2007 - 2008
ELFOGADOTT SZÖVEGEK 2008. január 17. csütörtöki ülés
P6_TA-PROV(2008)01-17
HU
IDEIGLENES VÁLTOZAT
PE 400.784
HU
TARTALOM A PARLAMENT ÁLTAL ELFOGADOTT SZÖVEGEK
P6_TA-PROV(2008)0014 Az Európai Unió Alapjogi Ügynöksége 2007–2012 közötti többéves kerete * (A6-0514/2007 - Előadó: Michael Cashman) Az Európai Parlament 2008. január 17-i jogalkotási állásfoglalása a 168/2007/EK rendeletnek az Európai Unió Alapjogi Ügynöksége 2007–2012 közötti többéves keretének elfogadása tekintetében történő végrehajtásáról szóló tanácsi határozatra irányuló javaslatról (COM(2007)0515 – C6-0322/2007 – 2007/0189(CNS)) .......................................... 1 P6_TA-PROV(2007)0015 Az Európai Rendőrségi Hivatal (EUROPOL) létrehozása * (A6-0447/2007 - Előadó: Agustín Díaz de Mera García Consuegra) Az Európai Parlament 2008. január 17-i jogalkotási állásfoglalása az Európai Rendőrségi Hivatal (EUROPOL) létrehozásáról szóló tanácsi határozatra irányuló javaslatról (COM(2006)0817 – C6-0055/2007 – 2006/0310(CNS)) ........................................................... 7 P6_TA-PROV(2008)0016 Hatékonyabb európai uniós politika a Dél-Kaukázusban: az ígértektől a tettekig (A6-0516/2007 - Előadó: Lydie Polfer) Az Európai Parlament 2008. január 17-i jogalkotási állásfoglalása a Dél-Kaukázussal kapcsolatos hatékonyabb EU-politikáról: az ígéretektől a tettekig (2007/2076(INI)) ............... 27 P6_TA-PROV(2008)0017 A fekete-tengeri regionális politikai megközelítése (A6-0510/2007 - Előadó: Roberta Alma Anastase) Az Európai Parlament 2008 január 17-i állásfoglalása a fekete-tengeri regionális politikai megközelítésről (2007/2101(INI)) .......................................................................................... 42 P6_TA-PROV(2008)0018 Kenya (B6-0024, 0025, 0026, 0027, 0028 és 0033/2008) Az Európai Parlament 2008. január 17-i állásfoglalása Kenyáról ............................................ 51 P6_TA-PROV(2008)0019 A nők szerepe az iparban (A6-0519/2007 - Előadó: Ilda Figueiredo) Az Európai Parlament 2008. január 17-i állásfoglalása a nők által az iparban betöltött szerepről (2007/2197(INI))..................................................................................................... 56
PE 400.784\ I
HU
P6_TA-PROV(2008)0020 Az Internet szabályozásáról szóló Rio de Janeiro-i második fórum (B6-0041/2008 - ) Az Európai Parlament 2008. január 17-i állásfoglalása a 2007. november 12. és 15. között, Rio de Janeiro-ban tartott, az Internet szabályozásáról szóló második fórumról .......................65 P6_TA-PROV(2008)0021 Hu Csia kínai másként gondolkodó letartóztatása (B6-0021, 0031, 0034, 0038 és 0040/2008 ) Az Európai Parlament 2008. január 17-i állásfoglalása Hu Csia kínai másként gondolkodó letartóztatásáról .......................................................................................................................68 P6_TA-PROV(2008)0022 A Kongói Demokratikus Köztársaság helyzete és a nemi erőszak, mint háborús bűncselekmény (B6-0022, 0030, 0035, 0037, 0043 és 0044/2008) Az Európai Parlament állásfoglalása a Kongói Demokratikus Köztársaságban kialakult helyzetről és a nemi erőszakról, mint háborús bűncselekményről ............................................70 P6_TA-PROV(2008)0023 Egyiptom (B6-0023, 0029, 0032, 0036, 0039 és 0042/2008) Az Európai Parlament 2008. január 17-i állásfoglalása az egyiptomi helyzetről.......................74
II /PE 400.784
HU
P6_TA-PROV(2008)0014 Az Európai Unió Alapjogi Ügynöksége 2007–2012 közötti többéves kerete * Az Európai Parlament 2008. január 17-i jogalkotási állásfoglalása a 168/2007/EK rendeletnek az Európai Unió Alapjogi Ügynöksége 2007–2012 közötti többéves keretének elfogadása tekintetében történő végrehajtásáról szóló tanácsi határozatra irányuló javaslatról (COM(2007)0515 – C6-0322/2007 – 2007/0189(CNS)) (Konzultációs eljárás) Az Európai Parlament, –
tekintettel a Bizottságnak a Tanácshoz intézett javaslatára (COM(2007)0515),
–
tekintettel a 168/2007/EK tanácsi rendelet 5. cikkének (1) bekezdésére, amely alapján a Tanács konzultált a Parlamenttel (C6-0322/2007),
–
tekintettel eljárási szabályzata 51. cikkére,
–
tekintettel az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság jelentésére, valamint a Külügyi Bizottság és a Nőjogi és Esélyegyenlőségi Bizottság véleményére (A60514/2007),
1.
jóváhagyja a Bizottság módosított javaslatát;
2.
felhívja a Bizottságot javaslatának megfelelő módosítására az EK-Szerződés 250. cikkének (2) bekezdése alapján;
3.
felkéri a Tanácsot, hogy tájékoztassa a Parlamentet arról, ha a Parlament által jóváhagyott szövegtől el kíván térni;
4.
felkéri a Tanácsot a Parlamenttel való újbóli konzultációra abban az esetben, ha lényegesen módosítani kívánja a Bizottság javaslatát;
5.
utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament álláspontját a Tanácsnak és a Bizottságnak. A Bizottság által javasolt szöveg
A Parlament módosításai
Módosítás: 1 (1) preambulumbekezdés (1) Annak érdekében, hogy az Ügynökség feladatát megfelelően ellássa, tevékenységének tematikus területeit az öt évet lefedő többéves keretnek kell a 168/2007/EK rendelet 5. cikkének (2) bekezdésében meghatározottak szerint
(1) Annak érdekében, hogy az ügynökség feladatát megfelelően ellássa, valamint az ügynökség alapításának célkitűzéseit szem előtt tartva, tevékenységének tematikus területeit az öt évet lefedő többéves keretnek kell a 168/2007/EK rendelet 5. PE 400.784\ 1
HU
pontosan meghatároznia.
cikkének (2) bekezdésében meghatározottak szerint pontosan meghatároznia.
Módosítás: 2 (2) preambulumbekezdés (2) A keretnek az Ügynökség tevékenységének tematikus területei között tartalmaznia kell a rasszizmus, az idegengyűlölet és a kapcsolódó intolerancia elleni küzdelmet.
(2) A keretnek az ügynökség tevékenységének tematikus területei között tartalmaznia kell a rasszizmus, az idegengyűlölet és a kapcsolódó intolerancia elleni küzdelmet, valamint a nemzeti vagy etnikai kisebbségekhez tartozó személyek jogainak védelmét.
Módosítás: 3 (5) preambulumbekezdés
(5) A keretnek rendelkezéseket kell tartalmaznia a más közösségi és uniós szervek, hivatalok és ügynökségek, valamint az Európa Tanács és egyéb, az alapvető jogok területén tevékenykedő nemzetközi szervezetek feladatkörével való kiegészítő jelleg biztosítására. E többéves keret vonatkozásában legjelentősebb közösségi ügynökségek és szervek a Nemek Közötti Egyenlőség Európai Intézetének létrehozásáról szóló, 2006. december 20-i 1922/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelettel létrehozott Nemek Közötti Egyenlőség Európai Intézete és a személyes adatok közösségi intézmények és szervek által történő feldolgozása tekintetében az egyének védelméről, valamint az ilyen adatok szabad áramlásáról szóló, 2000. december 18-i 45/2001/EK európai parlamenti és tanácsi rendelettel hivatalba helyezett európai adatvédelmi biztos, amely intézet és adatvédelmi biztos célkitűzéseit következésképpen szintén figyelembe kell venni.
2 /PE 400.784
HU
(5) A keretnek rendelkezéseket kell tartalmaznia a más közösségi és uniós szervek, hivatalok és ügynökségek, valamint az Európa Tanács és egyéb, az alapvető jogok területén tevékenykedő nemzetközi szervezetek feladatkörével való kiegészítő jelleg biztosítására. E többéves keret vonatkozásában legjelentősebb közösségi ügynökségek és szervek a Nemek Közötti Egyenlőség Európai Intézetének létrehozásáról szóló, 2006. december 20-i 1922/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelettel létrehozott Nemek Közötti Egyenlőség Európai Intézete, a személyes adatok közösségi intézmények és szervek által történő feldolgozása tekintetében az egyének védelméről, valamint az ilyen adatok szabad áramlásáról szóló, 2000. december 18-i 45/2001/EK európai parlamenti és tanácsi rendelettel hivatalba helyezett európai adatvédelmi biztos és az Európai ombudsman, amelyek célkitűzéseit és küldetéseit következésképpen szintén figyelembe kell venni.
Módosítás: 4 (6a) preambulumbekezdés (új) (6a) Az ügynökség a 168/2007/EK rendelet 5. cikkének (3) bekezdése értelmében az Európai Parlament, a Tanács vagy a Bizottság kérésére a többéves keretben meghatározott tematikus területeken kívül is tevékenykedhet, feltéve hogy ezt az ügynökség pénzügyi és humán erőforrásai lehetővé teszik.
Módosítás: 5 (7a) preambulumbekezdés (új) (7a) A keret azokat a tematikus területeket határozza meg, melyeken az ügynökség dolgozik, míg az ügynökség feladatairól a 168/2007/EK rendelet 4. cikke rendelkezik, mely különösen kiemeli az alapvető jogokkal kapcsolatos tudatosság növelését és a nyilvánosság tájékoztatását az ügynökség munkájáról.
Módosítás: 6 (7b) preambulumbekezdés (új) (7b) Minden ember egyenlőnek születik, ezért az emberi jogok oszthatatlanok és sérthetetlenek. Módosítás: 7 (7c) preambulumbekezdés (új) (7c) Ellenőrizni kell, hogy az EUintézmények és az összes tagállam teljesítie a nemzetközi emberi jogi egyezményeket, amelyeknek a tagállamok részes felei. Módosítás: 8 (7d) preambulumbekezdés (új) (7d) Az ügynökségnek rendszeresen PE 400.784\ 3
HU
jelentést kell benyújtania az Európai Parlamentnek.
Módosítás: 9 1. cikk (1a) bekezdés (új) (1a) A Bizottság saját kezdeményezésére vagy a Tanács, az Európai Parlament vagy az ügynökség igazgatótanácsának kezdeményezésére legkorábban a többéves keret elfogadását követően egy évvel javaslatot tehet a keret felülvizsgálatára a 168/2007/EK rendelet 5. cikkének (1) bekezdésében előírt eljárással összhangban. Módosítás: 10 1. cikk (2a) bekezdés (új) (2a) A Bizottság, a Tanács és az Európai Parlament egyedi intézkedések és egyedi ügyek kivizsgálását kérheti az ügynökségtől. Módosítás: 11 1a. cikk (új) 1a. cikk Feladatok Az ügynökség kivételes és kényszerítő körülmények fennállta esetén megfogalmazhat, valamint közzétehet a 2. cikkben nem szabályozott tematikus területekről szóló következtetéseket és véleményeket. E körülmények esetén a vállalt feladatokról értesítést kell küldeni a Bizottságnak, a Tanácsnak és az Európai Parlamentnek. Módosítás: 12 2. cikk, bevezető rész E tematikus területek a következők:
4 /PE 400.784
HU
Az ügynökség munkája során – az 1. cikk (2a) bekezdése és az 1a. cikk sérelme nélkül – a következő tematikus területeken azon gazdasági, szociális és kulturális tényezők azonosítására törekszik, amelyek
hozzájárulnak e területeken az emberi jogok elismeréséhez, vagy amelyek az emberi jogok megsértésének kiváltó okai lehetnek: Módosítás: 13 2. cikk, b) pont b) a nemen, faji vagy etnikai származáson, valláson vagy meggyőződésen, fogyatékosságon, koron vagy szexuális irányultságon alapuló, vagy kisebbségekhez tartozó személyek elleni megkülönböztetés;
b) a nemen, faji vagy etnikai származáson, valláson vagy meggyőződésen, fogyatékosságon, koron vagy szexuális irányultságon alapuló, vagy hagyományos nemzeti és nyelvi kisebbségekhez tartozó személyek elleni megkülönböztetés, valamint ezen indítékok tetszőleges kombinációja (többszörös megkülönböztetés);
Módosítás: 14 2. cikk, j) pont j) a hatékony és független igazságszolgáltatáshoz való jog.
j) a hatékony és független igazságszolgáltatáshoz való jog, a vádlottak és gyanúsítottak jogainak tekintetében.
Módosítás: 15 2. cikk, ja) pont (új) ja) rendkívüli szegénység és társadalmi kirekesztettség. Módosítás: 16 3. cikk (1) bekezdés (1) Az Ügynökség e keret végrehajtása érdekében biztosítja az érintett közösségi szervekkel, hivatalokkal és ügynökségekkel, tagállamokkal, nemzetközi szervezetekkel és a civil társadalommal való megfelelő koordinációt a 168/2007/EK rendelet 7., 8. és 10. cikkében foglaltak értelmében.
(1) Az ügynökség e keret végrehajtása érdekében biztosítja az érintett közösségi szervekkel, hivatalokkal és ügynökségekkel, tagállamokkal, nemzetközi szervezetekkel és a civil társadalommal való megfelelő együttműködést és koordinációt a 168/2007/EK rendelet 7., 8. és 10. cikkében foglaltak értelmében.
Módosítás: 17 3. cikk (2a) bekezdés (új) (2a) Az ügynökségnek aktívan együtt kell PE 400.784\ 5
HU
működnie a tagjelölt országokkal az alapvető jogokat érintő kérdésekben elősegítendő, hogy az adott ország nemzeti jogszabályai megfeleljenek a közösségi jogszabályoknak.
Módosítás: 18 3. cikk (3) bekezdés (3) Az Ügynökség a nemen alapuló megkülönböztetéssel kapcsolatos kérdésekkel csak a 2. cikk b) pontjában említett általános kérdéseket érintő munkája keretein belül, és csak az e munkához szükséges mértékben foglalkozik, figyelembe véve, hogy az 1922/2006/EK rendelettel létrehozott Nemek Közötti Egyenlőség Európai Intézetének átfogó célkitűzése hozzájárulni és erősíteni a nemek közötti egyenlőséget, ideértve a nemek közötti esélyegyenlőség általános érvényesítésének elvének valamennyi közösségi politikába történő fokozatos integrálását és az ebből következő nemzeti szakpolitikai lépéseket is, továbbá a nemen alapuló megkülönböztetés elleni küzdelmet, valamint az EU polgárai figyelmének a nemek közötti egyenlőségre irányítását, a közösségi intézményeknek, különösen a Bizottságnak és a tagállami hatóságoknak nyújtott technikai segítség révén.
6 /PE 400.784
HU
(3) Az ügynökség a nemen alapuló megkülönböztetéssel, különösen a többszörös diszkrimináció eseteivel kapcsolatos kérdésekkel csak a 2. cikk b) pontjában említett általános kérdéseket érintő munkája keretein belül, és csak az e munkához szükséges mértékben foglalkozik, az 1922/2006/EK rendelettel létrehozott Nemek Közötti Egyenlőség Európai Intézetének célkitűzései és küldetése tiszteletben tartása mellett. Az ügynökség és az Intézet együttműködésének módozatait egy, a 168/2007/EK rendelet 7. cikkének megfelelő egyetértési megállapodás keretében határozzák meg.
P6_TA-PROV(2007)0015 Az Európai Rendőrségi Hivatal (EUROPOL) létrehozása * Az Európai Parlament 2008. január 17-i jogalkotási állásfoglalása az Európai Rendőrségi Hivatal (EUROPOL) létrehozásáról szóló tanácsi határozatra irányuló javaslatról (COM(2006)0817 – C6-0055/2007 – 2006/0310(CNS))
(Konzultációs eljárás) Az Európai Parlament, –
tekintettel a Bizottság javaslatára (COM(2006)0817),
–
tekintettel az EU-Szerződés 30. cikke (1) bekezdésének b) pontjára, 30. cikke (2) bekezdésére és 34. cikke (2) bekezdésének c) pontjára,
–
tekintettel az EU-Szerződés 39. cikke (1) bekezdésére, amelynek megfelelően a Tanács konzultált a Parlamenttel (C6-0055/2007),
–
tekintettel a schengeni vívmányoknak az Európai Unió keretébe történő beillesztéséről szóló jegyzőkönyvre, amelynek megfelelően a Tanács konzultált a Parlamenttel,
–
tekintettel az eljárási szabályzat 93. és 51. cikkére,
–
tekintettel az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság jelentésére, valamint a Költségvetési Bizottság és az Alkotmányügyi Bizottság véleményére (A6-0447/2007),
1.
jóváhagyja a Bizottság javaslatát annak módosított formájában;
2.
úgy véli, hogy a bizottsági javaslatban megjelölt referenciaösszegnek összhangban kell állnia a 2007-2013-as többéves pénzügyi keret 3a. fejezetének felső határértékével és az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság között a költségvetési fegyelemről és a pénzgazdálkodás hatékonyságáról és eredményességéről szóló, 2006. május 17-i intézményközi megállapodás1 47. pontjának rendelkezéseivel;
3.
emlékeztet arra, hogy a Költségvetési Bizottság véleménye nem vetíti előre az intézményközi megállapodás 47. pontjában megállapított folyamat kimenetelét, amely az Európai Rendőrségi Hivatal létrehozására vonatkozik;
4.
felkéri a Bizottságot a javaslatának megfelelő, az EK-Szerződés 250. cikkének (2) bekezdése szerinti Módosítására;
5.
felkéri a Tanácsot, hogy tájékoztassa a Parlamentet arról, ha a Parlament által jóváhagyott szövegtől el kíván térni;
6.
felkéri a Tanácsot a Parlamenttel való konzultációra, abban az esetben, ha lényegesen módosítani kívánja a javaslatot;
1
HL C 139., 2006.6.14., 1. o. PE 400.784\ 7
HU
7.
felkéri a Tanácsot a Parlamenttel való újbóli konzultációra a Lisszaboni Szerződés keretében, amennyiben az Europolt létrehozó tanácsi határozatot nem fogadják el 2008 júniusáig;
8.
utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament álláspontját a Tanácsnak és a Bizottságnak. A Bizottság által javasolt szöveg
A Parlament módosításai
Módosítás: 1 1a. bevezető hivatkozás (új) tekintettel az Európai Közösségek általános költségvetésére alkalmazandó költségvetési rendeletről szóló, 2002. június 25-i 1605/2002/EK, Euratom rendeletre1 és különösen annak 185. cikkére, 1
HL L 248., 2002.9.16., 1.o. Az 1995/2006/EK, Euratom rendelettel (HL L 390., 2006.12.30., 1. o.) módosított rendelet.
Módosítás: 2 1b. bevezető hivatkozás (új) tekintettel az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság között a költségvetési fegyelemről és a pénzgazdálkodás hatékonyságáról és eredményességéről szóló, 2006. május 17-i intézményközi megállapodásra1 és különösen annak 47. pontjára, 1
HL C 139., 2006.6.14., 1. o.
Módosítás: 3 (4a) preambulumbekezdés (új) (4a) A Tanács még nem fogadta el a büntetőügyekben folytatott rendőrségi és igazságügyi együttműködés keretében továbbított személyes adatok védelméről szóló kerethatározatot. A kerethatározat hatálybalépése kulcsfontosságú ahhoz, hogy az Europol az európai állampolgárok adatvédelmét teljes mértékben biztosító jogi kereten belül tehessen eleget megbízatásának. Ezért tehát rendkívül 8 /PE 400.784
HU
fontos, hogy a Tanács mihamarabb elfogadja a kerethatározatot. Módosítás: 4 (4b) preambulumbekezdés(új) (4b) Az Európai Parlament az Europol parlamenti ellenőrzésének megerősítéséről és hatásköreinek bővítéséről szóló, 1999. április 13-i Tanácshoz intézett ajánlásában1 kérte, hogy az Europolt illesszék be az Európai Unió intézményrendszerébe, és vonják a Parlament demokratikus ellenőrzése alá. _____________ HL C 219., 1999.7.30., 101. o.
Módosítás: 5 (4c) bekezdés (új) (4c) az Európai Parlament az Europol jövőbeli fejlesztéséről és az Európai Unió intézményrendszerébe történő automatikus integrációjáról szóló, 2002. május 30-i1 és az Europol jövőbeli fejlesztéséről szóló, 2003. április 10-i2 Tanácshoz intézett ajánlásában kérte az Europol közösségi alapokra helyezését. _______________ 1
HL C 187 E., 2003.8.7., 144. o.
2
HL C 64 E., 2004.3.12., 588. o.
Módosítás: 6 (5) preambulumbekezdés (5) Az Europolnak az Európai Közösségek általános költségvetéséből finanszírozott európai uniós ügynökségként történő létrehozása növelni fogja az Európai Parlament szerepét az Europol feletti ellenőrzésben, mivel az Európai Parlament részt vesz a költségvetés elfogadásában.
(5) Az Europolnak az Európai Unió általános költségvetéséből finanszírozott európai uniós ügynökségként történő létrehozása növelni fogja az Európai Parlament szerepét és a demokratikus ellenőrzést az Europol feletti ellenőrzésben, mivel az Európai Parlament részt vesz a költségvetés – ideértve a létszámterv – elfogadásában, valamint a mentesítési eljárásban. PE 400.784\ 9
HU
Módosítás: 7 (6a) preambulumbekezdés (új) (6a) Az Europol létrehozása megköveteli, hogy előmozdítsuk az európai szabályozási ügynökségek keretfeltételeinek meghatározásával kapcsolatos intézményközi megállapodás ügyét, hogy az eddigi és a jövőbeli ügynökségek struktúráját az egyértelműség, az átláthatóság és a jogbiztonság érdekében alakítsuk.
Módosítás: 8 (8a) preambulumbekezdés (új) (8a) Az Europol operatív hatásköreinek bővítését követően a demokratikus elszámoltathatóság növelése tekintetében további intézkedésekre van szükség.
Módosítás: 9 (13) preambulumbekezdés (13) Szükség van adatvédelmi tisztviselőre, aki azért felel, hogy független módon biztosítsa az adatfeldolgozás jogszerűségét és az e határozat személyes adatok feldolgozására vonatkozó rendelkezéseinek való megfelelést, beleértve az Europol személyzetére vonatkozó személyes adatok feldolgozását is, amelyeket a 45/2001/EK rendelet 24. cikke véd.
(13) Szükség van adatvédelmi tisztviselőre, aki azért felel, hogy független módon biztosítsa az adatfeldolgozás jogszerűségét és az e határozat személyes adatok feldolgozására vonatkozó rendelkezéseinek való megfelelést, beleértve az Europol személyzetére vonatkozó személyes adatok feldolgozását is, amelyeket a 45/2001/EK rendelet 24. cikke véd. Feladatainak végrehajtása során az adatvédelmi tisztviselő együttműködik a közösségi jog szerint kinevezett adatvédelmi tisztviselővel.
Módosítás: 10 (14) preambulumbekezdés (14) A meglévő adatfeldolgozó rendszerekre vonatkozó rendelkezések egyszerűsítésein túlmenően bővíteni kell az Europol 10 /PE 400.784
HU
(14) A meglévő adatfeldolgozó rendszerekre vonatkozó rendelkezések egyszerűsítésein túlmenően bővíteni kell az Europol
lehetőségeit a feladatait segítő, más adatfeldolgozó eszközök létrehozása és kezelése terén; ezeket az adatfeldolgozó eszközöket az adatvédelem általános elveivel összhangban, valamint a Tanács által megállapítandó részletes szabályokkal összhangban kell létrehozni és fenntartani.
lehetőségeit a feladatait segítő (törlés) adatfeldolgozó eszközök létrehozása és kezelése terén; ezeket az adatfeldolgozó eszközöket az adatvédelemnek a közösségi jogban és az Európa Tanács 1981. január 28-án kelt, az egyéneknek a személyes adatok gépi feldolgozása során való védelméről szóló 108. egyezményében rögzített általános elveivel összhangban, valamint a Tanács által megállapítandó részletes szabályokkal összhangban – az Európai Parlamenttel folytatott konzultáció keretében – kell létrehozni és fenntartani.
Módosítás: 11 (19) preambulumbekezdés (19) Az Europol harmadik országokkal és szervekkel való együttműködésének lehetőségét ésszerűsíteni kell, hogy e tekintetben biztosítsák az Unió általános politikájával való összhangot, mégpedig az ilyen együttműködés jövőbeni megvalósítására vonatkozó új rendelkezések útján.
(19) Az Europol harmadik országokkal és szervekkel való együttműködésének lehetőségét ésszerűsíteni kell, hogy e tekintetben biztosítsák az Unió általános politikájával való összhangot, továbbá garantálják, hogy a harmadik országok és külső szervek megfelelő szintű védelmet írnak elő a személyes adatokkal kapcsolatban, mégpedig az ilyen együttműködés jövőbeni megvalósítására vonatkozó új rendelkezések útján, amelyeket az Európai Parlamenttel folytatott konzultációt követően a Tanács fogad el.
Módosítás: 12 1. cikk (1) bekezdés (1) E határozat az Unió ügynökségeként létrehozza az Európai Rendőrségi Hivatalt (a továbbiakban: az Europol). Az Europol székhelye Hága, Hollandia.
(1) E határozat az Unió ügynökségeként létrehozza az Európai Rendőrségi Hivatalt (a továbbiakban: az Europol). Az ügynökséget a költségvetési rendelet 185. cikke és az intézményközi megállapodás 47. pontja értelmében hozzák létre. Az Europol székhelye Hága, Hollandia.
Módosítás: 13 5. cikk (1) bekezdés a) pont a) a tagállamok vagy harmadik országok hatóságai, vagy egyéb közjogi vagy
a) a tagállamok vagy harmadik országok hatóságai, vagy egyéb közjogi vagy PE 400.784\ 11
HU
magánjogi jogalanyok által továbbított információk és bűnüldözési operatív információk összegyűjtése, tárolása, feldolgozása, elemzése és cseréje;
magánjogi jogalanyok által továbbított információk és bűnüldözési operatív információk összegyűjtése, tárolása, feldolgozása, elemzése és cseréje; a magánfelektől származó információkat jogszerűen kell összegyűjteni és feldolgozni, mielőtt azokat a személyes adatok feldolgozása vonatkozásában az egyének védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról szóló, 1995. október 24-i 95/46/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvet1 végrehajtó nemzeti jogszabállyal összhangban továbbítják az Europolnak, és az Europol hozzáférése csak eseti alapon, meghatározott célból és a tagállamokon belüli bírósági felügyelet mellett megengedett; az Europol az európai adatvédelmi biztossal és a közös ellenőrző szervvel folytatott konzultációt követően további védintézkedéseket rögzít; ____________________ 1
HL L 281., 1995.11.23., 31.o. Az 1882/2003/EK rendelettel (HL L 284., 2003.10.31., 1. o.) módosított irányelv.
