ELFOGADOTT SZÖVEGEK április 28. csütörtöki ülés P6_TA-PROV(2005)04-28 IDEIGLENES VÁLTOZAT PE

2005 - 2006

ELFOGADOTT SZÖVEGEK 2005. április 28. csütörtöki ülés

P6_TA-PROV(2005)04-28

HU

IDEIGLENES VÁLTOZAT

PE 357.328

HU

TARTALOM A PARLAMENT ÁLTAL ELFOGADOTT SZÖVEGEK

P6_TA-PROV(2005)0140 A közösségi támogatás végrehajtása * (A6-0093/2005 - Előadó: Elmar Brok) Az Európai Parlament jogalkotási állásfoglalása a 2500/2001/EK rendeletnek a közösségi támogatásnak a költségvetési rendelet 54. cikke (2) bekezdése c) pontjának megfelelő végrehajtását lehetővé tevő módosításáról szóló tanácsi rendeletre irányuló javaslatról (COM(2004)0814 – C6–0026/2005 – 2005/0285(CNS)) ............................................................. 1 P6_TA-PROV(2005)0141 Tudományos és technológiai együttműködési megállapodás az EK és Brazília között * (A6-0081/2005 - Előadó: Giles Chichester) Az Európai Parlament jogalkotási állásfoglalása az Európai Közösség és a Brazil Szövetségi Köztársaság közötti tudományos és technikai együttműködési megállapodás megkötéséről szóló tanácsi határozatra irányuló javaslatról (COM(2004)0625 – C60009/2004 – 2004/0216(CNS))..................................................................................................... 2 P6_TA-PROV(2005)0142 Az Európai Közösség és Mexikó között létrejött tudományos és technológiai együttműködési megállapodás * (A6-0080/2005 - Előadó: Giles Chichester) Az Európai Parlament jogalkotási állásfoglalása az Európai Közösség és a Mexikói Egyesült Államok közötti tudományos és technikai együttműködési megállapodás megkötéséről szóló tanácsi határozatra irányuló javaslatról (COM(2004)0802 – C60035/2005 – 2004/0274(CNS))..................................................................................................... 3 P6_TA-PROV(2005)0143 EK/Svájc megállapodás: A személyek szabad mozgása *** (A6-0058/2005 - Előadó: Timothy Kirkhope) Az Európai Parlament jogalkotási állásfoglalása az egyrészről az Európai Közösség és tagállamai, másrészről a Svájci Államszövetség közötti, a személyek szabad mozgásáról szóló megállapodáshoz csatolt, a Cseh Köztársaságnak, az Észt Köztársaságnak, a Ciprusi Köztársaságnak, a Lett Köztársaságnak, a Litván Köztársaságnak, a Magyar Köztársaságnak, a Máltai Köztársaságnak, a Lengyel Köztársaságnak, a Szlovén Köztársaságnak és a Szlovák Köztársaságnak az Európai Unióhoz történő csatlakozása következtében a megállapodásban szerződő félként való részvételéről szóló jegyzőkönyvnek az Európai Közösség és annak tagállamai nevében történő megkötéséről szóló tanácsi határozatra irányuló javaslatról (12585/2004 – COM(2004)0596 – C60247/2004 – 2004/0201(AVC)) .................................................................................................... 4

PE 357.328\ I

HU

P6_TA-PROV(2005)0144 A járművek forgalmi engedélyének kiadására hatáskörrel rendelkező tagállami szolgálatok hozzáférése a Schengeni Információs Rendszerhez ***II (A6-0084/2005 - Előadó: Carlos Coelho) Az Európai Parlament jogalkotási állásfoglalása a közös határokon történő ellenőrzések fokozatos megszüntetéséről szóló, 1985. június 14-i Schengeni Megállapodás végrehajtásáról szóló egyezménynek a járművek forgalmi engedélyének kiadására hatáskörrel rendelkező tagállami szolgálatok Schengeni Információs Rendszerhez való hozzáférésével kapcsolatos módosításáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendelet elfogadásával kapcsolatos tanácsi közös álláspontról (14238/1/2004 – C6-0007/2005 – 2003/0198(COD)) ......................................................................................................................... 5 P6_TA-PROV(2005)0145 Felszín alatti vizek szennyezés elleni védelme ***I (A6-0061/2005 - Előadó: Christa Klaß) Az Európai Parlament jogalkotási állásfoglalása a felszín alatti víz szennyezés elleni védelméről szóló európai parlamenti és tanácsi irányelvre irányuló javaslatról (COM(2003)0550 – C5-0447/2003 – 2003/0210(COD)) ............................................................. 8 P6_TA-PROV(2005)0146 Európai Alapítvány az Élet- és Munkakörülmények Javításáért * (A6-0091/2005 - Előadó: Marian Harkin) Az Európai Parlament jogalkotási állásfoglalása az Európai Alapítvány az Élet- és Munkakörülmények Javításáért létrehozásáról szóló 1365/75/EGK rendelet módosításáról szóló tanácsi rendeletre irányuló javaslatról (COM(2004)0057 – C6–0040/2004 – 2004/0026(CNS))........................................................................................................................ 39 P6_TA-PROV(2005)0147 Európai Munkahelyi Biztonsági és Egészségvédelmi Ügynökség * (A6-0092/2005 - Előadó: Stephen Hughes) Az Európai Parlament jogalkotási állásfoglalása az Európai Munkahelyi Biztonsági és Egészségvédelmi Ügynökség létrehozásáról szóló 2062/94/EK rendelet módosításáról szóló tanácsi rendeletre irányuló javaslatról (COM(2004)0050 – C6-0014/2004 – 2004/0014(CNS))........................................................................................................................ 47 P6_TA-PROV(2005)0148 Viszonossági mechanizmus * (A6-0065/2005 - Előadó: Henrik Lax) Az Európai Parlament jogalkotási állásfoglalása az 539/2001/EK rendeletet a viszonossági mechanizmus tekintetében módosító tanácsi rendeletre irányuló javaslatról (COM(2004)0437 – C6-0097/2004 – 2004/0141(CNS))............................................................ 58 P6_TA-PROV(2005)0149 Az új tagállamok belső piaca (A6-0068 - Előadó: Małgorzata Handzlik) Az Európai Parlament állásfoglalása az új tagállamok belső piacáról: helyzet, lehetőségek és tanulságok (2004/2155(INI)) .................................................................................................. 65

II /PE 357.328

P6_TA-PROV(2005)0150 Emberi jogok a világban (A6-0086/2005 - Előadó: Simon Coveney) Az Európai Parlament állásfoglalása az emberi jogok helyzete a világban című 2004-es éves jelentésről és az EU emberi jogi politikájáról (2004/2151(INI)) ........................................ 70 P6_TA-PROV(2005)0151 Romák az Európai Unióban (B6-0272, 0273, 0274, 0275 és 0276/2005) Az Európai Parlament állásfoglalása a romák európai unióbeli helyzetéről............................. 101 P6_TA-PROV(2005)0152 Szociális védelem és minőségi egészségügy (A6-0085/2005 - Előadó: Milan Cabrnoch) Az Európai Parlament állásfoglalása a szociális védelem korszerűsítéséről és a magas szintű egészségügy kialakításáról 2004/2189(INI))................................................................. 108 P6_TA-PROV(2005)0153 Pénzügyi piacok (A6-0087/2005 - Előadó: Ieke van den Burg) Az Európai Parlament állásfoglalása az európai uniós pénzügyi piacok integrációjának jelenlegi helyzetéről (2005/2026(INI)) ..................................................................................... 117 P6_TA-PROV(2005)0154 A környezetben tartósan megmaradó szerves szennyező anyagok (B6-0217/2005 - Előadó: Karl-Heinz Florenz) Az Európai Parlament állásfoglalása a környezetben tartósan megmaradó szerves szennyező anyagokról szóló Punta del Este-i konferenciára kialakított Európai Uniós stratégiáról................................................................................................................................. 126

PE 357.328\ III

HU

P6_TA-PROV(2005)0140 A közösségi támogatás végrehajtása * Az Európai Parlament jogalkotási állásfoglalása a 2500/2001/EK rendeletnek a közösségi támogatásnak a költségvetési rendelet 54. cikke (2) bekezdése c) pontjának megfelelő végrehajtását lehetővé tevő módosításáról szóló tanácsi rendeletre irányuló javaslatról (COM(2004)0814 – C6–0026/2005 – 2005/0285(CNS))

(Konzultációs eljárás) Az Európai Parlament, – tekintettel a Bizottságnak a Tanácshoz intézett javaslatára (COM(2004)0814)1, – tekintettel az EK-szerződés 181a. cikk (2) bekezdésére, amely alapján a Tanács konzultált a Parlamenttel (C6–0026/2005), – tekintettel eljárási szabályzata 51. cikkére, és 43. cikkének (1) bekezdésére, – tekintettel a Külügyi Bizottság jelentésére (A6–0093/2005), 1. jóváhagyja a Bizottság javaslatát; 2. felhívja a Tanácsot, hogy tájékoztassa a Parlamentet arról, ha a Parlament által jóváhagyott szövegtől el kíván térni; 3. felkéri a Tanácsot a Parlamenttel való konzultációra, abban az esetben, ha lényegesen kívánja módosítani a Bizottság javaslatát; 4. utasítja elnökét, hogy továbbítsa álláspontját a Tanácsnak, a Bizottságnak, valamint Törökország kormányának és parlamentjének.

1

A Hivatalos Lapban még nem tették közzé. PE 357.328\ 1

HU

P6_TA-PROV(2005)0141 Tudományos és technológiai együttműködési megállapodás az EK és Brazília között * Az Európai Parlament jogalkotási állásfoglalása az Európai Közösség és a Brazil Szövetségi Köztársaság közötti tudományos és technikai együttműködési megállapodás megkötéséről szóló tanácsi határozatra irányuló javaslatról (COM(2004)0625 – C60009/2004 – 2004/0216(CNS))

(Konzultációs eljárás) Az Európai Parlament, – tekintettel a Tanács határozatára irányuló javaslatra (COM(2004)0625)1, – tekintettel az EK-Szerződés 170. cikkének második bekezdésére és 300. cikke (2) bekezdése első albekezdésének első mondatára, – tekintettel az EK-Szerződés 300. cikke (3) bekezdésének első albekezdésére, amelynek megfelelően a Tanács konzultált a Parlamenttel (C6-0009/2004), – tekintettel eljárási szabályzata 51. cikkére, 83. cikkének (7) bekezdésére, valamint 43. cikkére, – tekintettel az Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság jelentésére (A6-0081/2005), 1. jóváhagyja a megállapodás megkötését; 2. utasítja elnökét, hogy továbbítsa álláspontját a Tanácsnak, a Bizottságnak, valamint a tagállamok, illetve a Brazil Szövetségi Köztársaság kormányának és parlamentjének.

1

A Hivatalos Lapban még nem tették közzé.

2 /PE 357.328

P6_TA-PROV(2005)0142 Az Európai Közösség és Mexikó között létrejött tudományos és technológiai együttműködési megállapodás * Az Európai Parlament jogalkotási állásfoglalása az Európai Közösség és a Mexikói Egyesült Államok közötti tudományos és technikai együttműködési megállapodás megkötéséről szóló tanácsi határozatra irányuló javaslatról (COM(2004)0802 – C60035/2005 – 2004/0274(CNS))

(Konzultációs eljárás) Az Európai Parlament, – tekintettel a Tanács határozatára irányuló javaslatra (COM(2004)0802)1, – tekintettel az EK-Szerződés 170. cikkének (2) bekezdésére és 300. cikke (2) bekezdése első albekezdésének első mondatára, – tekintettel az EK-Szerződés 300. cikke (3) bekezdésének első albekezdésére, amelynek megfelelően a Tanács konzultált a Parlamenttel (C6-0035/2005), – tekintettel eljárási szabályzata 51. cikkére, 83. cikkének (7) bekezdésére, valamint 43. cikkére, – tekintettel az Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság jelentésére (A6-0080/2005), 1. jóváhagyja a megállapodás megkötését; 2. utasítja elnökét, hogy továbbítsa álláspontját a Tanácsnak, a Bizottságnak, valamint a tagállamok, illetve a Mexikói Egyesült Államok kormányainak és parlamentjeinek.

1


HU

P6_TA-PROV(2005)0143 EK/Svájc megállapodás: A személyek szabad mozgása *** Az Európai Parlament jogalkotási állásfoglalása az egyrészről az Európai Közösség és tagállamai, másrészről a Svájci Államszövetség közötti, a személyek szabad mozgásáról szóló megállapodáshoz csatolt, a Cseh Köztársaságnak, az Észt Köztársaságnak, a Ciprusi Köztársaságnak, a Lett Köztársaságnak, a Litván Köztársaságnak, a Magyar Köztársaságnak, a Máltai Köztársaságnak, a Lengyel Köztársaságnak, a Szlovén Köztársaságnak és a Szlovák Köztársaságnak az Európai Unióhoz történő csatlakozása következtében a megállapodásban szerződő félként való részvételéről szóló jegyzőkönyvnek az Európai Közösség és annak tagállamai nevében történő megkötéséről szóló tanácsi határozatra irányuló javaslatról (12585/2004 – COM(2004)0596 – C60247/2004 – 2004/0201(AVC))

(Hozzájárulási eljárás) Az Európai Parlament, – tekintettel a tanácsi határozatra irányuló javaslatra (COM(2004)0596)1, – tekintettel az Európai közösség és a Svájci Államszövetség közötti együttműködési megállapodáshoz csatolt jegyzőkönyvre (12585/2004)2, – tekintettel az EK-Szerződés 300. cikk (3) bekezdés, második albekezdése értelmében és a 300. cikk (2) bekezdés első albekezdésének második mondatával és a 310. cikkel összefüggésben a Tanács által benyújtott, hozzájárulásra irányuló kérelemre (C6-0247/2004), – tekintettel eljárási szabályzata 75. cikkére és 83. cikke (7) bekezdésére, – tekintettel az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság ajánlására (A6-0058/2005), 1. hozzájárul a megállapodás megkötéséhez; 2. utasítja elnökét, hogy továbbítsa álláspontját a Tanácsnak, a Bizottságnak, valamint a tagállamok, illetve a Svájci Államszövetség kormányainak és parlamentjeinek.

1 2

A Hivatalos Lapban még nem tették közzé. A Hivatalos Lapban még nem tették közzé.

4 /PE 357.328

P6_TA-PROV(2005)0144 A járművek forgalmi engedélyének kiadására hatáskörrel rendelkező tagállami szolgálatok hozzáférése a Schengeni Információs Rendszerhez ***II Az Európai Parlament jogalkotási állásfoglalása a közös határokon történő ellenőrzések fokozatos megszüntetéséről szóló, 1985. június 14-i Schengeni Megállapodás végrehajtásáról szóló egyezménynek a járművek forgalmi engedélyének kiadására hatáskörrel rendelkező tagállami szolgálatok Schengeni Információs Rendszerhez való hozzáférésével kapcsolatos módosításáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendelet elfogadásával kapcsolatos tanácsi közös álláspontról (14238/1/2004 – C6-0007/2005 – 2003/0198(COD))

(Együttdöntési eljárás: második olvasat) Az Európai Parlament, – tekintettel a Tanács közös álláspontjára (14238/1/2004 – C6-0007/2005)1, – tekintettel a Parlamenthez és a Tanácshoz az első olvasat során2 intézett bizottsági javaslatra (COM2003)05103 vonatkozó álláspontjára, – tekintettel az EK-Szerződés 251. cikkének (2) bekezdésére, – tekintettel eljárási szabályzata 62. cikkére, – tekintettel az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság második olvasatra adott ajánlására (A6–0084/2005), 1. jóváhagyja a közös álláspontot módosított formájában; 2. utasítja elnökét, hogy továbbítsa álláspontját a Tanácsnak és a Bizottságnak. A Tanács közös álláspontja

A Parlament módosításai

Módosítás 1 (3) PREAMBULUMBEKEZDÉS (3) A Holland Királyságnak a határokon átnyúló vonatkozású1, járművekkel kapcsolatos bűncselekmények leküzdéséről szóló tanácsi határozat elfogadására irányuló kezdeményezése tartalmazza a 1

2 3

(3) A határokon átnyúló vonatkozású, járművekkel kapcsolatos bűncselekmények leküzdéséről szóló 2004. december 22-i 2004/919/EK tanácsi határozat1, tartalmazza a SIS-nek a járművekkel


HL C 103. E, 2004.4.29., 794. o. A Hivatalos Lapban még nem tették közzé. PE 357.328\ 5

HU

SIS-nek a járművekkel kapcsolatos bűncselekmények elleni bűnüldözési stratégia szerves részét képező felhasználását.

kapcsolatos bűncselekmények elleni bűnüldözési stratégia szerves részét képező felhasználását.

_______________

______________________

1

1

HL C 34., 2004.2.7., 18. o.

HL L 389., 2004.12.30., 28. o.

Módosítás 2 (13a) PREAMBULUMBEKEZDÉS (új) (13a) Svájcot illetően ez a rendelet a schengeni vívmányok rendelkezéseinek továbbfejlesztését jelenti az Európai Unió, az Európai Közösség és a Svájci Államszövetség által aláírt – a Svájci Államszövetség (az Európai Közösség nevében történő aláírásról és az ezen megállapodás bizonyos rendelkezéseinek ideiglenes alkalmazásáról szóló 2004/860/EK tanácsi határozat2 4. cikkének (1) bekezdésével együtt olvasandó 1999/437/EK határozat3 1. cikkének G. pontjában megnevezett terület részét képező schengeni vívmányok végrehajtására, alkalmazására és fejlesztésére irányuló) társulásáról kötött – megállapodás1 értelmében. _______________________. 1

13054/04 tanácsi dokumentum elérhető: http://register.consilium.eu.int.

2

HL L 370., 2004.12.17., 78. o.

3

HL L 176., 1999.7.10., 31. o.

Módosítás 3 1. CIKK 102a. cikk (3a) bekezdés (új) (Schengeni Egyezmény 1990.) (3a) Az adatvédelmi szabályokról szóló 115. cikknek megfelelően létrehozott közös felügyeleti hatóság véleményének kikérése után a Tanács minden évben jelentést készít az Európai Parlament részére ennek a cikknek a végrehajtásáról. A jelentés információkat és statisztikákat tartalmaz ezen cikk

6 /PE 357.328

alkalmazásáról és végrehajtásának eredményeiről, továbbá felméri, hogy az adatvédelmi szabályokat hogyan alkalmazták.

PE 357.328\ 7

HU

P6_TA-PROV(2005)0145 Felszín alatti vizek szennyezés elleni védelme ***I Az Európai Parlament jogalkotási állásfoglalása a felszín alatti víz szennyezés elleni védelméről szóló európai parlamenti és tanácsi irányelvre irányuló javaslatról (COM(2003)0550 – C5-0447/2003 – 2003/0210(COD))

(Együttdöntési eljárás: első olvasat) Az Európai Parlament, – tekintettel a Bizottság az Európai Parlamenthez és a Tanácshoz intézett javaslatára (COM(2003)0550)1, – tekintettel az EK-Szerződés 251. cikkének (2) bekezdésére, valamint 175. cikkének (1) bekezdésére, amely alapján a Bizottság javaslatát benyújtotta a Parlamentnek (C50447/2003), – tekintettel eljárási szabályzata 51. cikkére, – tekintettel a Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszerbiztonsági Bizottság jelentésére és az Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság, valamint a Mezőgazdasági Bizottság véleményére (A6-0061/2005), 1. jóváhagyja a Bizottság módosított javaslatát; 2. felkéri a Bizottságot, hogy utalja az ügyet újból a Parlamenthez, ha javaslatát lényegesen módosítani kívánja, vagy ha a javaslat helyébe másik szöveget kíván léptetni; 3. utasítja elnökét, hogy továbbítsa álláspontját a Tanácsnak és a Bizottságnak. Bizottság által javasolt szöveg

A Parlament módosításai Módosítás: 1 Cím

A talajvíz szennyezés elleni védelméről szóló európai parlamenti és tanácsi irányelvre vonatkozó javaslat

A talajvíz kémiai szennyezés és állapotromlás elleni védelméről szóló európai parlamenti és tanácsi irányelvre irányuló javaslat

Módosítás: 2 1


8 /PE 357.328

(1) preambulumbekezdés (1) A talajvíz értékes természeti erőforrás, amelyet a szennyezéstől saját jogán kellene megvédeni.

(1) A talajvíz értékes természeti erőforrás, amelyet az állapotromlástól és kémiai szennyezéstől saját jogán kell megvédeni. Ez különösen fontos a felszín alatti víztől függő ökoszisztémák és a felszín alatti víznek emberi fogyasztásra történő felhasználása szempontjából.

Módosítás: 3 (1a) preambulumbekezdés (új)

(1a) A felszín alatti vizet oly módon kell védeni, hogy egyszerű tisztítással jó minőségű ivóvizet nyerhessünk, amint azt a 2000/60/EK irányelv 7. cikk (2) és (3) bekezdésében meghatározott célkitűzések előírják. Módosítás: 95 (1b) preambulumbekezdés (új) (1b) Kutatómunkára van szükség a felszín alatti vizek ökoszisztémájának minőségét és védelmét szolgáló jobb kritériumok érdekében. Amennyiben szükséges, az így nyert ismereteket figyelembe kell venni ezen irányelv átültetése, illetve felülvizsgálata során.

Módosítás: 4 (2a) preambulumbekezdés (új) (2a) A felszín alatti víz a legérzékenyebb, továbbá az EU legnagyobb édesvízkészlete és mindenekelőtt a köz ivóvízellátásának fő forrása. A védelem szintje új bevezetések, kibocsátások és károk esetén legalább a jó kémiai állapotban lévő felszíni vizek védelmi szintjével összehasonlítható kell legyen. A szennyezések vagy állapotromlások révén gyakran visszafordíthatatlan károk következnek be.

PE 357.328\ 9

HU

Módosítás: 5 (3) preambulumbekezdés (3) A környezet és az emberek egészségének védelme érdekében a felszín alatti vízben el kellene kerülni, meg kellene akadályozni vagy csökkenteni kellene az ártalmas szennyező anyagok koncentrációját.

(3) A környezet és az emberek egészségének védelme érdekében a felszín alatti vízben el kell kerülni, meg kell akadályozni vagy csökkenteni kell a szennyező anyagok káros koncentrációját.

Módosítás: 6 (4) preambulumbekezdés (4) Az Európai Parlament és a Tanács 2000. október 23-i, a vízvédelmi politika területén a közösségi fellépés kereteinek meghatározásáról szóló 2000/60/EK irányelve a felszín alatti víz védelmével és fenntartásával kapcsolatos átfogó rendelkezéseket tartalmaz. Az irányelv 17. cikke alapján speciális intézkedéseket kell hozni a felszín alatti víz szennyezésének megakadályozására és korlátozására, valamint meg kell határozni a jó kémiai állapot megítélésének kritériumait és a jelentős és tartósan emelkedő tendenciák megállapításának, valamint a tendencia megfordulási pontjának megállapítására szolgáló kritériumokat.

(4) A Tanács 2000. október 23-i, a vízvédelmi politika területén a közösségi fellépés kereteinek meghatározásáról szóló 2000/60/EK irányelve a felszín alatti víz védelmével és fenntartásával kapcsolatos irányadó rendelkezéseket tartalmaz. Az irányelv 17. cikke alapján speciális intézkedéseket kell hozni a felszín alatti víz szennyezésének megakadályozására és korlátozására, valamint meg kell határozni a jó kémiai állapot megítélésének kritériumait és a jelentős és tartósan emelkedő tendenciák megállapításának, valamint a tendencia megfordulási pontjának megállapítására szolgáló kritériumokat.

Módosítás: 7 (4a) preambulumbekezdés (új) (4a) Kritériumokat kell meghatározni azoknak a hatásoknak az értékelésére is, amelyeket a víztartó rétegek vízkészletének csökkenése a környezetre gyakorolhat. A 2000/60/EK rendelet 8. cikke értelmében ellenőrizni kell a víztestek mennyiségének állapotát. Módosítás: 8 (5a) preambulumbekezdés (új) (5a) A felszín alatti víz védelme egyes területeken a mezőgazdasági/erdészeti

10 /PE 357.328

gyakorlatban változásokat kíván meg, melyek a bevételek csökkenéséhez vezethetnek. Ezt a kérdést a mezőgazdasági fejlesztési tervek kidolgozása során kell tárgyalni a megreformált KAP keretében.

Módosítás: 9 (5b) preambulumbekezdés (új) (5b) A környezetvédelmi szintre és a tagállamok által alkalmazott különféle felszín alatti vizek minőségi előírásai belső piacának működésére gyakorolt hatást elemezni kell. Módosítás: 10 (6) preambulumbekezdés (6) Kritériumokat kell megállapítani a jelentős és tartósan emelkedő tendenciák azonosításához a szennyezőanyagok koncentrációja terén és a tendencia megfordítási pontjának meghatározásához, tekintettel a kedvezőtlen hatások valószínűségére a kapcsolódó vízi és az attól függő szárazföldi ökoszisztémákban.

(6) Kritériumokat kell megállapítani a jelentős és tartósan emelkedő tendenciák azonosításához a szennyezőanyagok koncentrációja terén, a jelentősen csökkenő tendenciák megállapításához a víztestek méretében és a tendencia megfordulási pontjának meghatározásához, tekintettel a kedvezőtlen hatások valószínűségére a kapcsolódó vízi és az attól függő szárazföldi ökoszisztémákban.

Módosítás: 11 (7) preambulumbekezdés (7) A 2000/60/EK irányelv 22. cikke (2) bekezdése 3. francia bekezdés alapján 2013. december 22-i hatállyal érvényét veszti a Tanács 1979. december 17-i 80/68/EGK irányelve a felszín alatti víz egyes veszélyes anyagok okozta szennyezés elleni védelméről. Annak érdekében, hogy a 80/68/EGK irányelv védőrendszerének folytonossága biztosítva legyen a szennyező anyagoknak a felszín alatti vízbe történő közvetett és közvetlen bevezetésének vonatkozásában, kapcsolódni kell a 2000/60/EK irányelv

(7) A 2000/60/EK irányelv 22. cikk (2) bekezdés 3. francia bekezdése alapján 2013. december 22-i hatállyal érvényét veszti a felszín alatti víz egyes veszélyes anyagok okozta szennyezés elleni védelméről szóló, 1979. december 17-i 80/68/EGK tanácsi irányelv. Annak érdekében, hogy a 80/68/EGK irányelv védőrendszerének folytonossága biztosítva legyen a szennyező anyagoknak a felszín alatti vízbe történő közvetett és közvetlen bevezetésének vonatkozásában, kapcsolódni kell a 2000/60/EK irányelv PE 357.328\ 11

HU

lényeges rendelkezéseihez.

lényeges rendelkezéseihez, illetve a jogállapot fenntartása végett ezeket át kell venni ezen irányelvbe.

Módosítás: 12 (7a) preambulumbekezdés (új) (7a) Tisztázni kell, hogy mely anyagok kibocsátásait kell megakadályozni és korlátozni, különös tekintettel a problémás anyagokról, mint például az endokrin rendszert aktívan befolyásoló anyagokról való tudományos ismeretekre, (1). (1)

Ld. az Európai Parlament 1998. október 20-i, az endokrin rendszert károsító vegyi anyagokról szóló, (HL C 341., 1998.11.9., 37. o.) és az endokrin zavarokat okozó anyagokkal - olyan anyagok, melyekről feltételezhető, hogy hatnak az ember és a vadvilág hormonrendszerére - kapcsolatos közösségi stratégiáról szóló, 2000. október 26-i bizottsági közleményről szóló (HL C 197., 2001.7.12., 409. o.) állásfoglalásait. Módosítás: 13 (7b) preambulumbekezdés (új) (7b) A 2000/60/EK irányelv 11. cikke (3) bekezdése f) pontjának megfelelően, a felszín alatti víz tározása és visszanyerése megfontolandó, mint engedélyezhető gyakorlat és elismerhető, mint értékes módszer a vízkészlet-gazdálkodásban.

Módosítás: 14 (7c) preambulumbekezdés (új) (7c) Ahol lehetséges, a tagállamok használják a meglévő statisztikai eljárásokat, amennyiben ezek megfelelnek a nemzetközi szabványoknak, és hozzájárulnak a hosszú távú ellenőrzési eredmények tagállamok közötti összehasonlíthatóságához.

12 /PE 357.328

Módosítás: 15 1. cikk Ez az irányelv meghatározott intézkedéseket állapít meg a 2000/60/EK irányelv 17. cikkének (1) és (2) bekezdésében megfogalmazottak szerint a talajvíz szennyezésének megelőzése és ellenőrzése érdekében. Ezek az intézkedések különösen az alábbiakat tartalmazzák:

Ez az irányelv meghatározott intézkedéseket állapít meg a 2000/60/EK irányelv 17. cikkének (1) és (2) bekezdésében megfogalmazottak szerint a talajvíz kémiai szennyezésének megelőzése és ellenőrzése érdekében. Ezek az intézkedések különösen az alábbiakat tartalmazzák:

a) a felszín alatti vizek jó kémiai állapotának értékelésére vonatkozó kritériumokat; és

a) a felszín alatti vizek jó kémiai állapotának értékelésére vonatkozó kritériumokat; aa) azoknak a hatásoknak az értékelési kritériumait, melyeket a víztartó rétegek vízkészleteiben történő bármilyen jelentős csökkenés okoz a környezetben és a fenntartható fejlődésben a 2000/60/EK irányelv értelmében;

b) a jelentősen és tartósan emelkedő tendenciák azonosítására és megfordítására, és a tendencia megfordulási pontjának meghatározására vonatkozó kritériumokat;

b) a jelentősen és tartósan emelkedő tendenciák azonosítására és megfordítására és a tendencia megfordulási pontjának meghatározására vonatkozó kritériumokat; és

Ez az irányelv a szennyezések talajvízbe történő közvetett kibocsátásainak megelőzésére vagy korlátozására szolgáló követelményeket is megállapít.

ba) a szennyezések talajvízbe történő közvetett kibocsátásainak megelőzésére vagy korlátozására szolgáló követelményeket. Ez az irányelv meghatározza a 2000/60/EK irányelv 4. cikke (1) bekezdése b) i. pontja követelményeit a szennyezések talajvízbe történő bevezetésének és az összes talajvíztest állapotromlásának megelőzése vagy korlátozása érdekében.

Módosítás: 16 1. cikk (2a) bekezdés (új) Ezen irányelv, amely a 2000/60/EK irányelv továbbfejlesztése, feltételezi, hogy a tagállamok és a vízkészletekkel való fenntartható gazdálkodásért felelős PE 357.328\ 13

HU

hatóságok meg fogják tenni az összes szükséges intézkedést azért, hogy meghatározzák és áttekintsék a felszín alatti vizek állapotát. Ezen intézkedések, melyeket a 2000/60/EK irányelv II. (2. pont), IV. és V. mellékletei határoznak meg, tartalmazzák a felszín alatti víztestek helyzetének és határainak meghatározását, illetve azok geológiai és hidrológiai jellemzését, az utánpótlási és regenerálódási kapacitást, a vízgyűjtő területeket, a vízkivételi helyeket, valamint a túlhasználat és szennyeződés kockázatait.

Módosítás: 17 2. cikk 1. pont 1. A „küszöbérték” a szennyező anyag olyan koncentrációs határértéke a felszín alatti vízben, melynek meghaladásánál az érintett felszín alatti víztest állapota rossz kémiai állapotként osztályozandó.

1. „talajvíz minőségi előírásai”: bizonyos szennyező anyagnak, szennyező anyagok csoportjának vagy egy indikátornak olyan koncentrációs értéke a felszín alatti vízben, melyeknek meghaladásánál az érintett felszín alatti víztest állapota rossz kémiai állapotként osztályozandó. (Ez a módosítás az egész szövegre vonatkozik. Jóváhagyása esetén az egész szövegben változtatásra van szükség)

Módosítás: 18 2. cikk 2. pont 2. a „jelentős és tartósan emelkedő tendencia” a szennyezőanyag koncentrációjának a 2000/60/EK irányelv 8. cikkében említett megfigyelési program kezdetén mért koncentrációkhoz képest statisztikailag szignifikáns emelkedését jelenti, figyelembe véve a minőségi előírásokat és a küszöbértékeket.

2. „jelentős és tartósan emelkedő tendencia”: a szennyezőanyag koncentrációjának statisztikailag és környezetileg szignifikáns emelkedése a felszín alatti vízben.

Módosítás: 19 2. cikk 3. pont 3. ‚a felszín alatti vízbe való közvetett bevezetések’ a szennyező anyagoknak a

14 /PE 357.328

3. „a felszín alatti vízbe való közvetett bevezetések”: a talajvízbe való bevezetések,

talajon vagy altalajon történt átszivárgást követő felszín alatti vízbe jutását jelentik.

emissziók vagy károk, amennyiben nem közvetlen bevezetések a 2000/60/EK irányelv 2. cikkének 32. pontja értelmében, de a felszín alatti víz szennyezését vagy állapotromlását eredményezhetik.

Módosítás: 20 2. cikk 3a. pont (új) 3a. „szennyező anyagok felszín alatti vízbe juttatása”: a szennyező anyagoknak a felszín alatti vízbe való közvetlen vagy közvetett bevezetése emberi tevékenységből eredően.

Módosítás: 21 2. cikk 3b. pont (új) 3b. „állapotromlás”: a szennyező anyag koncentrációjának a felszín alatti vízben tapasztalható korábbi helyzethez képesti minden csekély, antropogén eredetű és tartós megnövekedése. Módosítás: 22 2. cikk 3c. pont (új) 3c. „háttérkoncentráció”: egy anyagnak a felszín alatti vízben való azon koncentrációja, mely az ember által nem, vagy csak csekély mértékben antropogén módon módosított, meg nem zavart körülmények fennállása esetén áll elő.

Módosítás: 23 2. cikk 3d. pont (új) 3d. „történelmileg szennyezett területek”: olyan megszüntetett hulladékártalmatlanító létesítmények, valamint egyéb területek, ahol hulladékot kezeltek, tároltak vagy raktak le (régi lerakók), valamint megszüntetett létesítmények területei és egyéb területek, PE 357.328\ 15

HU

ahol olyan szennyező anyagokat kezeltek, amelyek pontforrásként a talaj és a felszín alatti vizek szennyezését idézhetik elő, és eddig még nem terjedt ki rájuk az EU-jog. Módosítás: 24 2. cikk 3e. pont (új) 3e. egy anyagnak a felszíni víztestben való „alapkoncentrációja”: az az átlagos koncentráció, melyet a referenciaévek során, 2007-ben és 2008-ban mérnek a 2000/60/EK irányelv 8. cikke alapján létrehozott ellenőrző rendszerekben.

Módosítás: 25 3. cikk cím A felszín alatti víz jó kémiai állapota megítélésének kritériumai

A felszín alatti víztest jó kémiai állapota megítélésének és besorolásának kritériumai

Módosítás: 26 3. cikk bevezető rész A 2000/60/EK irányelv 5. cikke, valamint ezen irányelv II. melléklete 2.1 és 2.2 szakasza alapján elvégzendő leírás céljából egy felszín alatti víztestet, ill. felszín alatti víztestek csoportját akkor tekintjük jó kémiai állapotúnak, ha:

A 2000/60/EK irányelv 5. cikke, valamint II. mellékletének 2.1 és 2.2 szakasza alapján elvégzendő leírás céljából, és 8. cikke, valamint V. melléklete 2.4.5 és 2.5 szakasza alapján elvégzendő besorolás céljából egy felszín alatti víztestet, illetve felszín alatti víztestek csoportját akkor tekintjük jó kémiai állapotúnak, ha:

Módosítás: 91 3. cikk, a) pont a) ezen irányelv I. melléklete 1. oszlopában megnevezett anyagok mért vagy előre jelzett koncentrációja nem lépi túl a 2. oszlopban felsorolt minőségi előírásokat;

a) ezen irányelv I. melléklete 1. oszlopában megnevezett anyagok mért koncentrációja nem lépi túl a 2. oszlopban felsorolt minőségi előírásokat. Amennyiben egy felszín alatti víztestben vagy felszín alatti víztestek csoportjában a szennyező anyagok — melyek esetében az I. melléklet alapján rendelkezésre áll a felszín

16 /PE 357.328

alatti víz minőségére vonatkozó előírás, vagy a II. melléklet alapján egy kiegészítő nemzeti a felszín alatti vizek minőségére vonatkozó előírást vezettek le — természetes, geogén eredetű tartalma ezen értékek felett van, akkor a felszín alatti vizek minőségére vonatkozó előírások mellett a természetes tartalmak határozzák meg a jó állapotból a rosszba való átmenetet. Módosítás: 27 3. cikk (1a) bekezdés (új) A felszín alatti víz jó kémiai állapotára vonatkozó minőségi előírások a 2000/60/EK irányelv 2. cikke 33. pontjában a szennyezés fogalma meghatározásának konkretizálására használt humán és ökotoxikológiai kritériumokat veszik alapul. Módosítás: 28 3. cikk (1b) bekezdés (új) Az előírások betartásának kiértékelése a felszín alatti víztest, illetve a felszín alatti víztestek csoportja – melyet/melyeket a 2000/60/EK irányelv 5. cikke szerint végrehajtandó analízis alapján veszélyeztetettnek minősítettek – adott mintavételi helyére vonatkozó ellenőrző értékek számtani átlagainak összehasonlításával történik. Az egyes mérőhelyen mért, az előírásokat be nem tartó értékek csak akkor döntőek a besorolás szempontjából, ha e mérőhely ezen irányelv I. mellékletének A része szerinti szakmai vizsgálat alapján mérvadó a felszín alatti víztest vagy annak egy része terhelésével kapcsolatban.

Módosítás: 93 3. cikk (1c) és (1d) albekezdés (új) Egy adott helyszín régi keletű szennyezésének esetében a felszín alatti vizek szennyezésének vizsgálatát az illetékes PE 357.328\ 17

HU

hatóság végzi az egészséggel és a környezettel kapcsolatos kockázatok értékelését követően. A vizek szennyezettségének értékelése nem számít bele a felszín alatti víztömeg állapotának értékelésébe. A helyszín értékelésének és rehabilitációjának kritériumait bele kell foglalni a vízterület kezelési tervébe a 2000/60/EK irányelv 13. cikkében előírt módon. A helyszín rehabilitációja céljából az intézkedési program tartalmazhat rehabilitációs, valamint a szennyezés elkerülésére vonatkozó műveleteket. Ezt a rendelkezést a 2000/60/EK irányelv 4. cikkének (4) és (5) bekezdése sérelme nélkül kell alkalmazni. Módosítás: 29 3a. cikk (új) 3a. cikk A felszín alatti víz kémiai állapotnak értékelése (1) A tagállamoknak jó kémiai állapotúként kell besorolniuk egy felszín alatti víztestet, ha a felszín alatti vízre vonatkozó minőségi előírásokat egyetlen, a 2000/60/EK irányelv 8. cikke és V. függeléke alapján a felszín alatti víz kémiai állapota vizsgálatának céljából létesített vizsgálati helyen sem haladja meg. (2) Ha egy felszín alatti vízre vonatkozó minőségi előírás túllépése észlelhető egy mintavételi helyen, akkor a tagállamoknak ki kell vizsgálni, hogy vajon ez a túllépés azt jelzi-e, hogy: a) a felszín alatti víz jó kémiai állapotának a 2000/60/EK irányelv V. függeléke 2.3.2 táblázatában meghatározott feltételei közül egy vagy több nem teljesül; vagy b) az ivóvízbázisok nem védettek a 2000/60/EK irányelv 7. cikkének megfelelően. (3) Egy felszín alatti víztestet rossz kémiai állapotúnak tekinteni csak abban az esetben lehet, ha a (2) bekezdésben leírt

18 /PE 357.328

vizsgálat következtetése szerint a (2) bekezdés a) pontjának vagy b) pontjának egy vagy több körülménye fennáll.

Módosítás: 30 4. cikk cím Küszöbértékek

A nemzeti szinten, a vízgyűjtőterületek szintjén, vagy a felszín alatti víztestek vagy azok csoportjainak szintjén meghatározott, a felszín alatti víz minőségére vonatkozó előírások Módosítás: 31 4. cikk (1) bekezdés

(1) A 2000/60/EK irányelv 5. cikke és az ugyanezen irányelv II. melléklet 2.1 és 2.2 szakasza szerint elvégzendő karakterizálás alapján a tagállamok 2005. decemberéig 22-ig ezen irányelv II. melléklete szerinti eljárás alapján és a gazdasági és szociális költségek figyelembevételével küszöbértékeket szabnak meg minden olyan szennyező anyaggal kapcsolatban, amely felségterületükön hozzájárul ahhoz, hogy egy felszín alatti víztest vagy azok csoportja a veszélyeztetett felszín alatti víztestek közé kerüljön besorolásra. A tagállamok legalább az ezen irányelv III. melléklete A.1 és A.2 részében megnevezett szennyező anyagok küszöbértékeit rögzítik. Ezeket a küszöbértékeket többek között a felszín alatti víz állapotának a 2000/60/EK irányelv 5. cikk (2) bekezdésének megfelelően történő ellenőrzésekor használják.

(1) Amennyiben szükséges, a tagállamok ezen irányelv 3. cikke és II. mellékletének előírásai szerint kiegészítő, a felszín alatti víz minőségére vonatkozó előírásokat szabhatnak meg minden olyan további szennyező anyaggal kapcsolatban, amely felségterületükön mérvadóan hozzájárul ahhoz, hogy egy felszín alatti víztestet vagy azok csoportját a veszélyeztetett felszín alatti víztestek közé kelljen besorolni. Ezeket a felszín alatti víz minőségére vonatkozó előírásokat többek között a felszín alatti víz állapotának a 2000/60/EK irányelv 5. cikk (2) bekezdésének megfelelően történő ellenőrzésekor használják.

Ezeket a küszöbértékeket nemzeti szinten, a vízgyűjtőterületek szintjén, vagy a felszín alatti víztestek vagy azok csoportjainak szintjén lehet meghatározni.

Ezeket a felszín alatti víz minőségére vonatkozó előírásokat nemzeti szinten, a vízgyűjtőterületek szintjén, vagy a veszélyeztetettnek tekintett felszín alatti víztestek vagy azok csoportjainak szintjén lehet meghatározni.

Módosítás: 32 4. cikk (1) bekezdés (2a) albekezdés (új)

PE 357.328\ 19

HU

A tagállamok feltételül szabhatják, hogy a felszín alatti víz minőségére vonatkozó előírások létrehozásakor figyelembe vegyék a vízben természetesen előforduló anyagok szintjét.

