspontról (5665/1/2007 – C6-0114/2007 – 2006/0018(COD)) ....................................................................................................................... 69 P6_TA-PROV(2007)0320 Az élelmiszer-adalékanyagok, az élelmiszeripari enzimek és az élelmiszer-aromaanyagok egységes engedélyezési eljárása ***I (A6-0153/2007 - Elıadó: Åsa Westlund) Az Európai Parlament 2007. július 10-i jogalkotási állásfoglalása az élelmiszeradalékanyagok, az élelmiszeripari enzimek és az élelmiszer-aromaanyagok egységes engedélyezési eljárásának létrehozásáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslatról (COM(2006)0423 – C6-0258/2006 – 2006/0143(COD)) ........................... 70 P6_TA-PROV(2007)0321 Élelmiszer-adalékanyagok ***I (A6-0154/2007 - Elıadó: Åsa Westlund ) Az Európai Parlament 2007. július 10-i jogalkotási állásfoglalása az élelmiszeradalékanyagokról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslatról (COM(2006)0428 – C6-0260/2006 – 2006/0145(COD)) ........................................................... 79 P6_TA-PROV(2007)0322 Élelmiszerenzimek ***I (A6-0177/2007 - Elıadó: Avril Doyle) Az Európai Parlament 2007. július 10-i jogalkotási állásfoglalása az élelmiszer-ipari enzimekrıl, valamint a 83/417/EGK tanácsi irányelv, az 1493/1999/EK tanácsi rendelet, a 2000/13/EK irányelv és a 2001/112/EK tanácsi irányelv módosításáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslatról (COM(2006)0425 – C6–0257/2006 – 2006/0144(COD)) ....................................................................................................................... 94 P6_TA-PROV(2007)0323 Aromaanyagok és egyes ízesítı tulajdonságokkal rendelkezı élelmiszer-összetevık ***I (A6-0185/2007 - Elıadó: Mojca Drčar Murko) Az Európai Parlament 2007. július 10-i jogalkotási állásfoglalása az élelmiszerekben és azok felületén használható aromaanyagokról és egyes, ízesítı tulajdonságokkal rendelkezı élelmiszer-összetevıkrıl, valamint az 1576/89/EGK tanácsi rendelet, az 1601/91/EGK tanácsi rendelet, a 2232/96/EK rendelet és a 2000/13/EK irányelv módosításáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslatról (COM(2006)0427 – C60259/2006 – 2006/0147(COD)) ................................................................................................ 111 P6_TA-PROV(2007)0324 Az alkohol és az alkoholtartalmú italok jövedékiadó-mértékének közelítése * (A6-0148/2007 - Elıadó: Astrid Lulling) Az Európai Parlament 2007. július 10-i jogalkotási állásfoglalása az alkohol és az alkoholtartalmú italok jövedékiadó-mértékének közelítésérıl szóló 92/84/EGK irányelv módosításáról szóló tanácsi irányelvre irányuló javaslatról (COM(2006)0486 – C60319/2006 – 2006/0165(CNS))................................................................................................. 124 IV /PE 393.024

HU

P6_TA-PROV(2007)0325 Az európai létfontosságú infrastruktúrák * (A6-0270/2007 - Elıadó: Jeanine Hennis-Plasschaert) Az Európai Parlament 2007. július 10-i jogalkotási állásfoglalása az európai létfontosságú infrastruktúrák azonosításáról és kijelölésérıl, valamint védelmük javítása szükségességének értékelésérıl szóló tanácsi irányelvre irányuló javaslatról (COM(2006)0787 – C6-0053/2007 – 2006/0276(CNS)).......................................................... 125 P6_TA-PROV(2007)0326 A földgáz és a villamos energia belsı piacának jövıbeni lehetıségei (A6-0249/2007 - Elıadó: Alejo Vidal-Quadras) Az Európai Parlament 2007. július 10-i állásfoglalása a földgáz és a villamos energia belsı piacának jövıbeni lehetıségeirıl (2007/2089(INI)) ................................................................. 144 P6_TA-PROV(2007)0327 A hallisztet és halolajat elıállító ipari halászat (A6-0155/2005 - Elıadó: Struan Stevenson) Az Európai Parlament 2007. július 10-i állásfoglalása az ipari halászatról, valamint a halliszt- és halolajtermelésrıl (2004/2262(INI))....................................................................... 155

PE 393.024\ V

HU

P6_TA-PROV(2007)0302 A közösségi munkaerı mintavételes felmérése ***I Az Európai Parlament 2007. július 10-i jogalkotási állásfoglalása a közösségi munkaerı mintavételes felmérésének megszervezésérıl szóló 577/98/EK tanácsi rendelet módosításáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslatról (COM(2006)0565 – C6–0326/2006 – 2006/0180(COD))

(Együttdöntési eljárás: elsı olvasat) Az Európai Parlament, – tekintettel a Bizottságnak az Európai Parlamenthez és a Tanácshoz intézett javaslatára (COM(2206)0565)1, – tekintettel az EK-Szerzıdés 251. cikkének (2) bekezdésére és 285. cikkének (1) bekezdésére, amelyek alapján a Bizottság benyújtotta javaslatát a Parlamenthez (C6-0326/2006), – tekintettel eljárási szabályzata 51. cikkére, – tekintettel a Foglalkoztatási és Szociális Bizottság jelentésére (A6–0181/2007), 1. jóváhagyja a Bizottság javaslatát, annak módosított formájában; 2. felhívja a Bizottságot, hogy utalja az ügyet újból a Parlamenthez, ha lényegesen módosítani szándékozik a javaslatot vagy a helyébe másik szöveget kíván léptetni; 3. utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament álláspontját a Tanácsnak és a Bizottságnak.

1

A Hivatalos Lapban még nem tették közzé. PE 393.024\ 1

HU

P6_TC1-COD(2006)0180 Az Európai Parlament álláspontja amely elsı olvasatban 2007. július 10-én került elfogadásra a közösségi munkaerı mintavételes felmérésének megszervezésérıl szóló 577/98/EK tanácsi rendelet módosításáról szóló .../2007/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet elfogadására tekintettel (EGT-vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA, tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerzıdésre és különösen annak 285. cikke (1) bekezdésére, tekintettel a Bizottság javaslatára, az 1989. június 19-i 89/382/EGK, Euratom tanácsi határozat1 3. cikkének megfelelıen a statisztikai programbizottsággal folytatott konzultációt követıen, a Szerzıdés 251. cikkében megállapított eljárásnak megfelelıen2, mivel: (1)

A lisszaboni stratégiával összhangban és mint azt annak 2005. évi félidıs felülvizsgálata is megerısítette, Európának továbbra is a növekedésre és a foglalkoztatásra kell összpontosítania politikáit a lisszaboni célok elérése érdekében.

(2)

A Közösség fejlıdése és a belsı piac mőködése növeli az olyan összehasonlítható adatok iránti igényt, melyek lehetıvé teszik a bérek szerkezete és eloszlása munkaerıpiacra gyakorolt hatásának vizsgálatát, különösen a gazdasági és társadalmi kohézió fejlıdésének elemzésekor.

(3)

Kijelölt feladatai ellátása érdekében a Bizottság adatokat kér a bérek szociális és gazdasági jellemzık szerinti besorolásáról, valamint a fizetett munkavégzés különbözı formáiról. Ezen információk nélkülözhetetlenek a munkaerıpiac illetve a munkaerı szerkezetében végbemenı változások elemzéséhez és megértéséhez. Ebben a vonatkozásban széles körben elismertek annak elınyei, hogy rendelkezésre állnak bérekre (decilisek) vonatkozó adatok egyéb foglalkoztatási jellemzıkkel kapcsolatban.

(4)

A közösségi munkaerı-felmérés alapvetıen az elsı és leghitelesebb referenciaforrás a munkaerıpiaci információkat illetıen az Európai Unióban, így a béreknek – mint a munkaerıpiaci magatartás magyarázata alapvetı változójának – állandó elemként kell szerepelniük e felmérésben a munkaerıpiacok teljesebb elemzésének biztosítása érdekében.

1 2

HL L 181., 1989.6.28., 47. o. Az Európai Parlament 2007. július 10-i álláspontja.

2 /PE 393.024

HU

Az 577/98/EK tanácsi rendeletet1 ezért ennek megfelelıen módosítani kell,

(5)

ELFOGADTA EZT A RENDELETET: 1. cikk Az 577/98/EK rendelet a következıképpen módosul: 1.

A 4. cikk (1) bekezdésének 1. pontja helyébe a következı szöveg lép: „1.

2.

fıfoglalkozásból származó bérek”;

A 6. cikk helyébe a következı szöveg lép: „6. cikk Az eredmények átadása A bázisidıszak végétıl számított tizenkét héten belül a tagállamok az Eurostat elé terjesztik a felmérési eredményeket a közvetlen azonosítók nélkül. A ’fıfoglalkozásból származó bérek’ elnevezéső felmérési jellemzınek megfelelı adatok a bázisidıszak végétıl számított huszonegy hónapon belül terjeszthetık az Eurostat elé, amennyiben közigazgatási adatok kerültek felhasználásra ezen információk alátámasztására.”

2. cikk Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követı huszadik napon lép hatályba. Ez a rendelet teljes egészében kötelezı és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban. Kelt ,

az Európai Parlament részérıl az elnök

1

a Tanács részérıl az elnök

HL L 77., 1998.3.14., 3. o. A legutóbb a 2257/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelettel (HL L 336., 2003.12.23., 6. o.) módosított rendelet. PE 393.024\ 3

HU

P6_TA-PROV(2007)0303 Az irodai berendezések energiahatékonyságára vonatkozó címkézés ***I Az Európai Parlament 2007. július 10-i jogalkotási állásfoglalása az irodai berendezésekre vonatkozó közösségi energiahatékonysági címkézési programról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslatról (átdolgozás) (COM(2006)0576 – C6-0329/2006 – 2006/0187(COD))

(Együttdöntési eljárás: elsı olvasat) Az Európai Parlament, –

tekintettel a Bizottságnak az Európai Parlamenthez és a Tanácshoz intézett javaslatára (COM(2006)0576)1,

–

tekintettel az EK-Szerzıdés 251. cikkének (2) bekezdésére és 175. cikkének (1) bekezdésére, amely alapján a Bizottság benyújtotta javaslatát a Parlamenthez (C6-0329/2006),

–

tekintettel eljárási szabályzata 51. cikkére,

–

tekintettel az Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság jelentésére (A6-0234/2007),

1.

jóváhagyja a Bizottság javaslatát, annak módosított formájában;

2.

felhívja a Bizottságot, hogy utalja az ügyet újból a Parlamenthez, ha lényegesen módosítani szándékozik a javaslatot, vagy annak helyébe másik szöveget kíván léptetni;

3.

utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament álláspontját a Tanácsnak és a Bizottságnak.

1

A Hivatalos Lapban még nem tették közzé.

4 /PE 393.024

HU

P6_TC1-COD(2006)0187 Az Európai Parlament álláspontja amely elsı olvasatban 2007. július 10-én került elfogadásra az irodai berendezésekre vonatkozó közösségi energiahatékonysági címkézési programról szóló .../2007/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet elfogadására tekintettel

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA, tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerzıdésre és különösen annak 175. cikke (1) bekezdésére, tekintettel a Bizottság javaslatára, tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére1, tekintettel a Régiók Bizottságának véleményére2, a Szerzıdés 251. cikkében megállapított eljárásnak megfelelıen3, mivel: (1)

A 2001. november 6-i 2422/2001/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet4 számos módosításra szorul. Az egyértelmőség érdekében az említett rendeletet át kell dolgozni.

(2)

A teljes villamosenergia-fogyasztás jelentıs részéért az irodai berendezések felelısek. A közösségi piacon rendelkezésre álló különféle modellek nagyon különbözı energiafogyasztási szintekkel rendelkeznek hasonló funkcionalitás esetén, és jelentıs lehetıségek állnak rendelkezésre azok energiahatékonyságának javítása terén.

(3)

Az irodai berendezések energiahatékonyságának javítása hozzájárul a Közösség versenyképességének növeléséhez, energiaellátásának biztonságához, valamint a környezet és a fogyasztók védelméhez.

(4)

Fontos a belsı piac megfelelı mőködésére irányuló intézkedések támogatása.

(5)

Kívánatos a nemzeti energiahatékonysági címkézési kezdeményezéseket összehangolni az azok végrehajtása céljából hozott intézkedések iparra és a kereskedelemre gyakorolt kedvezıtlen hatásának lehetı legkisebbre csökkentése érdekében.

(6)

Mivel a javasolt intézkedés céljait a tagállamok nem tudják kielégítıen megvalósítani, és ezért azok közösségi szinten jobban megvalósíthatók, a Közösség intézkedéseket hozhat a Szerzıdés 5. cikkében foglalt szubszidiaritás elvének megfelelıen. Az említett

1 2 3 4

HL C... HL C... Az Európai Parlament 2007. július 10-i álláspontja. HL L 332., 2001.12.15., 1. o. PE 393.024\ 5

HU

cikkben foglalt arányosság elvének megfelelıen ez a rendelet nem lépi túl az említett célok eléréséhez szükséges mértéket. (7)

Az Egyesült Nemzetek Éghajlatváltozási Keretegyezményének 1997. december 10-i Kyotói Jegyzıkönyve a Közösség számára az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának 8%-kal történı csökkentését írja elı, legkésıbb a 2008-tól 2012-ig terjedı idıszak folyamán. E célkitőzés elérése érdekében a Közösségen belüli széndioxid-kibocsátások csökkentésére vonatkozó határozottabb intézkedések szükségesek.

(8)

Továbbá az Európai Közösségnek a környezettel és a fenntartható fejlıdéssel kapcsolatos „A fenntarthatóság felé” címő politikai és cselekvési programja felülvizsgálatáról szóló, 1998. szeptember 24-i 2179/98/EK európai parlamenti és tanácsi határozat1 az energiával kapcsolatos környezetvédelmi követelmények integrációja szempontjából kulcsfontosságúnak tüntette fel a készülékek energiahatékonysági címkézéssel való ellátását.

(9)

Az Európai Közösségben az energiahatékonyságról szóló, 1998. december 7-i tanácsi állásfoglalás2 megkövetelte a készülékek és berendezések címkézésének fokozott használatát.

(10)

Kívánatos az energiahatékonysági követelmények, címkék és vizsgálati módszerek összehangolása, ahol csak lehetséges.

(11)

Az energiahatékony irodai berendezések többsége kevés többletköltséggel vagy többletköltség nélkül beszerezhetı, és sok esetben ezért a villamosenergiamegtakarítások következtében bármilyen további költség ésszerően rövid idın belül megtérülhet. Az energiatakarékossági és a széndioxid csökkentésére vonatkozó célkitőzések ezért költséghatékony módon elérhetık ezen a területen, a fogyasztókat vagy az ipart érı hátrányok nélkül.

(12)

Az irodai berendezések kereskedelme világszerte folyik. Az Amerikai Egyesült Államok kormánya és az Európai Közösség közötti, az irodai berendezések energiahatékonyságára vonatkozó címkézési programok összehangolásáról szóló, [2006. …-i] megállapodás3 megkönnyíti e berendezések nemzetközi kereskedelmét és környezetvédelmét. Ezt a megállapodást a Közösségben végre kell hajtani.

(13)

Az Energy Star címkét világszerte használják az Energy Star címke követelményeinek befolyásolása érdekében, ezért a Közösségnek részt kell vennie ebben a címkézési rendszerben és a szükséges mőszaki elıírások összeállításában. A mőszaki kritériumoknak az Egyesült Államok Környezetvédelmi Hivatalával együtt történı meghatározása során a Bizottságnak magas energiahatékonysági követelményeket kell támasztania, tekintettel a Közösség energiahatékonysági politikájára és energiahatékonysági célkitőzéseire.

(14)

Hatékony végrehajtási rendszerre van szükség annak biztosítására, hogy az irodai berendezések energiahatékonyságára vonatkozó címkézési program megfelelıen

1 2 3

HL L 275., 1998.10.10., 1. o. HL C 394., 1998.12.17., 1. o. HL L 381., 2006.12.28., 26. o.

6 /PE 393.024

HU

végrehajtásra kerüljön, a gyártók számára a tisztességes versenyfeltételeket biztosítson, és megvédje a fogyasztói jogokat. (15)

Ez a rendelet kizárólag az irodai berendezésekre alkalmazandó.

(16)

A háztartási készülékek energia- és egyéb erıforrás-fogyasztásának címkézéssel és szabványos termékismertetıvel történı feltüntetésérıl szóló, 1992. szeptember 22-i 92/75/EGK tanácsi irányelv1 nem a legmegfelelıbb eszköz az irodai berendezések esetében. Az irodai berendezések energiahatékonyságának elısegítésére a legköltséghatékonyabb intézkedés az önkéntes címkézési program.

(17)

Szükséges a közös mőszaki elıírások megállapításához és felülvizsgálatához való hozzájárulás feladatát egy megfelelı szervre, az Európai Közösség Energy Star Testületére (EKEST) ruházni a rendszer hatékony és semleges végrehajtása érdekében. Az EKEST-nek nemzeti képviselıkbıl és az érdekelt felek képviselıibıl kell állnia.

(18)

Szükséges biztosítani, hogy az irodai berendezésekre vonatkozó energiahatékonysági címkézési program a közösségi politika prioritásaival és más, például a 92/75/EGK irányelvvel és a közösségi ökocímke módosított odaítélési rendszerérıl szóló, 2000. július 17-i 1980/2000/EK európai parlamenti és tanácsi rendelettel2 létrehozott közösségi címkézési vagy minıségtanúsítási rendszerekkel konzisztens és összehangolt legyen.

(19)

Az energiahatékonysági címkézési programnak ki kell egészítenie az energiafelhasználó termékek környezetbarát tervezésére vonatkozó követelmények megállapításának kereteirıl, valamint a 92/42/EGK tanácsi, illetve a 96/57/EK és a 2000/55/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv módosításáról szóló, 2005. július 6i 2005/32/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvvel3 összefüggésben hozott intézkedéseket. Szükséges biztosítani, hogy az Energy Star és a környezetbarát tervezési rendszerek konzisztensek és összehangoltak legyenek.

(20)

A fogyasztók megtévesztése és a lehetséges piaci torzulás megakadályozása érdekében kívánatos összehangolni a 2006. […]-i megállapodáson alapuló közösségi Energy Star programot és az irodai berendezések egyéb önkéntes energiacímkézési rendszereit a Közösségben.

(21)

Az Energy Star program végrehajtásának átláthatóságát és a vonatkozó nemzetközi szabványokkal való egységességét biztosítani kell azért, hogy a Közösségen kívüli országok gyártói és exportırei számára megkönnyítse a rendszerhez való hozzáférést és az abban való részvételt.

(22)

E rendelet figyelembe veszi az Energy Star program közösségi végrehajtásának kezdeti szakaszában szerzett tapasztalatokat,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1 2 3

HL L 297., 1992.10.13., 16.o. Az 1882/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelettel (HL L 284., 2003.10.31., 1. o.) módosított irányelv. HL L 237., 2000.9.21., 1. o. HL L 191., 2005.7.22., 29. o. PE 393.024\ 7

HU

1. cikk Célkitőzések Ez a rendelet megállapítja az irodai berendezésekre vonatkozó közösségi energiahatékonysági címkézési programra (a továbbiakban: Energy Star program) vonatkozó szabályokat, ahogyan azok az Amerikai Egyesült Államok kormánya és az Európai Közösség közötti, az irodai berendezések energiahatékonyságára vonatkozó címkézési programok összehangolásáról szóló megállapodásban (a továbbiakban: megállapodás) meghatározásra kerültek. 2. cikk Hatály E rendeletet a megállapodás C. mellékletében meghatározott irodaiberendezéstermékcsoportokra kell alkalmazni, figyelemmel annak bármilyen módosítására, a megállapodás X. cikkével összhangban. 3. cikk Fogalommeghatározások E rendelet alkalmazásában a következı fogalommeghatározásokat kell alkalmazni: a)

„közös embléma”: a megállapodás I. mellékletében említett jel;

b)

„a program résztvevıi”: a gyártók, összeszerelık, exportırök, importırök, kiskereskedık és más szervek, akik az Energy Star program mőszaki elıírásainak megfelelı, kijelölt energiahatékony irodai berendezések terjesztésére kötelezik el magukat, és akik a Bizottságnál történı nyilvántartásba vételükkel az Energy Star programban való részvételt választották;

c)

„közös mőszaki elıírások”: az energiahatékonysággal és a teljesítménnyel szembeni követelmények, beleértve az energiahatékony irodai berendezéseknek a közös emblémának megfelelı minısítése meghatározására használt vizsgálati módszereket. 4. cikk Általános elvek

(1)

Az Energy Star programot össze kell hangolni – adott esetben – más közösségi címkézési vagy minıségtanúsítási rendszerekkel, és különösen olyan rendszerekkel, mint a 880/92/EGK rendelettel megállapított, az ökocímke odaítélésének közösségi rendszere, a 92/75/EGK irányelvvel megállapított, a háztartási készülékek energia- és egyéb erıforrás-fogyasztásának címkézéssel és szabványos termékismertetıvel történı feltüntetése, valamint a 2005/32/EK irányelvet végrehajtó intézkedések.

(2)

A közös emblémát a program résztvevıi és más szervek az egyedi irodai berendezéseiken és a hozzájuk kapcsolódó promóció során használhatják.

(3)

Az Energy Star programban való részvétel önkéntes alapon történik.

8 /PE 393.024

HU

(4)

Azon irodai berendezéseket, amelyek számára az Egyesült Államok Környezetvédelmi Hivatala (USEPA) engedélyezte a közös embléma használatát, e rendeletnek megfelelınek kell tekinteni, kivéve, ha bizonyíték van ennek ellenkezıjére.

(5)

Bármely közösségi megfelelıségértékelési szabály és megfelelıségi jelölés és/vagy a Közösség és harmadik országok között megkötött, a közösségi piachoz való hozzáféréssel kapcsolatos bármely nemzetközi megállapodás sérelme nélkül, a Bizottság vagy a tagállamok megvizsgálhatják az e rendelet alá tartozó és a közösségi piacon forgalomba hozott termékeket, hogy ellenırizzék a rendelet követelményeinek betartását. 5. cikk A program résztvevıinek nyilvántartásba vétele

(1)

A programban való részvételre irányuló kérelmeket a Bizottsághoz lehet benyújtani.

(2)

A kérelmezı programban való részvételét engedélyezı határozatot a Bizottság hozza meg annak ellenırzése után, hogy a kérelmezı vállalta, hogy betartja a megállapodás B. mellékletében található közös embléma felhasználói iránymutatását. A Bizottság az interneten közzéteszi a program résztvevıinek frissített jegyzékét, és ezt rendszeresen továbbítja a tagállamoknak.

6. cikk Promóció és tájékoztatás A megállapodás idıtartamára a Bizottság és más közösségi intézmények, valamint az építési beruházásra, az árubeszerzésre és a szolgáltatásnyújtásra irányuló közbeszerzési szerzıdések odaítélési eljárásainak összehangolásáról szóló 2004. március 31-i, 2004/18/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv1 szerinti központi kormányzati hatóságok a közösségi és nemzeti jog, valamint a gazdasági szempontok sérelme nélkül meghatározzák az említett irányelv 7. cikkében meghatározott határértékeket teljesítı, árubeszerzésre irányuló közbeszerzési szerzıdésekre vonatkozó – legalább az Energy Star mőszaki elıírásaival megegyezı szintő – energiahatékonysági követelményeket. 7. cikk Más önkéntes energiahatékonysági címkézési rendszerek (1)

A tagállamokban az Energy Star programmal egyidejőleg az irodai berendezésekre vonatkozóan már meglévı és új önkéntes energiahatékonysági címkézési rendszerek mőködhetnek.

(2)

A Bizottság és a tagállamok eljárnak az Energy Star program, illetve a Közösségben vagy a tagállamokban meglévı nemzeti rendszerek és más címkézési rendszerek közötti szükséges koordináció biztosítása érdekében.

1

HL L 134., 2004.4.30., 114. o. A legutóbb a 2006/97/EK tanácsi irányelvvel (HL L 363., 2006.12.20., 107. o.) módosított irányelv. PE 393.024\ 9

HU

8. cikk Az Európai Közösség Energy Star Testülete (1)

A Bizottság létrehozza a 9. cikkben említett nemzeti képviselıkbıl, valamint az érintett érdekelt felekbıl álló Európai Közösség Energy Star Testületét. Az Európai Közösség Energy Star Testülete felülvizsgálja az Energy Star program Közösségén belüli végrehajtását, és szükség szerint tanácsot ad és támogatást nyújt a Bizottságnak, hogy az feladatát irányítási testületként végezhesse.

(2)

A Bizottság biztosítja, hogy az Európai Közösség Energy Star Testülete tevékenységeinek végzése során a lehetı legnagyobb mértékben gondoskodjon minden egyes irodaiberendezés-termékcsoportra vonatkozóan az adott termékcsoportban érintett összes érintett érdekelt fél – mint például gyártók, kiskereskedık, importırök, környezetvédelmi csoportok és fogyasztói szervezetek – kiegyensúlyozott részvételérıl.

(3)

A Bizottság az EKEST segítségével figyelemmel kíséri a közös emblémával ellátott termékek piaci megjelenését, illetve az irodai berendezések energiahatékonyságának fejlıdését a mőszaki elıírások idıben végzett felülvizsgálata céljából.

(4)

A Bizottság megállapítja az Európai Közösség Energy Star Testületének eljárási szabályzatát, figyelembe véve a tagállamok Testületben részt vevı képviselıinek véleményét. 9. cikk Nemzeti képviselık

Minden egyes tagállam kijelöli az e rendeletben elıírt feladatok elvégzéséért felelıs nemzeti energiapolitikai szakértıket, hatóságokat vagy személyeket (a továbbiakban: nemzeti képviselık). Amennyiben több mint egy nemzeti képviselıt jelöltek ki, a tagállam meghatározza e képviselık saját hatáskörét és a rájuk alkalmazandó koordinációs követelményeket. 10. cikk Munkaterv Az 1. cikkben megállapított célkitőzésekkel összhangban a Bizottság munkatervet dolgoz ki. A munkaterv az Energy Star program fejlesztésére vonatkozó stratégiát tartalmazza, amely a soron következı három évre vonatkozóan megállapítja az alábbiakat: a)

az energiahatékonyság növelésére vonatkozó célkitőzéseket, szem elıtt tartva a magas szintő fogyasztó- és a környezetvédelemre való törekvés szükségességét és a piaci térhódítást, amit az Energy Star program közösségi szinten kísérel meg elérni;

b)

azon irodai berendezések nem teljes jegyzékét, amelyeket prioritásoknak kell tekinteni az Energy Star programba való felvételre vonatkozóan;

c)

oktatási és promóciós kezdeményezéseket;

10 /PE 393.024

HU

d)

az Energy Star program és a tagállamok más önkéntes energiahatékonysági címkézési rendszerei közötti koordinációra és együttmőködésre vonatkozó javaslatokat.

A munkatervet évente legalább egyszer felül kell vizsgálni. A munkatervet a nyilvánosság számára hozzáférhetıvé kell tenni.

(1)

11. cikk A mőszaki kritériumok felülvizsgálatára vonatkozó elıkészítı eljárások A megállapodás C. melléklete alá tartozó irodaiberendezés-termékcsoportok és közös mőszaki elıírások felülvizsgálata elıkészítésének céljából, és az Egyesült Államok Környezetvédelmi Hivatalának benyújtandó javaslattervezetnek vagy válasznak a megállapodásban és a ... tanácsi határozatban1 meghatározott eljárásoknak megfelelı elküldése elıtt a (2),(3) és (4) bekezdésben meghatározott lépéseket kell megtenni.

(2)

A Bizottság felkérheti az Európai Közösség Energy Star Testületét, hogy tegyen javaslatot a megállapodás felülvizsgálatára vagy egy termék közös elıírásainak felülvizsgálatára vonatkozóan. A Bizottság is tehet javaslatot az EKEST-nek egy termék közös elıírásainak felülvizsgálatára vagy a megállapodás felülvizsgálatára vonatkozóan. Az EKEST saját kezdeményezésére szintén tehet javaslatot a Bizottságnak.

(3)

A Bizottság konzultál az Európai Közösség Energy Star Testületével, amennyiben javaslatot kap az Egyesült Államok Környezetvédelmi Hivatalától a megállapodás felülvizsgálatára vonatkozóan.

(4)

Ha az EKEST tagjai véleményt nyújtanak be a Bizottságnak, figyelembe kell venniük a megvalósíthatósági és piaci tanulmányok eredményeit, illetve az energiafogyasztás csökkentésére rendelkezésre álló technológiát.

(5)

A Bizottság különösen figyelembe veszi a magas követelményeket támasztó közös elıírások felállításának célkitőzését – a megállapodás I. cikkének (4) bekezdésében elıírtaknak megfelelıen – az energiafogyasztás csökkentésének céljával, tekintettel a rendelkezésre álló technológiára és az ehhez kapcsolódó költségekre. Különösen az új elıírásokról szóló vélemény benyújtása elıtt az EKEST figyelembe veszi a környezetbarát tervezésrıl szóló tanulmányok eredményeit.

12. cikk Piacfelügyelet és a visszaélések ellenırzése (1)

A közös embléma csak a megállapodás hatálya alá tartozó termékekkel összefüggésben és a megállapodás B. mellékletében említett emblémafelhasználói iránymutatásokkal összhangban használható.

(2)

Tilos bármely hamis vagy megtévesztı reklám, és a közös emblémával való összetéveszthetıséghez vezetı bármely címke vagy embléma használata.

(3)

A Bizottság a megállapodás VIII. cikke (2), (3) és (4) bekezdésében leírt intézkedések meghozatalával vagy összehangolásával biztosítja a közös embléma megfelelı

1

HL [...] PE 393.024\ 11

HU

használatát. A tagállamok adott esetben a rendelet rendelkezéseinek való megfelelıség biztosítása érdekében a saját területükön intézkedéseket hoznak, és arról tájékoztatják a Bizottságot. Amennyiben bizonyíték merül fel a program résztvevıi és más szervek általi be nem tartására vonatkozóan, a tagállamok a Bizottsághoz fordulhatnak az intézkedések megtételének kezdeményezése érdekében.

13. cikk Értékelés A Bizottság egy évvel a megállapodás lejártát megelızıen jelentést készít és nyújt be az Európai Parlament és a Tanács részére az energiahatékony irodai berendezések közösségi piacának megfigyelésérıl és az Energy Star program eredményességének értékelésérıl. A jelentésnek minıségi és mennyiségi adatokat egyaránt tartalmaznia kell. A jelentésnek tartalmaznia kell az Energy Star programból eredı elınyökkel kapcsolatos adatokat, vagyis az energiamegtakarításra és a szén-dioxid kibocsátásának csökkentése tekintetében a környezeti elınyökre vonatkozó adatokat is.

14. cikk Felülvizsgálat Mielıtt a megállapodásban részes felek a megállapodás megújításáról tárgyalnának annak XII. cikkével összhangban, a Bizottság értékeli az Energy Star programot a mőködése során szerzett tapasztalatok figyelembevételével.

15. cikk Hatályon kívül helyezés A 2422/2001/EK rendelet hatályát veszti. A hatályát vesztett rendeletre vonatkozó hivatkozásokat e rendeletre történı hivatkozásként kell értelmezni, a mellékletben szereplı megfelelési táblázattal összhangban.

16. cikk Záró rendelkezések Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követı huszadik napon lép hatályba. Ez a rendelet teljes egészében kötelezı és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban. Kelt,


12 /PE 393.024

HU


PE 393.024\ 13

HU

MELLÉKLET 2422/2001/EGK rendelet 6. cikk (1) bekezdés 6. cikk (2) bekezdés 6. cikk (3) bekezdés 8. cikk (2) bekezdés 8. cikk (3) bekezdés 8. cikk (4) bekezdés 8. cikk (5) bekezdés 10. cikk harmadik francia bekezdés 10. cikk, negyedik francia bekezdés 10. cikk második albekezdés utolsó mondat 11. cikk (3) bekezdés 13. cikk 14. cikk elsı albekezdés 14. cikk második albekezdés Melléklet

14 /PE 393.024

HU

E rendelet 6. cikk 8. cikk (2) bekezdés 8. cikk (3) bekezdés 8. cikk (4) bekezdés 10. cikk c) pont 10. cikk d) pont 10. cikk második albekezdés utolsó mondat 11. cikk (3) bekezdés 11. cikk (4) bekezdés 13. cikk 14. cikk 15. cikk -

P6_TA-PROV(2007)0304 A vonalhajózási konferenciák magatartási kódexérıl szóló ENSZ-egyezmény (a 954/79/EGK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezése) ***I Az Európai Parlament 2007. július 10-i jogalkotási állásfoglalása a vonalhajózási konferenciák magatartási kódexérıl szóló ENSZ-egyezmény tagállamok által történı megerısítésérıl vagy ahhoz való csatlakozásáról szóló 954/79/EGK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezésérıl szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslatról (COM(2006)0869 – C6-0059/2007 – 2006/0308(COD))



–

tekintettel az EK-Szerzıdés 251. cikkének (2) bekezdésére és 80. cikkének (2) bekezdésére, amely alapján a Bizottság benyújtotta javaslatát a Parlamentnek (C6-0059/2007),

–


–

tekintettel a Gazdasági és Monetáris Bizottság jelentésére (A6-0258/2007),

1.

jóváhagyja a Bizottság javaslatát;

2.

felhívja a Bizottságot, hogy utalja az ügyet ismét a Parlamenthez, ha a javaslatát lényegesen módosítani kívánja, vagy annak helyébe másik szöveget kíván léptetni;

3.


1


HU

P6_TA-PROV(2007)0305 A halászati tevékenységek az Antarktiszon * Az Európai Parlament 2007. július 10-i jogalkotási állásfoglalása az Antarktisz tengeri élıvilágának védelmérıl szóló egyezmény hatálya alá tartozó területen folytatott halászati tevékenységekre vonatkozó bizonyos ellenırzı intézkedések megállapításáról, valamint a 3943/90/EGK, a 66/98/EK és az 1721/1999/EK rendelet hatályon kívül helyezésérıl szóló, 2004. március 22-i 601/2004/EK tanácsi rendelet módosításáról szóló tanácsi rendeletre irányuló javaslatról (COM(2006)0867 – C6-0054/2007 – 2007/0001(CNS))

(Konzultációs eljárás) Az Európai Parlament, –

tekintettel a Bizottságnak a Tanácshoz intézett javaslatára (COM(2006)0867)1,

–

tekintettel az EK Szerzıdés 37. cikkére, amely alapján a Tanács konzultált a Parlamenttel (C6-0054/2007),

–

tekintettel eljárási szabályzata 51. cikkére

–

tekintettel a Halászati Bizottság jelentésére (A6-0213/2007),

1.


2.

felkéri a Bizottságot, hogy ennek megfelelıen változtassa meg javaslatát az EKSzerzıdés 250. cikkének (2) bekezdése alapján;

3.

felkéri a Tanácsot, hogy tájékoztassa a Parlamentet arról, ha a Parlament által jóváhagyott szövegtıl el kíván térni;

4.

felkéri a Tanácsot a Parlamenttel való konzultációra abban az esetben, ha lényegesen kívánja módosítani a Bizottság javaslatát;

5.


A Bizottság által javasolt szöveg

A Parlament módosításai

Módosítás: 1 1. CIKK 2A. PONT (új) 5a. cikk (új) (601/2004/EK Rendelet) 1


16 /PE 393.024

HU

2a. A szöveg az alábbi 5a. cikkel egészül ki: „5a. cikk A krill halászatban való részvétel szándékának bejelentése Az összes szerzıdı félnek, aki az egyezmény hatálya alá tartozó területen krillt szándékozik halászni, szándékáról értesítenie kell a CCAMLR titkárságát legkésıbb négy hónappal a CCAMLR éves rendes ülése elıtt, közvetlenül azon évet megelızıen, amely évben halászati tevékenységet kíván folytatni.”

Módosítás: 2 1. CIKK 2B. PONT (új) 6. cikk (3) bekezdés (601/2004/EK Rendelet) 2b. A 6. cikk (3) bekezdése helyébe a következı szöveg lép: „(3) A lobogó szerinti tagállamnak a CCAMLR éves rendes ülése elıtt legkésıbb négy hónappal értesítenie kell a Bizottságot arról a szándékáról, ha egy közösségi halászhajó az Egyezmény területén új halászatot szándékozik folytatni. Ezen értesítéssel együtt meg kell adni a következı összes olyan információt, amely a tagállam rendelkezésére áll: a) a halászat jellege, beleértve a célfajokat, a halászati módszereket, a javasolt halászati térséget és azt a legkisebb fogásmennyiséget, amely a gazdaságilag életképes halászathoz szükséges; b) átfogó kutatási vagy felmérési hajózásból származó biológiai információk a fajok megoszlására, elıfordulására, szaporodási adataira és állományának meghatározására vonatkozóan; c) a függı és járulékos fajok adatai, és annak valószínőségére vonatkozó adatok, PE 393.024\ 17

HU

hogy mennyiben érinti e fajokat az új halászat; d) információk a területen belüli egyéb halászatokból vagy hasonló halászatokból más területekrıl, melyek a lehetséges hozam felmérésére szolgálhatnak. e) amennyiben a javasolt halászati tevékenységet fenékvonóhálóval tervezik folytatni, ezen hálóknak a tengerfenék élıvilágát is magában foglaló, veszélyeztetett tengeri ökoszisztémákra gyakorolt ismert és elıre látható hatásaira vonatkozó információk.”

Módosítás: 3 1. CIKK 4. PONT 7b. cikk a) pont (601/2004/EK Rendelet) a) a Dissostichus spp. egyedeket megjelölik és egy egyedet visszaengednek a szezon folyamán ejtett egyes fogások friss tömegének minden tonnája után, a CCAMLR jelölési jegyzıkönyvvel összhangban. A hajók csak akkor hagyják abba a jelölést, ha már 500 egyedet megjelöltek, illetve elhagyják a halászterületet, miután a fogott mennyiség friss tömegének minden tonnája után egy egyedet megjelöltek;

a) a Dissostichus spp. egyedeket megjelölik és egy egyedet visszaengednek a szezon folyamán ejtett egyes fogások friss tömegének minden tonnája után, a CCAMLR jelölési jegyzıkönyvvel összhangban. A hajók csak akkor hagyják abba a jelölést, ha már 500 egyedet megjelöltek, illetve elhagyják a halászterületet, miután elıírt mennyiségő Dissostichus spp. egyedet jelöltek meg;

Módosítás: 4 1. CIKK 4. PONT 7b. cikk b) pont (601/2004/EK Rendelet) b) a programnak minden méretnagyságú egyedet célba kell vennie, hogy teljesüljön a fogás friss tömegének minden tonnája után egy megjelölt egyed követelménye. Minden visszaengedett egyedet kétszeresen kell megjelölni, és a visszaengedésnek a lehetı legkiterjedtebb földrajzi területen kell megtörténnie;

18 /PE 393.024

HU

b) a programnak minden méretnagyságú egyedet célba kell vennie, hogy teljesüljön a fogás friss tömegének minden tonnája után egy megjelölt egyed követelménye. Minden visszaengedett egyedet kétszeresen kell megjelölni, és a visszaengedésnek a lehetı legkiterjedtebb földrajzi területen kell megtörténnie. Azokon a területeken, ahol mindkét Dissostichus spp. faj elıfordul, a megjelölési rátának lehetıség szerint igazodnia kell arányaiban a kifogott Dissostichus spp. egyedek

fajainak és méretének százalékos arányához;

Módosítás: 5 1. CIKK 4. PONT 7b. cikk c) pont (601/2004/EK Rendelet) c) minden jelzésen jól olvasható, egyedi sorszámnak kell szerepelnie, valamint egy visszaküldési címnek, amely biztosítja, hogy a megjelölt egyed újbóli kifogása esetén a jelzés eredete visszakereshetı legyen;

c) minden jelzésen jól olvasható, egyedi sorszámnak kell szerepelnie, valamint egy visszaküldési címnek, amely biztosítja, hogy a megjelölt egyed újbóli kifogása esetén a jelzés eredete visszakereshetı legyen. 2007. szeptember 1-jétıl a CCAMLR titkárságától kell beszerezni a leíró halászatban használt minden jelzést.

Módosítás: 6 1. CIKK 4. PONT 7b. cikk e) pont (601/2004/EK Rendelet) e) minden újból kifogott egyedrıl biológiai adatfelvételt kell készíteni (hossz, tömeg, nem, ivarállapot), ha lehet, elektronikus fényképet kell készíteni, az egyensúlyszervet (otolit) fel kell tárni, és a jelölést el kell távolítani;

e) minden újból kifogott egyedrıl biológiai adatfelvételt kell készíteni (hossz, tömeg, nem, ivarállapot), elektronikus fényképet kell készíteni dátum- és idımegjelöléssel az egyedrıl, az egyensúlyszervet (otolit) fel kell tárni, és a jelölést el kell távolítani;

Módosítás: 7 1. CIKK 4. PONT 7b. cikk ga) pont (új) (601/2004/EK Rendelet) ga) a megjelölt és visszaengedett Dissostichus spp. példányok nem számolandók bele a teljes kifogható mennyiségbe.

Módosítás: 8 1. CIKK 12A. PONT (új) 26a. cikk (601/2004/EK Rendelet) 12a. A szöveg az alábbi 26a. cikkel egészül ki: „26a. cikk PE 393.024\ 19

HU

Hajó észlelésének jelentése (1) Ha egy engedéllyel rendelkezı halászhajó parancsnoka az egyezmény hatálya alá tartozó területen egy másik halászhajót lát, a parancsnoknak ez esetben a lehetı legtöbb információt össze kell győjtenie a látott hajóról, melyek a következık: a) a hajó neve és leírása; b) a hajó hívójele; c) a hajó regisztrációs száma és Lloyds/IMO száma; d) a hajó lobogó szerinti állama; e) hajóról készült fényképek a jelentés igazolásához; f) az észlelt hajó tevékenységére vonatkozó bármilyen más információ. (2) A parancsnoknak a lehetı leghamarabb továbbítania kell az (1) bekezdésben felsorolt összes információt magában foglaló jelentést lobogó szerinti államának. A lobogó szerinti államnak a fent említett jelentést be kell nyújtania a CCAMLR titkárságán, ha az észlelt hajó a CCAMLR szabványai szerint jogellenes, szabályozatlan és nem bejelentett halászati tevékenységet (IUU) folytat.”

Módosítás: 9 1. CIKK 14. PONT 30. cikk (1) bekezdés d) pont (601/2004/EK Rendelet) d) az IUU-hajólistán szereplı hajókat, amelyek kikötıikbe önként belépnek, a 27. cikkel összhangban ellenırizzék;

d) tagadják meg a kikötıbe való belépést az IUU-hajólistán szereplı hajóktól a következı esetek kivételével: jogérvényesítés, vis maior vagy segítségnyújtás, ha a hajó vagy a hajón tartózkodó személyek veszélyben vannak, vagy bajba jutottak. A kikötıbe való belépésre engedélyt kapó hajókat a 27. cikkel összhangban kell ellenırizni; da) abban az esetben, ha ezen hajók engedélyt kapnak a kikötıbe való belépésre: - ha szükséges, meg kell vizsgálni a dokumentációt és minden egyéb

20 /PE 393.024

HU

információt a Dissostichus spp. fajok fogási dokumentumával együtt a fogás területének meghatározása céljából; amennyiben a fogás eredetét nem lehet egyértelmően meghatározni, vissza kell tartani a fogást vagy meg kell tiltani annak ki- és átrakodását, valamint - abban az esetben, ha a fogás nem a CCAMLR fajmegırzési intézkedéseinek megfelelıen történt, a fogást el kell kobozni. Bármiféle segítségnyújtás az ilyen hajók számára tilos, beleértve a nem vészhelyzeti üzemanyag-feltöltést, készletfeltöltést vagy javítást.

Módosítás: 10 1. CIKK 15. PONT 30. cikk (2) bekezdés a) és b) pont (601/2004/EK Rendelet) a) a 2847/93/EGK rendelet 11. cikkétıl eltérve a közösségi halászhajók, kísérıhajók, anyahajók és teherhajók számára bármilyen átrakodási vagy közös halászati mőveletben való részvétel olyan hajókkal, amelyek szerepelnek az IUUhajólistán, illetve azok számára támogatás vagy készleteket biztosítása;

a) a 2847/93/EGK rendelet 11. cikkétıl eltérve a közösségi halászhajók, kísérıhajók, üzemanyagtöltı hajók, anyahajók és teherhajók számára átrakodási vagy közös halászati mőveletben való bárminemő részvétel olyan hajókkal, amelyek szerepelnek az IUU-hajólistán, illetve azok számára támogatás vagy készletek biztosítása;

b) az IUU-hajólistán szereplı hajók önkéntes belépése a kikötıkbe, illetve az ott végzendı ki- vagy átrakodás; Módosítás: 11 1. CIKK 15A. PONT (új) 31. cikk (601/2004/EK Rendelet) 15a. A 31. cikk helyébe a következı szöveg lép: „31. cikk A CCAMLR fajmegırzési intézkedéseivel való nemzeti összhang elımozdítási rendszere (1) A szerzıdı feleknek a lobogó szerinti állam felelıssége elsıbbségének sérelme PE 393.024\ 21

HU

nélkül megfelelı intézkedéseket kell hozniuk jogi szabályozásukkal összhangban annak érdekében, hogy: a) megállapítsák, hogy a fennhatóságuk alá tartozó bármely természetes vagy jogi személy a 28. cikkben leírtak szerinti IUU tevékenységet folytat-e; b) megfelelı ellenintézkedéseket tehessenek az (a) pontban meghatározott tevékenységek igazolása esetén; és c) mőködjenek együtt az (a) pontban meghatározott intézkedések és rendelkezések végrehajtásának céljából. Ezért a tagállamok illetékes hivatalainak együtt kell mőködniük a CCAMLR fajmegırzési intézkedéseinek végrehajtása érdekében és sürgetniük kell a fennhatóságuk alá tartozó halászati iparágak együttmőködését. (2) Ezen fajmegırzési intézkedés elısegítése érdekében a tagállamoknak idıben be kell nyújtaniuk egy, a Dissostichus spp. fajok fogási dokumentációs rendszere végrehajtásának céljából az (1) bekezdéssel összhangban meghozott intézkedések és tevékenységek végrehajtásáról szóló jelentést a CCAMLR titkárságára, továbbá a CCAMLR-ral együttmőködı szerzıdéses, valamint nem szerzıdéses feleknek is, és egy másolatot a Bizottság részére.”

