EURÓPAI PARLAMENT ELFOGADOTT SZÖVEGEK július 8. keddi ülés P6_TA-PROV(2008)07-08 IDEIGLENES VÁLTOZAT PE

2009 - 2010

EURÓPAI PARLAMENT

ELFOGADOTT SZÖVEGEK 2008. július 8. keddi ülés

P6_TA-PROV(2008)07-08

HU

IDEIGLENES VÁLTOZAT

PE 410.853

HU

TARTALOM A PARLAMENT ÁLTAL ELFOGADOTT SZÖVEGEK

P6_TA-PROV(2008)0315 Az Európai Szomszédsági és Partnerségi Támogatási Eszköz létrehozása ***I (A6-0271/2008 - Elıadó: Jacek Saryusz-Wolski) Az Európai Parlament 2008. július 8-i jogalkotási állásfoglalása az Európai Szomszédsági és Partnerségi Támogatási Eszköz létrehozására vonatkozó általános rendelkezések meghatározásáról szóló 1638/2006/EK rendelet módosításáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslatról (COM(2008)0308 – C6-0200/2008 – 2008/0095(COD)) ......................................................................................................................... 1 P6_TA-PROV(2008)0316 A KAP keretébe tartozó közvetlen támogatási rendszerek * (A6-0270/2008 - Elıadó: Neil Parish) Az Európai Parlament 2008. július 8-i jogalkotási állásfoglalása a közös agrárpolitika keretébe tartozó közvetlen támogatási rendszerek közös szabályainak megállapításáról és a mezıgazdasági termelık részére meghatározott támogatási rendszerek létrehozásáról szóló 1782/2003/EK rendelet módosításáról szóló tanácsi rendeletre irányuló javaslatról (COM(2008)0247 – C6-0208/2008 – 2008/0088(CNS)).............................................................. 2 P6_TA-PROV(2008)0317 A munkaeszközök használatára vonatkozó biztonsági és egészségvédelmi minimumkövetelmények ***I (A6-0290/2008 - Elıadó: Lidia Joanna Geringer de Oedenberg) Az Európai Parlament 2008. július 8-i jogalkotási állásfoglalása a munkavállalók által a munkájuk során használt munkaeszközök biztonsági és egészségvédelmi minimumkövetelményeirıl szóló európai parlamenti és tanácsi irányelvre vonatkozó módosított javaslatról (második egyedi irányelv a 89/391/EGK irányelv 16. cikkének (1) bekezdése értelmében) (kodifikált szöveg) (COM(2008)0111 – C6-0127/2008 – 2006/0214(COD)) ......................................................................................................................... 3 P6_TA-PROV(2008)0318 A vadon élı madarak védelme (az ellenırzéssel történı szabályozási bizottsági eljárásnak megfelelı kiigazítás) ***I (A6-0259/2008 - Elıadó: Miroslav Ouzký) Az Európai Parlament 2008. július 8-i jogalkotási állásfoglalása a vadon élı madarak védelmérıl szóló 79/409/EK tanácsi irányelvnek a Bizottságra ruházott végrehajtási hatáskörök tekintetében történı módosításáról szóló európai parlamenti és tanácsi irányelvre irányuló javaslatról (COM(2008)0105 – C6-0088/2008 – 2008/0038(COD))............ 4 P6_TA-PROV(2008)0319 Közös hozzáadottértékadó-rendszer * (A6-0232/2008 - Elıadó: Dariusz Rosati) PE 410.853\ I

HU

Az Európai Parlament 2008. július 8-i jogalkotási állásfoglalása a közös hozzáadottértékadó-rendszerrıl szóló, 2006. november 28-i 2006/112/EK irányelv módosításáról szóló tanácsi irányelvre irányuló javaslatról (COM(2007)0677 – C60433/2007 – 2007/0238(CNS))..................................................................................................... 5 P6_TA-PROV(2008)0320 Stratégiai környezeti vizsgálatra vonatkozó jegyzıkönyv az országhatáron átterjedı környezeti hatások vizsgálatáról szóló, 1991-ben espoo-i ENSZ/EGB egyezményhez * (A6-0221/2008 - Elıadó: Bogusław Sonik) Az Európai Parlament 2008. július 8-i jogalkotási állásfoglalása az országhatáron átterjedı környezeti hatások vizsgálatáról szóló, 1991-ben aláírt espoo-i ENSZ/EGB egyezményhez kapcsolódó, a stratégiai környezeti vizsgálatról szóló jegyzıkönyvnek az Európai Közösség nevében történı jóváhagyásáról szóló tanácsi határozatra irányuló javaslatról (COM(2008)0132 – C6-0161/2008 – 2008/0052(CNS))............................................................ 12 P6_TA-PROV(2008)0321 Lichtenstein csatlakozása az Európai Unió, az Európai Közösség és Svájc közötti, Svájcnak a schengeni vívmányok végrehajtására, alkalmazására és fejlesztésére irányuló társulásáról szóló megállapodáshoz * (A6-0246/2008 - Elıadó: Ewa Klamt) Az Európai Parlament 2008. július 8-i jogalkotási állásfoglalása a Liechtensteini Hercegségnek az Európai Unió, az Európai Közösség és a Svájci Államszövetség közötti, a Svájci Államszövetségnek a schengeni vívmányok végrehajtására, alkalmazására és fejlesztésére irányuló társulásáról szóló megállapodáshoz való csatlakozásáról szóló, az Európai Unió, az Európai Közösség, a Svájci Államszövetség és a Liechtensteini Hercegség közötti jegyzıkönyvnek az Európai Közösség nevében történı megkötésérıl szóló tanácsi határozatra irányuló javaslatról (COM(2006)0752 – C6-0089/2008 – 2006/0251(CNS))........................................................................................................................ 13 P6_TA-PROV(2008)0322 Liechtenstein csatlakozása az Európai Közösség és Svájc közötti, a tagállamban vagy Svájcban benyújtott menedékjog iránti kérelem megvizsgálásáért felelıs állam meghatározásáról szóló megállapodáshoz * (A6-0247/2008 - Elıadó: Ewa Klamt) Az Európai Parlament 2008. július 8-i jogalkotási állásfoglalása a Liechtensteini Hercegségnek az Európai Közösség és a Svájci Államszövetség közötti, a tagállamokban vagy Svájcban benyújtott menedékjog iránti kérelem megvizsgálásáért felelıs állam meghatározására vonatkozó feltételek és eljárási szabályok megállapításáról szóló megállapodáshoz való csatlakozásáról szóló, az Európai Közösség, a Svájci Államszövetség és a Liechtensteini Hercegség közötti jegyzıkönyv megkötésérıl szóló tanácsi határozatra irányuló javaslatról (COM(2006)0754 – C6-0090/2008 – 2006/0252(CNS))........................................................................................................................ 15 P6_TA-PROV(2008)0323 Az Európai Közösség és Svájc közötti, a tagállamban, Svájcban vagy Liechtensteinben benyújtott menedékjog iránti kérelem megvizsgálásáért felelıs állam meghatározásáról szóló megállapodáshoz csatolt, az Európai Közösség, Svájc és Liechtenstein közötti jegyzıkönyv * (A6-0261/2008 - Elıadó: Ewa Klamt)

II /PE 410.853

HU

Az Európai Parlament 2008. július 8-i jogalkotási állásfoglalása az Európai Közösség és a Svájci Államszövetség közötti, a tagállamban, Svájcban vagy Liechtensteinben benyújtott menedékjog iránti kérelem megvizsgálásáért felelıs állam meghatározására vonatkozó feltételek és eljárási szabályok megállapításáról szóló megállapodáshoz csatolt, az Európai Közösség, Svájc és Liechtenstein közötti jegyzıkönyv megkötésérıl szóló tanácsi határozatra irányuló javaslatról (COM(2006)0753 – C6-0091/2008 – 2006/0257(CNS)) ......... 17 P6_TA-PROV(2008)0324 A vízumok számozása * (A6-0268/2008 - Elıadó: Gérard Deprez) Az Európai Parlament 2008. július 8-i jogalkotási állásfoglalása a vízumok egységes formátumának meghatározásáról szóló 1683/95/EK rendeletet módosító tanácsi rendeletre irányuló javaslatról (COM(2008)0188 – C6-0187/2008 – 2008/0074(CNS))............................ 19 P6_TA-PROV(2008)0325 Az EK és India közötti tudományos és technológiai együttmőködési megállapodás meghosszabbítása * (A6-0254/2008 - Elıadó: Christian Ehler) Az Európai Parlament 2008. július 8-i jogalkotási állásfoglalása az Európai Közösség és az Indiai Köztársaság kormánya közötti tudományos és technológiai együttmőködési megállapodás meghosszabbításáról szóló megállapodás megkötésérıl szóló tanácsi határozat tervezetérıl (16681/2007 – COM(2007)0576 – C6-0073/2008 – 2007/0207(CNS)) ........................................................................................................................ 20 P6_TA-PROV(2008)0326 Witold Tomczak képviselıi mentelmi jogának felfüggesztésére irányuló kérelem (A6-0277/2008 - Elıadó: Diana Wallis) Az Európai Parlament 2008. július 8-i határozata Witold Tomczak mentelmi jogának felfüggesztésére irányuló kérelemrıl (2008/2078(IMM)) .......................................................... 24 P6_TA-PROV(2008)0327 Az Európai Parlament elıjogainak védelme a nemzeti bíróságok elıtt (A6-0222/2008 - Elıadó: Giuseppe Gargani) Az Európai Parlament 2008. július 8-i állásfoglalása az Európai Parlament elıjogainak a nemzeti bíróságok elıtti védelmérıl (2007/2205(INI)) .............................................................. 26 P6_TA-PROV(2008)0328 A Bizottság jóváhagyása (az eljárási szabályzat módosítása) (A6-0198/2008 - Elıadó: Andrew Nicholas Duff) Az Európai Parlament 2008. július 8-i határozata a Parlament eljárási szabályzatának a Bizottság jóváhagyására vonatkozó módosításáról (2007/2128(REG)) ..................................... 29 P6_TA-PROV(2008)0329 Az élelmiszer-adalékanyagok, az élelmiszeripari enzimek és az élelmiszer-aromaanyagok egységes engedélyezési eljárása ***II (A6-0179/2008 - Elıadó: Åsa Westlund) Az Európai Parlament 2008. július 8-i jogalkotási állásfoglalása az élelmiszeradalékanyagok, az élelmiszeripari enzimek és az élelmiszer-aromaanyagok egységes engedélyezési eljárásának létrehozásáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló tanácsi közös álláspontról (16673/2/2007 – C6-0138/2008 – 2006/0143(COD)) ........ 34

PE 410.853\ III

HU

P6_TA-PROV(2008)0330 Élelmiszer-adalékanyagok ***II (A6-0180/2008 - Elıadó: Åsa Westlund) Az Európai Parlament 2008. július 8-i jogalkotási állásfoglalása a Tanács közös álláspontjáról az élelmiszer-adalékanyagokról szóló európai parlamenti és tanácsi rendelet elfogadása tekintetében (16675/2/2007 – C6-0141/2008 – 2006/0145(COD)).......................... 52 P6_TA-PROV(2008)0331 Ízesítı tulajdonságokkal rendelkezı élelmiszer-aromák és -összetevık ***II (A6-0177/2008 - Elıadó: Mojca Drčar Murko) Az Európai Parlament 2008. július 8-i jogalkotási állásfoglalása a Tanács közös álláspontjáról az élelmiszerekben és azok felületén használható aromákról és egyes, aroma tulajdonságokkal rendelkezı élelmiszer-összetevıkrıl, valamint az 1576/89/EGK tanácsi rendelet, az 1601/91/EGK tanácsi rendelet, a 2232/96/EK rendelet és a 2000/13/EK irányelv módosításáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslat tekintetében (16677/3/2007 – C6-0139/2008 – 2006/0147(COD)) .............................................. 9 P6_TA-PROV(2008)0332 Élelmiszerenzimek ***II (A6-0176/2008 - Elıadó: Avril Doyle) Az Európai Parlament 2008. július 8-i jogalkotási állásfoglalása a Tanács közös álláspontjáról az élelmiszer-ipari enzimekrıl és a 83/417/EGK tanácsi irányelv, az 1493/1999/EK tanácsi rendelet, a 2000/13/EK irányelv, a 2001/112/EK tanácsi irányelv és a 258/97/EK rendelet módosításáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendelet elfogadása tekintetében (16676/1/2007 – C6-0140/2008 – 2006/0144(COD)).......................... 40 P6_TA-PROV(2008)0333 A 2003/87/EK irányelv módosítása: a repülési tevékenységnek az üvegházhatást okozó gázok kibocsátási egységei Közösségen belüli kereskedelmi rendszerébe történı bevétele ***II (A6-0220/2008 - Elıadó: Peter Liese) Az Európai Parlament 2008. július 8-i jogalkotási állásfoglalása a Tanács közös álláspontjáról a 2003/87/EK irányelvnek az üvegházhatást okozó gázok kibocsátási egységei Közösségen belüli kereskedelmi rendszerének a légi közlekedésre történı kiterjesztése céljából történı módosításáról szóló európai parlamenti és tanácsi irányelv elfogadása tekintetében (5058/2008 – C6-0177/2008 – 2006/0304(COD)) ............................... 71 P6_TA-PROV(2008)0334 A plenáris ülés munkája és a saját kezdeményezéső jelentések (az eljárási szabályzat módosítása) (A6-0197/2008 - Elıadó: Richard Corbett) Az Európai Parlament 2008. július 8-i határozata a Parlament eljárási szabályzatának módosításáról, parlamenti reform munkacsoportnak a plenáris ülés munkájával és a saját kezdeményezéső jelentésekkel kapcsolatos javaslatainak fényében (2007/2272(REG)) ......... 129 P6_TA-PROV(2008)0335 2009. évi költségvetés: a 2009-es EKT-val kapcsolatos elsı gondolatok és az egyeztetésre kapott megbízatás (A6-0262/2008 - Elıadó: Jutta Haug)

IV /PE 410.853

HU

Az Európai Parlament 2008. július 8-i állásfoglalása a 2009. évi költségvetésrıl: a 2009. évi elızetes költségvetési tervezetre vonatkozó elsı gondolatok és az egyeztetésre kapott megbízatás, III. szakasz - Bizottság (2008/2025(BUD)) .......................................................... 136 P6_TA-PROV(2008)0336 A Balti-tengerbe tervezett gázvezeték környezetre gyakorolt hatásai (A6-0225/2008 - Elıadó: Marcin Libicki) Az Európai Parlament 2008. július 8-i állásfoglalása a tervezett balti-tengeri, Oroszországot és Németországot összekötı gázvezeték környezeti hatásáról (0614/2007. és 0952/2007. számú petíció) (2007/2118(INI)) ....................................................................... 152 P6_TA-PROV(2008)0337 Afganisztán stabilizálása: kihívások az EU és a nemzetközi közösség részére (A6-0269/2008 - Elıadó: André Brie) Az Európai Parlament 2008. július 8-i állásfoglalása Afganisztán stabilizálásáról: kihívások az EU és a nemzetközi közösség számára (2007/2208(INI)) ................................... 163

PE 410.853\ V

HU

P6_TA-PROV(2008)0315 Az Európai Szomszédsági és Partnerségi Támogatási Eszköz létrehozása ***I Az Európai Parlament 2008. július 8-i jogalkotási állásfoglalása az Európai Szomszédsági és Partnerségi Támogatási Eszköz létrehozására vonatkozó általános rendelkezések meghatározásáról szóló 1638/2006/EK rendelet módosításáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslatról (COM(2008)0308 – C6-0200/2008 – 2008/0095(COD))

(Együttdöntési eljárás: elsı olvasat) Az Európai Parlament, –

tekintettel a Bizottságnak az Európai Parlamenthez és a Tanácshoz intézett javaslatára (COM(2008)0308),

–

tekintettel az EK-Szerzıdés 251. cikkének (2) bekezdésére, valamint 179. és 181. a. cikkére, amely alapján a Bizottság javaslatát benyújtotta a Parlamenthez (C6-0200/2008),

–

tekintettel eljárási szabályzata 51. cikkére, és 43. cikkének (1) bekezdésére

–

tekintettel a Külügyi Bizottság jelentésére A6 (A6-0271/2008),

1.

jóváhagyja a Bizottság javaslatát;

2.

felhívja a Bizottságot, hogy utalja az ügyet újból a Parlamenthez, abban az esetben, ha javaslatát lényegesen módosítani kívánja vagy helyébe másik szöveget szándékozik léptetni;

3.

utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament álláspontját a Tanácsnak és a Bizottságnak.

1

P6_TA-PROV(2008)0316 A KAP keretébe tartozó közvetlen támogatási rendszerek * Az Európai Parlament 2008. július 8-i jogalkotási állásfoglalása a közös agrárpolitika keretébe tartozó közvetlen támogatási rendszerek közös szabályainak megállapításáról és a mezıgazdasági termelık részére meghatározott támogatási rendszerek létrehozásáról szóló 1782/2003/EK rendelet módosításáról szóló tanácsi rendeletre irányuló javaslatról (COM(2008)0247 – C6-0208/2008 – 2008/0088(CNS))

(Konzultációs eljárás) Az Európai Parlament, –

tekintettel a Bizottságnak a Tanácshoz intézett javaslatára (COM(2008)0247),

–

tekintettel az EK-Szerzıdés 37. cikkére, amelynek megfelelıen a Tanács konzultált a Parlamenttel (C6-0208/2008),

–

tekintettel eljárási szabályzata 51. cikkére és 43. cikke (1) bekezdésére,

–

tekintettel a Mezıgazdasági és Vidékfejlesztési Bizottság jelentésére (A6-0270/2008),

1.


2.

felkéri a Tanácsot, hogy tájékoztassa a Parlamentet, ha az általa jóváhagyott szövegtıl el kíván térni;

3.

felkéri a Tanácsot a Parlamenttel való újbóli konzultációra abban az esetben, ha lényegesen módosítani kívánja a Bizottság javaslatát;

4.

utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament állásfoglalását a Tanácsnak és a Bizottságnak.

2

P6_TA-PROV(2008)0317 A munkaeszközök használatára vonatkozó biztonsági és egészségvédelmi minimumkövetelmények ***I Az Európai Parlament 2008. július 8-i jogalkotási állásfoglalása a munkavállalók által a munkájuk során használt munkaeszközök biztonsági és egészségvédelmi minimumkövetelményeirıl szóló európai parlamenti és tanácsi irányelvre vonatkozó módosított javaslatról (második egyedi irányelv a 89/391/EGK irányelv 16. cikkének (1) bekezdése értelmében) (kodifikált szöveg) (COM(2008)0111 – C6-0127/2008 – 2006/0214(COD))

(Együttdöntési eljárás – kodifikáció) Az Európai Parlament, –

tekintettel a Bizottságnak az Európai Parlamenthez és a Tanácshoz intézett módosított javaslatára (COM(2008)0111),

–

tekintettel az EK-Szerzıdés 251. cikkének (2) bekezdésére és 137. cikkének (2) bekezdésére, amelyek alapján a Bizottság benyújtotta javaslatát a Parlamenthez (C6-0127/2008),

–

tekintettel az 1994. december 20-i, a jogszabályszövegek egységes szerkezetbe foglalásának (kodifikáció) gyorsított munkamódszerérıl szóló intézményközi megállapodásra1,

–

tekintettel eljárási szabályzata 80. és 51. cikkére,

–

tekintettel a Jogi Bizottság jelentésére (A6-0290/2008),

A.

mivel az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság jogi szolgálataiból álló tanácsadó munkacsoport véleménye szerint a szóban forgó javaslat a meglévı szövegek érdemi módosítás nélküli egyszerő egységes szerkezetbe foglalását tartalmazza,

1.

jóváhagyja a Bizottság javaslatát az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság jogi szolgálataiból álló tanácsadó munkacsoport ajánlásainak megfelelıen kiigazított formában;

2.


1

HL C 102., 1996.4.4., 2. o.

3

P6_TA-PROV(2008)0318 A vadon élı madarak védelme (az ellenırzéssel történı szabályozási bizottsági eljárásnak megfelelı kiigazítás) ***I Az Európai Parlament 2008. július 8-i jogalkotási állásfoglalása a vadon élı madarak védelmérıl szóló 79/409/EK tanácsi irányelvnek a Bizottságra ruházott végrehajtási hatáskörök tekintetében történı módosításáról szóló európai parlamenti és tanácsi irányelvre irányuló javaslatról (COM(2008)0105 – C6-0088/2008 – 2008/0038(COD))

(Együttdöntési eljárás: elsı olvasat) Az Európai Parlament, –

tekintettel a Bizottságnak az Európai Parlamenthez és a Tanácshoz intézett javaslatára (COM(2008)0105),

–

tekintettel az EK-Szerzıdés 251. cikkének (2) bekezdésére és 175. cikkének (1) bekezdésére, amely alapján a Bizottság javaslatát benyújtotta a Parlamenthez (C6-0088/2008),

–

tekintettel eljárási szabályzata 51. cikkére,

–

tekintettel a Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság jelentésére (A6-0259/2008),

1.


2.

felhívja a Bizottságot, hogy utalja az ügyet újból a Parlamenthez, ha javaslatát lényegesen módosítani kívánja vagy helyébe másik szöveget szándékozik léptetni;

3.


4

P6_TA-PROV(2008)0319 Közös hozzáadottértékadó-rendszer * Az Európai Parlament 2008. július 8-i jogalkotási állásfoglalása a közös hozzáadottértékadó-rendszerrıl szóló, 2006. november 28-i 2006/112/EK irányelv módosításáról szóló tanácsi irányelvre irányuló javaslatról (COM(2007)0677 – C60433/2007 – 2007/0238(CNS))


tekintettel a Bizottságnak a Tanácshoz intézett javaslatára (COM(2007)0677),

–


–


–

tekintettel a Gazdasági és Monetáris Bizottság jelentésére (A6-0232/2008),

1.

jóváhagyja a Bizottság módosított javaslatát;

2.

felkéri a Bizottságot, hogy ennek megfelelıen változtassa meg javaslatát az EKSzerzıdés 250. cikkének (2) bekezdése értelmében;

3.

felkéri a Tanácsot, hogy tájékoztassa a Parlamentet, ha az általa jóváhagyott szövegtıl el kíván térni;

4.


5.


Módosítás 1 Irányelvre irányuló javaslat – módosító jogszabály 2 preambulumbekezdés A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(2) A földgáz és a villamos energia importjára és adóztatási helyére vonatkozó rendelkezéseket illetıen megállapítható, hogy a 77/388/EGK irányelvet a gáz és a villamos energia értékesítési helyére

(2) A hatályban lévı szabályok biztosítják, hogy a HÉÁ-t a földgáz vagy a villamos energia megrendelı általi tényleges fogyasztásának helyén szedjék be. Ezek a szabályok kizárják a tagállamok közötti

5

vonatkozó szabályok tekintetében módosító 2003. október 7-i 2003/92/EK tanácsi irányelv által létesített külön rendszer nem alkalmazható a földgáznak az elosztó hálózat részét nem képezı vezetéken keresztül történı importjára és értékesítésére, így különösen nem a szállító hálózathoz tartozó azon vezetékek esetére, amelyeken keresztül a határokon átnyúló, földgázvezetéken történı ügyletek zöme megvalósul. Célszerő ezért a földgáz valamennyi földgázvezetéken keresztül történı importját és értékesítését a külön rendszer hatálya alá vonni.

verseny torzulásának lehetıségét. A földgáz és a villamos energia importjára és adóztatási helyére vonatkozó rendelkezéseket illetıen megállapítható, hogy a 77/388/EGK irányelvet a gáz és a villamos energia értékesítési helyére vonatkozó szabályok tekintetében módosító, 2003. október 7-i 2003/92/EK tanácsi irányelv által létesített külön rendszer nem alkalmazható a földgáznak az elosztó hálózat részét nem képezı vezetéken keresztül történı importjára és értékesítésére, így különösen nem a szállító hálózathoz tartozó azon vezetékek esetére, amelyeken keresztül a határokon átnyúló, földgázvezetéken történı ügyletek zöme megvalósul. A külön rendszer hatálya indokolatlanul korlátozott, nem felel meg a gazdasági valóságnak, és célszerő ezért a földgáz valamennyi földgázvezetéken keresztül történı importját és értékesítését a külön rendszer hatálya alá vonni. Ezenkívül nagyobb egyértelmőséget kell teremteni a 2006/112/EK irányelv Közösségen belüli következetes alkalmazásának és értelmezésének biztosítása érdekében, összhangban a földgáz belsı piacára vonatkozó közös szabályokról szóló, 2003. június 26-i 2003/55/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 2. cikkében szereplı fogalommeghatározásokkal, melyek megmagyarázzák, hogy mit jelent a földgáz vezetéken történı szállítása és elosztása. __________ 1

HL L 176., 2003.7.15., 57. o.


Módosítás

(3) Ez a külön rendszer jelenleg nem alkalmazható a földgázszállító tartályhajókon keresztül történı importra

(3) Ez a külön rendszer jelenleg nem alkalmazható a földgázszállító tartályhajókon keresztül történı importra

6

és értékesítésre sem, holott az ilyen módon szállított földgáz tulajdonságai megegyeznek a vezetéken importált és értékesített földgázéval, és az újragázosítását követıen szintén földgázvezetéken szállítják. Célszerő ezért a földgázszállító tartályhajón keresztül történı importot és értékesítést is a külön rendszer hatálya alá vonni.

és értékesítésre sem, holott az ilyen módon szállított földgáz tulajdonságai megegyeznek a vezetéken importált és értékesített földgázéval, és az újragázosítását követıen szintén földgázvezetéken szállítják. Célszerő ezért a földgázvezetékek között a földgázszállító tartályhajón keresztül történı importot és az ehhez kapcsolódó értékesítést is a különös szabályozás hatálya alá vonni.


Módosítás

(4) Az elsı határokon átnyúló távfőtési- és távhőtési hálózatokat már üzembe helyezték. A távfőtés és a távhőtés értékesítése és importja ugyanazokat a problémákat veti fel, mint a földgázé és a villamos energiáé. A hatályban lévı szabályok biztosítják, hogy a héát ott szedjék be, ahol a megrendelı a földgázt vagy a villamos energiát ténylegesen fogyasztja. Ezek a szabályok tehát kizárják a tagállamok közötti verseny torzulásának lehetıségét. Következésképpen célszerő a földgázra és a villamos energiára alkalmazott rendszert alkalmazni a távfőtésre és a távhőtésre is.

(4) Az elsı, határokon átnyúló távfőtési- és távhőtési hálózatokat már üzembe helyezték. A távfőtés és a távhőtés értékesítése és importja tekintetében ugyanazok a problémák merülnek fel, mint a földgáz és a villamos energia tekintetében. Következésképpen célszerő a földgázra és a villamos energiára alkalmazott rendszert alkalmazni a távfőtésre és a távhőtésre is.


Módosítás

(6) A Bizottság hatáskörébe tartozó, a földgáz-, a villamosenergia- és a távhıszolgáltatás terén alkalmazott kedvezményes adómérték versenyt torzító hatásának megítélésére vonatkozó, jelenleg hatályban lévı eljárás végrehajtása során szerzett friss tapasztalatok rámutattak ezen eljárás elavultságára és feleslegességére.

(6) A Bizottság hatáskörébe tartozó, a földgáz-, a villamosenergia- és a távhıszolgáltatás terén alkalmazott kedvezményes adómérték versenyt torzító hatásának megítélésére vonatkozó, a 2006/112/EK irányelv 102. cikkében meghatározott eljárás végrehajtása során szerzett friss tapasztalatok rámutattak ezen

7

Az adóztatási hely meghatározására vonatkozó szabályok ugyanis biztosítják, hogy a héát ott szedjék be, ahol a megrendelı a földgázt, a villamos energiát, a távfőtést és a távhőtést ténylegesen fogyasztja. Ezek a szabályok tehát kizárják a tagállamok közötti verseny torzulásának lehetıségét. Fontos azonban, hogy a tagállam megfelelıen értesítse a Bizottságot és a többi tagállamot, ha kedvezményes adómértéket vezet be ebben a nagyon érzékeny ágazatban. Következésképpen a héabizottsággal folytatandó elızetes egyeztetési eljárásra van szükség.

eljárás elavultságára és feleslegességére. Az adóztatási hely meghatározására vonatkozó szabályok ugyanis biztosítják, hogy a HÉÁ-t ott szedjék be, ahol a megrendelı a földgázt, a villamos energiát, a távfőtést és a távhőtést ténylegesen fogyasztja, ami semlegessé teszi a HÉA mértékét. Ezek a szabályok tehát kizárják a tagállamok közötti verseny torzulásának lehetıségét. Fontos azonban, hogy a tagállam megfelelıen értesítse a Bizottságot és a többi tagállamot, ha kedvezményes adómértéket vezet be ebben a nagyon érzékeny ágazatban. Következésképpen a HÉA-bizottsággal folytatandó elızetes egyeztetési eljárásra van szükség.


Módosítás

(7) Az EK-Szerzıdés 171. cikke alapján létrehozott közös vállalkozások és más struktúrák feladata a közösségi politikák végrehajtása. Annak elkerülése érdekében, hogy az adóztatás hatására az adóztatás helye szerinti tagállam a többi tagállam rovására elınyben részesüljön, a Közösségek által létrehozott, jogi személyiséggel rendelkezı, és az Európai Közösségek általános költségvetésére alkalmazandó költségvetési rendeletrıl szóló, 2002. június 25-i 1605/2002/EK, Euratom rendelet alapján a Közösségek általános költségvetése terhére tényleges hozzájárulásokat kapó közös vállalkozások számára mentességet kell biztosítani a beszerzéseik után fizetendı héa alól.

(7) Az EK-Szerzıdés 171. cikke alapján létrehozott közös vállalkozások és más struktúrák feladata a közösségi politikák végrehajtása. Annak elkerülése érdekében, hogy az adóztatás hatására az adóztatás helye szerinti tagállam a többi tagállam rovására elınyben részesüljön, a Közösségek által létrehozott, jogi személyiséggel rendelkezı, és az Európai Közösségek általános költségvetésére alkalmazandó költségvetési rendeletrıl szóló, 2002. június 25-i 1605/2002/EK, Euratom rendelet alapján a Közösségek általános költségvetése terhére tényleges hozzájárulásokban részesülı közös vállalkozások számára mentességet kell biztosítani a beszerzéseik után fizetendı HÉA alól, feltéve hogy nem végeznek a 2006/112/EK irányelv 9. cikke (1) bekezdésének második albekezdése értelmében vett gazdasági tevékenységet.

8


Módosítás

(10) Ebben az összefüggésben indokolt az említett elvet az adóalany részére értékesített ingatlan javakra, illetve az ezekhez kötıdı fontosabb szolgáltatásokra is alkalmazni. Ezek ugyanis a legjelentısebb esetek egyfelıl az említett javak értéke és gazdasági élettartama tekintetében, másfelıl pedig abból a szempontból, hogy vegyes célú felhasználásuk a gyakorlatban általánosan elterjedt.

(10) Ebben az összefüggésben indokolt az említett szabályt az adóalany részére értékesített ingatlan javakra, illetve az ezekhez kötıdı fontosabb szolgáltatásokra is alkalmazni, melyek gazdasági értékük miatt az ingatlanszerzéshez hasonlíthatók. Ezek ugyanis a legjelentısebb esetek egyfelıl az említett javak értéke és gazdasági élettartama tekintetében, másfelıl pedig abból a szempontból, hogy vegyes célú felhasználásuk a gyakorlatban általánosan elterjedt. Ezzel ellentétben ki kell zárni ezen irányelv hatálya alól azokat a kisebb helyreállításokat vagy javításokat, melyek korlátozott gazdasági jelentıséggel bírnak.

Módosítás 7 Irányelvre irányuló javaslat – módosító jogszabály 1 cikk – 3 a pont (új) 2006/112/EK irányelv V cím – 1 fejezet – 4 szakasz – cím A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás (3a) Az V. cím 1. fejezet 4. szakaszának címe helyébe a következı szöveg lép: „Szállító- illetve elosztóhálózatokon keresztül teljesített termékértékesítés teljesítési helye”

Módosítás 8 Irányelvre irányuló javaslat – módosító jogszabály 1 cikk – 4 pont 2006/112/EK irányelv 38 cikk – 1 bekezdés A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

1. Az adóköteles viszonteladó számára a földgázvezetéken vagy földgázszállító

(1) Az adóköteles viszonteladó számára a földgázvezetéken vagy földgázszállító

9

tartályhajón keresztül történı földgázértékesítés, a villamosenergiaértékesítés, illetve a távfőtési vagy távhőtési hálózaton keresztül történı főtés vagy hőtés értékesítése esetén a teljesítés helyének azt a helyet kell tekinteni, ahol az adóköteles viszonteladó azon gazdasági tevékenységének székhelye vagy állandó telephelye van, amely részére a terméket értékesítik, ilyen székhely vagy állandó telephely hiányában pedig ahol állandó lakóhelye vagy szokásos tartózkodási helye van.

tartályhajón keresztül történı földgázértékesítés földgázvezetékek között, a villamosenergia-értékesítés, illetve a távfőtési vagy távhőtési hálózaton keresztül történı főtés vagy hőtés értékesítése esetén a teljesítés helyének azt a helyet kell tekinteni, ahol az adóköteles viszonteladó azon gazdasági tevékenységének székhelye vagy állandó telephelye van, amely részére a terméket értékesítik, ilyen székhely vagy állandó telephely hiányában pedig ahol állandó lakóhelye vagy szokásos tartózkodási helye van.

Módosítás 9 Irányelvre irányuló javaslat – módosító jogszabály 1 cikk – 4 pont 2006/112/EK irányelv 39 cikk – 1 bekezdés A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

A 38. cikk hatálya alá nem tartozó, földgázvezetéken vagy földgázszállító tartályhajón keresztül történı földgázértékesítés, villamosenergia-, illetve távfőtés és távhőtés értékesítése esetén a teljesítés helyének azt a helyet kell tekinteni, ahol a megrendelı a termékeket ténylegesen használja vagy fogyasztja.

A 38. cikk hatálya alá nem tartozó, földgázvezetéken vagy földgázszállító tartályhajón keresztül történı földgázértékesítés földgázvezetékek között, villamosenergia-, illetve távfőtés és távhőtés értékesítése esetén a teljesítés helyének azt a helyet kell tekinteni, ahol a megrendelı a termékeket ténylegesen használja vagy fogyasztja.

Módosítás 10 Irányelvre irányuló javaslat – módosító jogszabály 1 cikk – 11 pont 2006/112/EK irányelv 168 a cikk – 1 bekezdés A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

Ingatlanszerzés, -építés, -felújítás, illetve az ingatlan jelentıs átalakítása során az adókötelezettséggel egyidejőleg keletkezı eredeti adólevonási jogot csak az ingatlannak az adólevonásra jogosító

Ingatlanszerzés, -építés, -felújítás, illetve az ingatlan jelentıs átalakítása során az adókötelezettséggel egyidejőleg keletkezı eredeti adólevonási jogot csak az ingatlannak az adólevonásra jogosító

10

tevékenységek céljából történı tényleges használata arányában lehet gyakorolni.

tevékenységek céljából történı tényleges használata arányában lehet gyakorolni. Ki kell zárni e rendelkezés hatálya alól a kisebb helyreállításokat vagy javításokat.

11

P6_TA-PROV(2008)0320 Stratégiai környezeti vizsgálatra vonatkozó jegyzıkönyv az országhatáron átterjedı környezeti hatások vizsgálatáról szóló, 1991-ben espoo-i ENSZ/EGB egyezményhez * Az Európai Parlament 2008. július 8-i jogalkotási állásfoglalása az országhatáron átterjedı környezeti hatások vizsgálatáról szóló, 1991-ben aláírt espoo-i ENSZ/EGB egyezményhez kapcsolódó, a stratégiai környezeti vizsgálatról szóló jegyzıkönyvnek az Európai Közösség nevében történı jóváhagyásáról szóló tanácsi határozatra irányuló javaslatról (COM(2008)0132 – C6-0161/2008 – 2008/0052(CNS)) (Konzultációs eljárás) Az Európai Parlament, –

tekintettel a tanácsi határozatra irányuló javaslatra (COM(2008)0132),

–

tekintettel az országhatáron átterjedı környezeti hatások vizsgálatáról szóló, 1991-ben aláírt espoo-i ENSZ/EGB egyezményhez kapcsolódó, a stratégiai környezeti vizsgálatról szóló jegyzıkönyvre,

–

tekintettel az EK-Szerzıdés 175. cikkének (1) bekezdésére és 300. cikke (2) bekezdése elsı albekezdésének elsı mondatára,

–

tekintettel az EK-Szerzıdés 300. cikke (3) bekezdésének elsı albekezdésére, amely alapján a Tanács konzultált a Parlamenttel (C6–0161/2008),

–

tekintettel eljárási szabályzata 51 cikkére, és 83. cikkének (7) bekezdésére,

–

tekintettel a Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság jelentésére (A6–0221/2008),

1.

jóváhagyja a jegyzıkönyv megkötését;

2.

utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament álláspontját a Tanácsnak és a Bizottságnak, a tagállamok kormányainak és parlamentjeinek, valamint az Egyesült Nemzetek Európai Gazdasági Bizottságának.

12

P6_TA-PROV(2008)0321 Lichtenstein csatlakozása az Európai Unió, az Európai Közösség és Svájc közötti, Svájcnak a schengeni vívmányok végrehajtására, alkalmazására és fejlesztésére irányuló társulásáról szóló megállapodáshoz * Az Európai Parlament 2008. július 8-i jogalkotási állásfoglalása a Liechtensteini Hercegségnek az Európai Unió, az Európai Közösség és a Svájci Államszövetség közötti, a Svájci Államszövetségnek a schengeni vívmányok végrehajtására, alkalmazására és fejlesztésére irányuló társulásáról szóló megállapodáshoz való csatlakozásáról szóló, az Európai Unió, az Európai Közösség, a Svájci Államszövetség és a Liechtensteini Hercegség közötti jegyzıkönyvnek az Európai Közösség nevében történı megkötésérıl szóló tanácsi határozatra irányuló javaslatról (COM(2006)0752 – C6-0089/2008 – 2006/0251(CNS))



–

tekintettel a Liechtensteini Hercegségnek az Európai Unió, az Európai Közösség és a Svájci Államszövetség közötti, a Svájci Államszövetségnek a schengeni vívmányok végrehajtására, alkalmazására és fejlesztésére irányuló társulásáról szóló megállapodáshoz való csatlakozásáról szóló, az Európai Unió, az Európai Közösség, a Svájci Államszövetség és a Liechtensteini Hercegség közötti jegyzıkönyvre,

–

tekintettel az EK-Szerzıdés 62. cikkére, 63. cikke 3.a) és b) pontjára, 66. és 95. cikkére és 300. cikke (2) bekezdésének elsı albekezdésére,

–

tekintettel az EK-Szerzıdés 300. cikke (3) bekezdésének elsı albekezdésére, amelynek megfelelıen a Tanács konzultált a Parlamenttel (C6-0089/2008),

–

tekintettel a Jogi Bizottságnak a javasolt jogalappal kapcsolatos véleményére,

–

tekintettel eljárási szabályzata 51. cikkére, 83. cikkének (7) bekezdésére és 35. cikkére,

–

tekintettel az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság jelentésére (A6-0246/2008),

1.

jóváhagyja a tanácsi határozatra irányuló javaslatot, annak módosított formájában, és jóváhagyja a jegyzıkönyv megkötését;

2.

fenntartja a Szerzıdés által számára biztosított elıjogok védelmének jogát;

3.

utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament álláspontját a Tanácsnak és a Bizottságnak, valamint a tagállamok, illetve a Liechtensteini Hercegség kormányainak és parlamentjeinek.

13

Módosítás 1 Tanácsi határozatra irányuló javaslat 1 bevezetı hivatkozás A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó Szerzıdésre és különösen annak 62. cikkére, 63. cikke 3. pontjának a) és b) alpontjára, valamint 66. és 95. cikkére, összefüggésben a 300. cikk (2) bekezdése elsı albekezdésének második mondatával és a 300. cikk (3) bekezdése elsı albekezdésével,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó Szerzıdésre és különösen annak 62. cikkére, 63. cikke 3.a) és b) pontjára, valamint 66. és 95. cikkére, összefüggésben a 300. cikk (2) bekezdése elsı albekezdésének második mondatával és a 300. cikk (3) bekezdésének második albekezdésével,


Módosítás

tekintettel az Európai Parlament véleményére,

tekintettel az Európai Parlament hozzájárulására,

14

P6_TA-PROV(2008)0322 Liechtenstein csatlakozása az Európai Közösség és Svájc közötti, a tagállamban vagy Svájcban benyújtott menedékjog iránti kérelem megvizsgálásáért felelıs állam meghatározásáról szóló megállapodáshoz * Az Európai Parlament 2008. július 8-i jogalkotási állásfoglalása a Liechtensteini Hercegségnek az Európai Közösség és a Svájci Államszövetség közötti, a tagállamokban vagy Svájcban benyújtott menedékjog iránti kérelem megvizsgálásáért felelıs állam meghatározására vonatkozó feltételek és eljárási szabályok megállapításáról szóló megállapodáshoz való csatlakozásáról szóló, az Európai Közösség, a Svájci Államszövetség és a Liechtensteini Hercegség közötti jegyzıkönyv megkötésérıl szóló tanácsi határozatra irányuló javaslatról (COM(2006)0754 – C6-0090/2008 – 2006/0252(CNS))



–

tekintettel a Liechtensteini Hercegségnek az Európai Közösség és a Svájci Államszövetség közötti, a tagállamokban vagy Svájcban benyújtott menedékjog iránti kérelem megvizsgálásáért felelıs állam meghatározására vonatkozó feltételek és eljárási szabályok megállapításáról szóló megállapodáshoz való csatlakozásáról szóló, az Európai Közösség, a Svájci Államszövetség és a Liechtensteini Hercegség közötti jegyzıkönyvre,

–

tekintettel az EK-Szerzıdés 63. cikke 1.a) pontjára és 300. cikke (2) bekezdésének elsı albekezdésére,

–


–


–

tekintettel eljárási szabályzata 51. cikkére, 83. cikkének (7) bekezdésére és 35. cikkére,

–


1.


2.


3.

utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament álláspontját a Tanácsnak és a Bizottságnak, valamint a tagállamok, illetve a Liechtensteini Hercegség kormányainak és parlamentjeinek.

15


Módosítás

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerzıdésre és különösen annak 63. cikke (1) bekezdésének a) pontjára, összefüggésben a 300. cikk (2) bekezdése elsı albekezdésének elsı mondatával és a 300. cikk (3) bekezdésének elsı albekezdésével,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerzıdésre és különösen annak 63. cikke 1.a) pontjára, összefüggésben a 300. cikk (2) bekezdése elsı albekezdésének elsı mondatával és a 300. cikk (3) bekezdésének második albekezdésével,


Módosítás



16

P6_TA-PROV(2008)0323 Az Európai Közösség és Svájc közötti, a tagállamban, Svájcban vagy Liechtensteinben benyújtott menedékjog iránti kérelem megvizsgálásáért felelıs állam meghatározásáról szóló megállapodáshoz csatolt, az Európai Közösség, Svájc és Liechtenstein közötti jegyzıkönyv * Az Európai Parlament 2008. július 8-i jogalkotási állásfoglalása az Európai Közösség és a Svájci Államszövetség közötti, a tagállamban, Svájcban vagy Liechtensteinben benyújtott menedékjog iránti kérelem megvizsgálásáért felelıs állam meghatározására vonatkozó feltételek és eljárási szabályok megállapításáról szóló megállapodáshoz csatolt, az Európai Közösség, Svájc és Liechtenstein közötti jegyzıkönyv megkötésérıl szóló tanácsi határozatra irányuló javaslatról (COM(2006)0753 – C6-0091/2008 – 2006/0257(CNS))



–

tekintettel az Európai Közösség és a Svájci Államszövetség közötti, a tagállamban, Svájcban vagy Liechtensteinben benyújtott menedékjog iránti kérelem megvizsgálásáért felelıs állam meghatározására vonatkozó feltételek és eljárási szabályok megállapításáról szóló megállapodáshoz csatolt, az Európai Közösség, Svájc és Liechtenstein közötti jegyzıkönyvre,

–

tekintettel az EK-Szerzıdés 63. cikke 1.a) pontjára és 300. cikke (2) bekezdésének elsı albekezdésére,

–


–


–

tekintettel eljárási szabályzata 51. cikkére, 83. cikkének (7) bekezdésére, valamint 35. cikkére.

–

tekintettel az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság jelentésére (A6 0261/2008),

1.


2.


3.

utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament álláspontját a Tanácsnak és a Bizottságnak, valamint a tagállamok, a Svájci Államszövetség és a Liechtensteini Hercegség kormányainak és parlamentjeinek.

17

Módosítás 1 Javaslat – A Tanács határozata 1 bevezetı hivatkozás A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerzıdésre, és különösen annak 63. cikke (1) bekezdésének a) pontjára, a 300. cikk (2) bekezdése elsı albekezdésének elsı mondatával és a 300. cikk (3) bekezdésének elsõ albekezdésével összefüggésben,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerzıdésre és különösen annak 63. cikke 1.a) pontjára, összefüggésben a 300. cikk (2) bekezdése elsı albekezdésének elsı mondatával és a 300. cikk (3) bekezdésének második albekezdésével,

Módosítás 2 Javaslat – A Tanács határozata 3 bevezetı hivatkozás A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás



18

P6_TA-PROV(2008)0324 A vízumok számozása * Az Európai Parlament 2008. július 8-i jogalkotási állásfoglalása a vízumok egységes formátumának meghatározásáról szóló 1683/95/EK rendeletet módosító tanácsi rendeletre irányuló javaslatról (COM(2008)0188 – C6-0187/2008 – 2008/0074(CNS))


tekintettel a Bizottság javaslatára (COM(2008)0188),

–

tekintettel az EK-Szerzıdés 62. cikke (2) bekezdése b) pontja iii. alpontjára,

–


–


–


1.


2.

felkéri a Tanácsot, hogy tájékoztassa a Parlamentet arról, ha a Parlament által jóváhagyott szövegtıl el kíván térni;

3.


4.


19

P6_TA-PROV(2008)0325 Az EK és India közötti tudományos és technológiai együttmőködési megállapodás meghosszabbítása * Az Európai Parlament 2008. július 8-i jogalkotási állásfoglalása az Európai Közösség és az Indiai Köztársaság kormánya közötti tudományos és technológiai együttmőködési megállapodás meghosszabbításáról szóló megállapodás megkötésérıl szóló tanácsi határozat tervezetérıl (16681/2007 – COM(2007)0576 – C6-0073/2008 – 2007/0207(CNS))



–

tekintettel a tanácsi határozat tervezetére (16681/2007),

–

tekintettel az EK-Szerzıdés 170. cikkének (2) bekezdésére és 300. cikke (2) bekezdésének elsı albekezdésére,

–


–

tekintettel eljárási szabályzata 51. cikkére és 83. cikkének (7) bekezdésére,

–

tekintettel az Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság jelentésére (A6-0254/2008),

1.

jóváhagyja a Tanács módosított határozatára irányuló tervezetet, és jóváhagyja a megállapodás megkötését;

2.

utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament álláspontját a Tanácsnak és a Bizottságnak, valamint a tagállamok kormányainak és parlamentjeinek, illetve az Indiai Köztársaság kormányának.

Módosítás 1 Határozatra irányuló javaslat 3 a preambulumbekezdés (új) A Tanács által javasolt szöveg

Módosítás (3a) A megállapodás elengedhetetlen a 2004-ben aláírt stratégiai partnerség célkitőzéseinek eléréséhez, valamint szélesebb körő politikai célkitőzések megvalósításához.

20

Módosítás 2 Határozatra irányuló javaslat 3 b preambulumbekezdés (új) A Tanács által javasolt szöveg

Módosítás (3b) Az EK–India tudományos és technológiai irányítóbizottság felel a megállapodás keretében folytatott együttmőködési tevékenységek hatékony összehangolásáért és megkönnyítéséért. Kívánatos, hogy a bizottság évente felülvizsgálja a munkaprogramot, illetve hogy eljárási szabályzata az átláthatóság és az elszámoltathatóság elvén alapuljon.

Módosítás 3 Határozatra irányuló javaslat 3 c preambulumbekezdés (új) A Tanács által javasolt szöveg

Módosítás (3c) A megállapodás keretén belül végrehajtott közös kutatási tevékenység elsıdleges céljának az információk összehasonlíthatóságának és az adatbázisok javításának kell lennie.

Módosítás 4 Határozatra irányuló javaslat 3 d preambulumbekezdés (új) A Tanács által javasolt szöveg

Módosítás (3d) A megállapodás végrehajtása során mindkét fél részérıl erıfeszítéseket kell tenni a Közösség és India egymás kutatói programjában való részvételének növelésére, fokozva a Közösség és India közötti kutatócserét, és általánosságban javítva a kutatók mobilitását.

21

Módosítás 5 Határozatra irányuló javaslat 3 e preambulumbekezdés (új) A Tanács által javasolt szöveg

Módosítás (3e) A megállapodás végrehajtásakor elsıdleges figyelmet kell fordítani az energia- és a környezetpolitikára is, valamint az innovatív energiatechnológiák fejlesztésére. Közös erıfeszítéseket és kezdeményezéseket kell tenni, például gazdaságos szén-dioxid kivonás és tárolás és a megújuló technológiák kifejlesztése érdekében, amelyek mindkét partner érdekében állnak.

Módosítás 6 Határozatra irányuló javaslat (3f) preambulumbekezdés (új) A Tanács által javasolt szöveg

Módosítás (3f) A megállapodás végrehajtása során különleges figyelmet kell fordítani a kölcsönösség elvére.

22

Módosítás 7 Határozatra irányuló javaslat 3 g preambulumbekezdés (új) A Tanács által javasolt szöveg

Módosítás (3g) Kívánatos a megállapodás végrehajtásának félidıben történı értékelése.

23

P6_TA-PROV(2008)0326 Witold Tomczak képviselıi mentelmi jogának felfüggesztésére irányuló kérelem Az Európai Parlament 2008. július 8-i határozata Witold Tomczak mentelmi jogának felfüggesztésére irányuló kérelemrıl (2008/2078(IMM))

Az Európai Parlament, –

tekintettel a varsói ügyészhelyettes által, a varsói kerületi ügyészség (Warszawa Śródmieście Północ) által folytatott büntetıeljárással kapcsolatban 2007. december 14én benyújtott, Witold Tomczak mentelmi jogának felfüggesztésére irányuló kérelemre, amelyet a lengyel fıügyész 2008. január 31-én továbbított, és amely a 2008. március 10-i plenáris ülésen került bejelentésre,

–

miután eljárási szabályzata 7. cikke (3) bekezdésének megfelelıen 2008. május 28-án meghallgatta Witold Tomczakot,

–

tekintettel az Európai Közösségek 1965. április 8-i kiváltságokról és mentességekrıl szóló jegyzıkönyvének 9. és 10. cikkére, valamint az Európai Parlament képviselıinek közvetlen és általános választójog alapján történı választásáról szóló 1976. szeptember 20-i okmány 6. cikkének (2) bekezdésére,

–

tekintettel az Európai Közösségek Bíróságának 1964. május 12-i és 1986. július 10-i határozatára1,

–

tekintettel a lengyel alkotmány 105. cikkére,

–

tekintettel eljárási szabályzata 6. cikkének (2) bekezdésére és 7. cikkére,

–

tekintettel a Jogi Bizottság jelentésére (A6-0277/2008),

A.

mivel Witold Tomczakot 1997. szeptember 21-én és 2001. szeptember 23-án a Szejm (a lengyel parlament alsóháza) képviselıjévé választották; mivel a csatlakozási szerzıdés 2003. április 16-i aláírását követıen megfigyelı lett; mivel 2004. május 1jétıl 2004. július 19-ig az Európai Parlament tagja volt; mivel 2004. június 13-án az Európai Parlament képviselıjévé választották, és a lengyel parlamentben képviselıi megbízatása 2004. június 16-án lejárt;

B.

mivel Witold Tomczakot azzal vádolják, hogy 39 669 PLN (mintegy 11 500 EUR) értékő kárt okozott „A kilencedik óra” elnevezéső szoborban – amely egy kı által agyonnyomott II. János Pál pápát ábrázol – 2000. december 21-én a varsói Zachęta galériában, és ezáltal megszegte a lengyel büntetı törvénykönyv 288. cikkének (1)

1

101/63 sz. Wagner kontra Fohrmann és Krier ügy (EBHT 1964., 383. o.), illetve 149/85. sz. Wybot kontra Faure és társai ügy (EBHT 1986., 2391.o.).

24

bekezdését1, C.

mivel a varsói kerületi ügyészség bizonyítékokat győjtött Witold Tomczak ellen, aki viszont nem volt hajlandó válaszolni a Zachęta galériában történtekre vonatkozó kérdésekre,

D.

mivel Witold Tomczak azt állítja, hogy a szobor elleni fellépésével a saját és népe vallási érzelmeit kívánta megvédeni, valamint a pápa méltóságát; mivel vitatja az általa vélelmezhetıen okozott kár összegét, és mindenesetre úgy ítéli meg, hogy a viselkedése egy magasabb érték – a pápa lengyel katolikusok szemében lévı becsületének – védelmére irányult,

E.

mivel a megszerzett információk alapján Witold Tomczakot nem védi a parlamenti mentelmi jog azon vádak egyikének tekintetében sem, amelyekre felhívták az Európai Parlament elnökének figyelmét,

1.

úgy határoz, hogy felfüggeszti Witold Tomczak mentelmi jogát;

2.

utasítja elnökét, hogy haladéktalanul továbbítsa ezt a határozatot és az illetékes bizottság jelentését a Lengyel Köztársaság illetékes hatóságának.

1

Ennek a cikknek a rendelkezései a következık: „Aki más személy tulajdonát elpusztítja, károsítja vagy használhatatlanná teszi, 3-tól 5 évig terjedı börtönbüntetésre ítélendı.” (Lengyel eredeti: „Kto cudzą rzecz niszczy, uszkadza lub czyni niezdatną do uŜytku, podlega karze pozbawienia wolności od 3 miesięcy do lat 5”)

25

P6_TA-PROV(2008)0327 Az Európai Parlament elıjogainak védelme a nemzeti bíróságok elıtt Az Európai Parlament 2008. július 8-i állásfoglalása az Európai Parlament elıjogainak a nemzeti bíróságok elıtti védelmérıl (2007/2205(INI))



–

tekintettel a Jogi Bizottság jelentésére és az Alkotmányügyi Bizottság véleményére (A6-0222/2008),

A.

mivel az Európai Parlament jogi személyiség nélküli intézmény; mivel az Európai Parlament ennek következtében gyakran nem képes megvédeni kiváltságait a nemzeti bíróságok elıtt a jellegébıl adódóan keletkezı problémás esetekben,

B.

mivel a Parlament tiszteletben tartja a Bizottság kezdeményezési jogát, azonban fenntartja az EK-Szerzıdés 192. cikkében foglalt, arra irányuló jogát, hogy jogalkotási javaslatok benyújtására kérje fel a Bizottságot,

C.

mivel ebben a vonatkozásban az Európai Parlamentnek számos, a Szerzıdésben foglalt, a kiváltságoknak más közösségi intézmények elıtti fenntartását garantáló jogorvoslati lehetısége van, mint például jogsértés megállapítása (az EK-Szerzıdés 232. cikke) és a közösségi jogi aktusok megsemmisítése iránti eljárás (az EKSzerzıdés 230. cikke),

D.

mivel az Európai Bíróság esetjoga megállapítja a tagállamok szerzıdésekben foglalt kötelezettségei elmulasztásakor fennálló felelısségét, függetlenül attól, hogy mely állami szerv tevékenysége vagy tevékenységének hiánya okozta a mulasztást, még az alkotmányosan független intézmények esetében is1,

E.

mivel az Európai Parlament ugyanakkor nem rendelkezik a fentiekkel egyenértékő, közvetlen eszközökkel ahhoz, hogy a nemzeti bíróságok elıtt megvédje kiváltságait, különösen ami a kiváltságokat sértı nemzeti bírósági ítéleteket illeti, mely esetben sem a nemzeti jogi eljárásban nem vehet részt, sem az Európai Bírósághoz nem fordulhat közvetlenül jogorvoslatért,

F.

mivel az Európai Parlament kötelezettségsértési eljárást végsı megoldásként sem indíthat tagállam ellen, mivel ez a Bizottság kizárólagos jogköre (az EK-Szerzıdés 226. cikke),

G.

mivel a saját mőködési formáját kielégítıen védeni képes eszközök hiányában az Európai Parlament – mint politikai és törvényhozó testület – hatékonyságában zavar következhet be,

1

8/70 sz. ügy, Bizottság kontra Olaszország, [1970] EBHT 961.

26

H.

mivel az Európai Unió intézményei közötti jóhiszemő együttmőködés és a helyes igazgatás elve megkívánják, hogy a közösségi szervek tevékenységüket az átláthatóság és az áttekinthetıség jegyében megfogalmazott szabályok alapján végezzék, amelyek alapján feleslegessé válik annak megkérdıjelezése, hogy egy intézmény miért tesz vagy nem tesz valamit,

I.

mivel a fenti probléma megoldása érdekében a parlamenti kiváltságok védelmét szolgáló eszközöket nem az EK-Szerzıdés módosításán keresztül, hanem a nemzeti parlamentek ilyen irányú tapasztalatainak felhasználásával, és azoknak az Európai Parlament speciális esetére való igazításával kellene megerısíteni,

J.

mivel a több tagállam parlamentjének mőködését feldolgozó, errıl a kérdésrıl készült felmérés eredményei szerint egyértelmő, hogy a nemzeti törvények túlnyomó részben nem csak a parlament egészének, hanem egyes tagjainak védelmét is garantáló jogorvoslati lehetıségeket biztosítanak parlamentjüknek,

K.

mivel az Európai Közösség létrehozásáról szóló szerzıdés 10. cikke értelmében a tagállamok között ıszinte és jóhiszemő együttmőködésnek kell létrejönnie, valamint mivel az Európai Bíróság megállapította, hogy magukra „a tagállamokra hárul a hatékony bírói jogvédelemhez való jogot biztosító jogorvoslati lehetıségek és eljárások teljes rendszerének kialakítása”1,

L.

mivel kívánatos lenne, hogy kiváltságainak jogi – az Európai Bíróság vagy a nemzeti bíróságok elıtti – védelme érdekében az Európai Parlamentet ha nem is azonos, de hasonló védelmi eszközök illessék meg, mint a nemzeti parlamenteket és azok képviselıit,

1.

felhívja a Bizottságot, hogy számítson rá, hogy az Európai Parlament jogsértési eljárás indítását fogja kérelmezni bármely olyan tagállam esetében, amely megsérti a parlamenti kiváltságokat, és kéri, hogy az illetékes biztos nyújtson be számára átfogó indokolást abban az esetben, ha a testület úgy dönt, hogy nem indítja meg a kért eljárást;

2.

javasolja, hogy módosítsák az Európai Bíróság statútumát abból a célból, hogy az Európai Parlamentnek joga legyen a Bírósághoz fordulni azokban az esetekben, amikor a parlamenti kiváltságokat közvetlen vagy közvetett módon megsértik, és ily módon az ügyekben eddig hivatalosan nem részes Európai Parlament részvételét ne a Bíróság határozza meg, amint azt jelenleg statútuma 24. cikke (2) bekezdése értelmében teszi;

3.

javasolja, hogy alaposan vizsgálják meg, hogy alkalmazható-e az EK-Szerzıdés 300. cikke (6) bekezdésében említett jogi mechanizmus azokban az esetekben, amikor az Európai Parlament kiváltságai súlyos megsértésének veszélye áll fenn, így lehetıvé téve a Parlament számára, hogy a Bíróság véleményét kérje arról, hogy egy adott nemzeti jogszabály összeegyeztethetı-e az elsıdleges közösségi joggal, meghagyva a Bizottságnak azt a kizárólagos jogot, hogy a jogsértést elkövetı tagállam ellen jogsértés miatt eljárást indítson;

4.

felkéri az illetékes bizottságot, hogy készítse elı a Parlament eljárási szabályzata 121.

1

C-50/00P. sz. ügy, Unión de Pequeños Agricultores kontra Tanács [2002] EBHT I-6677.

27

cikkének oly módon történı módosítását, hogy az terjedjen ki bármely bíróság elıtti valamennyi jogi eljárásra, illetve biztosítson egyszerősített eljárást azokban az esetekben, amikor gyorsított vagy sürgısségi eljárásban fordulnak az Európai Bizottsághoz; 5.

helyénvalónak tartaná, ha együttmőködés alakulna ki az Európai Parlament és a nemzeti bíróságok között, és – mint ahogyan néhány tagállam már jó példával jár elöl – olyan bírósági gyakorlatot alakítanának ki, amely szerint a nemzeti bíróságon folyó, európai parlamenti kiváltságokat érintı eljárásnak a Parlament is részese lenne;

6.

felhívja a Bizottságot, hogy tegyen javaslatot megfelelı jogi aktusokra a Parlament kiváltságai jogi védelmének maradéktalan érvényesülése érdekében;

7.

utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak, a Bizottságnak és a tagállamok kormányainak és parlamentjeinek.

28

P6_TA-PROV(2008)0328 A Bizottság jóváhagyása (az eljárási szabályzat módosítása) Az Európai Parlament 2008. július 8-i határozata a Parlament eljárási szabályzatának a Bizottság jóváhagyására vonatkozó módosításáról (2007/2128(REG))


tekintettel elnöke 2006. december 14-i levelére,

–

tekintettel a Bizottság jóváhagyására vonatkozó iránymutatásokról szóló 2005. december 1-i állásfoglalására1,

–

tekintettel eljárási szabályzata 201. és 202. cikkére,

–

tekintettel az Alkotmányügyi Bizottság jelentésére (A6-0198/2008),

1.

úgy határoz, hogy az alábbiaknak megfelelıen módosítja eljárási szabályzatát;

2.

rámutat arra, hogy a módosítások a következı ülés elsı napján lépnek hatályba;

3.

utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt a határozatot a Tanácsnak és a Bizottságnak tájékoztatásul.

Módosítás 1 Az Európai Parlament eljárási szabályzata 99 cikk – 2 bekezdés Hatályos szöveg

Módosítás 2. A bizottság felkéri a biztosjelöltet, hogy tegyen nyilatkozatot és válaszoljon a kérdésekre. A meghallgatást úgy kell megszervezni, hogy a biztosjelöltek minden releváns információt a Parlament elé tárhassanak. A meghallgatások megszervezésével kapcsolatos elıírásokat az eljárási szabályzat mellékletében kell megállapítani.

2. A bizottság felkéri a jelöltet, hogy tegyen nyilatkozatot és válaszoljon a kérdésekre.

1

Módosítás 2

1

HL C 285. E, 2006.11.22., 137. o.

29

Lásd a XVIb. mellékletet.

Az Európai Parlament eljárási szabályzata 99 cikk – 6 bekezdés Hatályos szöveg

Módosítás

6. Ha a Bizottság hivatali ideje alatt a feladatkörökben változás történik, az érintett biztosokat felhívják, hogy jelenjenek meg a feladatkörök szerint illetékes bizottságok elıtt.

6. Ha a Bizottság hivatali ideje alatt a feladatkörökben jelentıs változás történik, vagy üres tárca betöltésére, vagy új tagállam csatlakozását követıen új biztos kinevezésére kerül sor, az érintett biztosokat felhívják, hogy a (2) bekezdéssel összhangban jelenjenek meg a feladatkörök szerint illetékes bizottságok elıtt.