Módosítás: 33 4. cikk (1a) bekezdés (új) (1a) A nemzetközi vízgyűjtőterületen található felszín alatti víztestek esetén az érintett tagállamoknak közösen kell meghatározniuk – a speciális nemzeti és regionális körülmények ismeretében – a minőségi előírásokat, és az értékelési módszereket azzal a szándékkal, hogy kritériumokat adjanak meg a felszín alatti víztestek kémiai állapotának értékeléséhez. Amennyiben a tagállamok nem tudnak megállapodásra jutni, a problémát a Bizottság elé terjeszthetik a 2000/60/EK irányelv 12. cikke értelmében, a Bizottságnak pedig hat hónap áll rendelkezésére a válaszadásra. Módosítás: 34 4. cikk (2) bekezdés (2) A tagállamok legkésőbb 2006. június 22-éig eljuttatják a Bizottsághoz mindazon szennyező anyagoknak a listáját, melyek esetében küszöbértékeket határoztak meg. A tagállamok minden e listán szereplő szennyező anyaggal kapcsolatban rendelkezésre bocsátják ezen irányelv III. melléklete B részében leírt információkat.

(2) A tagállamok legkésőbb 2006. június 22-éig eljuttatják a Bizottságnak mindazon szennyező anyagoknak a listáját, melyek esetében a felszín alatti víz minőségére vonatkozó minőségi előírásokat határoztak meg. A tagállamok minden e listán szereplő szennyező anyaggal kapcsolatban rendelkezésre bocsátják az ezen irányelv III. melléklete B részében leírt információkat.

Módosítás: 35 4. cikk (3) bekezdés (3) A Bizottság a tagállamoktól a (2) bekezdés szerint rendelkezésre bocsátott

20 /PE 357.328

információkat alapul véve jelentést tesz közzé, melyhez adott esetben ezen irányelv I. mellékletének módosításáról szóló, irányelvre vonatkozó javaslatot csatol. A Bizottság a jelentés közzététele és mindennemű, ezen irányelv I. mellékletének módosítására vonatkozó jogalkotási javaslat elfogadása előtt beszerzi a 2000/60/EK irányelv 16. cikk (5) bekezdésében megnevezett bizottság véleményét. Módosítás: 36 4a. cikk (új) 4a. cikk

A közösségi szinten meghatározott, a felszín alatti víz minőségére vonatkozó előírások listájának felülvizsgálata Először a 4. cikk (2) bekezdésének megfelelően a határidő után három évvel, a továbbiakban pedig hatévenként: – a Bizottság felülvizsgálja a közösségi szinten meghatározott felszín alatti víz minőségére vonatkozó előírások listáját (I. melléklet), mindenekelőtt a tagállamok által a 4. cikk (2) bekezdésének megfelelően rendelkezésre bocsátott információk alapján, a tudományos és műszaki előrelépések alapján és a 2000/60/EK irányelv 16. cikk (5) bekezdésében megnevezett bizottság véleménye alapján; – a Bizottság összefoglaló jelentést készít és szükség esetén a Szerződés 251. cikke eljárásának megfelelően a szennyező anyagok és/vagy a hozzátartozó szennyezőanyag-koncentrációk listájának megváltoztatásáról szóló irányelvre vonatkozó javaslatot nyújt be. Módosítás: 37 5. cikk (1) bekezdés A tagállamoknak meg kell állapítaniuk a felszín alatti víztest csoportokban vagy

A tagállamoknak meg kell állapítaniuk a felszín alatti víztest csoportokban vagy PE 357.328\ 21

HU

felszín alatti víztestekben talált szennyező anyagok koncentrációjának bármilyen jelentős és tartósan emelkedő tendenciáját, és meg kell határozniuk e tendencia megfordításának kiindulási pontját, ezen irányelv IV. mellékletének megfelelően.

felszín alatti víztestekben talált, az emberi tevékenység hatásából származó szennyező anyagok koncentrációjának bármilyen jelentős és tartósan emelkedő tendenciáját, és meg kell határozniuk e tendencia megfordításának kiindulási pontját, ezen irányelv IV. mellékletének megfelelően.

Módosítás: 38 5. cikk (2) bekezdés Azon felszín alatti víztestek esetében, ahol a szennyező anyagok koncentrációjának jelentősen és tartósan emelkedő tendenciáját állapították meg, a tagállamoknak meg kell fordítaniuk ezt a tendenciát a 2000/60/EK irányelv 11. cikke szerinti intézkedési program által, a felszín alatti víz szennyezésének progresszív csökkentése érdekében.

Azon felszín alatti víztestek esetében, ahol a szennyező anyagok koncentrációjának az alapkoncentrációhoz képest jelentősen és tartósan emelkedő tendenciáját állapították meg, a tagállamoknak meg kell fordítaniuk ezt a tendenciát a 2000/60/EK irányelv 11. cikke szerinti intézkedési program által, a felszín alatti víz szennyezésének progresszív csökkentése és az állapotromlás elkerülése érdekében.

Módosítás: 39 5. cikk (2a) bekezdés (új) Speciális tendenciavizsgálatot és tendenciamegfordítást kell végrehajtani a releváns szennyező anyagokra azon felszín alatti víztestekben, melyeket pontszerű szennyezőforrások terhelnek, annak érdekében, hogy igazolni lehessen, hogy a szennyező anyag csóvája a szennyezett helyekről nem terjed tovább egy meghatározott területnél, és nem rontja a felszín alatti víztest kémiai állapotát.

Módosítás: 40 5. cikk (2b) bekezdés (új) Az intézkedési programok tartalmazhatnak megfelelő jogi, igazgatási vagy szerződéses jellegű intézkedéseket. Ahol az intézkedések egyenlő mértékben

22 /PE 357.328

alkalmasak, a szabályozási intézkedésekkel szemben előnyben kell részesíteni a szerződéses és együttműködési megoldásokat.

Módosítás: 41 5a. cikk (új) 5a. cikk Mérési módszerek (1) A tagállamok elküldik a Bizottságnak azon anyagokra vonatkozó mérési módszerek teljes leírását, amelyekre felszín alatti vízre vonatkozó közösségi vagy nemzeti szintű előírásokat állapítottak meg. (2) A Bizottság meghatározza, hogy a mérési módszerek teljesen összehasonlíthatók-e, és hogy a különbségek vezethetnek-e olyan torzulásokhoz, amelyek ezen irányelv hibás vagy nem azonos alkalmazását okozhatják a Közösségben. Az éghajlati tényezők és a talaj típusa döntő jelentőséggel bír. (3) Az eredményei alapján a Bizottság elfogadja vagy elutasítja a tagállamok által benyújtott mérési módszereket. (4) Ha a Bizottság elutasítja az egyik tagállam által benyújtott mérési módszereket, akkor ez a tagállam felülvizsgált mérési módszereket nyújt be jóváhagyásra a Bizottságnak az (1)–(3) bekezdések rendelkezéseinek megfelelően. (5) Az elfogadott mérési módszerek az összes tagállamban alkalmazhatók a 2000/60/EK irányelv 8. cikkében megállapított időpontig. Módosítás: 42 6. cikk cím Intézkedések a felszín alatti vízbe való közvetett bevezetések megelőzésére vagy korlátozására

Intézkedések a szennyező anyagok felszín alatti vízbe való bejutásának megelőzésére vagy korlátozására

PE 357.328\ 23

HU

Módosítás: 88 6. cikk, 2. bekezdés Továbbá, a 200/60/EK irányelv VIII. mellékletének 7-12. pontjaiban említett szennyező anyagokkal kapcsolatban ezen irányelv 11. cikkének (3) bekezdésében lefektetetett mérési programoknak tartalmazniuk kell a kitételt, mely szerint minden közvetett talajvízbe történő kibocsátás csak azzal a feltétellel engedélyezhető, hogy a kibocsátások nem veszélyeztetik a talajvíz jó kémiai állapotának elérését.

A talajvíz védelmét szolgáló más területeken bevezetett minőségi előírások sérelme nélkül ez a rendelkezés nem vonatkozik az alábbi kibocsátásokra:

a) elszigetelt lakóhelyek házi szennyvíztisztítóiból származó kommunális szennyvíz; b) egyéb szennyező anyagok, amelyek olyan kis mennyiségben és koncentrációban fordulnak elő, hogy nem áll fenn annak a lehetséges veszélye, hogy a talajvíz minőségét károsítanák; c) közcélú talajvízkezelés céljából a talajvíz mesterséges gazdagítására kibocsátott víz.

Módosítás: 46 6. cikk (2a) bekezdés (új) A (2) bekezdésben foglalt intézkedéseket csak akkor szabad meghozni, ha a tagállamok illetékes hatóságai megállapították, hogy biztosítva van a felszín alatti víz, különösen a felszín alatti víz minőségének ellenőrzése. Módosítás: 47 6. cikk (2b) bekezdés (új) Az ezen cikk által megkívánt intézkedéseknek számításba kell venniük a legjobb környezetvédelmi gyakorlatot és a legjobb elérhető technológiát.

Módosítás: 48 6. cikk (2c) bekezdés (új)

24 /PE 357.328

Amennyiben engedélyezésre kerülnek a közvetett bevezetések, ahol indokolt, figyelembe kell venni a felszín alatti vízre hatással lévő diffúz szennyezőforrásokat.

Módosítás: 49 6. cikk (2d) bekezdés (új) A történelmileg szennyezett területekről származó jelentős közvetlen és közvetett bevezetéseket a nemzeti rendelkezések alapján kell felmérni. A 2000/60/EK irányelv 13. cikke szerinti vízgyűjtőgazdálkodási tervbe fel kell venni a történelmileg szennyezett területek felmérésének és rehabilitációjának kritériumait. Az ezután következő rehabilitációs programoknak arányos ráfordítással elérhető rehabilitációs célokat, de legalábbis a szennyezés további kiterjedésének megakadályozását kell kitűzniük. A 2000/60/EK irányelv 4. cikkének (4) és (5) bekezdése változatlan marad. Módosítás: 50 6. cikk (2e) bekezdés (új) A tagállamok a 2000/60/EK irányelv 11. cikke szerinti intézkedési programok kiegészítéseként összefoglalót készítenek a kivételekről. Módosítás: 51 6a. cikk (új) 6a. cikk Megelőző intézkedések A 6. cikkben említett megelőző intézkedések magukban foglalják a szóban forgó terület hidrogeológiai viszonyainak, a talaj és az altalaj esetleges tisztító képességének és a szennyezés, valamint a felszín alatti víz minőségi változásának a bevezetésből adódó PE 357.328\ 25

HU

veszélyének vizsgálatát, és meg kell állapítaniuk, hogy az anyagoknak a felszín alatti vízbe való bevezetése környezetvédelmi szempontból megfelelő megoldás-e.

Módosítás: 52 6b. cikk (új) 6b. cikk A „szennyező fizet”-elv A tagállamoknak a 2000/60/EK irányelv 9. cikkének megfelelően intézkedéseket kell tenniük, hogy a felszín alatti víz szennyezésének költségeit áthárítsák a szennyezőre. Ha a belső piacon forgalomba hozott termék gyártása vagy használata képezi a felszín alatti víz szennyezésének forrását, akkor a Bizottságnak meg kell tennie azon intézkedéseket, melyekkel megfelelő és arányos bírságokat lehet kiszabni a kérdéses szennyezőforrásokra. Módosítás: 100 6c. cikk (új) 6c. cikk Kutatás és információterjesztés A Bizottságnak a tagállamokkal egyetértésben ösztönöznie kell a víztartó rétegek leírásának és ellenőrzésének paramétereire vonatkozó ismert mérési és számítási módszerek terjesztését, és támogatnia kell a felszín alatti víztestekre és azok minőségére vonatkozó jelenlegi ellenőrzési és kezelési technológiák fejlesztésére irányuló új kutatásokat, a felszín alatti vizek ökoszisztémáira tekintettel is.

Módosítás: 54 6d. cikk (új)

26 /PE 357.328

6d. cikk A gyógyfürdők és gyógyforrások védelme A Bizottság és a tagállamok közös módszereket állítanak fel a gyógyfürdőket és gyógyforrásokat tápláló víztartó rétegek védőterületeinek kijelölésére, azzal a céllal, hogy az ipari és településfejlesztések tervezése során biztosítva legyen e területek tiszteletben tartása. Módosítás: 55 8. cikk Ezen irányelv II.–IV. mellékletei a 2000/60/EK irányelv 21. cikkének (2) bekezdésében említett eljárásnak megfelelően igazíthatók a tudományos és műszaki fejlődéshez, figyelembe véve a 2000/60/EK irányelv 13. cikkének (7) bekezdésében említett vízgyűjtőgazdálkodási tervek felülvizsgálatának és korszerűsítésének időszakát.

Ezen irányelv II. és IV. melléklete a 2000/60/EK irányelv 21. cikkének (2) bekezdésében említett eljárásnak megfelelően igazíthatók a tudományos és műszaki fejlődéshez, figyelembe véve a 2000/60/EK irányelv 13. cikkének (7) bekezdésében említett vízgyűjtőgazdálkodási tervek felülvizsgálatának és korszerűsítésének időszakát.

Módosítás: 56 8. cikk (1a) bekezdés (új) A Tanács az Inspire program végrehajtásának előkészületeként közös módszert hoz létre a víztartó rétegek nyilvántartásba vételére. Ezzel kapcsolatban a tagállamok elkezdik az adatgyűjtést, amint jelen irányelv hatályba lép.

Módosítás: 57 I. melléklet, cím A FELSZÍN ALATTI VÍZ MINŐSÉGI ELŐÍRÁSAI

JÓ KÉMIAI ÁLLAPOT – A FELSZÍN ALATTI VÍZ MINŐSÉGI ELŐÍRÁSAI

Módosítás: 58 I. melléklet, a táblázat előtt A rész (új)

PE 357.328\ 27

HU

A. A veszélyeztetett felszín alatti víztestek besorolása és vizsgálata A vizsgálat eredményeinek bemutatását és az egyes mintavételi helyeknek a 3. cikk (1), (1a) és (1b) bekezdéseinek rendelkezései alapján való besorolását követően el kell végezni a veszélyeztetett felszín alatti víztestek vagy azok egy csoportjának besorolását a 2000/60/EK irányelv 5. cikke alapján. A megfelelő vizsgálatokat a felső víztartó rétegben kell elvégezni.

Módosítás: 59 I. melléklet táblázat cím (új) B. A jó kémiai állapot minőségi előírásai Módosítás: 60 1. melléklet táblázat 3. oszlop A minőségi előírás vonatkozik minden felszín alatti vízre, kivéve a nitrátérzékeny területeket, melyeket a 91/676/EGK irányelv értelmében jelöltek ki. Ezen területekre a 2000/60/EK irányelv 4. cikke (1) bekezdésének c) pontja érvényes.

Módosítás: 62 I. melléklet táblázat harmadik oszlop második sor (új) A felszín alatti víz minőségére vonatkozó előírások az összes talajvíztestre vonatkoznak, kivéve ott, ahol a növényvédő szerekre és azok releváns anyagcseretermékeire az ivóvíz-előírások 0,1 µg/l-nél szigorúbbak. Ezekre a területekre az ivóvíz-előírások vonatkoznak. A növényvédő szereknek és azok anyagcseretermékeinek összkoncentrációja egyetlen talajvíztestben sem haladhatja meg a 0,5 µg/l-t.

28 /PE 357.328

Módosítás: 63 I. melléklet táblázat első és második oszlop 2a. sor (új) Szennyezőanyag Összes peszticid-/ anyagcseretermékkoncentrációk

Minőségi előírások 0,5 µg/l

Módosítás: 64 I. melléklet, 22. lábjegyzet 22

Az előírásoknak való megfelelést a veszélyeztetettnek tartott felszín alatti víztestben vagy víztestek csoportjában lévő minden egyes mintavételi hely ellenőrző eredményeinek aritmetikai módszerrel történő összehasonlítására kell alapozni, a 2000/60/EK irányelv 5. cikke szerinti elemzés követelményei szerint.

22

Az előírásoknak való megfelelést a 2000/60/EK irányelv V. függeléke 2.4.5 szakasza és jelen irányelv 4a. cikke szerint kell ellenőrizni, valamint azon közösségi szabályozás alapján, amiből az előírások származnak.

Módosítás: 65 II. melléklet A FELSZÍN ALATTI VÍZ KÉMIAI MINŐSÉGÉNEK VIZSGÁLATA AZON SZENNYEZŐ ANYAGOKRA, MELYEKRE NEM LÉTEZNEK KÖZÖSSÉGI MINŐSÉGI ELŐÍRÁSOK

KÖZÖS KRITÉRIUMOK MINŐSÉGI ELŐÍRÁSOK MEGALKOTÁSÁRA A FELSZÍN ALATTI VÍZ KÉMIAI VIZSGÁLATÁHOZ

A felszín alatti vizek jó kémiai állapotnak való megfelelőségének vizsgálata azon szennyező anyagokra nézve, melyekre nem létezik közösségi minőségi előírás, minden veszélyeztetettnek minősített felszín alatti víztestre meg kell, hogy történjen, és minden olyan szennyező anyagra, mely hozzájárul a felszín alatti víztest vagy víztestek csoportja ilyen minősítéséhez.

1. A felszín alatti víz minőségére vonatkozó előírásokat a tagállamok határozzák meg a következők alapján:

A vizsgálati eljárás különösen a következő kérdéseket kell, hogy érintse: a) a 2000/60/EK irányelv 5. cikke valamint II. függelékének 2.1 és 2.2 szakasza szerint végrehajtandó besorolás részeként összegyűjtött információ;

a) a felszín alatti víztest vagy víztestek azon jellemzői, melyekkel kapcsolatban a minőségi előírásokat alkalmazni kell;

PE 357.328\ 29

HU

b) környezeti minőségi célkitűzések és egyéb vízvédelmi szabványok melyek nemzeti, közösségi vagy nemzetközi szinten léteznek;

b) a kérdéses szennyező anyag tulajdonságai; és

c) bármely releváns információ a szennyező anyag vagy kapcsolódó anyag toxikusságával, ökotoxikusságával, perzisztenciájával és bioakkumulációjával kapcsolatban;

c) a mintavételi pontok helye.

d) a felszín alatti víztestből a kapcsolódó felszíni víztestekbe és/vagy függő szárazföldi életközösségekbe átvitt szennyező anyagok becsült mennyisége és koncentrációi;

2. Egy, a felszín alatti víztest minőségére vonatkozó előírás egy szennyező anyag azon koncentrációját fejezi ki, melynek meghaladása azt a veszélyt jelzi, hogy:

e) a szennyezőanyagok d) pontban meghatározott mennyiségeinek és koncentrációinak becsült hatásai a kapcsolódó felszíni vizekre és a függő szárazföldi ökoszisztémákra;

a) a 2000/60/EK irányelv V. függeléke 2.3.2 táblázatában előírt feltételek valamelyike nem teljesül; vagy

f) egy, a d) és e) pontokon alapuló értékelés, hogy a szennyező anyagok felszín alatti vízbeni koncentrációi olyanok-e, hogy a 2000/60/EK irányelv 4. cikkében a kapcsolódó felszíni vizekre meghatározott környezeti célkitűzések elérését veszélyeztetik, vagy az ilyen víztestek ökológiai vagy kémiai állapotának jelentős romlását okozzák, vagy jelentős kárt okoznak a közvetlenül a felszín alatti víztől függő szárazföldi ökoszisztémákban.

b) az ivóvízbázisok nem a 2000/60/EK irányelv 7. cikkének megfelelően védettek.

Módosítás: 89 III. melléklet, A.1. rész A Bizottság által javasolt szöveg

A.1. RÉSZ: AZON ANYAGOK VAGY IONOK MINIMUM LISTÁJA, AMELYEK TERMÉSZETES MÓDON VAGY EMBERI TEVÉKENYSÉG KÖVETKEZTÉBEN ELŐFORDULHATNAK ÉS AMELYEK ESETÉBEN A TAGÁLLAMOKNAK A 4.2. CIKK SZERINT KÜSZÖBÉRTÉKEKET KELL MEGÁLLAPÍTANIUK anyag vagy ion ammónium

30 /PE 357.328

arzén kadmium klorid ólom higany szulfát

PE 357.328\ 31

HU

A Parlament módosítása

A.1. RÉSZ: AZON SZENNYEZŐ ANYAGOK MINIMUM LISTÁJA, AMELYEK ESETÉBEN A TAGÁLLAMOKNAK A 4. CIKK SZERINT A FELSZÍN ALATTI VIZEK MINŐSÉGÉRE VONATKOZÓ ELŐÍRÁSOKAT KELL MEGÁLLAPÍTANIUK

anyag vagy ion

észrevételek

ammónium

azon anyagok vagy ionok minimum listája, melyek természetes módon vagy emberi tevékenység következtében előfordulnak.

arzén kadmium ólom higany triklór-etilének tetraklór-etilének

Módosítás: 90 III. melléklet, A.2. rész A Bizottság által javasolt szöveg A.2. RÉSZ: AZ EMBER ÁLTAL ELŐÁLLÍTOTT SZINTETIKUS ANYAGOK MINIMUM LISTÁJA, AMELYEK ESETÉBEN A TAGÁLLAMOKNAK A 4.2. CIKK SZERINT KÜSZÖBÉRTÉKEKET KELL MEGÁLLAPÍTANIUK

anyag triklór-etilén tetraklór-etilén

A Parlament módosítása

32 /PE 357.328

A.2. RÉSZ: AZON

MUTATÓK MINIMUM LISTÁJA, AMELYEK ESETÉBEN A TAGÁLLAMOKNAK A 4. CIKK SZERINT A FELSZÍN ALATTI VIZEK MINŐSÉGÉRE VONATKOZÓ ELŐÍRÁSOKAT KELL MEGÁLLAPÍTANIUK

anyag

észrevételek

klorid szulfát alumínium

Módosítás: 66 III. melléklet B. rész bevezetés A tagállamok ezen irányelv 4. cikk (2) bekezdése és II. melléklet 2. szakasza szerint minden, a veszélyeztetett felszín alatti víztestre jellemző szennyező anyaggal kapcsolatban legalább a következő információkat bocsátják rendelkezésre:

A tagállamok ezen irányelv 4. cikke és II. melléklete (1) bekezdése szerint minden, a veszélyeztetett felszín alatti víztestre jellemző szennyező anyaggal és a felszín alatti víz minőségére vonatkozó, a jó kémiai állapotra bevezetett nemzeti előírással kapcsolatban legalább a következő információkat bocsátják rendelkezésre:

Módosítás: 67 III. melléklet B. rész 1.1. pont 1.1. Adatok az olyan felszín alatti víztestek számáról, amelyeket többek között a kiválasztott szennyező anyagok megléte miatt veszélyeztetettként soroltak be.

1.1. Adatok az olyan felszín alatti víztestek számáról, amelyeket a nemzeti szinten a felszín alatti víz minőségére vonatkozó előírásokban meghatározott szennyező anyagok megléte miatt veszélyeztetettként soroltak be.

Módosítás: 68 III. melléklet B. rész 1.2. pont 1.2. Adatok minden veszélyeztetettként besorolt felszín alatti víztesttel kapcsolatban, különösen a víztest méretéről, a felszín alatti víztest és a vele összeköttetésben lévő felszíni vizek és függő terresztrikus ökoszisztémák, valamint a természetesen előforduló szennyezőanyagok esetében a felszín alatti

1.2. Adatok minden emiatt veszélyeztetettként besorolt felszín alatti víztesttel kapcsolatban, különösen a víztest mérete, a felszín alatti víztest és a vele összeköttetésben lévő felszíni vizek és függő terresztrikus ökoszisztémák, a felszín alatti víz emberi fogyasztásra történő használata, valamint a PE 357.328\ 33

HU

víztestek háttérértékei.

természetesen előforduló szennyező anyagok esetében a felszín alatti víztestek háttérértékei.

Módosítás: 69 III. melléklet B. rész 2. pont bevezetés 2. A küszöbértékek meghatározásával kapcsolatos információk

2. A felszín alatti víz minőségére vonatkozó előírások meghatározásával kapcsolatos információk

Módosítás: 70 III. melléklet B. rész 2.1. pont 2.1 Azon küszöbértékek közlése, amelyek nemzeti szinten, a vízgyűjtőterületek szintjén vagy a felszín alatti víztestek vagy azok csoportjainak szintjén érvényesek.

2.1. Azon, a felszín alatti víz minőségére vonatkozó előírások közlése, amelyek nemzeti szinten, a vízgyűjtőterületek szintjén vagy a felszín alatti víztestek vagy azok csoportjainak szintjén érvényesek.

Módosítás: 71 III. melléklet B. rész 2.2. pont 2.2 A küszöbértékek és a természetesen előforduló anyagok háttérértékeinek viszonya.

2.2 A felszín alatti víz minőségére vonatkozó előírások és a természetesen előforduló anyagok háttérértékeinek viszonya. Ahol nincsenek a felszín alatti vízben természetes körülmények között előforduló anyagokra ismert háttérértékek, ott a háttérértékeket a legjobb szakértői becslés alapján kell megállapítani.

Módosítás: 72 III. melléklet B. rész 2.3. pont Adatok a küszöbértékek meghatározásánál keletkező gazdasági és szociális költségekkel kapcsolatban Módosítás: 73 IV. melléklet 1.1. pont

34 /PE 357.328

1.1. Az ellenőrzőprogram a 2000/60/EK irányelv V. melléklet (2.4) bekezdése szerint úgy lesz kialakítva, hogy a jelen irányelv 4. cikke alapján meghatározott szennyező anyag koncentrációk minden jelentős és tartósan emelkedő tendenciáját meg lehessen állapítani.

1.1. Az ellenőrzőprogram a 2000/60/EK irányelv V. melléklet (2.4) bekezdése szerint úgy lesz kialakítva, hogy a jelen irányelv 3. cikk (1a) és (1b) bekezdése, 4. cikke és I. melléklete alapján meghatározott szennyező anyag koncentrációk minden jelentős és tartósan emelkedő tendenciáját meg lehessen állapítani.

Módosítás: 74 IV. melléklet 1.2. pont a) a) Az értékelés minden felszín alatti víztest, ill. azok minden csoportjának külön mintavételi területei által negyedévenkénti, félévenkénti vagy éves ellenőrzési gyakorisággal szolgáltatott átlagértékek számtani átlaga alapján történik.

a) Az ellenőrzőprogram mérési értékeinek kiértékelése minden felszín alatti víztest, illetve azok minden csoportjának összes külön mérőhelyei által a mintavételi intervallumon belül, negyedévenkénti, félévenkénti vagy éves ellenőrzési gyakorisággal szolgáltatott számtani középértékek segítségével, egy statisztikai eljárás szerint zajló tendenciaelemzés alapján történik. Fontos biztosítani a mintavételi területek összehasonlíthatóságát.

Módosítás: 75 IV. melléklet 1.2. pont b) b) A tendenciameghatározás torzulásainak elkerülésére a számításnál a kvantifikációs határ alatti mérési értékeket nem vették figyelembe.

b) A tendenciameghatározás torzulásainak elkerülésére a számításnál a kvantifikációs határ alatti mérési értékeknél a kvantifikációs határ értékének felét vették figyelembe.

módosítás: 76 IV. melléklet 1.2. pont c) bevezetés c) az adatértékek minimális száma és az időszakok minimális hossza a következő táblázatban meghatározásra került. Az időszakok ne haladják meg a 15 évet.

c) az adatértékek minimális száma és az időszakok minimális hossza a következő táblázatban meghatározásra került. Az időszakok ne haladják meg a hat évet.

Módosítás: 77 IV melléklet 1.2. pont c) táblázat, 2. oszlop 1. sor PE 357.328\ 35

HU

Ellenőrzés gyakorisága évente

Minimum évek száma 8



Módosítás: 78 IV. melléklet 1.2. pont c) táblázat 3. oszlop Ellenőrzés gyakorisága évente félévente negyedévente

Maximum évek száma 15 15 15

Ellenőrzés gyakorisága évente félévente negyedévente


Módosítás: 79 IV. melléklet 1.4. pont 1.4 Külön tendenciameghatározás történik a pontforrások, beleértve a múltból származó szennyezési források által szennyezett felszín alatti víztestekben található releváns szennyező anyagok esetében, annak ellenőrzésére, hogy vajon a telephelyek szennyezési zónái nem terjednek-e túl egy bizonyos területen és vajon nem rontják-e a felszín alatti víztest kémiai állapotát.

1.4 A tendenciameghatározás kezdőpontjának meghatározására szolgáló eljárás egy időbázis alapján és legalább a 2000/60/EK irányelv 8. cikke szerint nyert ellenőrző adatok alapján történik. Ebben az esetben a referenciapontok megegyeznek az ellenőrzőprogram kezdetével.

Ha rendelkezésre állnak az ellenőrzőprogram kezdete előtti adatok, akkor ezeket is fel kell használni a referenciapontok meghatározásakor a tendenciameghatározás fordulópontjának megállapítására. Módosítás: 80 IV. melléklet 1.6. a) pont (új) 1.6. a) A felszín alatti víztestek mennyiségi vizsgálata során a tagállamok - a vízgyűjtőkerületekért felelős szervekkel együttműködve - meghatározzák a víztartó rétegek egyensúlyát és szintjét a megfelelő

36 /PE 357.328

indikátorok használatával, melyeket régebbi adatok és az e célból létesített ellenőrző hálózat alapján határoznak meg. Módosítás: 81 IV. melléklet 2.1. pont 2.1 A tendencia megfordulásának olyan tendenciákra kellene koncentrálódnia, amelyek a károsodás veszélyét jelentik a kapcsolódó akvatikus ökoszisztémákra, a közvetlenül függő terresztrikus ökoszisztémákra, az emberi egészségre vagy az akvatikus környezet legitim hasznosítására.

2.1 A tendencia megfordulásának olyan tendenciákra kell koncentrálódnia, amelyek a károsodás veszélyét jelentik a felszín alatti vízhez kapcsolódó vízi ökoszisztémákra, a közvetlenül függő földi ökoszisztémákra, az emberi egészségre vagy a vízi környezet legitim hasznosítására.

Módosítás: 82 IV. melléklet 2.2 pont 2.2 A tendencia kezdőpontjának meghatározására szolgáló eljárás egy időbázis alapján és legalább a 2000/60/EK irányelv 8. cikke szerint nyert ellenőrző adatok alapján történik. Ebben az esetben a referenciapontok megegyeznek az ellenőrzőprogram kezdetével. Módosítás: 83 IV. melléklet 2.3. pont bevezetés 2.3. A mérési értékek minimális száma és az időszakok minimális hossza a tendenciák megfordításának elemzéséhez években kifejezve tartalmazza és függ a választott ellenőrzés gyakoriságától a jelen függelék (1.2) bekezdés c) tétele szerint, és a következő táblázatban került meghatározásra. Az időszakok nem haladhatják meg a 30 évet.

2.3. A mérési értékek minimális száma és az időszakok minimális hossza a tendenciák megfordításának elemzéséhez években kifejezve tartalmazza és függ a választott ellenőrzés gyakoriságától a jelen függelék (1.2) bekezdés c) tétele szerint, és a következő táblázatban került meghatározásra. Az időszakok nem haladhatják meg a 6 évet.

Módosítás: 84 IV . melléklet 2.3. pont, táblázat 2. oszlop 1. sor

PE 357.328\ 37

HU





Módosítás: 85 IV. melléklet 2.3. pont, táblázat 3. oszlop Ellenőrzés gyakorisága évente félévente negyedévente


Ellenőrzés gyakorisága évente félévente negyedévente


Módosítás: 86 IV. melléklet 2.4. pont 2.4 A tendencia megfordulásáról akkor van szó, amikor a tendencia az első szakaszban pozitív, a második szakaszban negatív. Annak érdekében, hogy a tendencia megfordulását megbízhatóan lehessen értékelni, megfelelő számú, az ellenőrzési gyakoriság idősorai előtti és utáni értékre van szükség.

(Nem érinti a magyar változatot)

Módosítás: 87 IV. melléklet 2.6. pont Ha rendelkezésre állnak az ellenőrzőprogram kezdete előtti adatok, akkor ezeket is fel kell használni a referenciapontok meghatározásakor a tendencia fordulópontjának megállapítására.

38 /PE 357.328

törölve

P6_TA-PROV(2005)0146 Európai Alapítvány az Élet- és Munkakörülmények Javításáért * Az Európai Parlament jogalkotási állásfoglalása az Európai Alapítvány az Élet- és Munkakörülmények Javításáért létrehozásáról szóló 1365/75/EGK rendelet módosításáról szóló tanácsi rendeletre irányuló javaslatról (COM(2004)0057 – C6–0040/2004 – 2004/0026(CNS))

(Konzultációs eljárás) Az Európai Parlament, – tekintettel a Bizottságnak a Tanácshoz intézett javaslatára (COM(2004)0057)1, – tekintettel az EK-Szerződés 308. cikkére, amely alapján a Tanács konzultált a Parlamenttel (C6–0040/2004), – tekintettel eljárási szabályzata 51. cikkére, – tekintettel a Foglalkoztatási és Szociális Bizottság jelentésére (A6–0091/2005), 1. jóváhagyja a Bizottság módosított javaslatát; 2. felkéri a Bizottságot, hogy ennek megfelelően módosítsa javaslatát az EK-Szerződés 250. cikkének (2) bekezdése alapján; 3. felkéri a Tanácsot, hogy tájékoztassa a Parlamentet arról, ha a Parlament által jóváhagyott szövegtől el kíván térni; 4. felkéri a Tanácsot, hogy ismételten konzultáljon a Parlamenttel, ha lényegesen kívánja módosítani a Bizottság javaslatát; 5. utasítja elnökét, hogy továbbítsa álláspontját a Tanácsnak és a Bizottságnak; A Bizottság által javasolt szöveg


Módosítás: 1 (8A) PREAMBULUMBEKEZDÉS (új) (8a) Szükséges biztosítani az alapítványnak a civil társadalomhoz, különösen a szociális területen működő nem kormányzati szervezetekhez való szervezett kapcsolódását.

1


HU

Módosítás: 2 (11) PREAMBULUMBEKEZDÉS (11) A Szerződés 3. cikke szerint a Közösség valamennyi tevékenysége során törekszik az egyenlőtlenségek kiküszöbölésére, valamint a férfiak és nők közötti egyenlőség előmozdítására. Ezért helyénvaló olyan rendelkezés elfogadása, amely ösztönzi az igazgatótanács összetételében a férfiak és nők kiegyensúlyozott képviseletét.

(11) A Szerződés 3. cikke szerint a Közösség valamennyi tevékenysége során törekszik az egyenlőtlenségek kiküszöbölésére, valamint a férfiak és nők közötti egyenlőség előmozdítására. Ezért helyénvaló olyan rendelkezés elfogadása, amely ösztönzi az alapítvány igazgatási és irányítási szerveinek összetételében a férfiak és nők kiegyensúlyozott képviseletét.

Módosítás: 3 (13) preambulumbekezdés (13) Az alapítvány az egyetlen közösségi ügynökség, amely önálló személyzeti szabályzattal rendelkezik. Tekintettel az Európai Közösségek személyzeti szabályzata reformjának 2004-re tervezett hatálybalépésére, helyénvaló ezen inkoherencia orvoslása és az alapítvány személyzetére vonatkozó rendelkezések kiigazítása. Az Európai Alapítvány az Élet- és Munkakörülmények Javításáért személyi állománya alkalmazási feltételeinek megállapításáról szóló 1860/76/ESZAK, EGK, Euratom tanácsi rendeletet1 a továbbiakban is alkalmazni kell az alapítvány azon alkalmazottaira, akik az említett rendelet szabályai alapján álltak munkába.

(13) Helyénvaló úgy kezelni az alapítvány – az egyetlen közösségi ügynökség, amely önálló személyzeti szabályzattal rendelkezik – személyzetét, mint a Közösségek által szerződés alapján alkalmazott többi tisztviselőt és egyéb alkalmazottat, és megadni nekik ugyanazokat az ellátásokat, amelyekben a többi alkalmazott az Európai Közösségek új személyzeti szabályzata alapján részesül, ezzel egyidejűleg tekintettel kell lenni a szerzett jogokra, különösen az előmenetel és a nyugdíjjogosultság tekintetében. Annak biztosítása, hogy mind a jelenlegi, mind a jövőbeli személyzet az EK személyzeti szabályzatának hatálya alá tartozzon, összehangoltságot és hatékonyságot tesz lehetővé, és költségsemleges módon kellene megvalósulnia.

______________ 1

HL L 214., 1976.8.6., 24. o.

Módosítás: 4 1. CIKK, 1A) PONT (új) 3. cikk, (2a) bekezdés (új) ( (1365/75/EGK rendelet) 1a) A 3. cikk a következő (2a) bekezdéssel egészül ki: „(2a) Az alapítványnak megbízatása teljesítése során elő kell mozdítania a

40 /PE 357.328

szociális területen működő nem kormányzati szervezetekkel való megfelelő kapcsolatokat annak érdekében, hogy biztosítsa szervezett részvételüket az alapítvány munkájában.”

Módosítás: 5 1. CIKK, 2. PONT 5. cikk, bevezető rész (1365/75/EGK rendelet) Az alapítvány összetétele:

Az alapítvány igazgatási és irányítási szerveinek összetétele:

Módosítás: 6 1. CIKK, 3. PONT 6. cikk, (2) bekezdés (1365/75/EGK rendelet) 2. Az (1) bekezdés a), b) és c) pontjában említett tagokat a Tanács nevezi ki, mégpedig tagállamonként és a fent említett kategóriánként egy-egy tagot. Ugyanakkor a Tanács a tagra vonatkozó feltételekkel megegyező feltételek szerint póttagot is kinevez, aki kizárólag a tag távollétében vesz részt az igazgatótanács ülésein.

(2) Az (1) bekezdés a), b) és c) pontjában említett tagokat a Tanács nevezi ki, a tagállamok és az egyes tagállamok munkaadói és munkavállalói szervezetei által külön-külön benyújtott jelöltlista alapján. Ugyanakkor a Tanács a tagra vonatkozó feltételekkel megegyező feltételek szerint póttagot is kinevez, aki kizárólag a tag távollétében vesz részt az igazgatótanács ülésein.

A képviseletében eljáró tagokat és póttagokat a Bizottság nevezi ki.

A képviseletében eljáró tagokat és póttagokat a Bizottság nevezi ki.

A jelöltek listájának továbbításakor a tagállamok, valamint a munkaadói és munkavállalói szervezetek törekednek arra, hogy az igazgatótanács összetételében megfelelően biztosítsák a férfiak és nők kiegyensúlyozott képviseletét.

A jelöltek listájának továbbításakor a tagállamok, a Bizottság, valamint a munkaadói és munkavállalói szervezetek törekednek arra, hogy az igazgatótanács összetételében megfelelően biztosítsák a férfiak és nők kiegyensúlyozott képviseletét. Általában biztosítani kell a férfiak és nők kiegyensúlyozott képviseletét az 5. cikkben említett szerveknél. Az egynél több tagot jelölő csoportoknak biztosítaniuk kell a nemek közötti egyensúlyt jelöléseik során.

Az igazgatótanács tagjainak névsorát a

Az igazgatótanács és a vezetőség tagjainak PE 357.328\ 41

HU

Tanács teszi közzé az Európai Unió Hivatalos Lapjában.

névsorát a Tanács az Európai Unió Hivatalos Lapjában, az alapítvány pedig saját internetes honlapján teszi közzé.

Módosítás: 7 1. CIKK, 3. PONT 6. cikk, (4) bekezdés (1365/75/EGK rendelet) 4. Az igazgatótanács az elnökét és három alelnökét a (7) bekezdésben említett három csoportból és a Bizottságból egy éves, megújítható időtartamra választja meg.

(4) Az igazgatótanács az elnökét és három alelnökét – a (7) bekezdésben említett három csoport mindegyikéből egy és a Bizottság képviselői közül egy-egy személyt – egyéves, megújítható időtartamra választja meg.

Módosítás: 8 1. CIKK, 3. PONT 6. cikk, (6) bekezdés (1365/75/EGK rendelet) 6. Az igazgatótanács a tagok szavazatainak abszolút többségével hozza döntéseit.

(6) Az igazgatótanács a tagok szavazatainak abszolút többségével hozza döntéseit. A tagok mindegyikének egy-egy szavazata van.

Módosítás: 9 1. CIKK, 3. PONT 6. cikk, (8) bekezdés (1365/75/EGK rendelet) 8. Az igazgatótanács létrehoz egy vezetőséget. A vezetőség az igazgatótanács elnökéből és három alelnökéből, a (7) bekezdésben említett három csoport egyegy koordinátorából és a Bizottság egy további képviselőjéből áll.

(8) Az igazgatótanács létrehoz egy 11 tagú vezetőséget. A vezetőség az igazgatótanács elnökéből és három alelnökéből, a (7) bekezdésben említett három csoport egyegy koordinátorából és a Bizottság és minden csoport egy további képviselőjéből áll. Minden csoport kinevezhet legfeljebb három póttagot, akik a vezetőség ülésein a rendes tagok távollétében részt vesznek.

Módosítás: 10 1. CIKK, 3. PONT 6. cikk, (9) bekezdés (1365/75/EGK rendelet) 9. A vezetőség üléseinek éves ütemtervéről az igazgatótanács határoz. Az elnök a

42 /PE 357.328

(9) A vezetőség üléseinek éves számáról az igazgatótanács határoz. A vezetőség

vezetőség tagjainak kérésére további üléseket hív össze.

elnöke a vezetőség tagjainak kérésére további üléseket hív össze.

Módosítás: 11 1. CIKK, 3. PONT 6. cikk, (10a) bekezdés (új) (1365/75/EGK rendelet) (10a) Az igazgatótanácsot teljes körűen és időben értesíteni kell a vezetőség tevékenységéről és döntéseiről. I Módosítás: 12 1. CIKK, 4. PONT, A) PONT 7. cikk, (1) bekezdés (1365/75/EGK rendelet) 1. Az igazgatótanács irányítja az alapítványt, továbbá az állítja fel irányelveit. Az igazgatótanács az igazgató által benyújtott tervezet alapján, a Bizottsággal egyeztetve fogadja el a munkaprogramot.

(1) Az alapítvány stratégiai céljait az igazgatótanács határozza meg . Az igazgatótanács fogadja el különösen a költségvetést, a négyéves programot és az éves programot az igazgató által készített tervezet alapján, az 5. cikk szerint.

Módosítás: 13 1. CIKK, 4. PONT, AA) PONT (új) 7. cikk, (2) bekezdés (1365/75/EGK rendelet) aa) a (2) bekezdés helyébe a következő szöveg lép: „(2) Miután az igazgatótanács kézhez kapja a Bizottság véleményét, elfogadja eljárási szabályzatát, amelyben megállapítja a tevékenységével kapcsolatos gyakorlati szabályokat. Az eljárási szabályzatot tájékoztatás céljából meg kell küldeni az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak. Az eljárási szabályzat megküldésétől számított három hónapon belül a Tanács egyszerű többséggel módosíthatja a szabályzatot.”

Módosítás: 14 1. CIKK, 4. PONT, B) PONT 7. cikk, (4) bekezdés (1365/75/EGK rendelet) PE 357.328\ 43

HU

4. A vezetőség az igazgatótanács ülései között az igazgató 8. és 9. cikkben említett felelősségeinek sérelme nélkül az igazgatótanács felhatalmazására a 12. és 15. cikkben említettek kivételével minden szükséges intézkedést meghoz az alapítvány irányításához.

