ELFOGADOTT SZÖVEGEK április 26. csütörtöki ülés P6_TA-PROV(2007)04-26 IDEIGLENES VÁLTOZAT PE

2007 - 2008

ELFOGADOTT SZÖVEGEK 2007. április 26. csütörtöki ülés

P6_TA-PROV(2007)04-26

HU

IDEIGLENES VÁLTOZAT

PE 387.050

HU

TARTALOM A PARLAMENT ÁLTAL ELFOGADOTT SZÖVEGEK

P6_TA-PROV(2007)0157 A gyakorlati megvalósításra vonatkozó jelentések egyszerősítése és ésszerősítése ***I (A6-0059/2007 - Elıadó: Ilda Figueiredo) Az Európai Parlament 2007. április 26-i jogalkotási állásfoglalása a gyakorlati megvalósításra vonatkozó jelentések egyszerősítése és ésszerősítése érdekében a 89/391/EGK tanácsi irányelv, annak egyedi irányelvei, valamint a 83/447/EGK, 91/383/EGK, 92/29/EGK és 94/33/EK tanácsi irányelv módosításáról szóló európai parlamenti és tanácsi irányelvre irányuló javaslatról (COM(2006)0390 – C6-0242/2006 – 2006/0127(COD)) ......................................................................................................................... 1 P6_TA-PROV(2007)0158 Egyes halászati termékek forgalomba hozatalakor felmerülı többletköltségek ellentételezése * (A6-0083/2007 - Elıadó: Duarte Freitas) Az Európai Parlament 2007. április 26-i jogalkotási állásfoglalása az Azori-szigetekrıl, Madeiráról, a Kanári-szigetekrıl, valamint Franciaország Francia Guyana és Réunion tengerentúli megyéibıl származó egyes halászati termékek forgalomba hozatalakor felmerülı többletköltségek ellentételezésére vonatkozó rendszer 2007-tıl 2013-ig terjedı idıszakra történı bevezetésérıl szóló tanácsi rendeletre irányuló javaslatról (COM(2006)0740 – C6-0505/2006 – 2006/0247(CNS))............................................................ 13 P6_TA-PROV(2007)0159 A közös halászati politika (regionális tanácsadó testületek) * (A6-0078/2007 - Elıadó: Elspeth Attwooll) Az Európai Parlament 2007. április 26-i jogalkotási állásfoglalása a közös halászati politika alapján történı regionális tanácsadó testületek felállításáról szóló 2004/585/EK határozat módosításáról szóló tanácsi határozatra irányuló javaslatról (COM(2006)0732 – C6-0051/2007 – 2006/0240(CNS))............................................................................................. 23 P6_TA-PROV(2007)0160 A fogyatékkal élı nık helyzete az Európai Unióban (A6-0075/2007 - Elıadó: Esther Herranz García) Az Európai Parlament 2007. április 26-i állásfoglalása a fogyatékkal élı nık helyzetérıl az Európai Unióban(2006/2277(INI))......................................................................................... 24 P6_TA-PROV(2007)0161 A vásárlóerı-paritással kapcsolatos alapinformációk (kiszámítás és közzététel) ***I (A6-0077/2007 - Elıadó: Sharon Bowles)

PE 387.050\ I

HU

Az Európai Parlament 2007. április 26-i jogalkotási állásfoglalása a vásárlóerı-paritással kapcsolatos alapinformációk szolgáltatására, valamint a vásárlóerı-paritás kiszámítására és közzétételére vonatkozó közös szabályok megállapításáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslatról (COM(2006)0135 – C6-0100/2006 – 2006/0042(COD)) ....................................................................................................................... 31 P6_TA-PROV(2007)0162 Gyorsreagálású alakulatok a határokon ***I (A6-0135/2007 - Elıadó: Gérard Deprez) Az Európai Parlament 2007. április 26-i jogalkotási állásfoglalása a gyorsreagálású határvédelmi csapatok felállítására szolgáló eljárás bevezetésérıl, valamint a 2007/2004/EK tanácsi rendelet e tekintetben történı módosításáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslatról (COM(2006)0401 – C6-0253/2006 – 2006/0140(COD)) ....................................................................................................................... 66 P6_TA-PROV(2007)0163 A halászati erıforrások védelme és fenntartható kiaknázása * (A6-0085/2007 - Elıadó: Ioannis Gklavakis) Az Európai Parlament 2007. április 26-i jogalkotási állásfoglalása a halászati erıforrások közös halászati politika alapján történı védelmérıl és fenntartható kiaknázásáról szóló 2371/2002/EK tanácsi rendelet módosításáról szóló tanácsi rendeletre irányuló javaslatról (COM(2006)0587 – C6-0402/2006 – 2006/0190(CNS))............................................................ 85 P6_TA-PROV(2007)0164 A Galileo koncessziós szerzıdéssel összefüggı tárgyalások (B6-0155/2007 - Elıadó: Angelika Niebler) Az Európai Parlament 2007. április 26-i állásfoglalása a Galileo koncessziós szerzıdéssel összefüggı tárgyalásokról........................................................................................................... 88 P6_TA-PROV(2007)0165 2006-os éves jelentés az emberi jogok helyzetérıl a világban és az EU ezzel kapcsolatos politikája (A6-0128/2007 - Elıadó: Simon Coveney) Az Európai Parlament 2007. április 26-i állásfoglalása az emberi jogok világbeli helyzetérıl szóló 2006-os éves jelentésrıl és az EU ezzel kapcsolatos politikájáról (2007/2020(INI))......................................................................................................................... 90 P6_TA-PROV(2007)0166 A halálbüntetésre vonatkozó egyetemes moratórium (B6-0164/2007 - ) Az Európai Parlament 2007. április 26-i állásfoglalása a halálbüntetésre vonatkozó egyetemes moratóriumot támogató kezdeményezésrıl ............................................................ 120 P6_TA-PROV(2007)0167 Homofóbia Európában (B6-0167, 0168 és 0171/2007 - ) Az Európai Parlament 2007. április 26-i állásfoglalása a homofóbiáról Európában ................ 122 P6_TA-PROV(2007)0168 Államháztartás a GMU-ban 2006-ban (A6-0076/2007 - Elıadó: Kurt Joachim Lauk)

II /PE 387.050

HU

Az Európai Parlament 2007. április 26-i állásfoglalása az „Államháztartás a GMU-ban – 2006” címő közleményrıl (2007/2004(INI)) ............................................................................ 127 P6_TA-PROV(2007)0169 A közelmúltbeli tüntetések elfojtása Oroszországban (B6-0172, 0175, 0178, 0179, 0182 és 0186/2007) Az Európai Parlament 2007. április 26-i állásfoglalása Oroszországról................................... 133 P6_TA-PROV(2007)0170 Alan Johnston újságíró gázai elrablása (B6-0159, 0161, 0174, 0177, 0180 és 0184/2007 - ) Az Európai Parlament 2007. április 26-i állásfoglalása Alan Johnston újságíró gázai elrablásáról ................................................................................................................................ 136 P6_TA-PROV(2007)0171 Emberi jogi helyzet a Fülöp-szigeteken (B6-0160, 0173, 0176, 0181, 0183 és 0185/2007 - ) Az Európai Parlament 2007. április 26-i állásfoglalása az emberi jogi helyzetrıl a Fülöpszigeteken .................................................................................................................................. 138 P6_TA-PROV(2007)0172 Zimbabwe (B6-0162, 0165, 0166, 0169 és 0188/2007 - ) Az Európai Parlament 2007. április 26-i állásfoglalása Zimbabwérıl...................................... 143

PE 387.050\ III

HU

P6_TA-PROV(2007)0157 A gyakorlati megvalósításra vonatkozó jelentések egyszerősítése és ésszerősítése ***I Az Európai Parlament 2007. április 26-i jogalkotási állásfoglalása a gyakorlati megvalósításra vonatkozó jelentések egyszerősítése és ésszerősítése érdekében a 89/391/EGK tanácsi irányelv, annak egyedi irányelvei, valamint a 83/447/EGK, 91/383/EGK, 92/29/EGK és 94/33/EK tanácsi irányelv módosításáról szóló európai parlamenti és tanácsi irányelvre irányuló javaslatról (COM(2006)0390 – C6-0242/2006 – 2006/0127(COD))

(Együttdöntési eljárás: elsı olvasat) Az Európai Parlament, –

tekintettel a Bizottságnak az Európai Parlamenthez és a Tanácshoz intézett javaslatára (COM(2006)0390)1,

–

tekintettel az EK-Szerzıdés 251. cikkének (2) bekezdésére és 137. cikkének (2) bekezdésére, amely alapján a Bizottság benyújtotta javaslatát a Parlamenthez (C6-0242/2006),

–

tekintettel eljárási szabályzatának 51. cikkére,

–

tekintettel a Foglalkoztatási és Szociális Bizottság jelentésére (A6-0059/2006),

1.

jóváhagyja a Bizottság javaslatát, annak módosított formájában;

2.

felhívja a Bizottságot, hogy utalja az ügyet újból a Parlamenthez, ha lényegesen módosítani kívánja a javaslatot vagy annak helyébe másik szöveget kíván léptetni;

3.

utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament álláspontját a Tanácsnak és a Bizottságnak.

1

A Hivatalos Lapban még nem tették közzé. PE 387.050\ 1

HU

P6_TC1-COD(2006)0127 Az Európai Parlament álláspontja amely elsı olvasatban 2007. április 26-én került elfogadásra a gyakorlati megvalósításra vonatkozó jelentések egyszerősítése és ésszerősítése érdekében a 89/391/EGK tanácsi irányelv, annak egyedi irányelvei, valamint a 83/477/EGK, 91/383/EGK, 92/29/EGK és 94/33/EK tanácsi irányelv módosításáról szóló 2007/.../EK európai parlamenti és tanácsi irányelv elfogadására tekintettel (EGT vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA, tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerzıdésre, és különösen annak 137. cikkének (2) bekezdésére, tekintettel a Bizottság javaslatára, tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére1, tekintettel a Régiók Bizottsága véleményére2, a Szerzıdés 251. cikkében megállapított eljárásnak megfelelıen3,

1 2 3

2006. január 17-i vélemény. HL C […]., […], […]. o. Az Európai Parlament 2007. április 26-i álláspontja.

2 /PE 387.050

HU

mivel: (1)

1 2 3 4 5 6 7 8

A gyakorlati végrehajtásról szóló tagállami jelentések elkészítését – amely jelentések alapján a Bizottság rendszeres idıközönként jelentéseket ad ki a munkavállalók biztonságát és egészségét érintı közösségi szabályok végrehajtásáról – a következı irányelvek írják elı: a munkavállalók munkahelyi biztonságának és egészségvédelmének javítását ösztönzı intézkedések bevezetésérıl szóló, 1989. június 12-i 89/391/EGK tanácsi irányelv1, valamint az annak 16. cikke (1) bekezdése szerinti egyedi irányelvek, azaz: a munkahelyi biztonsági és egészségvédelmi minimumkövetelményekrıl szóló, 1989. november 30-i 89/654/EGK tanácsi irányelv2, a munkavállalók által a munkájuk során használt munkaeszközök biztonsági és egészségvédelmi minimumkövetelményeirıl szóló, 1989. november 30-i 89/655/EGK tanácsi irányelv3, a munkavállalók által a munkahelyen használt egyéni védıeszközök egészségvédelmi és biztonsági minimumkövetelményeirıl szóló, 1989. november 30-i 89/656/EGK tanácsi irányelv4, az elsısorban a munkavállalók hátsérülésének kockázatával járó kézi tehermozgatásra vonatkozó egészségvédelmi és biztonsági minimumkövetelményekrıl szóló, 1990. május 29-i 90/269/EGK tanácsi irányelv5, a képernyı elıtt végzett munka biztonsági és egészségvédelmi minimumkövetelményeirıl szóló, 1990. május 29-i 90/270/EGK tanácsi irányelv6, az idıszakos vagy helyileg változó építkezések biztonsági és egészségvédelmi minimumkövetelményeinek végrehajtásáról szóló, 1992. június 24-i 92/57/EGK tanácsi irányelv7, a munkahelyi biztonsági, illetve egészségvédelmi jelzésekre vonatkozó minimumkövetelményekrıl szóló, 1992. június 24-i 92/58/EGK tanácsi irányelv8,

HL L 183., 1989.6.29., 1. o. Az 1882/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelettel (HL L 284., 2003.10.31., 1. o.) módosított irányelv. HL L 393., 1989.12.30., 1. o. HL L 393., 1989.12.30., 13. o. A legutóbb a 2001/45/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvvel (HL L 195., 2001.7.19., 46. o.) módosított irányelv. HL L 393., 1989.12.30., 18. o. HL L 156., 1990.6.21., 9. o. HL L 156., 1990.6.21., 14. o. HL L 245., 1992.8.26., 6. o. HL L 245., 1992.8.26., 23. o. PE 387.050\ 3

HU

a várandós, a gyermekágyas vagy szoptató munkavállalók munkahelyi biztonságának és egészségvédelmének javítását ösztönzı intézkedések bevezetésérıl szóló, 1992. október 19-i 92/85/EGK tanácsi irányelv1, az ásványi nyersanyagok fúrólyukon keresztül történı kitermelésével foglalkozó iparágakban dolgozó munkavállalók biztonsága és egészségvédelme javításának minimumkövetelményeirıl szóló, 1992. november 3-i 92/91/EGK tanácsi irányelv2, az ásványi nyersanyagok külszíni és felszín alatti kitermelésével foglalkozó iparágakban dolgozó munkavállalók biztonsága és egészségvédelme javításának minimumkövetelményeirıl szóló, 1992. december 3-i 92/104/EGK tanácsi irányelv3, a halászhajók fedélzetén végzett munka biztonsági és egészségvédelmi minimumkövetelményeirıl szóló, 1993. november 23-i 93/103/EK tanácsi irányelv4, a munkájuk során vegyi anyagokkal kapcsolatos kockázatoknak kitett munkavállalók egészségének és biztonságának védelmérıl szóló, 1998. április 7-i 98/24/EK tanácsi irányelv5, a robbanásveszélyes légkör kockázatának kitett munkavállalók biztonságának és egészségvédelmének javítására vonatkozó minimumkövetelményekrıl szóló, 1999. december 16-i 1999/92/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv6, a munkavállalók fizikai tényezık (vibráció) hatásából keletkezı kockázatoknak való expozíciójára vonatkozó egészségügyi és biztonsági minimumkövetelményekrıl szóló, 2002. június 25-i 2002/44/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv7, a munkavállalók fizikai tényezık (zaj) hatásának való expozíciójára vonatkozó egészségügyi és biztonsági minimumkövetelményekrıl szóló, 2003. február 6-i 2003/10/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv8, a munkavállalók fizikai tényezık (elektromágneses terek) hatásából keletkezı kockázatoknak való expozíciójára vonatkozó egészségügyi és biztonsági minimumkövetelményekrıl szóló, 2004. április 29-i 2004/40/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv9, a munkavállalók fizikai tényezık hatásának való expozíciójára (mesterséges optikai sugárzás) vonatkozó egészségügyi és biztonsági minimumkövetelményekrıl szóló, 2006. április 5-i 2006/25/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv10.

1 2 3 4 5 6 7 8 9 10

HL L 348., 1992.11.28., 1. o. HL L 348., 1992.11.28., 9. o. HL L 404., 1992.12.31., 10. o. HL L 307., 1993.12.13., 1. o. HL L 131., 1998.5.5., 11. o. HL L 23., 2000.1.28., 57. o. HL L 177., 2002.7.6., 13. o. HL L 42., 2003.2.15., 38. o. HL L 159., 2004.4.30., 1. o. Helyesbítés közzétéve: HL L 184., 2004.5.24., 1. o. HL L 114., 2006.4.27., 38. o.

4 /PE 387.050

HU

(2)

Végrehajtási jelentést ír elı a határozott idejő vagy munkaerı-kölcsönzés céljából létesített munkaviszonyban álló munkavállalók munkahelyi biztonságának és egészségének javítását elısegítı intézkedések kiegészítésérıl szóló, 1991. június 25-i 91/383/EGK tanácsi irányelv1, a hajók fedélzetén a jobb orvosi ellátás biztosítását célzó biztonsági és egészségvédelmi minimumkövetelményekrıl szóló, 1992. március 31-i 92/29/EGK tanácsi irányelv2, valamint a fiatal személyek munkahelyi védelmérıl szóló, 1994. június 22-i 94/33/EK tanácsi irányelv3 is.

(3)

A 89/391/EGK irányelv 16. cikk (1) bekezdése szerinti egyedi irányelvek, valamint a 91/383/EGK, 92/29/EGK és 94/33/EK irányelvek jelentéskészítésre vonatkozó rendelkezései mind a jelentéstételi idıszakok hossza, mind a jelentések tartalma tekintetében eltérnek egymástól.

(4)

A tagállamokra rótt végrehajtási jelentéskészítési kötelezettség, valamint a Bizottság jelentéstételi kötelezettsége a nemzeti jelentések alapján a jogalkotási ciklus jelentıs elemei, amelyek lehetıvé teszik az irányelvek különbözı gyakorlati végrehajtási aspektusainak mérlegelését és értékelését; ezért helyénvaló ezt a kötelezettséget kiterjeszteni azokra az irányelvekre is, amelyek nem írnak elı jelentéstételt, azaz: a munkájuk során biológiai anyagokkal kapcsolatos kockázatoknak kitett munkavállalók védelmérıl szóló, 2000. szeptember 18-i 2000/54/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvre (hetedik egyedi irányelv a 89/391/EGK irányelv 16. cikkének (1) bekezdése értelmében)4, a munkájuk során rákkeltı anyagokkal és mutagénekkel kapcsolatos kockázatoknak kitett munkavállalók védelmérıl szóló, 2004. április 29-i 2004/37/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvre (hatodik egyedi irányelv a 89/391/EGK irányelv 16. cikkének (1) bekezdése értelmében)5, valamint a munkájuk során azbeszttel kapcsolatos kockázatoknak kitett munkavállalók védelmérıl szóló, 1983. szeptember 19-i 83/477/EGK tanácsi irányelvre (második egyedi irányelv a 80/1107/EGK irányelv 8. cikke értelmében)6.

1 2 3 4 5 6

HL L 206., 1991.7.29., 19. o. HL L 113., 1992.4.30., 19. o. Az 1882/2003/EK rendelettel módosított irányelv. HL L 216., 1994.8.20., 12. o. HL L 262., 2000.10.17., 21. o. HL L 158., 2004.4.30., 50. o. Helyesbítés közzétéve: HL L 229., 2004.6.29., 23. o. HL L 263., 1983.9.24., 25. o. A legutóbb a 2003/18/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvvel (HL L 97., 2003.4.15., 48. o.) módosított irányelv. PE 387.050\ 5

HU

(5)

A 89/391/EGK irányelv, az annak 16. cikke (1) bekezdése szerinti egyedi irányelvek, valamint a 83/477/EGK, 91/383/EGK, 92/29/EGK és 94/33/EK irányelv rendelkezéseit ezért össze kell hangolni.

(6)

Az „Alkalmazkodás a munka és a társadalom változásaihoz: új közösségi egészségügyi és biztonsági stratégia 2002-2006” címő bizottsági közlemény szerint jogalkotási javaslatokat kell kidolgozni a végrehajtási jelentések egyszerősítésére és ésszerősítésére. Ez a feladat a jogalkotás minıségének javítására vonatkozó kezdeményezés összefüggésében is felvetıdött, mint a közösségi jogalkotás egyszerősítésének egyik elsıbbséget élvezı területe.

(7)

A feladatot egyszerősíteni kell a Bizottságnak benyújtandó nemzeti gyakorlati végrehajtási jelentések idıközeinek összehangolása, és egyetlen végrehajtási jelentés bevezetése révén, amely az összes irányelvre vonatkozó általános részbıl, valamint az egyedi érintett irányelvek sajátosságaira vonatkozó külön fejezetekbıl állna. Ezek a rendelkezések és különösen a 89/391/EGK irányelv kiegészítése egy új, 17a. cikkel, azt is lehetıvé tennék, hogy a végrehajtási jelentési gyakorlatba azokat a 89/391/EGK irányelv 16. cikkének (1) bekezdése szerinti egyedi irányelveket is belefoglalják, amelyek jelentéstételt nem írnak elı, azaz a 2000/54/EK és a 2004/37/EK irányelvet, valamint minden, a 89/391/EGK irányelv 16. cikkének (1) bekezdése értelmében a jövıben elfogadandó egyedi irányelvet is.

(8)

A tagállamok számára a jelentések elkészítésére és a Bizottsághoz való benyújtására kiszabott megfelelı idıszak öt év; az elsı jelentésnek kivételesen egy hosszabb idıszakot kell átfognia; a jelentések felépítésének a könnyebb feldolgozhatóság érdekében koherensnek kell lennie; e jelentéseket egy olyan kérdıív alapján kell összeállítani amelyet a Bizottság a munkahelyi biztonsági és egészségvédelmi tanácsadó bizottsággal folytatott konzultációt követıen készít el, a jelentésekbe bele kell foglalni a tagállamok által tett, megelızést célzó erıfeszítésekre vonatkozó megfelelı információkat, lehetıvé téve a Bizottságnak a jogszabályok gyakorlati mőködésének megfelelı értékelését, figyelembe véve az Európai Munkahelyi Biztonsági és Egészségvédelmi Ügynökség és az Európai Alapítvány az Élet- és Munkakörülmények Javításáért vonatkozó megállapításait.

6 /PE 387.050

HU

(9)

A Szerzıdés 138. cikke (2) bekezdésének megfelelıen a Bizottság közösségi szinten konzultált a szociális partnerekkel a közösségi fellépés lehetséges irányáról e területen.

(10)

E konzultációt követıen a Bizottság közösségi fellépést tartott kívánatosnak, és a tervezett javaslat tartalmáról közösségi szinten ismételten konzultált a szociális partnerekkel a Szerzıdés 138. cikke (3) bekezdésének megfelelıen.

(11)

E második konzultációs szakasz lezárását követıen a szociális partnerek nem tájékoztatták a Bizottságot arról, hogy el kívánnák indítani a Szerzıdés 138. cikkének (4) bekezdésében foglalt, adott esetben megállapodás megkötéséhez vezetı eljárást.

(12)

A tagállamoknak meg kell hozniuk az ezen irányelvben foglalt módosítások átültetéséhez szükséges intézkedéseket, amelyek – szükség esetén és figyelemmel ezen irányelv sajátos jellegére– közigazgatási intézkedések is lehetnek,

ELFOGADTA EZT AZ IRÁNYELVET:

PE 387.050\ 7

HU

1. cikk A 89/391/EGK irányelv módosítása A 89/391/EGK irányelv a következı 17a. cikkel egészül ki: „17a. cikk Végrehajtási jelentés (1)

A tagállamok ötévente egységes jelentést nyújtanak be a Bizottságnak ezen irányelv, valamint a 16. cikk (1) bekezdése szerinti egyedi irányelvek gyakorlati végrehajtásáról, amely tartalmazza a szociális partnerek álláspontját is. A jelentés értékeli az egyes irányelvek gyakorlati végrehajtásához kapcsolódó különbözı kérdéseket és nemekre lebontott adatokat tartalmaz, amennyiben ilyen adatok szükségesek és rendelkezésre állnak.

(2)

A jelentés felépítését, valamint a jelentés tartalmát pontosító kérdıívet a munkahelyi biztonsági és egészségvédelemi tanácsadó bizottsággal együttmőködve a Bizottság határozza meg. A jelentés tartalmaz egy általános részt, amely az (1) bekezdésben említett összes irányelvre alkalmazandó, ezen irányelv rendelkezéseiben szereplı közös elvekkel és kérdésekkel foglalkozik. Az általános részt kiegészítve külön fejezetek foglalkoznak az egyes irányelvek egyedi vonatkozásainak végrehajtásával, egyedi mutatók segítségével, amennyiben ilyenek rendelkezésre állnak.

(3)

A jelentés felépítését és a fent említett kérdıívet a Bizottság legalább a jelentés által felölelt idıszak lejárta elıtt hat hónappal megküldi a tagállamoknak. A jelentést az általa átfogott ötéves idıszak végétıl számított tizenkét hónapon belül kell benyújtani a Bizottságnak.

(4)

E jelentések alapján a Bizottság értékeli az érintett irányelvek végrehajtásának megfelelıségét, a különbözı területeken végzett kutatás és az új tudományos ismeretek figyelembevételével. A Bizottság az értékelés eredményeirıl és szükség esetén a szabályozási keret mőködésének javítására irányuló kezdeményezésekrıl az ötéves idıszak végétıl számított 36 hónapon belül tájékoztatja az Európai Parlamentet, a Tanácsot, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságot és a munkahelyi biztonsági és egészségvédelemi tanácsadó bizottságot.

(5)

Az elsı jelentés a 2007-tıl 2012-ig terjedı idıszakra vonatkozik.”

8 /PE 387.050

HU

2. cikk A 83/477/EGK, a 91/383/EGK, a 92/29/EGK és a 94/33/EK irányelv módosítása (1)

A 83/477/EGK irányelv a következı 17a. cikkel egészül ki: „17a. cikk Végrehajtási jelentés A tagállamok ötévente jelentést nyújtanak be a Bizottságnak ezen irányelv gyakorlati végrehajtásáról a 89/391/EGK irányelv 17a. cikke (1), (2) és (3) bekezdésében elıírt, és ugyanezen 17a. cikk (4) egységes jelentés önálló fejezeteként.”

(2)

A 91/383/EGK irányelv a következı 10a. cikkel egészül ki: „10a. cikk Végrehajtási jelentés A tagállamok ötévente jelentést nyújtanak be a Bizottságnak ezen irányelv gyakorlati végrehajtásáról a 89/391/EGK irányelv 17a. cikke (1), (2) és (3) bekezdésében elıírt, és ugyanezen 17a. cikk (4) bekezdése értelmében a Bizottság által elvégzendı értékelés alapját képezı egységes jelentés önálló fejezeteként.”

(3)

A 92/29/EGK irányelv a következı 9a. cikkel egészül ki: „90a. cikk Végrehajtási jelentés A tagállamok ötévente jelentést nyújtanak be a Bizottságnak ezen irányelv gyakorlati végrehajtásáról a 89/391/EGK irányelv 17a. cikke (1), (2) és (3) bekezdésében elıírt, és ugyanezen 17a. cikk (4) bekezdése értelmében a Bizottság által elvégzendı értékelés alapját képezı egységes jelentés önálló fejezeteként.”

PE 387.050\ 9

HU

(4)

A 94/33/EK irányelv a következı 17a. cikkel egészül ki: „17a. cikk Végrehajtási jelentés A tagállamok ötévente jelentést nyújtanak be a Bizottságnak ezen irányelv gyakorlati végrehajtásáról a 89/391/EGK irányelv 17a. cikke (1), (2) és (3) bekezdésében elıírt, és ugyanezen 17a. cikk (4) bekezdése értelmében a Bizottság által elvégzendı értékelés alapját képezı egységes jelentés önálló fejezeteként” 3. cikk Hatályon kívül helyezés

A következı rendelkezések … –án/én* hatályukat vesztik: 1.

a 89/391/EGK irányelv 18. cikkének (3) és (4) bekezdése,

2.


3.


4.


5.


6.


7.


8.


9.


10.


*

Ezen irányelv hatálybalépésének napja.

10 /PE 387.050

HU

11.

a 92/85/EGK irányelv 14. cikkének (4), (5) és (6) bekezdése,

12.

a 92/91/EGK irányelv 12. cikkének (4) bekezdése,

13.

a 92/104/EGK irányelv 13. cikkének (4) bekezdése,

14.

a 93/103/EK irányelv 13. cikkének (3) és (4) bekezdése,

15.

a 94/33/EK irányelv 17. cikkének (4) és (5) bekezdése,

16.

a 98/24/EK irányelv 15. cikke,

17.

a 1999/92/EK irányelv 13. cikkének (3) bekezdése,

18.


19.


20.


21.

a 2006/25/EK irányelv 12. cikke. 4. cikk Végrehajtás

A tagállamok meghozzák azokat az intézkedéseket, amelyek szükségesek ahhoz, hogy ennek az irányelvnek legkésıbb 2012. december 31-ig megfeleljenek.

PE 387.050\ 11

HU

5. cikk Hatálybalépés Ez az irányelv az Európai Unió Hivatalos Lapjában történı kihirdetését követı napon lép hatályba. 6. cikk Címzettek Ennek az irányelvnek a tagállamok a címzettjei. Kelt, -án/-én.

az Európai Parlament részérıl az elnök

12 /PE 387.050

HU

a Tanács részérıl az elnök

P6_TA-PROV(2007)0158 Egyes halászati termékek forgalomba hozatalakor felmerülı többletköltségek ellentételezése * Az Európai Parlament 2007. április 26-i jogalkotási állásfoglalása az Azori-szigetekrıl, Madeiráról, a Kanári-szigetekrıl, valamint Franciaország Francia Guyana és Réunion tengerentúli megyéibıl származó egyes halászati termékek forgalomba hozatalakor felmerülı többletköltségek ellentételezésére vonatkozó rendszer 2007-tıl 2013-ig terjedı idıszakra történı bevezetésérıl szóló tanácsi rendeletre irányuló javaslatról (COM(2006)0740 – C6-0505/2006 – 2006/0247(CNS))

(Konzultációs eljárás) Az Európai Parlament, –

tekintettel a Bizottságnak a Tanácshoz intézett javaslatára (COM(2006)0740)1,

–

tekintettel az EK-Szerzıdés 37. cikkére és 299. cikkének (2) bekezdésére, amelynek megfelelıen a Tanács konzultált a Parlamenttel (C6-0505/2006),

–

tekintettel az eljárási szabályzata 51. cikkére,

–

tekintettel a Halászati Bizottság jelentésére, valamint a Költségvetési Bizottság és a Regionális Fejlesztési Bizottság véleményére (A6-0083/2007),

1.


2.

felhívja a Bizottságot, hogy ennek megfelelıen változtassa meg javaslatát az EKSzerzıdés 250. cikkének (2) bekezdése értelmében;

3.

felhívja a Tanácsot, hogy tájékoztassa a Parlamentet arról, ha a Parlament által jóváhagyott szövegtıl el kíván térni;

4.

felkéri a Tanácsot a Parlamenttel való újbóli konzultációra abban az esetben, ha lényegesen kívánja módosítani a Bizottság javaslatát;

5.

utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament állásfoglalását a Tanácsnak, és a Bizottságnak. A Bizottság által javasolt szöveg

A Parlament módosításai Módosítás: 1 Cím

A Tanács rendeletére irányuló javaslata az Azori-szigetekrıl, Madeiráról, a Kanári1

A Tanács rendeletére irányuló javaslata az Azori-szigetekrıl, Madeiráról, a Kanári-


HU

szigetekrıl, valamint Franciaország Francia Guyana és Réunion tengerentúli megyéibıl származó egyes halászati termékek forgalomba hozatalából eredı többletköltségek ellentételezésére vonatkozó rendszer 2007-tıl 2013-ig terjedı idıszakra történı bevezetésérıl

szigetekrıl, valamint Franciaország Francia Guyana és Réunion tengerentúli megyéibıl származó egyes halászati termékek forgalomba hozatalakor a távoli fekvésbıl származó többletköltségek ellentételezésére vonatkozó rendszer bevezetésérıl (Ez a módosítás az egész szövegre vonatkozik.

Módosítás: 2 (-1a) preambulumbekezdés (új) (-1a) A legkülsı régiók olyan állandó, fejlıdésüket és szőkös gazdasági diverzifikációs lehetıségüket korlátozó strukturális tényezık által meghatározott törékeny gazdasággal rendelkeznek, amelyben a halászati ágazat és az ısi halászközösségek fontos szerepet játszanak a gazdasági tevékenység és foglalkoztatás fenntartásában – az értéklánc felsıbb és alsóbb szintjein egyaránt – , valamint a gazdasági és társadalmi kohézió elısegítésében.

Módosítás: 3 (-1b) preambulumbekezdés (új) (-1b) Figyelembe kell venni a legkülsı régiók sajátosságait és ágazati különbségeit, amelyekhez különbözı igények kapcsolódnak.

Módosítás: 4 (-1c) preambulumbekezdés (új) (-1c) Figyelembe kell venni a szállítási díjak és a hozzájuk kapcsolódó költségek – különösen 2003 óta a kıolaj árának jelentıs emelkedése által elıidézett – növekedését, amely súlyosbítja a távoli fekvés miatti többletköltségeket.

14 /PE 387.050

HU

Módosítás: 5 (1) preambulumbekezdés (1) A Közösség legkülsı régióiban a halászati ágazat nehézségekkel küzd, és különösen a Szerzıdés 299. cikkének (2) bekezdésében elismert kedvezıtlen adottságok folytán, elsısorban az európai kontinensre történı szállítás költségeibıl fakadóan egyes halászati termékek forgalomba hozatalakor többletkiadásokra kényszerül.

(1) A Közösség legkülsı régióiban a halászati ágazat nehézségekkel küzd, és különösen a Szerzıdés 299. cikkének (2) bekezdésében elismert kedvezıtlen adottságok folytán, többek között az európai földrészre történı szállítás költségeibıl fakadóan egyes halászati termékek elıállításakor és forgalomba hozatalakor többletkiadásokra kényszerül.

Módosítás: 6 (5) preambulumbekezdés (5) A tagállamoknak olyan ellentételezési összeget kell meghatározniuk, amely lehetıvé teszi a legkülsı régiók kedvezıtlen adottságok folytán, különösen pedig a termékeknek az európai kontinensre történı szállítása miatt jelentkezı többletköltségek megfelelı kiegyenlítését. A túlkompenzálás elkerülése érdekében az összegnek a támogatás által kiegyenlített többletköltségekkel arányosnak kell lennie, és semmilyen körülmények között sem haladhatja meg az európai kontinensre történı szállítás költségei és az egyéb kapcsolódó költségek meghatározott százalékát. Az ellentételezésnek ebbıl a célból figyelembe kell vennie a többletköltségeket befolyásoló más típusú közbeavatkozásokat.

(5) A tagállamoknak olyan ellentételezési összeget kell meghatározniuk, amely lehetıvé teszi a legkülsı régiók kedvezıtlen adottságok folytán, többek között pedig a termékeknek az európai kontinensre történı szállítása miatt jelentkezı többletköltségek megfelelı kiegyenlítését. A túlkompenzálás elkerülése érdekében az összegnek a támogatás által kiegyenlített többletköltségekkel arányosnak kell lennie. Az ellentételezésnek ebbıl a célból figyelembe kell vennie a többletköltségeket befolyásoló más típusú állami beavatkozásokat.

Módosítás: 7 (5a) preambulumbekezdés (új) (5a) Figyelembe kell venni a legkülsı régiókban a kis mértékő part menti és kisüzemi halászat társadalmi-gazdasági jelentıségét és a fejlıdésükhöz nélkülözhetetlen feltételek megteremtésének szükségességét.

PE 387.050\ 15

HU

Módosítás: 8 (5b) preambulumbekezdés (új) (5b) A jelenlegi termelési kapacitás keretei között engedélyezni kell az ellátás közösségi piacról történı biztosítását, ha a legkülsı régiók halászflottáinak fogásai nem elegendıek a helyi halfeldolgozó ipar ellátásához.

Módosítás: 9 (6) preambulumbekezdés (6) E rendelet célkitőzéseinek megfelelı elérése és a közös halászati politikának való megfelelés biztosítása érdekében a támogatásnak a közös halászati politika rendelkezéseivel összhangban kifogott és feldolgozott halászati termékekre kell korlátozódnia.

(6) E rendelet céljainak megfelelı elérése és a közös halászati politikának való megfelelés biztosítása érdekében támogatást kell nyújtani a közös halászati politika rendelkezéseivel összhangban kifogott és feldolgozott halászati termékekre, valamint a halfeldolgozásban használt egyéb nyersanyagokra.

Módosítás: 10 (7a) preambulumbekezdés (új) (7a) A Bizottság arra vonatkozó állandó politikáját illetıen, hogy nem engedélyez állami támogatást a mőködéshez a halászati termékek gyártási, feldolgozási és értékesítési ágazatában, mentesség adható a legkülsı régiók haltenyésztési termelésének a távolsághoz, a szigetjelleghez, a távoli fekvéshez, a kis mérethez, a domborzathoz, az éghajlathoz és a néhány számú terméktıl való gazdasági függéshez kapcsolódó kényszerőségeinek enyhítése érdekében.

Módosítás: 11 (9) preambulumbekezdés (9) A rendszer 2013 után történı folytatásáról meghozandó döntés megalapozása érdekében kívánatos, hogy a Bizottság a rendszer hatályának lejárta 16 /PE 387.050

HU

(9) Az ellentételezési rendszer felülvizsgálata érdekében, figyelembe véve e rendelet céljainak megvalósítását, kívánatos, hogy a Bizottság 2011.

elıtt kellı idıvel független értékelésen alapuló jelentést nyújtson be az Európai Parlamentnek, az Európai Tanácsnak és az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak.

december 31-ig független értékelésen alapuló, e rendelet alapján megvalósított tevékenységek hatását elemzı, és szükség esetén a megfelelı jogalkotási javaslatokkal ellátott jelentést nyújtson be az Európai Parlamentnek, az Európai Tanácsnak és az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak.

Módosítás: 12 1. cikk bevezetı rész Ez a rendelet a 2007-tıl 2013-ig terjedı idıszakra vonatkozóan meghatározza a következı régiókból származó egyes halászati termékek forgalomba hozatalakor a kérdéses régiók kedvezıtlen adottságai miatt a 3. cikkben meghatározott gazdasági szereplıknél felmerülı többletköltségek ellentételezésének (a továbbiakban: ellentételezés) rendjét:

Ez a rendelet a 2007-tıl 2013-ig terjedı idıszakra vonatkozóan meghatározza a következı legkülsı régiókból származó egyes halászati termékek forgalomba hozatalakor e régiók kedvezıtlen adottságai miatt a 3. cikkben meghatározott gazdasági szereplıknél a távoli fekvés következtében felmerülı többletköltségek ellentételezésének (a továbbiakban: ellentételezés) rendjét:

Módosítás: 13 3. cikk (1) bekezdés bevezetı rész (1) Az ellentételezést a halászati termékek forgalomba hozatala során többletköltségeket viselı következı gazdasági szereplık javára kell kifizetni:

(1) Az ellentételezést az 1. cikkben felsorolt régiókból származó halászati termékek forgalomba hozatalakor a távoli fekvésbıl fakadó többletköltségeket viselı következı gazdasági szereplık javára kell kifizetni:

Módosítás: 14 3. cikk (1) bekezdés c) pont c) a feldolgozó- és az értékesítési ágazat szereplıi, illetıleg e szereplık társulásai, akiknél az érintett termékek forgalomba hozatalával összefüggésben többletköltségek merülnek fel.

c) a feldolgozó- és az értékesítési ágazat szereplıi, illetıleg e szereplık társulásai, akiknél az érintett termékek elıállításával, feldolgozásával és forgalomba hozatalával összefüggésben többletköltségek merülnek fel.

Módosítás: 15 4. cikk (3) bekezdés ca) pont (új) PE 387.050\ 17

HU

ca) ellenırzés.

Módosítás: 16 4. cikk (4) bekezdés b) pont b) olyan közösségi halászhajók fogtak, amelyeket nem az 1. cikkben felsorolt régiók valamely kikötıjében lajstromoztak;

b) olyan közösségi halászhajók fogtak, amelyeket nem az 1. cikkben felsorolt régiók valamely kikötıjében lajstromoztak, kivéve azokat az eseteket, amikor az 1. cikkben felsorolt régiók termelése nem elegendı feldolgozóiparuk ellátásához és a közösségi halászhajók által kifogott halak feldolgozásához folyamodnak;

Módosítás: 17 4a. cikk (új) 4a. cikk Egyéb támogatható termékek A halászati termékek feldolgozásában használt termékekre is nyújtható ellentételezés, ha az nem vezet a közösségi támogatások halmozódásához e termékek esetében.

Módosítás: 18 5. cikk (2) bekezdés a) pont a) minden egyes halászati termék vonatkozásában az érintett régió kedvezıtlen adottságai miatt felmerülı többletköltségeket, különösen az európai kontinensre történı szállítás költségét,

a) minden egyes halászati termék vonatkozásában az érintett régió kedvezıtlen adottságai miatt felmerülı többletköltségeket, többek között az európai kontinensre, illetve az 1. cikkben meghatározott szomszédos régiók között történı szállítás költségét,

Módosítás: 19 5. cikk (2) bekezdés b) pont b) minden olyan egyéb közbeavatkozást, amely befolyásolja a többletköltségek mértékét.

18 /PE 387.050

HU

b) minden egyes halászati termék vonatkozásában az 1. cikkben felsorolt régiók kedvezıtlen adottságai miatt

felmerülı szállítási többletköltségeket;

Módosítás: 20 5. cikk (2) bekezdés ba) pont (új) ba) a kedvezményezett típusa, különös tekintettel a kis mértékő part menti és kisüzemi halászatra;

Módosítás: 21 5. cikk (2) bekezdés bb) pont (új) bb) minden olyan egyéb állami intervenció, amely befolyásolja a többletköltségek mértékét.

Módosítás: 22 5. cikk (3) bekezdés (3) A többletköltségek ellentételezésének arányosnak kell lennie az ellensúlyozni kívánt többletköltségekkel, és nem haladhatja meg az európai kontinensre történı szállítás költsége és az egyéb kapcsolódó költségek 75%-át.

(3) A többletköltségek ellentételezésének arányosnak kell lennie az ellensúlyozni kívánt többletköltségekkel, és fedeznie kell az európai földrészre történı és az 1. cikkben felsorolt területek közötti szállítás költségét és az egyéb kapcsolódó költségeket.

Módosítás: 23 5. cikk (4) bekezdés a) pont a) Azori-szigetek és Madeira: 4 283 992 EUR;

a) Azori-szigetek és Madeira: 4 855 314 EUR;

Módosítás: 24 5. cikk (4) bekezdés b) pont b) Kanári-szigetek: 5 844 076 EUR;

b) Kanári-szigetek: 6 623 454 EUR;

Módosítás: 25 5. cikk (4) bekezdés c) pont PE 387.050\ 19

HU

c) Francia Guyana és Réunion: 4 868 700 EUR.

c) Francia Guyana és Réunion: 5 518 000 EUR.

Módosítás: 26 5. cikk (4a) bekezdés (új) (4a) A (4) bekezdésben meghatározott összegeket minden évben az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság között a költségvetési fegyelemrıl és a pénzgazdálkodás hatékonyságáról és eredményességérıl szóló, 2006. május 17-i intézményközi megállapodás 16. pontjában elıírt technikai kiigazításnak kell alávetni1. ___________ 1

HL C 139., 2006.6.14., 1. o.

Módosítás: 27 7. cikk (1) bekezdés (1) E rendelet hatálybalépésétıl számítva négy hónapon belül az érintett tagállamok benyújtják a Bizottságnak a 4. cikk (1) bekezdésében elıírt jegyzékeket és mennyiségeket, valamint az 5. cikk (1) bekezdésében elıírt ellentételezési mértékeket (a továbbiakban együtt: ellentételezési terv).

(1) E rendelet hatálybalépésétıl számítva négy hónapon belül az érintett tagállamok benyújtják a Bizottságnak a 4. cikk (1) bekezdésében elıírt jegyzékeket és mennyiségeket, az 5. cikkben elıírt ellentételezési mértékeket, valamint a 4. cikk (2)–(4) bekezdése rendelkezései tiszteletben tartásának biztosítása érdekében alkalmazandó intézkedések részletes jegyzékét (a továbbiakban együtt: ellentételezési terv).

Módosítás: 28 7. cikk (4) bekezdés (4) Ha egy tagállam a 6. cikk szerint módosítást kíván végrehajtani, akkor benyújtja módosított ellentételezési tervét a Bizottságnak; ezt követıen a (2) és a (3) bekezdés szerint kell értelemszerően eljárni.

20 /PE 387.050

HU

(4) Ha egy tagállam a 6. cikk szerint módosítást kíván végrehajtani, akkor benyújtja módosított ellentételezési tervét a Bizottságnak. Ha a Bizottság a módosított rendelkezés kézhezvételétıl számított négy héten belül nem válaszol, a módosított rendelkezést jóváhagyottnak tekinthetı.

Módosítás: 29 7a. cikk (új) 7a. cikk Az összegek kiigazítása E rendelet teljes pénzügyi keretének korlátai között kiigazítást lehet alkalmazni az egyazon tagállamhoz tartozó régiók között.

Módosítás: 30 7b. cikk (új) 7b. cikk Állami támogatások (1) Azokra a halászati termékekre, amelyekre a Szerzıdés 87., 88. és 89. cikkét kell alkalmazni, a Bizottság támogatást engedélyezhet a mőködéshez a termelési, feldolgozási és értékesítési ágazatokban annak érdekében, hogy csökkentsék a legkülsı régiókra jellemzı, az e régiók elszigeteltségéhez, szigetjellegéhez, és távoli fekvéséhez kapcsolódó hátrányokat. (2) Ebben az esetben a tagállam tájékoztatja a Bizottságot, mint az ellentételezési rendelkezések címzettjét az állami támogatásról, amelyet ez utóbbi a 7. cikknek megfelelıen jóváhagy. Az állami támogatás e módon történı bejelentése megfelel a Szerzıdés 88. cikk (3) bekezdés elsı mondatában elıírt tájékoztatási kötelezettségnek.

Módosítás: 31 8. cikk (1) bekezdés (1) Az érintett tagállamok éves jelentést készítenek az ellentételezés alkalmazásáról, és ezt minden évben április 30-ig benyújtják a Bizottságnak.

(1) Az érintett tagállamok éves jelentést készítenek az ellentételezés alkalmazásáról, és ezt minden évben június 30-ig benyújtják a Bizottságnak. PE 387.050\ 21

HU

Módosítás: 32 8. cikk (2) bekezdés (2) A Bizottság legkésıbb 2011. december 31-ig független értékelésen alapuló jelentést nyújt be az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak és az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak az ellentételezés megvalósításáról, és ennek kíséretében szükség szerint jogalkotási javaslatokat is elıterjeszt.

(2) A Bizottság legkésıbb 2011. december 31-ig, majd ötévenként független értékelésen alapuló jelentést nyújt be az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak és az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak az ellentételezés megvalósításáról, és ennek kíséretében szükség szerint jogalkotási javaslatokat is elıterjeszt.

Módosítás: 33 10. cikk A tagállamok megfelelı rendelkezéseket fogadnak el az e rendeletben meghatározott követelmények betartásának és a mőveletek szabályszerőségének biztosítására.

A tagállamok megfelelı rendelkezéseket fogadnak el az e rendeletben meghatározott követelmények betartásának és a mőveletek szabályszerőségének biztosítására. A halászati termékek nyomon követhetıségére vonatkozó rendelkezések megfelelıen részletezettek az ellentételezésre nem jogosult termékek azonosításának lehetıvé tétele érdekében.

Módosítás: 34 14. cikk második bekezdés A rendeletet 2007. január 1-jétıl 2013. december 31-ig kell alkalmazni.

22 /PE 387.050

HU

A rendeletet 2007. január 1-jétıl kell alkalmazni.

P6_TA-PROV(2007)0159 A közös halászati politika (regionális tanácsadó testületek) * Az Európai Parlament 2007. április 26-i jogalkotási állásfoglalása a közös halászati politika alapján történı regionális tanácsadó testületek felállításáról szóló 2004/585/EK határozat módosításáról szóló tanácsi határozatra irányuló javaslatról (COM(2006)0732 – C6-0051/2007 – 2006/0240(CNS))


tekintettel a Bizottságnak a Tanácshoz intézett javaslatára (COM(2006)0732)1,

–

tekintettel az EK-Szerzıdés 37. cikkére, amely alapján a Tanács konzultált a Parlamenttel (C6-0051/2007),

–

tekintettel eljárási szabályzata 51. cikkére,

–

tekintettel a Halászati Bizottság jelentésére (A6-0078/2007),

1.

jóváhagyja a Bizottság javaslatát;

2.

elismeri, hogy a jelenlegi javaslat a regionális tanácsadó testületeknek csupán a pénzügyi vonatkozásaival foglalkozik, míg egyéb vonatkozások, különösen számuk és összetételük meghatározása, a közeljövıben esedékes felülvizsgálat tárgyát képezi majd;

3.


4.

felkéri a Tanácsot a Parlamenttel való konzultációra, abban az esetben, ha lényegesen módosítani kívánja a Bizottság javaslatát;

5.