Módosítás 3 Az Európai Parlament eljárási szabályzata XVI b melléklet (új) Hatályos szöveg

Módosítás XVI b. MELLÉKLET A Bizottság jóváhagyására vonatkozó iránymutatások 1. A Bizottság teljes testületének szavazással történı, Parlament általi jóváhagyására az alábbi elvek, követelmények és intézkedések vonatkoznak: a) Az értékelés alapja A Parlament értékeli a biztosjelölt általános alkalmasságát, európai elkötelezettségét és személyes függetlenségét. Értékeli továbbá jövıbeli tárcájával kapcsolatos ismereteit és kommunikációs képességeit. A Parlament külön figyelmet fordít a nemek egyensúlyára. Kifejezheti álláspontját a tárcáknak a megválasztott elnök általi elosztásával kapcsolatban. A Parlament minden olyan információra igényt tarthat, amely szükséges a biztosjelölt alkalmasságának megítéléséhez. Elvárja a pénzügyi érdekeltségekkel kapcsolatos információk

30

teljes körő feltárását. b) Meghallgatások Minden biztosjelöltet meghívnak, hogy jelenjen meg az illetékes bizottság vagy bizottságok elıtt egyszeri meghallgatásra. A meghallgatások nyilvánosak. A meghallgatásokat az Elnökök Értekezlete és a Bizottsági Elnökök Értekezlete közösen szervezi. Vegyes tárcák esetében megfelelı intézkedésekre van szükség az illetékes bizottságok kiválasztására. Három eset lehetséges: i) a biztosjelölt tárcája kapcsán egy parlamenti bizottság illetékes: ebben az esetben a biztosjelöltet csak ez az egy bizottság hallgatja meg; ii) a biztosjelölt tárcája kapcsán nagyjából azonos arányban illetékes több parlamenti bizottság: ebben az esetben a biztosjelöltet az érintett bizottságok együttesen hallgatják meg; és iii) a biztosjelölt tárcája kapcsán fıként egy bizottság illetékes, de bizonyos fokig legalább egy másik bizottság is érintett: ebben az esetben az illetékes bizottság hallgatja meg a biztosjelöltet, és egyidejőleg felkéri a többi érintett bizottságot a részvételre. Az intézkedésekrıl részletesen egyeztetnek a Bizottság megválasztott elnökével. A bizottságok jóval a meghallgatás elıtt írásban eljuttatják a kérdéseket a biztosjelöltekhez. A lényegi írásbeli kérdések száma illetékes parlamenti bizottságonként nem lehet több ötnél. A meghallgatásokra olyan körülmények között és olyan feltételek mellett kerül sor, hogy a biztosjelöltek egyenlı és méltányos lehetıséget kapjanak a bemutatkozásra és véleményük kifejtésére. A biztosjelölteket felkérik, hogy tartsanak legfeljebb 20 perces szóbeli bevezetıt. A meghallgatások lebonyolításánál az a cél, hogy pluralista politikai párbeszéd bontakozzon ki a biztosjelöltek és a

31

képviselık között. A meghallgatás végén a biztosjelölteknek lehetıséget kell kapniuk egy rövid záróbeszédre. c) Értékelés A meghallgatásokról készült, katalogizált videofelvételt 24 órán belül hozzáférhetıvé kell tenni a nyilvánosság számára. A bizottságok késedelem nélkül összeülnek a meghallgatás után, hogy értékeljék az egyes biztosjelölteket. Az értékelés zárt ülésen történik. A bizottságok nyilatkoznak arról, hogy alkalmasnak tartják-e a biztosjelölteket mind a testületi tagságra, mind pedig a kijelölt feladatok ellátására. Ha egy bizottság nem jut egyetértésre e két pontot illetıen, elnöke végsı esetben titkos szavazásra bocsátja a két kérdést. A bizottságok értékelı nyilatkozatait nyilvánosságra hozzák, és elıterjesztik az Elnökök Értekezlete és a Bizottsági Elnökök Értekezlete közös, zárt ülésén. Eszmecserét követıen az Elnökök Értekezlete és a Bizottsági Elnökök Értekezlete lezártnak nyilvánítja a meghallgatásokat, hacsak nem döntenek további információk kérésérıl. A Bizottság megválasztott elnöke a biztosjelöltek teljes testületét és programjukat bemutatja a Parlament ülésén, amelyre az egész Tanács meghívást kap. A bemutatást vita követi. A vita lezárása érdekében bármelyik képviselıcsoport vagy legalább negyven képviselı beterjeszthet állásfoglalásra irányuló indítványt. A 103. cikk (3), (4) és (5) bekezdését alkalmazni kell. Az állásfoglalásra irányuló indítványról szóló szavazás után a Parlament szavaz arról, hogy megadja-e jóváhagyását megválasztott elnök és a biztosjelöltek testületként való kinevezéséhez. A Parlament a leadott szavazatok többségével dönt, név szerinti szavazással. A Parlament elnapolhatja a szavazást a következı ülésig.

32

2. A következı szabályok vonatkoznak arra az esetre, ha a Bizottság hivatali ideje alatt összetételében vagy a tárcák elosztásában lényeges változás történik: a) Ha lemondás, felmentés vagy elhalálozás miatt szabadul fel egy tárca, a Parlament sürgısen felkéri a biztosjelöltet, hogy vegyen részt az 1. pontban megállapított feltételeknek megfelelı meghallgatáson. b) Új tagállam csatlakozása esetén a Parlament felkéri a biztosjelöltet, hogy vegyen részt az 1. pontban megállapított feltételeknek megfelelı meghallgatáson. c) A tárcák jelentıs átszervezése esetén az érintett biztosokat felkérik, hogy jelenjenek meg az érintett bizottság elıtt, mielıtt megkezdik új hatáskörük gyakorlását. Az 1. pont c) pontjának harmadik albekezdésében megállapított eljárástól eltérve, amennyiben a plenáris ülésen történı szavazás egyetlen biztos kinevezését érinti, a szavazás titkos.

33

P6_TA-PROV(2008)0329 Az élelmiszer-adalékanyagok, az élelmiszeripari enzimek és az élelmiszeraromaanyagok egységes engedélyezési eljárása ***II Az Európai Parlament 2008. július 8-i jogalkotási állásfoglalása az élelmiszeradalékanyagok, az élelmiszeripari enzimek és az élelmiszer-aromaanyagok egységes engedélyezési eljárásának létrehozásáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló tanácsi közös álláspontról (16673/2/2007 – C6-0138/2008 – 2006/0143(COD))

(Együttdöntési eljárás: második olvasat) Az Európai Parlament, –

tekintettel a Tanács közös álláspontjára (16673/2/2007 – C6-0138/2008)1,

–

tekintettel a Bizottságnak a Parlamenthez és a Tanácshoz intézett javaslatával (COM(2006)0423) kapcsolatban az elsı olvasat során kialakított álláspontjára2,

–

tekintettel a módosított javaslatra (COM(2007)0672),

–

tekintettel az EK-Szerzıdés 251. cikkének (2) bekezdésére,

–


–

tekintettel a Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság második olvasatra adott ajánlására (A6-0179/2008),

1.

jóváhagyja a közös álláspontot, annak módosított formájában;

2.


1 2

HL C 111. E, 2008.5.6., 1. o. Elfogadott szövegek, 2007.7.10., P6_TA(2007)0320.

34

P6_TC2-COD(2006)0143 Az Európai Parlament álláspontja amely második olvasatban 2008. július 8-án került elfogadásra az élelmiszer-adalékanyagok, az élelmiszerenzimek és az élelmiszer aromák egységes engedélyezési eljárásának létrehozásáról szóló 2008/.../EK európai parlamenti és tanácsi irányelv elfogadására tekintettel (EGT-vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA, tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerzıdésre, és különösen annak 95. cikkére, tekintettel a Bizottság javaslatára, tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére1, a Szerzıdés 251. cikkében megállapított eljárásnak megfelelıen2, mivel: (1)

A biztonságos és egészséges élelmiszerek szabad mozgása lényeges eleme a belsı piacnak és jelentıs mértékben hozzájárul az állampolgárok egészségéhez és jólétéhez, valamint szociális és gazdasági érdekeikhez.

(2)

A közösségi politikák érvényesítése során gondoskodni kell az emberi élet és egészség magas szintő védelmérıl.

1 2

HL C 168., 2007.7.20., 34. o. Az Európai Parlament 2007. július 10-i álláspontja (a Hivatalos Lapban még nem tették közzé), a Tanács 2008. március 10-i (HL C 111. E, 2008.5.6., 1. o.) közös álláspontja, az Európai Parlament 2008. július 8-i álláspontja.

35

(3)

Az emberi egészség védelmének érdekében az adalékanyagok, az enzimek és az aromák emberi élelmiszerben való használatát a közösségi piacon való forgalomba hozatal elıtt értékelni kell.

(4)

Az élelmiszer-adalékanyagokról szóló, ...-i…/… európai parlamenti és tanácsi rendelet1+, az élelmiszerenzimekrıl szóló, ... -i .../… európai parlamenti és tanácsi rendelet2++, valamint az élelmiszerekben illetve azok felületén felhasznált élelmiszer aromákról és egyes aroma tulajdonságokkal rendelkezı élelmiszer-összetevıkrıl szóló, ... 3+++-i …/… európai parlamenti és tanácsi rendelet (a továbbiakban ágazati élelmiszer-jogszabályok) az említett anyagok értékelésére és engedélyezésére vonatkozóan összehangolt kritériumokat és követelményeket határoz meg.

(5)

Az élelmiszer adalékanyagokat, élelmiszerenzimeket és élelmiszer aromákat - oly mértékben, mint ahogy [az élelmiszerekben illetve azok felületén felhasznált élelmiszer aromákról és egyes aroma tulajdonságokkal rendelkezı élelmiszer-összetevıkrıl szóló], …/... ++++ rendelettel összhangban az élelmiszer aromák biztonságosságát értékelni kell - az egyes ágazati élelmiszer-jogszabályok által meghatározott feltételekkel összhangban tilos forgalomba hozni és emberi élelmiszerben felhasználni, ha nem szerepelnek az engedélyezett anyagok egy közösségi listáján.

(6)

Az átláthatóság az élelmiszer-elıállítás és -kezelés során alapvetı fontosságú a fogyasztói bizalom megırzése érdekében.

(7)

Ezzel összefüggésben célszerőnek tőnik az anyagok e három kategóriájára nézve az értékelés és az engedélyezés olyan egységes közösségi eljárását kialakítani, amely hatékony, idıben korlátozott és átlátható, megkönnyítve ezáltal ezen anyagok szabad mozgását a közösségi piacon.

1 + 2 ++ 3 +++ ++++

HL L Kérjük, illessze be dokumentum számát ,dátumát és HL hivatkozását. HL L. HL L: Kérjük illessze be a számot, dátumot és HL hivatkozást. Kérjük, illessze be dokumentum számát ,dátumát és HL hivatkozását. HL: Kérjük, illessze be dokumentum számát, dátumát és HL hivatkozását. HL: Kérjük illessze be a dokumentum számát.

36

(8)

Ezt az egységes eljárást a jó ügyintézés és a jogbiztonság elveire kell alapozni, és ezeket az elveket tiszteletben tartva kell megvalósítani.

(9)

Ez a rendelet ilyen módon az anyagok engedélyezésének szabályozási keretét kiegészíti azzal, hogy meghatározza az eljárás különbözı szakaszait, az azokra vonatkozó határidıket, az eljárás résztvevıinek feladatait és az alkalmazandó elveket. Az eljárás egyes elemeinél azonban figyelembe kell venni az egyes ágazati élelmiszerjogszabályok jellegzetességeit.

(10)

Az eljárásban megállapított határidık figyelembe veszik az egyes ágazati élelmiszer jogszabályokban meghatározott kritériumok megvizsgálásához szükséges idıt, valamint elegendı konzultációs idıt biztosítanak az intézkedések tervezetének kidolgozásához. Különösen, a közösségi lista naprakésszé tételére vonatkozó rendelettervezet Bizottság általi benyújtására megállapított kilenc hónapos határidı nem zárja ki annak lehetıségét, hogy erre hamarabb kerüljön sor.

(11)

A Bizottság a kérelem kézhezvételét követıen megkezdi az eljárást, és a kérelem érvényességének és alkalmazhatóságának értékelését követıen szükség esetén a lehetı leghamarabb kikéri az élelmiszerjog általános elveirıl és követelményeirıl, az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság létrehozásáról és az élelmiszerbiztonságra vonatkozó eljárások megállapításáról szóló, 2002. január 28-i 178/2002/EK európai parlamenti és tanácsi rendelettel1 létrehozott Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (a továbbiakban: a Hatóság) véleményét.

(12)

Az élelmiszerbiztonsággal kapcsolatos kockázatértékelés menetének megfelelıen, amelyet a 178/2002/EK rendelet határoz meg – az anyagok forgalomba hozatalának engedélyezése csak az emberi egészségre nézve veszélyt jelentı kockázatok lehetı legmagasabb szintő, független tudományos értékelését követıen lehetséges. A Hatóság hatáskörében végrehajtandó értékelést a Bizottság kockázatkezelési döntésének kell követnie, amelyre a Bizottság és a tagállamok közötti szoros együttmőködést biztosító szabályozási bizottsági eljárás keretében kerül sor.

1

HL L 31., 2002.2.1., 1. o. A legutóbb a 202/2008/EK bizottsági rendelettel (HL L 60., 2008.3.5., 17. o.) módosított rendelet.

37

(13)

Az ágazati élelmiszer jogszabályok szerint megállapított engedélyezési kritériumokat is teljesíteni kell az e rendelet szerint megadandó engedély tekintetében.

(14)

Elismert, hogy egyes esetekben a tudományos kockázatértékelés nem képes önmagában biztosítani az összes olyan információt, amelyre a kockázatkezelési döntést alapozni kellene, és hogy a vizsgálat tárgyát képezı kérdéshez tartozó egyéb alaposan indokolt tényezık is figyelembe vehetık, ideértve a társadalmi, gazdasági, a tradicionális, etikai és a környezetvédelmi tényezıket, valamint az ellenırzések kivitelezhetıségét.

(15)

Azért, hogy az érintett ágazatok üzemeltetıi, valamint a nyilvánosság tájékoztatást kapjanak a hatályos engedélyekrıl, az engedélyezett anyagokat egy a Bizottság által létrehozott, fenntartott és közzétett közösségi listán kell feltüntetni.

(16)

Adott esetben és meghatározott körülmények között az ágazati élelmiszer jogszabályok egy bizonyos idıszakra elıírhatják a kérelmezı által benyújtott tudományos adatok és egyéb információk védelmét. Ebben az esetben az ágazati élelmiszer jogszabályoknak meg kell állapítaniuk azokat a feltételeket, amelyek fennállása esetén ezeket az adatokat nem lehet más kérelmezı hasznára felhasználni.

(17)

A Hatóság mőködésének egyik alapelve az, hogy a küldetési területén mőködı tagállami szervezetek és a Hatóság hálózatban mőködnek. Következésképpen a Hatóság a véleményei kidolgozásához ahhoz a hálózathoz folyamodhat, amelyet a 178/2002/EK rendelet 36. cikke és a 2230/2004/EK bizottsági rendelet1 bocsátott a rendelkezésére.

(18)

Az anyagok közös engedélyezési eljárásának teljesítenie kell az átláthatóság és a nyilvánosság tájékoztatására vonatkozó követelményeket, biztosítva egyúttal a kérelmezık azon jogát, hogy megırizzék egyes információk bizalmas voltát.

1

A 2230/2004/EK rendelet (2004. december 23-i) az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság küldetési területén mőködı szervezetek hálózatba szervezése vonatkozásában a 178/2002/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtási szabályairól (HL L 379., 2004.12.24., 64. o.).

38

(19)

A kérelmezı versenyhelyzetének védelme érdekében a kérelem bizonyos vonatkozásai tekintetében a titkosság védelmére vonatkozó megfontolást továbbra is fenn kell tartani. Ugyanakkor az anyag biztonságosságával kapcsolatos információkat, beleértve, de nem kizárólag a toxikológiai tanulmányokat, az egyéb biztonsági tanulmányokat és a nyers adatokat, semmilyen körülmények között nem szabad titkosítani.

(20)

Tekintettel a 178/2002/EK rendeletre, az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság dokumentumaihoz való nyilvános hozzáférésrıl szóló, 2001. május 30-i 1049/2001/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletet1 alkalmazni kell a Hatóság birtokában lévı dokumentumokra.

(21)

A 178/2002/EK rendelet a Közösségbıl származó vagy harmadik országból behozott élelmiszerek vonatkozásában megállapítja a szükségintézkedések elfogadásának eljárásait. Az említett rendelet ilyen intézkedések hozatalára hatalmazza fel a Bizottságot azokban a helyzetekben, amikor az élelmiszerek súlyos veszélyt jelenthetnek az emberi egészségre, az állati egészségre vagy a környezetre, és ha az érintett tagállam (tagállamok) által hozott intézkedésekkel az ilyen kockázatot nem lehet eredményesen csökkenteni.

(22)

A hatékonyság és a jogszabályi egyszerősítés érdekében indokolt középtávon megvizsgálni azt a kérdést, hogy az egységes eljárás hatályát kiterjesszék-e az egyéb meglévı élelmiszeripari szabályozásokra is.

(23)

Mivel e rendelet céljait a tagállamok nem tudják kielégítıen megvalósítani tekintettel a nemzeti jogszabályok és rendelkezések különbségeire, és ezért azokat közösségi szinten jobban meg lehet valósítani, a Közösség a Szerzıdés 5. cikkében megállapított szubszidiaritás elvével összhangban intézkedéseket fogadhat el. Az e cikkben megállapított arányosság elvével összhangban e rendelet nem lépi túl az e célok eléréséhez szükséges mértéket.

1

HL L 145., 2001.5.31., 43. o.

39

(24)

Az e rendelet végrehajtásához szükséges intézkedéseket a Bizottságra ruházott végrehajtási hatáskörök gyakorlására vonatkozó eljárások megállapításáról szóló, 1999. június 28-i 1999/468/EK tanácsi határozattal1 összhangban kell elfogadni.

(25)

A Bizottságot fel kell hatalmazni különösen arra, hogy a közösségi listákat naprakésszé tegye. Mivel ezen intézkedések általános hatályúak, és az egyes ágazati élelmiszer-jogszabályok nem alapvetı fontosságú elemeinek többek között új, nem alapvetı fontosságú elemekkel való kiegészítéssel történı módosítására irányulnak, azokat az 1999/468/EK határozat 5a. cikkében meghatározott, ellenırzéssel történı szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.

(26)

Az anyagoknak a közösségi listához való hozzáadása, valamint egy adott anyagnak a közösségi listán való szereplésére vonatkozó feltételek, részletes leírások vagy korlátozások hozzáadása, törlése vagy módosítása tekintetében – hatékonysági okokból – csökkenteni kell az ellenırzéssel történı szabályozási bizottsági eljárásra vonatkozó szokásos határidıket.

(27)

Amennyiben rendkívül sürgıs esetben az ellenırzéssel történı szabályozási bizottsági eljárásra vonatkozó rendes határidık nem tarthatók be, a Bizottságnak módjában áll használni az 1999/468/EK határozat 5a. cikkének (6) bekezdésében elıírt sürgısségi eljárást egy adott anyag közösségi listáról való törlésére, és egy adott anyag közösségi listán való szerepléséhez kapcsolódó feltételek, részletes leírások vagy korlátozások hozzáadására, törlésére vagy módosítására,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1

HL L 184., 1999.7.17., 23. o. A 2006/512/EK tanácsi határozattal (HL L 200., 2006.7.22., 11. o.) módosított határozat.

40

I. FEJEZET ÁLTALÁNOS ELVEK

1. cikk Tárgy és hatály (1)

Ez a rendelet megállapítja az élelmiszerekben, illetve azok felületén használt vagy felhasználásra szánt élelmiszer-adalékanyagok, élelmiszerenzimek, élelmiszer aromák és élelmiszer aromaanyag-alapanyagok, valamint az aroma tulajdonságokkal rendelkezı élelmiszer-összetevık alapanyagai (a továbbiakban: az anyagok) egységes értékelési és engedélyezési eljárását (a továbbiakban: az egységes eljárás), amely hozzájárul az élelmiszerek Közösségben történı szabad mozgásához ▌, valamint az emberi egészség védelmének magas szintjéhez és a fogyasztóvédelem magas szintjéhez, beleértve a fogyasztók érdekeinek védelmét. Ez a rendelet nem alkalmazandó az élelmiszerekben, illetve azok felületén felhasznált vagy felhasználásra szánt füstaromákról szóló, 2003. november 10-i 2065/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet1 hatálya alá tartozó füstaromákra.

(2)

Az egységes eljárás lefekteti azon anyagok listája naprakésszé tételének eljárási szabályait, amelyek Közösségen belüli forgalomba hozatala [élelmiszeradalékanyagokról szóló] .../...EK rendelet, a(z) .../.../EK [az élelmiszerenzimekrıl szóló] .../.../EK rendelet és [az élelmiszerekben illetve azok felületén felhasznált élelmiszer aromákról és egyes aroma tulajdonságokkal rendelkezı élelmiszerösszetevıkrıl szóló] .../.../EK rendelet+ (a továbbiakban: ágazati élelmiszerjogszabályok) szerint engedélyezett.

(3)

Az egyes ágazati élelmiszer jogszabályok meghatározzák azokat a kritériumokat, amelyek alapján az anyagok felkerülhetnek a 2. cikkben elıírt közösségi listára, a 7. cikkben említett rendelet tartalmát és szükség esetén a folyamatban lévı eljárásokra vonatkozó átmeneti rendelkezéseket.

1 +

HL L 309., 2003.11.26., 1. o. HL: Kérjük, illessze be a dokumentumok megfelelı számait.

41

2. cikk Az anyagok közösségi listája (1)

Az egyes ágazati élelmiszer-jogszabályok értelmében a közösségi forgalomba hozatalra engedélyezett anyagokat egy olyan listán kell feltüntetni, amely tartalmát az adott jogszabály határozza meg (a továbbiakban: a közösségi lista). A listát a Bizottság teszi naprakésszé. A listát az Európai Közösségek Hivatalos Lapjában teszik közzé.

(2)

A „közösségi lista naprakésszé tétele” alatt a következıket kell érteni: a)

egy anyag hozzáadása a közösségi listához;

b)

egy anyag törlése a közösségi listáról;

(c)

egy adott anyag közösségi listán való szerepléséhez kapcsolódó feltételek, elıírások (pl. tisztasági követelmények) vagy korlátozások hozzáadása, törlése vagy módosítása. II. FEJEZET EGYSÉGES ELJÁRÁS

3. cikk Az egységes eljárás fı szakaszai (1)

A közösségi lista naprakésszé tételére irányuló egységes eljárás vagy a Bizottság kezdeményezésére vagy pedig kérelemre indulhat meg. Kérelmet egy tagállam vagy valamely - akár több érdekelt személyt is képviselı - érdekelt személy (a továbbiakban: a kérelmezı) nyújthat be, a 9. cikk (1) bekezdésének a) pontjában említett végrehajtási szabályokban elıírt feltételekkel összhangban. A kérelmeket a Bizottságnak kell megküldeni.

42

(2)

A Bizottság kikéri az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (a továbbiakban: a Hatóság) véleményét, amelyet az 5. cikknek megfelelıen kell megadni. A 2. cikk (2) bekezdésének b) és c) pontja szerinti naprakésszé tétel esetén azonban a Bizottság nem köteles a Hatóság véleményének kikérésére, ha a szóban forgó frissítések valószínősíthetıen nem gyakorolnak hatást a közegészségre.

(3)

Az egységes eljárás azzal zárul, hogy a Bizottság a 7. cikknek megfelelıen rendeletet fogad el a naprakésszé tételrıl.

(4)

A (3) bekezdéstıl eltérve a Bizottság az eljárás bármelyik szakaszában véget vethet az egységes eljárásnak és eltekinthet a tervezett naprakésszé tételtıl, ha megítélése szerint nem indokolt a naprakésszé tétel. Adott esetben figyelembe veszi a Hatóság véleményét, a tagállamok álláspontját, a közösségi jogszabályok valamennyi vonatkozó rendelkezését és a vizsgálat tárgyát képezı kérdés szempontjából hasznos egyéb indokolt tényezıket. A Bizottság ilyen esetekben szükség esetén közvetlenül tájékoztatja a kérelmezıt és a tagállamokat, és levelében ismerteti azokat az okokat, amelyek miatt nem tartja indokoltnak a naprakésszé tételt.

4. cikk Az eljárás megkezdése (1)

Amikor a Bizottsághoz a közösségi lista naprakésszé tételére irányuló kérelem érkezik, a Bizottság: a)

a kérelem átvételét követı tizennégy munkanapon belül írásos kézhezvételi igazolást küld a kérelmezınek;

b)

szükség esetén a lehetı leghamarabb tájékoztatja a Hatóságot a kérelemrıl és a 3. cikk (2) bekezdésének megfelelıen kikéri annak véleményét.

43

A Bizottság a tagállamok számára hozzáférhetıvé teszi a kérelmet. (2)

Ha a Bizottság saját kezdeményezésére indítja meg az eljárást, arról tájékoztatja a tagállamokat és szükség esetén kikéri a Hatóság véleményét.

5. cikk A Hatóság véleménye (1)

A hatóság az érvényes kérelem beérkezését követı kilenc hónapon belül megfogalmazza véleményét.

(2)

A Hatóság továbbítja véleményét a Bizottságnak, a tagállamoknak, és adott esetben a kérelmezınek.

6.cikk A kockázatértékelésre vonatkozó kiegészítı információk (1)

Azokban a megfelelıen indokolt esetekben, amikor a Hatóság kiegészítı információkat kér a kérelmezıtıl, az 5. cikk (1) bekezdésében említett határidı meghosszabbítható. A kérelmezıvel folytatott konzultációt követıen a Hatóság meghatározza az ezen információk biztosításának határidejét, és tájékoztatja a Bizottságot a szükséges határidı-hosszabbításról. Ha a Hatóság általi tájékoztatást követı nyolc munkanapon belül a Bizottság nem él kifogással, az 5. cikk (1) bekezdésében említett határidı automatikusan meghosszabbodik a kiegészítı határidıvel. A Bizottság tájékoztatja a tagállamokat a hosszabbításról.

(2)

Amennyiben a kiegészítı információkat nem nyújtják be az (1) bekezdésben említett meghosszabbított határidıig, a Hatóság a már rendelkezésre álló információk alapján véglegesíti a véleményét.

44

(3)

Amikor a kérelmezı saját kezdeményezésére nyújt be kiegészítı információkat, megküldi azokat a Hatóságnak és a Bizottságnak. A Hatóság ebben az esetben a kiindulási határidın belül fogalmazza meg véleményét, a 10. cikk sérelme nélkül.

(4)

A Hatóság elérhetıvé teszi a tagállamok és a Bizottság számára a kiegészítı információkat.

7. cikk A közösségi lista naprakésszé tétele (1)

A Hatóság véleményét követı kilenc hónapon belül a Bizottság a 14. cikk (1) bekezdésében említett bizottságnak rendelettervezetet nyújt be a közösségi lista naprakésszé tételére, figyelembe véve a Hatóság véleményét, a közösségi jogszabályok valamennyi vonatkozó rendelkezését és a vizsgálat tárgyát képezı kérdés szempontjából hasznos egyéb indokolt tényezıket. Amennyiben nem kérték a Hatóság véleményét, a kilenc hónapos határidıt az érvényes kérelemnek a Bizottság általi kézhezvétele idıpontjától kell számítani.

(2)

A közösségi listát naprakésszé tevı rendeletben ismertetik a döntések alapjául szolgáló szempontokat.

(3)

Ha a rendelettervezet nincs összhangban a hatóság véleményével, a Bizottság magyarázatot ad a határozatára.

(4)

Az egyes ágazati élelmiszer-jogszabályok nem alapvetı fontosságú elemeinek módosítására szolgáló, egy adott anyagnak a közösségi listáról való törléséhez kapcsolódó intézkedéseket a 14. cikk (3) bekezdésében említett, ellenırzéssel történı szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.

45

(5)

A hatékonyság érdekében, az egyes ágazati élelmiszer-jogszabályok nem alapvetı fontosságú elemeinek többek között azok kiegészítéssel történı – módosítására irányuló, egy adott anyag közösségi listához történı hozzáadásával, és egy adott anyag közösségi listán való megjelenéséhez kapcsolódó feltételek, elıírások vagy korlátozások hozzáadásával, törlésével vagy módosításával kapcsolatos intézkedéseket a 14. cikk (4) bekezdésében említett, ellenırzéssel történı szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.

(6)

Rendkívüli sürgısségre tekintettel a Bizottságnak módjában áll a 14. cikk (5) bekezdésében említett sürgısségi eljárást használni egy adott anyag közösségi listáról való törlésére, és egy adott anyag közösségi listán való megjelenéséhez kapcsolódó feltételek, elıírások vagy korlátozások hozzáadására, törlésére vagy módosítására.

8.cikk A kockázatkezelésre vonatkozó kiegészítı információk (1)

Amennyiben a Bizottság a kérelmezıtıl a kockázatkezeléssel kapcsolatos kérdésekrıl kér kiegészítı információkat, a kérelmezıvel egyeztetve meghatározza ezen információk benyújtásának határidejét. Ebben az esetben értelemszerően meg lehet hosszabbítani a 7. cikkben említett határidıt. A Bizottság tájékoztatja a tagállamokat a hosszabbításról és a benyújtott kiegészítı információkat, mihelyt azokat megkapta, a tagállamok rendelkezésére bocsátja.

(2)

Amennyiben a kiegészítı információkat nem nyújtják be az (1) bekezdésben említett meghosszabbított határidıig, a Bizottság a már rendelkezésre álló információk alapján jár el.

46

III. FEJEZET VEGYES RENDELKEZÉSEK 9. cikk Végrehajtási intézkedések (1)

(2)

A 14. cikk (2) bekezdésében említett szabályozási bizottsági eljárással összhangban az egyes ágazati élelmiszer-jogszabályok elfogadását követı legfeljebb 24 hónapon belül a Bizottság elfogadja ezen rendelet végrehajtási szabályait, különösen a következık vonatkozásában: a)

a 4. cikk (1) bekezdésében említett kérelem tartalma, elkészítése és bemutatása;

b)

a kérelem érvényessége ellenırzésének szabályai;

c)

az 5. cikkben említett hatósági véleményben feltüntetendı információk típusa.

Az (1) bekezdés a) pontjában említett végrehajtási szabályok elfogadása céljából a Bizottság konzultál a Hatósággal, amely az egyes ágazati élelmiszer-jogszabályok hatálybalépésének napját követı hat hónapon belül javaslatot terjeszt a Bizottság elé az érintett anyagok kockázatértékeléséhez szükséges adatokra vonatkozóan.

10. cikk A határidık meghosszabbítása Kivételes körülmények között a Bizottság saját kezdeményezésére vagy szükség esetén a Hatóság kérésére meghosszabbíthatja az 5. cikk (1) bekezdésében és a 7. cikkben említett határidıket a 6. cikk (1) bekezdésének és a 8. cikk (1) bekezdésének sérelme nélkül, ha azt az adott ügy jellege indokolttá teszi. Ilyenkor a Bizottság szükség esetén tájékoztatja a kérelmezıt és a tagállamokat a hosszabbításról és annak indokairól.

47

11. cikk Átláthatóság A Hatóság a 178/2002/EK rendelet 38. cikkének megfelelıen biztosítja tevékenységeinek átláthatóságát. Különösen azzal, hogy véleményeit haladéktalanul nyilvánosságra hozza. Nyilvánosságra hozza továbbá a véleménykérelmeket, valamint a 6. cikk (1) bekezdése szerinti meghosszabbított határidıket.

12. cikk Bizalmas információk (1)

A kérelmezı által közölt információk közül bizalmas kezelés tárgyát képezhetik azok, amelyek nyilvánosságra hozatala jelentısen árthatna a kérelmezı versenypozíciójának. Ugyanakkor semmilyen körülmények között nem tekinthetık bizalmasnak a következı információk: a)

a kérelmezı neve és címe;

b)

az anyag neve és világos leírása;

c)

az anyag egyes élelmiszerekben vagy élelmiszerkategóriákban vagy azok felületén történı alkalmazásának indokolása;

d)

az anyagok biztonsági értékelése szempontjából fontos információk;

e)

adott esetben az elemzési módszer(ek).

48

(2)

Az (1) bekezdés végrehajtásának céljából a kérelmezı a közölt információk között megjelöli azokat, amelyekre nézve bizalmas kezelést kíván. Ilyen esetekben igazolható indokolással kell szolgálni.

(3)

A kérelmezıvel folytatott konzultációt követıen a Bizottság meghatározza, hogy mely információk maradhatnak bizalmasak, és tájékoztatja errıl a kérelmezıt és a tagállamot.

(4)

A bizottsági álláspont tudomásul vételét követıen a kérelmezınek három hét áll rendelkezésére arra, hogy a közölt információk bizalmasságának megırzése érdekében visszavonja kérelmét. Ezen idıszak elteltéig az adatokat bizalmasan kezelik.

(5)

A Bizottság, a Hatóság és a tagállamok – az 1049/2001/EK rendelettel összhangban – meghozzák a szükséges intézkedéseket az ezen rendelettel összefüggésben kapott információk megfelelı bizalmasságának biztosítása érdekében, kivéve azokat az információkat, amelyeket – ha a körülmények megkövetelik – nyilvánosságra kell hozni az emberi egészség, az állati egészség és a környezet védelmének érdekében.

(6)

Amennyiben egy kérelmezı visszavonja vagy visszavonta a kérelmét, a Bizottság, a Hatóság és a tagállamok nem hoznak nyilvánosságra bizalmas információt, ideértve azokat az információkat is, amelyek bizalmas jellegére vonatkozóan eltér a Bizottság és a kérelmezı álláspontja.

(7)

Az (1)–(6) bekezdés alkalmazása nem sértheti a Bizottság, a Hatóság és a tagállamok közötti információáramlást.

49

13. cikk Vészhelyzetek Egy, a közösségi listán szereplı anyaggal kapcsolatos vészhelyzet fennállása esetén, elsısorban a Hatóság véleményének fényében intézkedések hozatalára kerül sor a 178/2002/EK rendelet 53. és 54. cikkében említett eljárásoknak megfelelıen. 14. cikk Bizottság (1)

A Bizottságot a 178/2002/EK rendelet 58. cikkével létrehozott Élelmiszerlánc- és Állat-egészségügyi Állandó Bizottság segíti.

(2)

Az e bekezdésre való hivatkozás esetén az 1999/468/EK határozat 5. és 7. cikkét kell alkalmazni, tekintettel annak 8. cikkében foglalt rendelkezésekre. Az 1999/468/EK határozat 5. cikkének (6) bekezdésében megállapított határidı három hónap.

(3)

Az e bekezdésre történı hivatkozás esetén az 1999/468/EK határozat 5a. cikkének (1)– (4) bekezdését és 7. cikkét kell alkalmazni, figyelemmel a határozat 8. cikkének rendelkezéseire.

(4)

Az e bekezdésre való hivatkozás esetén az 1999/468/EK határozat 5a. cikkének (1)–(4) bekezdését, (5) bekezdésének b) pontját, valamint 7. cikkét kell alkalmazni, figyelemmel a határozat 8. cikkének rendelkezéseire. Az 1999/468/EK határozat 5a. cikke (3) bekezdésének c) pontjában és elıírt a (4) bekezdésének b) pontjában elıírt határidık mindegyike 2 hónap, és a (4) bekezdésének e) pontjában elıírt határidı pedig 4 hónap.

(5)

Az e bekezdésre való hivatkozás esetén az 1999/468/EK határozat 5a. cikkének (1), (2), (4) és (6) bekezdését, valamint 7. cikkét kell alkalmazni, figyelemmel a határozat 8. cikkének rendelkezéseire.

50

15. cikk A tagállamok illetékes hatóságai Az egyes ágazati élelmiszer-jogszabályok hatálybalépése után legfeljebb hat hónappal a tagállamok az egyes ágazati élelmiszer-jogszabályok keretében eljuttatják a Bizottságnak és a Hatóságnak az egységes eljárásért felelıs nemzeti hatóság nevét és címét, valamint megneveznek egy kapcsolattartót.

IV. FEJEZET ZÁRÓ RENDELKEZÉS

16. cikk Hatálybalépés Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követı huszadik napon lép hatályba. Ezt a rendeletet az egyes ágazati élelmiszer-jogszabályokra nézve a 9. cikk (1) bekezdésében említett intézkedések végrehajtásának napjától kell alkalmazni. A 9. cikket … ∗-tól/-tıl kell alkalmazni. Ez a rendelet teljes egészében kötelezı és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban. Kelt, ║ Az Európai Parlament részérıl

a Tanács részérıl

az elnök

az elnök

∗

E rendelet hatályba lépésének napjától.

51

P6_TA-PROV(2008)0330 Élelmiszer-adalékanyagok ***II Az Európai Parlament 2008. július 8-i jogalkotási állásfoglalása a Tanács közös álláspontjáról az élelmiszer-adalékanyagokról szóló európai parlamenti és tanácsi rendelet elfogadása tekintetében (16675/2/2007 – C6-0141/2008 – 2006/0145(COD))

(Együttdöntési eljárás: második olvasat)j Az Európai Parlament, –


–

tekintettel a Bizottságnak a Parlamenthez és a Tanácshoz az elsı olvasat során intézett javaslatára2 (COM(2006)0428),

–

tekintettel a Bizottság módosított javaslatára (COM(2007)0673),

–


–


–

tekintettel a Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság második olvasatra adott ajánlására (A6–0000/2008),

1.


2.


1 2

HL C 111. E, 2008.5.6., 10. o. Elfogadott szövegek, P6_TA(2007)0321., 2007.7.10.

52

P6_TC2-COD(2006)0145 Az Európai Parlament álláspontja amely második olvasatban 2008. július 8-án került elfogadásra az élelmiszer adalékanyagokról szóló 2008/.../EK európai parlamenti és tanácsi irányelv elfogadására tekintettel (EGT-vonatkozású szöveg) AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA, tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerzıdésre, és különösen annak 95. cikkére, tekintettel a Bizottság javaslatára, tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére1, a Szerzıdés 251. cikkében megállapított eljárásnak megfelelıen2, mivel: (1)

A biztonságos és egészséges élelmiszerek szabad mozgása lényeges eleme a belsı piacnak, és jelentıs mértékben hozzájárul az állampolgárok egészségéhez és jó közérzetéhez, valamint szociális és gazdasági érdekeikhez.

(2)

A közösségi politikák érvényesítése során gondoskodni kell az emberi élet és egészség magas szintő védelmérıl.

1 2

HL C 168., 2007.7.20., 34. o. Az Európai Parlament 2007. július 10-i álláspontja (a Hivatalos Lapban még nem tették közzé), a Tanács 2008. március 10-i közös álláspontja (HL C 111. E, 2008.5.6., 10. o.), az Európai Parlament 2008. július 8-i álláspontja.

53

(3)

Ez a rendelet az élelmiszerekben engedélyezett élelmiszer adalékanyagokról szóló korábbi irányelvek és határozatok helyébe lép, hogy átfogó és racionalizált eljárásokkal biztosítsa a belsı piac hatékony mőködését, valamint az emberi egészség magas szintő védelmét és a magas szintő fogyasztóvédelmet, beleértve a fogyasztói érdekek védelmét.

(4)

Ez a rendelet összehangolja az élelmiszer adalékanyagok élelmiszerekben való használatát a Közösségben. Ide tartozik a különleges táplálkozási célokra szánt élelmiszerekre vonatkozó tagállami jogszabályok közelítésérıl szóló, 1989. március 3i 89/398/EGK tanácsi irányelvben1 szereplı élelmiszerekben használt élelmiszer adalékanyagok használata, valamint a húsok állat-egészségügyi jelöléséhez és a tojások díszítéséhez és bélyegzéséhez használt élelmiszer-színezékek használata. Összehangolja továbbá az élelmiszer adalékanyagok használatát az élelmiszer adalékanyagokban és az élelmiszerenzimekben, biztosítva ezzel biztonságosságukat és minıségüket, és megkönnyítve tárolásukat és használatukat. Korábban ezt még nem szabályozták közösségi szinten.

(5)

Az élelmiszer adalékanyagok olyan anyagok, amelyeket nem fogyasztanak önmagukban élelmiszerként, de az ebben a rendeletben említett technológiai célból, szándékosan adják az élelmiszerhez, például élelmiszer tartósítására. E rendeletnek valamennyi élelmiszer adalékanyagra ki kell terjednie, és ezért a tudomány haladásának és a technológia fejlıdésének tükrében naprakésszé kell tenni a funkcionális csoportok listáját. Nem minısülnek azonban élelmiszer adalékanyagnak azok az anyagok, amelyeket zamat és/vagy íz hozzáadása érdekében vagy táplálkozási célokból használnak, mint például a sópótlók, a vitaminok és az ásványi anyagok. Nem tartoznak továbbá e rendelet hatálya alá az élelmiszernek minısülı, technológiai funkcióban használt anyagok, például a nátrium-klorid vagy a színezésre használt sáfrány, továbbá az élelmiszerenzimek. Mindazonáltal az élelmiszerekbıl és más természetes eredető anyagokból az összetevıknek (pl. a színezıanyagoknak) a tápanyagoktól és az aromatikus összetevıktıl való szelektív elkülönítésével nyert, a végsı élelmiszerre technológiai hatást gyakorló készítményeket e rendelet értelmében adalékanyagnak kell tekinteni. Végül az élelmiszerenzimekre az élelmiszerenzimekrıl szóló, … …/…/EK2± európai parlamenti és tanácsi rendelet3 vonatkozik, amely kizárja e rendelet alkalmazását.

1 2 ± 3

HL L 186, 1989.6.30. A legutóbb az 1882/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelettel (HL L 284., 2003.10.31., 1. o.) módosított irányelv. HL L HL: Kérjük, illessze be a számot,dátumot és a HL hivatkozást

54

(6)

Ez a rendelet nem vonatkozik azokra az anyagokra, amelyeket önmagukban nem fogyasztanak élelmiszerként, de szándékosan használnak az élelmiszerek feldolgozásában, és amelyek csak maradékanyagként maradnak vissza a végsı élelmiszerben, és nincs technológiai hatásuk a végtermékben (technológiai segédanyagok).

(7)

Az élelmiszer adalékanyagokat csak akkor lehet jóváhagyni és használni, ha teljesítik az e rendeletben megállapított követelményeket. Az élelmiszer adalékanyagoknak a felhasználás körülményei között biztonságosnak kell lenniük, használatukat technológiai szükségletnek kell indokolnia, valamint használatuk nem vezetheti félre a fogyasztót, és a fogyasztó érdekét kell szolgálnia. A fogyasztó félrevezetésének körébe tartoznak többek között, de nem kizárólag a felhasznált összetevık jellegét, frissességét és minıségét, a termék vagy a gyártási folyamat természetes voltát, illetve a termék tápértékét érintı kérdések, beleértve a gyümölcs- és zöldségtartalmat is. Az élelmiszer adalékanyagok jóváhagyása során figyelembe kell venni egyéb, az adott kérdést tekintve releváns tényezıket is, beleértve a társadalmi, gazdasági, tradicionális, etikai és környezeti tényezıket, az elıvigyázatosság elvét, valamint az ellenırzések kivitelezhetıségét. Egy adott élelmiszer adalékanyag felhasználását és maximális szintjét illetıen figyelembe kell venni az élelmiszer adalékanyag egyéb forrásokból származó bevitelét és az élelmiszer adalékanyagnak a különleges fogyasztói csoportokra (mint például az allergiás fogyasztókra) gyakorolt hatását.

(8)

Az élelmiszer adalékanyagoknak meg kell felelniük a jóváhagyott elıírásoknak, amelyeknek tartalmazniuk kell az élelmiszer adalékanyag megfelelı azonosításához szükséges információkat, beleértve az eredetet és az elfogadható tisztasági követelmények leírását. Az élelmiszerekben használható édesítıszerek különleges tisztasági követelményeinek megállapításáról szóló, 1995. július 5-i 95/31/EK bizottsági irányelvben1, az élelmiszerekben használható színezékek különleges tisztasági követelményeinek megállapításáról szóló, 1995. július 26-i 95/45/EK bizottsági irányelvben2 és a színezékeken és édesítıszereken kívüli egyéb élelmiszer adalékanyagokra vonatkozó különleges tisztasági követelmények megállapításáról szóló, 1996. december 2-i 96/77/EK bizottsági irányelvben3 szereplı élelmiszer adalékanyagokhoz korábban kidolgozott elıírások addig maradnak érvényben, amíg a megfelelı adalékanyagok be nem kerülnek e rendelet mellékleteibe. Az ilyen adalékanyagokra vonatkozó elıírásokat akkor rendeletben kell megfogalmazni. Ezeknek az elıírásoknak közvetlenül kell kapcsolódniuk az e rendelet mellékleteiben szereplı közösségi listákon szereplı adalékanyagokhoz. Figyelembe véve azonban az elıírások összetett jellegét és tartalmát az egyértelmőség érdekében, azok nem épülhetnek be a közösségi listákba, hanem egy vagy több önálló rendeletben kell megjelenniük.

(9)

Bizonyos engedélyezett borászati gyakorlatok és eljárások esetében lehetıség van egyes élelmiszer adalékanyagok speciális célú használatára. Az ilyen élelmiszer adalékanyagok használatának meg kell felelnie e rendeletnek és a vonatkozó közösségi

1 2 3

HL L 178., 1995.7.28., 1. o. A legutóbb a 2006/128/EK irányelvvel (HL L 346., 2006.12.9., 6. o.) módosított irányelv. HL L 226., 1995.9.22., 1. o. A legutóbb a 2006/33/EK irányelvvel (HL L 82., 2006.3.21., 10. o.) módosított irányelv. HL L 339., 1996.12.30., 1. o. A legutóbb a 2006/129/EK irányelvvel (HL L 346., 2006.12.9., 15. o.) módosított irányelv.

55

jogszabályokban megállapított külön rendelkezéseknek.

56

(10)

A harmonizáció biztosítása érdekében az élelmiszer adalékanyagok kockázatértékelését és jóváhagyását az élelmiszer adalékanyagok, az élelmiszerenzimek és az élelmiszer aromaanyagok egységes engedélyezési eljárásának létrehozásáról szóló, …-i …/…/EK rendeletben1+ megállapított eljárásnak megfelelıen kell elvégezni.

(11)

Az élelmiszerjog általános elveirıl és követelményeirıl, az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság létrehozásáról és az élelmiszerbiztonságra vonatkozó eljárások megállapításáról szóló, 2002. január 28-i 178/2002/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet2 értelmében a közegészségügyet valószínőleg érintı kérdésekben konzultálni kell az Európai Élelmiszer-biztonsági Hatósággal (a továbbiakban: a Hatóság).

(12)

A géntechnológiával módosított élelmiszerekrıl és takarmányokról szóló, 2003. szeptember 22-i 1829/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet3 hatálya alá tartozó élelmiszer-adalékanyagokat azon rendelet szerint is és a jelen rendelet szerint is engedélyeztetni kell.

(13)

Az ezen rendelet szerint már jóváhagyott adalékanyagot, amelyet a Hatóság kockázatértékelésben szereplıtıl lényegesen eltérı gyártási módszerekkel vagy kiindulási anyagok felhasználásával állítottak elı, vagy amely eltér a tisztasági követelményekben lefektetett elıírásoktól, értékelésre meg kell küldeni a Hatóságnak. "Jelentıs különbségnek" számít többek között az elıállítási módszer megváltoztatása a növénybıl való kivonás helyett mikroorganizmust használó erjesztésre, vagy az eredeti mikroorganizmus géntechnológiai módosítása, vagy a kiindulási anyagok vagy a részecskék méretének a megváltoztatása, beleértve a nanotechnológia alkalmazását.

(14)

Az élelmiszer adalékanyagokat folyamatos megfigyelés alatt kell tartani, és amikor csak szükséges, azokat a változó felhasználási feltételek és az új tudományos ismeretek fényében újra kell értékelni. Szükség esetén a Bizottság a tagállamokkal együtt megfelelı intézkedéseket vesz fontolóra.

1 + 2 3

HL L HL: Kérjük, illessze be a dokumentum számát, dátumát és HL hivatkozást. HL L 31., 2002.2.1., 1. o. A legutóbb az 202/2008/EK bizottsági rendelettel (HL L 60., 2008.3.5., 17.o.) módosított rendelet. HL L 268., 2003.10.18., 1. o.

57

(15)

Azoknak a tagállamoknak, amelyek 1992. január 1-jén a hagyományosnak minısülı és a területükön gyártott élelmiszerekben a bizonyos adalékanyagok használatára vonatkozó tilalmakat fenntartották, lehetıvé kell tenni e tilalmak folytatólagos alkalmazását. Továbbá egyes termékek – mint például a „Feta” vagy a „Salame cacciatore” – tekintetében ez a rendelet nem érinti a mezıgazdasági termékek és élelmiszerek földrajzi jelzéseinek és eredetmegjelöléseinek oltalmáról szóló, 2006. március 20-i 510/2006/EK tanácsi rendelet1 és a hagyományos különleges terméknek minısülı mezıgazdasági termékekrıl és élelmiszerekrıl szóló, 2006. március 20-i 509/2006/EK tanácsi rendelet2 .

(16)

Egy adalékanyag – hacsak más korlátozások nem vonatkoznak rá – jelen lehet az élelmiszerben a közvetlen hozzáadástól eltérıen egy olyan összetevıbıl való átvétel eredményeként, amelyben az adalékanyag engedélyezett, feltéve, hogy az adalékanyag szintje az élelmiszer végtermékben nem nagyobb, mint ami az összetevı használatából, megfelelı technológiai feltételek és jó gyártási gyakorlat mellett következik.

(17)

Az élelmiszer adalékanyagokra az élelmiszerek címkézésére, kiszerelésére és reklámozására vonatkozó tagállami jogszabályok közelítésérıl szóló, 2000. március 20-i 2000/13/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvben3, illetve – adott esetben – az 1829/2003/EK rendeletben és a géntechnológiával módosított szervezetek nyomonkövethetıségérıl és címkézésérıl, és a géntechnológiával módosított szervezetekbıl elıállított élelmiszer- és takarmánytermékek nyomonkövethetıségérıl szóló, 2003. szeptember 22-i 1830/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletben4 elıírt általános címkézési kötelezettségek vonatkoznak. Ezenkívül ebbe a rendeletbe be kell építeni a gyártónak vagy a végsı fogyasztónak élelmiszer adalékanyagként eladott termékek címkézésével kapcsolatos külön rendelkezéseket.

(18)

Az ezen rendelet értelmében engedélyezett édesítıszerek felhasználhatók a fogyasztók számára közvetlenül értékesített asztali édesítıszerekben. Az ilyen termékek gyártóinak a megfelelı módon a fogyasztó rendelkezésére kell bocsátani a termék biztonságos használatának lehetıvé tételét biztosító információkat. Ezeket az információkat különbözı módokon lehet elérhetıvé tenni, ideértve a termék címkéjén való feltüntetést, az internetes honlapokon való közzétételt, a fogyasztói információs vonalon vagy az értékesítés helyén való közlést is. Az ezen követelmény végrehajtására vonatkozó egységes megközelítés elérése érdekében szükség lehet közösségi szinten meghatározott iránymutatásokra.

1 2 3 4

HL L 93., 2006.3.31., 12. o. A legutóbb a 417/2008/EK bizottsági rendelettel HL L 125., 2008.5.9., 27.o.) módosított rendelet. HL L 93., 2006.3.31., 1. o. HL L 109., 2000.5.6., 29. o. A legutóbb a 2007/68/EK irányelvvel (HL L 310., 2007.11.28., 11. o.) módosított irányelv. HL L 268., 2003.10.18., 24. o.

58

(19)


(20)

A Bizottságot fel kell hatalmazni különösen arra, hogy módosítsa a mellékleteket és hogy elfogadja a megfelelı átmeneti intézkedéseket. Mivel ezek az intézkedések általános hatályúak és a rendelet nem alapvetı fontosságú elemeinek többek között új, nem alapvetı fontosságú elemekkel való kiegészítéssel történı módosítására irányulnak, ezért azokat az 1999/468/EK határozat 5a. cikkében meghatározott, ellenırzéssel történı szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.

(21)

A hatékonyság érdekében az ellenırzéssel történı szabályozási bizottsági eljárásra vonatkozó rendes határidıket a közösségi jogszabályokban már engedélyezett anyagokkal kapcsolatos II. és III. melléklet bizonyos módosításainak, valamint az ilyen anyagokkal kapcsolatos megfelelı átmeneti intézkedéseknek az elfogadása esetében le kell rövidíteni.

(22)

Az élelmiszer adalékanyagokra vonatkozó közösségi jog arányos és hatékony továbbfejlesztésének és naprakésszé tételének érdekében adatgyőjtésre, valamint a tagállamok között az információ megosztására és a munka összehangolására van szükség. E célból a határozathozatali eljárás megkönnyítésére hasznos lehet egyedi kérdésekkel foglalkozó tanulmányokat készíteni. Helyénvaló, ha a Közösség a költségvetési eljárása keretében finanszírozza ezeket a tanulmányokat. Az ilyen intézkedések finanszírozása a takarmány- és élelmiszerjog, valamint az állategészségügyi és az állatok kíméletére vonatkozó szabályok követelményeinek történı megfelelés ellenırzésének biztosítása céljából végrehajtott hatósági ellenırzésekrıl szóló, 2004. április 29-i 882/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet2 hatálya alá tartozik.

(23)

A tagállamoknak a 882/2004/EK rendelettel összhangban hivatalos ellenırzéseket kell végezniük e rendelet betartatásának elısegítésére.

1 2

HL L 184., 1999.7.17., 23. o. A 2006/512/EK tanácsi határozattal (HL L 200., 2006.7.22., 11. o.) módosított határozat. HL L 165., 2004.4.30., 1. o. Helyesbített változat: HL L 191., 2004.5.28., 1. o. A legutóbb a 301/2008/EK tanácsi rendelettel (HL L 97., 2008.4.9., 85. o) módosított rendelet.

59

(24)

Mivel e rendelet célját, azaz az élelmiszer adalékanyagokra vonatkozó közösségi szabályok megállapítását a tagállamok nem tudják kielégítıen megvalósítani, és ezért a piac egységessége és a magas szintő fogyasztóvédelem érdekében az közösségi szinten jobban megvalósítható, a Közösség intézkedéseket hozhat a Szerzıdés 5. cikkében meghatározottak szerinti szubszidiaritás elvének megfelelıen. Az e cikkben meghatározott arányosság elvének megfelelıen ez a rendelet nem lépi túl az e cél eléréséhez szükséges mértéket.

(25)

E rendelet elfogadását követıen a Bizottság az Élelmiszerlánc- és Állat-egészségügyi Állandó Bizottság segítségével felülvizsgálja a meglévı engedélyeket a biztonsági követelményektıl eltérı követelmények, mint például a bevitel, a technológiai igény és a fogyasztó félrevezetésének kockázata szempontjából. A Közösségben továbbra is engedélyezett élelmiszer adalékanyagokat át kell tenni az e rendelet II. és III. mellékletében található közösségi listákba. Az [ élelmiszer adalékanyagok, az élelmiszerenzimek és az élelmiszer aromaanyagok egységes engedélyezési eljárásának létrehozásáról szóló].../EK rendeletnek± megfelelıen e rendelet III. mellékletét ki kell egészíteni az élelmiszer adalékanyagokban és az élelmiszerenzimekben használt többi élelmiszer adalékanyaggal, a tápanyaghordozókkal és használati feltételeikkel. Megfelelı átmeneti idıszak biztosítása érdekében a III. melléklet rendelkezéseit – kivéve az élelmiszer adalékanyagok hordozóira és az aromaanyagokban található élelmiszer adalékanyagokra vonatkozó rendelkezéseket – csak 2011. január 1. után kell alkalmazni.

(26)

Amíg el nem készülnek az élelmiszer adalékanyagok jövıbeli közösségi listái, egyszerősített eljárásra van szükség, amely lehetıvé teszi a hatályos irányelvekben foglalt élelmiszer adalékanyagok jelenlegi listáinak frissítését.

(27)

A (25) preambulum bekezdésben említett felülvizsgálat eredményének sérelme nélkül a Bizottság az e rendelet elfogadását követı egy éven belül értékelési programot hoz létre, hogy a Hatóság újraértékelhesse a Közösségben már jóváhagyott élelmiszer adalékanyagok biztonságosságát. A programban meg kell határozni a jóváhagyott élelmiszer adalékanyagok vizsgálatának alapját képezı igényeket és prioritási sorrendet.

±

HL: Kérjük illesszék be a számot ║.

60

(28)

E rendelet hatályon kívül helyezi az alábbi jogi aktusokat, és azok helyébe lép: Az emberi fogyasztásra szánt élelmiszerekben történı felhasználásra engedélyezett színezıanyagokra vonatkozó tagállami elıírások közelítésérıl szóló 62/2645/EGK tanácsi irányelv1, ║ az élelmiszerekben használható emulgeálószerek, stabilizátorok, sőrítıanyagok és zselésítıanyagok különleges tisztasági követelményeinek megállapításáról szóló, 1978. július 25-i 78/663/EGK tanácsi irányelv2, ║ az élelmiszerekben használt bizonyos adalékanyagok tisztasági követelményeknek való megfelelésének ellenırzésére vonatkozó közösségi vizsgálati módszerek megállapításáról szóló, 1981. július 28-i 81/712/EGK elsı bizottsági irányelv3, az emberi fogyasztásra szánt élelmiszerekben felhasználásra engedélyezett élelmiszeradalékanyagokra vonatkozó tagállami jogszabályok közelítésérıl szóló, 1988. december 21-i 89/107/EGK tanácsi irányelv4, az élelmiszerekben felhasználandó édesítıszerekrıl szóló, 1994. június 30-i 94/35/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv5, az élelmiszerekben felhasználandó színezékekrıl szóló, 1994. június 30-i 94/36/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv6, a színezéken és édesítıszeren kívüli egyéb élelmiszer-adalékanyagokról szóló, 1995. február 20-i 95/2/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv7, az egyes adalékanyagok meghatározott élelmiszerek gyártásánál való felhasználását tiltó nemzeti jog fenntartásáról szóló, 1996. december 19-i 292/97/EK európai parlamenti és tanácsi határozat8 és az E 425 konjak élelmiszeradalékanyagot tartalmazó zselés cukorkák forgalomba hozatalának és behozatalának felfüggesztésérıl szóló, 2002. március 27-i 2002/247/EK bizottsági határozat9. A fenti jogi aktusok egyes rendelkezései azonban az átmeneti idıszakban hatályban maradnak, hogy elegendı idı álljon rendelkezésre az e rendelet mellékletében szereplı közösségi listák elkészítéséhez,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1 2 3 4

5 6 7 8 9

HL L 115., 1962.11.11., 2 645. o. A legutóbb a 95/45/EK irányelvvel (HL L 226., 1995.9.22., 1. o.) módosított irányelv. . HL 223., 1978.8.14., 7. o. A 92/4/EEK bizottsági irányelvvel (HL L 55., 1992.2.29., 96. o.) módosított irányelv. HL L 257., 1981.9.10., 1. o. HL L 40., 1989.2.11., 27. o. A legutóbb az 1882/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelettel módosított irányelv. HL L 237., 1994.9.10., 3. o. A legutóbb a 2006/52/EK irányelvvel (HL L 204., 2006.7.26., 10. o.) módosított irányelv. HL L 237., 1994.9.10., 13. o. Az 1882/2003/EK rendelettel módosított irányelv. HL L 61., 1995.3.18., 1. o. A legutóbb a 2006/52/EK irányelvvel módosított irányelv. HL L 48., 1997.2.19., 13. o. HL L 84., 2002.3.28., 69. o.

61

I. FEJEZET TÁRGY, HATÁLY ÉS FOGALOMMEGHATÁROZÁSOK 1. cikk Tárgy Ez a rendelet megállapítja az élelmiszerekben használt élelmiszer adalékanyagokra vonatkozó szabályokat a belsı piac hatékony mőködésének biztosítása érdekében, az emberi egészség ▌ magas szintő védelmének, és a magas szintő fogyasztóvédelem biztosítása mellett, beleértve a fogyasztói érdekek védelmét az élelmiszerkereskedelem tisztességes gyakorlatának érvényesítését, szükség szerint figyelembe véve a környezet védelmét. Ennek érdekében ez a rendelet az alábbiakról rendelkezik: a) a jóváhagyott élelmiszer adalékanyagoknak a II. és III. mellékletben foglalt közösségi listái; b)

az élelmiszer adalékanyagok felhasználási feltételei élelmiszerekben, beleértve az élelmiszer adalékanyagokban és élelmiszerenzimekben [az élelmiszerenzimekrıl szóló] …/…/EK+ európai parlamenti és tanácsi rendeletben foglaltak szerint, és az élelmiszer aromák felhasználási feltételei az élelmiszerekben illetve azok felületén felhasznált élelmiszer aromaanyagokról és egyes aroma tulajdonságokkal rendelkezı élelmiszerösszetevıkrıl szóló, …-i …/…/EK++ rendelet1 szerint;

c)

az élelmiszer adalékanyagként forgalmazott anyagok jelölésének szabályai. 2. cikk Hatály

(1)

+ ++ 1

Ezt a rendeletet az élelmiszer adalékanyagokra kell alkalmazni.

HL: Kérném beilleszteni a számot ║ HL: Kérjük, illessze be a számot, ║ a dátumot és a HL hivatkozást. HL L ...

62

(2)

Ez a rendelet nem alkalmazandó az alábbi anyagokra, kivéve, ha azokat élelmiszer adalékanyagként használják: a)

technológiai segédanyagok;

b)

a növény-egészségügyre vonatkozó közösségi szabályokkal összhangban a növények és a növényi termékek védelmére használt anyagok;

c)

az élelmiszerhez tápanyagként adott anyagok;

d)

az emberi fogyasztásra szánt víz kezelésére használt, az emberi fogyasztásra szánt víz minıségérıl szóló, 1998. november 3-i 98/83/EK tanácsi irányelv1 hatálya alá tartozó anyagok;

e)

az [ élelmiszer aromák felhasználási feltételei az élelmiszerekben illetve azok felületén felhasznált élelmiszer aromaanyagokról és egyes aroma tulajdonságokkal rendelkezı élelmiszer-összetevıkrıl szóló] …/…/EK rendelet hatálya alá tartozó aromaanyagok.

(3)

Ez a rendelet nem alkalmazandó az [az élelmiszerenzimekrıl szóló] …/…/EK+ rendelet hatálya alá tartozó élelmiszeripari enzimekre, az élelmiszer-ipari enzimek közösségi jegyzékének a rendelet 17. cikkével összhangban történt elfogadása idıpontjától kezdve.

(4)

Ez a rendelet az alábbi vonatkozó külön közösségi szabályok sérelme nélkül alkalmazandó az élelmiszer adalékanyagok használatára:

1 +

(a)

speciális élelmiszerekben;

(b)

az e rendeletben nem szabályozott célokra.

HL L 330., 1998.12.5., 32. o. A legutóbb az 1882/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelettel módosított irányelv. HL: Kérném a számot beilleszteni. ║

63

3. cikk Fogalommeghatározások 1.

E rendelet alkalmazásában a 178/2002/EK rendeletben és az 1829/2003/EK rendeletben megállapított fogalmakat kell alkalmazni.

2.

E rendelet alkalmazásában az alábbi meghatározásokat kell még alkalmazni: a)

„élelmiszer adalékanyag”: bármely olyan anyag, amelyet – tekintet nélkül arra, hogy van-e tápértéke vagy sem – élelmiszerként önmagában általában nem fogyasztanak és nem használnak élelmiszerek jellemzı összetevıjeként, továbbá amelynek az élelmiszer gyártása, feldolgozása, elkészítése, kezelése, csomagolása, szállítása vagy tárolása során az élelmiszerhez technológiai célból történı szándékos hozzáadása azt eredményezi vagy ésszerően elvárhatóan azt eredményezheti, hogy önmaga vagy származékai közvetlenül vagy közvetve az élelmiszer összetevıjévé válnak; Az alábbiak nem minısülnek élelmiszer adalékanyagnak: i.

monoszacharidok, diszacharidok vagy oligoszacharidok, valamint édesítıszerként ezeket az anyagokat tartalmazó élelmiszerek;

ii.

szárított vagy koncentrált élelmiszerek, beleértve az összetett élelmiszerek gyártása során hozzáadott aromaanyagokat, mivel ezek másodlagos színezı hatásuk mellett az ízt, az aromát vagy a tápértéket javító tulajdonságokkal is rendelkeznek;

iii.

a fedı- vagy bevonóanyagokban használt anyagok, amelyek nem részei az élelmiszernek és amelyeket nem szánnak az élelmiszerekkel egyidejő fogyasztásra;

iv.

pektintartalmú termékek, amelyeket szárított almatörkölybıl vagy citrusfélék héjából vagy birsalmából, illetve ezek keverékeibıl savas oldást követı nátrium- vagy káliumsókkal részlegesen végzett semlegesítéssel („oldható pektin”);

64

v.

rágógumi-alapok;

vi.

fehér vagy sárga dextrin, pörkölt vagy dextrinált keményítı, savasan vagy alkalikusan módosított keményítı, színtelenített keményítı, fizikailag módosított és amilolitikus enzimekkel kezelt keményítı;

vii.

ammónium-klorid;

viii. vérplazma, étkezési zselatin, fehérje-hidrolizátumok és sóik, tejfehérje és glutén;

b)

ix.

a glutaminsav, a glicin, a cisztein és a cisztin és sói kivételével, aminosavak és ezek sói, amelyeknek nincs technológiai funkciójuk;

x.

kazeinátok és kazein;

xi.

inulin;

„technológiai segédanyag”: olyan anyag, amely/amelyet: i.