(4) A vezetőség az igazgatótanács ülései között az igazgató 8. és 9. cikkben említett felelősségeinek sérelme nélkül az igazgatótanács felhatalmazására figyelemmel kíséri az igazgatótanács határozatainak végrehajtását és minden szükséges intézkedést meghoz az alapítvány megfelelő irányításához. A 12. és 15. cikkben említett hatásköröket az igazgatótanács nem ruházhatja át a vezetőségre.

Módosítás: 15 1. CIKK, 5. PONT 9. cikk, (1) bekezdés (1365/75/EGK rendelet) 1. Az igazgató felelős az alapítvány irányításáért és végre kell hajtania az igazgatótanács és a vezetőség döntéseit. Az igazgató az alapítvány jogi képviselője.

(1) Az igazgató felelős az alapítvány irányításáért és az igazgatótanács és a veztőség döntéseinek és az általuk elfogadott programoknak a végrehajtásáért. Az igazgató az alapítvány jogi képviselője és ő dönt személyzeti ügyekben a 17. cikknek megfelelően.

Módosítás: 16 1. CIKK, 5. PONT 10. cikk (1365/75/EGK rendelet) Az igazgatótanács az éves munkaprogrammal kapcsolatos konkrét témákhoz az igazgató javaslatára kikérheti független szakértők véleményét.

Az igazgató javaslata alapján az igazgatótanács a négyéves programmal és az éves munkaprogrammal kapcsolatos konkrét témákhoz kiválaszthat független szakértőket és kérheti azok véleményét.

Módosítás: 17 és 21 1. CIKK, 7. PONT 12. cikk, (1) bekezdés, első és második albekezdés (1365/75/EGK rendelet) (7) A 12. cikk (1) bekezdésének második albekezdése helyébe a következő szöveg lép:

7. A 12. cikk (1) bekezdésének első és második albekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„A program elkészítésekor az igazgatónak figyelembe kell vennie a közösségi intézmények és az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményét.”

„(1) Az igazgatónak a 7. cikkben említett irányelvek alapján minden év július elseje előtt össze kell állítania a munkaprogramot. Az éves munkaprogram a négyéves program része. Az éves munkaprogram projektjeihez csatolni kell

44 /PE 357.328

a szükséges kiadások becslését. A programok elkészítésekor az igazgatónak figyelembe kell vennie a közösségi intézmények, a Régiók Bizottsága és az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményét.” Módosítás: 18 1. CIKK, 7A. PONT (új) 12. cikk, (2) bekezdés (1365/75/EGK rendelet) (7a) A 12. cikk (2) bekezdésének helyébe a következő szöveg lép: „(2) Az igazgató a programokat továbbítja jóváhagyásra az igazgatótanácshoz.” Módosítás: 19 1. CIKK, 8. PONT 17. cikk (1365/75/EGK rendelet) 1. Az alapítvány [e rendelet hatálybalépésének dátuma] után munkába állt alkalmazottaira az Európai Közösségek tisztviselőinek személyzeti szabályzata vagy megfelelő esetben az Európai Közösségek egyéb alkalmazottaira vonatkozó alkalmazási feltételek vonatkoznak. Az alapítvány az alkalmazottaira vonatkozóan adott esetben a kinevezésre jogosult hatóságra vagy a szerződéskötő hatóságra átruházott hatásköröket gyakorolja.

(1) Az alapítvány [e rendelet hatályba lépésének dátuma] után munkába állt alkalmazottaira az Európai Közösségek tisztviselőinek személyzeti szabályzata vagy megfelelő esetben az Európai Közösségek egyéb alkalmazottaira vonatkozó alkalmazási feltételek (CEOS) vonatkoznak. A személyzeti szabályzat XIII. mellékletének 2. szakaszát alkalmazni kell.

(1a) Az alapítványnak az Európai Alapítvány az Élet- és Munkakörülmények Javításáért személyi állománya alkalmazási feltételeinek megállapításáról szóló 1976. június 29-i 1860/76/ESZAK, EGK, Euratom rendelet* alapján [e rendelet hatálybalépésének időpontja] előtt munkába állt személyzetére az Európai Közösségek tisztviselőire vonatkozó személyzeti szabályzat vonatkozik. Ezekre a szerződésekre ettől az időponttól kezdve az 1., 3. és 4. szakasz rendelkezései alkalmazandóak, a személyzeti szabályzat XIII. PE 357.328\ 45

HU

melléklete 22. cikkének (2) bekezdése kivételével. A személyzet tagjainak jogában áll, hogy a szerződést felbontsák az említett időpontban, az 1860/76/ESZAK, EGK, Euratom rendelet 45. cikkében előírt felmondási idő nélkül. A szerződés felbontásakor járó juttatások és a munkanélküli ellátás vonatkozásában az ilyen szerződésbontás az alapítvány intézkedése eredményének tekintendő. (1b) Az alapítvány az alkalmazottaira vonatkozóan adott esetben a kinevezésre jogosult hatóságra vagy a szerződéskötésre jogosult hatóságra átruházott hatásköröket gyakorolja. 2. Az igazgatótanács a Bizottsággal egyetértésben elfogadja a megfelelő végrehajtási szabályokat.

(2) Az igazgatótanács a Bizottsággal egyetértésben elfogadja a megfelelő végrehajtási szabályokat. _____________ * HL L 214., 1976.8.6., 24. o. A legutóbb a 680/87/ESZAK, EGK, Euratom rendelettel (HL L 72., 1987.3.14., 15. o.) módosított rendelet.

Módosítás: 20 2. CIKK 2. cikk Az 1860/76/ESZAK, EGK, EURATOM rendelet a továbbiakban is érvényben marad az Európai Alapítvány az Élet- és Munkakörülmények Javításáért azon alkalmazottaira nézve, akik e rendelet szabályai alapján álltak munkába.

46 /PE 357.328

törölve

P6_TA-PROV(2005)0147 Európai Munkahelyi Biztonsági és Egészségvédelmi Ügynökség * Az Európai Parlament jogalkotási állásfoglalása az Európai Munkahelyi Biztonsági és Egészségvédelmi Ügynökség létrehozásáról szóló 2062/94/EK rendelet módosításáról szóló tanácsi rendeletre irányuló javaslatról (COM(2004)0050 – C6-0014/2004 – 2004/0014(CNS))

(Konzultációs eljárás) Az Európai Parlament, – tekintettel a Bizottságnak a Tanácshoz intézett javaslatára (COM(2004)0050)1, – tekintettel az EK-Szerződés 308. cikkére, amely alapján a Tanács konzultált a Parlamenttel (C6-0014/2004), – tekintettel eljárási szabályzata 51. cikkére, – tekintettel a Foglalkoztatási és Szociális Bizottság jelentésére, valamint a Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszerbiztonsági Bizottság véleményére (A6-0092/2005), 1. jóváhagyja a Bizottságmódosított javaslatát; 2. felkéri a Bizottságot, hogy ennek megfelelően módosítsa javaslatát az EK-Szerződés 250. cikkének (2) bekezdése alapján; 3. felkéri a Tanácsot, hogy tájékoztassa a Parlamentet arról, ha a Parlament által jóváhagyott szövegtől el kíván térni; 4. felkéri a Tanácsot, hogy ismételten konzultáljon a Parlamenttel, ha lényegesen kívánja módosítani a Bizottság javaslatát; 5. utasítja elnökét, hogy továbbítsa álláspontját a Tanácsnak és a Bizottságnak.

A Bizottság által javasolt szöveg


Módosítás: 1 (1) PREAMBULUMBEKEZDÉS (1) Az Európai Munkahelyi Biztonsági és Egészségvédelmi Ügynökség létrehozásáról szóló, 1994. július 18-i 1

(1) Az Európai Munkahelyi Biztonsági és Egészségvédelmi Ügynökség létrehozásáról szóló, 1994. július 18-i


HU

2062/94/EK tanácsi rendelet az ügynökség, és különösen annak igazgatótanácsa célkitűzéseire, feladataira és szervezetére vonatkozó rendelkezéseket tartalmaz. Ezeket a rendelkezéseket Ausztria, Finnország és Svédország csatlakozását követően módosították, mivel az igazgatótanácsnak új tagokkal kellett kiegészülnie.

2062/94/EK tanácsi rendelet az ügynökség, és különösen annak igazgatótanácsa célkitűzéseire, feladataira és szervezetére vonatkozó rendelkezéseket tartalmaz. Ezeket a rendelkezéseket a nemrég bekövetkezett csatlakozást követően módosították, mivel az igazgatótanácsnak új tagokkal kellett kiegészülnie.

Módosítás: 2 (5A) PREAMBULUMBEKEZDÉS (új) (5a) A fentiekben meghatározott célok megvalósítása érdekében az ügynökségnek az információkat nemcsak összegyűjtenie és terjesztenie, hanem elemeznie is kell, illetve meg kell határoznia a veszélyeket és a bevált gyakorlatokat, valamint elő kell segítenie a megelőző intézkedéseket. E tekintetben fontos tisztázni, hogy az ügynökség feladata a „kockázatfigyelés” és a kockázatok, különösen a felmerülő kockázatok elemzése, valamint a megelőző intézkedések támogatása. Ide tartoznak a munkavállalók családtagjait érintő kockázatok is. Különös figyelmet kell fordítani a genotoxicitással kapcsolatos kockázatokra, amelyek kihatással lehetnek az érintett munkavállaló leszármazottaira.

Módosítás: 3 (6) PREAMBULUMBEKEZDÉS (6) A 2062/94/EK rendelet 23. cikke értelmében készített, és egy 2001-ben végzett külső értékelésen, valamint az igazgatótanács és a Bizottság munkahelyi biztonsági és egészségvédelmi tanácsadó bizottsága által biztosított információkon alapuló, az ügynökséget értékelő bizottsági közlemény kihangsúlyozza, hogy módosítani kell a 2062/94/EK rendeletet az ügynökség és irányítási szervei hatékonyságának

48 /PE 357.328

(6) A 2062/94/EK rendelet 23. cikke értelmében készített, és egy 2001-ben végzett külső értékelésen, valamint az igazgatótanács és a Bizottság munkahelyi biztonsági és egészségvédelmi tanácsadó bizottsága által biztosított információkon alapuló, az ügynökséget értékelő bizottsági közlemény kihangsúlyozza, hogy módosítani kell a 2062/94/EK rendeletet az ügynökség és irányítási szervei hatékonyságának

fenntartása érdekében.

fenntartása és javítása érdekében.

Módosítás: 4 (15) PREAMBULUMBEKEZDÉS (15) A Szerződés 3. cikke szerint a Közösségnek valamennyi tevékenysége során törekednie kell az egyenlőtlenségek kiküszöbölésére, valamint a férfiak és nők közötti egyenlőség előmozdítására. Ezért helyénvaló olyan rendelkezés elfogadása, amely ösztönzi az igazgatótanács összetételében a férfiak és nők kiegyensúlyozott képviseletét.

(15) A Szerződés 3. cikke szerint a Közösségnek valamennyi tevékenysége során törekednie kell az egyenlőtlenségek kiküszöbölésére, valamint a férfiak és nők közötti egyenlőség előmozdítására. Ezért helyénvaló olyan rendelkezés elfogadása, amely ösztönzi az ügynökség igazgatási és irányítási szerveinek összetételében a férfiak és nők kiegyensúlyozott képviseletét.

Módosítás: 5 1. CIKK, 1. PONT 2. cikk (2062/94/EK rendelet) A munkavállalók Szerződésben, illetve a munkahelyi egészségvédelemmel és biztonsággal kapcsolatos egymást követő közösségi stratégiákban és cselekvési programokban meghatározott biztonság- és egészségvédelme tekintetében különösen a munkakörnyezettel kapcsolatos javulás érdekében az ügynökség célja a munkahelyi biztonság és egészségvédelem területén felhasználható technikai, tudományos és gazdasági információk biztosítása a közösségi szervek, tagállamok és a területen érintett szervezetek számára.

A munkavállalók Szerződésben, illetve a munkahelyi egészségvédelemmel és biztonsággal kapcsolatos egymást követő közösségi stratégiákban és cselekvési programokban meghatározott biztonság- és egészségvédelme tekintetében a munkakörnyezet javítása érdekében az ügynökség célja a munkahelyi biztonság és egészségvédelem területén felhasználható technikai, tudományos és gazdasági információk és értékelések biztosítása a közösségi szervek, tagállamok, a szociális partnerek és a területen érintett szervezetek számára.

Módosítás: 6 1. CIKK, 2. PONT, A) PONT, I. PONT 3. cikk, (1) bekezdés, a) pont (2062/94/EK rendelet) a) technikai, tudományos és gazdasági információk gyűjtése, elemzése és terjesztése a tagállamokban a közösségi

a) technikai, tudományos és gazdasági információk gyűjtése, elemzése és terjesztése a tagállamokban a közösségi PE 357.328\ 49

HU

szervek, tagállamok és érdekelt felek felé való továbbításuk érdekében; az adatgyűjtés célja a meglévő nemzeti prioritások és programok meghatározása, valamint a közösségi prioritásokhoz és programokhoz szükséges adatok biztosítása,

szervek, tagállamok és érdekelt felek felé való továbbításuk érdekében; az adatgyűjtés célja a kockázatok és a bevált gyakorlatok mellett a meglévő nemzeti prioritások és programok meghatározása, valamint a közösségi prioritásokhoz és programokhoz szükséges adatok biztosítása,

Módosítás: 7 1. CIKK, 2. PONT, A) PONT, IA. PONT (új) 3. cikk, (1) bekezdés, c) pont (2062/94/EK rendelet) ia. a c) pont helyébe a következő szöveg lép: „c) a tagállamok között, a munkahelyi biztonság és egészségvédelem területén folytatott együttműködés, információ- és tapasztalatcsere elősegítése és támogatása az adatok szisztematikus gyűjtésén keresztül – beleértve a képzési programokról való tájékoztatást – az Eurostat támogatásával; e cél elérése érdekében az ügynökség elősegíti a munkavégzéshez kapcsolódó balesetekről és betegségekről vezetett statisztikák összehangolását, hogy megszűnjenek az ezek értékelése és elemzése során jelenleg fennálló különbségek;”

Módosítás: 8 1. CIKK, 2. PONT, A) PONT, II. PONT 3. cikk, (1) bekezdés, h) pont (2062/94/EK rendelet) h) technikai, tudományos és gazdasági információk biztosítása a megelőző intézkedések végrehajtását szolgáló módszerekről és eszközökről, a bevált gyakorlatok meghatározása és megelőző intézkedések előmozdítása, különös figyelmet fordítva a kis- és középvállalkozások sajátos problémáira;

50 /PE 357.328

h) technikai, tudományos és gazdasági információk biztosítása a megelőző intézkedések végrehajtását szolgáló módszerekről és eszközökről, a kockázatok és az átvehető bevált gyakorlatok meghatározása, az ehhez kapcsolódó leckék elemzése és megelőző intézkedések előmozdítása, különös figyelmet fordítva a kis- és középvállalkozások sajátos problémáira, és előmozdítva a problémák megoldását. A bevált gyakorlatok tekintetében az ügynökség különös figyelmet szentel az olyan gyakorlatoknak,

amelyek gyakorlati eszközöket jelentenek a munkahelyi biztonság és egészségvédelem kockázatfelmérésének kidolgozásában, és az azok kezeléséhez szükséges intézkedések meghatározásában;

Módosítás: 9 1. CIKK, 2. PONT, A) PONT, III. PONT 3. cikk, (1) bekezdés, j) pont (2062/94/EK rendelet) j) az ügynökség biztosítja, hogy a terjesztett információ érthető legyen a végfelhasználók számára és szorosan együttműködik a 4. cikk (1) bekezdésben említett nemzeti tájékoztatási központokkal e cél elérésének érdekében.

j) az ügynökség biztosítja, hogy a terjesztett információ releváns legyen a végfelhasználók számára. E cél elérése érdekében szorosan együttműködik a 4. cikk (1) bekezdésben említett nemzeti tájékoztatási központokkal a 4. cikk (2) bekezdésének rendelkezéseivel összhangban.

Módosítás: 10 1. CIKK, 2. PONT, B) PONT 3. cikk, (2) bekezdés (2062/94/EK rendelet) (2) Az esetleges átfedések elkerülése érdekében az ügynökség a lehető legszorosabban együttműködik a közösségi szinten már meglévő intézményekkel, alapítványokkal, szakosodott szervekkel és programokkal. Az ügynökségnek különösen az Élet- és Munkakörülmények Javításáért létrehozott Európai Alapítvánnyal való megfelelő együttműködést kell biztosítania, saját céljainak sérelme nélkül.

(2) Az esetleges átfedések elkerülése érdekében az ügynökség a lehető legszorosabban együttműködik a közösségi szinten már meglévő intézményekkel, alapítványokkal, szakosodott szervekkel és programokkal. Az ügynökség is részesülni fog abból az együttműködésből, amelyet jelenleg a Bizottság az ENSZ ügynökségeivel – az Egészségügyi Világszervezettel (WHO), Nemzetközi Munkaügyi Szervezettel (ILO), valamint a Foglalkozás-egészségügyi Nemzetközi Bizottsággal (ICOH) – folytat, annak érdekében, hogy lépést tarthasson a nemzetközi szervezetek által végzett munkával. Az ügynökségnek különösen az Élet- és Munkakörülmények Javításáért létrehozott Európai Alapítvánnyal való együttműködését kell fokoznia, saját céljai sérelme nélkül.

PE 357.328\ 51

HU

Módosítás: 11 1. CIKK, 2A. PONT (új) 4.cikk, (1) bekezdés (2062/94/EK rendelet) 2a. A 4. cikkben az (1) bekezdés helyébe a következő szöveg lép: „(1) Az ügynökség létrehoz egy hálózatot, amely magában foglalja – a nemzeti jogszabályok és/vagy gyakorlat által meghatározott nemzeti információs hálózatok fő összetevő elemeit, beleértve a nemzeti szociális partnerek szervezeteit; – a nemzeti tájékoztatási pontokat; – és a jövőbeli tematikus központokat.”

Módosítás: 12 1. CIKK, 3. PONT 4. cikk, (2) bekezdés, (2) albekezdés (2062/94/EK rendelet) 3. A 4. cikk (2) bekezdésében a második albekezdés helyébe a következő lép:

3. A 4. cikk (2) bekezdésében az első és második albekezdés helyébe a következő szöveg lép: „(2) A tagállamok rendszeresen tájékoztatják az ügynökséget a munkahelyi egészséggel és biztonsággal foglalkozó nemzeti információs hálózatuk főbb összetevőiről, beleértve minden olyan intézményt, amely a megítélésük szerint hozzá tud járulni az ügynökség munkájához, figyelembe véve a területük lehető legteljesebb lefedettségének biztosítását.

„Az illetékes nemzeti hatóságok vagy az általuk kijelölt intézmény koordinálja és/vagy továbbítja az ügynökségnek a nemzeti szinten szolgáltatandó információt. A nemzeti hatóságoknak figyelembe kell venniük a nemzeti szintű szociális partnerek álláspontját, a nemzeti jogszabályoknak és/vagy gyakorlatnak megfelelően.”

52 /PE 357.328

Az illetékes nemzeti hatóságok vagy az általuk nemzeti tájékoztatási pontként kijelölt intézmény koordinálja és/vagy továbbítja az ügynökségnek a nemzeti szinten rendelkezésre álló információt, egy munkaterv keretében, amely tájékoztatási pontok és az ügynökség közötti megállapodás eredménye, az ügynökség által elfogadott munkaprogram alapján. A nemzeti hatóságok együttműködnek a nemzeti szintű szociális partnerekkel, a nemzeti jogszabályoknak és/vagy gyakorlatnak megfelelően.”

Módosítás: 13 1. CIKK, 4. PONT 7a. cikk (2062/94/EK rendelet) Az ügynökség:

Az ügynökség igazgatási és irányítási szervei:

a) az igazgatótanácsból;

a) az igazgatótanácsból;

b) a vezetőségből;

b) a vezetőségből;

c) és az igazgatóból áll.

c) és az igazgatóból állnak.

Módosítás: 14 1. CIKK, 5. PONT 8. cikk, (2) bekezdés (2062/94/EK rendelet) (2) Az (1) bekezdés a), b) és c) pontjában említett tagokat a Tanács jelöli ki a munkahelyi biztonsági és egészségvédelmi tanácsadó bizottság tagjai és póttagjai közül, a tagállamok kormányait képviselő érdekcsoportok, valamint a munkáltatók és munkavállalók szervezeteinek javaslatára.

(2) Az (1) bekezdés a), b) és c) pontjában említett tagokat a Tanács jelöli ki a munkahelyi biztonsági és egészségvédelmi tanácsadó bizottság tagjai és póttagjai közül.

Az (1) bekezdés a) pontjában említett tagokat a tagállamok javaslatára nevezik ki. Az (1) bekezdés b) és c) pontjában említett tagokat a bizottság egyes csoportjai szóvivőinek javaslatára nevezik ki. A bizottság három csoportjának javaslatait a Tanácsnak be kell nyújtani és továbbítani kell a Bizottságnak tájékoztatás céljából. A Tanács egyidejűleg a tagokra vonatkozó azonos feltételekkel kinevez egy póttagot, aki részt vesz az igazgatótanács ülésein a tag hiányzása esetén.

A Tanács egyidejűleg a tagokra vonatkozó azonos feltételekkel kinevez egy póttagot, aki részt vesz az igazgatótanács ülésein a tag hiányzása esetén

A Bizottság maga jelöli ki a tagokat és póttagokat, akik a képviseletére jogosultak.

A Bizottság maga jelöli ki a tagokat és póttagokat, akik a képviseletére jogosultak.

A jelöltek listáinak továbbításakor a tagállamok, a munkáltatók szervezetei és a munkavállalók szervezetei igyekeznek biztosítani azt, hogy az igazgatótanács

A jelöltek listáinak továbbításakor a Bizottság, a tagállamok, a munkáltatók szervezetei és a munkavállalók szervezetei igyekeznek biztosítani azt, hogy az PE 357.328\ 53

HU

összetétele igazságosan tükrözze a különböző érintett gazdasági szektorokat és biztosítsa a férfiak és nők kiegyensúlyozott képviseletét.

igazgatótanács összetétele igazságosan tükrözze a különböző érintett gazdasági szektorokat és biztosítsa a férfiak és nők kiegyensúlyozott képviseletét a 7 A. cikkben említett testületek összetételében. A listákat a munkahelyi biztonsági és egészségvédelmi tanácsadó bizottság tagságában bekövetkezett bármiféle változástól, vagy annak megújításától számított három hónapon belül be kell nyújtani, a Tanács 2003/C 218/01* határozata 3. cikkének (3) és (4) bekezdése és 4. cikkének (1) bekezdésével összhangban.

Az igazgatótanács tagjainak listáját a Tanács közzéteszi az Európai Unió Hivatalos Lapjában.

Az igazgatótanács és a vezetőség tagjainak listáját a Tanács közzéteszi az Európai Unió Hivatalos Lapjában, az ügynökség pedig internetes honlapján. __________ * HL C 218., 2003.9.13., 1. o.

Módosítás: 15 1. CIKK, 5. PONT 8. cikk, (3) bekezdés (2062/94/EK rendelet) (3) Az igazgatótanács tagjainak megbízatási ideje három év. A megbízatás megújítható.

(3) Az igazgatótanács tagjainak megbízatási ideje három év. A megbízatás megújítható. Az igazgatótanács azon tagjainak a megbízatását, akik ...* hivatalban vannak, addig meg kell hosszabbítani, amíg a 2. bekezdés rendelkezéseivel összhangban ki nem jelölték az új igazgatótanács tagjait.

Megbízatási idejük lejártakor, vagy lemondásuk esetén a tagok addig hivatalukban maradnak, amíg a kijelölésüket meg nem hosszabbítják, vagy más tag a helyükbe nem lép.

Megbízatási idejük lejártakor, vagy lemondásuk esetén a tagok addig hivatalukban maradnak, amíg a kijelölésüket meg nem hosszabbítják, vagy más tag a helyükbe nem lép. ____________ * A …/2005/EK tanácsi rendelet hatálybalépésekor.

Módosítás: 16 1. CIKK, 5. PONT 8. cikk, (7) bekezdés (2062/94/EK rendelet)

54 /PE 357.328

(7) Az igazgatótanács maga fogadja el eljárási szabályzatát, amely a Bizottsággal folytatott konzultációt követően a Tanács jóváhagyásával lép hatályba.

(7) Miután az igazgatótanács kézhez kapja a Bizottság véleményét, elfogadja eljárási szabályzatát, amelyben megállapítja a tevékenységével kapcsolatos gyakorlati szabályokat. Az eljárási szabályzatot tájékoztatás céljából meg kell küldeni az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak. Az eljárási szabályzat megküldésétől számított három hónapon belül a Tanács egyszerű többséggel módosíthatja a szabályzatot.

Módosítás: 17 1. CIKK, 5. PONT 8. cikk, (8) bekezdés (2062/94/EK rendelet) (8) Az igazgatótanács létrehoz egy vezetőséget. A vezetőség az igazgatótanács elnökéből és három alelnökéből, a (7) bekezdésben említett három csoport egyegy koordinátorából és a Bizottság egy további képviselőjéből áll.

(8) Az igazgatótanács létrehoz egy 11 tagú vezetőséget. A vezetőség az igazgatótanács elnökéből és három alelnökéből, a (7) bekezdésben említett három csoport egyegy koordinátorából és a Bizottság és minden csoport egy további képviselőjéből áll. Minden csoport kinevezhet legfeljebb három póttagot, akik a vezetőség ülésein a rendes tagok távollétében részt vesznek.

Módosítás: 18 1. CIKK, 5. PONT 8. cikk, (9) bekezdés (2062/94/EK rendelet) (9) A vezetőség az igazgatótanács ülései között az igazgató 8. és 9. cikkben említett felelősségeinek sérelme nélkül az igazgatótanács felhatalmazására a 10., 13., 14. és 15. cikkben említettek kivételével minden szükséges intézkedést meghoz az alapítvány irányításához.

(9) A vezetőség az igazgatótanács ülései között az igazgató 8. és 9. cikkben említett felelősségeinek sérelme nélkül az igazgatótanács felhatalmazására figyelemmel kíséri az igazgatótanács határozatainak végrehajtását és minden szükséges intézkedést meghoz az alapítvány megfelelő irányításához. A 10., 13., 14. és 15. cikkben említett hatásköröket az igazgatótanács nem ruházhatja át a vezetőségre.

Módosítás: 19 1. CIKK, 5. PONT 8. cikk, (10) bekezdés (2062/94/EK rendelet)

PE 357.328\ 55

HU

(10) A vezetőség üléseinek éves ütemtervéről az igazgatótanács határoz. Az elnök a vezetőség tagjainak kérésére további üléseket hív össze.

(10) A vezetőség üléseinek éves számáról az igazgatótanács határoz. A vezetőség elnöke a vezetőség tagjainak kérésére további üléseket hív össze.

Módosítás: 20 1. CIKK, 5. PONT 8. cikk, (11a) (új) bekezdés (2062/94/EK rendelet) (11a) Az igazgatótanácsot teljes körűen és időben értesíteni kell a vezetőség tevékenységéről és döntéseiről. Módosítás: 21 1. CIKK, 7. PONT 10. cikk, (1) bekezdés, (1) albekezdés (2062/94/EK rendelet) 7. A 10. cikk (1) bekezdésében az első albekezdés helyébe a következő lép:

7. a) A 10. cikk (1) bekezdésében az első albekezdés helyébe a következő lép:

„Az igazgatótanács a 11. cikkben említett igazgató által készített tervezet alapján a Bizottság szolgálataival és a munkahelyi biztonsági és egészségvédelmi tanácsadó bizottsággal folytatott konzultációt követően fogadja el az ügynökség éves és négyéves munkaprogramját.”

„Az igazgatótanács határozza meg az ügynökség stratégiai céljait. Az igazgatótanács kiemelt feladata a költségvetés, valamint a négyéves munkaprogram és az éves program elfogadása a 11. cikkben említett igazgató által készített tervezet alapján a Bizottság szolgálataival és a munkahelyi biztonsági és egészségvédelmi tanácsadó bizottsággal folytatott konzultációt követően.”

Módosítás: 22 1. CIKK, 7. PONT B) PONT (új) 10. cikk, (1) bekezdés, (4) albekezdés (2062/94/EK rendelet) b) A 10. cikk (1) bekezdésének negyedik albekezdését el kell hagyni. Módosítás: 23 1. CIKK, 8. PONT 11. cikk, (2) bekezdés (2062/94/EK rendelet) 8. A 11. cikk (2) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:

8. A 11. cikk helyébe a következő szöveg lép: „11. cikk

56 /PE 357.328

Az igazgató (1) Az igazgatót a Bizottság nevezi ki az igazgatótanács által előterjesztett jelöltek listájáról. (2) Az igazgatót alkalmassága alapján kell kiválasztani. Függetlenségéhez nem férhet kétség. (3) Az igazgató kinevezése legfeljebb ötéves időtartamra szól. Megbízatása megújítható. „(2) Az igazgató az ügynökség jogi képviselője.

(4) Az igazgató az ügynökség jogi képviselője.

Az igazgató felel a következőkért:

Az igazgató felel a következőkért:

a) az igazgatótanács és a vezetőség által elfogadott határozatok és programok megfelelő előkészítése és végrehajtása,

a) az igazgatótanács és a vezetőség által elfogadott határozatok és programok megfelelő előkészítése és végrehajtása,

b) az ügynökség napi igazgatása és ügyvitele,

b) az ügynökség napi igazgatása és ügyvitele,

c) a 10. cikk (2) bekezdésében említett jelentés megfelelő elkészítése és közzététele,

c) a 10. cikk (2) bekezdésében említett jelentés megfelelő elkészítése és közzététele,

d) az előírt feladatok elvégzése,

d) az előírt feladatok elvégzése,

e) minden személyzeti ügy,

e) minden személyzeti ügy,

f) az igazgatótanács üléseinek előkészítése.”

f) az igazgatótanács üléseinek előkészítése.”

PE 357.328\ 57

HU

P6_TA-PROV(2005)0148 Viszonossági mechanizmus * Az Európai Parlament jogalkotási állásfoglalása az 539/2001/EK rendeletet a viszonossági mechanizmus tekintetében módosító tanácsi rendeletre irányuló javaslatról (COM(2004)0437 – C6-0097/2004 – 2004/0141(CNS))

(Konzultációs eljárás) Az Európai Parlament, – tekintettel a Bizottság javaslatára (COM(2004)0437)1, – tekintettel az EK-Szerződés 62. cikke (2) bekezdése b) pontjának i. alpontjára, – tekintettel az EK-Szerződés 67. cikkére, amelynek alapján a Tanács konzultált a Parlamenttel (C6-0097/2004), – tekintettel eljárási szabályzata 51. cikkére, – tekintettel az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság jelentésére és a Külügyi Bizottság véleményére (A6-0065/2005), 1. jóváhagyja a Bizottság javaslatát annak módosított formájában; 2. felkéri a Bizottságot javaslatának megfelelő, az EK-Szerződés 250. cikkének (2) bekezdése szerinti módosítására; 3. felkéri a Tanácsot, hogy tájékoztassa a Parlamentet arról, ha a Parlament által jóváhagyott szövegtől el kíván térni; 4. kéri az 1975. március 4-i közös nyilatkozat alapján egyeztetési eljárás megkezdését, ha a Parlament által jóváhagyott szövegtől a Tanács el kíván térni; 5. felkéri a Tanácsot, hogy ismételten konzultáljon a Parlamenttel, ha lényegesen kívánja módosítani a Bizottság javaslatát; 6. utasítja elnökét, hogy továbbítsa álláspontját a Tanácsnak és a Bizottságnak. A Bizottság által javasolt szöveg


Módosítás: 1 (2) PREAMBULUMBEKEZDÉS (2) E viszonosság nélküli helyzetek súlyát figyelembe véve fontos, hogy e 1


58 /PE 357.328

(2) E viszonosság nélküli helyzetek súlyát figyelembe véve fontos, hogy e

helyzetekről az érintett tagállam(ok) kötelező jelleggel beszámoljanak. Annak elérése érdekében, hogy a szóban forgó harmadik ország újból vízummentességet alkalmazzon az érintett tagállamok állampolgáraival szemben, létesíteni kell egy olyan mechanizmust, amely gyorsan végrehajtható, különböző szintű és intenzitású mozzanatokat egyesít. Indokolt tehát az, hogy a Bizottság késedelem nélkül lépéseket tegyen a harmadik országgal szemben, jelentést készítsen és bármikor javasolhassa a Tanácsnak a vízumkötelezettség ideiglenes visszaállítását a szóban forgó harmadik ország állampolgáraival szemben. Az ideiglenes határozathoz folyamodás nem akadályozhatja annak lehetőségét, hogy a szóban forgó harmadik országot az 539/2001/EK rendelet I. mellékletébe helyezzék át. Ezenkívül célszerű időrendet meghatározni az ideiglenes intézkedés hatályba lépése és aközött, hogy javasolják az ország I. mellékletbe való áthelyezését.

helyzetekről az érintett tagállam(ok) kötelező jelleggel beszámoljanak. Annak elérése érdekében, hogy a szóban forgó harmadik ország újból vízummentességet alkalmazzon az érintett tagállamok állampolgáraival szemben, létesíteni kell egy olyan mechanizmust, amely gyorsan végrehajtható, különböző szintű és intenzitású mozzanatokat egyesít. Indokolt tehát az, hogy a Bizottság késedelem nélkül lépéseket tegyen a harmadik országgal szemben, jelentést készítsen és bármikor javasolhassa az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a vízumkötelezettség ideiglenes visszaállítását a szóban forgó harmadik ország állampolgáraival szemben. Az ideiglenes határozathoz folyamodás nem akadályozhatja annak lehetőségét, hogy a szóban forgó harmadik országot az 539/2001/EK rendelet I. mellékletébe helyezzék át. Ezenkívül célszerű időrendet meghatározni az ideiglenes intézkedés hatályba lépése és aközött, hogy javasolják az ország I. mellékletbe való áthelyezését. Az átláthatóság és a demokratikus kontroll biztosítása érdekében az Európai Parlamentet folyamatosan, minden fázisban tájékoztatni kell a mechanizmusról, illetve lehetővé kell tenni a számára, hogy véleményezhesse az átmeneti intézkedéseket.

Módosítás: 2 (3A) PREAMBULUMBEKEZDÉS (új) (3a) A viszonosság koncepcióját azon harmadik országok által bevezetett feltételek és eljárások esetében is alkalmazni kell, melyek következménye valamely tagállam állampolgárai utazásának jelentős mértékű korlátozása.

Módosítás: 3 (5) PREAMBULUMBEKEZDÉS (5) Indokolt átmeneti rendszert biztosítani

(5) Indokolt átmeneti intézkedéseket hozni PE 357.328\ 59

HU

arra az esetre, ha egyes tagállamokra ennek a rendeletnek a hatályba lépésekor az 539/2001/EK rendelet II. mellékletében felsorolt harmadik országok részéről vízumkötelezettség érvényes. Izlandot és Norvégiát illetően a rendelet a schengeni vívmányok rendelkezéseinek továbbfejlesztését jelenti, az Európai Unió Tanácsa, az Izlandi Köztársaság és a Norvég Királyság közötti megállapodása értelmében. A megállapodás szerint ezek az államok társulnak a schengeni vívmányok végrehajtása, alkalmazása és fejlesztése területén. Ezt az 1999. május 17-i megállapodás alkalmazásának egyes szabályaira vonatkozó 1999/437/EK határozat 1. cikkének A pontja szabályozza .

arra az esetre, ha egyes tagállamokra ennek a rendeletnek a hatályba lépésekor az 539/2001/EK rendelet II. mellékletében felsorolt harmadik országok részéről vízumkötelezettség érvényes. A tagállamok közötti szolidaritás ilyen esetekben történő megerősítése érdekében a viszonosságnak kell irányadóként szolgálnia a Bizottság számára azon törekvése tekintetében, hogy vízummentességet tegyen lehetővé. Izlandot és Norvégiát illetően a rendelet a schengeni vívmányok rendelkezéseinek továbbfejlesztését jelenti az Európai Unió Tanácsa, az Izlandi Köztársaság és a Norvég Királyság közötti megállapodás értelmében, mely szerint e két állam együttesen vesz részt a schengeni vívmányok végrehajtásában, alkalmazásában és fejlesztésében, amit a megállapodás alkalmazásának egyes szabályaira vonatkozó 1999. május 17-i 1999/437/EK tanácsi határozat 1. cikkének A. pontja szabályoz.

Módosítás: 4 1. CIKK 1. cikk (4) bekezdés a) pont (539/2001/EK rendelet) a) A harmadik ország általi bevezetés bejelentését vagy annak alkalmazását követő 10 napon belül az érintett tagállam írásban értesíti erről a Tanácsot és a Bizottságot; ezt az értesítést az Európai Unió Hivatalos Lapjában, a C sorozatban teszik közzé;

a) A harmadik ország általi bevezetés bejelentését vagy annak alkalmazását követő 90 napon belül az érintett tagállam írásban értesíti erről a Bizottságot; ezt az értesítést az Európai Unió Hivatalos Lapjában, a C sorozatban teszik közzé;

Módosítás: 5 1. CIKK 1. cikk (4) bekezdés b) pont (539/2001/EK rendelet) b) A Bizottság azonnal lépéseket tesz a szóban forgó harmadik ország hatóságainál a vízummentesség visszaállítása érdekében, és legkésőbb az értesítés közzétételétől számított hat hónapon belül

60 /PE 357.328

b) A Bizottság azonnal lépéseket tesz a szóban forgó harmadik ország hatóságainál a vízummentesség visszaállítása érdekében, és legkésőbb az értesítés közzétételétől számított hat hónapon belül jelentést készít erről az Európai

jelentést készít erről a Tanácsnak;

Parlamentnek és a Tanácsnak;

Módosítás: 6 1. CIKK 1. cikk (4) bekezdés c) pont (539/2001/EK rendelet) c) Jelentése következtetéseinek fényében a Bizottság ideiglenes intézkedést ajánlhat a Tanácsnak, a szóban forgó harmadik ország állampolgáraival szembeni vízumkötelezettség időleges visszaállítását illetően. A Tanács a javaslatról három hónapon belül minősített többséggel határoz;

c) Jelentése következtetéseinek fényében a Bizottság – legkésőbb a b) pontban említett jelentés benyújtási időpontjától számított két hónapon belül – ideiglenes intézkedést javasolhat a Tanácsnak, a szóban forgó harmadik ország állampolgáraival szembeni vízumkötelezettség ideiglenes visszaállítását illetően, amely javaslatot a Tanács továbbítja az Európai Parlamenthez. A Tanács a javaslatról három hónapon belül minősített többséggel határoz;

Módosítás: 7 1. CIKK 1. cikk (4) bekezdés ca) pont (új) (539/2001/EK rendelet) ca) Amennyiben az Európai Parlament olyan állásfoglalásban jelzi, amelyben véleményének indokait is kifejti, hogy nem ért egyet a szóban forgó harmadik ország állampolgáraival szembeni vízumkötelezettség ideiglenes visszaállítására vonatkozó átmeneti intézkedésre irányuló javaslattal, akkor a Bizottságnak felül kell vizsgálnia ezt a javaslatot. Figyelembe véve az állásfoglalást, annak elfogadásától számított egy hónapon belül a Bizottság új javaslatot nyújthat be vagy folytathatja az eljárást. Az általa tett intézkedéseket meg kell indokolnia.

Módosítás: 8 1. CIKK 1. cikk (4) bekezdés cb) pont (új) (539/2001/EK rendelet) cb) Amennyiben a Bizottság nem terjeszt elő a szóban forgó harmadik ország állampolgáraival szembeni PE 357.328\ 61

HU

vízumkötelezettség ideiglenes visszaállítására vonatkozó átmeneti intézkedésekre irányuló javaslatot, akkor újabb kísérletet kell tennie a vízummentesség visszaállítására a b) pontban említett jelentés benyújtásának időpontjától számított hat hónapon belül, és ezen eljárásokról jelentést kell tennie az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak. E jelentés benyújtásától számított két hónapon belül, amennyiben a harmadik ország nem törölte el a vízumkötelezettséget, a Bizottságnak be kell terjesztenie a Tanácshoz vagy egy átmeneti intézkedésre irányuló javaslatot a szóban forgó harmadik ország állampolgáraival szembeni vízumkötelezettség ideiglenes visszaállítására, vagy valamely más alkalmas külkapcsolati intézkedésre irányuló javaslatot, amelyet a Tanács továbbít az Európai Parlament részére. A ca) pontban megállapított eljárás alkalmazandó.

Módosítás: 9 1. CIKK, 1A. PONT (új) 7a. cikk (új) (539/2001/EK rendelet) 1a. A következő 7a. cikk beillesztendő: „7a. cikk 1. Amennyiben egy harmadik ország olyan feltételeket vagy eljárásokat vezet be, amelyek következménye valamely tagállam állampolgárai mozgásának jelentős mértékű korlátozása, az alábbi rendelkezések alkalmazandók: a) ilyen feltételek vagy eljárások bevezetését, illetve annak bejelentését követő 90 napon belül az érintett tagállam írásban értesíti a Bizottságot; az értesítést közzéteszik az Európai Unió Hivatalos Lapjának C sorozatában; b) a Bizottság azonnal lépéseket tesz a harmadik ország hatóságainál annak biztosítása érdekében, hogy ezen

62 /PE 357.328

feltételeket, illetve eljárásokat ne alkalmazzák, valamint az értesítés közzétételétől számítva legkésőbb hat hónapon belül jelentést tesz ezen eljárásokról az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak; c) jelentésének következtetéseitől függően a Bizottság legkésőbb a b) pontban említett jelentés benyújtásának időpontjától számított két hónapon belül javaslatot terjeszthet elő a Tanácsnak olyan átmeneti intézkedésre irányulóan, amely a szóban forgó harmadik országnak az Európai Unióba utazó állampolgáraira vonatkozóan hasonló jellegű feltételeket vagy eljárásokat vezet be, és e javaslatot a Tanács továbbítja az Európai Parlament részére. A Tanács e javaslatról három hónapon belül minősített többséggel határoz; d) amennyiben az Európai Parlament olyan állásfoglalásban jelzi, amelyben vélekedésének indokait is kifejti, hogy nem ért egyet a szóban forgó harmadik országnak az Európai Unióba utazó állampolgáraira vonatkozóan hasonló jellegű feltételeket vagy eljárásokat bevezető átmeneti intézkedésre irányuló javaslattal, akkor a Bizottságnak felül kell vizsgálnia ezt a javaslatot. Figyelembe véve az állásfoglalást, annak elfogadásától számított egy hónapon belül a Bizottság új javaslatot nyújthat be vagy folytathatja az eljárást. Az általa tett intézkedéseket meg kell indokolnia; e) amennyiben a Bizottság nem terjeszt elő a szóban forgó harmadik országnak az Európai Unióba utazó állampolgáraira vonatkozóan hasonló feltételeket vagy eljárásokat bevezető átmeneti intézkedésre irányuló javaslatot, akkor a b) pontban említett jelentés benyújtásának időpontjától számított hat hónapon belül újabb kísérletet kell tennie arra, hogy e feltételeket, illetve eljárásokat ne alkalmazzák, és ezen eljárásokról jelentést tesz az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak. E jelentés benyújtásától számított két hónapon belül, amennyiben PE 357.328\ 63

HU

a harmadik ország továbbra is alkalmazza ezen feltételeket, illetve eljárásokat, a Bizottság benyújt a Tanácsnak egy, a viszonosság elvén alapuló, megfelelő intézkedésre irányuló javaslatot, amelyet a Tanács továbbít az Európai Parlament részére. A Tanács három hónapon belül minősített többséggel dönt a javaslatról. A d) pontban megállapított eljárás alkalmazandó; f) amennyiben szükségesnek tartja, a Bizottság előterjesztheti a c) és e) pontban említett javaslatokat előzetes jelentés nélkül. A c) és d) pontban megállapított eljárás alkalmazandó az ilyen javaslatokra; g) ha a harmadik ország visszavonja azon feltételeket, illetve eljárásokat, melyek következménye valamely tagállam állampolgárai mozgásának jelentős mértékű korlátozása, az érintett tagállamnak erről értesítenie kell a Bizottságot. Az értesítést közzéteszik az Európai Unió Hivatalos Lapjának C sorozatában. Minden, a c) pont alapján hozott átmeneti intézkedésnek, illetve az e) pont alapján hozott megfelelő intézkedésnek automatikusan meg kell szűnnie a valamely tagállam állampolgárai mozgását korlátozó feltételek, illetve eljárások visszavonásának hatályba lépése időpontjában.”