22 /PE 393.024

HU

P6_TA-PROV(2007)0306 Bulgáriának és Romániának az Európai Rendırségi Hivatal létrehozásáról szóló, 1995. július 26-i egyezményhez (Europol-egyezmény) való csatlakozása * Az Európai Parlament 2007. július 10-i jogalkotási állásfoglalása a Bulgáriának és Romániának az Európai Unióról szóló szerzıdés K.3. cikke alapján, az Európai Rendırségi Hivatal létrehozásáról szóló, 1995. július 26-i egyezményhez (Europolegyezmény) való csatlakozásáról szóló tanácsi határozat elfogadására irányuló ajánlásról (COM(2007)0215 – C6-0169/2007 – 2007/0076(CNS))

(Konzultációs eljárás) Az Európai Parlament, – tekintettel a Bizottság Tanácshoz intézett ajánlására (COM(2007)0215)1, – tekintettel a Bolgár és a Román Köztársaság csatlakozási okmányának 3. cikke (4) bekezdésére, amelynek megfelelıen a Tanács konzultált a Parlamenttel (C6-0169/2007), – tekintettel eljárási szabályzat 51. cikkére, – tekintettel az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság jelentésére (A6-0260/2007), 1. jóváhagyja a Bizottság ajánlását; 2. felhívja a Tanácsot, hogy tájékoztassa a Parlamentet arról, ha a Parlament által jóváhagyott szövegtıl el kíván térni; 3. felkéri a Tanácsot a Parlamenttel való konzultációra, abban az esetben, ha lényegesen módosítani kívánja a Bizottság ajánlását; 4. utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament álláspontját a Tanácsnak és a Bizottságnak, valamint a Bolgár és a Román Köztársaság kormányainak.

1


HU

P6_TA-PROV(2007)0307 A Bulgáriának és Romániának az EU tagállamai közötti kölcsönös bőnügyi jogsegélyrıl szóló 2000. május 29-i egyezményhez való csatlakozása * Az Európai Parlament 2007. július 10-i jogalkotási állásfoglalása a Bulgáriának és Romániának a Tanács által az Európai Unióról szóló szerzıdés 34. cikkének megfelelıen létrehozott, az Európai Unió tagállamai közötti kölcsönös bőnügyi jogsegélyrıl szóló 2000. május 29-i egyezményhez történı csatlakozásáról szóló tanácsi határozatra irányuló ajánlásról (COM(2007)0213 – C6-0158/2007 – 2007/0080(CNS))

(Konzultációs eljárás) Az Európai Parlament, – tekintettel a Tanácsnak szóló bizottsági ajánlásra (COM(2007)0213)1, – tekintettel a Bolgár és a Román Köztársaság csatlakozási okmánya 3. cikkének (4) bekezdésére, amelynek megfelelıen a Tanács konzultált a Parlamenttel (C6-0158/2007), – tekintettel eljárási szabályzata 51. cikkére, – tekintettel az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság jelentésére (A6-0261/2007), 1. jóváhagyja a Bizottság ajánlását; 2. felhívja a Tanácsot, hogy tájékoztassa a Parlamentet arról, ha a Parlament által jóváhagyott szövegtıl el kíván térni; 3. felkéri a Tanácsot a Parlamenttel való újbóli konzultációra, abban az esetben, ha lényegesen módosítani kívánja a Bizottság ajánlását; 4. utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament álláspontját a Tanácsnak és a Bizottságnak, valamint a Bolgár és a Román Köztársaság kormányainak.

1


24 /PE 393.024

HU

P6_TA-PROV(2007)0308 A Bulgáriának és Romániának a vezetéstıl való eltiltásról szóló, 1998. június 17-i egyezményhez való csatlakozása * Az Európai Parlament 2007. július 10-i jogalkotási állásfoglalása a Bulgáriának és Romániának az Európai Unióról szóló szerzıdés K.3 cikke alapján, a vezetéstıl való eltiltásról szóló, 1998. június 17-i egyezményhez való csatlakozásáról szóló tanácsi határozatra irányuló ajánlásról (COM(2007)0214 – C6-0155/2007 –2007/0075 (CNS))

(Konzultációs eljárás) Az Európai Parlament, – tekintettel a Bizottságnak a Tanácshoz intézett ajánlására (COM(2007)0214)1, – tekintettel a Bolgár és a Román Köztársaság csatlakozási szerzıdése 3. cikkének (4) bekezdésére, amelynek megfelelıen a Tanács konzultált a Parlamenttel (C6-0155/2007), – tekintettel eljárási szabályzata 51. cikkére, – tekintettel az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság jelentésére (A6-0269/2007), 1. jóváhagyja a Bizottság ajánlását; 2. felhívja a Tanácsot, hogy tájékoztassa a Parlamentet, ha a Parlament által jóváhagyott szövegtıl el kíván térni; 3. felkéri a Tanácsot a Parlamenttel való újbóli konzultációra, ha lényegesen kívánja módosítani a Bizottság ajánlását; 4. utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament álláspontját a Tanácsnak és a Bizottságnak, valamint a Bolgár és a Román Köztársaság kormányainak.

1

A Hivatalos Lapban még nem tették kozzé. PE 393.024\ 25

HU

P6_TA-PROV(2007)0309 Bulgáriának és Romániának az Európai Közösségek tisztviselıit és az Európai Unió tagállamainak tisztviselıit érintı korrupció elleni küzdelemrıl szóló, 1997. május 26-i egyezményhez történı csatlakozása * Az Európai Parlament 2007. július 10-i jogalkotási állásfoglalása Bulgáriának és Romániának az Európai Unióról szóló szerzıdés K.3. cikke (2) bekezdésének c) pontja alapján, az Európai Közösségek tisztviselıit és az Európai Unió tagállamainak tisztviselıit érintı korrupció elleni küzdelemrıl szóló 1997. május 26-i egyezményhez történı csatlakozásáról szóló tanácsi határozatra irányuló ajánlásról (COM(2007)0218 – C60156/2007 –2007/0072(CNS))


tekintettel a tanácsi határozatra irányuló bizottsági ajánlásra (COM (2007)0218)1,

–

tekintettel a Bolgár és a Román Köztársaságnak az Európai Unióhoz történı csatlakozási okmánya 3. cikke (4) bekezdésére, amely alapján a Tanács konzultált a Parlamenttel (C6-0156/2007),

–


–

tekintettel az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság jelentésére (A6-0272/2007),

1.

jóváhagyja a Bizottság javaslatát;

2.

felhívja a Tanácsot, hogy tájékoztassa a Parlamentet arról, ha a Parlament által jóváhagyott szövegtıl el kíván térni;

3.

felkéri a Tanácsot a Parlamenttel való konzultációra, abban az esetben, ha lényegesen módosítani kívánja a javaslatot;

4.

utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament álláspontját a Tanácsnak, a Bizottságnak, valamint a Bolgár és a Román Köztársaság kormányainak.

1


26 /PE 393.024

HU

P6_TA-PROV(2007)0310 A Parlament eljárási szabályzata: helyesbítések (az eljárási szabályzat új 204a. cikke) Az Európai Parlament 2007. július 10-i határozata eljárási szabályzatának a helyesbítésrıl szóló új 204a. cikkel történı kiegészítésérıl (2005/2041(REG))

Az Európai Parlament, –

tekintettel elnöke 2005. március 10-i levelére,

–

tekintettel eljárási szabályzata 201. és 202. cikkére,

–

tekintettel az Alkotmányügyi Bizottság jelentésére (A6-0229/2007),

1.

úgy határoz, hogy az alábbiaknak megfelelıen módosítja eljárási szabályzatát;

2.

rámutat arra, hogy a módosítás a következı ülés elsı napján lép hatályba;

3.

utasítja elnökét, hogy tájékoztatás céljából továbbítsa ezt a határozatot a Tanácsnak és a Bizottságnak. Hatályos szöveg

Módosítások Módosítás: 1 204a. cikk (új) 204a. cikk Helyesbítés 1. Ha egy Parlament által elfogadott szövegben hibát fedeznek fel, az Elnök – adott esetben – helyesbítéstervezetet terjeszt az illetékes bizottság elé. 2. Ha egy Parlament által elfogadott és más intézmények által jóváhagyott szövegben hibát fedeznek fel, akkor a szükséges helyesbítésekhez az Elnök kikéri ezen intézmények jóváhagyását, mielıtt az (1) bekezdés szerint eljárna. 3. Az illetékes bizottság megvizsgálja, és a Parlament elé terjeszti a helyesbítéstervezetet, ha megállapítást nyert, hogy hiba történt, amely a javasolt módon helyesbíthetı. PE 393.024\ 27

HU

4. A helyesbítést a soron következı ülésen bejelentik. A helyesbítést elfogadottnak tekintik, ha a bejelentésétıl számított negyvennyolc órán belül sem egy képviselıcsoport, sem legalább 40 képviselı nem nyújt be kérelmet a szavazásra bocsátására vonatkozóan. Ha a helyesbítést nem fogadják el, akkor visszautalják az illetékes bizottsághoz, amely módosított helyesbítést javasolhat, vagy lezárhatja az eljárást. 5. Az elfogadott helyesbítést oly módon kell közzétenni, ahogyan a tárgyát képezı szöveget. A 66. cikk (3) bekezdése, a 67. és a 68. cikk megfelelıen alkalmazandó.

28 /PE 393.024

HU

P6_TA-PROV(2007)0311 Az eljárási szabályzat alkalmazása és értelmezése (a 201. cikk módosítása) Az Európai Parlament 2007. július 10-i határozata eljárási szabályzatának az eljárási szabályzat alkalmazásáról és értelmezésérıl szóló 201. cikke módosításáról (2006/2192(REG))


tekintettel az eljárási szabályzata módosítására irányuló javaslatra (B6-0166/2006),

–


–

tekintettel az Alkotmányügyi Bizottság jelentésére (A6-0230/2007),

1.

úgy határoz, hogy az alábbiaknak megfelelıen módosítja eljárási szabályzatát;

2.

rámutat arra, hogy a módosítás a következı ülés elsı napján lép hatályba;

3.

utasítja elnökét, hogy tájékoztatás céljából továbbítsa ezt a határozatot a Tanácsnak és a Bizottságnak. Hatályos szöveg

Módosítások Módosítás: 1 201. cikk (1) bekezdés

(1) Amennyiben ezen Eljárási Szabályzat alkalmazása és értelmezése során kétség merül fel, az Elnök, az e területen hozott korábbi határozatok sérelme nélkül, az ügyet vizsgálat céljából az illetékes bizottsághoz utalhatja.

(1) Ha az eljárási szabályzat alkalmazása és értelmezése során kétség merül fel, az Elnök az ügyet vizsgálat céljából az illetékes bizottsághoz utalhatja.

A 166. cikk szerinti, az ügyrendi javaslat esetén az Elnök az ügyet szintén az illetékes bizottsághoz utalhatja.

A bizottsági elnökök is így járhatnak el, ha a bizottság munkája során hasonló, a bizottság munkájával kapcsolatos kétség merül fel.

PE 393.024\ 29

HU

P6_TA-PROV(2007)0312 Alessandra Mussolini mentelmi joga Az Európai Parlament 2007. július 10-i határozata az Alessandra Mussolini kiváltságairól és mentelmi jogáról szóló konzultációról (2006/2301(IMM))

Az Európai Parlament, – tekintettel Anna Maria Pagliari vizsgálóbíró azon kérésére, hogy az Európai Parlament hozzon határozatot arról, hogy a parlamenti mentelmi jog vonatkozik-e Alessandra Mussolini asszony Giuseppe Pisanu úrról tett állításaira, amelyek okán ez utóbbi rágalmazás miatti kártérítés reményében a Római Kerületi Bíróságon polgári pert indított Mussolini asszony ellen (a 2006. július 24-i, R.G.54191/05 sz. eljárás), amint ezt a 2006. november 16-i plenáris ülésen bejelentették, – miután eljárási szabályzata 7. cikke (3) bekezdésének megfelelıen meghallgatta Alessandra Mussolinit, – tekintettel az Európai Közösségek kiváltságairól és mentességeirıl szóló 1965. április 8-i jegyzıkönyv 9. és 10. cikkére, valamint az Európai Parlament képviselıinek közvetlen és általános választójog alapján történı választásáról szóló 1976. szeptember 20-i okmány 6. cikkének (2) bekezdésére, – tekintettel az Európai Közösségek Bíróságának 1964. május 12-i és 1986. július 10-i ítéletére1, – tekintettel az Olasz Köztársaság alkotmányának 68. cikkére, – tekintettel a 2003. június 20-i 140. sz. olasz törvény 3. cikkére, – tekintettel eljárási szabályzata 6. cikkének (1) bekezdésére és 7. cikkének (13) bekezdésére, – tekintettel a Jogi Bizottság jelentésére (A6-0251/2007), 1. úgy véli, hogy az Európai Közösségek kiváltságairól és mentességeirıl szóló 1965. április 8-i jegyzıkönyv 9. és 10. cikke értelmében vett parlamenti mentelmi jog, illetve – amennyiben alkalmazható – az Olasz Alkotmány 68. cikke teljes mértékben érvényes Alessandra Mussolini asszony nyilatkozataira, ezért úgy határoz, hogy nem függeszti fel a képviselını kiváltságait és mentelmi jogát; 2. utasítja elnökét, hogy haladéktalanul továbbítsa ezt a határozatot és az illetékes bizottság jelentését az Olasz Köztársaság illetékes hatóságaihoz.

1

101/63 sz. Wagner kontra Fohrmann és Krier ügy (EBHT 1964., 383. o.), illetve 149/85. sz. Wybot kontra Faure és társai ügy (EBHT 1986., 2391 .o.).

30 /PE 393.024

HU

P6_TA-PROV(2007)0313 Ashley Mote mentelmi joga Az Európai Parlament 2007. július 10-i határozata az Ashley Mote kiváltságainak és mentelmi jogának fenntartására irányuló kérelemrıl (2007/2122(IMM))


tekintettel Ashley Mote 2007. május 4-i, a 2007. május 10-i plenáris ülésen bejelentett, saját mentelmi jogának az Egyesült Királyság egy bírósága elıtt folyó büntetıeljárással kapcsolatos fenntartására irányuló kérelmére,

–

miután eljárási szabályzata 7. cikke (3) bekezdésének megfelelıen meghallgatta Ashley Mote-ot,

–

tekintettel az Európai Közösségek kiváltságairól és mentességeirıl szóló 1965. április 8-i jegyzıkönyv 10. cikkére, valamint az Európai Parlament képviselıinek közvetlen és általános választójog alapján történı választásáról szóló 1976. szeptember 20-i okmány 6. cikkének (2) bekezdésére,

–

tekintettel az Európai Közösségek Bíróságának 1964. május 12-i és 1986. július 10-i ítéletére1,

–

tekintettel eljárási szabályzata 6. cikkének (3) bekezdésére és 7. cikkére,

–

tekintettel a Jogi Bizottság jelentésére (A6-0250/2007),

A.

mivel a kiváltságokról és mentelmi jogról szóló jegyzıkönyv 10. cikke szerint „Az Európai Parlament ülésszakainak ideje alatt az európai parlamenti képviselık: a) saját államuk területén a parlamentjük tagjaira vonatkozó mentességet élvezik...”,

B.

mivel Ashley Mote ellen a szóban forgó büntetıeljárást az Egyesült Királyság területén indították,

C.

mivel az Egyesült Királyság parlamentjének képviselıi nem élveznek mentességet a büntetıeljárások alól,

D.

mivel ebbıl kifolyólag Ashley Mote-nak nincs fenntartható mentelmi joga,

E.

mivel a körülmények nem jelentik a képviselı mozgásszabadságának igazgatási vagy egyéb korlátozását a parlamenti ülésekre való odautazás vagy az onnan történı visszautazás esetén,

1.

úgy határoz, hogy nem tartja fenn Ashley Mote kiváltságait és mentelmi jogát;

2.

utasítja elnökét, hogy haladéktalanul továbbítsa e határozatot és az illetékes bizottság jelentését az Egyesült Királyság megfelelı hatóságának.

1

101/63 sz. Wagner kontra Fohrmann és Krier ügy (EBHT 1964., 383. o.), illetve 149/85. sz. Wybot kontra Faure és társai ügy (EBHT 1986., 2391. o.). PE 393.024\ 31

HU

P6_TA-PROV(2007)0314 4/2007. számú költségvetés-módosítási tervezet * Az Európai Parlament 2007. július 10-i állásfoglalása az Európai Unió 2007-es pénzügyi évre vonatkozó 4/2007. számú költségvetés-módosítási tervezetérıl, III. szakasz - Bizottság (10966/2007 – C6-0195/2007 – 2007/2072(BUD))


tekintettel az EK-Szerzıdés 272. cikkére és az Euratom-Szerzıdés 177. cikkére,

–

tekintettel az Európai Közösségek általános költségvetésére alkalmazandó költségvetési rendeletrıl szóló, 2002. június 25-i 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendeletre1, és különösen annak 37. és 38. cikkére,

–

tekintettel az Európai Unió 2007-es pénzügyi évre vonatkozó, 2006. december 14-én véglegesen elfogadott általános költségvetésére2,

–

tekintettel az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság közötti, a költségvetési fegyelemrıl és a pénzgazdálkodás hatékonyságáról és eredményességérıl szóló, 2006. május 17-i intézményközi megállapodásra3,

–

tekintettel az Európai Unió 2007-es pénzügyi évre vonatkozó általános költségvetéséhez a Bizottság által 2007. április 13-án elıterjesztett, 3/2007. számú elızetes költségvetés-módosítási tervezetre (SEC(2007)0476),

–

tekintettel a Tanács által 2007. június 18-án megállapított, 4/2007. számú költségvetésmódosítási tervezetre (10966/2007 – C6-0195/2007),

–

tekintettel eljárási szabályzata 69. cikkére és IV. mellékletére,

–

tekintettel a Költségvetési Bizottság jelentésére (A6-0268/2007),

A.

mivel kiigazításokra van szükség ahhoz, hogy a Versenyképességi és Innovációs Végrehajtó Ügynökség finanszírozásához szükséges költségvetési struktúrát, valamint a finanszírozást lehetıvé tévı forrásallokációt figyelembe lehessen venni, és végre lehessen hajtani az Európai Unió 2007-es költségvetésében;

B.

mivel a költségvetés-módosítási tervezet rendelkezik az Oktatási, Audiovizuális és Kulturális Végrehajtó Ügynökség hatásköre bıvítésének következményeként a költségvetési struktúra módosításáról, valamint három másik ügynökség, az Eurojust, az Európai Alapjogi Ügynökség és a Frontex létszámterveinek módosításáról is;

C.

mivel a 4/2007. számú költségvetés-módosítási tervezet célja e költségvetési források

1 2 3

HL L 248., 2002.9.16., 1.o. Az 1995/2006/EK/Euratom rendelettel (HL L 390., 2006.12.30., 1. o.) módosított rendelet. HL L 77., 2007.3.16. HL C 139., 2006.6.14., 1. o.

32 /PE 393.024

HU

hivatalos bevezetése a 2007. évi költségvetésbe, 1.

tudomásul veszi a 4/2007. számú költségvetés-módosítási tervezetet;

2.

emlékeztet arra, hogy a végrehajtó ügynökségek elıirányzatait az érintett program mőködési költségvetésébıl fedezik;

3.

módosítás nélkül jóváhagyja a 4/2007. számú költségvetés-módosítási tervezetet;

4.

utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak és a Bizottságnak.

PE 393.024\ 33

HU

P6_TA-PROV(2007)0315 A Számvevıszék 9/2006. számú különjelentése a Bizottságnál, a Parlamentnél és a Tanácsnál felmerült fordítási kiadásokról Az Európai Parlament 2007. július 10-i állásfoglalása a Számvevıszék 9/2006. számú, a Bizottságnál, a Parlamentnél és a Tanácsnál felmerült fordítási költségekrıl szóló különjelentésérıl (2007/2077(INI))


tekintettel az Európai Számvevıszék 9/2006. sz. különjelentésére a Parlamentnél, a Bizottságnál és a Tanácsnál felmerült fordítási költségekrıl az intézmények válaszaival együtt1,

–

tekintettel az EK-Szerzıdés 248. cikke (4) bekezdésének elsı albekezdésére, 276. cikke (3) bekezdésére és 280. cikke (5) bekezdésére,

–


–

tekintettel a Költségvetési Ellenırzı Bizottság jelentésére (A6-0215/2007),

A többnyelvőség tiszteletben tartása 1.

úgy véli, hogy a többnyelvőség az Európai Unió egyik legfıbb jellegzetessége, amely kiemeli a kulturális és nyelvi sokszínőséget és biztosítja az uniós polgárokkal szembeni egyenlı elbánást; úgy véli, hogy a többnyelvőség szavatolja a polgárok jogát, hogy az Unió intézményeivel azok hivatalos nyelvei közül bármelyiken kommunikálhassanak, és így lehetıvé teszi számukra a demokratikus ellenırzéssel kapcsolatos joguk gyakorlását; megállapítja, hogy ugyanakkor a nyelvi szolgálatok hozzájárulnak ahhoz, hogy az uniós intézmények nyitottak és átláthatóak maradjanak az európai polgárok felé;

2.

az a véleménye, hogy a magatartási kódexében2 lefektetett „ellenırzött teljes többnyelvőség” koncepciója jelenti az egyetlen eszközt a költségek elfogadható költségvetési határok között tartására a képviselık és a polgárok közötti egyenlıség fenntartása mellett;

3.

sajnálattal állapítja meg, hogy egyre több dokumentumot, illetve közleményt, különösen kompromisszumra irányuló módosításokat a bizottsági szavazás idıpontjára, vagy például a jelentések mellékleteit csak egy nyelven terjesztik elı;

Fordítási költségek 4.

1 2

hangsúlyozza, hogy az uniós intézmények valamennyi nyelvi szolgálatának összköltsége – a fordítást és tolmácsolást együttesen számítva – az EU teljes költségvetésének csupán 1%-át teszi ki; HL C 284., 2006.11.21, 1. o. Az Elnökség által 2006. szeptember 4-én elfogadott Többnyelvőségi Magatartási Kódex.

34 /PE 393.024

HU

5.

megállapítja, hogy 2005-ben a fordítások mennyisége 1 324 000 oldal volt a Bizottságnál (1 450 fordító), 1 080 000 oldal a Parlamentnél (550 fordító) és 475 000 oldal a Tanácsnál (660 fordító);

6.

meglepıdéssel állapítja meg, hogy az intézmények ez idáig nem végeztek számításokat sem teljes fordítási költségeikre1, sem oldalankénti költségeikre vonatkozóan; megjegyzi továbbá, hogy az Európai Számvevıszék (Számvevıszék) 2003-ban 414,2 millió euróra becsülte a teljes fordítási költséget (2005-ben 511 millió euróra): ebbıl 214,8 millió euró jutott a Bizottságra (2005: 257 millió euró), 99 millió euró a Parlamentre (2005: 128 millió euró) és 100,4 millió euró a Tanácsra (2005: 126 millió); ugyanerre az évre az oldalankénti átlagköltség 166,37 euró volt (2005-ben 196,3 euró): 150,2 euró a Bizottságnál (2005: 194 euró), 149,7 euró a Parlamentnél (2005: 119 euró) és 251,8 euró a Tanácsnál (2005: 276 euró);

7.

ezzel összefüggésben üdvözli, hogy a bıvítés ellenére a Parlamentnek sikerült csökkentenie az oldalankénti fordítási költségeket;

8.

aggodalmát fejezi ki a Számvevıszék azon megfigyelése miatt, hogy a Tanács fordítói szolgálatának hatékonysága alacsony;

9.

felhívja az intézményeket, hogy tegyenek megfelelı intézkedéseket az EU fordítói szolgálatai hatékonyságának további javítása érdekében;

10.

megjegyzi, hogy a külsı fordítóknak a Parlament által fizetett árak átlagosan 12%-kal magasabbak voltak, mint a Bizottság által fizetett árak; tudomásul veszi az igazgatási szervei által adott magyarázatot, mely rámutat arra, hogy a Parlamenttel szerzıdésben álló külsıs fordítók nyelvi lefedettsége szélesebb, rövidebb határidıket és nagyon magas minıségi elıírásokat kell betartaniuk;

11.

üdvözli azt a tényt, hogy Bizottságnak és a Tanácsnak sikerült megfékeznie az EU 10 új taggal történı 2004-es bıvítését követı fordítási volumennövekedést, ezáltal mérsékelve a költségnövekedést; megjegyzi, hogy a Parlament bevezette az „ellenırzött teljes többnyelvőség” koncepcióját, ezáltal lehetıvé téve a szolgáltatási színvonal fenntartását a költségek ellenırzés alatt tartásával;

12.

felhívja a három intézményt, hogy dolgozzanak ki világos és összehasonlítható paramétereket a teljes fordítási költség és az oldalankénti költség megállapítása céljából; hangsúlyozza, hogy a kapott összegeket nemcsak költségvetési célokra kell felhasználni, hanem arra is, hogy a felhasználók figyelmét felhívják a költségekre;

13.

egyetért azzal az elvvel2, hogy a plenáris ülések szó szerinti jegyzıkönyvei olyan többnyelvő dokumentumok formájában kerüljenek közzétételre, amelyekben a felszólaló nyilatkozatai csak a nyilatkozat eredeti nyelvén szerepelnek, azzal a feltétellel, hogy a viták filmre vett, valamennyi hivatalos nyelven élı tolmácsolással ellátott változata kérésre, a megfelelı adathordozón ingyenesen hozzáférhetı legyen a nagyközönség számára, elfogadva azt, hogy kizárólag az eredeti szöveg hiteles, mivel

1

2

A Számvevıszék szerint ezek a számok magukban foglalják a fordítókra, asszisztensekre, vezetıke, kiszolgáló személyzetre, a tervezésre, az épületekre, az informatikára és a humánpolitikára (például: képzésre) fordított költségeket.

Az Elnökség 2006. január 16-i ülésének jegyzıkönyvében rögzített elv (PE 368.524/BUR/Corr). PE 393.024\ 35

HU

a tolmácsolás jogi szempontból nem tekinthetı szóbeli fordításnak; az a véleménye, hogy a képviselıknek hozzá kell férniük a viták saját nyelvükre lefordított és azonnal letölthetı kivonataihoz; továbbá rendelkezni kell digitális és katalogizált archívum fenntartásáról is; kéri a fıtitkárt, hogy dolgozzon ki egy hivatalos javaslatot ezen elvi döntés végrehajtására, mely javaslat záradékokat foglalna magában a visszaélések elkerülésére, valamint meghatározná a tervezett új megközelítés gyakorlati megvalósításához szükséges, az eljárási szabályzat (pl. a 173. cikk) és más belsı szabályok esetleges módosításait; A fordítások minısége 14.

üdvözli azt a tényt, hogy – a Számvevıszék által készített ügyfél-elégedettségi felmérés szerint – az EU-15 nyelveire (tehát az EU 15 tagállamának hivatalos nyelvére a 2004-es és 2007-es bıvítés elıtt) való fordítás minısége és idıbeli pontossága általában véve kielégítı volt, bár néhány probléma továbbra is fennáll a mőszaki és jogi terminológia terén;

15.

aggodalmát fejezi ki azonban az EU-10 nyelveire (tehát a 2004-ben csatlakozott 10 tagállam nyelveire) történı fordítások 2004-ben néhány intézményben tapasztalt jelentısen alacsony minısége miatt, amit fıleg a képzett fordítók hiánya okozott; megjegyzi, hogy azóta a Bizottság megoldotta ezt a problémát, és valamennyi intézmény – a tagállamok segítségével – haladást ért el a képzett fordítók felvétele terén;

16.

felhívja a Bizottságot, hogy végezzen kritikai felülvizsgálatot az EPSO mulasztásáról az EU-10 országokból származó szükséges személyzet felvétele terén;

17.

azon az általános véleményen van, hogy az intézményeknek meg kell hozniuk a magas színvonalú fordítások biztosításához szükséges intézkedéseket; ezért felhívja saját igazgatási szerveit, a Tanácsot és a Bizottságot, hogy a 2006-os mentesítési eljáráshoz idıben tegyen jelentést a fordítások minıségének ellenırzésére és javítására tett intézkedésekrıl;

18.

felhívja az intézményeket, hogy alakítsanak ki eszközöket a felhasználók elégedettségének mérésére, ezenfelül rendszeresen végezzenek szúrópróbaszerő minıségellenırzést és ügyfél-elégedettségi felméréseket;

A fordítási kérelmek kezelésének eljárásai 19.

megjegyzi, hogy a Számvevıszék kifogásolta, hogy a fordítások igényléséhez használt eljárások nehezen érthetıek, az iránymutatások pedig homályosak arra vonatkozóan, hogy mely dokumentumokat kell lefordítani és melyeket nem;

20.

ebben az összefüggésben üdvözli a Bizottság igyekezetét az engedélyezési eljárás felülvizsgálatára és a fordítási kérelmek áttekintésére 2006-ban; szintén üdvözli, hogy 2003-ban a Tanács összeállította a legfontosabb dokumentumok listáját, ezáltal korlátozva más szövegek fordítását;

21.

javasolja a korlátozott hosszúságú dokumentumok és az írásbeli összefoglalók szélesebb körő alkalmazását;

36 /PE 393.024

HU

22.

ösztönzi a parlamenti bizottságokat és küldöttségeket, hogy – amennyiben lehetséges – a szövegeket csak a bizottsági és küldöttségi tagok, illetve póttagok nyelvén bocsássák rendelkezésre; úgy véli, hogy a további nyelvi változatokat csak kérésre kellene rendelkezésre bocsátani;

23.

kiemeli a bizottságok, küldöttségek és képviselıcsoportok jelentıségét a havi fordítási elırejelzések kidolgozásában1; hangsúlyozza, hogy a felhasználókat pedig tájékoztatni kell a fordítási kérelmeik folytán felmerült költségekrıl;

A fordítási folyamat hatékonysága 24.

felhívja az intézményeket, hogy dolgozzanak ki minıségi és mennyiségi teljesítménymutatókat a fordítási folyamatok igazgatási célú nyomon követésének megkönnyítése érdekében;

25.

sajnálja, hogy fordítói szolgálata még nem használja rendszeresen a fordítási eszközöket; ezért felhívja a irányító testületeit, hogy tegyék meg a megfelelı lépéseket az ilyen eszközök – különösen a fordításimemória-rendszerek (mint például az Euramis) – rendszeres használatának biztosítása érdekében, mely utóbbiak nagy lehetıséget kínálnak a szövegek újrafelhasználására, ezáltal pedig a minıség javítására is;

26.

felhívja a Parlamentet, a Tanácsot és a Bizottságot, hogy hatékonyan és ténylegesen használják az olyan belsı és a külsı forrásokat, mint az adatbázisok, a számítógépes fordítások, a távmunka és a kiszervezés;

27.

üdvözli a különbözı intézmények fordítói szolgálatai közötti együttmőködés javulását, különösen a közös terminológiai adatbázis létrehozását, a közös fordítási memóriák fejlesztését és a források megosztását a munkaelosztási projekt segítségével; 0 0

28.

1

0

utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak, a Bizottságnak és az Európai Számvevıszéknek.

A Többnyelvőségi Magatartási Kódex 12. cikkének (2) bekezdése. PE 393.024\ 37

HU

P6_TA-PROV(2007)0316 A jogalkotáshoz kapcsolódó adminisztratív költségek minimalizálása Az Európai Parlament 2007. július 10-i állásfoglalása a jogalkotáshoz kapcsolódó igazgatási költségek minimalizálásáról (2005/2140(INI))


tekintettel az EK-Szerzıdésre,

–

tekintettel a „Jobb szabályozás a növekedés és a munkahelyteremtés területén az Európai Unióban” címő, a Tanácshoz és az Európai Parlamenthez intézett bizottsági közleményre (COM(2005)0097), valamint a törvényhozás adminisztratív költségeinek értékelésére vonatkozó közös EU módszerrıl szóló bizottsági közleményre (COM(2005)0518),

–

tekintettel a „Melléklet a jogalkotáshoz kapcsolódó igazgatási költségek értékelésének közös uniós módszerrıl szóló közleményhez: A javasolt közös uniós módszer összefoglalása és jelentés a kísérleti szakaszról (2005. április–szeptember)” címő bizottsági személyzeti munkadokumentumra (SEC(2005)1329),

–

tekintettel az Európai Tanács tavaszi ülésére készített „Ideje magasabb sebességbe kapcsolni – Az új növekedési és foglalkoztatási partnerség” címő bizottsági közleményre (COM(2006)0030),

–

tekintettel a közösségi jogalkotás és a konzultációs eljárások hatásának értékelésérıl szóló, 2004. április 20-i állásfoglalására1,

–

tekintettel a „Hatékonyabb jogalkotás 2004” címő bizottsági jelentésére (COM(2005)0098),

–

tekintettel a Versenyképességi Tanács 2006. március 13-i ülésének a KKV-k támogatásával kapcsolatos közösségi politikáról szóló, „a közösség lisszaboni programjának végrehajtása modern kkv-politika a növekedésért és a foglalkoztatásért” címő, a Tanácsnak, az Európai Parlamentnek, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának címzett, november 15-i bizottsági közlemény (COM(2005)0551) alapján elfogadott következtetéseire,

–

tekintettel „Az Európai Unión belüli jobb szabályozás stratégiai felülvizsgálata” címő, a Tanácsnak, az Európai Parlamentnek, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának címzett bizottsági közleményre (COM(2006)0689),

–

tekintettel „Az adminisztratív költségek mérése és az adminisztratív teher csökkentése az Európai Unióban” címő bizottsági munkadokumentumra (COM(2006)0691),

–

tekintettel „Az adminisztratív terhek csökkentésének cselekvési programja az Európai

1

HL C 104 E., 2004.4.20., 146. o.

38 /PE 393.024

HU

Unióban” címő, a Tanácsnak, az Európai Parlamentnek, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának szóló bizottsági közleményre (COM(2007)0023), –

tekintettel „Az adminisztratív terhek minimalizálása” címő kísérleti projektre (az EU 2007. évi költségvetése, 26 01 08. jogcímcsoport),

–


–

tekintettel a Költségvetési Ellenırzı Bizottság jelentésére, valamint a Foglalkoztatási és Szociális Bizottság és a Jogi Bizottság véleményére (A6-0275/2007),

A.

mivel a jogalkotáshoz kapcsolódó igazgatási költségek minimalizálásának kérdése a hatékonyabb jogalkotás általános célkitőzésének egyik legfontosabb szempontja,

B.

mivel fontos a Parlament bizottságai közötti rugalmas és összehangolt együttmőködésre törekedni olyan kérdések tekintetében, amelyek jelentıs hatással lehetnek az Európai Unió költségvetésének végrehajtására,

C.

mivel a Költségvetési Ellenırzı Bizottságának küldetése az Európai Unió polgárainak biztosítása arról, hogy az EU pénzeszközei hatékonyan és megfelelıen kerülnek összegyőjtésre és elköltésre, valamint megfelelıen történik hozzárendelésük azon feladatokhoz, amelyek elvégzésére az EU-t felkérték; mivel e cél eléréséhez a bizottság törekszik az EU-közpénzek korszerő, hatékony és eredményes elszámoltatási rendszerének kialakítására, ami biztosíthatja a költségvetés rendezett végrehajtását, a jobb kormányzást és az egyértelmő elszámoltathatóságot,

D.

mivel a szabályozási költségeket, amelyeknek csak egy részét képezik az igazgatási kötelezettségek, szélesebb összefüggésben kell vizsgálni, amely kiterjed a szabályozás gazdasági, társadalmi és környezeti költségeire és elınyeire is, továbbá az ilyen rendszeres felülvizsgálatot és az összetett elemzést mindenkinek a hatékonyabb szabályozás fı alkotórészének kellene tekintenie,

E.

mivel a megfelelés költségei – a közvetlen pénzügyi költségek és a hosszú távú következmények kivételével – a szabályozásnak való megfeleléssel járó összes költség, és ezek az egyszerősített költségmodell összefüggéseiben a lényegi megfelelés költségeire és igazgatási költségekre oszthatók fel,

F.

mivel az igazgatási költségek a vállalkozások, az önkéntes szektor, a közigazgatási szervek és a polgárok olyan költségeit jelentik, amelyek azon kötelezettségük teljesítése során merülnek fel, hogy információt nyújtsanak tevékenységükrıl vagy termékeikrıl, akár a közigazgatási szerveknek, akár magánpartnereknek,

G.

mivel az Európai Számvevıszék ismételten megállapította, hogy ellenırzési eredményei alapján az a véleménye, hogy a szabálytalanságok egyik fı okát azon mögöttes szabályok és szabályzatok képezik, amelyek nem teszik lehetıvé a megfelelı kockázatkezelést, és erısen hátráltatják az EU pénzeszközeinek jogszerő és szabályszerő elköltését,

H.

mivel az igazgatási terhek Európai Unióban való csökkentésére javasolt cselekvési terv 2012-re 25%-kal lenne képes csökkenteni az adminisztratív terheket, beleértve a PE 393.024\ 39

HU

közösségi jogszabályokat és a nemzeti szabályozói terheket is, ami az EU GDP-jének szintjét közelítıleg 1,4%-kal vagy 150 milliárd euróval tudná középtávon növelni1, I.

mivel az Európai Tanács 2007. március 8–9-én úgy határozott, hogy 2008 tavaszán – a Bizottság felülvizsgálata alapján – megfontolja, hogy a különbözı lehetıségek figyelembevételével szükség van-e további intézkedésre, beleértve az intézmények számára független szakértıi csoportok részérıl a jobb szabályozás irányába mutató tevékenységük tekintetében történı tanácsadást,

J.

mivel az Európai Tanács 2007. március 8–9-i ülése támogatja a Bizottság azon szándékát, hogy kísérleti projektként egy olyan független szakértıi csoportot hozzon létre, amely segíti a Bizottságot és a tagállamokat az igazgatási terhek csökkentésére vonatkozó fent említett cselekvési program végrehajtásában,

K.

mivel az igazgatási terhek csökkentése fontos intézkedés az európai gazdaság fellendítésében, különösen annak a kis- és középvállalkozásokra (KKV-k) gyakorolt hatásán keresztül,

L.

mivel a jogalkotás a megfelelıen mőködı társadalmak alapja, figyelembe véve a társadalmi, gazdasági és környezeti megfontolásokat és azok értékét egyformán tekintetbe véve,

1.

üdvözli a jogalkotás minıségének javítására vonatkozó intézményközi megállapodást2, és felhívja a Tanácsot, a Bizottságot és a Parlamentet, hogy mindezt valósítsák meg a gyakorlatban;

2.

emlékeztet arra, hogy a szubszidiaritás és az arányosság elveinek alkalmazásáról szóló, az EK-Szerzıdéshez csatolt jegyzıkönyv szerint a Bizottság „kellıképpen figyelembe veszi annak szükségességét, hogy a Közösségre, a nemzeti kormányokra, a helyi hatóságokra, a gazdasági szereplıkre vagy a polgárokra háruló akár pénzügyi, akár igazgatási terheket a lehetı legkisebbre csökkentsék, és hogy azok arányosak legyenek az elérendı célkitőzésekkel”;

3.

egyetért azzal, hogy a szabályozási környezet, amelyben a vállalkozások mőködnek, meghatározza versenyképességüket, fenntartható növekedésüket és a foglalkoztatás területén elért teljesítményüket, illetve hogy a meglevı és jövıbeli átlátható, világos, hatékony és általában véve magas színvonalú szabályozási környezetnek az EUpolitika fontos célkitőzésévé kell válnia;

4.

hangsúlyozza a szubszidiaritás és arányosság elve teljes mértékő alkalmazásának fontosságát a közösségi törvényhozás elfogadása során;

5.

úgy véli, hogy az érdekelt felekkel folytatott folyamatos konzultációnak a jogalkotási javaslatok vizsgálatakor jelentıs szerepe van; rámutat arra, hogy a konzultációba az érintettek minden csoportját be kell vonni, különös tekintettel azokra, akik a jogalkotásból eredı legnagyobb terheket viselik, továbbá hogy a konzultációban részt

1

2

Arjan M. Lejour, George M.M. Gelauff, „Öt fontos lisszaboni lépés: A célok elérésének gazdasági hatása (Five Lisbon highlights: The economic impact of reaching these targets) (Central Planbureau, holland gazdaságpolitikai elemzıiroda), Hága 2006. HL C 321., 2003.12.31., 1. o.

40 /PE 393.024

HU

vevı csoportok kiválasztásának átláthatónak és kiegyensúlyozottnak kell lennie; rámutat továbbá arra, hogy a konzultációs eljárásnak minden tekintetben tiszteletben kell tartania a szerzıdés szociális partnerek szerepére vonatkozó rendelkezéseit a 138. cikkel összhangban és a COM (2002)0704 dokumentumban megállapított elvek értelmében, amelyek annak biztosítására kötelezik a Bizottságot, hogy az érdekelt feleknek meglegyen a lehetıségük véleményük kifejtésére; 6.

továbbá hangsúlyozza, hogy a kisebb szereplıkkel aktívan konzultálni kell, mert egyszerően nem tudnak versenyezni a multinacionális és nagyvállalatokkal vagy szervezetekkel, amelyek megfelelı forrásokkal rendelkeznek ahhoz, hogy költséges lobbistákat és tanácsadókat foglalkoztassanak panaszaik elıbbre vitelére;

7.

azon a véleményen van, hogy fontos, hogy a vállalkozások és a polgárok számára felmerülı adminisztratív terhek csökkentésének keretében a Bizottság konzultáljon utólagos célcsoportokkal annak meghatározására, hogy az adminisztratív terhek ténylegesen milyen mértékben csökkentek;

8.

erre figyelemmel hangsúlyozza annak szükségességét, hogy minden európai polgár, társaság vagy nem kormányzati szervezet számára elérhetıvé tegyék a meglévı internetes portálokat az EU összes hivatalos nyelvén, a lehetı legnagyobb elérhetıség és hatás biztosítása érdekében;

9.