önmagában nem fogyasztanak élelmiszerként;

ii.

technológiai célból szándékosan használnak a nyersanyagok, az élelmiszerek vagy összetevıik feldolgozásához a kezelés vagy a feldolgozás során; and

iii.

az anyag vagy származékai maradványainak nem szándékos, de technikailag elkerülhetetlen jelenlétét eredményezheti a végtermékben, feltéve, hogy e maradványok nem jelentenek egészségügyi kockázatot és nincs technológiai hatásuk a végtermékben;

65

c)

„funkcionális csoport”: az I. mellékletben megállapított kategóriák valamelyike, az élelmiszer adalékanyagnak az élelmiszerben betöltött technológiai funkciója alapján;

d)

„feldolgozatlan élelmiszer”: olyan élelmiszer, amely semmiféle, az élelmiszer eredeti állapotát lényegesen megváltoztató kezelésen nem ment keresztül; emiatt a következık nem minısülnek lényeges változást okozó eljárásnak: szétválasztás, válogatás, darabolás, csontozás, darálás, bırtelenítés, hámozás, hántolás, ırlés, aprítás, tisztítás, vágás, mélyfagyasztás, fagyasztás, hőtés, törés, kifejtés, csomagolás, kicsomagolás;

e)

„hozzáadott cukrot nem tartalmazó élelmiszer”: az alábbiakat nem tartalmazó élelmiszer: i)

hozzáadott monoszacharidok vagy diszacharidok;

ii)

édesítıszerként monoszacharidokat vagy diszacharidokat tartalmazó hozzáadott élelmiszerek;

f)

„csökkentett energiatartalmú élelmiszer”: az eredeti élelmiszerhez vagy egy hasonló termékhez képest legalább 30%-kal csökkentett energiaértékő élelmiszer;

g)

„asztali édesítıszer”: engedélyezett édesítıszerbıl alló készítmény, amely egyéb élelmiszer adalékanyagokat és/vagy élelmiszer-összetevıket tartalmazhat, és amelyet cukorpótlóként kívánnak értékesíteni a végfogyasztónak;

h)

„quantum satis”: azt jelenti, hogy nem kell részletesen meghatározni az élelmiszer adalékanyag maximális számszerő szintjét, hanem azt a jó gyártási gyakorlatnak megfelelıen, legfeljebb a kívánt hatás eléréséhez szükséges mennyiségben kell alkalmazni, feltéve, hogy használata nem vezeti félre a fogyasztót.

66

II. FEJEZET A JÓVÁHAGYOTT ÉLELMISZER ADALÉKANYAGOK KÖZÖSSÉGI LISTÁI 4. cikk Az élelmiszer adalékanyagok közösségi listái (1)

Kizárólag a II. mellékletben található közösségi listán szereplı élelmiszer adalékanyagok hozhatók forgalomba és használhatók élelmiszerekben az ott meghatározott felhasználási feltételekkel.

(2)

Kizárólag a III. mellékletben található közösségi listán szereplı élelmiszer adalékanyagok használhatók élelmiszer adalékanyagokban, élelmiszerenzimekben és élelmiszer aromaanyagokban az ott meghatározott felhasználási feltételekkel.

(3)

A II. mellékletben szereplı élelmiszer adalékanyagokat azon élelmiszerkategóriák alapján kell felsorolni, amelyekhez az anyagok hozzáadhatók.

(4)

A III. mellékletben szereplı élelmiszer adalékanyagokat az élelmiszer adalékanyagok, élelmiszerenzimek, élelmiszer aromaanyagok és tápanyagok azon kategóriái alapján kell felsorolni, amelyekhez az anyagok hozzáadhatók.

(5)

Az élelmiszer adalékanyagoknak meg kell felelniük a 14. cikkben említett elıírásoknak. 5. cikk A nem megfelelı élelmiszer adalékanyagok és/vagy nem megfelelı élelmiszerek tilalma

Senki sem hozhat forgalomba egy élelmiszer adalékanyagot vagy adalékanyagot tartalmazó élelmiszert, ha az élelmiszer adalékanyag használata nem felel meg ennek a rendeletnek.

67

6. cikk Az élelmiszer adalékanyagok közösségi listába történı felvételének és használatának általános feltételei (1)

(2)

Az élelmiszer-adalékanyag csak akkor kerülhet a II. és III. mellékletben szereplı közösségi jegyzékbe, ha megfelel az alábbi feltételeknek és adott esetben egyéb jogos tényezıknek, beleértve a környezetvédelmi tényezıket is: a)

a rendelkezésre álló tudományos bizonyítékok alapján nem jelent biztonsági kockázatot a fogyasztó egészségére a javasolt felhasználási szinten, és

b)

ésszerő technológiai igény van rá, amely más gazdasági és technológiai eszközökkel nem teljesíthetı, és

c)

használata nem vezeti félre a fogyasztót.

Az élelmiszer adalékanyag csak akkor kerülhet a II. és III. mellékletben található listába, ha elınyökkel jár a fogyasztóra nézve; ennek érdekében az alábbi célok valamelyikét kell szolgálnia: a)

az élelmiszer tápértékének megırzése;

b)

a különleges táplálkozási igényő fogyasztói csoportok számára elıállított élelmiszerekhez szükséges összetevık vagy alkotórészek biztosítása;

c)

az élelmiszer eltarthatóságának vagy stabilitásának növelése vagy érzékszervi tulajdonságainak javítása, feltéve, hogy az élelmiszer jellege, állaga vagy minısége nem változik a fogyasztót félrevezetı módon;

d)

az élelmiszer – beleértve az élelmiszer adalékanyagokat, az élelmiszerenzimeket és az élelmiszer aromaanyagokat – gyártásának, feldolgozásának, elıkészítésének, kezelésének, csomagolásának, szállításának vagy tárolásának elısegítése, feltéve, hogy az adalékanyagot nem a hibás nyersanyagok felhasználásából vagy a nemkívánatos, vagy nem higiénikus gyakorlatok vagy technikák alkalmazásából származó hatások leplezésére használják fel a fent említett tevékenységek bármelyike során.

68

(3)

A (2) bekezdés a) pontjától eltérve az élelmiszer tápértékét csökkentı élelmiszer adalékanyag bekerülhet a II. mellékletben található közösségi listába, amennyiben: a)

az élelmiszer nem egy átlagos étrend jelentıs alkotóeleme; or

b)

az élelmiszer adalékanyagra a különleges táplálkozási igényő fogyasztói csoportok élelmiszereinek elıállításához van szükség. 7. cikk Az édesítıszerekre vonatkozó speciális feltételek

Egy élelmiszer adalékanyag csak akkor kerülhet a II. mellékletben található közösségi lista édesítıszer funkcionális csoportú édesítıszerei közé, ha alkalmazása a 6. cikk (2) bekezdésében megállapított célok mellett az alábbi célok valamelyikét is szolgálja: a)

a cukrot helyettesíti a csökkentett energiatartalmú élelmiszerek, a nem kariogén élelmiszerek vagy a hozzáadott cukor nélkül készült élelmiszerek elıállításakor, or

b)

a cukrot helyettesíti abban az esetben, ha ez lehetıvé teszi azt, hogy növeljék az élelmiszer felhasználhatósági idıtartamát, vagy

c)

a 89/398/EGK irányelv 1. cikke (2) bekezdésének a) pontjában meghatározott, különleges táplálkozási célokra szánt élelmiszerek elıállítása. 8. cikk A színezékekre vonatkozó speciális feltételek

Egy élelmiszer adalékanyag csak akkor kerülhet a II. mellékletben található közösségi lista színezékek funkcionális csoportú színezékei közé, ha alkalmazása a 6. cikk (2) bekezdésében megállapított célok mellett az alábbi célok valamelyikét is szolgálja: a)

visszaállítja az élelmiszerek eredeti megjelenését, amelyek színét a feldolgozás, a tárolás, a csomagolás és a forgalmazás oly módon változtatta meg, hogy azok látványának vonzereje csökkenhetett;

69

b)

tetszetısebbé teszi az élelmiszerek megjelenését▌;

c)

színt ad az egyébként színtelen élelmiszereknek. 9. cikk Az élelmiszer adalékanyagok funkcionális csoportjai

(1)

A II. és III. mellékletben az élelmiszer adalékanyagok elsıdleges technológiai funkciójuk alapján kerülnek be az I. melléklet funkcionális csoportjainak valamelyikébe. Az élelmiszer adalékanyag valamelyik funkcionális csoportba sorolása nem zárja ki, hogy több funkcióra is használják.

(2)

Szükség esetén, ha a tudományos vagy technológiai fejlıdés úgy kívánja, azokat az intézkedéseket, amelyeknek célja e rendelet nem alapvetı fontosságú elemeinek módosítása, és amelyek az I. melléklet további funkcionális csoportokkal való esetleges kiegészítésével kapcsolatosak, a 28. cikk (3) bekezdésében említett, ellenırzéssel történı szabályozási bizottsági eljárásnak megfelelıen kell elfogadni. 10. cikk Az élelmiszer adalékanyagok közösségi listáinak tartalma

(1)

Az 6., 7. és 8. cikkben megállapított feltételeket teljesítı élelmiszer adalékanyag az [együttes jóváhagyási eljárást az élelmiszer adalékokra, élelmiszer enzimekre és élelmiszer ízesítıkrıl szóló] …/EK+ rendeletben említett eljárásnak megfelelıen bekerülhet: a)

az e rendelet II. mellékletében található közösségi listába; és/vagy

b)

az e rendelet III. mellékletében található közösségi listába.(2)

+

70

(2)

(3)

Egy élelmiszer adalékanyag a következık feltüntetésével kerül a II. és III. mellékletben található közösségi listába: a)

az élelmiszer adalékanyag megnevezése és E-száma;

b)

azok az élelmiszerek, amelyekhez az élelmiszer adalékanyag hozzáadható;

c)

az élelmiszer adalékanyag felhasználási feltételei;

d)

adott esetben az élelmiszer adalékanyag közvetlenül a végfogyasztók részére történı értékesítésével kapcsolatos korlátozások.

A II. és III. mellékletben található közösségi listákat az. [együttes jóváhagyási eljárást az élelmiszer adalékokra, élelmiszer enzimekre és élelmiszer ízesítıkrıl szóló] ../EK∗ rendeletben említett eljárásnak megfelelıen módosítják. 11. cikk Az élelmiszer adalékanyagok felhasználási szintjei

(1)

A 10.cikk (2) bekezdésének c) pontjában említett felhasználási feltételek megállapításakor: a)

a felhasználás szintjét a kívánt hatás eléréséhez szükséges legkisebb mértékben állapítják meg;

b)

a szintek megállapításakor figyelembe kell venni:

i.

az élelmiszer adalékanyag esetében meghatározott megengedhetı napi bevitelt vagy az annak megfelelı becslést, valamint az összes forrásból származó valószínő napi bevitelét;

ii.

amennyiben az élelmiszer adalékanyagot a különleges fogyasztói csoportok által fogyasztott élelmiszerekben használják, a csoportok fogyasztóinak valószínő napi bevitelét.

71

(2)

Adott esetben nem kell meghatározni az élelmiszer adalékanyag maximális számszerő szintjét (quantum satis). Ebben az esetben az élelmiszer adalékanyagot a quantum satis elvnek megfelelıen kell alkalmazni.

(3)

Az élelmiszer adalékanyagok II. mellékletben megállapított maximális szintjei – ettıl eltérı rendelkezés hiányában – a forgalomba hozott élelmiszerekre vonatkoznak. Ettıl az elvtıl eltérıen, az elkészítendı szárított vagy koncentrált élelmiszerekre a címkén szereplı utasításoknak megfelelıen elkészített élelmiszerekre vonatkozó maximális szintek vonatkoznak, figyelembe véve a minimum hígítási tényezıt.

(4)

A színezékek II. mellékletben megállapított maximális felhasználási szintjei – ettıl eltérı rendelkezés hiányában – a színezı készítményben lévı színezı összetevı mennyiségére vonatkoznak . 12. cikk Változások a közösségi listán már szereplı élelmiszer adalékanyagok elıállítási eljárásában vagy alapanyagaiban

Ha valamely közösségi listán már szereplı élelmiszer adalékanyag tekintetében az elıállítási módszerek, az alapanyagok vagy a részecskeméret – például nanotechnológia révén – jelentısen megváltozik, akkor az ezekkel az új módszerekkel vagy anyagokkal készült élelmiszer adalékanyag új adalékanyagnak tekintendı, és forgalomba hozása elıtt új tételként kell felvenni a közösségi jegyzékekbe vagy meg kell változtatni a leírását. 13. cikk Az 1829/2003/EK rendelet hatálya alá tartozó élelmiszer adalékanyagok (1)

Az 1829/2003/EK rendelet hatálya alá tartozó élelmiszer adalékanyag csak akkor kerülhet e rendeletnek megfelelıen a II. és III. mellékletben található közösségi listába, ha az 1829/2003/EK rendeletnek megfelelıen engedélyezték.

72

(2)

Ha a közösségi listán már szereplı valamely élelmiszer adalékanyagot más, az 1829/2003/EK rendelet hatálya alá tartozó forrásból gyártják, nincs szükség az ezen rendelet szerinti új engedélyre, amennyiben az új forrásra az 1829/2003/EK rendeletnek megfelelı engedélyt adtak ki, és az élelmiszer adalékanyag eleget tesz az ezen rendelet értelmében megállapított elıírásoknak. 14. cikk Az élelmiszer adalékanyagok elıírásai

Az élelmiszer adalékanyagok eredetre, tisztasági követelményekre és bármely más szükséges információra vonatkozó elıírásait akkor kell elfogadni – az [együttes jóváhagyási eljárást az élelmiszer adalékokra, élelmiszer enzimekre és élelmiszer ízesítıkrıl szóló] …/…/EK+ rendeletben említett eljárásnak megfelelıen –, amikor az élelmiszer adalékanyag elıször kerül be a II. és III. mellékletben található közösségi listába.

III. FEJEZET ÉLELMISZER ADALÉKANYAGOK HASZNÁLATA ÉLELMISZEREKBEN 15. cikk Élelmiszer adalékanyagok használata feldolgozatlan élelmiszerekben Az élelmiszer adalékanyagok csak akkor használhatók feldolgozatlan élelmiszerekben, ha arról a II. melléklet kifejezetten rendelkezik. 16. cikk Élelmiszer adalékanyagok használata a csecsemıknek és kisgyermekeknek szánt élelmiszerekben Az élelmiszer adalékanyagok csak akkor használhatók a csecsemıknek és kisgyermekeknek szánt, 89/398/EGK irányelv szerinti élelmiszerekben, beleértve a csecsemık és kisgyermekek speciális gyógyászati célokra szánt diétás élelmiszereit is, ha arról e rendelet II. melléklete kifejezetten rendelkezik.

+

HL : Kérném a számot beírni ║.

73

17. cikk Színezékek használata jelölés céljából A friss hús Közösségen belüli kereskedelmét érintı egészségügyi problémákról szóló 64/433/EGK irányelvnek a friss hús elıállítására és forgalomba hozatalára való kiterjesztése céljából történı módosításáról és egységes szerkezetbe foglalásáról szóló, 1991. július 29-i 91/497/EGK tanácsi irányelvben1 meghatározott állat-egészségügyi jelölésre, a húskészítmények esetében szükséges egyéb jelölésre, valamint a tojáshéjnak az állati eredető élelmiszerek különleges higiéniai szabályainak megállapításáról szóló, 2004. április 29-i 853/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletben2 meghatározott díszítı színezésére vagy bélyegzésére csak az e rendelet II. mellékletében felsorolt élelmiszerszínezékek használhatók. 18. cikk Az átvitel elve (1)

Az alábbiak tartalmazhatnak élelmiszer adalékanyagot: a)

a II. mellékletben említettektıl eltérı összetett élelmiszerek, amennyiben az élelmiszer adalékanyag engedélyezett az összetett élelmiszer valamelyik összetevıjében;

b)

élelmiszer adalékanyagot, élelmiszerenzimet vagy élelmiszer aromát tartalmazó élelmiszer, amennyiben az élelmiszer adalékanyag:

c)

1 2

i.

e rendeletnek megfelelıen engedélyezett az élelmiszer adalékanyagban, élelmiszerenzimben vagy élelmiszer aromában, és

ii.

az élelmiszer adalékanyagon, élelmiszerenzimen vagy élelmiszer aroma útján került az élelmiszerbe, és

iii.

nem rendelkezik technológiai funkcióval a végsı élelmiszerben;

kizárólag összetett élelmiszer elıállításához használt élelmiszer, feltéve, hogy az összetett élelmiszer megfelel ennek a rendeletnek.

HL L 268., 1991.9.24., 69. o. Az 806/2003/EK rendelettel (HL L 122., 2003.5.16., 1. o.) módosított irányelv. HL L 139., 2004.4.30., 55. o. Javítva: HL L 226., 2004.6.25., 22. o. A legutóbb a 1243/2007/EK bizottsági rendelettel (HL L 281., 2007.10.25., 8. o.) módosított rendelet.

74

(2)

Az (1) bekezdés nem vonatkozik a 89/398/EGK irányelvben említett anyatejhelyettesítı tápszerekre, anyatej-kiegészítı tápszerekre, feldolgozott gabona alapú élelmiszerekre, bébiételekre és a csecsemık és kisgyermekek speciális gyógyászati célokra szánt diétás élelmiszereire, kivéve, ha errıl kifejezetten rendelkeznek.

(3)

Amennyiben az élelmiszer aromában, élelmiszer adalékanyagban vagy élelmiszerenzimben lévı élelmiszer adalékanyagot élelmiszerhez adják, és az élelmiszerben technológiai funkcióval rendelkezik, nem a hozzáadott aromaanyag, élelmiszer adalékanyag vagy élelmiszerenzim, hanem az élelmiszer adalékanyagának minısül, és ezért meg kell felelnie ezen élelmiszer elıírt felhasználási feltételeinek.

(4)

Az (1) bekezdés sérelme nélkül az édesítıszerként használt élelmiszer adalékanyag engedélyezett a hozzáadott cukor nélkül készült összetett élelmiszerekben, a csökkentett energiatartalmú összetett élelmiszerekben, az alacsony kalóriatartalmú étrendhez szánt összetett diétás élelmiszerekben, a nem kariogén összetett élelmiszerekben és a megnövelt felhasználási idıtartammal rendelkezı összetett élelmiszerekben, feltéve, hogy az édesítıszer engedélyezett az összetett élelmiszer valamelyik összetevıjében. 19. cikk Az értelmezéssel kapcsolatos döntések

Szükség esetén, a 28. cikk (2) bekezdésében említett szabályozási bizottsági eljárásnak megfelelıen dönthetı el, hogy: a)

egy bizonyos élelmiszer a II. mellékletben említett élelmiszerkategóriába tartozik-e; or

b)

az ezen irányelv II. és III. mellékleteiben felsorolt, a „quantum satis” alapján engedélyezett élelmiszer adalékanyagot a 11. cikk (2) bekezdésében említett kritériumoknak megfelelıen használják-e; vagy

c)

egy adott anyag megfelel-e az élelmiszer adalékanyag a 3. cikkben szereplı meghatározásának.

75

20. cikk Hagyományos élelmiszerek A IV. mellékletben felsorolt tagállamok fenntarthatják az élelmiszer adalékanyagok egyes kategóriáinak használatára vonatkozó tilalmat a területükön gyártott, a mellékletben felsorolt hagyományos élelmiszerek esetében.

IV. FEJEZET CÍMKÉZÉS 21. cikk A nem a végfogyasztónak történı értékesítésre szánt élelmiszer adalékanyagok címkézése (1)

A nem a végfogyasztónak történı értékesítésre szánt élelmiszer adalékanyagok – akár egyesével, akár egymással és/vagy a 2000/13/EK irányelv 6. cikkének (4) bekezdésében meghatározott összetevıkkel kombinálva értékesítik ıket – csak az e rendelet 22. cikkében elıírt, jól látható, könnyen olvasható és letörölhetetlen címkézéssel hozhatók forgalomba. Az információt a vásárló számára könnyen érthetı nyelven kell feltüntetni.

(2)

Saját területén a forgalmazás szerinti tagállam a Szerzıdésnek megfelelıen elıírhatja, hogy a 22. cikkben elıírt információkat a Közösség egy vagy több, a tagállam által kiválasztott hivatalos nyelvén tüntessék fel. Ez nem zárja ki a címkén szereplı információk több nyelven történı feltüntetését.

76

22. cikk A nem a végfogyasztónak történı értékesítésre szánt élelmiszer adalékanyagok címkézésének általános követelményei (1)

Ha a nem a végfogyasztónak történı értékesítésre szánt élelmiszer adalékanyagokat önmagukban vagy egymással és/vagy más élelmiszer-összetevıkkel kombinálva és/vagy más anyagokkal kiegészítve értékesítik, azok csomagolásán vagy tárolóeszközén az alábbi információkat kell feltüntetni: a)

valamennyi élelmiszer adalékanyag tekintetében az ezen rendeletben megállapított megnevezés és/vagy E-szám vagy az összes élelmiszer adalékanyag megnevezését és E-számát tartalmazó értékesítési leírás;

b)

az „étkezési célra” vagy az „élelmiszerben korlátozottan felhasználható” felirat, vagy más egyértelmő utalás az élelmiszerként való rendeltetésszerő felhasználására;

c)

szükség esetén a tárolás és/vagy a felhasználás különleges feltételei;

d)

az árutétel vagy a szállítmányt azonosító jelzés;

e)

használati utasítások, ha ezek elhagyása nem biztosítaná az élelmiszer adalékanyag megfelelı felhasználását;

f)

a gyártó, a csomagoló vagy az értékesítı neve vagy cégneve és címe;

g)

valamennyi alkotóelem vagy alkotóelem-csoport maximális mennyiségére vonatkozó információ, amennyiben az korlátozott mennyiségben fordulhat elı az élelmiszerben, és/vagy világos és közérthetı nyelven fogalmazott megfelelı információ, amely a vásárló számára lehetıvé teszi, hogy ennek a rendeletnek vagy más közösségi jogszabálynak megfeleljen; amennyiben ugyanaz a mennyiségi korlátozás vonatkozik az önmagukban vagy kombináltan használt összetevık egy csoportjára, akkor az együttes százalékarány egyetlen számmal is megadható; a mennyiségi korlátozást vagy számszerően vagy a quantum satis elv alapján kell megadni;

h)

a nettó mennyiség;

i)

a minimum eltarthatóság vagy a felhasználhatóság idıpontja;

j)

adott esetben az e cikkben említett és a 2000/13/EK irányelv IIIa. mellékletében felsorolt élelmiszer adalékanyagokkal és egyéb anyagokkal kapcsolatos információ az élelmiszerekben lévı összetevık feltüntetése tekintetében.

77

(2)

Amennyiben az élelmiszer adalékanyagokat egymással és/vagy egyéb élelmiszerösszetevıkkel keverten értékesítik, azok csomagolásán vagy tárolóeszközein egy olyan listának kell szerepelnie, amely a teljes tömeghez viszonyított százalékos aránynak megfelelı csökkenı sorrendben valamennyi ilyen összetevıt feltünteti.

(3)

Amennyiben a tárolás, értékesítés, szabványosítás, feloldás vagy hígítás elısegítésére más anyagokat – többek között élelmiszer adalékanyagokat vagy egyéb élelmiszerösszetevıket – adnak az élelmiszer adalékanyagokhoz, azok csomagolásán vagy tárolóeszközein egy olyan listának kell szerepelnie, amely a teljes tömeghez viszonyított százalékos aránynak megfelelı csökkenı sorrendben valamennyi összetevıt feltünteti.

(4)

Az (1), (2) és (3) bekezdéstıl eltérıen az (1) bekezdés e)–g) pontjában, valamint a (2) és (3) bekezdésben elıírt információkat csak a szállítmányra vonatkozó azon dokumentumokban kell feltüntetni, amelyeket áruszállításkor vagy azelıtt kell átadni, feltéve hogy az „nem kiskereskedelmi forgalmazásra” megjelölés a kérdéses termék csomagolásának vagy tárolóeszközének jól látható részén szerepel.

(5)

Amennyiben az enzimeket tartályokban szállítják, az (1), (2) és (3) bekezdésektıl eltérıen valamennyi információt elég pusztán a szállítmányra vonatkozó azon dokumentumokban feltüntetni, amelyeket áruszállításkor kell átadni. 23. cikk A végfogyasztónak értékesítésre szánt élelmiszer adalékanyagok címkézése

(1)

1

A 2000/13/EK irányelv, az egyes árutételekhez tartozó élelmiszereket azonosító jelzésekrıl és jelölésekrıl szóló, 1989. június 14-i 89/396/EGK irányelv1 és az 1829/2003/EK rendelet sérelme nélkül a nem a végfogyasztóknak történı értékesítésre szánt – önmagukban illetve egymással és/vagy más élelmiszer-összetevıkkel kombinálva értékesített – élelmiszer adalékanyagokat kizárólag akkor lehet értékesíteni, ha a csomagolás hordozza a következı információkat: a)

valamennyi élelmiszer adalékanyag tekintetében az ezen rendeletben megállapított megnevezés és E-szám vagy az összes élelmiszer adalékanyag megnevezését és/vagy E-számát tartalmazó értékesítési leírás

b)

az „étkezési célra” vagy az „élelmiszerben korlátozottan felhasználható” felirat, vagy más egyértelmő utalás az élelmiszerként való rendeltetésszerő felhasználására;

HL L 186., 1989.6.30., 21. o. A legutóbb a 92/11/EGK irányelvvel (HL L 65., 1992.3.11., 32. o.) módosított irányelv.

78

(2)

Az (1) bekezdés a) pontjától eltérıen az asztali édesítıszer értékesítési leírásának tartalmaznia kell a „ … alapú asztali édesítıszer” jelölést, amelyben meg kell határozni az édesítıszer összeállításához használt édesítıszer(ek) nevét.

(3)

A poliolokat és/vagy aszpartámot és/vagy aszpartám-aceszulfámsót tartalmazó asztali édesítıszer címkézésén a következı figyelmeztetı feliratnak kell szerepelnie: a.

poliolok: „nagyobb mennyiségő fogyasztása hashajtó hatású”;

b.

aszpartám/aszpertám-aceszulfámsó: „fenil-alaninforrást tartalmaz”.

(4)

Az asztali édesítıszerek gyártóinak a megfelelı eszközökkel a fogyasztó rendelkezésére kell bocsátani a termék biztonságos használatának lehetıvé tételét biztosító információkat. Az ezen bekezdés végrehajtására vonatkozó útmutatást a 28. cikk (3) bekezdésében említett, ellenırzéssel történı szabályozási bizottsági eljárásnak megfelelıen kell elfogadni.

(5)

Az e cikk (1)-(3) bekezdéseiben elıírt információra a 2000/13/EK irányelv 13. cikkének (2) bekezdését kell alkalmazni.

24. cikk A meghatározott élelmiszer színezékeket tartalmazó élelmiszerek címkézésének követelményei (1) A 2000/13/EK irányelv sérelme nélkül az ezen rendelet V. mellékletében felsorolt élelmiszer színezékeket tartalmazó élelmiszerek címkézése tartalmazza a fenti mellékletben meghatározott kiegészítı információkat. (2)

Jelen cikk 1. bekezdésében elıírt információkra a 2000/13/EK irányelv 13. cikkének (2) bekezdése megfelelıen alkalmazandó.

(3)

Szükség esetén, ha a tudományos vagy technológiai fejlıdés úgy kívánja, az V. mellékletet e rendelet nem alapvetı fontosságú elemeinek módosítására irányuló intézkedésekkel módosítják a 28. cikk (4) bekezdésében említett, ellenırzéssel történı szabályozási bizottsági eljárásnak megfelelıen.

79

25. cikk Egyéb címkézési követelmények A 21., 22. 23. és 24. cikk rendelkezései nem érintik a tömegre és a mértékekre vagy a veszélyes anyagok és készítmények kiszerelésére, osztályozására, csomagolására, címkézésére vagy szállítására vonatkozó részletesebb vagy átfogóbb törvényi, rendeleti vagy közigazgatási rendelkezéseket.

V. FEJEZET ELJÁRÁSI RENDELKEZÉSEK ÉS VÉGREHAJTÁS 26. cikk Tájékoztatási kötelezettség (1)

Az élelmiszer adalékanyag elıállítója vagy felhasználója haladéktalanul tájékoztatja a Bizottságot minden olyan új tudományos vagy mőszaki információról, amely érintheti az élelmiszer adalékanyag biztonságának értékelését.

▌ (2)

Az élelmiszer adalékanyag elıállítója vagy felhasználója a Bizottság kérésére tájékoztatást nyújt az élelmiszer adalékanyag tényleges felhasználásáról. Ezeket az információkat a Bizottság a tagállamok számára is hozzáférhetıvé teszi.

80

27. cikk Az élelmiszer adalékanyag bevitelének figyelemmel kísérése (1)

A tagállamok kockázatalapú megközelítést alkalmazva ║rendszereket tartanak fenn az élelmiszer adalékanyagok fogyasztásának és használatának figyelemmel kísérésére, és következtetéseikrıl megfelelı gyakorisággal jelentést tesznek a Bizottságnak és a Hatóságnak.

(2)

A Hatósággal való konzultációt követıen a 28. cikk (2) bekezdésében említett szabályozási bizottsági eljárásnak megfelelıen kidolgozzák a Közösségben használt élelmiszer adalékanyagok étrendi bevitelével kapcsolatos információk tagállamok által történı győjtésének közös módszertanát. 28. cikk Bizottság

(1)

A Bizottságot az Élelmiszerlánc- és Állat-egészségügyi Állandó Bizottság segíti.

(2)

Az e bekezdésre történı hivatkozáskor az 1999/468/EK határozat 5. és 7. cikkét kell alkalmazni, a határozat 8. cikkében foglalt rendelkezések figyelembevételével. Az 1999/468/EK határozat 5. cikkének (6) bekezdésében megállapított határidı három hónap.

(3)

Az e bekezdésre történı hivatkozáskor az 1999/468/EK határozat 5a. cikkének (1)–(4) bekezdését és 7. cikkét kell alkalmazni, a határozat 8. cikkében foglalt rendelkezések figyelembevételével.

(4)

Az e bekezdésre történı hivatkozáskor az 1999/468/EK határozat 5a. cikke (1)–(4) bekezdését és (5) bekezdésének b) pontját, valamint 7. cikkét kell alkalmazni, a határozat 8. cikkében foglalt rendelkezések figyelembevételével. Az 1999/468/EK tanácsi határozat 5a. cikke (3) bekezdésének c) pontjában, és (4) bekezdésének b) pontjában, továbbá e) pontjában meghatározott határidık 2 hónap, 2 hónap és 4 hónap.

81

29. cikk Az összehangolt politikák közösségi finanszírozása Az e rendeletbıl eredı intézkedések finanszírozásának jogalapja a 882/2004/EK rendelet 66. cikke (1) bekezdésének c) pontja.

VI. FEJEZET ÁTMENETI ÉS ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK 30. cikk Az élelmiszer adalékanyagok közösségi listájának összeállítása (1)

Az e rendelet hatálybalépése elıtt, az ezen rendelet 31. cikke alapján módosított 94/35/EK, 94/36/EK és 95/2/EK irányelv szerint engedélyezett élelmiszer adalékanyagok és felhasználási feltételeik bekerülnek e rendelet II. mellékletébe, azt követıen, hogy felülvizsgálták a 6., 7. és 8. cikknek való megfelelésüket. A II. mellékletbe foglalandó ilyen adalékanyagokkal kapcsolatos azon intézkedéseket, amelyeknek célja e rendelet nem alapvetı fontosságú elemeinek módosítása, a 28. cikk (4) bekezdésében említett, ellenırzéssel történı szabályozási bizottsági eljárásnak megfelelıen kell elfogadni. A felülvizsgálatnak nem része a Hatóság által végzett új kockázatértékelés. A felülvizsgálatot …+-ig kell elvégezni. A már nem szükséges élelmiszer adalékanyagok és felhasználások a II. mellékletben nem rögzítendık.

(2)

Az élelmiszer adalékanyagokban a 95/2/EK irányelv értelmében felhasználásra engedélyezett élelmiszer adalékanyagok és felhasználási feltételeik bekerülnek e rendelet III. mellékletének 1. részébe, miután felülvizsgálták az e rendelet 6. cikkének való megfelelésüket. A III. mellékletbe foglalandó ilyen adalékanyagokkal kapcsolatos azon intézkedéseket, amelyeknek célja e rendelet nem alapvetı fontosságú elemeinek módosítása, a 28. cikk (4) bekezdésében említett, ellenırzéssel történı szabályozási bizottsági eljárásnak megfelelıen kell elfogadni. A felülvizsgálatnak nem része a Hatóság által végzett új kockázatértékelés. A felülvizsgálatot …+-ig kell elvégezni. A már nem szükséges élelmiszer adalékanyagok és felhasználások a III. mellékletben nem rögzítendık.

+

A rendelet hatálybalépésétıl számított két év.

82

(3)

Az élelmiszer aromaanyagokban a 95/2/EK irányelv értelmében felhasználásra engedélyezett élelmiszer adalékanyagok és felhasználási feltételeik bekerülnek e rendelet III. mellékletének 4. részébe, miután felülvizsgálták az e rendelet 6. cikkének való megfelelésüket. A III. mellékletbe foglalandó ilyen adalékanyagokkal kapcsolatos azon intézkedéseket, amelyeknek célja e rendelet nem alapvetı fontosságú elemeinek módosítása, a 28. cikk (4) bekezdésében említett, ellenırzéssel történı szabályozási bizottsági eljárásnak megfelelıen kell elfogadni. A felülvizsgálatnak nem része a Hatóság által végzett új kockázatértékelés. A felülvizsgálatot …+-ig kell elvégezni. A már nem szükséges élelmiszer adalékanyagok és felhasználások a III. mellékletben nem rögzítendık.

(4)

Az e cikk (1)-(3) bekezdéseinek alkalmazási körébe tartozó élelmiszer adalékanyagok elıírásait [ az élelmiszer adalékanyagok, az élelmiszerenzimek és az élelmiszer aromaanyagok egységes engedélyezési eljárásának létrehozásáról szóló] .../EK++ rendeletnek megfelelıen akkor kell elfogadni, amikor az élelmiszer adalékanyagok e bekezdéseknek megfelelıen bekerülnek a mellékletekbe.

(5)

Bármely olyan megfelelı átmeneti intézkedéssel kapcsolatos azon intézkedéseket, amelyeknek célja e rendelet nem alapvetı fontosságú elemeinek – többek között kiegészítéssel történı – módosítása, a 28. cikk (3) bekezdésében említett, ellenırzéssel történı szabályozási bizottsági eljárásnak megfelelıen kell elfogadni. 31. cikk Átmeneti intézkedések

Az élelmiszer adalékanyagok közösségi listájának a 30. cikk szerinti összeállításáig a 94/35/EK, a 94/36/EK és a 95/2/EK irányelv mellékleteit szükség esetén módosítani kell olyan intézkedésekkel, amelyek célja az ezen irányelvek nem alapvetı fontosságú elemeinek módosítása, és amelyeket a Bizottság a 28. cikk (4) bekezdésében említett, ellenırzéssel történı szabályozási bizottsági eljárásnak megfelelıen fogad el. Az … +++ elıtt forgalomba hozott vagy felcímkézett azon élelmiszerek, amelyek nem felelnek meg e rendelet 22. cikke (1) bekezdése i) pontjának és (4) bekezdésének, a minimum eltarthatóság vagy a felhasználhatóság idıpontjáig hozhatók forgalomba. Az …++++belül forgalomba hozott vagy felcímkézett azon élelmiszerek, amelyek nem felelnek meg a 24. cikknek (új), a minimum eltarthatóság vagy a felhasználhatóság idıpontjáig hozhatók forgalomba.

+ ++ +++ ++++

Két évvel a rendelet hetálybelépése után. HL: Kérném a ║ számot beilleszteni. 12 hónappal e rendelet hatálybalépésének idıpontja után. 18 hónappal e rendelet hatálybalépésének idıpontja után.

83

32. cikk A jóváhagyott élelmiszer adalékanyagok újraértékelése 1.

Az …+ elıtt engedélyezett élelmiszer adalékanyagok tekintetében a Hatóság új kockázatértékelést végez.

2.

A Hatósággal folytatott konzultációt követıen, az…++-ig, a 28. cikk (2) bekezdésében említett szabályozási bizottsági eljárásnak megfelelıen kidolgozzák az élelmiszer adalékanyagok értékelési programját. Az értékelési programot közzéteszik az Európai Unió Hivatalos Lapjában. 33. cikk Hatályon kívül helyezés

1.

Ez a rendelet hatályon kívül helyezi az alábbiakat: a)

62/2645/EGK irányelv;

║ b)


║

+ ++

c)


d)


e)

94/35/EK irányelv;

f)

94/36/EK irányelv;

g)

95/2/EK irányelv;

A rendelet hatálybalépésének idıpontja. Egy évvel jelen rendelet hatálybelépésének idıpontja után.

84

(2)

h)

292/97/EK határozat;

i)

2002/247/EK határozat.

A hatályon kívül helyezett jogi aktusokra történı hivatkozást az e rendeletre való hivatkozásként kell értelmezni. 34. cikk Átmeneti rendelkezések

A 33. cikktıl eltérve az alábbi rendelkezések addig alkalmazandók, amíg a 94/35/EK, 94/36/EK és 95/32/EK irányelv értelmében már engedélyezett élelmiszer adalékanyagoknak az ezen rendelet 30. cikke (1), (2) és (3) bekezdése szerinti áttétele megvalósul: a)

A 94/35/EK irányelv 2. cikkének (1), (2) és (4) bekezdése, valamint melléklete;

b)

A 94/36/EK irányelv 2. cikkének (1)-(6), (8), (9) és (10) bekezdése, valamint I.-V. melléklete;

c)

A 95/2/EK irányelv 2. és 4. cikke, valamint I.-VI. melléklete.

A c) pont ellenére az E 1103 invertáz és az E 1105 lizozim 95/2/EK irányelvben megállapított engedélye az [ élelmiszer enzimekrıl szóló] …/…/EK rendelet+ 17. cikkének megfelelıen az élelmiszerenzimekrıl szóló közösségi listák alkalmazásának idıpontjától kezdve hatályát veszti.

+

HL: Kérjük, illessze be a ║ dokumentum számát.

85

35. cikk Hatálybalépés Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetést követı huszadik napon lép hatályba. A rendelet…+-tól/-tıl alkalmazandó. A 4. cikk (2) bekezdése azonban 2011. január 1-tıl alkalmazandó a III. melléklet 2., 3. és 5. részére, a 23. cikk (4) bekezdése pedig …++-tól/tıl alkalmazandó. A 24. cikk …+++ -tól/-tıl alkalmazandó. A 31. cikk … ++++-tól/-tıl alkalmazandó.

Ez a rendelet teljes egészében kötelezı és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban. Kelt, ║ az Európai Parlament részérıl

a Tanács részérıl

az elnök

az elnök

+ ++ +++ ++++

A rendelet hatálybalépésétıl számított egy év. Két évvel a jelen rendelet hatálybalépése után. E rendelet hatálybalépésének idıpontja után 18 hónappal. A rendelet hatálybalépésének idıpontja.

86

I. MELLÉKLET Az élelmiszerekben, valamint az élelmiszer adalékanyagokban és élelmiszerenzimekben található élelmiszer adalékanyagok funkcionális csoportjai ║ 1.

„édesítıszerek”: olyan anyagok, amelyek édes ízt kölcsönöznek az élelmiszernek vagy az asztali édesítıszereknek; ║

2.

„színezékek”: olyan anyagok, amelyek felerısítik vagy helyreállítják az élelmiszerek színét; ide tartoznak az élelmiszerek természetes összetevıi vagy más természetes források, amelyeket önmagukban élelmiszerként nem fogyasztanak, és élelmiszerek jellegzetes összetevıiként általában nem használnak. Az élelmiszerekbıl és más természetes eredető ehetı alapanyagokból fizikai és/vagy kémiai kivonással nyert készítmények e rendelet értelmében akkor tekinthetık színezékeknek, ha a színezıanyagot a tápanyagoktól és az aromatikus összetevıktıl szelektív módon elkülönítették;

3.

„tartósítószerek”: olyan anyagok, amelyek a mikroorganizmusok okozta romlás megakadályozásával meghosszabbítják az élelmiszerek eltarthatóságát, és/vagy védelmet biztosítanak a kórokozó mikroorganizmusokkal szemben;

4.

„antioxidánsok”: olyan anyagok, amelyek az oxidáció okozta romlás – mint a zsírok avasodása és a színváltozások – megakadályozásával meghosszabbítják az élelmiszerek eltarthatóságát;

5.

„hordozók”: olyan, saját technológiai hatás nélküli anyagok, amelyeket az élelmiszer adalékanyagok, aromaanyagok, élelmiszerenzimek, tápanyagok és/vagy élelmiszerhez táplálkozási vagy élettani célból hozzáadott egyéb anyagok oldására, hígítására, diszpergálására vagy másféle fizikai módosítására használnak, hogy megkönnyítsék azok kezelését, alkalmazását vagy felhasználását anélkül, hogy funkcióját megváltoztatnák;

6.

„étkezési savak”: olyan anyagok, amelyek növelik az élelmiszer savasságát és/vagy savanyú ízt adnak neki;

1

7.

„savanyúságot szabályozó anyagok”: olyan anyagok, amelyek megváltoztatják vagy szabályozzák az élelmiszer savasságát vagy lúgosságát;

8.

„csomósodást és lesülést gátló anyagok”: olyan anyagok, amelyek csökkentik az élelmiszer önálló részeinek egymáshoz tapadását;

9.

„habzásgátlók”: olyan anyagok, amelyek megakadályozzák vagy csökkentik a habzást;

10.

„tömegnövelı szerek”: olyan anyagok, amelyek növelik az élelmiszer tömegét, anélkül, hogy lényegesen növelnék hasznosuló energiatartalmát;

11.

„emulgeálószerek”: olyan anyagok, amelyek lehetıvé teszik két vagy több nem keveredı fázisból – mint az olaj és a víz – homogén keverék képzését vagy kialakítását az élelmiszerben;

12.

„emulgeáló sók”: olyan anyagok, amelyek a sajtban lévı fehérjéket diszpergált formájúvá alakítják, és egyúttal a zsírt és más komponenseket közel homogén eloszlásba hozzák;

13.

„szilárdítóanyagok”: olyan anyagok, amelyek a gyümölcsök vagy zöldségek szöveteit keménnyé vagy ropogóssá teszik vagy így tartják, illetve zselésítıanyagokkal szilárd gélt képeznek;

14.

„ízfokozók”: olyan anyagok, amelyek fokozzák az élelmiszerek meglevı ízét és/vagy illatát;

15.

„habosító szerek”: olyan anyagok, amelyek lehetıvé teszik egy gázfázis homogén diszperzióját egy folyékony vagy szilárd élelmiszerben;

16.

„zselésítıanyagok”: olyan anyagok, amelyek gélképzéssel alakítják ki az élelmiszer szerkezetét;

17.

„fényezıanyagok” (beleértve a kenıanyagokat is): olyan anyagok, amelyek ha az élelmiszer külsı felületén alkalmazzák ıket, csillogó megjelenést adnak vagy védıbevonatot biztosítanak;

2

18.

„nedvesítıszerek”: olyan anyagok, amelyek megvédik az élelmiszert a kiszáradástól, ellensúlyozva egy alacsony relatív nedvességtartalmú légtér hatását, vagy elısegítik egy por vizes közegben való oldódását;

19.

„módosított keményítık”: olyan anyagok, amelyeket étkezési keményítı egy vagy több kémiai kezelésével nyertek, fizikai vagy enzimes úton savas vagy lúgos kezeléssel folyósítottak vagy színtelenítettek;

20.

„csomagológázok”: azok a levegıtıl eltérı gázok, amelyeket az élelmiszer betöltése elıtt, alatt vagy után helyeznek az élelmiszer csomagolóeszközébe;

21.

„hajtógázok”: azok a levegıtıl eltérı gázok, amelyek az élelmiszert kiszorítják a csomagolóeszközbıl;

22.

„térfogatnövelı szerek”: olyan anyagok vagy anyagkeverékek, amelyek gázt szabadítanak fel, ezzel növelve a tészták térfogatát;

23.

„kelátképzı anyagok”: olyan anyagok, amelyek fémionokkal kémiai komplexeket képeznek;

24.

„stabilizátorok”: olyan anyagok, amelyek lehetıvé teszik az élelmiszer fizikai-kémiai állapotának megırzését; stabilizátorok azok az anyagok is, amelyek lehetıvé teszik két vagy több nem elegyedı anyag homogén diszperziójának fenntartását az élelmiszerben, azok az anyagok, amelyek stabilizálják, megırzik vagy erısítik az élelmiszer meglévı színét, továbbá azok az anyagok, amelyek fokozzák az élelmiszer kötıképességét, ideértve az élelmiszerrészeknek az elıállított élelmiszerben való megkötését lehetıvé tevı proteinek közötti keresztkötések kialakulását is

25.

„sőrítıanyagok”: olyan anyagok, amelyek növelik az élelmiszer viszkozitását;

26.

„lisztkezelı szerek”: az emulgeáló szerektıl eltérı olyan anyagok, amelyeket a liszthez vagy a tésztához adnak, hogy javítsák sütési tulajdonságaikat. ________________________

3

II. MELLÉKLET Az élelmiszerekben felhasználható élelmiszer adalékanyagok közösségi listája és felhasználási feltételeik. ______________________

4

III. MELLÉKLET Az élelmiszer adalékanyagokban, élelmiszerenzimekben és élelmiszer aromaanyagokban felhasználható élelmiszer adalékanyagok közösségi listája és felhasználási feltételeik. A tápanyagokban lévı hordozók közösségi listája és felhasználási feltételeik. 1. rész

Hordozók az élelmiszer adalékanyagokban

2. rész

Élelmiszer adalékanyagok az élelmiszer adalékanyagokban lévı hordozókon kívül

3. rész A hordozókat is magukban foglaló élelmiszer adalékanyagok az élelmiszerenzimekben 4. rész A hordozókat is magukban foglaló élelmiszer adalékanyagok az élelmiszer aromaanyagokban 5. rész Hordozók a tápanyagokban és az élelmiszerhez táplálkozási és/vagy egyéb élettani célból hozzáadott egyéb anyagokban __________________________________

5

IV. MELLÉKLET Hagyományos élelmiszerek, amelyek tekintetében egyes tagállamok továbbra is fenntarthatják az élelmiszer adalékanyagok bizonyos kategóriára vonatkozó felhasználási tilalmat Tagállam Németország

Élelmiszerek

Ausztria

Hagyományos német sör („Bier nach deutschem Reinheitsgebot gebraut”) Hagyományos francia kenyér Hagyományos francia tartósított szarvasgombák Hagyományos francia csigakonzervek Hagyományos francia liba- és kacsakonzervek („confit”) Hagyományos osztrák „Bergkäse”

Finnország

Hagyományos finn „Mämmi”

Svédország Finnország Dánia Dánia

Hagyományos svéd és finn gyümölcsszirupok Hagyományos dán „Kødboller” Hagyományos dán „Leverpostej”

Franciaország Franciaország Franciaország Franciaország

6

Továbbra is betiltható adalékanyag-kategóriák Mind, kivéve a hajtógázokat Mind Mind Mind Mind Mind, kivéve a tartósítószereket Mind, kivéve a tartósítószereket Színezékek Tartósítószerek és színezékek Tartósítószerek (kivéve a szorbinsavat) és színezékek

Spanyolország

Hagyományos spanyol „Lomo embuchado”

Olaszország

Hagyományos olasz „Mortadella”

Olaszország

Hagyományos olasz „Cotechino e zampone”

7

Mind, kivéve a tartósítószereket és az antioxidánsokat Mind, kivéve a tartósítószereket, az antioxidánsokat, a pHszabályozókat, az ízfokozókat, a stabilizátorokat és a csomagológázt Mind, kivéve a tartósítószereket, az antioxidánsokat, a pHszabályozókat, az ízfokozókat, a stabilizátorokat és a csomagológázt

V. MELLÉKLET A 24. cikkben említett azon élelmiszer színezékek listája, amelyek tekintetében az élelmiszerek címkézésének kiegészítı információkat kell tartalmazniuk Az alábbi élelmiszer színezékek közül egyet vagy többet tartalmazó élelmiszerek: Alkonysárga (E 110)* Kinolinsárga (E 104)* Karmazsin (E 122)* Alluravörös (E 129)* Tartrazin (E 102)* Ponceau 4R (E 124)*

Információk » a színezék(ek) megnevezése vagy Eszáma: a gyermekek tevékenységére és figyelmére káros hatást gyakorolhat«.

* azon élelmiszerek kivételével, amelyek esetében a színezék(ek)et húskészítményeken egészségügyi vagy egyéb jelölési célból vagy tojáshéj bélyegzésére vagy díszítı színezésére használták fel

8

P6_TA-PROV(2008)0331 Ízesítı tulajdonságokkal rendelkezı élelmiszer-aromák és -összetevık ***II Az Európai Parlament 2008. július 8-i jogalkotási állásfoglalása a Tanács közös álláspontjáról az élelmiszerekben és azok felületén használható aromákról és egyes, aroma tulajdonságokkal rendelkezı élelmiszer-összetevıkrıl, valamint az 1576/89/EGK tanácsi rendelet, az 1601/91/EGK tanácsi rendelet, a 2232/96/EK rendelet és a 2000/13/EK irányelv módosításáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslat tekintetében (16677/3/2007 – C6-0139/2008 – 2006/0147(COD))



–


–


–


–


1.


2.


1 2

HL C 111. E, 2008.5.6., 46. o. Elfogadott szövegek 10.7.2007, P6_TA(2007)0323.

9

P6_TC2-COD(2006)0147 Az Európai Parlament álláspontja amely második olvasatban 2008. július 8-án került elfogadásra az élelmiszerekben és azok felületén használható aromákról és egyes, aroma tulajdonságokkal rendelkezı élelmiszer-összetevıkrıl, valamint az 1576/89/EGK tanácsi rendelet, az 1601/91/EGK tanácsi rendelet, a 2232/96/EK rendelet, a 2000/13/EK irányelv és a 110/2008/EK rendelet módosításáról szóló .../2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet elfogadására tekintettel (EGT vonatkozású szöveg) AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA, tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerzıdésre, és különösen annak 95. cikkére, tekintettel a Bizottság javaslatára, tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére1, a Szerzıdés 251. cikkében megállapított eljárásnak megfelelıen2, mivel: (1)

Az élelmiszerekben felhasználandó aromaanyagokra és az elıállításukhoz szükséges alapanyagokra vonatkozó tagállami jogszabályok közelítésérıl szóló, 1988. június 22-i 88/388/EGK tanácsi irányelvet3 a technikai és tudományos fejlıdés figyelembevételével aktualizálni kell. Az átláthatóság és a hatékonyság érdekében a 88/388/EK irányelv helyébe ez a rendelet lép.

(2)

Az ízesítıanyag-készítményekben használt alapanyagok és egyéb anyagok jegyzékének a Bizottság általi összeállításáról szóló, 1988. június 22-i 88/389/EGK tanácsi határozat4 az elfogadását követı 24 hónapon belül írja elı a jegyzék összeállítását. A határozat elavult, ezért hatályon kívül kell helyezni.

(3)

Az élelmiszerekben felhasználandó aromaanyagokra és az elıállításukhoz szükséges alapanyagokra vonatkozó tagállami jogszabályok közelítésérıl szóló 88/388/EGK tanácsi irányelv kiegészítésérıl szóló, 1991. január 16-i 91/71/EGK bizottsági irányelv5 megállapítja az aromák címkézésére vonatkozó szabályokat. E szabályok helyébe ez a rendelet lép, és az irányelvet hatályon kívül kell helyezni.

1 2

3 4 5

HL C 168., 2007.7.20., 34. o. Az Európai Parlament 2007. július 10-i álláspontja (a Hivatalos Lapban még nem tették közzé), a Tanács 2008. március 10-i közös álláspontja (HL C 111. E, 2008.5.6., 46. o.) és az Európai Parlament 2008. július 8-i álláspontja.

HL L 184., 1988.7.15., 61.o. A legutóbb az 1882/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelettel (HL L 284., 2003.10.31., 1. o.) módosított irányelv. HL L 184., 1988.7.15., 67. o. HL L 42., 1991.2.15., 25. o.

10

(4)

A biztonságos és egészséges élelmiszerek szabad mozgása lényeges eleme a belsı piacnak, és jelentıs mértékben hozzájárul az állampolgárok egészségéhez és jó közérzetéhez, valamint szociális és gazdasági érdekeikhez.

(5)

Az emberi egészség védelme érdekében e rendeletnek ki kell terjednie az aromákra, az aromák alapanyagaira és az aromákat tartalmazó élelmiszerekre. Hatályának ki kell terjednie továbbá egyes olyan, aroma tulajdonságokkal rendelkezı élelmiszerösszetevıkre, amelyeket elsısorban az ízesítés céljából tesznek az élelmiszerbe, és amelyek jelentısen hozzájárulnak bizonyos természetesen elıforduló nemkívánatos anyagok megjelenéséhez (a továbbiakban: aroma tulajdonságokkal rendelkezı élelmiszer-összetevık), valamint az alapanyagaikra és az ezeket tartalmazó élelmiszerekre.

(6)

A nyers élelmiszerek, amelyeket semmiféle feldolgozó eljárásnak nem vetettek alá, és a nem összetett élelmiszerek, mint például a főszerek, főszernövények, teák és gyümölcs- illetve gyógynövényteák , valamint a főszer- és/vagy főszernövénykeverékek, teakeverékek és gyümölcs- illetve gyógynövénytea keverékek nem tartoznak e rendelet hatálya alá, amennyiben ilyen minıségükben fogyasztják és/vagy nem adják ıket élelmiszerekhez.

(7)

Az aromákat az élelmiszerek illatának és/vagy ízének javítására vagy változtatására használják az élvezeti érték javítása érdekében. Az aromák és az aromatulajdonságokkal rendelkezı élelmiszer-összetevık csak akkor használhatók, ha megfelelnek az e rendeletben megállapított kritériumoknak. Használatuknak biztonságosnak kell lennie, ezért bizonyos aromákat kockázatértékelésnek kell alávetni az élelmiszerben való engedélyezés elıtt. Amennyiben lehetséges, figyelmet kell fordítani arra, hogy az érzékeny csoportok számára – beleértve a gyermekek ízpreferenciáinak kialakulását – okozhatnak-e káros következményeket vagy sem. Az aromák használata nem vezetheti félre a fogyasztót, ezért az élelmiszerben való jelenlétüket mindig megfelelı címkézéssel kell jelezni. Az aromákat azonban nem lehet a fogyasztókat félrevezetı módon használni többek között a felhasznált összetevık jellegét, frissességét és minıségét, a termék vagy a gyártási folyamat természetes voltát, illetve a termék tápértékét érintı kérdéseket illetıen. Az aromák jóváhagyása során figyelembe kell venni egyéb, az adott kérdést tekintve releváns tényezıket is, beleértve a társadalmi, gazdasági, tradicionális, etikai és környezeti tényezıket, az elıvigyázatosság elvét, valamint az ellenırzések kivitelezhetıségét.

(8)

1999 óta az élelmiszerügyi tudományos bizottság, majd az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (a továbbiakban: a Hatóság), amelyet az élelmiszerjog általános elveirıl és követelményeirıl, az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság létrehozásáról és az élelmiszerbiztonságra vonatkozó eljárások megállapításáról szóló, 2002. január 28-i 178/2002/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet1 hozott létre egy sor olyan anyagról mondott véleményt, amely természetes tartalomként fordul elı az aromák és az ízesítı tulajdonságokkal rendelkezı élelmiszer-összetevık alapanyagaiban, és amely az Európa Tanács aromaanyagokkal foglalkozó szakértıi bizottsága szerint toxikológiai aggályokat vet fel. Azokat az anyagokat, amelyek

1

HL L 31., 2002.2.1., 1.o. A legutóbb a 202/2008/EK bizottsági rendelettel (HL L 60., 2008.3.5., 17. o.) módosított rendelet.

11

toxikológiai veszélyét az élelmiszerügyi tudományos bizottság megerısítette, nemkívánatos, önmagukban élelmiszerhez nem adható anyagnak kell minısíteni. (9)

Növényekben való természetes elıfordulásuk következtében a nemkívánatos anyagok jelen lehetnek az aromakészítményekben és az ízesítı tulajdonságokkal rendelkezı élelmiszer-összetevıkben is. A növényeket hagyományosan használják élelmiszerként vagy élelmiszer-összetevıként. A nemkívánatos anyagok emberi beviteléhez leginkább hozzájáruló élelmiszerekben meg kell állapítani az ilyen anyagok megfelelı maximális szintjét, figyelembe véve az emberi egészség védelmének szükségességét és az anyagok elkerülhetetlen jelenlétét a hagyományos élelmiszerekben.

(10)

Az egyes természetes tartalomként elıforduló nemkívánatos anyagok maximális szintjének azokra az élelmiszerekre vagy élelmiszerkategóriákra kell korlátozódniuk, amelyek a leginkább hozzájárulnak azok étkezési beviteléhez. Amennyiben további, természetesen elıforduló, nem kívánatos anyag kockázatot jelent a fogyasztók egészsége tekintetében, az Ügynökség véleménye alapján maximális értékeket kell megállapítani. A tagállamoknak a takarmány- és élelmiszerjog, valamint az állategészségügyi és az állatok kíméletére vonatkozó szabályok követelményeinek történı megfelelés ellenırzésének biztosítása céljából végrehajtott hatósági ellenırzésekrıl szóló, 2004. április 29-i 882/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet1 értelmében kockázatalapú ellenırzéseket kell szervezniük. Az élelmiszergyártók ▌az ízesítı tulajdonságokkal rendelkezı élelmiszer-összetevık és/vagy aromák minden élelmiszer elıállításához történı felhasználásánál kötelesek figyelembe venni ezen anyagok jelenlétét annak biztosítása érdekében, hogy nem biztonságos élelmiszer ne kerüljön forgalomba.

(11)

Közösségi szintő rendelkezéseket kell alkotni, amelyek tiltják vagy korlátozzák az emberi egészséget veszélyeztetı, növényi, állati, mikrobiológiai vagy ásványi eredető anyagok használatát az aromák és az ízesítı tulajdonságokkal rendelkezı élelmiszerösszetevık elıállításakor és élelmiszergyártásban való alkalmazásakor.

(12)

A harmonizáció biztosítása érdekében a kockázatértékeléseket a Hatóságnak kell elvégeznie.

(13)

A harmonizáció biztosítása érdekében az aromák és alapanyagok kockázatértékelését és jóváhagyását az élelmiszer-adalékanyagokra, élelmiszerenzimekre és élelmiszeraromákra vonatkozó közös engedélyezési eljárás létrehozásáról szóló, …-i …/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletben2+ megállapított eljárásnak megfelelıen kell elvégezni.

(14)

Az aromaanyagok olyan meghatározott vegyi anyagok, amelyek magukba foglalják a vegyi szintézissel vagy vegyi folyamatok segítségével történı elkülönítéssel nyert aromaanyagokat és a természetes ízesítıanyagokat foglalják magukban. Az élelmiszerekben, illetve azok felületén használt vagy felhasználásra szánt aromaanyagokra vonatkozó közösségi eljárás megállapításáról szóló, 1996. október

1 2 +

HL L 165., 2004.4.30., 1.o. Helyesbítve: HL L 191., 2004.5.28., 1.o. A legutóbb a 301/2008/EK tanácsi rendelettel (HL L 97., 2008.4.9., 85. o.) módosított rendelet. HL L ... HL: Kérjük, illessze be a HL hivatkozási számát, a számát és dátumát!

12

28-i 2232/96/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletnek1 megfelelıen folyamatban van az aromaanyagok értékelési programja. Az említett rendelet értelmében a program elfogadását követı öt éven belül el kell fogadni az aromaanyagok listáját. A lista elfogadására új határidıt kell kitőzni. A javaslat szerint a lista majd beépül [az élelmiszer-adalékanyagokra, élelmiszerenzimekre és élelmiszer-aromákra vonatkozó közös engedélyezési eljárás létrehozásáról szóló] …/…/ EK rendelet+ 2. cikkének (1) bekezdésében említett listába. (15)

Az aromakészítmények olyan, a meghatározott vegyi anyagoktól eltérı aromák, amelyeket növényi, állati vagy mikrobiológiai eredető anyagokból nyernek fizikai, enzimes vagy mikrobiológiai folyamatok segítségével, az anyag nyers állapotában vagy az emberi fogyasztás érdekében történı feldolgozást követıen. Az élelmiszerbıl elıállított aromakészítményeket csak akkor kell az élelmiszerekben és azok felületén történı felhasználás elıtt értékelni vagy jóváhagyni, ha kétség merül fel a biztonságosságukkal kapcsolatban. A nem élelmiszerbıl elıállított aromakészítmények biztonságosságát azonban értékelni kell, és jóvá kell hagyni.

(16)

A 178/2002/EK rendelet értelmében élelmiszer minden olyan feldolgozott, részben feldolgozott vagy feldolgozatlan anyag vagy termék, amelyet emberi fogyasztásra szánnak, illetve amelyet okkal várhatóan emberek fogyasztanak el. Azok a növényi, állati és mikrobiológiai eredető anyagok, amelyeknek aromák elıállításához történt felhasználása kellıképpen bizonyítható, élelmiszer-alapanyagnak minısülnek, még akkor is, ha ezen alapanyagok némelyike – például a rózsafa és az eperlevél – önmagában nem lenne élelmiszerként fogyasztható. Ezeket az anyagokat nem szükséges értékelni. Ezeket az anyagokat nem kell értékelni.

(17)

Hasonlóképpen, a meghatározott körülmények között, hıkezeléssel, élelmiszerbıl elıállított aromákat csak akkor kell az élelmiszerekben vagy azok felületén történı felhasználás elıtt értékelési vagy jóváhagyási eljárásnak alávetni, ha kétség merül fel a biztonságosságukkal kapcsolatban. A nem élelmiszerbıl vagy a meghatározott gyártási körülményeknek nem megfelelı módon hıkezeléssel elıállított aromák biztonságosságát azonban értékelni kell, és jóvá kell hagyni.

(18)

Az élelmiszerekben, illetve azok felületén felhasznált vagy felhasználásra szánt füstaromákról szóló, 2003. november 10-i 2065/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet2 megállapítja a füstaromák biztonsági vizsgálatának és jóváhagyásának eljárását, és megcélozza az engedélyezett és a többi hasonló anyag használatát kizáró elsıdleges füstkondenzátumok és elsıdleges kátrányos frakciók jegyzékének összeállítását.

(19)

Az aroma-elıvegyültek (prekurzorok) – mint például szénhidrátok, oligopeptidek és aminosavak – az élelmiszer feldolgozása során fellépı kémiai reakciók révén adnak ízt az élelmiszernek. Az élelmiszerbıl elıállított aroma-elıvegyületeket csak akkor kell az élelmiszerekben történı felhasználás elıtt értékelni vagy jóváhagyni, ha kétség merül fel a biztonságosságukkal kapcsolatban. A nem élelmiszerbıl elıállított aromaelıvegyültek biztonságosságát azonban a jóváhagyás elıtt értékelni kell.

1 + 2

HL L 299., 1996.11.23., 1.o. A 1882/2003/EK rendelettel módosított rendelet. HL: Kérjük, illessze be a számot! HL L 309., 2003.11.26., 1. o.

13

(20)

Egyéb aromák, amelyek a korábban említett aromákon kívül esnek, értékelési és jóváhagyási eljárást követıen használhatók az élelmiszerekben és azok felületén. Példaként említhetık azok az aromák, amelyeket olaj vagy zsír igen rövid ideig, rendkívül magas hımérsékletre történı hevítésével nyernek, amelyek grillszerő aromát eredményeznek.

(21)

Az élelmiszerektıl eltérı növényi, állati, mikrobiológiai és ásványi eredető anyagok biztonságosságát az aromák elıállításához történı engedélyezés elıtt tudományosan értékelni kell. Elıfordulhat, hogy csak az anyag egyes részeinek felhasználása engedélyezhetı, vagy hogy használatukat feltételekhez kell kötni.

(22)

Az aromák tartalmazhatnak technológiai célokra – például az aromák tárolására, standardizálására, hígítására vagy lebontására és stabilizálására – szolgáló, az élelmiszer-adalékokról szóló, … …/… európai parlamenti és tanácsi rendelet1+ által megengedett élelmiszer- adalékanyagokat és/vagy más élelmiszer-összetevıket.

(23)

A géntechnológiával módosított élelmiszerekrıl és takarmányokról szóló, 2003. szeptember 22-i 1829/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet2 hatálya alá tartozó aromaanyagokat és alapanyagokat mind az 1829/2003/EK, mind e rendelet szerint engedélyeztetni kell.