Módosítás: 14 6. cikk (2) bekezdés (2) Azokban az esetekben, amikor közös nyomozócsoportot állítanak fel az eurót érintő pénzhamisítási ügyek kezelésére, az Europol valamely tisztviselője kijelölhető a nyomozás vezetésére, a csoport vezetőjének közvetlen felelőssége mellett. Amennyiben véleménykülönbség van az így kijelölt Europol-tisztviselő és a csoportvezető között, ez utóbbi véleménye az irányadó.
(2) Azokban az esetekben, amikor közös nyomozócsoportot állítanak fel az eurót érintő pénzhamisítási vagy az 5. cikk (2) bekezdésében említett ügyek kezelésére, az Europol valamely tisztviselője kijelölhető a nyomozás vezetésére, a csoport vezetőjének közvetlen felelőssége mellett. Amennyiben véleménykülönbség van az így kijelölt Europol-tisztviselő és a csoportvezető között, ez utóbbi véleménye az irányadó.
Módosítás: 15 8. cikk (2) bekezdés (2) A nemzeti egység összekötő szervként működik az Europol és az illetékes nemzeti hatóságok között. A tagállamok azonban engedélyezhetik a közvetlen kapcsolatot a 12 /PE 400.784
HU
(2) A nemzeti egység egyedüli összekötő szervként működik az Europol és az illetékes nemzeti hatóságok között. A tagállamok azonban engedélyezhetik a
kijelölt illetékes hatóságok és az Europol között az érintett tagállam által megállapított feltételek szerint, beleértve adott esetben a nemzeti egység előzetes bevonását is.
közvetlen kapcsolatot a kijelölt illetékes hatóságok és az Europol között az érintett tagállam által megállapított feltételek szerint, beleértve a nemzeti egység előzetes bevonását is. A nemzeti egység ugyanakkor megkap minden, az Europol és a kijelölt illetékes hatóságok közötti közvetlen kapcsolat során cserélt információt. A nemzeti egységek és az illetékes hatóságok közötti kapcsolatok irányítása a nemzeti jognak, és különösen a nemzeti alkotmányos követelményeknek megfelelően történik.
Módosítás: 16 9. cikk (2) bekezdés második albekezdés Az első albekezdés d) pontjában meghatározott kétoldalú cserék az Europol hatáskörén kívül eső bűncselekményekre is kiterjedhetnek, amennyiben a nemzeti jog ezt lehetővé teszi.
Az első albekezdés d) pontjában meghatározott kétoldalú cserék az Europol hatáskörén kívül eső bűncselekményekre is kiterjedhetnek, amennyiben a nemzeti jog ezt lehetővé teszi. Ebben az esetben az Europol nem vonható felelősségre a cserélt információk tartalmát illetően.
Módosítás: 17 10. cikk (2) bekezdés (2) Az Europol feldolgozhat adatokat annak eldöntése céljából, hogy ezek az adatok feladatai szempontjából fontosak-e, és felvehetők-e valamely információs rendszerébe.
(2) Az Europol feldolgozhat adatokat annak eldöntése céljából, hogy ezek az adatok feladatai szempontjából fontosak-e, és felvehetők-e valamely információs rendszerébe. Ebben az esetben az adatok kizárólag fontosságuk meghatározása céljából dolgozhatók fel.
Módosítás: 18 10. cikk (3) bekezdés (3) Ha az Europol a 11. cikkben említett Europol Információs Rendszeren és a 14. cikkben említett elemzési munkafájlokon kívül személyes adatok feldolgozására szolgáló rendszert szándékozik létrehozni, a Tanács az Európai Parlamenttel folytatott konzultációt követően, minősített többséggel határozza meg azokat a feltételeket, amelyek
(3) Ha az Europol a 11. cikkben említett Europol Információs Rendszeren és a 14. cikkben említett elemzési munkafájlokon kívül személyes adatok feldolgozására szolgáló rendszert szándékozik létrehozni, a Tanács az Európai Parlamenttel folytatott konzultációt követően, minősített többséggel határozza meg azokat a feltételeket, amelyek PE 400.784\ 13
HU
mellett az Europol ezt megteheti. Ezek a feltételek különösen az adatokhoz való hozzáférésre és az adatok felhasználására, valamint az adatok tárolásának és törlésének időbeli korlátaira vonatkoznak, a 26. cikkben említett elvek kellő figyelembevételével.
mellett az Europol ezt megteheti. Ezek a feltételek különösen az adatokhoz való hozzáférésre és az adatok felhasználására, valamint az adatok tárolásának és törlésének időbeli korlátaira vonatkoznak, a 26. cikkben említett elvek kellő figyelembevételével. A Tanács határozatának meghozatala előtt konzultál az Europol közös ellenőrző szervével és az európai adatvédelmi biztossal.
Módosítás: 19 10. cikk (5) bekezdés (5) Az Europol a legjobb gyakorlatot követve, nyílt szabványok alkalmazásával mindent megtesz annak biztosítása érdekében, hogy adatfeldolgozó rendszerei képesek legyenek együttműködni a tagállamok adatfeldolgozó rendszereivel, és különösen a Közösség és az Unió azon szerveinél használatos adatfeldolgozó rendszerekkel, amelyekkel az Europol a 22. cikkel összhangban kapcsolatot létesíthet.
(5) Az Europol a legjobb gyakorlatot követve, nyílt szabványok alkalmazásával mindent megtesz annak biztosítása érdekében, hogy adatfeldolgozó rendszerei képesek legyenek együttműködni a tagállamok adatfeldolgozó rendszereivel, és különösen a Közösség és az Unió azon szerveinél használatos adatfeldolgozó rendszerekkel, amelyekkel az Europol a 22. cikkel összhangban kapcsolatot létesíthet. Az összeköttetést a Tanács erre irányuló határozatát követően engedélyezik, amely határozatot az adatvédelemért felelős Europol-tisztviselővel és a közös ellenőrző szervvel folytatott konzultációt követően hoz meg; és amely különösen a rendszerek együttműködtetésének szükségessége és a személyes adatok felhasználási célja tekintetében rögzíti a szabályokat és feltételeket.
Módosítás: 20 11. cikk (1) bekezdés (1) Az Europol karbantartja az Europol Információs Rendszert. Az Europol Információs Rendszer konzultációs célból közvetlenül hozzáférhető a nemzeti egységek, az összekötő tisztviselők, az igazgató, az igazgatóhelyettesek és az Europol megfelelően felhatalmazott tisztviselői számára.
14 /PE 400.784
HU
(1) Az Europol karbantartja az Europol Információs Rendszert. Az Europol Információs Rendszer konzultációs célból közvetlenül hozzáférhető a nemzeti egységek, az összekötő tisztviselők, az igazgató, az igazgatóhelyettesek és az Europol megfelelően felhatalmazott tisztviselői számára. A nemzeti egységeknek az információs rendszerhez való hozzáférése a 12. cikk (1)
bekezdésének b) pontjában említett személyek tekintetében kizárólag a 12. cikk (2) bekezdésében felsorolt személyazonossági adatokra korlátozott. Amennyiben egyes nyomozásokhoz szükséges, a teljes adatállományhoz való hozzáférés az összekötő tisztviselőkön keresztül történik. Módosítás: 21 12. cikk (1) bekezdés b) pont b) azokra a személyekre, akikkel kapcsolatban az érintett tagállam nemzeti joga szerint komoly tények alapozzák meg azt a feltételezést, hogy az Europol hatáskörébe tartozó bűncselekményt fognak elkövetni.
b) azokra a személyekre, akikkel kapcsolatban az érintett tagállam nemzeti joga szerint tényszerű jelek vagy komoly tények alapozzák meg azt a feltételezést, hogy az Europol hatáskörébe tartozó bűncselekményt fognak elkövetni.
Módosítás: 22 12. cikk (4a) bekezdés (új) (4a) A faji vagy etnikai származással, politikai nézetekkel, vallási vagy világnézeti meggyőződéssel, párt- vagy szakszervezeti tagsággal, szexuális irányultsággal és egészségi állapottal kapcsolatos különleges adatkategóriák nem dolgozhatók fel, kivéve, ha ez az adott eset céljából feltétlenül szükséges, és erre különleges védintézkedések vonatkoznak.
Módosítás: 23 19. cikk (1) bekezdés (1) Az Europol adatfeldolgozó fájljaiból lekérdezett személyes adatok kizárólag a tagállamok illetékes hatóságai által továbbíthatók és használhatók fel az Europol hatáskörébe tartozó bűncselekmények megelőzése és leküzdése, valamint az egyéb súlyos bűncselekményformák elleni küzdelem érdekében. Az Europol csak feladatainak ellátására használja fel az adatokat.
(1) Az Europol adatfeldolgozó fájljaiból lekérdezett személyes adatok kizárólag az összegyűjtésük szerinti célra vagy azokkal összeegyeztethető célokra, kizárólag a tagállamok illetékes hatóságai által továbbíthatók és használhatók fel az Europol hatáskörébe tartozó bűncselekmények megelőzése és leküzdése, valamint az egyéb súlyos bűncselekményformák elleni küzdelem érdekében. Az Europol csak feladatainak ellátására használja fel az adatokat. PE 400.784\ 15
HU
Módosítás: 24 20. cikk (1) bekezdés (1) Az adatfájlokban lévő adatok az Europolnál csak addig tárolhatók, amíg az feladatainak ellátásához szükséges. A további tárolás szükségességét az adatbevitelt követően legkésőbb három év múlva felül kell vizsgálni. Az információs rendszerben tárolt adatok felülvizsgálatát és törlését az adatokat bevivő egység végzi. Az Europol más adatfájljaiban tárolt adatok felülvizsgálatát és törlését az Europol végzi. Az adattárolás felülvizsgálatára előírt határidő lejárta előtt három hónappal az Europol automatikusan értesíti a tagállamokat.
(1) Az adatfájlokban lévő adatok az Europolnál csak addig tárolhatók, amíg az feladatainak ellátásához szükséges. A 10. cikk (3) bekezdése ellenére a további tárolás szükségességét az adatbevitelt követően felül kell vizsgálni, és legalább kétévente dokumentálni kell. Az információs rendszerben tárolt adatok felülvizsgálatát és törlését az adatokat bevivő egység végzi. Az Europol más adatfájljaiban tárolt adatok felülvizsgálatát és törlését az Europol végzi. Az adattárolás felülvizsgálatára előírt határidő lejárta előtt három hónappal az Europol automatikusan értesíti a tagállamokat.
Módosítás: 25 21. cikk Amennyiben az Europol az európai uniós, nemzetközi vagy nemzeti jogi eszközök alapján jogosult arra, hogy számítógépes hozzáférést kapjon más, akár nemzeti, akár nemzetközi jellegű információs rendszerekből származó adatokhoz, az Europol ilyen módon személyes adatokat kérdezhet le, ha ez feladatainak ellátásához szükséges. Az Europol ezen adatokhoz való hozzáférésére és az adatok Europol általi felhasználására nézve az ilyen uniós, nemzetközi vagy nemzeti jogi eszközök alkalmazandó rendelkezései az irányadók, amennyiben ezek e határozatnál szigorúbb hozzáférési és felhasználási szabályokat határoznak meg. Az Europol nem használhatja fel ezeket az adatokat e határozattal ellentétes módon.
16 /PE 400.784
HU
Amennyiben az Europol az európai uniós, nemzetközi vagy nemzeti jogi eszközök alapján jogosult arra, hogy számítógépes hozzáférést kapjon más, akár nemzeti, akár nemzetközi jellegű információs rendszerekből származó adatokhoz, az Europol ilyen módon személyes adatokat kérdezhet le, ha ez feladatainak ellátásához szükséges, azonban csak eseti alapon és olyan mértékben, amennyire ez feladatainak ellátásához szükséges és azokkal arányos, valamint az Europol által az európai adatvédelmi biztossal és a közös ellenőrző szervvel folytatott konzultációt követően rögzített szigorú feltételek mellett. Az Europol ezen adatokhoz való hozzáférésére és az adatok Europol általi felhasználására nézve az ilyen uniós, nemzetközi vagy nemzeti jogi eszközök alkalmazandó rendelkezései az irányadók, amennyiben ezek e határozatnál szigorúbb hozzáférési és felhasználási szabályokat határoznak meg. Az Europol nem használhatja fel ezeket az adatokat e határozattal ellentétes módon.
Módosítás: 26 22. cikk (1) bekezdés da) pont (új) da) a Tanács főtitkárságának megfelelő részlegei és az Európai Unió Helyzetelemző Központja. Módosítás: 27 22. cikk (5a) bekezdés (új) (5a) Amennyiben a személyes adatokat egy közösségi intézmény vagy szerv továbbította, az Europol a 45/200/EK rendelet 7. cikke alapján közösségi szervnek tekintendő. Módosítás: 28 24. cikk (1) bekezdés bevezető mondat (1) Az Europol a birtokában lévő személyes adatokat a (4) bekezdésben megállapított feltételek mellett továbbíthatja a 23. cikk (1) bekezdésében említett harmadik szerveknek, amennyiben:
(1) Rendkívül kivételes helyzetekben és eseti alapon az Europol a birtokában lévő személyes adatokat a (4) bekezdésben megállapított feltételek mellett továbbíthatja a 23. cikk (1) bekezdésében említett harmadik szerveknek, amennyiben:
Módosítás: 58 24. cikk (2) bekezdés (2) Az Europol az (1) bekezdéstől eltérően a birtokában lévő személyes adatokat a (4) bekezdésben megállapított feltételek mellett továbbíthatja a 23. cikk (1) bekezdésében említett harmadik szerveknek, amennyiben az Europol igazgatója úgy véli, hogy az adatok továbbítása elengedhetetlenül szükséges ahhoz, hogy az Europol célkitűzéseinek hatókörén belül megvédjék az érintett tagállamok alapvető érdekeit, illetve bűncselekményekkel vagy terrorcselekményekkel kapcsolatos, közeli veszélyt előzzenek meg. Az Europol igazgatója minden körülmények között mérlegeli a kérdéses szervre alkalmazandó adatvédelem szintjét, hogy egyensúlyt találjon ezen adatvédelmi szint és az említett érdekek között.
(2) Az Europol az (1) bekezdéstől eltérően a birtokában lévő személyes adatokat a (4) bekezdésben megállapított feltételek mellett eseti jelleggel továbbíthatja a 23. cikk (1) bekezdésében említett harmadik szerveknek, amennyiben az Europol igazgatója úgy véli, hogy az adatok továbbítása elengedhetetlenül szükséges ahhoz, hogy az Europol célkitűzéseinek hatókörén belül megvédjék az érintett tagállamok alapvető érdekeit, illetve bűncselekményekkel vagy terrorcselekményekkel kapcsolatos, közeli veszélyt előzzenek meg. Az Europol igazgatója minden körülmények között mérlegeli az emberi jogok, a demokrácia és a jogállamiság tiszteletben tartásának szintjét abban a harmadik országban, amelynek átadhatják az adatokat, valamint az adatok lehetséges felhasználási célját és a kérdéses szervre alkalmazandó PE 400.784\ 17
HU
adatvédelem szintjét, továbbá az információcsere során megvalósuló kölcsönösséget, hogy egyensúlyt találjon ezen adatvédelmi szint és az említett érdekek között, és a jelen cikk végrehajtatása során hozott határozatokról rendszeresen tájékoztatja az Európai Parlamentet, a Bizottságot, a Tanácsot és az adatvédelmi szerveket.
Módosítás: 30 25. cikk (2) bekezdés (2) Az Europolnak a 22. cikkben említett közösségi és uniós szervekkel és ügynökségekkel való kapcsolataira irányadó, valamint a személyes adatoknak az Europol és e szervek, illetve ügynökségek közötti cseréjére irányadó végrehajtási szabályokat az igazgatótanács határozza meg. Határozatának meghozatala előtt az igazgatótanács konzultál a közös ellenőrző szervvel.
(2) Az Europolnak a 22. cikkben említett közösségi és uniós szervekkel és ügynökségekkel való kapcsolataira irányadó, valamint a személyes adatoknak az Europol és e szervek, illetve ügynökségek közötti cseréjére irányadó végrehajtási szabályokat az igazgatótanács határozza meg. Határozatának meghozatala előtt az igazgatótanács konzultál a közös ellenőrző szervvel és az európai adatvédelmi biztossal.
Módosítás: 31 26. cikk E határozat különös rendelkezéseinek sérelme nélkül, az Europol a személyes adatok gyűjtése, feldolgozása és felhasználása során a büntetőügyekben folytatott rendőrségi és igazságügyi együttműködés keretében feldolgozott személyes adatok védelméről szóló 2007/XX/IB tanácsi kerethatározatban megfogalmazott elveket alkalmazza. Az Europol ezen elveket tartja be a személyes adatok gyűjtése, feldolgozása és felhasználása során, beleértve az iratok formájában nyilvántartott nem számítógépes adatokat, azaz a meghatározott kritériumokkal összhangban hozzáférhető személyes adatok bármely rendezett halmazát.
18 /PE 400.784
HU
E határozat különös rendelkezéseinek és az Europol-egyezményben előírt védintézkedések szükséges fenntartásának sérelme nélkül, az Europol a személyes adatok gyűjtése, feldolgozása és felhasználása során a büntetőügyekben folytatott rendőrségi és igazságügyi együttműködés keretében feldolgozott személyes adatok védelméről szóló 2007/XX/IB tanácsi kerethatározatban megfogalmazott elveket alkalmazza. Az Europol ezen elveket tartja be a személyes adatok gyűjtése, feldolgozása és felhasználása során, beleértve az iratok formájában nyilvántartott nem számítógépes adatokat, azaz a meghatározott kritériumokkal összhangban hozzáférhető személyes adatok bármely rendezett halmazát.
Módosítás: 32 27. cikk (1) bekezdés (1) Az Europol adatvédelmi tisztviselőt nevez ki, aki a személyzet tagja. Az adatvédelmi tisztviselő közvetlenül az igazgatótanácsnak alárendelt. Feladatai ellátása során senkitől nem fogadhat el utasítást.
(1) Az Europol független adatvédelmi tisztviselőt nevez ki, aki a személyzet tagja. Az adatvédelmi tisztviselő közvetlenül az igazgatótanácsnak alárendelt. Feladatai ellátása során senkitől nem fogadhat el utasítást.
Módosítás: 33 27. cikk (5) bekezdés (5) Az adatvédelmi tisztviselő tekintetében az igazgatótanács további végrehajtási szabályokat fogad el. A végrehajtási szabályok különösen az adatvédelmi tisztviselő kiválasztását és elbocsátását, feladatait, kötelességeit és hatásköreit érintik.
(5) Az adatvédelmi tisztviselő tekintetében az igazgatótanács további végrehajtási szabályokat fogad el. A végrehajtási szabályok különösen az adatvédelmi tisztviselő kiválasztását és elbocsátását, feladatait, kötelességeit, hatásköreit, illetve a függetlenségről szóló biztosítékokat érintik.
Módosítás: 34 29. cikk (4) bekezdés (4) A személyes adatokhoz való hozzáférést megtagadják, ha:
(4) A személyes adatokhoz való hozzáférést csak akkor tagadják meg, ha a megtagadás ahhoz szükséges, hogy:
a) a hozzáférés veszélyeztetheti az Europol valamely tevékenységét;
a) az Europol megfelelően teljesíthesse feladatait;
b) a hozzáférés olyan nemzeti nyomozást veszélyeztethet, amelyben az Europol közreműködik;
b) garantálható legyen, hogy az Europol által segített nemzeti nyomozások nem kerülnek veszélybe;
c) a hozzáférés harmadik felek jogait és szabadságait veszélyeztetheti.
c) megvédhetőek legyenek a harmadik felek jogai és szabadságai.
Módosítás: 35 29. cikk (5) bekezdés (5) Az Europol, mielőtt a hozzáférés engedélyezéséről dönt, konzultál az érintett tagállamok illetékes bűnüldöző hatóságaival. Az elemzési munkafájlokba felvett adatokhoz való hozzáférés az Europol és az elemzésben részt vevő tagállamok egyetértésétől, valamint az adatok
(5) Általános elv, hogy a hozzáférési jogot nem tagadják meg. E szabály alól kivételek csak akkor fogadhatók el, ha az más alapvető jogok védelme érdekében szükséges. Az Europol, mielőtt a hozzáférés engedélyezéséről dönt, konzultál az érintett tagállamok illetékes bűnüldöző hatóságaival. PE 400.784\ 19
HU
továbbítása által közvetlenül érintett tagállam(ok) egyetértésétől függ. Amennyiben valamely tagállam a személyes adatokhoz való hozzáférést megtagadja, a megtagadásról és annak okairól értesíti az Europolt.
Az elemzési munkafájlokba felvett adatokhoz való hozzáférés az Europol és az elemzésben részt vevő tagállamok egyetértésétől, valamint az adatok továbbítása által közvetlenül érintett tagállam(ok) egyetértésétől függ. Amennyiben valamely tagállam a személyes adatokhoz való hozzáférést megtagadja, a megtagadásról és annak okairól értesíti az Europolt.
Módosítás: 36 29. cikk (6) bekezdés (6) Ha egy vagy több tagállam, vagy az Europol kifogást emel az ellen, hogy a magánszemély hozzáférhessen a rá vonatkozó adatokhoz, az Europol értesíti az érintett személyt, hogy elvégezte az ellenőrzéseket, anélkül hogy bármilyen tájékoztatást adna, amelyből kiderülne, hogy az Europol feldolgoz-e rá vonatkozó személyes adatokat vagy sem.
(6 ) Ha egy vagy több tagállam, vagy az Europol kifogást emel az ellen, hogy a magánszemély hozzáférhessen a rá vonatkozó adatokhoz, az Europol értesíti az érintett személyt, hogy elvégezte az ellenőrzéseket, anélkül hogy bármilyen tájékoztatást adna, amelyből kiderülne, hogy az Europol feldolgoz-e rá vonatkozó személyes adatokat vagy sem. Az adatvédelmi biztos köteles megindokolni a hozzáférés elutasítását, mégpedig olyan módon, hogy a kivétel alkalmazását hatékonyan ellenőrizni lehessen az Európa Tanács Miniszteri Bizottságának a személyes adatoknak a rendőrségi ágazatban való felhasználása szabályozására irányuló, 1987. szeptember 17-i R(87)15. ajánlásával összhangban.
Módosítás: 38 36. cikk (9) bekezdés, első albekezdés (9) Az igazgatótanács minden évben elfogadja:
(9) Az igazgatótanács a Tanáccsal egyetértésben minden évben elfogadja:
a) a költségvetési tervezet becslését és az előzetes költségvetési tervezetet, amelyeket be kell nyújtani a Bizottságnak, beleértve a létszámtervet, továbbá a végleges költségvetést;
a) a Bizottságnak benyújtandó költségvetési tervezet becslését, beleértve a létszámterv tervezetet;
aa) a költségvetési hatóság hozzájárulását követően az Europol költségvetését, ideértve a létszámtervet; b) az Europol jövőbeli tevékenységére vonatkozó munkaprogramot, figyelembe 20 /PE 400.784
HU
b) az Europol jövőbeli tevékenységére vonatkozó munkaprogramot, a lehető
véve a tagállamok operatív szükségleteit, valamint az Europolt érintő költségvetési és személyzeti kihatásokat, miután a Bizottság véleményt adott;
legnagyobb mértékben figyelembe véve a tagállamok operatív szükségleteit, valamint a rendelkezésre álló pénzügyi és személyzeti forrásokat, miután a Bizottság véleményt adott;
c) az Europol előző évi tevékenységéről szóló általános jelentést.
c) az Europol előző évi tevékenységéről szóló általános jelentést, különös tekintettel az éves munkaprogramban kitűzött és az elért célok összehasonlítására.
Módosítás: 39 36. cikk (9) bekezdés második albekezdés E dokumentumokat jóváhagyás céljából a Tanács elé kell terjeszteni. A Tanács ezeket tájékoztatásul az Európai Parlamentnek is továbbítja.
E dokumentumokat az Európai Parlament elé kell terjeszteni, amelynek adott esetben lehetősége van megvizsgálni azokat, szükség esetén a nemzeti parlamentekkel is együttműködve.
Módosítás: 59 37. cikk (1) (2) és (3) bekezdés 1. Az Europol élén az igazgató áll, akit az igazgatótanács által beterjesztett, legalább három jelöltet tartalmazó listáról a Tanács minősített többséggel, négyéves időszakra nevez ki; az igazgató egy alkalommal újra kinevezhető.
(1) Az Europol élén az igazgató áll, akit az igazgatótanács nevez ki az együttműködési (egyeztetési) eljárással összhangban.
Az igazgatót személyes érdemei, az Europol hatáskörei terén szerzett tapasztalatai, valamint igazgatási és vezetői képességei alapján nevezik ki. Az együttműködései eljárásra az alábbiak szerint kerül sor: a) a jelöltek pályázati felhívását és egy átlátható kiválasztási eljárást követően a Bizottság által készített lista alapján a pályázókat felkérik, hogy a kinevezés előtt szólaljanak fel az Európai Parlament és a Tanács előtt, és válaszoljanak a kérdésekre; b) az Európai Parlament és a Tanács ezt követően véleményt adhat, és megadhatja a pályázók általuk előnyben részesített sorrendjét; c) az igazgatótanács e vélemények
PE 400.784\ 21
HU
figyelembevételével kinevezi az igazgatót. Az igazgató hivatali ideje négy év. (2) Az igazgatót igazgatóhelyettesek segítik, akiket az (1) bekezdésben megállapított eljárásban négyéves – egyszer meghosszabbítható – időszakra neveznek ki. Feladataikat részletesen az igazgató határozza meg.
(2) Az igazgatót igazgatóhelyettesek segítik, akiket négyéves – egyszer meghosszabbítható – időszakra neveznek ki. Feladataikat részletesen az igazgató határozza meg.
(3) Az igazgatói és igazgatóhelyettesi beosztás tekintetében a jelöltek kiválasztásával kapcsolatos eljárás szabályait az igazgatótanács állapítja meg. E szabályokat hatálybalépésük előtt a Tanács minősített többséggel hagyja jóvá.
(3) Az igazgatóhelyettesi beosztás tekintetében a jelöltek kiválasztásával kapcsolatos eljárás szabályait az igazgatótanács állapítja meg. E szabályokat hatálybalépésük előtt a Tanács minősített többséggel hagyja jóvá.
Módosítás: 41 37. cikk (4) bekezdés ga) pont (új) ga) az Europol célkitűzéseinek megvalósítását nyomon követő és értékelő hatékony eljárások végrehajtása; Módosítás: 42 38. cikk (5a) bekezdés (új) (5a) A 45/2001/EK rendelet alkalmazandó az Europol személyzetéhez kapcsolódó személyes adatok kezelésére. Módosítás: 43 41. cikk (1) bekezdés (1) Az Europol bevételei 2010. január 1-jétől kezdődően az egyéb típusú bevételek sérelme nélkül az Európai Unió általános költségvetésébe („Bizottság” szakasz) felvett közösségi támogatásból állnak.
(1) Az Europol bevételei 2010. január 1-jétől kezdődően az egyéb típusú bevételek sérelme nélkül az Európai Unió általános költségvetésébe („Bizottság” szakasz) felvett közösségi támogatásból állnak. Az Europol finanszírozása az intézményközi megállapodásban rögzítettek értelmében a költségvetési hatóságok megállapodásának függvénye.