64 /PE 357.328

P6_TA-PROV(2005)0149 Az új tagállamok belső piaca Az Európai Parlament állásfoglalása az új tagállamok belső piacáról: helyzet, lehetőségek és tanulságok (2004/2155(INI))

Az Európai Parlament, – tekintettel az Európai Közösséget létrehozó Szerződésre, – tekintettel a Csehország, Észtország, Ciprus, Lettország, Litvánia, Magyarország, Málta, Lengyelország, Szlovénia és Szlovákia csatlakozásáról szóló szerződésre1, – tekintettel az Internal Market Scoreboard 13. kiadására (2004. július 13.), – tekintettel a jobb jogalkotásról szóló intézményközi megállapodásra2, – tekintettel az 1 579 belső piaci irányelvre, melyek átültetésének határideje 2004. november 15. volt, – tekintettel a Bizottságnak a Tanács, az Európai Parlament, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság és a Régiók Bizottsága számára kiadott 2003. május 7-i közleményére: „Belső piaci stratégia – prioritások 2003 és 2006 között” (COM(2003)0238), – tekintettel a Bizottságnak a Tanács, az Európai Parlament, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság és a Régiók Bizottsága számára kiadott 2004. január 21-i közleményére: „A belső piaci stratégia (2003—2006) végrehajtásáról szóló jelentés” (COM(2004)0022), – tekintettel a 2004. novemberében a Wim Kok által elnökölt magas szintű csoport által kiadott jelentésre: „Szembenézni a kihívással: a lisszaboni növekedési és foglalkoztatási stratégia”, – tekintettel az Európai Kereskedelmi és Iparkamara (EUROCHAMBRES) és a Szlovén Üzleti és Kutatási Társaság (SBRA) által kiadott jelentésre: „CAPE 2004 felmérés: a vállalatok készsége Közép-Európában a bővítésre”, – tekintettel eljárási szabályzata 45. cikkére, – tekintettel a Belső Piaci és Fogyasztóvédelmi Bizottság jelentésére (A6-0068/2005), A. mivel a Szerződés 3. cikkének (1) bekezdés c) pontja kimondja, hogy a Közösség tevékenységei magukban kell hogy foglalják a tagállamok közötti, az áruk, a személyek, a szolgáltatások és a tőke szabad mozgását gátló akadályok eltörlésén alapuló belső piac kialakítását,

1 2

HL L 236., 2003.9.23., 17. o. HL C 321., 2003.12.31., 1. o. PE 357.328\ 65

HU

B. mivel a Szerződés 3. cikkének (1) bekezdés h) pontja kimondja, hogy a Közösség tevékenységei magukban kell hogy foglalják a tagállamok jogszabályainak közelítését a közös piac működéséhez szükséges mértékben, C. mivel a Szerződés 10. cikke felszólítja a tagállamokat, hogy tegyenek meg minden olyan intézkedést, mely biztosítja a Szerződésből és a közösségi intézményeinek intézkedéseiből eredő kötelezettségeiket, és előírja, hogy a tagállamoknak tartózkodniuk kell minden olyan intézkedéstől, amely veszélyeztetheti a Szerződés célkitűzéseinek megvalósítását, D. mivel a Szerződés 14. cikkének (2) bekezdése kimondja, hogy a belső piac egy olyan, belső határok nélküli térség, amelyben a szerződés rendelkezéseivel összhangban biztosított az áruk, a személyek, a szolgáltatások és a tőke szabad mozgása, E. mivel a Szerződés 18. cikkének (1) bekezdése kimondja, hogy bizonyos feltételekkel minden uniós polgárnak joga van a tagállamok területén való szabad mozgáshoz és tartózkodáshoz, F. mivel a Szerződés 23. és 24. cikke biztosítja az áruk Közösségen belüli szabad mozgását, G. mivel a Szerződés III. részének III. címe biztosítja a személyek, szolgáltatások és a tőke Közösségen belüli szabad mozgását, H. mivel az Európai Közösség által létrehozott belső piac tagadhatatlan gazdasági sikernek bizonyult és ez volt a hajtóereje a gazdasági kohézió előmozdításának és a regionális egyenlőtlenségek folyamatos felszámolásának, I.

mivel a belső piac csak akkor lehet igazán teljes, ha az összes tagállam átülteti és végrehajtatja a belső piaci irányelveket,

J.

mivel az irányelvek át nem vétele, végre nem hajtása és be nem tartása a belső piac széttöredezését okozza, meggátolja az Európai közösség további gazdasági fejlődését és fokozza a regionális egyenlőtlenségeket,

K. mivel a késői vagy nem megfelelő átültetés megfosztja az üzleti élet képviselőit és a fogyasztókat a helyesen működő belső piac adta gazdasági előnyöktől, L. mivel a közösség jog hatékony átültetése és végrehajtása segít a kormányok, a polgárok és az üzleti élet képviselői közötti kölcsönös bizalom fejlesztésében, M. mivel a lisszaboni stratégia központi céljaként jelenik meg a világ legdinamikusabb és legversenyképesebb tudásalapú gazdaságának megteremtése 2010-ig, több és jobb munkahellyel, erősebb társadalmi kohézióval és magas szintű környezetvédelemmel, 1. meg van győződve arról, hogy az új, megnövekedett európai piac minden lehetőségének kihasználhatósága érdekében az összes olyan belső piaci irányelvet, melyeknek késik az átültetése és végrehajtása, át kell venni és végre kell hajtani, hogy rövid időn belül megszűnjenek a személyek, a szolgáltatások és a tőke szabad mozgását akadályozó tényezők; 2. javasolja, hogy az új tagállamok dolgozzanak ki végrehajtási stratégiákat melyek által hatékonyan ültethetik át a közösségi jogot és erősíthetik az új jogi szabályozásról való

66 /PE 357.328

ismereteket a fogyasztók, a gyártók, a kereskedők és a bíróságok körében; 3. sürgeti, hogy az Európai Tanácsok által javasolt, az irányelvek átültetésének elmaradására vonatkozó 1,5 %-os célt vegye komolyan minden tagállam, és hogy erős politikai elkötelezettséggel támogassák az elmaradt irányelvek bizonyos határidőn belüli átültetését; 4. javasolja, hogy a belső piaci irányelvek időszerű és megfelelő átültetése és hatékony alkalmazása mellett a tagállamok — a piaci akadályok lebontásának és a belső piac verseny előtti megnyitásának elősegítése érdekében — végezzék el hazai joguk átvilágítását az EU szabályainak való megfelelés tekintetében; 5. üdvözli a tényt, hogy az új tagállamok megvalósították a kölcsönös elismerés alapelvét a jogrendszerükben, továbbá, hogy néhány tagállam elfogadta a horizontális kölcsönös elismerési záradékot is, mely automatikusan elismeri ezt az alapelvet a nem harmonizált területeken; megerősíti azonban a felfelé történő harmonizáció felé haladás szükségességét, mint a belső piac kulcsfontosságú céljainak egyikét; 6. különösen gratulál néhány új tagállamnak az európai termékszabványok elfogadása terén sok esetben a régebben csatlakozott tagállamokat is megelőzve tanúsított teljesítményéért; 7. felszólítja az új tagállamok nemzeti hatóságait, hogy fejlesszék és javítsák igazgatási képességeiket a közösségi jognak való alaki megfelelés és a valós végrehajtatási állapot közötti eltérés csökkentése érdekében; 8. javasolja, hogy a lisszaboni stratégia által kitűzött célok elérésének érdekében az új tagállamoknak fokozni kellene a kutatási és fejlesztési befektetéseiket, ami jelenleg igencsak az EU átlaga alatt van, továbbá, hogy mozdítsák elő a kutatóintézetek és az üzleti élet közötti kapcsolatok javítását, és fejlesszenek ki hatékonyabb oktatási és képzési rendszereket a munkaerőpiac minőségének javítása érdekében, figyelemmel a „Szembenézni a kihívással: a lisszaboni növekedési és foglalkoztatottsági stratégia” címmel nemrégiben kiadott jelentés ajánlásaira; 9. megállapítja, hogy a hatékony szellemi tulajdonjogi rendszer alapvető fontosságát az innováció ösztönzésében és az új ötletek kereskedelmi kihasználásában, akárcsak a világhálón lévő és azon kívüli kreatív tartalom fejlődésében; bátorítja az új tagállamokat, hogy biztosítsák a szabadalmak és a szerzői jogok védelmi rendszerének hatékony működését és a kalózkodás- és hamisítás-ellenes intézkedéseket megfelelő forrásokkal lássák el; 10. felszólítja a Tanácsot — a digitális technológiát magában foglaló találmányok szerzői jogai védelmének kritikus fontossága miatt — hogy szorosabban működjön együtt az Európai Parlamenttel egy új, szabadalmakkal kapcsolatos intézkedés elfogadásában, amely a műszaki találmányok számára biztosítani fogja a biztonságos szabadalmaztatási lehetőséget ezen a területen; 11. felszólítja az új tagállamok nemzeti, regionális és helyi hatóságait, hogy alakítsanak ki rugalmas és dinamikus munkaerőpiacot, a magánszektorbeli foglalkoztatottság növelése és a szerkezeti munkanélküliség és a regionális eltérések problémáinak megoldása érdekében; 12. megállapítja a hatékony szakmai minősítési rendszer kialakításának fontosságát, és bátorítja a kölcsönösen elismert szabványok meghatározását; javasolja, hogy a Bizottság biztosítson PE 357.328\ 67

HU

további forrásokat és segítse ezzel az új tagállamok szakmai szervezeteit a magasan képzett munkaerő fejlesztését; 13. hangsúlyozza a belső piac teljessé tételének fontosságát, hogy csökkenjenek a szociális és térségi különbségek a tagállamokon belül; 14. megállapítja a dinamikus szolgáltatási piacnak a munkahelyteremtésben és az új cégek alapításában betöltött szerepének fontosságát; hangsúlyozza a belső szolgáltatási piacról szóló, javasolt irányelv nagy fontosságát az új tagállamok gazdaságai szempontjából, ugyanakkor úgy véli, hogy ezt a célt az Unión belüli szociális kohézió és az európai fogyasztók magas szintű védelmének sérelme nélkül kell megvalósítani; 15. sürgeti az új tagállamok nemzeti, regionális és helyi hatóságait hogy javítsák és szélesítsék az EU és a belső piac jogával és működésével kapcsolatos információ-szolgáltatási feladatkörüket; fontosnak tartja, hogy a nagyközönség tagjai tájékoztatást és iránymutatást kapjanak fogyasztói jogaikról és azon lehetőségeikről, hogy a belső piacon belül dolgozzanak és letelepedjenek; 16. felszólítja az új tagállamokat, hogy biztosítsanak a bíróságon kívüli megegyezés és problémamegoldás eszközeinek— például a SOLVIT1 — fejlődéséhez és működéséhez megfelelő anyagi támogatást, hogy az európai polgárok és vállalatok számára rendelkezésre álljanak olyan eszközök, amelyek lehetővé teszik a belső piac fejlődése során esetleg felmerülő problémáik megoldását; 17. üdvözli a Bizottság által a 2004. május 1-jei irányelv-bevezetési határidőt nem teljesítő új tagállamok ellen 2004. október 20-án bevezetett speciális jogsértési eljárást; 18. meg van győződve arról, hogy a közösségi jog átültetésének megkönnyítése érdekében, az átültetés állapotáról gyakrabban kellene friss információt közreadni. Ezen információknak ki kellene egészíteniük az Internal Market Scoreboard-ot, és egy „szégyenlistát” kialakítására kellene felhasználni őket, amelyben nevesítik azokat a tagállamokat, akik elmaradtak az átültetési folyamatban; 19. azon az állásponton van, hogy a Bizottságnak meg kellene kezdenie a jelenlegi közösségi jog egyszerűsítésének felvázolását. Ez nagyban segítené az átültetési és végrehajtási folyamatot, tovább népszerűsítené a közösségen belüli mozgást és kereskedelmet, és elősegíteni az európai gazdaság további növekedését; 20. megjegyzi egy egyszerű és hatékony szabályozási környezet fontosságát, hogy a legkisebbre csökkenjenek az üzleti költségek és a lehető legnagyobb legyen a megfelelés; bátorítja az új tagállamokat, hogy olyan egyszerű módon vegyék át a belső piaci vívmányokat, amennyire csak lehetséges. Javasolja, hogy az új tagállamok tevékenyen támogassák a Bizottságnak a jobb jogszabályok meghozatalát célzó programjait azáltal, hogy adják át jelenlegi tudásukat a mostani vívmányok bonyolultságával kapcsolatban, amíg az frissen él az emlékezetükben; 1

A SOLVIT egy önkéntes on-line problémamegoldó hálózat, amelyben az EU-tagállamok együtt dolgoznak azon, hogy jogi következmények nélkül megoldják azokat a problémákat, melyeket a belső piaci jognak a hatóságok általi nem megfelelő alkalmazása okoz. Minden EU-tagállamban van egy SOLVIT központ. A SOLVIT központok segíthetnek a polgárok és a válalatok panaszainak megoldásában. A nemzeti hivatalok részét képezik, és arra hivatottak, hogy a problémákra valós megoldást találjanak tíz héten belül.

68 /PE 357.328

21. javasolja, hogy a Scoreboard-ot emeljék az Európai Tanács szintjére és ismerjék el politikai szinten az átültetés állásának fő referenciapontjaként; 22. azon a véleményen van, hogy az Európai Parlamentnek aktívabb szerepet kellene játszania a teljesítmény megfigyelésében és a tagállamokra való, az irányelvek átültetésével kapcsolatos nyomásgyakorlásban; 23. felidézi saját elkötelezettségét, hogy aktívan befolyásolja a lisszaboni terv reorientációját ahol az megfelelő és szükséges, miközben fenntartja az egyensúlyt a lisszaboni és a göteborgi folyamat gazdasági, társadalmi és környezetvédelmi vetületei között, hogy nagyra törő fenntartható fejlődési stratégiát fejlesszen ki; 24. utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak, a Bizottságnak és a tagállamok kormányainak.

PE 357.328\ 69

HU

P6_TA-PROV(2005)0150 Emberi jogok a világban Az Európai Parlament állásfoglalása az emberi jogok helyzete a világban című 2004-es éves jelentésről és az EU emberi jogi politikájáról (2004/2151(INI))

Az Európai Parlament, –

tekintettel az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatára és valamennyi fontos nemzetközi emberi jogi eszközre,

–

tekintettel a Nemzetközi Büntetőbíróság római statútumának 2002. július 1-jei hatálybalépésére és a Nemzetközi Büntetőbíróságra vonatkozó állásfoglalásaira1,

–

tekintettel az ENSZ alapokmányára,

–

tekintettel az emberi jogok és alapvető szabadságok védelméről szóló európai egyezményhez csatolt, a halálbüntetés feltétel nélküli eltörléséről szóló 13. jegyzőkönyvre,

–

tekintettel az Európai Unió alapjogi chartájára2,

–

tekintettel az Európai Uniót létrehozó Szerződés 3., 6., 11., 13. és 19. cikkére, valamint az Európai Közösséget létrehozó Szerződés 177. és 300. cikkére,

–

tekintettel az AKCS—EU partnerségi megállapodásra3,

–

tekintettel a közel-keleti békéről és az emberi méltóságról szóló 2003. október 23-i állásfoglalására4,

–

tekintettel az ENSZ Emberi Jogi Bizottságának 61., genfi üléséről szóló 2005. február 24i állásfoglalására5,

–

tekintettel az EU-nak az emberi jogok helyzetéről szóló hatodik éves jelentésére,

–

tekintettel az Egyesült Nemzetek Fejlesztési Programjának az arab világ emberi fejlődéséről szóló első és második jelentésére,

–

tekintettel eljárási szabályzata 45. cikkére,

–

tekintettel a Külügyi Bizottság jelentésére (A6-0086/2005),

A. mivel ez az állásfoglalás nem kíván mindenre kiterjedni, csupán a két fő részt, egyrészt az emberi jogok legfontosabb fejlődési mozzanatait az EU-n kívül földrajzi sorrendben ismertetve, másrészt az EU számára az elkövetkezendő években alapvető jelentőséggel bíró nyolc tematikus kérdést kívánja kiemelni; 1

2 3 4 5

HL C 379., 1998.12.7., 265. o.; HL C 262., 2001.9.18., 262. o.; HL C 293. E, 2002.11.28., 88. o.; HL C 271. E, 2003.11.12., 576. o. HL C 364., 2000.12.18., 1. o. HL L 317., 2000.12.15., 3. o. HL C 82. E, 2004.4.1., 610. o. Elfogadott szövegek, P6_TA-PROV(2005)0051.

70 /PE 357.328

Különböző országokat érintő kérdések Tagjelölt országok 1.

emlékeztet a Bulgáriáról, Romániáról és Törökországról mint csatlakozó/tagjelölt országokról szóló elemző különjelentésekben foglalt megállapításokra, és üdvözli eme országoknak az emberi jogok tekintetében elért előrehaladását, de emlékezteti őket, hogy e téren még sok tennivalójuk van; ezért sürgeti őket erőfeszítéseik folytatására és fokozására;

Nyugat-Balkán 2.

megerősíti, hogy az Európai Parlament folytatnia kell munkáját az emberi jogi garanciákért a Vajdaságban és Koszovóban;

3.

felszólítja Horvátországot, Bosznia és Hercegovinát, valamint Szerbia és Montenegrót, hogy biztosítsák a háborús bűnökkel kapcsolatos bírósági eljárások tisztességességét; emlékezteti őket azon kötelezettségükre, hogy teljes mértékben működjenek együtt a volt Jugoszláviával foglalkozó nemzetközi büntetőtörvényszékkel;

4.

emlékezteti Szerbia és Montenegrót az emberi jogok biztosításának és a jogállamiságnak a fontosságára, különösen pedig annak szükségességére, hogy minden etnikai alapú intoleranciát és erőszakot ítéljenek el és azokkal szemben a törvényeknek megfelelően járjanak el;

Az EU szomszédai és a Közel-kelet 5.

támogatja, hogy a szomszédos országokban és a földközi-tengeri térségben az emberi jogok tiszteletben tartásának erősítése érdekében független intézmények létesüljenek az érintett országokban, amelyek nyitottak a civil társadalom számára, és amelyek garantálhatnák az aláírt két- és többoldalú egyezményekből eredő jogok hatékony végrehajtását;

6.

kéri a nők és a kisebbségek, a médiaszabadság és -pluralizmus, a büntetés-végrehajtási rendszerben pedig az emberi jogok még nagyobb mértékű tiszteletben tartását, valamint a kínzás és a halálbüntetés megszüntetését azokban az országokban, amelyekkel az EU társulási megállapodást kötött és amelyekkel cselekvési tervekről tárgyal;

7.

reméli, hogy a barcelonai folyamat keretében nagyobb erőfeszítések fognak történni a nők jogainak előmozdítása érdekében; ebben a tekintetben kéri egy regionális cselekvési terv kidolgozását, amelynek célja a nők jogainak és a nemek közötti egyenlőség hangsúlyozása az Egyesült Nemzetek Fejlesztési Programja jelentésének szellemében; felhívja a barcelonai folyamat valamennyi tagállamát, hogy vonják vissza a nőkkel szemben alkalmazott hátrányos megkülönböztetés minden formájának kiküszöböléséről szóló egyezménnyel kapcsolatos fenntartásaikat;

8.

hangsúlyozza, hogy a térség országainak előre kell lépniük az emberi jogok területén, és különösen a volt Jugoszláviával foglalkozó nemzetközi büntetőtörvényszékkel együttműködésben; a menekültek és lakóhelyüket elhagyni kényszerülők visszatérését elősegítő hatékony politikát, a kisebbségi jogok tiszteletben tartását; az emberkereskedelem elleni aktív politikák végrehajtását kéri; PE 357.328\ 71

HU

9.

felszólítja mindazon országokat, amelyek az EU-hoz való közelségük révén politikai, kereskedelmi és társadalmi kapcsolatokat ápolnak az EU-val, hogy ismerjék el: a gazdasági és társadalmi átalakuláshoz alapvetően szükséges a nemzetközi emberi jogi szabályokkal összhangban lévő emberi jogi és demokratikus normákat előmozdító politikák elfogadása;

10.

üdvözli, hogy Ukrajna újonnan megválasztott elnöke az Európai Parlamenthez 2005 februárjában intézett beszédében az emberi jogi normák védelmezésére határozottan kitért; üdvözli, hogy Ukrajnában az elnökválasztások idején sikerült fenntartani a jogrendet, és arra ösztönzi Ukrajnát, hogy a nyitottság és a demokrácia útját válassza, ami elengedhetetlen feltétele annak, hogy minden állampolgár számára a legtágabb értelemben biztosítsák az emberi jogokat; felszólítja az új kormányt, hogy hajtson végre jogalkotási és politikai reformokat, biztosítván a média és a sajtó szabadságát Ukrajna teljes területén, vessen véget a bűnüldöző szervek által alkalmazott kínzásoknak és embertelen bánásmódnak, a letartóztatás pillanatától kezdve biztosítsa az ügyvédhez való hozzáférést, és lépjen fel a korrupció ellen;

11.

felszólítja Fehéroroszországot, hogy valamennyi állampolgár számára adja meg a polgári és a politikai jogokat; felszólítja a fehérorosz hatóságokat, hogy haladéktalanul vessenek véget a politikai ellenzékhez tartozók kivégzésének, valamint az önkényes letartóztatásoknak és fogva tartásoknak; támogatja a Fehérorosz Újságíró Szövetség munkáját, amelyet 2004-ben a Szaharov-díjjal tüntettek ki a fehérorosz állampolgárok pártatlan információkkal és kiegyensúlyozott tudósítással való ellátásáért folytatott fellépés elismeréseként; felkéri a fehérorosz hatóságokat, hogy engedélyezzék egy örökbefogadási politika kialakítását az EU tagállamaival, és tegyenek lehetővé egy olyan vízumrendszert, amely lehetőséget ad a csernobili nukleáris katasztrófa által sújtott gyermekek üdültetési programjainak folytatására;

12.

elismeri a közelmúltbeli moldovai választásokat; tudomásul veszi az EU Tanácsának azon aggodalmait, hogy a választások nem tettek eleget bizonyos, a teljes mértékben verseny alapú választási folyamattal szemben támasztott — különösen a médiához való szabad hozzáférésre és a kampányról való pártatlan tájékoztatásra vonatkozó — követelményeknek; felszólítja Moldova új kormányát, hogy vizsgálja ki a rendőrség által — többek között kiskorú áldozatokkal szemben — állítólagosan elkövetett kínzásokról és embertelen bánásmódról szóló jelentéseket, valamint javítsa a börtönviszonyokat; reformokat vár a jogrend jobbítása és az intézményekben fennálló korrupció visszafogása érdekében; felszólítja Moldovát, hogy vessen gátat az ember-, kiváltképp a nő- és gyermekkereskedelemnek, beleértve a nőkkel mint szexuális rabszolgákkal, valamint az emberi szervekkel mint transzplantátumokkal folytatott kereskedelmet; felszólítja a hatóságokat, hogy az állami irányítású médiában szavatolják a politikai egyensúlyt; úgy véli, hogy az ellenzéki parlamenti képviselők letartóztatása és a békés demonstrációk elleni fellépések az alapvető szabadságjogok, így a véleménynyilvánítás, az egyesülés és a gyülekezés szabadsága megsértésének minősülnek; felszólítja az úgynevezett Dnyeszter menti Moldovai Köztársaságot, hogy bocsássa szabadon az összes politikai foglyot;

13.

felszólítja Ukrajnát és Moldovát, hogy állítsa meg a Dnyeszteren túli területre, az onnan, illetve az azon keresztül zajló csempészetet, illetve Oroszországot, hogy állítsa meg a Litvániába és Lengyelországba a kalinyingrádi területről irányuló csempészetet; és dolgozzon ki hatékony korrupcióellenes programokat a vámhatóságra, a határőrségre és

72 /PE 357.328

az adóztatási szervekre, továbbá a rendőrségre vonatkozóan; 14.

üdvözli Marokkó erőfeszítéseit, amelyeket a múltbéli emberi jogi visszaélések áldozatai helyzetének kezelésére tesz, különösen a méltányossági és békítő bizottság létrehozását; elismeri a kínzások megtiltása és a múltban sérelmeket szenvedetteknek nyújtott kártérítés terén elért kedvező fejleményeket; támogatja a jogi reformok folytatását, többek között a marokkói parlament által 2004 januárjában elfogadott családjogi kódexet, valamint a kínzást bűncselekménynek nyilvánító törvénytervezetet (2004. december); határozottan elutasítja az újságírók bebörtönzését az úgynevezett rágalmazási ügyekben, és kéri a marokkói hatóságoktól a büntető törvénykönyv reformját, és a „sajtóban elkövetett bűncselekményekre” kiszabható börtönbüntetés eltörlését; megállapítja, hogy Marokkóban moratóriumot vezettek be a halálbüntetésre, és felszólítja a marokkói hatóságokat a halálbüntetés eltörlésére;

15.

aggodalommal értesül a nyugat-szaharai emberi jogi visszaélésekről – beleértve a szólásszabadság és a mozgásszabadság területét – szóló jelentésekről, és arra ösztönzi Marokkót és a Polisario Frontot, hogy lépjenek előre a nemzetközileg elismert Bakerterv mentén; felhívja Marokkót és a Polisario Frontot, hogy bocsássa szabadon az összes hadifoglyot;

16.

ösztönzi Marokkót és Algériát, hogy emberséges módon kezelje a bevándorlók befogadásának kérdését; hangsúlyozza, hogy valamennyi intézkedést a nemzetközi humanitárius és menekültjogi normákkal összhangban kell meghozni;

17.

felszólítja Algériát, hogy a terrorveszély kezelése során továbbra is vegye figyelembe az emberi jogokkal kapcsolatos kötelezettségeit és üdvözli a jelenleg is zajló reformfolyamatot; megállapítja, hogy Algériának folytatnia kell a sajtószabadság, a független civil társadalmi tevékenység és a politikai ellenzék előmozdítását, és üdvözli a legújabb fejleményeket ebben a tekintetben; üdvözli az algériai kormány és az EU közötti, az illegális bevándorlás területén zajló párbeszéd folytatását; kéri Algériát, hogy az ENSZ Erőszakos Eltüntetésekkel és Nem Önkéntes Eltűnésekkel Foglalkozó Munkacsoportja által intézett kérésre pozitív választ adjon és az eltűntek kérdését prioritásként kezelje;

18.

felszólítja Líbiát, hogy bocsássa szabadon az összes politikai foglyot; komoly aggodalmának ad hangot a líbiai jogi szabályzás miatt, amely betiltja a politikai pártokat, szervezeteket és médiát; hangsúlyozza a nemzetközi emberi jogi és humanitárius egyezmények tiszteletben tartásának fontosságát; felszólítja az EU-t, hogy sürgesse a líbiai hatóságokat arra, hogy engedélyezzék a nemzetközi emberi jogi szervezetek bebocsátását Líbiába, és azt, hogy ezek a szervezetek ott vizsgálatokat folytathassanak; felszólítja Líbiát, hogy engedélyezze nemzetközi ellenőrök beutazását, vessen véget a bevándorlók önkényes kitoloncolásának és letartóztatásának, ratifikálja a menekültek jogállásáról szóló genfi egyezményt és ismerje el a Menekültügyi Főbiztosság (UNHCR) illetékességét;

19.

sürgeti Tunéziát, hogy tegye lehetővé független emberi jogi szervezetek megalakítását; felszólítja Tunéziát, hogy haladéktalanul szabadítsa fel valamennyi, az Európai Unió által az emberi jogi szervezetek számára átutalt forrást, különös tekintettel a Tunéziai Emberi Jogi Ligának szánt forrásokra;

20.

ösztönzi Tunéziát, hogy tartsa tiszteletben az olyan alapvető jogokat, mint a PE 357.328\ 73

HU

véleménynyilvánítás, a szólás és az egyesülés szabadsága, valamint hogy továbbra is tegyen meg minden szükséges intézkedést annak érdekében, hogy felszámolja a fennálló hiányosságokat az emberi jogi egyezményeknek és a társulási megállapodás emberi jogi záradékának való megfelelés érdekében; aggodalmát fejezi ki az emberi jog védelmezői jogainak továbbra is fennálló megsértéseiről szóló jelentések miatt, beleértve üldöztetésüket, megfélemlítésüket, rágalmazásukat, önkényes letartóztatásukat és fizikai bántalmazásukat; ezért felszólítja az EU-t, hogy mindezen szempontokat vegye figyelembe az európai szomszédsági politika cselekvési tervének keretében, és rendszeresen alapos értékelésnek vesse alá az e téren elért, az emberi jogokra vonatkozó előrelépéseket; 21.

ösztönzi az EU és Egyiptom közötti párbeszéd folytatását az euro-mediterrán térség stabilitása, fejlődése és az emberi jogok előmozdítása érdekében, ahogy azt a Kairóban tartott euro-mediterrán Parlamenti Közgyűlés mutatta; ebben a tekintetben üdvözli Dr. Noor szabadlábra helyezését; felhívja Egyiptomot, hogy prioritásként kezelje az emberi jogok előmozdítását; üdvözli a Darfurról szóló csúcsértekezlet megrendezését, amire Egyiptomban kerül sor és elismeri az egyiptomi kormány elkötelezettségét a szudáni béke előmozdítása iránt; felhívja Egyiptomot, hogy oldja fel a szükségállapotot;

22.

elismeri, hogy a palesztin vezetésben történt változások új lehetőséget adnak arra, hogy a térség megtalálja az előre vezető utat, és támogatja a tartós megoldás alapját képező „útitervet”; úgy véli, hogy a tartós megoldás eléréséhez alapvetően szükséges az USA és az EU teljes körű politikai támogatása;

23.

felszólítja az új palesztin vezetést, hogy továbbra is minden szükséges intézkedést hozzon meg az Izrael elleni terrortevékenység megállítására, különös hangsúlyt helyezve az öngyilkos bombamerényletek anyagi és erkölcsi támogatásának és gyakorlatának megfékezésére; támogatja és ösztönző erejűnek tekinti az új palesztin vezetés által e cél érdekében tett erőfeszítéseket és előrelépéseket;

24.

tudomásul veszi Izraelnek a palesztin és az izraeli vezetés közötti új kapcsolatra válaszképpen tett erőfeszítéseit; különösen üdvözli a meghozott bizalomépítő intézkedéseket, így a foglyok szabadon bocsátását, a katonai támadások megszüntetésének bejelentését, a palesztin házak lerombolására irányuló politika megszüntetését, illetve a gázai övezettel kapcsolatban a kivonulási politika folyamatos támogatását; elismeri Izrael azon jogát, hogy intézkedéseket hozzon az izraeliek biztonságának védelme érdekében; emlékezteti Izraelt, hogy a terrorizmusellenes intézkedések kapcsán nem hagyhatja figyelmen kívül az emberi jogi megfontolásokat;

25.

aggodalmát fejezi ki a Ciszjordánia nagy részén álló biztonsági kerítés/választófal léte és kiterjedése, valamint annak a helyi lakosság emberi jogaira gyakorolt hatásai miatt; kéri Izraelt, hogy szüntesse be a kerítés/választófal továbbépítését; utal a Nemzetközi Bíróságnak a biztonsági kerítésre/választófalra vonatkozó határozatára; egyúttal utal az Izraeli Legfelső Bíróság határozatára (2004. június) és az izraeli kormány 2005. februári határozatára;

26.

felszólítja Szíriát, hogy tartsa tiszteletben az emberi jogokat, különösen az egyesülési szabadságot, valamint aggodalmának ad hangot azon állítások miatt, miszerint egyes terroristaszervezetek Szíriából kapnak támogatást; üdvözli a szíriai külügyminiszter bejelentését, hogy az ENSZ Biztonsági Tanácsa 1559. (2004) határozatának megfelelően minden szíriai csapatot, katonai eszközt és hírszerző berendezést 2005.

74 /PE 357.328

április 30-ra teljes mértékben kivonnak Libanonból; 27

felszólítja a szír kormányt, hogy haladéktalanul bocsássa szabadon a politikai foglyokat, valamint véglegesen számolja fel a szükségállapotot; reméli, hogy Szíria iránymutatással szolgál azáltal, hogy eleget tesz és gyakorlati alkalmazást biztosít az emberi jogokkal és szabadságjogokkal kapcsolatos kötelezettségvállalásainak, különösen a kurdok elleni diszkrimináció felszámolása és a nők egyenjogúsága, valamint az ellenük irányuló erőszak felszámolása tekintetében; hangsúlyozza az önkényes letartóztatások és bebörtönzések magas számát, valamint a — gyermekeket is érintő — kínzások és embertelen bánásmód elterjedtségét;

28.

sajnálattal tölti el a halálbüntetés alkalmazása Szaúd-Arábiában, és felszólítja a kormányt, hogy vessen véget e rendszeresen alkalmazott gyakorlatnak; aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy a szaúdi törvények számos alapvető jogot nem biztosítanak, és a szólásszabadság továbbra is rendkívül korlátozott;

29.

üdvözli a közelmúltbeli helyhatósági választásokat mint a demokrácia felé mutató lépést, ám rosszallását fejezi ki a nemek Szaúd-Arábiában gyakorolt megkülönböztetése, valamint a nők szabadságjogainak korlátozása — többek között a választójog hiánya — miatt; emlékeztet arra, hogy a szaúd-arábiai nők utazásához továbbra is egy férfi rokon írásos engedélyére van szükség, és hogy a nőknek a férfi rokonuktól elszenvedett bántalmazás és erőszak esetében gyakran nincs módjuk jogorvoslattal élni;

30.

elismeri azon nehézségeket, amelyeket az új iraki hatóságok a jogrendnek az ott állomásozó katonai erők segítségével való megszilárdítása iránti erőfeszítéseik kapcsán tapasztalnak, és aggodalmának ad hangot a jelenlegi helyzet miatt; üdvözli az iraki népnek a jelenlegi választási kampány és a szavazás során tanúsított eltökéltségét és bátorságát, amely számukra és országuk számára egy jobb, demokratikus jövő távlatát nyitja meg; támogatásáról biztosítja az újonnan megválasztott iraki parlamentet; reményét fejezi ki, hogy a kisebbségek bevonásával hamarosan elkészítik az új, demokratikus alkotmány tervezetét; felszólítja a Bizottságot, hogy megnövelt mértékű támogatást biztosítson az iraki hatóságok számára; felszólítja az ENSZ-t, hogy növelje iraki szerepvállalását és jelenlétét; aggodalommal figyeli az iraki börtönök foglyainak további kínzásáról és bántalmazásáról szóló tudósításokat; felhívja a figyelmet azokra a veszélyes körülményekre, amelyek között az újságírók Irakban munkájukat folytatják, valamint sajnálatát fejezi ki a folyamatos emberrablások miatt; valamennyi elrabolt személy azonnali szabadon bocsátását kéri és határozottan elítéli a túszejtést, a kivégzéseket és az öngyilkos merényleteket mint embertelen cselekedeteket; megerősíti, hogy elítéli az iraki foglyok ellen az iraki hatóságok vagy idegen katonai személyek által alkalmazott kínzásokat és a durva, embertelen vagy megalázó bánásmódot;

31.

felszólítja Iránt, hogy építő módon vegyen részt az EU-val folytatott emberi jogi párbeszédben; komoly aggodalmának ad hangot amiatt, hogy az elmúlt két évben romlott az emberi jogi helyzet, és felszólítja az iráni hatóságokat, hogy határozottan kötelezzék el magukat e tendencia megfordítása mellett; elítéli az emberi jogok megsértése terén tapasztalt jelentős növekedést, különösen a nyilvános — többek között kiskorúakat érintő — kivégzésekről és korbácsolásokról szóló jelentések emelkedő számát, üdvözli a megkövezések felfüggesztését és sürgeti az iráni parlamentet, hogy alkosson jogszabályt e gyakorlat kivételek nélküli tiltásáról; tudomásul veszi az iráni hatóságok által a kiskorúak esetében alkalmazott halálbüntetés felfüggesztésére adott PE 357.328\ 75

HU

biztosítékokat és sürgeti a hatóságokat, hogy fogadják el a kiskorúként bűncselekményt elkövető személyek kivégzésének tilalmára irányuló jogszabály-javaslatokat, e tilalomnak ki kell terjednie arra az időszakra is, miután az illető eléri a 18 éves kort; tudomásul veszi az Irán által a csonkítások felfüggesztésére adott biztosítékokat; felhívja a Tanácsot és a Bizottságot, hogy szigorúan ellenőrizzék az Irán által a megkövezések, a kiskorúak kivégzése és a csonkítások három kulcsfontosságú kérdésében vállalt kötelezettségek megvalósulását; aggodalmát fejezi ki a nem tisztázott vagy jelentéktelen vádak alapján — elsősorban a nőkre és fiatalokra irányuló — letartóztatásokat; súlyos aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy miután Irán határozottan elkötelezte magát a házasságtörés miatti megkövezés mint halálbüntetés forma felfüggesztése mellett, a közelmúltban egy fiatalkorút végeztek ki helytelen szexuális viselkedése miatt; elítéli Irán szánalmas politikáját, miszerint újságírókat és véleményüket az Interneten közzétevő másként gondolkodókat tartóztat le és börtönöz be és elfojtja a sajtó és a média szabadságát; felszólítja Iránt, hogy vessen véget a terroristaszervezeteknek nyújtott támogatásnak; 32.

kéri, hogy teljes mértékben vonják be az euro-mediterrán partnerségnek a következő, luxembourgi euro-mediterrán miniszteri találkozó elé utalandó átfogó felülvizsgálatába;

33.

újból felszólítja az euro-mediterrán társulási megállapodások valamennyi szerződő felét, hogy az emberi jogokra vonatkozó záradékot ültessék át egy cselekvési programba annak érdekében, hogy kiemeljék és előmozdítsák az emberi jogok tiszteletben tartását, és olyan mechanizmust hozzanak létre, amely rendszeresen értékeli a vonatkozó társulási megállapodások 2. cikkének betartását;

34.

meg van győződve arról, hogy az Európai Kezdeményezés a Demokráciáért és az Emberi Jogokért (EIDHR) alapvetően fontos szerepet kell, hogy játsszon az EU alapját képező értékek támogatásában a barcelonai folyamat során; kéri ebben a tekintetben a fellépés megerősítését a földközi-tengeri partnerországokban annak érdekében, hogy támogassák a civil társadalmak és független nem kormányzati szereplők fejlődését és megerősítését;

Oroszország mint szomszéd 35.

rosszallja és elítéli az Orosz Föderáció területén 2004-ben történt gyalázatos terrorcselekményeket, különös tekintettel a beszláni gyerekek elleni tragikus és el nem felejthető terrorcselekményeket;

36.

elismeri, hogy Oroszországnak szélsőségesek okozta terroristaveszéllyel kell szembenéznie, támogatja a terrorizmus elleni küzdelemre irányuló oroszországi erőfeszítéseket, ám fenntartja, hogy az emberi jogokat e kihívás kapcsán is tiszteletben kell tartani;

37.

felszólítja Oroszországot, hogy tegyen lépéseket a jelentésekben gyakran szereplő csecsenföldi törvénytelen öldöklések, eltűnések és a fogva tartás közbeni kínzások megszüntetésére; sürgeti Oroszországot, hogy a humanitárius szervezetek, tudósítók és emberi jogi megfigyelők számára biztosítson akadálytalan belépést Csecsenföldre; megismétli a csecsenföldi problémák tartós politikai megoldására, az emberi jogok tiszteletben tartására és az Oroszországi Föderáció területi integritásának elismerésére irányuló kérését;

76 /PE 357.328

38.

emlékezteti Oroszországot a nemzetközi humanitárius jog értelmében rá vonatkozó kötelezettségekre; aggodalmának ad hangot Oroszország azon jelenlegi jogszabályai miatt, amelyek alkalmasak az emberi, polgári és politikai jogok csorbítására, így a kormányzók közvetlen választásának eltörlése, a kormány de facto ellenőrzésének a legtöbb televízióállomásra való kiterjesztése, a nyilvános demonstrációhoz való jog korlátozását célzó törvények, valamint egyes törvényeknek a tulajdon- és befektetői jogokra vonatkozó visszamenőleges alkalmazása miatt;

39.

emlékezteti Oroszországot az Emberi Jogok Európai Egyezménye aláírójaként vállalt kötelezettségeire, különös tekintettel a demokratikus alapelvek és a jogrend tiszteletben tartására és támogatására, beleértve a szabad és tisztességes választások megtartását, egészséges politikai pluralizmust, a tájékoztatás alternatív forrásainak meglétét, az egyesüléshez való jogot, a szólásszabadsághoz való jogot, valamint a jogszabályok független bíróság általi, átlátható és diszkriminációtól mentes alkalmazását;

40.

kéri Oroszországot, hogy az ország valamennyi részében tegye lehetővé az emberi jogi megfigyelők látogatásait;

41.

felkéri az orosz kormányt, hogy védjen meg minden emberi jogi aktivistát és szervezetet, akiket a helyi hatóságok valamennyi észak-kaukázusi köztársaságban üldözés fenyeget;

42.

ösztönzi az orosz kormányt, hogy biztosítsa a bíróságok függetlenségét, és tegyen eleget a tisztességes és politikamentes üzleti ágazat létezését lehetővé tévő alapelveknek, amint azokat az EU demokráciái is magukévá teszik;

Ázsia 43.