(24)

Az aromákra az élelmiszerek címkézésére, kiszerelésére és reklámozására vonatkozó tagállami jogszabályok közelítésérıl szóló, 2000. március 20-i 2000/13/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvben3, illetve – adott esetben – az 1829/2003/EK és a géntechnológiával módosított szervezetek nyomonkövethetıségérıl és címkézésérıl, és a géntechnológiával módosított szervezetekbıl elıállított élelmiszer- és takarmánytermékek nyomonkövethetıségérıl szóló, 2003. szeptember 22-i európai parlamenti és tanácsi 1830/2003/EK rendeletben4 elıírt általános címkézési kötelezettségek vonatkoznak. Ezenkívül ebbe a rendeletbe be kell építeni a gyártónak vagy a végsı fogyasztónak aromaként eladott termékek címkézésével kapcsolatos külön rendelkezéseket.

(25)

Az aromaanyagokat és az aromakészítményeket csak akkor lehet „természetes”-ként jelölni, ha megfelelnek bizonyos kritériumoknak, amelyek biztosítják, hogy a fogyasztót nem vezetik félre.

(26)

Speciális tájékoztatási követelményekkel biztosítani kell, hogy a fogyasztókat nem vezetik félre a természetes aromák elıállításához használt alapanyagokkal kapcsolatban. Mindenekelıtt, ha egy aroma jellemzésére a „természetes” kifejezést alkalmazzák, az aroma-összetevıknek teljességgel természetes eredetőeknek kell lenniük. Ezen túlmenıen az aromák forrását is fel kell tüntetni a címkén, kivéve ha az említett alapanyag nem lenne felismerhetı az élelmiszer zamatán vagy ízén. Ha egy forrás említésre kerül, az aroma-összetevık legalább 95%-ának az említett anyagból

1 + 2 3 4

HL L... HL: Kérjük, illessze be HL hivatkozását, számát és dátumát! HL L 268., 2003.10.18., 1.o. A legutóbb a 298/2008/EK ║rendelettel (HL L 97., 2008.4.9., 64. o.) módosított rendelet. HL L 109., 2000.5.6., 29.o. A legutóbb a 2007/68/EK bizottsági irányelvvel (HL L 310., 2007.11.28., 11. o.) módosított irányelv. HL L 268., 2003.10.18., 24.o.

14

kell származnia. Az aromák használata nem vezetheti félre a fogyasztókat, a fennmaradó legfeljebb 5%-ot csak standardizálásra lehet használni, illetve például arra, hogy frissebb, csípısebb, érettebb, zöldebb stb. jelleget kölcsönözzön az aromának. Ha az aroma-összetevı kevesebb mint 95%-a származott az említett forrásból, és az alapanyag íze még felismerhetı, a forrást annak megállapításával kell megadni, hogy más természetes aroma is hozzáadásra került – például olyan kakaókivonat, amelyhez más természetes aromákat is hozzáadtak, hogy banán ízt kölcsönözzön. ▌ (27)

A fogyasztókat tájékoztatni kell arról, ha az élelmiszer füstös íze füstaromák hozzáadásának köszönhetı. A 2000/13/EK irányelvnek megfelelıen a termék címkézése nem vezetheti félre a fogyasztót a tekintetben, hogy a terméket hagyományosan, friss füsttel füstölték vagy füstaromákkal kezelték. A 2000/13/EK irányelvet az aromák, a füstaromák, és – az aromák leírásában használt – „természetes” kifejezés e rendeletben megállapított meghatározásához kell igazítani.

(28)

Az aromaanyagok emberi egészségügyi biztonságának értékeléséhez nélkülözhetetlen az aromaanyagok fogyasztására és használatára vonatkozó információ. Az élelmiszerekhez adott aromaanyagok mennyiségét tehát rendszeresen ellenırizni kell.

(29)


(30)

A Bizottságot fel kell hatalmazni különösen arra, hogy a mellékleteket módosítsa és a közösségi lista létrehozására vonatkozó megfelelı átmeneti intézkedéseket elfogadja. Mivel ezek az intézkedések általános hatályúak és a rendelet nem alapvetı fontosságú elemeinek többek között új, nem alapvetı fontosságú elemekkel való kiegészítésével történı módosítására irányulnak, ezért azokat az 1999/468/EK határozat 5a. cikkében meghatározott, ellenırzéssel történı szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.

(31)

Ha – rendkívül sürgıs esetben – az ellenırzéssel történı szabályozási bizottsági eljárásra vonatkozó szokásos határidıt lehetetlen betartani, a Bizottságnak módjában kell, hogy álljon a 8. cikk (2) bekezdésében és az e rendelet a II–V. melléklet módosításaiban leírt intézkedések elfogadására az 1999/468/EK határozat 5a. cikkének (6) bekezdésében elıírt sürgısségi eljárást alkalmazni.

(32)

E rendelet II–V. mellékletét szükség szerint hozzá kell igazítani a tudományos és technikai fejlıdéshez, az aroma-elıállítók és -felhasználók által nyújtott és/vagy a tagállamok általi felügyeletnek és ellenırzéseknek köszönhetı információk figyelembevételével.

(33)

Az aromákra vonatkozó közösségi jogszabályok arányos és hatékony kidolgozása és aktualizálása érdekében a tagállamoknak adatokat kell győjteniük, információt kell cserélniük, és össze kell hangolniuk a munkát. Ennek érdekében hasznos lehet vizsgálatokat folytatni a konkrét kérdések kezelésére, a döntéshozatali folyamat megkönnyítése céljából. Helyénvaló, hogy a Közösség e vizsgálatokat a költségvetési

1

HL L 184., 1999.7.17., 23.o. A 2006/512/EK határozattal (HL L 200., 2006.7.22. 11. o.) módosított határozat.

15

eljárás részeként finanszírozza. Ezen intézkedések finanszírozása a 882/2004/EK rendelet hatálya alá tartozik. (34)

A közösségi lista létrehozásáig rendelkezni kell a 2232/96/EK rendeletben elıírt értékelési programban nem szereplı aromaanyagok értékelésérıl és jóváhagyásáról. Ezért átmeneti rendszert kell kidolgozni. A rendszer értelmében az ilyen aromaanyagokat [az élelmiszerekben, illetve azok felületén használt vagy felhasználásra szánt aromaanyagokra vonatkozó közösségi eljárás megállapításáról] szóló .../.../EK+ rendeletben megállapított eljárásnak megfelelıen kell értékelni és jóváhagyni. Az említett rendeletben megállapított határidık – a hatóság véleményének elfogadására, illetve a közösségi listát aktualizáló bizottsági rendelettervezet Élelmiszerlánc- és Állat-egészségügyi Állandó Bizottsághoz történı benyújtására vonatkozóan – azonban nem alkalmazandók, mert elsıbbséget kell biztosítani a folyamatban lévı értékelési programnak.

(35)

Mivel e rendelet célját, azaz az aromák és az ízesítı tulajdonságokkal rendelkezı élelmiszer-összetevık élelmiszerekben és azok felületén történı használatára vonatkozó közösségi szabályok megállapítását a tagállamok nem tudják kielégítıen megvalósítani, és ezért az egységes piac és a magas szintő fogyasztóvédelem érdekében az közösségi szinten jobban megvalósítható, a Közösség intézkedéseket hozhat a Szerzıdés 5. cikkében meghatározottak szerinti szubszidiaritás elvének megfelelıen. Az e cikkben meghatározott arányosság elvének megfelelıen ez a rendelet nem lépi túl az említett cél eléréséhez szükséges mértéket.

(36)

║Az ízesített bor, az ízesített boralapú italok és az ízesített boralapú koktélok meghatározására, megnevezésére és kiszerelésére vonatkozó általános szabályok meghatározásáról szóló, 1991. június 10-i 1601/96/EGK tanácsi rendeletet1 és a szeszes italok meghatározásáról, megnevezésérıl, kiszerelésérıl, címkézésérıl és földrajzi árujelzıinek oltalmáról szóló, 2008. január 15-i 110/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet2, az e rendeletben megállapított egyes új fogalommeghatározásokhoz kell igazítani.

(37)

Ennek megfelelıen módosítani kell ║ az 1601/91/EGK, ║ a 2232/96/EK és a 110/2008 rendeletet, valamint a 2000/13/EK irányelvet,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET: I. FEJEZET TÁRGY, HATÁLY ÉS FOGALOMMEGHATÁROZÁSOK 1. cikk Tárgy Ez a rendelet az élelmiszerekben és azok felületén használható aromákra és egyes, ízesítı tulajdonságokkal rendelkezı élelmiszer-összetevıkre vonatkozó szabályokat állapít meg a belsı piac hatékony mőködésének és az emberi egészség magas szintő védelmének, valamint a magas szintő fogyasztói érdekvédelem biztosítása céljából, beleértve az élelmiszer+ 1 2

HL: Kérjük, illessze be a számot!! HL L 149., 1991.6.14., 1. o. A legutóbb a 2005-ös csatlakozási okmánnyal módosított rendelet. HL L 39., 2008.2.13., 16. o. ║

16

kereskedelem tisztességes gyakorlatának érvényesítését, figyelembe véve adott esetben a környezet védelmét. Ennek érdekében ez a rendelet meghatározza az alábbiakat: a)

az I. mellékletben található, az élelmiszerekben és azok felületén történı használatra engedélyezett aromák és alapanyagok közösségi listája (a továbbiakban: a közösségi lista);

b)

az aromák és az ízesítı tulajdonságokkal rendelkezı élelmiszer-összetevık élelmiszerekben és azok felületén történı felhasználásának feltételei;

c)

az aromák címkézésére vonatkozó szabályok. 2. cikk Hatály

(1)

(2)

Ezt a rendeletet a következıkre kell alkalmazni: a)

az élelmiszerekben és azok felületén használt vagy használni kívánt aromák, a 2065/2003/EK rendeletben megállapított különös rendelkezések sérelme nélkül;

b)

ízesítı tulajdonságokkal rendelkezı élelmiszer-összetevık;

c)

aromákat és/vagy ízesítı tulajdonságokkal rendelkezı élelmiszer-összetevıket tartalmazó élelmiszerek;

d)

aromák és/vagy ízesítı tulajdonságokkal rendelkezı élelmiszer-összetevık alapanyagai.

Ezt a rendeletet nem kell alkalmazni a következıkre: a)

a kizárólag édes, savanyú vagy sós íző anyagok;

b)

nyers élelmiszerek;

c)

nem összetett élelmiszerek és például, de nem kizárólag a friss, szárított vagy fagyasztott főszer- és/vagy főszernövény-keverékek, teakeverékek és gyümölcsilletve gyógynövénytea keverékek. 3. cikk Fogalommeghatározások

(1)

E rendelet alkalmazásában a 178/2002/EK rendeletben és az 1829/2003/EK rendeletben megállapított fogalommeghatározásokat kell alkalmazni.

(2)

Alkalmazni kell továbbá az alábbi fogalommeghatározásokat: a)

az „aroma” olyan termék, i.

amelyet nem szándékoznak önmagában fogyasztani, hanem illat és/vagy íz kialakítása vagy változtatása céljából adnak az élelmiszerhez;

17

ii.

amely az alábbi kategóriákból készült vagy tevıdik össze: aromaanyagok, aromakészítmények, hıkezeléssel elıállított aromák, füstaromák, aromaelıvegyültek vagy egyéb aromák vagy ezek keverékei;

b)

„aromaanyag”: ízesítı tulajdonságokkal rendelkezı, meghatározott vegyi anyag;

c)

„természetes aromaanyag”: olyan aromaanyag, amelyet fizikai, enzimes vagy mikrobiológiai folyamatok segítségével növényi, állati vagy mikrobiológiai eredető anyagokból készítenek, az anyag nyers állapotában vagy az emberi fogyasztás érdekében történı, a II. mellékletben felsorolt hagyományos élelmiszer-feldolgozási eljárásoknak megfelelı feldolgozást követıen. A természetes aromaanyagok a természetben jelenlévı és a természetben kimutatott anyagoknak felelnek meg.

d)

„aromakészítmény”: az aromaanyagtól eltérı olyan termék, amelyet az alábbiakból nyernek: i.

élelmiszer: megfelelı fizikai, enzimes vagy mikrobiológiai folyamatok segítségével, az anyag nyers állapotában vagy az emberi fogyasztás érdekében történı, a II. mellékletben felsorolt egy vagy több hagyományos élelmiszer-feldolgozási eljárásnak megfelelı feldolgozást követıen;

és/vagy ii.

e)

az élelmiszertıl eltérı növényi, állati vagy mikrobiológiai eredető anyag megfelelı fizikai, enzimes vagy mikrobiológiai eljárásokkal, az anyag nyers állapotában vagy a II. mellékletben felsorolt egy vagy több hagyományos élelmiszer-feldolgozási eljárásnak megfelelı feldolgozást követıen;

„hıkezeléssel elıállított aroma”: olyan termék, amelyet olyan összetevık keverékének hıkezelésével nyertek, amelyek önmagukban nem szükségszerően rendelkeznek ízesítı tulajdonságokkal, és amelyek közül legalább egy tartalmaz aminonitrogént, egy másik pedig redukálócukor; az összetevık a hıkezeléssel elıállított aroma gyártáshoz a következık lehetnek: i.

élelmiszer;

és/vagy ii.

nem élelmiszer alapanyag;

f)

„füstaroma”: a 2065/2003/EK rendelet 3. cikkének (1), (2) és (4) bekezdésében meghatározott termék, amelyet a kondenzált füstbıl származó elsıdleges füstkondenzátumok, elsıdleges kátrányos frakciók és/vagy származékos füstaromák szétválasztásával és tisztításával nyernek;

g)

„aroma-elıvegyület” (aroma-prekurzor): olyan termék, amely önmagában nem feltétlenül rendelkezik ízesítı tulajdonságokkal, és amelyet szándékosan adnak az élelmiszerhez azzal a kizárólagos céllal, hogy az élelmiszer feldolgozása

18

során lebomlásával vagy más alkotóelemekkel reagálva ízesítı anyagot hozzon létre; az alábbiakból állíthatják elı: i.

élelmiszer;

és/vagy ii.


h)

„egyéb aroma”: illat és/vagy íz létrehozása céljából az élelmiszerhez adott vagy adni kívánt, a b)–g) meghatározások hatályán kívül esı aroma;

i)

„ízesítı tulajdonságokkal rendelkezı élelmiszer-összetevı”: az aromáktól eltérı, elsısorban íz hozzáadása vagy az íz módosítása céljából az élelmiszerhez adott élelmiszer-összetevı, amely jelentısen hozzájárul bizonyos természetesen elıforduló nemkívánatos anyagok jelenlétéhez az élelmiszerekben;

j)

„alapanyag”: növényi, állati, mikrobiológiai vagy ásványi eredető anyag, amelybıl aromákat vagy ízesítı tulajdonságokkal rendelkezı élelmiszerösszetevıket állítanak elı; ez lehet: i.

élelmiszer;

or ii. k)


„megfelelı fizikai eljárás”: olyan fizikai eljárás, amely a II. mellékletben található hagyományos élelmiszer-feldolgozási eljárások felsorolásának sérelme nélkül nem módosítja szándékosan az aroma alkotóelemeinek kémiai jellegét, és nem foglalja magában többek között oxigéngyök, ózon, szervetlen katalizátorok, fémes katalizátorok, fémorganikus reagensek és/vagy UV-sugárzás használatát.

(3)

Azon alapanyagok, amelyeknek a (2) bekezdés d), e), g) és j) pontjában felsorolt fogalom-meghatározások szerinti aromák elıállításához történt felhasználása egyértelmően bizonyított, e rendelet alkalmazásában élelmiszernek minısülnek.

(4)

Az aromák tartalmazhatnak technológiai célokra hozzáadott, az [élelmiszer adalékanyagokról szóló], …/…/EK rendelet+ által megengedett élelmiszer-adalékokat és/vagy más élelmiszer-összetevıket.

II. FEJEZET AZ AROMAANYAGOK, AZ ÍZESÍTİ TULAJDONSÁGOKKAL RENDELKEZİ ÉLELMISZER-ÖSSZETEVİK ÉS AZ ALAPANYAGOK HASZNÁLATI FELTÉTELEI 4. cikk Az aromaanyagok és az ízesítı tulajdonságokkal rendelkezı élelmiszer-összetevık általános használati feltételei +

HL: Kérjük, illessze be a számot!!

19

Csak az alábbi feltételeket teljesítı aromák és ízesítı tulajdonságokkal rendelkezı élelmiszerösszetevık használhatók az élelmiszerekben vagy azok felületén: a)

a rendelkezésre álló tudományos bizonyítékok alapján nem járnak biztonsági kockázattal a fogyasztó egészségére nézve, és

b)

használatuk nem vezeti félre a fogyasztót. 5. cikk Nem megfelelı aromák és/vagy nem megfelelı élelmiszerek tilalma

Nem hozható forgalomba olyan aroma vagy bármiféle aromát és/vagy ízesítı tulajdonsággal rendelkezı élelmiszer-összetevıt tartalmazó élelmiszer, ha az aroma használata nem felel meg e rendeletnek. 6. cikk Egyes anyagok jelenléte (1)

A III. melléklet A. részében felsorolt anyagok, mint olyanok nem adhatók élelmiszerekhez.

(2)

A 110/2008/EK rendelet sérelme nélkül egyes, az aromákban és az ízesítı tulajdonságokkal rendelkezı élelmiszer-összetevıkben természetes tartalomként elıforduló anyagok a III. melléklet B. részében felsorolt összetett élelmiszerekben és azok felületén nem haladhatják meg a maximális szintet az aromaanyagok és az ízesítı tulajdonságokkal rendelkezı élelmiszer-összetevık használatának eredményeként. Az anyagok III. mellékletben megállapított maximális szintje – ettıl eltérı rendelkezés hiányában – a forgalomba kerülı élelmiszerekre vonatkozik. Ettıl az elvtıl eltérve, az eredeti állapotukba visszaállítandó szárított vagy koncentrált élelmiszerekre a címkén szereplı utasításoknak megfelelıen elkészített élelmiszerekre vonatkozó maximális értékek vonatkoznak, figyelembe véve a minimális hígítási tényezıt.

(3)

A (2) bekezdés végrehajtására vonatkozóan – amennyiben szükséges, az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (a továbbiakban: a Hatóság) véleményét követıen – a 21. cikk (2) bekezdésében említett szabályozási bizottsági eljárásnak megfelelıen lehet részletes szabályokat elfogadni. 7. cikk Egyes alapanyagok használata

(1)

A IV. melléklet A. részében felsorolt alapanyagok nem használhatók az aromák és/vagy az ízesítı tulajdonságokkal rendelkezı élelmiszer-összetevık elıállításához.

(2)

A IV. melléklet B. részében felsorolt alapanyagokból elıállított aromák és ízesítı tulajdonságokkal rendelkezı élelmiszer-összetevık csak a mellékletben megállapított feltételek mellett használhatók. 8. cikk Aromák és ízesítı tulajdonságokkal rendelkezı élelmiszer-összetevık, amelyeket nem szükséges értékelni és jóváhagyni

20

(1)

(2)

Az alábbi aromák és ízesítı tulajdonságokkal rendelkezı élelmiszer-összetevık az e rendelet szerinti értékelés és jóváhagyás nélkül használhatók élelmiszerekben vagy azok felületén, amennyiben megfelelnek a 4. cikknek: a)

a 3. cikk (2) bekezdése d) pontjának i. alpontjában említett aromakészítmények;

b)

a 3. cikk (2) bekezdése e) pontjának i. alpontjában említett, hıkezeléssel elıállított aromák, amelyek teljesítik az V. mellékletben megállapított, a hıkezeléssel elıállított aromák gyártására vonatkozó feltételeket, illetve bizonyos anyagoknak a hıkezeléssel elıállított aromákban megszabott maximális szintjei;

c)

a 3. cikk (2) bekezdése g) pontjának i. alpontjában említett aroma-elıvegyületek (aroma-prekurzorok);

d)

az ízesítı tulajdonságokkal rendelkezı élelmiszer-összetevık.

Az (1) bekezdés ellenére, amennyiben a Bizottság, a tagállam vagy a Hatóság kételkedik az (1) bekezdésben említett aroma vagy ízesítı tulajdonságokkal rendelkezı élelmiszer-összetevı biztonságosságában, a Hatóság elvégzi az aroma vagy az ízesítı tulajdonságokkal rendelkezı élelmiszer-összetevı kockázatértékelését. Az [élelmiszeradalékanyagokra, élelmiszerenzimekre és élelmiszer-aromákra vonatkozó közös engedélyezési eljárás létrehozásáról szóló] …/… EK rendelet+ 4–6. cikke ekkor értelemszerően alkalmazandó. Szükség esetén a Bizottság a Hatóság véleményét követıen, a 18. cikk (3) bekezdésében említett, ellenırzéssel történı szabályozási bizottsági eljárással összhangban intézkedéseket fogad el, amelyek célja ezen rendelet nem alapvetı fontosságú elemeinek – többek között kiegészítéssel történı – módosítása. Ezeket az intézkedéseket, amennyiben szükséges, a III., IV. és/vagy V. melléklet állapítja meg. Rendkívül sürgıs esetben a Bizottság alkalmazhatja a 21. cikk (4) bekezdésében említett sürgısségi eljárást. III. FEJEZET AZ ÉLELMISZEREKBEN VAGY AZOK FELÜLETÉN TÖRTÉNİ HASZNÁLATRA JÓVÁHAGYOTT AROMAANYAGOK ÉS ALAPANYAGOK KÖZÖSSÉGI LISTÁJA 9. cikk Aromák és alapanyagok, amelyeket értékelni kell és jóvá kell hagyni

Ez a fejezet az alábbiakra alkalmazandó: a)

aromaanyagok;

b)

a 3. cikk (2) bekezdése d) pontjának ii. alpontjában említett aromakészítmények;

c)

olyan összetevık hevítésével nyert hıkezeléssel elıállított aromák, amelyek részben vagy egészben a 3. cikk (2) bekezdése e) pontja ii. alpontjának hatálya alá tartoznak, és/vagy amelyek esetében nem teljesülnek az V. mellékletben megállapított, a hıkezeléssel elıállított anyagok gyártására vonatkozó feltételek és/vagy az egyes nemkívánatos anyagokra vonatkozó maximális értékek;

+

HL: Kérjük, illessze be a számot!!

21

d)

a 3. cikk (2) bekezdése g) pontjának ii. alpontjában említett aroma-elıvegyületek (aroma-prekurzorok);

e)

a 3. cikk (2) bekezdésének h) pontjában említett egyéb aromák;

f)

a 3. cikk (2) bekezdése j) pontjának ii. alpontjában említett, nem élelmiszer alapanyagok. 10. cikk Az élelmiszerekben és azok felületén történı használatra jóváhagyott

A 9. cikkben említett aromák és alapanyagok közül – adott esetben és az ott meghatározott feltételek mellett – csak a közösségi listán szereplık hozhatók önmagukban forgalomba és használhatók élelmiszerekben vagy azok felületén. 11. cikk Az aromaanyagok és alapanyagok felvétele a közösségi listára (1)

Az aroma vagy alapanyag az [élelmiszer-adalékanyagokra, élelmiszerenzimekre és élelmiszer-aromákra vonatkozó közös engedélyezési eljárás létrehozásáról szóló]…/… EK rendeletben+ megállapított eljárásnak megfelelıen csak akkor kerülhet fel a közösségi listára, ha teljesíti az e rendelet 4. cikkben megállapított feltételeket.

(2)

Az aroma vagy az alapanyag a következık feltüntetésével kerül a közösségi listára:

(3)

a)

a jóváhagyott aroma vagy alapanyag azonosítása;

b)

szükség esetén az aroma használatának feltételei.

A közösségi listát az [élelmiszer-adalékanyagokra, élelmiszerenzimekre és élelmiszeraromákra vonatkozó közös engedélyezési eljárás létrehozásáról szóló] …/.../EK rendeletben+ említett eljárással összhangban módosítják. 12. cikk Az 1829/2003/EK rendelet hatálya alá tartozó aromák vagy alapanyagok

(1)

Az 1829/2003/EK rendelet hatálya alá tartozó aromát vagy alapanyagot csak az 1829/2003/EK rendelet szerinti eljárással összhangban történt engedélyezést követıen lehet ezen rendeletnek megfelelıen az I. mellékletben foglalt közösségi listára felvenni.

(2)

Amennyiben a közösségi listán már szereplı aroma az 1829/2003/EK rendelet hatálya alá tartozó más forrásból származik, e rendelet értelmében nincs szükség új engedélyre, feltéve, hogy a forrás az 1829/2003/EK rendelet értelmében rendelkezik engedéllyel és megfelel az e rendeletben meghatározott elıírásoknak. 13. cikk Értelmezéssel kapcsolatos döntések

+ +

HL: Kérjük, illessze be a számot!║! HL: Kérjük, illessze be a számot!!

22

Szükség esetén a 21. cikk (2) bekezdésében említett szabályozási bizottsági eljárással összhangban eldönthetı, hogy: a)

egy adott anyag vagy anyagkeverék, alapanyag vagy élelmiszerfajta a 2. cikk (1) bekezdésében felsorolt kategóriákba tartozik-e;

b)

az adott anyag a 3. cikk (2) bekezdésének b)–j) pontjában meghatározottak közül melyik speciális kategóriába tartozik.

c)

egy bizonyos termék valamelyik élelmiszer-kategóriába tartozik-e, vagy hogy az I. mellékletben vagy a III. melléklet B. részében említett élelmiszer-e. IV. FEJEZET CÍMKÉZÉS 14. cikk A nem végfogyasztónak való értékesítésre szánt aromaanyagok címkézése

(1)

A nem a végsı fogyasztónak történı értékesítésre szánt aromaanyagokat csak a 15. és 16. cikkben elıírt, jól látható, könnyen olvasható és letörölhetetlen címkézéssel lehet értékesíteni. A 15. cikkben foglalt információt a vásárlók számára könnyen érthetı nyelven kell feltüntetni.

(2)

Saját területén a forgalmazás szerinti tagállam a Szerzıdésnek megfelelıen elıírhatja, hogy a 15. cikkben elıírt információkat a Közösségnek a tagállam által kiválasztott egy vagy több hivatalos nyelvén tüntessék fel. Ez nem zárja ki a címkén szereplı információk több nyelven történı feltüntetését.

15. cikk A nem a végsı fogyasztónak történı eladásra szánt aromák általános címkézési követelményei (1)

Ha a nem a végsı fogyasztónak történı értékesítésre szánt aromákat önmagukban vagy egymással és/vagy más élelmiszer-összetevıkkel kombinálva és/vagy a 3. cikk (4) bekezdésével összhangban más anyagok hozzáadásával értékesítik, azok csomagolásán vagy tárolóeszközén az alábbi információkat kell feltüntetni: a)

a termék kereskedelmi megnevezése: az „aroma” szó vagy az aroma pontosabb megnevezése vagy leírása;

b)

az „élelmiszerben használható” vagy az „élelmiszerekben korlátozottan használható” felirat, vagy a szándékolt élelmiszeripari használat pontosabb leírása;

c)

szükség esetén a tárolás és/vagy felhasználás különleges feltételei;

d)

az árutételt vagy a szállítmányt azonosító jelzés;

e)

tömeg szerint csökkenı sorrendben az alábbiak felsorolása: i.

az elıforduló aromák kategóriái; és

23

ii.

a termékben lévı összes egyéb anyag vagy alapanyag neve, és adott esetben azok E-száma;

f)

a gyártó, a csomagoló vagy egy értékesítı neve vagy cégneve és címe;

g)

az élelmiszerekben korlátozott mennyiségben használható valamennyi összetevı vagy összetevıcsoport maximális mennyiségének feltüntetése, és/vagy olyan megfelelı, egyértelmő és könnyen érthetı módon közölt információk, amelyek lehetıvé teszik a vevı számára e rendelet vagy más vonatkozó közösségi jogszabályok betartását;

h)


i)

a minimális eltarthatóság vagy a felhasználhatóság lejáratának dátuma;

j)

adott esetben az e cikkben említett és az élelmiszerekben lévı összetevık feltüntetésére vonatkozó 2000/13/EK irányelv IIIa. mellékletében felsorolt aromákkal vagy egyéb anyagokkal kapcsolatos információ.

(2)

Az (1) bekezdéstıl eltérve az (1) bekezdés e) és g) pontjában elıírt információkat csak a szállítmányra vonatkozó azon dokumentumokban kell feltüntetni, amelyeket áruszállításkor vagy az elıtt kell átadni, feltéve hogy a „nem kiskereskedelmi forgalmazásra” megjelölés a kérdéses termék csomagolásának vagy tárolóeszközének jól látható részén szerepel.

(3)

Amennyiben az aromákat tartályokban szállítják, az (1) bekezdéstıl eltérıen valamennyi információt elég pusztán a szállítmányra vonatkozó azon dokumentumokban feltüntetni, amelyeket áruszállításkor kell átadni. 16. cikk A „természetes” kifejezés használatának különös feltételei

(1)

Ha az aroma 13. cikk (1) bekezdésének a) pontjában említett kereskedelmi megnevezésében szerepel a „természetes” kifejezés, ezen cikk (2)–(6) bekezdéseinek rendelkezéseit kell alkalmazni.

(2)

Az aroma megnevezésében csak akkor használható a „természetes” kifejezés, ha az aroma-összetevı csak aromakészítményekbıl és/vagy természetes aromaanyagokból áll.

(3)

A „természetes aromaanyag(ok)” kifejezés csak olyan aromák esetében használható, amelyekben az aromaanyag-összetevı kizárólag természetes aromaanyagokat tartalmaz.

(4)

A „természetes” kifejezés csak akkor használható az élelmiszerre, élelmiszerkategóriára, illetve növényi vagy állati eredető aromaforrásra történı hivatkozással együtt, ha az aromaanyag-összetevı legalább 95%-a tömegszázalékban az említett alapanyagból származik.▌ „Természetes <<élelmiszer(ek) vagy élelmiszerkategória vagy alapanyag(ok)>>aroma”.

24

(5)

A „természetes <<élelmiszer(ek) vagy élelmiszerkategória vagy alapanyag(ok)>>aroma egyéb természetes aromákkal” megnevezés csak akkor használható, ha az aroma-összetevı részben az említett alapanyagból származik, és annak íze könnyen felismerhetı.

(6)

A „természetes aroma” megnevezés csak akkor használható, ha az aroma-összetevı eltérı alapanyagokból származik, és az alapanyagokra való hivatkozás nem tükrözné zamatukat és/vagy ízüket. 17. cikk A végfogyasztónak történı értékesítésre szánt aromaanyagok címkézése

(1)

A 2000/13/EK irányelv, az egyes árutételekhez tartozó élelmiszereket azonosító jelzésekrıl és jelölésekrıl szóló, 1989. június 14-i 89/396/EGK tanácsi irányelv1 és az 1829/2003/EK rendelet sérelme nélkül a végsı fogyasztónak történı értékesítésre szánt aromák – önmagukban vagy egymással és/vagy más élelmiszer-összetevıkkel és/vagy más anyagok hozzáadásával – csak akkor hozhatók forgalomba, ha a csomagoláson jól látható, könnyen olvasható és letörölhetetlen formában feltüntetik az „élelmiszerben használható” vagy az „élelmiszerben korlátozottan használható” feliratot vagy a szándékolt élelmiszerként történı felhasználásuk pontosabb leírását.

(2)

Ha a „természetes” kifejezés szerepel az aromának a 15. cikk (1) bekezdése a) pontjában említett kereskedelmi megnevezésében, a 16. cikket kell alkalmazni. 18. cikk Egyéb címkézési követelmények

A 14–17. cikk rendelkezéseit a tömegre és a mértékekre, vagy a veszélyes anyagok és készítmények kiszerelésére, osztályozására, csomagolására, címkézésére vagy szállítására vonatkozó részletesebb vagy átfogóbb törvényi, rendeleti vagy közigazgatási rendelkezések sérelme nélkül kell alkalmazni. V. FEJEZET ELJÁRÁSI RENDELKEZÉSEK ÉS VÉGREHAJTÁS 19. cikk Az élelmiszeripari vállalkozók jelentési kötelezettsége (1)

Az aromaanyag-elıállítója vagy -felhasználója, vagy az ilyen elıállító vagy felhasználó képviselıje a Bizottság kérésére tájékoztatást ad a Közösségben az élelmiszerekhez adott aromaanyagok 12 hónapos idıszakra vonatkozó mennyiségérıl. Az ezzel összefüggésben nyújtott információkat bizalmas adatként kell kezelni, mivel azok nem szükségesek a biztonsági értékeléshez. A meghatározott élelmiszer-kategóriákban történı Közösségen belüli használatuk szintjére vonatkozó információkat a Bizottság a tagállamok számára hozzáférhetıvé teszi.

1

HL L 186., 1989.6.30., 21.o. A legutóbb a 92/11/EGK irányelvvel (HL L 65., 1992.3.11., 32. o.) módosított rendelet.

25

(2)

Adott esetben az e rendelet szerint már jóváhagyott, a Hatóság kockázatértékelésében szereplıktıl jelentısen különbözı gyártási módszerekkel vagy alapanyagokból készülı aroma tekintetében az aroma elıállítója vagy felhasználója annak forgalomba hozatalát megelızıen benyújtja a Bizottságnak az aromának a Hatóság által elvégzendı, a módosított gyártási módszerre vagy jellemzıkre vonatkozó értékéléséhez szükséges adatokat.

(3)

Az aromák és/vagy alapanyagaik elıállítói vagy felhasználói haladéktalanul tájékoztatják a Bizottságot az általuk ismert és hozzáférhetı minden olyan új tudományos vagy mőszaki információról, amely érintheti az aroma biztonsági értékelését.

(4)

Az (1) bekezdés végrehajtásának részletes szabályait a 21. cikk (2) bekezdésében említett szabályozási bizottsági eljárásnak megfelelıen kell elfogadni. 20. cikk Felügyelet és jelentés a tagállamok részérıl

(1)

A tagállamok kockázatalapú megközelítést alkalmazva rendszereket hoznak létre a közösségi listán szereplı aromák fogyasztásának és a III. mellékletben felsorolt anyagok fogyasztásának felügyeletére, és megfelelı gyakorisággal jelentést tesznek a Bizottságnak és a Hatóságnak.

(2)

A Hatósággal való konzultációt követıen a 21. cikk (2) bekezdésében említett szabályozási bizottsági eljárásnak megfelelıen … ∗-ig kidolgozzák a közösségi listán és a III. mellékletben szereplı aromák fogyasztásával és használatával kapcsolatos információk tagállamok által történı győjtésének közös módszertanát. 21. cikk A bizottság

(1)

A Bizottságot az Élelmiszerlánc és Állat-egészségügyi Állandó Bizottság segíti.

(2)

Az e bekezdésre történı hivatkozáskor az 1999/468/EK határozat 5. és 7. cikkét kell alkalmazni, figyelembe véve a 8. cikk rendelkezéseit. Az 1999/468/EK határozat 5. cikke (6) bekezdésében említett határidı három hónap.

(3)

Az e bekezdésre történı hivatkozáskor az 1999/468/EK határozat 5a. cikkének (1)–(4) bekezdését és 7. cikkét kell alkalmazni, a határozat 8. cikkében foglalt rendelkezések figyelembevételével.

(4)

Az e bekezdésre történı hivatkozáskor az 1999/468/EK határozat 5a. cikkének (1), (2), (4) és (6) bekezdését, valamint 7. cikkét kell alkalmazni, a határozat 8. cikkében foglalt rendelkezések figyelembevételével.” 22. cikk A II–V. melléklet módosítása

∗

Az e rendelet hatálybalépését követı két éven belül.

26

Szükség esetén a Bizottság a Hatóság véleményét követıen, a 21. cikk (3) bekezdésében említett, ellenırzéssel történı szabályozási bizottsági eljárással összhangban fogad el e rendelet II–V. mellékletére vonatkozóan olyan, a tudományos és technikai fejlıdést tükrözı módosításokat, amelyek célja ezen rendelet nem alapvetı fontosságú elemeinek módosítása. Rendkívül sürgıs esetben a Bizottság alkalmazhatja a 21. cikk (4) bekezdésében említett sürgısségi eljárást. 23. cikk Az összehangolt politikák közösségi finanszírozása Az e rendelet alapján hozott intézkedések finanszírozásának jogalapja a 882/2004/EK rendelet 66. cikke (1) bekezdésének c) pontja. VI. FEJEZET ÁTMENETI ÉS ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK 24. cikk Hatályon kívül helyezés (1)

A 88/388/EGK irányelv, a 88/389/EGK határozat és a 91/71/EGK irányelv…∗ kezdıdıen hatályát veszti.

(2)

A 2232/96/EK rendelet az említett rendelet 2. cikkének (2) bekezdésében említett lista alkalmazásának idıpontjában hatályát veszti.

(3)

A hatályon kívül helyezett jogi aktusokra történı hivatkozást az e rendeletre való hivatkozásként kell értelmezni.

25. cikk Az aromaanyagok jegyzékének bevezetése az aromák és alapanyagok közösségi listájára és átmeneti rendszer (1)

A közösségi lista létrehozásához az aromaanyagoknak a 2232/96/EK rendelet 2. cikkének (2) bekezdésében említett listája e rendelet elfogadásának idıpontjában e rendelet I. mellékletébe kerül át.

(2)

A közösségi lista létrehozásáig a 2232/96/EK rendeletben elıírt értékelési programban nem szereplı aromaanyagok értékelésére és jóváhagyására [az élelmiszeradalékanyagokra, élelmiszerenzimekre és élelmiszer-aromákra vonatkozó közös engedélyezési eljárás létrehozásáról szóló] …/…/EK rendeletet+ kell alkalmazni. Ettıl az eljárástól eltérve [az élelmiszer-adalékanyagokra, élelmiszerenzimekre és élelmiszer-aromákra vonatkozó közös engedélyezési eljárás létrehozásáról szóló]…/…/EK rendelet+ 5. cikkének (1) bekezdésében és 7. cikkében említett hat hónapos és kilenc hónapos határidı nem alkalmazandó az ilyen értékelésre és jóváhagyásra.

∗ +

A rendelet hatálybalépésétıl számított 24 hónap után. HL: Kérjük, illessze be a számot!!

27

(3)

Bármely, e rendelet nem alapvetı fontosságú elemének – többek között kiegészítéssel történı – módosítását célzó megfelelı átmeneti intézkedést a 21. cikk (3) bekezdésében említett, ellenırzéssel történı szabályozási bizottsági eljárásnak megfelelıen kell elfogadni.

▌ 26. cikk Az 1601/91/EGK rendelet módosítása A 2. cikk (1) bekezdése a következıképpen módosul: 1.

Az a) pontban a harmadik francia bekezdés elsı albekezdése helyébe a következı szöveg lép: „-

az élelmiszerekben és azok felületén használható aromaanyagokról és egyes, ízesítı tulajdonságokkal rendelkezı élelmiszer-összetevıkrıl szóló … …/.../EK európai parlamenti és tanácsi rendelet+* 3. cikke (2) bekezdésének b) pontjában meghatározott aromaanyagok, és/vagy

____________________ *

2.

A b) pontban a második francia bekezdés elsı albekezdése helyébe a következı szöveg lép: „−

3.

HL L ……”;

a …/…EK rendelet++ 3. cikke (2) bekezdésének b) és d) pontjában meghatározott aromaanyagok és/vagy aromakészítmények, és/vagy”;

A c) pontban a második francia bekezdés elsı albekezdése helyébe a következı szöveg lép: „−

a …/…/EK rendelet++ 3. cikke (2) bekezdésének b) és d) pontjában meghatározott aromaanyagok és/vagy aromakészítmények, és/vagy”. 27. cikk A 2232/96/EK rendelet módosítása

A 2232/96/EK rendelet 5. cikke (1) bekezdésének helyébe a következı szöveg lép: „(1)

Legkésıbb 2010. december 31-ig megalkotják az aromaanyagoknak a 2. cikk (2) bekezdésében említett listáját, a 7. cikkben meghatározott eljárással összhangban.” 28. cikk A 110/2008/EK rendelet módosítása

A 110/2008/EK rendelet a következıképpen módosul:

+ ++

HL: Kérjük, illessze be a számot!! HL: Kérjük, illessze be ezen rendelet számát!

28

1.

A 5. cikk (2) bekezdésének c) pontja helyébe a következı szöveg lép: „c)

2.

A 5. cikk (3) bekezdésének c) pontja helyébe a következı szöveg lép: „c)

3.

az élelmiszerekben és azok felületén használható aromaanyagokról és egyes, ízesítı tulajdonságokkal rendelkezı élelmiszer-összetevıkrıl szóló, …-i …/.../EK európai parlamenti és tanácsi rendelet+* 3. cikke (2) bekezdésének b) pontjában meghatározott aromaanyagok és/vagy ugyanennek a rendeletnek a 3. cikke (2) bekezdésének d) pontjában meghatározott aromakészítményeket tartalmaz, a következıkben felsorolt likırök kivételével.”

a .../.../EK rendelet+ 3. cikke (2) bekezdésének a) pontjában meghatározott aromaanyagot tartalmaz;”

Az I. melléklet 9 pontjának helyébe következık lépnek: „(9) Ízesítés Az ízesítés a .../.../EK irányelv+ 3. cikke (2) bekezdésének a) pontjában meghatározott egy vagy több aromaanyag felhasználása a szeszes italok elıállításához.”

4.

A II. melléklet a következıképpen módosul: a)

A 19. c) pont helyébe a következı pont lép: „c)

b)


c)

Egyéb, az …/.../EK rendelet+ 3. cikke (2) bekezdésének b) pontjában meghatározott aromaanyagok, és/vagy egyéb, az aromát adó növények vagy azok részei használhatók kiegészítésként, de a boróka érzékszervi tulajdonságainak, még ha gyengén is, de felismerhetınek kell lenniük;”

Gin készítéséhez kizárólag a …/.../EK rendelet+ 3. cikke (2) bekezdésének b) pontjában meghatározott aromaanyagok és/vagy ugyanennek a rendeletnek a 3. cikke (2) bekezdésének d) pontjában meghatározott aromakészítmények használhatók, hogy annak ízében a borókaíz domináljon.”

A 21. a) pont ii) alpontja helyébe a következı alpont lép: „ii) az így készített desztillátumot ugyanolyan összetételő, tisztaságú és alkoholtartalmú mezıgazdasági eredető etil-alkohollal keverik; a desztillált gin ízesítéséhez a 20. kategória c) pontjában meghatározott aromaanyagok és/vagy aromakészítmények is felhasználhatók.”

d)


+

A …/.../EK rendelet+ 3. cikke (2) bekezdésének b) pontjában meghatározott egyéb aromaanyagok és/vagy ugyanannak a rendeletnek a 3. cikke (2) bekezdésének d) pontjában meghatározott

HL: Kérjük, illessze be ezen rendelet számát!

29

aromakészítmények használhatók kiegészítésként, de a kömény ízének dominánsnak kell maradnia.” e)


f)

A 30a. alpont helyébe a következı szöveg lép: „a)

g)

Kizárólag a .../.../EK rendelet+ 3. cikke (2) bekezdésének b) pontjában meghatározott aromaanyagok és/vagy ugyanennek a rendeletnek a 3. cikke (2) bekezdésének d) pontjában meghatározott aromakészítmények használata engedélyezett tojáslikır, advocaat, avocat vagy advokat készítéséhez.”

A 44a. pont helyébe a következı szöveg lép: „a)

+

Likırök készítéséhez a …/.../EK rendelet+ 3. cikke (2) bekezdésének b) pontjában meghatározott aromaanyagok és/vagy ugyanennek a rendeletnek a 3. cikke (2) bekezdésének d) pontjában meghatározott aromakészítmények használata engedélyezett. Mindazonáltal kizárólag a …/.../EK rendelet+ 3. cikke (2) bekezdésének b) pontjában meghatározott aromaanyagok és/vagy ugyanennek a rendeletnek a 3. cikke (2) bekezdésének d) pontjában meghatározott aromakészítmények használata engedélyezett, a következıkben felsorolt likırök kivételével.”


i)

Elsıdlegesen keserő íző szeszes italok vagy keserők, amelyeket mezıgazdasági eredető etil-alkoholnak a …/…/EK rendelet+ 3. cikke (2) bekezdésének b) pontjában meghatározott aromaanyagokkal és/vagy az ugyanannak a rendeletnek a 3. cikke (2) bekezdésének d) pontjában meghatározott aromakészítményekkel történı ízesítésével állítanak elı.”

A 32. c) pontban az elsı albekezdés helyébe és a második albekezdés bevezetı része helyébe a következı szöveg lép: „c)

h)

A …/.../EK rendelet+ 3. cikke (2) bekezdésének c) pontjában meghatározott egyéb természetes aromaanyagok és/vagy ugyanannak a rendeletnek a 3. cikke (2) bekezdésének d) pontjában meghatározott aromakészítmények használhatók kiegészítésként, de az italok ízét fıként a kömény- (Carum carvi L.) és/vagy a kapormag (Anethum graveolens L.) párlatának íze adja, esszenciális olajok használata tilos.”

A väkevä glögi vagy spritglögg a szeszes ital, amelyet szegfőszeg-és/vagy fahéjaromával aromatizált mezıgazdasági eredető etilalkoholból a következı eljárások valamelyikével állítanak elı: alkohol macerálása és/vagy desztillációja, újradesztillációja a fent meghatározott növények részeinek jelenléte mellett, a …/…/EK rendelet+ 3. cikke (2) bekezdésének b) pontjában meghatározott szegfőszeg- vagy fahéjaromaanyagok hozzáadása vagy e módszerek kombinációja.”

HL: Kérjük, illessze be e rendelet számát!

30

j)


k)

A …/.../EK rendelet+ 3. cikke (2) bekezdésének h), b) és d) pontjában meghatározott egyéb aromák, aromaanyagok és aromakészítmények használhatók kiegészítésként, de az adott főszerek ízének dominánsnak kell maradnia.”

A (25), (26), (27), (28), (29), (33), (34), (35), (36), (37), (38), (39), (40), (42), (43), (45) és (46) bekezdések c) pontjában a „készítmény” szó helyébe az „aromakészítmény” szó lép.

____________ *

HL ...” 29. cikk A 2000/13/EK irányelv módosítása

A 2000/13/EK irányelv III. melléklete helyébe a következı szöveg lép: „III. melléklet AZ AROMÁK JELÖLÉSE AZ ÖSSZETEVİK LISTÁJÁN (1)

(2)

A (2) bekezdés sérelme nélkül az aromaanyagokat a következıképpen jelölik: -

„aromaanyag” vagy az aromaanyag pontosabb megjelölése vagy leírása, ha az aromaanyag-összetevı a [...]/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet* 3. cikke (2) bekezdésének b), c), d), e), f), g) és h) pontjában meghatározott aromaanyagokat tartalmaz*++;

-

„füstaroma (füstaromák)”, vagy <<élelmiszer(ek)bıl vagy élelmiszerkategóriákból vagy alapanyagból>> (például bükkfából) elıállított füstaroma (füstaromák), ha az aroma-összetevı a .../…/EK rendelet+ 3. cikke (2) bekezdésének f) pontjában meghatározott aromákat tartalmaz, és füstös ízt kölcsönöz az élelmiszernek.

A „természetes” kifejezés aromák leírásában történı használatának összhangban kell állnia a../…/EK rendelet+ 16. cikkével. ____________________ *

HL L ……”. 30. cikk Hatálybalépés

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában történı kihirdetését követı huszadik napon lép hatályba. ++ +

HL: Kérjük, illessze be e rendelet számát, dátumát és megfelelı HL hivatkozását! HL: Kérjük, illessze be e rendelet számát!

31

Ezt a rendeletet …*-tól kell alkalmazni. A 10. cikket a közösségi lista alkalmazásának idıpontjától számított 18 hónap múlva kell alkalmazni. A ▌, 26. és 28. cikket a közösségi lista alkalmazásának idıpontjától kell alkalmazni. A 22. cikket ...** kell alkalmazni. Az …* belül jogszerően forgalomba hozott vagy felcímkézett azon élelmiszerek, amelyek nem felelnek meg e rendeletnek, a minimum eltarthatóság vagy a felhasználhatóság idıpontjáig hozhatók forgalomba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelezı és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban. Kelt, ║

az Európai Parlament részérıl az elnök

* **

a Tanács részérıl az elnök

A rendelet hatálybalépésétıl számított 24 hónap után. E rendelet hatálybalépésének idıpontja.

32

I. MELLÉKLET Az élelmiszerekben és azok felületén történı használatra jóváhagyott aromaanyagok és alapanyagok közösségi listája

33

II. MELLÉKLET A hagyományos élelmiszer-feldolgozási eljárások jegyzéke Darabolás

Bevonás

Hevítés, fızés, sütés, olajban sütés (240 °C-ig, légköri nyomáson) és fızés magas nyomás alatt (120 °C-ig)

Hőtés

Vágás

Lepárlás / rektifikálás

Szárítás

Emulgeálás

Bepárlás

Kivonás, beleértve a 88/344/EGK irányelv szerinti oldószeres kivonást

Erjesztés

Szőrés

Hántolás Forrázás

Macerálás

Mikrobiológiai folyamatok

Keverés

Hámozás

Átcsepegtetés / Perkolálás

Préselés

Hőtés/Fagyasztás

Pörkölés / Grillezés

Facsarás

Áztatás

34

III. MELLÉKLET Egyes anyagok jelenléte A. rész:

Élelmiszerhez nem adható anyagok, mint olyanok

Agaricin Aloin Kapszaicin 1,2-benzopiron, kumarin Hipericin Béta-azaron 1-allil-4-metoxi-benzol, esztragol Ciánhidrogén Mentofurán 4-allil-1,2-dimetoxi-benzol, metil-eugenol Pulegon Kvasszin 1-allil-3,4-metilén-dioxi-benzol, szafrol Teukrin A Tujon (alfa és béta) B. rész:

▌

Az aromákban és az ízesítı tulajdonságokkal rendelkezı élelmiszer-összetevıkben természetes tartalomként jelen lévı bizonyos anyagok maximális értéke bizonyos fogyasztásra kész összetett élelmiszerekben, amelyekhez aromákat és/vagy ízesítı tulajdonságokkal rendelkezı élelmiszer-összetevıket adtak.

35

Az anyag neve

Összetett élelmiszer, amelyben az anyag jelenléte korlátozott

Maximális szint mg/kg

Béta-azaron

Alkoholtartalmú italok

1,0

1-allil-4-metoxibenzol

Tejtermékek

50

Feldolgozott gyümölcsök, zöldségek (beleértve a gombákat, gyökereket, gumókat és hüvelyeseket), diófélék és magvak

50

Halból készült termékek

50

Alkoholmentes italok

10

Nugát, marcipán, ezek helyettesítıi vagy hasonló termékek

50

Csonthéjasgyümölcs-konzervek

5


35

Mentát/borsmentát tartalmazó édesség, kivéve a lehelet frissítésére szolgáló kismérető édességeket

500

A lehelet frissítésére szolgáló kismérető édesség

3 000

Rágógumi

1 000

Mentát/borsmentát tartalmazó alkoholtartalmú italok

200

Tejtermékek

20

Húskészítmények és hústermékek, beleértve a baromfit és a vadhúst is

15

Halkészítmények és halból készült termékek

10

Levesek és mártások

60

Azonnal fogyasztható sós ételek

20


1

Mentát/borsmentát tartalmazó édesség, kivéve a lehelet frissítésére szolgáló kismérető édességeket

250

A lehelet frissítésére szolgáló kismérető édesség

2 000

Rágógumi

350

Mentát/borsmentát tartalmazó alkoholmentes italok

20

Mentát/borsmentát tartalmazó alkoholtartalmú

100

Estragol*

Ciánhidrogén

Mentofurán

4-allil-1,2-dimetoxibenzol, Methyleugenol*

Pulegon

*

A maximális szintek nem alkalmazandók olyan összetett élelmiszerek esetében, amelyek nem tartalmaznak hozzáadott aromaanyagokat, és az ízesítı tulajdonságokkal rendelkezı valamennyi hozzáadott élelmiszer-összetevı friss, szárított vagy fagyasztott főszer, vagy főszernövény. A tagállamokkal és a Hatósággal való egyeztetést követıen a tagállamok által rendelkezésre bocsátott adatok és a legújabb technikai fejlemények alapján, továbbá a főszerek, főszernövények és természetes ízesítıanyagok használatát figyelembe véve a Bizottság módosításokat javasol az eltérés tekintetében.

36

italok Kvasszin

1-Allyl-3,4-methylene dioxy benzene, safrole*


0,5

Pékáru

1


1,5

Húskészítmények és hústermékek, beleértve a baromfit és a vadhúst is

15

Halkészítmények és halból készült termékek

15

Levesek és mártások

25


Teukrin A

Keserő íző szeszes italok vagy bitter Keserő íző likır

Tujon (alfa és béta)

1 1

2

5 5

Egyéb alkoholtartalmú italok

2

Alkoholtartalmú italok, az ürömfajokból elıállítottak kivételével

10

Ürömfajokból elıállított alkoholtartalmú italok Ürömfajokból elıállított alkoholmentes italok

35 0,5

Kumarin

Hagyományos és/vagy szezonális pékáruk, amelyeknek címkéjén szerepel a fahéj Reggelizıpelyhek, a müzlit is ideértve Finom pékáruk, azon hagyományos és/vagy szezonális pékáruk kivételével, amelyeknek címkéjén szerepel a fahéjra történı hivatkozás Desszertek

50 20

15 5

*

1 2

A maximális szintek nem alkalmazandók olyan összetett élelmiszerek esetében, amelyek nem tartalmaznak hozzáadott aromaanyagokat, és az ízesítı tulajdonságokkal rendelkezı valamennyi hozzáadott élelmiszer-összetevı friss, szárított vagy fagyasztott főszer, vagy főszernövény. A tagállamokkal és a Hatósággal való egyeztetést követıen a tagállamok által rendelkezésre bocsátott adatok és a legújabb technikai fejlemények alapján, továbbá a főszerek, főszernövények és természetes ízesítıanyagok használatát figyelembe véve a Bizottság módosításokat javasol az eltérés tekintetében. A 110/2008/EK rendelet II. melléklete 30. pontja szerint. A 110/2008/EK rendelet II. melléklete 32. pontja szerint

37

IV. MELLÉKLET Azon alapanyagok listája, amelyek használata korlátozott az aromaanyagok és az ízesítı tulajdonságokkal rendelkezı élelmiszer-összetevık elıállításában A. rész:

Az aromák és az ízesítı tulajdonságokkal rendelkezı élelmiszer-összetevık elıállításában nem használható alapanyagok

Alapanyag Latin név

Közismert név

az acorus calamus L. tetraploid formája

a kálmos tetraploid formája

B. rész:

A bizonyos alapanyagokból elıállított aromák és ízesítı tulajdonságokkal rendelkezı élelmiszer-összetevık használatának feltételei

Alapanyag

Használati feltételek

Latin név

Közismert név

Quassia amara L. és Picrasma excelsa (Sw)

Kvasszia

Az alapanyagból elıállított aromák és ízesítı tulajdonságokkal rendelkezı élelmiszerösszetevık csak italok és pékáru elıállításához használhatók.

Laricifomes officinales (Vill.: Fr) Kotl. és Pouz vagy Fomes officinalis

Fehér agaricin gomba

Az alapanyagból elıállított aromák és ízesítı tulajdonságokkal rendelkezı élelmiszerösszetevık csak alkoholtartalmú italok elıállításához használhatók.

Hypericum perforatum L.

Orbáncfő

Teucrium chamaedrys L.

Sarlós gamandor

38

V. MELLÉKLET A hıkezeléssel elıállított aromaanyagok gyártási feltételei és a hıkezeléssel elıállított aromaanyagok bizonyos anyagainak legnagyobb megengedett koncentrációja A. rész:

B. rész:

Gyártási feltételek: (a) A feldolgozás során a termékek hıfoka nem haladhatja meg a 180°C-ot. (b) A hıkezelés idıtartama 180°C-on nem haladhatja meg a 15 percet, illetve alacsonyabb hıfokon az ennek megfelelıen hosszabb idıtartamot: a hıfok csökkenésekor 10°C-onként kell kétszeresére emelni a melegítés idejét, a maximális idı 12 óra. (c) A feldolgozás során a pH-érték nem haladhatja meg a 8,0 értéket. Egyes anyagok maximális értéke

Anyag

Legnagyobb megengedett koncentráció µg / kg

2-amino-3,4,8-trimetil-imidazo-[4,5-f]-quinoxalin (4,8-DiMeIQx)

50

2-amino-1-metil-6-fenil-imidazol-[4,5-b]piridin (PhIP)

50

39

P6_TA-PROV(2008)0332 Élelmiszerenzimek ***II Az Európai Parlament 2008. július 8-i jogalkotási állásfoglalása a Tanács közös álláspontjáról az élelmiszer-ipari enzimekrıl és a 83/417/EGK tanácsi irányelv, az 1493/1999/EK tanácsi rendelet, a 2000/13/EK irányelv, a 2001/112/EK tanácsi irányelv és a 258/97/EK rendelet módosításáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendelet elfogadása tekintetében (16676/1/2007 – C6-0140/2008 – 2006/0144(COD))



–


–


–


–


1.


2.


1 2

HL C 111. E, 2008.5.6., 32. o. Elfogadott szövegek 2007.7.10., P6_TA(2007)0322.

40

P6_TC2-COD(2006)0144 Az Európai Parlament álláspontja amely második olvasatban 2008. július 8-án került elfogadásra az élelmiszerenzimekrıl, valamint a 83/417/EGK tanácsi irányelv, az 1493/1999/EK tanácsi rendelet, a 2000/13/EK irányelv, a 2001/112/EK tanácsi irányelv és a 258/97/EK rendelet módosításáról szóló 2008/.../EK európai parlamenti és tanácsi irányelv elfogadására tekintettel (EGT vonatkozású szöveg) AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA, tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerzıdésre és különösen annak 95. cikkére, tekintettel a Bizottság javaslatára, tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére1, a Szerzıdés 251. cikkében megállapított eljárásnak megfelelıen2, mivel: (1)

1 2

A biztonságos és egészséges élelmiszerek szabad mozgása lényeges eleme a belsı piacnak és jelentıs mértékben hozzájárul az állampolgárok egészségéhez és jólétéhez, valamint szociális és gazdasági érdekeikhez.

HL C 168., 2007.7.20., 34. o. Az Európai Parlament 2007. július 10-i álláspontja (a Hivatalos Lapban még nem tették közzé), a Tanács 2008. március 10-i közös álláspontja (HL C 111. E, 2008.5.6., 32. o.) és az Európai Parlament 2008. július 8-i álláspontja.

41

(2)

A Közösség politikájának érvényesítése során gondoskodni kell az emberi élet és egészség magas szintő védelmérıl.

(3)

Az élelmiszer adalékanyagokként felhasználtaktól eltérı élelmiszerenzimek jelenleg vagy nem képezik szabályozás tárgyát, vagy a tagállamok jogszabályai szerint segédanyagokként szabályozzák ıket. Az élelmiszerenzimek értékelésére és engedélyezésére vonatkozó nemzeti törvények, rendeletek és közigazgatási rendelkezések eltérései akadályozhatják az enzimek szabad mozgását és megteremtik az egyenlıtlen, igazságtalan verseny kialakulásának feltételeit. Emiatt olyan közösségi szabályokat kell elfogadni, amelyek összehangolják az enzimek élelmiszerekben való felhasználására vonatkozó nemzeti rendelkezéseket.

(4)

E rendeletnek csak azokra az enzimekre kell kiterjednie, amelyeket azért adnak az élelmiszerekhez, hogy azok technológiai funkciót töltsenek be az élelmiszerek gyártása, feldolgozása, elkészítése, kezelése, csomagolása, szállítása vagy tárolása során, ideértve a technológiai segédanyagként felhasznált enzimeket is (a továbbiakban: „élelmiszerenzimek”). E rendelet hatályának tehát nem kell kiterjednie az olyan enzimekre, amelyeket nem technológiai funkció betöltésére adnak az élelmiszerekhez, hanem emberi fogyasztásra szántak (mint például a táplálkozási célú vagy emésztést segítı enzimek). Nem kell élelmiszerenzimeknek tekinteni a mikroorganizmusok által termelt, hagyományosan az élelmiszergyártásban —mint például sajt és bor — felhasznált olyan kultúrákat, amelyek esetleg enzimeket termelhetnek, de amelyeket nem kimondottan azok elıállítására használnak fel.

(5)

E rendelet alkalmazási körébıl ki kell zárni azokat az élelmiszerenzimeket, amelyeket kizárólag az élelmiszer adalékanyagokról szóló, …-i …/…/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet1+ hatálya alá tartozó élelmiszer adalékanyagok gyártásában használnak fel, mivel ezen élelmiszerek biztonságát már értékelték és szabályozták. E rendelet hatálya alá tartoznak azonban akkor, ha ezeket az élelmiszerenzimeket élelmiszerenzimként használják fel az élelmiszerekben.

1 +

HL L... HL: Kérjük, illessze be a számot, a dátumot és a megfelelı HL hivatkozást.

42

(6)

Az élelmiszerenzimeket csak akkor lehet jóváhagyni és felhasználni, ha teljesítik az ebben a rendeletben meghatározott kritériumokat. Az élelmiszerenzimeknek a felhasználás során biztonságosnak kell lenniük, felhasználásukat technológiai igénynek kell indokolnia, és felhasználásuk nem eredményezheti a fogyasztók félrevezetését. A fogyasztó félrevezetése magában foglal többek között de nem kizárólag a felhasznált összetevık jellegére, frissességére, minıségére, a termék vagy a gyártási folyamat természetességére, vagy a termék tápértékére vonatkozó kérdéseket. Az élelmiszerenzimek jóváhagyása során figyelembe kell venni a mérlegelés tárgyát képezı ügyhöz tartozó egyéb tényezıket is, többek között társadalmi, gazdasági, tradicionális, etikai és környezeti tényezıket, az elıvigyázatosság elvét, valamint az ellenırzések kivitelezhetıségét.

(7)

Néhány élelmiszerenzim megengedett egyes engedélyezett borászati eljárásoknál és kezeléseknél, valamint meghatározott alkalmazási területeken, mint például a gyümölcslevek és egyes hasonló termékek, valamint egyes emberi fogyasztásra szánt tejfehérjék gyártásánál. Az ilyen az élelmiszerenzimeket e rendelettel, valamint az idevágó közösségi jogszabályokban megállapított egyedi rendelkezésekkel összhangban kell felhasználni. Emiatt az elızıekkel összhangban módosítani kell a gyümölcslevekrıl és egyes hasonló, emberi fogyasztásra szánt termékekrıl szóló, 2001. december 20-i 2001/112/EK tanácsi irányelvet1, az emberi fogyasztásra szánt egyes tejfehérjékre (kazeinekre és kazeinátokra) vonatkozó tagállami jogszabályok közelítésérıl szóló, 1983. július 25-i 83/417/EGK tanácsi irányelvet2, valamint a borpiac közös szervezésérıl szóló 1999. május 17-i 1493/1999/EK tanácsi rendeletet3. Mivel ennek a rendeletnek valamennyi élelmiszerenzimre ki kell terjednie, az új élelmiszerekrıl és az új élelmiszer-összetevıkrıl szóló, 1997. január 27-i 258/97/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletet4 is ennek megfelelıen módosítani kell.

1

2 3 4

HL L 10., 2002.1.12., 58. o. Az 1182/2007/EK rendelettel (HL L 273., 2007.10.17., 1. o.) módosított irányelv. HL L 237., 1983.8.26., 25. o. A legutóbb a 807/2003/EK rendelettel (HL L 122., 2003.5.16., 36. o.) módosított irányelv. HL L 179., 1999.7.14., 1. o. A legutóbb a 479/2008/EK rendelettel (HL L 148., 2008.6.6., 1. o.) módosított rendelet. HL L 43., 1997.2.14., 1. o. A legutóbb az 1882/2003/EK rendelettel (HL L 284., 2003.10.31., 1. o.) módosított rendelet.

43

(8)

A Közösségben engedélyezett élelmiszerenzimeket olyan közösségi listán kell feltüntetni, amely világosan ismerteti az enzimeket, és meghatározza a felhasználásra vonatkozó feltételeket, szükség esetén a végsı élelmiszerben betöltött funkciójukkal kapcsolatos információt is beleértve. Ezt a listát részletes leírásokkal kell kiegészíteni különösen az enzimek eredete ― ideértve szükség esetén az allergén hatásra vonatkozó információt is ―, valamint a tisztasági kritériumok tekintetében.

(9)

A harmonizáció biztosítása érdekében az élelmiszerenzimek kockázatértékelését és azok közösségi listára való felvételét az élelmiszer adalékanyagok, az élelmiszerenzimek és az élelmiszer aromanyagok egységes engedélyezési eljárásának létrehozásáról szóló, …-i …/.../EK európai parlamenti és tanácsi rendeletben1+ megállapított eljárással összhangban kell elvégezni.