1


HU

P6_TA-PROV(2007)0160 A fogyatékkal élı nık helyzete az Európai Unióban Az Európai Parlament 2007. április 26-i állásfoglalása a fogyatékkal élı nık helyzetérıl az Európai Unióban(2006/2277(INI))

Az Európai Parlament, –

tekintettel az Egyesült Nemzetek Közgyőlése által 2006. december 13-án elfogadott, a fogyatékkal élık jogairól szóló egyezményre,

–

tekintettel az európai fogyatékkal élı nık kiáltványára, amelyet a Fogyatékkal Élık Európai Fóruma 1997. február 22-én fogadott el,

–

tekintettel az Európai Unió alapjogi chartájára1,

–

tekintettel az esélyegyenlıség európai évére (2007),

–

tekintettel az Európai Közösségrıl szóló Szerzıdés 13. cikkére,

–

tekintettel a Bizottság „Esélyegyenlıség a fogyatékkal élıknek: európai cselekvési terv” címő közleményére (COM(2003)0650),

–


–

tekintettel a Nıjogi és Esélyegyenlıségi Bizottság jelentésére (A6-0075/2007),

A.

mivel a fogyatékkal élık jogairól szóló ENSZ-egyezmény (a továbbiakban: az egyezmény) elismeri, hogy a fogyatékkal élı nık és lányok esetében mind családon belül, mind pedig azon kívül gyakran magasabb az erıszak, a sérülések, a durva bánásmód, az elhanyagolás vagy gondatlan bánásmód, a bántalmazás vagy a kizsákmányolás kockázata,

B.

mivel az egyezmény hangsúlyozza továbbá, hogy az emberi jogok és az alapvetı szabadságok fogyatékkal élık számára történı teljes körő biztosításának elımozdítására irányuló valamennyi erıfeszítésbe bele kell foglalni a nemek közötti egyenlıség elvét,

C.

mivel az egyezmény elismeri valamennyi házasságkötésre alkalmas korban lévı, fogyatékkal élı személy jogát a házassághoz és a családalapításhoz,

D.

mivel a fogyatékkal élı nık közel 80 százaléka pszichológiai vagy fizikai erıszak áldozatává válik, és mivel a nemi erıszak kockázata náluk nagyobb, mint más nıknél; mivel az erıszak a fogyatékkal élı nık életének nem csupán közös jellemzıje, hanem olykor fogyatékosságuk valódi oka is,

E.

mivel a fogyatékkal élık nagyon vegyes összetételő népességcsoportot alkotnak, és a

1

HL C 364., 2000.12.18., 1. o.

24 /PE 387.050

HU

támogatásukra irányuló intézkedéseknek figyelembe kell venniük mind ezt a sokszínőséget, mind pedig azt a tényt, hogy néhány csoport – például a fogyatékkal élı nık – további nehézségekkel és többszörös megkülönböztetéssel szembesül, F.

mivel a tagállamok által végzett kutatások szerint különösen az anyák azok, akik (orvosi, oktatási, adminisztratív stb.) lépéseket tesznek abból a célból, hogy ismereteket szerezzenek gyermekük fogyatékosságáról és megtalálják az annak kezelésével kapcsolatos legjobb megoldásokat,

G.

mivel a fogyatékkal élı és eltartott személyekért általában a nık vállalják fel a felelısséget, és ez azt jelenti, hogy – bizonyos esetekben, amikor nincsenek megfelelı fogadó létesítmények – el kell hagyniuk a munkaerıpiacot,

H.

mivel mind az európai uniós intézményeknek, mind pedig a nemzeti és regionális hatóságoknak támogatniuk kell azokat a fellépéseket, amelyek célja a személyek egyenlıségének ténylegessé és valóságossá tétele, és mivel az esélyegyenlıség európai évének (2007) e tekintetben katalizátorként kell szolgálnia,

I.

mivel a fogyatékkal élı nık nemük, fajuk, kiszolgáltatottságuk és fogyatékosságuk folytán többszörös okból is hátrányos megkülönböztetés áldozatai, és esetükben nagyobb a szegénység és a társadalmi kirekesztés kockázata,

J.

mivel a fogyatékkal élı nıkkel és a fogyatékkal élı gyermekek anyáival szembeni egyenlı bánásmód alapvetı emberi jog és erkölcsi kötelesség,

1.

felszólítja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy biztosítsák a meglévı akadályok és korlátok felszámolását – beleértve az építészeti akadályokat is – egyenlı jogokat és lehetıségeket teremtve ezáltal a fogyatékkal élı nık és lányok számára a családi, politikai, kulturális, társadalmi és szakmai életben való részvétel vonatkozásában, többek között a megkülönböztetés elleni és a nemek közötti egyenlıségre vonatkozó közösségi jogszabályok jobb végrehajtása és a vonatkozó közösségi programok és az Európai Szociális Alap által biztosított lehetıségek jobb kihasználása révén;

2.

felszólítja a tagállamokat, hogy – különösen a várostervezésre, oktatásra, foglalkoztatásra, lakhatásra, közlekedésre, egészségügyi és szociális szolgáltatásokra vonatkozó – nemzeti, regionális és helyi politikákban vegyék teljes mértékben figyelembe a fogyatékkal élık szükségleteit, valamint a nık sajátos igényeit;

3.

kéri a Bizottságot és a tagállamokat, hogy léptessék életbe és hajtsák végre a fogyatékkal élı nık támogatásához szükséges intézkedéseket, hogy lehetıvé váljon számukra az elımenetel a társadalmi, szakmai, kulturális és politikai életben, ahol jelenleg még igen alacsony számban vannak képviseltetve;

4.

felszólítja a nemzeti és a regionális kormányokat, hogy mozdítsák elı és megfelelı forrásokkal finanszírozzák a nemen és fogyatékosságon alapuló innovatív politikákat és szolgáltatásokat, különösen a személyes segítség, a mobilitás, az egészség, az oktatás, a képzés, az egész életen át tartó tanulás, a foglalkoztatás, a független élet és a szociális biztonság vonatkozásában;

5.

felszólítja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy léptessenek életbe olyan, a nıkre és a gyermekekre összpontosító, hatékony jogszabályokat és politikákat, amelyek PE 387.050\ 25

HU

biztosítani fogják, hogy a fogyatékkal élık kizsákmányolásának és a velük szembeni erıszak és szexuális visszaélés – lakhelyükön belüli és azon kívüli – eseteit feltárják, kivizsgálják és – adott esetben – bírósági eljárás alá vonják; javasolja, hogy ezzel összefüggésben fordítsanak különös figyelmet a fogyatékkal élı nıkre, akik fogyatékosságuk miatt nem képesek képviselni magukat, valamint hogy dolgozzanak ki megelızı intézkedéseket annak érdekében, hogy a nık – függetlenül attól, hogy fogyatékkal élnek-e vagy sem – a saját testükhöz és szexualitásukhoz való jogával kapcsolatban ne legyen különbség; 6.

felháborodásának ad hangot azon tény miatt, hogy háromszor nagyobb annak a valószínősége, hogy a fogyatékkal élı nık erıszak áldozataivá váljanak, mint a nem fogyatékkal élı nık, és ezért felszólít arra, hogy a Daphne programot az ilyen típusú erıszak elleni küzdelemre is használják fel;

7.

megjegyzi, hogy a fogyatékkal élık kirekesztése ellen már gyermekkortól aktívan küzdeni kell;

8.

felszólítja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy mozdítsák elı az óvodai, iskolai és képzési intézményektıl kezdve a szakmai életig a beilleszkedést segítı létesítményekkel kapcsolatos kísérleti projekteket és kipróbált eljárásokat;

9.

hangsúlyozza, hogy az Európai Uniónak minden lehetséges lépést – beleértve a jogalkotást – meg kell tennie a támogatási rendszer korszerősítése, valamint magasabb finanszírozás biztosítása érdekében a fogyatékkal élı nık és gyermekek számára;

10.

felszólítja a tagállamokat, hogy szakemberekbıl álló egészségügyi személyzet és megfelelı infrastruktúra biztosításával orvosolják a fogyatékkal élı nık megfelelı egészségügyi ellátásának hiányát;

11.

felszólítja a Bizottságot, hogy – a hatáskörrel rendelkezı nemzeti hatóságokkal együttmőködve – vizsgálja meg a fogyatékkal élı nık által elszenvedett különös egészségügyi és orvosi ellátási problémákat, a megelızésre és a tájékoztatásra összpontosítva;

12.

megítélése szerint összefüggés van a fogyatékos mivolt és az alacsony képzettségi szint között, ami következésképp kihat a fogyatékkal élık foglalkoztatási arányára;

13.

aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy a fogyatékkal élı nık alacsonyabb képzettségi szintet mutatnak, és következésképpen nagy nehézségekkel szembesülnek a munkaerıpiacra való bejutás, a munkaerıpiacon maradás és az elımenetel tekintetében; úgy ítéli meg, hogy a fogyatékkal élıknek ugyanazokat a lehetıségeket kell biztosítani a tanulásra, és rendelkezniük kell a munkaerıpiacra való bejutás jogával, hogy így eltarthassák magukat; úgy ítéli meg, hogy a fogyatékkal élı lányokat és nıket is ösztönözni kell arra, hogy inkább azon képességek és érdekek alapján keressenek oktatási és foglalkoztatási lehetıségeket, amelyekkel rendelkeznek és nem azok alapján, amelyekben hiányt szenvednek;

14.

felszólítja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy mozdítsák elı a környezethez, árukhoz és szolgáltatásokhoz való egyetemes hozzáférés elvének végrehajtását, hogy a fogyatékkal élı nık a lehetı legnagyobb mértékő önállóságot élvezhessék;

26 /PE 387.050

HU

15.

kéri a Bizottságot és a tagállamokat, hogy mivel az információs és kommunikációs technológiai (IKT) berendezések számos helyzetben a fogyatékkal élık integrációjának alapvetı eszközei, dolgozzanak ki megfelelı intézkedéseket a nemek közti digitális szakadék megszüntetése érdekében, hogy a fogyatékkal élı nık a férfiakéival azonos feltételek mellett férhessenek hozzá az IKT-berendezésekhez;

16.

úgy véli, hogy a fogyatékkal élık munkaerıpiachoz való hozzáférésének javítása céljából, valamint azért, hogy lehetıvé váljon számukra, hogy aktívabbakká váljanak és fejlesszék készségeiket, fel kell használni minden lehetséges ösztönzı intézkedést, beleértve az adókedvezményeket is, hogy a munkáltatókat a fogyatékkal élık alkalmazására ösztönözzék, és hogy a munkaidıt a fogyatékkal élı gyermekeket nevelı szülık szükségleteihez igazítsák;

17.

felszólítja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy a fogyatékkal élı nık foglalkoztatásának növelésére irányuló erıfeszítéseik során akadályozzák meg a munkáltatók részérıl a fogyatékkal élı nık alkalmazásával szemben tanúsított megkülönböztetést;

18.

felszólítja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy – annak elismeréseképpen, hogy minden fogyatékkal élı személynek eltérı szükségletei vannak – vezessék be a „rugalmasság” fogalmát a fogyatékosságokhoz kapcsolódó területeken annak érdekében, hogy így a polgárok sokszínőségen alapuló közösségében mindig az adott egyedi helyzethez igazodó módon lehessen segítséget nyújtani;

19.

úgy ítéli meg, hogy a megalkotott intézkedéseknek a nagyobb mértékő integrációra kell irányulniuk;

20.

rámutat, hogy a legtöbb esetben a nık azok, akik a fogyatékkal élıket gondozzák, és ennélfogva szükségesnek tartja a társadalom tudatosságának felkeltésére irányuló intézkedések kidolgozását annak biztosítása érdekében, hogy a férfiak is vegyenek részt ebben a feladatban;

21.

felhívja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy törekedjenek arra, hogy a fogyatékkal élık gondozására és a részvételükre vonatkozó felelısséget ne csak az érintett, fogyatékkal élı személyek családjai, hanem a társadalom egészének felelısségévé tegyék, és hogy a politikák kidolgozása során vegyék figyelembe a fogyatékkal élıkért felelıs nık különös odaadását és azoknak az embereknek – gyakran családtagoknak – a helyzetét, akik felelısséget vállalnak a fogyatékkal élıkért; fontosnak tartja annak hangsúlyozását, hogy ezt a munkát fıként a nık végzik, és hogy a nıket – mind fizetett gondozókként, mind pedig hozzátartozókként – ezért különösen érintik az állami gondozási szolgáltatások csökkentései;

22.

felszólítja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy dolgozzák ki a szükséges intézkedéseket, hogy segítsék mind a fogyatékkal élıket, mind pedig családjaikat támogató családok és szervezetek munkáját;

23.

úgy ítéli meg, hogy különbözı támogatási intézkedéseket kell javasolni annak érdekében, hogy mind a fogyatékkal élık, mind pedig családjaik a fogyaték nélkül élıkkel és családjaikéval megegyezı feltételek mellett élhessenek normális életet, továbbá hogy támogatást kell biztosítani azok – a leggyakrabban családtagok – számára, akik gazdasági és szociális felelısséget vállalnak a fogyatékkal élıkért és PE 387.050\ 27

HU

gyakran minden idejüket nekik szentelik, ami miatt elszigetelıdnek; ez a legtöbb esetben többszintő támogatást feltételez; megjegyzi, hogy a dolgok jelenlegi állása szerint általában – fizetett vagy javadalmazást nem kapó – nıkrıl van szó; úgy véli, hogy ez nyilvánvalóan nem olyan feladat, amely elsısorban csak az egyik vagy a másik nemre hárul, valamint hogy aktívan kell küzdeni azon nézet ellen, miszerint ez a nık feladata lenne; 24.

javasolja, hogy a tagállamok harmonizálják a fogyatékosok parkolási lehetıségeire vonatkozó települési rendeleteiket, valamint hogy fontolják meg a fogyatékkal élıket kísérı személyek esetében a közlekedési díjak csökkentését;

25.

megítélése szerint az Európai Uniónak elsısorban arra kell törekednie, hogy javuljon a fogyatékkal élık és családjuk életminısége, valamint hogy teljes mértékben integrálódjanak a társadalomba;

26.

hangsúlyozza a fogyatékkal élı nık életvitelével kapcsolatban a figyelem felkeltésének és a médiában a róluk alkotott kép javításának szükségességét, ami a szélesebb értelemben vett nyilvánosság tudatosságát növeli az ilyen nık mindennapi életével kapcsolatban, és több lehetıséget biztosít számukra az önkifejezésre és a társadalmi és politikai életben való részvételre;

27.

hangsúlyozza annak fontosságát, hogy a tagállamok magától értetıdı jogokként ismerjék el a fogyatékkal élı nık saját szexualitásukhoz való jogát és családalapítási jogukat;

28.

felszólítja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy léptessenek életbe a fogyatékkal élı nık és férfiak számára független életet biztosító jogszabályokat, elismerve, hogy ez olyan alapvetı jog, amelyet tiszteletben kell tartani;

29.

felszólítja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy biztosítsák a fogyatékkal élı gyermekek, fiatalok és felnıttek számára a függetlenség és az önrendelkezés elıfeltételeit, valamint hogy mindeközben fordítsanak különös figyelmet az esélyegyenlıségi kérdésekre;

30.

elismeri, hogy a fogyatékkal élı nık még a meglévı, független életre irányuló szolgáltatásokkal és egészségügyi szolgáltatásokkal kapcsolatban is megkülönböztetést tapasztalnak a hozzáférés terén;

31.

kiemeli a fiúk és lányok oktatásának szerepét a jövı társadalmának építésében, és hangsúlyozza, hogy erıfeszítéseket kell tenni annak érdekében, hogy a fogyatékosság ne legyen akadálya annak, hogy azonos esélyekkel és jogokkal vegyenek részt a társadalomban, és hogy kialakuljon egy együttmőködési és integrációs légkör, továbbá hogy az iskolában felébresszék a tudatosságot a fogyatékossággal kapcsolatosan, mivel ez utóbbi elengedhetetlen eszköze annak, hogy mindez valósággá váljon;

32.

hangsúlyozza a fogyatékkal élı nıkkel foglalkozó nem kormányzati szervezetek fontos szerepét, és felszólítja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy támogassa ezeket;

33.

hangsúlyozza, hogy nemenkénti bontásban össze kell győjteni a fogyatékosságra vonatkozó legújabb adatokat, valamint hogy a nemekre vonatkozó mutatók alkalmazásával kutatást kell végezni a fogyatékkal élı lányok és nık valós helyzetének

28 /PE 387.050

HU

feltárása érdekében; 34.

hangsúlyozza a fogyatékkal élı nık reproduktív egészsége megóvásának szükségességét, figyelmet fordítva az olyan aspektusokra, mint a családtervezés, az egészségügyi szolgáltatások és az anyaságra vonatkozó tájékoztatás, hogy méltó, felelıs és kielégítı kapcsolatokat tudjanak létesíteni;

35.

azon a véleményen van, hogy az EU politikájának a munkáltatók szervezetei, a szakszervezetek és a nem kormányzati szervezetek számára nagyobb ösztönzést kell biztosítania arra, hogy a fogyatékkal élık segítésére hatékonyabb eszközöket dolgozzanak ki;

36.

felszólítja a Bizottságot, hogy könnyítse meg egy, a fogyatékkal élı nıkkel kapcsolatos hálózat létrehozását az Európai Unióban és a tagjelölt országokban, amely lehetıvé teszi a legjobb gyakorlatok cseréjét, a kapacitásépítést és a felhatalmazást;

37.

kiemeli annak szükségességét, hogy a fogyatékkal élı nık szabad hozzáférést élvezzenek az új audiovizuális médiához;

38.

emlékezteti a Bizottságot arra, hogy a fogyatékosságnak csupán az orvosi oldalával foglalkozó „orvosi megközelítés” helyett a téma, valamint a társadalmi korlátokra összpontosító „társadalmi modell” alapos ismeretének alapján lehet megfelelı megoldásokat, szolgáltatásokat és támogatást nyújtani, politikákat kidolgozni, forrásokat biztosítani és a politikák által a fogyatékkal élık helyzetének javítására tett hatást lemérni;

39.

emlékezteti a tagállamokat, hogy a fogyatékosságban szenvedı nık és lányok helyzetének elımozdításával és javításával kapcsolatos együttmőködés alapvetı fontosságú;

40.

felszólítja a tagállamokat, hogy mozdítsák elı a fogyatékkal élık támogatására irányuló állampolgári kezdeményezéseket;

41.

emlékeztet a szociális partnerek, a vállalkozások, a civil társadalom és különösen a nık és a fogyatékkal élı gyermekek szülei szervezeteinek fontos szerepére az esélyegyenlıség és a fogyatékkal élıknek a munka világába való bejutásának és élethosszig tartó képzésének – sajátos szükségleteik megfelelı figyelembevételével történı – elımozdításában;

42.

tisztelettel adózik a szülıi szövetségek munkája elıtt, amelyeket gyakran a fogyatékkal élı gyermekek anyái hoznak létre és mőködtetnek, és akik szervezeteiken és internetes honlapokon keresztül információkat közölnek (szakosodott egészségügyi központokról, valamint az oktatásra, szociális biztonságra stb. vonatkozó rendelkezésekrıl), ekként segítve más szülıket és keltve fel az állami hatóságok tudatosságát;

43.

felszólítja a tagállamokat, hogy tegyenek jelentést az Európai Parlamentnek és a Bizottságnak a fogyatékkal élı lányok és nık helyzetérıl az országjelentések alapján, és a nıkkel szembeni megkülönböztetés minden formájának felszámolásáról szóló ENSZ-egyezménynek való megfelelés céljából hozott intézkedésekrıl;

PE 387.050\ 29

HU

44.

úgy ítéli meg, hogy a fogyatékosságot a mindennapi élet részét képezı természetes jelenségnek, és nem attól való elhajlásnak kell tekinteni, hiszen mindig is lesznek fogyatékkal élı polgárok, és a fogyatékosságok mindig a társadalom elválaszthatatlan részét fogják képezni;

45.

úgy véli, hogy a fogyatékos személyekkel szemben ellenséges környezetek felszámolása érdekében fejleszteni és használni kell a rendelkezésre álló technológiákat és eszközöket; úgy ítéli meg hogy e fejlesztéseket arra a tényre kell alapozni, hogy a férfiaknak és nıknek olykor eltérı szükségleteik vannak;

46.

felszólítja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy mozdítsák elı a fogyatékkal élı lányok és fiúk, nık és férfiak életkörülményeinek egyenlıségét;

47.

utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak, a Bizottságnak, a tagállamok kormányainak és parlamentjeinek, az Európa Tanácsnak és az ENSZ fıtitkárának.

30 /PE 387.050

HU

P6_TA-PROV(2007)0161 A vásárlóerı-paritással kapcsolatos alapinformációk (kiszámítás és közzététel) ***I Az Európai Parlament 2007. április 26-i jogalkotási állásfoglalása a vásárlóerı-paritással kapcsolatos alapinformációk szolgáltatására, valamint a vásárlóerı-paritás kiszámítására és közzétételére vonatkozó közös szabályok megállapításáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslatról (COM(2006)0135 – C6-0100/2006 – 2006/0042(COD))



–

tekintettel az EK-Szerzıdés 251. cikkének (2) bekezdésére és 285. cikkének (1) bekezdésére, amelyek alapján a Bizottság benyújtotta javaslatát a Parlamenthez (C6-0100/2006),

–


–

tekintettel a Gazdasági és Monetáris Bizottság jelentésére és a Regionális Fejlesztési Bizottság véleményére (A6-0077/2007),

1.


2.

felhívja a Bizottságot, hogy forduljon ismét a Parlamenthez, ha lényegesen módosítani kívánja a javaslatot vagy annak helyébe másik szöveget kíván léptetni;

3.


1


HU

P6_TC1-COD(2006)0042 Az Európai Parlament álláspontja amely elsı olvasatban 2007. április 26-án került elfogadásra a vásárlóerı-paritással kapcsolatos alapinformációk szolgáltatására, valamint a vásárlóerı-paritás kiszámítására és közzétételére vonatkozó közös szabályok megállapításáról szóló.../2007/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet elfogadására tekintettel

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA, tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerzıdésre és különösen annak 285. cikkének (1) bekezdésére, tekintettel a Bizottság javaslatára, tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére1, a Szerzıdés 251. cikkében megállapított eljárásnak megfelelıen2, mivel: (1)

Annak érdekében, hogy lehetıség nyíljon a bruttó hazai termék (GDP) volumenének közvetlen összehasonlítására a tagállamok viszonylatában, elengedhetetlenül fontos, hogy a Közösség olyan vásárlóerı-paritásokkal (Purchasing Power Parities, PPP-k) rendelkezzen, melyek megszüntetik a tagállamok között fennálló árszínvonalkülönbségeket.

(2)

A közösségi PPP-ket összehangolt módszertani eljárások segítségével kell kiszámítani, összhangban a Közösségben a nemzeti és regionális számlák európai rendszerérıl szóló, 1996. június 25-i 2223/96/EK rendelettel3 (ESA 95), mely a tagállamok számára keretrendszert határoz meg nemzeti számláik összeállításához.

1 2 3

HL C . , . , . o. Az Európai Parlament 2007. április 26-i álláspontja. HL L 310., 1996.11.30., 1. o. A legutóbb a 1267/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelettel (HL L 180., 2003.7.18., 1. o.) módosított rendelet.

32 /PE 387.050

HU

(3)

Az Európai Regionális Fejlesztési Alapra, az Európai Szociális Alapra és a Kohéziós Alapra vonatkozó általános rendelkezések megállapításáról szóló, 2006. július 11-i 1083/2006/EK tanácsi rendelet1 5. cikkének (1) bekezdése úgy rendelkezik, hogy a „konvergencia” célkitőzés alapján a strukturális alapokból támogatásra jogosult régiók a 2003. május 26-i 1059/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet2 értelmében a statisztikai célú területi egységek nómenklatúrája 2. szintjének (a továbbiakban: NUTS 2. szint) megfelelı régiók, melyek esetében a 2000–2002 közötti idıszakra vonatkozó, a PPP-n mért és a közösségi adatok alapján számított, egy fıre jutó GDP nem éri el az EU-25 GDP-átlagának 75 %-át ugyanezen referenciaidıszak tekintetében. Regionális PPP-k hiányában a nemzeti PPP-k segítségével kell létrehozni azon régiók listáját, melyek jogosultak lehetnek a strukturális alapokból biztosított támogatásra; a nemzeti PPP-k révén mód nyílik az alapokból az egyes régióknak juttatandó támogatások összegének meghatározására is.

(4)

A tagállamokat ösztönzik arra, hogy szolgáltassanak adatokat a regionális PPP-k vonatkozásában is.

(5)

Az 1083/2006/EK rendelet 5. cikkének (2) bekezdése úgy rendelkezik, hogy azok a tagállamok jogosultak a Kohéziós Alapból nyújtott támogatásra, amelyek esetében a 2001–2003. közötti idıszakra vonatkozó, PPP-n mért és a közösségi adatok alapján számított egy fıre jutó bruttó nemzeti jövedelem (GNI) nem éri el az EU-25 GNIátlagának 90 %-át, és amelyek rendelkeznek a Szerzıdés 104. cikkében említett gazdasági konvergenciafeltételek teljesítésére irányuló programmal.

(6)

Az Európai Közösségek tisztviselıinek személyzeti szabályzata XI. mellékletének 1. cikke kimondja, hogy a személyzeti szabályzat 65. cikkének (1) bekezdésében említett felülvizsgálat céljából az Eurostatnak minden év októberének vége elıtt jelentésben kell beszámolnia a brüsszeli megélhetési költségek változásáról, a vásárlóerıparitásokról Brüsszel és egyes más, unióbeli települések viszonylatában, valamint arról, mennyiben módosult a központi kormányzat keretén belül mőködı nemzeti közszolgálatok köztisztviselıi által kapott fizetés vásárlóereje.

1 2

HL L 210., 2006.7.31., 25. o. Az 1989/2006/EK rendelettel (HL L 411., 2006.12.30., 6. o.) módosított rendelet. HL L 154., 2003.6.21., 1. o. A legutóbb a 105/2007/EK bizottsági rendelettel (HL L 39., 2007.2.10., 1. o.) módosított rendelet. PE 387.050\ 33

HU

(7)

A Bizottság (Eurostat) már jelenleg is győjti éves alapon a tagállamok által a PPP-k vonatkozásában önkéntesen szolgáltatott adatokat. Ez az intézkedés konszolidált gyakorlattá vált a tagállamokban. Szükség van azonban egy jogi keretrendszerre a PPP-k fenntartható fejlesztésének, elıállításának és terjesztésének biztosítására.

(8)

Fenn kell tartani az elızetes eredmények rendszeres szolgáltatásának jelenlegi gyakorlatát, a lehetı legfrissebb adatok elérhetıségének fenntartása érdekében.

(9)

Az e rendelet végrehajtásához szükséges intézkedéseket a Bizottságra ruházott végrehajtási hatáskörök gyakorlására vonatkozó eljárások megállapításáról szóló, 1999. június 28-i 1999/468/EK tanácsi határozattal1 összhangban kell elfogadni.

(10)

A Bizottságot fel kell ruházni különösen a fogalommeghatározások és a II. mellékletben felsorolt alapcsoportok kiigazításának a hatáskörével. Ezen általános hatályú, a nem alapvetı fontosságú elemek módosítására vagy e rendelet új nem alapvetı fontosságú elemekkel való kiegészítésére irányuló intézkedéseket az 1999/468/EK tanácsi határozat 5a. cikkében meghatározott, ellenırzéssel történı szabályozási bizottsági eljárásnak megfelelıen kell elfogadni.

(11)

Mivel e rendelet céljait, nevezetesen a PPP-alapinformációk szolgáltatására, valamint a PPP kiszámítására és terjesztésére vonatkozó közös szabályok megállapítását a tagállamok nem tudják kielégítı mértékben megvalósítani, és ezért azok közösségi szinten jobban megvalósíthatók, a Közösség, a Szerzıdés 5. cikkében megállapított szubszidiaritás elvének megfelelıen, intézkedéseket fogadhat el. Az arányosság elvének megfelelıen, amelyet ugyancsak az 5. cikk rögzít, ez a rendelet nem lépi túl az említett célkitőzések eléréséhez szükséges mértéket.

(12)

Az 1989. június 19-i 89/382/EGK, Euratom tanácsi határozattal2 létrehozott statisztikai programbizottsággal, az említett rendelet 3. cikkével összhangban folytatott konzultációt követıen,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1 2

HL L 184., 1999.7.17., 23. o. A 2006/512/EK határozattal (HL L 200., 2006.7.22., 11. o.) módosított határozat. HL L 181., 1989.6.28., 47. o.

34 /PE 387.050

HU

1. cikk Célkitőzés E rendelkezés célja a vásárlóerı-paritással kapcsolatos alapinformációk szolgáltatására, valamint a PPP kiszámítására és közzétételére vonatkozó közös szabályok megállapítása. 2. cikk (1)

Alkalmazási kör Alapinformáció alatt azok az adatok értendık, melyek a PPP-k kiszámításához és minıségének biztosításához szükségesek. Az alapinformációk közé tartoznak az árak, a GDP kiadások szerinti bontása, továbbá egyéb, az I. mellékletben közölt adatok. Az adatok győjtése az I. mellékletben megadott minimális gyakorisággal történik. Gyakoribb adatgyőjtést csak rendkívüli és indokolt körülmények esetére kell tervbe venni.

(2)

A PPP-ket az áruk és szolgáltatások országos szintő, éves átlagos árából kell kiszámolni olyan alapinformációk segítségével, melyek a tagállamok gazdasági területére vonatkoznak; gazdasági terület alatt a Közösségben a nemzeti és regionális számlák európai rendszerérıl szóló, 1996. június 25-i 2223/1996/EK rendelet által létrehozott „ESA 95” rendszer szerint meghatározott területet kell érteni.

(3)

A PPP-k kiszámítása a II. mellékletben felsorolt alapcsoportoknak megfelelıen történik, összhangban azokkal a vonatkozó GDP-osztályozásokkal, melyeket a 2223/1996/EK rendelet határoz meg.

PE 387.050\ 35

HU

3. cikk Fogalommeghatározások E rendelet alkalmazásában a következı fogalommeghatározásokat kell alkalmazni: a)

„vásárlóerı-paritások” vagy „PPP-k”: területi deflátorok és pénznemek átszámítására alkalmazott arányszámok, melyek kiküszöbölik az egyes tagállamok árszínvonalában mutatkozó különbségek hatásait, s így lehetıvé teszik a GDP különbözı összetevıinek mennyiségi összehasonlítását, valamint az árszínvonalak összevetését;

b)

„vásárlóerı-egység” (Purchasing Power Standard) vagy „PPS”: mesterségesen képzett, közös átszámítási alapként alkalmazott pénznem, melyet az Európai Unióban területi összehasonlítások elvégzése céljából használnak a nemzetgazdasági aggregátumok mennyiségének olyan jellegő kifejezésére, mely kiküszöböli az egyes tagállamok közötti árszínvonal-különbségeket;

c)

„ár”: a végsı felhasználó által fizetett beszerzési ár;

d)

„kiadási súlyok”: a kiadási összetevık részaránya a folyó áron számított GDP-n belül;

e)

„alapcsoport”: a GDP összetevıin belül a cikkek legalacsonyabb aggregáltsági szintő csoportja, melynek vonatkozásában a paritások kiszámítására sor kerül,

f)

„cikk”: az ármegfigyelés céljára történı felhasználás érdekében pontosan meghatározott áru vagy szolgáltatás;

g)

„tényleges és imputált lakbérek”: a lakásszolgáltatások becslési elveinek meghatározásáról szóló 2005. október 20-i 1722/2005/EK bizottsági rendeletben1 meghatározott jelentéssel rendelkezı fogalmak;

1

HL L 276., 2005.10.21., 5. o.

36 /PE 387.050

HU

h)

„munkavállalói jövedelem”: a 2223/96/EK tanácsi rendeletben meghatározott jelentéssel rendelkezı fogalom;

i)

„idıbeli kiigazítási szorzótényezık”: olyan szorzótényezık, melyek lehetıvé teszik az összeírás idején nyert átlagos árak éves átlagos árakra történı átszámítását;

j)

„térbeli kiigazítási szorzótényezık”: olyan szorzótényezık, melyek lehetıvé teszik egy tagállam gazdasági területének egy vagy több pontján összeírt átlagos árak országos szintő átlagos árakra történı átszámítását;

k)

„jellegzetes cikkek”: azok a cikkek, melyek a megszerzésükre fordított kiadások adott alapcsoporton belüli viszonylagos nagyságát alapul véve az adott nemzeti piacon a legfontosabb cikkek közé tartoznak, vagy annak tekintik ıket;

l)

„jellegzetességi mutatók”: jelölések vagy egyéb azonosítók, melyek a tagállamok által jellegzetesnek ítélt cikkek azonosítására szolgálnak;

m)

„egyenlı jellegzetesség”: az egyes alapcsoportok cikklistájának összetételével kapcsolatban támasztott követelmény; mindegyik tagállamnak képesnek kell lennie annyi jellegzetes cikk árát megfigyelni, amennyi arányban áll a termékek és a rájuk jellemzı árszínvonalak adott alapcsoporton belüli sokféleségével, valamint az adott országban a kérdéses alapcsoportra fordított kiadások nagyságrendjével;

n)

„tranzitív”: az a tulajdonság, melynek révén bármely két tagállam közvetlen összehasonlítása ugyanazt az eredményt adja, mint a bármely harmadik tagállam bevonása segítségével végzett közvetett összehasonlítás;

o)

„hiba”: helytelen alapinformáció használata vagy a számítási eljárás helytelen alkalmazása;

p)

„referenciaév”: olyan naptári év, melyre valamely adott éves eredmények vonatkoznak;

q)

„állandóság”: ha az eredményeket elıször tagállam egy csoportja esetében számítják ki, késıbb pedig a tagállamok egy szélesebb körére készülnek számítások, az eredeti csoportot alkotó tagállamok közötti PPP-k értéke mégsem változik.

PE 387.050\ 37

HU

4. cikk (1)

(2)

Szerepkörök és felelısségkörök A Bizottság (Eurostat) felelıs: a)

az alapinformációk szolgáltatásának összehangolásáért;

b)

a PPP-k kiszámításáért és közzétételéért;

c)

a 7. cikkel összhangban a PPP-k minıségének biztosításáért;

d)

a módszertan fejlesztéséért és közléséért, a tagállamokkal folytatott egyeztetés keretében;

e)

annak biztosításáért, hogy a tagállamoknak a közzététel elıtt lehetıségük nyíljon a PPP-eredményekkel kapcsolatban észrevételeket tenniük, továbbá hogy a Bizottság (Eurostat) e megjegyzéseket kellı figyelemben részesítse;

f)

az I. melléklet 1.1. pontjában említett módszertani kézikönyv összeállítása és terjesztése;

Az alapinformációk szolgáltatása során a tagállamok az I. mellékletben ismertetett eljárást követik. Az adathitelesítési folyamat lezártával, legfeljebb egy hónapon belül, a tagállamok azokat az összeírási eredményeket, melyek szolgáltatásáért felelısek, írásban is jóváhagyják az I. melléklet 5.2. pontjában meghatározott módon. Jóváhagyják az adatgyőjtési módszert és ellenırzik az adatok, köztük a Bizottság (Eurostat) által szolgáltatott alapinformációk hitelességét.

38 /PE 387.050

HU

5. cikk (1)

Alapinformációk továbbítása A tagállamok az I. mellékletben felsorolt alapinformációkat a jelenleg hatályos adattovábbítással kapcsolatos közösségi rendelkezésekkel összhangban továbbítják a Bizottsághoz (Eurostathoz).

(2)

Az I. mellékletben felsorolt alapinformációkat az ugyanott meghatározott technikai formátumban és megadott idın belül kell továbbítani.

(3)

Azokban az esetekben, ahol egyes alapinformációkat a Bizottság (Eurostat) szolgáltat a tagállamoknak, a Bizottság módszertani nyilatkozatot bocsát a tagállamok rendelkezésére, hogy azok hitelességi ellenırzést végezhessenek. 6. cikk

(1)

(2)

1

Statisztikai egységek Az I. mellékletben felsorolt alapinformációk vagy a 696/1993/EGK tanácsi rendeletben1 meghatározott statisztikai egységektıl származnak, vagy más olyan forrásokból, melyek az I. melléklet 5.1. pontjában meghatározott minıségi követelményeknek megfelelı adatokat szolgáltatnak. Az egyes tagállamok az adatok továbbításakor értesítik a Bizottságot a statisztikai egység vagy adatforrás típusáról. A tagállamok által adatok szolgáltatására vagy adatgyőjtésben való együttmőködésre felkért statisztikai egységek lehetıvé teszik a ténylegesen felmerült árak nyomon követését, és a kért idıpontban az információt a valóságnak megfelelıen és hiánytalanul rendelkezésre bocsátják.

HL L 76., 1993.3.30., 1. o. Legutóbb az 1882/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelettel (HL L 284., 2003.10.31., 1. o.) módosított rendelet. PE 387.050\ 39

HU

7. cikk (1) (2)

Minıséggel kapcsolatos követelmények és minıségellenırzés A Bizottság (Eurostat) és a tagállamok az I. melléklet 5.3. alcíme alatt ismertetett jelentéseken és értékelésen alapuló minıségellenırzési rendszert hoznak létre. A tagállamok a Bizottságot (Eurostatot) – annak kérésére – az I. mellékletben meghatározott alapinformációk minıségének értékeléséhez szükséges valamennyi információval ellátják. Ezenfelül a tagállamok a Bizottságot (Eurostatot) részletekre kiterjedıen tájékoztatják az alkalmazott módszerekben bekövetkezett valamennyi változtatásról és azok okairól, illetve az I. mellékletben említett módszertani kézikönyvtıl való bármilyen eltérésrıl.

(3)

Az I. melléklet 5. szakaszában leírtaknak megfelelıen az egyes tagállamok a Bizottságot (Eurostatot) jelentésben tájékoztatják azon összeírások minıségérıl, melyek elvégzéséért felelısek.

(4)

A minıség-ellenırzés alapjául szolgáló közös kritériumokat és az I. melléklet 5.3. pontja szerinti, minıségrıl szóló jelentések szerkezetét a 11. cikk (2a) bekezdésében meghatározott szabályozási bizottsági eljárásnak megfelelıen kell megállapítani. 8. cikk

Rendszeresség A Bizottság (Eurostat) minden naptári év vonatkozásában elvégzi a PPP-k kiszámítását. 9. cikk (1)

Közzététel A Bizottság (Eurostat) a referenciaév végét követı 36 hónapon belül közzéteszi a végleges éves eredményeket. A közzététel alapjául azok az adatok szolgálnak, melyek legalább három hónappal a közzététel idıpontját megelızıen a Bizottság (Eurostat) rendelkezésére állnak.

40 /PE 387.050

HU

Az ebben a bekezdésben foglaltak nem érintik a Bizottság (Eurostat) azon jogát, hogy a referenciaév végét követı 36 hónapnál hamarabb elızetes eredményeket tegyen közzé, amelyeket a Bizottság (Eurostat) többek között a honlapján is hozzáférhetıvé tesz. (2)

A Bizottság (Eurostat) által az egyes tagállamokra vonatkozóan, összesített szinten közzétett eredményeknek legalább az alábbiakra kell kiterjedniük: a)

PPP-k a GDP szintjén;

b)

a magánháztartások fogyasztási kiadására és a tényleges egyéni fogyasztásra vonatkozó PPP-k;

c)

a közösségi átlaghoz viszonyított árszínvonal-indexek; és

d)

a GDP, a magánháztartások fogyasztási kiadása és a tényleges egyéni fogyasztás, valamint a megfelelı egy fıre számított adatok vásárlóerıegységben.

(3)

Ha az országok szélesebb körére vonatkozóan kerül sor az eredmények kiszámítására, az állandóság elvével összhangban a tagállamok PPP-i nem változnak.

(4)

Általában a közzétett, végleges PPP-k esetében nem kerül sor felülvizsgálatra. Olyan hibák esetében azonban, melyek az I. melléklet 10. szakaszában megfogalmazott ismérveknek megfelelnek, közzé kell tenni a helyesbített eredményeket az ott meghatározott eljárás szerint. Kivételes általános felülvizsgálatot kell végrehajtani, ha az ESA 95 hatálya aló tartozó fogalmakban végbemenı, a PPP-eredményekre is kiható változások eredményeként bármely tagállam esetében a GDP volumenindexe egy százalékpontot meghaladó mértékben módosul.

PE 387.050\ 41

HU

10. cikk Korrekciós együtthatók A tagállamoknak nem kötelességük összeírást végezniük kizárólag azon célból, hogy meghatározzák a Közösség tisztviselıinek és egyéb alkalmazottainak javadalmazása és nyugdíja tekintetében Az Európai Közösségek tisztviselıinek személyzeti szabályzata, valamint egyéb alkalmazottainak alkalmazási feltételei értelmében alkalmazandó korrekciós együtthatókat. 11. cikk (1) (2)

A bizottság eljárása A Bizottságot a 89/382/EGK, Euratom határoztat 1. cikkével létrehozott statisztikai programbizottság segíti. Amikor e bekezdésre történik hivatkozás, az 1999/468/EK határozat 5. és 7. cikkét kell alkalmazni, tekintettel annak 8. cikke rendelkezéseire. Az 1999/468/EK határozat 5. cikkének (6) bekezdésében meghatározott idıszakot három hónapban kell meghatározni.

(3)

Az e bekezdésre történı hivatkozás esetén az 1999/468/EK határozat 5a. cikkének (1)–(4) bekezdését, valamint 7. cikkét kell alkalmazni, tekintettel annak 8. cikke rendelkezéseire. 12. cikk

(1)

Végrehajtási intézkedések Az e rendelet rendelkezéseinek végrehajtásához szükséges intézkedéseket, köztük a gazdasági és technikai változások figyelembevételét célzó intézkedéseket – amennyiben ez nem jár a tagállamok számára a költségek aránytalan megnövekedésével – a (2) és (3) bekezdésnek megfelelıen kell elfogadni.

42 /PE 387.050

HU

(2)

(3)

A rendelet végrehajtásához szükséges alábbi intézkedéseket a 11. cikk (2) bekezdésében említett szabályozási bizottsági eljárásnak megfelelıen kell elfogadni: a)

az adatok alapvetı összehasonlíthatóságának és reprezentativitásának biztosítására szolgáló – az I. melléklet 5.1. és 5.2. pontja szerinti – minimumkövetelmények meghatározása;

b)

az I. melléklet szerinti, alkalmazandó módszerekre vonatkozó követelmények pontos meghatározása;

c)

az alapcsoportok tartalmának részletes meghatározása és kiigazítása, feltéve, hogy azok továbbra is összeegyeztethetıek az ESA 95-tel, illetve bármely azt követı rendszerrel.

A rendelet nem alapvetı fontosságú elemeinek módosítására – többek között kiegészítésére – szolgáló alábbi intézkedéseket a 11. cikk (2a) bekezdésében említett, ellenırzéssel történı szabályozási bizottsági eljárásnak megfelelıen kell elfogadni: a)

a fogalommeghatározások kiigazítása;

b)

(a II. mellékletben meghatározott) alapcsoportok felsorolásának kiigazítása;

c)

minıségi kritériumok, továbbá a minıségrıl szóló jelentések szerkezetének meghatározása a 7. cikk (4) bekezdésével összhangban. 13. cikk Finanszírozás

(1)

A Bizottság a bizottsági támogatási szabályok alapján támogatásra jogosult költségek legfeljebb 70 %-áig terjedı pénzügyi hozzájárulásban részesíti a tagállamokat.

(2)

Ezen pénzügyi hozzájárulás összege az Európai Unió éves költségvetési eljárásainak keretében kerül meghatározásra. Az évente rendelkezésre álló elıirányzatokat a költségvetési hatóság határozza meg.

PE 387.050\ 43

HU

14. cikk Felülvizsgálat és jelentés E rendelet rendelkezéseit öt évvel hatálybalépése napját követıen felül kell vizsgálni. Amennyiben szükséges, a rendeletet az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak benyújtott bizottsági jelentés és javaslat alapján módosítani kell.

15. cikk Hatálybalépés Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követı huszadik napon lép hatályba. Ez a rendelet teljes egészében kötelezı és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban. Kelt,


44 /PE 387.050

HU


I. MELLÉKLET: MÓDSZERTAN

1.

MÓDSZERTANI KÉZIKÖNYV ÉS MUNKAPROGRAM

1.1.

A tagállamokkal végzett egyeztetést követıen a Bizottság (Eurostat) módszertani kézikönyvet állít össze, melyben leírja a PPP-k összeállításának különbözı szakaszaiban használt módszereket, köztük a hiányzó alapinformációk és paritások megbecslésére szolgáló eljárásokat. Jelentıs módszertani változásokat követıen minden esetben sor kerül a kézikönyv átdolgozására. A kézikönyv új módszereket fogalmazhat meg az adatminıség javítása, a költségek csökkentése vagy az adatszolgáltatók terheinek enyhítése céljából.

1.2.

A tagállamokkal történı egyeztetés mellett a Bizottság (Eurostat) minden év november 30-áig éves munkaprogramot állít össze a következı naptári évre, melyben ütemtervet ad a szolgáltatandó információk meghatározására és szolgáltatására az adott évre vonatkozóan.

1.3.

Az éves munkaprogram meghatározza, milyen formátumban kell a tagállamoknak adataikat benyújtaniuk, továbbá megfogalmaz minden olyan teendıt, mely a PPP-k számításához és közzétételéhez szükséges.

1.4.

Az 1.2. bekezdésnek megfelelıen megadott alapinformációkat felül lehet vizsgálni, de a referenciaévre vonatkozó eredményeket a 9. cikkben meghatározott ütemterv szerint összeírt adatok felhasználásával kell kiszámítani. Ha a megadott idıpontban az információ hiányos vagy nem áll rendelkezésre, a Bizottság (Eurostat) a hiányzó alapadatokat becsléssel állapítja meg.

1.5.

Amennyiben valamely tagállam nem nyújt be teljes körő alapinformációkat, az illetı tagállam megindokolja, hogy miért nem teljes körőek az információk, hogy mikor fogják benyújtani a teljes körő információkat, vagy adott esetben közli annak okait, hogy azokat miért nem lehet rendelkezésre bocsátani.

PE 387.050\ 45

HU

2. 2.1.

ALAPINFORMÁCIÓK

ALAPINFORMÁCIÓK E rendelet alkalmazásában az alapinformáció – a 2. és 4. cikknek megfelelıen –, illetve az új adatok szolgáltatásának minimális gyakorisága a következıket jelenti:

2.2.

Alapinformáció GDP kiadási értékek1 Tényleges és imputált lakbérek2 Munkavállalói jövedelem Idıbeli kiigazítási szorzótényezık Fogyasztási cikkek és szolgáltatások ára és a vonatkozó jellegzetességi mutatók

Minimális gyakoriság Évente Évente Évente Évente 3 évente3

Termelıeszközök ára Építési projektek ára Térbeli kiigazítási szorzótényezık

3 évente 3 évente 6 évente

1)

Ezek az értékek összhangban állnak a nemzeti számlák rendelkezésre álló aggregátumainak legalacsonyabb szintjével. Amennyiben a szükséges adat nem áll rendelkezésre, az érintett tagállam a hiányzó adat tekintetében közeli becsléssel is szolgálhat.

2)

Az 1722/2005/EK bizottsági rendelettel összhangban, a fenti módszertani kézikönyvben leírt, a lakásállomány mennyiségére vonatkozó megközelítés használható az áron alapuló megközelítés helyett azokban az esetekben, amikor a tényleges bérleti díjra vonatkozó adatok hiányoznak vagy statisztikai szempontból nem megbízhatóak.

3)

A minimális gyakoriság egy adott termékcsoporttal kapcsolatos adatok szolgáltatására vonatkozik, a periodikus adatösszeírási ciklusnak megfelelıen.

AZ ALAPINFORMÁCIÓK BESZERZÉSÉNEK MÓDJA A tagállamok véleményérıl történı tájékozódást követıen a Bizottság (Eurostat) határozza meg a fentiekben felsorolt alapinformációk mindegyike esetében a használni kívánt forrásokat és adatszolgáltatókat. Ha a Bizottság (Eurostat) a tagállam helyett más adatszolgáltatótól szerez be alapinformációt, a tagállam mentesül az 5.1.4–5.1.13. bekezdésekben meghatározott kötelezettségek alól.

46 /PE 387.050

HU

3.

ORSZÁGOS SZINTŐ ÁTLAGOS ÁRAK

3.1.

A 2. cikk (2) bekezdésében foglalt rendelkezések ellenére az adatgyőjtés korlátozható egy vagy több helyszínre a gazdasági területen belül. Az így nyert adatok használhatók PPP-számítások céljára, ha rendelkezésre állnak megfelelı térbeli kiigazítási szorzótényezık. Ezen térbeli kiigazítási szorzótényezık segítségével kell az összeírás helyszíneirıl származó adatokat az országos átlag szempontjából jellegzetesnek tekinthetı adatokká átszámítani.

3.2.

A térbeli kiigazítási szorzótényezıket az alapcsoportok szintjén kell szolgáltatni. Az összeírás referencia-idıszakában e tényezık nem lehetnek hat évnél régebbiek.

4.

ÉVES ÁTLAGOS ÁRAK

A 2. cikk (2) bekezdésében foglalt rendelkezések ellenére az adatgyőjtés korlátozható egy adott idıszakra. Az így nyert adatok használhatók PPP-számítások céljára, ha rendelkezésre állnak megfelelı idıbeli kiigazítási szorzótényezık. Ezen térbeli kiigazítási szorzótényezık segítségével kell az adott idıszakban összeírt adatokat az éves átlag szempontjából jellegzetesnek tekinthetı adatokká átszámítani.

5.

MINİSÉG

5.1.

AZ ALAPINFORMÁCIÓKRA VONATKOZÓ MINIMUMKÖVETELMÉNYEK

5.1.1.

Azon cikkek listáját, melyek ára szükséges adat, úgy kell összeállítani, hogy az tartalmazzon olyan cikkeket, melyeknek a termékleírásban feltüntetett jellemzıi lehetıvé teszik az országok közötti összehasonlítást.

5.1.2.

Azon cikkek listáját, melyek ára szükséges adat, úgy kell összeállítani, hogy minden alapcsoport esetében a tagállamok mindegyike megnevezhessen legalább egy jellegzetes cikket, melynek árát legalább még egy tagállam esetében meg lehet adni.

PE 387.050\ 47

HU

5.1.3.

A cikkeket feltüntetı listát úgy kell összeállítani, hogy az „egyenlı jellegzetesség” a lehetıségekhez képest a legteljesebb mértékben megvalósuljon; minimális követelményként mindegyik alapcsoport esetében mindegyik országnak meg kell adnia egy jellegzetes cikk árát, melyet még legalább egy másik országnak is meg kell adnia.