üdvözli, hogy a kazah kormány a kivégzésekre vonatkozóan moratóriumot vezetett be, Kirgizisztán pedig meghosszabbította moratóriuma hatályát; felszólítja mindkét ország kormányát és parlamentjét, hogy hivatalosan törölje el a halálbüntetést; sürgeti mindkét kormányt, hogy javítsák a politikai pártok bejegyzésének és a választásokon való részvételének lehetőségeit; felszólítja mindkét országot, hogy tegyék lehetővé a média kiegyensúlyozottságát és a sajtó szabadságát;

44.

sürgeti Üzbegisztán kormányát, hogy — például a halálbüntetésekre és kivégzésekre vonatkozó moratórium bevezetésével — kötelezettségvállalásának megfelelően tegyen kézzelfogható lépéseket a halálbüntetés eltörlése érdekében; üdvözli a a büntetőtörvények módosítását, melyek törvényen kívül helyezik a kínzást és a bántalmazást az őrizet során és eljárás alá vonják 2003-ban történt elkövetésüket; felszólítja Üzbegisztánt, hogy valóban hajtsa végre ezeket a változtatásokat és a politikai foglyokat bocsássa szabadon; ragaszkodik a független bíróságok létrehozásához; üdvözli a kormány azon közelmúltbeli vállalását, miszerint nagyobb reformokat hajt végre, beleértve a bíróságok függetlenségének megerősítését és a sajtó cenzúrájának megszüntetését;

45.

felszólítja a tadzsik kormányt, hogy hagyjon fel kísérleteivel, amelyek hatalmának az idei parlamenti választások előtti megszilárdítására irányulnak, és engedélyezze az ellenzéki pártok számára a választási jegyzékbe való felvételt;

PE 357.328\ 77

HU

46.

felszólítja Türkmenisztánt, hogy valódi politikai szabadságot — a szólásszabadságot is beleértve — biztosítson valamennyi állampolgára számára; sürgeti Türkmenisztánt, hogy vessen véget az önkényes letartóztatásoknak és bebörtönzéseknek, valamint a politikai ellenzék zaklatásának;

47.

üdvözli az afganisztáni választási folyamat kedvező eredményeit és ösztönzi Karzai úr új kormányát, hogy folytassa a modernizáció és a szerkezetváltás politikáját, különös hangsúlyt fektetve az emberi jogok biztosítására valamennyi állampolgár számára; határozottan elítéli az embertelen túszejtéseket és az ártatlan emberek kivégzését;

48.

üdvözli az afganisztáni és Maldív-szigeteki emberi jogi bizottságok felállítását; e tekintetben emlékezteti a két ország kormányát, hogy e bizottságokat anyagilag támogatni kell, de biztosítani kell azt is, hogy függetlenül végezhessék munkájukat;

49.

üdvözli a Pakisztánban az emberi jogok területén történt különböző kedvező lépéseket: a kisebbségek közös választótestületének létrehozását, a tájékoztatás szabadságáról szóló törvény elfogadását és azt, hogy a nők számára is helyeket biztosítanak a nemzetgyűlésben; elismeri, hogy Pakisztán különleges felelősséggel bír a terroristatevékenység megakadályozásában, valamint az e felelősségből eredő politikai nehézségeket, ám kitart amellett, hogy a terrorizmus ellenes intézkedések során az emberi jogi szempontok nem hagyhatók figyelmen kívül, különösen a letartóztatások és a bebörtönzések vonatkozásában; sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy Musharraf elnök nem mutat hajlandóságot az állam és a hadsereg vezetésének szétválasztására, amely a normális demokráciák jellemzője, ahol a hadsereg a demokratikusan megválasztott kormányt szolgálja;

50.

elismeri, hogy India a világ legnagyobb működő demokráciája, és támogatja az emberi jogok területén elért előrehaladást; mindazonáltal továbbra is aggodalmát fejezi ki az indiai társadalomban folytonosan fennálló, a kasztbéli, társadalmi vagy vallási helyzeten alapuló diszkrimináció miatt; úgy véli, hogy noha ez elsősorban a vidéki térséget sújtó társadalmi probléma, e területen az indiai kormánynak folytatnia kell a társadalmi változások elősegítését;

51.

üdvözli az utóbbi idők pozitív párbeszédét India és Pakisztán között Kasmír ügyében; továbbra is aggodalmának ad hangot a kasmíri régióban az indiai katonai és rendőri erők által elkövetett emberi jogi visszaélések miatt; felszólítja az indiai kormányt, hogy valamennyi, ilyen visszaélésről szóló jelentést haladéktalanul bírói testület vizsgáljon ki; határozottan elítéli a régióban elkövetett valamennyi terror- és erőszakos cselekményt, és megállapítja Pakisztán abbéli felelősségét, hogy erőteljes lépéseket tegyen az ilyen cselekmények megfékezésére; és kitart amellett, hogy a média és az emberi jogi szervezetek számára teljes körű és szabad bejárást kell biztosítani a kasmíri régióba;

52.

üdvözli Srí Lanka javuló emberi jogi helyzetét, ám kifejezi aggodalmát a tamil Elam Felszabadító Tigriseinek gyakorlata miatt, akik más tamil politikai csoportok tagjait meggyilkolják és elrabolják, valamint gyermekeket toboroznak;

53.

sürgeti a bangladesi kormányt, hogy tartsa tiszteletben a legfelső bírósága által adott utasításokat, amelyek megkövetelik, hogy tartózkodjon a jogi eszközökkel való visszaéléstől az ellenzéki tüntetők őrizetbe vétele során, és a békés politikai tüntetések elnyomásától őrizetbe vételek és kínzások révén; sürgeti a bangladesi kormányt, hogy vessen véget a félkatonai gyorsreagálású hadtest bűnözés elleni tevékenységének, ami

78 /PE 357.328

esetenként törvényen kívüli gyilkosságokra is kiterjed; felhívja a bangladesi kormányt, hogy tegyen megelőző intézkedéseket a muzulmán félkatonai csoportokkal szemben, amelyek Banglades vidéki területein elterjesztették az erőszakot és a megfélemlítést; 54.

továbbra is aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy Laosz és Vietnam még mindig egypárti vezetésű állam, amely folytatja az etnikai és vallási kisebbségek, továbbá a demokráciáért és az emberi jogokért küzdő aktivisták elnyomását, és felkéri mindkét ország kormányát, hogy biztosítsa a szólás, az egyesülés és a vallás szabadságát;

55.

helyteleníti a vietnami őslakos hegylakók emberi jogainak megsértését, és felszólítja a kormányt, hogy valamennyi kisebbség ellen szüntessen meg mindennemű diszkriminációt;

56.

úgy véli, hogy Reingszi, Pocs és Cshenni esetében a politikai mentelmi jog felfüggesztése a kambodzsai nemzetgyűlés által a demokratikus alapelvek súlyos megsértését jelenti, és kéri a kambodzsai hatóságokat, hogy vessenek véget az országban a demokratikus ellenzék üldözése minden formájának; arra ösztönzi Kambodzsát, hogy valódi demokratikus reformokat vezessen be az emberi jogok biztosításának kereteként a folyamatos és súlyos problémák megszüntetése érdekében; felszólítja Kambodzsát, hogy gyorsítsa fel az igazságszolgáltatási rendszer reformját és erősítse meg a küzdelmet a nő- és gyermekkereskedelem ellen; ebben a tekintetben kifogásolja azt a tényt, hogy 91, korábban a rabszolgaságból kiszabadított nőt és gyermeket elraboltak Phnom Pehnben, és követeli azonnali szabadon bocsátásukat;

57.

felszólítja Mianmar (Burma) kormányát, hogy a népakaraton alapuló állam létrehozásának első lépéseként szüntesse meg a legitim és demokratikus politikai tevékenységek elfojtását; sürgeti a kormányt, hogy haladéktalanul bocsássa szabadon Aung San Suu Kyit, a Szaharov-díj egyik korábbi kitüntetettjét, valamint a 75 éves újságíró Win Tint, Aung San Suu Kyi tanácsadóját;

58.

üdvözli, hogy Kína emberi jogi párbeszédbe bocsátkozik az EU-val; felkéri a tagállamok kormányait, a Bizottságot és Kínát, hogy ezt a párbeszédet arra használják fel, hogy változásokat érjenek el Kína belső politikáiban, amelyek továbbra is komoly aggodalmakra adnak okot az emberi jogok tekintetében, különösen a halálbüntetés alkalmazását, valamint az egyesülés és a vallás szabadságának elfojtását illetően; hangsúlyozza, hogy az egyre pozitívabb kereskedelmi kapcsolatot az emberi jogi reformokhoz kell kötni; aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy a Tanács a közelmúltban irányváltást eszközölt az EU politikájában a Kína elleni fegyverembargó vonatkozásában, és határozottan javasolja, hogy az emberi jogi kérdésekben elért nagyobb előrelépésig tartsák fenn a Kína elleni fegyverembargót; kéri, hogy a kínai hatóságok hivatalosan értékeljék újra a Tienanmen téri eseményeket, tegyék közzé a politikai foglyok listáját és feltétel nélkül bocsássák őket szabadon; aggodalommal veszi tudomásul a tibeti és hszincsiangi (kelet-turkesztáni) lakossággal szemben az egyesülés és a vallás szabadsága területén alkalmazott bánásmódot;

59.

elítéli, hogy 2005. február 1-jén Gyanendra király és a nepáli királyi hadsereg magához ragadta a hatalmat, valamint hogy szigorú cenzúratörvényt alkalmaznak; rémisztőnek tartja az ország egész területén személyek eltűnéséről szóló jelentéseket, valamint az emberi jogi aktivisták, újságírók, ellenzéki politikai csoportok és civil társadalmi csoportok elleni támadásokat; elítéli az országot immár 1999 óta sújtó konfliktus során a gerillák által elkövetett súlyos visszaéléseket; felszólítja a királyt, hogy állítsa helyre a PE 357.328\ 79

HU

demokratikus rendet és a kommunikációs kapcsolatokat, bocsássa szabadon a politikai vezetőket és az emberi jogok védelmezőit, valamint tartsa tiszteletben a véleménynyilvánítás és a gyülekezés szabadságát; 60.

üdvözli minden idők első közvetlen elnökválasztását Indonéziában, amelyet 2004 szeptemberében tartottak; nyugtalanítják a Pápua és Aceh tartománybeli katonai műveletek során az indonéz fegyveres erők és lázadó csoportok által polgári személyek ellen elkövetett folyamatos túlkapásokról szóló jelentések; reményét fejezi ki, hogy a szökőár pusztítását követő újjáépítési folyamat alkalmat teremt a megbékélés és a békefolyamat előmozdítására, s ezáltal a hosszú ideje tartó acehi konfliktus felszámolására is; sürgeti az indonéz hatóságokat, hogy teljes körűen vizsgálja ki és állítsa bíróság elé a az emberi jogok védelmezői ellen elkövetett gyilkosságokért és egyéb bűncselekményekért felelős személyeket, valamint szavatolják, hogy az ENSZ Közgyűlése által 1998 decemberében elfogadott, az emberi jogok védelmezőinek védelméről szóló nyilatkozat rendelkezéseit Indonéziában teljes mértékben tiszteletben tartják;

61.

felszólítja Észak-Koreát, hogy ismerje el az észak-koreai rezsim elnyomásától szenvedő népe nyomorúságos helyzetét, és indítsa el a változások valódi folyamatát minden szinten annak érdekében, hogy olyan reformok szülessenek, amelyek elismerik az emberi jogok tiszteletben tartásának szükségességét; hangsúlyozza, hogy az egész világra szóló, évente meghatározott sajtószabadság-index alapján Észak-Korea áll a világon a legrosszabb helyen; helyteleníti az észak-koreai rezsim azon bejelentését, miszerint visszavonul a párbeszéd többoldalú keretei közül (a hatpárti tárgyalásokból);

Afrika 62.

kiemeli az Afrika különböző részein fekvő országok súlyos, járványos betegségekkel, különösen HIV/AIDS-szel fertőzött állampolgárainak helyzetét; elismeri az egyes afrikai országokban, többek között Ugandában tett előrelépéseket; felhívja a Bizottságot, hogy az Afrikai Unióval együttműködésben segítsen az ENSZ-nek a súlyos, járványos betegségek, különösen a HIV/AIDS terjedésének kezelésére és minimalizására vonatkozó átfogó stratégia kialakításában; megerősíti minden ember jogát az orvosi gondozáshoz és kezeléshez való hozzáféréshez; felhívja a tagállamokat és a Bizottságot, hogy fejlesztési politikájukban a lehető leghangsúlyosabb politikai és pénzügyi prioritást biztosítsák a fertőző betegségek, különösen a terjeszkedő HIV/AIDS-járvány elleni küzdelem számára;

63.

úgy véli, hogy sürgős szükség van a HIV/AIDS-re vonatkozó átfogó megközelítésre a Szaharán túli Afrikában, ha az AIDS terjedését meg akarjuk állítani, és 2015-re vissza akarjuk fordítani;

64.

határozott rosszallását fejezi ki amiatt, hogy Afrika különböző részein büntetlenül megsértik az emberi jogokat, és hogy felelősségteljes pozícióban lévő emberek büntetlenül cselekedhetnek; felszólítja az Afrikai Uniót, hogy ilyen esetekben lépjen fel és a helyzet javítása érdekében szorosan működjön együtt a Nemzetközi Büntetőbírósággal (lásd a Nemzetközi Büntetőbíróságra vonatkozó tematikus részt);

65.

aggodalmát fejezi ki a gambiai helyzet rosszabbodása miatt, ami a sajtószabadság számos alkalommal való megsértésével járt, és követeli a Deyda Hydara újságíró ellen 2004 decemberében elkövetett gyilkosság kivizsgálását;

80 /PE 357.328

66.

valós aggodalmának ad hangot a közelmúltbeli elefántcsontparti események miatt, amelyek polgári személyek elleni fajgyűlölő támadásokhoz vezettek; felszólítja a háborúban álló elefántcsontparti csoportokat, hogy tartsák tiszteletben valamennyi polgár emberi jogait;

67.

komoly aggodalmát fejezi ki azon államcsíny miatt, amely apja halála után lehetővé tette, hogy a demokrácia szabályaival ellentétes módon Faure Gnassingbét Togo elnökévé nevezzék ki; felszólítja a togói hatóságokat, hogy hozzák létre a szükséges intézményi keretrendszert a szabad és tisztességes elnökválasztások biztosításához annak érdekében, hogy visszaállítsák az alkotmányos jogrendet, és tartsák tiszteletben az emberi jogokat és az alapvető szabadságjogokat, aminek hiányában az Európai Unióval való együttműködést nem folytathatja;

68.

üdvözli, hogy a nigériai saría bíróságok által kiszabott halálbüntetések száma csökken, ám továbbra is aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy a továbbra is a saría törvény szerint működő számos bíróság nem tesz eleget a nemzetközi előírásoknak; úgy véli, hogy Nigériának inkább a nemzetközi normáknak kellene eleget tennie;

69.

rémületét fejezi ki azon jelentések miatt, amelyek szerint az eritreai kormány továbbra is üldözi a keresztény kisebbségeket az egész térségben; kiemelt aggodalommal jegyzi meg, hogy Eritrea továbbra is egypártrendszerű állam és választások rendezését továbbra sem tervezik; követeli valamennyi politikai fogoly és az országban letartóztatott újságíró azonnali szabadon bocsátását; felszólítja az eritreai hatóságokat, hogy vegyék elejét az emberi jogi helyzet súlyosbodásának;

70.

aggodalommal hívja fel a figyelmet arra, hogy 2001 szeptembere óta Asmarában 10 független újságírót tartóztattak le, köztük a svéd állampolgárságú Davit Isaakot is, akit semmilyen bűncselekmény miatt nem állítottak bíróság elé és még mindig börtönben van; felszólítja az eritreai kormányt, hogy a bebörtönzött újságírókat bocsássa szabadon, és oldja fel a magánsajtó tilalmát;

71.

elismeréséről és támogatásáról biztosítja a dél- és észak-szudáni erők között kötött új béke-megállapodást, amely két évtizednyi polgárháborúnak és egyúttal súlyos emberi jogi visszaéléseknek vethet véget; minden érintett felet arra ösztönöz, hogy tartsa tiszteletben a béke-megállapodás valamennyi jegyzőkönyvét;

72.

felszólítja a szudáni kormányt, hogy azonnal szüntessen meg minden együttműködést vagy kapcsolatot az arab milíciával — az úgynevezett dzsandzsavíd milíciával —, amely a nyugat-szudáni Darfur régióban erőszakot alkalmaz a lakosság nagy részével szemben, beleértve az emberi jogi visszaéléseket, a háborús bűncselekményeket és az emberiség elleni bűnöket; üdvözli az ENSZ vizsgálóbizottságának jelentését, és támogatja annak eredményeit és javaslatait; ragaszkodik hozzá, hogy a szudáni kormány az Afrikai Unióval karöltve erőteljes és határozott lépéseket tegyen annak érdekében, hogy megszüntesse a fegyvertelen polgári lakosság elleni, bármely fél által elkövetett támadásokat és lefegyverezze a dzsandzsavíd milíciát; felszólítja Szudán kormányát, hogy mutasson hajlandóságot a darfuri lázadó erőkkel való béketárgyalásokra;

73.

felhívja az EU-t, hogy célzott szankciókkal sújtsa a szudáni kormányt mindaddig, amíg egyértelmű bizonyítékát nem adja annak, hogy felszámolja az állampolgárait sújtó etnikai tisztogatási és tömegmészárlási politikáját; üdvözli az ENSZ Biztonsági Tanácsa azon döntését, hogy a darfuri helyzetet az NBB-hez utalja annak érdekében, hogy az PE 357.328\ 81

HU

áldozatok számára biztosítsák az igazságszolgáltatást, hogy véget vessenek a büntetlenség uralkodó légkörének, valamint hogy megakadályozzák a további visszaélések elkövetését; sajnálja azonban azt a tényt, hogy a Biztonsági Tanács ezen határozata értelmében az NBB alapokmányát alá nem író államok azon állampolgárait, akiket nemzetközi bűnök elkövetésével gyanúsítanak Darfurban, kizárólag saját nemzeti bíróságaik előtt lehet felelősségre vonni; 74.

továbbra is aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy a Kongói Demokratikus Köztársaság keleti részében, elsősorban Ituriban, Észak- és Dél-Kivuban, Maniemában és Katanga északi területén magas az incidensek száma; határozottan elítéli mind a kormányerőket, mind a lázadókat a 2004 júniusában, a Dél-Kivu tartománybeli Bukavu városában elkövetett háborús bűnök miatt;

75.

üdvözli a Ruandában megindult kedvező helyreállítási és megbékélési folyamatot; sürgeti Ruandát, hogy még nagyobb erőfeszítéseket tegyen az emberi jogi visszaélések megakadályozása és a tartós béke megteremtése érdekében Közép-Afrikában; riasztónak tartja a ruandai civil társadalmi szervezetek, templomok és iskolák ellen elkövetett támadások növekvő számát, és igen aggasztónak tekinti az úgynevezett igazságszolgáltatási reformok keretében lemondásra kényszerített bírák és bírósági alkalmazottak magas számát;

76.

a lehető legsúlyosabban elítéli a Burundiban lévő gatumbai menekülttáborban elkövetett tömegmészárlásokat; sürgeti a burundi kormányt és a nemzetközi közösséget, hogy tegyenek meg minden tőlük telhetőt az elkövetők elfogása és bíróság elé állítása érdekében; támogatja a Burundiban zajló átmeneti folyamatot; üdvözli a tervezett választásokat, melyek fontos lépést jelentenek ebben az átmeneti folyamatban;

77.

mélységes aggodalmát fejezi ki az észak-ugandai borzalmas humanitárius helyzet miatt, ahol — a lázadók vezetője, Joseph Kony által irányított — az Úr Ellenállási Hadserege tevékenységének következtében a népesség nagy része továbbra is a kitelepítettek táboraiban tartózkodik; elítéli az emberi jogok szörnyű megsértését, beleértve a gyermekekre irányuló, a régióban az Úr Ellenállási Hadseregéhez tartozó lázadók által rendszeresen elkövetett emberrablásokat, csonkításokat és nemi erőszakot;

78.

üdvözli az angolai kormány bejelentését, hogy 2006 végén parlamenti választásokat tartanak; aggodalmát fejezi ki a Kabinda térségbeli fegyveres konfliktus, valamint az angolai fegyveres erők által a polgári lakosság ellen elkövetett erőszakról szóló jelentések miatt;

79.

a leghatározottabban tiltakozik a zimbabwei kormány lépései ellen és bírálja azokat a politikáit, amelyek elősegítik a faji megkülönböztetést és a helytelen gazdasági igazgatást; aggodalmának ad hangot amiatt, hogy e politikák súlyos katasztrófába sodorják az országot; nyugtalansággal veszi tudomásul az élelmiszer-termelésnek az elmúlt időszakban tapasztalt jelentős visszaesését és a nem kormányzati szervezetek által tapasztalt nehézségeket a leginkább rászorulók elérése terén; felkéri a kormányt, hogy vessen véget a politikai ellenzék elnyomásának, biztosítsa a média szabadságát és azt, hogy a választásokat szabadon és tisztességesen tartsák meg, elismert nemzetközi megfigyelők jelenlétében;

80.

továbbra is aggódik amiatt, hogy Egyenlítői-Guineában a politikai foglyok a kínzással kicsikart beismerő vallomások után börtönben maradnak, és hogy a politikai ellenzék

82 /PE 357.328

tagjait vádemelés vagy tárgyalás nélkül tartják fogva; Amerika 81.

felszólítja Kuba kormányát, hogy ismerje el a gyülekezés és a szólás szabadságát, valamint haladéktalanul állítsa vissza a halálbüntetésre vonatkozó nem hivatalos moratóriumot; ismételten elítéli a három géprablóra kiszabott halálbüntetést és a politikai ellenzékhez tartozók bebörtönzését, továbbá kéri azonnali szabadon bocsátásukat; felszólítja a kubai hatóságokat, hogy tegyék lehetővé, hogy Oswaldo Payá Szaharov-díjas eleget tegyen az Európai Parlament meghívásának; továbbá elítéli a Tanácsnak a stratégiát érintően hozott hirtelen irányváltását és a szankciók feloldását;

82.

felszólítja Jamaika kormányát, hogy hozzon hathatós intézkedéseket a biztonsági erők általi törvénytelen öldöklés megállítására; felhívja továbbá Jamaika kormányát, hogy helyezze hatályon kívül a személy elleni bűncselekményekről szóló törvény 76., 77. és 79. szakaszát, amely bűncselekménnyé nyilvánítja a felnőtt férfiak között kölcsönös beleegyezéssel létesített szexuális kapcsolatot, és elfogadhatatlan zaklatások jogalapjául szolgál, különösen a HIV/AIDS-felvilágosítást végzőkkel szemben; kéri Jamaika kormányát, hogy aktívan küzdjön a széles körben elterjedt homofóbia ellen;

83.

egyetért az Amerika-közi Emberi Jogi Bizottság (IACHR) véleményével, amely 2004 októberében komoly aggodalmának adott hangot a haiti emberi jogi és humanitárius helyzet miatt;

84.

aggodalmát fejezi ki a Guatemalában erőszakosan meggyilkolt nők magas száma miatt, és sürgeti a hatóságokat, hogy e bűncselekményeket alaposan vizsgálják ki, valamint előzzék meg a további erőszakos cselekmények megismétlődését;

85.

osztja a mexikói hatóságok aggodalmait a mexikói Ciudad Juarezben erőszakosan meggyilkolt nők magas száma miatt, és támogatja a mexikói hatóságok, és különösen az e bűncselekmények kivizsgálására és tisztázására, valamint a további gyilkosságok megelőzése érdekében külön kinevezett vizsgálóbíró által tett erőfeszítéseket;

86.

továbbra is aggodalmának ad hangot a guatemalaiak elleni támadások és fenyegetések riasztó száma kapcsán, akik jogorvoslatot keresnek a múltbeli emberi jogi visszaélések — különösen az emberi jogok védelmezői, igazságügyi tisztviselők és újságírók elleni támadások — miatt; kedvező jelként üdvözli, hogy 2005 februárjában egy volt katonai személyt és egy volt polgármestert ítéltek el négy újságíró 2003-ban történt elrablása miatt, valamint hogy a guatemalai parlament elfogadta, hogy az ENSZ Emberi Jogok Főbiztosa Hivatala megnyissa helyi irodáját, amit a guatemalai kongresszus várhatóan a lehető leghamarabb jóváhagy;

87.

felszólítja Venezuelát, hogy hathatós intézkedéseket hozzon a rendőri erők általi kínzások és öldöklések ellen, valamint a véleménynyilvánítás szabadsága és az információkhoz való szabad hozzáférés biztosítása érdekében; megjegyzi, hogy együttműködésre van szükség a szomszédos államokkal a térség stabilitására irányuló munka érdekében;

88.

sajnálkozását fejezi ki amiatt, hogy Kolumbiában folyamatosan súlyosan megsértik az emberi jogokat, például illegális fegyveres csoportok gyermekeket, többek között több ezer 15 év alatti gyermeket vonnak be a konfliktusba; továbbra is mély aggodalmát PE 357.328\ 83

HU

fejezi ki az országban az emberi jogok védelmezőit érintő veszélyek miatt; és ebben a tekintetben sürgeti, hogy a kolumbiai hatóságok hozzanak egyértelmű és hatásos intézkedéseket e személyek életének és munkájának védelmére;aggodalmának ad hangot a körülmények miatt, amelyek között kolumbiaiak nagy tömegeit tartják — többek között több mint hét évvel ezelőtt elrabolt kiskorúakat, katonákat és rendőrtiszteket, kongresszusi tagokat, így Jorge Eduardo Gechem Turbay-t, Óscar Tulio Lizcanót és Luis Eladio Pérez Bonillát, a vallei regionális közgyűlés tagjait, Fernando de Araujo volt minisztert és Ingrid Betancourt volt elnökjelöltet is; támogatja a Kolumbiáért tartott nemzetközi együttműködési és koordinációs ülésen kiadott nyilatkozatban foglalt következtetéseket, amelyeket Cartagenában fogadtak el a Londonban — többek között — az ENSZ jelenlétében kiadott ajánlások, valamint az ENSZ Emberi Jogok Főbiztosa Hivatalának kolumbiai irodája által kiadott ajánlások nyomon követéseként; 89.

támogatja az ENSZ kijelölt előadója, Ambeyi Libago által Kolumbiára vonatkozóan kifejezett véleményt, amelyben ajánlja, hogy a kormány valamennyi milíciát hivatalosan nyilvánítson illegálisnak és oszlassa fel őket, valamint kezdeményezzen jogi eljárásokat az emberi jogok és humanitárius jog megsértéséért felelős személyek ellen, bármilyen politikai beállítottságúak legyenek is;

90.

felszólítja Ecuadort, hogy haladéktalanul törölje el a rendőrségi bíróságokat annak érdekében, hogy a biztonsági erők helytelen bánásmóddal vádolt tagjait hatékony módon, pártatlan polgári bíróság elé lehessen állítani;

91.

aggodalmának ad hangot a perui újságírók elleni támadások számának emelkedése miatt és főként két ismert újságíró 2004-ben történt meggyilkolása miatt; riasztónak tartja a perui börtönökben a gyanúsítotti őrizetben történő kínzásokról és halálesetekről szóló jelentések magas számát;

92.

elismeri, hogy a brazíliai városi erőszak továbbra is aggodalomra ad okot és a figyelem nagy részét lefoglalja, ugyanakkor hangsúlyozza, hogy a városi erőszak és a vidéki konfliktusok 2004-ben csak fokozódtak, különösen a Roosevelt-rezervátumban, Rondônia államban, a Cinta-Larga őslakos népek lakóhelyén;

93.

sürgeti az Egyesült Államokat, hogy lépjen előre a halálbüntetés eltörlése irányában, megjegyzi, hogy a halálbüntetés további alkalmazása az USA-ban nem egyeztethető össze egy olyan ország képével, amely szerte a világban az emberi jogi normákat, a szabadságot és az igazságot kívánja terjeszteni; továbbá kedvezőnek tartja a halálbüntetés USA-beli alkalmazásának fokozatos csökkenését;

94.

elítéli az Egyesült Államok kormányát a guantanamói foglyokkal való bánásmód miatt; sürgeti az USA kormányát, hogy a nemzetközi emberi jogi szabályoknak megfelelően valamennyi foglya számára — a guantánamói fogolytáborban lévőket is beleértve — biztosítsa a minimális emberi jogokat és a tisztességes bírósági eljárást; sürgeti az Egyesült Államokat, hogy haladéktalanul tisztázza a Guantánamóban és más helyszíneken tartott foglyok helyzetét a nemzetközi emberi jogi normák és a humanitárius jog vonatkozásában, valamint újból kifejezi a guantánamói foglyok drámai helyzetével kapcsolatos, több állásfoglalásában is megismételt véleményét;

95.

felszólítja az USA-t, hogy nyújtson be egy jelentést az ENSZ Emberi Jogi Bizottsága számára a polgári és politikai jogokról nemzetközi egyezségokmánya betartásáról;

84 /PE 357.328

Tematikus kérdések I.

Az emberi jogok és a terrorizmus elleni küzdelem

96.

nyomatékosan elítéli a terrorizmus valamennyi formáját;

97.

elismeri a demokráciák ellen irányuló, az áldozatok tömegeit érintő, brutális és véres támadásokhoz vezető globális terrorizmust mint új jelenséget; elismeri, hogy ezen támadások célja a demokratikus folyamatok befolyásolása; megjegyzi, hogy ez a fajta terrorizmus új és erőszakos veszélyt jelent az alapvető emberi jogokra;

98.

megerősíti, hogy e szörnyű modern veszély kezelése érdekében a demokratikus kormányok elsőrendű feladata az állampolgárok határozott védelme, a terrorizmus elleni erőteljes és kitartó küzdelem, valamint a terroristahálózatok feltérképezése és felszámolása; ragaszkodik ahhoz, hogy ezen erőfeszítéssel kapcsolatban, és az állítólagos elkövetők bíróság elé állítása során a kormányoknak biztosítaniuk kell a jogállamiságot, valamint a nemzetközi emberi jogi kötelezettségeik — így a humanitárius és a menekültjog — érvényesülését;

99.

elismeri, hogy szükség van az EU szolidaritására annak érdekében, hogy a terrorizmus kihívásával szembe lehessen nézni; alapvetően fontosnak ítéli egy olyan átfogó stratégia megalkotását, amely segíthet a terrorista cselekmények felbukkanásához hozzájáruló rendkívüli szegénység, bizonytalanság, állami zavarok és a fundamentalizmus növekedése okainak meghatározásában;

100.

tudomásul veszi az Egyesült Nemzetek fenyegetésekkel foglalkozó magas szintű munkacsoportjának jelentését, amely hangsúlyozza, hogy a globális terrorizmusellenes erőfeszítések „néhány esetben éppen azokat az értékeket rongálták meg, amelyek ellen a terrorizmus irányul: az emberi jogokat és a jogállamiságot”;

101.

támogatja az egyes államok arra irányuló kísérleteit, hogy megszilárdítsák a nemzeti jogszabályokat és megerősítsék a terrorcselekmények megelőzését célzó nemzeti és nemzetközi együttműködést, ám kitart amellett, hogy ez nem történhet a nemzetközi emberi jogi, a humanitárius és a menekültjog rovására, valamint hogy az államoknak biztosítaniuk kell, hogy a biztonságot célzó jogi szabályozást ne alkalmazzák az emberi jogok védelmezőivel szemben az emberi jogokért végzett munkájuk akadályozásának módjaként; elismeri az áldozatok szenvedéseit és lelkiállapotát, és felszólítja az államokat és valamennyi igazgatási szervet, hogy hajtsa végre a jogi és szociális védelemre vonatkozó intézkedéseket; kéri a Bizottságot, hogy támogassa egy, az ENSZ keretén belüli, a terrorizmus áldozatainak védelméről és a számukra nyújtandó segítségről szóló nemzetközi egyezmény előkészítését;

102.

felkéri a Tanácsot és a tagállamokat, hogy biztosítsák a szorosabb együttműködést az EU terrorizmus elleni tevékenységeiben — többek között az ENSZ Biztonsági Tanácsa vonatkozó határozatainak végrehajtása kapcsán a harmadik országokkal folytatott együttműködésben — illetékes tanácsi munkacsoportok és a Tanács Emberi Jogi Munkacsoportja között; továbbá ösztönzi az együttműködést az EU terrorizmus elleni koordinátora és a Tanács főtitkára/a KKBP főképviselője által nemrégiben kinevezett személyes emberi jogi képviselő között;

PE 357.328\ 85

HU

103.

elismeri, hogy a terrorizmusra erőteljes és összehangolt választ kell adni, és kitart amellett, hogy a terrorcselekményeket soha nem lehet indokolni; megjegyzi, hogy az intézkedéseket minden terrorszervezethez külön hozzá kell igazítani; e tekintetben felszólítja a Tanácsot, hogy rendszeresen tájékoztassa a Parlamentet a terrorszervezetek aktualizált listájáról és a módosítások indoklásáról;

104.

emlékezteti valamennyi államot, hogy a joghatóságuk alá tartozó személyek alapvető jogait és szabadságjogait kötelesek tiszteletben tartani és biztosítani;

105.

elismeri a Jogászok Nemzetközi Bizottságának (ICJ) berlini nyilatkozatát mint arra irányuló kísérletet, hogy körvonalazza a terrorizmus elleni küzdelem és az emberi jogok tiszteletben tartása közötti megfelelő egyensúlyt;

106.

sürgeti az államokat, hogy a terrorizmus elleni intézkedéseik foganatosításakor ragaszkodjanak a jogszerűség, a szükségesség, az arányosság és a diszkriminációmentesség elvéhez;

107.

felszólítja az államokat, hogy ne tegyék büntetendővé az alapvető jogok és szabadságjogok törvényes gyakorlását; hangsúlyozza, hogy a terrorcselekményekre vonatkozó büntetőjogi felelősségnek egyéninek és nem kollektívnak kell lennie;

108.

felszólítja az államokat annak biztosítására, hogy a jogoktól vészhelyzet esetén történő bármely eltérés legyen ideiglenes, szigorúan szükséges és az adott veszélyre vonatkozóan arányos, valamint hogy a fajra, bőrszínre, nemre, szexuális beállítottságra, fogyatékosságra, életkorra, vallásra, nyelvre, politikai vagy egyéb meggyőződésre, nemzeti, társadalmi vagy etnikai hovatartozásra, vagyoni, születési vagy egyéb helyzetre nézve legyen mentes a diszkriminációtól;

109.

felszólítja az államokat, hogy senkit ne tartsanak fogva titokban, és vezessenek nyilvántartást minden fogva tartottról, továbbá a szabadságuktól megfosztott valamennyi személy számára azonnal biztosítsák az ügyvédhez és szükség esetén az orvosi személyzethez való hozzáférést;

110.

felszólítja az államokat, hogy mindenkor és minden körülmények között biztosítsák, hogy az állítólagos tetteseket kizárólag független és pártatlan, jogszerűen létrehozott bíróság elé állítsák és teljes körűen biztosítsák számukra a tisztességes eljárás garanciáit, beleértve az ártatlanság vélelmét, a bizonyítékok vizsgálatának jogát, a védekezés jogát, a hatékony jogi tanácshoz való jogot és a bírósági fellebbezés jogát;

111.

hangsúlyozza, hogy a terrorizmus elleni intézkedések végrehajtása során az államoknak tiszteletben kell tartaniuk és garantálniuk kell az alapvető jogokat és szabadságjogokat, beleértve a véleménynyilvánítás szabadságát (kivéve, ha a véleménynyilvánítás gyűlöletre vagy erőszakra való uszítás), a vallás, a lelkiismeret, illetve a meggyőződés szabadságát, az egyesülés és gyülekezés szabadságát, valamint a magánélet védelmének jogát, amely különös jelentőséggel bír a hírszerzés és -terjesztés területén;

112.

felszólítja az államokat, hogy ne utasítsanak ki, küldjenek vissza, irányítsanak át vagy szolgáltassanak ki terrorcselekményekkel gyanúsított vagy azok miatt elítélt személyeket olyan államba, ahol valós a veszélye az emberi jogok súlyos megsértésének, beleértve a kínzásokat, az embertelen vagy megalázó bánásmódot vagy

86 /PE 357.328

büntetést, az erőszakos eltüntetést, a törvényes vagy törvénytelen kivégzést vagy a szándékosan tisztességtelen bírósági eljárást; 113.

hangsúlyozza, hogy fegyveres konfliktusok és megszállás idején az államoknak alkalmazniuk kell és tiszteletben kell tartaniuk mind a nemzetközi humanitárius jog, mind az emberi jogok szabályait és alapelveit;

114.

felszólítja az államokat, hogy ne adja át a foglyok kihallgatását olyan országoknak, ahol kínzást alkalmazhatnak; sürgeti az államokat, hogy ne vegyék figyelembe a kényszerrel vagy kínzással szerzett bizonyítékot; emlékezteti az államokat arra, hogy gyanúsított terroristák fogva tartásakor tiszteletben kell tartaniuk az ENSZ kínzásról és egyéb, kegyetlen, embertelen vagy megalázó bánásmódról vagy büntetésről szóló egyezményét;

115.

felszólítja a Bizottságot, hogy emelje ki azon államokat, amelyek a terrorizmus okozta fenyegetést az elnyomó, elsősorban a sajtó és a média szabadságát korlátozni kívánó politikák bevezetésének indokául használják fel; különös hangsúlyt fektet arra, hogy a terrorizmus elleni harc vonatkozásában a jogszabályok nem tehetik törvényessé az emberi jog védelmezőinek üldözését;

116.

felszólítja a Tanácsot és a tagállamokat, hogy határozzák meg az Egyesült Nemzetek terrorizmus elleni megközelítésének emberi jogi hiányosságait, többek között annak biztosítása révén, hogy a Biztonsági Tanács Terrorizmus Elleni Bizottságának az államok számára tett intézkedési javaslatai megfeleljenek a nemzetközi emberi jogi normáknak;

II.

A gyermekek jogai

117.

hangsúlyozza, hogy a világon minden tizenkét gyerekből egyet érintenek a kényszermunka legrosszabb formái, a szexuális kizsákmányolás vagy a kényszersorozás1;

118.

támogatja a gyermek fogalmának az ENSZ Gyermekjogi Egyezményében 2 és az Afrikai Gyermekek Chartájában3 foglalt meghatározását, amely szerint minden 18 év alatti személy kivétel nélkül gyermeknek minősül;

119.

felkéri a Bizottságot, hogy adjon ki közleményt a gyermekek jogairól és az EU fejlesztési politikájáról;

120.

felszólítja a Tanácsot és a Bizottságot, hogy az EU a fejlesztési politikáról szóló felülvizsgált nyilatkozatában kezelje prioritásként a gyermekek jogait mint alapelvet és célkitűzést;

121.

riasztónak tartja, hogy jelenleg több gyermek él szegénységben, mint a történelem során bármikor; felszólítja a Bizottságot és a Tanácsot, hogy a gyermekeket és a gyermekek jogait helyezze az EU-nak a millenniumi fejlesztési célok eléréséhez való hozzájárulása középpontjába;

1 2 3

Az UNICEF gyermekmunkáról szóló jelentése, 2005. Elfogadták 1989-ben, és az USA és Szomália kivételével minden állam ratifikálta. Elfogadta az Afrikai Egység Szervezete 1990-ben. PE 357.328\ 87

HU

122.

elismeri, hogy az ENSZ Gyermekjogi Egyezményének szinte egyetemes ratifikációja nem feltétlenül tükröződik a végrehajtási folyamatban1; felszólítja valamennyi államot, hogy az általános elfogadástól az általános betartás felé lépjen tovább;

123.

sürgeti az államokat, hogy tartsák tiszteletben a Gyermekjogi Egyezményben foglalt megfigyelési és jelentési mechanizmusokra vonatkozó eljárásokat; úgy véli, hogy az egyezmény végrehajtása kulcsfontosságú tényező a kormányok elszámoltatása szempontjából;

124.

támogatja az ENSZ Gyermekjogi Egyezményének a gyermekek fegyveres konfliktusokban való részvételéről szóló kiegészítő jegyzőkönyvét; sürgeti az államokat, beleértve az EU tagállamait, hogy írják alá és ratifikálják ezt a jegyzőkönyvet;

125.

sürgeti az Egyesült Államokat, hogy a lehető leghamarabb ratifikálja a Gyermekjogi Egyezményt, mivel egyike maradt az egyezményt még nem ratifikáló két országnak, a másik pedig Szomália, amely nem rendelkezik működő kormánnyal;

126.

súlyos aggodalmának ad hangot amiatt, hogy még mindig gyermekek milliói halnak meg évente megelőzhető betegségekben, megfosztván őket az egészséghez és az élethez való joguktól, továbbá amiatt, hogy a HIV/AIDS-fertőzés gyermekek millióit érinti fertőzöttekként vagy árvákként;

127.

súlyos aggodalmának ad hangot amiatt, hogy mintegy 104 millió iskolaköteles korú gyermektől, többségükben lányoktól tagadják meg az oktatáshoz való jogot; felszólítja a Bizottságot, hogy váltsa be a gyors cselekvési kezdeményezéssel kapcsolatos vállalásokat, és az AKCS-partnerekkel oktatási kérdésekben vállaljon aktív szerepet;

128.

komoly aggodalmának ad hangot a globális emberkereskedelem áldozatává váló gyermekek növekvő száma miatt; úgy látja, hogy ez a helyzet a világközösség egészének mulasztása, és hangsúlyozza a mielőbbi fellépés, az elkövetők megbüntetésének és az áldozatok védelmének szükségességét;

129.

támogatja a gyermekmunka valamennyi formája elleni küzdelemre irányuló regionális és nemzetközi szintű intézkedéseket;

130.

felszólítja az államokat, hogy ne sorozzanak be gyermekeket fegyveres erőkbe és 18 év alatti személyeket ne vonjanak be fegyveres összetűzésekbe;

131.

kategorikusan elítéli a „gyermekkatonák” konfliktusokban és háborúkban való barbár alkalmazását; felszólítja az érintett országokat, hogy tartsák tiszteletben az egyetemesen elismert emberi jogi szabályokat;

III.

A konfliktusok hatása a nőkre és a gyermekekre

132.

hangsúlyozza, hogy az elmúlt években háborús helyzetekben számos országban tapasztaltak tömeges nemi erőszakot, többek között Kambodzsában, Libériában, Peruban, Boszniában, Sierra Leonéban, Ruandában, a Kongói Demokratikus Köztársaságban, Szomáliában és Ugandában; riasztónak tartja, hogy nemrégiben a

1

A Gyermekjogi Egyezmény az egyetlen olyan emberi jogi szerződés, amely a polgári, politikai, gazdasági, társadalmi és kulturális jogok teljes körét lefedi.