(10)

Az élelmiszerjog általános elveirıl és követelményeirıl, az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság létrehozásáról és az élelmiszerbiztonságra vonatkozó eljárások megállapításáról szóló, 2002. január 28-i 178/2002/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletnek2 megfelelıen az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatósággal (a továbbiakban: a Hatóság) kell konzultálni az olyan kérdésekben, amelyek várhatóan káros hatást gyakorolnak a közegészségre.

(11)

A géntechnológiával módosított élelmiszerekrıl és takarmányokról szóló, 2003. szeptember 22-i 1829/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet3 hatálya alá tartozó élelmiszer-ipari enzimeket az említett rendelettel összhangban, valamint e rendelet szerint kell engedélyezni.

1 + 2 3

HL L... HL: Kérjük, illessze be a számot, a dátumot és a megfelelı HL hivatkozást HL L 31., 2002.2.1., 1. o. A legutóbb a 202/2008/EK bizottsági rendelettel (HL L 60., 2008.3.5., 17. o.) módosított rendelet. HL L 268., 2003.18.10., 1. o. A legutóbb a 298/2008/EK rendelettel (HL L 97., 2008.4.9., 64. o.) módosított rendelet.

44

(12)

Értékelésre kell benyújtani a Hatóságnak az e rendelet szerinti közösségi listán már szereplı azon élelmiszerenzimeket, amelyeket olyan termelési módszerekkel vagy kiindulási anyagok felhasználásával állítanak elı, amelyek jelentısen különböznek a Hatóság kockázatértékelésébe bevontaktól, vagy eltérnek az e rendelet szerinti engedélyezések és részletes leírások által felöleltektıl. A „jelentısen különbözı” termelési módszerek vagy alapanyagok többek között jelenthetnek olyan termelési módszer változtatásokat, mint például a növényekbıl való kivonásról a mikroorganizmusokat felhasználó erjesztéssel történı elıállításra való áttérés, vagy jelenthetik az eredeti mikroorganizmus genetikai módosítását, a kiindulási anyagok vagy a részecskék méretének megváltoztatását.

(13)

Mivel számos élelmiszerenzim már a Közösség piacán van, rendelkezésben kell biztosítani, hogy az élelmiszerenzimek közösségi listájára való áttérés zökkenımentesen történjen és hogy az ne zavarja meg az élelmiszerenzimek meglévı piacát. A kérelmezıknek elegendı idıt kell biztosítani ahhoz, hogy rendelkezésre bocsássák az ezen termékek kockázati értékeléséhez szükséges információkat. Emiatt [az élelmiszer adalékanyagok, az élelmiszerenzimek és az élelmiszer aromanyagok egységes engedélyezési eljárásának létrehozásáról szóló]…/.../EK rendelettel+ összhangban megállapítandó végrehajtási intézkedések alkalmazásának napját követıen egy kezdeti, kétéves idıszakot kell engedélyezni, hogy a kérelmezıknek elegendı idejük legyen az olyan meglévı enzimekre vonatkozó információk benyújtására, amelyek felkerülhetnek az e rendelet szerint felállítandó listára. A kezdeti kétéves idıszak során lehetıséget kell adni arra is, hogy kérelmeket nyújtsanak be új enzimek engedélyezésére. A Hatóságnak haladéktalanul értékelnie kell az összes olyan élelmiszerenzim iránti kérelmet, amelyekre nézve ebben az idıszakban elegendı információt nyújtottak be.

(14)

Annak érdekében, hogy valamennyi kérelmezı számára igazságos és egyenlı feltételeket biztosítsanak, a közösségi lista felállítására egy lépésben kerül sor. Ezt a listát azt követıen kell meghatározni, hogy elvégezték az összes olyan élelmiszerenzim kockázatértékelését, amelyekre nézve a kezdeti kétéves idıszakban elegendı információt nyújtottak be. Az egyes enzimek Hatóság által végzett kockázati értékelését azonban az értékelés befejezése után azonnal közzé kell tenni.

+

HL: Kérjük, illessze be a számot!

45

(15)

A kezdeti kétéves idıszakban várhatóan jelentıs számú kérelmet nyújtanak majd be. A kockázatértékelések elvégzése és a közösségi lista felállítása emiatt hosszú idıt vehet igénybe. Azért, hogy a kezdeti kétéves idıszak után biztosítani lehessen az új élelmiszerenzimek piacához való egyenlı hozzáférést, átmeneti idıszakról kell rendelkezni, amelynek során az élelmiszerenzimeket és az élelmiszerenzimeket felhasználó élelmiszereket a közösségi lista felállításáig a tagállamok hatályos nemzeti szabályaival összhangban forgalomba lehet hozni és fel lehet használni.

(16)

A színezékeken és édesítıszereken kívüli egyéb élelmiszer adalékanyagokról szóló, 1995. február 20-i 95/2/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv1 szerint élelmiszer adalékanyagként engedélyezett E 1103 Invertáz és az E 1105 Lizozim élelmiszerenzimet és a felhasználásukat szabályozó feltételeket a 95/2/EK irányelvbıl a közösségi listára kell átvezetni akkor, amikor azt ezen rendelet szerint összeállítják. Az 1493/1999/EK tanácsi rendelet ezenkívül a borpiac közös szervezésérıl szóló 1493/1999/EK tanácsi rendelet alkalmazásának egyes részletes szabályai megállapításáról, valamint a borászati eljárások és kezelések közösségi kódexének létrehozásáról szóló, 2008. május 8-i 423/2008/EK bizottsági rendeletben2 megállapított feltételek mellett engedélyezi az ureáz, a béta-glükanáz és a lizozim borban való felhasználását. Ezek az anyagok élelmiszerenzimek és e rendelet hatálya alá kell tartozniuk. Borban való felhasználásukra vonatkozóan ezért az 1493/1999/EK rendelettel és a 423/2008/EK rendelettel összhangban ezeket is fel kell venni a közösségi listára annak összeállításakor.

1 2

HL L 61., 1995.3.18., 1.o. A legutóbb a 2006/52/EK irányelvvel (HL L 204., 2006.7.26., 10. o.) módosított irányelv. HL L 127., 2008.5.15., 13. o.║

46

(17)

Az élelmiszerenzimekre továbbra is vonatkoznak az élelmiszerek címkézésére, kiszerelésére és reklámozására vonatkozó tagállami jogszabályok közelítésérıl szóló, 2000. március 20-i 2000/13/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvben1, valamint ― adott esetben ― az 1829/2003/EK rendeletben, továbbá a géntechnológiával módosított szervezetek nyomonkövethetıségérıl és címkézésérıl, és a géntechnológiával módosított szervezetekbıl elıállított élelmiszer- és takarmánytermékek nyomonkövethetıségérıl szóló, 2003. szeptember 22-i 1830/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletben2 elıírt általános címkézési kötelezettségek. Ezenkívül ebben a rendeletben egyedi rendelkezéseket kell megállapítani a címkézésre vonatkozóan azokra az élelmiszerenzimekre nézve, amelyeket élelmiszerenzimként értékesítettek a gyártónak vagy a fogyasztónak.

(18)

Az élelmiszerek 178/2002/EK rendelet szerinti meghatározásába az élelmiszerenzimek is beletartoznak, emiatt az élelmiszerekben való alkalmazásukkor a 2000/13/EK irányelvvel összhangban összetevıkként kell ıket feltüntetni az élelmiszerek címkéjén. Az élelmiszerenzimeket az élelmiszerekben betöltött technológiai funkciójuk szerint kell megjelölni, az élelmiszerenzim pontos megnevezésének feltüntetése mellett. A címkézési rendelkezésektıl való eltérésrıl kell rendelkezni azonban azokban az esetekben, amikor az enzimet technológiai segédanyagként használják fel, vagy az enzim csak egy vagy több élelmiszer-összetevı felhasználásának eredményeként van jelen az élelmiszerben, és nem fejt ki technológiai funkciót a végtermékben. A 2000/13/EK irányelvet ezért módosítani kell.

(19)

Az élelmiszerenzimeket folyamatos megfigyelés alatt kell tartani, és amikor csak szükséges, a felhasználást szabályozó változó feltételek és az új tudományos ismeretek figyelembevételével azokat újra kell értékelni.

1 2

HL L 109., 2000.5.6. 29. o. A legutóbb a 2007/68/EK bizottsági irányelvvel (HL L 310., 2007.11.28., 11. o.) módosított irányelv. HL L 268., 2003.18.10., 24. o.

47

(20)


(21)

A Bizottságot fel kell hatalmazni különösen arra, hogy elfogadja a megfelelı átmeneti intézkedéseket. Mivel ezek az intézkedések általános hatályúak és ezen rendelet nem alapvetı fontosságú elemeinek többek között új, nem alapvetı fontosságú elemekkel történı kiegészítésével történı módosítására irányulnak, azokat az 1999/468/EK határozat 5a. cikkében meghatározott, ellenırzéssel történı szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.

(22)

Az élelmiszerenzimekre vonatkozó közösségi jogszabályok arányos és eredményes továbbfejlesztésének és naprakésszé tételének érdekében adatgyőjtésre, valamint a tagállamok közötti információ-megosztásra és munka-összehangolásra van szükség. E célból a döntéshozatali eljárás megkönnyítésére hasznos lehet egyedi kérdésekkel foglalkozó tanulmányokat végezni. Helyénvaló, ha a Közösség a költségvetési eljárása keretében finanszírozhatja ezeket a tanulmányokat. Az ilyen intézkedések finanszírozása a takarmány- és élelmiszerjog, valamint az állat-egészségügyi és az állatok kíméletére vonatkozó szabályok követelményeinek történı megfelelés ellenırzésének biztosítása céljából végrehajtott hatósági ellenırzésekrıl szóló 882/2004/EK rendelet2 hatálya alá tartozik.

(23)

A tagállamoknak a 882/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelettel összhangban hivatalos ellenırzéseket kell végezniük az e rendeletnek való megfelelés biztosítása érdekében.

1 2

HL L 184., 1999.7.17., 23. o. A 2006/512/EK ║határozattal (HL L 200., 2006.7.22., 11. o.) módosított határozat. HL L 165., 2004.4.30., 1. o. Helyesbített változat: HL L 191., 2004.5.28., 1. o. A legutóbb a 301/2008/EK tanácsi rendelettel (HL L 97., 2008.4.9., 85. o.) módosított rendelet.

48

(24)

Mivel a javasolt fellépés célját, azaz az élelmiszerenzimek közösségi szabályainak megállapítását a tagállamok nem tudják kielégítıen megvalósítani, és ezért a piac egységességének és a fogyasztóvédelem magas szintjének érdekében az közösségi szinten jobban megvalósítható, a Közösség a Szerzıdés 5. cikkében meghatározott szubszidiaritás elvének megfelelıen intézkedéseket fogadhat el. Az ugyanazon cikkben foglalt arányosság elvének megfelelıen ez a rendelet nem lépi túl az említett cél eléréséhez szükséges mértéket,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET: I. Fejezet Tárgy, hatály és fogalommeghatározások 1. cikk Tárgy Ez a rendelet az élelmiszerekben felhasznált élelmiszerenzimekre, köztük a technológiai segédanyagként felhasznált enzimekre is vonatkozó szabályokat állapít meg a belsı piac hatékony mőködésének biztosítása érdekében, az emberi egészség védelme és a fogyasztóvédelem magas szintjének biztosítása mellett, beleértve a fogyasztók érdekeinek védelmét és az élelmiszerkereskedelem tisztességes gyakorlatának érvényesítését, amelynek során szükség szerint figyelembe kell venni a környezet védelmét.

49

E célból ez a rendelet a következıkrıl rendelkezik: a)

a jóváhagyott élelmiszerenzimek közösségi listája;

b)

az élelmiszerenzimek élelmiszerekben való felhasználásának feltételei;

c)

az élelmiszerenzimként értékesített élelmiszerenzimek címkézésének szabályai. 2. cikk Hatály

(1)

E rendeletet a 3. cikkben meghatározott élelmiszerenzimekre kell alkalmazni.

(2)

Ezt a rendeletet nem kell alkalmazni az élelmiszerenzimekre, amennyiben azokat a következık elıállítása során használják fel:

+

a)

[az élelmiszer adalékanyagokról szóló]…/.../EK rendelet hatálya alá tartozó élelmiszer adalékanyagok+;

b)

technológiai segédanyagok.


50

(3)

(4)

Ezt a rendeletet a következı egyedi közösségi szabályok sérelme nélkül kell alkalmazni: a)

meghatározott élelmiszerekben felhasznált élelmiszerenzimekre vonatkozó egyéb egyedi közösségi szabályok;

b)

az e rendelet által érintett területektıl eltérı célzattal felhasznált élelmiszerenzimekre vonatkozó egyéb egyedi közösségi szabályok.

Ezt a rendeletet nem kell alkalmazni a mikroorganizmusok által termelt, hagyományosan az élelmiszergyártásban felhasznált olyan kultúrákra, amelyek enzimeket hozhatnak létre, de amelyeket nem kimondottan azok elıállítására használnak fel. 3. cikk Fogalommeghatározások

(1)

+

E rendelet alkalmazásában a 178/2002/EK rendeletben, az 1829/2003/EK rendeletben és [az élelmiszer adalékanyagokról szóló] …/.../... EK rendeletben+ megállapított fogalommeghatározásokat kell alkalmazni.


51

(2)

A következı meghatározásokat szintén alkalmazni kell: a)

b)

„élelmiszerenzim”: növényekbıl, állatokból, mikroorganizmusokból vagy azok termékeibıl nyert termék, beleértve a mikroorganizmusokat használó erjedési folyamattal nyert terméket is, amely/amelyet: i.

egy meghatározott biokémiai reakció katalizálására képes egy vagy több enzimet tartalmaz; valamint

ii.

az élelmiszerek gyártásának, feldolgozásának, elkészítésének, kezelésének, csomagolásának, szállításának vagy tárolásának bármely szakasza során technológiai célból adnak az élelmiszerekhez.

„élelmiszerenzim készítmény”: egy vagy több élelmiszerenzimbıl álló készítmény, amelybe élelmiszer adalékanyagokat és/vagy egyéb élelmiszer összetevıket építenek be az enzimek tárolásának, értékesítésének, standardizálásának, feloldásának vagy hígításának elısegítésére. II. Fejezet A jóváhagyott élelmiszerenzimek közösségi listája 4. cikk Az élelmiszerenzimek közösségi listája

Csak a közösségi listán szereplı élelmiszerenzimeket lehet élelmiszerenzimként piaci forgalomba hozni és élelmiszerekben felhasználni, összhangban a 7. cikk (2) bekezdésében biztosított felhasználási feltételekkel és részletes leírásokkal.

52

5. cikk Az elıírásoknak nem megfelelı élelmiszerenzimek és/vagy nem megfelelı élelmiszerek betiltása Az élelmiszerenzim vagy az annak felhasználásával készült élelmiszer nem hozható forgalomba, amennyiben az élelmiszerenzim felhasználása nem felel meg ennek a rendeletnek és végrehajtási intézkedéseinek. 6. cikk Az élelmiszerenzimek közösségi listára való felvételének általános feltételei A közösségi listára kizárólag az az élelmiszerenzim vehetı fel, amely teljesíti a következı feltételeket és szükség esetén egyéb indokolt feltételeket: a)

a rendelkezésre álló tudományos adatok alapján a javasolt felhasználási szint mellett nem veszélyezteti a fogyasztók egészségének biztonságát és

b)

technológiai szempontból szükséges és indokolt és

c)

használata nem vezeti félre a fogyasztót. A fogyasztó félrevezetése magában foglal többek között — de nem kizárólag — a felhasznált összetevık jellegére, frissességére, minıségére, a termék vagy a gyártási folyamat természetességére, vagy a termék tápértékére vonatkozó kérdéseket.

53

7. cikk Az élelmiszerenzimek közösségi listájának tartalma (1)

[Az élelmiszer adalékanyagok, az élelmiszerenzimek és az élelmiszer aromanyagok egységes engedélyezési eljárásának létrehozásáról szóló]…/.../EK rendeletben+ említett eljárással összhangban felvehetı a közösségi listára az az élelmiszerenzim, amely teljesíti a 6. cikkben ismertetett feltételeket.

(2)

A közösségi listában az adott élelmiszerenzimre vonatkozó bejegyzésnek tartalmaznia kell:

+

a)

az élelmiszerenzim megnevezését;

b)

az élelmiszerenzim részletes leírását, kitérve eredetére, tisztasági kritériumaira és minden más szükséges információra;

c)

▌azokat az élelmiszereket, amelyekhez az élelmiszerenzimet hozzá lehet adni;

d)

▌azokat a feltételeket, amelyek mellett az élelmiszerenzimet használni lehet; adott esetben valamely élelmiszerenzim tekintetében nem kell a legnagyobb megengedett koncentrációt meghatározni. Ebben az esetben az élelmiszerenzimet a quantum satis elvével összhangban kell felhasználni.

e)

adott esetben azt, hogy vannak-e korlátozások az élelmiszerenzim közvetlenül a végsı fogyasztók részére történı értékesítésére nézve;


54

f)

(3)

szükség esetén az élelmiszerenzimek felhasználásával készült élelmiszer címkézésére vonatkozó egyedi követelményeket, annak érdekében, hogy tájékoztassa a végsı fogyasztót az élelmiszer fizikai állapotáról vagy arról az egyedi eljárásról, amelyen az élelmiszer átment.

A közösségi listát [az élelmiszer adalékanyagok, az élelmiszerenzimek és az élelmiszer aromanyagok egységes engedélyezési eljárásának létrehozásáról szóló]…/.../EK rendeletben+ említett eljárással összhangban lehet módosítani. 8. cikk Az 1829/2003/EK rendelet hatálya alá tartozó élelmiszerenzimek

(1)

Az 1829/2003/EK rendelet hatálya alá tartozó élelmiszerenzimeket csak az 1829/2003/EK rendelet szerinti eljárással összhangban történt engedélyezést követıen lehet az ezen rendelet szerinti közösségi listára felvenni.

(2)

Ha a közösségi listán már szereplı valamely élelmiszerenzimet más, az 1829/2003/EK rendelet hatálya alá tartozó forrásból gyártják, nincs szükség az ezen rendelet szerinti új engedélyre, amennyiben az új forrásra az 1829/2003/EK rendeletnek megfelelı engedélyt adtak ki, és az élelmiszerenzim eleget tesz az ezen rendelet értelmében megállapított elıírásoknak.

+


55

9. cikk Értelmezéssel kapcsolatos döntések A 15. cikk (2) bekezdésében említett szabályozási bizottsági eljárással összhangban szükség esetén eldönthetı, hogy: a)

egy adott anyag megfelel-e az élelmiszerenzim 3. cikkben foglalt meghatározásnak;

b)

egy adott élelmiszer az élelmiszerenzimek közösségi listáján szereplı élelmiszerkategóriához tartozik vagy sem. III. Fejezet Címkézés

10. cikk A nem a végsı fogyasztóknak történı értékesítésre szánt élelmiszerenzimek és élelmiszerenzim készítmények címkézése (1)

A nem a végsı fogyasztóknak történı értékesítésre szánt ― önmagukban vagy egymással és/vagy a 2000/13/EK irányelv 6. cikkének (4) bekezdésében meghatározott más összetevıkkel keverve értékesített ― élelmiszerenzimeket és élelmiszerenzim készítményeket kizárólag az ezen rendelet 11. cikkében elıírt jól látható, tisztán olvasható és letörölhetetlen címkézéssel lehet értékesíteni. A 11. cikkben elıírt információkat a vásárlók számára könnyen érthetı nyelvezettel kell megfogalmazni.

56

(2)

Az a tagállam, amelyben a terméket értékesítik, saját felségterületén, a Szerzıdéssel összhangban elıírhatja, hogy a 11. cikkben elıírt információkat a Közösség egy vagy több, a tagállam által meghatározott hivatalos nyelvén tüntessék fel. Ez nem zárja ki azt, hogy ezeket az információkat több nyelven tüntessék fel.

11. cikk A nem a végsı fogyasztóknak történı értékesítésre szánt élelmiszerenzimek és élelmiszerenzim készítmények általános címkézési követelményei (1)

Amennyiben nem a végsı fogyasztóknak történı értékesítésre szánt élelmiszerenzimeket és élelmiszerenzim készítményeket önmagukban vagy egymással és/vagy más összetevıkkel keverve értékesítenek, azok csomagolásának vagy tárolóeszközének a következı információkat kell hordoznia: a)

valamennyi élelmiszerenzim tekintetében az ezen rendelet értelmében megállapított megnevezés vagy az összes élelmiszerenzim megnevezését tartalmazó kereskedelmi jelölés vagy ilyen megnevezés hiányában az elfogadott megnevezés, amelyet a Nemzetközi Biokémiai és Molekuláris Biológiai Egyesület (IUBMB) nómenklatúrájában állapítottak meg;

b)

az „étkezési célra” megjegyzés vagy az „élelmiszerekben korlátozottan felhasználható” megjegyzés vagy más egyértelmő utalás a rendeltetésszerő élelmiszeripari felhasználására;

57

c)

szükség esetén a tárolás és/vagy a felhasználás különleges feltételei;

d)

az árutételt vagy a szállítmányt azonosító jelzés;

e)

a felhasználási utasítások, ha ezek elhagyása nem biztosítaná az élelmiszerenzim megfelelı felhasználását;

f)

a gyártó, a csomagoló vagy az értékesítı neve vagy cégneve és címe;

g)

valamennyi alkotóelem vagy alkotóelem-csoport maximális mennyiségére vonatkozó információ, amennyiben az korlátozott mennyiségben fordulhat elı az élelmiszerben, és/vagy világos és közérthetı nyelven fogalmazott megfelelı információ, amely a vásárló számára lehetıvé teszi, hogy ennek a rendeletnek vagy más közösségi jogszabálynak megfeleljen; amennyiben ugyanez a mennyiségi korlátozás az önmagukban vagy a kombináltan felhasznált alkotóelemek egy csoportjára vonatkozik, akkor az együttes százalékarány egyetlen számmal is megadható; a mennyiségi korlátozást számszerően, vagy a quantum satis elv szerint kell megadni;

h)


i)

az élelmiszerenzim aktivitása;

j)

a minimális eltarthatóság vagy a felhasználhatóság idıpontja;

k)

adott esetben az ebben a cikkben említett, valamint a 2000/13/EK irányelv IIIa. mellékletében felsorolt élelmiszerenzimekre vagy egyéb anyagokra vonatkozó információk.

58

(2)

Amennyiben az élelmiszerenzimeket vagy élelmiszerenzim készítményeket egymással és/vagy egyéb élelmiszer-összetevıkkel keverve értékesítik, azok csomagolásán vagy tárolóeszközein egy olyan listának kell szerepelnie, amely a teljes tömeghez viszonyított százalékos aránynak megfelelı csökkenı sorrendben valamennyi összetevıt feltünteti.

(3)

Az élelmiszerenzim készítmények csomagolásán vagy tárolóeszközein egy olyan listának kell szerepelnie, amely a teljes tömeghez viszonyított százalékos aránynak megfelelı csökkenı sorrendben valamennyi alkotóelemet feltünteti.

(4)

Az (1), (2) és (3) bekezdéstıl eltérıen az (1) bekezdés e)–g) pontjában, valamint a (2) és (3) bekezdésben elıírt információkat elég pusztán a szállítmányra vonatkozó azon dokumentumokban feltüntetni, amelyeket áruszállításkor vagy az elıtt kell átadni, feltéve, hogy az „nem kiskereskedelmi forgalmazásra” megjelölés a kérdéses termék csomagolásának vagy tárolóeszközének könnyen látható részén szerepel.

(5)

Amennyiben az élelmiszerenzimeket és az élelmiszerenzim készítményeket tartályokban szállítják, az (1), (2) és (3) bekezdéstıl eltérıen valamennyi információt elég pusztán a szállítmányra vonatkozó azon dokumentumokban feltüntetni, amelyeket áruszállításkor kell átadni.

59

12. cikk A végsı fogyasztóknak történı értékesítésre szánt élelmiszerenzimek és élelmiszerenzim készítmények címkézése (1)

(2)

1

A 2000/13/EK irányelv, az egyes árutételekhez tartozó élelmiszereket azonosító jelzésekrıl és jelölésekrıl szóló, 1989. június 14-i 89/396/EGK tanácsi irányelv1 és az 1829/2003/EK rendelet sérelme nélkül a nem a végsı fogyasztóknak történı értékesítésre szánt ― önmagukban vagy egymással és/vagy más összetevıkkel keverve értékesített ― élelmiszerenzimeket és élelmiszerenzim készítményeket kizárólag akkor lehet értékesíteni, ha a csomagolás hordozza a következı információkat: a)

valamennyi élelmiszerenzim tekintetében az ezen rendelet értelmében megállapított megnevezés vagy az összes élelmiszerenzim megnevezését tartalmazó kereskedelmi jelölés vagy ilyen megnevezés hiányában az elfogadott megnevezés, amelyet a Nemzetközi Biokémiai és Molekuláris Biológiai Egyesület (IUBMB) nómenklatúrájában állapítottak meg;

b)

az „étkezési célra” megjegyzés vagy az „élelmiszerekben korlátozottan felhasználható” megjegyzés vagy más egyértelmő utalás a rendeltetésszerő élelmiszeripari felhasználására.

Az e cikk (1) bekezdésében elıírt információra a 2000/13/EK irányelv 13. cikkének (2) bekezdését kell alkalmazni.

HL L 186., 1989.6.30., 21. o. A legutóbb a 92/11/EGK irányelvvel (HL L 65., 1992.3.11., 32. o.) módosított irányelv.

60

13. cikk Egyéb címkézési követelmények A 10–12. cikk rendelkezései nem sértik a tömegre és a mértékekre vagy a veszélyes anyagok és készítmények kiszerelésére, osztályozására, csomagolására, címkézésére vagy azok szállítására vonatkozó részletesebb vagy átfogóbb törvényi, rendeleti vagy közigazgatási rendelkezéseket. IV. Fejezet Eljárási rendelkezések és végrehajtás 14. cikk Tájékoztatási kötelezettség (1)

Az élelmiszerenzim elıállítója vagy felhasználója azonnal tájékoztatja a Bizottságot minden olyan új tudományos vagy technológiai információról, amely hátrányosan érintheti az élelmiszerenzim biztonságossági értékelését.

(2)

Az élelmiszerenzim elıállítója vagy felhasználója az e rendelet szerint már jóváhagyott azon élelmiszerenzimek tekintetében, amelyeket az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (a továbbiakban: a Hatóság) kockázatértékelésébe bevontaktól jelentısen különbözı termelési módszerekkel vagy alapanyagok felhasználásával állítanak elı, az élelmiszerenzim forgalmazásának megkezdése elıtt benyújtja a Bizottságnak az élelmiszerenzimnek a módosított termelési módszerre vagy jellemzıkre vonatkozó, Hatóság általi értékéléséhez szükséges adatokat.

61

(3)

Az élelmiszerenzim elıállítója vagy felhasználója tájékoztatja a Bizottságot annak kérésére az élelmiszerenzim aktuális felhasználásáról. Ezeket az információkat a Bizottság a tagállamok számára is hozzáférhetıvé teszi. 15. cikk A bizottság

(1)

A Bizottságot az Élelmiszerlánc- és Állategészségügyi Állandó Bizottság segíti.

(2)

Az erre a bekezdésre történı hivatkozáskor az 1999/468/EK határozat 5. és 7. cikkét kell alkalmazni, a határozat 8. cikkében foglalt rendelkezések figyelembevételével. Az 1999/468/EK határozat 5. cikke (6) bekezdésében elıírt határidı három hónap.

(3)

Az erre a bekezdésre történı hivatkozáskor az 1999/468/EK határozat 5a. cikkének (1)–(4) bekezdését és 7. cikkét kell alkalmazni, a határozat 8. cikkében foglalt rendelkezések figyelembevételével.

62

16. cikk Az összehangolt szakpolitikák közösségi finanszírozása Az e rendeletbıl eredı intézkedések finanszírozásának jogalapja a 882/2004/EK rendelet 66. cikke (1) bekezdésének c) pontja. V. FEJEZET Átmeneti és záró rendelkezések 17. cikk Az élelmiszerenzimek közösségi listájának felállítása (1)

Az élelmiszerenzimek közösségi listájának felállítására a (2) bekezdés szerint benyújtott kérelmek alapján kerül sor.

(2)

Az érdekelt felek kérelmeket nyújthatnak be egy adott élelmiszerenzimnek a közösségi listára való felvételére vonatkozóan. E kérelmeket [az élelmiszer adalékanyagok, az élelmiszerenzimek és az élelmiszer aromanyagok egységes engedélyezési eljárásának létrehozásáról szóló]…/.../EK rendelet+ 9. cikkének (1) bekezdésével összhangban megállapítandó végrehajtási intézkedések alkalmazásának napját követı 24 hónapon belül kell benyújtani.

+


63

(3)

A Bizottság összeállítja azt a jegyzéket, amely tartalmaz minden olyan élelmiszerenzimet, amelyrıl el kell dönteni, hogy felvegyék-e a közösségi listára, és amelyre nézve a (2) bekezdéssel összhangban ― [az élelmiszer adalékanyagok, az élelmiszerenzimek és az élelmiszer aromanyagok egységes engedélyezési eljárásának létrehozásáról szóló]…/.../EK rendelet+ 9. cikke (1) bekezdésének megfelelıen megállapítandó érvényességi kritériumokat teljesítı ― kérelmet nyújtottak be („a jegyzék”). A jegyzéket a nyilvánosság számára hozzáférhetıvé kell tenni. A kérelmeket a Bizottság a Hatóságnak küldi el véleményezésre.

(4)

Azt követıen, hogy a Hatóság a jegyzékben szereplı minden egyes élelmiszerenzim tekintetében véleményt nyilvánított, a Bizottság [az élelmiszer adalékanyagok, az élelmiszerenzimek és az élelmiszer aromanyagok egységes engedélyezési eljárásának létrehozásáról szóló]…/.../EK rendeletben+ megállapított eljárással összhangban fogadja el a közösségi listát. Az említett eljárástól eltérve azonban:

(5)

+

a)

a Hatóságnak véleménye elfogadásakor nem kell alkalmaznia [az élelmiszer adalékanyagok, az élelmiszerenzimek és az élelmiszer aromanyagok egységes engedélyezési eljárásának létrehozásáról szóló]…/.../EK rendelet+ 5. cikkének (1) bekezdését;

b)

a Bizottság elsı alkalommal azt követıen fogadja el a közösségi listát, hogy a Hatóság a jegyzékben felsorolt valamennyi élelmiszerenzimre nézve megfogalmazta véleményét.

E cikk alkalmazásában szükség esetén bármely olyan megfelelı átmeneti intézkedést, amelyek célja ezen rendelet nem alapvetı fontosságú elemeinek többek között kiegészítéssel történı módosítása, a 15. cikk (3) bekezdésében említett, ellenırzéssel történı szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.


64

18. cikk Átmeneti intézkedések (1)

Ezen rendelet 7. és 17. cikkétıl eltérve a közösségi lista felállításakor fel kell arra venni a következı élelmiszerenzimeket: a)

(2)

E 1103 Invertáz és E 1105 Lizozim, és ismertetni kell ezek felhasználásának a 95/2/EK irányelv I. mellékletében, valamint III. mellékletének C. részében meghatározott feltételeit;

b) ureáz, béta-glükanáz és lizozim borban való felhasználására, az 1493/1999/EK rendelettel és annak végrehajtási szabályaival összhangban. A 10–12. cikk rendelkezéseinek nem megfelelı, ∗…megelızıen forgalomba hozott vagy címkézett élelmiszer enzimeket, élelmiszerenzim készítményeket és ilyen élelmiszerenzimeket tartalmazó élelmiszereket a minimum eltarthatóság vagy a felhasználhatóság idıpontjáig forgalomba lehet hozni. 19. cikk A 83/417/EGK irányelv módosításai

A 83/417/EGK irányelv I. melléklete III. szakasza d) pontja francia bekezdéseinek helyébe a következık lépnek:

∗

Az e rendelet hatálybalépésétıl számított 12 hónap.

65

„-

oltó, amely teljesíti az élelmiszerenzimekrıl+ szóló, …/…/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet∗ követelményeit

-

egyéb tejalvasztó enzimek, amelyek teljesítik …/…/EK rendelet∗ követelményeit.

____________________ +

HL L ……∗∗∗”. 20. cikk Az 1493/1999/EK rendelet módosítása

Az 1493/1999/EK rendelet 43. cikke a következı bekezdéssel egészül ki: „3.

A IV. mellékletben felsorolt engedélyezett borászati eljárásokban és kezelésekben felhasznált enzimeknek és enzimes készítményeknek teljesíteniük kell az élelmiszerenzimekrıl szóló …-i …/…/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet* követelményeit.

____________________ +

∗ ∗∗ ∗∗∗

HL L ……∗∗∗”.

HL: Kérjük, illessze be e rendelet számát, dátumát! HL: Kérjük, illessze be e rendelet számát! HL: Kérjük, illessze be e rendelet megfelelı HL hivatkozását!

66

21. cikk A 2000/13/EGK irányelv módosításai A 2000/13/EK irányelv a következıképpen módosul: 1.

A 6. cikk (4) bekezdése a következıképpen módosul: a)

az a) pont helyébe a következı pont lép: „a)

2.

„összetevı”: minden anyag, beleértve az adalékanyagokat és enzimeket is, amelyet élelmiszer elıállításánál vagy elkészítésénél használnak fel, és a késztermékben még jelen van, akár módosult formában is”;

b)

a c) pont ii. alpontjában az „adalékanyagok” bevezetı szó helyébe az „adalékanyagok és enzimek” szavak lépnek;

c)

a c) pont iii. alpontjában az „adalékanyagokhoz és aromákhoz” helyébe az „adalékanyagokhoz vagy enzimekhez vagy aromákhoz” lép;

A 6. cikk (6) bekezdése a következı francia bekezdéssel egészül ki: „-

a (4) bekezdés c) pontjának ii. alpontjában említett enzimektıl eltérı enzimeket a II. mellékletben felsorolt összetevık kategóriái egyikének nevével kell megjelölni, pontos megnevezésükkel együtt.”.

67

22. cikk A 2001/112/EGK irányelv módosításai A 2001/112/EK irányelv I. melléklete II. szakasza (2) bekezdése negyedik, ötödik és hatodik francia bekezdéseinek helyébe a következık lépnek: „-

Pektinbontó enzimek, amelyek teljesítik az élelmiszerenzimekrıl szóló… …/… európai parlamenti és tanácsi rendelet∗ követelményeit+;

-

Fehérjebontó enzimek, amelyek teljesítik az …/…/EK rendelet∗∗ követelményeit

-

Keményítıbontó enzimek, amelyek teljesítik az …/…/EK rendelet∗∗ követelményeit.

____________________ +

∗ ∗∗ ∗∗∗

HL L ……∗∗∗”

HL: Kérjük, illessze be e rendelet számát, dátumát! HL: Kérjük, illessze be e rendelet számát! HL: Kérjük, illessze be e rendelet megfelelı HL hivatkozását!

68

23. cikk A 258/97/EK rendelet módosítása A 258/97/EK rendelet 2. cikkének (1) bekezdése a következı ponttal egészül ki: „d)

az élelmiszerenzimekrıl szóló, … …/.../EK európai parlamenti és tanácsi rendelet∗ hatálya+ alá tartozó élelmiszerenzimek.

____________________ +

∗ **

HL L …**”

HL: Kérjük, illessze be e rendelet számát, dátumát! HL: Kérjük, illessze be e rendelet megfelelı HL hivatkozását!

69

24. cikk Hatálybalépés Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követı huszadik napon lép hatályba. A 4. cikket a közösségi lista alkalmazásának idıpontjától kell alkalmazni. A tagállamokban addig továbbra is az élelmiszerenzimek és az élelmiszerenzimekkel elıállított élelmiszerek forgalomba hozatalára és felhasználására vonatkozó hatályos nemzeti rendelkezéseket kell alkalmazni. A 10-13. cikket ∗.…-tól/tıl kell alkalmazni.

Ez a rendelet teljes egészében kötelezı és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban. Kelt, ║ az Európai Parlament részérıl az elnök

∗


Az e rendelet hatálybalépésétıl számított 12 hónap.

70

P6_TA-PROV(2008)0333 A 2003/87/EK irányelv módosítása: a repülési tevékenységnek az üvegházhatást okozó gázok kibocsátási egységei Közösségen belüli kereskedelmi rendszerébe történı bevétele ***II Az Európai Parlament 2008. július 8-i jogalkotási állásfoglalása a Tanács közös álláspontjáról a 2003/87/EK irányelvnek az üvegházhatást okozó gázok kibocsátási egységei Közösségen belüli kereskedelmi rendszerének a légi közlekedésre történı kiterjesztése céljából történı módosításáról szóló európai parlamenti és tanácsi irányelv elfogadása tekintetében (5058/2008 – C6-0177/2008 – 2006/0304(COD))


tekintettel a Tanács közös álláspontjára (5058/2008 – C6-0177/2008)1,

–

tekintettel a Bizottság Parlamenthez és a Tanácshoz intézett javaslatára (COM(2006)0818) vonatkozó elsı olvasatbeli álláspontjára2,

–

tekintettel az EK-Szerzıdés 251. cikkénekének (2) bekezdésére,

–


–


1.

jóváhagyja a módosított közös álláspontot;

2.


1 2

HL C 122. E, 2008.5.20., 19. o. Elfogadott szövegek, 2007.11.13., P6_TA(2007)0505.

71

P6_TC2-COD(2006)0304 Az Európai Parlament álláspontja amely második olvasatban 2008. július 8-án került elfogadásra a 2003/87/EK irányelvnek az üvegházhatást okozó gázok kibocsátási egységei Közösségen belüli kereskedelmi rendszerének a légi közlekedésre történı kiterjesztése céljából történı módosításáról szóló 2008/.../EK európai parlamenti és tanácsi irányelv elfogadására tekintettel AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA, tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerzıdésre, és különösen annak 175. cikke (1) bekezdésére, tekintettel a Bizottság javaslatára, tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére1, tekintettel a Régiók Bizottságának véleményére2, a Szerzıdés 251. cikkében megállapított eljárásnak megfelelıen3,

1 2 3

HL C 175., 2007.7.27., 47. o. HL C 305., 2007.12.15., 15.o. Az Európai Parlament 2007. november 13-i álláspontja (a Hivatalos Lapban még nem tették közzé), a Tanács 2008. április 18-i közös álláspontja (HL C 122. E, 2008.5.20., 19. o.) és az Európai Parlament 2008. július 8-i álláspontja (a Hivatalos Lapban még nem tették közzé). A Tanács …-i határozata.

72

mivel: (1)

Az üvegházhatást okozó gázok kibocsátási egységei Közösségen belüli kereskedelmi rendszerének létrehozásáról szóló, 2003. október 13-i 2003/87/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv1 az üvegházhatást okozó gázok költséghatékony és gazdaságilag eredményes módon történı csökkentésének elımozdítása érdekében létrehozta az üvegházhatást okozó gázok kibocsátási egységeinek a Közösségen belüli kereskedelmi rendszerét.

(2)

Az Európai Közösség részérıl a 94/69/EK tanácsi határozattal2 jóváhagyott, az Egyesült Nemzetek éghajlat-változási keretegyezményének (UNFCCC) végsı célja az üvegházhatást okozó gázok légköri koncentrációjának olyan szinten történı stabilizálása, amely megakadályozza az éghajlati rendszerbe való veszélyes mértékő emberi beavatkozást.

1 2

HL L 275., 2003.10.25., 32. o. A 2004/101/EK irányelvvel (HL L 338., 2004.11.13., 18. o.) módosított irányelv. HL L 33., 1994.2.7., 11. o.

73

(3)

A 2007. március 8 és 9-i Brüsszelben ülésezı Európai Tanács kihangsúlyozta azon stratégiai cél elérésének alapvetı fontosságát, amely szerint a globális hımérsékletemelkedés legfeljebb 2°C-kal haladhatja meg az iparosodás elıtti értéket. Az éghajlatváltozással foglalkozó kormányközi munkacsoport (IPCC) negyedik értékelı jelentésében szereplı legújabb tudományos eredmények csak még világosabbá teszik, hogy az éghajlatváltozás kedvezıtlen hatásai egyre súlyosabban veszélyeztetik az ökoszisztémákat, az élelmiszer-termelést és a fenntartható fejlıdés elérését, valamint a Millenniumi Fejlesztési Célokat, valamint az emberi egészséget és biztonságot. A 2°Ckos célkitőzés elérhetı közelségben tartása szükségessé teszi, hogy az üvegházhatást okozó gázok légköri koncentrációját körülbelül 450 ppmv CO2-ekvivalens értéken stabilizálják, ami megkívánja, hogy az üvegházhatást okozó gázok globális kibocsátása az elkövetkezı 10–15 évben tetızzön, a globális kibocsátás pedig lényegesen – 2050re az 1990-es szintnél legalább 50%-kal alacsonyabb szintre – csökkenjen.

(4)

Az Európai Tanács hangsúlyozta, hogy az Európai Unió elkötelezett amellett, hogy Európát nagy energiahatékonyságú, és az üvegházhatást okozó gázokat alacsony szinten kibocsátó gazdasággá alakítsa, és a 2012 utáni idıszakra vonatkozó globális és átfogó megállapodás megkötéséig az EU részérıl határozott és független kötelezettséget vállalt arra, hogy 2020-ra az üvegházhatást okozó gázok kibocsátását az 1990-es szintnél legalább 20%-kal alacsonyabb szintre csökkenti. A légi közlekedésbıl származó, üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának korlátozása e kötelezettségvállalással összhangban nagy elırelépést jelent.

74

(5)

Az Európai Tanács hangsúlyozta, hogy az EU elkötelezett egy a 2012 utáni idıszakra vonatkozó olyan globális és átfogó, az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának csökkentésére irányuló megállapodás mellett, amely az éghajlatváltozás támasztotta kihívásokkal való szembenézéshez szükséges eredményes, hatékony, arányos és megfelelı szintő válaszlépést biztosít. A 2012 utáni idıszakra vonatkozó globális és átfogó megállapodáshoz való hozzájárulásaként jóváhagyta, hogy 2020-ig 30%-kal csökkenti az 1990-es szinthez képest az üvegházhatást okozó gázok kibocsátását, feltéve, hogy más fejlett országok is kötelezettséget vállalnak a kibocsátás hasonló mértékő csökkentésére, és ahhoz a gazdaságilag magasabb fejlettségi szintő fejlıdı országok is megfelelı mértékben hozzájárulnak felelısségeik és vonatkozó képességeik szerint. Az EU továbbra is vezetı szerepet tölt be egy olyan ambiciózus nemzetközi megállapodásra irányuló tárgyalás során, amely megvalósítja a globális hımérséklet-emelkedés 2°C-ra való korlátozásának célját, és amelyet megerısít az UNFCCC részes feleinek 2007 decemberében Balin rendezett 13. konferenciáján, az e cél felé tett elırehaladás. Az EU annak biztosítására törekszik, hogy ez a globális megállapodás a légi közlekedésbıl származó, üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának csökkentését célzó intézkedéseket is tartalmazzon, és ez esetben a Bizottságnak fontolóra kell vennie, hogy a légijármő-üzemeltetıkre vonatkozóan milyen módosításokat kell elvégezni ezen az irányelven.

(6)

2007 februárjában az Európai Parlament állásfoglalást fogadott el az éghajlatváltozásról, amelyben utalt arra a célra, hogy az átlagos globális hımérsékletnövekedést 2 Celsius-fokra kell csökkenteni az iparosodás elıtti szinthez képest, és amelyben sürgette az Európai Uniót, hogy tartsa fenn az éghajlatváltozással kapcsolatos 2012 utáni nemzetközi fellépés kereteinek létrehozására irányuló tárgyalásokban játszott vezetı szerepét, valamint hogy a nemzetközi partnereivel folytatott viták során a jövıben is tartsa fenn nagy ívő törekvéseit, továbbá hangsúlyozta, hogy az üvegházhatást okozó gázok kibocsátását valamennyi fejlett ipari országban 2020-ig összesen 30%-kal csökkenteni kell az 1990-es szintekhez képest, egy 60–80%-os nagyságrendő csökkenés 2050-re történı megvalósítása érdekében;

(7)

Az UNFCCC elıírja, hogy valamennyi fél alakítson ki és hajtson végre az éghajlatváltozás enyhítésével kapcsolatos intézkedéseket tartalmazó nemzeti, és szükség esetén regionális programokat.

(8)

A 2002/358/EK tanácsi határozat1 által az Európai Közösség nevében jóváhagyott, az UNFCCC-hez csatolt Kiotói Jegyzıkönyv elıírja, hogy a fejlett országok tőzzék ki célul a Montreali Jegyzıkönyv hatálya alá nem tartozó, légi közlekedésbıl származó, üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának korlátozását vagy csökkentését, a Nemzetközi Polgári Repülési Szervezet (ICAO) keretében.

1

HL L 130., 2002.5.15., 1. o.

75

(9)

Noha a Közösség nem szerzıdı fele az 1944. évi, a nemzetközi polgári repülésrıl szóló Chicagói Egyezménynek (Chicagói Egyezmény), valamennyi tagállam szerzıdı fele az említett egyezménynek és tagja az ICAO-nak. A tagállamok továbbra is támogatják a más ICAO-államokkal a légi közlekedés éghajlatváltozásra gyakorolt hatásainak kezelését célzó intézkedések, többek között piaci alapú eszközök kidolgozására irányuló munkát. Az ICAO légiközlekedési környezetvédelmi bizottságának 2004. évi hatodik ülésén megállapították, hogy az ICAO égisze alatti új jogi eszközre alapuló, kifejezetten a légi közlekedésre vonatkozó kibocsátáskereskedelmi rendszer nem tőnt kellıképpen vonzónak ahhoz, hogy ezzel a továbbiakban foglalkozzanak. Ebbıl következıen az ICAO 2004 szeptemberében tartott 35. Közgyőlésének az A35-5. határozata nem javasolt új jogi eszközt, ehelyett támogatta a nyílt kibocsátás-kereskedelmet, továbbá annak lehetıségét, hogy az államok a nemzetközi légi közlekedésbıl származó kibocsátásokra is terjesszék ki kibocsátás-kereskedelmi rendszereiket. Az ICAO 2007 szeptemberében tartott 36. Közgyőlésének A36-22. határozatának L. függeléke nyomatékosan arra szólítja fel a szerzıdı államokat, hogy más szerzıdı államok légijármő-üzemeltetıi vonatkozásában – kivéve, ha ez az adott államok közötti kölcsönös megállapodás alapján történik – ne alkalmazzanak kibocsátás-kereskedelmi rendszert. Emlékeztetve arra, hogy a Chicagói Egyezmény egyértelmően elismeri, hogy mindegyik szerzıdı félnek joga van saját jogszabályait megkülönböztetéstıl mentesen valamennyi állam légi jármővére alkalmazni, az Európai Közösség tagállamai és tizenöt másik európai állam fenntartással élt ezen állásfoglalással szemben, és a Chicagói Egyezmény értelmében fenntartotta a jogot arra, hogy piaci alapú intézkedéseket hozzon és megkülönböztetéstıl mentesen alkalmazza ıket valamennyi állam valamennyi olyan légijármő-üzemeltetıjére, amely a területükre irányulóan, a területükrıl kiindulva vagy azon belül nyújt szolgáltatásokat.

76

(10)

Az 1600/2002/EK európai parlamenti és tanácsi határozattal1 létrehozott, hatodik közösségi környezetvédelmi cselekvési program elıírta, hogy a Közösség határozzon meg és hajtson végre konkrét intézkedéseket a légi közlekedésbıl származó üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának csökkentésére, ha ilyen intézkedésben az ICAO-n belül 2002-ig nem állapodtak meg. 2002. októberi, 2003. decemberi és 2004. októberi következtetéseiben a Tanács ismételten felhívta a Bizottságot, hogy javasoljon intézkedéseket a nemzetközi légi közlekedés éghajlatváltozásra gyakorolt hatásainak csökkentése érdekében.

(11)

A kibocsátások szükséges jelentıs csökkentése érdekében a Közösség gazdaságának minden ágazatában tagállami és közösségi szintő politikákat és intézkedéseket kell végrehajtani. Amennyiben a légiközlekedési ágazat által az éghajlatváltozásra gyakorolt hatás a jelenlegi ütemben tovább növekszik, ez jelentısen aláássa a más ágazatok által az éghajlatváltozás elleni küzdelem érdekében végrehajtott csökkentések hatását.

1

HL L 242., 2002.9.10., 1. o.

77

(12)

A Tanácsnak, az Európai Parlamentnek, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának szóló, „A repülés éghajlatváltozásra gyakorolt hatásának csökkentésrıl” címő, 2005. szeptember 27-i közleményében a Bizottság egy stratégiát vázolt fel a repülés éghajlatváltozásra gyakorolt hatásának csökkentésére vonatkozóan. Az átfogó intézkedéscsomag részeként a stratégia javasolta az üvegházhatást okozó gázok kibocsátási egységei közösségi kereskedelmi rendszerének a légi közlekedésre történı kiterjesztését, és elıírta az európai éghajlat-változási program második szakaszának keretében egy több érdekeltet is magába foglaló, légiközlekedési munkacsoport létrehozását a közösségi rendszer légi közlekedésre történı kiterjesztése módozatainak átgondolása érdekében. A Tanács a 2005 december 2-án elfogadott következtetéseiben elismerte, hogy a közösségi rendszer légiközlekedési ágazatra történı kiterjesztése gazdasági és környezetvédelmi szempontból a legjobb haladási iránynak tőnik, és felhívta a Bizottságot, hogy 2006 végéig nyújtson be jogalkotási javaslatot. Az Európai Parlament a repülés éghajlatváltozásra gyakorolt hatásának csökkentésérıl szóló, 2006. július 4-i állásfoglalásában1 elismerte, hogy a kibocsátás-kereskedelem megfelelı tervezés esetén szerepet játszhat egy olyan átfogó intézkedéscsomagban, amelynek célja a légi közlekedés éghajlati hatásainak kezelése.

(13)

Az átfogó intézkedéscsomagnak operatív és technológiai intézkedéseket is magában kell foglalnia. A légiforgalmi szolgáltatásnak az egységes európai égbolt és a SESAR program keretében történı javítása akár 12%-kal is növelheti a teljes üzemanyagmegtakarítást. Az új technológiákkal, beleértve a légi jármővek üzemanyagtakarékosságát javító módszerekkel kapcsolatos kutatások tovább csökkenthetik a légi közlekedésbıl származó kibocsátásokat.

(14)

A 2003/87/EK irányelven tett módosítások célja a légi közlekedésnek tulajdonítható éghajlatváltozásra gyakorolt hatások csökkentése a közösségi rendszernek a légiközlekedési tevékenységekbıl származó kibocsátásokra történı kiterjesztése útján.

1

HL C 303. E, 2006.12.13., 119. o.

78

(15)

A légijármő-üzemeltetık gyakorolják a legközvetlenebb ellenırzést az üzemeltetett légi jármő típusa, illetve repülési módja fölött, és így felelısek az ezen irányelv által megszabott kötelezettségek teljesítéséért, beleértve a figyelemmel kísérési terv készítésére, valamint a kibocsátások e tervnek megfelelı figyelemmel kísérésére és jelentésére vonatkozó kötelezettséget is. A légijármő-üzemeltetıket az ICAO-kód vagy bármely egyéb, repülési azonosításra használt elismert kód alapján lehet azonosítani. Ha a légijármő-üzemeltetı kiléte ismeretlen, a légi jármő tulajdonosát kell a légi jármő üzemeltetıjének tekinteni, hacsak az nem bizonyítja, hogy valamely másik személy a légijármő-üzemeltetı.

(16)

A verseny torzulásának elkerülése és a környezetvédelem hatékonyságának javítása érdekében 2012-tıl a közösségi repülıterekre érkezı és onnan felszálló valamennyi járatra ki kell terjeszteni a rendszert.

(17)

A Közösségnek és tagállamainak továbbra is törekedniük kell az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának csökkentését célzó globális intézkedésekre vonatkozó megállapodás elérésére. A közösségi rendszer modellként szolgálhat a kibocsátáskereskedelmi rendszer világmérető használatához. A Közösségnek és tagállamainak ezen irányelv végrehajtása során is kapcsolatban kell állniuk a harmadik felekkel, és a harmadik országokat hasonló intézkedések megtételére kell ösztönözniük. Amennyiben egy harmadik ország olyan intézkedéseket hoz a Közösségbe tartó légi járatok éghajlatra gyakorolt hatásainak csökkentése érdekében, amely legalább ezen irányelv környezeti hatásával egyenértékő, akkor a Bizottság – az adott országgal folytatott konzultációt követıen – mérlegeli a közösségi rendszer és a harmadik országbeli intézkedések optimális összeegyeztetésének lehetıségeit. A harmadik országokban fejlesztés alatt álló kibocsátáskereskedelmi rendszerek a reülésre vonatkozóan kezdenek optimális interakciót biztosítani a közösségi rendszerrel. A dupla szabályozás elkerülése érdekében az egymásnak megfelelı intézkedéseket figyelembe vevı közös rendszer kialakításának érdekében a közösségi rendszer más kereskedelmi rendszerekkel történı összekapcsolásáról szóló kétoldalú megállapodások elırelépést jelenthetnek egy globális megállapodás létrejötte felé. Ahol ilyen kétoldalú megállapodás létrejön, ott a Bizottság módosíthatja a repülési tevékenységek közösségi rendszerben található típusait, ideértve a repülıgép üzemeltetık számára engedélyezett kibocsátási egységek összmennyiségének értelemszerő kiigazítását.

(18)

A jobb szabályozás elvével összhangban, egyes légi járatokat mentesíteni kell a rendszer alkalmazása alól. Az aránytalan igazgatási terhek további elkerülése érdekében a három egymást követı négyhónapos idıszak során idıszakonként 243 repülésnél kevesebbet végrehajtó kereskedelmi légiközlekedési üzemeltetıket mentesíteni kell a rendszer alkalmazása alól. Ez a közösségi rendszer hatálya alá tartozó, korlátozott szolgáltatásokat nyújtó légitársaságok elınyére válna, beleértve a fejlıdı országok légitársaságait is.

79

(19)

A légi közlekedés a globális éghajlatra a szén-dioxid, a nitrogénoxidok, a vízgız, illetve a szulfát- és koromrészecskék kibocsátása útján gyakorol hatást. Az IPCC becslése szerint a légi közlekedés által kifejtett teljes hatás jelenleg 2–4-szer nagyobb, mint korábban a csak a szén-dioxid-kibocsátásai révén okozott hatás. A közelmúltban végzett közösségi kutatások szerint a légi közlekedés által kifejtett teljes hatás körülbelül kétszer magasabb, mint a szén-dioxid által önmagában kifejtett hatás. E becslések egyike sem veszi azonban figyelembe a meglehetısen bizonytalan pehelyfelhısödési hatásokat. A közösségi környezetvédelmi politikának a Szerzıdés 174. cikke (2) bekezdésével összhangban az elıvigyázatosság elvén kell alapulnia. A tudományos elırelépés függvényében a légi közlekedés által kifejtett valamennyi hatással a lehetı legnagyobb mértékben kell foglalkozni. A nitrogén-oxidkibocsátásokkal más, 2008-as bizottsági jogszabály javaslatok fognak foglalkozni. Támogatni kell a kondenzcsík és a pehelyfelhık képzıdésével kapcsolatos kutatásokat és a hatékony enyhítı intézkedéseket, beleértve az operatív és mőszaki intézkedéseket.

(20)

A verseny torzulásának elkerülése érdekében összehangolt kiosztási módszert kell megállapítani a kiadandó kibocsátási egységek összmennyiségének meghatározására és a kibocsátási egységek légijármő-üzemeltetıknek történı kiosztására. A kibocsátási egységek egy részét a Bizottság által kidolgozandó szabályok szerint árverésen osztják ki. A kibocsátási egységekbıl külön tartalékalapot kell elkülöníteni annak érdekében, hogy az új légijármő-üzemeltetıknek biztosítsák a piacra jutást, valamint segítséget nyújtsanak azon légijármő-üzemeltetıknek, amelyeknek hirtelen megnı a teljesített tonnakilométer száma. A mőködésüket beszüntetı légijármő-üzemeltetık továbbra is kapnak kibocsátási egységeket azon idıszak lejártáig, amelyre már kiosztották az ingyenes kibocsátási egységeket.

80

(21)

A légijármő-üzemeltetık részére egyenlı versenyfeltételek biztosítása érdekében helyénvaló a rendszerben részt vevı valamennyi légijármő-üzemeltetı számára térítésmentesen kiosztott kibocsátási egységek arányának teljes harmonizációja, tekintettel arra, hogy minden légijármő-üzemeltetıre valamennyi, az EU-ban végzett, oda irányuló, illetve onnan induló mővelete tekintetében egyetlen tagállam szabályozása, valamint a harmadik országokkal kötött, kétoldalú légiszolgáltatási megállapodások megkülönböztetésmentességrıl szóló rendelkezései vonatkoznak majd.

(22)

A légi közlekedés hozzájárul az emberi tevékenységek által az éghajlatváltozásra gyakorolt általános átfogó hatáshoz, és a légi jármővekbıl származó, üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának környezeti hatása enyhíthetı az éghajlatváltozásnak az EU-ban és harmadik országokban, különösen a fejlıdı országokban történı kezelését, valamint az enyhítésre és az alkalmazkodásra vonatkozó kutatás és fejlesztés finanszírozását célzó intézkedésekkel, beleértve különösen a repüléstechnika és légi közlekedés területén. A nemzeti közkiadásokkal kapcsolatos határozatok a szubszidiaritás elvének megfelelıen a tagállamok hatáskörébe tartoznak. Ezen megfontolás sérelme nélkül, a kibocsátási egységek elárverezésébıl származó bevételeket, vagy az ennek megfelelı összeget abban az esetben, ha a tagállamok olyan kényszerítı költségvetési elvei, mint az egységesség és az egyetemlegesség azt megkövetelik, az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának csökkentésére, az éghajlatváltozás hatásaihoz az EU-ban és harmadik országokban történı alkalmazkodásra, az enyhítésre és az alkalmazkodásra vonatkozó kutatás és fejlesztés finanszírozására, valamint a rendszer igazgatási költségeinek fedezésére kell fordítani. Az árverésbıl befolyó bevételeket alacsony kibocsátású közlekedésre kell fordítani. Az elárverezések bevételeit különösen a globális energiahatékonysági és megújulóenergia-alaphoz történı hozzájárulások, továbbá az erdık pusztulásának elkerülése és a fejlıdı országokban az alkalmazkodás megkönnyítése érdekében tett intézkedések finanszírozására kell felhasználni. Ezen irányelvnek a bevételek felhasználására vonatkozó rendelkezései nem érintik a 2003/87/EK irányelv általános felülvizsgálatának szélesebb összefüggésében hozott, a kibocsátási egységek elárverezésébıl származó bevételek felhasználásáról hozott határozatokat.

81

(23)

Az árverésbıl származó bevételek felhasználására vonatkozó rendelkezésekrıl tájékoztatni kell a Bizottságot. Az ilyen tájékoztatások nem mentesítik a tagállamokat a Szerzıdés 88. cikke (3) bekezdésében meghatározott azon kötelezettség alól, hogy tájékoztatást küldjenek bizonyos nemzeti intézkedésekrıl. Ez az irányelv nem sérti az olyan jövıbeli állami támogatásokra vonatkozó eljárások kimenetelét, amelyeket a Szerzıdés 87. és 88. cikkével összhangban végeznek.

(24)

A rendszer költséghatékonyságának növelése érdekében a légijármő-üzemeltetık számára lehetıvé kell tenni, hogy a projekttevékenységekbıl eredı igazolt kibocsátáscsökkentéseket („CER-ek”) és kibocsátáscsökkentési egységeket („ERU-k”) felhasználják azon kötelezettségük teljesítésére, amely szerint a kibocsátási egységeket egy összehangolt szint eléréséig vissza kell adniuk. A CER-ek és az ERU-k felhasználásának összhangban kell lennie a kereskedelmi rendszerben történı felhasználás tekintetében ezen irányelvben megállapított elfogadhatósági kritériumokkal. A CER-ek és ERU-k tekintetében a Kiotói Jegyzıkönyv elsı kötelezettségvállalási idıszakára a tagállamok által meghatározott százalékos arányok átlaga hozzávetıleg 15%.

(25)

Az Európai Tanács 2008-as tavaszi ülésének következtetéseiben elismerte, hogy versenyképes piacok globális környezetében a szénszivárgás kockázata aggodalomra ad okot, amit elemezni, és az ETS irányelv keretei között kezelni kell annak érdekében, hogy ha a nemzetközi tárgyalások kudarcba fulladnak, meg lehessen tenni a megfelelı intézkedéseket. E téma kezelésére továbbra is egy nemzetközi megállapodás a legalkalmasabb.

(26)

A légijármő-üzemeltetıkre háruló igazgatási terhek csökkentése érdekében minden egyes légijármő-üzemeltetıért egyetlen tagállam felelıs. A tagállamok számára elı kell írni annak biztosítását, hogy az adott államban üzemeltetési engedéllyel rendelkezı légijármő-üzemeltetık vagy az üzemeltetési engedély nélküli vagy harmadik országokból származó olyan légijármő-üzemeltetık, amelyeknek a bázisévben történı kibocsátásai leginkább az említett tagállamnak tulajdoníthatók, megfeleljenek ezen irányelv követelményeinek. Amennyiben egy légijármőüzemeltetı nem teljesíti az ezen irányelvben elıírt követelményeket, és az igazgatásért felelıs tagállam egyéb végrehajtási intézkedései eredménytelenek voltak, akkor a tagállamoknak szolidárisan kell eljárniuk. Az igazgatásért felelıs tagállam számára ezért lehetıvé kell tenni, hogy kérhesse a Bizottságtól, hogy az az érintett légijármőüzemeltetıre vonatkozóan végsı megoldásként közösségi szintő mőködési tilalmat rójon ki.

82

(27)

A közösségi rendszer elszámolási rendje integritásának fenntartása érdekében, tekintettel arra a tényre, hogy a nemzetközi légi közlekedésbıl származó kibocsátásokat nem építették be a tagállamok Kiotói Jegyzıkönyv szerinti kötelezettségvállalásaiba, a légiközlekedési ágazat számára kiadott kibocsátási egységeket kizárólag a légijármő-üzemeltetıkre az ezen irányelv értelmében kiszabott, a kibocsátási egységek visszaadásával kapcsolatos kötelezettségek teljesítésére lehet felhasználni.

(28)

A légijármő-üzemeltetıkkel való egyenlı bánásmód biztosítása érdekében a Bizottság által kidolgozandó külön útmutatásokkal összhangban a tagállamoknak a saját hatáskörükbe tartozó légijármő-üzemeltetık adminisztrációjára vonatkozóan harmonizált szabályokat kell követniük.

(29)

A rendszer környezetvédelmi integritásának megırzése érdekében a légijármőüzemeltetık által visszaadott egységek csak az olyan üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentésére vonatkozó célok teljesítése szempontjából számítanak, amelyek ezeket a kibocsátásokat figyelembe veszik.

(30)

A légi közlekedés biztonságáért felelıs európai szervezet (Eurocontrol) birtokában lehet olyan információknak, amelyek a tagállamokat vagy a Bizottságot az ezen irányelv által megszabott kötelezettségeik teljesítésében segíthetik.

(31)

A közösségi rendszernek a kibocsátások figyelemmel kísérésével, jelentésével és ellenırzésével, valamint az üzemeltetıkre alkalmazandó szankciókkal kapcsolatos rendelkezéseit a légi jármővek üzemeltetıire is alkalmazni kell.

(32)

A Bizottság az alkalmazás során szerzett tapasztalatokra figyelemmel felülvizsgálja a 2003/87/EK irányelv mőködését a légiközlekedési tevékenységekkel kapcsolatban, és ezt követıen jelentést tesz az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak.

83

(33)

A 2003/87/EK irányelv mőködésének a légiközlekedési tevékenységekkel kapcsolatos felülvizsgálatakor figyelembe kell venni a megfelelı és összehasonlítható alternatív közlekedési módokkal nem rendelkezı országok strukturális függıségét, amelyek az említett ok miatt nagyban függenek a légi közlekedéstıl, és amelyekben az idegenforgalmi ágazat az ország GDP-jéhez nagymértékben hozzájárul. Különös figyelmet kell fordítani a legkülsı régiók tekintetében felmerülı, a Szerzıdés 299. cikke (2) bekezdésében meghatározott hozzáférhetıségi és versenyképességi problémák, valamint az ezen irányelv végrehajtásával kapcsolatban felmerülı közszolgálati kötelezettségekkel kapcsolatos problémák enyhítésére, sıt megszüntetésére.

(34)

A Gibraltárról szóló párbeszéd fórumának elsı miniszteri ülésén, 2006. szeptember 18án Córdobában elfogadott, a Gibraltár repülıterérıl szóló miniszteri nyilatkozat a repülıtérrıl szóló, 1987. december 2-án Londonban tett együttes nyilatkozat helyébe fog lépni, és az annak való teljes megfelelés az 1987-es nyilatkozatnak való megfelelésnek fog minısülni.