5.1.4.

Az egyes tagállamok a cikkek árát a cikklistán feltüntetett termékleírással összhangban adják meg.

5.1.5.

Az egyes alapcsoportokon belül a tagállamok mindegyike kellı számú, piacán elérhetı cikk árát adja meg, még akkor is, ha az adott cikkek nem tekinthetık jellegzetesnek az alapcsoport szempontjából.

5.1.6.

Az egyes tagállamok minden alapcsoporton belül legalább egy jellegzetes cikk árát feltüntetik. A jellegzetes cikkeket jellegzetességi mutató segítségével jelölni kell.

5.1.7.

A tagállamok mindegyike minden egyes árazott cikk esetében kellı számú árfeljegyzést végez annak érdekében, hogy megbízható cikkenkénti átlagárak álljanak rendelkezésre, figyelembe véve a cikkre jellemzı piaci struktúrát.

5.1.8.

Az értékesítési helyek típusait úgy kell megválasztani, hogy azok megfelelıen tükrözzék az adott tagállamra jellemzı belföldi fogyasztási szerkezetet az adott cikk vonatkozásában.

5.1.9.

Egy adott területen az értékesítési helyek típusait úgy kell megválasztani, hogy azok megfelelıen tükrözzék a helyi lakosság fogyasztásának jellemzıit és a kérdéses cikkek elérhetıségét.

5.1.10. Az államháztartási szektor (S 13) vonatkozásában – az ESA 95 rendszerben meghatározottak szerint – a tagállamok mindegyike adatokat bocsát a Bizottság (Eurostat) rendelkezésére bizonyos foglalkozások esetében összeírt munkavállalói jövedelmekrıl. 5.1.11. Az egyes tagállamok olyan idıbeli kiigazítási szorzótényezıket adnak meg a Bizottság (Eurostat) számára, melyek lehetıvé teszik az éves átlagos árszínvonalat megfelelıen tükrözı vásárlóerı-paritások kiszámítását az egy adott idıpontban összeírt árakból.

48 /PE 387.050

HU

5.1.12. Az egyes tagállamok olyan térbeli kiigazítási szorzótényezıket adnak meg a Bizottság (Eurostat) számára, melyek lehetıvé teszik az országos szintő átlagos árszínvonalat megfelelıen tükrözı vásárlóerı-paritások kiszámítását a meghatározott helyszíneken rögzített árakból. 5.1.13. Az egyes tagállamok a II. mellékletben meghatározott mindegyik alapcsoport esetében megadják a Bizottságnak (Eurostatnak) azokat a súlyokat, melyek tükrözik az adott referenciaévben a kérdéses tagállamra jellemzı kiadási struktúrát. 5.2.

AZ ÁRÖSSZEÍRÁSOK EREDMÉNYEINEK HITELESÍTÉSÉVEL KAPCSOLATOS MINIMUMKÖVETELMÉNYEK

5.2.1.

A Bizottsághoz (Eurostathoz) történı továbbítás elıtt valamennyi tagállam felülvizsgálja az adatok hitelességét a következık alapján: •

legmagasabb és legalacsonyabb árak,

•

átlagár és relatív szórás,

•

azon cikkek száma alapcsoportonként, melyeknek árát összeírták,

•

azon jellegzetes cikkek száma alapcsoportonként, melyeknek árát összeírták,

•

a cikkenként rögzített árak száma.

5.2.2.

A Bizottság (Eurostat) egy elfogadott elektronikus eszközt bocsát a tagállamok rendelkezésére, mely az 5.2.1. pontban foglaltak megvalósításához szükséges algoritmusokat tartalmazza.

5.2.3.

Az összeírás eredményeinek véglegesítése elıtt a Bizottság (Eurostat) – a tagállamokkal együttmőködésben – ellenırzi azok hitelességét, az alábbi mutatók alapján:

PE 387.050\ 49

HU

Az egyes alapcsoportok esetében: −

azon cikkek száma, melyek árát mindegyik ország összeírta,

−

azon cikkek száma, melyekhez mindegyik ország rendelt jellegzetességi mutatót,

−

az árszínvonal-index,

−

az ugyanezen alapcsoport esetében végzett elızı árösszeírás eredményei,

−

az egyes országok vásárlóerı-paritáson számított árszínvonal-indexei.

Az egyes cikkek esetében:

5.2.4.

−

a valamennyi ország által összeírt árak száma,

−

a következı adatok relatív szórása: i.

nemzeti valutában kifejezett átlagos árak;

ii.

vásárlóerı-paritáson számított árszínvonal-indexek;

iii.

az egyes országok vásárlóerı-paritáson számított árszínvonal-indexei.

A PPP-eredmények összesített szinten történı véglegesítése elıtt a Bizottság (Eurostat) ellenırzi azok hitelességét, az alábbi mutatók alapján: A teljes GDP és a legfontosabb GDP-aggregátumok szintjén: −

a GDP kiadási értékek és a becsült népességszámok összhangja a közölt adatokkal,

−

az egy fıre számított volumenindexek aktuális értékének összehasonlítása a korábbi számítások során kapott eredményekkel,

−

az aktuálisan számított árszínvonal-indexek összehasonlítása a korábbi számítások során kapott eredményekkel.

50 /PE 387.050

HU

Az egyes alapcsoportok szintjén: −

a GDP-súlyok szerkezetének összehasonlítása az aktuális és a korábbi számításokra vonatkozóan,

−

ahol szükséges, a hiányzó adatok becslése.

5.3.

JELENTÉS ÉS ÉRTÉKELÉS

5.3.1.

Mindegyik tagállam dokumentációt vezet, melyben pontosan leírja, hogyan hajtja végre e rendelet rendelkezéseit. A dokumentációnak a Bizottság (Eurostat) és a többi tagállam számára hozzáférhetınek kell lennie.

5.3.2.

A Bizottságnak (Eurostatnak) hatévente legalább egyszer értékelnie kell az egyes tagállamoknak a vásárlóerı-paritás számítása érdekében végzett tevékenységét. Az értékelésnek, melyet évente kell megtervezni és az éves munkaprogramban rögzíteni, át kell tekintenie az ezen rendelet rendelkezéseinek való megfelelést. Az értékelések eredményét a Bizottság (Eurostat) jelentésben összegzi és többek között a honlapján is hozzáférhetıvé teszi.

5.3.3.

A 7. cikk (3) bekezdésével összhangban, rövid idıvel a fogyasztói árakra vonatkozó egyes összeírások után, a felelıs tagállam minden esetben jelentésben tájékoztatja a Bizottságot (Eurostatot) az árösszeírás módjáról. A Bizottság (Eurostat) valamennyi tagállamnak megküldi az ezen jelentések alapján készült összefoglalót.

6.

A FOGYASZTÁSI CIKKEK ÁRAINAK ÖSSZEÍRÁSA

6.1.

A tagállamok a munkaprogramban foglaltaknak megfelelıen végzik az árak összeírását.

6.2.

A megfigyelendı cikkek listáját minden összeírás esetében a Bizottság (Eurostat) állítja össze a tagállamok által az egyes alapcsoportok vonatkozásában tett javaslatok alapján.

PE 387.050\ 51

HU

6.3.

A Bizottság (Eurostat) a cikklistával együtt az árösszeírási listákon szereplı valamennyi termékleírás fordítását biztosítja az Európai Unió mindegyik hivatalos nyelvén.

7. 7.1.

BILATERÁLIS PARITÁSOK KISZÁMÍTÁSA AZ ALAPCSOPORTOK SZINTJÉN

a)

A multilaterális EKS-paritások (Éltetı-Köves-Szulc) alapcsoportok szintjén végzett kiszámításának alapjául a résztvevı országokból képzett valamennyi országpár esetében számított bilaterális paritások mátrixa szolgál.

b)

A bilaterális paritások kiszámítása az alapul szolgáló cikkek esetében összeírt árak és a cikkekhez rendelt jellegzetességi mutatók segítségével történik.

c)

Az egyes cikkek esetében az összeírás során megállapított átlagos ár az adott cikk esetében megfigyelt árak egyszerő számtani átlaga.

d)

Amennyiben szükséges, megfelelı térbeli és idıbeli kiigazítási szorzótényezık segítségével, az összeírás során rögzített árak átlagának alapján becsülhetı meg az országos szintő éves átlagos ár.

e)

A kiigazított átlagos árak közötti arányokat, valamint azok inverzét kell ezt követıen kiszámítani, minden lehetséges országpár és cikk esetében.

f)

A következı lépés az alapcsoport vásárlóerı-paritásának kiszámítása, amennyiben lehetséges, a részt vevı országokból képzett valamennyi országpár vonatkozásában. Az országpárok mindegyike esetében a vásárlóerı-paritást úgy kell kiszámítani, mint az alábbiak súlyozott mértani átlagát: •

a mindkét ország esetében jellegzetes cikként feltüntetett cikkek árhányadosainak mértani átlaga,

•

olyan cikkek árhányadosainak mértani átlaga, melyeket az elsı ország jellegzetes cikként tüntetett fel, a második viszont nem,

52 /PE 387.050

HU

SZÁMÍTÁSI ELJÁRÁS

•

olyan cikkek árhányadosainak mértani átlaga, melyeket a második ország jellegzetes cikként tüntetett fel, az elsı viszont nem.

A számítás során olyan súlyokat kell használni, melyek minden olyan cikk viszonylagos jellegzetességét tükrözik, melyek árát mindkét ország összeírta. 7.2.

A HIÁNYZÓ BILATERÁLIS PARITÁSOK BECSLÉSE Ha valamely alapcsoport esetében nincs mód a bilaterális PPP kiszámítására, a hiányzó bilaterális vásárlóerı-paritás értékét, ahol lehet, meg kell becsülni a harmadik országok bevonása segítségével számított közvetett paritások mértani átlagának képzésén alapuló szabványos eljárás segítségével. Ha e becslési eljárást követıen valamely alapcsoport esetében a bilaterális vásárlóerı-paritások mátrixa továbbra is tartalmaz hiányzó értéket, a multilaterális EKS-paritások kiszámítására nem nyílik mód azon országok esetében, melyek vonatkozásában nem állnak rendelkezésre bilaterális PPPk. Ilyen esetekben a hiányzó EKS-paritások értékét a Bizottság (Eurostat) becsléssel állapítja meg hasonló alapcsoportok PPP-it használva vonatkoztatási alapul, vagy más alkalmas becslési eljárás segítségével.

7.3.

BILATERÁLIS PARITÁSOK KISZÁMÍTÁSA AGGREGÁTSZINTEN

a)

A bilaterális paritásokat a nemzeti számlák valamilyen aggregáltsági szintjén az alapul szolgáló alapcsoportokra vonatkozó EKS-paritások (lásd: 7.4. bekezdés) és GDP felhasználási értékek segítségével kell kiszámolni.

b)

Ekkor ki kell számítani a kiválasztott aggregációs szintre vonatkozó Laspeyres-féle paritást, mint az alapul szolgáló alapcsoport paritásainak olyan számtani átlagát, melyet a részt vevı országokból képzett párokat alkotó második országok relatív arányával (vagy nominális értékeivel) kell súlyozni.

c)

Ezt követıen ki kell számítani a kiválasztott aggregációs szintre vonatkozó Paascheféle paritást, mint az alapul szolgáló alapcsoport paritásainak olyan harmonikus átlagát, melyet a résztvevı országokból képzett párokat alkotó elsı országok relatív arányával (vagy nominális értékeivel) kell súlyozni.

d)

Ezután ki kell számítani a kiválasztott aggregációs szintre vonatkozó Fisher-féle paritást, mint a részt vevı országokból képzett minden országpár esetében létrehozott Laspeyres- és Paasche-féle paritások mértani átlagát.

PE 387.050\ 53

HU

7.4.

TRANZITÍV MULTILATERÁLIS PPP-K KISZÁMÍTÁSA A multilaterális tranzitív paritásokat vagy alapcsoport-szinten, vagy bármilyen aggregáltsági szinten a részt vevı országokból képzett országpárok mindegyike esetében létrehozott Fischer-féle paritások teljes mátrixán alapuló „EKS”-eljárás segítségével kell kiszámolni a következı módon:

EKSs = (

t

z

F ∏ F ) ,∀ i=1

t

i

s

i

1 z

t, s

ahol EKSs az s ország és t ország közötti EKS-paritást; tFs az s ország és t ország közötti Fischer-féle paritást; t

z pedig a résztvevı országok számát jelöli.

8.

ADATTOVÁBBÍTÁS

8.1.

A Bizottság (Eurostat) a tagállamok rendelkezésére bocsátja azokat a sablonokat, melyek a PPP-k kiszámításához szükséges alapinformációk elektronikus továbbítására szolgálnak.

8.2.

A tagállamok a sablonoknak megfelelıen juttatják el az alapinformációkat a Bizottsághoz (Eurostathoz).

9.

KÖZZÉTÉTEL

A tagállamokkal folytatott konzultációt követıen a Bizottság (Eurostat) a 9. cikk (2) bekezdésének rendelkezéseiben meghatározottnál részletesebb eredményeket is közzétehet.

10. 10.1.

Ha valamelyik tagállam hibát fedez fel az adatokban, azonnal és saját kezdeményezésére közli a Bizottsággal (Eurostattal) a helyes alapinformációt. Ezenkívül a tagállamok tájékoztatják a Bizottságot (Eurostatot) minden olyan esettel kapcsolatban, ahol feltételezhetı, hogy a számítási eljárást helytelenül alkalmazták.

54 /PE 387.050

HU

HIBAJAVÍTÁS

10.2.

Amint tudomására jut, hogy a számításokban a tagállamok valamelyike vagy a Bizottság (Eurostat) hibát vétett, a Bizottság (Eurostat) tájékoztatja a tagállamokat, és egy hónapon belül újraszámítja a PPP értékeit.

10.3.

Ha a felismert hiba legalább 0,5 százalékpontos eltérést eredményez a PPS-ben kifejezett egy fıre jutó GDP szintjén bármelyik tagállam vonatkozásában, a Bizottság (Eurostat) a lehetı leghamarabb közzéteszi a javított értéket, feltéve hogy a hibát az eredmények közzétételét követı három hónapon belül észlelik.

10.4.

Hiba elıfordulása esetén az illetékes szerv lépéseket tesz annak érdekében, hogy megakadályozza hasonló hibák elıfordulását a jövıben.

10.5.

A referenciaév végét követı 33 hónap elteltével a GDP kiadási értékekre és a becsült népességszámokra vonatkozó kiigazítások esetén nincs szükség a PPP-eredmények korrekciójára.

PE 387.050\ 55

HU

II. MELLÉKLET: A 3. cikkben foglaltak szerint meghatározott alapcsoportok TCS Leírás Sz.

1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21 22 23 24 25 26 27 28 29 30 31 32 33 34

HÁZTARTÁSOK EGYÉNI FOGYASZTÁSI KIADÁSAI ÉLELMISZEREK ÉS ALKOHOLMENTES ITALOK Élelmiszerek Kenyér és cereáliák [COICOP 01.1.1] Rizs Egyéb gabonafélék, liszt és egyéb cereáliák Kenyér Egyéb pékáru Száraztészták Hús [COICOP 01.1.2] Marha- és borjúhús Sertéshús Bárány-, juh- és kecskehús Baromfihús Egyéb húsfélék és ehetı belsıség Csemegeáru és egyéb húskészítmények Halak és tengeri állatok [COICOP 01.1.3] Friss, mélyhőtött vagy fagyasztott halak és tengeri állatok Tartósított vagy feldolgozott halak és tengeri állatok Tej, sajt és tojás [COICOP 01.1.4] Friss tej Tartósított tej és egyéb tejtermékek Sajt Tojás és tojásalapú termékek Olaj és zsiradékok [COICOP 01.1.5] Vaj Margarin Egyéb étolajok és étkezési zsiradékok Gyümölcs [COICOP 01.1.6] Friss vagy mélyhőtött gyümölcs Fagyasztott, tartósított vagy feldolgozott gyümölcsök és gyümölcsalapú termékek Zöldségfélék [COICOP 01.1.7] Friss vagy mélyhőtött zöldségfélék, kivéve a burgonyát Friss vagy mélyhőtött burgonya Fagyasztott, tartósított vagy feldolgozott zöldségek és zöldségalapú termékek Cukor, lekvár, méz, csokoládé és egyéb édességek [COICOP 01.1.8] Cukor Dzsemek, lekvárok és méz Édességek, csokoládé és egyéb kakaóalapú készítmények Jégkrém, fagylalt és szörbet Egyéb, máshová nem sorolt élelmiszerek [COICOP 01.1.9] Egyéb, máshová nem sorolt élelmiszerek Alkoholmentes italok Kávé, tea és kakaó [COICOP 01.2.1] Kávé, tea és kakaó Ásványvíz, üdítıital, gyümölcs- és zöldségivólé [COICOP 01.2.2] Ásványvíz Üdítıitalok és koncentrátumok Gyümölcs- és zöldségivólevek SZESZES ITALOK, DOHÁNYÁRUK ÉS KÁBÍTÓSZEREK Szeszes italok Égetett szeszes italok [COICOP 02.1.1]

56 /PE 387.050

HU

35 36 37 38 39

40 41 42 43 44 45 46 47 48 49

50 51 52 53 54 55 56 57 58

Égetett szeszes italok Bor [COICOP 02.1.2] Bor Sör [COICOP 02.1.3] Sör Dohányáruk Dohányáruk [COICOP 02.2.0] Dohányáruk Kábítószerek Kábítószerek [COICOP 02.3.0] Kábítószerek RUHÁZAT ÉS LÁBBELI Ruházat Ruházati méteráru [COICOP 03.1.1] Ruházati méteráru Felsı- és alsóruházat [COICOP 03.1.2] Férfiruházati termékek Nıiruházati termékek Gyermek- és csecsemıruházati termékek Egyéb ruházati cikkek és kiegészítık [COICOP 03.1.3] Egyéb ruházati cikkek és kiegészítık Ruházat javítása, vegytisztítása és kölcsönzése [COICOP 03.1.4] Ruházat javítása, vegytisztítása és kölcsönzése Lábbeli Cipı és egyéb lábbeli [COICOP 03.2.1] Férfi lábbeli Nıi lábbeli Lábbeli gyermekek és csecsemık részére Lábbeli javítása és kölcsönzése [COICOP 03.2.2] Lábbeli javítása és kölcsönzése LAKÁSSZOLGÁLTATÁS, VÍZ, VILLAMOS ENERGIA, GÁZ ÉS EGYÉB TÜZELİANYAGOK Tényleges lakbér Tényleges lakbér [COICOP 04.1.1 és 04.1.2] Tényleges lakbér Imputált lakbér Imputált lakbér [COICOP 04.2.1 és 04.2.2] Imputált lakbér Lakáskarbantartás és -javítás Lakáskarbantartáshoz és -javításhoz vásárolt anyagok [COICOP 04.3.1] Lakáskarbantartáshoz és -javításhoz vásárolt anyagok Lakáskarbantartási és -javítási szolgáltatások [COICOP 04.3.2] Lakáskarbantartási és -javítási szolgáltatások Vízellátás és egyéb lakásszolgáltatás Vízellátás [COICOP 04.4.1] Vízellátás Egyéb lakásszolgáltatás [COICOP 04.4.2, 04.4.3 és 04.4.4] Egyéb lakásszolgáltatás Villamos energia, gáz és egyéb tüzelıanyagok Villamos energia [COICOP 04.5.1] Villamos energia Gáz [COICOP 04.5.2] Gáz Folyékony tüzelıanyagok [COICOP 04.5.3] Folyékony tüzelıanyagok Szilárd tüzelıanyagok [COICOP 04.5.4] PE 387.050\ 57

HU

59 60

61 62 63 64 65 66 67 68 69 70 71 72 73 74 75 76

77 78 79 80 81 82 83

Szilárd tüzelıanyagok Hıszolgáltatás [COICOP 04.5.5] Hıszolgáltatás LAKBERENDEZÉS, LAKÁSFELSZERELÉS ÉS RENDSZERES LAKÁSKARBANTARTÁS Bútorok, lakberendezési cikkek, szınyegek és egyéb padlóburkoló anyagok Bútorok és lakberendezési cikkek [COICOP 05.1.1] Konyhabútor Hálószobabútor Nappali- és ebédlıbútor Egyéb bútorok és lakberendezési cikkek Szınyegek és egyéb padlóburkoló anyagok [COICOP 05.1.2] Szınyegek és egyéb padlóburkoló anyagok Bútorok, lakberendezési cikkek és padlóburkoló anyagok javítása [COICOP 05.1.3] Bútorok, lakberendezési cikkek és padlóburkoló anyagok javítása Lakástextíliák Lakástextíliák [COICOP 05.2.0] Lakástextíliák Háztartási gépek és készülékek Elektromos és nem elektromos tartós háztartási gépek és készülékek [COICOP 05.3.1] Elektromos és nem elektromos tartós háztartási gépek és készülékek Elektromos háztartási kisgépek [COICOP 05.3.2] Elektromos háztartási kisgépek Háztartási gépek és készülékek javítása [COICOP 05.3.3] Háztartási gépek és készülékek javítása Háztartási üvegáruk, edények és konyhafelszerelés Háztartási üvegáruk, edények és konyhafelszerelés [COICOP 05.4.0] Háztartási üvegáruk, edények és konyhafelszerelés Barkács- és kerti szerszámok, eszközök Nagyobb barkács- és kerti szerszámok, eszközök [COICOP 05.5.1] Nagyobb barkács- és kerti szerszámok, eszközök Kisebb barkács- és kerti szerszámok, eszközök, és különféle tartozékok[COICOP 05.5.2] Kisebb barkács- és kerti szerszámok, eszközök, és különféle tartozékok Rendszeres lakáskarbantartáshoz igénybe vett termékek és szolgáltatások Háztartási fogyóeszközök [COICOP 05.6.1] Háztartási fogyóeszközök Háztartási alkalmazottak szolgáltatásai és egyéb háztartási szolgáltatások [COICOP 05.6.2] Háztartási alkalmazottak szolgáltatásai Háztartási szolgáltatások EGÉSZSÉGÜGY Egészségügyi termékek, gyógyászati segédeszközök és készülékek Gyógyszerek [COICOIP 06.1.1] Gyógyszerek Egyéb egészségügyi termékek [COICOP 06.1.2] Egyéb egészségügyi termékek Gyógyászati segédeszközök és készülékek [COICOP 06.1.3] Gyógyászati segédeszközök és készülékek Járóbeteg-ellátás Orvosi ellátás [COICOP 06.2.1] Orvosi ellátás Fogászati ellátás [COICOP 06.2.2] Fogászati ellátás Paramedicinális szolgáltatások [COICOP 06.2.2] Paramedicinális szolgáltatások Fekvıbeteg-ellátás Fekvıbeteg-ellátás [COICOP 06.3.0] Fekvıbeteg-ellátás

58 /PE 387.050

HU

84 85 86 87 88 89 90 91 92 93 94 95 96 97 98 99 100 101

102 103

KÖZLEKEDÉS ÉS SZÁLLÍTÁS Jármővásárlás Személygépkocsi [COICOP 07.1.1] Dízelüzemő személygépkocsi 1200 köbcentinél kisebb térfogatú benzinmotorral rendelkezı személygépkocsi 1200–1699 köbcentiméter térfogatú benzinmotorral rendelkezı személygépkocsi 1700–2999 köbcentiméter térfogatú benzinmotorral rendelkezı személygépkocsi 3000 köbcentiméter és annál nagyobb térfogatú benzinmotorral rendelkezı személygépkocsi Motorkerékpár [COICOP 07.1.2] Motorkerékpár Kerékpár [COICOP 07.1.3] Kerékpár Állati erıvel vontatott jármővek [COICOP 07.1.4] Állati erıvel vontatott jármővek Személyszállító jármővek üzemeltetése Személyszállító jármővek alkatrészei és tartozékai [COICOP 07 2.1] Személyszállító jármővek alkatrészei és tartozékai Üzemanyagok és kenıanyagok személyszállító jármővekhez [COICOP 07.2.2] Üzemanyagok és kenıanyagok személyszállító jármővekhez Személyszállító jármővek karbantartása és javítása [COICOP 07.2.3] Személyszállító jármővek karbantartása és javítása Személyszállító jármővekkel kapcsolatos egyéb szolgáltatások [COICOP 07.2.4] Személyszállító jármővekkel kapcsolatos egyéb szolgáltatások Közlekedési és szállítási szolgáltatások Kötöttpályás személyszállítás [COICOP 07.3.1] Kötöttpályás személyszállítás Közúti személyszállítás [COICOP 07.3.2] Közúti személyszállítás Légi személyszállítás [COICOP 07.3.3] Légi személyszállítás Tengeri és belföldi vízi személyszállítás [COICOP 07.3.4] Tengeri és belföldi vízi személyszállítás Kombinált személyszállítás [COICOP 07.3.5] Kombinált személyszállítás Egyéb közlekedési és szállítási szolgáltatások [COICOP 07.3.6] Egyéb közlekedési és szállítási szolgáltatások TÁVKÖZLÉS Postai szolgáltatások Postai szolgáltatások [COICOP 08.1.0] Postai szolgáltatások Telefon- és telefaxberendezések Telefon- és telefaxberendezések [COICOP 08.2.0] Telefon- és telefaxberendezések Telefon- és telefaxszolgáltatások Telefon- és telefaxszolgáltatások [COICOP 08.2.0]

104

Telefon- és telefaxszolgáltatások SZABADIDİ ÉS KULTÚRA Audiovizuális, fotó-optikai és információ-feldolgozó berendezések Hang és kép felvételére, rögzítésére és visszajátszására alkalmas berendezések [COICOP 09.1.1] 105 Hang és kép felvételére, rögzítésére és visszajátszására alkalmas berendezések Fényképészeti, filmfelvevı berendezések és optikai eszközök [COICOP 09.1.2] 106 Fényképészeti, filmfelvevı berendezések és optikai eszközök Információ-feldolgozó berendezések [COICOP 09.1.3] 107 Információ-feldolgozó berendezések Kép-, hang- és adathordozók [COICOP 09.1.4] PE 387.050\ 59

HU

108 109 110 111 112 113 114 115 116 117 118 119 120 121 122 123 124 125 126

127 128 129 130

Mősoros kép-, hang- és adathordozók Üres kép-, hang- és adathordozók Audiovizuális, fotó-optikai és információ-feldolgozó berendezések javítása [COICOP 09.1.5] Audiovizuális, fotó-optikai és információ-feldolgozó berendezések javítása. Egyéb szabadidıs és kulturális tevékenységet szolgáló tartós fogyasztási cikkek Szabadtéri szabadidıs tevékenységet szolgáló tartós fogyasztási cikkek [COICOP 09.2.1] Szabadtéri szabadidıs tevékenységet szolgáló tartós fogyasztási cikkek Hangszerek és beltéri szabadidıs tevékenységet szolgáló tartós fogyasztási cikkek [COICOP 09.2.2] Hangszerek és beltéri szabadidıs tevékenységet szolgáló tartós fogyasztási cikkek Egyéb szabadidıs és kulturális tevékenységet szolgáló tartós fogyasztási cikkek karbantartása és javítása [COICOP 09.2.3] Egyéb szabadidıs és kulturális célú tartós fogyasztási cikkek karbantartása és javítása Egyéb szabadidıs tevékenységet szolgáló termékek, kertészkedés és hobbiállatok Játékok és hobbicikkek [COICOP 09.3.1 Játékok és hobbicikkek Sporteszközök, kempingcikkek és szabadtéri szabadidıs tevékenységeket szolgáló egyéb felszerelések [COICOP 09.3.2] Sporteszközök, kempingcikkek és szabadtéri szabadidıs tevékenységeket szolgáló egyéb felszerelések Kertészkedési cikkek, növények és virágok [COICOP 09.3.3] Kertészkedési cikkek, növények és virágok Hobbiállatok és tartásukkal kapcsolatos termékek [COICOP 09.3.4] Hobbiállatok és tartásukkal kapcsolatos termékek Állatorvosi és egyéb szolgáltatások hobbiállatok számára [COICOP 09.3.5] Állatorvosi és egyéb szolgáltatások hobbiállatok számára Szabadidıs és kulturális tevékenységekkel kapcsolatos szolgáltatások Szabadidıs és sporttevékenységekkel kapcsolatos szolgáltatások [COICOP 09.4.1] Szabadidıs és sporttevékenységekkel kapcsolatos szolgáltatások Kulturális szolgáltatások [COICOP 09.4.2] Fényképészeti szolgáltatások Egyéb kulturális szolgáltatások Szerencsejátékok [COICOP 09.4.3] Szerencsejátékok Újság, könyv, papír és írószer Könyv [COICOP 09.5.1] Könyv Újság és folyóirat [COICOP 09.5.2] Újság és folyóirat Egyéb nyomdai termékek, papír és írószer, rajzeszköz [COICOP 09 5.3 és 09.5.4] Egyéb nyomdai termékek, papír és írószer, rajzeszköz Szervezett társasutazás Szervezett társasutazás [COICOP 09.6.0] Szervezett társasutazás OKTATÁS Iskola-elıkészítı és alapfokú oktatás Iskola-elıkészítı és alapfokú oktatás [COICOP 10.1.0] Iskola-elıkészítı és alapfokú oktatás Középfokú oktatás Középfokú oktatás [COICOP 10.2.0] Középfokú oktatás Középfokút követı, de nem felsıfokú oktatás Középfokút követı, de nem felsıfokú oktatás [COICOP 10.3.0] Középfokút követı, de nem felsıfokú oktatás Felsıfokú oktatás Felsıfokú oktatás [COICOP 10.4.0] Felsıfokú oktatás

60 /PE 387.050

HU

131

132 133 134 135

136 137 138

139 140 141 142 143 144 145 146

Nem besorolható szintő oktatás Nem besorolható szintő oktatás [COICOP 10.5.0] Nem besorolható szintő oktatás VENDÉGLÁTÁS ÉS SZÁLLÁSHELY-SZOLGÁLTATÁS Vendéglátás Kereskedelmi vendéglátás [COICOP 11.1.1] Éttermi szolgáltatások a vendéglátóhely típusától függetlenül Sörözık, bárok, kávéházak, teázók stb. Munkahelyi és diákétkeztetés [COICOP 11.1.2] Munkahelyi és diákétkeztetés Szálláshely-szolgáltatások Szálláshely-szolgáltatások [COICOP 11.2.0] Szálláshely-szolgáltatások EGYÉB TERMÉKEK ÉS SZOLGÁLTATÁSOK Testápolás Fodrászszalonok és más, testápolással foglalkozó létesítmények [COICOP 12.1.1] Fodrászszalonok és más, testápolással foglalkozó létesítmények Elektromos testápolási készülékek [COICOP 12.1.2] Elektromos testápolási készülékek Egyéb testápolási készülékek, eszközök és termékek [COICOP 12.1.3] Egyéb testápolási készülékek, eszközök és termékek Prostitúció Prostitúció [COICOP 12.2.0] Prostitúció Máshová nem sorolt személyes tárgyak Ékszer, órák és karórák [COICOP 12.3.1] Ékszer, órák és karórák Egyéb személyes tárgyak [COICOP 12.3.2] Egyéb személyes tárgyak Szociális védelem Szociális védelem [COICOP 12.4.0] Szociális védelem Biztosítás Biztosítás [COICOP 12.5.1, 12.5.2, 12.5.3, 12.5.4 és 12.5.5] Biztosítás Máshová nem sorolt pénzügyi szolgáltatások Pénzügyi közvetítési szolgáltatások közvetett módon mért díja (FISIM) [COICOP 12.6.1] Pénzügyi közvetítési szolgáltatások közvetett módon mért díja (FISIM) Egyéb, máshová nem sorolt pénzügyi szolgáltatások [COICOP 12.6.2] Egyéb, máshová nem sorolt pénzügyi szolgáltatások Máshová nem sorolt egyéb szolgáltatások Máshová nem sorolt egyéb szolgáltatások [COICOP 12.7.0] Máshová nem sorolt egyéb szolgáltatások REZIDENSEK KÜLFÖLDI KIADÁSAINAK ÉS NEM REZIDENSEK GAZDASÁGI TERÜLETEN ESZKÖZÖLT KIADÁSAINAK EGYENLEGE

Rezidens háztartások végsı fogyasztási kiadásai külföldön Rezidens háztartások végsı fogyasztási kiadásai külföldön 147 Rezidens háztartások végsı fogyasztási kiadásai külföldön Nem rezidens háztartások végsı fogyasztási kiadásai a gazdasági területen Nem rezidens háztartások végsı fogyasztási kiadásai a gazdasági területen 148 Nem rezidens háztartások végsı fogyasztási kiadásai a gazdasági területen A HÁZTARTÁSOKAT SEGÍTİ NONPROFIT INTÉZMÉNYEK EGYÉNI FOGYASZTÁSI KIADÁSAI PE 387.050\ 61

HU

LAKÁSSZOLGÁLTATÁS Lakásszolgáltatás Lakásszolgáltatás [COPNI 01.0.0] 149

150

151

152

153

154

155

156 157 158 159 160 161 162 163 164 165 166 167 168 169 170 171

Lakásszolgáltatás EGÉSZSÉGÜGY Egészségügy Egészségügy [COPNI 02.1.1–02.6.0] Egészségügy SZABADIDİ ÉS KULTÚRA Szabadidı és kultúra Szabadidı és kultúra [COPNI 03.1.0 és 03.2.0] Szabadidı és kultúra OKTATÁS Oktatás Oktatás [COPNI 04.1.0–04.7.0] Oktatás SZOCIÁLIS VÉDELEM Szociális védelem Szociális védelem [COPNI 05.1.0 és05.2.0] Szociális védelem EGYÉB SZOLGÁLTATÁSOK Egyéb szolgáltatások Egyéb szolgáltatások [COPNI 06.0.0–09.2.0] Egyéb szolgáltatások AZ ÁLLAMHÁZTARTÁS EGYÉNI FOGYASZTÁSI KIADÁSAI LAKÁSSZOLGÁLTATÁS Lakásszolgáltatás Lakásszolgáltatás Lakásszolgáltatás EGÉSZSÉGÜGY Egészségügyi juttatások és visszatérítések Egészségügyi termékek, gyógyászati segédeszközök és készülékek Gyógyszerek Egyéb egészségügyi termékek Gyógyászati segédeszközök és készülékek Egészségügyi szolgáltatások Járóbetegek orvosi ellátása Járóbetegek fogászati ellátása Járóbetegek paramedicinális ellátása Fekvıbeteg-ellátás Egészségügyi szolgáltatások biztosítása Munkavállalói jövedelem Orvosok Ápolónık és más egészségügyi dolgozók Nem egészségügyi dolgozók Folyó termelıfelhasználás Gyógyszerkészítmények Egyéb gyógyászati termékek Gyógyászati segédeszközök és készülékek Máshová nem sorolt folyó termelıfelhasználás Bruttó mőködési eredmény Bruttó mőködési eredmény Nettó termelési adó Nettó termelési adó

62 /PE 387.050

HU

172

173

174 175 176 177 178 179 180 181 182

183

184 185 186 187 188 189 190

Értékesítési bevételek Értékesítési bevételek SZABADIDİ ÉS KULTÚRA Szabadidı és kultúra Szabadidı és kultúra Szabadidı és kultúra OKTATÁS Oktatási juttatások és visszatérítések Oktatási juttatások és visszatérítések Oktatási juttatások és visszatérítések Oktatási szolgáltatások biztosítása Munkavállalói jövedelem Iskola-elıkészítı és alapfokú oktatás Középfokú oktatás Középfokút követı, de nem felsıfokú oktatás Felsıfokú oktatás Folyó termelıfelhasználás Folyó termelıfelhasználás Bruttó mőködési eredmény Bruttó mőködési eredmény Nettó termelési adó Nettó termelési adó Értékesítési bevételek Értékesítési bevételek SZOCIÁLIS VÉDELEM Szociális védelem Szociális védelem Szociális védelem AZ ÁLLAMHÁZTARTÁS KÖZÖSSÉGI CÉLÚ FOGYASZTÁSI KIADÁSAI KÖZÖSSÉGI SZOLGÁLTATÁSOK Közösségi szolgáltatások Munkavállalói jövedelem Munkavállalói jövedelem (védelemmel kapcsolatos közösségi szolgáltatások) Munkavállalói jövedelem (közösségi szolgáltatások, a védelemmel kapcsolatos közösségi szolgáltatásokon kívül) Folyó termelıfelhasználás Folyó termelıfelhasználás (védelemmel kapcsolatos közösségi szolgáltatások) Folyó termelıfelhasználás (közösségi szolgáltatások, a védelemmel kapcsolatos közösségi szolgáltatásokon kívül) Bruttó mőködési eredmény Bruttó mőködési eredmény Nettó termelési adó Nettó termelési adó Értékesítési bevételek Értékesítési bevételek

BRUTTÓ ÁLLÓESZKÖZ-FELHALMOZÁSRA FORDÍTOTT KIADÁSOK GÉPEK ÉS BERENDEZÉSEK Fémipari termékek és berendezések Fémfeldolgozási termékek, gépek és berendezések kivételével [CPA 28.11–28.75] 191 Fémfeldolgozási termékek, gépek és berendezések kivételével Általános rendeltetéső gépek [CPA 29.11–29.24] 192 Motorok, turbinák, szivattyúk és kompresszorok 193 Egyéb általános rendeltetéső gépek Speciális rendeltetéső gépek [CPA 29.31–29.72] PE 387.050\ 63

HU

194 195 196 197 198 199 200 201 202 203 204 205 206 207 208 209 210

211 212 213 214 215 216 217 218 219

220 221 222

Mezıgazdasági és erdészeti gépek Szerszámgépek Kohászati, bányászati és építıipari gépek Élelmiszer- és dohányipari gépek Textil-, ruházati és bıripari gépek Egyéb speciális rendeltetéső gépek Villamos és optikai berendezések [CPA 30.01–33.50] Irodagépek Számítógépek és egyéb információfeldolgozó berendezések Villamos gépek és készülékek Rádió- és televíziókészülékek, híradástechnikai berendezések és eszközök Orvosi, precíziós és optikai mőszerek, órák Egyéb, máshová nem sorolt feldolgozóipari termékek [CPA 36.11–36.63] Egyéb, máshová nem sorolt feldolgozóipari termékek Szállítóeszközök Közúti jármővek [CPA 34.10–34.30 és 35.41–35.50] Közúti gépjármővek, pótkocsik és nyerges pótkocsik Egyéb közúti jármővek Egyéb jármővek [CPA 35.11–35.30] Hajók, csónakok, gızhajók, vontatóhajók, úszó szerkezetek, fúrókutak Vasúti kötöttpályás jármővek Repülık, helikopterek és más légi jármővek ÉPÍTİIPAR Lakóépületek Egy- és kétlakásos lakóépületek [45-ös számú CPA-osztály] Egy- vagy kétlakásos lakóépületek Soklakásos lakóépületek [45-ös CPA-osztály] Soklakásos lakóépületek Nem lakóépületek Mezıgazdasági épületek [45-ös CPA-osztály] Mezıgazdasági épületek Ipari épületek és raktárak [45-ös CPA-osztály] Ipari épületek és raktárak Kereskedelmi épületek [45-ös CPA-osztály] Kereskedelmi épületek Egyéb nem lakóépületek [45-ös CPA-osztály] Egyéb nem lakóépületek Egyéb építmény építése Közlekedési infratruktúrák [45-ös CPA-osztály] Közlekedési infrastruktúrák Csıvezetékek, távközlési és elektromos távvezetékek [45-ös CPA-osztály] Csıvezetékek, távközlési és elektromos távvezetékek Máshová nem sorolt egyéb építmény építése [45-ös CPA-osztály] Máshová nem sorolt egyéb építmény építése EGYÉB TERMÉKEK Egyéb termékek Mezıgazdasági, erdı-, vad- és halgazdálkodási termékek [01-es, 02-es és 05-ös CPA-csoportok] Mezıgazdasági, erdı-, vad- és halgazdálkodási termékek Szoftverek [CPA 72.20] Szoftverek Máshová nem sorolt egyéb termékek [CPA] Máshová nem sorolt egyéb termékek KÉSZLETVÁLTOZÁS ÉS ÉRTÉKTÁRGYAK ÁLLOMÁNYÁNAK VÁLTOZÁSA KÉSZLETVÁLTOZÁS Készletváltozás

64 /PE 387.050

HU

Készletváltozás Készletváltozás ÉRTÉKTÁRGYAK ÁLLOMÁNYÁNAK VÁLTOZÁSA Értéktárgyak állományának változása Értéktárgyak állományának változása 224 Értéktárgyak állományának változása 223

225 226 227 228 229 230

231 232 233 234 235 236

BEHOZATAL ÉS KIVITEL EGYENLEGE TERMÉKEK ÉS SZOLGÁLTATÁSOK KIVITELE Termékek kivitele Termékek kivitele az Európai Unióba és az Európai Unió intézményeibe Termékek kivitele az Európai Unió tagállamaiba Termékek kivitele az Európai Unió intézményeibe Termékek kivitele harmadik országokba és nemzetközi szervezetekbe Termékek kivitele harmadik országokba és nemzetközi szervezetekbe Szolgáltatások kivitele Szolgáltatások kivitele az Európai Unióba és az Európai Unió intézményeibe Szolgáltatások kivitele az Európai Unió tagállamaiba Szolgáltatások kivitele az Európai Unió intézményeibe Szolgáltatások kivitele harmadik országokba és nemzetközi szervezetekbe Szolgáltatások kivitele harmadik országokba és nemzetközi szervezetekbe TERMÉKEK ÉS SZOLGÁLTATÁSOK BEHOZATALA Termékek behozatala Termékek behozatala az Európai Unióból és az Európai Unió intézményeibıl Termékek behozatala az Európai Unió tagállamaiból Termékek behozatala az Európai Unió intézményeibıl Termékek behozatala harmadik országokból és nemzetközi szervezetekbıl Termékek behozatala harmadik országokból és nemzetközi szervezetekbıl Szolgáltatások behozatala Szolgáltatások behozatala az Európai Unióból és az Európai Unió intézményeibıl Szolgáltatások behozatala az Európai Unió tagállamaiból Szolgáltatások behozatala az Európai Unió intézményeibıl Szolgáltatások behozatala harmadik országokból és nemzetközi szervezetekbıl Szolgáltatások behozatala harmadik országokból és nemzetközi szervezetekbıl

PE 387.050\ 65

HU

P6_TA-PROV(2007)0162 Gyorsreagálású alakulatok a határokon ***I Az Európai Parlament 2007. április 26-i jogalkotási állásfoglalása a gyorsreagálású határvédelmi csapatok felállítására szolgáló eljárás bevezetésérıl, valamint a 2007/2004/EK tanácsi rendelet e tekintetben történı módosításáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslatról (COM(2006)0401 – C6-0253/2006 – 2006/0140(COD))



–

tekintettel az EK-Szerzıdés 251. cikke (2) bekezdésére, továbbá 62. cikke 2.a) pontjára és 66. cikkére, amelyek alapján a Bizottság javaslatát benyújtotta a Parlamenthez (C6-0253/2006),

–

tekintettel az eljárási szabályzata 51. cikkére,

–

tekintettel az Állampolgári jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság jelentésére (A6-0135/2007),

1.

jóváhagyja a Bizottság javaslatát annak módosított formájában;

2.

jóváhagyja a csatolt nyilatkozatot;

3.

felhívja a Bizottságot, hogy utalja az ügyet újból a Parlament elé, ha javaslatát lényegesen módosítani kívánja, vagy azt másik szöveggel kívánja felváltani;

4.

utasítja elnökét, hogy továbbítsa állásfoglalását a Tanácsnak és a Bizottságnak.

1

A Hivatalos Lapban még nem tették közzé.

66 /PE 387.050

HU

P6_TC1-COD(2006)0140 Az Európai Parlament álláspontja, amelyet elsı olvasatban 2007. április 16-án fogadtak el a gyorsreagálású határvédelmi csapatok felállítására szolgáló eljárás bevezetésérıl, valamint a 2007/2004/EK tanácsi rendelet e tekintetben történı módosításáról és a kiküldött határırök feladatai és hatáskörei szabályozásáról szóló …/2007/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet elfogadására tekintettel∗

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA, tekintettel az Európai Közösséget létrehozó Szerzıdésre, és különösen annak 62. cikke (2) bekezdésének a) pontjára és 66. cikkére, tekintettel a Bizottság javaslatára, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottsággal való konzultációt követıen, a Szerzıdés 251. cikkében megállapított eljárásnak megfelelıen 1, mivel: (1)

2004. október 26-án a Tanács elfogadta az Európai Unió Tagállamai Külsı Határain Való Operatív Együttmőködési Igazgatásért Felelıs Európai ügynökség (a továbbiakban: az ügynökség) felállításáról szóló 2007/2004/EK rendeletet.

(2)

Az a tagállam, amely a külsı határain megerısített technikai és operatív támogatást szükségessé tevı körülményekkel szembesül, a Szerzıdés 64. cikke (2) bekezdésének sérelme nélkül, a 2007/2004/EK rendelet 7–8. cikkeivel összhangban koordinációs támogatást kérhet az ügynökségtıl, amennyiben több állam is érintett. Ebben a helyzetben az ügynökség határozhat a tagállamok nemzeti határırségeinek gyorsreagálású határvédelmi csapatok formájában való kiküldésérıl.

(3)

A külsı határok forgalomellenırzés és ırizet révén történı hatékony igazgatásának elı kell segítenie az illegális bevándorlás és az emberkereskedelem elleni küzdelmet, és meg kell elıznie a tagállamok belsı biztonságát, közrendjét, közegészségügyét és nemzetközi kapcsolatait fenyegetı veszélyeket. A határellenırzés végrehajtása nem csupán azoknak a tagállamoknak az érdeke, amelyek külsı határainál azt elvégzik, hanem valamennyi olyan tagállamé, amely belsı határain megszüntette a határellenırzést.

(4)

A külsı határok ellenırzésének felelıssége a tagállamokat terheli. Szem elıtt tartva, hogy a tagállamoknak a külsı határaikon idınként válsághelyzetekkel kell szembenézniük, különösen akkor, ha a külsı határok egyes pontjaira nagy számban olyan harmadik országbeli állampolgárok érkeznek, akik a tagállamok területére illegálisan próbálnak belépni, szükséges lehet – megfelelı és kielégítı források, különösen személyzet biztosítása révén – támogatni a tagállamokat.

∗

A módosított szöveg félkövér dılt betővel van kiemelve, a törléseket a ▌szimbólum jelöli. Az Európai Parlament 2007. április 26-i álláspontja.

1

PE 387.050\ 67

HU

(5)

A külsı határokon való személyforgalom-ellenırzéshez és a külsı határırizethez európai szinten nyújtható hatékony gyakorlati támogatás jelenlegi lehetıségei nem tekinthetık kielégítınek, különösen azokban az esetekben, amikor a tagállamoknak nagyszámú, területükre illegálisan belépni próbáló, harmadik országbeli állampolgár érkezésével kell szembenézniük.

(6)

A tagállamok számára ennek megfelelıen lehetıvé kell tenni, hogy az ügynökség keretében nemzeti határıreik ideiglenes támogatása érdekében olyan gyorsreagálású határvédelmi csapatok bevetését kérjék a területükön, amelyek más tagállamok különlegesen képzett szakértıibıl állnak. A gyorsreagálású határvédelmi csapatok kiküldése hozzájárul a tagállamok közötti szolidaritás és kölcsönös segítségnyújtás erısítéséhez.

(7)

A gyorsreagálású határvédelmi csapatok kialakítása a tervezett feladatoktól, a rendelkezésre álló határırök számától és a kiküldetés gyakoriságától függ. A hatékony mőködés érdekében a tagállamoknak megfelelı számú határırt kell a gyorsreagálású bázis rendelkezésére bocsátaniuk, elsısorban a saját határvédelmi szervezetük szakosodásának és méretének megfelelıen. A tagállamoknak ezért nemzeti szakértıi bázisokat kell létrehozniuk, hogy segítsék ezzel a rendelet hatékonyságának növelését. A tagállamok eltérı méretét és a technikai specializációkat az ügynökség figyelembe veszi.

(8)

Meg kell határozni ezért a gyorsreagálású határvédelmi csapatok létrehozásának eljárását, amely mind az ügynökség, mind a tagállamok számára elegendı rugalmasságot kínál, és biztosítja a mőveletek elvégzésének magas fokú hatékonyságát és eredményességét.

(9)

Számos tagállam legjobb gyakorlata bizonyítja azt, hogy a rendelkezésre álló határırök profiljának (képességek, képzettség) a kiküldetés elıtti ismerete jelentısen hozzájárul a mőveletek hatékony tervezéséhez és lefolytatásához.

(10)

Az ügynökség Igazgatótanácsának meg kell határoznia a gyorsreagálású határvédelmi csapatok számára biztosítandó határırök profilját és teljes létszámát.

(11)

A gyorsreagálású határvédelmi csapatok korlátozott ideig történı segítségnyújtás céljából való kiküldésére kivételes és sürgıs helyzetekben kerül sor. Ilyen helyzet akkor áll elı, amikor valamely tagállam a területére illegálisan belépni próbáló harmadik országbeli állampolgárok olyan tömeges áradatával szembesül, ami azonnali reagálást tesz szükségessé, és amely esetben egy gyorsreagálású határvédelmi csapat kiküldése hozzájárulást jelentene a hatékony reagáláshoz. A gyorsreagálású határvédelmi csapatoknak nem a hosszú távú segítségnyújtás a rendeltetésük.