Módosítás: 44 41. cikk (3) bekezdés (3) Az igazgató elkészíti az Europol becsült 22 /PE 400.784
HU
(3) Az igazgató elkészíti az Europol becsült
bevételeinek és kiadásainak a következő pénzügyi évre szóló tervezetét, és az ideiglenes létszámtervvel együtt továbbítja az igazgatótanácsnak. A létszámterv az állandó és az ideiglenes beosztásokból, valamint a kiküldött nemzeti szakértőkre való hivatkozásból áll, és szerepel benne az Europol által az adott pénzügyi évben alkalmazott személyzet létszáma, besorolási osztálya és fokozata.
bevételeinek és kiadásainak a következő pénzügyi évre szóló tervezetét, és a létszámterv tervezettel együtt továbbítja az igazgatótanácsnak. A létszámterv tervezet az állandó és az ideiglenes beosztásokból, valamint a kiküldött nemzeti szakértőkre való hivatkozásból áll, és szerepel benne az Europol által az adott pénzügyi évben alkalmazott személyzet létszáma, besorolási osztálya és fokozata.
Módosítás: 45 41. cikk (6) bekezdés (6) A becslést a Bizottság az Európai Unió előzetes költségvetés-tervezetével együtt továbbítja az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak (a továbbiakban a költségvetési hatóság).
(6) A becslést a Bizottság az Európai Unió előzetes költségvetés-tervezetével együtt továbbítja az Európai Parlamentnek – amelynek szükség esetén lehetősége van a hatásköreivel összhangban megvizsgálni azt – és a Tanácsnak (a továbbiakban a költségvetési hatóság).
Módosítás: 46 42. cikk (8a) bekezdés (új) (8a) A költségvetési rendelet 146. cikkének (3) bekezdésével összhangban az igazgató benyújt az Európai Parlamenthez – annak kérésére – minden olyan információt, amelyre az adott pénzügyi évre vonatkozó mentesítési eljárás szabályszerű alkalmazásához szükség van. Módosítás: 47 42. cikk (9) bekezdés (9) Az Európai Parlament a Tanács ajánlására az n + 2. év április 30. előtt mentesíti az Europol igazgatóját az n. évre szóló költségvetés végrehajtására vonatkozó felelősség alól.
(9) Az Európai Parlament a minősített többséggel eljáró Tanács javaslatát figyelembe véve az n + 2. év április 30. előtt mentesíti az Europol igazgatóját az n. évre szóló költségvetés végrehajtására vonatkozó felelősség alól.
Módosítás: 48 43. cikk Az Europolra alkalmazandó pénzügyi
Az Europolra alkalmazandó pénzügyi PE 400.784\ 23
HU
szabályokat a Bizottsággal folytatott konzultációt követően az igazgatótanács fogadja el. E szabályok nem térhetnek el a 2002. december 23-i 2343/2002/EK, Euratom rendelettől, kivéve ha ez az Europol működéséhez szükséges. A 2343/2002/EK, Euratom rendelettől eltérő szabályok elfogadásához minden esetben a Bizottság előzetes beleegyezésére van szükség. Ezen eltérésekről tájékoztatják a költségvetési hatóságot.
szabályokat a Bizottsággal folytatott konzultációt követően az igazgatótanács fogadja el. E szabályok nem térhetnek el a 2002. december 23-i 2343/2002/EK, Euratom rendelettől, kivéve ha ez az Europol működéséhez kifejezetten szükséges. A 2343/2002/EK, Euratom rendelettől eltérő szabályok elfogadásához minden esetben a Bizottság előzetes beleegyezésére van szükség. Ezen eltérésekről tájékoztatják a költségvetési hatóságot.
Módosítás: 49 44. cikk első albekezdés Az igazgató ellenőrzési rendszert hoz létre az Europolon belül ellátott feladatok eredményességi és hatékonysági mutatóinak összegyűjtése érdekében.
Az igazgató ellenőrzési rendszert hoz létre az Europolon belül ellátott feladatok eredményességi és hatékonysági mutatóinak összegyűjtése érdekében. Az igazgató évente jelentést tesz az igazgatótanácsnak ezen ellenőrzés eredményeiről.
Módosítás: 50 44. cikk, negyedik a albekezdés (új) Az igazgatótanács elnöke vagy az Europol igazgatója az Európai Parlamentnek a nemzeti parlamenti képviselők részvételével ülésező vegyes bizottsága elé terjeszti az Europol következő évi prioritásait a civil társadalommal folytatandó demokratikus vita és a tevékenysége feletti jobb ellenőrzés biztosítása érdekében.
Módosítás: 51 45. cikk Az Europol igazgatójának javaslata alapján az igazgatótanács legkésőbb e határozat alkalmazásának megkezdése után hat hónappal elfogadja az Europol dokumentumaihoz való hozzáférésre vonatkozó szabályokat, figyelembe véve az 1049/2001/EK európai parlamenti és 24 /PE 400.784
HU
Az Europol igazgatójának javaslata alapján az igazgatótanács legkésőbb e határozat alkalmazásának megkezdése után hat hónappal, az Európai Parlamenttel folytatott konzultációt követően elfogadja az Europol dokumentumaihoz való hozzáférésre vonatkozó szabályokat,
tanácsi rendeletben megállapított elveket és korlátokat.
figyelembe véve az 1049/2001/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletben megállapított elveket és korlátokat.
Módosítás: 52 47. cikk Az igazgatótanács elnöke és az igazgató az Europollal kapcsolatos általános kérdések megvitatása céljából megjelenhet az Európai Parlament előtt.
Az igazgatótanács elnöke és az igazgató az Europollal kapcsolatos bármilyen kérdés megvitatása céljából kérésre megjelenik az Európai Parlament előtt.
Módosítás: 53 56. cikk (1) bekezdés (1) A 38. cikktől eltérően az Europolegyezménnyel létrehozott Europol által e határozat hatálybalépése előtt kötött összes munkaszerződést tiszteletben tartják.
(1) A 38. cikktől eltérően az Europolegyezménnyel létrehozott Europol által e határozat hatálybalépése előtt kötött összes munkaszerződést tiszteletben tartják. Az ezen eltérés által okozott esetleges további személyzeti költségeket az intézményközi megállapodás 47. pontja szerint kialakítandó, az Europol finanszírozásáról szóló intézményközi megállapodásban figyelembe veszik.
Módosítás: 54 56. cikk (2) bekezdés (2) Az (1) bekezdésben említett szerződések hatálya alá tartozó személyzet minden tagjának felajánlják azt a lehetőséget, hogy a 259/68/EGK, Euratom, ESZAK rendeletben megállapított, a Közösségek egyéb alkalmazottainak alkalmazási feltételei 2. cikkének a) pontja szerint, a létszámtervben meghatározott különféle besorolási osztályoknak megfelelően szerződést kössenek. E célból a szerződések megkötésére jogosult hatóság e határozat alkalmazásának megkezdése után két éven belül belső kiválasztási eljárást szervez, amely az Europol által az e határozat alkalmazásának megkezdése előtt alkalmazott személyzetre korlátozódik, hogy ellenőrizze a foglalkoztatandó személyek hozzáértését, hatékonyságát és feddhetetlenségét. A sikeres jelölteknek a
(2) Az (1) bekezdésben említett szerződések hatálya alá tartozó személyzet minden tagjának felajánlják azt a lehetőséget, hogy a 259/68/EGK, Euratom, ESZAK rendeletben megállapított, a Közösségek egyéb alkalmazottainak alkalmazási feltételei 2. cikkének a) pontja szerint, a létszámtervben meghatározott különféle besorolási osztályoknak megfelelően szerződést kössenek. E célból – az Európai Személyzeti Felvételi Hivatallal folytatott konzultációt követően – a szerződések megkötésére jogosult hatóság e határozat alkalmazásának megkezdése után két éven belül belső kiválasztási eljárást szervez, amely az Europol által az e határozat alkalmazásának megkezdése előtt alkalmazott személyzetre korlátozódik, hogy ellenőrizze a foglalkoztatandó személyek hozzáértését, PE 400.784\ 25
HU
259/68/EGK, Euratom, ESZAK rendeletben megállapított, a Közösségek egyéb alkalmazottainak alkalmazási feltételei 2. cikkének a) pontja alapján szerződést ajánlanak fel.
hatékonyságát és feddhetetlenségét. A kiválasztási eljárást a Bizottság ellenőrzi. A kiválasztási eljárás eredményét nyilvánosságra hozzák. A sikeres jelölteknek a 259/68/EGK, Euratom, ESZAK rendeletben megállapított, a Közösségek egyéb alkalmazottainak alkalmazási feltételei 2. cikkének a) pontja alapján szerződést ajánlanak fel. Az Európai Unió előzetes költségvetési tervezetével együtt a költségvetési hatóság számára eljuttatott létszámterv tervezetnek pontosan meg kell jelölnie, hogy mely álláshelyeket töltötték be az Európai Közösségek tisztviselőinek személyzeti szabályzata, valamint az egyéb alkalmazottak alkalmazási feltételei alapján, illetve melyeket az Europol személyzeti szabályzata alapján.
Módosítás: 55 57. cikk (3) bekezdés (2a) albekezdés (új) Az e határozat által az Europol számára megállapított közösségi finanszírozást semmilyen körülmények között nem lehet az Europol által az Europol-egyezmény keretén belül az e határozat hatálybalépését megelőzően vállalt kötelezettségekkel összefüggő kiadások kiegyenlítésére felhasználni. Módosítás: 62 62. cikk (2a) bekezdés (új) (2a) Ezt a határozatot a Lisszaboni Szerződés hatályba lépését követő hat hónapon belül felül kell vizsgálni.
26 /PE 400.784
HU
P6_TA-PROV(2008)0016 Hatékonyabb európai uniós politika a Dél-Kaukázusban: az ígértektől a tettekig Az Európai Parlament 2008. január 17-i jogalkotási állásfoglalása a Dél-Kaukázussal kapcsolatos hatékonyabb EU-politikáról: az ígéretektől a tettekig (2007/2076(INI)) Az Európai Parlament –
tekintettel a Dél-Kaukázusról szóló korábbi állásfoglalásaira, különösen a 2004. február 26-i állásfoglalására és az Európai Parlament által a Tanácshoz intézett, a DélKaukázussal kapcsolatos EU-politikára vonatkozó ajánlásra1,
–
tekintettel a Bizottságnak a „Fekete-tengeri szinergia – új regionális kezdeményezés” című közleményre (COM(2007)0160),
–
tekintettel a Bizottságnak „Az európai szomszédságpolitika megerősítése” című közleményére (COM(2006)0726),
–
tekintettel az Örményországgal, Azerbajdzsánnal és Grúziával közösen elfogadott európai szomszédságpolitikai (ESZP) cselekvési tervekre,
–
tekintettel a közösen elfogadott cselekvési tervek végrehajtásához szorosan kapcsolódó európai szomszédsági és partnerségi támogatási eszközre (ESZPE), amely az eddig a TACIS és a MEDA által biztosított technikai segítségnyújtás helyébe lép,
–
tekintettel a Bizottság „Európai energiapolitika” című 2007. január 1-jei közleményére (COM(2007)0001),
–
tekintettel a Bizottság által 2007. szeptember 3-án tartott, az európai szomszédsági politikáról szóló konferenciára,
–
tekintettel az európai szomszédsági politika megerősítéséről szóló, 2007. november 15i állásfoglalására2,
–
tekintettel az Európa Tanács parlamenti közgyűlésének a dél-kaukázusi stabilitási paktum létrehozásáról szóló 1771 (2006) sz. ajánlására és 1525 (2006) sz. határozatára,
–
tekintettel „Az energiával kapcsolatos közös európai politika kialakítása felé” című, 2007. szeptember 26-i állásfoglalására3,
–
tekintettel a 2008. január 17-i fekete-tengeri regionális politikai megközelítésről4 szóló állásfoglalására,
–
tekintettel az Európai Tanács 2006. december 14–15-i és a 2007. június 21–22-i elnökségi következtetéseire, valamint a német elnökség 2007. június 15-i, „Az európai
1 2 3 4
HL C 98. E, 2004.4.23., 193. o. Elfogadott szövegek, P6_TA(2007)0538. Elfogadott szövegek, P6_TA(2007)0413. Elfogadott szövegek, P6_TA(2008)0017. PE 400.784\ 27
HU
szomszédsági politika megerősítése” című helyzetjelentésére, –
tekintettel a Tanács és a tagállamok kormányainak a Tanács keretében ülésező képviselőinek a biztonságról és a fejlesztésről szóló 2007. november 19-20-i következtetéseire, valamint az EU által az ENSZ Biztonsági Tanács nőkről, a békéről és a biztonságról szóló 1325 (2000) sz. határozatának végrehajtásával kapcsolatban tett kötelezettségvállalására,
–
tekintettel az Örményországgal, Azerbajdzsánnal és Grúziával kötött partnerségi és együttműködési megállapodásokra,
–
tekintettel az EU–Örményország parlamenti együttműködési bizottság 2007. január 30án tartott kilencedik ülésének zárónyilatkozatára és ajánlásaira,
–
tekintettel az EU–Azerbajdzsán parlamenti együttműködési bizottság 2007. szeptember 12-én tartott nyolcadik ülésének zárónyilatkozatára és ajánlásaira,
–
tekintettel az EU–Grúzia parlamenti együttműködési bizottság 2007. június 26-án tartott kilencedik ülésének zárónyilatkozatára és ajánlásaira,
–
tekintettel az Örményországban és Azerbajdzsánban tartott legutóbbi parlamenti választásokra, valamint az EBESZ Demokratikus Intézmények és Emberi Jogok Hivatalának megfigyelői jelentéseire,
–
tekintettel az ENSZ Biztonsági Tanácsának a grúz-abház konfliktusról és az ENSZ Megfigyelő Misszió grúziai megbízatásának meghosszabbításáról szóló, 1781 (2007) sz. határozatára,
–
tekintettel a Tanácsnak a jelenlegi grúziai helyzetről szóló, 14818/07 sz. elnökségi nyilatkozatára, valamint az Einulla Fatullajev azerbajdzsáni elítéléséről szóló, 14809/07 sz. elnökségi nyilatkozatára,
–
tekintettel az energiaügyi együttműködés kialakításáról szóló bakui kezdeményezésre, valamint az EU és Azerbajdzsán között 2006. november 7-én Brüsszelben aláírt, az energia terén folytatott stratégiai partnerségről szóló egyetértési megállapodásra,
–
tekintettel az EU által az ENSZ millenniumi fejlesztési céljai megvalósításának előmozdítására vonatkozóan vállalt kötelezettségre, valamint a fejlesztésre vonatkozó európai konszenzusra1,
–
tekintettel az „Egy biztonságos Európa egy jobb világban” című európai biztonsági stratégiára, amelyet az Európai Tanács 2003. december 12-én hagyott jóvá,
–
tekintettel az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésének ellenőrző jelentéseire,
–
tekintettel eljárási szabályzata 45. cikkére,
–
tekintettel a Külügyi Bizottság jelentésére és a Nemzetközi kereskedelmi Bizottság véleményére (A6-0516/2007),
1
HL C 46., 2006.2.24., 1. o.
28 /PE 400.784
HU
A.
mivel az Általános Ügyek Tanácsának 2001. február 26-i ülésén az EU kifejezte arra való hajlandóságát, hogy még aktívabb szerepet játsszon a dél-kaukázusi térségben, hogy felkutassa a térség konfliktusainak megelőzése és megoldása érdekében tett erőfeszítések támogatásának módjait, és részt vegyen a konfliktust követő rehabilitációban,
B.
mivel a Baku–Tbiliszi–Kars közötti vasúti közlekedés elindítása új ablakot fog nyitni a dél-kaukázusi régió, Törökország és Nyugat-Európa között, ugyanakkor erősíti Örményország elszigeteltségét, ezért ellentétes az ESZP célkitűzéseivel; mivel a közlekedésért felelős magas szintű csoport ajánlásait mindemellett végre fogják hajtani, és az Európa–Kaukázus–Ázsia közlekedési folyosó (TRACECA) tengelye megmarad a térség országait összekötő kaukázusi transznacionális tengelynek,
C.
mivel az ESZP Örményországra, Azerbajdzsánra és Grúziára történő kiterjesztése fontos előrelépést jelent az Unió régiós szerepvállalásában, megteremtve az EU számára a dél-kaukázusi proaktív közreműködéshez szükséges előfeltételeket, és a régió országai számára lehetőségeket biztosítva az EU-val való szorosabb együttműködéshez; mivel több ösztönzőre van szükség ahhoz, hogy Örményországot, Azerbajdzsánt és Grúziát arra késztessék, hogy lépjenek előre a reform terén,
D.
mivel az ESZP közös értékekre és a politikai, gazdasági és intézményi reformok hatékony végrehajtására épül, azzal a meghatározott céllal, hogy a működő piacgazdaságokon és a jogállamiságon alapuló erős demokráciákkal rendelkező baráti szomszédok által alkotott térség jöjjön létre,
E.
mivel az ESZP-t a térséggel kapcsolatos jobb és hatékonyabb uniós politika megteremtésének és az EU biztonsági és stabilitással kapcsolatos szerepének biztosításának céljával kellene átalakítani; mivel az EU-nak egyértelmű arculatot és erőteljesebb jelenlétet kell kialakítania a térségben,
F.
mivel a dél-kaukázusi országoknak az ESZP-be történő bevonása a részükről is több felelősséggel és kötelezettségvállalással jár; mivel a jószomszédi kapcsolatok és a regionális együttműködés az ESZP alapvető elemeit alkotják,
G.
mivel az Örményország és Azerbajdzsán kapcsolatát elmérgesítő hegyi-karabahi konfliktus és a grúz belső – abháziai és dél-oszétiai – konfliktusok békés megoldása elengedhetetlen az EU-val szomszédos országok stabilitásához, valamint a délkaukázusi térség gazdasági és társadalmi fejlődéséhez,
H.
mivel a megoldatlan poszt-szovjet konfliktusok további internalizációjával kapcsolatos kérdésnek az EU és Oroszország közötti kapcsolatok alapvető fontosságú témái közé kell tartoznia a közös szomszédos országokkal fennálló problémák hatékonyabb kezelése érdekében,
I.
mivel az EU pozitív részvétele szempontjából a térség jelentősége nem pusztán azzal függ össze, hogy a térség földrajzi elhelyezkedését tekintve Európa Közép-Ázsiából származó energiaellátásának tranzitterülete, hanem azon a minden érintett által osztott közös érdeken alapul, amely a régió fejlesztéséhez fűződik a demokrácia, a jólét és a jogállamiság tekintetében, és ennélfogva létrehozva a dél-kaukázusi térségben a regionális és régióközi fejlődés és együttműködés megvalósítható keretét,
PE 400.784\ 29
HU
J.
mivel a régió vetélkedések színterévé vált, ahol számos nagy geopolitikai szereplő stratégiai érdekei ütköznek össze, mivel mindhárom ország egyéni partnerségi cselekvési tervet alakított ki a NATO-val, aminek következtében a szövetség a régió új szereplőjévé vált,
K.
mivel az EU, Oroszország és az Egyesült Államok közötti párbeszéd és koordináció előmozdíthatja a demokráciát, növelheti az energiabiztonságot és megerősítheti a regionális biztonságot a dél-kaukázusi térségben,
L.
mivel a közelmúltban Grúziában és Örményországban erős gazdasági növekedés volt tapasztalható, és mivel Azerbajdzsán 2006. évi 34,5%-os GNP növekedésével a világ leggyorsabban fejlődő gazdaságai közé tartozik, főként gáz- és olajtartalékainak köszönhetően; mivel az említett növekedési rátáktól eltekintve a három ország társadalmát továbbra is a szegénység és a munkanélküliség rendkívül magas szintje, az alapvető szociális szolgáltatásokhoz való korlátozott hozzáférés, alacsony jövedelem, valamint e jövedelem egyenlőtlen elosztása jellemzi,
M.
mivel destabilizáló fegyverkezési verseny folyik a Dél-Kaukázusban, amelyet a katonai arzenál példátlan mértékű kiépítése jellemez,
Örményország, Azerbajdzsán és Grúzia az ESZP keretei között 1.
üdvözli Örményország, Azerbajdzsán és Grúzia bevonását az ESZP-be, valamint az érintett együttműködési tanácsok által 2006. november 14-én jóváhagyott bilaterális ESZP cselekvési terveket, és támogatja a megvalósításukra irányuló folyamatban lévő erőfeszítéseket, amelyekben minden érdekelt félnek részt kell vennie;
2.
hangsúlyozza, hogy a Dél-Kaukázus három országára vonatkozó politikai megközelítésnek nem szabad figyelmen kívül hagynia a három állam egyedi sajátosságait; támogatja az ESZP alkalmazásába beépített különbségtételt az érintett országokra vonatkozóan, valamint hangsúlyozza az EU és az érintett országok kapcsolata megerősítésének szükségességét a megfelelő ESZP cselekvési terv végrehajtásában mutatott egyéni érdemek alapján;
3.
kiemeli Örményország, Grúzia és Azerbajdzsán geopolitikai helyzetét Oroszország, Irán és Törökország viszonylatában, valamint hangsúlyozza más gazdasági hatalmaknak – pl. Oroszország, az Egyesült Államok és Kína – a térség iránt mutatott egyre növekvő érdeklődését; ebből következően rendkívül fontosnak tartja, hogy a Dél-Kaukázussal folytatott együttműködés a legfontosabb teendők között szerepeljen, különösen az energiával kapcsolatos ügyekben;
4.
újólag megerősíti, hogy az EU-nak a régióval kapcsolatos legfontosabb célkitűzései arra ösztönöznek, hogy a dél-kaukázusi országok nyitott, békés, biztonságos és stabil államokká váljanak, amelyek hozzá tudnak járulni a régióban a jószomszédi kapcsolatok és a regionális stabilitás kialakulásához, továbbá készek legyenek arra, hogy osztozzanak az európai értékekben, valamint hogy saját maguk között és az EUval intézményi és jogi interoperabilitást dolgozzanak ki; az említett célkitűzések elérése érdekében felhívja az EU-t, hogy a Dél-Kaukázusra vonatkozóan dolgozzon ki regionális politikát, amelyet a régió országaival közösen kell végrehajtani, és amelyet egyedi kétoldalú politikák egészítenek ki;
30 /PE 400.784
HU
5.
hangsúlyozza, hogy az ESZP célja, hogy a demokrácia, a jólét és a biztonság területének fokozatos kiterjesztésével túllépje Európában a választóvonalakat; felhívja az EU-t és a Dél-Kaukázus országait, hogy ikerintézményi („twinning”), kirendelésre vonatkozó és egyéb elérhető segítségnyújtási programokon keresztül használják ki az új tagállamok tudását és tapasztalatát, amelyre a társadalom és a gazdaság átszervezése közben tettek szert uniós integrációjuk folyamata során, különös tekintettel a határőrség és vámhatóságok megerősítésére és a közöttük folyó regionális együttműködés fellendítésére;
6.
hangsúlyozza, hogy az ESZP-felülvizsgálatokat és -finanszírozást az intézményi háttér kiépítésének, az emberi jogok tiszteletben tartásának, a jogállamiság, a demokratizálódási folyamat és a regionális együttműködés előmozdítására kell felhasználni; újólag megerősíti, hogy az EU részéről további határozott lépéseket kell tenni a valódi regionális együttműködés és integráció ösztönzése érdekében; felhívja a Bizottságot, hogy rendszeresen számoljon be a regionális együttműködési folyamat előrehaladásáról, valamint hogy ennek megfelelően igazítsa ki politikáit és eszközeit; várja, hogy egyre konstruktívabb kapcsolatok épüljenek ki az EU és a partnerországokban működő különböző érdekelt felek, különösen a civil társadalom között, az ESZP folyamatának dinamikusabbá és átláthatóbbá tétele érdekében,
7.
megjegyzi, hogy a gyors és erőteljes GNP-növekedés eredményeképpen Azerbajdzsán adományozóvá vált, míg a nemzetközi adományozók jelentősen korlátozták tevékenységeiket az országban; javasolja, hogy az EU összpontosítson a szakértelem és a legjobb gyakorlatok átadására a Twinning, a TAIEX és a Sigma programok keretein belül (az ESZPE keretében);
8.
úgy véli, hogy a kereskedelmi politika a dél-kaukázusi szegénység csökkentését eredményező politikai stabilitás és gazdasági fejlődés biztosításának kulcsfontosságú tényezője, és létfontosságú az EU és Dél-Kaukázus közötti további integráció szempontjából; hangsúlyozza, hogy a kereskedelmi politika vonatkozásában figyelembe kell venni a társadalmi dimenziót;
9.
támogatja a Bizottság arra irányuló kezdeményezését, hogy megvalósíthatósági tanulmányban mérjék fel egy Grúziával és Örményországgal kötendő szabadkereskedelmi megállapodás lehetőségét; úgy véli, hogy egy ilyen megállapodás mindkét fél számára hasznos lehet; időközben kéri a Bizottságot és a Tanácsot, hogy tegyen lépéseket annak biztosítására, hogy Örményország, Grúzia és Azerbajdzsán a lehető legjobban használják ki az általános preferenciarendszert, hangsúlyozva eközben Azerbajdzsán WTO-tagságának fontosságát a kétoldalú kereskedelmi kapcsolatok további erősítése szempontjából, arra ösztönzi az azerbajdzsáni hatóságokat, hogy folytassák a WTO-hoz való csatlakozás előtt álló akadályok, így például a magas vámtarifák, az átláthatóság hiányának, valamint a kereskedelmi jogszabályok érvényre juttatása sikertelenségének, a korrupció és a szellemi tulajdonjogok foganatosítása meghiúsulásának felszámolását, és felhívja a Bizottságot, hogy továbbra is támogassa Azerbajdzsánt a WTO-hoz való csatlakozás folyamata során;
10.
megjegyzi, hogy Grúziára nagy nyomás nehezedik a több, mint egy éve bevezetett orosz gazdasági embargó miatt, amelynek következtében grúz áruk előtt bezárultak a hagyományos piacok és számtalan állampolgár elvesztette megélhetési forrását; PE 400.784\ 31
HU
hangsúlyozza, hogy egy szabadkereskedelmi megállapodás Grúziával való gyors megkötése ugyanolyan fontos az EU és Grúzia közötti kapcsolatok megerősítése, valamint az országnak az orosz embargó következményeitől való megszabadítása szempontjából; 11.
hangsúlyozza, hogy mindhárom államnak folytatnia kell a szegénység csökkentésére és a fenntartható fejlődés elvének betartására irányuló erőfeszítéseket; tanácsolja, hogy a társadalmi polarizálódás csökkentése érdekében hatékony politikákat fogadjanak el, valamint biztosítsanak hozzáférést a szociális biztonsági rendszerekhez; felhívja a Bizottságot, hogy nyújtson további támogatást a három országot a szegénység csökkentésére irányuló politikájuk fejlesztésére és végrehajtására vonatkozó nemzeti képességeik megerősítésében;
12.