88 /PE 357.328

nyugat-szudáni Darfurban az otthonukat elhagyni kényszerült emberek a kormány által finanszírozott arab milícia és a szudáni katonai erők polgári lakosság elleni rendszeres és törvénytelen támadásairól, többek között nemi erőszakról számoltak be; elismeri, hogy az ilyen helyzetekben különös figyelmet kell fordítani a társadalom legérzékenyebb csoportjaira, különösen a nőkre, a gyermekekre, a fogyatékkal élőkre és az idősekre; 133.

elítéli a nemi erőszak mint háborús eszköz barbár alkalmazását és kitart amellett, hogy a nemzetközi közösségnek továbbra is egyértelművé kell tennie, hogy a nemi erőszak alkalmazása háború esetén a nemzetközi humanitárius jog és a nemzetközi egyezmények megsértésének minősül; határozott jogi választ követel e bűncselekmények felszámolása érdekében bűnvádi eljárás formájában; megjegyzi, hogy a római szerződés, amely a Nemzetközi Büntető Bíróságot 2000-ben létrehozta, a nemi erőszakot egyértelműen emberiség elleni bűncselekménynek minősíti;

134.

megállapítja, hogy a tömeges nemi erőszak következtében a nők és lányok HIV/AIDSfertőzésnek vannak kitéve; sürgeti, hogy az EU az összes megerőszakolt nő és lány számára tegye azonnal elérhetővé a posztexpozíciós profilaxist, beleértve akár a terhesség megszakítást is;

135.

elítéli, hogy a konfliktusok során elkövetett szexuális bántalmazásért és nemi erőszakért felelős személyek gyakorta elkerülik a büntetést és a feljelentést; és úgy véli, hogy a reproduktív egészséghez való jog alkalmazása és teljes tiszteletben tartása hozzájárul ezen esetek számának minimálisra csökkentéséhez;

136.

aggodalommal értesül a többek között a Kongói Demokratikus Köztársaságban, Boszniában és Koszovóban az ENSZ-személyzet által elkövetett szexuális és fizikai bántalmazásra vonatkozó vádakról;

137.

aggodalommal veszi tudomásul, hogy a gyermekek ezreit továbbra is „fegyveres játékszerekként” használják a Föld több mint 20 országában; hangsúlyozza, hogy a gyermekkatonákról szóló 2004-es általános jelentés szerint Burundi, a Kongói Demokratikus Köztársaság, Elefántcsontpart, Guinea, Libéria, Mianmar, Szudán és Uganda kormányai és fegyveres lázadó csoportok, valamint Srí Lanka-i lázadó erők fegyveres konfliktusok során gyermekkatonákat alkalmaztak; határozottan sürgeti valamennyi állami fegyveres erőt és egyéb fegyveres csoportot, hogy haladéktalanul bocsássák el az összes gyermeket soraikból;

138.

támogatja az ENSZ Gyermekjogi Egyezményének a gyermekek fegyveres konfliktusokban való részvételéről szóló kiegészítő jegyzőkönyvét; sürgeti az államokat, beleértve az EU tagállamait, hogy írják alá és ratifikálják ezt a jegyzőkönyvet;

139.

megállapítja, hogy gyermekkatonákként elsősorban fiúkat alkalmaznak, de hangsúlyozza, hogy a fegyveres konfliktusokban növekvő mértékben használnak fel lányokat is aktív harcosokként és prostituáltakként;

140.

hangsúlyozza, hogy a gyermekeket a fegyveres erőkhöz sokféle feladatra és szerepre toborozzák, így hírvivőknek, kémeknek, szakácsoknak, teherhordóknak stb., és ezen feladatok mindegyike veszélyezteti a gyermekeket; különösen hangsúlyozza a lányok különleges veszélyeztetettségét az erőszakkal, illetve — szexuális rabszolgaként és/vagy kényszerfeleségként — a szexuális kizsákmányolással szemben; PE 357.328\ 89

HU

141.

kéri az ENSZ-t és a nemzetközi közösség egészét, hogy fordítson nagyobb figyelmet a konfliktushelyzeteknek — különösen az etnikai, nyelvi és/vagy vallási kisebbségekhez tartozó — nőkre és gyermekekre gyakorolt hatásaira, főként ha önkényes háborús stratégia célpontjává válnak;

142.

üdvözli a gyermekekre és a fegyveres konfliktusokra vonatkozó uniós iránymutatások 2003-as elfogadását; kéri a Tanácsot és a Bizottságot, hogy a végrehajtás területén tett előrelépésekről és az iránymutatások hatásáról hathónapos időközönként nyújtsanak be jelentést az Európai Parlamentnek; bátorítva érzi magát a kedvező jelektől, hogy a Bizottság késznek mutatkozik az együttműködésre;

IV.

A halálbüntetés eltörlése

143.

üdvözli a halálbüntetés eltörlése felé mutató folyamatos tendenciát; elismeri, hogy mára a világ országainak több mint fele, összesen 118 állam, jogilag vagy gyakorlatilag eltörölte a halálbüntetést; továbbra is aggodalmának ad hangot amiatt, hogy 78 állam a halálbüntetés tekintetében még mindig a fenntartás politikáját követi;

144.

elismeréssel nyilatkozik Bhutánról, Szamoáról, Szenegálról és Törökországról, amelyek 2004-ben valamennyi bűncselekmény esetében eltörölték a halálbüntetést;

145.

felszólítja a Fülöp-szigeteki hatóságokat, hogy vessenek véget a halálos ítéletek alkalmazásának, és minden esetben tartsák tiszteletben a vádlottak számára biztosítandó minimális igazságszolgáltatási és eljárási garanciákat, valamint különösen sürgeti az ország hatóságait, hogy vizsgálják felül Francisco Juan Larrañaga az EU spanyol állampolgárának ügyét, akit egy szabálytalanságokkal teli bírósági eljárás során, a minimális igazságszolgáltatási és eljárási garanciáktól is megfosztva halálra ítéltek;

146.

ösztönzi az államokat, hogy ratifikálják a polgári és politikai jogok nemzetközi egyezségokmányának második kiegészítő jegyzőkönyvét, amelynek célja a halálbüntetés eltörlése;

147.

felszólítja az EU-t, hogy használja fel a multilaterális fórumokat, így az ENSZ Emberi Jogi Bizottságát (UNCHR) is arra, hogy ösztönözze az államokat a halálbüntetéssel foglalkozó nemzetközi emberi jogi eszközök ratifikálására és betartására, valamint hogy folytassa azt a gyakorlatát, hogy állásfoglalást nyújt be az ENSZ Emberi Jogi Bizottságának a halálbüntetés eltörlésére, a kivégzésekre vonatkozó moratórium bevezetésére és arra vonatkozóan, hogy felszólítja a vonakodó államokat az ENSZ által meghatározott minimális normák tiszteletben tartására;

148.

üdvözli az ENSZ Emberi Jogi Bizottsága által 2004. április 21-én, a bizottság éves genfi ülésén elfogadott 2004/67. sz. határozatot, amely valamennyi, a halálbüntetést fenntartó államot felszólítja annak teljes körű eltörlésére, mindaddig pedig a kivégzésekre vonatkozó moratórium bevezetésére; elismeri az EU-nak és tagállamainak a határozat támogatásában játszott szerepét; sürgeti valamennyi államot az ENSZ határozatának tiszteletben tartására és legalább a kivégzésekre vonatkozó moratórium bevezetésére;

149.

felszólítja a halálbüntetésekre vonatkozó moratóriumot bevezető országokat, hogy tegyenek előrelépést a teljes körű eltörlés irányában;

90 /PE 357.328

150.

aggodalmának ad hangot amiatt, hogy továbbra is Ázsiában végzik ki a legtöbb embert; riasztónak tartja, hogy Kína több kivégzést hajt végre, mint a világ bármely más országa, mivel 2004-ben több ezer kivégzést jelentettek; felszólítja Kínát, hogy adjon ki hivatalos adatokat a 2004-es kivégzésekre vonatkozóan;

151.

aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy a halálbüntetés újbóli — a kivégzésekre vonatkozó 27 éves moratórium lejártát követő — bevezetése Srí Lankán a halálbüntetés felé mutató nemzetközi trenddel ellentétes, és ezért sürgeti a Srí Lanka-i hatóságokat, hogy a bűnözés kezelésére alternatív megoldásokat keressen;

152.

tudomásul veszi, hogy Oroszországban moratórium van érvényben a halálbüntetésekre, ugyanakkor a halálbüntetést az orosz jogban mindeddig nem törölték el; felszólítja Oroszországot, hogy tegyen azonnali lépéseket az Emberi Jogok Európai Egyezményéhez csatolt, a halálbüntetés eltörléséről szóló 6. jegyzőkönyv ratifikálására, valamint írja alá a halálbüntetés minden körülmények között történő eltörléséről szóló 13. jegyzőkönyvet;

153.

riasztónak tartja az iráni kivégzések, elsősorban a kiskorúak kivégzéseinek magas számát, valamint azt, hogy Irán elutasítja a halálbüntetésre vonatkozó hivatalos statisztikák közzétételét;

154.

a Kínával és Iránnal folytatott emberi jogi párbeszéd kapcsán felszólítja a Bizottságot és a Tanácsot, hogy gyakoroljon nyomást ezekre az államokra a halálbüntetésre vonatkozó, ténylegesen végrehajtott és a jogszabályok módosításához vezető moratórium elérése érdekében;

155.

felszólítja az új iraki kormányt, hogy ne vezesse be újra a halálbüntetést, főként mivel az ideiglenes alkotmányban nem szerepelt utalás a halálbüntetésre;

156.

aggodalommal veszi tudomásul, hogy Afganisztánban 2004 áprilisában végrehajtották a tálib rendszer bukása utáni első kivégzést; felszólítja a nemrégiben megválasztott új kormányt, hogy a halálbüntetésre vonatkozóan vezessen be moratóriumot;

157.

üdvözli a tadzsik parlament alsóházának 2004. júniusi határozatát, amely a halálbüntetés felfüggesztéséről szóló törvény mellett tette le a voksát;

158.

aggodalmának ad hangot amiatt, hogy a vietnami kormány a halálbüntetés alkalmazására vonatkozó statisztikák jelentését és közzétételét jelenleg államtitoknak tekinti; továbbra is komolyan aggódik az elmúlt évben Vietnamban végrehajtott kivégzések magas száma miatt;

159.

biztatónak tartja, hogy Afrika tovább mérsékli a halálbüntetés alkalmazását; különösen üdvözli, hogy Zambia elrendelte a halálos ítélettel végződő büntetőeljárások újbóli vizsgálatát és javasolta a parlamentnek a halálbüntetés eltörlését; üdvözli Malawi hasonló döntését, ahol az elnök 2004 áprilisában 79 halálos ítéletet változtatott meg;

160.

felszólítja a nyugat-afrikai országokat, hogy helyezkedjenek egységes álláspontra és töröljék el teljesen a halálbüntetést, főként a vonakodó Guineában;

161.

biztatónak értékeli, hogy Európában a halálbüntetés gyakorlatilag megszűnt, és felszólítja Fehéroroszországot, hogy e tényt tegye valósággá; felkéri az EU PE 357.328\ 91

HU

(Franciaország, Olaszország, Luxemburg és Spanyolország), továbbá az Európa Tanács azon tagállamait, melyek még nem tették meg, hogy ratifikálják az Emberi Jogok Európai Egyezményéhez csatolt, a halálbüntetés minden körülmények között történő eltörléséről szóló 13. jegyzőkönyvet; 162.

ismételten elítéli a halálbüntetés alkalmazását Kubában a büntetés többéves felfüggesztését követően;

163.

üdvözli Mexikó elnökének arra irányuló javaslatát, hogy teljes mértékben töröljék el a halálbüntetést1;

164.

felszólítja az Egyesült Államokat, hogy törölje el a halálbüntetést, és üdvözli azt az USA-ban tapasztalható irányvonalat, miszerint a halálra ítélt személyek száma csökken; megállapítja, hogy 1999 óta a halálos ítéletek száma 54%-kal, a kivégzéseké 40%-kal, a siralomházban levők száma pedig 6%-kal csökkent2;

165.

ösztönzi a Bizottságot, hogy az USA Legfelső Bírósága előtti ügyekben 2001-hez hasonlóan tartsa fenn amicus curiae levelét3, a halálra ítélt kiskorúakra és elmebetegségben szenvedő személyekre vonatkozóan;

166.

sürgeti az EU-t, hogy az EU-n kívüli országokkal való kapcsolataiban következetesen mozdítsa elő az 1998-ban elfogadott, a halálbüntetésre vonatkozó iránymutatásokat;

167.

sürgeti a vonakodó államokat, hogy ne szabjanak ki halálbüntetést a bűncselekmény elkövetésekor a 18. életévüket be nem töltött személyek, a terhes nők és az elmebetegségekben szenvedők esetében, és ragaszkodik hozzá, hogy a halálbüntetést csak a legsúlyosabb bűncselekmények esetében alkalmazzák;

168.

sürgeti azokat az államokat, melyek azonos neműek közötti, önszántukból létesített szexuális kapcsolat esetében alkalmazzák a halálbüntetést, hogy töröljék el e törvényeket és igazságszolgáltatási gyakorlatokat;

V.

Ember- és emberiszerv-kereskedelem — szexipar és gyermekmunka

169.

elismeri a kereskedelem fogalmának az ENSZ ember-, különösen a nő- és gyermekkereskedelem megakadályozásáról, megszüntetéséről és büntetéséről szóló jegyzőkönyvében és az ENSZ Közgyűlése által 2000 novemberében elfogadott, az

1

2

3

A hatályos mexikói alkotmány 22. cikke korlátozza a halálbüntetés alkalmazási körét, mindazonáltal teljesen nem helyezi törvényen kívül. A mexikói jog a halálbüntetést a katonai büntetőjogi kódexben őrizte meg. Kivégzéseket ugyanakkor több mint 50 éve nem hajtottak végre. A halálbüntetés 2004-ben: Év végi jelentés, A Halálbüntetés Tájékoztató Központja, 2004. december. Az amicus curiae levelet olyan személy nyújtja be, aki nem érintett az ügyben és jogi kérdésekben információkkal szolgálhat; gyakran a Legfelső Bíróság befolyásolásának megkísérlése érdekében nyújtják be.

92 /PE 357.328

ENSZ határokon átnyúló szervezett bűnözés elleni egyezményében foglalt meghatározását1; 170.

elismeri, hogy a nőket és a gyermekeket különösen veszélyezteti az, ami a rabszolgaság modern formájává válhat;

171.

hangsúlyozza, hogy az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatának 4. cikke tiltja a rabszolgaságot2;

172.

hangsúlyozza, hogy az emberkereskedelem bármely formája az emberi jogokkal való visszaélés, amelyet az EU alapjogi chartája 5. cikkének (3) bekezdése tilt;

173.

megállapítja, hogy a szexuális kizsákmányolás céljából folytatott nő- és gyermekkereskedelem nemzetközi, a szervezett bűnözés körébe tartozó jelenség, amely súlyos következményekkel jár az áldozatok biztonságára, jólétére és emberi jogaira nézve;

174.

hangsúlyozza, hogy azokat a nőket és gyermekeket, akik a szexuális kizsákmányolás céljából folytatott emberkereskedelem áldozatai, gyakran rossz bánásmódban részesítik és megfosztják őket a mozgás szabadságától és személyazonosságuktól;

175.

hangsúlyozza, hogy a kereskedelmet és a kényszerprostitúciót nemzetközileg az emberi jogok megsértésének minősítik, a nőkkel szembeni megkülönböztetés minden formájának felszámolásáról szóló egyezmény kifejezetten előírja az államok számára, hogy „elfojtsák a nőkereskedésnek és a nők prostitúciós kizsákmányolásának minden formáját” (6. cikk);

176.

aggodalmának ad hangot amiatt, hogy az iratok nélkül az országba belépő vagy kereskedelem áldozatává vált és irataitól megfosztott nők és gyermekek gyakran képtelenek jogi elégtételt szerezni az általuk elszenvedett visszaélésekért;

177.

hangsúlyozza, hogy a nő- és gyermekkereskedelem globális probléma, és arra ösztönzi az államokat, hogy összehangolt módon lépjenek fel annak érdekében, hogy javítsák a nemzetközi jog érvényesítését e bűncselekmény leküzdéséért;

178.

hangsúlyozza annak szükségességét, hogy uniós szinten képezzenek ki a jog érvényesítésével foglalkozó tisztviselőket arra, hogy miként nyomozzanak az emberkereskedők köreiben, a határőröket pedig arra, hogy miként azonosítsák a kereskedőket és áldozataikat;

179.

elismeri, hogy az emberkereskedelem nem korlátozódik a szexiparra, mivel a nők és a gyermekek szintén az emberkereskedelem tárgyai és munkára kényszerítik őket;

1

2

„Az « emberkereskedelem » jelentése: emberek toborzása, szállítása, elhurcolása, rejtegetése vagy átvétele erőszakkal, fenyegetéssel vagy egyéb kényszer alkalmazásával, vagy elrablással, megtévesztéssel, félrevezetéssel, hatalommal vagy kiszolgáltatott helyzettel való visszaéléssel, fizetség vagy juttatás nyújtásával vagy elfogadásával más személy feletti felügyeletet gyakorló személy által, kizsákmányolás céljából.” 4. cikk: Senkit sem lehet rabszolgaságban, vagy szolgaságban tartani, a rabszolgaság és a rabszolgakereskedés minden alakja tilos. PE 357.328\ 93

HU

180.

kiemeli, hogy az UNICEF szerint Nyugat- és Közép-Afrikában több mint 20 000 gyermeket tesznek rabszolgává a határon átnyúló embercsempészet révén;

181.

elismeri, hogy az emberiszerv-kereskedelem a nemzetközi bűnözés rendkívül szervezett formája, súlyos és káros következményekkel; a nemzetközi közösség részéről koncentráltabb választ kér e szörnyűség leküzdése érdekében;

182.

sürgeti az egyes államokat, hogy jogalkotási reform, az éberség fokozása és képzés révén erősítsék meg a büntetőbíróságok által az emberkereskedelemre adandó választ; hangsúlyozza annak szükségességét, hogy a bizonyítékokat szolgáltató áldozatokat támogassák és megvédjék;

183.

határozottan üdvözli az Európa Tanácsnak az emberkereskedelem elleni fellépésről szóló egyezménytervezetét (2005. január); sürgeti a Bizottságot, a Tanács támogatásával, annak biztosítására, hogy az Európa Tanács egyezménytervezete meghatározza az emberkereskedelem áldozatai emberi jogai védelmének legmagasabb szintű normáit;

184.

biztatónak tartja a Bizottság kötelezettségvállalását, miszerint közleményt bocsát ki az emberkereskedelem megakadályozásáról és az ellene való harcról;

185.

elismeri a Bizottságnak elsősorban a TACIS és a CARDS programok révén tett erőfeszítéseit az emberkereskedelem elleni küzdelemre irányuló intézkedések kialakítására, ugyanakkor hangsúlyozza annak szükségességét, hogy tegye határozottabbá fellépését a főbb tranzitországokban, így Fehéroroszországban, Moldovában, az Orosz Föderációban és Ukrajnában;

VI.

A nemzetközi vállalkozások szerepe az emberi jogok terén

186.

ösztönzi a nemzetközi szinten tevékenykedő vállalkozásokat, hogy tekintsék politikájuk viszonyítási pontjának az emberi jogokat, vegyék figyelembe a vállalati szociális felelősséggel kapcsolatos kötelezettségek szerinti feladataikat, és fogadjanak el ezeken a normákon alapuló minimumkövetelményeket; határozottan felkéri a vállalatokat, hogy alakítsanak ki egyértelmű rendszereket valamennyi tevékenységük hatékony megfigyelésére, a magatartási kódexszel és a nemzetközi emberi jogi követelményekkel összhangban;

187.

elismeri, hogy a vállalkozásoknak fontos szerepe lehet abban, hogy a globális piacon befolyást gyakoroljanak a kormányok döntéseire; ösztönzi a vállalkozásokat alkalmazottaik, valamint a beszállítóik, alvállalkozóik és üzletfeleik által alkalmazott személyek jogainak előmozdítására, védelmére és biztosítására abban az esetben is, ha ezeket a jogokat nem védik az adott ország nemzeti jogszabályai;

188.

felszólítja a vállalkozásokat annak biztosítására, hogy termékeiket ne használják az emberi jogok megsértéséhez;

189.

elismeri, hogy az elmúlt években a vállalkozások fogyasztói fellépések és emberi jogi kampányok célpontjai voltak, melyek célja az emberi jogi problémákra való fogékonyságuk növelése volt, továbbá hogy ezen kampányok hatása az ésszerűtlen követelések miatt néha káros volt; sürgeti a vállalkozásokat, hogy a nyilvánosság aggodalmainak enyhítése érdekében bizonyos minimális normákat fogadjanak el;

94 /PE 357.328

190.

elismeri az Egyesült Nemzetek globális egyezményének első és második alapelvét, amelyek leszögezik, hogy „a vállalkozásoknak támogatniuk kell és tiszteletben kell tartaniuk a nemzetközileg kinyilatkoztatott emberi jogokat” saját hatáskörükben, és hogy „biztosítaniuk kell, hogy az emberi jogi visszaélésekben ne váljanak bűnrészesekké”; valamint a 3–6. alapelveket is, melyek a világ vállalatait arra kérik, hogy tartsák fenn az alkalmazottak alapvető jogait;

191.

üdvözli az ENSZ Emberi Jogok Bizottságának jelentését az ENSZ-normákról, és reméli, hogy az ENSZ folytatja széles körű konzultációit az ENSZ-normákról, figyelembe véve a vállalatok emberi jogi felelősségének vonatkozásában viszonyítási alapként betöltött fontos szerepüket;1

192.

ösztönzi a vállalkozásokat, hogy szükség esetén működjenek együtt az emberi jogokkal foglalkozó, helyi nem kormányzati szervezetekkel;

193.

sürgeti a vállalkozásokat, hogy ne folytassanak tevékenységet olyan államokban, amelyekre emberi jogi problémák miatt egyoldalú és regionális szankciókat vagy kereskedelmi embargót vetettek ki;

194.

felszólítja az EU-t, hogy fogadjon el az etikus termelésre és fogyasztásra vonatkozó európai kezdeményezéshez hasonló magatartási kódexet a nemzetközi szinten, különösen a fejlődő országokban tevékenykedő európai vállalkozásokra vonatkozóan;

195

ismételten felhívja a Bizottság harmadik országokban tevékenykedő küldöttségeit, hogy támogassák az OECD multinacionális vállalatokra vonatkozó iránymutatásait, és szolgáljanak kapcsolattartó pontokként ezekkel kapcsolatban;

196.

felszólítja az EU-t, hogy támogassa a nemzetközi vállalkozási magatartási kódexre vonatkozó elgondolást az emberi jogokkal kapcsolatos kérdések tekintetében;

VII

. Büntetlenség és a Nemzetközi Büntető Bíróság szerepe

197.

meggyőződése, hogy nem lehetséges a fenntartható béke a rémtettekért való felelősségre vonhatóság nélkül, és úgy véli, hogy a háború által szétzilált társadalmakban a büntetlenség és az emberi jogok megsértésének megszüntetése alapvetően fontos, ha a jogállamiságot, a békét és a demokráciát újra vissza akarják állítani;

198.

úgy véli, hogy a Nemzetközi Büntető Bíróság létrehozása, a nemzeti igazságszolgáltatások kiegészítéseként, részét képezi a nemzetközi igazságszolgáltatási rendszernek, melyben a nemzeti bíróságok, a nemzetközi és vegyes büntetőbíróságok, valamint a Nemzetközi Büntető Bíróság együtt törekednek az emberi jogok súlyos megsértésének eseteiben a büntetlenség hatékony megszüntetése érdekében, és ezzel előfordulásukat gátolják;

199.

sürgeti a Bizottságot és az EU tagállamait, hogy amikor a háborúból kikerülő országoknak nyújtandó segítségnyújtást tervezik, támogassák az emberi jogok súlyos megsértései kivizsgálásának nemzeti lehetőségeit;

1

Az ENSZ jelentését 2005 márciusában, Genfben terjesztették az Emberi Jogi Bizottság elé. PE 357.328\ 95

HU

200.

felkéri az EU tagállamait, hogy segítsék a volt Jugoszlávia területén elkövetett humanitárius bűncselekményeket vizsgáló nemzetközi büntető törvényszéket, a Ruanda területén elkövetett humanitárius bűncselekményeket vizsgáló nemzetközi büntető törvényszéket, valamint a Sierra Leonéban elkövetett humanitárius bűncselekményeket vizsgáló különleges bíróságot küldetésük sikeres teljesítésében, különösen a hatékony állami együttműködés biztosításán, és a vádlottak, mint például Mladic, Karadzic, Gotovina és Taylor azonnali kiadatásán keresztül;

201.

sürgeti a Bizottságot, a Tanácsot és az EU tagállamait, az EU Nemzetközi Büntető Bíróságról szóló közös álláspontjának (2003. június), és az azt követően elfogadott cselekvési tervnek (2004. január) megfelelően, hogy folytassa élénk erőfeszítéseit a Római Statútum egyetemes ratifikálásának elősegítésére és végrehajtási jogszabályok elfogadására, hogy a bíróság védelme érdekében — az ellene intézett támadás esetén — fokozza a diplomáciai lépéseket és egyéb fellépéseket, valamint biztosítsa a hatékony állami együttműködést a bírósággal; kéri, hogy minden EU-elnökség nyújtson be jelentést az Európai Parlamenthez a közös álláspontban vállalt fellépésekről;

202.

üdvözli, hogy az Ugandai Köztársaság és a Kongói Demokratikus Köztársaság (KDK) két ügyet a Nemzetközi Büntetőbíróság főügyészéhez utalt;1

203.

elismeri, hogy a Kongói Demokratikus Köztársaságban 2002. július 1. óta hozzávetőleg 5 000–8 0002 törvénytelen gyilkosságot követtek el; határozottan üdvözli a Nemzetközi Büntető Bíróság ügyészének határozatát (2004. június), miszerint vizsgálatot kezdeményez a Kongó Demokratikus Köztársaságban elkövetett háborús bűnökkel kapcsolatban; úgy véli, hogy a vizsgálat azt a szigorú üzenetet közvetíti majd, hogy a büntetlenség valamennyi háborús bűncselekmény esetében véget ér;

204.

üdvözli az ügyész azon határozatát (2004. július), hogy vizsgálatot indít ÉszakUgandában az Úr Ellenállási Hadserege által a polgári lakosság ellen intézett támadásokra — többek között több ezer gyermek elrablására — vonatkozó állításokkal kapcsolatban;

205.

sürgeti az EU tagállamait, hogy tegyenek meg minden megfelelő intézkedést, hogy teljes mértékben együttműködjenek a Nemzetközi Büntető Bírósággal annak érdekében, hogy biztosítsák a sikeres nyomozásokat; különösen sürgeti az összes EU-tagállamot, hogy írják alá a tanúk áthelyezésére vonatkozó, a bírósággal megkötött megállapodásokat, és osszanak meg minden rendelkezésükre álló információt; arra ösztönzi az EU-t, hogy kössön együttműködési megállapodást a Nemzetközi Büntető Bírósággal, amely lehetővé teszi az EU számára, hogy hatékonyan együttműködjön a bírósággal és segítse azt a nyomozások sikeres lefolytatásában;

206.

üdvözli, hogy az ügyészhez legutóbb a Közép-Afrikai Köztársaságból is utaltak egy ügyet (2005. január);

1

2

Az ügyész mindkét ügyben ismételten kijelentette, hogy a szexuális bántalmazásra, így például a nemi erőszakra vonatkozó állításokat ki fogja vizsgálni. A Nemzetközi Büntető Bíróság ugyanakkor nem folytat le eljárást gyermekkatonák ellen, mivel alapokmánya értelmében a vádlottnak 18 évnél idősebbnek kell lennie. A számok az NBB Ügyészi Hivatalának 2004. októberi adatain alapulnak.

96 /PE 357.328

207.

üdvözli az EU nyilatkozatát, amely támogatja az ENSZ vizsgálóbizottságának Darfurra vonatkozó jelentését1; határozottan javasolja, hogy az ENSZ Biztonsági Tanácsa a darfuri helyzetet a Nemzetközi Büntető Bírósághoz utalja;

208.

riasztónak tartja, hogy a háború folytatására és a konfliktusok során az áldozatok védelmére vonatkozó szabályokat továbbra is áthágják; a büntetlenség felszámolását követeli és támogatja a Nemzetközi Büntető Bíróságot, amely megfelelő mechanizmust biztosít az emberi jogi visszaélések nemzetközi kezelésére a konfliktushelyzeteket követően;

209.

javasolja a Tanács és a Bizottság számára, hogy vegyenek fontolóra olyan intézkedéseket, amelyek arra ösztönözhetik az USA-t, hogy kedvezőbben ítélje meg az Nemzetközi Büntető Bíróságot;

210.

emlékezteti a Római Statútumot ratifikáló államokat, hogy a Nemzetközi Büntető Bíróság eljárásától való mentességet biztosító megállapodás megkötése valamely, a Római Statútumot nem aláíró állammal nincs összhangban az alapokmány szellemével; felszólítja az Egyesült Államokat, hogy ratifikálja ezt az alapokmányt és ne kössön a katonai személyzete számára speciális státuszt biztosító megállapodást, akik egyfajta „nemzetközi védettségben” részesülnének; felszólítja az EU intézményeit és a tagállamokat, hogy aktívan támogassák azon országokat, amelyekre nyomást gyakorolnak és amelyekkel szemben pénzügyi szankciókat alkalmaznak, amiért nem hajlandók ilyen megállapodásokat aláírni;

211.

úgy véli, hogy a háború által sújtott országokban a büntetlenségnek és az emberi jogok súlyos megsértésének a megszüntetése alapvetően fontos a jogállamiság, a demokrácia és az emberi jogok tiszteletben tartása újbóli kialakításához;

212.

kéri, hogy a négy vonatkozó külkapcsolati eszközbe2 foglalják bele a kifejezett, következetes és konkrét elkötelezettséget az emberi jogok és demokrácia mint alapvető és elsődleges cél elősegítésének támogatására vonatkozóan;

213.

kéri hogy az európai kezdeményezést a demokráciáért és az emberi jogokért (EIDHR) tartsák fenn és javítsák, és az EU nagyobb elkötelezettséggel összpontosítson az emberi jogokra és a demokráciára;

VIII.

Intézményi és politikai fejlődés

214.

felszólítja a Bizottságot, hogy valamennyi nemzetközi kapcsolat területén és egyéb politikai területeken is tegye hangsúlyosabbá az emberi jogi szempontokat;

215.

felhívja a Tanácsot és a Bizottságot, hogy intézzen felszólítást és hozzon konkrét intézkedéseket azon országok vonatkozásában, amelyek jogszabályai szexuális irányultságon alapuló hátrányos megkülönböztetést tartalmaznak; felhívja azokat az országokat, amelyeknek jogszabályai szerint az azonos nemű nagykorúak között kölcsönös beleegyezéssel létesített szexuális kapcsolat bűncselekmény, hogy helyezzék

1 2

Nemzetközi Nyomozóbizottság Darfurra, jelentés az ENSZ Főtitkárának, 2005. január 25. A fejlesztési együttműködési és gazdasági együttműködési eszköz (DCECI), az európai szomszédsági és partnerségi eszköz (ENPI), a stabilitási eszköz (SI) és az előcsatlakozási támogatási eszköz (IPA). PE 357.328\ 97

HU

hatályon kívül ezeket a jogszabályokat; 216.

üdvözli az emberi jogok védelmezőiről szóló uniós iránymutatások 2004. júniusi elfogadását; sürgeti az EU-t, hogy következetesen támogassa és segítse az emberi jogok védelmezőit és az újságírókat, akik veszélyben vannak azon tény ismeretében, hogy az újságírókkal és az emberi jogok védelmezőivel szembeni támadások, illetve fogva tartásuk eseteinek száma növekedett 2004-ben; ezzel kapcsolatban felszólítja a Tanácsot, hogy a harmadik országokkal folytatott politikai párbeszédek során átfogóan foglalkozzon az emberi jogok védelmezőinek helyzetével;

217.

felszólítja az Európai Uniót, hogy tegyen erőfeszítéseket az emberi jogi politikák koherenciájának javítására és biztosítsa a jobb információáramlást; rámutat arra, hogy a gazdasági megfontolások semmiképp nem eredményezhetik azt, hogy az Unió figyelmen kívül hagyja vagy lebecsüli az emberi jogok megsértését;

218.

felszólítja az Európai Uniót és tagállamait, hogy egyöntetűen emeljenek szót az emberi jogok megsértései ügyében, különösen az Egyesült Nemzetek Emberi Jogi Bizottságában, ahol a múltban az EU nem képviselt elég súlyt a döntéshozatali eljárásokban, mert nem volt konszenzus a tagállamok között;

219.

megismétli, hogy az EU harmadik országokkal kötött megállapodásaiban foglaltaknak megfelelően az emberi jogok tiszteletben tartása lényeges eleme ezen megállapodásoknak; e tekintetben felszólítja a Bizottságot, hogy dolgozzon ki egyértelmű mechanizmust az EU harmadik országokkal kötött szerződéseiben foglalt emberi jogi záradékok végrehajtására, és ennek értelmében vizsgálja felül jelenlegi és jövőbeli megállapodásait; felszólítja a Bizottságot a barcelonai folyamat 10. évfordulójára tekintettel, hogy készítsen nyilvános jelentést a földközi-tengeri országok emberi jogi helyzetéről, melynek alapján továbbfejleszthető a partnerség;

220.

e tekintetben kéri emberi jogi albizottságok felállítását a társulási megállapodások keretrendszerén belül, hogy az emberi jogokról és a demokráciáról strukturált párbeszédet alakítsanak ki, és meghatározzák azokat az aggodalmat keltő főbb területeket, melyekkel az európai szomszédsági politikával kapcsolatos cselekvési tervekben foglalkozni kell; hangsúlyozza, hogy ezen albizottságok munkája során konzultálni kell a civil társadalommal, amelyet az albizottságok munkájába be kell vonni annak érdekében, hogy az emberi jogi helyzet jobban megfigyelhető legyen; hangsúlyozza továbbá, hogy a Parlamenttel szoros kapcsolatot kell fenntartani az albizottságok munkájában és annak nyomon követésében; e tekintetben ismételten kéri a Bizottságot, hogy készítsen jelentést az emberi jogoknak az európai szomszédsági politika keretébe tartozó országokban tapasztalható helyzetéről;

221.

javasolja a Tanács és a Bizottság tevékenységének értékelését, amint azt az Európai Unió emberi jogokról szóló éves jelentése leírja, a korábbi állásfoglalásaiban kiemelt országokkal és tematikus problémákkal kapcsolatban, az e tevékenységek hatása és hatékonysága tekintetében;

222.

üdvözli, hogy az EU KKBP főképviselője, Javier Solana, Michael Matthiessent nevezte ki az emberi jogokért felelős személyes képviselőjének;1

1

Az Elnökség következtetései, Brüsszel, 2004. december 16–17. (52. szakasz).

98 /PE 357.328

223.

hangsúlyozza annak szükségességét, hogy ez a poszt független legyen, és felkéri az új képviselőt, hogy szorosan működjön együtt az Európai Parlamenttel az elszámoltathatóság és az EP érintett bizottságaival való közös munka érdekében; kéri a Tanácsot, hogy növelje az emberi jogi személyzet lehetőségeit a Tanács Főtitkárságán, annak érdekében, hogy az emberi jogi személyes képviselő megfelelő támogatása biztosítva legyen megbízatásának teljesítése során;

224.

tudomásul veszi a Tanács által 2004. decemberben következtetéseket fogadott el az emberi jogi párbeszédekre irányuló európai uniós iránymutatások végrehajtására vonatkozóan; hangsúlyozza, hogy a Parlamentet be kell vonni ezen iránymutatások végrehajtásába, legalább úgy, hogy a Tanács évente kétszer tájékoztatást nyújt; különösen felhívja a figyelmet az EU Kínával és Iránnal folytatott strukturált párbeszédeire, továbbá kéri ebben a tekintetben a Tanácsot, hogy fejlesszen ki szorosabb együttműködést a Parlamenttel; általánosságban kéri a Tanácsot, hogy rendszeresen tájékoztassa a Parlamentet az emberi jogi kérdésekre irányuló EU iránymutatások végrehajtásáról és nyomon követéséről, továbbá nyújtson be jelentést ezen iránymutatások célirányos hatásairól;

225.

üdvözli, hogy személyzetet vesznek fel a civil társadalommal való kapcsolattartásra a Bizottság harmadik országokban levő delegációiban, és felkéri ezeket a delegációkat, hogy biztosítsák azok védelmét, akik vészhelyzetekben fenntartják az emberi jogokat;

226.

e tekintetben támogat minden, a Tanács, a trojka és az elnökség általi kezdeményezést, amelynek célja a harmadik országokban az emberi jogi helyzet miatti aggodalmak kezelése; felkéri a Tanácsot, hogy évente egyszer nyújtsa be a Parlamenthez az elnökségek által javasolt munkatervek eredményeit a közös stratégiákra vonatkozóan; felkéri a Tanácsot, hogy rendszeresen nyújtsa át az emberi jogokra vonatkozó nyilatkozatokat és diplomáciai lépéseket a Parlamentnek, annak érdekében, hogy az teljes mértékben és alaposan tájékozódhasson; úgy véli, hogy minden erőfeszítést meg kell tenni az EU külügyi tevékenységeivel való nagyobb összhang és összefüggés biztosítása érdekében;

227.

megismétli követelését, hogy a Bizottság vállalja az emberi jogokról szóló képzést az EU valamennyi harmadik országbeli delegációjában, és biztosítsa az iránymutatások egyértelmű alkalmazását;

228.

reméli, hogy valósan és tárgyilagosan lehet értékelni az EP e területen végzett munkájának eredményeként a világban az emberi jogok helyzetében ténylegesen elért hatásokat és javulást, mely munka jelen pillanatban úgy tűnik, nem mutat jelentős és kézzelfogható hatást;

229.

tudomásul veszi a Tanács határozatát, hogy teljes jogkörrel rendelkező alapjogi és emberi jogi ügynökséget hoz létre1; elvárja, hogy az ügynökség fő célja a Bizottság támogatása legyen az Uniónak az emberi jogokra vonatkozó belső és külső politikái közötti eltérés csökkentése érdekében; ösztönzi a Tanácsot, hogy a tagjelölt országokat vonja be az ügynökség hatáskörébe;

1

Az Elnökség következtetései, Brüsszel, 2004. december 16–17. A Bizottság közleménye: Az Alapvető Jogok Ügynöksége: Nyilvános konzultációra készített dokumentum, SEC(2004)1281, Brüsszel, 2004.10.25., COM(2004)0693. PE 357.328\ 99

HU

230.

elismeri, hogy az EU alapjogi chartájának az Alkotmányba való beépítése azt mutatja, hogy az EU komolyan veszi az emberi jogok kérdését saját határain belül, és így javasolja, hogy az ügynökség hatáskörét terjesszék ki a charta valamennyi területére, és az alkotmányos szerződés első részének vonatkozó rendelkezéseire, ami további például szolgálna arra, hogy az EU elkötelezi magát ezen jogok gyakorlatban való alkalmazása mellett;

231.

javasolja, hogy az ügynökség ne kettőzze meg az Európa Tanács égisze alatt folytatott munkát, ezért javasolja, hogy az ügynökség fejlesszen ki intézményes együttműködést az Európa Tanáccsal és intézményeivel, és az Emberi Jogok Európai Bíróságával, valamint, hogy kísérje figyelemmel az EBESZ és az ENSZ munkáját;

232.

javasolja, hogy az ügynökség értelmes párbeszédet alakítson ki a civil társadalommal és a nemzeti szakértőkkel, és hogy kapcsolatokat építsen ki az egyetemi intézményekkel;

233.

határozottan kiemeli az ügynökség függetlenségének és a Parlament felé történő rendszeres jelentéstételének szükségességét, amennyiben az alapvető jogok hatékony és hiteles megfigyelője kíván lenni az EU-ban;

234.

kéri az ENSZ őslakos népek jogairól szóló nyilatkozatának időben történő elfogadását; e célból javasolja a nyilatkozattervezeten dolgozó munkacsoport munkájának azonnali újraindítását; e tekintetben kéri a Bizottságot és a Tanácsot, hogy teljes mértékben támogassa az őslakos népesség ügyét és vegye figyelembe az említett nyilatkozat következtetéseit;

235.

üdvözli, hogy javaslat született az EU fegyverexportra vonatkozó magatartási kódexének a luxemburgi elnökség alatt történő felülvizsgálatára, és kéri a Tanácsot, hogy tegyen lépéseket annak biztosítására, hogy minden tagállam szigorúan betartja a rendelkezéseit, biztosítsa a szükséges forrásokat a megfigyeléshez és a végrehajtáshoz, továbbá ezután is támogassa és szorgalmazza globális fegyverkereskedelmi szerződés megkötését; O O

236.

O

utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak, a Bizottságnak, a tagállamok és a csatlakozó országok kormányainak és parlamentjeinek, az Egyesült Nemzetek Szervezetének, az Európa Tanácsnak, az EBESZ-nek és az állásfoglalásban említett országok kormányainak, valamint a főbb emberi jogi nem kormányzati szervezetek EU-ban működő irodáinak.