(35)

Az irányelv végrehajtásához szükséges intézkedéseket a Bizottságra ruházott végrehajtási hatáskörök gyakorlására vonatkozó eljárások megállapításáról szóló, 1999. június 28-i 1999/468/EK tanácsi határozattal1 összhangban kell elfogadni.

1

HL L 184., 1999.7.17., 23. o. A 2006/512/EK határozattal (HL L 200., 2006.7.22., 11. o.) módosított határozat.

84

(36)

A Bizottságot kell felhatalmazni különösen arra, hogy elfogadja a nem ingyenesen kiosztandó légiközlekedési kibocsátási egységek árverezésére vonatkozó intézkedéseket; hogy elfogadja a részletes szabályokat az egyes légijármő-üzemeltetık részére biztosított külön tartalékalap mőködésérıl és azon eljárásokról, amelyek a Bizottsághoz intézett azon kérésre vonatkoznak, hogy egy légijármő-üzemeltetıre vonatkozóan mőködési tilalmat rójon ki, valamint hogy módosítsa az I. mellékletben szereplı légiközlekedési tevékenységeket olyan esetekben, amikor harmadik ország intézkedéseket vezet be a légi közlekedés éghajlatváltozásra gyakorolt hatásának csökkentése érdekében. Mivel ezek az intézkedések általános hatályúak és ezen irányelv nem alapvetı fontosságú elemeinek módosítására irányulnak, beleértve ezen irányelv új, nem alapvetı fontosságú elemekkel történı kiegészítését, azokat az 1999/468/EK határozat 5a. cikkében említett, ellenırzéssel történı szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.

(37)

Mivel ezen irányelv célját a tagállamok nem tudják kielégítıen megvalósítani, és ezért a javasolt intézkedés terjedelme és hatása miatt az közösségi szinten jobban megvalósítható, a Közösség intézkedéseket hozhat a Szerzıdés 5. cikkében foglalt szubszidiaritás elvének megfelelıen. Az említett cikkben foglalt arányosság elvének megfelelıen ez az irányelv nem lépi túl az e cél eléréséhez szükséges mértéket.

(38)

A jogalkotás minıségének javításáról szóló intézményközi megállapodás1 34. pontjával összhangban a tagállamokat ösztönzik arra, hogy – a maguk számára, illetve a Közösség érdekében – készítsenek táblázatokat, amelyekben a lehetı legpontosabban bemutatják az ezen irányelv és az átültetı intézkedések közötti megfelelést, és hogy e táblázatokat tegyék közzé.

(39)

A 2003/87/EK irányelvet ezért ennek megfelelıen módosítani kell,

1

HL C 321., 2003.12.31., 1. o.

85

ELFOGADTA EZT AZ IRÁNYELVET: 1. cikk A 2003/87/EK irányelv módosításai A 2003/87/EK irányelv a következıképpen módosul: 1.

A szöveg az 1. cikk elıtt a következı címmel egészül ki: „I. fejezet Általános rendelkezések”.

2.

A 2. cikk a következı szöveggel egészül ki: „(3) Ezen irányelv Gibraltár repülıterére történı alkalmazása a Spanyol Királyság, illetve az Egyesült Királyság által a repülıtér helyéül szolgáló terület szuverenitásával kapcsolatos jogvitában elfoglalt jogi álláspontok sérelme nélkül értendı.”.

3.

A 3. cikk a következıképpen módosul: a)

a b) pont helyébe a következı szöveglép: „b)

„kibocsátások”: üvegházhatású gázoknak valamely létesítményben található forrásokból a légkörbe történı kiengedése vagy az I. mellékletben felsorolt légiközlekedési tevékenységet folytató légi jármőbıl az említett tevékenység tekintetében gázok kibocsátása”;

86

b)

a következı pontokkal egészül ki: „o)

„légijármő-üzemeltetı”: az I. mellékletben felsorolt légiközlekedési tevékenység folytatásának idején légi jármővet üzemeltetı személy, vagy ha ez a személy ismeretlen, vagy ha a légi jármő tulajdonosa által nem azonosított, a légi jármő tulajdonosa;

p)

„kereskedelmi légiközlekedési üzemeltetı”: olyan üzemeltetı, amely díjazás ellenében menetrendszerően vagy nem menetrendszerően utasok, áru vagy postai küldemények szállítására irányuló légiközlekedési szolgáltatást nyújtja nagyközönség számára;

q)

„igazgatásért felelıs tagállam”: a 18a. cikkel összhangban az adott légijármő-üzemeltetı tekintetében a közösségi rendszer igazgatásáért felelıs tagállam;

r)

„légi közlekedésnek tulajdonított kibocsátások”: az I. mellékletben felsorolt légiközlekedési tevékenységek közé tartozó összes olyan repülésbıl származó kibocsátás, amely egy tagállam területén található repülıtérrıl indul vagy egy ilyen repülıtérre harmadik országból érkezik;

s)

„légi közlekedésbıl származó korábbi kibocsátások”: a 2004., 2005. és 2006. naptári évben az I. mellékletben felsorolt légiközlekedési tevékenységet végzı légi jármővek éves kibocsátásainak átlaga.”.

87

4.

A szöveg a 3. cikk után a következı fejezettel egészül ki: „II. fejezet Légi közlekedés 3a. cikk Hatály E fejezet rendelkezései az I. mellékletben szereplı légiközlekedési tevékenységek kapcsán kiosztott és kiutalt egységekre vonatkoznak. 3b. cikk Légiközlekedési tevékenységek A Bizottság …*-ig a 23. cikk (2) bekezdésével összhangban iránymutatásokat dolgoz ki az I. mellékletben felsorolt légi közlekedési tevékenységek. ▌

*

HL: Kérjük, illessze be az ezen irányelv hatálybalépését követı hat hónap.

88

3c. cikk A légiközlekedési kibocsátási egységek teljes mennyisége (1)

A 2012. január 1. és 2012. december 31. közötti idıszakra a légijármőüzemeltetık számára kiosztandó légi közlekedési kibocsátási egységek teljes mennyisége a korábbi összes, légi közlekedésbıl származó kibocsátások éves átlaga 97%-ának felel meg.

(2)

A 11. cikk (2) bekezdésében említett, 2013. január 1-jén kezdıdı idıszakra és a 30. cikk (4) bekezdésében említett felülvizsgálatot követı esetleges módosítások hiányában minden ezt követı idıszakra a légijármő-üzemeltetık számára kiosztandó légi közlekedési kibocsátási egységek teljes mennyisége a korábbi légi közlekedésbıl származó kibocsátások 95 %-a és az adott idıszakban eltelt évek száma szorzatának felel meg. Ez a százalékarány ezen irányelv általános felülvizsgálata keretében felülvizsgálható.

*

(3)

A Bizottság a 30. cikk (4) bekezdésének megfelelıen felülvizsgálja a légijármőüzemeltetık számára kiosztandó légiközlekedési kibocsátási egységek teljes mennyiségét.

(4)

A Bizottság …*-ig a légi közlekedésbıl származó korábbi kibocsátásokról a rendelkezésre álló legmegfelelıbb adatok – többek közt a tényleges forgalmi adatok – alapján határoz. Ezt a határozatot a 23. cikk (1) bekezdésében említett bizottság megvizsgálja.

HL: Kérjük, illessze be: ezen irányelv hatálybalépését követı hat hónap.

89

3d. cikk A légiközlekedési kibocsátási egységek árverés keretében történı kiosztásának módszere (1)

A 3c. cikk (1) bekezdésében említett idıszakban a kibocsátási egységek 15%-a árverésre kerül.

(2)

2013. január 1-jétıl kezdıdıen az egységek 15%-a kerül árverésre. Ez a százalékarány ezen irányelv általános felülvizsgálata keretében növelhetı.

(3)

Rendeletet kell elfogadni az e cikk (1) és (2) bekezdésével vagy a 3f. cikk (8) bekezdésével összhangban nem ingyenesen kiutalandó légiközlekedési kibocsátási egységek tagállamok által történı árverésére vonatkozó részletes rendelkezések meghatározásáról. Az egyes tagállamok által árverésen kiosztandó légi közlekedési kibocsátási egységek száma arányos a tagállamnak a 14. cikk (3) bekezdése szerint bejelentett és a 15. cikk szerint hitelesített, a valamennyi tagállamra vonatkozóan a referenciaévre légi közlekedésnek tulajdonított összes kibocsátási egységekben való részesedésével. A 3c. cikk (1) bekezdésében említett idıszakra 2010 a referenciaév, a 3c. cikkben említett minden ezt követı idıszakra pedig az a naptári év, amely 24 hónappal az árveréssel érintett idıszak kezdete elıtt véget ér. Az ezen irányelv nem alapvetı fontosságú elemeinek kiegészítéssel történı módosítására irányuló említett rendeletet a 23. cikk (3) bekezdésében említett, ellenırzéssel történı szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.

90

(4)

A légi közlekedés kibocsátási egységeinek elárverezésébıl származó bevételek felhasználásáról a tagállamok határoznak. A bevételeket az Unióban és harmadik országokban bekövetkezı éghajlatváltozás kezelésére, többek között az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának csökkentésére, az EU-ban és harmadik országokban az éghajlatváltozás hatásaihoz történı alkalmazkodásra, az enyhítésre és az alkalmazkodásra vonatkozó, beleértve különösen a repüléstechnika és légi közlekedés területén folyó kutatás és fejlesztés finanszírozására, az alacsony kibocsátású közlekedésen keresztüli kibocsátáscsökkentésre, valamint a rendszer igazgatási költségeinek fedezésére kell fordítani. Az árverésekbıl származó bevételeket különösen a globális energiahatékonysági és megújulóenergia-alaphoz történı hozzájárulások, továbbá az erdık pusztulásának elkerülése érdekében tett intézkedések finanszírozására kell felhasználni. A tagállamok tájékoztatják a Bizottságot az e bekezdés alapján tett lépésekrıl.

(5)

A Bizottság részére ezen irányelv értelmében adott tájékoztatás nem mentesíti a tagállamokat a Szerzıdés 88. cikkének (3) bekezdésében meghatározott bejelentési kötelezettség alól.

3e. cikk Az egységek kiosztása és kiutalása a légijármő-üzemeltetıknek (1)

Minden egyes légijármő-üzemeltetı a 3c. cikkben említett minden egyes idıszak tekintetében kérelmezheti térítésmentesen kiosztandó légi közlekedési kibocsátási egységek kiosztását. Az adott légijármő-üzemeltetı által az ellenırzési évben teljesített, az I. mellékletben felsorolt légiközlekedési tevékenységekre vonatkozó hitelesített tonnakilométer-adatokat tartalmazó kérelmet az igazgatásért felelıs tagállamban az illetékes hatóságnak lehet benyújtani. E cikk alkalmazásában az ellenırzési év a IV. és V. melléklettel összhangban az érintett idıszak kezdetét 24 hónappal megelızıen véget érı naptári év, vagy a 3c. cikk (1) bekezdésében említett idıszak vonatkozásában a 2010-es év. A kérelmeket a vonatkozó idıszak kezdetét megelızıen legalább 21 hónappal be kell nyújtani, vagy – a 3c. cikk (1) bekezdésében említett idıszak vonatkozásában – 2011. március 31-ig.

91

(2)

A kérelemmel érintett idıszak kezdetét legalább tizennyolc hónappal megelızıen, vagy – a 3c. cikk (1) bekezdésében említett idıszakhoz kapcsolódóan – 2011. március 30-ig a tagállamok az (1) bekezdés szerint beérkezı kérelmeket benyújtják a Bizottságnak.

(3)

A 3c. cikk (2) bekezdésében említett minden egyes idıszak kezdetét legalább tizenöt hónappal megelızıen, vagy – a 3c. cikk (1) bekezdésében említett idıszakhoz kapcsolódóan – 2011. szeptember 30-ig a Bizottság kiszámítja és elfogad egy határozatot, amely meghatározza a következıket: a)

az említett idıszakra a 3c. cikkel összhangban kiosztandó kibocsátási egységek teljes mennyisége;

b)

az említett idıszakban a 3d. cikkel összhangban árverésre bocsátandó kibocsátási egységek száma;

c)

a 3f. cikk (1) bekezdésével összhangban az említett idıszakra a légijármőüzemeltetık részére rendelkezésre álló külön tartalékalapban levı kibocsátási egységek száma;

d)

az említett idıszakra térítésmentesen kiosztandó kibocsátási egységek száma, amelyet úgy számolnak ki, hogy a kibocsátási egységek b) és c) pontokban említett számát kivonják a kibocsátási egységek a) pont szerint megállapított teljes mennyiségébıl; és

92

e)

a Bizottság részére a (2) bekezdéssel összhangban kérelmet benyújtó légijármő-üzemeltetık részére a kibocsátási egységek ingyenes kiosztásához alkalmazott referenciaérték.

Az e) pontban említett, tonnakilométerenkénti kibocsátási egységben kifejezett referenciaértéket a kibocsátási egységek d) pontban említett számának a Bizottsághoz a (2) bekezdéssel összhangban benyújtott kérelmekben szereplı tonnakilométer-adatok összegével történı elosztásával számítják. (4)

A Bizottság által a (3) bekezdés szerint elfogadott határozat napját követı három hónapon belül minden egyes, igazgatásért felelıs tagállam kiszámítja és közzéteszi a következıket: a)

a Bizottság részére a (2) bekezdéssel összhangban kérelmet minden egyes légijármő-üzemeltetı részére az adott idıszakban kibocsátási egységek teljes száma, amelyet a kérelemben tonnakilométer-adatoknak a (3) bekezdés e) pontjában referenciaértékkel való szorzása útján számítanak ki; és

b)

az egyes üzemeltetık számára az egyes években kiosztott kibocsátási egységek száma, amelyet úgy határoznak meg, hogy az a) pont szerint kiszámított idıszakra kiosztott kibocsátási egységek teljes számát elosztják az idıszakban eltelı olyan évek számával, amelyek során a légijármőüzemeltetı az I. mellékletben felsorolt légiközlekedési tevékenységek bármelyikét folytatja.

93

benyújtó kiosztott szereplı említett

(5)

2012. február 28-ig és minden egyes ezt követı év február 28-ig az igazgatásért felelıs tagállam illetékes hatósága minden egyes légijármő-üzemeltetı számára kiutalja az adott légijármő-üzemeltetı számára, az adott évre e cikk vagy a 3f. cikk értelmében kiosztott kibocsátási egységeket.

3f. cikk Külön tartalékalap egyes légijármő-üzemeltetık részére (1)

A 3c. cikk (2) bekezdésében említett minden egyes idıszakban a kiosztandó kibocsátási egységek teljes mennyiségének 3%-át egy külön tartalékalapban elkülönítik az olyan légijármő-üzemeltetık számára, amelyek: a)

az I. melléklet szerinti légiközlekedési tevékenységet az azt követı ellenırzési év után kezdik meg, amelyre vonatkozóan a 3e. cikk (1) bekezdése értelmében a 3c. cikk (2) bekezdésében említett idıszakra vonatkozó tonnakilométer-adatokat benyújtották; vagy

b)

tonnakilométer-adatai évente több mint 18 %-kal nınek egyrészrıl a között az ellenırzési év között, amelyre vonatkozóan a 3e. cikk (1) bekezdése értelmében a 3c. cikk (2) bekezdésében említett idıszak tekintetében tonnakilométer-adatot benyújtottak, másrészrıl az említett idıszak második naptári éve között;

és amelyek a) pont szerinti tevékenysége vagy a b) pont szerinti további tevékenysége sem részben, sem egészben nem jelenti egy másik légijármőüzemeltetı által korábban végzett légiközlekedési tevékenység folytatását.

94

(2)

Az (1) bekezdés értelmében jogosult légijármő-üzemeltetık az igazgatásáért felelıs tagállam illetékes hatóságánál kérelmezhetik térítésmentesen kiosztandó kibocsátási egységek kiosztását a külön tartalékalapból. Valamennyi kérelmet a 3c. cikk (2) bekezdésében említett, a kérelem tárgyát képezı idıszak harmadik évének június 30. napjáig kell benyújtani. Az (1) bekezdés b) pontja értelmében az egy légijármő-üzemeltetı részére megállapított kiosztás nem haladhatja meg az 1 000 000 kibocsátási értéket.

(3)

A (2) bekezdés szerinti kérelemnek: a)

tartalmaznia kell a légijármő-üzemeltetı által a 3c. cikk (2) bekezdésében említett, a kérelem tárgyát képezı idıszak második naptári évében végzett, az I. mellékletben felsorolt légiközlekedési tevékenységekre vonatkozó, a IV. és az V. mellékleteknek megfelelı, hitelesített tonnakilométeradatokat;

b)

igazolnia kell, hogy az (1) bekezdés szerinti jogosultsági követelmények teljesülnek; és

c)

az (1) bekezdés b) pontja hatálya alá tartozó légijármő-üzemeltetık esetében fel kell tüntetni benne: i.

az adott légijármő-üzemeltetı által elért, tonnakilométerben kifejezett százalékos növekedést egyrészrıl a között az ellenırzési év között, amelyre vonatkozóan a 3e. cikk (1) bekezdése értelmében a 3c. cikk (2) bekezdésében említett idıszak tekintetében tonnakilométer-adatot benyújtottak, másrészrıl az említett idıszak második naptári éve között;

95

ii.

az adott légijármő-üzemeltetı által elért, tonnakilométerben kifejezett abszolút növekedést egyrészrıl a között az ellenırzési év között, amelyre vonatkozóan a 3e. cikk (1) bekezdése értelmében a 3c. cikk (2) bekezdésében említett idıszak tekintetében tonnakilométer-adatot benyújtottak, másrészrıl az említett idıszak második naptári éve között; és

iii.

az adott légijármő-üzemeltetı által elért, tonnakilométerben kifejezett, az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott százalékot meghaladó abszolút növekedést egyrészrıl a között az ellenırzési év között, amelyre vonatkozóan a 3e. cikk (1) bekezdése értelmében a 3c. cikk (2) bekezdésében említett idıszak tekintetében tonnakilométer-adatot benyújtottak, másrészrıl az említett idıszak második naptári éve között.

(4)

A (2) bekezdés szerinti kérelemre vonatkozó határidıtıl számított legkésıbb hat hónapon belül a tagállamok az említett bekezdés szerint beérkezı kérelmeket benyújtják a Bizottságnak.

(5)

A (2) bekezdés szerinti kérelemre vonatkozó határidıtıl számított legkésıbb tizenkét hónapon belül a Bizottság dönt a kibocsátási egységeknek azon légijármő-üzemeltetık részére történı térítésmentes kiosztásához alkalmazott referenciaértékrıl, akik a (4) bekezdésnek megfelelıen kérelmet nyújtottak be a Bizottsághoz.

96

A (6) bekezdésre is figyelemmel a referenciaérték számítása úgy történik, hogy a külön tartalékalapban levı kibocsátási egységek számát elosztják az alábbiak összegével: a)

az (1) bekezdés a) pontja hatálya alá esı légijármő-üzemeltetık tonnakilométer-adatai, amelyek szerepeltek a (3) bekezdés a) pontja és a (4) bekezdés szerint a Bizottsághoz benyújtott kérelmekben; és

b)

az (1) bekezdés b) pontjának hatálya alá esı légijármő-üzemeltetıkre az (1) bekezdés b) pontjában megállapított, a (3) bekezdés c) pontjának iii. alpontja és a (4) bekezdés szerint a Bizottsághoz benyújtott kérelmekben feltüntetett százalékot meghaladó abszolút növekedés tonnakilométerben kifejezve.

(6)

Az (5) bekezdésben említett referenciaérték nem eredményezhet a 3e. cikk (4) bekezdése szerinti légijármő-üzemeltetıknek kiosztott, tonnakilométerenkénti éves kibocsátási egységnél több tonnakilométerenkénti éves kibocsátási egységet.

(7)

A Bizottság által az (5) bekezdés szerint elfogadott határozat napját követı három hónapon belül minden egyes, igazgatásért felelıs tagállam kiszámítja és közzéteszi a következıket: a)

minden olyan légijármő-üzemeltetı részére a külön tartalékalapból kiosztott kibocsátási egységek, akinek a kérelmét a (4) bekezdéssel összhangban a Bizottság részére benyújtották. A kiosztott kibocsátási egységek számát az (5) bekezdésben említett referenciaértéknek a következıkkel való beszorzásával számítják ki: i.

az (1) bekezdés a) pontja hatálya alá esı légijármő-üzemeltetık esetében a (3) bekezdés a) pontja és a (4) bekezdés szerint a Bizottsághoz benyújtott kérelemben szereplı tonnakilométer-adatok;

97

ii.

b)

az (1) bekezdés b) pontjának hatálya alá esı légijármő-üzemeltetık esetében az (1) bekezdés b) pontjában megállapított és a (3) bekezdés c) pontjának iii. alpontja és a (4) bekezdés szerint a Bizottsághoz benyújtott kérelmekben feltüntetett százalékot meghaladó abszolút növekedés tonnakilométerben kifejezve; és

az egyes légijármő-üzemeltetık számára évente kiosztott kibocsátási egységek, amelyet úgy határoznak meg, hogy az a) pont szerint kiosztott kibocsátási egységei számát elosztják a 3c. cikk (2) bekezdésében említett, a kiosztás tárgyát képezı idıszakban fennmaradó teljes naptári évek számával.

(8)

A külön tartalékalapból ki nem osztott kibocsátási egységeket a tagállamok árverésre bocsátják.

(9)

A Bizottság részletes szabályokat fogadhat el az e cikk szerinti külön tartalékalap mőködésérıl, ideértve az (1) bekezdés szerinti jogosultsági követelményeknek való megfelelés értékelését. Ezen intézkedéseket, amelyek ezen irányelv nem alapvetı fontosságú elemeinek kiegészítéssel történı módosítására irányulnak a 23. cikk (3) bekezdésében említett ellenırzéssel történı szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.

98

3g. cikk Figyelemmel kísérési és jelentési tervek Az igazgatásért felelıs tagállam gondoskodik arról, hogy minden légijármő-üzemeltetı az adott állam illetékes hatóságának figyelemmel kísérési tervet nyújtson be, amelyben a 3e. cikk szerinti alkalmazás céljából intézkedéseket állapít meg a kibocsátási és tonnakilométer-adatok figyelemmel kísérésére és jelentésére, továbbá arról, hogy a terveket az illetékes hatóság a 14. cikk értelmében elfogadott iránymutatásoknak megfelelıen jóváhagyja. ”. 5.

A szöveg a következı címmel és cikkel egészül ki: „III. fejezet Helyhez kötött létesítmények 3h. cikk Hatály E fejezet rendelkezései az üvegházhatást okozó gázok kibocsátására vonatkozó engedélyekre és az I. mellékletben szereplı légi közlekedésen kívüli tevékenységek kapcsán kiosztott és kiutalt kibocsátási egységekre alkalmazandók.”.

99

6.

A 6. cikk (2) bekezdésének e) pontja helyébe a következı szöveg lép: „e)

7.

kötelezettség, a létesítmény adott naptári évben, a 15. cikknek megfelelıen igazolt teljes kibocsátásával egyenlı számú egységek – a II. fejezet szerint kiutalt kibocsátási egységek kivételével – adott év végétıl számított 4 hónapon belüli átadására.”.

A szöveg a következı címmel egészül ki a 11. cikk után: „IV. fejezet A légi közlekedésre és a helyhez kötött létesítményekre alkalmazandó rendelkezések”.

8.

A 11a. cikk szövege a következı bekezdéssel egészül ki: „(1a) ▌A 3c. cikk (1) bekezdésében említett idıszakok során a légijármő-üzemeltetık a 12. cikk (2a) bekezdése értelmében általuk átadandó kibocsátási egységek számának legfeljebb 15%-ig használhatják a CER-eket és az ERU-kat. Az ezt követı idıszakokra vonatkozóan a légi közlekedési tevékenységekkel kapcsolatosan felhasználható CER-ek és ERU-k százalékarányát az irányelv általános felülvizsgálatának részeként és az éghajlatváltozással foglalkozó nemzetközi rendszer alakulásának figyelembevételével kell felülvizsgálni. A 3c. cikkben említett minden egyes idıszak kezdetét legalább hat hónappal megelızıen a Bizottság közzéteszi ezt a százalékos mértéket.”.

100

9.

A 11b. cikk (2) bekezdésében a „létesítményekbıl” szó helyébe a „tevékenységekbıl” szó lép.

10.


a (2) bekezdésben „az üzemeltetı” szó elé „a légijármő-üzemeltetı (2a) bekezdés szerinti kötelezettségeinek, vagy” kifejezést kerül beillesztésre;

b)

a következı bekezdéssel egészül ki: „(2a) Az igazgatásért felelıs tagállamok biztosítják, hogy minden légijármőüzemeltetı minden évben április 30-ig átad annyi kibocsátási egységet, amennyi az elızı naptári évben az I. mellékletben felsorolt légiközlekedési tevékenységekbıl származik, a 15. cikknek megfelelıen történı hitelesítés mellett. A tagállamok biztosítják, hogy az e bekezdéssel összhangban átadott kibocsátási egységeket ezt követıen töröljék.”;

c)

A (3) bekezdés helyébe a következı szöveg lép: „(3) A tagállamok biztosítják, hogy minden létesítmény üzemeltetıje minden évben április 30-ig átad annyi egységet – a II. fejezet szerint kiosztott egységek kivételével –, amennyi az elızı naptári évben az adott létesítménybıl származó és a 15. cikknek megfelelıen ellenırzött teljes kibocsátása, illetve, hogy ezeket az egységeket azt követıen törlik.”.

101

11.

A 13. cikk (3) bekezdésben a „12. cikk (3) bekezdésével” kifejezést a „12. cikk (2a) vagy (3) bekezdésével” kifejezés váltja fel.

12.


b)

a (1) bekezdés elsı mondatában: i.

a „tevékenységekbıl” szó után a „és a 3e. vagy 3f. cikkek szerinti alkalmazásra vonatkozó tonnakilométer-adatokból” kifejezést kell beilleszteni;

ii.

a „2003. szeptember 30-ig” kifejezést törölni kell;

a (3) bekezdés helyébe a következı szöveg lép: „(3) A tagállamok biztosítják, hogy az üzemeltetık vagy a légijármőüzemeltetık minden év végét követıen az iránymutatásnak megfelelı jelentést tegyenek a naptári év folyamán a létesítménybıl, vagy 2010. január 1-jétıl, az általuk üzemeltetett légi jármőbıl származó kibocsátásokról az illetékes hatóságnak.”.

102

13.

A 15. cikk helyébe a következı szöveg lép: „15. cikk Hitelesítés A tagállamok biztosítják, hogy az üzemeltetık vagy légijármő-üzemeltetık által a 14. cikk (3) bekezdésének megfelelıen benyújtott jelentéseket az V. mellékletben és bármely, a Bizottság által az ezzel a cikkel összhangban elfogadott részletes rendelkezésben meghatározott követelmények szerint hitelesítik, és errıl az illetékes hatóságot tájékoztatják. A tagállamok biztosítják, hogy ha egy üzemeltetı vagy légijármő-üzemeltetı elızı évi kibocsátásairól szóló jelentése a hitelesítés szerint március 31-ig nem tesz eleget az V. mellékletben és bármely, a Bizottság által az ezzel a cikkel összhangban elfogadott részletes rendelkezésben megfogalmazott követelményeknek, az adott üzemeltetı vagy légijármő-üzemeltetı egy megfelelı jelentés benyújtásáig nem ruházhat át további kibocsátási egységeket más személyekre. A Bizottság részletes rendelkezéseket fogadhat el a légijármő-üzemeltetık által a 14. cikk (3) bekezdése szerint benyújtott jelentések és a 3e. és 3f. cikkek szerint benyújtott kérelmek hitelesítésére, beleértve az ellenırzı szervek által alkalmazandó ellenırzı eljárásokat, a 23. cikk (2) bekezdésében említett szabályozási bizottsági eljárással összhangban.”.

103

14.


az (1) bekezdésben a „legkésıbb 2003. december 31-ig” kifejezést el kell hagyni;

b)

a (2) és (3) bekezdés helyébe a következı szöveg lép: „(2) A tagállamok biztosítják, hogy az ezen irányelv szerinti kibocsátási egység átadására vonatkozó kötelezettséget megsértı üzemeltetık és légijármőüzemeltetık névsorát közzéteszik. (3)

c)

A tagállamok biztosítják, hogy minden üzemeltetıt vagy légijármőüzemeltetıt, aki minden év április 30-ig nem adott át az elızı évi kibocsátásait fedezı megfelelı mennyiségő kibocsátási egységet, többletkibocsátási bírság megfizetésére kötelezzenek. A többlet-kibocsátási bírság mértéke minden egyes, az üzemeltetı vagy a légijármő-üzemeltetı által át nem adott kibocsátási egységeknek megfelelı szén-dioxid tonnaegyenérték után 100 EUR. A többlet-kibocsátási bírság megfizetése nem mentesíti az üzemeltetıt vagy a légijármő-üzemeltetıt azon kötelezettsége alól, hogy a többletkibocsátásnak megfelelı mennyiségő kibocsátási egységet átadjon a rákövetkezı évre vonatkozó egységek átadása alkalmával.”;

a cikk a következı bekezdésekkel egészül ki: „(5) Amennyiben egy légijármő-üzemeltetı nem teljesíti az ezen irányelvben elıírt követelményeket, és más kényszerítı intézkedések eredménytelenek voltak, az igazgatásért felelıs tagállam kérheti a Bizottságtól, hogy az érintett légijármő-üzemeltetıre vonatkozóan mőködési tilalmat rójon ki.

104

(6)

Az igazgatásért felelıs tagállam (5) bekezdése szerinti kérésének a következıket kell tartalmaznia: a)

bizonyíték arról, hogy a légijármő-üzemeltetı nem teljesítette az ezen irányelv szerinti kötelezettségeit;

b)

az azon tagállam által hozott végrehajtási intézkedésre vonatkozó részletek;

c)

a közösségi szintő mőködési tilalom bevezetésének indoklása; és

d)

a közösségi szintő mőködési tilalom hatályára és az esetlegesen alkalmazandó feltétekre vonatkozó ajánlás.

(7)

Ha az (5) bekezdésben említetthez hasonló kérelmek érkeznek a Bizottsághoz, a Bizottság (a 23. cikk (1) bekezdésében említett bizottságban részt vevı tagállami képviselıkön keresztül, a bizottság belsı eljárási szabályzatának megfelelıen) tájékoztatja a többi tagállamot.

(8)

Az (5) bekezdés értelmében tett kérelmet követı határozat elfogadását – amennyiben szükséges és kivitelezhetı – az érintett légijármő-üzemeltetı feletti szabályozás felügyeletéért felelıs hatóságokkal folytatott megbeszélések elızik meg. A megbeszéléseket – amikor lehetséges – a Bizottság és a tagállamok együtt folytatják.

105

(9)

Ha a Bizottság egy, az (5) bekezdés értelmében tett kérelmet követı határozat elfogadását mérlegeli, közli az érintett légijármő-üzemeltetıvel a határozat alapját képezı lényeges tényeket és megfontolásokat. Az érintett légijármő-üzemeltetı számára lehetıséget kell biztosítani arra, hogy a közlés dátumától számított tíz munkanapon belül benyújtsa írásbeli észrevételeit a Bizottságnak.

(10) Valamely tagállam kérésére a Bizottság a 23. cikk (2) bekezdésében említett szabályozási bizottsági eljárásnak megfelelıen határozatot hozhat az érintett légijármő-üzemeltetıre vonatkozó mőködési tilalom bevezetésérıl. (11) A területén belül valamennyi tagállam érvényt szerez a (10) bekezdés szerint elfogadott bármely határozatnak. A tagállam tájékoztatja a Bizottságot az ilyen határozatok végrehajtása céljából hozott bármely intézkedésrıl. (12) Szükség esetén az e cikkben említett eljárások tekintetében részletes szabályokat kell elfogadni. Ezen intézkedéseket, amelyek aezen irányelv nem alapvetı fontosságú elemeinek kiegészítéssel történı módosítására irányulnak a 23. cikk (3) bekezdésében említett, ellenırzéssel történı szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.”.

106

15.

A szöveg a következı cikkekkel egészül ki: „18a. cikk Az igazgatásért felelıs tagállam (1)

(2)

Az igazgatásért felelıs tagállam a légijármő-üzemeltetı tekintetében a következı: a)

a tagállam által a légifuvarozók engedélyezésérıl szóló, 1992. július 23-i 2407/92/EGK tanácsi rendelet rendelkezéseivel összhangban kiadott érvényes üzemben tartási engedéllyel rendelkezı légijármő-üzemeltetı esetében az adott légijármő-üzemeltetı számára az üzemben tartási engedélyt megadó tagállam; és

b)

minden egyéb esetben az a tagállam, ahol a referenciaévben az adott légijármő-üzemeltetı által végzett repülésekbıl származó, légi közlekedésnek tulajdonított becsült kibocsátások mértéke a legnagyobb.

Amennyiben a 3c. cikkben említett bármely idıszak elsı két évében az e cikk (1) bekezdésének b) pontja alá tartozó légijármő-üzemeltetı által végzett repülésekbıl származó, légi közlekedésnek tulajdonított kibocsátásokból egyáltalán nem tulajdonítottak az igazgatásért felelıs tagállamnak, a légijármőüzemeltetıt a következı idıszak tekintetében másik tagállam igazgatása alá kell áthelyezni. Az igazgatásért felelıs új tagállam az elızı idıszak elsı két évében az adott légijármő-üzemeltetı által végzett repülések légi közlekedésnek tulajdonított becsült kibocsátásai által legnagyobb arányban érintett tagállam lesz.

107

(3)

A Bizottság a rendelkezésre álló legjobb információk alapján: a)

2009. február 1. elıtt közzéteszi azon légijármő-üzemeltetık listáját, amelyek 2006. január 1-én vagy azt követıen az I. mellékletben felsorolt légiközlekedési tevékenységet végeztek, meghatározva az (1) bekezdéssel összhangban az egyes légijármő-üzemeltetık igazgatásáért felelıs tagállamot; és

b)

minden egyes ezt követı év február 1. elıtt frissíti a listát azon légijármőüzemeltetık felvételével, amelyek ezt követıen végeztek az I. mellékletben említett légiközlekedési tevékenységet.

(4)

A Bizottság, a 23. cikk (2) bekezdése szerinti szabályozási eljárás értelmében az ezen irányelv hatálya alá tartozó repülıgép üzemeltetık irányítására vonatkozóan létrehozhat iránymutatásokat az igazgatásért felelıs tagállamok számára.

(5)

Az (1) bekezdés alkalmazásában a „referenciaév” a Közösség területén való mőködést 2006. január 1. után megkezdı légijármő-üzemeltetı vonatkozásában a mőködés elsı naptári éve, minden más esetben pedig a 2006. január 1-jén kezdıdı naptári év.

18b. cikk Az Eurocontrol által nyújtott támogatás A Bizottság a 3c. cikk (4) bekezdése és a 18a. cikk szerinti kötelezettségei elvégzése érdekében kérheti az Eurocontrol vagy más illetékes szervezet segítségét, és az említett szervezetekkel e célból bármely megfelelı megállapodást megköthet. _______________________ *

HL L 240., 1992.8.24., 1. o.”.

108

16.

A 19. cikk (3) bekezdése a következıképpen módosul: a)

az utolsó mondat helyébe a következı szöveg lép „A rendeletnek a CER-eknek és az ERU-knak a közösségi rendszerben való felhasználására és azonosítására, valamint az ilyen felhasználás felügyeletére vonatkozó rendelkezéseket, továbbá olyan rendelkezéseket is tartalmaznia kell, amelyek figyelembe veszik a közösségi rendszer légiközlekedési tevékenységekre történı kiterjesztését.”;

b)

a következı albekezdéssel egészül ki: „A kibocsátásiegység-forgalmi jegyzékek egységesített és biztonságos rendszerérıl szóló rendelet biztosítja azt, hogy a légijármő-üzemeltetık által átadott kibocsátási egységek, CER-ek és ERU-k csak olyan mértékben kerüljenek át a Kiotói Jegyzıkönyv elsı kötelezettségvállalási idıszaka tekintetében a tagállami megszüntetési számlákra, amennyiben ezek a kibocsátási egységek, CER-ek és ERU-k megfelelnek az adott idıszakra vonatkozóan a tagállamok kiosztási tervében szereplı összes kibocsátásnak.”.

17.

A 23. cikk (3) bekezdése helyébe a következı szöveg lép: „(3) Az e bekezdésre történı hivatkozáskor az 1999/468/EK határozat 5a. cikkének (1)–(4) bekezdését, valamint 7. cikkét kell alkalmazni, annak 8. cikke rendelkezéseire is figyelemmel.”.

109

18.

A szöveg az alábbi cikkel egészül ki: „25a. cikk Harmadik országok által a repülés éghajlatváltozásra gyakorolt hatásának csökkentése érdekében tett intézkedések (1)

Amennyiben egy harmadik ország intézkedéseket hoz az említett országból induló, és a Közösségben leszálló légi járatok éghajlatváltozásra gyakorolt hatásainak csökkentése érdekében, a Bizottság – miután a 23. cikk (1) bekezdésében említett bizottság keretében konzultációt folytatott a harmadik országgal és a tagállamokkal – mérlegeli a közösségi rendszer és a harmadik országbeli intézkedések optimális összeegyeztetésének lehetıségeit. Szükség esetén a Bizottság módosításokat fogadhat el az érintett harmadik országból érkezı járatoknak az I. mellékletben felsorolt légiközlekedési tevékenységekbıl való kizárására, vagy az I. mellékletben felsorolt légiközlekedési tevékenységek egyéb olyan módosítására, amelyet a negyedik albekezdés szerinti valamely megállapodás megkövetel. Mivel ezen intézkedések az irányelv nem alapvetı fontosságú elemeinek módosítására irányulnak, azokat a 23. cikk (3) bekezdésében említett ellenırzéssel történı szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni. A Bizottság javasolhatja ezen irányelv bármilyen más módosítát az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak. A Bizottság szükség esetén a Szerzıdés 300. cikkének (1) bekezdésével összhangban tárgyalások megkezdését ajánlhatja a Tanácsnak az érintett harmadik országgal való megállapodás megkötése érdekében.

110

(2)

19.

A Közösség és tagállamai továbbra is törekszenek a légi közlekedésbıl származó üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának csökkentését célzó globális intézkedésekre vonatkozó megállapodás elérésére. A Bizottság bármely ilyen megállapodás fényében mérlegeli, hogy a légijármő-üzemeltetık vonatkozásában szükségesek-e módosítások ezen irányelven.”.


a (3) bekezdés b) pontja helyébe a következı szöveg lép: „b)

b)

a 6. cikk (2) bekezdésének e) pontjától és a 12. cikk (3) bekezdésétıl eltérve felel a közös teljesítést vállaló üzemeltetık létesítményei összesített kibocsátásainak megfelelı mennyiségő kibocsátási egységek - a II. fejezet szerint kiosztott egységek kivételével - átadásáért; és”;

a 4. bekezdés helyébe a következı szöveg lép: „(4) A 16. cikk (2), (3) és (4) bekezdésétıl eltérıen a megbízottat terhelik a közös teljesítést vállaló üzemeltetık összesített kibocsátásának megfelelı mértékő kibocsátásiegység-átadási kötelezettség - a II. fejezet szerint kiosztott egységek kivételével - megsértése esetén alkalmazandó szankciók.”.

111

20.

A 30. cikk a következı bekezdéssel egészül ki: „(4) A Bizottság 2014. december 1-ig ezen irányelv alkalmazásának figyelemmel kísérése és tapasztalata alapján felülvizsgálja ezen irányelv mőködését az I. mellékletben felsorolt légi közlekedési tevékenységekkel kapcsolatban, és szükség szerint javaslatokat tehet az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a Szerzıdés 251. cikke alapján. A Bizottság különösen az alábbiakra fordít figyelmet: a)

milyen következményekkel és hatásokkal jár az irányelv a közösségi rendszer általános mőködését tekintve;

b)

hogyan mőködik a légiközlekedési kibocsátási egységek piaca, különös tekintettel a piac lehetséges zavaraira;

c)

milyen a közösségi rendszer környezeti eredményessége és milyen mértékben kell – a kibocsátás csökkentésére vonatkozó uniós célértékeknek megfelelıen – csökkenteni a 3c. cikk értelmében a légijármő-üzemeltetıknek kiosztott kibocsátási egységek összes mennyiségét;

d)

milyen hatással van a közösségi rendszer a légi közlekedési ágazatra, beleértve versenyképességi kérdéseket, figyelembe véve különösen a végrehajtott éghajlatváltozási politikák légi közlekedésre gyakorolt hatását Európán kívül;

e)

hogyan folytatódjék a külön tartalék a légijármő-üzemeltetıkre vonatkozóan, figyelembe véve a növekedési rátáknak az ipari ágazatban mindenütt jellemzı várható konvergenciáját;

f)

milyen hatással van a közösségi rendszer a Közösség szigeteinek, tengerparttal nem rendelkezı területeinek, a legkülsı régióknak és peremterületeinek légi közlekedéstıl való strukturális függıségére;

112

g)

szükséges-e átjáró rendszer a kibocsátási egységek átruházásának lehetıvé tételéhez a légijármő-üzemeltetık és a létesítmények üzemeltetıi között, annak egyidejő biztosítása mellett, hogy egy tranzakció sem eredményezi a kibocsátási egységek légijármő-üzemeltetıkrıl a létesítmények üzemeltetıire való nettó átruházását;

h)

az I. mellékletben meghatározott kizárási küszöbértékek következményei a maximális felszállási tömeg és a légijármő-üzemeltetık által évente teljesített légi utak vonatkozásában; és

i)

a közösségi légifuvarozók Közösségen belüli légi útvonalakhoz jutásáról szóló, 1992. július 23-i 2408/92/EK tanácsi rendelettel* összhangban bevezetett közszolgáltatási kötelezettségek keretében teljesített egyes légi utaknak a közösségi rendszer alóli mentesítésének a hatása,

j)

a repülés hatékonyságára, különösen az Európai Repüléstechnikai Kutatás Tanácsadó Tanácsán által kitőzött cél elérésére, azaz az üzemanyagfogyasztás 2020-ig 50%-kal történı csökkentését lehetıvé tévı technológiák fejlesztésére irányuló fejlesztéseket, ideértve a jövıbeli fejlsztési lehetıségeket is, illetve, hogy szükség van-e további hatékonységnövelı intézkedésekre,

k)

a légi közlekedés miatt képzıdı kondenzcsík és pehelyfelhık éghajlatváltozásra gyakorolt hatásának tudományos megértésével kapcsolatos fejleményeket, hatékony enyhítı intézkedésekre tett javaslatok céljából.

A Bizottság ekkor jelentést tesz az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak. ___________________ * 21.

HL L 240., 1992.8.24., 8. o. A legutóbb az 1791/2006/EK rendelettel (HL L 363., 2006.12.20., 1. o.) módosított rendelet.”.

A rendelet a 30. cikk után a következı címmel egészül ki: „V. fejezet Záró rendelkezések”;

22.

Az I., IV. és V. melléklet ezen irányelv mellékletével összhangban módosul.

113

2. cikk Átültetés (1)

A tagállamok hatályba léptetik azokat a törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseket, amelyek szükségesek ahhoz, hogy ennek az irányelvnek ...* megfeleljenek. Ezekrıl haladéktalanul tájékoztatják a Bizottságot. Amikor a tagállamok elfogadják az említett intézkedéseket, azokban hivatkozni kell erre az irányelvre, vagy azokhoz kihirdetésük alkalmával ilyen hivatkozást kell főzni. A hivatkozás módját a tagállamok határozzák meg.

(2)

A tagállamok közlik a Bizottsággal nemzeti joguk azon fıbb rendelkezéseit, amelyeket az ezen irányelv által szabályozott területen fogadnak el. A Bizottság errıl tájékoztatja a tagállamokat. 3. cikk Hatálybalépés

Ez az irányelv az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követı huszadik napon lép hatályba.

*

HL Kérjük illessze be a dátumot - az irányelv hatálybalépésétıl számított 12 hónap

114

4. cikk Címzettek Ennek az irányelvnek a tagállamok a címzettjei. Kelt,

az Európai Parlament részérıl az elnök


115

MELLÉKLET A 2003/87/EK irányelv I., IV. és V. melléklete a következıképpen módosul: 1.

az I. melléklet a következıképpen módosul: a)

a cím helyébe a következı szöveg lép: „AZ EZEN IRÁNYELV HATÁLYA ALÁ TARTOZÓ TEVÉKENYSÉGKATEGÓRIÁK”;

b)

a (2) bekezdésbe a táblázat elıtt a következı albekezdés kerül beillesztésre: „▌ 2012. január 1-jétıl a Szerzıdés hatálya alá tartozó tagállam területén található összes repülıtérre érkezı vagy onnan induló ▌ légi járatra kiterjed.”;

c)

a jegyzék a következı tevékenység-kategóriával egészül ki: ” Légi közlekedés A Szerzıdés hatálya alá tartozó tagállam területén található repülıtérrıl induló vagy oda érkezı légi járatok. E tevékenység nem vonatkozik az alábbiakra:

116

szén-dioxid

a) nem tagállam országok uralkodóinak és azok közvetlen családjának, államés kormányfıinek, valamint minisztereinek hivatalos út alkalmával történı szállítása során megvalósult repülések, amelyeknél ezt a megfelelı státuszindikátornak a repülési terven történı feltüntetésével indokolni kell; b) katonai légi jármővek által végzett katonai célú repülések, valamint a vámhatóságok és rendıri szervek által végrehajtott repülések; c) kereséssel és mentéssel kapcsolatos repülések, tőzoltási repülések, az illetékes hatóság által engedélyezett humanitárius és sürgısségi egészségügyi célú repülések; d) a kizárólag a Chicagói Egyezmény 2. mellékletében meghatározott látvarepülési szabályok szerint végzett repülések; e) az olyan repülıtéren végzıdı repülések, amelyrıl a légi jármő felszállt, amennyiben közbensı leszállásra nem kerül sor;

117

f) kizárólag a szakszolgálati engedély megszerzése vagy a repülıszemélyzet esetében a fokozat megszerzése érdekében végzett gyakorlórepülések, abban az esetben, ha ezt a repülési tervben szereplı megfelelı megjegyzés alátámasztja, feltéve hogy a repülés célja nem utas- és/vagy teherszállítás, illetve a légi jármő kiindulási helyre juttatása vagy további személyszállítási célból; g) a kizárólag tudományos kutatás, vagy akár a levegıben, akár a szárazföldön lévı légi jármővek vagy berendezések ellenırzése, tesztelése vagy hitelesítése céljából végzett repülések; h) az 5 700 kg-nál kisebb maximális felszállótömegre hitelesített légi jármővel végzett repülés;

118

i) a 2408/92/EGK rendelet értelmében elıírt közszolgáltatási kötelezettségek keretében végrehajtott repülések a Szerzıdés 299. cikke (2) bekezdésében meghatározott legkülsı régiók útjain vagy olyan utakon, amelyeken a felajánlott kapacitás nem haladja meg az évi 30 000 ülıhelyet; és j) repülıutak, amelyek – e pont kivételével – e tevékenység körébe tartoznának, és amelyeket olyan kereskedelmi légi közlekedési üzemeltetı hajt végre, amely -

három egymást követı négy hónapban idıszakonként 243-nál kevesebb repülıutat teljesít; vagy

-

amely repülıútjainak éves összkibocsátása kevesebb mint évi 10 000 tonna.

Az EU-tagállamok uralkodói és közvetlen családjuk, állam- és kormányfıi, valamint miniszterei hivatalos út alkalmával történı szállítása nem képezhet kivételt e pont alól. ”.

119

2.

a IV. melléklet a következıképpen módosul: a)

a szöveg a melléklet címe után a következı címmel egészül ki: „A. RÉSZ – A helyhez kötött létesítményekbıl származó kibocsátások figyelemmel kísérése és jelentése”;

b)

a szöveg a következı résszel egészül ki: „B. RÉSZ – A légi közlekedési tevékenységekbıl származó kibocsátások figyelemmel kísérése és jelentése A szén-dioxid-kibocsátások figyelemmel kísérése A kibocsátások figyelemmel kísérése számítás útján történik. A kibocsátások számítását a következı képlet alkalmazásával kell végezni: Üzemanyag-fogyasztás x kibocsátási tényezı Az üzemanyag-fogyasztásba beleértendı a kisegítı hajtómő által fogyasztott üzemanyag is. Amennyiben lehetséges, minden egyes repülésre ki kell számítani a tényleges üzemanyag-fogyasztást, a következı képlet segítségével: A légi jármő üzemanyagtartályaiban található üzemanyag-mennyiség a repülés elıtti üzemanyag-feltöltés befejezésekor – a légi jármő üzemanyagtartályaiban található üzemanyag-mennyiség a következı repülés elıtti üzemanyag-feltöltés befejezésekor + az említett következı repülés elıtti üzemanyag-feltöltés. Amennyiben a tényleges üzemanyag-fogyasztásra vonatkozóan nem állnak rendelkezésre adatok, az üzemanyag-fogyasztásra vonatkozó adatoknak a legjobb rendelkezésre álló információk alapján történı becslésére szabványosított lépcsızetes módszert kell alkalmazni.

120

Hacsak az elfogadott elemzési módszereket használó független akkreditált laboratóriumok által azonosított, tevékenységspecifikus kibocsátási tényezık nem pontosabbak, a nyilvántartásra vonatkozó 2006-os IPCC-iránymutatásokból vagy azok késıbbi frissítéseibıl származó, alapértelmezett IPCC kibocsátási tényezıket kell használni. A biomassza kibocsátási tényezıje nulla. Minden repülésre és üzemanyagra külön számítást kell végezni. A kibocsátások jelentése Minden légijármő-üzemeltetınek az alábbi információkat kell a 14. cikk (3) bekezdése szerinti jelentésébe belefoglalnia: A.

A légijármő-üzemeltetıre vonatkozó adatok, többek között: –

a légijármő-üzemeltetı neve,

–

az igazgatásáért felelıs tagállam,

–

címe, beleértve az irányítószámot és országot, és ha ezzel nem azonos, az igazgatásért felelıs tagállambeli címe,

–

az általa mint légijármő-üzemeltetı által a jelentéstételi idıszakban az I. mellékletben felsorolt légiközlekedési tevékenységek végzésére használt légi jármővek regisztrációs száma és típusa,

121

B.

–

az általa mint légijármő-üzemeltetı által végzett, az I. mellékletben felsorolt légiközlekedési tevékenységekre vonatkozó mőködési, illetve üzemben tartási engedély száma és az azt kibocsátó hatóság,

–

a kapcsolattartó személy címe, telefon- és faxszáma, valamint e-mail elérhetıségei, és

–

a légi jármő tulajdonosának neve.

A kibocsátás kiszámítása által érintett valamennyi üzemanyagtípusra vonatkozóan: –

üzemanyag-fogyasztás,

–

kibocsátási tényezı,

–

az általa mint légijármő-üzemeltetı által folytatott, az I. mellékletben felsorolt légiközlekedési tevékenységek keretében a jelentés által érintett idıszakban végzett összes repülésbıl származó teljes aggregált kibocsátás,

–

aggregált kibocsátás a következıkbıl: –

az általa mint légijármő-üzemeltetı által folytatott, az I. mellékletben felsorolt légiközlekedési tevékenységek keretében a jelentéstételi idıszakban végzett valamennyi repülés, amelyek indulási helye egy tagállam területén található repülıtér, érkezési helye pedig ugyanazon tagállam területén található repülıtér,

122

–

–

–

az általa mint légijármő-üzemeltetı által folytatott, az I. mellékletben felsorolt légiközlekedési tevékenységek keretében a jelentéstételi idıszakban végzett egyéb repülések,

az általa mint légijármő-üzemeltetı által folytatott, az I. mellékletben felsorolt légiközlekedési tevékenységek keretében a jelentéstételi idıszakban végzett repülésekbıl származó aggregált kibocsátás, és amely repülések: –

indulási helyei az egyes tagállamok, és

–

érkezési helyei az egyes tagállamok, indulási helye pedig harmadik ország,

bizonytalansági tényezık.

A tonnakilométer-adatok figyelemmel kísérése a 3e. és a 3f. cikk alkalmazásában A légiközlekedési kibocsátási egységeknek a 3e. cikk (1) bekezdésével vagy a 3f. cikk (2) bekezdésével összhangban történı kiosztására vonatkozóan benyújtott kérelmek céljából a légiközlekedési tevékenységek mennyiségét tonnakilométerben számítják a következı képlet felhasználásával: tonnakilométer = távolság x hasznos teher

123

ahol: a „távolság” az indulási repülıtér, illetve az érkezési repülıtér között, a földrajzi fıkörön mért, további 95 km rögzített tényezıvel növelt távolság; és a „hasznos teher” a szállított teher, postai küldemények és utasok össztömege. A hasznos teher kiszámítása céljából: –

az utasok száma a fedélzeten lévı személyek száma a személyzet tagjainak kivételével,

–

a légijármő-üzemeltetı dönthet arról, hogy vagy az érintett járatra vonatkozó tömeg- és súlypontszámítási dokumentációban található, az utasokat és a feladott csomagokat érintı tényleges vagy szabvány tömeget alkalmazza, vagy pedig a 100 kg alapértelmezett értéket minden egyes utasra és feladott csomagjára vonatkozóan.

A tonnakilométer-adatok jelentése a 3e. és a 3f. cikk alkalmazásában Valamennyi légijármő-üzemeltetınek az alábbi információkat kell belefoglalnia a 3e. cikk (1) bekezdése vagy a 3f. cikk (2) bekezdése szerinti jelentésébe: A.

A légijármő-üzemeltetıre vonatkozó adatok, többek között: –

a légijármő-üzemeltetı neve,

–

az igazgatásáért felelıs tagállam,

124

B.

–

címe, beleértve az irányítószámot és országot, és ha ezzel nem azonos, az igazgatásért felelıs tagállambeli címe,

–

az általa mint légijármő-üzemeltetı által a jelentéstételi idıszakban az I. mellékletben felsorolt légiközlekedési tevékenységek végzésére használt légi jármővek nyilvántartási száma és típusa,

–

az általa mint légijármő-üzemeltetı által végzett, az I. mellékletben felsorolt légiközlekedési tevékenységekre vonatkozó mőködési, illetve üzemben tartási engedély száma és az azt kibocsátó hatóság,

–

a kapcsolattartó személy címe, telefon- és faxszáma, valamint e-mail elérhetıségei, és

–

a légi jármő tulajdonosának neve.

Tonnakilométer-adatok: –

repülések száma repülıtér-páronként,

–

utaskilométerek száma repülıtér-páronként,

–

tonnakilométerek száma repülıtér-páronként,

–

az utas- és feladottcsomag-tömeg számításának választott módja,

–

az általa mint légijármő-üzemeltetı által folytatott, az I. mellékletben felsorolt légiközlekedési tevékenységek keretében a jelentéstétel évében végzett összes repülésre vonatkozó összes tonnakilométer.”.

125

3.

az V. melléklet a következıképpen módosul: a)

a szöveg a melléklet címe után a következı címmel egészül ki: „A. RÉSZ – A helyhez kötött létesítményekbıl származó kibocsátások hitelesítése”;

b)

a szöveg a következı résszel egészül ki: „B. RÉSZ – A légiközlekedési tevékenységekbıl származó kibocsátások hitelesítése 13.

A mellékletben megállapított általános elveket és módszereket alkalmazni kell az I. melléklet szerinti légiközlekedési tevékenység keretében végzett repülések kibocsátásáról szóló jelentések hitelesítésére. Ebbıl a célból: a)

a 3. pontban az üzemeltetıre történı hivatkozást légijármőüzemeltetıre történı hivatkozásként kell értelmezni, és az annak a bekezdésnek a c) alpontjában a létesítményre történı hivatkozást a jelentésben tárgyalt légiközlekedési tevékenységet végzı légi jármőre történı hivatkozásként kell értelmezni;

b)

az 5. pontban a létesítményre történı hivatkozást a légijármőüzemeltetıre történı hivatkozásként kell értelmezni;

126

c)

a 6. pontban a létesítményben végzett tevékenységekre történı hivatkozást a légijármő-üzemeltetı által végzett, a jelentésben tárgyalt légiközlekedési tevékenységekre történı hivatkozásként kell értelmezni;

d)

a 7. pontban a létesítmény helyére történı hivatkozást a légijármőüzemeltetı által a jelentésben tárgyalt légiközlekedési tevékenységek elvégzéséhez használt helyekre történı hivatkozásként kell értelmezni;

e)

a 8. és 9. pontban a létesítmény kibocsátási forrásaira történı hivatkozást a légijármő-üzemeltetı felelısségi körébe tartozó légi jármőre történı hivatkozásként kell értelmezni; és

f)

a 10. és 12. pontban az üzemeltetıre történı hivatkozást légijármőüzemeltetıre történı hivatkozásként kell értelmezni.

A légi közlekedésbıl származó kibocsátásra vonatkozó jelentések hitelesítését illetı kiegészítı rendelkezések 14.

A hitelesítı meggyızıdik különösen arról, hogy: a)

valamennyi, az I. mellékletben felsorolt légiközlekedési tevékenység keretében végzett repülést figyelembe vettek. E feladata elvégzésekor a hitelesítı a menetrendi adatokra, illetve a légijármő-üzemeltetı által bonyolított forgalomra vonatkozó adatokra – ideértve az Eurocontroltól a légijármő-üzemeltetı által kért adatokat – is támaszkodik;

127

b)

az aggregált üzemanyag-fogyasztási adatok és a vásárolt vagy a légiközlekedési tevékenységet végzı légi jármőbe más módon töltött üzemanyagra vonatkozó adatok között teljes a konzisztencia.

A 3e. és 3f. cikk alkalmazásában benyújtott tonnakilométer-adatok ellenırzésére vonatkozó kiegészítı rendelkezések 15.

A 14. cikk (3) bekezdése szerinti kibocsátási jelentések hitelesítésére e mellékletben megállapított általános elvek és módszertan adott esetben értelemszerően alkalmazandó a légiközlekedési tonnakilométer-adatok hitelesítésére is.

16.

A hitelesítı meggyızıdik különösen arról, hogy az üzemeltetı által a 3e. cikk (1) bekezdése és a 3f. cikk (2) bekezdése szerint benyújtott kérelemben csak a ténylegesen elvégzett és az I. mellékletben felsorolt légiközlekedési tevékenység körébe tartozó, a légijármő-üzemeltetı felelısségi köre szerinti repüléseket vették figyelembe. E feladata elvégzésekor a hitelesítı a légijármő-üzemeltetı által bonyolított forgalomra vonatkozó adatokra – ideértve az Eurocontroltól a légijármőüzemeltetı által kért adatokat – is támaszkodik. A hitelesítı emellett meggyızıdik arról, hogy a légijármő-üzemeltetı által bejelentett hasznos teher megfelel az üzemeltetı által a hasznos teherre vonatkozóan biztonsági okokból vezetett nyilvántartásnak.”.

128

P6_TA-PROV(2008)0334 A plenáris ülés munkája és a saját kezdeményezéső jelentések (az eljárási szabályzat módosítása) Az Európai Parlament 2008. július 8-i határozata a Parlament eljárási szabályzatának módosításáról, parlamenti reform munkacsoportnak a plenáris ülés munkájával és a saját kezdeményezéső jelentésekkel kapcsolatos javaslatainak fényében (2007/2272(REG))


tekintettel az Elnökök Értekezletének 2007. október 25-i és december 12-i határozataira,

–

tekintettel elnökének 2007. november 15-i és 2008. január 31-i levelére,

–

tekintettel a parlamenti reform munkacsoportnak „A plenáris ülés és a Parlament munkaterve” címő, az Elnökök Értekezletének benyújtott 2007. szeptember 6-i elsı idıközi jelentésére és a saját kezdeményezéső jelentésekkel kapcsolatos következtetéseire,

–

tekintettel az EK-Szerzıdés 199. cikkére,

–

tekintettel eljárási szabályzatának 201. és 202. cikkére,

–

tekintettel az Alkotmányügyi Bizottság jelentésére (A6–0197/2008),

1.

úgy határoz, hogy módosítja eljárási szabályzatát az alábbiak szerint;

2.

rámutat arra, hogy e módosítások a következı ülés elsı napján lépnek hatályba, kivéve a IIa. melléklet 2. és 3. pontját, amelyek a 2009 júliusában kezdıdı parlamenti ciklus elsı napján lépnek hatályba; rámutat arra, hogy a 45. cikk (1a) bekezdése a rendelkezés hatálybalépése elıtt engedélyezett jelentésekre is alkalmazandó;

3.

úgy határoz, hogy az Európai Parlament eljárási szabályzatának a képviselık statútumának1 fényében történı módosításáról szóló 2007. november 13-i határozatban szereplı, a 39. cikk (2) bekezdésére vonatkozó 5. módosítás a következı ülés elsı napján fog hatályba lépni;

4.

a 204. cikk c) pontjának értelmében úgy határoz, hogy az Elnökök Értekezlete 2007. december 12-i és 2008. február 14-i határozataival módosított, saját kezdeményezéső jelentésekre vonatkozó szabályokról és gyakorlatokról szóló határozatát közzéteszi az eljárási szabályzat mellékleteként; utasítja fıtitkárát, hogy ezt a mellékletet frissítse az Elnökök Értekezletének ebben a témakörben elfogadásra kerülı jövıbeli határozataival;

5.

utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt a határozatot a Tanácsnak és a Bizottságnak tájékoztatásul.

1

Aznapi elfogadott szövegek, P6_TA(2007)0500.

129

Módosítás 1 Az Európai Parlament eljárási szabályzata 38 a cikk (új) Hatályos szöveg

Módosítás 38a. cikk A Parlamentre kezdeményezési joga a Szerzıdések értelmében Azokban az esetekben, amikor a Szerzıdések kezdeményezési jogot ruháznak a Parlamentre, az illetékes bizottság úgy határozhat, hogy saját kezdeményezéső jelentést készít. A jelentés a következıket foglalja magában: a) állásfoglalási indítvány, b) adott esetben határozat vagy javaslat tervezete, c) indoklás, adott esetben pénzügyi kimutatással. Ha egy jogszabály elfogadásához a Tanács egyetértése vagy hozzájárulása, vagy a Bizottság véleménye vagy egyetértése szükséges, a Parlament határozhat úgy a jogszabályjavaslatról tartott szavazás után és az elıadó javaslatára, hogy elhalasztja a szavazást az állásfoglalási indítványról, amíg a Tanács vagy a Bizottság ki nem fejti álláspontját.

Módosítás 2 Az Európai Parlament eljárási szabályzata 45 cikk – 1 a bekezdés (új) Hatályos szöveg

Módosítás 1a. A saját kezdeményezéső jelentésekben foglalt állásfoglalási indítványokat a Parlament a 131a. cikk szerinti rövid ismertetési eljárásban vitatja meg. Az ilyen állásfoglalási indítványokhoz nem

130

fogadhatók el módosítások a plenáris ülésen történı megvitatás alkalmából, kivéve, ha azokat az elıadó új információ figyelembevétele céljából terjesztette elı; ugyanakkor alternatív állásfoglalási indítványokat elı lehet terjeszteni a 151. cikk (4) bekezdésének megfelelıen. Ez a bekezdés nem alkalmazható, ha a jelentés tárgya alkalmas kiemelt plenáris vitára, ha a jelentést a 38a. vagy a 39. cikkben említett kezdeményezési jog alapján készítették, vagy ha a jelentés az Elnökök Értekezlete által megállapított kritériumok1 szerint stratégiai jelentésnek tekinthetı. ______________ 1

Lásd az Elnökök Értekezlete megfelelı határozatát az eljárási szabályzat […] mellékletében.

Módosítás 3 Az Európai Parlament eljárási szabályzata 45 cikk – 2 bekezdés – 1 albekezdés Hatályos szöveg

Módosítás

2. E cikk rendelkezéseit értelemszerően kell alkalmazni azokban az esetekben, amelyekben a Szerzıdések a Parlament kezdeményezési jogát állapítják meg

2. Ha a jelentés tárgya a 38a. cikkben említett kezdeményezési jog körébe tartozik, az engedélyezést csak azon az alapon lehet megtagadni, hogy a Szerzıdésekben foglalt feltételek nem teljesülnek.

Módosítás 4 Az Európai Parlament eljárási szabályzata 45 cikk – 2 bekezdés – 2 albekezdés Hatályos szöveg

Módosítás

Ilyen esetekben az Elnökök Értekezlete két hónapon belül határoz.

2a. Az Elnökök Értekezlete a 38a. cikkben és a 39. cikkben meghatározott esetekben két hónapon belül határoz.