üdvözli, hogy kiemelt figyelmet kap az érdekelt felek közötti korai konzultáció, beleértve a szociális partnereket, a KKV-kat, a törvényhozókat, a rendészeti testületeket és a nem kormányzati szervezeteket is; hangsúlyozza a társadalmi párbeszéd szerepét, amely – az összes érdekeltnek a döntéshozatali és a végrehajtási folyamatba való bekapcsolása révén – hasznos eszköze a jobb érdekegyensúlyt biztosító jobb európai kormányzásnak; kiemeli, hogy az „összes érdekelt” fogalmába a KKV-k alkalmazottainak is bele kell tartozniuk, a KKV-chartában foglaltaknak és a 2000. március 23-24-i lisszaboni Európai Tanács által elfogadottaknak megfelelıen; felhívja a Bizottságot, hogy tegyen kezdeményezéseket egy kibıvített, hangsúlyos, európai szintő társadalmi párbeszéd kialakítására és elmélyítésére, valamint az eredmény alapján folytassa a szociális normák javítását a munkahelyek megırzésének szükségessége mellett;

10.

felkéri a Bizottságot, hogy számoljon be az érdekelt felekkel folytatott közvetlen konzultációt garantáló jelenlegi kezdeményezéseirıl; úgy érzi, hogy fontos a Bizottság általi, az elért eredményeket bizonyító utólagos értékelés végrehajtása is;

11.

felhívja a Bizottságot, hogy az új jogszabályra irányuló javaslat megtételekor jelezze, hogy milyen költségei vannak a javasolt jogszabály végrehajtásának és nyomon követésének; azzal érvel, hogy a Bizottságnak az adott jogszabály által elıidézett teljes költséget kell alapul vennie;

12.

hangsúlyozza, hogy a meglevı jogszabályok egyszerősítésének és frissítésének hatása nem lehet a dereguláció, a munkavédelmi törvényhozás felhígulása vagy az alapvetı szociális normák lebontása; felhívja a Bizottságot, hogy gondoskodjon arról, hogy a jogszabályok a jövıben is járuljanak hozzá a szociális normák javulásához anélkül, hogy káros hatással lennének a vállalkozások versenyképességére; elismeri, hogy a szociális normák javításának fı módja a munkanélküliség csökkentése, a vállalkozást és munkahelyteremtést elısegítı szabályozási környezet elısegítése által; PE 393.024\ 41

HU

13.

nagyon fontosnak tekinti a jogszabályok tagállamok által történı szükségtelen, túlzott mértékő átültetésének és kiterjesztésének megakadályozását; sürgeti a Bizottságot, hogy vegye ezt figyelembe a rendeletek és irányelvek kibocsátásakor; meggyızıdése, hogy a Bizottságnak egyértelmően meg kell adnia, hogy melyek a rendeletek és az irányelvek minimumkövetelményei;

14.

elvárja, hogy a követelményszinteknek és ellenırzési méréseknek a közösségi jogban lefektetett minimumkövetelményeket túlhaladó emelésekor a tagállamok jelentsék ezt be, és jelezzék ezt a nemzeti jogszabályokban vagy végrehajtási intézkedésekben; felhívja a Bizottságot a tagállamoknak a végrehajtási intézkedésekbıl és a nemzeti jogszabályokból származó szükségtelen terhek tekintetében történı figyelemmel kísérésére;

15.

felhívja a Bizottságot arra, hogy – a jogalkotás minıségének javítására vonatkozó fent említett intézményközi megállapodás keretén belül – elıre látható következményekkel járó, célirányos, jól átgondolt jogszabályokat fogadjon el, amelyek hozzájárulnak a kedvezı feltételek megteremtéséhez, megfelelıen ösztönözve a vállalkozásokat és vállalatokat, csökkentve a felesleges kiadásokat és eljárásokat, eltávolítva az alkalmazhatóság és az innováció akadályait és általános jogbiztonságot nyújtva;

16.

sürgeti a Bizottságot, hogy amikor új jogszabályra tesz javaslatot, jelölje meg, hogy az Európai Unión kívüli hasonló ágazatokkal összehasonlítva ez milyen adminisztratív terhekkel járna a különbözı gazdasági, társadalmi és környezetvédelmi ágazatok számára; javasolja, hogy ez kapjon külön figyelmet a közelmúltban javasolt versenyképességi vizsgálat során is, amely már a hatásvizsgálatok szerves része;

17.

felkéri a Bizottságot arra, hogy nyújtsa be a Parlamentnek a jelenleg kidolgozás alatt álló versenyképességi vizsgálati projektet, hogy még annak életbe lépése elıtt eszmecserét lehessen folytatni róla;

18.

hangsúlyozza a Bizottság, a tagállamok, és a Parlament együttmőködésének és a jobb szabályozást elısegítı, közös és átfogó stratégia iránti elkötelezettségének – nevezetesen a különbözı nemzeti jogalkotási keretek megvizsgálásának és a legjobbnak bizonyult gyakorlatok átvételének – szükségességét a „Partnerség a növekedésért és munkahelyekért” erısítése érdekében; felhívja a Bizottságot, hogy tartsa tiszteletben a munkavédelemrıl és a szociális védelemrıl szóló európai irányelveket megvalósító kollektív szerzıdések vagy rendeletek és törvények révén bizonyos tagállamok által elfogadott különbözı gyakorlatokat és nemzeti stratégiákat;

19.

hangsúlyozza a jelenlegi jogszabályok jobb végrehajtásának és foganatosításának fontosságát minden tagállamban, valamint kéri, hogy az egyenlı játékszabályok biztosítása érdekében a szabálysértési eljárások gyorsak legyenek; felhívja a Bizottságot és a tagállamokat arra, hogy javítsák az egyszerősítendı jogszabályok beazonosítására vonatkozó mechanizmusokat;

20.

támogatja a Bizottságnak az Unión belül az igazgatási terhek csökkentését szolgáló cselekvési tervét, amely célja az európai vállalatok igazgatási költségeinek mérése és 2012-ig az igazgatási terhek 25%-kal való csökkentése;

21.

megjegyzi, hogy a 25%-os csökkentésre irányuló stratégia a vállalatok igazgatási terheire – különösen a szükségtelen terhekre – vonatkozik, és azt nem lehet egyszerően

42 /PE 393.024

HU

deregulációként felfogni, ahogyan azt a Bizottság maga is állítja; 22.

teljes körően támogatja a Bizottság kezdeményezését, de ugyanakkor éberen ırködik afelett, hogy a jogalkotási célokat ez a megközelítés ne befolyásolja;

23.

kiemeli a gyorsított eljárások szükségességét abból a célból, hogy az igazgatási terheket 2012-ig 25%-kal ténylegesen csökkenteni lehessen; hangsúlyozza, hogy a Parlamentnek és a Tanácsnak teljes körően támogatnia kell az egyszerősítési folyamat megvalósulását;

24.

támogatja ezért a Bizottság bizottsági intézkedésekre, közös javaslatokra és egyedi javaslatokra vonatkozó „gyorsított intézkedési” javaslatát; felhívja a Bizottságot, hogy további „gyorsított intézkedések” létrehozása érdekében hasznosítsa jobban az azon tagállamok által szerzett tapasztalatokat, amelyek már elvégezték az alapvetı értékeléseket;

25.

megjegyzi, hogy a Bizottság fenti cselekvési terve 13 kiemelt területet azonosított azzal az indokolással, hogy az igazgatási terhek 80%-a e területeken található; hangsúlyozza, hogy ezen értékelés alapját a nemzeti tapasztalatok és intézkedések képezik1; egyetért a Bizottsággal abban, hogy ez a megközelítés gyakorlatias, de úgy véli, hogy ezt csak az elsı szakasznak kellene tekinteni;

26.

támogatja ezért a Bizottság azon szándékát, hogy kiterjessze a cselekvési programot a jelenleg annak részét nem képezı más területekre is; elvárja a Bizottságtól, hogy a tényleges felmérés külsı tanácsadókhoz való kiszervezési stratégiájába foglalja bele az összes további lehetséges tehercsökkentést;

27.

véleménye szerint az igazgatási terhek csökkentésére vonatkozó közösségi cselekvési terv bevezetése késıbb azzal is jár, hogy a Bizottságnak megfelelı erıforrásokat és elıirányzatokat kell erre fordítania; támogatja ezért a HÉA nélkül körülbelül 19,6 millió EUR-nak a Bizottság szolgálatai számára e célból történı rendelkezésre bocsátását; felkéri azonban a Bizottságot, hogy számoljon be a Költségvetési Bizottságnak arról, hogy mely költségvetési tételekbıl vette az elıirányzatokat, ez milyen mértékben érint más politikákat, azok elköltése hogyan és mikor történik, illetve mely jogalapok indokolják ezt a kiadást;

28.

hangsúlyozza, hogy ha a Bizottság megítélése szerint a jelenlegi igazgatási kereten belül nem képes megfelelı erıforrások és elıirányzatok átcsoportosítására, lehetséges megoldásokat kell találnia és elıterjesztenie e problémák megoldására a költségvetési hatóság részére;

29.

kiemeli, hogy a 25%-os csökkentésnek a terhek nettó csökkenésében kell tükrözıdnie; hangsúlyozza ezért, hogy 2008-tól az új jogszabályokból következı igazgatási terheket bele kell foglalni a költségvetésbe, valamint annak 2012-es végsı értékelésébe; hangsúlyozza, hogy a 13 kiemelt területen történı 25%-os csökkentést csak bruttó csökkentésnek lehet tekinteni; kiemeli, hogy a jelenlegi megközelítés ezért nem biztosíthat a vállalatok számára tényleges 25%-os csökkentést;

30.

felhívja a Bizottságot, hogy az intézkedések végrehajtása céljából tegye közzé és

1

„Az igazgatási terhekre vonatkozó kísérleti projekt”, WIFO-CEPS, 2006. október. PE 393.024\ 43

HU

terjessze be a Parlament megfelelı bizottságainak a 25%-os csökkentési cél 2012-re történı eléréséhez szükséges, pontos célkitőzéseket tartalmazó, és az intézkedések meghatározott idırendben történı elérését szolgáló, részletes „eredményjelzı táblát”, valamint évente számoljon be a Parlament illetékes bizottságainak az elért elırehaladásról; 31.

hangsúlyozza, hogy a Tanácsnak, a Parlamentnek és a Bizottságnak teljes körően részt kell ebben venniük, és politikai felelısséget kell vállalniuk az igazgatási terhek csökkentése tekintetében; meggyızıdése, hogy politikai szintő felelısségvállalás nélkül az EU nem fog sikerrel járni jogalkotási kultúrája megváltoztatásában;

32.

szándéka, hogy teljes körően alkalmazza a hatásvizsgálati eljárásokat a módosításoknak a javaslatokra gyakorolt hatásának értékelése céljából, és felhívja ugyanerre a Tanácsot is; kéri a Bizottságot, hogy ehhez adja meg a szükséges segítséget és szakértelmet;

33.

felhívja a Bizottságot annak biztosítására, hogy a hatásvizsgálati iránymutatások megvalósítása során egy, a gazdasági tevékenységekrıl szóló tanulmány javítsa a tényleges hatásvizsgálat minıségét; kitart amellett, hogy a hatásvizsgálatokat szükségszerően vagy egy európai intézmény, vagy a tagállamok végezzék el, mindezt alapos, átlátható, és kiegyensúlyozott módon, a szociális, gazdasági és környezeti szempontok egyforma súlyozása mellett;

34.

hangsúlyozza, hogy a politikai szintő tulajdonláshoz az irányítás és a végrehajtás szintjén megvalósuló javított gyakorlatoknak is kapcsolódniuk kell; hangsúlyozza ezért, hogy minden fıigazgatóságot fel kell világosítani a politikai területén meglévı szükségtelen igazgatási terhekrıl egy kezdeti alapfelmérés révén, valamint javasol egy olyan rendszert (például a minden egyes fıigazgatóságon mőködı belsı ellenırzést), amely tanáccsal és segítséggel láthatja el a különbözı fıigazgatóságokat a fıigazgatóságonkénti csökkentési politikák és egyedi célkitőzések kialakításában és végrehajtásában;

35.

kéri a Bizottságot, hogy számoljon be az igazgatási terhek csökkentésére vonatkozó politika belsı szervezeti kialakításáról; kéri e kialakításnak a különbözı olyan tagállamokban meglévı rendszerekkel való összevetését, amelyeknek már van mőködı politikájuk az igazgatási terhek csökkentésére;

36.

felhívja a Bizottságot a hatásvizsgálati testület (IAB) által a hatásvizsgálati eljárásokban képviselt hozzáadott érték értékelésére 2008-ig; felkéri a Bizottságot, hogy számoljon be különösen az IAB hatásának a különbözı tagállamok független tanácsadó testületei által gyakorolt hatással való összevetésérıl, valamint hogy értékelje a valóban független európai szintő ellenırzés által elérhetı hozzáadott érték lehetséges legmagasabb mértékét;

37.

javasolja, hogy az EU költségvetésének a 26 01 08 tételben az igazgatási terhek minimumra csökkentését célzó kísérleti projektre fenntartott elıirányzatokat egy független, az érdekelt felek minden csoportját tekintve reprezentatív, „Az igazgatási terhek csökkentése az EU-ban” címő cselekvési terv végrehajtásának teljes körő nyomon követését végzı szakértıi csoport létrehozására használják fel; rámutat arra, hogy ez azt is jelenti, hogy a független szakértıi bizottság a 13 kiemelt területen kívüli valamennyi hatásvizsgálati eljárásra, felmérésre és jogalkotási javaslatra is

44 /PE 393.024

HU

összpontosíthat; 38.

hangsúlyozza, hogy e független szakértıi panel kinevezésének és munkájának teljes mértékben átláthatónak kell lennie, és hogy a panel tagjainak nyilatkozatot kell kitölteniük az érdekeltségeikrıl;

39.

elégedett a Tanács és a Bizottság által e megközelítéshez eddig adott támogatással, amint az az Európai Tanács 2007. március 8–9-i ülése elnökségi következtetéseinek 25. pontjában is szerepelt; hangsúlyozza, hogy ez megfelel a Nationaler Normenkonntrollrat (Németország), Better Regulation Commission (Egyesült Királyság) és az igazgatási terhekkel foglalkozó Holland Tanácsadó Testület (Hollandia) által a Bizottság cselekvési tervére vonatkozó álláspontról készült kiadványban tett ajánlásokkal1;

40.

javasolja továbbá, hogy egy független szakértıi testület a fenti európai cselekvési terv végrehajtásának teljes körő felügyelete mellett értékelje az internetes és helyi konzultációk megállapításait és kimenetelét; javasolja, hogy a független testület kapjon hozzáférést a csökkentési javaslatok hatásvizsgálatába még azt megelızıen, hogy azokat a Bizottság elfogadná;

41.

kéri a Bizottságot, hogy a szakértıi testület vezetésére jelöljön ki egy függetlenül gondolkodó képviselıt, és a testület 2007 szeptemberére legyen teljesen mőködıképes; kéri továbbá, hogy a testület többi tagja képviselje a jogalkotási folyamat külsı szereplıit, valamint az igazgatási terhek csökkentésének területén jártas független szakértıket és tudósokat is;

42.

kéri a Bizottságot, hogy tegye lehetıvé a független testület számára, hogy az igazgatási terhek csökkentésére vonatkozó politikát létrehozó, 2006-ban és 2007-ben már megtett lépésekre észrevételeket tehessen;

43.

utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak, a Bizottságnak, valamint a tagállamok kormányainak és parlamentjeinek.

1

Az Európai Bizottságnak az igazgatási terhek Európai Unióban való csökkentésére vonatkozó cselekvési programjáról kialakított álláspontokat tartalmazó dokumentum, 2007. március 1. PE 393.024\ 45

HU

P6_TA-PROV(2007)0317 Szerzıdésen kívüli kötelmi viszonyokra alkalmazandó jog („Róma II.”) ***III Az Európai Parlament 2007. július 10-i jogalkotási állásfoglalása az egyeztetıbizottság által elfogadott, a szerzıdésen kívüli kötelmi viszonyokra alkalmazandó jogról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre („Róma II.”) irányuló közös szövegtervezetrıl (PE-CONS 3619/2007 – C6-0142/2007 – 2003/0168(COD))

(Együttdöntési eljárás: harmadik olvasat) Az Európai Parlament, –

tekintettel az egyeztetıbizottság által elfogadott közös szövegtervezetre (PE-CONS 3619/2007 – C6-0142/2007),

–

tekintettel a Bizottság által a Parlamenthez és a Tanácshoz intézett javaslatról (COM(2003)0427)1 az elsı olvasat során kialakított álláspontjára2,

–

tekintettel a módosított bizottsági javaslatra (COM(2006)0083)3,

–

tekintettel a Tanács közös álláspontjával4 kapcsolatban a második olvasat során kialakított álláspontjára5,

–

tekintettel a Bizottság véleményére a közös állásponthoz főzött parlamenti módosításokról (COM(2007)0126)6,

–

tekintettel az EK-Szerzıdés 251. cikkének (5) bekezdésére,

–


–

tekintettel egyeztetıbizottságba delegált küldöttségének jelentésére (A6-0257/2007),

1.

elfogadja a közös szövegtervezetet, és felhívja a figyelmet a Tanács és a Bizottság azzal kapcsolatos nyilatkozataira;

2.

utasítja elnökét, hogy az EK-Szerzıdés 254. cikkének (1) bekezdésével összhangban a Tanács elnökével együtt írja alá a jogi aktust;

3.

utasítja fıtitkárát, hogy miután megbizonyosodott arról, hogy minden eljárást megfelelıen végrehajtottak, írja alá a jogi aktust és mőködjön együtt a Tanács fıtitkárával az Európai Unió Hivatalos Lapjában történı közzététel céljából;

1

A Hivatalos Lapban még nem tették közzé. HL C 157. E 2006.7.6., 371. o. 3 A Hivatalos Lapban még nem tették közzé. 4 HL C 289. E, 2006.11.28., 68. o. 5 Elfogadott szövegek, 2007.1.18., P6_TA(2007)0006. 6 A Hivatalos Lapban még nem tették közzé. 2

46 /PE 393.024

HU

4.

utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt a jogalkotási állásfoglalást a Tanácsnak és a Bizottságnak.

PE 393.024\ 47

HU

P6_TA-PROV(2007)0318 Közösségi cselekvési program az egészségügy és a fogyasztóvédelem területén (2007-2013) ***II Az Európai Parlament 2007. július 10-i jogalkotási állásfoglalása az egészségügyre vonatkozó második közösségi cselekvési program (2007–2013) létrehozásáról szóló európai parlamenti és tanácsi határozat elfogadására irányuló tanácsi közös álláspontról (16369/2/2006 – C6-0100/2007 – 2005/0042A(COD))

(Együttdöntési eljárás: második olvasat) Az Európai Parlament, –

tekintettel a Tanács közös álláspontjára (16369/2/2006 – C6-0100/2007),

–

tekintettel a Bizottságnak a Parlamenthez és a Tanácshoz az elsı olvasat során1 intézett javaslatára (COM(2005)0115)2 irányuló álláspontjára,

–

tekintettel a módosított bizottsági javaslatra (COM(2006)0234)3,

–


–


–

tekintettel a Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság második olvasatra irányuló ajánlására (A6-0184/2007),

1.

jóváhagyja a módosított közös álláspontot;

2.


1

HL C 291. E, 2006.11.30., 372. o. A Hivatalos Lapban még nem tették közzé. 3 A Hivatalos Lapban még nem tették közzé. 2

48 /PE 393.024

HU

P6_TC2-COD(2005)0042A Az Európai Parlament álláspontja amely második olvasatban 2007. július 10-én került elfogadásra az egészségügyre vonatkozó második közösségi cselekvési program (20082013) létrehozásáról szóló .../2007/EK európai parlamenti és tanácsi határozat elfogadására tekintettel

(EGT-vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA, tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerzıdésre, és különösen annak 152. cikkére, tekintettel a Bizottság javaslatára, tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére1, tekintettel a Régiók Bizottságának véleményére2, a Szerzıdés 251. cikkében megállapított eljárásnak megfelelıen3, mivel: (1)

A Közösség a közegészségügy területén történı fellépéssel hozzájárulhat a polgárok egészségének és biztonságának védelméhez. Valamennyi közösségi politika és tevékenység meghatározása és végrehajtása során biztosítani kell a magas szintő egészségvédelmet. A Szerzıdés 152. cikke értelmében a Közösségnek ― a szubszidiaritás elvével összhangban ― aktív szerepet kell játszania olyan intézkedések meghozatala révén, amelyeket az egyes tagállamok külön-külön nem hozhatnak meg. A Közösség teljes mértékben tiszteletben tartja a tagállamoknak az egészségügyi szolgáltatások és az orvosi ellátás szervezésére és nyújtására vonatkozó hatáskörét.

(2)

Az egészségügyi ágazatot egyrészt jelentıs növekedési, innovációs, valamint dinamizációs potenciál, másrészt pedig azon kihívások jellemzik, amelyekkel az egészségügyi rendszerek pénzügyi és szociális fenntarthatósága és hatékonysága tekintetében szembesül, többek között a népesség elöregedése és az orvostudomány fejlıdése miatt.

1 2 3

HL C 88., 2006.4.11., 1. o. HL C 192., 2006.8.16., 8. o. Az Európai Parlament 2006. március 16-i álláspontja (HL C 291. E, 2006.11.30., 372. o.), a Tanács 2007. március 22-i közös álláspontja (a Hivatalos Lapban még nem tették közzé) és az Európai Parlament 2007. július 10-i álláspontja. PE 393.024\ 49

HU

(3)

Az 1786/2002/EK európai parlamenti és tanácsi határozattal1 elfogadott, a közegészségügy területén létrehozott közösségi cselekvési program (2003–2008) volt e téren az elsı integrált közösségi program, és már számos fontos fejleményt és javulást eredményezett.

(4)

További erıfeszítésekre van szükség a Közösség által a közegészségügy területén már megállapított célok teljesítése érdekében. Ezért helyénvaló az egészségügyre vonatkozó második közösségi cselekvési programot (2008-2013) (a továbbiakban: a program) létrehozni.

(5)

Számos komoly, határokon átnyúló veszély létezik, amelyek világméretővé is válhatnak, és újabb olyan veszélyek jelentkeznek, melyek további közösségi fellépést tesznek szükségessé. A Közösségnek prioritásként kell kezelnie a komoly, határokon átnyúló egészségügyi veszélyeket. A programnak a tagállamok közötti együttmőködése továbbfejlesztése útján hangsúlyt kell helyeznie a Közösség általános kapacitásainak megerısítésére Az egészséggel kapcsolatos komoly veszélyek figyelemmel kísérése, korai elırejelzése és a leküzdésükre irányuló fellépés olyan fontos területek, amelyeken az egészségügyi veszélyekre adandó hatékony és összehangolt reagálást Közösségi szinten kell elımozdítani. Az egészségügyi veszélyekre való reagálás érdekében alapvetı fontosságúak a laboratóriumok közötti magas szintő diagnosztikai együttmőködés biztosítását célzó fellépések. A programnak ösztönöznie kell a közösségi referencialaboratóriumok rendszerének létrehozását. Egy ilyen rendszernek ugyanakkor szilárd jogi alapon kell nyugodnia.

(6)

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) 2005. évi európai egészségügyi jelentése szerint a korlátozottsággal korrigált életévek (Disability Adjusted Life-Years (DALY)) tekintetében a WHO európai régiója betegségterhének legfontosabb okai: a nem fertızı betegségek (az összes 77%-a), a külsı hatásra keletkezett sérülések és mérgezés (14%), és a fertızı betegségek (9%). A régióban a korlátozottsággal korrigált életévek 34%-áért hét fı tényezı felelıs: ischemiás szívbetegség, unipoláris depresszió, cerebrovaszkuláris betegségek, alkoholfogyasztáshoz kapcsolódó betegségek, krónikus tüdıbetegségek, tüdırák és közlekedési sérülések. A DALY-k 60%-áért hét fı kockázati tényezı felelıs: dohányzás, alkoholfogyasztás, magas vérnyomás, magas koleszterinszint, túlsúly, alacsony zöldség- és gyümölcsfogyasztás, valamint a fizikai aktivitás hiánya. Ezenkívül az olyan fertızı betegségek mint a HIV/AIDS, az influenza, a tuberkulózis és a malária is egyre inkább fenyegetik Európa népeinek egészségét. A program egyik fontos feladata ― adott esetben a közösségi statisztikai programmal együttmőködve ― az egészségre nehezedı fı terhek pontosabb meghatározása a Közösségben.

1

HL L 271., 2002.10.9., 1. o. A 786/2004/EK határozattal (HL L 138., 2004.4.30., 7. o.) módosított határozat.

50 /PE 393.024

HU

(7)

A WHO európai régiójában a nem fertızı betegségek okozta halálozás és megbetegedés nyolc fı oka a szív- és érrendszeri betegségek, a neuropszichiátriai betegségek, a rák, az emésztırendszer megbetegedései, a légzıszervi betegségek, az érzékszervi rendellenességek, az izom- és csontrendszeri betegségek és a cukorbetegség. A programnak – más közösségi kezdeményezésekkel és támogatásokkal összhangban – hozzá kell járulnia a komolyabb betegségek megelızésének, diagnosztizálásának és ellenırzésének jobb megismeréséhez és az ezekrıl való tájékoztatáshoz. A Bizottság ennek megfelelıen a program során az idevonatkozó tanácsi ajánlásokra irányuló javaslatokat terjeszthet elı. A programnak elı kell mozdítania a komolyabb betegségekkel, többek között a rákkal kapcsolatos összehasonlítható adatok győjtésére irányuló közösségi kezdeményezések megfelelı koordinálását és összhangját is.

(8)

Az antibiotikumokkal és a nozokomiális fertızésekkel szembeni mikrobás rezisztencia kezd az egészséget fenyegetı tényezıvé válni Európában. A fı aggodalmat a hatékony új antibiotikumok hiánya és a meglévı antibiotikumok helyes használatának biztosítása okozza. Ezért fontos a vonatkozó adatok összegyőjtése és elemzése.

(9)

A fertızı betegségek elleni harcban fontos 851/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelettel1 létrehozott Európai Betegségmegelızési és Járványvédelmi Központ szerepének erısítése.

(10)

A program a közegészségügy területén létrehozott korábbi közösségi cselekvési program (2003–2008) eredményeire épít. A programnak hozzá kell járulnia a Közösség egészében a magas szintő fizikai és pszichikai egészség, valamint az egészségügy terén a nagyobb mértékő egyenlıség megvalósításához azáltal, hogy a fellépéseket a közegészségügy javítására, az emberi betegségek és rendellenességek megelızésére, valamint az egészségügyi veszélyforrások elhárítására irányítja a megbetegedések és az idı elıtti elhalálozás elleni küzdelem érdekében. Hozzá kell járulnia továbbá a polgárok jobb tájékoztatásának biztosításához, ezáltal fokozva képességüket, hogy érdekeiknek megfelelı döntéseket hozhassanak.

(11)

A programnak hangsúlyt kell fektetnie az egészségi állapot javítására, valamint az egészséges életmód és a megelızés kultúrájának elımozdítására a gyermekek és fiatalok körében.

1

HL L 142., 2004.4.30., 1. o. PE 393.024\ 51

HU

(12)

A programnak támogatnia kell az egészségre vonatkozó célok beépítését valamennyi közösségi politikába és tevékenységbe, az egyéb közösségi politikák keretében végzett munka kétszeres elvégzése nélkül. Az egyéb közösségi politikákkal és programokkal való koordináció az egészséggel kapcsolatos kérdések egyéb politikákba való beépítésére vonatkozó cél kulcsfontosságú eleme. A szinergia elımozdítása és a párhuzamosan végzett munka elkerülése érdekében együttes fellépésre kerülhet sor a kapcsolódó közösségi programokkal és fellépésekkel, valamint a megfelelı módon és vonatkozó területeiken egyéb közösségi alapokat és programokat is fel kell használni, beleértve a jövıbeni közösségi kutatási keretprogramokat és azok eredményeit, a strukturális alapokat, az európai szolidaritási alapot, a munkahelyi egészség európai stratégiáját, a fogyasztóvédelmi politika területén létrehozott közösségi cselekvési programot (2007–2013)1, a „Drogprevenció és felvilágosítás” programot, a „Küzdelem az erıszak ellen (Daphne)” programot és a közösségi statisztikai programot.

(13)

Különleges erıfeszítéseket kell tenni a program és a Közösség külsı fellépései közötti koherencia és szinergia biztosítására, különösen a madárinfluenza, a HIV/AIDS, a tuberkolózis és más, határokon átnyúló, az egészséget érintı veszélyek terén. Ezenkívül nemzetközi együttmőködésre van szükség az egészségügy általános reformjának elımozdítása és az általános egészségügyi intézményi kérdések megoldása érdekében harmadik országokban.

(14)

Az egészséges életévek számának ▌ a növelése, a betegségek megelızése és az egészségesebb életmódhoz vezetı politikák elımozdítása útján, fontos az Unió polgárainak jóléte szempontjából, és hozzájárul a lisszaboni folyamat kihívásainak kezeléséhez a tudásalapú társadalom, valamint az államháztartás fenntarthatósága tekintetében, amelyeket növekvı egészségügyi és szociális biztonsági kiadások terhelnek.

(15)

Az Európai Unió bıvítése további problémákat vetett fel az EU-n belüli egészségügyi egyenlıtlenségek tekintetében, és ezt a késıbbi bıvítések valószínőleg tovább fokozzák majd. Ezért ennek a témának a program egyik prioritását kell képeznie.

(16)

A programnak hozzá kell járulnia az egészségügyi egyenlıtlenségek okainak meghatározásához, és megszüntetésük érdekében ― többek között ― ösztönöznie kell a legjobb gyakorlat cseréjét.

1

Az 1926/2006/EK európai parlamenti és tanácsi határozat (HL L 404., 2006.12.30., 39.o.).

52 /PE 393.024

HU

(17)

Az Európai Unión belüli egészségügyi állapot hatékony nyomon követése érdekében alapvetı fontosságú az összehasonlítható adatok rendszeres ― nemzeti keretek között történı ― győjtése, feldolgozása és elemzése. Ez lehetıvé tenné a Bizottság és a tagállamok számára a lakosság jobb tájékoztatását és megfelelı stratégiák, szakpolitikák és fellépések kidolgozását az emberi egészség magas szintő védelmének elérése érdekében. A fellépések és a támogató intézkedések során, a közegészségügy fejlesztése érdekében törekedni kell az információ- és adatcserére szolgáló rendszerek és hálózatok kompatibilitására és interoperabilitására. A nem, a társadalmi-gazdasági helyzet és az életkor fontos egészségügyi szempontok. Az adatgyőjtésnek lehetıség szerint már a folyamatban levı munkára kell épülniük, az új adatok győjtésére vonatkozó javaslatoknak és költségeiknek pedig egyértelmő szükségletre kell épülniük. Az adatgyőjtésnek meg kell felelnie a személyes adatok védelmére vonatkozó jogi rendelkezéseknek.

(18)

A legjobb gyakorlat fontossága abban rejlik, hogy az egészség javítását és a megelızést a hatékonyság és eredményesség alapján, nem pedig kizárólag gazdasági szempontból kell mérni. Támogatni kell a betegségekre és sérülésekre vonatkozó legjobb gyakorlatot és legújabb kezelési módszereket az egészség további romlásának megelızése érdekében, és létre kell hozni a konkrét betegségekkel foglalkozó európai referenciahálózatokat.

(19)

A sérülések megelızése érdekében adatgyőjtésen és a sérüléseket befolyásoló tényezık elemzésén alapuló intézkedéseket kell hozni, és terjeszteni kell a vonatkozó információkat.

(20)

Az egészségügyi szolgáltatások elsısorban a tagállamok felelısségi körébe tartoznak, de a közösségi szintő együttmőködés mind a betegek, mind az egészségügyi rendszerek javát szolgálhatja. A program által finanszírozott tevékenységek során, valamint a nyomukban kidolgozott új javaslatokban kellı figyelmet kell fordítani a 2006 júniusában elfogadott, a közös értékekrıl és elvekrıl az európai uniós egészségügyi rendszerekben címet viselı tanácsi következtetésekre1, amelyek jóváhagyják az uniós egészségügyi rendszerek közös értékeirıl és elveirıl szóló nyilatkozatot, és felkérik az Európai Unió intézményeit, hogy munkájuk során ezeket az értékeket és elveket tartsák tiszteletben. A programnak kellı figyelmet kell fordítania a jövıbeni fejleményekre az egészségügyi szolgáltatásokra vonatkozó közösségi cselekvési program és az egészségügyi szolgáltatásokkal és orvosi ellátással foglalkozó magas szintő munkacsoport munkája tekintetében, amely fontos fórum a tagállamok egészségügyi rendszerei közötti együttmőködés és legjobb gyakorlattal kapcsolatos információcsere terén.

1

HL C 146., 2006.6.22., 1. o. PE 393.024\ 53

HU

(21)

A programnak hozzá kell járulnia az adatgyőjtéshez, a módszerek és eszközök elısegítéséhez és fejlesztéséhez, hálózatok és különbözı típusú együttmőködések kialakításához, valamint a betegek és az egészségügyi szakemberek mobilitására vonatkozó megfelelı szakpolitikák elımozdításához. Az egyéb európai uniós szakpolitikai területekkel ― beleértve a regionális politikát is ― közös európai kezdeményezések révén meg kell könnyítenie az európai e-egészség térségének kifejlesztését, ugyanakkor hozzá kell járulnia az egészségüggyel kapcsolatos weboldalak minıségi kritériumaival és az európai egészségbiztosítási kártya létrehozásával kapcsolatos munkához. Figyelembe kell venni a távorvoslást is, hiszen a távorvoslási alkalmazások hozzájárulhatnak a határokon átnyúló ellátáshoz, miközben biztosítják az otthoni orvosi ellátást.

(22)

A környezetszennyezés az egészséget súlyosan fenyegetı veszély, és Európa polgárai számára komoly aggodalomra ad okot. Konkrét fellépéseknek kell irányulniuk a gyermekekre és egyéb, a káros környezeti tényezık által különösen veszélyeztetett csoportokra. A programnak ki kell egészítenie a 2004 és 2010 közötti idıszakra vonatkozó európai környezetvédelmi és egészségügyi cselekvési terv keretében hozott intézkedéseket.

(23)

A programnak foglalkoznia kell a nemekkel és az öregedéssel kapcsolatos egészségügyi kérdésekkel.

(24)

A program keretében el kell ismerni a közegészségügy holisztikus megközelítésének fontosságát, és a fellépések során adott esetben figyelembe kell venni a kiegészítı és alternatív gyógymódokat, amennyiben tudományos vagy klinikai adatok alátámasztják hatékonyságukat.

(25)

Az elıvigyázatosság elve és a kockázatelemzés az emberi egészség védelmének fı tényezıi, és ezért folytatni kell integrálásukat a közösségi politikákba és fellépésekbe.

(26)

Ez a határozat a program teljes idıtartamára megállapítja a pénzügyi keretet, amely az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság közötti, a költségvetési fegyelemrıl és a pénzgazdálkodás hatékonyságáról és eredményességérıl szóló, 2006. május 17-i intézményközi megállapodás1 37. pontja értelmében az elsıdleges hivatkozási pont a költségvetési hatóság számára az éves költségvetési eljárás során.

1

HL C 139., 2006.6.14., 1. o.

54 /PE 393.024

HU

(27)

A Közösség és a tagállamok által a program végrehajtása során hozott intézkedések és kezdeményezések magas szintő koordinálásának biztosítása érdekében elı kell mozdítani a tagállamok közötti együttmőködést, valamint fokozni kell a meglévı és a jövıbeni közegészségügyi hálózatok hatékonyságát. A program végrehajtása tekintetében figyelembe kell venni a nemzeti, regionális és helyi hatóságok megfelelı szintő részvételét, a nemzeti rendszerekkel összhangban.

(28)

Növelni kell az európai uniós beruházást az egészségügyi és az egészségügyhöz kapcsolódó projektekben. Ebben a tekintetben a tagállamokat arra ösztönzik, hogy nemzeti programjaikban prioritásként határozzák meg az egészség javítását. Az európai uniós finanszírozási lehetıségek alaposabb ismeretére van szükség. Ösztönözni kell a tagállamok közötti tapasztalatcserét az egészségügynek a strukturális alapok révén való finanszírozásával kapcsolatban.

(29)

A nem kormányzati szervek és a szakosodott hálózatok ugyancsak fontos szerepet játszhatnak a program céljainak megvalósításában. A program egy vagy több céljának megvalósítása során mőködésük lehetıvé tétele érdekében közösségi hozzájárulásokat igényelhetnek. Ennél fogva a Bizottságra ruházott végrehajtási hatáskörök gyakorlására vonatkozó eljárások megállapításáról szóló, 1999. június 28-i 1999/468/EK tanácsi határozattal1 összhangban meg kell állapítani a közösségi támogatásra jogosult nem kormányzati szervekre és szakosodott hálózatokra vonatkozó részletes jogosultsági feltételeket, és a pénzügyi átláthatóságukkal, valamint a közösségi hozzájárulás idıtartamával kapcsolatos rendelkezéseket. E kritériumok közé kell tartoznia az ilyen szervek és hálózatok arra irányuló kötelezettségeinek, hogy olyan egyértelmő célokat, cselekvési terveket és mérhetı eredményeket hozzanak létre, amelyek erıs európai dimenziót, és a program céljai tekintetében valós hozzáadott értéket képviselnek. Tekintettel az érintett szervezetek sajátos jellegére, valamint kivételes hasznosságuk esetén lehetıvé kell tenni az ilyen szervek és szakosodott hálózatok mőködéséhez nyújtott közösségi támogatás megújításának mentesítését a közösségi támogatás mértékének fokozatos csökkentésére vonatkozó elv alól.

(30)

A programot a megfelelı szervezetekkel és ügynökségekkel, különösen az Európai Betegségmegelızési és Járványvédelmi Központtal folytatott szoros együttmőködésben kell végrehajtani.

1

HL L 184., 1999.7.17., 23. o. A 2006/512/EK határozattal (HL L 200., 2006.7.22., 11. o.) módosított határozat. PE 393.024\ 55

HU

(31)

Az e határozat végrehajtásához szükséges intézkedéseket az 1999/468/EK határozattal összhangban kell elfogadni, és ennek során tiszteletben kell tartani az átláthatóság követelményét, továbbá ésszerő egyensúlyt kell teremteni a program különbözı céljai között.

(32)

Az Európai Gazdasági Térségrıl szóló megállapodás (a továbbiakban: EGTmegállapodás) rendelkezik az egészségügy területén történı együttmőködésrıl egyrészrıl az Európai Közösség és tagállamai, másrészrıl az Európai Szabadkereskedelmi Társulásnak az Európai Gazdasági Térségben részt vevı országai (a továbbiakban: EFTA/EGT-országok) között. Rendelkezni kell továbbá arról is, hogy a program nyitott legyen más országok, különösen a Közösséggel szomszédos, valamint az uniós tagságot kérelmezı, tagjelölt vagy csatlakozó országok részvétele elıtt is, különös tekintettel az egészséget potenciálisan fenyegetı, más országokban kialakuló és a Közösségen belül hatást gyakorló veszélyekre.

(33)

A program céljainak eléréséhez való hozzájárulás érdekében ― figyelemmel az ezen országok és a Közösség között hatályban lévı vonatkozó megállapodásokra ― elı kell segíteni a programban részt nem vevı harmadik országokkal való megfelelı kapcsolatok kialakítását. Ennek keretében a harmadik országok a kölcsönös érdeklıdésre számot tartó területeken a programban finanszírozott tevékenységeket kiegészítı tevékenységeket folytathatnak, de a program keretében pénzügyi hozzájárulást nem kaphatnak.

(34)

A különbözı szervezetek egyedi kapacitásainak és szerepének figyelembevételével helyénvaló a vonatkozó nemzetközi szervezetekkel, például az Egyesült Nemzetek Szervezetével és szakosított intézményeivel, különösen a WHO-val, valamint az Európa Tanáccsal és a Gazdasági Együttmőködési és Fejlesztési Szervezettel való együttmőködés fejlesztése annak érdekében, hogy a program végrehajtására az egészségügyet érintı közösségi és nemzetközi szintő fellépések hatékonyságának és eredményességének maximalizálása útján kerüljön sor.

(35)

A program céljainak sikeres megvalósítása szükségszerően azon alapul, hogy az éves munkatervekben szereplı kérdések, a megfelelı fellépések kiválasztása és a projektek finanszírozása mind beépített megfelelı nyomon követési és értékelési folyamat mellett történik és rendszeres nyomon követésen és értékelésen alapul, ideértve a független külsı értékeléseket is, amelyek célja a fellépések hatásának mérése és a program általános céljaihoz való hozzájárulásuk bemutatása. A programértékelésnél figyelembe kell venni, hogy a program céljainak megvalósítása a program idıtartamánál hosszabb idıt igényelhet.

56 /PE 393.024

HU

(36)

Az éves munkatervnek ki kell terjednie a program által valamennyi különbözı finanszírozási mechanizmus, köztük az ajánlattételi felhívások útján finanszírozandó elıre látható fı tevékenységekre.

(37)

Mivel az érintett témák nemzeteket átívelı jellege miatt a határozat céljait a tagállamok nem képesek megfelelıen megvalósítani, és ezért ― mivel a polgárok egészségének és biztonságának védelme tekintetében a közösségi fellépés a kizárólagos nemzeti fellépésnél hatékonyabb és eredményesebb ― azok közösségi szinten jobban megvalósíthatók, a Közösség a Szerzıdés 5. cikkében foglalt szubszidiaritás elvének megfelelıen intézkedéseket fogadhat el. Az említett cikkben foglalt arányosság elvének megfelelıen ez a határozat nem lépi túl az e célok eléréséhez szükséges mértéket.

(38)

A Szerzıdés 2. cikkének megfelelıen, amely kimondja, hogy a férfiak és nık egyenlısége a Közösség egyik alapelve, valamint 3. cikke (2) bekezdésének megfelelıen, mely szerint a Közösség valamennyi tevékenysége során törekszik az egyenlıtlenségek kiküszöbölésére, valamint a férfiak és nık közötti egyenlıség elımozdítására, beleértve az emberi egészség magas szintő védelmének megvalósítását, a program hatálya alá tartozó valamennyi cél és fellépés hozzájárul a férfiak és nık szükségleteinek és az egészségügyhöz való viszonyulásának jobb megértéséhez és elismeréséhez.

(39)

Helyénvaló biztosítani a program és az általa felváltott elızı program közötti átmenetet, különösen az irányítására ― például a technikai és igazgatási segítségnyújtás finanszírozására ― vonatkozó többéves szabályok folytatása tekintetében. 2014. január 1-jétıl a technikai és igazgatási segítségnyújtási elıirányzatoknak szükség esetén biztosítaniuk kell a 2013 végéig be nem fejezıdı fellépések irányításához kapcsolódó költségeket.

(40)

Ez a határozat az 1786/2002/EK európai parlamenti és tanácsi határozat helyébe lép. Az említett határozatot ezért hatályon kívül kell helyezni,

A KÖVETKEZİKÉPPEN HATÁROZOTT:

PE 393.024\ 57

HU

1. cikk A program létrehozása Létrejön az egészségügyre vonatkozó második közösségi cselekvési program (2008–2013) (a továbbiakban: a program) a 2008. január 1. és 2013. december 31. közötti idıszakra. 2. cikk Célok (1)

A program kiegészíti, támogatja és hozzáadott értékkel látja el a tagállamok politikáit, továbbá az emberi egészség és biztonság védelme és elımozdítása, valamint a közegészségügy javítása révén hozzájárul a szolidaritás és jólét fokozásához az Európai Unióban.

(2)

A mellékletben meghatározott fellépések révén a következı célok megvalósítására kell törekedni: –

a polgárok egészségügyi biztonságának javítása,

–

az egészség elısegítése, beleértve az egészségügyben tapasztalható egyenlıtlenségek csökkentését,

–

az egészséggel kapcsolatos információk és ismeretek összegyőjtése és terjesztése.

Az elsı albekezdésben említett fellépések adott esetben támogatják a fıbb betegségek megelızését, és hozzájárulnak elıfordulási gyakoriságuk, valamint az általuk okozott megbetegedések és halálozások csökkentéséhez.

3. cikk Finanszírozás (1)

A program végrehajtásának pénzügyi keretösszege az 1. cikkben meghatározott idıszakra 321 500 000 EUR.

(2)

Az éves elıirányzatokat a pénzügyi keret határain belül a költségvetési hatóság engedélyezi.

58 /PE 393.024

HU

4. cikk Pénzügyi hozzájárulás (1)

A Közösség által nyújtott pénzügyi hozzájárulás nem haladhatja meg az alábbi szinteket: a)

a költségek 60%-a, e program valamely céljának megvalósítását elısegítı fellépés esetén, kivéve a kivételesen hasznos fellépéseket, amelyek esetén a közösségi hozzájárulás nem haladhatja meg a 80% -ot; és

b)

a költségek 60 %-a olyan nem kormányzati szerv vagy szakosodott hálózat mőködése tekintetében, amely nem profitorientált, és független az ipari, kereskedelmi, üzleti és más összeférhetetlen érdekektıl, valamint kiegyensúlyozott földrajzi lefedettséggel legalább a tagállamok felében vannak tagjai, és fı célja a program egy vagy több céljának a megvalósítása, amennyiben ez a támogatás szükséges e célok megvalósításához. Kivételesen hasznos fellépések esetén a közösségi hozzájárulás nem haladhatja meg a 80%-ot.

(2)

Az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott, nem kormányzati szerveknek és szakosodott hálózatoknak juttatott pénzügyi hozzájárulás megújítása mentesülhet a fokozatos csökkentés elve alól.

(3)

Amennyiben azt a megvalósítandó cél jellege indokolja, a közösségi pénzügyi hozzájárulás nyújtható a Közösség és egy vagy több tagállam, vagy a Közösség és más résztvevı országok illetékes hatóságai által közösen nyújtott finanszírozás részeként. Ebben az esetben a közösségi hozzájárulás nem haladhatja meg az 50%-ot, a kivételesen hasznos fellépések esetében a 70%-ot. Az ilyen közösségi hozzájárulás a tagállam vagy az érintett illetékes hatóság által átlátható eljárás keretében kijelölt és a Bizottság által jóváhagyott közjogi szervezetnek vagy olyan nem profitorientált nemkormányzati szervezetnek ítélhetı oda, amely esetében nem áll fenn ipari, kereskedelmi, üzleti vagy egyéb összeférhetetlenség, és amelynek alaptevékenysége egybeesik a program egy vagy több céljával.

(4)

A közösségi pénzügyi hozzájárulás átalányösszeg és átalányfinanszírozás formájában is nyújtható, ha az az érintett fellépések jellegének megfelel. Az ilyen pénzügyi hozzájárulások esetén az (1) és (3) bekezdésben meghatározott százalékos határokat nem kell alkalmazni, noha a társfinanszírozás továbbra is szükséges.

PE 393.024\ 59

HU

5. cikk Technikai és igazgatási segítségnyújtás (1)

A program keretösszege felhasználható továbbá a program irányításához és a célok megvalósításához közvetlenül szükséges elıkészületi, felügyeleti, ellenırzési, pénzügyi ellenırzési és értékelı tevékenységekre, különösen tanulmányokra, találkozókra, tájékoztató és publikációs tevékenységekre, az információcserére összpontosító informatikai hálózatokhoz kapcsolódó költségekre, valamint minden más technikai és igazgatási segítségnyújtási költségre, amely a Bizottság részérıl a program irányítása során esetleg felmerül.

(2)

A keretösszeg felhasználható továbbá mőszaki és igazgatási segítségnyújtáshoz kapcsolódó olyan költségekre is, amelyek a program és az 1786/2002/EK határozat keretében elfogadott intézkedések közötti átmenet biztosításához szükségesek. Szükség esetén elıirányzatok vehetık fel a 2013 utáni költségvetésbe a hasonló költségek fedezetének biztosítása céljából, a 2013. december 31-ig be nem fejezett fellépések irányításának lehetıvé tétele érdekében.

6. cikk A végrehajtás módszerei A 2. cikkben foglalt célok megvalósítására irányuló fellépéseknek teljes mértékben fel kell használniuk a rendelkezésre álló megfelelı végrehajtási módszereket, különösen az alábbiakat: a)

a Bizottság általi központosított, közvetlen vagy közvetett végrehajtás; és

b)

adott esetben nemzetközi szervezetekkel való közös irányítás. 7. cikk A program végrehajtása

(1)

A Bizottság a tagállamokkal szorosan együttmőködve biztosítja a programban meghatározott fellépéseknek és intézkedéseknek a 3. és 8. cikk rendelkezéseivel összhangban történı végrehajtását.

(2)

A Bizottság és a tagállamok ― saját hatáskörükön belül ― megteszik a megfelelı intézkedéseket a program hatékony végrehajtásának a biztosítására, valamint a program céljainak megvalósítására irányuló közösségi és tagállami szintő mechanizmusok kialakítására. Biztosítják, hogy a program által támogatott fellépésekrıl megfelelı információkat szolgáltatnak, és megfelelı részvételi arányt érnek el.