(12)

Amikor valamely tagállam a területére illegálisan belépni próbáló harmadik országbeli állampolgárok olyan tömeges áradatával vagy egyéb olyan rendkívüli helyzettel szembesül, amely jelentısen érinti a nemzeti feladatok ellátását, akkor eltekinthet nemzeti határıreinek az ügynökség konkrét kérése alapján kiküldés céljára való rendelkezésre bocsátásától.

(13)

Az ügynökségnek többek között koordinálnia kell a gyorsreagálású határvédelmi csapatok összeállítását, kiképzését és kiküldését. A 2007/2004/EK rendeletet ezért az

68 /PE 387.050

HU

ügynökség e csapatokkal kapcsolatos feladatai tekintetében új rendelkezésekkel kell kiegészíteni. (14)

A nemzeti határırökkel folytatott munka hatékonysága érdekében a szakértık számára lehetıvé kell tenni, hogy a segítségüket kérı tagállamba való kiküldetésük során végezhessenek a külsı határokon történı személyellenırzéssel és a külsı határok ırizetével összefüggı feladatokat.

(15)

Ugyanígy az ügynökség által összehangolt közös mőveletek hatékonyságát is tovább kell növelni azáltal, hogy más tagállamok kiküldött határırei számára ideiglenesen lehetıvé teszik a külsı határokon történı személyellenırzéssel és a külsı határok ırizetével összefüggı feladatok végzését ▌.

(16)

A 2007/2004/EK rendeletet ezért a valamely tagállam kérésére annak területére az ügynökség keretében kiküldött határırök ▌feladatai és hatáskörei tekintetében új rendelkezésekkel kell kiegészíteni.

(17)

E rendelet támogatja a személyek határátlépésére irányadó szabályok közösségi kódexének létrehozásáról szóló, 2006. március 15-i 562/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (Schengeni Határellenırzési Kódex)1helyes alkalmazását. E célból a kiküldött határırök és a csapat tagjai számára határforgalom-ellenırzési és határırizeti feladataik elvégzése során tilos a személyek nem, faji vagy etnikai származás, vallás vagy világnézet, életkor vagy szexuális irányultság alapján való hátrányos megkülönböztetése. A feladataik ellátása során hozott valamennyi intézkedésnek az ilyen intézkedésekkel elérni kívánt céllal arányosnak kell lennie.

▌ (18)

Ez a rendelet tiszteletben tartja az alapvetı jogokat, és figyelemmel van különösen az Európai Unió alapjogi chartája által elismert elvekre. E rendeletet a tagállamoknak a nemzetközi védelemre és a visszaküldés tilalmára (non-refoulement) vonatkozó kötelezettségeire tekintettel kell alkalmazni.

(19)

E rendeletet a nemzetközi tengerjogból eredı – különösen a felkutatásra és mentésre vonatkozó – kötelezettségek teljes tiszteletben tartása mellett kell alkalmazni.

(20)

A személyes adatok feldolgozása vonatkozásában az egyének védelmérıl és az ilyen adatok szabad áramlásáról szóló 1995. október 24-i 95/46/EK európai parlamenti és a tanácsi irányelvet2 alkalmazni kell a személyes adatok tagállamok általi, e rendelet alkalmazása során történı feldolgozására.

(21)

Izland és Norvégia tekintetében ez a rendelet az Európai Unió Tanácsa, valamint az Izlandi Köztársaság és a Norvég Királyság között létrejött, e két államnak a schengeni vívmányok végrehajtására, alkalmazására és fejlesztésére irányuló társulásáról szóló megállapodás3 értelmében vett schengeni vívmányok azon rendelkezéseinek továbbfejlesztését jelenti, amelyek az említett megállapodás alkalmazását szolgáló

1

HL L 105., 2006.4.13., 1. o. HL L 281., 1995.11.23., 31. o. 3 HL L 176., 1999.7.10., 31.o. 2

PE 387.050\ 69

HU

egyes szabályokról szóló, 1999. május 17-i 1999/437/EK tanácsi határozat1 1. cikkének A. pontjában említett területhez tartoznak. (22)

Svájc tekintetében ez a rendelet az Európai Unió, az Európai Közösség és a Svájci Államszövetség között létrejött, a Svájci Államszövetségnek a schengeni vívmányok végrehajtására, alkalmazására és fejlesztésére irányuló társulásáról aláírt megállapodás értelmében vett schengeni vívmányok azon rendelkezéseinek továbbfejlesztése, amelyek a 2004/849/EK2 és a 2004/860/EK3 tanácsi határozatok 4. cikkeinek (1) bekezdéseivel összefüggésben a 1999/437/EK határozat 1. cikkének A. pontjában említett területhez tartoznak.

(23)

Az Európai Unióról szóló szerzıdéshez és az Európai Közösséget létrehozó szerzıdéshez csatolt, Dánia helyzetérıl szóló jegyzıkönyv 1. és 2. cikke értelmében Dánia nem vesz részt e rendelet elfogadásában, és a rendelet vagy annak alkalmazása rá nézve nem kötelezı. Mivel ez a rendelet az Európai Közösséget létrehozó szerzıdés harmadik része IV. címének rendelkezései szerinti schengeni vívmányokra épül, az említett jegyzıkönyv 5. cikkével összhangban Dánia e rendelet elfogadásának idıpontját követı hat hónapon belül dönt arról, hogy nemzeti jogában végrehajtja-e azt.

(24)

Ez a rendelet a schengeni vívmányok azon rendelkezéseit fejleszti tovább, amelyeknek alkalmazásában az Egyesült Királyság a Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királyságának a schengeni vívmányok egyes rendelkezéseinek alkalmazásában való részvételére vonatkozó kérésérıl szóló, 2000. május 29-i 2000/365/EK tanácsi határozatnak4 megfelelıen nem vesz részt. Az Egyesült Királyság ezért nem vesz részt annak elfogadásában, és a rendelet vagy annak alkalmazása rá nézve nem kötelezı.

(25)

E rendelet a schengeni vívmányok azon rendelkezéseit fejleszti tovább, amelyek alkalmazásában Írország az Írországnak a schengeni vívmányok egyes rendelkezései alkalmazásában való részvételére vonatkozó kérésérıl szóló, 2002. február 28-i 2002/192/EK tanácsi határozattal5 összhangban nem vesz részt. Írország ezért nem vesz részt a rendelet elfogadásában, és a rendelet vagy annak alkalmazása rá nézve nem kötelezı.

(26)

Az e rendelet 6. cikke (8) és (9) bekezdésében foglalt rendelkezések, amennyiben a Schengeni Információs Rendszerhez való hozzáférésre vonatkoznak, a 2003-as csatlakozási okmány 3. cikkének (2) bekezdése és a 2005-ös csatlakozási okmány 4.

1 2

3

4 5

HL L 176., 1999.7.10., 31. o. A Tanács 2004. október 25-i 2004/849/EK határozata az Európai Unió, az Európai Közösség és a Svájci Államszövetség közötti, a Svájci Államszövetségnek a schengeni vívmányok végrehajtására, alkalmazására és fejlesztésére irányuló társulásáról szóló megállapodásnak az Európai Unió nevében történı aláírásáról, valamint egyes rendelkezések ideiglenes alkalmazásáról (HL L 368., 2004.12.15., 26. o.). A Tanács 2004. október 25-i 2004/860/EK határozata az Európai Unió, az Európai Közösség és a Svájci Államszövetség közötti, a Svájci Államszövetségnek a schengeni vívmányok végrehajtására, alkalmazására és fejlesztésére irányuló társulásáról szóló megállapodásnak az Európai Közösség nevében történı aláírásáról, valamint egyes rendelkezések ideiglenes alkalmazásáról (HL L 370., 2004.12.17., 78. o.). HL L 131., 2000.6.1., 43. o. HL L 64., 2002.3.7., 20. o.

70 /PE 387.050

HU

cikkének (2) bekezdése értelmében a schengeni vívmányokon alapuló vagy azokkal egyéb módon összefüggı rendelkezéseket jelentenek. ELFOGADTA EZT A RENDELETET: 1. cikk Tárgy (1) Ez a rendelet ▌eljárást vezet be gyorsreagálású határvédelmi csapatok felállítására korlátozott idıtartamra szóló gyors operatív segítségnyújtás céljából arra az esetre, ha ezt sürgıs és kivételes megterhelést jelentı helyzettel szembesülı tagállam kérelmezi, különösen ha a külsı határok bizonyos pontjaira nagyszámú olyan harmadik országbeli állampolgár érkezik, akik a tagállam területére illegálisan próbálnak belépni. A rendelet meghatározza továbbá a ▌gyorsreagálású határvédelmi csapatok tagjainak a tagállamuktól eltérı más tagállamban végrehajtott mőveletek során végzendı feladatait és fennálló hatásköreit. (2) A rendelet az (1) bekezdésben említett eljárás létrehozása alapján, valamint a tagállamok más tagállamokban végrehajtott közös mőveletekben és kísérleti projektekben részt vevı határıreinek hatáskörei és feladatai meghatározására tekintettel módosítja a 2007/2004/EK rendeletet. (3) A kérelmezı tagállam számára a 2007/2004/EK rendelet 7. és 8. cikkével összhangban kell a szükséges technikai segítséget biztosítani. 2. cikk Hatály E rendeletet a menekülteknek és a nemzetközi védelmet kérıknek – különösen a visszaküldési tilalom tekintetében fennálló – jogai sérelme nélkül kell alkalmazni. I. FEJEZET Gyorsreagálású határvédelmi csapatok 3. cikk Fogalommeghatározások E rendelet alkalmazásában: 1.

„az ügynökség”: az Európai Unió Tagállamai Külsı Határain Való Operatív Együttmőködési Igazgatásért Felelıs Európai ügynökség ▌; ▌ ▌ ▌

2.

„a csapatok tagjai”: a gyorsreagálású határvédelmi csapatokban szolgálatot teljesítı tagállami határırök, akik nem a fogadó tagállam határırei; PE 387.050\ 71

HU

3.

„kérelmezı tagállam”: az a tagállam, amelynek illetékes hatóságai az ügynökségtıl a tagállam területére gyorsreagálású határvédelmi csapatok kiküldését kérik;

4.

„fogadó tagállam”: az a tagállam, amelynek területére ▌egy vagy több gyorsreagálású határvédelmi csapatot küldenek ki;

5.

„származási tagállam”: az a tagállam, amelynek a ▌csapat tagja nemzeti határıre. 4.cikk A gyorsreagálású határvédelmi csapatok összetétele és kiküldése

(1) A gyorsreagálású határvédelmi csapatok összetételét az ügynökség határozza meg a 2007/2004/EK rendelet 8b. cikkével összhangban. A kiküldetésre az említett rendelet 8d. cikkét kell alkalmazni. (2) Az ügynökség ügyvezetı igazgatója javaslatára az ügynökség Igazgatótanácsa tagjainak háromnegyedes többségével határoz a gyorsreagálású csapatok számára rendelkezésre bocsátandó határırök profiljáról és összlétszámáról (gyorsreagálású bázis). A gyorsreagálású bázisba tartozó határırök profiljában és összlétszámában beálló további változások tekintetében ugyanezen eljárás alkalmazandó. A gyorsreagálású bázishoz a tagállamok a különféle meghatározott profilokon alapuló nemzeti szakértıi bázison keresztül járulnak hozzá, a kívánt profiloknak megfelelı határırök kinevezésével. (3) A tagállamok az ügynökség kérésére a határıröket kiküldés céljából rendelkezésre bocsátják, kivéve ha a tagállam a nemzeti feladatok ellátását jelentısen érintı rendkívüli helyzettel szembesül. A származási tagállamnak a személyzet kiválasztása és a kiküldetésük idıtartama tekintetében fennálló autonómiáját ez nem érinti. (4) Az (1) bekezdésben említett tevékenységekkel kapcsolatos költségeket az ügynökség fedezi a 2007/2004/EK rendelet 8h. cikkével összhangban.

▌

5. cikk A gyorsreagálású határvédelmi csapatoknak adott utasítások

(1) A gyorsreagálású határvédelmi csapatok kiküldetése során a csapatok számára az utasításokat a 2007/2004/EK rendelet 8e. cikkében említett operatív tervvel összhangban a fogadó tagállam adja ki. (2) Az ügynökség a 2007/2004/EK rendelet 8g. cikkében említett koordinátora útján közölheti a fogadó tagállammal az utasításokkal kapcsolatos véleményét. Amennyiben így jár el, a fogadó tagállam figyelembe veszi ezt a véleményt.

72 /PE 387.050

HU

(3) A 2007/2004/EK rendelet 8g. cikkével összhangban a fogadó tagállam minden szükséges támogatást megad az ügynökség koordinátorának, ideértve a csapatokhoz való korlátlan hozzáférést a kiküldetés teljes idıtartama alatt.

6. cikk A ▌csapatok tagjainak hatásköre és feladata (1) A csapatok tagjainak képeseknek kell lenniük a személyek határátlépésére irányadó szabályok közösségi kódexének (Schengeni határ-ellenırzési kódex) létrehozásáról szóló, 2006. március 15-i 562/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletnek megfelelıen a határforgalom-ellenırzésekhez vagy határırizethez, továbbá az említett rendelet céljainak megvalósításához szükséges valamennyi feladat elvégzésére és valamennyi hatáskör gyakorlására. Az egyes kiküldetések részleteit a 2007/2004/EK rendelet 8e. cikkével összhangban az adott kiküldetés mőveleti tervében kell meghatározni. (2) A csapatok tagjai a feladataik ellátása során kötelesek az emberi méltóságot teljes mértékben tiszteletben tartani. A feladataik ellátása során hozott valamennyi intézkedésnek az ilyen intézkedésekkel elérni kívánt céllal arányosnak kell lennie. A csapatok tagjai számára feladataik ellátása és hatáskörük gyakorlása során tilos a személyek nem, faji vagy etnikai származás, vallás vagy világnézet, életkor vagy szexuális irányultság alapján való hátrányos megkülönböztetése. (3) A csapattagok kizárólag a fogadó tagállam határırének utasítására, és általános szabályként ilyen határır jelenlétében végzik feladataikat és gyakorolják hatáskörüket. (4) A ▌csapatok tagjai ▌feladataik ellátása során saját egyenruhájukat viselik. Egyenruhájukon az Európai Unió és az ügynökség jelével ellátott kék karszalagot viselnek, amely jelzi, hogy a gyorsreagálású határvédelmi csapatok kiküldetésében vesznek részt. A ▌csapatok tagjai a fogadó tagállam nemzeti hatóságai és a polgárok általi azonosítás céljából mindig maguknál tartják a 8. cikk szerinti akkreditációs igazolványt, amelyet kérésre felmutatnak. (5) A csapatok tagjai feladataik ellátása során a fogadó tagállam nemzeti joga által engedélyezetteknek megfelelıen szolgálati fegyvert, lıszert és felszerelést viselhetnek, illetve tarthatnak maguknál. A fogadó tagállam azonban megtilthatja bizonyos szolgálati fegyverek, lıszerek és felszerelés viselését, illetve tartását, feltéve, hogy saját joga ugyanígy rendelkezik saját határıreire vonatkozóan. Ennek a tagállamnak a csapatok kiküldése elıtt értesítenie kell az ügynökséget az engedélyezhetı szolgálati fegyverekrıl, lıszerekrıl és felszerelésrıl, valamint használatuk feltételeirıl. Az ügynökség ezt az információt a kiküldetésben részt vevı valamennyi tagállamnak rendelkezésére bocsátja. (6) A csapatok tagjai a feladataik ellátása során a származási és a fogadó tagállam beleegyezésével, a fogadó tagállam határıreinek jelenlétében és nemzeti jogával összhangban alkalmazhatnak erıszakot, a szolgálati fegyverek, lıszerek és felszerelések használatát is ideértve. (7) A (6) bekezdéstıl eltérve, a fogadó tagállam nemzeti jogával összhangban a szolgálati fegyverek, lıszer és felszerelés használata a jogos önvédelem, valamint a csapatok tagjai és mások jogos védelme érdekében engedélyezett. PE 387.050\ 73

HU

(8) Ezen rendelet alkalmazásában a fogadó tagállam engedélyezheti a csapatok tagjainak, hogy a határforgalom-ellenırzéshez és a határırizethez szükséges nemzeti és európai adatbázisaiba betekinthessenek. A csapatok tagjai csak a feladataik ellátásához szükséges adatokba tekinthetnek be. A tagállamok a csapatok kiküldése elıtt értesítik az ügynökséget azon nemzeti és európai adatbázisokról, amelyekbe be lehet tekinteni. Az ügynökség ezt az információt a kiküldetésben részt vevı valamennyi tagállamnak rendelkezésére bocsátja. (9) A (8) bekezdésben említett betekintést az adatvédelemre vonatkozó közösségi joggal, valamint a fogadó tagállam e területen hatályos nemzeti jogszabályaival összhangban kell végezni. (10) A beléptetésnek a 562/2006/EK rendelet 13. cikke szerinti megtagadásáról kizárólag a fogadó tagállam határıre dönthet. 7. cikk A csapatok tagjainak jogállása, jogai és kötelezettségei (1) A csapatok tagjai tagállamuk nemzeti ▌határırei maradnak, és illetményüket tagállamuktól kapják. ▌ (2) Azok a határırök, akiket e rendelet 4. cikke alapján a gyorsreagálású bázis rendelkezésére bocsátottak, részt vesznek az ügynökség által a 2007/2004/EK rendelet 8c. cikkével összhangban nyújtott, feladataikkal összefüggı továbbképzéseken, valamint rendszeres gyakorlatokon. (3) A határırök az ügynökség által szervezett képzéseken ▌és gyakorlatokon való részvétel, valamint a kiküldetés idıtartamára a 2007/2004/EK rendelet 8h. cikkével összhangban a szállásköltségekre is kiterjedı napidíjat kapnak.

▌ ▌

8. cikk Akkreditációs igazolvány (1) Az ügynökség, a fogadó tagállammal együttmőködésben, a fogadó tagállam nyelvén és az Európai Unió intézményeinek valamely másik hivatalos nyelvén igazolványt állít ki a csapattagok részére, amelynek révén azonosítani lehet ıket, és amely bizonyítja a tulajdonosnak az 6. cikk (1) bekezdésében említett feladatok ellátására és hatáskörök gyakorlására való jogosultságát. Az igazolvány a csapat tagjára vonatkozóan az alábbiakat tartalmazza: a)

név és állampolgárság;▌

b)

beosztás és

74 /PE 387.050

HU

c)

▌nemrégiben készült digitális fénykép.

(2) Az igazolványt a ▌gyorsreagálású határvédelmi csapat kiküldetésének végeztével vissza kell szolgáltatni az ügynökségnek. 9. cikk Alkalmazandó jog (1) A 6. cikk (1) bekezdésében említett feladatok ellátása és hatáskörök gyakorlása során a csapatok tagjai betartják a közösségi jogszabályokat, valamint a fogadó tagállam nemzeti jogát. (2) A 6. cikk (1) bekezdésében említett feladatok ellátása és hatáskörök gyakorlása során a csapatok tagjaira származási tagállamuk fegyelmi eljárásai vonatkoznak. (3) A szolgálati fegyver, lıszer és felszerelés viselésére és használatára, valamint az erıszak használatára vonatkozó különös szabályokat a 6. cikk (5), (6) és (7) bekezdése határozza meg. (4) A polgári jogi és büntetıjogi felelısségre vonatkozó különös szabályokat a 10., illetve a 11. cikk határozza meg.

10. cikk ▌Felelısség (1) Amikor valamely ▌csapat tagjai egy fogadó államban mőködnek, ▌a mőveleteik ▌teljesítése során általuk okozott minden kárért a fogadó tagállam felel, nemzeti jogával összhangban. (2) Amennyiben e kár súlyos gondatlanság vagy szándékos kötelezettségszegés eredménye, a fogadó tagállam a származási tagállamhoz fordulhat a sértetteknek vagy a nevükben eljárni jogosult személyeknek ez utóbbi tagállam által fizetett összegek visszatérítéséért. (3) Harmadik személyekkel szemben fennálló jogai gyakorlásának sérelme nélkül és a súlyos gondatlanság vagy a szándékos kötelezettségszegés esetei kivételével minden tagállam lemond az esetleg elszenvedett károk megtérítése iránti, fogadó tagállammal vagy bármely egyéb tagállammal szembeni valamennyi követelésérıl. (4) A tagállamok között a (2) és (3) bekezdés alkalmazásával kapcsolatban felmerülı, egymás között tárgyalás útján nem rendezhetı vitás kérdéseket a tagállamok a Szerzıdés 239. cikkével összhangban az Európai Bíróság elé terjesztik. (5) A kiküldetés idıtartama alatt az ügynökség felszerelésében okozott kárral kapcsolatos költségeket – a harmadik személyekkel szemben fennálló jogok gyakorlásának sérelme nélkül – az ügynökség fedezi, a súlyos gondatlanság vagy szándékos kötelezettségszegés eseteinek kivételével.

PE 387.050\ 75

HU

11. cikk ▌Büntetıjogi felelısség A ▌gyorsreagálású határvédelmi csapatok kiküldetése során a ▌csapatok tagjai bármely, ▌ellenük vagy általuk elkövetett bőncselekmény tekintetében a fogadó tagállam tisztviselıivel azonos elbírálás alá esnek.

II. FEJEZET A 2007/2004/EK rendelet módosításai 12. cikk A gyorsreagálású határvédelmi csapatokkal, valamint a közös mőveletekkel és a kísérleti projektekkel kapcsolatos módosítások A 2007/2004/EK rendelet a következıképpen módosul: Az 1. cikk a következı bekezdésekkel egészül ki: „(5)

E rendelet alkalmazásában a fogadó tagállam az a tagállam, amelynek területére egy vagy több gyorsreagálású határvédelmi csapatot kiküldenek, vagy amelynek területén közös mővelet vagy kísérleti projekt végrehajtására kerül sor.

(6)

E rendelet alkalmazásában a származási tagállam az a tagállam, amelynek a csapat tagja vagy a kiküldött határır a nemzeti határıre.”.

13. cikk A gyorsreagálású határvédelmi csapatokkal kapcsolatos módosítások A 2007/2004/EK rendelet a következıképpen módosul: (1)

Az 1. cikk a következı bekezdésekkel egészül ki:

„(7)

E rendelet alkalmazásában „a csapat(ok) tagjai”: a gyorsreagálású határvédelmi csapatokban szolgálatot teljesítı tagállami határırök, akik nem a fogadó tagállam határırei.

(8)

E rendelet alkalmazásában „kérelmezı tagállam”: az a tagállam, amelynek illetékes hatóságai az ügynökségtıl a tagállam területére gyorsreagálású határvédelmi csapatok kiküldését kérik.”.

(2)

A 2. cikk (1) bekezdése a következı ponttal egészül ki:

76 /PE 387.050

HU

„ g)

(3)

gyorsreagálású határvédelmi csapatok felállítására szolgáló eljárás bevezetésérıl szóló …/2007/EK rendelettel összhangban gyorsreagálású határvédelmi csapatok tagállamokba történı kiküldése, valamint a 2007/2004/EK tanácsi rendeletnek az eljárás tekintetében, valamint a kiküldött határırök hatáskörének és feladatainak szabályozása tekintetében történı módosításáról.”. A 8. cikk (3) bekezdése helyébe a következı szöveg lép:

„(3) Az ügynökség a külsı határok ellenırzéséhez és ırizetéhez technikai felszerelést szerezhet be, amelyet szakértıi a gyorsreagálású határvédelmi csapatok keretében ▌a kiküldetésük ideje alatt használnak fel.”. (4)

A rendelet a következı ▌cikkekkel egészül ki: „8a. cikk Gyorsreagálású határvédelmi csapatok

Sürgıs és kivételes megterhelést jelentı helyzetben lévı tagállam kérésére, különösen akkor, ha a külsı határok bizonyos pontjaira nagyszámú olyan harmadik országbeli állampolgár érkezik, aki a tagállam területére illegálisan próbál belépni, az ügynökség korlátozott idıtartamra egy vagy több gyorsreagálású határvédelmi csapatot küldhet megfelelı idıtartamra a kérelmezı tagállamba a/az …/…/EK rendelet (e rendelet) 4. cikkével összhangban. 8b. cikk A gyorsreagálású határvédelmi csapatok összetétele (1) A 8a. cikkben leírt helyzetben a tagállamok az ügynökség kérelmére haladéktalanul közlik azon határırök számát, nevét és profilját, akiket nemzeti bázisukból gyorsreagálású határvédelmi csapatok felállítása céljából öt napon belül rendelkezésre tudnak bocsátani. A tagállamok az ügynökség kérésére a határıröket kiküldés céljából rendelkezésre bocsátják, kivéve ha a tagállam a nemzeti feladatok ellátását jelentısen érintı rendkívüli helyzettel szembesül. (2) Az ügyvezetı igazgató a kiküldendı gyorsreagálású határvédelmi csapatok összetételének meghatározásakor figyelembe veszi azokat a különös körülményeket, amelyekkel a kérelmezı tagállamnak szembe kell néznie. A csapat összetételének összhangban kell lennie a 8e. cikk szerint elkészített operatív tervvel. ▌ ▌ 8c. cikk Képzés és gyakorlatok A gyorsreagálású bázis tagjai közé tartozó határırök számára az ügynökség a feladataikkal összefüggı továbbképzéseket biztosít. E határırök számára a továbbképzéseknek és gyakorlatoknak az ügynökség ▌éves munkaprogramjában említett ütemtervével összhangban ▌rendszeres gyakorlatokat is tart.

PE 387.050\ 77

HU

8d. cikk A gyorsreagálású határvédelmi csapatok kiküldetésére vonatkozó döntéshozatali eljárás (1) A gyorsreagálású határvédelmi csapatok kiküldésére vonatkozó, 8a. cikk szerinti kérelemnek tartalmaznia kell a helyzet leírását, a lehetséges célokat és a kiküldéssel kapcsolatos tervezett igényeket. Az ügyvezetı igazgató a kérelmezı tagállam külsı határain fennálló helyzet felmérésére szükség esetén szakértıket küldhet az ügynökségtıl. (2) Valamely tagállam kérelmérıl való döntés során az ügyvezetı igazgató figyelembe veszi az ügynökség kockázatelemzéseinek eredményeit, valamint a kérelmezı tagállam és bármely más tagállam által szolgáltatott minden más vonatkozó információt. (3) Az ügyvezetı igazgató haladéktalanul tájékoztatja az Igazgatótanácsot a gyorsreagálású határvédelmi csapatok kiküldetésére irányuló tagállami kérelmekrıl. (4) Az ügyvezetı igazgató a gyorsreagálású határvédelmi csapatok kiküldetésére irányuló kérelemrıl a lehetı leghamarabb, de legkésıbb a kérelem megérkezésétıl számított öt munkanapon belül dönt. Az ügyvezetı igazgató a kérelmezı tagállamot és az Igazgatótanácsot határozatáról egyidejőleg, írásban értesíti. A határozat tartalmazza az alapjául szolgáló fıbb indokokat. (5) Amennyiben az ügyvezetı igazgató egy vagy több gyorsreagálású határvédelmi csapat kiküldésérıl dönt, úgy az ügynökség és a kérelmezı tagállam a 8e. cikkel összhangban haladéktalanul operatív tervet készít. (6) Az operatív terv elfogadását követıen az ügyvezetı igazgató tájékoztatja a tagállamokat ▌a gyorsreagálású határvédelmi csapatok keretében kiküldendı határırök kért számáról és profiljáról. Ezt a tájékoztatást írásban kell elküldeni a 8f. cikk alapján felállított nemzeti kapcsolattartóknak, és meg kell jelölni a kiküldetés tervezett idıpontját. Egyidejőleg meg kell küldeni számukra az operatív terv másolatát is. (7) Az ügyvezetı igazgató távolléte vagy akadályoztatása esetén a gyorsreagálású határvédelmi csapatok kiküldetésével kapcsolatos határozatokat az ügyvezetı igazgató helyettese hozza meg. (8) A tagállamok az ügynökség kérésére a határıröket kiküldés céljából rendelkezésre bocsátják, kivéve ha a tagállam a nemzeti feladatok ellátását jelentısen érintı rendkívüli helyzettel szembesül. (9) A gyorsreagálású határvédelmi csapatokat legkésıbb öt munkanappal azt követıen küldik ki, hogy az ügyvezetı igazgató és a kérelmezı tagállam az operatív tervet elfogadta. 8e. cikk Operatív terv (1) Az ügyvezetı igazgató és a kérelmezı tagállam operatív tervet fogad el, amely részletesen meghatározza a gyorsreagálású határvédelmi csapatok kiküldetésének pontos feltételeit. Az operatív tervet tartalmazza az alábbiakat: a)

a helyzet leírása, a kiküldetés eljárási módjával és céljaival együtt, a mőveleti célt is beleértve;

78 /PE 387.050

HU

(b)

a gyorsreagálású határvédelmi csapatok kiküldetésének elırelátható idıtartama;

(c)

a kérelmezı tagállam hatáskörébe tartozó földrajzi területek meghatározása, ahol a gyorsreagálású határvédelmi csapatokat bevetik;

(d)

a feladatok és a különleges utasítások leírása, ideértve a csapatok tagjai által a fogadó tagállamban az adatbázisokba való engedélyezhetı betekintésre és az általuk viselhetı, illetve tartható, engedélyezhetı szolgálati fegyverekre, lıszerekre és felszerelésekre vonatkozó utasításokat is;

(e)

a gyorsreagálású határvédelmi csapatok összetétele;

▌ ▌ (f)

a fogadó állam azon határıreinek neve és beosztása, akik a csapatokkal való együttmőködésért felelnek, különösen azon határıröké, akik a kiküldetés idıtartama alatt a gyorsreagálású határvédelmi csapatok parancsnoki tisztét betöltik, valamint a csapatok helye a parancsnoklási rendben;

(g)

a gyorsreagálású határvédelmi csapatokkal együtt a 8. cikkel összhangban kiküldendı technikai felszerelés.

(2) Az operatív terv bármilyen módosítását vagy kiigazítását az ▌ügyvezetı igazgatónak és a kérelmezı tagállamnak egyaránt jóvá kell hagynia. A módosított vagy kiigazított operatív terv egy másolatát az ügynökség haladéktalanul megküldi a résztvevı tagállamoknak. 8f. cikk Nemzeti kapcsolattartó A tagállamok a gyorsreagálású határvédelmi csapatokkal kapcsolatos ügyekben az ügynökséggel folytatott kommunikáció céljából nemzeti kapcsolattartót jelölnek ki. A nemzeti kapcsolattartó bármikor elérhetı. 8g. cikk Koordinátor (1) Az ügyvezetı igazgató az ügynökség személyzetébıl egy vagy több szakértıt koordinátornak jelöl ki ▌. Az ügyvezetı igazgató a fogadó tagállamot értesíti a kijelölésrıl. A koordinátor a csapatok kiküldetésének valamennyi vonatkozásában az ügynökség nevében jár el. (2)

▌A koordinátor különösen:

a)

az ügynökség és a fogadó tagállam közötti összekötıként tevékenykedik;

b)

az ügynökség és a gyorsreagálású határvédelmi csapatok tagjai közötti összekötıként tevékenykedik, és az ügynökség részérıl az utóbbiaknak támogatást nyújt a csapatok kiküldetésének feltételeivel kapcsolatos kérdésekben;

c)

figyelemmel kíséri az operatív terv helyes végrehajtását; PE 387.050\ 79

HU

(d)

jelentést tesz az ügynökségnek a csapatok kiküldetésének valamennyi aspektusáról.

(3) A 25. cikk (3) bekezdésének f) pontjával összhangban az ügyvezetı igazgató felhatalmazhatja a koordinátort, hogy közremőködjék a gyorsreagálású határvédelmi csapat operatív tervének végrehajtásával és a csapat kiküldetésével kapcsolatos nézeteltérések feloldásában. (4) A koordinátor feladatainak ellátása során utasításokat kizárólag az ügynökségtıl fogadhat el. 8h. cikk Költségek (1) Az ügynökség teljes mértékben fedezi a tagállamoknak a határıreik 8a. és 8c. cikkekben említett célokra való rendelkezésre bocsátásával kapcsolatban felmerült alábbi költségeit. (a)

a származási tagállamból a fogadó tagállamba, valamint a fogadó tagállamból a származási tagállamba való utazás költségei;

(b)

az oltásokkal kapcsolatos költségek;

(c)

a külön biztosítással kapcsolatos költségek;

(d)

az egészségügyi ellátással kapcsolatos költségek;

(e)

napidíjak, beleértve a szállásköltségeket is;

(f)

az ügynökség mőszaki eszközeivel kapcsolatban felmerülı költségek.

(2) A csapatok tagjainak járó napidíj kifizetésére vonatkozó részletes szabályokat az Igazgatótanács állapítja meg.”

14. cikk A közös mőveletekkel és a kísérleti projektekkel kapcsolatos módosítások A 2007/2004/EK rendelet a következıképpen módosul: (1) „(9)

(2)

Az 1. cikk a következı bekezdéssel egészül ki: E rendelet alkalmazásában a kiküldött határırök a fogadó tagállamtól eltérı tagállamok határvédelmi szolgálatainak a közös mőveletekben és kísérleti projektekben részt vevı határırei.” A 10. cikk helyébe a következı szöveg lép: „10. cikk A kiküldött határırök hatáskörei és feladatai

(1) A kiküldött határıröknek képeseknek kell lenniük a személyek határátlépésére irányadó szabályok közösségi kódexének (Schengeni határ-ellenırzési kódex) létrehozásáról 80 /PE 387.050

HU

szóló, 2006. március 15-i 562/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletnek megfelelıen a határforgalom-ellenırzésekhez vagy határırizethez, továbbá az említett rendelet céljainak megvalósításához szükséges valamennyi feladat elvégzésére és valamennyi hatáskör gyakorlására. (2) A kiküldött határırök a közösségi joggal és a fogadó tagállam nemzeti jogával összhangban végzik el ezeket a feladatokat és gyakorolják ezeket a hatásköröket. (3) A kiküldött határırök kizárólag a fogadó tagállam határırének utasítására, és általános szabályként ilyen határır jelenlétében végzik feladataikat és gyakorolják hatáskörüket. A kiküldött határırök feladataik ellátása során saját egyenruhájukat viselik. Az egyenruhán az Európai Unió és az ügynökség jelével ellátott kék karszalagot viselnek, amely jelzi, hogy közös mőveletben vagy kísérleti projektben vesznek részt. A kiküldött határırök a fogadó tagállam nemzeti hatóságaival és a polgárokkal szembeni azonosítás céljából mindig maguknál tartják a 10a. cikk szerinti akkreditációs igazolványt, amelyet kérésre felmutatnak. (4) A (2) bekezdéstıl eltérve, feladataik ellátása során a kiküldött határırök a fogadó tagállam nemzeti joga által engedélyezetteknek megfelelıen szolgálati fegyvert, lıszert és felszerelést viselhetnek, illetve tarthatnak maguknál. A fogadó tagállam azonban megtilthatja bizonyos szolgálati fegyverek, lıszerek és felszerelés viselését, illetve tartását, feltéve, hogy saját joga ugyanígy rendelkezik saját határıreire vonatkozóan. A tagállamok a kiküldött határırök kiküldése elıtt értesítik az ügynökséget az engedélyezhetı szolgálati fegyverekrıl, lıszerekrıl és felszerelésrıl, valamint használatuk feltételeirıl. Az ügynökség ezt az információt a tagállamok számára hozzáférhetıvé teszi. (5) A (2) bekezdéstıl eltérıen, a kiküldött határırök feladataik ellátása során a származási és a fogadó tagállam beleegyezésével, a fogadó tagállam határıreinek jelenlétében és nemzeti jogával összhangban alkalmazhatnak erıszakot, a szolgálati fegyverek, lıszerek és felszerelések használatát is ideértve. (6) Az (5) bekezdéstıl eltérve, a fogadó tagállam nemzeti jogával összhangban a szolgálati fegyverek, lıszer és felszerelés használata a jogos önvédelem, valamint a kiküldött határırök és mások jogos védelme érdekében engedélyezett. (7) Ezen rendelet alkalmazásában a fogadó tagállam engedélyezheti a kiküldött határıröknek, hogy a határforgalom-ellenırzéshez és a határırizethez szükséges nemzeti és európai adatbázisaiba betekinthessenek. A kiküldött határırök csak azokba az adatokba tekinthetnek be, amelyek feladataik ellátásához szükségesek. A tagállamok a kiküldött határırök kiküldése elıtt értesítik az ügynökséget azon nemzeti és európai adatbázisokról, amelyekbe be lehet tekinteni. Az ügynökség ezt az információt a kiküldetésben részt vevı valamennyi tagállamnak rendelkezésére bocsátja. (8) Az (7) bekezdésben említett betekintést az adatvédelemre vonatkozó közösségi joggal, valamint a fogadó tagállam e területen hatályos nemzeti jogszabályaival összhangban kell végezni. A beléptetésnek a 562/2006/EK rendelet 13. cikke szerinti megtagadásáról kizárólag a fogadó tagállam határıre dönthet.

PE 387.050\ 81

HU

10a. cikk Akkreditációs igazolvány (1) Az ügynökség, a fogadó tagállammal együttmőködésben, a fogadó tagállam hivatalos nyelvén és az Európai Unió intézményeinek valamely másik hivatalos nyelvén igazolványt állít ki a kiküldött határırök részére, amelynek révén azonosítani lehet ıket, és amely bizonyítja a tulajdonosnak az 10. cikk (1) bekezdésében említett feladatok és hatáskörök ellátására, illetve gyakorlására való jogosultságát. Az igazolvány a kiküldött határırre vonatkozóan az alábbi adatokat tartalmazza: (a)

név és állampolgárság;

(b)

beosztás és

(c)

nemrégiben készült digitális fénykép

(2) Az igazolványt a közös mővelet vagy a kísérleti projekt befejeztével vissza kell szolgáltatni az ügynökségnek. 10b. cikk Felelısség (1) Amikor kiküldött határırök egy fogadó tagállamban mőködnek, a mőveleteik teljesítése során általuk okozott minden kárért a fogadó tagállam felel, nemzeti jogával összhangban. (2) Amennyiben e kár súlyos gondatlanság vagy szándékos kötelezettségszegés eredménye, a fogadó tagállam a származási tagállamhoz fordulhat a sértetteknek vagy a nevükben eljárni jogosult személyeknek ez utóbbi tagállam által fizetett összegek visszatérítéséért. (3) Harmadik személyekkel szemben fennálló jogai gyakorlásának sérelme nélkül és a súlyos gondatlanság vagy a szándékos kötelezettségszegés esetei kivételével minden tagállam lemond az esetleg elszenvedett károk megtérítése iránti, fogadó tagállammal vagy bármely egyéb tagállammal szembeni valamennyi követelésérıl. (4) A tagállamok között a (2) és (3) bekezdés alkalmazásával kapcsolatban felmerülı, egymás között tárgyalás útján nem rendezhetı vitás kérdéseket a tagállamok a Szerzıdés 239. cikkével összhangban az Európai Közösségek Bírósága elé terjesztik. (5) A kiküldetés idıtartama alatt az ügynökség felszerelésében okozott kárral kapcsolatos költségeket – a harmadik személyekkel szemben fennálló jogok gyakorlásának sérelme nélkül – az ügynökség fedezi, a súlyos gondatlanság vagy szándékos kötelezettségszegés eseteinek kivételével. 10c. cikk Büntetıjogi felelısség A közös mővelet vagy a kísérleti projekt során a kiküldött tisztviselık bármely, ellenük vagy általuk elkövetett bőncselekmény tekintetében a fogadó tagállam tisztviselıivel azonos elbírálás alá esnek.”

82 /PE 387.050

HU

III. FEJEZET Záró rendelkezések 15. cikk Értékelés A Bizottság ennek a rendeletnek a végrehajtását egy évvel a hatálybalépését követıen értékeli, és – szükség esetén az e rendeletet módosító javaslatokkal együtt – jelentést terjeszt az Európai Parlament és a Tanács elé. 16. cikk Hatálybalépés Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követı huszadik napon lép hatályba. ▌

Ez a rendelet teljes egészében kötelezı és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban az Európai Közösséget létrehozó szerzıdésnek megfelelıen.

Kelt Brüsszelben, -án/-én.



PE 387.050\ 83

HU

Melléklet Az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság nyilatkozata Az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság hangsúlyozza, hogy egy olyan helyzetben, amikor a külsı határokra nehezedı sürgetı és kivételes nyomás a gyorsreagálású határvédelmi csapatok beavatkozását igényelné, és az Európai Unió Tagállamai Külsı Határain Való Operatív Együttmőködési Igazgatásért Felelıs Európai Ügynökség (FRONTEX) költségvetése pénzügyi eszközeinek elégtelensége ezt nem tenné lehetıvé, a szükséges pénzeszközök biztosításának valamennyi lehetıségét fel kell tárni. A Bizottság rendkívüli sürgısséggel megvizsgálja, hogy van-e lehetıség a pénzeszközök átcsoportosítására. Amennyiben szükségessé válik, hogy a költségvetési hatóság hozzon döntést, a Bizottság a költségvetési rendelet 23. és 24. cikke szerinti eljárást kezdeményez annak biztosítása érdekében, hogy a költségvetési hatóság két ága kellı idıben határozzon a FRONTEX számára a gyorsreagálású határvédelmi csapatok bevetése céljából nyújtandó kiegészítı finanszírozás mértékérıl. A költségvetési hatóság elkötelezi magát, hogy tekintetbe veszi a sürgısséget, és a lehetı leggyorsabban cselekszik majd.

84 /PE 387.050

HU

P6_TA-PROV(2007)0163 A halászati erıforrások védelme és fenntartható kiaknázása * Az Európai Parlament 2007. április 26-i jogalkotási állásfoglalása a halászati erıforrások közös halászati politika alapján történı védelmérıl és fenntartható kiaknázásáról szóló 2371/2002/EK tanácsi rendelet módosításáról szóló tanácsi rendeletre irányuló javaslatról (COM(2006)0587 – C6-0402/2006 – 2006/0190(CNS))


tekintettel a Bizottság Tanácshoz intézett javaslatára (COM(2006)0587)1,

–

tekintettel az EK-Szerzıdés 37. cikkére, amely alapján a Tanács konzultált a Parlamenttel (C6-0402/2006),

–


–

tekintettel a Halászati Bizottság jelentésére és a Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság véleményére (A6-0085/2007),

1.


2.

felhívja a Bizottságot, hogy ennek megfelelıen és az EK-Szerzıdés 250. cikkének (2) bekezdése értelmében módosítsa javaslatát;

3.


4.

felkéri a Tanácsot, hogy forduljon ismételten a Parlamenthez, ha lényegesen módosítani kívánja a Bizottság javaslatát;

5.

utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament álláspontját a Tanácshoz és a Bizottsághoz. A Bizottság által javasolt szöveg

A Parlament módosításai

Módosítás: 3 1. CIKK 1. PONT 11. cikk (5) bekezdés (2371/2002/EK rendelet) (5) Az 5 éves vagy annál idısebb halászhajók fıfedélzetének a fedélzeti biztonság, a munkakörülmények, a higiénia és a termékminıség javítására irányuló korszerősítése 2003. január 1-je és 2006. december 31-e között megnövelheti a hajó 1

(5) A fıfedélzetnek a fedélzeti biztonság, a munkakörülmények, a higiénia és a termékminıség javítására irányuló korszerősítése megnövelheti a hajó tonnatartalmát, amennyiben e modernizáció nem növeli a hajók halfogási képességét. Az


HU

tonnatartalmát, amennyiben e modernizáció nem növeli a hajók halfogási képességét. Az e cikkel és a 12. cikkel összhangban megállapított referenciaszinteket ennek megfelelıen kell módosítani. A vonatkozó kapacitást nem kell számításba venni a 13. cikk szerinti, tagállamok által végzett belépés és kilépés egyensúlyának megteremtéséhez.

e cikkel és a 12. cikkel összhangban megállapított referenciaszinteket ennek megfelelıen kell módosítani. A vonatkozó kapacitást nem kell számításba venni a 13. cikk szerinti, tagállamok által végzett belépés és kilépés egyensúlyának megteremtéséhez.

Módosítás: 1 1. CIKK 1. PONT 11. cikk (6) bekezdés elsı és második francia bekezdés (2371/2002/EK rendelet) – a 2003. január 1. és 2006. december 31. között állami támogatással kivont átlagos évi tonnatartalom 4%-át azon tagállamoknál, amelyek 2003. január 1-jén a Közösség tagjai voltak, illetve a 2004. május 1. és 2006. december 31. között állami támogatással kivont átlagos évi tonnatartalom 4%-át a Közösséghez 2004. május 1-jén csatlakozott tagállamok esetében, valamint

– a 2003. január 1. és 2006. december 31. között állami támogatással kivont átlagos évi tonnatartalom 10%-át azon tagállamoknál, amelyek 2003. január 1-jén a Közösség tagjai voltak, illetve a 2004. május 1. és 2006. december 31. között állami támogatással kivont átlagos évi tonnatartalom 10%-át a Közösséghez 2004. május 1-jén csatlakozott tagállamok esetében, valamint

– a flottából 2007. január 1. után állami támogatással kivont tonnatartalom 4%-át.

– a flottából 2007. január 1. után állami támogatással kivont tonnatartalom 10%-át.

Módosítás: 2 1. CIKK 2. PONT 13. cikk (1) bekezdés c) pont elsı a és elsı b albekezdések (új) (2371/2002/EK rendelet) Ez a teljesítménycsökkentés azonban semmilyen esetben sem csökkentheti a hajó biztonságát, lakhatóságát, sem pedig a hajón történı halfeldolgozására szolgáló rendszerek hatékonyságát. Hasonlóképpen, mivel a csökkentés célja az, hogy a hajók halfogási képessége ne növekedjék, az elsı bekezdésben elıírt rendelkezéseket nem veszik figyelembe, ha a motor áthelyezését energiatakarékossági célzattal hajtják végre, és/vagy a hajónak a halfogási képességen kívül esı teljesítményét kívánják javítani, illetve ha a hajó használata tekintetében szelektívebb módszerek mellett döntöttek.

86 /PE 387.050

HU

PE 387.050\ 87

HU

P6_TA-PROV(2007)0164 A Galileo koncessziós szerzıdéssel összefüggı tárgyalások Az Európai Parlament 2007. április 26-i állásfoglalása a Galileo koncessziós szerzıdéssel összefüggı tárgyalásokról


tekintettel a Bizottságnak az európai mőholdas rádiónavigációs program kiépítési és üzemeltetési szakaszainak megvalósításáról szóló, európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslatára (COM(2004) 0477), és a 2005. szeptember 6-án elsı olvasatban elfogadott állásfoglalására1,

–

tekintettel a Bizottságnak a 876/2002/EK tanácsi rendelet mellékletében található Galileo Közös Vállalkozás alapszabályának módosításáról szóló tanácsi rendeletre irányuló javaslatára (COM(2006)0351), és a 2006. október 24-i álláspontjára2,

–

tekintettel az európai mőholdas rádiónavigációs programokat üzemeltetı struktúrák létrehozásáról szóló, 2004. július 12-i 1321/2004/EK tanácsi rendeletre3 és a Bizottságnak az e rendeletet módosító tanácsi rendeletre irányuló javaslatára (COM(2005)0190), valamint a 2006. október 12-i álláspontjára4,

–

tekintettel a Galileo program jelenlegi állásáról szóló, 2006. szeptember 28-i állásfoglalására5,

–

tekintettel a Közlekedési, Távközlési és Energiaügyi Tanács (KTE) által 2007. március 22-én a globális mőholdas navigációs programra vonatkozó koncessziós szerzıdéssel összefüggı tárgyalásokról elfogadott következtetésekre,

–

tekintettel a KTE minisztereinek benyújtott olyan dokumentumokra, mint Barrot úrnak, a Bizottság alelnökének a koncessziós tárgyalások helyzetérıl szóló levele és a Tanács jelenlegi elnökének jelentése a pályázó konzorcium által felsorolt, kiemelkedı fontosságú kérdésekrıl,

–

tekintettel a KTE Tanács által Barrot úrra, a Bizottság alelnökére ruházott kettıs megbízatásra, hogy a 2007. júniusi Tanácson nyújtson be javaslatokat a hosszú távú pénzügyi célkitőzések biztosítására és kudarc esetén alternatív forgatókönyvekre annak érdekében, hogy újrakezdıdhessenek a pályázó konzorciummal való hatékony és gyors tárgyalások,

–

tekintettel eljárási szabályzata 103. cikkének (2) bekezdésére,

1.

megismétli támogatását a Galileo program tekintetében, beleértve a Galileo elıdjének számító EGNOS mőholdas navigációs szolgáltatásokat, de rendkívüli módon aggódik amiatt, hogy a koncessziós tárgyalások több hónapok óta holtponton vannak, és hogy ez a késedelem jelentıs hatással lesz a teljes költségre;

1

HL C 193 E., 2006.8.17., 61. o. Elfogadott szövegek, P6_TA(2006)0423. 3 HL L 246., 2004.7.20., 1. o. 4 Elfogadott szövegek, P6_TA(2006)0401. 5 Elfogadott szövegek, P6_TA(2006)0385. 2

88 /PE 387.050

HU

2.

emlékeztet 2006. szeptember 28-i állásfoglalására, amelyben felszólította a tárgyalásban érintett feleket, hogy konstruktív módon törekedjenek a megegyezésre; ezért üdvözli a Bizottság Galileo programért felelıs alelnökének levelét és a 2007. március 22-i KTE Tanács következtetéseit, valamint hangsúlyozza a 2005 decemberében elfogadott határozatoknak (az ún. van Miert-megállapodás) az érintett felek általi végrehajtásának fontosságát;

3.

rámutat arra, hogy a Parlament, a Tanács, a Bizottság és az EU tanácsadó testületei messzemenıen támogatják a Bizottság Galileo programért felelıs alelnökének adott egyértelmő megbízást, hogy a 2007. júniusi Tanácson benyújtson többek között: a)

egy hiteles ütemtervet a szerzıdések minél korábbi megkötésére,

b)

lehetséges megoldásokat a hosszú távú pénzügyi kötelezettségek biztosítására,

c)

forgatókönyvet az EGNOS mőholdas navigációs szolgáltatások mielıbbi igénybevételére,

d)

alternatív forgatókönyveket a program végrehajtására, különösen a költségek, kockázatok és pénzügyi feltételek vonatkozásában;

4.

felszólítja a Bizottságot, hogy a hiteles üzleti terv biztosítása érdekében gyorsítsa fel a szabályozott piaccal kapcsolatos, a Bizottság mőholdas navigációs alkalmazásokról szóló zöld könyvén alapuló jogalkotási folyamatot;

5.

felszólítja a Bizottságot, hogy az Európai Őrügynökséggel együtt tegyen olyan javaslatot, amely a Bizottság egyértelmő politikai felelısségének és vezetı szerepének biztosítása által nyújt megoldást a jobb kormányzás problémájára;

6.

felszólítja a Bizottságot, hogy – tekintettel a projekt közösségi jellegére – tartsa tiszteletben az EP és a Bizottság közötti kapcsolatokról szóló keretegyezményt1, és különösen annak a külkapcsolatokra vonatkozó 19. cikkét, és biztosítsa a Parlament teljes körő tájékoztatását a Tanács azon határozatának végrehajtásáról, amelyben a Bizottságot felhatalmazza harmadik országokkal való tárgyalásra a Galileo Felügyelı Hatóságában társult tagként való részvételükre vonatkozó megállapodások megkötése érdekében;

7.

felszólítja a Bizottságot, hogy 2007. július közepén nyújtson be egy jelentést, és egy másikat jóval azelıtt, hogy a tárgyalások a Galileo program finanszírozásának módosított jogalapjáról szóló, felülvizsgált javaslat megszületéséhez vezetnek;

8.

felszólítja a Tanácsot annak biztosítására, hogy a projekt ne szenvedjen további késedelmet;

9.

utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak, a Bizottságnak, valamint a tagállamok kormányainak és parlamentjeinek.