úgy véli, hogy az ESZP kiváló keretet biztosít a regionális és szubregionális együttműködéshez, azzal a szándékkal, hogy mind a dél-kaukázusi, mind a feketetengeri térségben valódi stabilitás és demokrácia jöjjön létre, az a véleménye, hogy a Dél-Kaukázus három országa tekintetében alkalmazott differenciált kétoldalú megközelítés nem lehet eredményes olyan globális többoldalú dimenzió nélkül, amely maga után vonja a regionális együttműködés fejlesztését; ezért:
rendkívüli jelentőséget tulajdonít Örményország, Azerbajdzsán, és Grúzia Fekete-tengeri szinergia elnevezésű, illetve az ahhoz kapcsolódó projektek végrehajtási folyamatában való aktív részvételének;
támogatja az EU, valamint Örményország, Azerbajdzsán és Grúzia közötti rendszeres politikai párbeszéd elmélyítését;
örvendetesnek tartja, hogy Grúzia és Örményország igazodik az EU legtöbb közös kül- és biztonságpolitikai nyilatkozatához és állásfoglalásához, valamint támogatja azt az elhatározást, hogy Azerbajdzsán ugyanilyen módon működjön közre;
sürgeti e három országot, hogy ne akadályozzák vagy vétózzák meg az EU által finanszírozott, határokon átnyúló olyan programokat és projekteket, amelyek célja a felek közötti párbeszéd folytatása, a bizalomépítés és a regionális problémák kezelése;
felszólít az ezen három ország közötti hatékonyabb együttműködésre a Kaukázusi Regionális Környezetvédelmi Központ keretében;
fokozott regionális együttműködésre hív fel a szabadság, a biztonság és a jog érvényesülése – különösen a határigazgatás, a migráció és a menekültügy, a szervezett bűnözés, az emberkereskedelem és a kábítószer-kereskedelem, az illegális bevándorlás, a terrorizmus és a pénzmosás elleni küzdelem – terén;
felhívja a Bizottságot, hogy hangolja össze és támogassa a regionális konfliktusrendezésben már részt vevő tagállamok intézkedéseit;
Demokrácia, emberi jogok és jogállamiság 32 /PE 400.784
HU
13.
elismerően nyilatkozik az alkotmányos reformot követően az ESZP cselekvési terv végrehajtásával összefüggésben Örményország által végrehajtott belpolitikai és intézményi reformokról; arra ösztönzi az örmény hatóságokat, hogy haladjanak továbbra is ezen az úton és tegyenek további előrelépéseket a demokratikus struktúrák, a jogállamiság és az emberi jogok védelmének megerősítése terén; további erőfeszítések megtételére hív fel különösen a független igazságszolgáltatás létrehozása, a rendőrséggel, a közszolgálattal és a helyi önkormányzatokkal, a korrupció elleni küzdelemmel és egy energikus civil társadalom létrehozásával kapcsolatos reformok elősegítése révén; megállapítja, hogy a Nemzetközi Választási Megfigyelő Misszió nyilatkozata szerint a 2007 májusában megtartott parlamenti választások jórészt a nemzetközi kötelezettségeknek megfelelően zajlottak le; reményét fejezi ki azzal kapcsolatban, hogy a fennmaradó problémák rendezése céljából az örmény hatóságok szorosan együtt fognak működni az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezettel (EBESZ) és az Európa Tanáccsal az elért színvonal továbbfejlesztése, valamint a 2008. február 19-én tartandó elnökválasztások szabad és tisztességes lebonyolításának teljes mértékű garantálása érdekében; általánosságban arra ösztönöz, hogy a kormány és az ellenzék között jöjjön létre konstruktív párbeszéd a demokrácia alapelemének, a pluralizmusnak a megszilárdítása céljából; továbbá felhívja az örmény hatóságokat, hogy vizsgálják ki a rendőrségi őrizetben tartott személyeken és a büntetőintézetekben vélelmezetten alkalmazott erőszakkal és bántalmazással és a korrupcióval és a szólásszabadság megsértésével kapcsolatos állításokat;
14.
megismétli, hogy komoly aggodalomra ad okot az emberi jogi helyzet rosszabbra fordulása és a sajtószabadság meggyengülése Azerbajdzsánban; felhívja az azerbajdzsáni hatóságokat arra, hogy biztosítsák a sajtószabadságot, e tekintetben üdvözli a 2007. december 28-i elnöki kegyelmet, amelynek következtében hat újságírót szabadon bocsátottak, és felhívja az azerbajdzsáni hatóságokat, hogy engedjenek szabadon minden börtönben fogva tartott újságírót, állítsák le az újságírók zaklatását, különösen a rágalmazással kapcsolatos büntetőjogi jogszabályokkal való visszaélés formájában, és a szólásszabadság mellett való elkötelezettség jeleként rendeljenek el moratóriumot a rágalmazással kapcsolatos büntetőjogi rendelkezések alkalmazására nézve; elvárja az azerbajdzsáni hatóságoktól, hogy kövessék az Európa Tanács Velencei Bizottságának ajánlásait azáltal, hogy biztosítják a gyülekezés szabadságát, valamint hogy a 2008-as választásokra tekintettel nem korlátozzák a politikai pártok tevékenységeit és biztosítják az EBESZ által előírt normák teljes betartását; kéri az azerbajdzsáni hatóságokat továbbá, hogy előzzék meg a rendőri erőszakot és vizsgáljanak ki az őrizetbe vett személyek bántalmazására vonatkozó minden állítást; újólag megismétli, hogy az EU kész segítséget nyújtani Azerbajdzsánnak az emberi jogok és a demokrácia tiszteletben tartásával kapcsolatos reformok végrehajtása során;
15.
tudomásul veszi a grúz kormány által a rózsás forradalmat követően végrehajtott széles körű reformokat; további előrelépések megtételére ösztönöz a plurális kormányzás, valamint a kormány és az ellenzék között folytatott párbeszéd, a jogállamiság és az emberi jogi kötelezettségeknek való megfelelés terén, különös tekintettel a független bíráskodásra, a rendőri erőszakkal szembeni zéró toleranciára, a bűnügyi igazságszolgáltatás reformjára és a fogva tartás körülményeinek javítására; kéri a grúz hatóságokat a tulajdonjogok, a gyülekezési szabadság, a szólásszabadság, a nemzeti kisebbségek védelméről szóló keretegyezménnyel összhangban a kisebbségi jogok és a sajtószabadság tiszteletben tartására; elvárja, hogy Grúzia teljesítse az ESZP cselekvési PE 400.784\ 33
HU
terv célkitűzéseit, valamint az Európa Tanács ajánlásait a demokratikus kormányzás hosszú távú fenntarthatósága érdekében, különös figyelemmel a pluralizmus és az ellenzék tiszteletben tartására, a hatalmi ágak egyensúlyi rendszerébe beépített mechanizmusokra és az intézményi reformokra; 16.
megismétli, hogy továbbra is támogatja a Grúzia által tett, a politikai és gazdasági reformok bevezetésére - ideértve a választási kódexet is - valamint demokratikus intézményei megerősítésére irányuló erőfeszítéseket, ezáltal létrehozva egy békés és virágzó Grúziát, amely hozzájárulhat a térség és Európa többi részének stabilitásához; mélységes aggodalmát fejezi ki a 2007 novemberi grúziai politikai fejlemények miatt, amelyek odáig vezettek, hogy a rendőrség békés tüntetőket rohant le, valamint független médiacsatornákat szüntettek be és szükségállapotot hirdettek ki; elégedettségét fejezi ki amiatt, hogy a Nemzetközi Választási Megfigyelő Misszió átfogó értékelése szerint a 2008. január 5-i elnöki választások lényegében megfeleltek az EBESZ- és az Európa tanácsi kötelezettségvállalások többségének, valamint a demokratikus választás normáinak; úgy véli, hogy ugyan jelentős kihívásokra derült fény, amelyekre sürgősen választ kell találni, e választás volt az első valódi választási verseny Grúziában, amely lehetőséget nyújtott a grúzoknak politikai választásuk kifejezésére; felhív minden grúz politikai erőt, hogy törekedjen a demokratikus politikai kultúrára, amelyben tiszteletben tartják a politikai ellenzéket és építő párbeszédet folytatnak a törékeny grúz demokratikus intézmények támogatása és megerősítése érdekében; felhívja a grúz hatóságokat, hogy még a 2008. tavaszi parlamenti választások előtt orvosolják a Nemzetközi Választási Megfigyelő Misszió előzetes jelentésében feljegyzett hiányosságokat;
17.
üdvözli a 2008. január 5-i elnökválasztás békés lefolytatását és ezt a grúz társadalom további demokratizálódása, valamint a grúziai demokratikus intézmények felépítése és megszilárdítása felé tett újabb lépésnek tekinti; elvárja a frissen megválasztott elnöktől, hogy ennek érdekében tegye meg a szükséges lépéseket az ellenzékkel folytatott konstruktív párbeszéd felé; ugyanakkor kifejezi aggodalmát a választási kampány általános lefolytatására vonatkozóan, amelyre igen polarizált környezetben került sor, és amelyet bizalomhiány és szabálysértések alapos gyanúja, valamint a korábbi elnök állami funkciói és a választási kampánya közötti szándékos átfedések jellemeztek, és méltánytalan választási környezethez vezettek; felhívja a grúz hatóságokat, hogy megfelelően és haladéktalanul foglalkozzanak a választási folyamattal kapcsolatos valamennyi panasszal; sürgeti a grúz hatóságokat, hogy vegyék kellően figyelembe a nemzetközi megfigyelők észrevételeit az összes jelzett probléma megoldása érdekében, valamint megfelelően és alaposan készüljenek fel a közelgő általános választásokra; felhívja az ellenzék erőit, hogy felelősen, a választási eredményt tiszteletben tartva járjanak el, és a grúziai demokratikus intézményekben konstruktívan lépjenek fel a politikai viták során;
18.
hangsúlyozza, hogy Örményországnak, Azerbajdzsánnak és Grúziának az emberi jogok és az alapvető szabadságjogok melletti egyértelmű elkötelezettsége kiemelkedő fontossággal bír az EU-hoz fűződő jövőbeni viszonyuk meghatározásában; elvárja a fenti országoktól, hogy teljesítsék az ESZP cselekvési terv célkitűzéseit és kövessék az Európa Tanács erre vonatkozó ajánlásait; kéri a Bizottságot, hogy mindhárom országgal folytasson tárgyalásokat emberi jogi albizottságok létrehozásáról;
19.
elvárja Örményország, Azerbajdzsán és Grúzia hatóságaitól, hogy a 2008. évi
34 /PE 400.784
HU
választások előtt biztosítsák a szólásszabadságot, a gyülekezési szabadságot és a sajtószabadságot; kiemeli, hogy az említett országok arra való képessége, hogy mind az állami-, mind a magántulajdonban lévő médiához való tisztességes és kiegyensúlyozott hozzáférést biztosítani tudja, valamint hogy a választásokat a nemzetközi normákkal összhangban le tudják bonyolítani, alapvető fontosságú az EUval való kapcsolataik további elmélyítéséhez; 20.
üdvözli azt a döntést, hogy Lengyelországot jelölték ki arra, hogy az EU nevében közvetítsen a grúz kormány és az ellenzéki média között a 2008. januári választásokat megelőző időszakban; úgy véli, hogy az új tagállamok bevonása – amelyeket szoros kulturális és történelmi kötelékek fűzik a térséghez – rendkívül fontos;
21.
hangsúlyozza a civil társadalom támogatásának és megerősítésének, valamint a személyes kapcsolatok kialakításának jelentőségét a demokrácia és a jogállamiság előmozdításában; arra ösztönzi a Bizottságot, hogy teljes mértékben használja ki a demokrácia és az emberi jogok európai eszköze nyújtotta lehetőségeket, többek között az ESZP végrehajtásának ellenőrzésére; hangsúlyozza, hogy az ESZP folyamatának – és különösen a végrehajtás átvilágításának – nyitottnak kell lennie a civil társadalommal való együttműködésre és konzultációra; ösztönzi a Bizottságot, hogy a civil társadalommal való konzultációra vonatkozó konkrét mechanizmusok létrehozásával mutasson példát; kiemeli annak fontosságát, hogy biztosítsák azt, hogy a pénzeszközöket igazságosan, politikai indíttatású állami beavatkozás nélkül osszák szét; ezen kívül felhívja a Bizottságot, hogy dolgozzon ki iránymutatásokat a helyi és regionális hatóságok számára az ESZP cselekvési tervek végrehajtásával kapcsolatban meghatározott szerepükre vonatkozóan;
22.
hangsúlyozza az együttműködés fontosságát az EU és a vele szomszédos országok határain történő szabad mozgás területén; felhívja a Bizottságot és a Tanácsot, hogy Grúzia tekintetében minél előbb állítsa föl az Igazság, Szabadság és Biztonság elnevezésű albizottságot és tegye meg a szükséges lépéseket az EU és Grúzia közötti visszafogadási és vízumkönnyítési megállapodásokról szóló tárgyalások megkezdésére, ugyanakkor hangsúlyozva ezen intézkedések késlekedésének Grúzia belső konfliktusaira gyakorolt negatív hatásait, és utal az orosz hatóságok azon döntéséből fakadó nehézségekre, mely szerint az Abházában és Dél-Oszétiában élő személyek részére orosz útlevelet adnak; támogatja a megállapodásokról folyó tárgyalások megkezdését Örményországgal és Azerbajdzsánnal; ösztönzi a tagállamokat, hogy fokozzák az együttműködést a dél-kaukázusi országokban működő konzuli szolgálatok hatékonyságának javítása és a vízumkérelmekkel foglalkozó közös központok létrehozásának felgyorsítása érdekében; támogatja kiegészítő kezdeményezések felkutatását a kelet- és délkelet-európai migrációval kapcsolatos globális megközelítés kialakítása keretében;
23.
felszólítja a Bizottságot, hogy pénzügyi szempontból is ösztönözze az európai nem kormányzati szervezetek örményországi, azerbajdzsáni ás grúziai jelenlétét annak érdekében, hogy a szervezett civil társadalom létrehozásával kapcsolatos ismereteiket és tapasztalataikat átadják;
24.
felhívja a Bizottságot, hogy tegyen meg minden erőfeszítést a három dél-kaukázusi ország nem kormányzati szervezeteinek és a civil társadalom képviselőinek egyesítésére a párbeszéd megkönnyítése, a kölcsönös megértés előmozdítása és a régió PE 400.784\ 35
HU
problémáinak alapos megvitatása érdekében; felhívja az érintett országok hatóságait, hogy ne akadályozzák az erre irányuló kezdeményezéseket; 25.
hangsúlyozza, hogy a személyek szabad mozgása a biztonságos határokhoz kapcsolódik, és üdvözli az integrált határigazgatás terén Dél-Kaukázus regionális együttműködésének támogatását célzó bizottsági kezdeményezést; kiemeli, hogy hatékonnyá és egyszerűvé kell tenni a helyi határforgalmat érintő vízumkövetelményeket; tudatában van annak, hogy a jó szándék mindkét fél részéről előfeltétele a Grúzia és Oroszország közötti határ teljes hosszában folytatandó együttműködésnek; hangsúlyozza a költségvetés és a bevételek átláthatóságának fontosságát annak biztosítása érdekében, hogy a kormány a kiadásait illetően elszámoltatható legyen a polgárok előtt;
26.
felhívja mindhárom országot, hogy tegyenek még több erőfeszítést a korrupció leküzdésére és a kedvező befektetési és üzleti környezet megteremtésére; hangsúlyozza a költségvetés átláthatóságának fontosságát, ami a kormány közkiadásokkal kapcsolatos elszámoltathatóságának garantálására szolgál; hangsúlyozza, hogy a tulajdonjogok megerősítése alapvető fontosságú a kis- és középvállalkozások fellendüléséhez és a fenntartható gazdasági fejlődéshez; ösztönzi a piacgazdasági reformok előmozdítását, amelyek a versenyképesség javítására és a magánszektor megszilárdítására irányulnak; támogatja a liberalizációs intézkedéseknek a WTO elveivel összhangban történő harmonizációját és további fokozását; hangsúlyozza, hogy fontos biztosítani azt, hogy a gazdasági reformokhoz megfelelő szociális intézkedések társuljanak;
27.
kéri mindhárom ország hatóságaitól annak garantálását, hogy a korrupció elleni harc során hozott intézkedéseiket nem politikai célokra használják, és hogy a vizsgálatokat, a büntetőeljárásokat és a bírósági tárgyalásokat igazságos és átlátható eljárás keretében folytatják le;
28.
megjegyzi, hogy a megoldatlan poszt-szovjet konfliktusok és az általuk kiváltott bizonytalanság a katonai kiadások növelésére késztették a térség államait, ezáltal kedvezőtlen hatást gyakorolva gazdasági és társadalmi fejlődésükre; ezért felszólítja a térség államait, hogy állítsák le katonai kiadásaik növelését;
A konfliktusok békés megoldása 29.
úgy véli, hogy a Dél-Kaukázus, valamint a tágabb régió politikai stabilitásának és gazdasági fejlődésének nyitja a megoldatlan poszt-szovjet konfliktusok békés megoldása; hangsúlyozza, hogy az EU fontos szerepet játszik a térségben a párbeszéd és az egyetértés kultúrájának előmozdításában, valamint az ENSZ Biztonsági Tanácsának fent említett 1325 (2000) sz. határozata végrehajtásának biztosításában; támogatja a határokon átnyúló programok és a párbeszéd civil társadalmak közötti alkalmazását mint a választóvonalakon túli konfliktus-átalakítás és bizalomépítés eszközét; különösen üdvözli a Bizottság Abházia és Dél-Oszétia megsegítésére és tájékoztatására irányuló erőfeszítéseit; támogatja az EU dél-kaukázusi különleges képviselője, Peter Semneby arra vonatkozó kezdeményezését, hogy mindkét régióban nyissanak információs irodákat; kéri a Bizottságot és Semneby urat, hogy ugyanilyen segítséget és tájékoztatást nyújtsanak Hegyi-Karabah számára is;
30.
elutasítja a külső hatalmak által kizárólag befolyási övezetek létrehozása érdekében tett
36 /PE 400.784
HU
mindennemű próbálkozásokat; felhív minden közös határral rendelkező országot az építő jellegű együttműködésre, és sürgeti Oroszországot, hogy ne tiltakozzon az EU dél-kaukázusi konfliktuskezelő és békefenntartó műveletekben való részvétele ellen; 31.
megállapítja, hogy az önrendelkezés és területi integritás elve közötti ellentmondás hozzájárul a dél-kaukázusi térség megoldatlan poszt-szovjet konfliktusainak állandósulásához; úgy véli, hogy ez a probléma csak az ENSZ-alapokmányban és a Helsinki Záróokmányban foglalt elveken alapuló tárgyalások segítségével, valamint regionális integráció keretében oldható meg; megállapítja, hogy erre a folyamatra csak a nemzetközi közösség támogatásával kerülhet sor, és felszólítja az EU-t, hogy e célból kezdeményezzen intézkedéseket; továbbá úgy véli, hogy az etnikumok közötti kapcsolatoknak az európai normák alapján történő javítása, valamint a kisebbségek jogainak olyan módon történő erősítése, hogy az megszilárdítsa a dél-kaukázusi államok polgári kohézióját, alapvető fontosságú a térség konfliktusainak tárgyalás útján történő megoldásához;
32.
megismétli, hogy feltétlen segítséget nyújt Grúzia területi integritásának és nemzetközileg elismert határai sérthetetlenségének megerősítéséhez, valamint támogatja a grúz hatóságok Abházia és Dél-Oszétia belső konfliktusainak megoldására irányuló folyamatos erőfeszítéseit; sajnálatát fejezi ki azonban a feleket továbbra is jellemző, a vitákat illető agresszív retorikája miatt, és támogatja Ban Ki-moon ENSZ főtitkárnak az erőfeszítések fokozására irányuló kérését, hogy elkerüljék az olyan eseményeket, amelyek a viszálykodás feléledéséhez vezethetnek Abháziában; arra ösztönzi a feleket, hogy a dél-oszétiai konfliktus végleges rendezése érdekében a párbeszéd és a tárgyalás valamennyi lehetséges formáját alkalmazzák; felszólítja a de facto hatóságokat, hogy teremtsék meg az országon belül lakóhelyüket elhagyni kényszerült személyek hazatérésének biztonságos feltételeit, és az ENSZ Biztonsági Tanácsának fent említett 1781 (2007) számú határozatával összhangban tartsák tiszteletben a tulajdonhoz való jogot a konfliktus sújtotta övezetekben; hangsúlyozza, hogy az alapvető emberi jogokkal kapcsolatos problémák megfelelő megoldása, így például az országon belül lakóhelyüket elhagyni kényszerült személyek hazatérése és tulajdonuk visszaszerzése, valamint a háborús bűnök és az eltűnt személyek valamennyi fél általi megfelelő kivizsgálása kulcsfontosságú szerepet játszanak a tartós rendezés elérésében; felhívja valamennyi felet, hogy térjen vissza a tárgyalóasztalhoz; üdvözli a grúz és abház tisztviselők közötti első magas szintű találkozót, amelyre hosszú szünet után nemrégiben sor került;
33.
úgy véli, hogy a hegyi-karabahi konfliktus rendezésével kapcsolatos további késedelem egyik érintett félnek sem előnyös, ellenben veszélyezteti a regionális stabilitást és akadályozza a regionális és gazdasági fejlődést; megismétli, hogy tiszteletben tartja és támogatja Azerbajdzsán és Örményország területi integritását és nemzetközileg elismert határait, valamint az önrendelkezéshez való jogot, az ENSZ Alapokmányának és a Helsinki Záróokmánynak megfelelően; felszólítja Örményországot és Azerbajdzsánt, hogy sürgősen ragadjanak meg minden alkalmat a hegyi-karabahi konfliktus békés megoldására; ismételten határozott támogatásáról biztosítja az EBESZ Minszk-csoportját, ugyanakkor sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy a tárgyalásokon nem történt jelentős előrehaladás; felhívja valamennyi felet az ENSZ Biztonsági Tanács vonatkozó határozatának végrehajtására, és különösen kéri annak lehetővé tételét, hogy a menekültek és az országon belül lakóhelyüket elhagyni kényszerült személyek épségben és biztonságban visszatérhessenek otthonaikba; óva PE 400.784\ 37
HU
int a militáns és provokatív retorikától, amely alááshatja a tárgyalási folyamatot; 34.
sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy a térség három országában az álláspontok közelítése érdekében tett erőfeszítéseket a területi követelések és a szeparatizmus által előidézett, megoldatlan poszt-szovjet konfliktusok akadályozzák; kiemeli, hogy a konfliktussal sújtott övezetek gyakran a szervezett bűnözés, pénzmosás, kábítószer-kereskedelem és fegyvercsempészet biztonságos menedékhelyéül szolgálnak;
35.
emlékezteti az érintett hatóságokat arra, hogy a menekülteket és az országon belül lakóhelyüket elhagyni kényszerült személyeket nem szabad a konfliktusok eszközéül használni; hatékony fellépést kér az országon belül lakóhelyüket elhagyni kényszerült személyek életkörülményeinek és szociális helyzetének javítása érdekében, még mielőtt ténylegesen élhetnének a hazatéréshez való emberi jogukkal;
36.
felszólítja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy az Örményország, Azerbajdzsán és Grúzia által a menekültek és a lakóhelyüket elhagyni kényszerült személyek helyzetének megoldása érdekében tett erőfeszítésekhez továbbra is nyújtsanak pénzügyi támogatást az épület-felújítások, útépítések, a víz- és villamosenergia-ellátó infrastruktúra létesítésének, a kórházak és iskolák építésének elősegítése révén, hogy ezek a közösségek valóban egységesebbek lehessenek, előmozdítva ugyanakkor azon régiók fejlődését, ahol élnek, nem felejtkezve el a helyi lakosokról, akik gyakran ugyancsak a szegénységi küszöb alatt élnek; hangsúlyozza a hegyi-karabahi konfliktusból származó, számos taposóaknával kapcsolatos probléma kezelésének fontosságát, amely aknák még most is sérüléseket és néha halált okoznak;
37.
kéri a térség legjelentősebb szereplőit, hogy lépjenek fel konstruktívan a régió megoldatlan poszt-szovjet konfliktusainak feloldásában, és tegyenek lépéseket a szomszédos országokkal való kapcsolataik normalizálására; ismételten kéri Törökországot, hogy tegyen komoly és erőteljes erőfeszítéseket valamennyi szomszédjával fennálló vitáinak megoldására, az ENSZ alapokmányával, az ENSZ Biztonsági Tanács vonatkozó határozataival és más mérvadó nemzetközi egyezménnyel összhangban, és nyisson őszinte és nyílt vitát a múlt eseményeiről; ismételten kéri a török és az örmény kormányt, hogy kezdje meg a békéltetés folyamatát mind a jelen, mind a múlt tekintetében, illetve kéri a Bizottságot, hogy könnyítse meg ezt a folyamatot, felhasználva eközben az ESZP-ben és a Fekete-tengeri szinergia politikában elért regionális együttműködésből származó előnyöket; kéri a Bizottságot és a Tanácsot, hogy foglalkozzon a török–örmény határ megnyitásával, tárgyalva e két ország hatóságaival;
38.
javasolja a Dél-Kaukázus biztonságáról és az együttműködésről szóló 3+3 konferencia létrehozását, amelyen egyrészt a három dél-kaukázusi állam, másrészt az EU, az Egyesült Államok és Oroszország venne részt, ahol megvitatnák a dél-kaukázusi térség biztonságát és a vele való regionális együttműködést, a figyelem elsősorban a térség megoldatlan poszt-szovjet konfliktusainak megoldásához megfelelő körülmények kialakítására irányulna;
Energetikai és közlekedési együttműködés 39.
nagy jelentőséget tulajdonít a Baku-Tbiliszi-Erzurum gázvezeték megnyitásának, valamint a Baku-Tbiliszi-Ceyhan kőolajvezetéknek, és hangsúlyozza a kaszpi-tengeri térséget átszelő energiafolyosó projektjének jelentőségét, amely hozzájárulna a térség
38 /PE 400.784
HU
gazdasági és kereskedelmi fejlődéséhez, valamint fokozná az energiaellátás és az Azerbajdzsánból és a Kaszpi-medencéből az Unió piacára szállító tranzitrendszerek biztonságát és védelmét; ugyanakkor nyomatékosan felkéri az érintett országokat és a Bizottságot, hogy vonják be Örményországot a Baku-Tbiliszi-Erzurum gázvezeték és a kaszpi-tengeri térséget átszelő energia folyosó projektjeibe, az ENP által szorgalmazott regionális együttműködés célkitűzéseivel összhangban; 40.
hangsúlyozza az EU és Azerbajdzsán közötti energetikai partnerség erősítésének fontosságát, ahogy az a fent említett 2006. november 7-én aláírt egyetértési megállapodásban szerepel, és örvendetesnek tartja, hogy az azerbajdzsáni és a grúz kormány kész arra, hogy továbbra is aktív szerepet játsszon a térségben a piaci alapú energiaellátás és a szállítás diverzifikációjának előmozdítása terén, ilyen módon jelentősen hozzájárulva az európai energiabiztonsághoz;
41.