60 /PE 393.024

HU

(3)

(4)

A program céljainak megvalósítása érdekében a Bizottság, a tagállamokkal szoros együttmőködésben: a)

törekszik az adatok és információk összehasonlíthatóságára, és az egészségügyre vonatkozó adatok és információk cseréjére szolgáló rendszerek és hálózatok kompatibilitására és interoperabilitására; és

b)

biztosítja a szükséges együttmőködést és kommunikációt az Európai Betegségmegelızési és Járványvédelmi Központ és más vonatkozó uniós ügynökségekkel a közösségi pénzeszközök felhasználásának optimalizálása érdekében.

A program végrehajtása során a Bizottság ― a tagállamokkal együtt ― biztosítja a személyes adatok védelmére vonatkozó megfelelı jogi rendelkezések betartását, valamint ― adott esetben ― az ilyen adatok titkosságának és biztonságának garantálására szolgáló mechanizmusok bevezetését. 8. cikk Végrehajtási intézkedések

(1)

Az e határozat végrehajtásához szükséges, az alábbiakra vonatkozó intézkedéseket a 10. cikk (2) bekezdésében említett eljárással összhangban kell elfogadni: a)

b) (2)

a program végrehajtásának éves munkaterve, amely meghatározza: i.

a prioritásokat és a végrehajtandó fellépéseket, beleértve a pénzügyi források elosztását is;

ii.

a közösségi pénzügyi hozzájárulás százalékos arányára vonatkozó feltételeket, beleértve azokat a feltételeket is, amelyek a fellépés kivételesen hasznos jellegének elbírálására vonatkoznak;

iii.

a 9. cikkben említett együttes stratégiák és fellépések végrehajtására vonatkozó rendelkezéseket;

a program 4. cikkének megfelelı fellépésekkel kapcsolatos pénzügyi hozzájárulásokra vonatkozó kiválasztási, odaítélési és egyéb feltételeket.

Az e határozat végrehajtásához szükséges bármely más intézkedést a 10. cikk (3) bekezdésében említett eljárással összhangban kell elfogadni.

PE 393.024\ 61

HU

9. cikk Együttes stratégiák és fellépések (1)

Az emberi egészség magas szintő védelmének biztosítása érdekében valamennyi közösségi politika és tevékenység meghatározása és végrehajtása során, valamint az egészséggel kapcsolatos kérdéseknek az ezekbe való beépítése érdekében a program céljait együttes stratégiák és együttes fellépések formájában is végre lehet hajtani a vonatkozó közösségi programokkal, fellépésekkel és pénzügyi alapokkal való kapcsolatok kialakítása révén.

(2)

A Bizottság biztosítja, a lehetı legjobb együttmőködést a program és az egyéb közösségi programok, fellépések és pénzügyi alapok között. 10. cikk A bizottság

(1)

A Bizottság munkáját egy bizottság (a továbbiakban: a bizottság) segíti.

(2)

Az e bekezdésre történı hivatkozáskor az 1999/468/EK határozat 4. és 7. cikkét kell alkalmazni, 8. cikkének rendelkezéseire is figyelemmel. Az 1999/468/EK határozat 4. cikkének (3) bekezdésében meghatározott idıtartam két hónap.

(3)

Az e bekezdésre történı hivatkozáskor az 1999/468/EK határozat 3. és 7. cikkét kell alkalmazni, 8. cikkének rendelkezéseire is figyelemmel. ▌ 11. cikk Harmadik országok részvétele

A program nyitva áll az alábbiak részvétele elıtt: a)

EFTA/EGT-országok, az EGT-megállapodásban megállapított feltételeknek megfelelıen; és

b)

harmadik országok, különösen az európai szomszédsági politika hatálya alá tartozó országok, az európai uniós tagságot kérelmezı, tagjelölt vagy csatlakozó országok, valamint a stabilizációs és társulási folyamatban részt vevı nyugat-balkáni országok, a közösségi programokban való részvételük általános elveit meghatározó vonatkozó kétvagy többoldalú megállapodásokban megállapított feltételeknek megfelelıen.

62 /PE 393.024

HU

12. cikk Nemzetközi együttmőködés A program végrehajtása során ösztönözni kell a programban részt nem vevı harmadik országokkal és a nemzetközi szervezetekkel ― különösen az Egészségügyi Világszervezettel ― való kapcsolatok és együttmőködés kialakítását. 13. cikk Felügyelet, értékelés és az eredmények terjesztése (1)

A Bizottság a tagállamokkal szoros együttmőködésben a program céljaira figyelemmel felügyeli a program keretébe tartozó fellépések végrehajtását. A Bizottság évente jelentést tesz a bizottságnak a program által finanszírozott valamennyi fellépésrıl és projektrıl, és folyamatosan tájékoztatja az Európai Parlamentet és a Tanácsot.

(2)

A Bizottság kérésére – amely kerüli a tagállamok adminisztratív terheinek aránytalan növelését – a tagállamok benyújtanak minden rendelkezésre álló információt a program végrehajtásáról és hatásáról.

(3)

A Bizottság benyújtja az Európai Parlament, a Tanács, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság, valamint a Régiók Bizottsága részére a következıket:

(4)

a)

legkésıbb 2010. december 31-ig, a program céljai tekintetében elért eredményekrıl, végrehajtásának minıségi és mennyiségi szempontjairól, valamint az egyéb vonatkozó közösségi programok, fellépések és pénzügyi alapok tekintetében fennálló összhangjáról és az azokhoz viszonyított kiegészítı jellegérıl szóló külsı és független idıközi értékelı jelentés. A jelentésnek lehetıvé kell tennie különösen az intézkedések által valamennyi országra gyakorolt hatás értékelését. A jelentésnek tartalmaznia kell a fıbb következtetéseket, és csatolni kell hozzá a Bizottság megjegyzéseit is;

b)

legkésıbb 2011. december 31-ig, a program folytatásáról szóló közlemény;

c)

a program végrehajtásáról és eredményeirıl szóló külsı és független utólagos jelentés legkésıbb 2015. december 31-ig.

A Bizottság nyilvánosan hozzáférhetıvé teszi az e határozat alapján végzett fellépések eredményeit, és biztosítja terjesztésüket.

PE 393.024\ 63

HU

14. cikk Hatályon kívül helyezés Az 1786/2002/EK határozat 2008. január 1-jétıl hatályát veszti. A Bizottság elfogadja mindazokat az igazgatási rendelkezéseket, amelyek az 1786/2002/EK határozat keretében elfogadott intézkedések és az e program alapján végrehajtandó intézkedések közötti átmenet biztosításához szükségesek. 15. cikk Hatályba lépés Ez a határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követı napon lép hatályba. Kelt ║,


64 /PE 393.024

HU


MELLÉKLET 1.

A 2. cikk (2) bekezdésében említett tevékenységek A polgárok egészségügyi biztonságának javítása 1.1. A polgárok védelme az egészséget fenyegetı veszélyekkel szemben 1.1.1. A fertızı és nem fertızı betegségekbıl eredı, valamint fizikai, vegyi vagy biológiai forrásokból ― beleértve a szándékos kibocsátást is ― származó egészségügyi veszélyekkel kapcsolatos megelızésre, információcserére és reagálásra vonatkozó stratégiák és mechanizmusok kidolgozása; a tagállami laboratóriumok közötti magas szintő diagnosztikai együttmőködés biztosítását célzó lépések megtétele; a Közösség szempontjából jelentıs munkát végzı, meglévı laboratóriumok munkájának támogatása; a közösségi referencialaboratóriumok hálózatának létrehozására irányuló munka. 1.1.2. Megelızési, vakcinázási és immunizációs politikák kidolgozásának támogatása; az immunizációs állapot és a nem kívánatos következmények nyomon követésére szolgáló partnerségi kapcsolatok, hálózatok, eszközök és jelentéstételi rendszerek javítása. 1.1.3. Kockázatkezelési kapacitás és eljárások kidolgozása; az egészségügyi vészhelyzetekkel kapcsolatos felkészültség és tervezés javítása, többek között az egészségügyi vészhelyzetekre adandó összehangolt uniós és nemzetközi reagálásra való felkészülés révén; kockázatokkal kapcsolatos kommunikációs, és az ellenintézkedésekre vonatkozó konzultációs eljárások kidolgozása. 1.1.4. A meglévı reagálási képességek és eszközök összehangolásának és javításának elısegítése, beleértve a vészhelyzetek esetén gyorsan bevethetı védıeszközöket, elkülönítı létesítményeket és mozgó laboratóriumokat. 1.1.5. A csúcskapacitás felállítására, gyakorlatok és tesztek végrehajtására, általános készenléti és konkrét egészségügyi vészhelyzeti tervek készítésére, értékelésére és felülvizsgálatára, valamint tagállamok közötti interoperabilitására szolgáló stratégiák és eljárások kidolgozása. 1.2. A polgárok biztonságának javítása 1.2.1. A tudományos tanácsadás és a kockázatértékelés támogatása és javítása a veszélyek korai azonosításának elımozdítása révén; azok lehetséges hatásának elemzése; a veszélyekkel és az expozícióval kapcsolatos információk cseréje; valamint integrált és összehangolt megközelítések támogatása.

PE 393.024\ 65

HU

1.2.2. Az emberi eredető szervek és anyagok, a vér és vérszármazékok biztonságának és minıségének javítását segítı fellépések; azok orvosi felhasználásra való rendelkezésre állásának, nyomonkövethetıségének és hozzáférhetıségének elımozdítása a Szerzıdés 152. cikkének (5) bekezdésében meghatározott tagállami hatáskörök tiszteletben tartása mellett. 1.2.3. A betegek biztonságának javítására irányuló intézkedések elımozdítása magas minıségő és biztonságos egészségügyi ellátás révén, többek között az antibiotikumokkal szembeni rezisztencia és a nozokomiális fertızések tekintetében. 2.

Az egészség elısegítése 2.1. Az egészségesebb életmód elısegítése és az egészségügyi egyenlıtlenségek csökkentése 2.1.1. Az egészségben eltöltött életévek számának növelésére irányuló kezdeményezések támogatása és az egészséges idıskor elımozdítása; egészségnek a termelékenységre és a munkaerıpiacon való részvételre gyakorolt hatásának feltárását és elısegítését célzó intézkedések támogatása, a lisszaboni célok eléréséhez való hozzájárulásként; egyéb politikák egészségügyi hatásainak tanulmányozására irányuló intézkedések támogatása. 2.1.2. A tagállamokon belüli és azok közötti ― többek között a nemek közötti egyenlıtlenségekhez kapcsolódó ― egészségügyi egyenlıtlenségek okainak meghatározására, azok kezelésére és az egyenlıtlenségek csökkentésére irányuló kezdeményezések támogatása a jóléthez és a kohézióhoz való hozzájárulás érdekében; az egészségügyi beruházások elımozdítása az egyéb közösségi politikákkal és pénzügyi alapokkal együttmőködésben; a nemzeti egészségügyi rendszerek közötti szolidaritás javítása a határokon átnyúló egészségügyi ellátással kapcsolatos együttmőködés,

valamint a betegek és az egészségügyi szakemberek mobilitásának támogatása révén. 2.2. Az egészségesebb életmód elısegítése, valamint a fıbb betegségek és sérülések elıfordulásának csökkentése az egészséget befolyásoló tényezık kezelése révén 2.2.1. Az egészséget befolyásoló tényezık kezelése a fizikai és mentális egészség elımozdítása és javítása érdekében, az egészséges életmódot és a betegségek megelızését támogató környezet kialakítása révén; fellépés olyan kulcstényezık terén, mint a táplálkozás, testmozgás, a szexuális egészség, valamint az olyan függıséggel kapcsolatos tényezık terén, mint a dohányzás, alkohol, illegális kábítószerek és a gyógyszerkészítmények nem megfelelı

66 /PE 393.024

HU

használata, olyan kulcstényezıkre összpontosítva, mint az oktatás és a munkahely, a teljes életút során. 2.2.2. A Közösség összes betegségterhe szempontjából különösen jelentıs fıbb betegségek megelızése és a ritka betegségekre irányuló fellépések elımozdítása, a meghatározó tényezıik kezelésén keresztül, amennyiben a közösségi fellépés jelentıs értékkel egészítheti ki a nemzeti erıfeszítéseket. 2.2.3. A tágabb értelemben vett környezeti tényezık – beleértve a beltéri levegı minıségét, a mérgezı vegyi anyagoknak való kitettséget, amennyiben ezzel más közösségi kezdeményezés nem foglalkozik – és társadalmi-gazdasági tényezık egészségre gyakorolt hatásának figyelembevétele. 2.2.4. A balesetek és sérülések számának csökkentésére irányuló fellépések támogatása. 3.

Az egészséggel kapcsolatos információk és ismeretek összegyőjtése és terjesztése 3.1. Az ismeretek és a legjobb gyakorlat cseréje 3.1.1. Az egészségügyi kérdésekre vonatkozó ismeretek és legjobb gyakorlatok cseréje a program keretei között. 3.1.2. Az együttmőködés támogatása a bevált gyakorlat tagállamokban történı alkalmazásának elımozdítása céljából, beleértve adott esetben az európai referenciahálózatok támogatását is. 3.2. Egészségügyi információk győjtése, elemzése és terjesztése 3.2.1. A fenntartható egészségügyi nyomonkövetési rendszer továbbfejlesztése az összehasonlítható adat- és információgyőjtést célzó mechanizmusok, valamint megfelelı mutatók kidolgozásával; a rákbetegségek nyilvántartására – amely többek között a Tanács rákszőrésre vonatkozó ajánlásának végrehajtása során győjtött adatokra épül – vonatkozó közösségi kezdeményezések megfelelı koordinálásának és nyomon követésének biztosítása; az egészségügyi állapotra és politikákra vonatkozó adatok győjtése; a rendszer statisztikai részének kidolgozása a közösségi statisztikai program igénybevételével. 3.2.2. Elemzésre és terjesztésre szolgáló mechanizmusok kidolgozása, beleértve a közösségi egészségügyi jelentéseket, az egészségügyi portált és a konferenciákat; információk nyújtása a polgárok, az érdekelt felek és a politikák kidolgozói részére, konzultációs mechanizmusok és részvételi eljárások kidolgozása; a valamennyi adaton és mutatón alapuló, minıségi és mennyiségi elemzést is PE 393.024\ 67

HU

magában foglaló rendszeres jelentések készítése az Európai Unió egészségügyi helyzetérıl. 3.2.3. Elemzés és technikai segítségnyújtás a program hatályához kapcsolódó politikák vagy jogszabályok kidolgozásához vagy végrehajtásához.

68 /PE 393.024

HU

P6_TA-PROV(2007)0319 Higanytartalmú mérıeszközök ***II Az Európai Parlament 2007. július 10-i jogalkotási állásfoglalása a 76/769/EGK tanácsi irányelvnek a bizonyos higanytartalmú mérıeszközök forgalomba hozatalát érintı korlátozások tekintetében történı módosításáról szóló európai parlamenti és tanácsi irányelv elfogadására irányuló tanácsi közös álláspontról (5665/1/2007 – C6-0114/2007 – 2006/0018(COD))

(Együttdöntési eljárás: második olvasat) Az Európai Parlament, –

tekintettel a Tanács közös álláspontjára (5665/1/2007 – C6-0114/2007),

–

tekintettel a Parlamenthez és a Tanácshoz intézett bizottsági javaslatra (COM(2006)0069)1 vonatkozó elsı olvasatbeli álláspontjára2,

–


–


–

tekintettel a Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság második olvasatra adott ajánlására (A6–0218/2007),

1.

jóváhagyja a közös álláspontot;

2.

tudomásul veszi, hogy a jogi aktust a közös álláspontnak megfelelıen fogadják el;

3.

utasítja elnökét, hogy az EK-Szerzıdés 254. cikkének (1) bekezdésével összhangban a Tanács elnökével együtt írja alá a jogi aktust;

4.

utasítja fıtitkárát, hogy írja alá a jogi aktust miután megbizonyosodott arról, hogy minden eljárást megfelelıen végrehajtottak, illetve a Tanács fıtitkárával együttmőködve gondoskodjon az Európai Unió Hivatalos Lapjában történı közzétételérıl;

5.


1 2

A Hivatalos Lapban még nem tették közzé. Elfogadott szövegek, 2006.11.14., P6_TA(2006)0483. PE 393.024\ 69

HU

P6_TA-PROV(2007)0320 Az élelmiszer-adalékanyagok, az élelmiszeripari enzimek és az élelmiszeraromaanyagok egységes engedélyezési eljárása ***I Az Európai Parlament 2007. július 10-i jogalkotási állásfoglalása az élelmiszeradalékanyagok, az élelmiszeripari enzimek és az élelmiszer-aromaanyagok egységes engedélyezési eljárásának létrehozásáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslatról (COM(2006)0423 – C6-0258/2006 – 2006/0143(COD))


tekintettel a Bizottságnak az Európai Parlamenthez és a Tanácshoz intézett módosított javaslatára (COM(2006)0423)1,

–

tekintettel az EK-Szerzıdés 251. cikkének (2) bekezdésére és 95. cikkére, amely alapján a Bizottság benyújtotta javaslatát a Parlamenthez (C6-0258/2006),

–

tekintettel a Jogi Bizottságnak a javasolt jogalapról szóló véleményére,

–


–

tekintettel a Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság jelentésére (A6-0153/2007),

1.


2.

felhívja a Bizottságot, hogy forduljon ismét a Parlamenthez, ha lényegesen módosítani kívánja a javaslatot, vagy annak helyébe másik szöveget kíván léptetni;

3.

utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament álláspontját a Tanácsnak és a Bizottságnak. A Bizottság által javasolt szöveg


Módosítás: 1 (2) preambulumbekezdés (2) A Közösség politikájának érvényesítése során gondoskodni kell az emberi élet és egészség magas szintő védelmérıl.

1


70 /PE 393.024

HU

(2) A Közösség politikájának érvényesítése során gondoskodni kell az emberi élet és egészség, valamint a környezet magas szintő védelmérıl.

Módosítás: 2 (4) preambulumbekezdés (4) Az élelmiszer-adalékanyagokról szóló, [XXX/2006/EK] [...]-i európai parlamenti és tanácsi rendelet, az élelmiszeripari enzimekrıl szóló, [YYY/2006/EK] [...]-i európai parlamenti és tanácsi rendelet, valamint az élelmiszer-aromaanyagokról és egyes ízesítı tulajdonságokkal rendelkezı élelmiszer-összetevıkrıl szóló, [ZZZ/2006/EK] [...]-i európai parlamenti és tanácsi rendelet az említett anyagok értékelésére és engedélyezésére vonatkozóan összehangolt kritériumokat és követelményeket határoz meg.

(4) Az élelmiszer-adalékanyagokról szóló, [XXX/2006/EK] [...]-i európai parlamenti és tanácsi rendelet, az élelmiszeripari enzimekrıl szóló, [YYY/2006/EK] [...]-i európai parlamenti és tanácsi rendelet, valamint az élelmiszer-aromaanyagokról és egyes ízesítı tulajdonságokkal rendelkezı élelmiszer-összetevıkrıl szóló, [ZZZ/2006/EK] [...]-i európai parlamenti és tanácsi rendelet az említett anyagok értékelésére és engedélyezésére vonatkozóan kritériumokat és követelményeket határoz meg.

Módosítás: 3 (5a) preambulumbekezdés (új) (5a) Az átláthatóság az élelmiszerelıállítás és -kezelés során a fogyasztói hitelesség elérése érdekében alapvetı fontosságú. Módosítás: 4 (7a) preambulumbekezdés (új) (7a) Az e rendelet szerinti engedélyezéshez az XXX/2006/EK, az YYY/2006/EK és a ZZZ/2006/EK rendeletben meghatározott kritériumokat is teljesíteni kell. Módosítás: 5 (9) preambulumbekezdés (9) A kockázatok élelmiszerbiztonsággal kapcsolatos értékelése keretének megfelelıen – amelyet az élelmiszerjog általános elveirıl és követelményeirıl, az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság létrehozásáról és az élelmiszerbiztonságra vonatkozó eljárások megállapításáról szóló, 2002. január 28-i 178/2002/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet határoz meg – az anyagok forgalomba hozatalát csak azt követıen lehet engedélyezni, hogy a lehetı legmagasabb színvonalú tudományos vizsgálatban értékelték azokat a

(9) A kockázatok élelmiszerbiztonsággal kapcsolatos értékelése keretének megfelelıen – amelyet az élelmiszerjog általános elveirıl és követelményeirıl, az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság létrehozásáról és az élelmiszerbiztonságra vonatkozó eljárások megállapításáról szóló, 2002. január 28-i 178/2002/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet határoz meg – az anyagok forgalomba hozatalát csak azt követıen lehet engedélyezni, hogy a lehetı legmagasabb színvonalú, független tudományos vizsgálatban értékelték azokat a PE 393.024\ 71

HU

kockázatokat, amelyeket az emberi egészségre nézve jelentenek. Az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (a továbbiakban: Hatóság) hatáskörében végrehajtandó értékelést a Bizottság kockázatkezelési döntésének kell követnie, amelyre a Bizottság és a tagállamok közötti szoros együttmőködést biztosító szabályozási eljárás keretében kerül sor.

kockázatokat, amelyeket az emberi egészségre nézve jelentenek. Az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (a továbbiakban: Hatóság) hatáskörében végrehajtandó értékelést a Bizottság kockázatkezelési döntésének kell követnie, amelyre a Bizottság és a tagállamok közötti szoros együttmőködést biztosító szabályozási bizottsági eljárás keretében kerül sor.

Módosítás: 6 (10) preambulumbekezdés (10) Elismert, hogy a kockázatok tudományos értékelése egyes esetekben nem képes egymaga biztosítani az összes olyan információt, amelyekre a kockázatkezelési döntést kell alapozni, és hogy esetleg figyelembe kell venni a vizsgált kérdéshez tartozó egyéb indokolt tényezıket.

(10) Elismert, hogy a kockázatok tudományos értékelése nem képes egymaga biztosítani az összes olyan információt, amelyekre a kockázatkezelési döntést kell alapozni, és hogy figyelembe kell venni a vizsgált kérdéshez tartozó egyéb indokolt tényezıket.

Módosítás: 8 (13) preambulumbekezdés (13) Az anyagok egységes engedélyezési eljárásának teljesítenie kell a nyilvánosság által támasztott átláthatósági és tájékoztatási követelményeket, biztosítva ezzel párhuzamosan a kérelmezınek azt a jogát, hogy megırizzék egyes információk bizalmas voltát.

(13) Az anyagok egységes engedélyezési eljárásának teljesítenie kell a nyilvánosság által támasztott átláthatósági és tájékoztatási követelményeket, biztosítva ezzel párhuzamosan a kérelmezınek azt a jogát, hogy kellıen indokolt esetekben és megadott okok miatt megırizzék egyes információk bizalmas voltát.

Módosítás: 9 (16) preambulumbekezdés (16) A hatékonyság és a jogszabályi egyszerősítés érdekében indokolt középtávon megvizsgálni annak lehetıségét, hogy az egységes eljárás hatályát kiterjesszék az egyéb meglévı élelmiszeripari szabályozásokra is.

(16) A hatékonyság és a jogszabályi egyszerősítés érdekében indokolt középtávon – az érdekelt félekkel konzultálva – megvizsgálni annak lehetıségét, hogy az egységes eljárás hatályát kiterjesszék az egyéb meglévı élelmiszeripari szabályozásokra is.

Módosítás: 10 (18) preambulumbekezdés

72 /PE 393.024

HU

(18) Az e rendelet végrehajtásához szükséges intézkedéseket a Bizottságra ruházott végrehajtási hatáskörök gyakorlására vonatkozó eljárások megállapításáról szóló, 1999. június 28-i 1999/468/EK9 tanácsi határozattal összhangban kell elfogadni.

(18) Az e rendelet végrehajtásához szükséges intézkedéseket a Bizottságra ruházott végrehajtási hatáskörök gyakorlására vonatkozó eljárások megállapításáról szóló, 1999. június 28-i 1999/468/EK9 tanácsi határozattal összhangban kell elfogadni. A Bizottságnak, adott esetben, a fenti határozatban említett bizottság elé terjesztendı intézkedések elıkészítése során konzultálni kellene az érdekeltekkel.

9

9

HL L 184, 1999.7.17., 23. o.

HL L 184., 1999.7.17., 23. o. A 2006/512/EK határozattal módosított határozat. (HL L 200., 2006.7.22., 11. o.).

Módosítás: 35 (18a) preambulumbekezdés (új) (18a) A Bizottságot különösen fel kell hatalmazni az e rendelet alapján összeállítandó, az élelmiszeradalékanyagokat, élelmiszeripari enzimeket és élelmiszer-aromaanyagokat tartalmazó közösségi lista frissítésére és módosítására. Mivel ezek olyan általános hatályú intézkedések, amelyek e rendelet nem alapvetı fontosságú elemei módosítására, törlésére vagy kiegészítésére irányulnak, ezért azokat az 1999/468/EK határozat 5a. cikkében meghatározott ellenırzéssel történı szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni. Módosítás: 11 1. cikk, (1) bekezdés (1) Ez a rendelet megállapítja az élelmiszerekben, illetve azok felületén használt vagy felhasználásra szánt élelmiszer-adalékanyagok, élelmiszeripari enzimek, élelmiszer-aromaanyagok és élelmiszeraromaanyag-források (a továbbiakban: anyagok) egységes értékelési és engedélyezési eljárását (a továbbiakban: egységes eljárás), amely hozzájárul ezen anyagok szabad mozgásához a Közösségben.

(1) Ez a rendelet megállapítja az élelmiszerekben, illetve azok felületén használt vagy felhasználásra szánt élelmiszer-adalékanyagok, élelmiszeripari enzimek, élelmiszer-aromaanyagok és élelmiszeraromaanyag-források (a továbbiakban: anyagok) egységes értékelési és engedélyezési eljárását (a továbbiakban: egységes eljárás), amely hozzájárul a fogyasztóvédelem és a közegészségügy javításához és az élelmiszerek szabad mozgásához a Közösségben.

PE 393.024\ 73

HU

Módosítás: 12 1. cikk (1) bekezdés a) pont (új) E rendelet nem vonatkozik a 2003. november 10-i, az élelmiszerekben, illetve azok felületén felhasznált vagy felhasználásra szánt füstaromákról szóló 2065/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet1 alapján engedélyezett termékekre. 1

HL L 309., 2003.11.26., 1. o.

Módosítás: 36 2. cikk (1) bekezdés (1)Mindegyik ágazati élelmiszer-jogszabály keretében a közösségi forgalomba hozatalra engedélyezett anyagok egy olyan listán szerepelnek, amelynek tartalmát az adott jogszabály határozza meg (a továbbiakban: közösségi lista). A listát a Bizottság teszi naprakésszé. A listát az Európai Közösségek Hivatalos Lapjában teszik közzé.

(1) Mindegyik ágazati élelmiszer-jogszabály keretében a közösségi forgalomba hozatalra engedélyezett anyagok egy olyan listán szerepelnek, amelynek tartalmát az adott jogszabály határozza meg (a továbbiakban: közösségi lista). A közösségi listát a 14. cikk (2a) bekezdésében említett ellenırzéssel történı szabályozási biztossági eljárásnak megfelelıen a Bizottság teszi naprakésszé. A listát az Európai Közösségek Hivatalos Lapjában teszik közzé.

Módosítás: 14 2. cikk (1) bekezdés elsı a. albekezdés (új) A közösségi listán szereplı termékeket a rájuk vonatkozó feltételektıl függıen minden élelmiszeripari vállalkozás használhatja, feltéve, hogy az ilyen felhasználást a 12. cikk (6a) bekezdése nem korlátozza. Módosítás: 19 3. cikk (4) bekezdés második albekezdés A Bizottság ebben az esetben szükség esetén közvetlenül tájékoztatja a kérelmezıt, és levelében ismerteti azokat az okokat, amelyek miatt indokolatlannak tartja a naprakésszé tételt.

74 /PE 393.024

HU

A Bizottság ebben az esetben a 12. cikk rendelkezéseinek megfelelıen nyilvánosságra hozza határozatát, és közvetlenül tájékoztatja a kérelmezıt, és levelében ismerteti azokat az okokat, amelyek miatt indokolatlannak tartja a naprakésszé tételt.

Módosítás: 20 4. cikk (1) bekezdés (1) Amikor a Bizottsághoz a közösségi lista frissítésére irányuló kérelem érkezik, a Bizottság:

(1) Amikor a Bizottsághoz a közösségi lista frissítésére irányuló kérelem érkezik, a Bizottság:

a) a kérelem átvételét követı tizennégy munkanapon belül írásos kézhezvételi igazolást küld a kérelmezınek;

a) a kérelem átvételét követı tizennégy munkanapon belül írásos kézhezvételi igazolást küld a kérelmezınek;

b) szükség esetén tájékoztatja a Hatóságot a kérelemrıl és véleménykérelmet nyújt be neki.

b) szükség esetén tájékoztatja a Hatóságot a kérelemrıl és véleménykérelmet nyújt be neki.

A Bizottság a tagállamok számára hozzáférhetıvé teszi a kérelmet.

A Bizottság az Európai Parlament, a tagállamok és az érdekelt felek számára hozzáférhetıvé teszi a kérelmet. Módosítás: 21 4. cikk (2) bekezdés

(2) Amikor a Bizottság saját kezdeményezésére kezdi meg az eljárást, tájékoztatja arról a tagállamokat és szükség esetén véleménykérelmet terjeszt elı a Hatóságnak.

(2) Amikor a Bizottság saját kezdeményezésére kezdi meg az eljárást, tájékoztatja arról a tagállamokat, azt nyilvánosságra hozza, és szükség esetén véleménykérelmet terjeszt elı a hatóságnak.

Módosítás: 22 5. cikk (1) bekezdés (1) A Hatóság az érvényes kérelem beérkezését követı hat hónapon belül megfogalmazza véleményét.

(1) A Hatóság az érvényes kérelem beérkezését követı kilenc hónapon belül megfogalmazza véleményét.

Módosítás: 23 5. cikk (2) bekezdés (2) A Hatóság továbbítja véleményét a Bizottságnak és a tagállamoknak, valamint szükség esetén a kérelmezınek.

(2) A Hatóság továbbítja véleményét a Bizottságnak és a tagállamoknak, valamint a kérelmezınek. A véleményt a 12. cikk rendelkezéseinek megfelelıen nyilvánosságra hozzák.

Módosítás: 24 6. cikk (1) bekezdés PE 393.024\ 75

HU

(1) Azokban a megfelelıen indokolt esetekben, amikor a Hatóság kiegészítı információkat kér a kérelmezıtıl, az 5. cikk (1) bekezdésében említett határidı meghosszabbítható. A kérelmezıvel folytatott konzultációt követıen a Hatóság meghatározza az ezen információk biztosításának határidejét, és tájékoztatja a Bizottságot a szükséges határidıhosszabbításról. Ha a Hatóság általi tájékoztatást követı nyolc munkanapon belül a Bizottság nem él kifogással, az 5. cikk (1) bekezdésében említett határidı automatikusan meghosszabbodik.

(1) Amikor a Hatóság kiegészítı információkat kér a kérelmezıtıl, az 5. cikk (1) bekezdésében említett határidı meghosszabbítható. A kérelmezıvel folytatott konzultációt követıen a Hatóság meghatározza az ezen információk biztosításának határidejét, és tájékoztatja a Bizottságot a szükséges határidıhosszabbításról. Ha a Hatóság általi tájékoztatást követı nyolc munkanapon belül a Bizottság nem él kifogással, az 5. cikk (1) bekezdésében említett határidı automatikusan meghosszabbodik.

Módosítás: 25 6. cikk (3) bekezdés (3) Amikor a kérelmezı saját kezdeményezésére nyújt be kiegészítı információkat, eljuttatja azokat a Hatóságnak és a Bizottságnak. A Hatóság ebben az esetben a kiindulási határidın belül fogalmazza meg véleményét.

(3) Amikor a kérelmezı saját kezdeményezésére nyújt be kiegészítı információkat, eljuttatja azokat a Hatóságnak és a Bizottságnak. A Hatóság ebben az esetben a kiindulási határidın belül fogalmazza meg véleményét, kivéve, ha különleges okok állnak fenn az idıtartam kiterjesztésére.

Módosítás: 37 7. cikk A Hatóság véleményét követı kilenc hónapon belül a Bizottság a 14. cikk (1) bekezdésében említett bizottságnak rendelettervezetet nyújt be a közösségi lista naprakésszé tételére, figyelembe véve a Hatóság véleményét, a közösségi jogszabályok valamennyi vonatkozó rendelkezését és a vizsgált kérdés szempontjából hasznos egyéb indokolt tényezıket.

A Hatóság véleményét követı hat hónapon belül a Bizottság a 14. cikk (1) bekezdésében említett bizottságnak rendelettervezetet nyújt be a közösségi lista naprakésszé tételére, figyelembe véve a Hatóság véleményét, a közösségi jogszabályok valamennyi vonatkozó rendelkezését és a vizsgált kérdés szempontjából hasznos egyéb indokolt tényezıket. A Bizottság a rendelet tervezetét megindokolja, és megmagyarázza a döntése alapjául szolgáló megfontolásokat.

Ha a rendelettervezet nincs összhangban a Hatóság véleményével, a Bizottság magyarázattal szolgál ezen eltérésre nézve. 76 /PE 393.024

HU

Ha a rendelettervezet nincs összhangban a Hatóság véleményével, a Bizottság magyarázatot nyújt döntésére.

A rendeletet a 14. cikk (2) bekezdése szerinti eljárással összhangban fogadják el.

A rendeletet a 14. cikk (2a) bekezdésében említett ellenırzéssel történı szabályozási bizottsági eljárással összhangban fogadják el.

Módosítás: 27 8. cikk (1) bekezdés (1) Amennyiben a Bizottság a kérelmezıtıl a kockázatkezeléssel kapcsolatos kérdésekrıl kér kiegészítı információkat, a kérelmezıvel egyeztetve meghatározza ezen információk benyújtásának határidejét. Ebben az esetben értelemszerően meg lehet hosszabbítani a 7. cikkben említett határidıt.

(1) Amennyiben a Bizottság a kérelmezıtıl a kockázatkezeléssel kapcsolatos kérdésekrıl kér kiegészítı információkat, a kérelmezıvel egyeztetve meghatározza ezen információk benyújtásának határidejét. Ebben az esetben a Bizottság meghosszabbíthatja a 7. cikkben említett határidıt, és arról értesíti a tagállamokat.

Módosítás: 28 10. cikk Saját kezdeményezésére vagy szükség esetén a Hatóság kérésére a Bizottság a 6. cikk (1) bekezdésének és a 8. cikk (1) bekezdésének sérelme nélkül meghosszabbíthatja az 5. cikk (1) bekezdésében és a 7. cikkben említett határidıket, ha az adott ügy jellege indokolttá teszi. Ilyenkor a Bizottság szükség esetén tájékoztatja a kérelmezıt a hosszabbításról és az azt alátámasztó indítékokról.

Saját kezdeményezésére vagy szükség esetén a Hatóság kérésére a Bizottság a 6. cikk (1) bekezdésének és a 8. cikk (1) bekezdésének sérelme nélkül meghosszabbíthatja az 5. cikk (1) bekezdésében és a 7. cikkben említett határidıket, ha az adott ügy jellege indokolttá teszi. Ilyenkor a Bizottság tájékoztatja a kérelmezıt és a tagállamokat a hosszabbításról és az azt alátámasztó indítékokról.

Módosítás: 30 12. cikk (1) bekezdés elsı albekezdés A kérelmezı által közölt információk között bizalmas kezelés tárgyát képezhetik azok, amelyek nyilvánosságra hozatala jelentısen árthatna versenypozíciójának.

A kérelmezı által közölt információ kizárólag abban az esetben képezheti bizalmas kezelés tárgyát, ha annak nyilvánosságra hozatala jelentısen árthatna versenypozíciójának.

Módosítás: 31 12. cikk (1) bekezdés második albekezdés, bevezetı rész Ugyanakkor nem minısülnek bizalmasnak a következı információk:

Ugyanakkor a következı információk soha, egyetlen esetben sem minısülhetnek bizalmasnak: PE 393.024\ 77

HU

Módosítás: 32 12. cikk (3) bekezdés (3) A Bizottság meghatározza, hogy mely információk maradhatnak bizalmasak, és tájékoztatja errıl a kérelmezıt..

(3) A Bizottság meghatározza, hogy mely információk maradhatnak bizalmasak, és tájékoztatja errıl a kérelmezıt és a tagállamokat.

Módosítás: 33 12. cikk (6a) bekezdés (új) (6a) A kérelmezık által benyújtott tudományos adatok és más információk késıbbi kérelmezı javára az engedélyezéstıl számított öt évig nem használhatók fel, kivéve, ha a késıbbi kérelmezı megállapodott az elsı kérelmezıvel az ilyen adatok és információk felhasználásáról és a költségek megfelelı megosztásáról, ahol: a) az elsı kérelmezı az elsı kérelem benyújtásakor sajátjaként jelölte meg az ilyen tudományos adatokat és információkat; és b) az elsı kérelmezınek a kérelem idıpontjában kizárólagos joga volt saját adataira hivatkozni; valamint c) az élelmiszer-adalékanyagot, az élelmiszer enzimet, illetve az ételízesítıt nem engedélyezték volna, ha az elsı kérelmezı saját adatait nem nyújtja be.

Módosítás: 34 14. cikk (2a) bekezdés (új) (2a) Amennyiben e bekezdésre hivatkoznak, az 1999/468/EK határozat 5a. cikkének (1) és (4) bekezdése és 7. cikke alkalmazandó, tiszteletben tartva a határozat 8. cikkének rendelkezéseit.

78 /PE 393.024

HU

P6_TA-PROV(2007)0321 Élelmiszer-adalékanyagok ***I Az Európai Parlament 2007. július 10-i jogalkotási állásfoglalása az élelmiszeradalékanyagokról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslatról (COM(2006)0428 – C6-0260/2006 – 2006/0145(COD))


tekintettel a Bizottságnak az Európai Parlamenthez és a Tanácshoz intézett javaslatára (COD[(2006)0428])1,

–

tekintettel az EK-Szerzıdés 251. cikkének (2) bekezdésére és a 95. cikkére, amely alapján a Bizottság benyújtotta javaslatát a Parlamenthez (C6-0260/2006),

–

tekintettel a Jogi Bizottságnak a javasolt jogalapról szóló véleményére,

–


–


1.


2.

felhívja a Bizottságot, hogy forduljon ismét a Parlamenthez, ha lényegesen módosítani kívánja a javaslatot, vagy annak helyébe másik szöveget kíván léptetni;

3.



Módosítás: 1 (3) preambulumbekezdés (3) Ez a rendelet az élelmiszerekben engedélyezett élelemiszer-adalékanyagokról szóló korábbi irányelvek és határozatok helyébe lép, hogy átfogó és racionalizált eljárásokkal biztosítsuk a belsı piac hatékony mőködését, valamint az emberi egészség és a fogyasztói érdekek magas 1

(3) Ez a rendelet az élelmiszerekben engedélyezett élelmiszer-adalékanyagokról szóló korábbi irányelvek és határozatok helyébe lép, hogy átfogó és racionalizált eljárásokkal biztosítsuk a belsı piac hatékony mőködését, valamint az emberi egészség és a környezet, valamint a


HU

szintő védelmét.

fogyasztók – ideértve a bizonyos anyagokkal szemben érzékeny fogyasztók – érdekeinek magas szintő védelmét. Módosítás: 3 (7) preambulumbekezdés

(7) Az élelmiszer-adalékanyagok jóváhagyására és használatára csak akkor van lehetıség, ha teljesítik az e rendeletben megállapított kritériumokat. Az élelmiszeradalékanyagoknak biztonságosnak kell lenniük, használatukra technológiai igénynek kell mutatkoznia, nem vezethetik félre a fogyasztót és elınnyel kell járniuk a fogyasztó számára.

(7) Az élelmiszer-adalékanyagok jóváhagyására és használatára csak akkor van lehetıség, ha teljesítik az e rendeletben megállapított kritériumokat. Az élelmiszeradalékanyagoknak biztonságosnak kell lenniük, használatukra technológiai igénynek kell mutatkoznia, nem vezethetik félre a fogyasztót és elınnyel kell járniuk a fogyasztó számára. A fogyasztók félrevezetése többek között a következıket foglalja magában: a felhasznált összetevık minıségével, a termék vagy a gyártási folyamat természetességével, a termék tápértékével, valamint gyümölcs- és zöldségtartalmával kapcsolatos kérdések.

Módosítás: 78 (10) preambulumbekezdés (10) Az egységesség biztosítása érdekében az élelmiszer-adalékanyagok kockázatértékelését és jóváhagyását az élelmiszer-adalékanyagokra, az élelmiszeripari enzimekre és az élelmiszeraromaanyagokra vonatkozó egységes engedélyezési eljárás létrehozásáról szóló [...]/EK rendeletben megállapított eljárásnak megfelelıen kell elvégezni.

(10) Az egységesség biztosítása érdekében az élelmiszer-adalékanyagok kockázatértékelését és jóváhagyását az elıvigyázatosság elvének, valamint az élelmiszer-adalékanyagokra, az élelmiszeripari enzimekre és az élelmiszeraromaanyagokra vonatkozó egységes engedélyezési eljárás létrehozásáról szóló [...]/EK rendeletben megállapított eljárásnak megfelelıen kell elvégezni.

Módosítás: 4 (12) preambulumbekezdés (12) A géntechnológiával módosított élelmiszerekrıl és takarmányokról szóló, 2003. szeptember 22-i 1829/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet hatálya alá tartozó élelmiszeradalékanyagokat az e rendelet elıtti jóváhagyását megelızıen engedélyeztetni kell az említett rendelet szerint.

80 /PE 393.024

HU

(12) A géntechnológiával módosított élelmiszerekrıl és takarmányokról szóló, 2003. szeptember 22-i 1829/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet hatálya alá tartozó élelmiszeradalékanyagokat az e rendelet szerint is és az említett rendelet szerint is engedélyeztetni kell az említett rendelet szerint.

Módosítás: 5 (14) preambulumbekezdés (14) Az élelmiszer-adalékanyagokat folyamatos megfigyelés alatt kell tartani, és amikor csak szükséges, azokat a változó felhasználási feltételek és az új tudományos ismeretek figyelembevételével újra kell értékelni.

(14) Az élelmiszer-adalékanyagokat folyamatos megfigyelés alatt kell tartani, és amikor csak szükséges, azokat a változó felhasználási feltételek és az új tudományos ismeretek figyelembevételével újra kell értékelni. A már kiadott engedélyek felülvizsgálatára külön értékelı programokat kell elfogadni.

Módosítás: 64/rev (17a) preambulumbekezdés (új) (17a) A Bizottságot különösen fel kell hatalmazni az e rendeletben meghatározandó közösségi élelmiszeradalék-lista frissítésére és módosítására. Mivel ezek olyan általános hatályú intézkedések, amelyek e rendelet nem alapvetı fontosságú elemei módosítására, törlésére vagy kiegészítésére irányulnak, ezért azokat az 1999/468/EK határozat 5a. cikkében foglalt ellenırzéssel történı szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni. Módosítás: 6 (21) preambulumbekezdés (21) E rendelet elfogadását követıen a Bizottság az Élelmiszerlánc- és Állategészségügyi Állandó Bizottság segítségével felülvizsgálja a meglévı engedélyeket a bevitel, a technológiai igény és a fogyasztó félrevezetésének kockázata szempontjából. A Közösségben továbbra is engedélyezett élelmiszeradalékanyagokat át kell vezetni az e rendelet II. és III. mellékletében található közösségi listákba. Az élelmiszeradalékanyagokra, az élelmiszeripari enzimekre és az élelmiszeraromaanyagokra vonatkozó egységes engedélyezési eljárás létrehozásáról szóló

(21) E rendelet elfogadását követıen a Bizottság az Élelmiszerlánc- és Állategészségügyi Állandó Bizottság segítségével felülvizsgálja a meglévı engedélyeket a jelen rendeletben rögzített engedélyezési feltételek alapján. A Közösségben továbbra is engedélyezett élelmiszer-adalékanyagokat át kell vezetni az e rendelet II. és III. mellékletében található közösségi listákba. Az élelmiszeradalékanyagokra, az élelmiszeripari enzimekre és az élelmiszeraromaanyagokra vonatkozó egységes engedélyezési eljárás létrehozásáról szóló [...]/EK rendeletnek megfelelıen e rendelet PE 393.024\ 81

HU

[...]/EK rendeletnek megfelelıen e rendelet III. mellékletét ki kell egészíteni az élelmiszer-adalékanyagokban és enzimekben használt élelmiszeradalékanyagokkal és használati feltételeikkel. Megfelelı átmeneti idıszak biztosítása érdekében a III. melléklet rendelkezéseit – az élelmiszeradalékanyagok hordozóira vonatkozó rendelkezések kivételével –[2011.1.1]-jéig nem kell alkalmazni.

III. mellékletét ki kell egészíteni az élelmiszer-adalékanyagokban és enzimekben használt élelmiszeradalékanyagokkal és használati feltételeikkel. Megfelelı átmeneti idıszak biztosítása érdekében a III. melléklet rendelkezéseit – az élelmiszeradalékanyagok hordozóira vonatkozó rendelkezések kivételével –[2011.1.1]-jéig nem kell alkalmazni.

Módosítás: 7 1. cikk (1) bekezdés Ez a rendelet megállapítja az élelmiszerekben használt élelmiszeradalékanyagokra vonatkozó szabályokat a belsı piac hatékony mőködésének és az emberi egészség és a fogyasztók magas szintő védelmének érdekében.