Módosítás 5

131

Az Európai Parlament eljárási szabályzata 110 cikk – 1 bekezdés Hatályos szöveg

Módosítás

1. A Tanácsnak vagy a Bizottságnak bármely képviselı tehet fel írásbeli választ igénylı kérdéseket. A kérdések tartalmáért teljes mértékben a kérdés megfogalmazója felelıs.

1. A Tanácsnak vagy a Bizottságnak bármely képviselı tehet fel írásbeli választ igénylı kérdéseket az iránymutatásoknak megfelelıen1. A kérdések tartalmáért teljes mértékben a kérdés megfogalmazója felelıs. ______________ 1

Lásd a IIa. mellékletet.


Módosítás

2. A kérdéseket írásban kell benyújtani az Elnöknél, aki a kérdéseket az érintett intézményhez továbbítja.

2. A kérdéseket írásban kell benyújtani az Elnöknél, aki a kérdéseket az érintett intézményhez továbbítja. Ha a kérdés elfogadhatósága kétséges, az Elnök dönt róla. Döntésérıl értesíteni kell a kérdést benyújtó képviselıt.


Módosítás

1. A képviselık írásbeli választ igénylı kérdéseket intézhetnek az Európai Központi Bankhoz.

1. A képviselık az iránymutatásoknak megfelelıen1 írásbeli választ igénylı kérdéseket intézhetnek az Európai Központi Bankhoz. ______________ 1

Módosítás 8

132

Lásd a IIa. mellékletet.

Az Európai Parlament eljárási szabályzata 131 a cikk (új) Hatályos szöveg

Módosítás 131a. cikk Rövid ismertetés A Parlament az elıadó kérésére vagy az Elnökök Értekezlete javaslatára úgy is dönthet, hogy teljes vitát nem igénylı jelentést az elıadó röviden ismertessen a plenáris ülésen. Ebben az esetben a Bizottság részére meg kell adni a lehetıséget a hozzászólásra, és minden képviselınek jogában áll reagálni egy további írásos nyilatkozattal a 142. cikk (7) bekezdése értelmében.


Módosítás

5. A jelentésrıl szóló vitában a Bizottságot és a Tanácsot általában közvetlenül a jelentésnek az elıadó általi elıterjesztését követıen kell meghallgatni. Ugyanakkor a Bizottság javaslatának vitája esetén az Elnök felkéri a Bizottságot az elsı felszólalás megtételére a javaslat rövid ismertetése céljából, és a Tanácstól származó szöveg vitája esetén az Elnök felkérheti a Tanácsot az elsı felszólalás megtételére, mindkét felszólalást az elıadó felszólalása követi. A Bizottság és a Tanács újból szót kaphat, különösen a képviselık által tett nyilatkozatokra történı válaszadás céljából.

5. A jelentésrıl szóló vitában a Bizottságot és a Tanácsot általában közvetlenül a jelentésnek az elıadó általi elıterjesztését követıen kell meghallgatni. A Bizottság, a Tanács és az elıadó újból szót kaphat, különösen a képviselık által tett nyilatkozatokra történı válaszadás céljából.

Módosítás 10 Az Európai Parlament eljárási szabályzata 151 cikk – 4 bekezdés

133

Hatályos szöveg

Módosítás

4. A bizottság jelentésében szereplı nem jogalkotási állásfoglalási indítványhoz egy képviselıcsoport alternatív állásfoglalási indítványt terjeszthet elı.

4. A bizottság jelentésében szereplı nem jogalkotási állásfoglalási indítványhoz egy képviselıcsoport vagy legalább negyven képviselı alternatív állásfoglalási indítványt terjeszthet elı.

Ilyen esetben a képviselıcsoport nem terjeszthet elı módosításokat az illetékes bizottság állásfoglalási indítványához. A képviselıcsoport állásfoglalási indítványa nem lehet hosszabb, mint a bizottság állásfoglalási indítványa; azt a Parlamentben módosítás nélkül bocsátják egyetlen szavazásra.

Ilyen esetben a képviselıcsoport vagy az érintett képviselık nem terjeszthetnek elı módosításokat az illetékes bizottság állásfoglalási indítványához. Az alternatív állásfoglalási indítvány nem lehet hosszabb, mint a bizottság állásfoglalási indítványa; azt a Parlamentben módosítás nélkül bocsátják egyetlen szavazásra. A 103. cikk (4) bekezdése megfelelıen alkalmazandó.

Módosítás 11 Az Európai Parlament eljárási szabályzata II a melléklet (új) Hatályos szöveg

Módosítás IIa. MELLÉKLET Iránymutatások a 110. és 111. cikk szerinti, írásbeli választ igénylı kérdésekhez 1. Az írásbeli választ igénylı kérdésnek: - az érintett intézmény hatáskörébe és tevékenységi körébe kell tartoznia, és közérdekőnek kell lennie; - tömörnek kell lennie, és érthetı kérdésföltevést kell tartalmaznia; - nem szabad sértı nyelvezetet használnia; - nem szabad szigorúan személyes ügyekre vonatkoznia. 2. Ha egy kérdés nem felel meg ezeknek az iránymutatásoknak, a Fıtitkárság javaslatot tesz az elıterjesztınek: hogyan lehetne úgy megfogalmazni a kérdést, hogy elfogadható legyen.

134

3. Ha az elızı hat hónap folyamán azonos vagy hasonló kérdést már feltettek és megválaszoltak, a Fıtitkárság a korábbi kérdés és válasz másolatát eljuttatja az elıterjesztıhöz. A megismételt kérdést nem továbbítják az érintett intézménynek, kivéve, ha az elıterjesztı újabb fontos fejleményekre hivatkozik vagy további információhoz kíván jutni. 4. Ha egy kérdés olyan tényre vagy statisztikai információra vonatkozik, amely a Parlament könyvtárában hozzáférhetı, a könyvtár tájékoztatja errıl a képviselıt, aki visszavonhatja a kérdést. 5. Kapcsolódó ügyekben feltett kérdésekre együttes válasz is adható.

135

P6_TA-PROV(2008)0335 2009. évi költségvetés: a 2009-es EKT-val kapcsolatos elsı gondolatok és az egyeztetésre kapott megbízatás Az Európai Parlament 2008. július 8-i állásfoglalása a 2009. évi költségvetésrıl: a 2009. évi elızetes költségvetési tervezetre vonatkozó elsı gondolatok és az egyeztetésre kapott megbízatás, III. szakasz - Bizottság (2008/2025(BUD))


tekintettel a 2009-es pénzügyi évre szóló elızetes költségvetési tervezetre, amelyet a Bizottság 2008. május 6-án fogadott el,

–

tekintettel a költségvetési fegyelemrıl és a pénzgazdálkodás hatékonyságáról és eredményességérıl szóló, az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság között 2006. május 17-én létrejött intézményközi megállapodásra1,

–

tekintettel az EK-Szerzıdés 272. cikkére és az Euratom-Szerzıdés 177. cikkére,

–

tekintettel a Bizottság éves politikai stratégiájáról szóló2, valamint a 2009-re vonatkozó költségvetési keretrıl és prioritásokról szóló3 2008. április 24-i állásfoglalásaira,

–

tekintettel a brüsszeli Európai Tanács 2008. június 19–20-i elnökségi következtetéseire,

–

tekintettel eljárási szabályzata 69. cikkére és IV. mellékletére,

–

tekintettel a Költségvetési Bizottság jelentésére és a Külügyi Bizottság, a Fejlesztési Bizottság, az Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság, a Közlekedési és Idegenforgalmi Bizottság, a Mezıgazdasági és Vidékfejlesztési Bizottság valamint a Kulturális és Oktatási Bizottság véleményére (A6-0262/2008),

A.

mivel 2009-ben az Európai Unióról szóló szerzıdés és az Európai Közösséget létrehozó szerzıdés módosításáról szóló Lisszaboni Szerzıdés4 (Lisszaboni Szerzıdés) – ratifikálása esetén – a jogalkotási és költségvetési területen végre egyenrangúvá teszi az Európai Parlamentet a Tanáccsal, továbbá újabb hatáskörökkel ruházza fel az Európai Uniót, amelyek mind jelentıs hatással lesznek majd az EU költségvetésére,

B.

mivel az éves költségvetési eljárás egészének alapvetı változásokon kell átesnie az új szerzıdés rendelkezései, a kötelezı és nem kötelezı kiadások közötti különbségtétel, valamint a nem kötelezı kiadások tekintetében meghatározott (legnagyobb) növekedési arány megszőnése következtében,

1 2 3 4

HL C 139., 2006.6.14., 1. o. A legutóbb a 2008/371/EK európai parlamenti és tanácsi határozattal (HL L 128., 2008.5.16., 8. o.) módosított megállapodás. Elfogadott szövegek, P6_TA(2008)0174. Elfogadott szövegek, P6_TA(2008)0175. HL C 306., 2007.12.17., 1. o.

136

C.

mivel 2008. április 16-án a három intézmény megállapodott egy, a Lisszaboni Szerzıdés miatt szükséges költségvetési intézkedésekrıl szóló tárgyalások mihamarabbi lefolytatására vonatkozó nyilatkozatról, szem elıtt tartva, hogy 2009-ben új Parlament és új Bizottság fog felállni, amelyeknek teljes mértékben felkészültnek kell lenniük a ratifikálása esetén az új szerzıdéssel bekövetkezı változásokra,

2009. évi elızetes költségvetési tervezet 1.

tudomásul veszi, hogy a 2009. évi elızetes költségvetési tervezet (EKT) kötelezettségvállalási elıirányzatokban meghatározott összege 134 394,9 millió euró, a kifizetési elıirányzatok összege pedig 116 736,4 millió euró, 2 638,1 millió eurós tartalékkeretet hagyva a kötelezettségvállalások felsı határértéke alatt, valamint 7 443,6 millió eurót a kötelezı kiadásokra vonatkozó kifizetések felsı határértéke alatt, ami a kötelezettségvállalások 33%-ának, illetve a kifizetések 38%-ának felel meg;

2.

rámutat, hogy az EKT kötelezettségvállalásai a bruttó nemzeti jövedelem 1,04%-ának felelnek meg, ami a 2008-as költségvetéshez képest 3,1%-os növekedést jelent, ezen belül a kötelezı kiadások az új tagállamoknak nyújtott közvetlen támogatások fokozatos bevezetése miatt 4,7%-kal, a nem kötelezı kiadások pedig 2,4%-kal növekedtek;

3.

érdeklıdéssel állapítja meg, hogy az EKT 2009-es kifizetései a bruttó nemzeti jövedelem 0,9%-ának felelnek meg, ami a 2008-as költségvetéshez képest 3,3%-os csökkenést jelent, ezen belül a kötelezı kiadások kifizetései 4,8%-kal emelkedtek a kötelezettségvállalások alakulása következtében, míg a nem kötelezı kiadások kifizetései 7,6%-kal csökkentek;

4.

tudomásul veszi az EKT Bizottság által meghatározott prioritásait:

5.

–

a fenntartható fejlıdés támogatása és a munkahelyteremtést ösztönzı gazdasági légkör elımozdítása; az innováció támogatása;

–

a kohéziós politika folytatása az Unió régiói közötti egyenlıtlenségek enyhítése érdekében;

–

az éghajlatváltozás elleni küzdelem, valamint a tiszta és hatékony energiaforrásokra irányuló kutatás támogatása; egy függetlenségen és biztonságon alapuló uniós energiapolitika kidolgozása;

–

egységes integrációpolitika kialakítása és a jog érvényesülésén alapuló közös térség létrehozása;

–

a közel-keleti békefolyamat, valamint Koszovó és a tágabb balkáni régió stabilitásának támogatása;

–

élelmiszersegélyek nyújtása és a fejlesztési együttmőködés környezetvédelmi vonulatának megerısítése;

emlékeztet az Európai Parlament azon prioritásaira, amelyeket a Bizottság 2009-re vonatkozó éves politikai stratégiájáról szóló, 2008. április 24-i említett állásfoglalásában fogalmazott meg,

137

Általános észrevételek 6.

kifejezi meggyızıdését, hogy az Európai Uniót el kell látni a jelenlegi politikái és tevékenységei maradéktalan végrehajtásához szükséges forrásokkal, s egyidejőleg az új politikai kihívásoknak való megfelelést lehetıvé tevı elegendı rugalmassággal;

7.

megállapítja, hogy az elızetes költségvetési tervezetben a 2 638 millió eurós össztartalék legnagyobb részét, azaz egy 2 027 millió eurós összeget a piaccal kapcsolatos kiadások és a 2. fejezet alatti közvetlen kifizetések kerete (a KAP elsı pillére) teszi ki;

8.

érdeklıdéssel veszi tudomásul az Európai Tanács 2008. június 19–20-i elnökségi következtetéseit, és ezek némelyikének esetleges költségvetési vonzatait; úgy gondolja, hogy e költségvetési követelményeket csupán az intézményközi megállapodás értelmében rendelkezésre álló eszközök felhasználásával lehet kezelni, különös tekintettel a megállapodás 21. és 23. pontjára;

9.

rámutat arra, hogy a többéves pénzügyi keret egyéb felsı határértékei, és különösen az 1a., 3b. és 4. fejezet alatti igen kis tartalékkeretek következtében az Unió politikai változásokra való reagálási képessége költségvetési szempontból rendkívül korlátozott, kiemeli ugyanakkor, hogy a pénzügyi hiány kiküszöbölése érdekében alkalmazni lehet az intézményközi megállapodás elıírásait;

10.

költségvetési hatóságként feladatának tekinti annak biztosítását, hogy az EU költségvetésében szereplı összegeket a korlátozott erıforrások optimalizálásával költsék el; ambiciózusabb, kiegyensúlyozott és összehangolt költségvetés kialakítására törekszik a szakbizottságokkal együttmőködve és kéréseik figyelembe vételével;

11.

nem látja minden esetben a Bizottság éves politikai stratégiájában és az EKT-ban kifejtett politikai prioritások, valamint a vonatkozó költségvetési tételek és politikai területeknek juttatott összegek megnövelése közötti egyértelmő összefüggést; továbbra sem elégedett a Bizottság arra irányuló kísérleteivel, hogy az EKT-ba belefoglalja a Parlament prioritásait; nincsen például meggyızıdve arról, hogy az éghajlatváltozás prioritása a Bizottság javaslatának megfelelıen valóban tükrözıdik a költségvetésben; pontosabb tájékoztatást kér arról, hogy milyen számítási módszer vezetett arra az eredményre, miszerint az uniós költségvetés több mint 10%-át, azaz 14 milliárd eurót fordítanak környezetvédelmi célokra; kéri a költségvetésben szereplı, éghajlatváltozáshoz kapcsolódó valamennyi kiadás – beleértve a vidékfejlesztést és a strukturális alapokat – átfogó bemutatását annak érdekében, hogy értékelni tudja a politikai és költségvetési prioritások közötti viszonyt; hangsúlyozza, hogy a félidei felülvizsgálat során ellenırizni kell a jelenlegi programokat az éghajlatváltozással kapcsolatos célkitőzések hatékonyabb integrálása és a politikai koherencia javítása érdekében;

12.

párbeszédet kíván folytatni a Tanáccsal és a Bizottsággal az intézményközi megállapodás értelmében rendelkezésre álló egyéb eszközökrıl az éghajlatváltozás elleni küzdelem terén hozott intézkedések finanszírozásának megerısítésére, annak érdekében, hogy 2012 után átfogó megállapodás szülessen az éghajlatváltozásról;

13.

kinyilvánítja szándékát, hogy szorosan együtt kíván mőködni a Tanáccsal és a Bizottsággal annak érdekében, hogy mielıbb hatékony megállapodásra jussanak az

138

energia- és éghajlatváltozási csomagról, beleértve a szén-dioxid kivonásának és tárolásának kérdését; megjegyzi, hogy az EU-nak továbbra is bizonyítania kell, hogy a gazdasági növekedés összeegyeztethetı az alacsony szén-dioxid-kibocsátással; emlékezteti a Tanácsot az említett elnökségi következtetésekre; 14.

komoly aggodalmának ad hangot amiatt, hogy a rendelkezésre álló tartalékok mostanában egyre gyakrabban olyan „kreatív költségvetési gyakorlatoknak” köszönhetıek, mint a meglévı többéves programok kifizetéseinek késıbbre halasztása („backloading”), a már jól ismert és elırelátható költségvetési szükségletek kizárása és egyéb hasonló mőveletek; az ilyen gyakorlatokat a megbízható költségvetés-tervezés elvével ellentétesnek tartja, s újból kéri, hogy az EKT valóságosan tükrözze az elkövetkezı év költségvetési igényeit; együttmőködésre kéri fel a Bizottságot és a Tanácsot annak érdekében, hogy meghozzák a szükséges döntéseket azért, hogy megfelelı szintő elıirányzatok álljanak rendelkezésre a 2009-es költségvetésben;

15.

hangsúlyozza az Európai Unió költségvetésének világos, következetes és átlátható bemutatásának jelentıségét, ami feltétlenül szükséges annak vonatkozásában is, hogy az európai polgárokat tájékoztatni kell az uniós pénzek elköltésének mikéntjérıl; aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy a Bizottság mőködési és igazgatási kiadásai közötti különbségtétel egyre nehezebbé vált, valamint amiatt, hogy a – valójában az 5. fejezet alá tartozó – igazgatási jellegő kiadásoknak már most is jelentıs részét finanszírozzák mőködési elıirányzatokból;

16.

helyteleníti, hogy jelenleg nem jelölik egyértelmően sem az elızı pénzügyi tervhez képest végrehajtott pontos változtatásokat a frissen elıterjesztett pénzügyi tervezési dokumentumban, sem az adott évben végrehajtott növekedések ellensúlyozásának megtörténtét illetve módját, valamint az elızetes és utólagos kifizetések végrehajtásának módját; úgy véli, hogy ez nem áll összhangban az intézményközi megállapodás 46. pontjának rendelkezéseivel, és felhívja a Bizottságot, hogy tegyen eleget erre vonatkozó kötelezettségeinek;

17.

hangsúlyozza, hogy rendkívül fontos a többéves programok elızetes és utólagos kifizetései hatásának nyomon követése az egész költségvetésben a többéves pénzügyi keret idıtartama alatti kötelezettségvállalások koherens megtervezésének biztosítása érdekében, a Parlament prioritásainak tiszteletben tartása mellett, az intézményközi megállapodásban megfogalmazottak szerint;

18.

megdöbbenésének ad hangot a Bizottság elızetes költségvetési tervezetében szereplı kifizetési elıirányzatok rendkívül alacsony szintje miatt (116 736 millió euró); emlékeztet arra, hogy a 2007-es és a 2008-as költségvetésben megszavazott költségvetési elıirányzatok mértéke 126 500 illetve 129 100 millió euró volt;

19.

kéri a Bizottságtól, hogy folytassa a 2007-ben megkezdett átvilágítást, és egyértelmően adjon további tájékoztatást az emberi erıforrással kapcsolatos politikáról, a személyzetátcsoportosítási stratégia alkalmazásáról, valamint a feladatok kiszervezésének mértékérıl 2009-ben; kéri, hogy 2009. április 30-ig készüljön nyomon követési jelentés, amely tartalmazza a saját belsı felépítése vonatkozásában megállapított bizottsági következtetéseket; tudomásul veszi „a Bizottság emberi erıforrásainak megtervezése és optimalizálása az EU prioritásainak szolgálatában” címő 2008-as bizottsági nyomon követési jelentést, amelyben a Bizottság megerısíti elkötelezıdését amellett, hogy 2013-ig nem fog igényelni új álláshelyeket a 2009-ben a

139

bıvítéssel kapcsolatosan igényelt álláshelyek utolsó csoportján kívül; 20.

megjegyzi, hogy jelentısen emelkedik az OLAF által indított külsı vizsgálatok száma a külsı támogatások terén, ezért arra kéri a Bizottságot, hogy biztosítsa, hogy az OLAF rendelkezésére álljanak a szükséges források; kéri a Tanácsot, hogy javítsa a tagállamok és a Bizottság közötti együttmőködést az uniós csalások elleni harcban; kéri a Tanácsot, hogy biztosítsa azt, hogy a tagállamok megfelelıen nyomon kövessék a csalás elleni vizsgálatokat, a behajtási eljárást is beleértve;

1a. alfejezet 21.

tudomásul veszi, hogy a „versenyképesség a növekedés és a foglalkoztatottság szolgálatában” elnevezéső fejezet számára az EKT-ban biztosított kötelezettségvállalási elıirányzatok 11 690 millió eurót tesznek ki, 82 millió euró rendelkezésre álló tartalékkerettel; ez 5,5%-os növekedést jelent 2008-hoz képest; megjegyzi, hogy a kifizetések 5,3%-al nıttek 10 286,2 millió euróra;

22.

üdvözli a Bizottság kulcsfontosságú tevékenységek végrehajtására irányuló szándékát a munkahelyteremtés és az innováció, a kis- és középvállalkozások (kkv-k), valamint a kutatás támogatása területén; kiemeli, hogy az e téren elindított jelenlegi – például a versenyképességi és innovációs keretprogram és más, a kkv-kat érintı – kezdeményezéseket megfelelıen kell végrehajtani és azokat nyomon kell követni;

23.

üdvözli, hogy az EKT-ban a Bizottság prioritásként kezeli a tiszta és hatékony energiaforrásokra irányuló kutatás támogatását, és biztosítani kívánja a szükséges források rendelkezésre állását (a hetedik keretprogramon kívül), hiszen az energiahatékonyság kulcsfontosságú stratégia az éghajlatváltozás problémájának kezelése terén;

24.

hangsúlyozza annak fontosságát, hogy minden olyan intézkedésre megfelelı költségvetési források álljanak rendelkezésre, amelyek hozzájárulnak a médiával és az új technológiákkal kapcsolatos oktatási programok reklámozásához és bevezetéséhez;

25.

helyteleníti az 1a. alfejezet tartalékkeretének rendkívüli korlátozottságát, mely azt jelzi, hogy nem lesz lehetıség arra, hogy az új prioritásokat átcsoportosítással, meglévı fontos programok súlyos ellehetetlenítése nélkül finanszírozzák, következésképpen javasolja további források biztosítását új prioritások meghatározása esetén;

26.

úgy véli, hogy az 1a. alfejezeten belül rendelkezésre álló tartalékkeret korlátozott volta miatt prioritásként kell kezelni a folyamatban lévı kísérleti projektek és elıkészítı intézkedések megfelelı végrehajtását és kiértékelését, ugyanakkor újabb ilyen projektek és elıkészítı fellépések beindításának lehetıségét továbbra is biztosítani kell;

27.

a tervezett kisvállalkozói törvényt igen fontos stratégiának tartja a kis- és középvállalkozások támogatására; türelmetlenül várja az eme új stratégiai eszköz finanszírozására vonatkozó konkrét javaslatokat; sürgeti a Bizottságot és a tagállamokat, hogy e célból fokozottabban használják fel a strukturális alapokon keresztül rendelkezésre álló forrásokat is; megjegyzi, hogy a kkv-kat különösen sújtják a késedelmes kifizetések, ezért az Európai Uniónak el kell kerülni a késedelmes

140

kifizetéseket egy olyan hatékony és átlátható ellenırzési rendszer alkalmazása segítségével, amely biztosítja, hogy a kifizetések egy adott idın belül megtörténnek; 1b. alfejezet 28.

tudomásul veszi, hogy a „kohézió a növekedés és a foglalkoztatottság szolgálatában” elnevezéső fejezet számára az EKT-ban biztosított kötelezettségvállalási elıirányzatok 2,5%-os növekedéssel összesen 48 413,9 millió eurót tesznek ki, csupán 14 millió euró rendelkezésre álló tartalékkal a technikai segítségnyújtási keretben; megjegyzi, hogy az átfogó 2,5%-os emelkedés a Kohéziós Alap jelentıs megnövelésének tudható be (+14% 2008-hoz képest), míg a strukturális alapok elıirányzatai azonos szinten maradtak;

29.

sajnálatosnak tartja a kifizetések meredek csökkenését, amely 2008-hoz képest 13,9%kal esett 34 914,1 millió eurós összegre; nincs meggyızıdve különösen a kifizetési elırejelzések szintjének lefelé történı korrigálásának – nevezetesen az ERFA konvergencia 30%-os, az ERFA regionális versenyképesség és foglalkoztatottság 13%os, az ERFA területi együttmőködés 85%-os, valamint a 2007–2013 közötti új programoknak szánt Kohéziós Alap 50%-os csökkentése – indokairól;

30.

úgy véli, hogy amennyiben ez az éles csökkenés a strukturális intézkedésekkel kapcsolatos felügyelet és közös irányítás erısítésére irányuló új cselekvési program közvetlen vagy közvetett következménye, a Bizottságnak ezt jeleznie kellene, hiszen mindez utalhat az elsı szintő ellenırzések tagállamokon belüli hiányára;

31.

ügyelni fog arra, hogy a kohéziós politikákhoz szükséges források biztosítottak maradjanak annak érdekében, hogy meg tudjanak felelni a szolidaritás elvét az Európai Unióban érı jelenlegi és jövıbeli kihívásoknak;

2. fejezet 32.

megjegyzi, hogy „a természeti erıforrások megırzése és kezelése” elnevezéső fejezet számára az EKT-ban biztosított kötelezettségvállalási elıirányzatok 57 525,7 millió eurót tesznek ki, ami 3,5%-os növekedést jelent 2008-hoz képest, 2 113,3 millió euró rendelkezésre álló tartalékkerettel; a kifizetések 3,0%-kal 54 834,9 millió euróra emelkednek; a 2. fejezet piaccal kapcsolatos kiadásokra és közvetlen segélyekre elıirányzott részének a kötelezettségvállalási elıirányzatokban meghatározott összege 42 860,3 millió euró, a kifizetési elıirányzatok összege pedig 42 814,2 millió euró;

33.

kiemeli, hogy a vidékfejlesztési programozásban szereplı környezetvédelmi intézkedések ellenére, illetve a közvetlen kifizetésekre vonatkozó kölcsönös megfeleltetési rendszert erısítı környezetvédelmi standardok dacára a 2. fejezethez tartozó elıirányzatok csupán 0,5%-át használják fel a környezetvédelmi prioritások számára, mialatt a források túlnyomó többségét közvetlen segélyekre és piaccal kapcsolatos kiadásokra irányozzák elı;

34.

üdvözli a LIFE+ 20,9 millió eurós összeggel történı megemelését, ugyanakkor némi sajnálattal jegyzi meg, hogy e növekedésnek csupán egy része irányul az éghajlatváltozás területén folyó tevékenységek fokozására; úgy véli, hogy az éghajlatváltozás elleni küzdelemnek a költségvetésen horizontálisan átnyúló prioritása nem tükrözıdik megfelelıen e számokban;

141

35.

emlékeztet arra, hogy a KAP elsıdleges célja a piaci stabilizáció, az ellátásbiztonság és az elfogadható fogyasztói árak szavatolása, és ezért felhívja az EU-t, hogy a 2009. évi költségvetésben irányozza elı a szükséges eszközöket a jelenlegi élelmiszerválságból adódó új szükségletek kezelése, különösen a leginkább nélkülözı emberek – akik a legjobban szenvednek ettıl a válságtól – élelmiszerekhez való hozzáférésének javítása érdekében;

36.

üdvözli a kedvezı piaci körülmények, valamint az ebbıl fakadó megtakarítások következtében a mezıgazdasági termékekre vonatkozó export-visszatérítésekben tapasztalható általános csökkenı tendenciát;

37.

megjegyzi, hogy az EKT kötelezettségvállalásai a vidékfejlesztés terén 13 401 millió eurós kötelezettségvállalási elıirányzattal (a modulációt is beleértve) és 10 926 millió eurós kifizetési elıirányzattal viszonylag stabilak maradnak, ami 2008-hoz képest 4%os csökkenést jelent;

38.

úgy véli, hogy e számadatok jelzésértékő elemeit képezik a Bizottság által 2008. május 20-án benyújtott „KAP-állapotfelmérés” keretének;

39.

rámutat, hogy az Európai Mezıgazdasági és Vidékfejlesztési Alap (EMVA) végrehajtása nagy nehézségekbe ütközik; sajnálatát fejezi ki, hogy 2007-ben 2830 millió euró elıirányzat maradt elköltetlenül, hogy az áthozat 2008-ra 1361 millió euró volt, és az intézményközi megállapodás 48. pontja értelmében 1469 millió eurót programoztak újra a 2008–2013-as idıszakra; aggodalmának ad hangot amiatt, hogy ilyen jelentıs összeget csoportosítanak újra, ami jelentıs késedelmet fog okozni a vidéki területeken rendelkezésre álló alapok terén;

3a. alfejezet 40.

megjegyzi, hogy „a szabadság, a biztonság és a jog érvényesülése ” elnevezéső fejezet számára az EKT-ban biztosított kötelezettségvállalási elıirányzatok 15%-os növekedéssel 839,1 millió eurót tesznek ki, 32,9 millió euró rendelkezésre álló tartalékkerettel; a kifizetések 11,7%-kal 596,7 millió euróra emelkednek;

41.

rámutat, hogy a 2008-hoz viszonyított figyelemre méltó növekedés fıként a „szolidaritás – külsı határok, vízumpolitika és a személyek szabad mozgása” (+44,4 millió euró, azaz +15,6%), a „migrációs áramlások — közös bevándorlási és menekültügyi politika” (+43,3 millió euró, azaz +18,9%) és a „biztonság és a szabadságjogok védelme” (+20,8 millió euró, azaz +27,1%) alcímek alatti összegek jelentıs megemelésének köszönhetı;

42.

tudomásul veszi a „bőnmegelızés és a bőnözés elleni küzdelem” egyedi program kötelezettségvállalási elıirányzatainak 36,3%-os növelését, és meg fogja vizsgálni ennek indokait;

43.

aggodalmát fejezi ki az „alapvetı jogok és jogérvényesülés” tevékenységének alulfinanszírozottsága miatt, amelynek kötelezettségvállalási elıirányzatait csupán 0,2%-kal növelték, és a kifizetési elıirányzatai 10%-kal ténylegesen csökkentek 2008hoz képest;

44.

hangsúlyozza, hogy az EKT megtartja az Európai Unió Tagállamai Külsı Határain

142

Való Operatív Együttmőködési Igazgatásért Felelıs Európai Ügynökség (Frontex) számára 2008-ban megszavazott elıirányzat-növekedést, ugyanakkor némi aggodalommal veszi tudomásul a támogatás újbóli egyensúlyba hozását 5,7 millió eurónak a mőködési kiadásokból az igazgatási kiadásokba történı áthelyezésével; felszólít, hogy 2009-re növeljék a Frontex elıirányzatait, hogy továbbra is meg tudjon felelni állandó és megszakítás nélküli küldetéseire vonatkozó kötelezettségvállalásainak az Unió déli határain (Hera, Nautilus és Poseidon); 45.

hangsúlyozza, hogy a bevándorlási politikáról szóló európai paktumban szerepelniük kell az illegális bevándorlás kezelésével, a legális bevándorlás irányításával, a harmadik országok állampolgárainak beilleszkedésével és a határvédelem megerısítésével kapcsolatos kérdéseknek is, teljes mértékben szem elıtt tartva a szolidaritás elvét;

3b. alfejezet 46.

megjegyzi, hogy az EKT állampolgárságra vonatkozó fejezete számára biztosított kötelezettségvállalási elıirányzatok összesen 628,7 millió eurót tesznek ki, ami 1,0%os növekedést jelent, amennyiben a 2008-as elıirányzatokból levonjuk a Szolidaritási Alap elıirányzatait és a Bulgária és Románia számára nyújtott átmeneti támogatást; a rendelkezésre álló tartalékkeret 22 millió euró, a kifizetések 0,7%-kal 669 millió euróra emelkednek;

47.

sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy az alfejezet alatti csekély 22 millió eurós tartalék igen korlátozott mozgásteret hagy a kísérleti projektek és elıkészítı tevékenységek számára;

48.

felhívja a figyelmet, hogy az EU polgárainak védelmére való nagyobb felkészültség érdekében növelni kell az EU polgári védelmi beavatkozásainak hatékonyságát, és erısíteni kell koordinációját, többek között közös polgári védelmi módszerek kialakításával a tagállamok között, korai riasztási és megelızı rendszerek kialakításával és a polgári védelmi eszközök szállításának fejlesztésével;

49.

elítéli, hogy az európai polgárok mindennapjaira közvetlen kiható, létfontosságú politikákat magában foglaló alfejezet elıirányzatainak a Bizottság által javasolt növekedése jóval alacsonyabb a kötelezettségvállalási elıirányzatok átlagosan 3,1%-os növekedésénél; különösen sajnálkozik amiatt, hogy fıként az európai polgárok számára fontos tevékenységek finanszírozása részesült a legcsekélyebb növekedésben vagy 2008-hoz viszonyítva akár csökkent is;

50.

aggodalmának ad hangot a kommunikációs tevékenységek finanszírozását biztosító számos költségvetési tétel Bizottság által javasolt csökkentése miatt, különösképpen a 2009-ben e területet érintı feladatok és új kihívások – mint pl. az európai választások vagy a Lisszaboni Szerzıdés lehetséges hatálybalépése –tekintetében;

51.

úgy véli, hogy kommunikációs és tájékoztatási politika alapvetı feladata az uniós polgárok tájékoztatása az EU által megvalósított fellépésekrıl és programokról, valamint az elmúlt években elért fejlıdésrıl;

52.

emlékeztet arra, hogy az Európai Közösségek általános költségvetésére alkalmazandó

143

költségvetési rendeletrıl szóló, 2002. június 25-i 1605/2002/EK tanácsi rendelet1 (költségvetési rendelet) 49. cikkének megfelelıen intézményi autonómiája részeként minden intézménynek joga van kommunikációs politikája végrehajtására egy közös keret szabta korlátokon belül, és bizonyos mértékben harmonizálva a külsı megjelenést, amely minden kommunikációs intézkedés során felismerhetı „EU-s védjegy” kialakulását teszi lehetıvé; 53.

elismeri az intézmények által követett különbözı kommunikációs politikáknak a tájékoztatási és kommunikációs intézményközi munkacsoporton belüli koordinációja szükségességét; emlékeztet arra, hogy a kommunikáció régóta fontos prioritás a Parlament számára; úgy véli, hogy a Parlament által e folyamatban betöltött központi szerep – különösen a közelgı európai parlamenti választásokra tekintettel – alapvetı fontosságú, és biztosítja a kommunikációs politika folytonosságát és hatékonyságát; hangsúlyozza, hogy a polgárok számára adott, az uniós jogszabályok alkalmazásából eredı jogaikról szóló tájékoztatást erısíteni kell;

4. fejezet 54.

tudomásul veszi, hogy az EU mint globális szereplı elnevezéső fejezet számára biztosított kötelezettségvállalási elıirányzatok 1,8%-kal 7 440,4 millió euróra emelkednek 243,6 millió euró rendelkezésre álló tartalékkerettel; a kifizetések 6,6%kal 7 579,5 millió euróra csökkennek;

55.

megállapítja hogy ez az 1,8%-os növekedés nem éri el az EU általános költségvetését jellemzı átlag 3,1%-os össznövekedést; úgy véli, hogy ez nyugtalanító jel, mivel a 4. fejezet hagyományosan az egyik legkomolyabb kihívásokat jelentı része az Unió költségvetésének;

56.

aggodalmát fejezi ki a 4. fejezet alulfinanszírozottsága miatt, és határozottan elítéli a Bizottság által választott, bizonytalan költségvetés-tervezési megközelítést, amely egyáltalán nem veszi figyelembe az e területen várhatóan felmerülı valódi igényeket; megállapítja következésképpen, hogy a jelenlegi 243,6 millió eurós tartalékkeret meglehetısen esetleges számadatnak tőnik; úgy véli, hogy ezt a problémát csak a többéves pénzügyi keret átfogó felülvizsgálatával lehet kezelni, mely során növelni kell a 4. fejezet plafonértékét a 2009–2013-as idıszakra;

57.

rámutat arra, hogy az EKT elıterjesztése elıtt a Parlament a fent említett 2008. április 24-i állásfoglalásában az összes – különösen a többéves pénzügyi keret 4. fejezete alatt felmerülı – költségvetési igényrıl valósághő képet kért; úgy véli, hogy az EKT e fejezet esetében nem követi a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás elvét;

58.

ezért aggodalommal veszi tudomásul, hogy a Bizottság már a költségvetési eljárás e korai szakaszában kijelentette, hogy a Koszovó, a Közel-Kelet, az élelmiszersegélyek és a makroszintő pénzügyi támogatások számára elkülönített elıirányzatok nyilvánvalóan nem lesznek elegendıek a szerte a világon fennálló uniós kötelezettségvállalások teljesítéséhez, nem beszélve a várható többletigényekrıl: az EKT például 161 millió euró kötelezettségvállalási elıirányzatot és 100 millió euró kifizetési elıirányzatot javasol Palesztina és a békefolyamat támogatása céljára, noha a

1

HL L 248., 2002.9.16., 1. o. A legutóbb az 1525/2007/EK rendelettel (HL L 343., 2007.12.27., 9. o.) módosított rendelet.

144

2008-as költségvetésben 300 millió eurót illetve 200 millió eurót szavaztak meg erre, és több átcsoportosítást követıen a kifizetési elıirányzatok idáig 350 millió euróra nıttek; Koszovó tekintetében az EULEX misszió számára elkülönített elıirányzatok 15,7%-kal csökkennek a közös kül- és biztonságpolitikán (KKBP) belül; ezt elfogadhatatlannak tartja, és új megközelítés alkalmazására szólít fel a palesztinai és koszovói kiadásokkal kapcsolatban; úgy véli, hogy már most elıre lehet látni a jelentıs pénzügyi hiányt azon döntés kapcsán, hogy jelentısen megnövelik az Európai Unió afganisztáni rendfenntartó missziójának (EUPOL AFGHANISTAN) dolgozó szakértık eredeti számát; 59.

megerısíti, hogy támogatja az elmélyített és differenciált európai szomszédságpolitika (ENP) végrehajtását; hangsúlyozza, hogy az európai szomszédsági és partnerségi támogatási eszköz (ENPI) számára megfelelı pénzügyi keretet kell biztosítani, amely tükrözi az EU elkötelezettségét kelet- és dél-európai szomszédai irányában; tudomásul veszi a 2009-re tervezett elıirányzatok szerény mértékő növekedését, és hangsúlyozza, hogy a legutóbbi – „Barcelonai folyamat: Unió a mediterrán térségért” – kezdeményezés nem hátráltathatja a kelet-európai és a dél-európai szomszédok számára elkülönített kötelezettségvállalási elıirányzatok közötti egyensúly megteremtésére tett erıfeszítéseket, és semmi esetre sem növelheti a költségvetési feszültséget az ENPI-n belül;

60.

elítéli, hogy e többletigények finanszírozására nem javasoltak költségvetési megoldásokat, de még megoldások nyomai sem mutatkoztak; sürgısen kéri ismételten a 4. fejezettel – beleértve a KKBP-alcímet – kapcsolatos összigények pontosítását;

61.

megismétli azon meggyızıdését, amely szerint sem a rugalmassági eszközt, sem a sürgıs segélyre képzett tartalékalapot (244 millió euró) nem szabad az EU hosszú távra tervezett politikáinak és tevékenységeinek finanszírozására fordítani vagy helytelenül felhasználni, és elszánt arra, hogy a költségvetési eljárás során megvédje ezt az álláspontot;

62.

aggodalommal hívja fel a figyelmet az egyre erısödı globális élelmiszerválságra és az éghajlatváltozás hatásaira, és kiemeli, hogy az EU-nak képesnek kell lennie a fejlıdı országoknak nyújtandó élelmiszersegélyek és katasztrófaelhárítás tekintetében vállalt kötelezettségeinek teljesítésére; ıszinte aggodalommal veszi tudomásul, hogy a 2009es EKT-ban élelmiszersegélyek céljára a 2008-as összeghez (+3%) képest mindössze 6,8 millió euróval többet különítettek el, valamint hogy a Bizottság már 2008. április végére 60 millió eurós átcsoportosítást kérelmez a 2008-as élelmiszersegélyek többletköltségeinek fedezésére (ami 26,88%-os növekedést jelent a kötelezettségvállalási elıirányzatokban); kéri, hogy 2009-ben az összes létezı költségvetési eszköz segítségével biztosítsanak további forrásokat erre a célra;

63.

üdvözli a nyugat-balkáni országok részére elkülönített, az elıcsatlakozási támogatási eszköz (IPA) intézményfejlesztési komponense alá tartozó elıirányzatok növekedését, különösen a Bizottság azon szándékát, hogy további ösztöndíjakat biztosít és növeli a civil társadalmi párbeszéd támogatását; kéri a Bizottságot, hogy támogassa a balkáni országokra vonatkozó szociálpolitikai menetrendet;

64.

hangsúlyozza, hogy a „segély kereskedelemért” programok számára biztosított új pénzeszközöknek a meglévı fejlesztési támogatások kiegészítéseként kell szolgálniuk, és hogy ezen új kötelezettségvállalásoknak nem szabad más fejlesztési

145

kezdeményezésekhez rendelt források átcsoportosításához vezetniük; ismételten kéri a Bizottságtól, hogy nyújtson tájékoztatást az ígért 1 000 millió euró eredetérıl; 65.

üdvözli a Bizottságnak az éghajlatváltozás elleni globális szövetség, valamint a globális energiahatékonysági és megújuló energia alap létrehozására irányuló kezdeményezéseit, melyeket jelentıs lépésnek tekint a fejlıdı országoknak az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás és annak enyhítése terén történı támogatása tekintetében; ugyanakkor hangsúlyozza, hogy az eddig elıirányzott összegek nem elegendıek; a tervezett fejlesztési kötelezettségvállalások mellett felszólít ezen kezdeményezések közvetlen támogatásainak emelésére a 2009-es költségvetésben; továbbá hangsúlyozza, hogy ezeket a kezdeményezéseket hosszú távú kiegészítı támogatások biztosításával kell megerısíteni;

66.

tudomásul veszi, hogy a kölcsönöket biztosító Garanciaalap számára a 2009-es EKTban 92,46 millió euró került elkülönítésre az eredeti pénzügyi tervezéssel szemben, amely szerint 200 millió euró finanszírozásban részesült volna az alap; rámutat arra, hogy a 2009-es EKT-ban rendelkezésre álló tartalékkeret egy jelentıs része, nevezetesen 107,54 millió euró a 243,6 millió euróból mesterséges összeg, tekintve, hogy az a fent említett manıver eredménye; aggodalmát kifejezve hangsúlyozza, hogy nagyon valószínő, hogy a Garanciaalap költségvetési tervezése során ily módon nyert „megtakarításokat” magasabb kiadásokkal kell majd kompenzálni az elkövetkezı években, még a most tervezettnél is kisebb tartalékkeretet hagyva a 4. fejezeten belül;

67.

hangsúlyozza, hogy mivel a fıképviselı, az Európai Tanács elnöke és az európai külügyi szolgálat intézményi struktúrájáról még nincs döntés, fokozatosan megfelelı költségvetési forrásokat kell biztosítani, ahogy az új szervezeti struktúra hatásköre és szerepe konkrétabb alakot ölt; kiemeli, hogy sem az intézményi változások, sem az új KBVP rendelkezései nem feszíthetik még tovább a 4. fejezet kötelezettségvállalási elıirányzatainak jelenlegi szintjét;

68.

hangsúlyozza a költségvetési hatáság által elfogadott, a 4. fejezetben szereplı kísérleti projektek és elıkészítı tevékenységek politikai jelentıségét; felhívja a Bizottságot, hogy idıben, proaktívan és a rendelkezésre álló kötelezettségvállalások teljes felhasználásával hajtsa végre e projekteket;

5. fejezet 69.

tudomásul veszi, hogy az igazgatási összkiadások tekintetében a javasolt növelés 5% 2008-hoz képest, és e kiadások jelenleg összesen 7 647,9 millió eurót tesznek ki a 2008-as 7 281,5 millió euróval szemben, valamint hogy a pénzügyi keret felsı határértéke alatt mindössze egy csekély, 129,1 millió eurós tartalékkeret maradt (ami a kiadási összegek körülbelül 1,7%-ának felel meg);

70.

miközben üdvözli, hogy a Bizottság által kért új álláshelyek csupán a korábban bejelentett, az „EU-2” számára biztosított 250 fınyi utolsó csoportot érinti, megjegyzi, hogy az igazgatási kiadások javasolt növelése még így is magasabb, mint az egész költségvetést érintı átlagos növelés; elismeri, hogy ez nagymértékben kapcsolódhat az indexált fizetési és nyugdíjköltségekhez, illetve bizonyos mértékben az ingatlanpolitikához; hangsúlyozza, hogy további módosításokra lehet szükség a 2009es költségvetési év során, amennyiben a Lisszaboni Szerzıdés hatályba lép; alaposan, intézményközi kontextusban kívánja megvizsgálni az igazgatási kiadásokat az

146

intézmények 2009-es és azt követı igényeinek feltárása érdekében; 71.

úgy véli – a kapott információ mennyiségének növekedése, valamint a Bizottság azon elızetes következtetései ellenére, melyek szerint a végrehajtó ügynökségek javítják az uniós programok minıségét –, hogy az 5. fejezet alá tartozó különféle pénzügyi/igazgatási következmények további pontosítást igényelnek; megdöbbenéssel veszi tudomásul például azt, hogy 947 álláshelynek a két kutatási ügynökségben történı jövıbeli létrehozása (amint ez az átvizsgálás nyomán megállapításra került) csupán 117 álláshely felszabadulásához fog vezetni a bizottsági osztályokon ugyanezen idıszak alatt;

72.

aggodalommal veszi tudomásul, hogy a Bizottságnál tapasztalható kiszervezési tendencia – a személyzeti szabályzat legutóbbi változtatásaival együtt – az emberi erıforrások terén ahhoz vezetett általánosságban, hogy az EU által alkalmazott személyzet egyre növekvı hányada nem látható a költségvetési hatóság által elfogadott intézményi létszámtervekben, illetve nem a többéves pénzügyi keret 5. fejezetébıl kapja a fizetését; rendkívül sajnálja az átláthatóság e hiányát, amely a nemzeti szakértık foglalkozatását is érinti; kéri, hogy tartsanak nyilvános és átfogó tanácskozást az összes érdekelt fél részvételével az európai kormányzás jövıjérıl;

73.

üdvözli a 2007-es személyzeti átvilágítási jelentés nyomon követését, amelyet nemrégiben kapott kézhez a 2008-as költségvetéshez főzött módosításaira válaszul; alaposan elemezni kívánja e dokumentumot azzal a céllal, hogy a költségvetést érintı következtetéseket vonjon le belıle 2009-re vonatkozóan;

74.

kérdi a Bizottságot, hogy milyen lépéseket tesz az adminisztratív teher 25%-os csökkentésére vonatkozó 2012-es cél elérése érdekében, és kéri, hogy a bürokrácia csökkentése érdekében gondolja végig, hogy valóra válhat-e az egyablakos ügyintézés elve;

75.

meg kívánja vizsgálni a többi intézmény igazgatási elıirányzatait és személyzeti igényeit a hatékonyság növelése érdekében, beleértve a meghatározott prioritásoknak megfelelı lehetséges személyzeti átcsoportosításokat; megjegyzi, hogy a többi intézmény számára javasolt átlagos növekedés a Bizottság által javasolt növekedési rátánál éppen csak egy kicsivel alacsonyabb, 4,8%-os, ami 2 673,8 millió euróról 2 803,2 millió euróra történı növekedést jelent;

6. fejezet 76.

megállapítja, hogy 2009-ben, a Bulgáriának és Romániának nyújtott költségvetési kompenzáció utolsó évében a kötelezettségvállalási és kifizetési elıirányzatok 209,1 millió eurót tesznek ki, ami 2008-hoz képest 1,2%-os növekedést jelent; emellett mindössze egy kicsi, 0,9 millió eurós tartalékkeret áll rendelkezésre;

Kísérleti projektek és elıkészítı intézkedések 77.

sajnálja, hogy általános elvként a Bizottság EKT-ja nem tartalmaz kötelezettségvállalásokat kísérleti projektek és elıkészítı intézkedések számára, így azokat a többéves pénzügyi keret megfelelı fejezeteinek tartalékkeretébıl kell finanszírozni; megdöbbenésének ad hangot amiatt, hogy létezik néhány kivétel ezen általános szabály alól, ugyanis néhány, a Bizottság által szemmel láthatóan érdekesnek

147

tartott kísérleti projekt és elıkészítı intézkedés bekerült az EKT-ba kötelezettségvállalási elıirányzatokkal; 78.

emlékeztet arra, hogy az intézményközi megállapodás 46a. pontja értelmében a Bizottság köteles az éves tevékenységekrıl, a többéves becslésekrıl és az engedélyezett felsı határértékek alatt megmaradó tartalékkeretekrıl rendelkezni;

79.

hangsúlyozza, hogy az intézményközi megállapodás kísérleti projektek céljára akár 40 millió eurónyi összeg biztosítását is lehetıvé teszi bármely költségvetési évben, illetve az elıkészítı intézkedések számára összesen akár 100 millió euró biztosítását, amelybıl legfeljebb 50 millió eurót lehet új elıkészítı intézkedésekre fordítani;

80.

megerısíti azon szándékát, hogy – amint azt már a fent említett 2008. április 24-i állásfoglalása is elıírja – az intézményközi megállapodásban a kísérleti projektek és elıkészítı intézkedések számára biztosított teljes éves összegeket felhasználja, amennyiben az ilyen jellegő javasolt projektek és intézkedések száma és volumene miatt ez szükséges, mivel ezeket a Parlament számára elengedhetetlen eszközöknek tekinti az európai polgárok érdekeit szolgáló új szakpolitikák kialakításához;

81.

emlékeztet arra, hogy a 2008-as költségvetési évre a Parlament által elfogadott kísérleti projektekre és elıkészítı intézkedésekre 107,32 millió euró kötelezettségvállalási elıirányzat jutott; az 1a. alfejezet alá tartozó projektek és intézkedések költségei 38 millió eurót tettek ki, a 2. fejezet alá tartozók 25,15 millió eurót, a 3a. alfejezet alá tartozók 3 millió eurót, a 3b. alfejezet alá tartozók 9,5 millió eurót, a 4. fejezet alá tartozók pedig 31,67 millió eurót;

82.

hangsúlyozza, hogy ha a Parlament a kísérleti projektek és elıkészítı intézkedések tekintetében hasonló finanszírozási szint mellett dönt 2009-ben is, akkor az 1a. és a 3b. alfejezetek alatti tartalékkeretek csaknem fele felhasználásra kerülne, noha a kísérleti projektek és elıkészítı intézkedések költségeinek 2008-as szintje még az intézményközi megállapodás által lehetıvé tett maximális összegeket sem érte el;

83.

kifejezésre juttatja, hogy – az intézményközi megállapodás II. mellékletének D. részével összhangban – kész még a parlamenti nyári szünet elıtt benyújtani a Bizottságnak a 2009-es költségvetési eljárást illetı kísérleti projektekkel és elıkészítı intézkedésekkel kapcsolatos terveinek elsı ideiglenes listáját, annak megkönnyítése érdekében, hogy kiegyensúlyozott és koherens végleges csomag álljon össze; hangsúlyozza, hogy ez a lista nem zárja ki, hogy egyes képviselık, szakbizottságok és képviselıcsoportok más javaslatokat vagy módosításokat nyújtsanak be a kísérleti projektekkel és elıkészítı intézkedésekkel kapcsolatban az ıszi elsı olvasat során; ragaszkodik ahhoz, hogy ennek megvalósításához elegendı tartalékkeret álljon rendelkezésre valamennyi költségvetési fejezetben és alfejezetben;

84.

a Bizottsággal és a Tanáccsal közösen fel kívánja tárni, hogy miként lehetne megvalósítani a nık jogaiért felelıs európai megbízottra vonatkozó parlamenti felhívást;

Ügynökségek 85.

tudomásul veszi, hogy a decentralizált ügynökségek számára az EKT-ban elkülönített összegek 1,76%-kal 563,9 millió euróra csökken a kötelezettségvállalási elıirányzatok

148

tekintetében, a vonatkozó kifizetési elıirányzatok pedig 6 millió euróval csökkennek (–1%); 86.

rámutat arra, hogy a kötelezettségvállalások e minimális általános növekedése ellenére az összes ügynökséget együttvéve az 1a. alfejezet alá tartozó ügynökségek alcsoportját a 2008-as költségvetéshez képest 3,29%-os, azaz 8,9 millió eurós csökkentés érinti, ami összhangban van a költségvetési hatóság által a 2008. novemberi egyeztetés során hozott határozattal, amely szerint a Galileo finanszírozása céljából a 2009 és 2013 közötti idıszak során egy 50 millió eurós lineáris csökkentést kell végrehajtani;

87.

tudomásul veszi, hogy az 1a. alfejezet alá tartozó ügynökségeket érintı ezen csökkentés nem volt „lineáris”, amint az az egyeztetés következtetéseiben szerepel; részletesen meg kívánja vizsgálni a költségvetési csökkentések mértékét és eloszlását; ismételten kifejti, hogy a költségvetési hatóság feladata dönteni a Bizottság ilyen jellegő javaslatairól;

88.

kiemelt hangsúlyt fog fektetni az ügynökségek költségvetésének végrehajtására, és alaposan meg fogja vizsgálni a lehetséges többleteket annak biztosítása érdekében, hogy a célzott bevételek figyelembevételre kerüljenek az ügynökségek 2009-es költségvetésének kialakításakor;

89.

elítéli, hogy a Bizottság még mindig nem terjesztette a költségvetési hatóság elé annak részleteit, hogy miként szándékozik finanszírozni a jelenleg még tanácskozás tárgyát képezı két új ügynökséget, amelyek egyike már szerepel a 2009-es EKT-ban „p.m.” bejegyzéssel, és sürgeti a Bizottságot, hogy minél hamarabb adjon bıvebb tájékoztatást e kérdésrıl; arra a következtetésre jutott, hogy a jelenlegi tartalékkeretek mellett részben igazgatási feladatokat ellátó új szervek finanszírozása tekintetében fel kell tárni az intézményközi megállapodás által biztosított valamennyi lehetıséget; emlékeztet, hogy az intézményközi megállapodás 47. pontja szerint a költségvetési hatóságnak elızetesen meg kell állapodnia minden új ügynökség finanszírozásáról;

90.

ismételten hangsúlyozza, hogy a jelenlegi és jövıbeli decentralizált ügynökségek finanszírozási szintje közvetlenül befolyásolni fogja a többéves pénzügyi keret fejezetein belül rendelkezésre álló tartalékkereteket; megjegyzi, hogy az intézményközi megállapodás arra kötelezi a Bizottságot, hogy új decentralizált ügynökségek létrehozására irányuló javaslat elkészítésekor felmérje a vonatkozó kiadási fejezetet érintı költségvetési vonzatokat; törekedni fog annak biztosítására, hogy a decentralizált ügynökségek mőködése hozzáadott értéket jelentsen és az uniós polgárok érdekeit szolgálja;

91.

üdvözli a Bizottság azon szándékát, hogy intézményközi párbeszédet szorgalmazzon a költségvetési rendelet 185. cikkében meghatározott valamennyi szerv szerepérıl, valamint az európai kormányzásban betöltött helyérıl; ismételten hangsúlyozza annak fontosságát, hogy szisztematikusan, intézményközi szinten garantálják az intézményközi megállapodás 47. pontjában meghatározott eljárás alkalmazását;

Végrehajtó ügynökségek és más kiszervezési tendenciák 92.

megállapítja, hogy a végrehajtó ügynökségek és más hasonló ad hoc szervek további bıvítése a vonatkozó program költségvetési keretébıl kerül finanszírozásra; ezért aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy a végrehajtó ügynökségek és más szervek minden

149

bıvítése csökkenteni fogja a programok költségvetési keretében rendelkezésre álló mőködési forrásokat, és az igazgatási feladatok finanszírozása a többéves pénzügyi keret 5. fejezete helyett a mőködési fejezetekbıl történik majd; 93.

aggódik amiatt, hogy a végrehajtó ügynökségek és más ad hoc szervek létrehozása az uniós tisztviselık és szerzıdéses alkalmazottak számának átláthatatlan növekedéséhez vezethet, különösen ha az érintett bizottsági fıigazgatóságon nem csökkentik és/vagy nem csoportosítják át megfelelıen az álláshelyeket; sürgeti a végrehajtó ügynökségek felállításával kapcsolatos gyakorlati rendelkezések (felülvizsgált magatartási kódex) betartását, különös tekintettel az ügynökségek finanszírozásának és személyzettel való ellátásának parlamenti ellenırzésére;

Következtetések és megbízás az egyeztetésre 94.

az alábbi pontokat különösen fontosnak tartja a 2008 júliusában tartandó költségvetési egyeztetés szempontjából: −

kifizetések megfelelı szintje;

−

a hatékony és eredményes költségvetési tervezés elvének követése, különösen ami a 4. fejezettel kapcsolatos igények valós képét illeti;

−

a Bizottság arra vonatkozó kötelezettségvállalása, hogy az EU Szolidaritás Alapja és az Európai Globalizációs Kiigazítási Alap érintettsége esetén költségvetési módosításokat nyújt be, amelyek egyedüli célja ezen alapok mobilizálása annak érdekében, hogy megakadályozzák a késedelmet a pénzügyi támogatások kifizetésében;

−

megfelelı válasz az élelmiszer-segélyekre és élelmiszerbiztonságra vonatkozó követelményekre;

−

számszerősített információk nyújtása a Tanács részérıl az említett elnökségi következtetések pénzügyi következményeirıl, a költségvetési rendeletben meghatározott rendelkezéseknek megfelelıen, különös tekintettel a rendelet 28. cikkére; kész tárgyalásokba bocsátkozni, ideértve az intézményközi megállapodás értelmében rendelkezésre álló valamennyi eszköz felhasználását;

−

az intézményközi megállapodás 44. pontja és az egységes belsı ellenırzési keretrendszerre irányuló bizottsági cselekvési terv (COM(2006)0009) 5(n) pontja végrehajtásának jelenlegi állása;

−

elegendı forrás a polgárok Európája számára;

−

a költségvetési hatóság ideiglenes szándéka a kísérleti projektek és elıkészítı intézkedések vonatkozásában;

−

a költségvetés bemutatásának egyértelmősége, különösen az igazgatási kiadások és az emberi erıforrások tekintetében, beleértve a feladatok kiszervezését;

−

a „versenyképesség a növekedésért és foglalkoztatás”, „az éghajlatváltozás elleni küzdelem a bali cselekvési tervvel összhangban és a fenntartható Európa

150

elımozdítása”, valamint „a közös bevándorlási politika megvalósítása” elnevezéső uniós prioritások kezelését lehetıvé tevı megfelelı költségvetési összegek; −

95.

a Tanács arra irányuló kötelezettségvállalása, hogy professzionális módon, a Parlamenttel és a Bizottsággal szorosan együttmőködve fejleszti az uniós tájékoztatási stratégiát;

határozottan nehezményezi a Miniszterek Tanácsa azon szokását, hogy az uniós költségvetés elsı olvasatában lineáris csökkentéseket hajt végre, anélkül, hogy pontosan indokolná azt; felkéri a Tanácsot, hogy költségvetési tervezete elfogadásakor a költségvetés valamennyi elemét a hatékonyság, a gazdaságosság és a közösségi hozzáadott érték kritériumainak szem elıtt tartásával vizsgálja meg; emlékeztet, hogy az EU költségvetésének kialakítása alapvetı politikai tevékenység, amelynek nem kizárólag a könyvelıi logikát kell alapul vennie, és elvárja, hogy a Tanács megteremtse a valódi politikai párbeszéd módját az Európai Parlamenttel a költségvetési eljárás keretében; o o

96.

o

utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak és a Bizottságnak.

151

P6_TA-PROV(2008)0336 A Balti-tengerbe tervezett gázvezeték környezetre gyakorolt hatásai Az Európai Parlament 2008. július 8-i állásfoglalása a tervezett balti-tengeri, Oroszországot és Németországot összekötı gázvezeték környezeti hatásáról (0614/2007. és 0952/2007. számú petíció) (2007/2118(INI))


tekintettel a 0614/2007. számú, Radvile Morkunaite által benyújtott, több mint 20 000 aláírást tartalmazó petícióra, a 952/2006. számú, Krzysztof Mączkowski által benyújtott petícióra, valamint a jelen állásfoglalásban szereplı témával kapcsolatban benyújtott egyéb petíciókra,

–

tekintettel a valamennyi tagállam által 2007. december 13-án aláírt Lisszaboni Szerzıdésre,

–

tekintettel a „Tematikus stratégia a tengeri környezet védelme és megırzése érdekében” c. bizottsági közleményre (COM(2005)0504),

–

tekintettel az Európai Közösség hatodik környezetvédelmi cselekvési programjára1,

–

tekintettel az egyes köz- és magánprojektek környezetre gyakorolt hatásainak vizsgálatáról szóló 85/337/EGK irányelv módosításáról szóló 1997. március 3-i 97/11/EK tanácsi irányelvre2 és a NATURA 2000 jogszabálycsomagot alkotó 92/43/EGK3 és 79/409/EGK4 irányelvre,

–

tekintettel a tengeri környezet védelmérıl és megırzésérıl szóló tematikus stratégiáról szóló, 2006. november 14-i állásfoglalására5,

–

tekintettel az északi dimenzió keretébe foglalt balti-tengeri regionális stratégiáról szóló, 2006. november 16-i állásfoglalására6,

–

tekintettel a Balti-tenger térsége tengeri környezetének védelmérıl szóló egyezményre (Helsinki Egyezmény),

–

tekintettel a Helsinki Bizottság (Helsinki Commission – HELCOM) javaslataira, és különösen az elvégzendı környezeti hatásvizsgálat, valamint a javasolt projekt káros hatásait esetlegesen elszenvedı államokkal folytatandó konzultáció követelményeit ismertetı 1996. március 12-i 17/3-as javaslatra,

1 2 3 4 5 6

Az Európai Parlament és A Tanács 1600/2002/EK határozata (2002. július 22.) a hatodik közösségi környezetvédelmi cselekvési program megállapításáról. HL L 73., 1997.3.14., 5. o. HL L 206., 1992.7.22., 7. o. HL L 103., 1979.4.25., 1. o. HL C 314. E, 2006.12.21., 131. o. HL C 314. E, 2006.12.21., 330. o.

152

–

tekintettel az országhatáron átterjedı környezeti hatások vizsgálatáról szóló, 1991. február 25-i egyezményre (Espoo Egyezmény),

–

tekintettel a környezeti ügyekben az információhoz való hozzáférésrıl, a nyilvánosságnak a döntéshozatalban történı részvételérıl és az igazságszolgáltatáshoz való jog biztosításáról szóló, 1998. június 25-i egyezményre (Aarhusi Egyezmény),

–

tekintettel az Egyesült Nemzetek Szervezetének Tengerjogi Egyezményére (UNCLOS),

–

tekintettel az elıvigyázatosság elvére, amelyet az Európai Bíróság ítélkezési gyakorlata a közösségi vívmányok általános elvei közé sorol, és ami az EU joga és a nemzetközi jog alapján a fenntartható fejlıdés egyik aspektusát alkotja,

–

tekintettel a felelısségteljes kormányzás elvére, amely az EU-jog általános elveinek egyike,

–

tekintettel az Európai Parlament balti közös munkacsoportjának tevékenységeire,

–

tekintettel a 2008. január 29-i nyilvános meghallgatás javaslataira,

–

tekintettel a transzeurópai energiahálózatokra vonatkozó iránymutatások megállapításáról szóló 2006. szeptember 6-i 1364/2006/EK európai parlamenti és tanácsi határozatra 1, amely az Északi Áramlatot európai érdekő projektként ismeri el,

–

tekintettel a balti államok környezetvédelmi minisztereinek 2007. november 15-i krakkói találkozóján elfogadott balti-tengeri cselekvési tervre,

–

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó Szerzıdés 10. cikkére, amely a Közösséghez való lojalitás kötelezettségét rója a tagállamokra,

–

tekintettel az eljárási szabályzat 192. cikkének (1) bekezdésére,

–

tekintettel a Petíciós Bizottság jelentésére és a Külügyi Bizottság és az Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság véleményére (A6-0225/2008),

A.

mivel a Balti-tenger medencéje nyolc európai uniós tagállammal határos, partjának pedig 80%-a az Európai Unió területéhez tartozik; mivel az OAO Gazprom az Északi Áramlat többségi tulajdonosa,

B.

mivel a balti-tengeri környezettel való törıdés az Unió északi dimenziója alapvetı céljainak egyike, amint azt a bizottsági közlemények és a parlamenti állásfoglalások ismétlıdıen megerısítették,

C.

mivel a Balti-tenger legnagyobb szennyezıi a vele határos tagállamok, valamint Oroszország mezıgazdasági és ipari ágazatai, és ezek okozzák a legnagyobb problémákat ökológiai egyensúlyára nézve,

D.

mivel az Unió különösen elkötelezett a környezetvédelem iránt, ideértve a tengeri környezet védelmét is,

1

HL L 262., 2006.9.22., 1. o.