1

Lásd a Parlament 2005. május 26-i határozatának mellékletét (HL C 117. E, 2006.5.18., 125. o.). PE 387.050\ 89

HU

P6_TA-PROV(2007)0165 2006-os éves jelentés az emberi jogok helyzetérıl a világban és az EU ezzel kapcsolatos politikája Az Európai Parlament 2007. április 26-i állásfoglalása az emberi jogok világbeli helyzetérıl szóló 2006-os éves jelentésrıl és az EU ezzel kapcsolatos politikájáról (2007/2020(INI))


tekintettel az emberi jogok helyzete a világban tárgyú, nyolcadik éves EU-jelentésre (2006)1,

–

tekintettel az Európai Unióról szóló szerzıdés 3., 6., 11., 13. és 19. cikkére és az EKSzerzıdés 177. és 300. cikkére,

–

tekintettel az emberi jogok egyetemes nyilatkozatára és valamennyi kapcsolódó nemzetközi emberi jogi okmányra2,

–

tekintettel az ENSZ Alapokmányára,

–

tekintettel valamennyi emberi jogi ENSZ-egyezményre és opcionális jegyzıkönyveikre,

–

tekintettel a Nemzetközi Büntetıbíróság (ICC) római alapokmányának 2002. július 1jén történt hatályba lépésére és a Nemzetközi Büntetıbírósággal kapcsolatos állásfoglalásaira3,

–

tekintettel az Európa Tanács emberkereskedelem elleni fellépésrıl szóló egyezményére és az emberkereskedelem elleni küzdelemre és annak megakadályozására vonatkozó bevált gyakorlatról, normákról és eljárásokról szóló, 2005. évi EU-tervre4,

–

tekintettel az emberi jogok és alapvetı szabadságok védelmérıl szóló európai egyezményhez csatolt 13. jegyzıkönyvre, amelynek tárgya a halálbüntetés minden körülmények között történı eltörlése,

–

tekintettel az ENSZ kínzás és más kegyetlen, embertelen vagy megalázó bánásmód vagy büntetés elleni egyezményére,

–

tekintettel az Európai Unió alapjogi chartájára5,

–

tekintettel az AKCS–EU partnerségi megállapodásra és felülvizsgálatára1,

1 2 3 4 5

A Tanács 13522/1/2006. számú dokumentuma. Lásd a Külügyi Bizottság A6-0128/2007 jelentésének III. mellékletében található táblázatot. HL C 379., 1998.12.7., 265. o.; HL C 262., 2001.9.18., 262. o.; HL C 293. E, 2002.11.28., 88. o.; HL C 271. E, 2003.11.12., 576. o. HL C 311., 2005.12.9., 1. o. HL C 364., 2000.12.18., 1. o.

90 /PE 387.050

HU

–

tekintettel a világ emberi jogi helyzetére vonatkozó korábbi állásfoglalásaira,

–

tekintettel az ENSZ Emberi Jogi Tanácsáról és az UNCHR 62. ülésszakáról szóló tárgyalások eredményérıl szóló, 2006. március 16-i állásfoglalására2,

–

tekintettel az Európai Unió megállapodásaiban szereplı emberi jogi és demokráciazáradékról szóló, 2006. február 14-i állásfoglalására3,

–

tekintettel a halálbüntetésre vonatkozó egyetemes moratóriumról szóló, 2007. február 1-jei állásfoglalására4,

–

tekintettel valamennyi, általa elfogadott sürgısségi állásfoglalásra az emberi jogok, a demokrácia és a jogállamiság megsértésérıl,

–

tekintettel az Európai Unió fegyverkivitelrıl szóló magatartási kódexének 8. operatív rendelkezése értelmében készített hetedik és nyolcadik éves tanácsi jelentésrıl szóló 2007. január 18-i állásfoglalására5,

–

tekintettel az Európai Parlament és a Tanács 2006. december 20-i 1889/2006/EK rendeletére6 a demokrácia és az emberi jogok világszintő elımozdítása finanszírozási eszközének (a demokrácia és az emberi jogok európai eszköze) létrehozásáról,

–

tekintettel a Tanács 2007. február 15-i 168/2007/EK rendeletére7 az Európai Alapjogi Ügynökség létrehozásáról,

–

tekintettel az EU Helsinkiben, 2006 decemberében tartott, a finn elnökség és a Bizottság által szervezett éves emberi jogi fórumának következtetéseire,

–

tekintettel a fogyatékkal élı személyek jogainak és méltóságának védelmérıl és elımozdításáról szóló, 2006. december 13-án az ENSZ Közgyőlésének A/RES/61/106 határozatával elfogadott egyezményre, amely megállapítja a fogyatékkal élı személyek érdekeinek és problémáinak harmadik országokkal kapcsolatos emberi jogi intézkedések során történı figyelembe vételére vonatkozó kötelezettséget,

–

tekintettel a minden személy kikényszerített eltüntetéstıl való megvédésérıl szóló, 2006 december 20-án az ENSZ Közgyőlésének A/RES/61/177 határozatával elfogadott nemzetközi egyezményre, melyet aláírásra 2007. február 6-án nyitottak meg,

–

tekintettel „Az Európai Unió iránymutatásai a nemzetközi humanitárius jog tiszteletben tartásának elımozdításáról” címő dokumentumra (IHL)8,

1 2 3 4 5 6 7 8

HL L 317., 2000.12.15., 3. o.; HL L 209., 2005.8.11., 27. o. HL C 291. E, 2006.11.30., 409. o.

HL C 290. E, 2006.11.29., 107. o. Elfogadott szövegek, P6_TA(2007)0018. Elfogadott szövegek, P6_TA(2007)0008. HL L 386., 2006.12.29., 1. o. HL L 53., 2007.2.22., 1. o. HL C 327., 2005.12.23, 4. o. PE 387.050\ 91

HU

–


–

tekintettel a Külügyi Bizottság jelentésére (A6-0128/2007),

A.

mivel a Tanács és a Bizottság az emberi jogok világbeli helyzetérıl szóló 2006-os éves jelentése általános áttekintést nyújt az Európai Unió intézményei által az emberi jogok terén az EU-n belül és kívül kifejtett tevékenységekrıl,

B.

mivel ennek az állásfoglalásnak a célja a Bizottság és a Tanács emberi jogi tevékenységeinek és a Parlament általános tevékenységeinek vizsgálata, értékelése és egyes esetekben építı jellegő bírálata, különösen az említett tevékenységek során mellızött témakörök középpontba állításával,

C.

mivel el kell ismerni, hogy az EU bel- és külpolitikái olyan alapon kapcsolódnak egymáshoz, hogy az EU belsı emberi jogi tevékenységei közvetlen hatással vannak hitelességére és a hatékony külpolitika végrehajtását illetı képességére,

D.

mivel az emberi jogok tiszteletben tartása és a demokratikus kormányzati rendszer szükségszerően összefügg, és mivel az emberi jogok elımozdítását a demokratikus kormányzás elımozdításához és alkalmazásához kell kötni,

E.

mivel erıfeszítések szükségesek általában az alapvetı emberi jogok – különösen a politikai jogok – tiszteletben tartására való nagyobb mértékő összpontosítás érdekében még a fontos kereskedelmi partnerekkel is a kétoldalú vagy regionális kereskedelmi megállapodásokat illetıen folytatott tárgyalások során,

1.

üdvözli a tényt, hogy az EU egyre aktívabb szerepet játszik a világszíntéren az emberi jogok és a demokrácia globális fejlesztését illetıen; úgy ítéli meg, hogy az EU legutóbbi bıvítése, amelynek eredményeként tagállamainak száma 27-re, lakossága pedig 494 millió fıre növekedett, növelte az EU globális jelentıségét, és ilyen módon nagyobb súlyt adott az emberi jogok és a demokrácia nemzetközi szinten történı támogatására irányuló erıfeszítéseinek;

2.

úgy ítéli meg, hogy nagyobb prioritást kell adni az EU azon képessége fejlesztésének, amely lehetıvé teszi, hogy az emberi jogok harmadik országok által történı megsértésére reagáljon, nem utolsósorban az emberi jogi politika az említett országokkal szemben folytatott politikák tekintetében történı érvényesítése útján, ideértve az EU belpolitikáinak külsı hatását is;

3.

továbbra is hangsúlyozza egy valamennyi EU-tagállam által olyan harmadik országokkal meglévı kétoldalú kapcsolatok keretében végrehajtott következetes politika szükségességét, ahol az emberi jogokat gyakorta megsértik vagy ahol ennek valós kockázata fennáll, és felhívja a tagállamokat, hogy az említett országokkal az EU-politikával összeegyeztethetı módon folytassák kétoldalú kapcsolataikat, különösen az emberi jogok tiszteletben tartásának biztosítására irányuló aktív erıfeszítések tekintetében;

4.

nézete szerint a következetes európai külpolitikának abszolút prioritásként kell kezelnie a demokrácia elımozdítását, mivel a demokratikus társadalom az emberi jogok biztosításának alapja;

92 /PE 387.050

HU

5.

úgy ítéli meg, hogy az Európai Alapjogi Ügynökség létrehozása által elért elırehaladás az elsı lépés a Parlament által az alapjogi charta kötelezı érvényének létrehozása és az emberi jogok és alapvetı szabadságok védelmérıl szóló európai egyezményben elıírt rendszernek történı megfelelés biztosítása céljából létrehozott szabályok és intézmények integrált keretének kialakítása érdekében tett felhívást illetıen; hangsúlyozza, hogy az ügynökség hatásköre azon országokra is kiterjed, amelyek az EU-val stabilizációs és társulási megállapodást kötöttek; úgy véli, hogy az Ügynökségnek rendelkeznie kell olyan hatáskörrel, amely lehetıvé teszi, hogy szerepet játsszon az EU külpolitikái végrehajtásának támogatásában, amikor ezek egy harmadik ország emberi jogi helyzetének értékelését teszik szükségessé;

Az EU az emberi jogok világbeli helyzetérıl szóló 2006-os éves jelentése (készítette a Tanács és a Bizottság) 6.

hangsúlyozza az EU emberi jogokról szóló éves jelentésének az EU emberi jogi politikája elemzése és értékelése vonatkozásában meglévı fontosságát, különös tekintettel az emberi jogi kérdések általános érvényesítésének fokozására;

7.

üdvözli a 2006. évi jelentésnek a Tanács és a Bizottság által a 2006. decemberi plenáris ülésen azzal egyidejőleg történı ismertetését, hogy a Parlament gondolat szabadságáért odaítélt éves Szaharov-díját a szabadság és a demokrácia támogatója, a belorusz Alexandr Milinkevics kapta; úgy ítéli meg, hogy e gyakorlattal az Európai Parlament decemberi plenáris ülése az EU emberi jogi tevékenységeinek éves győjtıpontjává vált;

8.

elismeri az EU által a világ különbözı részein végzett emberi jogi vonatkozású tevékenységek mennyiségét, megismétli azonban az EU-eszközök és kezdeményezések harmadik országokban történı felhasználásának fokozottabb vizsgálatára vonatkozó felhívását; üdvözli a Tanács és a Bizottság jelentésében említett értékeléseket; úgy ítéli meg, hogy olyan mechanizmust kell kialakítani, amelynek révén a parlamenti képviselık megkaphatják az egyes területeken, – úgy mint egyes országokban, országok és földrajzi területek csoportjaiban, illetve elsısorban egyes, emberi jogokkal kapcsolatos problémás területeken – elvégzett értékeléseket, úgy véli, hogy egy ilyen mechanizmusnak lehetıvé kell tennie a Parlament számára, hogy a legmegfelelıbb keretben vitathassa meg az említett értékelések eredményét;

9.

kiemeli az emberi jogok és a demokrácia érvényesítésének és a Tanács, a Bizottság, az Európai Parlament és az EU tagállamai által az emberi jogok és a demokrácia érvényesítése terén folytatott politikák és intézkedések koherenciájának és következetességének támogatására tett folyamatos erıfeszítések fontosságát;

10.

pozitív fejleményként értékeli, hogy a jelentés igazságot kíván szolgáltatni az Európai Parlament tevékenységeinek, de megismétli az emberi jogokról szóló 2006. évi parlamenti állásfoglalásban szereplı kérését, hogy a jövıbeli elnökségek az éves EUjelentésekben számoljanak be arról, hogy milyen módon vette figyelembe a Parlament állásfoglalásait – ideértve az emberi jogok, a demokrácia és a jogállamiság megsértése eseteiben a sürgısségi állásfoglalásokat is – a Tanács és a Bizottság; elégedetten veszi tudomásul az alábbi (13) bekezdésben említett fejleményeket;

11.

megismétli, hogy az emberi jogokról szóló jövıbeli éves jelentésekben a Tanácsnak és a Bizottságnak elemeznie kell, hogy milyen módon kezelik az emberi jogokat olyan PE 387.050\ 93

HU

egyéb EU-politikákban, mint a közös kül- és biztonságpolitika, valamint a fejlesztés és a kereskedelem és a bevándorlás, illetve az EU külkapcsolataihoz tartozó más fontos politikák, és különösen a Tanács munkacsoportjaiban és az együttmőködési megállapodásokban létrehozott egyedi mechanizmusokban; úgy ítéli meg, hogy figyelembe kell venniük az Emberi Jogok Európai Bírósága által hozott határozatokat is; 12.

felhívja a Tanácsot és a Bizottságot, hogy mérlegelje az egyes tagállamok kormányai és egyes nemzetközi nem-kormányzati szervek (NGO) által alkalmazott megközelítés elfogadását, és ilyen módon állapítsa meg az emberi jogok megsértése tekintetében „különös aggodalomra okot adó országok” átfogó listáját az egyes éves jelentésekben;

13.

tudomásul veszi, hogy különösen az emberi jogok terén az EU tevékenységeit, különösen a harmadik országokkal kapcsolatos diplomáciai lépéseket illetıen idınként titoktartás alkalmazandó; úgy hiszi azonban, hogy e tevékenységek listáját szerepeltetni kell az éves jelentésben, ugyanakkor teret adva a kormányokkal teljes titoktartás mellett folytatott kétoldalú diplomáciai kapcsolatoknak;

14.

üdvözli az Európai Parlamenttel folytatott fokozottabb konzultációt, és olyan éves EUjelentést kíván megfogalmazni, amely tükrözi Tanács, a Bizottság és az Európai Parlament tevékenységeit, ugyanakkor nézete szerint a Parlamentnek továbbra is saját jelentést kell kiadnia a kérdésben; úgy ítéli meg ezzel összefüggésben, hogy a jövıben a bizottságban történı szövegezési szakaszban folytatott nyílt vita lehetıséget adna a Parlament számára a jelentés pontosságának és tartalmának javítását illetıen;

A Tanács és a Bizottság emberi jogi területen nemzetközi fórumokon folytatott tevékenységei 15.

kifejezi tiszteletét a fıképviselı távozó személyes emberi jogi képviselıje (a közös kül- és biztonságpolitika terén az emberi jogok fıképviselıje), Michael Matthiessen által 2006-ban folytatott kiváló munka iránt; továbbra is támogatja a fıképviselı újonnan kinevezett személyes képviselıjét, Riina Kionkát az EU nemzetközi emberi jogi fórumokon történı érvényesülésének fokozása és szerepének növelése érdekében tett erıfeszítései során; arra számít, hogy Riina Kionka munkáját a fıképviselı, a Tanács és valamennyi tagállami képviselı mindenkor teljes körően támogatja;

16.

úgy ítéli meg, hogy az EU kapacitása a válságok megelızése, az azokra történı reagálás és azok kezelése tekintetében jelenleg elégtelen; ajánlja új infrastruktúra létrehozását a proaktív és megelızı intézkedéseket szükségessé tévı polgári konfliktusok megelızése és kezelése érdekében, megfelelı civil korai elırejelzı rendszerek biztosítását, vészhelyzeti intézkedési tervezés bevezetését, nemzetközi válságkezelési missziókra szakosodott személyzet kiképzését, illetve nagyobb mértékő összpontosítást a strukturálisan békés életvitelre képes társadalmak támogatására; hangsúlyozza az emberi jogi szempontok alapos megfontolásának jelentıségét az EU-t érintı valamennyi válsággal kapcsolatos megelızı és konfliktuskezelı intézkedések tervezése szempontjából;

17.

kéri a Bizottságot, hogy ösztönözze a tagállamokat az ENSZ és az Európa Tanács emberi jogokról szóló valamennyi létfontosságú emberi jogi egyezményének és az ezekhez csatolt opcionális jegyzıkönyvek aláírására és ratifikálására; felhívja az EUtagállamok figyelmét különösen annak szükségességére, hogy erısítsék meg a valamennyi migráns munkavállaló és családtagjaik védelmérıl szóló 1990-es

94 /PE 387.050

HU

nemzetközi egyezményt, illetve a minden személy erıszakos eltőnés elleni védelmérıl szóló, nemrég elfogadott nemzetközi egyezményt; 18.

elismeri az EU és tagállamai által az emberi jogi és a demokráciát érintı kérdések tekintetében számos nemzetközi fórumon 2006-ban játszott aktív szerepet, ideértve az ENSZ újonnan létrehozott Emberi Jogi Tanácsát (UNHRC), az ENSZ Közgyőlését, az Európai Biztonsági és Együttmőködési Szervezet (EBESZ) miniszteri tanácsát és az Európa Tanácsot;

19.

üdvözli a Tanács azon szándékát, hogy megerısíti az Európai Unió és az Európa Tanács közötti együttmőködést; e célból felhívja a Tanácsot és a Bizottságot, hogy vegye figyelembe a „Európa Tanács – Európai Unió: az európai kontinens egységes ambíciója” címő, 2006. április 11-i Juncker-jelentésben szereplı ajánlásokat;

20.

megállapítja, hogy az új UNHRC potenciálisan értékes keretté alakulhat az EU többoldalú emberi jogi erıfeszítései számára és elismeri, hogy az UNHRC, fennállásának elsı évében olyan ambiciózus munkaprogramot állapít meg, amelynek része a különleges eljárások rendszerének felülvizsgálata és fenntartása, egy minden államra kiterjedı hatályú, egyetemes idıszakos felülvizsgálat létrehozása és végrehajtása, munkamódszereinek meghatározása és az emberi jogok elımozdítása és védelme, különösen amennyiben az ilyen jogok sérülnek vagy fenyegetve vannak; sajnálatát fejezi ki ugyanakkor, hogy az új UNHRC nem bizonyult eredményesnek a világban felmerülı emberi jogi válságokra történı megfelelı reagálást illetıen, mivel az UNHRC-t számos ország politikai nyomásgyakorló fórumnak tekinti az emberi jogok elımozdításának fóruma helyett; felhívja az uniós intézményeket és az EU tagállamait, hogy játsszanak aktívabb szerepet az UNHRC-ben a demokráciák közössége keretében a demokratikus normák és gyakorlatok világszerte történı megerısítése és elmélyítése érdekében;

21.

felhívja az EU külügyminisztereit és elnökségeit, hogy politikai befolyásuk révén tegyenek erıfeszítéseket az új UNHRC elıtt álló nehézségek kezelésére; megerısíti egy egyértelmő politikai napirend szükségességét a tagállamok UNHRC-n belüli intézkedéseinek tekintetében; hangsúlyozza, hogy az UNHRC-t a továbbiakban nem lehet globális politikai fórumként használni az egyes földrajzi és ideológiai blokkok közötti konfliktusok tekintetében; ezért sürgeti az EU külügyminisztereit és elnökségeit, hogy közösen igyekezzenek konszenzust kiépíteni az UNHRC-n belül a nemzetközi közösségnek a súlyos emberi jogi és humanitárius visszaélések megoldásában való részvételbe történı fokozottabb bevonása érdekében;

22.

megismétli felhívását a Sri Lanka-i konfliktusban érintett felek közötti széles körő emberi jogi megállapodást és ennek egy olyan hatékony, független nemzetközi ellenırzı misszió által történı támogatását illetıen, amely akadálytalanul juthat be mind a kormány, mind a Tamil Eelam Felszabadító Tigrisei által ellenırzött területekre, Philip Alston, az ENSZ-nek a bíróságon kívüli, sommás és önkényes kivégzések vizsgálatával megbízott különmegbízottja ajánlásának megfelelıen; úgy ítéli meg, hogy az Európai Unió a Tokiói Adományozói Konferencia társelnökeként e tekintetben vezetı szerepet kell, hogy vállaljon az UNHRC-hez e tekintetben benyújtott javaslatokra vonatkozó konszenzus kialakításában;

23.

elismeri annak szükségességét, hogy az EU hatékonyabban éljen hatalmával az UNHCR napirendjén szereplı fontos kérdések támogatását, illetve lobbi- és PE 387.050\ 95

HU

segítségnyújtási tevékenységeinek jobb finomhangolását illetıen; 24.

emlékezteti a Tanácsot fent említett, 2006. március 16-i állásfoglalására, amelyben üdvözölte az UNHRC létrehozását, és felszólította az EU-t, hogy az említett intézményen belül vállaljon úttörı szerepet; ezzel összefüggésben üdvözli a sürgıs válsághelyzetekre és az emberi jogsértésekre való reagálás céljából egyedi ülések megtartására irányuló mechanizmus létrehozását; aggasztja azonban az UNHCR különleges ülésszakainak nagymértékő politizálódása; felhív a „különleges eljárások” megtartására és védelmére; üdvözli egy egyetemes idıszaki felülvizsgálati mechanizmus kialakítását, és felhív e tekintetben egy, az ENSZ független mechanizmusai által tett ajánlások végrehajtásán alapuló értékelési folyamatra; támogatja a független civil társadalom bevonását; ahol ez indokolt, elismeri az emberi jogi jogsértések áldozatainak a nemzetközi közösséggel folytatott interaktív párbeszédben való részvételének értékét, különösen azok esetében, akik saját országukban nem adhatnak hangot véleményüknek; felhívja az UNHRC EU-s tagjait, hogy minden határozathozatal alkalmával főzzenek magyarázatot szavazataikhoz;

25.

hangsúlyozza azt a pozitív szerepet, amelyet a különleges elıadók az UNHRC struktúrájában játszhatnak, és az ilyen különleges eljárások további támogatására szólít fel; elismeri azonban, hogy ahhoz, hogy a különleges elıadók hatékonyak legyenek, megfelelı finanszírozás és személyzet szükséges számukra; hangsúlyozza, hogy függetlenségüket meg kell ırizni;

26.

sürgeti a tagállamokat, hogy az UNHCR-tagokkal folytatott kétoldalú kapcsolataik során adjanak pozitív irányultságot az UNHRC napirendjének; elismeri, hogy a Parlamentnek és az EU-nak folytatnia kell a Genfen kívüli szövetségek megkötését, különösen a befolyással rendelkezı államokkal; úgy ítéli meg, hogy a Parlamentnek továbbra is rendszeresen részt kell vennie az UNHRC ülésein;

27.

csalódásának ad hangot az UNHRC Darfúrral kapcsolatos határozatának gyengesége miatt; úgy ítéli meg, hogy a darfúri konfliktus egyre fokozódó mértékben érinti a közép-afrikai régió stabilitását, és fenyegetést jelent a nemzetközi béke és biztonság számára; sajnálatosnak tartja, hogy a hatóságok a vízumok megtagadásával megakadályozták az UNHRC küldöttség Szudánba történı belépését; úgy ítéli meg, hogy az erıszak terjedésének azonnali megállítása és a darfúri nép védelme továbbra is a nemzetközi közösség legsürgetıbb feladata kell hogy maradjon, elismeri, hogy a hosszú távú biztonság nem garantálható a régióban megvalósított politikai rendezés nélkül; sürgeti mind a Tanácsot, mind a Bizottságot, hogy az UNHRC keretében törekedjen valamennyi fél részvételével átfogó békestratégia létrehozására; sürgeti az Európai Uniót és a tagállamokat, hogy használják ki hatékonyabb módon befolyásukat az UNHRC szintjén, illetve az UNHRC-t, hogy fogadjon el megfelelı intézkedéseket a darfúri humanitárius katasztrófa megállítása érdekében, a különleges UNHRC küldöttség jelentését követıen;

28.

aggodalmának ad hangot az EU-tagállamok által az Iszlám Konferencia Szervezetével számos UNHRC-határozatot illetıen kötendı megállapodás kialakítása során tapasztalt nehézségek miatt; úgy ítéli meg, hogy az Izrael és Palesztina közötti, folyamatos megoldatlan konfliktus a pozitív együttmőködés egyik fı hátráltatója;

29.

aggodalmának ad hangot a Palesztin Hatóságon keresztül nyújtott támogatás azt követıen történt felfüggesztésére vonatkozó EU-s határozat palesztin emberekre

96 /PE 387.050

HU

gyakorolt hatása miatt, hogy a Hatóság nem teljesítette a törvényességi feltételeket; sürgeti az ideiglenes nemzetközi mechanizmus kiterjesztését és sürgeti a Tanácsot és a Bizottságot, hogy közelrıl kísérjék figyelemmel a változó körülményeket és ösztönözzék azokat a körülményeket, amelyek a támogatásnak a Hatóságon keresztül történı nyújtásának visszaállítását eredményezik; 30.

ösztönzi az UNHCR EU-s tagjait annak megvizsgálására, hogyan használhatnák ki a vitaidıt hatékonyabban;

31.

aggasztja, hogy annak ellenére, hogy a Tanács emberi jogi munkacsoportja (COHOM) növelte üléseinek számát, több idı és erıforrás szükséges az EU céljainak UNHCRszintő elérését illetıen; felhívja a tagállamokat és a Bizottságot, hogy erısítsék meg a Genfben a rendelkezésre álló emberi erıforrásokat;

32.

sürgeti a tagállamokat, hogy ne támogassanak nemzetközi fórumokon felelıs tisztségek betöltésére jelöltként olyan országokat, amelyekben az emberi jogokat és a demokráciát tömegesen, rendszeres módon megsértik, és kezdjenek tárgyalásokat hasonló gondolkodású, befolyásos államokkal, amelyek célja az ilyen országok ilyen tisztségekbe történı megválasztásának blokkolása; támogatja az arra irányuló felhívást, hogy valamennyi tagjelölt ország számára kötelezı legyen a külön eljárásokkal és az UNHRC által létrehozott más mechanizmusokkal való együttmőködés; e tekintetben ismét felhívja a tagállamokat, hogy adjanak hangot támogatásuknak olyan tagsági kritériumok létrehozására vonatkozóan, amelyek az UNHRC-hez történı csatlakozást a tagállamok azon kötelezettségéhez kötnék, hogy folyamatos felhívást adjanak ki az ENSZ-mechanizmusokhoz;

33.

ösztönzi a Tanácsot, hogy az emberi jogok megsértéséért különösen felelıs személyek megbüntetése érdekében más országokban is éljen olyan célzott szankciókkal, melyeket a belarusz rezsim ellen bevezetett;

34.

újból kéri a Tanácsot annak megmagyarázására, hogyan választhatták be Belaruszt 2005 júniusában a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) igazgatótanácsába, amikor négy nagy EU-ország is az említett igazgatótanács állandó tagja; felkéri a Tanácsot az említett választás elıtt tett diplomáciai lépéseinek, illetve annak kifejtésére, hogy kívánt-e kifogással élni Belarusz tagságát illetıen;

35.

aggodalommal állapítja meg, hogy 2006 októberében az ENSZ egy szakértıi csoportjának jelentése arra a következtetésre jutott, hogy az Elefántcsontpartról származó, konfliktusokban szerepet játszó gyémántok kerültek be Ghána – a kimberleyi folyamat egyik résztvevıje – közvetítésével a legális gyémántkereskedelembe; felhívja a Bizottságot, hogy használja fel a kimberleyi folyamat elnökeként 2007-ben betöltött pozícióját a konfliktusokban szerepet játszó gyémántok mozgásának megállítására kialakított mechanizmusok megerısítésére; ajánlja, hogy a Bizottság törekedjen olyan konszenzus kiépítésére, amely a gyémántkereskedelem valamennyi szektora esetében megköveteli a gyémántok útját a bányától a kiskereskedıig nyomon követı rendszerek végrehajtását, felelıs és átlátható politikák kialakítását független értékelı által jóváhagyott garanciák mellett, illetve a nyersgyémánt-kereskedelem statisztikái pontosságának fejlesztését annak érdekében, hogy eredményes elemzéseket lehessen végezni ahhoz, hogy a konfliktusokban szerepet játszó gyémántok kereskedelmét kellı idıben feltárják; PE 387.050\ 97

HU

36.

felhívja a Tanácsot és a Bizottságot, hogy támogassák a 46 ország által aláírt, 2007. február 23-i, repeszbombákról szóló Oslói Nyilatkozatot, amelynek célja 2008-ig a repeszbombák elıállításának, felhasználásának, szállításának vagy tárolásának tilalmáról szóló nemzetközi szerzıdés 2008-ig történı megkötése a nemzetközi humanitárius jog elveivel összhangban; felhívja a Tanácsot és a Bizottságot, hogy lépjen fel az Európai Unió szintjén annak biztosítása érdekében, hogy a különféle tagállamok követik Ausztria és Belgium példáját a repeszbombák betiltását illetıen, illetve nemzetközi szinten annak biztosítására, hogy az Oslói Nyilatkozatot még alá nem írt országok ezt most megteszik;

37.

felhívja a Tanácsot és a Bizottságot, hogy folytassák a Római Alapokmány egyetemes ratifikálásának elımozdítása, illetve a szükséges nemzeti végrehajtási jogszabályok elfogadása érdekében tett szigorú erıfeszítéseiket, összhangban a Nemzetközi Büntetıbíróságról szóló, 2003. június 16-i 2003/444/KKBP tanácsi állásfoglalással1 és a 2004. február 4-i cselekvési tervvel; üdvözli azt a tényt, hogy Csád nemrég ratifikálta a Római Alapokmányt, és ezáltal a részes államok száma 2007. január 1-jétıl 104-re emelkedett; sürgeti Csehországot, az egyetlen olyan EU-tagállamot, amely még nem ratifikálta a Római Alapokmányt, hogy ezt késedelem nélkül tegye meg; ugyanebben a szellemben felhívja a Tanácsot és a Bizottságot arra, hogy ösztönözzön harmadik országokat abban, hogy területükön átmeneti igazságszolgáltatási mechanizmusokat támogassanak az emberi jogok súlyos megsértése áldozatainak történı igazságszolgáltatás felé vezetı egyik lépésként;

38.

üdvözli azt a tényt, hogy számos új európai szomszédsági cselekvési tervben hivatkoznak az ICC-re (Egyiptom, Jordánia, Moldova, Örményország, Azerbajdzsán, Grúzia, Libanon és Ukrajna vonatkozásában), és hogy errıl más új cselekvési tervek, illetve számos országgal kötött partnerségi és együttmőködési megállapodás keretében is tárgyalnak; teljes mértékben támogatja a Nemzetközi Büntetıbíróság Koalíciója, a Nincs Béke Igazságszolgáltatás Nélkül, az Emberi Jogok Nemzetközi Szövetsége és a Parlamentarians for Global Action munkájának a Bizottság által a demokráciáért és az emberi jogokért tett európai kezdeményezés (EIDHR) útján történı finanszírozását a Római Alapokmány ratifikálásának és végrehajtásának elımozdítása érdekében;

39.

elismeri azt, hogy a Római Alapokmány USA által történı ratifikálása globális szempontból milyen fontos lenne; felszólítja ismét a Tanácsot és a Bizottságot, hogy valamennyi rendelkezésre álló mechanizmussal ösztönözzék az USA-t a Római Alapokmány aláírására és ratifikálására, és adjanak hangot az USA azon erıfeszítéseit illetı erıteljes helytelenítésüknek, hogy más országokat az alapokmány ratifikálásában aktívan megakadályozzon, illetve attól, hogy harmadik országok számára párhuzamos megállapodásokra –például kétoldalú mentesítési szerzıdésekre – tegyen javaslatokat;

40.

sürgeti valamennyi tagállamot, hogy mőködjenek együtt teljes mértékben a nemzetközi büntetı-igazságszolgáltatási mechanizmusokban, és különösen a szökevények igazságszolgáltatás elé állítását illetıen;

41.

sürget valamennyi tagállamot, hogy aktívan járuljon hozzá a nemzetközi ad hoc bírósági mechanizmusokhoz, különösen az önkéntes finanszírozásban részesülıkhöz;

42.

hangsúlyozza, hogy a fent említett átmeneti bírósági mechanizmusok sohasem

1

HL L 150., 2003.6.18., 67. o.

98 /PE 387.050

HU

térhetnek el az emberi jogok és a jogállamiság tiszteletben tartásától, mivel ez az egyetlen módja annak, hogy az áldozatok számára igazságot szolgáltassanak, illetve megakadályozzák a legsúlyosabb emberi jogi jogsértések folyamatos büntetlenségét; Az EU emberi jogi iránymutatásaival kapcsolatos teljesítmény 43.

értékeli az EU öt emberi jogi iránymutatásában vázolt módszerek és politikai prioritások végrehajtását illetıen tett folyamatos erıfeszítéseket, illetve az egyes említett iránymutatásokra vonatkozó hatásvizsgálatok elkészítését, amellyel azok hatékonysága növelhetı a harmadik országokban a változások elérését illetıen; aggasztják azok a rendszeres jelentések, amelyek szerint az EU-tagállamok harmadik országokba rendelt nagykövetségei és az EU-delegációk nemigen ismerik az említett iránymutatásokat;

44.

kéri a Bizottságot annak biztosítására, hogy személyzete, különösen a fejlesztéspolitika terén alkalmazottak, megfelelı módon ismerjék az emberi jogi iránymutatásokat; elismeri, hogy fokozottabb átláthatóság szükséges az egyes iránymutatások érvényesítésének módját illetıen, ideértve az egyes esetekben tett visszajelzéseket és az NGO-k által tett intézkedésekre vonatkozó információkat; felszólít az EUiránymutatások végrehajtásának a Parlament bevonásával történı rendszeres és átlátható értékelésére, hogy az az elszámoltathatóságban aktív szerepet játszhasson;

45.

elismerését fejezi ki a német elnökség által a gyermekek jogaira vonatkozó EU-s emberi jog iránymutatások létrehozására vonatkozó kötelezettségvállalást illetıen; ösztönzi azt a Parlamenttel, a Bizottsággal és a civil társadalommal az ilyen iránymutatások részleteit illetıen folytatott konzultációkra és szükség esetén a jövıbeli portugál elnökséggel folytatott koordinációra az említett iránymutatások bevezetésének kiteljesítése érdekében, amelyek a gyermekmunka tényleges megszüntetését kell, hogy célozzák, a gyermekek oktatására és nevelésére összpontosítva elsısorban, mivel ez az egyik millenniumi fejlesztési cél;

46.

megállapítja, hogy az EU-iránymutatások eltérı módon vonatkoznak az egyes országokra, és hogy az iránymutatások végrehajtását illetıen egyedi tervek szükségesek eltérı körülmények között;

47.

megállapítja, hogy az EU különleges képviselıi és külföldi delegációi felelısséggel bírnak az EU-iránymutatások támogatása terén; proaktívabb megközelítést ösztönöz az iránymutatások minden szinten történı elımozdítását illetıen; hangsúlyozza az EUdelegációkon belül harmadik országokban tapasztalt erıforrás- és személyzeti problémákat az iránymutatások ismeretét, nyomon követését és végrehajtását illetıen; felhívja a tagállamok harmadik országokba delegált képviseleteit és a Bizottság képviseleteit a hatékonyabb koordinációra, a struktúrák és a személyzet megosztására világszerte valódi „európai uniós nagykövetségek” létrehozása érdekében, és ezáltal az emberi jogok terén teendı felelısségvállalásra;

Halálbüntetés 48.

sürgeti az elnökségeket, hogy folytassák a halálbüntetés eltörlésének elımozdítására vonatkozó megközelítést, bizonyos olyan országokat részesítve elınyben, ahol pozitív változásra lehet számítani a politikában;

PE 387.050\ 99

HU

49.

ösztönzi az elnökségeket, hogy közöljék, mely országokat kívánják megcélozni a halálbüntetésre vonatkozó EU-iránymutatások keretében a halálbüntetést illetıen átalakuló politikával rendelkezı államokat megcélzó, úgynevezett „élenjáró országok” kampány során; ösztönzi a Tanácsot és a Bizottságot, hogy igyekezzenek fokozottabb támogatást szerezni a jelenlegi ENSZ Közgyőlés által a halálbüntetésre vonatkozó, annak teljes eltörléséhez vezetı egyetemes moratórium kimondására tett lépéseknek, ideértve az ítélethozatalt is; sürgeti a Tanácsot a még 1998-ban készült iránymutatások naprakésszé tételére annak érdekében, hogy az idıközben kialakult új elemeket és stratégiákat figyelembe lehessen venni;

50.

javasolja, hogy a Tanács vizsgálja felül az iránymutatásokat, és hogy e felülvizsgálat során az EU beavatkozhasson, tekintettel a „különös aggodalomra okot adó egyes esetek” tekintetében, amelyek nem tartoznak az ENSZ minimumszabványainak hatálya alá az iránymutatásokban elıírt módon;

51.

felhívja az elnökséget, hogy ösztönözzék azokat az országokat, amelyek még nem írták alá és ratifikálták a polgári és politikai jogokról szóló nemzetközi egyezségokmányhoz (ICCPR) csatolt második opcionális jegyzıkönyvet, ennek megtételére, illetve az ECHR-hez csatolt, a halálbüntetés minden körülmények közötti eltörlésérıl szóló 13. jegyzıkönyvet1 alá nem író tagállamokat ennek megtételére; elismeri e tekintetben, hogy a halálbüntetésrıl szóló iránymutatásokat koherensebb módon lehetne végrehajtani, ha a tagállamok aláírnák és ratifikálnák az említett jegyzıkönyveket és egyezményeket;

52.

üdvözli a halálbüntetés elleni harmadik világkongresszus Párizsban (2007. február 1– 3.) történı megszervezését, és csatlakozik annak zárónyilatkozatához; szándékában áll a kongresszusnak különösen a halálbüntetés elleni globális kampány parlamenti dimenziójának fejlesztése és az ügynek a parlamentközi delegációi és a közös parlamenti közgyőlésekben való részvétele útján való felvetése révén történı nyomon követése; felhívja a Tanácsot és a Bizottságot, hogy ragadjanak meg minden kínálkozó lehetıséget a halálbüntetés elleni regionális koalíció létrehozására, különös tekintettel az arab országokra;

53.

üdvözli – a halálbüntetésrıl szóló EU-iránymutatások eredményes alkalmazásának jó példájaként – az EU-képviselıi által a halálbüntetésnek a perui alkotmány és az emberi jogokról szóló amerikai egyezmény megsértésével az említett országban történı meghosszabbítására vonatkozó javaslatokra tett koordinált és nyilvános reakciót;

54.

örömmel fogadja az Európai Parlament, a Bizottság, az érintett tagállamok és nem kormányzati szervezetek koordinált, eredményes fellépését – mind politikai, mind diplomáciai téren – a pakisztáni elnök által a halálbüntetés felváltására vonatkozó szuverén döntésének és Mirza Tahin Hussain – brit állampolgár, aki 18 évet töltött Pakisztánban siralomházban – végleges szabadon bocsátásának biztosítását illetıen; sürgeti az EU-t, hogy továbbra is hívja fel a figyelmet egyes esetekre a halálbüntetésre vonatkozó iránymutatások alapján, és ajánlja a Tanács és a Bizottság számára, hogy e tekintetben vegye igénybe hatékony módon a parlamenti dimenziót, különösen a parlamentközi küldöttségek idıben történı és hasznos beavatkozását;

1

2007. február 7-én Franciaország, Olaszország, Lettország, Lengyelország és Spanyolország aláírta, de nem ratifikálta az ECHR-hez csatolt 13. jegyzıkönyvet.

100 /PE 387.050

HU

Kínzás és más kegyetlen, embertelen vagy megalázó bánásmód 55.

üdvözli a kínzás elleni egyezmény opcionális jegyzıkönyvének (OPCAT) 2006. június 22-én történt hatálybalépését; megállapítja, hogy eddig mindössze 19 EU-tagállam írta alá és csak 9 ratifikálta a jegyzıkönyvet1; sürget valamennyi, az OPCAT-ot eddig még alá nem író és ratifikáló EU-tagállamot ennek megtételére az elkövetkezı év során;

56.

üdvözli a minden személy erıszakos eltőnés elleni védelmérıl szóló nemzetközi egyezmény megszületését; kéri, hogy ezt minden EU-tagállam haladéktalanul írja alá és ratifikálja;

57.

ajánlja, hogy az EU továbbra is hasonló módon kezelje a kínzás egyes eseteit a kínzásról szóló iránymutatások értelmében, mint teszi azt a halálbüntetés egyes eseteivel a halálbüntetésrıl szóló iránymutatások értelmében;

58.

támogatja a Tanács határozatát, amely szerint egyes diplomáciai megállapodások eredményeit nyilvánosságra hozzák, és ezt a lépést a nagyobb átláthatóság felé tett elırehaladásként értékeli; kéri a Tanácsot és a Bizottságot, hogy vegye különösen figyelembe a kínzásról és más kegyetlen, embertelen vagy megalázó bánásmódról vagy büntetésrıl szóló EU-iránymutatások végrehajtására vonatkozó parlamenti vizsgálat következtetéseit és ajánlásait;

59.

hangsúlyozza, hogy bár az említett iránymutatásokat már 2001-ben elfogadták, minimális volt a politikai párbeszédek, nyilatkozatok és diplomáciai lépések alkalmazása a kínzás tényleges gyakorlatával összefüggésben; ösztönzi a jövıbeli elnökségeket, hogy végezzék el a kínzásra vonatkozó iránymutatások értékelését, vizsgálatát és az ezekkel kapcsolatos tervezést; felhívja a Tanácsot, hogy vegye figyelembe a Külügyi Bizottság emberi jogi albizottsága által e tárgyban kért tanulmányban szereplı ajánlásokat az említett iránymutatások jövıbeli értékelési folyamata során; ösztönzi az EU-t, hogy bıvítse a végrehajtás körét, különösen az egyes esetek megállapítására és az ezekkel kapcsolatos diplomáciai lépések megtételére vonatkozó eljárás kialakítása útján a kiválasztott országokban;

60.

ajánlja a német és a portugál elnökségeknek, hogy adott esetben folytassák a diplomáciai lépéseket a kínzásra vonatkozóan; hangsúlyozza azonban, hogy a diplomácia önmagában kevés, és más, konzisztens módon és a helyi helyzet alapos elemzését követıen végrehajtott kiegészítı intézkedések is szükségesek, például a kínzás és a megalázó bánásmód területén mőködı civil társadalmi csoportokkal való kapcsolatok megerısítése útján, a kínzás és a megalázó bánásmód egyes eseteinek kezelésére vonatkozó hatékony módszerek kialakításával, a jól ismert emberi jogvédık bevonása és annak biztosítása mellett, hogy az EU-küldöttségek kínzás és megalázó bánásmód elleni küzdelmet célzó intézkedései harmadik országokban koherensek és folyamatosak legyenek;

1

Aláírta, de nem ratifikálta (2007. januári állapot): Ausztria (2003), Belgium (2005), Ciprus (2004), Finnország (2003), Franciaország (2005), Németország (2006), Olaszország (2003), Luxemburg (2005), Hollandia (2005), Portugália (2006) és Románia (2007). Aláírta és ratifikálta: Csehország, Dánia, Lengyelország, Spanyolország, Svédország, az Egyesült Királyság, Málta, Észtország és Szlovénia. Vagyis Bulgária, Görögország, Magyarország, Írország, Lettország, Litvánia és Szlovákia nem írta alá és nem is ratifikálta az OPCAT-ot mostanáig. PE 387.050\ 101

HU

61.

hangsúlyozza, hogy az elnökség vagy a Tanács titkárságának az adott ENSZbizottságokban való rendszeres jelenléte, illetve az Európa Tanáccsal és annak a kínzás megakadályozásával foglalkozó bizottságával folytatott további együttmőködés lényeges, hasznos, tényleges hozzájárulás az egyes országokat érintı diplomáciai lépések tekintetében;

62.

sürgeti a Tanácsot és a Bizottságot, hogy folytassák a diplomáciai lépések gyakorlatát az EU valamennyi nemzetközi partnere tekintetében a kínzás és a megalázó bánásmód alkalmazását tiltó nemzetközi egyezmények ratifikálását illetıen továbbá a kínzás túlélıinek rehabilitálására vonatkozó rendelkezések vonatkozásában; felhívja az EU-t, hogy tekintse a kínzás és a megalázó bánásmód elleni küzdelmet az emberi jogi politikája fı prioritásának, különösen az EU-iránymutatások és más EU-eszközök, mint pl. az EIDHR kibıvített végrehajtása útján, valamint annak biztosításával, hogy az EU tagországok tartózkodjanak a diplomáciai biztosítékok alkalmazásától az olyan harmadik országok esetében, ahol ténylegesen fennáll annak a kockázata, hogy az embereket kínzásnak vetik alá vagy megalázó bánásmódban részesítik;

63.

újólag megerısíti, hogy a nık nemi szervének megcsonkítása a testi integritáshoz főzıdı emberi jog megsértése, és riasztónak találja azon kísérleteket, amelyek ilyen csonkítási cselekményeket a szokásos orvosi gyakorlatokkal egyazon kategóriába kívánnak helyezni;

A gyermekek és a fegyveres konfliktusok (CAAC) 64.

üdvözli az ENSZ fıtitkára gyermekekkel és fegyveres konfliktusokkal foglalkozó különleges képviselıjének, Radhika Coomaraswamy-nak 2006 áprilisában történt kinevezését, akinek feladata olyan stratégiák megállapítása, amelyek útján kézzelfogható védelemben részesíthetık a fegyveres konfliktusokban érintett gyermekek, illetve biztosítható a nemzetközi gyermekvédelmi szabványok és normák teljes körő végrehajtása;

65.

üdvözli a „Háború Nélkül Élı Gyermekek” címő konferenciának a francia külügyminiszter és az UNICEF által 2007 februárjában történı közös megszervezését, továbbá a fegyveres erıkkel vagy fegyveres csoportokkal kapcsolatba kerülı gyermekekrıl szóló párizsi elvek és iránymutatások elfogadását mint olyan fontos lépést, amely a nemzetközi közösséget a védelem elımozdítására, a tudatosság növelésére és a fegyveres konfliktusokban részt vevı gyermekek kérdése számára a békefenntartásban és a béke megteremtésében központi szerep biztosítására;

66.

hangsúlyozza, hogy a katonalányok különös aggodalomra adnak okot, mivel leszerelésüket követıen egyrészt szexuális kizsákmányolás, másrészt pedig nagyon gyakran kiközösítés áldozataivá válnak közösségeiken belül, és felhív olyan intézkedések meghozatalára, amelyek kifejezetten az ı problémáikkal foglalkoznak, és segítenek nekik abban, hogy leszerelésüket követıen sikerüljön beilleszkedniük, és visszatérniük a civil életbe;

67.

felhívja a tagállamokat, hogy ratifikálják a gyermekek jogairól szóló egyezményhez csatolt, választható jegyzıkönyveket;

68.

megjegyzi, hogy számos országban – ideértve az EU egyes tagállamait is – folyik gyermekek fegyveres konfliktushelyzetekre történı kiképzése; felhívja mindezen

102 /PE 387.050

HU

országokat, hogy tegyenek intézkedéseket annak biztosítására, hogy 18 év alattiak ne kaphassanak fegyveres konfliktushelyzetre vonatkozó kiképzést; 69.