Ez a rendelet megállapítja az élelmiszerekben használt élelmiszeradalékanyagokra vonatkozó szabályokat a belsı piac hatékony mőködésének és az emberi egészség és a fogyasztók, valamint a környezet magas szintő védelmének érdekében.

Módosítás: 8 1. cikk (2) bekezdés, b) pont b) az élelmiszer-adalékanyagok használati feltételei élelmiszerekben, élelmiszeradalékanyagokban és élelmiszeripari enzimekben;

b) az élelmiszer-adalékanyagok használati feltételei élelmiszerekben, beleértve az élelmiszeripari enzimekrıl szóló …/…/EK rendeletben említett élelmiszeradalékanyagokat és élelmiszeripari enzimeket, valamint beleértve az élelmiszeraromaanyagokról és ízesítı tulajdonságokkal rendelkezı, egyes élelmiszer-adalékanyagokról szóló …/…/EK rendeletben említett élelmiszeraromaanyagokat;

Módosítás: 9 1a. cikk (új) 1a. cikk Az e rendeletnek nem megfelelı adalékanyagokat tartalmazó élelmiszerek nem hozhatók forgalomba. Módosítás: 10 2. cikk (2) bekezdés b) pont 82 /PE 393.024

HU

b) a növény-egészségügyre vonatkozó közösségi szabályokkal összhangban a növények és a növényi termékek védelmére használt anyagok;

b) a növény-egészségügyre vonatkozó közösségi szabályokkal összhangban a növények és a növényi termékek védelmére használt anyagok, a tartósítóanyagokként használt, betakarítás utáni növényvédı szerek kivételével;

Módosítás: 11 2. cikk (2) bekezdés da) pont (új) da) az élelmiszer-elıállítás során használt mikroorganizmusok által termelt kultúrák, amelyek alkalmasak élelmiszeradalékanyagok elıállítására, de amelyeket nem kifejezetten azok elıállítására használnak. Módosítás: 12 2. cikk (5) bekezdés (5) Szükség esetén a 28. cikk (2) bekezdésében említett eljárással dönthetı el, hogy egy bizonyos anyag e rendelet hatálya alá tartozik-e.

(5) Szükség esetén a 28. cikk (2a) bekezdésében említett ellenırzéssel történı szabályozási eljárással dönthetı el, hogy egy bizonyos anyag e rendelet hatálya alá tartozik-e.

Módosítás: 13 3. cikk (2) bekezdés a) pont, második albekezdés az alábbiak azonban nem minısülnek élelmiszer-adalékanyagnak:

az alábbiak nem minısülnek élelmiszeradalékanyagnak:

Módosítás: 14 3. cikk (2) bekezdés a) pont i. alpont i. édesítıszerként monoszacharidokat, diszacharidokat vagy oligoszacharidokat tartalmazó élelmiszerek;

i. az édesítıszerként használt monoszacharidok, diszacharidok vagy oligoszacharidok és az azokat tartalmazó élelmiszerek;

Módosítás: 15 3. cikk (2) bekezdés a) pont ii. alpont ii. szárított vagy koncentrált élelmiszerek, beleértve az összetett élelmiszerek gyártása során hozzáadott aromás anyagokat, mivel ezek másodlagos színezı hatásuk mellett az ízt, az aromát vagy a tápértéket javító tulajdonságokkal is rendelkeznek;

ii) szárított vagy koncentrált élelmiszerek, beleértve az összetett élelmiszerek gyártása során hozzáadott aromás anyagokat, mivel ezek másodlagos színezı hatásuk mellett az ízt, az aromát vagy a tápértéket javító tulajdonságokkal, valamint járulékos PE 393.024\ 83

HU

technológiai hatással is rendelkeznek; Módosítás: 16 3. cikk (2) bekezdés a) pont viii. alpont viii. vérplazma, étkezési zselatin, fehérjehidrolizátumok és sóik, tejfehérje és glutén;

viii. vérplazma, vérfehérjék, étkezési zselatin, fehérje-hidrolizátumok és sóik, tejfehérje és glutén;

Módosítás: 18 3. cikk (2) bekezdés e) pont i. és ii. alpont i. hozzáadott monoszacharidok, diszacharidok vagy oligoszacharidok; vagy

i. hozzáadott monoszacharidok vagy diszacharidok; vagy

ii. édesítıszerként monoszacharidokat, diszacharidokat vagy oligoszacharidokat tartalmazó élelmiszerek;

ii. édesítıszerként használt, monoszacharidokat vagy diszacharidokat tartalmazó élelmiszerek;

Módosítás: 19 3. cikk (2) bekezdés g) pont g) „asztali édesítıszer”: engedélyezett édesítıszerbıl készült készítmény, amely egyéb élelmiszer-adalékanyagokat és/vagy élelmiszer-összetevıket tartalmazhat, és cukorpótlóként kívánják eladni a végfogyasztónak.

g) „asztali édesítıszer”: engedélyezett édesítıszerbıl készült készítmény, amely egyéb élelmiszer-adalékanyagokat és/vagy élelmiszer-összetevıket tartalmazhat, és cukrokat helyettesítı termékként kívánják eladni a végfogyasztónak.

Módosítás: 20 3. cikk (2) bekezdés ga) pont (új) ga) „csökkentett cukortartalmú élelmiszer”: olyan élelmiszer, amelyben a monoszacharid vagy diszacharidtartalom összesen legalább 30%-kal csökentett egy hasonló termékhez képest. Módosítás: 21 3. cikk (2) bekezdés gb) pont (új) gb) „quantum satis”: azt jelenti, hogy nem kell meghatározni a maximális mértéket. Az adalékanyagokat azonban a jó gyártási gyakorlatnak megfelelıen, a kívánt hatás eléréséhez szükséges mennyiségben kell alkalmazni, és azzal a feltétellel, hogy használata nem vezeti félre a fogyasztót.

84 /PE 393.024

HU

Módosítás: 22 4 a. cikk (új) 4a. cikk Nem hozható forgalomba és/vagy nem forgalmazható az az élelmiszeradalékanyag és/vagy az ilyen élelmiszeradalékanyagot tartalmazó élelmiszer, ha az élelmiszer-adalékanyag felhasználása nem felel meg az e rendelet követelményeinek. Módosítás: 24 5. cikk (1) bekezdés b) pont b) ésszerő technológiai igény van rá, amely más gazdasági és technológiai eszközökkel nem teljesíthetı;

b) a fogyasztói elınyök szempontjából ésszerő technológiai igény van rá, amely más gazdasági és technológiai eszközökkel nem teljesíthetı;

Módosítás: 25 5. cikk (1) bekezdés ca) pont (új) ca) A rendelkezésre álló tudományos bizonyítékok szerint életciklusa egyetlen szakaszában sem hat károsan a környezetre. Módosítás: 26 5. cikk (2) bekezdés c) pont c) az élelmiszer eltarthatóságának vagy stabilitásának növelése vagy érzékszervi tulajdonságainak javítása, feltéve, hogy az élelmiszer jellege, állaga vagy minısége nem változik a fogyasztót félrevezetı módon;

c) az élelmiszer eltarthatóságának vagy stabilitásának növelése vagy érzékszervi tulajdonságainak javítása, feltéve, hogy az élelmiszer jellege, állaga vagy minısége nem változik a fogyasztót félrevezetı módon. A fogyasztók félrevezetése többek között a frissességgel és a felhasznált összetevık minıségével, a termék természetességével, valamint a gyümölcs- és zöldségtartalmával kapcsolatos kérdésekre vonatkozik;

Módosítás: 28 5. cikk (3 a) bekezdés (új) (3a) Az olyan védett ismeretek és információk kivételével, amelyek bizalmas kezelése célszerő, az élelmiszerPE 393.024\ 85

HU

adalékanyag jóváhagyása kifejezetten és átláthatóan az (1)–(3) bekezdésben megállapított kritériumokkal kapcsolatos vizsgálatokra hivatkozik, továbbá kifejti a végleges határozat alapját. Módosítás: 29 6. cikk a) pont a) a cukrot helyettesíti a csökkentett energiatartalmú élelmiszerek, a nem kariogén élelmiszerek és a hozzáadott cukor nélkül készült élelmiszerek elıállításakor;

a) a cukrot helyettesíti a csökkentett energiatartalmú élelmiszerek, a nem kariogén élelmiszerek, a csökkentett cukortartalmú élelmiszerek és a hozzáadott cukor nélkül készült élelmiszerek elıállításakor;

Módosítás: 73 6. cikk b) pont b) a cukor helyettesítése révén növeli az eltarthatóságot;

törölve

Módosítás: 30 7. cikk (1 a) bekezdés (új) Ugyanakkor az élelmiszer-adalékanyag alkalmazása nem történhet olyan félrevezetı módon, amibıl a fogyasztó olyan összetevık jelenlétére következtethetne, amelyek a termékben valójában nincsenek jelen. Módosítás: 33 9. cikk (2) bekezdés a) és b) pont a) az élelmiszer-adalékanyag neve és Eszáma (ha van ilyen);

a) az élelmiszer-adalékanyag neve, az adalékanyag-csoport és E-száma (ha van ilyen);

b) azok az élelmiszerek, amelyekhez az élelmiszer-adalékanyag hozzáadható;

b) azok az élelmiszerek és/vagy élelmiszeradalékanyagok és/vagy élelmiszeripari enzimek és/vagy élelmiszer-aromaanyagok, amelyekhez az élelmiszer-adalékanyag hozzáadható;

Módosítás: 34 9. cikk (2) bekezdés da) pont (új)

86 /PE 393.024

HU

da) a többi élelmiszer-adalékanyag, amely nem használható az élelmiszeradalékanyaggal együtt; Módosítás: 35 10. cikk (1 a) bekezdés (új) (1a) Amennyiben engedélyezik nanotechnológia alkalmazását, úgy e célra külön határértékeket kell megállapítani az (1) bekezdés a) pontjával összhangban. Módosítás: 36 10. cikk (2) bekezdés 2. Adott esetben nem kell meghatározni az élelmiszer-adalékanyag maximális mértékét (quantum satis). Ebben az esetben az élelmiszer-adalékanyagot a jó gyártási gyakorlatnak megfelelıen, a kívánt hatás eléréséhez szükséges mennyiségben kell alkalmazni, és azzal a feltétellel, hogy használata nem vezeti félre a fogyasztót.

2. Adott esetben nem kell meghatározni az élelmiszer-adalékanyag maximális mértékét (quantum satis). Ebben az esetben az élelmiszer-adalékanyagot a 3. cikk (2) bekezdésének gb) pontjában szereplı fogalommeghatározással összhangban kell alkalmazni.

Módosítás: 37 10. cikk (3) bekezdés 3. Az élelmiszer-adalékanyagok II. mellékletben megállapított maximális használati mértéke – ha csak másképp nem jelzik – a felhasználási javaslatnak megfelelıen elkészített, fogyasztásra kész élelmiszerekre vonatkozik.

3. Az élelmiszer-adalékanyagok – beleértve adott esetben a hígított állapotot – II. mellékletben megállapított maximális használati mértéke – ha csak másképp nem jelzik – a felhasználási javaslatnak megfelelıen elkészített, fogyasztásra kész élelmiszerekre vonatkozik.

Módosítás: 38 és 63 11. cikk Az 1829/2003/EK rendelet hatálya alá tartozó élelmiszer-adalékanyag csak akkor kerülhet fel az e rendelet II. és III. mellékletében található közösségi listákra, ha az 1829/2003/EK rendelet 7. cikkének megfelelıen engedélyezték.

A genetikailag módosított szervezetekbıl (GMOk) azokkal vagy azok által elıállított vagy az 1829/2003/EK rendelet hatálya alá tartozó és az e rendelet II. és III. mellékletének közösségi listájában még nem fellelhetı élelmiszer-adalékanyag csak akkor kerülhet fel ezekre a listákra e rendelet szerint, ha az 1829/2003/EK 7. cikkének megfelelıen engedélyezték. Azokat egyértelmően fel kell címkézni, feltüntetve PE 393.024\ 87

HU

a „GMO-kkal elıállított” vagy „GMO-kból elıállított” szavakat a név vagy az E-szám mellett. Módosítás: 39 16. cikk (1) bekezdés b) pont b) aromaanyagot tartalmazó élelmiszer, amennyiben az élelmiszer-adalékanyag:

b) élelmiszer-adalékanyagot, élelmiszeripari enzimet vagy aromaanyagot tartalmazó élelmiszer, amennyiben az élelmiszer-adalékanyag:

i. e rendeletnek megfelelıen engedélyezett az aromaanyagban;

i. e rendeletnek megfelelıen engedélyezett az élelmiszer-adalékanyagban, élelmiszeripari enzimben vagy aromaanyagban;

ii. az aromaanyagon keresztül, átvitellel került az élelmiszerbe;

ii. az élelmiszer-adalékanyagon, élelmiszeripari enzimen vagy aromaanyagon keresztül, átvitellel került az élelmiszerbe;

iii. nem rendelkezik technológiai funkcióval a végsı élelmiszerben;

iii. nem rendelkezik technológiai funkcióval a végsı élelmiszerben;

Módosítás: 40 17. cikk, bevezetés Szükség esetén, a 28. cikk (2) bekezdésében említett eljárásnak megfelelıen dönthetı el, hogy:

Szükség esetén, a 28. cikk (2a) bekezdésében említett ellenırzéssel történı szabályozási eljárásnak megfelelıen dönthetı el, hogy:

Módosítás: 42 23. cikk (1) bekezdés ha) pont (új) ha) a minimális minıségmegırzési idı. Módosítás: 43 23. cikk (2) bekezdés (2) Az (1) bekezdéstıl eltérıen az (1) bekezdés c)-f) és h) pontjában elıírt információkat csak a szállítmányra vonatkozó azon dokumentumokban kell feltüntetni, amelyeket áruszállításkor vagy azelıtt kell átadni, feltéve hogy az „élelmiszerek elıállítására, és nem kiskereskedelmi forgalmazásra” megjelölés a kérdéses termék csomagolásának vagy tárolóeszközének jól látható részén szerepel. 88 /PE 393.024

HU

(2) Az (1) bekezdéstıl eltérıen az (1) bekezdés c)-f), h) és ha) pontjában elıírt információkat csak a szállítmányra vonatkozó azon dokumentumokban kell feltüntetni, amelyeket áruszállításkor vagy azelıtt kell átadni, feltéve hogy az „élelmiszerek elıállítására, és nem kiskereskedelmi forgalmazásra” megjelölés a kérdéses termék csomagolásának vagy tárolóeszközének jól látható részén szerepel.

Módosítás: 44 23. cikk (2 a) bekezdés (új) (2a) A 19–22. cikkben szereplı címkézési és információs követelményektıl, valamint e cikk (1) bekezdésétıl eltérve az ömlesztett szállítások esetében valamennyi információ azokon a kísérıokmányokon is feltüntethetı, amelyeket áruszállításkor vagy azelıtt kell átadni. Módosítás: 45 24. cikk (3 a) bekezdés (új) (3a) Az azo-színezékeket tartalmazó élelmiszer-adalékanyagok címkézésén a következı figyelmeztetı feliratnak kell szerepelnie:„az azo-színezékek allergiás reakciókat válthatnak ki”. Módosítás: 46 27. cikk (1) bekezdés (1) A tagállamok ellenırzı rendszereket tartanak fenn az élelmiszer-adalékanyagok fogyasztásának és használatának felmérésére, és minden évben jelentést tesznek a Bizottságnak és az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóságnak (a továbbiakban: a Hatóság).

(1) A tagállamok kockázaton alapuló megközelítéssel mőködı ellenırzı rendszereket tartanak fenn az élelmiszeradalékanyagok fogyasztásának és használatának felmérésére, és minden évben jelentést tesznek a Bizottságnak és az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóságnak (a továbbiakban: a hatóság).

Módosítás: 47 27. cikk (2) bekezdés (2) A Hatósággal való konzultációt követıen a 28. cikk (2) bekezdésében említett eljárásnak megfelelıen kidolgozhatják a Közösségben használt élelmiszeradalékanyagok étkezési bevitelével kapcsolatos információk tagállamok által történı győjtésének közös módszertanát.

(2) A Hatósággal való konzultációt követıen a 28. cikk (2a) bekezdésében említett ellenırzéssel történı szabályozási bizottsági eljárásnak megfelelıen kidolgozzák a Közösségben használt élelmiszeradalékanyagok étkezési bevitelével kapcsolatos információk tagállamok által történı győjtésének közös módszertanát.

Módosítás: 48 28. cikk (2 a) bekezdés (új) (2a) Amikor e bekezdésre történik hivatkozás, az 1999/468/EK határozat 5a. PE 393.024\ 89

HU

cikkének (1)–(4) bekezdését és 7. cikkét kell alkalmazni, tekintettel annak 8. cikke rendelkezéseire. Módosítás: 67/rev és 79 30. cikk (1) bekezdés (1) Az e rendelet hatálybalépése elıtt, a 94/35/EK, a 94/36/EK és a 95/2/EK irányelv szerint engedélyezett élelmiszeradalékanyagok és használati feltételeik bekerülnek e rendelet II. mellékletébe, miután a 28. cikk (2) bekezdésében említett eljárásnak megfelelıen felülvizsgálták az e rendelet 5., 6. és 7. cikkének való megfelelésüket. A felülvizsgálatnak nem része a Hatóság által végzett új kockázatértékelés. A felülvizsgálatot […]-ig kell elvégezni.

(1) Az e rendelet hatálybalépése elıtt, a 94/35/EK, a 94/36/EK és a 95/2/EK irányelv szerint engedélyezett élelmiszeradalékanyagok és használati feltételeik bekerülnek e rendelet II. mellékletébe, miután a 28. cikk (2a) bekezdésében említett ellenırzéssel történı szabályozási bizottsági eljárásnak megfelelıen felülvizsgálták az e rendelet 5., 6. és 7. cikkének való megfelelésüket. A felülvizsgálatnak nem része a Hatóság által végzett új kockázatértékelés. A felülvizsgálatot […]-ig kell elvégezni.

Módosítás: 68/rev és 80 30. cikk (2) bekezdés (2) Az élelmiszer-adalékanyagokban a 95/2/EK irányelv V. mellékletében engedélyezett hordozókként engedélyezett élelmiszer-adalékanyagok és használati feltételeik bekerülnek e rendelet III. mellékletének 1. részébe, miután a 28. cikk (2) bekezdésében említett eljárásnak megfelelıen felülvizsgálták az e rendelet 5. cikkének való megfelelésüket. A felülvizsgálatnak nem része a Hatóság által végzett új kockázatértékelés. A felülvizsgálatot […]-ig kell elvégezni.

(2) Az élelmiszer-adalékanyagokban a 95/2/EK irányelv V. mellékletében engedélyezett hordozókként engedélyezett élelmiszer-adalékanyagok és használati feltételeik bekerülnek e rendelet III. mellékletének 1. részébe, miután a 28. cikk (2a) bekezdésében említett ellenırzéssel történı szabályozási bizottsági eljárásnak megfelelıen felülvizsgálták az e rendelet 5. cikkének való megfelelésüket. A felülvizsgálatnak nem része a Hatóság által végzett új kockázatértékelés. A felülvizsgálatot […]-ig kell elvégezni.

Módosítás: 51 30. cikk (4) bekezdés (4) A megfelelı átmeneti intézkedéseket a 28. cikk (2) bekezdésében megállapított eljárásnak megfelelıen lehet elfogadni.

(4) A megfelelı átmeneti intézkedéseket a 28. cikk (2a) bekezdésében említett ellenırzéssel történı szabályozási eljárásnak megfelelıen lehet elfogadni.

Módosítás: 52 31. cikk (1) bekezdés

90 /PE 393.024

HU

(1) Az e rendelet hatálybalépésének idıpontja elıtt engedélyezett élelmiszeradalékanyagok tekintetében a Hatóság új kockázatértékelést végez.

(1) Az e rendelet hatálybalépésének idıpontjában forgalomban lévı olyan élelmiszer-adalékanyagok tekintetében, amelyeket még nem vizsgáltak felül és amelyek az élelmiszerügyi tudományos bizottságtól vagy a Hatóságtól pozitív véleményt kaptak, a Hatóság új kockázatértékelést végez. Ezek az adalékanyagok az új kockázatértékelés Hatóság általi elvégzéséig forgalmazhatók.

Módosítás: 69/rev 31. cikk (2) bekezdés (2) A hatóságnak az e rendelet hatálybalépése elıtt jóváhagyott valamennyi élelmiszer-adalékanyagra vonatkozó kockázatértékelése a – bizottság által segített – Bizottság által elvégzendı felülvizsgálat részét képezi. A felülvizsgálat az e rendeletben rögzített engedélyezési feltételek, valamint egy fogyasztás- és kockázatelemzés alapján történik. A Közösségben továbbra is engedélyezett valamennyi élelmiszer-adalékanyagot át kell vezetni a II. és III. mellékletben található közösségi listákra. Az [élelmiszeradalékanyagokra, az élelmiszeripari enzimekre és az élelmiszeraromaanyagokra vonatkozó egységes engedélyezési eljárás létrehozásáról] szóló [...]/EK rendeletnek megfelelıen a III. mellékletet ki kell egészíteni az élelmiszeradalékanyagokban és enzimekben használt élelmiszer-adalékanyagokkal és használati feltételeikkel. A megfelelı átmeneti idıszak biztosítása érdekében a III. melléklet rendelkezéseit – kivéve az élelmiszeradalékanyagok hordozóira vonatkozó rendelkezéseket – csak [2011.1.1.] után kell alkalmazni. (2) A Hatósággal folytatott konzultációt követıen, az e rendelet hatálybalépését követı egy éven belül, a 28. cikk (2) bekezdésében megállapított eljárásnak megfelelıen kidolgozzák az élelmiszeradalékanyagok értékelési programját. Az értékelési programot közzéteszik az Európai

A felülvizsgálat a hatósággal folytatott konzultációt követıen, az e rendelet hatálybalépését követı egy éven belül, a 28. cikk (2) bekezdésének a) pontjában megállapított ellenırzéssel történı szabályozási eljárásnak megfelelıen kidolgozott értékelési program alapján történik. Az értékelési programot közzé kell PE 393.024\ 91

HU

Unió Hivatalos Lapjában.

tenni az Európai Unió Hivatalos Lapjában. Módosítás: 54 31. cikk (2 a) bekezdés (új) (2a) A (2) bekezdésben leírt értékelési program lefolytatását és a hatósággal folytatott konzultációt követıen új értékelési programot kell elfogadni az e rendelet alapján történı engedélyezés céljára. Ezt az új értékelési programot a 28. cikk (2a) bekezdésében foglalt szabályozással történı bizottsági eljárás szerint kell elfogadni, és azt közzé kell tenni az Európai Unió Hivatalos Lapjában. Módosítás: 55 31. cikk (2b) (új) (2b) A már nem aktuális élelmiszeradalékanyagokat és felhasználási módokat az engedély felülvizsgálatát követıen el kell távolítani a mellékletekbıl. Módosítás: 56 34. cikk (3 a) bekezdés (új) Az e rendelet követelményeinek nem megfelelı, de a közösségi joggal összhangban elıállított élelmiszerek eltarthatóságuk ideje alatt még forgalmazhatók. Módosítás: 57 I. melléklet, 5. pont

5. „hordozók”: olyan, saját technológiai hatás nélküli anyagok, amelyeket az élelmiszer-adalékanyagok, aromaanyagok vagy élelmiszeripari enzimek oldására, hígítására, diszpergálására vagy másféle fizikai módosítására használnak, hogy megkönnyítsék azok kezelését, alkalmazását vagy használatát anélkül, hogy funkcióját megváltoztatnák;„hordozók”:

92 /PE 393.024

HU

5. „hordozók”: olyan, saját technológiai hatás nélküli anyagok, amelyeket az élelmiszer-adalékanyagok, aromaanyagok, élelmiszeripari enzimek, táplálkozási és/vagy fiziológiai célból egy élelmiszerhez hozzáadott tápanyag és/vagy más anyag (vagy élelmiszer és/vagy étrend-kiegészítı) oldására, hígítására, diszpergálására vagy másféle fizikai módosítására használnak, hogy megkönnyítsék azok kezelését,

alkalmazását vagy használatát anélkül, hogy funkcióját megváltoztatnák; Módosítás: 58 III. melléklet Az élelmiszer-adaléákanyagokban és élelmiszeripari enzimekben használható élelmiszer-adalékanyagok közösségi listája és használati feltételeik.

Az élelmiszer-adaléákanyagokban, élelmiszeripari enzimekben és élelmiszeraromaanyagokban használható élelmiszeradalékanyagok közösségi listája és használati feltételeik.

1. rész Hordozók az élelmiszeradalékanyagokban

1. rész Hordozók az élelmiszeradalékanyagokban, élelmiszeripari enzimekben és élelmiszeraromaanyagokban

2. rész Adalékanyagok az élelmiszeradalékanyagokban lévı hordozókon kívül

2. rész Adalékanyagok az élelmiszeradalékanyagokban, élelmiszeripari enzimekben vagy élelmiszeraromaanyagokban lévı hordozókon kívül.

3. rész Adalékanyagok az élelmiszeripari enzimekben Módosítás: 59 III. melléklet, 3a. rész (új) 3a. rész Adalékanyagok az élelmiszeraromaanyagokban Módosítás: 60 III. melléklet, 3b. rész (új) 3b. rész A tápanyagokban lévı hordozók

PE 393.024\ 93

HU

P6_TA-PROV(2007)0322 Élelmiszerenzimek ***I Az Európai Parlament 2007. július 10-i jogalkotási állásfoglalása az élelmiszer-ipari enzimekrıl, valamint a 83/417/EGK tanácsi irányelv, az 1493/1999/EK tanácsi rendelet, a 2000/13/EK irányelv és a 2001/112/EK tanácsi irányelv módosításáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslatról (COM(2006)0425 – C6–0257/2006 – 2006/0144(COD))



–

tekintettel az EK-Szerzıdés 251. cikkének (2) bekezdésére, valamint 37. és 95. cikkére, amelyek alapján a Bizottság benyújtotta javaslatát a Parlamenthez (C6-0257/2006),

–

tekintettel a Jogi Bizottságnak a javasolt jogalapra vonatkozó véleményére,

–


–

tekintettel a Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság jelentésére és az Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság véleményére (A6– 0177/2007),

1.


2.

felhívja a Bizottságot, hogy utalja az ügyet újból a Parlamenthez, ha lényegesen módosítani szándékozik a javaslatot vagy a helyébe másik szöveget kíván léptetni;

3.



Módosítás: 35 ELSİ BEVEZETİ HIVATKOZÁS tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerzıdésre és különösen annak 37. és 95. cikkére, 1


94 /PE 393.024

HU

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerzıdésre és különösen annak 95. cikkére,

Módosítás: 2 (3) PREAMBULUMBEKEZDÉS (3) Az élelmiszer-adalékanyagokként használtaktól eltérı enzimek jelenleg vagy nem képezik szabályozás tárgyát, vagy a tagállamok jogszabályai szerint technológiai segédanyagokként szabályozzák ıket. Az élelmiszer-ipari enzimek értékelésére és engedélyezésére vonatkozó nemzeti törvények, rendeletek és közigazgatási rendelkezések eltérései akadályozhatják az enzimek szabad mozgását és megteremtik az egyenlıtlen, igazságtalan verseny kialakulásának feltételeit. Emiatt olyan közösségi szabályokat kell elfogadni, amelyek összehangolják az enzimek élelmiszerekben való használatára vonatkozó nemzeti rendelkezéseket.

(3) Az élelmiszer-adalékanyagokként használtaktól eltérı enzimek jelenleg vagy nem képezik szabályozás tárgyát, vagy a tagállamok jogszabályai szerint technológiai segédanyagokként szabályozzák ıket. Az élelmiszer-ipari enzimek értékelésére és engedélyezésére vonatkozó nemzeti törvények, rendeletek és közigazgatási rendelkezések eltérései akadályozzák az enzimek szabad mozgását és megteremtik az egyenlıtlen, igazságtalan verseny kialakulásának feltételeit. Emiatt olyan közösségi szabályokat kell elfogadni, amelyek összehangolják az enzimek élelmiszerekben való használatára vonatkozó nemzeti rendelkezéseket.

Módosítás: 3 (4) PREAMBULUMBEKEZDÉS (4) E rendeletnek csak azokra az enzimekre kell kiterjednie, amelyeket azért adnak az élelmiszerekhez, hogy azok technológiai funkciót töltsenek be az élelmiszerek gyártása, feldolgozása, elkészítése, kezelése, csomagolása, szállítása vagy tárolása során, ideértve a technológiai segédanyagként használt enzimeket is („élelmiszeripari enzimek”). E rendelet hatályának tehát nem kell kiterjednie az olyan enzimekre, amelyeket nem technológiai funkció betöltésére adnak az élelmiszerekhez, hanem emberi fogyasztásra szántak (mint például a táplálkozási célú enzimek). Nem kell élelmiszeripari enzimeknek tekinteni a mikroorganizmusok által termelt, hagyományosan az élelmiszergyártásban (mint például sajt és bor) használt olyan kultúrákat, amelyek enzimeket tartalmazhatnak, de amelyeket nem kimondottan azok elıállítására használnak.

(4) E rendeletnek csak azokra az enzimekre kell kiterjednie, amelyeket azért adnak az élelmiszerekhez, hogy azok technológiai funkciót töltsenek be az élelmiszerek gyártása, feldolgozása, elkészítése, kezelése, csomagolása, szállítása vagy tárolása során, ideértve a technológiai segédanyagként használt enzimeket is („élelmiszer-ipari enzimek”). E rendelet hatályának tehát nem kell kiterjednie az olyan enzimekre, amelyeket nem technológiai funkció betöltésére adnak az élelmiszerekhez, hanem emberi fogyasztásra szántak (mint például a táplálkozási célú vagy emésztést segítı enzimek). Nem kell élelmiszer-ipari enzimeknek tekinteni a mikroorganizmusok által termelt, hagyományosan az élelmiszergyártásban (mint például sajt és bor) használt olyan kultúrákat, amelyek enzimeket tartalmazhatnak, de amelyeket nem kimondottan azok elıállítására használnak.

Módosítás: 4 (6) PREAMBULUMBEKEZDÉS PE 393.024\ 95

HU

(6) Az élelmiszeripari enzimeket csak akkor lehet jóváhagyni és használni, ha teljesítik az ebben a rendeletben meghatározott kritériumokat. Az élelmiszeripari enzimeknek a használat során biztonságosnak kell lenniük, használatukat technológiai szükséglettel kell indokolni és használatuk nem eredményezheti a fogyasztók félrevezetését.

(6) Az élelmiszer-ipari enzimeket csak akkor lehet jóváhagyni és használni, ha teljesítik az ebben a rendeletben meghatározott kritériumokat. Az élelmiszeripari enzimeknek a használat során biztonságosnak kell lenniük, használatukat technológiai szükséglettel kell indokolni és használatuknak a fogyasztók javát kell szolgálnia. A fogyasztók félrevezetése többek között a felhasznált összetevık jellegével, frissességével és minıségével, a készítmény vagy az elıállítási folyamat természetességével vagy a termék tápértékével kapcsolatos kérdésekre vonatkozik.

Módosítás: 38 (8) PREAMBULUMBEKEZDÉS (8) A Közösségben engedélyezett élelmiszeripari enzimeket olyan közösségi listán kell feltüntetni, amely világosan ismerteti az enzimeket, meghatározza a használati feltételeket és olyan részletes leírásokkal szolgál, amelyek kiterjednek különösen az enzimek eredetére és a tisztasági kritériumokra. Amennyiben egy élelmiszeripari enzim a géntechnológiával módosított szervezetek nyomonkövethetıségérıl és címkézésérıl, és a géntechnológiával módosított szervezetekbıl elıállított élelmiszer- és takarmánytermékek nyomonkövethetıségérıl, valamint a 2001/18/EK irányelv módosításáról szóló 2003. szeptember 22-i 1830/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet értelmében géntechnológiával módosított szervezetet (GMO) tartalmaz, vagy abból áll, akkor a GMO-hoz az említett rendelet szerint hozzárendelt egyedi azonosítót szintén fel kell tüntetni a részletes leírásokban.

(8) A Közösségben engedélyezett élelmiszer-ipari enzimeket olyan közösségi listán kell feltüntetni, amely világosan ismerteti az enzimeket, meghatározza a használati feltételeket és olyan részletes leírásokkal szolgál, amelyek kiterjednek különösen az enzimek eredetére és a tisztasági kritériumokra. Amennyiben egy élelmiszer-ipari enzimet a géntechnológiával módosított szervezetek nyomonkövethetıségérıl és címkézésérıl, és a géntechnológiával módosított szervezetekbıl elıállított élelmiszer- és takarmánytermékek nyomonkövethetıségérıl, valamint a 2001/18/EK irányelv módosításáról szóló 2003. szeptember 22-i 1830/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet értelmében géntechnológiával módosított szervezetbıl (GMO) vagy annak segítségével állítottak elı, akkor a GMO-hoz az említett rendelet szerint hozzárendelt egyedi azonosítót szintén fel kell tüntetni a részletes leírásokban.

Módosítás: 6 (9) PREAMBULUMBEKEZDÉS (9) A harmonizációt illetıen az élelmiszeripari enzimek kockázati értékelését és azok 96 /PE 393.024

HU

(9) A harmonizációt illetıen az élelmiszeripari enzimek kockázati értékelését és azok

közösségi listára való felvételét az élelmiszer-adalékanyagok, az élelmiszeripari enzimek és az élelmiszer-aromanyagok egységes engedélyezési eljárásának létrehozásáról szóló, […]-i […/.../EK] európai parlamenti és tanácsi rendeletben megállapított eljárással összhangban kell elvégezni.

közösségi listára való felvételét az elıvigyázatosság elvével, illetve az élelmiszer-adalékanyagok, az élelmiszeripari enzimek és az élelmiszeraromaanyagok egységes engedélyezési eljárásának létrehozásáról szóló, […]-i […/.../EK] európai parlamenti és tanácsi rendeletben megállapított eljárással összhangban kell elvégezni.

Módosítás: 7 (11) PREAMBULUMBEKEZDÉS (11) A géntechnológiával módosított élelmiszerekrıl és takarmányokról szóló, 2003. szeptember 22-i 1829/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet hatálya alá tartozó élelmiszer-ipari enzimeket ezen említett (1829/2003/EK) rendelettel összhangban kell engedélyezni, a jelen rendelet szerinti jóváhagyást megelızıen.

(11) A géntechnológiával módosított élelmiszerekrıl és takarmányokról szóló, 2003. szeptember 22-i 1829/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet hatálya alá tartozó szervezetbıl származó élelmiszer-ipari enzimeket ezen említett (1829/2003/EK) rendelettel összhangban kell engedélyezni, a jelen rendelet szerinti engedélyezést megelızıen vagy azzal párhuzamosan.

Módosítás: 8 (14) PREAMBULUMBEKEZDÉS (14) Azért, hogy valamennyi kérelmezı számára igazságos és egyenlı feltételeket biztosítsanak, a közösségi lista felállítására egy lépésben kerül sor. Ezt a listát azt követıen kell meghatározni, hogy elvégezték az összes olyan élelmiszer-ipari enzim kockázati értékelését, amelyekre nézve a kezdeti kétéves idıszakban elegendı információt nyújtottak be.

(14) Azért, hogy valamennyi kérelmezı számára igazságos és egyenlı feltételeket biztosítsanak, a közösségi lista felállítására egy lépésben kerül sor. Ezt a listát azt követıen kell meghatározni, hogy elvégezték az összes olyan élelmiszer-ipari enzim kockázati értékelését, amelyekre nézve a kezdeti kétéves idıszakban elegendı információt nyújtottak be. A hatóság véleményét azonban a tudományos értékelés befejezıdését követıen a lehetı leghamarabb közzé kell tenni.

Módosítás: 9 (19) PREAMBULUMBEKEZDÉS (19) Az élelmiszer-ipari enzimeket folyamatos megfigyelés alatt kell tartani, és amikor csak szükséges, a felhasználást szabályozó változó feltételek és az új tudományos ismeretek figyelembevételével

(19) Az élelmiszer-ipari enzimeket folyamatos megfigyelés alatt kell tartani, és amikor csak szükséges, a felhasználást szabályozó változó feltételek és az új tudományos ismeretek figyelembevételével PE 393.024\ 97

HU

azokat újra kell értékelni.

azokat újra kell értékelni. Legalább 10 évente azonban új tudományos értékelést és osztályozást kell végezni. Módosítás: 10 (20) PREAMBULUMBEKEZDÉS

(20) Az e rendelet végrehajtásához szükséges intézkedéseknek összhangban kell lenniük a Bizottságra ruházott végrehajtási hatáskörök gyakorlására vonatkozó eljárások megállapításáról szóló, 1999. június 28-i 1999/468/EK1 tanácsi határozattal.

(20) Az e rendelet végrehajtásához szükséges intézkedéseknek összhangban kell lenniük a Bizottságra ruházott végrehajtási hatáskörök gyakorlására vonatkozó eljárások megállapításáról szóló, 1999. június 28-i 1999/468/EK1 tanácsi határozattal.

1

1

HL L 184., 1999.7.17., 23. o. A 2006/512/EK határozattal (HL L 200., 2006.7.22., 1. o.) módosított határozat.

HL L 184., 1999.7.17., 23. o.

Módosítás: 11 2. CIKK (2) BEKEZDÉS CA) PONT (új) ca) táplálkozási célú enzimek; Módosítás: 12 2. CIKK (4) BEKEZDÉS (4) Ezt a rendeletet nem kell alkalmazni a mikroorganizmusok által termelt, hagyományosan az élelmiszergyártásban használt olyan kultúrákra, amelyek enzimeket tartalmazhatnak, de amelyeket nem kimondottan azok elıállítására használnak.

(4) Ezt a rendeletet nem kell alkalmazni: a) a mikroorganizmusok által termelt, az élelmiszergyártásban használt olyan kultúrákra, amelyek esetleg enzimeket termelhetnek, de amelyeket nem kimondottan azok elıállítására használnak; b) a közvetlen emberi fogyasztásra szánt enzimekre, mint például a táplálkozási célú vagy emésztést segítı enzimek.

Módosítás: 13 2. CIKK (5) BEKEZDÉS (5) Szükség esetén a 16. cikk (2) bekezdésében említett eljárással összhangban lehet eldönteni, hogy egy adott anyag e rendelet hatályába tartozik-e vagy sem.

98 /PE 393.024

HU

(5) Szükség esetén a 16. cikk (2a) bekezdésében említett, ellenırzéssel történı szabályozási bizottsági eljárással összhangban lehet eldönteni, hogy egy adott anyag e rendelet hatályába tartozik-e vagy sem.

Módosítás: 14 3. CIKK (2) BEKEZDÉS A következı meghatározást szintén alkalmazni kell:

A következı meghatározásokat szintén alkalmazni kell: 1. „enzim”: minden olyan növényi, állati vagy mikrobiális eredető fehérje, amely meghatározott biokémiai reakció katalizálására képes, anélkül hogy a folyamat során saját szerkezete megváltozna; e rendelet alkalmazásában ebbe a fogalommeghatározásba kell tartozniuk a „proenzimeknek” is, azaz azoknak az anyagoknak, amelyek az enzimek inaktív vagy majdnem inaktív elıanyagai, és meghatározott katalitikus változás révén aktív enzimekké alakíthatók;

az „élelmiszer-ipari enzim” növényekbıl vagy állatokból való kivonással vagy mikroorganizmusokat használó erjedési folyamattal nyert olyan termék, amely/amelyet:

2. „élelmiszer-ipari enzim”: növényekbıl, állatokból, mikroorganizmusokból vagy ezek termékeibıl való kivonással vagy mikroorganizmusokat használó erjedési folyamattal nyert olyan termék, amely/amelyet:

a) egy meghatározott biokémiai reakció katalizálására képes egy vagy több enzimet tartalmaz; valamint

a) egy meghatározott biokémiai reakció katalizálására képes egy vagy több enzimet tartalmaz; valamint

b) azért adnak az élelmiszerekhez, hogy technológiai funkciót töltsön be az élelmiszerek gyártása, feldolgozása, elkészítése, kezelése, csomagolása, szállítása vagy tárolása során.

b) azért adnak az élelmiszerekhez, hogy technológiai funkciót töltsön be az élelmiszerek gyártása, feldolgozása, elkészítése, kezelése, csomagolása, szállítása vagy tárolása során. 3. „élelmiszer-ipari enzimkészítmény”: olyan készítmény, amely egy vagy több élelmiszer-ipari enzimbıl áll, és a tárolása, értékesítése, szabványosítása, hígítása vagy feloldása megkönnyítése érdekében bizonyos anyagokat, például élelmiszeradalékanyagokat és/vagy egyéb élelmiszerösszetevıket tartalmaz; 4. „géntechnológiával módosított szervezet (GMO) által elıállított”: egy, az elıállítási folyamat utolsó élı szervezeteként egy GMO felhasználásával állították elı, de GMO-kat nem tartalmaz, nem azokból áll, illetve nem azokból állították elı; 5. „quantum satis”: azt jelenti, hogy nincs meghatározva maximális szint. Azonban az PE 393.024\ 99

HU

adalékanyagokat ekkor is a jó gyártási gyakorlatnak megfelelıen, a kívánt hatás eléréséhez szükséges mennyiségben kell alkalmazni, és azzal a feltétellel, hogy azok használata nem vezeti félre a fogyasztót. Módosítás: 15 4. CIKK ELSİ A. BEKEZDÉS (ÚJ) Senki nem hozhat forgalomba élelmiszeripari enzimet, illetve élelmiszer-ipari enzimet tartalmazó élelmiszert, ha az élelmiszer-ipari enzim alkalmazása nem felel meg ennek a rendeletnek. Módosítás: 16 5. CIKK Felvehetı a közösségi listára az az élelmiszer-ipari enzim, amely teljesíti a következı feltételeket:

Felvehetı a közösségi listára az az élelmiszer-ipari enzim, amely teljesíti a következı feltételeket:

a) a rendelkezésre álló tudományos adatok alapján a javasolt használati szint mellett nem veszélyezteti a fogyasztók egészségének biztonságát;

a) a rendelkezésre álló tudományos adatok és az elıvigyázatosság elve alapján a javasolt használati szint mellett nem veszélyezteti a fogyasztók egészségének biztonságát;

b) technológiai szempontból szükséges és indokolt;

b) technológiai szempontból szükséges és indokolt;

c) nem vezeti félre a fogyasztót.

c) nem vezeti félre a fogyasztót; a fogyasztók félrevezetése többek között a felhasznált összetevık jellegével, frissességével és minıségével, a készítmény vagy az elıállítási folyamat természetességével, a termék tápértékével, illetve a gyümölcs- és zöldségtartalommal kapcsolatos kérdésekre vonatkozik. ca) használata egyértelmő elınyökkel jár a fogyasztóra nézve.

Módosítás: 17 6. CIKK (2) BEKEZDÉS A) PONT a) az élelmiszeripari enzim megnevezését;

100 /PE 393.024

HU

a) az élelmiszer-ipari enzim meghatározását, beleértve annak elterjedt vagy ajánlott megnevezését, rendszeres megnevezését és szinonimáit, amennyiben

lehetséges a Nemzetközi Biokémiai és Molekuláris Biológiai Egyesület nómenklatúrájának megfelelıen, az összetett enzimek esetében pedig az enzimek funkcióját meghatározó hatás alapján; Módosítás: 18 6. CIKK (2) BEKEZDÉS B) PONT b) az élelmiszer-ipari enzim részletes leírásait, kitérve eredetére, tisztasági kritériumaira és minden más szükséges információra; az 1830/2003/EK rendelet hatályába tartozó élelmiszer-ipari enzimek esetén pedig a részletes leírásokban hivatkozni kell arra az egyedi azonosítóra, amelyet a géntechnológiával módosított szervezethez az említett rendelet szerint rendeltek hozzá;

b) az élelmiszer-ipari enzim részletes leírásait, kitérve eredetére, tisztasági kritériumaira és minden más szükséges információra; az 1830/2003/EK rendelet hatályába tartozó szervezetbıl származó élelmiszer-ipari enzimek esetén pedig a részletes leírásokban hivatkozni kell arra az egyedi azonosítóra, amelyet a géntechnológiával módosított szervezethez az említett rendelet szerint rendeltek hozzá;

Módosítás: 19 6. CIKK (2) BEKEZDÉS C)–F) PONT c) szükség esetén azokat az élelmiszereket, amelyekhez az élelmiszer-ipari enzimet hozzá lehet adni;

c) azokat az élelmiszereket, amelyekhez az élelmiszer-ipari enzimet hozzá lehet adni;

d) szükség esetén azokat a feltételeket, amelyek mellett az élelmiszer-ipari enzimet használni lehet;

d) azokat a feltételeket, amelyek mellett az élelmiszer-ipari enzimet használni lehet;

e) adott esetben azt, hogy vannak-e korlátozások az élelmiszer-ipari enzim közvetlenül fogyasztóknak történı értékesítésére nézve;

e) adott esetben azt, hogy vannak-e korlátozások az élelmiszer-ipari enzim közvetlenül fogyasztóknak történı értékesítésére nézve;

f) szükség esetén az élelmiszer-ipari enzimek használatával készült élelmiszer címkézésére vonatkozó egyedi követelményeket, hogy a végsı fogyasztó tájékozott legyen az élelmiszer fizikai állapotáról vagy arról az egyedi eljárásról, amelyen az élelmiszer átment.

f) az élelmiszer-ipari enzimek használatával készült élelmiszer címkézésére vonatkozó egyedi követelményeket, hogy a végsı fogyasztó tájékozott legyen az élelmiszer fizikai állapotáról vagy arról az egyedi eljárásról, amelyen az élelmiszer átment.