100 /PE 357.328

P6_TA-PROV(2005)0151 Romák az Európai Unióban Az Európai Parlament állásfoglalása a romák európai unióbeli helyzetéről


tekintettel a nemzetközi roma nap 2005. április 8-i megünneplésére1,

–

tekintettel a 2004. október 29-én az állam- és kormányfők által aláírt alkotmányos szerződésre, amelynek második része tartalmazza az Európai Unió alapjogi chartáját,

–

tekintettek az EK-Szerződés 3., 6., 7., 29. és 149. cikkére, amely valamennyi állampolgár számára egyenlő esélyek biztosítására kötelezi a tagállamokat,

–

tekintettel az EK-Szerződés 13. cikkére, amely lehetővé teszi az Európai Közösség számára, hogy megfelelő lépéseket tegyen a faji vagy etnikai származáson alapuló megkülönböztetés ellen,

–

tekintettel a személyek faji vagy etnikai származására tekintet nélküli egyenlő bánásmód elvének végrehajtásáról szóló 2000. június 29-i 2000/43/EK tanácsi irányelvre2, amely megtiltja az etnikai alapú megkülönböztetést,

–

tekintettel az Európa Tanács nemzeti kisebbségek védelméről szóló keretegyezményének 4. cikkére és az emberi jogok és alapvető szabadságok védelméről szóló európai egyezményre,

–

tekintettel az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlése 1557/2002 ajánlására, különösen annak 3. és 15. cikkére, amely kiemeli a romák elleni széleskörű diszkriminációt és az őket sújtó hátrányos megkülönböztetést ellenőrző rendszer megerősítésének szükségességét,

–

tekintettel az 1999-es helsinki Európai Tanácsot megelőzően a COCEN-Csoport által elfogadott, „A roma lakosság helyzete a tagjelölt országokban” című dokumentumra, amely kiemeli, hogy fel kell hívni a figyelmet a romákkal szemben megnyilvánuló rasszizmusra és diszkriminációra,

–

tekintettel a kínzás és a kegyetlen, embertelen és megalázó bánásmód és büntetések elleni 1984. december 10-i ENSZ egyezményre,

–

tekintettel az alkalmazás és foglalkoztatás terén az egyenlő elbíráláshoz általános keretet létrehozó 2000. november 27-i 2000/87/EK tanácsi irányelvre3,

–

tekintettel az európai politikai pártok chartájára „a rasszizmusellenes társadalomért”1,

1

A nemzetközi roma nap megünnepléséről 1971-ben az Első Roma Világkongresszuson határoztak. HL L 180., 2000.7.19., 22. o. 3 HL L 303., 2000.12.2., 16. o. 2

PE 357.328\ 101

HU

–

tekintettel az alapvető jogokért, a diszkriminációmentességért és az egyenlő bánásmódért felelős biztosok csoportjának létrehozására2 és várva a csoport programját,

–

tekintettel a Rasszizmus és az Idegengyűlölet Európai Megfigyelőközpontját létrehozó 1997. június 2-i 1035/97/EK tanácsi rendeletre3, a Megfigyelőközpont (EUMC) éves és tematikus jelentéseire az EU-ban tapasztalható rasszizmusról, valamint a kibővült Európai Unióban a kisebbségekről és diszkriminációmentességről szóló bizottsági Zöld Könyvre (COM (2004)0379),

–

tekintettel az Európai Bizottság közelmúltban kiadott jelentésére, amely felhívja a figyelmet az Európában élő romák, cigányok és vándorló népcsoportok elleni ellenséges magatartások és emberi jogi visszaélések nyugtalanítóan magas szintjére4,

–

tekintettel a Holocaustról való megemlékezésről, az antiszemitizmusról és a rasszizmusról szóló 2005. január 27-i állásfoglalására5,

–

tekintettel olyan nemzetközi jogi eszközökre, mint az ENSZ Bizottsága a Faji Megkülönböztetés Megszüntetéséért által hozott XXVII. általános ajánlására ("a romák faji megkülönböztetése"), és az Európai Bizottság Fajgyűlölet és Intolerancia elleni (ECRI) 3. általános politikai ajánlására (a romák/cigányok elleni fajgyűlölet és intolerancia elleni küzdelem)6,

-

tekintettel az EBESZ-ben részes államok, köztük a tagállamok és a tagjelölt országok által elfogadott, a romák és szintik helyzetének az EBESZ területén belüli javítására összpontosító átfogó cselekvési tervre, amelyben az államok többek között vállalják, hogy megerősítik az iránti erőfeszítéseiket, hogy társadalmainkban a roma és szinti népesség képes legyen teljes és egyenlő mértékű szerepvállalásra, valamint hogy megszüntetik az ellenük irányuló diszkriminációt;

–

tekintettel eljárási szabályzata 103. cikkének (4) bekezdésére,

A. mivel április 8-át jelölték ki a nemzetközi roma nap ünnepének, így az a romák éves napjának tekinthető, másrészt lehetőséget teremt a figyelemfelkeltésre Európa legnagyobb etnikai kisebbsége és annak társadalmi kirekesztettsége vonatkozásában; B.

mivel 12-25 millió roma él Európában, ebből 7-9 millió az Európai Unióban, faji megkülönböztetéstől szenvedve, és gyakran súlyos strukturális hátrányoktól,

1

Az "európai pártok chartája a rasszizmusellenes társadalomért" az EU rasszizmus és idegengyűlölet elleni konzultációs bizottságának javaslata az Európai Unió politikai pártjai számára. A szöveget e bizottság 1997. december 5-én fogadta el. 2 A Bizottság elnöke, José Manuel Barroso a 2004. október 26-i, az Európai Parlament előtt elmondott beszédében hirdette meg e kezdeményezést, amelyben kifejtette, hogy az általa vezetett csoport fogja ellenőrizni a Bizottság e területen folytatott tevékenységét és fő kezdeményezéseit, továbbá politikai hajtóerőként fog működni. 3 HL L 230., 1997.8.21., 19. o. 4 "A romák helyzete a kibővült Európában", kezdeményezte és kiadta a Foglalkoztatási és Szociális Főigazgatóság, 2004. 5 Elfogadott szövegek, P6_TA(2005)0018. 6 3. sz. általános ajánlás "romák és cigányok elleni fajgyűlölet és intolerancia elleni közdelem".

102 /PE 357.328

szegénységtől és társadalmi kirekesztéstől, valamint többszörös hátrányos megkülönböztetéstől szenvedve a nemi hovatartozás, életkor, fogyatékosság vagy szexuális irányultság alapján; C.

hangsúlyozza a romákkal szembeni fajgyűlölet és faji megkülönböztetés terén észlelhető folyamatos és erőszakos tendenciák sürgős felszámolásának szükségességét, és tudatában van annak, hogy cigányellenes és romagyűlölő érzelmektől vezérelve a szélsőséges csoportok által elkövetett rasszista támadások, a gyűlöletbeszéd, a fizikai támadások, a jogellenes kilakoltatások, a rendőrségi zaklatások bárminemű büntetlensége hozzájárul a jogállamiság és a demokrácia gyengüléséhez, fokozza az ilyen típusú bűncselekmények előfordulási gyakoriságát és felszámolásához elszánt cselekvésre van szükség;

D.

elismeri, hogy a romákkal szembeni faji megkülönböztetés és idegengyűlölet elleni küzdelem kudarca, különösen az állami szervek részéről, a társadalmi problémák tartós fennállását erősítő tényező;

E.

mivel a roma közösséget még mindig nem tekintik etnikai vagy nemzeti kisebbségi csoportnak valamennyi tagállamban és tagjelölt országban, és így nem élvezhetik valamennyi érintett államban az ezen státuszhoz tartozó jogokat;

F.

mivel noha számos tagállam gyorsan átültette nemzeti jogába a 2000/43/EK irányelvet, számos tagállam ezt vagy nem tette meg, vagy nem teljesen, illetve nem helyesen tette azt;

G.

emlékeztet arra, hogy a roma holocaust teljes mértékű elismerést érdemel, amely arányban áll az európai romák fizikai kiirtását célzó náci bűntettekkel, és e tekintetben felhívja a Bizottságot és a hatóságokat, hogy tegyenek meg minden szükséges lépést annak érdekében, hogy áthelyezzék a sertésfarmot a Lety u Pisku-i egykori koncentrációs tábor területéről, és ott megfelelő emlékművet hozzanak létre;

H.

emlékeztet arra, hogy számos roma vált és válik háborúk áldozatává, valamint etnikai tisztogatások célpontjává, és továbbra is zaklatás áldozata a korábbi Jugoszlávia régióinak egyes részein;

I.

nehezményezi, hogy nagyszámú roma származású menedékért folyamodót utasítottak ki vagy fenyegettek meg a fogadó tagállamokból való kitoloncolással, megsértve ezzel az 1951-es genfi egyezményben és a kapcsolódó jegyzőkönyvekben meghatározott visszaküldés tilalmát;

J.

sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy a romák továbbra is alulreprezentáltak a kormányzati rendszerben és a közigazgatásban azon tagállamokban és tagjelölt országokban, ahol a népesség jelentős százalékát teszik ki; emlékeztetve arra, hogy e kormányok vállalták a döntéshozatali rendszerben dolgozó romák számának növelését, azonban még nem értek el jelentős előrelépést;

K.

elismeri, hogy szükség van a romák hatékony részvételére a politikai életben, különösen a roma közösségek életét és jólétét érintő döntések tekintetében;

L.

hangsúlyozza, hogy semmilyen esetben nem szabad új állampolgársági törvényeket úgy megszövegezni és alkalmazni, hogy azok diszkrimináljanak egyes állampolgárságért PE 357.328\ 103

HU

törvényesen folyamodó személyeket, vagy megtagadják az állampolgárságot a tagállamban vagy tagjelölt országban hosszú ideje tartózkodó roma lakosoktól; M.

mivel számos országban világos jelei vannak a rendőri erőkre és más bűnügyi igazságszolgáltatási szervekre ható roma-ellenes előítéletnek, amely módszeres faji megkülönböztetéshez vezet a büntető bíráskodási gyakorlat során;

N.

mivel a romákat rendszeresen negatív diszkrimináció éri az egészségügyi és társadalombiztosítási szolgáltatások nyújtásakor, aggodalmát fejezi ki a szülészeti osztályokon előforduló szegregációk és a roma nők - megfelelő tájékoztatás alapján adott - beleegyezése nélkül történő sterilizálása miatt;

O.

mivel széles körben tapasztalhatók a színvonalon aluli, egészségtelen körülmények és a gettósodás jelei annak megakadályozásával együtt, hogy a romák az ilyen környékekről kiköltözhessenek;

P.

felhívja a figyelmet a számos tagországban faji elkülönítést alkalmazó iskolarendszerekre, amelyekben a roma gyermekek oktatása vagy alacsonyabb színvonalú elkülönített osztályokban, vagy szellemi fogyatékos osztályokban folyik; elismerve, hogy a romák oktatáshoz és tudományos tevékenységhez való hozzáférésének javítása a roma közösségek általános kilátásainak javulásához elengedhetetlen;

Q.

mivel az átlagot tekintve a roma közösségeknek elfogadhatatlanul nagymértékű munkanélküliséggel kell szembenézniük, amely speciális intézkedéseket tesz szükségessé a munkához jutás megkönnyítése érdekében;

R.

tekintve a romák kultúrájuk elismertetésével kapcsolatos nehézségeit, sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy a legtöbb tagállamban és tagjelölt államban az általános médiák műsoraiban továbbra is alulreprezentált a romaság, miközben a roma polgárokkal kapcsolatos negatív sztereotípiák terjednek az újságcikkekben, televíziós és rádiós műsorokban; megjegyzi, hogy az új kommunikációs technológiák, beleértve az internetet is, szintén hozzá tudnak járulni a romafóbia elleni küzdelemhez;

1.

teljes mértékben elítél mindenfajta diszkriminációt, amellyel a roma nép szembesül;

2.

felhívja a Tanácsot, a Bizottságot, a tagállamokat és a tagjelölt országokat, hogy fontolják meg a romák európai kisebbségként való elismerését;

3.

üdvözli Barroso úrnak, a Bizottság elnökének nemrégiben tett nyilatkozatát a roma nép elleni diszkrimináció felszámolásának fontosságáról, valamint a lisszaboni stratégia lehetséges szerepéről a romák lehetőségeinek javításában1, és sürgeti a Tanácsot, a Bizottságot, a tagállamokat és a tagjelölt országokat, hogy tegyenek lépéseket a cigányellenesség/romafóbia minden formájának leküzdésére helyi, nemzeti, regionális, vagy uniós szinten;

4.

sürgeti a Bizottságot, hogy vegye bele a 2007 „egyenlő esélyek mindenkinek” európai éve prioritásai közé a cigányellenesség/romafóbia elleni európai szintű küzdelem ügyét, és

1

A “Lisszabon scorecard V.” 2005. március 17-i beindításakor tett nyilatkozat.

104 /PE 357.328

felhívja a politikai pártokat és a civil közösségeket minden szinten, hogy tegyék világossá, az európai társadalomban soha nem lesz elfogadható a romagyűlölet; 5.

sürgeti továbbá a Bizottságot, hogy a koppenhágai kritériumok politikai előírásainak keretén belül fokozottan biztosítsa, hogy a tagjelölt országok valódi erőfeszítéseket tegyenek a jogállamiság megerősítése, valamint az emberi jogok és a kisebbségek, különösen a roma népesség jogainak védelme érdekében;

6.

felhívja a Bizottságot, hogy adjon ki közleményt arról, hogy hogyan tudja az EU a tagállamokkal együttműködésben a legjobban összehangolni és elősegíteni a romák helyzetének javítására irányuló törekvéseket, és hogy fogadjon el egy olyan cselekvési tervet, amely világos ajánlásokat tartalmaz a tagállamok és a tagjelölt országok számára a romák gazdasági, társadalmi és politikai integrációjának javítására;

7.

üdvözli azt, hogy a tagállamok gyorsan átültették a 43/2000 EK irányelvet a nemzeti jogukba és sürgeti azokat, amelyek ellen jelenleg tájékoztatás elmulasztása kapcsán Szerződés megsértése miatti eljárást indítottak, hogy tegyenek lépéseket a lemaradásuk csökkentésére; felhívja a Tanácsot hogy a luxembourgi elnökség során állapodjon meg a javasolt faj- és idegengyűlöletről szóló EU kerethatározat-javaslatról, amely a gyűlöletkeltő bűncselekményeket büntethetővé teszi az Unióban és amelyről konzultálni kell az Európai Parlamenttel;

8.

felhívja a tagjelölt országokat és a tagállamokat, hogy erősítsék a nemzeti jogalkotásukat és közigazgatási intézkedéseiket, hogy kifejezett és egyedi cigányellenesség és romafóbia elleni intézkedésekkel a közélet valamennyi területén akadályozzák meg a faji diszkriminációt és az ahhoz kapcsolódó közvetlen vagy közvetett intoleranciát;

9.

felhívja a tagjelölt országokat és a tagállamokat, hogy osszák meg egymással a legjobb gyakorlatokat a roma kultúra előmozdításának bátorítására;

10.

felhívja a tagállamokat, hogy lépjenek fel megfelelő módon a romák elleni bármely faji gyűlölet illetve a diszkrimináció és erőszak felbujtása ellen a médiában és a hírközlés más formáiban, és felhívja a legjelentősebb médiákat, hogy hozzanak létre legjobb gyakorlatokat olyan alkalmazottak felvételére, akik képviselik a társadalom összetételét;

11.

felhívja a tagállamokat és a tagjelölt országokat, hogy fejlesszenek ki stratégiát a romák részvételének növelésére a választások valamennyi szintjén, mind szavazóként, mind jelöltként;

12.

hangsúlyozza annak szükségességét, hogy biztosítsák a roma származású bevándorlók egyenlő szociális és politikai jogait;

13.

hangsúlyozza, hogy a hivatalos dokumentumok hiánya a romák alapvető jogai gyakorlásának, valamint a társadalmi integrációhoz létfontosságú szolgáltatások hozzáférésének komoly akadálya Európában;

14.

sürgeti valamennyi tagállamot és tagjelölt országot, hogy hozzanak konkrét intézkedéseket a romák munkaerőpiacra jutásának javítására a jobb hosszú távú foglakoztatás biztosítása érdekében;

PE 357.328\ 105

HU

15.

felhívja azon tagállamokat, ahol a roma gyerekeket a szellemi fogyatékosok iskoláiba vagy külön osztályokba különítik el, hogy egy meghatározott időn belül tegyenek lépéseket az elkülönítés elleni programok terén, ezáltal biztosítva minőségi oktatáshoz való hozzáférést a roma gyermekek részére és megakadályozva a roma-ellenes érzelmeket az iskolás gyerekek között;

16.

emlékeztet a romák, szintik és vándorlók gyerekeinek oktatásáról szóló, 1989. május 22-i tanácsi és az oktatási miniszterek tanácsa általi állásfoglalásra1, és úgy véli, hogy kiemelten kezelendő a roma gyermekek oktatáshoz való hozzáférésének biztosítása;

17.

felhívja a tagállamokat és a tagjelölt országokat, hogy tegyenek lépéseket az egészségügyi és társadalombiztosítási szolgáltatásokhoz való mindenki számára egyenlő hozzáférés biztosítására, ennek érdekében vessenek véget minden diszkriminatív gyakorlatnak, különösen a romák elkülönítésének a szülészeteken és akadályozzák meg a roma nők belegyezés nélküli sterilizálását;

18.

üdvözli az Európai romák és vándorlók fórumának létrehozását, és a parlament keretében működő csoportoknak a roma és kisebbségi ügyekre irányuló munkáját; elismeri az ilyen testületekkel folytatott együttműködés fontosságát az európai roma politikák létrehozása során;

19.

úgy véli hogy a jelenlegi európai gettósodás elfogadhatatlan és felhívja a tagállamokat, hogy tegyenek konkrét lépéseket a gettósodás ellen, a diszkriminatív gyakorlatok leküzdésére a lakások biztosításában és a romák alternatív, higiénikus lakhatáshoz jutásának elősegítésére;

20.

sürgeti a roma népességgel rendelkező régiók kormányait, hogy tegyenek további lépéseket a roma köztisztviselők integrálására a közigazgatás és a döntéshozatal valamennyi szintjén a korábbi kötelezettségvállalásokkal összhangban, és hogy biztosítsák a szükséges forrásokat az ilyen pozíciók hatékony működtetésére;

21.

üdvözli az öt tagállam és tagjelölt ország által életre hívott "A romák bekapcsolódásának évtizede" elnevezésű kezdeményezést és felhívja a Bizottságot, hogy működjön együtt az érintett kormányokkal ezen kezdeményezés EU-s finanszírozásának biztosításában;

22.

felhívja a Bizottságot, hogy nyilvánosan bátorítsa a nemzeti kormányokat, hogy biztosítsák a roma szereplők teljes bevonását a projektek tervezésébe, végrehajtásába és nyomon követésébe, amennyiben a finanszírozási program romákat céloz meg;

23.

támogatja az Uniós intézményeken belüli folyamatos fejlődést az EBESZ által kialakított roma-roma közötti megközelítés beépítésére, a romákhoz és a nem romákhoz kapcsolódó jövőbeli álláshirdetések során;

24.

felhívja a politikai pártokat mind nemzeti mind európai szinten, hogy vizsgálják felül pártstruktúrájukat és eljárásaikat a romák részvételét közvetve vagy közvetlenül akadályozó korlátok eltávolítása érdekében és építsenek be politikákat a romáknak a fő politikai és társadalmi programjukba történő teljes integrációjára;

1

HL C 153., 1989.6.21., 3. o.

106 /PE 357.328

25.

sürgeti az Európai Unió Megfigyelőközpontját, valamint létrehozása után az alapjogi ügynökséget, hogy fordítson nagyobb figyelmet az európai cigányellenességre/romafóbiára és biztosítsa a szükséges erőforrásokat a romák elleni faji jellegű visszaélések és emberi jogi sérelmek nyomon követésére;

26.

sürgeti valamennyi tagállamot, hogy támogassák a romákat abban, hogy képesek legyenek az ön-képviseletre valamint a közéletben és a társadalmi életben való aktív részvételre, és tegyék lehetővé a roma civil szervezetek számára hogy hallathassák hangjukat;

27.

felhívja a Bizottságot, hogy vesse fel a roma-kérdést európai szinten különösen a tagjelölt országok tekintetében, mivel Európa minden részében élnek romák;

28.

utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezen állásfoglalást a Tanácsnak, a Bizottságnak, a tagállamok és a tagjelölt országok korányainak és parlamentjeinek.

PE 357.328\ 107

HU

P6_TA-PROV(2005)0152 Szociális védelem és minőségi egészségügy Az Európai Parlament állásfoglalása a szociális védelem korszerűsítéséről és a magas szintű egészségügy kialakításáról 2004/2189(INI))


tekintettel a Bizottság „A szociális védelem korszerűsítése a magas minőségű, hozzáférhető és fenntartható egészségügy és a hosszú távú gondozás kifejlesztése érdekében: a nemzeti stratégiák támogatása a «nyílt koordinációs módszer» használatával” című közleményére (COM(2004)0304),

–

tekintettel 2000. február 16-i, a Bizottságnak a szociális védelem korszerűsítésének összehangolt stratégiájáról szóló közleményével kapcsolatos állásfoglalására1,

–

tekintettel a 2003. január 15.-i állásfoglalására a Bizottságnak a Tanács, az Európai Parlament, a Gazdasági és Szociális Bizottság valamint a Régiók Bizottsága számára az egészségügy és az idősek gondozása jövőjével, a hozzáférhetőség, a minőség és a pénzügyi megvalósíthatóság szavatolásával kapcsolatosan tett közleményét illetően: 2,

–

tekintettel az Európai Tanács 2003. március 20–21-i, brüsszeli ülésére és az Európai Tanács korábbi, lisszaboni, göteborgi és barcelonai üléseinek az egészségüggyel és a hosszú távú gondozással kapcsolatos következtetéseire,

–

tekintettel a Bizottságnak az általános érdekű szolgáltatásokról szóló fehér könyvére (COM(2004)0374),

–

tekintettel a Bizottságnak „A lisszaboni stratégia szociális dimenziójának megerősítése: a nyílt koordináció előmozdítása a szociális védelem területén (COM(2003)0261) című közleményére,

–

tekintettel 2004. március 11-i, az „Egészségügy és az idősek gondozása: a nemzeti stratégiák támogatása a magas szintű szociális védelem biztosítása érdekében” című közös jelentéssel kapcsolatos javaslatról szóló állásfoglalására3,

–

tekintettel eljárási szabályzata 45. cikkére,

–

tekintettel a Foglalkoztatási és Szociális Bizottság jelentésére és a Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság véleményére (A6-0085/2005),

A.

mivel az egészséghez való jog alapvető szociális jog, ahogy azt az európai alkotmányt

1

HL C 339., 2000.11.29., 154. o. HL C 38. E, 2004.12.2., 269. o. 3 HL C 102. E, 2004.4.28., 862. o. 2

108 /PE 357.328

létrehozó, ratifikálásra váró szerződés1 II-95. cikke magában foglalja, és mivel az Európai Unió alapjogi chartája2 elismeri minden egyes személy jogát arra, hogy egészségügyben és egészségügyi ellátásban részesüljön, valamint az idősek jogát arra, hogy méltóságteljes és független életet éljenek és a társadalmi, a kulturális életben valamint a munka világában részt vegyenek, B.

mivel az egészség minden egyén elidegeníthetetlen joga az élet minden szakaszában és helyzetében és egyike azon alapvető feltételeknek, amelyek lehetővé teszik számára a létet a társadalom részeként, és mivel a közegészség társadalmunk egyik értéke, és annak fenntartása a társadalom egyik alapvető feladata,

C.

mivel az egészségre számos tényező van hatással, így a genetikai hajlam, az életstílus és a társadalmi helyzet, és mivel az egészségügy csak korlátozott mértékben járul hozzá (gyakorta említik a 10%-os arányt) egy személy általános egészségi állapotához,

D.

mivel az egészségügy szükség esetén való elérhetősége alapvető fontosságú az egyének létéhez a társadalomban, az élet minden szakaszában és helyzetében,

E.

mivel az egyének (beleértve a munkavállalókat) szabad mozgása az EU egyik alapelve és ugyanakkor alapvetően fontos a tagállamok és az Unió egésze továbbfejlődéséhez, és mivel a lakosság bizalma az egészségügy elérhetősége és minősége iránt a tagállamok közötti szabad mozgásuk eredményeként az egészségügyi rendszerek nyílt koordinációján keresztül erősíthető,

F.

mivel az Európai Bíróság joggyakorlatával összhangban növekedés várható a betegek mobilitásában és a határokon átívelő szolgáltatások használatában, ez a fejlődés pedig – a belső piac elmélyülésével kombinálva – egyre növekvő hatással lesz a nemzeti egészségügyi rendszerekre, ezek alapelveit és céljait pedig nem szabad veszélybe sodorni,

G.

mivel az európai betegbiztosítási kártya megfelelő eszköze EU-n belüli szabad mozgás biztosításának az egészségügy tekintetében, még ha a nemzeti szociális rendszerek jelentős különbözőségeket mutatnak is,

H.

mivel az Európai Bíróság ismételten elismerte egyes páciensek követelését egy másik tagállamban végzett egészségügyi ellátás költségeinek visszatérítésére, annak ellenére, hogy megkülönböztetést tett a kórházi betegek és járóbetegek kezelése között, bizonyos feltételekhez kötve az ilyen követelések érvényesítését, melyek célja különösen a kiegyensúlyozott megközelítés és a szociális biztonság nyújtása, mindig magas színvonalú egészségvédelem biztosítása céljával,

I.

mivel a 2004. március 11-i állásfoglalásában az Európai Parlament arra ösztönözte a tagállamokat, hogy erősítsék meg nyilvános és magán gondozó és támogató rendszerüket a beteg származási országában rendelkezésre álló ellátás teljes skálájának felhasználásával,

J.

mivel a tagállamok egészségügyi rendszerei az egyenlőség és a szolidaritás alapelvein nyugszanak, amelyek azt követelik meg, hogy a magas szintű egészségügy és a hosszú

1 2

HL C 310., 2004.12.16. HL C 364., 2000.12.18., 1. o. PE 357.328\ 109

HU

távú gondozás elérhető és hozzáférhető legyen mindenki számára, szükségleteire szabva, korra és anyagi helyzetre való tekintet nélkül, K.

mivel az Unió állandó célja a magas szintű szociális védelem elősegítése és mivel az egészségügy és a hosszú távú gondozás területén való hatékonyabb együttműködés hozzá fog járulni az európai társadalmi modell hosszú távú korszerűsítéséhez és a nagyobb társadalmi kohézióhoz; mivel az egészségügy és a hosszú távú gondozás általános érdekű szolgáltatások, melyek terén a szolidaritás elvének elsőbbséget kell élveznie,

L.

mivel az egészségügyi rendszereket a tagállamok társadalombiztosítási rendszereinek részeként kihívások elé állítják az új kivizsgáló és terápiás technológiák, az idősödő társadalom (vagyis a testre szabott egészségügyi kivizsgálást és megfelelő kezelést igénylő erősen hajlott korúak és gyenge egészségűek számának rendkívüli mértékű növekedése) és a lakosság növekvő elvárásai, valamint a minden állampolgár számára nyújtott, az e rendszerekhez való általános hozzáféréssel kapcsolatos garancia,

M.

mivel az egészségügyben dolgozók korosodása egyes tagállamokban kihívást jelent, miként azok korosodása is, akik ingyenes gondozást nyújtanak,

N.

mivel az új kivizsgáló és terápiás technológiák nem csak kockáztatják az egészségügyi rendszerek stabilitását, de friss lehetőségeket is teremtenek, és új reményeket szolgáltatnak az emberiség betegség és öregség ellen folytatott folyamatos harcához; mivel azonban az idősek körében egyre növekvő szegénységet is figyelembe kell venni,

O.

mivel a megelőzés az egészségügy leghatékonyabb formája, és mivel az elfogadható költségekkel járó magas minőségű megelőző gondozás, amely mindenki számára hozzáférhető, az átlagéletkor növekedéséhez, a betegség gyakoriságának csökkenéséhez és alacsonyabb egészségügyi költségekhez vezet, és segít biztosítani azt, hogy az egészségügy finanszírozása hosszú távon fenntartható legyen,

P.

mivel bár az idősek nagy többsége egészséges és független életet él, jelentős részük még mindig betegségekben és rokkantságban szenved és ezért magas színvonalú és magas szinten integrált szociális és egészségügyi szolgáltatásokra szorulnak, melyek megfelelő geriátriai (vagyis multidiszciplináris és holisztikus) kivizsgálást nyújtanak, ami az egyetlen olyan beavatkozás, amely képes csökkenteni a cselekvésképtelenséget és megelőzni a szükségtelen hosszú távú gondozást e csoport tagjai számára,

Q.

mivel minden egészséggel kapcsolatos dolognak a középpontjában az egyén – a beteg – áll, aki egészségügyi ellátásban részesül, amiért vagy közvetlenül, vagy biztosítás, illetve adók formájában fizet; az átlagemberek rendkívüli módon érdekeltek a gondozás elérhetőségében, hozzáférhetőségében, megfelelőségében és minőségében, és ezért kimerítően tájékoztatni kell őket és teljes körű jogokat és választási lehetőséget kell számukra biztosítani az egészségügyi lehetőségekkel és felhasználásukkal kapcsolatos döntéshozatal vonatkozásában,

R.

mivel az egészségügy minőségét különösen az egészségügyi dolgozók képzettségi szintje, a folyamatos képzés, a megfelelő munka- és munkaerő-védelmi feltételek, a magas minőségű kivizsgálási és terápiás technológiák elérhetősége, az egészségügyi szolgáltatások szervezettségi szintje és az egészségügyi ellátást nyújtók és a betegek közötti kommunikáció és információátadás minősége befolyásolja,

110 /PE 357.328

S.

mivel a gyenge egészségű idős emberek száma rendkívüli mértékben növekszik, nagy szükség van a gerontológiai és geriátriai oktatás fejlesztésére és támogatására, mind a felső szintű és posztgraduális képzési programokban, annak érdekében, hogy minden egészségügyi szakember rendelkezzen olyan specifikus ismeretekkel és képességekkel, melyek e csoport jobb és megfelelőbb gondozásához szükségesek,

T.

mivel a közegészségügyi közösségi cselekvés európai programja (2003-2008) az egészségügyi politikák és az egészségügy integrált megközelítését biztosítja, többek között az egészség előmozdítására és az előzetes megelőzésre, az egészséggel kapcsolatos kockázatok kiiktatására, a magas szintű egészségvédelemnek a maghatározásba és az összes ágazati politika megvalósításba történő belefoglalására és a társadalmi egyenlőtlenségnek mint az egészségügyi problémák forrásának megszüntetésére alapozva,

U.

mivel az egészségügy – akár a közgazdaságtan – a tudomány és a kutatás nagyon fontos területe; a tudományos fejlődés és a kutatás, ugyanakkor pedig a kutatás és a tudományos vizsgálatok eredményeinek mindennapos gyakorlati felhasználásának óriási területét alkotja; mivel gazdasági szektorként az egészségügy számos munkahelyet és jelentős gazdasági értéket teremt,

V.

mivel az alapvető kutatás mellett jelentős igény van az olyan egészségügyi problémákkal foglalkozó klinikai kutatásra, mely egyre növekvő számú, jelenleg idős, gyenge egészségű emberek egészségügyi problémáival foglalkozik és célja új beavatkozások kifejlesztése a lehető leghatékonyabb és legeredményesebb gondozás rendelkezésre állítása érdekében, hozzájárulva a magas életminőséghez,

W.

mivel az egészségügyi szektor szorosan kapcsolódik a gazdasági növekedéshez és a fenntartható fejlődéshez, és így nem lehet csak a költségei szintjén szemlélni, hanem a hatékony egészségügyi politikák eszközével megtehető hasznos befektetésnek is tekintendő,

X.

mivel az egészségügyi szektorban az együttműködés egy egészségesebb Európa létrehozásának eleme, és mivel alapvetően a tagállamok felelőssége ennek megszervezése; mivel egy magas színvonalú, hozzáférhető és fenntartható egészségügy javítása és kifejlesztése érdekében fontos, hogy legyen tapasztalatcsere a tagállamok között; mivel az egészségügynek jelentős szerepet kell játszania a lisszaboni stratégiában,

Y.

mivel egyre nagyobb igény van az otthoni gondozásra, ami lehetővé teszi a beteg számára, hogy ismert, otthoni környezetében kapjon kezelést, és mivel az ilyen típusú kezelés hasznosan egészíti ki a kórházi ápolást és fontos szolgáltatást jelent, komoly foglalkoztatási lehetőségekkel,

Z.

Mivel a Bizottság közleménye a Szociálpolitikai Menetrendre vonatkozóan (COM(2000)0379) megállapítja, hogy a társadalmi egészségbiztosítás bevezetése alapvető eleme az egészségügy reformjának, kiemelve azt a tényt, hogy a tíz tagállam közül hét biztosításon alapuló rendszert részesít előnyben az adón alapuló rendszerrel szemben,

1.

tudomásul veszi, hogy a Bizottság támogatni szándékozik – többek között a nyílt koordinációs módszer keretében – a nemzeti (és adott esetben regionális) kormányokat PE 357.328\ 111

HU

az egészségügyi rendszerek fejlesztésében és reformjában, és elvárja a nemzeti (adott esetben regionális) kormányok abszolút szuverenitásának teljes mértékű tiszteletben tartását az egészségügy megszervezésében a szociális védelmi rendszerek modernizációja terén a közösen meghatározott célok elérése érdekében; 2.

rámutat, hogy a nyílt koordinációs módszer folyamata sem a tagállamok kompetenciájának területét, sem a szubszidiaritás elvét nem aknázhatja alá; rámutat, hogy a jövőben az egyes tagállamoknak továbbra is maguknak kell eldönteniük, hogy a szociális védelmi rendszerek modernizációjára vonatkozóan közösen meghatározott célokat hogyan lehet elérni;

3.

felszólítja a Bizottságot és a tagállamokat arra, hogy vegyék jobban figyelembe a megelőzés és az egészség fontosságát a közösségi célok és mutatók meghatározásakor;

4.

kifogásolja, hogy a koordináció nyitott módszere az egészségügy területén a tervezett formában, különösen a raszterszerű adatrögzítés következtében, egyértelműen meghaladja a tagállamok adminisztrációs kapacitását; javasolja, hogy az adatok rögzítését először csak néhány, különösen fontos területre terjesszék ki;

5.

üdvözli a Tanács határozatát a nyílt koordinációs módszernek az egészségügy és a hosszú távú gondozás területén való alkalmazására vonatkozóan; megerősíti hozzájárulását a három alapvető célkitűzéshez – a jövedelemtől vagy vagyoni helyzettől független általános hozzáféréshez, a magas színvonalú és hosszú távú pénzügyi fenntarthatósághoz; felhívja a tagállamokat arra, hogy határozottan fogalmazzák meg e prioritásokat és garantálják az általános hozzáférést indokolatlanul hosszú várólisták nélkül, és hangsúlyozza, hogy hosszú távú erőfeszítéseket kell tenni annak biztosítására, hogy ezek a célok összeférjenek egymással; úgy ítéli meg, hogy a polgárok jogai a tagállamokban azonos szintű egészségügyre megerősítést igényelnek; felhívja a tagállamokat, hogy tegyék meg a szükséges lépéseket annak biztosítására, hogy ezeket a jogokat figyelembe vegyék és hogy különösen a turistákat ne hajtsák a költséges magán egészségügyi ellátás felé akaratuk ellenére és jogaik megsértésével;

6.

sürgeti a tagállamokat, hogy fontolják meg aktív lépések megtételét a társadalom legszegényebb tagjai egészségügyi igényeinek kezelésére és az egészségügyhöz való hozzáférésükre; rámutat, hogy az általános lefedettségnek a szolidaritáson kell alapulnia, és biztonsági hálót kell nyújtania a szegénység és a társadalmi kirekesztettség ellen, különösen az alacsony jövedelműek és azok javára, akiknek az egészségi állapota intenzív, hosszantartó vagy költséges gondozást igényel, beleértve a szenvedést enyhítő és halál előtti gondozást;

7.

sajnálja, hogy a Bizottság a szociális védelem korszerűsítésének kérdését az egészségügyi ellátás keretein belül szemléli, lényegében a stabilitási egyezmény követelményeinek megfelelően; sajnálja, hogy a bizottsági szöveg nem tesz utalást az egészségügyi ellátás különböző ágazatainak (ambuláns kezelés, kórházi ellátás stb.) költségeire, sem pedig a megelőzés hatására a tagállamokban;

8.

egyetért azzal, hogy az egészségügyi rendszereknek az Unióban közös kihívásokkal kell szembenézniük az orvostudomány és a technika területén bekövetkezett fejlődés, a demográfiai fejlemények, és különösen a többféle betegségben szenvedő gyenge egészségű idős emberek egyre nagyobb száma miatt, melyekhez hozzáadódnak a gyakran kedvezőtlen társadalmi körülmények, az embereknek az egészségügyi

112 /PE 357.328

szolgáltatások és orvosi termékek iránti egyre növekvő igényei, továbbá a Közösség egyre mobilabb népessége; 9.

úgy véli, hogy az öregedő népesség kihívást jelent és lehetőségként is kell tekinteni a komoly és értékes tapasztalattal bíró emberek szorosabb bevonására a társadalomba és a gazdasági egységekbe az aktív időskor részeként;

10.

rámutat arra, hogy a társadalmi infrastruktúra további fejlesztése érdekében a növekvő várható élettartam jobb koordinációt kíván az egészségügyi és gondozási szolgáltatások terén;

11.

felismeri, hogy a Közösség egyre mobilabb népessége és a más országokból történő bevándorlás adminisztratív kihívást jelenthet;

12.

hangsúlyozza a megelőzés, továbbá annak fontosságát, hogy mindenki vigyázzon a saját egészségére, mivel ezek a betegség elleni harc leghatékonyabb módozatai, és felhívja a tagállamok kormányait, hogy támogassák a különböző korcsoportokat célzó egészségügyi megelőző, valamint az egészség támogatását és az egészségügyi oktatást tartalmazó programok koordinációját, és kezeljék a megelőzést érezhetően magasabb prioritásként a szolgáltatások tényleges alkalmazása szintjén, ide értve a rendszeres megelőző orvosi vizsgálatokat és oltásokat a tudományos ismeretekkel összhangban, biztosítsanak továbbá általános hozzáférést ezekhez az intézkedésekhez; javasolja a megfelelő geriátriai kivizsgálást a gyenge egészségű idős emberek számára, életminőségük javítása és a szükségtelenül hosszú kórházi ápolás és szanatóriumi gondozás elkerülése végett, ami jelentősen hozzájárul majd az egészségügyi kiadások csökkentéséhez;

13.

megjegyzi, hogy a „nagy gyilkosok” (pl. a rákos megbetegedések, szív- és érrendszeri megbetegedések) és a „nagy megnyomorítók” (pl. az izom- és csontrendellenességek és más, a munkával kapcsolatos krónikus betegségek, a pl. egészségtelen étkezésből, kábítószer-fogyasztásból, környezetszennyezésből és csekély fizikai aktivitásból származó egészségügyi problémák) jelentősen csökkenthetők lennének az általános szektorközi politikák és különálló megelőző politikák, valamint az olyan intézkedések javításával, melyek az emberek munka- és életkörülményei között betegséget okozó tényezőkkel szállnak szembe; ezért hangsúlyozza a munkahelyi egészségügy fejlesztésének fontosságát a betegségek és egészségügyi problémák megelőzése és korai felismerése céljából;

14.

hangsúlyozza, hogy bármely egészségügyi és hosszú távú gondozási rendszerben a főszerepet az egyénnek mint a szolgáltatások kedvezményezettjének és a gondozás felhasználójának kell játszania, jogai a legfontosabbak és közöttük mindenek fölött áll az egészséggel, az egészségügy és a hosszú távú gondozás lehetőségeivel, valamint a piacon a különböző szolgáltatók által biztosított gondozási szolgáltatások választékával kapcsolatos átfogó tájékoztatáshoz való jog;

15.

felszólítja a tagállamokat és a Bizottságot, hogy különösen az egészség akcióprogram segítségével biztosítsák az adatgyűjtési közelítést és az adatokkal kapcsolatos helyzet javítását, valamint a polgárok és a szolgáltatók számára tegyék lehetővé, hogy hozzáférjenek az egyéb tagállamok egészségüggyel és egészségügyi politikával kapcsolatos adataihoz az EU egészségügyi portálján keresztül, mely jelenleg kiépítés alatt áll; PE 357.328\ 113

HU

16.

üdvözli, hogy a Bizottság hangsúlyt helyez az egyéni egészségügy és a hosszú távú gondozás szolgáltatóival való interdiszciplináris és ügynökségek közti kommunikáció és együttműködés fejlesztésére a megelőzés, diagnózis és kezelés területén; az elsődleges gondozásért felelős orvos kulcsszerepet játszik az ilyesfajta kommunikációban és együttműködésben, a meglévő információk megosztása pedig magasabb gondozási minőséghez, a beteget érintő kockázatok csökkenéséhez és az emberi és egyéb erőforrások nagyobb hatékonyságához vezet;

17.

aggodalmát fejezi ki a régi tagállamok és az újak többsége közötti, lakosságuk egészségi állapotában és az egészségügy és a hosszú távú gondozás területén fellelhető forrásokban, a hozzáférésben és a minőségben lévő alapvető különbségek miatt; felhívja a Bizottságot és a régi tagállamokat, hogy támogassák az új tagállamokat az egészségügy és a hosszú távú gondozás javítása céljából az egészségügyi cselekvési program és más megfelelő eszközök, különösen a „nyílt koordinációs módszer” segítségével;

18.

hangsúlyozza az egészségügynek, a hosszú távú gondozásnak és társadalmi gondozásnak, mint a nemzeti gazdaságok jelentős szektorának fontosságát, annak köszönhetően, hogy jelenleg sok embert alkalmaz, és amely rendelkezik azzal a potenciállal, hogy rengeteg munkahelyet teremtsen a különböző gondozást szolgáltatókkal, így komolyabb versenyt és ezáltal jelentősebb fejlődési potenciált létrehozva a nemzeti gazdaságok számára; hangsúlyozza, hogy az EU népességének fokozatos öregedése további anyagi és emberi erőforrások bevetését fogja szükségessé tenni az idősek megsegítésére; úgy véli továbbá, hogy számos tagállamban komoly igény van aktív lépések megtételére egészségügyi dolgozók toborzására és alkalmazására;

19.

hangsúlyozza, hogy az egyre növekvő kereslet az egészségvédelmi és gondozási szektorban egyre magasabb minőségű további munkahelyeket teremt;

20.

felhívja a tagállamok kormányait, hogy fogadjanak el hatékony intézkedéseket az egyéneknek az egészségügy és a hosszú távú gondozás felhasználói helyzetének javítására, hogy támogassák az információk jobb elérhetőségét az általános közvélemény számára és hogy bővítsék azokat a körülményeket, amelyekben az egyének szabadon hozhatnak döntést az egészségügy és a hosszú távú gondozás felhasználásáról; úgy ítéli meg, hogy ennek lehetővé tétele érdekében szükség van a szolgáltatók széles választékára, valamint az egészséges életmóddal, a megelőzéssel, diagnózissal és terápiával kapcsolatos lehetőségekről szóló információk elérhetőségére, és az ilyen információkhoz való hozzáférést nem szabad korlátozni, különösen a közforrások megtakarítása céljából nem;

21.

rámutat arra, hogy a néhány tagállam emeli a páciensek által fedezendő egészségügyi költségek részarányát és ezzel összefüggésben szükségesnek tartja, hogy a hátrányos helyzetű csoportok továbbra is megfelelő egészségügyi ellátásban részesüljenek;

22.

aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy számos tagállamban bizonyos sürgős és nem sürgős kezelési formákra vonatkozóan a várakozási idő túl hosszú; felhívja ezeket a tagállamokat, hogy tegyenek célzott erőfeszítéseket a várakozási idők csökkentésére; felhívja a tagállamokat, hogy az olyan esetekre, ahol hosszú várólisták vannak és hasonló vagy ugyanolyan hatékony kezelés nem biztosítható időben belföldön, működjenek szorosan együtt a magas szintű egészségvédelemnek és társadalmi

114 /PE 357.328

biztonságnak minden EU állampolgár számára történő biztosítása érdekében, miközben figyelembe veszik a szubszidiaritás elvét, a nemzeti rendszerek mérlegét és a pénzügyi egyensúlyt; 23.

felhívja a tagállamok kormányait, hogy nyújtsanak gyakorlati támogatást az információ megosztásával (beleértve az egyes betegek gondozásával kapcsolatos különböző ügynökségeket és tudományágakat) és az elektronikus kommunikációs technológiáknak az egészségügy és a hosszú távú gondozás területén való használatával kapcsolatban; felhívja a Bizottságot és tagállamok kormányait, hogy nyújtsanak nagyobb és szisztematikusabb támogatást az úgynevezett elektronikus egészségügy kifejlesztésére;

24.

aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy számos tagállamban — bár különböző mértékben — egyre nagyobb hiány van megfelelően képzett orvosokból, egészségügyi és gondozó személyzetből; felhívja a tagállamokat, hogy tegyenek célzott erőfeszítéseket a munka minőségének javítására, e hivatások vonzóbbá tételére és a fennálló munkaerőhiány csökkentésére; hangsúlyozza az önkéntesek és alkalmazottak, a területen már képesítést szerzett alkalmazottak képzése és továbbképzése támogatásának szükségességét;

25.

sajnálja, hogy a megerősített koordináció kérdésében nem fektetnek súlyt az alapszereplőkkel való kapcsolattartásra; rámutat arra, hogy a működő irányítási modelleken belül kiemelt szerepe van az alulról felfelé történő („bottom up”) információáramlásnak;

26.

sajnálatát fejezi ki, hogy általában nem részesülnek kitüntetett figyelemben a tudományos igényfelmérések; emlékeztet arra, hogy más szervezetek tudományos adatait nem lehet átvenni előzetes ellenőrzés nélkül; javasolja, hogy a már meglevő kutatási programok keretében a saját adatszerzés kerüljön előtérbe;

27.

felhívja a tagállamok kormányait, hogy hozzák az egészségügyi dolgozók oktatási és képzési rendszereit közelebb a normákhoz, támogassák a szakmai képzettség kölcsönös elismerését, ezáltal elősegítve az egészségügyi szakemberek mobilitását, valamint, hogy nagyobb mértékben működjenek együtt és hozzák közelebb a normákhoz az egészségügyi intézmények felszerelésével és az új vizsgálati és terápiás technológiák használatával kapcsolatos követelményeket, és így segítsék elő a hasonló egészségügyi minőség kialakulását az összes tagállamban;

28.

hangsúlyozza, hogy a pénzügyi fenntarthatóság csak akkor biztosítható hosszú távon, ha a meglévő forrásokat optimálisan felhasználják; rámutat, hogy ez a cél csak akkor érhető el, ha az egészségügy minőségét átláthatóbbá teszik a jelenleginél, ha a tagállamok szisztematikus programokat vezetnek be a minőség és a bizonyítékon alapuló kezelési irányvonalak biztosítására, és ha az állami alapokat csak bizonyítottan jó hatású gyógyászati termékekre és technológiákra fordítják;

29.

hangsúlyozza annak szükségességét, hogy a tagállamok egyre jobban figyeljék az egészségügyi és egészségügyi műszaki fejlődést a hatékonyság, előnyösség és gazdaságosság fényében; felhívja a Bizottságot, hogy vizsgálja meg a hálózatba szervezés és a tagállamokban alkalmazott egészségügyi technológiák és irányvonalak összehangolt értékelésének lehetőségét;

30.

sürgeti a tagállamokat, hogy készítsék el időben az előzetes nemzeti jelentéseket a következő Európai Tanácsra; PE 357.328\ 115

HU

31.