üdvözli a Loyola de Palacio elnökletével összeült magas szintű munkacsoport "Hálózat a békéért és a fejlesztésért" című jelentését és a Bizottság által a Tanácshoz és az Európai Parlamenthez intézett, " A fő transzeurópai közlekedési tengelyek kiterjesztése a szomszédos országokra " című, (COM(2007)0032) közleményét; megismétli, hogy támogatja az új infrastruktúra és a megvalósítható közlekedési folyosók – mint például a kaszpi-tengeri térséget/a fekete-tengeri térséget átszelő energiafolyosó és a Nabuccogázvezeték, valamint a fekete-tengeri és a kaszpi-tengeri térséget összekötő INOGATE (Interstate Oil and Gas Transport to Europe) és TRACECA (Transport Corridor Europe-Caucasus-Asia) projektek – létrehozását, ami a szállítók és az útvonalak diverzifikációját eredményezi;
42.
megállapítja egy új valóság kialakulását, amelyben az éghajlatváltozás és az ellátás biztonsága kiemelkedő fontosságú tényezők; elismeri, hogy az ellátás sokféleségének kialakítása alapvető fontosságú és csak a szomszédos államokkal – különösen a délkaukázusi és a közép-ázsiai térség országaival – való fokozott együttműködés révén érhető el, és bátorítja a regionális és interregionális fejlesztést; úgy véli, hogy az energiadiverzifikációval kapcsolatos projektek megvalósításának a megerősített ESZP prioritásai között kell szerepelnie, és az Energia Charta Egyezmény elvei alapján fokozott támogatást kér a befektetői környezet és a keretszabályozás javításához az energiatermelő- és tranzitországok energiaágazatában;
43.
megjegyzi, hogy Azerbajdzsán gáz- és olajtartaléka a számítások szerint még tizenöt– húsz évig kitermelhető; megállapítja, hogy a legújabb becslések szerint a kaszpitengeri olajmezők körülbelül 14 milliárd hordónyi olajat tartalmaznak, a gázkészlet pedig hozzávetőleg 850–1370 milliárd m³-t tesz ki; elismeri, hogy erőfeszítéseket kell tenni annak érdekében, hogy az ország elkerülje a "nyersanyag-átok" csapdáját; ezért hangsúlyozza a fenntartható alternatívák jelentőségét mind politikai, mind gazdasági szempontból; felhívja Azerbajdzsán kormányát, hogy tegye meg a megfelelő lépéseket a szükséges jogalkotási és operatív keret létrehozásának irányába a megújuló energiaforrások és az energiahatékonyság területén rendelkezésre álló uniós támogatások lehető legjobb kihasználása érdekében;
44.
érdeklődéssel fogadja a Bizottság arra vonatkozó javaslatát, hogy készüljön megvalósíthatósági tanulmány egy lehetséges „Szomszédsági energetikai megállapodásról”, és e célból ösztönzi az ESZP partnerországait, hogy tartsák tiszteletben a nemzetközi jog szabályait és a világpiaci kötelezettségvállalásokat; PE 400.784\ 39
HU
45.
támogatja az örmény kormány erőfeszítéseit a medzamori atomerőmű elavult egységének az EU kérésének megfelelő mihamarabbi bezárására, illetve az energiaigény járható alternatív megoldásainak felkutatására, aggodalmát fejezi ki azonban a kormány arra vonatkozó döntésével kapcsolatban, hogy a szeizmikus zónában található ugyanazon erőműben egy új egységet építsenek, és ösztönzi az örmény hatóságokat, hogy találjanak alternatív megoldásokat az energiaellátásra;
46.
ajánlja, hogy az energetikai együttműködés az országok saját energiaszükségletét és előnyeit is vegye figyelembe, különösen az energiához való hozzájutás tekintetében; felhívja a Bizottságot annak biztosítására, hogy az ESZPE keretében a hivatalos fejlesztési segély által finanszírozott energiaprojektek gyakoroljanak közvetlen hatást a szegénység csökkentésére és a helyi lakosság érdekét szolgálják; felhívja a Bizottságot, hogy fokozottan támogassa a három országnak az éghajlatváltozás elleni küzdelemre irányuló erőfeszítéseit, valamint hogy találjon konkrét megoldásokat a nem kielégítő energiatermelési és fogyasztási szerkezet vonatkozásában, többek között technológiaátadás segítségével;
47.
tudomásul veszi az olyan interregionális kezdeményezéseket,mint például a Baku– Tbiliszi–Kars közötti vasúti közlekedési projekt; úgy véli, hogy ez a kezdeményezés megnyitja az utat a világ e térségének az európai- és világgazdaságba történő jobb gazdasági és politikai integrációja előtt, valamint hogy ez hozzá fog járulni a térség gazdasági és kereskedelmi fejlődéséhez; hangsúlyozza ugyanakkor, hogy a terv elkerüli az Örményországban meglévő és teljesen működőképes vasútvonalat; arra ösztönzi a dél-kaukázusi köztársaságokat és Törökországot, hogy valóban a regionális gazdasági integrációval kapcsolatos politikákat folytassanak, és tartózkodjanak minden olyan megfontolatlan és politikai indíttatású regionális energia- és közlekedési projekttől, amely sérti az ESZP tartós fejlődéssel kapcsolatos elveit;
Egyéb megjegyzések 48.
újra kéri, hogy az EU dél-kaukázusi különleges képviselőjének rendszeres jelentéseit, ideértve a küldetés végeztével benyújtott átfogó zárójelentést bocsássák a Parlament rendelkezésére;
49.
üdvözli a Bizottság 2007. május 10-i, a jereváni delegáció megújításáról és a 2007 végére tervezett bakui delegáció létrehozására vonatkozó határozatát; felkéri a Bizottságot annak biztosítására, hogy a delegációk haladéktalanul kezdjék meg működésüket;
50.
úgy véli, hogy az EU dél-kaukázusi különleges képviselőjének látható jelenléte rendkívül fontos az adott országok és állampolgáraik számára az európai uniós hozzáállásról való tájékoztatás javítása érdekében; úgy véli, hogy e tekintetben a civil társadalom aktív részvétele döntő fontosságú;
51.
felszólítja a Bizottságot és a Tanácsot, hogy az adott ország egyéni teljesítménye alapján mérlegelje új, továbbfejlesztett megállapodások létrehozását az érintett országokkal;
52.
felhívja az érintett országok parlamentjeit, hogy erősítsék meg parlamenti ellenzékeik képviseletét a parlamenti együttműködési bizottságok küldöttségeiben, és támogatja a regionális parlamenti együttműködések kibővítését, ideértve a Fekete-tengeri
40 /PE 400.784
HU
Gazdasági Együttműködési Szervezet Parlamenti Közgyűlését és a Dél-kaukázusi Parlamenti Kezdeményezést; 53.
hangsúlyozza, hogy az Európai Unió és a dél-kaukázusi országok közötti kapcsolat erősítése érdekében fel kell használni a meglévő többoldalú szervezeteket;
54.
újólag megerősíti, hogy az európai uniós intézmények tevékenységét össze kell hangolni a többi kétoldalú és többoldalú szereplővel a cselekvési tervek, valamint az Európa Tanács, az EBESZ, a NATO és az ENSZ kertében vállalt kötelezettségek közötti konzisztencia biztosítása érdekében;
55.
hangsúlyozza a Dél-Kaukázus térségének jelentőségét az EU számára, valamint annak szükségességét, hogy a Parlament szoros figyelemmel kövesse az ESZP cselekvési tervek végrehajtását; o o
56.
o
utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak és a Bizottságnak, a tagállamok, illetve Örményország, Azerbajdzsán és Grúzia kormányainak és parlamentjeinek, továbbá Törökország, az Egyesült Államok és az Orosz Föderáció kormányainak, valamint az ENSZ főtitkárának.
PE 400.784\ 41
HU
P6_TA-PROV(2008)0017 A fekete-tengeri regionális politikai megközelítése Az Európai Parlament 2008 január 17-i állásfoglalása a fekete-tengeri regionális politikai megközelítésről (2007/2101(INI)) Az Európai Parlament, –
tekintettel a „Fekete-tengeri szinergia – új regionális együttműködési kezdeményezés” című bizottsági közleményre, (COM(2007)0160),
–
tekintettel a „Regionális együttműködés a fekete-tengeri térségben: a jelenlegi helyzet, a további fejlődését ösztönző EU-fellépés kilátásai” című bizottsági közleményre (COM(1997)0597),
–
tekintettel az európai szomszédságpolitika (ESZP) megerősítéséről szóló bizottsági közleményre (COM(2006)0726),
–
tekintettel az Örményországgal, Azerbajdzsánnal, Grúziával, a Moldovai Köztársasággal és Ukrajnával elfogadott európai szomszédságpolitikai (ESZP) cselekvési tervekre, valamint az említett államokkal aláírt és 2008-ban vagy 2009-ben lejáró partnerségi és együttműködési megállapodásokra (PEM),
–
tekintettel az egyrészről az Európai Közösségek és tagállamai, másrészről az Orosz Föderáció közötti partnerséget létrehozó PEM-re, amely 1997. december 1-jén lépett hatályba, és 2007-ben járt le,
–
tekintettel a Törökország csatlakozási partnerségében megfogalmazott elvekről, prioritásokról és feltételekről szóló, 2006. január 23-i 2006/35/EK tanácsi határozatra1 („a csatlakozási partnerség”),
–
tekintettel a Moldovai Köztársaságról, az Orosz Föderációról, Törökországról, Ukrajnáról és a Dél-Kaukázusról szóló korábbi állásfoglalásaira,
–
tekintettel az európai szomszédságpolitika megerősítéséről szóló, 2007. november 15-i állásfoglalására2,
–
tekintettel a fekete-tengeri Kercsi-szorosban történt hajókatasztrófáról és az azt követő olajszennyezésről szóló 2007. december 13-i állásfoglalására3,
–
tekintettel „Az EU Dél-Kaukázussal kapcsolatos hatékonyabb politikája: az ígéretektől a tettekig” című 2008 január 17-i állásfoglalására4,
–
tekintettel „Az energiára vonatkozó közös európai külpolitika felé” című, 2007.
1 2 3 4
HL L 22., 2006.1.26., 34. o. Elfogadott szövegek, P6_TA(2007)0538. Elfogadott szövegek, P6_TA(2007)0625. Elfogadott szövegek, P6_TA(2008)0016.
42 /PE 400.784
HU
szeptember 26-i állásfoglalására1, –
tekintettel eljárási szabályzata 45. cikkére,
–
tekintettel a Külügyi Bizottság jelentésére, valamint a Nemzetközi Kereskedelmi Bizottság, az Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság, a Közlekedési és Idegenforgalmi Bizottság és a Regionális Fejlesztési Bizottság véleményére (A60510/2007),
A.
mivel a fekete-tengeri térség Európa, Közép-Ázsia és a Közel-Kelet találkozásánál fekszik, amelyet szoros történelmi és kulturális kötelékek és nagy potenciál, ugyanakkor temérdek különbség is jellemez; mivel a térségben található az EUtagállam Bulgária, Görögország és Románia, a tagjelölt Törökország, valamint az ESZP-partner Örményország, Azerbajdzsán, Grúzia, a Moldovai Köztársaság és Ukrajna, valamint az Orosz Föderáció, amellyel az EU négy közös térségen alapuló stratégiai partnerségi kapcsolatot alakított ki,
B.
mivel Bulgária és Románia Európai Unióhoz való csatlakozásával a Fekete-tenger bizonyos mértékben az EU belső tengerévé vált és ennél fogva az EU számára stratégiai jelentőségű új dimenzióra tett szert, amely a közös kihívások és célkitűzések megsokszorozódásához, valamint az EU és a térség országai közötti megerősített együttműködés megújult lehetőségeihez vezetett, a valódi biztonság, stabilitás, demokrácia és jólét térségének létrehozása érdekében,
C.
mivel a fekete-tengeri térség szinergiáinak fejlesztése és kezelése terén folytatott együttműködés lehetőségeit a térséggel kapcsolatos, meglévő politikák, megoldások és megközelítések tömege fényében kell meghatározni,
D.
mivel a fent említett 1997. évi közleményében a Bizottság javaslatot tett a feketetengeri térségre vonatkozó kezdeti stratégiára,
E.
mivel a dél-kaukázusi térséggel kapcsolatos EU-politika bizonyos vonatkozásaival az erről szóló, fent említett 2008. január. 17-i állásfoglalás foglalkozik,
1.
üdvözli a „Fekete-tengeri szinergia – új regionális együttműködési kezdeményezés” című bizottsági közleményt és azt a célkitűzést, hogy a fekete-tengeri térséggel és az azon belül folytatott együttműködést azáltal fokozzák, hogy a meglévő kétoldalú politikákat új, regionális megközelítéssel egészítik ki; megállapítja különösen, hogy a Törökországgal folytatott csatlakozási tárgyalások, a PEM-ek közelgő lejárta és a jövőjükkel kapcsolatos tárgyalások, valamint az energiabiztonsági kérdések a feketetengeri térségben folytatott regionális együttműködést az Unió külpolitikai napirendjének legfőbb prioritásai közé helyezik; úgy véli, hogy egy független feketetengeri stratégia a Fekete-tenger térségének jövőbeli fejlődése szempontjából hosszú távon rendkívül hasznos lehet;
2.
hangsúlyozza, hogy a fekete-tengeri térségnek egységesebb, fenntartható és stratégiai válaszra van szüksége, amely – az északi dimenzió politikája és az euro-mediterrán partnerség mellett – egy fekete-tengeri politika megteremtéséhez vezet
1
Elfogadott szövegek, P6_TA(2007)0413. PE 400.784\ 43
HU
3.
úgy véli, hogy egy egységes, hatékony és eredményorientált regionális politikai megközelítés elfogadása érdekében a közleményt az EU részéről további következetes lépéseknek kell követniük, annak érdekében, hogy előmozdítsák a térséghez igazodó, valódi regionális dimenzió kialakulását; aggodalmát fejezi ki amiatt is, hogy az 1997 óta folytatott fekete-tengeri regionális stratégia eredményeinek megfelelő értékelése nem történt meg; felhívja a Bizottságot, hogy készítsen alapos értékelést a korábbi és jelenlegi tevékenységekről, és az eredményeket nyújtsa be az Európai Parlamenthez;
4.
üdvözli a Bizottság abbéli szándékát, hogy 2008-ban előírja a Fekete-tengeri szinergia kezdeti értékelését, és felszólítja, hogy – értékelésének eredményei alapján és az itt szereplő ajánlások, valamint a Parlament más vonatkozó állásfoglalásainak figyelembe vételével – terjesszen elő konkrét javaslatokat a fekete-tengeri térségben folytatott regionális együttműködés és valódi partnerség előmozdítására; arra ösztönzi a Bizottságot, hogy használja fel az északi dimenzió vonatkozásában szerzett tapasztalatokat fekete-tengeri stratégiája bármely jövőbeli felülvizsgálatának vagy kiterjesztésének megtervezésekor;
5.
hangsúlyozza, hogy a fekete-tengeri regionális politikai megközelítés nem használható sem arra, hogy az EU-tagság alternatívájaként szolgáljon, sem pedig arra, hogy az EU határait meghatározzák; úgy véli azonban, hogy az itt meghatározott célkitűzéseknek az EU szomszédos országokra és a fekete-tengeri regionális stratégiában részt vevő országokra irányuló, tágabb értelemben vett külpolitikájának elválaszthatatlan és egységes részét kell képezniük;
6.
úgy véli, hogy a fekete-tengeri térségben folytatott regionális együttműködésben az EU-nak, az ESZP országainak, a tagjelölt Törökországnak és Oroszországnak egyenlő partnerekként kell részt venniük; úgy véli, hogy csak egy, a fekete-tengeri országok között a térség közös kihívásaival – ideértve a biztonsági kérdéseket is – szemben kialakított közös felelősségérzet fokozatos megteremtésével válik lehetővé az Európa térségbeli részvételében rejlő potenciál maximális kiaknázása; felszólítja a Tanácsot és a Bizottságot, hogy aktívan vonjon be minden fekete-tengeri országot a politikai megközelítésbe;
7.
úgy véli, hogy az új regionális megközelítésnek egy sor prioritásként kezelt területet kell megcéloznia, amelyekre nézve a Bizottságnak részletes cselekvési tervet kell készítenie, konkrét célkitűzések, referenciaértékek és nyomon követés előirányozása mellett, amely az EU térségbeli részvétele és a régióközi együttműködés erősítésének alapját képezi; hangsúlyozza, hogy az EU-nak korlátozott számú, prioritást jelentő célkitűzésre kell összpontosítania és el kell kerülnie a szétforgácsolódást és az erőfeszítések megkétszereződését;
A. Az együttműködés prioritásként kezelt területei Biztonsági kihívások 8.
hangsúlyozza, hogy a fekete-tengeri térségben fennálló megoldatlan konfliktusok komoly kihívást jelentenek a térség stabilitása és fenntartható fejlődése szempontjából, valamint jelentős akadályt képeznek a regionális együttműködés előmozdításának folyamatában; ezért felszólít az EU aktívabb és szélesebb körű részvételére a konfliktusok megoldására irányuló, folyamatban lévő erőfeszítésekben, összhangban a nemzetközi joggal és a területi integritás elveivel, valamint az EU részéről a
44 /PE 400.784
HU
konfliktuskezelésre és békefenntartó műveletekre irányuló mélyrehatóbb elkötelezettségre; úgy véli, hogy az EU-nak kulcsszerepe van a megértés, a párbeszéd és a bizalomépítés kultúrájának kialakításában e térségben; 9.
megállapítja Oroszországnak a térségben való számottevő katonai jelenlétét a feketetengeri flotta formájában, amely a krími kikötővárosban, Szevasztopolban állomásozik; rámutat arra, hogy az Oroszország és Ukrajna között a fekete-tengeri flotta állomásozására vonatkozóan 1997-ben létrejött megállapodás 2017-ben lejár; megállapítja, hogy ez – egy mindmáig rendezetlen ügyként – már némi súrlódáshoz vezetett az orosz és ukrán kormány között; ösztönzi az EU-t, hogy vegyen részt ebben a stratégiailag fontos kérdésben és működjön szorosabban együtt Oroszország és Ukrajna kormányaival;
10.
hangsúlyozza, hogy az EU-nak a szabadságon, a biztonságon és az igazságon alapuló térségben állandó prioritásokat kell meghatároznia a fekete-tengeri szinergia keretében, amelyek célja a harmonizáció és a kompatibilitás kialakítása a politikai területek egészén;
11.
tekintettel arra, hogy a schengeni térség 2007. december 21-i kibővítését követően számos szomszédos államban magasak a vízumdíjak, sürgeti a Tanácsot és a Bizottságot, hogy tekintse át a vízumdíjakat és csökkentse azokat elfogadható szintűre az EU szomszédsági politikájában részt vevő és az Unióval stratégiai partnerségi viszonyban lévő államok állampolgárai számára;
12.
emlékeztet arra, hogy foglalkozni kell a transznacionális bűnözés , a csempészet és az illegális migráció kihívásaival, teljes mértékben tiszteletben tartva a visszaküldés tilalmának elvét; hangsúlyozza, hogy az e területen végrehajtott intézkedésekhez a mobilitást fokozó megfelelő intézkedéseknek kell társulniuk, az emberek közötti kapcsolatok ösztönzése és ezáltal a demokrácia, a jogállamiság és az emberi jogok európai értékeinek terjesztése érdekében; ennélfogva sürgeti a Tanácsot és a Bizottságot, hogy kössön vízumkönnyítési és visszafogadási megállapodásokat azokkal a fekete-tengeri országokkal, amelyekkel ezt még nem tette meg, valamint hogy minden lehetséges egyéb eszközzel mozdítsa elő a mobilitást, beleértve mobilitási megállapodások aláírását az ESZP-országokkal; hangsúlyozza különösen a hatékony vízumkönnyítés szükségességét a helyi határokon átmenő forgalom és az olyan egyedi népességcsoportok, mint a diákok, üzletemberek és civil társadalmi szereplők tekintetében;
13.
hangsúlyozza a határokon átnyúló és a határirányítási együttműködés további fejlesztésének fontosságát, mind a biztonsággal, mind pedig a mozgás folytonosságával kapcsolatos célkitűzések elérése érdekében; úgy véli, hogy az EU moldovai és ukrajnai határőrizeti segítségnyújtó missziója (EUBAM) lényeges tapasztalatot nyújt a biztonsági kihívások többoldalú együttműködésen keresztül történő kezelésével kapcsolatban, és úgy véli, hogy ezt még inkább meg kell erősíteni és a határokkal kapcsolatos együttműködés példájaként kell alkalmazni;
14.
hangsúlyozza, hogy a fekete-tengeri térség különböző államaiban fennálló sajátos biztonsági helyzetek és kihívások mélyreható elemzésére van szükség; támogatja az arra irányuló javaslatot, hogy az Europol megbízást és forrásokat kapjon a térséggel kapcsolatos elemzések elkészítéséhez, különösen a migráció tekintetében; PE 400.784\ 45
HU
A politikai stabilitás és a hatékony demokrácia előmozdítása 15.
úgy véli, hogy az új fekete-tengeri politikai megközelítés nem korlátozódhat a gazdasági együttműködésre, hanem olyan térség létrehozására kell törekednie, amelyet a fenntartható demokrácia, a felelősségteljes kormányzás és a jogállamiság jellemez, és különösen hangsúlyozza a politikai és igazságügyi reform, valamint a kötelezettségvállalások hatékony végrehajtásának fontosságát; hangsúlyozza, hogy az emberi jogok és alapvető szabadságok tiszteletben tartásának előmozdítása az EU külpolitikájának központi elemét képezi, és kiemeli, hogy mind a kétoldalú kapcsolatokba, mind pedig a regionális megközelítésbe be kell építeni ezen értékeket, függetlenül a partnerkormányok által mutatott hajlandóság mértékétől; felszólítja az Európai Uniót, hogy a fekete-tengeri országokkal folytatott emberi jogi párbeszédek és konzultációk keretében, valamint többoldalú fórumokon foglalkozzon az e területeken folytatott regionális együttműködés kérdéseivel; arra ösztönzi a Bizottságot, hogy a polgári társadalmak közötti regionális együttműködés előmozdítása érdekében teljes mértékben alkalmazza a demokrácia és az emberi jogok európai eszközét és a Feketetengeri szinergiát;
16.
üdvözli a regionális és helyi szereplők közötti együttműködésen keresztül a regionális együttműködés elősegítését célzó fekete-tengeri eurorégió létrehozására irányuló kezdeményezést; hangsúlyozza az alulról felfelé építkező projektek és a helyi szintű, határokon átnyúló együttműködés jelentőségét a valódi demokrácia térsége és a hatékony kormányzás kiépítésének folyamatában a fekete-tengeri térségben;
17.
hangsúlyozza, hogy a fekete-tengeri térség országai között, illetve azok szomszédjaival alapvető fontosságú a jószomszédi kapcsolatok kialakítása és ápolása, a kölcsönös tisztelet, a területi integritás, az egymás belügyeibe való be nem avatkozás, valamint az erőszak alkalmazásának és az erőszak alkalmazásával való fenyegetés tilalma mint a regionális együttműködés elősegítésének alapvető elvei; kiemeli ezen a területen a civil társadalommal folytatott, valamint az interkulturális párbeszéd jelentőségét, és felhívja a Bizottságot annak további előmozdítására, különösen 2008, mint az interkulturális párbeszéd évével összefüggésben a kölcsönös tolerancia kultúrájának, a sokszínűség tiszteletben tartásának, valamint a regionális párbeszéd és együttműködés kialakításának céljából;
Együttműködés az energia, a közlekedés és a környezetvédelem területén 18.
tudomásul veszi a fekete-tengeri térségnek mint az EU energiaellátásának diverzifikálását és biztonságát szolgáló energiatermelő és -elosztó terület fontosságát; felhívja a Tanácsot és a Bizottságot, hogy sürgősen vegye fontolóra a stratégiai fontosságú infrastrukturális projektekhez nyújtott gyakorlati támogatásának fokozását; ismételten kifejezi támogatását az új infrastruktúra és az életképes szállítási folyosók létrehozására vonatkozóan, amelyek a szállítókat és az útvonalakat egyaránt diverzifikálják, mint például a Kaszpi-tengeren/Fekete-tengeren áthaladó energiafolyosó és a Nabucco-csővezeték, a Konstanca–Trieszt csővezeték, valamint az AMBO csővezeték és a Fekete-tengeren áthaladó, más tervezett földgáz- és kőolaj tranzitprojektek és a fekete-tengeri és Kaszpi-tengeri térségeket összekötő INOGATE és TRACECA projektek; társadalmi és környezetvédelmi hatásvizsgálatok elkészítésére szólít fel ezen új tranzitinfrastruktúrák kiépítése hatásának elemzésére;
19.
úgy véli, hogy a fekete-tengeri szinergiának megfelelő keretet kell biztosítania a térség
46 /PE 400.784
HU
piaci reformjainak előmozdításához, amelyek célja a versenyképes, kiszámítható és átlátható energiapiacok létrehozása; 20.