üdvözli a 2006 áprilisában az osztrák elnökség által elfogadott végrehajtási stratégiát (IS), amely egyedi ajánlásokat fogalmaz meg az intézkedéseket illetıen, illetve az ebben szereplı azon megállapításokat, hogy az emberi jogok kérdését rendszerszerően figyelembe kell venni az EBVP-mőveletek tervezésének korai szakaszában; méltatja a finn elnökség az IS alkalmazására irányuló erıfeszítéseit, sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy az EU rendelkezésére álló politikai eszközöket (úgymint a diplomáciai lépéseket és a politikai párbeszédeket) nem alkalmazták az azokban rejlı teljes körő potenciál kihasználásával az iránymutatások 2003-ban történt elfogadása óta;

70.

hangsúlyozza annak fontosságát, hogy az IS mellett továbbra is az iránymutatásokra összpontosítsanak, mivel az iránymutatások jóval teljesebb körőek; sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy a finn elnökség csak kevés diplomáciai és egyéb lépést tett a CAAC tekintetében; ragaszkodik ahhoz, hogy az EU fenntartsa a magas minıségi és alapossági normákat a CAAC nyomon követése és az ezzel kapcsolatos jelentéstétel során;

71.

kéri a Bizottságot és a Tanácsot, hogy készítsen listát azon kérdésekrıl, amelyekrıl a delegációk vezetıinek jelentést kell tenniük, a rendszeres jelentéstételben való segítésük céljából; kéri a Bizottságot és a Tanácsot, hogy készítsen kritériumlistát annak meghatározása érdekében, hogy egy ország „prioritás”-e, és kéri, hogy a Bizottság és a Tanács konzultáljon többet az érintettekkel véleményük kikérésére tekintettel; sürgeti a Bizottságot és a Tanácsot az IS-ajánlásokban javasolt módon olyan dokumentum elkészítésére, amely javaslatokat tartalmaz az ENSZ Biztonsági Tanácsa által hozott 1612(2005) határozatot illetıen;

72.

felhívja a Bizottságot, hogy a CAAC szempontjainak minden területen történı érvényesítésével megfelelıbben tükrözze az iránymutatások céljait, ideértve a fejlesztési együttmőködést is;

73.

üdvözli a Bizottság által 2006 elején olyan célból elindított ajánlattételi felhívást, hogy finanszírozásra válasszon ki olyan projekteket, amelyek a nık és gyermekek kereskedelme elleni küzdelemre, illetve fegyveres konfliktusokban a sérülékeny rétegek – különösen a gyermekek – jogainak védelmére irányulnak;

74.

üdvözli továbbá a leszerelés, a demobilizáció és reintegráció támogatására irányuló EU-koncepció 2006. decemberi elfogadását, amely hangsúlyozottan és módszeresen utal a gyermekekre, üdvözli továbbá a gyermekek leszerelésére, demobilizációjára és reintegrációjára vonatkozó „fokvárosi elvek” felülvizsgálatára irányuló, az UNICEF által vezetett folyamatnak (az ECHO vagyis, a Bizottság humanitárius segítségnyújtásért felelıs fıigazgatósága útján) biztosított EK-támogatást;

Emberi jogvédık 75.

hangsúlyozza, hogy az EU emberi jogvédıkrıl szóló 2004-es iránymutatásai teljes körő végrehajtásának prioritást kell kapnia, és hogy a 2006 júniusában az iránymutatások végrehajtásának az ausztriai elnökség által végzett elsı felülvizsgálata szerint elfogadott tanácsi ajánlásokat konkrét intézkedéseknek kell követnie; ösztönzi a Tanácsot a diplomáciai lépések megfelelı nyomon követésének megkönnyítésére, PE 387.050\ 103

HU

illetve az egyének részérıl tett intézkedések hatásainak értékelésére az EU diplomáciai tevékenységére vonatkozó központi adatbázis létrehozása útján; 76.

hangsúlyozza, hogy az EU-nak növelnie kell a tudatosság szintjét valamennyi EUszereplı körében Brüsszelben, a fıvárosokban és a delegációk szintjén egyaránt az iránymutatások meglétét, célját, tartalmát és mőveleti alkalmazását illetıen; elismeri, hogy a belsı tudatosságnövelés célja az emberi jogvédık munkájának jobb megértése kell hogy legyen; felhívja a Bizottságot és tagállamokat, hogy szervezzenek képzési mőhelyeket a regionális szervek számára úgy, mint a delegációkon, nagykövetségeken és konzulátusokon dolgozó alkalmazottaknak, amelyeken az emberi jogvédık korai szakaszban részt vesznek, továbbá szervezzék meg a bevált gyakorlatok cseréjét az emberi jogvédıknek nyújtott anyagi és nem anyagi segítség nyújtását illetıen; úgy ítéli meg, hogy a Tanács által javasolt elképzelést, miszerint súlyos veszély esetén az emberi jogvédık számára vízumokat kell kiadni, fontos prioritásként kell kezelni;

77.

hangsúlyozza annak fontosságát, hogy az emberi jogvédık számára rendelkezésre bocsássák a helyszínen az iránymutatások végrehajtására vonatkozó kézikönyvet; ösztönzi a COHOM-ot, hogy terjessze az emberi jogvédıkrıl szóló EUiránymutatások harmadik országokban lingua francának számító EU-nyelveken, továbbá fontos nem EU-s nyelveken készült fordításait a regionális hivatalok és a nagykövetségek/delegációk körében; hangsúlyozza, hogy az EU-delegációknak proaktívabb módon kell a helyi emberi jogvédıkhöz közelíteniük;

78.

felhívja a Tanácsot és a Bizottságot, hogy rendszeresen vesse fel az emberi jogvédık helyzetét valamennyi politikai párbeszédben, ideértve az EU-tagállamokkal folytatott kétoldalú párbeszédeket is; felhívja a Tanácsot, hogy rendszeresen nyújtson tájékoztatást a Parlament számára az iránymutatások helyszíni végrehajtását illetıen, és vonja azt be az azok értékelésére irányuló folyamatba; üdvözli a tényt, hogy az EIDHR egyik prioritása az emberi jogvédık védelme, amelynek része sürgıs védelmi intézkedéseknek az EU által történı bevezetése; üdvözli továbbá a nıi emberi jogvédık támogatására irányuló globális EU-kampányra vonatkozó kezdeményezést; tudomásul veszi az emberi jogvédıkkel foglalkozó különleges ENSZ-képviselı jelentéseit és ajánlásait;

Az emberi jogokra vonatkozó párbeszédekrıl és a harmadik országokkal folytatott elismert konzultációkról szóló iránymutatások 79.

hangsúlyozza, hogy az Európai Unió emberi jogok és demokrácia elımozdítására vonatkozó globális stratégiája nem alapozható kizárólag az államok közötti kétoldalú vagy többoldalú kapcsolatokra, hanem ebbe a lehetı legnagyobb mértékben be kell vonni a nem kormányzati szereplıket – a parlamenti képviselıket, akadémikusokat, gondolkodókat, újságírókat, a demokratikus értékek védıit, az aktivistákat, a nem kormányzati szervezetek vezetıit és a véleményformálókat is –, illetve ezt ki kell terjeszteni rájuk is;

80.

üdvözli a tényt, hogy a Tanács elkészítette az emberi jogokra vonatkozó dialógusok és konzultációk áttekintését tartalmazó dokumentumot; kéri a Tanácsot, hogy vegye figyelembe a Parlament saját kezdeményezéső, jelenleg szövegezés alatt álló jelentését az emberi jogokra vonatkozó párbeszédek és a harmadik országokkal folytatott elismert konzultációk értékelésérıl; e tekintetben sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy a Tanács értékelését bizalmasnak nyilvánították, és kéri a Tanácsot, hogy reagáljon

104 /PE 387.050

HU

kedvezıen arra a felhívásra, hogy a Parlamenttel együtt alakítson ki olyan rendszert, amely révén az Európai Parlament egyes tagjait folyamatosan tájékoztatni lehet a minısített tevékenységekrıl; javasolja ismét, hogy az ilyen rendszernek a mintájául szolgálhat az a rendszer, amellyel a kiválasztott európai parlamenti képviselıket a biztonsággal és a védelemmel kapcsolatos minısített anyagról tájékoztatják; nézete szerint általánosságban az emberi jogokról szóló párbeszédet átlátható módon kell tervezni és lebonyolítani, az e cél eléréséhez szükséges megfelelı eszközök megtalálása útján; 81.

hangsúlyozza annak szükségességét, hogy az EU–Kína emberi jogi párbeszédet jelentıs mértékben megerısítsék és javítsák; üdvözli a tényt, hogy Kína úgy döntött, hogy valamennyi halálbüntetési ügyben kéri a legfelsı bíróság felülvizsgálatát; továbbra is aggodalommal tölti el, hogy valamennyi ország közül változatlanul Kínában kerül sor a legtöbb kivégzésre, rámutat azonban, hogy Kína emberi jogi tevékenysége még mindig aggályokra ad okot; felhívja a Tanácsot, hogy nyújtson részletesebb eligazítást a Parlament számára nyilvános ülésen a megbeszéléseket követıen; hangsúlyozza a korábbi párbeszédek során felvetett pontok megismétlésének fontosságát; támogatja a Bizottságot és a Tanácsot a párbeszéd fejlesztésére irányuló elképzeléseik aktuális alakításában; megállapítja, hogy a jelentıs gazdasági reformok ellenére a politikai és emberi jogi aggályok még mindig fennállnak olyan kérdések tekintetében, mint például a politikai motiváltságú bebörtönzés, a kényszermunka, a szólás- és a vallásszabadság, a vallási és etnikai kisebbségek, a laogai táborrendszer és a szervkereskedelemre vonatkozó állítások; megállapítja, hogy az ilyen aggályok hangsúlyt kell hogy kapjanak a pekingi olimpia megszervezése során; sürgeti az EU-t annak biztosítására, hogy a Kínával folytatott kereskedelmi kapcsolatait tegye függıvé az emberi jogi reformoktól, e tekintetben felszólítja a Tanácsot, hogy bármely új partnerségi és együttmőködési keretmegállapodás véglegesítését megelızıen végezzen az emberi jogok helyzetére vonatkozó átfogó értékelést, felhívja a Tanácsot és a Bizottságot, hogy vessék fel a tibeti kérdést, és hogy támogassák aktívan a kínai kormány és a Dalai Láma küldöttei közötti párbeszéd megerısítését;

82.

erısen aggasztja, hogy 2004 óta megszakadt az Iránnal folytatott emberi jogi párbeszéd Irán részérıl az együttmőködés hiánya miatt; sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy a Tanács szerint azóta nem történt elırelépés, sürgeti Iránt, hogy újból vegyen részt a párbeszédben, és az EU iránymutatásának segítségével állapítson meg a területen valós fejlıdést célzó, elérendı szinteket; felhívja a Bizottságot az EIDHR keretében minden szükséges intézkedés végrehajtására az iráni civil társadalommal való kapcsolat és együttmőködés elımozdítása, illetve a demokrácia és az emberi jogok további támogatása érdekében, mély aggodalmának ad hangot az iráni emberi jogi helyzet romlása miatt, és rámutat különösen az emberi jogvédık elleni elnyomás megerısödésére; helyteleníti ugyanakkor, hogy Irán továbbra is alkalmazza a halálbüntetést a nemzetközi normákat sértı körülmények mellett, és különösen kifogásolja a fiatalkorú elkövetık kivégzését; felhívja a Tanácsot, hogy adjon hangot aggodalmának az ország emberi jogi helyzetét illetıen az iráni kormánnyal folytatott minden kapcsolattartása során, és összpontosítsa erıfeszítéseit az emberi jogvédık és különösen a nık megvédésére, továbbá hogy vegye rá Iránt a halálbüntetésekre vonatkozóan azonnali moratórium elfogadására az annak eltörlése felé vezetı elsı lépés gyanánt;

83.

tudomásul veszi, hogy az EU folytatja az emberi jogokról a konzultációt PE 387.050\ 105

HU

Oroszországgal; támogatja a Tanács célját, hogy az említett konzultációkat az EU és Oroszország közötti, ıszinte és valódi emberi jogi párbeszéddé fejlessze, és felszólít az Európai Parlament, valamint az európai és orosz nem kormányzati szervezetek ilyen folyamatba történı bevonására, sajnálatát fejezi ki, hogy az EU csak korlátozott mértékben ért el sikereket a politikai változások megvalósításában olyan nehéz kérdések felmerülésének eredményeként, mint a csecsenföldi helyzet, a büntetlenség és a törvényhozás függetlensége, az emberi jogvédıkkel szembeni bánásmód, a média függetlensége és a szólásszabadság, az etnikai kisebbségek kezelése, a jogállamiság tiszteletben tartása és az emberi jogok védelme a fegyveres erıkben, szexuális irányultságon alapuló megkülönböztetés és egyéb kérdések; helyteleníti, hogy az orosz törvényhozás korlátozza az NGO-k tevékenységeit; sajnálatát fejezi ki azzal kapcsolatban, hogy újságírók és emberi jogvédık fenyegetéseket kapnak és továbbra is megdöbbenti és felháborítja Anna Politkovszkaja meggyilkolása; arra számít, hogy Oroszország a jövıben további intézkedéseket hoz a szólásszabadság és az újságírók és emberi jogvédık biztonságának megóvása érdekében; e tekintetben úgy véli, az EUnak prioritásként kell kezelnie Oroszország az ENSZ emberi jogi mechanizmusaival való együttmőködését valamint valamennyi vonatkozó emberi jogi egyezmény ratifikálását, aggasztják azok a feltételezések, miszerint az orosz kormány áll a 2006 novemberében Londonban elhunyt Alexandr Litvinyenko megmérgezése mögött; aggályainak ad hangot a 2003-ban letartóztatott Mihail Hodorkovszkij, a Jukosz korábbi vezetıje ellen újabban felhozott vádak miatt, és hasonlóképen aggasztja a vele szemben fogva tartása idején állítólag tanúsított bánásmód, sürgeti a Bizottságot és a Tanácsot, hogy az ilyen eseteket vesse fel az orosz hatóságok legmagasabb szintjén valamint az Oroszországgal kötendı új partnerségi és együttmőködési megállapodásban, sürgeti a Bizottságot, hogy az emberi jogi helyzet tényleges javítása érdekében az emberi jogi záradékon túl szabjon meg egyértelmőbb kötelezettségeket, és alakítson ki hatékonyabb ellenırzı mechanizmusokat; 84.

üdvözli az ez idáig a Tanács, a Bizottság és az Európai Parlament által az emberi jogok Belaruszban elkövetett megsértése elleni küzdelem érdekében tett erıfeszítéseket; hangsúlyozza, hogy ezt a politikát folytatni kell, különös hangsúlyt fektetve a szólásszabadság, illetve a békés gyülekezéshez és az egyesüléshez való jog megsértésének eseteire, valamint a nemzeti kisebbségek jogainak megsértéseire; rámutat az elnyomás célpontját képezı politikai ellenzék támogatásának szükségességére;

85.

sürgeti a Bizottságot és a Tanácsot, hogy állítsanak fel az emberi jogok és a demokrácia elımozdítását célzó emberi jogi albizottságokat valamennyi szomszédos országban, ahogy az Marokkó és Jordánia esetében is történt, és ahogy azt jelenleg Egyiptom, Tunézia és Libanon esetében tervezik, megismétli felhívását, amellyel bevonását kéri az ilyen ülések elıkészítésébe, illetve és az ülések eredményeirıl való megfelelı tájékoztatását;

86.

tudomásul veszi az Üzbegisztánnal folytatott emberi jogi párbeszéd kialakítására irányuló kísérleteket, de megállapítja, hogy erre nem nyílt lehetıség, mivel Üzbegisztán nem volt képes konstruktív módon hozzáállni egy ilyen párbeszédhez, úgy ítéli meg ugyanakkor, hogy az, hogy Üzbegisztánnal emberi jogi párbeszédet kezdenek, nem eredményezheti az erre az országra kiszabott szankciók megszüntetését, ha nem történik elırelépés az emberi jogok és a demokrácia területén; ezért felszólítja a Tanácsot, hogy bármely döntést megelızıen végezzen az emberi

106 /PE 387.050

HU

jogok helyzetére vonatkozó átfogó értékelést; 87.

meggyızıdése, hogy a hat résztvevıvel zajló megbeszélések terén elért elırelépés hozzájárulhat egy olyan kedvezıbb politikai légkör kialakulásához, ahol újrakezdhetı a Koreai Népi Demokratikus Köztársasággal folytatott emberi jogi párbeszéd; felhívja a Bizottságot és a Tanácsot, hogy erıteljesen törekedjen e cél elérésére a KNDK-val folytatott kapcsolattartás és tárgyalások folyamán;

88.

tudomásul veszi a Bizottság és a Tanács által Törökország csatlakozáshoz vezetı útját illetıen folytatott tárgyalásokat, illetve a felmerülı problémákat; aggasztja, hogy Törökországban az emberi jogi kérdések terén mindmáig kevés elırelépés történt, és fokozottabb erıfeszítések szükségesek, különösen ami a valamennyi vallási közösségre kiterjedı vallásszabadságot, ezen közösségek tulajdonosi jogainak teljes mértékő érvényesülését, a kisebbségek védelmét, a szólásszabadságot és az ország délkeleti részén élı, kurd eredető népességgel kapcsolatos emberi jogi aggályokat illeti, elítéli Hrant Dink újságíró 2007 januárjában történt tragikus meggyilkolását, ami a török társadalom egyes rétegeiben meglévı nacionalista érzelmeket példázza; ugyanakkor bátorítólag hatott, hogy a gyilkosságot országszerte és a kormány szintjén is határozottan elítélték, az elkövetıket pedig rövid idı alatt letartóztatták, ösztönzi a török kormányt, hogy módosítsa a török büntetı-törvénykönyv 301. cikkét, amely egyértelmően korlátozza a médiában a szólásszabadságot;

89.

kéri a Tanácsot és a Bizottságot, hogy különösen konfliktus utáni helyzetekben – ideértve olyan helyzeteket is, amikor nık és lányok megerıszakolását háborús fegyverként alkalmazzák, illetve amikor a nık elleni erıszak még mindig elterjedt – vegye figyelembe a partnerországok által az emberi jogok korábbi megsértésének kezelésére tett erıfeszítéseket az emberi jogi kérdések iránti jelenlegi kötelezettségvállalások bizonyítékaként;

90.

hangsúlyozza, hogy az emberi jogi párbeszédek és konzultációk során az EUintézményeknek az emberi jogokkal, alapvetı szabadságokkal, illetve a megkülönböztetésekkel kapcsolatos valamennyi aggálynak hangot kell adnia, kiemeli az ilyen párbeszédek és konzultációk fontosságát az olyan esetekben, amikor a jogsértések széles körben elterjedtek, és/vagy szisztematikusak, és elismeri, hogy a nemzetközi nyomás szerepet játszhat a további jogsértések elkerülésében;

91.

aggodalommal állapítja meg, hogy a Parlament részvétele az ember jogokról szóló párbeszédekben és konzultációkban nem mindig annyira átfogó, mint amennyire lennie kellene, és ösztönzi a Tanácsot és a Bizottságot, hogy nyissa meg a párbeszédet az Európai Parlament tagjainak fokozottabb részvétele elıtt;

A Tanács és a Bizottság tevékenységeinek – ideértve a két elnökség teljesítményét is – általános ellenırzése 92.

elismerését fejezi ki a finn és az osztrák elnökség között az emberi jogi kérdések megközelítésének konzisztenciáját célzó együttmőködés iránt; számít arra, hogy a német, a portugál és a szlovén elnökség is folytatja ezt az együttmőködési folyamatot;

93.

támogatja a Tanácsot és a Bizottságot az emberi jogok Burmában/Mianmarban történı aktuális megsértése elleni erıteljes álláspontban; sürgeti a Bizottságot és a Tanácsot, hogy továbbra is ellenırizzék az EU közös álláspontja hatékonyságát, illetve ismerjék PE 387.050\ 107

HU

el, hogy a helyzet Burma/Mianmar területén egyre romlik; ösztönzi a Tanácsot és a Bizottságot, hogy – a Burmával/Mianmarral kapcsolatos közös álláspont keretében – proaktívabb módon mőködjön együtt az ASEAN országaival és Burma/Mianmar szomszédos országaival, annak érdekében, hogy ezeket befolyásuk felelıs módon történı latba vetésére sürgesse pozitív változások elérésének érdekében; tudomásul veszi az ENSZ Biztonsági Tanács szintjén az említett országban tapasztalt folyamatos humanitárius válságra válaszul hozott intézkedést; ösztönzi a Tanácsot és a Bizottságot, hogy sürgesse Kínát, Indiát és más olyan országokat, amelyek továbbra is fegyvert és más támogatást nyújtanak a katonai juntának, hogy hagyjanak fel ezzel, és csatlakozzanak a nemzetközi közösséghez a Burma/Mianmar javát szolgáló változás elérésére tett erıfeszítéseiben; megjegyzi az ENSZ Biztonsági Tanács szintjén a folyamatos humanitárius válság miatt tett eddigi erıfeszítéseket; sürgeti a Tanácsot és a Bizottságot, hogy keressen konszenzust Kínával, Oroszországgal és Dél-Afrikával egy, az Állami Béke és Fejlıdés Tanácsa, a Nemzeti Liga a Demokráciáért és az etnikai nemzetiségek közötti érdemi háromoldalú párbeszédet, továbbá valamennyi politikai fogoly, köztük Aung San Suu Kyi szabadon bocsátását igénylı, kötelezı érvényő határozat elfogadására; 94.

csalódásának ad hangot amiatt, hogy nem történtek pozitív fejlemények a líbiai rezsim által gyermekek szándékosan AIDS-vírussal történı megfertızése miatt, kínzás útján szerzett vallomások alapján fogva tartott és halálra ítélt öt bolgár nıvér és egy palesztin orvos szabadon bocsátását vagy számukra tisztességes tárgyalás biztosítását illetıen; megállapítja, hogy a Bizottságnak a kérdés politikai párbeszéd révén és a fertızött gyermekek számára orvosi kezelés biztosítása útján történı megoldására irányuló folyamatos törekvései ellenére a líbiai rezsim az ügyben továbbra is hajthatatlan, és a médiában újabb provokatív kijelentéseket tesz; ennek fényében sürgeti a Bizottságot, hogy vizsgálja felül a Líbiával szemben alkalmazott politikai eszközeit annak érdekében, hogy hatékonyabb megközelítést találjon a kérdés gyors rendezésére, illetve véget vessen nyolc év agóniának és kirívó emberi jogi jogsértéseknek;

95.

sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy a Tanács és a Bizottság elmulasztotta a határozott fellépést azt illetıen, hogy az etióp kormányt rábírja valamennyi megválasztott parlamenti képviselı és más politikai foglyok azonnali és feltétel nélküli szabadon bocsátására, valamint az emberi jogok, a demokratikus elvek és a jogállamiság tekintetében meglévı kötelezettségeinek teljesítésére; emlékeztet számos, Etiópiával kapcsolatos európai parlamenti állásfoglalásra, amelyeket az EU által megfigyelt 2005. évi etióp választások óta fogadtak el, és különösen a 2006 november 16-i legutóbbi állásfoglalására1;

96.

felkéri a Tanácsot és a Bizottságot, hogy ösztönözze és segítse Szenegál kormányát abban, hogy felkészüljön Hissène Habré mielıbbi tisztességes bírósági tárgyalására annak érdekében, hogy feleljen az emberi jogok súlyos megsértésének vádjára;

97.

elismeri az Irakban zajló háború jelentıs emberi jogi következményeit, illetve a jelenlegi törékeny politikai helyzet komplexitását; tudomásul veszi a Parlament által Irakról elfogadott jelentéseket és állásfoglalásokat és az ezekben szereplı ajánlásokat; sürgeti a Tanácsot és a Bizottságot, hogy folyamatosan értékelje, hogyan játszhatna az

1

Elfogadott szövegek, P6_TA(2006)0501.

108 /PE 387.050

HU

EU konstruktívabb szerepet az iraki stabilitás megteremtésében; teljes megdöbbenéssel állapítja meg, hogy az ECHO ideiglenesen felfüggesztette az Iraknak nyújtott humanitárius segélynyújtást a szenvedı iraki népet és iraki menekülteket sújtó katasztrofális helyzet ellenére; üdvözli azonban e támogatás újraindítását 2007 februárjától; 98.

elismerését fejezi ki a Bizottság felé az EU-n belüli emberkereskedelem problémájának kezeléséért; és sürgeti az emberek – különösen a nık és gyermekek – kereskedelme elleni küzdelemhez szükséges intézkedések meghozatalát, sürgeti a Bizottságot, hogy továbbra is vonja felelısségre azon tagállamokat, amelyek nem tettek eleget a megállapodás szerinti, emberkereskedelem elleni egyezményeknek és irányelveknek, különösen a harmadik országok emberkereskedelem áldozatává vált vagy az illegális bevándorlás megkönnyítésére irányuló cselekményekkel érintett, a hatáskörrel rendelkezı hatóságokkal együttmőködı állampolgárai részére kiállított tartózkodási engedélyrıl szóló, 2004. április 29-i 2004/81/EK tanácsi irányelvnek1; hangsúlyozza továbbá, hogy az emberkereskedelem elleni küzdelemben az annak áldozataira figyelemmel lévı emberi jogi megközelítést kell elfogadni, dicséretét fejezi ki az osztrák elnökség felé különösen azért, mert számos emberkereskedelem-ellenes kezdeményezést szervezett, ideértve 2006 júniusában egy EU-s szakértıi konferenciát is az emberkereskedelemre vonatkozó EU-terv végrehajtásáról, és tudomásul veszi az említett két napos rendezvény során született következtetéseket és ajánlásokat;

99.

sajnálja, hogy a finn elnökség elmulasztotta megszervezni a kapcsolattartók EU-s hálózatának negyedik ülését a népirtásért, az emberiség ellen elkövetett bőncselekményekért és a háborús bőnökért felelıs személyek tekintetében, amely alkalom felbecsülhetetlen eszköze az EU-tagállamok közötti együttmőködés megerısítésének a nemzetközi bőncselekményeket illetıen nemzeti szinten folytatott nyomozások és vádemelések terén; felhívja a figyelmet a Tanács EU-hálózattal kapcsolatos következtetéseiben szereplı kötelezettségvállalására, amelynek értelmében minden egyes elnökség alatt egy ülést tartanak, és felhív az elızı EU-hálózati ülések következtetéseinek eredményes végrehajtására; kéri, hogy minden elnökség vegye fel ezt programjába rendes pontként;

100.

üdvözli a Bizottságnak „Az EU gyermekjogi stratégiája felé” (COM(2006)0367) címő közleményét; reméli, hogy a Bizottság ezáltal szilárd alapot teremt a gyermekek legalapvetıbb jogainak védelmére kialakított hatékonyabb és átfogó politikák tekintetében; aggasztja azonban, hogy nemzetközi szinten egyre kevésbé tanúsítanak tiszteletet a gyermekek jogai iránt;

101.

helyteleníti, hogy továbbra is ellenırzés nélkül folytatódik a darfúri erıszak, illetve hogy a szudáni kormányt nem vonták felelısségre azért, mert több alkalommal is elmulasztott eleget tenni a nemzetközi követelményeknek és megvédeni polgárait az erıszaktól, egyúttal üdvözölve a Nemzetközi Büntetıbíróság által nemrég kiadott vádiratot; sajnálja, hogy az EU nem tett több egyoldalú intézkedést a darfúri válságot illetıen és hangsúlyozza, hogy komolyabb intézkedésekre van szükség annak érdekében, hogy a szudáni kormányt nemzetközi békefenntartó erık befogadására kényszerítsék; hangsúlyozza, hogy kitartó diplomáciai nyomás szükséges annak érdekében, hogy a szudáni kormány számára kimutassák, hogy szóbeli

1

HL L 261., 2004.8.6., 19. o. PE 387.050\ 109

HU

kötelezettségvállalásait a darfúri erıszak megállítására irányuló átfogó és fenntartható erıfeszítéseknek kell követnie, és hogy a nemzetközi közösség nem fogadja el Szudán részérıl kötelezettségei és a polgárai megvédésével kapcsolatos felelıssége további mellızését; sürgeti a Tanácsot, hogy állapodjon meg a khartúmi rezsimre a nemzetközi közösség követelményeinek való meg nem felelés esetén egyértelmő idırendben kiszabandó egyedi, célzott szankciók tervre vonatkozóan; sürgeti az EU-t, hogy járuljon hozzá (és másokra is gyakoroljon nyomást a hozzájárulás érdekében) nemzetközi békefenntartó erıkhöz és Darfúr felett egy repülési tilalommal érintett zóna kialakításához és annak biztosításához, hogy az Afrikai Unió megfelelı forrásokkal és támogatásokkal rendelkezzen feladatának ellátásához; kéri, hogy az EU tegyen erıfeszítéseket egy csádi ENSZ-békefenntartó misszió érdekében, amely komoly polgári védelmi felhatalmazással rendelkezik; kéri a tagállamokat, a Tanácsot és a Bizottságot, hogy tegyenek kötelezettségvállalást, és biztosítsanak eredményes védelmet Darfúr népének a humanitárius katasztrófa ellen; 102.

felszólít egy magatartási kódex elfogadására a fegyveres konfliktussal érintett területeken missziót folytató katonai és polgári békefenntartó és humanitárius személyzet magatartási normáit illetıen, amelyben különösen a nemi alapú erıszak bármely formájának vonatkozásában az elvárt magas szintő magatartási normáknak való meg nem felelés esetén alkalmazandó szankciók is szerepelnek;

103.

üdvözli a tényt, hogy öt tagállam jelölt ki különleges emberi jogi nagykövetet a támogató tevékenységek harmadik országok javára történı folytatása érdekében, különösen az emberi jogok területén, és tudomásul veszi az e területen folytatott munkát; kéri, hogy más tagállamok is fontolják meg hasonló lépések megtételét;

104.

kéri a Bizottságtól és a Tanácstól azon országok áttekintését, amelyek nem adtak ki állandó meghívást az ENSZ valamennyi különleges mechanizmusa, különleges elıadója és különleges képviselıje tekintetében;

105.

üdvözli azt az új eszközt, amelyet egy bizonyos országok tekintetében „aggodalomra okot adó foglyokról/fogva tartottakról” vezetett EU-s lista jelent; megismétli azon kérését, hogy a Tanács hozzon létre EU-s listát „aggodalomra okot adó foglyokról/fogva tartottakról” olyan harmadik országok vonatkozásában, ahol emberi jogi aggályok merülnek fel, és hogy minden egyes politikai párbeszéddel kapcsolatos ülésen vesse fel az adott lista kérdését; kéri a Bizottságot, hogy tájékoztassa a Parlamentet minden ilyen meglévı listáról;

106.

üdvözli a tényt, hogy a Bizottság és a Tanács immár listákat készít a „fókuszországokról” és rendszeresen frissíti azokat egyes kérdések tekintetében, különösen ideértve a halálbüntetés tekintetében „élenjáró” országok listáját, illetve a kínzás tekintetében felmerülı „fókuszországokét”, továbbá azon országokét, ahol az emberi jogvédık helyzete különösen rossz;

107.

meglepetésének ad hangot azt illetıen, hogy a Tanács titkársága még nem felelt meg az Általános Ügyek Tanácsa által 2005. december 12-én hozott határozatoknak, amelyekkel azt a rendelkezést fogadták el, hogy a Tanács naprakésszé tett emberi jogi adatlapjait minden EU-intézmény számára bocsássák rendelkezésre1; számít arra, hogy a lehetı leghamarabb megkapja az említett adatlapok aktuális változatait;

1

A Tanács 2005. december 12-i következtetései, 15293/1/05 REV 1, Melléklet, 14. o.

110 /PE 387.050

HU

108.

üdvözli, hogy a Tanács elismerte, hogy a fogyatékkal élı személyek jogairól szóló, nemrég elfogadott egyezmény még inkább lehetıvé teszi az EU számára, hogy figyelmét a fogyatékkal élık jogainak elımozdítására és védelmére fordítsa, és ezen új egyezmény vonatkozásában kéri, hogy az EU eredményesebben ellenırizze a fogyatékkal élı személyek emberi jogi helyzetét harmadik országokban, tekintettel a 2009–2010-re vonatkozó alapvetı eredményekre vonatkozó jelentéstételre;

109.

ragaszkodik ahhoz, hogy valamennyi emberi jogi okmány, dokumentum és jelentés – az éves jelentést is ideértve – egyértelmően vonatkozzon a megkülönböztetés kérdésére, ideértve az etnikai kisebbségek kérdését és kifejezetten az etnikai kisebbségek jogainak védelmét és elımozdítását, a vallásszabadság kérdését, ideértve a kisebbségi vallások iránti megkülönböztetı gyakorlatokat, a nık emberi jogaira, a gyermekek jogaira, a bennszülöttek jogaira, a fogyatékkal élıkre, ideértve a szellemi fogyatékkal élıket is, továbbá bármilyen szexuális orientációval rendelkezı személyekre, teljes körően bevonva szervezeteiket is, mind az EU-n belül, mind harmadik országokban adott esetben;

110.

nézete szerint az emberi jogok elımozdítására irányuló aktív politika nem szorítkozhat a széleskörő nyilvános figyelmet vonzó ügyekre; rámutat, hogy a súlyos jogsértések a nyilvános figyelemnek kevésbé kitett területeken valósulnak meg, zárt, a gyermekeknek, az idıseknek és a betegeknek szánt intézményekben és börtönökben; rámutat annak szükségességére, hogy az Unió szakértıi ellenırzést folytasson az ilyen intézmények életét illetıen;

111.

kéri a Tanácsot, hogy vizsgálja felül a terroristacsoportok listába foglalására irányuló eljárást, továbbá alakítson ki egyértelmő módszert csoportoknak a listáról történı eltávolítására, ha kiérdemlik az eltávolítást (figyelemmel hozzáállásukra, történetükre és tevékenységeikre);

112.

úgy ítéli meg, hogy egy egyértelmő, hatékony és harmonizált, egy jogilag kötelezı érvényő magatartási kódexen nyugvó közös fegyverkivitel-ellenırzési politika meghatározó szerepet játszhat a terrorizmus elleni küzdelemben, a konfliktusmegelızésben, a regionális stabilitásban és az emberi jogok elımozdítása terén, és felszólítja az EU elnökségét, a Tanácsot, a Bizottságot és a tagállamokat, hogy továbbra is támogassák a nemzetközi fegyverkereskedelmi szerzıdést;

113.

helyteleníti – a 2007. február 14-i állásfoglalásban kifejtetteknek megfelelıen –, hogy a Tanács és az EU elnökségei elmulasztottak eleget tenni azon kötelezettségeiknek, hogy megadjanak minden szükséges információt az Európai Parlamentnek a közös külés biztonságpolitika (KKBP) fı aspektusairól és alapvetı választási lehetıségeirıl az európai országoknak a CIA által foglyok szállítására és illegális fogva tartására való állítólagos használatát vizsgáló ideiglenes bizottságának munkájával kapcsolatban;

114.

hangsúlyozza, hogy ebben a szakaszban, amikor az EU nem kínálhat Belarusz számára teljes körő részvételt a szomszédsági politikában, az EU-nak minden erıfeszítést meg kell tennie arra, hogy megtalálja a további antidemokratikus fejlemények és emberi jogi jogsértések megakadályozásának megfelelı módjait ebben az országban, amely az EU közvetlen szomszédja; felhívja ezért a Tanácsot és a Bizottságot, hogy kísérje szorosan figyelemmel a belarusz helyzetet, és fokozza a civil társadalmi tevékenységeknek, a nem-kormányzati szervezeteknek és a politikai ellenzéknek nyújtott támogatását; PE 387.050\ 111

HU

A Bizottság külsı segítségnyújtási programjai A demokrácia és az emberi jogok európai eszköze (EIDHR) 115.

üdvözli a tényt, hogy a Bizottság és a Tanács egyetértett a Parlamenttel az utóbbi nyomására abban, hogy külön finanszírozási eszköz (az EIDHR) szükséges a demokrácia és az emberi jogok világszerte történı elımozdításához;

116.

üdvözli a Bizottság által az NGO-kkal és a civil társadalommal az új EIDHR végrehajtását illetıen folytatott konzultációkat; teljes átláthatóságra szólít fel azt illetıen, hogy hogyan kerül a pénz elköltésre, illetve hogyan választják ki és értékelik a projekteket az említett eszköz értelmében;

117.

üdvözli egy, az EIDHR értelmében hozott új intézkedés elfogadását (a nemrég e kezdeményezés értelmében elfogadott ad hoc intézkedések keretében), amely pályáztatási eljárás szükségessége nélkül teszi lehetıvé sürgıs intézkedések meghozatalát az emberi jogvédık védelme érdekében; felhívja a Bizottságot ezen új intézkedés gyors és hatékony végrehajtására;

118.

megállapítja, hogy az Európai Unió által a választások megfigyelésére kiküldött missziók céljaira 2006-ban felhasznált EIDHR-alapok a teljes felhasznált EIDHRalapok 23%-át jelentették (35 176 103 EUR), és hogy az említett missziókat 13 országba és területre küldték ki, ideértve Acehet, Fidzsit és a Kongói Demokratikus Köztársaságot;

119.

megállapítja, hogy a 2006-ban megkötött projektszerzıdések teljes EIDHRfinanszírozásának jelentıs része (49%) irányult nagy tematikus projektekre és csak kis része (24%) az EK-delegációk által végrehajtott mikroprojektekre; arra számít, hogy az új pénzügyi eszközzel a Bizottság képes lesz azon NGO-k finanszírozására, amelyek saját országaikban az emberi jogok elımozdítását illetıen kulcsszerepet játszanak, de amelyeket az említett országok hatóságai nem ismernek el legálisként;

120.

aggasztja továbbra is, hogy a finanszírozás kedvezményezettjeinek minısülı civil társadalmi szervezetekre nehezedı adminisztratív terhet csökkenteni kell, a finanszírozás elosztását illetı rugalmasságot pedig növelni azáltal, hogy lehetıvé teszik az újbóli támogatásnyújtást, a kisebb támogatásokat a civil kezdeményezéső szervezetek számára, illetve a be nem jegyzett NGO-k finanszírozását;

121.

ajánlja, hogy a Bizottság szövegezzen egyértelmő iránymutatásokat annak érdekében, hogy a finanszírozás potenciális kedvezményezettjei megértsék a célokat és a minısítési kritériumokat;

Támogatási programok általában 122.

üdvözli a tényt, hogy a Bizottság megkezdte az emberi jogok, a demokratikus elvek, a jogállamiság és a jó kormányzás tiszteletben tartásával kapcsolatos kérdések érvényesítését a programozási ülések és dokumentumok kapcsán, eszközök, országstratégiák, nemzeti indikatív programok, ágazati programok, egyes projektek és értékelések jogalapjának kialakítása során; üdvözli a tényt, hogy a projekteket vagy programokat elıkészítı tisztviselık rendelkeznek iránymutatásokkal azt illetıen, hogy hogyan érvényesítsék az ilyen kérdéseket;

112 /PE 387.050

HU

123.

üdvözli a tényt, hogy a Bizottság (DG EuropeAid) jelenleg megbízást ad ki olyan vizsgálat elvégzésére, amelynek tárgya, hogy hogyan érvényesíthetık tevékenységeiben olyan kormányzati területek, mint a demokratizálódás, az emberi jogok elımozdítása és védelme, a jogállamiság és az igazságszolgáltatás megerısítése, a civil társadalom megerısítése, a közigazgatási reformok, ideértve a korrupció elleni küzdelmet, a decentralizációt és az önkormányzatot; támogatja a Bizottság által ezen vizsgálat olyan gyakorlati eszközzé történı fejlesztése érdekében folytatott munkát, amely felhasználható a kormányzás EK-fejlesztési együttmőködés során történı érvényesítésében a delegációk és a központi szintő programvezetık, illetve konzulensek érdekében, akik EK-programok tervezésében vagy végrehajtásában vesznek részt; számít arra, hogy befejezését követıen megkapja a tanulmányt;

124.

üdvözli a tényt, hogy a Bizottság jelenleg kormányzási profilokat készít valamennyi AKCS-ország számára a Európai Fejlesztési Alap 10. programjának keretében; azonban nagyobb átláthatóságra szólít fel a kormányzati profilok olyan irányú fejlesztésének folyamata során, hogy a valamennyi érdekelttel – ideértve az AKCSpartnereket és a civil társadalmi szervezeteket is – folytatott valódi és hatékony konzultáció abban szerepet kapjon; felhívja a Bizottságot, hogy a szociális kormányzásról szóló szakaszba vegye fel a kormányzatnak az alapvetı szociális szolgáltatások teljes lakosság számára történı biztosítása során nyújtott teljesítményét;

125.

üdvözli a tényt, hogy a gazdasági együttmőködési és fejlesztési együttmőködési eszközt1 (ECDCI) kettéosztották olyan módon, hogy a fejlıdı országokat most elkülönítik az iparosodott országoktól; aggasztja azonban továbbra is, hogy a konfliktus-megelızésre semmilyen eszköz nem áll rendelkezésre;

Az emberi jogi és demokráciazáradékok végrehajtása a külsı megállapodásokban 126.

1

emlékeztet fent említett, 2006. február 14-i állásfoglalására az emberi jogi záradékok valamennyi EU-megállapodásban történı alkalmazására vonatkozó jövıbeli EUpolitikát illetıen; elsı reakcióként megállapítja, hogy a Bizottság számos intézkedést vázolt fel az említett záradék jobb alkalmazását illetıen, úgymint az emberi jogi bizottságok több harmadik országra való fokozatos kibıvítését, rámutat, hogy a Tanács még nem adott egyedi választ a fenti állásfoglalásra, elınyben részesítve a záradék általánosabb külpolitikai kontextusban történı további végrehajtását, üdvözli azt a tényt, hogy a harmadik országokbeli bizottsági delegációk vezetıinek kötelessége megbízatásuk részeként az emberi jogok külön hangsúlyozása; aggasztja azonban a Bizottság nemrég olyan értelemben tett javaslata, hogy Indiának mentességet biztosítson azon szabály alól, hogy valamennyi EU-megállapodásban szerepeljen emberi jogi és demokráciazáradék, az EU–India szabadkereskedelmi megállapodásról folyó tárgyalások keretében; úgy ítéli meg, hogy egy ilyen intézkedés visszalépés lenne, és aggasztó precedenst teremtene a kereskedelmi megállapodásokról szóló jövıbeli tárgyalásokhoz; kéri ezért, hogy a Bizottság és a Tanács fogadjon el egyértelmő álláspontot az említett 2006. február 14-i állásfoglalásban szereplı részletesebb javaslatokat illetıen hangsúlyozza különösen egy ellenırzési Az Európai Parlament és a Tanács 2006. december 18-i 1905/2006/EK rendelete a fejlesztési együttmőködés finanszírozási eszközének létrehozásáról (HL L 378., 2006.12.27., 41. o.) és a Tanács 2006. december 21-i 1934/2006/EK rendelete az iparosodott és egyéb, magas jövedelmő országokkal és területekkel folytatott együttmőködés finanszírozási eszközének létrehozásáról (HL L 405., 2006.12.30., 41. o.). PE 387.050\ 113

HU

mechanizmus bevezetésének, az emberi jogi kötelezettségeknek való megfelelés rendszeres értékelésének és az emberi jogokra és a demokráciára vonatkozóan az EU és harmadik országok között létrejött megállapodásokban szereplı záradék megfelelı végrehajtásának biztosítása érdekében a meg nem felelésre vonatkozó szankciók progresszív rendszerének szükségességét; 127.

megállapítja, hogy a Bizottság szándéka új intézkedések létrehozása a demokráciára vonatkozó záradék végrehajtásának javítása érdekében, úgymint az emberi jogi bizottságok fokozatos kibıvítése több harmadik ország bevonása érdekében, illetve világszerte az „EU-küldöttségek vezetıinek” felkérése, hogy fektessenek nagyobb hangsúlyt az emberi jogokra; megállapítja azonban, hogy a Bizottságnak stratégiai politikai tervet kell benyújtania a demokráciára vonatkozó záradék Parlament által megállapítottak szerinti átfogó reformját illetıen, mivel ez az emberi jogok kérdését illetıen az Európai Unió által alkalmazott általános megközelítés stratégiai problémája;

128.

különösen felhívja a Tanács és a Bizottság figyelmét annak szükségességére, hogy szisztematikusan vegyenek fel emberi jogi záradékot valamennyi új generációs ágazati alapú megállapodásba – például a kereskedelmi megállapodásokba – az emberi jogok e megállapodások célkitőzésein belüli elımozdítása, védelme és megvalósítása érdekében;

Az emberi jogok érvényesítése 129.

továbbra is támogatja a Tanácsot az emberi jogoknak az EU által folytatott munka egészében történı érvényesítésére – különösen az EU emberi jogi iránymutatásainak bizonyos részére vonatkozó rendszeres felülvizsgálatra és végrehajtásra való összpontosítás útján – tett erıfeszítéseiben;

130.

rámutat, hogy számos belsı politika – különösen a menedékjoggal, bevándorlással és terroristaellenes intézkedéssel kapcsolatos politikák – jelentıs hatást gyakorol az emberi jogok harmadik országokban való tiszteletben tartására; úgy ítéli meg, hogy fokozottabb erıfeszítések szükségesek annak biztosítása érdekében, hogy a kérdéses belpolitikák megfeleljenek az emberi jogoknak és a nemzetközi humanitárius jognak; mély aggodalmának ad hangot amiatt, hogy nagyon sokan életüket vesztik a tagállamok területére bejutni próbáló menekültek közül; kéri, hogy biztosítsanak több jogi lehetıséget a menedékjogkérés terén, és sürgeti a tagállamokat, hogy vegyék figyelembe az emberi jogok megsértését, amikor döntést hoznak arról, hogy harmadik országokból érkezı személyek közül ki kaphat menekültstátuszt valamely tagállamban; megállapítja, hogy az Emberi Jogok Európai Bíróságának ítélkezési gyakorlata alapján az európai államok semmilyen körülmények között sem küldhetnek vissza magánszemélyeket olyan államokba, ahol azokat kínzás vagy kegyetlen, embertelen vagy megalázó bánásmód fenyegeti;

131.

üdvözli a Tanács és a Bizottság által végzett aktuális munkát, amelynek célja az EU emberi jogi politikája és más nemzetközi politikák közötti koherencia megerısítése; létfontosságúnak ítéli egy hiteles EU-s emberi jogi politika érdekében az említett koherencia megerısítését, szükségesnek tartja, hogy a jövıben az EU egy hangon szólaljon meg, jóváhagyja az EU „Az emberi jogok és a demokrácia érvényesítése az Európai Unió politikáiban” címő emberi jogi fórumának központi témáját;

132.

felhívja a Bizottságot a GSP+-ból származó elınyök olyan országok számára történı

114 /PE 387.050

HU

odaítélésének további közeli nyomon követésére, amelyekben súlyos hibákat észleltek az alapvetı munkaügyi normákról szóló nyolc ILO-egyezmény végrehajtását illetıen a polgári és politikai jogok megsértése vagy a börtönmunka alkalmazása miatt; kéri a Bizottságot, hogy alakítson ki olyan kritériumokat, amelyek segítségével megállapítható, hogy mikor vonhatók vissza a GSP-k emberi jogi megfontolásokból; 133.

feltétel nélkül elítéli a gyermekek kizsákmányolásának valamennyi formáját – akár a szexuális kizsákmányolás – ideértve a gyermekpornográfiát és a gyermekekkel kapcsolatos szexturizmust – vagy kényszermunka formájában –, az emberkereskedelem minden formájával együtt; felháborodással állapítja meg, hogy nem csökkent a gyermekek szexuális kizsákmányolásának mértéke, különösen az internethasználat miatt; nézete szerint súlyos bőncselekményeket követnek el ezzel, amelyek vonatkozásában vádemelés és büntetés szükséges;

134.

sürgeti a Bizottságot, hogy továbbra is ösztönözze az európai és helyi vállalatok körében a vállalatok szociális felelısséget; kéri a Tanácsot, hogy tegyen jelentést a Parlamentnek az ENSZ vállalati és emberi jogi különleges képviselıjétıl, John Ruggie-tıl kapott bármiféle visszajelzésrıl, amellyel kialakíthatók a vállalati felelısség és elszámoltathatóság normái a transznacionális vállalatok és más üzleti vállalkozások esetében az emberi jogokra tekintettel;

135.