Módosítás: 34 7. CIKK A géntechnológiával módosított enzimek felvétele a közösségi listára Az 1829/2003/EK rendelet hatályába tartozó

Az 1829/2003/EK rendelet hatálya alá tartozó élelmiszer-ipari enzimek Az 1829/2003/EK rendelet hatálya alá PE 393.024\ 101

HU

élelmiszeripari enzimeket csak az említett rendelet 7. cikkében említett eljárással összhangban történt engedélyezést követıen lehet felvenni a közösségi listára.

tartozó és a közösségi jegyzékben még nem szereplı élelmiszer-ipari enzimeket e rendelettel összhangban csak akkor lehet felvenni a jegyzékbe, ha az 1829/2003/EK rendelettel összhangban engedélyezték ıket.

Módosítás: 21 8. CIKK A nem a végsı fogyasztóknak történı értékesítésre szánt – önmagukban illetve egymással és/vagy a 2000/13/EK irányelv 6. cikkének (4) bekezdésében meghatározott más összetevıkkel keverve értékesített – élelmiszeripari enzimeket csak akkor lehet értékesíteni, ha a csomagolás vagy a tárolóeszköz jól láthatóan, tisztán olvashatóan és letörölhetetlenül hordozza a jelen rendelet 9–12. cikkében elıírt információkat.

(1) A nem a végsı fogyasztóknak történı értékesítésre szánt – önmagukban illetve egymással keverve értékesített – élelmiszer-ipari enzimeket és élelmiszeripari enzim alapú készítményeket csak akkor lehet értékesíteni, ha a csomagolás vagy a tárolóeszköz jól láthatóan, tisztán olvashatóan és letörölhetetlenül hordozza a jelen cikkben elıírt információkat.

(2) A csomagolásnak vagy a tárolóeszköznek a következı információkat kell tartalmaznia: a) az e rendeletben megállapított megnevezést, valamint a Nemzetközi Biokémiai és Molekuláris Biológiai Egyesület nevezéktana szerinti leírást; és b) az élelmiszer-ipari enzim leírását, amely elegendı pontossággal megkülönbözteti azoktól a termékektıl, amelyekkel össze lehet keverni; Amennyiben az élelmiszer-ipari enzimeket vagy élelmiszer-ipari enzim alapú készítményeket egymással keverve értékesítik, úgy az a) és b) pontban elıírt információkat mindegyik élelmiszer-ipari enzim tekintetében meg kell adni, az enzimek teljes tömeghez képesti százalékos arányának megfelelı csökkenı sorrendben. c) a nettó mennyiséget; d) a lejárati idıpontot, amely után az élelmiszer-ipari enzim használata nem ajánlott; e) az „élelmiszerekben való felhasználásra”, vagy az „élelmiszerekben 102 /PE 393.024

HU

korlátozottan használható” megjegyzést vagy más egyértelmő utalást a rendeltetésszerő élelmiszer-ipari felhasználására; f) szükség esetén a szállítás, a tárolás és a felhasználás különleges feltételeit; (3) Ezenkívül – amennyiben az „élelmiszerek elıállítására, és nem kiskereskedelmi forgalmazásra” megjelölés látható a kérdéses termék csomagolásán vagy tárolóeszközén – az alábbi információkat is fel kell tüntetni a csomagoláson, a tárolóeszközön, vagy a termékre vonatkozó azon dokumentumokban, amelyeket szállításkor vagy azelıtt kell átadni: a) a gyártó, a csomagoló vagy a Közösségen belül székhellyel rendelkezı értékesítı nevét vagy cégnevét és címét; b) az árutételt vagy a szállítmányt azonosító jelzést; c) a felhasználási utasításokat, ha ezek elhagyása nem biztosítaná az élelmiszeripari enzim megfelelı felhasználását; d) szükség esetén elegendı információt kell biztosítani az élelmiszer-ipari enzim vagy élelmiszer-ipari enzim alapú készítmény összetételére nézve, hogy a felhasználó be tudja tartani az élelmiszerben elıfordulható mennyiségi korlátokat, amelyeket számszerően, vagy a quantum satis elv szerint kell megadni; amikor az enzimeket élelmiszerekhez adják, ezt kizárólag olyan adagban végezhetik, amely a használatuk céljának eléréséhez feltétlenül szükséges. Ez minimálisra csökkenti az elfogyasztott enzimek mennyiségét, és lehetıvé teszi a népesség érzékeny csoportjainak megfelelıbb védelmét. e) elegendı információt kell biztosítani ahhoz, hogy a felhasználó betarthassa a 2000/13/EK irányelv rendelkezéseit, különösen az allergén anyagok címkézése tekintetében. f) a túlzott mennyiségben történı PE 393.024\ 103

HU

felhasználásukból eredı mellékhatásokat. (4) Jelen cikk rendelkezései nem sértik a súly- és egyéb mértékekre vagy a veszélyes anyagok és készítmények kiszerelésére, osztályozására, csomagolására, címkézésére vagy szállítására vonatkozó részletesebb vagy átfogóbb törvényi, rendeleti vagy közigazgatási rendelkezéseket. (5) A jelen cikkben elıírt információkat a vásárlók számára könnyen érthetı nyelvezettel kell megfogalmazni. Az a tagállam, amelyben a terméket értékesítik, saját felségterületén a Szerzıdés szabályaival összhangban elıírhatja, hogy ezeket az információkat kérésre a Közösség a tagállam által meghatározott egy vagy több, hivatalos nyelven tegyék elérhetıvé. Ez nem zárja ki azt, hogy ezeket az információkat több nyelven tüntessék fel. Módosítás: 22 9. CIKK 9. cikk Az élelmiszeripari enzimek azonosítására vonatkozó információs követelmények (1) Amennyiben nem a végsı fogyasztóknak történı értékesítésre szánt élelmiszeripari enzimeket értékesítenek önmagukban vagy egymással keverve, azok csomagolásának vagy tárolóeszközének a következı információkat kell hordozniuk minden egyes élelmiszeripari enzimre nézve: a) az e rendeletben megállapított megnevezést; vagy b) az a) pontban említett megnevezés hiányában az élelmiszeripari enzim leírását, amely elegendı pontossággal megkülönbözteti azoktól a termékektıl, amelyekkel össze lehet keverni. (2) Amennyiben az élelmiszeripari enzimeket egymással keverve értékesítik, úgy az (1) bekezdésben elıírt 104 /PE 393.024

HU

törölve

információkat mindegyik élelmiszeripari enzim tekintetében meg kell adni, az enzimek teljes tömeghez képesti százalékos arányának megfelelı csökkenı sorrendben. Módosítás: 23 10. CIKK 10. cikk

törölve

Tájékoztatási követelmények abban az esetben, amikor egyéb anyagokat, hozzávalókat vagy élelmiszer-összetevıket építenek be az élelmiszeripari enzimekbe Amennyiben az élelmiszeripari enzimektıl eltérı anyagokat, hozzávalókat vagy élelmiszer-összetevıket építenek be a nem a végsı fogyasztóknak történı értékesítésre szánt élelmiszeripari enzimekbe azok tárolásának, értékesítésének, szabványosításának, feloldásának vagy hígításának elısegítésére, az élelmiszeripari enzimek csomagolásán, tárolóeszközein vagy kísérı dokumentumaiban fel kell tüntetni a 9. cikkben elıírt információkat, valamint minden egyes összetevıt a teljes tömeghez képesti százalékos arányának megfelelı csökkenı sorrendben. Módosítás: 24 11. CIKK Amennyiben a nem a végsı fogyasztóknak történı értékesítésre szánt élelmiszeripari enzimeket egyéb élelmiszer-összetevıkkel keverik, az élelmiszeripari enzimek csomagolásán vagy tárolóeszközein egy olyan listának kell szerepelnie, amely a teljes tömeghez képesti százalékos arányának megfelelı csökkenı sorrendben valamennyi összetevıt feltünteti.

Amennyiben a nem a végsı fogyasztóknak történı értékesítésre szánt élelmiszer-ipari enzimeket vagy élelmiszer-ipari enzim alapú készítményeket egyéb élelmiszerösszetevıkkel keverik, az ennek eredményeként elıállított termék csomagolásán vagy tárolóeszközein egy olyan listának kell szerepelnie, amely a teljes tömeghez képesti százalékos arányának megfelelı csökkenı sorrendben valamennyi összetevıt feltünteti.

Módosítás: 25 12. CIKK PE 393.024\ 105

HU

12. cikk Az élelmiszeripari enzimekre vonatkozó általános tájékoztatási követelmények (1) A nem a végsı fogyasztóknak történı értékesítésre szánt élelmiszeripari enzimek csomagolásán vagy tárolóeszközein fel kell tüntetni a következı információkat: a) az „élelmiszerekben való felhasználásra” megjegyzést vagy az „élelmiszerekben korlátozottan használható” megjegyzést vagy más egyértelmő utalást a rendeltetésszerő élelmiszeripari felhasználására; b) szükség esetén a tárolás és a felhasználás különleges feltételeit; c) a felhasználási utasításokat, ha ezek elhagyása nem biztosítaná az élelmiszeripari enzim megfelelı felhasználását; d) az árutételt vagy a szállítmányt azonosító jelzést; e) a gyártó, a csomagoló vagy az értékesítı nevét vagy cégnevét és címét; f) amennyiben az élelmiszeripari enzim egyik összetevıje korlátozott mennyiségben fordulhat elı az élelmiszerben, fel kell tüntetni az adott összetevı százalékos arányát az élelmiszeripari enzimben vagy elegendı információt kell biztosítani az élelmiszeripari enzim összetételére nézve, hogy a vásárló be tudja tartani az élelmiszerben elıfordulható mennyiség korlátját; amennyiben ugyanez a mennyiségi korlátozás az önmagukban vagy a kombináltan használt összetevık egy csoportjára vonatkozik, akkor az együttes százalékarány egyetlen számmal is megadható; a mennyiségi korlátozást számszerően, vagy a quantum satis elv szerint kell megadni; g) a nettó mennyiséget; h) adott esetben a jelen rendelet 9., 10. és 11. cikkében említett, valamint a 2000/13/EK irányelv IIIa. mellékletében

106 /PE 393.024

HU

törölve

felsorolt élelmiszeripari enzimekre vagy egyéb anyagokra vonatkozó információkat. (2) Az (1) bekezdéstıl eltérıen az (1) bekezdés c)–f) és h) pontjában elıírt információkat elég pusztán a szállítmányra vonatkozó azon dokumentumokban feltüntetni, amelyeket áruszállításkor vagy azelıtt kell átadni, feltéve, hogy az „élelmiszerek elıállítására, és nem kiskereskedelmi forgalmazásra” megjelölés a kérdéses termék csomagolásának vagy tárolóeszközének könnyen látható részén szerepel. Módosítás: 37 13. CIKK A 2000/13/EK irányelv sérelme nélkül a végsı fogyasztóknak történı értékesítésre szánt élelmiszeripari enzimeket csak úgy lehet értékesíteni, ha csomagolásuk jól láthatóan, tisztán olvashatóan és letörölhetetlenül tartalmazza a következı információkat:

A 2000/13/EK irányelv sérelme nélkül a végsı fogyasztóknak történı értékesítésre szánt élelmiszer-ipari enzimeket vagy élelmiszer-ipari enzimeket tartalmazó élelmiszereket csak úgy lehet értékesíteni, ha csomagolásuk jól láthatóan, tisztán olvashatóan és letörölhetetlenül tartalmazza a következı információkat:

a) azt a nevet, amely mellett az élelmiszeripari enzimet értékesítik; ennek a névnek azon névhez kell igazodnia, amelyet a szóban forgó élelmiszeripari enzimre vonatkozó esetleges közösségi rendelkezések állapítanak meg;

a) azt a nevet, amely alatt az élelmiszer-ipari enzimet értékesítik vagy mind a nevet, mind pedig az élelmiszerben betöltött technológiai funkciót; ennek a névnek azon névhez kell igazodnia, amelyet a szóban forgó élelmiszer-ipari enzimre vonatkozó esetleges közösségi rendelkezések állapítanak meg;

b) a 9., 10. és a 11. cikkel, valamint a 12. cikk (1) bekezdésének a)–e), g) és h) pontjával összhangban elıírt információkat.

b) a 9., 10. és a 11. cikkel, valamint a 12. cikk (1) bekezdésének a)–e), g) és h) pontjával összhangban elıírt információkat; ba) megfelelı esetben annak közlését, hogy a termék géntechnológiával módosított szervezeteket vagy azokból elıállított anyagokat tartalmaz. Ezenfelül a fogyasztókat tájékoztatni kell az elıállítási folyamat során felhasznált összes enzimrıl, ha nem a címkén, akkor más információs csatornákon keresztül, külön hangsúlyt fektetve az értékesítés helyén PE 393.024\ 107

HU

rendelkezésre álló csatornákra. Emellett gondoskodni kell arról, hogy a fogyasztók ezekhez az információkhoz otthonukból is hozzáférjenek, például az interneten vagy telefonos ügyfélszolgálatokon keresztül. Módosítás: 27 3. SZAKASZ ÉS 14. CIKK 3. SZAKASZ

törölve

EGYÉB CÍMKÉZÉSI KÖVETELMÉNYEK 14. cikk Egyéb címkézési követelmények (1) A 8–13. cikk rendelkezései nem sértik a tömegre és a mértékekre vagy a veszélyes anyagok és készítmények kiszerelésére, osztályozására, csomagolására, címkézésére vagy szállítására vonatkozó részletesebb vagy átfogóbb törvényi, rendeleti vagy közigazgatási rendelkezéseket (2) A 8–13. cikkben elıírt információkat a vásárlók számára könnyen érthetı nyelvezettel kell megfogalmazni. Az a tagállam, amelyben a terméket értékesítik, saját felségterületén a Szerzıdés szabályaival összhangban elıírhatja, hogy ezeket az információkat egy vagy több, a tagállam által meghatározott hivatalos nyelven tüntessék fel. E bekezdés elsı és második albekezdése nem zárja ki azt, hogy ezeket az információkat több nyelven tüntessék fel. Módosítás: 28 16. CIKK (2A) BEKEZDÉS (új) (2a) Erre a bekezdésre történı hivatkozáskor az 1999/468/EK határozat 5a. cikkének (1) bekezdését és 4. cikkét kell alkalmazni, a határozat 8. cikkében foglalt rendelkezések figyelembevételével.

108 /PE 393.024

HU

Módosítás: 29 18. CIKK (4) BEKEZDÉS AA) PONT (új) aa) a hatóság „gyorsított” engedélyezési eljárásról határozhat a jelenleg a piacon megtalálható élelmiszer-ipari enzimek esetében, amennyiben a Hatóság meggyızıdött arról, hogy azokat az EU-n belül nemzeti vagy közösségi szinten megfelelı biztonsági értékelésnek vetették alá abból a célból, hogy ezek az enzimek közvetlenül átvezethetık legyenek az élelmiszer-ipari enzimek közösségi listájára. Módosítás: 30 18. CIKK (5) BEKEZDÉS (5) E cikk alkalmazásának céljából szükség esetén megfelelı átmeneti intézkedéseket lehet elfogadni a 16. cikk (2) bekezdésében említett eljárással összhangban.

(5) E cikk alkalmazásának céljából szükség esetén megfelelı átmeneti intézkedéseket lehet elfogadni a 16. cikk (2a) bekezdésében említett ellenırzéssel történı szabályozási bizottsági eljárással összhangban.

Módosítás: 31 20A. CIKK (ÚJ) 2. cikk (1) bekezdés, d) pont (új) (258/97/EK rendelet) 20a. cikk A 258/97/EK rendelet módosítása A 258/97/EK rendelet 2. cikkének (1) bekezdése a következı d) ponttal egészül ki: „d) az [élelmiszer-ipari enzimekrıl szóló] …/…/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet1 hatálya alá tartozó élelmiszeripari enzimekre. ––––––––––– 1

HL L …,”

Módosítás: 32 22. CIKK 2. PONT 6. cikk (6) bekezdés új francia bekezdés (2001/13/EK irányelv) − a (4) bekezdés c) pontjának ii. alpontjában említett enzimektıl eltérı

− az élelmiszer-ipari termékben található enzimeket a II. mellékletben felsorolt PE 393.024\ 109

HU

enzimeket a II. mellékletben felsorolt összetevık kategóriái egyikének nevével kell megjelölni, pontos megnevezésükkel együtt.

összetevık kategóriái egyikének nevével kell megjelölni, pontos megnevezésükkel együtt, és fel kell tüntetni, hogy a végtermékben továbbra is aktívak-e; a GMO-kból elıállított enzimek esetében a „GMO-kból elıállítva” szöveget kell feltüntetni a címkén.

Módosítás: 36 24. CIKK (3A) BEKEZDÉS (ÚJ) A 8–11. cikk rendelkezéseinek meg nem felelı és a (12 hónappal e rendelet közzétételének dátuma után) elıtt forgalomba hozott vagy felcímkézett élelmiszer-ipari enzimeket, az élelmiszeripari enzimkészítményeket és az élelmiszeripari enzimeket tartalmazó élelmiszereket eltarthatóságuk végéig lehet értékesíteni.

110 /PE 393.024

HU

P6_TA-PROV(2007)0323 Aromaanyagok és egyes ízesítı tulajdonságokkal rendelkezı élelmiszerösszetevık ***I Az Európai Parlament 2007. július 10-i jogalkotási állásfoglalása az élelmiszerekben és azok felületén használható aromaanyagokról és egyes, ízesítı tulajdonságokkal rendelkezı élelmiszer-összetevıkrıl, valamint az 1576/89/EGK tanácsi rendelet, az 1601/91/EGK tanácsi rendelet, a 2232/96/EK rendelet és a 2000/13/EK irányelv módosításáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslatról (COM(2006)0427 – C60259/2006 – 2006/0147(COD))



–

tekintettel az EK-Szerzıdés 251. cikkének (2) bekezdésére, valamint 37. és 95. cikkére, amelyek alapján a Bizottság benyújtotta javaslatát a Parlamenthez (C6-0259/2006),

–


–


1.


2.

felhívja a Bizottságot, hogy utalja az ügyet újból a Parlamenthez, ha lényegesen módosítani szándékozik a javaslatot vagy a helyébe másik szöveget kíván léptetni;

3.



Módosítás: 1 (6) PREAMBULUMBEKEZDÉS (6) Az aromaanyagok és az ízesítı tulajdonságokkal rendelkezı élelmiszerösszetevık csak akkor használhatók, ha 1

(6) Az aromaanyagok és az ízesítı tulajdonságokkal rendelkezı élelmiszerösszetevık csak akkor használhatók, ha


HU

megfelelnek az e rendeletben megállapított kritériumoknak. Használatuknak biztonságosnak kell lennie, ezért egyes aromaanyagokat kockázatértékelésnek kell alávetni az élelmiszerben való engedélyezés elıtt. Nem vezethetik félre a fogyasztót, ezért az élelmiszerben való jelenlétüket mindig megfelelı címkézéssel kell jelezni.

megfelelnek az e rendeletben megállapított kritériumoknak. Használatuknak biztonságosnak kell lennie, ezért egyes aromaanyagokat kockázatértékelésnek kell alávetni az élelmiszerben való engedélyezés elıtt. Amennyiben lehetséges, figyelmet kell fordítani arra, hogy az érzékeny csoportok számára – beleértve a gyermekek ízpreferenciáinak kialakulását – okozhatnak-e negatív következményeket vagy sem. Nem vezethetik félre a fogyasztót, ezért az élelmiszerben való jelenlétüket mindig megfelelı címkézéssel kell jelezni. A fogyasztók félrevezetése többek között a következıket foglalja magában: a felhasznált összetevık jellegével, frissességével, minıségével, a termék vagy a gyártási folyamat természetességével, illetve a termék tápértékével kapcsolatos kérdések.

Módosítás: 2 (11) PREAMBULUMBEKEZDÉS (11) Az egységesség biztosítása érdekében az értékelésre szoruló aromaanyagok és alapanyagok kockázatértékelését és jóváhagyását az élelmiszer-adalékanyagokra, élelmiszeripari enzimekre és élelmiszeraromaanyagokra vonatkozó közös jóváhagyási eljárás létrehozásáról szóló [...]/EK rendeletben megállapított eljárásnak megfelelıen kell elvégezni.

(11) Az egységesség biztosítása érdekében az értékelésre szoruló aromaanyagok és alapanyagok kockázatértékelését és jóváhagyását [az élelmiszeradalékanyagokra, élelmiszeripari enzimekre és élelmiszer-aromaanyagokra vonatkozó közös jóváhagyási eljárás létrehozásáról szóló] [...]/EK rendeletben megállapított eljárásnak és az elıvigyázatosság elvének megfelelıen kell elvégezni.

Módosítás: 42 (20) PREAMBULUMBEKEZDÉS (20) A géntechnológiával módosított élelmiszerekrıl és takarmányokról szóló, 2003. szeptember 22-i 1829/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet hatálya alá tartozó aromaanyagokat és alapanyagokat az e rendelet elıtti jóváhagyását megelızıen engedélyeztetni kell az említett rendelet szerint.

112 /PE 393.024

HU

(20) A géntechnológiával módosított élelmiszerekrıl és takarmányokról szóló, 2003. szeptember 22-i 1829/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet hatálya alá tartozó aromaanyagokat és alapanyagokat mind az 1829/2003/EK, mind e rendelet szerint engedélyeztetni kell.

Módosítás: 4 (22) PREAMBULUMBEKEZDÉS (22) Speciális tájékoztatási követelmények biztosítják, hogy a fogyasztókat nem vezetik félre a természetes aromaanyagok elıállításához használt alapanyagokkal kapcsolatban. A fából nyert vanillin forrását például fel kell tüntetni.

(22) Speciális tájékoztatási követelmények biztosítják, hogy a fogyasztókat nem vezetik félre a természetes aromaanyagok elıállításához használt alapanyagokkal kapcsolatban.

Módosítás: 5 (22A) PREAMBULUMBEKEZDÉS (ÚJ) (22a) Az élelmiszer-aromaanyagokra továbbra is a 2000/13/EK irányelvben és – adott esetben – az 1829/2003/EK rendeletben elıírt általános címkézési követelményeknek kell vonatkozniuk. Ezenkívül ebben a rendeletben kell szerepeltetni a gyártónak vagy a végfogyasztónak aromaanyagként eladott termékek címkézésével kapcsolatos különös rendelkezéseket. Módosítás: 6 (25) PREAMBULUMBEKEZDÉS, LÁBJEGYZET 13

13

HL L 184, 1999.7.17., 23. o.

HL L 184, 1999.7.17., 23. o. A 2006/512/EK határozattal módosított határozat (HL L 200, 2006.7.22., 11. o.).

. Módosítás: 7 1. CIKK ELSİ BEKEZDÉS Ez a rendelet megállapítja az élelmiszerekben és azok felületén használt aromaanyagokra és ízesítı tulajdonságokkal rendelkezı élelmiszerösszetevıkre vonatkozó szabályokat a belsı piac hatékony mőködésének és az emberi egészség és a fogyasztók magas szintő védelmének érdekében.

Ez a rendelet megállapítja az élelmiszerekben és azok felületén használt aromaanyagokra és ízesítı tulajdonságokkal rendelkezı élelmiszerösszetevıkre vonatkozó szabályokat az emberi egészség és a fogyasztók magas szintő védelmének és a belsı piac hatékony mőködésének érdekében.

PE 393.024\ 113

HU

Módosítás: 8 2. CIKK, (1) BEKEZDÉS, A) PONT a) az élelmiszerekben vagy azok felületén használt vagy használni kívánt aromaanyagok, kivéve a 2065/2003/EK rendelet hatálya alá tartozó füstaromákat aromaanyagok;

a) az élelmiszerekben vagy azok felületén használt vagy használni kívánt aromaanyagok, a 2065/2003/EK rendeletben megállapított különös rendelkezések sérelme nélkül;

Módosítás: 9 2. CIKK, (1) BEKEZDÉS, C) PONT c) aromaanyagokat és ízesítı tulajdonságokkal rendelkezı élelmiszerösszetevıket tartalmazó élelmiszerek;

c) aromaanyagokat és/vagy ízesítı tulajdonságokkal rendelkezı élelmiszerösszetevıket tartalmazó élelmiszerek;

Módosítás: 45 2. CIKK (2) BEKEZDÉS B) PONT b) nyers vagy nem összetett élelmiszerek.

b) nyers vagy nem összetett élelmiszerek, például – de nem kizárólag – friss, szárított vagy fagyasztott főszerek és főszernövények vagy teák/gyógynövényteák.

Módosítás: 11 2. CIKK (3) BEKEZDÉS 3. Szükség esetén a 18. cikk (2) bekezdésében említett eljárással dönthetı el, hogy egy bizonyos anyag, anyagkeverék vagy élelmiszertípus e rendelet hatálya alá tartozik-e.

3. Szükség esetén a 18. cikk (2a) bekezdésében említett ellenırzéssel történı szabályozási bizottsági eljárással dönthetı el, hogy egy bizonyos anyag, anyagkeverék vagy élelmiszertípus e rendelet hatálya alá tartozik-e.

Módosítás: 12 3. CIKK, (2) BEKEZDÉS, A) PONT, IIA. ALPONT (ÚJ) iia. amely tartalmazhat élelmiszert, ideértve az ... [élelmiszer-adalékanyagokról szóló] …/2007/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletben megengedett élelmiszeradalékanyagokat is; 114 /PE 393.024

HU

Módosítás: 49 3. CIKK (2) BEKEZDÉS B) PONT b) „aromaanyag”: ízesítı tulajdonságokkal rendelkezı, vegyileg meghatározott anyag;

b) „aromaanyag”: ízesítı tulajdonságokkal rendelkezı, vegyileg meghatározott anyag, amelyet megfelelı természetes folyamatokkal vagy kémiai szintézissel állítanak elı;

Módosítás: 13 3. CIKK, (2) BEKEZDÉS, H) PONT h) „egyéb aromaanyag”: illat és/vagy íz létrehozása céljából az élelmiszerhez adott vagy adni kívánt, a b)-g) meghatározások hatályán kívül esı aromaanyag;

h) „máshol nem meghatározott aromaanyag”: illat és/vagy íz létrehozása céljából az élelmiszerhez adott vagy adni kívánt, a b)-g) meghatározások hatályán kívül esı aromaanyag;

Módosítás: 14 3. CIKK, (2) BEKEZDÉS, I) PONT i) „ízesítı tulajdonságokkal rendelkezı élelmiszer-összetevı”: íz hozzáadása vagy az íz módosítása céljából az élelmiszerhez adott élelmiszer-összetevı, az aromaanyagok kivételével;

i) „ízesítı tulajdonságokkal rendelkezı élelmiszer-összetevı”: íz hozzáadása vagy az íz módosítása céljából az élelmiszerhez adott élelmiszer-összetevı, az aromaanyagok kivételével, továbbá amelynek használata jelentısen hozzájárul a III. melléklet B. részében meghatározott összetett élelmiszerekben lévı anyagok jelenlétéhez;

Módosítás: 52 3. CIKK (2) BEKEZDÉS JA) PONT (ÚJ) ja) „GMO-kkal készült”: az elıállítási folyamatban az utolsó élı szervezetet jelentı GMO felhasználásával nyert, de GMO-kat nem tartlamazó, illetve nem azokból álló és GMO-kból nem elıállított;

Módosítás: 15 3. CIKK, (2) BEKEZDÉS, K) PONT k) „megfelelı fizikai eljárás”: olyan fizikai

k) „megfelelı fizikai eljárás”: olyan fizikai PE 393.024\ 115

HU

eljárás, amely nem módosítja szándékosan az aromaanyag alkotóelemeinek kémiai jellegét, és nem jár együtt egyszeres oxigén, ózon, szervetlen katalizátor, fémes katalizátor, fémorganikus reagens és/vagy UV-sugárzás használatával.

eljárás, amely nem módosítja szándékosan az aromaanyag alkotóelemeinek kémiai jellegét, a hagyományos élelmiszerfeldolgozási eljárások II. mellékletben szereplı listájának sérelme nélkül, amelyben nem szerepel az egyszeres oxigén, az ózon, a szervetlen katalizátor, a fémes katalizátor, a fémorganikus reagens és/vagy az UV-sugárzás használata.

Módosítás: 16 3. CIKK (4) BEKEZDÉS 4. Szükség esetén a 28. cikk (2) bekezdésében említett eljárásnak megfelelıen dönthetı el, hogy az adott anyag a (2) bekezdés b)-j) pontjában felsorolt kategóriákba tartozik-e.

törölve

Módosítás: 17 4. CIKK A) PONT) a) a rendelkezésre álló tudományos bizonyítékok alapján nem járnak biztonsági veszéllyel a fogyasztó egészségére nézve;

a) a rendelkezésre álló tudományos bizonyítékok és az elıvigyázatosság elve alapján nem járnak biztonsági veszéllyel a fogyasztó egészségére nézve;

Módosítás: 19 4. CIKK BA) PONT (új) ba) használatuk a fogyasztó számára elınyös és hasznos;

Módosítás: 20 4. CIKK BB) PONT (új) bb) ésszerő technológiai szükséglet indokolja;

Módosítás: 21 5. CIKK, (2) BEKEZDÉS, ELSİ ALBEKEZDÉS 116 /PE 393.024

HU

(2) Az aromaanyagokban és az ízesítı tulajdonságokkal rendelkezı élelmiszerösszetevıkben természetesen elıforduló anyagok az aromaanyagok és az ízesítı tulajdonságokkal rendelkezı élelmiszerösszetevık használatának eredményeként a III. melléklet B. részében felsorolt összetett élelmiszerekben nem haladhatják meg a maximális mértéket.

(2) Amennyiben tudományosan indokolt aggály vetıdik fel a tekintetben, hogy az aromaanyagokban és az ízesítı tulajdonságokkal rendelkezı élelmiszerösszetevıkben természetesen elıforduló anyagok az összetett élelmiszerekben biztonsági szempontból aggályosak lehetnek a fogyasztó egészségére nézve, a Bizottság – saját kezdeményezésére, vagy a tagállamok által nyújtott információk alapján és a hatóság véleményének kikérését követıen – maximális mértéket állapíthat meg a III. melléklet B. részében felsorolandó anyagok vonatkozásában.

Módosítás: 46 5. CIKK (2A) BEKEZDÉS (új) (2a) A (2) bekezdéstıl eltérve, a maximális szintek nem alkalmazandók olyan összetett élelmiszerek esetében, amelyek nem tartalmaznak hozzáadott aromaanyagokat, és az ízesítı tulajdonságokkal rendelkezı valamennyi hozzáadott élelmiszer-összetevı friss, szárított vagy fagyasztott főszer vagy főszernövény. Módosítás: 23 5. CIKK (3) BEKEZDÉS 3. A (2) bekezdés végrehajtásának részletes szabályait a 18. cikk (2) bekezdésében megállapított eljárásnak megfelelıen kell elfogadni.

3. A (2) bekezdés végrehajtásának részletes szabályait a 18. cikk (2a) bekezdésében megállapított ellenırzéssel történı szabályozási bizottsági eljárásnak megfelelıen kell elfogadni.

Módosítás: 24 7. CIKK, (2) BEKEZDÉS, MÁSODIK ALBEKEZDÉS Szükség esetén, a 18. cikk (2) bekezdésében említett eljárásnak megfelelıen a Bizottság a Hatóság véleményét követıen intézkedéseket fogad el. Ezeket az intézkedéseket a III., IV. és/vagy V. melléklet állapítja meg.

Szükség esetén, a 18. cikk (2a) bekezdésében említett ellenırzéssel történı szabályozási bizottsági eljárásnak megfelelıen a Bizottság a Hatóság véleményét követıen intézkedéseket fogad el. Ezeket az intézkedéseket a III., IV. és/vagy V. melléklet állapítja meg.

PE 393.024\ 117

HU

Módosítás: 41 11. CIKK Az 1829/2003/EK rendelet hatálya alá tartozó aromaanyag vagy alapanyag csak akkor kerülhet fel a közösségi listára, ha az 1829/2003/EK rendelet 7. cikkének megfelelıen engedélyezték.

E rendelettel összhangban az az 1829/2003/EK rendelet hatálya alá tartozó aromaanyag vagy alapanyag, amelyet még nem tartalmaz az e rendelet I. mellékletében található közösségi lista, csak akkor kerülhet fel e listára, ha azt az 1829/2003/EK rendeletnek megfelelıen engedélyezték.

Módosítás: 26 13. CIKK, (1) BEKEZDÉS, B) PONT b) a gyártó, a csomagoló vagy az értékesítı neve vagy cégneve és címe;

b) a Közösségen belül letelepedett gyártó, csomagoló vagy értékesítı neve vagy cégneve és címe;

Módosítás: 27 13. CIKK, (1) BEKEZDÉS, D) PONT, II. ALPONT ii. a termékben lévı összes egyéb anyag neve, és adott esetben azok E-száma;

ii. a termékben lévı összes egyéb anyag neve, azok E-száma és – adott esetben – a „GMO-kból készült” jelzést;

Módosítás: 28 13. CIKK, (1) BEKEZDÉS, E) PONT e) az egyes összetevık vagy összetevıcsoportok legnagyobb mennyiségének feltüntetése az élelmiszerben elıírt mennyiségi korlátozásoktól függıen, és/vagy olyan megfelelı, egyértelmő és könnyen érthetı módon közölt információk, amelyek lehetıvé teszik a vevı számára az e rendeletnek vagy más vonatkozó közösségi jogszabálynak történı megfelelést;

e) az egyes összetevık vagy összetevıcsoportok legnagyobb mennyiségének feltüntetése az élelmiszerben elıírt mennyiségi korlátozásoktól függıen, és/vagy olyan megfelelı, egyértelmő és könnyen érthetı módon közölt információk, amelyek lehetıvé teszik a vevı számára az e rendeletnek vagy más vonatkozó közösségi jogszabálynak történı megfelelést, beleértve az 1829/2003EK-rendeletet.

Módosítás: 29 14. CIKK, (4) BEKEZDÉS, ELSİ ALBEKEZDÉS 118 /PE 393.024

HU

(4) A „természetes” kifejezés csak akkor használható az élelmiszerre, élelmiszerkategóriára, illetve növényi vagy állati eredető aromaforrásra történı hivatkozással együtt, ha az aromaanyagösszetevı legalább 90%-a (tömegszázalékban) az említett alapanyagból származik.

(4) A „természetes” kifejezés csak akkor használható az élelmiszerre, élelmiszerkategóriára, illetve növényi vagy állati eredető aromaforrásra történı hivatkozással együtt, ha az aromaanyagösszetevı legalább 95%-a (tömegszázalékban) az említett alapanyagból származik.

Módosítás: 43 14. CIKK (6) BEKEZDÉS (1) ALBEKEZDÉS (6) A „természetes aromaanyag” kifejezés csak akkor használható, ha az aromaanyagösszetevı eltérı alapanyagokból származik, és az alapanyagokra való hivatkozás nem tükrözné a zamatot és/vagy ízt.

(6) A „természetes aromaanyag” kifejezés csak akkor használható, ha az aromaanyagösszetevı eltérı alapanyagokból származik, és az alapanyagokra való hivatkozás nem tükrözné a zamatot és/vagy ízt, továbbá használható a (4) és (5) bekezdésben leírt esetekben.

Módosítás: 30 15. CIKK (1) BEKEZDÉS (1) A 2000/13/EK irányelv sérelme nélkül a végfogyasztónak történı értékesítésre szánt aromaanyagok csak akkor hozhatók forgalomba, ha a csomagoláson jól látható, könnyen olvasható és letörölhetetlen formában feltüntetik az „élelmiszerben használható” vagy az „élelmiszerben korlátozottan használható” feliratot vagy a szándékolt élelmiszeripari használat pontosabb leírását.

(1) A 2000/13/EK irányelv, a 89/396/EGK irányelv és – adott esetben – az 1829/2003/EK rendelet sérelme nélkül a végfogyasztónak történı értékesítésre szánt aromaanyagok csak akkor hozhatók forgalomba, ha a csomagoláson jól látható, könnyen olvasható és letörölhetetlen formában feltüntetik az „élelmiszerben használható” vagy az „élelmiszerben korlátozottan használható” feliratot vagy a szándékolt élelmiszeripari használat pontosabb leírását.

Módosítás: 31 16. CIKK (1) BEKEZDÉS (1) Az élelmiszeripari vállalkozók vagy képviselıik jelentik a Bizottságnak a Közösségben az élelmiszerekhez adott aromaanyagok éves mennyiségét és a Közösség élelmiszerkategóriáinak használati szintjét.

(1) Az aromaanyag elıállítója vagy felhasználója azonnal tájékoztatja a Bizottságot az általa ismert és hozzáférhetı minden olyan új tudományos vagy technológiai információról, amely érintheti az aromaanyag biztonsági értékelését. (1a) Az aromaanyagot tartalmazó aroma élelmiszeripari felhasználója és az aromaanyag elıállítója egymással PE 393.024\ 119

HU

együttmőködve tájékoztatja a Bizottságot annak kérésére az aromaanyag tényleges használatáról. Az ezzel összefüggésben nyújtott információt bizalmas adatként kezelik. Módosítás: 32 17. CIKK (2) BEKEZDÉS (2) A Hatósággal való konzultációt követıen a 18. cikk (2) bekezdésében említett eljárásnak megfelelıen kidolgozhatják a közösségi listában és a III. mellékletben szereplı aromaanyagok fogyasztásával és használatával kapcsolatos információk tagállamok által történı győjtésének közös módszertanát.

(2) A Hatósággal való konzultációt követıen a 18. cikk (2a) bekezdésében említett ellenırzéssel történı szabályozási bizottsági eljárásnak megfelelıen kidolgozzák a közösségi listában és a III. mellékletben szereplı aromaanyagok fogyasztásával és használatával kapcsolatos információk tagállamok által történı győjtésének közös módszertanát.

Módosítás: 33 18. CIKK (2A) BEKEZDÉS (új) (2a) Erre a bekezdésre történı hivatkozáskor az 1999/468/EK határozat 5a. cikkének (1)–(4) bekezdését és 7. cikkét kell alkalmazni, annak 8. cikkében foglalt rendelkezések figyelembevételével. Módosítás: 34 19. CIKK A II.-V. melléklet tudományos és technikai fejlıdést tükrözı módosításainak elfogadására a 18. cikk (2) bekezdésében említett eljárásnak megfelelıen kerül sor.

A II.-V. melléklet tudományos és technikai fejlıdést tükrözı módosításainak elfogadására a 18. cikk (2a) bekezdésében említett ellenırzéssel történı szabályozási bizottsági eljárásnak megfelelıen kerül sor.

Módosítás: 35 22. CIKK (3) BEKEZDÉS (3) A megfelelı átmeneti intézkedéseket a 18. cikk (2) bekezdésében említett eljárásnak megfelelıen lehet elfogadni.

120 /PE 393.024

HU

(3) A megfelelı átmeneti intézkedéseket a 18. cikk (2a) bekezdésében említett ellenırzéssel történı szabályozási bizottsági eljárásnak megfelelıen lehet elfogadni.

Módosítás: 36 26. CIKK III. melléklet, 1. pont, 1. franciabekezdés (2000/13/EK irányelv) – „aromaanyag” vagy az aromaanyag pontosabb megjelölése vagy leírása, ha az aromaanyag-összetevı a [...]/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet [aromaanyagokról szóló rendelet]* 3. cikke (2) bekezdésének b), d), e), g) és h) pontjában meghatározott aromaanyagokat tartalmaz;

– „aromaanyag” vagy az aromaanyag pontosabb megjelölése vagy leírása, ha az aromaanyag-összetevı az [aromaanyagokról szóló] […]/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet * 3. cikke (2) bekezdésének b), c), d), e), f), g) és h) pontjában meghatározott aromaanyagokat tartalmaz;

Módosítás: 37 26. CIKK III. melléklet, 1. pont, 2. franciabekezdés (2000/13/EK irányelv) „füstaroma (füstaromák)”, ha az aromaanyag-összetevı a [...]/EK rendelet [aromaanyagokról szóló rendelet] 3. cikke (2) bekezdésének f) pontjában meghatározott aromaanyagokat tartalmaz, és füstös ízt kölcsönöz az élelmiszernek.

„füstaroma (füstaromák)” vagy a füstaroma (füstaromák) pontos megnevezése, illetve leírása, ha az aromaanyag-összetevı az [aromaanyagokról szóló] […]/EK rendelet 3. cikke (2) bekezdésének f) pontjában meghatározott aromaanyagokat tartalmaz, és füstös ízt kölcsönöz az élelmiszernek.

Módosítás: 38 26. CIKK III. melléklet, 2a. bekezdés (új) (2000/13/EK irányelv) 2a. Az 1829/2003/EK rendelet hatálya alá tartozó alapanyagból elıállított aromaanyagok tekintetében a „GMO-kból készült jelzést fel kell tüntetni a címkén. Az 1829/2003/EK rendelet hatálya alá tartozó valamely szervezettel elıállított aromaanyagok tekintetében nincs különös címkézési követelmény. Módosítás: 44 27. CIKK (2) BEKEZDÉS [A hatálybalépés után 24 hónappal] [dátum beillesztése] alkalmazandó. A 9., 23. és 24. cikk azonban [a közösségi lista alkalmazásának idıpontjától] alkalmazandó.

[A hatálybalépés után 24 hónappal] [dátum beillesztése] alkalmazandó. A 9. cikk azonban [a közösségi lista hatálybalépése után 18 hónappal] alkalmazandó.

PE 393.024\ 121

HU

Módosítás: 39 27. CIKK (2A) BEKEZDÉS (új) A fent említett idıpontok elıtt jogszerően forgalomba hozott aromaanyagok és élelmiszerek a készletek kimerüléséig felhasználhatók.

Módosítás: 40 III. MELLÉKLET, B. RÉSZ, TÁBLÁZAT A Bizottság által javasolt szöveg Az anyag neve Béta-azaron 1-allil-4-metoxibenzol

Ciánhidrogén

Menthofurán

4-allil-1,2dimetoxi-benzol

Pulegon

122 /PE 393.024

HU

Összetett élelmiszer, amelyben az anyag jelenléte korlátozott Alkoholtartalmú italok Tejtermékek Feldolgozott gyümölcsök, zöldségek (beleértve a gombákat, gyökereket, gumókat és hüvelyeseket), diófélék és magvak Halból készült termékek Nem alkoholtartalmú italok Nugát, marcipán, ezek helyettesítıi vagy hasonló termékek Csonthéjasgyümölcs-konzervek Alkoholtartalmú italok Mentát/borsmentát tartalmazó édesség, kivéve a lehelet frissítésére szolgáló kis mérető édességeket A lehelet frissítésére szolgáló kis mérető édesség Rágógumi Mentát/borsmentát tartalmazó alkoholtartalmú italok Tejtermékek Hús és hústermékek, beleértve a baromfit és a vadhúst is Hal és halból készült termékek Levesek és mártások Azonnal fogyasztható sós ételek Nem alkoholtartalmú italok Mentát/borsmentát tartalmazó édesség, kivéve a lehelet frissítésére szolgáló kis mérető édességeket A lehelet frissítésére szolgáló kis mérető

Maximális mérték[mg/kg] 1.0 50 50

50 10 50 5 35 500

3000 1000 200

20 15 10 60 20 1 250

2000

édesség Rágógumi Mentát/borsmentát tartalmazó nem alkoholtartalmú italok Mentát/borsmentát tartalmazó alkoholtartalmú italokcontaining alcoholic beverages Kvasszin Nem alkoholtartalmú italok Pékáru Alkoholtartalmú italok 1-allil-3,4-metilén- Hús és hústermékek, beleértve a baromfit dioxi-benzol, és a vadhúst is szafrol Hal és halból készült termékek Levesek és mártások Nem alkoholtartalmú italok Teukrin A Alkoholtartalmú italok Tujon (alfa és Alkoholtartalmú italok, kivéve az béta) ürömfajokból elıállítottakat Ürömfajokból elıállított alkoholtartalmú italok

350 20 100

0,5 1 1.5 15 15 25 1 2 10 35

A Parlament módosításai Az anyag neve

Összetett élelmiszer, amelyben az anyag jelenléte korlátozott

Maximális mérték[mg/kg]

PE 393.024\ 123

HU

P6_TA-PROV(2007)0324 Az alkohol és az alkoholtartalmú italok jövedékiadó-mértékének közelítése * Az Európai Parlament 2007. július 10-i jogalkotási állásfoglalása az alkohol és az alkoholtartalmú italok jövedékiadó-mértékének közelítésérıl szóló 92/84/EGK irányelv módosításáról szóló tanácsi irányelvre irányuló javaslatról (COM(2006)0486 – C60319/2006 – 2006/0165(CNS))


tekintettel a Bizottság Tanácshoz intézett javaslatára (COM(2006)0486)1,

–

tekintettel az EK-Szerzıdés 93. cikkére, amely alapján a Tanács konzultált a Parlamenttel (C6-0319/2006),

–

tekintettel eljárási szabályzata 51. cikke és az 52. cikk (3) bekezdésére,

–

tekintettel a Gazdasági és Monetáris Bizottság jelentésére (A6-0148/2007),

1.

elutasítja a Bizottság javaslatát;

2.

felhívja a Bizottságot, hogy vonja vissza javaslatát;

3.


1


124 /PE 393.024

HU

P6_TA-PROV(2007)0325 Az európai létfontosságú infrastruktúrák * Az Európai Parlament 2007. július 10-i jogalkotási állásfoglalása az európai létfontosságú infrastruktúrák azonosításáról és kijelölésérıl, valamint védelmük javítása szükségességének értékelésérıl szóló tanácsi irányelvre irányuló javaslatról (COM(2006)0787 – C6-0053/2007 – 2006/0276(CNS))


tekintettel a Bizottságnak a Tanácshoz intézett javaslatára (COM(2006)0787)1,

–

tekintettel az EK-Szerzıdés 308. cikkére, amely alapján a Tanács konzultált a Parlamenttel (C6-0053/2007),

–

tekintettel a létfontosságú infrastruktúrák európai programjának elveirıl szóló, 2005. december 1–2-i tanácsi következtetésekre,

–

tekintettel az Európai Tanácsnak és a Tanácsnak a terrorizmus elleni küzdelem keretében a létfontosságú infrastruktúra védelmérıl szóló, 2005. június 7-i ajánlására2,

–


–

tekintettel az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság jelentésére, valamint a Gazdasági és Monetáris Bizottság, az Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság és a Közlekedési és Idegenforgalmi Bizottság véleményére (A6-0270/2007),

1.