úgy véli, hogy a regionális koherenciának óriási előnyére válnának a Fekete-tenger partján lévő államok közötti fizikai kapcsolatok fokozására irányuló kezdeményezések; hangsúlyozza, hogy a közlekedés és a környezetvédelem területén folytatott együttműködés nem korlátozódhat az energiával kapcsolatos kérdésekre, hanem átfogó megközelítéssel kell szolgálnia, amely figyelembe veszi a térség szükségleteit; tudomásul veszi a fekete-tengeri körgyűrű létrehozására irányuló terveket; hangsúlyozza a Fekete-tenger és a Duna mint a térség stratégiai szállítási útvonalainak jelentőségét;
21.
hangsúlyozza a Duna, mint az EU-t és a fekete-tengeri térséget összekötő egyik fő közlekedési tengely és gazdasági artéria fontosságát; ennélfogva úgy véli, hogy a Duna fenntartható fejlesztésének és a Fekete-tenger körüli országok összekapcsolásában rejlő gazdasági lehetőségeknek az EU-nak az e térségre vonatkozó prioritásai között kell szerepelnie; kéri a Bizottságot, hogy e tekintetben – beleértve a környezeti aggályokat – terjesszen elő egy, az esetleges konkrét kezdeményezéseket feltáró tanulmányt; kitart amellett, hogy ha teljes mértékben ki akarják használni az EU Fekete-tengerhez való hozzáférését, akkor – az intermodális közlekedés biztosítása céljából – létfontosságú lesz a kikötői infrastruktúra fejlesztése az EU fekete-tengeri kikötőiben (Burgas, Konstanca, Mangalia és Várna), valamint a Duna torkolatában lévő kikötőkben;
22.
mély aggodalommal tölti el a fekete-tengeri térség környezetvédelmi helyzete, különösen a Fekete-tengeré – amelyet a szabályozatlan szennyezés érint, és számos ökológiai baleset súlyosbít –, valamint a Dunáé és annak deltájáé; hangsúlyozza, hogy a térségben többoldalú környezetvédelmi megállapodások fokozott végrehajtására és egy környezetvédelmi értékelésnek valamennyi regionális projektbe történő felvételére van szükség, és a térségbeli környezeti kihívások teljes körének kezelése érdekében az EU és a fekete-tengeri országok között szorosabb együttműködésre szólít fel;
23.
különösen aggódik a szabályozatlan olajszennyezés és annak a vadon élő állatokra és növényekre gyakorolt hatása miatt; hangsúlyozza a Bizottság által a megfigyelési és tájékoztatási központon keresztül nyújtott támogatáson túlmutató együttműködés szükségességét, különösen az olajszivárgások megelőzése terén, különös hangsúlyt fektetve a tartályhajókra vonatkozó tengeri közlekedési biztonság megerősítésére;
24.
felhívja a figyelmet a Duna-deltára, amely az állat- és növényfajok számára egyedi élőhelyeket biztosít; hangsúlyozza az olyan infrastruktúrák, mint például a Románia és Ukrajna közötti Bistroe-csatorna környezeti hatásvizsgálatainak égető szükségességét;
25.
felszólítja a Bizottságot, hogy alkalmazza a DABLAS-munkacsoport megközelítését (a Duna és a Fekete-tenger vonatkozásában) a környezeti problémák megoldása érdekében, nemcsak a Dunára, hanem a Dnyeszer és a Dnyeper folyómedrére is összpontosítva;
Kereskedelmi és gazdasági együttműködés 26.
rámutat az egész térségben tapasztalható egyenlőtlen, ugyanakkor erős gazdasági növekedésre, de felhívja a figyelmet arra, hogy e növekedés fenntarthatósága inkább a PE 400.784\ 47
HU
kőolaj- és földgázexportáló országokban jellemző; hangsúlyozza a Fekete-tengert határoló számos országban a magánszektor törékenységét; hangsúlyozza a feketetengeri térségben a gazdasági lehetőségek és a jólét térsége kiépítésének fontosságát a lakosság és a kereskedelmi partnerek számára; hangsúlyozza, hogy javítani kell a befektetési környezetet a helyi és nemzetközi vállalatok számára egyaránt, különösen a korrupció és a csalás elleni küzdelem fokozásával, valamint ösztönözni kell a versenyképesség és a gazdasági vonzerő növelését, diverzifikált gazdaságok létrehozását és a fenntartható növekedés, valamint társadalmi igazságosságot és koherenciát biztosítását szolgáló piacgazdasági reformokat; ösztönzi a harmonizációs és további liberalizációs intézkedéseket, és támogatja egy szabadkereskedelmi térség létrehozását a WTO elveivel összhangban; úgy véli, hogy az EU-nak – a fekete-tengeri országok egyik legnagyobb gazdasági partnereként – vezető szerepet kell játszania a fent említett célok előmozdításában és a térség arra való ösztönzésében, hogy megtegye a szükséges lépéseket; 27.
figyelembe veszi a part menti és tengeri idegenforgalom jelentős szerepét mint a fekete-tengeri térség – a kereskedelem és a gazdasági növekedés szempontjából történő – fejlődésének egyik legnagyobb mozgatóerejét; hangsúlyozza, hogy tovább kell fejleszteni az idegenforgalmi infrastruktúrát, valamint hogy ösztönözni kell az idegenforgalmi termékek diverzifikálását, ezáltal védve a megélhetés hagyományos módjait, jobban kihasználva a természetes erőforrásokat (pl. a jelentős üzleti lehetőségeket kínáló geotermikus erőforrásokat) és biztosítva az életminőség javulását a térségben; hangsúlyozza, hogy a szomszédságban a vízumrendszerek megkönnyítése ösztönözni fogja a mobilitást, valamint elősegíti a kereskedelmet és a gazdasági tevékenységet; úgy véli, hogy a fekete-tengeri szinergiának megfelelő keretet kell biztosítania a fekete-tengeri térségben megvalósuló idegenforgalom fejlesztésének előmozdításához;
28.
tudomásul veszi az olyan régióközi kezdeményezéseket, mint például a Baku–Tbiliszi– Karsz vasútprojekt; úgy véli, hogy ezen kezdeményezés megnyitja az utat a világ ezen részének az európai és nemzetközi gazdaságba való jobb gazdasági és politikai integrációja előtt, valamint hozzájárul a térség gazdasági és kereskedelmi fejlődéséhez; hangsúlyozza azonban, hogy a projekt elkerüli a meglévő és teljesen működőképes vasútvonalat Örményország területén; sürgeti a dél-kaukázusi köztársaságokat és Törökországot, hogy tegyenek érdemi lépéseket a regionális gazdasági integráció érdekében, és tartózkodjanak a meggondolatlan és politikai indíttatású regionális energia- és közlekedési projektektől, amelyek sértik az európai szomszédsági politika tartós fejlődéssel kapcsolatos elveit;
Oktatás, képzés és kutatás 29.
hangsúlyozza az interkulturális párbeszéd fokozásának fontosságát és felszólítja a Bizottságot annak további előmozdítására;
30.
hangsúlyozza, hogy fontos az oktatás, képzés és kutatás terén zajló együttműködésnek a meglévő és rendelkezésre álló EU-s programok (Tempus, Erasmus Mundus, hetedik kutatási keretprogram) révén történő elősegítésével elmélyíteni az emberek közötti kapcsolatokat; felkéri az EU-t és a fekete-tengeri országokat, hogy fokozzák együttműködésüket ezeken a területeken;
31.
hangsúlyozza annak fontosságát, hogy a munkavállalási engedélyek kiadásával
48 /PE 400.784
HU
kapcsolatos eljárásoknak – többek között a kékkártya-rendszeren keresztül történő – egyszerűsítésével a fekete-tengeri országokból kutatókat vonzzanak az EU-ba; B. Intézményi és pénzügyi aspektusok 32.
helyesli a térség EU-tagállamainak a térséggel és a térségen belül folytatott fokozott együttműködés előmozdításában betöltött vezető szerepét; úgy véli, hogy Románia, Bulgária és Görögország – mint fekete-tengeri térségbeli EU-s tagállamok – e tekintetben vezető szerepet játszhatnak és kell is játszaniuk; hangsúlyozza, hogy e tagállamoknak a Twinning, TAIEX és Sigma programokon keresztül különleges szerepet kell betölteniük a szakértelem és az ismeretek átadása terén; úgy véli, hogy teljes mértékben ki kell használni az EU-nak a regionális együttműködés előmozdításával kapcsolatban más szomszédos külső területeken, különösen az északi dimenzióban szerzett tapasztalatait, a gyakorlatok és a levont tanulságok cseréje érdekében;
33.
hangsúlyozza Oroszország és Törökország a térségben meglévő helyzetének fontosságát a regionális együttműködés előmozdítása céljából; a fekete-tengeri térségi együttműködés sikeréhez fontosnak tartja ezen országok – valamennyi szomszédos állammal együtt – konstruktív módon történő bevonását;
34.
emlékeztet arra, hogy a fekete-tengeri térségben már számos regionális együttműködési mechanizmus van érvényben; ezért hangsúlyozza, hogy az EU-nak és a fekete-tengeri országoknak össze kell hangolniuk tevékenységeiket, és meg kell előzniük a párhuzamos erőfeszítéseket; úgy véli, hogy a különböző regionális szervezetekkel és kezdeményezésekkel, például a Fekete-tengeri Gazdasági Együttműködési Szervezettel (BSEC), a partnerséggel és párbeszéddel foglalkozó Fekete-tengeri Fórummal, a Demokráciáért és a Gazdasági Fejlődésért létrehozott GUAM és más ágazati szervezetekkel folytatott együttműködés megerősítése a konkrét szakismereteik szerint, esetleg egy új struktúra keretében megfelelő keretet biztosíthat az együttműködés előmozdításához; úgy véli, hogy a fekete-tengeri térséggel és a fekete-tengeri térségen belül folytatott párbeszéd és együttműködés politikai dimenzióját is tovább kell fejleszteni;
35.
üdvözli azt a tényt, hogy a Bizottság nemrégiben BSEC-megfigyelői jogállást kapott és tudomásul veszi az Európai Parlament és a BSEC parlamenti közgyűlése között fennálló kapcsolatokat; fontosnak tartja az Európai Parlament és a fekete-tengeri országok parlamentjei közötti együttműködés parlamenti dimenziójának további ösztönzését;
36.
hangsúlyozza, hogy nem kormányzati szinten is együttműködést kell kialakítani a fekete-tengeri térségben; e tekintetben felszólítja a Bizottságot, hogy támogassa egy, a Fekete-tengerrel foglalkozó nem kormányzati szervezeti platform létrehozását a térség civil társadalmai közötti cserék keretének megteremtése, a közös problémákkal kapcsolatos tudatosság fokozása, valamint a térségre vonatkozó EU-s politikák végrehajtásához és nyomon követéséhez való hozzájárulás céljából;
37.
felhív a közösségi pénzügyi eszközök ésszerű felhasználására a régió rendelkezésére álló ESZPE-k, a strukturális alapok és az előcsatlakozási eszközök megfelelőbb összehangolása révén; felkéri a Bizottságot, hogy együttműködve a kedvezményezett államokkal, a források kifizetése előtt vezessen be egy általános jelentési rendszert PE 400.784\ 49
HU
annak ellenőrzése és értékelése céljából, hogy a források felhasználása mennyire fenntartható és hatékony, és hogy megfelel-e az EU általános politikai célkitűzéseinek; 38.
helyesli az európai szomszédsági és partnerségi támogatási eszköz (ESZPE) keretében a határon átnyúló projektek finanszírozásához rendelkezésre álló források megduplázását; ezen kívül felhív a strukturális alapokra irányadó elvek – különösen a partnerség, a fenntarthatóság, a hatékonyság, a megkülönböztetésmentesség és a decentralizáció – alkalmazására e pénzügyi források felhasználása során; felszólítja a Bizottságot, hogy kétévente rövid jelentésben tájékoztassa a Parlamentet e források felhasználásáról és az elért haladásról;
39.
felkéri a Bizottságot, hogy a „kisprojekt alapok” decentralizált pénzügyi eszközt tegye elérhetővé az emberek közötti kapcsolatokat ösztönző projektek számára a határokon átnyúló együttműködés terén, és tegyen külön erőfeszítéseket ezen eszköz felhasználásának ösztönzése érdekében;
40.
hangsúlyozza, hogy a közösségi pénzügyi eszközökkel való hatékony gazdálkodás biztosítása érdekében a fekete-tengeri térségben a helyi és regionális érdekelt felek között a programozás, valamint a projektek előkészítése és végrehajtása tekintetében növelni kell a kapacitásokat;
o o 41.
utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak és a Bizottságnak, a tagállamok kormányainak és parlamentjeinek, valamint az összes fekete-tengeri ország kormányának és parlamentjének.
50 /PE 400.784
HU
o
P6_TA-PROV(2008)0018 Kenya Az Európai Parlament 2008. január 17-i állásfoglalása Kenyáról Az Európai Parlament, –
tekintettel az Európai Unió választási megfigyelő küldöttségének (EU EOM) 2008. január 1-i, Kenyával kapcsolatos előzetes megállapításaira,
–
tekintettel az elnökségnek az Afrikai Unió közvetítési erőfeszítéseivel kapcsolatban az Európai Unió nevében tett 2008. január 11-i nyilatkozatára,
–
tekintettel az Emberi Jogok és a Népek Jogainak 1981-es Afrikai Chartájára és a demokratikus választások lebonyolítására vonatkozó chartára,
–
tekintettel az Afrikai Unió nyilatkozatára az afrikai demokratikus választások lebonyolításának alapelveiről (2002),
–
tekintettel a nemzetközi választási megfigyelési alapelvekről az Egyesült Nemzetek 2005. október 27-i ülésén elfogadott nyilatkozatra és a nemzetközi választási megfigyelők magatartási kódexére,
–
tekintettel az egyrészről az afrikai, karibi és csendes-óceáni országok (AKCS), másrészről az Európai Közösség és tagállamai közötti, 2000. június 23-án Cotonouban aláírt és 2005. június 25-én Luxembourgban módosított partnerségi megállapodásra (Cotonoui Megállapodás), különösen annak 8. és 9. cikkére,
–
tekintettel eljárási szabályzata 103. cikkének (4) bekezdésére,
A.
mivel 2007. december 27-én Kenyában törvényhozási és elnökválasztásokat tartottak, ahol kilenc párt színeiben indult elnökjelölt, köztük Mwai Kibaki a Nemzeti Egységpártból (PNU) és Raila Odinga, a Narancssárga Demokratikus Mozgalom (ODM) vezetője,
B.
mivel a két legnagyobb párt, a PNU és az ODM 43 és 99 helyet szerzett a 210 fős nemzeti parlamentben,
C.
mivel a 2007. évi kenyai elnökválasztás nem felelt meg a demokratikus választásokra vonatkozó alapvető nemzetközi és regionális normáknak, és lázadások követték, amelyek több mint 600 ember életét követelték,
D.
mivel a választásokat követő politikai erőszak miatt 250 000 ember hagyta el lakóhelyét, és az érintett kenyai személyek – főként Eldoret, Kericho és Kisumu város lakói – száma az ENSZ Humanitárius Ügyek Koordinációs Hivatala (OCHA) szerint 400 000 és 500 000 közé esik,
E.
mivel a jelenlegi politikai válság a korábbi Nemzeti Szivárvány Koalícióban (NARC) felmerült feszültségek következménye, amely megnyerte a 2000-es kenyai választást, amikor Mwai Kibaki és Raila Odinga a hatalom megosztásában állapodott meg, amely egyezséget nem tartották tiszteletben, PE 400.784\ 51
HU
F.
mivel nem vették kellő módon figyelembe az EU EOM által 2002-ben készített ajánlásokat, közöttük például azokat, amelyek a törvényhozási választások céljából kialakítandó választókerületek méretére és határaira, valamint arra vonatkoztak, hogy a választási hatóság függetlensége és szakmai színvonala megerősítése érdekében a kenyai választási bizottság (ECK) biztosai az általános választásokat követően még hat hónapig maradjanak hivatalukban,
G.
megjegyezve, hogy a 2007-es kampány hangnemét erőteljes politikai polarizáció jellemezte Kibaki és Odinga tábora között, ami feszült hangulatot eredményezett etnikai közösségeikben,
H.
mivel az elnökválasztás következtében szertefoszlottak a választási eljárásban lelkesedéssel részt vevő, békésen, türelmesen és nagy számban szavazó kenyai nép reményei és elvárásai,
I.
mivel a fokozott diplomáciai erőfeszítések, többek között az Afrikai Unió és Ghána elnökének, John Kofi Agyekum Kufournak a közvetítése és négy korábbi elnök erőfeszítései nem tudták megoldani a politikai válságot,
J.
mivel 2008. január 8-án Mwai Kibaki egyoldalúan kinevezte kormánya 17 tagját, mielőtt a nemzetközi közvetítés befejeződött volna, ezzel tulajdonképpen megakadályozva a háromoldalú tárgyalásokat, és arra sarkallva az ODM-et, hogy folytassa a tömeges tiltakozásokat,
K.
mivel a választási kampány során széles körűen tiszteletben tartották az egyesülési, szólás- és gyülekezési szabadságot; mivel azonban a kampányt egyúttal etnikai és politikai megosztottság jellemezte, amely hozzájárult a választások lebonyolítása során tapasztalt ingatag helyzethez,
L.
mivel a nemzetközi közösség nem fordított elegendő figyelmet ezekre a mélyben rejlő etnikai feszültségekre, és a továbbiakban figyelembe kell vennie ezt a kérdést a kenyai válság ügyében végzett jövőbeli közvetítői tevékenység során,
M.
mivel az ECK felügyelte a választások logisztikai és technikai kérdéseit, javította a választók nyilvántartásával foglalkozó központok elérhetőségét és kiképezte a szavazóhelyiségek személyzetét,
N.
mivel azonban az ECK nem biztosította azt a kellő pártatlanságot, átláthatóságot és titkosságot, ami minden demokratikus választás előfeltétele, és ez megmutatkozott az ECK biztosainak kinevezésére irányuló eljárás szabálytalan voltában is,
O.
mivel az EU EOM megfigyelőit az illetékes hatóságok fogadták a szavazóhelyiségekben, ahol a szavazást szabályszerűen bonyolították le,
P.
mivel azonban az EU EOM megfigyelői nem juthattak be ugyanígy a szavazatszámláló helyiségekbe, és arra a következtetésre jutottak, hogy az átláthatóság és a megfelelő biztonsági eljárások hiánya súlyosan aláásta az elnökválasztás eredményének hitelességét,
Q.
mivel egyes szavazóhelyiségekben 90%-ot meghaladó részvételi arányt rögzítettek, és mivel az ECK kétségeinek adott hangot e valószínűtlenül magas adatokkal
52 /PE 400.784
HU
kapcsolatban, R.
mivel az EU EOM arra a következtetésre jutott, hogy a választási folyamat a szavazatszámlálást megelőzően megfelelően zajlott, és a parlamenti választások túlnyomóan sikeresnek tekinthetők,
S.
mivel azonban az EU EOM arra a következtetésre jutott, hogy az elnökválasztás szavazatszámlálási folyamata nem volt hiteles, ezért kételyeit fejezi ki az eredmények pontosságával kapcsolatban,
T.
mivel az emberi jogok védelmezői védelmére létrehozott megfigyelőközpont szerint megfenyegették a választások nyomán a választási csalások elítélése és az országban a szólás- és egyesülési szabadság támogatása érdekében megalakult, független nem kormányzati szervezeteket tömörítő Kenyaiak a békéért az igazsággal kezdeményezés (KPTJ) tagjait,
U.
mivel Kenya a Cotonoui Megállapodás keretében kötelezettséget vállalt az alapvető polgári jogok, a jogállamiságon alapuló demokrácia és az átlátható és elszámoltatható kormányzás tiszteletben tartására,
1.
elítéli a tragikus módon halálos áldozatokat követelő, kritikus humanitárius helyzetet, és haladéktalanul felszólítja az illetékes hatóságokat és érintetteket, hogy sürgősen tegyenek meg minden tőlük telhetőt a béke helyreállítására a Kenyai Köztársaságban, valamint az emberi jogok és a jogállamiság tiszteletben tartásának biztosítása érdekében;
2.
egyetért az EU EOM előzetes megállapításainak következtetéseivel;
3.
sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy az általánosságban sikeres parlamenti választások ellenére az elnökválasztás eredménye a választási szabálytalanságokra vonatkozó számos jelentés miatt nem tekinthető hitelesnek;
4.
sajnálatosnak tartja, hogy a hivatalban lévő elnök, Mwai Kibaki egyoldalúan nevezte ki kormányának tagjait, ami súlyosan aláásta a közvetítésre tett erőfeszítéseket;
5.
felhívja Mwai Kibakit, hogy tartsa tiszteletben a kenyai alkotmányban és országának az Emberi Jogok és a Népek Jogainak Afrikai Chartájában foglalt iránymutatásokban rögzített demokratikus kötelezettségeit a szabad és tisztességes választásokra vonatkozóan, és egyezzen bele az elnökválasztás eredményeinek független vizsgálatába; sürgeti továbbá a kenyai hatóságokat, hogy tegyék lehetővé e vizsgálatot a helyzet megoldása érdekében, és a szabálytalanságok elkövetőit vonják felelősségre tetteikért;
6.
sürgeti a kenyai hatóságokat, hogy minden körülmények között garantálják a KPTJ tagjainak, illetve az országban lévő valamennyi emberi jogi aktivistáknak a testi és szellemi sérthetetlenségét, és vessenek véget az emberi jogi aktivisták elleni zaklatások valamennyi formájának Kenyában;
7.
mindkét felet felszólítja, hogy haladéktalanul vegyenek részt a helyzet tárgyalások révén történő, valódi eredményeket hozó megoldásában; ebben a tekintetben támogatja a volt ENSZ-főtitkár, Kofi Annan által irányított afrikai vezető személyek PE 400.784\ 53
HU
bizottságának további közvetítési erőfeszítéseit; 8.
felhívja az Európai Unió elnökségét és a Bizottságot, hogy kövessék szorosan figyelemmel a Kofi Annan vezette közvetítői missziót, és szükség esetén egy magas szintű európai uniós küldöttség révén biztosítsák ezen közvetítésre irányuló erőfeszítések azonnali folytatását, lehetőség szerint egy közös EU–AU kezdeményezés keretében; felhívja a Bizottságot, hogy ajánljon fel a kenyai hatóságoknak minden technikai és pénzügyi segítséget az elnökválasztás független vizsgálatának folyamatában és a helyzet rendezése érdekében szükségesnek ítélt lépések megtételében;
9.
Üdvözli, hogy az újonnan választott Parlament demonstrálta függetlenségét azzal, hogy elnökévé választotta Kenneth Otiato Marrende-t, és rámutat, hogy a kenyai parlamentre döntő szerep vár a polgári szabadságjogok helyreállítása terén;
10.
konkrét intézkedések meghozatalát sürgeti egy valóban független választási bizottság létrehozása érdekében, amely a jövőben megfelelőbb módon képes majd a szabad és tisztességes választások lebonyolítására;
11.
felhívja a figyelmet Samuel Kivuitu, az ECK elnökének kijelentésére, aki elhatárolódott az elnökválasztás sajtóban publikált eredményétől és független vizsgálatok kért az állítólagos csalások kivizsgálására;
12.
új elnökválasztás megtartására szólít fel, amennyiben az elnökválasztáson leadott szavazatok független testület általi hiteles és tisztességes újraszámlálása lehetetlennek bizonyul;
13.
sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy a 2007-es elnökválasztás során elszalasztották az alkalmat arra, hogy megszilárdítsák és továbbfejlesszék a választási és a szélesebb körű demokratikus folyamatot;
14.
felhívja a politikai pártok vezetését, hogy vállalják a felelősséget az országban zajló további erőszak megelőzéséért, bizonyítsák a jogállamiság iránti elkötelezettségüket, és biztosítsák az emberi jogok tiszteletben tartását;
15.
mélységes aggodalmát fejezi ki a jelenlegi gazdasági válság szociális vetületei és az ország társadalmi és gazdasági fejlődésére gyakorolt ártalmas hatásai, valamint a környező országokra gyakorolt gazdasági következményei miatt, mely országok nagyban függenek a kenyai infrastruktúrától és humanitárius helyzetüket e krízis csak rontja;
16.
felhívja a kenyai kormányt és a Bizottságot, hogy biztosítsanak gyors humanitárius segítséget az országon belül lakóhelyüket elhagyni kényszerült személyek számára, és gondoskodjanak megfelelő számú segélymunkásról;
17.
felhívja az érintett hatóságokat, hogy biztosítsák a sajtó általi szabad és független tájékoztatást, és azonnali hatállyal állítsák helyre az élő műsorszórást;
18.
sajnálattal veszi tudomásul, hogy az Európai Fejlesztési Alap költségvetéséből támogatást juttattak a Kibaki-kormánynak közvetlenül a választások után, ami politikai részlehajlásként értelmezhető, illetve kéri, hogy fagyasszanak be valamennyi további
54 /PE 400.784
HU
költségvetési támogatást a kenyai kormány részére, amíg nem találnak politikai megoldást a jelenlegi válságra; 19.
utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezen állásfoglalást a Tanácsnak, a Bizottságnak, a tagállamok kormányainak, Kenya kormányának, az AKCS–EU közös parlamenti közgyűlés társelnökeinek, valamint az Afrikai Unió bizottsága és végrehajtó tanácsa elnökének.
PE 400.784\ 55
HU
P6_TA-PROV(2008)0019 A nők szerepe az iparban Az Európai Parlament 2008. január 17-i állásfoglalása a nők által az iparban betöltött szerepről (2007/2197(INI)) Az Európai Parlament, –
tekintettel az EK-Szerződés 2. cikkére, 3. cikkének (2) bekezdésére, valamint 141. és 157. cikkére,
–
tekintettel az Európai Unió 2007. december 12-én kihirdetett új alapjogi chartájára1, és különösen annak 15., 23., 27., 28. és 31. cikkére,
–
tekintettel a Bizottság „A Közösség lisszaboni programjának végrehajtásáról: Politikai keretek az EU gyáriparának megerősítésére – egy integráltabb iparpolitikai megközelítés felé” című 2005. október 5-i közleményére (COM(2005)474),
–
tekintettel a Bizottságnak az Európai Parlamenthez, a Tanácshoz, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottsághoz és a Régiók Bizottságához intézett, „A nemek közötti bérszakadék elleni küzdelem” című 2007. július 18-i közleményére (COM(2007)0424),
–
tekintettel a Bizottságnak az Európában 2006-ban meglévő ipari kapcsolatokról szóló jelentésére,
–
tekintettel a Bizottságnak az európai ágazati szociális párbeszéd legutóbbi fejleményeiről szóló, 2006-ban közzétett jelentésére,
–
tekintettel a Nemzetközi Munkaügyi Szervezetnek a férfiak és nők munkahelyi egyenlőségéről szóló egyezményeire és ajánlásaira,
–
tekintettel a szociális partnerek által a férfiak és nők egyenlősége kérdésében európai szinten aláírt cselekvési keretre,
–
tekintettel a mindenki számára biztosítandó tisztességes munka ösztönzéséről szóló, 2007. május 23-i állásfoglalására2,
–
tekintettel „A nők szociális partnerek közötti képviselete az Európai Unióban” című, a 2002. szeptember 25-i állásfoglalására3,
–
tekintettel a Bizottság „Nők és tudomány – A nők mozgósítása az európai kutatás gazdagítása érdekében” című közleményéről szóló, 2000. február 3-i állásfoglalására4,
–
tekintettel a Nőjogi és Esélyegyenlőségi Bizottság által 2007. június 5-én, a nőknek az iparban játszott szerepéről szervezett nyilvános meghallgatásra,
1 2 3 4
HL C 303., 2007.12.14., 1. o. E napon elfogadott szövegek, P6_TA(2007)0206. HL C 273. E, 2003.11.14., 169. o. HL C 309., 2000.10.27., 57. o.
56 /PE 400.784
HU
–
tekintettel eljárási szabályzata 45. cikkére,
–
tekintettel a Nőjogi és Esélyegyenlőségi Bizottság jelentésére és az Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság véleményére (A6-0519/2007),
A.
mivel az ipar az Európai Unió különböző tagállamaiban stratégiai jelentőséggel bír a jólét és a munkahelyek teremtése szempontjából, s ennek így is kell maradnia,
B.
mivel az oktatási szakosodás, illetve a pályaválasztás terén a nőkre vonatkozóan még mindig meglévő sztereotípiák hozzájárulnak az ipari ágazatban jellemző egyenlőtlen eloszlásukhoz,
C.
mivel a nők iparban betöltött szerepének mindenkor a béregyenlőség és a karrierlehetőségek egyenlőségének elvein kell alapulnia annak érdekében, hogy szélesebb körű legyen a nők részvétele a nem tipikusan nőinek tekintett tevékenységi területeken;
D.
mivel a nők szerepe az iparban az eltérő jelenlétük folytán ágazatok szerint változik, nevezetesen egyesekben túlreprezentáltak (textil-, ruházati és hímzőipar, cipőipar, parafa- és kábelgyártás, villamos és elektronikus berendezések gyártása, élelmiszeripar), míg a csúcstechnológiai iparágakban alulreprezentáltak, s ez a felmerülő nehézségek differenciálódását okozza,
E.
mivel a nemekhez kötődő akadályok még mindig gátat jelentenek a nők iparban történő előrelépésében, bár ma már a korábbiakhoz képest árnyaltabbak,
F.
mivel azokban az ágazatokban, amelyekben a munkavállalók többségét nők adják, általában alacsonyabbak a bérek – ami a női munka megkülönböztetésen alapuló kezelését tükrözi –, és mivel a kollektív szerződések általában nem veszik eléggé figyelembe a nemek dimenzióját és a nők sajátos szükségleteit, és hathatósabb erőfeszítéseket kell tenni a meglévő jogszabályok konkrét alkalmazásának biztosítása érdekében;
G.
mivel átlagban az EU-ban foglalkoztatott nők közel 14%-a az iparban dolgozik, de egyes tagországokban ez az arány 25%-nál is magasabb, s ebből az átlagból több mint 21% részmunkaidőben dolgozik, s mivel az ipari ágazatban a részmunkaidőben foglalkoztatottak 65%-a nő,
H.
mivel valamennyi vállalat köteles tiszteletben tartani a munkahelyi egyenlőség elvét, a vállalat méretétől, illetve működési ágazatától függetlenül,
I.
mivel a bizonytalan ideig tartó munkával rendelkező, részmunkaidőben, illetve ideiglenesen és rendhagyó módon foglalkoztatott nőket több megkülönböztetés éri – különösen amikor gyermeket vállalnak –, és általában az alapképzési, az egész életen át tartó szakmai képzési és továbbképzési lehetőségeik is általában korlátozottak; mivel a bizonytalan ideig tartó munkával rendelkező vagy részmunkaidőben foglalkoztatott nők gyakran nem tudnak rendszeresen járulékot fizetni egy nyugdíjalapnak, és ezért nagyobb a kockázata annak, hogy nem lesz elég jövedelmük, amelyből magukat életük későbbi szakaszában eltarthatják,
J.
mivel az iparpolitika integrált, a Bizottság által a már említett 2005. október 5-i PE 400.784\ 57
HU
közleményében ajánlott megközelítése ugyan célkitűzései közé sorolja a gazdasági és szociális kohéziót, a nemek dimenzióját azonban nem veszi eléggé figyelembe, K.
mivel a feldolgozóipar, amelyben a női ipari munkaerő 86%-a koncentrálódik, 99%ban kis- és középvállalkozásokból (kkv) áll, amelyek az ágazat összmunkaerejének csaknem 58%-át foglalkoztatják,
L.
mivel az ipari munkavégzés átalakulását jelenleg inkább a hagyományos munkavégzési sémák lemorzsolódása, nem pedig – különösen a nők esetében – a munkavégzési feltételek és a karrierkilátások javulása jellemzi,
M.
mivel szoros kapcsolat létezik a gyermekfelügyeletet biztosító intézmények hiánya, a részmunkaidős foglalkoztatottság kényszerű igénybevétele és a képzési lehetőségek és az újbóli munkába álláshoz nyújtott támogatás hiánya között, aminek következménye az, hogy a nők alacsonyabb képesítést igénylő és karrierlehetőségeket nem kínáló álláshelyeket töltenek be,
N.
mivel ritkán állnak rendelkezésre nemek szerint elkülönített statisztikai adatok az egyes szakmai kategóriákban történő munkamegosztásról, illetve az ipari ágazatokban ennek megfelelő bérszintekről,
O.
mivel az egészségügyi kockázatok és a foglalkozási betegségek típusai különbözőek lehetnek a nőknél és a férfiaknál, s mivel fontos részletesebben elemezni a fennálló helyzeteket és következményeiket, figyelemmel a gyermekvállalást érintő sajátos hatásaikra is,
P.
mivel a továbbképzés és a gyorsított tanulás növeli a nők termelékenységét és a gazdasághoz való hozzájárulását,
Q.
mivel egyedül a megkülönböztetéstől mentes munkakörnyezet képes mind a női, mind a férfi alkalmazottak termelési potenciáljának fejlesztésére, és elengedhetetlen olyan légkört kialakítani, amelyben minden egyént értékelnek és elismerik céljait;
1.
hangsúlyozza a nőknek az iparban játszott szerepét, és felszólít a támogatásukra a béregyenlőség, a munkafeltételek, a karrierlehetőségek, a szakmai képzés tekintetében, valamint az anyai és apai szerep – mint alapvető társadalmi értékek – figyelembevételére;
2.