üdvözli az Általános Ügyek Tanácsa által 2006. november 13-án a válságkezelés során a nemek egyenlıségére és a nemek esélyegyenlıségének érvényesítésére vonatkozóan hozott következtetéseket;

136.

elismeri, hogy a bevándorlási politika elsıbbséget kapott az Unió bel- és külpolitikai napirendjében, és hogy az ezzel kapcsolatos szövegekben az Unió kísérletet tett a bevándorlás és a fejlıdés összekapcsolására, illetve annak biztosítására, hogy a bevándorlók alapvetı jogait tiszteletben tartsák; fenntartja azonban, hogy a tényleges valóság meghazudtolja a szövegeket; különösen nyugtalanítónak tartja a tényt, hogy az illegális bevándorlók visszafogadásáról szóló megállapodásokat kötnek olyan harmadik országokkal, amelyek nem rendelkeznek az állampolgárok visszafogadásának kezeléséhez és jogaik védelméhez szükséges jog- és intézményrendszer; felhívja a Tanácsot és a Bizottságot, hogy adjon tájékoztatást az e területen az illegális migráció elleni küzdelemben a harmadik országok által tanúsított együttmőködésrıl szóló elsı éves ellenırzési és értékelési jelentés 2005-ben történt közzététele óta elért elırehaladásról; ajánlja, hogy a Parlamentet már a kezdetektıl vonják be olyan esetekben, amikor visszafogadási megállapodásokról tárgyalnak és ilyeneket kötnek; és lényegében fenntartja, hogy bármiféle migrációs politikának közös politikának kell lennie, és mindenek felett inkább megelızı, mint büntetı jellegőnek;

137.

megismétli a nemzetközi emberi jogi szabályoknak való megfelelést ösztönzı EU-s belpolitika fontosságát és annak szükségességét, hogy a tagállamok jogszabályaikat többek között a Genfi Egyezményekbıl, a kínzás elleni egyezménybıl, a népirtásról szóló egyezménybıl és az ICC-t létrehozó Római Alapokmányból eredı kötelezettségekkel összhangban hozzák; üdvözli az egyes tagállamokban az egyetemes joghatóság alkalmazásának terén elért elırehaladást; a bel- és külpolitikák nagyobb koherenciájára törekedve ösztönzi a Tanácsot, a Bizottságot és Tagállamokat, hogy a súlyos nemzetközi bőncselekményekkel kapcsolatos büntetlenség elleni küzdelmet PE 387.050\ 115

HU

szerepeltessék a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló közös EU-s térség kialakítása során; 138.

felhívja a Bizottságot, a Tanácsot és a tagállamokat, hogy a harmadik országokkal az emberi jogokról és alapvetı szabadságjogokról folytatott párbeszédek keretébe módszeresen foglalja bele a szexuális irányultságuk miatt üldözött vagy hátrányosan megkülönböztetett személyek kérdését, és az emberi jogok hasonló megsértésének elıfordulása esetén tegyen megfelelı, fokozatos intézkedéseket; kéri továbbá ıket, hogy kezdeményezzék nemzetközi szinten a szexuális irányultság alapján történı üldöztetés, illetve a büntethetıség megszüntetését, például az ENSZ szervei által e kérdésekre vonatkozó határozat elfogadása révén, és úgy dönt, hogy minden év május 17-én támogatja és megünnepli a homofóbia elleni világnapot;

Az Európai Parlament emberi jogi ügyekben történı beavatkozásainak hatékonysága 139.

üdvözli a Parlament által az emberi jogi területen és az emberi jogok világszerte történı fejlesztésére vonatkozó kötelezettségvállalások megóvásában más intézmények tevékenységeinek ellenırzése útján és különösen a Szaharov-díj odaítélésével játszott fontos szerepet;

140.

kéri a Tanácsot és a Bizottságot az Európai Emberi Jogi és Demokratizálódási Egyetemközi Központ által készített, „Beyond Activism: The impact of the resolutions and other activities of the European Parliament in the field of human rights outside the European Union” címő, 2006 októberében véglegesített tanulmány figyelembe vételére;

141.

üdvözli emberi jogi albizottságának szerepét, ideértve az elnökség, a Bizottság és az emberi jogi személyes képviselı rendszeres jelentéseit, a különösen az ENSZ különmegbízottjaival és független szakértıivel folytatott eszmecseréket, a számos meghallgatást, szakértıi vallomást és vizsgálatokat; javasolja, hogy e munka hatásait növeljék más bizottságokkal, mint a Fejlesztési Bizottsággal, a Nemzetközi Kereskedelmi Bizottsággal, az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottsággal, a Nıjogi és Esélyegyenlıségi Bizottsággal és a Költségvetési Bizottsággal való rendszeres együttmőködés útján;

142.

elismeri, hogy emberi jogi albizottsága továbbra is elkötelezett az EU eszközei emberi jogok és a demokrácia terén történı végrehajtásának értékelését illetıen, különös hangsúlyt fektetve az EU kínzásra vonatkozó iránymutatásaira, illetve hogy a Bizottságot és a Tanácsot elszámoltathatóvá tegye az e területen tett intézkedéseikért, hogy folyamatos párbeszédet alakítson ki a nemzetközi intézményekkel az emberi jogi kérdéseket illetıen, hogy szakértıi fórumot teremtsen és hogy ugyanakkor az emberi jogokra és a demokráciára vonatkozó szempontokat érvényesítsen a Külügyi Bizottság jelentéseiben, hogy kezdeményezési jelentéseket szövegezzen egyedi emberi jogi okmányokra vonatkozóan, hogy érvényesítse az emberi jogi kérdéseket a Parlament különféle testületeiben (bizottságok és delegációk), hogy megszervezze és elıkészítse a Szaharov-díj átadási eljárását, illetve hogy fórumot biztosítson a civil társadalom képviselıivel folytatott állandó párbeszédhez;

143.

hangsúlyozza az emberi jogi politikák ellenırzésének koordinálása céljából a nemzeti parlamenti képviselıkkel folytatott fokozott együttmőködés fontosságát; az emberi jogi albizottságnak kommunikációs csatornák megnyitására, illetve az EU-tagállamok

116 /PE 387.050

HU

és harmadik országok nemzeti parlamentjeinek hasonló bizottságaival találkozók szervezésére kell törekednie; 144.

felszólít az emberi jogi albizottság számára konstruktívabb szerep biztosítására a sürgıs témák kiválasztására vonatkozó konzisztens és átlátható kritériumok kialakításában annak biztosítása érdekében, hogy a parlamenti beavatkozásokra idıben kerül sor, és ezek hatása maximális; javasolja, hogy a sürgısségi állásfoglalásokra vonatkozó vitát és szavazási idıt alakítsák át olyan módon, hogy azon a Tanács is részt vehessen;

145.

ajánlja az iránymutatások teljes körő végrehajtását a harmadik országokba látogató parlamenti delegációk számára;

146.

ajánlja az emberi jogi kérdésekkel kapcsolatos állásfoglalások és más alapvetı dokumentumok célországban beszélt nyelvre történı lefordítását;

147.

üdvözli az emberi jogi albizottság, a Külügyi Bizottság a Fejlesztési Bizottság és a Parlament elnöke által játszott aktív szerepet a világban tapasztalható igazságtalanságok elleni fellépésben, különösen a Szaharov-díj odaítélése útján; úgy ítéli meg, hogy a Parlament célja több kell, hogy legyen pillanatnyi láthatóságot biztosítani, és hogy az elvárásoknak megfelelıbben eleget kellene tennie, például a korábbi kitüntetettekkel való rendszeres kapcsolattartás és a további támogatás útján; az Európai Parlamentnek elı kell mozdítania a Szaharov-díjjal kitüntetettek hálózatának létrehozását, amely rendszeresen ülésezne az Európai Parlamentben abból a célból, hogy a Szaharov-díjjal kitüntetettek az emberi jogok területén részt vegyenek a Parlament tevékenységeiben; mély sajnálatát fejezi ki a burmai és kubai hatóságok által a Parlament azon jóváhagyás iránti kérelmére adott válaszok miatt, hogy delegációt küldhessen a korábbi Szaharov-díjjal kitüntetettek meglátogatására;

148.

kéri az Emberi Jogi Albizottságot a nyilvános meghallgatások színvonalának a fokozottabb képviselıi részvétel és médiajelenlét által történı növelésére; felszólítja az albizottságot, hogy továbbra is hívjon meg az ülésekre kiemelkedı szakértıket és fontos érdekelteket, illetve hogy mérlegelje a meghívásoknak harmadik országok képviselıire és EU-delegációk vezetıire való kiterjesztését; felkéri az albizottságot, hogy vonjon le mőködésre vonatkozó konklúziókat valamennyi ülését és eszmecseréjét illetıen a vállalt kötelezettségek és a megszerzett információk, továbbá a kialakított politikai lehetıségek nyomon követésére tekintettel;

149.

üdvözli a Parlament által a Guantánamo-öbölben található fogva tartási központ bezárására való felszólításról elfogadott állásfoglalásokat, illetve a Parlament által az említett központ és az ezzel kapcsolatos emberi jogi aggályok tisztázása érdekében tett erıfeszítéseket; felhívja a Tanácsot és a Bizottságot, hogy sürgesse az Egyesült Államok kormányát a fogva tartottak elleni vádemelésre vagy szabadon bocsátásukra a nemzetközi joggal összhangban; üdvözli, hogy 2006 májusában Albánia elsıként fogadott be menekültként öt kínai ujgurt Guantánamóból, de sajnálja, hogy 13 további kínai ujgur Guantánamóban marad annak ellenére, hogy az Egyesült Államok kormánya engedélyezte szabadon engedésüket, mivel az Egyesült Államok kormánya arra a helyes következtetésre jutott, hogy a kínzások veszélye miatt nem térhetnek vissza Kínába; felhívja a Tanácsot, a Bizottságot és a tagállamokat, hogy az Egyesült Államok kormányával együttmőködve törekedjenek mindazon személyek letelepedésének megkönnyítésére, akikrıl az Egyesült Államok megállapította, hogy PE 387.050\ 117

HU

nem jelentenek veszélyt az Egyesült Államokra, illetve szövetségeseire nézve, de mégsem térhetnek vissza hazájukba a kínzások veszélye miatt; aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy a Guantánamó-öbölbeli fogva tartási központ fennállása önmagában továbbra is negatív üzenetet küld arról, hogy hogyan folyik a terrorizmus elleni harc; 150.

úgy ítéli meg, hogy a Parlament emberi jogokkal és demokráciával kapcsolatos munkájának hatékonysága növelhetı cselekvéseit illetıen prioritások megállapításával, különösen olyan kérdésekre összpontosítva, ahol széles körő politikai konszenzusra van mód; úgy ítéli meg, hogy emberi jogi albizottsága kis munkacsoportokat hozhatna létre az egyes emberi jogi iránymutatások nyomon követése érdekében; úgy ítéli meg, hogy a meglévı formális felhatalmazást megfelelıbben ki lehetne használni az emberi jogok elımozdítása érdekében, különösen a költségvetési hatáskör és a jóváhagyási jog útján;

151.

emlékeztet 2007. január 18-i állásfoglalására a nemek közötti egyenlıségnek a bizottságok munkája keretében történı integrált megközelítésérıl; felhívja bizottságait, hogy tegyenek meg minden ésszerő erıfeszítést a nemek közötti egyensúly biztosítása érdekében tevékenységük során (beleértve a delegációk összetételét és a meghívott felszólalókat), és hajtsák végre azokat az egyenlıségi akcióterveket, melyeket az egyes bizottságokban a nemek közötti egyenlıségért felelıs tagok terjesztenek elı;

152.

azt sugallja, hogy az Európai Parlamenten belüli különféle szakpolitikai területek közötti kapcsolat jobban megteremthetı az emberi jogokért, a költségvetésért és a nemzetközi kereskedelemért felelıs bizottságok munkája révén olyan módon, hogy a költségvetési és kereskedelmi kérdéseket megfelelıbben integrálják az emberi jogi aggályok megfogalmazásába, hogy az utóbbiak realisztikusabbak lehessenek a megvalósítás tekintetében, illetve hogy azokat jobban összehangolják az Európai Parlament formális hatásköreivel;

153.

felhívja a Tanácsot, hogy rendszeresen kérje fel a parlamenti képviselıket a például az NGO-kkal szervezett elıkészítı és eligazító üléseken, illetve a harmadik országokkal és az Európai Szomszédsági Politika emberi jogi albizottságaival folytatott emberi jogi párbeszédekrıl szóló eligazításokon való részvételre;

154.

prioritásnak tekinti az ENSZ-szel, különösen az ENSZ Emberi Jogi Tanácsával és az Európa Tanács képviselıivel és szerveivel folytatott szoros együttmőködés folytatását; úgy ítéli meg, hogy fontos továbbá az AKCS-, EMPA- és EUROLAT-országok parlamenti közgyőléseivel közelebbi munkakapcsolat kialakítása a szakértıi tudás cseréje, illetve az emberi jogok és a demokrácia területén folytatott tevékenységek tekintetében a nagyobb mértékő koherencia biztosítása érdekében;

155.

elismeri az európai országoknak a CIA által foglyok szállítására és illegális fogva tartására való állítólagos használatával foglalkozó ideiglenes bizottság munkáját, illetve az említett bizottság által 2007. február 14-én elfogadott jelentést1; üdvözli az említett tekintetben az információra, az állítások megvizsgálására és a tények megállapítására és a foglyok rendkívüli átadásának felvetésére, illetve az EUtagállamok területének a CIA légiereje által az áldozatok szállítására történı felhasználása emberi jogok és a nemzetközi jog megsértéseként való tekintésére irányuló erıfeszítéseket; tudomásul veszi a Tanács felé a fıtitkár/fıképviselı és a

1


118 /PE 387.050

HU

tagállamok által megfogalmazott kritikát, illetve ajánlásokat; megemlíti illetékes bizottságainak szerepét a fent említett jelentés megfelelı politikai nyomon követésének biztosításában; kéri az EU-t és a tagállamokat, hogy minden szinten mőködjenek együtt most és a jövıben a rendkívüli kiadatás gyakorlatának elítélése érdekében; 156.

üdvözli az indiai dálitok emberi jogi helyzetérıl szóló, 2007. február 1-i állásfoglalásának1 elfogadását;

Az emberi jogi munkára szánt források 157.

üdvözli azt, hogy a Bizottság immár nagyobb jelentıséget biztosít az emberi jogoknak a harmadik országbeli bizottsági delegációk vezetıinek megbízólevelében;

158.

üdvözli a tényt, hogy az EU különleges képviselıinek mandátuma megújítására irányuló aktuális folyamatban valamennyi mandátumot kiegészítettek az emberi jogokra történı utalással;

159.

támogatja, hogy a Tanács által kinevezett valamennyi különleges képviselı számára álljanak rendelkezésre fokozottabb emberi erıforrások az emberi jogok területén; o o

160.

1

o

utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak és a Bizottságnak, a tagállamok és a tagjelölt országok kormányainak és parlamentjeinek, az ENSZ-nek, az Európa Tanácsnak, az EBESZ-nek, az állásfoglalásban említett országok és területek kormányainak, valamint az EU-ban lévı fıbb emberi jogi nem-kormányzati szervezetek hivatalainak.

Elfogadott szövegek, P6_TA(2007)0016. PE 387.050\ 119

HU

P6_TA-PROV(2007)0166 A halálbüntetésre vonatkozó egyetemes moratórium Az Európai Parlament 2007. április 26-i állásfoglalása a halálbüntetésre vonatkozó egyetemes moratóriumot támogató kezdeményezésrıl

Az Európai Parlament, – tekintettel 2007. február 1-jei, a halálbüntetésre vonatkozó egyetemes moratóriumot támogató kezdeményezés érdekében megfogalmazott állásfoglalására1, – tekintettel a halálbüntetés kapcsán a harmadik államokkal kapcsolatos uniós politika 1998. június 3-i iránymutatásaira, – tekintettel a Párizsban 2007. február 1. és 3-a között megrendezett halálbüntetés-ellenes Világkongresszus zárónyilatkozatára, – tekintettel az EU Elnökségének 2006. december 9-én az ENSZ-közgyőlésen tett nyilatkozatára, amelyet az összes földrajzi csoportból eredetileg a világ 85 országa írt alá, – tekintettel az EU Elnöksége által az ENSZ Emberjogi Tanácsa 2007. március 29-i, negyedik ülésén benyújtott nyilatkozatára, – tekintettel arra, hogy ahogy azt az ENSZ fıtitkára római látogatása során kifejtette, a moratóriumot a közvélemény támogatása övezi, – tekintettel eljárási szabályzata 103. cikkének (2) bekezdésére, A. mivel a halálbüntetés egyetemes moratóriumára való felszólítás stratégiai lépés a halálbüntetés minden országban való eltörlése felé, B. mivel 2007. február 1-jei állásfoglalásában az EU Elnöksége egy állásfoglalásnak az ENSZ Közgyőléséhez történı sürgıs benyújtására szólított fel, valamint arra, hogy folyamatosan tájékoztassák a Parlamentet az elért eredményekrıl; mivel ezidáig nem küldtek állásfoglalást a jelenlegi ENSZ Közgyőlés számára, C. mivel az Európai Unió által az ENSZ Közgyőlésnek 2006. december 19-én benyújtott, a halálbüntetésrıl szóló nyilatkozatot mostanra az összes földrajzi csoportból 88 ország írta alá, 1. megismétli felhívását az EU tagállamai felé, hogy szerezzék meg harmadik országok támogatását a nyilatkozathoz; 2. bátorítja az EU-t, hogy ragadja meg a meglévı lehetıségeket azzal, hogy továbbhalad és felszólítja az EU tagállamait és az EU-t, hogy – más földrészek országainak közös támogatását keresve – haladéktalanul nyújtsanak be állásfoglalást a halálbüntetés egyetemes moratóriumáról a jelenlegi ENSZ Közgyőlés számára; 1


120 /PE 387.050

HU

3. felszólítja az EU Elnökségét, hogy bátorítsa azokat az országokat, amelyek nem írták alá és nem ratifikálták a Polgári és Politikai Jogokról szóló Nemzetközi Egyezmény második fakultatív jegyzıkönyvét, hogy írják alá és ratifikálják azt, valamint felszólítja azokat a tagállamokat, amelyek nem írták alá az emberi jogokról szóló európai egyezmény (EJEE) 13. jegyzıkönyvét, hogy írják alá; 4. teljes mértékben támogatja a harmadik Világkongresszus zárónyilatkozatát és nyomon szándékozik követni a Világkongresszust, mégpedig a halálbüntetés-ellenes világkampány parlamenti dimenziójának kialakítása, valamint azáltal, hogy parlamentközi küldöttségein és az AKCS-EU Közös Parlamenti Közgyőlésben és az Euro-mediterrán Parlamenti Közgyőlésben való részvételén keresztül felveti a kérdést; 5. felszólítja a Tanácsot és a Bizottságot, hogy használjanak ki minden lehetséges lehetıséget a regionális halálbüntetés-megszüntetést támogató koalíciók létrehozása támogatására; 6. felszólítja az Európai Unió minden intézményét és az Európa Tanácsot, hogy támogassa a halálbüntetés-ellenes világnapot azáltal, hogy 2007-tıl kezdıdıen október 10-ét halálbüntetés-ellenes Európanapnak nyilvánítja, és támogatja a nagy nyilvánossággal zajló halálbüntetés-ellenes európai konferencia e nappal összefüggésben történı szervezésére irányuló kezdeményezést; felhatalmazza elnökét, hogy a megfelelı küldöttséggel együtt képviselje az Európai Parlamentet ezen az alkalmon. 7. utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak, a Bizottságnak, az EU tagállamainak, az ENSZ fıtitkárának, az ENSZ Közgyőlése elnökének és az ENSZ tagállamainak.

PE 387.050\ 121

HU

P6_TA-PROV(2007)0167 Homofóbia Európában Az Európai Parlament 2007. április 26-i állásfoglalása a homofóbiáról Európában

Az Európai Parlament, – tekintettel az emberi jogokat és alapvetı szabadságokat biztosító és a hátrányos megkülönböztetést tiltó nemzetközi eszközökre, nevezetesen az emberi jogok és alapvetı szabadságok védelmérıl szóló európai egyezményre, – tekintettel az Európai Unióról szóló szerzıdés 6. és 7. cikkére, valamint az EK-Szerzıdés 13. cikkére, amelyben az Európai Unió, illetve az Európai Közösség és a tagállamok kötelezettséget vállalnak az emberi jogok és alapvetı szabadságok védelmére, és amelyek európai szintő eszközöket biztosítanak a hátrányos megkülönböztetés és az emberi jogok megsértése elleni küzdelemhez, – tekintettel az Európai Unió alapjogi chartájára, és különösen annak 21. cikkére, amely tiltja a szexuális irányultságon alapuló hátrányos megkülönböztetést, – tekintettel az Európai Közösség cselekvésére a szexuális irányultságon alapuló homofóbia és diszkrimináció elleni küzdelemben, különösen a foglalkoztatás és a munkavégzés során alkalmazott egyenlı bánásmód általános kereteit létrehozó, 2000. november 27-i 2000/78/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvre1, valamint az "Esélyegyenlıség mindenki számára" európai évérıl (2007) (az igazságos társadalom irányában) szóló, 2006. május 17-i 771/2006/EK európai parlamenti és tanácsi határozatra2, – tekintettel a homofóbiáról, a kisebbségek védelmérıl és a diszkriminációellenes politikákról szóló korábbi állásfoglalásaira, nevezetesen az európai homofóbiáról szóló 2006. január 18i 3, valamint a rasszista és homofób erıszak európai növekedésérıl szóló, 2006. június 15-i4 szóló állásfoglalásokra, – tekintettel eljárási szabályzata 103. cikkének (4) bekezdésére, A. mivel a Parlament egyes európai országokban a leszbikus, meleg, biszexuális és transznemő közösségek ellen irányuló győlöletbeszéd elterjedését figyelte meg, B. mivel a politikai és vallási vezetık nyilatkozatai és cselekedetei jelentıs mértékben befolyásolják a közvéleményt, fontos felelısségük van abban, hogy pozitívan hozzájáruljanak a tolerancia és egyenlıség légkörének megteremtéséhez, C. mivel ezen állásfoglalást, valamint a fent említett állásfoglalásokat a győlöletbeszéd elterjedése és egyéb aggasztó események indokolták, mint például helyi hatóságoknak az egyenlıségért szervezett és melegfelvonulások megrendezésére vonatkozó tilalma, vezetı 1 2 3 4

HL L 303., 2000.2.12., 16. o. HL L 146., 2006.5.31., 1. o. HL C 287. E, 2006.11.24., 179. o. Elfogadott szövegek, P6_TA(2006)0273.

122 /PE 387.050

HU

politikusok és vallási vezetık által használt győlöletkeltı vagy fenyegetı nyelvezet vagy győlöletbeszéd, továbbá hogy a rendırségnek nem sikerült megfelelı védelmet biztosítani a békés demonstrációknak és feloszlatni a homofób csoportok által szervezett erıszakos tüntetéseket, D. mivel Európában és a világon az elkövetkezı hónapokban számos, egyenlıségért szervezett felvonulást és a melegfelvonulást terveznek úgy, hogy a résztvevık és szervezık esetleges fizikai erıszakra számíthatnak a szólás- és gyülekezési szabadsághoz való alapvetı joguk ellenére, amire többek között az Európa Tanács emberjogi biztosa is emlékeztetett, E. mivel Matteo, egy Torinóban élı, 16 éves olasz állampolgár nemrég öngyilkosságot követett el és két búcsúlevelet hagyott hátra, amelyekben öngyilkosságát a szexuális irányultsága miatt elszenvedett megfélemlítéssel indokolja; mivel az Egyesült Királyságban mőködı civil társadalmi szervezetek Anglia-szerte a középiskolákban a homofób megfélemlítések számának növekedését jelezték; mivel Hollandiában csupán szexuális irányultsága és nıies megjelenése miatt egy homoszexuális férfit halálra vertek, F. mivel a Parlament már több alkalommal kérte a diszkriminációellenes jogszabálycsomag teljessé tételét az EK-Szerzıdés 13. cikke alapján, és rendszeresen kéri a Bizottságot, hogy terjesszen elı javaslatot olyan irányelvre, amely minden ágazatban megtiltja a szexuális irányultságon alapuló megkülönböztetést, G. mivel 2006. január 15-i állásfoglalásában a Parlament már hangot adott az európai, és különösképpen a lengyel helyzetet illetı komoly aggodalmának, elítélve a Lengyel Családok Ligája párt, valamint a miniszterelnök-helyettes és az oktatási miniszter győlöletkeltı és erıszakra buzdító felszólalásait, H. mivel 2007 márciusában a lengyel kormány miniszterelnök-helyettese és oktatási minisztere bejelentést tettek egy törvényjavaslatról, amely büntetné az iskolai „homoszexuális propagandát”, és ismertették e törvényjavaslat tartalmát, amely kilátásba helyezi az iskolaigazgatók, tanárok és tanulók elbocsátását, megbírságolását vagy börtönbüntetését a leszbikusok, melegek, biszexuálisok és transznemőek jogainak az iskolákban történı hirdetése esetén, I. mivel a lengyel kormány oktatásiminiszter-helyettese megerısítette, hogy valóban készülıben van egy ilyen törvényjavaslat, és bejelentette, hogy „azok a tanárok, akik nyíltan vállalják homoszexualitásukat, el lesznek bocsátva munkahelyükrıl”; mivel a kormány különbözı tagjai eltérıen reagáltak, ezért továbbra is kétséges, hogy a jogszabálytervezetet valóban beterjesztik-e, J. mivel a lengyel kormány miniszterelnök-helyettese és oktatási minisztere kifejezte azon óhaját, hogy európai szinten is hasonló jogszabályok elfogadását szorgalmazza, K. mivel a javasolt jogszabályt a lengyel miniszterelnök támogatja, aki kijelentette, hogy „a homoszexuális életmód iskolai népszerősítése a rendes életmód alternatívájaként fiatalok részére túl messzire megy, és az ilyen jellegő kezdeményezéseket le kell állítani az iskolákban”, félreértelmezve ezzel a nevelés és a tolerancia fogalmát, L. mivel a gyermekjogok védelmével foglalkozó lengyel ombudsman kijelentette, hogy jegyzéket készít azon munkakörökrıl, amelyekre nem lehet homoszexuálisokat felvenni,

PE 387.050\ 123

HU

M. mivel 2006 júniusában az államügyész elrendelte a leszbikusok, melegek, biszexuálisok és transznemőek szervezeteinek pénzügyi ellenırzését abból a célból, hogy a bőnszervezetekkel fennálló esetleges összefonódásokra, az iskolákban betöltött szerepükre fény derítsen bőncselekményre utaló jelek fellelése érdekében, de az ellenırzés eredménytelen volt, N. mivel a lengyel kormány 2006. június 8-án elbocsátotta a Tanárképzı Központ vezetıjét és betiltotta az Európa Tanács hivatalos diszkriminációellenes anyagainak terjesztését, és mivel a Központ új vezetıje 2006. október 9-én kijelentette, hogy „nem engedhetjük meg, hogy az iskolákban helytelen példa üsse fel a fejét, mivel az iskola célja az, hogy a jó és a rossz, a szép és a csúnya közötti különbséget elmagyarázza (...), és hogy rámutasson arra, hogy a homoszexuális életvitel tragédiához, kiüresedéshez és degenerációhoz vezet”, O. mivel Terry Davis, az Európa Tanács fıtitkára az események kapcsán kijelentette, hogy „a lengyel kormány szabadon dönthet arról, hogy fel kívánja-e használni az Európa Tanács által biztosított anyagokat emberi jogi képzésre, azonban még ha a tananyag választható is, a benne foglalt értékek és elvek egyáltalán nem azok” és aggodalmát fejezte ki „egyes, a kormány által elfogadott, homofóbiát és homofób magatartást támogató politikákkal” kapcsolatban, P. mivel a lengyel kormány megtagadta a leszbikusok, melegek, biszexuálisok és transznemőek szervezetei által támogatott projektek finanszírozását az Európai Ifjúsági Program keretében is és ezen döntését a szervezeteknek küldött levelében ismertette, amely szerint a „minisztérium politikája nem támogat olyan cselekvéseket, amelyek a homoszexuális viselkedést és annak az ifjúság körében való elterjedését segítik elı. A minisztériumnak továbbá nem feladata a homoszexuális szervezetekkel való együttmőködés támogatása.”, Q. mivel számos pozitív fejlemény is megfigyelhetı, mint a 2006 júniusában, Varsóban rendezett sikeres melegfelvonulás, a 2006 novemberében szintén Varsóban, a toleranciáért és demokráciáért tartott tömegtüntetés a poznani toleranciatüntetés betiltását követıen, a 2007 áprilisában, Krakkóban rendezett melegfelvonulás védelme, valamint az a tény, hogy a melegfelvonulásokat immár nem tiltják be szisztematikusan, R. mivel a Parlament megbízta a Rasszizmus és Idegengyőlölet Európai Megfigyelıközpontját azzal, hogy vizsgálja meg a Lengyelországban elıretörı rasszista, idegengyőlölı és homofób intoleranciát mutató hangulatot, és felkérte a Bizottságot annak megállapítására, hogy a lengyel oktatásügyi miniszter fellépése és kijelentései összhangban vannak-e az EUSzerzıdés 6. cikkével, illetve arra, hogy emlékeztessen az e cikk megszegésével járó szankciókra, amely kérések azonban válasz nélkül maradtak, 1. kiemeli, hogy az Európai Unió elsısorban értékközösség, ahol az emberi jogok, az alapvetı szabadságok, a demokrácia, a jogállamiság, az egyenlıség és a megkülönböztetésmentesség a legvédettebb értékek közé tartoznak; 2. megerısíti, hogy az uniós intézmények és a tagállamok kötelessége biztosítani az Európában élık emberi jogainak tiszteletben tartását, védelmét és elımozdítását, az Emberi Jogok Európai Egyezménye, az Európai Unió alapjogi chartája, az EU-Szerzıdés 6. cikke, valamint a személyek közötti, faji- vagy etnikai származásra való tekintet nélküli egyenlı

124 /PE 387.050

HU

bánásmód elvének alkalmazásáról szóló, 2000. június 29-i 2000/43/EK1 irányelv és a 2000/78/EK tanácsi irányelv rendelkezéseinek megfelelıen; 3. megismétli kérését a Bizottsághoz, hogy ez utóbbi az EK-Szerzıdés 13. cikkén alapuló hátrányos megkülönböztetés elleni csomag kiegészítésével biztosítsa a szexuális irányultság miatti hátrányos megkülönböztetés tilalmát minden területen, ugyanis ennek hiányában a leszbikusok, melegek és biszexuálisok és más, többszörös hátrányos megkülönböztetésben részesülık továbbra is a diszkrimináció veszélyében élnek; világszerte a homoszexualitás büntethetıségének megszüntetését sürgeti világszerte; 4. minden év május 17-ét a homofóbia elleni nemzetközi napnak fogja tekinteni; 5. sürgeti a Bizottságot, hogy gyorsítsa a hátrányos megkülönböztetés elleni irányelvek végrehajtásának ellenırzését, és indítson eljárást a tagállamok ellen, amennyiben azok megsértik a közösségi jogból eredı kötelezettségeiket; 6. emlékezteti valamennyi tagállamot, hogy az Emberi Jogok Európai Bíróságának ítélete szerint a gyülekezési szabadság joga akkor is gyakorolható, ha az e joggal élık nézetei nem egyeznek a többségi társadalom nézeteivel, és hogy ezért a melegfelvonulások betiltása, illetve az ezeken részt vevık megfelelı védelmének elmulasztása az európai emberi jogi egyezményben foglalt elvek megsértésének minısül; felszólítja az összes illetékes hatóságot, köztük a helyi szerveket, hogy engedélyezzék az ilyen felvonulásokat és biztosítsák a résztvevık megfelelı védelmét; 7. elítéli a politikai és vallásos vezetık hátrányos megkülönböztetésrıl tanúskodó, homoszexuálisok ellen irányuló megjegyzéseit, mivel ezek, még ha késıbb vissza is vonják ıket, győlöletet és erıszakot szítanak, és kéri a megfelelı szervezetek felettes szerveit, hogy ítéljék el ezeket a megnyilvánulásokat; 8. ismételten felszólít valamennyi tagállamot, hogy javasoljanak jogszabályokat az azonos nemő párokat sújtó hátrányos megkülönböztetés megszüntetésére, és kéri a Bizottságot, hogy terjesszen elı javaslatokat annak biztosítására, hogy a kölcsönös elismerés elve ezen a területen is érvényesüljön valamennyi személy megkülönböztetésmentes szabad mozgásának szavatolása érdekében az EU-ban; 9. szolidaritását és támogatását fejezi ki az alapvetı jogokért küzdı aktivistáknak és a leszbikus, meleg, biszexuális és transznemő közösség tagjainak egyenlı jogait védelmezıknek; 10. sürgeti az illetékes lengyel hatóságokat, hogy tartózkodjanak a miniszterelnök-helyettes és az oktatási miniszter által bemutatott tervezethez hasonló jogszabályok elıterjesztésétıl és elfogadásától, illetve a leszbikusok, melegek, biszexuálisok és transznemőek szervezeteit megfélemlítı intézkedések végrehajtásától; 11. felhívja az illetékes lengyel hatóságokat, hogy nyilvánosan ítéljék el az állami vezetık által tett, a szexuális irányultságon alapuló diszkriminációra felszólító és győlöletkeltı nyilatkozatokat, és tegyenek lépéseket azok ellen; úgy véli, hogy bármilyen egyéb viselkedés az EU-Szerzıdés 6. cikkének megsértését jelentené;

1

HL L 180., 2000.7.19., 22. o. PE 387.050\ 125

HU

12. kéri a lengyel hatóságokat, hogy segítsék az „Egyenlı esélyeket mindenkinek – 2007” év megvalósítását, és kéri a Bizottságot, hogy kísérje figyelemmel az év, és különösen annak a záradéknak a megvalósítását, amelynek értelmében a finanszírozás elıfeltétele annak biztosítása, hogy a hátrányos megkülönböztetés minden indítékára azonos módon reagáljanak a nemzeti programokban; 13. felkéri az Elnökök Értekezletét, hogy hatalmazza fel tényfeltáró delegáció küldését Lengyelországba annak érdekében, hogy tisztább képet kapjon a helyzetrıl, és hogy párbeszédet kezdjen valamennyi érintett féllel; 14. utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak, a Bizottságnak, a tagállamok és tagjelölt országok kormányainak, valamint az Európa Tanácsnak.

126 /PE 387.050

HU

P6_TA-PROV(2007)0168 Államháztartás a GMU-ban 2006-ban Az Európai Parlament 2007. április 26-i állásfoglalása az „Államháztartás a GMU-ban – 2006” címő közleményrıl (2007/2004(INI))


tekintettel az „Államháztartás a GMU-ban – 2006, az átdolgozott Stabilitási és Növekedési Paktum elsı éve” címő bizottsági közleményre (COM(2006)0304),

–

tekintettel a 2001. március 23–24-i stockholmi Európai Tanács elnökségi következtetéseire, amelyek az államháztartás hosszú távú fenntarthatóságának rendszeres felülvizsgálatára szólítanak fel, beleértve a jövıben bekövetkezı demográfiai változások miatt várhatóan kialakuló nehézségeket,

–

tekintettel az uniós államháztartások hosszú távú fenntarthatóságáról szóló bizottsági közleményre (COM(2006)0574),

–

tekintettel a túlzott hiány esetén követendı eljárás végrehajtásának felgyorsításáról és pontosításáról szóló 1467/97/EK rendelet módosításáról szóló, 2005. június 27-i 1056/05/EK tanácsi rendeletre1,

–

tekintettel a Bizottság 2006. decemberi konvergenciajelentésére (COM(2006)0762),

–

tekintettel a Bizottság által a tagállamok 2006–2007. évi stabilitási és konvergenciaprogramjaira tett ajánlásokra,

–

tekintettel a 2005. március 22–23-i brüsszeli Európai Tanács elnökségi következtetéseire a Stabilitási és Növekedési Paktum felülvizsgálatáról,

–

tekintettel a Bizottságnak a „Második jelentés az euró-övezet jövıbeli bıvítésének gyakorlati elıkészületeirıl” címő közleményére (COM(2005)0545) és az euróövezetrıl szóló 2006. évi éves beszámolóra (COM(2006)0392),

–

tekintettel az euróövezet kibıvítésérıl szóló, 2006. június 1-jei állásfoglalására2 és az euróövezetrıl szóló 2006-os éves jelentésrıl szóló, 2006. november 14-i állásfoglalására3,

–

tekintettel eljárási szabályzatának 45. cikkére,

–

tekintettel a Gazdasági és Monetáris Bizottság jelentésére (A6-0076/2007),

A.

mivel a tagállamokkal szemben a közös valutát támogató szabályok értelmében elvárás, hogy költségvetési deficitjüket a GDP 3%-a alatt tartsák; és mivel ezt a

1 2 3

HL L 174., 2005.7.7., 5. o. HL C 298. E, 2006.12.8., 249. o. Elfogadott szövegek, P6_TA(2006)0485. PE 387.050\ 127

HU

szabályt rendszeresen semmibe veszik; mivel a 3% feletti költségvetési hiány kedvezıbb megítélést kaphat, ha az nagymértékő növekedéssel és csökkenı adóssághányaddal párosul (kivéve a privatizációs bevételeket), ami középtávon az éves hiányt is 3% alá szorítja, B.

mivel az OECD közelmúltbeli, a deficitrıl szóló figyelmeztetése felhívja a tagállamokat, hogy a gazdasági fejlıdésük megszilárdítása érdekében összpontosítsanak a reformokra azáltal, hogy a gazdasági növekedést a költségvetési deficitjük csökkentésére használják fel, valamint arra, hogy a munkaerı-piacot versenyképesebbé teszik,

C.

mivel 2005-ben az euróövezetben az átlagos adósság mértéke 70,6 % volt, 2006-ban 69,4% körül, becslések szerint pedig 2007-ben 68%-ra esik; mivel mind 2005-ben, mind 2006-ban a legalacsonyabb és a legmagasabb arányú adósság közötti különbség túllépte a GDP 100 százalékpontját, és a becslések szerint 2007-ben ugyanez a különbség várható; mivel ezek az értékek még mindig sokkal magasabbak, mint az adósság-GDP arány – a Stabilitási és Növekedési Paktum két pillére egyikének – 60%os referenciaértéke,

D.

mivel 2005-ben az euróövezetben az átlagos deficit a GDP -2,6%-a volt, 2006-ban pedig -2,0% körül, becslések szerint pedig 2007-ben -1,5% lesz; mivel a 2005-ös és a 2006-os deficitarány közötti különbség megközelítette a 9 százalékpontot és a becslések szerint 2007-re megközelítıleg 7 százalékpontra esik,

E.

mivel 2005-ben az euróövezetben a GDP növekedési üteme 1,4% volt, 2006-ban 2,6% körül, becslések szerint pedig 2007-ben 2,1% lesz; mivel a 2005-ös és a 2006-os növekedési ütem közötti különbség körülbelül 5 százalékpont volt és a becslések szerint 2007-ben is 5 százalékpont körül marad; mivel ez a növekedési ütem egyértelmően alacsonyabb a világ más területeinek mutatóinál,

F.

mivel 2005-ben az euróövezetben a munkanélküliségi arány 8,6% (12 600 000) volt, amely 2006-ra 8,1%-ra (11 900 000) csökkent; mivel a munkanélküliségi arány az elırejelzések szerint 7,7%-ra (11 500 000) csökken 2007-ben, és mivel a becsült csökkenés azt mutatja, hogy a deficit csökkentése fokozhatja a gazdasági aktivitást és csökkentheti a munkanélküliséget,

G.

mivel az életkorral kapcsolatos kiadások az elırejelzések szerint 2050-re a GDP 4%ával emelkednek; mivel ennek következtében néhány tagállamban az életkorral kapcsolatos állami kiadások a GDP 5-13%-val nınek majd, amely hatalmas nyomást fog gyakorolni ezen tagállamok államháztartásának fenntarthatóságára, míg a gazdasági növekedés a 2004-2010-ig tartó idıszak 2,4%-áról a 2011-2030-ig tartó idıszakban 1,9%-ra esik majd vissza és mindössze 1,2% lesz a 2031-2050-ig tartó idıszakban; mivel a gazdasági növekedés hanyatlása és az életkorral kapcsolatos növekvı kiadások veszélyt jelenthetnek az európai polgárok gazdasági és szociális jólétére, valamint társadalmaink szociális kohéziójára, és szétesésre ösztönözhetik az európai intézményeket és közös politikákat,

H.

mivel a Bizottság és az EKB minden második évben értékeli az összes „eltérésben részesülı tagállam” tekintetében az euró bevezetésére vonatkozó maastrichti kritériumok teljesítését,

128 /PE 387.050

HU

Az átdolgozott Stabilitási és Növekedési Paktum tapasztalatai 1.

emlékeztet arra, hogy a Stabilitási és Növekedési Paktum (SNP) fı célja kiegyensúlyozotthoz közelítı vagy többletet mutató költségvetési pozíciók középtávon történı megvalósítása, és az államháztartások fenntarthatóságának és stabilitásának biztosítása, amely a jövıbeli demográfiai kihívásokat tekintve elengedhetetlen;

2.

üdvözli, hogy elég sok tagállam jelentıs erıfeszítéseket tett az SNP-vel kapcsolatos kötelezettségei teljesítésére; kiemeli azonban, hogy még mindig túl korai a módosított SNP hatálybalépését követıen elért eredmények értékelése;

3.

osztja a Bizottság aggodalmát az SNP megelızési pillérének végrehajtását illetıen, különös tekintettel azon tagállamokra, amelyeknek még nem sikerült államháztartásuk kiegyensúlyozása;

4.

aggodalmát fejezi ki az SNP-t, különösen annak korrekciós pillérét illetıen, hogy amennyiben azt engedékeny módon alkalmazzák, úgy az magában hordozza a magas és tartós államadósság veszélyét, amely komoly veszélyt jelentene a kiegyensúlyozott államháztartásra és a munkavállalási lehetıségekre;

5.

hangsúlyozza, hogy a tagállamoknak az átdolgozott SNP-hez való hozzáállása fog végérvényesen dönteni az SNP sikerérıl vagy kudarcáról; figyelmeztet, hogy minden valószínőség szerint az állami vagy gazdasági szereplık nem fogadnak el további átdolgozást;

6.

aggodalmát fejezi ki az iránt, hogy a tagállamok között a deficit, adósság és gazdasági növekedés területén tapasztalható különbségek egyre mélyülhetnek, amely következésképpen alááshatja a közös valutát, visszavetheti a gazdasági növekedést és csökkentheti a munkavállalási esélyeket; sürgeti a tagállamokat olyan összehangolt gazdasági politikák végrehajtására, amelyek a feltárt különbségeket csökkenthetik és nagyobb konvergenciához vezethetnek, az alacsonyabb hiány- és adósságszintek és az erıteljesebb növekedés irányában;

7.

aggodalmát fejezi ki a néhány tagállamban tapasztalható lassú államadósságcsökkentés iránt; ellenzi a soha véget nem érı és hatástalan deficit-eljárásokat, ezért sürgeti a Bizottságot és a Tanácsot, hogy gyors és határozott módon járjanak el; javasolja a túlzott hiány esetén követendı eljárás hitelességének, valamint az országok egységes elıírások szerint történı megítélésének fenntartását;

8.

tudni szeretné, milyen mértékben lehet ciklikus az európai növekedés, és felhívja a figyelmet az Európai Unió növekedési potenciálja - mint a munkahelyteremtés eszköze - növelésének szükségességére; emlékezteti a tagállamokat, hogy a nagyobb gazdasági növekedésnek és a magasabb foglalkoztatottságnak jelentıs adóbevételi növekedéssel kell járnia, ezzel csökkentve a túlzott deficit veszélyét, egyidejőleg jelentısen csökkentve az államadósságot;

9.

hangsúlyozza, hogy az SNP megsértése végül aláaknázhatja a közös monetáris politikát és növelheti a kamatlábak emelésére irányuló nyomást; hangsúlyozza, hogy az árstabilitás fenntartása érdekében elengedhetetlen az Európai Központi Bank PE 387.050\ 129

HU

függetlensége, meghatározva ezzel azon gazdaságpolitikák feltételeit, amelyek hozzájárulnak a magas szintő gazdasági növekedéshez és foglalkoztatottsághoz; 10.

úgy véli ezért, hogy sürgısen szükség van arra, hogy a tagállamok az európai polgárok jólétének további növelése érdekében a pénzügyi politikáikat a közös gazdasági és monetáris politikához igazítsák, valamint, hogy közös költségvetési menetrend és keret vonatkozzon minden tagállamra;

11.

üdvözli a tényt, amely szerint az átdolgozott SNP olyan reformprogramok kidolgozására nyújt lehetıséget, amelyek ésszerő határidıkkel és középtávú költségvetési célokkal rendelkeznek;

12.

egyetért abban, hogy a testre szabott, a tagállamok igényeihez igazított reformprogramoknak hozzá kell járulniuk az SNP megelızési pillérének jobb végrehajtásához;

13.

sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy a tagállamok nem használják ki kellıképpen pozitív gazdasági helyzetüket jelentıs strukturális reformok végrehajtására, amelyek fokozzák az áruk, a szolgáltatások, a munkahelyek és a tıke piacának hatékonyságát, és hosszútávon pénzügyi konszolidációt, gazdasági növekedést és magasabb foglalkoztatottságot biztosítanának;

Kihívások a jövıre nézve 14.

emlékeztet, hogy az SNP a fı és legerısebb eszköz az EU-n belüli gazdasági politikák összehangolására; hangsúlyozza, hogy mindaddig, amíg az SNP-t következetesen és erıteljesen hajtják végre, addig a gazdasági politikák folyamatosan nagyobb gazdasági növekedéshez és magasabb foglalkoztatottsághoz vezetnek;

15.

aggodalmának ad hangot a Bizottság elırejelzéseivel kapcsolatban, amelyek drámai növekedést mutatnak az életkorral kapcsolatos kiadások területén, míg a gazdasági növekedés a jövıben hanyatlani látszik, e kettı együttvéve pedig elkerülhetetlenül hatalmas nyomást gyakorol a tagállamok államháztartásának fenntarthatóságára;

16.

aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy hat tagállamot tartanak számon, mint az idısödı népesség költségvetésre gyakorolt hatása miatt államháztartásuk hosszú távú fenntarthatósága szempontjából magas veszélynek kitett államot, míg tíz tagállamot fenyeget közepes veszély és mindössze kilenc tagállamot alacsony veszély;

17.

sürgeti, hogy mindenképpen foglalkozzanak egy ilyen mértékő uniós költségvetési kihívással; emlékeztet arra, hogy az államadósság csökkentését a gazdasági fellendülés idıszakában kell felgyorsítani - egyidejőleg elkerülve a prociklikus intézkedéseket - a tagállamok gazdasági teljesítményének javítása érdekében strukturális és adóreformokat végrehajtva; ösztönzi a tagállamokat, hogy használják ki a jelenlegi gazdasági fellendülést a szükséges reformoknak a munkaerıpiacon és a szolgáltatási ágazatban történı végrehajtására, és csökkentsék a vállalkozások adminisztratív terheit; úgy véli, hogy még mindig lehetséges és szükséges is a beruházási tevékenység gyorsítása, és ezért olyan strukturális reformokra és kiegészítı intézkedésekre szólít fel, amelyek tartósan javítanák a beruházási környezetet és fellendítenék a

130 /PE 387.050

HU

beruházásokat; 18.

felszólít az állami kiadásoknak a fizikai és humántıke felhalmozása, valamint olyan köz-és magánszféra közötti partnerségek irányába történı átirányítására, amelyek az innováció, a megújuló energiák, az oktatás és képzés, a kutatás, az információtechnológia, a távközlési és közlekedési hálózatok stb. terén mőködnek;

19.

üdvözli azt a tényt, hogy a tagállamok számára a 2007-es és a 2008-as évre készített elırejelzések tartalmazták az átdolgozott SNP által meghatározott 0,5%-os GDP-deficit csökkentést; osztja a Bizottság aggodalmát azzal kapcsolatban, hogy a 2006-os éves átlagos strukturális átalakítás nem éri el ezt a célt; meggyızıdése, hogy amennyiben adottak a jó gazdasági kilátások, akkor a legtöbb tagállamban az ajánlott 0,5%-ot jóval meghaladó strukturális átalakításra van lehetıség;

20.

sürgeti a tagállamokat, hogy kerüljék a megalapozatlan költségvetési elırejelzéseket, valamint tartózkodjanak az egyszeri intézkedésektıl és a manipulált számviteltıl; javasolja a Tanácsnak annak biztosítását, hogy a nem fenntartható államadóssággal rendelkezı tagállamok 2015-ig nyilvánítsák az államadósságot alkotmányellenesnek, vagy jogellenesnek, példát véve az EU egyes tagállamainak és régióinak legjobb gyakorlatáról; ajánlja, hogy a Bizottság készítsen tanulmányt a tagállamokban a költségvetési adatok jelentésének és az állami eszközök és források számvitelének statisztikai kormányzására vonatkozó legjobb gyakorlatokról;

21.

üdvözli az Eurogroup legutóbbi megállapodásait a költségvetési elırejelzések közös megvitatása tekintetében, amelyek eredményeként az adott következı év megfelelı pénzügyi stratégiáit elızetesen meg lehet határozni, továbbá meggyızıdése, hogy ezen elırejelzések nyilvános vitáját az Európai Parlamentben kell megtartani, a nemzeti parlamentek képviselıinek jelenlétében;

22.

ajánlja annak kiderítését, hogy be kell-e vezetni egy, az egész Európai Unióra kiterjedı egységes költségvetési eljárási menetrendet, és egyidejőleg ki kell-e terjeszteni a költségvetési tervezést a jelenlegi egyéves idıtartamon túlra; álláspontja szerint a tagállamok költségvetési tervezésének a kulcsfontosságú közgazdasági paraméterek tekintetében egységesen értékelendı feltételezéseken kell alapulnia, és azt az egész Európai Unióban egységesen kell értékelni és megállapítani;

23.

figyelmezteti a tagállamokat, hogy az államdeficit és -adósság összehasonlításának biztosítása érdekében kiváló minıségő statisztikákat nyújtsanak be a Bizottságnak; sürgeti a Bizottságot, hogy erıteljesen ellenırizze a tagállamok által benyújtott statisztikák minıségét; sürgeti a Bizottságot minden olyan lépés megtételére – beleértve a büntetı intézkedéseket is – amely biztosítja, hogy a tagállamok kiváló minıségő, megbízható, egységes és összevethetı statisztikákat nyújtsanak be, amelyek tartalmazzák a jelenlegi és jövıbeli (mint például a nyugdíjazás és az egészségügy) összes felelısséget; felhívja a Bizottságot, hogy feladatát gyorsan teljesítse;

24.

egyetért a Bizottsággal, hogy a független intézmények, valamint a konkrét, a költségvetési egyensúlyt érintı szabályok rendkívül kedvezı hatást gyakorolnak a tagállamok középtávú céljaira és a kiegyensúlyozott államháztartások hosszú távú stabilitására; PE 387.050\ 131

HU

25.

megjegyzi, hogy a Bizottság legutóbbi, 2006. decemberi konvergenciajelentésében úgy véli, hogy az értékelt tagállamok többsége elırehaladást ért el, de jelenleg egyik sem teljesíti az euró bevezetéséhez szükséges összes feltételt;

26.

emlékeztet arra, hogy a Bizottság által az értékeléshez használt maastrichti kritériumokat egységes módon kell alkalmazni, anélkül, hogy bizonyos körülmények között nehezebbé tennék a tagállamoknak az euróövezethez való csatlakozást, vagy a kritériumokat engedékenyen értelmeznék;

27.