153

E.

mivel az Európai Bíróság eljárásaiban a Bizottság ismételten megerısítette, hogy a környezetvédelem a Közösség kulcsfontosságú céljainak egyike, a Bíróság pedig elismerte a Közösség hatáskörét a tengeri környezet védelmére és megırzésére,

F.

mivel jelenleg a Balti-tengeren számos infrastrukturális projekt megépítésére léteznek tervek (Északi Áramlat, szélfarmok, Scanled balti vezeték, gázvezeték Finnország és Észtország között, elektromos vezetékek Svédország és Litvánia között, cseppfolyós földgázterminálok Świnoujścje-ban stb.),

G.

mivel Európának választ kell találnia az energiaellátás biztonságának életbevágó problémájára,

H.

mivel Európában a földgáz energiamérleghez való növekvı hozzájárulása – különösen 1990 óta – a széndioxid-kibocsátás (CO2) csökkentésének egyetlen fı forrásává vált,

I.

mivel az EK-Szerzıdés 174. cikkének (2) bekezdésében foglalt elıvigyázatosság elve elıírja, hogy valamennyi érdekelt fél tegye meg a szükséges erıfeszítéseket az új döntések, vagy a munkálatok megkezdésének esetleges környezeti hatásai felmérése céljából, és hozzon megfelelı megelızı intézkedést olyan esetekben, amikor a környezeti veszélyek ésszerően valószínősíthetıek,

J.

mivel azzal az alapelvvel összhangban, amely szerint a környezetvédelmi követelményeket be kell vonni az ágazatspecifikus politikákba, megfelelı mértékben figyelembe kell venni e követelményeket valamennyi közösségi tevékenység végzése, valamint valamennyi közösségi cél elérésére való törekvés során,

K.

mivel az Európai Unió mőködésérıl szóló jövıbeli szerzıdés Lisszaboni Szerzıdés által beillesztett 194. cikke egyértelmően kijelenti, hogy az EU energiapolitikáját a tagállamok közötti szolidaritás szellemében, valamint a környezet megóvásának és javításának szükségességére való tekintettel kell folytatni,

L.

mivel a Balti-tenger környezeti veszélyek iránti különös fogékonyságát a Nemzetközi Tengerészeti Szervezet is megerısítette, amikor azt „rendkívül érzékeny területnek” ismerte el,

M.

mivel a Balti-tenger ma a világ legszennyezettebb tengeri területeinek egyike, és különösen mivel a vizeiben és élı szervezeteiben a veszélyes anyagok koncentrációja továbbra is természetellenesen magas,

N.

mivel a Balti-tenger jellemzıen beltenger, továbbá sekély viző tengeri terület és – a Fekete-tengerrel együtt – a világóceánnal folytatott vízcseréjének ciklusa a világon a leghosszabb, körülbelül 30 év,

O.

mivel a földgázszállító csıvezeték becsült élettartama 50 év, és a vezetékrendszer leszerelésével járó munka nagysága hasonló lesz a tervezett üzembe helyezéséhez; mivel a projekt környezeti és gazdasági hatásainak mérlegelésekor ezt a szempontot össze kell vetni a növény- és állatvilág eredeti állapotának teljes visszaállításához szükséges idıvel,

P.

mivel a nehézfémeknek, szennyezıanyagoknak és egyéb káros anyagoknak való kitettség kivizsgálandó egészségügyi kockázatokat és a táplálékláncot érintı

154

kérdéseket von maga után, Q.

mivel számos tényezı – köztük a hosszú vízmegtartási idı, a rétegzıdött vízoszlop, a kiterjedt, iparosított vízgyőjtı terület valamint a mezıgazdaság rendkívüli megerısödése a Balti-tenger térségében – környezetileg különösen sérülékennyé teszi a Balti-tengert,

R.

mivel a Balti-tengerre jellemzı sajátságos körülmények között végzett munkálatok végrehajtása az alga populáció hirtelen növekedését eredményezheti, amely különös veszélyt jelenthet Finnország, Svédország és Németország és a Balti államok számára,

S.

mivel további jelentıs környezeti kockázati tényezıt jelent az a körülbelül 80 000 tonna, olyan mérgezı anyagokat tartalmazó lıszer, mint a mustárgáz, kénmustár, mustárnitrogén, Lewisit, Clark I, Clark II és Adamsit, amit a II. világháborút követıen süllyesztettek le a Balti-tenger fenekére, és ami veszélyt jelent mind a balti-tengeri környezetre, mind pedig az emberi életre és egészségre nézve,

T.

mivel számos állam 1945-tıl a hatvanas évek végéig folytatta a lıszerkonténerek lerakását,

U.

mivel – ráadásul – a lıszerkonténerek kritikus állapotban vannak, a becslések szerint korróziójuk 80%-os, és mivel pontos helyük pedig nem minden esetben meghatározható,

V.

mivel ugyanakkor a 2007. november 15-én Krakkóban elfogadott balti-tengeri cselekvési terv elıírja a Balti-tengeri határral rendelkezı országoknak, hogy biztosítsák a vegyi anyagok és a veszélyes anyagokat tartalmazó berendezések régi készleteinek biztonságos tárolását,

W.

figyelembe véve a gázvezeték balti-tengeri környezetre és a Balti-tengeren határral rendelkezı országokra gyakorolt esetleges hatására,

X.

tekintettel a tengerjáró hajóknak és tartályhajóknak betudható megnövekedett baltitengeri forgalomra, az esetleges tőzveszélyre és a hajók úszóképességének a gázvezeték építése, üzembe helyezése és mőködése folyamán történı meghibásodásából eredı elvesztésének és a hajók elsüllyedésének kockázatára, valamint annak emberiségre, gazdaságra és környezetre gyakorolt hatásaira,

Y.

mivel a Nord Stream 1 200 km hosszú és körülbelül 2 km széles tenger alatti sáv építését tervezi, ami ilyen módon a világ legnagyobb tenger alatti építkezésévé válik,

Z.

mivel a halászatot, a turizmust és a hajózást kedvezıtlenül érinthetik a projekt építési, üzembe helyezési és üzemeltetési munkálatai, amelyek valószínőleg negatív hatással lesznek a part menti régiók gazdaságaira,

AA.

mivel az Egyesült Nemzetek Szervezete Tengerjogi Egyezményének – amely a közösségi vívmányok elválaszthatatlan részét képezi – 123. cikke elıírja a félig zárt tengerekkel szomszédos országoknak, hogy mőködjenek együtt jogaik gyakorlásában és kötelességeik teljesítésében, továbbá hogy jogaik és kötelezettségeik végrehajtását a tengeri környezet védelmének és megırzésének figyelembevételével hangolják össze,

155

AB.

mivel az Espoo Egyezmény 1. cikkének (2) bekezdése elıírja a feleknek, hogy – akár önmagukban, akár pedig közösen – tegyenek meg minden megfelelı és hatékony intézkedést a tervezett tevékenységekbıl eredı, országhatárokon átnyúló ártalmas környezeti hatások megelızése, csökkentése és ellenırzése érdekében,

AC.

mivel az Espoo Egyezmény 5a. cikke értelmében az országhatárokon átnyúló projektek káros hatásainak kitett felekkel történı konzultáció magában rejtheti a javasolt projekt lehetséges alternatíváit, beleértve annak abbahagyását is,

AD.

mivel a Helsinki Egyezmény 12. cikke elıírja a szerzıdı feleknek, hogy tegyenek meg minden intézkedést annak érdekében, hogy megakadályozzák a Balti-tenger térsége tengeri környezetének a tengerfenék kutatása és kitermelése, vagy a kapcsolódó tevékenységek eredményeként kialakuló környezetszennyezését,

AE.

mivel az észak-európai gázvezeték tervezett nyomvonala áthalad olyan területeken, amelyek szerepelnek a NATURA 2000 programban, és amelyeket a 92/43/EGK tanácsi irányelv különleges természet-megırzési területnek minısít,

AF.

mivel a 92/43/EGK irányelv 6. cikkének (2) bekezdése elıírja a tagállamoknak, hogy tegyék meg a szükséges intézkedéseket a különleges természet-megırzési területeken található természetes élıhely típusok és fajok élıhelyei károsodásának megakadályozására,

AG.

mivel a 92/43/EGK irányelv 6. cikkének (3) bekezdése elıírja a tagállamoknak, hogy – figyelembe véve az adott természeti terület védelmével kapcsolatos célkitőzéseket – folytassanak megfelelı vizsgálatot minden olyan terv vagy program hatásait illetıen, amely nem kapcsolódik közvetlenül, illetve nem nélkülözhetetlen a természetvédelmi terület kezeléséhez, de valószínőleg jelentıs hatással lesz arra;

AH.

mivel a 92/43/EGK irányelv 6. cikkének (3) bekezdése alapján a korábban említett vizsgálatok eredményét figyelembe véve az illetékes nemzeti hatóságok csak azután hagyják jóvá az érintett tervet vagy programot, ha megbizonyosodtak arról, hogy az nem fogja hátrányosan befolyásolni az érintett természeti terület épségét, és miután – adott esetben – kikérték a lakosság véleményét is,

AI.

mivel a tervezett gázvezeték a világ leghosszabb, valamint legkisebb mélységben elhelyezkedı tenger alatti gázvezetéke lenne, ami azt különösen sérülékennyé tenné az esetleges sérülésekkel szemben,

AJ.

mivel az 1364/2006/EK határozat az észak-európai gázvezetéket az európai érdekő, prioritást élvezı projektek közé sorolja,

AK.

mivel a kapcsolódó kockázatok miatt a tenger vizében emelt minden nagy léptékő építményt különösen alapos és átfogó vizsgálat és környezeti hatásvizsgálat alá kell vetni az Espoo-i Egyezmény, a HELCOM Egyezmény, valamint valamennyi vonatkozó európai és nemzeti jogszabály elıírásainak megfelelıen,

AL.

mivel az Espoo-i Egyezmény alapján minden ilyen jellegő projektet meg kell elıznie a projekt alternatívái elemzésének – különösen a végrehajtási költségekre és a környezet biztonságára vonatkozóan – ebben az esetben pedig a gázvezeték szárazföldi nyomvonala elemzésének,

156

AM.

mivel a tervezett csıvezeték egyes részeit már elszállították a finnországi Kotka városába kezelés céljából,

AN.

mivel az Aarhusi Egyezmény 1. cikke mindegyik fél számára elıírja, hogy garantálnia kell a nyilvánosság számára a jogot az információkhoz való hozzáféréshez, a döntéshozatalban való részvételhez és az igazságszolgáltatás igénybevételéhez a környezetvédelmi ügyekben,

AO.

mivel a pontos környezeti hatásvizsgálat készítéséhez kapcsolódó jogi követelményeknek figyelembe kell venniük valamennyi korábban említett veszélyt,

AP.

mivel a továbbiakban meg kell vizsgálni a terrorfenyegetés és a hatékony válaszlépésre való képesség lehetıségét,

1.

véleménye szerint az Északi Áramlat az EU és Oroszország számára egyaránt széleskörő politikai és stratégiai dimenzióval bíró infrastrukturális projekt; megérti a vezeték megépítésével és üzemeltetésével kapcsolatban az EU tagállamai által kifejezésre juttatott aggályokat; hangsúlyozza, hogy a part menti kis országok azon képességét, hogy biztonsági szolgáltatóként lépjenek fel a balti-tengeri régióban nem lehet függetleníteni az EU azon képességétıl, hogy egységesen és egyhangúlag lépjen fel az energiával összefüggı kérdésekben, és emlékeztet a közös európai energiaügyi külpolitikáról szóló, 2007. szeptember 26-i állásfoglalására1; hangsúlyozza, hogy a 12364/2006/EK irányelv (amely magába foglalja a TEN-E iránymutatásokat is) elismeri, hogy az Északi Áramlat európai érdekő projekt, amely hozzájárulna a késıbbiekben az EU jövıbeli energiaszükségletének kielégítéséhez, hangsúlyozza, hogy ezt a projektet a más kiegészítı vezetékrendszerekkel együtt, mint a Yamal II és az Amber, a közös európai energiaügyi külpolitika szellemében kell tervezni, és teljes mértékben figyelembe kell venni a környezetre és az európai uniós tagállamok biztonságára gyakorolt hatásukat;

2.

ismételten hangsúlyozza azon véleményét, hogy figyelembe véve Európa korlátozott számú energiaforrástól, szállítótól és szállítási útvonaltól való egyre nagyobb függıségét, elengedhetetlen azon kezdeményezések támogatása, amelyek ezek diverzifikálását célozzák, mind földrajzi értelemben, mind pedig fenntartható alternatívák kifejlesztésével; különösen felhívja a figyelmet az üzemanyag-kezelésre használt kikötıi infrastruktúra fejlesztése támogatásának szükségességére emlékeztet, hogy az Északi Áramlat csak egyike a nagyszámú gáz infrastrukturális projekteknek, csıvezetékeknek és LNG-létesítményeknek, amelyek alapvetıen szükségesek a Közösség földgázfogyasztás-szükségletének kielégítéséhez, ami számos tanulmány szerint az elkövetkezendı években növekedni fog, és ugyanakkor lehetıvé teszi, hogy helyettesítsék a kevésbé környezetbarát fosszilis üzemanyagokat; úgy véli, hogy szükség van az új gázinfrastruktúrák hosszú távú környezeti hatásainak értékelésére, tekintettel a stabil gázellátás biztosításának jelentıségére;

3.

támogatja az Európai Parlament 2006. november 14-i állásfoglalásában szereplı, fent említett javaslatot, amely szerint az EU jövıbeni tengeri stratégiájának kötelezı érvényő, nemzetek feletti kötelezettségeket kell eredményeznie, amelyek harmadik országbeli közös kötelezettségvállalásokat is magukban foglalhatnak;

1

Elfogadott szövegek, P6_TA(2007)0413.

157

4.

hangsúlyozza, hogy az energiabiztonságot az Európai Unió általános biztonsága alapvetı elemének kell tekinteni, ezáltal az energiabiztonság meghatározása nem korlátozódhat csupán az uniós termelés hiányára, hanem annak figyelembe kell vennie az importtól való függés geopolitikai szempontjait is, és az abban rejlı politikai indíttatású zavarok lehetıségét; úgy véli, hogy a harmadik energiacsomag csökkenteni fogja valamennyi tagállam energiafüggıségét, mivel egy teljesen liberalizált és integrált energiapiacon egy állam sem választható el egy harmadik országból származó ellátótól;

5.

úgy véli, hogy az a kihívás, amit az energiaellátásnak a környezetvédelem és fenntartható fejlıdés iránti elkötelezettség tiszteletben tartása mellett történı biztosítása jelent, szükségessé teszi egy olyan, a földgázellátásról szóló következetes és összehangolt európai politika megvalósítását, amely az alternatív megoldások környezeti szempontjainak európai szintő gondos kiértékelésén és a tagállamok kölcsönös szolidaritásán alapul;

6.

sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy az EU, és különösképp a Bizottság, elhanyagolható szerepet játszik ebben a projektben; rámutat arra, hogy az EU fokozottabb részvételével csökkenne az a bizonytalanság, amelyet számos tagállam érez az Északi Áramlat projekttel kapcsolatban;

7.

tudomásul veszi a bizonyos tagállamok által kifejezett ellenkezést – a vele szomszédos államok közös erıforrását képezı – Balti-tenger térségébe tervezett nagy léptékő, országhatárokon átnyúló, nem az országok közötti kétoldalú kapcsolatok tárgyát képezı projekttel kapcsolatban; ezért úgy véli, hogy a projektet a Balti-tenger körüli valamennyi állam közremőködésével kell megvalósítani az Espoo Egyezménynek, a Helsinki Egyezménynek valamint egyéb vonatkozó jogi eszközöknek megfelelıen; hangsúlyozva annak fontosságát, hogy Oroszország ratifikálja az Espoo-i Egyezményt;

8.

ellenkezését fejezi ki ezzel kapcsolatban a projekt javasolt mértékő, elızetes pozitív környezeti hatásvizsgálat nélkül történı megvalósítását illetıen;

9.

meggyızıdését fejezi ki azzal kapcsolatban, hogy az EU tagállamait és harmadik országokat érintı energiaprojekteknek az Európai Unió egészére és annak polgáraira nézve közérdekőnek és közös érdekőnek kell lenniük;

10.

tudomásul veszi, hogy az Espoo-i Egyezményben meghatározottak szerint a „kibocsátó felek” (Oroszország, Finnország, Svédország, Dánia és Németország) számára azok jóváhagyására benyújtandó folyamatban lévı környezetvédelmi hatástanulmányt a Nord Stream vállalat végzi; ezért szorgalmazza, hogy a vállalat a tanulmányok eredményeit és a környezeti vizsgálatok során győjtött, a projekt helyszínének ökológiai helyzetére vonatkozó kutatási adatok teljes készletét ne csak azon államok, hanem a HELCOM és a part menti államok számára is tegye hozzáférhetıvé;

11.

hangsúlyozza, hogy a hosszú távú fenntartható megoldás teljes átláthatóságot igényel valamennyi fél számára mind az építési, mind pedig a mőködtetési idıszak során; és amennyiben a Balti-tengert határoló országok ellenırizni tudják a munkálatokat, nıni fog a bizalom e nagyszabású projekt iránt;

12.

felhívja ezért a Bizottságot és a Tanácsot, hogy teljes mértékben kötelezzék el magukat az észak-európai gázvezeték építése környezeti hatásának vizsgálata iránt, különösen a

158

Bizottság véleményét igénylı megfontolásokkal járó helyzetekben, amint az a 92/43/EGK tanácsi irányelv 6. cikkének (4) bekezdésében szerepel; 13.

hangsúlyozza, hogy a befektetéseket illetıen teljes mértékben tiszteletben kell tartani a viszonosság elvét, amennyiben az a cél, hogy az EU és Oroszország közötti kölcsönös függıség helyébe partneri viszony lépjen; megállapítja, hogy a harmadik országoknak nagymértékben hasznára válik az európai szabadpiac, de azt is, hogy az európai befektetık Oroszországban nem részesülnek hasonló elınyökben;

14.

sajnálkozik amiatt, hogy a Bizottság nem fogadta el a Bizottság által javasolt projektek objektív környezeti hatásvizsgálatának készítésérıl szóló, 2006. november 16-i említett parlamenti állásfoglalásban szereplı javaslatot, ugyanakkor ismételten megerısítette az ilyen vizsgálatok egy olyan független szerv általi elkészítésére vonatkozó felhívását, amely kijelölése valamennyi part menti állam véleményének figyelembe vételével történik;

15.

felhívja a Tanácsot és a Bizottságot, hogy végezzenek egy alapos vizsgálatot arra vonatkozóan, hogy a projekt megvalósítása összhangban van-e a közösségi és nemzetközi joggal;

16.

aggodalmának ad hangot a projektnek a Nord Stream vállalat által elfogadott ütemezésével kapcsolatban, amelynek végrehajtása megakadályozza a környezeti hatásvizsgálat eredményeinek az érintett államok, a nem kormányzati szervek és a HELCOM szakértıi által végzett alapos elemzését; rámutat, hogy környezeti hatásvizsgálat eredményeinek alapos elemzéséhez megfelelı ütemtervre van szükség;

17.

rámutat arra, hogy a Balti-tengeren akár 2 400 km² nagyságú területen folytatott, nagyszámú hajó és egyéb felszerelés használatát igénylı munka komoly fenyegetést jelenthet a régió biodiverzitására, számos élıhelyére valamint a hajózás biztonságára és zavartalan mőködésére nézve;

18.

arra számít, hogy a csıvezetéknek az építési munkálatok során a tengerfenékre gyakorolt lehetséges zavaró hatása a környezeti hatásvizsgálat részét képezi majd;

19.

felhívja a fejlesztıt, hogy a környezeti hatásvizsgálatról szóló jelentéstervezetbe foglalja bele a feltételek átfogó meghatározását, a helyszín jelenlegi környezeti feltételeinek világos leírásával és a helyszín geomorfológiai adatainak háromdimenziós bemutatásával;

20.

súlyos aggodalmának ad hangot az olyan értesülések miatt, amelyek szerint a beruházó a gázvezeték üzembe helyezését megelızıen egy rendkívül mérgezı vegyület, az úgynevezett glutáraldehid alkalmazására készül; felszólítja a beruházót, hogy tartózkodjon e vegyület használatától;

21.

felhívja a Bizottságot, hogy végezzen a Balti-tengert szennyezı mezıgazdasági és ipari kibocsátásokról megbízható és független környezeti tanulmányt, valamint, hogy értékelje a helyzetet a Balti-tengert jelenleg átszelı csıvezetékek által okozott esetleges környezeti fenyegetésekkel való összehasonlítás alapján; továbbá felhívja a Bizottságot az Északi Áramlat projekt Balti-tengerre gyakorolt további hatásainak értékelésére;

159

22.

felszólítja a fejlesztıt annak biztosítására, hogy a gázvezeték megépítése és üzemeltetése nem veszélyeztet sok hal- és madárfajt, valamint a kizárólag az ebben a földrajzi régióban elıforduló, csupán 600 egyedbıl álló barnadelfin-populáció fennmaradását;

23.

úgy ítéli meg, hogy a Balti-tenger tengeri környezetének védelme az EU északi dimenziójának egyik eleme, és adott esetben figyelembe kell venni a balti-tengeri stratégia keretén belül;

24.

megállapítja, hogy a part menti régiók boldogulása, és gazdaságaik versenyképessége nagymértékben ki van szolgáltatva a szennyezett part menti területeknek és a tengeri környezet romlásának, valamint nagymértékben veszélyeztetett általuk; rámutat arra, hogy a tengeri tevékenységek és politikák part menti régiókra gyakorolt hatásának mértéke miatt gazdasági, társadalmi, és környezeti fejlıdésük védelmének elıfeltétele a hosszú távú környezeti fenntarthatóság;

25.

rámutat a strukturális kudarccal és a csıvezeték biztonságát érı külsı fenyegetésekkel kapcsolatos stratégia hiányára; hangsúlyozza a biztonsággal és a szükséghelyzeti intézkedésekkel összefüggı valamennyi szempont egyértelmő meghatározásának szükségességét, beleértve a pénzügyi forrásokat, szereplıket, szerepeket és folyamatokat;

26.

hangsúlyozza, hogy tekintettel az Európai Unió gáz iránti igényének növekedésére, a gázvezeték alternatív nyomvonalait kell megvizsgálni és ösztönözni, figyelembe véve mind a környezeti, mind a gazdasági szempontokat, beleértve ezen nyomvonalak ütemezését is; megjegyzi, hogy az Északi Áramlat megépítéséhez a környezeti hatásvizsgálatban a megjelölt nyomvonal alternatíváira vonatkozó értékelést kell benyújtani;

27.

felhívja a Bizottságot arra, hogy az ilyen elemzést az érintett part menti államokkal, a beruházóval, a HELCOM-mal párbeszédben, valamint az illetékes nem kormányzati szervezetek véleményének figyelembevételével végezze el;

28.

hangsúlyozza, hogy a mulasztásokért vagy károkért járó gazdasági kompenzáció kérdését teljes mértékben tisztázni kell a munkálatok megkezdése elıtt; rámutat, hogy a csıvezetékkel kapcsolatos jelentıs mulasztás bonyodalmat eredményezhet a Baltitengert határoló államok számára, és megsemmisítı lenne a tengeri környezet számára; úgy véli, hogy a kompenzációért a Nord Stream vállalatnak kell teljes felelısséget vállalnia;

29.

felhívja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy végezzenek egy, az Északi Áramlat projekt, valamint az érintett cégek gazdasági, költségvetési és átláthatósági kérdéseit érintı alapos felmérést;

30.

felhívja a Bizottságot, hogy az északi dimenzió partnerség keretén belül tanulmányozza egy „fejlesztési értéktöbblettel” megegyezı eszköz igénylésének lehetıségét a Nord Stream-tıl az esetleges helyreállító projektekkel kapcsolatosan a finn-orosz határterületen, ahol a csıvezeték javasolt kiindulópontja található, vagy a balti-tengeri stratégia keretén belül;

31.

tudomásul veszi a tagállamok által hozott következı döntéseket:

160

–

a svéd kormány 2008. december 12-i határozata, amely a jelentıs eljárási és anyagi hiányosságok, és különösen egy kielégítı környezeti hatásvizsgálat hiánya miatt elutasította a Nord Stream vállalatnak a gázvezeték megépítésére irányuló kérelmét;

–

a litván parlament 2007. március 27-i álláspontja, amely annak szükségességére mutat rá, hogy fel kell függeszteni a nagy léptékő infrastrukturális projekteket a Balti-tengerben mindaddig, amíg a független és átfogó környezeti hatásvizsgálattal együtt el nem végezték az alternatív megoldások tüzetes elemzését;

–

az észt kormány 2007. szeptember 21-i határozata, amely nem engedélyezi Észtország kizárólagos gazdasági övezetében víz alatti tanulmányok folytatását, a tanulmányok körével és mértékével kapcsolatos kétségei miatt;

32.

sajnálja, hogy „Az Európai Unió tengerpolitikája felé” címő zöld könyv nem fordít figyelmet a nagy léptékő projektek, például a tenger alatti csıvezetékek problémájára; sajnálja, hogy az általa kezdeményezett jogi eszközökben és a tengeri stratégiákra vonatkozó közleményeiben a Bizottság rendszerint átsiklik a tenger alatti csıvezetékek problémája felett, ami pedig alapvetı fontosságú mind a környezetvédelem, mind pedig az EU energiabiztonsága szempontjából;

33.

felhív egy független környezeti hatásvizsgálatnak az illetékes hatóságok és a part menti államok nyilvánossága számára részletes konzultáció céljából történı hozzáférhetıvé tételére;

34.

rámutat a környezeti hatástanulmány eredményeivel kapcsolatos lépésekre vonatkozó átlátható kommunikációs stratégia folytatásának, valamint ezen eredmények valamennyi EU tagállam, kiváltképp a part menti balti államok felé történı aktív kommunikációjának szükségességére;

35.

megerısíti ezért a tagállamok közötti kötelezı tárgyalási mechanizmusra vonatkozó javaslatról szóló, 2006. november 14-i említett állásfoglalásában szereplı felhívását és annak hangoztatását, hogy a Tanács nemzetközi szinten tegyen intézkedéseket annak érdekében, hogy kötelezı környezeti hatásvizsgálatokat folytassanak az EU és a harmadik országok közötti kapcsolatok vonatkozásában;

36.

megállapítja, hogy az észak-európai gázvezeték átvezetésének meg kell felelnie az 1364/2006/EK irányelvben megállapított stratégiai és gazdasági céloknak, ugyanakkor elkerülhetıvé kell tennie bármilyen környezeti kárt;

37.

felhívja a Tanácsot, a Bizottságot és a tagállamokat, hogy biztosítsák, hogy az Északi Áramlat gázvezeték teljes mértékben megfeleljen a hatásvizsgálatokkal kapcsolatos uniós törvényeknek és valamennyi nemzetközi egyezménynek;

38.

felhívja különösen a Bizottságot, hogy biztosítsa a korábban említett dokumentumok, azaz a tengerjogi egyezmény, a Helsinki Egyezmény, az Espoo Egyezmény, az Aarhusi Egyezmény, a 85/337/EGK, a 97/11/EK, a 92/43/EGK és a 79/409/EGK irányelv, valamint az EK-Szerzıdés 10. cikke rendelkezéseinek, továbbá az elıvigyázatosság elvének és a fenntartható fejlıdés elvének való megfelelést, és hogy az említett kötelezettségek betartásának elmulasztása esetén indítson eljárást az EK-

161

Szerzıdés 226. cikkével összhangban; 39.

tekintettel Oroszország jelenlegi politikai helyzetére és geopolitikai ambícióira úgy véli, hogy igen fontos Oroszország számára, hogy jóakaratot tanúsítson az európai energiapolitikai együttmőködés tekintetében; hangsúlyozza annak fontosságát, hogy Oroszország ratifikálja az Energia Charta Egyezményt és az ahhoz csatolt, a tranzitról szóló jegyzıkönyvet, mivel az ilyen ratifikálással csökken az Északi Áramlathoz hasonló projektekkel kapcsolatos konfliktus lehetısége;

40.

felhívja a Bizottságot, hogy hatáskörén belül értékelje az Északi Áramlat csıvezeték esetleges befejezése által okozandó piaci versenyhelyzetet, és amennyiben szükséges, hozzon intézkedéseket annak megelızése érdekében, hogy a Gazprom domináns szerephez jusson az EU gázpiacán anélkül, hogy az uniós cégek számára kölcsönös jogokat biztosítana Oroszország energiapiacára történı belépéshez;

41.

javasolja a csıvezeték közös felügyeleti rendszerének kialakítását a Balti-tenger térségében elhelyezkedı valamennyi állam bevonásával; továbbá javasolja, hogy kizárólag a Nord-Stream vállalatot terhelje a környezeti károkozás miatti kártérítési kötelezettség;

42.

megállapítja az ezzel a projekttel kapcsolatos környezeti és geopolitikai biztonsági kérdések megfelelı megválaszolására képes intézményrendszerek hiányát; ezért javasolja, hogy a Bizottság hozzon létre egy megfelelı pozíciót a jelenlegi és a késıbbi projektekre vonatkozóan, amely a kül- és biztonságpolitikai uniós fıképviselı a Bizottság alelnökekének fennhatósága alatt mőködne;

43.

utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak, a Bizottságnak, valamint a tagállamok kormányainak és parlamentjeinek.

162

P6_TA-PROV(2008)0337 Afganisztán stabilizálása: kihívások az EU és a nemzetközi közösség részére Az Európai Parlament 2008. július 8-i állásfoglalása Afganisztán stabilizálásáról: kihívások az EU és a nemzetközi közösség számára (2007/2208(INI))


tekintettel az Afganisztánnal foglalkozó számos korábbi állásfoglalására, és legutóbb a 2006. január 18-i állásfoglalására1,

–

tekintettel a 2006. február 1-jei londoni konferencián elért Afganisztánnal való együttmőködési megállapodásra (Afghanistan Compact, Compact megállapodás), valamint az afgán kormány és a nemzetközi közösség felismerésére, miszerint a Compact megállapodás sikeréhez erıteljes politikai, biztonsági és pénzügyi kötelezettségvállalás szükséges annak érdekében, hogy a fontos referenciaértékek a megállapodás szerinti határidın belül elérhetık legyenek, valamint hogy a Compact megállapodás sikere az eredményes koordinációs és nyomon követési mechanizmustól függ,

–

tekintettel a Nemzetközi Biztonsági Támogató Erıkkel (ISAF) Afganisztánban együttmőködı nemzetek állam- és kormányfıinek nyilatkozatára, amelyet a 2008. április 3-i bukaresti NATO-csúcson tettek közzé,

–

tekintettel az ENSZ fıtitkárának 2007. szeptember 21-én és 2008. március 6-án „Az afganisztáni helyzet és ennek a nemzetközi békével és biztonsággal kapcsolatos vonatkozásai” címen benyújtott jelentéseire,

–

tekintettel a 2008. június 12-én Párizsban tartott, Afganisztán megsegítésére irányuló nemzetközi konferencia eredményeire,

–

tekintettel az afgán kormánynak a fent említett londoni konferencián elindított nemzeti kábítószer-ellenırzési stratégiájára,

–

tekintettel a Tanácshoz benyújtott 2007. október 25-i, az ópium orvosi célokra történı afganisztáni terjesztésérıl szóló ajánlására2,

–

tekintettel az összes vonatkozó tanácsi következtetésekre, különösen a 2008. március 10-én, 2008. április 29-én, valamint 2008. május 26–27-én meghozott GAERC következtetésekre,

–

tekintettel a 2007. május 30-i, az Európai Unió afganisztáni rendfenntartó missziójának (EUPOL AFGHANISTAN) felállításáról szóló 2007/369/KKBP tanácsi együttes fellépésre3, valamint az azt módosító 2007. november 13-i 2007/733/KKBP tanácsi

1 2 3

HL C 287 E., 2006.11.24., 176. o. Elfogadott szövegek, P6_TA(2007)0485. HL L 139., 2007.5.31., 33. o.

163

együttes fellépésre1, –

tekintettel az Európai Unió 2008. évi költségvetésének elfogadására,

–

tekintettel a Bizottság nemzeti indikatív programjára, amelyben 600 millió eurót különítettek el Afganisztán Iszlám Köztársaság javára a 2007 és 2010 közötti költségvetési idıszakra,

–

tekintettel az afgán parlament alsó háza (Wolesi Jirga) küldöttségének 2007. november 26–30-án az Európai Parlamentben tett látogatására,

–


–

tekintettel a Külügyi Bizottság jelentésére és a Fejlesztési Bizottság véleményére (A60269/2008),

A.

mivel Afganisztán válaszút elıtt áll, amit a terrorcselekmények, az erıszakos felkelések, a komoly mértékben romló biztonsági helyzet, a fokozottabb ópiumtermelés, valamint a korrupció és a kormány hiányosságai miatti általános és egyre növekvı elégedetlenség is bizonyít; mivel a nemzetközi közösség erıfeszítései és a polgári újjáépítés részleges sikerei ellenére az afgán népesség jelentıs hányadának életkörülményei még mindig nem javultak; mivel az Afganisztánt jelenleg fenyegetı veszélyek miatt rövid távú fellépésre van szükség, ugyanakkor a hosszú távú megoldások csak a kormányzás átfogó fejlesztése, valamint egy erısebb állam kialakulása által érhetıek el,

B.

mivel az Egyesült Államok – az Egyesült Királyság támogatásával – 2001. október 7én megkezdte a Tartós Szabadság Mőveletet; mivel négy további EU-tagállam – Csehország, Franciaország, Lengyelország és Románia – tagja a hadmőveletben részt vevı szövetséges erıknek; mivel Ciprus és Málta kivételével valamennyi EU-tagállam küld csapatokat a NATO által vezetett ISAF küldetésbe, amely összesen több mint 21 500 katonát jelent; mivel az elsı tartományi újjáépítési csapatok (PRT-k) mőködése 2001 végén kezdıdött, és jelenleg kb. 25 PRT mőködik az ország egész területén,

C.

mivel jelentıs eltérés van a nemzetközi közösség által egyrészt a katonai mőveletekre, másrészt pedig a polgári újjáépítésre és a humanitárius segítségnyújtásra fordított pénzösszegek mérete között,

D.

mivel az afganisztáni lakosok több mint fele a szegénységi küszöb alatt él, és az ország gazdasága az egyik leggyengébb a világon, 40%-ot elérı munkanélküliséggel,

E.

mivel Afganisztán egészségügyi ágazata már meghozta elsı ígéretes eredményeit, mint például a gyermekhalandóságnak a Talibán bukása óta bekövetkezett 24%-os csökkenése, az egyéves kort túlélı gyermekek magasabb száma, és azon afgánok nagyobb százaléka, akik számára közvetlenül elérhetı az egészségügyi alapellátás,

F.

mivel Afganisztán oktatási rendszere már az elsı kedvezı fejlemények jeleit mutatja, ideértve azt, hogy egyre több gyermek és különösen lány, diák és tanár tér vissza az iskolákba, valamint hogy folyamatban van az általános iskolák rehabilitálása és a

1

HL L 295., 2007.11.14., 31. o.

164

tanárok képzése, G.

mivel annak ellenére, hogy nincsenek hivatalos mutatók az afganisztáni halálos polgári áldozatok számát illetıen, az ENSZ fıtitkárának 2008-as éves jelentése az afganisztáni helyzetrıl rámutat arra, hogy „2007-ben a felkelések és a terrorcselekmények aránya jelentısen növekedett az elızı évhez képest. Az elızı év 425-ös havi átlagával összehasonlítva, 2007-ben havonta átlagosan 566 incidensrıl szereztek tudomást. A 2007-ben bekövetkezett 8 000 fölötti konfliktussal kapcsolatos halálesetbıl több mint 1500 érintette a lakosságot”, amely a legmagasabb haláleset-mutató a Talibán 2001-es bukása óta.

H.

mivel az afgán alkotmány nem garantálja a teljes vallásszabadságot, mivel az iszlám elhagyása továbbra is büntetendı cselekménynek minısül,

I.

mivel az Afganisztáni Közös Koordináló és Felügyelı Testület a 2008. február 5–6-i, Tokióban tartott ülésen elkezdte egy nemzetközi konferencia elıkészítését a fent említett londoni konferencián elfogadott Afghanistan Compact végrehajtásában történı elırehaladás felülvizsgálata,

J.

mivel az ENSZ Kábítószer- és Bőnügyi Hivatala (UNODC) által készített 2008-as afganisztáni téli ópium-gyorsértékelési felmérés megerısíti a 2007-es felmérésben megállapított tendenciát, amely szerint az ópiummentes tartományok száma északon és a központban emelkedhet, de a termelés szintje délen és nyugaton valószínőleg növekedni fog; mivel a 2007-es jelentés egyrészt megismétli azt a téves értelmezést, amely szerint „ópiummentesek” azok a tartományok, ahol nincs vagy csekély mértékő a máktermelés, másrészt azonban hangsúlyozza a biztonság hiánya és a kábítószer termesztés közötti kapcsolatot; mivel a kábítószer ellenes politika kulcseszközei az egy idıben alkalmazott termény megsemmisítés, a tilalmazás (amely jóval összetettebb, mint a kereskedık letartóztatása) és a fejlesztés (alternatív megélhetés),

K.

mivel az Egyesült Államok titkos fogva tartási programja keretében a nemzetközi humanitárius és emberi jog megsértésével afgán rabok százai maradtak fogva tartva különféle börtön létesítményekben, mint például a bagrami katonai támaszponton és Guantanamóban; mivel az afganisztáni ırizetben lévı rabok továbbra is olyan büntetés-végrehajtási rendszerrel szembesülnek, amelybıl hiányoznak a jogállamiság és az emberi jogok tiszteletben tartásának minimumfeltételei,

1.

úgy véli, hogy Afganisztán történelmének elmúlt 30 évét a szovjet megszállás, a különbözı mudzsahid csoportok közötti harcok és a talibán uralom jellemezte, az ország társadalmának jelentıs és bonyolult újjáépítését kezdte meg, továbbra is intézményeinek megszilárdításán kell fáradoznia, valamint állampolgárainak alapvetı szükségleteinek kielégítésén kell javítania az oktatás, a lakhatás, az egészségügy és az élelmezés terén; üdvözli az afgán nép által a jogállamiság és a demokrácia építésének, valamint a stabilitás keresésének révén 2002 óta megtett erıfeszítéseket és elırehaladást;

2.

meggyızıdése, hogy az ország a nemzetközi fejlesztési támogatás, valamint a két- és többoldalú együttmőködés példájává vált; hangsúlyozza annak szükségességét, hogy a nemzetközi közösség folytassa a munkát az afgán kormánnyal és Afganisztán népével annak érdekében, hogy bebizonyítsa, képes az erıszak és a szegénység ördögi körének véget vetni, és az ország számára a fenntartható béke és fejlıdés lehetıségét

165

biztosítani; felkéri a Tanácsot és a Bizottságot, hogy a különbözı afganisztáni újjáépítési törekvések összehangolása érdekében kezdeményezze egy olyan nemzetközi tanács létrehozását, amely összefogja a fı adományozókat és az ENSZ szervezeteket, amelyet lehetıleg az ENSZ Afganisztáni Segély Missziója vezet, és amely az ENSZ Békeépítı Bizottságának koncepcióján alapul; 3.

emlékeztet az országban dúlt háborúk tartós következményeire, az áldozatok, a fogyatékkal élık, a menekültek és elvándoroltak millióira, és a csaknem valamennyi fontosabb infrastruktúra lerombolásából eredı anyagi károkra;

4.

határozottan elítéli a kabuli indiai nagykövetséget ért 2008. július 7-i terrortámadást, amelynek több mint 40 halálos áldozata volt, többek között a nagykövetség személyzetének négy tagja; ıszinte részvétét fejezi ki a családtagok, a sebesültek, valamint az afgán és indiai kormány felé;

5.

úgy ítéli meg, hogy az Afganisztán és Pakisztán közötti kapcsolat nagymértékben hozzájárult a régió instabilitásához, ezért arra következtetésre jutott, hogy a régió stabilizációja olyan átfogó politikát igényel, amely e kapcsolatra irányul; reméli, hogy az új pakisztáni kormánnyal a kétoldalú kapcsolatok javítása friss lendületet kap; azonban úgy véli, hogy a nemzetközi közösség aktív elkötelezıdése és segítségnyújtása nélkül a két ország nem lesz képes kiszabadítani magát nehéz kétoldalú kapcsolatából; elismeri, hogy Afganisztán biztonsága nagyon nagymértékben függ Pakisztán demokratizálódásától; sürgeti a nemzetközi közösséget, hogy kezdeményezzen és támogasson az Afganisztán és Pakisztán közötti feszültségeket enyhítı intézkedéseket, ideértve a határmenti régió stabilizálására és fejlesztésére irányuló hosszú távú programot, bevonva mindkét oldal szereplıit;

6.

üdvözli az afgán nép és az ország intézményei által a jogállamiság és a demokrácia építésének, valamint a stabilitás keresésének révén 2002 óta megtett erıfeszítéseket és elırehaladást; ezeket rendkívül fontos vívmányoknak tekinti a törvényesség és az emberi méltóság hiányából fakadó azon szerkezeti problémák szempontjából, amelyek Afganisztánt a szovjet és a talibán uralom alatt jellemezték;

7.

úgy véli különösen, hogy a lakosság jelentıs részvétele az országban lezajlott különbözı választások során igazolja az afganisztáni nık és férfiak vágyát egy aktív részvételi demokrácia kialakítása iránt; hangsúlyozza, hogy ezen választások példaértékővé váltak regionális összefüggésben és a súlyos fegyveres konfliktusok által sújtott, fejlıdı országokban;

8.

hangsúlyozza, hogy az afgán intézményeknek küzdeniük kell a korrupció minden formája ellen és hatékony szakpolitikákat kell kialakítaniuk a lakosság szociális körülményeinek javítása érdekében;

9.

megállapítja, hogy Afganisztánban az EU-t elsısorban humanitárius szervezetnek tekintik, ugyanakkor úgy véli, arra is szükség van, hogy az EU erıs politikai befolyású szereplınek tőnjön, ezért felkéri a Bizottságot, hogy tegyen javaslatot olyan stratégiákra, amelyek révén az EU – szem elıtt tartva az afgán nép természetes szuverenitását – a polgári, a politikai és az igazgatási apparátus cselekvıképessé tétele során erısítheti láthatóságát, mindaddig, amíg a kormányzati infrastruktúra a nagyobb stabilitás és állandóság idıszakába lép;

166

10.

hangsúlyozza annak szükségességét, hogy a nemzetközi közösség jobban koordinálja erıfeszítéseit a hatékony és fenntartható polgári segítségnyújtás érdekében; ezért kiegyensúlyozott költségvetésre hív fel, amely elegendı forrást nyújt a polgári újjáépítéshez és a humanitárius segítségnyújtáshoz, mivel a biztonság megteremtése és a jogállamiság tiszteletben tartása kulcsfontosságú ügyek;

11.

üdvözli a tényt, hogy az említett 2008. június 12-i nemzetközi konferencia nem csupán újabb 21 milliárd USD összegő segélyt ajánlott fel, hanem felülvizsgálta az ahhoz szükséges eljárásokat, hogy a nemzetközi segélyeket eredményesebben és pontosabban irányítsák a kulcsfontosságú területekre és kiküszöböljék a korrupciót;

12.

hangsúlyozza, hogy a politikai akarat és kötelezettségvállalás jelentıs megerısítése szükséges, és ennek nemcsak a nemzeti figyelmeztetések ellenére újabb harcoló csapatoknak a legproblémásabb területekre történı küldése révén kell megvalósulnia, hanem sürgıs és fokozottabb polgári újjáépítési erıfeszítések révén is, a vívmányok hosszú távú és fenntartható alapon történı megszilárdítása és az afgán lakosság bizalmának helyreállítása érdekében; úgy ítéli meg, hogy a „tartós szabadság” elnevezéső hadmővelet ellentétes eredményt vált ki, ha a felkelıkre gyakorolt katonai nyomás nem párosul olyan megerısített politikai folyamattal, amely révén az afgán hatóságok eljutnak a lakosság minden olyan szegmenséhez, amely elismeri az alkotmányt, és leteszi a fegyvert; e tekintetben megállapítja továbbá, hogy a humanitárius közösségnek (beleértve az ENSZ-et és a nem kormányzati szervezeteket) javítania kell a koordinációt, kerülnie kell az eseti kezdeményezéseket, valamint készültségi és készenléti tervet kell kidolgoznia;

13.

hangsúlyozza, hogy az Európai Uniónak fel kell használnia misszióinak és az afgán felségterületen már katonai vagy polgári jelenléttel bíró tagállamainak tapasztalatát és szakértelmét az afganisztáni stabilizációs és újjáépítési folyamatban;

14.

támogatja a NATO-nak az ország biztonságának javítása és a helyi, valamint a nemzetközi terrorizmus elleni harc érdekében tett erıfeszítéseit, és ezen erık jelenlétét elengedhetetlennek tartja az ország jövıjének biztosítása szempontjából;

15.

sürgeti, hogy az EU és tagállamai támogassák a terrorizmus, a vallási és etnikai szélsıségek, az etnikai szeparatizmus és minden olyan cselekmény elleni küzdelmet, amelynek célja Afganisztán területi integritásának, államegységének és nemzeti szuverenitásának felforgatása;

16.

felhívja a figyelmet arra az elképzelésre, hogy az EU-nak és tagállamainak Afganisztánt saját, erısebb demokratikus intézményekkel bíró állama felépítésében kell támogatnia, amely képes biztosítani a nemzeti szuverenitást, az állam egységét, a területi integritást, a fenntartható gazdasági fejlıdést, valamint Afganisztán népének fejlıdését és gyarapodását, és amelyek tiszteletben tartják minden Afganisztánban található etnikai és vallási közösség történelmi, vallási, szellemi és kulturális hagyományait;

17.

megállapítja, hogy a rendezésre irányuló igények egész Afganisztánban fontosak, de a segélyek elosztásával és a biztonsággal kapcsolatos probléma egyedülálló a pastunok által uralt területeken, ezért felhív az újjáépítési tevékenység dél-afganisztáni felgyorsítására;

167

18.

felhívja a figyelmet arra, hogy az EU-nak bátorítania és segítenie kell az európai befektetıket, hogy azok kapcsolódjanak be Afganisztán újjáépítésébe, legyenek jelen és hozzanak létre vállalkozásokat a helyszínen;

19.

rámutat arra, hogy az ország legfıbb problémája a biztonság helyreállítása és egy mőködıképes állam létrehozása; megállapítja, hogy Afganisztán biztonsági problémái összetettebbek a terrorizmus elleni harcnál, ezért a katonai megoldásnál többre van szükség; rámutat, hogy a biztonság és a jogállamiság egymás függvényei, amelyek elısegítik az emberi fejlıdést, valamint hogy a jogállamiság megerısítése fontos eszköze annak, hogy elımozdítsák az emberek számára az értelmes és egészséges életet lehetıvé tevı, szabad gazdasági és társadalmi döntések gyakorlását, ha azokat az állam mőködésének helyreállítását célzó intézkedések egészítik ki a jogállamiság védelme, az alapvetı közszolgáltatásokhoz való hozzáférés biztosítása, és az esélyegyenlıség biztosítása érdekében az ország népe számára;

20.

üdvözli a Compact megállapodásban foglalt kötelezettségvállalást, miszerint „stabil és virágzó Afganisztánt kívánnak létrehozni, biztosítva a megfelelı kormányzást és az emberi jogok védelmét a jogállamiság keretében”; nézete szerint egyértelmő prioritások vagy sorrendiség hiányában a Compact megállapodásnak iránymutatásokat kellett volna meghatároznia arról, hogyan érhetık el ezek a nagyra törı célok, és következésképpen hangsúlyozza, hogy az adományozóknak biztosítaniuk kell, hogy programjaikat a központi és tartományi szinten meghatározott prioritásokkal kiigazítsák, valamint hogy a kiosztott erıforrások megfelelıek és eredményes módon kerüljenek elosztásra;

21.

hangsúlyozza, hogy sürgıs szükség van a biztonsági ágazat reformját illetıen kiegyensúlyozott és fenntartható megközelítés kialakítására, amely rendelkezik a hivatásos nemzeti hadseregrıl és rendırségrıl; hangsúlyozza, hogy az afgán igazságszolgáltatási rendszer nagyon komoly befektetéseket igényel, és hogy sürgetıen szükséges kapacitásának fokozására összpontosítani;

22.

felhívja a figyelmet arra a tényre, hogy a mostanáig elért eredmények ellenére az elmúlt öt évben a rendırségi reform terén tett erıfeszítések általános eredménye csalódást keltı, és ez jól ábrázolja a nemzetközi közösség elıtt tornyosuló súlyos nehézségeket az intézményépítés terén; különösen sürgeti a nemzetközi közösséget általában és különösen az EU rendırségi misszióját, hogy folytassák erıfeszítéseiket egy olyan afganisztáni rendırségi erı kialakítása érdekében, amelyet az emberi jogok és a jogállamiság tiszteletben tartása jellemez;

23.

felhívja a figyelmet arra a tényre, hogy az EUPOL mandátuma kiterjed arra, hogy „erısítse a rendırség és a tágabb értelemben vett jogállamiság közötti kapcsolatot”, ezért felhívja a Tanácsot és a Bizottságot, hogy továbbra is szorosan hangolják össze tevékenységeiket annak biztosítása érdekében, hogy az EU politikái egységesebbé és hatékonyabbá váljanak; ugyanilyen fontosnak ítéli azt is, hogy az EU jelentıs mértékben növelje az EUPOL számára biztosított forrásokat, a személyzet és az anyagi források tekintetében egyaránt; rámutat arra, hogy az afgán Belügyminisztérium átfogó reformja (amely mindenekelıtt politikai feladat, mintsem technikai probléma) elkerülhetetlen, mivel e nélkül a rendırség reformja sem fog sikerülni, ezért nagy fontosságot tulajdonít az EUPOL másik célkitőzésének, amely nem más, mint „felügyelet, iránymutatás, tanácsadás és képzés az afgán Belügyminisztérium, a régiók

168

és a tartományok szintjén”; kifejezi támogatását a Stabilitási Eszköz1 keretében támogatott 2,5 millió eurós programmal kapcsolatban, amely a bírák és az ügyészek kijelölésére irányuló intézkedések megreformálására vonatkozik, és várakozása szerint ez a kísérleti rendszer hozzájárul egy lényeges hosszú távú igazságszolgáltatási reformhoz 2009-ben; 24.

felhívja a figyelmet arra, hogy az EUPOL missziónak több egy évvel a 2007. június 15-i elindítását követıen még el kell érnie a teljes teljesítıképességet, és megjegyzi, hogy a misszió még a teljes kihasználtságakor is mindössze 195 fıs személyzettel fog bírni, amely Kabulban és a tartományi központokban végzi a magas szintő döntések felülvizsgálatát; tudomásul veszi az afgán külügyminiszter legutóbbi nyilatkozatát, amely szerint legalább 700 további kiképzıre van szükség az országban, és hogy ez a hiány hozzájárult ahhoz, hogy a hadsereghez képest a rendırségnél jóval magasabb a halálozási arány; rámutat arra, hogy a német kormány felajánlotta, hogy 60-ról 120-ra emeli a kiképzıkhöz való hozzájárulását, ha a többi uniós ország is hasonló kötelezettségvállalást tesz; kéri, hogy jobban hangolják össze az afgán polgári rendırség kiképzése terén tett uniós és amerikai erıfeszítéseket;

25.

felhívja a Tanácsot és a Bizottságot, hogy az afganisztáni segítségnyújtási program keretében vállaljanak kötelezettséget a jogrendszer megreformálására az afgán igazságszolgáltatás fıbb intézményeken keresztül történı hivatásszerővé tétele érdekében, a Legfelsıbb Bíróságra, a Legfıbb Ügyészségre, és az Igazságügyi Minisztériumra összpontosítva, a vádlottak jogainak megóvása, a sérülékeny csoportoknak nyújtott szükséges jogi segítségnyújtás biztosítása és a védelem jogainak garantálása érdekében; kéri hogy az ENSZ halálbüntetés alkalmazásával kapcsolatos moratóriumról szóló 2007. december 18-i 62/149. számú közgyőlési határozatának való megfelelés legyen az afgán bírósági rendszer megreformálására irányuló európai erıfeszítések egyik fı prioritása;

26.

határozottan úgy véli, hogy a tartományi újjáépítési csapatoknak egyedi célkitőzésekre kell összpontosítaniuk a biztonság, a képzés és az afgán rendırséggel és katonasággal való együttmőködés terén, valamint annak elısegítésére, hogy a központi kormányzat a nem biztonságos térségeket is befolyása alá vonhassa; kiemeli, hogy a tartományi újjáépítési csapatok szerepét újra meg kell határozni, különösen, ami a koordinációt és a legjobb gyakorlatok kicserélését illeti; meggyızıdése, hogy bár Afganisztánban egymástól függ a biztonság és a fejlıdés, világos válaszvonal húzódik a fenntartandó katonai és humanitárius fellépés között, ezért a biztonsági és fejlesztési szakembereknek ki kell használni erısségeiket és szakmai tudásukat; úgy véli, hogy a PRT-kben dolgozó afgánok számát jelentısen növelni kell, és amennyire lehetséges, fokozni kell a helyi szerepvállalást;

27.

határozottan támogatja azt az elképzelést, miszerint sürgısen fejleszteni kell és meg kell erısíteni a születıben lévı civil társadalmat Afganisztánban, és úgy véli, hogy sok idıt és erıfeszítést fog igényelni az, hogy fokozatosan tudatosítsák az emberi jogok, a demokrácia, az alapvetı szabadságjogok, valamint különösen a nemek közötti egyenlıség, az oktatás és a kisebbségek védelme fontosságát; hangsúlyozza, hogy egy erıs civil társadalom csak olyan politikai környezetben fejlıdhet ki, amelyet stabil és

1

Az Európai Parlament és a Tanács 2006. november 15-i 1717/2006/EK rendelete a Stabilitási Eszköz létrehozásáról (HL L 327., 2006.11.24., 1. o.)

169

hatékony intézmények és jól szervezett politikai pártok jellemeznek; úgy véli, hogy az afgán társadalmat jellemzı „erıszak kultúrájának” leküzdése érdekében a nemzetközi adományozói közösségnek pénzügyi és technikai támogatást kell nyújtania a megbékélésre irányuló helyi projektek számára; úgy véli, hogy az Európai Uniónak egyre fontosabb szerepet kell játszania az afgán civil társadalom támogatásában; kiemeli annak szükségességét, hogy az afgán parlamentet és a civil társadalmat teljes mértékben bevonják az EU fejlesztési együttmőködésének megtervezésébe, különösen az országstratégiai dokumentumok és az éves cselekvési tervek elkészítésébe; 28.

úgy véli, hogy az afgán civil társadalom megerısítése csak akkor lesz sikeres, ha minden etnikai és vallási csoport képviselteti magát és meghallgatást nyer, ami magában foglalja a hagyományos törzsi vezetıkkel való együttmőködést is (ahogy azt már gyakorolták az úgynevezett „törzsi összekötı irodákban”);

29.

hangsúlyozza, hogy a média szabadsága nélkülözhetetlen a demokratikus társadalom megteremtése szempontjából; nagyon aggódik az újságírók elleni támadások növekvı száma miatt, és kéri az afgán hatóságokat, hogy komolyan vizsgálják ki ezeket az erıszakos cselekedeteket; üdvözli a független médiumok tevékenységét Afganisztánban, amelyek a véleménynyilvánítás szabadságának évtizedekig tartó hiányát követıen helyreállították a tájékoztatás pluralizmusának egyik alapelemét az országban; úgy véli, hogy a sajtó és a véleménynyilvánítás szabadsága elengedhetetlen feltétele az ország társadalmi fejlıdésének, valamint az Afganisztán és az Európai Unió közötti kapcsolatoknak; aggodalmának ad hangot amiatt, hogy Karzai elnök 2007. december 15-én megtagadta a médiatörvény tervezetének aláírását, miután azt a parlament két háza jóváhagyta; felhívja az elnököt, hogy tisztázza a médiatörvény tervezetének státuszát, és emlékeztet arra, hogy a kormány a Compact megállapodásban kötelezettséget vállalt a „független és pluralista” média megteremtésére; aggodalmának ad hangot a véleménynyilvánítás szabadságának jelenlegi állapota miatt, amelyre bénítólag hat független újságírók és bloggerek elítélése, és felhívja az afgán kormányt arra, hogy tegyen lépéseket polgárai valódi szólásszabadságának biztosítása érdekében, elsıként az internet szabadságát megvédve;

30.

kiemeli egy elıretekintı tömegtájékoztatási törvény fontosságát egy olyan befogadóbb, toleránsabb és demokratikusabb társadalom fejlıdésében, amely szem elıtt tartja az ország vallási és kulturális értékeit, anélkül, hogy a nemzetbiztonság, a vallás vagy a kultúra ürügyén a média tevékenységének függetlenségét csorbítaná;

31.

kifejezi aggodalmát Malalai Joya asszonynak, a Wolesi Jirga képviselıjének testi épsége iránt, és kéri az afgán hatóságokat, hogy gondoskodjanak védelmérıl; felszólítja az afgán hatóságokat, hogy engedjék szabadon a házi ırizetbıl Latif Pedramot, az afganisztáni Nemzeti Kongresszus Párt alapítóját, ejtsék az ellene felhozott vádakat, és garantálják biztonságát;

32.

ismételten felszólítja az afgán hatóságokat, hogy vezessenek be moratóriumot a halálbüntetés tekintetében; mély aggodalmát fejezi ki Perwiz Kambakhsh és tucatnyi más személy élete iránt, akik egy olyan bírósági rendszerben néznek szembe halálbüntetéssel, amely még nem képes a tisztességes eljárás biztosítására, és kéri Karzai elnököt, hogy változtassa meg ítéletüket;

33.

üdvözli az Afganisztánban a nık politikai képviselete terén elért fejlıdést; kifejezi

170

szolidaritását minden olyan nı iránt, aki az országban jogai védelméért és érvényesítéséért küzd; továbbra is aggódik a férfiak és a nık jövedelmének jelentıs eltérése, az írni-olvasni tudó nık igen alacsony aránya, a nıket és lányokat ért – kulturális szokásokból eredı – igazságtalanságok miatt, így például amiatt, hogy a családtagok és közösségek megtagadják a nık alapvetı szolgáltatásokhoz, pl. az egészségügyi és oktatási szolgáltatásokhoz való hozzáférését, továbbá a foglalkoztatási lehetıségek hiánya, valamint a családon belüli erıszak és megkülönböztetés gyakorisága miatt; hangsúlyozza, hogy a jogi és politikai reformba sürgısen bele kell foglalni a nık jogainak védelmét célzó intézkedéseket; felhívja a Tanácsot és a Bizottságot, hogy tevékenyen támogassák az ilyen jellegő kezdeményezéseket, és különítsenek el alapokat például az olyan intézkedésekre, amelyek aktívan hozzájárulnak a lányok beiskolázásának és nıi tanárok felvételének megerısítéséhez, ami elısegíti az ország nık, a lányok és a gyerekek jogainak védelmére irányuló képességének kialakulását; mivel a gyerekek is áldozatai az otthoni erıszaknak, a kulturális gyakorlatokból származó szexuális kihasználásnak, valamint a kizsákmányoló munkának és az emberkereskedelemnek; felhív ezenkívül konkrét intézkedések meghozatalára az afgán nık egészségügyhöz és oktatáshoz kapcsolódó problémáinak kezelésére; 34.

felhívja a figyelmet arra a tényre, hogy az ENSZ Menekültügyi Fıbiztossága 3,69 millió afgán menekültet segített visszatérni Afganisztánba 2002 márciusa óta, ami történetében a legnagyobb, segítségnyújtás mellett történı visszatérési mővelet volt, azonban arra is, hogy a visszatérések ellenére kb. 3,5 millió nyilvántartott és nyilvántartásba nem vett afgán maradt Pakisztán és Irán területén; aggasztja, hogy csökken az afgán menekültek finanszírozása, és hangsúlyozza, hogy a sikeres hazatelepítési program fenntartása várhatóan egyre költségesebbnek ígérkezik, mivel a Pakisztánban és Iránban maradó menekültek kevesebb erıforrással és afganisztáni kötıdéssel rendelkeznek, mint a korábban visszatérık; hangsúlyozza, hogy az afgán menekültek és lakóhelyüket elvesztett személyek biztonságos és önkéntes visszatérésének továbbra is kiemelt kérdésnek kell maradnia Afganisztán és a nemzetközi közösség számára; kéri a Bizottságot és a tagállamokat, hogy növeljék a menekültek újbóli beilleszkedésére fordított pénzeszközöket;

35.

mély aggodalmának ad hangot a folyamatosan bıvülı ópiumtermesztés és kereskedelem miatt, mivel az súlyos politikai és nemzetbiztonsági következményekkel jár Afganisztánban és a szomszédos országokban; hangsúlyozza, hogy az ópiumgazdaság a korrupció forrásává vált, és szétzilálja a közintézményeket, különösen a biztonsági és az igazságügyi szektorban; mivel nincs egyértelmő gyors megoldás, és mivel a növények kiirtására irányuló megtorló intézkedések önmagukban nem hozhatják meg a kívánt eredményeket, felhívja a nemzetközi közösséget és az afgán kormányt egy hosszú távú stratégia kidolgozására, amelynek elsıdleges célja az átfogó vidékfejlesztés, ideértve a szükséges infrastruktúra és a mőködı közigazgatási intézmények létrehozását is; üdvözli, hogy erısödı párbeszéd zajlik Afganisztán, Irán és a nemzetközi közösség között az ópiumtermesztés és -export csökkentésének módjairól;

36.

felhívja az Egyesült Államok kormányát, hogy hagyjon fel növényirtási politikájával, és különösen a komoly környezeti és egészségi kockázatokkal járó „Roundup” szer használatával a légi permetezések során, mivel a máktermesztık célba vétele csak táplálja a nemzetközi csapatok jelenlétével szembeni neheztelést;

171

37.

aggódik általában a kábítószer-függıség által okozott jelentıs társadalmi és egészségügyi problémák, és különösen a kábítószerfüggı afgán nıket érintı társadalmi és gazdasági következmények miatt; hivatkozik az UNODC által végzett 2005-ös felmérésre, amely szerint a kábítószerrel élık száma Afganisztánban 920 000 volt, amelybıl 120 000 nı; kiemeli a felmérés azon állítását, amely szerint ahelyett, hogy az afgán társadalom a kábítószer függıséget társadalmi problémának tekintené, egyéni problémának tartja, és sok nı gyógyászati céllal használ kábítószert fizikai és pszichológiai problémák orvoslására vagy enyhítésére; megállapítja, hogy bár szigorú büntetés jár a kábítószer termesztéséért, csempészetéért és használatáért, az afgán kormány jelenleg képtelen kikényszeríteni e tekintetben a jogszabályokat; sürgeti az afgán kormányt és a nemzetközi közösséget, hogy dolgozzon ki, finanszírozzon és hajtson végre olyan megfelelı programokat, tevékenységeket és ismeretterjesztı kampányokat, amelyek a kábítószerfüggı nıket és családjaikat célozzák;

38.

támogatja a Bizottságnak az Afganisztán részére történı segítségnyújtáshoz való hozzájárulás érdekében tett erıfeszítéseit, és kéri a Bizottságot, hogy rendszeresen értékelje az Európai Unió által nyújtott pénzügyi támogatás hatékonyságát, különösen a Bizottság hozzájárulását a vagyonkezelı alapokhoz, a fokozottabb átláthatóság érdekében; sürgeti a Bizottságot, hogy megfelelıen tájékoztassa az Európai Parlamentet az ilyen ellenırzések eredményeirıl;

39.

emlékeztet az Európai Parlament 2008-as költségvetésében szereplı kezdeményezésére, amely a demokrácia építésének támogatását célozza a harmadik országok parlamentjeivel, és elhatározza, hogy kapacitásépítés és technikai segítségnyújtás érdekében fogja azt igénybe venni azzal a céllal, hogy javítsa az afgán parlament jogalkotási és a végrehajtó hatalom ellenırzésére vonatkozó képességét, különösen a jogállamiság fenntartása, az emberi jogok és különösen nık jogainak tiszteletben tartása által;

40.

utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak és a Bizottságnak, az ENSZ fıtitkárának, a NATO fıtitkárának, valamint a tagállamok és Afganisztán Iszlám Köztársaság kormányainak és parlamentjeinek.

172

EURÓPAI PARLAMENT ELFOGADOTT SZÖVEGEK július 8. keddi ülés P6_TA-PROV(2008)07-08 IDEIGLENES VÁLTOZAT PE

Recommend Documents