úgy ítéli meg, hogy a gyenge egészségű idősek egészségügye megfelelő kutatási területet jelent európai szinten;

32.

felhívja a Bizottságot, hogy terjesszen be javaslatokat 2005 végéig, amelyek bemutatják a politikai orientációkat, a közös célokat, a munkamódszereket és a részletes menetrendet; miközben hangsúlyozza, hogy az állampolgárok egészségügye az egyes tagállamok felelősségi körébe tartozik;

33.

hangsúlyozza, hogy nagyon körültekintő megközelítésre van szükség a mutatók kidolgozása és az eredmények értelmezése terén, és hogy a fennálló különbségeket az egészségügyi rendszerek között figyelembe kell venni; különösen sürgeti az olyan mutatók kidolgozását, melyek a jogos hozzáférést, a gondozás minőségét és a hatékonyságot mérik;

34.

felhívja az Európai Tanácsot, hogy tekintettel a nyílt koordinációs módszer racionalizálására, 2006 tavaszán fogadjon el egy integrált keretet a szociális védelem területén és fogadja el a közös célok szabvány listáját a szociális integráció, a nyugdíjak, az egészségügy és a hosszút távú gondozás területén;

35.

felhívja a Bizottságot és a Tanácsot, hogy tájékoztassák az Európai Parlamentet javaslataikról;

36.

felhívja a tagállamokat és a Bizottságot, hogy a betegek szervezeteit az eddiginél jobban vonja be az egészségügyi politikai döntésekbe és nyújtson számukra megfelelő támogatást a munkájukhoz;

37.

felhívja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy szenteljenek megfelelő figyelmet a nőkkel kapcsolatos sajátos aspektusoknak mindenféle egészségügyi ügyben; felhívja a Bizottságot, hogy készítsen új jelentést a nők egészségügyi helyzetéről az Európai Unióban;

38.

utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak és a Bizottságnak, valamint a Szociális Védelmi Bizottságnak és a tagállamok parlamentjeinek.

116 /PE 357.328

P6_TA-PROV(2005)0153 Pénzügyi piacok Az Európai Parlament állásfoglalása az európai uniós pénzügyi piacok integrációjának jelenlegi helyzetéről (2005/2026(INI))

Az Európai Parlament, – tekintettel a Bizottság által elfogadott, a pénzügyi szolgáltatásokra vonatkozó cselekvési terv (FSAP) (COM(1999)0232) végrehajtására, és különösen az értékpapírok nyilvános kibocsátásakor vagy piaci bevezetésekor közzéteendő tájékoztatóról szóló 2003. november 4-i 2003/71/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvre1, a bennfentes kereskedelemről és a piaci manipulációról (piaci visszaélés) szóló 2003. január 28-i 2003/6/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvre2, a pénzügyi eszközök piacairól szóló 2004. április 21-i 2004/39/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvre3, valamint a szabályozott piacra bevezetett értékpapírok kibocsátóival kapcsolatos információkra vonatkozó átláthatósági követelmények harmonizációjáról szóló 2004. december 15-i 2004/109/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvre4, – tekintettel az átruházható értékpapírokkal foglalkozó kollektív befektetési vállalkozásokról (ÁÉKBV) szóló 85/611/EGK tanácsi irányelv5 módosításáról szóló 2002. január 21-i 2001/107/EK6 és 2001/108/EK7 európai parlamenti és tanácsi irányelvekre, – tekintettel az intézményközi monitoring csoport Lámfalussy-folyamatról szóló harmadik jelentésére, – tekintettel a Bizottság által 2004. májusában kiadott, négy független szakértői csoport által készített négy jelentésre a pénzügyi integráció helyzetéről a banki, biztosítási, értékpapír és vagyonkezelési ágazatokban, valamint a pénzügyi piacok szereplőinek e jelentésekhez fűzött észrevételeire, – tekintettel 2002. november 21-i állásfoglalására a prudenciális felügyelet szabályairól az Európai Unióban8, – tekintettel 2004. január 15-i állásfoglalására a fedezeti alapokról és a derivatívákról9, – tekintettel 2004. február 10-i állásfoglalására a hitelminősítő ügynökségek szerepéről és

1

HL L 345., 2003.12.31., 64. o. HL L 96., 2003.4.12., 16. o. 3 HL L 145., 2004.4.30., 1. o. 4 HL L 390., 2004.12.31., 38. o. 5 HL L 375., 1985.12.31., 3. o. 6 HL L 41., 2002.2.13., 20. o. 7 HL L 41., 2002.2.13., 35. o. 8 HL C 25. E, 2004.1.29., 394. o. 9 HL C 92. E, 2004.4.16., 407. o. 2

PE 357.328\ 117

HU

módszereiről1, – tekintettel az Értékpapírpiaci Szabályozók Európai Bizottsága (CESR) az EU értékpapírpiacainak felügyeleti eszközeiről szóló jelentésére, az úgynevezett „Himalájajelentésre”, – tekintettel eljárási szabályzata 45. cikkére, – tekintettel a Gazdasági és Monetáris Bizottság jelentésére (A6-0087/2005), A. mivel 1999. május 11-én a Bizottság elfogadta a befektetés, a növekedés és a versenyképesség fokozására, a biztonság és a stabilitás javítására, valamint az összes érintett fél számára az átláthatóság és a védelem biztosítására irányuló pénzügyi szolgáltatásokra vonatkozó cselekvési tervet (FSAP), B. mivel még mindig jogi és adózási akadályok, kulturális különbségek és egymástól nagy mértékben eltérő nemzeti jogszabályok – különösen a fogyasztóvédelem területén – aprózzák szét és akadályozzák a határokon átnyúló kereskedelmet, különösen a pénzügyi termékek területén, C. mivel egyértelműen meg kell határozni és meg kell vitatni a jövőbeni EU-szintű jogalkotási és nem jogalkotási intézkedések körét, és az összes érdekelt féllel folytatott konzultációkkal teljes mértékben fel kell mérni ezen intézkedéseknek az érintett felekre, a hatályban lévő szabályokra és különösen az egységes belső piacra gyakorolt hatását; mivel a jobb szabályozás alapelveit kell követni, és költség-haszon elemzéseket kell végezni, D. mivel a szabályozási és felügyeleti környezetnek egy olyan keretrendszert kell biztosítania, amely hozzájárul a pénzügyi szolgáltatások egységes piacának megvalósításához, amelyben a vállalatok szabadon és hatékonyan versenyezhetnek; ezt a keretrendszert pedig következetesen alkalmazni kell, tekintet nélkül arra, hogy az üzleti tevékenység mely tagállam területén folyik, E. mivel a Lámfalussy-folyamat célja, hogy magas fokú jogalkotási minőséget és rugalmasságot, következetes végrehajtást és felügyeletet, valamint intézményi átláthatóságot és szigorú konzultációs normákat biztosítson; mivel gondosan értékelni kell e célok elérését, a teljes folyamat politikai és demokratikus felelősségre vonhatóságát és a nem jogalkotó érdekeltek bevonását, A. Általános kilátások 1. megjegyzi, hogy a pénzügyi szolgáltatásokra vonatkozó cselekvési terv a jogi eljárás szempontjából sikeresnek tekinthető, mivel a 42 intézkedésből 39 már elfogadásra került; megjegyzi azonban, hogy még túl korai volna határozott ítéletet alkotni, mivel sok végrehajtási intézkedés még nincs elfogadva, a végrehajtási határidők még nem jártak le, és a nemzeti jogrendszerekbe történő átültetés még nem történt meg; javasolja, hogy a Bizottság a nemzeti jogrendszerekbe történő átültetés után végezze el a pénzügyi szolgáltatásokra vonatkozó cselekvési terv teljes és nyilvánosan értékelését; 2. hangsúlyozza, hogy a pénzügyi szolgáltatásokra vonatkozó cselekvési terv sikerének kulcsa 1

HL C 97. E, 2004.4.22., 117. o.

118 /PE 357.328

a hatékony átültetés és végrehajtás, valamint a nemzeti felügyeleti gyakorlat nagyobb konvergenciája; sürgeti az európai intézményeket, hogy gondoskodjanak arról, hogy a Lámfalussy-folyamat minden szinten hatékonyan működjön, nevezetesen, hogy a 3. szintű bizottságok betöltsék szerepüket, és hogy a 4. szintű végrehajtási eljárások biztosítsák az EU szabályainak pontos és időben történő átültetését a nemzeti jogrendszerekbe; 3. javasolja, hogy nagyobb politikai figyelmet szenteljenek a meglevő jogszabályok végrehajtásának és alkalmazásának; a végrehajtási folyamat demokratikus ellenőrzésének biztosítása érdekében az illetékes bizottságok szintjén rendszeres párbeszédet kíván szervezni valamennyi érintett szereplő részvételével; 4. emlékeztet arra, hogy a 2. szintű végrehajtási intézkedések megtámadására vonatkozó jogának és az EK-Szerződés ilyen értelmű rendelkezéseinek elismerése előfeltétele volt annak, hogy az Európai Parlament támogassa a Lámfalussy-folyamatot és annak kiterjesztését a banki, a biztosítási, a nyugdíjalap- és az ÁÉKBV ágazatra, valamint a különböző irányelvekben található megszüntetési záradékokra; 5. úgy véli, hogy követni kell azokat a jobb szabályozásra vonatkozó alapelveket, amelyeket a Bizottság 2002-es, jobb szabályozásra vonatkozó cselekvési tervében (COM(2002)278) meghatározott; különösen pedig a konkrét piaci mulasztások kijavítását célzó összes jövőbeni intézkedésnek magában kell foglalnia a mulasztások megoldására irányuló nem jogalkotási lehetőségek költség-haszon elemzését; 6. úgy véli, hogy az összes érdekelt fél bevonásával folytatott konzultáció nagyon fontos a megfelelő jogszabályok kialakítása szempontjából, és felkéri a Bizottságot, hogy a konzultációt terjessze ki úgy, hogy abban helyet kapjon a pénzügyi szolgáltatók és a fogyasztók szövetségeinek – beleértve a kisrészvényesek szövetségeit, a szociális partnereket és a kis- és középvállalkozásokat – képviselőivel folytatott hivatalos párbeszéd is; 7. sajnálattal látja a fogyasztók és a felhasználók hozzájárulásának hiányát a pénzügyi szolgáltatási jogalkotás terén; kéri a Bizottságot és a tagállamokat, hogy segítsék és támogassák a fogyasztói tudatossági programokat és az oktatási kezdeményezéseket, valamint a speciális fogyasztói kezdeményezések létrehozását a pénzügyi ágazatban; emlékeztet az Értékpapírpiaci Szabályozók Európai Bizottsága vezette konzultációs folyamat jelentőségére, és a fogyasztói szervezetek képviselői bevonásának fontosságára, sürgeti továbbá a érdekelt feleket az aktív részvételre, és arra, hogy járuljanak hozzá a döntéshozatali folyamathoz; 8. úgy véli, hogy a pénzügyi integrációra irányuló politikának és jogalkotásnak a Lámfalussyjelentés és az Értékpapírokkal Foglalkozó Szakértői Csoport jelentése által javasolt típusú alapelveken és célkitűzéseken kell alapulnia, beleértve a következőket: a jogszabályoknak fenn kell tartaniuk az EU piacokba vetett bizalmat és a prudenciális felügyelet magas színvonalát, hozzá kell járulniuk a rendszer stabilitásához, biztosítaniuk kell a fogyasztóvédelem fennálló kockázatok különböző fokozataival arányos megfelelő szintjeit, tiszteletben kell tartaniuk a szubszidiaritás és az arányosság elvét, elő kell mozdítaniuk a versenyt, biztosítaniuk kell, hogy a szabályozás hatékony legyen, és ösztönözze, ne pedig visszafogja az innovációt, figyelembe kell venniük a piacok európai és szélesebb, nemzetközi dimenzióit, bizonyítékokon kell alapulniuk, és szabályozási hatásvizsgálatnak kell alávetni azokat, bátorítaniuk kell a nem jogalkotási megoldásokat, alapos konzultáción és a konzultáció során kapott válaszok indoklással ellátott értékelésén kell alapulniuk, meg PE 357.328\ 119

HU

kell őrizniük az európai piacok nemzetközi versenyképességét, és nemzeti és EU-szinten is hatékonyan kell végrehajtani és érvényre juttatni őket; 9. úgy véli, hogy az EU pénzügyi szolgáltatásai szabályozásának az európai uniós székhelyű pénzügyi cégek és központok versenyképességére gyakorolt hatását globális szempontból kell vizsgálni, figyelembe véve azt a tényt, hogy a pénzpiacok globálisak, és így nem kizárólag EU-szintű, hanem nemzetközi szintű megoldásokat igényelnek; B. Felügyeleti és szabályozási rendszer 10. felhívja a figyelmet arra, hogy a határokon átnyúló hatékony műveletek kulcsa a tagállamok hatóságainak felügyeleti gyakorlatának konvergenciája; úgy véli, hogy a felügyeleti hatóságok együttműködése és a kölcsönös bizalom közöttük alapvető fontosságú, és sürgeti, hogy a hatóságok erősítsék meg kölcsönös együttműködésüket; 11. rámutat a tagállamok által végzett átültetés koordinálásának fontosságára, annak érdekében, hogy a harmonizáció előnyei ne vesszenek el az átültetési fázisban; támogatja a Bizottságnak a tagállamok számára e témával kapcsolatban folytatott nem hivatalos munkamegbeszélések szervezésére irányuló kezdeményezését, és javasolja, hogy az Európai Parlament megfelelő bizottságának képviselője vegyen részt a folyamatban; kéri, hogy kapjon jelentéseket a megbeszélések eredményeiről, hogy a Lámfalussy-folyamatban meghatározott előjogait hatékonyabban gyakorolhassa; 12. üdvözli az Értékpapírpiaci Szabályozók Európai Bizottsága (CESR) által konzultációra előterjesztett „Himalája-jelentést” mint a további tárgyalásokhoz jó kiindulópontként szolgáló dokumentumot, annak számos alapjavaslatával egyetért, nevezetesen a parlamenti ellenőrzés hatálya alá eső felügyeleti hatáskörök, illetékességek és gyakorlat konvergenciájával kapcsolatban; teljesítményértékelő és ellenőrző szerepet javasol a CESR, az Európai Bankfelügyelők Bizottsága (CEBS) és az Európai Biztosítás- és Munkáltatói Nyugdíjpénztár Felügyelők Bizottsága (CEIOPS) számára a munkamódszerek átvételében és – amennyiben szükséges – a nemzeti felügyeleti rendszerek erőforrásainak növelésében, a jelenlegi felügyeleti keretrendszerre, a köztük lévő szoros együttműködésre, és legfőképpen a tagállamok megfelelő intézkedéseire építve; 13. tudatában van annak, hogy az eltérő nemzeti hagyományok és jogrendszerek miatt a szabályozási hatáskörök és a szankciórendszerek konvergenciáját összetettebb feladat elérni a felügyeleti konvergenciánál; mindazonáltal kéri a Bizottságot, hogy a pénzügyi szolgáltatásokkal foglalkozó bizottsággal, a CESR-rel, a CEBS-szel és a CEIOPS-szel közösen egyértelműen határozza meg azokat a területeket, ahol ez a sokszínűség problémákhoz vezethet, és alááshatja a pénzügyi szolgáltatásokra vonatkozó cselekvési terv végrehajtását; 14. a demokratikus felelősségre vonhatóság biztosítása, valamint a Parlament számára a Lámfalussy-folyamat keretében biztosított előjogok teljes mértékű gyakorlása érdekében kéri, hogy a Parlament megfelelő bizottsága ne csak az értékpapírokért, hanem a banki és a biztosítási ágazatért felelős szabályozók bizottságait is évente kétszer hallgassa meg, hogy jelentést készítsen tevékenységükről; kéri azt is, hogy ez a bizottság hivatalosan is megkapja mindazokat a leveleket és egyéb dokumentumokat, amelyeket a szabályozók bizottságai a Bizottságnak és a Tanácsnak küldenek; 15. előnyben részesíti a lépésről lépésre történő, önkéntes, alulról felfelé irányuló megközelítést

120 /PE 357.328

a gyakorlatok szabványosítása és konvergenciájának biztosítása terén, az Európai Unió teljes területén a piaci szereplők számára nagyobb átláthatóságot és biztonságot biztosító európai szabványgyűjtemény esetleges létrehozása érdekében; 16. felhívja a figyelmet arra, hogy az európai pénzpiacok nagyon dinamikusak, és különösen az európai tőzsdék koncentrációja és a nagyobb európai bankok és pénzügyi konglomerátumok további megerősödése olyan európai választ igényel, amely biztosítja a megfelelő, hatékony és koordinált felügyeletet; figyelmeztet arra, hogy problémák léphetnek fel a pénzügyi eszközök piacának hatékony működésében, ha ez a koordinált felügyelet hiányzik; ebben a vonatkozásban ismételten felhívja a figyelmet arra a kihívásra, amelyet egy olyan integrált európai felügyeleti rendszer kiépítése jelent, amely tükrözi minden egyes tagállam azon igényét, hogy a kölcsönös elismerés elvével összhangban képes legyen vállalni a vállalatai és állampolgárai érdekeinek védelmére vonatkozó felelősségét, függetlenül attól, hogy azok székhelye hol található; 17. sürgeti az európai intézményeket, hogy ösztönözzék a konvergenciát azáltal, hogy folyamatosan vizsgálják, hogy a felügyeleti hatóságok közötti együttműködés szintje megfelelő-e, illetve elképzelhető-e, hogy idővel meg kell fontolni az integrált európai szintű felügyelet valamilyen formájának kialakítását, többek között a határokon átnyúló szereplők számára létrehozott olyan kétlépcsős európai szintű felügyeleti rendszer lehetőségét, amely nem torzítja el az egyenlő feltételeket a határokon átnyúló és a helyi szereplők számára; 18. fontosnak és pozitívnak tartja a tőkekövetelményekről szóló irányelvjavaslatban (COM (2004) 0486) meghatározott, a határokon átnyúló hatáskörrel rendelkező „vezető” vagy „konszolidáló” felügyelet fogalmát; javasolja a döntéshozatali hatáskörök felügyeletek közötti átruházására, a konfliktusok megoldására és a végső megoldásként alkalmazott döntéshozatalra vonatkozó megfelelő iránymutatások, illetve idővel, ahol szükséges, szabályok kidolgozását; megjegyzi, hogy előrelépést hozhatna a CESR, a CEBS vagy a CEIOPS közvetítői szerepe az illetékességük alá tartozó esetekben; kéri a Bizottságot, hogy fontolja meg olyan javaslatok kidolgozását, amelyek lehetővé teszik az Európai Közösség bizottságai számára e szerepkörök betöltését; 19. miközben elismeri annak szükségességét, hogy a nemzeti felügyeletek képesek legyenek megszervezni a közösségi irányelvek és rendeletek, valamint a nemzeti jogszabályok által rájuk ruházott hatáskörök gyakorlását, rendkívüli fontosságúnak tartja a felügyeleti rendszer politikai felelősségre vonhatóságának garantálását európai és nemzeti szinten egyaránt; hiányosságokat észlel a parlamenti és demokratikus ellenőrzésben, különösen a 3. szinten végzett munka tekintetében a hatáskörök európai szintre való átruházása, illetve a felügyeletek európai szintű koordinációs struktúráinak kezdeményezései miatt, amelyek jelentős hatást fejthetnek ki az egységes piacon; sürgeti az összes 3. szintű bizottságot, hogy fordítsanak rendkívüli figyelmet arra, hogy intézkedéseik szilárd jogi érveléssel megalapozhatók legyenek, ne foglalkozzanak politikai kérdésekkel, és előzzék meg a későbbiekben megszülető közösségi jogszabályok sérelmét; illetékes bizottsága szintjén rendszeres és hivatalos, szakértői részvétellel folytatott meghallgatásokat, valamint a Bizottság, az EKB, a CESR, a CEBS és a CEIOPS bevonásával folytatott vitákat kíván kezdeményezni; 20. szükségesnek tartja a politikai és demokratikus felelősségre vonhatóság biztosítását azokban az esetekben is, amelyekben más szabályozó testületek, úgymint a Nemzetközi Számviteli Standard Testület (IASB), a Nemzetközi Számviteli és Könyvizsgálati Standard Testület PE 357.328\ 121

HU

(IAASB) vagy a Pénzügyi Akció Munkacsoport (FATF) olyan „technikai jellegű intézkedésekkel” foglalkoznak, amelyeknek hatásai túlmutatnak a technikai szinten és olyan főbb politikai alapelveket érintenek, amelyekről politikai szinten kell dönteni; munkacsoport formájában folyamatos intézményközi párbeszédet javasol a létező érintett testületek között a döntéshozatal európai szintű eljárásainak kidolgozására azokra az esetekre, amelyekben az Európai Uniót ilyen külső intézkedések kötelezik; úgy véli, hogy bármilyen eljárás is kerül kiválasztásra, abban részt kell vennie az Európai Parlamentnek, és a Tanácsnak, amelyeknek lehetőséget kell adni, hogy az európai érdekekkel ellentétes szabványokat visszautasíthassák; 21. hangsúlyozza annak fontosságát, hogy szoros kapcsolatot építsen ki és tartson fenn az Amerikai Egyesült Államokban és más fontos globális pénzügyi piacokon működő megfelelő testületekkel; sürgeti, hogy a Bizottság, valamint a CESR, a CEBS és a CEIOPS szorosan koordinálja kapcsolatait a megfelelő politikai és felügyeleti hatóságokkal, és ezekről a kapcsolatokról naprakészen tájékoztassa az Európai Parlament illetékes bizottságát, és folytasson folyamatos párbeszédet ezekről a kapcsolatokról az Európai Unióban működő összes érintettel; erősíteni kívánja illetékes bizottságának kapcsolatait az Amerikai Egyesült Államok Képviselőházának és más országok parlamentjének megfelelő testületeivel; C. A pénzügyi szolgáltatásokra vonatkozó cselekvési terv nyomon követése 22. felhívja a figyelmet arra, hogy az előkészületben levő jogalkotási kezdeményezéseken – úgymint a hitelintézetek és befektetési társaságok tőkeigényéről, a viszontbiztosításról, a Fizetőképesség II projektről, a kötelező könyvvizsgálatról, a pénzmosásról, a kifizetések, a klíring és az elszámolások jogszabályi keretrendszeréről, valamint a vállalatirányítás és társasági jog területén való fellépésről szólók – és a jelentős számú, előkészítés alatt álló 2. szintű intézkedésen túl a Bizottságnak csak hatásvizsgálattal és a kívánt célkitűzés elérésére alkalmazott jogalkotási vagy nem jogalkotási eszköz kiválasztásának indokolásával kiegészített, célzott és gondosan alátámasztott és kiérlelt javaslatokat kellene előterjesztenie; 23. felhívja a figyelmet az egymást fedő irányelvek meglétére, ami egymásnak ellentmondó és többszörös szabályozáshoz vezethet; előnyben részesíti a funkcionális, kockázat alapú megközelítést a (jövőbeni) jogalkotásban, amely egyenlő feltételeket teremt a különféle kibocsátók által szolgáltatott hasonló termékek számára; kéri a Bizottságot, hogy a vonatkozó közösségi irányelvekben meghatározott, meglévő felülvizsgálati záradékok alkalmazásával ebből a szempontból vizsgálja meg, és ha szükséges, dolgozza át a jelenlegi eszközkészletet, különösen ott, ahol a versenytorzulás és/vagy a joghézagok, sőt a szabályok megsértésének kockázata felmerül; felhívja a Bizottságot, hogy a pénzügyi szolgáltatásokra vonatkozó cselekvési terv értékelésekor vagy az arra irányuló javaslatok megfogalmazásakor biztosítsa, hogy az erre a területre vonatkozó horizontális irányelvek összhangban álljanak a fogyasztóvédelmi irányelvekkel; továbbá kéri a Bizottságot, hogy kiemelten kezelje mindazon jogszabályok módosítását vagy megszüntetését, amelyek károsan befolyásolják az európai pénzügyi piacok gördülékeny működését; 24. olyan jogalkotási megközelítést javasol, amely biztosítja különböző szolgáltatók közötti tisztességes versenyt, valamint üzleti modelljeik, struktúráik, elosztási csatornáik és termékeik sokféleségét; 25. sürgeti a Bizottságot, hogy az európai vagyonkezelésre és a vagyonkezelés különböző

122 /PE 357.328

típusai közötti elmosódó határvonalakra vonatkozó, folyamatban lévő elemzésének összefüggésében fontolja meg a vagyonkezelés átfogó, horizontális szabályozási megközelítésének szükségességét, nem új, külön pillérként, hanem lehetőség szerint a pénzügyi eszközök piacáról, az ÁÉKBV vállalatokról, a foglalkoztatói nyugellátást szolgáltató intézményekről és az életbiztosításokról szóló irányelvek lényeges aspektusait lefedve és harmonizálva annak érdekében, hogy megfelelően működő, valóban integrált, biztonságos és globális szinten is versenyképes egységes piac jöjjön létre a vagyonkezelés területén; 26. kéri a Bizottságot, hogy értékelje a kockázati tőkével kapcsolatos sokféle nemzeti rendszert, különös tekintettel az innovatív induló vállalkozásokra és a mikrohitelekre; támogatja a tőkekövetelményekről szóló irányelvre irányuló javaslatot, amely ezeket a rendszereket előnyben részesíti; felhívja a figyelmet arra, hogy ki kell dolgozni a tapasztalt befektetőktől történő, határokon átnyúló tőkebevonás, és a kockázatitőke-alapok általi befektetések ösztönzésére, felügyeletére és diszkriminációellenességére vonatkozó megfelelő intézkedéseket; 27. megjegyzi, hogy a magántőke jelenleg fellendülőben van, és kéri a Bizottságot, hogy kövesse nyomon ezt a fejlődést annak érdekében, hogy ösztönözze annak az innovációhoz és a gazdasági növekedéshez való hozzájárulását, és egyúttal megvizsgálja a szakértelemmel nem rendelkező befektetők számára fennálló kockázatokat és javítsa az átláthatósági követelményeket; 28. kéri a bizonyítottan nagyobb pénzügyi vagy szervezeti kockázatot jelentő vállalati struktúrák elemzését, különös tekintettel az offshore konstrukciókra (beleértve mindazokat, amelyek különleges célú köztes társaságokat alkalmaznak nem megfelelő szerepben vagy körülmények között); 29. hangsúlyozza a versenypolitika szerepét a pénzügyi piacok teljesítményének felügyeletében és javításában az Európai Unión belül; sürgeti, hogy az érintett biztosok és igazgatóságok folytassanak szoros együttműködést, és legyenek kezdeményezőbbek a lehetséges európai értékpapírpiaci koncentrációval kapcsolatban; 30. sürgeti, hogy a Bizottság szüntesse meg a határokon átnyúló pénzügyi szolgáltatások jelenleg fennálló – például a Giovannini- jelentésekben megnevezett – jelentős adóügyi és adminisztratív korlátait az Európai Unión belül, és figyelembe véve a tagállamok e területen meglévő hatásköreit, vizsgálja meg a diszkriminatív és versenyellenes adóakadályokat; 31. bátorítja, hogy a tagállamok lépjenek előre a foglalkoztatói nyugellátást szolgáltató intézmények tevékenységéről és felügyeletéről szóló irányelv1 végrehajtásában, és hozzák létre a kiegészítő nyugdíjalapok befektetéseinek integrált piacát a megtakarítók lehetőségeinek és alternatíváinak biztosítása érdekében, szem előtt tartva e rendszereknek az európai piacok integrálásában, a hatékonyság és a likviditás biztosításában, valamint a társadalombiztosítási rendszerek fenntarthatóságában játszott kulcsfontosságú szerepét, tekintettel arra, hogy az Unió népessége elöregedőben van; 32. kéri a Bizottságot, hogy válaszoljon az Európai Parlament által az előző parlamenti időszakban elfogadott saját kezdeményezésű jelentésekre; érdeklődéssel hívja fel a 1

A foglalkoztatói nyugellátást szolgáltató intézmények tevékenységéről és felügyeletéről szóló 2003. június 3-i 2003/41/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (HL L 235., 2003.9.23., 10. o.). PE 357.328\ 123

HU

figyelmet az Értékpapír-felügyeletek Nemzetközi Szervezete és a CESR által a hitelminősítő ügynökségek átláthatóságának és irányításának javítására tett erőfeszítéseket; és javasolja, hogy a Bizottság mérje fel azok helyzetét a verseny és a potenciális összeférhetetlenség tekintetében, a külső hitelminősítő intézetek európai uniós elismerési rendszerének a tőkekövetelményre vonatkozó irányelvtervezet 81. cikke által előírt kialakítása érdekében; felhívja a Bizottságot, hogy e területen végzett vizsgálatainak eredményeiről tájékoztassa az Európai Parlamentet; 33. felhívja a figyelmet az ÁÉKBV vállalatokról szóló irányelv hatályán kívül eső fedezeti alapokon és más kollektív megtakarítási termékeken keresztül kezelt vagyonok mértékében bekövetkezett emelkedésre; felhívja a figyelmet az Egyesült Államok értékpapír- és tőzsdefelügyeletének (US Security and Exchange Commission) a fedezeti alapok kezelőinek és tanácsadóinak regisztrációjára irányuló kezdeményezésére, és sürgeti a Bizottságot, vizsgálja meg, hogy szükség van-e intézkedésekre az Európai Unióban; 34. felhívja a figyelmet a számviteli és könyvvizsgálati standardok megreformálásnak és egyszerűsítésének alapvető fontosságára; hangsúlyozza az etikus és felelősségteljes viselkedés szükségességét nem csak a könyvvizsgálók számára, hanem a befektetési bankok, jogi cégek és más, pénzügyi irányítási és számviteli gyakorlati tanácsadásban részt vevő cégek esetében is; várakozással tekint a vállalatirányítási cselekvési terv továbbfejlesztésére (COM(2003)0284); üdvözli a vállalatirányításra vonatkozó nemzeti jogszabályok konvergenciáját a „megfelelés vagy indokolás” elvének alapján; üdvözli az európai vállalatirányítási fórum létrehozását; 35. kéri, hogy a Bizottság készítsen olyan átfogó tanulmányt a különböző tagállamok lakossági pénzügyi szolgáltatásairól, különös tekintettel a banki szolgáltatásokra, amely azonosítja a verseny és a további integráció főbb akadályait, beleértve a kulturális vagy társadalmi különbségeket; elismeri, hogy a határokon átnyúló tevékenységek alacsony szintje nem jelenti a verseny hiányát a nemzeti lakossági piacokon; elismeri a letelepedés szabadságának fontos szerepét, amely lehetővé teszi a piaci szereplők számára, hogy nagy aktivitást mutassanak a lakossági szolgáltatások nemzeti piacain, még akkor is, ha a határokon átnyúló kereskedelem korlátozott; 36. úgy véli, hogy a tagállamok fogyasztóvédelemmel kapcsolatos hagyományai régiek és különbözőek; felhívja a figyelmet arra, hogy a pénzügyi szolgáltatási ipar szereplőinek egy része minimális harmonizációt igényel, miközben bizonyos szereplők, nevezetesen a pénzintézetek az egyenlő feltételek elérése érdekében célzott harmonizációt szorgalmaznak; sürgeti, hogy a Bizottság szervezzen vitát az Európai Unió pénzügyi szolgáltatási piacának alapvető struktúrájáról, szem előtt tartva a fogyasztók és a piaci szereplők érdekeit, valamint Európa globális versenyképességét; 37. megjegyzi, hogy az internet és az elektronikus banki szolgáltatások fejlődése megnövelheti a határokon átnyúló termékek iránti keresletet; kéri a Bizottságot, hogy vizsgálja meg a pénzügyi szolgáltatások távértékesítéséről szóló irányelv1 bevezetését és hatásosságát; 38. felhívja a figyelmet arra, hogy a határokon átnyúló pénzügyi szolgáltatások iránti jelenleg kis kereslet ellenére a nemzetközileg flexibilis fogyasztók bizonyos csoportjai részéről – ilyenek például a határokon túlra dolgozni járók és az áttelepülők – jelentős igény 1

A fogyasztói pénzügyi szolgáltatások távértékesítéssel történő forgalmazásáról szóló 2002. szeptember 23-i 2002/65/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (HL L 271., 2002.10.9. 16. o.).

124 /PE 357.328

jelentkezik a számukra ismerős pénzügyi szolgáltatási termékek iránt; úgy véli, hogy e csoportok számára és ilyen célra szabadon választható páneurópai rendszerek, egy egységes 26. európai rendszer keretében (például az Európai Vállalati Alaptörvényhez hasonlóan) önkéntes választást kínálhatnak; kéri a Bizottságot, hogy vizsgálja meg és elemezze az ilyen rendszerek megvalósíthatóságát; 39. tudatában van annak, hogy más fogyasztói csoportok számára a pénzügyi szolgáltatások egységes piacának lehetséges előnyei a fogyasztók hazai piacán működő külföldi és hazai szolgáltatók tevékenységétől függenek; felhívja a figyelmet arra, hogy a fokozott verseny nem vezethet egyes fogyasztók pénzügyi kirekesztéséhez; arra a következtetésre jut, hogy a pénzügyi szolgáltatások minden európai állampolgár számára elérhetőnek kell maradnia; kéri a Bizottságot a tagállamokban fennálló helyzet megvizsgálására; ° °

°

40. utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak és a Bizottságnak.

PE 357.328\ 125

HU

P6_TA-PROV(2005)0154 A környezetben tartósan megmaradó szerves szennyező anyagok Az Európai Parlament állásfoglalása a környezetben tartósan megmaradó szerves szennyező anyagokról szóló Punta del Este-i konferenciára kialakított Európai Uniós stratégiáról Az Európai Parlament, – tekintettel a környezetben tartósan megmaradó szerves szennyező anyagokról szóló 2001. május 22-i Stockholmi Egyezményre és az Egyezményben részes felek közelgő első konferenciájára (COP-1), amelyet 2005. május 2-6. között rendeznek Punta del Estében, Urugayban, – tekintettel a Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszerbiztonsági Bizottság nevében az eljárási szabályzata 108. cikke alapján előterjesztett B6-0171/2005. számú szóbeli választ igénylő kérdésre, valamint tekintettel a Tanács és a Bizottság nyilatkozatára, – tekintettel eljárási szabályzata 108. cikkének (5) bekezdésére, A. mivel a Stockholni Egyezmény 2004. május 17-én hatályba lépett, B. mivel az Európai Közösség, valamint tagállamainak többsége, beleértve az új tagállamokat is, 2004 november 16-án1 ratifikálta a Stockholmi Egyezményt, C. mivel az Európai Parlament és a Tanács elfogadta a Stockholmi Egyezmény végrehajtásához szükséges jogalkotási eszközöket2, és ezáltal kinyilvánította a környezetben tartósan megmaradó szerves szennyező anyagok lehető legteljesebb megsemmisítésére vonatkozó elkötelezettségét, D. mivel az Egyezményben részes felek első konferenciája előkészíti a talajt a jövőbeli konferenciák számára, és mivel ezen a COP-1 konferencián számos fontos témát vitatnak meg és hoznak döntést azokkal kapcsolatban, E. mivel a Stockholmi Egyezmény nem statikus jogalkotási eszköz, hanem új anyagok hozzáadására alkalmas eljárást kínál, 1. sürgeti az Európai Uniót, hogy vállaljon aktív szerepet a tárgyalásokban a Bizottság, a Tanács és a Parlament közötti hatékony együttműködés által; 2. úgy ítéli meg, hogy a konferencia jó alkalmat kínál ambíciózus célok kitűzésére olyan intézkedések meghozatalához, amelyek a környezetben tartósan megmaradó szerves 1

2

2004. október 14-i 2004/.. / EK határozat (még nem jelent meg), amelyet 2004. november 16-án helyeztek letétbe. A környezetben tartósan megmaradó szerves szennyező anyagokról és a 79/117/EK irányelv módosításáról szóló 2004. április 29-i 850/2004/EK rendelet (HL L 158., 2004.4.30., 7 . o. Helyesbítése: HL L 229., 2004.6.29., 5. o.); a veszélyes vegyi anyagok kiviteléről és behozataláról szóló, 2003. január 28-i 304/2003/EK rendelet (HL L 63., 2003.3.6., 1. o.); a poliklórozott bifenilek és poliklórozott terfenilek (PCB/PCT) ártalmatlanításáról szóló, 1996. szeptember 16-i 96/59/EK tanácsi irányelv (HL L 243., 1996.9.24., 31. o.).

126 /PE 357.328

szennyező anyagok előállításának, forgalomba hozatalának és felhasználásának megszüntetését szolgálják; 3. sürgeti a Bizottságot és a tagállamokat, hogy gondoskodjanak arról, hogy az Egyezményben részes felek első konferenciáján hozott határozatok biztosítsák az Egyezmény hatékony végrehajtását és továbbfejlesztését, valamint arról, hogy összhangban legyenek a Közösség környezetvédelmi és fejlesztéspolitikai célkitűzéseivel és jogszabályaival; 4. sürgeti, hogy a Bizottság és a tagállamok különösen igyekezzenek biztosítani, hogy a) az Egyezmény A. mellékletében felsorolt anyagokra vonatkozó külön kivételeket csak kivételes és alaposan indokolt esetben engedélyezzék; b) a maláriával küzdő régiók országai kapjanak támogatást a DDT biztonságos és hatásos alternatívával való helyettesítésére egy megalapozott menetrend szerint annak érdekében, hogy a DDT felhasználásának teljes tilalma mihamarabb megvalósuljon; c) iránymutatásokat fogadjanak el a nem kívánt módon előállított, környezetben tartósan megmaradó szerves szennyező anyagok – különösen a dioxinok és furánok – kibocsátását csökkentő, illetve megszüntető „bevált környezetvédelmi gyakorlatok” és „legjobb elérhető technológiák” ösztönzésére; 5. sürgeti a Bizottságot és a tagállamokat, hogy biztosítsák az EU földrajzi szempontból egyenlő képviseletét a környezetben tartósan megmaradó szerves szennyező anyagok felülvizsgálatával foglalkozó bizottságban, amint az a Rotterdami Egyezmény keretében már megvalósul; 6. úgy ítéli meg, hogy továbbra is a Globális Környezetvédelmi Alap kell, hogy legyen a pénzügyi mechanizmus működtetésével megbízott fő szervezet, különösen azáltal, hogy a legkevésbé fejlett országokat támogatja a kitűzött célok elérésében; 7. úgy véli, hogy biztosítani kell az összehangoltságot és a következetességet a Rotterdami, a Stockholmi és a Baseli Egyezmény rendelkezéseinek közösségi szinten való végrehajtása során, és az ENSZ keretében a Nemzetközi Vegyianyagkezelés Stratégiai Megközelítésének (Strategic Approach to International Chemicals Management – SAICM) kialakításában való részvétel során; 8. sürgeti a Bizottságot és a tagállamokat, hogy alakítsanak ki megfelelő iránymutatást a nemzeti végrehajtási tervek megvalósítására; sürgeti azokat az államokat, amelyek még nem tették ezt meg, hogy a lehető leghamarabb készítsék el saját nemzeti végrehajtási tervüket; 9. úgy ítéli meg, hogy az Európai Közösség küldöttségében részt vevő európai parlamenti képviselőknek lényegesen hozzájárulhatnak a folyamathoz, és ezért reméli, hogy legalább megfigyelői státuszban jelen lehetnek az EU Punta del Este-i koordinációs ülésein, felszólalási joggal vagy anélkül; 10. utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak, a Bizottságnak, a tagállamok kormányainak és parlamentjeinek, valamint az ENSZ Környezetvédelmi Programja titkárságának azzal a kéréssel, hogy juttassa el az összes olyan szerződő félnek, amely nem tagja az Európai Uniónak.

PE 357.328\ 127

HU

ELFOGADOTT SZÖVEGEK április 28. csütörtöki ülés P6_TA-PROV(2005)04-28 IDEIGLENES VÁLTOZAT PE

Recommend Documents