ösztönzi a tagállamokat, hogy támogassák a nők vállalkozói tevékenységeit az ipari ágazatban, és biztosítsanak pénzügyi támogatást a vállalkozásokat létrehozó nők számára;
3.
hangsúlyozza, hogy az iparban dolgozó nőket ösztönözni kell a sikeres karrierjükhöz szükséges szakismeretek folyamatos megszerzésére;
4.
felhívja a figyelmet arra, hogy a karrier alakulásának minden szakaszában számos ok vezet az iparban a nők számára kedvezőtlen légkör kialakulásához, például a toborzási és felvételi gyakorlatok, amelyek tényleges akadályokat állítanak a nők felvétele elé, a nőkre és férfiakra alkalmazott eltérő előírások, a magas képzettséget igénylő állások egyenlőtlen eloszlása és a nők és férfiak közötti bérkülönbségek; ezért úgy véli, hogy e mögöttes okok mindegyikével a Bizottság és a tagállamok által kialakított egyedi
58 /PE 400.784
HU
politikák révén kell foglalkozni; 5.
elismeri, hogy integrált iparpolitikára van szükség, amely figyelembe veszi az elengedhetetlen hajtóerőt, a versenyképességet, ugyanakkor garantálja a munkavállalók szociális és gazdasági jogait;
6.
felhívja a Bizottságot és a tagállamokat, sürgessék a nagyvállalatokat, hogy kötelező jelleggel dolgozzák ki és vezessék be saját egyeztetett egyenlőségi programjaikat, továbbá ösztönözzék a kkv-ket, hogy tegyenek hasonlóképpen;
7.
megerősíti, hogy a tisztességes munka előmozdítása az Európai Unió értékeinek elválaszthatatlan részét képezi, és felhívja a tagállamokat, hogy tegyenek hatékony intézkedéseket a szociális előírások betartása és a különböző ipari ágazatokban a tisztességes munka garantálása érdekében, ezáltal biztosítva a munkavállalók, és különösen a nők tisztességes jövedelmét, a munkahelyi biztonsághoz és egészséghez, valamint a szociális védelemhez és a szakszervezeti szabadsághoz való jogot, ezáltal nagyban hozzájárulva a férfiak és a nők közötti munkahelyi megkülönböztetés valamennyi formájának megszüntetéséhez;
8.
felhívja a tagállamokat, hogy tegyenek meg valamennyi szükséges intézkedést a nők munkahelyi kizsákmányolása – amely bizonyos ágazatokban, például a textiliparban igen gyakori – elleni hatékony küzdelem érdekében, annak biztosítása céljából, hogy a munkavállalók, különösen a nők alapvető jogait tiszteletben tartsák és megakadályozzák a szociális dömpinget;
9.
úgy véli, hogy a nőknek az iparban betöltött szerepét nem lehet az Európai Unió iparának általános helyzetétől, az Európai Unión belül az ipar előtt álló kihívásoktól, illetve a megfelelő megoldások szükségességétől függetlenül vizsgálni;
10.
üdvözli, hogy – a rendelkezésre álló legfrissebb statisztikák szerint – számos ágazatban az Európai Unión kívüli országokba irányuló export megtartja a teljes üzleti forgalomhoz viszonyított arányát, ami jelzi az Európai Unió versenyképességét e területeken; aggodalmát fejezi ki ugyanakkor a néhány tagállamban tapasztalható stagnáló belső kereslet, az Európai Unión kívülről érkező növekvő import, valamint az Európai Unióban gyakran a nőket érintő ágazati munkahelymegszűnések jelenségének tartóssága miatt;
11.
hangsúlyozza, hogy sürgős intézkedésekre van szükség a 75/117/EGK irányelv1 teljes körű és hatékony végrehajtásához, a bérezési megkülönböztetések elleni küzdelem céljából, nevezetesen gyakrabban kell a szakszervezetekhez fordulni és fokozatosságon alapuló ágazati terveket kell kidolgozni pontosan megjelölt célokkal, amelyek lehetővé teszik a közvetlen és közvetett bérezési megkülönböztetések felszámolását;
12.
felhívja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy tegyenek meg minden szükséges intézkedést a szexuális és nemen alapuló zaklatás elleni védelem biztosítása érdekében;
13.
fontosnak tartja elmélyíteni a munkaköri elemzést szolgáló módszertan kialakításának
1
A férfiak és a nők egyenlő díjazása elvének alkalmazására vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről szóló, 1975. február 10-i 75/117/EGK tanácsi irányelv (HL L 45., 1975.2.19., 19. o.). PE 400.784\ 59
HU
kérdését, ami alkalmas a nők és a férfiak egyenlő bérezésének biztosítására; 14.
az egyenlőség előmozdítása érdekében fontosnak tartja az EQUAL kezdeményezés által támogatott projektek értékelését a munka újraértékelése szempontjából és hangsúlyozza a munkakörök elemzésére törekvő kísérleti projektek támogatásának fontosságát, a nők és férfiak egyenlő bérezéshez való jogának garantálása, valamint az egyének és szakmák felértékelésének biztosítása érdekében;
15.
hangsúlyozza, hogy ösztönözni kell azokat a kezdeményezéseket, amelyek hozzájárulnak ahhoz, hogy a vállalkozásokban a nők és férfiak egyenlőségét előmozdító pozitív intézkedéseket és humánerőforrás-politikákat alakítsanak ki és valósítsanak meg, továbbá ösztönözni kell a tájékoztató és képzési intézkedéseket, amelyek lehetővé teszik a szervezeteknél és vállalkozásoknál sikeresnek bizonyult gyakorlatok népszerűsítését, átadását és bevezetését;
16.
kéri a Bizottságot és a tagállamokat, hogy legyenek aktívabbak, növeljék a tudatosságot és a vállalkozások ellenőrzését a magatartási kódexek és a vállalati szociális felelősség kritériumainak a mindennapi munka során történő betartása, valamint a jobb munkakörülmények biztosítása tekintetében, figyelmet fordítva a munkaidőterhekre, az anyasággal és az apasággal kapcsolatos jogok tiszteletben tartására – többek között a szülési, illetve szülői szabadság után a munkahelyre való visszatérés biztosítására –, a munka és a családi élet összeegyeztethetőségére, és kéri, hogy e jogokat rögzítsék jogszabályban; hangsúlyozza, hogy olyan feltételeket kell teremteni, amelyek megkönnyítik a családi felelősségek megosztását;
17.
ajánlja, hogy a munkavégzés helyét illetően legyen nagyobb választék, ily módon lehetővé téve a férfiak és nők számára, hogy több lehetőségük legyen mind családi életük, mind pedig szakmai előmenetelük alakítására; úgy véli, hogy a változó igényeiknek való megfelelés érdekében a munkát még inkább elérhetővé kell tenni a férfiak és nők számára;
18.
felhívja a tagállamokat, hogy vezessenek be jobb, rugalmasabb és átvihető nyugdíjakat; emlékeztet a kiegészítő nyugdíjra való jogosultság hordozhatóságának javításáról szóló európai parlamenti és tanácsi irányelvre1 vonatkozó javaslatról az első olvasat során elfogadott álláspontjára;
19.
hangsúlyozza, hogy a foglalkoztatott nők támogatásához megbízható szociális szolgáltatási hálózatra, illetve az iskola előtti és az általános iskolai létesítmények rugalmasságára van szükség abban az időszakban, amíg gyermekeik nevelésével foglalkoznak;
20.
hangsúlyozza, hogy a hosszú munkaidő nagy nyomás alá helyezi az alkalmazottakat, és negatív hatást gyakorol egészségükre, jó közérzetükre és az életükkel való elégedettségükre;
21.
felhívja a tagállamokat, hogy tüntessék ki azokat a vállalkozásokat, amelyek fellépnek a nők és a férfiak egyenlősége érdekében, és segítik a munka és a családi élet egyensúlyának kialakítását, annak érdekében, hogy ösztönözzék az e területre vonatkozó helyes gyakorlatok terjesztését;
1
Elfogadott szövegek, 2007.6.20., P6_TA(2007)0269.
60 /PE 400.784
HU
22.
hangsúlyozza, hogy szükséges biztosítani, hogy a szakmai-, családi- és magánélet összeegyeztetése keretében elfogadott intézkedések ne eredményezzék a férfi és női szerepek szétválását vagy az azokhoz kapcsolódó sztereotípiák kialakulását, illetve hogy azok összhangban legyenek a nők és férfiak közötti egyenlőség érdekében a 2006–2010-es időszakra elfogadott ütemterv prioritásaival, különösen ami a nők teljes és egyenlő munkaerő-piaci részvételét és gazdasági függetlenségét illeti, továbbá felhívja a tagállamokat, hogy biztosítsák a megfizethető szociális szolgáltatásokhoz – például bölcsődékhez, óvodákhoz, a gyermekek számára létrehozott szabadidős létesítményekhez, valamint az időskorúak segítéséhez, amikről egyébként általában nők gondoskodnak – való általános hozzáférést; felhív továbbá e politikák és gyakorlatok végrehajtása céljából a kkv foglalkoztatók számára hatékony technikai és – ahol lehetséges – anyagi támogatás, illetve ösztönzők biztosítására;
23.
hangsúlyozza a tárgyalások és a kollektív megállapodások fontosságát a nőkkel szembeni megkülönböztetés megszüntetése elleni küzdelemben, különösen a foglalkoztatás, a bérek, a munkakörülmények, a szakmai előmenetel és a szakmai képzés tekintetében;
24.
felhívja a Bizottságot és az ágazati szociális partnereket, hogy határozzák meg azokat a szigorú munkahelyi egészségvédelmi normákat, amelyek figyelembe veszik a nemek dimenzióját, és különösen az anyaság védelmét mind a kutatás, az ellenőrzés és a megelőző intézkedések kialakítása szintjén; megállapítja, hogy a nők túlreprezentáltsága azokra az ágazatokra jellemző, amelyekben a foglalkozási megbetegedésekért, például a mozgásszervi problémákért az ismétlődő mozdulatok felelősek, és az ilyen állapotokra külön figyelmet kell fordítani;
25.
felhívja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy fordítsanak nagyobb figyelmet a nemek dimenziójára a nemzeti elemzések, kutatások és felmérések során;
26.
hangsúlyozza, hogy a szegény munkavállalókkal kapcsolatos legtöbb kutatás azt mutatja, hogy legfőképp az egykeresős háztartásokat – különösen, ha a jövedelmet a nők keresik – érinti a szegénység; kiemeli, hogy a szegénység és a társadalmi kirekesztés megszüntetésének továbbra is az Európai Unió politikai prioritásai között kell szerepelnie; felhívja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy ambiciózus célokat határozzanak meg és kövessenek az európai szegény munkavállalók számának csökkentésére;
27.
kéri a Bizottságot, hogy a nők különféle iparágakban való részvételének növelése érdekében mozdítsa elő a nőkre irányuló szakképzési politikákat és programokat, ideértve a számítástechnikai ismeretek fejlesztését, figyelembe véve a helyi, nemzeti és közösségi szinten rendelkezésre álló, meglévő pénzügyi erőforrásokat, továbbá fokozottabban ösztönözve mind a nagyvállalatokat, mind a kkv-kat, hogy alkalmazzák ezeket a politikákat és programokat;
28.
kéri a Bizottságot, hogy növelje a nők számára az ipari kkv-k keretében szervezett szakképzési programok támogatását, valamint a hetedik keretprogramnak és az Európai Tanács 2000. június 19-20-i Santa Maria da Feira-i elnökségi következtetéseinek III. számú mellékletében jóváhagyott, kisvállalkozásokról szóló charta rendelkezéseinek megfelelően támogassa a kutatást és innovációt;
29.
felhívja a Bizottságot, hogy támogassa az oktatást, a felsőoktatást és a szakképzést; PE 400.784\ 61
HU
hangsúlyozza, hogy az oktatás a nők számára nélkülözhetetlen módja a nemek szerint megosztott munkaerőpiaccal való szembenézésnek; 30.
felszólít a textil- és ruhaipar jövőjével foglalkozó európai technológiai platform stratégiai kutatási menetrendjének a lehető legszélesebb körben történő terjesztésére, és sürgeti valamennyi részes felet, hogy nyissanak az olyan innovatív technológiák és üzleti modellek felé, amelyek biztosítják a nők és a férfiak valamennyi szinten kiegyensúlyozott arányban történő részvételét;
31.
sajnálja, hogy a nők alacsony arányban vesznek részt a szociális partnerek szervezeteiben, s felhívja ez utóbbiakat, hogy erősítsék a kollektív szerződések tárgyalóinak és felelőseinek képzését a nemek közötti egyenlőség tekintetében, továbbá erősítsék a nők részvételét döntéshozó szerveikben;
32.
felhívja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy ösztönözzék a nők és a férfiak kiegyensúlyozott képviseletét a társaságok igazgatóságában, különösen azoknál a társaságoknál, amelyekben a tagállamoknak részesedésük van;
33.
hangsúlyozza, hogy az egyéni vállalkozásokon belül, az ugyanazon ipari ágazatban tevékenykedő vállalkozások között, valamint a különböző ipari ágazatok között női hálózatok létrehozásának ösztönzésére van szükség;
34.
sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy a csúcstechnológiai ágazatban alacsony a nők aránya, és hangsúlyozza a tudományos és technológiai operatív oktatási és képzési programok jelentőségét, amelyek garantálják a nők számára nyitva álló képzési lehetőségek minőségét és diverzifikálását a különböző tagállamokban, valamint a tudományos és technológiai tanulmányoknak a fiatal lányok körében történő népszerűsítését;
35.
felhívja a tagállamokat és a Bizottságot, hogy dolgozzanak ki és hajtsanak végre stratégiákat a tudomány és technológia területén dolgozó nők munkakörnyezete és karrierjének alakulása tekintetében fennálló egyenlőtlenségek kezelésére;
36.
véleménye szerint fontos a meglévő bevált gyakorlatok terjesztése a nőknek az ipari kutatásban és a csúcsiparágakban való részvételére vonatkozóan; ezzel kapcsolatban hangsúlyozza, hogy fontos felhívni azon iparvállalatok vezetőinek figyelmét a nemek dimenziójára, ahol a női dolgozók létszáma alacsony, s e figyelemfelhívásnak számszerűsített célkitűzésekben kellene megnyilvánulnia;
37.
arra buzdítja a tagállamokat és a Bizottságot, hogy valamennyi kapcsolódó politikában vegyék figyelembe a nőknek az iparban – nevezetesen a struktúraváltás és a világkereskedelem területén elfogadott intézkedések által érintett iparágakban – meglévő sajátos helyzetét, mind a foglalkoztatási kérdések, mind a szakmai képzés, mind a munkahelyi egészségvédelem és biztonság szempontjából;
38.
hangsúlyozza azon nők továbbtanulásának szükségességét, akiknek azért kellett megszakítaniuk karrierjüket, hogy fokozzák munkavállalási lehetőségeiket; felhívja a tagállamokat, hogy bővítsék az egész életen át tartó tanulás lehetőségeit;
39.
elismeri, hogy egyes régiókban, különösen az EU kevésbé fejlett régióiban jellemző a textil- és ruhaipari vállalkozások erős koncentrációja, ami igen nagy befolyással van a nők foglalkoztatottságára; kéri, hogy különös figyelmet fordítsanak különösen a
62 /PE 400.784
HU
harmadik országokból származó termékek behozatalára; 40.
hangsúlyozza, hogy támogatni kell a hátrányos helyzetű régiók, az állandó strukturális hátrányokkal küzdő övezetek, a legkülső régiók, illetve az ipar legutóbbi leépülése vagy struktúraváltásai által sújtott területek fejlesztését a gazdasági és társadalmi kohézió, valamint a nők társadalmi beilleszkedésének ezen övezetekben és régiókban történő erősítése érdekében;
41.
véleménye szerint a termelés áthelyezése a nagy női munkaerőigényű iparágakat – textil-, ruha-, cipőipar, kábel-, kerámiagyártás, villamos és elektronikus berendezések gyártása, valamint különböző élelmiszer-ipari ágazatok – sújtották, s ez a helyzet még súlyosabban érinti az alacsonyabb gazdasági fejlettségű tagállamokat, munkanélküliséget okoz és aláássa a gazdasági és társadalmi kohéziót;
42.
sürgeti az EU tagállamaiban a vállalkozások áttelepülése felügyeletének és a közösségi pénzforrások odaítélésére vonatkozó politika átalakításának szükségességét a foglalkoztatás és a regionális fejlesztés biztosítása érdekében;
43.
arra szólít fel, hogy ne kapjanak közösségi támogatást azok a vállalkozások, amelyek azt követően, hogy ilyen finanszírozásban részesültek valamely tagállamban, termelésüket egy másik országba helyezik át, anélkül hogy az érintett tagállammal megkötött szerződésüket teljes mértékben teljesítették volna;
44.
javasolja a Bizottságnak, hogy gondosan kísérje figyelemmel az ipari vállalkozások bezárásának és áttelepítésének jelenlegi folyamatait, és követelje meg, hogy az odaítélt támogatásokat szabálytalanságok esetén fizessék vissza;
45.
felhívja a tagállamokat és a Bizottságot, hogy a globalizációhoz való alkalmazkodást elősegítő európai alap támogatásainak elosztásakor vegyék figyelembe a nemek dimenzióját annak biztosítása érdekében, hogy a támogatások eljussanak azokba az ágazatokba is, amelyeket a női munkaerő nagy koncentrálódása jellemez;
46.
hangsúlyozza, hogy a textiliparban ellenőrzött szerkezeti változásra kell összpontosítani, és a nőket arra kell ösztönözni, hogy az ipar bővülő ágazataiban való „foglalkoztathatóságuk” javítása érdekében továbbképzéseken vegyenek részt;
47.
hangsúlyozza azoknak a közösségi programoknak a jelentőségét, amelyek a többségében nőket alkalmazó közösségi iparágakban ösztönöznek márkák létrehozatalára, a termékek eredetmegjelölésének védelmére és a termékek külső – nevezetesen szak- és nemzetközi vásárokon történő – promóciójára, így segítve elő a nők foglalkoztatását és a női munkahelyek fenntartását;
48.
véleménye szerint a Bizottság által elfogadandó intézkedésekben – különösen a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) tárgyalásainak keretében – szükség van az egyes ágazatok hátterének és sajátosságainak, valamint az egyes ágazatok előtt álló lehetőségeknek és kihívásoknak, továbbá azoknak a nehézségeknek a figyelembevételére, amelyekkel az egyes tagállamok szemben találják magukat, nevezetesen a nők foglalkoztatása és jogai tekintetében;
49.
hangsúlyozza a munkavállaló férfiak és nők jogainak védelmét az ipari vállalkozások szerkezetváltási folyamatában, valamint hogy biztosítani kell, hogy szervezeteik – PE 400.784\ 63
HU
különösen az európai üzemi tanácsok – a teljes folyamat során hozzájuthassanak az információkhoz, és a vétójogot is beleértve döntő módon élhessenek beleszólási jogukkal, továbbá meg kell határozni azokat a kritériumokat, amelyek alapján a munkavállalók kártalanításra tarthatnak igényt, amennyiben a vállalkozás nem teljesítené a szerződéses kötelezettségeit; 50.
úgy véli, fontos megkönnyíteni a munkavállalók számára a munkába való visszatérést karrierjük megszakadása után;
51.
utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezen állásfoglalást a Tanácsnak és a Bizottságnak.
64 /PE 400.784
HU
P6_TA-PROV(2008)0020 Az Internet szabályozásáról szóló Rio de Janeiro-i második fórum Az Európai Parlament 2008. január 17-i állásfoglalása a 2007. november 12. és 15. között, Rio de Janeiro-ban tartott, az Internet szabályozásáról szóló második fórumról Az Európai Parlament, –
tekintettel az információs társadalomról szóló, 2005. június 23-i állásfoglalására1,
–
tekintettel a növekedésért és a foglalkoztatásért tevékenykedő európai információs társadalomról szóló, 2006. március 14-i állásfoglalására2,
–
tekintettel az Információs Társadalom Csúcstalálkozó (WSIS) 2003. december 12-én Genfben elfogadott genfi alapelvek nyilatkozatára és cselekvési tervére,
–
tekintettel a Bizottság „Globális együttműködés felé az információs társadalomban: a genfi alapelvek átültetése a gyakorlatba” című közleményére (COM(2004)0480),
–
tekintettel a 2005. november 18-án Tuniszban elfogadott „tuniszi elkötelezettség és menetrend az információs társadalomért” c. WSIS dokumentumra,
–
tekintettel a „Globális együttműködés felé az információs társadalomban - Feladatok az információs társadalomról rendezett csúcsértekezlet tuniszi fordulója után” c. bizottsági közleményre (COM(2006)181),
–
tekintettel az Európa Tanács 2007. augusztus 10-i előterjesztésére a 2007. november 12. és 15. között Rio de Janeiro-ban megtartott, az Internet szabályozásáról szóló második fórumról,
–
tekintettel eljárási szabályzata 103. cikkének (2) bekezdésére,
A.
mivel az Internet szabályozásáról szóló fórum (IGF) célja az Információs Társadalom Csúcstalálkozó (WSIS) küldetésének végrehajtása, tekintettel fórumok összehívására a demokratikus, átlátható és többoldalú politikai párbeszéd érdekében,
B.
mivel az IGF fő szerepe és feladata az Internet szabályozásához kapcsolódó számos kérdés megvitatása és adott esetben javaslatok tétele a nemzetközi közösség számára,
C.
mivel az első IGF-et 2006. október 30. és november 2. között Athénban tartották, némely kérdés és vitamódszer meghatározását – mint például a dinamikus koalíciókét, amelyeket nagyobb mélységben vitattak meg Rióban – folytatni kell a jövőbeli IGF-ek alkalmával,
D.
mivel a 2007. november 12-15-i IGF több mint 2000 résztvevőt vonzott,
E.
mivel az általa küldött ad hoc delegációk kulcsfontosságú szerepet játszottak az európai értékek előmozdítása, valamint az ezen eseményeken részt vevő nemzeti parlamentek
1 2
HL C 133.E., 2006.6.8., 140. o. HL C 291.E., 2006.11.30., 133. o. PE 400.784\ 65
HU
képviselői és társadalmi szervezetek közötti interakció terén, a Bizottsággal együttműködésben, F.
mivel az információs és kommunikációs technológiák (IKT) kulcsszerepet játszanak a Milleneumi Fejlesztési Célok elérésében,
G.
mivel Európa egyik fő aggodalma az IKT terén a digitális szakadék áthidalása, mind regionális, mind globális szinten,
H.
mivel az Európai Unió és az Európa Tanács fő prioritásai a második IGF alkalmával a gyermekek védelme az interneten, a szólásszabadság védelme és előmozdítása, nyitottság és hozzáférhetőség biztosításának szükségessége a sokszínűség lehetővé tételéhez, IP (Internet Protokol) -címek és azonosító számok használata és az RFID (Rádió frekvenciaazonosítás) tágabb témájához kapcsolódó „tárgyak internete” voltak,
I.
mivel ezekkel a kérdésekkel ismét foglalkozni fognak a következő IGF alkalmával, amelyet 2008. december 8. és 11. között Újdelhiben rendeznek meg,
1.
úgy véli, hogy bár az IGF bocsát ki hivatalos következtetéseket, az Európai Unió kötelessége, hogy támogassa ezt a folyamatot, mivel pozitív és pontosan meghatározott összefüggéseket biztosít az internet jövője többoldalú megközelítés alapján történő alakításához;
2.
hangsúlyozza, hogy máris le lehetett vonni tanulságokat az IGF-fel kapcsolatban tartott eredményes eszmecserékből, és az elektronikai kommunikáció terén a szabályozási szempontokkal és az adatbiztonsági és titoktartási kérdésekkel aktívan lehet foglalkozni; hangsúlyozza a szereplők kezdeményezésein és szükségletein alapuló, nyitott és független Internet szükségességét a jövőben, valamint a szólásszabadságot;
3.
Felhívja az EU érintett intézményeit, hogy vegyék figyelembe az információs társadalomról szóló tuniszi menetrendet jogalkotási munkájuk során, mint például az elektronikus telekommunikációs keretrendszert és az i2010 kezdeményezés felülvizsgálatát és bármely jövőbeni IKT vonatkozású jogalkotási javaslatot; hangsúlyozza az internet több ember számára történő hozzáférhetőségének eszközeit, pl. az üzemeltetők és a szolgáltatók közti versenyt, a technológiai semlegességet és az IKT fejlesztését;
4.
hangsúlyozza az IGF-folyamat parlamenti profilja létrehozásának szükségességét és várakozva tekint a brazil és az indiai parlamenttel és más érdekelt közgyűlésekkel való együttműködés elébe, a következő, Újdelhiben tartandó IGF tekintetében;
5.
felhívja a Tanácsot és a Bizottságot, hogy kezeljék az IGF-et napirendjük prioritásaként;
6.
tudomásul veszi a Litvánia által tett felajánlást a 2010. évi IGF megszervezésére;
7.
elismeri a Bizottsággal való együttműködés folytatásának értékét, pl. az IGF tanácsadói csoportok ülései utáni rendszeres megbeszélések által;
8.
hangsúlyozza a nemzeti és regionális érdekeknek az IGF-folyamatban történő képviseletének fontosságát annak érdekében, hogy „helyi” IGF-eket hozzanak létre, amint azt már az Egyesült Királyságban javasolták;
66 /PE 400.784
HU
9.