2.

felkéri a Bizottságot, hogy ennek megfelelıen változtassa meg javaslatát az EKSzerzıdés 250. cikkének (2) bekezdése alapján;

3.

felkéri a Tanácsot, hogy tájékoztassa a Parlamentet arról, ha a Parlament által jóváhagyott szövegtıl el kíván térni;

4.

kéri az 1975. március 4-i közös nyilatkozat alapján az egyeztetési eljárás megkezdését, abban az esetben, ha a Parlament által jóváhagyott szövegtıl a Tanács el kíván térni;

5.

felkéri a Tanácsot a Parlamenttel való konzultációra, abban az esetben, ha lényegesen módosítani kívánja a Bizottság javaslatát;

6.


1 2

A Hivatalos Lapban még nem tették közzé. HL C 124. E, 2006.5.25., 250.o. PE 393.024\ 125

HU

A Bizottság által javasolt szöveg

A Parlament módosításai Módosítás: 1 Cím

A Tanács irányelve az európai létfontosságú infrastruktúrák azonosításáról és kijelölésérıl, valamint védelmük javítása szükségességének értékelésérıl

A Tanács irányelve az európai létfontosságú infrastruktúrákkal rendelkezı, prioritást élvezı ágazatok azonosításáról és kijelölésérıl, valamint védelmük javítása szükségességének értékelésérıl

Módosítás: 2 (2) preambulumbekezdés (2) 2005. november 17-én a Bizottság zöld könyvet fogadott el a létfontosságú infrastruktúrák védelmére vonatkozó európai programról, amely választási lehetıségeket nyújtott a program, valamint a létfontosságú infrastruktúrák figyelmeztetı információs hálózatának (CIWIN) kidolgozásához. A zöld könyvre adott válaszok egyértelmően rámutattak arra, hogy szükség van közösségi keret felállítására a létfontosságú infrastruktúrák védelmével kapcsolatosan. Elismerték továbbá, hogy növelni kell a létfontosságú infrastruktúrák védelmét szolgáló kapacitást Európában, valamint segíteni kell a létfontosságú infrastruktúrákkal kapcsolatos sebezhetı pontok csökkentését. Hangsúlyozták a szubszidiaritás elvének és a szereplıkkel folytatott párbeszédnek a fontosságát is.

(2) 2005. november 17-én a Bizottság zöld könyvet fogadott el a létfontosságú infrastruktúrák védelmére vonatkozó európai programról, amely választási lehetıségeket nyújtott a program, valamint a létfontosságú infrastruktúrák figyelmeztetı információs hálózatának (CIWIN) kidolgozásához. A zöld könyvre adott válaszok hangsúlyozták a létfontosságú infrastruktúrák védelmével kapcsolatos közösségi keret felállításában rejlı hozzáadott értéket. Elismerték továbbá, hogy növelni kell a létfontosságú infrastruktúrák védelmét szolgáló kapacitást Európában, valamint segíteni kell a létfontosságú infrastruktúrákkal kapcsolatos sebezhetı pontok csökkentését. Hangsúlyozták a szubszidiaritás, az arányosság és a kiegészítı jelleg alapvetı elvének, valamint a szereplıkkel folytatott párbeszédnek a fontosságát is.

Módosítás: 3 (3) preambulumbekezdés (3) 2005 decemberében a Bel- és Igazságügyi Tanács felkérte a Bizottságot, hogy terjesszen elı javaslatot a létfontosságú infrastruktúrák védelmére vonatkozó európai programra (EPCIP), és úgy döntött, hogy a programnak összveszély-megközelítésen kell alapulnia, 126 /PE 393.024

HU

(3) 2005 decemberében a Bel- és Igazságügyi Tanács felkérte a Bizottságot, hogy terjesszen elı javaslatot a létfontosságú infrastruktúrák védelmére vonatkozó európai programra (EPCIP), és úgy döntött, hogy a programnak összveszély-megközelítésen kell alapulnia,

elsıbbséget adva a terrorizmusból eredı veszélyekkel szembeni küzdelemnek. E megközelítés értelmében a létfontosságú infrastruktúrák védelmével kapcsolatos eljárásban figyelembe kell venni az ember által okozott, technológiai veszélyeket és a természeti katasztrófákat is, azonban a terrorveszélynek kell elsıbbséget adni. Amennyiben egy adott létfontosságú infrastrukturális ágazatban úgy találják, hogy valamely komoly veszéllyel szemben hozott védekezési intézkedések megfelelı szintőek, az érintett szereplıknek az egyéb olyan veszélyekre kell összpontosítaniuk, amelyek tekintetében továbbra is sebezhetıek.

elsıbbséget adva a terrorizmusból eredı veszélyekkel szembeni küzdelemnek. E megközelítés értelmében a létfontosságú infrastruktúrák védelmével kapcsolatos eljárásban figyelembe kell venni az ember által okozott, technológiai veszélyeket és a természeti katasztrófákat is, valamint a strukturális veszélyeket is. A terrorveszélynek azonban elsıbbséget kell adni.

Módosítás: 4 (4) preambulumbekezdés (4) A létfontosságú infrastruktúrák védelmével kapcsolatos felelısség jelenleg elsısorban a tagállamokat és a létfontosságú infrastruktúrák tulajdonosait/üzemeltetıit terheli. Ennek így is kell maradnia.

(4) A létfontosságú infrastruktúrák védelmével kapcsolatos elsıdleges és végsı felelısség a tagállamokat és a létfontosságú infrastruktúrák tulajdonosait/üzemeltetıit terheli. Mivel a nemzeti szolgálatok jobban tudják, mi történik országukban, az európai létfontosságú infrastruktúrák védelme tekintetében az alulról felfelé történı építkezés elvét kell alkalmazni.

Módosítás: 5 (4a) preambulumbekezdés (új) (4a) A létfontosságú infrastruktúrák védelme alapvetı jelentıséggel bír az Unió belsı biztonsága és az uniós polgárok jóléte szempontjából. Bizonyos infrastruktúrák megzavarása vagy megsemmisítése emberi életeket követelhet, környezeti értékeket és gazdasági javakat semmisíthet meg, valamint a lakosságnak az állami védelembe és gondoskodásba vetett bizalmát tartósan lerombolhatja.

PE 393.024\ 127

HU

Módosítás: 6 Recital (5) preambulumbekezdés (5) A Közösségben számos olyan létfontosságú infrastruktúra van, amelyek megzavarása vagy megsemmisítése két vagy több tagállamot is érintene, illetve a létfontosságú infrastruktúra helyétıl eltérı másik tagállamot érintene. Ez magában foglalhat határokon átnyúló, több ágazatot érintı olyan hatásokat is, amelyek az összekapcsolt infrastruktúrák közötti kölcsönös függıségekbıl erednek. Az ilyen európai létfontosságú infrastruktúrákat közös eljárásban kell azonosítani és kijelölni. Közös keretek között kell értékelni, hogy szükséges-e ezen létfontosságú infrastruktúrák védelmét javítani. A létfontosságú infrastruktúrák védelme területén a tagállamok közötti kétoldalú együttmőködési szabályozások jól megalapozott és hatékony eszközt jelentenek a határokon átnyúló létfontosságú infrastruktúrák kezelésében. Az EPCIP-nek ilyen együttmőködésre kell épülnie.

(5) A Közösségben számos olyan létfontosságú infrastruktúra van, amelyek megzavarása vagy megsemmisítése három vagy több tagállamot is érintene, illetve a létfontosságú infrastruktúra helyétıl eltérı, legalább másik két tagállamot érintene. Ez magában foglalhat határokon átnyúló, több ágazatot érintı olyan hatásokat is, amelyek az összekapcsolt infrastruktúrák közötti kölcsönös függıségekbıl erednek. Az ilyen európai létfontosságú infrastruktúrákat közös eljárásban kell azonosítani. Közös kritériumok alapján kell elkészíteni az európai létfontosságú infrastruktúrákkal rendelkezı, prioritást élvezı ágazatok jegyzékét. Ennek érdekében egy közös cselekvési keretet kell létrehozni ezen európai létfontosságú infrastruktúrák védelmére, amely a tagállamokat olyan helyzetbe hozza, hogy a területükön lévı létfontosságú infrastruktúrákat érintı lehetséges veszélyeket a megfelelı intézkedések révén csökkentsék. A létfontosságú infrastruktúrák védelme területén a tagállamok közötti kétoldalú együttmőködési szabályozások jól megalapozott és hatékony eszközt jelentenek a határokon átnyúló létfontosságú infrastruktúrák kezelésében. Az EPCIP-nek ilyen együttmőködésre kell épülnie.

Módosítás: 7 (5a) preambulumbekezdés (új) (5a) Bizonyos ágazatokban létezik már egy sor olyan intézkedés, amely szabályozza az európai létfontosságú infrastruktúrák azonosítását, kijelölését és védelmét. Semmilyen jövıbeni közösségi szintő szabályozás nem vezethet kettıs szabályozáshoz ezekben az ágazatokban a biztonság növelése nélkül.

128 /PE 393.024

HU

Módosítás: 8 (6) preambulumbekezdés (6) Mivel a különbözı ágazatok a létfontosságú infrastruktúrák védelme területén különleges tapasztalatokkal, szakértelemmel és követelményekkel rendelkeznek, a létfontosságú infrastruktúrák védelme érdekében közösségi megközelítést kell kidolgozni és végrehajtani, figyelembe véve az ágazati sajátosságokat és a fennálló ágazati intézkedéseket, ideértve az uniós, nemzeti és regionális szinten már meglévı intézkedéseket, valamint adott esetben a létfontosságú infrastruktúrák tulajdonosai/üzemeltetıi között már létrejött, határokon átnyúló kölcsönös segítségnyújtási megállapodásokat is. Tekintettel arra, hogy a magánszektor igen jelentıs mértékben vesz részt a kockázatok figyelemmel kísérésében és kezelésében, valamint a mőködési folytonossági tervezésben és a katasztrófa utáni helyreállításban, a közösségi megközelítésnek ösztönöznie kell a magánszektor teljes bevonását. A létfontosságú infrastruktúrák védelmével kapcsolatos ágazatonkénti megközelítés végrehajtásának megkönnyítése érdekében fel kell állítani a létfontosságú infrastrukturális ágazatok közös listáját.

(6) Mivel a különbözı ágazatok a létfontosságú infrastruktúrák védelme területén különleges tapasztalatokkal, szakértelemmel és követelményekkel rendelkeznek, a létfontosságú infrastruktúrák védelme érdekében közösségi megközelítést kell kidolgozni és végrehajtani, figyelembe véve az ágazati sajátosságokat és a fennálló ágazati intézkedéseket, ideértve az uniós, nemzeti és regionális szinten már meglévı intézkedéseket, valamint adott esetben a létfontosságú infrastruktúrák tulajdonosai/üzemeltetıi között már létrejött, határokon átnyúló kölcsönös segítségnyújtási megállapodásokat is. Tekintettel arra, hogy a magánszektor igen jelentıs mértékben vesz részt a kockázatok figyelemmel kísérésében és kezelésében, valamint a mőködési folytonossági tervezésben és a katasztrófa utáni helyreállításban, a közösségi megközelítésnek biztosítania kell a magánszektor teljes bevonását. Az európai létfontosságú infrastruktúrák védelmével kapcsolatos ágazatonkénti megközelítés végrehajtásának megkönnyítése érdekében fel kell állítani a létfontosságú infrastrukturális ágazatok közös listáját.

Módosítás: 9 (6a) preambulumbekezdés (új) (6a) Az európai létfontosságú infrastruktúrákat úgy kell kialakítani, hogy minimalizálják a harmadik országokkal fennálló összeköttetést, illetve az ilyen országokban való elhelyezkedést. Az európai létfontosságú infrastruktúrákat alkotó elemek Unión kívüli elhelyezkedése növeli az egész infrastruktúrára kiható terrortámadás veszélyét, annak kockázatát, hogy a terroristák hozzáférnek az Unión kívül tárolt adatokhoz, valamint a közösségi jogszabályoknak való meg nem felelés veszélyét, ami az egész infrastruktúrát PE 393.024\ 129

HU

sebezhetıbbé tenné. Módosítás: 10 (7) preambulumbekezdés (7) Valamennyi európai létfontosságú infrastruktúra tulajdonosának/üzemeltetıjének üzemeltetıi biztonsági tervet kell kidolgoznia, amely azonosítja a létfontosságú eszközöket, és azok védelmére megfelelı biztonsági megoldásokról rendelkezik. Az üzemeltetıi biztonsági tervnek figyelembe kell vennie a sebezhetıségi, veszély- és kockázatértékeléseket, valamint a tagállami hatóságok által szolgáltatott egyéb megfelelı információkat.

(7) Valamennyi európai létfontosságú infrastruktúra tulajdonosának/üzemeltetıjének üzemeltetıi biztonsági tervet kell kidolgoznia, amely azonosítja a létfontosságú eszközöket, és azok védelmére megfelelı biztonsági megoldásokról rendelkezik. Az üzemeltetıi biztonsági tervnek figyelembe kell vennie a sebezhetıségi, veszély- és kockázatértékeléseket, valamint a tagállami hatóságok által szolgáltatott egyéb megfelelı információkat. Ezeket az üzemeltetıi biztonsági terveket el kell juttatni a tagállamok európai létfontosságú infrastruktúra védelmének (ECIP) kapcsolattartó pontjaiba. A meglévı, ágazati védelmi intézkedéseknek való megfelelés adott esetben teljesítheti az üzemeltetıi biztonsági terv kidolgozására és frissítésére vonatkozó elıírást.

Módosítás: 11 (8) preambulumbekezdés (8) Valamennyi európai létfontosságú infrastruktúra tulajdonosának/üzemeltetıjének biztonsági összekötı tisztviselıt kell kijelölnie a létfontosságú infrastruktúrák védelmére illetékes nemzeti hatóságokkal való együttmőködés és kommunikáció megkönnyítése érdekében.

(8) Valamennyi európai létfontosságú infrastruktúra tulajdonosának/üzemeltetıjének biztonsági összekötı tisztviselıt kell kijelölnie a létfontosságú infrastruktúrák védelmére illetékes nemzeti hatóságokkal való együttmőködés és kommunikáció megkönnyítése érdekében. A meglévı, ágazati védelmi intézkedéseknek való megfelelés adott esetben teljesítheti a biztonsági összekötı tisztviselı kijelölésére vonatkozó elıírást.

A közösségi intézkedéseknek az ágazati sajátosságokat figyelembe vevı, ágazatonkénti védelmi intézkedésekre kell épülnie. Az átfedéseket és ellentmondásokat mindenképpen el kell kerülni.

130 /PE 393.024

HU

Módosítás: 12 (10) preambulumbekezdés (10) Annak érdekében, hogy könnyebb legyen az európai létfontosságú infrastruktúrák védelmét javítani, közös módszertanokat kell kidolgozni az infrastrukturális eszközök sebezhetıségi pontjainak, valamint az azokat fenyegetı veszélyeknek és kockázatoknak az azonosítására és minısítésére.

(10) Annak érdekében, hogy könnyebb legyen az európai létfontosságú infrastruktúrák védelmét javítani, közös módszertanokat kell kidolgozni és életbe léptetni az infrastrukturális eszközöket fenyegetı veszélyek és kockázatok, valamint az azokat érintı strukturális sebezhetıségi pontok azonosítására és minısítésére.

Szükséges pontosítás. Módosítás: 13 (11) preambulumbekezdés (11) Kizárólag közös keret biztosíthatja a szükséges alapot az európai létfontosságú infrastruktúrák védelmét célzó intézkedések következetes végrehajtásához, illetve határozhatja meg egyértelmően valamennyi érintett szereplı feladatait. Az európai létfontosságú infrastruktúrák tulajdonosai/üzemeltetıi számára hozzáférést kell biztosítani a létfontosságú infrastruktúrák védelmével kapcsolatos bevált gyakorlatokhoz és módszertanokhoz.

(11) Az összes érdekelt fél felelısségének meghatározása révén közös keret biztosíthatja a szükséges alapot az európai létfontosságú infrastruktúrák védelmét célzó intézkedések következetes végrehajtásához. A tagállamok és az európai létfontosságú infrastruktúrák tulajdonosai/üzemeltetıi számára hozzáférést kell biztosítani a létfontosságú infrastruktúrák védelmével kapcsolatos bevált gyakorlatokhoz és módszertanokhoz.

Módosítás: 14 (12) preambulumbekezdés (12) A létfontosságú infrastruktúrák hatékony védelme nemzeti és közösségi szinten egyaránt megköveteli a kommunikációt, koordinációt és együttmőködést. Ez leghatékonyabban úgy érhetı el, ha valamennyi tagállam CIP kapcsolattartó pontot nevez ki, amely koordinálja a CIP-pel kapcsolatos kérdéseket nemzeti szinten, valamint a többi tagállammal és a Bizottsággal.

(12) Az európai létfontosságú infrastruktúrák hatékony védelme nemzeti és közösségi szinten egyaránt megköveteli a kommunikációt, koordinációt és együttmőködést. Ez leghatékonyabban úgy érhetı el, ha valamennyi tagállam ECIP kapcsolattartó pontot nevez ki, amely koordinálja az ECIP-pel kapcsolatos kérdéseket nemzeti szinten, valamint a többi tagállammal és a Bizottsággal.

Módosítás: 15 (13) preambulumbekezdés

PE 393.024\ 131

HU

(13) A létfontosságú infrastruktúrák védelmét célzó tevékenységek olyan területeken történı kidolgozása érdekében, amelyek megkívánják az információk bizonyos mértékő titkosságát, helyénvaló ezen irányelv keretében következetes és biztonságos információcserét biztosítani. A létfontosságú infrastruktúrák védelmével kapcsolatos bizonyos információk olyan jellegőek, hogy azok feltárása a közbiztonság tekintetében aláásná a közérdek védelmét. Minısíteni kell a létfontosságú infrastrukturális eszközökre vonatkozó olyan különleges tényeket, amelyek felhasználhatók létfontosságú infrastrukturális létesítményekkel szemben negatív következmények okozására irányuló tervekhez és cselekedetekhez, továbbá az e tényekhez való hozzáférést kizárólag szükség esetén lehet biztosítani közösségi és tagállami szinten egyaránt.

(13) Az európai létfontosságú infrastruktúrák védelmét célzó tevékenységek olyan területeken történı kidolgozása érdekében, amelyek megkívánják az információk bizonyos mértékő titkosságát, helyénvaló ezen irányelv keretében következetes és biztonságos információcserét biztosítani. Az európai létfontosságú infrastruktúrák védelmével kapcsolatos bizonyos információk olyan jellegőek, hogy azok feltárása a közbiztonság tekintetében aláásná a közérdek védelmét. Minısíteni kell a létfontosságú infrastrukturális eszközökre vonatkozó olyan különleges tényeket, amelyek felhasználhatók létfontosságú infrastrukturális létesítményekkel szemben negatív következmények okozására irányuló tervekhez és cselekedetekhez, továbbá az e tényekhez való hozzáférést kizárólag szükség esetén lehet biztosítani közösségi és tagállami szinten egyaránt.

Módosítás: 16 (14) preambulumbekezdés (14) A létfontosságú infrastruktúrákkal kapcsolatos információcserének a bizalmon és a biztonságon kell alapulnia. Az információcsere olyan bizalmi viszonyt követel, amelyben a vállalatok és szervezetek tudják, érzékeny adataik megfelelı védelmet kapnak. Az információcsere ösztönzése érdekében egyértelmővé kell tenni az ipar számára, hogy a létfontosságú infrastruktúrákkal kapcsolatos információk nyújtásából eredı elınyök fontosabbak az ipar és általában a társadalom számára okozott költségeknél. Ezért ösztönözni kell a létfontosságú infrastruktúrák védelmével kapcsolatos információcserét.

132 /PE 393.024

HU

(14) Az európai létfontosságú infrastruktúrákkal kapcsolatos információcserének a bizalmon és a biztonságon kell alapulnia. Az információcsere olyan bizalmi viszonyt követel, amelyben a vállalatok és szervezetek tudják, érzékeny adataik megfelelı védelmet kapnak.

Módosítás: 17 (15) preambulumbekezdés (15) Ezen irányelv kiegészíti a fennálló ágazati intézkedéseket közösségi és tagállami szinten egyaránt. Amennyiben már bevezettek közösségi mechanizmusokat, azokat továbbra is alkalmazni kell, és e mechanizmusok hozzájárulnak majd ezen irányelv átfogó végrehajtásához.

(15) Ezen irányelv kiegészíti a fennálló ágazati intézkedéseket közösségi és tagállami szinten egyaránt. Amennyiben már bevezettek közösségi mechanizmusokat és már léteznek jogszabályok, azokat végre kell hajtani és alkalmazni kell, hogy hozzájáruljanak a közbiztonság javításához, amely során el kell kerülni az ezen irányelvvel való átfedéseket és ellentmondásokat, valamint olyan többletköltségek keletkezését, amelyek nem növelik a biztonságot.

Módosítás: 18 (17) preambulumbekezdés (17) Mivel ezen irányelv célkitőzéseit – nevezetesen azt, hogy eljárás jöjjön létre az európai létfontosságú infrastruktúrák azonosítására és kijelölésére, valamint közös megközelítés alakuljon ki annak értékeléséhez, hogy szükséges-e ezen infrastruktúrák védelmét javítani – a tagállamok nem tudják kielégítıen megvalósítani, és így azok az intézkedés terjedelme miatt közösségi szinten jobban megvalósíthatók, a Közösség a Szerzıdés 5. cikkében foglalt szubszidiaritás elvével összhangban intézkedéseket fogadhat el. Az említett cikkben foglalt arányosság elvével összhangban ezen irányelv nem lépi túl az említett célkitőzések eléréséhez szükséges mértéket.

(17) Mivel ezen irányelv célkitőzéseit – nevezetesen azt, hogy eljárás jöjjön létre az európai létfontosságú infrastruktúrával rendelkezı, kiemelt fontosságú ágazatok azonosítására és kijelölésére, valamint közös megközelítés alakuljon ki annak értékeléséhez, hogy szükséges-e ezen infrastruktúrák védelmét javítani – a tagállamok nem minden esetben tudják kielégítıen megvalósítani, és így azok az intézkedés terjedelme miatt közösségi szinten jobban megvalósíthatók, a Közösség a Szerzıdés 5. cikkében foglalt szubszidiaritás elvével összhangban intézkedéseket fogadhat el. Az említett cikkben foglalt arányosság elvével összhangban ezen irányelv nem lépi túl az említett célkitőzések eléréséhez szükséges mértéket, ám az arányosság elvére való tekintettel külön figyelmet kell fordítani arra, hogy az pénzügyi szempontból is elfogadható legyen a tulajdonosok/üzemeltetık, illetve a tagállamok számára.

PE 393.024\ 133

HU

Módosítás: 19 1. cikk Ezen irányelv eljárást hoz létre az európai létfontosságú infrastruktúrák azonosítására és kijelölésére, valamint közös megközelítést alakít ki annak értékeléséhez, hogy szükséges-e ezen infrastruktúrák védelmét javítani.

Ezen irányelv eljárást hoz létre az európai létfontosságú infrastruktúrákkal rendelkezı, kiemelt fontosságú ágazatok azonosítására és kijelölésére, valamint közös megközelítést alakít ki annak értékeléséhez, hogy szükséges-e ezen infrastruktúrák védelmét javítani.

Módosítás: 20 2. cikk b) pont b) „európai létfontosságú infrastruktúra”: olyan létfontosságú infrastruktúra, amelynek megzavarása vagy megsemmisítése két vagy több tagállamot is jelentısen érintene, illetve csak egyetlen tagállamot érintene, de a létfontosságú infrastruktúra egy másik tagállamban van. Ide tartoznak azok a hatások is, amelyek az egyéb típusú infrastruktúrákkal fennálló, ágazatokon átnyúló szoros kapcsolatokból erednek;

b) „európai létfontosságú infrastruktúra”: olyan létfontosságú infrastruktúra, amelynek megzavarása vagy megsemmisítése három vagy több tagállamot is jelentısen érintene, illetve legalább két olyan tagállamot érintene, ahol nincs létfontosságú infrastruktúra. Ide tartoznak azok a hatások is, amelyek az egyéb típusú infrastruktúrákkal fennálló, ágazatokon átnyúló szoros kapcsolatokból erednek;

Módosítás: 21 2. cikk d) pont d) „sebezhetıség”: a létfontosságú infrastruktúra tervezésének, létrehozásának vagy mőködtetésének egyik elemét jellemzı sajátosság, amely lehetıvé teszi az infrastruktúra valamely veszély általi megzavarását vagy megsemmisítését, és magában foglalja az egyéb típusú infrastruktúrákkal fennálló szoros kapcsolatokat is;

d) „strukturális sebezhetıség”: a létfontosságú infrastruktúra tervezésének, létrehozásának vagy mőködtetésének egyik elemét jellemzı sajátosság, amely lehetıvé teszi az infrastruktúra valamely veszély általi megzavarását vagy megsemmisítését, és magában foglalja az egyéb típusú infrastruktúrákkal fennálló szoros kapcsolatokat is; (Ez a módosítás a teljes jogalkotási szövegre érvényes; a módosító javaslat elfogadása esetén a teljes szövegben technikai kiigazításra lesz szükség.)

134 /PE 393.024

HU

Módosítás: 22 3. cikk (1) bekezdés (1) Az európai létfontosságú infrastruktúrák azonosítására szolgáló horizontális és ágazati kritériumokat a 11. cikk (3) bekezdésében említett eljárásnak megfelelıen kell elfogadni. E kritériumok a 11. cikk (3) bekezdésében említett eljárásnak megfelelıen módosíthatók.

(1) Az európai létfontosságú infrastruktúrák azonosítására szolgáló horizontális és ágazati kritériumokat a meglévı védelmi feltételekre kell építeni és azokat az EK-Szerzıdés 308., valamint az Euratom Szerzıdés 203. cikkével összhangban kell elfogadni és módosítani.

A valamennyi létfontosságú infrastrukturális ágazatra alkalmazandó horizontális kritériumok kidolgozása során figyelembe kell venni az egyes infrastruktúrák megzavarása vagy megsemmisítése által okozott hatás súlyosságát. E kritériumokat legkésıbb [ezen irányelv hatálybalépését követı egy év]-ig kell elfogadni.

A valamennyi európai létfontosságú infrastrukturális ágazatra alkalmazandó horizontális kritériumok kidolgozása során figyelembe kell venni az egyes infrastruktúrák megzavarása vagy megsemmisítése által okozott hatás súlyosságát. E kritériumokat legkésıbb [ezen irányelv hatálybalépését követı egy év]-ig kell elfogadni.

Az ágazati kritériumokat a prioritást évezı ágazatokra vonatkozóan kell kidolgozni, amely során figyelembe kell venni az egyes létfontosságú infrastrukturális ágazatok sajátosságait, valamint adott esetben be kell vonni az érintett szereplıket is. E kritériumokat minden egyes prioritást élvezı ágazatra vonatkozóan legkésıbb a prioritást évezı ágazatnak nyilvánítást követı egy éven belül kell elfogadni.

Az ágazati kritériumokat a prioritást évezı ágazatokra vonatkozóan az ágazatonkénti védelmi intézkedésekre építve kell kidolgozni, amely során figyelembe kell venni az egyes létfontosságú infrastrukturális ágazatok sajátosságait, valamint be kell vonni az összes érintett szereplıt is, mivel az egyes ágazatok érdemi tapasztalatokkal, szakértelemmel és követelményekkel rendelkeznek létfontosságú infrastruktúráik védelmével kapcsolatban. E kritériumokat minden egyes prioritást élvezı ágazatra vonatkozóan legkésıbb a prioritást évezı ágazatnak nyilvánítást követı egy éven belül kell elfogadni. Amennyiben már bevezettek közösségi mechanizmusokat, azokat továbbra is alkalmazni kell. A rendelkezések vagy intézkedések közötti átfedéseket és ellentmondásokat mindenképpen el kell kerülni.


PE 393.024\ 135

HU

1. A Bizottság évente választja ki az I. mellékletben felsorolt ágazatok közül azokat a prioritást élvezı ágazatokat, amelyeket az (1) bekezdésben elıirányzott kritériumok kidolgozása során figyelembe kell venni.

törölve

Az I. melléklet a 11. cikk (3) bekezdésében említett eljárásnak megfelelıen módosítható, feltéve hogy a módosítás nem terjeszti ki ezen irányelv hatályát.

Módosítás: 24 3. cikk (3) bekezdés (3) Minden tagállam azonosítja a területén található, az (1) és (2) bekezdés alapján elfogadott kritériumoknak megfelelı létfontosságú infrastruktúrákat, valamint a területén kívüli, e kritériumoknak megfelelı olyan létfontosságú infrastruktúrákat, amelyek kihathatnak rá.

(3) Minden tagállam azonosítja a területén található, az (1) bekezdés alapján elfogadott kritériumoknak megfelelı lehetséges európai létfontosságú infrastruktúrákat, valamint a területén kívüli, e kritériumoknak megfelelı olyan lehetséges európai létfontosságú infrastruktúrákat, amelyek kihathatnak rá, legkésıbb a megfelelı kritériumok elfogadását követı egy éven belül, ezután pedig folyamatosan.

Minden tagállam értesíti a Bizottságot az így azonosított létfontosságú infrastruktúrákról legkésıbb a megfelelı kritériumok elfogadását követı egy éven belül, ezután pedig folyamatosan.

Módosítás: 25 4. cikk cím Az európai létfontosságú infrastruktúrák kijelölése

A prioritást élvezı ágazatok kijelölése és azonosítása

Módosítás: 26 4. cikk (-1) bekezdés (új) (-1) Minden tagállam azonosítja a 3. cikk (1) bekezdésében elfogadott kritériumok kidolgozásához szükséges, a területén található prioritást élvezı ágazatokat, 136 /PE 393.024

HU

valamint a területén kívüli olyan prioritást élvezı ágazatokat, amelyek kihathatnak az elıbbiekre. Minden tagállam értesíti a Bizottságot az így azonosított prioritást élvezı ágazatokról, legkésıbb a megfelelı kritériumok elfogadását követı egy éven belül, ezután pedig folyamatosan. Módosítás: 27 4. cikk (1) bekezdés (1) A Bizottság a 3. cikk (3) bekezdésének második albekezdése szerinti értesítések, valamint a rendelkezésére álló egyéb információk alapján javaslatot tesz az európai létfontosságú infrastruktúrának nyilvánítandó létfontosságú infrastruktúrák listájára.

(1) A Bizottság a (-1) bekezdés szerinti értesítések, valamint a rendelkezésére álló egyéb információk alapján javaslatot tesz a létfontosságú infrastruktúrával rendelkezı prioritást élvezı ágazatok listájára.

Módosítás: 28 4. cikk (1a) bekezdés (új) (1a) Az európai létfontosságú infrastruktúrákat úgy kell kialakítani, hogy minimálisra korlátozzák a harmadik országokkal fennálló összeköttetését, illetve az ilyen országokban való elhelyezkedést.

Módosítás: 29 4. cikk (2) bekezdés (2) Az európai létfontosságú infrastruktúrának nyilvánított létfontosságú infrastruktúrák listáját a 11. cikk (3) bekezdésében említett eljárásnak megfelelıen kell elfogadni.

(2) Az európai létfontosságú infrastruktúrával rendelkezı prioritást élvezı ágazatok listáját a Tanács fogadja el és módosítja.

A lista a 11. cikk (3) bekezdésében említett eljárásnak megfelelıen módosítható. Módosítás: 30 4a. cikk (új) 4a. cikk

PE 393.024\ 137

HU

Személyes adatok feldolgozása (2a) A személyes adatok európai létfontosságú infrastruktúrák védelme általi közvetlen vagy közvetítın keresztüli – tevékenységük ellátásához szükséges – feldolgozásának a személyes adatok kezelése vonatkozásában az egyének védelmérıl és az ilyen adatok szabad áramlásáról szóló, 1995. október 24-i 95/46/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv1 rendelkezéseivel és az adatvédelemmel kapcsolatban alkalmazandó elvekkel összhangban kell történnie. Az adatfeldolgozást az Unióban kell végrehajtani, és biztonsági okokból harmadik országokban nem engedhetı meg az adattükrözés.

Módosítás: 31 5. cikk (1) és (2) bekezdések (1) Minden tagállam megköveteli, hogy a területén lévı valamennyi európai létfontosságú infrastruktúra tulajdonosa/üzemeltetıje dolgozzon ki üzemeltetıi biztonsági tervet, és azt frissítse, valamint legalább kétévente vizsgálja felül.

(1) Minden tagállam megköveteli, hogy a területén lévı valamennyi európai létfontosságú infrastruktúra tulajdonosa/üzemeltetıje dolgozzon ki üzemeltetıi biztonsági tervet, és azt frissítse, valamint legalább kétévente vizsgálja felül. A Bizottság és a Tanács elfogadja az I. mellékletben felsorolt bizonyos ágazatokra alkalmazandó meglévı védelmi intézkedések listáját. A felsorolt védelmi intézkedések közül egynek vagy többnek való megfelelés teljesíti az üzemeltetıi biztonsági terv kidolgozására és frissítésére vonatkozó elıírást.

(2) Az üzemeltetıi biztonsági terv a II. mellékletben foglaltakkal összhangban azonosítja az európai létfontosságú infrastruktúra eszközeit, valamint azok védelmére megfelelı biztonsági megoldásokról rendelkezik. A 11. cikk (3) bekezdésében említett eljárásnak megfelelıen lehet elfogadni az üzemeltetıi biztonsági tervre vonatkozó 1

HL L 281, 1995.11.23., 31. o.

138 /PE 393.024

HU

(2) Az üzemeltetıi biztonsági terv a II. mellékletben foglaltakkal összhangban azonosítja az európai létfontosságú infrastruktúra eszközeit, valamint azok védelmére megfelelı biztonsági megoldásokról rendelkezik. Az üzemeltetıi biztonsági tervre vonatkozó ágazatspecifikus, a fennálló közösségi intézkedéseket figyelembe vevı

ágazatspecifikus, a fennálló közösségi intézkedéseket figyelembe vevı követelményeket.

követelményeket a Tanács fogadja el.

A 11. cikk (2) bekezdésében említett eljárásban a Bizottság dönthet úgy, hogy az I. mellékletben felsorolt bizonyos ágazatokra alkalmazandó intézkedéseknek való megfelelés mentesít az üzemeltetıi biztonsági terv kidolgozására és frissítésére vonatkozó követelmény alól.

Módosítás: 32 5. cikk (3) bekezdés (3) Az európai létfontosságú infrastruktúra tulajdonosa/üzemeltetıje a létfontosságú infrastruktúra európai létfontosságú infrastruktúrának nyilvánítását követı egy éven belül benyújtja az üzemeltetıi biztonsági tervet az illetékes tagállami hatósághoz.

(3) Az európai létfontosságú infrastruktúra tulajdonosa/üzemeltetıje a létfontosságú infrastruktúra európai létfontosságú infrastruktúrának nyilvánítását követı egy éven belül benyújtja az üzemeltetıi biztonsági tervet az illetékes ECIP kapcsolattartó ponthoz.

Amennyiben az üzemeltetıi biztonsági tervre vonatkozóan a (2) bekezdés alapján ágazatspecifikus követelményeket fogadtak el, az üzemeltetıi biztonsági tervet csak az ágazatspecifikus követelmények elfogadását követı egy éven belül kell benyújtani az illetékes tagállami hatósághoz.

Amennyiben az üzemeltetıi biztonsági tervre vonatkozóan a (2) bekezdés alapján ágazatspecifikus követelményeket fogadtak el, az üzemeltetıi biztonsági tervet csak az ágazatspecifikus követelmények elfogadását követı egy éven belül kell benyújtani az illetékes ECIP kapcsolattartó ponthoz.

Módosítás: 33 5. cikk (5) bekezdés (5) A kikötıvédelem fokozásáról szóló, 2005. október 26-i 2005/65/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek való megfelelés mentesít az üzemeltetıi biztonsági terv kidolgozására vonatkozó követelmény alól.

törölve


PE 393.024\ 139

HU

(1) Minden tagállam megköveteli, hogy a területén lévı európai létfontosságú infrastruktúrák tulajdonosai/üzemeltetıi jelöljenek ki biztonsági összekötı tisztviselıt, aki biztonsági kérdésekben kapcsolattartó pontként mőködik az infrastruktúra tulajdonosa/üzemeltetıje és a létfontosságú infrastruktúrák védelmére illetékes tagállami hatóságok között. A biztonsági összekötı tisztviselıt a létfontosságú infrastruktúra európai létfontosságú infrastruktúrának nyilvánítását követı egy éven belül kell kijelölni.

(1) Minden tagállam megköveteli, hogy a területén lévı európai létfontosságú infrastruktúrák tulajdonosai/üzemeltetıi jelöljenek ki biztonsági összekötı tisztviselıt, aki biztonsági kérdésekben kapcsolattartó pontként mőködik az infrastruktúra tulajdonosa/üzemeltetıje és az ECIP kapcsolattartó pont között. A biztonsági összekötı tisztviselıt a létfontosságú infrastruktúra európai létfontosságú infrastruktúrának nyilvánítását követı egy éven belül kell kijelölni. Az 5. cikk (1) bekezdésében említett listán szereplı védelmi intézkedések közül egynek vagy többnek való megfelelés teljesíti a biztonsági összekötı tisztviselı kijelölésére vonatkozó követelményt.

Módosítás: 35 6. cikk (2) bekezdés (2) Minden tagállam tájékoztatja az érintett európai létfontosságú infrastruktúra biztonsági összekötı tisztviselıjét az azonosított kockázatokra és veszélyekre vonatkozó megfelelı információkról.

(2) A nemzeti ECIP kapcsolattartó ponton keresztül minden tagállam tájékoztatja az érintett európai létfontosságú infrastruktúra biztonsági összekötı tisztviselıjét az azonosított kockázatokra és veszélyekre vonatkozó megfelelı információkról.

Módosítás: 36 7. cikk (2) bekezdés (2) Minden tagállam összefoglaló jelentést tesz a Bizottságnak az I. mellékletben említett egyes ágazatokban elıforduló sebezhetıségi pontok, veszélyek és kockázatok típusairól a 4. cikk (2) bekezdésében elıírt lista elfogadását követı 18 hónapon belül, ezután pedig kétévente rendszeresen.

(2) Minden tagállam összefoglaló jelentést tesz a Bizottságnak az európai létfontosságú infrastruktúrákban elıforduló strukturális sebezhetıségi pontok, veszélyek és kockázatok típusairól a 4. cikk (2) bekezdésében elıírt lista elfogadását követı 12 hónapon belül, ezután pedig kétévente rendszeresen.

E jelentések közös mintáját a 11. cikk (3) bekezdésében említett eljárásnak megfelelıen kell kidolgozni.

E jelentések közös mintáját a Bizottság dolgozza ki és a Tanács hagyja jóvá.

140 /PE 393.024

HU

Módosítás: 37 7. cikk (3) bekezdés (3) A Bizottság ágazatonként értékeli, hogy az európai létfontosságú infrastruktúrák vonatkozásában szükség van-e különleges védekezési intézkedésekre.

(3) A Bizottság és a tagállamok ágazatonként értékelik, hogy az európai létfontosságú infrastruktúrák vonatkozásában szükség van-e különleges védekezési intézkedésekre. Ezzel összefüggésben figyelembe kell venni a létezı bevált gyakorlatokat és módszertanokat.

Módosítás: 38 7. cikk (4) bekezdés (4) Az európai létfontosságú infrastruktúrákkal kapcsolatos sebezhetıségi, veszély- és kockázatértékelések közös módszertanait a 11. cikk (3) bekezdésében említett eljárásnak megfelelıen ágazatonként lehet kidolgozni.

(4) Ha ezt szükségesnek ítélik, az európai létfontosságú infrastruktúrákkal kapcsolatos strukturális sebezhetıségi, veszély- és kockázatértékelések közös módszertanait ágazatonként lehet kidolgozni. Az ilyen közös módszertanoknak figyelembe kell venniük a már létezı módszertanokat.

Módosítás: 39 8. cikk A Bizottság támogatja a kijelölt európai létfontosságú infrastruktúrák tulajdonosait/üzemeltetıit azáltal, hogy hozzáférést biztosít a létfontosságú infrastruktúrák védelmével kapcsolatosan rendelkezésre álló bevált gyakorlatokhoz és módszertanokhoz

A Bizottság és a tagállamok támogatják a kijelölt európai létfontosságú infrastruktúrák tulajdonosait/üzemeltetıit azáltal, hogy hozzáférést biztosítanak a létfontosságú infrastruktúrák védelmével kapcsolatosan rendelkezésre álló bevált gyakorlatokhoz és módszertanokhoz

Módosítás: 40 10. cikk (2) bekezdés (2) A valamely tagállam nevében ezen irányelv alapján bizalmas információkat kezelı személyeknek az érintett tagállam által elvégzendı megfelelı szintő biztonsági átvilágításon kell átesniük.

(2) A valamely tagállam nevében ezen irányelv alapján bizalmas információkat kezelı személyeknek az érintett tagállam által elvégzendı legmegfelelıbb szintő biztonsági átvilágításon kell átesniük.

PE 393.024\ 141

HU

Módosítás: 41 10. cikk (3) bekezdés (3) A tagállamok biztosítják, hogy a létfontosságú infrastruktúrák védelmével kapcsolatosan a tagállamokhoz vagy a Bizottsághoz eljuttatott információkat kizárólag a létfontosságú infrastruktúrák védelme céljából használják fel.

(3) A tagállamok és a Bizottság biztosítják, hogy az európai létfontosságú infrastruktúrák védelmével kapcsolatosan a hozzájuk eljuttatott információkat kizárólag az európai létfontosságú infrastruktúrák védelme céljából használják fel, és hogy kellıen figyelembe veszik egyrészt anyagi szempontból az arányosság elvét, másrészt az alapvetı jogokat és a védelemre szoruló intézményeket.

Módosítás: 42 11. cikk (1) A Bizottság munkáját a CIP kapcsolattartó pontok egy-egy képviselıjébıl álló bizottság segíti.

törölve

(2) Az e bekezdésre történı hivatkozás esetén az 1999/468/EK határozat 3. és 7. cikkét kell alkalmazni, tekintettel a 8. cikkének rendelkezéseire. (3) Az e bekezdésre történı hivatkozás esetén az 1999/468/EK határozat 5. és 7. cikkét kell alkalmazni, tekintettel a 8. cikkének rendelkezéseire. Az 1999/468/EK határozat 5. cikkének (6) bekezdésében megállapított idıtartam egy hónap. (4) A bizottság elfogadja saját eljárási szabályzatát.

Módosítás: 43 12. cikk (1) bekezdés (1) albekezdés (1) A tagállamok hatályba léptetik azokat a törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseket, amelyek szükségesek ahhoz, hogy ezen irányelvnek legkésıbb 2007. december 31-ig megfeleljenek. Haladéktalanul eljuttatják a Bizottsághoz az említett rendelkezések szövegét, valamint az 142 /PE 393.024

HU

(1) A tagállamok hatályba léptetik azokat a törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseket, amelyek szükségesek ahhoz, hogy ezen irányelvnek legkésıbb 2008. december 31-ig megfeleljenek. Haladéktalanul eljuttatják a Bizottsághoz az említett rendelkezések szövegét, valamint az

említett rendelkezések és ezen irányelv közötti megfelelést bemutató táblázatot.

említett rendelkezések és ezen irányelv közötti megfelelést bemutató táblázatot.