ösztönzi a Bizottságot, hogy tárja fel olyan független nemzeti testületek létrehozásának elınyeit, amelyek feladata a kiegyensúlyozott költségvetés középtávú célkitőzésének megfelelı hiány éves szintjének meghatározása;

28.

üdvözli a Bizottság és a Tanács által a költségvetési adatok jelentése statisztikai kormányzásának javítására tett erıfeszítéseket, amelyek a tagállamoknak szóló, a statisztikai intézmények egész EU-ban érvényesítendı elıírásaira vonatkozó ajánlás keretében valósulnak meg, ami kiterjed a szakmai függetlenség, a titoktartás, a megbízhatóság és az adatok idıszerőségének elvére, valamint a statisztikai intézmények forrásainak megfelelıségére és a Bizottság ellenırzési jogainak továbbfejlesztésére;

29.

úgy véli, hogy lehetıség van az állami eszközök és az implicit kötelezettségek elszámolásának fejlesztésére az átláthatóság és az összehasonlíthatóság fokozása érdekében, valamint a döntéshozatal szilárdabb alapjainak megteremtése céljából; úgy véli, hogy a Bizottságnak ezen a területen kezdeményezést kell elindítania;

30.

sajnálja az euróövezeten belül a politikai koordináció hiányát, és felhívja a figyelmet az euróövezethez tartozó tagállamok költségvetési politikáinak eltéréseire, valamint aggodalmát fejezi ki a koordináció ilyen hiányának adott esetben ellentmondásos hatásai miatt; bátorítja a strukturális és makrogazdasági reformok különféle módjainak, illetve az azok által a gazdasági ciklus különbözı szakaszaiban kifejtett együttes hatásoknak és kölcsönös hatásoknak a további kutatását az államháztartás megerısítése és ezzel egyidejőleg a lisszaboni stratégia valóra váltása legjobb lehetséges módozatainak azonosítása céljából; o o

31.

utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak, a Bizottságnak, valamint a tagállamok kormányainak és parlamentjeinek.

132 /PE 387.050

HU

o

P6_TA-PROV(2007)0169 A közelmúltbeli tüntetések elfojtása Oroszországban Az Európai Parlament 2007. április 26-i állásfoglalása Oroszországról

Az Európai Parlament, – tekintettel a demokráciának és a politikai szabadságoknak az Orosz Föderációban történı megszilárdítására irányuló célokra, amelyeket az egyrészrıl az Európai Közösségek és tagállamai, másrészrıl az Orosz Föderáció között létrejött partnerségi és együttmőködési megállapodás1 fektetett le, amely 1997-ben lépett hatályba, és 2007-ben jár le; – tekintettel az EU és Oroszország közötti emberi jogi párbeszédre; – tekintettel az Oroszországról szóló korábbi állásfoglalásaira, különösen az EU és Oroszország közötti kapcsolatok Anna Politkovszkaja orosz újságíró meggyilkolását követı alakulásáról szóló, 2006. október 25-i állásfoglalásra2, valamint az EU és Oroszország közötti kapcsolatokról szóló, 2006. december 13-i állásfoglalásra3; – tekintettel eljárási szabályzata 115. cikkének (5) bekezdésére, A. mivel 2007. április 14-én az orosz ellenzék tagjai a moszkvai Puskin téren gyülekeztek; mivel az úgynevezett „Elégedetlenek menetét” a Másik Oroszország elnevezéső ernyıszervezet szervezte, amely számos különbözı politikai hátterő mozgalmat tömörít; B. mivel percekkel a felvonulás megkezdése után a 2 000 tiltakozó a biztonsági erık több mint négyszeres túlerejével találta magát szemben, amely hamar feloszlatta az aktivistákat, megverve és rövid idıre ırizetbe véve azokat, akik át akartak törni a rendfenntartó erık vonalain; C. mivel a letartóztatottak között volt az Egységes Polgári Front elnöke, Garri Kaszparov, korábbi sakkvilágbajnok, valamint Maria Gaidar, Orsoszország elsı poszt-szovjet reformpárti miniszterelnökének lánya; a korábbi miniszterelnök, Mihail Kaszjanov csak azért tudta elkerülni a letartóztatást, mert testırei segítettek neki a menekülésben; sok olyan újságírót, akik rögzíteni szerették volna az eseményeket és nyugat felé továbbítani, szintén megvertek és letartóztattak, köztük Stephan Stuchlikot, az ARD tudósítóját; D. mivel 2007. április 15-én egy ugyanezen csoportosulás által szervezett másik, bár jóval kisebb tüntetést hasonló módszerekkel vertek szét Szentpéterváron, habár Garri Kaszparovot még a tüntetés megkezdése elıtt ırizetbe vették, és néhány tüntetıt elızetesen tartóztattak le az eseményre menet; E. mivel Vlagyimir Lukin, Oroszország emberi jogi ombudsmanja azt nyilatkozta, hogy véleménye szerint a rendırség mindkét esetben túllépte hatáskörét, és mivel Valentyina Matvijenko, Szentpétervár kormányzója nyomozást rendelt el az emberi jogok 1 2 3

HL L 327., 1997.11.28., 1. o. Elfogadott szövegek, P6_TA (2006)0448. Elfogadott szövegek, P6_TA-PROV(2006)0566. PE 387.050\ 133

HU

megsértésével kapcsolatban a szentpétervári tüntetésen történt események során; F. mivel az orosz hatóságok közvetlenül a parlamenti és az elnöki választások közeledtével egyre nagyobb nyomást gyakorolnak az ellenzéki csoportokra és a nem kormányzati szervezetekre, hogy tartózkodjanak az elnök és a kormány ellen irányuló cselekményektıl, és hogy megelızzék, hogy a média ilyen eseményekrıl tudósítson; G. mivel a demokrácia meggyengült Oroszországban, különösen a fı televízió- és rádióállomások kormányzati ellenırzés alá vonása, az öncenzúra nyomtatott sajtóban való elterjedése, a tömegdemonstrációk szervezésére vonatkozó jogok új korlátozása, valamint a nem kormányzati szervezetek körülményeinek rosszabbodása miatt; H. mivel a gyülekezési szabadság azon demokratikus elvek és emberi jogi normák alapvetı eleme, melyeknek támogatására Oroszország elkötelezte magát, és amelyek mellett többször is kifejezte elkötelezettségét; mivel ezek az elvek és értékek egyben az EU és Oroszország közötti stratégiai partnerség alapját is képezik; I. mivel az Egyesült Nemzetek Szervezete, az Európai Biztonsági és Együttmőködési Szervezet, valamint az Európa Tanács tagjaként az Orosz Föderáció magára vállalta, hogy tiszteletben tartja a szólás- és a gyülekezési szabadságot; mivel ezen elvek betartása a közelgı oroszországi választások fényében különös jelentıséggel bír; 1. határozottan elítéli az orosz rendfenntartó erık által az elmúlt hétvégi moszkvai és szentpétervári békés demonstrációk során alkalmazott túlzott erıszakot, és felszólítja az orosz hatóságokat, hogy tegyenek eleget nemzetközi kötelezettségeiknek, és tartsák tiszteletben a szólásszabadságot és a gyülekezési szabadságot; 2. különösen elítéli a biztonsági erık által alkalmazott megtorló intézkedéseket a szakmai feladatukat teljesítı újságírók ellen; a médiát érintı ilyen jellegő támadásokat elfogadhatatlannak tartja; 3. felszólítja az orosz hatóságokat, hogy rendeljenek el nyomozást az emberi jogok a két tüntetésen történt megsértése ügyében, valamint hogy nevezzék meg és állítsák bíróság elé az erıszak felelıseit; 4. ösztönzi az orosz Állami Dumát, hogy állítson fel egy munkacsoportot annak kinyomozására, hogy mért alkalmaztak ilyen erıszakot a békés tüntetık ellen; 5. sürgeti a Bizottságot és a Tanácsot, hogy az orosz kormánnyal való kapcsolattartás során világosan fejezzék ki aggodalmaikat, különösen a következı EU–Oroszország csúcstalálkozón, melyet 2007. május 18-án tartanak Szamarában; 6. felszólítja az orosz vezetést, hogy tegyen meg minden tıle telhetıt az ilyen sajnálatos események megismétlıdésének elkerülése érdekében, fıleg a következı elnöki és Duma választások utolsó szakaszában, és hogy biztosítsa az összes politikai párt és mozgalom számára a lehetıséget a demokratikus folyamatban való részvételre; felszólítja a központi választási bizottságot és az orosz igazságszolgáltatást, hogy legyen éber, tárgyilagos és elfogulatlan a kampány és a választási folyamat felügyelete során; 7. mélyen felkavarja az orosz hatóságok által az ellenzéki aktivisták ellen alkalmazott túlzott erıszak elterjedése, ami aggodalomra ad okot a demokrácia helyzetével és az emberi jogok 134 /PE 387.050

HU

tiszteletben tartásával kapcsolatban az Orosz Föderációban; 8. megismétli felhívását az EU és Oroszország közötti emberi jogi párbeszéd kibıvítésére annak érdekében, hogy az hatékonyabbá és eredményorientáltabbá váljon, minden szinten bevonva az Európai Parlamentet azzal a céllal, hogy ezt az elemet megerısítsék a hamarosan megtárgyalásra kerülı új partnerségi és együttmőködési megállapodásban; 9. hangsúlyozza, hogy ha látható eredmények elérése a cél az oroszországi demokrácia helyzetének javulásában, az EU közös politikáját és a tagállamok Oroszországgal való kétoldalú kapcsolatait közösen megállapított elvek és közös álláspontok kell, hogy vezéreljék; 10. sürgeti az orosz hatóságokat, hogy a parlamenti és elnöki választások elıtti utolsó szakaszban teljes mértékben tartsák tiszteletben az Európai Biztonsági és Együttmőködési Szervezet, valamint az Európa Tanács által lefektetett demokratikus normákat és elveket; felszólítja az Európa Tanácsot, hogy indítson nyomozást a moszkvai és szentpétervári tüntetések során elkövetett, az emberi jogokat sértı cselekmények ügyében; 11. utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak, a Bizottságnak, az Európa Tanácsnak, valamint az Orosz Föderáció kormányának és parlamentjének.

PE 387.050\ 135

HU

P6_TA-PROV(2007)0170 Alan Johnston újságíró gázai elrablása Az Európai Parlament 2007. április 26-i állásfoglalása Alan Johnston újságíró gázai elrablásáról

Az Európai Parlament, – tekintettel eljárási szabályzata 115. cikkének (5) bekezdésére A. mivel a BBC tudósítóját, Alan Johnstont 2007. március 12-én fegyveresek rabolták el Gáza városban, amikor hazaindult a munkából, és tartózkodási helye azóta is ismeretlen, B. mivel Johnston úr az egyre növekvı erıszak ellenére három éve tartózkodik Gázában éppen azért, hogy a külvilágot az ottani eseményekrıl tájékoztassa, C. mivel az emberrablást a palesztin médiaközösség, a közvélemény és pártállásuktól függetlenül a politikusok is elítélték, és most a tudósító azonnali szabadon bocsátását, illetve az emberrablások beszüntetését követelik, ezzel bizonyítva, hogy a helyi lakosság milyen nagyra becsülte Johnston úr munkáját, D. mivel Mahmud Abbas, a Palesztin Nemzeti Hatóság elnöke nyilvánosan megerısítette, hogy megbízható bizonyítékkal rendelkeznek arra nézve, hogy Johnston úr még életben van és biztonságos körülmények között tartják ıt fogva, illetve arról is van értesülésük, hogy melyik csoport felelıs a fogvatartásáért; E. mivel még egyetlen csoport sem vállalt felelısséget Johnston úr elrablásáért, amelyet Abbas elnök és a legfontosabb palesztin mozgalmak vezetıi is elítéltek, F. mivel a Bizottság az Újságírók Védelmére nevő szervezet, a Riporterek Határok Nélkül és a Nemzetközi Újságíró Szövetség (IFJ) szerint 2005 augusztusa óta 15 újságírót raboltak el a Gázai övezetben, és világszerte naponta újságírók ezreit fenyegeti az elrablás, erıszak és megfélemlítés veszélye, G. mivel a BBC-re továbbra is jogosan úgy tekintenek, mint a világ egyik vezetı mősorszórójára, amelynek tudósításai a pártatlanság, az objektivitás és a méltányosság értékeit szem elıtt tartva készülnek, H. mivel a sajtószabadság kiemelt fontossággal bír a demokrácia, az emberi jogok és alapvetı szabadságok tiszteletben tartása szempontjából, hiszen alapvetı szerepet játszik a vélemények és meggyızıdések szabad kinyilvánításának biztosításában, illetve hozzájárul ahhoz, hogy az emberek részt vehessenek a demokratikus folyamatokban, 1. követeli, hogy Johnston urat sértetlenül, azonnal és feltétel nélkül bocsássák szabadon és helyezzék biztonságba; 2. e nehéz idıkben együtt érzı támogatásáról biztosítja Johnston úr családját, kollégáit és a BBC vezetıségét, akik fáradhatatlanul azon munkálkodnak, hogy megnyerjék a közvélemény és a politikai élet támogatását a tudósító szabadon bocsátásához; 136 /PE 387.050

HU

3. tiszteletét fejezi Johnston úr kiemelkedı újságírói múltja elıtt, amelybıl 16 évet töltött a BBC-nél és az utolsó hármat a Gázai övezetben, ahol ı volt az egyetlen jelentısebb médiaszervezetnek dolgozó, állandó külföldi tudósító; 4. szolidaritásáról biztosítja a Nemzetközi Újságíró Szövetséget és tagszervezeteit, többek között a Palesztin Újságírók Szakszervezetét azon erıfeszítésükben, amellyel Johnston úr kiszabadításán fáradoznak, illetve amellyel a független újságírókat érı fenyegetések felszámolása ellen irányuló globális kötelezettségvállalásért küzdenek; e tekintetben emlékeztet a Nemzetközi Újságíró Szövetség felhívására, amelyet 197 európai parlamenti képviselı aláírásával 2007. április 19-én jutattak el a Palesztin Nemzeti Hatóság vezetıihez; 5. felhívja a Palesztin Nemzeti Hatóságot, hogy kettızze meg Johnston úr mielıbbi szabadon engedése érdekében tett erıfeszítéseit, biztosítsa, hogy a Gázában tartózkodó újságírók szabadon és az elrablás vagy bántalmazás veszélye nélkül végezhessék munkájukat, továbbá biztosítsa, hogy az újságírók és más civilek elleni támadásokat alaposan kivizsgálják és a felelısöket bíróság elé állítsák; 6. felhívja az Európai Bizottság Gázai övezetnek és Ciszjordániának technikai segítséget biztosító irodáját, az EU-tagállamok diplomáciai képviseleteit és a közös kül- és biztonságpolitikai (KKBP) fıképviselıt, hogy fokozzák és koordinálják Johnston úr kiszabadítása érdekében tett erıfeszítéseiket, illetve a Palesztin Nemzeti Hatóság ilyen irányú erıfeszítéseit is támogassák; 7. elítéli ezt és az újságírás szabad gyakorlása, illetve a véleménynyilvánítás szabadsága ellen elkövetett erıszak és megfélemlítés minden más formáját; hangsúlyozza, hogy az Egyesült Nemzetek Biztonsági Tanácsának 2006. december 23-án egyhangúlag elfogadott S/RES/1738 (2006) határozatának megfelelıen a nyílt és demokratikus társadalom, illetve a béke felé vezetı út irányában elkötelezetteknek mindenütt prioritásként kell kezelniük az újságírók biztonságát; 8. utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak, a Bizottságnak, a KKBP fıképviselıjének, a tagállamok kormányainak és parlamentjeinek, a Palesztin Nemzeti Hatóság elnökének, a Palesztin Törvényhozó Tanácsnak és az ENSZ fıtitkárának.

PE 387.050\ 137

HU

P6_TA-PROV(2007)0171 Emberi jogi helyzet a Fülöp-szigeteken Az Európai Parlament 2007. április 26-i állásfoglalása az emberi jogi helyzetrıl a Fülöpszigeteken

Az Európai Parlament, – tekintettel az újságírók és aktivisták ellen elkövetett gyilkosságok kivizsgálásával foglalkozó, Jose Melo törvényszéki bíró elnökletével mőködı független bizottság (Melobizottság) 2007. február 22-i jelentésére, – tekintettel Philip Alston, az ENSZ-nek az igazságszolgáltatáson kívüli, sommás vagy önkényes kivégzések vizsgálatával megbízott különmegbízottja elızetes jelentésére – tekintettel Martin Scheinin, az ENSZ az emberi jogoknak és alapvetı szabadságjogoknak a terrorizmus elleni küzdelem vonatkozásában való elımozdításával és védelmével foglalkozó különmegbízottja 2007. március 12-i nyilatkozatára, – tekintettel a Fülöp-szigetek kormányának az ENSZ Emberi Jogi Tanácsába való beválasztása elıtt a nemzetközi közösségnek tett ígéreteire, – tekintettel a kínzás és más kegyetlen, embertelen vagy megalázó bánásmód vagy büntetés elleni 1984. évi, a Fülöp-szigetek által 1986. június 18-án ratifikált egyezményre, valamint annak elsı és második opcionális jegyzıkönyvére, amelyek lehetıvé teszik a független szervek számára, hogy egyéni panaszokat nyújtsanak be, és hogy meglátogathassák a büntetés-végrehajtási intézeteket, – tekintettel az ENSZ erıszakos eltőntetések elleni védelemrıl szóló 2006-os nemzetközi egyezményére, – tekintettel a 2007. május 14-ére tervezett fülöp-szigeteki kongresszusi és helyhatósági választásokra, valamint az oda küldendı EU megfigyelı misszióra, – tekintettel a 16. EU–ASEA miniszteri találkozó társelnökeinek 2007. március 15-i közös nyilatkozatára, – tekintettel a 2007. május 28–29-én Hamburgban rendezendı Ázsia–Európa (ASEM) külügyminiszteri találkozóra, – tekintettel az elnökségnek az Európai Unió nevében kiadott, a halálbüntetésnek a Fülöpszigeteken való teljes eltörlésérıl szóló 2006. június 26-i nyilatkozatára, – tekintettel az Európai Bizottság Fülöp-szigetekre vonatkozó országstratégiai dokumentumára és 2005–2006. évi nemzeti indikatív programjára, – tekintettel a Fülöp-szigetekrıl szóló korábbi állásfoglalásaira, – tekintettel eljárási szabályzata 115. cikkének (5) bekezdésére, 138 /PE 387.050

HU

A. mivel az elmúlt években a politikai indokból elkövetett gyilkosságok száma drámai mértékben nıtt a Fülöp-szigeteken, és az ország emberi jogi helyzete komoly aggodalomra ad okot, B. mivel a Karapatan nevő helyi emberi jogi szervezet 2001 óta 180 erıszakos eltőnésrıl, és több mint 800, nagyrészt ismeretlen fegyveresek által elkövetett gyilkosságról számolt be, C. mivel a meggyilkoltak többségét, ellenzéki vezetıket, egyházi személyeket, közösségi vezetıket, parasztokat, újságírókat, ügyvédeket, emberi jogi aktivistákat, szakszervezeti aktivistákat, vagy a bírósági eljárás nélküli kivégzések egyszerő szemtanúit a kormány képviselıi illegális fegyveres csoportokban való részvétellel, vagy terrorizmussal vádolták, D. mivel Gloria Macapagal-Arroyo köztársasági elnök felállította az említett Melo-bizottságot a probléma megvizsgálására, és nemzeti szintő rendırségi alakulatot rendelt (Usig-alakulat) a gyilkosságok azonnali kivizsgálására és az elkövetık bíróság elé állítására, F. mivel a Melo-bizottság következtetései, valamint az ENSZ-nek az igazságszolgáltatáson kívüli, sommás vagy önkényes kivégzések vizsgálatával megbízott különmegbízottja által elvégzett vizsgálat eredményei egybehangzóan arra engednek következtetni, hogy a fülöpszigeteki hadsereg részt vett ezekben a politikai gyilkosságokban, és mivel a támadásokat csak ritkán követi vádemelés, letartóztatás, vagy az elkövetık bíróság elé állítása, G. mivel a Melo-bizottság többek között az alábbi ajánlásokat fogalmazta meg: egy független polgári nyomozóügynökség felállítása, amelynek jogában áll elfogatóparancsot kiadni és letartóztatásokat elrendelni; nyomozók képzése; különleges törvényszék létrehozása a fenti ügyek megtárgyalására; a tanúvédelmi program javítása; a rendırség nyomozási képességének javítása; valamint a biztonsági erık eligazítása és képzése, I. mivel a Melo-bizottság ajánlásainak kiegészítéseként Arroyo elnök hat pontból álló tervet tett közzé a bírósági eljárás nélküli kivégzések megszüntetésére, amely többek között arra utasítja az igazságügyi minisztériumot, hogy szélesítse ki és fejlessze a tanúvédelmi programot, arra kéri a legfelsı bíróságot, hogy hozzon létre különleges törvényszékeket a politikai vagy ideológiai természető gyilkosságok gyanúsítottjainak bíróság elé állítására, kéri a fülöp-szigeteki hadsereget, hogy adjon ki egy dokumentumot a parancskiadási felelısségrıl, kéri az igazságügyi minisztériumot és a védelmi minisztériumot, hogy tevékenységüket hangolják össze az emberi jogokkal foglalkozó független Melobizottsággal, valamint utasítsa a külügyminisztériumot, hogy nyújtson be hivatalos felkérést az Európai Unióhoz, Spanyolországhoz, Finnországhoz és Svédországhoz, hogy küldjenek szakértıket a bizottság munkájának támogatására, J. mivel a kormány közelmúltbéli terrorizmusellenes intézkedései komoly aggodalmakra adtak okot az e jogszabály alapján fogva tartott személyek emberi jogainak lehetséges megsértése tekintetében, 1. kifejezi a Fülöp-szigeteken az elmúlt években elkövetett politikai gyilkosságok növekvı száma felett érzett mélységes aggodalmát; sürgeti a fülöp-szigeteki hatóságokat, hogy belátható idın belül folytassanak átfogó és átlátható nyomozást a felelısök bíróság elé állítása érdekében; 2. mélységesen elítéli az elkötelezett emberi jogi aktivista, Siche Bustamante-Gandinao asszony meggyilkolását, amely mindössze néhány nappal azután történt, hogy PE 387.050\ 139

HU

tanúvallomást tett az ENSZ-nek az igazságszolgáltatáson kívüli, sommás vagy önkényes kivégzések vizsgálatával megbízott különmegbízottja elıtt, és aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy ebben a fontos ügyben nem folyik rendırségi nyomozás; 3. úgy véli, hogy a 2007 júliusában hatályba lépı, az emberi biztonságról szóló törvény elfogadása azzal fenyeget, hogy a biztonsági erık további, az emberi jogokat sértı cselekményeket fognak elkövetni, mert a törvény megengedi a parancs nélküli letartóztatást és a három napot meg nem haladó önkényes fogva tartást; e tekintetben felszólítja a fülöpszigeteki kormányt, hogy tegyen konkrét intézkedéseket az e törvénybıl eredı esetleges emberi jogokat sértı cselekmények megakadályozására; 4. elítéli a legális ellenzéki csoportok elleni támadásokat, és felszólítja a hatóságokat, hogy vessenek véget a békés ellenzéki csoportoknak az illegális fegyveres csoportokkal történı összemosásának; 5. elsı lépésként üdvözli a Melo-bizottság létrejöttét és annak javaslatait, az Usig Munkacsoport létrejöttét, valamint Arroyo elnök 2007. január 30-i nyilatkozatát, amelyben kijelentette, hogy „nem tőri az emberi jogok megsértését”; 6. felszólítja a fülöp-szigeteki kormányt, hogy fogadjon el olyan intézkedéseket, amelyekkel megakadályozható a gyilkossági perek tanúinak folyamatos megfélemlítése és zaklatása, és amelyek egy valóban hatékony tanúvédelmi rendszert biztosítanak; hangsúlyozza, hogy véget kell vetni az egyes politikai és civil társadalmi csoportok elleni erıszaknak, és vissza kell állítani azokat a normális elszámoltatási mechanizmusokat, amelyekkel a kormány által elkövetett jogsértések ellenırizhetık; e tekintetben különösen felszólítja a fülöp-szigeteki ombudsmant, hogy vegye komolyan alkotmányos szerepét, amikor köztisztviselıkkel kapcsolatba hozható bírósági eljárás nélküli kivégzésekkel foglalkozik; 7. pozitívan értékeli a kormány hat pontból álló, a politikai gyilkosságok megfékezésére irányuló programját; hangsúlyozza azonban, hogy a fülöp-szigeteki kormánynak valóban el kell köteleznie magát ezen gyilkosságok felderítése mellett és készen kell állnia a felelısök, így a biztonsági erık tagjainak bíróság elé állítására is; megjegyzi, hogy az eddigi rendırségi nyomozások legtöbbje nem vezetett eredményre; 8. üdvözli, hogy Arroyo elnök 2006. június 24-én aláírta a halálbüntetés Fülöp-szigeteken történı eltörlésérıl szóló jogszabályt (9346. törvény a halálbüntetés eltörlésérıl a Fülöpszigeteken); ugyancsak felszólítja a fülöp-szigeteki hatóságokat, hogy ratifikálják az ENSZ erıszakos eltőntetésekrıl szóló, nemrégiben elfogadott egyezményét is, és hogy fogadjanak el jogszabályokat annak végrehajtására; 9. aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy a büntetlenség megingatja a nyilvánosság jogállamiságba vetett bizalmát, és hogy a gyilkosságok olyan légkört teremtenek, amelyben a fülöpszigeteki emberek nem érezhetik a politikai kifejezési és gyülekezési jog gyakorlásának szabadságát; 10. kéri Arroyo elnököt, hogy tegyen azonnali lépéseket az erıszak további terjedésének megakadályozására a közelgı választások elıtt és közben; 11. felszólítja a fülöp-szigeteki kormányt, garantálja azok biztonságát, akik az átfogó agárreform program keretében a földek újrafelosztásáért folyamodnak, és szorgalmazzon egy földreform programot a politikai erıszak egyik okának megszőntetése érdekében; 140 /PE 387.050

HU

12. üdvözli a Bizottság bejelentését, miszerint a fülöp-szigeteki kormánynak az igazságszolgáltatáson kívüli kivégzések felderítésére tett erıfeszítéseihez egy szakértı csoporttal járul hozzá; 13. utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak, a Bizottságnak, az ENSZ Emberei Jogi Tanácsának, az ASEAN-tagállamok kormányainak, valamint a Fülöp-szigetek parlamentjének és kormányának

PE 387.050\ 141

HU

142 /PE 387.050

HU

P6_TA-PROV(2007)0172 Zimbabwe Az Európai Parlament 2007. április 26-i állásfoglalása Zimbabwérıl Az Európai Parlament, –

tekintettel a 2004. január 15-i1, 2004. december 16-i2 és 2005. július 7-i3 és 2006. szeptember 6-i4 állásfoglalásaira,

–

tekintettel a Dél-afrikai Fejlesztési Közösség (SADC) 2007. március 28–29-én Dar es Salaamban (Tanzánia) tartott rendkívüli csúcstalálkozójára,

–

tekintettel az AKCS-EU Közös Parlamenti Közgyőlés 2007. március 21-i, Nelson Chamisa ellenzéki parlamenti képviselı bántalmazásáról szóló nyilatkozatára,

–

tekintettel a Tanács 2007. február 19-i, a Zimbabwe elleni korlátozó intézkedéseket 2008. február 20-ig megújító 2007/120/KKBP közös álláspontjára5,

–

tekintettel a Zimbabwében a korlátozó intézkedések által érintett személyek listáját kibıvítı 236/2007/EK bizottsági rendeletre6,

–

tekintettel az Afrikai Civil Társadalmi Fórum 2007 Zimbabwérıl szóló, 2007. március 24-i nyilatkozatára,

–

tekintettel a Nemzetközi Válság Csoport (ICG) 2007. március 5-én közzétett „Zimbabwe: elmozdulás a holtpontról” címő jelentésére,

–

tekintettel eljárási szabályzata 103. cikkének (4) bekezdésére,

A. mivel ebben a hónapban ünneplik Zimbabwe függetlenségének 27. évfordulóját, ám a zimbabwei nép még nem nyerte el szabadságát, B. mivel Zimbabwében a fokozódó, rendszeresen ismétlıdı, politikai indíttatású erıszak légkörében, amelynek célja az ellenzék és a civil társadalom struktúráinak lebontása a 2008-as választások elıtt, az ellenzéki pártok és a civil társadalmi csoportok tagjai, továbbá más magánszemélyek bántalmazás, önkényes letartóztatások, valamint a rendırség és a kormány biztonsági szolgálata által elkövetett kegyetlenkedések áldozatai, C. mivel az ellenzék 2007. március 11-i győlésének két személy életét követelı, erıszakos szétverése óta a civil társadalmi csoportok és az ellenzéki pártok több mint 300 tagját vették ırizetbe,

1 2 3 4 5 6

HL C 92. E, 2004.4.16., 380. o. HL C 226. E, 2005.9.15., 358. o. HL C 157. E, 2006.7.6., 491. o. Elfogadott szövegek, P6_TA(2006)0358. HL L 51., 2007.2.20., 25. o. Az egyes, Zimbabwéval szembeni korlátozó intézkedésekrıl szóló 314/2004/EK tanácsi rendeletet módosító, 2007. március 2-i 236/2007/EK bizottsági rendelet (HL L 66., 2007.3.6., 14. o.). PE 387.050\ 143

HU

D.

mivel az AKCS–EU Közös Parlamenti Közgyőlés „a lehetı legkeményebb hangon elítélte a kollégájuk, Nelson Chamisa parlamenti képviselı elleni brutális támadást”,

E. mivel az országban a politikai és gazdasági helyzet romlása már nyolc éve tart, és a zimbabweiek továbbra is súlyos élelmiszerhiánnyal szembesülnek, miközben az élelmiszer világprogram 2007 elsı három hónapjában 1,5 millió zimbabwei számára juttatott el gyors élelmiszersegélyt, de becslései szerint az alultápláltak száma meghaladja a 4,5 millió fıt, F. mivel Zimbabwében a férfiak átlagosan 37 évig, a nık pedig 34 évig élnek, és így jelenleg a zimbabweiek átlagéletkorát a világon a legalacsonyabbak között tartják számon, a felnıtt lakosság 20%-a HIV-fertızött, hetente több mint 3200 ember hal meg AIDS-ben, így a világon itt a legmagasabb az árvák száma, G. mivel a lakosság 80%-a a szegénységi küszöb alatt él, a hivatalos gazdaságban 80%-os a munkanélküliségi arány, és a munkahellyel rendelkezı néhány zimbabwei sem keres eleget ahhoz, hogy legalapvetıbb szükségleteit kielégítse, sújtja ıket a szakképzettség nagyarányú leépülése, a korrupció, a megfizethetetlen iskolai tandíjak, az egészségügyi rendszer és a létfontosságú szolgáltatások összeomlása, H. mivel a zimbabwei lakosság harmada a szomszédos országok határai mentén él, valamint 3 és 5 millió közötti azon zimbabweiek száma, akik már elmenekültek az országból, és jelenleg havonta 50 000 zimbabwei hagyja el az országot, I.

mivel a régióban egyre nagyobb az aggodalom a zimbabwei gazdasági katasztrófa szomszédos országokra gyakorolt hatásai miatt,

J.

mivel Robert Mugabe elnök február elıtti alkotmánymódosítása következtében a közrendrıl és a közbiztonságról szóló törvény értelmében rendırségi engedély szükséges minden olyan győléshez, amelyen háromnál több személy vesz részt, a médiára vonatkozó jogszabályok az elnyomás eszközei, és a választási törvény antidemokratikus,

K. mivel független napi sajtó és média hiányában a zimbabweiek közül sokan nem jutnak információhoz a biztonsági erık által az ellenzék és a civil társadalom ellen indított erıszakról, azonban az erıszakot elszenvedett áldozatok történetei széles körben terjednek, L. mivel a Nemzetközi Valutaalap (IMF) szerint 2007-ben minden afrikai ország gazdasági növekedés elé néz – Zimbabwe kivételével, amelynek gazdasága az elmúlt évtized során 40 %-kal szőkült be, és idén további 5,7 %-os beszőkülés elé néz, mivel Zimbabwe a szaknyelven „hiperinflációnak” nevezett helyzetbe került, amikor éves inflációs rátája márciusban 2200%-ra ugrott, és az IMF szerint az év végére elérheti az 5000%-ot is, M. mivel a zimbabwei bányászkamara szerint az aranybányászatot, amely az ország legnagyobb exportját biztosítja és ásványtermelésének 52%-át adja, az összeomlás fenyegeti; a zimbabwei dohányipar, amely az országba behozott deviza 50%-át biztosítja, a 2007. évi dohánykereskedelmi idıszak kezdetének késıbbre halasztása miatt hasonló helyzet elıtt áll; továbbá 1998 óta 80%-kal csökkent a mezıgazdaság termelékenysége, N. mivel Afrika fejlıdése a nyugati demokráciák egyik prioritása, a segélyek önmagukban csak csekély eredményt hozhatnak, és az afrikai kormányoknak el kell kötelezniük magukat a demokrácia, a jogállamiság és az emberi jogok tisztelete iránt,

144 /PE 387.050

HU

O. mivel az Afrikai Uniónak (AU), a Dél-afrikai Fejlesztési Közösségnek (SADC) és kiváltképp Dél-Afrikának egyaránt alapvetı szerepet kell játszania a válság megoldásában, és mivel a Dél-afrikai Fejlesztési Közösség 2007. március 29-i ülése jelentıs lépést tett ez irányba, 1.

határozottan elítéli Mugabe diktatúráját, amiért könyörtelenül elnyomja a zimbabwei népet, a zimbabwei ellenzéket és a civil társadalom csoportjait, ami zimbabweiek millióinak nyomorát mélyítette el;

2.

üdvözli a tanács 2007. április 23-i következtetéseit, amelyben mély aggodalmát fejezi ki Zimbabwe helyzetének gyors romlása és az országban továbbra is tapasztalható nagyarányú emberi jogi visszaélések miatt, valamint sürgeti Zimbabwe kormányát, hogy tartsa tiszteletben saját kötelezettségvállalásait a demokratikus elvek, az emberi jogok és a jogérvényesülés terén, melyeket a Dél-afrikai Fejlesztési Közösségrıl szóló szerzıdés és annak jegyzıkönyvei, az Afrikai Uniót létrehozó szerzıdés és az emberek és népek jogairól szóló afrikai charta, valamint az Új Partnerség Afrika Fejlıdéséért alapelveinek aláírásával tett;

3.

sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy az ország helyzete, a helyi és nemzetközi bírálatok és 27 éves uralkodása ellenére 2008-as elnökjelöltként ismét Mugabe a Zanu-PF központi bizottságának támogatottja, és már folyik a megfélemlítési hadjárat az ellenzék és a civil társadalom struktúráinak romba döntése és a parlamenti választások és az elnökválasztás eredményeinek biztosítása érdekében;

4.

ismételten felszólítja Robert Mugabét hogy tartsa be ígéretét és inkább elıbb, mint késıbb lépjen vissza, ami a zimbabwei társadalom, politika és gazdaság felélesztése irányában megtehetı legnagyobb és egyetlen lehetséges lépés;

5.

mélységesen elítéli a 2007. március 11-én Mugabe ellenfelei által szervezett „Mentsük meg Zimbabwét” kampány imagyülekezetének erıszakos feloszlatását; különösen elítéli a gyilkosságokat és mélységes sajnálatának ad hangot Gift Tandare, ellenzéki aktivista halála miatt, akit lelıttek és akinek holttestét elhurcolták és titokban, családja tudta nélkül eltemették, továbbá Itai Manyeruke miatt, aki egy nappal késıbb halt meg, miután a rendırök kíméletlenül összeverték, valamint Edmore Chikomba 2007. március 30-i halála miatt;

6.

határozottan elítéli az ellenzéki vezetık elleni támadásokat és Morgan Tsvangirai, az MDC (Mozgalom a Demokratikus Változásért) elnöke, Nelson Chamisa, Grace Kwinjeh, Lovemore Madhuku, William Bango, Sekai Holland, Tendai Biti, Arthur Mutambara és több más személy ezt követı letartóztatását, a rendırség velük szembeni brutális bánásmódját és a Zimbabwén kívüli orvosi ellátáshoz való folyamodás megtiltását; határozottan elítéli, hogy a zimbabwei rendırség a győlés több más résztvevıjét kegyetlenül bántalmazta; mély megdöbbenésének ad hangot annak kapcsán, hogy Ndlovu, Zimbabwe tájékoztatási minisztere elutasította a rendırségi brutalitásról és kínzásról szóló beszámolókat, és helyette a rendırség támadásával vádolta az ellenzéket;

7.

tiltakozik az MDC tagjai, többek között Morgan Tsvangirai és mások 2007. március 28-i újbóli letartóztatása, számos ellenzéki aktivista, köztük Ian Makone máig tartó fogva tartása és az MDC-tagok elleni ismétlıdı támadások ellen, a velük szemben felhozott megalapozatlan vádak alapján ellenük lefolytatott bírósági és nem bírósági tárgyalások PE 387.050\ 145

HU

ellen, valamint az ellenzékinek vélt személyekkel szembeni folytatólagos letartóztatások és e személyek erıszakos elhurcolása ellen; 8.

elfogadhatatlannak tartja a Nelson Chamisa elleni támadást, amelyet a Harare repülıtér felé vezetı útján intéztek ellene, ahol az AKCS–EU Közös Parlamenti Közgyőlés ülésein való részvétel céljából repülıre akart szállni;

9.

ıszintén aggódik azon hírek miatt, amelyek szerint a „Zimbabwei Nık Ébredése (WOZA)” elnevezéső civil szervezet tagjai közül 56 nıt 2007. április 23-án letartóztattak, és gyermekeik közül tizet is velük együtt bebörtönöztek;

10. súlyosan elítéli a rendıri és katonai szervek által a polgári lakossággal szemben megkülönböztetés nélkül alkalmazott erıszakot, amely a húsvéti ünnepek elıestéjén is megmutatkozott, amikor az erısen felfegyverkezett rohamrendırség lerohanta a buszukra váró, szabadságukra induló embereket, aminek nyilvánvaló célja a félelemkeltés volt; 11. felszólítja a zimbabwei kormányt, hogy állítsa helyre a jogállamiságot, azonnal szüntesse be az ellenzék és a nem kormányzati civil szervezetek és tagjaik elleni erıszakos támadásokat, vessen véget az „eltőnéseknek” és a jogtalan fogva tartásoknak, hagyjon fel a foglyok kínzásával és a velük való visszaélésekkel, illetve tartsa tiszteletben a bíróságokat és a jogi szakmák képviselıit, valamint tartsa tiszteletben és védelmezze a szabad véleménynyilvánítás jogát és a gyülekezési jogot; 12. felszólítja a zimbabwei kormányt, hogy azonnal tegyen lépéseket az országot sújtó válság felszámolása érdekében egy hiteles útitervrıl szóló megállapodás révén, amely biztosítja a demokratikus átmenetet, haladéktalanul helyreállítja a jogállamiságot, megszabja a nemzetközi ellenırzés alatt megtartandó szabad és tisztességes választások keretét, illetve átmeneti garanciákat ad a hadsereghez és a rendırséghez hasonló kulcsfontosságú állami intézmények párt függetlenellenırzésére vonatkozóan; 13. kéri a szükséges alkotmánymódosítások végrehajtását, valamint hogy hatalmazzák fel a Választási Bizottságot, mint valóban független szervezetet, amely egy átláthatóbb rendszer révén képes szabad és tisztességes választások felügyeletére, és úgy véli, hogy e folyamat szerves része a szavazócédulák elejétıl végéig tartó, teljes körő ellenırzése, megbízható nyilvántartás vezetése arról, hogy hány darabot nyomtattak ki, hányat kaptak az egyes szavazókörzetek, illetve hány szavazócédulát használtak fel érvényesen; 14. e tekintetben felajánlja segítségét a szabad és tisztességes választások alapjainak lerakásához vezetı folyamat lebonyolításában, beleértve egy EU választási megfigyelı küldöttség indítását is, és bízik abban, hogy más szervezeteket, például a Brit Nemzetközösséget, szintén fel fognak kérni választási megfigyelık küldésére; 15. üdvözli az zimbabwei ellenzéki pártok és csoportok közötti új egységfrontra irányuló célkitőzést, amelyben részt vesz az MDC minden irányzata, az egyházak és a szakszervezetek kongresszusa, illetve az iránti elhatározásukat, hogy a kormányzati elnyomás ellenére együtt munkálkodjanak, hogy az emberek számára kivívják a demokráciát és a szabadságot; 16. üdvözli, hogy a Dél-Afrikai Fejlesztési Közösség is elismerte a zimbabwei válság létezését, valamint hogy megbízta Thabo Mbeki dél-afrikai elnököt a Zanu-PF és az ellenzéki MDC közötti párbeszéd megkönnyítésével; támogatja a zimbabwei helyzet Levy Mwanawasa 146 /PE 387.050

HU

zambiai és John Kuffour ghánai elnök, valamint Desmond Tutu és Pius Ncube of Bulawayo érsekek általi ıszinte értékelését; hangsúlyozza, hogy Zimbabwe ellen nincsenek hatályban gazdasági szankciók. csak a Mugabe-reszim ellen hoztak korlátozó intézkedéseket; üdvözli a Dél-Afrikai Fejesztési Közösség kezdeményezését egy olyan megoldás megtalálására, amely egyaránt hasznos Zimbabwe polgárai és a régió egésze száméra; sürgeti a teljes nemzetközi közösséget és fıként az afrikai nemzeteket, hogy ragadják meg ezt a lehetıséget; 17. bízik benne, hogy Mbeki dél-afrikai elnök közvetítıi tevékenysége fel tudja számolni az erıszak és megfélemlítés jelenlegi gyakorlatát, mivel e nélkül nem teljesítheti megfelelıen a zimbabwei ellenzék és kormány közötti párbeszéd elısegítésére, valamint a Zanu-PF és az MDC közötti párbeszéden túlmenı, széles körő, az egyházi vezetık, üzletemberek, szakszervezetek és más civil társadalmi szereplık bevonásával zajló nemzeti párbeszéd elımozdítására irányuló megbízatását; 18. támogatja a zimbabwei diákmozgalmat, amelynek vezetıi és aktivistái folyamatos letartóztatások, bántalmazások és zaklatások áldozatai, valamint a Zimbabwei Szakszervezeti Kezdeményezés Kongresszusának (ZCTU) folyamatos kampányát, és üdvözli bátorságukat, amiért kétnapos általános nemzeti munkabeszüntetést szerveztek felhívva a figyelmet arra, hogy Mugabe képtelen elejét venni az ország gazdasági összeomlásának, annak ellenére, hogy a rendırség a jelentések szerint brutálisan lépett fel és 2006-os utolsó tüntetésük alkalmával súlyosan bántalmazta a ZCTU vezetıit; sajnálja, hogy egy erıszakos kormánnyal nem lehet építı jellegő párbeszédet folytatni; 19. elítéli a zimbabwei kormány arra irányuló ismételt szándéknyilatkozatát, hogy ellehetetleníti és felszámolja az általa ellenzékinek tartott és politikai változást sürgetı nem kormányzati szervezeteket, és úgy véli, ez a fenyegetés is ékesen bizonyítja a kormány rosszhiszemőségét az országot elırevivı út megtalálását illetıen; 20. felszólítja a Tanácsot, hogy valamennyi tagállammal szigorúan tartassa be a hatályos korlátozó intézkedéseket, ideértve a fegyverembargót és az utazási tilalmat, hangsúlyozva, hogy Zimbabwét nem lehet az EU szélesebb körő afrikai kapcsolataitól független kérdésként kezelni; ennélfogva felszólítja a Tanácsot, hogy a tilalmi listán szereplı személyek közül senki se kapjon meghívást, illetve senki se vehessen részt a 2007. decemberben Lisszabonban tartandó EU–Afrika csúcstalálkozón; úgy véli, hogy a célzott szankciók végrehajtása terén tapasztalható gyengeség aláássa az EU Zimbabwe iránti politikáját és súlyos csalódást okoz azon zimbabweiek körében, akik a nemzetközi közösség támogatását kérik; 21. felszólítja a Tanácsot, hogy terjessze ki a célzott korlátozó intézkedéseket és oly módon bıvítse a tilalmi listán szereplı személyek körét, hogy az Mugabe hatalmi struktúrájából még több fıt érintsen, ideértve minisztereket, képviselıket, kormányzókat, valamint katonai, titkosszolgálati és rendıri vezetıket és a zimbabwei nemzeti bank elnökét is; 22. megállapítja, hogy az EU Zimbabwe legjelentısebb segélyezıje, 2006-ban összesen 193 millió EUR összeggel, amelybıl 106,9 millió EUR a tagállamok által nyújtott össztámogatás, 86,1 millió EUR pedig a Bizottságtól származik, a teljes összegbıl 94,7 millió EUR élelmiszersegélyként, humanitárius és sürgısségi segélyként érkezett, 49,9 millió EUR-t pedig humán és szociális fejlesztésre szántak; ıszintén sajnálja ugyanakkor, hogy a Mugabe-rezsim manipulálja a támogatásokat, különösen az élelmiszersegélyeket, PE 387.050\ 147

HU

amelyeket politikai fegyverként használ a rezsimmel szemben felszólalni merı ellenzékiek megbüntetésére; 23. ragaszkodik hozzá, hogy a Zimbabwénak szánt támogatást hiteles nem kormányzati szervezetek révén kell eljuttatni azokhoz az emberekhez, akiknek azokat szánták, anélkül hogy a Mugabe-reszim ügynökei útközben feltartóztatnák azokat; 24. felszólítja az ENSZ Biztonsági Tanács elnöki feladatait e hónapban ellátó Egyesült Királyságot, hogy Zimbabwe kérdését tőzze a Biztonsági Tanács napirendjére, illetve reméli, hogy Dél-Afrika az ENSZ Biztonsági Tanácsának nem állandó tagjaként konstruktív szerepet fog játszani; 25. megismétli arra vonatkozó felszólítását, hogy a Mugabe-rezsim a legkisebb mértékben sem részesülhet a 2010-es labdarúgó világbajnokság elıkészületeivel, illetve magával a sporteseménnyel összefüggı pénzügyi elınyökbıl vagy propaganda-értékbıl; e tekintetben felszólítja a sporteseménynek otthont adó Dél-Afrikát, illetve a FIFA-t, hogy zárják ki Zimbabwét a világbajnokságot megelızı selejtezıkbıl, valamint tiltsák el a nemzetközi barátságos mérkızések megtartásától és a sporteseményen részt vevı nemzeti válogatottak vendégül látásától; 26. üdvözli az AKCS–EU Közös Parlamenti Közgyőlésének azon kezdeményezését, hogy közös küldöttséget indítsanak Zimbabwéba, hogy a helyszínen gyızıdjön meg a helyzetrıl; felkéri a Közös Parlamenti Közgyőlést, hogy mihamarabb hajtsa végre ezt a vizsgálatot, illetve felszólítja a zimbabwei kormányt, hogy engedélyezze a Zimbabwe területére történı belépést a küldöttség valamennyi tagja számára; hangsúlyozza, hogy a küldöttségnek bebocsátást kell nyernie a civil társadalom valamennyi területére, és vizsgálatainak nem csak a kormány által szervezett csoportokkal való találkozásokra kell korlátozódnia; felkéri a Bizottságot, hogy tegyen látogatást Zimbabwéban, és sürgeti a zimbabwei hatóságokat, hogy tanúsítsanak együttmőködést e látogatás ötlete kapcsán; 27. utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak, a Bizottságnak, a tagállamok kormányainak és parlamentjeinek, Zimbabwe kormányának és parlamentjének, Dél-Afrika kormányának és parlamentjének, a Dél-Afrikai Fejlesztési Közösség fıtitkárának, az AKCS–EU Közös Parlamenti Közgyőlés társelnökeinek, az Afrikai Unió bizottsága és végrehajtó tanácsa elnökeinek, a Brit Nemzetközösség fıtitkárának, az Egyesült Nemzetek fıtitkárának, a G8 államok kormányainak, valamint a FIFA elnökének.

148 /PE 387.050

HU

ELFOGADOTT SZÖVEGEK április 26. csütörtöki ülés P6_TA-PROV(2007)04-26 IDEIGLENES VÁLTOZAT PE

Recommend Documents