ösztönzi egy „európai IGF” megszervezését 2009 közepe előtt, a teljes IGF/WSISfolyamat európai dimenziója megerősítéseként; kéri elnökét, hogy biztosítson lehetőséget egy előkészítő eseményre az újdelhi IGF előtt, az uniós tagállamok nemzeti parlamenti képviselőinek bevonásával;
10.
utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak, a Bizottságnak, valamint a tagállamok kormányainak és parlamentjeinek.
PE 400.784\ 67
HU
P6_TA-PROV(2008)0021 Hu Csia kínai másként gondolkodó letartóztatása Az Európai Parlament 2008. január 17-i állásfoglalása Hu Csia kínai másként gondolkodó letartóztatásáról
Az Európai Parlament, –
tekintettel az emberi jogok kínai helyzetéről szóló korábbi állásfoglalásaira,
–
tekintettel az EU és Kína közötti emberi jogi párbeszéd 2007. október 17-én Pekingben és 2007. május 15–16-án Berlinben tartott két legutóbbi fordulójára,
–
tekintettel az Emberi Jogi Albizottsága által az „Emberi jogok Kínában a 2008. évi olimpiai játékok közeledtével” címmel 2007. november 26-án tartott nyilvános meghallgatásra,
–
tekintettel az ENSZ Közgyűlése által 2007. október 31-én tett, az olimpiai fegyverszünetre vonatkozó felszólításra, amelyben nyomatékosan kér minden ENSZtagállamot a béke fenntartására és előmozdítására a 2008. évi olimpiai játékok idején,
–
tekintettel eljárási szabályzata 115. cikkének (5) bekezdésére,
A.
mivel Hu Csia emberi jogi aktivistát felforgatásra történő uszítás vádjával 2007. december 27-én a rendőrség elhurcolta pekingi otthonából,
B.
mivel Hu Csia és felesége Ceng Csin-jan az elmúlt években ráirányították a figyelmet az emberi jogok megsértésére Kínában, és tevékenységük következményeként mindketten huzamosabb időt töltöttek házi őrizetben,
C.
mivel Hu Csia egészsége gyenge, és májbetegsége miatt gyógyszeres kezelésre szorul,
D.
mivel az amerikai Time magazin 2006-ban Ceng Csin-jant a világ száz „hőse és úttörője” egyikének nevezte, és 2007-ben Hu Csiával közösen megkapta a Riporterek határok nélkül nevű szervezet „Kína” különdíját, és jelölték őt a Szaharov-díjra,
E.
mivel a letartóztatást különböző emberi jogi szervezetek a kínai hatóságok újabb olyan lépésének nevezték, amelynek célja a helyzet bírálóinak elhallgattatása a 2008. évi pekingi olimpia előtt,
F.
mivel 57 kínai értelmiségi azonnal nyílt levelet tett közzé, amelyben Hu Csia haladéktalan szabadon bocsátását követelik,
G.
mivel 2007. december 31-én az Európai Parlament elnöke nyilatkozatot adott ki, amelyben Hu Csia fogva tartása miatt bírálta a kínai hatóságokat, és szorgalmazta, hogy a soron következő olimpiai játékokat használják fel mint „lehetőséget, hogy Kína bebizonyíthassa, hogy a világ legrangosabb sporteseményének otthont adó ország elkötelezett a nemzetközileg elismert emberi jogi normák iránt, beleértve a szólásszabadságot”,
68 /PE 400.784
HU
1.
mélységesen elítéli Hu Csia fogva tartását, és kéri haladéktalan szabadlábra helyezését, a véleménynyilvánítás bűne miatt bebörtönzött valamennyi másképp gondolkodóval együtt;
2.
nyomatékosan kéri a kínai hatóságokat, hogy minden körülmények között garantálják Hu Csia, valamint hozzátartozói és ügyvédjei fizikai és mentális épségét;
3.
felhívja Kínát, hogy tartsa tiszteletben az emberi jogok és a jogállamiság tekintetében fennálló kötelezettségeit, különösen az ENSZ Közgyűlése által 1998. december 9-én elfogadott, az emberi jogok védelmezőiről szóló ENSZ-nyilatkozat rendelkezéseit, és vessen véget az emberi jogok kínai védelmezői elleni zaklatásnak, így kimutatva az emberi jogok melletti elkötelezettségét az Olimpia évében;
4.
nyomatékosan kéri Kínát, hogy az olimpiai játékokat ne használja fel ürügyként másként gondolkodók, újságírók és az emberi jogok megsértéséről beszámoló, illetve ez ellen tiltakozó emberi jogi aktivisták letartóztatására, törvénytelen fogva tartására és bebörtönzésére;
5.
ismételten kifejezi azt a véleményét, hogy az emberi jogi ügyeket sokkal inkább előtérbe kell helyezni a pekingi olimpiai játékok előkészítése során, továbbá felhívja a figyelmet arra, hogy tiszteletben kell tartani az egyetemes erkölcsi alapelveket és elő kell mozdítani az emberi méltóság megőrzéséről gondoskodó békés társadalom előmozdítását, amint ezeket az Olimpiai Charta 1. és 2. cikke is kimondja;
6.
sürgeti Kínát, hogy reformálja meg büntetőtörvényeit, megkönnyítve a szólásszabadság gyakorlását az újságírók, írók, szabadúszó értelmiségiek, riporterek stb. számára, akik egy ilyen nagy horderejű eseményről tudósítanak a világ számára, mint az olimpiai játékok; úgy véli, hogy ez a reform lehetővé tenné egyes tisztázatlan jogi rendelkezések (például a kínai büntető törvénykönyv 105. cikke) hatályának pontosítását is, és a világ számára azt a pozitív jelzést adná, hogy a kínai kommunista párt 17. nemzeti kongresszusa utat nyitott a különböző vélemények nagyobb tiszteletben tartása előtt;
7.
kéri a kínai hatóságokat, hogy tegyék lehetővé Hu Csia és a többi letartóztatott másként gondolkodó számára, hogy szükség esetén orvosi ellátásban részesülhessen, és tartsák szem előtt, hogy a nem megfelelő körülmények közötti fogva tartás káros hatással lehet egészségi állapotukra;
8.
sürgeti a kínai hatóságokat, hogy zárják be a "fekete börtönöknek" is nevezett fogvatartó helyeket, ahová az olimpia játékokat megelőző évben a "rendzavarókat" elzárják;
9.
kéri az Európai Unió Tanácsát, hogy lépjen fel Hu Csia letartóztatásának, valamint Hu Csia barátja, a jelenleg több ezer, Kínában bebörtönzött emberi jogi aktivista embertelen helyzetének képviselőjévé vált Gao Zi-Seng jeles emberjogi ügyvéd 2007. szeptember 22-i eltűnésének ügyében;
10.
utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak, a Bizottságnak, a tagállamok és a tagfelvételüket kérő államok kormányainak és parlamentjeinek, a Kínai Népköztársaság elnökének és miniszterelnökének és a Nemzetközi Olimpiai Bizottságnak. PE 400.784\ 69
HU
P6_TA-PROV(2008)0022 A Kongói Demokratikus Köztársaság helyzete és a nemi erőszak, mint háborús bűncselekmény Az Európai Parlament állásfoglalása a Kongói Demokratikus Köztársaságban kialakult helyzetről és a nemi erőszakról, mint háborús bűncselekményről
Az Európai Parlament, –
tekintettel az emberi jogok Kongói Demokratikus Köztársaságban (KDK) elkövetett megsértéséről szóló korábbi állásfoglalásaira,
–
tekintettel az AKCS-EU közös parlamenti közgyűlés 2007. november 22-i állásfoglalására,
–
tekintettel a Nemzetközi Büntetőbíróság, 1998-ban elfogadott Római Alapokmányára, különösen annak 7. és 8. cikkére, amely a nemi erőszakot, a szexuális rabszolgaságot, a kényszerprostitúciót, a kényszerített terhességet és a kényszerített sterilizációt, illetve a szexuális erőszak bármely formáját az emberiség ellen elkövetett és háborús bűncselekménynek minősíti, valamint a kínzás egy formájával egyenértékűnek és komoly háborús bűncselekménynek tekinti, függetlenül attól, hogy ezeket a cselekményeket a nemzetközi vagy belső konfliktusok során szisztematikusan követik el, vagy sem,
–
tekintettel az ENSZ főtitkárának az Egyesült Nemzetek Szervezete kongói demokratikus köztársasági missziójáról szóló, 2007. november 14-én kiadott 24. jelentésére,
–
tekintettel az Egyesült Nemzetek Szervezete kongói demokratikus köztársasági missziójának 2007. július 27-i nyilatkozatára,
–
tekintettel a Human Rights Watch „Kiújult válság Észak-Kivuban” című 2007 októberi publikációjára,
–
tekintettel a Human Rights Watch „Az igazság keresése: felelősségre vonás a kongói háborúban elkövetett nemi erőszakért” című 2005 márciusi publikációjára,
–
tekintettel az Amnesty International 2007. évi jelentésére,
–
tekintettel a 2007. december 11-i, ENSZ által finanszírozott, 2008-as kongói demokratikus köztársasági humanitárius cselekvési tervre,
–
tekintettel az ENSZ Humanitárius Ügyek Koordinációs Hivatala 2007. december 13-i „humanitárius híreire és elemzéseire”,
–
tekintettel eljárási szabályzata 115. cikkének (5) bekezdésére
A.
mivel a Kongói Demokratikus Köztársaság keleti részén a háború és a zavargások a fegyveres lázadó csoportok, illetve a kormányerők, a hadsereg és a rendőrség által a
70 /PE 400.784
HU
nők ellen elkövetett, tömeges és ijesztő méreteket öltő szexuális erőszakhoz vezettek, B.
mivel a Kongói Demokratikus Köztársaság keleti részén szisztematikusan és soha nem látott mértékben követnek el erőszakot nők ellen, és mivel az ENSZ humanitárius ügyekért felelős főtitkár-helyettese szerint a világon a nemi erőszak terén a Kongói Demokratikus Köztársaságban a legrosszabb a helyzet,
C.
mivel menekülttáborokban is elkövetnek nemi erőszakot, ahol sok civil keresett menedéket a harcok elől, amely csak 2007-ben több mint 400 000 embert űzött el otthonaikból és falvaikból,
D.
mivel az ENSZ főtitkár Kongói Demokratikus Köztársaságba rendelt különmegbízottja szerint a nők elleni atrocitásokat nemi erőszak, csoportosan elkövetett nemi erőszak, szexuális rabszolgaság és gyilkosság formájában követik el, aminek messze ható következményei vannak, beleértve a nők testi és lelki sérülését,
E.
mivel a 2008-as KDK humanitárius cselekvési terv szerint 2007-ben 32 353 esetben jelentettek nemi erőszakot , ami valószínűleg csak töredéke a valós adatnak,
F.
mivel az ENSZ biztonsági tanácsának 1325 (2000) határozata valamennyi állam felelősségét hangsúlyozza abban, hogy véget vessenek a büntetlenségnek és felelősségre vonják az emberiség elleni és háborús bűncselekmények elkövetőit, beleértve a nők és lányok ellen elkövetett nemi erőszak és egyéb erőszakos bűncselekmények elkövetőit,
G.
mivel a nemi erőszakot arra használják, hogy nőket a családjuk és a közösség előtt megszégyenítsenek, így rombolva a közösség integritását, erkölcsét és összetartását,
H.
aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy míg az elkövetők büntetlenséget élveznek, a nemi erőszak áldozatául esett nők és lányok fokozott társadalmi diszkriminációnak vannak kitéve, ami további indokot szolgáltat arra, hogy az áldozatok a nemi erőszak eseteinek csak a töredékét jelentik be,
I.
mélységes aggodalmának ad hangot, hogy nem tesznek meg mindent az ilyen bűncselekmények felderítése érdekében, továbbá a szemtanúk, az áldozatok és az áldozatok családjának védelmére vonatkozó intézkedések, az esetekről szóló tájékoztatás és az áldozatok megfelelő orvosi kezelésének hiánya miatt,
J.
mivel a KDK parlament által 2006-ban elfogadott, a nemi erőszakról szóló új törvénynek – amely a nemi erőszak felelősségre vonásának felgyorsítását és szigorúbb büntetések kiszabását célozta – eddig kevés hatása volt,
K.
mivel Ruanda és a KDK 2007. december 10-én Nairobiban közös nyilatkozatot írt alá a Kivu térségében a nemi erőszakért és az emberi jogok egyéb megsértéséért felelős fegyveres csoportok jelenlétének átfogó megoldása érdekében,
L.
mivel a sok éve tartó fegyveres konfliktus közvetlen vagy közvetett eredményeként 4 millió ember esett áldozatul, legalább 1.5 millióan, többségükben nők és gyerekek kényszerültek otthonuk elhagyására, valamint elpusztult a Kongói Demokratikus Köztársaság társadalmi-gazdasági infrastruktúrája;
PE 400.784\ 71
HU
1.
határozottan elítéli a nemi erőszak háborús fegyverként történő alkalmazását, és emlékeztet arra, hogy a Nemzetközi Büntetőbíróság ugyanúgy joghatósággal rendelkezik az ilyen cselekmények tekintetében, mint a Kongói Demokratikus Köztársaság;
2.
sürgeti különösen azt, hogy a belföldi és a nemzetközi büntetőjoggal összhangban a nők elleni nemi erőszak elkövetőit feljelentsék, azonosítsák, felelősségre vonják és megbüntessék;
3.
felhívja a Kongói Demokratikus Köztársaság kormányát, hogy vessen véget a büntetlenségnek és hajtsa végre a KDK parlament által elfogadott, a nemi erőszakot büntető új jogszabályt, amely szigorúbb büntetéseket állapít meg az elkövetőkre;
4.
sürgeti a nemzetek közösségét, hogy hozzon meg minden szükséges lépést az illetékes hatóságok támogatására e cselekmények kivizsgálása és az elkövetők felelősségre vonása során;
5.
felhívja az Európai Uniót, hogy jelentős forrásokat különítsen el a nemi erőszak áldozatainak nyújtott orvosi, jogi és szociális támogatásra illetve a további szexuális zaklatások megelőzése érdekében a nők és lányok helyzetének javítására;
6.
felhívja a KDK keleti részén zajló konfliktusokban részt vevő valamennyi erőt, hogy tartsák tiszteletben az emberi jogokat és a nemzetközi humanitárius jogot, szüntessék be a nők és a polgári lakosság elleni támadásokat, valamint tegyék lehetővé a humanitárius ügynökségek részére, hogy segítséget nyújthassanak az áldozatok számára;
7.
felhívja az Európai Uniót és az Egyesült Nemzetek Szervezetét, hogy hivatalosan ismerjék el emberiség elleni bűncselekménynek, súlyos háborús bűncselekménynek és a kínzás egy formájának a nemi erőszakot, az erőszakos megtermékenyítést, a szexuális rabszolgaságot és a nemi erőszak valamennyi formáját, függetlenül attól, hogy módszeresen követik el vagy sem;
8.
felhívja az ENSZ tagállamait, hogy küldjenek alkalmazottakat az ENSZ kongói demokratikus köztársasági békefenntartó misszióhoz, a különösen kiskorúakat érintő nemi erőszakra és kizsákmányolásra vonatkozó valamennyi vád kivizsgálására, illetve a nemi erőszak elkövetőinek lehető leggyorsabb bíróság elé állítására; felhív ezért arra, hogy egészítsék ki az ENSZ kongói demokratikus köztársasági missziójának megbízatását a polgári lakosság nemi erőszakkal szemben történő megvédése tekintetében;
9.
felhívja az Egyesült Nemzetek Szervezetét, az Afrikai Uniót, az EU-t és a Kongói Demokratikus Köztársaság egyéb partnereit, hogy tegyenek meg minden tőlük telhetőt a KDK-ban elkövetett nemi erőszakra vonatkozó hatékony ellenőrzési és dokumentációs mechanizmus létrehozása érdekében, és a nők számára biztosítsanak megfelelő segítségnyújtást és védelmet, különösen az ország keleti részén;
10.
legmélyebb aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy a nemi erőszak hatalmas vidéki kivándorlást eredményezett, és hangsúlyozza, hogy a módszeres nemi erőszak és általában a „nemi erőszak kultúrája” tönkre teszi a társadalmi rendszereket és országos szintem komoly veszélyt jelent;
72 /PE 400.784
HU
11.
üdvözli a békéről, biztonságról és fejlődésről szóló Gomában (Észak-Kivu) tartott konferencia megkezdését, és reméli, hogy a viszályok beszüntetése a konferencia alatt az első lépés a háborús felek közötti bizalom kiépítésében; sürgeti a részes feleket, hogy kezeljék a nők és lányok ellen elkövetett nemi erőszak kérdését, valamint hogy kötelezzék el magukat az elkövetők felelősségre vonása mellett;
12.
felhívja a Bizottságot, hogy nyújtson többek között pénzügyi támogatást a kivui békekonferencia megtartására, annak érdekében, hogy a népesség részt vehessen a tartós megoldások keresésében;
13.
felhívja a KDK kormányát és az ENSZ kongói demokratikus köztársasági misszióját, hogy biztosítsák a közbiztonság megfelelő szintjét a humanitárius szervezetek alkalmazottai számára;
14.
utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Bizottságnak, a Bizottságnak, az EU tagállamok kormányainak, a Kongói Demokratikus Köztársaság és a Nagy Tavak országai kormányának, az Afrikai Unió intézményeinek és az ENSZ főtitkárának.
PE 400.784\ 73
HU
P6_TA-PROV(2008)0023 Egyiptom Az Európai Parlament 2008. január 17-i állásfoglalása az egyiptomi helyzetről
Az Európai Parlament,
tekintettel korábbi állásfoglalásaira az euro-mediterrán partnerségről,
tekintettel 2007. november 15-i állásfoglalására1azokról a súlyos eseményekről, melyek veszélybe sodorják a keresztény közösségek létét és más vallási közösségeket,
tekintettel az 1995. novemberi barcelonai nyilatkozatra;
tekintettel „Az EU emberi jogi és demokratizálódási intézkedéseinek szigorítása a mediterrán országokkal - stratégia iránymutatások” című, a Tanácshoz és az Európai Parlamenthez intézett 2003. május 21-i bizottsági közleményre (COM(2003)0294);
tekintettel az euro-mediterrán emberi jogi hálózat 2006. január 26–27-i kairói első konferenciájára,
tekintettel a kínzás elleni 1984-es ENSZ-egyezményre,
tekintettel az emberi jogokról szóló uniós iránymutatásokra,
tekintettel a polgári és politikai jogok nemzetközi egyezségokmányának 19. cikkére, amelyet Egyiptom 1982-ben ratifikált,
tekintettel a nőkkel szembeni hátrányos megkülönböztetés valamennyi formájának eltörléséről szóló nemzetközi egyezményre,
tekintettel az állam- és kormányfők 2005. novemberi barcelonai csúcstalálkozóján elfogadott munkaprogramra;
tekintettel a parlamenti elnökök ötödik európai értekezletének 2005. november 26-i barcelonai következtetéseire,
tekintettel az Euro-mediterrán Parlamenti Közgyűlés 2006. március 27-i állásfoglalására és elnökének nyilatkozatára,
tekintettel az európai szomszédsági politikáról szóló 2006. január 19-i állásfoglalására2,
tekintettel eljárási szabályzata 115. cikkének (5) bekezdésére,
A.
mivel az Európai Unió és Egyiptom közötti közös cselekvési tervet 2007 márciusában
1 2
Elfogadott szövegek, P6_TA(2007)0542. HL C 287. E, 2006.11.24., 312. o.
74 /PE 400.784
HU
írták alá az Európai Közösségek és tagállamai és az Egyiptomi Arab Köztársaság közötti euro-mediterrán megállapodás alapján felállított társulási tanácsban; mivel a cselekvési terv prioritásai között szerepel a demokrácia, a jogállamiság és az emberi jogok összes vetülete megerősítésének feladatával felruházott intézmények hatékonyságának fejlesztése, B.
mivel a demokrácia, az emberi jogok és a polgári szabadságjogok tiszteletben tartásának előmozdítása az Európai Unió egyik alapvető elve és célja, és közös alapot jelent az euro-mediterrán térség fejlesztéshez,
C.
mivel nagy jelentőséget tulajdonít az Egyiptommal fennálló kapcsolatoknak, valamint az igazságos és átlátható választásokat tekinti a demokratikusabb társadalomra törekvés egyetlen módjának, továbbá hangsúlyozza Egyiptom és az EU-egyiptomi kapcsolatok fontosságát az euro-mediterrán térség stabilitása és fejlődése szempontjából,
D.
mivel az egyiptomi hatóságok ígéretet tettek arra, hogy véget vetnek az újságírók bebörtönzésének, azonban ez az ígéret egyelőre beváltatlan maradt,
E.
mivel Ajman Núr ellenzéki elnökjelölt még mindig – a koholt politikai vádak alapján 2005-ben megtartott tisztességtelen tárgyaláson kiszabott – ötéves börtönbüntetését tölti, és mivel egészségi állapota a bebörtönzés miatt hanyatlik,
F.
mivel a szakszervezeti és alkalmazotti érdekvédelmi központ, valamint fióktelepeinek bezárása volt az első alkalom, hogy egy nem kormányzati szervezetet a végrehajtó hatalom döntése alapján bezártak, és tekintettel arra hogy az emberi jogi segélyszolgálati társulást (AHRLA) bezárták és azt követően Kamál Abbász emberi jogi aktivistát, a központ főkoordinátorát elítélték becsületsértés miatt, amit állítólag a Kalam Sanya újságban Mohammed Mostafáról megjelentetett cikkében követett el,
G.
mivel a koptok, a baháik, a siíták, a koránisták és az egyéb vallási kisebbségek tagjai sajnálatos módon még mindig ki vannak rekesztve;
1.
elismeri Egyiptom szerepét a közel-keleti békefolyamatban és az EU és Egyiptom közötti kapcsolatok jelentőségét az egész euro-mediterrán térség és a nemzetközi terrorizmus és a fundamentalizmus elleni küzdelem szempontjából, azonban emlékeztet arra, hogy az emberi jogok tiszteletben tartása az EU és Egyiptom közötti társulási megállapodás alapvető értéke, valamint megerősíti az euro-mediterrán partnerség jelentőségét a jogállamiság és az alapvető szabadságok előmozdítása szempontjából;
2.
úgy véli, hogy a közelmúltban történt letartóztatások és a nem kormányzati szervezetek és emberi jogi aktivisták elleni fellépések aláássák az egyiptomi kormány által az alapvető jogok és szabadság tekintetében tett kötelezettségvállalásokat és a demokratikus folyamatot az országban; támogatja az első „igazgatási és biztonsági zaklatásról” szóló első kollektív jelentés folyományaként 34 nem kormányzati szervezet által 2007. május 13-án indított kampányt a szerveződés szabadságáért;
3.
felhívja az egyiptomi kormányt, hogy a polgári és politikai jogok nemzetközi egyezségokmányának 19. cikkével összhangban hagyjon fel a zaklatás minden formájával, beleértve a médiában dolgozók és általában véve a reformokat és a PE 400.784\ 75
HU
véleménynyilvánítás szabadságát követelők, az emberi jogok védelmezői és aktivistái elleni igazságszolgáltatási intézkedéseket és a fogva tartásukat; 4.
ösztönzi az egyiptomi kormányt, hogy tegyen eleget ígéretének, mely szerint 2008. május 31-én feloldja a szükségállapotot; arra kéri az egyiptomi hatóságokat, hogy módosítsák a katonai bíróságokról szóló 1966. évi 25. sz. törvényt, amely az alapvető szabadságjogok teljes élvezetének legfőbb akadálya, valamint biztosítsák, hogy a terrorizmus elleni küzdelem keretében elfogadott minden intézkedés és jogszabály teljes mértékben megfelel a nemzetközi emberi jogoknak;
5.
nyomatékosan támogatja a tudományos élet szabadságának, a sajtó és az egyéni vallási meggyőződés szabadságának garantálását célzó intézkedéseket; e tekintetben felhív az olyan önkényes igazgatási intézkedések hatályon kívül helyezésére, mint amelyek a szakszervezeti és alkalmazotti érdekvédelmi központot és az emberi jogi segélyszolgálati társulást sújtották; felhív Kamál Abbász és más aktivisták szabadon engedésére; sürgeti, hogy a szervezetekre vonatkozó jogszabály ne korlátozza önkényesen a civil társadalmi szervezetek békés tevékenységeit;
6.
felhív Ajman Núr azonnali szabadon engedésére a romló egészségi állapotáról érkező jelentések fényében, és kéri, hogy állapotát haladéktalanul javítsák szakképzett orvosi személyzet segítségével;
7.
hangsúlyozza az 1969-es OAU (Afrikai Egységszervezet) egyezmény és a migráns dolgozók és családjaik jogairól és védelméről szóló 1993-as nemzetközi egyezmény alapelvei átfogó végrehajtásának szükségességét; támogatja az ENSZ migráns dolgozókkal foglalkozó bizottságának 2007. májusi záró megjegyzéseit, amelyek felhívtak a 27 szudáni menedékkérő 2005. decemberi meggyilkolásával kapcsolatos vizsgálat újraindítására;
8.
követeli a kínzás és bántalmazás gyakorlatának felszámolását és kéri, hogy tartsanak vizsgálatot, amennyiben indokoltan feltételezhető, hogy kínzást alkalmaztak; felhívja az egyiptomi kormányt, hogy engedélyezze a kínzás és más kegyetlen, embertelen vagy megalázó büntetés és bánásmód kérdésével foglalkozó ENSZ-különmegbízott látogatását;
9.
hangsúlyozza a bíróságok függetlenségének biztosítását és megerősítését minden olyan jogi rendelkezés módosítása vagy hatályon kívül helyezése révén, amely sérti vagy nem garantálja kellő mértékben a függetlenségét; hangsúlyozza a bírók gyülekezési és véleménynyilvánítási szabadságának tiszteletben tartását és védelmét az igazságszolgáltatás függetlenségéről szóló ENSZ-alapelvek 8. és 9. cikkével összhangban;
10.
üdvözli a gázai határ biztosítására tett egyiptomi erőfeszítéseket és arra ösztönöz minden érintett felet, hogy fokozza az alagutakon keresztüli, a Gázai övezetbe irányuló csempészet elleni küzdelmet;
11.
sürgeti az EU-t, hogy napirendjén kiemelt helyen szerepeljenek az emberi jogi fejlemények az EU-Egyiptom politikai albizottság soron következő ülésén; felhívja a Tanácsot és a Bizottságot, hogy tegyenek jelentést a Parlamentnek, és szorosan vonják be a Parlamentet az értékelési folyamatba;
76 /PE 400.784
HU
12.
utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak, a Bizottságnak, az egyiptomi kormánynak és parlamentnek, a tagállamok kormányainak és parlamentjeinek, a barcelonai nyilatkozatot aláíró mediterrán országoknak, valamint az Euro-mediterrán Parlamenti Közgyűlés elnökének.
PE 400.784\ 77
HU