Módosítás: 44 I. melléklet cím A létfontosságú infrastrukturális ágazatok listája

A lehetséges létfontosságú infrastrukturális ágazatok listája

Módosítás: 45 I. MELLÉKLET III. ágazat 9. alágazat Rádiós távközlés és navigáció

Rádiós távközlés, navigáció és rádiófrekvenciás azonosítás (RFID)

Módosítás: 46 I. MELLÉKLET VII. ágazat, 19. alágazat Fizetési, valamint értékpapírklíring- és elszámolási infrastruktúrák és rendszerek

Értékpapírklíring- és elszámolási infrastruktúrák és rendszerek, valamint szolgáltatóik

Módosítás: 47 I. MELLÉKLET VII. ágazat, 19a. alágazat (új) 19a. Bank- és biztosításügy

PE 393.024\ 143

HU

P6_TA-PROV(2007)0326 A földgáz és a villamos energia belsı piacának jövıbeni lehetıségei Az Európai Parlament 2007. július 10-i állásfoglalása a földgáz és a villamos energia belsı piacának jövıbeni lehetıségeirıl (2007/2089(INI))

Az Európai Parlament, – tekintettel a Bizottság „Európai energiapolitika” címő közleményére (COM(2007)0001), – tekintettel a Bizottság „A földgáz és a villamos energia belsı piacának jövıbeni lehetıségeirıl” címő közleményére (COM(2006)0841), – tekintettel a Bizottság „Vizsgálat az 1/2003/EK rendelet 17. cikke értelmében az európai gáz- és villamosenergia-ágazatról” címő közleményére (COM(2006)0851), – tekintettel a Bizottság „Elsıbbségi összekapcsolási terv” címő közleményére (COM(2006)0846), – tekintettel a Bizottság „Jelentés az EU villamosenergia- és földgázipari szabályozási keretének végrehajtása" címő belsı munkadokumentumára (SEC(2006)1709), a Bizottság közleményének (COM(2006)0841) kísérıdokumentumára, – tekintettel a Bizottság belsı „Európai Uniós energiapolitikai adatok” címő munkadokumentumára (SEC(2007)0012), – tekintettel 2006.december 14-i, az „Európai stratégia az energiaellátás fenntarthatósága, versenyképessége és biztonsága tárgyában” címő zöld könyvrıl szóló állásfoglalására1, – tekintettel 2006. március 23-i, az Európai Unió energiaellátásának biztonságáról szóló állásfoglalására2, – tekintettel a transzeurópai energiahálózatokra vonatkozó iránymutatások megállapításáról szóló, 2006. szeptember 6-i 1364/2006/EK európai parlamenti és tanácsi határozatra3, – tekintettel a második olvasatban 2007. május 23-án elfogadott, a transzeurópai közlekedésiés energiahálózatok területén történı közösségi pénzügyi támogatás nyújtásának általános szabályairól szóló európai parlamenti és tanácsi rendelet elfogadására vonatkozó tanácsi közös álláspontról szóló álláspontjára4, – tekintettel a villamosenergia-ellátás biztonságát és az infrastrukturális beruházások védelmét célzó intézkedésekrıl szóló, 2006. január 18-i 2005/89/EK európai parlamenti és

1

Elfogadott szövegek, P6_TA(2006)0603. HL C 292. E, 2006.12.1., 112. o. 3 HL L 262. 2006.9.22., 1. o. 4 Elfogadott szövegek, P6_TA(2007)0198. 2

144 /PE 393.024

HU

tanácsi irányelvre1, – tekintettel a földgázszállító-hálózatokhoz való hozzáférés feltételeirıl szóló, 2005. szeptember 28-i 1775/2005/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletre2, – tekintettel a földgázellátás biztonságának megırzését szolgáló intézkedésekrıl szóló, 2004. április 26-i 2004/67/EK tanácsi irányelvre3, – tekintettel a villamos energia belsı piacára vonatkozó közös szabályokról szóló, 2003. június 26-i 2003/54/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvre4, – tekintettel a földgáz belsı piacára vonatkozó közös szabályokról szóló, 2003. június 26-i 2003/55/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvre5, – tekintettel a villamos energia határokon keresztül történı kereskedelme esetén alkalmazandó hálózati hozzáférési feltételekrıl szóló, 2003. június 26-i 1228/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletre6, – tekintettel az Európai Energia Szabályozóknak a 2003. november 11-i 2003/796/EK bizottsági határozat 3. cikk (8) bekezdése szerint a 2006. január 1–2006. december 31. idıszakról készített, a villamosenergia- és gázipari szabályozó hatóságok európai csoportjának létrehozása tárgyában – az Európai Energiaipari Szabályozók Tanács (CEER) és a Villamosipari és Gázipari Európai Szabályozói Csoport (ERGEG), az Európai Parlament, a Miniszterek Tanácsa és az Európai Bizottság minden tagja számára – kiadott éves jelentésére7, – tekintettel az Európai Tanács 2007. március 8-i és 9-i elnökségi következtetéseire az Európai Tanácsnak az Európai Tanácsi Cselekvési Terv (2007-2009) – Európai Energiapolitika címő dokumentumhoz főzött megjegyzéseirıl, – tekintettel eljárási szabályzatának 45. cikkére, – tekintettel az Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság jelentésére, valamint a Gazdasági és Monetáris Bizottság és a Regionális Fejlesztési Bizottság véleményére (A6-0249/2007), A. mivel az Európai Unió fenntartható, biztonságos és versenyképes energiaellátásról szóló új energiapolitikájának nagyra törınek kell lennie, a hosszú távú elınyöket kell szem elıtt tartania, és elsısorban az éghajlatváltozás elleni küzdelemre, az EU importtal szembeni külsı kiszolgáltatottságának korlátozására, valamint a növekedés és a munkahelyteremtés elısegítésére kell összpontosítania, B. mivel e nagyra törı és hosszú távú elınyök elérése érdekében a szubszidiaritás elvével összhangban, kellı idıben meg kell teremteni a megfelelı jogalkotási kereteket,

1

HL L 33. 2006.2.4., 22. o. HL L 289. 2005.11.3., 1. o. 3 HL L 127. 2004.4.29., 92. o. 4 HL L 176. 2003.7.15., 37. o. 5 HL L 176. 2003.7.15., 57. o. 6 HL L 176. 2003.7.15., 1. o. 7 HL L 296. 2003.11.14., 34. o. 2

PE 393.024\ 145

HU

C. mivel az EU belsı energiapiacának kiterjesztése és a tagállamok közötti hatékony szolidaritási mechanizmusok megteremtése elıfeltétele az ellátás biztonságának és a gazdasági hatékonyság biztosításának, D. mivel a liberalizáció és a piaci integráció egyforma mértékben fontos a határokon átnyúló kereskedelem megkönnyítése, a nagyobb mértékő gazdasági hatékonyság elérése és a piaci likviditás növelése, ezáltal pedig az EU belsı energiapiacának kiterjesztése tekintetében, E. mivel az egyes tagállamok energiaforrásokról szóló döntései az egész Unióra hatást gyakorolnak a verseny, az ellátás biztonsága és a környezeti fenntarthatóság tekintetében, F. mivel a társadalmi integráció és az esélyegyenlıség elvei azt jelentik, hogy az Unió minden egyes polgára számára alapvetı fontosságú, hogy az energiához megengedhetı hozzáféréssel rendelkezzen, G. mivel a 27 tagállamból 20 még nem ültette át teljes mértékben – szöveg szerint és szellemében – a 2003/54/EK és a 2003/55/EK irányelvet, H. mivel a földgáz és a villamos energia belsı piacának jövıbeni lehetıségeirıl szóló fent említett bizottsági közlemény és a Versenypolitikai Fıigazgatóság jelentése az energiaágazat felmérésérıl arra a következtetésre jutott, hogy a jelenlegi szabályok és liberalizációs intézkedések az energiaellátás hatékonyságának növekedéséhez vezettek és megtakarításhoz juttatták a fogyasztókat, viszont a piacok még nem nyíltak meg teljes mértékben, és a szabad verseny még mindig nem akadálytalan, I. mivel a hatékony szétválasztással együtt a hálózati hozzáférésre vonatkozó szigorú és hatékony harmonizált szabályok szabályozók általi megállapítása elıfeltétele annak, hogy új szereplık léphessenek be a piacra, J. mivel néhány tagállamban hosszú távú szerzıdések vonatkoznak a piac egy lényeges hányadára, veszélyeztetve ezzel a szabad verseny alakulását, ezáltal pedig az energia belsı piacának létrejöttét, K. mivel az EU már meglévı, szétválasztásra vonatkozó rendelkezéseinek végrehajtása és szabályozási kerete a tagállamokban jelentıs mértékben eltér, ami súlyos következményekkel jár a belsı villamosenergia-piac fejlıdésében, L. mivel a szétválasztásra vonatkozó rendelkezések tekintetében tett nemzeti intézkedések konvergenciája és összehangolása az egyetlen módja az egységes európai energiapiac létrehozása felé való haladásnak, M. mivel a legtöbb gázipari vállalkozás bevétele fıként kereskedelmi tevékenységekbıl származik, és nem kitermelésbıl, N. mivel kevés tagállam nyitotta meg földgázpiacát; mivel a földgáz-szolgáltatási piacon a teljes rendszer vonatkozásában mind a fogyasztók, mind a vállalkozások szempontjából kulcsfontosságú az alacsony ár és a minıségi szolgáltatás, O. mivel a villamos energia átvitelében a szők keresztmetszet csökkentése a villamosenergiahálózat terjeszkedése és fejlesztése érdekében nagyarányú befektetéseket és a szők keresztmetszet kezelésére irányuló hatékonyabb, piacalapú mechanizmusokat tesz 146 /PE 393.024

HU

szükségessé, P. mivel bármely új, javasolt jogszabálynak a nagy energiaigényő iparágak által tapasztalt sajátos problémákkal – mint például a versenyhiányból eredı magas piaci energiaárakkal – kell foglalkoznia, Q. mivel az összekapcsolás szintje számos tagállam között mindmáig elégtelen és igen messze van a 2002. március 15–16-i barcelonai csúcstalálkozón elfogadott megállapodásoktól, és sok esetben különbözı politikai és közigazgatási okok hátráltatják annak építését, R. mivel mielıtt javaslat születhetne bármilyen, az egyes tagállamokban lévı gáztárolási kapacitások kötelezı létrehozásáról szóló jogszabályról, a Bizottságnak költséghaszonelemzést és alapos hatásvizsgálatot kell készítenie, S. mivel a liberalizáció és a piaci integráció egyformán fontos a belsı energiapiac kiterjesztésében, T. mivel a 2007. március 8-án és 9-én Brüsszelben megtartott Európai Tanács fent említett következtetései 33. pontjának utolsó mondata kimondja a nagy energiaigényő ágazatok óriási jelentıségét és hangsúlyozza, hogy költséghatékony intézkedésekre van szükség az ilyen iparágak versenyképességének és környezeti hatásának javítása érdekében, U. mivel az átláthatóság hiányát a Bizottság a belsı piaci verseny elımozdításának akadályaként azonosította, V. mivel az energiaágazatban szükséges hosszú távú befektetések tekintetében egyértelmő, stabil és kiszámítható szabályozási keretre van szükség, W. mivel egy új, európai uniós energiahatóság elısegítheti a kutatás finanszírozását és a megújuló energiák fejlesztését, fenntarthatja a díjak kiegyenlítıdését és biztosíthatja az energiához való egyenlı hozzáférést minden polgár számára, X. mivel a meglévı adatok azt mutatják, hogy a tagállamok csak korlátozottan éltek a rászoruló fogyasztókat támogató célzott közszolgáltatási kötelezettségek lehetıségével, 1. megismétli, hogy a lisszaboni stratégia csak akkor lehet sikeres, ha további erıfeszítések születnek az energia területén meglévı közös európai érdek szélesebb körő áttekintésén alapuló közös energiapolitika megvalósítása felé a nemzeti jellegzetességek tiszteletben tartásával, és lehetıvé téve a tagállamoknak azt, hogy az energiaforrások, valamint az energia-elıállítók lehetı legnagyobb mértékő sokszínősítése érdekében ragaszkodhassanak saját energiaösszeállításukhoz; Az átvitel szétválasztása 2. úgy véli, hogy a tulajdonjog szétválasztása a leghatékonyabb eszköze lehet az infrastrukturális befektetések megkülönböztetés-mentes elımozdításának, az új szereplık számára a hálózatokhoz való méltányos hozzáférésnek, és a piacon az átláthatóság biztosítása számára; hangsúlyozza ugyanakkor, hogy ez a modell nem fedhet le minden kérdéses feladatot, mint például az összekapcsolásokat vagy a szők keresztmetszeti pontokat; 3. elismeri, hogy a gázszektorban a szétválasztást célzó további intézkedések alkalmazása nem PE 393.024\ 147

HU

magától értetıdı; ezért speciális megoldások kifejlesztését sürgeti annak érdekében, hogy ezen ágazat számára létrejöhessen a belsı gázpiac, figyelembe véve a termelési vagy forgalmazási láncban meglévı különbségeket; 4. felszólítja a Bizottságot, hogy nyújtson be egy olyan elemzést, amely ismerteti a tulajdonjogi szétválasztás és a független rendszerüzemeltetık létrehozásának várható költségeit a tagállamok számára, a hálózatokba történı befektetésekre gyakorolt várható hatásokat, valamint a belsı piac és a fogyasztók számára bekövetkezı elınyöket; hangsúlyozza, hogy az elemzésnek foglalkoznia kell azzal a kérdéssel is, hogy felmerülneke majd problémák vagy költségek – és ha igen, milyenek –, amennyiben az állam nem végzi el a szétválasztást, továbbá azzal a kérdéssel, hogy a negatív következmények eltérıek-e az állami és a magántulajdon tekintetében; javasolja továbbá, hogy az elemzés vegye fontolóra, hogy a célkitőzések elérése tekintetében milyen elınyei lennének a tulajdonjogi szétválasztásnak a független, regionális piaci szereplıkre irányuló megközelítéshez képest; 5. sürgeti a Bizottságot, hogy vegye figyelembe az unió villamosenergia- és földgázágazataiban meglévı strukturális eltéréseket, beleértve azt is, hogy néhány tagállam ezekbıl az energiaforrásokból nem rendelkezik hazai termeléssel és azt is, hogy fontos termelési földgázpiacokon jelenleg nem biztosított a teljes gazdasági kölcsönösség; ennélfogva felszólítja a Bizottságot, hogy terjesszen elı olyan kiegyensúlyozott javaslatot, amely lehetıvé teszi az EU földgáztársaságai számára, hogy új termelési csıvezetékekbe történı befektetéseket és hosszú távú szerzıdéseket használhassanak fel annak érdekében, hogy harmadik országokkal szemben növeljék tárgyalóerejüket; 6. ragaszkodik ahhoz, hogy harmadik országbeli társaságoknak csak akkor engedélyezzék energetikai infrastruktúra vásárlását, amennyiben azzal az országgal viszonosság állá fenn; Szabályozók 7. üdvözli a Bizottság azon javaslatát, amely a nemzeti szabályozók együttmőködésének uniós szintő, EU-s szervezeten keresztül történı fokozására irányul, s a határokon átnyúló ügyek szabályozásához való európaibb megközelítés elımozdítójának tekinthetı; úgy véli, hogy a nemzeti szabályozók hatáskörei közötti fokozott konvergencia és összehangoltság alapvetı fontosságú a technikai és szabályozási különbségek túllépése érdekében, amelyek a határokon átnyúló kereskedelmet és összekapcsolódásokat komolyan gátolják; hangsúlyozza, hogy a Bizottságnak kulcsszerepet kell betöltenie a nemzeti szabályozók függetlenségének megtartása mellett; úgy véli, hogy a szabályozóknak döntéseiket a speciálisan meghatározott technikai és kereskedelmi ügyekben úgy kell meghozniuk, hogy szükség esetén tájékozódnak az átvitelirendszer-irányítók és egyéb érdekeltek álláspontjáról, emellett ezen döntéseknek jogilag kötelezı erıvel kell bírniuk; 8. rámutat, hogy a nemzeti szabályozóknak a kizárólag nemzeti piacukat érintı döntéseikért az egyedüli felelıs hatóságoknak kell maradniuk; támogatja, hogy hatásköreiket kiterjesszék azáltal, hogy azokba beletartozzon a megkövetelt befektetés jegyzékének elkészítése, majd azt követıen végrehajtásának tevékeny elımozdítása; 9. úgy véli, hogy a szabályozóknak biztosítaniuk kell, hogy bármely olyan társaság, amelynek energia-infrastruktúra, és különösen átviteli hálózatok vagy csıvezetékek vannak a tulajdonában, vállalja, hogy egyértelmő befektetési célokat irányoz elı az ágazatban meglévı spekulációk elkerülése érdekében;

148 /PE 393.024

HU

10. úgy véli, hogy a nemzeti szabályozók függetlennek, erısnek kell lenniük és egyértelmően meghatározott hatáskörrel kell rendelkezniük, biztosítandó, hogy a jogszabályok gyakorlati végrehajtása teljes mértékő legyen, a piaci szereplık azokhoz igazodjanak, illetve hogy a szükséges befektetések és átláthatósági szintek megvalósuljanak; úgy véli ugyanakkor, hogy hatásköreiket uniós szinten kell összehangolni az átláthatóság, a nyilvánosságra hozatal és elszámoltathatóság közös szabályainak létrehozásával, a szabályozók nemzeti hatóságoktól és ipartól való teljes függetlenségének megırzése érdekében; 11. úgy véli, hogy a nemzeti energiaszabályozóknak meg kell adni a lehetıséget, hogy megbüntessék azt az üzemeltetıt, amely nem tartja tiszteletben a határozataikat, vagy azt az átviteli rendszerüzemeltetıt, amely nem tesz eleget a rendszerkarbantartásra vonatkozó kötelességének, valamint hogy biztosíthassák, hogy a vállalatok tanácsadást nyújtsanak a fogyasztóknak az energia végsı felhasználásának hatékonyságáról – ahogyan arról az energia-végfelhasználás hatékonyságáról és az energetikai szolgáltatásokról szóló, 2006. április 5-i 2006/32/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv1 rendelkezik – továbbá meg kell adni a szabályozóknak annak lehetıségét, hogy villamos áram és földgázkibocsátási programokat foganatosítanak; úgy véli továbbá, hogy a szabályozó hatóságok és az illetékes versenyhatóságok közötti kölcsönös együttmőködést mind nemzeti, mind pedig uniós szinten erısíteni kell; 12. felhívja a Bizottságot, hogy biztosítson megoldást az átviteli rendszerüzemeltetık tekintetében a függetlenséggel, illetve összeférhetetlenséggel, valamint az átláthatósággal kapcsolatos problémákra; felhívja a Bizottságot, hogy terjesszen elı olyan javaslatokat, amelyek lehetıvé teszik az átviteli rendszerüzemeltetık számára, hogy betölthessék a piacot elımozdító szerepüket, illetve amelyek – a határokon átnyúló szállítás javítása érdekében – harmonizálják az átviteli rendszerüzemeltetıkre vonatkozó nemzetközi szabályzatokat; 13. üdvözli azt a javaslatot, amely az átvitelirendszer-üzemeltetık létezı szervezeteit hivatalos szereppel ruházza fel hivatalos kötelezettségekkel és célkitőzésekkel kiegészítve („ETSO+\GTE+ megoldás”); 14. bírálja egyes kormányok túlzott beavatkozási törekvéseit a nemzeti szabályozóik által hozott döntésekbe, mivel ez aláássa független hatósági szerepüket; 15. utal néhány regionális piac fejlıdésére; hangsúlyozza, hogy a nagyobb „energiaszigetek” létrejöttének megelızéséhez megfelelı intézkedésekre lesz szükség, és kéri, hogy ezek a regionális struktúrák ne veszélyeztessék a belsı energiapiac létrehozását és végrehajtását; Szabályozott díjak 16. sürgeti a tagállamokat, hogy fokozatosan szüntessék meg az általánosan szabályozott díjakat – a 2003/54/EK irányelvben említett végsı esetben kiszabott díjak kivételével – ugyanakkor biztosítsák, hogy megfelelı mechanizmusok álljanak rendelkezésre a rászoruló fogyasztók védelmére, különösen az üzemanyag-szegénység tekintetében, beleértve a nem piaci mechanizmusokat is; sajnálatát fejezi ki, hogy az európai energiapolitikáról szóló fenti bizottsági közlemény nem tesz említést az ármechanizmusokról; megjegyzi, hogy az árintervenciót csak végsı esetben szabad alkalmazni, ahol a nemzeti szabályozó hatóságok a mesterségesen létrehozott magas árakat kívánják visszaszorítani a fogyasztók, vállalatok és új belépık védelme érdekében és azért, hogy az árak minden esetben a valódi költségeket 1

HL L 114., 2006.4.27., 64. o. PE 393.024\ 149

HU

takarják; 17. úgy véli, hogy fel kell számolni a nem megújuló energiaforrások támogatását, ezzel biztosítva az egyenlı esélyeket; úgy véli, hogy a külsı környezetvédelmi költségeket be kell építeni az energia árába, és a környezetvédelmi és energiapolitikai célok elérése érdekében piaci alapú intézkedéseket kell alkalmazni; 18. megjegyzi, hogy a tervezett magas színvonalú egyetemes szolgáltatási kötelezettségeknek és a közszolgáltatási kötelezettségeknek összhangban kell lenniük az állami támogatásokra vonatkozó szabályokkal, és hogy az árdiszkrimináció és a viszonteladás korlátozása a versenyjog hatálya alá tartozik; hangsúlyozza, hogy kulcsfontosságú a fennmaradó szabályozott szolgáltatói díjak hatásának felmérése a verseny fejlıdésére, valamint a piaci torzulások megszüntetése; Társadalmi hatás és fogyasztóvédelem 19. felhívja a Bizottságot, hogy nyújtson be a különbözı javaslatai társadalmi hatásait is értékelı, teljes körő hatásvizsgálatot és támogassa az iparágakat a kiképzésre és átszervezésre irányuló mechanizmusok kifejlesztésében; 20. úgy véli, hogy a fogyasztók energiaellátása az alapvetı szükségletek tekintetében elengedhetetlen, és hogy az energiaszegénység ellen minden rendelkezésre álló eszközzel – különösen az energiamegtakarítás és az energiahatékonyság ösztönzésével – harcolni kell; felhív továbbá megfelelıen célirányos és átlátható társadalmi intézkedések alkalmazására, amelyek amellett, hogy nem akadályozzák a tisztességes versenyt, a rászoruló és hátrányos helyzető fogyasztók védelmét szolgálják; 21. sürgeti a Bizottságot, hogy az energiafogyasztók chartájáról szóló javaslatát 2007 vége elıtt nyújtsa be; Összekapcsolások 22. üdvözli a tagállamok 10%-os összekapcsolási szintjére irányuló indikatív célkitőzést; 23. felhívja a tagállamokat, hogy többek között a kétoldalú együttmőködés erısítése által fokozzák a meglévı és jövıbeli projektek technikai, bürokratikus és politikai korlátainak lebontására tett erıfeszítéseiket, különösen a Bizottság által közösségi érdekő projektként azonosított négy projekt esetében; felhívja a tagállamokat, hogy az összekapcsolási vonalak kiépítésére vonatkozó engedélyezési eljárásokat könnyítsék meg, illetve korlátozzák az ilyen eljárások idıtartamát; úgy véli azonban, hogy az általános érdekő szempontokat mindig figyelembe kell venni; 24. megerısíti a transzeurópai energiahálózatokra elıirányzott költségvetés növelésének szükségességét különösen a környezeti akadályok eltörlése céljából; 25. felhívja a Bizottságot, hogy gyorsítsa fel a végrehajtási problémákkal szembesülı közösségi érdekő projektekkel foglalkozó uniós koordinátorok kinevezését; 26. hangsúlyozza, hogy a decentralizált energetikai infrastruktúra és energiatermelés elısegítheti az energiaellátás magasabb szintő biztonságának elérését és azokat az energiapolitikai stratégiák kidolgozásakor kell ösztönözni; 150 /PE 393.024

HU

Hosszú távú szerzıdések 27. elismeri, hogy hosszú távú termelési szerzıdésekre van szükség – különösen a földgázpiacon – a pozitív befektetési légkör megteremtéséhez, ez jelentısen hozzájárulna az ellátás biztonságához és nem veszélyeztetné Európában a belsı energiapiac integrációját, feltéve hogy nem zárják ki az új belépıket; 28. úgy véli, hogy a „használd vagy veszítsd el” elv kiegyensúlyozott és hatékony alkalmazását biztosítani kell, hogy az új belépık hozzáférhessenek azokhoz a hálózatokhoz, ahol a kapacitás nincs kihasználva; 29. úgy véli, hogy a hosszú távú kétoldalú forgalmazási szerzıdések, amíg nem ölelik fel a piac jelentıs százalékát és nem akadályozzák a fogyasztókat a szolgáltató-váltásban, lehetıséget teremtenek a nagy energiaigényő iparágak számára, hogy alacsonyabb és stabilabb energiaárakat alkudjanak ki az általuk választott szolgáltatónál és ezért ezeket a szerzıdéseket engedélyezni kell, feltéve, hogy az illetékes hatóság megfelelıen ellenırzi ıket, a hálózatok számára nem jelentenek további költséget, nem zárják ki az új belépıket a piacról és nem akadályozzák a piac fejlıdését; 30. felkéri a Bizottságot, hogy javasoljon meghatározást arra vonatkozóan, hogy ki minısül nagy energia-felhasználónak; felkéri továbbá a Bizottságot, hogy fordítson különös figyelmet a globális gazdaságban versengı, EU-n belüli nagy energia-felhasználókra; 31. kéri a Bizottságot, hogy adjon egyértelmő iránymutatást az ilyen hosszú távú kétoldalú forgalmazási szerzıdésekrıl, hogy a piac bizonytalansága csökkenjen és a szerzıdések szabványosítása irányába mozduljon; 32. emlékeztet arra, hogy az energiatermelı, -átvivı, -tároló és -elosztó létesítmények olyan kritikus infrastruktúrák, amelyek biztonságát és biztonságosságát minden körülmény mellett teljes mértékben meg kell ırizni, és biztosítani kell; Villamos és gázhálózatok 33. ismételten hangsúlyozza aggodalmát a villamos- és gázinfrastruktúra fejlesztésébe történı nagyobb, Európában az ellátás biztonságának garantálását szolgáló befektetések szükségessége tekintetében; ragaszkodik a szabályozási keret stabilitásához, koherenciájához és átláthatóságához a befektetésbarát környezet létrehozása érdekében és ezért – az európai uniós fogyasztók és vállalkozások közös érdekében – felszólít egy befektetésbarát szabályozási környezet kidolgozására; 34. sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy a tagállamokban sok akadály továbbra is fennáll, amelyek aránytalan késedelmet okoznak az új energetikai importinfrastruktúrák létrehozásával és a fı villamosenergia-hálózat új generációjával kapcsolatban; ezért kéri a nemzeti, regionális és helyi hatóságokat, hogy tegyenek meg minden szükséges lépést, hogy az ilyen késedelmeket a minimális szintre szorítsák, valamint hogy minden legkülsı és megközelíthetetlen lakott terület (beleértve a szigeteket és a hegyvidékeket) a fı villamosenergia-hálózatra kapcsolódjon; 35. sürgeti a tagállamokat, hogy növeljék a hálózatok kapacitását, annak érdekében, hogy lehetıvé tegyék jelentıs szárazföldi és vízi megújuló energiaforrások új generációjának belépését; felhívja a Bizottságot, hogy vizsgálja meg egy olyan európai uniós intelligens PE 393.024\ 151

HU

hálózat létrehozásának megvalósíthatóságát, amely az elérhetı legújabb információs és kommunikációs technológiák minden elınyét kihasználja; egy ilyen hálózat a termelési opciók széles körét fogadná be, jobb helyzetbe hozná a fogyasztókat, képes lenne gyorsan azonosítani és elemezni a zavarokat, valamint reagálni ezekre, továbbá helyreállítani ezek hatásainak következményeit; sürgeti a tagállamokat, hogy részesítsék elınyben a befektetéseket és szabályozóik részére adjanak kifejezett megbízást e célok elérésének támogatására; 36. hangsúlyozza az európai uniós hálózatok technikai harmonizációjának szükségességét; 37. felszólítja a Bizottságot, hogy dolgozzon ki menetrendet az egységes európai uniós villamosenergia- és földgázhálózat létrehozására; 38. üdvözli a bioföldgáz gázhálózatba történı bevitelével kapcsolatos legújabb technológiai elırelépést; sürgeti a Bizottságot, hogy – a földgázzal való ellátás biztonságához történı hozzájárulás érdekében – javasoljon konkrét intézkedéseket e lehetıség még kiterjedtebb kiaknázására különösen a biogáz-hálózathoz való hozzáférés biztosítása révén; Stratégiai tartalékok 39. egyetért a Bizottság értékelésével, hogy a gázzal kapcsolatban a jelenlegi technológiát tekintve, jobb diverzifikálni az ellátási útvonalakat és technológiákat, úgymint a gáztalanító üzemeket és cseppfolyósított földgáz terminálokat, mint nagymérető gáztartalékokat létrehozni; felhívja a Bizottságot, hogy tegyen konkrét javaslatot a meglévı földgázkészleteknek az ellátás biztonsága és a piacokra újonnan belépı szereplık elınyben részesítése közötti egyensúly megzavarása nélküli jobb kihasználására; 40. hangsúlyozza a villamosenergia-hálózat és a földgázhálózat kiegészítı jellegét; ezzel összefüggésben rámutat, hogy a tárolás a földgázhálózat elválaszthatatlan része és hogy azt nemzeti és uniós szolidaritással kell kezelni; ezen felül úgy véli, hogy a tárolás elısegítheti a készenléti energiagenerátorok mőködését és így segítheti az ellátás biztonságát; 41. megállapítja, hogy az egyes tagállamok – gazdasági és mőszaki megvalósíthatóságuknak megfelelıen – stratégiai földgáz-készleteket javasolhatnak és alakíthatnak ki; Átláthatóság 42. úgy véli, hogy az átláthatóság a verseny kialakulásának elıfeltétele, t hogy az információkat mindig idıben, egyértelmő és könnyen hozzáférhetı módon, valamint megkülönböztetésmentes alapon kell feltárni; 43. megemlíti azokat a nehézségeket, amelyekkel a liberalizált piacokból részesülı háztartási fogyasztók szembesülnek; sürgeti a Bizottságot, hogy terjesszen elı konkrét javaslatokat arra vonatkozóan, hogy miként lehet növelni az átláthatóságot a fogyasztók számára, valamint hogy tegye teljessé és világossá a fogyasztói információt (beleértve a különbözı díjakat, a vállalat energiakeverékét és egyéb, a 2003/54/EK irányelvben meghatározott információt, például a címkézést) és erısítse meg a fogyasztói szervezetek belsı energiapiacon belüli szerepét; 44. egyetért a Bizottsággal, hogy mind a villamosenergia-, mind pedig a földgázpiac vonatkozásában kötelezı átláthatósági szabályokat kell bevezetni; úgy véli, hogy az 152 /PE 393.024

HU

átláthatóság magas és harmonizált szintje elımozdítja a hatékony versenyt és a piacokra való új belépéseket; 45. üdvözli e tekintetben a Bizottságnak a piacon a jobb átláthatóság biztosítására irányuló kötelezettségvállalását; A közösségi jogszabályok végrehajtása 46. aggódik azon tagállamok száma miatt, amelyek még adósak a 2003/54/EK és a 2003/55/EK irányelv átültetésével, és amelyek még nem tudták megfelelıen végrehajtani azokat; felhívja a tagállamokat, hogy késedelem nélkül ültessék át, és teljes mértékben hajtsák végre ezeket az irányelveket; 47. úgy véli, hogy a 2003/54/EK és a 2003/55/EK irányelv elégséges rendelkezést tartalmaz, amelyek – megfelelı alkalmazásuk esetén – biztosítanák a versenyképes forgatókönyvet és a belsı energiapiac létrejöttét; 48. egyetért a Bizottsággal abban, hogy a liberalizációs folyamatnak nincsen alternatívája, és felszólítja a tagállamokat, hogy biztosítsák a meglévı liberalizációs irányelvek teljes és hatásos átültetését; emellett támogatja a Bizottság javaslatát, hogy a piac mőködési zavarait versenyalapú és szabályozási lépésekkel egyaránt kezeljék; 49. felhívja a Bizottságot, hogy tegye közzé a hatásvizsgálati tanulmányából kapott valamennyi eredményt és választ, valamint hogy új jogalkotási javaslatok benyújtása elıtt tájékoztassa a Parlamentet arról; 50. üdvözli e tekintetben a Bizottság kezdeményezését, hogy jogsértési eljárás induljon azon tagállamokkal szemben, amelyek nem ültették át, vagy helytelenül hajtották végre a 2003/54/EK és 2003/55/EK irányelvet; 51. óvva int a túlzott piaci koncentrációtól és úgy véli, hogy erre a legjobb megoldás a további piaci integráció és a szabályozási intézkedések fejlesztése, mivel egy nyitott versenyképes környezetben a fogyasztók választhatnak a szolgáltatók között, valamint megismétli a Bizottság részére tett azon felhívását, hogy az tegyen további lépéseket a piaci erıfölénnyel való visszaélések esetén az energiapiaci koncentrációk kezelésére; 52. felhívja a figyelmet arra, hogy noha a határokon átnyúló kapacitáselosztás koordinációja terén végbement fejlemények biztatóak, a versenyeztetéshez szükséges nettó átviteli kapacitás számítása és a rendelkezésre álló átviteli kapacitás meghatározása során az átláthatóság alacsony mértéke komoly akadályát képezi a versenynek, amit a versenyeztetésekkor elıforduló összehangolt magatartásra vonatkozó szigorúbb szabályozás bevezetésével és a trösztellenes ellenırzés fokozásával kell kezelni; 53. sürgeti a Bizottságot, hogy szorosan felügyelje a koncentráció versenyre gyakorolt hatását – mind nemzeti, mind pedig európai uniós szinten –, figyelembe véve azt a jelenlegi konszolidációs folyamatot, amely jelentıs számú tagállamban új, nagy, multinacionális energiavállalkozások kialakulásához vezet és amelyet a vertikális földgáz- és villamosenergia-integráció erıs foka jellemez; 54. úgy véli, hogy a villamos energia és földgáz piacán a köztulajdon az európai piacok torzulását okozó egyik legfıbb tényezı, és ezeken a piacokon kisebb a versenyre ösztönzı PE 393.024\ 153

HU

erı abban az esetben, ha a közvállalatok is jelen vannak, mivel ezek általában alapszabályuknak köszönhetıen kevésbé átláthatóak, és kevesebb információt nyújtanak a lehetséges befektetık számára, illetve a tagállamok kormánya által hozott politikai döntésektıl függenek; 55. felkéri a Bizottságot, hogy valamennyi intézkedésében és javaslatában vegye figyelembe az energetikai kis- és középvállalkozások szerepének fontosságát a versenyképes energiapiacok mőködésében; 56. kéri a tagállamok kormányait, hogy szüntessék be az úgynevezett nemzeti bajnokok támogatását, és tartózkodjanak a protekcionista jogalkotástól, amely akadályozza a valóban integrált európai uniós energiapiac fejlıdését; felszólít az aktív földgáz- és villamosenergiakibocsátási programok és likvidebb kiegyensúlyozó piacok létrehozására, hogy kedvezzenek az új piaci szereplıknek; 57. lényegesnek tartja, hogy a jövıbeli, módosított kibocsátás-kereskedelmi rendszert a szabályozók felügyelete alatt átlátható módon integrálják a liberalizált energiapiacba a piaci mechanizmusok torzulásának elkerülése érdekében; 58. újfent megismétli a teljesen liberalizált európai uniós energiapiac mielıbbi megvalósulásának fontosságát, és ragaszkodik ahhoz, hogy a Bizottság – bejelentésének megfelelıen – 2007 szeptemberének végén nyújtsa be a belsı piacra vonatkozó további intézkedéseket tartalmazó csomagját; 0 0

0

59. utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak, a Bizottságnak, és a tagállamok kormányainak és parlamentjeinek.

154 /PE 393.024

HU

P6_TA-PROV(2007)0327 A hallisztet és halolajat elıállító ipari halászat Az Európai Parlament 2007. július 10-i állásfoglalása az ipari halászatról, valamint a halliszt- és halolajtermelésrıl (2004/2262(INI))


tekintettel a kérıdzık halliszttel történı táplálásának a Bizottság által 2001-ben kimondott tiltására, mely óvintézkedést a Tanács 2000. december 4-i, a fertızı szivacsos agyvelıbántalmak elleni védekezés bizonyos intézkedéseirıl és az állati eredető fehérjék állat-takarmányozásban történı felhasználásáról szóló 2000/766/CE határozata1 vezetett be, majd a Bizottság 2003. július 10-i, a 999/2001/EK rendelet I., IV. és XI. mellékletét módosító, a hallisztnek a nem-kérıdzı állatok takarmányozásában történı felhasználására irányuló engedélyek tagállamok általi megadásának feltételeirıl szóló 1234/2003/EK rendelet2 foglalt egységes szerkezetbe (a 999/2001/EK rendelet IV. melléklete),

–

tekintettel az Európai Parlament Kutatási Fıigazgatóságának 2004. évi, „A halliszt- és halolajipar, és szerepe a közös halászati politikában” címő munkadokumentumára,

–

tekintettel a fertızı szivacsos agyvelıbántalmakról szóló, 2001. május 22-i 999/2001/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet3 módosításáról szóló 2006. december 18-i 1923/2006/EK rendeletre4, valamint a 999/2001/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet IV. mellékletét az állatok takarmányozása tekintetében módosító 2005. augusztus 5-i 1292/2005/EK bizottsági rendeletre5, amit egy olyan érvényesnek minısített módszer kifejlesztését követıen nyújtott be (a Bizottság 2003. december 23i, az állati takarmányok hivatalos ellenırzése során az állati eredető alkotóelemek azonosítása végett alkalmazott vizsgálati módszerekrıl szóló 2003/126/EK irányelve6), mely lehetıvé teszi az emlısökbıl készített hús- és csontliszt kimutatását az állati takarmányokban, még akkor is, ha azok hallisztet is tartalmaznak, és amely elismeri, hogy a halliszt állati takarmányokban történı felhasználásának tiltása nem megalapozott, ezért a tiltást fel kellene oldani,

–

tekintettel az említett bizottsági rendelet tervezetével kapcsolatos 2004. október 28-i állásfoglalására7, amelyben felkéri a Bizottságot, hogy vonja vissza rendelettervezetét, és amelyben úgy vélekedik, hogy a hallisztnek a kérıdzık takarmányozásában történı felhasználása nem egyeztethetı össze a Közösség által támasztott azon kötelezettséggel, hogy védeni kell polgárainak egészségét,

1 2 3 4 5 6 7

HL L 306., 2000.12.7., 32. o. HL L 173., 2003.7.11., 6. o. HL L 147., 2001.5.31., A legutóbb a 722/2007/EK bizottsági rendelettel (HL L 164., 2007.6.26., 7. o.) módosított rendelet. HL L 404., 2006.12.30., 1. o. HL L 205., 2005.8.6., 3. o. HL L 339., 2003.12.24., 78. o. HL C 174. E, 2005.7.14., 178. o. PE 393.024\ 155

HU

–

tekintettel a nemkívánatos anyagok takarmányokban való maximális engedélyezett szintjére, amit az Európai Parlament és a Tanács 2002. május 7-i 2002/32/EK irányelve1 határoz meg (ezt módosította a Tanács 2003. június 17-i 2003/57/EK irányelve2 a dioxinok betoldásával, valamint a Bizottság 2003. október 31-i 2003/100/EK irányelve3),

–

tekintettel a Bizottságnak a Tanácshoz és az Európai Parlamenthez intézett „Az ipari halászat ellenırzésének megerısítése az Európai Unióban” címő közleményére (COM(2004)0167), melyben célul tőzi ki az ipari halászat termékeinek a Közösség területén történı kirakodására irányuló átlátható és hatékony ellenırzés megvalósítását,

–

tekintettel 2006. május 17-i, az egyes fertızı szivacsos agyvelıbántalmak megelızésére, az ellenük való védekezésre és a felszámolásukra vonatkozó szabályok megállapításáról szóló álláspontjára4,

–

tekintettel az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság részérıl az Európai Parlament által 2005. október 26-án benyújtott kérdésekre adott válaszokra,

–


–

tekintettel a Halászati Bizottság jelentésére (A6-0155/2005),

A.

mivel a halliszt- és halolajszektor stabilitása érdekében szükség van az etikára, a fenntarthatóságra, a toxinokra, a nehézfémekre és a szennyezı anyagokra vonatkozó kérdések összehangolt vizsgálatára,

B.

mivel nem létezik tudományos bizonyíték arra, hogy a halászati termékek takarmányozásban történı felhasználása terjesztheti az BSE-t vagy a TSE-t, és a szigorú ellenırzések, valamint a nagymértékő ipari beruházások biztosítják, hogy az élelmiszerlánc során ne történhessen dioxin vagy a dioxinhoz hasonló PCB (poliklórozott bifenilek) általi fertızés,

C.

mivel a hivatalos módszerek fejıdése miatt nem áll fenn az emlıs állatokból készült hús, illetve csontliszt és a halliszt összetévesztésének kockázata,

D.

mivel a halliszt gazdag a fehérje formájú alapvetı aminoglikozidokban, a halolaj és a halliszt pedig az emberek és állatok egészsége és jóléte számára hasznos zsírsavakban,

E.

mivel az ipari halászat hatásaival kapcsolatos nézetek eltérıek, és nem szabad egyetlen információforrásra hagyatkozni, a Nemzetközi Tengerkutatási Tanács (ICES) 2004-es tanulmánya szerint az ipari halászat tengeri ökoszisztémákra gyakorolt hatása viszonylag csekély az emberi fogyasztási igények kielégítése céljára végzett halászat hatásaihoz képest,

F.

mivel azonban tovább kell folytatni az ipari halászat tengeri ökoszisztémákra és a tágabb környezetre gyakorolt hatásának kutatását,

1 2 3 4

HL L 140., 2002.5.30., 10. o. A legutóbb a 2006/77/EK bizottsági irányelvvel (HL L 271., 2006.9.30., 53. o.) módosított irányelv. HL L 151., 2003.6.19., 38. o. HL L 285., 2003.11.1., 33. o. HL C 297. E, 2006.12.7., 219. o.

156 /PE 393.024

HU

G.

mivel az EU-t halliszttel ellátó valamennyi ország és régió elismeri és alkalmazza a FAO felelıs halászatra vonatkozó technikai iránymutatásait,

H.

mivel a Kutatási Fıigazgatóság 2004-es munkadokumentuma szerint az érintett fajok nagy része, amelyekrıl adatokkal rendelkezünk, az EU vizeiben a biztonságos biológiai határértéken belül helyezkedik el,

I.

mivel a halliszt- és halolajszektor az egész világra kiterjedı fontosságú, hiszen Európában 2 222 fıt alkalmaz közvetlenül, és 30 000 fıt közvetve, valamint több mint 100 000 fıt Peruban, a legnagyobb halliszttermelı és exportáló országban,

J.

mivel a halliszt és a halolaj igen fontos termékek, hiszen az EU-ban jelentıs fejlıdést elérı haltenyésztési szektor számára alapvetı fontosságú haltáplálék alapanyagai,

1.

elismeri, hogy a Bizottság által jelenleg alkalmazott stratégia szerint a teljes kifogható mennyiségeket és a kvótákat bizonyos tudományos kritériumok alapján kell meghatározni, és úgy véli, hogy a partra szállítás után a halászati termékek felhasználását inkább gazdasági, mint állománymegırzési kérdésnek kell tekinteni;

2.

örömmel nyugtázza a Bizottságnak az ipari halászat ellenırzésének az EU-ban történı megerısítésérıl szóló említett közleményét;

3.

hangsúlyozza, hogy újabb erıfeszítéseket kell tenni az ipari halászat kihatásainak és más halászati ágazatokra, valamint a tágabb tengeri környezetre gyakorolt hatásainak kutatása érdekében, valamennyi halászati tevékenység fenntarthatóságának biztosítására, és jutalmazni kell azokat a halászokat, akik a leginkább környezetbarát technológiákat alkalmazzák;

4.

felkéri a Bizottságot a kék puha tıkehallal kapcsolatos tudományos kutatások elmélyítésére, hogy a közeljövıben javítani lehessen a tájékoztatást és a gazdálkodási módszereket;

5.

hangsúlyozza, hogy problémát jelent a tengeri halászat során a tengerbe történı visszadobás, ami egyes becslések szerint Európában évi 1 millió tonnát tesz ki;

6.

felhívja a Bizottságot, hogy végezzen vizsgálatokat és/vagy kísérleti projekteket a tengerbe való halvisszadobások helyzetének, és az ipari halászat ágazatán belüli felhasználási lehetıségek kutatása érdekében, hogy ez semmi esetre sem vezethessen a források túlzott kiaknázásához;

7.

javasolja, hogy a Bizottság vizsgálja meg a Parlament Halászati Bizottságával együttmőködésben a tengerbe visszadobott halfajok halliszt- és halolajszektor által történı felhasználását, tekintve, hogy az Európai Unióban az akvakultúra ágazata erıteljesen fejlıdik;

8.

kiemeli az Európai Unióban hatályban lévı, az állati takarmányokban megtalálható nemkívánatos és fertızı anyagok korlátozására irányuló ellenırzések fontosságát, melyek biztosítják, hogy a halliszt- és halolajtartalom ne haladja meg a határértékeket, és üdvözli a halliszt- és halolajipar 25 millió EUR-os beruházását az Egyesült Királyságban és Dániában a dioxin és a dioxinhoz hasonló PCB-k kiküszöbölése, valamint biztonságos és egészséges termékek elıállítása érdekében; és felhívja a PE 393.024\ 157

HU

Bizottságot és a tagállamokat, hogy vizsgálják meg közelebbrıl a meglévı ellenırzések alkalmazását; 9.

elismeréssel jegyzi meg, hogy az ágazat e beruházást önkéntesen tette, az EU „a szennyezı fizet” elve elfogadásának hiányában;

10.

hangsúlyozza annak fontosságát, hogy a dioxinnal és a dioxinhoz hasonló PCB-vel kapcsolatosan az ágazat mindig alkalmazza az ésszerően elérhetı legalacsonyabb szint elvét (ALARA-elv);

11.

felhív tudományos elemzések elkészítésére a sertés- és baromfi-takarmányozásban használt halliszt elfogadható dioxin-határértékeinek meghatározására;

12.

kiemeli, hogy nem létezik tudományos bizonyíték a halliszt BSE-, vagy TSE-terjesztés miatti teljes tiltásának alátámasztására;

13.

Megjegyzi, hogy az 1923/2006/EK rendelet megtiltja kérıdzık állati eredető proteinnel történı etetését, de lehetıvé teszi a Bizottság számára, hogy eltéréseket engedélyezzen fiatal kérıdzık csontliszttel történı etetésére, amennyiben ezek az eltérések a fiatal kérıdzık táplálkozási igényeinek tudományos értékelésén alapulnak és az ellenırzési vonatkozások értékelését követik;

14.

emlékeztet említett 2006. május 17-i álláspontjára, amely a hivatkozott rendelet 7. cikkével összefüggésben eltérést állapít meg, amely bizonyos körülmények között megengedi a kérıdzı fajták fiatal egyedeinek halakból származó állati fehérjékkel történı etetését;

15.

felszólítja a Bizottságot és a Tanácsot, hogy oldják fel a halliszt és a halolaj felhasználásának tiltását a kérıdzık takarmányozásában;

16.

utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak és a Bizottságnak.

158 /PE 393.024

HU

ELFOGADOTT SZÖVEGEK július 10. keddi ülés 2. RÉSZ P6_TA-PROV(2007)07-10 IDEIGLENES VÁLTOZAT PE

Recommend Documents